Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2869(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0545/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 05/10/2017 - 4.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0382

Elfogadott szövegek
PDF 267kWORD 50k
2017. október 5., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Ahtem Çiygöz és İlmi Ümerov krími tatár vezetők és Mikola Szemena újságíró ügye
P8_TA(2017)0382RC-B8-0545/2017

Az Európai Parlament 2017. október 5-i állásfoglalása Ahtem Csijgoz, Ilmi Umerov krími tatár vezetők és Mikola Szemena újságíró ügyéről (2017/2869(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásra, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodásra,

–  tekintettel az Ukrajnáról és a Krím félszigetről, az európai szomszédságpolitikáról és a keleti partnerségről szóló, és különösen a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló 2016. január 21-i(1), a krími emberi jogi helyzetről, különösen a krími tatárok helyzetéről szóló 2016. február 4-i(2), a krími tatárokról szóló 2016. május 12-i(3), valamint az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokról és a krími helyzetről szóló 2017. március 16-i(4) korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatalának „Az emberi jogok helyzete az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában (Ukrajna)” című, 2017. szeptember 25-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ-közgyűlés 2014. március 27-i, 68/262. számú, Ukrajna területi integritásáról szóló határozatára, valamint az ENSZ-közgyűlés 2016. december 19-i 71/205. számú, „Az emberi jogok helyzete a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában (Ukrajna)” című határozatára,

–  tekintettel a Tanács határozataira, amelyek további szankciókat szabnak ki az Oroszországi Föderációra a Krím félsziget jogellenes annektálása miatt,

–  tekintettel a nemzetközi humanitárius jogra, és különösen annak a megszállt területekre, illetve a civil lakossággal való bánásmódra és az ő védelmükre vonatkozó rendelkezéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel számos megbízható jelentés, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése is bizonyítékkal szolgál az emberi jogok egyre növekvő, a krími tatárok képviselőit, újságírókat, médiamunkásokat, bloggereket és átlagembereket érintő megsértésére a Krím félszigeten, akik felszólalnak az orosz megszállás ellen, vagy egyszerűen csak megpróbálják dokumentálni a de facto hatóságok atrocitásait;

B.  mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatalának „Az emberi jogok helyzete az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában (Ukrajna)” című, 2017. szeptember 25-i jelentése azt állítja, hogy „az emberi jogok súlyos megsértését, mint például önkényes letartóztatásokat és fogva tartásokat, erőszakos eltüntetéseket, bántalmazást és kínzást, és legalább egy bírósági eljárás nélküli kivégzést dokumentáltak”;

C.  mivel Ilmi Umerov krími tatár vezetőt, a medzslisz alelnökét két éves börtönbüntetésre ítélték azért, mert kinyilvánította egyet nem értését a Krím félsziget jogellenes, az orosz büntető törvénykönyvnek az „Oroszország területi integritásának megsértésére irányuló fellépésre buzdító nyilvános felhívásról” szóló 280.1 cikke szerinti annektálása miatt;

D.  mivel Ahtem Csijgozt, a medzslisz alelnökét nyolc éves börtönbüntetésre ítélték a 2014. február 26-i „tömegzavargás szervezése” miatt;

E.  mivel Mikola Szemena újságírót két és fél éves felfüggesztett börtönbüntetésre és az újságírói munkától való három éves eltiltásra ítélték az orosz büntető törvénykönyvnek az „Oroszország területi integritásának megsértésére irányuló fellépésre buzdító nyilvános felhívásról” szóló 280.1 cikke alapján;

F.  mivel a közelmúltbeli bírósági ítéletek azt igazolják, hogy az igazságszolgáltatási rendszer kezd politikai eszközzé válni a Krím félsziget orosz annektálását ellenzők elnyomására;

G.  mivel számos esetben érkeztek hírek emberrablásokról, erőszakos eltűnésekről, valamint az őrizeti létesítményekben a kínzás, illetve a kegyetlen és megalázó bánásmód használatáról; mivel kínzást is használtak a bűnösség hamis elismerésének megszerzésére; mivel ezeket az állításokat eddig nem vizsgálták ki megfelelően;

H.  mivel a Krím félszigeten köz- és magánjavak kompenzáció nélküli, a tulajdon lefoglalástól vagy a megsemmisítéstől való védelmére vonatkozó nemzetközi humanitárius jogi előírásokat semmibe vevő, jelentős mértékű kisajátítására került sor;

I.  mivel a civil társadalom működési terét jelentősen lecsökkentették a Krím félszigeten, mivel médiaorgánumokat zártak be, ami aránytalanul érintette a krími tatár közösséget, a tájékoztatáshoz való jogukat, illetve a kultúrájuk és identitásuk megőrzéséhez való jogukat;

J.  mivel a Krím félsziget Oroszország általi annektálása jogellenes és sérti a nemzetközi jogot, illetve az Oroszországi Föderáció és Ukrajna által egyaránt aláírt európai megállapodásokat, többek között az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt és az 1999. évi Budapesti Memorandumot, valamint az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti 1997. évi barátsági, együttműködési és partnerségi megállapodást;

K.  mivel az annektálás teljes időtartama alatt az Oroszországi Föderációt terheli a felelősség a Krím félsziget lakosságának és polgárainak védelméért, a régióban jelen lévő de facto hatóságokon keresztül;

1.  elítéli Ilmi Umerov krími tatár vezető, a medzslisz alelnöke és Ahtem Csijgoz, a medzslisz alelnöke, valamint Mikola Szemena újságíró elítélését; követeli ezen ítéletek visszavonását, Umerov és Csijgoz alelnökök azonnali és feltétel nélküli szabadon engedését, illetve hogy Mikola Szemena ellen azonnal és feltételek nélkül ejtsenek minden vádat;

2.  határozottan elítéli a krími tatár közösség vezetőinek és az orosz annektálást ellenző más személyek, mint például Uzair Abdullajev, Tejmur Abdullajev, Zevri Abszeitov, Rusztem Abiltarov, Muszlim Alijev, Refat Alimov, Ali Aszanov, Vologyimir Baluk, Enver Bekirov, Olekszij Besszarabov, Hlib Sablij, Olekszij Hirnij, Musztafa Değirmenci, Emil Dzsemadenov, Arszen Dzsepparov, Vologyimir Dudka, Pavlo Grib, Rusztem Iszmailov, Mikola Karpjuk, Sztanyiszlav Klik, Andrij Kolomijec, Olekszandr Kolcsenko, Olekszandr Kosztyenko, Emir-Uszein Kuku, Szergej Litvinov, Enver Mamutov, Remzi Memetov, Jevhenij Panov, Juri Primov, Vologyimir Priszics, Ferat Szajfullajev, Ejder Szaledinov, Oleg Szencov, Vagyim Sziruk, Olekszij Sztognyij, Redvan Szulejmanov, Roman Szusenko, Mikola Siptur, Dmitro Stiblikov, Viktor Sur, Rusztem Vaitov, Valentyin Vigovszki, Andrij Zaktej és Ruszlan Zsejtullajev ügyében hozott, nevetséges bírósági eljárásokat és megkérdőjelezhető vádakat követő szigorú ítéleteket; követeli bírósági ítéleteik visszavonását, valamint a fogva tartottak azonnali szabadon bocsátását;

3.  elítéli az úgynevezett hatóságok által bevezetett, különösen az őshonos krími tatár közösséggel szembeni diszkriminatív politikákat, tulajdonhoz fűződő jogaik megsértését, e közösség, illetve az orosz annektálást ellenzők egyre fokozódó megfélemlítését a politikai, társadalmi és gazdasági életben;

4.  véleménye szerint a krími tatárok jogai súlyosan sérültek azáltal, hogy betiltották a medzslisz tevékenységét és 2016. április 26-án szélsőséges szervezetnek nyilvánították, valamint azáltal, hogy megtiltották vezetőik visszatérését a félszigetre; határozottan megismétli felhívását, hogy a vonatkozó határozatot és következményeit haladéktalanul tegyék semmissé és tegyenek eleget az átmeneti rendelkezésekről szóló azon végzésnek, amelyet a Nemzetközi Bíróság 2017. április 19-én hozott az Ukrajna által az Oroszországi Föderáció ellen indított eljárásban, amely megállapítja, hogy az Oroszországnak „tartózkodnia kell attól hogy korlátozásokat tartson fenn vagy vessen ki a krími tatár közösség azon képességére, hogy megőrizze képviseleti intézményeit, többek között a medzsliszt”;

5.  emlékeztet arra, hogy az elnyomás valóságossága, valamint a szélsőségességről, a terrorizmusról és a szeparatizmusról szóló jogszabályok alkalmazása az emberi jogi helyzet súlyos romlásához, illetve a szólásszabadság és az egyesülési szabadság széles körű megsértéséhez vezetett a Krím félszigeten, és hogy az orosz állampolgárság kötelező felvétele rendszeressé vált és az alapvető szabadságok nem garantáltak a Krím félszigeten; kéri a diszkriminatív jogszabályok visszavonását és hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van az emberi jogok megsértésével és a visszaélésekkel kapcsolatos felelősségre vonásra a félszigeten;

6.  határozottan elítéli azt a gyakorlatot, hogy a foglyokat Oroszország távoli részeibe szállítják, mivel ez súlyosan hátráltatja kapcsolattartásukat családjukkal és barátaikkal és azt, hogy az emberi jogi szervezetek ellenőrizzék jóllétüket; hangsúlyozza, hogy ez a gyakorlat ellentétes a hatályos orosz jogszabályokkal, különösen a Büntető Törvénykönyv 73. cikkével, amely szerint a börtönbüntetést abban a régióban kell letölteni, amelyben a bíróság ítéletét meghozta;

7.  felhívja az EKSZ-t és az EU oroszországi képviseletét, hogy kövessék szorosan nyomon a folyamatban lévő tárgyalásokat és fordítsanak figyelmet a fogva tartottakkal való bánásmódra; különös aggodalmát fejezi ki a pszichiátriai kezelések büntető jelleggel történő alkalmazásáról szóló jelentések miatt; elvárja, hogy az EU képviselete, az EKSZ és a tagállamok nagykövetségei kövessék szoros figyelemmel ezen eljárásokat, és keressék a fogva tartottakkal való kapcsolatfelvétel lehetőségét az őket érintő tárgyalások előtt, alatt és után;

8.  felhívja az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy a lehető legnagyobb prioritást biztosítva vizsgálja meg a Krím félszigetről érkező valamennyi jogorvoslati kérelmet, mivel az orosz bírósági rendszer nem képes és nem nyújt jogorvoslati lehetőségeket ilyen esetekben;

9.  elítéli a kisebbségi közösségeket képviselő független médiumok elnyomását, és sürgeti az orosz hatóságokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy jogi és adminisztratív akadályokat állítanak működésük útjába;

10.  felszólít arra, hogy a nemzetközi emberi jogi megfigyelők – többek között az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács szakosodott struktúrái – akadálytalanul bejuthassanak a Krím félszigetre annak érdekében, hogy kivizsgálják a félszigeten kialakult helyzetet, valamint független felügyeleti mechanizmusokat hozzanak létre; támogatja Ukrajna arra irányuló kezdeményezéseit, hogy az említett kérdések az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ Közgyűlése elé kerüljenek; felhívja az EKSZ-t és az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, hogy kövesse folyamatos figyelemmel az emberi jogok helyzetét a Krím félszigeten és arról tájékoztassa a Parlamentet;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az emberek közötti kapcsolatok javítását célzó projekteket és cseréket, valamint azokat, amelyek előmozdítják a béketeremtést, a konfliktusrendezést, a megbékélést és a kultúrák közötti párbeszédet, többek között a Krím félszigeten; ösztönzi a bürokratikus akadályok elkerülését és ösztönzi a rugalmasabb megközelítést, amely lehetővé teszi a nemzetközi megfigyelők – többek között parlamenti képviselők – könnyebb bejutását a félszigetre, Kijev hozzájárulásával és anélkül, hogy ez az elcsatolás elismerése lenne;

12.  hangsúlyozza, hogy korlátozó intézkedéseket kell elrendelni minden, súlyos emberi jogi visszaélés elkövetéséért felelős személlyel szemben, többek között azon krími és orosz tisztviselőkkel szemben, akik közvetlenül felelősek Ahtem Csijgoz, Mikola Szemena és Ilmi Umerov megvádolásáért és elítéléséért, és ezeknek magukban kell foglalniuk az uniós bankokban lévő eszközök befagyasztását és az utazási tilalmat; megismétli, hogy támogatja az EU arra irányuló határozatát, hogy megtiltja a Krímből származó importot és egyes áruk és technológiák Krímbe történő kivitelét, valamint a beruházást, a kereskedelmet és a szolgáltatásnyújtást;

13.  sajnálatát fejezi ki a krími gyermekek szomorú helyzete miatt, akik apa nélkül nőnek fel, akiket jogellenesen megfosztottak szabadságuktól mint de facto politikai foglyok, beleértve azokat is, akiket az Oroszországi Föderáció távoli részeire helyeztek át; ezt a nemzetközi emberi jogok, a gyermekek jogai és az Oroszország által vállalt nemzetközi kötelezettségek – mint például az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye – kirívó megsértésének tekinti; felhívja az orosz hatóságokat és a de facto krími hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a fent említett személyek rendszeres kapcsolatát családtagjaikkal, és különösen gyermekeikkel;

14.  emlékezteti az orosz hatóságokat, hogy a Krím felett tényleges ellenőrzést gyakorló megszálló hatalomként teljes mértékben felelősek a krími polgárok önkényes bírósági és közigazgatási intézkedésekkel szembeni védelméért, és a nemzetközi humanitárius jog alapján biztosítaniuk kell az emberi jogok védelmét a félszigeten;

15.  támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül és megismétli, hogy elítéli a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását; támogatja az EU és tagállamai politikáját, hogy nem ismerik el a Krím félsziget jogellenes annektálását és korlátozó intézkedéseket vezettek be ennek kapcsán; mély aggodalmát fejezi ki a Krím félsziget Oroszország általi nagymértékű militarizálása miatt, ami veszélyezteti a regionális és páneurópai biztonságot;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak, Ukrajna elnökének, Ukrajna és az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének, valamint a krími tatárok medzsliszének és az ENSZ főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0018.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0043.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0218.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0087.

Jogi nyilatkozat