Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2044(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0299/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0299/2017

Viták :

PV 24/10/2017 - 13
CRE 24/10/2017 - 13

Szavazatok :

PV 25/10/2017 - 7.2
CRE 25/10/2017 - 7.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0408

Elfogadott szövegek
PDF 524kWORD 66k
2017. október 25., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése – összes szakasz
P8_TA(2017)0408A8-0299/2017

Az Európai Parlament 2017. október 25-i állásfoglalása az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11815/2017 – C8-0313/2017 – 2017/2044(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló 2017. március 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2017. április 5-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2017. június 29-én fogadott el (COM(2017)0400),

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2017. szeptember 4-én elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2017. szeptember 13-án továbbított tanácsi álláspontra (11815/2017 – C8-0313/2017),

–  tekintettel a 2018. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, 2017. július 5-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0299/2017),

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  hangsúlyozza, hogy a 2018-as költségvetés parlamenti olvasata teljes mértékben tükrözi a fent említett, 2017. március 15-i és 2017. július 5-i állásfoglalásokban elsöprő többséggel elfogadott politikai prioritásokat; emlékeztet arra, hogy e prioritások középpontjában a fenntartható növekedés, a munkahelyek, különösen a fiatalok foglalkoztatása, a biztonság és az éghajlatváltozás áll;

2.  kiemeli, hogy az Uniónak továbbra is számos kihívással kell szembenéznie, és meggyőződése, hogy a költségvetési fegyelem fenntartása mellett a szükséges pénzügyi forrásokat mozgósítani kell az uniós költségvetésben annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a politikai prioritásoknak, és hogy az Unió konkrét válaszokat tudjon adni, és reagálni tudjon ezekre a kihívásokra; hangsúlyozza, hogy az uniós kiadásoknak az európai hozzáadott érték elvén kell alapulniuk, és tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás elvét;

3.  újra megerősíti a munkavállalást és a növekedést minden régióban a kutatásba, az oktatásba, az infrastruktúrába, a kkv-kba és különösen a fiatalok foglalkoztatásába való beruházások révén elősegítő uniós politikák finanszírozása melletti elkötelezettségét; nem érti, hogy az Unió hogyan tud előrelépni e területeken, figyelembe véve a Tanács által az 1a. alfejezeten belül javasolt csökkentéseket; ehelyett úgy határoz, hogy külön megerősíti azokat a kutatási és innovációs programokat, amelyek végrehajtási aránya nagyon magas, és amelyeket túljegyzés miatt a pályázatok különösen alacsony sikeraránya jellemez;

4.  továbbra is elkötelezett a Parlament Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) folytatott tárgyalások során tett ígéretei mellett, nevezetesen amellett, hogy a lehető legkisebbre csökkenti az ESBA-val kapcsolatos csökkentéseknek a Horizont 2020 keretprogramra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre gyakorolt hatását az éves költségvetési eljárás keretében; ezért az említett csökkentések ellentételezését javasolja a két program eredeti éves profiljának visszaállításával, hogy teljes mértékben el tudják érni a rájuk vonatkozó jogszabályok elfogadása során kitűzött célokat;

5.  politikai támogatását fejezi ki az Európai Szolidaritási Testület létrehozása iránt, és üdvözli az e tekintetben a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot; úgy ítéli meg azonban, hogy az Európai Szolidaritási Testület finanszírozásáról és a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó vonatkozó rendelet elfogadásáról szóló döntés meghozataláig nem lehet pénzügyi rendelkezést belefoglalni a 2018-as költségvetésbe ebből a célból; ezért úgy határoz, hogy a Bizottság által a 2018-as költségvetési tervezetben feltüntetett megfelelő előirányzatokat és átcsoportosításokat egyelőre vissza kell tartani, mivel a 2018-as költségvetésről hozott döntés semmilyen módon nem vághat elébe a jogalkotási tárgyalások kimenetelének; továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Európai Szolidaritási Testület finanszírozásáról hozandó döntésnek egy költségvetés-módosítás révén a következő évi költségvetésbe való belefoglalása mellett abban az esetben, ha a megfelelő rendeletről folyó tárgyalások nem zárulnak le a 2018-as költségvetési eljárás vége előtt;

6.  aggódik amiatt, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség továbbra is eddig soha nem látott szinten van, és meggyőződése, hogy annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük fiatal európaiak egy egész nemzedékének jövőjét, további intézkedéseket kell tenni; ezért úgy határoz, hogy megerősíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést a Bizottság által 2018-ra javasolt szinthez képest; hangsúlyozza, hogy ezt a megerősítést az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében politikailag jóváhagyott teljes előirányzaton felülinek kell tekinteni, nem csupán az előirányzat előreütemezésének a 2018-as költségvetésben;

7.  emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika elsődleges szerepet játszik a gazdasági és társadalmi konvergencia elérésében az Unióban, és így a fejlődés és növekedés biztosításában; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikai programok 2018-ban várhatóan utolérik magukat és teljes gőzzel haladnak majd; kiemeli a Parlament azon elkötelezettségét, hogy megfelelő előirányzatokat biztosítson ezekre a programokra, amelyek az Unió egyik alapvető szakpolitikáját képviselik; aggódik azonban az operatív programok végrehajtásában nemzeti szinten tapasztalható elfogadhatatlan késedelmek miatt; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy lezáruljon az irányító, az ellenőrző és az igazoló hatóságok kijelölése, és felgyorsuljon a végrehajtás; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy haladjon tovább a kapcsolódó eljárások egyszerűsítésével;

8.  rendkívül aggódik az instabilitás és a bizonytalanság Unión belüli és kívüli növekedése miatt; kitart amellett, hogy a kohézió, az integráció, a béke, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok uniós megközelítésére megújult erővel kell összpontosítani; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a béke további fenntartására és a konfliktusok megelőzésére irányuló erőfeszítések összekapcsolására és előmozdítására; emlékeztet arra, hogy a nagypénteki megállapodás világszerte ösztönzést jelentett, miközben elismeri a 2016-os egyesült királyságbeli népszavazás után jelentkező, korábban nem látott kihívásokat és nyomást; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az írországi béke és stabilitás biztosítása érdekében növeljék a megbékéléshez nyújtott támogatásukat;

9.  úgy véli, hogy – miközben jelenleg úgy tűnik, hogy a migrációs és menekültügyi válság enyhült – az Uniónak készen kell állnia arra, hogy e területen bármilyen előre nem látható jövőbeli eseményre választ adjon, és proaktívabb megközelítést kövessen a migráció területén; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a 3. fejezeten belüli előirányzatok megfelelőségét, és használjon ki teljes mértékben a jelenlegi többéves pénzügyi keret alatt rendelkezésre álló minden eszközt arra, hogy időben választ adjon bármilyen előre nem látható eseményre, amely kiegészítő finanszírozást tehet szükségessé; emlékeztet arra, hogy – miközben az Uniónak sikerült működésbe hoznia egyes mechanizmusokat, amelyek segítenek abban, hogy megbirkózzunk ezzel a helyzettel – 2017-ben eddig még mindig több mint százezer menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az UNHCR szerint; ezért úgy határoz, hogy korlátozott mértékben megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot és a Belső Biztonsági Alapot, valamint a menekültügy területén működő ügynökségeket, például az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO), amelyeket megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal kell ellátni; ismételten megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső határa közel sem elegendő ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani a migrációs és menekültügyi válság belső dimenziójára, valamint a prioritást élvező egyéb programokra, mint a kulturális és a polgársággal kapcsolatos programokra;

10.  hangsúlyozza, hogy a 3. fejezet az elmúlt években nagymértékben igénybevételre került a migrációs és menekültügyi válság kezelésére, és hogy ezeket az intézkedéseket folytatni kell, amíg az szükséges; megjegyzi azonban, hogy az eddig biztosított finanszírozás nem elegendő; ezért úgy határoz, hogy megerősíti a bel- és igazságügy területén működő ügynökségeket, amelyek megnövekedett munkaterhelésük és kiegészítő feladataik miatt az elmúlt években munkaerőhiánnyal és finanszírozási nehézségekkel szembesültek;

11.  hangsúlyozza, hogy tekintettel a közelmúltban az Unióban felmerülő biztonsági aggodalmakra, a 3. fejezet keretében nyújtott támogatás biztosítása során figyelmet kell fordítani az olyan intézkedésekre is, amelyek az uniós polgárok biztonságának növeléséhez vezetnek;

12.  emlékeztet arra, hogy a migrációs és menekültügyi válság, valamint az uniós polgárok biztonsággal kapcsolatos aggályai megoldásának lényeges részét jelenti a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint elegendő pénzügyi eszköz biztosítása az olyan kérdések kezelésére irányuló külső eszközök számára, mint a szegénység, a foglalkoztatás, az oktatás és a gazdasági lehetőségek hiánya, az instabilitás, a konfliktusok és az éghajlatváltozás, amely az erősödő migrációs hullámok mögött álló egyik kiváltó ok; véleménye szerint az Uniónak optimálisan kellene felhasználnia a 4. fejezet alatti pénzügyi eszközöket, amelyek nem bizonyultak elegendőnek arra, hogy egyformán foglalkozzanak minden külső kihívással, tekintettel arra, hogy a források egyértelműen elégtelenek és szervezettebb módon növelni kellene azokat;

13.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy álláspontja kialakítása során a Parlament nem kapott elegendő tájékoztatást a törökországi menekülteket támogató eszköz kiterjesztésével kapcsolatos lehetséges politikai döntés költségvetési vonzatairól; megismétli azt a régóta képviselt álláspontját, hogy az új kezdeményezések nem finanszírozhatók a már meglévő uniós külső projektek kárára; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbítása esetén javasolja annak új forrásokból való finanszírozását, és több helyi nem kormányzati szervezet bevonását végrehajtásába; megállapítja, hogy a 4. fejezet felső határa közel sem elegendő ahhoz, hogy fenntartható és hatékony választ adjon a jelenlegi külső kihívásokra, beleértve a migrációs és menekültügyi kihívásokat;

14.  emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek és az EU saját hosszú távú éghajlatvédelmi céljainak teljesítését annak megvalósításával, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben az éghajlat-politikával kapcsolatos kiadások aránya elérje a 20%-ot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem terjesztett elő konkrét és valószerű javaslatokat e célok elérése érdekében; ezért az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre a költségvetési tervezetben megállapított összeg növelését javasolja; megjegyzi azonban, hogy ezek a növelések nem elegendők, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a célok eléréséhez szükséges minden javaslatot a következő költségvetési tervezetekben; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a költségvetési tervezetben javasolt összes kötelezettségvállalási előirányzat 8,2%-a a biológiai sokféleség védelméhez kapcsolódik; kiemeli, hogy az évi 0,1%-os növekedés ellentétben áll a fajok számának és az élőhelyek méretének aggasztó és gyorsuló csökkenésével;

15.  nagyra értékeli, hogy az új, „eredményközpontú költségvetéssel” kapcsolatos megközelítést először építették be a Bizottság belső költségvetési előkészítésébe a kiadások eddigi tapasztalatokon alapuló felülvizsgálata és a lehetséges kiigazítások azonosítása érdekében;

16.  visszaállítja a Tanács által a költségvetési tervezetben javasolt csökkentéseket; nem érti a javasolt csökkentések, például a Horizont 2020 és a CEF, az ESBA-hoz történő átcsoportosítások által már érintett két program, valamint a külső politikák csökkentése mögött meghúzódó okokat; vitatja mindenesetre a Tanács azon kifejezett szándékát, hogy az alacsony végrehajtási arányú vagy kis felvevőképességű költségvetési tételeket csökkenti, mivel ezt az érvelést nem támasztják alá a tényleges végrehajtási adatok, és nem veszi figyelembe az egyes programok eltérő végrehajtási ütemezését;

17.  úgy ítéli meg, hogy minden sürgető igény kielégítő mértékű finanszírozása céljából, továbbá figyelembe véve a többéves pénzügyi keret nagyon szűk 2018-as tartalékait, a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben a rugalmasság tekintetében rendelkezésre álló minden eszközt igénybe kell venni; reméli, hogy a Tanács osztani fogja ezt a megközelítést, és hogy az egyeztetés során sikerül majd könnyen megállapodásra jutni vele, lehetővé téve az Unió számára, hogy felnőjön a feladathoz, és hatékony választ adjon az előtte álló kihívásokra; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret minden egyes költségvetési évében tapasztalható eltérés a felső határok felfelé történő kiigazítása mellett szól a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben;

18.  a 2018. évi előirányzatok átfogó szintjét 162 597 930 901 EUR kötelezettségvállalási előirányzatban és 146 712 004 932 EUR kifizetési előirányzatban határozza meg;

1a.alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

19.  elutasítja a Tanács által az 1a. alfejezetben javasolt 750 millió eurós indokolatlan csökkentést, amely önmagában a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási előirányzatai terén a Tanács által végrehajtott teljes csökkentés közel kétharmadát teszi ki; megjegyzi, hogy ez a csökkentés ellentmond a Tanács saját kitűzött politikai prioritásainak;

20.  kitart amellett, hogy a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés Unióban történő megvalósításához kulcsfontosságú a kutatásba, az innovációba, az oktatásba, az infrastruktúrába és a mikro-, kis- és középvállalkozásokba való beruházások növelése; figyelmeztet arra, hogy a Tanács által javasolt csökkentések veszélyeztetnék a valódi európai hozzáadott értékkel rendelkező és a munkahelyteremtésre és a növekedésösztönzésre közvetlen hatást gyakorló programokat, például a Horizont 2020 keretprogramot vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt; rámutat különösen arra, hogy a Horizont 2020 keretprogramnak juttatott elegendő finanszírozás lényeges a kutatás és az innováció fejlesztéséhez, a digitalizáció terén vezető szerep betöltéséhez és az európai kkv-k támogatásához; emlékeztet arra, hogy ez a program erős európai hozzáadott értéket mutatott azzal, hogy a Horizont 2020-ból támogatott projektek 83%-a nem valósulhatott volna meg uniós szintű támogatás nélkül; ismét kiemeli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fontosságát a TEN-T hálózat és az egységes európai közlekedési térség megvalósítása szempontjából; következésképpen úgy határoz, hogy visszaállít a Tanács által bevezetett minden csökkentést, továbbá teljes mértékben helyreállítja a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre szánt költségvetési sorok (az ESBA-garanciaalapra képzett tartalék miatt megkurtított) eredeti profilját;

21.  továbbá hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az Erasmus+ oktatási és képzési, illetve ifjúsági ágát az európai fiatalokba való stratégiai beruházás részeként;

22.  hangsúlyozza, hogy az egyik legfőbb prioritásnak kell lennie az Unió számára, hogy elegendő pénzügyi támogatást biztosítson a mikrovállalkozások, a vállalkozók és a kkv-k számára, mivel ezek a munkahelyteremtés fő forrásai Európa-szerte; hangsúlyozza, hogy a kkv-k versenyképességének fenntartásához és a belső piachoz, valamint a világpiachoz való hozzáférés terén előttük álló kihívások leküzdésében való támogatásukhoz rendkívül fontos a finanszírozáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítása;

23.  ezért úgy határoz, hogy a költségvetési tervezeten és az ESBA-t és az Európai Szolidaritási Testületet megelőző profilokon túl tovább erősíti a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése szempontjából kulcsfontosságú és a széles körben elfogadott uniós prioritásokat tükröző programokat, nevezetesen az Erasmus+-t, a Horizont 2020 keretprogramot (Marie Curie, Európai Kutatási Tanács, kkv-támogató eszköz), a COSME-t és a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programját, az EaSI-t (Progress és Eures); felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő finanszírozást a WIFI4EU-hoz kapcsolódó költségvetési sorokra, és tartsa magát a 2017 és 2020 közötti beruházásfinanszírozásra vállalt kötelezettségéhez;

24.  üdvözli a „Különleges éves rendezvények” költségvetési tétel létrehozását a 2018-as költségvetésben, amely lehetővé fogja tenni az európai összetartozás érzésének fokozását a polgárok körében; megjegyzi, hogy a különleges éves rendezvényekre fordított előirányzatoknak bizonyíthatóan hozzáadott értéket kell nyújtaniuk az európai polgárok számára a tagállamokban;

25.  hangsúlyozza az együttműködésen alapuló védelmi kutatás ösztönzésének fontosságát Európában a legfőbb képességbeli hiányosságok kezelése érdekében egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi fejlemények és bizonytalanságok egyre jobban megkövetelik Európától, hogy fokozza erőfeszítéseit a védelem terén; támogatja a védelmi kutatással kapcsolatos előkészítő intézkedés megnövelt előirányzatait; védelmi kutatási programot kér külön költségvetéssel a következő többéves pénzügyi kereten belül; mindazonáltal megismétli azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy az új kezdeményezéseket új előirányzatokból kell finanszírozni, nem pedig a meglévő uniós programok kárára; továbbá hangsúlyozza, hogy javítani kell a versenyképességet és az innovációt az európai védelmi ipar területén;

26.  úgy véli, hogy a 2018-as uniós költségvetés keretében több forrást kell biztosítani a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés stratégiai hiányosságai miatt harmadik országok jelentette kockázatok átfogó és elfogulatlan értékelésének elvégzéséhez az (EU) 2015/849 irányelv(8) 9. cikkében szereplő kritériumok alapján, és létre kell hozni a „nagy kockázatú” országok jegyzékét;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő előirányzatot arra, hogy az Állatkísérletek Alternatíváinak Uniós Referencialaboratóriuma (EURL ECVAM) hatékonyan elláthassa a 2010/63/EU irányelv(9) VII. mellékletében felsorolt kötelezettségeit és feladatait, különös tekintettel az állatkísérletek alternatívái kidolgozásának koordinálására és előmozdítására, beleértve az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a szabályozási célú tesztelés területeit;

28.  ennek következtében a költségvetési tervezethez képest 143,9 millió EUR-val megemeli az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak szintjét (az ESBA-n és az Európai Szolidaritási Testületet megelőző szint helyreállításán, a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül), amit a rendelkezésre álló mozgástéren belül, valamint a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék további igénybevételéből kell finanszírozni;

1b.alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

29.  nem ért egyet az 1b. alfejezet kifizetési előirányzatainak a Tanács által javasolt 240 millió EUR összegű csökkentésével, többek között a támogatások sorain, és azokat a Bizottság frissített előrejelzéseire várva visszaállítja;

30.  növekvő aggodalommal állapítja meg, hogy az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása terén tapasztalható elfogadhatatlan késedelmek aláaknázzák eredményességüket, valamint nyomás alá helyezik az irányító hatóságokat és a kedvezményezetteket; ismételten kiemeli annak kockázatát, hogy a jelenlegi késedelmek miatt a mostani többéves pénzügyi keret második felében és a következő pénzügyi keret elején felhalmozódhatnak a kifizetetlen számlák; ismét erőteljesen hangsúlyozza a tagállamok felé irányuló azon felhívását, hogy folyamodjanak tanácsadásért és segítségért a Bizottsághoz az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok kinevezése terén tapasztalható késedelmek kezelésére; továbbá aggasztja a romló tendencia és a tagállami becslések pontatlansága;

31.  emlékeztet arra, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség aránya továbbra is elfogadhatatlanul magas az Unióban; hangsúlyozza, hogy e probléma megoldása érdekében fontos, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Európai Szociális Alap biztosítsa az ifjúságigarancia-programok megfelelő támogatását; üdvözli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés friss forrásokkal való ellátásának szükségességéről kötött megállapodást, és a megfelelő előirányzatok belefoglalását a 2018-as költségvetési tervezetbe; mindazonáltal úgy véli, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség jelentette kihívásokra és kockázatokra való tekintettel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatait növelni kell, és ezért úgy határoz, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kötelezettségvállalási előirányzatait 2018-ra 600 millió euróra növeli; továbbá úgy ítéli meg, hogy a fiataloknak szóló szakmai továbbképzési intézkedéseknek, és különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésnek finanszírozhatónak kell lennie a kohéziós politika keretében;

32.  üdvözli az új, 142,8 millió EUR összegű pénzügyi keretösszeget, amelyet a 2017–2020-as időszakra szóló strukturálisreform-támogató program (SRSP) végrehajtásának elősegítése érdekében hoztak létre;

2.fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

33.  emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) igényeinek finanszírozására szolgáló előirányzatok növelésére irányuló javaslata nagyrészt annak tudható be, hogy 2018-ban várhatóan kevesebb címzett bevétel áll majd rendelkezésre; tudomásul veszi a Tanács 275 millió EUR összegű csökkentését, de úgy ítéli meg, hogy továbbra is a Bizottság módosító indítványának kell az EMGA számára biztosított előirányzatok megbízható felülvizsgálatának alapját képeznie, és ennek megfelelően visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintet, a módosító indítvány egyeztetés során való megvizsgálásáig;

34.  hangsúlyozza, hogy a raktározási programok eredményesnek bizonyultak a válságok idején, valamint hogy a tervezési folyamat során elkülönített pénzügyi erőforrások csökkentése a kívánttal ellentétes hatást érne el;

35.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség kezelését célzó megoldás egy részét a vidéki területeken élő fiatalok megfelelő támogatása képezi; ezért a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kifizetések költségvetési tervezetben szereplő szintjének 50 millió EUR-val való megemelését javasolja; hangsúlyozza, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és más uniós finanszírozási eszközök révén elő kell segíteni a fiatalok munkához jutását a halászati ágazatban;

36.  úgy határoz, hogy az Európa 2020 stratégiára vonatkozó céljaival és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre a költségvetési tervezetben megállapított összeg 21,2 millió EUR összegű növelését javasolja; megismétli, hogy mind az Európai Számvevőszék, mind az Ecofin Tanács megerősítette, hogy az uniós költségvetés nincs összhangban az éghajlatváltozással kapcsolatos célokkal;

37.  emlékeztet, hogy az adófizetők pénzét nem szabadna bikaviadalokon használt bikák tenyésztésére és nevelésére használni; úgy véli, hogy az ilyen célú állatnevelést és - tenyésztést nem szabadna alaptámogatásban részesíteni, és kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot a meglévő szabályozás e tekintetben való kiegészítésére;

38.  ezért a kötelezettségvállalási előirányzatokat 78,1 millió EUR-val növeli, így 619,7 millió EUR összegű tartalékkeretet hagyva a 2. fejezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok felső határa alatt, a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések levonása után;

39.  sajnálattal hangsúlyozza, hogy a katasztrófák gyakran azokat a magánszemélyeket vagy tagállamokat fenyegetik, akik kevesebb eszközzel rendelkeznek önmaguk megvédésére; úgy véli, hogy a természeti vagy ember okozta katasztrófákra a lehető leggyorsabban választ kell adni, hogy a károk a lehető legkisebbek legyenek, és meg lehessen menteni az embereket és a vagyontárgyakat; felhívja a figyelmet arra, hogy tovább kell növelni a finanszírozást, különösen az Unión belüli katasztrófamegelőzéshez és az arra való felkészültséghez kapcsolódó költségvetési sorokon, figyelembe véve különösen (az emberéleteket követelő tragikus) spanyolországi és portugáliai tüzeket, amelyek súlyos és drámai hatással jártak az emberekre nézve;

40.  felhívja a figyelmet a számos erdei ökoszisztémára nehezedő fenyegetésekre, például az idegenhonos inváziós fajok és károsítók (fenyőrontó fonálféreg és mások) terjedésére és az erdőtüzekre; úgy véli, hogy közösségi támogató programok és intézkedések révén elegendő pénzügyi forrást kell fordítani az erdők ökológiai és növényegészségügyi értékelésére és rehabilitációjára, beleértve az újraerdősítést is; megállapítja, hogy ezek a források különösen fontosak és sürgősen szükség van rájuk egyes tagállamokban, így például Portugáliában és Spanyolországban, mivel ezen országok területének egészén korábban több tűzvész is bekövetkezett;

3.fejezet – Biztonság és uniós polgárság

41.  hangsúlyozza, hogy a Parlament számára a migráció és a biztonság kezelésének kiemelt uniós prioritásnak kell maradnia, és megismétli azon meggyőződését, hogy a 3. fejezet felső határértéke közel sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megfelelően finanszírozza e kihívások belső dimenzióját;

42.  megjegyzi, hogy miközben az Unióba tartó, a Földközi-tenger középső és keleti részén húzódó útvonalakon átkelő migránsok száma 2017 első kilenc hónapjában esett, a Földközi-tenger nyugati részén húzódó útvonalra továbbra is nyomás nehezedik; megjegyzi, hogy 2017 első kilenc hónapjában több mint százezer menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton, akik több mint 75%-a Olaszországba, míg a maradék megosztva Görögországba, Ciprusra és Spanyolországba érkezett; véleménye szerint megnövelt finanszírozásra van szükség a migráció területén felmerülő uniós igények teljes körű kielégítéséhez, nevezetesen a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap révén a tagállamoknak a nemzetközi védelemre szorulók, különösen a kísérő nélküli kiskorúak integrációjára szolgáló intézkedések és gyakorlatok javítása, és adott esetben a védelemre nem jogosultak visszaküldésére irányuló műveletek végrehajtása terén való támogatása érdekében, a visszaküldés tilalma elvének teljes körű tiszteletben tartásával; ezzel összefüggésben ragaszkodik ahhoz is, hogy az EASO kapjon megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat, hogy az ügynökség el tudja végezni a ráruházott feladatokat;

43.  támogatja új költségvetési sor létrehozását egy felkutatási és mentési alap számára, amely támogatja a tagállamokat a nemzetközi tengerjogból adódó kötelezettségeik teljesítése során; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot egy ilyen uniós felkutatási és mentési alap létrehozására;

44.  meggyőződése, hogy az uniós polgárok biztonsággal kapcsolatos aggályainak hatékony kezelése érdekében a Belső Biztonsági Alapnak kiegészítő finanszírozásra van szüksége, hogy a tagállamok megfelelőbb eszközökkel rendelkezzenek a terrorizmus, a határokon átnyúló szervezett bűnözés, a radikalizálódás és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemhez; különösen azt hangsúlyozza, hogy elegendő forrást kell rendelkezésre bocsátani a biztonsági infrastruktúrák megerősítéséhez és a bűnüldöző szervek és a nemzeti hatóságok közötti információcsere fellendítéséhez, többek között az informatikai rendszerek interoperabilitásának javítása révén, miközben ugyanakkor biztosítani kell az egyéni jogok és szabadságjogok tiszteletben tartását;

45.  kiemeli a bel- és igazságügy területén működő uniós ügynökségek kulcsszerepét az uniós polgárok sürgető problémáinak kezelése terén; ezért úgy határoz, hogy növeli A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) költségvetési előirányzatait és létszámát, többek között az eltűnt gyermekeket felkutató Europol operatív egység néven működő új operatív egység számára 7 álláshely létrehozásával, valamint megerősíti az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust), az EASO és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), előirányzatait; megerősíti, hogy ezek az ügynökségek hozzájárulnak a tagállamok közötti együttműködés fokozásához ezen a területen;

46.  kéri a Bizottságot, hogy a folyamatban lévő intézményközi tárgyalások során tett tényleges előrelépés fényében nyújtson friss tájékoztatást az európai migrációs stratégia részeként függőben lévő jogalkotási javaslatok, különösen a dublini rendszer reformja, a határregisztrációs rendszer, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer és az EASO 2018-as pénzügyi következményeiről, hogy azt figyelembe lehessen venni az egyeztetési szakaszban;

47.  sajnálja, hogy a Tanács önkényesen több mint 30 millió EUR-val csökkentette számos program kötelezettségvállalási előirányzatait a kultúra, a polgárság, az igazságügy, a közegészségügy, a fogyasztói jogok és a polgári védelem területén, tekintet nélkül e programok kitűnő végrehajtási arányára, és annak ellenére, hogy a finanszírozás szintje már most sem kielégítő, ami ahhoz vezet, hogy sok magas színvonalú projekt nem részesül támogatásban; minden soron visszaállítja a költségvetési tervezet szintjét, és a megfelelő sorok további növelését javasolja;

48.  ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy ideje megemelni a kultúra és a polgárság területén futó fontos uniós programok, különösen a kulturális és kreatív iparágak, valamint az aktív polgári szerepvállalás támogatásában kiemelt szerepet játszó Kreatív Európa és az Európa a polgárokért program finanszírozását, a 2019-es európai parlamenti választásokra való tekintettel is; ismételten hangsúlyozza, hogy minden intézménynek tiszteletben kell tartania a kulturális örökség európai éve 2018-as finanszírozásáról kötött politikai megállapodást azáltal, hogy elegendő előirányzatot bocsátanak rendelkezésére a Kreatív Európa program Kultúra alprogramja révén, az európai év fedezésére szolgáló külön költségvetési sor hiányában; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a „multimédiás fellépések” költségvetési sor alatti kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés hatékonyan támogassa az uniós ügyekről való független és magas színvonalú beszámolást;

49.  támogatja a Jogok, egyenlőség és polgárság programon belül a Daphné célkitűzés fokozott átláthatóságát és láthatóságát, mivel az a gyermekek, a fiatalok, a nők, az LMBTI-személyek és egyéb kiszolgáltatott csoportok elleni erőszak valamennyi formája elleni küzdelem fő uniós eszköze; támogatja a nemi alapú erőszak európai megfigyelőközpontjának felállítását a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetén belül;

50.  a költségvetési tervezeten felül 108,8 millió EUR-val megerősíti a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait, a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül, és javasolja, hogy e megerősítésnek a Rugalmassági Eszköz további igénybevételéből való finanszírozását;

4.fejezet – Globális Európa

51.  ismételten kiemeli, hogy az Unió külső fellépése egyre növekvő finanszírozási igényekkel szembesül, amelyek jelentősen túllépik a 4. fejezet jelenlegi méretét; úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek a migrációs kihívásra való válaszadásra történő igénybevétele az elkövetkező években is dinamikus válaszokat fog megkövetelni; hangsúlyozza, hogy az évente egyszeri ad hoc növelés, mint 2017-ben, nem tekinthető elegendőnek, tekintettel az Unió előtt álló összetett kihívásokra, valamint a határozottabb uniós külső fellépés mielőbbi szükségességére a mai globális világban;

52.  véleménye szerint elsőbbséget kell biztosítani az EU közvetlen szomszédainak és azoknak az intézkedéseknek, melyek célja az előttük álló fő problémák kezelése, nevezetesen a migrációs és menekültügyi válság és a déli szomszédságban ahhoz kapcsolódó humanitárius kihívások, valamint az orosz agresszió a keleti szomszédság területén; úgy véli, hogy az Unió szomszédságának stabilitása és jóléte előnyös mind az érintett régiók, mind az Unió egésze számára; megismétli a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA támogatásának fokozására irányuló felhívását a növekvő szükségletek kielégítése érdekében, hogy sikerüljön megvalósítani a régió fejlődésének és stabilitásának előmozdítására és a palesztinok ellenálló képességének támogatására irányulóan kinyilvánított uniós célkitűzést; ismételten hangsúlyozza, hogy a politikai és gazdasági reformok elősegítése szempontjából sarkalatos azon országok támogatása, amelyek az Unióval kötött társulási megállapodásokat hajtanak végre, de hangsúlyozza, hogy ez a támogatás addig biztosítandó, amíg ezek az országok teljesítik a jogosultsági kritériumokat, különösen a jogállamiság és a demokratikus intézmények érvényesítése tekintetében; ennélfogva úgy határoz, hogy növeli az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) és a makroszintű pénzügyi támogatás forrásait;

53.  kiemeli, hogy Európa globális szinten milyen fontos szerepet játszik a szegénység felszámolásában és a leghátrányosabb helyzetű régióknak az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban álló fejlődésének biztosításában; ennélfogva további pénzügyi forrásokat biztosít a fejlesztési együttműködési eszköz és a humanitárius segítségnyújtás számára; emlékeztet arra, hogy mivel a Földközi-tengeren keresztül érkező migránsok jelentős aránya Szubszaharai-Afrikából érkezik, az Unió e régióban nyújtott támogatása kulcsfontosságú a migráció kiváltó okainak kezelésében;

54.  ellenzi a külső pénzügyi eszközökből (ENI, IPA, a Partnerségi Eszköz és a fejlesztési együttműködési eszköz) az Erasmus+ program számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások drasztikus csökkentését, amelyre annak ellenére kerül sor, hogy az ifjúsági csereprogramok az egyik leghatékonyabb hosszú távú befektetésnek tekinthetők a kulturális diplomácia és a kölcsönös megértés terén, ezért úgy határoz, hogy növeli ezeket a pénzügyi hozzájárulásokat;

55.  tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetének aggasztó romlására, úgy határoz, hogy csökkenti a törökországi politikai reformok támogatását; úgy határoz, hogy a fennmaradó előirányzatok egy részét tartalékba helyezi és akkor szabadítja fel, ha Törökország mérhető javulást ér el a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság területén, hogy ezeket az alapokat civil társadalmi szereplőkhöz irányítsa át az e célkitűzéseket támogató intézkedések végrehajtása céljából;

56.  véleménye szerint a félretájékoztatási kampányok megfelelő kezelése és a saját határain túl az Unióról alkotott objektív kép népszerűsítése érdekében további pénzügyi forrásokra van szükség; felszólít ezért a félretájékoztatási kampányokkal és kibertámadásokkal szembeni fellépések finanszírozásának fokozására; úgy határoz ezért, hogy növeli a szomszédságpolitikában részt vevő országokban és a Nyugat-Balkánon végrehajtandó stratégiai kommunikációs fellépések forrásait; emlékeztet az Unió külső fellépéseinek láthatóságába való befektetések fontosságára annak érdekében, hogy erősödjön az e területen nyújtott finanszírozás hatása, és fokozódjon az Unió nyilvános diplomáciája a globális stratégia törekvéseivel összhangban;

57.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, a harmadik Bécsi Egyezménynek megfelelően a visszatelepülni kívánó maroniták és az enklávéban élő összes személy jólétéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

58.  megjegyzi, hogy a Bizottság által követett tendencia, vagyis az, hogy kiegészítő költségvetési mechanizmusokhoz, például vagyonkezelői alapokhoz és más hasonló eszközökhöz folyamodik, nem minden esetben bizonyult sikeresnek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetésen kívüli pénzügyi eszközök létrehozása veszélyeztetheti a költségvetés egységességét és megkerülheti a költségvetési eljárást, ugyanakkor alááshatja a költségvetés átlátható kezelését, és csorbíthatja a Parlament azon jogát, hogy hatékonyan ellenőrizze a kiadásokat; ennélfogva úgy véli, hogy az elmúlt években megjelent külső eszközöket be kell építeni az uniós költségvetésbe úgy, hogy a Parlament teljes körűen ellenőrizhesse ezen eszközök végrehajtását; megjegyzi, hogy 2017. szeptember végéig összesen 795,4 millió EUR került elkülönítésre az uniós vagyonkezelői alapok javára a 2017-es költségvetésben; kéri a Bizottságot, hogy terjessze az Európai Parlament és a Tanács elé, hogy mekkora összeget kíván elkülöníteni a vagyonkezelői alapok számára 2018-ban; ismételten aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok e vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulása általában elmarad a vállalásoktól; tudomásul veszi a Számvevőszék 11/2017. számú, a Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou vagyonkezelő alapról szóló különjelentését; aggódik a Számvevőszék által azonosított hiányosságok, például az átfogó igények értékelésének hiánya és amiatt, hogy nem működik a többi adományozóval való koordináció mechanizmusa; azon szándékának ad hangot, hogy értékeli az uniós vagyonkezelői alapoknak az uniós külső politika eszközeként való hozzáadott értékét;

59.  emlékeztet, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 24. cikkével összhangban az Unió és az Euratom minden kiadását és bevételét be kell jegyezni az Unió általános költségvetésébe, a költségvetési rendelet 7. cikkével összhangban; felszólítja a Bizottságot, hogy őrizze meg a költségvetés egységességét és új kezdeményezések bevezetésekor tekintse ezt vezérlő elvnek;

60.  kiemeli a választási megfigyelő missziók jelentőségét a demokratikus intézmények megerősítése és a választási folyamatba vetett közbizalom kiépítése szempontjából, melyek cserébe előmozdítják a béketeremtést és a stabilitást; hangsúlyozza, hogy e célkitűzésre elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani;

61.  rámutat, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz forrásait nem szabad átcsoportosítani azért, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítés elnevezésű új kezdeményezést finanszírozzák; sajnálja, hogy a költségvetési tervezet a fejlesztési együttműködési eszköz forrásaiból 7,5 millió EUR átcsoportosítását javasolja a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítés javára, és kiemeli, hogy e hiány áthidalására haladéktalanul alternatív megoldásokat kell találni;

62.  megismétli azon kérését, hogy az Unió diplomáciai tevékenységeinek további megszilárdítása érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort költségvetési szempontból semleges módon csoportosítsák át a KKBP költségvetéséből az EKSZ igazgatási költségvetésébe;

63.  ennek eredményeképpen úgy határoz, hogy a Tanács által végrehajtott szinte minden csökkentést visszaállít és a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezethez képest 299,7 millió EUR-val megerősíti (a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken, valamint az EU különleges képviselőivel kapcsolatos átcsoportosításon és az elfogadott csökkentéseken kívül);

5.fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

64.  véleménye szerint a Tanács csökkentései nem tükrözik a valós szükségleteket, így veszélyeztetik a már így is jelentősen észszerűsített igazgatási kiadásokat; ezért helyreállítja a költségvetési tervezetet a Bizottság minden igazgatási kiadása tekintetében, beleértve az 1–4. fejezetben található igazgatási és kutatástámogatási költségeket;

65.  összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatainak az OLAF és annak Felügyelő Bizottsága közötti kapcsolat három aspektusáról szóló 2016. szeptember 12-i együttes véleményének következtetéseivel úgy határoz, hogy az OLAF előirányzatainak 10%-át mindaddig visszatartja, amíg az OLAF Felügyelő Bizottsága hozzá nem fér az OLAF aktáihoz, ugyanakkor a megnövekedett feladatokkal összhangban kis mértékben megerősíti az OLAF költségvetését;

66.  tudomásul veszi, hogy 2017 elején az OLAF egy egyesült királyságbeli súlyos vámcsalási ügyben vizsgálódott, melyet az okozott, hogy a behozott árukat alulértékelték, ami közel 2 milliárd EUR összegű bevételkiesést okozott az uniós költségvetésnek a 2013 és 2016 közötti időszakban; aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a csalás a mai napig sem szűnt meg, és hogy továbbra is folyamatosan veszteség éri az uniós költségvetést; felszólítja a Bizottságot, hogy a brexitről szóló tárgyalások során vegye figyelembe a brit hatóságok e tekintetben hozott bizottsági ajánlásokra való lassú reagálását; kéri, hogy azok a tagállamok, melyek kifogással éltek a vámjogszabályok megsértésére és a vámjogi szankciókra vonatkozó uniós jogi kerettel szemben, vizsgálják felül álláspontjukat e probléma mielőbbi megoldásának lehetővé tétele érdekében;

Decentralizált ügynökségek

67.  általánosságban támogatja a Bizottságnak az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a rájuk ruházott feladatok ellátását; úgy ítéli meg, hogy az álláspontjában elfogadott új álláshelyekre szükség van az új szakpolitikai fejlemények és az új jogszabályok miatt felmerülő további feladatok teljesítése céljából; megismétli elkötelezettségét a források biztosítása és amellett, hogy ahol szükséges, ott további forrásokat bocsát rendelkezésre az ügynökségek megfelelő működésének biztosítására;

68.  a migráció és a biztonság tekintetében még mindig az Unió előtt álló kihívásokkal összefüggésben, és szem előtt tartva, hogy összehangolt európai válaszra van szükség, úgy határoz, hogy megerősíti az Europol, az Eurojust, a CEPOL, az EASO és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) előirányzatait;

69.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az Unió a növekedést és munkahelyteremtést eredményező versenyképességre összpontosítson; emlékeztet az Unió azon stratégiai prioritására, hogy teljes mértékben ki kell fejleszteni és végre kell hajtani Galileo és EGNOS elnevezésű projektjeit, melyekért részben az Európai GNSS Ügynökség (GSA) felel; emlékeztet arra, hogy a GSA finanszírozási deficittel küzd a kiberbiztonság és a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás terén, ezért úgy határoz, hogy növeli előirányzatai szintjét;

70.  úgy véli, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) további előirányzatokra és személyzetre van szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudja a villamosenergia- és földgázipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó, kiterjesztett megbízatását;

71.  emlékeztet különösen arra, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) támogatja az Uniót abban, hogy tájékozott döntéseket hozzon a környezet állapotának javításáról, a környezetvédelmi megfontolások gazdaságpolitikákba való integrálásáról, valamint a fenntarthatóság felé történő elmozdulásról, továbbá hogy az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikájával összefüggésben a Bizottság javaslatot tett az EEA új feladataira az energiaunió irányítását illetően, anélkül, hogy ennek megfelelően növelnék az ügynökség létszámtervét;

72.  hangsúlyozza, hogy bár az Európai Határ- és Parti Őrség költségvetési forrásai és személyzeti ellátottsága jelenleg megfelelőnek tűnik, az ügynökség operatív forrásokkal és személyzettel kapcsolatos jövőbeni igényeit szorosan nyomon kell követni;

73.  üdvözli, hogy a 2018-as költségvetésbe megfelelő források kerültek be az európai felügyeleti hatóságok támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságok alapvető szerepet játszanak az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának erősítésében és a nemzeti hatóságok közötti jobb koordinációban, valamint a pénzügyi stabilitás, az integráltabb pénzpiacok és fogyasztóvédelem, továbbá a felügyeleti konvergencia biztosításában; hangsúlyozza, hogy költségvetéseik prudens felhasználása érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak mindig szigorúan ragaszkodniuk kell az uniós jogalkotók által rájuk rótt feladatokhoz és megbízáshoz;

74.  megismétli, hogy a 2013. december 2-i intézményközi megállapodásban foglaltak szerint 2018 az ügynökségek személyzetére vonatkozó 5%-os létszámcsökkentés és átcsoportosítás utolsó éve; megismétli, hogy ellenzi az ügynökségi forrásokkal kapcsolatos globális megközelítés 2018 utáni folytatását; megerősíti, hogy készen áll arra, hogy az ügynökségek közötti fokozottabb igazgatási együttműködés révén, vagy adott esetben összeolvadások, valamint egyes feladatköröknek a Bizottsággal vagy egy másik ügynökséggel való összevonása révén hatékonyságjavulást érjen el; e tekintetben üdvözli azt a kezdeményezést, hogy az uniós ügynökségek hálózata állandó titkárságának (amelynek neve most már Közös Támogató Hivatal) létrehozása révén még inkább összehangolják az ügynökségek tevékenységeit, és támogatja egy, a létszámtervben szereplő további álláshely kiutalását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak, melynek költségeit az uniós ügynökségek meglévő költségvetéseiből finanszíroznák közösen, és amelyet szervezetileg az említett hivatalhoz rendelnének;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

75.  a benyújtott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések körültekintő elemzése után, amely a jelenlegi projektek sikerarányának vizsgálatán és a meglévő jogalapok által már fedezett kezdeményezések kizárásán alapult, valamint a projektek végrehajtásáról a Bizottság által készített értékelések teljes körű figyelembevételével úgy határoz, hogy megegyezésen alapuló csomagot fogad el, amely korlátozott számú kísérleti projektet és előkészítő intézkedést tartalmaz, tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott tartalékkeretekre és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felső határára is;

76.  kiemeli ennélfogva a Parlament által e tekintetben tett erőfeszítéseket, és felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési eljárás végén tegyen tanúbizonyságot jó szándékáról az elfogadott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtása vonatkozásában, tekintet nélkül végrehajthatósági értékelésére, valamint az Európai Parlament és a Tanács esetleges határozataira;

Speciális eszközök

77.  emlékeztet a speciális eszközök hasznosságára, melyek rugalmasságot biztosítanak az aktuális többéves pénzügyi keret rendkívül szigorú felső határain felül és azokon túl, és üdvözli a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet félidős felülvizsgálata révén elért javulásokat; felszólít a Rugalmassági Eszköz, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék és a rendkívüli tartalék széles körű alkalmazására az uniós költségvetés előtt álló új kihívások és további feladatok széles körének finanszírozása érdekében;

78.  felszólít a sürgősségisegély-tartaléknak és az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) növelésére, tekintettel a közelmúltbeli súlyos katasztrófákra, többek között a Portugáliában és Spanyolországban bekövetkezett tüzekre és rendkívüli aszályokra;

79.  emlékeztet továbbá az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a sürgősségisegély-tartalék és az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) jelentőségére; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a költségvetésben az előlegekre már elkülönített összegen felül az EUSZA éves összegének nagyobb részét az uniós költségvetésben tartalékba helyezi a gyorsabb igénybevétel biztosítása érdekében; sajnálatát fejezi ki a Tanács ez irányú csökkentése miatt, és részben visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintet, azon összeg kivételével, melyet a 4/2017. számú költségvetés-módosítás és az EUSZA Olaszország javára történő igénybevétele révén 2017-re előre ütemeztek; felszólít arra, hogy az EUSZA hatókörét bővítsék ki a terrorizmus áldozatainak és családtagjaiknak való segítségnyújtásra;

Kifizetések

80.  aggodalmának ad hangot az uniós költségvetés egészére, és nem csak az 1b. alfejezetre, hanem a 3. és 4. fejezetre is jellemző jelenlegi alulteljesítési tendencia miatt, ami annak ellenére jellemző, hogy újonnan megjelenő kihívásokra kell választ adni és rugalmas finanszírozási mechanizmusok kerültek kialakításra; emlékeztet, hogy az utóbbi két évben az uniós költségvetésben a kifizetések szintje jelentősen csökkent, ami a költségvetési többlet magas szintjével párosult; ennélfogva aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a költségvetési tervezet példa nélküli, 10 milliárd EUR összegű tartalékkeretet hagy a kifizetések felső határa alatt, ami olyan alacsony végrehajtási tendenciát tükröz, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret végén a kifizetések iránti igény éles növekedéséhez vezethet;

81.  kitart amellett, hogy szükség van a Tanács által csökkentett minden soron a költségvetési tervezet visszaállítására, és célzottan megerősíti a kifizetési előirányzatokat, elsősorban azokon a sorokon, amelyeken módosultak a kötelezettségvállalási előirányzatok;

Egyéb szakaszok

82.  sajnálatának ad hangot azon ismétlődő gyakorlat miatt, hogy az uniós intézmények tekintetében a Tanács növeli az átalányalapú csökkentés mértékét; úgy ítéli meg, hogy ez különös mértékben torzítja az azon intézmények költségvetéseire gyakorolt hatást, melyekre hagyományosan pontos átalányalapú csökkentést alkalmaznak; véleménye szerint ez a megközelítés nem minősül célzott csökkentésnek, sem hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak; ennélfogva visszaállítja az átalányalapú csökkentés költségvetési tervezetben szereplő mértékét;

I.szakasz – Európai Parlament

83.  a fent említett, 2017. április 5-i állásfoglalásában elfogadottaknak megfelelően 1 953 483 373 EUR összegben fenntartja 2018. évi költségvetésének átfogó szintjét; költségvetési szempontból semleges technikai kiigazításokat vezet be, hogy tükröződjenek azok a friss információk, melyek az év korábbi szakaszában nem álltak rendelkezésre;

84.  megállapítja, hogy a 2018-as költségvetési javaslat szintje 18,88%-os, ami alacsonyabb, mint a 2017-es érték (19,25%), és az elmúlt tizenöt évben ez az 5. fejezethez viszonyított legalacsonyabb arány; ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Parlament azon törekvése, hogy a lehető legalacsonyabb mértékű legyen a kiadása, nem okozhatja azt, hogy csökkenjen a Parlament rendes jogalkotási munkájának végzésére vonatkozó képessége;

85.  megismétli a Parlament következő pénzügyi évre vonatkozó prioritásait, melyek a már meghozott biztonsági intézkedések megszilárdítása és a Parlament kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének javítása; a Parlament saját belső költségvetési eljárása átláthatóságának javítása és az, hogy a Parlament költségvetését a költségvetési hatóság egyik ágaként fellépve, a polgárokat képviselve és a többi intézmény munkáját ellenőrizve saját alapvető jogalkotási feladataira összpontosítsa;

86.  üdvözli, hogy a Parlament Elnöksége létrehozta az általános költségtérítéssel foglalkozó munkacsoportját; emlékeztet az általános költségtérítéssel kapcsolatos fokozottabb átláthatóság iránti elvárásra és arra, hogy pontosabb szabályokat kell megállapítani az e költségtérítés keretében engedélyezett kiadások elszámoltathatóságával kapcsolatban, a Parlament számára felmerülő további költségek nélkül;

87.  felszólítja az Elnökséget, hogy az általános költségtérítéssel kapcsolatban foganatosítsa az alábbi konkrét változtatást:

   az általános költségtérítést minden esetben külön bankszámlán kell kezelni;
   a képviselőknek meg kell őrizniük az általános költségtérítéshez kapcsolódó összes számlát;
   az általános költségtérítés el nem költött részét a mandátum végén vissza kell adni;

88.  az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről a Tanáccsal 2015. november 14-én elért megállapodásnak megfelelően főtitkársága létszámtervét 2018-ban 60 álláshellyel csökkenti (1%-os létszámcsökkentési cél); emlékeztet, hogy a Parlament számára 2016-ban biztosított 35 álláshely a biztonság megerősítését szolgáló új tevékenységekhez kapcsolódott, és ily módon kivételt képezett a létszámcsökkentésre vonatkozó célkitűzés alól, amint azt a 3/2016. számú költségvetés-módosítás elfogadása és a 2017. évi általános költségvetés is megerősítette(10); felszólítja a Bizottságot, hogy nyomonkövetési táblázatait ennek megfelelően igazítsa ki, hogy az Európai Parlamentet és a Tanácsot pontos információkkal lássa el az eljárás valamennyi szakaszában;

89.  üdvözli a Parlament ingatlanpolitikájáról a Költségvetési Bizottság, a főtitkár és a Parlament ingatlanpolitikájáért felelős alelnökök részvételével 2017. július 11-én folytatott eszmecserét; úgy véli, hogy ennek a párbeszédnek folyamatosnak kellene lennie, különös tekintettel a Paul Henri-Spaak épület felújításáról szóló, soron következő elnökségi megbeszélésekre;

90.  megismétli a Parlament fent említett, 2017. április 5-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját, miszerint tovább kell javítani az európai politikai pártokhoz és alapítványokhoz kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusokat; e tekintetben tudomásul veszi a Bizottság javaslatát az 1141/2014/EU, Euratom rendelet módosítására(11), és a kiadások elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítására irányuló minden erőfeszítést üdvözöl;

91.  emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió EUR-ra becsülte; kiemeli továbbá az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló 2013. november 20-i állásfoglalásának(12) megállapítását, miszerint a Parlament személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó munkatársai által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye. kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a nyilvánosság negatív véleménnyel van erről a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésről, ezért kéri a közös székhelyre irányuló ütemterv kidolgozását és a megfelelő költségvetési sorok csökkentését;

IV.szakasz – Bíróság

92.  a Tanács által csökkentett minden olyan költségvetési tétel tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet, amely létfontosságú a Bíróság működéséhez, és annak érdekében, hogy a Bíróság jobban tudja kezelni egyre növekvő fordítási szükségleteit, visszaállítja két költségvetési tétel becsült összegeit;

93.  kétségeit fejezi ki a Tanács 2018-as költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontban szereplő egyoldalú nyilatkozata kapcsán és az ahhoz csatolt, az 5%-os létszámcsökkentésről szóló melléklettel kapcsolatban, amely szerint a Bíróságnak még mindig 19 álláshellyel kell csökkentenie létszámtervét; hangsúlyozza, hogy ez a 19 álláshely megfelel a Parlament és a Tanács által a 2015-ös és 2016-os költségvetési eljárás során a többletigények kezelésére biztosított 12, illetve 7 álláshelynek, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a 19 álláshelyet nem kell visszaadni, mivel a Bíróság már megfelelően teljesítette az 5%-os létszámcsökkentési követelményt azzal, hogy a 2013 és 2017 közötti időszakban 98 álláshelyet törölt;

V.szakasz – Számvevőszék

94.  a Tanács által csökkentett valamennyi tétel tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet, hogy a Számvevőszék végre tudja hajtani munkaprogramját és el tudja készíteni a tervezett ellenőrzési jelentéseket;

95.  a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról szóló, folyamatban lévő tárgyalások eredményének megszületéséig és a felülvizsgálat 2018-as hatálybalépéséig tartalékba helyezi a „Korlátozott konzultációk, tanulmányok és felmérések” tételt;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

96.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet;

97.  a belső tanácsadó csoportok kereskedelmi megállapodások tekintetében végzett munkájával kapcsolatban a költségvetési tervezethez képest megemel két sort;

VII.szakasz – Régiók Bizottsága

98.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet;

99.  a Régiók Bizottságának saját becsléseivel összhangban a költségvetési tervezethez képest megemel több sort;

VIII. szakasz – Európai Ombudsman

100.  üdvözli az Ombudsman munkáját a tekintetben, hogy a megelőző évhez képest sikerült hatékonysági megtakarításokat találnia saját költségvetésében;

IX.szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos

101.  megkérdőjelezi, hogy a Tanács miért csökkentené az Európai Adatvédelmi Biztos költségvetését, amikor a Parlament és a Tanács további feladatokat bízott az intézményre; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos teljesíthesse kötelezettségeit és kötelezettségvállalásait;

X.szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

102.  visszaállít a Tanács által csökkentett minden sort;

103.  az Európai Tanács 2015. márciusi következtetéseivel összhangban a stratégiai kommunikációs kapacitással kapcsolatos költségvetési tételt hoz létre, és ellátja az EKSZ-t a harmadik országoktól és nem állami szereplőktől érkező félretájékoztatással kapcsolatos kihívás kezeléséhez szükséges megfelelő személyzettel és eszközökkel;

104.  úgy határoz továbbá, hogy az Unió külső fellépéseinek következetesebbé tétele érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort a KKBP-ről szóló fejezetből átcsoportosítja az EKSZ költségvetésébe;

105.  az EKSZ becslésein felül további összeget bocsát rendelkezésre az uniós küldöttségekben dolgozó gyakornokok számára az európai ombudsman nem fizetett szakmai gyakorlatokra vonatkozó vizsgálatának(13) eredményeit követően;

o
o   o

106.  tudomásul veszi Franciaország és Luxemburg a 2018-as költségvetési tervezetről szóló, 2017. szeptember 4-én elfogadott tanácsi állásponthoz csatolt egyoldalú nyilatkozatát; emlékeztet, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői a költségvetési eljárás tekintetében pragmatikus menetrendet fogadtak el, melyben szerepelnek az egyeztetési időszak időpontjai is a 2017. március 27-i tavaszi háromoldalú költségvetési egyeztetés idejére ütemezve; emlékeztet, hogy az Általános Ügyek Tanácsa – ismerve a Parlament 2017. évi üléseinek ülésnaptárát – 2017. április 25-i ülésén jóváhagyta a pragmatikus menetrendet; megállapítja ezért, hogy a költségvetési eljárás a három intézmény által elfogadott pragmatikus menetrendnek megfelelően halad;

107.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0085.
(6) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0114.
(7) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0302.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0401 / P8_TA(2016)0411.
(11) COM(2017)0481.
(12) HL C 436., 2016.11.24., 2. o.
(13) Európai ombudsman, 454.2014/PMC.

Jogi nyilatkozat