Index 
Elfogadott szövegek
2017. október 24., Kedd - StrasbourgVégleges kiadás
EU–Marokkó euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás ***
 A Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított „hagyományos” rumra kivetett egyes közvetett adókra vonatkozó kedvezmény alkalmazásának engedélyezése Franciaország számára *
 A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás: pénzügyi hozzájárulások *
 A furanilfentanil ellenőrzési intézkedéseknek való alávetése *
 Az uniós ifjúsági garanciarendszerek kiadásainak ellenőrzése és költséghatékonyságuk figyelése
 Bűncselekmények és büntetések a tiltott kábítószer-kereskedelem területén ***II
 A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek ***I
 Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcsere, riasztási rendszer és kockázatértékelési eljárás ***I
 Közös halászati politika: a kirakodási kötelezettség végrehajtása ***I
 A glifozát hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása
 A géntechnológiával módosított 1507 kukorica
 A géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 szójabab
 A géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepce
 Az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet: Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) finanszírozása és a sürgősségisegély-tartalék növelése
 A Rugalmassági Eszköz igénybevétele az Európai Fenntartható Fejlődési Alap finanszírozása céljából
 Vitaanyag az EU pénzügyeinek jövőjéről
 A visszaélést közérdekből bejelentők védelmére szolgáló jogszerű intézkedések
 A minimáljövedelemmel mint a szegénység elleni küzdelem eszközével kapcsolatos szakpolitikák

EU–Marokkó euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás ***
PDF 245kWORD 47k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15653/2016 – C8-0094/2017 – 2006/0048(NLE))
P8_TA(2017)0386A8-0303/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15653/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodásra(1),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0094/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A8-0303/2017),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Marokkói Királyság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 386., 2006.12.29., 57. o.


A Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított „hagyományos” rumra kivetett egyes közvetett adókra vonatkozó kedvezmény alkalmazásának engedélyezése Franciaország számára *
PDF 245kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i jogalkotási állásfoglalása a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított „hagyományos” rumra kivetett egyes közvetett adókra vonatkozó kedvezmény alkalmazásának Franciaország számára történő engedélyezéséről és a 2007/659/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 189/2014/EU tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0297 – C8-0212/2017 – 2017/0127(CNS))
P8_TA(2017)0387A8-0304/2017

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0297),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0212/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0304/2017),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás: pénzügyi hozzájárulások *
PDF 352kWORD 45k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i jogalkotási állásfoglalása a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0068 – C8-0118/2017 – 2017/0024(NLE))
P8_TA(2017)0388A8-0293/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0068),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkére és 188. cikke első bekezdésére, amelyeknek megfelelően konzultált a Parlamenttel (C8-0118/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0293/2017),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az 560/2014/EU tanácsi rendelet37 létrehozta az Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozást (a továbbiakban: BBI Közös Vállalkozás).
(1)  Az 560/2014/EU tanácsi rendelet37 létrehozta az Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozást (a továbbiakban: BBI Közös Vállalkozás) abból a célból, hogy a fenntartható bioalapú uniós ipari ágazat fejlesztésébe való beruházás növelése révén hozzájáruljon a 2014–2020 közti időszakra vonatkozó Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram végrehajtásához.
_________________
_________________
37 A Tanács 560/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 130. o.).
37 A Tanács 560/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 130. o.).
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A BBI Közös Vállalkozásnak az 560/2014/EU rendelet mellékletében meghatározott alapokmánya (a továbbiakban: alapokmány) 12. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy a BBI Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjai által a működési költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulás összege az 560/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott időszak során, azaz a BBI Közös Vállalkozás létrehozásától 2024. december 31-ig legalább 182,5 millió EUR.
(2)  A BBI Közös Vállalkozásnak az 560/2014/EU rendelet mellékletében meghatározott alapokmánya (a továbbiakban: alapokmány) 12. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy a BBI Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjai által a működési költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulás összege az 560/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tízéves időszak során, azaz a BBI Közös Vállalkozás létrehozásától 2024. december 31-ig legalább 182,5 millió EUR.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   Ez a rendelet a Bio-based Industries Consortium Aisbl (BIC) javaslatára válaszol és az egyéb közös vállalkozásokban alkalmazott legjobb gyakorlatot tükrözi. A program BBI Közös Vállalkozás általi hatékony végrehajtását és az általános jobb szabályozást továbbra is jobb együttműködés és a bioalapú láncban szerepet vállaló valamennyi érdekelt fél, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) bevonása révén kell megvalósítani.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A Bio-based Industries Consortium Aisbl (a továbbiakban: BIC), amely a BBI Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagja, továbbra is kész támogatást nyújtani a BBI Közös Vállalkozás működési költségeihez az alapokmány 12. cikkének (4) bekezdésében meghatározott összeg erejéig. Ugyanakkor alternatív finanszírozási módra tett javaslatot, amelynek értelmében a konzorciumot alkotó jogalanyok közvetve az intézkedések szintjén nyújtanának pénzügyi hozzájárulást.
(3)  A Bio-based Industries Consortium Aisbl (a továbbiakban: BIC), amely a BBI Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagja, továbbra is köteles és kész támogatást nyújtani a BBI Közös Vállalkozás működési költségeihez az alapokmány 12. cikkének (4) bekezdésében meghatározott összeg erejéig. Ugyanakkor alternatív finanszírozási módra tett javaslatot, amelynek értelmében a konzorciumot alkotó jogalanyok közvetve az intézkedések szintjén nyújtanának pénzügyi hozzájárulást.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)   E rendelet figyelembe vette a BIC által javasolt alternatív finanszírozási módot, ugyanakkor elismerte a BBI Közös Vállalkozás egyedi jellemzőit. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az említett alternatív finanszírozási módot hogyan lehetne alkalmazni más közös vállalkozásokra, különösen az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozásra.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A BBI kezdeményezés azon célkitűzése, hogy a teljes bioalapú értékláncban érdekelt felek, többek között a kkv-k, a kutatási és technológiai központok, valamint az egyetemek együttműködése révén hajtson végre tevékenységeket, csak úgy érhető el, ha lehetővé válik a BIC és az azt alkotó jogalanyok számára, hogy a pénzügyi hozzájárulást ne csak a BBI Közös Vállalkozásnak történő kifizetésként, hanem a BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott közvetett intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásként is teljesíthessék.
(4)  A BBI kezdeményezés a Horizont 2020 keretprogram prioritásaival összhangban lévő azon célkitűzése, hogy a teljes bioalapú értékláncban érdekelt felek, többek között a kkv-k, a kutatási és technológiai központok, valamint az egyetemek együttműködése révén hajtson végre tevékenységeket és az Uniót a kutatás, a demonstráció és a piaci alkalmazás bajnokává tegye a bioalapú termékek és bioüzemanyagok piacán, csak úgy érhető el, ha lehetővé válik a BIC és az azt alkotó jogalanyok számára, hogy a pénzügyi hozzájárulást ne csak a BBI Közös Vállalkozásnak történő kifizetésként teljesíthessék. A teljesítés új módja biztosítja majd, hogy a pénzügyi hozzájárulások kereskedelmileg kivitelezhetőbbé váljanak a BIC és az azt alkotó jogalanyok számára, ami várhatóan megkönnyíti pénzügyi kötelezettségeik adott határidőre való teljesítését.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   A közös vállalkozásra irányuló folyamat során a Bizottság vázolta a javasolt módosítások hatását és eredményességét, valamint az azokból levont tanulságokat. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, tekintettel a BIC azon kötelezettségére, hogy 2024. december 31-ig teljesíti pénzügyi hozzájárulását.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   A Bizottságnak a jövőben minden esetben nyilvános konzultációt kell tartania annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél elfogadja a javasolt változásokat, valamint hogy e változtatásokat a lehető legátláthatóbb és legnyíltabb módon alakítsák ki. Hasonlóképpen, a Bizottságnak el kell végeznie a javasolt intézkedések hatásvizsgálatát, hacsak a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások egyértelműen másként nem rendelkeznek.

A furanilfentanil ellenőrzési intézkedéseknek való alávetése *
PDF 245kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i jogalkotási állásfoglalása az N-fenil-N-[1-(2-feniletil)piperidin-4-il]-furán-2-karboxamid (furanilfentanil) ellenőrzési intézkedéseknek való alávetéséről szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (11212/2017 – C8-0242/2017 – 2017/0152(NLE))
P8_TA(2017)0389A8-0309/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (11212/2017),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0242/2017),

–  tekintettel az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló, 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0309/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 127., 2005.5.20., 32. o.


Az uniós ifjúsági garanciarendszerek kiadásainak ellenőrzése és költséghatékonyságuk figyelése
PDF 332kWORD 69k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása az európai uniós ifjúsági garanciarendszerek kiadásainak ellenőrzéséről és költséghatékonyságának figyeléséről (2016/2242(INI))
P8_TA(2017)0390A8-0296/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 145., 147., 165. és 166. cikkére, valamint 310. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlására(1),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) és az 1304/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott operatív programokra folyósított kiegészítő kezdeti előfinanszírozási összeg tekintetében való módosításáról szóló 2015. május 20-i 779/2015/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 3/2015. számú, „Uniós ifjúsági garancia: az első lépések megtörténtek, de kockázatok várhatók a végrehajtás során” című különjelentésére, 17/2015. számú, „Az ifjúsági munkacsoportoknak nyújtott bizottsági támogatás: az ESZA-források átirányítása megtörtént, de nem összpontosítottak kellő mértékben az eredményekre” című különjelentésére, valamint 5/2017. számú, „Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák?” című különjelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év” című, 2016. október 4-i közleményére (COM(2016)0646 és SWD(2016)0324),

–  tekintettel az Európai Bizottság Európa jövőjéről szóló fehér könyvére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0296/2017),

A.  mivel egyes tagállamokban az ifjúsági munkanélküliség továbbra is súlyos problémát jelent, az EU-ban ugyanis 2016-ban 4 millió 15 és 24 év közötti fiatalnak nem volt munkája; mivel a helyzet Unió-szerte meglehetősen eltérő;

B.  mivel az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem a Parlament, a Bizottság és a tagállamok szerinti politikai prioritás, amely hozzájárul az Unió növekedési és foglalkoztatási célkitűzéseihez;

C.  mivel a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi ráta – 2016-ban 18,8 % az EU-ban – hátrányos mind a társadalom, mind az érintett egyének számára, tartósan negatív hatást gyakorolva foglalkoztathatóságukra, jövedelmük stabilitására és karrierjük fejlődésére; mivel a gazdasági válság aránytalanul súlyosan érintette a fiatalokat, és egyes tagállamokban a fiatalok több mint egynegyede munkanélküli;

D.  mivel a fiatalok körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliség leküzdését célzó proaktív foglalkoztatáspolitikák a probléma méreteihez képest csupán szerény eredményeket voltak képes felmutatni;

E.  mivel létezik a fiatalok egy másik, nagyságát és összetételét tekintve tagállamonként rendkívül nagy különbségeket mutató csoportja is, akik nem vesznek részt az oktatás vagy szakmai képzés semmilyen formájában, és munkájuk sincs (a NEET-fiatalok), akik két kategóriába sorolhatók: a munkanélküli NEET-fiatalok közé (akik készek volnának munkába állni, és aktívan keresnek állást), illetve az inaktív NEET-fiatalok közé (akik nem dolgoznak, nem tanulnak, nem vesznek részt képzésben, és nem proaktívak az álláskeresés tekintetében).

F.  mivel uniós átlagban a NEET-fiataloknak csupán 41,9%-a fér hozzá az ifjúsági garanciához;

G.  mivel a Bizottság az európai foglalkoztatási stratégia 1997-es bevezetése számos olyan intézkedéshez nyújtott támogatást, amelynek célja a fiatalok munkavállalási és tanulási kilátásainak javítása(4), és mivel a válság következményeképpen az Unió különös súlyt fektetett a Tanács által 2013 áprilisában létrehozott ifjúsági garanciára és a 2013 végén útjára indított ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (IFK);

H.  mivel az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről (IFK) már bebizonyosodott, hogy az ifjúsági munkanélküliség leküzdését célzó leghatékonyabb és legszembetűnőbb uniós szintű fellépésnek tekinthető;

I.  mivel az oktatás ösztönzése, a fiatalok iránti munkaerőpiaci kereslet növelése és munkahelyteremtési intézkedések ösztönzése által az ifjúsági garanciarendszer és az IFK jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy EU-ban csökkent az ifjúsági munkanélküliség aránya; mivel az EU 28 tagállamában a fiatalok körében még mindig elfogadhatatlanul magas – 17,2%-os – a munkanélküliek aránya(5);

J.  mivel az európai ifjúsági garancia annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy a munkahelyük elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül valamennyi 25 év alatti (és egyes tagállamokban 30 éves vagy 30 év alatti) fiatal kapjon színvonalas állásajánlatot, illetve részesüljön további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben;

K.  mivel az ifjúsági garancia programjában meghatározott célkitűzések megvalósítása olyan külső tényezők függvénye, mint az egyes régiók gazdasági helyzete vagy termelési modellje;

L.  mivel az IFK célja, hogy segítséget nyújtson a NEET-fiatalok, a tartósan munkanélküli fiatalok, valamint olyan fiatalok számára, akik nem szerepelnek a munkakereső nyilvántartásokban, és akik lakhely szerinti régiójában az ifjúsági munkanélküliség aránya 2012-ben meghaladta a 25%-ot;

M.  mivel az IFK-nak a 2014 és 2020 közötti időszakra jóváhagyott teljes költségvetése 6,4 milliárd euró, ideértve azt a 3,2 milliárd eurót is, amely egy új külön uniós költségvetési címből származik, amelyet a meglévő Európai Szociális Alap (ESZA) keretében rendelkezésre álló nemzeti előirányzatok terhére legalább 3,2 milliárd euróval kell kiegészíteni; mivel ezt további egymilliárd euró egészíti majd ki az IFK-ra vonatkozóan a 2017 és 2020 közötti időszakra elfogadott külön költségvetési előirányzat értelmében, ami az ESZA keretében rendelkezésre álló összegekből egymilliárd euróval egészül ki a fiatalok a leginkább érintett régiókon belüli foglalkoztatásának ösztönzése céljából; mivel ebből a további összegből 500 millió eurót 2017-ben a 3/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezetben szerepeltetnek majd; mivel a program végleges előirányzatát a következő éves költségvetési eljárások során határozzák majd meg;

N.  mivel az ifjúsági garancia Európában történő végrehajtásához szükséges éves beruházás a becslések szerint 50,4 milliárd euró volt(6), ami lényegesen alacsonyabb, mint az európai fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő éves gazdasági veszteség, amely elérheti akár a 153 milliárd eurót is(7);

O.  mivel 2015-ben az IFK-fellépések mobilizálásának szándékával döntés született arról, hogy egymilliárd euróval meg kell emelni a kezdeményezés céljaira szolgáló forrásokat, ami a támogatásra jogosult tagállamok számára az eredetileg rendelkezésre álló 30%-os uniós támogatási részarány 1-1,5%-os emelését jelentette;

P.  mivel az IFK eredeti előirányzatának egészét a 2014–2015-ös időszak elejére ütemezték, és e célra a 2016-os költségvetés nem tartalmazott új előirányzatokat; mivel az IFK finanszírozásának megszakadása veszélyeztette a program sikerét;

Q.  mivel sem az uniós, sem a tagállami költségvetésből származó finanszírozás jelenlegi szintje nem elégséges a felmerült igények kielégítéséhez;

R.  mivel az ifjúsági garancia és az IFK különböző fellépéseket fed le, az ifjúsági garancia rendeltetése ugyanis a szerkezeti reform ösztönzése az oktatásban, és az ifjúsági munkanélküliség rövid távú leküzdésére szolgál, az IFK pedig finanszírozási eszköz; mivel az ifjúsági garancia finanszírozása az ESZA-ból, a nemzeti költségvetésekből és az IFK terhére történik, az IFK-ból pedig finanszírozható a közvetlen foglalkoztatás, a szakképzés, a tanulószerződéses gyakorlati képzés vagy a folyamatos oktatás az IFK célcsoportja számára a támogatásra jogosult régiókban; mivel az ifjúsági garancia mind a 28 tagállamra érvényes, az IFK-ból nyújtott támogatásra azonban csupán 20 tagállam jogosult; mivel az IFK keretében a beavatkozásnak nincsen előre meghatározott időtartama, az ifjúsági garancia igénybevételének viszont feltétele, hogy négy hónapon belül állásajánlatra kerüljön sor;

S.  mivel mennyiségi szempontból az ifjúsági garancia kihasználása egyenlőtlen, és országról országra jelentősen eltér;

T.  mivel az ifjúsági garancia végrehajtása mindeddig nem hozott egységes eredményeket, és olyan helyzetek álltak elő, amelyek megnehezítik a garancia hozzájárulásának azonosítását vagy értékelését;

U.  mivel jelentős különbségek vannak Európa régiói között; mivel egyes esetekben magas munkanélküliség jellemezte területek nem tartoznak az uniós pénzekből támogatható régiók közé NUTS szinten;

V.  mivel az ifjúsági garanciához kapcsolódó integrációs szolgáltatások végrehajtása gyakran csak részben történik meg, a támogatható résztvevők köre túlságosan korlátozott, és az állami foglalkoztatási szolgálatok (PES) fennálló kapacitásától és hatékonyságától, valamint az európai szintű eljárások gyorsaságától függ; mivel a tagállamoknak továbbra is erőfeszítéseket kellene tenniük az állami foglalkoztatási szolgálataik megerősítésére és megreformálására;

W.  mivel érdemes kiemelni az IFK-ban rejlő lehetőségeket, különösen azon tagállamok számára, amelyeket igen súlyosan érintenek a 2007 óta bekövetkezett gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok; mivel hangsúlyozni szükséges, hogy fontos megerősíteni ezt a programot, valamint uniós és nemzeti szinten egyaránt olyan további kiegészítő intézkedéseket kell kialakítani, amelyek előmozdítják az integrációt és a kohéziót, miközben javítják a nemek paritását és biztosítják a hozzáférést a technológiával kapcsolatos új munkaügyi kihívásoknak való megfelelés céljából indított képzési programokhoz;

X.  mivel az ifjúsági garancia – az ifjúságba való beruházás lévén – az eredményorientált költségvetés-tervezés példája;

Y.  mivel az Európa jövőjéről szóló bizottsági fehér könyv az ifjúsági munkanélküliség tekintetében elismeri, hogy valóban „létezik egyfajta eltolódás az EU törekvései és az azok megvalósítását lehetővé tevő képessége között”(8);

Z.  mivel az intézkedések uniós népesség körében való láthatóságának növelése érdekében az EU-nak jobban kellene reklámoznia és népszerűsítenie a célcsoportra irányuló szociálpolitikai intézkedéseket;

AA.  mivel az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzés korai volt, mert a vizsgálat tárgyát képező időszak túlságosan közel áll a nemzeti garanciarendszerek bevezetéséhez, és csak bizonyos tagállamokra korlátozódik; mivel ebből a célból hasznosabb lett volna végrehajtásuk kezdeti értékelését elvégezni az ellenőrzés megkezdése előtt;

Általános észrevételek

1.  megjegyzi, hogy a garancia alkalmazásának négy évében, 2013 és 2017 között több mint 7 százalékponttal, azaz a 2013 áprilisában mért 23,8%-ról 2013 áprilisára 16,6%a-ra csökkent az ifjúsági munkanélküliség aránya az Unióban, ami azt jelenti, hogy csaknem kétmillió fiatal került ki a munkanélküliek köréből; megjegyzi, hogy az ifjúsági garancia végrehajtása óta több mint 14 millió fiatal vett részt a garancia valamelyik programjában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes országokban e csökkenés túl nagy mértékben annak tudható be, hogy sok fiatal kénytelen volt az EU-n kívül munkát keresni, és a távozásuk okozta veszteség a következő évtizedekben súlyosan érezhető lesz majd; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy 2016 közepén még mindig 4,2 millió 25 év alatti fiatalnak nem volt munkája az EU-ban (ez az érintett lakosságcsoport 18,8%-ának felel meg); nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy használják fel a rendelkezésre álló uniós támogatást e régóta fennálló helyzet kezelésére; felhívja az Uniót és a tagállamokat olyan stratégiák bevezetésére, amelyek színvonalas képzési lehetőségek létrehozása és tartós munkahelyek teremtése révén minden egyes tagállamban képesek kielégíteni a munkaerőpiac igényeit és szükségleteit;

2.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia fontos szerepet játszik az olyan intézkedések támogatásában, amelyek segítik a munkanélküli fiatalokat a foglalkoztatásban való hosszú távú részvételhez szükséges készségek, tapasztalatok és tudás megszerzésében és abban, hogy vállalkozók lehessenek, továbbá lehetőséget biztosít a strukturális munkaerőhiány kezelésére is;

3.  kiemeli, hogy az oktatás és karrier-tanácsadás fontos szerepet játszik abban, hogy ellássa a fiatalokat a munkaerőpiacon szükséges munkamorállal és készségekkel; mindazonáltal rámutat arra, hogy az oktatásnak nemcsak a munkaerőpiaci igényekhez igazodó készségeket és kompetenciákat kellene biztosítania, hanem a fiatalok egyéni fejlődéséhez és kibontakozásához is hozzá kell járulnia, hogy proaktív és felelős polgárokká váljanak; ezért hangsúlyozza az állampolgári ismeretek oktatásának szükségességét az oktatási rendszer egészében, a formális és a nem formális oktatási módszereket is ideértve;

4.  megállapítja, hogy a munkanélküliség aránya magasabb az alacsonyabb életkorú és az alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező fiatalok esetében, de ezt a tendenciát a válság tovább súlyosbította azáltal, hogy a képesítés nélküli, 25 évesnél idősebb fiatalok is egyre nehezebben jutnak munkához, így a fiataloknak már ezt a csoportját is egyre inkább fenyegeti az a veszély, hogy ha nem sikerül megfelelő képzésben részesülniük, akkor anyagilag súlyosan kiszolgáltatottá válnak;

5.  megjegyzi, hogy bár történt előrelépés e téren, a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok hozzáférése a foglalkoztatási közszolgáltatásokhoz továbbra sem kielégítő, és hogy leginkább a fiatalok e csoportjára jellemző (a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok mellett), hogy nem regisztráltatják magukat munkakeresőkként;

6.  mély aggodalommal tölti el, hogy a NEET-fiatalok kikerültek az oktatás és a munkaerőpiac világából, és sok esetben ez nem az ő hibájuk; tisztában van azzal, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó finanszírozási rendszerek végrehajtására szolgáló meglévő operatív programokon keresztül a fiataloknak éppen ezt a rétegét a legnehezebb mozgósítani, mivel túl sok ilyen program nem kínál megfelelő, fenntartható jövedelmet vagy méltányos munkakörülményeket; véleménye szerint a 2017 és 2020 közötti időszakban különös figyelmet kell fordítani e korosztályra, biztosítva az ifjúsági garancia fő célkitűzéseinek teljesítését;

7.  rámutat arra, hogy az ifjúsági garancia által támogatott intézkedéseknek a hosszú távú hatás elérése érdekében azokat a strukturális kihívásokat is kezelniük kell, amelyekkel a NEET-fiatalok szembesülnek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ifjúsági garanciarendszerek még nem értek el minden olyan fiatalt, aki elhagyta az iskolarendszert vagy munkanélkülivé vált; ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti költségvetéseikbe illesszenek be célzott pénzügyi kötelezettségvállalásokat e strukturális kihívások kezelésére; arra ösztönzi az uniós társfinanszírozásra nem jogosult régiókat, hogy vegyenek részt az ifjúsági garanciában;

8.  hangsúlyozza, hogy a NEET-fiatalok integrációjához egyaránt szükség van a rendelkezésre álló források hatékonyságának fokozására, e források növelésére, valamint a tagállamok nagyobb részvételére és erőteljesebb mozgósítására;

9.  a fiatalok valamennyi csoportjának jobb elérése érdekében szorgalmazza a finanszírozási csatornák helyi, regionális és nemzeti szintekre is kiterjedő megosztását; megjegyzi továbbá, hogy a helyi és regionális hatóságok már most is nagyon aktívak, és a különböző politikai irányvonalak integrálása révén támogatni kell őket a fiatalokra irányuló fellépéseikben;

10.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia pozitívan járult hozzá az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséhez 2012 óta, az ifjúsági munkanélküliség aránya azonban továbbra is elfogadhatatlanul magas; üdvözli ezért, hogy a társjogalkotóknak sikerült megállapodniuk az IFK 2020-ig történő meghosszabbításában; megjegyzi azonban, hogy az ifjúsági munkanélküliség makacsul fennmaradhat, ezért a következő többéves pénzügyi keretben a folytonosság és a költséghatékonyság biztosítása érdekében figyelembe kell venni;

11.  hangsúlyozza, hogy az IFK rendeltetése nem csupán a munkahelyteremtés fellendítése a fiatalok számára, hanem a tagállamok támogatása is abban, hogy megfelelő rendszereket állítsanak fel a fiatalok igényeinek felmérése és az azoknak megfelelő támogatás céljával; hangsúlyozza azért, hogy az ifjúság garanciát és az IFK-t a jövőben azon az alapon kell értékelni, hogy mennyire eredményesen járulnak hozzá a tagállamok által a fiatalok támogatását célzó rendszerek kiépítéséhez és továbbfejlesztéséhez;

12.  emlékeztet arra, hogy az ifjúsági garancia részesül az ESZA és az IFK által nyújtott uniós pénzügyi támogatásból, amely kiegészíti a nemzeti hozzájárulásokat; támogatja az Unió közös stratégiai keretének részeként az egymástól való tanuláson, a hálózatépítési tevékenységeken és a technikai segítségnyújtáson keresztül végzett tervezési munkát;

13.  üdvözli, hogy az IFK finanszírozását az időszak elejére, 2014-re és 2015-re ütemezték, és hogy az eredeti előfinanszírozás összegét megnövelték azzal a céllal, hogy biztosított legyen a források gyors mozgósítása;

14.  üdvözli, hogy az IFK intézkedései több mint 1,4 millió fiatalnak nyújtottak segítséget, és hogy a tagállamok támogató műveleteinek értéke 4 milliárd euróra bővült;

15.  emlékeztet rá, hogy az IFK sikere összefügg a tagállamok jó gazdasági kormányzásával, mivel kedvező üzleti környezet, a kis- és középvállalkozások ösztönzése, valamint a gazdaság igényeihez igazított oktatási és tudományos rendszerek nélkül elképzelhetetlen a munkahelyteremtés és a magas szintű ifjúsági munkanélküliség hosszú távú megoldása;

16.  elismeri az ifjúsági garancia és az IFK fiatalok foglalkoztatására gyakorolt hatásáról szóló számvevőszéki különjelentést, és megjegyzi, hogy a Tanács ajánlásának elfogadása után több mint három évvel az ifjúsági garancia még nem teljesíti az elvárásokat; tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, mely szerint lehetetlen minden NEET-fiatalt kizárólag az uniós költségvetésből származó forrásokkal elérni; megjegyzi, hogy a jelenlegi helyzet nem tükrözi az ifjúsági garancia bevezetése által keltett várakozásokat, nevezetesen azt, hogy biztosítsa, hogy valamennyi NEET-fiatal négy hónapon belül színvonalas képzési vagy foglalkoztatási ajánlatot kapjon;

17.  emlékeztet a NEET-fiatalok munkaerőpiacra vonzásával kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre; ajánlja, hogy a Bizottság, a tagállamok és a nemzeti állami foglalkoztatási szolgálatok fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy több inaktív (munkát nem kereső) fiatalt vonjanak be az ifjúsági garancia rendszereibe, és a munkaerőpiacon tartsák őket azután is, hogy a vonatkozó támogatási intézkedések futamideje lejárt;

18.  megjegyzi, hogy az IFK rendeltetése a 25 év alatti NEET-fiatalok támogatása, akik általában nem részesülnek semmilyen foglalkoztatási vagy oktatási támogatásban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az IFK elfogadása kihat az ESZA más programokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásaira, és hangsúlyozza, hogy a kifejezetten az IFK-ra elkülönített forrásokat legalább ugyanolyan mértékben ki kell egészíteni ESZA-finanszírozással;

19.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a rendelkezésére álló IFK/ESZA-források ne helyettesítsék a tagállami közkiadásokat, a közös rendelkezésekről szóló rendelet (1303/2013/EU rendelet) 95. cikkével és (87) preambulumbekezdésével és az addicionalitás elvével összhangban; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciához hasonló programok nem helyettesíthetik a tagállamoknak a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelem és a fenntartható munkaerőpiaci integráció érdekében tett erőfeszítéseit;

20.  hangsúlyozza az érdekelt felek, mint például az állami és adott esetben a magán foglalkoztatási szolgálatok, az oktatási és képzési intézmények, a munkaadók, az ifjúsági szervezetek és a fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek közötti együttműködés megerősítésének fontosságát a teljes NEET-népesség elérése érdekében; ösztönzi az érdekelt felek szorosabb bevonását partnerségi megközelítés révén az ifjúsági garancia tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe; az oktatási intézmények és a vállalkozók közötti fokozott együttműködés fokozását kéri a strukturális munkaerőhiány kezelése érdekében; megismétli azt az elképzelést, hogy a partnerségi megközelítés célja a célpopuláció jobb elérése és a minőségi ajánlatok biztosítása;

21.  emlékeztet rá, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint az ifjúsági garanciának az EU mind a 28 tagállamában történő hatékony megvalósítása évente hozzávetőlegesen 45 milliárd euró költséggel járna; úgy véli, hogy e forrás befektetésnek tekintendő, mivel – amennyiben hatékonyan kerül felhasználásra – jelentős csökkenést fog eredményezni az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos költségek terén;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy részletezze az IFK-hoz történő nemzeti hozzájárulásokat, amelyek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslését figyelembe véve az egyes tagállamok részéről szükségesek az ifjúsági garancia hatékony végrehajtása érdekében;

23.  megjegyzi, hogy az illetékes irányító hatóságok kijelölésének késedelme miatt az IFK végrehajtása is elhalasztódott, és úgy véli, hogy ez az IFK jogalapját érintő kudarc, amely hátráltatja azt az eredeti törekvést, hogy a kezdeményezés gyors végrehajtását a finanszírozásnak a támogatási időszak elejére történő ütemezésével kell biztosítani;

24.  úgy véli, hogy szükség van a finanszírozás diverzitásának és hozzáférhetőségének elősegítésére, a jövőbeli szakpolitikai és szolgálati reformok végrehajtása során szem előtt tartva a hatékony költségkezelést;

25.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az intézkedéseket a helyi környezet igényeihez igazítsák annak érdekében, hogy a helyi munkaadók képviselői, a helyi képzési szolgáltatók és a helyi hatóságok szorosabb bevonása révén is növeljék hatásukat; felhív a finanszírozási csatornák diverzifikálására helyi, regionális és nemzeti szinten egyaránt, annak érdekében, hogy a kezdeményezés valamennyi NEET-fiatalt elérje;

26.  emlékeztet rá, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben az IFK finanszírozását új előirányzatok révén kell megoldani, nem pedig meglévő költségvetési előirányzatok átcsoportosítása által; elvárja, hogy a következő többéves pénzügyi keret ambiciózus politikai kötelezettségvállalással induljon;

27.  úgy véli, hogy az ifjúsági garancia megfelelő felhasználásának egyik előfeltétele a helyi szintű foglalkoztatási közszolgáltatások hatékony működése;

28.  nyomatékosan kéri, hogy a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatain belül mihamarabb biztosítsanak célzott szakértelmet és képességeket azon fiatalok támogatása tekintetében, akik munkanélkülivé válásukat vagy hivatalos oktatási rendszerben való részvételük megszakadását követően négy hónapon belül nem képesek munkát találni; ösztönzi az üzleti világ és az ágazati egyesületek hathatósabb bevonását a program végrehajtásába;

29.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban a NEET-fiatalok zöme még nem férhet hozzá az ifjúsági garancia rendszeréhez, többek között azért, mert általában nem szerepelnek az állami foglalkoztatási szolgálatok nyilvántartásaiban; kéri a Tanácsot annak fontolóra vételére, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok meglévő hálózatának igénybevételével folytatódjék az egymástól tanulás azzal a céllal, hogy a NEET-fiatalok elérését és támogatását szolgáló bevált gyakorlatok alapján stratégiák szülessenek;

30.  üdvözli az Európai Számvevőszék 5/2017. számú különjelentését, és nyomatékosan felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait annak érdekében, hogy növeljék az ifjúsági garancia rendszereinek kiterjedését és hatékonyságát;

31.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia pozitív hatásának fellendítése érdekében támogatni kellene az egyablakos ügyintézés fejlesztését, biztosítandó, hogy a fiatalok számára valamennyi szolgáltatás és iránymutatás egyetlen helyszínen legyen elérhető;

32.  megállapítja, hogy az ifjúsági garanciarendszerek láthatóságának hiánya megnehezítheti, hogy eljussanak valamennyi fiatalhoz; javasolja a valamennyi helyi partnerrel, többek között az ifjúsági szervezetekkel közösen szervezett helyi kampányok finanszírozási lehetőségeinek bővítését, valamint a fiatalok számára a programba történő regisztrálást lehetővé tevő platformok kidolgozásának támogatását; javasolja, hogy az ifjúsági garanciával kapcsolatos tájékoztatás legyen mindenki számára hozzáférhető és érthető;

33.  kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak állásajánlataik jó színvonaláról; hangsúlyozza, hogy az állásajánlatoknak például meg kell felelniük a résztvevők profiljának és a foglalkoztatási igényeknek, lehetővé téve a fenntartható és hosszú távon is lehetséges munkaerőpiaci integrációt;

34.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb tagállam még nem adott konkrét meghatározást a „színvonalas állásajánlat” fogalma tekintetében; nyomatékosan kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az Európai Unió Foglalkoztatási Bizottsága (EMCO) keretében használják fel a meglévő hálózatokat e fogalom közösen elfogadott jellemzőinek kidolgozására, figyelembe véve az európai szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét, az európai szociális partnerek „Közös szemlélet kibontakoztatása a tanulószerződéses gyakorlati képzés tekintetében” című közös nyilatkozatát, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát a bizonytalan munkaviszonyt érintő ügyekben; ezenfelül nyomatékosan kéri a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy e jellemzők egy olyan ajánlaton alapuljanak, amely megfelelő a résztvevő képzettségi szintjének és profiljának, illetve a munkaerőpiaci szükségleteknek, és olyan munkalehetőségeket kínáljanak, amelyek a megélhetést biztosító jövedelmet és szociális védelmet nyújtanak, esélyt adnak a továbblépésre, és fenntartható, kiegyensúlyozott munkaerőpiaci integrációt tesznek lehetővé; üdvözli a Számvevőszék 5/2017. sz. különjelentésében megfogalmazott ajánlást, amely szerint nagyobb figyelmet kell fordítani az állásajánlatok minőségének javítására;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy az EMCO-val együttműködve tegyen javaslatot az ifjúsági garancia keretében kínált jövőbeli ajánlatok minőségi kritériumaira vonatkozó normákra; kiemeli, hogy az ilyen ajánlatok számára meg kell határozni egy minőségi normákat tartalmazó minőségi keretet;

36.  megjegyzi, hogy a minőségi állásajánlatok, valamint a legfeljebb 24 éves fiatalok folyamatos foglalkoztatására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében humán, technikai és finanszírozási szinten egyaránt jelentősen több erőforrásra van szükség; üdvözli, hogy az ifjúsági garanciából adható támogatás igénybevételének feltételeként előírt maximális korhatárt több tagállam felemelte 30 évre;

37.  támogatja annak biztosítását, hogy az ifjúsági garancia által érintett fiatalok továbbra is hozzájáruljanak és hozzáférjenek a tagállamukban fennálló szociális és foglalkoztatásvédelmi rendszerekhez, ezáltal felelősséget ruházva valamennyi érintett félre, így a fiatalokra és különösen a munkaadókra egyaránt;

38.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia által támogatott intézkedések valószínűleg eredményesebbek és hatékonyabbak, ha fenntartható munkalehetőségekkel és bérnövekedés biztosításával segítenek a fiataloknak belépni a munkaerőpiacra;

39.  hangsúlyozza, hogy a NEET-fiatalok heterogén és sokszínű csoportot alkotnak, és a programok sokkal eredményesebbek és költséghatékonyabbak, ha meghatározott kihívások kezelésére irányulnak; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy egyértelmű célkitűzésekkel rendelkező, átfogó stratégiákra van szükség, melyek célja a NEET-fiatalok valamennyi csoportjának elérése; hangsúlyozza, hogy személyre szabott megoldásokat kell nyújtani a helyi és regionális körülmények figyelembevételével, például a helyi munkaadók képviselői, a helyi képzési szolgáltatók és a helyi hatóságok szorosabb bevonása révén; felhívja a tagállamokat, hogy tervezzék meg minden egyes jelölt egyéni pályáját, és eközben biztosítsák az állami foglalkoztatási szolgálatok számára azt a rugalmasságot, amelyre a profilalkotási modellek kiigazításához van szükségük;

40.  felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki megfelelő tájékoztatási stratégiákat, és fokozzák a teljes NEET-népesség, különösen a jelenlegi rendszerek hatálya alól kimaradó inaktív NEET-fiatalok azonosítására irányuló erőfeszítéseiket azzal a céllal, hogy nyilvántartásba vegyék őket, és hogy meghatározott időközönként (6, 12 és 18 hónap után) kísérjék figyelemmel az ifjúsági garanciarendszereket elhagyó fiatalok helyzetét a tartós munkaerőpiaci integráció előmozdítása érdekében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy személyre szabott megoldásokat nyújtsanak a fiatalok sokszínű csoportja részére, és hogy a nyilvántartásba nem vett fiatalokat kulcsfontosságú célcsoportnak tekintsék; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a rendelkezésre álló ESZA-források ne helyettesítsék a közkiadásokat, és megjegyzi, hogy a NEET-fiatalok hatékony munkaerőpiaci integrációjának előfeltétele a megfelelő gazdasági növekedés;

41.  kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy még az ifjúsági garancia keretében tervezett rendszerek működésbe helyezése előtt értékeljék a hiányosságokat és végezzenek piacelemzéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a jövőbeli kilátásokat nem kínáló, értelmetlen továbbképző tanfolyamokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket;

42.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegyenek fontolóra proaktív átmeneti kezdeményezéseket, például karriertervezési és pályaorientációs tanácsadást, munkaerőpiaci tájékoztatást és támogató szolgáltatásokat az iskolákban és az egyetemek pályaválasztási szolgálatainál annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára a munkába állást, felvértezve őket az átmeneti időszak és a karrierépítéshez szükséges készségekkel;

43.  megállapítja, hogy az ifjúsági garanciarendszerek láthatóságának hiánya megnehezítheti, hogy eljussanak valamennyi fiatalhoz; intézkedéseket javasol az érintett helyi partnerekkel, többek között az ifjúsági szervezetekkel közösen szervezett helyi kampányok finanszírozási lehetőségeinek bővítésére, valamint a fiatalok programra történő jelentkezését lehetővé tevő platformok létrehozásának támogatására; javasolja, hogy az ifjúsági garanciával kapcsolatos tájékoztatás legyen mindenki számára hozzáférhető és érthető;

44.  megjegyzi, hogy régóta kihívást jelent, hogy a készségek nem felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek; kéri a Bizottságot, hogy e kérdés kezelése érdekében az EMCO keretében mozdítsa elő a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, illetve a tagállamokban működő érdekelt felek körében;

45.  úgy véli, hogy a strukturális munkaerőhiányhoz kapcsolódó problémákat meg lehetne oldani az egyéni képességek jobb feltárása és a nemzeti oktatási rendszerek hiányosságainak kijavítása révén; hangsúlyozza, hogy a fiatalok nagyobb mobilitása javíthatná készségeiket, és a végzettségek elismerésével együtt segíthetne a fennálló földrajzi strukturális munkaerőhiány kezelésében; ösztönzi a tagállamokat, hogy e tekintetben vegyék igénybe nagyobb mértékben az EURES-t;

46.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható munkahelyek teremtésében az IKT-készségek nagy potenciált jelenthetnek, ezért felszólítja a tagállamokat arra, hogy az ifjúsági garancia megvalósítására vonatkozó terveikbe foglaljanak bele az IKT-/digitális készségek fejlesztésére irányuló tényleges intézkedéseket is;

47.  rámutat arra, hogy a fiatalok különböző csoportjainak nyújtott szolgáltatások terén változatosabb és testre szabottabb megközelítésre van szükség a szelektív vagy diszkriminatív gyakorlatok elkerülése érdekében; felszólít a többféle akadállyal szembenéző és a munkaerőpiactól legtávolabb lévő fiatalok fokozottabb, akadálymentesebb és elkötelezett elérésére; hangsúlyozza e tekintetben az ifjúsági garancia egyéb politikákkal, többek között a megkülönböztetés elleni politikákkal történő hatékony összehangolásának, és az ifjúsági garancia keretében ajánlott beavatkozások bővítésének fontosságát;

48.  úgy véli, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliséget kiemelt kérdésként kell kezelni az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) jövőbeni operatív programjainak kezdetétől fogva;

Végrehajtás és nyomon követés

49.  tudomásul veszi, hogy az ifjúsági garancia végrehajtásának nyomon követése az európai szemeszter, az EMCO által végzett felülvizsgálatok, valamint az EMCO és a Bizottság által közösen kidolgozott külön mutatórendszer révén történik; kéri a Tanácsot, hogy támogassa a tagállamokat az adatközlés javításában;

50.  megállapítja, hogy ha egy tagállamban egy program lebonyolításának potenciális költsége nem ismert, előfordulhat, hogy a program nem jut a végrehajtásához és céljai eléréséhez elegendő forráshoz; felszólítja a tagállamokat, hogy az Európai Számvevőszék különjelentésében foglalt ajánlásnak megfelelően adjanak átfogó képet az ifjúsági garancia végrehajtásának költségeiről;

51.  hangsúlyozza, hogy a szükséges források elosztása és a teljes finanszírozás felmérése fontos az ifjúsági garanciarendszerek sikeres végrehajtásához, figyelembe véve, hogy a teljes finanszírozás értékelését akadályozhatják a fiatalokat célzó, különböző típusú nemzeti szintű intézkedések közötti különbségtétel tekintetében felmerülő nehézségek;

52.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson pontosabb tájékoztatást az ifjúsági garancia költséghatékonyságáról és a program tagállamokon belüli végrehajtásának nyomon követéséről, és erről évente készítsen átfogó jelentést;

53.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtása során tapasztalt nehézségek megvitatása és megoldása érdekében hatékony mechanizmusokra van szükség; hangsúlyozza, hogy a tagállamok részéről erőteljes, mégis valószerű és elérhető politikai és pénzügyi kötelezettségvállalásra van szükség az ifjúsági garancia teljes körű végrehajtásához, többek között korai beavatkozási mechanizmusok, a munka minősége, további oktatási és képzési ajánlatok, egyértelmű támogathatósági kritériumok és a megfelelő érdekelt felekkel partnerség kialakítása biztosításával; hangsúlyozza, hogy ezt hatékony segítség biztosításával, szükség esetén az adminisztratív képességek erősítésével, a helyi körülmények figyelembevételével, a készségek fejlesztésének megkönnyítésével és megfelelő ellenőrzési és értékelési struktúrák kialakításával kellene megtenni az említett intézkedések során és végrehajtásuk után;

54.  felszólít az európai szemeszteren belül az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásnak való megfelelés hatékony, többoldalú felügyeletére, és – ahol szükséges – az országspecifikus ajánlások kezelésére;

55.  megismétli az ifjúsági garancia megvalósítására irányuló valamennyi tagállami tevékenység nyomon követése iránti elkötelezettségét, és felhívja az ifjúsági szervezeteket, hogy folyamatosan tájékoztassák a Parlamentet a tagállami intézkedésekről készített elemzéseikről; nyomatékosan kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vonják be az fiatalok érintett képviselőit a politikai döntéshozatalba; emlékeztet arra, hogy az ifjúsági szervezeteknek az ifjúsági garancia kommunikációjába, végrehajtásába és értékelésébe történő bevonása elengedhetetlen az ifjúsági garancia sikeréhez;

56.  megjegyzi, hogy a tagállamokban az IFK végrehajtásában – főként eljárási és strukturális okokból – bizonyos késedelmek tapasztalhatók; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az IFK céljaira rendelkezésre álló előfinanszírozást a tagállamok csak alacsony szinten veszik igénybe; ragaszkodik ezért ahhoz, hogy az illetékes tagállami hatóságok sürgősen tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az ifjúsági munkanélküliség leküzdésének céljaira rendelkezésre álló forrásokat időben és maradéktalanul felhasználják; úgy véli, hogy a tagállamoknak nemzeti költségvetéseikbe további pénzügyi kötelezettségvállalásokat kell beilleszteniük e strukturális kihívások kezelésére;

57.  üdvözli, hogy a Bizottság a tagállamok meglévő rendszerei alapján együttműködik a tagállamokkal a nyomon követés és a jelentéstétel jó gyakorlatainak meghatározása és terjesztése terén; emlékezteti a Bizottságot, hogy továbbra is alapvető fontosságú az adatok összehasonlíthatósága e célokból;

58.  javasolja, hogy a Bizottság folytassa a nyomon követés és a jelentéstétel területén bevált gyakorlatok meghatározását és terjesztését, lehetővé téve a tagállamok eredményeinek következetes és megbízható ismertetését és összehasonlító értékelését, többek között minőségi szempontból is; javasolja különösen, hogy – többek között az ifjúsági garanciarendszerből kilépő kedvezményezettek további sorsának nyomon követése révén is – rendszeresen rendelkezésre álljanak jó minőségi statisztikai adatok, lehetővé téve a tagállamok számára realisztikusabb és hatékonyabb ifjúsági politikák megvalósítását annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen az olyan résztvevők száma, akik úgy hagyják el a programot, hogy nem profitálnak belőle;

59.  felszólítja a Bizottságot, hogy szilárdítsa meg azt a módszert, amellyel a tagállamok végrehajtják az ifjúsági garancia keretében elfogadott programokat, és vezessen be átlátható, átfogó és nyílt adatokon alapuló ellenőrzési rendszert, amely lefedi a költséghatékonyságot, a strukturális reformokat és az egyéneket célzó intézkedéseket;

60.  javasolja előzetes elemzés elvégzését minden egyes tagállamban, konkrét célokat, küszöbértékeket és időhatárokat szabva meg az ifjúsági garanciarendszerek felhasználása alapján elvárt eredmények tekintetében, és javasolja a finanszírozás megkettőzésének elkerülését;

61.  ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását az EMCO és az európai foglalkoztatási stratégia kölcsönös tanulási programja révén; rámutat e tekintetben a legkiszolgáltatottabb csoportok aktiválását célzó kölcsönös tanulás fontosságára;

62.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ifjúsági garancia kedvezményezettjeire, felhasználására és eredményeire vonatkozó adatok gyérek és gyakran ellentmondásosak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az IFK keretében fennmaradt finanszírozás nyomon követése kisebb igazgatási terhekkel járó és gyakrabban frissített rendszerekben történjen;

63.  kéri, hogy az IFK eredményeit a tagállamokban végrehajtott reformokat, a programnak köszönhetően elsajátított ismereteket és készségeket mérő konkrét mutatók meghatározása, valamint a felkínált állandó munkaszerződések száma alapján állapítsák meg; javasolja továbbá, hogy a választott szakmán belüli mentorok tapasztalata feleljen meg az érintett pályázók számára szükséges készségeknek;

64.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyék hatékonyabbá nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereiket, hogy az ifjúsági garancia céljait számszerűsíthetőbbé tegyék, és elősegítsék a fiatalokra irányuló, nagyobb mértékben a tényeken alapuló szakpolitikák kidolgozását, és különösen javítsák az ifjúsági garanciából kilépő résztvevők nyomon követését, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék azon kilépések számát, amelyek célja ismeretlen, illetve adatokkal rendelkezzenek minden résztvevő további helyzetéről; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatásait, valamint a tagállamokat, hogy vizsgálják felül alapelveiket és céljaikat a valósnál jobb értéket mutató eredmények kockázatának a lehető legkisebbre való csökkentése érdekében;

65.  elismeri, hogy egyes tagállamokban az ifjúsági garancia a szakpolitikai változások és a jobb koordináció hajtóerejévé vált a foglalkoztatás és az oktatás terén; hangsúlyozza a következők fontosságát: realisztikus és mérhető célok kitűzése a politikák és keretrendszerek, mint például az ifjúsági garancia előmozdítása, a fő kihívások és a leküzdésükre szolgáló megfelelő cselekvési tervek azonosítása, valamint e kihívások értékelése terén, kellő tekintettel a foglalkoztathatóság javítására; megjegyzi, hogy bizonyos esetekben nehéz volt azonosítani és értékelni az ifjúsági garancia eddigi hozzájárulását, és hogy a tagállamokat jó minőségű statisztikákkal kellene segíteni realisztikus és hatékony ifjúsági politikák kialakításában hamis elvárások táplálása nélkül;

66.  elismeri, hogy számos tagállam jelentős erőfeszítéseket tett az ifjúsági garancia végrehajtása érdekében; megjegyzi azonban, hogy a legtöbb reformot még nem hajtották teljesen végre, különösen az ifjúsági garancia kialakítása, végrehajtása és az intézkedések értékelése érdekében a szociális partnerekkel és a fiatalokkal létrehozandó partnerségek, valamint a fiatalok érvényesülését gátló számos akadály elhárításának támogatása tekintetében; arra a következtetésre jut, hogy az ifjúsági garancia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében hosszú távon jelentős erőfeszítésekre és pénzügyi forrásokra van szükség;

67.  úgy véli, hogy az ifjúsági garancia ismételt igénybevétele nem állhat szemben a munkaerőpiacon való aktív részvétel szellemével és az állandó jellegű foglalkoztatásba való átmenet céljával; felhívja a Tanácsot, hogy használja ki a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát arra, hogy megfelelő forrásokat juttasson az ifjúsági garanciának; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalok, beleértve a 30 éven aluliakat, a profiljukhoz és képzettségi szintjükhöz, valamint a munkaerőpiaci kereslethez igazodó, színvonalas ajánlatokat kapjanak tartós foglalkoztatás kialakítása és az ifjúsági garancia ismételt igénybevételének megakadályozása érdekében;

68.  úgy véli, hogy az ifjúsági garancia hatékonyságának értékelése érdekében minden vonatkozást meg kell vizsgálni, többek között az ár-érték arányt is; tudomásul veszi az ILO és az Eurofound korábbi becsléseit, és kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg vagy frissítse ezeket az előrejelzéseket;

69.  szorgalmazza az ifjúsági garancia hatékonyságának valamennyi tagállamban történő értékelését, hogy ezáltal el lehessen kerülni a fiatalok egyes vállalatok általi kizsákmányolását, amelyek színlelt képzési mechanizmusokat használnak arra, hogy igénybe vehessék az állam által finanszírozott munkaerőt; ezért javasolja az érintett fiatalok foglalkoztatási helyzetének a program alkalmazása utáni nyomon követését, valamint olyan mechanizmusok létrehozását, amelyek a programban való további részvétel feltételeként előírják az érintett – akár állami, akár magánszektorbeli – munkaadók számára, hogy a szakmai gyakorlatok egy bizonyos minimális hányadát munkaszerződésekké alakítsák;

70.  megjegyzi, hogy az Európai Bizottság 2017 végéig befejezi az IFK értékelését, és számít a sikeres végrehajtáshoz szükséges módosítások gyors bevezetésére; hangsúlyozza az IFK teljesítménye folyamatos értékelésének fontosságát az érintett érdekeltek, köztük az ifjúsági szervezetek részéről;

71.  hangsúlyozza, hogy mutatók és intézkedések egész csomagját kell bevezetni mind a közmunkaprogramok, mind pedig az ifjúsági garancia hatékonyságának értékelése és nyomon követése tekintetében, mert bár ilyen rendszer kialakítására vonatkozóan már kezdettől léteztek rendelkezések, még mindig sok a hiányosság e téren;

72.  kéri, hogy a program résztvevőit megfelelően tájékoztassák arról, hogy milyen eljárásokat kell követni az eszközzel való visszaélés esetén, és kéri intézkedések foganatosítását annak biztosítása érdekében, hogy a program résztvevői az eredeti tervnek megfelelően szükséges védelemben részesüljenek;

73.  felszólít az európai és nemzeti szinten elosztott pénzeszközök felhasználásának hatékony és átlátható ellenőrzésére, nyomon követésére és az erről való jelentéstételre a visszaélések és az erőforrások pazarlásának megakadályozása érdekében;

Szükséges javítások

74.  hangsúlyozza, hogy ambiciózus programozásra és stabil – mind uniós, mind tagállami költségvetésből származó – finanszírozásra támaszkodó hosszú távú kötelezettségvállalásra van szükség annak érdekében, hogy az Európai Unióban minden NEET-fiatal teljes mértékű részvétele biztosítva legyen;

75.  emlékeztet a kormányzás valamennyi szintje (EU, tagállamok és helyi szervezetek) közötti együttműködés és a Bizottság által nyújtott technikai segítség fontosságára az ifjúsági garancia hatékony végrehajtása terén;

76.  hangsúlyozza, hogy a családok aktív bevonásával magas színvonalú, egész életen át tartó karrier-tanácsadást kell kialakítani, illetve továbbfejleszteni, hogy segítsük a fiatalokat abban, hogy jobb döntéseket hozzanak tanulmányaik és szakmai pályafutásuk tekintetében;

77.  megjegyzi, hogy a Bizottság 2016. októberi közleményében azt a következtetést vonta le, hogy javítani kell az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés hatékonyságát; véleménye szerint e törekvés sikeréhez fenntartható módon biztosítani kell a NEET-fiatalok munkaerőpiaci integrációját, olyan célokat tűzve ki, amelyek a NEET-fiatalok csoportjainak sokféleségét figyelembe véve egyedi és logikus beavatkozásokat foglalnak magukban minden egyes célzott alcsoport tekintetében; megjegyzi, hogy a NEET-fiatalok fenntartható integrációját célzó más ESZA-programok kiegészítő jellegű felhasználása növelhetné a hatékonyságot;

78.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az elvárások kielégítése során reális és elérhető célokat és küszöbértékeket tűzzenek ki, vizsgálják meg a különböző eltéréseket, a rendszerek működtetésének megkezdése előtt végezzenek piacértékelést, javítsák az ellenőrzést és a bejelentési rendszert, valamint az adatok minőségét is annak érdekében, hogy az eredményeket hatékony módon mérni lehessen;

79.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy biztosítsák minden olyan fiatal munkavállaló sikeres integrációját, aki munkanélküli, illetve nem fér hozzá megfelelő képzési vagy oktatási kínálathoz; hangsúlyozza, hogy a fenntartható eredmények biztosítása érdekében az ifjúsági garanciának a meglévő tényekre és tapasztalatokra kell épülnie, és hosszú távon folytatódnia kell; hangsúlyozza, hogy ez megköveteli az aktív munkaerőpiaci politikák számára uniós és tagállami szinten rendelkezésre álló közforrások növelését;

80.  felhívja a tagállamokat, hogy végezzék el saját ifjúsági garanciarendszerük költségeinek megfelelő értékelését, realisztikus és elérhető célok kitűzésével kezeljék az elvárásokat, mozgósítsanak további forrásokat honi költségvetésük terhére, és növeljék közszolgálataik finanszírozását annak érdekében, hogy azok képesek legyenek az IFK-val összefüggő további feladataik teljesítésére;

81.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák nyomonkövetési adatok szolgáltatását az eredmények hosszú távú fenntarthatóságának minőségi és mennyiségi szempontból történő értékelése érdekében, és segítsék elő a nagyobb mértékben a tényeken alapuló ifjúságpolitikák kidolgozását; az adatgyűjtés, többek között a nemekre lebontott adatok gyűjtése átláthatóságának és következetességének fokozását kéri minden tagállamban; aggodalommal állapítja meg, hogy az ifjúsági garanciából való „pozitív kilépések” tartóssága romlott(9);

82.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen részletes elemzést a tagállamok által bevezetett intézkedések hatásairól, válassza ki a leghatékonyabb megoldásokat, majd azok alapján nyújtson ajánlásokat a tagállamok részére azt illetően, hogy miként érhetnek el jobb eredményeket és nagyobb hatékonyságot;

o
o   o

83.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL C 120., 2013.4.26., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.
(3) HL L 126., 2015.5.21., 1. o.
(4) Az egyéb hasonló intézkedések között szerepel a 2010 szeptemberében indított, „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés, a 2011 decemberében indított, „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés, valamint a 2012 januárjában indított, „Ifjúsági munkacsoportok” kezdeményezés.
(5) 2017. márciusi adatok: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/8002525/3-02052017-AP-EN.pdf/94b69232-83a9-4011-8c85-1d4311215619
(6) A fiatalok társadalmi befogadása (Eurofound 2015).
(7) Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő („NEET”) fiatalok: Jellemzők, költségek és politikai válaszok Európában (Eurofound 2012).
(8) Fehér könyv Európa jövőjéről, 13. o.
(9) Az Európai Számvevőszék 5/2017 sz. különjelentése


Bűncselekmények és büntetések a tiltott kábítószer-kereskedelem területén ***II
PDF 247kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i jogalkotási állásfoglalása a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10537/1/2017 – C8-0325/2017 – 2013/0304(COD))
P8_TA(2017)0391A8-0317/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10537/1/2017 – C8-0325/2017),

–  tekintettel a brit alsóház és a brit lordok háza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 21-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0618) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 67a. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0317/2017),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 177., 2014.6.11., 52. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2014. április 17., P7_TA(2014)0454.


A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek ***I
PDF 1144kWORD 140k
Az Európai Parlament 2017. október 24-én elfogadott módosításai a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0157 – C8-0123/2016 – 2016/0084(COD))(1)
P8_TA(2017)0392A8-0270/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
Cím
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a CE-jelöléssel ellátott növénytápláló termékek forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról
(E módosítás, melynek révén a „termésnövelő termék” kifejezést a „növények tápanyagellátását szolgáló termékek” kifejezés váltja fel, a teljes szövegre vonatkozik. A társjogalkotók jóváhagyása esetén a szövegben mindenütt át kell vezetni a szükséges módosításokat, az alábbi módosítások megfelelő szövegrészeit is beleértve.)
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A trágyák belső piacon történő forgalmazását a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet15 – amely szinte kizárólag bányászott vagy vegyileg előállított, szervetlen anyagokból származó műtrágyákra vonatkozik – részben harmonizálta. Emellett szükség van az újrafeldolgozott vagy szerves anyagok trágyázási célú felhasználására is. Meg kell állapítani az ilyen újrafeldolgozott vagy szerves anyagokból előállított trágyáknak a belső piac egészében történő forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételeket a további használatukra irányuló fontos ösztönző biztosítása érdekében. A harmonizáció hatályát ezért ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az újrafeldolgozott és a szerves anyagokra is vonatkozzon.
(1)  A trágyák belső piacon történő forgalmazását a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet – amely szinte kizárólag bányászott vagy vegyileg előállított, ásványi anyagokból származó műtrágyákra vonatkozik – részben harmonizálta. Emellett szükség van az újrafeldolgozott vagy szerves anyagok trágyázási célú felhasználására is. Meg kell állapítani az ilyen újrafeldolgozott vagy szerves anyagokból előállított trágyáknak a belső piac egészében történő forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételeket a további használatukra irányuló fontos ösztönző biztosítása érdekében. Az újrahasznosított tápanyagok fokozott használatának előmozdítása is elősegítené a körforgásos gazdaságot és lehetővé tenné a tápanyagok erőforrás-hatékonyabb általános felhasználását, miközben csökkentené az Unió harmadik országokból származó tápanyagoktól való függőségét. A harmonizáció hatályát ezért ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az újrafeldolgozott és a szerves anyagokra is vonatkozzon.
_________________
_________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendelete a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.).
15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.).
(A módosítás a „szervetlen” kifejezés „ásványi anyagok” kifejezéssel való helyettesítésére vonatkozó horizontális technikai módosítást is magában foglalja. A társjogalkotók jóváhagyása esetén a szövegben mindenütt át kell vezetni a szükséges módosításokat, az alábbi módosítások megfelelő szövegrészeit is beleértve.)
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  Az élelmiszerekben található tápanyagok a talajból származnak; az egészséges és tápanyagokban gazdag talaj egészséges és tápanyagokban gazdag növényeket és élelmiszereket eredményez. A gazdálkodók számára a szerves és a szintetikus trágyák széles skálájának kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy javíthassák talajukat. Amennyiben a talajban nincsenek meg vagy kimerülnek a tápanyagok, a növények nem jutnak elegendő tápanyaghoz, és előfordulhat, hogy vagy megállnak a növekedésben, vagy nem rendelkeznek tápértékkel emberi fogyasztás céljára.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   Az állati trágya és a gazdaságokban keletkező komposzt hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a gazdálkodóknak fel kell használniuk a „felelős mezőgazdaság” jegyében folytatott gazdálkodásból származó termékeket, és előnyben kell részesíteniük a helyi elosztási csatornákat, a bevált mezőgazdasági és környezetvédelmi gyakorlatokat, és be kell tartaniuk az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, ilyen például a nitrátokról szóló irányelv és a vízről szóló keretirányelv. Ösztönözni kell a helyszínen és a szomszédos mezőgazdasági vállalkozásokban előállított trágyák használatának előnyben részesítését.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagok rendelkezhetnek az e rendelet funkció szerinti termékkategóriáiban ismertetett funkciók közül többel is. Amennyiben egy adott termésnövelő anyag esetében csak egy ilyen funkciót jelölnek meg, elegendő, ha az anyag megfelel az adott funkciót ismertető, funkció szerinti termékkategória követelményeinek. Ha azonban egy adott termésnövelő anyag esetében egynél több ilyen funkciót jelölnek meg, a szóban forgó CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyag kettő vagy több termésnövelő anyag keverékének tekintendő, és a keveréket alkotó minden termésnövelő anyag tekintetében biztosítani kell a funkcióra vonatkozó követelményeknek való megfelelést. Ezért egy funkció szerinti külön termékkategóriát kell létrehozni e keverék lefedése érdekében.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Azok a gyártók, akik olyan CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagot vagy anyagokat használnak, amelyeknek megfelelőségértékelését saját maguk elvégezték vagy azt egy másik gyártó elvégezte, kérhetik, hogy ezt a megfelelőségértékelést vegyék alapul. Az adminisztratív terhek minimálisra csökkentése érdekében az így létrejött CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyag kettő vagy több termésnövelő anyag keverékének tekintendő, és a keverékre vonatkozó kiegészítő megfelelőségi követelmények megállapításakor a kevert jelleg következtében indokolt szempontokra kell szorítkozni.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekben előforduló szennyező anyagok – például kadmium – potenciálisan veszélyesek lehetnek az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre, mivel felhalmozódnak a környezetben, és bekerülnek az élelmiszerláncba. Ezért határértéket kell megállapítani az ilyen termékekben való előfordulásukra. Ezen túlmenően a biohulladékból származó, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekben a szennyező anyagok – elsősorban polimerek, valamint fém és üveg – előfordulását vagy meg kell gátolni, vagy pedig a technikailag lehetséges mértékben korlátozni kell azáltal, hogy a külön gyűjtött biohulladékban feldolgozás előtt e szennyeződések kimutatásra kerülnek.
(8)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekben előforduló szennyező anyagok – például kadmium –, amennyiben ezen anyagokat nem megfelelően használják, potenciálisan veszélyesek lehetnek az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre, mivel felhalmozódnak a környezetben, és bekerülnek az élelmiszerláncba. Ezért határértéket kell megállapítani az ilyen termékekben való előfordulásukra. Ezen túlmenően a biohulladékból származó, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekben a szennyező anyagok – elsősorban polimerek, valamint fém és üveg – előfordulását vagy meg kell gátolni, vagy pedig a technikailag lehetséges mértékben korlátozni kell azáltal, hogy a külön gyűjtött biohulladékban feldolgozás előtt e szennyeződések kimutatásra kerülnek.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Azon tagállamok számára, amelyek már szigorúbb nemzeti határértékekkel rendelkeznek a műtrágyákban lévő kadmiumra vonatkozóan, a bevezetési időszak során lehetővé kell tenni, hogy fenntartsák ezen határértékeket mindaddig, amíg az Unió többi része eléri a törekvés azonos szintjét.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)   A foszfáttartalmú termésnövelő termékeknek az e rendelet követelményeinek való megfelelését megkönnyítendő és az innováció elősegítése érdekében elegendő ösztönzést kell nyújtani a vonatkozó technológiák fejlesztéséhez, különösen a kadmiummentesítés technológiáinak terén, valamint a kadmiumban gazdag veszélyes hulladékok kezelése terén a Horizont 2020, a LIFE program, a körforgásos gazdaságra vonatkozó pénzügyi támogató platform, az Európai Beruházási Bank révén és adott esetben egyéb pénzügyi eszközök keretében rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználásával. A Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az az ösztönzőkről és a kadmiummentesítésre szánt uniós finanszírozásról.
Módosítás 395
Rendeletre irányuló javaslat
8 c preambulumbekezdés (új)
(8c)  A Bizottságnak ... [e rendelet alkalmazásának kezdő napja]-tól/től mechanizmust kellene létrehoznia a kadmium valamennyi típusú foszfáttartalmú műtrágyából való kivonását lehetővé tévő technológiákat, továbbá az olyan alternatív megoldási lehetőségeket célzó kutatás és innováció finanszírozásához való hozzáférés megkönnyítése érdekében, amelyek ipari léptékű alkalmazás esetén is fenntarthatók gazdaságilag és a keletkező hulladék kezelését is biztosítják.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az e rendelet valamennyi követelményének megfelelő termékek számára lehetővé kell tenni a belső piacon való szabad mozgást. Ha egy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék egy vagy több összetevője az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet18 hatálya alá tartozik, de a gyártási láncban olyan szintre kerül, ahol a továbbiakban nem jelent semmiféle jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot („az előállítási lánc végpontja”), felesleges adminisztratív tehernek minősülne, ha a termékre továbbra is az említett rendelet rendelkezései vonatkoznának. Az ilyen termésnövelő termékekre ezért nem vonatkozhatnak az említett rendelet követelményei. Az 1069/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(9)  Az e rendelet valamennyi követelményének megfelelő CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagok számára lehetővé kell tenni a belső piacon való szabad mozgást. Ha egy vagy több összetevő az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet18 hatálya alá tartozó, állati melléktermékből származó termék, de a gyártási láncban olyan szintre került, ahol a továbbiakban nem jelent köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot („az előállítási lánc végpontja”), felesleges adminisztratív tehernek minősülne, ha a termékre továbbra is az említett rendelet rendelkezései vonatkoznának. Az ilyen termésnövelő termékekre ezért nem vonatkozhatnak az említett rendelet követelményei. Az 1069/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
_________________
_________________
18 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
18 Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Minden releváns, állati mellékterméket tartalmazó összetevő esetében az 1069/2009/EK rendeletben foglalt eljárásnak megfelelően meg kell határozni az gyártási lánc végpontját. Ha az ezen rendelet keretében szabályozott gyártási folyamat már a végpont elérése előtt megkezdődik, mind az 1069/2009/EK rendelet, mind pedig e rendelet folyamatkövetelményei alkalmazandók a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekre, vagyis amennyiben mindkét rendelet ugyanazt a paramétert szabályozza, a szigorúbb követelmény az alkalmazandó.
(10)  Ami az 1069/2009/EK rendelet szerinti, állati melléktermékből származó termékeket is magában foglaló egyes összetevő-kategóriákat illeti, minden releváns, állati mellékterméket tartalmazó összetevő esetében az említett rendeletben foglalt eljárásnak megfelelően meg kell határozni a gyártási lánc végpontját. A műszaki fejlesztések kihasználása, a gyártók és a vállalkozások számára történő további lehetőségek biztosítása, és az állati melléktermékekből származó tápanyagok, például az állati trágya jobb kihasználásának lehetővé tétele érdekében azon állati melléktermékek feldolgozási módszereinek és hasznosítási szabályainak kidolgozását, amelyek tekintetében végpont került megállapításra a gyártási láncban, a jelen rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul meg kell kezdeni. Ami a feldolgozott állati trágyát tartalmazó vagy abból álló termésnövelő termékeket illeti, meg kell határozni a trágya felhasználásának végső időpontjára vonatkozó kritériumokat. Az összetevő anyagok kategóriáinak további állati melléktermékekkel történő kibővítése vagy kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Amennyiben az említett végpont elérése még a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyag forgalomba hozatala előtt, de az e rendelet által szabályozott gyártási folyamat elindítása után következik be, mind az 1069/2009/EK rendelet, mind pedig e rendelet folyamatkövetelményei alkalmazandók az uniós termésnövelő anyagokra, vagyis amennyiben mindkét rendelet ugyanazt a paramétert szabályozza, a szigorúbb követelmény az alkalmazandó.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   A műtrágyák előállítására a tagállamokban már széles körűen használt állati melléktermékek esetében szükségtelen késedelem nélkül és legkésőbb egy évvel e rendelet hatálybalépésének dátumát követően meg kell határozni a végpontot.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek egy vagy több összetevője az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozik, és még nem érte el a gyártási láncban a végpontot, félrevezető lenne, ha a termék CE-jelöléséről e rendelet rendelkezne, mivel az ilyen termék forgalmazására az 1069/2009/EK rendelet követelményei vonatkoznak. Ezért ezeket a termékeket ki kell zárni e rendelet hatálya alól.
(12)  Azoknak az állati melléktermékeknek vagy belőlük származó termékeknek a forgalmazására, amelyek esetében nem határoztak meg végpontot a gyártási láncban, vagy a meghatározott végpont elérésére a forgalmazás időpontjában még nem került sor, az 1069/2009/EK rendelet követelményei vonatkoznak. Ezért félrevezető lenne, ha e rendelet előírná a termék CE-jelölését. Az ilyen állati melléktermékekből vagy a belőlük származó ilyen termékekből álló, illetve az ilyen termékeket tartalmazó anyagokat ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv20 szerinti egyes hasznosított hulladékok esetében piaci keresletet mutattak ki ezek termésnövelő termékként való felhasználása iránt. Ezen túlmenően bizonyos követelmények szükségesek a visszanyerési művelet során bemeneti anyagként használt hulladék, a kezelési folyamatok és technológiák, valamint a visszanyerési művelet eredményeként kapott termésnövelő termékek tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy e termékek alkalmazása nem hat általában károsan a környezetre vagy az emberi egészségre. A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek esetében e követelményeket e rendeletben kell megállapítani. Ezért e termékek – amint megfelelnek az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek – a továbbiakban nem tekintendők hulladéknak a 2008/98/EK irányelv értelmében.
(13)  A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyes hasznosított hulladékok – például a struvit, a bioszén és a hamualapú termékek – esetében piaci keresletet mutattak ki ezek termésnövelő termékként való felhasználása iránt. Ezen túlmenően bizonyos követelmények szükségesek a visszanyerési művelet során bemeneti anyagként használt hulladék, a kezelési folyamatok és technológiák, valamint a visszanyerési művelet eredményeként kapott termésnövelő termékek tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy e termékek alkalmazása nem hat általában károsan a környezetre vagy az emberi egészségre. A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek esetében e követelményeket e rendeletben kell megállapítani. Ezért e termékek – amint megfelelnek az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek – a továbbiakban nem tekintendők hulladéknak a 2008/98/EK irányelv értelmében, és ennek megfelelően az ilyen hasznosított hulladékot tartalmazó vagy ilyen anyagokból álló termékek számára lehetővé kell tenni a belső piachoz való hozzáférést. A jogi egyértelműség biztosítása, a műszaki fejlesztések kihasználása és az értékes hulladékáramok gyártók általi nagyobb mértékű kihasználására irányuló ösztönzők további előmozdítása érdekben a tudományos elemzéseket és az e termékekre vonatkozó hasznosítási követelmények uniós szintű meghatározását a jelen rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul meg kell kezdeni. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek gyártásához felhasználásra engedélyezett összetevők tekintetében szükségtelen késedelem nélkül tágabb vagy további kategóriákat határozzon meg.
_________________
_________________
20 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
20 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék összetevőjeként a gyártók jelenleg felhasználnak egyes iparágak meghatározott ipari folyamataiból származó melléktermékeket, társtermékeket vagy újra feldolgozott termékeket. A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek összetevői esetében az összetevő-kategóriákkal összefüggő követelményeket e rendeletben kell megállapítani. Adott esetben ezek az anyagok – amint megfelelnek az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek – a továbbiakban nem tekintendők a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladéknak.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Egyes anyagok és keverékek – amelyeket általában agronómiai adalékanyagoknak hívnak – javítják a trágyában lévő tápanyag tápanyagleadási tulajdonságait. Azoknak az anyagoknak és keverékeknek, amelyeket azzal a szándékkal forgalmaznak, hogy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekhez adják hozzá őket, e célból bizonyos hatásossági kritériumoknak kell megfelelniük, melyek biztosítása az érintett anyagok és keverékek gyártóinak felelőssége; ezért ezek az anyagok és keverékek az e rendelet hatálya alá tartozó, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeknek tekintendők. Ezen túlmenően az ilyen anyagokat és keverékeket tartalmazó, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeknek teljesíteniük kell bizonyos hatásossági és biztonságossági kritériumokat. Ezeket az anyagokat és keverékeket ezért a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek összetevőiként kell szabályozni.
(14)  Egyes anyagok és keverékek – amelyeket agronómiai adalékanyagoknak hívnak – javítják a trágyában lévő tápanyag tápanyagleadási tulajdonságait. Azoknak az anyagoknak és keverékeknek, amelyeket azzal a szándékkal forgalmaznak, hogy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekhez adják hozzá őket, e célból bizonyos hatásossági, biztonságossági és környezetvédelmi kritériumoknak kell megfelelniük, melyek biztosítása az érintett anyagok és keverékek gyártóinak felelőssége; ezért ezek az anyagok és keverékek az e rendelet hatálya alá tartozó, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeknek tekintendők. Ezen túlmenően az ilyen anyagokat és keverékeket tartalmazó, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeknek teljesíteniük kell bizonyos hatásossági, biztonságossági és környezetvédelmi kritériumokat. Ezeket az anyagokat és keverékeket ezért a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek összetevőiként kell szabályozni.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)   Mivel a termésnövelő elemek mellett más anyagokat és keverékeket tartalmazó termékeket a talajhoz való hozzáadásra és a természetbe történő kibocsátásra szánják, a megfelelőségi kritériumokat a termékben szereplő összes anyagra nézve alkalmazni kell, különösen akkor, ha kicsi darabokban vagy apróra törve keverik bele ezeket, ezért belekerülhetnek a talajba és a vízrendszerekbe és a környezet távolabbi pontjaira is eljuthatnak. Ezért a biológiai lebonthatósági kritériumokat és a megfelelőségi vizsgálatokat is valósághű, in-vivo feltételek mellett kell lefolytatni, amelyek figyelembe veszik, hogy a lebomlás sebessége eltérő anaerobic viszonyok között, a vizes élőhelyeken vagy a víz alatt, pangó vizek alatt vagy fagyott talajban.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Bizonyos anyagok, keverékek és mikroorganizmusok – amelyeket általában növényi biostimulánsként említenek – tulajdonképpen nem tápanyagok, ugyanakkor stimulálják a növények tápanyagfolyamatait. Ha e termékek célja kizárólag a növények tápanyag-felhasználásának, abiotikus stresszel szembeni tűrőképességének vagy a növény minőségi jellemzőinek javítása, e termékek jellegüknél fogva nagyobb mértékben hasonlítanak a termésnövelő termékekhez, mint más növényvédő szerekhez. E termékeket ezért e rendelet értelmében CE-jelöléssel kell ellátni, és ki kell zárni az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet21 hatálya alól. Az 1107/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(15)  Bizonyos anyagok, keverékek és mikroorganizmusok – amelyeket növényi biostimulánsként említenek – tulajdonképpen nem hozzáadott tápanyagok, ugyanakkor stimulálják a növények természetes tápanyagfolyamatait. Ha e termékek célja kizárólag a növények tápanyag-felhasználásának, abiotikus stresszel szembeni tűrőképességének vagy a növény minőségi jellemzőinek, a talaj szerves vegyületei bomlásának vagy a rhizoszféra tápanyagellátásának javítása, e termékek jellegüknél fogva nagyobb mértékben hasonlítanak a termésnövelő termékekhez, mint más növényvédő szerekhez. Ezért kiegészítik a termésnövelő anyagok hatásait abból a célból, hogy optimalizálják hasznosulásukat és csökkentsék a tápanyagadagot. E termékeket ezért e rendelet értelmében CE-jelöléssel kell ellátni, és ki kell zárni az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet21 hatálya alól. Az 1107/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
_________________
_________________
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
21 Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  A mikroorganizmusok tekintetében bővíteni kell vagy ki kell egészíteni az összetevő-kategóriákat az új mikrobiális növényi biostimuláns termékek fejlesztésével és felfedezésével kapcsolatos innovációs képesség biztosítása és növelése érdekében. Az innováció ösztönzése és a gyártók számára a mikroorganizmusok CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek összetevőjeként való felhasználásához teljesítendő előírásokkal kapcsolatos jogbiztonság szavatolása érdekében összehangolt módszereket kell egyértelműen meghatározni a mikroorganizmusok biztonságosságának értékelésére. A biztonságosság értékelésére szolgáló módszerek meghatározását előkészítő munkának a jelen rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul el kell kezdődnie. A Bizottságnak kell felhatalmazást kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy szükségtelen késedelem nélkül meghatározza azokat az előírásokat, amelyeknek a gyártóknak meg kell felelniük, amikor igazolják a mikroorganizmusok biztonságosságát a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekben való használat céljából.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az egy vagy több olyan funkcióval rendelkező termékekre, amelyek az 1107/2009/EK rendelet hatálya alá tartoznak, továbbra is az ilyen termékekre kidolgozott és az említett rendeletben előírt ellenőrzés vonatkozik. Amennyiben az ilyen termékek termésnövelő termék funkciójával is rendelkeznek, megtévesztő lenne CE-jelölésükről e rendelet keretében rendelkezni, mivel egy növényvédő szer forgalmazása az érintett tagállamban érvényes termékengedélyezéstől függ. Ezért ezeket a termékeket ki kell zárni e rendelet hatálya alól.
(16)  Az 1107/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több funkcióval rendelkező anyagok az ugyanazon rendelet hatálya alá tartozó növényvédő szernek minősülnek. Ezért azokat továbbra is az ilyen termékekre kidolgozott és az említett rendeletben előírt ellenőrzésnek kell alávetni. Amennyiben az ilyen termékek termésnövelő termék funkciójával vagy hatásmechanizmusával is rendelkeznek, megtévesztő lenne CE-jelölésükről e rendelet keretében rendelkezni, mivel egy növényvédő szer forgalmazása az érintett tagállamban érvényes termékengedélyezéstől függ. Ezért ezeket a termékeket ki kell zárni e rendelet hatálya alól.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  E rendelet nem gátolja az e rendelet hatálya alá nem tartozó, az egészség, a biztonság és a környezet védelmével összefüggő szempontokat szabályozó meglévő uniós jogszabályok alkalmazását. E rendelet ezért a 86/278/EGK tanácsi irányelv22, a 89/391/EGK tanácsi irányelv23, az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet24, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet25, az 1881/2006/EK bizottsági rendelet26, a 2000/29/EK tanácsi irányelv27, a 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet28 és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet29 sérelme nélkül alkalmazandó.
(17)  A CE-jelöléssel ellátott növénytápláló termék típusától függetlenül, e rendelet nem gátolja az e rendelet hatálya alá nem tartozó, az egészség, a biztonság és a környezet védelmével összefüggő szempontokat szabályozó meglévő uniós jogszabályok alkalmazását. E rendelet ezért a 86/278/EGK tanácsi irányelv22, a 89/391/EGK tanácsi irányelv23, az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet24, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet25, az 1881/2006/EK bizottsági rendelet26, a 2000/29/EK tanácsi irányelv27, a 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet28, az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet29, a 91/676/EGK tanácsi irányelv29a, és a 2000/60/EK29b irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.
_________________
_________________
22 A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.).
22 A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.).
23 A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).
23 A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
26 A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).
26 A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).
27 A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.10.7., 1. o.).
27 A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.10.7., 1. o.).
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 98/2013/EU rendelete a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 39., 2013.2.9., 1. o.).
28 Az Európai Parlament és a Tanács 98/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 39., 2013.2.9., 1. o.).
29 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
29 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
29a A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.)
29b Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)   Biztosítani kell az olyan termékek nyomon követhetőségét egészen a szerves anyag forrásáig visszamenőleg, amelyek bizonyos potenciálisan problémás (vagy feltehetően problémás) forrásokból származó szerves szennyező anyagokra érzékenyek. Ez szükséges a fogyasztó bizalmának biztosítása és a károk mérséklése érdekében, ha egy helyi szennyeződés lépne fel. Ezáltal be lehet azonosítani az olyan üzemeket, amelyek az ilyen forrásokból származó szerves alapanyagokat tartalmazó műtrágyákat használnak. Ezt kötelezővé kell tenni olyan termékek esetén, amelyek olyan hulladékokból vagy melléktermékekből származó anyagokat tartalmaznak, amik nem mentek keresztül szerves szennyeződéseket, kórokozókat és a génkárosító anyagokat elpusztító eljáráson. A cél nemcsak az egészségügyi és környezeti kockázatok csökkentése, hanem a gazdák megnyugtatása a kórokozókkal, szerves szennyeződésekkel és a genetikai anyaggal kapcsolatosan. A földtulajdonosok védelmében, a nem általuk okozott szennyeződésekkel szemben felszólítják a tagállamokat a megfelelő felelősségi rendelkezések meghozatalára.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)   Az állati termékek előállításából származó kezeletlen hulladékoknak nem kellene a rendelet hatálya alá tartozniuk.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   A körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megfelelően a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek összetevőiként a gyártók jelenleg felhasználják egyes iparágak meghatározott ipari folyamataiból származó melléktermékeket és társtermékeket. Az említett összetevő-kategóriákra vonatkozó követelményeket a II. mellékletben kell szerepeltetni.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Amennyiben a különböző, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekből álló kevert termék esetében az adott anyagra vonatkozó követelmények tekintetében a megfelelőségértékelés sikeres, várható, hogy az önmagában is megfelelő a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékként való alkalmazásra, amelyre kizárólag bizonyos – a kevert jelleg következtében indokolt – további követelmények vonatkoznak. Ennek érdekében a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése végett az ilyen kevert termékeket külön kategóriába célszerű sorolni, mely tekintetében a megfelelőségértékelést a kevert jelleg következtében indokolt bizonyos további követelményekre kell korlátozni.
(20)  Különböző funkció szerinti termékkategóriákból vett termékek kombinációja esetén, ha az adott anyagra vonatkozó követelmények tekintetében a megfelelőségértékelés sikeres, várható, hogy az önmagában is megfelelő a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékként való alkalmazásra, amelyre kizárólag bizonyos – az összetett jelleg következtében indokolt – további követelmények vonatkoznak. Ennek érdekében a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése végett az ilyen kombinációkat külön kategóriába célszerű sorolni, mely tekintetében a megfelelőségértékelést az összetett jelleg következtében indokolt bizonyos további követelményekre kell korlátozni.
(A módosítás a „keverék” (többes vagy egyes számban) kifejezés „kombináció” (többes vagy egyes számban) kifejezéssel való helyettesítésére vonatkozó horizontális módosítást is magában foglalja. A társjogalkotók jóváhagyása esetén a szövegben mindenütt át kell vezetni a szükséges módosításokat, az alábbi módosítások megfelelő szövegrészeit is beleértve.)
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Amikor egy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő terméket forgalomba hoznak, az importőröknek – a piacfelügyelet lehetővé tétele érdekében – fel kell tüntetniük a termésnövelő termék csomagolásán nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolattartási postai címüket.
(25)  Amikor egy CE-jelöléssel ellátott terméket forgalomba hoznak, az importőröknek – a piacfelügyelet lehetővé tétele érdekében – fel kell tüntetniük a termék csomagolásán nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolattartási postai címüket, valamint a harmadik országbeli gyártót.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Ha nem került sor harmonizált szabványok elfogadására, vagy ezek nem terjednek ki megfelelő részletességgel az e rendeletben foglalt, a minőségre és a biztonságosságra vonatkozó követelmények minden elemére, egységes feltételek válhatnak szükségessé az említett követelmények végrehajtásához. A Bizottság ezért felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a közös előírások feltételeinek megállapítása céljából. A jogbiztonság érdekében tisztázni kell, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeknek meg kell felelniük ezen előírásoknak, még akkor is, ha ezeket a harmonizált szabványokkal összhangban lévőknek tekintik.
(31)  Ha nem került sor harmonizált szabványok elfogadására, vagy ezek nem terjednek ki megfelelő részletességgel az e rendeletben foglalt, a minőségre és a biztonságosságra vonatkozó követelmények minden elemére, és ha szükségtelen késlekedések tapasztalhatók a vonatkozó követelmények elfogadásának vagy a szabványok frissítésének folyamata során, akkor átmeneti intézkedések válhatnak szükségessé a kérdéses követelmények végrehajtása egységes feltételeinek lefektetéséhez. A Bizottság ezért felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a közös előírások feltételeinek megállapítása céljából. A jogbiztonság érdekében tisztázni kell, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeknek meg kell felelniük ezen előírásoknak, még akkor is, ha ezeket a harmonizált szabványokkal összhangban lévőknek tekintik.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha megfelelően hatékonyak, továbbá megfelelő tárolás és a javasolt célra való felhasználás, valamint ésszerűen előrelátható használati feltételek esetén – azaz ha az ilyen használat törvényes és kiszámítható emberi viselkedés eredménye – nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából. Ezért meg kell határozni a biztonságosságra és a minőségre vonatkozó követelményeket, valamint a megfelelő ellenőrző mechanizmusokat. Ezen túlmenően a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek javasolt felhasználása nem vezethet ahhoz, hogy az élelmiszer vagy a takarmány nem biztonságossá válik.
(47)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha megfelelően hatékonyak, továbbá megfelelő tárolás és a javasolt célra való felhasználás, valamint ésszerűen előrelátható használati feltételek esetén – azaz ha az ilyen használat törvényes és kiszámítható emberi viselkedés eredménye – nem jelentenek kockázatot az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából. Ezért meg kell határozni a biztonságosságra és a minőségre vonatkozó követelményeket, valamint a megfelelő ellenőrző mechanizmusokat. Ezen túlmenően a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek javasolt felhasználása nem vezethet ahhoz, hogy az élelmiszer vagy a takarmány nem biztonságossá válik.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az azon, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából. Lehetővé kell tennie továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termésnövelő termékekkel szemben már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.
(49)  A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek – beleértve az egészségügyi és fogyasztói érdekelt feleket – tájékoztatást kapjanak az azon, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából. Lehetővé kell tennie továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termésnövelő termékekkel szemben már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
(55)  A hulladék-újrafeldolgozás terén igen biztató a technológia fejlődése; ide tartozik például a foszfor szennyvíziszapból történő újrahasznosítása, valamint termésnövelő termékek előállítása állati melléktermékekből, például bioszénből. Az ilyen anyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokból álló termékek számára lehetővé kell tenni a belső piachoz való, szükségtelen késedelem nélküli hozzáférést, ha sor került a gyártási folyamatok tudományos elemzésére és a folyamatkövetelmények uniós szintű meghatározására. Ebből a célból a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek vagy az ilyen termékek gyártásához felhasználásra engedélyezett összetevők tekintetében tágabb vagy további kategóriákat fogadjon el. Az állati melléktermékek tekintetében az összetevő-kategóriákat csak azon esetekben kell bővíteni vagy kiegészíteni, ha az 1069/2009/EK rendeletben foglalt eljárásnak megfelelően végpont került megállapításra a gyártási láncban, mivel azon állati melléktermékek, amelyek tekintetében nem került megállapításra ilyen végpont, nem tartoznak e rendelet hatálya alá.
(55)  A hulladék-újrafeldolgozás terén igen biztató a technológia fejlődése; ide tartozik például a foszfor szennyvíziszapból, például struvitból történő újrahasznosítása, termésnövelő anyagok előállítása állati melléktermékekből, például bioszénből, valamint a foszfor visszanyerése égetés után, különös tekintettel a hamualapú termékekre. Az ilyen anyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokból álló termékek számára lehetővé kell tenni a belső piachoz való, szükségtelen késedelem nélküli hozzáférést, ha sor került a gyártási folyamatok tudományos elemzésére és a folyamatkövetelmények uniós szintű meghatározására. Ebből a célból a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ilyen anyagok gyártás során való felhasználásának engedélyezése tekintetében. Az állati melléktermékekből származó termékek tekintetében az összetevő-kategóriákat csak azon esetekben kell bővíteni vagy kiegészíteni, ha az 1069/2009/EK rendeletben foglalt eljárásnak megfelelően végpont került megállapításra a gyártási láncban.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
55 a preambulumbekezdés (új)
(55a)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék tartalmazhat tápanyagpolimerektől eltérő polimereket, azonban csak abban az esetben, amennyiben a polimer célja a tápanyagok leadásának szabályozása vagy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék vízmegtartó képességének a növelése. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen polimereket tartalmazó innovatív termékek hozzáférjenek a belső piachoz. Annak érdekében, hogy a tápanyagpolimerektől eltérő polimerek a lehető legkisebb kockázatot jelentsék az emberi egészségre, biztonságra vagy a környezetre nézve, meg kell határozni a biológiai lebonthatóság kritériumait, vagyis hogy ezek az anyagok képesek legyenek a fizikai és biológiai bomlásra. Ebből a célból a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a polimerikus szén szén-dioxiddá (CO2)való átalakulására vonatkozó kritériumok, illetve a biológiai lebonthatóságra vonatkozó kapcsolódó vizsgálati módszerek meghatározása tekintetében.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
56 preambulumbekezdés
(56)  Ezen túlmenően gondoskodni kell arról, hogy azokra az új megállapításokra, amelyek a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek megfelelő hatásosságát szavatoló feltételekre vonatkoznak, továbbá az emberi, állati vagy növényi egészségre, a biztonságra és a környezetre vonatkozó új kockázatértékelésekre haladéktalanul reagálni lehessen. Ebből a célból indokolt a Bizottságot a Szerződés 290. cikke alapján felhatalmazni, hogy jogi aktusokat fogadjon el a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek különféle kategóriáira alkalmazandó követelmények módosítása érdekében.
(56)  Ezen túlmenően gondoskodni kell arról, hogy azokra az új megállapításokra, amelyek a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek megfelelő hatásosságát szavatoló feltételekre vonatkoznak, továbbá az emberi, állati vagy növényi egészségre, a biztonságra és a környezetre vonatkozó új kockázatértékelésekre haladéktalanul reagálni lehessen, figyelembe véve a tagállamok hatóságai által, illetve azokkal együttműködve készített értékeléseket. Ebből a célból indokolt a Bizottságot a Szerződés 290. cikke alapján felhatalmazni, hogy jogi aktusokat fogadjon el a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek különféle kategóriáira alkalmazandó követelmények módosítása érdekében.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
(57)  Különösen fontos, hogy a Bizottság e hatáskörök gyakorlása során az előkészítő munka alkalmával megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.
(57)  Az e rendeleten alapuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott alapelveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
59 a preambulumbekezdés (új)
(59a)  Mivel az Unió nagymértékben függ a foszfátérc behozatalától, a Bizottság kritikus fontosságú nyersanyagnak minősítette. Ezért kell ellenőrizni e rendelet hatását általában a nyersanyagok készleteihez való hozzáférésre, konkrétan a foszfátérc rendelkezésre állására és mindkét esetben az árakra gyakorolt hatást. Az értékelést követően és negatív hatás esetén a Bizottságnak meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart a kereskedelem fenti okokból létrejött zavarainak orvosolására.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  azon állati melléktermékek, amelyekre az 1069/2009/EK rendelet követelményei vonatkoznak,
a)  azon állati melléktermékek és azokból származó termékek, amelyek forgalmazására az 1069/2009/EK rendelet követelményei vonatkoznak;
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)   a 91/676/EGK irányelv;
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új)
bb)  a 2000/60/EK irányelv;
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „termésnövelő termék”: olyan anyag, keverék, mikroorganizmus vagy bármely más anyag, amelyet önmagában vagy más anyaggal keverve alkalmaznak vagy alkalmazni szándékoznak növényeken vagy azok rhizoszférájában a növények tápanyaggal való ellátása vagy a tápanyag-hasznosulás javítása érdekében;
1.  „növénytápláló termék”: olyan anyag, keverék, mikroorganizmus vagy bármely más anyag, amelyet önmagában vagy más anyaggal keverve alkalmaznak vagy alkalmazni szándékoznak gombákon vagy azok mikoszférájában vagy bármely növekedési szakaszban lévő növényeken, ezen belül magokon és/vagy a rhizoszférában a növények vagy gombák tápanyaggal való ellátása, fizikai vagy biológiai növekedési feltételeik vagy növekedési erélyük, terméshozamuk és minőségük javítása érdekében, beleértve a növény ama képességének javítását is, hogy tápanyagot vegyen fel (az 1107/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó növényvédő szerek kivételével).
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
3.  „anyag” az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 1. pontja értelmében vett anyag;
3.  „anyag”: olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely az anyag stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó szennyezőt is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető;
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
13.  „műszaki előírás” a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;
13.  „műszaki előírás” a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék által vagy annak gyártási folyamata során teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok nem akadályozhatják az e rendeletnek megfelelő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazását.
A tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó szempontok és kockázatok tekintetében nem akadályozhatják az e rendeletnek megfelelő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazását.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
E rendelet nem akadályozza meg, hogy a tagállamok fenntartsanak vagy elfogadjanak olyan rendelkezéseket, amelyek összhangban állnak a szerződésekkel a CE-jelölésű termésnövelő termékek használatára vonatkozóan, az emberi egészség és a környezet védelme céljából, amennyiben ezek a rendelkezések nem teszik szükségessé a jelen rendelettel összhangban álló CE-jelölésű termésnövelő termékek módosítását, és nem befolyásolják ezek piaci elérhetőségének feltételeit.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A Bizottság e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételével párhuzamosan útmutató dokumentumot ad ki, amelyben pontos információkat ad és példákkal szemlélteti a gyártók és a piacfelügyeleti hatóságok számára, hogy a címkének milyennek kell lennie. Ez az útmutató dokumentum pontosítja III. melléklet 1. részének 2. pontja d) alpontjában említett további releváns információkat is.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot az említett dokumentumok tárgyát képező, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.
(3)  A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot az említett dokumentumok tárgyát képező, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék forgalomba hozatalát követően öt évig megőrzik.
(Jelen módosítás az összes technikai dokumentáció megőrzésére vonatkozó határidőt érintő horizontális módosítá.; A társjogalkotók jóváhagyása esetén a szövegben mindenütt át kell vezetni a szükséges módosításokat, az alábbi módosítások megfelelő szövegrészeit is beleértve.)
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A gyártók biztosítják a sorozatgyártás részét képező, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek ezen rendeletnek való megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások meglétét. Megfelelően figyelembe kell venni a termésnövelő termék gyártási módszerében vagy jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a harmonizált szabványok, a 13. cikkben említett általános előírások vagy egyéb olyan vonatkozó műszaki előírások változásait, amelyek alapján a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék megfelelőségét megállapították.
A gyártók biztosítják a sorozatgyártás részét képező, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek ezen rendeletnek való megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások meglétét. Megfelelően figyelembe kell venni a termésnövelő termék jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a harmonizált szabványok, a 13. cikkben említett általános előírások vagy egyéb olyan vonatkozó műszaki előírások változásait, amelyek alapján a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék megfelelőségét megállapították.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Ha egy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék teljesítményére vagy az általa jelentett kockázatra tekintettel indokolt, a gyártók elvégzik a forgalmazott termésnövelő termékek mintavételes vizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekről és a nem megfelelő termékek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.
Ha egy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék teljesítményére vagy az általa jelentett kockázatra tekintettel indokolt, a gyártók a fogyasztók egészsége és biztonsága, valamint a környezet védelme érdekében elvégzik a forgalmazott termésnövelő termékek mintavételes vizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekről és a nem megfelelő termékek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat és a piacfelügyeleti hatóságokat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 6 bekezdés
(6)  A gyártók a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csomagolásán vagy – ha a termésnövelő terméket csomagolás nélkül szállítják – a kísérő dokumentációban feltüntetik nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolatfelvételhez használható postai címüket. Postai címként egy olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.
(6)  A gyártók a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csomagolásán vagy – ha a termésnövelő terméket csomagolás nélkül szállítják – a kísérő dokumentációban feltüntetik nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolatfelvételhez használható postai címüket. Postai címként egy olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Az említett információkat a végfelhasználók számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően, és annak egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lennie.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 7 bekezdés
(7)  A gyártók biztosítják, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek címkézése megfeleljen a III. mellékletnek, illetve amennyiben a termésnövelő terméket csomagolás nélkül szállítják, hogy a címkeszöveget a termésnövelő terméket kísérő dokumentum tartalmazza, és a termék forgalomba hozatalkor ellenőrzés céljából hozzáférhető legyen. A címkeszöveget a végfelhasználók számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően, és egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lennie.
(7)  A gyártók gondoskodnak arról, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagok címkézése megfeleljen a III. mellékletnek, illetve hogy amennyiben a csomagolás túl kicsi ahhoz, hogy a címkén szerepeljen az összes információ, vagy a csomagolás nélkül szállított, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagok esetében a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagot kísérő dokumentum tartalmazza az előírt információkat. A III. melléklettel összhangban szükséges információkat az érintett tagállam által meghatározott, a végfelhasználók számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni, és a szóban forgó információknak egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lenniük.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 10 bekezdés – bevezető rész
(10)  A gyártó jelentést nyújt be a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak a IV. mellékletben a következő CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekre előírt robbanékonysági vizsgálatról:
(10)  A gyártó jelentést nyújt be a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak a IV. mellékletben előírt robbanékonysági vizsgálatról, és garantálja, hogy a következő CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek átmennek ezen a vizsgálaton:
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 10 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az I. melléklet 7. funkció szerinti termékkategória meghatározása szerinti, az a) pontban említett trágyák valamelyikét tartalmazó kevert termésnövelő termékek.
b)  az I. melléklet 7. funkció szerinti termékkategória meghatározása szerinti, az a) pontban említett trágyák valamelyikét tartalmazó, különböző funkció szerinti termékkategóriákból vett termékek kombinációja.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 10 bekezdés – 2 albekezdés
A jelentést legalább az érintett termékek forgalomba hozatala előtt öt nappal be kell nyújtani.
A jelentést legalább az érintett termékek forgalomba hozatala előtt öt munkanappal be kell nyújtani. A tagállami illetékes hatóságok felsorolását a Bizottság honlapján kell ismertetni.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az importőrök kizárólag megfelelő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeket hozhatnak forgalomba a piacon.
(1)  Kizárólag megfelelő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek importálhatók az Unióba és hozhatók forgalomba az Unió piacán.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék forgalomba hozatala előtt az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a 14. cikkben említett releváns megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő terméket az EU-megfelelőségi nyilatkozat és szükséges dokumentumok kísérik, továbbá arról is, hogy a gyártó teljesítette a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket. Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék nem felel meg az I., a II. vagy a III. mellékletben előírt vonatkozó biztonsági követelményeknek, a termésnövelő terméket nem hozza forgalomba, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá, amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék elfogadhatatlan kockázatot jelenten az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából, erről tájékoztatja a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.
(2)  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék forgalomba hozatala előtt az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a 14. cikkben említett releváns megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő terméket az EU-megfelelőségi nyilatkozat és szükséges dokumentumok kísérik, továbbá arról is, hogy a gyártó teljesítette a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket. Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék nem felel meg e rendelet követelményeinek, a termésnövelő terméket nem hozza forgalomba, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá, amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék elfogadhatatlan kockázatot jelenten az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából, erről tájékoztatja a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az importőrök a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csomagolásán vagy – ha a termésnövelő terméket csomagolás nélkül szállítják – a kísérő dokumentációban feltüntetik nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolatfelvételhez használható postai címüket. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.
(3)  Az importőrök a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csomagolásán vagy – ha a termésnövelő terméket csomagolás nélkül szállítják – a kísérő dokumentációban feltüntetik nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolatfelvételhez használható postai címüket, valamint a harmadik országbeli gyártót. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a III. mellékletnek megfelelően legyen címkézve az adott tagállam által meghatározott, a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven.
(4)  A gyártók gondoskodnak arról, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagok címkézése megfeleljen a III. mellékletnek, illetve hogy amennyiben a csomagolás túl kicsi ahhoz, hogy a címkén szerepeljen az összes információ, vagy a csomagolás nélkül szállított, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagok esetében a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagot kísérő dokumentum tartalmazza az előírt információkat. A III. melléklettel összhangban szükséges információkat az adott tagállam által meghatározott, a végfelhasználók számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés
(6)  Ha a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék teljesítményére vagy az általa jelentett kockázatra tekintettel indokolt, az importőrök elvégzik a forgalmazott termésnövelő termékek mintavételes vizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekről és a nem megfelelő termékek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.
(6)  Ha egy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék teljesítményére vagy az általa jelentett kockázatra tekintettel indokolt, az importőrök a fogyasztók egészsége és biztonsága, valamint a környezet védelme érdekében elvégzik a forgalmazott termésnövelő termékek mintavételes vizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekről és a nem megfelelő termékek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 8 bekezdés
(8)  Az importőrök a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.
(8)  Az importőrök a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalomba hozatalát követően öt évig megőrzik és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen. Az importőrök kérésre a szóban forgó gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátják az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Egy adott, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék forgalmazását megelőzően a forgalmazók ellenőrzik, hogy mellékelték-e hozzá az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és az előírt dokumentációt, továbbá hogy a III. mellékletnek megfelelően van-e címkézve a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék forgalmazása szerinti tagállam végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, továbbá hogy a gyártó és importőr eleget tett-e a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
Egy adott, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék forgalmazását megelőzően a forgalmazók ellenőrzik, hogy mellékelték-e hozzá az előírt dokumentációt, továbbá hogy a III. mellékletnek megfelelően van-e címkézve a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék forgalmazása szerinti tagállam végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, továbbá hogy a gyártó és importőr eleget tett-e a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a csomagolás túl kicsi ahhoz, hogy a címkén szerepeljen az összes információ, vagy a csomagolás nélkül szállított, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagok esetében forgalmazók gondoskodnak arról, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagot kísérő dokumentum tartalmazza az előírt információkat.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék nem felel meg az I., a II. vagy a III. mellékletben előírt vonatkozó biztonsági követelményeknek, a termésnövelő terméket nem hozza forgalomba, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá, amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából, a forgalmazó erről tájékoztatja a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.
Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék nem felel meg e rendelet követelményeinek, a termésnövelő terméket nem hozza forgalomba, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá, amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából, a forgalmazó erről tájékoztatja a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
A 13. cikkben említett általános előírások sérelme nélkül azokról a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekről, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az I., a II. és a III. mellékletben megállapított azon követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei kiterjednek.
Azokról a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékekről, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy amelyeket e szabványoknak, illetve azok egyes részeinek megfelelően vizsgáltak, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az I., a II. és a III. mellékletben megállapított azon követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei kiterjednek.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság az általános előírásokat meghatározó végrehajtási aktusokat fogadhat el; az ezeknek való megfelelés biztosítja az I., a II. és a III. mellékletben megállapított azon követelmények teljesítését, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei kiterjednek. Az említett végrehajtási aktusokat a 41. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Amennyiben egy adott, az I., a II. vagy a III. mellékletben megállapított követelményre nem terjednek ki az olyan harmonizált szabványok, illetve azok egyes részei, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy amennyiben egy vagy több európai szabványügyi szervezet azon kérésére, hogy fogalmazzanak meg harmonizált szabványokat az adott követelményre nézve, a Bizottság szükségtelen késlekedéseket állapít meg a szóban forgó szabvány elfogadása tekintetében, a Bizottság elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat, amelyek egységes szabványokat állapítanak meg az említett követelmények vonatkozásában. Az említett végrehajtási aktusokat a 41. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A CE-jelölést jól láthatóan, könnyen olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni a kísérő dokumentumokon és – amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő terméket csomagolás nélkül szállítják a csomagoláson.
(1)  A CE-jelölést jól láthatóan, könnyen olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyag csomagolásán, vagy amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagot csomagolás nélkül szállítják, akkor a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő anyagot kísérő dokumentumokban.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A CE-jelölést a IV. melléklet D1. moduljában említett megfelelőségértékelésben részt vevő bejelentett szervezet azonosító száma követi.
A CE-jelölést egy bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben azt a IV. melléklet előírja.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
A hasznosítási műveleten átesett, az e rendeletben megállapított követelményeknek eleget tevő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő terméket úgy kell tekinteni, hogy megfelel a 2008/98/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, és ezért a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak.
Amennyiben egy hulladéknak tekintett anyag hasznosítási műveleten esett át, és egy adott – a rendeletben megállapított követelményeknek eleget tevő CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék ilyen anyagot tartalmaz vagy ilyen anyagból áll, ezt az anyagot úgy kell tekinteni, hogy megfelel a 2008/98/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, és ezért az az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításának időpontjától nem tekintendő hulladéknak.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés
(2)  A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentő szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.
(2)  A bejelentő hatóságok kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják az érintett bejelentő szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette az I., a II. vagy a III. mellékletben, a megfelelő harmonizált szabványokban, a 13. cikkben említett általános előírásokban vagy egyéb műszaki előírásokban megállapított követelményeket, felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára, és nem ad ki tanúsítványt.
(3)  Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette az I., a II. vagy a III. mellékletben, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy a 13. cikkben említett általános előírásokban megállapított követelményeket, felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt vagy jóváhagyó határozatot.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy valamely CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a továbbiakban nem felel meg a követelményeknek, felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.
(4)  Amennyiben a tanúsítvány vagy a jóváhagyó határozat kiadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy valamely CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a továbbiakban nem felel meg a követelményeknek, felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt vagy a jóváhagyó határozatot.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben a korrekciós intézkedéseket nem hozzák meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványt.
(5)  Amennyiben a korrekciós intézkedéseket nem hozzák meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, és a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék így továbbra sem felel meg e rendelet követelményeinek, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványt vagy a jóváhagyó határozatot.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a tanúsítványok bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;
a)  a tanúsítványok vagy jóváhagyó határozatok bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – cím
A kockázatot jelentő, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, akkor elvégzik az érintett termésnövelő termék értékelését, amely kiterjed az ezen rendeletben meghatározott követelményekre is. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.
Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, vagy a közérdek védelmének valamely más, e rendelet által lefedett szempontjára, akkor elvégzik az érintett termésnövelő termék értékelését, amely kiterjed az ezen rendeletben meghatározott valamennyi vonatkozó követelményre is. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.
(A módosítás az „elfogadhatatlan kockázat” kifejezés „kockázat” kifejezéssel való helyettesítésére vonatkozó horizontális módosítást is magában foglalja. A társjogalkotók jóváhagyása esetén a szövegben mindenütt át kell vezetni a szükséges módosításokat, az alábbi módosítások megfelelő szövegrészeit is beleértve.)
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék nem felel meg az ezen rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják a gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a termésnövelő termék ésszerű időn belül megfeleljen az említett követelményeknek, vagy kivonják a terméket a forgalomból, visszahívják azt, vagy eltávolítsák róla a CE-jelölést.
Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék nem felel meg az ezen rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják a gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a termésnövelő megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – az előírásuktól függően és a veszély jellegével arányosan észszerű időn belül – kivonják a terméket a forgalomból vagy visszahívják azt és eltávolítsák róla a CE-jelölést.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék nemzeti piacon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.
Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék nemzeti piacon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok ezzel kapcsolatos kötelezettségei nem csorbítják a tagállamoknak azt a jogát, hogy szabályozhatják a CE-jelöléssel el nem látott, a piacon beszerezhető termésnövelő termékeket.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 5 bekezdés – b pont
b)  a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 12. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai.
b)  a 12. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)
ba)   a 13. cikkben említett egységes előírások hiányosságai.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Amennyiben a nemzeti intézkedés indokoltnak minősül, és a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék meg nem felelése a 37. cikk (5) bekezdésének ba) pontjában említett egységes előírások hiányosságainak a következménye, akkor a Bizottság haladéktalanul elfogad egy olyan végrehajtási jogi aktust, amely módosítja vagy hatályon kívül helyezi az érintett egységes előírást. Az említett végrehajtási aktusokat a 41. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben egy tagállam a 37. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék megfelel ennek a rendeletnek, azonban mégis elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett termésnövelő termék a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a termésnövelő terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.
(1)  Amennyiben egy tagállam a 37. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék megfelel ennek a rendeletnek, azonban mégis kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, agy a közérdek védelmének valamely más, e rendelet által lefedett szempontjára, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy a piacfelügyeleti hatóságok által előírt ésszerű időn belül és a veszély jellegével arányosan vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett termésnövelő termék a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a termésnövelő terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő terméket nem látták el az EU-megfelelőségi nyilatkozattal;
c)  az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján hozzáigazítsa az I–IV. mellékletet a tudományos és a műszaki fejlődéshez, valamint megkönnyítse az olyan CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeknek a belső piachoz való hozzáférését és szabad mozgását,
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján hozzáigazítsa az I–IV. mellékletet a tudományos és a műszaki fejlődéshez, figyelembe véve a tagállamokban már engedélyezett termékeket és anyagokat, különösen a termésnövelő termékek állati melléktermékekből és hasznosított hulladékból történő előállítása tekintetében, valamint az olyan, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékeknek a belső piachoz való hozzáférésének és szabad mozgásának megkönnyítése céljából:
a)  amelyek tekintetében jelentős kereskedelem valószínűsíthető a belső piacon, és
a)  amelyek tekintetében jelentős kereskedelem lehetséges a belső piacon, és
b)  amelyek tekintetében tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, valamint kellően hatékonyak.
b)  amelyek tekintetében tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy nem jelentenek kockázatot az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, valamint kellően hatékonyak.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  ... [E rendelet hatálybalépésének időpontja] után indokolatlan késedelmek nélkül a Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a célból, hogy módosítsa a II. mellékletben meghatározott összetevő-kategóriákat, főként azért, hogy ezeket az összetevő-kategóriákat kiegészítse az állati melléktermékekkel – melyek tekintetében végpont került megállapításra, a struvittal, a bioszénnel és a hamualapú termékekkel, valamint meghatározza az említett kategóriák e termékekkel való kiegészítésének követelményeit. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság kifejezetten figyelembe veszi a tápanyagok kinyerése terén megvalósuló technológiai haladást.
Módosítás 345
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy meghosszabbítsa az I. melléklet, II. rész, 1.B. funkció szerinti termékkategória (3) pontja a) pontjának 2. alpontjában és az I. melléklet, II. rész, 1.C. termékfunkció szerinti termékkategória (2) pontja a) pontjának 2. alpontjában meghatározott 20 mg/kg-os határérték hatályba lépésének időpontját, amennyiben alapos hatásvizsgálat alapján bizonyítéka van arra vonatkozóan, hogy egy szigorúbb határérték bevezetése komolyan veszélyeztetné az Unió termésnövelő termékekkel való ellátását.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Amennyiben az (1) bekezdés értelmében a Bizottság módosítja a II. mellékletet annak érdekében, hogy új mikroorganizmusokkal egészítse ki az érintett organizmusokra vonatkozó összetevő-kategóriát, ezt a következő adatok alapján teszi meg:
(2)  Amennyiben a Bizottság módosítja a II. mellékletet annak érdekében, hogy új mikroorganizmus-törzsekkel egészítse ki az érintett organizmusokra vonatkozó összetevő-kategóriát, ezt – miután ellenőrizte, hogy a további mikroorganizmusok minden érintett törzse megfelel az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeknek – a következő adatok alapján teszi meg:
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a mikroorganizmus neve;
a)  a mikroorganizmus neve törzsszinten;
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a biztonságos gyártásra és a mikroorganizmus felhasználására vonatkozó historikus adatok;
c)  a biztonságos gyártásra és a mikroorganizmus felhasználására vonatkozó tudományos szakirodalom;
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által meghatározott „vélelmezetten biztonságos” minősítés követelményeinek megfelelő mikroorganizmus-fajokkal fennálló taxonómiai kapcsolat;
d)  az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által meghatározott „vélelmezetten biztonságos” minősítés követelményeinek megfelelő mikroorganizmus-fajokkal fennálló taxonómiai kapcsolat, vagy hivatkozás a felhasznált mikroorganizmusok biztonságosságára vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványoknak való megfelelésre, vagy – ha nem állnak rendelkezésre ilyen harmonizált szabványok – a mikroorganizmusok biztonságosságának értékelésére vonatkozóan a Bizottság által elfogadott előírásoknak való megfelelésre;
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az e területen tapasztalható gyors technológiai fejlődés miatt a Bizottság ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja után egy évvel]-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének megfelelően a mikroorganizmusok értékelési kritériumainak meghatározásáról, amelyek felhasználhatók növénytápláló termékekben, egy pozitív listára történő névleges felvétel nélkül.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
... [Hat hónappal e rendelet hatálybalépésének dátumát követően]-ig a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 43. cikkel összhangban történő elfogadása révén módosítja a II. mellékletet, hogy az e rendelet II. mellékletének 11. összetevő-kategóriájában meghatározott állati melléktermékek listái tekintetében beillessze a mellékletbe az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott gyártásilánc-végpontokat.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   Az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során a Bizottság módosítja az összetevő-kategóriákat, melyek meghatározzák a II. mellékletben a tápanyagpolimerektől eltérő polimerekre vonatkozó követelményeket, tükrözve a legfrissebb tudományos eredményeket és a technológiai fejlődést, továbbá ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja után három évvel]-ig meghatározza a polimerikus szén szén-dioxiddá (CO2)való átalakulására vonatkozó kritériumokat, illetve a biológiai lebonthatóságra vonatkozó kapcsolódó vizsgálati módszereket.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  Az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (1) elfogadása során a Bizottság módosítja az összetevő-kategóriákat, melyek meghatározzák a II. mellékletben az egyéb ipari melléktermékekre vonatkozó kritériumokat annak érdekében, hogy azok tükrözzék a jelenlegi gyártási eljárásokat, a technológiai fejlődést és a legfrissebb tudományos eredményeket, továbbá ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja után egy évvel]-ig meghatározza az ipari melléktermékekre vonatkozó kritériumokat az összetevő-kategóriába történő belefoglalás céljából.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.
A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat. A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a szankciókra vonatkozó szabályaik érvényesítése érdekében.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1069/2009/EK rendelet
5 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
1a.  a (2) bekezdésben a következő albekezdés kerül beillesztésre az első albekezdés után:
„A 32. cikk hatálya alá tartozó, a műtrágyák előállítására a tagállamokban már széles körben használt, állatokból származó termékek esetében a Bizottság ... [hat hónappal a termésnövelő termékekről szóló rendelet hatályba lépését követően]-ig meghatározza ezeket a végpontokat.”
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1107/2009/EK rendelet
3 cikk – 34 bekezdés – bevezető rész
3.   „34. «növényi biostimuláns»: olyan termék, amely tápanyagtartalmától függetlenül stimulálja a növény tápanyagellátási folyamatait azzal a kizárólagos céllal, hogy a növény következő tulajdonságai közül egyet vagy többet javítson:
„34. «növényi biostimuláns»: olyan termék, amely tápanyagtartalmától függetlenül a növény tápanyagellátási folyamatait stimuláló anyagot vagy mikroorganizmust, vagy az ilyen anyagok és/vagy mikroorganizmusok bármely kombinációját tartalmazza, azzal a kizárólagos céllal, hogy a növény vagy a növény rhizoszférája következő tulajdonságai közül egyet vagy többet javítson:
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1107/2009/EK rendelet
3 cikk – 34 pont – c pont
c)  a növény minőségi tulajdonságai.
c)  a növény minősége.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1107/2009/EK rendelet
3 cikk – 34 pont – c a pont (új)
ca)   a talaj, a rhizoszféra tápanyagellátása;
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1107/2009/EK rendelet
3 cikk – 34 pont – c b pont (új)
cb)   szerves vegyületek bomlása a talajban;
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1107/2009/EK rendelet
3 cikk – 34 pont – c c pont (új)
cc)  humuszképződés;
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – cím
Átmeneti rendelkezések
Átmeneti rendelkezések, jelentéstétel és felülvizsgálat
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok nem akadályozzák meg a 2003/2003/EK rendeletnek megfelelően, [Publications office, please insert the date of application of this Regulation] előtt az „EK-műtrágya” megjelölésű, műtrágyaként forgalomba hozott termékek forgalmazását. Az 5. cikk rendelkezései azonban értelemszerűen alkalmazandók ezekre a termékekre.
A tagállamok nem akadályozzák meg a 2003/2003/EK rendeletnek megfelelően, ... [tizenkét hónappal a rendelet alkalmazása után] előtt az „EK-műtrágya” megjelölésű, műtrágyaként forgalomba hozott termékek forgalmazását. Az 5. cikk rendelkezései azonban értelemszerűen alkalmazandók ezekre a termékekre.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Azok a tagállamok, amelyek a szerves-ásványi trágyában és szervetlen trágyában lévő kadmiumtartalomra (Cd) vonatkozóan az I melléklet II. részében foglalt 1(B)(3)a) és 1 (C)(I)(2)a) funkció szerinti termékkategóriában meghatározottnál alacsonyabb határértéket vezettek már be, e szigorúbb határértéket mindaddig fenntarthatják, amíg az e rendeletnek megfelelően meghatározott határérték annál alacsonyabb vagy azzal egyenlő. A tagállamok legkésőbb ... [hat hónappal e rendelet hatálybalépésének dátumát követően]-ig értesítik a Bizottságot az ilyen meglévő nemzeti intézkedésekről.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A Bizottság legkésőbb ... [az e rendelet alkalmazásának kezdetétől számított 42 hónap elteltével]-án/én jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e rendelet alkalmazását és annak átfogó hatását a célkitűzések elérése tekintetében, ideértve a kkv-kra gyakorolt hatást is. A jelentésnek elsősorban az alábbiakat kell megvizsgálnia:
a)  a termésnövelő termékek belső piaca működésének értékelése – ideértve a megfelelőségértékelést és a piacfelügyelet hatékonyságát is –, a részleges harmonizálás termékekre kifejtett hatásának elemzése, a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek és a nemzeti szabályok értelmében forgalomba hozott termésnövelő termékek felhasználási módjai és kereskedelmi forgalma;
b)  a szennyező anyagoknak az e rendelet I. mellékletében meghatározott szintjeire vonatkozó megszorítások alkalmazásának értékelése, bármilyen új, releváns tudományos információ a szennyező anyagok mérgező és rákkeltő hatása tekintetében – amennyiben elérhetővé válik –, ideértve a termésnövelő termékekben lévő urán-szennyezettség kockázatát is;
c)  a kadmiummentesítési technológiák fejlődésének, és az értéklánc mentén jelentkező hatásainak, mértékének és költségeinek, valamint a kadmium mint hulladék kezelésének értékelése; továbbá
d)  a nyersanyagbeszerzés kereskedelmére kifejtett hatások értékelése, ideértve a foszfátérc rendelkezésre állását is.
A jelentés megfelelően figyelembe veszi a technológiai fejlődést, valamint a termésnövelő termékek előállítását és használatát befolyásoló szabványosítási folyamatokat. A jelentéshez ... [öt évvel a rendelet alkalmazását követően]-ig szükség esetén jogalkotási javaslatot is kell csatolni.
... [12 hónappal e rendelet hatályba lépését követően] a Bizottság értékelést nyújt be a trágya felhasználásának végső időpontjára vonatkozó kritériumok meghatározását célzó mezőgazdasági és környezetvédelmi kritériumok alapjául szolgáló tudományos adatokról a feldolgozott állati trágyát tartalmazó vagy abból álló termésnövelő termékek minősítése céljából;
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  A Bizottság ... [öt évvel e rendelet hatályba lépését követően]-ig felülvizsgálja a mikroorganizmusok megfelelőségértékelési eljárását.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 2 bekezdés
Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ezt a rendeletet … [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni, a 19–35. cikk kivételével, amelyek ...[egy évvel e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandók, valamint a 13., a 41., a 42., a 43. és a 45. cikk kivételével, amelyek ... [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től alkalmazandók.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 pont – C a pont (új)
Ca.  Alacsony széntartalmú trágya
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 5 pont – A pont – I a pont (új)
Ia.  Denitrifikáció-gátló
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 4 pont
4.  Amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék tartalmaz olyan anyagot, amelyre az élelmiszerek és a takarmányok esetében megengedett maradékanyag-határértékek kerültek meghatározásra az alábbi jogi aktusoknak megfelelően:
törölve
a)  a Tanács 315/93/EGK rendelete32;
b)  az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete33;
c)  az Európai Parlament és a Tanács 470/2009/EK rendelete34; vagy
d)  az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve35,
a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő terméknek a használati útmutatóban meghatározottak szerinti használata nem vezethet a szóban forgó határértékek élelmiszerekben és takarmányokban való túllépéséhez.
__________________
32 A Tanács 1993. február 8-i 315/93/EGK rendelete az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.).
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 470/2009/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.).
35 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.).
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 4 a pont (új)
4a.  Az 1107/2009/EK rendelet szerint jóváhagyásra vagy újbóli jóváhagyásra benyújtott, de az 540/2011/EU végrehajtási rendeletben nem szereplő összetevők nem alkalmazhatók termésnövelő termékekben, amennyiben az 1107/2009/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdése indokolja a kimaradást.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A szerves trágya
1.  A szerves trágya
–  szént (C) és
–  szerves szént (Corg) és
–  kizárólag
–  kizárólag
biológiai eredetű tápanyagokat tartalmaz, a fosszilis és a geológiai formációkba ágyazott anyagok kivételével.
biológiai eredetű tápanyagokat tartalmaz, így tőzeget, ideértve a leonarditot, a lignitet és az ezen anyagokból kinyert egyéb anyagokat is, kivéve azonban a fosszilis vagy a geológiai formációkba ágyazott egyéb anyagokat.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 1 franciabekezdés
–  kadmium (Cd) 1,5 mg/kg szárazanyag-tartalom,
–  kadmium (Cd) 1,0 mg/kg szárazanyag-tartalom,
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 6 franciabekezdés
–  biuret (C2H5N3O2) 12 g/kg szárazanyag-tartalom.
–  biuret (C2H5N3O2) a kimutathatósági határ alatt.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

3.  Szalmonella spp. nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 25 grammos mintában.

Módosítás

3.  A szerves trágyában kórokozók nem lehetnek jelen a következő táblázatban meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban:

Megvizsgálandó mikroorganizmusok

Mintavételi tervek

Határérték

 

n

c

m

M

Salmonella spp.

5

0

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Escherichia coli vagy Enterococcaceae

5

5

0

1 g-ban vagy 1 ml-ben 1000

amennyiben n = a vizsgálandó minták száma

c = a minták száma, ahol a baktériumok CFU-ban kifejezett száma m és M között lehet

m = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető

M = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának maximális értéke

Az Ascaris spp. és a Toxocara spp. paraziták fejlődésük egyik szakaszában sem lehetnek jelen 100 g vagy 100 ml szerves trágyában.

Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.I. funkció szerinti termékkategória – 1 a pont (új)
1a.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék legalább a következő garantált tápanyagok egyikét tartalmazza: nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) vagy kálium-oxid (K2O).
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.I. funkció szerinti termékkategória – 2 a pont (új)
2a.  Amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék egynél több tápanyagot tartalmaz, a termék az elsődleges garantált tápanyagokat az alább megjelölt minimális mennyiségben tartalmazza: □
összes nitrogén (N) 2,5 tömegszázalék, vagy összes foszfor-pentoxid (P2O5) 2,0 tömegszázalék, vagy összes kálium-oxid (K2O) 2 tömegszázalék és
összes tápanyagmennyiség 6,5 tömegszázalék.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.II. funkció szerinti termékkategória – 1 a pont (új)
1a.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék legalább a következő garantált tápanyagok egyikét tartalmazza: nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) vagy kálium-oxid (K2O).
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.II. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – bevezető rész
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék legalább a következő garantált tápanyagok egyikét tartalmazza a megjelölt minimális mennyiségben:
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék legalább a következő garantált makroelemek egyikét tartalmazza a megjelölt minimális mennyiségben:
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.II. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 1 franciabekezdés
–  összes nitrogén (N) 2 tömegszázalék,
–  összes nitrogén (N) 1 tömegszázalék, és/vagy
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.II. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 2 franciabekezdés
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5) 1 tömegszázalék, vagy
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5) 2 tömegszázalék, vagy
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.II. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 3 franciabekezdés
–  összes kálium-oxid (K2O) 2 tömegszázalék.
–  összes kálium-oxid (K2O) 1 tömegszázalék (egy százalék) és
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.II. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 3 a franciabekezdés (új)
–  összes tápanyagmennyiség 6,5 tömegszázalék.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.A.II. funkció szerinti termékkategória – 2 a pont (új)
2a.  Amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék egynél több tápanyagot tartalmaz, a termék az elsődleges garantált tápanyagokat az alább megjelölt minimális mennyiségben tartalmazza: □
összes nitrogén (N) 2 tömegszázalék, vagy összes foszfor-pentoxid (P2O5) 1 tömegszázalék, vagy összes kálium-oxid (K2O) 2 tömegszázalék és
összes tápanyagmennyiség 5 tömegszázalék.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.B. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A szerves-ásványi trágya a következő összetevőkből álló készítmény:
1.  A szerves-ásványi trágya a következő összetevőkből álló készítmény:
–  egy vagy több, az alábbi 1.C. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott szervetlen trágya, valamint
–  egy vagy több, az alábbi 1.C. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott ásványi trágya, valamint
–  egy olyan anyag, amely szerves szént (C) és
–  egy vagy több olyan anyag, amely szerves szént (Corg) és
–  kizárólag biológiai eredetű tápanyagokat tartalmaz, a fosszilis és a geológiai formációkba ágyazott anyagok kivételével.
–  kizárólag biológiai eredetű tápanyagokat tartalmaz, így tőzeget, ideértve a leonarditot, a lignitet és az ezen anyagokból kinyert egyéb anyagokat is, kivéve azonban a fosszilis vagy a geológiai formációkba ágyazott egyéb anyagokat.
Módosítás 343
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.B. funkció szerinti termékkategória – 3 pont – a pont – 2 alpont – 2 és 3 franciabekezdés
–  [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a következő dátumot: e rendelet e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három év]-tól/től: 40 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5), és
–  [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a következő dátumot: e rendelet e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított hat év]-tól/től: 40 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5), és
–  [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a következő dátumot: e rendelet e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított tizenkét év]-tól/től: 20 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5),
–  [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a következő dátumot: e rendelet e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított tizenhat év]-tól/től: 20 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5),
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.B. funkció szerinti termékkategória – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

4.  Szalmonella spp. nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 25 grammos mintában.

Módosítás

4.  A szerves-ásványi trágyában kórokozók nem lehetnek jelen a következő táblázatban meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban:

Megvizsgálandó mikroorganizmusok

Mintavételi tervek

Határérték

 

n

c

m

M

Salmonella spp.

5

0

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Escherichia coli vagy Enterococcaceae

5

5

0

1 g-ban vagy 1 ml-ben 1000

amennyiben n = a vizsgálandó minták száma

c = a minták száma, ahol a baktériumok CFU-ban kifejezett száma m és M között lehet

m = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető

M = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának maximális értéke

Az Ascaris spp. és a Toxocara spp. paraziták fejlődésük egyik szakaszában sem lehetnek jelen 100 g vagy 100 ml szerves-ásványi trágyában.

Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.B.I. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 2 franciabekezdés
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5) 2 tömegszázalék, vagy
–  semleges ammónium-citrátban és vízben oldható foszfor-pentoxid (P2O5) tömegszázalék, vagy
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.B.I. funkció szerinti termékkategória – 2 a pont (új)
2a.  Amennyiben a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék egynél több tápanyagot tartalmaz, a termék az elsődleges garantált tápanyagokat az alább megjelölt minimális mennyiségben tartalmazza:
összes nitrogén (N) 2,5 tömegszázalék, melyből a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék 1 tömegszázaléka szerves nitrogén (N), vagy összes foszfor-pentoxid (P2O5) 2 tömegszázalék, vagy összes kálium-oxid (K2O) 2 tömegszázalék és
összes tápanyagmennyiség 6,5 tömegszázalék.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.B.I. funkció szerinti termékkategória – 4 pont
4.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék valamennyi egysége a garantált tartalomnak megfelelő mennyiségben tartalmazza a szerves anyagokat és a tápanyagokat.
4.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék valamennyi egysége a garantált tartalomnak megfelelő mennyiségben tartalmazza a szerves szént és az összes tápanyagot. Egy egység a termék egy darabját jelenti, például a granulátumokat, pelleteket stb.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.B.II. funkció szerinti termékkategória – 2 a pont (új)
2a.  Amennyiben a termék egynél több tápanyagot tartalmaz, az alábbi minimális mennyiségeknek kell jelen lenniük:
–  összes nitrogén (N) 1 tömegszázalék, vagy
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5) 1 tömegszázalék, vagy
–  összes kálium-oxid (K2O) 1 tömegszázalék
és amennyiben a tápanyagok összessége eléri legalább a 4 tömegszázalékot.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.B.II. funkció szerinti termékkategória – 3 pont
3.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék legalább 3 tömegszázalék szerves szént (C) tartalmaz.
3.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék legalább 1 tömegszázalék szerves szént (C) tartalmaz.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.   A szervetlen trágya a szerves és a szerves-ásványi trágyától eltérő trágya.
1.   Az ásványi trágya olyan trágya, amely ásványi formában vagy ásványi formájúvá feldogozva tartalmaz állati vagy növényi eredetű tápanyagokat. A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék szervesszén-tartalma (Corg) nem haladhatja meg az 1 tömegszázalékot. Ez nem foglalja magában a 9. és 10. összetevő-kategória követelményeinek megfelelő bevonatokból, valamint az 5. funkció szerinti termékkategória és a 8. összetevő-kategória követelményeinek megfelelő agronómiai adalékanyagokból származó szenet.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C. funkció szerinti termékkategória – 1 a pont (új)
1a.  A foszfortrágyáknak a következő minimális oldékonysági szintek legalább egyikének meg kell felelniük, hogy a növény számára felvehetők legyenek, máskülönben nem nevezhetők foszfortrágyának:
–  vízben való oldhatóság: az összes P minimum 40%-a, vagy
–  semleges ammónium-citrátban való oldhatóság: az összes P minimum 75%-a, vagy
–  hangyasavban való oldhatóság (csak lágy ásványi foszfát esetén): az összes P minimum 55%-a.
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C. funkció szerinti termékkategória – 1 b pont (új)
1b.  A megadható összes nitrogéntartalom az ammónium-nitrogén, a nitrát-nitrogén, a karbamid nitrogén, a metilén-karbamidban jelen lévő nitrogén, az izobutilidén-dikarbamidban jelen lévő nitrogén és a krotonilidén-dikarbamidban jelen lévő nitrogén összegéből adódik. A megadható foszfortartalom a foszfát formájában jelen lévő foszforból adódik. Új formák tudományos vizsgálatot követően, a 42. cikk (1) bekezdésével összhangban vehetők fel.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A makroelem-tartalmú szervetlen trágya feladata növényeknek a következők közül egy vagy több makroelemmel való ellátása: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S) és nátrium (Na).
1.  A makroelem-tartalmú ásványi trágya feladata növényeknek a következők közül egy vagy több makroelemmel való ellátása:
a)  Elsődleges: nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K).
b)  Másodlagos: magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S) vagy nátrium (Na).
Módosítás 344
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – a pont – 2 alpont – 2 és 3 franciabekezdés
–  [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a következő dátumot: e rendelet e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három év]-tól/től: 40 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5), és
–  ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított hat év]-tól/től: 40 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5), és
–  [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a következő dátumot: e rendelet e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított tizenkét év]-tól/től: 20 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5),
–  ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított tizenhat év]-tól/től: 20 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5),
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)i. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  Az egyetlen makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágya garantált tartalma egy tápanyagra korlátozódik.
1.  Az egyetlen makroelemet tartalmazó, szilárd ásványi trágya garantált tartalma
a)   egyetlen makroelemre (nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K)), vagy
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)i. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – b pont (új)
b)   egyetlen mezoelemre (magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S) és nátrium (Na)) korlátozódik.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C. funkció szerinti termékkategória – 1 a pont (új)
1a.   A garantáltan egyetlen makroelemet tartalmazó, szilárd ásványi trágya egy vagy több mezoelemet is tartalmazhat.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)i. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – bevezető rész
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a következő garantált tápanyagok egyikét tartalmazza a megjelölt minimális mennyiségben:
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék elsődleges vagy másodlagos garantált tápanyagokat tartalmaz a megjelölt minimális mennyiségben:
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)i. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 2 franciabekezdés
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5), 12 tömegszázalék,
–  semleges ammónium-citrátban és vízben oldható foszfor-pentoxid (P2O5) 12 tömegszázalék,
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)i. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 7 franciabekezdés
–  összes nátrium-oxid (Na2O), 1 tömegszázalék.
–  összes nátrium-oxid (Na2O) 3 tömegszázalék.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)ii. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágya garantált tartalma egynél több tápanyag.
1.  A több makroelemet tartalmazó, szilárd ásványi trágya garantált tartalma egynél több elsődleges és/vagy másodlagos tápanyag.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – bevezető rész
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a következő garantált tápanyagok közül egynél többet tartalmaz a megjelölt minimális mennyiségben:
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a garantált elsődleges és/vagy másodlagos tápanyagok közül egynél többet tartalmaz a megjelölt minimális mennyiségben:
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 2 franciabekezdés
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5), 3 tömegszázalék,
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5) 5 tömegszázalék, semleges ammónium-citrátban és vízben oldható.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 3 franciabekezdés
–  összes kálium-oxid (K2O), 3 tömegszázalék.
–  összes kálium-oxid (K2O) 5 tömegszázalék,
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 4 franciabekezdés
–  összes magnézium-oxid (MgO), 1,5 tömegszázalék,
–  összes magnézium-oxid (MgO) 2 tömegszázalék,
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 5 franciabekezdés
–  összes kalcium-oxid (CaO), 1,5 tömegszázalék,
–  összes kalcium-oxid (CaO) 2 tömegszázalék,
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 6 franciabekezdés
–  összes kén-trioxid (SO3), 1,5 tömegszázalék, vagy
–  összes kén-trioxid (SO3) 5 tömegszázalék,
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 7 franciabekezdés
–  összes nátrium-oxid (Na2O), 1 tömegszázalék.
–  összes nátrium-oxid (Na2O) 3 tömegszázalék.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategória – 5 pont – 1 franciabekezdés
–  öt, a IV. melléklet A1 moduljának 4.2. szakaszában meghatározott hőkezelési ciklust követően
–  öt, a IV. melléklet A1 moduljának 4.2. szakaszában meghatározott hőkezelési ciklust követően, a forgalomba hozatal előtti vizsgálat érdekében,
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)i. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  Az egyetlen makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágya garantált tartalma egy tápanyagra korlátozódik.
1.  Az egyetlen makroelemet tartalmazó, folyékony ásványi trágya garantált tartalma
a)   egy makroelemre,
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)i. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – b pont (új)
b)   egy mezoelemre korlátozódik.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)i. funkció szerinti termékkategória – 1 a pont (új)
1a.   A garantáltan egyetlen makroelemet tartalmazó, folyékony ásványi trágya egy vagy több mezoelemet is tartalmazhat.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)i. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – bevezető rész
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a következő garantált tápanyagok egyikét tartalmazza a megjelölt minimális mennyiségben:
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a garantált elsődleges és/vagy másodlagos tápanyagokat tartalmaz a megjelölt minimális mennyiségben:
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)i. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 2 franciabekezdés
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5), 5 tömegszázalék,
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5) 5 tömegszázalék, semleges ammónium-citrátban és vízben oldható,
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)i. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 6 franciabekezdés
–  összes kén-trioxid (SO3), 5 tömegszázalék, vagy
–  összes kén-trioxid (SO3), 5 tömegszázalék,
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)i. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 7 franciabekezdés
–  összes nátrium-oxid (Na2O), 1 tömegszázalék.
–  összes nátrium-oxid (Na2O) 0,5–5 tömegszázalék.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)ii. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A több makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágya garantált tartalma egynél több tápanyag.
1.  A több makroelemet tartalmazó, folyékony ásványi trágya garantált tartalma egynél több elsődleges és/vagy másodlagos tápanyag.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – bevezető rész
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a következő garantált tápanyagok közül egynél többet tartalmaz a megjelölt minimális mennyiségben:
2.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék a garantált elsődleges és/vagy másodlagos tápanyagok közül egynél többet tartalmaz a megjelölt minimális mennyiségben:
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 1 franciabekezdés
–  összes nitrogén (N), 1,5 tömegszázalék,
–  összes nitrogén (N) 3 tömegszázalék, vagy
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 2 franciabekezdés
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5), 1,5 tömegszázalék,
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5) 1,5 tömegszázalék, semleges ammónium-citrátban és vízben oldható,
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 3 franciabekezdés
–  összes kálium-oxid (K2O), 1,5 tömegszázalék.
–  összes kálium-oxid (K2O) 3 tömegszázalék, vagy
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 4 franciabekezdés
–  összes magnézium-oxid (MgO), 0,75 tömegszázalék,
–  összes magnézium-oxid (MgO) 1,5 tömegszázalék, vagy
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 5 franciabekezdés
–  összes kalcium-oxid (CaO), 0,75 tömegszázalék,
–  összes kalcium-oxid (CaO) 1,5 tömegszázalék, vagy
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.I.b)ii. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 6 franciabekezdés
–  összes kén-trioxid (SO3), 0,75 tömegszázalék, vagy
–  összes kén-trioxid (SO3) 1,5 tömegszázalék, vagy
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C.II. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A mikroelem-tartalmú szervetlen trágya a makroelem-tartalmú trágyáktól eltérő szervetlen trágya, amelynek feladata növényeknek a következők közül egy vagy több tápanyaggal való ellátása: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) vagy cink (Zn).
1.  A mikroelem-tartalmú szervetlen trágya a makroelem-tartalmú trágyáktól eltérő szervetlen trágya, amelynek feladata növényeknek a következők közül egy vagy több tápanyaggal való ellátása: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo), szelén (Se), szilícium (Si) vagy cink (Zn).
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1.C. a funkció szerinti termékkategória (új)
1.C.a) funkció szerinti termékkategória: ALACSONY SZÉNTARTALMÚ TRÁGYA
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékre az alacsony széntartalmú trágya kifejezést kell alkalmazni, amennyiben a termék legalább 1% és legfeljebb 15% szerves szenet (Corg) tartalmaz.
2.  A kalcium-ciánamidban és a karbamidban, valamint annak vízpára-lecsapódás és asszociációs termékeiben jelen lévő szén nem tartozik bele e meghatározásba.
3.  Az 1.C. funkció szerinti termékkategóriába tartozó szilárd/folyékony, egyszerű/összetett, makroelemet/mikroelemet tartalmazó trágyákra vonatkozó meghatározások e termékkategóriára is érvényesek.
4.  Az 1.C.a) funkció szerinti termékkategória alatt értékesített termékeknek minden olyan esetben meg kell felelniük az I. mellékletben a szerves vagy a szerves-ásványi trágyára megállapított szennyezőanyag-szinteknek, amikor az 1.C. funkció szerinti termékkategória nem tartalmaz semmilyen határértéket a szennyezőanyag-szintekre vonatkozóan.
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 2. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A meszezőanyag olyan, a kalcium (Ca) vagy a magnézium (Mg) oxidjait, hidroxidjait, karbonátjait vagy szilikátjait tartalmazó, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék, amelynek feladata a talaj savasságának javítása.
1.  A meszezőanyag olyan, a kalcium (Ca) vagy a magnézium (Mg) oxidjait, hidroxidjait, karbonátjait és/vagy szilikátjait tartalmazó, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék, amelynek feladata a talaj savasságának javítása.
Módosítás 398
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 2 funkció szerinti termékkategória – 3 pont
3.  A szárazanyag tekintetében a következő paramétereknek kell teljesülniük:
3.  A szárazanyag tekintetében a következő paramétereknek kell teljesülniük:
–  minimális semlegesítőképességi egyenérték: 15 (CaO-egyenérték) vagy 9 (HO--egyenérték), és
–  minimális semlegesítőképességi egyenérték: 15 (CaO-egyenérték) vagy 9 (HO--egyenérték), és
–  minimális reakcióképesség: 10% vagy hat hónap után 50% (inkubációs vizsgálat)
–  minimális reakcióképesség: 10% vagy hat hónap után 50% (inkubációs vizsgálat), és
–  minimális szemcseméret: 70% < 1 mm, kivéve égetett mész, granulált meszezőanyag és kréta esetén (=a szemcseméret 70%-a eshet át egy 1 mm-es szitán)
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 3. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
A talajjavító anyag a talajhoz való hozzáadásra szánt, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék, amelynek feladata a talaj fizikai vagy kémiai tulajdonságainak, szerkezetének vagy biológiai aktivitásának fenntartása, javítása vagy védelme.
A talajjavító anyag a talajhoz elsődlegesen fizikai tulajdonságainak megtartása vagy javítása érdekében in situ hozzáadott anyag (a talajtakarót is beleértve), amely javíthatja a talaj kémiai és/vagy biológiai tulajdonságait vagy aktivitását.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 3. funkció szerinti termékkategória – 1 a pont (új)
1a.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék legalább 15 tömegszázalék biológiai eredetű anyagot tartalmaz.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 3.A. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A szerves talajjavító anyag kizárólag biológiai eredetű anyagokat tartalmaz, a fosszilis és a geológiai formációkba ágyazott anyagok kivételével.
1.  A szerves talajjavító anyag kizárólag biológiai eredetű anyagokat tartalmaz, ideértve a tőzeget, a leonarditot, a lignitet és a belőlük kinyert humuszos anyagokat is, kivéve azonban az egyéb, fosszilis és a geológiai formációkba ágyazott anyagokat.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 3.A. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 2 franciabekezdés
–  hat vegyértékű króm (Cr VI) 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,
–  hat vegyértékű króm (Cr VI) 1 mg/kg szárazanyag-tartalom,
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 3.A. funkció szerinti termékkategória – 3 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

a)  Szalmonella spp. nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 25 grammos mintában.

Módosítás

a)  A szerves talajjavítóban kórokozók nem lehetnek jelen a következő táblázatban meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban:

Megvizsgálandó mikroorganizmusok

Mintavételi tervek

Határérték

 

n

c

m

M

Salmonella spp.

5

0

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Escherichia coli vagy Enterococcaceae

5

5

0

1 g-ban vagy 1 ml-ben 1000

amennyiben n = a vizsgálandó minták száma

c = a minták száma, ahol a baktériumok CFU-ban kifejezett száma m és M között lehet

m = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető

M = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának maximális értéke

Az Ascaris spp. és a Toxocara spp. paraziták fejlődésük egyik szakaszában sem lehetnek jelen 100g vagy 100ml szerves talajjavító anyagban.

Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 3.B. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A szervetlen talajjavító anyag a szerves talajjavító anyagtól eltérő talajjavító anyag.
1.  A szervetlen talajjavító anyag a szerves talajjavító anyagtól eltérő talajjavító anyag, és idetartoznak a talajtakaró fóliák is. A biológiailag lebomló talajtakaró fólia olyan biológiailag lebomló polimer fólia, amely megfelel a II. melléklet 10. összetevő-kategóriája 2a. és 3. pontjában foglalt követelményeknek, és amely arra szolgál, hogy a talajra helyezve védje annak szerkezetét, lefojtsa a gyomok növekedését, csökkentse a talaj vízveszteségét vagy megelőze az eróziót.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 4. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A termesztőközeg a gyökér fejlődését elősegítő szubsztrátként való használatra szánt, a talajtól eltérő anyag.
1.  A termesztőközeg a helyszíni talajtól eltérő anyag, amelyben növényeket és gombákat termesztenek.
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 4. funkció szerinti termékkategória – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

3.  Szalmonella spp. nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 25 grammos mintában.

Módosítás

3.  A termesztőközegben kórokozók nem lehetnek jelen a következő táblázatban meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban:

Megvizsgálandó mikroorganizmusok

Mintavételi tervek

Határérték

 

n

c

m

M

Salmonella spp.

5

0

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Escherichia coli vagy Enterococcaceae

5

5

0

1 g-ban vagy 1 ml-ben 1000

amennyiben n = a vizsgálandó minták száma

c = a minták száma, ahol a baktériumok CFU-ban kifejezett száma m és M között lehet

m = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető

M = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának maximális értéke

Az Ascaris spp. és a Toxocara spp. paraziták fejlődésük egyik szakaszában sem lehetnek jelen 100 g vagy 100 ml termesztőközegben.

Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 5. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
Az agronómiai adalékanyag növényeket tápanyaggal ellátó termékhez való hozzáadásra szánt, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék, amelynek feladata a szóban forgó termék tápanyagleadási tulajdonságainak javítása.
Az agronómiai adalékanyag CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék, amelyet a termékekhez való hozzáadásra szánnak, és bizonyított hatással rendelkezik az ásványi vagy mineralizált tápanyagok, vagy mindkettő különböző formáinak átalakulására és/vagy a növények számára való rendelkezésre állására, vagy amelyet a talajhoz való hozzáadásra szánnak azzal a céllal, hogy javítsák a növények általi tápanyagfelvételt vagy csökkentsék a tápanyagveszteségeket.
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 5.A.Ia. funkció szerinti termékkategória (új)
5.A.Ia. funkció szerinti termékkategória: Denitrifikáció-gátló
1.  A denitrifikáció-gátló visszafogja a dinitrogén-oxid (N2O) kialakulását azáltal, hogy lelassítja vagy meggátolja a nitrát (NO3-) dinitrogénné (N2) alakulását anélkül, hogy befolyásolná az 5.A.I. funkció szerinti termékkategóriában leírt nitrifikációs folyamatot. Ez hozzájárul a nitrát növény számára való rendelkezésre állásának fokozásához és a N2O-kibocsátások csökkenéséhez.
2.  E módszer eredményessége az erre alkalmas mérőeszközben gyűjtött gázminták dinitrogén-oxid-kibocsátásának mérésével és az említett mintában lévő N2O mennyiségének a gázkromatográfban való mérésével értékelhető. Az értékelés a talaj víztartalmát is feljegyzi.
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – bevezető rész
1.  A növényi biostimuláns olyan, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék, amely tápanyagtartalmától függetlenül stimulálja a növény tápanyagellátási folyamatait azzal a kizárólagos céllal, hogy a növény következő tulajdonságai közül egyet vagy többet javítson:
1.  A növényi biostimuláns olyan termék, amely tápanyagtartalmától függetlenül stimulálja a növény tápanyagellátási folyamatait azzal a kizárólagos céllal, hogy a növény, illetve a növény rizoszférájának vagy filloszférájának következő tulajdonságai közül egyet vagy többet javítson:
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – c a pont (új)
ca)  a talaj és a rizoszféra tápanyagellátása
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – c b pont (új)
cb)  humuszképződés
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – c c pont (új)
cc)  szerves vegyületek bomlása a talajban.
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – 1 franciabekezdés
–  kadmium (Cd) 3 mg/kg szárazanyag-tartalom,
–  kadmium (Cd) 1,5 mg/kg szárazanyag-tartalom,
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A mikrobiális növényi biostimuláns kizárólag a II. melléklet 7. összetevő-kategóriájában említett, egy vagy több mikroorganizmusból áll.
1.  A mikrobiális növényi biostimuláns az alábbiakból áll:
a)   a II. melléklet 7. összetevő-kategóriájában említett, egy vagy több mikroorganizmusból;
b)  az e pont a) alpontjában meghatározottaktól különböző egy vagy több mikroorganizmusból. Ezek összetevő-kategóriaként felhasználhatók, amennyiben megfelelnek a II. melléklet 7. összetevő-kategóriájában meghatározott követelményeknek.
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

3.  Szalmonella spp. nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 25 grammos vagy 25 milliliteres mintában.

Módosítás

3.  A mikrobiális növényi biostimulánsban kórokozók nem lehetnek jelen a következő táblázatban meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban:

Mikroorganizmusok/toxinjaik, anyagcseretermékeik

Mintavételi tervek

Határérték

 

n

c

 

Salmonella spp.

5

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Escherichia coli

5

0

1 g-ban vagy 1 ml-ben nincs jelen

Listeria monocytogenes

5

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Vibrio spp

5

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Shigella spp

5

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Staphylococcus aureus

5

0

25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen

Enterococcaceae

5

2

10 CFU/g

Anaerob csíraszám, kivéve, ha a mikrobiális biostimuláns egy aerob baktérium

5

2

105 CFU/g vagy ml

Élesztő- és penészszám, kivéve, ha a mikrobiális biostimuláns gomba

5

2

1 000 CFU/g vagy ml

ahol n = a mintaelemek száma; c = a meghatározott határértékek feletti értéket adó mintaelemek száma.

Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 4 pont
4.  Az Escherichia coli. nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 1 grammos vagy 1 milliliteres mintában.
törölve
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 5 pont
5.  Enterococcaceae családba tartozó baktérium nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékben 10 CFU/g friss tömeg mennyiséget meghaladó mértékben.
törölve
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 6 pont
6.  A Listeria monocytogenes nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 25 grammos vagy 25 milliliteres mintában.
törölve
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 7 pont
7.  A Vibrio spp. nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 25 grammos vagy 25 milliliteres mintában.
törölve
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 8 pont
8.  A Shigella spp. nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 25 grammos vagy 25 milliliteres mintában.
törölve
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 9 pont
9.  A Staphylococcus aureus nem lehet jelen a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett 1 grammos vagy 1 milliliteres mintában.
törölve
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 10 pont
10.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékből vett mintában az aerob csíraszám nem haladhatja meg a 105 CFU/g vagy ml értéket, kivéve, ha a mikrobiális biostimuláns aerob baktérium.
törölve
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 12 pont – 2 albekezdés
a növényi biostimuláns pH-értéke legalább 4.
törölve
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6.A. funkció szerinti termékkategória – 13 pont
13.  A mikrobiális növényi biostimuláns eltarthatósága a címkén meghatározott tárolási feltételek mellett legalább 6 hónap.
törölve
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 7. funkció szerinti termékkategória – 3 pont – bevezető rész
3.  A keverék nem változtathatja meg az azt alkotó termésnövelő termékek természetét
3.  A keverék nem változtathatja meg az azt alkotó termésnövelő termékek funkcióját:
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 11 a összetevő-kategória (új)
11a.  összetevő-kategória: Egyéb ipari melléktermékek
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 1. összetevő-kategória – 1 pont – bevezető rész
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék az alábbiaktól eltérő anyagokat és keverékeket tartalmazhat39:
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék az alábbiaktól eltérő anyagokat és keverékeket – ezen belül technikai adalékanyagokat – tartalmazhat39:
__________________
__________________
39 Egy anyagnak az 1. összetevő-kategóriából történő kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható összetevőként egy másik összetevő-kategóriában, amennyiben arra különböző követelmények vonatkoznak. Lásd például az állati melléktermék 11. összetevő-kategóriáját, a polimerek 9. és 10. összetevő-kategóriáját, valamint az agronómiai adalékanyagok 8. összetevő-kategóriáját.
39 Egy anyagnak az 1. összetevő-kategóriából történő kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható összetevőként egy másik összetevő-kategóriában, amennyiben arra különböző követelmények vonatkoznak. Lásd például az állati melléktermék 11. összetevő-kategóriáját, a polimerek 9. és 10. összetevő-kategóriáját, valamint az agronómiai adalékanyagok 8. összetevő-kategóriáját.
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 1. összetevő-kategória – 1 pont – b pont
b)  a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékek;
b)  a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékek, kivéve azok az 1907/2006/EK rendeletben foglaltak szerint regisztrált melléktermékek, amelyekre nem vonatkozik az 1907/2006/EK rendelet V. mellékletének 5. pontjában meghatározott, regisztrálási kötelezettség alóli mentességek valamelyike;
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 1. összetevő-kategória – 1 pont – e pont
e)  polimerek; vagy
e)  polimerek, a talajjal kapcsolatba nem kerülő termesztőközegekben használt polimerek kivételével, vagy
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 2. összetevő-kategória – 1 pont
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék olyan növényeket, növényi részeket vagy növényi kivonatokat tartalmazhat, amelyek nem estek át a következőktől eltérő feldolgozáson: vágás, őrlés, centrifugálás, préselés, szárítás, fagyasztva szárítás vagy vizes kivonás.
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék olyan növényeket, növényi részeket vagy növényi kivonatokat tartalmazhat, amelyek nem estek át a következőktől eltérő feldolgozáson: vágás, őrlés, centrifugálás, szitálás, darálás, préselés, szárítás, fagyasztva szárítás, pufferelés, extrudálás, sugárzás, fagykezelés, hővel történő fertőtlenítés, vizes kivonás, vagy bármely más típusú olyan elkészítés vagy feldolgozás, amelynek végterméke az 1907/2006/EK rendelet szerint nem esik regisztrálási kötelezettség alá.
Módosítás 229
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 2. összetevő-kategória – 2 pont
2.  Az 1. pont alkalmazásában a növények magukban foglalják az algákat, de nem terjednek ki a kékmoszatokra.
2.  Az 1. pont alkalmazásában a növények magukban foglalják az algákat, a kékmoszatok kivételével, amelyek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet értelmében veszélyesnek besorolt cianotoxinokat állítanak elő.
Módosítás 230
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 3. összetevő-kategória – 1 pont – bevezető rész
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy több aerob komposztálásával nyert komposztot tartalmazhat:
1.  A CE-jelöléssel ellátott növénytápláló termék kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy több aerob komposztálásával és a természetesen előforduló mikrobák ezt követő esetleges megsokszorozódásával nyert komposztot és folyékony vagy nem folyékony mikrobiális vagy nem mikrobiális komposztkivonatokat tartalmazhat:
Módosítás 231
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 3. összetevő-kategória – 1 pont – b pont
b)  az 1069/2009/EK rendelet szerinti 2. és 3. kategóriába tartozó állati melléktermékek;
b)  az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek, amelyek esetében az előállítási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikkének megfelelően érték el;
Módosítás 232
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 3. összetevő-kategória – 1 pont – c pont – bevezető rész
c)  feldolgozatlan vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval, vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből – bármilyen módon – kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve
c)  feldolgozatlan vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással – bármilyen módon – kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 3. összetevő-kategória – 1 pont – c pont – 2 franciabekezdés
–  szennyvíziszap, ipari iszap vagy kotrásból származó iszap, és
–  szennyvíziszap, ipari iszap (kivéve a nem fogyasztható élelmiszer-maradványokból, takarmányból és agroüzemanyagok feldolgozási növényeiből származó iszap), vagy kotrásból származó iszap, és
Módosítás 238
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 3. összetevő-kategória – 1 pont – e a pont (új)
ea)  az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket használó iparágak kivételével az élelmiszeripari ágazatokból származó nem feldolgozott és mechanikusan feldolgozott maradékanyagok.
Módosítás 239
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 3. összetevő-kategória – 1 pont – e b pont (új)
eb)  a 2., 3., 4., 5., 6. és 11. összetevő-kategóriának megfelelő anyagok.
Módosítás 240
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 3. összetevő-kategória – 2 pont – 1 franciabekezdés
–  amely csak a fenti 1. pontban felsorolt bemeneti anyagokat dolgozza fel, és
–  ahol a fenti 1. pontban felsorolt bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósorok egyértelműen el vannak különítve az 1. pontban felsoroltaktól különböző bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósoroktól, és
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 3. összetevő-kategória – 6 pont – a pont – 2 franciabekezdés
–  Kritérium: maximum 25 mmol O2/kg szerves anyag/h; vagy
–  Kritérium: maximum 50 mmol O2/kg szerves anyag/h; vagy
Módosítás 242
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 4. összetevő-kategória – cím
4.  összetevő-kategória: Energianövények fermentációs maradéka
4.  összetevő-kategória: Energianövények fermentációs maradéka és növényi alapú biohulladék
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 4. összetevő-kategória – 1 pont – c pont
c)  Bármely, az a)–b) pontban említett, előzőleg lebontott anyag.
c)  Bármely, az a)–b) pontban említett, előzőleg lebontott anyag, amely nyomokban sem tartalmaz aflatoxint.
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 4. összetevő-kategória – 2 pont – 1 franciabekezdés
–  amely csak a fenti 1. pontban felsorolt bemeneti anyagokat dolgozza fel, és
–  ahol a fenti 1. pontban felsorolt bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósorok egyértelműen el vannak különítve az 1. pontban felsoroltaktól különböző bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósoroktól, és
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 4. összetevő-kategória – 3 pont – b pont
b)  55°C-on történő termofil anaerob lebontás, pasztörizálási szakaszt (70°C – 1h) is magában foglaló kezelési eljárással;
b)  55°C-on történő termofil anaerob lebontás, pasztörizálási szakaszt is magában foglaló kezelési eljárással, a 142/2011/EU1a bizottsági rendelet V. melléklete I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában leírtak szerint;
_________________
1a A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 4. összetevő-kategória – 3 pont – d pont
d)  37–40°C-on történő mezofil anaerob lebontás, pasztörizálási szakaszt (70°C – 1h) is magában foglaló kezelési eljárással; vagy
d)  37–40°C-on történő mezofil anaerob lebontás, pasztörizálási szakaszt is magában foglaló kezelési eljárással, a 142/2011/EU rendelet V. melléklete I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában leírtak szerint; vagy
Módosítás 251
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 5. összetevő-kategória – 1 pont – c pont – 2 franciabekezdés
–  szennyvíziszapot, ipari iszapot vagy kotrásból származó iszapot,
–  szennyvíziszap, az ea) pontban meghatározottól eltérő ipari iszap vagy kotrásból származó iszap, és
Módosítás 255
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 5. összetevő-kategória – 1 pont – e pont – bevezető rész
e)  bármely, az a)–d) pontban felsorolt anyag, amely
e)  bármely, az a)–d) pontban felsorolt, aflatoxint nem tartalmazó anyag, amely
Módosítás 256
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 5. összetevő-kategória – 1 pont – e a pont (új)
ea)  az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket használó iparágak kivételével az élelmiszeripari ágazatokból származó nem feldolgozott és mechanikusan feldolgozott maradékanyagok.
Módosítás 257
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 5. összetevő-kategória – 1 pont – e b pont (új)
eb)  a 2., 3., 4., 5., 6. és 11. összetevő-kategóriának megfelelő anyagok.
Módosítás 258
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 5. összetevő-kategória – 2 pont – 1 franciabekezdés
–  amely csak a fenti 1. pontban felsorolt bemeneti anyagokat dolgozza fel, és
–  ahol a fenti 1. pontban felsorolt bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósorok egyértelműen el vannak különítve az 1. pontban felsoroltaktól különböző bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósoroktól, és
Módosítás 259
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 5. összetevő-kategória – 3 pont – a pont
a)  legalább 24 órán át tartó, 55°C-on történő termofil anaerob lebontás és legalább 20 napos hidraulikus tartózkodási idő;
a)  Legalább 24 órán át tartó, 55°C-on történő termofil anaerob lebontás és legalább 20 napos hidraulikus tartózkodási idő, amelyet egy annak ellenőrzésére irányuló vizsgálat követ, hogy a lebontási folyamat sikeresen elpusztította-e a kórokozókat;
Módosítás 260
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 5. összetevő-kategória – 3 pont – b pont
b)  55°C-on történő termofil anaerob lebontás, pasztörizálási szakaszt (70°C – 1h) is magában foglaló kezelési eljárással;
b)  55°C-on történő termofil anaerob lebontás, pasztörizálási szakaszt is magában foglaló kezelési eljárással, a 142/2011/EU rendelet V. melléklete I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában leírtak szerint;
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 5. összetevő-kategória – 3 pont – d pont
d)  37–40°C-on történő mezofil anaerob lebontás, pasztörizálási szakaszt (70°C – 1h) is magában foglaló kezelési eljárással; vagy
d)  37–40°C-on történő mezofil anaerob lebontás, pasztörizálási szakaszt is magában foglaló kezelési eljárással, a 142/2011/EU rendelet V. melléklete I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában leírtak szerint; vagy
Módosítás 262
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 6. összetevő-kategória – 1 pont – c a pont (új)
ca)  olívapogácsa, vagyis az olajbogyó őrléséből származó viszkózus melléktermék, amelyet a törköly szerves oldószerekkel történő, két (nedves olívapogácsa) vagy három (szilárd olívapogácsa) lépéses kezeléséből nyernek;
Módosítás 263
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 6. összetevő-kategória – 1 pont – c b pont (új)
cb)   takarmányipari melléktermékek, amelyek a 68/2013/EU rendeletben fel vannak sorolva a takarmány-alapanyagok jegyzékében;
Módosítás 264
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 6. összetevő-kategória – 1 pont – c c pont (új)
cc)  bármilyen egyéb anyag, amelyet élelmiszerben vagy állati takarmányban való felhasználásra jóváhagytak.
Módosítás 269
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 6. összetevő-kategória – 2 pont – 2 a albekezdés (új)
Valamennyi anyag csak a kimutathatósági határ alatti mennyiségben tartalmazhat aflatoxint.
Módosítás 270
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 7. összetevő-kategória – 1 pont – 1 franciabekezdés
–  csupán szárítási vagy fagyasztva szárítási eljáráson mentek keresztül, és
törölve
Módosítás 271
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 8. összetevő-kategória – 1 pont
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csak akkor tartalmazhat olyan anyagot vagy keveréket, amelynek funkciója a termésnövelő termék tápanyag leadási tulajdonságainak javítása, ha az adott anyag vagy keverék az ilyen agronómiai adalékanyagokra alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárással összhangban bizonyítottan megfelel az e rendelet I. melléklete 5. funkció szerinti termékkategóriájába tartozó termékekre vonatkozó követelményeknek.
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék az alábbiaktól eltérő anyagokat és keverékeket (ezen belül technikai adalékanyagokat), például olyan csomósodást gátló anyagokat, habzásgátló anyagokat, porvédő anyagokat, színezékeket és reológiai adalékanyagokat tartalmazhat, amelyek funkciója a termésnövelő termék tápanyag leadási tulajdonságainak javítása, ha az adott anyag vagy keverék az ilyen agronómiai adalékanyagokra alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárással összhangban bizonyítottan megfelel az e rendelet I. melléklete 5. funkció szerinti termékkategóriájába tartozó termékekre vonatkozó követelményeknek.
Módosítás 272
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 8. összetevő-kategória – 3 a pont (új)
3a.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csak akkor tartalmazhat az I. melléklet 5.A.Ia. funkció szerinti termékkategóriájában meghatározottaknak megfelelő denitrifikáció-gátlót, ha a termésnövelő termék bármilyen formájú nitrogént tartalmaz.
Módosítás 273
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 8. összetevő-kategória – 4 pont
4.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csak akkor tartalmazhat az I. melléklet 5.A.II. funkció szerinti termékkategóriájában meghatározottaknak megfelelő ureázgátlót, ha a termésnövelő termék teljes nitrogéntartalmának (N) legalább 50%-a karbamid (CH4N2O) formájú nitrogén (N).
4.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csak akkor tartalmazhat az I. melléklet 5.A.II. funkció szerinti termékkategóriájában meghatározottaknak megfelelő ureázgátlót, ha a termésnövelő termék teljes nitrogéntartalmának (N) legalább 50%-a ammónium (NH4+) vagy ammónium (NH4+) és karbamid (CH4N2O) formájú nitrogén (N).
Módosítás 274
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 9. összetevő-kategória – 3 pont
3.  A polimerek nem tartalmazhatnak formaldehidet.
3.  A polimerek legfeljebb 600 ppm szabad formaldehidet tartalmazhatnak.
Módosítás 275
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 10. összetevő-kategória – 1 pont
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csak azokban az esetekben tartalmazhat tápanyagpolimerektől eltérő polimereket, amelyekben a polimer célja
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék csak azokban az esetekben tartalmazhat tápanyagpolimerektől eltérő polimereket, amelyekben a polimer célja
a)  a víz tápanyagrészecskékbe való behatolásának és ezáltal a tápanyagok leadásának szabályozása (amely esetben a polimert általában „bevonóanyagként” emlegetik), vagy
a)  a víz tápanyagrészecskékbe való behatolásának és ezáltal a tápanyagok leadásának szabályozása (amely esetben a polimert általában „bevonóanyagként” emlegetik), vagy
b)  a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék vízmegtartó képességének a növelése.
b)  a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék vízmegtartó képességének a növelése, vagy
ba)  a talaj javítása a 10. összetevő-kategória 2a. és 3. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő, biológiailag lebomló talajtakaró fóliával, vagy
bb)  a termésnövelő termék talajjal nem érintkező kötőelemei, vagy
bc)  a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek stabilitásának növelése, vagy
bd)   a víz talajba való behatolásának javítása.
Módosítás 276
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 10. összetevő-kategória – 2 pont
2.  [Publications office, please insert the date occurring three years after the date of application of this Regulation]-tól/től kezdve teljesíteni kell a következő feltételt: A polimernek képesnek kell lennie a fizikai és biológiai bomlásra, amelynek eredményeképpen a nagy része végül széndioxidra (CO2), biomasszára és vízre bomlik le. A szervesszén-tartalma legalább 90%-ának legfeljebb 24 hónap alatt CO2-dá kell alakulnia, az alábbi a)–c) pontban meghatározott biológiai lebonthatósági vizsgálat szerint.
2.  ... [Az e rendelet alkalmazásától számított ötödik évtől] kezdve teljesíteni kell a következő feltételt: A polimernek képesnek kell lennie a fizikai és biológiai bomlásra, amelynek eredményeképpen a nagy része végül szén-dioxidra (CO2), biomasszára és vízre bomlik le. A szervesszén-tartalma legalább 90%-ának a biológiai lebonthatósági vizsgálatban meghatározott megfelelő szabványhoz képest a termésnövelő termék címkén feltüntetett funkcionalitási időszakának lejárta után legfeljebb 48 hónap alatt CO2-dá kell alakulnia. A biológiai lebonthatósági kritériumot és a biológiai lebonthatóság megfelelő vizsgálati módszerének kialakítását a legfrissebb tudományos eredmények alapján értékelik és az e rendelet 42. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozzák meg.
a)  A vizsgálatot 25°C ± 2°C-on kell elvégezni.
b)  A vizsgálatot a műanyagok talajokban való teljes aerob biológiai lebonthatóságának meghatározására szolgáló módszer szerint kell lefolytatni a kémiai oxigénigény vagy a keletkező szén-dioxid-mennyiség mérésével.
c)  A vizsgálatban referenciaanyagként a vizsgált anyag méretével azonos méretű mikrokristályos cellulózport kell használni.
d)  A vizsgálat elvégzése előtt a vizsgált anyag nem tehető ki a film bomlásának gyorsítását célzó körülményeknek vagy eljárásoknak, mint amilyen a hő- vagy a fényhatás.
Módosítás 277
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 10. összetevő-kategória – 2 a pont (új)
2a.  A 3.B funkció szerinti termékkategóriában említett, biológiailag lebomló talajtakaró fóliának meg kell felelnie a következő kritériumnak:
A polimernek képesnek kell lennie a fizikai és biológiai bomlásra, amelynek eredményeképpen végül szén-dioxidra (CO2), biomasszára és vízre bomlik le, továbbá a referenciaanyaghoz képest abszolút vagy relatív értékben a szervesszén-tartalom legalább 90%-a legfeljebb 24 hónap alatt szén-dioxiddá alakul, a polimerek talajbeli biológiai lebomlásával kapcsolatos uniós szabványoknak megfelelő biológiai lebonthatósági vizsgálat során.
Módosítás 278
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 10. összetevő-kategória – 3 a pont (új)
3a.  Mivel a terméket arra szánják, hogy hozzáadják a talajhoz és a környezetbe juttassák, e kritériumok a termékben található valamennyi anyagra alkalmazandók.
Módosítás 279
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 10. összetevő-kategória – 3 b pont (új)
3b.   A tápanyagpolimerektől eltérő polimereket tartalmazó, CE-jelöléssel ellátott termék mentesül az 1., 2. és 3. pontban meghatározott előírások alól, amennyiben a polimereket kizárólag kötőanyagként használják a termésnövelő termékhez, és nem kerülnek kapcsolatba a talajjal.
Módosítás 280
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 11. összetevő-kategória

A Bizottság által javasolt szöveg

A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék az alábbi táblázatnak megfelelően tartalmazhat az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett olyan állati melléktermékeket, amelyek már elérték az előállítási láncnak az említett rendelettel összhangban meghatározott végpontját:

Módosítás

figyelemmel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Bizottság általi, a 42. cikknek megfelelő elfogadására, valamely CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék az alábbi táblázatnak megfelelően tartalmazhat az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett olyan állati melléktermékeket, amelyek már elérték az előállítási láncnak az említett rendelettel összhangban meghatározott végpontját:

 

Származtatott termék

Feldolgozási előírások a gyártási lánc végpontjának eléréséhez

1

Húsliszt

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

2

Csontliszt

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

3

Hús- és csontliszt

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

4

Állati vér

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

5

Az 1069/2009/EK rendelet szerinti III. kategóriába tartozó hidrolizált fehérjék

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

6

Feldolgozott trágya

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

7

Komposzt (1)

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

8

Biogáz emésztési maradványok (1)

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

9

Toll-liszt

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

10

Nyersbőrök és bőrök

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

11

Paták és szarvak

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

12

Denevérürülék

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

13

Gyapjú és szőr

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

14

Toll és pehely

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

15

Sertéssörte

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

16

Glicerin és egyéb, biodízel és megújuló üzemanyag gyártásából származó, 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

17

Kereskedelmi okok vagy műszaki hibák miatt visszautasított állateledel és műcsont

Az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti meghatározás alapján

(1)   2. és 3. kategóriába tartozó anyagokból származó anyagok hús- és csontliszt, valamint feldolgozott állati eredetű fehérje kivételével

Módosítás 281
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – II rész – 11 a összetevő-kategória (új)
11a.  összetevő-kategória: Egyéb ipari melléktermékek
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék az alábbi táblázatnak megfelelően, az alábbi feltételek mellett tartalmazhat olyan egyéb, egyedi ipari folyamatokból származó ipari melléktermékeket, például kaprolaktám-termelésből nyert ammónium-szulfátot, földgázfinomításból és olajokból nyert kénsavat és egyéb anyagokat, melyek ki vannak zárva az 1. összetevő-kategóriából:
2.  … [egy évvel az e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től az EC-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek összetevőiként a 2003/2003/EK rendelettel összhangban felhasznált ipari melléktermékekre vonatkozó kritériumokat az összetevő-kategóriába történő belefoglalás céljából a legfrissebb tudományos eredmények alapján állapítják meg és az e rendelet 42. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozzák meg.
Módosítás 282
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – 2 pont – e pont
e)  a termék tömegének legalább 5 %-át kitevő összetevők ismertetése szárazanyagban kifejezett tömegük szerinti csökkenő sorrendben, megadva a II. melléklet szerinti megfelelő összetevő-kategóriát.
e)  a termék tömegének legalább 1 %-át kitevő összetevők ismertetése szárazanyagban kifejezett tömegük szerinti csökkenő sorrendben, megadva a II. melléklet szerinti megfelelő összetevő-kategóriát és a szárazanyag-százalékban kifejezett tartalmat;
Módosítás 283
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – 2 pont – e a pont (új)
ea)  olyan termékek esetében, amelyek szerves hulladékból származó olyan anyagokat vagy melléktermékeket tartalmaznak, amelyek nem estek át az összes szerves anyagot elpusztító folyamaton, a címkén meg kell adni, hogy milyen hulladékokat és melléktermékeket használtak fel, valamint meg kell adni a tételszámot vagy a gyártás időpontja szerinti sorozatszámot. Ez a szám utal a gyártó által tárolt nyomonkövethetőségi adatokra, amelyek azonosítják a tételben/idősorban felhasznált egyes szerves hulladékok/melléktermékek egyedi forrásait (gazdaságok, gyárak stb.). A Bizottság nyilvános konzultációt követően, [e rendelet hatálybalépése után két évvel] részletes meghatározásokat tesz közzé e rendelkezés végrehajtására vonatkozóan, amelyek ... [a részletes meghatározások közzététele után 3 évvel] lépnek hatályba. A gazdasági szereplők és a piacfelügyeleti hatóságok adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése érdekében a Bizottság részletes meghatározásainak figyelembe kell venniük mind a 6. cikk (5)–(7) bekezdéseiben, mind a 11. cikkben foglalt előírásokat, valamint a hatályos nyomonkövethetőségi rendszereket (pl. az állati melléktermékek vagy ipari rendszerek vonatkozásában) és az uniós hulladékosztályozási kódokat.
Módosítás 284
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – 2 a pont (új)
2a.  A javasolt felhasználásra vonatkozó rövid utasításokat, beleértve a javasolt adagolást és időzítést, valamint a javasolt célnövényeket és tárolást, a gyártónak rendelkezésre kell bocsátania.
Módosítás 285
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – 7 a pont (új)
7a.  Egyetlen termék sem tartalmazhat egy másik funkció szerinti termékkategóriára vonatkozó állításokat anélkül, hogy eleget tenne e másik funkció szerinti termékkategória minden követelményének, továbbá nem tartalmazhat semmilyen közvetlen vagy burkolt állítást az engedélyezett növényvédelmi hatásokra vonatkozóan.
Módosítás 286
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1. funkció szerinti termékkategória – 2 pont – b pont
b)  a nitrifikációgátló-tartalmat az ammónium-nitrogén (NH4) és a karbamid-nitrogén (CH4N2O) formájában jelen lévő összes nitrogén (N) tömegszázalékában kell megadni;
b)  a nitrifikációgátló-tartalmat az ammónium-nitrogén (NH4+) vagy az ammónium-nitrogén (NH4+) és karbamid-nitrogén (CH4N2O) formájában jelen lévő összes nitrogén (N) tömegszázalékában kell megadni;
Módosítás 287
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – a pont
a)  a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált tápanyagok vegyjele N-P-K sorrendben;
a)  a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált tápanyagok vegyjele N-P-K sorrendben; a garantált nitrogéntartalom az ammónium-nitrogén, a nitrát-nitrogén, a karbamid nitrogén, a karbamid-formaldehidben jelen lévő nitrogén, az izobutilidén-dikarbamidban jelen lévő nitrogén, a krotonilidén-dikarbamidban jelen lévő nitrogén és a ciánamidban jelen lévő nitrogén összegéből adódik.
A foszfortrágyáknak a következő minimális oldékonysági szinteknek kell megfelelniük, hogy a növény számára felvehetők legyenek, máskülönben ezek nem nevezhetők foszfortrágyának:
–  vízben való oldhatóság: az összes P minimum 25%-a,
–  semleges ammónium-citrátban való oldhatóság: az összes P minimum 30%-a,
–  hangyasavban való oldhatóság (csak lágy ásványi foszfát esetén): az összes P minimum 35%-a.
Módosítás 288
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – b pont
b)  a magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S) vagy nátrium (Na) garantált tápanyagok vegyjele Mg-Ca-S-Na sorrendben;
b)  a kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na) vagy kén (S) garantált tápanyagok vegyjele Ca- Mg - Na - S sorrendben;
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. A társjogalkotók jóváhagyása esetén a szövegben mindenütt át kell vezetni a szükséges módosításokat, az alábbi módosítások megfelelő szövegrészeit is beleértve.)
Módosítás 289
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – c pont
c)  a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált tápanyagok teljes mennyiségét jelző számok és zárójelben a magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S) vagy nátrium (Na) teljes mennyiségét jelző számok;
c)  a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált tápanyagok átlagos mennyiségét jelző számok és zárójelben a magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S) vagy nátrium (Na) teljes mennyiségét jelző számok;
Módosítás 290
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – d pont – 6 franciabekezdés
–  szerves szén (C); valamint
–  szerves szén (C) és a szén és a nitrogén aránya (C/N);
Módosítás 291
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – d pont – 7 a franciabekezdés (új)
–  por vagy pellet formában.
Módosítás 292
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.B. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – d pont – 2 franciabekezdés
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5);
–  semleges ammónium-citrátban és vízben oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
Módosítás 293
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.B. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – d pont – 2 franciabekezdés – 3 francia albekezdés
–  őrölt foszfát jelenléte esetén a hangyasavban oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
–   csak ásványi savakban oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
Módosítás 294
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.B. funkció szerinti termékkategória – 1 a pont (új)
1a.   A garantált teljes nitrogéntartalom az ammónium-nitrogén, a nitrát-nitrogén, a karbamid nitrogén, a metilén-karbamidban jelen lévő nitrogén, az izobutilidén-dikarbamidban jelen lévő nitrogén, a krotonilidén-dikarbamidban jelen lévő nitrogén és a ciánamidban jelen lévő nitrogén összegéből adódik.
Módosítás 295
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.I. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – d pont – 2 franciabekezdés
–  összes foszfor-pentoxid (P2O5);
–  semleges ammónium-citrátban és vízben oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
Módosítás 296
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.I. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – d pont – 2 franciabekezdés – 3 francia albekezdés
–  őrölt foszfát jelenléte esetén a hangyasavban oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
–  csak ásványi savakban oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
Módosítás 297
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.I. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – d pont – 4 franciabekezdés – 1 a francia albekezdés (új)
–  por vagy pellet formában;
Módosítás 298
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.I. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – d a pont (új)
da)  pH
Módosítás 299
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.I. funkció szerinti termékkategória – 1 a pont (új)
1a.  Az 5ppm-nél kevesebb kadmiumot, arzént, ólmot, krómot(VI) és higanyt tartalmazó termésnövelő termékek csomagolásán és címkéjén jól látható „ökocímke” helyezhető el. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, kiegészítve ezt a rendeletet az ilyen címékek technikai standardjainak elfogadása érdekében.
Módosítás 300
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.I.a) funkció szerinti termékkategória – 3 pont – c pont
c)  por, ha a termék legalább 90 %-a átesik 1,0 mm-es szemméretű szitán, vagy
c)  por, ha a termék legalább 90 %-a átesik 1 mm-es szemméretű szitán, vagy
Módosítás 301
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.I.a) funkció szerinti termékkategória – 4 a pont (új)
4a.   A II. melléklet 10. összetevő-kategóriája 1. pontjának bb) alpontjában említett, CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek esetében, amennyiben a polimereket kizárólag kötőanyagként használják, a következő megjegyzést kell feltüntetni: „A termésnövelő termék nem kerülhet kapcsolatba a talajjal.”
Módosítás 302
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.II. funkció szerinti termékkategória – 1 pont
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékben található garantált mikroelem-tartalmat e tápanyagok nevének és vegyjelének az alábbi sorrend szerinti megadásával kell feltüntetni: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionja(i) neve;
1.  A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékben található garantált mikroelem-tartalmat e tápanyagok nevének és vegyjelének az alábbi sorrend szerinti megadásával kell feltüntetni: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo), szelén (Se), szilícium (Si) és cink (Zn), valamint ezek ellenionja(i) neve;
Módosítás 303
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1.C.a) funkció szerinti termékkategória (új)
1.C.a) funkció szerinti termékkategória: Alacsony széntartalmú trágya
1.  A makroelemek kapcsán a következő információelemeket kell feltüntetni:
a)  a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált tápanyagok vegyjele N-P-K sorrendben;
b)  a magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S) vagy nátrium (Na) garantált tápanyagok vegyjele Mg-Ca-S-Na sorrendben;
c)  a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált tápanyagok teljes mennyiségét jelző számok és zárójelben a magnézium (Mg), kalcium (Ca), kén (S) vagy nátrium (Na) teljes mennyiségét jelző számok;
d)  a következő garantált tápanyagok mennyisége az alábbi sorrendben, a trágya tömegszázalékában kifejezve:
▪  összes nitrogén (N)
a szerves nitrogén (N) minimális mennyisége, megadva a felhasznált szerves anyag eredetét;
a nitrát-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén (N);
az ammónia-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén (N);
a karbamid-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén (N);
▪  összes foszfor-pentoxid (P2O5);
vízben oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
semleges ammónium-citrátban oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
őrölt foszfát jelenléte esetén hangyasavban oldható foszfor-pentoxid (P2O5);
▪  összes kálium-oxid (K2O);
vízben oldható kálium-oxid (K2O);
▪  magnézium-oxid (MgO), kalcium-oxid (CaO), kén-trioxid (SO3) és nátrium-oxid (Na2O);
–  ha e tápanyagok vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni;
–  amennyiben az említett tápanyagok oldható része a teljes mennyiségüknek legalább egy negyedét kiteszi, akkor a teljes mennyiséget és a vízben oldható mennyiséget is meg kell adni;
–  egyéb esetekben a teljes mennyiséget kell megadni.
e)  karbamid (CH4N2O) jelenléte esetén a trágya használata során feltáródó ammónia levegőminőségre gyakorolt esetleges hatásairól szóló tájékoztatás és a megfelelő óvintézkedések megtételére vonatkozó ajánlások.
2.  Meg kell adni az alábbi egyéb elemeket a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék tömegszázalékában kifejezve:
–  szervesszén-tartalom (C); továbbá
–  szárazanyag-tartalom.
3.  Amennyiben a bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn) közül egy vagy több anyag legalább az alábbi táblázatban tömegszázalékban meghatározott minimális mennyiségben megtalálható a termékben,
–  és szándékosan adták a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékhez, akkor azokat jelezni kell; és
–  egyébként lehet jelezni.
Mikroelem
Tömegszázalék

Bór (B)
0,01

Kobalt (Co)
0,002

Réz (Cu)
0,002

Mangán (Mn)
0,01

Molibdén (Mo)
0,001

Cink
0,002

A szóban forgó anyagokat a makroelemeket követően kell felsorolni. A következő információelemeket kell feltüntetni:
a)  a garantált mikroelemek neve és vegyjele az alábbi sorrendet követve: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionja(i) neve;
b)  a mikroelemek teljes mennyisége a trágya tömegszázalékában;
ha e tápanyagok vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni;
amennyiben az említett tápanyagok oldható része a teljes mennyiségüknek legalább egy negyedét kiteszi, akkor a teljes mennyiséget és a vízben oldható mennyiséget is meg kell adni; továbbá
egyéb esetekben a teljes mennyiséget kell megadni;
c)  ha a garantált mikroelem(ek) egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot képez(nek), akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következőket:
kelátképző anyag neve vagy rövidítése, a mikroelem-kelát mennyisége a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék tömegszázalékában kifejezve;
d)  ha a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék egy vagy több komplexképző anyaggal kötött mikroeleme(ke)t tartalmaz, akkor
a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következőket: „komplexképző anyag: ...”, a mikroelem-komplex mennyisége a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék tömegszázalékában kifejezve; továbbá
a komplexképző anyag neve vagy rövidítése.
e)  a címkén szerepelnie kell a következőnek: „Csak kifejezetten szükséges esetben használandó. Ne lépje túl a megfelelő adagolást.”
Módosítás 399
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 2 funkció szerinti termékkategória – 2 franciabekezdés
szemcseméret a megadott szemméretű szitán áteső százalék feltüntetésével;
–   szemcseméret az 1,0 mm-es és 3,15 mm-es szitán áteső százalék feltüntetésével;
Módosítás 304
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 3. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – 3 franciabekezdés
–   összes nitrogén (N);
törölve
Módosítás 305
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 3. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – 4 franciabekezdés
–   összes foszfor-pentoxid (P2O5);
törölve
Módosítás 306
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 3. funkció szerinti termékkategória – 1 pont – 5 franciabekezdés
–   összes kálium-oxid (K2O);
törölve
Módosítás 307
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 6 funkció szerinti termékkategória – e pont
e)  adagolás, időzítés (a növényi fejlődés szakaszai szerint) és az alkalmazás gyakorisága;
e)  adagolás, időzítés (a növényi fejlődés szakaszai szerint), elhelyezés és az alkalmazás gyakorisága (a biostimulánsokkal kapcsolatos állítás(oka)t alátámasztó empirikus bizonyítékokkal összhangban);
Módosítás 308
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 6 funkció szerinti termékkategória – f a pont (új)
fa)  annak feltüntetése, hogy a termék nem növényvédő szer;
Módosítás 309
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 rész – 1.A. funkció szerinti termékkategória

A garantált tápanyagtartalomra és egyéb paraméterekre vonatkozó tűréshatárok


A garantált tápanyagtartalomra és egyéb paraméterekre vonatkozó tűréshatárok

szerves szén (C)
± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont

szerves szén (C)
± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont

szárazanyag-tartalom
± 5,0 százalékpont abszolút értékben

szárazanyag-tartalom
± 5,0 százalékpont abszolút értékben

összes nitrogén (N)
± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont összes réz (Cu):

összes nitrogén (N)
± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont összes réz (Cu):

szerves nitrogén (N)
± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont összes réz (Cu):

szerves nitrogén (N)
± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont összes réz (Cu):

összes foszfor-pentoxid (P2O5);
± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont összes réz (Cu):

összes foszfor-pentoxid (P2O5);
± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont összes réz (Cu):

összes kálium-oxid (K2O);
± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont összes réz (Cu):

összes kálium-oxid (K2O);
± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont összes réz (Cu):

összes és vízben oldható magnézium-oxid, kalcium-oxid, kén-trioxid vagy nátrium-oxid
± 25% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,5 százalékpont

összes és vízben oldható magnézium-oxid, kalcium-oxid, kén-trioxid vagy nátrium-oxid
± 25% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,5 százalékpont

összes réz (Cu)
± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,5 százalékpont

összes réz (Cu)
± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,5 százalékpont

összes cink (Zn)
± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont

összes cink (Zn)
± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont

mennyiség
—  5% relatív eltérés a garantált értékhez képest

mennyiség
—  5% relatív eltérés a garantált értékhez képest




A nitrogén, a foszfor és a kálium bejelentett formája
Kétkomponensű: maximális tűréshatár abszolút értékben, 1,1 N és 0,5 szerves N, 1,1 P2O5, 2 K2O és 1,5 két tápanyag összesített mennyiségére vonatkozóan.





Háromkomponensű: maximális tűréshatár abszolút értékben, 1,1 N és 0,5 szerves N, 1,1 P2O2, 1,1 K2O és 1,9 három tápanyag összesített mennyiségére vonatkozóan.





± 10% az egyes tápanyagok összesített garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2 százalékpontig.

Módosítás 310
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 rész – 1.B. funkció szerinti termékkategória – 1 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

A szervetlen makroelem-formák tekintetében garantált tartalomra vonatkozó tűréshatárok

N

P2O5

K2O

MgO

CaO

SO3

Na2O

± 25% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont

± 25% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,5 százalékpont

± 25% a garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 0,9 százalékpont

Módosítás

A szervetlen makroelem-formák tekintetében garantált tartalomra vonatkozó tűréshatárok

N

P2O5

K2O

MgO

CaO

SO3

Na2O

± 25% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont külön minden egyes tápanyag és a tápanyagok összessége vonatkozásában

-50% és +100% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb -2 és +4 százalékpont.

± 25% a garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 0,9 százalékpont

A P2O5 tűréshatárok semleges ammónium-citrátban és vízben oldható foszfor-pentoxidra (P2O5) vonatkoznak.

 

 

Módosítás 311
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 rész – 1.B. funkció szerinti termékkategória
szerves szén: ± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont
szerves szén: ± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont
szerves nitrogén: ± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont
szerves nitrogén: ± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont
összes réz (Cu) ± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,5 százalékpont
összes réz (Cu) ± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,5 százalékpont
összes cink (Zn)± 50% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont
összes cink (Zn) ± 15% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont
Módosítás 312
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 rész – 1.C.I. funkció szerinti termékkategória

 

A Bizottság által javasolt szöveg

 

A szervetlen makroelem-formák tekintetében garantált tartalomra vonatkozó tűréshatárok

 

N

P2O5

K2O

MgO

CaO

SO3

Na2O

 

± 25% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont

± 25% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,5 százalékpont

± 25% a garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 0,9 százalékpont

 

szemcseméret: ± 10% relatív eltérés az adott szitán áteső garantált százalékhoz képest

 

mennyiség: ± 5% relatív eltérés a garantált értékhez képest

 

Módosítás

 

A szervetlen makroelem-formák tekintetében garantált tartalomra vonatkozó tűréshatárok

 

N

P2O5

K2O

MgO

CaO

SO3

Na2O

 

± 25% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont külön minden egyes tápanyag és a tápanyagok összessége vonatkozásában

-50% és +100% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb -2 és +4 százalékpont.

-50% és +100% az egyes tápanyagformák garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb -2 és +4 százalékpont.

 

A fenti tűréshatárok az N-formákra és az oldhatóságra is alkalmazandók.

 

szemcseméret: ± 20% relatív eltérés az adott szitán áteső garantált százalékhoz képest

 

mennyiség: ± 3% relatív eltérés a garantált értékhez képest

Módosítás 313
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 rész – 3. funkció szerinti termékkategória

A Bizottság által javasolt szöveg

A garantált tápanyag formái és egyéb garantált minőségi kritériumok

A garantált paraméterekre vonatkozó tűréshatárok

pH

± 0,7 a gyártás idején

 

± 1,0 a forgalmazási lánc bármely szakaszában

szerves szén (C)

± 10% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont

összes nitrogén (N)

± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont

összes foszfor-pentoxid (P2O5);

± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont

összes kálium-oxid (K2O);

± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont

szárazanyag

± 10 relatív eltérés a garantált értékhez képest

mennyiség

—  5% relatív eltérés a garantált értékhez képest a gyártás idején

 

—  25% relatív eltérés a garantált értékhez képest a forgalmazási lánc bármely szakaszában

szerves szén (C) / szerves nitrogén (N)

± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont

szemcseméret

± 10% relatív eltérés az adott szitán áteső garantált százalékhoz képest

Módosítás

A garantált tápanyag formái és egyéb garantált minőségi kritériumok

A garantált paraméterekre vonatkozó tűréshatárok

pH

± 0,7 a gyártás idején

 

± 0,9 a forgalmazási lánc bármely szakaszában

szerves szén (C)

± 10% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont

összes nitrogén (N)

± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont

összes foszfor-pentoxid (P2O5);

± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont

összes kálium-oxid (K2O);

± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 1,0 százalékpont

szárazanyag

± 10% relatív eltérés a garantált értékhez képest

mennyiség

—  5% relatív eltérés a garantált értékhez képest a gyártás idején

 

—  15% relatív eltérés a garantált értékhez képest a forgalmazási lánc bármely szakaszában

szerves szén (C) / szerves nitrogén (N)

± 20% relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2,0 százalékpont

szemcseméret

± 10% relatív eltérés az adott szitán áteső garantált százalékhoz képest

Módosítás 314
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 rész – 4. funkció szerinti termékkategória

A Bizottság által javasolt szöveg

A garantált tápanyag formái és egyéb garantált minőségi kritériumok

A garantált paraméterekre vonatkozó tűréshatárok

elektromos vezetőképesség

± 50% relatív eltérés a gyártás idején

 

± 75 % relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

pH

± 0,7 a gyártás idején

 

± 1,0 a forgalmazási lánc bármely szakaszában

mennyiség térfogatban (liter vagy m³)

—  5% relatív eltérés a gyártás idején

 

—  25% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

a 60 mm-nél nagyobb részecskékből álló anyagok mennyisége (térfogata)

—  5% relatív eltérés a gyártás idején

 

—  25% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

az előre formázott termesztőközeg mennyisége (térfogata)

—  5% relatív eltérés a gyártás idején

 

—  25% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

vízben oldható nitrogén (N)

± 50% relatív eltérés a gyártás idején

 

± 75% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

vízben oldható foszfor-pentoxid (P2O5)

± 50% relatív eltérés a gyártás idején

 

± 75% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

vízben oldható kálium-oxid (K2O)

± 50% relatív eltérés a gyártás idején

 

± 75% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

Módosítás

A garantált tápanyag formái és egyéb garantált minőségi kritériumok

A garantált paraméterekre vonatkozó tűréshatárok

elektromos vezetőképesség

± 50% relatív eltérés a gyártás idején

 

± 60% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

pH

± 0,7 a gyártás idején

 

± 0,9 a forgalmazási lánc bármely szakaszában

mennyiség térfogatban (liter vagy m³)

—  5% relatív eltérés a gyártás idején

 

—  15% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

a 60 mm-nél nagyobb részecskékből álló anyagok mennyisége (térfogata)

—  5% relatív eltérés a gyártás idején

 

—  15% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

az előre formázott termesztőközeg mennyisége (térfogata)

—  5% relatív eltérés a gyártás idején

 

—  15% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

vízben oldható nitrogén (N)

± 50% relatív eltérés a gyártás idején

 

± 60% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

vízben oldható foszfor-pentoxid (P2O5)

± 50% relatív eltérés a gyártás idején

 

± 60% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

vízben oldható kálium-oxid (K2O)

± 50% relatív eltérés a gyártás idején

 

± 60% relatív eltérés a forgalmazási lánc bármely szakaszában

Módosítás 315
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 rész – 1 pont – 1 pont – b pont
b)  energianövények fermentációs maradéka, a 4. összetevő-kategóriának megfelelően,
b)  energianövények fermentációs maradéka és növényi alapú biohulladék, a 4. összetevő-kategóriának megfelelően,
Módosítás 316
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 rész – 1 pont – 1 pont – f a pont (új)
fa)  nem feldolgozott vagy mechanikusan feldolgozott növények, növényi részek vagy növényi kivonatok, a 2. összetevő-kategóriának megfelelően.
Módosítás 317
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 rész – 1 pont – 3 pont – b a pont (új)
ba)  denitrifikáció-gátló, az 5.A.Ia. funkció szerinti termékkategóriának megfelelően,
Módosítás 318
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 rész – 3 pont – 2 pont – a a pont (új)
aa)  denitrifikáció-gátló, az A.Ia. funkció szerinti termékkategóriának megfelelően,
Módosítás 319
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 rész – A. modul – 2.2 pont – b pont
b)  a tervezési és gyártási rajzokat és terveket,
törölve
Módosítás 320
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 rész – A. modul – 2.2 pont – c pont
c)  a rajzok és tervek, valamint a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termék felhasználása megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat,
törölve
Módosítás 321
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 rész – A1. modul – 4 pont – 1 bekezdés
Az alábbi 4.1–4.3. szakaszban leírt ciklusokat és vizsgálatot a termék reprezentatív mintáján legalább háromhavonta el kell végezni a gyártó nevében, annak ellenőrzése érdekében, hogy az megfelel-e
Az alábbi 4.1–4.3. szakaszban leírt ciklusokat és vizsgálatot a termék reprezentatív mintáján az üzem folyamatos működése esetén legalább hathavonta, időszakos gyártás esetén pedig minden évben el kell végezni a gyártó nevében, annak ellenőrzése érdekében, hogy az megfelel-e
Módosítás 322
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 rész – A1. modul – 4.3.5 a pont (új)
4.3.5a.  A gyártó megőrzi a vizsgálati jelentéseket a műszaki dokumentációval együtt.
Módosítás 323
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 rész – B. modul – 3.2 pont – c pont – 6 franciabekezdés
–  a vizsgálati jelentéseket,
–  a vizsgálati jelentéseket, többek közt a mezőgazdasági hatékonyságról szóló vizsgálatokat, valamint
Módosítás 324
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 rész – D1. modul – 2 pont – b pont
b)  tervezési és gyártási rajzokat és terveket, beleértve a gyártási folyamat olyan írásba foglalt bemutatását és ábráját, amelyen minden kezelés, tároló tartály és terület egyértelműen azonosítva van,
b)  a gyártási folyamat írásba foglalt bemutatását és ábráját;

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0270/2017).


Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcsere, riasztási rendszer és kockázatértékelési eljárás ***I
PDF 250kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. október 24-i jogalkotási állásfoglalása az 1920/2006/EK rendeletnek az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcsere, riasztási rendszer és kockázatértékelési eljárás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0547 – C8-0351/2016 – 2016/0261(COD))
P8_TA(2017)0393A8-0359/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0547),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 168. cikke (5) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0351/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. május 31-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság véleményére (A8-0359/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. október 24-én került elfogadásra az 1920/2006/EK rendeletnek az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcsere, riasztási rendszer és kockázatértékelési eljárás tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2101 rendelettel.)

(1) HL C 34., 2017.2.2., 182. o..


Közös halászati politika: a kirakodási kötelezettség végrehajtása ***I
PDF 245kWORD 42k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. október 24-i jogalkotási állásfoglalása a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0424 – C8-0239/2017 – 2017/0190(COD))
P8_TA(2017)0394A8-0285/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0424),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0239/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. október 18-i véleményére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2017. szeptember 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8-0285/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. október 24-én került elfogadásra a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2092 rendelettel.)


A glifozát hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása
PDF 281kWORD 55k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetről (D053565-01 – 2017/2904(RSP))
P8_TA(2017)0395B8-0567/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetre (D053565-01),

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkére(3),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) „Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance glyphosate” (A glifozát hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés) című dokumentumára(4),

–  tekintettel a kockázatértékelési bizottság (RAC) véleményére az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA) a glifozát uniós szintű, harmonizált osztályozására és címkézésére irányuló javaslatáról(5),

–  tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásának megújítására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetről szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” című európai polgári kezdeményezésre(7);

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel az 1107/2009/EK rendelet célja, hogy biztosítsa mind az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelmét, és hogy javítsa a belső piac működését a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok harmonizálásával, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozásával; mivel az 1107/2009/EK rendeletben foglaltak az elővigyázatosság elvén alapulnak;

B.  mivel jelenleg az összes gyomirtó közül a szisztémás glifozát gyomirtó rendelkezik a legnagyobb globális termelési mennyiséggel; mivel a glifozátot a világon 76%-ban a mezőgazdaságban alkalmazzák; mivel széles körben használják az erdészetben, városi vagy kerti alkalmazásokhoz; mivel az 1974 és 2014 között alkalmazott glifozát teljes mennyiségének 72%-át az elmúlt 10 évben permetezték a légkörbe;

C.  mivel a lakosság elsősorban a permetezett területeken, otthoni használat és táplálkozás révén van kitéve; mivel a glifozátnak való kitettség az alkalmazott glifozát teljes mennyiségének drámai növekedése miatt emelkedik; mivel a glifozát és annak leggyakoribb segédanyagai emberi egészségre gyakorolt hatását rendszeresen nyomon kell követni; mivel a glifozátot és/vagy annak maradványait kimutatták a vízben, a talajban, az élelmiszerekben és italokban és a nem ehető termékekben, valamint az emberi szervezetben (pl. a vizeletben) is;

D.  mivel az Európai Unió 2014. évi, 2016. október 26-án közzétett, az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokról szóló jelentése megjegyezte, hogy a tagállamok korlátozott számban vettek csak olajosmag- és szójababmintát, annak ellenére, hogy e növényeket valószínűleg glifozáttal kezelik, ezért maradékanyagokra lehet számítani; mivel az EFSA szerint az állati termékekben található glifozátmaradványokról nem áll rendelkezésre semmilyen információ; mivel az EFSA úgy vélte, hogy az eredmények statisztikailag nem elég szilárdak;

E.  mivel az EFSA 2015-ben azt javasolta, hogy a tagállamok növeljék a glifozáton és a kapcsolódó maradékanyagokon (például trimetil-szulfónium) végzett elemzésének számát olyan termékekben, amelyekre a glifozát alkalmazását engedélyezték, és ahol mérhető maradékanyagok várhatóak; mivel különösen növelni kell a szójababból, a kukoricából és olajrepcéből vett minták számát; mivel a tagállamokat arra is ösztönzik, hogy dolgozzanak ki és/vagy hajtsák végre a meglévő elemzési módszereket a glifozáttal kapcsolatos metabolitok ellenőrzésére, valamint osszák meg az eredményeket az EFSA-val;

F.  mivel a glifozát egy nem szelektív gyomirtó, amely minden füvet elpusztít; mivel úgy fejti ki a hatását, hogy megzavarja az úgynevezett sikimisav-útvonalat, amely algákban, baktériumokban és gombákban szintén jelen van; mivel az Escherichia coli és a Salmonella enterica serovar Typhimurium esetében a glifozát kereskedelmi forgalomban kapható készítményeinek való szubletális kitettségnél az antibiotikumokra való megváltozott reakciót állapítottak meg;

G.  mivel az 1107/2009/EK rendelet szerint egy hatóanyagot csak akkor lehet jóváhagyni, amennyiben az 1272/2008/EK rendelet alapján nem sorolják be vagy nem kell besorolni 1A. vagy 1B. kategóriájú karcinogén anyagként, kivéve, ha a szóban forgó hatóanyagnak való emberi kitettség elhanyagolható vagy olyan súlyos növény-egészségügyi kockázat áll fenn, amelyet nem lehet más elérhető módon kezelni;

H.  mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015 márciusában a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló” anyagként (2A. csoport) sorolta be a következők alapján: „korlátozott bizonyíték” rák kialakulására emberekben (a való életben előforduló kitettség esetei alapján), „elegendő bizonyíték” rák kialakulására laboratóriumi állatokban (a „tiszta” glifozátra vonatkozó tanulmányok alapján), és „meggyőző bizonyíték” a karcinogenitással kapcsolatos mechanisztikus információkkal kapcsolatban (genotoxicitás és oxidációs stressz esetén) a „tiszta” glifozát és a glifozát-készítmények vonatkozásában; mivel az IARC által a 2A. csoportra alkalmazott kritériumok hasonlók az 1272/2008/EK rendelet 1B. kategóriára alkalmazott kritériumaihoz;

I.  mivel az EFSA 2015 novemberében véglegesítette a glifozát szakértői értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy „valószínűleg nem jelent karcinogén veszélyt az emberekre nézve, és a bizonyítékok nem támasztják alá karcinogén potenciálja tekintetében az 1272/2008/EK rendelet szerinti besorolását”; mivel 2017 márciusában az ECHA kockázatértékelési bizottsága (RAC) konszenzussal arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nincs bizonyíték arra, hogy a glifozát az emberi rákhoz köthető, és hogy a glifozátot nem szabad olyan anyagnak ,minősíteni, amely genetikai károsodást okoz (mutagén) vagy zavart okoz a reprodukció során;

J.  mivel az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2016 májusában tartott, a növényvédőszer-maradványokról szóló együttes ülésen a FAO-nak az élelmiszerekben és a környezetben található növényvédőszer-maradványokkal foglalkozó szakértői testülete és a WHO-nak a növényvédőszer-maradványokkal foglalkozó központi értékelő csoportja arra a következtetésre jutott, hogy „a glifozát valószínűleg nem genotoxikus a feltételezett mindennapos kitettség esetén” és „valószínűleg nem jelent karcinogén veszélyt az emberekre az étrenden keresztüli kitettség révén”;

K.  mivel egy peres ügy során, amelyet az Egyesült Államokban indítottak olyan személyek, akik azt állítják, hogy a glifozátnak való kitettség következtében non-Hodgkin limfómában szenvednek, a bíróság nyilvánosságra hozta a Monsanto – a glifozát hatóanyagot tartalmazó Roundup termék tulajdonosa és gyártója – belső dokumentumait; mivel a közzétett levelezés kétségeket ébresztett egyes – Monsanto által szponzorált és feltételezhetően független – tanulmányok hitelességét illetően, amelyeket az EFSA és az ECHA bizonyítékként használt a glifozát biztonságosságának értékelése során; mivel e tekintetben a tudományos tanulmányok, valamint az ezek alapját képező nyers adatok átláthatósága és nyilvános elérhetősége kiemelkedő fontosságú;

L.  mivel a glifozát karcinogén hatására vonatkozó következtetése mellett az ECHA arra a következtetésre jut, hogy a glifozát súlyos szemkárosodást okoz és a vízi élővilágra mérgező, hosszan tartó károsodást okozó anyag;

M.  mivel a glifozátra vonatkozó 18 hónapos technikai meghosszabbítás 2016. június 29-i megadását megelőzően a Parlament 2016. április 13-án állásfoglalást fogadott el, amely felkérte a Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a glifozát engedélyét hét évvel, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem szabad jóváhagynia a glifozát professzionális felhasználáson kívüli használatát, nyilvános parkokban, nyilvános játszótereken és nyilvános kertekben vagy azok közelében való használatát, illetve a glifozát mezőgazdasági használatát, amennyiben az integrált növényvédelmi rendszerek megfelelőek a szükséges gyomirtáshoz; mivel ugyanez az állásfoglalás arra is felhívta a Bizottságot, hogy dolgozza ki a hivatásos felhasználóknak szánt képzést és felhasználói engedélyt, biztosítson megfelelőbb tájékoztatást a glifozát felhasználásával kapcsolatban, valamint hogy korlátozza szigorúan a glifozát hatóanyagot tartalmazó termékek betakarítás előtti használatát e hatóanyag helytelen használatának megakadályozása és az azzal kapcsolatos potenciális kockázatok korlátozása érdekében;

N.  mivel a Parlament 2016. április 13-i állásfoglalása arra is felszólította a Bizottságot és az EFSA-t, hogy tekintettel a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos nyomós közérdekre haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a glifozát pozitív besorolásának és javasolt újbóli jóváhagyásának alapjául szolgáló valamennyi tudományos bizonyítékot; mivel ez eddig nem történt meg;

O.  mivel a végrehajtási intézkedés-tervezet (13) preambulumbekezdésében említett európai polgári kezdeményezés, amely kevesebb mint egy év alatt több mint egymillió európai polgár aláírását gyűjtötte össze, nem csupán a glifozátot említi meg konkrétan a három célja egyikeként, de már a címe is kifejezetten arra szólít fel, hogy„Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”; mivel a Bizottság a kezdeményezést 2017. október 6-án kapta meg, amelyre köteles 2018. január 8-ig válaszolni;

P.  mivel az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban egy hatóanyag jóváhagyására vonatkozó minden döntésnek az EFSA felülvizsgálati jelentésén, a mérlegelés tárgyát képező ügyre vonatkozó egyéb tényezőkön, valamint az elővigyázatosság elvén kell alapulnia;

Q.  mivel a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR), az EFSA és az ECHA által végzett tudományos értékelésen alapuló bizottsági végrehajtási rendelettervezet azt javasolja, hogy 2027. december 15-ig, azaz 10 évig még engedélyezzék a glifozátot; mivel e rendelet 2017. december 16-tól lenne alkalmazandó;

R.  mivel a glifozát hatóanyag jóváhagyására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezet I. mellékletében szereplő egyedi rendelkezések uniós szinten nem kötelező érvényűek, ehelyett a felelősséget a tagállamokra ruházzák;

S.  mivel az alacsony kockázatú biológiai peszticidekről szóló 2017. február 15-i állásfoglalásában(8) a Parlament hangsúlyozta az 1107/2009/EK rendelet felülvizsgálatának szükségességét az alacsony kockázatú biológiai peszticidek kifejlesztésének, engedélyezésének és forgalomba hozatalának előmozdítása érdekében, és felszólította a Bizottságot, hogy – a REFIT-kezdeményezés összefüggésében végzett általános felülvizsgálattól függetlenül – 2018 vége előtt terjesszen elő konkrét jogalkotási javaslatot az 1107/2009/EK rendelet módosítására az alacsony kockázatú biológiai peszticidekre vonatkozó, gyorsított értékelési, engedélyezési és regisztrációs eljárás kialakítása érdekében;

T.  mivel a Bizottság a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről szóló közleménye közzétételét 2017 vége előttre, a költségvetési javaslatok közzétételét pedig 2018 májusára ígérte;

1.  úgy véli, hogy a Bizottság végrehajtási rendelettervezete nem biztosítja az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét, nem alkalmazza az elővigyázatosság elvét, és túllépi az 1107/2009/EK rendeletben foglalt végrehajtási hatásköröket;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza a végrehajtási rendelettervezetét és az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtson be új végrehajtási rendelettervezetet, amely nemcsak az EFSA véleményét, hanem egyéb jogszerű tényezőket és az elővigyázatosság elvét is tartalmazza;

3.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2017. december 15-e után ne hagyják jóvá a glifozát professzionális felhasználáson kívüli használatát, sem pedig nyilvános parkokban, nyilvános játszótereken és nyilvános kertekben vagy azok közelében való használatát;

4.  felszólítja a Bizottságot és különösen a tagállamokat, hogy 2017. december 15-e után ne hagyják jóvá a glifozát mezőgazdasági felhasználását, amennyiben az integrált növényvédelmi rendszerek megfelelőek a szükséges gyomirtáshoz;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2017. december 16-i hatállyal ne hagyják jóvá a glifozát betakarítás előtti kiszárítás céljából való használatát;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2022. december 15-ig tegye meg a szükséges lépéseket a glifozát hatóanyag fokozatos megszüntetésére az Európai Unióban, biztosítva, hogy a fenti időpont után ne engedélyezzék a glifozát olyan felhasználását, amely magában foglalja a meghosszabbítás lehetséges időtartamát vagy az 1107/2009/EK rendelet 32. cikkében említett lehetséges időszakot;

7.  üdvözli a polietoxilált faggyúaminnak a glifozátot tartalmazó növényvédő szerekben való használatból való kizárását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a növényvédő szerekben nem engedélyezett segédanyagok jegyzékének összeállításával kapcsolatos munkájukat;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, annak biztosítására, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelése kizárólag olyan független, lektorált és publikált tanulmányokon alapuljon, amelyek illetékes közigazgatási szervek megbízásából készültek; úgy véli, hogy az 1107/2009/EK rendelet REFIT eljárása potenciálisan felhasználható lehetne erre a célra; úgy véli továbbá, hogy elegendő forrást kell biztosítani az EFSA-nak és az ECHA-nak ahhoz, hogy növelje kapacitását, képes legyen független tudományos tanulmányok megrendelésére, és továbbra is biztosítsa a legmagasabb szintű tudományos normák fenntartását, valamint az uniós polgárok egészségének és biztonságának védelmét;

9.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EFSA által jelzett jelenlegi adathiány leküzdése érdekében biztosítsák a glifozát-maradványok megfelelő ellenőrzését és nyomon követését az Unióban előállított és az Unióba behozott takarmányokban, élelmiszerekben és italokban;

10.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy finanszírozzák a növényvédelmi termékekre vonatkozó fenntartható és költséghatékony megoldásokkal kapcsolatos kutatást és innovációt az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében;

11.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot megfelelő átmeneti intézkedésekre a mezőgazdasági ágazat számára, és tegyenek közzé olyan iránymutató dokumentumot, amely – a glifozát hatóanyag fokozatos megszüntetése során segítséget nyújtva a mezőgazdasági ágazatnak – körvonalazza a biztonságosabb, alacsony kockázatú alternatívákat, illetve a mezőgazdasági ágazat számára a jelenlegi KAP keretében rendelkezésre álló valamennyi forrást;

12.  elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(4) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302
(5) https://echa.europa.eu/documents/10162/2d3a87cc-5ca1-31d6-8967-9f124f1ab7ae
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0119.
(7) ECI(2017)000002.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0042.


A géntechnológiával módosított 1507 kukorica
PDF 293kWORD 52k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D052754 – 2017/2905(RSP))
P8_TA(2017)0396B8-0568/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D052754),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. szeptember 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2005. január 19-én elfogadott és 2005. március 3-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2016. november 30-án elfogadott és 2017. január 12-én közzétett véleményre(4),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(5), és különösen 2016. október 6-i korábbi állásfoglalására a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozataláról,;

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2015. február 27-én a Pioneer Overseas Corporation és a Dow AgroSciences Ltd. az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkével összhangban közös kérelmet nyújtott be a Bizottságnak a géntechnológiával módosított 1507-es kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújítására; mivel a megújítás hatálya kiterjed az 1507-es kukoricát tartalmazó, vagy abból előállított élelmiszerektől és takarmányoktól eltérő termékekre is;

B.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016. november 30-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. január 12-én tettek közzé;

C.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

D.  mivel a géntechnológiával módosított 1507 kukorica Cry1F fehérjét – amely a kukoricamollyal (Ostrinia nubilalis), és egyéb, a lepkék rendjébe tartozó kártevőkkel szemben (például Sesamia spp., Spodoptera frugiperda, Agrotis ipsilon és Diatraea grandiosella) védelmet biztosító Bt-fehérje (forrása a Bacillus thuringiensis subsp. Kurstaki) –, valamint Pat fehérjét termel, amely toleranciát biztosít a glufozinát-ammónium tartalmú gyomirtókkal szemben;

E.  mivel a géntechnológiával módosított Bt növények minden sejtje – többek között az emberek és az állatok által fogyasztott részei is – egész élete során rovarirtó toxint termel; mivel a takarmányozási kísérletek azt mutatják, hogy géntechnológiával módosított Bt növények toxikus hatással rendelkezhetnek(6); mivel kimutatták, hogy a géntechnológiával módosított növényekben megtalálható Bt toxin jelentős mértékben különbözik a természetben előforduló Bt toxintól(7);

F.  mivel folyamatban van az 1507-es kukorica Unióban való termesztésének engedélyezése; mivel a Parlament ellenezte az engedély megadását, mivel aggodalmai merültek fel többek között a lepkék rendjébe tartozó célzott kártevők Cry1F fehérjével szembeni ellenálló képességének lehetséges kifejlődése miatt, ami a kártevők elleni védekezés megváltozását eredményezheti(8);

G.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek az EFSA eredeti engedéllyel kapcsolatos kockázatértékelése kapcsán; mivel a legkritikusabb megjegyzések azzal kapcsolatosak, hogy a dokumentáció nem elégséges a kockázatértékelés elvégzéséhez, hogy a nyomonkövetési terv nincs összhangban a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletével, és hogy a kérelmező által benyújtott adatok és kockázatértékelések nem megfelelőek(9);

H.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek az EFSA engedély megújításával kapcsolatos kockázatértékelése kapcsán(10); mivel a legkritikusabb megjegyzések azon észrevételekkel kapcsolatosak, amelyek szerint a javasolt felügyeleti terv nem alkalmas a géntechnológiával módosított 1507-es kukorica forgalmazást követő környezetvédelmi nyomon követésével kapcsolatos kérdések kezelésére és nem tekinthető kellően kidolgozottnak a géntechnológiával módosított 1507-es kukorica esetleges környezeti kitettségének nyomon követéséhez, hogy a bejelentő által végzett nyomon követés során nem keletkeztek megbízható adatok a kockázatértékelésben foglaltak megerősítésére, hogy az emberek és az állatok egészségére gyakorolt hatás nem elhanyagolható, és hogy a bejelentő nem dokumentálta megfelelően a Pat fehérje biztonságos korábbi felhasználását, amint azt az 503/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet megköveteli;

I.  mivel nem követték nyomon a géntechnológiával módosított 1507-es kukorica takarmányokban való használata miatt a környezetbe kerülő Cry fehérjéket, miközben azok a talajban hónapokig folytatják rovarirtó tevékenységüket, ugyanúgy mint a Cry1Ab-toxin(11);

J.  mivel a glufoszinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufoszinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár;

K.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerek alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben mindig lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket; mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik(12);

L.  mivel a glufoszináttal való permetezésből származó maradványanyagok értékelésére nem került sor; mivel ezért nem lehet megállapítani, hogy a géntechnológiával módosított 1507-es kukorica biztonságosan felhasználható-e élelmiszerekben és takarmányokban;

M.  mivel az 1507-es kukorica termesztése engedélyezett a következő országokban: Argentína, Brazília, Kanada, Kolumbia, Honduras, Japán, Panama, Paraguay, Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, USA és Uruguay; mivel egy közelmúltban publikált tanulmány megállapítja, hogy a Cry fehérjékkel szemben ellenállóvá váló célzott rovarok „jelentős veszélyt jelentenek a Bt-technológia fenntarthatóságára nézve”(13); mivel a glufoszináttal szemben ellenálló gyomnövényeket 2009 óta figyelnek meg;

N.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. szeptember 14-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel 12 tagállam szavazott ellene, 12, az uniós lakosságnak csak 38,75%-át képviselő tagállam szavazott mellette, 4 pedig tartózkodott;

O.  mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatása nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus(14);

P.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(15), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

Q.  mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

R.  mivel a Bizottságnak a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló javaslata nem elegendő a demokrácia hiányának orvoslására a GMO-k engedélyezési folyamatának keretében;

S.  mivel a demokratikus legitimitás végső esetben csak akkor biztosítható, ha a Bizottság visszavonja javaslatát, amennyiben az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt; mivel ez az eljárás már létezik néhány más állandó bizottság esetében;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(16) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

5.  felhívja az illetékes jogalkotókat, hogy sürgősen gyorsítsák fel a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos munkát, és biztosítsák többek között, hogy a Bizottság visszavonja a javaslatot abban az esetben, ha az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság nem ad ki véleményt a GMO-k termesztésének vagy élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználásának jóváhagyása tekintetében;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növényt a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványainak teljes értékelése nélkül;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az egészségre gyakorolt kockázatok értékelésére, a toxikológiára, valamint a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre irányuló olyan stratégiákat, amelyek a teljes élelmiszer- és takarmányláncot célozzák;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és azok maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer- és takarmánycélú behozatalra szánják;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/182
(4) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4659
(5)––––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0040).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0039).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0038).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0388).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0377).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0378).
(6) Lásd például El-Shamei ZS, Gab-Alla AA, Shatta AA, Moussa EA, Rayan AM, Histopathological Changes in Some Organs of Male Rats Fed on Genetically Modified Corn (Ajeeb YG). J Am Sci. 2012; 8(9):1127-1123. https://www.researchgate.net/publication/235256452_Histopathological_Changes_in_Some_Organs_of_Male_Rats_Fed_on_Genetically_Modified_Corn_Ajeeb_YG
(7) Szekacs A, Darvas B. Comparative aspects of Cry toxin usage in insect control. In: Ishaaya I, Palli SR, Horowitz AR, eds. Advanced Technologies for Managing Insect Pests. Dordrecht, Netherlands: Springer; 2012:195-230. https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-94-007-4497-4_10
(8) 2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387),
(9) http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2004-08
(10) F. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai, http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2015-00342
(11) F. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai, http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2015-00342, 7. o.
(12) https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00267-015-0589-7
(13) https://drive.google.com/file/d/0B7H5dHXeodSCc2RjYmwzaUIyZWs/view
(14) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(15) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.
(16) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


A géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 szójabab
PDF 301kWORD 58k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D052752 – 2017/2906(RSP))
P8_TA(2017)0397B8-0570/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D052752),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. szeptember 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2016. július 14-én elfogadott és 2016. augusztus 18-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2007. szeptember 20-án a Pioneer Overseas Corporatio az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 szójababot tartalmazó vagy abból álló, bármely más szójababhoz hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016. július 14-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2016. augusztus 18-án tettek közzé;

C.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

D.  mivel az egyik szülői növényt, a 305423 szójababot genetikailag módosították azzal a céllal, hogy megváltoztassák a növények olajösszetételét, és hogy ellenállóvá tegyék azokat az acetolaktát-szintáz (ALS) inhibitor gyomirtó szerekkel szemben, amelyek közé tartoznak az imidazolin, a szulfonilurea, a triazolopirimidin, a pirimidinyl(thio)-benzoát és a szulfonil-amino-karboniltriazolinon vegyi családokba tartozó gyomirtó szerek; mivel a másik szülői növény, a 40-3-2 szójabab EPSPS gént tartalmaz, amely ellenállóvá teszi a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben; mivel ezeket a géntechnológiával módosított szójababokat úgy kombinálták, hogy azok úgynevezett többszörös genetikai esemény révén ellenállást biztosítsanak két gyomirtó szerrel szemben, és olajösszetételük megváltozzon;

E.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikai észrevételt tettek(5); mivel a legkritikusabb észrevételek arra vonatkoznak, hogy az emberi vagy állati táplálkozás szempontjából nem lehet kedvező véleményt adni az olyan szójababfajtákból előállított termékek biztonságossági profilját illetően, amelyek a 305423 és a 40-3-2 transzformációt eredményezik, nem lehet megállapítani e többszörös genetikai eseményt kiváltó szójabab allergén hatását, nincs „kellő mennyiségű adat és összehasonlítási alap a szülői vonalak közötti potenciális kölcsönhatások felmérésére és a többszörös genetikai események nem szándékolt kimenetelének a szülői vonalhoz képesti azonosítására”, valamint „a 305423 × 40-3-2 szójabab kockázatértékelését a benyújtott adatok alapján nem lehet lezártnak tekinteni”;

F.  mivel a kérelmező 90 napos takarmányozási toxikológiai vizsgálatot nyújtott be, amelyet az EFSA elégtelen minősége miatt elutasított; mivel ennek eredményeként a kockázatértékelés nem tartalmaz ilyen tanulmányt, ami miatt számos tagállam illetékes hatósága kifogásának adott hangot; mivel ez az adathiány elfogadhatatlan, különös tekintettel arra, hogy az EFSA 2006. évi iránymutatása előírja ilyen tanulmány meglétét(6);

G.  mivel a többszörös adathiány miatt (többek között nincs értékelés a szóban forgó genetikai módosításból eredő nem kívánt hatásokról, a toxikus hatásokról, valamint a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezés maradványanyagairól) egy független tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kockázatértékelés nem tekinthető lezártnak, ezért a kérelmet el kell utasítani(7);

H.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerek alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben mindig lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket; mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik(8);

I.  mivel a glifozát jelenlegi engedélye legkésőbb 2017. december 31-én lejár; mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatosan; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát valószínűleg nem rákkeltő, az Európai Vegyianyag-ügynökség pedig 2017 márciusában megállapította, hogy nincs szükség az anyag osztályozására; mivel a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége ezzel ellenkezőleg az emberre valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette a glifozátot;

J.  mivel az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó tudományos testülete szerint az eddig rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem vonhatók le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátformulációval való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban(9); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozát permetezésére használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga(10); mivel számos tanulmány rámutat arra, hogy a glifozátkészítmények endokrin károsító anyagként viselkedhetnek(11);

K.  mivel az importált, géntechnológiával módosított szójababot széles körben használják takarmányként az Unióban; mivel egy lektorált tudományos tanulmány szerint összefüggés lehet a vemhes kocák takarmányában található glifozát és a kocák malacainál tapasztalt súlyos veleszületett rendellenességek növekvő előfordulása között(12);

L.  mivel a géntechnológiával módosított szójababok ALS inhibitorokkal – mint kiegészítő gyomirtó szerrel – való permetezéséből származó maradványanyagokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre átfogó kockázatértékelés; mivel az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó tudományos testülete ezzel szemben a tifenszulfuronnal kapcsolatban, amely egyike az ALS inhibitorként viselkedő hatóanyagoknak, jelentős adathiányt állapított meg(13);

M.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerrel való permetezésből származó maradványanyagok értékelésére nem került sor; mivel ezért nem lehet megállapítani, hogy a glifozát és ALS inhibitor gyomirtó szerrel permetezett, géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 szójabab biztonságosan felhasználható élelmiszerekben és takarmányokban;

N.  mivel a 305423 × 40-3-2 szójabab Unióba történő behozatalának engedélyezése kétségkívül ahhoz vezet, hogy a termesztése a harmadik országokban fokozódik, és ezzel párhuzamosan a kiegészítő gyomirtó szerek használata is növekszik;

O.  mivel a 305423 × 40-3-2 szójababot Argentínában, Kanadában és Japánban termesztik; mivel a glifozát alkalmazásának argentínai egészségpusztító hatása bőséges dokumentációval rendelkezik;

P.  mivel az Unió elkötelezte magát az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai mellett, amelyek magukban foglalják azt a kötelezettségvállalást, hogy 2030-ra jelentősen csökkenteni kell a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége, illetve fertőzöttsége okozta halálesetek és megbetegedések számát (3. fenntartható fejlesztési cél, 3.9. cél)(14); mivel az Unió elkötelezett a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránt, amelynek célja, hogy minimalizálja az ellentmondásokat és kialakítsa a szinergiákat a különféle uniós szakpolitikák között, többek között a kereskedelem, a környezet és a mezőgazdaság terén, annak érdekében, hogy a fejlődő országok javát szolgálja és növelje a fejlesztési együttműködés hatékonyságát;

Q.  mivel a – több, szelektív gyomirtó szernek ellenálló – géntechnológiával módosított növények kifejlesztése főként annak tulajdonítható, hogy azokban az országokban, amelyek nagymértékben termesztettek géntechnológiával módosított haszonnövényeket, gyorsan kialakult a gyomnövények glifozáttal szembeni ellenálló képessége; mivel tudományos publikációkban a glifozáttal szemben ellenálló gyomnövények több mint húsz különböző változatát dokumentálták(15);

R.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. szeptember 14-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,43%-át képviselő 10 tagállam szavazott mellette, míg 14 tagállam ellene, 4 pedig tartózkodott;

S.  mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatása nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus(16);

T.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(17), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza azt, és nyújtson be új javaslatot;

U.  mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

V.  mivel a Bizottságnak a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló javaslata nem elegendő ahhoz, hogy orvosolja a GMO-k engedélyezési eljárását jellemző demokratikus deficitet;

W.  mivel a demokratikus legitimitást csak akkor lehet biztosítani, ha legalább az kikötésre kerül, hogy a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményének hiányában visszavonja javaslatát; mivel ez az eljárás egyes más állandó bizottságokban már bevett gyakorlat;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(18) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

5.  felszólítja a jogalkotókat, hogy a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos munkát sürgősen lendítsék előre, valamint biztosítsák azt, hogy – többek között – amennyiben a termesztési célból, illetve élelmiszerként vagy takarmányként használt géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésével kapcsolatban az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság vonja vissza a javaslatot;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növényt a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványainak sajátos kumulatív hatásainak teljes értékelése nélkül;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy írja elő a többszörös genetikai eseményekkel, például a 305423 × 40-3-2 szójababbal kapcsolatos egészségügyi kockázatok sokkal mélyrehatóbb vizsgálatát;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az egészségre gyakorolt kockázatok értékelésére, a toxikológiára, valamint a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre irányuló olyan stratégiákat, amelyek a teljes élelmiszer- és takarmányláncot célozzák;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer- és takarmánycélú behozatalra szánják;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4566
(4)––––––––––––––––– .– 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0040).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0039),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0038).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0388).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0377).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0378).
(5) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2007-175
(6) Ugyanott.
(7).https://www.testbiotech.org/sites/default/files/TBT%20Background%20Soybean%20305423%20x%2040-3-2.pdf
(8) https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00267-015-0589-7
(9) EFSA conclusion of the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance glyphosate. (A glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés) EFSA Journal 2015,13 (11):4302. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4302/epdf
(10) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3955666
(11) https://www.testbiotech.org/sites/default/files/TBT%20Background%20Soybean%20305423%20x%2040-3-2.pdf
(12) https://www.omicsonline.org/open-access/detection-of-glyphosate-in-malformed-piglets-2161-0525.1000230.php?aid=27562
(13) A tifenszulfuron-metil lehetséges, endokrin rendszert károsító hatását nem lehetett véglegesen tisztázni, és aggodalomra okot adó területként került megjelölésre. Conclusion on the peer review of the active substance thifensulfuron-methyl. (A tifenszulfuron-metil hatóanyagra vonatkozó szakértői értékelés következtetése.) EFSA Journal 13 (7):4201 (2. o.) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4201/epdf
(14) https://sustainabledevelopment.un.org/sdg3
(15).https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-94-007-7796-5_12
(16) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(17) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.
(18) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


A géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepce
PDF 305kWORD 62k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D052753 – 2017/2907(RSP))
P8_TA(2017)0398B8-0569/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D052753),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. szeptember 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2017. március 1-jén elfogadott és 2017. április 10-én közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2013. december 3-án a Monsanto Europe S.A. és a Bayer CropScience N.V. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló, bármely más olajrepcéhez hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is; mivel a kérelem az említett felhasználások tekintetében kiterjed a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepcét alkotó egyszeres génmódosítási események valamennyi alkombinációjára;

B.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. március 1-jén az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. április 10-én tettek közzé;

C.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

D.  mivel a háromszoros genetikai eseménnyel alkotott olajrepcét három egyszeres génmódosítási esemény hagyományos keresztezéses kombinációjával hozták létre: MON 88302, amely a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállást biztosító 5-enolpiruvil-sikimát-3-foszfát-szintetáz (CP4 EPSPS) protein expressziója, MS8, amely a barnáz és foszfinotricin-acetiltranszferáz (PAT) proteinek expressziója, és RF3, amely a glufozinát-ammóniumalapú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállást és heterózist (hibrid növekedési erély) biztosító barsztár és PAT proteinek expressziója;

E.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikai észrevételt tettek; mivel a legkritikusabb általános észrevételek magukban foglalják többek között azt a megállapítást, hogy „a rendelkezésre bocsátott adatok nem elegendőek a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepcében foglalt egyszeri események közötti lehetséges kölcsönhatások EFSA útmutató által megkövetelt átfogó és alapos értékeléséhez”, „tekintettel a tanulmánysorozatra és -tervekre nem állapítható meg végleges bizonyíték a hosszú távú (különösen az élelmiszerek esetében), reprodukciós vagy fejlődési hatás vonatkozásában”, „a fenotípusos értékelésről, az összetételről és a toxikológiáról szóló információ (adatok és adatelemzések) nem elegendő”, és hogy „további vizsgálatot kell végezni a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepce biztonságosságának bizonyítására”(5);

F.  mivel az aggodalomra okot adó területek közé tartozik a patkányokon végzett 90 napos takarmányozási vizsgálat hiánya, a kiegészítő gyomirtó szerek importált élelmiszereken és takarmányokon lévő maradványai és ezek lehetséges egészségügyi következményei értékelésének hiánya, valamint a környezeti hatások megfigyelésére irányuló terv elégtelensége;

G.  mivel a 90 napos szubkrónikustoxicitás-vizsgálat hiányában a francia élelmiszer-, környezet- és munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó ügynökség elutasította a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepce forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmet(6);

H.  mivel egy független vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az EFSA véleményét el kell utasítani a jelentős hibák és alapvető hiányosságok miatt, tehát a MON 88302 × MS8 × RF3 többszörös genetikai eseménnyel kialakított életképes magok Unióba irányuló behozatalát nem szabad engedélyezni(7).

I.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerek alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben mindig lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket; mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik(8);

J.  mivel a glifozát jelenlegi engedélye legkésőbb 2017. december 31-én lejár; mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatosan; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát valószínűleg nem rákkeltő, az Európai Vegyianyag-ügynökség pedig 2017 márciusában megállapította, hogy nincs szükség az anyag osztályozására; mivel a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége ezzel ellenkezőleg az emberre valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette a glifozátot;

K.  mivel az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó tudományos testülete szerint az eddig rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem vonhatóak le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátformulációval való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban(9); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozát permetezésére használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga(10); mivel számos tanulmány rámutat arra, hogy a glifozátkészítmények endokrin károsító anyagként viselkedhetnek(11);

L.  mivel az importált, géntechnológiával módosított (GM) olajrepcét széles körben használják takarmányként az Unióban; mivel egy szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány szerint összefüggés lehet a vemhes kocák takarmányában található glifozát és a kocák malacainál tapasztalt súlyos veleszületett rendellenességek növekvő előfordulása között(12);

M.  mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) úgynevezett kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár(14);

N.  mivel az egyik tagállam illetékes hatósága rámutatott, hogy az ilyen, glufozináttal szemben ellenálló GM-olajrepce behozatalának engedélyezése nem következetes, tekintettel arra, hogy a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedélyt valószínűleg nem fogják megújítani annak reproduktív toxicitása miatt(15);

O.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerrel való permetezésből származó maradványanyagok értékelésére nem került sor; mivel ezért nem lehet megállapítani, hogy az ilyen, glifozáttal és glufozináttal permetezett, géntechnológiával módosított olajrepce biztonságosan felhasználható élelmiszerekben és takarmányokban;

P.  mivel ráadásul számos tagállam illetékes hatóságai fejezték ki aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy az ilyen GM-olajrepce esetleg vad növénypopulációként honosodhat meg az Unióban, különösen az import szállítási útvonalak mentén, és rámutattak e tekintetben a felügyeleti terv elégtelenségére;

Q.  mivel az egyik tagállam azt az észrevételt tette, hogy „a glifozátot gyakran használják gyomirtásra a vasutak és közutak mentén az Unióban. A MON88302 × Ms8 × Rf3 glifozáttal szembeni nagyfokú ellenálló képessége ilyen körülmények között szelektív előnyt eredményezhet. E szelektív előnynek a fennmaradásra és az agresszív terjedésre gyakorolt hatásait figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy milyen valószínűséggel jöhetnek létre a változatból állandó populációk Európában, tekintettel különösen az olajrepce magbankban való túlélési képességére”;

R.  mivel egy 2011-es osztrák tanulmány szerint „több nemzetközi tanulmányban figyelték meg magok elszóródását a szállítási tevékenységek során, ami jelentősen hozzájárult a vad olajrepce-populációk megtelepedéséhez az út menti élőhelyeken”, illetve „jól ismert probléma, hogy a vad olajrepce-populációk mindenütt jelen vannak azokban az országokban, ahol olajrepcét termesztenek, illetve ahol az olajrepcemagvakat csupán importálják, majd később olajfeldolgozó üzemekbe szállítják”, valamint „a különböző típusú, gyomirtó szereknek ellenálló olajrepce-változatok többszörösen ellenálló vad populációkat eredményezhetnek („génhalmozódás”), ami az út menti élőhelyeken gyomirtószer-kezelési problémákat idézhet elő vagy súlyosbíthatja azokat”(16);

S.  mivel a több szelektív gyomirtó szernek ellenálló GM-növények kifejlesztése főként annak tulajdonítható, hogy azokban az országokban, amelyek nagymértékben termesztenek GM-növényeket, a gyomnövények gyorsan ellenállóvá válnak a glifozáttal szemben; mivel tudományos publikációkban a glifozáttal szemben ellenálló gyomnövények több mint húsz különböző változatát dokumentálták(17); mivel a glufozináttal szemben ellenálló gyomnövényeket 2009 óta figyelnek meg;

T.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. szeptember 14-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel 14 tagállam a végrehajtási jogi aktus tervezete ellen szavazott, és csak az uniós lakosság 36,48%-át képviselő kilenc tagállam szavazott mellette, öt tagállam pedig tartózkodott;

U.  mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta a Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatása nélkül fogadott el engedélyezési határozatokat, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus(18);

V.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította(19), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza azt, és nyújtson be új javaslatot;

W.  mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

X.  mivel a Bizottságnak a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló javaslata nem elegendő ahhoz, hogy orvosolja a GMO-k engedélyezési eljárását jellemző demokratikus deficitet;

Y.  mivel a demokratikus legitimitást csak akkor lehet biztosítani, ha legalább az kikötésre kerül, hogy a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményének hiányában visszavonja javaslatát; mivel ez az eljárás egyes más állandó bizottságokban már bevett gyakorlat;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(20) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

5.  felhívja az illetékes jogalkotókat, hogy sürgősen gyorsítsák fel a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos munkát, és biztosítsák többek között, hogy a Bizottság visszavonja a javaslatot abban az esetben, ha az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság nem ad ki véleményt a GMO-k termesztésének vagy akár élelmiszer, akár takarmány célú felhasználásának jóváhagyása tekintetében;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen olyan, gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényt, amelyet több gyomirtó szerrel szemben is ellenállóvá tettek, mint a MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepce esetében, a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványainak sajátos kumulatív hatásainak teljes értékelése nélkül;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy írja elő a többszörös genetikai eseményekkel, például a MON 88302 × Ms8 × Rf3 olajrepcével kapcsolatos egészségügyi kockázatok sokkal mélyrehatóbb vizsgálatát;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az egészségre gyakorolt kockázatok értékelésére, a toxikológiára, valamint a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre irányuló olyan stratégiákat, amelyek a teljes élelmiszer- és takarmányláncot célozzák;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer- és takarmánycélú behozatalra szánják;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4767
(4)––––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0040).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0039).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0038).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0388),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0377).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0378).
(5) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-01002
(6) Lásd ugyanott.
(7) https://www.testbiotech.org/sites/default/files/TBT%20comment%20MON80332%20x%20MS8%20x%20RF3_v2.pdf
(8) https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00267-015-0589-7
(9) EFSA conclusion of the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance glyphosate. (A glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés) EFSA Journal 2015,13 (11):4302. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4302/epdf
(10) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3955666
(11) https://www.testbiotech.org/sites/default/files/TBT%20Background%20Soybean%20305423%20x%2040-3-2.pdf
(12) https://www.omicsonline.org/open-access/detection-of-glyphosate-in-malformed-piglets-2161-0525.1000230.php?aid=27562
(13) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(14) HL L 67., 2015.3.12., 6. o.
(15) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-01002
(16) https://www.bmgf.gv.at/cms/home/attachments/3/0/9/CH1060/CMS1215778250501/osrimportban_gt73,ms8xrf3_2011_(nicht_zu_versenden_).pdf, 4. o.
(17) https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-94-007-7796-5_12
(18) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(19) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.
(20) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


Az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet: Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) finanszírozása és a sürgősségisegély-tartalék növelése
PDF 256kWORD 46k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó, az Európai Fenntartható Fejlődési Alaphoz (EFFA) való finanszírozás nyújtására, valamint a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felülvizsgálatát követően a sürgősségisegély-tartalék összegének megemelésére irányuló 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontról (12441/2017 – C8-0351/2017 – 2017/2135(BUD))
P8_TA(2017)0399A8-0301/2017

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2016. december 1-jén fogadtak el(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3) (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló, 2017. június 20-i (EU, Euratom) 2017/1123 tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(5),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel a Bizottság által 2017. július 28-án elfogadott 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2017)0485),

–  tekintettel a Tanács által 2017. október 10-én elfogadott és az Európai Parlamentnek 2017. október 11-én továbbított, az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (12441/2017 – C8-0351/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0301/2017),

A.  mivel az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet célja, hogy a vonatkozó jogalap elfogadását követően biztosítsa az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (a továbbiakban: EFFA) finanszírozását, valamint hogy megjelenítse a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet félidős felülvizsgálatának eredményét a 2017. évi általános költségvetésben a sürgősségisegély-tartalék éves összegének 2011-es árakon 280 millió EUR-ról 300 millió EUR-ra történő emelése tekintetében;

B.  mivel az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet 275 millió EUR kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatot irányoz elő az EFFA finanszírozására, amelyet teljes egészében a Rugalmassági Eszköz keretében rendelkezésre álló összegek igénybevételével kell fedezni a 4. fejezet (Globális Európa) kötelezettségvállalási felső határa miatti mozgástér hiánya miatt;

C.  mivel az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet azt is előirányozza, hogy a 3. fejezetben (Biztonság és uniós polgárság) 275 millió EUR-val csökkenteni kell a kifizetési előirányzatokat a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapon belül a jogalapok késői elfogadásából és a programozás késedelméből fakadóan várható kihasználatlanság miatt;

D.  mivel az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet ezenfelül előirányozza a sürgősségisegély-tartalék kötelezettségvállalási előirányzatainak további (folyó árakon) 22,8 millió EUR-val való megemelését is a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet félidős felülvizsgálatával összhangban;

E.  mivel az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetet a Rugalmassági Eszköznek az EFFA finanszírozása céljából a 4. fejezetben 275 millió EUR kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat erejéig történő igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslat (COM(2017)0480) kíséri;

F.  mivel a 2017. évi költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy amint a jogalapot elfogadják, költségvetés-módosításban kérje a szükséges előirányzatokat az EFFA finanszírozásához, és vállalta a Bizottság által előterjesztett 2017. évi költségvetés-módosítási tervezet gyors kezelését;

1.  tudomásul veszi az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetet, annak a Bizottság által benyújtott formájában;

2.  üdvözli az (EU) 2017/1601 EFFA–rendelet(7) kellő időben történő elfogadását és hatálybalépését, és felszólít annak sürgős végrehajtására, a jogalkotó által meghatározott szabályok és prioritások teljes körű tiszteletben tartása mellett, különös tekintettel az elszámoltathatósági rendelkezésekre;

3.  üdvözli azt a tényt, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata lehetővé teszi az EFFA finanszírozását a megnövelt Rugalmassági Eszközből, miközben a sürgősségisegély-tartalékot is növeli;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamokban alacsony a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap végrehajtási aránya; emlékeztet arra, hogy egy költségvetési átcsoportosítás (DEC 18/2017) révén már 284 millió EUR-val csökkennek a kifizetési előirányzatok a 3. fejezetben (Biztonság és uniós polgárság), mivel a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot és a Belső Biztonsági Alapot másik fejezetben használják fel megerősítési forrásként; felkéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben politikai megállapodásaikat, és saját hatáskörükben tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy kiemeljék a szóban forgó uniós prioritás jelentőségét;

5.  jóváhagyja az 5/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

6.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 5/2017. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2017.2.28.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL L 163., 2017.6.24., 1. o.
(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(7) HL L 249., 2017.9.27., 1. o.


A Rugalmassági Eszköz igénybevétele az Európai Fenntartható Fejlődési Alap finanszírozása céljából
PDF 254kWORD 44k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása a Rugalmassági Eszköznek az Európai Fenntartható Fejlődési Alap finanszírozása céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0480 – C8-0235/2017 – 2017/2134(BUD))
P8_TA(2017)0400A8-0298/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0480 – C8-0235/2017),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) és különösen annak 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2) és különösen annak 12. pontjára,

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló, 2016. december 1-jén elfogadott általános költségvetésére(3),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0298/2017),

A.  mivel a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felülvizsgálatát követően a Rugalmassági Eszköz keretében évente folyó árakon 676 millió EUR áll rendelkezésre, amelyet az Európai Unió Szolidaritási Alapjából és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó megszűnt összegek növelnek, ami 2016 végén 646 millió EUR volt; mivel a 2017. évi költségvetésben a Rugalmassági Eszköz keretében 530 millió EUR-t már igénybe vettek, így további igénybevétel céljára 792 millió EUR maradt;

B.  mivel az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) 2017. szeptember 28-án hatályba lépett;

C.  mivel a kötelezettségvállalási előirányzatok 4. fejezeten (Globális Európa) belüli átcsoportosításával kapcsolatos valamennyi lehetőség mérlegelését követően a Bizottság az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (a továbbiakban: EFFA) finanszírozására a Rugalmassági Eszközből a 4. fejezet felső határán felül 275 millió EUR igénybevételét javasolta;

1.  megjegyzi, hogy a 4. fejezet 2017. évi felső határa nem teszi lehetővé az EFFA megfelelő finanszírozását; ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy az Unió külső tevékenységeire szánt pénzügyi források nem elegendőek egy proaktív és fenntartható külső politika igényeinek fedezésére;

2.  ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 275 millió EUR összegű, kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában történő igénybevételével;

3.  megismétli, hogy ezen eszköznek a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 11. cikke szerinti igénybevétele újra kiemeli azt a döntő fontosságú igényt, hogy az uniós költségvetésnek rugalmasabbnak kell lennie;

4.  ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy a Rugalmassági Eszköz révén korábban igénybe vett kötelezettségvállalásokból származó kifizetéseket csak a többéves pénzügyi keret felső határértékein túlmenően lehessen bevezetni a költségvetésbe;

5.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

6.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Rugalmassági Eszköznek az Európai Fenntartható Fejlődési Alap finanszírozása céljából történő igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/51 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) HL L 51., 2017.2.28.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról (HL L 249., 2017.9.27., 1. o.).


Vitaanyag az EU pénzügyeinek jövőjéről
PDF 270kWORD 54k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagról (2017/2742(RSP))
P8_TA(2017)0401B8-0565/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 2. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítéséről (a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően) szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság Európa pénzügyi jövőjéről szóló, 2017. június 28-i vitaanyagára,

–  tekintettel a Bizottság 2017. július 4-i közleményére az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagról,

–  tekintettel az euroövezet költségvetési kapacitásáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

1.  meggyőződése, hogy az Európai Unió jövőbeni finanszírozásáról folytatott vitára nem kerülhet sor az előző többéves pénzügyi keretek, és különösen a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret tanulságainak figyelembevétele nélkül; rámutat a jelenlegi többéves pénzügyi keret súlyos hiányosságaira, mivel az Unió csakis annak végletes kimerítése árán volt képes a számos súlyos válság és új kihívás kezelésére, valamint új politikai prioritásainak finanszírozására; hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy a jelenlegi alultervezett többéves pénzügyi keret nem tudta fedezni az Unió tényleges szükségleteit és politikai célkitűzéseinek finanszírozását;

2.  üdvözli a Bizottság Európa pénzügyi jövőjéről szóló vitaanyagának közzétételét; megállapítja, hogy abban a Bizottság az Európai Unió jövőbeni modelljére vonatkozó, az Európa jövőjéről szóló 2017 márciusi fehér könyvben szereplő öt forgatókönyv költségvetési vonatkozásait veszi alapul, egyúttal kitér az uniós költségvetés számos alapvető jellemzőjére és alapelvére; egyetért a javasolt módszertannal és pozitívan értékeli a Bizottság azon állítását, hogy a jövőbeni többéves pénzügyi keretet Európa prioritásaira vonatkozó egyértelmű elképzelésnek kell alátámasztania; bízik abban, hogy a fehér könyv egyértelmű struktúrával szolgál az eszmecsere számára, és megnyitja az uniós költségvetés orientációjára, céljára és szintjére vonatkozó, égetően szükséges politikai vitát, tekintettel az Unió alapvető célkitűzéseire és jövőbeni kihívásaira; felhívja a tagállamokat, hogy folytassanak konzultációt a polgárokkal, és vállaljanak aktív és konstruktív szerepet azáltal, hogy megfogalmazzák az uniós költségvetés jövőjére vonatkozó elképzelésüket;

3.  sajnálja azonban, hogy az öt ismertetett forgatókönyv közül négy („Megy minden tovább”, „Kevesebbet együtt”, „ Aki többet akar, többet tesz” és a „Gyökeres átalakulás”) az Unió ambícióinak tényleges csökkenését jelzi, és az uniós projekt a Szerződésekben foglalt sarokköveinek számító két, régóta fennálló uniós szakpolitika, a közös agrárpolitika és a kohéziós politika csökkentését irányozza elő; hangsúlyozza régóta fennálló álláspontját, miszerint a később kialakított szakpolitikai prioritásokhoz új pénzügyi eszközöket kell rendelni, és azokat nem a meglévő uniós politikák kárára kell finanszírozni; úgy véli, hogy az ötödik forgatókönyv („Sokkal többet együtt”) pozitív és konstruktív kiindulópont az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről, következésképp az Európai Unió jövőbeni modelljéről folyó jelenlegi párbeszédhez; ösztönzi a Bizottságot egy olyan forgatókönyv kidolgozására, amely figyelembe veszi a Parlament ajánlásait a jelenlegi és jövőbeni kihívások kezelése, valamint az új prioritások megállapítása során;

4.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 311. cikke szerint az Uniónak gondoskodnia kell a céljai eléréséhez szükséges eszközök előteremtéséről; úgy véli, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret hiányosságai, az új prioritások nagyságrendje és az Egyesült Királyság kilépésének hatása mind ugyanarra enged következtetni: meg kell haladni a kiadásoknak az Unió bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1%-ában megállapított felső határát, ezért jelentősen növelni kell az Unió költségvetését az előttünk álló kihívások kezelése érdekében; ebben az összefüggésben ellenzi az uniós költségvetés volumenének bármilyen nominális csökkentését a következő többéves pénzügyi keret során, és ezért úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret nem lehet kevesebb az Unió GNI-je 1,23%-ánál; tanácsolja, hogy a tagállamok folytassanak párbeszédet erről a kérdésről;

5.  sajnálja, hogy az uniós költségvetés főleg a GNI-alapú nemzeti hozzájárulásokból kerül finanszírozásra a valódi saját források helyett, ahogy azt az uniós Szerződések előírják; megerősíti elkötelezettségét az uniós saját források rendszerének mindenre kiterjedő reformja mellett, amelynek az egyszerűség, méltányosság és átláthatóság vezérlő elvei mentén kell történnie, összhangban a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásaival; hangsúlyozza, hogy e rendszernek magában kell foglalnia az Unió új saját forrásainak egy kiegyensúlyozott elegyét, amelynek célja az uniós politikai célkitűzések támogatása, és amelyet a méltányosabb és stabilabb uniós pénzügyek biztosítása érdekében fokozatosan kell bevezetni; kiemeli továbbá, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Unióból lehetőséget nyújt az összes kedvezmény megszüntetésére; reményei szerint a Bizottság ambiciózus jogalkotási javaslatot nyújt majd be a fenti céllal, és rámutat, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek mind a kiadási, mind a bevételi oldala egyetlen csomagként kerül napirendre a közelgő tárgyalások során;

6.  meggyőződése, hogy – hacsak a Tanács nem egyezik bele az uniós költségvetésbe fizetett nemzeti hozzájárulások jelentős emelésébe – az Unió új saját forrásainak bevezetése marad az egyetlen lehetőség a következő többéves pénzügyi keret kielégítő finanszírozására azon a szinten, amely megfelel az Unió jelenlegi szükségleteinek és politikai ambícióinak; ezért elvárja, hogy a Tanács ez ügyben politikai álláspontot foglaljon el, tekintettel arra, hogy többé nem járható út az Unió saját forrásai rendszerére irányuló bármely reform de facto akadályozása; ebben a tekintetben emlékeztet arra, hogy a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentését annak tagjai egyhangúlag elfogadták, beleértve a Tanács által kinevezett tagokat;

7.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a jövőbeni uniós költségvetést az uniós hozzáadott érték, a teljesítmény-központúság, az elszámoltathatóság, a szilárd kereten belüli nagyobb rugalmasság és az egyszerűsített szabályok elveire alapozza, a vitaanyagban leírtak szerint;

8.  ezzel kapcsolatban hangsúlyozza egy alapos elemzés fontosságát a jelenlegi uniós szakpolitikák, programok és eszközök hatékonyságáról és eredményességéről; ezzel összefüggésben várakozással tekint a kiadások jelenleg folyó felülvizsgálatának eredményei elé, és reméli, hogy azokat figyelembe veszik a 2020 utáni többéves pénzügyi keret kialakítása során; különösen hangsúlyozza, hogy egyrészt biztosítani kell a nagymértékű túljelentkezés által jellemzett uniós programok sikerességi arányát, másrészt meg kell állapítani a többi program kihasználatlanságának okát; fontosnak véli a szinergiák kialakítását az uniós költségvetés és a nemzeti költségvetések között, valamint eszközök biztosítását a nemzeti és uniós szintű kiadások szintjének és teljesítményének ellenőrzésére;

9.  elismeri, hogy az uniós hozzáadott érték keresése egy olyan alapvető kérdés, amelyet meg kell válaszolni, és egyetért azzal, hogy az uniós költségvetésnek többek között a Szerződés céljainak elérését és az európai közjavak nyújtását kell szolgálnia; rámutat azonban, hogy az európai hozzáadott érték több dimenzióval és számos értelmezéssel bír, és óva int attól, hogy e fogalommeghatározásra hivatkozva kérdőjelezzük meg uniós politikák és programok relevanciáját, pusztán mennyiségi vagy rövid távú gazdasági mérlegelések alapján; úgy véli, hogy egyértelműen keletkezik európai szintű hozzáadott érték, amennyiben valamely fellépés:

   túlmutat azon, ami nemzeti, regionális vagy helyi szinten tett lépések által elérhető (tovagyűrűző hatás),
   olyan lépéseket ösztönöz nemzeti, regionális vagy helyi szinten az uniós Szerződések célkitűzéseinek elérése érdekében, amelyek máskülönben nem valósulnának meg,
   olyan fellépéseket támogat, amelyek csak a források uniós szintű összevonása révén finanszírozhatóak, rendkívül magas finanszírozási követelményeik miatt; vagy
   hozzájárul a béke és stabilitás létrehozásához és támogatásához az Unió szomszédságában és azon túl;

ösztönzi a Bizottságot az európai hozzáadott érték koncepciójának továbbfejlesztésére, figyelembe véve a területi sajátosságokat; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az e célra szolgáló megfelelő teljesítménymutatókra;

10.  úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret struktúrájának könnyebben olvashatóvá és érthetőbbé kell tennie az uniós költségvetést az uniós polgárok számára, és lehetővé kell tennie az uniós kiadások minden területének egyértelműbb ismertetését; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy meg kell könnyíteni a tervezés folyamatosságát és az egyes fejezeteken belüli rugalmasságot is; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret átfogó struktúrájának tükröznie kell az uniós kiadások fő pilléreire és irányultságára vonatkozó politikai vitát, beleértve a fenntartható fejlődést, a növekedést és az innovációt, a szolidaritást, a biztonságot és a védelmet; ezért meggyőződése, hogy szükséges a többéves pénzügyi keret jelenlegi fejezeteinek módosítása;

11.  úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek átláthatónak és demokratikusnak kell lennie; ismét hangsúlyozza határozott elkötelezettségét az uniós költségvetés egységének elképzelése iránt, és megkérdőjelezi a többéves pénzügyi kereten kívüli további eszközök létrehozásának szükségességét és hozzáadott értékét; ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy az Európai Fejlesztési Alapot, a többéves pénzügyi kereten kívüli egyéb eszközökkel együtt, be kell építeni az uniós költségvetésbe; hangsúlyozza, hogy a fenti integráció során a szóban forgó eszközök pénzügyi keretösszegeit hozzá kell adni a többéves pénzügyi keret jelenlegi összeghatáraihoz annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék egyéb uniós szakpolitikák és programok finanszírozását;

12.  rámutat, hogy azon további előirányzatok biztosítása érdekében, amelyekre a jelenlegi többéves pénzügyi keretben szükség van a válságok kezeléséhez vagy új politikai prioritások finanszírozásához, a költségvetési hatóság – az összes rendelkezésre álló tartalék kimerítése után – jóváhagyta a többéves pénzügyi keret rugalmassági rendelkezéseinek és különleges eszközeinek jelentős mértékű mozgósítását; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során számos, a többéves pénzügyi keret rugalmassági mechanizmusai előtti akadály elhárításra került a jelenlegi pénzügyi kereten belüli nagyobb rugalmasság érdekében;

13.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek közvetlenül kell gondoskodnia a rugalmasság azon megfelelő szintjéről, amely lehetővé teszi az Unió számára az előre nem látott körülményekhez való igazodást, és fejlődő politikai prioritásainak finanszírozását; ezért úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret rugalmasságra vonatkozó rendelkezéseinek lehetővé kellene tenni azt, hogy az összes el nem különített forrás, valamint visszavont előirányzatok bármiféle korlátozás nélkül átvitelre kerüljenek a következő pénzügyi évekre, és a költségvetési hatóság mozgósíthassa azokat bármilyen szükségesnek ítélt célra, az éves költségvetési eljárás keretében; felhív továbbá a többéves pénzügyi keret különleges eszközeinek jelentős mértékű megerősítésére, amelyeket a többéves pénzügyi keret felső határain túlmenően kell bevezetni a költségvetésbe, a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok tekintetében egyaránt, valamint egy külön válságokra képzett tartalék létrehozására, amelynek lehetővé kell tennie a források azonnali mozgósítását válsághelyzet esetén;

14.  tanácsolja a kedvezményezettek végrehajtási szabályainak tényleges és kézzelfogható egyszerűsítését, és a bürokratikus teher csökkentését; ezzel összefüggésben ösztönzi a Bizottságot, hogy azonosítsa és szüntesse meg az uniós költségvetés azon eszközei közti átfedéseket, amelyek céljai hasonlóak és hasonló típusú fellépéseket szolgálnak; úgy véli azonban, hogy ennek az egyszerűsítésnek nem szabad a támogatások pénzügyi eszközökkel történő helyettesítését eredményeznie, és nem szabad az uniós programok és politikák ágazati szétaprózódásához vezetnie, hanem ágazatközi megközelítést kell garantálnia, amelynek középpontjában a komplementaritás áll; felhív a szabályok átfogó harmonizációjára, egy egységes szabálykönyv kialakításának céljával az összes uniós eszköz számára;

15.  elismeri a pénzügyi eszközökben rejlő lehetőséget, amelyek a finanszírozás kiegészítő formái lehetnek a vissza nem térítendő és más támogatások mellett; azonban figyelmeztet arra, hogy nem megfelelőek minden fellépés és minden szakpolitikai terület esetében, mivel nem minden szakpolitika teljes mértékben piacvezérelt; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a pénzügyi eszközök felhasználására vonatkozó szabályozást, és támogassa különböző uniós források kombinálásának lehetőségét harmonizált szabályozás szerint, szinergiákat hozva létre, valamint elkerülve a versengést a finanszírozás különböző formái között; aggodalmának ad hangot az egyetlen pénzügyi alap felvetését illetően, amely integrálná az uniós szintű pénzügyi eszközöket, valamint kölcsönöket, garanciákat és kockázatmegosztó eszközöket nyújtana a különböző szakpolitikai területeken, ahogy a vitaanyag ebben az összefüggésben kifejti, és alaposan meg fogja vizsgálni a javaslatot;

16.  megismétli azt az álláspontját, hogy a többéves pénzügyi keret időtartamát össze kell egyeztetni mind a Parlament, mind a Bizottság politikai ciklusával, és annak biztosítania kell a hosszú távú tervezést; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keret időtartamának teljes mértékben figyelembe kell vennie a hosszabb távú kiszámíthatóság szükségességét az európai strukturális és beruházási alapok megosztott irányítású programjainak végrehajtása során, amelyek nem működhetnek egy legalább hétéves kötelezettségvállalás stabilitása nélkül; ezért javasolja, hogy a következő többéves pénzügyi keretről 5+5 éves időszakra történjen megállapodás, kötelező félidős felülvizsgálattal egybekötve;

17.  megállapítja, hogy az Unió helyzetéről szóló beszédében az Európai Bizottság elnöke bejelentette, a közeljövőben javaslatot fognak benyújtani egy, az euróövezetre vonatkozó, külön költségvetési sorról; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő további és részletesebb információkat e tekintetben; emlékeztet arra, hogy a Parlament 2017. február 16-i állásfoglalása konkrét euroövezeti fiskális rendszer létrehozására hív fel, amelynek az uniós költségvetés részét kell képeznie a többéves pénzügyi keretben jelenleg megállapított összeghatárok felett és azokon kívül, valamint azt az euróövezet tagországainak és egyéb részt vevő országoknak kell finanszírozniuk egy olyan bevételi forrás révén, amelyről a részt vevő tagállamok megállapodnak és amelyet címzett bevételnek és garanciának tekintenek;

18.  elvárja, hogy a Bizottság 2018 májusáig előterjessze javaslatait mind a többéves pénzügyi keret jövőjéről, mind a saját forrásokról; kifejezi azon szándékát, hogy kellő időben ismertesse saját álláspontját minden vonatkozó szempontról, és arra számít, hogy a Parlament véleményét teljes mértékben beépítik a Bizottság következő javaslataiba;

19.  kifejezi készségét a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott strukturális párbeszéd iránt, a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó végső megállapodás elérésének céljával a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt; meggyőződése, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet korai elfogadása lehetővé fogja tenni az ágazatokra vonatkozó összes jogalkotási aktus ezt követő elfogadását kellő időben ahhoz, hogy az új programok készen álljanak a következő időszak kezdetekor; hangsúlyozza a programok kései elindításának a jelenlegi többéves pénzügyi keretre gyakorolt káros következményeit; erre tekintettel sürgeti az Európai Tanácsot az EUMSZ 312. cikke (2) bekezdése áthidaló klauzulájának alkalmazására, amely lehetővé teszi a Tanácsban a minősített többségi szavazást a többéves pénzügyi keretről.

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és testületnek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0050.


A visszaélést közérdekből bejelentők védelmére szolgáló jogszerű intézkedések
PDF 403kWORD 59k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása a vállalatok és állami szervek bizalmas információit közérdekből bejelentő személyek védelmére szolgáló jogszerű intézkedésekről (2016/2224(INI))
P8_TA(2017)0402A8-0295/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 2. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére (EJEE), és különösen annak 10. cikkére,

–  tekintettel a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 12-i 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására (TAXE 2)(2),

–  tekintettel a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” című, 2013. október 23-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló 1729 (2010), számú határozatára,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a visszaélést bejelentő személyek védelmének javításáról szóló, 2060 (2015). számú határozatára,

–  tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unióban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2011. június 6-i bizottsági közleményre (COM(2011)0308),

–  tekintettel az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, 2016. július 5-i bizottsági közleményre (COM(2016)0451),

–  tekintettel a G20-ak antikorrupciós cselekvési tervére, és különösen a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó útmutatására,

–  tekintettel az OECD 2016 márciusában készített, „Elkötelezett fellépés a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelme mellett” című jelentésére,

–  tekintettel az európai ombudsman visszaélések bejelentésével kapcsolatos OI/1/2014/PMC. számú saját kezdeményezésű vizsgálatát lezáró határozatra,

–  tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, 2014. április 30-i CM/Rec(2014)7 számú ajánlására és a nemzeti keretrendszerek bevezetésével kapcsolatos, idevágó 2015. januári rövid útmutatójára,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a nemzeti parlamenteket a bejelentési jog elismerésére kérő, 2017. június 27-i 2171 (2017). számú határozatára,

–  tekintettel az „Ajánlás az etikus magatartás javítására a közszolgálatban“ című OECD-ajánlás 4. alapelvére,

–  tekintettel a külföldi hivatalos személyek nemzetközi kereskedelmi ügyletekben történő megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD-egyezményre,

–  tekintettel „A visszaélést bejelentő személyek szerepéről az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében” című, 2017. február 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0295/2017),

A.  mivel az Európai Unió elvi alapon tiszteletben tartja a demokráciát és a jogállamiságot, ennélfogva a véleménynyilvánítás szabadságát is szavatolja polgárai számára; mivel a visszaélések bejelentése az EU Alapjogi Chartájában szentesített véleménynyilvánítási szabadság és információszabadság alapvető eleme, és mivel a Chartának való megfelelést és annak alkalmazását az EU garantálja; mivel az EU előmozdítja a munkavállalók védelmét és a munkakörülmények javítását;

B.  mivel az Európai Unió hozzájárul a korrupció elleni küzdelemben való nemzetközi együttműködés megerősítéséhez, a nemzetközi jog elveinek, az emberi jogok és a jogállamiság, valamint minden egyes ország szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

C.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Unió rendelkezik hatáskörrel a közös európai menekültügyi politika területén;

D.  mivel az átláthatóság biztosítása és a polgárok bevonása a huszonegyedik századi demokráciákban szükségszerű folyamat, de egyúttal kihívást is jelent;

E.  mivel a gazdasági, adósság- és pénzügyi válság óta számos fellépésre került sor a nemzetközi adóelkerülés és adókijátszás ellen; mivel nagyobb átláthatóságra van szükség a pénzügyi szolgáltatások terén a kötelességszegésektől való elrettentés érdekében, és egyes tagállamoknak már van tapasztalatuk a pénzügyi prudenciális szabályok valós vagy esetleges megsértéseiről szóló bejelentések központi gyűjtése terén; mivel az ENSZ 2003-ban elfogadta a korrupció elleni egyezményét(6); mivel a Parlament e feltárások nyomán létrehozott két különbizottságot és egy vizsgálóbizottságot; mivel már több állásfoglalásban kérte a bejelentők védelmét(7); mivel az adóügyi információk nemzetközi cseréjének megerősítése céljából eddig elfogadott kezdeményezések hasznosnak bizonyultak, és mivel az adózással kapcsolatos számos kiszivárogtatás nyomán nagy mennyiségű fontos információ került napvilágra az elkövetett visszaélésekről, melyek egyébként nem kerültek volna nyilvánosságra;

F.  mivel a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszanak a közérdeket és társadalmaink működését aláásó jogellenes vagy helytelen magatartás bejelentésében, és mivel ennek érdekében információkat hoznak munkaadójuk, a közhatóságok vagy közvetlenül a lakosság tudomására az ilyen, közérdeket sértő magatartásról;

G.  mivel ezáltal jelentősen segítik a tagállamokat, a kulcsfontosságú intézményeket és az uniós szerveket abban, hogy megelőzzék és leküzdjék egyebek mellett a feddhetetlenség elve bárminemű megsértését és a hatáskörrel való olyan visszaéléseket, amelyek fenyegetik vagy aláássák a közegészséget, a biztonságot, a pénzügyi integritást, a gazdaságot, az emberi jogokat, a környezetvédelmet vagy a jogállamiságot, vagy növelik a munkanélküliséget, korlátozzák vagy torzítják a tisztességes versenyt, és aláássák a polgároknak a demokratikus intézményekbe és eljárásokba vetett bizalmát az uniós jog szintjén és nemzeti szinten;

H.  mivel a korrupció jelenleg az Európai Unió egyik súlyos problémája, mivel azt is eredményezheti, hogy a kormányok nem védik meg a lakosságot, a munkavállalókat, a jogállamiságot és a gazdaságot, valamint azt, hogy romlanak a közintézmények és a közszolgáltatások, továbbá a gazdasági növekedés és a versenyképesség különböző területeken, és elveszik a köz- és magánintézmények és ágazatok átláthatóságába és demokratikus számonkérhetőségébe vetett bizalom; mivel a korrupció becslések szerint évente 120 milliárd euróba, vagy az uniós GDP 1%-ába kerül az Unió gazdaságának;

I.  mivel a globális korrupcióellenes erőfeszítések mindeddig elsősorban a közszférában elkövetett visszaélésekre összpontosítottak, ugyanakkor a legutóbbi kiszivárogtatások ráirányították a figyelmet a pénzügyi intézmények, tanácsadók és más magánvállalatok szerepére a korrupció elősegítése terén;

J.  mivel a visszaélések bejelentésének esetei számos esetben megmutatták, hogy a visszaélések bejelentése közérdekű információkra – így az uniós magán- és állami szektorban elkövetett törvényellenes vagy helytelen magatartásra vagy más, súlyos törvénysértésekre – hívja fel a lakosság és a politikai hatóságok figyelmét; mivel e cselekmények némelyike korrekciós intézkedések tárgyát képezte;

K.  mivel a bizalmas jelleg megóvása hatékonyabb csatornák kialakulását segíti elő a csalás, a korrupció vagy egyéb jogsértések bejelentése tekintetében, és mivel az információk különleges jellege miatt a bizalmas jelleg nem megfelelő kezelése információk nem kívánt kiszivárogtatásához, valamint az uniós és a tagállami közérdek megsértéséhez vezethet;

L.  mivel a bizalmi vagyonkezelők tényleges tulajdonosairól készített nyilvános nyilvántartások és hasonló jogi szabályok bevezetése, valamint a befektetési eszközökre vonatkozó egyéb átláthatósági intézkedések hozzájárulhatnak a bejelentők által általában feltárt visszaélések megelőzéséhez;

M.  mivel a visszaélést bejelentő személyek személyazonossága és információi bizalmas jellegének megóvása hatékonyabb csatornák kialakulását segíti elő a csalás, a korrupció, a csalárd tevékenység, a kötelességszegés vagy egyéb súlyos jogsértések bejelentése tekintetében, és mivel az információk különleges jellege miatt a bizalmas jelleggel való visszaélés információk nem kívánt kiszivárogtatásához és a közérdek megsértéséhez vezethet az Unión belül; mivel a visszaélést bejelentő személyek védelme az állami szférában megkönnyítheti a nemzeti vagy uniós érdekekhez kapcsolódó közpénzekkel való visszaélések, csalások és a határokon átnyúló korrupció egyéb formáinak észlelését;

N.  mivel sajnálatos, hogy a multinacionális vállalatok visszaéléseire vonatkozó formális bejelentések fogadására szolgáló jelenlegi csatornák igénybevétele ritkán eredményez bármiféle konkrét szankciót a visszaélések esetében;

O.  mivel a visszaélést bejelentő személyek fellépése számos területen hasznosnak bizonyult, mind a magán-, mind az állami szektorban, például a közegészségügy, az adózás, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, a korrupció és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a szociális jogok tiszteletben tartása terén;

P.  mivel az eseteket az ellátott feladatkörök jellege, a cselekmények súlyossága vagy a feltárt kockázatok fényében pontosan meg kell határozni;

Q.  mivel a feljelentés és a visszaélések bejelentése közötti határt nem szabad átlépni; mivel nem arról van szó, hogy mindenkiről mindent tudni kell, hanem arról, hogy fel kell ismerni, hogy mi számít a veszélyben lévő demokráciának történő segítségnyújtás elmulasztásának;

R.  mivel azonban sok esetben a visszaélést bejelentő személyekkel szemben megtorló és megfélemlítő intézkedéseket alkalmaztak, és megpróbáltak nyomást gyakorolni rájuk azzal a szándékkal, hogy a jövőben megakadályozzák vagy kockázatossá tegyék számukra a bejelentést, ha pedig mégis megtennék, akkor büntetést róhassanak ki rájuk; ha pedig mégis megtennék, akkor büntetést róhassanak ki rájuk, és mivel az effajta nyomásgyakorlás különösen gyakori a munkahelyeken, ahol azok a visszaélést bejelentő személyek, akik munkaviszonyukkal összefüggésben közérdekű információkat fedeznek fel, gyengébb helyzetben találhatják magukat munkáltatóikkal szemben;

S.  mivel gyakran merül fel aggály azzal kapcsolatban, hogy a visszaélést közérdekből bejelentőknek ellenségességgel, zaklatással, megfélemlítéssel és kirekesztéssel kell szembenézniük munkahelyükön, akadályokba ütközik jövőbeli munkavállalásuk, elveszítik megélhetésüket, és családtagjaikat és kollégáikat is komoly fenyegetések érik; mivel a megtorlástól való félelem visszatartó hatással lehet a visszaélések bejelentőire, veszélyeztetve ezáltal a közérdeket;

T.  mivel a visszaélést bejelentő személyek védelmét jogi eszközökkel kell garantálni, és azt az Európai Unió egész területén meg kell erősíteni, a magán- és állami szektorban egyaránt, feltéve, hogy a bejelentésre alapos okokból kerül sor; mivel az ilyen védelmi mechanizmusoknak kiegyensúlyozottaknak kell lenniük és biztosítaniuk kell a bejelentés által célzott személyek alapvető és törvény szerinti jogainak maradéktalan tiszteletben tartását; mivel ilyen védelmi mechanizmusoknak kell vonatkozniuk az oknyomozó újságírókra, akik továbbra is sebezhetőek az érzékeny információk nyilvánosságra hozatala összefüggésében, valamint meg kell védeniük a visszaélést bejelentő személyeket a források bizalmas kezelésére vonatkozó elv értelmében;

U.  mivel a visszaélést bejelentő személyek védelme számos tagállamban nem megfelelően biztosított, miközben más tagállamokban már korszerű programokat vezettek be oltalmazásuk érdekében, melyek azonban gyakran nem következetesek, és ezért nem biztosítanak megfelelő szintű védelmet a bejelentők számára; mivel ebből következően a visszaélést bejelentő személyek védelme Európában széttöredezett, ami megnehezíti számukra jogaik és a bejelentés módozatainak megismerését, továbbá – különösen a határokon átnyúló esetekben – jogi bizonytalanság forrása is;

V.  mivel az európai ombudsman hivatala egyértelmű hatáskörrel rendelkezik az olyan panaszok kivizsgálását illetően, amelyet uniós polgárok nyújtanak be az uniós intézmények hivatali visszásságaival kapcsolatban, ám önmagában nem játszik szerepet a visszaélést bejelentő személyek védelme terén;

W.  mivel a bejelentések igen gyakran nem korlátozódnak a gazdasági és pénzügyi területre; mivel a megfelelő védelem hiánya visszatarthatja az esetleges visszaélést bejelentő személyeket a jogsértések jelentésétől, hogy elkerüljék a megtorlás és/vagy bosszú kockázatát; mivel az OECD jelentése szerint 2015-ben a vállalatok 86%-a rendelkezett mechanizmussal a vállalati visszaélések súlyos eseteire vonatkozó gyanú jelentésére, ám több mint harmaduk nem rendelkezett a visszaéléseket bejelentő személyek megtorlással szembeni védelmét szolgáló írásos politikával, illetve annak létezéséről nem volt tudomása; mivel számos visszaélést bejelentő személy ellen, akik gazdasági és pénzügyi visszaéléseket, jogellenes magatartást és törvénytelen cselekményeket fedtek fel, eljárás indult; mivel az információkat közérdekből bejelentő vagy nyilvánosságra hozó személyek, akárcsak családtagjaik és munkatársaik, gyakran megtorlásban részesülnek, például csorbulnak karrierlehetőségeik; mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága jól megalapozott ítélkezési gyakorlattal rendelkezik a visszaélést bejelentő személyek tekintetében, ám védelmüket jogszabályok révén kellene biztosítani; mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát és a megfelelő ügyintézéshez való jogot;

X.  mivel a visszaélést bejelentő személyek védelme az Európai Unióban nem korlátozódhat az európai ügyekre, hanem azt nemzetközi ügyekben is érvényesíteni kell;

Y.  mivel a munkahelyeken olyan munkakörnyezetet kell teremteni, amelyben az emberek fel merik vetni aggályaikat a lehetséges vétségek, például hibák, szakmai etikába ütköző cselekedetek, hűtlen kezelés, csalás vagy jogtalan cselekedetek miatt; mivel rendkívül fontos előmozdítani a helyes kultúrát, amelyben az emberek képesnek érzik magukat arra, hogy felvessék a problémákat anélkül, hogy félniük kellene az aktuális és jövőbeli foglalkoztatási helyzetüket befolyásoló megtorlástól;

Z.  mivel számos joghatóságban, és különösen a magánszektorban az alkalmazottaknak bizonyos információk tekintetében titoktartási kötelezettségük van, ami azt eredményezheti, hogy a visszaélést bejelentő személyek fegyelmi intézkedésekkel szembesülhetnek, ha munkaviszonyuk keretein kívül információt adnak ki;

AA.  mivel az OECD egyik tanulmánya szerint a bejelentési mechanizmussal rendelkező szervezetek több mint egyharmada nem rendelkezik a visszaéléseket bejelentő személyek megtorlással szembeni védelmét szolgáló írásos politikával, illetve nincs tudomása ilyen létezéséről;

AB.  mivel az uniós jog már rendelkezik bizonyos, a visszaéléseket bejelentő személyeket a megtorlás bizonyos formái ellen különféle területen védő szabályokról, a Bizottság még nem javasolt megfelelő jogalkotási intézkedéseket a bejelentők és jogaik hatékony és egységes védelmére az EU területén;

AC.  mivel 2014. január 1. óta a személyzeti szabályzat 22a., 22b. és 22c. cikkével összhangban minden uniós intézmény köteles belső szabályokat bevezetni az uniós intézmények visszaélést bejelentő tisztviselőinek védelmére;

AD.  mivel az Európai Parlament többször felszólított a visszaélést bejelentő személyek horizontális védelmére az Unióban;

AE.  mivel „A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémája: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” című, 2013. október 23-i, a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i, a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló, 2015. december 16-i és a visszaélést bejelentő személyeknek az EU pénzügyi érdekeinek védelmében játszott szerepéről szóló, 2017. február 14-i állásfoglalásában a Parlament felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a visszaélést bejelentő személyek olyan hatékony és átfogó európai programjára vonatkozóan, amely megvédi azokat, akik a közérdeket vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő feltételezett csalást vagy illegális tevékenységet jelentenek be;

AF.  mivel az Európai Unió vagy egy tagja által visszaélést bejelentő személyként elismert minden harmadik országbeli személynek az alkalmazandó összes védelmi intézkedésben részesülnie kell, ha a feladatai keretében vagy azon kívül egy harmadik személy vagy egy nemzeti vagy multinacionális társaság által elkövetett, és valamely államot, nemzetet vagy az Unió állampolgárait sértő, egy kormány integritását, a nemzetbiztonságot vagy a kollektív vagy egyéni szabadságokat tudtuk nélkül veszélyeztető jogellenes cselekményekre vagy kémkedésre vonatkozó információkról szerzett tudomást és hozott nyilvánosságra;

AG.  mivel 2014. július 1. óta majdnem valamennyi uniós intézmény és ügynökség a kötelező előírásoknak megfelelően, a személyzeti szabályzat 22. cikke b) és c) pontjával összhangban belső eljárási szabályzatába belefoglalta a visszaélések bejelentőinek védelmére szolgáló intézkedéseket;

AH.  mivel nemzetközi szervezeteknek (például az Európa Tanácsnak az OECD-nek) köszönhetően, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata alapján már pontosan körülhatárolt elvek állnak rendelkezésünkre e tekintetben;

AI.  mivel a visszaélést bejelentők védelmének fontosságát a korrupcióról szóló összes főbb nemzetközi jogi eszköz elismeri, az ENSZ korrupció elleni egyezménye (UNCAC), az Európa Tanács CM/Rec(2014)7. sz. ajánlása és az OECD 2009. évi, megvesztegetés elleni ajánlása pedig rögzíti a visszaélés bejelentésére vonatkozó előírásokat;

AJ.  mivel elengedhetetlen, hogy sürgősen létrejöjjön egy horizontális, átfogó keretrendszer, amely rögzíti a jogokat és a kötelezettségeket, és hatékonyan védi a visszaélést bejelentő személyeket valamennyi uniós tagállamra kiterjedően, valamint az uniós intézményekben, hatóságoknál és szervezeteknél;

A visszaélést bejelentő személyek szerepe és a számukra biztosítandó védelem szükségessége

1.  felhívja a Bizottságot, hogy az Unió további fellépését lehetővé tévő, megfelelő jogalap értékelését követően még az idei év vége előtt terjesszen elő horizontális jogalkotási javaslatot egy olyan, átfogó, közös jogalkotási keret létrehozására, amely magas szintű védelmet biztosít mind az állami, mind a magánszektorban, valamint a nemzeti és európai intézményekben, így az érintett nemzeti és európai szervezetekben, hivatalokban és ügynökségekben a visszaéléseket bejelentő személyek számára, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat és nem korlátozva a tagállamok azon lehetőségét, hogy további intézkedéseket hozzanak; rámutat, hogy jelenleg különböző jogalapok állnak az Unió rendelkezésére az e területen való fellépéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje mindezeket azzal a céllal, hogy javaslatot tegyen egy széles körű, következetes és hatékony mechanizmus kialakítására; emlékezteti a Bizottságot az Európai Bíróság által a bevett ítélkezési gyakorlat révén az Unió implicit hatásköreire vonatkozó koncepcióról kidolgozott doktrínára, amely lehetővé teszi több jogalap használatát;

2.  hangsúlyozza azt az érthetetlen és aggasztó tényt, hogy polgárok és újságírók – ahelyett, hogy jogi védelmet kapnának – üldöztetésnek vannak kitéve, amikor a köz érdekében információkat hoznak nyilvánosságra, ideértve a feltehető visszaélésekre, jogellenes magatartásokra, csalásokra és törvénytelen cselekményeke vonatkozó információkat, különösen az EU alapvető elveinek megsértését jelentő olyan magatartások tekintetében, mint az adókijátszás, az adóelkerülés és a pénzmosás;

3.  javasolja, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra, adózásra és a versenyre vonatkozó valamennyi nemzetközi megállapodásban szerepeljenek a bejelentők védelmét célzó rendelkezések;

4.  rámutat arra, hogy jogbiztonságra van szükség a visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló rendelkezésekkel kapcsolatban, mivel az egyértelműség folyamatos hiánya és a széttagolt megközelítésmód eltántorítja a potenciálisan visszaélést bejelentő személyeket attól, hogy lépjenek; ezért rámutat arra, hogy a vonatkozó uniós jogszabálynak világos eljárást kell meghatároznia a bejelentések megfelelő kezelésére és a visszaélést bejelentő személyek hathatós védelmére vonatkozóan;

5.  emlékeztet arra, hogy bármely jövőbeli szabályozási keretnek figyelembe kell vennie a foglalkoztatást szabályozó és rá hatással lévő szabályokat, jogokat és kötelességeket; hangsúlyozza továbbá, hogy ezt a szociális partnerekkel konzultálva és a kollektív szerződésekkel összhangban kell végezni;

6.  felhív olyan jogszabályok meghozatalára, amelyek biztosítják, hogy azok a vállalatok, amelyek maradéktalanul bizonyítottan megtorlással éltek bejelentőkkel szemben, ne kaphassanak pénzt uniós alapokból és ne köthessenek szerződést köztestületekkel;

7.  ösztönzi a tagállamokat referenciaértékek és mutatók kidolgozására a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó szakpolitikák tekintetében a köz- és a magánszférában egyaránt;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék tekintetbe az ENSZ korrupció elleni egyezményének 33. cikkét, amely hangsúlyozza a visszaélést bejelentő személyek szerepét a korrupció megelőzésében és leküzdésében;

9.  sajnálja, hogy csak néhány tagállam vezetett be a visszaéléseket bejelentő személyek védelmét szolgáló, kellően korszerű rendszert; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem fogadtak el ilyen rendszereket vagy vonatkozó alapelveket a nemzeti jogban, hogy ezt mihamarabb tegyék meg;

10.  hangsúlyozza, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az üzleti etikára az üzleti tanulmányok és a kapcsolódó tárgykörök tanterveiben;

11.  ösztönzi a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy többek között figyelemfelkeltő kampányok révén segítsék elő az elismerés kultúráját arra vonatkozóan, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszanak a társadalomban; felhívja különösen a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tervet erről a kérdésről; szükségesnek tartja etikai kultúra előmozdítását a közszférában és a munkahelyeken, hogy ezzel is hangsúlyozzák a visszaélés bejelentésére vonatkozó meglévő jogi keretekkel kapcsolatos tudatosság munkavállalók körében – a szakszervezetekkel együttműködve – való növelésének fontosságát;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy világítsa át a tagállamok visszaélést bejelentőkkel kapcsolatos rendelkezéseit a legjobb gyakorlatok cseréjének elősegítése céljából, ami hozzá fog járulni a visszaélést bejelentők hatékonyabb nemzeti szintű védelméhez;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tervet az Unión kívüli, a korrupt személyeknek az anonimitás fenntartásának lehetőségét nyújtó országokba irányuló eszközáthelyezés megállítására;

14.  értelmezése szerint visszaélést bejelentő személynek kell tekintetni minden olyan személyt, aki közérdekű, így európai közérdekű információt tár fel, például illegális vagy jogellenes cselekményt, vagy olyan cselekményt, amely fenyegetést jelent vagy károkozással jár, amely aláássa vagy veszélyezteti a közérdeket, amely rendszerint de nem csupán állami vagy magánszektorban betöltött munkaviszonya során, szerződéses viszony keretében vagy szakszervezeti vagy szövetségi tevékenységével összefüggésben jutott tudomására; hangsúlyozza, hogy ez magában foglalja azokat a személyeket, akik kívül állnak a hagyományos munkáltató–munkavállaló viszonyon, ideértve a tanácsadókat, a vállalkozókat a gyakornokokat, az önkénteseket, a diákmunkát végzőket, az ideiglenes munkavállalókat és a korábbi alkalmazottakat, akik bizonyítékkal rendelkeznek ezekről a cselekményekről, és alapos okuk van feltételezni, hogy a bejelentett információk igazak;

15.  úgy véli, hogy a hagyományos munkáltató–munkavállaló viszonyon kívül eső személyek – például a tanácsadók, a vállalkozók, a gyakornokok, az önkéntesek, a diákmunkát végzők, az ideiglenes munkavállalók és a korábbi alkalmazottak, valamint a polgárok – számára szintén biztosítani kell a bejelentési csatornákhoz való hozzáférést és a megfelelő védelmet abban az esetben, ha illegális, jogellenes vagy a közérdeket sértő tényeket jelentenek be vagy azokkal kapcsolatos információkat tárnak fel;

16.  megállapítja, hogy az EU-ban bejegyzett, de annak területén kívül dolgozó, visszaélést bejelentő személyek esetében egyértelmű megoldásra van szükség;

17.  úgy véli, hogy a közérdek megsértésének tekintendők – a teljesség igénye nélkül – a korrupciós cselekmények, a bűncselekmények, a jogszabályi kötelezettségek megszegése, a bírói tévedések, a hatalommal való visszaélés, az összeférhetetlenség, a közpénzek jogszerűtlen felhasználása, a hatáskörrel való visszaélés, az illegális pénzmozgások, a környezettel, a közegészséggel, a közbiztonsággal, a nemzetbiztonsággal, a globális biztonsággal, a magánélettel és a személyes adatokkal szembeni fenyegetés, az adókikerülés, a fogyasztói jogok elleni fenyegetés, a munkavállalói és egyéb szociális jogok, az emberi jogok és az alapjogok, valamint a jogállamiság elleni támadások, továbbá az e jogsértések elfedésére irányuló cselekmények;

18.  úgy véli, hogy az általános közérdeknek meg kell előznie a feltárt információ magánjellegű vagy gazdasági értékét, valamint hogy lehetővé kell tenni a közérdek elleni súlyos fenyegetésekkel kapcsolatos információk feltárását abban az esetben is, ha ez az információ jogilag védett; ugyanakkor úgy véli, hogy egyedi eljárásoknak kell vonatkozniuk a szakmai etikát érintő információkra és a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos, minősített információkra; úgy gondolja, hogy ilyen esetekben a jelentést valamely illetékes hatósághoz kell benyújtani;

19.  hangsúlyozza, hogy mindig garantálni kell a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét, akkor is, ha a leleplezés nem jogellenes cselekményekre vonatkozik, amennyiben az információk feltárásának a célja az általános közérdek lehetséges sérelmének az elkerülése;

20.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell felelniük az Európa Tanács a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló ajánlásának;

21.  hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepe a közérdeket súlyosan károsító esetek feltárásában évről évre folyamatosan beigazolódik, és hogy e személyek hozzájárulnak a demokráciához, a politika és a gazdaság átláthatóságához és a nyilvános tájékoztatáshoz, valamint hogy el kell ismerni, hogy e személyek tevékenységére szükség van a jogellenes cselekmények megakadályozásához; hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyek az oknyomozó újságírás és a független sajtó nélkülözhetetlen forrásainak bizonyultak; felhívja a figyelmet arra, hogy a forrásokra vonatkozó titoktartás garantálása elengedhetetlen a sajtószabadság megőrzéséhez; felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az újságírók forrásuk személyazonosságának titokban tartásához fűződő joga hatékony védelmet kapjon; úgy véli, hogy az újságírók is kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ezért jogi védelemben kell részesülniük;

22.  üdvözli, hogy az utóbbi években néhány tagállam lépéseket tett a visszaélést bejelentő személyek jogainak erősítése érdekében; ugyanakkor sajnálja, hogy a visszaélést bejelentő személyek ellen továbbra is polgárjogi és büntetőjogi eljárásokat indítanak több tagállamban, különösen akkor, amikor a védekezésükre, támogatásukra és védelmükre szolgáló meglévő eszközök nem léteznek, elégtelenek, vagy nem hatékonyak; rámutat ezenkívül arra, hogy a tagállamok közötti különbségek jogbizonytalansághoz és a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásához vezetnek, illetve az egyenlőtlen bánásmód kockázatát hordozzák;

23.  véleménye szerint a visszaélések bejelentői megfelelő védelmének hiánya károsan hat az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére;

24.  úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó átfogó jogi szabályozás bevezetése elősegíti a felszólalás kultúráját, és hogy a visszaélések bejelentését a helyes állampolgári magatartás egyik megnyilvánulásaként kell népszerűsíteni; sürgeti ezért a tagállamokat és az uniós intézményeket a visszaélést bejelentő személyek pozitív szerepének előmozdítására, valamint a gyakran kiszolgáltatott és védtelen helyzetükkel kapcsolatos súlyos aggályok figyelembevételére, többek között figyelemfelkeltő és védelmi kampányok, valamint kommunikációs és képzési erőfeszítések révén is; javasolja ezért, különösen a Bizottságnak, hogy készítsen átfogó tervet erről a kérdésről; ezzel összefüggésben szorgalmazza egy weboldal elindítását, amely hasznos információkkal szolgálna a visszaélést bejelentő személyek védelmével kapcsolatban, és ahol be lehetne nyújtani panaszokat; hangsúlyozza, hogy a weboldalnak a nyilvánosság számára könnyen elérhetőnek kell lennie, és az adatokat névtelenül kell kezelnie;

25.  cselekvésre hív fel annak érdekében, hogy megváltozzon a közvélemény, különösen a politikusok, munkáltatók és a média felfogása a visszaélést bejelentőkről, kiemelve előnyös szerepüket mint korai előrejelző mechanizmust és visszatartó erőt a visszaélések és a korrupció észlelésében és megelőzésében és mint a kormányok és vállalatok nyilvános ellenőrzését lehetővé tévő számonkérési mechanizmust;

26.  bátorítja a tagállamokat, hogy mind az állami, mind a magánszektor által fenntartott munkahelyeken proaktív módon mozdítsák elő a nyitottság kultúráját, amely lehetővé teszi, hogy a szervezetek magas etikai standardokkal működjenek, hogy az alkalmazottak fel merjék emelni a szavukat, aminek következtében lépéseket lehet tenni a fenyegetések vagy az ártó szándék megelőzése vagy orvoslása érdekében;

27.  bátorítja a tagállamokat, hogy rendszeresen értékeljék a végrehajtott intézkedések hatékonyságát, figyelembe véve a közvéleményt a visszaélések bejelentésével és a bejelentőkkel kapcsolatban, a bejelentések fogadásáért és kezeléséért felelős felső vezetők részvételével végzett, több ágazatot átfogó felméréseket, valamint a munkahelyi visszaélések bejelentésével foglalkozó független kutatási tanulmányokat;

28.  bátorítja azokat a tagállamokat, amelyek még nem fogadtak el törvényt a visszaélések bejelentésével kapcsolatban, hogy ezt a közeljövőben tegyék meg, és kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy platformot, amelyen a tagállamok egymás között és harmadik országokkal is megoszthatják egymással az ezen a téren jól bevált gyakorlataikat;

29.  hangsúlyozza a visszaélést bejelentő személyek jobb európai szintű védelmének ösztönzése érdekében a kutatás és a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát;

30.  sürgeti az Európai Számvevőszéket és az európai ombudsmant, hogy 2017 végéig tegyék közzé: 1) az európai intézmények, vállalkozások, egyesületek, szervezetek és az EU-ban bejegyzett más szervek által azonosított visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyekre vonatkozó statisztikákat és világos kimutatásokat tartalmazó különjelentéseket; 2) az érintett intézmények nyomon követését a feltárt ügyekkel kapcsolatban, a jelenlegi bizottsági iránymutatások és szabályok alapján; 3) a visszaéléseket bejelentő személyektől kapott információk alapján indult minden egyes vizsgálat eredményét; 4) a visszaélést bejelentő személyek védelmére hozott intézkedéseket minden egyes ügyben;

Bejelentési mechanizmus

31.  megjegyzi, hogy a védelmet és a biztonságos bejelentést szolgáló, egyértelműen azonosított eszközök hiánya, valamint a nyomon követés lehetséges hiánya akadályt jelent a visszaéléseket bejelentő személyek tevékenységei előtt, eltántoríthatja őket e tevékenységüktől és számos esetben azt eredményezheti, hogy a bejelentő inkább nem szólal meg; nyugtalanító jelenségnek tartja, hogy ha a visszaélést bejelentő személy a szervezeti egységén belül nem a megfelelő személyhez vagy félhez fordul, akkor megtorlást alkalmaznak vele szemben, vagy nyomást gyakorolnak rá;

32.  véleménye szerint koherens, hiteles és megbízható rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi a bejelentések az adott szervezethez, az illetékes hatóságokhoz vagy szervezeten kívülre történő eljutatását; úgy véli, hogy egy ilyen rendszer megkönnyítené a keretén belül tett jelentés hitelességének és érvényességének értékelését;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg olyan rendszer kialakításának lehetőségét, amely az adott szervezeti egységen belül és kívül egyaránt módot ad a visszaélés bejelentésére; hangsúlyozza, hogy ehhez világos, tisztességes és méltányos eljárásokat kell kialakítani, amelyek biztosítják a visszaélést bejelentő személy és az állítólagos elkövető alapvető és törvényes jogainak teljes körű tiszteletben tartását; úgy véli, hogy a munkaadókat ösztönözni kell belső bejelentési eljárások bevezetésére, és hogy minden szervezeten belül meg kell bízni egy független és pártatlan személyt a bejelentések fogadásával; úgy véli, hogy a munkavállalók képviselőit be kell vonni a fent nevezett ügyintéző kinevezésébe; hangsúlyozza, hogy a bejelentés fogadására kijelölt személynek megfelelően nyomon kell követnie az egyes jelentések sorsát, és erről észszerű határidőn belül tájékoztatnia kell a visszaélést bejelentő személyt;

34.  úgy véli, hogy minden szervezetnek egyértelmű bejelentési csatornákat kell meghatároznia, amely lehetővé teszi a visszaélést bejelentő személy számára a szervezetén belüli bejelentést; hangsúlyozza, hogy minden egyes munkavállalót tájékoztatni kell a vonatkozó bejelentési eljárásról, amelynek szavatolnia kell a bizalmas jelleget és a figyelmeztetés észszerű időn belüli feldolgozását; hangsúlyozza, hogy a visszaélés bejelentőjének továbbra is jogot kell biztosítani arra, hogy a megfelelő közhatóságokhoz, nem kormányzati szervezetekhez vagy a médiához forduljon, különösen ha az adott szervezet nem reagál kedvezően, vagy ha a bejelentés belső vagy az illetékes hatóságok felé vagy megtétele nyilvánvalóan veszélyeztetné a figyelmeztetés hatékonyságát, ha a bejelentő veszélyben van vagy sürgősen fel kell fednie valamely információt;

35.  emlékeztet a nyilvánosság azon jogára, hogy tájékoztatást kapjon a közérdeket sértő visszaélésekről; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyek számára mindenkor lehetővé kell tenni az illegális, jogellenes vagy a közérdeket sértő cselekményekkel kapcsolatos információk nyilvános közzétételét;

36.  emlékeztet arra, hogy „A visszaélést bejelentő személyek szerepéről az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében” című, 2017. február 14-i parlamenti állásfoglalás felhívja továbbá az uniós intézményeket, hogy az összes illetékes nemzeti hatósággal együttműködésben hozzák meg és hajtsák végre az információforrások anonimitásának és bizalmasságának védelméhez szükséges összes intézkedést, ezért felhív olyan ellenőrzött honlap kialakítására, ahol a panaszok teljes mértékben bizalmas módon benyújthatóak;

37.  véleménye szerint a bejelentésnek a szervezeten kívül, többek közt a közvetlenül nyilvánosság számára, azaz a belső eljárási szakasz kihagyásával történő megtétele nem indokolhatja a bejelentés érvénytelenségét, és nem vonhatja maga után büntetőeljárás indítását vagy a védelem megtagadását; úgy véli, hogy ezt a védelmet a választott bejelentési csatornától függetlenül biztosítani kell, a feltárt információ alapján, valamint abból kiindulva, hogy a visszaélést bejelentő személy alapos indokkal tételezte fel annak valós voltát;

A bejelentés esetén biztosított védelem

38.  nyugtalanságának ad hangot a visszaélést bejelentő személyek által a munkahelyeiken viselt kockázatok, nevezetesen a munkáltató vagy a helyette és nevében eljáró személyek részéről foganatosítható közvetlen vagy közvetett megtorló intézkedések veszélye miatt; hangsúlyozza, hogy az ilyen megtorló intézkedések rendszerint a szakmai előmenetel felfüggesztésében, lassításában vagy leállításában, sőt elbocsátásban, valamint a lelki zaklatás formájában nyilvánulnak meg; hangsúlyozza, hogy e megtorló intézkedések gátolják a visszaélés bejelentését; úgy véli, hogy védelmi intézkedéseket kell bevezetni a megfélemlítéssel szemben; véleménye szerint e megtorló intézkedéseket hathatós büntetésekkel és szankciókkal kell sújtani; hangsúlyozza, hogy mihelyt valakit „visszaélést bejelentő személyként” ismernek el, intézkedéseket kell hozni védelme céljából, a vele szemben hozott bármely megtorló intézkedést le kell állítani, valamint teljes körű kártérítésben kell részesíteni az elszenvedett sérelmekért és károkért; úgy véli, hogy ezeket a rendelkezéseket be kell illeszteni a visszaélést bejelentő személyek védelmét célzó horizontális irányelvről szóló bizottsági javaslatba;

39.  úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyek számára lehetővé kell tenni, hogy a megtorlás, például az elbocsátás megakadályozása érdekében a közigazgatási, bírósági vagy egyéb eljárás hivatalos eredményéig ideiglenes intézkedésért folyamodjanak;

40.  hangsúlyozza, hogy semmilyen munkaviszony nem korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, és hogy senkit nem szabad hátrányos megkülönböztetésben részesíteni azért, mert ezt a jogát gyakorolja;

41.  emlékeztet rá, hogy bármely jövőbeli szabályozási keretnek figyelembe kell vennie a foglalkoztatást szabályozó és rá hatással lévő szabályokat, jogokat és kötelességeket; hangsúlyozza továbbá, hogy ezt a szociális partnerek bevonásával és a kollektív szerződésekkel összhangban kell végezni;

42.  hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyeket és családtagjaikat, valamint mindazokat, akik őket segítik és akiknek az élete és biztonsága veszélybe kerül, megfelelő és hathatós védelemben kell részesíteni fizikai, erkölcsi és társadalmi sérthetetlenségük és megélhetésük tekintetében a lehető legmagasabb szintű titoktartás biztosítása révén;

43.  hangsúlyozza, hogy e védelmi intézkedéseket akkor is alkalmazni kell, ha a visszaélés bejelentője a tagállamokat érintő cselekményeket jelent be;

44.  megjegyzi, hogy az oknyomozó újságírók és a független sajtó olyan foglalkozást űznek, amely során gyakran egyedül állnak a sokféle nyomással szemben, amelyeknek ki lehetnek téve, ezért tehát elengedhetetlenül szükség van arra, hogy a megfélemlítési kísérletek minden formájával szemben védelmet kapjanak;

45.  javasolja, hogy a polgári eljárás kimeneteléig ideiglenes intézkedés legyen elérhető azon személyek számára, akik közérdekű bejelentés megtétele vagy információk nyilvánosságra hozatala miatt megtorlás áldozataivá váltak, különös tekintettel a munkahely elvesztésére;

46.  elítéli az elhallgattatást célzó jogi eljárások gyakorlatát, ami abban áll, hogy a visszaélést bejelentő személyt büntetőeljárás alá vonják vagy ezzel megfenyegetik, de nem azzal a céllal, hogy igazságot szolgáltassanak, hanem hogy e személyt öncenzúrára kényszerítsék vagy helyzetét pénzügyileg, morálisan és pszichológiailag ellehetetlenítsék; véleménye szerint az eljárással való efféle visszaélést büntetőjogilag büntetni és szankcionálni kellene;

47.  emlékeztet a büntetőjogi és polgári jogi eljárások során a visszaélést bejelentő személyek által viselt kockázatokra; hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személy a peres eljárások során igen gyakran az ún. „gyengébb fél”; ezért úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személy ellen hozott megtorló intézkedés esetén a munkaadónak bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy ezek az intézkedések nem függenek össze a bejelentéssel; úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személy védelmét a feltárt információk, és nem a bejelentő szándéka alapján kell biztosítani; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a visszaélést bejelentő személynek olyan információt kell bejelentenie, amelyet igaznak vél; véleménye szerint a titoktartást az eljárás során mindvégig szavatolni kell, és a visszaélést bejelentő személy személyazonosságát nem szabad az egyetértése nélkül felfedni; hangsúlyozza, hogy a személyazonosságnak a visszaélést bejelentő személy egyetértése nélküli felfedését büntetőjogilag büntetni és szankcionálni kell;

48.  úgy véli, hogy a visszaélések bejelentői ellen nem szabad büntetőeljárást, polgári peres eljárást indítani, vagy közigazgatási vagy fegyelmi büntetéseket kiszabni az általuk tett bejelentések miatt;

49.  úgy véli, hogy a visszaélések névtelenül történő bejelentésének lehetősége olyan információk megadása előtt nyitja meg az utat, amelyeket más körülmények között nem osztanának meg; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a bejelentések fogadásáért, azok hitelességének ellenőrzéséért, az adott válasz nyomon követéséért és a bejelentők számára digitális környezetben nyújtott útmutatásért felelős, nemzeti vagy európai független szervezet számára névtelenül tett bejelentéshez egyértelműen szabályozott eszközöket kell bevezetni, pontosan megállapítva azokat az eseteket, amikor a névtelenül történő bejelentések eszközei alkalmazhatók, továbbá hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személy személyazonossága, valamint az azonosítását lehetővé tevő bármely információ nem tárható fel az érintett egyetértése nélkül; úgy véli, hogy a névtelenség bármely felfedését szankcionálni kell;

50.  hangsúlyozza, hogy senki sem veszítheti el az őt megillető védelmet pusztán azért, mert tévesen értékelte a tényeket, vagy mert a közérdeket fenyegető vélelmezett veszély a valóságban végül nem öltött testet, feltéve, hogy a bejelentés időpontjában a bejelentőnek alapos indokai voltak a visszaélés feltételezésére; emlékeztet arra, hogy hamis állítások esetén a felelősöket el kell számoltatni, és nem részesülhetnek a visszaéléseket bejelentő személyek számára járó védelemből; hangsúlyozza, hogy azon személyek számára, akik pontatlan vagy félrevezető információk bejelentése vagy nyilvánosságra hozatala miatt közvetlenül vagy közvetve kárt szenvednek, biztosítani kell a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentéssel szembeni hatékony jogorvoslathoz való jogot;

51.  emlékeztet arra, hogy ki kell dolgozni olyan eszközöket, amelyekkel megtiltható a megtorlás bármely formája, legyen szó passzív elbocsátásról vagy passzív intézkedésekről; sürgeti a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a visszaélést bejelentő személyek illegális, jogellenes vagy a közérdeket sértő vagy veszélyeztető tényekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalával összefüggő cselekményeinek büntetendővé tételétől;

52.  emlékeztet arra, hogy időközben mind az uniós intézményeknek, mind a tagállamoknak a hatályban levő uniós jogot megfelelően kell alkalmazniuk a visszaélést bejelentő, közérdekből eljáró személyek védelmére nézve, a legkedvezőbb módon értelmezve azt; hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme már elismerten fontos mechanizmus, amely biztosítja az uniós jogszabályok hatékony alkalmazását; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a visszaélést bejelentő azon személyek fellépéseinek bűncselekménnyé nyilvánításától, akik közérdekből tesznek közzé információt;

A visszaélést bejelentő személyek támogatása

53.  hangsúlyozza a közhatóságok, a szakszervezetek és a civil szervezetek szerepének fontosságát a szervezeti egységen belüli eljárások során a visszaélést bejelentő személyek támogatása és segítése tekintetében;

54.  hangsúlyozza, hogy a szakmai kockázatokon kívül a visszaélést bejelentő személyek, valamint az őket segítők személyes, pszichológiai, társadalmi és pénzügyi kockázatokkal is szembesülnek; véleménye szerint adott esetben a visszaélést bejelentő, megfelelő forrásokkal nem rendelkező személy kérésére pszichológiai támogatást és jogi segítségnyújtást, illetve kellően indokolt esetben, illetve a visszaélést bejelentő személy ellen indított polgári vagy bírósági eljárás esetén elővigyázatossági intézkedésként szociális és pénzügyi támogatást kell számára biztosítani; hozzáfűzi, hogy a visszaélést bejelentő személyt kártérítésben kell részesíteni, függetlenül az általa a bejelentés megtétele következtében elszenvedett károk jellegétől;

55.  ebben az összefüggésben utal arra, hogy az európai ombudsman jelezte a Parlamentben, hogy kész megvizsgálni egy ilyen testület kialakításának lehetőségét az ombudsman hivatalán belül, és sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai ombudsman fenti feladatokkal való megbízásának lehetőségét, akinek hatásköre eleve kiterjed az uniós intézményeken belüli visszaélésekre vonatkozó panaszok felderítésére;

56.  felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy az összes illetékes hatósággal együttműködve hozzanak meg és vezessenek be minden szükséges intézkedést az információforrások titkosságának védelme érdekében, megelőzendő a megkülönböztető jellegű fellépéseket, illetve a fenyegetéseket, valamint alakítsák ki az információk nyilvánosságra hozatalának átlátható csatornáit, állítsanak fel független nemzeti és uniós hatóságokat a visszaélést bejelentő személyek védelmére, és mérlegeljék ezen hatóságok külön támogatási forrásokkal való ellátását; kéri továbbá egy központosított európai hatóság létrehozását a magánélet védelmével foglalkozó nemzeti szervezetek mintájára a visszaélést bejelentő személyek és a tevékenységeiket segítő személyek hatékony védelme érdekében;

57.  felszólítja a Bizottságot, hogy a fenti intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében dolgozzon ki olyan eszközöket, amelyek az indokolatlan büntetőeljárás, gazdasági szankciók vagy diszkrimináció elleni védelem biztosítását helyezik középpontba;

58.  felhívja a tagállamokat elegendő költségvetési forrással, megfelelő kompetenciával és szakemberekkel ellátott független szervezetek felállítására azzal a feladattal, hogy fogadják a bejelentéseket, ellenőrizzék azok hitelességét, kövessék nyomon a bejelentésre adott válaszokat, és nyújtsanak útmutatást a visszaélést bejelentő személyek számára, különösen abban az esetben, ha saját szervezeti egységüktől nem kapnak kedvező választ, továbbá tájékoztassák őket a megfelelő pénzügyi segítséggel kapcsolatos lehetőségekről, különösen a határokon átnyúló vagy olyan esetekben, amikor a tagállamok vagy az uniós intézmények közvetlenül érintettek; javasolja, hogy e szervezetek évente tegyenek közzé jelentést a beérkezett figyelmeztetésekről és azok feldolgozásáról, tiszteletben tartva ugyanakkor a potenciálisan folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget;

59.  hangsúlyozza, hogy mérlegelni kellene az információkhoz való hozzáférés és a bizalmas jellegű tanácsadás ingyenes biztosítását azok számára, akik közérdekű bejelentést terveznek tenni vagy információkat terveznek nyilvánosságra hozni illegális, jogellenes vagy a közérdeket sértő vagy veszélyeztető cselekményekkel kapcsolatban; megjegyzi, hogy az ilyen információk és tanácsok nyújtására alkalmas struktúrákat azonosítani kell, és elérhetőségeiket a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani;

60.  hangsúlyozza, hogy a bejelentők részére biztosított összes védelmi intézkedés megadásán túl külön garantálni kell e bejelentők számára a befogadásukat, elszállásolásukat és biztonságukat egy olyan tagállamban, amely nem kötött kiadatási egyezményt azzal az országgal, amely e cselekményeket elkövette; felhívja a Bizottságot – arra az esetre, ha az Európai Unió és a megvádolt harmadik ország között kiadatási megállapodások vannak, az EUMSZ európai menekültügyi politikáról szóló 67. cikkének (2) bekezdése értelmében –, hogy a hatáskörei keretében járjon el és minden szükséges biztonsági intézkedést hozzon meg e bejelentőkre vonatkozóan, akik komoly megtorlásoknak vannak kitéve abban az országban, amelynek illegális vagy csalárd gyakorlatait nyilvánosságra hozták;

61.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot elegendő költségvetési forrással, megfelelő kompetenciával és szakértőkkel rendelkező, uniós szintű szervezet felállítására, azzal a feladattal, hogy összehangolja a tagállamok fellépését, különösen a határokon átnyúló esetekben; véleménye szerint ezen európai szervezetnek felhatalmazással kell rendelkeznie ahhoz, hogy bejelentéseket fogadjon, ellenőrizze azok hitelességét, kötelező erejű ajánlásokat adjon ki és útmutatást adjon a visszaélést bejelentő személyek számára a lehetséges teendőkről abban az esetben, ha az adott tagállam vagy nemzeti szervezetek által kínált válasz nyilvánvalóan nem megfelelő; javasolja, hogy e szervezetek évente tegyenek közzé jelentést a beérkezett figyelmeztetésekről és azok feldolgozásáról, tiszteletben tartva ugyanakkor a potenciálisan folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget; úgy véli, hogy az európai ombudsman megbízatása kibővíthető volna oly módon, hogy ezt a feladatot is elláthassa;

62.  úgy véli, hogy mihelyt egy figyelmeztetést súlyosnak ismertek el, megfelelő vizsgálatot kell lefolytatni, amelyet megfelelő intézkedéseknek kell követniük; hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyek számára a vizsgálat során lehetővé kell tenni panaszuk pontosítását és további információk vagy bizonyítékok szolgáltatását;

63.  ösztönzi a tagállamokat adatok, referenciaértékek és mutatók kidolgozására a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó politikák tekintetében az állami és a magánszektorban egyaránt;

64.  felhívja az összes uniós intézményt, hogy tegyenek lépéseket az ombudsman 2014. július 24-i saját kezdeményezésű jelentésének kapcsán, összhangban az új személyzeti szabályzat 22c. cikkével, és felkér minden uniós szervet olyan etikai figyelmeztető mechanizmusok és visszaélések bejelentésére vonatkozó jogi keretek elfogadására, amelyek közvetlenül az ombudsmani hivatal belső szabályzatán alapulnak; megismétli, hogy elkötelezett a fentiek megvalósítása iránt;

65.  úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyek számára emellett biztosítani kell azt a jogot, hogy a bejelentésükhöz kapcsolódó vizsgálat eredményét áttekintsék és észrevételeket fűzzenek hozzá;

66.  felhívja az intézményeket és más uniós szervezeteket, hogy jó példát mutatva haladéktalanul alkalmazzák az európai ombudsman által kiadott iránymutatásokat; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a bejelentők védelmére szolgáló saját iránymutatások maradéktalan végrehajtásáról a Bizottságban és az uniós ügynökségekben, a 2012. évi személyzeti szabályzatoknak megfelelően; felhívja a Bizottságot, hogy ténylegesen működjön együtt és tegyen koordinált erőfeszítéseket más intézményekkel – köztük az Európai Ügyészséggel – a visszaélést bejelentő személyek védelme érdekében;

67.  rámutat, hogy jobban működő rendszert kell kidolgozni a vállalati visszaélések bejelentésére, amely kiegészítené a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatás értelmében létrehozott jelenlegi nemzeti kapcsolattartási pontokat és ezek hatékonyságának javítására törekszik;

68.  hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyek által felvetett problémákat önállóan kell kivizsgálni, és a lehető legrövidebb időn belül, védve a bejelentéssel esetleg kapcsolatba kerülő egyének jogait is; hangsúlyozza, hogy mind a visszaélést bejelentő személy, mind a nyilvánosságra hozatal által érintett bármely személy számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő érveket és bizonyítékokat tárjon elő a vizsgálat során, és folyamatosan tájékoztatni kell őket a bejelentés kezeléséről;

69.  üdvözli a tényt, hogy a Bizottság végre csatornát hozott létre a visszaélések bejelentői számára, amelyen bejelentést tehetnek vagy információt hozhatnak nyilvánosságra a versenyre vonatkozó és kartellmegállapodásokról, ám hangsúlyozza az eljárások egyszerűsítésének szükségességét, valamint hogy el kell kerülni a csatornák túlzott számát;

o
o   o

70.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0310.
(3) HL C 208., 2016.6.10., 89. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0457.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0022.
(6) https://www.unodc.org/documents/treaties/UNCAC/Publications/Convention/08-50027_F.pdf
(7) Lásd pl. a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló 2016. július 6-i állásfoglalását, valamint a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló 2015. december 16-i állásfoglalását.


A minimáljövedelemmel mint a szegénység elleni küzdelem eszközével kapcsolatos szakpolitikák
PDF 296kWORD 61k
Az Európai Parlament 2017. október 24-i állásfoglalása a garantált minimumjövedelemmel mint a szegénység elleni küzdelem eszközével kapcsolatos szakpolitikákról (2016/2270(INI))
P8_TA(2017)0403A8-0292/2017

Az Európai Parlament,

—  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdésére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 9., 14., 19., 151. és 153. cikkére,

—  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet az emberi jogokról szóló 1993-as világkonferencia alkalmával megerősítettek, különösen annak 3., 23. és 25. cikkére,

—  tekintettel az EU Alapjogi Chartájára, különösen annak a szociális jogokkal kapcsolatos rendelkezéseire, vagyis 34., 35. és 36. cikkére, amelyek konkrétan meghatározzák a szociális és lakástámogatáshoz, az emberi egészségvédelem magas szintjéhez és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való jogot,

—  tekintettel az Európai Szociális Chartára és különösen annak 1., 4., 6., 12., 14., 17., 19., 30. és 31. cikkére,

—  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a kényszermunka eltörléséről szóló 29. és 105. sz. egyezményére, a társadalombiztosításról szóló 102. sz. egyezményére, valamint az ILO szociális védelmi minimumra vonatkozó 202. sz. ajánlására,

—  tekintettel az ILO-nak a 2009. június 19-i Nemzetközi Munkaügyi Konferencián globális konszenzussal elfogadott, a tisztességes munkára vonatkozó programjára és globális foglalkoztatási paktumára,

—  tekintettel az EPSCO Tanács „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében” című 2013. júniusi következtetéseire,

—  tekintettel a szociális védelmi rendszerek elegendő forrásaira és szociális támogatására vonatkozó közös kritériumokról szóló, 1992. június 24-i 92/441/EGK tanácsi ajánlásra(1) (a minimumjövedelemről szóló ajánlás),

—  tekintettel a szociális védelmi célok és politikák összehangolásáról szóló, 1992. július 27-i 92/442/EGK tanácsi ajánlásra(2),

—  tekintettel a Bizottság „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, 2013. február 20-i 2013/112/EU ajánlására(3),

—  tekintettel a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című, 2013. február 20-i közleményére (COM(2013)0083) és kísérő dokumentumára (SWD(2013)0038),

—  tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i 2008/867/EK bizottsági ajánlásra(4),

—  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2015. március 2-i bizottsági javaslatra (COM(2015)0098),

—  tekintettel a megújított szociális menetrendről szóló, 2009. május 6-i állásfoglalására(5),

—  tekintettel a szegénység elleni küzdelemben a minimumjövedelem szerepéről és Európában a befogadó társadalom előmozdításáról szóló, 2010. október 20-i állásfoglalására(6),

—  tekintettel „A szociális beruházásokról szóló megállapodás mint a válságra adott válasz” című, 2012. november 20-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel 2015. november 24-i állásfoglalására az egyenlőtlenségek csökkentéséről, különös tekintettel a gyermekszegénységre(8),

—  tekintettel a növekvő rezsiköltségek fényében a szegénység elleni küzdelem célkitűzésének eléréséről szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására(9),

—  tekintettel a „Szegénység: a nemek közötti egyenlőség szempontjai” című, 2016. május 26-i állásfoglalására(10),

—  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(11),

—  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(12),

—  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című 2011. június 15-i véleményére,

—  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Európai minimumjövedelem és szegénységi mutatók” című, 2013. december 10-i véleményére,

—  tekintettel „A megfelelő és hozzáférhető európai minimumjövedelmi rendszerek kialakítására irányuló törekvés” című, az Európai Minimumjövedelem Hálózat (EMIN) által 2015-ben közzétett tanulmányra,

—  tekintettel az Eurofound „A társadalombiztosítási ellátások igénybevétele: Az igénybe nem vett (bent ragadt) ellátások arányának csökkentése” című, 2015-ös jelentésére,

—  tekintettel az Eurofound „Jövedelmi egyenlőtlenségek és foglalkoztatási minták Európában a gazdasági világválság előtt és után” című 2017. évi jelentésére,

—  tekintettel a Parlament A. Tematikus Főosztálya által az uniós tagállamok minimumjövedelemmel kapcsolatos politikáiról készített, végleges formában 2017. áprilisában közzétett tanulmányra,

—  tekintettel a 2016-ban az Európai Szociálpolitikai Hálózat (ESPN) által a Bizottság részére készített, „Minimumjövedelem-rendszerek Európában – A nemzeti politikák vizsgálata, 2015” című jelentésre,

—  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2016. június 15-i O-000087/2016 – B8-0710/2016 szóbeli választ igénylő kérdésére,

—  tekintettel 2016. február 2-i P-001004/2016 írásbeli választ igénylő kérdésére,

—  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszakán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására(13),

—  tekintettel az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozatra, amely „a munkavállalók életkörülményeinek egyenlővé tételét és javítását” követelte;

—  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

—  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0292/2017),

A.  mivel a szegénység és a társadalmi kirekesztés, melynek okai és időtartama független az érintett személy akaratától, az emberi méltóság és az alapvető emberi jogok megsértésének minősül; mivel az Unió és a tagállamok 2010-ben elkötelezték magukat amellett, hogy 2020-ra 20 millióval csökkentik a szegénység és társadalmi kirekesztés veszélyének kitett személyek számát; mivel a szegénység és a társadalmi kirekesztés nem az egyén felelősségi körébe, hanem a kollektív szociális felelősség körébe tartozó probléma;

B.  mivel Európa a világ egyik leggazdagabb régiója, noha a jövedelmi szegénységre vonatkozó legújabb adatok rávilágítanak a szegénység és a súlyos anyagi nélkülözés fokozódására Európában, illetve a tagállamok közötti egyre nagyobb egyenlőtlenségekre;

C.  mivel egy alacsony munkanélküliséggel párosuló virágzó gazdaság még mindig a szegénység leküzdésének leghatékonyabb eszköze;

D.  mivel a jövedelmi szegénység csak egy része a szegénység általános fogalmának, és ezért a szegénység nemcsak anyagi erőforrásokra vonatkozik, hanem társadalmi erőforrásokra is, különös tekintettel az oktatásra, az egészségügyre és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre;

E.  mivel a relatív szegénység nem a valós igényt jelzi, hanem csupán a másokhoz viszonyított jövedelmi pozíciót;

F.  mivel az Eurostat által kidolgozott módszertan alapján a szegénységi küszöböt a rendelkezésre álló nemzeti ekvivalens mediánjövedelem 60%-ában állapították meg (háztartásonként, szociális transzferek utáni jövedelemre vonatkoztatva); mivel a tagállamok között meglévő különbségek és a különböző nemzeti szociálpolitikák fényében a minimumjövedelem mértékével együtt figyelembe kell venni az olyan egyéb mutatókat is, mint például a referencia-költségvetések; mivel a jövedelem az életszínvonal közvetett mutatója, és a referencia-költségvetés tükrözi a fogyasztási szokások és a megélhetési költségek tagállamok-szerte tapasztalható különbözőségét;

G.  mivel a „jövedelmi különbségek” és a „szegénység” fogalmait nem szabad összekeverni;

H.  mivel az Európai Bizottság szerint(14) az Európai Unióban a szociális ellátások után 119 millió személyt – a teljes népesség kb. 25 %-át – fenyeget szegénység és társadalmi kirekesztés; mivel néhány tagállamban emellett tartósan magasak a munkanélküliségi ráták, és ez a helyzet különösen a fiatalok körében áll fenn, esetükben ezek a számadatok még sokkal riasztóbbak; mivel bár a számok csökkennek, még mindig a 2008-as szinthez képest még mindig több ember érintett; mivel az Unió még messze van az Európa 2020 stratégia szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos célkitűzésének megvalósításától, tekintve, hogy annak szintje továbbra kitűzött célérték fölött van;

I.  mivel a rendelkezésre álló adatok alapján bizonyos csoportok, köztük a gyermekek, a nők, a munkanélküliek, az egyszülős háztartások, illetve a fogyatékossággal élő személyek különösen ki vannak téve a szegénységnek, a nélkülözésnek és a társadalmi kirekesztésnek;

J.  mivel a gyermekes családokat különösen sújtja a szegénység;

K.  mivel a magánélet és a hivatás összeegyeztethetősége különösen az egyedülálló szülők számára rendkívüli jelentőségű a szegénységből való kitörés szempontjából;

L.  mivel figyelembe kell venni, hogy valamennyi szakpolitikai területbe be kell építeni a szegénység és társadalmi kirekesztés megelőzését és az azok elleni küzdelmet szolgáló fellépéseket, biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz, a tisztességes munkahelyekhez való hozzáférést és a méltó élethez szükséges jövedelmet;

M.  mivel a Bizottság szerint egyes országokban továbbra is alapvető probléma a magas munkanélküliség, a szegénység és az egyenlőtlenség; mivel – amint arra Thyssen biztos rámutatott – a széles körű jövedelmi egyenlőtlenségek nemcsak a társadalmi kohézió szempontjából károsak, hanem a fenntartható gazdasági növekedést is gátolják; mivel – az Eurofound megállapítása szerint – a válság általában véve súlyosabb hatással járt az alacsony jövedelműek körében, növelve az európai társadalmakon belüli egyenlőtlenségeket(15);

N.  mivel a hajléktalanság a szegénység és a nélkülözés legszélsőségesebb formáját jelenti, és az elmúlt években szinte valamennyi tagállamban növekedett, mindenekelőtt azokban, amelyeket a gazdasági és pénzügyi válság a legsúlyosabban érintett; mivel a Hajléktalanokkal Foglalkozó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetsége (FEANTSA) szerint Unió-szerte évente mintegy 4 millió ember tapasztalja meg a hajléktalanságot, több mint 10,5 millió háztartás él súlyosan rossz lakhatási körülmények között, és 22,3 millió háztartás számára jelentenek a lakhatási költségek túlzott terhet, tekintve, hogy a rendelkezésükre álló jövedelem több mint 40%-át költik lakhatásra;

O.  mivel a jelenlegi helyzet miatt olyan intézkedésekre van szükség, amelyek előmozdítják a minimumjövedelmet biztosító nemzeti rendszereket, hogy a nem elegendő jövedelemmel rendelkező, bizonyos jogosultsági kritériumoknak megfelelő személyek számára garantálhatók legyenek a méltóságteljes élet feltételei, ugyanakkor előrelépés történjen a társadalmi és a munkaerőpiaci integráció terén, továbbá biztosított legyen az esélyegyenlőség az alapvető jogok gyakorlása tekintetében; mivel az oktatás, az újraelosztást célzó szociális transzferek és juttatások, a méltányos adópolitika és a szilárd foglalkoztatáspolitika a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésének fontos tényezői, amelyek csökkentik a munkanélküliségi arányt és mérséklik a szegénységet; mivel a tisztességes munkalehetőség védelmet biztosítana a szegénység kockázatával szemben, és a társadalmi integráció egyik jelentős, nélkülözhetetlen eszközének tekinthető;

P.  mivel a Eurofound egyik áttekintése szerint az Unióban sokan nem részesülnek azokban a – többek között munkához kapcsolódó – juttatásokban, amelyekre jogosultak lennének, aminek oka például a juttatási rendszerek vagy a kérelmezési eljárások bonyolult volta, vagy az, hogy az adott személy nem tud a jogosultságról;

Q.  mivel a minimumjövedelem fogalmát nem szabad összekeverni a minimálbér fogalmával, amelyet kollektív szerződésekben vagy nemzeti szintű jogszabályokban rögzítenek;

R.  mivel a bérek megállapítása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

S.  mivel a minimumjövedelem-rendszerek valamennyi uniós tagállamban való bevezetése, megfelelő költségvetéssel, emberi és anyagi erőforrásokkal, továbbá a munkaképes személyekre vonatkozó aktív foglalkoztatási szakpolitikákkal együtt a szegénység és egyenlőtlenség elleni küzdelmet célzó fontos és hatékony intézkedés, ami hozzájárul a gazdasági és területi kohézió biztosításához, az egyének alapvető jogainak védelméhez, a gazdasági és társadalmi célok közötti egyensúly megteremtéséhez, valamint a társadalmi és munkaerőpiaci integráció elősegítéséhez;

T.  mivel a társadalombiztosítási rendszerek biztosítása és irányítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az Unió ugyan koordinál, de nem harmonizál;

U.  mivel az Európai Társadalmi Megfigyelőközpont szerint 26 uniós tagállamban már léteznek különféle formájú jövedelemtámogatások(16);

V.  mivel számos különbség van a tagállamok között a minimumjövedelemre irányuló politikák kezelése tekintetében, minthogy a méltóságteljes élethez való jogot nem minden uniós tagállamban tekintik egyetemes és alanyi jognak; mivel az igénybe nem vett juttatások aránya magas, illetve nincsenek összehangolva egymással a jövedelemtámogatások, az aktív munkaerőpiaci politikák és a szociális szolgáltatások; mivel a minimumjövedelem-rendszerek csupán néhány esetben képesek kiemelni az embereket a szegénységből;

W.  mivel a legkiszolgáltatottabb emberek között vannak olyanok, például a hajléktalanok, akik nehezen férnek hozzá minimumjövedelem-rendszerekhez;

X.  mivel a méltóságteljes életszínvonal kialakításához nem elegendő jövedelemmel rendelkezők számára a megfelelő mértékű minimumjövedelem garantálása, a munkaerő világába való visszalépésre vagy belépésre irányuló intézkedésekben való részvétel, valamint a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a munkakereséshez szükséges motiváció biztosítása mind olyan rendelkezések, amelyek szerepelnek a szociális jogok pillérének első tervezetében(17); mivel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Brüsszelben, 2017. január 23-án megrendezett magas szintű konferencián, a kérdéssel kapcsolatos konzultáció összegzésekor kitartott amellett, hogy minden tagállamnak el kell fogadnia ilyen intézkedéseket;

Y.  mivel az Eurostat szerint 2015-ben a 20 és 64 év közötti uniós polgárok foglalkoztatási rátája 70,1% volt, és messze elmaradt az Európa 2020 stratégiában kitűzött 75%-os céltól;

Z.  mivel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2015. március 2-i bizottsági javaslat ismét hangsúlyozza, hogy a szegénység elleni küzdelemben fontos a jövedelemtámogatás (8. iránymutatás);

AA.  mivel a jól kialakított, megfelelő és széles körben elérhető minimumjövedelem-támogatási rendszerek nem akadályozzák meg vagy teszik kevésbé vonzóvá a munkaerőpiacra való visszatérést, továbbá segítenek fellendíteni a belső keresletet;

AB.  mivel a 2008. október 3-i aktív befogadásról szóló bizottsági ajánlás helyesen ismerte fel, hogy az aktív befogadásra irányuló politikának amellett, hogy megkönnyíti a munkaképes személyek fenntartható és minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférését, feladata, hogy „a nem munkaképesek számára [...] méltó életkörülményeket biztosítson, és támogassa társadalmi szerepvállalásukat”;

AC.  mivel 2015. október 5-én a Tanács következtetéseket fogadott el a nyugdíjak megfelelőségéről, amelyben döntő jelentőségűnek nevezte, hogy az állami nyugdíj-, illetve egyéb szociális védelmi rendszerek megfelelő biztosítékokkal rendelkezzenek azon személyek tekintetében, akiknek a munkalehetőségei nem teszik vagy nem tették lehetővé elegendő nyugdíjjogosultság felhalmozását, és rámutatott, hogy e biztosítékok közé tartoznak mindenekelőtt a minimálnyugdíjak vagy egyéb, időskorúak számára nyújtott minimumjövedelmek;

AD.  mivel a Tanács a 92/441/EGK ajánlásában kéri a tagállamokat, hogy ismerjék el valamennyi személy alapvető jogát a szociális támogatáshoz és a méltóságteljes élethez szükséges erőforrásokhoz; mivel a Tanács az 1992. július 27-i 92/442/EGK ajánlásában sürgeti a tagállamokat, hogy szociális védelmi rendszerüket ezen alapelvekre építsék;

AE.  mivel az 1999. december 17-i következtetéseiben a Tanács a társadalmi befogadás előmozdítását a szociális védelem korszerűsítésének és javításának egyik célkitűzéseként hagyta jóvá,

AF.  mivel az aktív befogadásról szóló ajánlás a megfelelő jövedelemtámogatást az aktív befogadási stratégia három egyformán fontos elemének egyikeként határozza meg, és hangsúlyozza, hogy amellett minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és befogadó munkaerőpiacokra van szükség; továbbá mivel a társadalmi befogadás előmozdításához összehangolt, az egyénre és az általa eltartottakra irányuló intézkedésekre van szükség, amelyeket a stabil foglalkoztatás előmozdításának kell kísérnie;

AG.  mivel számos országban leginkább az akadályozza az aktív befogadás különböző elemei közötti hatékony kapcsolatok kialakítását, hogy hiányoznak a kapacitások, a készségek és az erőforrások az állami foglalkoztatási szolgálatoknál és a szociális támogató intézményeknél, nincs koordináció és együttműködés a szolgálatok között, emellett a támogatásra szoruló különféle csoportok közül jellemzően azokat részesítik elsőbbségben, amelyek számára könnyebb lehet az újbóli munkaerőpiaci beilleszkedés(18);

AH.  mivel az Európai Bizottság 2013-as szociális beruházási csomagja ismételten rámutatott az aktív befogadási megközelítés fontosságára, és ezen belül hangsúlyozta a megfelelő minimumjövedelemre irányuló támogatás jelentőségét; mivel megállapítást nyert, hogy javítani lehet a meglévő nemzeti minimumjövedelem-rendszerek megfelelőségét annak érdekében, hogy a rendszer által biztosított jövedelmi szint elég magas legyen a tisztességes megélhetéshez; mivel a dokumentum megemlíti, hogy „a Bizottság az európai szemeszter részeként nyomon követi a jövedelemtámogatás megfelelőségét, erre a célra pedig referencia-költségvetéseket használ, miután ezeket a tagállamokkal együtt kidolgozta”;

AI.  mivel az ILO szociális védelmi minimumra vonatkozó 202. sz. ajánlása kimondja, hogy az országoknak „a lehető leggyorsabban ki kell alakítaniuk és fenn kell tartaniuk szociális védelmi minimumukat, amelynek alapvető szociális biztonsági garanciákat kell magában foglalnia”, továbbá megállapítja, hogy „A garanciáknak minimális szinten biztosítaniuk kell, hogy élete folyamán minden rászoruló mindvégig hozzájusson az alapvető egészségügyi ellátáshoz és az alapvető jövedelembiztonsághoz, amelyek együttesen biztosítják a javakhoz és a szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférést”;

AJ.  mivel a Tanács felismerte a megfelelő jövedelemtámogatással párosuló aktív befogadás szükségességét, valamint az integrált életciklus-alapú megközelítés fontosságát a szegénység leküzdéséhez(19);

AK.  mivel a tartósan munkanélküli személyek – vagyis 2015 végén az összes uniós munkanélküli 48,1%-a, azaz 10,9 millió személy – sokkal nehezebben tudnak visszatérni a munkaerőpiacra;

AL.  mivel a gyermekek fölnevelése és az erre fordított idő gyakran masszív veszteséget képez a jövedelmekben, és tartós anyagi hátrányokkal („family pay gap”) jár;

AM.  mivel az anyák és apák oktatási szolgáltatása valódi munka, és így valódi munkaként kell azt elismerni;

AN.  mivel 2015 végén az EU inaktív népességének 5,1%-át olyan reményüket vesztett személyek alkották, akik szeretnének dolgozni, de felhagytak az álláskereséssel, és mivel őket nem számítják bele szisztematikusan a munkanélküliségi statisztikákba;

AO.  mivel a munkanélküliség gyorsan és folyamatosan rontja a munkavállalók életkörülményeit, valamint lelki és érzelmi állapotát, ami megnehezíti a készségek naprakésszé tételét és ennek következtében a munkaerőpiacra való (újbóli) integrációt;

AP.  mivel bizonyos közfoglalkoztatási programok hatékony eszköznek bizonyulhatnak, és a minimumjövedelem-rendszerekkel együtt a társadalmi és szakmai integráció eszközeként szolgálhatnak bizonyos csoportok számára, mint például a munkanélküli fiatalok, a tartósan munkanélküliek vagy egyéb kiszolgáltatott csoportok; mivel az ilyen programok hatékonyan működhetnek az olyan helyeken és hátrányos földrajzi területeken, ahol átképzésre van szükség; mivel az állami szociális foglalkoztatási programok keretében foglalkoztatott személyek könnyebben találnak állást; mivel ezeknek a programoknak tisztes bért kell kínálniuk, személyre szabott útitervet kell magukban foglalniuk és tisztességes munka megszerzését kell eredményezniük;

AQ.  mivel a 2017. évi éves növekedési jelentésről és közös foglalkoztatási jelentésről szóló, az EPSCO Tanács által 2017. március 3-án elfogadott tanácsi következtetések(20) felhívják a tagállamokat annak biztosítására, hogy a szociális védelmi rendszerek megfelelő jövedelemtámogatást biztosítsanak, és hangsúlyozzák, hogy a reformok középpontjában továbbra is – egyebek mellett – az aktivitást ösztönző és támogató, magas színvonalú szolgáltatások biztosításának kell állnia;

AR.  mivel a szakképzés, többek között a viszonossági alapú képzés révén, lehetővé teszi a valamely szakmai tevékenység végzéséhez szükséges készségek elsajátítását és saját szakmai hálózat kiépítését, ami hozzájárul a hosszú távú munkaerőpiaci integrációhoz és csökkenti a szegénység kockázatát;

AS.  mivel a minimumjövedelem-rendszerek a kormányzati szociális kiadások igen csekély hányadát teszik ki, miközben rendkívüli megtérülést biztosítanak, a beruházás elmaradásának költsége pedig óriási közvetlen hatásokkal jár az érintett személyekre nézve, és hosszú távú költségeket jelent a társadalom számára;

AT.  mivel a minimumjövedelem-rendszerek az egész társadalom számára kedvezőek, mivel nélkülözhetetlenek a társadalmak egyenlőbbé válásához, és az egyenlőbb társadalmak számos társadalmi és gazdasági mutató tekintetében jobban teljesítenek;

AU.  mivel a minimumjövedelem-rendszerek a gazdasági ösztönzőcsomagok hatékony formái, mivel a pénz sürgető igények kezelésére szolgál, és azonnal visszakerül a reálgazdaságba;

AV.  mivel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke elismeri a megfelelő életszínvonalhoz való jogot, amely a juttatások olyan szintjére vonatkozik, amely elegendő forrást biztosít az adott személy számára az „egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz”; mivel a lefedettség azt a kört jelenti, amelyben a valamely minimumjövedelem-rendszerre való jogosultság feltételei valamennyi, támogatásra szoruló személy esetében fennállnak; mivel az igénybevételi arány azt jelenti, hogy a minimumjövedelem-támogatásra jogosult személyek mennyiben részesülnek abban ténylegesen;

AW.  mivel a megfelelő kifizetések hiánya a korlátozott lefedettséggel és az alacsony igénybevételi aránnyal párosulva – amelynek oka többek között az alacsony színvonalú igazgatás, az információkhoz való nem megfelelő hozzáférés, a túlzott bürokrácia és a megbélyegzés – gyakran azt jelenti, hogy ezek a kifizetések messze nem biztosítanak tisztes megélhetést a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai számára(21);

AX.  mivel számos tagállamnak súlyos költségvetési hiányt, megemelkedett mértékű adósságot és ennek következtében a szociális kiadások megszigorítását kell kezelnie, ami kihatott a közegészségügyi, az oktatási, a szociális védelmi és a lakhatási támogatási rendszerekre, és különösen a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok megfelelőségére, rendelkezésre állására és minőségére, ez pedig negatív hatással volt e tagállamokban a társadalom leginkább rászoruló tagjaira;

AY.  mivel a minimumjövedelem-rendszerek a gazdasági megrázkódtatásokra reagálva automatikus makrogazdasági stabilizátorként működhetnek;

AZ.  mivel a minimumjövedelem-rendszerek eredményessége a szegénység mérséklése, a munkaerőpiaci integráció – különösen a fiatalok esetében történő – elősegítése és az automatikus stabilizátorként való működés terén tagállamonként jelentős eltéréseket mutat;

BA.  mivel a minimumjövedelemmel kapcsolatos politikák automatikus stabilizátorként szolgálnak; mivel a recesszió a háztartások rendelkezésre álló jövedelemre irányuló szilárd támogatási rendszert alkalmazó országokban kisebb mértékű volt;

BB.  mivel az adókikerülés és az adókijátszás egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt az EU-ban, és olyan nagy mennyiségű bevételtől fosztja meg a tagállamokat, amely egyébként hozzájárulhatott volna a szilárd alapokon nyugvó szociális és társadalombiztosítási politika elégséges finanszírozásához és a kormányzati bevételek csökkentéséhez, amikor ezeket a bevételeket a gazdasági növekedés feltételeinek javítására, a jövedelmek emelésére és a szociálpolitikákra lehetne fordítani; mivel ez a jelenség komoly problémát jelent az EU-ban;

BC.  mivel több tanulmány azt mutatja, hogy a szegénység milyen kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre(22);

BD.  mivel egyes tagállamok kísérleti projekteket indítanak el, hogy teszteljék az egyetemes alapjövedelmet meghatározó politikákat, például Finnországban, ahol 2000, véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli havi 560 eurót fog feltétel nélkül kapni, ami minden bizonnyal megfelelően ösztönözni fogja őket, hogy ideiglenes vagy részmunkaidős munkát vállaljanak el;

BE.  mivel számos tagállam fontolóra veszi az alapjövedelem bevezetését;

Minimumjövedelem-rendszerek

1.  felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be megfelelő minimumjövedelem-rendszereket a munkaképes személyek munkába való visszatérését támogató intézkedésekkel, valamint a kedvezményezettek személyes és családi helyzetéhez igazított oktatási és képzési programokkal társítva, a nem megfelelő jövedelemmel rendelkező háztartások támogatása érdekében, lehetővé téve a számukra a tisztességes megélhetést; hangsúlyozza, hogy e minimumjövedelemnek az utolsó szociális védelmi hálót kell képeznie, és megfelelő pénzügyi támogatást kell nyújtania a minőségi szolgáltatásokhoz való garantált hozzáférés és az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák mellett, a szegénység elleni küzdelem hatékony módjaként, továbbá tisztességes megélhetést kell biztosítania mindazoknak, akik nem rendelkeznek elegendő erőforrással; úgy véli, hogy a szociális támogatáshoz való jog alapvető jog, és hogy a megfelelő minimumjövedelem-rendszereknek elő kell segítenie az emberek számára a méltó életet, támogatnia kell a társadalomban való teljes körű részvételüket, és biztosítania kell függetlenségüket a teljes életút során;

2.  úgy véli, hogy a befogadó és szegénység nélküli társadalmak előmozdítását a munka értékének növelésére, a munkavállalói jogok kollektív szerződésre épülő előmozdítására, valamint a minőségi egészségügyi, szociális biztonsági és oktatási közszolgáltatásokra kell alapozni, amelyek megszakítják a kirekesztettség ördögi körét és előmozdítják a fejlődést;

3.  rámutat a minimumjövedelem-rendszerek finanszírozásához biztosított megfelelő állami források fontosságára; felhívja a Bizottságot, hogy külön kövesse nyomon a teljes ESZA-előirányzat 20%-ának a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos felhasználását, továbbá vizsgálja meg, hogy hogy a strukturális alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet (1303/2013/EU rendelet) soron következő felülvizsgálatakor és különösen az Európai Szociális Alap és a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) keretében értékelje, milyen finanszírozási lehetőségekkel lehet a tagállamokat, hogy ahol még nem léteznek minimumjövedelem-rendszerek, vezessék be, illetve ahol már léteznek, ott javítsák a meglévő rendszer működését és hatékonyságát ;

4.  elismeri, hogy a tagállamoknak nem könnyű áttérniük a nem létező vagy rossz minőségű minimumjövedelem-rendszerekről a magas szintű rendszerekre; kéri ezért a tagállamokat, hogy dolgozzanak a megfelelő minimumjövedelem-rendszerek fokozatos megvalósításán, foglalkozva a rendszerek megfelelőségének, lefedettségének és igénybevételi arányának problémájával;

5.  hangsúlyozza, hogy a minimumjövedelem-rendszerek létrehozása egyrészről enyhítheti az egyenlőtlenségeket és a válság társadalmi hatását, másrészt anticiklikus hatással járhat azáltal, hogy forrásokat biztosít a belső piaci kereslet javításához;

6.  hangsúlyozza, hogy minden személy számára, köztük a leginkább kirekesztettek, így a hajléktalanok számára is fontos az alapvető szükségletek kielégítéséhez elegendő minimumjövedelem; úgy véli, hogy a minimumjövedelem a méltó élethez elengedhetetlenül szükséges jövedelem, és az egyetemes szociális és közszolgáltatásokhoz való joggal való összefüggésben kell vizsgálni; úgy véli, hogy a minimumjövedelem-rendszereknek biztosítaniuk kell, hogy ne állandósuljon a szociális függőség, és elő kell segíteniük a társadalomba való beilleszkedést; emlékeztet arra, hogy az aktív befogadásról szóló ajánlás elismeri, hogy integrált stratégiára van szükség a társadalmi befogadás három elemének (megfelelő jövedelemtámogatás, inkluzív munkaerőpiacok és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés) végrehajtása tekintetében;

7.  kiemeli a jóléti rendszerek automatikus stabilizációs képességének jelentős szerepét abban, hogy enyhítsék a külső hatások, például a recesszió okozta társadalmi sokkhatásokat; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy – az ILO 202. számú ajánlásában meghatározott szociális védelmi minimumnak megfelelően – biztosítsák és növeljék a szociális védelmi rendszerekbe való beruházásokat, hogy garantálják azok teljesítőképességét a szegénység és az egyenlőtlenségek leküzdése és megelőzése terén, biztosítva eközben e rendszerek fenntarthatóságát;

8.  kiemeli a minimumjövedelemről szóló vita keretében a gyermekes családok, valamint a gyermeküket egyedül nevelők különleges szerepét és érintettségét;

9.  hangsúlyozza, hogy az emberek számára lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban, és hogy ezt a jogot teljes körűen el kell ismerni és láthatóvá kell tenni az uniós politikai döntéshozatalban olyan minőségi egyetemes szociális védelmi rendszerek biztosítása révén, amelyek hatékony és megfelelő minimumjövedelem-rendszereket foglalnak magukban;

10.  úgy véli, hogy a szociális védelem, a nyugdíjakat és az olyan szolgáltatásokat is beleértve, mint az egészségügy, a gyermekgondozás és a tartós ápolás-gondozás, továbbra is elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és inkluzív növekedéshez, és hozzájárul a hosszabb munkával töltött életszakaszhoz, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék azokat a politikákat, amelyek garantálják a szociális védelmi rendszerek elégségességét, megfelelőségét, hatékonyságát, valamint minőségét egy személy egész élete folyamán, méltó életet biztosítva, küzdve az egyenlőtlenségek ellen és előmozdítva a befogadást a szegénység felszámolása érdekében, különös tekintettel a munkaerőpiacról kirekesztettekre és a legkiszolgáltatottabb csoportokra;

11.  hangsúlyozza, hogy az egész életen át nyújtott megfelelő jövedelem alapvető fontosságú ahhoz, hogy az elégtelen jövedelemmel rendelkező emberek méltóságteljes életet élhessenek;

12.  hangsúlyozza, hogy a megfelelő minimumjövedelem-rendszerek aktív befogadási eszközként előmozdítják a társadalmi részvételt és a befogadást;

13.  emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia egyik fő célja, hogy legalább 20 millió fővel csökkenjen a szegénység és a társadalmi kirekesztés által érintettek száma, és hogy e cél eléréshez még sokat kell tenni; meggyőződése, hogy a minimumjövedelem-rendszerek hasznosak lehetnek e cél eléréséhez;

14.  hangsúlyozza, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdésének legjobb módja a tisztes munka; ezzel összefüggésben emlékeztet a növekedés, a beruházás és a munkahelyteremtés fellendítésének fontosságára;

15.  mélységesen sajnálja, hogy néhány tagállam láthatóan nincs tekintettel a 92/441/EGK tanácsi ajánlásra, amely elismeri „a személyek alapvető jogát az emberi méltósággal összeegyeztethető élethez szükséges erőforrásokhoz és a szociális segélyhez”;

16.  rámutat, hogy bár a legtöbb tagállam rendelkezik nemzeti minimumjövedelem-rendszerekkel, e rendszerek némelyike nem biztosít megfelelő jövedelemtámogatást valamennyi rászoruló számára(23); kéri az összes tagállamot, hogy gondoskodjanak garantált minimumjövedelmet biztosító rendszerek bevezetéséről és – adott esetben – azok fejlesztéséről a szegénység megakadályozása és a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében;

17.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti minimumjövedelem-rendszer bevezetése nyomán nem csökkenhet a regionális minimumjövedelem-rendszerek által biztosított védelem szintje;

18.  rámutat az európai szemeszter a tekintetben fennálló jelentőségére, hogy ösztönzi a minimumjövedelem-rendszerekkel még nem rendelkező tagállamokat megfelelő jövedelemtámogatási rendszerek bevezetésére;

19.  megjegyzi, hogy a minimumjövedelemre irányuló juttatásokra való jogosultságot néhány tagállamban az aktív munkaerőpiaci intézkedésekben való részvételhez kötik; rámutat e tekintetben arra, hogy az Unió közvetítőként fontos szerepet játszik a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztásában;

20.  megerősíti a szegénység elleni küzdelemben a minimumjövedelem szerepéről és Európában a befogadó társadalom előmozdításáról szóló, 2010. október 20-i állásfoglalásában megfogalmazott álláspontját,

21.  tudomásul veszi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az európai minimumjövedelemről szóló keretirányelvre vonatkozó véleményét, amely közös normákat és mutatókat állapítana meg, nyomonkövetési módszereket biztosítana a végrehajtáshoz, és javítaná a párbeszédet az érintettek, a tagállamok és az uniós intézmények között; ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy – amint az már megállapítást nyert – a jelenlegi uniós Szerződések keretei között jogilag lehetséges egy minimumjövedelemről szóló keretirányelv megalkotása; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e tekintetben vizsgálják meg a megfelelő minimumjövedelem valamennyi tagállamban történő biztosításának módszereit és eszközeit;

22.  üdvözli a Bizottság azon kijelentését, amely szerint az európai szemeszter immár erőteljesebben összpontosít a foglalkoztatási és a szociális teljesítményre, ugyanakkor úgy véli, hogy – különösen a szociális beruházások előmozdítása révén – több erőfeszítésre van szükség e cél eléréséhez és az általános koherencia biztosításához; felhívja a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlások tekintetében ellenőrizze és értékelje, milyen előrelépéseket tettek a tagállamok a hozzáférhető, megfizethető és minőségi szolgáltatások biztosítása, valamint a megfelelő és hatékony minimumjövedelem-rendszerek bevezetése terén;

23.  rámutat arra, hogy az európai szemeszter – különösen az országspecifikus ajánlások révén, de a közös foglalkoztatási jelentés és az éves növekedési jelentés révén is – fontos szerepet játszik a meglévő minimumjövedelem-rendszerek megfelelőségének és a szegénység csökkentésére gyakorolt hatásának nyomon követése tekintetében;

24.  hangsúlyozza, hogy a minimumjövedelem-rendszereknek a szegénységi küszöb fölötti támogatást kell biztosítaniuk, amely megakadályozza a súlyos anyagi nélkülözést, és kiemeli a háztartásokat az ilyen helyzetekből, valamint hozzáférést biztosít az olyan közszolgáltatásokhoz, mint az egészségügy, az oktatás vagy a gyermekgondozás;

25.  ezért úgy véli, hogy a minimumjövedelem-rendszereket be kell illeszteni egy, a társadalmi befogadás és integráció irányába mutató stratégiai megközelítésbe, amely magában foglalja mind az általános politikákat, mind pedig a – lakhatással, egészségüggyel, oktatással és képzéssel, illetve szociális szolgáltatásokkal és egyéb, általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos – célzott intézkedéseket, amelyek segítenék az embereket a szegénységből való kilábalásban, továbbá személyre szabott támogatást nyújtanának, illetve támogatnák a munkaképes személyeket a munkaerőpiacra való bejutásban; úgy véli, hogy a minimumjövedelem-rendszerek valódi célkitűzése nem csupán a segítségnyújtás, hanem mindenekelőtt az, hogy végigkísérje a jogosultakat a társadalmi kirekesztettségből az aktív életbe való visszatéréshez vezető úton, megelőzve a hosszú távú függőséget;

26.  felhívja a tagállamokat, hogy javítsák az aktív befogadás különböző elemeivel foglalkozó igazgatások és szolgálatok közötti koordinációt és integrált tervezést, egyablakos ügyintézési pontot alakítva ki az ügyfelek számára, valamint növelve a szolgálatok kapacitását és a rendelkezésükre álló erőforrásokat, javítva ezáltal az érintett szolgálatok elérhetőségét és minőségét;

27.  kulcsfontosságúnak tartja, hogy azon kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára is biztosított legyen a megfelelő jövedelem, akik esetében a munkába való visszatérés nem lehetséges vagy már nem merülhet fel lehetőségként, amint azt az aktív befogadástól szóló ajánlás is elismerte;

28.  kéri, hogy jelentős és igazolt előrehaladást érjenek el a minimumjövedelem-rendszerek megfelelése terén, hogy mérsékeljék a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok körében, illetve járuljanak hozzá a méltóságteljes élethez való joguk biztosításához;

29.  aggodalommal állapítja meg, hogy számos tagállamban például a tartós ápolás-gondozás költségei meghaladhatják még az átlagos nyugdíjjövedelmet is; rámutat arra, hogy figyelembe kell venni a különböző korosztályok egyedi szükségleteit és megélhetési költségeit;

30.  kiemeli a megfelelő minimumjövedelem-rendszerből való részesedést lehetővé tévő, a tagállamok társadalmi-gazdasági helyzetéhez igazodó, megfelelő jogosultsági kritériumok meghatározásának fontosságát; úgy véli, hogy e kritériumok közé kell tartoznia annak is, hogy az adott személy nem részesül munkanélküli-járadékban, vagy annak összege nem elegendő ahhoz, hogy a kedvezményezett ne kerüljön a szegénységi küszöb vagy a társadalmi kirekesztés küszöbje alá, valamint figyelembe kell venni a gyermekek és egyéb eltartottak számát is; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy e kritériumok nem vezethetnek adminisztratív akadályokhoz a minimumjövedelem-rendszerekhez való hozzáférés tekintetében azon emberek esetében, akik eleve nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak(például a hajléktalanok esetében a fizikai lakcím ne legyen követelmény);

31.  megismétli a minimumjövedelem-rendszerekhez való egyenlő hozzáférés fontosságát, az etnikai hovatartozáson, nemen, iskolai végzettségen, állampolgárságon, szexuális irányultságon, valláson, fogyatékosságon, koron és politikai vagy társadalmi-gazdasági háttéren alapuló megkülönböztetés nélkül;

32.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jogosultak közül sokan nem veszik igénybe a minimumjövedelmet; véleménye szerint az igénybe nem vétel az érintettek társadalmi beilleszkedésének egyik legnagyobb akadálya; kéri a Bizottságot és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy vizsgálják meg alaposabban az igénybe nem vétel problémáját, és dolgozzanak ki ajánlásokat és iránymutatásokat a probléma kezeléséhez; felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az igénybe nem vétellel szemben, többek között azáltal, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a minimumjövedelem-rendszerek létezésére, megfelelő útmutatást nyújtanak a rendszerhez való hozzáféréshez, és javítják az igazgatás szervezetét;

33.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak – releváns mutatók, köztük referencia-költségvetések alapján – konkrét intézkedéseket kell hozniuk a minimumjövedelem küszöbének meghatározására, a társadalmi-gazdasági kohézió biztosítása és a szegénység kockázatának az összes tagállamban történő csökkentése érdekében; úgy véli, hogy ezeket az információkat évente, a szegénység elleni küzdelem világnapja (október 17-én) alkalmából közre kell adni;

34.  megjegyzi, hogy sok tagállamban már alkalmazzák a minimumjövedelemre vonatkozó védelmi mutatókat (MIPI); kéri, hogy valamennyi tagállam használja a MIPI-adatokat, ami a nemzeti rendszerek közötti jobb összehasonlíthatóságot is szolgálná;

35.  úgy véli, hogy a minimumjövedelmet ideiglenesnek kell tekinteni, és azt minden esetben a munkaerőpiaci beilleszkedésre irányuló aktív szakpolitikákkal kell kiegészíteni;

36.  kitart amellett, hogy a minimumjövedelem-rendszer fontos átmeneti eszköz a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az esélyegyenlőtlenség enyhítésében és az ellenük folytatott küzdelemben, és társadalmi befektetésnek kellene tekinteni; felhívja a figyelmet a minimumjövedelem-rendszerek kontraciklikus hatásaira;

37.  hangsúlyozza, hogy a szegénység, különösen a gyermekszegénység ördögi körének megtörése érdekében a minimumjövedelmek összegének meghatározásakor figyelembe kell venni az eltartottak, különösen a gyermekek és a nagymértékben függő személyek számát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című 2013-as ajánlás mielőbbi végrehajtásáról; ezenfelül úgy véli, hogy a Bizottságnak éves jelentést kellene benyújtania a gyermekszegénység elleni küzdelemben történt előrehaladásról és az ajánlás végrehajtásáról az abban foglalt mutatók segítségével;

38.  rámutat arra, hogy a referencia-költségvetések segíthetnek meghatározni, milyen mértékű minimumjövedelemre van szükség az emberek alapvető szükségleteinek kielégítéséhez, ideértve a nem pénzügyi szempontokat is, úgymint az oktatáshoz és az egész életen át tartó tanuláshoz, a tisztes lakhatáshoz, a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a társadalmi tevékenységekhez való hozzáférést, illetve az állampolgári szerepvállalást, egyidejűleg figyelembe véve a háztartások összetételét és az életkorokat, valamint az adott tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét; emlékeztet arra, hogy a Bizottság a szociális beruházási csomagra irányuló közleményében sürgeti a tagállamokat referencia-költségvetések meghatározására az olyan, hatékony és megfelelő jövedelemtámogatás kialakításához, amely figyelembe veszi helyi, regionális és nemzeti szinten azonosított igényeket, a területi kohézió erősítése érdekében; szorgalmazza továbbá a referencia-költségvetések – mint a tagállamok által biztosított minimumjövedelem-rendszerek megfelelőségének értékeléséhez szolgáló eszköz – alkalmazását;

39.  úgy véli, hogy a tagállamoknak a megfelelő minimumjövedelem-rendszerek kialakításakor figyelembe kell venniük, hogy a szegénységi kockázat küszöbértéke a rendelkezésre álló (szociális transzferek utáni) ekvivalens nemzeti mediánjövedelem 60%-a, továbbá figyelembe kell venniük az olyan egyéb mutatókat is, mint például a referencia-költségvetések; véleménye szerint referencia-költségvetéseket lehetne használni a szegénység problémájának hatékonyabb kezeléséhez, illetve annak vizsgálatához, hogy mennyire megalapozott a minimumjövedelem mértéke és a fent említett küszöb, mindeközben tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét;

40.  úgy véli, hogy a jövedelemre és az életkörülményekre vonatkozó naprakész számadatok hiánya akadályozza a referencia-költségvetés és a minimumjövedelem nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő alkalmazását és összehasonlítását;

41.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a minimumjövedelem-rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlataikat;

42.  felhívja a Bizottságot és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy dokumentálják és terjesszék a sikeres stratégiák példáit, és mozdítsák elő a partneri felülvizsgálatokat és a minimumjövedelem-rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásának egyéb módszereit; javasolja, hogy ezen erőfeszítések összpontosítsanak olyan kulcskérdésekre, mint a rendszeres értéknövelés biztosítása, a lefedettség és az igénybevételi arány javítása, a visszatartó tényezők kezelése, valamint az aktív befogadás különböző elemei közötti kapcsolatok javítása;

43.  úgy véli, hogy a minimumjövedelem-rendszerekkel kapcsolatban felmerülő számos – például a hozzáférhetőséget, a lefedettséget, a finanszírozást, a jogosultsági feltételeket és az időtartamot érintő – kérdésre tekintettel , a nemzeti minimumjövedelem-rendszerek hasznos módon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyenlőek legyenek a feltételek a tagállamok között; ezzel kapcsolatban kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az uniós minimumjövedelem-rendszerek esetleges hatásait, kérjen rendszeres nyomon követést és jelentéseket, valamint hogy az egyes tagállamok gazdasági és társadalmi helyzetét és a leginkább érintettek szükségleteit figyelembe véve, illetve felmérve azt, hogy e rendszerek lehetővé teszik-e a háztartások számára, hogy ki tudják elégíteni alapvető személyes szükségleteiket, illetve lehetővé teszik-e a szegénység csökkentését, vegyen fontolóra további lépéseket;

44.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az elmúlt években számos tagállamban csökkentették a munkanélküli-járadék összegét és/vagy időtartamát, aminek következtében több embernek kell a minimumjövedelem-rendszerekre támaszkodnia, ami további nyomás alá helyezi ezeket a rendszereket(24);

45.  hangsúlyozza, hogy az egyes tagállamokon és az Unión belül nőnek az egyenlőtlenségek;

46.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelek szerint az elmúlt években számos tagállamban csökkentették a minimumjövedelem-rendszerek juttatásainak mértékét és lefedettségét; véleménye szerint a tagállamoknak növelniük kellene a támogatásra szoruló emberek minimumjövedelem-rendszerek általi lefedettségét, összhangban az Európai Szociálpolitikai Hálózat ajánlásaival:(25)

   a) felhívja a rendkívül bonyolult és széttöredezett rendszerekkel rendelkező tagállamokat, hogy egyszerűsítsék ezeket és dolgozzanak ki átfogóbb rendszereket;
   b) felhívja a jelenleg alacsony lefedettséget biztosító tagállamokat, hogy vizsgálják felül feltételeiket, biztosítva, hogy a rendszer valamennyi rászorulóra kiterjedjen;
   c) felhívja azon tagállamokat, amelyek minimumjövedelem-rendszereiből jelenleg jelentős, szegénységben élő csoportokki vannak rekesztve, hogy a jobb lefedettség biztosítása érdekében igazítsák ki rendszereiket;
   d) felhívja azon tagállamokat, ahol az igazgatás jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezik az alapvető minimumjövedelem-rendszerek tekintetében, hogy törekedjenek ennek csökkentésére és annak biztosítására, hogy világos és következetes kritériumok álljanak rendelkezésre a döntéshozatalhoz, hatékony jogorvoslati eljárással társulva;

47.  kiemeli annak fontosságát, hogy a munkavállalók, a munkanélküliek és a kiszolgáltatott társadalmi csoportok fokozottan részt vegyenek az egész életen át tartó tanulásban, valamint rámutat arra, hogy növelni kell a szakképesítések és az új készségek elsajátításának színvonalát, ami alapvető eszköz a munkaerőpiaci integráció felgyorsításához, a termelékenység növeléséhez és az emberek elhelyezkedésének segítéséhez;

48.  kiemeli a demográfiai változások jelentőségét a szegénység elleni európai harc összefüggésében;

49.  hangsúlyozza, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés megszüntetése, az eredményes szociális biztonsági hálók előmozdítása és az egyenlőtlenség csökkenése érdekében sürgős konkrét lépéseket kell tenni, amelyek amely segítik biztosítani a gazdasági és területi kohéziót; hangsúlyozza, hogy ezen intézkedéseket a megfelelő szinten kell végrehajtani, az érintett politikákkal kapcsolatos hatáskör megosztásának megfelelően nemzeti és európai szintű fellépésekkel;

50.  támogatja a Bizottság szociális beruházásra irányuló megközelítését, amely a jól kialakított szociálpolitikákat a gazdasági növekedéshez hozzájáruló tényezőknek tekinti, amelyek emellett védik az embereket a szegénységtől és gazdasági stabilizátorként is működnek(26);

51.  üdvözli az azzal kapcsolatos gondolkodást és tanulmányokat, hogy hogyan érhető el társadalmainkban a jövedelmek és a vagyon igazságos elosztása;

52.  hangsúlyozza, hogy a társadalmi beruházásra épülő megközelítés tagállamok általi kialakítását akadályozó egyik fő tényező a gazdasági válság hatása(27);

53.  felszólít, hogy mostantól kezdve a makrogazdasági szakpolitikák kialakításakor fordítsanak kellő figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének szükségességére, és biztosítsák valamennyi társadalmi csoport számára a megfelelően finanszírozott szociális közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, így küzdve le a szegénységet és a társadalmi kirekesztést;

54.  cselekvésre hív fel a társadalmi egyenlőtlenségek azáltal való csökkentése érdekében, hogy lehetővé teszik az emberek számára, hogy a legjobban kihasználják adottságaikat és képességeiket; felszólít arra is, hogy a szociális támogatást azokra összpontosítsák, akik szegények és saját erőből nem képesek elégséges jövedelmet elérni;

55.  jelzi, hogy az adómentességen alapuló reformok közelmúltbeli tapasztalatai azt mutatják, hogy a minimumjövedelemmel kapcsolatos politikákat inkább költségvetési támogatás, és nem pedig adózási ösztönzők révén javasolt finanszírozni;

56.  kiemeli, hogy az oktatás, a szociális transzferek és a progresszív, igazságos és újraelosztó jellegű adórendszerek, a versenyképesség megerősítésére irányuló gyakorlati intézkedésekkel és az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelemmel párosulva, mind hozzájárulhatnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz;

57.  hangsúlyozza, hogy a meglévő minimumjövedelem-rendszereket ki kell igazítani, hogy jobban kezeljék az ifjúsági munkanélküliség kihívását;

Közfoglalkoztatási programok

58.  tudomásul veszi azokat a közfoglalkoztatási programokat, amelyek átmeneti munkalehetőséget kínálnak mindenki számára, aki szeretne és képes dolgozni, a közigazgatásban, nonprofit intézményeknél, továbbá szociális vállalkozásoknál; hangsúlyozza ugyanakkor annak fontosságát, hogy ezek a programok előmozdítsák a jogokkal járó foglalkoztatást, amelynek alapját a kollektív szerződés és a munkaügyi jogszabályok képezik;

59.  úgy véli, hogy a közfoglalkoztatási programok elő kell segíteniük a munkavállalók foglalkoztathatóságát, és meg kell könnyíteniük a rendes munkaerőpiacra való bejutásukat; emlékeztet arra, hogy e programoknak személyre szabott útitervet kell magukban foglalniuk, tisztes bért kell biztosítaniuk és tisztességes munka megszerzését kell eredményezniük;

60.  úgy ítéli meg, hogy a tisztességes munkahelyek megteremtése a szegénység és a társadalmi kirekesztés mérséklése irányába tett fontos lépés kell, hogy legyen az Unió számára;

61.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák valamennyi érdekelt fél, különösen a szociális partnerek és a társadalmi szervezetek teljes körű részvételét a minimumjövedelemre irányuló politikák és programok kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében;

o
o   o

62.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 245., 1992.8.26., 46. o.
(2) HL L 245., 1992.8.26., 49. o.
(3) HL L 59., 2013.3.2., 5. o.
(4) HL L 307., 2008.11.18., 11. o.
(5) HL C 212. E, 2010.8.5., 11. o.
(6) HL C 70. E, 2012.3.8., 8. o.
(7) HL C 419., 2015.12.16., 5. o.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0401.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0136.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0235.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0355.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0010.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0317.
(14) 2017-es Európai szemeszter: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről (COM(2017)0090).
(15) https://www.eurofound.europa.eu/publications/report/2017/income-inequalities-and-employment-patterns-in-europe-before-and-after-the-great-recession
(16) „Az európai minimumjövedelem kialakítására irányuló törekvés”, 2013. november http://www.eesc.europa.eu/resources/docs/revenu-minimum_-etude-ose_-vfinale_en--2.pdf
(17) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról, COM(2016)0127 – 1. melléklet.
(18) Európai Szociálpolitikai Hálózat, Minimumjövedelem-rendszerek Európában: A nemzeti politikák vizsgálata, 2015, 2016. január.
(19) A Tanács következtetései – „Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: integrált megközelítés”, 2016. június 16.
(20) 6885/17. számú tanácsi dokumentum: „A 2017. évi éves növekedési jelentés és közös foglalkoztatási jelentés: A foglalkoztatás- és a szociálpolitikára vonatkozó politikai iránymutatás – A Tanács következtetései (2017. március 3.)”; és a 6887/17. számú tanácsi dokumentum: A Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentése – a 2017. évi éves növekedési jelentésről szóló bizottsági közlemény kísérődokumentuma (2017. március 3.).
(21) Európai Szociálpolitikai Hálózat, Minimumjövedelem-rendszerek Európában (ESPN): A nemzeti politikák vizsgálata, 2015.
(22) Lásd: Világbank, „A szegénység csökkentése és a növekedés: a pozitív visszacsatolásokkal járó és az ördögi kör”, 2006 OECD, „A jövedelmek egyenlőtlenségének trendjei és annak hatása a gazdasági növekedésre”, 2014.
(23) ESPN, „Minimumjövedelem-rendszerek Európában: A nemzeti politikák vizsgálata – 2015”.
(24) ESPN: „A nemzeti politikák vizsgálata, 2015”, 2015.
(25) ESPN: „A nemzeti politikák vizsgálata, 2015”.
(26) Európai Bizottság: Közlemény – „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” (COM(2013)0083), 2013. február 20. valamint: ESPN: „Szociális beruházások Európában: A nemzeti politikák vizsgálata, 2015”.
(27) ESPN: „Szociális beruházások Európában: A nemzeti politikák vizsgálata, 2015”.

Jogi nyilatkozat