Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2861(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0593/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0593/2017

Viták :

PV 14/11/2017 - 12
CRE 14/11/2017 - 12

Szavazatok :

PV 15/11/2017 - 13.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0439

Elfogadott szövegek
PDF 278kWORD 51k
2017. november 15., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A WTO 11. miniszteri konferenciáját előkészítő többoldalú tárgyalások
P8_TA(2017)0439B8-0593/2017

Az Európai Parlament 2017. november 15-i állásfoglalása a WTO 11. miniszteri konferenciáját (Buenos Aires, 2017. december 10–13.) előkészítő többoldalú tárgyalásokról (2017/2861(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001. november 14-i dohai miniszteri nyilatkozatára(1),

–  tekintettel a WTO 2005. december 18-i hongkongi miniszteri nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a dohai fejlesztési menetrendről szóló korábbi, különösen 2008. október 9-i(3), 2009. december 16-i(4), 2011. szeptember 14-i(5), 2013. november 21-i(6) és 2015. november 26-i(7) állásfoglalásaira,

–  tekintettel a 9. miniszteri konferencia (Bali, 2013. december) eredményeire és különösen a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásra(8),

–  tekintettel a 10. miniszteri konferencia (Nairobi, 2015. december) eredményeire és a 2015. december 19-én elfogadott miniszteri nyilatkozatra(9),

–  tekintettel a WTO-ról szóló parlamenti konferencia Genfben megtartott évi ülésén 2016. június 14-én konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatra(10),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira(11),

–  tekintettel a kereskedelemösztönző támogatás hatodik átfogó felülvizsgálatára, amelyre Genfben, 2017. július 11–13-án került sor(12),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a WTO megalakulása óta központi szerepet játszik a többoldalúság erősítésében, az inkluzív gazdasági világrend előmozdításában és a nyitott, szabályozott és megkülönböztetésmentes többoldalú kereskedelmi rendszer kiépítésében; mivel a dohai forduló 2001-ben azzal a célkitűzéssel indult, hogy új kereskedelmi lehetőségeket hoznak létre, megerősítik a többoldalú kereskedelmi szabályokat és megoldást keresnek a kereskedelmi rendszer jelenlegi egyensúlytalanságaira azzal, hogy a fejlődő országok – és különösen a legkevésbé fejlettek – szükségleteit és érdekeit helyezik a tárgyalások középpontjába;

B.  mivel az EU mindig is a kereskedelem erős, többoldalú és szabályozott megközelítéséért küzdött, elismerve, hogy a kiegészítő megközelítések – így a kétoldalú, regionális és plurilaterális megállapodások – szintén elősegíthetik a kereskedelmi nyitást és a gazdasági fejlődést, különösen a liberalizáció megindításával és a WTO által kevésbé figyelemmel követett szakpolitikai területek szabályozási és fegyelmi szintjének emelésével, illetve támaszai lehetnek a többoldalú rendszernek, amennyiben e megállapodások WTO-kompatibilisak, közös szabályokon épülnek fel és megteremtik az esetleges jövőbeli többoldalúság kiépítésének feltételeit;

C.  mivel a 2013. évi 9. miniszteri konferencia eredményei rendszerszintű jelentőséggel bírtak – különösen a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás megkötése, amely a WTO 1995. évi alapítása óta megkötött legfontosabb többoldalú kereskedelmi egyezmény;

D.  mivel egyes WTO-tagok megpróbálják aláaknázni a nemzetközi kereskedelmi vitarendezés jelenlegi modelljét; mivel a WTO Fellebbezési Testületében a bírák létszáma a működőképességhez szükséges minimális szinthez közelít; mivel az Egyesült Államok nemrégiben elutasította az EU és néhány latin-amerikai ország arra irányuló javaslatát, hogy indítsák meg az egyre több megüresedett hely betöltését célzó kiválasztási eljárást; mivel ennek a zsákutcának – a Fellebbezési Testületben a hét helyből már kettő betöltetlen – az lehet az eredménye, hogy összeomlik az a rendszer, amely alapvetően fontos a világ leghatalmasabb kereskedő nemzetei közötti viták rendezéséhez;

E.  mivel a 2015. évi 10. miniszteri konferencia eredményei szintén kiemelkedő fontosságúak: egy sor – hat – miniszteri határozat született a mezőgazdaság, a gyapot és a legkevésbé fejlett országok tárgyában, beleértve a mezőgazdasági exporttámogatások eltörlésére vonatkozó kötelezettségvállalást, ami valószínűleg a legfontosabb eredmény a mezőgazdaság terén a WTO létrejötte óta;

F.  mivel a dohai fejlesztési menetrend továbbfejlesztéséről folytatott legutóbbi megbeszélések egyértelműen felszínre hozták, hogy a WTO tagjai különbözőképpen ítélik meg a tárgyalások további menetét, és szükség van az ambíciók újrafogalmazására, amennyiben valamennyi tárgyalási pillér tekintetében realisztikus eredményeket tűzünk ki célul, e felülvizsgálatnak pedig teljes mértékben figyelembe kell vennie a mai kereskedelemi környezet realitásait;

G.  mivel a gazdaság digitális átalakulása új csatornákat nyit meg a kereskedelem előtt, megkönnyítve a kis és közepes méretű vállalkozások (kkv-k) számára, hogy az e-kereskedelem révén bekapcsolódhassanak a világkereskedelembe; mivel ezt a kérdést egyre inkább úgy tekintik, mint amely kapcsán a WTO-nak kiemelt szerep juthat;

H.  mivel a WTO 11. miniszteri konferenciájára Buenos Airesben (Argentína) kerül sor 2017. december 10-től december 13-ig;

1.  megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a sokoldalúság tartós értékei mellett, és felhív egy szabad, tisztességes és szabályozott kereskedelmen alapuló, mindenki javát szolgáló kereskedelmi menetrend megalkotására, amely támogatja a fenntartható fejlődés menetrendjét azzal, hogy elsődleges fontosságot tulajdonít a szociális, környezeti és emberi jogoknak, és biztosítja, hogy a sokoldalúan megállapított és harmonizált szabályokat mindenki tekintetében egyenlően alkalmazzák;

2.  hangsúlyozza, hogy építeni kell a 9. és a 10. miniszteri konferencia közösen elfogadott eredményeire ahhoz, hogy 2017 decemberében a buenos airesi 11. miniszteri konferencián garantáltan lényeges előrelépésekre kerüljön sor a sokoldalú kereskedelmi szerkezet fenntartása és megerősítése céljából; hangsúlyozza, hogy a feleknek ugyanakkor új szakpolitikai célkitűzéseket kell követniük például a digitális kereskedés és a beruházások megkönnyítése tekintetében;

3.  sürgeti valamennyi WTO-tagot, hogy használják ki a legutóbbi előrehaladásban rejlő lendületet, szem előtt tartva a többoldalú kereskedelmi rendszer erősítésének stratégiai célját és hogy szükség van a WTO – mint a kereskedelemről folytatott tárgyalások központja – szerepének megerősítésére, egyidejűleg elismerve a jelenlegi kihívásokat kezelő újabb megközelítések jogosságát; kijelenti, hogy a rugalmasság, a nyitottság, az inkluzivitás és a politikai elkötelezettség kulcsfontosságú lesz a dohai fejlesztési menetrend fennmaradó kérdéseinek globális, kiegyensúlyozott és realisztikus megoldása felé vezető úton; véleménye szerint a dohai forduló 2001. évi beindítása óta a világ drámai mértékben megváltozott gazdasági, politikai és technológiai tekintetben, és az új kihívások – mint az elektronikus kereskedés, a digitális kereskedelem, a beruházások átláthatósága, a támogatások és a kapacitásfelesleg, a globális értékláncok, a közbeszerzések, a szolgáltatások hazai szabályozása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások és a kereskedelmi, munkaügyi és környezeti, a dohai menetrenden kívül eső menetrendek közötti nagyobb kompatibilitás – tisztázásra szorulnak és a róluk folytatott megbeszéléseket a dohai forduló kiemelt kérdésének háttérbe szorítása nélkül is le lehet folytatni; hangsúlyozza, hogy képessé kell tenni a fejlődő országokat arra, hogy megtalálják saját megoldásaikat annak érdekében, hogy egyenlő esélyekkel rendelkezzenek az új ágazatokban;

4.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a WTO hatékony és tényleges tárgyalási fórumként működjön a tagjai számára fontos valamennyi kérdésben, és platformot biztosítson a globális kereskedelem kérdéseiről folytatott nyílt vitához;

5.  hangsúlyozza, hogy Buenos Airesbe megfelelően előrehaladott megszövegezett javaslatokkal kell utazni az átláthatóbb és inkluzívabb kereskedelmi tárgyalások érdekében, mivel a miniszteri konferenciát bizottsági szinten folytatott tárgyalásokkal alaposan elő kell készíteni; figyelembe ajánlja e tekintetben a halászati támogatásokról folyó előrehaladott tárgyalásokat mint a túlhalászat és az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem eszközét;

6.  tudomásul veszi a belső mezőgazdasági támogatásokra vonatkozóan előterjesztett javaslatokat, beleértve az EU és Brazília közös javaslatát; véleménye szerint az e kérdésről folyó vitában történő előrelépés alapvető eredménye lehetne a 11. miniszteri konferenciának; megismétli e tekintetben, hogy végleges megoldást kell találni az állami biztonsági élelmiszerkészlet-tartalékolásra, a gyapottámogatásra és a szubvenciókra, összhangban a nairobi miniszteri határozattal; hangsúlyozza, hogy az erre vonatkozó tárgyalások és lehetséges eredményeik nem befolyásolhatják a közös mezőgazdasági politika jövőjéről folyó megbeszéléseket;

7.  megerősíti, hogy fontos a tárgyalások előrehaladása és eredmények felmutatása a tagok által felvetett más kérdésekben is, mint: a szolgáltatások belső szabályozása, az e-kereskedelem, a beruházások megkönnyítése, a horizontális támogatások, valamint az átláthatóság javítása és a kkv-k javát szolgáló jó szabályozási gyakorlatok;

8.  véleménye szerint a 2017. évi miniszteri konferencia eredményeiben világosan meg kell jeleníteni a 2030-as fenntartható fejlődési célok fontosságának elismerését és a Párizsi Megállapodás – azaz az éghajlatváltozás elleni küzdelem – iránti elkötelezettséget, valamint azt a szerepet, amelyet a kereskedelem játszhat ezek elérése tekintetében, továbbá konkrét fellépéseket kell meghatároznia e téren, ahol a globális standardok és a minden oldal számára egyenlő feltételek a globális kereskedelem javát szolgálják;

9.  újólag megerősíti, hogy kapcsolat áll fenn a nemek közötti egyenlőség és az inkluzív fejlesztés között, hangsúlyozva, hogy a nők szerepvállalásának erősítése kulcskérdés a szegénység kiküszöbölése szempontjából, a nők kereskedelemben való részvétele előtti akadályok elhárítása pedig kritikus fontosságú a gazdaság fejlődése számára; elismeri, hogy szükség van olyan fellépések kidolgozására, amelyekkel kezelhető a nők gazdaságban való részvételét korlátozó számos tényező; felhívja a WTO tagjait, hogy a 2017. évi miniszteri konferencia eredményei között szerepeljen egy nemi szempontokat érvényesítő kereskedelempolitikával foglalkozó munkaprogram is;

10.  felhívja a figyelmet a kereskedelemösztönző támogatásról szóló, 2017 júliusában Genfben, „A kereskedelem, az inkluzivitás és a konnektivitás előmozdítása a fenntartható fejlődés érdekében” címmel megrendezett hatodik felülvizsgálati konferenciára, amely egyebek mellett a digitális szakadék áthidalásának szükségességével foglalkozott;

11.  támogatja azt a nézetet, amely szerint e téren konkrét fellépésekre van szükség az elektronikus kereskedelem megkönnyítése és a digitális lehetőségek kereskedelemi realitássá formálása céljából; hangsúlyozza, hogy a jobb konnektivitás több üzleti lehetőséget jelent, mert könnyebbé és olcsóbbá teszi a piacok elérését a fejlődő országok mikro-, kis- és közepes vállalkozásait működtetők számára; megállapítja e tekintetben, hogy az infrastruktúrába történő beruházások továbbra is alapvető kihívást jelentenek, és kulcsfontosságú, hogy a téren eredmények szülessenek; felhívja ezért a WTO-tagokat, hogy mozdítsák elő az infrastrukturális beruházásokat, ösztönözve egyebek mellett a köz- és magánszféra közötti partnerségeket;

12.  hangsúlyozza a lehetséges kereskedelempolitikai válaszok megbeszélésének fontosságát az árukereskedelem terén növekvő szolgáltatásközpontúság (az ún. „5 mód”) jelenségének tekintetében;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit az elektronikus kereskedelemre irányuló többoldalú kötelező szabályegyüttes kidolgozása tekintetében a WTO-ban; támogatja az Európai Unió „Az online ügyleteket megkönnyítő környezet” című, 2017 júniusában a Szolgáltatáskereskedelmi Tanács tagjainak benyújtott közleményét, amely az olyannyira szükséges és aktuális közös elvek együttesét tartalmazza a fogyasztóvédelemre, a kéretlen üzenetekre, az ügyfélazonosítási és bizalmi szolgáltatásokra, valamint az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozólag, mely elvek növelni fogják az online fogyasztók bizalmát és a digitális kereskedelmet megkönnyítő környezetet teremtenek;

14.  ösztönöz a környezetvédelmi termékekre vonatkozó megállapodásról folytatott többoldalú kereskedelmi tárgyalások újrafelvételére;

15.  üdvözli a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás 2017. február 22-i hatálybalépését; véleménye szerint ez a megállapodás jelentős haszonnal jár majd valamennyi WTO-tag – és különösen a fejlődő országok és az érintett gazdasági szereplők – számára, mivel növeli az átláthatóságot és a jogbiztonságot, továbbá csökkenti az adminisztratív költségeket és a vámeljárások időigényét;

16.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi WTO-tag teljesítse a Nairobiban és Balin elfogadott határozatokat, beleértve új exportlehetőségek feltárását a legkevésbé fejlett országok szolgáltatói számára a WTO szolgáltatási mentessége alapján, továbbá a származási szabályokra vonatkozó rendeletek egyszerűsítését; tudomásul veszi, hogy a WTO-tagok részéről növekszik az érdeklődés a szolgáltatások elősegítéséről szóló megállapodás iránt; felszólít határozottabb többoldalú erőfeszítésekre a származási szabályok jelentős mértékű egyszerűsítése és harmonizálása érdekében;

17.  hangsúlyozza a WTO lényegi jelentőségét a szabályozott világkereskedelmi rendszer számára, és kritikus fontosságúnak tartja határozatai végrehajtásának, a kötelező érvényű vállalások alkalmazásának és a kereskedelmi viták rendezésének biztosítását, továbbá egyedülálló hozzájárulását a fokozottabb átláthatóság és a független szakmai értékelés előmozdításához, nevezetesen a kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus révén; hangot add fokozott aggodalmának amiatt, hogy a Fellebbezési Testületben több hely továbbra is betöltetlen, ami súlyosan korlátozza ezen alapvetően fontos testület működését és azzal fenyeget, hogy aláássa a vitarendezési mechanizmus jelenlegi és megfelelő működését, továbbá hangsúlyozza, hogy e helyek betöltésére vonatkozóan sürgősen döntést kell hozni;

18.  hangsúlyozza, hogy szükség van a 11. miniszteri konferencia záró nyilatkozatára, amelyben a tagok pontosítják az új területeket, illetve a dohai forduló menetrendjében szerepelő azon területeket, amelyek tekintetében tárgyalásokat kezdenek vagy folytatják az eddigieket;

19.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a Parlament továbbra is szorosan bekapcsolódhasson a 11. miniszteri konferencia előkészítésébe, és a 2017. évi miniszteri konferencia folyamán késlekedés nélkül tájékoztatást kapjon és konzultáljanak vele; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is igyekezzék a többi WTO-tagot rábírni a WTO parlamenti dimenziója jelentőségének növelésére;

20.  felhívja a WTO-tagokat a demokratikus legitimitás és átláthatóság biztosítására a WTO parlamenti dimenziójának erősítése által; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy szükség van annak biztosítására, hogy a parlamenti képviselők nagyobb mértékben hozzáférhessenek a kereskedelmi tárgyalásokhoz és bevonják őket a WTO-határozatok megfogalmazásába és végrehajtásába, a kereskedelempolitikákat pedig a polgárok érdekét nézve megfelelően vizsgálják;

21.  sajnálja, hogy a 2017. október 9–10-én lezajlott marrákesi miniszteri minikonferencia nem hozott jelentős előrelépést a 11. miniszteri konferencia tekintetében; felhívja valamennyi felet, hogy teljes mértékben vállalják fel felelősségüket és a politikai nyilatkozatokban megjelenő szándékokat a tárgyalások során fordítsák le konkrét fellépésekre annak érdekében, hogy a 11. miniszteri konferencián Buenos Airesben pozitív eredmények szülessenek, valamint szilárd alapot teremtsenek a 2017. évi miniszteri konferencián túli fellépésekhez és határozatokhoz;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a WTO főigazgatójának.

(1) WTO dohai miniszteri nyilatkozat, WT/MIN(01)/DEC/1 (2001. november 14.)https://www.wto.org/english/thewto_e/minist_e/min01_e/mindecl_e.htm
(2) WTO hongkongi miniszteri nyilatkozat, WT/MIN(05)/DEC (2005. december 18.)https://www.wto.org/english/thewto_e/minist_e/min05_e/final_text_e.htm
(3) HL C 9. E, 2010.1.15., 31. o.
(4) HL C 286. E, 2010.10.22., 1. o.
(5) HL C 51. E, 2013.2.22., 84. o.
(6) HL C 436., 2016.11.24., 6. o.
(7) HL C 366., 2017.10.27., 140. o.
(8) WTO dohai miniszteri nyilatkozat, WT/MIN(13)/DEC/1 (2013. december 7.)https://www.wto.org/english/thewto_e/minist_e/mc9_e/balideclaration_e.htm
(9) WTO dohai miniszteri nyilatkozat, WT/MIN(15)/DEC/1 (2015. december 19.)https://www.wto.org/english/thewto_e/minist_e/mc10_e/nairobipackage_e.htm
(10) http://www.ipu.org/splz-e/trade16/outcome.pdf
(11) http://www.un.org/sustainabledevelopment/sustainable-development-goals/
(12) https://www.wto.org/english/tratop_e/devel_e/a4t_e/gr17_e/gr17programme_e.htm

Jogi nyilatkozat