Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0382(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0392/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0392/2017

Viták :

PV 15/01/2018 - 12
CRE 15/01/2018 - 12
PV 12/11/2018 - 14
CRE 12/11/2018 - 14

Szavazatok :

PV 17/01/2018 - 10.4
CRE 17/01/2018 - 10.4
A szavazatok indokolása
PV 13/11/2018 - 4.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0009
P8_TA(2018)0444

Elfogadott szövegek
PDF 1086kWORD 179k
2018. január 17., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatása ***I
P8_TA(2018)0009A8-0392/2017

Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (átdolgozás) (COM(2016)0767 – C8-0500/2016 – 2016/0382(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: átdolgozás)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozásról szóló, 2015. évi Párizsi Megállapodás és az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, ideértve azt a kötelező célt is, hogy az EU 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátásait . Mindez fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés és innováció támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, vagy az alacsony népsűrűségű régiókban .
(2)  Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozásról szóló, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleik 21-ik konferenciájának (COP 21) eredményeképpen létrejött 2015. évi Párizsi Megállapodás („a Párizsi Megállapodás”) szerinti uniós kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, és legkésőbb 2050-ig el kell érni, hogy a nettó belföldi kibocsátás nulla legyen. Mindez alapvető szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a megfizethető árú fenntartható energia, a műszaki fejlődés és innováció, valamint a technológiai és ipari vezető szerep támogatásában, és egyúttal környezeti, társadalmi és egészségügyi előnyöket, valamint jelentős foglalkoztatási és regionális fejlesztési lehetőségeket biztosít, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, az alacsony népsűrűségű régiókban és az ipar részleges leépülését elszenvedő területeken.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A Párizsi Megállapodás lényegesen növelte az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos globális ambíció szintjét, és az aláírók elkötelezték magukat amellett, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 °C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-ra korlátozzák. Az Uniónak a tervezettnél sokkal mélyrehatóbb és gyorsabb kibocsátáscsökkentésre kell felkészülnie annak érdekében, hogy legkésőbb 2050-ig nagy energiahatékonyságú és megújuló energián alapuló energiarendszerre térjen át. E csökkentések ugyanakkor a megújuló energián alapuló technológiák, így például a szél- és a napenergia fejlesztésének és terjedésének üteméből adódóan a korábbi értékelésekhez képest kisebb költséggel valósíthatók meg.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Különösen a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítésére és használatára irányuló kezdeményezések, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának támogatása a villamos energia, fűtés és hűtés valamint a közlekedés ágazatában jelentenek nagyon hatékony eszközöket , az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint a a földgáz- és ásványolaj-behozataltól való függőségének mérséklésére .
(3)  Különösen az energiafogyasztás csökkentése, a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítése, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának támogatása a villamos energia, fűtés és hűtés, valamint a közlekedés ágazatában jelentenek nagyon hatékony eszközöket, az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint energiafüggőségének mérséklésére.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan. A 2014. január. 22-i bizottsági közlemény12 meghatározta a jövőbeni uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet, és e politikák 2020 utáni időszakra vonatkozó továbbfejlesztése tekintetében közös álláspont kialakítását segítette elő. A Bizottság azt javasolta, hogy az Unió energiafogyasztásában a megújuló energia részarányára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés legalább 27% legyen.
(4)  A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan.
__________________
12 „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” (COM/2014/0015 final)
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A 2014. októberi Európai Tanács jóváhagyta ezt a célértéket, és utalt arra, hogy a tagállamok saját magukra nézve ennél ambiciózusabb nemzeti célokat is meghatározhatnak.
törölve
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az Európai Parlament „A 2020–2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről” és „A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről” szóló állásfoglalásaiban 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait.
(6)  Az Európai Parlament az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről szóló, 2014. február 5-i állásfoglalásában 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait. A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről szóló, 2016. június 23-i állásfoglalásában az Európai Parlament ezen túllépve tudomásul vette a legalább 30 %-os uniós célkitűzésre vonatkozó korábbi álláspontját, és hangsúlyozta, hogy a Párizsi Megállapodásra és a megújulóenergia-technológiák költségeinek közelmúltbeli csökkenésére tekintettel sokkal ambiciózusabb célokat érdemes kitűzni.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Helyénvaló tehát figyelembe venni a Párizsi Megállapodásban meghatározott törekvéseket és a technológiai fejlődést, ezen belül pedig a megújulóenergia-beruházások költségeinek csökkenését.
Módosítás 324
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 27%-ban meghatározni. A tagállamoknak az e cél eléréséhez történő hozzájárulásaikat integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként kell meghatározniuk, az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben előírt irányítási folyamat révén.
(7)  Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 35%-ban meghatározni, amelyet nemzeti célkitűzéseknek kell kísérniük. A tagállamok számára csak kivételesen, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló, kellőképpen indokolt, mérhető és ellenőrizhető körülmények között lehet megengedni, hogy maximum 10%-ban eltérjenek a számukra előzetesen meghatározott célértéktől.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A tagállamoknak a megújuló energiára vonatkozó kötelező céljaik kitűzésekor figyelembe kell venniük az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban meghatározott kötelezettségeket, a megújuló energia továbbra is fennálló nagy potenciálját, valamint az energia-átállás megvalósításához szükséges beruházásokat.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  A 35%-os átfogó uniós célkitűzésnek az egyes tagállamok számára egyedi célkitűzésekké történő átalakítása során kellően ügyelni kell az elosztás méltányosságára és – a tagállamok GDP-jének és eltérő kiindulási pontjainak és adottságainak tekintetbevételével – megfelelőségére, a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-ig elérendő szintjét is beleértve.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot. Egy uniós szintű célérték meghatározása nagyobb rugalmasságot biztosítana a tagállamok számára ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére irányuló célkitűzéseiket a leginkább költséghatékony módon, saját egyedi körülményeiknek, energiahordozó-összetételüknek és megújulóenergia-termelési kapacitásuknak megfelelően tudják megvalósítani.
(8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a különböző típusú energiaforrások felhasználása milyen mértékben egyeztethető össze azzal a célkitűzéssel, amely a felmelegedést az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal meghaladó szintre kívánja korlátozni, valamint hogy összeegyeztethető-e a fosszilis üzemanyagoktól mentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság célkitűzéseivel. A Bizottságnak fel kell mérnie a különböző típusú megújuló energiaforrások hozzájárulását e célkitűzésekhez a megtérülési időszak és a fosszilis tüzelőanyagokhoz viszonyított eredmények alapján, valamint hogy fenntarthatósági kritériumként megfontoljon egy maximálisan megengedhető megtérülési időszakra vonatkozó javaslatot, különösen a lignocellulóz-tartalmú biomassza esetében.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A tagállamoknak további lépéseket kell tenniük abban az esetben, ha a megújuló energiák részaránya uniós szinten nem felel meg a legalább 27%-os uniós megújulóenergia-célkitűzés megvalósításához vezető ütemtervnek. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben foglaltak értelmében ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során azt észleli, hogy a vállalási szintekben elmaradás van, uniós szintű intézkedéseket hozhat a célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében. Abban az esetben, ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során a teljesítésben észlel elmaradást, a tagállamoknak az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek rugalmasságot biztosítanak számukra a választáshoz.
törölve
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja.
(15)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja, egyúttal figyelembe véve a különböző technológiák sajátosságait és azt, hogy a kis- és nagytermelők eltérő mértékben képesek reagálni a piaci jelzésekre.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés elterjedésének úgy kell történnie, hogy az a fogyasztók és az adófizetők számára a lehető legalacsonyabb költségekkel járjon. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket.
(16)  A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés, többek között az energiatárolás elterjedésének úgy kell történnie, hogy a fogyasztók és az adófizetők számára minimálisra csökkenjen az energetikai átállás hosszú távú költsége. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket. A tagállamoknak a létesítmények számára ajánlattételi felhívások segítségével kell támogatást odaítélniük, amelyek lehetnek technológiaspecifikusak vagy -semlegesek.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  Az Európai Tanács a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló, 2014. október 24-i következtetéseiben hangsúlyozta a belső energiapiac fokozottabb összekapcsolásának jelentőségét és azt, hogy elegendő támogatást kell nyújtani az egyre növekvő arányú, különféle megújuló energiaforrások integrálásához, ezáltal lehetővé téve, hogy az Unió megvalósítsa az energetikai átállás irányításával kapcsolatos törekvéseit. Sürgősen fokozni kell tehát az összekapcsolódás mértékét, és eredményeket kell felmutatni az Európai Tanács által elfogadott célkitűzéseket illetően, hogy teljes körűen kiaknázhatók legyenek az energiaunió lehetőségei.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)  A tagállamoknak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatási rendszerek kidolgozásakor figyelembe kell venniük a körkörös gazdaság és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott1a uniós hulladékhierarchia elvét. Az elsőként választandó lehetőséget a hulladékképződés megelőzésének és a hulladékok újrafelhasználásának kell jelentenie. A tagállamoknak el kell kerülniük az olyan támogatási rendszerek létrehozását, amelyek ellentétesek lennének a hulladék kezelésére vonatkozó célokkal, és az újrafelhasználható hulladékok nem hatékony felhasználásához vezetnének. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy az ezen irányelv alapján bevezetett intézkedések ne legyenek ellentétesek a 2008/98/EK irányelv célkitűzéseivel.

________________________


1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
16 c preambulumbekezdés (új)
(16c)  A biotikus energiaforrások felhasználása tekintetében a tagállamok biztosítékokat vezetnek be a biológiai sokféleség védelmében és az ökoszisztéma leépülésével, illetve csökkenésével szemben, valamint a jelenlegi felhasználási módoktól való olyan eltérés megakadályozása érdekében, amely közvetve vagy közvetlenül negatívan hatna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy az általános üvegházhatásúgáz-mérlegre.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
16 d preambulumbekezdés (új)
(16d)  A tagállamoknak a hazai megújuló energiaforrások felhasználását kell előmozdítaniuk és előnyben részesíteniük, és el kell kerülniük az erőforrások harmadik országokból való széles körű behozatalához vezető torz helyzeteket. E tekintetben az életciklus-szemléletet kell figyelembe venni és előmozdítani.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
16 e preambulumbekezdés (új)
(16e)  A megújulóenergia-közösségeknek, városoknak és helyi hatóságoknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy más nagy részvevőkkel egyenlő feltételek mellett részt vegyenek a rendelkezésre álló támogatási rendszerekben. A tagállamok számára e célból lehetővé kell tenni intézkedések foganatosítását, többek között tájékoztatás nyújtását, az egyablakos hivatali kapcsolattartó pontokon biztosított technikai és pénzügyi támogatást, az adminisztratív terhek csökkentését, a közösséget előtérbe helyező ajánlattételi kritériumok alkalmazását, testre szabott ajánlattételi időszakok meghatározását a megújulóenergia-közösségek számára, valamint e közösségek közvetlen támogatás útján történő díjazását.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
16 f preambulumbekezdés (új)
(16f)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termeléshez szükséges infrastruktúra tervezésének figyelembe kell vennie a projektek által érintettek – ideértve az őshonos népességeket is – részvételével kapcsolatos szakpolitikákat, és tiszteletben kell tartaniuk e népességek földdel kapcsolatos jogait.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
16 g preambulumbekezdés (új)
(16g)  A fogyasztóknak átfogó információkat kell nyújtani – ideértve a fűtési/hűtési rendszerek energiahatékonysági előnyeivel és az elektromos járművek alacsonyabb üzemeltetési költségeivel kapcsolatos információkat –, lehetővé téve számukra egyéni fogyasztói döntések meghozatalát a megújuló energiák tekintetében és a technológiai bezáródás elkerülése érdekében.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
16 h preambulumbekezdés (új)
(16h)   A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a más piaci szereplőkre kifejtett negatív hatásokat; a támogatási programoknak ezért minimálisra kell csökkenteniük a piactorzítás és a versenytorzulás kockázatát.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A tagállamok számára elő kell írni, hogy támogatási rendszereiket fokozatosan és részlegesen – a tagállamok közötti fizikai áramlásoknak megfelelő szinten – megnyissák a más tagállamokban folyó projektek előtt –, ennek azonban csak a nevezett meghatározott részarányban kell kötelezőnek lennie, azt meghaladóan pedig önkéntes alapon kell történnie. A megújuló energiaforrások terén az egyes tagállamok különböző adottságokkal rendelkeznek, és nemzeti szinten különböző támogatási rendszereket működtetnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia tekintetében. A tagállamok többsége olyan támogatási rendszert alkalmaz, amely kizárólag a saját területén termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát támogatja. A nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok különböző adottságaiknak megfelelően ellenőrizhessék nemzeti támogatási rendszereik hatásait és költségeit. Az ezen irányelvben megfogalmazott cél elérésének egyik fontos eszköze a 2001/77/EK és a 2009/28/EK irányelvek szerinti nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működtetésének garantálása a befektetői bizalom megtartása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok a célkitűzések teljesítését célzó, hatékony nemzeti intézkedéseket dolgozhassanak ki. Ezen irányelv célja az, hogy a nemzeti támogatási rendszerek aránytalan mértékű befolyásolása nélkül megkönnyítse a megújuló energiaforrásokból előállított energia határokon átnyúló támogatását. A támogatási programok kötelező részleges megnyitásán túlmenően olyan opcionális, tagállamok közötti együttműködési mechanizmusokat vezet be, amelyek révén lehetőségük nyílik megállapodni arról, hogy az egyik tagállam milyen mértékben támogatja a másik tagállamban folyó energiatermelést, valamint hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiát milyen mértékben kell beszámítani valamelyikük összesített nemzeti célértékébe. A célkitűzések teljesítésére vonatkozó mindkét intézkedés – azaz a nemzeti támogatási rendszerek és az együttműködési mechanizmusok – hatékonyságának biztosítása érdekében lényeges, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy támogatási rendszerüket a támogatási programok megnyitásának kötelező részarányán túlmenően kiterjesztik-e a más tagállamokban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiára, és ha igen, milyen mértékben, és hogy erről az ezen irányelvben előirányzott együttműködési intézkedések alkalmazásával állapodhassanak meg.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A támogatási rendszereknek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összhangba hozatalát célzó kiigazítások sérelme nélkül a megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat úgy kell kialakítani, hogy azok stabilak legyenek, és ne legyen szükség gyakori módosításukra. Az ilyen módosítások közvetlen hatást gyakorolnak a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát.
(18)  A megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat az EUMSZ 107. és 108. cikkének tiszteletben tartása mellett úgy kell kialakítani, hogy azok kiszámíthatók és stabilak legyenek, tovább gyakori vagy visszamenőleges hatályú módosításukat el kell kerülni. A politika kiszámíthatatlansága és az instabilitás közvetlen hatást gyakorol a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak kellő időben előre be kell jelenteniük a támogatások bármely változását, és megfelelően konzultálniuk kell az érdekelt felekkel. A tagállamoknak mindenkor meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba.
(19)  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Azt biztosítandó, hogy a polgárok álljanak az energetikai átállás középpontjában, a tagállamoknak hosszú távú stratégiákat kell kidolgozniuk saját megújuló energiára vonatkozó cselekvési terveiken belül, megkönnyítve a városok, megújulóenergia-közösségek és a saját megújulóenergia-fogyasztók számára a megújulóenergia-termelést. Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a hosszú távú stratégiákat és a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A megújuló tengeri energiaforrások egyedülálló lehetőséget kínálnak az Unió számára arra, hogy mérsékelje a fosszilis energiaforrásoktól való függőségét, hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzései eléréséhez, valamint hogy a területe egy jelentős részén, köztük a legkülső régiókban egy munkahelyeket teremtő, új iparágat hozzon létre. Ezért az Uniónak arra kell törekednie, hogy megteremtse az ezek kialakítását elősegítő szabályozási és gazdasági feltételeket.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” című 2016. júliusi 20-i bizottsági közlemény kiemeli a fejlett bioüzemanyagok középtávú jelentőségét a légi közlekedési ágazat számára. A kereskedelmi légi közlekedés teljes mértékben a folyékony üzemanyagokra támaszkodik, mivel a polgári repülési ágazatban nincs rájuk sem biztonságos, sem tanúsítvánnyal rendelkező alternatíva.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe veszi a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit és az uniós fenntarthatósági kritériumokat, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak a melléklet rendszeres felülvizsgálata során olyan további alapanyagok bevonását kell mérlegelnie, amelyek nem okoznak jelentős mértékű torzító hatásokat a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain.
(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe vegye a körforgásos gazdaság és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, az uniós fenntarthatósági kritériumokat és a kibocsátások életciklus-alapú felmérését, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a mellékletet, valamint az általa javasolt bármely módosításnak a (mellék-)termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacaira gyakorolt hatását.
__________________
__________________
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az Európai Parlament által a pálmaolajról és az esőerdők irtásáról 2017. április 4-én elfogadott állásfoglalás felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az erdőirtást ösztönző növényi olajok, köztük a pálmaolaj a bioüzemanyagok egyik alkotóelemeként való felhasználásának fokozatos, lehetőség szerint 2020-ig történő felszámolására.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból az Unión kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami megújulóenergia-részarányokba . Annak garantálása érdekében, hogy az Unióban és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomonkövethetőségét és beszámíthatóságát. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés18 alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőek , a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazni kell .
(28)  Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból az Unión kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami megújulóenergia-részarányokba. Annak garantálása érdekében, hogy az Unióban és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomonkövethetőségét és beszámíthatóságát, valamint hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés18 alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőek , a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazni kell .
__________________
__________________
18 HL L 198., 2006.7.20., 18. o.
18 HL L 198., 2006.7.20., 18. o.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  Amikor a tagállamok megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos közös projekteket hajtanak végre egy vagy több harmadik országgal, célszerű, hogy ezek a projektek kizárólag újonnan épített létesítményeket vagy újonnan megnövelt kapacitású létesítményeket érintsenek. Ez segít biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az adott harmadik ország teljes energiafogyasztásában képviselt aránya ne csökkenjen a megújuló energia uniós importja következtében. Ezenkívül az érintett tagállamoknak lehetővé kell tenniük az adott harmadik országban vagy országokban a közös projektben érintett létesítményben zajló termelés egy részének belföldi felhasználását. A közös projektekben részt vevő harmadik országokat a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá arra, hogy a megújuló energiával kapcsolatos, ambiciózus célkitűzéseket tartalmazó politikát dolgozzanak ki.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
28 b preambulumbekezdés (új)
(28b)   Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására, ám ugyanakkor hozzájárul ahhoz a potenciálisan pozitív hatáshoz, amelyet az Unió és a tagállamok a megújuló energiaforrások fejlesztésének előmozdítása terén kifejthetnek a harmadik országok energiaágazatában. Az Uniónak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a megújulóenergia-termelésre vonatkozó kutatást, fejlesztés és az abba való beruházást a fejlődő országokban és más partnerországokban, ezáltal fokozva a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot, valamint az exportkapacitásokat. A megújuló energia a partnerországokból való behozatala segítheti tovább az Uniót és a tagállamokat, hogy megvalósítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
28 c preambulumbekezdés (új)
(28c)   A fejlődő országok egyre több, a megújuló energiával kapcsolatos politikát fogadnak el nemzeti szinten, mivel a növekvő energiaigényt megújuló forrásokból kívánják kielégíteni. Több mint 173 ország, köztük 117 fejlődő vagy feltörekvő gazdaság tűzött ki a megújuló energiára vonatkozó célokat 2015 végéig.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
28 d preambulumbekezdés (új)
(28d)   A fejlődő országokban az energiafelhasználás szorosan összefügg több társadalmi aspektussal is: a szegénység enyhítése, oktatás, egészségügy, népességszaporodás, foglalkoztatás, vállalkozások, kommunikáció, urbanizáció és a lehetőségek hiánya a nők számára. A megújuló energiaforrások fontos lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fejlődéssel és a környezettel kapcsolatos kihívásoknak egyszerre feleljenek meg. Az utóbbi években az alternatív energetikai technológiák jelentős fejlődésen mentek keresztül mind a teljesítmény, mind pedig a költségcsökkentés tekintetében. Ezen túlmenően sok fejlődő ország különösen jó adottságokkal rendelkezik az energetikai technológiák új generációjának kifejlesztéséhez. A fejlesztési és környezetvédelmi előnyök mellett a megújuló energiaforrások nagyobb biztonságot és gazdasági stabilitást is maguk után vonhatnak. A megújuló energiaforrások fokozott használata csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok költséges importjától való függőséget, és hozzájárulna számos ország fizetési mérlegének javításához.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)  A geotermikus energiatermelés az adott terület geológiai jellemzőitől függően üvegházhatású gázok, valamint földfelszín alatti folyadékokból és más földfelszín alatti geológiai formációkból származó egyéb anyagok természetbe bocsátásával járhat együtt. Geotermikus energia előállítását célzó beruházások csak mérsékelt környezeti hatású, és a hagyományos energiaforrásokkal összehasonlítva az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését eredményező termelésbe fektethetők be. A Bizottságnak ezért 2018. decemberéig meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e jogalkotási javaslatra, amelynek célja a geotermikus erőművek kibocsátásainak szabályozása a feltárási és üzemeltetési szakaszában egyaránt minden olyan anyag – kötöttük a szén-dioxid – tekintetében, amely az egészségre és a környezetre káros.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti és regionális szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben.
(33)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti, regionális és helyi szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait, valamint az energiamegtakarítást és energiahatékonyságot előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából. A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a 2012/27/EU irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe.
(35)  Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációját, különösen olyan innovatív technológiák támogatása révén, mint a hőszivattyúk, a geotermikus és a naphőenergiát hasznosító technológiák, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából. A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a nevezett irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe.
__________________
__________________
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is.
(36)  Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást, többek között a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek számára is. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé jelezze , hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként.
(43)  Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé jelezze , hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként. Fontos különbséget tenni a támogatási rendszerek vonatkozásában kiadott zöld bizonyítványok és a származási garancia között.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  Fontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására. Továbbá annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kétszeres ellentételezés, nem kaphatnak származási garanciát azok a megújulóenergia-termelők, akik már részesültek pénzügyi támogatásban. Ennek ellenére ezek a származási garanciák alkalmazandók információszolgáltatás céljából annak érdekében, hogy a végső fogyasztók egyértelmű, megbízható és megfelelő bizonyítékot kapjanak arról, hogy egy adott energiaegység megújuló forrásból származik. Ezenkívül a támogatásban részesült villamos energiára vonatkozó származási garanciákat a piacon árverés útján értékesíteni kell, és a bevételeket a megújuló energiaforrásokra irányuló állami támogatások csökkentésére kell fordítani.
(45)  Fontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kkv-któl. Fontosak azok a növekedési és foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint elő kell mozdítaniuk a kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását.
(49)  Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kkv-któl. Fontosak azok a helyi vállalkozásfejlesztési, fenntartható növekedési és jó minőségű foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell segíteniük és támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint fokozniuk kell a technikai segítségnyújtást és több képzési programot kell biztosítaniuk, hogy növeljék a helyi szabályozási, technikai és pénzügyi szakértelmet, és előmozdítsák a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek ismertségét, ideértve az uniós források célzottabb felhasználását, így például a kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
49 a preambulumbekezdés (új)
(49a)  A helyi és regionális hatóságok gyakran a nemzeti célértékeket meghaladó, nagyra törőbb célértékeket szabnak meg a megújuló energia tekintetében. A megújuló energia és az energiahatékonyság fejlődésének ösztönzésére vonatkozó regionális és helyi kötelezettségvállalásokat jelenleg hálózatok – így például a Polgármesterek Szövetsége és az Intelligens Városok vagy Intelligens Közösségek kezdeményezések –, valamint a fenntartható energiára vonatkozó cselekvési tervek révén támogatják. Az ilyen hálózatok nélkülözhetetlenek, és ezeket bővíteni kell, mivel növelik a tudatosságot, megkönnyítik a bevált gyakorlatok cseréjét és a rendelkezésre álló pénzügyi támogatást. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak abban is támogatnia kell az érdeklődő éllovas régiókat és helyi hatóságokat, hogy határokon átnyúló munkát végezzenek, mégpedig oly módon, hogy segítséget nyújt az együttműködési mechanizmusok – így például az európai területi együttműködési csoportosulás – létrehozása során, amelyek lehetővé teszik a különböző tagállamok közigazgatási szervei számára, hogy csoportba szerveződjenek, és közös szolgáltatásokat és projekteket valósítsanak meg, anélkül hogy ehhez előzetes nemzetközi megállapodás aláírására és a nemzeti parlamentek általi megerősítésére lenne szükség.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
49 b preambulumbekezdés (új)
(49b)  A helyi hatóságok és a városok élen járnak az energetikai átállás előmozdításában és a megújuló energia elterjesztésében. A helyi önkormányzatok – a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintként – kritikus szerepet játszanak az uniós energiapolitikai és éghajlatvédelmi célok lakosság általi támogatásának kiépítésében, miközben decentralizáltabb és integráltabb energiarendszereket alkalmaznak. A helyi megújuló energiába való beruházások segítése érdekében fontos biztosítani a városok és régiók finanszírozáshoz való jobb hozzáférését.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
49 c preambulumbekezdés (új)
(49c)  Emellett mérlegelni kell egyéb olyan innovatív intézkedéseket is, amelyek az új technológiákba, például az energiahatékonysági szerződésekbe és az állami finanszírozásban történő szabványosítási folyamatokba áramló befektetések növelésére irányulnak.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre.
(50)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre, ezen belül a saját megújulóenergia-fogyasztókra és az energiaközösségekre.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott kínálat és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén. Ezért elő kell mozdítani a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjedését annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében.
(51)  Az EUMSZ 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott és költségesebb kínálat, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal – különösen biomassza és tengeri energiaforrásokkal – rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén, és 100%-ban megújuló energiát felhasználó területekké válnak. Ezért a megújuló energiaforrásokra vonatkozó stratégiát ki kell igazítani annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, megerősítsék az ellátásbiztonságot és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében. Másrészt a legkülső régiók számára lehetővé kell tenni forrásaik maradéktalan kiaknázását, tiszteletben tartva a szigorú fenntarthatósági kritériumokat, valamint a helyi sajátosságokhoz és szükségletekhez igazodva, e régiók megújulóenergia-termelésének fokozása és energetikai függetlenségük megerősítése érdekében.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  Célszerű megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni a decentralizált megújulóenergia-technológiák fejlődését. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót.
(52)  Célszerű megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni a decentralizált megújulóenergia-technológiák és a tárolás fejlődését. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők.
(53)  A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. A saját termelésű energia fogyasztása díjainak és díjazásának ösztönöznie kell a megújuló energia integrálására szolgáló intelligensebb technológiák fejlesztését és arra kell ösztönöznie a saját megújulóenergia-fogyasztókat, hogy a fogyasztó és a hálózat szempontjából kölcsönösen előnyös beruházási döntéseket hozzanak. Ezen egyensúly lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek olyan díjazásra legyenek jogosultak az általuk a hálózatra betáplált saját termelésű megújuló villamos energia fejében, amely tükrözi a betáplált villamos energia piaci értékét és a hálózat, a környezet és a társadalom szempontjából képviselt hosszú távú értéket. Ennek a saját termelésű energia fogyasztásával járó költségeket és hasznokat egyaránt magában kell foglalnia, figyelembe véve az egyébként a hálózatot, a társadalmat és a környezetet terhelő elkerült költségeket, különösen ha a saját termelésű energia fogyasztásához más, elosztott energiaforrások társulnak, így például az energiahatékonyság, az energiatárolás, a felhasználóoldali válasz és a közösségi hálózatok. E díjazást az elosztott energiaforrásokra irányuló, [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikke szerinti költség-haszon elemzés alapján kell megállapítani.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
53 a preambulumbekezdés (új)
(53a)  Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők. A közösségi sajátfogyasztás lehetővé tétele arra is lehetőséget nyújt a megújulóenergia-közösségek számára, hogy a háztartások szintjén javítsák az energiahatékonyságot, és csökkentett fogyasztás és alacsonyabb ellátási díjak révén segítsék az energiaszegénység elleni küzdelmet. A tagállamoknak meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, többek között annak értékelése révén, hogy lehetővé tudják-e tenni az olyan háztartások részvételét, amelyek egyébként nem lennének képesek részt venni, ideértve a rászoruló fogyasztókat és bérlőket.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
53 b preambulumbekezdés (új)
(53b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogyasztásra vonatkozó szabályok tiszteletben tartását, valamint a megújuló energiákhoz kapcsolódó berendezések telepítése terén a többnyire a legkiszolgáltatottabb közösségeket (mint például az időskorúakat és a vidéki térségek lakóit) sújtó agresszív értékesítés, tisztességtelen ügynöki tevékenység és megtévesztő érvelés elleni küzdelemre irányuló intézkedések bevezetését vagy megerősítését.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
(54)  A helyi lakosok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.
(54)  A helyi lakosok és helyi hatóságok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából, ennek eredménye pedig a helyi beruházás, nagyobb választék a fogyasztók számára, a polgárok szélesebb körű részvétele az energetikai átállásban többek között az olyan háztartások részvételének ösztönzése révén, amelyek máskülönben nem biztos, hogy képesek lennének részt venni, az energiahatékonyság háztartások szintjén való javítása, valamint az energiaszegénység elleni küzdelem segítése a csökkentett fogyasztás és alacsonyabb ellátási díjak révén. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
55 a preambulumbekezdés (új)
(55a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hálózattal kapcsolatos költségek és illetékek méltányosan és torzításmentesen oszoljanak meg a villamosenergia-rendszer felhasználói között. Valamennyi hálózati díjnak költségtükrözőnek kell lennie.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
(57)  Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. A 2020 utáni időszakra vonatkozó kötelező nemzeti célok hiányában azonban a fennmaradó nemzeti ösztönzők nem biztos, hogy elegendőek lesznek a 2030-ra és 2050-re vonatkozó, hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros környezeti mellékhatásokkal.
(57)  Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros mellékhatásokkal a környezetre és az emberi egészségre nézve.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
59 a preambulumbekezdés (új)
(59a)  A rugalmasságukkal való kereskedést, saját termelésű energia fogyasztását vagy a saját termelésű villamos energia értékesítését végző háztartási fogyasztóknak és közösségeknek meg kell őrizniük a fogyasztóként őket megillető jogokat, ideértve az ahhoz való jogot, hogy a saját választásuk szerinti szolgáltatóval szerződjenek és szolgáltatót váltsanak.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
(60)  Hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának fokozására irányuló erőfeszítések és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti lehetséges szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák.
(60)  A hatékony, megújuló energián alapuló fűtési és hűtési rendszerek használatának kéz a kézben kell járnia az épületek mélyfelújításával, ami egyúttal csökkenti az energiaigényt és a fogyasztóknál felmerülő költségeket, hozzájárul az energiaszegénység mérsékléséhez, valamint a minőségi helyi munkahelyek teremtéséhez. E célból hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának szükségessége és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti potenciális szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
61 a preambulumbekezdés (új)
(61a)  Az intelligens közlekedés terén növelni kell a közúti célú elektromos mobilitás fejlesztését és elterjedését, valamint fel kell gyorsítani a fejlett technológiák innovatív vasúti közlekedésbe való integrálását a tiszta tömegközlekedésnek kedvező Shift2Rail kezdeményezés előmozdításával.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
62 preambulumbekezdés
(62)  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét.
(62)  Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet vagy a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával továbbra is ki kell elégíteni. Az utóbbi a földhasználat közvetett megváltozásának számít, ami jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után, amennyiben nagy szénkészlettel rendelkező földek átállításáról van szó. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét, megkülönböztetve a magas ÜHG-hatékonyságú, valamint a földhasználat közvetett megváltozásának alacsony kockázatát jelentő élelmiszernövény-alapú bioüzemanyagokat. Fel kell gyorsítani a fejlett bioüzemanyag-fajták és az elektromos mobilitás bevezetését.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
63 a preambulumbekezdés (új)
(63a)  Az Uniónak és a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy növeljék a megújuló energiaforrásokból előállított energiák sokféleségét, csökkentsék a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztását, valamint növeljék az energiahatékonyságot minden közlekedési ágazatban. Az erre irányuló intézkedéseket a közlekedéstervezésben, valamint a jobb energiahatékonyságú gépjárművek gyártása során is érvényesíteni lehetne.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
63 b preambulumbekezdés (új)
(63b)  A közúti közlekedésben alkalmazott üzemanyag-hatékonysági előírások hatékony módot nyújtanának a közlekedési ágazatban a megújuló alternatívák iránti kereslet előmozdítására és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további csökkentésére, valamint a közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizációjára. Az üzemanyag-hatékonysági előírásokat a technológiai fejlődéssel, valamint az éghajlat-változási és az energiára vonatkozó célkitűzésekben tapasztalt változással összhangban kellene ösztönözni.
Módosítás 286
Irányelvre irányuló javaslat
63 c preambulumbekezdés (új)
(63c)  A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésében, ezért szükséges, hogy a bioüzemanyagok bevonására irányuló kötelezettség specifikusan a légi közlekedés számára értékesített üzemanyagok tekintetében is teljesüljön. Uniós és tagállami szinten olyan politikákat kell kidolgozni, amelyek ösztönzik az üzemanyagok hajózásban való megtakarítását célzó operatív intézkedéseket, a szél- és napenergiával működő tengeri közlekedés terjedését célzó kutatási és fejlesztési erőfeszítések mellett.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
65 a preambulumbekezdés (új)
(65a)  Megfelelő módszertant kell kidolgozni annak érdekében, hogy pontosabban megállapítható legyen a megújuló forrásból származó villamos energia részaránya a közlekedésben, megvizsgálva az e célra szolgáló különböző műszaki és technológiai megoldásokat.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
66 preambulumbekezdés
(66)  A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, az irányelv elfogadását követően értékelést kell végezni annak felmérése céljából, hogy a melléklet kiterjeszthető-e újabb alapanyagokra.
(66)  A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, rendszeres értékelést kell végezni.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
68 preambulumbekezdés
(68)  A biomasszá nak a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak támogatniuk kell a meglévő faanyag - és mezőgazdasági erőforrások erőteljesebb fenntartható mozgósítását és új erdőgazdálkodási és mezőgazdasági termelési rendszerek kifejlesztését.
(68)  A biomasszának a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak kizárólag a meglévő faanyag- és mezőgazdasági erőforrások erőteljesebb fenntartható mozgósításából és új erdőgazdálkodási és mezőgazdasági termelési rendszerek kifejlesztéséből származó energia-felhasználást kell támogatniuk, feltéve, hogy a fenntarthatóságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kritériumok teljesülnek.
Módosítás 287
Irányelvre irányuló javaslat
68 a preambulumbekezdés (új)
(68a)  Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a körforgásos gazdaság, a biogazdaság és a megújuló energia terjesztése közti szinergiára, hogy biztosítani lehessen a nyersanyagok optimális felhasználását és a legjobb környezeti eredményt. Az Unió és a tagállamok által elfogadott, a megújuló energiák termelését támogató szakpolitikai intézkedéseknek mindig figyelembe kell venniük az erőforrás-hatékonyság és a biomassza optimális felhasználásának elvét.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
69 preambulumbekezdés
(69)  A bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. Az ezen irányelvben meghatározott uniós célkitűzésnek való megfelelés céljára használt, illetve a támogatási rendszerek által támogatott bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartását.
(69)  A megújuló energia előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésnek való megfelelés céljára használt, illetve a támogatási rendszerek által támogatott azon megújuló forrásból előállított energiákkal, bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartását.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
71 preambulumbekezdés
(71)  A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők nem idézhetik elő a biológiai sokféleséggel rendelkező földterületek elpusztítását. Az ilyen, számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátási kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantált, hogy a mezőgazdasági nyersanyag nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok alapján egy erdőt akkor kell biológiai sokféleséggel rendelkezőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtés e történik, biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó mezőgazdasági nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően.
(71)  A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők nem idézhetik elő és nem ösztönözhetik a biológiai sokféleség csökkenését sem az Unióban, sem azon kívül. Az ilyen, számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátási kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantált, hogy a mezőgazdasági nyersanyag nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok alapján egy erdőt akkor kell biológiai sokféleséggel rendelkezőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtés e történik, biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Azonban biztosítani kell az említett erdők biológiai sokféleségét, továbbá minőségét, egészségét, életképességét és vitalitását. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó mezőgazdasági nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
72 a preambulumbekezdés (új)
(72a)  A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a karbonszegény gazdaságra való áttérés támogassa „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzéseket, valamint szorosan kövesse a 2008/98/EK irányelvvel létrehozott hulladékhierarchia elvét.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
73 preambulumbekezdés
(73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon termeszteni, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt, miközben nem könnyen ellenőrizhető, hogy ilyen lecsapolás nem történt.
(73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon vagy vizes élőhelyen termeszteni, ahol ez a talaj lecsapolásával járna, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt,
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
74 a preambulumbekezdés (új)
(74a)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat a talajminőség és a talaj szervesszén-tartalmának védelmével összhangban lévő gyakorlatok alkalmazásával kell termeszteni.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
75 preambulumbekezdés
(75)  Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása.
(75)  Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása. A legkülső régióknak a nagy környezetvédelmi értékkel bíró elsődleges erőforrások szigorú tiszteletben tartásának sérelme nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy a megújulóenergia-termelés és az energiafüggetlenségük növelése érdekében az erőforrásaikban rejlő lehetőségeket kihasználják.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
76 preambulumbekezdés
(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és nemzeti jogszabályok vagy az erdőgazdálkodási üzemek szintjén bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. Az üzemeltetőknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát a bioenergia előállítása során. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – operatív iránymutatást dolgozzon ki a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére.
(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és és nemzeti jogszabályok vagy az ellátási alapszinten bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. A fenntartóknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedések történjenek a kitermelés környezetre gyakorolt negatív hatásainak elkerülésére vagy mérséklésére. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal24 létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – a tagállamok bevált gyakorlatán alapuló rendelkezéseket dolgozzon ki a követelmények végrehajtására, valamint operatív iránymutatást a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére.
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
76 a preambulumbekezdés (új)
(76a)  Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában vagy gyakorlatábannem szerepel az erdei biomassza fenntarthatóságára vonatkozó egységeskritérium, az e kritériumnak megfelelő további információkat kell szolgáltatni az ellátási alapszinten anélkül, hogy további információkat kellene szolgáltatni azon kritériumokat illetően, amelyek tagállami szinten már teljesültek.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
76 b preambulumbekezdés (új)
(76b)  „Kockázatalapú megközelítést” kell alkalmazni, a nemzeti szinten kezdve. Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában vagy gyakorlatában nem szerepel az egységes kritérium követelménye, az e kritériumnak megfelelő további információkat az ellátási alapszinten kell szolgáltatni annak érdekében, hogy csökkenjen az erdei biomassza nem fenntartható termelésének kockázata.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
76 c preambulumbekezdés (új)
(76c)  Az energetikai célú kitermelés nőtt és várhatóan továbbra is nőni fog, és ez az Unión kívülről származó nyersanyagok nagyobb behozatalát, illetve ezen anyagok Unión belüli termelésének növekedését eredményezi. Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy a kitermelést a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően hajtsák végre.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
78 preambulumbekezdés
(78)  A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a [20] MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a [20] MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattall kellene szembenézniük.
(78)  A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a [20] MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a [20] MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattal kellene szembenézniük. Különösen a biomasszából előállított megújuló energia termelésére szolgáló berendezések támogatását kell növelni azokban a legkülső régiókban, amelyek nagy mértékben függnek az energiabehozataltól, feltéve ha megfelelnek az ilyen megújuló energiák termelésére vonatkozó, az ezen régiók sajátosságaihoz igazított fenntarthatósági kritériumoknak.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
80 preambulumbekezdés
(80)  Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló megerősíteni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen.
(80)  Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló figyelembe venni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
82 preambulumbekezdés
(82)  Az önkéntes rendszereknek egyre fontosabb szerep jut abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából.
(82)  Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és a minimális üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
84 preambulumbekezdés
(84)  Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag- , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- előállítási módok tekintetében meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok általi üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél.
(84)  Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag- , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- előállítási módok tekintetében meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok általi közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított közvetlen üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
85 preambulumbekezdés
(85)  Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához.
(85)  Egyértelmű, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
99 preambulumbekezdés
(99)   A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, amelyek korlátozottan járulnak hozzá a tüzelőanyag-forgalmazók számára a közlekedés terén meghatározott követelmény teljesítéséhez; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; valamint a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(99)   A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, amelyek korlátozottan járulnak hozzá a tüzelőanyag-forgalmazók számára a közlekedés terén meghatározott követelmény teljesítéséhez; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag; egy fenntarthatósági kritériumként maximálisan megengedhető megtérülési időszak megállapítására vonatkozólag, különösen a lignocellulóz-tartalmú biomassza esetében; valamint az energiatermelés valamennyi ágazatában a teljes átláthatóság biztosítása érdekében 2018. december 31-ig a fosszilis tüzelőanyagokra és fosszilis energiára irányuló termelési kritériumok megállapítására vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 288
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   „megújuló energiaforrásokból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- (naphő és fotovoltaikus nap-) és , geotermikus energia , környezeti hő-, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;
a)  „megújuló energiaforrásokból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- (naphő és fotovoltaikus nap-) és , geotermikus energia, környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, biometán, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  „környezeti hő”: villamos energiával vagy egyéb segéd-energiával működő hőszivattyúkkal kinyert vagy összegyűjtött, hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben, a szilárd talaj felszíne alatt vagy felszíni vízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani.
b)  „környezeti energia”: hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben (a távozó levegő kivételével), felszíni vízben vagy szennyvízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani.
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  „geotermikus energia”: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia;
Módosítás 289
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  „biomassza”: a mezőgazdaságból, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint a hulladék, többek között a biológiai eredetű ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
c)  „biomassza”: a mezőgazdaságból, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, kivéve a tőzeget és a geológiai képződményekbe ágyazott és/vagy fosszilizálódott anyagokat, valamint a hulladék biológiailag lebontható része, többek között a biológiai eredetű ipari, kereskedelmi és települési hulladék és a baktériumok;
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hőtermelésre fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket;
d)  „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia, hő és közlekedési célú üzemanyag termelésére fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket;
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia;
e)  „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi vagy decentralizált termelési forrásokból hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia;
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;
f)  „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából vagy biomassza által előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;
Módosítás 290
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – g pont
g)  „bioüzemanyagok”: a biomasszából előállított folyékony halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;
g)  „bioüzemanyagok” biomasszából vagy biomassza által előállított folyékony vagy gáznemű, a közlekedésben használt üzemanyagok;
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – i pont
i.  „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre;
i.  „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a kutatási és a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre;
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – q pont
q)  „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;
q)  „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények) és réti növények (például fű, lóhere és lucerna), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;
Módosítás 291
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – s pont
s)  „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak;
s)  „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyeket a közlekedés területén használnak, és amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és a szén-dioxidot a környezeti levegőből választják le;
Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – z pont
z)  „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás kiváltása vagy a hatékonyság növelése érdekében;
z)  „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás növelése vagy kiváltása vagy a hatékonyság növelése érdekében;
Módosítás 96
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – y pont
y)  „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben melléktermékként keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe;
y)  „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben elkerülhetetlen melléktermékként (nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek használatát követően, vagy ahol kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés nem valósítható meg), illetve a tercier szektorban keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe;
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – aa pont
aa)  „saját megújulóenergia-fogyasztó”: a(z) [a villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó] irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket;
aa)   „sajátmegújulóenergia-fogyasztó”: [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó vagy ezek együttesen eljáró csoportja, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, lakóövezet, kereskedelmi, ipari vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy egyazon zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket;
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – aa a pont (új)
aaa)  „megújulóenergia-közösség”: [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott energiaközösség, amely megfelel az ezen irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményeknek;
Módosítás 99
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – bb pont
bb)  „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújuló villamosenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló villamos energia tárolásával;
bb)  „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújulóenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló energia tárolásával;
Módosítás 100
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – cc pont
cc)  „energia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;
cc)  „megújulóenergia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi vagy természetes személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;
Módosítás 305
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – ee pont
ee)  „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok;
ee)  „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok, illetve a nem élelmiszer-/takarmánynövényekből származó hulladékból és maradvány biomasszából előállított bioüzemanyagok, amennyiben az ilyen biomassza megfelel a 26. cikkben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak;
Módosítás 103
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – ff pont
ff)  „hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított folyékony és gáznemű tüzelőanyagok;
törölve
Módosítás 104
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – ff a pont (új)
ffa)  „újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű, elkerülhetetlen hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított olyan folyékony és gáznemű tüzelőanyagok, amelyek jelentős ÜHG-megtakarítást érnek el életciklusok során; szilárd hulladékáramból történő előállítás esetén csak a nem újrahasznosítható és mechanikusan nem újrafeldolgozható hulladékot lehet felhasználni a 2008/98/EK irányelvvel létrehozott hulladékgazdálkodási hierarchia teljes körű tiszteletben tartása mellett; amennyiben hulladék technológiai gázokból állítják elő, ezeket ki kell bocsátani mint a gyártási folyamat elkerülhetetlen és szándékolatlan következményét; az újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok előállítására használt gáznemű hulladékok arányát nem lehet beszámítani egyéb kibocsátáscsökkentési programba, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe;
Módosítás 105
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – jj pont
jj)  „kitermelési engedély”: olyan hivatalos irat, ami feljogosít az erdei biomassza kitermelésére;
jj)  „kitermelési engedély”: a nemzeti és/vagy regionális jogszabályok szerinti hatósági engedély vagy hasonló jog az erdei biomassza kitermelésére;
Módosítás 106
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – mm pont
mm)  „erdőgazdálkodási üzem”: egy vagy több olyan erdős, illetve egyéb fás terület, amely gazdálkodási vagy hasznosítási szempontból egyetlen egységet képez;
mm)  „ellátási alapszint”: az a földrajzi térség, amelyből a biomassza alapanyaga származik;
Módosítás 107
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – nn pont
nn)  „biohulladék”: biológiai úton lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozás során keletkező hasonló hulladék;
nn)  „biohulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott szerinti biohulladék;
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – cím
A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél
A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél és nemzeti célkitűzések
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 27 %-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze.
(1)  A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 35%-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze.
Módosítás 306
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az egyes tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2030-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 12%-a legyen. A megújuló energiaforrásokból származó energia teljes energiafogyasztáson belüli 12%-os részarányára vonatkozóan kitűzött cél elérése érdekében 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy legalább 15%-ban megújuló energiát használjanak, a 25. cikknek megfelelően.
E célkitűzés teljesítése érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében a bioüzemanyagok és biogáz használatának köszönhetően elért megtakarításoknak meg kell felelniük a 26. cikk (7) bekezdésében említett kritériumoknak a fosszilis üzemanyagokkal a 28. cikk (1) bekezdésében említett módszerekkel való összehasonlítás esetén.
Amennyiben az élelmiszerből és takarmányból előállított bioüzemanyagok részesedése egy tagállamban 2 % alatt van, és ezáltal nem elegendő a tüzelőanyag-forgalmazó kötelezettsége és a közlekedésre vonatkozó 12 %-os célkitűzés közötti különbség fedezésére, az adott tagállam ennek megfelelően legfeljebb 2 %-ra kiigazíthatja a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határértéket.
Módosítás 111
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az egyes tagállamoknak az átfogó 2030-as célhoz való hozzájárulását az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében kell meghatározni és jelenteni a Bizottság felé az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3–5. és 9–11. cikkének megfelelően.
(2)  A tagállamoknak ezen átfogó, 2030-ra vonatkozó célt az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként, az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3–5. és 9–13. cikkének megfelelően teljesíteniük kell. Amennyiben az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése alapján a Bizottság az állapítja meg, hogy a tagállamok által kitűzött célok a kötelező átfogó uniós cél kollektív teljesítése szempontjából nem elégségesek, úgy azoknak a tagállamoknak, amelyek egyedi célkitűzései az Ia. mellékletben előírt képlet alkalmazásával kapott értéknél alacsonyabbak, kötelesek a különbözet mértékében megnövelni célkitűzésüket.
Abban az esetben, ha egy tagállam rendkívüli és kellőképpen indokolt körülmények miatt nem éri el a kitűzött célt, legfeljebb 10% erejéig eltérhet a számára előzetesen meghatározott célértéktől. Ilyen esetben az érintett tagállamnak erről 2025-ig tájékoztatnia kell a Bizottságot. Amennyiben ez veszélyeztetné a kötelező átfogó uniós cél elérését, úgy a Bizottság és a tagállamok a hiány hatékony kiküszöbölése érdekében alkalmazzák az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében előírt korrekciós intézkedéseket.
Módosítás 321
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nemzeti politikáikat, így támogatási rendszereiket is úgy alakítsák ki, hogy azok megfeleljenek a hulladékhierarchia elvének, amint az a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében szerepel, valamint hogy ne okozzanak jelentős torzító hatást a termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain. Ebből a célból a tagállamok rendszeresen felülvizsgálják nemzeti politikáikat és megindokolnak minden eltérést ... [az energiaunió irányításáról szóló 2016/0375(COD)] európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének c) pontjában előírt jelentésekben.
Módosítás 113
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére.
(4)  A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére és a határokon átnyúló léptékű megújulóenergia-termelés támogatására.
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – cím
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kapcsán nyújtott pénzügyi támogatás
A megújuló energiaforrásokból előállított energia kapcsán nyújtott támogatás
Módosítás 322/rev
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós cél elérése érdekében a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban támogatási programokat alkalmazhatnak. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programokat úgy kell megtervezni, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok szükségtelen torzulásához, és biztosítsák, hogy a termelők figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a hálózat esetleges korlátait.
(1)  A 3. cikkben meghatározott uniós és nemzeti célok elérése vagy azok meghaladása érdekében a tagállamok az EUMSZ 195. cikke szerint, valamint 107. és 108. cikke alkalmazásával támogatási programokat alkalmazhatnak. A nyersanyagpiacok szükségtelen torzítását elkerülendő a biomasszából előállított megújuló energiára vonatkozó támogatási rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok elkerüljék a biomassza nem megfelelő, elsősorban az energiatermelés céljából történő felhasználásának ösztönzését, amennyiben léteznek nagyobb hozzáadott értéket létrehozó ipari vagy anyagfelhasználási módok, ami azt is magában foglalhatná, hogy prioritást biztosítanak a hulladékok és maradványanyagok felhasználásának. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló fenntartható biomassza-kínálatot. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programoknak piacalapúaknak kell lenniük, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok torzulásához, és biztosítaniuk kell, hogy az előállítók figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a rendszerintegrációs költségeket vagy a hálózat esetleges korlátait.
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok technológiasemleges vagy technológiaspecifikus támogatási rendszereket alkalmazhatnak. Technológiaspecifikus támogatási rendszerek alkalmazhatók különösen akkor, ha fennáll az alábbi okok legalább egyike:
a)  valamely egyedi technológia hosszú távú lehetőségeket kínál;
b)  az energiaszerkezet technológiai vagy regionális diverzifikációjának megvalósításához szükséges;
c)  a hatékony rendszertervezés és hálózatintegráció feltétele;
d)  a hálózattal kapcsolatos szükségszerűség és a hálózati stabilitás indokolja;
e)  környezetvédelmi szükségszerűségek indokolják.
Módosítás 117
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációját, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket.
(2)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációjának maximalizálását, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket, ugyanakkor megújuló energiaforrások formájában ellensúlyozást nyújtva a piaci torzulásokért.
A tagállamok a kevesebb mint 500 kW teljesítményű kisméretű létesítmények és a demonstrációs projektek esetében eltéréseket írhatnak elő. A szélenergiából származó villamos energia esetében azonban a telepített villamosenergia-termelési kapacitásra vagy 3 energiatermelő egységre vonatkozóan 3 MW küszöbértéket kell alkalmazni.
A tagállamok a második albekezdésben említett küszöbértékek sérelme nélkül egyéb mechanizmusok és eljárások révén is támogathatják a megújulóenergia-közösségeket.
Módosítás 118
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Amennyiben a megújuló forrásokból előállított energia támogatását pályázati eljárás keretében ítélik oda, a (3a) bekezdés alkalmazandó, kivéve az 1 MW alatti kapacitású kis méretű létesítmények, a legfeljebb 6 áramtermelő egységgel rendelkező vagy 6 MW teljesítményű szélenergia-projektek, illetve demonstrációs projektek esetében.
Módosítás 119
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Amennyiben a megújuló forrásokból előállított energia támogatását pályázati eljárás keretében ítélik oda, a magas projektmegvalósulási arány biztosítása érdekében a tagállamok:
a)  a projekt megvalósítási időszakára vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható előminősítési kritériumokat és szabályokat állapítanak meg és tesznek közzé;
b)  konzultálnak az érdekelt felekkel a kiírási feltételek tervezetéről;
c)  tájékoztatást tesznek közzé a korábbi pályázatokról, többek között a projektek megvalósulási arányáról.
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  A tagállamok hosszú távú, legalább a következő öt évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet (adott esetben beleértve a pályázatok gyakoriságát), az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést és a maximális egységes támogatást, valamint a támogatható technológiákat.
Módosítás 121
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)  A tagállamok a támogatási rendszerek kialakítása során figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek és a sajátenergia-fogyasztók sajátosságait annak lehetővé tétele érdekében, hogy egyenlő esélyekkel versenyezhessenek.
Módosítás 122
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 d bekezdés (új)
(3d)  A megújuló forrásokból történő energiatermelés legkülső régiókban és kis szigeteken történő bővítése érdekében a tagállamok az említett régiókban található projektek esetében kiigazíthatják a pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az elszigeteltségükkel és külső tényezőktől való függésük sajátos körülményeivel kapcsolatos termelési költségeiket.
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát. Az ilyen értékelések eredményei alapján kell dönteni a támogatások fenntartásáról vagy meghosszabbításáról, illetve az új támogatások szerkezetéről.
(4)  A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát, valamint a különböző fogyasztói csoportokra, többek között az ipari versenyképességre gyakorolt elosztási hatásait.
Az értékelés figyelembe veszi a lehetséges változásoknak a beruházásokra vonatkozó támogatási rendszerekre gyakorolt hatását is. A tagállamok ezt az értékelést szerepeltetik nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben, és a terveket [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően frissítik.
Az új támogatások odaítélésére és az új támogatások kialakítására vonatkozó, hosszú távra kitekintő tervezés alá rendelt határozatoknak az értékelések eredményein kell alapulniuk, figyelembe vagy éve egyrészt a hatékonyságukat a megújuló energiákra irányuló célkitűzések és egyéb célok – például a megfizethetőség és az energiaközösségek fejlesztése – elérése szempontjából, másrészt különböző fogyasztói csoportokra, többek között az ipari versenyképességre gyakorolt elosztási hatásaikat.
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottság [2021]-ig, és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unióban lefolytatott pályázati eljárások keretében odaítélt támogatások hatásfokáról, különösen elemezve a pályázatok képességét az alábbiakra:
a)  költségcsökkentés elérése;
b)  technológiai fejlesztések megvalósítása;
c)  magas megvalósulási arányok elérése;
d)  a kisebb szereplők és helyi önkormányzatok megkülönböztetésmentes részvételének biztosítása.
Módosítás 125
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  A Bizottság ... [a jelen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig felülvizsgálja a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatásokat (2014/C 200/01) annak érdekében, hogy teljes mértékben beépítse az ezen irányelv 4. cikkében lefektetett általános elveket.
Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 c bekezdés (új)
(4c)  Az e cikk (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy semmilyen megújuló energiaforrásoknak járó pénzügyi támogatásban ne részesüljön az olyan települési hulladék égetéséből nyert energia, amely nem felel meg a 2008/98/EK irányelvben meghatározott szelektív gyűjtési kötelezettségeknek.
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt.
(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt. A tagállamok korlátozhatják a támogatásukat az olyan tagállamokban található létesítmények esetében, amelyekkel rendszerösszekötők révén közvetlen kapcsolat áll fenn.
Módosítás 128
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 10 %-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 15 %-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt.
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 8%-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 13%-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt. A tagállamoknak ezen irányelv 7–13. cikkével összhangban joguk van meghatározni, hogy e minimumszinteken túlmenően milyen mértékben támogatják valamely más tagállamban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát.
Módosítás 129
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság mentesítse őket az e cikkben meghatározott kötelezettségtől, ideértve olyan határozat meghozatalát is, amelynek értelmében a területükön található létesítmények nem vehetnek részt más tagállamokban szervezett támogatási rendszerekben. E kérelemnek az alábbi okok legalább egyikén kell alapulnia:
a)  elégtelen rendszer-összeköttetési kapacitás;
b)  elégtelen természeti erőforrások;
c)  az energiabiztonságra vagy a mentességet kérő tagállam energiapiacának megfelelő működésére gyakorolt káros hatás.
E mentességeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2025. december 31-ig felülvizsgálatnak kell alávetni.
Módosítás 130
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások vagy megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a támogatás határokon átnyúló kifizetésének szabályait, és azt az elvet kell követni, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják.
(3)  A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a határokon átnyúló rendszer szabályait, beleértve a részvételi feltételeket és a támogatás kifizetésének szabályait, figyelembe véve a különböző adókat és illetékeket, valamint azt az elvet követve, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják. Az együttműködési megállapodásnak arra kell törekednie, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében harmonizálja az adminisztratív keretfeltételeket.
Módosítás 131
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a (2) bekezdésben előírt százalékos arányok növelését.
(4)  A Bizottság azzal támogatja a tagállamokat a tárgyalási eljárásban és az együttműködési megállapodások létrehozásában, hogy tájékoztatást és elemzést bocsát rendelkezésre, ideértve az együttműködés közvetlen és közvetett költségeire és kedvező hatásaira vonatkozó kvantitatív és kvalitatív adatokat is, valamint iránymutatást és technikai szakértelmet biztosít a folyamat során. E célból a Bizottság ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét, és elkészíti az együttműködési megállapodások sablonjait, előmozdítva ezzel a folyamatot.
A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a 2. bekezdésben előírt százalékos arányok módosítását.
Módosítás 132
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfeleléshez szükséges kiigazítások sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és a támogatott projektek gazdálkodását hátrányosan befolyásoló módon.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos új és meglévő projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és azok gazdaságosságát.
Amikor más szabályozási eszközöket változtatnak meg, és ezek a változtatások érintik a megújuló energiákkal kapcsolatos támogatott projekteket, akkor a tagállamok biztosítják, hogy a szabályozási változtatások ne gyakoroljanak negatív hatást a támogatott projektek gazdaságosságára.
Módosítás 133
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási rendszerek bármely módosítása hosszú távra kitekintő tervezés alapján és a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban történjék, hogy e módosításokat a hatálybalépésük előtt legalább kilenc hónappal közzétegyék, és hogy azokkal kapcsolatosan átlátható és inkluzív nyilvános konzultációs eljárást folytassanak. A meglévő támogatási rendszerek bármilyen lényeges változtatása esetén az új támogatási rendszer hatálybalépését megelőzően megfelelő átmeneti időszakról kell gondoskodni.
Amennyiben a szabályozás vagy a hálózatüzemeltetés tekintetében bekövetkezett változások jelentős mértékben vagy hátrányosan megkülönböztető módon negatívan hatnak a támogatott projektek gazdaságosságára, úgy a tagállamok megfelelő kompenzációról gondoskodnak a támogatott projektek számára.
Módosítás 307
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a tagállamban a közúti és vasúti közlekedés végső energiafogyasztásának 7%-át. Ez a határérték 2030-ban 3,8%-ra csökken a X. melléklet A. részében szereplő ütemtervnek megfelelően. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia végső bruttó fogyasztásához az adott tagállamban 2017-ben nyújtott arányát, amely a közúti és vasúti közlekedés végső bruttó energiafogyasztása esetében legfeljebb 7% lehet.
A pálmaolajból készült bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók arányát 2021-ig 0%-ra kell csökkenteni. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását, és az egyéb nem szándékolt fenntarthatósági hatásokat.
Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállított , a saját megújulóenergia-fogyasztók és az energiaközösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani.
Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállított, a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani.
Módosítás 137
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által termelt környezeti energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energia kibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani.
Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által fűtés és hűtés előállítása céljából továbbított környezeti és geotermikus energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energiakibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani.
Módosítás 138
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 4 a albekezdés (új)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen irányelv kiegészítése céljából a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fűtés és hűtés, valamint távfűtés és -hűtés céljára használt megújuló energia mennyiségének kiszámolására szolgáló módszer létrehozása céljából, valamint hogy felülvizsgálja a hőszivattyúk által szolgáltatott energiáról szóló VII. fejezetet.
Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)
ba)  A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésnek való megfelelés érdekében a légi közlekedési és a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 2-vel és 1,2-vel szorzott értékének, a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló forrásból előállított villamos energia hozzájárulását pedig energiatartalma 2,5-tel szorzott értékének kell tekinteni.
Módosítás 140 és 308
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek további bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek módosítása céljából. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a körforgásos gazdaság, a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy az életciklus-alapú kibocsátáselemzés alapján érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával.
Módosítás 309
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki.
A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése céljából. A Bizottság 2025-ben különleges értékelést végez a IX. mellékletben szereplő alapanyagok törlése céljából, és az ennek következtében esetleg létrejövő felhatalmazáson alapuló jogi aktust az értékeléstől számított egy éven belül kell elfogadni.
Módosítás 310
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
Alapanyagokat csak nyilvános konzultációt követően és a pénzügyi támogatás stabilitásának a 6. cikkben megállapított elveivel összhangban lehet a IX. mellékletből törölni. A 26. cikk sérelme nélkül, amennyiben alapanyagok kerülnek törlésre, az ebből az alapanyagból bioüzemanyagot előállító meglévő létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy ezt az energiát megújuló energiaként beszámítsák, és felszámítsák azt a – 25. cikk szerinti – tüzelőanyag-forgalmazói kötelezettség teljesítésébe a korábbi termelési szintjükön belül maradva.
Módosítás 143
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból származó üzemanyagok előállításának ösztönzésére irányuló szakpolitikák kidolgozásakor a tagállamok gondoskodnak a 2008/98/EK irányelvben 4meghatározott hulladékhierarchia betartásáról, ideértve a különféle hulladékáramok keletkezése és az azokkal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélettel kapcsolatos rendelkezéseket is.
Módosítás 144
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A Bizottság célzott technikai segítségnyújtáson és projektfejlesztési támogatáson keresztül elősegíti a tagállamok közös projektjeinek létrehozását.
Módosítás 145
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)  Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek.
(1)  Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek, és az együttműködésnek a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell folynia.
Módosítás 146
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a villamos energiát a nemzetközi joggal – különös tekintettel az emberi jogokra – összhangban állították elő.
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.
e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 5 bekezdés – d pont
d)  tartalmazza a b) és c) pontban foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.
d)  tartalmazza a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjában foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság – különösen iránymutatások és bevált gyakorlatok megosztása révén –megkönnyíti a tagállamok közötti, közös támogatási rendszerek létrehozását.
Módosítás 150
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek.
A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózatokra, valamint a biomassza bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá és biomassza-tüzelőanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára és a nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáz halmazállapotú közlekedési célú üzemanyagokra alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek, valamint megfeleljenek az energiahatékonyság elsődlegessége elvének.
Módosítás 151
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén;
a)  a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén, és kiszámítható időkeret van meghatározva a szükséges engedélyek kiadására;
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
d)  a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító eszközök számára egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre, beleértve az egyszerű értesítést, amennyiben erre az alkalmazandó szabályozási keret lehetőséget ad.
d)  a kis projektek és a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító és tároló eszközök, így a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek számára egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre, beleértve az egyszerű értesítést.
Módosítás 153
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a befektetők szempontjából kellően előreláthatóak legyenek a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos tervek. E célból a tagállamok hosszú távú, legalább a következő három évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és az egyes támogatási programok esetében ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet, az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést, valamint az érdekeltekkel a támogatás szerkezetéről folytatott konzultációt.
törölve
Módosítás 154
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, az ipari vagy lakóövezetek és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok tervezése, kialakítása, építése és felújítása során hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, illetve hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást .
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, az ipari, kereskedelmi vagy lakóövezetek és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok tervezése, kialakítása, építése és felújítása során hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, ideértve az időben elvégzett területfejlesztést, az energiahatékonyságot és a felhasználóoldali választ figyelembe vevő szükséglet- és megfelelőségértékelést, illetve hogyan kell hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást, valamint külön rendelkezzenek a saját megújulóenergia-fogyasztásról és megújulóenergia-közösségekről. A tagállamoknak különösen ösztönözniük kell a helyi és regionális közigazgatási szerveket arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított fűtést és hűtést szükség szerint bevonják a városok infrastruktúrájának tervezésébe.
Módosítás 155
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket.
Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik a saját megújulóenergia-fogyasztással, a helyi energiatárolással, az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket.
Módosítás 156
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított teljesítését.
A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból vagy megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelő létesítményekben előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított távfűtés és -hűtés révén való teljesítését, amelyet a 21. cikkel összhangban egyéni vagy közösségi saját megújulóenergia-fogyasztáson keresztül, illetve megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermeléssel, valamint hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból is előállítanak.
Módosítás 157
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 6 bekezdés
(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget annak engedélyezése által teljesítsék, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezések elhelyezésére használják.
(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, az [épületek energiahatékonyságáról szóló, 2016/0381(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv által előírt szabványoknak való megfelelésen keresztül lehessen teljesíteni, vagy annak előírása által, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezések elhelyezésére használják.
Módosítás 158
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 7 bekezdés
(7)  Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. A tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának előmozdítására.
(7)  Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. E célból a tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak, továbbá biztosítják a megfelelő tájékoztatást és tanácsadást a megújuló, rendkívül energiahatékony alternatívákról, valamint a csere esetén rendelkezésre álló esetleges pénzügyi eszközökről és ösztönzőkről, előmozdítandó a régi fűtési rendszerek nagyobb arányú lecserélését és a megújuló energián alapuló megoldásokra való fokozott átállást az [épületek energiahatékonyságáról szóló, 2016/0381(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban.
Módosítás 159
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 8 bekezdés
(8)  A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával.
(8)  A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Az értékelés során külön ki kell térni az alacsony ökológiai kockázattal járó telepítésre alkalmas területek területi elemzésére, illetve figyelembe kell venni a kis léptékű háztartási projektekben rejlő lehetőségeket. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával.
Módosítás 160
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi szintű illetékes hatóságaik mobilitási és közlekedési tervei tartalmazzanak rendelkezéseket a megújuló energiaforrásokat felhasználó közlekedési módok integrációjáról és bevezetéséről.
Módosítás 161
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 9 bekezdés
(9)  A megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében a vállalatok között kötendő hosszú távú energia-adásvételi megállapodások adminisztratív jellegű akadályait a tagállamok megszüntetik.
(9)  A tagállamok a megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított energia vállalati ügyfelek általi vásárlásának szabályozási és adminisztratív jellegű akadályait és lehetőségeit a területükön, és egy támogató szabályozási és közigazgatási keretet hoznak létre a hosszú távú megújulóenergia-adásvételi megállapodások ösztönzése céljábólbiztosítva, hogy ezekre ne vonatkozzanak olyan aránytalan eljárások és díjak, amelyek nem tükrözik a költségeket. A megújulóenergia-adásvételi megállapodások megkötésével a 19. cikkel összhangban kiadott, ennek megfelelő mennyiségű származási garanciákat a vállalati ügyfél nevében törölni kell. Ez a támogató keret [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek része.
Módosítás 162
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz.
(2)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz. A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy az összes idevágó dokumentumot digitális formában nyújtsa be.
Módosítás 163
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben eljárási kézikönyvet tesz közzé a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket és a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket.
(3)  A vonatkozó információhoz való hozzáférés elősegítése érdekében az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont vagy a tagállam az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben egységes online információs platformot hoz létre, amely megmagyarázza az eljárásokat a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket, a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket és a megújulóenergia-közösségek projektjeit. Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy egynél több egyablakos hivatali kapcsolattartó pontot hoz létre, akkor az információs platform a kérelmezőt a kérelmével kapcsolatban illetékes kapcsolattartó ponthoz irányítja.
Módosítás 164
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől.
(4)  Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (4a) és (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől.
Módosítás 165
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az 50kW és 1MW közötti villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények esetén az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Különleges és megfelelően indokolt körülmények esetén ez az időkorlát három hónappal meghosszabítható.
A (4) és (4a) bekezdésben említett időtartamok nem érintik a bírósági fellebbezéseket és jogorvoslatokat és legalább a szóban forgó eljárások időtartamával meghosszabbíthatók.
A tagállamok biztosítják, hogy peren kívüli vitarendezési mechanizmus vagy egyszerű és hozzáférhető bírósági eljárások álljanak a kérelmezők rendelkezésére az engedélyezési eljárással, valamint a megújulóenergia-erőművek építésére és üzemeltetésére vonatkozó engedélyek kiadásával kapcsolatos jogviták rendezése céljából.
Módosítás 166
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe.
(5)  A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe. A [villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0379(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hálózathoz való hozzáférés és csatlakozás jogát fenntartsák az átalakított projektek számára legalább azokban az esetekben, amikor a kapacitás nem változik.
Módosítás 354
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)   A tagállamok engedélyezési és koncessziós eljárásaikon keresztül biztosítják, hogy 2022. december 31-ig az 1315/2013/EU rendelettel létrehozott törzshálózat („TEN-T törzshálózat”) útjai mentén lévő töltőállomások 90%-át nyilvánosan elérhető nagyteljesítményű töltőpontokkal szereljék fel az elektromos járművek számára. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e bekezdés hatályának a 25. cikk alá tartozó tüzelőanyagokra történő kiterjesztése céljából.
Módosítás 167
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz.
(1)  A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz.
Az első albekezdéstől eltérve a demonstrációs projektek és a 10,8 kW és 50 kW közötti villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények tekintetében az elosztórendszer-üzemeltető indokolt esetben úgy dönthet, hogy elutasítja az egyszerű értesítést vagy alternatív megoldást javasolhat. Ebben az esetben ezt az értesítést követő két héten belül kell megtennie és ekkor a kérelmező standard eljárás révén megvalósított csatlakozást kérhet. Amennyiben az elosztórendszer-üzemeltető a szóban forgó határidőn belül nem hoz negatív döntést, a létesítmény csatlakoztatható.
Módosítás 168
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz.
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, különösen az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott fogyasztókhoz, a saját megújulóenergia-fogyasztókhoz, megújulóenergia-közösségekhez, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz.
Módosítás 169
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok gondoskodnak az intelligens közlekedési rendszerekről és az összekapcsolt járművekről szóló tájékoztatásról az országúti biztonság, a forgalmi torlódások csökkenése és az üzemanyag-hatékonyság tekintetében mérhető előnyeivel kapcsolatosan.
Módosítás 170
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 6 bekezdés
(6)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó és/vagy képzési programokat dolgoznak ki a polgároknak a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos előnyökről és gyakorlati kérdésekről való tájékoztatása érdekében.
(6)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó vagy képzési programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy tájékoztassák a polgárokat jogaik aktív felhasználóként való gyakorlásának módjáról és a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos – műszaki és pénzügyi szempontokat is érintő – előnyökről és gyakorlati kérdésekről, ideértve a saját megújulóenergia-fogyasztás révén vagy a megújulóenergia-közösségek keretében való használatot is, valamint a tagállamok közötti együttműködési mechanizmusok és a határon átnyúló különféle együttműködési formák előnyeiről.
Módosítás 171
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A tagállamok biztosítják , hogy a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára. A származási garanciákat a tagállamok adják ki, és árverés útján értékesítik a piacon. Az árverések bevételeit a megújuló energiák támogatásának költségeibe kell visszaforgatni.
A tagállamok biztosítják , hogy a(z) ... [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően üzembe helyezett, megújuló forrásból energiát termelő létesítmények esetében a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára, kivéve, ha nem kerül sor kettős kompenzációra.
Kettős kompenzáció hiánya akkor vélelmezhető, ha:
a)  a pénzügyi támogatást pályázati eljárás keretében vagy értékesíthető zöld tanúsítvány rendszer révén ítélik oda;
b)  a származási garanciák piaci értékét közigazgatási szinten figyelembe veszik a pénzügyi támogatás mértékében; vagy
c)  a származási garanciát nem közvetlenül a termelő, hanem olyan szolgáltató vagy felhasználó rendelkezésére bocsátják, aki a megújuló energiát versenyhelyzetben vagy hosszú távú, vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodás keretében vásárolja.
A negyedik albekezdésben említettektől eltérő esetekben a tagállamok statisztikai okokból kibocsátják a származási garanciát és haladéktalanul törlik azt.
Módosítás 172
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  az energiaforrás, amelyből az energiát előállították, teljesítette-e a 26. cikkben említett fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat.
Módosítás 173
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – ii alpont
ii.  gáz; vagy
ii.  gáz, többek között hidrogén, vagy
Módosítás 174
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 8 bekezdés
(8)  Amennyiben egy energiaszolgáltatónak a 2009/72/EK irányelv 3. cikke alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt a származási garanciák bemutatásával kell megtennie . A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék.
(8)  Amennyiben egy energiaszolgáltatónak a 2009/72/EK irányelv 3. cikke alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt a származási garanciák bemutatásával kell megtennie . A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A (2) bekezdéssel összefüggésben, ha a villamos energiát megújuló energiaforrásokat hasznosító nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel állítják elő, csak egy származási garanciát kell kiadni, amely megadja mindkét jellemzőt. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék.
Módosítás 175
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében.
(1)  A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében. A szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők felelősek a gázhálózati infrastruktúra zökkenőmentes működéséért, ideértve annak karbantartását és rendszeres tisztítását is.
Módosítás 176
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.
(3)  Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, fenntartható biomasszát, a nagy hőszivattyúkban levő környezeti hőt, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből, valamint az ipari és egyéb forrásokból származó többlethőből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.
Módosítás 177
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként:
A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók megújulóenergia-fogyasztókká válhassanak. E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként:
Módosítás 178
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is;
a)  megkülönböztető vagy aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi és személyközi kereskedelmi megállapodások keretében is;
Módosítás 179
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  jogosultak legyenek a saját maguk által előállított, létesítményeiken belül maradó villamos energiát bármilyen illetéktől, díjtól vagy adótól mentesen fogyasztani;
Módosítás 180
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a b pont (új)
ab)  jogosultak legyenek a saját fogyasztásra megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményekkel kombinált villamosenergia-tároló rendszerek beszerelésére és működtetésére anélkül, hogy ennek fejében bármilyen díjat – beleértve a létesítményeiken belül maradó, tárolt villamos energiára vonatkozó adót vagy kettős hálózati díjat – kellene fizetniük;
Módosítás 181
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként legfeljebb 10 MWh/év, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh/év mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak; és
c)  ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként évente legfeljebb 10 MWh, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak, a termelőkapacitás hálózati csatlakozásának elosztórendszer-üzemeltetők általi felügyeletére és jóváhagyására létrehozott eljárások sérelme nélkül, a 15. és 18. cikknek megfelelően;
Módosítás 182
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a villamos energia piaci értékét tükröző ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért.
d)  olyan ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért, amely legalább a piaci értéknek megfelel, és amelynek megállapításakor figyelembe vehetik a hálózat, a környezet és a társadalom számára nyújtott hosszú távú értéket is, összhangban [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról] szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikke szerinti, az elosztott energiaforrások költség-haszon elemzésével.
Módosítás 183
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A tagállamok biztosítják, hogy a hálózatüzemeltetési és -fejlesztési költségek eloszlása méltányos és arányos legyen, valamint hogy tükrözze a saját termelés egész rendszerre kiterjedő hasznát, így a hálózatnak, a környezetnek és a társadalomnak nyújtott hosszú távú értéket is.
Módosítás 184
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik.
(2)  A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben, lakóövezetben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi, ipari vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy egyazon zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik.
Módosítás 185
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok értékelik az önellátás saját területükön meglévő akadályait, illetve az abban rejlő fejlesztési potenciált, annak érdekében, hogy támogató keretet hozzanak létre a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztásának előmozdítására és megkönnyítésére.
E támogató keret többek közt az alábbiakat tartalmazza:
a)  egyedi intézkedések annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztó, így az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott háztartások, illetve a szociális és bérlakásban élők számára is hozzáférhető legyen az önellátás;
b)  a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszközök;
c)  ösztönzők az épülettulajdonosok számára, hogy teremtsenek saját fogyasztási lehetőségeket a bérlők számára;
d)  a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztása előtt álló indokolatlan szabályozási akadályok felszámolása, többek közt a bérlők számára is.
Ez a támogató keret a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek része, összhangban [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
Módosítás 186
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 3 bekezdés
(3)  A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményeinek telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél.
(3)  A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményei hozzájárulása esetén harmadik fél tulajdonában is lehetnek, vagy azok telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél. Maga a harmadik fél nem tekinthető saját megújulóenergia-fogyasztónak.
Módosítás 187
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – -1 albekezdés (új)
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végső felhasználók, különösen a háztartási felhasználók, jogosultak legyenek megújulóenergia-közösségben való részvételre, anélkül, hogy végső felhasználói jogaikat elveszítenék, és anélkül, hogy velük szemben indokolatlan feltételeket támasztanának vagy számukra a megújulóenergia-közösségben való részvételt akadályozó vagy attól eltántorító eljárásokat írnának elő, feltéve, hogy magánválalkozások esetén azok részvétele nem minősül elsődleges kereskedelmi vagy szakmai tevékenységnek.
Módosítás 188
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek megkülönböztető vagy aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is.
Módosítás 189
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész
Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában, és a vállalkozás vagy szervezet megfelel az alábbiak közül legalább négy kritériumnak:
Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában.
Annak érdekében, hogy megújulóenergia-közösségnekminősüljön, a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületeiben a helyek legalább 51 %-át helyi tagok, azaz a helyi állami és magán-, társadalmi-gazdasági érdekkörök képviselői vagy az egyes polgárok számára kell fenntartani.
Ezenkívül a megújulóenergia-közösségnek az alábbiak közül legalább három kritériumnak meg kell felelnie:
Módosítás 190
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy megújuló energiákkal foglalkozó kis-és középvállalkozások;
a)  részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy a kis-és középvállalkozásokat;
Módosítás 191
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51 %-a természetes személy;
b)  a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51%-a természetes személy vagy állami szerv;
Módosítás 192
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c)  a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;
c)  a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi állami és magán-, társadalmi-gazdasági érdekkörök képviselőit vagy az egyes polgárokat;
Módosítás 193
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
d)  a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületében a helyek legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;
törölve
Módosítás 194
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A tagállamok nyomon követik e kritériumok alkalmazását és intézkedéseket hoznak a visszaélések és a versenyre gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében.
Módosítás 195
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait.
(2)  A tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait, biztosítva a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők közötti egyenlő versenyfeltételeket.
Módosítás 196
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok értékelik a saját területükön lévő megújulóenergia-közösségek fejlesztésének meglévő akadályait és lehetőségeit, hogy támogató keretet hozhassanak létre a megújulóenergia-közösségek számára a megújuló energia termelésében, fogyasztásában, tárolásában és értékesítésében való részvétel előmozdítására és megkönnyítésére.
E támogató keret a következőket tartalmazza:
a)  célkitűzések és konkrét intézkedések, amelyek segítik az állami hatóságokat abban, hogy lehetővé tegyék a megújulóenergia-közösségek fejlesztését és a közvetlen részvételt;
b)  egyedi intézkedések annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztó, így az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott háztartások, illetve a szociális és bérlakásban élők is részt vehessenek megújulóenergia-közösségekben;
c)  a finanszírozáshoz és az információhoz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszközök;
d)  szabályozási és kapacitásépítési támogatás az állami hatóságok számára a megújulóenergia-közösségek létrehozásában;
e)  a megújulóenergia-közösségek előtt álló indokolatlan szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolása;
f)  az energiaközösségben részt vevő fogyasztókkal szembeni egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítását célzó szabályok, amelyek az elosztó hálózatokhoz csatlakozó fogyasztók védelemével egyenértékű fogyasztóvédelmet garantálnak.
Ez a támogató keret az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek részét képezi, összhangban [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
Módosítás 197
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés
(1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 1 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát.
(1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 2 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát. Amennyiben egy tagállam képtelen elérni ezt az arányt, ezt nyilvánosságra kell hoznia, és a meg nem felelést indokolnia kell a Bizottság felé. A tagállamok a legjobb rendelkezésre álló technológiákat részesítik előnyben.
Módosítás 198
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a fűtési és hűtési célra szánt megújulóenergiaforrás-ellátás részarányának és azok előírt éves növekedésének kiszámításánál a tagállamok:
a)  bármely adott évben elért növekedéssel úgy számolhatnak, mintha azt az előző két év vagy a következő két év bármelyike során érték volna el részben vagy egészben, a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti időszakban;
b)  a hulladékhőt és a hulladék hűtőhatást az éves növekedés 50%-ig beszámíthatják az (1) bekezdés szerinti évi növekedésükbe;
c)  amennyiben a fűtési és hűtési ágazatban 50% és 80% között van a megújuló energia és a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források aránya, a növekedést évi 1 százalékpontra csökkentik;
d)  meghatározhatják saját éves növekedési szintjüket, ideértve azt is, hogy alkalmaznak-e felső határt a b) pont szerinti hulladékhő és hulladékhűtőhatás tekintetében attól az évtől kezdve, amelynek során a fűtési és hűtési ágazatban a megújuló energia és a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források aránya meghaladja a 80%-ot.
Módosítás 199
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölhetik és hirdethetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez.
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölik és hirdetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez.
Módosítás 200
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  Az (1) bekezdésben előírt növekedés elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével:
(3)  Az (1) bekezdésben előírt növekedés többek közt elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével:
Módosítás 201
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a megújuló erőforrásokból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába;
a)  a megújuló erőforrásokból vagy hulladékhőből és hulladék hűtőhatásból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába;
Módosítás 202
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban;
b)  közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata vagy hulladékhő és hulladék hűtőhatás használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban;
Módosítás 203
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca)  egyéb, azonos hatású szakpolitikai intézkedések az (1) vagy az (1a) bekezdésben meghatározott éves növekedés elérése érdekében.
Módosítás 204
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  a fenti a)–b) pontokban említett intézkedések végrehajtása során a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy az intézkedéseket oly módon kell kialakítani, hogy azok valamennyi fogyasztó számára hozzáférhetőek legyenek, különös tekintettel azokra az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott háztartásokra, amelyek máskülönben – elegendő kezdőtőke hiányában – nem tudnának élni az intézkedések nyújtotta lehetőségekkel.
Módosítás 205
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a fűtésre és hűtésre használt, hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia mennyisége;
Módosítás 206
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 5 bekezdés – c pont
c)  a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya; és
c)  a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia és hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás aránya; és
Módosítás 207
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek a tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal.
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek az évente vagy kérésre nyújtandó tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal.
Módosítás 208
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és vagy maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával, vagy válthassanak egy másik, a (4) bekezdésben említett rendszerhez hozzáférő szolgáltatóra.
(2)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t jelenleg vagy a következő öt éven belül beruházási terveiknek megfelelően nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával.
Módosítás 209
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódást, illetve a szolgáltatóváltás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon.
(3)  A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon.
Módosítás 210
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. Ez a megkülönböztetésmentes hozzáférés lehetővé teszi, hogy az említett forrásokból származó fűtést vagy hűtést a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetőjétől eltérő szolgáltatók közvetlenül nyújthassák a távfűtési vagy -hűtési hálózathoz csatlakozott fogyasztók számára.
(4)  A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás a tagállam illetékes hatósága által meghatározott megkülönböztetésmentes kritériumok alapján megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. E kritériumok kialakítása során figyelembe kell venni a szóban forgó intézkedések gazdasági és technikai megvalósíthatóságát a távfűtési és -hűtési rendszerek üzemeltetői és a csatlakoztatott fogyasztók számára.
Módosítás 211
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 5 bekezdés
(5)   Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne.
(5)   Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:
a)  a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd, vagy a hozzáférés veszélyeztetné a távfűtési rendszer biztonságos üzemeltetését;
b)  a rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott „hatékony távfűtési/távhűtési rendszernek” minősül;
c)  a hozzáférés biztosítása túlzott fűtési vagy hűtési árnövekedést eredményezne a végső fogyasztók számára ahhoz képest, hogy mennyibe kerülne annak a fő helyi hőszolgáltatásnak a használata, amellyel a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia versenyezne.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne, ideértve az intézkedések gazdasági következményeit is.
Módosítás 212
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, hulladék hő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált.
(6)  Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett átfogó értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. bekezdése szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált.
Módosítás 213
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 7 bekezdés
(7)  A hálózatról való lekapcsolódás vagy a szolgáltatóváltás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges.
(7)  A hálózatról való lekapcsolódás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges.
Módosítás 214
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 8 bekezdés
(8)  A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább kétévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek.
(8)  A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább négyévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek.
Módosítás 215
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 9 bekezdés
(9)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok.
(9)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok.
Módosítás 216
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák.
A megújuló energiaforrásokból származó energia teljes energiafogyasztáson belüli legalább 12%-os részarányára vonatkozóan a 3. cikkben említett cél elérése érdekében 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák.
Módosítás 217
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 6,8 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot.
Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 10 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot.
A kizárólag villamos energiát mint üzemanyagot, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáz halmazállapotú, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagokat szállító üzemanyag-szolgáltatóknak nem kell eleget tenniük a fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok minimális részesedésére vonatkozó előírásoknak.
Módosítás 218
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – a pont
a)  a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni;
a)  a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni;
Módosítás 219
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 1 bekezdés
b)  a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.
b)  a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, az újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.
Módosítás 220
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 2 bekezdés
A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál, és a légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 1,2-vel szorzott értékének kell tekinteni;
A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál.
A tagállamok indokolt esetben módosíthatják a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokra megállapított korlátozást, figyelembe véve az alapanyagok rendelkezésre állását. Minden módosítást a Bizottságnak kell jóváhagynia.
A légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 2-vel és 1,2-vel szorzott értékének, a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló forrásból előállított villamos energia hozzájárulását pedig energiatartalmuk 2,5-tel szorzott értékének kell tekinteni.
Módosítás 221
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok az e cikk szerinti kötelezettségek betartását célzó nemzeti szakpolitikáikat az üvegházhatású gázok kibocsátásának megtakarítására irányuló kötelezettségként is kialakíthatják, és e szakpolitikákat a hulladékalapú fosszilis tüzelőanyagokra is alkalmazhatják, feltéve hogy ez nem hat a körforgásos gazdaság célkitűzései ellen, és hogy teljesül a megújuló energiaforrásokból származó energia (1) bekezdés szerinti részaránya.
Módosítás 223
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell.
(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni, feltéve, hogy elegendő bizonyíték van arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiegészítő jellegű. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezen irányelv kiegészítése érdekében a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el módszertan létrehozása céljából, ideértve egy olyan módszertant is, amelynek segítségével a tagállamok a kiegészítő jelleg bizonyítása érdekében megállapíthatják kiindulási értékeiket.
Módosítás 224
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az első albekezdéstől eltérve a villamos energia részesedésének az (1) bekezdés alkalmazásában történő meghatározásához a megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményhez való közvetlen kapcsolódásból közúti járművek számára biztosított villamos energia esetében az említett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származónak kell tekinteni. Ehhez hasonlóan a megújuló forrásból származó villamos energiára vonatkozó, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás alapján beszerzett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származónak kell tekinteni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát minden esetben törölni kell.
Módosítás 225
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – a pont – 1 bekezdés
amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell.
Amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energia részesedésének meghatározásához a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos nemzeti részarányát lehet figyelembe venni. Törölni kell a 19. cikknek megfelelően kiadott, megfelelő mennyiségű származási garanciát.
Módosítás 226
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok létrehoznak egy olyan adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, és megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is.
A Bizottság létrehoz egy olyan uniós adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, ideértve a villamos energiát is. A tagállamok megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is.
Módosítás 227
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A nemzeti adatbázisokat össze kell kötni egymással, hogy az üzemanyagok tagállamok közötti mozgásai nyomon követhetők legyenek. A nemzeti adatbázisok kompatibilitásának biztosítása érdekében a Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit.
A Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit.
Módosítás 228
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok a nemzeti adatbázisokban szereplő információkról összesített formában tesznek jelentést, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet VII. mellékletével összhangban.
(5)  A tagállamok jelentést tesznek az összesített információkról, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletével összhangban. A Bizottság az adatbázisban szereplő információkat évente, összesített formában közzéteszi.
Módosítás 229
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében.
(6)  A Bizottság ezen irányelv kiegészítése érdekében a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a kereskedelmi felhasználás és/vagy értékesítés céljára történő termékgyártás vagy -előállítás elkerülhetetlen, nem szándékos következményeként kibocsátott gáznemű anyagokból származó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében.
Módosítás 230
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és előmozdítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására.
(7)  Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és biztosítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. Az értékelés azt is elemzi, hogy az e cikkben foglalt rendelkezések hatékonyan megakadályozzák-e a megújuló energia kétszeres beszámítását. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására. A módosított kötelezettségek legalább olyan szinteket tartanak fenn, amelyek megfelelnek a fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó, telepített vagy 2025-ben építés alatt álló kapacitásnak.
Módosítás 231
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(1)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat :
(1)  Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat az Unió területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat:
Módosítás 232
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság.
c)  a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság, beleértve az adóügyi ösztönzőket is.
Módosítás 323
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomassza-tüzelőanyagoknak azonban csak a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokhoz figyelembe vegyék. Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel.
A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomassza-tüzelőanyagoknak csak a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokhoz figyelembe vegyék. Hulladékból és maradványanyagokból való, a 2008/98/EK irányelv által szabályozott előállításuknak azonban összhangban kell állnia a hulladékhierarchia 2008/98/EK irányelvben meghatározott elvével. Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel.
Módosítás 234
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból, ha az üzemeltetők intézkedéseket hoztak a talajminőséget és a talaj széntartalmát érintő negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében. Az ezen intézkedésekre vonatkozó információkról a 27. cikk (3) bekezdése alapján jelentést kell tenni.
Módosítás 235
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20 MW tüzelőanyag-kapacitású, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 2,0 MW tüzelőanyag-kapacitást előállító létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat.
A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 2 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat.
Módosítás 236
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő vagy egyéb fás terület, amely nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy amelynek magas fokú biodiverzitását az illetékes hatóság megállapította, kivéve ha bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett környezetvédelmi célokkal;
Módosítás 237
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont – bevezető rész
c)  egy hektárnál nagyobb kiterjedésű nagy biodiverzitású gyepterület:
c)  nagy biodiverzitású gyepterület, beleértve a fás réteket és legelőket is:
Módosítás 238
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont – ii alpont
ii.  a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, és az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású , kivéve, ha a nagy biodiverzitású gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges.
ii.  a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású, kivéve, ha a nagy biodiverzitású gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges.
Módosítás 239
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett , mezőgazdasági biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt.
(4)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, mezőgazdasági biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt, kivéve, ha ellenőrizhető módon bizonyítják, hogy a nyersanyag termelése és betakarítása nem jelenti korábban lecsapolatlan területek lecsapolását.
Módosítás 240
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek:
(5)  Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek:
a)  az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:
a)  az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:
i.  a kitermelés hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély feltételei szerint zajlik;
i.  a kitermelés nemzeti vagy regionális szinten, hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély vagy a kitermelési jogot igazoló, ezzel egyenértékű dokumentum feltételei szerint zajlik;
ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;
ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;
iii.  a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok védelmet élveznek;
iii.  a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása érdekében vagy természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az érintett illetékes hatóság által kijelölt területek többek között a vizes élőhelyeken és tőzeglápokon – védelmet élveznek;
iv.  az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik; és
iv.  a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzésének a figyelembevételével végzik, a negatív hatások minimalizálása érdekében; és
v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét;
v.  a kitermelés fenntartja vagy javítja az erdők hosszú távú termelékenységét nemzeti vagy régiós szinten;
b)  amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:
b)  amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az ellátási alapszinten olyan további információkat szolgáltatnak a jogszerűségről és az erdőgazdálkodási gyakorlatról, amelyek biztosítják, hogy:
i.  az erdei biomasszát törvényes engedély alapján termelték ki;
i.   a kitermelés a kitermelési engedélyre irányuló eljárás vagy a törvényes kitermelési jogot igazoló, ezzel egyenértékű nemzeti vagy regionális dokumentum feltételeinek megfelelően zajlik;
ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;
ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;
iii.  a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok azonosításra kerülnek és védelmet élveznek;
iii.  a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása érdekében vagy természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az érintett illetékes hatóság által kijelölt területek többek között a vizes élőhelyeken és tőzeglápokon – védelmet élveznek;
iv.  az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik;
iv.   a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzésének a figyelembevételével végzik; a környező területekre is figyelemmel, amennyiben azokra a kitermelési tevékenység hatással van;
v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét.
v.  a kitermelés fenntartja vagy javítja az erdők hosszú távú termelékenységét nemzeti vagy régiós szinten; és
vi.  olyan környezet- és természetvédelmi rendeletek vagy intézkedések vannak érvényben, amelyek összhangban állnak a vonatkozó uniós környezet- és természetvédelmi normákkal.
Módosítás 241
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – ii pont
ii.  olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását;
ii.  olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását, valamint hogy a földhasználati ágazaton belül a kibocsátások ne haladják meg az elnyelést;
Módosítás 242
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését.
Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az ellátási alapszinten olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését vagy növelését.
Módosítás 243
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban meghatározhatja azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek.
A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján 2021. január 1. napjáig köteles meghatározni azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek.
Módosítás 244
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés – 4 albekezdés
2023. december 31-ig a Bizottság felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására.
2023. december 31-ig a Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására a 2030 utáni időszakra vonatkozóan.
Módosítás 245
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – a pont
a)  a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %;
a)  a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok, és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %;
Módosítás 246
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – b pont
b)  a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %;
b)  a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %;
Módosítás 247
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – c pont
c)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 70 %;
c)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 65 %;
Módosítás 248
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – d pont
d)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 80 %, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 85 %.
d)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 70%, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 80%.
Módosítás 249
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében az e bekezdésben előírtnál nagyobb megtakarítást is megállapíthatnak.
Módosítás 297 és 356
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés
A legalább 20MW tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik. Az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak a [3 years from date of adoption of this Directive] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a [3 years from date of adoption of this Directive]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra.
A legalább 20 MW tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az e cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik, vagy ha csak olyan, villamos energiára épülő létesítményekben termelik, amelyek legalább 40%-os nettó elektromos hatásfokot érnek el és nem használnak fel fosszilis tüzelőanyagokat. Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak a [3 évvel ezen irányelv elfogadásának dátumát követően] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az e cikk (1) bekezdésének (1) bekezdés c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a ... [1 évvel ezen irányelv elfogadásának dátumát követően]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra.
Módosítás 251
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 8 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
Az első albekezdés nem alkalmazandó az olyan létesítményekből származó villamos energiára, amelyek esetében nincsen előírva a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 14. cikke szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés alkalmazása, feltéve, hogy ezek a létesítmények kizárólag maradványokból, normális üzemi feltételek mellett előállított biomassza-tüzelőanyagot alkalmaznak.
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Módosítás 252
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig és azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára az Unióban felhasznált bio-tüzelőanyagok által többek között az élelmiszer, takarmány és más anyagok termelésére, valamint az Unión belüli illetve harmadik országbeli gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságra gyakorolt hatásokról és azok előnyeiről.
Módosítás 253
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 8 b bekezdés (új)
(8b)  Az e cikk (1)–(8a) bekezdéseitől eltérve, figyelemmel a legkülső területeknek az EUMSZ 349. cikkében rögzített sajátosságaira, az irányelv 26. cikke nem alkalmazandó e régiókra. A Bizottság ... [a jelen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amely az üvegházhatású gázok fenntarthatóságával kapcsolatos és e gázok használatának csökkentésére irányuló kritériumokat határoz meg a legkülső régiók tekintetében. E kritériumok figyelembe veszik a helyi sajátosságokat. A legkülső régiók számára lehetővé kell tenni, hogy ki tudják használni erőforrásaik teljes potenciálját, a fenntarthatóság szigorú kritériumainak tiszteletben tartása mellett, annak érdekében, hogy fokozzák a megújuló energia termelését és megerősítsék energiafüggetlenségüket.
Módosítás 255
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  megengedi az eltérő fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok összekeverését például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen ;
a)  megengedi az eltérő fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok összekeverését például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen, feltéve, hogy az egyes szállítmányok megfelelnek a 26. cikkben rögzített követelményeknek, és megfelelő rendszerek működnek az egyes szállítmányok megfelelőségének mérésére és nyomon követésére;
Módosítás 256
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A határokon átnyúló kereskedelem és a fogyasztók rendelkezésére bocsátás elősegítése érdekében a hálózatba betáplált megújuló energia eredetigazolásának tartalmaznia kell a fenntarthatósági kritériumokra és a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében rögzített üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarításra vonatkozó tájékoztatást, és elkülönítve is továbbítható.
Módosítás 257
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki;
a)  amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki, amennyiben a keveréket alkotó valamennyi szállítmány megfelel a 26. cikkben rögzített követelményeknek;
Módosítás 258
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán , és hogy kérésre bocsássák a tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát.
(3)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán , és hogy kérésre bocsássák a tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak, ideértve annak ellenőrzését is, hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a 26. cikk (2)–(7) bekezdései szerinti hulladékká vagy maradékanyaggá váljon. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát.
Módosítás 259
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkoznak.
Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkoznak. A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok földrajzi származására vonatkozó információkat a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 260
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok szállítmányai megfelelnek a 26. cikk (2),(3), (4) , (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az erdőgazdasági üzem szintjén rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.
(4)  A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok szállítmányai megfelelnek a 26. cikk (2),(3), (4) , (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az ellátási alapszinten rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.
Módosítás 261
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
Elsősorban annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint a csalás megelőzése érdekében a Bizottság pontosan meghatározhatja többek között a független , megbízható és átlátható auditra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Ezt a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.
Elsősorban annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint a csalás megelőzése érdekében a Bizottság pontosan meghatározhatja többek között a független , megbízható és átlátható auditra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Ezt a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat. Amennyiben valamely tagállam az önkéntes rendszer működésével kapcsolatos aggályt vet fel, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a kérdést, és megfelelő intézkedést kell hoznia.
Módosítás 262
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  A Bizottság bármikor, illetve valamely tagállam kérésére ellenőrizheti a fenntarthatósági kritériumok teljesítésével vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésével kapcsolatban az Unió piacán működő gazdasági szereplők által szolgáltatott információk megbízhatóságát.
Módosítás 263
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Azoknak az alapanyagoknak, amelyek termesztése a földhasználat közvetlen megváltozását okozta, azaz az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák megváltozását: erdőterület, gyepterület, vizes élőhely, település vagy egyéb terület változása szántóterületté vagy évelő növényekkel borított szántóterületté, és amelyek esetében a közvetlen földhasználat-változtatás kibocsátási értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontja szerint számítják, a földhasználat közvetett megváltozásából adódó becsült kibocsátását nullának tekintik.
Módosítás 264
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat.
(2)  A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági és erdőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat.
Módosítás 265
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság – a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a mezőgazdasági biomassza alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett.
(4)  A Bizottság – a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a mezőgazdasági és erdőgazdasági biomassza alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett.
Módosítás 266
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. és a VI. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – beillessze vagy kiigazítsa bioüzemanyag- , folyékony bio-energiahordozó- és biomassza-tüzelőanyag- előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében és a VI. melléklet B. részében meghatározott módszertan módosítását is.
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. és a VI. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – a legújabb technológiai fejlődés és tudományos eredmények alapján beillessze vagy kiigazítsa a bioüzemanyag-, folyékony bio-energiahordozó- és biomasszatüzelőanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében és a VI. melléklet B. részében meghatározott módszertan módosítását is.
Módosítás 267
Irányelvre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint az ezek előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.
(1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint a megújuló energia ezekből és egyéb forrásokból történő előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat, műholdak által szolgáltatott adatokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra és más konkurens anyagok használatára gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.
Módosítás 268
Irányelvre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a a 7. cikk (5) bekezdésében , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal.
Módosítás 269
Irányelvre irányuló javaslat
32 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja ,  a 7. cikk (5) bekezdésében,   a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében  és a  28. cikk  (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 270
Irányelvre irányuló javaslat
I a melléklet (új)
Ia. melléklet
1.   A 2030-ra vonatkozó tagállami célkitűzések az alábbi, százalékpontban kifejezett elemek összegéből állnak:
a)   az I. mellékletben megállapított, 2020-ra vonatkozó kötelező tagállami nemzeti célkitűzés;
b)   átalányalapú hozzájárulás ("Cátalány");
c)   az egy főre jutó GDP összegén alapuló hozzájárulás ("CGDP”);
d)   potenciál alapú hozzájárulás ("Cpotenciál");
e)   a tagállam összekapcsoltsági szintjét tükröző hozzájárulás ("Cösszakapcsoltság").
2.   A Cátalány értéknek minden tagállam esetében azonosnak kell lennie. A tagállamok Cátalány hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.
3.   A CGDP hozzájárulást az Unió átlagához viszonyított, egy főre jutó GDP index alapján osztják fel a tagállamok között, ahol az egyes tagállamok vonatkozásában az index felső értékhatárát az uniós átlag 150%-ában határozzák meg. A tagállamok CGDP hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.
4.   A Cpotenciál hozzájárulást a megújuló energiaforrások PRIMES EUCO3535 forgatókönyvben található 2030. évi tagállami arányai és az adott tagállam 2020-ra vonatkozó kötelező nemzeti célja közötti különbség alapján osztják fel a tagállamok között. A tagállamok Cpotenciál hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.
5.  A CInterco hozzájárulást az EU átlagához viszonyított, villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságára vonatkozó részesedési index alapján osztják fel a tagállamok között, ahol az egyes tagállamok vonatkozásában az index felső értékhatárát az uniós átlag 150%-ában határozzák meg. A tagállamok CInterco hozzájárulásai együttesen az EU 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 10%-át teszik ki.
Módosítás 271
Irányelvre irányuló javaslat
V melléklet – C rész – 3 bekezdés – -a pont – képlet
MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B /E F(t))
MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B) /E F(t)
Módosítás 272
Irányelvre irányuló javaslat
V melléklet – C rész – 15 bekezdés
15.  A szén leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításoknak , eccr közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO2 leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt . az energia- vagy a közlekedési ágazatban használják,
15.  A szén leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításokba (eccr) csak az olyan CO2-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban.
Módosítás 319
Irányelvre irányuló javaslat
VI melléklet – B rész – 3 bekezdés – a pont 1 képlet
MEGTAKARÍTÁS = (E-F(t) – EB(t)/ E-F (t)
MEGTAKARÍTÁS = (E-F(t) – EB(t))/ E-F (t)
Módosítás 273
Irányelvre irányuló javaslat
VII melléklet – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 1 franciabekezdés
–  Qhasznos = a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe,
–  Qhasznos = a hőszivattyúból származó, fűtés és hűtés előállítására használt teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe,
Módosítás 274
Irányelvre irányuló javaslat
IX melléklet – A rész – b pont
b)  Vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a külön gyűjtött háztartási hulladék, amelyre a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célértékek vonatkoznak;
törölve
Módosítás 284 és 311
Irányelvre irányuló javaslat
IX melléklet – B rész – c pont
c)  A cukornád vagy cukorrépa cukorrá való feldolgozásának melléktermékeként keletkező melasz, feltéve, hogy a cukor kivonása során betartották a legkorszerűbb ipari szabványokat.  
törölve
Módosítás 312
Irányelvre irányuló javaslat
X melléklet – A rész
A. rész: [...]
törölve

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0392/2017).

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 27.Jogi nyilatkozat