Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2561(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0109/2018

Viták :

PV 08/02/2018 - 8.2
CRE 08/02/2018 - 8.2

Szavazatok :

PV 08/02/2018 - 12.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0035

Elfogadott szövegek
PDF 278kWORD 56k
2018. február 8., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Kivégzések Egyiptomban
P8_TA(2018)0035RC-B8-0109/2018

Az Európai Parlament 2018. február 8-i állásfoglalása az egyiptomi kivégzésekről (2018/2561(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira, elsősorban az Egyiptomról, különösen Giulio Regeni ügyéről szóló, 2016. március 10-i(1), Ibrahim Halawa lehetséges halálbüntetéséről szóló 2015. december 17-i(2) és az egyiptomi helyzetről szóló 2015. január 15-i(3), a kuvaiti és bahreini kivégzésekről szóló 2017. február 16-i(4), a halálbüntetésről szóló 2015. október 8-i(5); valamint a halálbüntetés elleni világnapról szóló, 2010. október 7-i(6) állásfoglalására,

–  tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról, a véleménynyilvánítás szabadságáról és az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az EU Külügyek Tanácsának Egyiptomról szóló, 2013. augusztusi és 2014. februári következtetéseire,

–  tekintettel az EU és Egyiptom közötti 2001. évi társulási megállapodásra, amely 2004-ben lépett hatályba, és amelyet a 2007. évi cselekvési terv megerősített, tekintettel a 2017. július 25-én elfogadott és a 2017–2020 közötti időszakra szóló EU–Egyiptom partnerségi prioritásokra, valamint az EU–Egyiptom Társulási Tanácsot követően kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel Federica Mogherininek, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európa Tanács főtitkárának a halálbüntetés elleni európai és világnapról szóló 2017. október 10-i együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ-szakértők, köztük Nils Melzer, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés különleges előadójának 2018. január 26-i együttes nyilatkozatára, amelyben sürgetik, hogy az egyiptomi hatóságok állítsák le a küszöbön álló kivégzéseket,

–  tekintettel Egyiptom alkotmányára és különösen annak 93. cikkére (az emberi jogok nemzetközi jogának kötelező jellege),

–  tekintettel a halálbüntetéssel sújtható személyek jogait védelmező ENSZ-védzáradékokra,

–  tekintettel a tisztességes eljáráshoz és a jogi segítséghez való jogra vonatkozó afrikai alapelvekre és iránymutatásokra, amelyek minden körülmények között tiltják polgári személyek katonai törvényszék elé állítását,

–  tekintettel a halálbüntetés elleni – 2016. június 21–23-án Oslóban tartott – 6. világkongresszus által elfogadott zárónyilatkozatra,

–  tekintettel az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos új uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre, amely az emberi jogok védelmét és felügyeletét kívánja valamennyi uniós szakpolitika középpontjába állítani,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményének 2. cikkére, valamint az ahhoz csatolt 6. és 13. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a halálbüntetésre vonatkozó moratórium elfogadására irányuló hat határozatára,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményre, a gyermek jogairól szóló egyezményre, valamint az Emberi Jogok Arab Chartájára, amelyeket Egyiptom is ratifikált,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Egyiptom is részes fele, és különösen annak 18. cikkére és a halálbüntetésről szóló második fakultatív jegyzőkönyvre, továbbá annak 14. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a halálbüntetés a legembertelenebb és legmegalázóbb büntetés, amely sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt, élethez való jogot; mivel az Európai Unió határozottan és elvi alapon elutasítja a halálbüntetést, és álláspontja szerint a halálbüntetés általános eltörlésére irányuló egyetemes moratórium az Unió emberi jogi politikájának egyik kulcsfontosságú célja;

B.  mivel értesülések szerint 2014. január óta legalább 2 116 személyt ítéltek halálra Egyiptomban; mivel Mohamed Murszi és Adli Manszúr korábbi elnökök elnöksége alatt nem hagytak jóvá halálbüntetést; mivel 2014. január 1-je óta legalább 81 kivégzésre került sor;

C.  mivel a jelentések szerint 2017-ben az egyiptomi bíróságok legalább 186 halálbüntetést hoztak és 16 embert ki is végeztek; mivel a kivégzések terén az elmúlt hetekben és 2017. december vége óta riasztó növekedés tapasztalható; mivel a legutóbbi kivégzéseket az áldozatok vagy családjuk előzetes értesítése nélkül hajtották végre; mivel jelenleg 24 további egyiptomi állampolgárt fenyeget közvetlenül a kivégzés veszélye, miután az összes jogorvoslati eljárást kimerítették;

D.  mivel Egyiptomban jelenleg legalább 891 személy áll bíróság előtt vagy vár tárgyalásra olyan vádakkal, amelyek halálbüntetéssel járhatnak; mivel legalább 38 személyt – akik állítólagos bűncselekményeik idején 18 évnél fiatalabbak voltak – fogtak perbe felnőttkorú alperesi pertársakkal együtt halálbüntetéssel járó vádakkal; mivel a bíróságok legalább hét ilyen személy esetében javasolták halálos ítélet kiszabását; mivel a bűncselekmény elkövetésekor 18 évesnél fiatalabb személyekkel szemben kiszabott halálbüntetés és annak végrehajtása a nemzetközi jog – többek között a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, valamint az egyiptomi gyermekjogi törvény 111. cikke – megsértésének minősül; mivel Egyiptom a politikai és polgári jogokról, a kínzásról, a gyermekek és a fiatalkorúak jogairól, valamint az igazságszolgáltatásról szóló számos nemzetközi egyezmény részes fele;

E.  mivel a polgári törvénykönyvhöz képest a katonai törvénykönyvben több olyan bűncselekmény szerepel, amely halállal büntethető, és az egyiptomi jogszabályok fokozatosan kiterjesztették a katonai joghatóságot; mivel az egyiptomi katonai bíróságokon halálra ítélt polgári személyek száma a 2016. évi 60-ról 2017-ben legalább 112-re nőtt; mivel az elmúlt hónapokban legalább 23 egyiptomit végeztek ki, köztük 22 polgári személyt, akiket a tisztességes bírósági eljárás normáitól messze elmaradó katonai bíróság ítélt el; mivel a jelentések szerint 2014. október és 2017. szeptember között összesen legalább 15 000 polgári személyt, köztük több tucat gyermeket adtak át a katonai ügyészségeknek;

F.  mivel értesülések szerint aggasztóan sok a bírósági eljárások, köztük a katonai bíráskodás során felhasznált azon beszámolók és vallomások száma, amelyek a vádlottak erőszakkal történő eltüntetését, kínzását vagy bántalmazását követően születtek; mivel a kínzás elleni küzdelem az EU régóta hangoztatott emberi jogi prioritása, valamint az ENSZ Egyiptom által is aláírt, kínzás elleni egyezményének egyik közös célkitűzése;

G.  mivel minden közelmúltbeli és küszöbön álló kivégzés a jelentések szerint a tisztességes eljárást és a megfelelő eljárási jogokat nélkülöző eljárások következménye; mivel a halálbüntetésre ítéltek jogainak védelmét garantáló ENSZ-védintézkedések szigorúan tiltják a tisztességtelen bírósági eljárások során kimondott halálbüntetés alkalmazását; mivel a tisztességtelen bírósági eljárásokra vonatkozó állítások nyomán az ENSZ több emberi jogi szakértője ismételten felszólította Egyiptomot, hogy hagyjon fel minden függőben lévő kivégzéssel;

H.  mivel minden szükséges intézkedés megtétele fontos annak biztosítására, hogy a bírósági eljárásokra olyan feltételek mellett kerüljön sor, amelyek valóban lehetővé teszik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – amelynek Egyiptom is részes fele – 14. cikkében előírt teljes körű garanciákat; mivel a halálbüntetést kimondó eljárásoknak a tisztességes és megfelelő eljárás legszigorúbb normáinak kell megfelelniük;

I.  mivel 2017. november 29-én az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottsága sürgette az egyiptomi kormányt, hogy öt különböző ügyben azonnal függessze fel a halálbüntetést; mivel ennek ellenére a Kafr el-Sheikh ügy alpereseit 2018. január 2-án kivégezték;

J.  mivel a 2011-es forradalom óta számos súlyos kihívás érte Egyiptomot, és a nemzetközi közösség támogatja az országot gazdasági, politikai és biztonsági kihívásainak leküzdésében;

K.  mivel Egyiptomban komoly biztonsági kihívásokkal kell szembenézni, különösen a Sínai-félszigeten esetében, ahol terrorista csoportok biztonsági erők elleni támadásokat hajtottak végre; mivel Egyiptomban számos pusztító terrortámadás történt, beleértve a 311 polgári személy halálát követelő és legalább 128 személyt megsebesítő, szúfi mecsetet ért közelmúltbeli támadást; mivel 2017. április 9-én, 47 áldozatot követelő kettős öngyilkos bombamerénylet érte Tantában a Szent György templomot és a kopt ortodox Szent Márk templomot;

L.  mivel Egyiptomban 2017. április óta folyamatosan szükségállapot van, amelyet 2018. január 13-tól kezdődően három hónappal meghosszabbítottak – az állami média szerint azért, hogy elősegítsék a „terrorizmus veszélyeinek és finanszírozásának” kezelését –, és a szükségállapot aláássa az alapvető szabadságokat, valamint a három hónapos időszak időtartamára az elnököt és a nevében eljáró személyeket felhatalmazza arra, hogy a szükségállapot idején létrehozott állambiztonsági bíróságoknak adjanak át polgári személyeket;

M.  mivel az emberi jogi helyzet összességében tovább romlik Egyiptomban; mivel az egyiptomi hatóságok a terrorizmus elleni erőszakos fellépésre hivatkozva gyakorolják a nagyszabású elnyomást;

N.  mivel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2015. évi törvény halálbüntetést szab ki bárkire, akiről megállapítást nyert, hogy terroristacsoportot hozott létre vagy azt vezeti, a terrorizmus tág meghatározása szerint, amely magában foglalja „a közrend megsértését, a biztonság, az érdekek vagy a társadalom biztonságának veszélyeztetését, az alkotmány és a jog rendelkezéseinek akadályozását, a nemzeti egység, a szociális béke vagy a nemzetbiztonság károsítását”, kitéve ezáltal bármely polgári személyt, többek között az emberijog-védőket annak a veszélynek, hogy terroristaként megbélyegezve halára ítéljék;

O.  mivel célzott megtorló intézkedéseket vetettek be a halálbüntetést, kínzást és erőszakos eltüntetést dokumentáló és bejelentő egyiptomi emberijog-védőkkel szemben, amilyen például az an-Nadím Központ 2017-es bezárása és az egyiptomi hatóságok ama kísérlete volt, hogy bezárják a Jogok és Szabadságjogok Egyiptomi Bizottságának kairói hivatalát; mivel az elmúlt évben Egyiptom jogi támadást indított a nem kormányzati szervezetek ellen egy olyan jogszabály bevezetésével, amely értelmében az állambiztonsági hivataloknak kell jóváhagyniuk e szervezetek – külföldi vagy belföldi – finanszírozását, így gyakorlatilag betiltották őket; mivel 2018. április 5-én Egyiptom legmagasabb szintű fellebbviteli bírósága a nemzetközi nem kormányzati szervezeteket érintő úgynevezett „külföldi finanszírozási” ügyben fog dönteni;

P.  mivel a 2017–2020 közötti időszakra szóló EU–Egyiptom közötti, 2017. júliusban elfogadott új partnerségi prioritások a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei melletti közös elkötelezettséget fogalmaztak meg, valamint a politikai szerepvállalás és a megerősített együttműködés megújított keretét képezik, többek között a biztonság, az igazságügyi reform és a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében, az emberi jogok és az alapvető szabadságok kellő tiszteletben tartása alapján; mivel az Egyiptom és az Európai Unió közötti társulási megállapodás szerinti, politikai kérdésekkel, emberi jogokkal és demokráciával, nemzetközi és regionális kérdésekkel foglalkozó albizottság 2018. január 10–11-én tartotta ötödik ülését Kairóban, amely az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területén folytatott együttműködéssel foglalkozott;

Q.  mivel az EU Egyiptom első számú gazdasági partnere és a külföldi beruházások fő forrása; mivel az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 2017–2020 közötti keretében az Egyiptomnak nyújtott uniós kétoldalú támogatás mintegy 500 millió eurót tesz ki; mivel a Külügyek Tanácsa 2013. augusztus 21-én megbízta a főképviselőt az Egyiptomnak nyújtott uniós támogatás felülvizsgálatának feladatával; mivel e Tanács úgy határozott, hogy az EU Egyiptommal való együttműködését a helyszínen bekövetkezett eseményeknek megfelelően ki fogják igazítani;

R.  mivel több uniós tagállamban is székhellyel rendelkező vállalatok folytatták megfigyelési és katonai felszerelések kivitelét Egyiptomba;

1.  határozottan elítéli a halálbüntetés alkalmazását, és felszólít az Egyiptomban küszöbön álló kivégzések leállítására; határozottan támogatja a halálbüntetésre vonatkozó, annak eltörlését előkészítő azonnali moratórium bevezetését; ebben az értelemben elítél minden kivégzést, függetlenül attól, hogy hol kerül rájuk sor, továbbá ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság erősítéséhez, ahogyan azt az EU emberi jogi politikai prioritásai is tartalmazzák; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy vizsgálják felül valamennyi függőben lévő halálbüntetést, hogy tisztességes perújítást biztosítsanak a kifogásolható eljárásokat követően elítélt személyek számára; emlékeztet arra, hogy az egyiptomi biztonsági kihívások ellenére a kivégzések nem használhatók fel a terrorizmus elleni küzdelem eszközeként;

2.  felszólítja az egyiptomi parlamentet, hogy vizsgálja felül Egyiptom büntető törvénykönyvét, büntetőeljárási törvényét, terrorizmus elleni jogszabályait és katonai törvénykönyvét, valamint felhívja a kormányt, hogy vizsgálja felül a vonatkozó rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a halálbüntetéssel büntetendő bűncselekményekkel vádolt polgári személyeket semmilyen indokkal ne utalják rendkívüli vagy katonai bíróságok elé, mivel az ilyen bíróságok nem felelnek meg az Egyiptom nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaiban jóváhagyott és az alkotmányban garantált, a tisztességes eljárás biztosítására vonatkozó előírásoknak; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy vessenek véget a civilek katonai bíróságok elé vitelének;

3.  sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy biztosítsák a fogva tartott vádlottak fizikai és pszichés biztonságát; elítéli a kínzás vagy embertelen bánásmód alkalmazását; felhívja az egyiptomi hatóságokat annak biztosítására, hogy a fogva tartott személyek minden olyan orvosi ellátásban részesüljenek, amelyre szükségük lehet; felszólítja az EU-t, hogy maradéktalanul hajtsa végre Egyiptomra vonatkozóan az exportellenőrzést, különös tekintettel azokra az árukra, amelyeket kínzáshoz vagy halálbüntetés végrehajtásához lehet felhasználni;

4.  arra buzdítja Egyiptomot, hogy írja alá és ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, amelynek célja a halálbüntetés eltörlése, valamint a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi ENSZ-egyezményt; arra ösztönzi az egyiptomi kormányt, hogy intézzen nyílt felkérést az ENSZ különleges előadóihoz, hogy tegyenek látogatást az országban;

5.  hangot ad súlyos aggodalmának az egyiptomi bíróságokon tárgyalt tömeges perek és az e perek során nagy számban kiszabott halálos ítéletek miatt; felhívja az egyiptomi igazságügyi hatóságokat, hogy őrizzék meg és tartsák tiszteletben a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát – amelynek Egyiptom részes fele –, és különösen annak a vádlottak egyértelmű vádak alapján történő, tisztességes és kellő időben lebonyolított eljáráshoz való jogáról szóló 14. cikkét, amely biztosítja a vádlottak jogainak tiszteletben tartását;

6.  felhívja az alelnököt / főképviselőt arra, hogy ítélje el a közelmúltban végrehajtott kivégzések riasztóan magas számát Egyiptomban, és sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy folytassák a halálbüntetés alkalmazásával szembeni küzdelmet; sürgeti az EKSZ-t, hogy foglalkozzon az egyiptomi közelmúltbeli fejleményekkel, és a rendelkezésére álló összes befolyást kihasználva akadályozza meg a küszöbön álló kivégzéseket, illetve a nemzetközi normák és jogszabályok betartására buzdítsa az egyiptomi hatóságokat;

7.  sürgeti az alelnököt / főképviselőt és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU–Egyiptom partnerségi prioritások keretében zajló migrációkezelés vagy terrorizmusellenes fellépés ne ássa alá az emberi jogokat; hangsúlyozza, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít a fontos szomszédnak és partnernek tekintett Egyiptommal való együttműködésnek; nyomatékosan sürgeti Egyiptomot, hogy alkotmányával és a nemzetközi normákkal összhangban tartsa tiszteletben a demokrácia, az alapvető szabadságok és az emberi jogok előmozdítása érdekében 2017. július 27-én elfogadott EU–Egyiptom partnerségi prioritásokban vállalt kötelezettségeit;

8.  elítéli az Egyiptomban elkövetett terrortámadásokat; őszinte részvétét fejezi ki a terrorizmus áldozatai családjainak; szolidaritását fejezi ki az egyiptomi nép mellett, és megerősíti elkötelezettségét a radikális ideológiák és terrorista csoportok elterjedése elleni küzdelem iránt;

9.  emlékezteti az egyiptomi kormányt arra, hogy Egyiptom és lakosságának hosszú távú jóléte az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartásával, illetve a polgárok alapvető jogainak védelmét is ellátó demokratikus és átlátható intézmények kialakításával és megszilárdításával jár kéz a kézben;

10.  támogatja az egyiptomi nép törekvéseit, akik szabad, stabil, virágzó, inkluzív és demokratikus országot kívánnak létrehozni, tiszteletben tartva az emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásait;

11.  mély aggodalmát fejezi ki az alapvető demokratikus jogok, különösképpen a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, a politikai pluralizmus, valamint a jogállamiság folyamatos korlátozása miatt Egyiptomban; felszólít arra, hogy szüntessék meg a politikai ellenfelek, tüntetők, újságírók, bloggerek, diákok, nőjogi aktivisták, civil társadalmi szereplők, LMBTI-személyek, nem kormányzati szervezetek és kisebbségek (beleértve a núbaikat) elleni erőszakot, felbujtást, gyűlöletbeszédet, zaklatást, megfélemlítést, erőszakos eltüntetéseket és cenzúrát az állami hatóságok, a biztonsági erők és szolgálatok, valamint más csoportok részéről Egyiptomban; elítéli a tiltakozók elleni túlzott erőszakot; felszólít minden olyan személy azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő joguk békés gyakorlása miatt tartanak fogva, továbbá szorgalmazza valamennyi emberi jogi jogsértés független és átlátható kivizsgálását;

12.  továbbra is felháborítónak tartja Giulio Regeni olasz kutató kínzását és megölését, és ismételten kifogásolja, hogy nem történt előrelépés e brutális gyilkosság kivizsgálása ügyében; hangsúlyozza, hogy mindaddig nyomást fog gyakorolni az európai hatóságokra az egyiptomi partnereikkel való együttműködésre, amíg ki nem derül az igazság az ügyben és az elkövetőket felelősségre nem vonják;

13.  sürgeti asz-Szíszi elnököt és kormányát, hogy tegyen eleget a valódi politikai reform és az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségének; hangsúlyozza, hogy – amint azt a 2014. évi alkotmány is garantálja, illetve összhangban Egyiptom nemzetközi kötelezettségeivel – a demokráciához elengedhetetlenek a hiteles és átlátható választások;

14.  felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy alakítsanak ki egyértelmű, határozott és egységes álláspontot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának soron következő ülésein, mindaddig, amíg az ország nem mutat érdemi javulást az emberi jogok helyzete terén;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Egyiptom kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0084.
(2) HL C 399., 2017.11.24., 130. o.
(3) HL C 300., 2016.8.18., 34. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0044.
(5) HL C 349., 2017.10.17., 41. o.
(6) HL C 371. E, 2011.12.20., 5. o.

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 28.Jogi nyilatkozat