Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2130(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0308/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0308/2017

Viták :

PV 14/11/2017 - 14
CRE 14/11/2017 - 14

Szavazatok :

PV 15/11/2017 - 13.14
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0440

Elfogadott szövegek
PDF 369kWORD 58k
2017. november 15., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Keleti partnerség: a 2017. novemberi csúcstalálkozó
P8_TA(2017)0440A8-0308/2017

Az Európai Parlament 2017. november 15-i a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről szóló ajánlása (2017/2130(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3. és 8. cikkére és V. címére, különösen 21., 22., 36. és 37. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ötödik részére,

–  tekintettel a keleti partnerségnek az Unió és keleti partnerei, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna közös erőfeszítéseként Prágában, 2009. május 7-én történt létrehozására,

–  tekintettel a keleti partnerség 2011. évi varsói, 2013. évi vilniusi és 2015. évi rigai csúcstalálkozóján tett együttes nyilatkozatokra,

–  tekintettel a 27 tagállam vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által tett, Rómában, 2017. március 25-én elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés, a keleti partnerség civil társadalmi fóruma és a Régiók Bizottsága ajánlásaira és tevékenységeire, továbbá a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciájára (CORLEAP),

–  tekintettel az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló közleményeire, különösen az ENP felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló 2017. évi jelentésre (JOIN(2017)0018) és a „Keleti partnerség – 20 megvalósítandó célkitűzés 2020-ig: összpontosítás a legfontosabb kiemelt kérdésekre és a kézzelfogható eredményekre” című, 2017. évi módosított munkadokumentumra (SWD(2017)0300), továbbá az „Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” című, 2016. évi közleményre,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsának az ENP-ről és a keleti partnerségről szóló következtetéseire,

–  tekintettel a Tanácshoz intézett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 72. ülésszakáról szóló, 2017. július 5-i ajánlására(1), állásfoglalásaira, különösen az Afgan Mukhtarli azeri újságíró ügyéről és a média azerbajdzsáni helyzetéről szóló 2017. június 15-i(2), a belarusz helyzetről szóló 2017. április 6-i(3) és 2016. november 24-i(4), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein képviselendő európai uniós prioritásokról szóló 2017. március 16-i(5), a keleti partnerség államaiban a nők jogairól szóló 2016. december 13-i(6), a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló 2016. január 21-i(7) és az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló 2015. július 9-i(8) állásfoglalásaira,

–  tekintettel Grúzia, Moldova és Ukrajna parlamentjeinek 2017. július 3-án tett együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0308/2017),

A.  mivel a keleti partnerség alapja Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna és az Európai Unió közös elkötelezettsége kapcsolataik elmélyítése, valamint a nemzetközi jog és az alapvető értékek, ezen belül a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása, továbbá a piacgazdaság, a fenntartható fejlődés és a jó kormányzás iránt;

B.  mivel a keleti partnerség a stabilitás, a bizalomépítés és az együttműködés előmozdítására, a demokratikus reformok, a jószomszédi viszony, a békés konfliktusrendezés és a regionális együttműködés támogatására, az emberek közötti kapcsolatok erősítésére és a kereskedelem fejlesztésére irányuló közös célokat követi a politikai párbeszéd és társulás, továbbá a gazdasági együttműködés és integráció fokozása érdekében;

C.  mivel az Unió – globális stratégiája és a felülvizsgált ENP útján – arra törekszik, hogy közelítse partnereit az Unióval való felgyorsított politikai társulás és gazdasági integráció révén, ugyanakkor pedig elő kívánja mozdítani szomszédságában a politikai stabilizációt, a társadalmi ellenálló képességet és a gazdasági jólétet, és lehetőségeket kínál a kiemelt politikai és gazdasági kapcsolatokra az egyes partnerországok törekvéseinek megfelelően;

D.  mivel – tekintettel arra, hogy az Unió az együttműködést önmagában értéknek tekinti, és határozott meggyőződése, hogy ez valamennyi érintett fél számára előnyös helyzeteket eredményez – az Unió elkötelezett a keleti partnerség valamennyi országával való további együttműködés iránt, amennyiben nem kérdőjelezik meg, illetve nem ássák alá az alapvető európai értékeket;

E.  mivel az Uniónak és partnereinek megfelelő forrásokat és eszközöket kell rendelniük a kötelezettségvállalásokhoz, és mivel a partnereknek nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a meglévő megállapodások végrehajtására;

F.  mivel a 2015. évi rigai csúcstalálkozó résztvevői a következő területeken szólítottak fel eredményekre a következő csúcstalálkozóig: 1) az intézmények és a jó kormányzás megerősítése, 2) mobilitás és emberek közötti kapcsolatok, 3) gazdasági fejlődés és piaci lehetőségek, továbbá 4) összekapcsolás, energiahatékonyság, környezet és éghajlatváltozás;

G.  mivel a legutóbbi csúcstalálkozó óta jelentős eredmények születtek, különösen a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával létrejött három társulási megállapodás – és annak részeként a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség – megkötése és hatályba lépése, a Grúziával és Ukrajnával 2017 óta (és Moldovával 2014 óta) fennálló vízummentesség, az Örményországgal az átfogó és megerősített partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalások lezárása – amely példaként szolgál arra, miként egyeztethető össze az Eurázsiai Gazdasági Unióban való tagság és az Unió szomszédsági stratégiáiban való részvétel –, egy új átfogó megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdése Azerbajdzsánnal, továbbá az ezekben az országokban az Európai Unió politikai, technikai és pénzügyi támogatásával elfogadott jelentős reformok, illetve az óvatos közeledés politikájának fenntartása Belarusszal szemben;

H.  mivel a keleti partnerség prágai elindítása óta néhány alapító tagállamban általánosan romlott az emberi jogok helyzete, és megfordult a demokratizálódás folyamata; mivel az egyik legfőbb kihívás az inkluzív, elszámoltatható, stabil és életképes demokráciák irányába tartó, jelenleg is zajló átmenet elősegítése lesz;

I.  mivel a partnerországok és az Unió közötti megnövekedett mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok erősödése továbbra is elengedhetetlen eszköze az európai értékek előmozdításának;

J.  mivel a Bizottság és az EKSZ által javasolt, a bilaterális és a regionális együttműködést ötvöző új stratégiai munkaterv célja, hogy a 2020-ig megvalósítandó 20 célkitűzésre összpontosítva irányt mutasson az Unió és a hat partnerország jövőbeli munkája számára;

K.  mivel az Unió keleti partnereinek függetlenségét, szuverenitását és területi integritását továbbra is – többek között az Oroszországi Föderáció által a nemzetközi jogrend megőrzésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásai ellenére kezdeményezett és azóta is aktívan táplált – megoldatlan regionális konfliktusok fenyegetik; mivel az Uniónak aktívabb szerepet kell játszania a szomszédságában zajló valamennyi konfliktus békés rendezésében; mivel az Ukrajnával szembeni orosz agresszió, a Krím-félsziget bekebelezése és két grúziai régió folyamatos megszállása, valamint az orosz hibrid fenyegetések – a destabilizációs és propagandatevékenységeket is beleértve – Európa egészének stabilitását fenyegetik;

L.  mivel a keleti partnerség politikájának alapja, hogy minden egyes partnerországnak szuverén joga annak eldöntése, hogy milyen szintű ambíciói és milyen célkitűzései vannak az Unióval való kapcsolataiban; mivel az Unióval szorosabb kapcsolatokra törekvő partnerországok számára lehetővé kell tenni, hogy több támogatásra és segítségnyújtásra számíthassanak a kölcsönösen meghatározott célok elérése terén, amennyiben a „többet többért” elvnek megfelelően teljesítik a reformok terén tett meglévő kötelezettségvállalásaikat;

1.  a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz:

A keleti partnerség jövőjéről

A keleti partnerség végrehajtásáról

   a) biztosítsák, hogy a 2017. novemberi csúcstalálkozó előretekintő, új lendületet hozó legyen, és határozzon meg világos politikai víziót a keleti partnerség – mint hosszú távú politika – tekintetében; biztosítsák, hogy a csúcstalálkozó eredményei elsődleges prioritásként alapot teremtsenek a keleti partnerség számára is alapul szolgáló alapvető európai uniós értékek – különösen a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a jogállamiság, a jó kormányzás, a polgári jogok, a megkülönböztetésmentesség és a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása – megőrzéséhez, hangsúlyozva, hogy ezek az értékek a társulási megállapodások lényegi elemei, és elismerve az érintett partnerek elkötelezettségét ezen értékek végrehajtása és előmozdítása iránt;
   b) feleljenek meg a korrupció felszámolása, a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a jogállamiság és a jó kormányzás megerősítése terén valamennyi partnerország állampolgárai által táplált nagyfokú elvárásoknak; ezért egyértelműen meghatározott célkitűzéseket és határidőket tartalmazó megfelelő menetrendek alapján törekedjenek arra, hogy a partnerek megújított kötelezettségvállalásokat tegyenek a bíróságokkal, a közigazgatással, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos reformok elfogadására és teljes körű végrehajtására;
   c) erősítsék meg a partnerországokban a civil társadalmat és annak a demokratikus konszolidáció megkerülhetetlen szereplőjeként és a regionális együttműködés egyik platformjaként a keleti partnerségben betöltött alapvető szerepét azáltal, hogy megalkuvás nélkül tiltakoznak minden olyan jogszabály ellen, amely a civil társadalom jogszerű tevékenységeinek visszaszorítására irányul, és ösztönzik annak mélyrehatóbb bevonását a partnerséggel kapcsolatos reformok végrehajtásának előkészítésébe, ellenőrzésébe és nyomon követésébe, továbbá előmozdítják a közintézmények átláthatóságát és elszámoltathatóságát;
   d) ösztönözzenek a nemzetközi normákkal, az EBESZ által irányított nemzetközi megfigyelő missziók ajánlásaival és a Velencei Bizottság véleményeivel összhangban lévő jogi keretet biztosító, átlátható eljárás keretében elfogadott, széles körű konzultáción és az ellenzékkel és a civil társadalommal létrejött lehető legteljesebb konszenzuson alapuló választási reformokat a választások jogi keretének a kormánypártok iránti bármilyen elfogultságtól mentes javítása érdekében; gondoskodjanak a választási reformokhoz kapcsolódó meglévő feltételrendszer Unió általi szigorú alkalmazásáról;
   e) biztosítsák, hogy a 2017. novemberi csúcstalálkozó eredményei számba vegyék az elért eredményeket, hangsúlyozzák a meglévő kötelezettségvállalások teljesítésének szükségességét, és adjanak új lendületet a partnerség jövőjének – ezen belül az állampolgárok számára kínált kézzelfogható eredményeknek különösen a foglalkoztatás, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mérséklése, a közlekedés, a hálózatok összekapcsolása, az energiafüggetlenség, a mobilitás és az oktatás területén –, megállapítva, hogy az új európai külső beruházási terv fontos eszköz e tekintetben;
   f) törekedjenek a munkanélküliség – különösen az ifjúsági munkanélküliség – felszámolására, többek között az EU4Youth programhoz hasonló, a fiatalok támogatását célzó intézkedéscsomag útján, továbbá a munkaerőpiacon keresett készségek többek között szakképzés útján történő fejlesztésére, a vállalkozói szellem és a helyi iparágak előmozdítására, a fenntartható mezőgazdaság támogatására, az idegenforgalom és a digitális gazdaság fejlesztésére, valamint a szociális infrastruktúra és az állami és magántulajdonú szolgáltatási ágazat bővítésére, többek között az egészségügyben és az ápolás terén;
   g) a társadalom minden rétegében mozdítsák elő és aktívan támogassák a megkülönböztetés elleni politikák végrehajtását; a közpolitikákban biztosítsák a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a nők foglalkoztathatóságának és vállalkozásának támogatását, a politikák folytonosságát pedig garantálják a 2020. évi céldátum után is;
   h) vállaljanak kötelezettséget az Unió és partnerországai közötti fokozott mobilitást célzó együttműködés iránt; támogassák Moldovát, Grúziát és Ukrajnát a vízumliberalizációs megállapodás végrehajtásában, és – különösen a biztonsági fenyegetésekkel, a bűnözéssel és az engedélyezett tartózkodási időtartam túllépésével szembeni fellépést célzó, szoros rendőrségi és vámügyi együttműködés útján – gondoskodjanak arról, hogy a jövőben ne kerüljön sor a felfüggesztési mechanizmusok végrehajtására; kezdjenek vízumügyi párbeszédet Örményországgal, ösztönözzék az Azerbajdzsán által a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások végrehajtása során elért eredményeket egy jövőbeli vízumügyi párbeszéd megkezdése céljából, és az állampolgárok érdekében zárják le a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásról Belarusszal folytatott tárgyalásokat, amennyiben ezek az országok jelentős eredményeket mutatnak fel az alapvető értékek területén, és eleget tesznek a vízumliberalizációs cselekvési tervekben pontosan meghatározott feltételeknek;
   i) növeljék tovább a szorosabb együttműködés lehetőségeit az oktatás, a kutatás és az innováció területén, különösen az Erasmus+, „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” és az EU4Innovation programban való részvétel elősegítése, továbbá az Európai Beruházási Bank Csoport InnovFin programja keretében nyújtott hitelgaranciák útján; nyújtsanak támogatást az oktatás reformjára és a kutatási és innovációs szakadék kezelésére;
   j) gondoskodjanak arról, hogy a 2017. novemberi csúcstalálkozó eredményei adjanak új lendületet a fenntartható gazdasági növekedés, a meglévő ágazatok korszerűsítése és diverzifikálása, a kereskedelmi és beruházási lehetőségek, ezen belül a határokon átnyúló régióközi lehetőségek erősítésének is, és helyezzenek különös hangsúlyt a vállalkozói készségekre és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k);
   k) kérjék az Unió újrakalibrált támogatását – többek között az EU4Business kezdeményezés útján – a társulási menetrendekhez és a kapcsolódó strukturális reformokhoz, különösen azokhoz, amelyek jobb versenyképességet, kedvezőbb üzleti környezetet és a finanszírozási forrásokhoz való megfelelő hozzáférést biztosítanak; a szociális és környezeti dömping elkerülése érdekében szorosan kövessék nyomon a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtását; dolgozzanak ki célzott segítségnyújtást a kkv-k számára annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználhassák a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokban rejlő lehetőségeket; mozdítsák elő és támogassák a gazdasági rendszer valódi reformját, amelynek célja, hogy a megfelelő jogszabályok bevezetése, valamint a banki és a pénzügyi ágazat pénzmosás és adóelkerülés elleni harcra irányuló reformja révén megszüntesse a monopóliumokat, és korlátozza az oligarchák szerepét;
   l) támogassák a szükséges közlekedési és összekapcsolási infrastruktúra fejlesztését – többek között a TEN-T törzshálózatra vonatkozó ambiciózus beruházási terv útján –, és mozdítsák elő a régióközi kereskedelmet; támogassák azokat az infrastrukturális projekteket, amelyek új kereskedelmi lehetőségeket biztosítanak, és több kommunikációt és cserét tesznek lehetővé az EU és a partnerországok között, valamint a partnerországok körében;
   m) fejlesszék az energiafüggetlenséget és az energiahatékonyságot egyedi beruházások és az energiaforrások diverzifikálása révén – különösen a megújuló energia és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mérséklése tekintetében – és az uniós energiaunió hatálya alá tartozó valamennyi kiemelt területen folytatott megerősített együttműködés útján, továbbá a partnerek energiapiacainak az európai energiapiaccal való szorosabb integrálásával, különös hangsúlyt helyezve az összekapcsolhatóságra és az infrastruktúrára; biztosítsák, hogy a régión belüli új csővezeték-infrastruktúra szárazföldi és tengeri szakaszai – az Északi Áramlat 2 vezetéket is beleértve – maradéktalanul megfeleljenek az uniós jogszabályoknak és az energiaunió stratégiájának, és ne veszélyeztessék az energiabiztonságot; működjenek együtt a keleti partnerekkel az emelkedő energiaárak által legsúlyosabban érintett háztartások támogatása érdekében;
   n) biztosítsák a nukleáris biztonságra és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi megállapodások és kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartását; többek között figyelemfelhívó kampányok, valamint az Ukrajnában és Azerbajdzsánban található elavult erőművek fokozatos és fenntartható kivezetése révén fokozzák az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló erőfeszítéseket; szorosan kövessék nyomon az új projektek – például a Belaruszban található osztroveci atomerőmű – alakulását;
   o) gondoskodjanak arról, hogy a 2017. novemberi csúcstalálkozó eredményei a partnerek és a régió egésze függetlenségét, szuverenitását, területi integritását, alapvető emberi jogait és politikai, társadalmi és gazdasági stabilitását és fejlődését érintő biztonsági fenyegetésekre is kiterjedjenek;
   p) kötelezzék el magukat amellett, hogy megőrzik az uniós tagállamok egységes fellépését az elsősorban megerősített célzott korlátozó intézkedéseken keresztül Oroszországra gyakorolt kollektív nyomás fenntartása terén – amely ennek ellenére az elmúlt években növelte katonai jelenlétét a térségben –, hogy a minszki megállapodások teljes körű és tényleges végrehajtásával és az EBESZ megfigyelő missziójának fenntartásával rendezzék az ukrajnai konfliktust, hogy a genfi nemzetközi tárgyalások kézzelfogható eredményein és a 2008-as tűzszüneti megállapodás teljes körű végrehajtásán keresztül rendezzék az orosz–grúz konfliktust, hogy helyreállítsák Ukrajna teljes körű szuverenitását a Krím-félszigeten, Grúziáét a megszállt abháziai és dél-oszétiai térségben, Moldováét pedig a Dnyeszteren túli területen, hogy támogatást nyújtsanak partnereiknek ellenálló képességük erősítésében, illetve hogy véget vessenek az állami finanszírozású merényletek, a kiberhadviselés, a félretájékoztatás és a destabilizálás más formái jelentette további veszélyeknek;
   q) hangsúlyozzák, hogy elfogadhatatlannak tartják a keleti partnerországoknak az Unióra és/vagy annak valamely partnerországára irányuló hadgyakorlatban – például a Belaruszban végrehajtott orosz vezetésű Zapad 2017 hadgyakorlatban – való részvételét; gondoskodjanak arról, hogy partnerország a jövőben ne vegyen részt ilyen hadgyakorlatban;
   r) szólítsanak fel az örmény és azeri erők közötti katonai ellenségeskedés azonnali megszüntetésére, mivel ez feleslegesen követel emberéleteket a polgárok és a katonák köréből, ugyanakkor akadályozza a társadalmi-gazdasági fejlődést; erősítsék meg, hogy támogatják az EBESZ minszki csoportja társelnökei által a Hegyi-Karabahban zajló konfliktus rendezésére tett erőfeszítéseket és 2009. évi alapelveiket, amelyek magukban foglalják a területi integritást, az önrendelkezést és az erőszak alkalmazásának mellőzését; szólítsák fel Örményországot és Azerbajdzsánt a tárgyalások jóhiszemű újraindítására annak érdekében, hogy megvalósítsák ezeket az alapelveket e katonai erővel megoldhatatlan konfliktus rendezésére; szólítsák fel Örményország és Azerbajdzsán kormányát, hogy tartsanak magas szintű tárgyalásokat, és vállaljanak kötelezettséget a valódi bizalomépítő intézkedésekre, valamint az örmény és azeri civil társadalom közötti párbeszédre; az Unió és az egyes felek közötti új megállapodások megerősítését kössék a konfliktus rendezésére irányuló érdemi kötelezettségvállalások vagy a rendezés felé mutató jelentős eredmények – például a tűzszünet fenntartása és a 2009. évi alapelvek végrehajtásának támogatása – feltételéhez;
   s) szólítsanak fel az Unió és az EBESZ missziói által Grúziában, Moldovában és Kelet-Ukrajnában folytatott munka folyamatos támogatására, ezek ugyanis olyan alapvető fontosságú műveletek, amelyek mindenekelőtt a helyben lakó állampolgárok javára biztosítják a békét és a biztonságot; gondoskodjanak e missziók megbízatásának eredményes végrehajtásáról, és sürgessék Oroszországot, hogy garantáljon akadálytalan hozzáférést e missziók számára; fontolják meg egy fegyveres EBESZ rendőri misszió bevetésének támogatását Kelet-Ukrajnában; a partnerországokkal közösen gondolják át annak kilátásait, hogy az Unió nagyobb szerepet játsszon e konfliktusok rendezésében, többek között a biztonság és a stabilitás megerősítésével megbízott, teljes felhatalmazással rendelkező közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziók létrehozásával;
   t) szólítsák fel az EU partnereit, hogy teljes mértékben működjenek együtt az Unióval az olyan kihívások kezelése terén, mint az illegális migráció, a terrorizmus, a számítástechnikai bűnözés, az emberkereskedelem, a csempészet és a tiltott kereskedelem;
   u) a keleti partnerség politikája keretében vizsgálják meg a társulási megállapodásokhoz, illetve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséghez kapcsolódó reformok végrehajtása terén jelentős eredményeket társult országok számára egy hosszabb távú, vonzó „keleti partnerség+” modell létrehozását, amely végső soron a vámunióhoz, az energiaunióhoz, a digitális unióhoz és a schengeni térséghez való csatlakozáshoz, az EU belső piacához való nagyobb hozzáféréshez, az uniós közlekedési hálózatokba, az ipari partnerségekbe történő integrációhoz, egyéb uniós programokban és ügynökségekben való részvételhez, a KBVP terén folytatott szélesebb körű együttműködéshez, illetve közvetlenebb hatású intézkedésekhez, például további egyoldalú vámkedvezményekhez, a partnerek és az Unió közötti barangolási díjak eltörlésére vonatkozó konkrét menetrendhez, valamint a nagy kapacitású széles sáv fejlesztéséhez vezethetne; nyissák meg a „keleti partnerség+” modellt a keleti partnerség más országai előtt is, amint ezek készen állnak e fokozott kötelezettségvállalások megtételére, és jelentős eredményeket értek el a kölcsönösen megállapodáson alapuló reformok végrehajtása terén is;
   v) a nem társult országok esetében vizsgálják meg a civil társadalom, a vállalkozások, a tudományos élet, a független médiaközösségek és a fiatalok támogatásának új lehetőségeit, többek között kiegészítő finanszírozás és mobilitási partnerségek útján;
   w) gondoskodjanak arról, hogy a közös célkitűzések szükség esetén közép- és hosszú távra egyaránt érvényesek legyenek, ami egyes partnerországokat arra ösztönözhet, hogy a választási ciklusok logikáján túllépve stratégiaibb jövőképet alakítsanak ki;
   x) ismételten emeljék ki a differenciálás elvét, továbbá hangsúlyozzák, hogy az Unióval való együttműködés hatókörét és mélységét az Unió és partnerei törekvései, továbbá a reformok üteme és minősége határozzák meg, és ezeket teljes körű és tényleges végrehajtásuk alapján kell értékelni, különösen a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a jogállamiság és a jó kormányzás tiszteletben tartása szempontjából;
   y) hangsúlyozzák, hogy a keleti partnerség célja a szoros politikai társulás és gazdasági integráció – többek között az uniós programokban való részvétel – szükséges feltételeinek megteremtése; ismételten emeljék ki, hogy a Moldovával, Grúziával és Ukrajnával kötött társulási megállapodások nem a végső célt jelentik az EU-hoz fűződő kapcsolataikban; ismerjék el újra ezen országok európai törekvéseit; mutassanak rá, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke értelmében és a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatnak megfelelően bármely európai állam kérheti felvételét az Európai Unióba, amennyiben teljesíti a koppenhágai kritériumokat és a demokrácia elveit, tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat – ezen belül a kisebbségi csoportokét is –, és biztosítja a jogállamiságot; e tekintetben sürgessék a tagállamokat, hogy a 2017. évi csúcstalálkozóra állapodjanak meg egy jelentős hosszú távú célkitűzéseket megfogalmazó, nagyratörő nyilatkozatról;
   z) kérjék fel Grúziát, Moldovát és Ukrajnát, hogy összpontosítsanak a társulási menetrendek átfogó és teljes körű végrehajtására, hogy kibontakoztassák a társulási megállapodások révén rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget, és vegyenek részt a társulási megállapodásokkal/a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséggel kapcsolatos reformokhoz kötődő eredményekről, lehetőségekről és kihívásokról zajló közös vitákban is; ismételten hangsúlyozzák a fent említett reformok valódi végrehajtásának fontosságát az országok jövőbeli stabilitása és fejlődése, valamint társadalmaik jóléte tekintetében; erősítsék meg, hogy a kapcsolatok „keleti partnerség+” modell keretében történő elmélyítéséhez, valamint az esetleges uniós tagság lehetőségéhez jelentős eredményekre van szükség e reformok végrehajtásában, különösen a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jó kormányzás tekintetében;
   aa) biztosítsák, hogy az együttműködés jelenlegi és jövőbeli szintjét és a partnerek támogatását mindig szigorú feltételrendszerhez kötik, és ezt be is tartják; hangsúlyozzák, hogy a partnereknek nyújtott uniós pénzügyi támogatás a konkrét reformlépések és azok tényleges végrehajtásának függvénye, és hogy az Unió ösztönzőkön alapuló megközelítése a jövőben is az ambiciózus reformokban legelkötelezettebben részt vevő partnerek számára lesz előnyös; irányozzák elő a támogatások kisebb részletekben történő kifizetését annak érdekében, hogy az EU jobban reagálhasson a váratlan válságokra vagy a reformok hiányára; hangsúlyozzák különösen, hogy semmilyen átfogó megállapodást sem erősítenek meg olyan országgal, amely nem tartja tiszteletben az EU értékeit, különösen azáltal, hogy elmulasztja az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatainak végrehajtását, és zaklatja, megfélemlíti és üldözi az emberijog-védőket, a nem kormányzati szervezeteket és az újságírókat; emeljék ki továbbá, hogy a vízummentességről folytatandó bármilyen új párbeszéd megkezdéséhez és lezárásához egyértelmű referenciaértékeket kell teljesíteni; ismételten hangsúlyozzák, hogy a korábbi eredményekhez viszonyított visszalépés szisztematikusan a megállapodások felfüggesztését eredményezi, a vízummentesség és az uniós finanszírozás területén is;
   ab) támogassák a keleti partnerség multilaterális dimenzióját – elsősorban a konfliktus sújtotta térségekben – a többoldalú bizalomépítés fokozása és a regionális együttműködés lehetőségeinek megteremtése eszközeként, többek között a transznacionális civil platformokon, a helyi és regionális hatóságok közötti együttműködésen, valamint határokon átnyúló projekteken, például kultúrák közötti párbeszédet tartalmazó vagy – a változás tényezőiként – a fiatalabb generációkat bevonó, emberek közötti programokon keresztül;
   ac) emeljék ki a keleti partnerséggel kapcsolatos politikák egységes és eredményes belső és külső kommunikálásának, továbbá a kommunikációs tevékenységek adott régiókhoz való hozzáigazításának fontosságát különösen annak érdekében, hogy áthidalják az Unióra és partnereihez fűződő kapcsolataira vonatkozó ismeretek hiányát; ismerjék el a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport által eddig elvégzett kiváló munkát, és támogassák további finanszírozással a munkacsoport tevékenységeit; kezeljék a keleti partnerség konkrét előnyeire és céljaira vonatkozó jobb tájékoztatás kihívását, tényeken alapuló és a partnerországokban valamennyi nyelven hozzáférhető minőségi információkkal szálljanak szembe a félretájékoztatással, és garantálják a véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű tiszteletben tartását;
   ad) ragaszkodjanak ahhoz, hogy az uniós támogatást az egyes partnerekkel való együttműködéssel kapcsolatos közös ambíció szintjéhez kell igazítani, a „többért többet” és a „kevesebbért kevesebbet” elvét követve; különösen szorgalmazzák, hogy elsősorban éves és többéves költségvetési eljárásai keretében az Unió hangolja össze költségvetési eszközeit, például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt és az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot a politikai feladatokkal és a végrehajtási stratégiákkal;
   ae) üdvözöljék a partnerek számára nyújtandó makrofinanszírozási segítségre irányuló bizottsági javaslatokat, ragaszkodva ugyanakkor ahhoz, hogy a javaslatokhoz szigorú és tényleges feltételrendszert kapcsoljanak, különösen a jogállamiság (többek között a független igazságszolgáltatás és a többpárti parlamenti rendszer) fenntartása, a jó kormányzás (többek között a korrupció elleni eredményes küzdelem) biztosítása és az emberi jogok és a médiaszabadság védelme tekintetében; hathavonta nyújtsanak be a Parlament és a Tanács számára részletes írásbeli jelentést az e három területen az ilyen segítségnyújtásban már részesülő partnerek által elért eredményekről; szólítsák fel a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új makroszintű pénzügyi támogatási programokat a múltbéli programokat sikerrel teljesítő partnerországok számára, és az ilyen támogatásokra irányuló jövőbeli javaslatokba szisztematikusan illessze be az említett feltételrendszerre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá – különösen Moldova esetében – gondoskodjon a feltételrendszer szigorú alkalmazásáról;
   af) kérjék fel a Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot és más többoldalú pénzügyi intézményeket, hogy tegyenek erőfeszítéseket az európai beruházási terv, valamint egy olyan támogatási mechanizmus sikeres végrehajtása érdekében, amely kifejezetten a keleti partnerségnek a társulási megállapodások végrehajtása iránt elkötelezett országai számára jött létre; kérjék a több adományozó által finanszírozott eszközök bevált gyakorlatain alapuló vagyonkezelői alap létrehozását Ukrajna, Grúzia és Moldova számára, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy e vagyonkezelői alapnak egyrészt az állami és a magánberuházásokra – különösen a társadalmi és a gazdasági infrastruktúrára irányuló és a beruházásfelvevő képesség erősítését célzó beruházásokra –, másrészt pedig a nemzetközi pénzügyi intézmények és a nemzetközi adományozói támogatás helyszíni koordinálására kell összpontosítania; vegyék fontolóra egy adományozói konferencia megrendezését Ukrajna számára, hogy támogatást nyújtsanak az ország keleti részén kialakult konfliktus és a Krím-félsziget bekebelezése által kiváltott humanitárius szükségletek kezeléséhez; gondoskodjanak arról, hogy a visszaélések megelőzése érdekében szigorúan ellenőrizzék mindezen pénzeszközök felhasználását;
   ag) ismételten biztosítsák határozott támogatásukról a keleti partnerség politikájával kapcsolatos parlamenti közreműködést és ellenőrzést, különösen a polgárok életére gyakorolt hatás tekintetében; e tekintetben erősítsék az Euronest Parlamenti Közgyűlés szerepét a keleti partnerség új többoldalú struktúrájában, továbbá a Parlamenti Társulási vagy Együttműködési Bizottságok szerepét a társulási vagy együttműködési tanácsokban; üdvözöljék az átfogó demokráciatámogatási megközelítés végrehajtás alatt álló programjait; kérjék fel a partnerországok parlamenti képviselőit, hogy működjenek együtt a végrehajtás ellenőrzése és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében; fokozottabban vonják be a keleti partnerség civil társadalmi fórumát ebbe a folyamatba;
   ah) vegyék tudomásul a Parlament határozott szándékát a keleti partnerekkel kötött nemzetközi megállapodások végrehajtásának fokozottabb nyomon követésére, illetve az e tekintetben nyújtott uniós támogatás feletti fokozottabb ellenőrzésére iránt; reagáljanak a Parlament partnerországokhoz és a Bizottsághoz intézett felhívására, amelyben kérte az uniós finanszírozásból részesülő valamennyi kedvezményezett átláthatóságának növelését; szólítsák fel a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a Parlament és a Tanács számára hathavonta nyújtsanak be részletes írásbeli jelentést e megállapodások végrehajtásáról;
   ai) vegyék tudomásul a Parlament határozott szándékát a keleti partnerekkel kötendő jövőbeli nemzetközi megállapodásokra irányuló tárgyalások fokozottabb ellenőrzésére; szólítsák fel a Tanácsot, hogy a vonatkozó intézményközi megállapodásnak(9) megfelelően haladéktalanul nyújtson be a Parlamentnek minden vonatkozó tárgyalási irányelvet; üdvözöljék a Bizottság és az EKSZ Parlamenttel folytatott megfelelő együttműködését az e tárgyalásokkal kapcsolatos tájékoztatás területén, ugyanakkor szólítsák fel a Bizottságot és az EKSZ-t arra, hogy a vonatkozó keretmegállapodásnak(10) megfelelően a tárgyalási szövegek tervezetét és a parafált megállapodásokat is adják át;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint tájékoztatás céljából az EU dél-kaukázusi és a grúziai válsággal foglalkozó különleges képviselőjének, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0304.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0267.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0126.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0456.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0089.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0487.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0018.
(8) HL C 265., 2017.8.11., 110. o.
(9) HL C 95., 2014.4.1., 1. o.
(10) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

Jogi nyilatkozat