Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2066(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0326/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0326/2017

Viták :

PV 13/11/2017 - 20
CRE 13/11/2017 - 20

Szavazatok :

PV 14/11/2017 - 5.7
CRE 14/11/2017 - 5.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0428

Elfogadott szövegek
PDF 386kWORD 61k
2017. november 14., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Cselekvési terv a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról
P8_TA(2017)0428A8-0326/2017

Az Európai Parlament 2017. november 14-i állásfoglalása a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervről (2017/2066(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló, 2007. április 30-i bizottsági zöld könyvre (COM(2007)0226),

–  tekintettel a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelv);

–  tekintettel a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2) (gépjármű-biztosítási irányelv),

–  tekintettel a Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtéséről szóló, 2012. január 11-i bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0941),

–  tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak az összehasonlító weboldalakkal kapcsolatos követendő gyakorlatokról szóló, 2014-es jelentésére,

–  tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság európai intézményekhez intézett, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények közös kockázatértékelési és átláthatósági keretrendszeréről szóló, 2016. áprilisi véleményére,

–  tekintettel a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4) (jelzáloghitel-irányelv),

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, 2014. július 23-i 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) (a fizetési számlákról szóló irányelv),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) működéséről szóló, 2014. augusztus 8-i bizottsági jelentésére (COM(2014)0509),

–  tekintettel a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–  tekintettel a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(10) (a biztosítási értékesítésről szóló irányelv),

–  tekintettel a Bizottság „A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról: Jobb termékek, bővebb választék és több lehetőség a fogyasztók és a vállalkozások számára” című, 2015. december 10-i zöld könyvére (COM(2015)0630),

–  tekintettel az Európai Bankhatóság 2016. március 21-i válaszára a Bizottság által a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról közzétett zöld könyvre,

–  tekintettel a 2016. júliusi, a pénzügyi termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó 446. számú Eurobarométer tematikus felmérésre;

–  tekintettel a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvre vonatkozó, 2016. november 22-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Better Finance 2016. évi, „Nyugdíj-előtakarékosság: tényleges jövedelmezőség” című jelentésére,

–  tekintettel a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére tett hatásáról szóló, 2017. május 17-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a 2017. március 21-i, az európai felügyeleti hatóságokról szóló európai bizottsági konzultációs dokumentumra,

–  tekintettel a Bizottság „A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról: Jobb termékek, bővebb választék” című, 2017. március 23-i cselekvési tervére (COM(2017)0139),

–   tekintettel az Egyesült Királyság Pénzügyi Magatartási Hatósága 2017. júniusi vagyonkezelői piaci tanulmányára;

–  tekintettel a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0326/2017),

A.  mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások uniós piaca továbbra is fejletlen és nagymértékben széttagolt, bár e téren jelenleg több tagállamban is folyik az intézkedések kidolgozása; mivel sürgős és hatékony fellépésre van szükség a végfelhasználók érdekét szolgáló innováció elősegítése érdekében, amely egyúttal lehetővé teszi a lakossági pénzügyi szolgáltatások uniós piacában rejlő potenciál teljes mértékű kiaknázását, valamint fokozná a versenyképességet, alacsonyabb árakat eredményezne, továbbá fokozná a termékek választékát és sokszínűségét;

B.  mivel céltudatosan továbbra is a nemzeti határok lebontására és a lakossági pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációt akadályozó jelenlegi irányzatok megfékezésére kell törekedni; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy legyen ambiciózusabb a tőkepiaci unió keretében történő határokon átnyúló lakossági befektetések területén, nem csupán a könnyebb problémákat kezelve, hanem felszámolva az említett piacot gátló jelentősebb akadályokat is, ideértve a nyelvi akadályokat, a csalásokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos aggályokat, az adóügyi következményekkel kapcsolatos bizonytalanságot, az értékpapírok és a társasági jog kapcsán fennálló különbségeket, a jogorvoslati és fizetésképtelenségi eljárások kevéssé ismert voltát és a fogyasztóvédelmi keretekbe vetett bizalom hiányát;

C.  mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piaca csak úgy képzelhető el, ha valódi többletértéket jelent a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató számára a valódi verseny és a fogyasztóvédelem biztosítása révén, nevezetesen a gazdasági életben való részvételhez szükséges, valamint a kiszolgáltatott fogyasztókat célzó termékekkel kapcsolatban;

D.  mivel a 446. számú Eurobarométer tematikus felmérés arra a következtetésre jut, hogy ha pénzügyi termékekről vagy szolgáltatásokról van szó, az európaiak továbbra is nagyrészt saját országukban vásárolnak, és gyakran nem is adnak hangot olyan igénynek vagy kívánságnak, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz külföldön is hozzáférjenek, bár néhány tényleges akadály is megakadályozza őket ebben; mivel még a saját tagállamon belül is az emberek csak egy kis hányada keresi a vonzóbb ajánlatokat és vált szolgáltatót; mivel a (határokon átnyúló) verseny ebből eredő hiánya akadályozhatja, hogy a fogyasztók és a kisbefektetők az általuk vásárolt pénzügyi termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan a legkedvezőbb ajánlatot kapják;

E.  mivel a pénzügyi technológia (FinTech) fogalmának meghatározását a Parlament 2017. május 17-i állásfoglalása tartalmazza, amely kimondja, hogy a pénzügyi technológián az új technológiák által lehetővé vált vagy azok által biztosított pénzügyi műveleteket értjük, ami a teljes pénzügyi ágazatot annak minden elemében – a bankoktól kezdve a biztosítókon és nyugdíjalapokon át a befektetési tanácsadásig, pénzügyi szolgáltatásokig és a piaci infrastruktúrákig – érinti; mivel a technológiák lakossági pénzügyi szolgáltatások nyújtására való alkalmazása potenciálisan segíthet a belső piac előtt álló bizonyos akadályok leküzdésében és az ágazat műveleti hatékonyságának növelésében; mivel a digitalizáció önmagában nem elegendő ezen akadályok felszámolásához; mivel a határokon átnyúló lakossági pénzügyi szolgáltatások szorosabb integrációja, valamint az e piac által kínált lehetőségekre vonatkozó jobb információ segíthet a tájékozott kereslet növelésében, ami növeli az e terület minőségi szabványaival kapcsolatos elvárásokat;

1.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervében szerepel pár olyan probléma, amelyeket a Parlament lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről szóló jelentésében felvetett, törekedve a lakossági pénzügyi szolgáltatások valóban technológiaalapú egységes piacának megteremtésére, egyúttal védve a fogyasztókat, ösztönözve a versenyt, biztosítva az adatok védelmét, csökkentve az árakat és fellépve az adókijátszás, adókikerülés, adócsalás és a pénzmosás ellen; úgy véli azonban, hogy a cselekvési terv nem kellően ambiciózus azon célkitűzés tekintetében, hogy olyan szabályozási környezet alakuljon ki, amely átláthatóságot, növekedést és innovációt eredményez, biztosítva az üzleti vállalkozások és a fogyasztók által a lakossági pénzügyi termékekbe vetett bizalmat; megjegyzi, hogy folyamatosan magasak és átláthatatlanok a magánnyugdíjakkal, befektetési alapokkal és egyéb, a lakossági befektetők számára a tényleges hozamot jelentősen csökkentő lakossági termékekkel kapcsolatos díjak és jutalékok; mindazonáltal osztja a Bizottság azon nézetét, miszerint az elmúlt években a pénzügyi szolgáltatások területén kidolgozott jogalkotási aktusok – többek között a MiFID2 és az IDD – átültetését és végrehajtását folytatni kell és azoknak elsőbbséget kell biztosítani, egyúttal szükség esetén új jogalkotási kezdeményezéseket kell benyújtani;

2.  üdvözli az új pénzügyi szolgáltatások és intézmények fejlődését, amelyek hozzájárulnak a pénzügyi piacokon folyó versenyhez és új lehetőségeket teremtenek a fogyasztók számára; megjegyzi azonban, hogy 2016-ban Európában a pénzügyi technológiával kapcsolatos finanszírozás – az Egyesült Államokhoz (12,8 milliárd USD) és Kínához (8,6 milliárd USD) képest – csak 2,2 milliárd USD-t tett ki, ami azt mutatja, hogy a technológiai fejlesztéseket illetően gyors szemléletváltásra és megfelelő szabályozási válaszra van sürgősen szükség annak érdekében, hogy Európa vezető innovációs piaccá váljon; hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piaca, ahol biztosított a fogyasztóvédelem magas szintje, valamint az újonnan belépők azonos versenyfeltételei, az innovatív pénzügyi szolgáltatások központjaként vonzóvá fogja tenni az Uniót, és a fogyasztók számára több és jobb választási lehetőséget fog kínálni, alacsonyabb díjakért; hangsúlyozza, hogy ugyan az új technológiák szabályozási kihívásokat jelentenek, jelentős innovációs lehetőséget is kínálnak, amely a végfelhasználók javára válik, és emellett ösztönzik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is;

3.  létfontosságúnak tartja annak biztosítását, hogy a pénzügyi szolgáltatások valamennyi típusát – ideértve többek között folyószámlák és takarékszámlák nyitását, bankkártyák kiadását, fogyasztási hiteleket, jelzáloghiteleket, biztosításokat, állampapírokat – határokon átnyúló módon is nyújtani lehessen;

4.  a lakossági pénzügyi szolgáltatások belső piacának elveivel ellentétesnek tartja annak előírását, hogy a fogyasztónak abban a tagállamban, ahol a pénzügyi terméket – ideértve az állampapírokat is – kínálják, lakóhellyel kell rendelkeznie, vagy az említett tagállam által kiállított nemzeti személyazonosító okmányt kell birtokolnia;

5.  úgy véli, hogy hasznos lenne az állampapírok lakossági befektetők általi megvásárlásának elősegítése;

6.  úgy véli, hogy amint az a 2017. február 14-i, az uniós versenypolitikáról szóló éves jelentésről szóló állásfoglalásának 135. cikkében(13) is szerepel, a folyószámláknak és a takarékbetét-számláknak nem szabad a felhasználó által fizetendő díjakat keletkeztetnie, kivéve, ha azok konkrét szolgáltatásokhoz kapcsolódnak;

7.  hangsúlyozza, hogy az ATM-eken keresztül történő készpénzhez való hozzáférés alapvető szolgáltatás, amelyet diszkriminációs és visszaélésszerű gyakorlatoktól mentesen kell biztosítani, és ezért nem vethetők ki rá túlzott költségek;

8.  emlékezteti a Bizottságot, hogy továbbra is gyakorlat a bankkártyahasználat megszüntetése amennyiben a tulajdonos egy másik tagállamba költözik, és felszólít, hogy hozzanak intézkedéseket ezen a területen, többek között a nemzeti hatóságok figyelmeztetése révén;

9.  üdvözli, hogy a cselekvési terv számos fontos kérdést próbál rendezni, és egyes területeken a Bizottság számára egyértelmű ütemtervet felállítva konkrét cselekvést irányoz elő;

10.  úgy véli, hogy a Bizottságnak proaktívabb szerepet kell játszania a tőkepiaci unió felhasználása tekintetében, szorosan bevonva a Parlamentet a Párizsi Megállapodás végrehajtásának részeként a fenntartható és felelős beruházások növekvő piacának támogatásába, a fenntartható beruházások előmozdítása révén azáltal, hogy a jegyzett társaságok és pénzügyi közvetítők hatékony és egységes környezeti, társadalmi és irányítási információkat nyújtanak, valamint hogy ezeket a kritériumokat megfelelően fontolóra veszik befektetéskezelő rendszerekben és a közzétételi előírásokban; továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumokon alapuló „hitelminősítési szolgáltatásokat” és a zöld kötvények piacának egységes keretét a vonatkozó bizottsági tanulmányra és a zöld finanszírozással foglalkozó G20-csoport munkájára építve; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az uniós megtakarítási számla létrehozásáról annak érdekében, hogy Európában lehetővé tegye a hosszú távú finanszírozást és támogassa az ökológiai átmenetet;

11.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az alapvető pénzügyi központok dinamikus piacokat biztosítsanak a lakossági szolgáltatások számára;

12.  úgy véli, hogy a fogyasztóvédelem és az átláthatóság magas szintje kulcsfontosságú a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piacának kifejlesztéséhez; ragaszkodik különösen ahhoz, hogy az alapvető fizetési számláról szóló irányelv, illetve egyéb szükséges intézkedések, például pénzügyi oktatási szakpolitikák révén biztosítani kell a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét; úgy véli, hogy minden tagállamban meg kell erősíteni , megfelelően végre kell hajtani – és szükség esetén közöttük harmonizálni kell – az uniós és nemzeti pénzügyi fogyasztóvédelmi jogszabályokat;

13.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy érvényesüljön az „azonos szolgáltatás, azonos kockázat, azonos szabály és azonos felügyelet” elve, hogy ne torzuljon a piaci verseny, különösen új piaci szereplők megjelenésével; hangsúlyozza, hogy a szabályoknak nem szabad gátolniuk az innovációt; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza a közérdekkel kapcsolatos rendelkezések alkalmazását, amelyeket jelenleg a tagállamok arra használhatnak, hogy megakadályozzák az új termékek piacukra való belépését, valamint hatalmazza fel az európai felügyeleti hatóságokat, hogy aktív közvetítőként lépjenek fel a tagállamok között, ha az említett rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó értelmezések állnak fenn;

14.  hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piacának mind a kínálati, mind a keresleti oldalról előnyösnek kell lennie a kkv-k számára; megjegyzi, hogy a kínálati oldal tekintetében ez azt jelenti, hogy javítani kell a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését, a keresleti oldalon pedig lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy könnyebben férjenek hozzá a határokon átnyúló piacokhoz; hangsúlyozza, hogy a fokozódó piaci versenynek nem szabad hátrányos helyzetbe hoznia azokat a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kkv-kat, amelyek helyi alapon működnek;

15.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai pénzügyi felügyeletek (az EBH, az ESMA és az EIOPA) megfelelő forrásokkal és felhatalmazással rendelkezzenek annak érdekében, a fogyasztók védelme érdekében teljes körűen elláthassák szabályozási és felügyeleti feladataikat.

16.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lakossági pénzügyi termékekre vonatkozó 29. rendszer bevezetésének lehetőségét; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egységes alapértelmezett opciók harmonizált jogi kerete létrehozásának lehetőségét a leggyakrabban használt uniós pénzügyi termékek számára, az alapszintű bankszámlákhoz és a páneurópai magánnyugdíj-biztosítási termékhez (PEPP) kapcsolódó modell alapján;

1.intézkedés – Az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyletek díjainak csökkentése

17.  emlékeztet arra, hogy a határokon átnyúló, euróövezeten kívüli fizetések díjai továbbra is magasak; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsan tegyen javaslatot a 924/2009/EK rendelet módosítására annak érdekében, hogy csökkentsék a határokon átnyúló ügyletek díjait valamennyi tagállamban; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs közös európai online banki fizetési eszköz, például egy Unió-szerte működő, európai tulajdonú hitelkártya vagy betéti kártya;

2.intézkedés – A valutaátváltás átláthatósága

18.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szabályozás végrehajtása kulcsfontosságú a „dinamikus átváltás” átláthatósága hiányának kezelése érdekében; rámutat, hogy a 2015/2366/EU irányelv előírja a kereskedők az irányú kötelezettségét, hogy egyértelműen kiemeljék és ismertessék a fogyasztók számára a dinamikus átváltás végleges költségét, azokban az esetekben is, amikor a fogyasztók valutaváltással járó ATM-készpénzfelvételt végeznek; hangsúlyozza azonban, hogy a fogyasztóknak meg kell adni a lehetőséget a legjobb árfolyam kiválasztásához, és tudatni kell velük a további díjakat és költségeket a tranzakciók, a külföldi kifizetések, az ATM-készpénzfelvételek vonatkozásában, többek között a dinamikus valutaváltás esetében is; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szolgáltatók a költségek és díjak PSD2 keretében előírt közzététele részeként tegyenek közzé minden költségként felszámolt árfolyam felárat, és hogy a különféle pénzügyi szolgáltatók által kínált árfolyamokat átlátható módon mutassák be; megjegyzi, hogy a fogyasztók pénzügyi kultúrájának fejlesztése alapvető e cél eléréséhez; javasolja, hogy uniós szinten végezzenek próbavásárlásokat annak érdekében, hogy felmérjék a határokon átnyúló hozzáféréssel kapcsolatos korlátozásokat, a szolgáltatások minőségét, az uniós jog betartását, valamint hogy a nyilvánosság számára beszámoljanak ezekről, továbbá hogy figyelemmel kísérjék a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fejleményeket;

3.intézkedés – A termékváltás megkönnyítése

19.  sajnálja, hogy a legtöbb banki és nem életbiztosítási termék esetében a szolgáltatóváltás mértéke alacsony a fogyasztóknál, ami akadályozza a határokon átnyúló lakossági piacokra való belépést, és ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy tegye könnyebbé a fogyasztók számára, hogy az EU egész területén kedvezőbb lakossági pénzügyi szolgáltatásokra válthassanak és pénzügyi szerződéseket felmondhassanak annak érdekében, hogy a kölcsönök és egyéb pénzügyi termékek határokon átnyúlóan legyenek hozzáférhetőek; kiemeli, hogy nagy lehetőség rejlik a határokon átnyúló biztosítási termékek, mint például a gépjármű-biztosítás nyújtásában; megjegyzi, hogy a szerződéskötés szabadságának elve lehetővé teszi a pénzügyi intézmények számára annak eldöntését, hogy kivel kössenek szerződést; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el a rablóhitelezés és a gyorskölcsönök ellenőrzésének fontosságát, amelyek a magas kamatlábak miatt a kiszolgáltatott fogyasztók és kkv-k kihasználását eredményezték;

20.  helyesli a Bizottság törekvését a fizetési számlákról szóló irányelv eredményeinek felhasználására annak érdekében, hogy könnyebb legyen pénzügyi szolgáltatót és terméket váltani; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen be célzottan a pénzügyi ágazatra irányuló, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetését célzó jogalkotási kezdeményezéseket annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben átválthassanak más tagállamokban kínált, kedvezőbb lakossági pénzügyi szolgáltatásokra; megállapítja, hogy ennek elérése érdekében kulcsfontosságú lesz a megfelelő tájékoztatás és fogyasztóvédelem;

4.intézkedés – Minőségi összehasonlító honlapok

21.  hangsúlyozza egy jól felépített és könnyen használható, az európai lakossági pénzügyi piacok valamennyi részére kiterjedő uniós összehasonlító portál hasznosságát; ösztönzi a Bizottságot, hogy ezt szem előtt tartva tekintse át a tagállamokban már működő, meglévő független portálok összességét; hangsúlyozza, hogy az összehasonlító eszközöknek pontosaknak és a fogyasztók számára lényegeseknek kell lenniük, és nem csak a termékek árára, hanem azok minőségére is összpontosítaniuk kell, figyelembe véve más kritériumokat is, mint például a fiókhálózatok rendelkezésre állását, a személyes kapcsolattartást és az üzleti gyakorlatok fenntarthatóságát, továbbá szem előtt kell tartaniuk, hogy csak a hasonló termékeket lehet egymással összevetni; rámutat, hogy a fogyasztói félreértések elkerülése érdekében a termékeket csak hasonló termékekkel szabad összehasonlítani;

22.  sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítson elő olyan eszközöket, mint például az egyablakos ügyintézés, amelyek fokozni fogják a versenyt és támogatni fogják a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cégeket;

5.intézkedés – Jobb gépjármű-biztosítás

23.  úgy véli, hogy a gépjármű-biztosítási irányelv Bizottság által végzett REFIT-felülvizsgálatát követően alapvető fontosságú az irányelv módosítása annak biztosításához, hogy a közlekedési balesetek áldozatai kártérítésben részesüljenek, valamint a kármentességi díjkedvezmények határokon átnyúló hordozhatóságának és elismerésének megkönnyítése érdekében, továbbá hogy a Bíróság ítéletei fényében minél hamarabb felül kell vizsgálni a gépjármű-biztosítási irányelv hatályát a kármentességi díjkedvezmények el nem ismerése problémájának orvoslása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv alkalmazandó legyen azokra a körülményekre, amelyekre a társjogalkotók szándéka szerint azt alkalmazni kell;

6.intézkedés – Az autókölcsönzési díjak átláthatósága

24.  felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy szükségesek-e további kezdeményezések a biztosításokat fogalmazó autókölcsönző cégek vonatkozásában a tagállamok összes autókölcsönző cégére érvényes átlátható árképzés biztosítása érdekében;

7.intézkedés – A fogyasztói hitelek egységes piacának elmélyítése

25.  hangsúlyozza, hogy prioritássá kell tenni a fogyasztók túlzott eladósodottságának kezelését, amennyiben a Bizottság fel kívánja tárni a hitelekhez való határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítésének módjait; intézkedésre szólít fel azzal kapcsolatban, hogy miként lehet összehangolni az adóssági helyzetre vonatkozó információkat az uniós jogszabályok teljes körű betartásával – beleértve az adatvédelmi és a fogyasztóvédelmi jogszabályokat – olyan módon, hogy az egyes hitelezők tudják, hogy az ügyfél mennyire van eladósodva, mielőtt számára még több hitelt nyújtanának, ami hatékonyabb piacot eredményezne, ahol a hitelezők versenyezhetnek egymással; e célból felszólít arra, hogy végezzenek átfogó értékelést a fogyasztók túlzott eladósodottságának okait illetően; rámutat, hogy a pénzügyi oktatás eredményes módja a túlzott eladósodás kockázatának kitett fogyasztók védelmének; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a pénzügyi oktatást és támogassa a különböző érdekelt felek együttműködését ezen a fontos területen; emlékeztet – a fogyasztói adatok vagy nagy adathalmazok pénzintézetek általi fokozottabb felhasználásával összefüggésben – az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseire, amelyek garantálják az érintettnek azt a jogot, hogy magyarázatot kapjon az automatizált folyamatok során hozott döntésre, és hogy megtámadhassa ezt a döntést; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a helytelen adatok megváltoztatásának lehetőségét, és azt, hogy csak ellenőrizhető és releváns adatokat lehessen felhasználni; felszólítja az összes érdekelt felet, hogy fokozzák az e jogok érvényesítésének biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiket; úgy véli, hogy a személyes adatok felhasználásába való beleegyezésnek dinamikusnak kell lennie, és hogy az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy megváltoztathassák és kiigazíthassák beleegyezésüket;

8.intézkedés – Tisztességes fogyasztóvédelmi szabályok

26.  kéri a Bizottságtól annak gondos elemzését, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi szabályozások és gyakorlatok nem minősülnek-e a határokon átnyúló beruházással szembeni tisztességtelen korlátozásoknak, valamint hogy a kialakult belső piaci jogszabályokkal és ítélkezési gyakorlattal összhangban indokolják-e őket közérdeken alapuló nyomós okok, továbbá hogy szükségesek és arányosak-e az elérendő célok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a vonatkozó európai fogyasztóvédelmi szabályok gyakran szándékosan hagynak bizonyos mozgásteret a nemzeti átültetés számára, hogy lehetővé tegyék az uniós jog meglévő nemzeti jogszabályokba való beillesztését; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a nemzeti korlátozások megszüntetését nem szabad olyan módon elérni, hogy annak következtében csökkenjen a fogyasztóvédelem szinte, valamint hogy a fogyasztóvédelemnek a jogszabályok kidolgozása tekintetében továbbra is útmutatást nyújtó prioritásnak kell maradnia; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a lakossági pénzügyi termékek és szolgáltatások nyújtói által az uniós jogszabályok miatt végzett papírmunka nagy részét a jog valójában nem írja elő szigorúan, és kevés, vagy semmilyen gyakorlati haszna nincs a fogyasztók számára, miközben olyan terhet jelent, amely szükségtelenül magasabb költségeket eredményezhet a fogyasztók számára; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ilyen dokumentációt és azt úgy észszerűsítse, hogy közben ne áldozza fel annak fogyasztóvédelmi előnyeit; hangsúlyozza, hogy a releváns és átfogó információkhoz való hozzáférés alapvető fontosságú ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozott pénzügyi döntéseket hozhassanak; megjegyzi azonban, hogy az információ minősége a legfontosabb, nem pedig a mennyisége; hangsúlyozza, hogy a lehető leghatékonyabban össze kell hangolni a fogyasztók tájékoztatása kapcsán a különféle uniós jogi aktusokban rögzített előírásokat; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a kettős vagy ellentmondásos közzétételi követelményeket, hogy ne alakuljon ki felesleges bürokrácia, ne legyenek felesleges költségek, és ne zavarják össze az ügyfeleket;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy gyűjtőjogszabály bevezetését azzal a céllal, hogy a jelenlegi, a MiFID-, IDD-, ABAK- stb. irányelveket magában foglaló, egymástól elszigetelt részekből álló „összetoldozott” rendszer helyett egy szilárd, következetes és átlátható fogyasztóvédelmi keretrendszert hozzon létre, megszüntetve a pénzügyi szolgáltatók számára a rendszer felesleges bonyolultságát, ideértve a tagállamok közötti felügyeleti konvergenciát is; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az ágazati jogszabályokban az európai felügyeleti hatóságok fogyasztóvédelemmel kapcsolatos megbízatásának kiterjedtebb alkalmazását, valamint hogy ezt vegye figyelembe az európai felügyeleti hatóságok finanszírozásának és irányításának küszöbön álló felülvizsgálatakor; felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg az európai felügyeleti hatóságokat azzal, hogy irányítsák az üzletvitellel kapcsolatos felügyeleti gyakorlatok tagállamok közötti összehangolására irányuló munkát;

28.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy kampányt kíván rendezni a FIT-NET hálózat ismertségének növelése érdekében, amely hálózat segítséget nyújt a fogyasztóknak, hogy anélkül érvényesíthessék jogaikat, hogy bírósághoz kellene fordulniuk, mivel illetékes alternatív vitarendezési fórumot keres számukra; úgy véli, hogy a FIN-NET hálózatnak tovább kell javítania lefedettségét, pontosítania kell szerepét, valamint fejlesztenie kell honlapját;

9.intézkedés – A hitelképesség-vizsgálatok javítása

29.  felkéri a Bizottságot, hogy a túlzott eladósodottság növekedése kockázatának hatékonyabb mérséklése érdekében az egész Európára kiterjedő online hitelezés elősegítése során tegyen javaslatot harmonizált, határokon átnyúló hitelképesség-vizsgálati standardokra és elvekre, kellően figyelembe véve a jelzáloghitel-irányelv és a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelv végrehajtásáról közzétett jelentések következtetéseit;

10.intézkedés – Pénzügyi technológia a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén

30.  elismeri a fogyasztók azon jogát, hogy a fizetések kezdeményezéséhez szoftvereket használjanak, valamint hogy saját magukra vonatkozóan információkat osszanak meg;

31.  támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a pénzügyi technológiára vonatkozóan átfogó cselekvési tervet terjeszt elő a tőkepiaci unióval és a digitális egységes piaccal kapcsolatos stratégiái keretében, hozzájárulva a pénzügyi szolgáltatások hatékony és jól működő, integrált, technológián alapuló egységes piacához, amely minden európai végfelhasználó számára előnyökkel szolgál, egyúttal biztosítja az egyenlő feltételeket; támogatja a pénzügyi technológiával foglalkozó munkacsoport Bizottság általi létrehozását; rámutat, hogy a pénzügyi technológiára szakosodott vállalkozások fejlődéséből származó új helyzet miatt számos megfelelő új biztosítékot kell kialakítani, ilyenek többek között a fogyasztók új termékekre vonatkozó oktatása, vagy a pénzmosás elleni, valamint a pénzügyi technológiai hitelezési platformok tőkeáttételére vonatkozó szabályok;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére tett hatásáról szóló állásfoglalását és támogassa a fogyasztóvédelmet, a biztonságot, az innovációt, a tisztességes versenyt, és biztosítsa, hogy az „egyforma szolgáltatás, egyforma kockázat, egyforma szabályok, egyforma felügyelet” elve minden társaságra vonatkozzon, függetlenül azok ágazatától vagy elhelyezkedésétől; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológián (FinTech) az új technológiák által lehetővé vált vagy azok által biztosított pénzügyi műveleteket értjük, ami a teljes pénzügyi ágazatot annak minden elemében – a bankoktól kezdve a biztosítókon és nyugdíjalapokon át a befektetési tanácsadásig, pénzügyi szolgáltatásokig és a piaci infrastruktúrákig – érinti ;

33.  sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan környezetet, amely ösztönzi az innovatív megoldásokat; megállapítja, hogy az olyan innovatív vállalatok, mint például a pénzügyi technológiákra szakosodott vállalatok biztosítják a hatékony lakossági pénzügyi szolgáltatási piac létrehozásához szükséges versenyt;

34.  kiemeli, hogy a pénzügyi technológia gyűjtőnév alatt megjelenő különböző új pénzügyi intézmények ugyanolyan felelősséggel tartoznak a fogyasztókkal és a pénzügyi stabilitással szemben, mint a hasonló profilú hagyományos intézmények és szolgáltatások;

11.intézkedés – digitális személyazonosság-ellenőrzés

35.  hangsúlyozza, hogy az elektronikus aláírásban és az elektronikus személyazonosításban lehetőségek rejlenek a tranzakciók megkönnyítése tekintetében, és felszólítja a Bizottságot, hogy építsen az eIDAS-rendelet munkájára; hangsúlyozza, hogy tekintettel kell lenni azokra a személyekre, akik nem képesek vagy nem hajlandók elektronikus aláírást vagy elektronikus személyazonosítás használni; támogatja az elektronikus személyazonosítás határokon átnyúló interoperabilitását a pénzügyi szolgáltatási ágazatban, és felszólít az egyenlő versenyfeltételek biztosítására a tagállamokban (és esetlegesen az EGT-országokban és Svájcban); kéri továbbá, hogy a Bizottság sürgősen értékelje az elektronikus azonosítási technikákkal kapcsolatos jelenlegi szabályozási akadályokat, és hangsúlyozza, hogy bármely kezdeményezésnek technológiai szempontból semlegesnek kell lennie;

36.  ismét hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság azonosítsa és megszüntesse a pénzügyi szolgáltatások páneurópai elektronikus aláírási rendszerek útján történő igénybevételének jogszabályi akadályait, elősegítve az egész Unióra kiterjedő, határokon átnyúló digitális vevőfogadást anélkül, hogy ez kihatna a meglévő rendszerek biztonsági szintjére vagy megfelelési képességükre a negyedik pénzmosási irányelv követelményeinek vonatkozásában;

12.intézkedés – Pénzügyi szolgáltatások online értékesítése

37.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi uniós jogi keretet hozzá kell igazítani a digitális valósághoz, a távolsági online értékesítéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi kockázatok csökkentése érdekében, új lehetőségeket teremtve az európai induló, illetve pénzügyi technológiára szakosodott vállalkozásoknak; rámutat a pénzügyi termékeknek álcázott online szerencsejátékokkal, azaz a bináris opciókkal kapcsolatos fogyasztói kockázatokra; úgy véli, hogy erős és harmonizált európai felügyeletre van szükség a fogyasztók védelme és a szabályozási joghézagok elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai fogyasztóvédelmi előírások attól függetlenül alkalmazandók, hogy az értékesítésre hagyományos módon vagy korszerű értékesítési csatornákon keresztül kerül sor;

38.  hangsúlyozza a kiberbiztonság fontosságát, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ezzel nem foglalkozik a cselekvési tervben, felszólítja ezért a Bizottságot, hogy munkacsoportja tevékenysége részeként foglalkozzon ezzel;

39.  hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a nélkülözhetetlen közérdekű szolgáltatást nyújtó lakossági bankokat, amelyek különösen előnyösek a kkv-k és az idős és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára, akik kisebb valószínűséggel veszik igénybe az internetes bankolást és előnyben részesítik a személyes kapcsolattartást; elismeri, hogy a fiókbezárások helyi szinten gyengíthetik a pénzügyi infrastruktúrát és a helyi közösségekre nézve különösen károsak lehetnek;

40.  megjegyzi, hogy a fogyasztói adatok vagy nagy adathalmazok pénzintézetek által történő fokozottabb felhasználása előnyökkel járhat a fogyasztók számára, például a kockázatok és a tőke hatékonyabb elosztásán alapuló, személyre szabottabb, szegmentált és olcsóbb ajánlatok kidolgozásához vezethet; aggodalmát fejezi ki másrészről a dinamikus árképzés fejlesztése és amiatt, hogy ez a fogyasztók számára potenciálisan kedvezőtlenebb lehet a hitelezési és a biztosítási ágazatban az ajánlatok összehasonlíthatóságát, és így a hatékony versenyt, valamint a közös kockázatviselést és a kockázatmegosztást illetően is;

o
o   o

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 133., 2008.5.22., 66. o.
(2) HL L 263., 2009.10.7., 11. o.
(3) HL L 266., 2009.10.9., 11. o.
(4) HL L 60., 2014.2.28., 34. o.
(5) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.
(6) HL L 257., 2014.8.28., 73. o.
(7) HL L 257., 2014.8.28., 214. o.
(8) HL L 123., 2015.5.19., 1. o.
(9) HL L 337., 2015.12.23., 35. o.
(10) HL L 26., 2016.2.2., 19. o.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0434.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0211.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0027.

Jogi nyilatkozat