Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2226(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0047/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0047/2018

Viták :

PV 13/03/2018 - 20
CRE 13/03/2018 - 20

Szavazatok :

PV 14/03/2018 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0077

Elfogadott szövegek
PDF 363kWORD 52k
2018. március 14., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2018. évi éves növekedési jelentés
P8_TA(2018)0077A8-0047/2018

Az Európai Parlament 2018. március 14-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2018. évi éves növekedési jelentés (2017/2226(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen 121. cikkének (2) bekezdésére, 136. cikkére és 148. cikkére,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az Európai Költségvetési Tanács az euróövezet egészére nézve megfelelő jövőbeli költségvetési irányvonalról szóló, 2017. június 20-i jelentésére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2010. március 25–26-i és 2010. június 17-i következtetéseire, valamint a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

–  tekintettel a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló, 2015. július 14-i (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásra(9),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel „A rugalmasság legjobb kihasználása a Stabilitási és Növekedési Paktum meglévő szabályain belül” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálata: mérleg és főbb kérdések” című, 2015. június 24-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentésre („az öt elnök jelentése”),

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

–  tekintettel a Bizottság „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2015. október 21-i közleményére (COM(2015)0600),

–  tekintettel a Bizottság „További lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2017. december 6-i közleményére (COM(2017)0821),

–  tekintettel a Bizottság 2017. évi őszi európai gazdasági előrejelzésére,

–  tekintettel az európai szemeszter keretében az euróövezetben megvalósuló gazdaságpolitikai koordinációról szóló, a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára készült tanulmányokra és mélyreható elemzésekre (2015. november),

–  tekintettel a 2016. évi éves növekedési jelentésről szóló, 2015. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2015)0690), a riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentésre (COM(2015)0691) és a közös foglalkoztatási jelentés tervezetére (COM(2015)0700),

–  tekintettel a 2017. november 17-én Göteborgban elfogadott, a szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozatra,

–  tekintettel a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó vizsgálatot követő, 2017. december 13-i ajánlására(13),

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2017. november 22-i bizottsági ajánlásra (COM(2017)0770),

–  tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel a 2018-as európai szemeszter prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

–  tekintettel az európai szemeszterre vonatkozó csomagról és a 2018. évi éves növekedési jelentésről a Bizottsággal folytatott európai parlamenti vitára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0047/2018),

A.  mivel a Bizottság előjegyzései szerint az európai gazdaság várhatóan tovább növekszik, míg a munkahelyteremtésnek és a háztartások vásárlóerejének a növekedése az elkövetkező két évben veszít is lendületéből – a növekedés 2017-ben az EU-ban eléri a 2,4%-ot, majd 2018-ban elhanyagolható módon 2,2%-ra, 2019-ben pedig 2,0%-ra lassul; mivel azonban további szakpolitikai intézkedésekre lesz szükség a gazdasági világválság megoldatlan következményeinek felszámolásához;

B.  mivel az uniós gazdaság jelenlegi helyzete ambiciózus és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformokra és beruházásokra szólít fel a tagállamokban a fenntartható növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség megteremtése és a felfelé irányuló konvergencia elérése érdekében;

C.  mivel a magánszektor fogyasztásának növekedése várhatóan enyhén lassul a következő évben a 2019-es fellazulás előtt, a 2017-eshez képest magasabb, az Európai Központi Bank célértéke alatt maradó, de a 2%-hoz közeli infláció miatt;

D.  mivel az Európai Beruházási Bank és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az európai strukturális és beruházási alapok mellett komoly befektetési támogatást nyújtott az EU-ban; mivel ugyanakkor a magánbefektetések még mindig elmaradnak a 2008-as szinttől, kedvezőtlen hatást gyakorolva ezzel a potenciális növekedésre, munkahelyteremtésre és termelékenységre;

E.  mivel a foglalkoztatottság várhatóan tovább bővül: 2017 második negyedévében a foglalkoztatottak száma 235,4 millió fős rekordot ért el; mivel néhány munkaerőpiaci mutató olyan tartós nehézségeket jelez, mint például a munkaerőpiac szegmentáltságának fokozódása, súlyosbodó egyenlőtlenségek, különösen a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők tekintetében; mivel a munkanélküliségi ráta az EU-ban 7,5%, az euróövezetben pedig 8,9%, ami – amellett, hogy az elmúlt kilenc, illetve nyolc évben mért legalacsonyabb arány– még mindig túlságosan magas, különösen a fiatalok körében; mivel sok tagállamban tartósan nagyon jelentős különbségek állnak fenn, és mivel még mindig nyitva áll néhány lehetőség arra, hogy a foglalkoztatási ráta a válságot követően ismét helyreálljon, sőt arra is, hogy az Európa 2020 stratégia nemzeti céljai megvalósuljanak; mivel a rejtett munkanélküliség (munkába állni vágyó, de munkát aktívan nem kereső munkanélküliek) aránya 2016-ban 20%-os volt;

F.  mivel az adócsalás, az adókikerülés és az egyes nagyvállalatok és magánszemélyek által elkövetett adócsalások következtében több tagállam több milliárd eurónyi bevételkiesést könyvelhetett el az államháztartás irányítása terén, a kkv-k és más adófizetők kárára;

G.  mivel a javuló gazdasági helyzet lehetővé teszi az ambiciózus és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtását, különösen a beruházások ösztönzésére szolgáló intézkedésekét – tekintettel arra, hogy a beruházások a GDP arányában kifejezett szintje még mindig alacsonyabb a pénzügyi válságot közvetlenül megelőző időszakban mértnél –, és az államháztartás tekintetében lehetővé teszi a helyzet javítását, figyelembe véve azt a terhet, amelyet a demográfiai fejlemények az adósság fenntarthatóságára rónak;

1.  tudomásul veszi, hogy megjelent a 2018-as éves növekedési jelentési csomag, illetve a beruházások, a nagyratörő és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformok és felelős államháztartások javasolt szakpolitikai ötvözete, amelyet a magasabb növekedési szintek tovább emelésének és az európai talpraállás, a felfele tartó konvergencia és a versenyképesség erősítésének eszközeként került bemutatásra; egyetért azzal, hogy a strukturális reform végrehajtását illetően további előrelépésekre van szükség a növekedés és a munkahelyteremtés eléréséért, valamint a gazdasági növekedést hátráltató egyenlőtlenségek elleni küzdelem céljából;

1.fejezet – Beruházások és növekedés

2.  kiemeli a potenciális hozzájárulás, a termelékenység és a versenyképesség elégtelen növekedésének tartós strukturális problémáját, amely a köz- és magánberuházások túl alacsony szintjével, valamint egyes tagállamokban a nagyratörő és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformok hiányával együtt jár;

3.  emlékeztet arra, hogy egyes tagállamoknak még mindig nagy folyófizetésimérleg-többletük van, amit az állami és magánberuházások fenntartására és a gazdasági növekedés fellendítésére lehetne fordítani;

4.  emlékeztet, hogy mennyire fontos az állami és magánberuházásokat ötvözni a strukturális reformokkal a gazdasági növekedés fellendítése és serkentése érdekében;

5.  hangsúlyozza az állami beruházások fellendítésének fontosságát az EU-ban a közberuházások jelenlegi csökkenésének visszafordítása érdekében; sürgeti emellett a tőkepiaci unió kiteljesedését az egységes piacon történő magánberuházások fellendítése érdekében; úgy véli, hogy tovább kell javítani a magánberuházásokra vonatkozó szabályozási keretet;

6.  hangsúlyozza, hogy a termelékenység növelése érdekében több beruházásra van szükség a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba, valamint a technológiai korszerűsítésbe; emlékeztet, hogy az olyan területekbe való beruházások, mint az infrastruktúrák, a gyermekgondozás, a szociális lakhatás, az oktatás, a képzés, az egészségügy, a kutatás, a digitális innováció és a körforgásos gazdaság növelheti a termelékenységet és/vagy a foglalkoztatást; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen országspecifikus ajánlásokat az energiahatékonyság és az erőforrások használata területén, és biztosítsa, hogy azok teljes mértékben összhangban álljanak a párizsi éghajlatvédelmi megállapodással;

7.  kéri a Bizottságot, hogy értékelje a jelentős növekedést ösztönző infrastrukturális projektek előtt álló jelenlegi akadályokat az ilyen beruházások időtartama alatt, valamint hogy vitassa meg a Parlamenttel és a Tanáccsal az ilyen akadályoknak a meglévő jogi kereteken belül lehetséges kezelését;

2.fejezet – Felelősségteljes államháztartás

8.  tudomásul veszi, hogy az euróövezet számára tett ajánlásokban javasolt átfogó semleges költségvetési irányvonal – megjegyezve, hogy 2018-ban több tagállamban enyhén ki is bővül a költségvetési irányvonal; emlékeztet arra, hogy a GMU megfelelő működése szempontjából kulcsfontosságú az uniós költségvetési szabályok következetes végrehajtása és betartása, ideértve a meglévő rugalmassági záradékok teljes mértékű tiszteletben tartását is;

9.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti és európai szintű költségvetési irányvonalaknak egyensúlyba kell hozniuk az államháztartások és beruházások hosszú távú, a Stabilitási és Növekedési Paktumot teljes mértékben betartó fenntarthatóságát és a rövid távú makrogazdasági stabilizációt;

10.  üdvözli az államháztartás terén elért javulást (ami kulcsfontosságú a stabilabb, fenntarthatóbb és hatékonyabb növekedés eléréséhez), különösen az államháztartási hiányok mérséklődését és az adósságok GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkenését az EU-ban és az euróövezetben, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya még mindig 90% körüli az euróövezetben, és számos tagállamban jóval meg is haladja ezt a szintet; hangsúlyozza, hogy e tagállamoknak sürgősen csökkenteniük kell a GDP-hez viszonyítva magas adóssághányadukat, mivel ezt jelentősen könnyebb elérni gazdasági fellendülés idején; emlékeztet, hogy a népesség elöregedése és más demográfiai változások az államháztartás fenntarthatósága szempontjából komoly terhet jelentenek; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy vállaljanak felelősséget a jövő nemzedékekért;

11.  hangsúlyozza, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nemzeti költségvetések összetételére és irányítására; ezért üdvözli a kiadások felülvizsgálatának terjedő gyakorlatát, és továbbra is arra bátorítja a tagállamokat, hogy mérjék fel költségvetésük minőségét;

3.fejezet – Strukturális reformok

12.  emlékeztet arra, hogy egyes tagállamoknak folytatniuk kell a szociális és környezeti szempontból fenntartható, növekedésbarát strukturális reformok végrehajtását, különös tekintettel az EU-szerte javuló gazdasági helyzet összefüggéseire (szinte valamennyi tagállamban növekedő GDP-vel), a versenyképesség, a munkahelyteremtés, a növekedés és a felfelé irányuló konvergencia fellendítése céljából;

13.  ragaszkodik ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat közelíteni kell az EU2020-as célokhoz; felhívja a tagállamokat, hogy léptessenek életbe megfelelő szakpolitikákat, és nyújtsanak beruházásokat az egész életen át tartó tanuláshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés biztosítása vagy fenntartása érdekében, figyelembe véve a munkaerőpiac fejlődését, többek között az új szakmák megjelenését is;

14.  hangsúlyozza, hogy a digitalizáció, a globalizáció és a technológiai változás gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacokat, ami többek között a kiigazított átmenetet igénylő foglalkoztatási formák és viszonyok közötti mélyreható változásokban mutatkozik meg; ezért hangsúlyozza a hozzáférhető és jó minőségű szociális biztonsági rendszerekkel bíró dinamikus munkaerőpiacok jelentőségét, amelyek meg tudnak felelni ezeknek az új munkaerőpiaci realitásoknak;

15.  úgy véli, hogy a beruházási akadályok megszüntetését célzó reformok lehetővé tennék a gazdasági tevékenység azonnali támogatását, és ezzel egyidejűleg megteremtenék a hosszú távú növekedés feltételeit;

16.  a tőke, a munkaerő és a fogyasztás adóztatásának méltányos kiegyenlítésére irányuló adózási felülvizsgálatokat szorgalmaz;

4.fejezet – Konvergencia és befogadás

17.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszternek és az országspecifikus ajánlásoknak hozzá kell járulniuk az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve a szociális jogok pillérében meghatározott célkitűzéseket, valamint elő kell segíteniük a növekedést és a munkahelyteremtést; ezért üdvözli a szociális eredménytáblát, mint a szociális pillér megvalósításának nyomon követését szolgáló eszközt;

18.  kiemeli, hogy a közelmúltban a reálbérek növekedése elmaradt a termelékenység bővülésétől, míg a munkaerőpiacon javulás volt tapasztalható; ennek fényében hangsúlyozza, hogy bizonyos ágazatokban és területeken talán van lehetőség béremelésre a termelékenységgel kapcsolatos célokkal összhangban, a jó életszínvonal biztosítása érdekében, figyelembe véve a versenyképességet és az egyenlőtlenségek leküzdésének szükségességét;

19.  rámutat, hogy a költségvetési politikának figyelembe kell vennie az EKB függetlenségét tiszteletben tartó monetáris politikát;

20.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a környezeti fenntarthatóságot fokozó beruházások támogatására, valamint hogy biztosítsa az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai és az európai szemeszter közötti megfelelő kapcsolatot;

21.  üdvözli, hogy a 2018-as éves növekedési jelentés elismeri azt, hogy hatékony és tisztességes adórendszerekre van szükség, amelyek megfelelő ösztönzést jelentenek a gazdasági tevékenység számára; támogatja a Bizottságnak a fokozott átláthatóság, a megreformált héarendszer eléréséért tett kezdeményezéseit, és tudomásul veszi, hogy történtek lépések a konszolidált közös társasági adóalap eléréséért; üdvözli az adócsalás, adókijátszás és adókikerülés megakadályozására tett nemzetközi szintű erőfeszítéseket; megjegyzi, hogy a hatékonyabb nemzeti adórendszerekkel jelentősen növelhetők az államháztartási bevételek;

22.  felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el megfelelő intézkedéseket a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET) illetve a menekültek támogatására és integrálására, és időben jelezzék előre a munkaerőpiacra való gördülékeny bevezetésük érdekében (azt megelőzendő, hogy a fekete gazdaság beszippantsa őket), akárcsak az állami szolgáltatások elegendő erőforrással való ellátottsága érdekében szükséges követelményeket; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek kulcsszerepet tölthetnek be a NEET személyek és a migránsok integrációjának elősegítésében és annak megelőzésében, hogy munkaerőpiaci diszkrimináció áldozatai legyenek;

23.  aggódik amiatt, hogy a hiányosságok és a hátrányos megkülönböztetés egyes tagállamokban továbbra is befolyásolják a munkaerőpiacokat, hozzájárulva a férfiak és nők javadalmazása, a nyugdíjba vonulás és a döntéshozatalban való részvétel terén fennálló különbségekhez;

5.fejezet – Az európai szemeszter keretében: aktív szerepvállalás és végrehajtás

24.  üdvözli, hogy fokozott figyelmet fordítottak az euróövezet összesített költségvetési irányvonalára, miközben rámutat arra, hogy az egyes tagállamok kötelesek eleget tenni a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, ideértve a meglévő rugalmassági záradékok teljes mértékű tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy egy összesített költségvetési irányvonal koncepciója nem vonhatja magával azt, hogy az egyes tagállamok többletjei és deficitjei ellentételezik egymást;

25.  aggódik amiatt, hogy az országspecifikus ajánlások betartási aránya alacsony, ideértve azokat is, amelyek célja a konvergencia előmozdítása, a versenyképesség növelése és a makrogazdasági egyensúlyhiányok csökkentése; úgy véli, hogy a nemzeti szinten lezajló valódi nyilvános vita növeli a nemzeti felelősségvállalást, ami az országspecifikus ajánlások jobb végrehajtását eredményezi; fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a nemzeti parlamentek megvitassák az országjelentéseket és az országspecifikus ajánlásokat; úgy véli, hogy a regionális és a helyi hatóságokat sokkal nagyobb mértékben be kellene vonni az európai szemeszter folyamatába; felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel az összes létező eszközt azon országspecifikus ajánlások betartatására, amelyek célja ezen, a monetáris unió fenntarthatóságát veszélyeztető kihívások kezelése;

26.  kiemeli, hogy a GMU elmélyítése útján tett minden további lépésnek fokozottabb demokratikus ellenőrzésekkel kell együtt járnia; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében meg kell erősíteni az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepét a felelősségre vonhatóság elvével összhangban; kéri, hogy a tárgyalási folyamat során mind nemzeti mind európai szinten konzultáljanak a szociális partnerekkel;

27.  üdvözli, hogy a Bizottság elismeri, hogy a korrupció továbbra is a beruházások akadályát képezi néhány tagállamban, és hogy a megfelelő gazdasági fejlődéshez szükség van a jogállamiság tiszteletben tartására, a független igazságszolgáltatásra és jogérvényesítő hatóságokra; sajnálja ugyanakkor, hogy a Bizottság megszüntette az éves antikorrupciós jelentést, és felszólítja a Bizottságot, hogy indítsa újra ezt a tagállamokon belüli korrupcióról szóló évenkénti elemzést, és gondoskodjon mechanizmusokról a korrupció elleni küzdelemhez;

Ágazati hozzájárulások a 2018. évi éves növekedési jelentéshez

Költségvetés

28.  úgy véli, hogy az uniós költségvetéseknek ösztönözést kell nyújtaniuk a fenntartható növekedéshez, a konvergenciához, a beruházásokhoz és reformokhoz, megoldásokat és szinergiákat kínálva a nemzeti költségvetések tekintetében; ezért úgy véli, hogy az éves növekedési jelentés útmutatásul szolgál a tagállamok számára, valamint a tagállami és az uniós költségvetések tervezése során, kiváltképp a 2020 utáni többéves pénzügyi keret előkészítése tekintetében;

29.  e tekintetben megismétli, hogy nagyobb szinergiákra van szükség a nemzeti költségvetések és az uniós költségvetés között; rámutat arra, hogy a Bizottság, tekintettel az európai szemeszterben, valamint az uniós költségvetés előkészítésében és végrehajtásában való részvételére, kulcsfontosságú szerepet játszik e tekintetben;

30.  üdvözli a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2016. december végi, „Az EU jövőbeni finanszírozása” című végleges jelentésében ismertetett ajánlásokban meghatározott javaslatot a nagyobb szinergiára és az európai uniós költségvetés fragmentálásának kerülésére vonatkozóan;

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

31.  üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését az egészségfejlesztéssel és a betegségmegelőzéssel foglalkozó internetes portál elindítására, amely naprakész információval szolgál az egészség és a jóllét elősegítésével kapcsolatos témákban, továbbá a polgárok számára nyújtott jól érthető és megbízható tájékoztatás fontos forrása; hangsúlyozza, hogy a portálnak teljes mértékben elérhetőnek kell lennie az uniós polgárok számára, ideértve a diszlexiával és más hasonló nehézségekkel küzdőket is;

32.  szorgalmazza a nagyobb összhangot az Európai Unió más szakpolitikáival a katasztrófamegelőzés és -elhárítás terén, például az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiával, az európai strukturális és beruházási alapokkal, a Szolidaritási Alappal, a környezetvédelmi jogszabályokkal, a kutatási és innovációs politikákkal;

o
o   o

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és nemzeti parlamentjeinek és az Európai Központi Banknak.

(1) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(2) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(3) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(7) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.
(8) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
(9) HL L 192., 2015.7.18., 27. o.
(10) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
(11) HL C 407., 2016.11.4., 86. o.
(12) HL C 399., 2017.11.24., 149. o.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0491.

Utolsó frissítés: 2018. december 4.Jogi nyilatkozat