Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2071(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0013/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0013/2018

Viták :

PV 07/02/2018 - 17
CRE 07/02/2018 - 17

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0039

Elfogadott szövegek
PDF 420kWORD 73k
2018. február 8., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységéről
P8_TA(2018)0039A8-0013/2018

Az Európai Parlament 2018. február 8-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről (2017/2071(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank Csoport 2017–2019-ra készített műveleti tervére, amelyet az EBB honlapján tettek közzé,

–  tekintettel az EBB 2016. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2016. évi pénzügyi beszámolójára és 2016. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel az EBB-nek az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működéséről szóló 2016. szeptemberi értékelésére,

–  tekintettel az Európai Parlament és az EBB között az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló (EU) 2015/1017 2015. június 25-i európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében kicserélendő információk tekintetében született, 2017. május 2-i megállapodásra(1),

–  tekintettel az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 13-i (EU) 2017/2396 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló 466/2014/EU határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2016)0583),

–  tekintettel a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló 480/2009/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0582),

–  tekintettel az EBB gazdasági ellenálló képességre irányuló kezdeményezésére,

–  tekintettel az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról szóló, 2017. szeptember 26-i (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az EFFA stratégiai testülete 2017. szeptember 28-én, Brüsszelben megtartott első ülésére,

–  tekintettel a 2017. november 17-én Göteborgban megrendezett szociális csúcstalálkozót a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről, valamint a szociális jogok európai pillérére,

–  tekintettel az EBB csoport nemek közötti egyenlőségre és a nők gazdasági szerepvállalásának növelésére vonatkozó stratégiájára,

–  tekintettel az EBB 2015. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre és az EBB 2016. évi vállalatirányítási jelentésre,

–  tekintettel az EBB környezeti és társadalompolitikai kézikönyvére,

–  tekintettel az EBB 2010-es panaszkezelési mechanizmusának elvei, feltételei és eljárási szabályai folyamatban lévő felülvizsgálatára,

–  tekintettel az „Az EBB politikája a gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szemben” című, 2010. december 15-i és az ahhoz készült 2014. április 8-i kiegészítő dokumentumra,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálásának EBB általi 2016. október 4-i jóváhagyására,

–  tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira,

–  tekintettel Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló, a Parlament strasbourgi plenáris ülése előtt 2017. szeptember 13-én elhangzott beszédére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0013/2018),

A.  mivel az Európai Beruházási Bankra (EBB) úgy tekintenek, mint az EU „pénzügyi szervére,” és az EU-n belüli köz- és magánberuházások fenntartása szempontjából kulcsfontosságú intézményre, ugyanakkor az EBB az EU-n kívül is fontos szerepet tölt be a külső hitelnyújtási tevékenysége révén;

B.  mivel az EBB csoport pénzügyi tevékenységei saját forrásainak kölcsönzése mellett az uniós költségvetés, valamint harmadik felek, például uniós tagállamok támogatásával ráruházott különböző megbízatások teljesítését is magukban foglalják;

C.  mivel folyamatosan oda kell figyelni az EBB csoport teljesítménypolitikájával és -menedzsmentjével kapcsolatos bevált gyakorlatok fejlesztésére, a jó irányításra és az átláthatóságra;

D.  mivel az EBB az adott évre vonatkozó előrejelzéseknek megfelelően 2,8 milliárd EUR nettó eredménnyel 2016-ban fenntartotta szilárd pénzügyi helyzetét;

E.  mivel az EBB-nek technikai segítségnyújtás és tanácsadási támogatás biztosításával tovább kell fokoznia hitelezési tevékenységeinek hatékony bővítésére irányuló erőfeszítéseit, különösen az alacsony beruházási szintet mutató régiókban a regionális különbségek kezelése érdekében, csökkentve egyben a pályázókra háruló adminisztratív terheket;

F.  mivel az EBB-nek mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) irányításáért felelős intézménynek a továbbiakban is minőségi munkahelyeket teremtő, hosszú távú gazdasági előnyöket kínáló, földrajzi szempontból kiegyensúlyozott, minőségi eszközportfólió fenntartására kell törekednie, és ezt kell fő prioritássá tennie az EU egész területén;

G.  mivel az EBB fellépéseinek kiegészítésében kulcsszerepet kell játszania az Európai Beruházási Alapnak (EBA) mint az EU speciális, elsősorban kkv-kat támogató kockázati tőkével és garanciákkal foglalkozó intézményének, amely ezáltal előmozdítja az európai integrációt és a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

H.  mivel az EBB csoport és partnerei által aláírt szerződésekben szereplő szerződési feltételek tartalmaznak biztosítékokat csalás – beleértve az adócsalást és a pénzmosást is –, illetve a terrorizmus finanszírozása ellen; mivel az EBB csoportnak elő kell írnia partnerei számára, hogy eleget tegyenek minden vonatkozó jogszabálynak; mivel az EBB csoport a kellő gondosság érdekében további szerződési feltételeket köteles előírni az egyedi átláthatósági és feddhetetlenségi kérdések kezelésére;

I.  mivel az EBB csoportot a Szerződés arra kötelezi, hogy különféle célzott beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és regionális fejlesztéshez;

J.  mivel az EBB csoportnak üzleti modellje alapvető értékeként magas hitelképességi besorolást, valamint minőségi, szilárd eszközportfoliót kell fenntartania gazdaságilag megalapozott projektekkel az ESBA és a portfoliójában található valamennyi pénzügyi eszköz keretében;

Globális kihívások és fő politikák

1.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági válság jelentős mértékben gyengítette a gazdasági növekedést az Unióban, és ennek egyik fő következménye az EU-n belüli beruházások csökkenése; hangsúlyozza, hogy az Eurostat megállapításai is alátámasztják, hogy a köz- és magánberuházásokban mutatkozó visszaesés riasztó mértéket ért el a válság által leginkább sújtott országokban; aggodalmának ad hangot a néhány tagállamban továbbra is jelentős munkanélküliség és makrogazdasági egyensúlyhiány miatt;

2.  elvárja, hogy az EBB továbbra is működjön együtt a Bizottsággal és a tagállamokkal az olyan rendszerszintű hiányosságok kezelésében, amelyek akadályozzák, hogy bizonyos régiók és országok teljes mértékben részesüljenek az EBB pénzügyi tevékenységeinek előnyeiből;

3.  üdvözli, hogy az EBB csoport az innovációval, a kkv-k és közepes tőkeértékű vállalkozások finanszírozásával, az infrastruktúrával, a környezettel, a gazdasági és társadalmi kohézióval, valamint az éghajlattal összefüggő átfogó közpolitikai céljait követve kész erősíteni az EU versenyképességét, valódi támogatást nyújtani a növekedés és a munkahelyteremtés számára, és hozzájárulni az Unión belüli és kívüli társadalmi-gazdasági kihívások megoldásához; emlékeztet arra, hogy ezek a célkitűzések szükségessé teszik a közjavak biztosítását is; kitart amellett, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eredményes teljesítése érdekében az EBB csoport valamennyi tevékenységének nemcsak gazdaságilag fenntarthatónak kell lennie, hanem hozzá kell járulnia egy intelligensebb, zöldebb és befogadóbb Unióhoz is; e tekintetben felhívja az EBB-t, hogy működjön együtt a kisebb piaci szereplőkkel és a közösségi szövetkezetekkel a megújuló energiával kapcsolatos kis léptékű projektek összefogása érdekében, hogy e projektek jogosultakká válhassanak az EBB általi finanszírozásra; hangsúlyozza, hogy e célkitűzések megvalósításához koherenciára van szükség az eszközök között;

4.  e tekintetben üdvözli a Bizottság különböző finanszírozási források – köztük az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), a központilag kezelt uniós szintű pénzügyi eszközök és az európai strukturális és beruházási (esb) alapok programjainak erőforrásai, valamint a tagállami és nemzeti fejlesztési bankok és intézmények erőforrásai – ötvözésére irányuló munkáját, amely lehetővé tette a kockázatos és a finanszírozáshoz korlátozottan hozzáférő projektek kiszolgálását a kkv-k javára;

5.  üdvözli, hogy az EBB megerősítette elkötelezettségét a Párizsi Megállapodás teljesítésének támogatása mellett; úgy véli, hogy az EBB energiaipari hitelezési kritériumainak 2018-ra előirányzott felülvizsgálata lehetőséget ad a banknak arra, hogy mérleget készítsen a fosszilis energiahordozók ágazatának nyújtott támogatásáról, és közzétegye a vonatkozó átfogó adatokat; ezzel összefüggésben sürgeti a bankot, hogy hozza nyilvánosságra a 2015-ös éghajlati stratégiáján alapuló konkrét cselekvési terveket, és a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek gyors és teljes körű kivezetése, valamint az energiahatékonysági és a megújuló energiára irányuló projektek előnyben részesítése révén hozza összhangba portfólióját a Párizsi Megállapodás szerinti, 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-növekedésre vonatkozó célkitűzéssel; üdvözli a Tanács 2017. október 10-i következtetéseit az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról(4), és kiemeli annak fontosságát, hogy elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre a fenntartható zöld beruházások, ezen belül a bioalapú ágazatok számára(5); felszólítja az EBB-t, hogy továbbra is nyújtson pénzügyi támogatást a fenntartható, helyi energiaforrások fejlesztésére annak érdekében, hogy Európa képes legyen csökkenteni a nagymértékű külső energiafüggőséget, és hogy az energiaellátás biztosított legyen; kéri az EBB-t, hogy vegye fontolóra az OECD éghajlatváltozással kapcsolatos, az esb-alapokból finanszírozott kiadások nyomon követésére is használt riói mutatóinak használatát, hogy az EBB kohéziós politikához kapcsolódó tevékenységeit jobban figyelembe lehessen venni az esb-alapok éghajlatváltozás kezelésében játszott szerepének értékelésében;

6.  rámutat arra, hogy az EBB nagyon vegyes eredményeket ért el az éghajlatváltozás elleni fellépés terén annak ellenére, hogy összességében – éppen csak – teljesítette 25%-os célkitűzését; aggódik amiatt, hogy 16 tagállamban az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított EBB-támogatás még a 20 %-ot sem érte el, valamint hogy 2016 során az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra elsősorban az Unió erősebb gazdaságaiban került sor: a megújuló energiára fordított ESBA-támogatások 70%-a egyetlen országra – Belgiumra – korlátozódott, míg az ESBA energiahatékonysági beruházásainak 80%-át Franciaország, Finnország és Németország számára folyósították;

7.  üdvözli, hogy az EBB a válságra adott válaszként jelentősen kiterjesztette tevékenységeit, többek között a leginkább érintett országokban is; felhívja az EBB-t, hogy nyújtson további támogatást az uniós országoknak, hogy hozzájáruljon gazdasági fellendülésükhöz;

8.  emlékeztet a brexit által az EBB jelenlegi költségvetésére és tevékenységeire gyakorolt hatás egyértelmű meghatározásának sürgető feladatára annak érdekében, hogy a bank továbbra is betölthesse feladatát; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság az EBB tőkéjének 16,11 %-át nyújtja, részesedése a befizetett tőkéből 3,5 milliárd EUR és a bank lehívható tőkéjéből 35,7 milliárd EUR; hangsúlyozza, hogy fontos tisztázni az EBB költségvetéséhez való brit hozzájárulást, valamint az Egyesült Királyság jövőbeli gazdasági részvételét; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Egyesült Királyság kilépésének eredményeként ne csökkenjen az EBB képessége az uniós gazdaság támogatására; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EBB által az Egyesült Királyságban társfinanszírozott, még folyamatban lévő projekteket illetően a lehető leghamarabb meg kell teremteni a jogbiztonságot; úgy véli, hogy bár az Egyesült Királyságot a beruházások szempontjából a többi, az Európai Unióból hivatalosan ki nem lépett tagállammal egyenrangúan kell kezelni, az EBB-nek jó oka van arra, hogy a beruházásokat a felvételi – főként környezetvédelmi – kritériumoknak a beruházás teljes időtartamára vonatkozó betartásához kösse;

9.  hangsúlyozza az EBB keleti és déli szomszédságban folytatott finanszírozási tevékenységének fontosságát az uniós csatlakozáshoz vezető útjukon nehéz gazdasági és demokratikus reformokat végrehajtó országok támogatása tekintetében; emlékeztet arra, hogy a fő finanszírozási tevékenységeknek célul kell kitűzniük mind a sürgető szükségletek, mind a hosszabb távú kihívások kezelését, ideértve az infrastruktúra újjáépítését, a megfelelő lakhatás és a szükséghelyzeteket kezelő infrastruktúra biztosítását, valamint az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek külső műveletei során tevékenységeit különösen az Unió számára kiemelt fontossággal bíró területekre kell összpontosítania; ebben az összefüggésben kiemeli az EBB külső hitelezési megbízatásának kiterjesztését a déli szomszédságban, a Mediterrán régióban, Latin-Amerikában és Ázsiában végzett tevékenységek fokozása érdekében; kiemeli továbbá, hogy az EBB műveletei hatalmas lehetőségeket rejtenek a gazdasági helyzet javítása szempontjából a kulcsfontosságú geopolitikai régiókban, különösen Ukrajnában, amely komoly gazdasági zavarokkal néz szembe az Ukrajna keleti részén zajló fegyveres konfliktus miatt;

10.  úgy véli, hogy az Európai Beruházási Banknak (EBB) mint az „EU bankjának,” amely be van építve a Szerződésekbe és a vonatkozó jegyzőkönyvbe, így működését azok irányítják, képesnek kell lennie egyedülálló státuszának betöltésére, ami egyedülálló jogokkal és felelősségekkel jár; megállapítja, hogy a bank egyre több olyan pénzügyi eszköz végrehajtásában tölt be kulcsfontosságú szerepet, amely uniós költségvetési forrásokon alapul;

11.  megállapítja, hogy a 2017–2019-es időszakra szóló operatív terv előrejelzései szerint az EBB által aláírt kölcsönök 2019-ben újra növekedni fognak (76 milliárd euróra, miután a 2014-es 77 milliárd euróról 2016-ra 73 milliárd euróra estek vissza); rámutat arra, hogy a jelenlegi környezetnek ambiciózusabb célkitűzések elfogadására és az EBB által aláírt kölcsönök összegének növelésére kell ösztönöznie a bankot; emlékeztet, hogy az EBB-nek az olyan eszközök, mint a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz révén alapvető szerepet kell játszania az Európa 2020 stratégia végrehajtásában;

12.  üdvözli az EBB azon kötelezettségvállalását, melynek célja a migráció kiváltó okainak kezelése és a migrációs válság által különösen sújtott országokban való fellépés többek között a humanitárius fellépés megerősítése és kiegészítése, a gazdasági növekedés, a fejlesztés és a városi, egészségügyi és oktatási, valamint a szociális, modern és fenntartható infrastruktúrához szükséges beruházások támogatása, a gazdasági tevékenységek munkahelyteremtésre irányuló ösztönzése, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti határokon átnyúló együttműködés előmozdítása révén; e cél érdekében elvárja, hogy az EBB csoport fokozza a gazdasági ellenálló képességre irányuló kezdeményezés, a jelenleg felülvizsgált külső hitelezési megbízatás, valamint az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) összehangolására irányuló erőfeszítéseit; kéri az olyan projektek pénzügyi támogatásának növelését, amelyek segítenek enyhíteni a migrációs válsághoz kapcsolódó gazdasági költségeket, ugyanakkor pozitív hatást gyakorolnak a polgárokra, a menekültekre és az egyéb migránsokra azokban a tagállamokban, amelyekbe a legtöbb menekült és migráns érkezik;

13.  e tekintetben üdvözli az EBB válságokra való válaszadási és rezilienciajavítási kezdeményezését, melynek célja az Európa déli szomszédságában és a Balkán-félszigeten lévő országoknak szánt segély összegének 6 milliárd euróval történő növelése; kéri, hogy ez a kezdeményezés teremtsen valódi addicionalitást az EBB-nek a régióban jelenleg zajló tevékenységei tekintetében;

14.  tudomásul veszi az EBB arra irányuló javaslatát, hogy egy Európán kívüli finanszírozással megbízott leányvállalatot hoz létre – az EBA mintájára – a csoporton belül; elvárja, hogy minden ezzel az üggyel kapcsolatos fejleményről időben tájékoztatást kapjon;

15.  üdvözli az EBB csoport nemek közötti egyenlőségre és a nők gazdasági szerepvállalásának növelésére vonatkozó, 2017-ben közzétett stratégiáját; úgy véli, hogy a nemi dimenziót az EBB csoport minden finanszírozási művelete vonatkozásában figyelembe kell venni; elvárja egy ambiciózus célkitűzéseket meghatározó és konkrét mutatószámokkal kísért nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv rövidesen sorra kerülő végrehajtását;

16.  üdvözli az ESBA meghosszabbítását és kiigazítását illetően elért megállapodást, és várakozásai szerint a felülvizsgált alap, valamint a megerősített Európai Beruházási Tanácsadó Platform lehetővé teszi majd a jelenlegi rendszerben feltárt – különösen az addicionalitással, a fenntarthatósággal, az éghajlatvédelemmel, a földrajzi kiegyensúlyozottsággal és a tanácsadói platform tevékenységeivel kapcsolatos – problémák felszámolását; rámutat arra, hogy el kell kerülni az EBB hitelezési tevékenységein belüli földrajzi egyensúlyhiányt, biztosítva ezáltal a földrajzi és ágazati szempontból szélesebb körű kihelyezést, nem veszélyeztetve ugyanakkor a projektek magas színvonalát; felhívja az EBB-t, hogy erősítse tovább a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel végzett munkáját a hatókör javítása érdekében, valamint fejlessze tovább a tanácsadási tevékenységet és a technikai segítségnyújtást a földrajzi egyensúly kérdésének hosszú távú kezelése céljából; rámutat az ESBA projektekkel kapcsolatos különböző tapasztalatok széles körére; támogatja és ösztönzi a bevált gyakorlatok további cseréjét az EBB és a tagállamok között, az európai beruházási terv gazdasági hatékonyságának és megfelelő multiplikátorhatásának biztosítása érdekében, amely pozitív változást hoz az uniós polgárok életébe;

17.  megállapítja, hogy a szociális ágazatban az EBB évente átlagosan 1 milliárd euró kölcsönt nyújt szociális lakásprojektekre (ezen a területen meredek növekedés, valamint a projektgazdák és a hitelfelvevők további diverzifikációja volt megfigyelhető az elmúlt években), 1,5 milliárd eurót egészségügyi infrastruktúrára, 2,4 milliárd eurót pedig oktatási infrastrukturális projektekre; hangsúlyozza, hogy az EBB finanszírozásának ebben az ágazatban történő továbbfejlesztése tükrözné azt a jelenlegi fejlődési irányt, amely a szociális jogok európai pillérének fenntartása és annak biztosítása felé mutat, hogy az EBB csoport a várakozásoknak megfelelően kiemelten kezelje a fenntartható helyi munkahelyek létrehozása szempontjából legnagyobb hatást gyakorló projekteket;

18.  üdvözli, hogy az EBB gazdasági osztályának 2017. szeptember 28-i tájékoztatója szerint az EBB csoport által 2015-ben és 2016-ban jóváhagyott halmozott beruházások 2020-ra 2,3%-kal növelik majd az uniós GDP-t és 2,25 millió új munkahelyet fognak teremteni, ami az EBB jelentős makrogazdasági hatását bizonyítja; arra ösztönzi az EBB-t, hogy bővítse tovább makrogazdasági – többek között tevékenységének makrogazdasági hatására vonatkozó – elemzési kapacitását, valamint általános elemzési tevékenységét és ágazati tanulmányait, továbbá a tapasztalatokat összegző cikkek és kiadványok számát, ezáltal mintegy „tudásbanki” szerepet is vállalva; felhívja az EBB-t, hogy sokrétűbb, precízebb és célzottabb hatásmutatók révén javítsa tovább a projektértékelési folyamatot;

19.  elismeri az EBB által az elmúlt években játszott anticiklikus szerep fontosságát; úgy véli, hogy miután a gazdaság beruházási szintje visszaáll a válság előtti szintre, a fenntartható növekedést eredményező fenntartható beruházások, a technológiai fejlődés és az innováció fokozása érdekében az EBB egyik legfontosabb célkitűzésének a beruházási hiány áthidalásának kell lennie olyan területeken, ahol a piacok kudarcot vallanak – például azért, mert folytonosan a rövid távú érdekeket helyezik középpontba és nem képesek helyesen árazni a hosszú távú externáliákat; hangsúlyozza, hogy előnyben kell részesíteni az innovációalapú projekteket, amelyek egyértelmű hozzáadott értéket képviselnek az EU számára, akárcsak a regionális fejlesztést támogató projekteket – például a vidéki, a kevésbé hozzáférhető és a kevésbé fejlett területek revitalizációját;

20.  hangsúlyozza, hogy az EBB eddig is pozitív szerepet játszott és a jövőben is pozitív szerepet fog játszani a negatív közberuházási hiány csökkentése terén; hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak, a felelős és fenntartható strukturális reformoknak és a rendezett költségvetési szakpolitikáknak egy átfogó stratégia szerves részét kell képezniük; felszólít, hogy amennyiben arra lehetőség nyílik, össze kell hangolni az EBB egyes tagállamokban végzett tevékenységét a kormányok tevékenységével, politikáival és a nemzeti reformprogramokban, valamint az országspecifikus ajánlásokban foglalt célkitűzésekkel;

21.  hangsúlyozza, hogy uniós szinten jelentős strukturális okai vannak annak, hogy a tagállamok közötti beruházási különbségek növekednek; felszólítja az EBB-t, hogy fokozza a technikai segítségnyújtást annak érdekében, hogy megoldást nyújtson az egyes tagállamokat jellemző alacsony projektkezdeményezési képességre; felhívja az EBB-t, hogy nyújtson részletesebb tájékoztatást az egyes finanszírozott projektek által közvetlenül vagy közvetetten teremtett munkahelyekről;

22.  hangsúlyozza, hogy az EBB-t a Szerződés kötelezi arra, hogy elsődleges hitelezői tevékenységén keresztül hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és folyamatos fejlesztéséhez, hogy támogassa a kevésbé fejlett régiók fejlesztését célzó, valamint a határokon átívelő projekteket, szinergiában működve az európai strukturális és beruházási alapokkal; ezért kiemeli, hogy az EBB fontos kiegészítő szerepet játszhat a kohéziós politika végrehajtásában – amelynek mindig teljesítményen alapulónak és eredményközpontúnak kell maradnia –, többek között a projekt-előkészítési kapacitások erősítését célzó tevékenységek, a tanácsadási és elemzési szolgáltatások, valamint az esb-alapok nemzeti társfinanszírozásához nyújtott hitelek révén; felszólítja a Bizottságot és az EBB-t, hogy jobban hangolják össze erőfeszítéseiket a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása és a beruházási lehetőségek – ideértve a Kohéziós Alap hatálya alá nem tartozó lehetőségeket is – valamennyi európai régióbeli terjesztése érdekében, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzéseinek jobb teljesítése céljából;

23.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek mint olyan pénzügyi közintézménynek, amely az uniós politikák és prioritások végrehajtását célzó projekteket finanszíroz, hozzá kell járulnia a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, többek között a kevésbé fejlett régiókban is, amint arról az Európai Unió működéséről szóló szerződés is rendelkezik; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a hitelnyújtásnak a projektek földrajzi elhelyezkedése szerinti bontása alapján a 2016-ban odaítélt összes kölcsön 54,11%-án öt olyan tagállam osztozott, amelyek a legnagyobb gazdasággal rendelkeznek az Unióban; sürgeti az EBB-t és a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen okok vezettek ehhez a helyzethez, és 2018 közepéig tegyen jelentést az Európai Parlamentnek; hangsúlyozza, hogy a források szélesebb területi elosztására van szükség, többek között az ESBA tekintetében, amelynek mindig az esb-alapok kiegészítéseként kell működnie a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló cél teljesítése érdekében; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EBB szerepét a szociális vállalkozásoknak és az induló innovatív vállalkozásoknak, a szociális infrastruktúra növekedése felgyorsításának, valamint a megújuló energiát, az energiahatékonyságot és a körforgásos gazdaságot előmozdító projekteknek a finanszírozásában; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az EBB jelentős beruházó nem uniós országokban is;

24.  tudomásul veszi a Horizont 2020 keretprogram EBB csoport által irányított valamennyi pénzügyi eszközének (InnovFin) félidős értékelését és az azokban foglalt 15 ajánlást; elvárja az EBB csoporttól, hogy alakítson ki részletes stratégiát az ezen ajánlások végrehajtása érdekében követni kívánt útról;

Megfelelés

25.  megismétli azon álláspontját, mely szerint az európai jogi keretnek, többek között az EBB alapokmányának, az ESBA-rendeletnek, a közös agrárpolitikáról (KAP) szóló négy rendeletnek, valamint az európai strukturális és beruházási alapokról (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, valamint Európai Tengerügyi és Halászati Alap) szóló öt rendeletnek meg kell tiltania, hogy az uniós források felhasználása végül olyan kedvezményezettekhez vagy pénzügyi közvetítőkhöz kerüljön, amelyekről bebizonyosodott, hogy adókijátszásban vagy adócsalásban érintettek;

26.  emlékeztet arra, hogy az EBB megfelelést nem biztosító országokkal és területekkel szembeni politikájának nagyratörőnek kell lennie; rámutat arra, hogy a jó adóügyi kormányzás normáinak teljesítését elmulasztó harmadik országbeli joghatóságok közös uniós jegyzéke – amelyet az Európai Unió Tanácsa 2017. december 5-én fogadott el, és amely eltérés esetén elsőbbséget élvez más vezető szervezetek jegyzékeivel szemben – pozitív, de elégtelen lépés, és szorgalmazza, hogy tegyék az EBB szervezeti társadalmi felelősségvállalási stratégiájának kulcselemévé a mentességek nélküli, országonkénti jelentéstételt; felszólítja az EBB-t, hogy: tegyen eleget a pénzmosás megelőzésével, valamint a terrorizmus, az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelemmel kapcsolatos vonatkozó normáknak és alkalmazandó jogszabályoknak; ne vegyen igénybe adókikerülést célzó struktúrákat és ne vegyen részt ilyenekben, ideértve különösen az agresszív adótervezési konstrukciókat, illetve a jó adóügyi kormányzás kritériumainak meg nem felelő gyakorlatokat, amint azt uniós jogi aktusok, tanácsi következtetések, a Bizottság közleményei és a Bizottság egyéb hivatalos felszólításai is rögzítik; valamint hogy ne álljon üzleti kapcsolatban olyan országban vagy területen bejegyzett vagy székhellyel rendelkező jogalannyal, amely nem működik együtt az Unióval az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos, nemzetközileg elfogadott adóügyi standardok alkalmazása terén; felszólítja az EBB-t, hogy a Bizottsággal és az érdekelt felekkel történő konzultációt követően, a nem együttműködő országok és területek korábban említett uniós jegyzékének elfogadása tükrében vizsgálja felül és aktualizálja a megfelelést nem biztosító országokkal és területekkel szembeni politikáját; felhívja a Bizottságot, hogy évente nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak e politika végrehajtásáról;

27.  megjegyzi, hogy a Bizottság felfüggesztett a nemzetközi pénzügyi szervezetek(6) által a múltban benyújtott egyes projekteket, mivel ezek indokolatlanul komplex adózási megoldásokat tartalmaztak, amelyekhez harmadik országok káros vagy nem létező adórendszereit használták fel; felszólítja a Bizottságot és az EBB-t, hogy éves jelentésébe foglaljon bele azon projektekre vonatkozó információkat, amelyek esetében forrásokat utaltak át offshore joghatóságokba; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek meg kell szüntetniük annak kockázatát, hogy az uniós forrásokat közvetlenül vagy közvetve az adókikerülés és az adócsalás támogatására használják fel;

28.  megjegyzi, hogy aggályok merültek fel az EBB által finanszírozott, offshore struktúrákat és nem együttműködő országokat vagy területeket bevonó projekteket illetően; felszólítja a Bizottságot, hogy évente tegyen közzé nyilvános jelentést az uniós alapok offshore struktúrákkal összefüggő felhasználásáról, valamint az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ilyen struktúrák felé teljesített pénzátutalásairól, amely tartalmazza a leállított projektek számát és jellegét, a projektek leállításának indoklását, valamint az annak biztosítása érdekében hozott további intézkedéseket, hogy az uniós forrásokat sem közvetlenül, sem közvetve ne használhassák fel adókikerülés és adócsalás elősegítésére;

29.  üdvözli, hogy az EBB figyelmet fordít az adóügyi hatásra azokban az országokban, ahol beruházást hajt végre, és arra, hogy ez a beruházás milyen módon járul hozzá a gazdasági fejlődéshez, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek mérsékléséhez;

30.  úgy véli, hogy az Európai Unió bankjaként az EBB-nek fokoznia kell erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy azok a pénzügyi közvetítők, amelyekkel együttműködik, ne használjanak adókikerülési struktúrákat, illetve azokban ne vegyenek részt, ideértve különösen az agresszív adótervezési konstrukciókat vagy gyakorlatokat, amelyek nem felelnek meg a jó adóügyi kormányzás uniós jogszabályokban – többek között a Bizottság ajánlásaiban és közleményeiben – meghatározott kritériumainak; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek biztosítania kell azt is, hogy a pénzügyi közvetítők ne vegyenek részt korrupciós ügyekben, pénzmosásban, szervezett bűnözésben vagy terrorizmusban;

31.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek megbízható és teljes körű információkkal kell rendelkeznie az EBB finanszírozása végső kedvezményezettjeinek tényleges tulajdonosára vonatkozóan, többek között azokban az esetekben, amikor a finanszírozás magántőke-alapokon nyugszik; ezért sürgeti az EBB-t, hogy erősítse meg ügyfél-átvilágítási eljárását és az átláthatóságot a pénzügyi közvetítőkkel folytatott együttműködés terén; úgy véli, hogy a pénzügyi közvetítők kiválasztási kritériumainak alkalmazása és a társaságok tényleges tulajdonosaira vonatkozó aktualizált információk beszerzése – beleértve a vagyonkezelő társaságokat, alapítványokat és adóparadicsomokat is – olyan bevált gyakorlatok, amelyeket állandóan követni kell; megállapítja, hogy az EBB az átvilágítási folyamat során azonosítja e társaságok tényleges tulajdonosait; felhívja az EBB csoportot, hogy szigorítsa tovább szerződési feltételeit, belefoglalva azokba egy záradékot vagy hivatkozást a megfelelő irányításra, hogy csökkenteni lehessen a jó hírnevet és a megítélést érintő kockázatokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB a pénzügyi közvetítők kiválasztásának kritériumairól rigorózus, nyilvános listát hozzon létre az EU adócsalás elleni küzdelmének megerősítése, valamint a korrupció veszélyeinek és a szervezett bűnözés beszivárgásának hatékonyabb módon történő megelőzése érdekében;

32.  üdvözli az EBB azon erőfeszítéseit, amelyek különösen a megfelelés-ellenőrzési iroda által rendszeres időközönként közzétett tevékenységi jelentések és az irodának az EBB főfelügyelőségével folytatott szoros együttműködése révén arra irányulnak, hogy átvilágítsák az EBB csoport üzleti partnereit és működését – a folyamatban lévő monitoringtevékenységeket és kontrollmechanizmusokat is beleértve – annak biztosítása érdekében, hogy az EBB ne segítse elő tudtán kívül a korrupciót, csalást, összejátszást, kényszerítést, pénzmosást, adócsalást, káros adózási gyakorlatokat vagy a terrorizmus finanszírozását; kéri, hogy az EBB igazodjon az Európai Bizottság tervezett új, gyors figyelmeztető és kizáró rendszeréhez;

33.  üdvözli az EBB csoport által a Bizottság különböző szervezeti egységeivel az adókikerülés elleni kezdeményezéscsomagban foglalt intézkedésekről folytatott együttműködést és párbeszédet, melynek célja, hogy pontosítsák a jogalkotási csomag hatályát és kulcselemeit, az EBB csoport szerepét és részvételét, valamint a bank e kérdésekről a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédét, mind az EBB csoport igazgatótanácsa, mind az EBB szervezeti egységei – például a megfelelés-ellenőrzési iroda – szintjén; felhívja az EBB-t, hogy átvilágítási ellenőrzései során jobban vizsgálja meg az adókikerülés kérdését;

Elszámoltathatóság

34.  úgy véli, hogy az EBB csoport megerősödött gazdasági szerepe, megnövekedett beruházási kapacitása és az uniós költségvetésnek az EBB tevékenységeihez garanciaként való használata együtt kell, hogy járjon az átláthatóság erősödésével és a fokozottabb elszámoltathatósággal, hogy biztosítani lehessen tevékenységeinek, a projektek kiválasztásának és finanszírozási prioritásainak valódi nyilvános ellenőrzését;

35.  tudomásul veszi, hogy az EBB évente három jelentést nyújt be tevékenységeiről a Parlamenthez, illetve hogy az EBB elnöke és személyzete az Európai Parlament és annak bizottságai kérésére rendszeresen részt vesznek azok meghallgatásain; emlékeztet azonban azon kérésére, mely az EBB magasabb szintű parlamenti elszámoltathatóságára és átláthatóságára irányul; e tekintetben ismét felhív az információcseréről szóló, az EBB és a Parlament közötti intézményközi megállapodás aláírására, beleértve többek között a képviselők azon lehetőségét, hogy írásbeli kérdéseket intézhessenek az EBB elnökéhez;

36.  emlékeztet, hogy az uniós szakpolitikák végrehajtásának átláthatósága nemcsak az EBB csoport általános szervezeti elszámoltathatóságának és hitelességének erősítését szolgálja a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek típusainak egyértelmű áttekintésével, hanem hozzájárul a finanszírozott projektek hatékonyságának és fenntarthatóságának fokozásához, valamint a hitelportfólióján belüli csalással és korrupcióval szembeni zéró tolerancia biztosításához is;

37.  üdvözli, hogy az EBB csoport átláthatósági politikája a nyilvánosságra hozatal elvére épül, és hogy mindenki hozzáférhet az EBB csoport dokumentumaihoz és információihoz; emlékeztet arra irányuló ajánlására, hogy az EBB csoport honlapján tegyék közzé a bizalmasnak nem minősülő dokumentumokat, így az intézményközi megállapodásokat és memorandumokat, és sürgeti az EBB csoportot, hogy ne álljon meg itt, hanem folyamatosan keresse a fejlődés lehetőségét;

38.  javasolja, hogy az EBB csoport kövesse a Világbank csoportba tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) példáját, és kezdje el közzétenni az általa a kereskedelmi bankokon (az EBB csoport által a kkv-k finanszírozására használt fő közvetítőkön/pénzügyi közvetítőkön) keresztül finanszírozott nagy kockázatú alprojektekre vonatkozó információkat;

39.  üdvözli, hogy kérésre a projektekre vonatkozóan az EBB csoport birtokában lévő valamennyi dokumentumot közreadják; kéri az EBB csoportot, hogy határozzon meg iránymutatásokat azon nem érzékeny és alapvető információkra vonatkozóan, amelyek a proaktív projektszintű közzétételhez kapcsolódó igények vonatkozásában közreadhatók;

40.  kéri, hogy az EBB csoport tájékoztatáspolitikai irányelvei biztosítsanak egyre magasabb szintű átláthatóságot az árképzési politikájával és az irányító szerveivel kapcsolatos irányadó elvek tekintetében; e tekintetben üdvözli az EBB csoport 2017. januári igazgatótanácsi ülései jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát, a nyilvános dokumentum-nyilvántartást, valamint a projektadatok közzétételét a nemzetközi segélyek átláthatóságára irányuló kezdeményezés(7) keretében; kéri az igazgatási bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek közzétételét;

41.  nyugtázza, hogy folyamatban van az EBB csoport visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó szabályainak felülvizsgálata; sürgeti az EBB csoportot, hogy – többek között az igazgatók bevonásával és a panaszosok fokozott védelmével – erősítse meg panaszkezelési mechanizmusának függetlenségét, legitimitását, hozzáférhetőségét, kiszámíthatóságát, méltányosságát és átláthatóságát; úgy véli, hogy ezek az intézkedések egyértelműen az EBB, az érdekelt felek és az uniós intézmények érdekeit szolgálják;

42.  megjegyzi, hogy a főfelügyelőség csalások kivizsgálásával foglalkozó osztályán 2016-ban 120 esetet jelentettek, amelyek 53%-át az EBB csoport munkatársai jelentették; üdvözli, hogy az EBB honlapjának csalások jelentésére szolgáló mechanizmusa már 30 nyelven elérhető(8); úgy véli, hogy az EBB-nek fokozottan figyelemmel kell kísérnie a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó uniós szintű munkát, és annak megfelelően tovább kell fejlesztenie bejelentési lehetőségeit;

43.  felszólítja az EBB csoportot, hogy folyamatosan helyezzen hangsúlyt a teljesítmény teljesítményértékelések révén és a bizonyított hatás alapján történő ellenőrzésére; arra buzdítja a csoportot, hogy folytassa monitoringmutatói, konkrétan az addicionalitást mérő mutatók finomítását azzal a céllal, hogy a hatás a lehető legkorábban, a projektek létrehozásának szakaszában vizsgálható legyen, és elegendő információt szolgáltasson az igazgatótanács számára a tervezett hatásokról, különösen a projektek uniós szakpolitikákhoz, például a foglalkoztatásra gyakorolt hatáshoz (a végrehajtás és a működés során egyaránt) való hozzájárulása tekintetében; rámutat továbbá arra, hogy az EBB csoport finanszírozási teljesítménye nem vizsgálható csupán pénzügyi hatásának értékelése alapján, és ezért szorgalmazza az üzleti volumen szempontjából meghatározott operatív célok és az EBB csoport személyzetére vonatkozó nem pénzügyi célok közötti megfelelő egyensúly fenntartását; sürgeti például, hogy a teljesítményértékelések tüntessék fel, hogy az adott projekt a fenntartható fejlesztési célok keretében milyen konkrét célkitűzések megvalósítására irányul, és milyen mértékben járult hozzá azok teljesítéséhez; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a támogatott infrastrukturális projektek szomszédságában élők aktívan részt vegyenek a projektek értékelésében;

44.  üdvözli, hogy az EBB folytatja a hatásvizsgálati jelentéstételi módszertanának finomhangolása érdekében végzett munkát, például a különböző közvetített hitelezési struktúrákon és új termékeken keresztül mozgósított beruházások pontos rögzítése céljából, továbbá üdvözli azokat a közös lépéseket, amelyeket a bank más többoldalú fejlesztési bankokkal közösen tett – például az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról nemrégiben összeállított jelentésben, valamint az összes szektort érintő hitelezésről jelenleg készülő jelentésben – a hatásvizsgálati jelentéstétel harmonizálása terén;

45.  üdvözli, hogy az eredménymérés (ReM+) fokozatosan „a kultúra megváltozásához” vezet az EBB csoporton belül; szorgalmazza e gyakorlat harmonizálását és általánossá tételét az addisz-abebai és a párizsi mutatók lehető legmesszebbmenőkig történő beépítése mellett; úgy véli, hogy e mutatók helyi nézőpontok integrálása révén történő további kiigazítása függetlenségük befolyásolása nélkül csökkenthetné azok távoli jellegét;

46.  felszólítja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a helyi viszonyokat, amikor harmadik országokban hajt végre beruházást; emlékeztet arra, hogy a harmadik országokban végrehajtott beruházások nem alapulhatnak kizárólag nyereségorientált megközelítésen, hanem törekedniük kell a hosszú távú, a magánszektor által generált, fenntartható gazdasági növekedésre és a szegénységnek a munkahelyteremtés és a termelési tényezőkhöz való jobb hozzáférés révén történő csökkentésére is;

47.  megjegyzi, hogy számos, az EBB műveletei által érintett országban többféle támadás éri az emberi jogokat, különösen a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát, a tiltakozások erőszakos leverésétől és a véleménynyilvánítás büntethetővé tételétől kezdve az emberi jogok védelmezőinek önkényes letartóztatásáig és fogva tartásáig, valamint a civil szervezetek korlátozásáig; felhívja az EBB-t, hogy fogadjon el emberi jogi cselekvési tervet az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, megelőzve ezáltal, hogy az EBB-projektek kedvezőtlen hatással legyenek az emberi jogokra, továbbá biztosítva, hogy a projektek hozzájáruljanak az emberi jogok erősítéséhez és érvényesüléséhez, és jogorvoslatot nyújtva emberi jogi jogsértések esetén;

48.  üdvözli az eredménymérési módszertani keret közzétételét, ugyanakkor úgy véli, hogy magukat az értékelés eredményeit kellene közreadni valamennyi művelet, valamint a környezeti és társadalmi hatásvizsgálatok vonatkozásában a projektek, illetve az alprojektek szintjén; üdvözli a külső hitelezési megbízatás félidős felülvizsgálatát, aminek eredményeképp ezentúl az EBB kérésre közli az eredménymérési keret értékelését a Parlamenttel az uniós költségvetési garancia által fedezett projektek esetében; kéri az EBB-t, hogy a bank átláthatóságának fokozása érdekében tegyen közzé eredménymérési adatlapokat az egyes, Unión kívüli projektekre vonatkozóan, valamint a három pillérre vonatkozó értékelőlapokat az Unión belüli projektek vonatkozásában;

49.  felszólítja az EBB-t, hogy tegye közzé a gépjárműiparnak a dízeltechnológia fejlesztésére nyújtott hitelekre vonatkozó összes lényeges dokumentumot, többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentését és a Volkswagen részére nyújtott EBB-hitelekre vonatkozó ajánlásait, és általánosabban hogy ismertesse, milyen mértékben került sor hitelnyújtásra olyan gépjárműgyártók részére, amelyekről megállapították, hogy manipulálták a kibocsátást, továbbá hogy adjon áttekintést arról, hogy e hitelek közül hányat tekintettek éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésnek; ezzel összefüggésben azt kéri, hogy tisztázzák azokat a hatályos fékeket és ellensúlyokat, amelyek célja, hogy valódi tiszta technológiai orientációt biztosítsanak az olyan gépjárműgyártókkal kötött újabb hitelmegállapodások tekintetében, amelyek támogatják a kutatást és fejlesztést például az összekapcsoltság, a hatékony benzin-elektromos üzemű hibrid motorok, a nagyobb távolságokat megtenni képes elektromos járművek és a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek területén;

50.  üdvözli, hogy az EBB csoport a kkv-kkal kapcsolatos hitelezési tevékenysége vonatkozásában magas szintű átláthatósági és elszámoltathatósági normákat fogadott el, amelyek kötelező jelentéstételt írnak elő a pénzügyi közvetítők számára minden egyes, az EBB csoport támogatásából részesülő kkv-ról, hogy ezeket az eredményeket figyelembe lehessen venni az ugyanazon közvetítővel történő későbbi ügyletek mérlegelésekor;

51.  hangsúlyozza, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(9), valamint az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet(10) hatályba lépését követően az Európai Ügyészségnek meg kell vizsgálnia az EBB műveleteit a tagállamokban abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) okkal feltételezik ebben az összefüggésben bűncselekmény elkövetését;

52.  megjegyzi, hogy kevés információ létezik arról, hogy az EBB hitelnyújtási tevékenysége milyen mértékben járul hozzá a kohéziós politika céljainak végrehajtásához; felkéri az EBB-t, hogy éves jelentésben – megfelelő módon – szenteljen külön fejezetet a kohéziós politika végrehajtását támogató EBB-tevékenységek, többek között az Interreghez kapcsolódó tevékenységek hatásának, és nyújtson részletes információkat a hitelek felhasználásáról a kohéziós politikához kapcsolódó projektek és programok terén, kitérve a támogatások földrajzi eloszlására, a kohéziós politikai célokhoz való tényleges hozzájárulásra, ideértve a horizontális elveket és az Európa 2020 stratégiát, valamint a magántőke-beruházás mozgósítására irányuló tényleges képességre is; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EBB feladata elegendő – többek között termékeinek költségeiről és kezeléséről szóló – adattal ellátni az Európai Parlamentet, a Számvevőszéket és másokat, és úgy véli, hogy a kohéziós politikai és az EBB-beruházásokról szóló, uniós szinten összesített adatok hozzáadott értéket hordoznak;

Az EBB csoport pénzügyi tevékenysége

53.  felhívja az EBB csoportot, hogy aktívan működjön együtt a Bizottsággal a következő többéves pénzügyi keret szerinti pénzügyi eszközök számának és típusának racionalizálási folyamatában, és készüljön fel erre a folyamatra azzal, hogy első lépésként saját tapasztalata alapján felhívja a figyelmet az esetlegesen fennálló párhuzamosságokra és átfedésekre;

54.  úgy véli, hogy az EBB csoport pénzügyi eszközeinek a saját érdemek, az EU egésze számára biztosított hozzáadott érték teremtésére való képesség, valamint – különösen azokon a területeken, ahol a piacok nem finanszírozzák és támogatják a projekteket – a tényleges addicionalitás alapján kiválasztott projekteket kell szolgálniuk, megfelelő egyensúlyt találva az esetlegesen magasabb kockázati profil és az elengedhetetlenül szükséges magas hitelbesorolás között;

55.  e tekintetben figyelmeztet arra, hogy a piacvezérelt eszközök esetében fennáll annak kockázata, hogy az EU általános közjavai kikerülnek az EU költségvetésének fókuszából, és ösztönzi az EBB csoportot, hogy a pénzügyi eszközök vonatkozásában erősítse meg a finanszírozás mennyiségével szemben inkább a minőségre összpontosító jelentéstételt a Bizottság felé;

56.  megjegyzi, hogy a nagyobb kockázatviselési kapacitás teljes mértékű kihasználása érdekében az EBB csoport különféle új termékeket fejlesztett ki, amelyek nagyobb kockázatvállalást tesznek lehetővé (pld. alárendelt kölcsön, sajáttőke-típusú műveletek, kockázatmegosztás bankokkal), és módosította hitelkockázati politikáját és a támogatások körét, hogy nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé;

57.  felhívja továbbá az EBB csoportot, hogy elsősorban az innovatív vállalatok, az infrastrukturális projektek, valamint – a kkv-k finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférésének visszatérő és régóta fennálló célkitűzésével összhangban – a kockázatokat vállaló vagy gazdaságilag hátrányos helyzetű vagy stabilitást nélkülöző régiókban kialakuló kkv-k támogatása révén fejlessze tovább kockázatkezelési kultúráját annak érdekében, hogy javítsa hatékonyságát, valamint a fellépései és a különféle uniós politikák közti kiegészítő jelleget és szinergiákat, anélkül azonban, hogy veszélybe sodorná a körültekintő irányítás elveit vagy kockáztatná az EBB kiváló hitelminősítését; emlékeztet arra, hogy a kockázatátruházáson alapuló eszközök nem lehetnek kockázatmentesek, ha azt kívánjuk, hogy hozzájáruljanak az Unió gazdasági fejlődéséhez, valamint a gazdasági, szociális és területi kohézióhoz; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek és az érintett feleknek ezzel teljes mértékben tisztában kell lenniük; ösztönzi az EBB-t, hogy értékelje az EBB-kötvények közvetlen megvásárlásának lehetőségét;

58.  megjegyzi, hogy az EBB csoport kkv-knak és közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott támogatása 2016-ban rekordszintet, 33,6 milliárd eurót ért el, és 4,4 millió munkahely létrejöttét segítette; rámutat az EBB csoport kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részére nyújtott folyamatos támogatásának abból adódó jelentőségére, hogy javítja a finanszírozáshoz való hozzáférésüket; hangsúlyozza, hogy a kkv-k jelentik az európai gazdaság gerincét, és a kkv-knak és közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak biztosított eszközök finanszírozásának erősítése által továbbra is nekik kell képezniük az EBB csoport hitelezési tevékenységeinek fő célcsoportját;

59.  emlékeztet arra, hogy az uniós kkv-k több mint 90%-a mikrovállalkozás, amelyek a magánszektorban a foglalkoztatás csaknem 30%-át nyújtják; rámutat, hogy a mikrovállalkozások nagyobb mértékben ki vannak téve a gazdasági sokkhatásoknak, mint a nagyobb vállalatok, és adott esetben nehezebben jutnak hitelhez, különösen a kedvezőtlen gazdasági és banki viszonyokkal rendelkező régiókban; felszólítja az EBB-t, hogy dolgozzon ki egy stratégiát azon probléma megoldására, hogy a kkv-k ilyen körülmények között nehézségekbe ütköznek a projektfinanszírozáshoz való hozzáférés terén;

60.  elismeri, hogy a finanszírozáshoz jutás nehézsége még mindig a növekedés egyik fő akadálya a kulturális és kreatív iparágakban; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van ezen iparágakat erősítő finanszírozási kezdeményezésekre; hangsúlyozza, hogy az EBB és az ESBA lehetőséget kínálhat a kreatív ágazat támogatására, főleg a kkv-k finanszírozása révén; felhívja az EBB-t, hogy törekedjen az ESBA által a kulturális és kreatív ágazatoknak juttatott finanszírozás hiányának kezelésére azáltal, hogy megvizsgálja a Kreatív Európa programmal kialakított együttműködés lehetőségét;

61.  felhívja az EBB csoportot, hogy bizonyos típusú projektek igazgatása tekintetében támaszkodjon jobban a stabil pénzügyi helyzetű közvetítőkre, köztük a nemzeti fejlesztési bankokra és intézményekre, amelyek nem veszélyeztetik kiváló hitelminősítését;

62.  úgy véli, hogy számos, az EBB csoport irányítására vonatkozó szabály célja a kiváló hitelminősítés megőrzése, ugyanakkor nagyon kevés információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy mennyire van közel az EBB csoport egy alacsonyabb minősítéshez;

63.  kiemeli, hogy az EBB csoport által finanszírozott beruházási projektek átvilágításának a pénzügyi megtérüléshez kapcsolódó tényezők mellett nem pénzügyi megtérüléshez, hanem inkább más típusú célkitűzések – például a projekt felfelé irányuló gazdasági konvergenciához és az Unión belüli kohézióhoz való hozzájárulása – eléréséhez, illetve az Európa 2020 célkitűzései vagy a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez kapcsolódó tényezőkön kell alapulnia; úgy véli, hogy az EBB csoportnak megfelelő módon ismertetnie kell az intézményi és magánbefektetők (például nyugdíjalapok és biztosítótársaságok) számára ezeket a nem pénzügyi kritériumokat, ezáltal népszerűsítve a társadalmi-gazdasági és környezeti hatás középpontba állítását a pénzügyi ágazat egészében;

64.  úgy véli, hogy azokban az esetekben, ahol a pénzpiaci stresszhelyzet megakadályozná egy életképes projekt megvalósítását, vagy ahol szükség van a beruházási platformok létrehozásának elősegítésére vagy projektek támogatására olyan ágazatokban vagy területeken, ahol jelentős piaci zavarok, illetve optimálisnál kedvezőtlenebb befektetési feltételek tapasztalhatók, az EBB csoportnak változtatásokat kell végrehajtania és dokumentálnia – elsősorban az EBB számára nyújtott uniós garancia díjazása tekintetében – annak érdekében, hogy hozzájáruljon az EBB csoport által pénzügyi eszközökön keresztül biztosított finanszírozás kedvezményezettje által viselt, működéshez kapcsolódó finanszírozási költségek csökkentéséhez a projekt megvalósításának megkönnyítése érdekében; úgy véli, hogy szükség esetén hasonló erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi eszközök kis projekteket támogassanak, és hogy ahol a helyi vagy regionális közvetítők alkalmazása lehetővé teszi a kis projektek pénzügyi eszközökkel történő finanszírozása költségeinek csökkentését, ezt a megvalósítási formát is meg kell vizsgálni;

65.  üdvözli a nemrégiben elfogadott tőkestratégiát, amely a sajáttőke-típusú műveletek fokozottabb értékelését tartalmazza az innováció és az infrastruktúra kiemelt területének tőkefinanszírozásában az Unióban tapasztalható szakadék kezelése céljából, különösen két piaci területen: közvetett tőkefinanszírozás (tőkebefektetés infrastrukturális alapokba és társberuházási programokba) és közvetlen sajáttőke-típusú finanszírozás (nagyvállalatoknak nyújtott kvázisajáttőke-kölcsönök és közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott kvázisajáttőke-kölcsönök) közvetlen és közvetett eszközök (tőkealapok és osztalékra jogosító kölcsönök) vegyes felhasználásával;

66.  üdvözli az Európai Beruházási Alap (EBA) által a meglévő tevékenységeken belül a közösségi finanszírozási platformok számára nyújtott támogatást, a platformok szelektív támogatásának folytatására való hajlandóságot a meglévő programok hatókörén belül vagy annak kiterjesztésével, továbbá üdvözli a Bizottsággal közösen végzett munkát egy lehetséges kölcsön- és sajáttőke-alapú közösségi finanszírozási kísérleti projekt érdekében; javasolja, hogy az EBA találjon módot a támogatást igénylő, pénzügyi technológiai vállalkozások által irányított pénzügyi közvetítők azonosítására és a velük való kapcsolatfelvételre;

67.  felhívja a Bizottságot, hogy gondosan elemezze és kísérje figyelemmel az EBB-nek adott megbízatásokhoz kapcsolódó költségeket; emlékeztet arra, hogy a kapcsolódó adminisztratív költségek hatással lehetnek az általános teljesítményére, tekintettel a pénzügyi és humán erőforrások jelenlegi szintjére;

68.  kiemeli, hogy az EBB kohéziós politikában játszott szerepe növekszik, különösen a vissza nem térítendő támogatások pénzügyi eszközökkel kombinált alkalmazásának növekedése miatt; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezek elérhetősége a végső kedvezményezettek számára még mindig nagyon alacsony, és hogy a tagállamok és a régiók ezt a költségvetési rendeletben és a közös rendelkezésekről szóló rendeletben egyaránt rögzített eljárások bonyolultságával magyarázzák, ideértve az aránytalan költségeket és díjakat, valamint a tagállami és regionális eszközök által támasztott versenyt; ezzel összefüggésben üdvözli a „fi-compass” platform, vagyis a kohéziós politika keretében alkalmazott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások egyablakos rendszerének létrehozását; kéri mindazonáltal a további technikai segítségnyújtást és a meglévő eljárások egyszerűsítését, valamint nagyobb hangsúly helyezését a pénzügyi közvetítők kapacitásépítésére, és rámutat, hogy a kezelési költségeket és díjakat jobban hozzá kell kapcsolni az esb-alapok pénzügyi eszközei alapkezelőjének teljesítményéhez; ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a kohéziós politika legfőbb eszközeként fenn kell tartani a vissza nem térítendő támogatásokat mint az állami beavatkozás számos területen alkalmazható, hatékony formáját, a pénzügyi eszközöket azonban azokban ágazatokban kellene nagyobb számban alkalmazni, ahol nagyobb hozzáadott értéket teremtenek, mint a támogatások, használatukat pedig továbbra is az irányító hatóságok belátására kell bízni; rámutat, hogy stabilabb keretet kell adni az EBB és az Európai Parlament együttműködésének, lehetővé teendő az EBB tevékenységeinek jobb ellenőrzését;

Az EBB csoport kommunikációs és tanácsadó tevékenysége

69.  sajnálja, hogy az EBB csoport finanszírozásának potenciális kedvezményezettjei általában nem ismerik eléggé az EBB csoport által fejlesztett termékeket; felteszi a kérdést, hogy az EBB csoport ellátási lánca kellően sokszínű és inkluzív-e;

70.  úgy véli, hogy az EBB csoport kommunikációját tovább kellene fejleszteni – együttműködve a főbb nemzeti partnereivel – annak érdekében, hogy felhívja a kkv-k figyelmét a finanszírozási lehetőségekre, valamint a polgárok hatékonyabb tájékoztatása érdekében az Unió által finanszírozott helyi és konkrét projektekről;

71.  e tekintetben üdvözli az EBB tanácsadó szolgáltatásainak kiegészítése érdekében a nemzetközi és nemzeti intézményekkel jelenleg megkötés alatt álló partnerségeket;

72.  sajnálattal állapítja meg, hogy nem áll rendelkezésre elegendő adat az EBB szerepéről a kohéziós politika végrehajtási ciklusának minden egyes szakaszában, és hogy kevés információ van arról, hogy az EBB hitelnyújtási tevékenysége milyen mértékben járul hozzá a kohéziós politika céljainak végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy több erőfeszítésre van szükség az átláthatóság és a kommunikáció javítása érdekében, és kéri ezen erőfeszítések megtételét, biztosítandó, hogy az információk regionális és helyi szinten eljussanak a végső kedvezményezettekhez, és a projektek láthatósága növekedjen;

73.  elvárja, hogy a Bizottság, az EBB csoport, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok folytassák a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel a kiegészítő jelleg szellemében végzett munkát, erősítsék meg együttműködésüket az esb-alapok és az EBB finanszírozási eszközei és hitelei közötti további szinergiák kialakítása érdekében, valamint csökkentsék az adminisztratív terheket, egyszerűsítsék az eljárásokat, növeljék az igazgatási kapacitást, fokozzák a területfejlesztést és a kohéziót, és javítsák az esb-alapok és az EBB-finanszírozás ismertségét, mivel ezek az intézmények megbízható ismeretekkel rendelkeznek saját területükön, és képesek testre szabott pénzügyi eszközök helyi megvalósítására;

o
o   o

74.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EBB-nek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 128., 2017.5.19., 1. o.
(2) HL L 345., 2017.12.27., 34. o.
(3) HL L 249., 2017.9.27., 1. o.
(4) http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/10/10/conclusions-climate-change/pdf
(5) Például azokat a stabil, jó értékeléssel rendelkező projekteket, amelyek nem kapnak finanszírozást a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozástól.
(6) Az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, valamint a Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap.
(7) Az Európai Parlament 2016. április 28-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0200).
(8) http://www.eib.org/attachments/general/reports/ig_fraud_investigations_activity_report_2016_en.pdf
(9) HL L 198., 2017.7.28., 29. o.
(10) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 28.Jogi nyilatkozat