Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2514(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0043/2018

Viták :

PV 18/01/2018 - 4.2
CRE 18/01/2018 - 4.2

Szavazatok :

PV 18/01/2018 - 6.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0014

Elfogadott szövegek
PDF 274kWORD 55k
2018. január 18., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Vu Gan, Hszie Jang, Li Ming-cse, Tasi Vangcsuk és Csöki tibeti szerzetes, emberi jogi aktivisták ügyei
P8_TA(2018)0014RC-B8-0043/2018

Az Európai Parlament 2018. január 18-i állásfoglalása Vu Gan, Hszie Jang, Li Ming-cse, Tasi Vangcsuk és Csöki tibeti szerzetes, emberi jogi aktivisták ügyeiről (2018/2514(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 25. ülésszaka tekintetében az EU prioritásairól szóló 2014. március 13-i(1), az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló 2015. december 16-i(2), a Gui Minhai, a Kínában bebörtönzött kiadó ügyéről szóló 2016. november 24-i(3), a Larung Gar Tibeti Buddhista Akadémia és Ilham Tohti ügyéről szóló 2016. december 15-i(4) és a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po és Li Ming-cse ügyéről szóló, 2017. július 6-i állásfoglalásaira(5),

–  tekintettel a 2003-ban elindított EU–Kína stratégiai partnerségre, valamint az Európai Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2016. június 22-i, „A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című közös közleményére,

–  tekintettel a 2017. június 1–2-án Brüsszelben tartott EU–Kína csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az új nemzetbiztonsági törvénynek a Kínai Nemzeti Népi Kongresszus állandó bizottsága általi, 2015. július 1-jei elfogadására, és a külföldi nem kormányzati szervezetek igazgatásáról szóló új törvény második tervezetének 2015. május 5-i közzétételére,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot, valamint 4. cikkére, amely biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait,

–  tekintettel az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott, 1995-ben indított párbeszédre és a párbeszéd 2017. június 22-én és 23-án Brüsszelben tartott 35. fordulójára,

–  tekintettel arra, hogy az Európai Parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díját 1996-ban Vej Csing-sengnek, 2008-ban pedig Hu Csiának ítélték oda,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) külügyért és biztonságpolitikáért/az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős szóvivőjének 2017. december 27-i nyilatkozatára a Vu Gant és Hszie Jangot sújtó kínai ítéletekről,

–  tekintettel az Európai Unió küldöttségének az emberi jogok nemzetközi világnapja alkalmából tett, 2017. december 8-i helyi nyilatkozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1966. december 16-án kelt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az egyetemes emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és tiszteletben tartása az EU és Kína között régóta fennálló kapcsolat középpontjában kell hogy maradjon, összhangban az EU-nak pontosan ezen értékek külső fellépései során való fenntartására irányuló kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon kifejezett szándékával, hogy saját fejlesztési és nemzetközi együttműködésében ugyanezeket az értékeket érvényesíti;

B.  mivel azóta, hogy Hszi Csin-ping elnök hatalomra került, az emberi jogok helyzete Kínában tovább romlott, a kormány erőszakosabban lép fel a békés ellenállással, a véleménynyilvánítás szabadságával és a vallásszabadsággal, valamint a jogállamisággal szemben; mivel a kínai hatóságok több száz emberijog-védőt, jogászt és újságírót vettek őrizetbe és vontak eljárás alá;

C.  mivel 2017. december 26-án egy tiencsini bíróság nyolc év börtönbüntetésre ítélte Vu Gan aktivistát az államhatalom felforgatásának vádjával; mivel Vu Gan rendszeresen kampányolt mind offline, mind online a kormány hatalommal való visszaélésének érzékeny témáiról; mivel ügyvédje szerint Vu Gan elutasította a hatóságokkal való megállapodást, amely szerint büntetését felfüggesztették volna, ha bűnösnek vallja magát;

D.  mivel ugyanezen a napon Hunanban Hszie Jang emberi jogi jogászt is elítélték, de mivel korábban bűnösnek vallotta magát az államhatalom felforgatásának vádjában, mentesítették a büntetőjogi szankciók alól; mivel Vu Gant hónapokkal korábban tartóztatták le egy emberi jogi jogászok és jogvédők ellen irányuló, korábban nem látott mértékű, erőszakos fellépéssorozat keretében 2015-ben, melynek során országszerte több száz embert, köztük Hszie Jangot is kikérdeztek vagy hetekig fogva tartottak; mivel vannak olyan állítások, melyek szerint vallatói Hszie Jangot megkínozták, megverték és megfenyegették;

E.  mivel 2017. november 28-án a jüejangi középfokú bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte Li Ming-cse demokráciáért küzdő aktivistát, miután bűnösnek találták az államhatalom felforgatásának vádjában, és Kínában minden politikai jogától megfosztották két évre; mivel valószínű, hogy Li Ming-cse nyilvános beismerő vallomását a kínai hatóságok nyomására adta elő; mivel Li Ming-cse 2017. március 19-én eltűnt, miután Makaóról átkelt a kínai Kuangtung tartomány Csuhaj nevű városába;

F.  mivel Tasi Vangcsuk tibeti üzlettulajdonost és nyelvjogi aktivistát 2016. január 27-én őrizetbe vették, miután megjelent a New York Times videójában és kiállt amellett, hogy a tibetiek anyanyelvükön tanulhassanak; mivel 2016 márciusában Tasi Vangcsukot „szeparatizmusra való felbujtással” vádolták és akár 15 év börtönre is ítélhetik, holott egyértelműen elmondta az újságoknak, hogy nem szólított fel Tibet függetlenségére;

G.  mivel 2015-ben a szecsuáni Szöta megyében található Purbu kolostor Csöki nevű tibeti szerzetesét azért börtönözték be, mert megünnepelte a száműzött szellemi vezető, a dalai láma születésnapját; mivel a vádemelést követően Csökit rövid ideig a Ganzi tartománybeli Kangding megye egyik börtönében tartották fogva, végül pedig a szecsuáni Mianjang börtönébe zárták négy évre; mivel médiaforrások szerint Csökinek veseproblémái, sárgasága és egyéb egészségügyi problémái vannak, melyek a fogva tartás miatt romlottak;

H.  mivel az emberi jogi jogászok továbbra is megfélemlítéssel és börtönbüntetéssel szembesülnek, mint például a híres Li Jü-Han jogász esetében, aki 2017. novembere óta el van különítve, és Vang Csüan-csang esetében, akit 2015 júliusában tartóztattak le és több mint 800 napja tartják minden érintkezési lehetőségtől elzárva, és a jelentések szerint meg is kínozták; mivel a petíciókat benyújtó emberijog-védők, akik elutaznak a nagyobb városokba, hogy helyi kérdéseket vessenek fel, őrizetbe vétellel és börtönbüntetéssel néznek szembe, mint Li Hsziao-Ling, akit 2017 júniusa óta tartanak fogva, miközben komoly zöld hályogja van; mivel a petíciók benyújtóinak platformot biztosító emberijog-védőket és más emberijog-védőket, például Ding Ling-csét, Liu Fej-jüét és Csen Csang-huát is őrizetbe vették;

I.  mivel a kínai kormány új törvényeket fogadott el, köztük az állambiztonsági törvényt, a terrorelhárítási törvényt, a kiberbiztonsági törvényt és a külföldi nem kormányzati szervezetek igazgatásáról szóló törvényt, melyek a nyilvános aktivizmust és a kormány békés kritizálását állambiztonsági fenyegetésként állítják be, megerősítik a cenzúrát, a magánszemélyek és társadalmi csoportok felügyeletét és ellenőrzését és elrettentik a magánszemélyeket attól, hogy az emberi jogokért kampányoljanak;

J.  mivel az uniós stratégiai keretben és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervben a Tanács kötelezettséget vállal a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítására külső fellépése kivétel nélkül valamennyi területén, és arra, hogy az emberi jogokat helyezi a harmadik országokkal, köztük a stratégiai partnereivel fennálló kapcsolatai középpontjába;

1.  továbbra is komolyan aggódik amiatt, ahogy a kínai kormány hozzááll az emberijog-védőkhöz, az emberi jogi aktivistákhoz és jogászokhoz; emlékezteti Kínát globális hatalomként való felelősségére és felszólítja a pekingi hatóságokat, hogy minden körülmények között biztosítsák az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Kína által aláírt vagy megerősített más nemzetközi emberi jogi eszközökkel összhangban; ezenkívül sürgeti a pekingi hatóságokat, hogy vessenek véget a emberijog-védők Kínában való mindennemű zaklatásának, hogy akadályoztatástól mentesen végezhessék dolgukat;

2.  sürgeti a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül engedjenek szabadon minden emberi jogi munkájáért fogva tartott emberijog-védők, emberi jogi aktivistát, jogászt, újságírót és petíciót benyújtó személyt, továbbá vessenek véget az ellenük irányuló ellenséges fellépésnek, melyet őrizetbe vétel, bírósági zaklatás és megfélemlítés útján követnek el;

3.  felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedje szabadon Vu Gant, akit kizárólag a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához való jogának békés gyakorlása miatt börtönöztek be, és hogy szabadon bocsátásáig biztosítsa, hogy rendszeresen és korlátozásoktól mentesen találkozhat családjával és a saját maga választotta ügyvédekkel, továbbá hogy nem vetik alá kínzásnak és a bántalmazás egyéb formáinak; felszólít a Kínában elkövetett kínzások haladéktalan, hatékony és pártatlan kivizsgálására, és arra, hogy a felelősöket állítsák bíróság elé;

4.  hangsúlyozza, hogy ki kell vizsgálni a Hszie Jang kínzására vonatkozó állításokat;

5.  felszólítja a kínai kormányt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon Li Ming-csét, és szabadon bocsátásáig biztosítson számára védelmet a kínzásoktól és a bántalmazás egyéb formáitól, biztosítson számára találkozási lehetőséget családjával, az általa választott ügyvédekkel, továbbá biztosítson számára megfelelő orvosi ellátást;

6.  mélységes aggodalmának ad hangot Tasi Vangcsuk letartóztatása és azóta is tartó fogva tartása, valamint tanácsadáshoz való korlátozott joga, az ellene való bizonyítékok hiánya és a büntetőjogi vizsgálat szabálytalanságai miatt; követeli Tasi Vangcsuk azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását;

7.  felszólítja a kínai hatóságokat Csöki tibeti szerzetes haladéktalan és feltétel nélküli szabadon bocsátására; sürgeti a kínai kormányt, hogy tegyék lehetővé rokonai és az általa megválasztott ügyvédek számára látogatását, és különösen azt, hogy biztosítsanak számára megfelelő egészségügyi ellátást;

8.  felszólítja a kínai kormányt, hogy tartsa tiszteletben saját alkotmányát, különösen annak a nemzeti kisebbségeket védő 4. cikkét; a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a felvonulási és a tüntetési szabadságot védő 35. cikkét; a vallási meggyőződés szabadságához való jogot elismerő 36. cikkét; és a bármely állami szerv vagy tisztviselő kritikával illetéséhez, illetve az ezekre vonatkozó javaslattételhez való jogot biztosító 41. cikkét;

9.  ismételten felszólítja a kínai kormányt, hogy kezdjen párbeszédet őszentségével, a dalai lámával és képviselőivel, és támogatja a tibeti kérdés békés, párbeszéden és tárgyalásokon alapuló megoldását Tibet valódi autonómiájának a kínai alkotmány keretében történő biztosítása céljából;

10.  elítéli továbbá a „hazafias nevelés” módszere révén megvalósított buddhizmusellenes kampányokat, beleértve a tibeti buddhista kolostorok állami irányítására szolgáló intézkedéseket; aggódik amiatt, hogy a kínai büntetőjoggal visszaélnek, és azt a tibetiek és a buddhisták üldözésére használják fel, akik vallási tevékenységeit „szeparatizmusnak” feleltetik meg; sajnálja, hogy a tibeti gyakorló buddhizmus környezete jelentősen romlott a 2008. márciusi tibeti tiltakozásokat követően, és hogy a kínai kormány erőteljesebb megközelítést alkalmaz a „hazafias neveléssel” kapcsolatban;

11.  aggódik a biztonsági jogszabálycsomag elfogadása és annak a kínai kisebbségekre gyakorolt hatása miatt, különösen a terrorelhárítási törvény vonatkozásában, amely a tibeti kultúra és vallás békés kifejezésének büntethetővé tételéhez vezethet, és a külföldi nem kormányzati szervezetek igazgatásáról szóló törvény vonatkozásában, amely szigorú kormányzati ellenőrzés alá helyezi az emberijog-védő csoportokat, mivel ez szigorúan felülről lefelé irányuló megközelítést valósít meg a helyi és a központi kormány, valamint a civil társadalom közötti partnerség ösztönzése helyett;

12.  hangsúlyozza, hogy a kínai hatóságoknak biztosítaniuk kellene, hogy az elkülönítve tartottak haladéktalanul kapcsolatba léphessenek családtagjaikkal és ügyvédeikkel, és hogy a fogva tartási feltételeknek minden esetben meg kell felelniük a bármely formában fogva tartott vagy börtönbüntetésüket töltő személyek védelméről szóló ENSZ-elveknek, melyeket az ENSZ Közgyűlése 1988. december 9-én fogadott el a 43/173. számú határozattal, és amely kiterjed az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre is;

13.  különösen aggódik az emberi jogi aktivisták kínzásáról érkező állítások miatt; felszólítja ezért a kínai kormányt, hogy a Kína által 1988. október 4-én megerősített, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok ellen elnevezésű ENSZ-egyezmény (UNCAT) 2. és 16. cikkével összhangban teljes mértékben tartsa tiszteletben a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok abszolút és kivételek nélküli tilalmát;

14.  ösztönzi a kínai kormányt, hogy mivel közeledik az egyezmény aláírásának 20. évfordulója, erősítse meg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és biztosítsa annak maradéktalan végrehajtását, többek közt véget vetve minden visszaélésszerű gyakorlatnak és szükség szerint kiigazítva jogszabályait;

15.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU a kínai hatóságokkal folytatott minden politikai és emberi jogi párbeszéd során felvesse a Kínában elkövetett emberi jogi jogsértések kérdését, különösen a tibeti és a Hszincsiang tartománybeli kisebbségek ügyét, összhangban az EU azon kötelezettségvállalásával, hogy Kínára vonatkozó megközelítésének erős, világos és egységes hangon kell megszólalnia; sajnálja azonban, hogy az EU és Kína között évente megrendezésre kerülő emberi jogi párbeszédekből nem születtek konkrét eredmények; emlékeztet továbbá arra, hogy folyamatban lévő reformfolyamata és növekvő globális szerepvállalása tekintetében Kína a nemzetközi emberi jogi keretben való részvételt választotta akkor, amikor nemzetközi emberi jogi szerződések sorát írta alá; felszólít ezért arra, hogy folytatódjon Kínával a párbeszéd e kötelezettségvállalások tiszteletben tartása céljából;

16.  felhívja az összes tagállamot határozott, értékeken alapuló megközelítés elfogadására Kínával kapcsolatban, és elvárja, hogy a tagállamok ne tegyenek egyoldalú kezdeményezéseket vagy olyan lépéseket, amelyek alááshatják az uniós fellépés egységességét, hatékonyságát és következetességét; sajnálattal emlékeztet arra, hogy az Unió nem tudott nyilatkozatot tenni a kínai emberi jogi helyzetről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. júniusi genfi ülésén; üdvözli, hogy a következő ülésen sikerült nyilatkozatot elfogadni, és elvárja, hogy az EU továbbra is olyan országként említse Kínát, mint amely mindaddig megköveteli az Emberi Jogi Tanács figyelmét, amíg nem hajlandó érdemi jogi reformokat kezdeni felszólítja továbbá az EU-t és tagállamait, hogy a Kínáról szóló, közeljövőben várható időszakos egyetemes helyzetértékelés során adjanak hangot komoly aggodalmuknak és biztosítsák különösen azt, hogy a kínai civil társadalom szabadon részt vehessen a folyamatban;

17.  felkéri az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy fogadják el a Külügyi Tanács Kínáról szóló következtetéseit, melyek hangsúlyozzák az emberi jogok kiemelt fontosságát az EU és Kína közötti kapcsolatokban és egyértelműen hangot adnak az e tekintetben Kínában tapasztalható negatív tendenciákkal kapcsolatos aggodalomnak, továbbá annak az elvárásnak, hogy a kínai hatóságok konkrét lépéseket tegyenek válaszként; hangsúlyozza, hogy ezek a következtetések a kínai emberi jogok tekintetében közös üzenetre és megközelítésre köteleznék az EU 28 tagállamát és az uniós intézményeket;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 378., 2017.11.9., 239. o.
(2) HL C 399., 2017.11.24., 92. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0444.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0505.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0308.

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 27.Jogi nyilatkozat