Index 
Elfogadott szövegek
2017. október 4., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodás ***
 A schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó rendelkezései Bulgáriában és Romániában *
 A gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, a Cseh Köztársasággal való automatizált adatcsere *
 A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Portugáliával való automatizált adatcsere *
 A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Görögországgal való automatizált adatcsere*
 A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények ***I
 A tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartása ***I
 A ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszere ***I
 Végrehajtási jogi aktussal szembeni kifogás: az endokrin károsító tulajdonság meghatározását szolgáló tudományos kritériumok megállapítása
 A géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójabab
 A géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójabab
 A gyermekházasságok megszüntetése
 Az ENSZ 2017. évi bonni (Németország) éghajlatváltozási konferenciája (COP23)

Az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodás ***
PDF 239kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i jogalkotási állásfoglalása az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (11342/2016 – C8-0458/2016 – 2016/0217(NLE))
P8_TA(2017)0368A8-0279/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (11342/2016),

–  tekintettel az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodás tervezetére (11356/2016),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. cikkének (2) bekezdésével, 212. cikkének (1) bekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8‑0458/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A8-0279/2017),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségéhez (CELAC) tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek.


A schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó rendelkezései Bulgáriában és Romániában *
PDF 242kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i jogalkotási állásfoglalása a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatálybaléptetéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10161/2017 – C8-0224/2017 – 2017/0808(CNS))
P8_TA(2017)0369A8-0286/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (10161/2017),

–  tekintettel a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozási okmánya 4. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0224/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0286/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


A gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, a Cseh Köztársasággal való automatizált adatcsere *
PDF 244kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i jogalkotási állásfoglalása a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, a Cseh Köztársasággal való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (09893/2017 – C8-0197/2017 – 2017/0806(CNS))
P8_TA(2017)0370A8-0288/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (09893/2017),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0197/2017),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0288/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Portugáliával való automatizált adatcsere *
PDF 244kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Portugáliával való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (09898/2017 – C8-0213/2017 – 2017/0807(CNS))
P8_TA(2017)0371A8-0289/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (09898/2017),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0213/2017),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑289/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Görögországgal való automatizált adatcsere*
PDF 244kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Görögországgal való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (10476/2017 – C8-0230/2017 – 2017/0809(CNS))
P8_TA(2017)0372A8-0287/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (10476/2017),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8‑0230/2017),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0287/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények ***I
PDF 249kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. október 4-i jogalkotási állásfoglalása a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0369 – C8-0208/2016 – 2016/0170(COD))
P8_TA(2017)0373A8-0167/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0369),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0208/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. június 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0167/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. október 4-én került elfogadásra a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2108 irányelvvel.)

(1) HL C 34., 2017.2.2., 167. o.


A tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartása ***I
PDF 250kWORD 42k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. október 4-i jogalkotási állásfoglalása a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 98/41/EK tanácsi irányelv módosításáról és a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről szóló 2010/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0370 – C8-0209/2016 – 2016/0171(COD))
P8_TA(2017)0374A8-0168/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0370),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0209/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. június 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0168/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. október 4-én került elfogadásra a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 98/41/EK tanácsi irányelv módosításáról és a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről szóló 2010/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2109 irányelvvel.)

(1) HL C 34., 2017.2.2., 172. o.


A ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszere ***I
PDF 250kWORD 39k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. október 4-i jogalkotási állásfoglalása a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszeréről, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról és az 1999/35/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0371 – C8-0210/2016 – 2016/0172(COD))
P8_TA(2017)0375A8-0165/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0371),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0210/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. június 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0165/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. október 4-én került elfogadásra a menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást nyújtó ro-ro személyhajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszeréről, a 2009/16/EK irányelv módosításáról és az 1999/35/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2110 irányelvvel.)

(1) HL C 34., 2017.2.2., 176. o.


Végrehajtási jogi aktussal szembeni kifogás: az endokrin károsító tulajdonság meghatározását szolgáló tudományos kritériumok megállapítása
PDF 266kWORD 50k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i állásfoglalása az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonság meghatározását szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről (D048947/06 – 2017/2801(RPS))
P8_TA(2017)0376B8-0542/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonság meghatározását szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetére (D048947/06) (a továbbiakban: rendelettervezet),

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), különösen 4. cikkének (1) bekezdésére, 78. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, II. mellékletének 3.6.5. pontja második bekezdésére és 3.8.2. pontjára,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága Törvényszékének 2015. december 16-i ítéletére(2), különösen annak 71. és 72. pontjára,

–  tekintettel a hormonháztartást zavaró anyagokról: az Európai Unió Törvényszékének 2015. december 16-i ítéletét követő helyzetről szóló, 2016. június 8-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottságnak az endokrin károsító anyagokról, valamint az azonosításukat szolgáló tudományos kritériumokat a növényvédő szerekre és a biocid termékekre vonatkozó uniós szabályozás keretében meghatározó bizottsági jogiaktus-tervezetekről szóló, 2016. június 15-i közleményére (COM(2016)0350),

–  tekintettel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2017. február 28-i, brüsszeli üléséről szóló összefoglaló jelentésre,

–  tekintettel a közegészség endokrin rendszert károsító tényezőkkel szembeni védelméről szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(5) 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésre és (4) bekezdésének c) pontjára,

A.  mivel a 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.8.2. pontja alapján hatóanyag csak abban az esetben hagyható jóvá, ha nem tekinthető a célszervezetektől eltérő szervezetekre nézve esetleg hormonrendszert károsító tulajdonságú anyagnak, kivéve, ha a hatóanyagnak való expozíció mértéke a felhasználás javasolt reális feltételei mellett a célszervezetektől eltérő szervezetekre nézve elhanyagolható (környezetvédelmi kizárási kritérium);

B.  mivel az 1107/2009/EK rendelet II. melléklete 3.6.5. pontja második bekezdése alapján a Bizottságnak 2013. december 14-ig intézkedéstervezetet kell benyújtania az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására irányuló, konkrét tudományos kritériumokra vonatkozóan,

C.  mivel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2017. július 4-én kedvező véleményt adott ki a rendelet tervezetéről, amely véleményről tartott szavazás során három tag ellene szavazott, három pedig tartózkodott;

D.  mivel a rendelettervezet utolsó bekezdése kimondja, hogy „ha a vizsgálat tárgyát képező hatóanyag kívánt biocid hatásmódja a gerincesektől eltérő célszervezetek endokrin rendszerükön keresztül történő visszaszorítása, a kívánt hatásmódnak az azonos rendszertani kategóriába tartozó szervezetekre gyakorolt hatása nem vehető figyelembe az anyag nem célszervezetekre nézve endokrin károsító tulajdonságú anyagként történő azonosítása során”;

E.  mivel a Törvényszék a T-521/14. sz. ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy „la spécification des critères scientifiques pour la détermination des propriétés perturbant le système endocrinien ne peut se faire que de manière objective, au regard de données scientifiques relatives audit système, indépendamment de toute autre considération, en particulier économique”(6) (71. pont);

F.  mivel valamely endokrin hatásmechanizmusú anyag kizárása a nem célszervezetekre nézve endokrin károsító anyagként való azonosításból nem tudományos;

G.  mivel a rendelettervezet nem tekinthető az endokrin rendszerre vonatkozó, objektív tudományos adatokra alapozottnak, ahogyan azt a Bíróság megköveteli; mivel a Bizottság ezzel túllépi végrehajtási hatáskörét;

H.  mivel az említett utolsó bekezdés valódi szándékát pontosan megmagyarázza a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2017. február 28-i, brüsszeli üléséről készült összefoglaló jelentés, amely kimondja, hogy „ezen túlmenően a kívánt endokrin hatásmódú hatóanyagokra (az alábbiakban „növekedés-szabályozók”) vonatkozó rendelkezés logikai alapját elmagyarázták. [...] A növekedés-szabályozókra vonatkozó rendelkezés lehetővé teszi, hogy a kizárási kritériumot a kívánt endokrin hatásmódú hatóanyagokra nem fogják alkalmazni [...]”;

I.  mivel az említett utolsó bekezdés ténylegesen létrehozza az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.8.2. pontjában rögzített kizárási kritériumtól való eltérést;

J.  mivel az 1107/2009/EK rendelet (6)–(10) preambulumbekezdése és 1. cikkének (3) bekezdése alapján nyilvánvaló, hogy a hatóanyagok jóváhagyására vonatkozó szabályok megállapítása összetett problémájával foglalkozó jogalkotónak meg kell találnia a különböző és potenciálisan egymásnak ellentmondó célok – nevezetesen egyrészről a mezőgazdasági termelés és a belső piac, másrészről pedig az egészség és a környezet védelme – közötti kényes egyensúlyt;

K.  mivel a Törvényszék a fent hivatkozott ítéletben az alábbiakat állapította meg: „Dans ce contexte, il importe de relever que, en adoptant le règlement n° 528/2012, le législateur a procédé à une mise en balance de l’objectif d’amélioration du marché intérieur et de celui de la préservation de la santé humaine, de la santé animale et de l’environnement, que la Commission se doit de respecter et ne saurait remettre en cause [...]. Or, dans le cadre de la mise en œuvre des pouvoirs qui lui sont délégués par le législateur, la Commission ne saurait remettre en cause cet équilibre, ce que cette institution a d’ailleurs en substance admis lors de l’audience”(7) (72. pont);

L.  mivel a Parlament ezt megismételte 2016. június 8-i állásfoglalásában, amely hangsúlyozza, hogy „a Törvényszék ítélete szerint a tudományos kritériumok meghatározását kizárólag objektív módon, az endokrin rendszerre vonatkozó tudományos adatok alapján, minden más megfontolástól, és különösen a gazdasági megfontolásoktól függetlenül kell végezni, és hogy a Bizottságnak nincs joga az [Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)] 290. cikke értelmében ráruházott hatáskörök alkalmazása révén megváltoztatni egy alap-jogiaktusban lefektetett szabályozási egyensúlyt”;

M.  mivel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással hozott végrehajtási jogi aktus összefüggésében ugyanezek a hatásköri korlátozások vonatkoznak a Bizottságra;

N.  mivel a Bizottság 2016. június 15-i közleménye szerint „A Bizottság előtt álló feladat most azon kritériumok megállapítása, amelyek segítségével meghatározható, hogy a növényvédő szerek és a biocid termékek tekintetében mi számít endokrin károsító anyagnak és mi nem – nem pedig annak eldöntése, hogy miként kell szabályozni ezeket az anyagokat. A jogalkotó a növényvédő szerekre vonatkozó 2009. évi és a biocid termékekről szóló 2012. évi jogszabályokban már megállapította a szabályozási következményeket”;

O.  az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.8.2. pontjában rögzített kizárási kritérium alapvető eleme a rendeletnek;

P.  mivel a régóta fennálló ítélkezési gyakorlat szerint az adott ügyben alapvetőnek számító szabályozási elemek elfogadása az uniós jogalkotó számára van fenntartva, és nem ruházható a Bizottságra;

Q.  mivel a Bizottság átlépte végrehajtási hatáskörét, amikor az 1107/2009/EK rendelet alapvető szabályozási elemét módosította, ellentétben a T-521/14. sz. ügyben tartott törvényszéki meghallgatáson elismert hatásköri korlátaival, a 2016. június 15-i közleményben tett kijelentéseivel és ellentétben a jogállamiság uniós alapelvével;

R.  mivel még akkor is, ha a tudományos és technikai ismeretek fejlődése megfelelő alapot nyújt a kívánt endokrin hatásmódú anyagok jóváhagyási feltételeire vonatkozó eltérés bevezetésére, ilyen eltérést csak az 1107/2009/EK rendelet módosítására irányuló, az EUMSZ 294. cikke szerinti jogalkotási eljárással lehet bevezetni;

1.  ellenzi a bizottsági rendelet tervezetének elfogadását;

2.  úgy véli, hogy e bizottsági rendelet tervezete túllépi a 1107/2009/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a rendelettervezetet, és késedelem nélkül nyújtson be új tervezetet a bizottságnak;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy az utolsó bekezdés törlésével változtassa meg a rendelettervezetet;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) A Bíróság 2015. december 16-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, T-521/14, ECLI:EU:T:2015:976.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0270.
(4) HL C 36., 2016.1.29., 85. o.
(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(6) Tekintettel arra, hogy a T-521/14. sz. ügyben született ítélet csak francia és svéd nyelven áll rendelkezésre, a szöveg magyar változatát a Parlament fordítószolgálata készítette: „az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok meghatározása csak objektív módon történhet, az adott rendszerre vonatkozó tudományos adatok fényében, minden egyéb – különösen gazdasági – megfontolástól függetlenül”.
(7) Tekintettel arra, hogy a T-521/14. sz. ügyben született ítélet csak francia és svéd nyelven áll rendelkezésre, a szöveg magyar változatát a Parlament fordítószolgálata készítette: „Ebben az összefüggésben fontos kiemelni, hogy az 528/2012/EU rendelet elfogadásával a jogalkotó mérlegelte a belső piac javításának célját és az emberi egészség, az állatok egészsége és a környezet védelmének célját, amelyet a Bizottságnak tiszteletben kell tartania, és amelyet a Bizottság nem kérdőjelezhet meg [...]. A jogalkotótól kapott felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság ezt az egyensúlyt nem kérdőjelezheti meg, és ezt a tényt az intézmény a meghallgatás során alapvetően elismerte”.


A géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójabab
PDF 288kWORD 53k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D051972 – 2017/2879(RSP))
P8_TA(2017)0377B8-0540/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D051972),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdésére, 19. cikke (3) bekezdésére és 21. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. július 17-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2017. március 1-jén elfogadott és 2017. április 6-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2013. december 10-én a Bayer Crop Science LP és az M.S. Technologies LLC az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó vagy abból álló, bármely más szójababhoz hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. március 1-jén az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. április 6-án tettek közzé(5);

C.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

D.  mivel az FG72 × A5547-127 szójababot azzal a céllal fejlesztették ki, hogy toleranciát alakítsanak ki az izoxaflutol- (5-ciklopropil-izoxazol-4-il 2-mezil-4-trifluorometilfenil keton), a glifozát- (N-(foszfonometil)-glicin) és a glufozinát-ammóniumalapú (1-foszfinotricin) gyomirtókra; mivel az említett gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia a HPPD W336 (4-hidroxil fenil-piruvát-dioxigenáz), a 2mEPSPS (5-enolpiruvil-sikimát-3-foszfát-szintetáz) és a PAT (foszfinotricin-acetiltranszferáz) proteinek expressziójával érhető el;

E.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek(6); mivel a legtöbb kritikus megjegyzés tartalmazza azt a megállapítást, hogy a 90 napos szubkrónikustoxicitás-vizsgálat híján nem lehet következtetést levonni a szóban forgó GMO emberi élelmiszerben és állati takarmányban való felhasználásával járó kockázatokról, hogy nem elégségesek az összetételről, a fenotípusos értékelésről és a toxikológiáról szóló információk, hogy a GMO és a hagyományos szójabab egyenértékűségét, illetve ennek alapján az élelmiszer- és takarmánybiztonságot illető megállapítások túlságosan koraiak, valamint hogy a szóban forgó GMO-t nem tesztelték a biztonságosságot kellően alátámasztó tudományos alapossággal;

F.  mivel egy független tanulmány azzal a következtetéssel zárul, hogy „az EFSA által végzett kockázatelemzés jelenlegi formájában nem elfogadható, mert nem azonosítja a hiányos ismereteket és a bizonytalanságokat, és nem értékeli a toxicitást vagy az immunrendszerre és a szaporítószervekre gyakorolt hatást(7);

G.  mivel a glifozát jelenlegi engedélye legkésőbb 2017. december 31-én lejár; mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glizofát rákkeltő hatásával kapcsolatosan; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy a glizofát valószínűleg nem rákkeltő, az Európai Vegyianyag-ügynökség pedig 2017 márciusában megállapította, hogy nincs szükség az anyag osztályozására; mivel a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége ezzel ellenkezőleg az emberre valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette a glizofátot;

H.  mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár(9);

I.  mivel az izoxaflutol az emberre valószínűleg rákkeltő hatású(10), bizonyos vízi szervezetekre és a nem célzott növényekre toxikus hatású, illetve az anyag, annak bomlástermékei és metabolitjai könnyen szennyezhetik a vizeket; mivel ezen aggályok miatt az anyag használatát korlátozták(11);

J.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerek alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben mindig lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket; mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik(12);

K.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerrel való permetezésből származó maradványokat az EFSA nem értékelte; mivel ezért nem lehet megállapítani, hogy az izoxaflutollal, glifozáttal és glufozináttal permetezett, géntechnológiával módosított szójabab biztonságosan felhasználható élelmiszerekben és takarmányokban;

L.  mivel a több, szelektív gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények kifejlesztése főként annak köszönhető, hogy azokban az országokban, amelyek nagymértékben termesztettek géntechnológiával módosított haszonnövényeket, gyorsan kialakult a gyomnövények glifozáttal szembeni ellenálló képessége; mivel tudományos kiadványokban a glifozáttal szemben ellenálló gyomnövények több mint 20 különböző változatát dokumentálták(13); mivel a glifozáttal szemben ellenálló gyomnövényeket 2009 óta figyelnek meg;

M.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. július 17-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,43%-át képviselő 10 tagállam szavazott mellette, míg 15 tagállam ellene, 3 pedig tartózkodott;

N.  mivel a Fellebbviteli Bizottság 2017. szeptember 14-i szavazása során ismét nem született vélemény; mivel csak az uniós lakosság 38,69%-át képviselő 11 tagállam szavazott mellette, míg 15 tagállam ellene, 2 pedig tartózkodott;

O.  mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatás nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán Juncker elnök úr is kijelentette, hogy az nem demokratikus(14);

P.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(15), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

Q.  mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(16) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növényt a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványainak teljes értékelése nélkül;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen olyan gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növényt, amelyet több gyomirtó szerrel szemben is ellenállóvá tettek, mint az FG72 × A5547-127 szójabab esetében, a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványainak sajátos kumulatív hatásainak teljes értékelése nélkül;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy írja elő a többszörös genetikai eseményekkel, például az FG72 × A5547-127 szójababbal kapcsolatos egészségügyi kockázatok sokkal mélyrehatóbb vizsgálatát;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az egészségre gyakorolt kockázatok értékelésére, a toxikológiára, valamint a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre irányuló olyan stratégiákat, amelyek a teljes élelmiszer- és takarmányláncot célozzák;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú importra szánják;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4744
(4)––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL 482, 2016.12.23., 110. o.),2015 . december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0040),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0039),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0038),2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271),2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0388),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390),2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123),2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215),2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214),2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről ((Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341),
(5) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4744
(6) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-01032
(7) http://www.testbiotech.org/en/node/1975
(8) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(9) A Bizottság (EU) 2015/404 végrehajtási rendelete (2015. március 11.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a beflubutamid, a kaptán, a dimetoát, a dimetomorf, az etoprofosz, a fipronil, a folpet, a formetanát, a glufoszinát, a metiokarb, a metribuzin, a foszmet, a pirimifosz-metil és a propamokarb hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 67., 2015.3.12., 6. o.).
(10) https://a816-healthpsi.nyc.gov/ll37/pdf/carcclassJuly2004_1.pdf
(11) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai, 27. o. http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-01032
(12) https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00267-015-0589-7
(13) https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-94-007-7796-5_12
(14) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0379.
(16) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


A géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójabab
PDF 295kWORD 55k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D051971 – 2017/2878(RSP))
P8_TA(2017)0378B8-0541/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D051971),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdésére, 19. cikke (3) bekezdésére és 21. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. július 17-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2017. február 17-én elfogadott és 2017. március 21-én közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2012. február 16-án a Dow Agrosciences LLC és az MS Technologies LLC az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó vagy abból álló, bármely más szójababhoz hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. február 17-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. március 21-én tettek közzé(5);

C.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

D.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek(6); mivel a legkritikusabb észrevételek magukban foglalják többek között azt a megállapítást, hogy „a jelenlegi kérelem és a bemutatott kockázatértékelési adatok nem nyújtanak elég információt ahhoz, hogy egyértelműen kizárható legyen az állati és emberi egészséget érintő káros hatás megléte”(7), a „fenotípusos értékelésről, az összetételről és a toxikológiáról szóló információ nem elegendő”(8) és az illetékes hatóság „további elemzést tart szükségesnek a glifozát, a 2,4-D, a glufoszinát és bomlástermékeik élelmiszer-termeléshez és takarmányozáshoz szánt vetőmagokban és takarmánynövényekben való koncentrációjának értékelésére az emberi és állati egészségre gyakorolt esetleges káros hatások kizárására”(9);

E.  mivel egy független tanulmány azzal a következtetéssel zárul, hogy „az EFSA által végzett kockázatelemzés jelenlegi formájában nem elfogadható, mert nem azonosítja azokat a pontokat, amelyekről semmilyen vagy csak bizonytalan információkkal rendelkezünk, és nem értékeli a toxicitást, az immunrendszerre és a szaporítószervekre gyakorolt hatást”; mivel ugyanez a tanulmány megállapítja, hogy „a nyomonkövetési tervet el kell utasítani, mert nem fog lényeges adatokat elérhetővé tenni”(10);

F.  mivel a DAS-44406-6 szójabab 5-enolpiruvil-sikimát-3-foszfát-szintetázt (2mEPSPS) expresszál, amely ellenállást biztosít a glifozátalapú gyomirtó szerekkel szemben, továbbá ariloxialkanoát-dioxigenáz-12 (AAD-12) fehérjét, amely ellenállást biztosít a 2,4-diklórfenoxi-ecetsavval (2,4-D) és az egyéb hasonló fenoxialapú gyomirtó szerekkel szemben, illetve foszfinotricin-acetiltranszferázt (PAT), amely ellenállást biztosít a glufoszinát-ammóniumalapú gyomirtó szerekkel szemben;

G.  mivel a glifozát jelenlegi engedélye legkésőbb 2017. december 31-én lejár; mivel továbbra is nagy a bizonytalanság a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;

H.  mivel a független kutatások során aggályok merültek fel a 2,4-D hatóanyagának az embrió fejlődését veszélyeztető, a születési rendellenességek előfordulásának és az endokrin rendszert zavaró kockázatai tekintetében(11); mivel a 2,4-D hatóanyag jóváhagyását 2015-ben meghosszabbították, a potenciális endokrin hatásra vonatkozó adatokat a kérelmező továbbra sem nyújtotta be(12);

I.  mivel a glufoszinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufoszinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár(14);

J.  mivel számos szakértő adott hangot aggályának a 2,4-D egyik bomlástermékével, a 2,4-diklórfenollal kapcsolatban, amely jelen lehet importált DAS-44406-6 szójababon; mivel a 2,4-diklórfenol ismert reprodukciós toxicitású endokrin károsító anyag;

K.  mivel a 2,4-diklórfenol – a 2,4-D közvetlen bomlásterméke – toxicitása magasabb lehet, mint magáé a gyomirtó szeré; mivel a 2,4-diklórfenolt az IARC 2B karcinogéntípusúnak minősítette, és felvette az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatos uniós stratégián belül felülvizsgálatra szoruló vegyi anyagok jegyzékére(15);

L.  mivel olajokban és zsírokban könnyen oldódik, a 2,4-diklórfenol a szójabab feldolgozása során várhatóan felgyülemlik a szójaolajban; mivel az emberek által legtöbbet fogyasztott szójatermék a szójaolaj, amely több egyéb termék mellett, néhány anyatej-helyettesítő tápszerben is megtalálható(16);

M.  mivel egy adott termékben nagyobb lehet a 2,4-diklórfenol mennyisége, mint a 2,4-D maradék mennyisége; mivel a 2,4-diklórfenol tekintetében nem létezik uniós maradékanyag-határérték (MRL);

N.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerrel való permetezésből származó maradványanyagok értékelésére nem került sor; mivel ezért nem lehet megállapítani, hogy a 2,4-D-vel, glifozáttal és glufoszináttal permetezett, géntechnológiával módosított szójabab biztonságosan felhasználható élelmiszerekben és takarmányokban;

O.  mivel a több, szelektív gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kifejlesztése főként annak köszönhető, hogy azokban az országokban, amelyek nagymértékben termesztettek géntechnológiával módosított haszonnövényeket, gyorsan kialakult a gyomnövények glifozáttal szembeni ellenálló képessége; mivel tudományos kiadványokban a glifozáttal szemben ellenálló gyomnövények több mint húsz különböző változatát dokumentálták(17); mivel a glufoszináttal szemben ellenálló gyomnövényeket 2009 óta figyelnek meg;

P.  mivel a DAS-44406-6 szójabab Unióba történő behozatala kétségkívül ahhoz vezet, hogy a termesztése a harmadik országokban fokozódik, és ezzel párhuzamosan a 2,4-D és a glufoszináttartalmú gyomirtó szerek használata is növekedik; mivel DAS-44406-6 szójababot jelenleg Argentínában, Brazíliában, az USA-ban és Kanadában termesztenek;

Q.  mivel az Unió elkötelezte magát a fenntartható fejlesztési célok mellett, amelyek magukban foglalják azt a kötelezettségvállalást, hogy 2030-ra jelentősen csökkenteni kell a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége, illetve fertőzöttsége okozta halálesetek és megbetegedések számát (3. fenntartható fejlesztési cél, 3.9. cél)(18); mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik(19);

R.  mivel az Unió elkötelezett a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránt, amelynek célja, hogy minimalizálja az ellentmondásokat és kialakítsa a szinergiákat a különféle uniós szakpolitikák között, többek között a kereskedelem, a környezet és a mezőgazdaság terén(20), annak érdekében, hogy a fejlődő országok javát szolgálja és növelje a fejlesztési együttműködés hatékonyságát(21);

S.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. július 17-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,43%-át képviselő 10 tagállam szavazott mellette, míg 15 tagállam ellene, 3 pedig tartózkodott;

T.  mivel a Fellebbviteli Bizottság 2017. szeptember 14-i szavazása során ismét nem született vélemény; mivel csak az uniós lakosság 38,78%-át képviselő 12 tagállam szavazott mellette, míg 14 tagállam ellene, 2 pedig tartózkodott;

U.  mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta a Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatás nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus(22);

V.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(23), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

W.  mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(24) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozatát;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványainak teljes értékelése nélkül;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen olyan gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt, amelyet több gyomirtó szerrel szemben is ellenállóvá tettek, mint a DAS-44406-6 szójabab esetében, a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványai sajátos kumulatív hatásainak teljes értékelése nélkül;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az egészségre gyakorolt kockázatok értékelésére, a toxikológiára, valamint a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre irányuló olyan stratégiákat, amelyek a teljes élelmiszer- és takarmányláncot célozzák;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer- és takarmánycélú importra szánják;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy teljesítse az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkéből fakadó, a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciára vonatkozó kötelezettségét;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4738
(4)––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482, 2016.12.23., 110. o.),2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0040),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0039),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0038),2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271),2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0388),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390),2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123),2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215),2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214),2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341),
(5) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4738
(6) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2012-00368
(7) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai, 1.o.
(8) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai, 52. o.
(9) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai, 87. o.
(10) http://www.testbiotech.org/node/1946
(11) http://www.pan-europe.info/sites/pan-europe.info/files/public/resources/reports/pane-2014-risks-of-herbicide-2-4-d.pdf
(12) A Bizottság (EU) 2015/2033 végrehajtási rendelete (2015. november 13.) a 2,4-D hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásának meghosszabbításáról és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról (HL L 298., 2015.11.14., 8. o.).
(13) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(14) A Bizottság (EU) 2015/404 végrehajtási rendelete (2015. március 11.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a beflubutamid, a kaptán, a dimetoát, a dimetomorf, az etoprofosz, a fipronil, a folpet, a formetanát, a glufoszinát, a metiokarb, a metribuzin, a foszmet, a pirimifosz-metil és a propamokarb hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 67., 2015.3.12., 6. o.).
(15) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai, 5. o. http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2012-00368
(16) Tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójabab engedélyezésére irányuló kérelemmel kapcsolatban, 31. o. http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2011-00052
(17) https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-94-007-7796-5_12
(18) https://sustainabledevelopment.un.org/sdg3
(19) https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00267-015-0589-7
(20) A Bizottság 2005. április 12-i közleménye a politikák fejlesztési célú koherenciájáról – a millenniumi fejlesztési célok elérése felé való haladás felgyorsításáról (COM(2005)0134).
(21) https://ec.europa.eu/europeaid/policies/policy-coherence-development_en
(22) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (Strasbourg, 2014. július 15.) és az Unió helyzetéről szóló 2016-os beszédében (Strasbourg, 2016. szeptember 14.).
(23) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0379.
(24) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


A gyermekházasságok megszüntetése
PDF 271kWORD 47k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i állásfoglalása a gyermekházasságok megszüntetéséről (2017/2663(RSP))
P8_TA(2017)0379B8-0535/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, és különösen annak 16. cikkére, valamint az emberi jogokról szóló minden más ENSZ-szerződésre és eszközre,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezményre,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 25. évfordulójáról szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény 16. cikkére,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 23. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 10. cikkének 1. bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 9. cikkére,

–  tekintettel „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: a nők és lányok életének átalakítása az EU külkapcsolatai révén (2016–2020)” című közös szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel a Tanács a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervről (2016–2020) szóló, 2015. október 26-i következtetéseire,

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel a gyermekek jogainak előmozdításáról és védelméről szóló 2017-es „Egyetlen gyermek sem hagyható figyelmen kívül” című uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a fejlesztési politikára vonatkozó európai konszenzusra, amely alátámasztja az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesítése iránti uniós elkötelezettséget, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel összhangban,

–  tekintettel az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Egyezményérnek (Isztambuli Egyezmény) 32. és 37. cikkére, valamint 59. cikkének (4) bekezdésére,

–  tekintettel az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) „Túl korai házasságkötés – Szüntessük meg a gyermekházasságokat” című 2012. évi jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Unió elkötelezett a gyermekek jogainak előmozdítása iránt, és mivel a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság ezen jogok megsértésének minősül; mivel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek és annak fakultatív jegyzőkönyveinek, illetve más vonatkozó nemzetközi szabványnak és szerződésnek megfelelően az Unió elkötelezett a gyermek jogainak a külpolitikájában való átfogó védelme és előmozdítása iránt;

B.  mivel a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerint káros gyakorlatnak minősül, és gyakran kapcsolódik hozzá a nők és lányok elleni erőszak súlyos formája, köztük a kapcsolati erőszak;

C.  mivel a gyermekházasságnak, a korai házasságnak és a kényszerházasságnak pusztító hatása van a lányok és nők jogai általános érvényesülésére, illetve a lányok egészségére, ideértve a terhességhez kapcsolódó súlyos kockázatokat és a HIV-fertőzést is; mivel ez szexuális bántalmazásnak, kapcsolati erőszaknak és akár becsületgyilkosságnak teszi ki a lányokat;

D.  mivel súlyos aggodalomra ad okot az ún. általános tilalmi szabály visszaállítása és kiterjesztése, amely megvonja a támogatást az olyan szervezetektől, mint például a UNFPA, amelyek a gyermekházasságok lányáldozatai számára családtervezési eszközöket és szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, hogy csökkentsék a HIV-vírussal való fertőzés kockázatát és a korai terhességek szövődményeit;

E.  mivel a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság a saját testük feletti rendelkezéshez és a testi épséghez való jog alapvető megsértése;

F.  mivel a gyermekházasság a kényszerházasság egy formája, hiszen a gyermekek életkoruknál fogva alapvetően nem képesek teljes, szabad és tájékozott beleegyezésüket adni a házassághoz vannak annak időzítéséhez;

G.  mivel a fejlődő országokban minden harmadik lány 18 éves kora előtt köt házasságot, és minden kilencedik pedig 15 éves kora előtt; mivel leginkább az érintett gyermekek 82%-át kivető a lányok vannak kitéve ennek a kockázatnak;

H.  mivel a gyermek menyasszonyok erős társadalmi nyomás alatt állnak, hogy bizonyítsák termékenységüket, ami miatt nagyobb valószínűséggel esnek korán és gyakran teherbe; mivel a terhességhez és a szüléshez kötőtő szövődmények alkotják a 15 és 19 év között lányok körében a legfőbb halálozási okot az alacsony és közepes jövedelmű országokban;

I.  mivel a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság a gyermekágyi halandóság magas arányához, a családtervezés alacsonyabb használatához, illetve nem kívánt terhességhez vezet, és általában egy lány oktatásának befejezését jelenti; mivel a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság megszüntetése a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend szerves része az 5. fenntartható fejlesztési cél és az 5.3 célkitűzés alatt, és mivel e házasságok kimondottan akadályozzák a nemek közötti egyenlőség elérését és a nők gazdasági szerepvállalását;

J.  mivel a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság megszüntetése az Uniónak a nők jogai és az emberi jogok előmozdítása terén való külső fellépésének egyik prioritásaként lett meghatározva;

K.  mivel a fejlődő országokban a gyermek menyasszonyok több mint 60%-a nem részesült formális oktatásban, ami a nemek közötti megkülönböztetés egy formája, és mivel a gyermekházasságok megtagadják az iskoláskorú gyermekektől a személyes fejlődésükhöz, a felnőttkorra való felkészüléshez, illetve a közösségükhöz való hozzájárulás képességéhez szükséges oktatáshoz való jogot;

L.  mivel a probléma nemcsak harmadik országokban áll fenn, hanem az Unió tagállamaiban is;

M.  mivel az Unió a közelmúltban úgy határozott, hogy csatlakozik az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Egyezményéhez (az Isztambuli Egyezményhez);

N.  mivel az Isztambuli Egyezmény a kényszerházasságot a nők elleni erőszak egy típusaként határozza meg, és kéri, hogy bűncselekménynek minősüljön, ha egy gyermeket házasságkötésre kényszerítenek, vagy ha egy gyermeket kényszerházasság kötése céljából külföldre csalnak;

O.  mivel nagyon kevés statisztika érhető el nemzeti, uniós és nemzetközi szinten az Unió tagállamaiban a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság problémája nagyságrendjének bemutatására(2);

P.  mivel a közelmúltbeli migrációs válsággal a külföldön kötött gyermekházasságok új esetei merültek fel, gyakran 14 éven aluli gyermekeket illetően;

Q.  mivel a 18 éves koruk előtt házasságot kötő gyermekek nagyobb valószínűséggel hagyják ott idő előtt az iskolát, vagy kerülnek szegénységbe;

R.  mivel a fegyveres konfliktushelyzetek és az instabilitás jelentősen növelték a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság eseteinek számát;

1.  emlékeztet a valamennyi emberi jogot magában foglaló jogokon alapuló megközelítés és a nemek közötti egyenlőség kapcsolatára, és hogy az Unió továbbra is elkötelezett az összes emberi jog előmozdítása, védelme és érvényesítése, valamint a Pekingi Cselekvési Platfom, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (CEDAW), az Isztambuli Egyezmény, illetve a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalására vonatkozó uniós cselekvési terv teljes körű és hatékony végrehajtása iránt;

2.  hangsúlyozza, hogy a gyermekházasság a gyermek jogainak megsértése, és a nők és lányok elleni erőszak egy formája; hangsúlyozza, hogy ezért azt el kell ítélni;

3.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy teljesítsék a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet, és küzdjenek hatékonyabban a káros gyakorlatok ellen, és számoltassák el a felelősöket; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy dolgozzanak együtt az ENSZ nőügyi szervezetével (UN Women), az ENSZ Gyermekalappal, a UNFPA-val és más partnerekkel, hogy felhívják a figyelmet a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság kérdésére azáltal, hogy a nők társadalmi szerepvállalását helyezik a középpontba, többek között oktatás, a gazdasági szerepvállalás és a döntéshozatalban való fokozott részvétel révén, illetve hogy valamennyi nő és lány emberi jogainak, köztük a szexuális és reproduktív egészség védelmét és előmozdítását emelik ki;

4.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy növeljék az egészségügyi szolgáltatásokhoz, köztük a szexuális és reproduktív egészségügyi és jogi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a nők és a gyermek menyasszonyok számára;

5.  felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét / a Bizottság alelnökét, hogy minden elérhető eszközzel, úgy mint fejlesztési politikákkal, programokkal és jogszabályokkal, köztük politikai párbeszéddel, emberi jogi párbeszéddel, két- és többoldalú együttműködéssel, „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiával, a GSP+ rendszerrel és minden más eszközzel küzdjön a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság gyakorlata ellen;

6.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységes jogi normákat a gyermekházasságokkal foglalkozó eljárásokkal kapcsolatban, az Isztambuli Egyezmény ratifikálása tekintetében is;

7.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy dolgozzanak együtt a harmadik országok bűnüldöző hatóságaival és igazságszolgáltatási rendszereivel, és hogy nyújtsanak képzést és technikai segítséget a korai és kényszerházasságokat tiltó, köztük a házasságkötés korhatárát meghatározó jogszabályok elfogadása és érvényesítése során;

8.  hangsúlyozza, hogy speciális rehabilitációs és segítségnyújtási intézkedéseket kell létrehozni a gyermek menyasszonyok számára, hogy képesek legyenek visszatérni az oktatásba vagy a képzésbe, és elkerülni a korai házasságokhoz kapcsolódó családi és társadalmi nyomást;

9.  hangsúlyozza, hogy költségvetési forrásokra van szükség a gyermekházasságok megelőzésének programjaira, amelyek olyan környezetet hoznának létre, ahol a lányok kiteljesedhetnek, köztük az iskolát elhagyó lányok számára oktatási, szociális és gazdasági programok, gyermekvédelmi rendszerek, lányok és nők számára létesített menhelyek, jogi tanácsadás és pszichológiai támogatás révén;

10.  üdvözli a Daphne programon belül kidolgozott, a korai, a gyermek- és a kényszerházasságok megelőzésére és az áldozatoknak való segítségnyújtásra irányuló projekteket; úgy véli, hogy meg kell erősíteni az ilyen projekteket, és azoknak további megfelelő forrásokat kell biztosítani;

11.  felhív arra, hogy különleges figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű közösségekből származó gyermekekre, és kiemeli, hogy a tudatosság növelésére, az oktatásra és a gazdasági szerepvállalásra összpontosítva kell megközelíteni a problémát;

12.  hangsúlyozza, hogy különleges eljárásokat kell kidolgozni és bevezetni a menekültek és a menedékkérők közötti gyermekek védelmének biztosítására, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek megfelelően; felszólítja a fogadó országokat, biztosítsák, hogy a menekült gyermekek teljes mértékben hozzáférjenek az oktatáshoz, és amennyire lehetséges, segítsék elő a nemzeti oktatási rendszerekbe való beilleszkedésüket és befogadásukat;

13.  különleges eljárások bevezetésére szólít fel a menekültek és a menedékkérők befogadóállomásain, hogy azonosíthassák a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság eseteit, és segítsenek az áldozatokon;

14.  hangsúlyozza, hogy a gyermekházasságok eseteinek megfelelő és harmonizált nyomon követési rendszerére van szükség az uniós tagállamokban, illetve a nemek szerint lebontott adatok gyűjtésére, hogy jobban fel lehessen mérni a probléma nagyságrendjét;

15.  kiemeli a hivatalosan elismert esetek és a segítséget kérő potenciális áldozatok esetei közötti jelentős ellentmondást, ami azt jelzi, hogy számos gyermekházasság történhet a hatóságok tudtán kívül; felhív arra, hogy a szociális munkások, a tanárok és a potenciális áldozatokkal kapcsolatban lévő más munkatársak különleges képzést és szaktudást kapjanak arra vonatkozóan, hogy hogyan azonosítsák az áldozatokat, és hogyan indítsák el az eljárást a segítségnyújtásra;

16.  felhív az Unió külső fellépését képező, a gyermekházasságot, a korai házasságot és a kényszerházasságot célzó különleges projektek és kampányok megerősítésére; hangsúlyozza, hogy különleges figyelmet kell fordítani a bővítési országokban és az európai szomszédságpolitika országaiban a tudatosságnövelő kampányokra és a nők és lányok oktatását és társadalmi szerepvállalását célzó kampányokra;

17.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak támogatnia és ösztönöznie kell a harmadik országokat annak biztosítására, hogy a civil társadalom szerepet játszhasson, és független hozzáférés biztosítására a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság gyermek áldozatai és a képviselőik számára az igazságszolgáltatáshoz, gyermekbarát módon;

18.  hangsúlyozza, hogy a humanitárius segítségnyújtás részeként támogatni kell a nemi alapú erőszak megelőzésére és a vészhelyzeti oktatásra irányuló projekteket, hogy csökkenjen a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság áldozataira nehezedő nyomás;

19.  hangsúlyozza, hogy azonosítani kell a gyermekházasságok kockázati tényezőit a humanitárius válságokban a tizenéves lányok bevonásával, és a házas lányok támogatását a válság kezdetétől fogva bele kell integrálni a humanitárius segítségnyújtásba;

20.  határozottan elítéli az ún. általános tilalmi szabály visszaállítását és kiterjesztését, illetve annak a nők és lányok globális egészségügyi ellátására és jogaira gyakorolt hatását; megismétli az Unió és a tagállamok számára tett felhívását, hogy töltsék be az USA által hagyott pénzügyi űrt a szexuális és reproduktív egészség és jogok terén, mind nemzeti, mind uniós fejlesztési alapok felhasználásával;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) HL C 289., 2016.8.9., 57. o.
(2) http://fileserver.wave-network.org/home/ForceEarlyMarriageRoadmap.pdf


Az ENSZ 2017. évi bonni (Németország) éghajlatváltozási konferenciája (COP23)
PDF 320kWORD 59k
Az Európai Parlament 2017. október 4-i állásfoglalása az ENSZ 2017-es bonni (Németország) éghajlatváltozási konferenciájáról (COP23) (2017/2620(RSP))
P8_TA(2017)0380B8-0534/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban megrendezett 11. konferenciájára (CMP 11),

–  tekintettel az UNFCCC feleinek 18. konferenciájára (COP 18) és a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, a katari Dohában 2012. november 26. és december 8. között megrendezett 8. konferenciájára (CMP 8), valamint a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második, 2013. január 1-jén kezdődő és 2020. december 31-én véget érő kötelezettségvállalási időszakot meghatározó jegyzőkönyv módosításának elfogadására,

–  tekintettel arra, hogy az ENSZ székhelyén, New Yorkban 2016. április 22-én aláírásra megnyitották a Párizsi Megállapodást, amelyet 2017. április 21-ig tartottak megnyitva, és arra, hogy 195 állam aláírta a Párizsi Megállapodást, valamint 160 állam letétbe helyezte a megerősítési okmányt,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek huszonkettedik konferenciájára (COP 22) és a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló, a felek 2016. november 15. és november 18. között Marrákesben, Marokkóban megrendezett első konferenciájára (CMA 1),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás végrehajtásáról és az ENSZ marokkói Marrákesben tartandó, 2016. évi éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 22) szóló, 2016. október 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Európa karbonszegény gazdaságra való áttérésének gyorsítása” című 2016. július 20-i bizottsági közleményre (COM(2016)0500),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. február 15-i, 2016. szeptember 30-i és 2017. június 23-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács 2017. június 19-i következtetéseire,

–  tekintettel arra, hogy Lettország és az Európai Bizottság az Európai Unió és tagállamai nevében 2015. március 6-án benyújtotta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez az EU és tagállamai tervezett nemzeti hozzájárulásait,

–  tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentésére (AR5) és összefoglaló jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2016 novemberében közzétett, a kibocsátási szakadékokról szóló 2016. évi összefoglaló jelentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban tapasztalható szakadékról szóló 2016. évi jelentésére,

–  tekintettel a G7-ek 2015. június 7–8-án a németországi Schloss Elmauban tartott csúcstalálkozóján elfogadott, „Gondolkodjunk előre! Cselekedjünk közösen!” című vezetői nyilatkozatra, amelyben a résztvevők megerősítették azon kötelezettségvállalásuk betartása melletti szándékukat, hogy 2050-ig a 2010-es szinthez képest 40–70%-kal csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, amivel kapcsolatban biztosítani kell, hogy a csökkentés közelebb legyen a 70%-hoz, mint a 40%-hoz,

–  tekintettel a G7 vezetőinek 2017. évi közleményére és különösen a G7 környezetvédelmi miniszterei bolognai ülésének közleményére,

–  tekintettel az Egyesült Államok elnöke által bejelentett azon döntésre, hogy országa kilép a Párizsi Megállapodásból,

–  tekintettel Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájára,

–  tekintettel a bonni (Németország) éghajlat-változási konferenciával (COP 23) kapcsolatosan a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000068/2017 – B8-0329/2017 és O-000069/2017 – B8-0330/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, és (2017. szeptember 8-ig) az egyezmény 197 részes fele közül 160 az ENSZ-nél letétbe helyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát;

B.  mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjára irányuló 2015. júliusi javaslat és a 2016. júliusi éghajlat-politikai csomag (amely az erőfeszítések megosztására, a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra (LULUCF) vonatkozó javaslatokra, továbbá az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiájára terjed ki) kulcsfontosságú eszközei annak, hogy eleget lehessen tenni e kötelezettségvállalásoknak, és meg lehessen erősíteni az EU globális vezető szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben;

C.  mivel a globális felmelegedés mérséklésére irányuló erőfeszítéseket nem a gazdasági növekedés előmozdítása előtt álló akadályként kell tekinteni, hanem egy új és fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás megvalósításának mozgatórugójaként;

D.  mivel az éghajlatváltozás nagyobb mértékben sújtja a fejlődő országokat, főként a kevésbé fejlett országokat és a kis fejlődő szigetországokat, amelyek nem rendelkeznek elegendő erőforrással ahhoz, hogy felkészüljenek a már zajló változásokra és alkalmazkodjanak azokhoz; mivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint e kihívást tekintve Afrika különösen kiszolgáltatott helyzetben van, és ezért különösen ki van téve a vízhiány, az igen erőteljes meteorológiai jelenségek és az élelmiszer-ellátás aszály és elsivatagosodás okozta bizonytalansága veszélyének;

E.  mivel az éghajlatváltozás fokozhatja az erőforrásokért, például az élelmiszerért, vízért, legelőterületért folyó versenyt, súlyosbíthatja a gazdasági nehézségeket és a politikai instabilitást, és a nem túl távoli jövőben a lakosság nemzeti határokon belüli és határokon átnyúló lakhelyelhagyásának egyik legnagyobb mozgatórugójává válhat; mivel ezzel összefüggésben fontos, hogy az éghajlatváltozásra visszavezethető migráció kérdése kiemelt helyen szerepeljen a nemzetközi napirendben,

F.  mivel 2015. március 6-án az EU benyújtotta az Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó tervezett uniós és nemzeti vállalásokat, amelynek értelmében 2030-ig kész legalább az 1990. évi szint 40%-ára csökkenteni a hazai ÜHG-kibocsátást;

G.  mivel egy, az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló nagyratörő politika növekedést idézhet elő és munkahelyeket teremthet; mivel azonban bizonyos magas szén-dioxid-intenzitású és magas kereskedelmi intenzitású ágazatokra negatívan hathat a kibocsátásáthelyezés akkor, ha más piacokon kevésbé nagyratörő megközelítést alkalmaznak; mivel ezért megfelelő védelmet kell nyújtani a kibocsátásáthelyezés ellen az ilyen ágazatok munkahelyeinek megóvása érdekében;

1.  emlékeztet rá, hogy az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legjelentősebb kihívás, és hogy világszerte az összes államnak és szereplőnek minden erejével dolgoznia kell az ehhez kapcsolódó problémák enyhítésén; hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás fontos lépést jelent, de még ennél is sokkal többre van szükség;

Az éghajlati cselekvés tudományos alapja

2.  emlékeztet rá, hogy az IPCC 2014. évi 5. értékelő jelentésében bemutatott tudományos bizonyítékok szerint az éghajlati rendszer felmelegedése kétségtelen tény, az éghajlat változóban van, és az emberi tevékenység a fő oka a 20. század közepe óta megfigyelhető felmelegedésnek; aggódik amiatt, hogy az éghajlatváltozás természeti és emberi rendszerekre gyakorolt széles körű és jelentős hatásai már valamennyi földrészen és óceánban nyilvánvalóak;

3.  tudomásul veszi az IPCC által, annak 5. értékelő jelentésében ismertetett globális szénköltségvetéseket, és megállapítja, hogy amennyiben a jelenlegi szinten folytatódik az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása, az az elkövetkező négy évben felemészti a globális átlaghőmérséklet növekedésének 1,5 °C-ra való korlátozásával összhangban lévő, megmaradó szénköltségvetést; hangsúlyozza, hogy a globális felmelegedés legsúlyosabb hatásainak elkerülése érdekében a Párizsi Megállapodásban elfogadottak szerint minden országnak fel kell gyorsítania a nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és az éghajlatváltozásnak való ellenállásra való átállást;

4.  ismételten hangsúlyozza, hogy a globális éghajlati cselekvést a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekre kell alapozni, továbbá üdvözli a 2030-as nemzeti hozzájárulások benyújtására vonatkozó 2020-as határidőt megelőző 2018-as támogató párbeszédet és a 2023-as első globális értékelést, amelyek alkalmat adnak az elv gyakorlatba történő átültetésére;

5.  ösztönzi az IPCC szakértői és a felek közötti párbeszédet a hatodik értékelési ciklus eredményeinek előkészítését és nyilvánosságra hozását megelőzően; üdvözli ezért azt a döntést, hogy 2018-ban IPCC-különjelentést tesznek közzé az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5°C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályákról;

A Párizsi Megállapodás ratifikálása és a kötelezettségvállalások végrehajtása

6.  üdvözli a Párizsi Megállapodás példátlanul gyors ratifikálási ütemét és gyors hatálybalépését, valamint a megállapodás teljes körű és gyors végrehajtása melletti globális elkötelezettséget, amit a marrákesi éghajlat-politikai program is kifejez; sürget valamennyi felet a megállapodás lehető leghamarabb történő ratifikálására;

7.  elégedettségének ad hangot amiatt, hogy a marrákesi COP 22 alkalmával valamennyi részes fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a politikai körülmények változásaitól függetlenül kitart a párizsi vállalások mellett;

8.  csalódottságának ad hangot Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azon bejelentése miatt, hogy az Egyesült Államok ki kíván lépni a Párizsi Megállapodásból; sajnálatát fejezi ki a visszalépést jelentő döntés miatt; rámutat, hogy a hivatalos kilépésre leghamarabb csak a 2020-ban esedékes következő amerikai elnökválasztás után kerülhet sor; üdvözli a világ különböző kormányainak határozott reakcióit, valamint a Párizsi Megállapodás teljes körű végrehajtása iránti folyamatos és megerősített támogatásukat; elégedetten veszi tudomásul, hogy az Egyesült Államok bizonyos államai, városai és vállalatai továbbra is érvényesnek tekintik magukra nézve a Párizsi Megállapodás keretében vállalt amerikai kötelezettségeket;

9.  elégedettségének ad hangot amiatt, hogy Trump elnök bejelentését követően valamennyi jelentős fél megerősítette a Párizsi Megállapodás iránti elkötelezettségét;

10.  hangsúlyozza, hogy most Európának kell vezető szerepet vállalnia a Párizsi Megállapodás védelmében, mivel ez biztosítja mind környezetünk, mind iparaink jövőjét; üdvözli, hogy az EU megerősíti majd a meglévő partnerségeket, és új szövetségekre törekszik;

11.  rámutat az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak a szilárd 2030-as éghajlat- és energiapolitikai keretet létrehozó uniós jogszabályokká történő átültetése terén az eddigiekben elért gyors előrehaladásra, és hangsúlyozza, hogy ezt a jogalkotási folyamatot 2017 végére le kívánja zárni;

12.  kitart amellett, hogy – különösen Trump elnök bejelentését követően – fontosak a kibocsátásáthelyezéssel szembeni megfelelő rendelkezések, és biztosítani kell, hogy a legjobban teljesítő, magas szén-dioxid-intenzitású és magas kereskedelmi intenzitású vállalkozások ingyen megkaphassák a szükséges kibocsátási egységeket; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kibocsátásáthelyezéssel fenyegetett ipar védelmére irányuló további intézkedések eredményességét és jogszerűségét, például a határátlépési CO2-adó kiigazítását és a fogyasztási adót, különösen az olyan országokból származó termékek tekintetében, amelyek nem tesznek eleget a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeiknek;

13.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, klímasemleges globális gazdaságra való áttérés érdekében tett kollektív globális erőfeszítés tekintetében döntő jelentőségű áttörést jelent az, hogy a Párizsi Megállapodás értelmében a részes felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy jóval 2 ºC alatti értékre korlátozzák a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti időszakhoz képest, sőt további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az 1,5 ºC-t, továbbá vállalták, hogy az évszázad közepéig méltányossági alapon egyensúlyba hozzák üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű források általi kibocsátását és gáznyelők általi eltávolítását („közel nulla kibocsátás”);

14.  emlékeztet rá, hogy a globális átlagos hőmérsékleti növekedésnek jóval kevesebb, mint 2 °C-ra történő korlátozása nem garantálja a jelentősen kedvezőtlen éghajlati hatások elkerülését; elismeri, hogy a jelenlegi vállalások még nem elégségesek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez; hangsúlyozza ezért, hogy az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának mihamarabb el kellene érnie a legmagasabb szintet, és hogy az összes részes félnek – és különösen az összes G20-országnak – fokoznia kell erőfeszítéseit és 2020-ig tovább kell fejlesztenie a nemzeti hozzájárulását a 2018-as támogató párbeszéddel összefüggésben; emlékeztet rá, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátásokat 2050-ig ki kell vezetni; úgy véli, hogy valamennyi országban nemzeti prioritásnak kell tekinteni a nemzeti hozzájárulások teljesítését és adott esetben meghaladását célzó szakpolitikák és intézkedések bevezetését, és hogy ezeket ötévente felül kell vizsgálni a törekvésekre vonatkozó, Párizsi Megállapodás szerinti mechanizmussal összhangban; elismeri ugyanakkor, hogy a belföldi kibocsátáscsökkentési stratégiák szigora és ambíciójának mértéke nem függ a naprakésszé tett nemzeti hozzájárulások benyújtásától;

15.  felszólítja valamennyi felet annak biztosítására, hogy nemzeti hozzájárulásaik legyenek összhangban a hosszú távú célkitűzésekkel, a Párizsi Megállapodás hosszú távú hőmérsékleti célkitűzésének megfelelően; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni az IPCC-nek az 1,5 ºC hatásáról és lehetőségeiről szóló különjelentése kapcsán végzett munkáját és a 2018-as támogató párbeszéd következtetéseit; emlékeztet e tekintetben a G7 kötelezettségvállalására az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó, a század közepére szóló fejlesztési stratégiáknak jóval a megállapodás szerinti 2020-as határidőt megelőzően történő benyújtását illetően; készen áll arra, hogy teljes mértékben részt vegyen az EU stratégiájának kidolgozásában a Bizottság azon elemzése alapján, amelyet „A Párizsban kijelölt út” című 2016. március 2-i közleményében (COM(2016)0110) jelentett be;

16.  hangsúlyozza a közösen a globális kibocsátás háromnegyedéért felelős valamennyi jelentős gazdaság különös felelősségét, és úgy ítéli meg, hogy az éghajlat-politikának továbbra is a G7 és a G20 kulcsfontosságú témájának kell lennie, különösen – többek között – a nemzeti hozzájárulások végrehajtása, a század közepére szóló stratégiák, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformja, a szén-dioxid-kibocsátás és a tiszta energia területén; hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van a jelentős gazdaságok miniszteri szintű kötelezettségvállalására olyan fórumokon, mint amilyen a tiszta energiával foglalkozó miniszteri találkozó;

17.  felszólítja az EU-t, hogy nemzeti hozzájárulásaiban a 2018-as támogató párbeszédet követően vállaljon kötelezettséget a 2030-ig történő további kibocsátáscsökkentésre;

18.  hangsúlyozza, hogy fontos demonstrálni az EU Párizsi Megállapodás melletti elkötelezettségét többek között a megállapodás uniós jogszabályok útján történő végrehajtásával, ideértve az uniós éghajlat-politikai rendelet társjogalkotók által történő gyors elfogadását és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről szóló irányelv felülvizsgálatát, továbbá az uniós célkitűzések és szakpolitikai eszközök időben történő bővítését; emlékeztet rá, hogy minden felet felkértek arra, hogy 2020-ig közöljék az UNFCCC titkárságával a század közepéig szóló, hosszú távú, alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású fejlesztési stratégiákat; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a megállapodásból fakadó kötelezettség betartása érdekében a COP 24-ig készítse el az EU század közepéig szóló, a nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos stratégiáját, amely költséghatékony pályát vázol fel a Párizsi Megállapodásban elfogadott, közel nulla kibocsátásra vonatkozó cél eléréséhez, a globális átlagos hőmérsékleti növekedés jóval 2 °C alatt tartása és 1,5 °C-ra való korlátozása céljából tett erőfeszítések fokozása érdekében. úgy véli, hogy ezt a folyamatot mihamarabb meg kell indítani annak érdekében, hogy átfogó eszmecserét lehessen tartani, amelyben az Európai Parlamentnek döntő szerepet kell játszania, partneri viszonyban a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a civil társadalom és az üzleti szektor képviselőivel; emlékeztet azonban arra, hogy önmagában nem kielégítő, ha csak uniós szinten tesznek lépéseket, ezért felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a többi felet is ugyanerre ösztönözzék;

19.  üdvözli a Párizsi Megállapodás kötelezettségvállalását, hogy a század második felében közel nullára csökkenti a globális kibocsátásokat; elismeri, hogy ez a legtöbb ágazat számára azt jelenti az EU-ban, hogy lényegesen korábban kell elérniük a nulla kibocsátást;

20.  úgy véli, hogy a tárgyalásoknak előrelépést kell hozniuk a Párizsi Megállapodás kulcsfontosságú elemei tekintetében, beleértve az átláthatósági keret fokozását, a világszintű helyzetfelmérés részleteit, a tervezett nemzeti vállalásokkal kapcsolatos további iránymutatást, a differenciálás, a veszteségek és a károk megértését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását és a kapacitástámogatást, az inkluzív többszintű kormányzást, valamint a végrehajtást és a megfelelés előmozdítását megkönnyítő mechanizmust; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn a Párizsi Megállapodás keretében elfogadott kötelezettségvállalásoknak, különös tekintettel az EU által az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott hozzájárulásra, valamint a finanszírozás, a technológiatranszfer és a kapacitásépítés terén nyújtott támogatására;

21.  hangsúlyozza, hogy az idő döntő tényező az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett közös erőfeszítések és a Párizsi Megállapodás betartása terén; kiemeli, hogy az EU képes rá, és felelősséggel is tartozik azért, hogy példát mutasson, és haladéktalanul megkezdje a munkát az éghajlat- és energiapolitikai céljai és azon nemzetközi szinten elfogadott cél összehangolása terén, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését 2 °C alatt tartsák, miközben erőfeszítéseket tesznek e növekedés 1,5 °C-ra való korlátozása érdekében;

22.  emlékeztet rá, hogy korai dekarbonizációra van szükség a globális átlaghőmérséklettel kapcsolatos cél eléréséhez, és hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak a lehető leghamarabb el kell érniük a csúcsértéküket; emlékeztet, hogy a globális kibocsátásokat 2050-ig vagy nem sokkal azt követően ki kell vezetni, hogy a világot olyan költséghatékony kibocsátási pályán tartsák, amely összeegyeztethető a Párizsi Megállapodásban meghatározott hőmérsékleti célkitűzésekkel; felszólítja az erre hatáskörrel rendelkező valamennyi felet, hogy hajtsák végre nemzeti dekarbonizációs céljaikat és stratégiáikat, elsőbbséget adva a szénből származó kibocsátások fokozatos csökkentésének, amely a legszennyezőbb energiaforrás, és felszólítja az EU-t, hogy e célból működjön együtt a nemzetközi partnereivel, bemutatva a bevált gyakorlatok példáit;

23.  üdvözli az UNFCCC folyamatának befogadó jellegét; úgy ítéli meg, hogy az eredményes és átlátható részvétel érdekében foglalkozni kell az érdekeltségek és az összeférhetetlenségek kérdésével; e tekintetben a folyamat valamennyi résztvevőjét arra kéri, hogy dolgozzanak ki olyan iránymutatásokat vagy eljárásokat, amelyek fokozzák a nyitottságot, az átláthatóságot és az inkluzív jelleget anélkül, hogy veszélyeztetnék az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás céljait és célkitűzéseit;

24.  felhívja az összes tagállamot a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosításának ratifikálására;

A bonni COP 23

25.  üdvözli, hogy Marrákesben kötelezettséget vállaltak a Párizsi Megállapodás részletes végrehajtási szabályainak kidolgozására irányuló munkaprogram 2018-ig történő lezárására; úgy véli, hogy a COP 23 kulcsfontosságú mérföldkő e technikai munka folyamán;

26.  reméli, hogy a COP 23 folyamán sikerül egyértelmű helyzetet teremteni a 2018-as támogató párbeszéd struktúráját illetően, mivel az kulcsfontosságú lehetőség lesz a megállapodás mérséklési célkitűzése felé tett haladás felmérésére, valamint arra, hogy 2020-ig információkkal szolgáljon a részes felek 2030-as nemzeti vállalásainak előkészítése és felülvizsgálata számára, a megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében; úgy véli, hogy az Uniónak proaktív szerepet kell vállalnia ebben az első támogató párbeszédben, hogy felmérje a közös törekvéseket és a kötelezettségvállalások teljesítése terén elért haladást; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jóval a támogató párbeszéd előtt nyújtsanak be további ÜHG-csökkentési kötelezettségvállalásokat, amelyek túlmennek a Párizsi Megállapodás szerinti jelenlegi kötelezettségvállalásokon, továbbá megfelelő módon hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvések tekintetében fennálló szakadék megszüntetéséhez az EU képességeinek megfelelően;

27.  emlékeztet rá, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedéseknek a 2020 előtti időszakban történő növelése abszolút előfeltétele a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljai elérésének, és kéri az EU-t annak biztosítására, hogy a rövid távú cselekvés maradjon a COP 23 napirendjén;

Éghajlat-finanszírozás és a végrehajtás egyéb módjai

28.  üdvözli a „100 milliárd dollárhoz vezető útitervet”, amelynek célja, hogy 2020-ig 100 milliárd dollárt mobilizáljon a fejlődő országokban végrehajtandó éghajlati cselekvésre; hangsúlyozza, hogy a mobilizálási célt a COP 21 konferencián hozott döntéssel 2025-ig meghosszabbították;

29.  üdvözli a Párizsi Megállapodás feleinek kötelezettségvállalását, miszerint a pénzügyi mozgásokat az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztésre irányuló célokhoz igazítják; úgy véli ezért, hogy az EU-nak sürgősen fel kell lépnie a fosszilis tüzelőanyagok és magas szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrák felé irányuló pénzügyi mozgásokkal szemben;

30.  elismeri a Párizsi Megállapodásban a veszteségekre és károkra vonatkozóan foglalt mechanizmus kezelésének fontosságát, és határozottan támogatja, hogy ezt a bonni COP 23 során vitassák meg;

31.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az emberi jogok továbbra is az éghajlattal kapcsolatos fellépés középpontjában álljanak, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák, hogy az alkalmazkodási intézkedésekről folytatott tárgyalások elismerjék az emberi jogok tiszteletben tartásának, védelmének és előmozdításának szükségességét, ami felöleli a nemek közötti egyenlőséget, a nők teljes körű és egyenlő részvételét, valamint a munkaerő igazságos átállásának aktív előmozdítását, megteremtve a mindenkit megillető tisztes munkát és jó minőségű munkahelyeket;

32.  üdvözli, hogy folyamatosan emelkedik az uniós éghajlat-finanszírozás szintje, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség; fontosnak tartja annak biztosítását, hogy más fejlett részes felek is járuljanak hozzá a 100 milliárd dolláros cél eléréséhez; konkrét uniós és nemzetközi kötelezettségvállalásokat szorgalmaz további finanszírozási források biztosítása érdekében;

33.  ambiciózus kötelezettségvállalásra szólítja fel a kormányokat, valamint az állami és magánkézben lévő pénzintézeteket, például bankokat, nyugdíjalapokat és biztosítótársaságokat arra vonatkozóan, hogy hitelezési és beruházási gyakorlataikat a Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében összehangolják a jóval 2°C alatti célkitűzéssel és a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásával, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos beruházásokra nyújtott exporthitelek fokozatos kivezetését is; kéri, hogy a zöld beruházásokhoz nyújtsanak egyedi állami garanciákat, valamint a zöld beruházási alapok és a zöld kötvények kibocsátói számára biztosítsanak tanúsítványokat és adókedvezményeket;

34.  elismeri, hogy a nemzeti és nemzetközi adózási rendszerekben végrehajtandó változtatások, köztük az adóterheknek a munkáról a tőkére való átterelése, a „szennyező fizet” elvének alkalmazása, a fosszilis energiaforrásokból történő tőkekivonás, a megfelelő szén-dioxid ár elengedhetetlenül fontosak az olyan köz- és magánberuházások ösztönzése szempontjából kedvező gazdasági környezet megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik az iparpolitikák fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítését;

35.  ösztönzi a fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés erősítését többek között a tervezett nemzeti vállalásokkal kapcsolatos partnerség révén annak érdekében, hogy az országok ténylegesen hozzáférhessenek a tervezett nemzeti vállalásuk teljesítésére és meghaladására irányuló politikák bevezetéséhez szükséges technikai tudáshoz és pénzügyi támogatáshoz;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezze el a párizsi megállapodás uniós költségvetést érintő lehetséges következményeinek teljes körű értékelését, és dolgozzon ki egy célzott automatikus uniós finanszírozási mechanizmust, amely megfelelő kiegészítő támogatást nyújt ahhoz, hogy az EU igazságosan részt vállaljon a 100 milliárd USD összegű nemzetközi éghajlat-finanszírozási cél teljesítésében;

37.  konkrét kötelezettségvállalásokra szólít fel az éghajlat-politika további finanszírozási forrásainak megteremtése érdekében, többek között a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetésével, a 2021 és 2030 közötti időszakban az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere bizonyos mennyiségű kibocsátási egységeinek korlátozásával, és a légi közlekedésre és a hajózásra vonatkozó uniós és nemzetközi intézkedésekből származó bevételeknek az éghajlat-politika nemzetközi finanszírozására és az Éghajlatváltozási Alapra való fordításával;

A nem állami szereplők szerepe

38.  kiemeli, hogy a nem állami szereplők egyre szélesebb köre lép fel a dekarbonizáció érdekében és azzal a céllal, hogy ellenállóbbá váljanak az éghajlatváltozással szemben; hangsúlyozza ennélfogva a kormányok, az üzleti közösség, a városok, a régiók, a nemzetközi szervezetek, a civil társadalom és a tudományos intézmények közötti strukturált és építő jellegű párbeszéd, valamint az éghajlati fellépés megtervezésébe és végrehajtásába való bevonásuk jelentőségét abban, hogy erőteljes globális fellépés induljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és ellenállóképes társadalmak létrehozása céljából, valamint hogy tanúsítani lehessen a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladást;

39.  kéri az EU-t és tagállamait, hogy az UNFCCC más részes feleivel együtt támogassanak egy olyan folyamatot, amely aktívan bevonja a nem állami szereplőket a Párizsi Megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalásokba, a nemzeti politikai átalakulások ellenére támogatja az államok nemzeti hozzájárulásainak megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket, valamint lehetővé teszi annak feltárását, hogy az említett szereplők milyen új formákban csatlakozhatnak és társulhatnak az UNFCCC keretében végzett munkához;

40.  hangsúlyozza a nem állami szereplők éghajlat-politikai cselekvési programja (NAZCA) által a nem állami szereplők – úgymint a Polgármesterek Globális Szövetsége, a Mission Innovation, az InsuResilience, a mindenki számára elérhető fenntartható energia és a nemzeti hozzájárulásokkal kapcsolatos partnerség – fellépésének elősegítése és nyomon követése terén betöltött fontos szerepet;

41.  üdvözli az éghajlatváltozás elleni küzdelem bajnokai („Climate Champions”) által a marrákesi éghajlat-politikai partnerség keretében tett erőfeszítéseket;

42.  felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy a civil társadalom valamennyi szereplőjével (intézményekkel, magánszektorral, nem kormányzati szervezetekkel és helyi közösségekkel) működjenek együtt annak érdekében, hogy kezdeményezéseket dolgozzanak ki a kulcsfontosságú ágazatokban (energia, technológiák, városok, közlekedés), valamint hogy az alkalmazkodásra és a rugalmasságra irányuló kezdeményezéseket dolgozzanak ki az alkalmazkodási problémák megoldása érdekében, különösen a vízhez való hozzáférés, az élelmezésbiztonság vagy a kockázatmegelőzés területén; felszólítja az összes kormányt és a civil társadalom valamennyi szereplőjét e cselekvési program támogatására és megerősítésére;

43.  emlékezteti az ENFCCC részes feleit és magát az ENSZ-t, hogy az egyéni fellépések éppoly fontosak, mint a kormányok és az intézmények fellépései; ezért kéri, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket olyan, a lakosság körében végrehajtandó tudatosságnövelő és tájékoztató kampányok és fellépések érdekében, amelyek rámutatnak arra, hogy milyen apró és nagy tettek járulnak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez a fejlett és a fejlődő országokban;

Valamennyi ágazat átfogó erőfeszítése

44.  üdvözli a kibocsátáskereskedelmi rendszerek globális fejlődését, amelyek négy kontinensen 18 kibocsátáskereskedelmi rendszert ölelnek fel, és a globális GDP 40%-át teszik ki; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse a kapcsolatot az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és más kibocsátáskereskedelmi rendszerek között azzal a céllal, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtése révén a jövőben nemzetközi szén-dioxid-piaci mechanizmusok jöjjenek létre az éghajlatvédelmi törekvések növelése, és egyúttal a kibocsátásáthelyezés kockázata csökkentésének elősegítése érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre garanciákat annak biztosítása érdekében, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének összekapcsolása tartósan hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és ne ássa alá az EU hazai ÜHG-kibocsátási célját;

45.  hangsúlyozza, hogy nagyobb ambícióra és fellépésre van szükség ahhoz, hogy fenntartsák a megfelelő ösztönzőket az EU 2050-re szóló éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez szükséges ÜHG-kibocsátások csökkentésére; kiemeli, hogy nem történt elégséges előrelépés a közlekedés és a mezőgazdasági ágazat ÜHG-kibocsátásainak csökkentése terén a 2020-as célokhoz képest, és hogy fokozni kell az erőfeszítéseket ahhoz, hogy ezek az ágazatok teljesítsék a kitűzött célt a kibocsátáscsökkentéshez való 2030-ig nyújtandó hozzájárulást illetően;

46.  hangsúlyozza bármilyen jövőbeli piaci megközelítés környezeti integritásának fontosságát a Párizsi Megállapodás keretében és azon túlmenően is, figyelembe véve a kockázatokat, úgymint a kétszeres beszámítást lehetővé tevő joghézagokat, a kibocsátáscsökkentés tartósságával és kiegészítő jellegével kapcsolatos problémákat, a fenntartható fejlődést érintő lehetséges negatív hatásokat és a nemzeti hozzájárulások ambiciózusságának csökkentésére irányuló torz ösztönzőket;

47.  kiemeli, hogy az ÜHG-kibocsátásra, a megújulóenergia-forrásokra és az energiamegtakarításra vonatkozó 20-20-20-as célok kulcsszerepet játszottak e folyamat elősegítésében, valamint abban, hogy a különféle környezetvédelmi iparágakban sikerült több mint 4,2 millió munkahelyet megőrizni és folyamatos növekedést elérni a válság idején;

48.  tudomásul veszi az ICAO 2016. évi közgyűlésének döntését a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó globális rendszerének (CORSIA) létrehozásáról;

49.  csalódottságának ad hangot ugyanakkor amiatt, hogy az ICAO nem jutott megállapodásra a kibocsátások csökkentéséről a CORSIA bevezetésével összefüggésben, hanem elsősorban a kompenzációra összpontosított; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyáltalán nem garantálják a kompenzáció minőségét, hogy a CORSIA alkalmazása jogilag csak 2027-től kötelező, és hogy az ICAO jelentősebb tagjai egyelőre nem vállaltak kötelezettséget az önkéntes szakaszban való részvételre, ugyanakkor pedig más jelentős kibocsátók nem kötelezték el magukat a szén-dioxid-semleges növekedés mellett, ami számos kérdést felvet a tényleges éghajlati hatásokat illetően, az eredmény pedig igencsak elmarad az Európai Unió azon várakozásaitól, amelyeket az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer követelményei végrehajtásának felfüggesztésről való döntés meghozatalakor táplált; kéri, hogy gyorsan véglegesítsenek egy határozott szabályrendszert a CORSIA gyakorlatba történő átültetése céljából, hogy nemzeti és regionális szinten valamennyi fél időben végrehajthassa és megfelelően érvényesíthesse azt; kéri továbbá a motorok teljesítményével és az üzemanyagok minőségével kapcsolatos technológiai innováció fokozását;

50.  emlékeztet rá, hogy míg az Európán belüli repülésekre továbbra is az EU ETS vonatkozik, a hatályos szabályozás bármiféle módosítása és a CORSIA gyakorlatba történő átültetése csakis a rendszer törekvési szintjének és a későbbiekben kialakítandó végrehajtási intézkedéseknek a fényében vizsgálható;

51.  tudomásul veszi a hajózásból származó ÜHG-kibocsátások csökkentésére irányuló átfogó IMO-stratégia kialakítására vonatkozó menetrendet, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának 70. ülésén fogadtak el; sürgeti az IMO-t, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban dolgozzon ki globális mechanizmust oly módon, hogy nagyra törő kibocsátáscsökkentési célt tűznek ki, valamint konkrét határidőket állapítanak meg a 2018 tavaszán elfogadandó, üvegházhatású gázokkal kapcsolatos első IMO-stratégia részeként;

52.  üdvözli az éghajlat felmelegedését okozó fluorozott szénhidrogének globális fokozatos csökkentéséről szóló kigali módosítást; úgy véli, ez konkrét lépést jelent a Párizsi Megállapodás végrehajtása felé, amely 2050-re jóval több mint 70 milliárd tonna CO2-egyenértékű kibocsátás elkerülését tenné lehetővé, ami az Amerikai Egyesült Államok éves kibocsátásának a 11-szerese, és ezért ösztönzi a Montreali Jegyzőkönyv valamennyi részes felét, hogy mindent tegyenek meg ennek gyors ratifikálása érdekében; emlékeztet arra, hogy az EU ambiciózus jogszabályokat fogadott el a fluorozott szénhidrogének 2030-ig történő 79%-os fokozatos csökkentésére vonatkozóan, mivel széles körben rendelkezésre állnak az éghajlatbarát alternatívák, és az ezekben rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki kell használni;

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia alkalmazkodás révén

53.  megjegyzi, hogy a COP 23 fidzsi elnökségének prioritásai közé tartoznak olyan területek is, ahol különös hangsúlyt kapnak az alkalmazkodással és a rezilienciával kapcsolatos cselekvések; emlékeztet rá, hogy az alkalmazkodást célzó intézkedések elkerülhetetlenül szükségesek valamennyi ország számára, ha minimálisra kívánják csökkenteni a negatív hatásokat és maradéktalanul ki kívánják használni az éghajlatváltozásnak ellenálló növekedés és a fenntartható fejlődés lehetőségeit;

54.  kéri ennek megfelelően hosszú távú alkalmazkodási célok kitűzését; emlékeztet arra, hogy a fejlődő országok – különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok – járultak hozzá legkevésbé az éghajlatváltozáshoz, de ők a legkiszolgáltatottabbak az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben, valamint ők rendelkeznek a leggyengébb alkalmazkodási képességgel;

55.  hangsúlyozza, hogy valóban integrálni kell a nemzeti fejlesztési stratégiákba az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, és ugyanakkor javítani kell a különböző kormányzati szintek és az érintett felek közötti koordinációs csatornákat; úgy véli, hogy a katasztrófakockázat-csökkentési stratégiákkal és tervekkel való koherencia is nagyon fontos;

56.  hangsúlyozza az éghajlatváltozás által kifejezetten a városokra gyakorolt hatások és ezek egyedi alkalmazkodási és mérséklési kihívásai és lehetőségei felmérésének fontosságát; úgy ítéli meg, hogy az éghajlatváltozás hatásai helyi dimenziójának kezelése során kulcsfontosságú a városok és a helyi hatóságok azon képességének megerősítése, hogy kötelezettséget vállaljanak és dolgozzanak közösségük rezilienciájáért;

57.  úgy véli, hogy az éghajlat-politikák kellően széleskörű támogatásban részesülnek, ha szociális intézkedésekkel, köztük egy igazságos átmeneti alappal egészülnek ki, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelenlegi kihívásait összekapcsolja a munkanélküliség és a bizonytalan foglalkoztatási formák elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekkel;

58.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje újra a 2013-as uniós alkalmazkodási stratégiát azzal céllal, hogy nagyobb hangsúlyt és több hozzáadott értéket kaphassanak az átfogó uniós szinten végzett alkalmazkodási műveletek a Párizsi Megállapodással való összefüggések erősítésével, illetve az alkalmazkodási műveletekkel kapcsolatos jó gyakorlatok, példák és információk tényleges megosztásának további fejlesztésével; hangsúlyozza, hogy olyan rendszereket és eszközöket kell kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik a nemzeti alkalmazkodási tervek és fellépések eredményeinek és hatékonyságának nyomon követését;

59.  emlékeztet rá, hogy az EU szárazföldi felületének 90 %-át borító mezőgazdasági földterületeket, vizes élőhelyeket és erdőket keményen sújtja az éghajlatváltozás. hangsúlyozza továbbá, hogy ez az ágazat – a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) – elnyelője és forrása is a kibocsátásoknak, és elengedhetetlen a mérséklés és a reziliencia fokozása szempontjából;

60.  emlékeztet arra, hogy a 2016. november 4-i Párizsi Megállapodás 2. cikke értelmében a megállapodás célja többek között az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztése és az üvegházhatású gázok alacsony szintű kibocsátásának támogatása az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül, és kéri a tagállamokat, hogy a pénzügyi források áramlását hozzák összhangba ezzel a célkitűzéssel;

61.  felhívja a figyelmet arra, hogy a tétlenség súlyos és gyakran visszafordíthatatlan következményekkel jár, és emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás a világ valamennyi régióját érinti különféle, de egytől egyig rendkívül pusztító formákban, amelyek következtében migrációs áramlások, halálesetek, valamint gazdasági, ökológiai és társadalmi veszteségek következnek be; kiemeli, hogy a tiszta és megújuló energetikai technológiát biztosító innováció érdekében tett összehangolt globális politikai és pénzügyi támogatás elengedhetetlen az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések eléréséhez és a növekedés ösztönzéséhez;

62.  elismeri a klímamenekült általánosan elfogadott fogalommeghatározásának kidolgozásával kapcsolatos számos nehézséget, de kéri az éghajlati okokból történő lakóhelyelhagyás és a globális felmelegedés által kiváltott katasztrófák okozta migráció jellegének és súlyosságának komoly elismerését; aggodalommal állapítja meg, hogy 2008 és 2013 között 166 millió személy kényszerült lakóhelyének elhagyására természeti katasztrófák, a tengerszint emelkedése, szélsőséges időjárási jelenségek, elsivatagosodás, vízhiány, valamint a trópusi és a kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségek terjedése miatt; felhívja a figyelmet különösen arra, hogy Afrika és a Közel-Kelet egyes részein az éghajlattal kapcsolatos fejlemények hozzájárulhatnak a politikai instabilitáshoz, a gazdasági nehézségekhez és a földközi-tengeri menekültválság kiterjedéséhez;

63.  megjegyzi, hogy az erdőirtás és erdőpusztulás a üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának 20%-áért felelős, és hangsúlyozza az erdők és az aktív fenntartható erdőgazdálkodás éghajlatváltozás mérséklésében betöltött szerepét, és azt, hogy fokozni kell az erdők éghajlatváltozással kapcsolatos alkalmazkodási kapacitásait és ellenálló képességét; hangsúlyozza, hogy a trópusi erdőkre összpontosító mérséklési erőfeszítésekre (REDD+) van szükség; hangsúlyozza, hogy ilyen erőfeszítések nélkül fennáll a veszélye, hogy a 2 °C alatti célkitűzést nem lehet megvalósítani; felhívja továbbá az EU-t, hogy növelje a fejlődő országokban az erdőirtás csökkentésére nyújtott nemzetközi finanszírozást;

A fejlődő országok támogatása

64.  hangsúlyozza, hogy a fejlődő országok is fontos szerepet játszanak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésében, valamint hogy segítséget kell nyújtani ezeknek az országoknak az éghajlatváltozás kezelésére irányuló terveik végrehajtásához, teljes mértékben kihasználva a folyamatban lévő éghajlati intézkedések, az addisz-abebai cselekvési program és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend közötti szinergiákat, a kapcsolódó fenntartható fejlődési célkitűzéseknek megfelelően;

65.  hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban, különösen Afrikában a megújuló energiák használatának fokozásával elő kell mozdítani a fenntartható energiához való általános hozzáférést; hangsúlyozza, hogy Afrika óriási természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyek képesek biztosítani a földrész energiabiztonságát; hangsúlyozza, hogy idővel, amikor a villamosenergia-összeköttetések sikeresen kiépülnek, az európai energia egy része Afrikából jöhetne;

66.  hangsúlyozza, hogy az Unió rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalattal, kapacitásokkal és globális befolyással, hogy vezető szerepet játsszon a Párizsi Megállapodás által ösztönzött globális átalakuláshoz szükséges intelligensebb, tisztább és ellenállóbb infrastruktúra kialakításában; felhívja az Uniót, hogy támogassa a fejlődő országok által az inkluzívabb, társadalmilag és környezetileg fenntarthatóbb, jólétben élő és biztonságosabb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalmakká való átalakulás terén tett erőfeszítéseket;

Ipar és versenyképesség

67.  üdvözli az európai ipar által a rá háruló kötelezettségek teljesítése és a Párizsi Megállapodásból eredő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket és az elért eredményeket, amelyek sikeressé és költséghatékonnyá tehetik az éghajlat-politikai fellépést;

68.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális prioritásként kezelendő, és valóban világszerte folytatni kell, egyúttal biztosítva az energiabiztonságot, és a gazdaság fenntarthatóságát;

69.  hangsúlyozza, hogy egy stabil és kiszámítható jogi keret, valamint az uniós és globális szinten adott egyértelmű szakpolitikai jelzések megkönnyítenék és elősegítenék az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokat;

70.  hangsúlyozza, hogy a folyamatos elkötelezettség, különösen a kulcsfontosságú globális kibocsátók részéről, nélkülözhetetlen eleme az éghajlat-politikai fellépésnek és a Párizsi Megállapodásnak; rendkívül sajnálatosnak tartja az USA kormányának bejelentését a Párizsi Megállapodással kapcsolatos álláspontjáról; határozottan üdvözli ugyanakkor, hogy jelentős amerikai vállalatok, amelyek megértik az éghajlatváltozással járó kockázatokat és az éghajlat-politikai fellépésben rejlő lehetőségeket, továbbra is támogatják a Párizsi Megállapodást;

71.  úgy véli, hogy amennyiben más jelentős gazdaságok is elzárkóznak attól, hogy az EU által vállaltakhoz hasonló kötelezettségeket vállaljanak az ÜHG-kibocsátások csökkentése terén, az európai ipar globális versenyképességének biztosítása érdekében fenn kell tartani a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket, különösen a magas kereskedelmi intenzitásnak és a magas szén-dioxid-intenzitású termelésnek kitett ágazatok esetében;

72.  üdvözli, hogy Kína, valamint az Unió energiaigényes iparágainak más fontos versenytársai bevezetik a szén-dioxid-kereskedelmet és az egyéb árképzési mechanizmusokat; úgy véli, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséig az Uniónak megfelelő és arányos intézkedéseket kell fenntartania ipara versenyképességének biztosítása és szükség esetén a kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében, figyelembe véve, hogy az energia, az ipar és az éghajlat-politika egymásba fonódnak;

73.  hangsúlyozza, hogy fontos az iparban dolgozó szakképzett munkások számának növelése, valamint a tudás és a bevált gyakorlatok terjesztése minőségi munkahelyek létrehozásának ösztönzése érdekében, szükség esetén egyúttal támogatva a munkaerő méltányos átállását;

Energiapolitika

74.  felszólítja az Uniót, hogy sürgesse a nemzetközi közösséget a konkrét intézkedések haladéktalan elfogadására, beleértve a környezeti vagy gazdasági szempontból káros támogatások fokozatos kivezetésének menetrendjét is, a fosszilis tüzelőanyagokat illetően is, mivel e támogatások torzítják a piaci versenyt, hátráltatják a nemzetközi együttműködést és akadályozzák az innovációt;

75.  hangsúlyozza az energiatakarékosság, az energiahatékonyság és a megújuló energia fontosságát a kibocsátások csökkentése, a pénzügyi megtakarítások, az energiabiztonság, valamint a kiszolgáltatott és szegény háztartások védelme és megsegítése érdekében az energiaszegénység megelőzése és enyhítése tekintetében; szorgalmazza az energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedések és a megújuló energiaforrások fejlesztésének globális előmozdítását (például a megújuló energiaforrások önellátó előállításának és felhasználásának ösztönzésével); emlékeztet arra, hogy az energiahatékonyság prioritásnak tekintése és a megújuló energiaforrások terén játszott vezető szerep az EU energiauniójának két fő célját képezik;

76.  hangsúlyozza az energiatárolási technológiák, az intelligens energiahálózatok és a keresletoldali válaszintézkedések kidolgozásának fontosságát, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy megerősödjön a megújuló energiaforrások részesedése az elektromos áram, a fűtés és a hűtés lakossági ágazataiban;

Kutatás, innováció és digitális technológiák

77.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás mérséklésével, az ahhoz való alkalmazkodást célzó politikákkal, az erőforrás-hatékonysággal, az alacsony kibocsátású technológiákkal és a másodlagos nyersanyagok fenntartható felhasználásával (körforgásos gazdaság) kapcsolatos folyamatos és megerősített kutatás és innováció kulcsfontosságú ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem költséghatékony legyen, és csökkenjen a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség; ezért globális kötelezettségvállalásokat sürget a beruházások fokozása és erre a területre való irányítása érdekében;

78.  hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez szükséges technológia fejlődéséhez egyértelmű politikai jelzésekre van szükség, beleértve az új technológiák és üzleti modellek előtt álló piaci és szabályozási korlátok csökkentését és a jól célzott állami kiadásokat is;

79.  emlékeztet arra, hogy a kutatás, az innováció és a versenyképesség az Unió energiaunióra irányuló stratégiájának öt pillére között szerepelnek; megjegyzi, hogy az Unió elkötelezett aziránt, hogy megőrizze globális vezető szerepét ezeken a területeken, ugyanakkor szoros tudományos együttműködést alakítson ki a nemzetközi partnerekkel; hangsúlyozza az erős innovációs kapacitás kiépítésének és fenntartásának fontosságát mind a fejlett, mind a feltörekvő országokban, a tiszta és fenntartható energiatechnológiák térnyerése érdekében;

80.  emlékeztet, hogy a digitális technológiák alapvető szerepet játszanak az energetikai átállás elősegítésében, az új fenntartható üzleti modellek kialakításában, valamint az energiahatékonyság és az energiatakarékosság javításában; hangsúlyozza, hogy az európai ipar digitalizálása környezeti szempontból is előnyös lehet az erőforrások hatékony felhasználása és az alapanyag-intenzitás csökkentése révén;

81.  hangsúlyozza az olyan meglévő uniós programok és eszközök – például a Horizont 2020 program – teljes körű kihasználásának fontosságát, amelyek nyitottak a harmadik országok részvétele tekintetében, különösen az energetika, az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés területén;

82.  felszólít a műholdakhoz hasonló technológiák hatékonyabb felhasználására a kibocsátásokra, a hőmérsékletre és az éghajlatváltozásra vonatkozó adatok pontos összegyűjtése céljából; rámutat különösen a Kopernikusz program hozzájárulására ezen a téren; felszólít továbbá az országok közötti átlátható együttműködésre és információmegosztásra, illetve az adatok nyitottá tételére a tudományos közösség számára;

Klímadiplomácia

83.  határozottan támogatja az EU által a klímadiplomáciára fordított folyamatos figyelmet, amely alapvető fontosságú az éghajlat-politika partnerországokban és a világszintű közvélemény körében való ismertségének növeléséhez; hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozást továbbra is a diplomáciai párbeszéd stratégiai prioritásának kell tekinteni, szem előtt tartva a legfrissebb fejleményeket és a változó geopolitikai környezetet; hangsúlyozza, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a tagállamok hatalmas külpolitikai kapacitással rendelkeznek, és vezető szerepet kell vállalniuk az éghajlatváltozással foglalkozó fórumokon; hangsúlyozza, hogy a nagyratörő és sürgős éghajlat-politikai fellépésnek, valamint a COP 21 keretében vállalt kötelezettségek végrehajtásának továbbra is prioritást kell élveznie az EU által a partnerországokkal, a G7-ekkel, a G20-akkal, valamint az ENSZ-ben és egyéb nemzetközi fórumokon folytatott magas szintű kétoldalú és biregionális párbeszédek során;

84.  ismételten hangsúlyozza azon nézetét, hogy az éghajlat-politikai célkitűzéseknek az EU külpolitikai erőfeszítései és globális menetrendje középpontjában kell lenniük; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy a Párizsi Megállapodás melletti tartós elköteleződés, továbbá a stratégia partnerekkel való, nemzeti és szubnacionális szinten történő aktív kapcsolattartás révén mutassanak példát a globális éghajlati cselekvés terén azzal a céllal, hogy létrejöhessenek és megerősödhessenek az éghajlati szövetségek, és ne törjön meg a nagyratörő éghajlatvédelmi rendszer létrehozására irányuló folyamat lendülete;

85.  sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy dolgozzanak a klímaváltozás kockázataival kapcsolatos ismeretek bővítése, illetve a kockázatelemzés és -kezelés megerősítése érdekében, továbbá világszerte támogassák az EU partnereit, hogy azok jobban megértsék, integrálják, anticipálják és kezeljék az éghajlatváltozás által a belföldi stabilitásra, a nemzetközi biztonságra és a kényszerű migrációra gyakorolt hatásokat;

86.  kötelezettséget vállal arra, hogy felhasználja nemzetközi szerepét és a nemzetközi parlamenti hálózatokban való tagságát, hogy következetesen törekedjen a Párizsi Megállapodás gyors végrehajtására;

Az Európai Parlament szerepe

87.  úgy véli, hogy az Európai Parlamentet, – mivel a nemzetközi megállapodásokhoz szükség van az egyetértésére, és társjogalkotóként központi szerepet játszik a Párizsi Megállapodás belföldi végrehajtásában – integrálni kell az uniós küldöttségbe; elvárja ezért, hogy részt vehessen az uniós koordinátorok bonni ülésein, és hogy hozzáférést kapjon minden előkészítő dokumentumhoz a tárgyalások megkezdésének időpontjától kezdve;

o
o   o

88.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye titkárságának azzal a kéréssel, hogy azt juttassák el valamennyi EU-n kívüli szerződő félnek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0383.

Jogi nyilatkozat