Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2286(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0062/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0062/2018

Viták :

PV 13/03/2018 - 15
CRE 13/03/2018 - 15

Szavazatok :

PV 15/03/2018 - 10.11
CRE 15/03/2018 - 10.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0089

Elfogadott szövegek
PDF 450kWORD 58k
2018. március 15., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Iránymutatások a 2019. évi költségvetéshez – III. szakasz
P8_TA(2018)0089A8-0062/2018

Az Európai Parlament 2018. március 15-i állásfoglalása a 2019. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság (2017/2286(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(5) és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra,

–  tekintettel a Tanácsnak a 2019. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2018. február 20-i következtetéseire (06315/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 86a. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0062/2018),

A.  mivel a jelenlegi parlamenti ciklusban a 2019. évi uniós költségvetésre vonatkozó utolsó tárgyalások a következő többéves pénzügyi keretről és az uniós saját források rendszerének reformjáról szóló tárgyalásokkal egy időben fognak folyni; mivel 2019 lesz a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret hatodik éve;

B.  mivel a költségvetési hatóság két ágának arra kell törekednie, hogy az egyeztetőbizottságban ambiciózus és átfogó megállapodást érjenek el a 2019. évi költségvetésről annak érdekében, hogy az pozitívan befolyásolja a párhuzamosan folyó tárgyalásokat és lehetővé tegye, hogy ezen parlamenti ciklus végére megállapodás jöjjön létre a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról;

C.  mivel a tárgyalások második szakaszának elindításáról szóló 2017. decemberi megállapodást követően a brexit -folyamat elvileg nem fog közvetlenül hatást gyakorolni a 2019. évi költségvetésre, mivel az Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokról szóló együttes jelentéssel(6) összhangban az Egyesült Királyság a 2019. és 2020. évben ugyanúgy hozzá fog járulni az uniós éves költségvetés végrehajtásához, és részt fog venni abban, mintha az Unió tagja maradt volna;

D.  mivel a tagállamokban az egyre terjedő populista és szélsőséges mozgalmak félrevezető információkat terjesztettek és támogattak az Unióról és költségvetéséről, ami felhívja a figyelmet arra, hogy egyértelműbb és átláthatóbb információkat kell nyújtani;

E.  mivel a pénzügyi, társadalmi és gazdasági válság kezelésének a polgárok általi évek óta tartó negatív megítélését követően a jelenlegi kedvező gazdasági kilátások – amelyek azon összehangolt erőfeszítések eredményei, hogy Európa a gazdasági fellendülés pályájára álljon – nagyvonalúbb költségvetési tervezést tesznek lehetővé;

F.  mivel a Tanács többször is ellentmondott önmagának az elmúlt néhány évben azzal, hogy új politikai prioritásokat jelölt ki az Unió számára, ám nem volt hajlandó új előirányzatokat biztosítani ezek finanszírozására; mivel az új politikai prioritásokat és az Unió jövőbeni kihívásait nem a meglévő sikeres programok csökkentésével, hanem új előirányzatok révén kell finanszírozni;

G.  mivel a jelenlegi programozási időszak vége felé közeledve a többéves programok végrehajtása fel fog gyorsulni, így egyre nagyobb szükség van megfelelő pénzügyi erőforrásokra;

Válaszok az Unió előtti kihívásokra és a polgárok elvárásaira

1.  tudomásul veszi a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság következményeit követő fellendülést, amelyet az Unió és a tagállamok arra irányuló törekvései erősítettek meg, hogy növekedést idézzenek elő és munkahelyeket teremtsenek, és hogy ezt a fellendülést a válság miatt több éven át szenvedő uniós polgárok mindennapi életére gyakorolt pozitív hatás érdekében meg kell szilárdítani; felhív arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalokra és a szegénység vagy munkanélküliség kockázatának kitett személyekre annak érdekében, hogy érezzék a pozitív hatásokat, és hogy ezzel megelőzhető legyen a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek további fokozódása; e tekintetben hangsúlyozza, hogy mindazonáltal külön figyelmet kell fordítani az egyes régiók arra irányuló képességére, hogy kihasználják a gazdasági növekedés előnyeit;

2.  hangsúlyozza, hogy az Eurostat adatai szerint és a populista narratívával ellentétben az uniós polgárok optimisták az Unió jövőjével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az Uniónak teljesítenie kell feladatait és kötelezettségeit, és többet kell tennie annak érdekében, hogy javítsa– mind jelenlegi, mind jövőbeli – polgárai életszínvonalát, továbbá hogy megvédje őket a tisztességtelen világpiaci kereskedelmi és gazdasági gyakorlatokkal szemben úgy, hogy ugyanakkor segíti őket előnyeinek kihasználásában; rámutat, hogy foglalkozni kell az éghajlatváltozás és a nemzetközi biztonsági fenyegetések jelentette kihívásokkal; úgy véli, hogy ezen elvárások és kötelezettségek teljesítése érdekében az Uniónak – hatásköre keretein belül – eredményesebben kell működnie, hogy – az EU 2020 stratégia, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás maradéktalan tiszteletben tartása mellett – támogassa a fenntartható növekedést és munkahelyteremtést, és hogy csökkentse az uniós polgárok közötti életszínvonalbeli különbségeket az összes régióban; hangsúlyozza, hogy fel kell készíteni az európai gazdaságot és az uniós polgárokat a digitalizációban rejlő lehetőségre; úgy véli, hogy a migráció okainak kezelése és a megkülönböztetés különböző formáinak – így például a nők és az LMBTI-személyek hátrányos megkülönböztetésének – megszüntetése szintén fontos kihívások lesznek 2019-ben;

Felkészülés a fenntartható jövőre és a szolidaritás megerősítésére az Unión belül és kívül

Fenntartható jövő

3.  úgy véli, hogy a 2019. évi uniós költségvetésnek meg kell erősítenie az ifjúsági munkanélküliség kezelését célzó összes releváns eszközt, különösen a gazdaságilag elmaradott uniós régiókban, külön figyelmet fordítva a vállalkozói és szakmai készségek és a mobilitás támogatására, a képesítések elismerésére az oktatás és szakképzés valamennyi szintjén, továbbá a növekedés, a versenyképesség, a munkahelyteremtés, az infrastrukturális befektetések, az innováció, a kutatás és a kkv-k támogatására; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkanélküliség – amely jelentős társadalmi hatással jár – jelenti az egyik legnagyobb kihívást uniós szinten;

4.   úgy véli, hogy a növekedést, az innovációt, a versenyképességet, a biztonságot, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a megújuló energiára való átállást és a migrációt kell a 2019. évi uniós költségvetés prioritásainak tekinteni;

5.  támogatja, hogy a fiatalok számára szélesebb körben legyen lehetőség szolidaritási tevékenységekben való részvételre; felhív az Európai Szolidaritási Testület gyors bevezetésére és alapos megvalósítására annak 2018-ra tervezett elfogadását követően;

6.  üdvözli, hogy – az Európai Parlament nyomatékos kérésére – a 2018-as uniós költségvetésről szóló egyeztetés eredményeképpen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre eredetileg javasolt előirányzatokat 116,7 millió EUR összegű új forrásokkal megnövelték, és így a kezdeményezés 2018-as költségvetése összesen 350 millió EUR lett, de rámutat arra, hogy javítani kell a finanszírozás végrehajtását, ahol lemaradás tapasztalható; nem ért egyet a Bizottságnak a 2018. évi pénzügyi programozásra vonatkozó – a 2019–2020-as pénzügyi programozásnak a 2018. évi költségvetés elfogadását követő technikai aktualizálásában foglalt – értelmezésével, amely értelmében a további előirányzatokat a következő évek előirányzatainak előreütemezéséből kívánja fedezni, és elvárja, hogy a Bizottság eleget tegyen a 2017. évi egyeztetési folyamat végén a Parlamentnek tett ígéretének; arra számít, hogy a 2019. évi költségvetés ambiciózusabb lesz az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem terén, és meg fogja találni a helyes egyensúlyt a felhasználási kapacitás e téren való tényleges alakulása és e probléma támogatására vonatkozó politikai akarat között; emlékeztet a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2018. évi finanszírozásának egy költségvetés-módosítás útján történő további emelését fogja javasolni, amennyiben a kezdeményezés forrásfelhasználása növelést tesz lehetővé; ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok és a Bizottság a résztvevők tartós elhelyezkedésének érdekében hangolják össze az állásajánlatokat, az oktatást és a képzést a résztvevői profilokkal és a munkaerő-piaci kereslettel;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy 2019-re nemzeti hozzájárulás szerinti bontásban bocsássa rendelkezésre az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, hogy kiegészítse az összes költségre vonatkozó, már nyilvánosan hozzáférhető adatszolgáltatást; ösztönzi a Bizottságot, hogy fejlessze az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, az Európai Szociális Alap és a tagállamok nemzeti költségvetései közötti szinergiákat annak biztosítása érdekében, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés ne helyettesítse a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiataloknak (NEET-fiatalok) szóló nemzeti finanszírozást;

8.  hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ program 30. évfordulójának ünneplése fényében az Erasmus+ továbbra is vezető program marad a fiatalok mobilitásáért, az európai értékek tanításáért és fiatalokkal való megosztásáért, az Unió kulturális programjaival együtt, amint azt a rendelkezésre álló finanszírozást meghaladó számú jelentkezések bizonyítják; úgy véli, hogy az Erasmus+ 2019. évi költségvetését tovább kell növelni (legalább meg kell kétszerezni) ahhoz, hogy kielégítse a program iránti támogatható igényeket, nevezetesen az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos igényt;

9.  úgy véli, hogy a kutatás, a versenyképesség és a kkv-k kulcsfontosságúak a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés lehetővé tételéhez; kiemeli ezért annak fontosságát, hogy az uniós vállalatok – és különösen a kkv-k – számára kedvező környezetet biztosítsanak az innovációhoz, a kutatáshoz és a beruházásokhoz annak érdekében, hogy globális szinten valóban versenyképes uniós gazdaság jöjjön létre; hangsúlyozza az 1a. fejezet megnövelt költségvetésének és a Horizont 2020 keretprogramhoz és a kkv-kat támogató programokhoz – például a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós programhoz (COSME) – hasonló programok megfelelő finanszírozásának fontosságát, mivel ezeknél sokkal több a pályázó, mint az odaítélhető forrás; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-programokat a kkv-k egyedi követelményeinek és korlátozott adminisztratív forrásaiknak a figyelembevételével tervezzék meg; szükségesnek tekinti ezt egy olyan világban, amely gyorsan változik, és amelyben rendkívüli a verseny, valamint a digitalizálás által érintett valamennyi ágazatban bekövetkezett mélyreható változásokra figyelemmel; tudatában van, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) is hozzájárulnak mindezen prioritásokhoz;

10.  hangsúlyozza, hogy a kutatásra és innovációra fordított beruházások a valódi versenyképesség elérésének előfeltételét jelentik az Unióban; sajnálja, hogy a pályázatok riasztóan alacsony sikerességi aránya miatt kevesebb minőségi projekt kap uniós finanszírozást a kutatás és az innováció terén; e tekintetben szorgalmazza, hogy biztosítsanak megfelelő szintű előirányzatot a Horizont 2020 program számára;

11.  hangsúlyozza a technológiai átalakulásból származó gazdasági növekedés lehetőségét, és szorgalmazza, hogy az uniós költségvetés megfelelő szerepet kapjon az európai ipar digitalizációjának támogatásában, valamint a digitális készségek és vállalkozások előmozdításában;

12.  elismeri, hogy továbbra is a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, és továbbra is döntő szerepet fognak játszani Unió-szerte a munkahelyteremtés és a növekedés terén; ezzel összefüggésben a program sikerére tekintettel kéri a COSME-előirányzatok növelését 2019-ben;

13.  üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) meghosszabbítását és növelését, amely a megnövelt garancialap révén alapvető szerepet tölt be az Unión belüli beruházási hiány mérséklésében; emlékeztet arra, hogy az ESBA garanciaalapját részben a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) költségvetéséből finanszírozzák, jóllehet mindkettő hosszú távú, jövőorientált program; hangsúlyozza a Parlament régóta fennálló álláspontját, miszerint bármely új kezdeményezést új előirányzatokkal, és nem átcsoportosításokkal kell finanszírozni, és hogy a meglévő programokban emiatt keletkezett veszteségeket az éves költségvetési eljárás során ellensúlyozni kell; megismétli, hogy az említett programok költségvetésének csökkentését lehetőség szerint meg kell szüntetni

14.  hangsúlyozza, hogy a meghosszabbított Európai Stratégiai Beruházási Alapnak 2019-ben jelentős előrehaladást kell elérnie a jobb földrajzi lefedettség megvalósítása terén, hogy minden régió egyformán részesüljön az uniós költségvetési garancia által biztosított multiplikátorhatás előnyéből; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre strukturális reformokat, amelyek javítják a beruházási környezetet és az Európai Stratégiai Beruházási Alapból származó támogatás valamennyi régióban történő sikeres végrehajtására vonatkozó helyi kapacitásokat;

15.  üdvözli a tagállamok közelmúltbeli elkötelezettségét a kemény és a puha jogalkotás javítására törekvő megújított uniós védelmi menetrend iránt, és úgy véli, hogy e törekvés összhangban van a polgárok biztonsági aggodalmaival, tekintettel a növekvő globális instabilitásra, amelyet súlyosbítanak az új típusú fenyegetések; támogatja az Európai Védelmi Iparfejlesztési Program (EDIDO) elindítására irányuló bizottsági kezdeményezést, amely az Európai Védelmi Alap felé tett első lépés lenne; ragaszkodik ahhoz, hogy az EDIDP-t kizárólag lekötetlen tartalékokból és/vagy külön eszközökkel finanszírozzák, ne pedig meglévő programok forrásainak átcsoportosításával;

16.  hangsúlyozza, hogy a belső biztonság kezelését továbbra is az Unió kiemelt prioritásának kell tekinteni, és e formálódó politikához megnövelt finanszírozást kér; meggyőződése, hogy egy megfelelő és modern digitális informatikai rendszer bevezetésével az Uniónak fokoznia kell a határai megerősítésére és igazgatására, a bűnüldöző hatóságok és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés megerősítésére, továbbá a terrorizmus, a radikalizálódás és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló befektetéseket; kiemeli ezzel összefüggésben a Belső Biztonsági Alap szerepét, és azt, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a határigazgatás, a biztonság és az igazságszolgáltatás terén működő hatóságok számára; emlékeztet arra, hogy 2018-ra jelentősen csökkentették ezen eszköz pénzügyi keretösszegét;

17.  több forrást kér az Unión belüli erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás jelenségével szembeni fellépéshez; úgy véli, hogy e cél az integráció elősegítése és a diszkrimináció, a rasszizmus, az idegengyűlölet, a fundamentalizmus, a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-firkák elleni fellépés révén érhető el;

18.  üdvözli a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által betöltött szerepet; megfelelő költségvetést kér ezen alap számára 2019-re annak érdekében, hogy támogassa a menedékkérők méltóságteljes befogadását a tagállamokban, a tisztességes visszaküldési stratégiákat, áttelepítési programokat, legális migrációs politikákat és a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának előmozdítását, valamint az irreguláris migráció kezelését; újra megerősíti, hogy fontos célzott pénzügyi eszközökkel rendelkezni a migrációs és menekültügyi válság okainak kezeléséhez; e célból hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek finanszíroznia kell a migránsok származási országában, valamint a menekülteket befogadó országokban végrehajtott intézkedéseket, ideértve többek között a szegénység, a munkanélküliség, az oktatási és a gazdasági kihívások, valamint az instabilitás kezelésére irányuló intézkedéseket;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot, amely uniós szinten biztosítaná a pénzügyi szolidaritás kifejezését a terrorcselekmények áldozatai és családtagjaik felé;

20.  emlékeztet az uniós ügynökségek fontos szerepére, amelyet az uniós jogalkotási prioritások végrehajtásának biztosításában és ezáltal a versenyképességgel (foglalkoztatás, fenntartható növekedés, energiauniós), a migrációval (menekültügy, határőrzés), az alapvető jogok védelmével (adatvédelem) és a biztonsággal (kiberbűnözés, kábítószerek, csalás, pénzmosás, terrorizmus elleni küzdelem, igazságügyi együttműködés, rendőrségi együttműködés és a nagyméretű információs rendszerek támogatása) kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzések teljesítésében töltenek be; reméli, hogy a 2019. évi költségvetésről folytatott tárgyalások nyomán az uniós ügynökségek és más uniós szervek realisztikus és elegendő működési és igazgatási finanszírozáshoz jutnak, lehetővé téve számukra, hogy eleget tudjanak tenni kötelességeiknek és egyre növekvő feladataiknak; megfelelő források elkülönítésére szólít fel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az Európai Ügyészség zökkenőmentes létrehozását és működését; általánosságban felhív az összes ügynökség stratégiai érdekének és feladatainak, valamint azon lehetőségek alapos vizsgálatára, hogyan csoportosíthatók az ügynökségek feladatuk stratégiai jellege és eredményeik szerint; megismétli, hogy a 2018 a személyi állomány 5%-os csökkentése és az úgynevezett „átcsoportosítási alap” végrehajtásának utolsó éve; elvárja a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy tartózkodjanak attól, hogy a 2019. évi költségvetésben tovább csökkentik az ügynökségek erőforrásait;

21.  úgy véli, hogy a 2019. évi költségvetésnek az Uniót a fellépések élvonalába kell állítania, tekintve, hogy egyes kulcsfontosságú szereplők ‒ például az Egyesült Államok ‒ nem hajlandók teljesíteni a Párizsi Megállapodás keretében generációnk egyik legnagyobb kihívása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén vállalt kötelezettségeiket oly módon, hogy további pénzügyi támogatást biztosítanak az olyan kezdeményezések számára, mint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE), az Ecopotential vagy a Tiszta Égbolt; hangsúlyozza, hogy ebből a szempontból a kiadásokat nem költségnek, hanem befektetésnek kell tekinteni, és hogy az Európai Számvevőszék és a Gazdasági és Pénzügyi Tanács is megállapította, hogy az Unió nem teljesíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatban kitűzött célját; felhívja a Bizottságot, hogy teljesítse a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit és az Unió saját hosszú távú éghajlat-politikai céljait azáltal, hogy a jelenlegi, a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben teljesíti az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt kiadásokkal kapcsolatos 20%-os célt; ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a 2019-es hozzájárulásnak lényegesen meg kell haladnia az általános célkitűzést, hogy ellensúlyozni tudja a többéves pénzügyi keret első éveiben jellemző alacsonyabb költségvetési juttatást, valamint hangsúlyozza, hogy az éghajlat-változási politika érvényesítését teljes mértékben optimalizálni kell;

Megerősített szolidaritás a szociális, területi és globális kihívások kezelésére

22.  úgy véli, hogy a munkanélküliséghez és az egészségügyhöz hasonló területeken az uniós költségvetésnek hozzá kell járulnia a tagállami erőfeszítésekhez oly módon, hogy megfelelő finanszírozást irányoz elő azon programok számára, amelyek az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet, a szegénység legsúlyosabb formáinak – többek között a népesség legérzékenyebb és legelszigeteltebb csoportjai, és különösen a gyermekek körében fellépő szegénység – enyhítését, valamint a polgárok számára a digitalizációhoz való alkalmazkodáshoz szükséges készségek elsajátításának lehetővé tételét szolgálják;

23.  hangsúlyozza, hogy növelni kell az uniós programok támogatását, amelyek elősegítik a növekedést és a hosszú távú minőségi munkahelyek létrehozását különösen a fiatalok számára, kiegészítik a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a korai szakosodás helyett diverzifikált képesítéseket biztosítsanak eszközül az ellenálló képesség javításához és a társadalmi alkalmazkodás lehetővé tételéhez, ugyanakkor küzdelmet folytatnak a demográfiai regresszió, a szakképzett munkaerő ágazati hiánya ellen és a szociális védőháló fenntarthatóságáért; egyedi intézkedések megfontolása hasznos lehet egyes ágazatok és/vagy régiók esetében, amelyek különösen érintettek vagy sokkal kiszolgáltatottabbá váltak;

24.  emlékeztet arra, hogy jelentősen megnőtt a speciális és célzott gondozást igénylő idősödő népesség, különösen az idősek aránya; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő további támogatási intézkedéseket a demográfiai kihívások kezelésére, és megismétli, hogy támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint „a demenciában szenvedő emberek számára létrehozott falvak”, ahol a kezdeti szakasztól megfelelő gondozásban részesülnek;

25.  hangsúlyozza, hogy a nemi alapú megkülönböztetés – különösen a munkaerőpiacon – nem csupán az Unió értékeivel összeegyeztethetetlen, hanem a gazdasági növekedést is nagyban akadályozza, mivel megfosztja a nőket attól a lehetőségtől, hogy komoly munkát vállaljanak; hangsúlyozza, hogy a nők társadalmi szerepvállalásának növelése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy befogadóbb, igazságosabb, békésebb és fenntartható növekedésen alapuló társadalmak jöjjenek létre; elvárja, hogy a 2019. évi költségvetés támogassa a női vállalkozásokat, valamint hogy ösztönözze, hogy a nők hozzáférjenek az uniós finanszírozáshoz, például a COSME és a Horizont 2020 keretében, továbbá hogy fokozza a kohéziós politikai támogatást az oktatási, gyermekgondozási és egészségügyi infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokhoz, amelyek elősegítik a nők számára a magán- és a szakmai élet összeegyeztetését;

26.  ismételten aggodalmának ad hangot a kohéziós politika – mint az uniós területi szolidaritás kifejeződése és fő befektetési politikája – végrehajtásának késedelme kapcsán, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy 2017 volt az első olyan év, amikor az esb-alapok által finanszírozott programok felgyorsultak, reményei szerint ez a tendencia 2018-ban és 2019-ben is folytatódni fog; úgy véli, hogy elegendő összegű kifizetési előirányzatot kell biztosítani ahhoz, hogy a végrehajtás zökkenőmentes legyen;

27.  emlékeztet arra, hogy az Unió jelentősen hozzájárult az írországi béke és megbékélés ösztönzéséhez, különösen a PEACE és INTERREG programok révén, amelyek Észak-Írországot és a déli határ menti megyéket célozták; kéri a korábban tett kötelezettségvállalások keretének maradéktalan tiszteletben tartását, ahogy az a nagypénteki megállapodás esetében is történt a jogállamiság és a demokrácia vonatkozásában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a PEACE és a kapcsolódó programok folyamatos finanszírozása révén továbbra is támogassák a békefolyamatot;

28.  felhívja a figyelmet arra, hogy az európai integráció egyik alapköve a közös agrárpolitika (KAP), amely biztonságos és kiváló minőségű élelmiszer-ellátást biztosított az európai polgárok számára, garantálta az egységes mezőgazdasági piac jó működését és a vidéki régiók hosszú időre szóló fenntarthatóságát; emlékeztet arra, hogy a KAP-alapok különösen hozzájárulnak az Unió mezőgazdaságának nyereségességéhez és stabilitásához;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást a mezőgazdasági termelőknek Európa-szerte az előre nem látható piaci ingadozások leküzdéséhez és a biztonságos és jó minőségű élelmiszer-ellátás biztosításához; kéri, hogy fordítsanak kellő figyelmet a kisüzemi mezőgazdasági termelésre és halászatra;

30.  úgy véli, hogy a regionalizációs és a társadalmi-gazdasági célkitűzéseknek nagyobb szerepet kell kapniuk a közös halászati politikában, növelve az Európai Tengerügyi és Halászati Alap hatókörét; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg a hozzáférést és egyszerűsítse a finanszírozási eljárásokat; rendkívüli aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése kedvezőtlen hatással lehet a halászatra, különösen a szomszédos tengerparti tagállamokra;

31.  üdvözli az uniós polgári védelmi mechanizmus hatókörének kiterjesztésére és megerősítésére irányuló javaslatot; véleménye szerint a polgári védelmi mechanizmus megerősítése rendkívül fontos annak érdekében, hogy uniós szinten gyorsabb és koherensebb polgári védelmi válaszlépéseket lehessen tenni az Unión belüli és kívüli természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzése és az azokra való felkészülés és reagálás terén;

32.  tekintettel a források szűkösségére és az Unió felé azzal kapcsolatban intézett kérésekre, hogy vállaljon nagyobb felelősséget, elvárja, hogy a költségvetés végrehajtása során sor kerüljön a folyamatban lévő eljárások és intézkedések javítására annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi kötelezettségvállalások időben és költséghatékony módon teljesüljenek;

33.  úgy véli, hogy a migrációs és menekültáramlatok, valamint a határok kezelésére irányuló vagy azzal foglalkozó uniós ügynökségeket, programokat és politikákat megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal kell ellátni ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a jelenlegi menekültválság jelentette kihívásoknak, amire egyébiránt a tagállamoknak a tehermegosztás elve és a Genfi Egyezmények értelmében felelősséget is kell vállalniuk; meggyőződése, hogy a hosszú távú megoldás érdekében az Uniónak egyebek mellett azáltal kell bizonyságot tennie a külső szolidaritásról, hogy a befektetésekre és a fejlesztési politikákra nagyobb hangsúlyt helyezve megteremti a béke és a jólét feltételeit a származási országokban, különösen az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), a fejlesztési együttműködési eszköz, a humanitárius segély költségvetése végrehajtása révén; elismeri a fejlesztéspolitika fontosságát és különleges értékét, mivel olyan célokat tűz ki, mint például a szegénység felszámolása, az oktatás, az egészségügy és a gazdaság fejlesztése; hangsúlyozza, hogy támogatni kell az UNRWA fellépéseit és programjait; kiemeli, hogy az Unió stabil szomszédsága az uniós stabilitás és jólét megőrzésének egyik feltétele; felhívja ezért a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget az Unió szomszédságában végrehajtott beruházások számára annak érdekében, hogy támogassa a térség előtt álló fő problémák ‒ a déli szomszédság migrációs és menekültügyi kihívásai és a részben a nemzetközi jognak, valamint a demokratikus elveknek és az emberi jogi normáknak nem megfelelő orosz külpolitika miatt a keleti szomszédságban kialakult instabilitás ‒ kezelésére irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy az új politikai prioritásokat és az Unió jövőbeni ‒ például biztonsági és védelmi ‒ kihívásait nem a meglévő sikeres és fontos programok ‒ úgymint a fejlesztési és humanitárius segély vagy a szomszédsági politika ‒ költségvetésének csökkentésével, hanem további előirányzatok révén kell finanszírozni; megerősíti továbbá, hogy a biztonságpolitika és a fejlesztéspolitika két egymással összefüggő terület, és mindkettő fontos feltétel egy működő állam, valamint a korrupciómentes és a szociális, egészségügyi és gazdasági ágazat terén minimumszabályokkal rendelkező, működő igazgatási struktúrák kiépítéséhez;

34.   megismétli álláspontját, miszerint a járulékos költségvetési mechanizmusok, úgymint a vagyonkezelői alapok és egyéb hasonló eszközök megkerülik a költségvetési eljárást, aláássák a költségvetési gazdálkodás átláthatóságát és akadályozzák, hogy a Parlament gyakorolja a kiadások ellenőrzéséhez való jogát; úgy véli ezért, hogy ezeket az utóbbi években létrehozott külső eszközöket be kell építeni az uniós költségvetésbe, és hogy alternatív megoldásokat kell találni arra, hogy az Unió nemzetközi szinten azonnal tudjon reagálni a vészhelyzetekre és a vészhelyzeteket követő állapotokra;

35.  hangsúlyozza, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköznek (IPA) – egyéb célkitűzések mellett – elsősorban a bővítési országok politikai és gazdasági reformjait kell megkönnyítenie; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy a 2019. évi költségvetésre irányuló javaslatában végezze el az IPA-alapok további értékelését, figyelembe véve a rosszabbodó törökországi helyzetet, valamint a balkáni államokban fokozódó radikalizálódás sürgős kezelésének szükségességét;

A 2019. évi eljárásra vonatkozó elvárások

36.  felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is jóhiszemű közvetítőként járjon el az eljárás minden egyes szakaszában, és valósítsa meg hűen és pontosan a költségvetési hatóság határozatait;

37.  üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát követően és a 2019. évi költségvetési iránymutatásokról szóló, 2018. február 20-i tanácsi következtetések ellenére a 2018. évi eljárás során kiderült, hogy a költségvetési hatóság az éves költségvetési eljárás keretében teljes mértékben képes gyakorolni az uniós költségvetés szintjének és tartalmának meghatározására vonatkozó előjogait;

38.  úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek mint a költségvetési hatóság közvetlenül a polgárok által választott ágának teljesítenie kell politikai feladatát és kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat kell előterjesztenie, kifejezve a jövőre vonatkozó politikai elképzeléseit; ezzel összefüggésben kötelezettséget vállal arra, hogy az egyes bizottságaival szoros együttműködésben kidolgozott, kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tartalmazó csomagra vonatkozó javaslatot nyújt be, hogy az Európai Bizottság értékelésének megfelelően megtalálja a megfelelő egyensúlyt a politikai akarat és technikai kivitelezhetőség között;

39.  reméli, hogy a 2019. évi költségvetésről szóló tárgyalások közös politikai törekvéseken és szolidaritáson fognak alapulni, és figyelembe fogják venni az uniós programok és szakpolitikák hozzáadott értékét; úgy véli, hogy ez a célkitűzés csak akkor valósítható meg, ha a tárgyaló feleket mihamarabb tájékoztatják egymás álláspontjáról, és a lehető leghamarabb megkezdik a tárgyalásokat, és ha a felek hajlandóak kompromisszumot kötni;

o
o   o

40.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(5) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(6) Közös jelentés az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya főtárgyalóinak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésére irányuló, az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások első szakaszában elért előrehaladásról, 2017. december 8., TF50 (2017) 19 – a Bizottságtól az EU 27 tagállamának.

Utolsó frissítés: 2018. november 6.Jogi nyilatkozat