Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2222(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0387/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0387/2017

Viták :

PV 14/12/2017 - 3
CRE 14/12/2017 - 3

Szavazatok :

PV 14/12/2017 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0502

Elfogadott szövegek
PDF 218kWORD 54k
2017. december 14., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A Petíciós Bizottság 2016. évi tanácskozásai
P8_TA(2017)0502A8-0387/2017

Az Európai Parlament 2017. december 14-i állásfoglalása a Petíciós Bizottság 2016-os év során folytatott tanácskozásairól (2017/2222(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményeiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az európai ombudsman 2016. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire és különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére és 216. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0387/2017),

A.  mivel 2016-ban 1569 petíció érkezett (a 2015-ben kapott 1431-hez viszonyítva), amelyekből 1110 (vagyis 70,8 %-uk) minősült elfogadhatónak;

B.  mivel 2016-ban a Parlament petíciós portáljának 6132 felhasználója támogatott egy vagy több petíciót (2015-ben számuk 902 volt), és mivel a petíciónként és látogatónként kapott támogatások száma 2016-ban 18 810 volt a 2015-ös 1329-hez képest;

C.  mivel a beérkezett petíciók száma az EU összlakosságához viszonyítva szerény; mivel ez a szám jelzi, hogy az uniós polgárok egy része tudatában van petíciós jogának, és él is vele, és a petíciós eljáráson keresztül várja, hogy felhívja az uniós intézmények figyelmét azokra az ügyekre, amelyek miatt aggódik, és amelyek az EU hatáskörébe tartoznak; mivel azonban nagyobb erőfeszítésekre van szükség a petíciós jog ismertségének növelése és népszerűsítése érdekében;

D.  mivel a petíciós jog lehetővé teszi az uniós polgárok és lakosok számára, hogy közvetlenül az intézményhez nyújtsanak be hivatalos kérelmet, és ezért ezt a jogot megfelelően védeni és érvényesíteni kell, mivel ez a jog elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós polgárok és lakosok aktívan részt vegyenek az Európai Unió tevékenységeiben;

E.  mivel az Európai Parlament már régóta az élen jár a petíciós eljárás nemzetközi fejlesztésében, és jelenleg is Európa legnyíltabb és legátláthatóbb rendszerével rendelkezik, amely többek között lehetővé teszi a petíciók benyújtóinak teljes részvételét az EU tevékenységében;

F.  mivel a bizottságnak az európai polgárok szerepvállalásának erősítésében játszott szerepe egyike azon alapvető jellemzőknek, amelyek hozzájárulnak a Parlamentről alkotott kép és az intézmény tekintélyének erősítéséhez a választók szemében azáltal, hogy lehetővé teszik az uniós jog tagállamok és az egyéb uniós intézmények általi végrehajtásának számonkérését és jobb ellenőrzését;

G.  mivel az aktív részvétel kizárólag olyan demokratikus és átlátható folyamat alapján lehetséges minden uniós intézmény esetében, amely lehetővé teszi a Parlament és a Petíciós Bizottság számára, hogy polgárbarát és érdemi munkát végezzenek;

H.  mivel a petíciók benyújtói és támogatói olyan elkötelezett polgárok, akik cserébe elvárják az uniós intézményektől, hogy hozzáadott értéket képviselve foglaljanak állást aggályaik rendezésében; mivel a petíciókkal kapcsolatos megfelelő fellépés elmulasztása vélhetően a polgárok frusztrációjához és az Unió felé irányuló elégedetlenségéhez vezet;

I.  mivel a polgárok gyakran végső lehetőségként fordulnak a Petíciós Bizottsághoz, miután az aggályaikat más szervezetek és intézmények nem voltak képesek sikeresen megoldani regionális és nemzeti szinten;

J.  mivel a petíciók lehetővé teszik a Parlament számára, hogy meghallgassa az uniós polgárokat érintő problémákat és segítséget nyújtson azok megoldásához, és mivel az uniós jognak a lakosság mindennapjaira gyakorolt hatását célszerű a petíciókon keresztül értékelni;

K.  mivel az állampolgárok döntéshozatalban való közvetlen részvételének növekedése és a döntéshozatal minőségének javulása uniós szinten kizárólag akkor lehetséges, ha az olyan demokratikus irányításon alapul, amely képes biztosítani az átláthatóságot és az alapvető jogok hatékony védelmét, valamint az uniós polgárok kéréseinek az EU politikai napirendjére való felvételét;

L.  mivel a petíciók egyebek mellett értékes információforrást jelentenek abból a szempontból, hogy feltárják az uniós jogszabályok megsértését és az uniós jognak a valamennyi polgárt megillető alapvető jogok teljes körű védelmére irányuló célkitűzéssel kapcsolatos hiányosságait és következetlenségeit;

M.  mivel a petíciók fontos információk széles skáláját nyújtják különböző területeken, amelyeket más parlamenti bizottságok jól hasznosíthatnak, többek között jogalkotási tevékenységeikkel összefüggésben is; mivel a petíciók benyújtásához való alapvető jognak a petíciók kielégítő elbírálása révén történő teljes körű biztosítása a Parlament egészének feladata;

N.  mivel minden egyes petíciót körültekintően kell megvizsgálni és kezelni, és mivel minden egyes petíció benyújtójának joga van arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében rögzített, megfelelő ügyintézéshez való joggal összhangban egy olyan első választ kapjon a Petíciós Bizottságtól, amely az általa felvetett problémákkal teljes körűen foglalkozik; mivel gyakran a petíciók első vizsgálata eredményeként a megoldás megtalálására irányuló további nyomon követő intézkedésként ezt követően információcserére és válaszadásra vagy a Bizottsággal és a nemzeti hatóságokkal folytatott párbeszédre van szükség;

O.  mmivel a petíciók (az EUMSZ 227. cikke és a Parlament eljárási szabályzata 215. cikke szerinti) elfogadhatósági feltételei kimondják, hogy a petícióknak eleget kell tenniük az elfogadhatóságra vonatkozó formai feltételeknek, vagyis annak, hogy egy európai uniós állampolgár vagy lakos benyújtó személyt egy, az Európai Unió tevékenységi területéhez tartozó ügy érintsen; mivel az elfogadott értelmezés szerint ezek a tevékenységi területek messze meghaladják az EU kizárólagos hatásköreinek halmazát; mivel 459 petíciót nyilvánítottak elfogadhatatlannak azért, mert nem feleltek meg a formai követelményeknek;

P.  mivel a Petíciós Bizottság hatékony munkájának biztosításához a megalapozatlan vagy elfogadhatatlan petíciókat le kell zárni és indokolást kell adni a petíció benyújtói számára; mivel a petíciók kezelését szabályozó eljárásnak mindig a petíciókat benyújtók legjobb érdekeit kell figyelembe vennie;

Q.  mivel a petíciós eljárás sajátos, interaktív jellegének, valamint a polgárok eljárásban betöltött alapvető szerepének köszönhetően minden beadvány egyedi, és kizárja az előre megállapított időkereteket; mivel ezek az eljárások különleges rugalmasságot és közönségkapcsolati készségeket igényelnek az igazgatás részéről;

R.  mivel jelentős számú petíció megtárgyalására nyilvánosan kerül sor a Petíciós Bizottság ülésein; mivel a petíciók benyújtóinak joguk van petíciójuk ismertetéséhez, és gyakran teljes mértékben részt vesznek a vitákon, ezáltal aktívan hozzájárulva a bizottság munkájához; mivel 2016-ban 201 petíció benyújtói voltak jelen a bizottság tanácskozásain, és 61-en felszólalásukkal aktívan részt is vettek a tanácskozásokon;

S.  mivel a polgárok által a petíciókban és a bizottsági üléseken nyújtott információk – a Bizottság, a tagállamok vagy más szervek szaktudásával kiegészítve – alapvető fontosságúak a bizottság munkája során;

T.  mivel a petíciókban 2016-ban felvetett fő témák a belső piacra (különösen a szolgáltatások nyújtására és az emberek szabad mozgására), az alapvető jogokra (különösen a gyermekek, valamint a fogyatékkal élők jogaira), szociális ügyekre (munkakörülményekre), környezeti kérdésekre (szennyvízkezelés, szennyezés és környezetvédelem), valamint a brexit sajátos kérdésére (szerzett jogok elvesztése és a népszavazás felhatalmazása) vonatkoztak;

U.  mivel a Parlament 2014 végén indított petíciós portálja működik; mivel 2016-ban 1067 petíciót nyújtottak be a portálon keresztül (az összes petíció 68 %-át), összevetve a 2015-ben így benyújtott 992-vel; mivel technikai javításokra is sor került, többek között a keresőfunkció javítására, ami a felhasználóknak és a portál kezelőinek egyaránt előnyére vált; mivel a petíciók összefoglalását röviddel elfogadásuk után feltöltik az oldalra; mivel felülvizsgálták a bizalmas dokumentumokra vonatkozó beállításokat, és bevezették a gyakran ismételt kérdések (GYIK) fórumát is; mivel egy új migrációs eszköz segítségével feltöltésre kerültek a 2015-ös és 2016-os petíciók összefoglalói is; mivel lefuttattak egy keresőprogram-optimalizálási folyamatot; mivel nagy számú, felhasználók által kezdeményezett egyéni segítségkérést sikeresen kezeltek; mivel folyamatban vannak a projekt további szakaszai, amelyek többek között lehetővé teszik az olyan szolgáltatásokat, mint az automatikus elektronikus értesítések küldését a bizottsági ülések napirendjére felkerülő petíciókról és a kapcsolódó internetes közvetítés linkjéről, valamint a kapcsolódó viták jegyzőkönyveinek és videóinak későbbi feltöltését a petíciók benyújtói és támogatói számára;

V.  mivel az európai polgári kezdeményezés fontos eszköz annak érdekében, hogy erősödjön a polgárok részvétele az EU döntéshozatali folyamatában, amelyet maradéktalanul ki kell aknázni a polgárok uniós intézmények iránti bizalmának növelése, valamint egy valódi és befogadó Európai Unió felépítésének előmozdítása érdekében; mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló hatályos 211/2011/EU rendelet felülvizsgálatára irányuló, a Bizottság által 2017. szeptember 13-án előterjesztett jogalkotási javaslat (COM(2017)0482) elindította a felülvizsgálat nagyon is szükséges folyamatát annak érdekében, hogy ez az eszköz hozzáférhetőbbé és hasznosabbá váljon az uniós polgárok számára.

W.  mivel négy, a Parlament eljárási szabályzatának 216a. cikke szerinti tényfeltáró látogatás lett tervbe véve, mivel a tényfeltáró látogatások a Petíciós Bizottság alapvető eszközei közé tartoznak, hiszen egyedi lehetőséget nyújtanak az összetett kérdésekben a különböző érdekelt felektől való információgyűjtésre, egyúttal elősegítik, hogy a Parlament munkája kézzelfogható módon láthatóvá váljon a polgárok körében Európa különböző területein; mivel két tényfeltáró látogatásra sor került – az egyikre Spanyolországban, miután uniós polgárok több petíciót is benyújtottak a vízről szóló keretirányelv feltételezett megsértése miatt, a másikra pedig Szlovákiában, a fogyatékos személyek számára létrehozott hosszú távú bentlakásos otthonokban az európai uniós strukturális alapok felhasználása kapcsán; mivel a két másik (Írországba, illetve Olaszországba) tervezett tényfeltáró látogatást elhalasztották;

X.  mivel a Petíciós Bizottság felelősséggel tartozik az európai ombudsman hivatala felé, amelynek feladata az uniós polgárok által az európai intézményekben elkövetett esetleges adminisztratív visszásságokkal kapcsolatban benyújtott panaszok kivizsgálása;

Y.  mivel Emily O’Reilly európai ombudsman a Petíciós Bizottság 2016. június 20-i ülésén ismertette 2015. évi éves jelentését, és mivel a Petíciós Bizottság éves jelentése viszont részben az ombudsman éves jelentésén alapszik;

Z.  mivel a Petíciós Bizottság tagja az Ombudsmanok Európai Hálózatának, amelynek az európai ombudsman, illetve a tagállamok, a tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség más országainak nemzeti és regionális ombudsmanjai, valamint egyéb szervei is tagjai, és amely az európai uniós jog és szakpolitikák területén az információcsere előmozdítására és a bevált gyakorlatok megosztására törekszik;

AA.  mivel a beérkezett petíciók közül 147 (ebből 2016-ban 120) az Egyesült Királyságban az Európai Unióból való kilépésről tartott népszavazás által felvetett – elsősorban a polgárok jogaival kapcsolatos – ügyekre vonatkozott;

AB.  mivel a Petíciós Bizottság 2016-ban elfogadott és azóta végrehajtott iránymutatásainak köszönhetően a bizottság munkája, illetve a petíciók feldolgozása egyértelműbb és strukturáltabb;

AC.  mivel a Parlament eljárási szabályzatának (a 2016. decemberi plenáris ülésen elfogadott) átdolgozása a petíciós eljárással kapcsolatban is változásokat és pontosításokat eredményezett;

AD.  mivel a környezeti hatásvizsgálatokkal összefüggő petíciók kezelésének pusztán formalista megközelítése veszélyezteti az uniós környezetvédelmi jog végrehajtását a tagállamokban, valamint az Európai Bizottság hitelességét is, amelynek hatékony felügyeletet kellene gyakorolnia az állampolgárok alapvető jogainak teljes körű biztosítása érdekében;

1.  rávilágít arra, hogy a Petíciós Bizottságnak jelentős szerepe van olyan kapcsolattartó pontként, ahol az uniós polgárok és lakosok benyújthatják panaszaikat az uniós jogszabályok tagállamokban történő alkalmazásakor felmerülő jogsértésekkel és hiányosságokkal kapcsolatban, továbbá az uniós szabályozásban meglévő hézagokkal és következetlenségekkel kapcsolatban; kiemeli, hogy teljes mértékben biztosítani kell a felmerült kérdések időben történő alapos, nem részlehajló és pártatlan kezelését az intézmények részéről;

2.  elismeri, hogy a petíciók első kézből származó fontos információforrást jelentenek nemcsak az uniós jog tagállamok általi alkalmazása során elkövetett jogsértések és hiányosságok feltárása, hanem az uniós jogszabályok esetleges joghézagainak feltárása és a polgárok új, elfogadható jogszabályokkal vagy a hatályos jogalkotási szövegek javításával kapcsolatos javaslatainak megismerése szempontjából is;

3.  emlékeztet arra, hogy a petíciók lehetőséget biztosítanak a Parlament és a többi uniós intézmény számára, hogy újra felvegyék a kapcsolatot az uniós polgárokkal, akiket az uniós jog alkalmazása különféle igazgatási szinteken érint; úgy véli, hogy az átláthatóság, az állampolgárok közvetlen bevonása, az alapvető jogok teljes körű védelme, a uniós intézmények válaszadásának a felmerülő problémák kezelése és megoldása szempontjából történő egyértelmű javítása, továbbá az uniós jog alkalmazásához kapcsolódó ügyekben az Európai Unió intézményei és egyéb szervei, illetve a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti fokozott együttműködés biztosítására való képesség alapvető eszközök az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimitásának és elszámoltathatóságának megerősítésére;

4.  megerősíti, hogy a petíciók hatékony kezelése próbára teszi és végső soron megerősíti a Bizottság és a Parlament képességét az uniós jogszabályok nem megfelelő átültetésével vagy alkalmazásával kapcsolatos problémákra való reagálásra, valamint azok megoldására; tudomásul veszi, hogy a Bizottság prioritásnak tekinti az uniós jog végrehajtását, hogy annak előnyeit a polgárok a mindennapjaik során élvezhessék;

5.  kéri az átláthatósági elvekkel összhangban a petíciók benyújtói és támogatói státuszának és jogainak egyértelmű elkülönítését;

6.  továbbra is különös kötelezettségének tekinti annak biztosítását, hogy az elfogadhatatlan vagy nem megalapozott petíciók elfogadhatatlannak nyilvánítása vagy lezárása ne szenvedjen aránytalanul hosszú késedelmet; ehhez kapcsolódóan rámutat arra, hogy a petíció benyújtója számára alaposan meg kell indokolni az elfogadhatatlanságot, valamint a petíció megalapozatlanság miatti lezárását;

7.  elismeri az uniós jog tényleges alkalmazásának hatását az uniós intézmények hitelességének megerősítése szempontjából; emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződésben foglalt petíciós jog az európai polgárság fogalmának fontos alkotóeleme, illetve az uniós jog alkalmazásának nyomon követésére és a lehetséges joghézagok felderítésére szolgáló valódi mérőeszköz; felszólítja a Petíciós Bizottságot, hogy szervezzen a fontos petíciókkal foglalkozó rendszeres találkozókat a megfelelő nemzeti környezetben működő partnereivel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az európai polgároknak az Unióban és a tagállamokban felmerülő aggályaira, és az európai jogalkotás és végrehajtás minőségének javítása révén tovább erősítse jogaikat; felszólítja nemzeti és európai szinten a hatóságokat, hogy vállaljanak határozott kötelezettséget a petíciók kezelésének és megoldásának prioritásként való kezelésében;

8.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a petíciók egyedi lehetőséget kínálnak azon esetek jelzésére, amelyekben az uniós jogot nem tartották tiszteletben, valamint arra, hogy ezeket az Európai Parlament politikai ellenőrzése mellett kivizsgálják; emlékezteti a Bizottságot, hogy a Petíciós Bizottság segítségkéréseit megfelelően nyomon kell követni, és megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy az európai polgárok által megfogalmazott aggályok megfelelő és átlátható kezelésének biztosítása érdekében javítsa válaszai minőségét – a bizottsági ülések alatt adott válaszokat is beleértve – azok tartalma és mélysége tekintetében egyaránt; rámutat arra, hogy a petíciókban jelzett problémák kezelésének módja döntő hatást gyakorol az polgárokra, az uniós jogban foglalt petíciós jog tiszteletben tartására, valamint az európai intézményekről alkotott véleményükre; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tárja fel a tagállami hatóságokkal való együttműködés erősítésének eszközeit az uniós jog végrehajtásával és betartásával összefüggő kérdések terén;

9.  véleménye szerint az a tény, hogy az uniós jogszabályok tagállamokban történő megfelelő végrehajtásának biztosítása elsődlegesen a nemzeti bíróságok feladata, nem zárja ki, hogy a Bizottság a Szerződések őreként proaktívabb szerepet vállaljon az uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása terén, különös tekintettel a környezet és a közegészség védelmével összefüggő ügyekre, ahol az elővigyázatosság elvének elsőbbséget kell élveznie;

10.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Tanács és a Bizottság lehető legmagasabb rangú képviselői jelen legyenek a Petíciós Bizottság ülésein és meghallgatásain, amennyiben a megvitatott kérdések megkívánják az említett intézmények részvételét;

11.  felszólítja a Bizottság Petíciós Bizottság ülésein megjelenő tisztviselőit, hogy legyenek készek megfelelő párbeszédet folytatni a petíciók benyújtóival, és ne szorítkozzanak pusztán az ülés előtt elkészített és kiküldött válasz felolvasására;

12.  kéri a telekonferencia szolgáltatások kivitelezhetőségének megvizsgálását; bátorítja az új audiovizuális technológiák használatát, hogy a petíciók benyújtói a valós idejű részvétellel nagyobb szerepet játszhassanak a bizottság munkájában petícióik megvitatása során;

13.  nem ért egyet az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló huszonhetedik éves jelentésben (2009) a Bizottság által kifejtett, ismételten hangoztatott értelmezéssel, amely szerint a Bizottságnak állítólag jogában állna lezárni azokat az aktákat, amelyekkel kapcsolatban még nem tettek kötelezettségszegési eljárásra irányuló hivatalos lépéseket, valamint felfüggeszteni a nemzeti bíróságok előtt folyamatban lévő, még le nem zárt kötelezettségszegési eljárásokat; emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság éves tevékenységéről szóló, 2016. december 15-én elfogadott állásfoglalása(1) 11. bekezdésében a Parlament megerősítette, hogy nem ért egyet az említett jelentés eredeti megközelítésével, amint azt 2011. szeptember 14-i állásfoglalásában(2) – különösen annak 1., 23. és 32. bekezdésében – kifejtette, és felszólította a Bizottságot, hogy lehetőségeihez mérten biztosítsa az uniós jogszabályok egységes végrehajtását, és a nemzeti szinten zajló bírósági eljárásoktól függetlenül alkalmazza a kötelezettségszegési mechanizmusokat;

14.  a Bizottságnak az európai uniós jog alkalmazásának 2016. évi ellenőrzéséről szóló 2017. július 6-i éves jelentésére (COM(2017)0370) utalva aggodalommal veszi tudomásul a lezáratlan kötelezettségszegési eljárások jelentős, 21 %-os növekedését az előző évhez képest; felszólítja a Bizottságot, hogy a Parlament felhívásai nyomán ossza meg a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások állásával kapcsolatos információkat; hangsúlyozza a petíciók fontos szerepét a hibásan végrehajtott vagy késedelmesen átültetett európai jogszabályok azonosítása terén; emlékezteti a Bizottságot, hogy a Petíciós Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy időben és felelősségteljes módon megválaszolja a polgárok elvárásait, és egyúttal biztosítja az uniós jogszabályok demokratikus ellenőrzését és megfelelő alkalmazását;

15.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítson pontos statisztikát azon petíciók pontos számára vonatkozóan, amelyek EU Pilot vagy kötelezettségszegési eljárás kezdeményezéséhez vezettek; kéri továbbá, hogy a strukturált párbeszéd előmozdítása és a jogviták rendezésére fordított idő csökkentése érdekében nyújtsanak be jelentéseket a Parlamentnek a folyamatban lévő eljárásokkal összefüggő ügyekről, és küldjék meg a számára az EU Pilot és a kötelezettségszegési eljárások során kicserélt dokumentumokat, amint az eljárások az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát alkalmazva lezárultak; felkéri a Bizottságot, hogy a fenti jelentéseket vitassa meg a Petíciós Bizottsággal, proaktívan bevonva a jogalkalmazásért és a jogszabályok egyszerűsítéséért felelős alelnököt;

16.  sürgeti a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként betöltött szerepéből származó hatásköreit megfelelően használja fel, hiszen e szerepkör a polgárok és a jogalkotók szempontjából elengedhetetlen az EU megfelelő működéséhez; kéri a kötelezettségszegési eljárások mielőbbi lefolytatását, hogy véget vessenek azoknak a helyzeteknek, amelyekben az uniós jogot nem tartották tiszteletben;

17.  úgy véli, hogy elengedhetetlen a többi parlamenti bizottsággal való együttműködés; utal e tekintetben a Petíciós Bizottság iránymutatásainak elfogadására, amely iránymutatások kimondják egy petíciós hálózat más bizottságokkal való kiépítésének elvét; üdvözli egy ilyen hálózatra vonatkozó iránymutatások elfogadását; felhívja a figyelmet arra a kérdőívre, amelyet valamennyi bizottságnak megküldtek azzal a céllal, hogy jobban megértsék a vélemény- vagy tájékoztatáskérés céljából nekik továbbított petíciókkal kapcsolatos eljárásaikat; elégedettséggel állapítja meg, hogy a hálózat első hálózat ülésére a személyzet szintjén 2016-ban, a képviselők szintjén pedig 2017-ben két alkalommal került sor; pozitívan értékeli a Petíciós Bizottság és más bizottságok közötti együttműködés eredményeit, valamint a szakpolitikai területek tematikus felosztását az egyes érintett bizottságokban, ami lehetővé teszi a más bizottságoknak küldött petíciók jobb nyomon követését; kéri a Petíciós Bizottság hálózatának megerősítését a petíciók észszerűsítése céljából a folyamatban lévő jogalkotási munka vonatkozásában; javasolja, hogy az európai parlamenti képviselők személyzete kapjon konkrét iránymutatást a petíciós joggal kapcsolatban, hogy jobban segíthessék az eljárás iránt érdeklődő választópolgárokat;

18.  sajnálja, hogy az Alapjogi Charta rendelkezései csak annyiban kötik a tagállamokat, amennyiben az Unió jogát hajtják végre; megismétli, hogy számos polgár tartja ezt a végrehajtást érthetetlennek és elégtelennek; sajnálja, hogy az Európai Unió Bírósága óvatosan értelmezte az Alapjogi Charta 51. cikkét, ugyanakkor lehetővé tette a Charta hatályának kiterjesztését az európai uniós jogot végrehajtó, valamint az európai uniós rendelkezések hatékony alkalmazását biztosító nemzeti rendelkezésekre is; úgy véli, hogy a legtöbb uniós polgár Chartában foglalt jogokkal kapcsolatos várakozásai messze meghaladják azok jelenlegi hatályát; hangsúlyozza, hogy az 51. cikk túlságosan szűk vagy nem koherens értelmezése elidegeníti a polgárokat az Uniótól; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy az 51. cikk hatályának értelmezése a lehető legkoherensebb és legszélesebb körű legyen; üdvözli, hogy az Alapjogi Ügynökség olyan interaktív eszközt vezetett be, amely egyszerű hozzáférést biztosít ahhoz az információhoz, hogy melyik tagállamban melyik hatósághoz lehet alapjogi ügyekkel fordulni;

19.  tudomásul veszi a petíciók benyújtói által jogaik jövőbeli helyzetével összefüggésben kifejezett aggodalmat az Egyesült Királyságban az Európai Unióból való kilépésről tartott népszavazás nyomán, amely az Egyesült Királyságot érintő petíciók magas számában is megnyilvánult; emlékeztet 2017. április 5-i állásfoglalására(3), amelyben az Európai Parlament kiemeli, hogy a kilépési egyezményt csak a Parlament hozzájárulásával és az Egyesült Királyságban élő vagy korábban ott élt EU-27 tagállami polgárokkal, illetve az EU-27 tagállamokban élő vagy korábban ott élt egyesült királyságbeli polgárokkal szembeni tisztességes bánásmód követelményének teljesítse esetén lehet megkötni, és véleménye szerint a tárgyalások során az ő érdekeiknek teljes mértékben érvényesülniük kell; rámutat a legalább 15 évig az EU más országaiban élő egyesült királyságbeli állampolgárok szavazati jogával és választójogának elvesztésével kapcsolatos megoldatlan kérdésekre; emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság aktív szerepet játszott az uniós és brit polgárok jogainak megvédésében azáltal, hogy hozzászólt az ország EU-ból való kilépésének bejelentését követően az Egyesült Királysággal folyamatban lévő tárgyalások jelenlegi állásáról szóló 2017. április 5-i és a 2017. október 3-i parlamenti állásfoglalásokhoz(4), továbbá megbízást adott a brexit petíciós jogra, a Petíciós Bizottság hatásköreire, feladataira és tevékenységeire gyakorolt hatásával foglalkozó tanulmány elkészítésére, és a Petíciós Bizottság 2017. június 21-i ülésén megvizsgálta a brexittel és a polgárok jogaival foglalkozó petíciókat; támogatja a Bizottság azon elkötelezettségét, hogy teljes mértékben biztosítsa az Egyesült Királyságban élő európai polgárok jogait a brexit-tárgyalások idején és az Unióból való kilépés után, és felszólítja a Bizottságot, hogy teljes körűen garantálja az Európai Unió más területein élő brit polgárok szerzett jogait annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok sorsa ne váljon alku tárgyává, illetve jogaik ne csorbuljanak a tárgyalások következtében;

20.  rámutat a Petíciós Bizottság által a fogyatékossággal összefüggő ügyekben benyújtott petíciókkal kapcsolatban folyamatosan végzett fontos munkára, és hangsúlyozza a bizottság szándékát, hogy továbbra is támogatja a fogyatékossággal élők jogainak erősítse érdekében tett erőfeszítéseket; felszólítja az európai intézményeket, hogy mutassanak példát e téren, és gondoskodjanak arról, hogy a nemzeti hatóságok által hozott végrehajtási intézkedések maradéktalanul és következetesen eleget tegyenek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek (CRPD); hangsúlyozza, hogy 2016. szeptember 22. és 23. között tényfeltáró látogatást tartott Szlovákiában a fogyatékossággal élő személyek intézményeibe történő beruházások felhasználásának kérdésével kapcsolatos információgyűjtés céljából, és javasolta a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az aktuális helyzetet; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy javuljon a fogyatékossággal élő személyek politikai részvétele, különösen a következő európai választásokra való felkészülés során, valamint hogy a CRPD 12. és 29. cikkével összhangban elismerjék minden fogyatékossággal élő személy szavazáshoz való jogát;

21.  ismételten méltatja a bizottság munkáját a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló 2013-as marrákesi szerződés ratifikálása és gördülékeny végrehajtása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a marrákesi szerződés ratifikálásáról szóló, 2016. február 3-i rövid állásfoglalása(5) jelentőségét, amely gyors reagálást sürgetett valamennyi érintett fél részéről a régóta fennálló és akadályokat jelentő helyzet megszüntetése érdekében az uniós szintű ratifikálás előmozdítása céljából; rámutat, hogy a Parlament és a Tanács között megállapodás született a Bizottságnak a marrákesi szerződés végrehajtásáról szóló jogalkotási javaslataival (COM(2016)0595 és COM(2016)0596) kapcsolatban, amelyek kötelező erejűvé váltak(6);

22.  felhívja a figyelmet két éves jelentésre: a bizottság összes tevékenységéről szóló 2015-ös éves jelentésre(7) és az európai ombudsman 2015-ös munkájáról szóló éves jelentésre(8), valamint a bizottság által kiadott több véleményekre, például az örökbefogadás határon átnyúló elismeréséről(9), a gyógyszerekhez való hozzájutás javításának uniós lehetőségeiről(10), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáról (különös tekintettel az ENSZ CRPD-bizottságának záró észrevételeire)(11), az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2014. évi jelentésről(12), valamint az alapvető jogok 2015-ös európai unióbeli helyzetéről(13) szóló véleményre;

23.  rámutat, hogy a bizottság támogatja az európai polgári kezdeményezést; tudomásul veszi a Bizottságnak a rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatát azzal a céllal, hogy növelje annak jelentőségét a demokratikus részvétel eszközeként; sajnálja, hogy a Bizottság elmulasztotta az európai polgári kezdeményezésről szóló közelmúltbeli nem jogalkotási állásfoglaláson végzett munka, különösen a Petíciós Bizottság véleményének megfelelő figyelembevételét, ezáltal az intézményközi megállapodást sem tartotta be maradéktalanul; sürgeti a Bizottságot, hogy a közelgő jogalkotási eljárás során vegye figyelembe a Petíciós Bizottság véleményét annak érdekében, hogy az európai polgári kezdeményezés révén elérje az uniós polgárok teljes körű és tényleges bevonását az EU döntéshozatali folyamatába;

24.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem gyakorolta eltökélten ellenőrzési jogkörét annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljenek az egységes piacra olyan levegőszennyező, dízelmotoros személygépjárművek, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a NO2 határértékeket meghaladó légköri kibocsátásához, és nem felelnek meg a személygépjárművek és könnyű haszongépjárművek típusjóváhagyására és kibocsátására vonatkozó uniós szabályoknak; rámutat arra, hogy ez a szempont szerves részét képezi azon polgárok aggodalmainak, akik azért gyakorolták petíciós jogukat, hogy kérjék az emberi egészség, a környezet, valamint a fogyasztók jogainak hatékony védelmét;

25.  hangsúlyozza, hogy a polgárok demokratikus jogainak lehető legmagasabb szintű védelme érdekében szabállyá kell tenni az uniós intézmények átláthatóságát és a dokumentumaikhoz való nyilvános hozzáférést; úgy véli, hogy mielőbb elő kell terjeszteni az 1049/2001/EK rendelet ilyen irányú módosítását;

26.  hangsúlyozza a Parlament európai ombudsmannal folytatott erőteljes együttműködését, valamint részvételét az Ombudsmanok Európai Hálózatában; kiemeli az ombudsman és a Petíciós Bizottság között az intézményi kereteken belül kialakított kiváló kapcsolatokat; különösen méltányolja, hogy az ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában; kiemeli az ombudsman kulcsfontosságú szerepét a döntéshozatal és az uniós szintű igazgatás javításának elősegítésében, amelyet a lehető leghamarabb teljesen átláthatóvá, pártatlanná és alkalmassá kell tenni arra, hogy hatékonyan és eredményesen érvényesüljön az állampolgárok jogainak védelme; támogatja a jelenlegi ombudsman munkáját a hatáskörébe tartozó különböző szakterületeken, a saját kezdeményezésű és a stratégiai vizsgálatokat is beleértve, amelyek a megfelelő ügyintézés mellett az Unió jobb demokratikus működése szempontjából is előnyösek; üdvözli az európai ombudsman kezdeményezéseit a hálózat potenciáljának jobb kiaknázására, illetve láthatóságának fokozására;

27.  üdvözli az európai ombudsman hivatala által 2016-ban alapított, jó ügyintézésért adományozott díjat, amelynek célja, hogy elismerje az uniós intézmények, ügynökségek és szervek személyzetének azon tagjait, akik napi feladataik ellátása során elkötelezetten dolgoznak a jó közigazgatás előmozdításán; kéri a helyes hivatali magatartás jelenleg hatályos kódexének olyan jogilag kötelező erejű rendeletté történő átalakítását, amely egyéb szempontok mellett konkrét rendelkezéseket tartalmaz az összeférhetetlenségek megelőzésére az uniós intézmények, ügynökségek és szervek minden szintjén;

28.  hangsúlyozza a benyújtott petíciókban felvetett ügyek sokféleségét a belső piactól az igazságszolgáltatáson, az energiaügyön és a közlekedésen át az alapvető jogokig, az egészségügyig, a környezetvédelmi jogig, a fogyatékosságig és az állatjólétig, valamint a brexit polgárokat érintő különböző következményeiig; kiemeli a 2016-ban beérkezett petíciók számában (1569) tapasztalt 10 %-os növekedést, és felhívja az európai intézményeket, hogy biztosítsanak elegendő létszámú személyzetet a petíciók kezeléséért felelős szolgálatokat, különösen a Petíciós Bizottság titkárságát;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon átfogó elemzés készítéséről a tagállamok által elvégzett környezeti hatásvizsgálatok uniós jogszabályoknak való megfeleléséről azon infrastrukturális projektek engedélyezése kapcsán, amelyekkel összefüggésben a polgárok petíciókban jelezték az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó súlyos kockázatokat; kitart ezen elemzések és a Bizottság ezekből származó proaktív, előzetes alapon végrehajtott esetleges fellépéseinek fontossága mellett a környezet visszafordíthatatlan pusztulásának az elővigyázatosság elvével összhangban történő megelőzése érdekében;

30.  felhívja a figyelmet a gyermekjóléti hatóságok gyakorlatairól – különösen a határokon átnyúló vonatkozású ügyekről – szóló petíciók nagy számára; elismeri a bizottság gyermekjóléti kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának munkáját; felhívja a figyelmet a 2016 márciusában „A gyermek mindenek felett álló érdekének (határokon átnyúló) védelme Európában” címmel elfogadott rövid állásfoglalási indítványra; tudomásul veszi a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló Brüsszel IIa. rendelet átdolgozására irányuló javaslatot, és megállapítja, hogy a meglévő nehézségek megoldása érdekében alaposan meg kell vizsgálni a petíciókban felvetett számos kérdést, például a tagországok illetékes hatóságai által a határokon átnyúló vonatkozású, gyermekeket érintő határozatokban alkalmazott eljárásokra és gyakorlatra vonatkozó, valamint a gyermekek szülők általi jogellenes külföldre vitelét követő visszaviteli eljárások hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket;

31.  kiemeli az állatjólétre vonatkozó petíciók állandó és magas számát, és ismételten sajnálatát fejezi ki az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégia (2012–2015) végrehajtása során felhalmozódott késedelem miatt; elengedhetetlennek tartja egy új, uniós szintű stratégia elindítását az összes meglévő hiányosság áthidalására és az állatok jólétének teljes körű és tényleges biztosítására egy olyan egyértelmű és átfogó jogi keret révén, amely maradéktalanul megfelel az EUMSZ 13. cikkében foglalt követelményeknek;

32.  sajnálatosnak tartja, hogy a 0747/2016. számú petíció nyomán nem történt jelentős előrelépés az állampolgársággal nem rendelkező észtországi és lettországi lakosok választójoga ügyében; hangsúlyozza, hogy a szükségtelen késedelmek bizalmatlanságot gerjeszthetnek az európai intézmények iránt;

33.  hangsúlyozza a SOLVIT hálózat fontos szerepét, amely lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy hangot adjanak aggályaiknak az európai uniós jog más tagállambeli hatóságok általi esetleges megsértésével kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot és magukat a tagállamokat, hogy népszerűsítsék a SOLVIT-ot, hogy az hasznosabb és láthatóbb legyen a polgárok számára; e tekintetben üdvözli a SOLVIT-hálózat megerősítésére irányuló cselekvési tervet, amelyet a Bizottság 2017. májusában hozott nyilvánosságra; felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb hajtsa végre ezt a cselekvési tervet, és számoljon be a Parlamentnek annak eredményeiről;

34.  rámutat a petíciós webportálon eszközölt javításokra; kiemeli a webportál további technikai tökéletesítésének szükségességét, annak biztosítása érdekében, hogy a Petíciós Bizottság teljes mértékben felkészüljön a váratlan helyzetek, például a benyújtott petíciók számában tapasztalható ugrásszerű növekedés kezelésére; úgy véli, hogy a petíciós eljárás zökkenőmentes működése érdekében elengedhetetlen a folyamatos technikai fejlesztés és a megerősített műszaki kapacitás; hangsúlyozza a portál fontosságát, amely könnyen hozzáférhető kommunikációs átjárót biztosít a polgárok és petíciók benyújtói, valamint a mobileszköz-használók és a fogyatékossággal élő személyek számára; várakozással tekint a projekt hátralévő szakaszainak gyors végrehajtása elé, amelyek fokozott interaktív élményt és több valós idejű információt nyújtanak a petíciók benyújtói és támogatói számára;

35.  koncentráltabb és aktívabb sajtó- és kommunikációs szolgáltatást, valamint aktívabb jelenlétet szorgalmaz a közösségi médiában, ami lehetővé tenné, hogy a bizottság gyorsabban reagáljon a közvélemény aggályaira;

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, petíciós bizottságainak és nemzeti ombudsmanjainak vagy hasonló illetékes szerveinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0512.
(2) HL C 51. E, 2013.2.22., 66. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0102.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0361.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0037.
(6) HL L 242., 2017.9.20., 1. és 6. o.
(7) A 2016. november 30-án elfogadott vélemény.
(8) A 2016. november 11-én elfogadott vélemény.
(9) A 2016. április 21-én elfogadott vélemény.
(10) A 2016. november 15-én elfogadott vélemény.
(11) A 2016. április 27-én elfogadott vélemény.
(12) A 2016. április 22-én elfogadott vélemény.
(13) A 2016. október 12-én elfogadott vélemény.

Jogi nyilatkozat