Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2242(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0296/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0296/2017

Viták :

PV 23/10/2017 - 21
CRE 23/10/2017 - 21

Szavazatok :

PV 24/10/2017 - 5.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0390

Elfogadott szövegek
PDF 332kWORD 69k
2017. október 24., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az uniós ifjúsági garanciarendszerek kiadásainak ellenőrzése és költséghatékonyságuk figyelése
P8_TA(2017)0390A8-0296/2017

Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása az európai uniós ifjúsági garanciarendszerek kiadásainak ellenőrzéséről és költséghatékonyságának figyeléséről (2016/2242(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 145., 147., 165. és 166. cikkére, valamint 310. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlására(1),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) és az 1304/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott operatív programokra folyósított kiegészítő kezdeti előfinanszírozási összeg tekintetében való módosításáról szóló 2015. május 20-i 779/2015/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 3/2015. számú, „Uniós ifjúsági garancia: az első lépések megtörténtek, de kockázatok várhatók a végrehajtás során” című különjelentésére, 17/2015. számú, „Az ifjúsági munkacsoportoknak nyújtott bizottsági támogatás: az ESZA-források átirányítása megtörtént, de nem összpontosítottak kellő mértékben az eredményekre” című különjelentésére, valamint 5/2017. számú, „Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák?” című különjelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év” című, 2016. október 4-i közleményére (COM(2016)0646 és SWD(2016)0324),

–  tekintettel az Európai Bizottság Európa jövőjéről szóló fehér könyvére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0296/2017),

A.  mivel egyes tagállamokban az ifjúsági munkanélküliség továbbra is súlyos problémát jelent, az EU-ban ugyanis 2016-ban 4 millió 15 és 24 év közötti fiatalnak nem volt munkája; mivel a helyzet Unió-szerte meglehetősen eltérő;

B.  mivel az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem a Parlament, a Bizottság és a tagállamok szerinti politikai prioritás, amely hozzájárul az Unió növekedési és foglalkoztatási célkitűzéseihez;

C.  mivel a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi ráta – 2016-ban 18,8 % az EU-ban – hátrányos mind a társadalom, mind az érintett egyének számára, tartósan negatív hatást gyakorolva foglalkoztathatóságukra, jövedelmük stabilitására és karrierjük fejlődésére; mivel a gazdasági válság aránytalanul súlyosan érintette a fiatalokat, és egyes tagállamokban a fiatalok több mint egynegyede munkanélküli;

D.  mivel a fiatalok körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliség leküzdését célzó proaktív foglalkoztatáspolitikák a probléma méreteihez képest csupán szerény eredményeket voltak képes felmutatni;

E.  mivel létezik a fiatalok egy másik, nagyságát és összetételét tekintve tagállamonként rendkívül nagy különbségeket mutató csoportja is, akik nem vesznek részt az oktatás vagy szakmai képzés semmilyen formájában, és munkájuk sincs (a NEET-fiatalok), akik két kategóriába sorolhatók: a munkanélküli NEET-fiatalok közé (akik készek volnának munkába állni, és aktívan keresnek állást), illetve az inaktív NEET-fiatalok közé (akik nem dolgoznak, nem tanulnak, nem vesznek részt képzésben, és nem proaktívak az álláskeresés tekintetében).

F.  mivel uniós átlagban a NEET-fiataloknak csupán 41,9%-a fér hozzá az ifjúsági garanciához;

G.  mivel a Bizottság az európai foglalkoztatási stratégia 1997-es bevezetése számos olyan intézkedéshez nyújtott támogatást, amelynek célja a fiatalok munkavállalási és tanulási kilátásainak javítása(4), és mivel a válság következményeképpen az Unió különös súlyt fektetett a Tanács által 2013 áprilisában létrehozott ifjúsági garanciára és a 2013 végén útjára indított ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (IFK);

H.  mivel az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről (IFK) már bebizonyosodott, hogy az ifjúsági munkanélküliség leküzdését célzó leghatékonyabb és legszembetűnőbb uniós szintű fellépésnek tekinthető;

I.  mivel az oktatás ösztönzése, a fiatalok iránti munkaerőpiaci kereslet növelése és munkahelyteremtési intézkedések ösztönzése által az ifjúsági garanciarendszer és az IFK jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy EU-ban csökkent az ifjúsági munkanélküliség aránya; mivel az EU 28 tagállamában a fiatalok körében még mindig elfogadhatatlanul magas – 17,2%-os – a munkanélküliek aránya(5);

J.  mivel az európai ifjúsági garancia annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy a munkahelyük elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül valamennyi 25 év alatti (és egyes tagállamokban 30 éves vagy 30 év alatti) fiatal kapjon színvonalas állásajánlatot, illetve részesüljön további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben;

K.  mivel az ifjúsági garancia programjában meghatározott célkitűzések megvalósítása olyan külső tényezők függvénye, mint az egyes régiók gazdasági helyzete vagy termelési modellje;

L.  mivel az IFK célja, hogy segítséget nyújtson a NEET-fiatalok, a tartósan munkanélküli fiatalok, valamint olyan fiatalok számára, akik nem szerepelnek a munkakereső nyilvántartásokban, és akik lakhely szerinti régiójában az ifjúsági munkanélküliség aránya 2012-ben meghaladta a 25%-ot;

M.  mivel az IFK-nak a 2014 és 2020 közötti időszakra jóváhagyott teljes költségvetése 6,4 milliárd euró, ideértve azt a 3,2 milliárd eurót is, amely egy új külön uniós költségvetési címből származik, amelyet a meglévő Európai Szociális Alap (ESZA) keretében rendelkezésre álló nemzeti előirányzatok terhére legalább 3,2 milliárd euróval kell kiegészíteni; mivel ezt további egymilliárd euró egészíti majd ki az IFK-ra vonatkozóan a 2017 és 2020 közötti időszakra elfogadott külön költségvetési előirányzat értelmében, ami az ESZA keretében rendelkezésre álló összegekből egymilliárd euróval egészül ki a fiatalok a leginkább érintett régiókon belüli foglalkoztatásának ösztönzése céljából; mivel ebből a további összegből 500 millió eurót 2017-ben a 3/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezetben szerepeltetnek majd; mivel a program végleges előirányzatát a következő éves költségvetési eljárások során határozzák majd meg;

N.  mivel az ifjúsági garancia Európában történő végrehajtásához szükséges éves beruházás a becslések szerint 50,4 milliárd euró volt(6), ami lényegesen alacsonyabb, mint az európai fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő éves gazdasági veszteség, amely elérheti akár a 153 milliárd eurót is(7);

O.  mivel 2015-ben az IFK-fellépések mobilizálásának szándékával döntés született arról, hogy egymilliárd euróval meg kell emelni a kezdeményezés céljaira szolgáló forrásokat, ami a támogatásra jogosult tagállamok számára az eredetileg rendelkezésre álló 30%-os uniós támogatási részarány 1-1,5%-os emelését jelentette;

P.  mivel az IFK eredeti előirányzatának egészét a 2014–2015-ös időszak elejére ütemezték, és e célra a 2016-os költségvetés nem tartalmazott új előirányzatokat; mivel az IFK finanszírozásának megszakadása veszélyeztette a program sikerét;

Q.  mivel sem az uniós, sem a tagállami költségvetésből származó finanszírozás jelenlegi szintje nem elégséges a felmerült igények kielégítéséhez;

R.  mivel az ifjúsági garancia és az IFK különböző fellépéseket fed le, az ifjúsági garancia rendeltetése ugyanis a szerkezeti reform ösztönzése az oktatásban, és az ifjúsági munkanélküliség rövid távú leküzdésére szolgál, az IFK pedig finanszírozási eszköz; mivel az ifjúsági garancia finanszírozása az ESZA-ból, a nemzeti költségvetésekből és az IFK terhére történik, az IFK-ból pedig finanszírozható a közvetlen foglalkoztatás, a szakképzés, a tanulószerződéses gyakorlati képzés vagy a folyamatos oktatás az IFK célcsoportja számára a támogatásra jogosult régiókban; mivel az ifjúsági garancia mind a 28 tagállamra érvényes, az IFK-ból nyújtott támogatásra azonban csupán 20 tagállam jogosult; mivel az IFK keretében a beavatkozásnak nincsen előre meghatározott időtartama, az ifjúsági garancia igénybevételének viszont feltétele, hogy négy hónapon belül állásajánlatra kerüljön sor;

S.  mivel mennyiségi szempontból az ifjúsági garancia kihasználása egyenlőtlen, és országról országra jelentősen eltér;

T.  mivel az ifjúsági garancia végrehajtása mindeddig nem hozott egységes eredményeket, és olyan helyzetek álltak elő, amelyek megnehezítik a garancia hozzájárulásának azonosítását vagy értékelését;

U.  mivel jelentős különbségek vannak Európa régiói között; mivel egyes esetekben magas munkanélküliség jellemezte területek nem tartoznak az uniós pénzekből támogatható régiók közé NUTS szinten;

V.  mivel az ifjúsági garanciához kapcsolódó integrációs szolgáltatások végrehajtása gyakran csak részben történik meg, a támogatható résztvevők köre túlságosan korlátozott, és az állami foglalkoztatási szolgálatok (PES) fennálló kapacitásától és hatékonyságától, valamint az európai szintű eljárások gyorsaságától függ; mivel a tagállamoknak továbbra is erőfeszítéseket kellene tenniük az állami foglalkoztatási szolgálataik megerősítésére és megreformálására;

W.  mivel érdemes kiemelni az IFK-ban rejlő lehetőségeket, különösen azon tagállamok számára, amelyeket igen súlyosan érintenek a 2007 óta bekövetkezett gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok; mivel hangsúlyozni szükséges, hogy fontos megerősíteni ezt a programot, valamint uniós és nemzeti szinten egyaránt olyan további kiegészítő intézkedéseket kell kialakítani, amelyek előmozdítják az integrációt és a kohéziót, miközben javítják a nemek paritását és biztosítják a hozzáférést a technológiával kapcsolatos új munkaügyi kihívásoknak való megfelelés céljából indított képzési programokhoz;

X.  mivel az ifjúsági garancia – az ifjúságba való beruházás lévén – az eredményorientált költségvetés-tervezés példája;

Y.  mivel az Európa jövőjéről szóló bizottsági fehér könyv az ifjúsági munkanélküliség tekintetében elismeri, hogy valóban „létezik egyfajta eltolódás az EU törekvései és az azok megvalósítását lehetővé tevő képessége között”(8);

Z.  mivel az intézkedések uniós népesség körében való láthatóságának növelése érdekében az EU-nak jobban kellene reklámoznia és népszerűsítenie a célcsoportra irányuló szociálpolitikai intézkedéseket;

AA.  mivel az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzés korai volt, mert a vizsgálat tárgyát képező időszak túlságosan közel áll a nemzeti garanciarendszerek bevezetéséhez, és csak bizonyos tagállamokra korlátozódik; mivel ebből a célból hasznosabb lett volna végrehajtásuk kezdeti értékelését elvégezni az ellenőrzés megkezdése előtt;

Általános észrevételek

1.  megjegyzi, hogy a garancia alkalmazásának négy évében, 2013 és 2017 között több mint 7 százalékponttal, azaz a 2013 áprilisában mért 23,8%-ról 2013 áprilisára 16,6%a-ra csökkent az ifjúsági munkanélküliség aránya az Unióban, ami azt jelenti, hogy csaknem kétmillió fiatal került ki a munkanélküliek köréből; megjegyzi, hogy az ifjúsági garancia végrehajtása óta több mint 14 millió fiatal vett részt a garancia valamelyik programjában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes országokban e csökkenés túl nagy mértékben annak tudható be, hogy sok fiatal kénytelen volt az EU-n kívül munkát keresni, és a távozásuk okozta veszteség a következő évtizedekben súlyosan érezhető lesz majd; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy 2016 közepén még mindig 4,2 millió 25 év alatti fiatalnak nem volt munkája az EU-ban (ez az érintett lakosságcsoport 18,8%-ának felel meg); nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy használják fel a rendelkezésre álló uniós támogatást e régóta fennálló helyzet kezelésére; felhívja az Uniót és a tagállamokat olyan stratégiák bevezetésére, amelyek színvonalas képzési lehetőségek létrehozása és tartós munkahelyek teremtése révén minden egyes tagállamban képesek kielégíteni a munkaerőpiac igényeit és szükségleteit;

2.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia fontos szerepet játszik az olyan intézkedések támogatásában, amelyek segítik a munkanélküli fiatalokat a foglalkoztatásban való hosszú távú részvételhez szükséges készségek, tapasztalatok és tudás megszerzésében és abban, hogy vállalkozók lehessenek, továbbá lehetőséget biztosít a strukturális munkaerőhiány kezelésére is;

3.  kiemeli, hogy az oktatás és karrier-tanácsadás fontos szerepet játszik abban, hogy ellássa a fiatalokat a munkaerőpiacon szükséges munkamorállal és készségekkel; mindazonáltal rámutat arra, hogy az oktatásnak nemcsak a munkaerőpiaci igényekhez igazodó készségeket és kompetenciákat kellene biztosítania, hanem a fiatalok egyéni fejlődéséhez és kibontakozásához is hozzá kell járulnia, hogy proaktív és felelős polgárokká váljanak; ezért hangsúlyozza az állampolgári ismeretek oktatásának szükségességét az oktatási rendszer egészében, a formális és a nem formális oktatási módszereket is ideértve;

4.  megállapítja, hogy a munkanélküliség aránya magasabb az alacsonyabb életkorú és az alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező fiatalok esetében, de ezt a tendenciát a válság tovább súlyosbította azáltal, hogy a képesítés nélküli, 25 évesnél idősebb fiatalok is egyre nehezebben jutnak munkához, így a fiataloknak már ezt a csoportját is egyre inkább fenyegeti az a veszély, hogy ha nem sikerül megfelelő képzésben részesülniük, akkor anyagilag súlyosan kiszolgáltatottá válnak;

5.  megjegyzi, hogy bár történt előrelépés e téren, a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok hozzáférése a foglalkoztatási közszolgáltatásokhoz továbbra sem kielégítő, és hogy leginkább a fiatalok e csoportjára jellemző (a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok mellett), hogy nem regisztráltatják magukat munkakeresőkként;

6.  mély aggodalommal tölti el, hogy a NEET-fiatalok kikerültek az oktatás és a munkaerőpiac világából, és sok esetben ez nem az ő hibájuk; tisztában van azzal, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó finanszírozási rendszerek végrehajtására szolgáló meglévő operatív programokon keresztül a fiataloknak éppen ezt a rétegét a legnehezebb mozgósítani, mivel túl sok ilyen program nem kínál megfelelő, fenntartható jövedelmet vagy méltányos munkakörülményeket; véleménye szerint a 2017 és 2020 közötti időszakban különös figyelmet kell fordítani e korosztályra, biztosítva az ifjúsági garancia fő célkitűzéseinek teljesítését;

7.  rámutat arra, hogy az ifjúsági garancia által támogatott intézkedéseknek a hosszú távú hatás elérése érdekében azokat a strukturális kihívásokat is kezelniük kell, amelyekkel a NEET-fiatalok szembesülnek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ifjúsági garanciarendszerek még nem értek el minden olyan fiatalt, aki elhagyta az iskolarendszert vagy munkanélkülivé vált; ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti költségvetéseikbe illesszenek be célzott pénzügyi kötelezettségvállalásokat e strukturális kihívások kezelésére; arra ösztönzi az uniós társfinanszírozásra nem jogosult régiókat, hogy vegyenek részt az ifjúsági garanciában;

8.  hangsúlyozza, hogy a NEET-fiatalok integrációjához egyaránt szükség van a rendelkezésre álló források hatékonyságának fokozására, e források növelésére, valamint a tagállamok nagyobb részvételére és erőteljesebb mozgósítására;

9.  a fiatalok valamennyi csoportjának jobb elérése érdekében szorgalmazza a finanszírozási csatornák helyi, regionális és nemzeti szintekre is kiterjedő megosztását; megjegyzi továbbá, hogy a helyi és regionális hatóságok már most is nagyon aktívak, és a különböző politikai irányvonalak integrálása révén támogatni kell őket a fiatalokra irányuló fellépéseikben;

10.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia pozitívan járult hozzá az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséhez 2012 óta, az ifjúsági munkanélküliség aránya azonban továbbra is elfogadhatatlanul magas; üdvözli ezért, hogy a társjogalkotóknak sikerült megállapodniuk az IFK 2020-ig történő meghosszabbításában; megjegyzi azonban, hogy az ifjúsági munkanélküliség makacsul fennmaradhat, ezért a következő többéves pénzügyi keretben a folytonosság és a költséghatékonyság biztosítása érdekében figyelembe kell venni;

11.  hangsúlyozza, hogy az IFK rendeltetése nem csupán a munkahelyteremtés fellendítése a fiatalok számára, hanem a tagállamok támogatása is abban, hogy megfelelő rendszereket állítsanak fel a fiatalok igényeinek felmérése és az azoknak megfelelő támogatás céljával; hangsúlyozza azért, hogy az ifjúság garanciát és az IFK-t a jövőben azon az alapon kell értékelni, hogy mennyire eredményesen járulnak hozzá a tagállamok által a fiatalok támogatását célzó rendszerek kiépítéséhez és továbbfejlesztéséhez;

12.  emlékeztet arra, hogy az ifjúsági garancia részesül az ESZA és az IFK által nyújtott uniós pénzügyi támogatásból, amely kiegészíti a nemzeti hozzájárulásokat; támogatja az Unió közös stratégiai keretének részeként az egymástól való tanuláson, a hálózatépítési tevékenységeken és a technikai segítségnyújtáson keresztül végzett tervezési munkát;

13.  üdvözli, hogy az IFK finanszírozását az időszak elejére, 2014-re és 2015-re ütemezték, és hogy az eredeti előfinanszírozás összegét megnövelték azzal a céllal, hogy biztosított legyen a források gyors mozgósítása;

14.  üdvözli, hogy az IFK intézkedései több mint 1,4 millió fiatalnak nyújtottak segítséget, és hogy a tagállamok támogató műveleteinek értéke 4 milliárd euróra bővült;

15.  emlékeztet rá, hogy az IFK sikere összefügg a tagállamok jó gazdasági kormányzásával, mivel kedvező üzleti környezet, a kis- és középvállalkozások ösztönzése, valamint a gazdaság igényeihez igazított oktatási és tudományos rendszerek nélkül elképzelhetetlen a munkahelyteremtés és a magas szintű ifjúsági munkanélküliség hosszú távú megoldása;

16.  elismeri az ifjúsági garancia és az IFK fiatalok foglalkoztatására gyakorolt hatásáról szóló számvevőszéki különjelentést, és megjegyzi, hogy a Tanács ajánlásának elfogadása után több mint három évvel az ifjúsági garancia még nem teljesíti az elvárásokat; tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, mely szerint lehetetlen minden NEET-fiatalt kizárólag az uniós költségvetésből származó forrásokkal elérni; megjegyzi, hogy a jelenlegi helyzet nem tükrözi az ifjúsági garancia bevezetése által keltett várakozásokat, nevezetesen azt, hogy biztosítsa, hogy valamennyi NEET-fiatal négy hónapon belül színvonalas képzési vagy foglalkoztatási ajánlatot kapjon;

17.  emlékeztet a NEET-fiatalok munkaerőpiacra vonzásával kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre; ajánlja, hogy a Bizottság, a tagállamok és a nemzeti állami foglalkoztatási szolgálatok fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy több inaktív (munkát nem kereső) fiatalt vonjanak be az ifjúsági garancia rendszereibe, és a munkaerőpiacon tartsák őket azután is, hogy a vonatkozó támogatási intézkedések futamideje lejárt;

18.  megjegyzi, hogy az IFK rendeltetése a 25 év alatti NEET-fiatalok támogatása, akik általában nem részesülnek semmilyen foglalkoztatási vagy oktatási támogatásban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az IFK elfogadása kihat az ESZA más programokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásaira, és hangsúlyozza, hogy a kifejezetten az IFK-ra elkülönített forrásokat legalább ugyanolyan mértékben ki kell egészíteni ESZA-finanszírozással;

19.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a rendelkezésére álló IFK/ESZA-források ne helyettesítsék a tagállami közkiadásokat, a közös rendelkezésekről szóló rendelet (1303/2013/EU rendelet) 95. cikkével és (87) preambulumbekezdésével és az addicionalitás elvével összhangban; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciához hasonló programok nem helyettesíthetik a tagállamoknak a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelem és a fenntartható munkaerőpiaci integráció érdekében tett erőfeszítéseit;

20.  hangsúlyozza az érdekelt felek, mint például az állami és adott esetben a magán foglalkoztatási szolgálatok, az oktatási és képzési intézmények, a munkaadók, az ifjúsági szervezetek és a fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek közötti együttműködés megerősítésének fontosságát a teljes NEET-népesség elérése érdekében; ösztönzi az érdekelt felek szorosabb bevonását partnerségi megközelítés révén az ifjúsági garancia tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe; az oktatási intézmények és a vállalkozók közötti fokozott együttműködés fokozását kéri a strukturális munkaerőhiány kezelése érdekében; megismétli azt az elképzelést, hogy a partnerségi megközelítés célja a célpopuláció jobb elérése és a minőségi ajánlatok biztosítása;

21.  emlékeztet rá, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint az ifjúsági garanciának az EU mind a 28 tagállamában történő hatékony megvalósítása évente hozzávetőlegesen 45 milliárd euró költséggel járna; úgy véli, hogy e forrás befektetésnek tekintendő, mivel – amennyiben hatékonyan kerül felhasználásra – jelentős csökkenést fog eredményezni az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos költségek terén;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy részletezze az IFK-hoz történő nemzeti hozzájárulásokat, amelyek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslését figyelembe véve az egyes tagállamok részéről szükségesek az ifjúsági garancia hatékony végrehajtása érdekében;

23.  megjegyzi, hogy az illetékes irányító hatóságok kijelölésének késedelme miatt az IFK végrehajtása is elhalasztódott, és úgy véli, hogy ez az IFK jogalapját érintő kudarc, amely hátráltatja azt az eredeti törekvést, hogy a kezdeményezés gyors végrehajtását a finanszírozásnak a támogatási időszak elejére történő ütemezésével kell biztosítani;

24.  úgy véli, hogy szükség van a finanszírozás diverzitásának és hozzáférhetőségének elősegítésére, a jövőbeli szakpolitikai és szolgálati reformok végrehajtása során szem előtt tartva a hatékony költségkezelést;

25.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az intézkedéseket a helyi környezet igényeihez igazítsák annak érdekében, hogy a helyi munkaadók képviselői, a helyi képzési szolgáltatók és a helyi hatóságok szorosabb bevonása révén is növeljék hatásukat; felhív a finanszírozási csatornák diverzifikálására helyi, regionális és nemzeti szinten egyaránt, annak érdekében, hogy a kezdeményezés valamennyi NEET-fiatalt elérje;

26.  emlékeztet rá, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben az IFK finanszírozását új előirányzatok révén kell megoldani, nem pedig meglévő költségvetési előirányzatok átcsoportosítása által; elvárja, hogy a következő többéves pénzügyi keret ambiciózus politikai kötelezettségvállalással induljon;

27.  úgy véli, hogy az ifjúsági garancia megfelelő felhasználásának egyik előfeltétele a helyi szintű foglalkoztatási közszolgáltatások hatékony működése;

28.  nyomatékosan kéri, hogy a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatain belül mihamarabb biztosítsanak célzott szakértelmet és képességeket azon fiatalok támogatása tekintetében, akik munkanélkülivé válásukat vagy hivatalos oktatási rendszerben való részvételük megszakadását követően négy hónapon belül nem képesek munkát találni; ösztönzi az üzleti világ és az ágazati egyesületek hathatósabb bevonását a program végrehajtásába;

29.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban a NEET-fiatalok zöme még nem férhet hozzá az ifjúsági garancia rendszeréhez, többek között azért, mert általában nem szerepelnek az állami foglalkoztatási szolgálatok nyilvántartásaiban; kéri a Tanácsot annak fontolóra vételére, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok meglévő hálózatának igénybevételével folytatódjék az egymástól tanulás azzal a céllal, hogy a NEET-fiatalok elérését és támogatását szolgáló bevált gyakorlatok alapján stratégiák szülessenek;

30.  üdvözli az Európai Számvevőszék 5/2017. számú különjelentését, és nyomatékosan felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait annak érdekében, hogy növeljék az ifjúsági garancia rendszereinek kiterjedését és hatékonyságát;

31.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia pozitív hatásának fellendítése érdekében támogatni kellene az egyablakos ügyintézés fejlesztését, biztosítandó, hogy a fiatalok számára valamennyi szolgáltatás és iránymutatás egyetlen helyszínen legyen elérhető;

32.  megállapítja, hogy az ifjúsági garanciarendszerek láthatóságának hiánya megnehezítheti, hogy eljussanak valamennyi fiatalhoz; javasolja a valamennyi helyi partnerrel, többek között az ifjúsági szervezetekkel közösen szervezett helyi kampányok finanszírozási lehetőségeinek bővítését, valamint a fiatalok számára a programba történő regisztrálást lehetővé tevő platformok kidolgozásának támogatását; javasolja, hogy az ifjúsági garanciával kapcsolatos tájékoztatás legyen mindenki számára hozzáférhető és érthető;

33.  kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak állásajánlataik jó színvonaláról; hangsúlyozza, hogy az állásajánlatoknak például meg kell felelniük a résztvevők profiljának és a foglalkoztatási igényeknek, lehetővé téve a fenntartható és hosszú távon is lehetséges munkaerőpiaci integrációt;

34.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb tagállam még nem adott konkrét meghatározást a „színvonalas állásajánlat” fogalma tekintetében; nyomatékosan kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az Európai Unió Foglalkoztatási Bizottsága (EMCO) keretében használják fel a meglévő hálózatokat e fogalom közösen elfogadott jellemzőinek kidolgozására, figyelembe véve az európai szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét, az európai szociális partnerek „Közös szemlélet kibontakoztatása a tanulószerződéses gyakorlati képzés tekintetében” című közös nyilatkozatát, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát a bizonytalan munkaviszonyt érintő ügyekben; ezenfelül nyomatékosan kéri a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy e jellemzők egy olyan ajánlaton alapuljanak, amely megfelelő a résztvevő képzettségi szintjének és profiljának, illetve a munkaerőpiaci szükségleteknek, és olyan munkalehetőségeket kínáljanak, amelyek a megélhetést biztosító jövedelmet és szociális védelmet nyújtanak, esélyt adnak a továbblépésre, és fenntartható, kiegyensúlyozott munkaerőpiaci integrációt tesznek lehetővé; üdvözli a Számvevőszék 5/2017. sz. különjelentésében megfogalmazott ajánlást, amely szerint nagyobb figyelmet kell fordítani az állásajánlatok minőségének javítására;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy az EMCO-val együttműködve tegyen javaslatot az ifjúsági garancia keretében kínált jövőbeli ajánlatok minőségi kritériumaira vonatkozó normákra; kiemeli, hogy az ilyen ajánlatok számára meg kell határozni egy minőségi normákat tartalmazó minőségi keretet;

36.  megjegyzi, hogy a minőségi állásajánlatok, valamint a legfeljebb 24 éves fiatalok folyamatos foglalkoztatására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében humán, technikai és finanszírozási szinten egyaránt jelentősen több erőforrásra van szükség; üdvözli, hogy az ifjúsági garanciából adható támogatás igénybevételének feltételeként előírt maximális korhatárt több tagállam felemelte 30 évre;

37.  támogatja annak biztosítását, hogy az ifjúsági garancia által érintett fiatalok továbbra is hozzájáruljanak és hozzáférjenek a tagállamukban fennálló szociális és foglalkoztatásvédelmi rendszerekhez, ezáltal felelősséget ruházva valamennyi érintett félre, így a fiatalokra és különösen a munkaadókra egyaránt;

38.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia által támogatott intézkedések valószínűleg eredményesebbek és hatékonyabbak, ha fenntartható munkalehetőségekkel és bérnövekedés biztosításával segítenek a fiataloknak belépni a munkaerőpiacra;

39.  hangsúlyozza, hogy a NEET-fiatalok heterogén és sokszínű csoportot alkotnak, és a programok sokkal eredményesebbek és költséghatékonyabbak, ha meghatározott kihívások kezelésére irányulnak; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy egyértelmű célkitűzésekkel rendelkező, átfogó stratégiákra van szükség, melyek célja a NEET-fiatalok valamennyi csoportjának elérése; hangsúlyozza, hogy személyre szabott megoldásokat kell nyújtani a helyi és regionális körülmények figyelembevételével, például a helyi munkaadók képviselői, a helyi képzési szolgáltatók és a helyi hatóságok szorosabb bevonása révén; felhívja a tagállamokat, hogy tervezzék meg minden egyes jelölt egyéni pályáját, és eközben biztosítsák az állami foglalkoztatási szolgálatok számára azt a rugalmasságot, amelyre a profilalkotási modellek kiigazításához van szükségük;

40.  felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki megfelelő tájékoztatási stratégiákat, és fokozzák a teljes NEET-népesség, különösen a jelenlegi rendszerek hatálya alól kimaradó inaktív NEET-fiatalok azonosítására irányuló erőfeszítéseiket azzal a céllal, hogy nyilvántartásba vegyék őket, és hogy meghatározott időközönként (6, 12 és 18 hónap után) kísérjék figyelemmel az ifjúsági garanciarendszereket elhagyó fiatalok helyzetét a tartós munkaerőpiaci integráció előmozdítása érdekében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy személyre szabott megoldásokat nyújtsanak a fiatalok sokszínű csoportja részére, és hogy a nyilvántartásba nem vett fiatalokat kulcsfontosságú célcsoportnak tekintsék; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a rendelkezésre álló ESZA-források ne helyettesítsék a közkiadásokat, és megjegyzi, hogy a NEET-fiatalok hatékony munkaerőpiaci integrációjának előfeltétele a megfelelő gazdasági növekedés;

41.  kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy még az ifjúsági garancia keretében tervezett rendszerek működésbe helyezése előtt értékeljék a hiányosságokat és végezzenek piacelemzéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a jövőbeli kilátásokat nem kínáló, értelmetlen továbbképző tanfolyamokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket;

42.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegyenek fontolóra proaktív átmeneti kezdeményezéseket, például karriertervezési és pályaorientációs tanácsadást, munkaerőpiaci tájékoztatást és támogató szolgáltatásokat az iskolákban és az egyetemek pályaválasztási szolgálatainál annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára a munkába állást, felvértezve őket az átmeneti időszak és a karrierépítéshez szükséges készségekkel;

43.  megállapítja, hogy az ifjúsági garanciarendszerek láthatóságának hiánya megnehezítheti, hogy eljussanak valamennyi fiatalhoz; intézkedéseket javasol az érintett helyi partnerekkel, többek között az ifjúsági szervezetekkel közösen szervezett helyi kampányok finanszírozási lehetőségeinek bővítésére, valamint a fiatalok programra történő jelentkezését lehetővé tevő platformok létrehozásának támogatására; javasolja, hogy az ifjúsági garanciával kapcsolatos tájékoztatás legyen mindenki számára hozzáférhető és érthető;

44.  megjegyzi, hogy régóta kihívást jelent, hogy a készségek nem felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek; kéri a Bizottságot, hogy e kérdés kezelése érdekében az EMCO keretében mozdítsa elő a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, illetve a tagállamokban működő érdekelt felek körében;

45.  úgy véli, hogy a strukturális munkaerőhiányhoz kapcsolódó problémákat meg lehetne oldani az egyéni képességek jobb feltárása és a nemzeti oktatási rendszerek hiányosságainak kijavítása révén; hangsúlyozza, hogy a fiatalok nagyobb mobilitása javíthatná készségeiket, és a végzettségek elismerésével együtt segíthetne a fennálló földrajzi strukturális munkaerőhiány kezelésében; ösztönzi a tagállamokat, hogy e tekintetben vegyék igénybe nagyobb mértékben az EURES-t;

46.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható munkahelyek teremtésében az IKT-készségek nagy potenciált jelenthetnek, ezért felszólítja a tagállamokat arra, hogy az ifjúsági garancia megvalósítására vonatkozó terveikbe foglaljanak bele az IKT-/digitális készségek fejlesztésére irányuló tényleges intézkedéseket is;

47.  rámutat arra, hogy a fiatalok különböző csoportjainak nyújtott szolgáltatások terén változatosabb és testre szabottabb megközelítésre van szükség a szelektív vagy diszkriminatív gyakorlatok elkerülése érdekében; felszólít a többféle akadállyal szembenéző és a munkaerőpiactól legtávolabb lévő fiatalok fokozottabb, akadálymentesebb és elkötelezett elérésére; hangsúlyozza e tekintetben az ifjúsági garancia egyéb politikákkal, többek között a megkülönböztetés elleni politikákkal történő hatékony összehangolásának, és az ifjúsági garancia keretében ajánlott beavatkozások bővítésének fontosságát;

48.  úgy véli, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliséget kiemelt kérdésként kell kezelni az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) jövőbeni operatív programjainak kezdetétől fogva;

Végrehajtás és nyomon követés

49.  tudomásul veszi, hogy az ifjúsági garancia végrehajtásának nyomon követése az európai szemeszter, az EMCO által végzett felülvizsgálatok, valamint az EMCO és a Bizottság által közösen kidolgozott külön mutatórendszer révén történik; kéri a Tanácsot, hogy támogassa a tagállamokat az adatközlés javításában;

50.  megállapítja, hogy ha egy tagállamban egy program lebonyolításának potenciális költsége nem ismert, előfordulhat, hogy a program nem jut a végrehajtásához és céljai eléréséhez elegendő forráshoz; felszólítja a tagállamokat, hogy az Európai Számvevőszék különjelentésében foglalt ajánlásnak megfelelően adjanak átfogó képet az ifjúsági garancia végrehajtásának költségeiről;

51.  hangsúlyozza, hogy a szükséges források elosztása és a teljes finanszírozás felmérése fontos az ifjúsági garanciarendszerek sikeres végrehajtásához, figyelembe véve, hogy a teljes finanszírozás értékelését akadályozhatják a fiatalokat célzó, különböző típusú nemzeti szintű intézkedések közötti különbségtétel tekintetében felmerülő nehézségek;

52.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson pontosabb tájékoztatást az ifjúsági garancia költséghatékonyságáról és a program tagállamokon belüli végrehajtásának nyomon követéséről, és erről évente készítsen átfogó jelentést;

53.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtása során tapasztalt nehézségek megvitatása és megoldása érdekében hatékony mechanizmusokra van szükség; hangsúlyozza, hogy a tagállamok részéről erőteljes, mégis valószerű és elérhető politikai és pénzügyi kötelezettségvállalásra van szükség az ifjúsági garancia teljes körű végrehajtásához, többek között korai beavatkozási mechanizmusok, a munka minősége, további oktatási és képzési ajánlatok, egyértelmű támogathatósági kritériumok és a megfelelő érdekelt felekkel partnerség kialakítása biztosításával; hangsúlyozza, hogy ezt hatékony segítség biztosításával, szükség esetén az adminisztratív képességek erősítésével, a helyi körülmények figyelembevételével, a készségek fejlesztésének megkönnyítésével és megfelelő ellenőrzési és értékelési struktúrák kialakításával kellene megtenni az említett intézkedések során és végrehajtásuk után;

54.  felszólít az európai szemeszteren belül az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásnak való megfelelés hatékony, többoldalú felügyeletére, és – ahol szükséges – az országspecifikus ajánlások kezelésére;

55.  megismétli az ifjúsági garancia megvalósítására irányuló valamennyi tagállami tevékenység nyomon követése iránti elkötelezettségét, és felhívja az ifjúsági szervezeteket, hogy folyamatosan tájékoztassák a Parlamentet a tagállami intézkedésekről készített elemzéseikről; nyomatékosan kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vonják be az fiatalok érintett képviselőit a politikai döntéshozatalba; emlékeztet arra, hogy az ifjúsági szervezeteknek az ifjúsági garancia kommunikációjába, végrehajtásába és értékelésébe történő bevonása elengedhetetlen az ifjúsági garancia sikeréhez;

56.  megjegyzi, hogy a tagállamokban az IFK végrehajtásában – főként eljárási és strukturális okokból – bizonyos késedelmek tapasztalhatók; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az IFK céljaira rendelkezésre álló előfinanszírozást a tagállamok csak alacsony szinten veszik igénybe; ragaszkodik ezért ahhoz, hogy az illetékes tagállami hatóságok sürgősen tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az ifjúsági munkanélküliség leküzdésének céljaira rendelkezésre álló forrásokat időben és maradéktalanul felhasználják; úgy véli, hogy a tagállamoknak nemzeti költségvetéseikbe további pénzügyi kötelezettségvállalásokat kell beilleszteniük e strukturális kihívások kezelésére;

57.  üdvözli, hogy a Bizottság a tagállamok meglévő rendszerei alapján együttműködik a tagállamokkal a nyomon követés és a jelentéstétel jó gyakorlatainak meghatározása és terjesztése terén; emlékezteti a Bizottságot, hogy továbbra is alapvető fontosságú az adatok összehasonlíthatósága e célokból;

58.  javasolja, hogy a Bizottság folytassa a nyomon követés és a jelentéstétel területén bevált gyakorlatok meghatározását és terjesztését, lehetővé téve a tagállamok eredményeinek következetes és megbízható ismertetését és összehasonlító értékelését, többek között minőségi szempontból is; javasolja különösen, hogy – többek között az ifjúsági garanciarendszerből kilépő kedvezményezettek további sorsának nyomon követése révén is – rendszeresen rendelkezésre álljanak jó minőségi statisztikai adatok, lehetővé téve a tagállamok számára realisztikusabb és hatékonyabb ifjúsági politikák megvalósítását annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen az olyan résztvevők száma, akik úgy hagyják el a programot, hogy nem profitálnak belőle;

59.  felszólítja a Bizottságot, hogy szilárdítsa meg azt a módszert, amellyel a tagállamok végrehajtják az ifjúsági garancia keretében elfogadott programokat, és vezessen be átlátható, átfogó és nyílt adatokon alapuló ellenőrzési rendszert, amely lefedi a költséghatékonyságot, a strukturális reformokat és az egyéneket célzó intézkedéseket;

60.  javasolja előzetes elemzés elvégzését minden egyes tagállamban, konkrét célokat, küszöbértékeket és időhatárokat szabva meg az ifjúsági garanciarendszerek felhasználása alapján elvárt eredmények tekintetében, és javasolja a finanszírozás megkettőzésének elkerülését;

61.  ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását az EMCO és az európai foglalkoztatási stratégia kölcsönös tanulási programja révén; rámutat e tekintetben a legkiszolgáltatottabb csoportok aktiválását célzó kölcsönös tanulás fontosságára;

62.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ifjúsági garancia kedvezményezettjeire, felhasználására és eredményeire vonatkozó adatok gyérek és gyakran ellentmondásosak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az IFK keretében fennmaradt finanszírozás nyomon követése kisebb igazgatási terhekkel járó és gyakrabban frissített rendszerekben történjen;

63.  kéri, hogy az IFK eredményeit a tagállamokban végrehajtott reformokat, a programnak köszönhetően elsajátított ismereteket és készségeket mérő konkrét mutatók meghatározása, valamint a felkínált állandó munkaszerződések száma alapján állapítsák meg; javasolja továbbá, hogy a választott szakmán belüli mentorok tapasztalata feleljen meg az érintett pályázók számára szükséges készségeknek;

64.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyék hatékonyabbá nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereiket, hogy az ifjúsági garancia céljait számszerűsíthetőbbé tegyék, és elősegítsék a fiatalokra irányuló, nagyobb mértékben a tényeken alapuló szakpolitikák kidolgozását, és különösen javítsák az ifjúsági garanciából kilépő résztvevők nyomon követését, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék azon kilépések számát, amelyek célja ismeretlen, illetve adatokkal rendelkezzenek minden résztvevő további helyzetéről; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatásait, valamint a tagállamokat, hogy vizsgálják felül alapelveiket és céljaikat a valósnál jobb értéket mutató eredmények kockázatának a lehető legkisebbre való csökkentése érdekében;

65.  elismeri, hogy egyes tagállamokban az ifjúsági garancia a szakpolitikai változások és a jobb koordináció hajtóerejévé vált a foglalkoztatás és az oktatás terén; hangsúlyozza a következők fontosságát: realisztikus és mérhető célok kitűzése a politikák és keretrendszerek, mint például az ifjúsági garancia előmozdítása, a fő kihívások és a leküzdésükre szolgáló megfelelő cselekvési tervek azonosítása, valamint e kihívások értékelése terén, kellő tekintettel a foglalkoztathatóság javítására; megjegyzi, hogy bizonyos esetekben nehéz volt azonosítani és értékelni az ifjúsági garancia eddigi hozzájárulását, és hogy a tagállamokat jó minőségű statisztikákkal kellene segíteni realisztikus és hatékony ifjúsági politikák kialakításában hamis elvárások táplálása nélkül;

66.  elismeri, hogy számos tagállam jelentős erőfeszítéseket tett az ifjúsági garancia végrehajtása érdekében; megjegyzi azonban, hogy a legtöbb reformot még nem hajtották teljesen végre, különösen az ifjúsági garancia kialakítása, végrehajtása és az intézkedések értékelése érdekében a szociális partnerekkel és a fiatalokkal létrehozandó partnerségek, valamint a fiatalok érvényesülését gátló számos akadály elhárításának támogatása tekintetében; arra a következtetésre jut, hogy az ifjúsági garancia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében hosszú távon jelentős erőfeszítésekre és pénzügyi forrásokra van szükség;

67.  úgy véli, hogy az ifjúsági garancia ismételt igénybevétele nem állhat szemben a munkaerőpiacon való aktív részvétel szellemével és az állandó jellegű foglalkoztatásba való átmenet céljával; felhívja a Tanácsot, hogy használja ki a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát arra, hogy megfelelő forrásokat juttasson az ifjúsági garanciának; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalok, beleértve a 30 éven aluliakat, a profiljukhoz és képzettségi szintjükhöz, valamint a munkaerőpiaci kereslethez igazodó, színvonalas ajánlatokat kapjanak tartós foglalkoztatás kialakítása és az ifjúsági garancia ismételt igénybevételének megakadályozása érdekében;

68.  úgy véli, hogy az ifjúsági garancia hatékonyságának értékelése érdekében minden vonatkozást meg kell vizsgálni, többek között az ár-érték arányt is; tudomásul veszi az ILO és az Eurofound korábbi becsléseit, és kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg vagy frissítse ezeket az előrejelzéseket;

69.  szorgalmazza az ifjúsági garancia hatékonyságának valamennyi tagállamban történő értékelését, hogy ezáltal el lehessen kerülni a fiatalok egyes vállalatok általi kizsákmányolását, amelyek színlelt képzési mechanizmusokat használnak arra, hogy igénybe vehessék az állam által finanszírozott munkaerőt; ezért javasolja az érintett fiatalok foglalkoztatási helyzetének a program alkalmazása utáni nyomon követését, valamint olyan mechanizmusok létrehozását, amelyek a programban való további részvétel feltételeként előírják az érintett – akár állami, akár magánszektorbeli – munkaadók számára, hogy a szakmai gyakorlatok egy bizonyos minimális hányadát munkaszerződésekké alakítsák;

70.  megjegyzi, hogy az Európai Bizottság 2017 végéig befejezi az IFK értékelését, és számít a sikeres végrehajtáshoz szükséges módosítások gyors bevezetésére; hangsúlyozza az IFK teljesítménye folyamatos értékelésének fontosságát az érintett érdekeltek, köztük az ifjúsági szervezetek részéről;

71.  hangsúlyozza, hogy mutatók és intézkedések egész csomagját kell bevezetni mind a közmunkaprogramok, mind pedig az ifjúsági garancia hatékonyságának értékelése és nyomon követése tekintetében, mert bár ilyen rendszer kialakítására vonatkozóan már kezdettől léteztek rendelkezések, még mindig sok a hiányosság e téren;

72.  kéri, hogy a program résztvevőit megfelelően tájékoztassák arról, hogy milyen eljárásokat kell követni az eszközzel való visszaélés esetén, és kéri intézkedések foganatosítását annak biztosítása érdekében, hogy a program résztvevői az eredeti tervnek megfelelően szükséges védelemben részesüljenek;

73.  felszólít az európai és nemzeti szinten elosztott pénzeszközök felhasználásának hatékony és átlátható ellenőrzésére, nyomon követésére és az erről való jelentéstételre a visszaélések és az erőforrások pazarlásának megakadályozása érdekében;

Szükséges javítások

74.  hangsúlyozza, hogy ambiciózus programozásra és stabil – mind uniós, mind tagállami költségvetésből származó – finanszírozásra támaszkodó hosszú távú kötelezettségvállalásra van szükség annak érdekében, hogy az Európai Unióban minden NEET-fiatal teljes mértékű részvétele biztosítva legyen;

75.  emlékeztet a kormányzás valamennyi szintje (EU, tagállamok és helyi szervezetek) közötti együttműködés és a Bizottság által nyújtott technikai segítség fontosságára az ifjúsági garancia hatékony végrehajtása terén;

76.  hangsúlyozza, hogy a családok aktív bevonásával magas színvonalú, egész életen át tartó karrier-tanácsadást kell kialakítani, illetve továbbfejleszteni, hogy segítsük a fiatalokat abban, hogy jobb döntéseket hozzanak tanulmányaik és szakmai pályafutásuk tekintetében;

77.  megjegyzi, hogy a Bizottság 2016. októberi közleményében azt a következtetést vonta le, hogy javítani kell az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés hatékonyságát; véleménye szerint e törekvés sikeréhez fenntartható módon biztosítani kell a NEET-fiatalok munkaerőpiaci integrációját, olyan célokat tűzve ki, amelyek a NEET-fiatalok csoportjainak sokféleségét figyelembe véve egyedi és logikus beavatkozásokat foglalnak magukban minden egyes célzott alcsoport tekintetében; megjegyzi, hogy a NEET-fiatalok fenntartható integrációját célzó más ESZA-programok kiegészítő jellegű felhasználása növelhetné a hatékonyságot;

78.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az elvárások kielégítése során reális és elérhető célokat és küszöbértékeket tűzzenek ki, vizsgálják meg a különböző eltéréseket, a rendszerek működtetésének megkezdése előtt végezzenek piacértékelést, javítsák az ellenőrzést és a bejelentési rendszert, valamint az adatok minőségét is annak érdekében, hogy az eredményeket hatékony módon mérni lehessen;

79.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy biztosítsák minden olyan fiatal munkavállaló sikeres integrációját, aki munkanélküli, illetve nem fér hozzá megfelelő képzési vagy oktatási kínálathoz; hangsúlyozza, hogy a fenntartható eredmények biztosítása érdekében az ifjúsági garanciának a meglévő tényekre és tapasztalatokra kell épülnie, és hosszú távon folytatódnia kell; hangsúlyozza, hogy ez megköveteli az aktív munkaerőpiaci politikák számára uniós és tagállami szinten rendelkezésre álló közforrások növelését;

80.  felhívja a tagállamokat, hogy végezzék el saját ifjúsági garanciarendszerük költségeinek megfelelő értékelését, realisztikus és elérhető célok kitűzésével kezeljék az elvárásokat, mozgósítsanak további forrásokat honi költségvetésük terhére, és növeljék közszolgálataik finanszírozását annak érdekében, hogy azok képesek legyenek az IFK-val összefüggő további feladataik teljesítésére;

81.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák nyomonkövetési adatok szolgáltatását az eredmények hosszú távú fenntarthatóságának minőségi és mennyiségi szempontból történő értékelése érdekében, és segítsék elő a nagyobb mértékben a tényeken alapuló ifjúságpolitikák kidolgozását; az adatgyűjtés, többek között a nemekre lebontott adatok gyűjtése átláthatóságának és következetességének fokozását kéri minden tagállamban; aggodalommal állapítja meg, hogy az ifjúsági garanciából való „pozitív kilépések” tartóssága romlott(9);

82.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen részletes elemzést a tagállamok által bevezetett intézkedések hatásairól, válassza ki a leghatékonyabb megoldásokat, majd azok alapján nyújtson ajánlásokat a tagállamok részére azt illetően, hogy miként érhetnek el jobb eredményeket és nagyobb hatékonyságot;

o
o   o

83.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL C 120., 2013.4.26., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.
(3) HL L 126., 2015.5.21., 1. o.
(4) Az egyéb hasonló intézkedések között szerepel a 2010 szeptemberében indított, „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés, a 2011 decemberében indított, „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés, valamint a 2012 januárjában indított, „Ifjúsági munkacsoportok” kezdeményezés.
(5) 2017. márciusi adatok: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/8002525/3-02052017-AP-EN.pdf/94b69232-83a9-4011-8c85-1d4311215619
(6) A fiatalok társadalmi befogadása (Eurofound 2015).
(7) Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő („NEET”) fiatalok: Jellemzők, költségek és politikai válaszok Európában (Eurofound 2012).
(8) Fehér könyv Európa jövőjéről, 13. o.
(9) Az Európai Számvevőszék 5/2017 sz. különjelentése

Jogi nyilatkozat