Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2742(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0565/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0565/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 24/10/2017 - 5.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0401

Elfogadott szövegek
PDF 270kWORD 54k
2017. október 24., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Vitaanyag az EU pénzügyeinek jövőjéről
P8_TA(2017)0401B8-0565/2017

Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagról (2017/2742(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 2. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítéséről (a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően) szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság Európa pénzügyi jövőjéről szóló, 2017. június 28-i vitaanyagára,

–  tekintettel a Bizottság 2017. július 4-i közleményére az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagról,

–  tekintettel az euroövezet költségvetési kapacitásáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

1.  meggyőződése, hogy az Európai Unió jövőbeni finanszírozásáról folytatott vitára nem kerülhet sor az előző többéves pénzügyi keretek, és különösen a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret tanulságainak figyelembevétele nélkül; rámutat a jelenlegi többéves pénzügyi keret súlyos hiányosságaira, mivel az Unió csakis annak végletes kimerítése árán volt képes a számos súlyos válság és új kihívás kezelésére, valamint új politikai prioritásainak finanszírozására; hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy a jelenlegi alultervezett többéves pénzügyi keret nem tudta fedezni az Unió tényleges szükségleteit és politikai célkitűzéseinek finanszírozását;

2.  üdvözli a Bizottság Európa pénzügyi jövőjéről szóló vitaanyagának közzétételét; megállapítja, hogy abban a Bizottság az Európai Unió jövőbeni modelljére vonatkozó, az Európa jövőjéről szóló 2017 márciusi fehér könyvben szereplő öt forgatókönyv költségvetési vonatkozásait veszi alapul, egyúttal kitér az uniós költségvetés számos alapvető jellemzőjére és alapelvére; egyetért a javasolt módszertannal és pozitívan értékeli a Bizottság azon állítását, hogy a jövőbeni többéves pénzügyi keretet Európa prioritásaira vonatkozó egyértelmű elképzelésnek kell alátámasztania; bízik abban, hogy a fehér könyv egyértelmű struktúrával szolgál az eszmecsere számára, és megnyitja az uniós költségvetés orientációjára, céljára és szintjére vonatkozó, égetően szükséges politikai vitát, tekintettel az Unió alapvető célkitűzéseire és jövőbeni kihívásaira; felhívja a tagállamokat, hogy folytassanak konzultációt a polgárokkal, és vállaljanak aktív és konstruktív szerepet azáltal, hogy megfogalmazzák az uniós költségvetés jövőjére vonatkozó elképzelésüket;

3.  sajnálja azonban, hogy az öt ismertetett forgatókönyv közül négy („Megy minden tovább”, „Kevesebbet együtt”, „ Aki többet akar, többet tesz” és a „Gyökeres átalakulás”) az Unió ambícióinak tényleges csökkenését jelzi, és az uniós projekt a Szerződésekben foglalt sarokköveinek számító két, régóta fennálló uniós szakpolitika, a közös agrárpolitika és a kohéziós politika csökkentését irányozza elő; hangsúlyozza régóta fennálló álláspontját, miszerint a később kialakított szakpolitikai prioritásokhoz új pénzügyi eszközöket kell rendelni, és azokat nem a meglévő uniós politikák kárára kell finanszírozni; úgy véli, hogy az ötödik forgatókönyv („Sokkal többet együtt”) pozitív és konstruktív kiindulópont az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről, következésképp az Európai Unió jövőbeni modelljéről folyó jelenlegi párbeszédhez; ösztönzi a Bizottságot egy olyan forgatókönyv kidolgozására, amely figyelembe veszi a Parlament ajánlásait a jelenlegi és jövőbeni kihívások kezelése, valamint az új prioritások megállapítása során;

4.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 311. cikke szerint az Uniónak gondoskodnia kell a céljai eléréséhez szükséges eszközök előteremtéséről; úgy véli, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret hiányosságai, az új prioritások nagyságrendje és az Egyesült Királyság kilépésének hatása mind ugyanarra enged következtetni: meg kell haladni a kiadásoknak az Unió bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1%-ában megállapított felső határát, ezért jelentősen növelni kell az Unió költségvetését az előttünk álló kihívások kezelése érdekében; ebben az összefüggésben ellenzi az uniós költségvetés volumenének bármilyen nominális csökkentését a következő többéves pénzügyi keret során, és ezért úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret nem lehet kevesebb az Unió GNI-je 1,23%-ánál; tanácsolja, hogy a tagállamok folytassanak párbeszédet erről a kérdésről;

5.  sajnálja, hogy az uniós költségvetés főleg a GNI-alapú nemzeti hozzájárulásokból kerül finanszírozásra a valódi saját források helyett, ahogy azt az uniós Szerződések előírják; megerősíti elkötelezettségét az uniós saját források rendszerének mindenre kiterjedő reformja mellett, amelynek az egyszerűség, méltányosság és átláthatóság vezérlő elvei mentén kell történnie, összhangban a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásaival; hangsúlyozza, hogy e rendszernek magában kell foglalnia az Unió új saját forrásainak egy kiegyensúlyozott elegyét, amelynek célja az uniós politikai célkitűzések támogatása, és amelyet a méltányosabb és stabilabb uniós pénzügyek biztosítása érdekében fokozatosan kell bevezetni; kiemeli továbbá, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Unióból lehetőséget nyújt az összes kedvezmény megszüntetésére; reményei szerint a Bizottság ambiciózus jogalkotási javaslatot nyújt majd be a fenti céllal, és rámutat, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek mind a kiadási, mind a bevételi oldala egyetlen csomagként kerül napirendre a közelgő tárgyalások során;

6.  meggyőződése, hogy – hacsak a Tanács nem egyezik bele az uniós költségvetésbe fizetett nemzeti hozzájárulások jelentős emelésébe – az Unió új saját forrásainak bevezetése marad az egyetlen lehetőség a következő többéves pénzügyi keret kielégítő finanszírozására azon a szinten, amely megfelel az Unió jelenlegi szükségleteinek és politikai ambícióinak; ezért elvárja, hogy a Tanács ez ügyben politikai álláspontot foglaljon el, tekintettel arra, hogy többé nem járható út az Unió saját forrásai rendszerére irányuló bármely reform de facto akadályozása; ebben a tekintetben emlékeztet arra, hogy a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentését annak tagjai egyhangúlag elfogadták, beleértve a Tanács által kinevezett tagokat;

7.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a jövőbeni uniós költségvetést az uniós hozzáadott érték, a teljesítmény-központúság, az elszámoltathatóság, a szilárd kereten belüli nagyobb rugalmasság és az egyszerűsített szabályok elveire alapozza, a vitaanyagban leírtak szerint;

8.  ezzel kapcsolatban hangsúlyozza egy alapos elemzés fontosságát a jelenlegi uniós szakpolitikák, programok és eszközök hatékonyságáról és eredményességéről; ezzel összefüggésben várakozással tekint a kiadások jelenleg folyó felülvizsgálatának eredményei elé, és reméli, hogy azokat figyelembe veszik a 2020 utáni többéves pénzügyi keret kialakítása során; különösen hangsúlyozza, hogy egyrészt biztosítani kell a nagymértékű túljelentkezés által jellemzett uniós programok sikerességi arányát, másrészt meg kell állapítani a többi program kihasználatlanságának okát; fontosnak véli a szinergiák kialakítását az uniós költségvetés és a nemzeti költségvetések között, valamint eszközök biztosítását a nemzeti és uniós szintű kiadások szintjének és teljesítményének ellenőrzésére;

9.  elismeri, hogy az uniós hozzáadott érték keresése egy olyan alapvető kérdés, amelyet meg kell válaszolni, és egyetért azzal, hogy az uniós költségvetésnek többek között a Szerződés céljainak elérését és az európai közjavak nyújtását kell szolgálnia; rámutat azonban, hogy az európai hozzáadott érték több dimenzióval és számos értelmezéssel bír, és óva int attól, hogy e fogalommeghatározásra hivatkozva kérdőjelezzük meg uniós politikák és programok relevanciáját, pusztán mennyiségi vagy rövid távú gazdasági mérlegelések alapján; úgy véli, hogy egyértelműen keletkezik európai szintű hozzáadott érték, amennyiben valamely fellépés:

   túlmutat azon, ami nemzeti, regionális vagy helyi szinten tett lépések által elérhető (tovagyűrűző hatás),
   olyan lépéseket ösztönöz nemzeti, regionális vagy helyi szinten az uniós Szerződések célkitűzéseinek elérése érdekében, amelyek máskülönben nem valósulnának meg,
   olyan fellépéseket támogat, amelyek csak a források uniós szintű összevonása révén finanszírozhatóak, rendkívül magas finanszírozási követelményeik miatt; vagy
   hozzájárul a béke és stabilitás létrehozásához és támogatásához az Unió szomszédságában és azon túl;

ösztönzi a Bizottságot az európai hozzáadott érték koncepciójának továbbfejlesztésére, figyelembe véve a területi sajátosságokat; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az e célra szolgáló megfelelő teljesítménymutatókra;

10.  úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret struktúrájának könnyebben olvashatóvá és érthetőbbé kell tennie az uniós költségvetést az uniós polgárok számára, és lehetővé kell tennie az uniós kiadások minden területének egyértelműbb ismertetését; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy meg kell könnyíteni a tervezés folyamatosságát és az egyes fejezeteken belüli rugalmasságot is; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret átfogó struktúrájának tükröznie kell az uniós kiadások fő pilléreire és irányultságára vonatkozó politikai vitát, beleértve a fenntartható fejlődést, a növekedést és az innovációt, a szolidaritást, a biztonságot és a védelmet; ezért meggyőződése, hogy szükséges a többéves pénzügyi keret jelenlegi fejezeteinek módosítása;

11.  úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek átláthatónak és demokratikusnak kell lennie; ismét hangsúlyozza határozott elkötelezettségét az uniós költségvetés egységének elképzelése iránt, és megkérdőjelezi a többéves pénzügyi kereten kívüli további eszközök létrehozásának szükségességét és hozzáadott értékét; ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy az Európai Fejlesztési Alapot, a többéves pénzügyi kereten kívüli egyéb eszközökkel együtt, be kell építeni az uniós költségvetésbe; hangsúlyozza, hogy a fenti integráció során a szóban forgó eszközök pénzügyi keretösszegeit hozzá kell adni a többéves pénzügyi keret jelenlegi összeghatáraihoz annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék egyéb uniós szakpolitikák és programok finanszírozását;

12.  rámutat, hogy azon további előirányzatok biztosítása érdekében, amelyekre a jelenlegi többéves pénzügyi keretben szükség van a válságok kezeléséhez vagy új politikai prioritások finanszírozásához, a költségvetési hatóság – az összes rendelkezésre álló tartalék kimerítése után – jóváhagyta a többéves pénzügyi keret rugalmassági rendelkezéseinek és különleges eszközeinek jelentős mértékű mozgósítását; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során számos, a többéves pénzügyi keret rugalmassági mechanizmusai előtti akadály elhárításra került a jelenlegi pénzügyi kereten belüli nagyobb rugalmasság érdekében;

13.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek közvetlenül kell gondoskodnia a rugalmasság azon megfelelő szintjéről, amely lehetővé teszi az Unió számára az előre nem látott körülményekhez való igazodást, és fejlődő politikai prioritásainak finanszírozását; ezért úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret rugalmasságra vonatkozó rendelkezéseinek lehetővé kellene tenni azt, hogy az összes el nem különített forrás, valamint visszavont előirányzatok bármiféle korlátozás nélkül átvitelre kerüljenek a következő pénzügyi évekre, és a költségvetési hatóság mozgósíthassa azokat bármilyen szükségesnek ítélt célra, az éves költségvetési eljárás keretében; felhív továbbá a többéves pénzügyi keret különleges eszközeinek jelentős mértékű megerősítésére, amelyeket a többéves pénzügyi keret felső határain túlmenően kell bevezetni a költségvetésbe, a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok tekintetében egyaránt, valamint egy külön válságokra képzett tartalék létrehozására, amelynek lehetővé kell tennie a források azonnali mozgósítását válsághelyzet esetén;

14.  tanácsolja a kedvezményezettek végrehajtási szabályainak tényleges és kézzelfogható egyszerűsítését, és a bürokratikus teher csökkentését; ezzel összefüggésben ösztönzi a Bizottságot, hogy azonosítsa és szüntesse meg az uniós költségvetés azon eszközei közti átfedéseket, amelyek céljai hasonlóak és hasonló típusú fellépéseket szolgálnak; úgy véli azonban, hogy ennek az egyszerűsítésnek nem szabad a támogatások pénzügyi eszközökkel történő helyettesítését eredményeznie, és nem szabad az uniós programok és politikák ágazati szétaprózódásához vezetnie, hanem ágazatközi megközelítést kell garantálnia, amelynek középpontjában a komplementaritás áll; felhív a szabályok átfogó harmonizációjára, egy egységes szabálykönyv kialakításának céljával az összes uniós eszköz számára;

15.  elismeri a pénzügyi eszközökben rejlő lehetőséget, amelyek a finanszírozás kiegészítő formái lehetnek a vissza nem térítendő és más támogatások mellett; azonban figyelmeztet arra, hogy nem megfelelőek minden fellépés és minden szakpolitikai terület esetében, mivel nem minden szakpolitika teljes mértékben piacvezérelt; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a pénzügyi eszközök felhasználására vonatkozó szabályozást, és támogassa különböző uniós források kombinálásának lehetőségét harmonizált szabályozás szerint, szinergiákat hozva létre, valamint elkerülve a versengést a finanszírozás különböző formái között; aggodalmának ad hangot az egyetlen pénzügyi alap felvetését illetően, amely integrálná az uniós szintű pénzügyi eszközöket, valamint kölcsönöket, garanciákat és kockázatmegosztó eszközöket nyújtana a különböző szakpolitikai területeken, ahogy a vitaanyag ebben az összefüggésben kifejti, és alaposan meg fogja vizsgálni a javaslatot;

16.  megismétli azt az álláspontját, hogy a többéves pénzügyi keret időtartamát össze kell egyeztetni mind a Parlament, mind a Bizottság politikai ciklusával, és annak biztosítania kell a hosszú távú tervezést; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keret időtartamának teljes mértékben figyelembe kell vennie a hosszabb távú kiszámíthatóság szükségességét az európai strukturális és beruházási alapok megosztott irányítású programjainak végrehajtása során, amelyek nem működhetnek egy legalább hétéves kötelezettségvállalás stabilitása nélkül; ezért javasolja, hogy a következő többéves pénzügyi keretről 5+5 éves időszakra történjen megállapodás, kötelező félidős felülvizsgálattal egybekötve;

17.  megállapítja, hogy az Unió helyzetéről szóló beszédében az Európai Bizottság elnöke bejelentette, a közeljövőben javaslatot fognak benyújtani egy, az euróövezetre vonatkozó, külön költségvetési sorról; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő további és részletesebb információkat e tekintetben; emlékeztet arra, hogy a Parlament 2017. február 16-i állásfoglalása konkrét euroövezeti fiskális rendszer létrehozására hív fel, amelynek az uniós költségvetés részét kell képeznie a többéves pénzügyi keretben jelenleg megállapított összeghatárok felett és azokon kívül, valamint azt az euróövezet tagországainak és egyéb részt vevő országoknak kell finanszírozniuk egy olyan bevételi forrás révén, amelyről a részt vevő tagállamok megállapodnak és amelyet címzett bevételnek és garanciának tekintenek;

18.  elvárja, hogy a Bizottság 2018 májusáig előterjessze javaslatait mind a többéves pénzügyi keret jövőjéről, mind a saját forrásokról; kifejezi azon szándékát, hogy kellő időben ismertesse saját álláspontját minden vonatkozó szempontról, és arra számít, hogy a Parlament véleményét teljes mértékben beépítik a Bizottság következő javaslataiba;

19.  kifejezi készségét a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott strukturális párbeszéd iránt, a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó végső megállapodás elérésének céljával a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt; meggyőződése, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet korai elfogadása lehetővé fogja tenni az ágazatokra vonatkozó összes jogalkotási aktus ezt követő elfogadását kellő időben ahhoz, hogy az új programok készen álljanak a következő időszak kezdetekor; hangsúlyozza a programok kései elindításának a jelenlegi többéves pénzügyi keretre gyakorolt káros következményeit; erre tekintettel sürgeti az Európai Tanácsot az EUMSZ 312. cikke (2) bekezdése áthidaló klauzulájának alkalmazására, amely lehetővé teszi a Tanácsban a minősített többségi szavazást a többéves pénzügyi keretről.

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és testületnek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0050.

Jogi nyilatkozat