Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, tranzitjára, az azokkal végzett brókertevékenységre és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatásra vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (átdolgozás) (COM(2016)0616 – C8-0393/2016 – 2016/0295(COD))(1)

P8_TA(2018)0006 A8-0390/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: átdolgozás)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  A kettős felhasználású termékek hatékony közös export-ellenőrzési rendszere szükséges tehát ahhoz, hogy a tagállamok és az Unió eleget tegyenek nemzetközi – különösen a nonproliferációs rezsimeket illető – kötelezettségeiknek és felelősségüknek. (3)  A kettős felhasználású termékek hatékony közös exportellenőrzési rendszere szükséges tehát annak biztosításához, hogy a tagállamok és az Unió eleget tegyenek nemzetközi – különösen a nonproliferációt és az emberi jogokat illető – kötelezettségeiknek és felelősségüknek. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  A kettős felhasználású termékek új kategóriáinak megjelenésére tekintettel, valamint az Európai Parlament felhívásai nyomán, továbbá reagálva azon jelzésekre, amelyek szerint az Unióból exportált kibertér-felügyeleti technológiával olyan személyek éltek vissza, akik fegyveres konfliktus vagy belső elnyomás során az emberi jogokat vagy a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények irányításában vagy a végrehajtásában részt vállaltak, indokolt e technológiák exportjának ellenőrzése a közbiztonság és a közerkölcs védelme érdekében. Ezen intézkedések nem léphetik túl az arányosság szabta kereteket. Különösen nem korlátozhatják a törvényes célokra – ideértve a bűnüldözést és az internetes biztonsági kutatást – használt információs és kommunikációs technológia exportját. A Bizottság – a tagállamokkal és érdekelt felekkel szoros együttműködésben – iránymutatásokat dolgoz ki a fenti ellenőrzések gyakorlati alkalmazásának támogatása céljából. (5)  A kettős felhasználású termékek új kategóriájaként megjelentek bizonyos olyan kibertér-felügyeleti termékek, amelyeket emberi jogok – például a magánélethez való jog, az adatvédelemhez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési és egyesülési szabadság – közvetlen megsértésére használnak fel oly módon, hogy anélkül követnek nyomon vagy szereznek meg adatokat, hogy konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű engedélyt kértek volna az adatok tulajdonosától, és/vagy működésképtelenné teszik vagy károsítják a célzott rendszert. Az Európai Parlament felhívásai nyomán, továbbá reagálva azon bizonyítékokra, amelyek szerint egyes kibertér-felügyeleti termékekkel olyan személyek éltek vissza, akik olyan országokban, ahol megállapítottak ilyen jogsértéseket, az emberi jogok nemzetközi jogát vagy a nemzetközi humanitárius jogot sértő cselekmények irányításában vagy végrehajtásában részt vállaltak, indokolt e termékek exportjának ellenőrzése. Az ellenőrzéseknek világosan meghatározott kritériumokon kell alapulniuk. Ezen intézkedések nem léphetik túl a szükségesség és az arányosság szabta kereteket. Különösen nem akadályozhatják a törvényes célokra használt információs és kommunikációs technológia exportját, ideértve a bűnüldözést, valamint az információbiztonsági rendszerek engedélyezett tesztelésének vagy védelmének céljából folytatott hálózati és internetes biztonsági kutatást. A Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől kezdve – a tagállamokkal és érdekelt felekkel szoros együttműködésben – iránymutatásokat kell rendelkezésre bocsátania a fenti ellenőrzések gyakorlati alkalmazásának támogatása céljából. A Külügyek Tanácsa által 2015. július 20-án elfogadottak szerint súlyos emberi jogi jogsértés alatt a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont1a felhasználói útmutatója 2. fejezete 2. szakaszának 2.6. pontjában leírt helyzetek értendők. _______________________ 1a A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.). Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Ennek eredményeként indokolt a kettős felhasználású termékek fogalommeghatározásának felülvizsgálata, valamint a kibertér-felügyeleti technológia fogalommeghatározásának bevezetése. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzéséhez alkalmazott értékelési kritériumai magukban foglalják azokat a megfontolásokat, amelyek az e termékekkel terrorcselekmények vagy az emberi jogok megsértése során történő lehetséges visszaélésekre vonatkoznak. (6)  Ennek eredményeként indokolt a kibertér-felügyeleti termékek fogalommeghatározásának bevezetése. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy a kibertér-felügyeleti termékek exportjának ellenőrzéséhez alkalmazott értékelési kritériumoknak figyelembe kell venniük e termékek emberi jogokra gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatását, ahogyan az a 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponthoz készített felhasználói útmutatóban is szerepel. Az értékelési kritériumok kidolgozására az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és a Tanács emberi jogi munkacsoportjával (COHOM) együttműködésben szakmai munkacsoportot kell létrehozni. E szakmai munkacsoporton belül létre kell hozni egy független szakértői csoportot is. Az értékelési kritériumokat nyilvánosságra kell hozni és könnyen hozzáférhetővé kell tenni. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) (6a)  A kibertér-felügyeleti technológia meghatározása céljából az e rendelet hatálya alá tartozó termékek közé kell tartozniuk a telekommunikációs szolgáltatások lehallgatására szolgáló berendezéseknek, a behatoló szoftvereknek, a megfigyelőközpontoknak, a törvényes lehallgatási rendszereknek és az ilyen lehallgatási rendszerekkel összeköttetésben álló adatmegőrzési rendszereknek, a titkosítás visszafejtésére, a merevlemezek helyreállítására, a jelszavak megkerülésére és a biometrikus adatok elemzésére szolgáló eszközöknek, valamint az IP hálózati megfigyelő rendszereknek. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új) (6b)  Az emberi jogi értékelési kritériumokat illetően helyénvaló hivatkozni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Európai Unió Alapjogi Chartájára, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a magánélet tiszteletben tartásához való jogról szóló, 2017. március 23-i határozatára, a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszert végrehajtó, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvekre, a magánélet tiszteletben tartásához való joggal foglalkozó különleges előadó 2017. március 24-i jelentésére, az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadó 2017. február 21-i jelentésére, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Zakharov kontra Oroszország ügyben 2015. december 4-én hozott ítéletre. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) (7a)  Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a (általános adatvédelmi rendelet) kötelezi az adatkezelőket és az adatfeldolgozókat olyan technikai intézkedések végrehajtására, amelyek – például a személyes adatok titkosítása révén – biztosítják az adatkezelésben rejlő kockázatokhoz mérten megfelelő szintű biztonságot. Mivel az említett rendelet kimondja, hogy attól függetlenül alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, hogy az adatkezelés az Unió területén történik-e vagy sem, erős az ösztönzés arra, hogy az Unió – az általános adatvédelmi rendelet végrehajtásának megkönnyítése és az európai vállalatok versenyképességének ezzel összefüggésben történő fokozása érdekében – törölje az ellenőrzési jegyzékből a kriptográfiai eszközöket. Emellett a titkosítás ellenőrzésének jelenlegi szintje ellentmond annak a ténynek, hogy a titkosítás kulcsfontosságú eszköz annak biztosítására, hogy a polgárok, vállalkozások és kormányok meg tudják védeni adataikat a bűnözőkkel és egyéb rosszindulatú szereplőkkel szemben; biztosítani lehessen a digitális egységes piac működése szempontjából kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférést; és lehetővé lehessen tenni a biztonságos kommunikációt, melyek szükségesek a magánélethez, az adatvédelemhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog védelméhez, különösen az emberijog-védők vonatkozásában. _______________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet). Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Tisztázni és harmonizálni kell az olyan mindenre kiterjedő ellenőrzések hatályát, amelyek konkrét körülmények között a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre alkalmazandók, valamint foglalkozni kell a terrorizmus és az emberi jogok megsértésének kockázatával. A mindenre kiterjedő ellenőrzésekre vonatkozó megfelelő információcseréknek és konzultációknak biztosítaniuk kell az Unió szerte végzett ellenőrzések hatékony és következetes alkalmazását. A mindenre kiterjedő célzott ellenőrzések bizonyos feltételek mellett szintén alkalmazandók a kibertér-felügyeleti technológia exportjára. (9)  Tisztázni és harmonizálni kell az olyan mindenre kiterjedő ellenőrzések hatályát, amelyek konkrét körülmények között a fel nem sorolt kibertér-felügyeleti termékekre alkalmazandók. A mindenre kiterjedő ellenőrzésekre vonatkozó megfelelő információcseréknek és konzultációknak biztosítaniuk kell az Unió-szerte végzett ellenőrzések hatékony és következetes alkalmazását. Az információcserének magában kell foglalnia egy nyilvános platform kialakításának támogatását, valamint a magánszektortól, az állami intézményektől és a civil társadalmi szervezetektől érkező információk összegyűjtését. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  A bróker meghatározását felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megelőzzék az Unió joghatósága alá tartozó személyek által végzett brókertevékenység ellenőrzésének megkerülését. A brókertevékenység végzésének ellenőrzéseit össze kell hangolni az Unió szerte hatékonyan és következetesen történő alkalmazásuk érdekében, valamint a terrorcselekmények és az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket. (10)  A bróker meghatározását felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megelőzzék az Unió joghatósága alá tartozó személyek által végzett brókertevékenység ellenőrzésének megkerülését. A brókertevékenység végzésének ellenőrzéseit össze kell hangolni az Unió-szerte hatékonyan és következetesen történő alkalmazásuk érdekében, valamint az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével egyértelművé vált, hogy azon a határon átnyúló mozgást magában foglaló műszaki támogatási szolgáltatások nyújtása az Unió hatáskörébe tartozik. Indokolt tehát a műszaki támogatási szolgáltatásokra vonatkozó ellenőrzések egyértelműsítése és e szolgáltatások meghatározásának bevezetése. A hatékonyság és következetesség érdekében a műszaki támogatási szolgáltatásokra vonatkozó ellenőrzéseket harmonizálni kell, valamint a terrorcselekmények és az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket. (11)  A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével egyértelművé vált, hogy a határon átnyúló mozgást magában foglaló műszaki támogatási szolgáltatások nyújtása az Unió hatáskörébe tartozik. Indokolt tehát a műszaki támogatási szolgáltatásokra vonatkozó ellenőrzések egyértelműsítése és e szolgáltatások meghatározásának bevezetése. A hatékonyság és következetesség érdekében a műszaki támogatási szolgáltatások nyújtását megelőző ellenőrzéseket harmonizálni kell, valamint az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  A 428/2009/EK rendelet rendelkezik annak lehetőségéről, hogy a tagállamok hatóságai eseti alapon megtiltsák a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben hírszerzési vagy egyéb források alapján észszerűen feltételezhető, hogy a termékek részben vagy egészben, tömegpusztító fegyverek és azok célbajuttató eszközeinek elterjedését szolgálják vagy szolgálhatják. A hatékonyság és a következetesség érdekében harmonizálni kell a tranzit ellenőrzéseket, valamint a terrorcselekmények és az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket. (12)  A 428/2009/EK rendelet rendelkezik annak lehetőségéről, hogy a tagállamok hatóságai eseti alapon megtiltsák a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben hírszerzési vagy egyéb források alapján észszerűen feltételezhető, hogy a termékek részben vagy egészben tömegpusztító fegyverek és azok célbajuttató eszközeinek elterjedését szolgálják vagy szolgálhatják. A hatékonyság és a következetesség érdekében harmonizálni kell a tranzitellenőrzéseket, valamint az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket. Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) (13a)  Habár az egyedi, globális és nemzeti kiviteli engedélyekre vonatkozó döntés a tagállami hatóságok felelősségi körébe tartozik, egy hatékony uniós exportellenőrzési rendszerhez hozzátartozik, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket exportálni szándékozó gazdasági szereplők kellő gondossággal járnak el, többek között a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások, a felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatás, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek előírásainak megfelelően. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Egy „belső megfelelési program” formájában be kell vezetni az egységes megfelelési követelményt annak érdekében, hogy hozzájáruljon az exportőrök közötti egyenlő versenyfeltételekhez és fokozza az ellenőrzések hatékony elvégzését. Az arányosság érdekében e követelményt globális engedélyek és bizonyos általános exportengedélyek formájában a speciális ellenőrzési módozatokra kell alkalmazni. (14)  Az exportőrök közötti egyenlő versenyfeltételekhez való hozzájárulás és az ellenőrzések hatékony elvégzésének fokozása érdekében egy „belső megfelelési program” formájában be kell vezetni a megfelelés egységes követelményét, meghatározását és leírását, valamint a tanúsítás lehetőségét az engedélyezési folyamat során a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok részéről biztosított ösztönzők igénybevétele céljából. Az arányosság érdekében e követelményt globális engedélyek és bizonyos általános exportengedélyek formájában a meghatározott ellenőrzési módozatokra kell alkalmazni. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  További uniós általános exportengedélyeket kell bevezetni a vállalatokra és a hatóságokra hárul adminisztratív terhek csökkentése érdekében, az érintett termékeknek a vonatkozó rendeltetési helyeken történő megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása mellett. Szintén be kell vezetni a nagy projektekre vonatkozó globális engedélyeket, hogy az engedélyezési feltételeket hozzáigazítsák az ipar sajátos igényeihez. (15)  További uniós általános exportengedélyeket kell bevezetni a vállalatokra, különösen a kkv-kra és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében, az érintett termékeknek a vonatkozó rendeltetési helyeken történő megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása mellett. Szintén be kell vezetni a nagy projektekre vonatkozó globális engedélyeket, hogy az engedélyezési feltételeket hozzáigazítsák az ipar sajátos igényeihez. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) (16a)  A technológiai fejlődés gyors előrehaladására való tekintettel helyénvaló, hogy az Unió az I. melléklet B. szakaszában rögzített egyoldalú jegyzék alapján ellenőrzéseket vezessen be a kibertér-felügyeleti technológiák bizonyos típusaira vonatkozóan. A többoldalú exportellenőrzési rendszer jelentőségére való tekintettel az I. melléklet B. szakasza alkalmazási körének csak a kibertér-felügyeleti technológiákra kellene korlátozódnia, és nem lenne szabad átfedésben lennie az I. melléklet A. szakaszával. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  Az exportellenőrzés alá eső kettős felhasználású termékek I. melléklet A szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek összhangban kell lenniük azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, amelyeket a vonatkozó nemzetközi non-proliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok és az Unió elfogadtak. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek, mint például a kibertér-felügyeleti technológia, I. melléklet B. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venni azokat a kockázatokat, amelyek ilyen termékek kivitelével kapcsolatban – az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek súlyos megsértése tekintetében – felmerülhetnek. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek IV. melléklet B. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venni a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke szerint. A termékek és rendeltetési helyek II. melléklet A–J. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venni az e rendeletben meghatározott értékelési kritériumokat. (17)  Az exportellenőrzés alá eső kettős felhasználású termékek I. melléklet A szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek összhangban kell lenniük azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rendszerek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok és az Unió elfogadtak. Az exportellenőrzésnek alávetendő kibertér-felügyeleti termékek I. melléklet B. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venniük azokat a kockázatokat, amelyek ilyen termékek kivitelével kapcsolatban merülhetnek fel – olyan országokban, ahol ilyen jogsértéseket állapítottak meg, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, a gyülekezési szabadságra és a magánélet tiszteletben tartásához való jogra – az emberi jogok nemzetközi joga vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, illetve az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek megsértésére történő felhasználásuk tekintetében. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek IV. melléklet B. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke szerint. A termékek és rendeltetési helyek II. melléklet A–J. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venniük az e rendeletben meghatározott értékelési kritériumokat. A kriptográfiára és titkosításra vonatkozó teljes alkategóriák törléséről, például az I. melléklet A. szakaszának 5. kategóriájában és a II. melléklet I. szakaszában, az OECD Tanács kriptográfiai politikára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 1997. március 27-i ajánlását figyelembe véve kell dönteni. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  Annak érdekében, hogy az EU gyorsan reagálhasson az uniós általános exportengedélyek alapján történő kivitel érzékenységének értékelésével, valamint a technológiai és kereskedelmi fejleményekkel összefüggő, változó körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. melléklete A. szakaszának, II. mellékletének, valamint IV. melléklete B. szakaszának módosítására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten, megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein. (18)  Annak érdekében, hogy az EU gyorsan reagálhasson az uniós általános exportengedélyek alapján történő kivitel érzékenységének értékelésével, valamint a technológiai és kereskedelmi fejleményekkel összefüggő, változó körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. melléklete A. és B. szakaszának, II. mellékletének, valamint IV. melléklete B. szakaszának módosítására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új) (19a)   A számítógépes lopás és a 2008/944/KKBP közös álláspontban említett, harmadik országokba történő újrakivitel kockázata szükségessé teszi a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos rendelkezések megerősítését. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36 . cikkével összhangban és annak korlátain belül, valamint a nagyobb fokú harmonizáció megvalósulásáig a tagállamok a közrend vagy a közbiztonság érdekében fenntartják jogukat bizonyos kettős felhasználású termékek Unión belüli átruházására vonatkozó ellenőrzésekre. Az arányosság érdekében felül kell vizsgálni a kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjének ellenőrzését a vállalatokra és a hatóságokra hárul adminisztratív terhek csökke ntése érdekében. Ezen felül az Unión belüli transzferek ellenőrzésének hatálya alá eső termékeknek a IV. melléklet B. szakaszában szereplő listáját a technológiai és kereskedelmi fejlemények fényében, továbbá a transzferek érzékenységének értékelésének tekintetében rendszeres időszakonként felül kell vizsgálni . (21)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikkével összhangban és annak korlátain belül, valamint a nagyobb fokú harmonizáció megvalósulásáig a tagállamok a közrend vagy a közbiztonság érdekében fenntartják jogukat bizonyos kettős felhasználású termékek Unión belüli átruházására vonatkozó ellenőrzésekre. Az arányosság érdekében felül kell vizsgálni a kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjének ellenőrzését a vállalatokra, különösen a kkv-kra és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Ezen felül az Unión belüli transzferek ellenőrzésének hatálya alá eső termékeknek a IV. melléklet B. szakaszában szereplő listáját a technológiai és kereskedelmi fejlemények fényében, továbbá a transzferek érzékenységének értékelésének tekintetében rendszeres időszakonként felül kell vizsgálni. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új) (22a)  Az elszámoltathatóság, valamint az exportellenőrzési tevékenységek nyilvánosság általi ellenőrzésének jelentőségére való tekintettel a tagállamoknak az engedélyezéssel kapcsolatos valamennyi vonatkozó adatot közzé kell tenniük. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  A magánszektor elérése és az átláthatóság a hatékony exportellenőrzési rendszer elengedhetetlen eleme. Helyénvaló tehát rendelkezni az e rendelet alkalmazását támogató iránymutatás folyamatos fejlesztéséről, valamint – a jelenlegi gyakorlattal összhangban – az ellenőrzések végrehajtásáról szóló éves jelentések közzétételéről. (25)  A magánszektor és különösen a kkv-k elérése és az átláthatóság a hatékony exportellenőrzési rendszer elengedhetetlen eleme. Helyénvaló tehát rendelkezni az e rendelet alkalmazását támogató iránymutatások folyamatos fejlesztéséről, valamint – a jelenlegi gyakorlattal összhangban – az ellenőrzések végrehajtásáról szóló éves jelentések közzétételéről. A rendelet egyes elemeinek értelmezéséhez nyújtott iránymutatások jelentőségére tekintettel ezen iránymutatásokat a rendelet hatálybalépésekor nyilvánosan elérhetővé kell tenni. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új) (25a)  Biztosítani kell, hogy az e rendeletben foglalt fogalommeghatározások összhangban álljanak az Uniós Vámkódex fogalommeghatározásaival. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)  Minden tagállamnak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell meghatároznia, amelyek e rendelet megsértése esetén alkalmazhatók. Az ellenőrzések hatékony végrehajtásának támogatása érdekében helyénvaló továbbá olyan rendelkezések bevezetése, amelyek kifejezetten a kettős felhasználású termékek tiltott kereskedelmének eseteire irányulnak. (27)  Minden tagállamnak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell meghatároznia, amelyek e rendelet megsértése esetén alkalmazhatók. Elő kell mozdítani az uniós exportőrök számára az egyenlő versenyfeltételek kialakítását. Ehhez arra van szükség, hogy a rendelet megsértése esetén kiszabott szankciók jellegükben és hatásukban valamennyi tagállamban hasonlóak legyenek. Az ellenőrzések hatékony végrehajtásának támogatása érdekében helyénvaló továbbá olyan rendelkezések bevezetése, amelyek kifejezetten a kettős felhasználású termékek tiltott kereskedelmének eseteire irányulnak. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  Az exportellenőrzések hatással vannak a nemzetközi biztonságra és a harmadik országokkal folyatott kereskedelemre, így helyénvaló a harmadik országokkal folyatott párbeszéd és együttműködés kialakítása a világszinten egyenlő versenyfeltételek elősegítése és a nemzetközi biztonság növelése érdekében. (29)  Az exportellenőrzések hatással vannak a nemzetközi biztonságra és a harmadik országokkal folyatott kereskedelemre, így helyénvaló a harmadik országokkal folyatott párbeszéd és együttműködés kialakítása a világszinten egyenlő versenyfeltételek elősegítése, a felfelé irányuló konvergencia előmozdítása, valamint a nemzetközi biztonság növelése érdekében. E célok előmozdítása céljából a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak az EKSZ-szel szorosan együttműködve kezdeményező módon kell fellépnie a vonatkozó nemzetközi fórumokon, köztük a Wassenaari Megállapodásban is az I. melléklet B. szakaszában meghatározott kibertér-felügyeleti termékek listájának nemzetközi szabvánnyá tétele érdekében. Emellett támogatást kell nyújtani a harmadik országoknak a kettős felhasználású termékek exportellenőrzési rendszerének kidolgozása tekintetében, valamint meg kell erősíteni és bővíteni kell a megfelelő adminisztratív kapacitásokat, különösen a vámeljárásokat illetően. Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés (31)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, nevezetesen a vállalkozás szabadságát, (31)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont a)  azokat a termékeket, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik tervezésére, kifejlesztésére, gyártására vagy alkalmazására, ideértve azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára; a)  a hagyományos kettős felhasználású termékeket, vagyis az olyan szoftverrel vagy hardverrel rendelkező termékeket, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik tervezésére, kifejlesztésére, gyártására vagy alkalmazására, ideértve azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára; Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont b)  a kibertér-felügyeleti technológiát, amely felhasználható az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére, illetve fenyegetést jelethetnek a nemzetközi biztonságra vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeire nézve. b)  a kibertér-felügyeleti termékeket, amelyek olyan hardverrel, szoftverrel és technológiával rendelkeznek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy lehetővé tegyék az információs és telekommunikációs rendszerekbe történő titkos behatolást és/vagy az adatok nyomon követését, kinyerését, gyűjtését és elemzését és/vagy a megcélzott rendszer működésképtelenné tételét vagy károsítását az adatok tulajdonosától kapott konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű engedély nélkül, és amelyek felhasználhatók az emberi jogok – köztük a magánélet tiszteletben tartásához való jog, a véleménynyilvánításhoz való jog és a gyülekezési és egyesülési szabadság – megsértésével összefüggésben, vagy amelyek felhasználhatók az emberi jogi normák vagy a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére, illetve fenyegetést jelenthetnek a nemzetközi biztonságra vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonságára nézve. Nem tartozik ide az információbiztonsági rendszerek engedélyezett tesztelése vagy védelme célját szolgáló hálózati vagy ikt-biztonsági kutatás. Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új) 5a.  „végfelhasználó”: minden olyan természetes vagy jogi személy vagy szervezet, aki vagy amely valamely kettős felhasználású termék végső átvevője. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 13 pont 13.  „nagy projektekre vonatkozó engedélyek”: egy meghatározott exportőrnek a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott globális exportengedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő kivitelre egy vagy több meghatározott harmadik országban érvényes egy olyan meghatározott projekt időtartamára, amelynek végrehajtása meghaladja az egy évet; 13.  „nagy projektekre vonatkozó engedélyek”: egy meghatározott exportőr részére a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott globális exportengedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére, egy vagy több meghatározott harmadik országban egy meghatározott projektre történő kivitelre érvényes. Érvényessége – a projekt időtartamára alapozva kellően megindokolt esetek kivételével – egytől négy évig terjedhet, melyet az illetékes hatóság meghosszabbíthat; Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 22 pont 22.  „belső megfelelési program”: az exportőrök által az e rendeletben meghatározott rendelkezéseknek és az engedélyek feltételeinek való megfelelés biztosítása céljából kidolgozott hatékony, megfelelő és arányos eszközök és eljárások, ideértve az egységes operatív szabályszerűségi politikák, eljárások, magatartási szabályok és biztosítékok kidolgozását, végrehajtását és betartását; 22.  „belső megfelelési program” (ICP): az exportőrök által az e rendeletben meghatározott rendelkezéseknek és az engedélyek feltételeinek való megfelelés biztosítása céljából kidolgozott hatékony, megfelelő és arányos eszközök és eljárások (kockázatalapú megközelítés), ideértve az egységes operatív szabályszerűségi politikák, eljárások, magatartási szabályok és biztosítékok kidolgozását, végrehajtását és betartását; az exportőr számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a belső megfelelési programját önkéntes alapon, a Bizottság által referenciaként kidolgozott belső megfelelési program alapján ingyenesen tanúsíttathassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, hogy az engedélyezési folyamat során a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól ösztönzőket kapjon; Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 23 pont 23.  „terrorista cselekmény”: a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (3) bekezdésének értelmében vett terrorista cselekmény. törölve Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új) 23a.  „kellő gondosság”: az a folyamat, amelynek során a vállalkozások az üzleti döntéshozatali és kockázatkezelési rendszerük szerves részeként azonosíthatják, megelőzhetik és mérsékelhetik a fennálló vagy lehetséges kedvezőtlen hatásokat, illetve beszámolhatnak arról, hogyan kezelik azokat; Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d pont d)  olyan személyek kívánják felhasználni vagy használhatják fel, akik – a releváns nemzetközi közintézmények, hatáskörrel rendelkező európai vagy nemzeti hatóságok azonosítása szerint – a végső rendeltetési hely szerinti tagállamban kialakult fegyveres konfliktusok vagy belső elnyomás során, az emberi jogokat vagy a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan megsértő fellépések irányításában vagy végrehajtásában részt vállaltak vagy azért felelősek, és amennyiben a javasolt végfelhasználó biztonyítottan használt ilyen vagy hasonló termékeket a fenti jogok súlyos megsértésének irányítása vagy végrehajtása céljából; d)  a kibertér-felügyeleti termékek tekintetében természetes vagy jogi személyek a nemzetközi emberi jogi normák vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértésével kapcsolatban kívánják felhasználni vagy használhatják fel az ENSZ, az Európa Tanács, az Unió hatáskörrel rendelkező szervei vagy az illetékes nemzeti hatóságok megállapítása szerint az emberi jogokat súlyosan megsértő országokban, és amennyiben joggal feltételezhető, hogy a javasolt végfelhasználó használhat ilyen vagy hasonló termékeket a fenti jogok megsértésének irányítása vagy végrehajtása céljából; Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – e pont e)  terrorcselekményekkel kapcsolatban kívánják felhasználni vagy használhatják fel. törölve Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés (2)  Ha az exportőr – a kellő gondossággal történő eljárásra vonatkozó kötelezettsége alapján – tudatában van annak, hogy az általa kivitelre szánt és az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékeket részben vagy egészben az (1) bekezdésben megnevezett célok bármelyikére szánhatják, akkor ezt köteles a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomására hozni, amelyek dönt arról, hogy a termék kivitele engedélyköteles-e. (2)  Ha a kellő gondosság gyakorlása során az exportőr tudomására jut, hogy az általa kivitelre szánt és az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékeket részben vagy egészben az (1) bekezdésben megnevezett célok bármelyikére szánhatják, akkor ezt köteles a székhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tudomására hozni, amely dönt arról, hogy a termék kivitele engedélyköteles-e. Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés (3)  A fel nem sorolt termékek kivitelére vonatkozó engedélyeket adott termékekre és végfelhasználók számára adják ki. Az engedélyeket az exporter lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, vagy amennyiben az exporter az Unión kívül rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, a termékek helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki. Az engedélyek az Unió egész területére érvényesek. Az engedélyek egy évig érvényesek, és azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság meghosszabbíthatja. (3)  A fel nem sorolt termékek kivitelére vonatkozó engedélyeket adott termékekre és végfelhasználók számára adják ki. Az engedélyeket az exportőr lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, vagy amennyiben az exportőr az Unión kívül rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, a termékek helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki. Az engedélyek az Unió egész területére érvényesek. Az engedélyek két évig érvényesek, és azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság meghosszabbíthatja. Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés Amennyiben nem emelnek kifogást, úgy kell tekinteni, hogy a megkérdezett tagállamoknak nincs kifogásuk, és hasonló engedélykötelességet írnak elő "valamennyi lényegében hasonló ügyletre". Az engedélykötelességről tájékoztatják saját vámhatóságaikat és egyéb hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaikat. Amennyiben nem emelnek kifogást, úgy kell tekinteni, hogy a megkérdezett tagállamoknak nincs kifogásuk, és hasonló engedélykötelességet írnak elő „valamennyi lényegében hasonló ügyletre”, azaz a lényegében azonos paraméterekkel vagy műszaki jellemzőkkel rendelkező termékek ugyanazon végfelhasználó vagy címzett számára történő kivitelére. Az engedélykötelességről tájékoztatják saját vámhatóságaikat és egyéb hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaikat. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az ügy rövid leírását és a határozat indokolását, és adott esetben a II. melléklet új E. szakaszában megjelöli az új engedélykötelességet. Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés Ha a megkérdezett tagállamok bármelyike kifogadást emel, az engedélykötelezettséget visszavonják, kivéve akkor, ha az engedélykötelezettséget előíró tagállam úgy véli, hogy a kivitel sértheti alapvető biztonsági érdekeit. Ebben az esetben a fenti tagállam dönthet az engedélykötelezettség fenntartásáról. Erről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot. Ha az Unió lakosságának legalább 35%-át képviselő legalább négy tagállam kifogást emel, az engedélykötelezettséget visszavonják, kivéve akkor, ha az engedélykötelezettséget előíró tagállam úgy véli, hogy a kivitel sértheti alapvető biztonsági érdekeit vagy emberi jogi kötelezettségeit. Ebben az esetben a fenti tagállam dönthet az engedélykötelezettség fenntartásáról. Erről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot. Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés – 4 albekezdés A Bizottság és a tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek a hatályos engedélykötelezettségekről. A Bizottságnak és a tagállamoknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a hatályos engedélykötelezettségekről. Az e nyilvántartásban elérhető adatokat belefoglalják az Európai Parlament számára készítendő, a 24. cikk (2) bekezdésében említett jelentésbe, és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik. Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés (2)  Ha a brókernek tudomása van arról, hogy a kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében brókertevékenységek végzését tervezi, részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot , amely eldönti, hogy az ilyen brókertevékenységeket szükséges-e engedélyhez kötni. (2)  Ha a brókernek tudomása van arról, hogy a kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében brókertevékenységek végzését tervezi, részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely az ilyen brókertevékenységeket engedélyhez köti. Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés (1)  A kettős felhasználású termékekkel vagy a kettős felhasználású termékek rendelkezésre bocsátásával, gyártásával, karbantartásával és felhasználásával kapcsolatos, közvetlen vagy közvetett műszaki támogatás engedélyköteles, ha a műszaki támogatást biztosító szolgáltatót a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikkben említett felhasználási célokra szánják vagy szánhatják. (1)  A kettős felhasználású termékekkel vagy a kettős felhasználású termékek rendelkezésre bocsátásával, gyártásával, karbantartásával és felhasználásával kapcsolatos, közvetlen vagy közvetett műszaki támogatás engedélyköteles, ha a műszaki támogatást biztosító szolgáltatót a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szánják vagy szánhatják. Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés Ha a műszaki támogatást biztosító szolgáltatónak tudomása van arról, hogy azon kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében műszaki támogatást kíván biztosítani, részben vagy egészben a 4. cikkben említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely eldönti, hogy az műszaki támogatást szükséges-e engedélyhez kötni. Ha a műszaki támogatást biztosító szolgáltatónak tudomása van arról, hogy azon kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében műszaki támogatást kíván biztosítani, részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely a műszaki támogatást engedélyhez köti. Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés (1)  Közbiztonsági vagy emberi jogi szempontok alapján a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét. (1)  Közbiztonsági vagy emberi jogi szempontok alapján vagy terrorcselekmények megelőzése céljából a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét. Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 7 bekezdés (7)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjére vonatkozó kereskedelmi okmányokban világosan fel kell tüntetni, hogy az érintett termékek Unióból történő kivitelük esetén ellenőrzés tárgyát képezik. A vonatkozó kereskedelmi okmányok között szerepelnie kell különösen minden adásvételi szerződésnek, rendelésigazolásnak, számlának vagy szállítási értesítőnek. (7)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek harmadik országokba irányuló kivitelére és Unión belüli transzferjére vonatkozó kereskedelmi okmányokban világosan fel kell tüntetni, hogy az érintett termékek Unióból történő kivitelük esetén ellenőrzés tárgyát képezik. A vonatkozó kereskedelmi okmányok között szerepelnie kell különösen minden adásvételi szerződésnek, rendelésigazolásnak, számlának vagy szállítási értesítőnek. Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés (3)  Az egyedi exportengedélyek és globális exportengedélyek egy évig érvényesek, és azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság meghosszabbíthatja. A nagy projektekre vonatkozó globális exportengedélyek az illetékes hatóság által meghatározatndó időtartamig érvényesek. (3)  Az egyedi exportengedélyek és globális exportengedélyek két évig érvényesek, és azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság meghosszabbíthatja. A nagy projektekre vonatkozó globális exportengedélyek legfeljebb négy évig érvényesek, kivéve a projekt időtartama miatti, kellően megindokolt körülmények között. Ez nem akadályozza meg a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy bármikor érvénytelenítsék, felfüggesszék, módosítsák vagy visszavonják az egyedi vagy globális exportengedélyeket. Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés Az exportőrök a hatáskörrel rendelkező hatóság részére az egyedi exportengedélyre és globális exportengedélyre vonatkozó kérelemhez szükséges minden vonatkozó információt kötelesek megadni annak érdekében, hogy teljeskörűen tájékoztassák azt különösen a végfelhasználó, a rendeltetési ország és az exportált termék végfelhasználása tekintetében. Az exportőrök a hatáskörrel rendelkező hatóság részére az egyedi exportengedélyre és globális exportengedélyre vonatkozó kérelemhez szükséges minden vonatkozó információt kötelesek megadni annak érdekében, hogy teljes körűen tájékoztassák azt különösen a végfelhasználó, a rendeltetési ország és az exportált termék végfelhasználása tekintetében. Kormányzati végfelhasználók esetén a benyújtott információkban meg kell határozni, mely szervezeti egység, ügynökség, osztály vagy alosztály lesz az exportált termék végleges végfelhasználója. Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés Az engedélyek kiadása adott esetben végfelhasználási nyilatkozat bemutatásától tehető függővé. A kibertér-felügyeleti termékekre vonatkozó valamennyi engedély kiadását, valamint eltérítés vagy a nemkívánatos feltételek melletti újraexportálás nagy kockázatával járó termékekre vonatkozó valamennyi egyedi exportengedély kiadását végfelhasználási nyilatkozat bemutatásához kell kötni. Egyéb termékekre vonatkozó engedélyek kiadása esetében a végfelhasználási nyilatkozat bemutatását szükség esetén elő lehet írni. Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés – bevezető rész A globális exportengedélyek feltétele, hogy az exportőr hatékony belső megfelelési programot hajtson végre. Az exportőr évente legalább egyszer szintén jelentést tesz a hatáskörrel rendelkező hatóságnak ezen engedély felhasználásáról; a jelentésnek legalább az alábbi információkat tartalmaznia kell: A globális exportengedélyek feltétele, hogy az exportőr hatékony belső megfelelési programot hajtson végre. Az exportőr számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a belső megfelelési programját önkéntes alapon, a Bizottság által referenciaként kidolgozott belső megfelelési program alapján ingyenesen tanúsíttathassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, hogy az engedélyezési folyamat során a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól ösztönzőket kapjon. Az exportőr évente legalább egyszer vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére szintén jelentést tesz a hatáskörrel rendelkező hatóságnak ezen engedély felhasználásáról; a jelentésnek legalább az alábbi információkat tartalmaznia kell: Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés – d pont d)  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. d)  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés – d a pont (új) da)  amennyiben ismert, a végfelhasználó neve és címe; Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés – d b pont (új) db)  a kivitel dátuma. Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 5 bekezdés (5)  A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az egyedi és globális engedélykérelmeket a nemzeti jogszabályok és joggyakorlat által meghatározott határidőn belül dolgozzák fel. Az engedély iránti kérelmek feldolgozásának átalágos idejét illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 24. cikk (2) bekezdésében említett éves jelentés elkészítéséhez szükséges összes információt. (5)  A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az egyedi és globális engedélyekre irányuló kérelmeket a kérelem szabályszerű benyújtásától számított 30 nap határidőn belül dolgozzák fel. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kellően indokolt esetben több időre van szüksége a kérelem elbírálásához, akkor harminc napon belül közli ezt a kérelmezővel. A hatáskörrel rendelkező hatóság minden esetben a kérelem szabályszerű benyújtása után legkésőbb hatvan napon belül dönt az egyedi és globális engedélykérelmekről. Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés Amennyiben a bróker vagy a műszaki támogatást biztosító szolgáltató az Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel vagy nem telepedett le, a brókertevékenységekre és műszaki támogatásra vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyeket alternatív lehetőségként vagy azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki, amelyben a bróker vagy a műszaki támogatást biztosító szolgáltató anyavállalata letelepedett, vagy azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyből a brókertevékenységeket vagy műszaki támogatást végzik. Amennyiben a bróker vagy a műszaki támogatást biztosító szolgáltató az Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel vagy nem telepedett le, a brókertevékenységekre és műszaki támogatásra vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyeket azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki, amelyből a brókertevékenységeket vagy műszaki támogatást végzik. Ez érvényes a harmadik országokban letelepedett, de az Unió területén letelepedett vállalatok által tulajdonolt vagy ellenőrzött leányvállalatok vagy közös vállalkozások által végzett brókertevékenységekre és műszaki támogatásra is. Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  Annak eldöntése érdekében, hogy e rendelet alapján az egyedi vagy globális exportengedélyt, illetve a brókertevékenységre vagy műszaki támogatásra vonatkozó engedélyt kiadják-e, vagy egy tranzitot megtiltanak-e, a tagállamok figyelembe veszik az alábbi kritériumokat : (1)  Annak eldöntése érdekében, hogy e rendelet alapján az egyedi vagy globális exportengedélyt, illetve a brókertevékenységre vagy műszaki támogatásra vonatkozó engedélyt kiadják-e, vagy egy tranzitot megtiltanak-e, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai figyelembe veszik az összes releváns megfontolást, beleértve az alábbiakat: Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségei és vállalásai, különösen azok a kötelezettségek és vállalások, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rezsimek és export-ellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok mindegyike elfogadott és a Tanács 2 határozata vagy közös álláspontja , az EBESZ határozata vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező határozata alapján elrendelt szankciókból eredő kötelezettségek; a)  az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségei és vállalásai, különösen azok a kötelezettségek és vállalások, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok mindegyike elfogadott; Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) aa)  a Tanács határozata vagy közös álláspontja, az EBESZ határozata vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező határozata alapján elrendelt szankciókból eredő kötelezettségek; Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) ba)  az ENSZ, az Európa Tanács és az Unió illetékes szerveinek megállapítása szerint az emberi jogi normákba, az alapvető szabadságokba és a nemzetközi humanitárius jogba ütköző jogsértések előfordulása a rendeltetési országban; Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  a rendeltetési országban uralkodó belső helyzet – a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem engedélyezik az olyan kiviteleket, amelyek a rendeltetési országban fegyveres konfliktus kitörését vagy elhúzódását eredményeznék, illetve a meglévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetnének; c)  a rendeltetési országban uralkodó belső helyzet – a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem engedélyezhetik az olyan kiviteleket, amelyek a rendeltetési országban fegyveres konfliktus kitörését vagy elhúzódását eredményeznék, illetve a meglévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetnének; Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új) da)  a rendeltetési országnak a nemzetközi közösséggel szemben tanúsított magatartása, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára, szövetségesi rendszerének jellegére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására; Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új) db)  a termékek kivitelének összeegyeztethetősége a fogadó ország műszaki és gazdasági adottságaival; Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – f pont f)  a tervezett végfelhasználással és az engedélyezett végfelhasználástól történő eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolások, ideértve azon kockázat fennállását is, hogy a kettős felhasználású termékeket eltérő célra vagy nem kívánatos feltételek mellett újraexportálják . f)  a tervezett végfelhasználással és az engedélyezett végfelhasználástól történő eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolások, ideértve azon kockázat fennállását is, hogy a kettős felhasználású, és különösen a kibertér-felügyeleti termékeket eltérítik vagy nemkívánatos feltételek mellett újraexportálják, vagy nem rendeltetésszerűen, katonai vagy terrorizmussal kapcsolatos célokra használják fel. Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A kibertér-felügyeleti termékekkel kapcsolatos, egyedi vagy globális exportengedélyek vagy brókertevékenységre vagy műszaki támogatásra vonatkozó engedélyek tekintetében a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai mérlegelik különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog, az adatvédelemhez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a gyülekezési és az egyesülési szabadság megsértésének kockázatát, továbbá a jogállamisághoz kapcsolódó kockázatokat, az exportálandó termékek felhasználására vonatkozó jogi keretet, valamint az Unió és a tagállamok tekintetében felmerülő lehetséges biztonsági kockázatokat. Amennyiben valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai arra a következtetésre jutnak, hogy az ilyen kockázatok fennállása valószínűleg az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezet, a tagállam nem adhatja meg az exportengedélyt, vagy érvényteleníti, felfüggeszti, módosítja vagy visszavonja a már megadott engedélyeket. Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság és a Tanács iránymutatásokat és/vagy ajánlásokat bocsát rendelkezésre annak biztosítása céljából, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közös kockázatértékeléseket alkalmazzanak a fenti kritériumok végrehajtására. (2)  A Bizottság és a Tanács e rendelet hatálybalépésekor iránymutatásokat bocsát rendelkezésre annak biztosítása céljából, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közös kockázatértékeléseket alkalmazzanak a fenti kritériumok végrehajtására, és egységes kritériumok álljanak rendelkezésre az engedélyezéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz. A Bizottság kézikönyv formájában iránymutatást készít, amelyben részletezi, milyen lépéseket kell megtenniük a tagállamok hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóságainak és a kellő gondossággal eljáró exportőröknek, és gyakorlati ajánlásokkal szolgál a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti ellenőrzések és a 14. cikk (1) bekezdésében felsorolt kritériumok végrehajtására és betartására vonatkozóan, példákat hozva a bevált gyakorlatokra. A kézikönyv az EKSZ-szel, valamint a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal szoros együttműködésben készül, a 21. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásoknak megfelelően külső szakértők bevonásával a tudományos élet, az exportőrök, a brókerek és a civil társadalmi szervezetek részéről, és ha szükségesnek vagy célszerűnek ítélik meg, naprakésszé teszik. A Bizottság kapacitásépítési programot hoz létre, közös képzési programokat dolgozva ki az engedélyező és a vámigazgatási hatóságok tisztviselői számára. Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  Az. I. melléklet B. szakaszában szereplő kettős felhasználású termékek jegyzéke módosítható, amennyiben ez szükséges azon kockázatok tekintetében, amelyek ilyen termékek kivitelével kapcsolatban – az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek súlyos megsértése tekintetében – felmerülhetnek. b)  Az I. melléklet B. szakaszában szereplő kibertér-felügyeleti termékek jegyzékét módosítani kell, amennyiben ez szükséges azon kockázatok tekintetében, amelyek ilyen termékek kivitelével kapcsolatban – az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek súlyos megsértése tekintetében – felmerülhetnek, vagy amennyiben e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint jelentős mennyiségű, a jegyzékben nem szereplő termék vonatkozásában indult meg ellenőrzés. A módosítások érinthetik a jegyzékben már felsorolt termékek törlését is a jegyzékből. Ha az I. melléklet B. szakaszában rendkívül sürgősen szükség van egyes konkrét termékek törlésére vagy hozzáadására, akkor a 17. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni az e pont alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vonatkozásában. Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) ba)   A Bizottság törölhet termékeket a jegyzékből, különösen ha a gyorsan változó technológiai környezet eredményeképpen a termékek gyakoribbá vagy tömegtermékké váltak, melyek könnyen beszerezhetők vagy technikai szempontból könnyen módosíthatók. Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  Az I. melléklet B. szakaszának alkalmazási köre a kibertér-felügyeleti termékekre korlátozódik, és nem tartalmazhat az I. melléklet A. szakaszában felsorolt termékeket; Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 5 bekezdés (5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatást dolgoz ki az engedélyező és vámhatóságok közötti együttműködést támogatása érdekében. (5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatásokat dolgoz ki az engedélyező és vámhatóságok közötti együttműködés támogatása érdekében. Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés – a pont a)  információk az ellenőrzések alkalmazásáról, ideérve az engedélyezési adatokat (az engedélyek száma, értéke és típusai, valamint kapcsolódó rendeltetési helyek, az általános és globális engedélyek felhasználóinak száma, a belső megfelelési programmal rendelkező vállalkozók száma, feldolgozási idők, az EU-n belüli transzferek által érintett kereskedelem mennyisége és értéke, stb.), és adott esetben adatokat a kettős felhasználású termékek más tagállamokban végrehajtott kiviteleiről; a)  az ellenőrzések alkalmazására vonatkozó valamennyi információ; Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  információk az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban, ideértve a nemzeti vagy uniós általános exportengedély és 1 felhasználásának jogától megfosztott exportőrök adatait, valamint jelentéseket a szabálysértésekről, lefoglalásokról és egyéb büntetések alkalmazásáról; b)  valamennyi információ az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban, ideértve a nemzeti vagy uniós általános exportengedély felhasználásának jogától megfosztott exportőrök adatait, valamint minden jelentést a szabálysértésekről, lefoglalásokról és egyéb büntetések alkalmazásáról; Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  a különös figyelmet igénylő végfelhasználókra, a gyanús beszerzési tevékenységben részt vevő szereplőkre, és adott esetben a használt útvonalakra vonatkozó adatok. c)  a különös figyelmet igénylő végfelhasználókra, a gyanús beszerzési tevékenységben részt vevő szereplőkre és a használt útvonalakra vonatkozó minden adat. Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés (2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport elnöke – bármikor, amikor azt szükségesnek tartja – konzultációt folytat a rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel és egyéb fontos érdekeltekkel. (2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport – bármikor, amikor azt szükségesnek tartja – konzultációt folytat a rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel és egyéb fontos érdekeltekkel. Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 3 bekezdés (3)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport adott esetben tagállami szakértőkből technikai szakértői csoportokat hoz létre az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdések megvizsgálására, ideértve az I. mellékletben szereplő uniós ellenőrzési jegyzékek naprakésszé tételével kapcsolatos kérdéseket is. A technikai szakértői csoportok adott esetben konzultálnak az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel és egyéb releváns érdekelt felekkel. (3)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport adott esetben tagállami szakértőkből technikai szakértői csoportokat hoz létre az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdések megvizsgálására, ideértve az I. melléklet B. szakaszában szereplő uniós ellenőrzési jegyzékek naprakésszé tételével kapcsolatos kérdéseket is. A technikai szakértői csoportok konzultálnak az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel, civil társadalmi szervezetekkel és egyéb releváns érdekelt felekkel. A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport egy szakértőkből, tudományos szakemberekből és a civil társadalmi szervezetek képviselőiből álló csoporttal egyeztetve műszaki munkacsoportot hoz létre, amely egyrészt a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett értékelési kritériumokkal, másrészt pedig a kellő gondosságra vonatkozó iránymutatások kidolgozásával foglalkozik. Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés (1)  Minden egyes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsa e rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását. Különösen az e rendelet rendelkezéseinek vagy az azok végrehajtására elfogadott rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat kell megállapítaniuk. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó hatásúaknak kell lenniük. (1)  Minden egyes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsa e rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását. Különösen az e rendelet rendelkezéseinek vagy az annak végrehajtására elfogadott rendelkezések megsértése, megsértésének elősegítése és megkerülése esetén alkalmazandó szankciókat kell megállapítaniuk. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó hatásúaknak kell lenniük. Az intézkedések között biztosítani kell az exportőrök rendszeres kockázatalapú ellenőrzését. Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés (2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport végrehajtás-koordináló mechanizmust hoz létre a hatáskörrel rendelkező hatóságok és végrehajtó ügynökségek közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása céljából. (2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport végrehajtás-koordináló mechanizmust hoz létre a hatáskörrel rendelkező hatóságok és végrehajtó ügynökségek közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása, valamint az engedélyezéssel kapcsolatos döntéshozatal egységes kritériumainak meghatározása céljából. A szankciókra vonatkozóan a tagállamok által megállapított szabályok Bizottság általi értékelése nyomán a mechanizmusnak gondoskodnia kell arról, hogy a rendelet megsértése esetén kiszabott szankciók jellegükben és hatásukban hasonlóak legyenek. Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság és a Tanács adott esetben iránymutatást biztosít és/vagy ajánlásokat tesz az e rendeletben említett kérdésekre vonatkozó legjobb gyakorlatok tekintetében, az uniós export-ellenőrzési rendszer hatékonyságának és végrehajtása következetességének biztosítása érdekében . Adott esetben a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai is nyújthatnak kiegészítő iránymztatást az adott tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett exportőrök, brókerek és tranzitot végzők számára. (1)  A Bizottság és a Tanács adott esetben iránymutatásokat biztosít az e rendeletben említett kérdésekre vonatkozó legjobb gyakorlatok tekintetében, az uniós exportellenőrzési rendszer hatékonyságának és végrehajtása következetességének biztosítása érdekében. Adott esetben a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai is nyújthatnak kiegészítő iránymutatást az adott tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett exportőrök – különösen kkv-k –, brókerek és tranzitot végzők számára. Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. Ezen éves jelentést közzé kell tenni. A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. Ezen éves jelentést közzé kell tenni. A tagállamok ezenkívül legalább negyedévente könnyen hozzáférhető módon nyilvánosságra hozzák az egyes engedélyekkel kapcsolatos érdemi információkat, vagyis az engedély típusát, a felszerelés értékét, mennyiségét és jellegét, a termék leírását, a végfelhasználót és a végső felhasználás célját, a rendeltetési országot, valamint az engedélyre irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására vonatkozó tájékoztatást. A Bizottságnak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra. Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés Az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított öt és hét év között a Bizottság értékelést végez e rendeletről, és fő megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított öt–hét év elteltével a Bizottság értékelést végez e rendeletről, és fő megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Ezen értékelésnek javaslatot kell tartalmaznia a kriptográfiának az I. melléklet A. szakasza 5. kategóriájának 2. részéből történő törlésére vonatkozóan. Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – d pont d)  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. d)  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 3 bekezdés (3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartásokat vagy kimutatásokat annak a naptári évnek a végétől számított legalább három évig meg kell őrizni, amelyben a kivitelre, a brókertevékenységekre vagy a műszaki támogatásra sor került. Ezeket a nyilvántartásokat és kimutatásokat kérésre be kell mutatni azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának . (3)  A nyilvántartásokat vagy kimutatásokat, illetve az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentumokat annak a naptári évnek a végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni, amelyben a kivitelre, a brókertevékenységekre vagy a műszaki támogatásra sor került. Ezeket kérésre be kell mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak. Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai adott esetben rendszeresen és kölcsönösen információt cserélnek harmadik országokkal. (1)  A Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az exportellenőrzések alá tartozó kibertér-felügyeleti termékek I. melléklet B. szakaszában foglalt jegyzékéhez való nemzetközi igazodás előmozdítása érdekében adott esetben fellépnek a releváns nemzetközi szervezetekben, például az OECD-ben, valamint azon többoldalú exportellenőrzési rendszerek keretében, amelyekben részt vesznek, és adott esetben rendszeresen és kölcsönösen információt cserélnek harmadik országokkal, többek között az Unió partnerségi és együttműködési megállapodásaiban és stratégiai partnerségi megállapodásaiban előírt, a kettős felhasználású termékekről folytatandó párbeszéd keretében, valamint kapacitásépítést folytatnak, és előmozdítják a felfelé irányuló konvergenciát. A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek ezekről a tájékoztatási tevékenységekről. Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A szakasz – A MELLÉKLETBEN SZEREPLŐ KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSA „Támadószoftver” (intrusion software) (4): kifejezetten valamely számítógép vagy hálózati eszköz ’monitoring eszközök’ által történő feltárásának elkerülésére vagy a ’védő ellenintézkedések’ hatálytalanítására tervezett vagy módosított „szoftver”, amely az alábbiak valamelyikét látja el: „Behatoló szoftver” (intrusion software) (4): kifejezetten valamely számítógép vagy hálózati eszköz tulajdonosának vagy „rendszergazdájának” „engedélye” nélküli futtatásra vagy telepítésre tervezett vagy módosított „szoftver”, amely az alábbiak valamelyikét látja el: a)  Adatok vagy információk kinyerése számítógépről vagy hálózati eszközről, vagy a rendszer- vagy felhasználói adatok módosítása; vagy a)  Adatok vagy információk jogosulatlan kinyerése számítógépről vagy hálózati eszközről, vagy a rendszer- vagy felhasználói adatok módosítása; vagy b)  Egy program vagy folyamat standard végrehajtási útvonalának módosítása kívülről adott utastások végrehajtásának lehetővé tétele céljából. b)  Bizonyos rendszer- vagy felhasználói adatok módosítása annak előmozdítása céljából, hogy a számítógép vagy hálózati eszköz tulajdonosa által feljogosított féltől eltérő fél hozzáférhessen a számítógépen vagy hálózati eszközön tárolt adatokhoz. Megjegyzések: Megjegyzések: 1.  A „támadószoftver” az alábbiak egyikét sem foglalja magában: 1.  A „behatoló szoftver” az alábbiak egyikét sem foglalja magában: a)  Hipervizorok, hibakereső programok vagy szoftverek műszaki visszafejtésére (SRE) szolgáló eszközök; a)  Hipervizorok, hibakereső programok vagy szoftverek műszaki visszafejtésére (SRE) szolgáló eszközök; b)  a digitális jogok kezelésére (DRM) szolgáló „szoftver”; vagy b)  a digitális jogok kezelésére (DRM) szolgáló „szoftver”; vagy c)  A gyártók, rendszergazdák vagy felhasználók által, eszközkövetés vagy helyreállítás céljából történő telepítésre tervezett „szoftver”. c)  a rendszergazdák vagy felhasználók által, eszközkövetés, eszközhelyreállítás vagy „ikt-biztonsági tesztelés” céljából történő telepítésre tervezett „szoftver”. ca)  olyan „szoftver”, amelyet azzal a kifejezett céllal hoznak forgalomba, hogy segítsen azonosítani, megszüntetni vagy megelőzni a jogosulatlan felek számítógépein vagy hálózati eszközein való végrehajtást. 2.  A hálózati eszközök magukban foglalják a mobil eszközöket és intelligens fogyasztásmérőket is. 2.  A hálózati eszközök magukban foglalják a mobil eszközöket és intelligens fogyasztásmérőket is. Műszaki megjegyzések: Műszaki megjegyzések: 1.  ’Monitoring eszközök’: olyan "szoftver" vagy hardver eszközök, amelyek figyelemmel kísérik a rendszerviselkedést vagy az eszközön futó folyamatokat. Ez magában foglalja az antivírus (AV) termékeket, végpontbiztonsági termékeket, személyes biztonsági termékeket (PSP), behatolásfelderítő rendszereket (IDS), behatolásvédő rendszereket (IPS) és tűzfalakat. 1.  „Engedélyezés”: a felhasználó tájékoztatáson alapuló beleegyezése (azaz egy adott művelet jellege, hatásai és jövőbeli következményei tudomásul vételének megerősítő jelzése, és az ilyen művelet végrehajtásának elfogadása). 2.  ’Védő ellenintézkedések’: a programkód biztonságos végrehajtásának biztosítására tervezett technikák, mint például az adatvégrehajtás-megelőzés (DEP), véletlenszerű címterület-kiosztás (ASLR) vagy a homokozó használata. 2.  „Ikt-biztonsági tesztelés”: a „szoftvert”, hálózatokat, számítógépeket, hálózati eszközöket, valamint azok komponenseit és függőségeit érintő statikus és dinamikus kockázatok, sebezhetőségek, hibák vagy gyenge pontok feltárása és értékelése, melynek kinyilvánított célja, hogy mérsékeljék a biztonságos és védett üzemeltetésre, felhasználásra és bevezetésre káros tényezőket. Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – B szakasz – cím B.  EGYÉB KETTŐS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK B.  EGYÉB KIBERTÉR-FELÜGYELETI TERMÉKEK Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – B szakasz – 10 kategória– 10A001 pont – Műszaki megjegyzés – e a pont (új) ea)  információbiztonsági rendszerek engedélyezett tesztelése vagy védelme célját szolgáló hálózati és biztonsági kutatás. Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – A szakasz – 3 rész – 3 bekezdés (3)  Az ezen engedélyt felhasználni kívánó exportőröknek ezen engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba kell vetetniük magukat a lakóhelyük vagy letelepedési helyük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek. (3)  A tagállamok előírhatják, hogy a területükön letelepedett exportőrök az engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba vételre jelentkezzenek. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul és minden esetben a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek. Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – A szakasz – 3 rész – 4 bekezdés (4)  A regisztrált exportőr legalább 10 nappal az első export előtt bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. (4)  A regisztrált exportőr legfeljebb 30 nappal az első export megvalósulását követően bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – A szakasz – 3 rész – 5 bekezdés – 4 pont 4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. 4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – B szakasz – 3 rész – 3 bekezdés (3)  Az ezen engedélyt felhasználni kívánó exportőröknek ezen engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba kell vetetniük magukat a lakóhelyük vagy letelepedési helyük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek. (3)  A tagállamok előírhatják, hogy a területükön letelepedett exportőrök az engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba vételre jelentkezzenek. A nyilvántartásba vétel automatikus, és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul és minden esetben a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek. Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – A szakasz – 3 rész – 5 bekezdés – 4 pont 4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. 4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – C szakasz – 3 rész – 5 bekezdés (5)  A regisztrált exporter legalább 10 nappal az első export előtt bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. (5)  A regisztrált exportőr legkésőbb 30 nappal az első kivitelt követően, vagy – alternatív lehetőségként és a letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által támasztott követelményeknek megfelelően – ezen engedély első felhasználását megelőzően bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen engedélyhez kapcsolódóan választott értesítési mechanizmusról. A Bizottság a közölt információt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi. Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – C szakasz – 3 rész – 6 bekezdés – 4 pont 4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. 4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – D szakasz – 3 rész – 6 bekezdés (6)  A regisztrált exportőr legalább 10 nappal az első export előtt bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. (6)  A regisztrált exportőr legkésőbb 30 nappal az első kivitelt követően, vagy – alternatív lehetőségként és a letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által támasztott követelményeknek megfelelően – ezen engedély első felhasználását megelőzően bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen engedélyhez kapcsolódóan választott értesítési mechanizmusról. A Bizottság a közölt információt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi. Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – D szakasz – 3 rész – 7 bekezdés – 4 pont 4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. 4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – F szakasz – 3 rész – 5 bekezdés – 4 pont 4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. 4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – G szakasz – 3 rész – 8 bekezdés – 4 pont 4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. 4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – H szakasz – 3 rész – 1 bekezdés – bevezető rész és 1 pont (1)  Ezen engedély engedélyezi az 1. részben felsorolt szoftvereknek és technológiának az Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkező exportőr általi átadását, feltéve, ha az kizárólag az alábbiak általi felhasználás céljából történik: (1)  A szóban forgó engedély engedélyezi, hogy bármely olyan vállalat, amely az Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkező exportőr, az 1. részben felsorolt szoftvereket és technológiát bármely testvérvállalat, leányvállalat vagy anyavállalat részére átadja, feltéve, hogy e jogalanyok ugyanazon anyavállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak vagy székhelyük valamely tagállamban található, továbbá azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó terméket vállalati együttműködési projektekben használják, ideértve a kereskedelmi termékfejlesztést, kutatást, javítást, előállítást és használatot, alkalmazottak és a megrendeléseket bonyolítók esetében a munkaviszonyt létesítő megállapodás alapján. 1.   az exportőr vagy az exportőr tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló jogalany által; Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – H szakasz – 3 rész – 1 bekezdés – 2 pont 2.  az exportőr alkalmazottai vagy az exportőr tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló jogalany által törölve Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – H szakasz – 3 rész – 1 bekezdés – 2 albekezdés Az ezen engedély felhasználásáról szóló jelentést legalább évente egyszer el kell készíteni, és tartalmaznia kell legalább az alábbi információkat: törölve Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I szakasz – 3 rész – 3 bekezdés – 1 albekezdés Az ezen engedélyt felhasználni kívánó exportőröknek ezen engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba kell vetetniük magukat a lakóhelyük vagy letelepedési helyük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek. A tagállamok előírhatják, hogy a területükön letelepedett exportőrök az engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba vételre jelentkezzenek. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul és minden esetben a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek. Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – J szakasz – 3 rész – 5 bekezdés – 4 pont 4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója. 4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0390/2017).

Az Európai Parlament 2018. január 17-i határozata Eva Lindström a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0401/2017 – 2017/0819(NLE))

P8_TA(2018)0007 A8-0003/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0401/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0003/2018),

A.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2018. január 11-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Eva Lindström számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Az Európai Parlament 2018. január 17-i határozata Tony James Murphy a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0402/2017 – 2017/0820(NLE))

P8_TA(2018)0008 A8-0002/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0402/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0002/2018),

A.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2018. január 11-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Tony James Murphy számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  felszólítja a tagállamokat, hogy fordítsanak figyelmet, és ha lehetséges, inspirálódjanak az Írország által használt nyílt versenypályázati modellből a jelöltek kiválasztásakor;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (átdolgozás) (COM(2016)0767 – C8-0500/2016 – 2016/0382(COD))(1)

P8_TA(2018)0009 A8-0392/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: átdolgozás)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozásról szóló, 2015. évi Párizsi Megállapodás és az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, ideértve azt a kötelező célt is, hogy az EU 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátásait . Mindez fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés és innováció támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, vagy az alacsony népsűrűségű régiókban . (2)  Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozásról szóló, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleik 21-ik konferenciájának (COP 21) eredményeképpen létrejött 2015. évi Párizsi Megállapodás („a Párizsi Megállapodás”) szerinti uniós kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, és legkésőbb 2050-ig el kell érni, hogy a nettó belföldi kibocsátás nulla legyen. Mindez alapvető szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a megfizethető árú fenntartható energia, a műszaki fejlődés és innováció, valamint a technológiai és ipari vezető szerep támogatásában, és egyúttal környezeti, társadalmi és egészségügyi előnyöket, valamint jelentős foglalkoztatási és regionális fejlesztési lehetőségeket biztosít, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, az alacsony népsűrűségű régiókban és az ipar részleges leépülését elszenvedő területeken. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  A Párizsi Megállapodás lényegesen növelte az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos globális ambíció szintjét, és az aláírók elkötelezték magukat amellett, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 °C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-ra korlátozzák. Az Uniónak a tervezettnél sokkal mélyrehatóbb és gyorsabb kibocsátáscsökkentésre kell felkészülnie annak érdekében, hogy legkésőbb 2050-ig nagy energiahatékonyságú és megújuló energián alapuló energiarendszerre térjen át. E csökkentések ugyanakkor a megújuló energián alapuló technológiák, így például a szél- és a napenergia fejlesztésének és terjedésének üteméből adódóan a korábbi értékelésekhez képest kisebb költséggel valósíthatók meg. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Különösen a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítésére és használatára irányuló kezdeményezések, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának támogatása a villamos energia, fűtés és hűtés valamint a közlekedés ágazatában jelentenek nagyon hatékony eszközöket , az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint a a földgáz- és ásványolaj-behozataltól való függőségének mérséklésére . (3)  Különösen az energiafogyasztás csökkentése, a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítése, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának támogatása a villamos energia, fűtés és hűtés, valamint a közlekedés ágazatában jelentenek nagyon hatékony eszközöket, az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint energiafüggőségének mérséklésére. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan. A 2014. január. 22-i bizottsági közlemény12 meghatározta a jövőbeni uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet, és e politikák 2020 utáni időszakra vonatkozó továbbfejlesztése tekintetében közös álláspont kialakítását segítette elő. A Bizottság azt javasolta, hogy az Unió energiafogyasztásában a megújuló energia részarányára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés legalább 27% legyen. (4)  A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan. __________________ 12 „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” (COM/2014/0015 final) Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  A 2014. októberi Európai Tanács jóváhagyta ezt a célértéket, és utalt arra, hogy a tagállamok saját magukra nézve ennél ambiciózusabb nemzeti célokat is meghatározhatnak. törölve Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Az Európai Parlament „A 2020–2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről” és „A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről” szóló állásfoglalásaiban 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait. (6)  Az Európai Parlament az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről szóló, 2014. február 5-i állásfoglalásában 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait. A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről szóló, 2016. június 23-i állásfoglalásában az Európai Parlament ezen túllépve tudomásul vette a legalább 30 %-os uniós célkitűzésre vonatkozó korábbi álláspontját, és hangsúlyozta, hogy a Párizsi Megállapodásra és a megújulóenergia-technológiák költségeinek közelmúltbeli csökkenésére tekintettel sokkal ambiciózusabb célokat érdemes kitűzni. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) (6a)  Helyénvaló tehát figyelembe venni a Párizsi Megállapodásban meghatározott törekvéseket és a technológiai fejlődést, ezen belül pedig a megújulóenergia-beruházások költségeinek csökkenését. Módosítás 324 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 27%-ban meghatározni. A tagállamoknak az e cél eléréséhez történő hozzájárulásaikat integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként kell meghatározniuk, az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben előírt irányítási folyamat révén. (7)  Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 35%-ban meghatározni, amelyet nemzeti célkitűzéseknek kell kísérniük. A tagállamok számára csak kivételesen, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló, kellőképpen indokolt, mérhető és ellenőrizhető körülmények között lehet megengedni, hogy maximum 10%-ban eltérjenek a számukra előzetesen meghatározott célértéktől. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) (7a)  A tagállamoknak a megújuló energiára vonatkozó kötelező céljaik kitűzésekor figyelembe kell venniük az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban meghatározott kötelezettségeket, a megújuló energia továbbra is fennálló nagy potenciálját, valamint az energia-átállás megvalósításához szükséges beruházásokat. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új) (7b)  A 35%-os átfogó uniós célkitűzésnek az egyes tagállamok számára egyedi célkitűzésekké történő átalakítása során kellően ügyelni kell az elosztás méltányosságára és – a tagállamok GDP-jének és eltérő kiindulási pontjainak és adottságainak tekintetbevételével – megfelelőségére, a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-ig elérendő szintjét is beleértve. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot. Egy uniós szintű célérték meghatározása nagyobb rugalmasságot biztosítana a tagállamok számára ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére irányuló célkitűzéseiket a leginkább költséghatékony módon, saját egyedi körülményeiknek, energiahordozó-összetételüknek és megújulóenergia-termelési kapacitásuknak megfelelően tudják megvalósítani. (8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) (8a)  A tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a különböző típusú energiaforrások felhasználása milyen mértékben egyeztethető össze azzal a célkitűzéssel, amely a felmelegedést az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal meghaladó szintre kívánja korlátozni, valamint hogy összeegyeztethető-e a fosszilis üzemanyagoktól mentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság célkitűzéseivel. A Bizottságnak fel kell mérnie a különböző típusú megújuló energiaforrások hozzájárulását e célkitűzésekhez a megtérülési időszak és a fosszilis tüzelőanyagokhoz viszonyított eredmények alapján, valamint hogy fenntarthatósági kritériumként megfontoljon egy maximálisan megengedhető megtérülési időszakra vonatkozó javaslatot, különösen a lignocellulóz-tartalmú biomassza esetében. Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  A tagállamoknak további lépéseket kell tenniük abban az esetben, ha a megújuló energiák részaránya uniós szinten nem felel meg a legalább 27%-os uniós megújulóenergia-célkitűzés megvalósításához vezető ütemtervnek. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben foglaltak értelmében ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során azt észleli, hogy a vállalási szintekben elmaradás van, uniós szintű intézkedéseket hozhat a célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében. Abban az esetben, ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során a teljesítésben észlel elmaradást, a tagállamoknak az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek rugalmasságot biztosítanak számukra a választáshoz. törölve Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja. (15)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja, egyúttal figyelembe véve a különböző technológiák sajátosságait és azt, hogy a kis- és nagytermelők eltérő mértékben képesek reagálni a piaci jelzésekre. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés elterjedésének úgy kell történnie, hogy az a fogyasztók és az adófizetők számára a lehető legalacsonyabb költségekkel járjon. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket. (16)  A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés, többek között az energiatárolás elterjedésének úgy kell történnie, hogy a fogyasztók és az adófizetők számára minimálisra csökkenjen az energetikai átállás hosszú távú költsége. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket. A tagállamoknak a létesítmények számára ajánlattételi felhívások segítségével kell támogatást odaítélniük, amelyek lehetnek technológiaspecifikusak vagy -semlegesek. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) (16a)  Az Európai Tanács a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló, 2014. október 24-i következtetéseiben hangsúlyozta a belső energiapiac fokozottabb összekapcsolásának jelentőségét és azt, hogy elegendő támogatást kell nyújtani az egyre növekvő arányú, különféle megújuló energiaforrások integrálásához, ezáltal lehetővé téve, hogy az Unió megvalósítsa az energetikai átállás irányításával kapcsolatos törekvéseit. Sürgősen fokozni kell tehát az összekapcsolódás mértékét, és eredményeket kell felmutatni az Európai Tanács által elfogadott célkitűzéseket illetően, hogy teljes körűen kiaknázhatók legyenek az energiaunió lehetőségei. Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új) (16b)  A tagállamoknak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatási rendszerek kidolgozásakor figyelembe kell venniük a körkörös gazdaság és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott1a uniós hulladékhierarchia elvét. Az elsőként választandó lehetőséget a hulladékképződés megelőzésének és a hulladékok újrafelhasználásának kell jelentenie. A tagállamoknak el kell kerülniük az olyan támogatási rendszerek létrehozását, amelyek ellentétesek lennének a hulladék kezelésére vonatkozó célokkal, és az újrafelhasználható hulladékok nem hatékony felhasználásához vezetnének. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy az ezen irányelv alapján bevezetett intézkedések ne legyenek ellentétesek a 2008/98/EK irányelv célkitűzéseivel. ________________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 16 c preambulumbekezdés (új) (16c)  A biotikus energiaforrások felhasználása tekintetében a tagállamok biztosítékokat vezetnek be a biológiai sokféleség védelmében és az ökoszisztéma leépülésével, illetve csökkenésével szemben, valamint a jelenlegi felhasználási módoktól való olyan eltérés megakadályozása érdekében, amely közvetve vagy közvetlenül negatívan hatna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy az általános üvegházhatásúgáz-mérlegre. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 16 d preambulumbekezdés (új) (16d)  A tagállamoknak a hazai megújuló energiaforrások felhasználását kell előmozdítaniuk és előnyben részesíteniük, és el kell kerülniük az erőforrások harmadik országokból való széles körű behozatalához vezető torz helyzeteket. E tekintetben az életciklus-szemléletet kell figyelembe venni és előmozdítani. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 16 e preambulumbekezdés (új) (16e)  A megújulóenergia-közösségeknek, városoknak és helyi hatóságoknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy más nagy részvevőkkel egyenlő feltételek mellett részt vegyenek a rendelkezésre álló támogatási rendszerekben. A tagállamok számára e célból lehetővé kell tenni intézkedések foganatosítását, többek között tájékoztatás nyújtását, az egyablakos hivatali kapcsolattartó pontokon biztosított technikai és pénzügyi támogatást, az adminisztratív terhek csökkentését, a közösséget előtérbe helyező ajánlattételi kritériumok alkalmazását, testre szabott ajánlattételi időszakok meghatározását a megújulóenergia-közösségek számára, valamint e közösségek közvetlen támogatás útján történő díjazását. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 16 f preambulumbekezdés (új) (16f)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termeléshez szükséges infrastruktúra tervezésének figyelembe kell vennie a projektek által érintettek – ideértve az őshonos népességeket is – részvételével kapcsolatos szakpolitikákat, és tiszteletben kell tartaniuk e népességek földdel kapcsolatos jogait. Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 16 g preambulumbekezdés (új) (16g)  A fogyasztóknak átfogó információkat kell nyújtani – ideértve a fűtési/hűtési rendszerek energiahatékonysági előnyeivel és az elektromos járművek alacsonyabb üzemeltetési költségeivel kapcsolatos információkat –, lehetővé téve számukra egyéni fogyasztói döntések meghozatalát a megújuló energiák tekintetében és a technológiai bezáródás elkerülése érdekében. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 16 h preambulumbekezdés (új) (16h)   A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a más piaci szereplőkre kifejtett negatív hatásokat; a támogatási programoknak ezért minimálisra kell csökkenteniük a piactorzítás és a versenytorzulás kockázatát. Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) (17a)  A tagállamok számára elő kell írni, hogy támogatási rendszereiket fokozatosan és részlegesen – a tagállamok közötti fizikai áramlásoknak megfelelő szinten – megnyissák a más tagállamokban folyó projektek előtt –, ennek azonban csak a nevezett meghatározott részarányban kell kötelezőnek lennie, azt meghaladóan pedig önkéntes alapon kell történnie. A megújuló energiaforrások terén az egyes tagállamok különböző adottságokkal rendelkeznek, és nemzeti szinten különböző támogatási rendszereket működtetnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia tekintetében. A tagállamok többsége olyan támogatási rendszert alkalmaz, amely kizárólag a saját területén termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát támogatja. A nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok különböző adottságaiknak megfelelően ellenőrizhessék nemzeti támogatási rendszereik hatásait és költségeit. Az ezen irányelvben megfogalmazott cél elérésének egyik fontos eszköze a 2001/77/EK és a 2009/28/EK irányelvek szerinti nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működtetésének garantálása a befektetői bizalom megtartása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok a célkitűzések teljesítését célzó, hatékony nemzeti intézkedéseket dolgozhassanak ki. Ezen irányelv célja az, hogy a nemzeti támogatási rendszerek aránytalan mértékű befolyásolása nélkül megkönnyítse a megújuló energiaforrásokból előállított energia határokon átnyúló támogatását. A támogatási programok kötelező részleges megnyitásán túlmenően olyan opcionális, tagállamok közötti együttműködési mechanizmusokat vezet be, amelyek révén lehetőségük nyílik megállapodni arról, hogy az egyik tagállam milyen mértékben támogatja a másik tagállamban folyó energiatermelést, valamint hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiát milyen mértékben kell beszámítani valamelyikük összesített nemzeti célértékébe. A célkitűzések teljesítésére vonatkozó mindkét intézkedés – azaz a nemzeti támogatási rendszerek és az együttműködési mechanizmusok – hatékonyságának biztosítása érdekében lényeges, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy támogatási rendszerüket a támogatási programok megnyitásának kötelező részarányán túlmenően kiterjesztik-e a más tagállamokban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiára, és ha igen, milyen mértékben, és hogy erről az ezen irányelvben előirányzott együttműködési intézkedések alkalmazásával állapodhassanak meg. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A támogatási rendszereknek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összhangba hozatalát célzó kiigazítások sérelme nélkül a megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat úgy kell kialakítani, hogy azok stabilak legyenek, és ne legyen szükség gyakori módosításukra. Az ilyen módosítások közvetlen hatást gyakorolnak a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát. (18)  A megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat az EUMSZ 107. és 108. cikkének tiszteletben tartása mellett úgy kell kialakítani, hogy azok kiszámíthatók és stabilak legyenek, tovább gyakori vagy visszamenőleges hatályú módosításukat el kell kerülni. A politika kiszámíthatatlansága és az instabilitás közvetlen hatást gyakorol a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak kellő időben előre be kell jelenteniük a támogatások bármely változását, és megfelelően konzultálniuk kell az érdekelt felekkel. A tagállamoknak mindenkor meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés (19)  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba. (19)  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Azt biztosítandó, hogy a polgárok álljanak az energetikai átállás középpontjában, a tagállamoknak hosszú távú stratégiákat kell kidolgozniuk saját megújuló energiára vonatkozó cselekvési terveiken belül, megkönnyítve a városok, megújulóenergia-közösségek és a saját megújulóenergia-fogyasztók számára a megújulóenergia-termelést. Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a hosszú távú stratégiákat és a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új) (20a)  A megújuló tengeri energiaforrások egyedülálló lehetőséget kínálnak az Unió számára arra, hogy mérsékelje a fosszilis energiaforrásoktól való függőségét, hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzései eléréséhez, valamint hogy a területe egy jelentős részén, köztük a legkülső régiókban egy munkahelyeket teremtő, új iparágat hozzon létre. Ezért az Uniónak arra kell törekednie, hogy megteremtse az ezek kialakítását elősegítő szabályozási és gazdasági feltételeket. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 24 a preambulumbekezdés (új) (24a)  „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” című 2016. júliusi 20-i bizottsági közlemény kiemeli a fejlett bioüzemanyagok középtávú jelentőségét a légi közlekedési ágazat számára. A kereskedelmi légi közlekedés teljes mértékben a folyékony üzemanyagokra támaszkodik, mivel a polgári repülési ágazatban nincs rájuk sem biztonságos, sem tanúsítvánnyal rendelkező alternatíva. Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe veszi a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit és az uniós fenntarthatósági kritériumokat, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak a melléklet rendszeres felülvizsgálata során olyan további alapanyagok bevonását kell mérlegelnie, amelyek nem okoznak jelentős mértékű torzító hatásokat a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain. (25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe vegye a körforgásos gazdaság és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, az uniós fenntarthatósági kritériumokat és a kibocsátások életciklus-alapú felmérését, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a mellékletet, valamint az általa javasolt bármely módosításnak a (mellék-)termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacaira gyakorolt hatását. __________________ __________________ 17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). 17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új) (25a)  Az Európai Parlament által a pálmaolajról és az esőerdők irtásáról 2017. április 4-én elfogadott állásfoglalás felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az erdőirtást ösztönző növényi olajok, köztük a pálmaolaj a bioüzemanyagok egyik alkotóelemeként való felhasználásának fokozatos, lehetőség szerint 2020-ig történő felszámolására. Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)  Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból az Unión kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami megújulóenergia-részarányokba . Annak garantálása érdekében, hogy az Unióban és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomonkövethetőségét és beszámíthatóságát. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés18 alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőek , a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazni kell . (28)  Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból az Unión kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami megújulóenergia-részarányokba. Annak garantálása érdekében, hogy az Unióban és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomonkövethetőségét és beszámíthatóságát, valamint hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés18 alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőek , a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazni kell . __________________ __________________ 18 HL L 198., 2006.7.20., 18. o. 18 HL L 198., 2006.7.20., 18. o. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) (28a)  Amikor a tagállamok megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos közös projekteket hajtanak végre egy vagy több harmadik országgal, célszerű, hogy ezek a projektek kizárólag újonnan épített létesítményeket vagy újonnan megnövelt kapacitású létesítményeket érintsenek. Ez segít biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az adott harmadik ország teljes energiafogyasztásában képviselt aránya ne csökkenjen a megújuló energia uniós importja következtében. Ezenkívül az érintett tagállamoknak lehetővé kell tenniük az adott harmadik országban vagy országokban a közös projektben érintett létesítményben zajló termelés egy részének belföldi felhasználását. A közös projektekben részt vevő harmadik országokat a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá arra, hogy a megújuló energiával kapcsolatos, ambiciózus célkitűzéseket tartalmazó politikát dolgozzanak ki. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 28 b preambulumbekezdés (új) (28b)   Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására, ám ugyanakkor hozzájárul ahhoz a potenciálisan pozitív hatáshoz, amelyet az Unió és a tagállamok a megújuló energiaforrások fejlesztésének előmozdítása terén kifejthetnek a harmadik országok energiaágazatában. Az Uniónak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a megújulóenergia-termelésre vonatkozó kutatást, fejlesztés és az abba való beruházást a fejlődő országokban és más partnerországokban, ezáltal fokozva a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot, valamint az exportkapacitásokat. A megújuló energia a partnerországokból való behozatala segítheti tovább az Uniót és a tagállamokat, hogy megvalósítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket. Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 28 c preambulumbekezdés (új) (28c)   A fejlődő országok egyre több, a megújuló energiával kapcsolatos politikát fogadnak el nemzeti szinten, mivel a növekvő energiaigényt megújuló forrásokból kívánják kielégíteni. Több mint 173 ország, köztük 117 fejlődő vagy feltörekvő gazdaság tűzött ki a megújuló energiára vonatkozó célokat 2015 végéig. Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 28 d preambulumbekezdés (új) (28d)   A fejlődő országokban az energiafelhasználás szorosan összefügg több társadalmi aspektussal is: a szegénység enyhítése, oktatás, egészségügy, népességszaporodás, foglalkoztatás, vállalkozások, kommunikáció, urbanizáció és a lehetőségek hiánya a nők számára. A megújuló energiaforrások fontos lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fejlődéssel és a környezettel kapcsolatos kihívásoknak egyszerre feleljenek meg. Az utóbbi években az alternatív energetikai technológiák jelentős fejlődésen mentek keresztül mind a teljesítmény, mind pedig a költségcsökkentés tekintetében. Ezen túlmenően sok fejlődő ország különösen jó adottságokkal rendelkezik az energetikai technológiák új generációjának kifejlesztéséhez. A fejlesztési és környezetvédelmi előnyök mellett a megújuló energiaforrások nagyobb biztonságot és gazdasági stabilitást is maguk után vonhatnak. A megújuló energiaforrások fokozott használata csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok költséges importjától való függőséget, és hozzájárulna számos ország fizetési mérlegének javításához. Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 31 a preambulumbekezdés (új) (31a)  A geotermikus energiatermelés az adott terület geológiai jellemzőitől függően üvegházhatású gázok, valamint földfelszín alatti folyadékokból és más földfelszín alatti geológiai formációkból származó egyéb anyagok természetbe bocsátásával járhat együtt. Geotermikus energia előállítását célzó beruházások csak mérsékelt környezeti hatású, és a hagyományos energiaforrásokkal összehasonlítva az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését eredményező termelésbe fektethetők be. A Bizottságnak ezért 2018. decemberéig meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e jogalkotási javaslatra, amelynek célja a geotermikus erőművek kibocsátásainak szabályozása a feltárási és üzemeltetési szakaszában egyaránt minden olyan anyag – kötöttük a szén-dioxid – tekintetében, amely az egészségre és a környezetre káros. Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés (33)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti és regionális szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben. (33)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti, regionális és helyi szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait, valamint az energiamegtakarítást és energiahatékonyságot előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben. Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés (35)  Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából. A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a 2012/27/EU irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe. (35)  Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációját, különösen olyan innovatív technológiák támogatása révén, mint a hőszivattyúk, a geotermikus és a naphőenergiát hasznosító technológiák, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából. A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a nevezett irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe. __________________ __________________ 21 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). 21 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés (36)  Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is. (36)  Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást, többek között a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek számára is. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is. Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés (43)  Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé jelezze , hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként. (43)  Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé jelezze , hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként. Fontos különbséget tenni a támogatási rendszerek vonatkozásában kiadott zöld bizonyítványok és a származási garancia között. Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 45 preambulumbekezdés (45)  Fontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására. Továbbá annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kétszeres ellentételezés, nem kaphatnak származási garanciát azok a megújulóenergia-termelők, akik már részesültek pénzügyi támogatásban. Ennek ellenére ezek a származási garanciák alkalmazandók információszolgáltatás céljából annak érdekében, hogy a végső fogyasztók egyértelmű, megbízható és megfelelő bizonyítékot kapjanak arról, hogy egy adott energiaegység megújuló forrásból származik. Ezenkívül a támogatásban részesült villamos energiára vonatkozó származási garanciákat a piacon árverés útján értékesíteni kell, és a bevételeket a megújuló energiaforrásokra irányuló állami támogatások csökkentésére kell fordítani. (45)  Fontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 49 preambulumbekezdés (49)  Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kkv-któl. Fontosak azok a növekedési és foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint elő kell mozdítaniuk a kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását. (49)  Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kkv-któl. Fontosak azok a helyi vállalkozásfejlesztési, fenntartható növekedési és jó minőségű foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell segíteniük és támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint fokozniuk kell a technikai segítségnyújtást és több képzési programot kell biztosítaniuk, hogy növeljék a helyi szabályozási, technikai és pénzügyi szakértelmet, és előmozdítsák a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek ismertségét, ideértve az uniós források célzottabb felhasználását, így például a kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását. Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 49 a preambulumbekezdés (új) (49a)  A helyi és regionális hatóságok gyakran a nemzeti célértékeket meghaladó, nagyra törőbb célértékeket szabnak meg a megújuló energia tekintetében. A megújuló energia és az energiahatékonyság fejlődésének ösztönzésére vonatkozó regionális és helyi kötelezettségvállalásokat jelenleg hálózatok – így például a Polgármesterek Szövetsége és az Intelligens Városok vagy Intelligens Közösségek kezdeményezések –, valamint a fenntartható energiára vonatkozó cselekvési tervek révén támogatják. Az ilyen hálózatok nélkülözhetetlenek, és ezeket bővíteni kell, mivel növelik a tudatosságot, megkönnyítik a bevált gyakorlatok cseréjét és a rendelkezésre álló pénzügyi támogatást. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak abban is támogatnia kell az érdeklődő éllovas régiókat és helyi hatóságokat, hogy határokon átnyúló munkát végezzenek, mégpedig oly módon, hogy segítséget nyújt az együttműködési mechanizmusok – így például az európai területi együttműködési csoportosulás – létrehozása során, amelyek lehetővé teszik a különböző tagállamok közigazgatási szervei számára, hogy csoportba szerveződjenek, és közös szolgáltatásokat és projekteket valósítsanak meg, anélkül hogy ehhez előzetes nemzetközi megállapodás aláírására és a nemzeti parlamentek általi megerősítésére lenne szükség. Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 49 b preambulumbekezdés (új) (49b)  A helyi hatóságok és a városok élen járnak az energetikai átállás előmozdításában és a megújuló energia elterjesztésében. A helyi önkormányzatok – a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintként – kritikus szerepet játszanak az uniós energiapolitikai és éghajlatvédelmi célok lakosság általi támogatásának kiépítésében, miközben decentralizáltabb és integráltabb energiarendszereket alkalmaznak. A helyi megújuló energiába való beruházások segítése érdekében fontos biztosítani a városok és régiók finanszírozáshoz való jobb hozzáférését. Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 49 c preambulumbekezdés (új) (49c)  Emellett mérlegelni kell egyéb olyan innovatív intézkedéseket is, amelyek az új technológiákba, például az energiahatékonysági szerződésekbe és az állami finanszírozásban történő szabványosítási folyamatokba áramló befektetések növelésére irányulnak. Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 50 preambulumbekezdés (50)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre. (50)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre, ezen belül a saját megújulóenergia-fogyasztókra és az energiaközösségekre. Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 51 preambulumbekezdés (51)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott kínálat és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén. Ezért elő kell mozdítani a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjedését annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében. (51)  Az EUMSZ 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott és költségesebb kínálat, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal – különösen biomassza és tengeri energiaforrásokkal – rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén, és 100%-ban megújuló energiát felhasználó területekké válnak. Ezért a megújuló energiaforrásokra vonatkozó stratégiát ki kell igazítani annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, megerősítsék az ellátásbiztonságot és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében. Másrészt a legkülső régiók számára lehetővé kell tenni forrásaik maradéktalan kiaknázását, tiszteletben tartva a szigorú fenntarthatósági kritériumokat, valamint a helyi sajátosságokhoz és szükségletekhez igazodva, e régiók megújulóenergia-termelésének fokozása és energetikai függetlenségük megerősítése érdekében. Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 52 preambulumbekezdés (52)  Célszerű megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni a decentralizált megújulóenergia-technológiák fejlődését. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót. (52)  Célszerű megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni a decentralizált megújulóenergia-technológiák és a tárolás fejlődését. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót. Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 53 preambulumbekezdés (53)  A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők. (53)  A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. A saját termelésű energia fogyasztása díjainak és díjazásának ösztönöznie kell a megújuló energia integrálására szolgáló intelligensebb technológiák fejlesztését és arra kell ösztönöznie a saját megújulóenergia-fogyasztókat, hogy a fogyasztó és a hálózat szempontjából kölcsönösen előnyös beruházási döntéseket hozzanak. Ezen egyensúly lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek olyan díjazásra legyenek jogosultak az általuk a hálózatra betáplált saját termelésű megújuló villamos energia fejében, amely tükrözi a betáplált villamos energia piaci értékét és a hálózat, a környezet és a társadalom szempontjából képviselt hosszú távú értéket. Ennek a saját termelésű energia fogyasztásával járó költségeket és hasznokat egyaránt magában kell foglalnia, figyelembe véve az egyébként a hálózatot, a társadalmat és a környezetet terhelő elkerült költségeket, különösen ha a saját termelésű energia fogyasztásához más, elosztott energiaforrások társulnak, így például az energiahatékonyság, az energiatárolás, a felhasználóoldali válasz és a közösségi hálózatok. E díjazást az elosztott energiaforrásokra irányuló, [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikke szerinti költség-haszon elemzés alapján kell megállapítani. Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 53 a preambulumbekezdés (új) (53a)  Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők. A közösségi sajátfogyasztás lehetővé tétele arra is lehetőséget nyújt a megújulóenergia-közösségek számára, hogy a háztartások szintjén javítsák az energiahatékonyságot, és csökkentett fogyasztás és alacsonyabb ellátási díjak révén segítsék az energiaszegénység elleni küzdelmet. A tagállamoknak meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, többek között annak értékelése révén, hogy lehetővé tudják-e tenni az olyan háztartások részvételét, amelyek egyébként nem lennének képesek részt venni, ideértve a rászoruló fogyasztókat és bérlőket. Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 53 b preambulumbekezdés (új) (53b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogyasztásra vonatkozó szabályok tiszteletben tartását, valamint a megújuló energiákhoz kapcsolódó berendezések telepítése terén a többnyire a legkiszolgáltatottabb közösségeket (mint például az időskorúakat és a vidéki térségek lakóit) sújtó agresszív értékesítés, tisztességtelen ügynöki tevékenység és megtévesztő érvelés elleni küzdelemre irányuló intézkedések bevezetését vagy megerősítését. Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 54 preambulumbekezdés (54)  A helyi lakosok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben. (54)  A helyi lakosok és helyi hatóságok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából, ennek eredménye pedig a helyi beruházás, nagyobb választék a fogyasztók számára, a polgárok szélesebb körű részvétele az energetikai átállásban többek között az olyan háztartások részvételének ösztönzése révén, amelyek máskülönben nem biztos, hogy képesek lennének részt venni, az energiahatékonyság háztartások szintjén való javítása, valamint az energiaszegénység elleni küzdelem segítése a csökkentett fogyasztás és alacsonyabb ellátási díjak révén. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben. Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 55 a preambulumbekezdés (új) (55a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hálózattal kapcsolatos költségek és illetékek méltányosan és torzításmentesen oszoljanak meg a villamosenergia-rendszer felhasználói között. Valamennyi hálózati díjnak költségtükrözőnek kell lennie. Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 57 preambulumbekezdés (57)  Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. A 2020 utáni időszakra vonatkozó kötelező nemzeti célok hiányában azonban a fennmaradó nemzeti ösztönzők nem biztos, hogy elegendőek lesznek a 2030-ra és 2050-re vonatkozó, hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros környezeti mellékhatásokkal. (57)  Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros mellékhatásokkal a környezetre és az emberi egészségre nézve. Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 59 a preambulumbekezdés (új) (59a)  A rugalmasságukkal való kereskedést, saját termelésű energia fogyasztását vagy a saját termelésű villamos energia értékesítését végző háztartási fogyasztóknak és közösségeknek meg kell őrizniük a fogyasztóként őket megillető jogokat, ideértve az ahhoz való jogot, hogy a saját választásuk szerinti szolgáltatóval szerződjenek és szolgáltatót váltsanak. Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 60 preambulumbekezdés (60)  Hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának fokozására irányuló erőfeszítések és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti lehetséges szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák. (60)  A hatékony, megújuló energián alapuló fűtési és hűtési rendszerek használatának kéz a kézben kell járnia az épületek mélyfelújításával, ami egyúttal csökkenti az energiaigényt és a fogyasztóknál felmerülő költségeket, hozzájárul az energiaszegénység mérsékléséhez, valamint a minőségi helyi munkahelyek teremtéséhez. E célból hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának szükségessége és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti potenciális szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák. Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 61 a preambulumbekezdés (új) (61a)  Az intelligens közlekedés terén növelni kell a közúti célú elektromos mobilitás fejlesztését és elterjedését, valamint fel kell gyorsítani a fejlett technológiák innovatív vasúti közlekedésbe való integrálását a tiszta tömegközlekedésnek kedvező Shift2Rail kezdeményezés előmozdításával. Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 62 preambulumbekezdés (62)  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét. (62)  Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet vagy a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával továbbra is ki kell elégíteni. Az utóbbi a földhasználat közvetett megváltozásának számít, ami jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után, amennyiben nagy szénkészlettel rendelkező földek átállításáról van szó. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét, megkülönböztetve a magas ÜHG-hatékonyságú, valamint a földhasználat közvetett megváltozásának alacsony kockázatát jelentő élelmiszernövény-alapú bioüzemanyagokat. Fel kell gyorsítani a fejlett bioüzemanyag-fajták és az elektromos mobilitás bevezetését. Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 63 a preambulumbekezdés (új) (63a)  Az Uniónak és a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy növeljék a megújuló energiaforrásokból előállított energiák sokféleségét, csökkentsék a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztását, valamint növeljék az energiahatékonyságot minden közlekedési ágazatban. Az erre irányuló intézkedéseket a közlekedéstervezésben, valamint a jobb energiahatékonyságú gépjárművek gyártása során is érvényesíteni lehetne. Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 63 b preambulumbekezdés (új) (63b)  A közúti közlekedésben alkalmazott üzemanyag-hatékonysági előírások hatékony módot nyújtanának a közlekedési ágazatban a megújuló alternatívák iránti kereslet előmozdítására és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további csökkentésére, valamint a közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizációjára. Az üzemanyag-hatékonysági előírásokat a technológiai fejlődéssel, valamint az éghajlat-változási és az energiára vonatkozó célkitűzésekben tapasztalt változással összhangban kellene ösztönözni. Módosítás 286 Irányelvre irányuló javaslat 63 c preambulumbekezdés (új) (63c)  A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésében, ezért szükséges, hogy a bioüzemanyagok bevonására irányuló kötelezettség specifikusan a légi közlekedés számára értékesített üzemanyagok tekintetében is teljesüljön. Uniós és tagállami szinten olyan politikákat kell kidolgozni, amelyek ösztönzik az üzemanyagok hajózásban való megtakarítását célzó operatív intézkedéseket, a szél- és napenergiával működő tengeri közlekedés terjedését célzó kutatási és fejlesztési erőfeszítések mellett. Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 65 a preambulumbekezdés (új) (65a)  Megfelelő módszertant kell kidolgozni annak érdekében, hogy pontosabban megállapítható legyen a megújuló forrásból származó villamos energia részaránya a közlekedésben, megvizsgálva az e célra szolgáló különböző műszaki és technológiai megoldásokat. Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 66 preambulumbekezdés (66)  A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, az irányelv elfogadását követően értékelést kell végezni annak felmérése céljából, hogy a melléklet kiterjeszthető-e újabb alapanyagokra. (66)  A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, rendszeres értékelést kell végezni. Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 68 preambulumbekezdés (68)  A biomasszá nak a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak támogatniuk kell a meglévő faanyag - és mezőgazdasági erőforrások erőteljesebb fenntartható mozgósítását és új erdőgazdálkodási és mezőgazdasági termelési rendszerek kifejlesztését. (68)  A biomasszának a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak kizárólag a meglévő faanyag- és mezőgazdasági erőforrások erőteljesebb fenntartható mozgósításából és új erdőgazdálkodási és mezőgazdasági termelési rendszerek kifejlesztéséből származó energia-felhasználást kell támogatniuk, feltéve, hogy a fenntarthatóságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kritériumok teljesülnek. Módosítás 287 Irányelvre irányuló javaslat 68 a preambulumbekezdés (új) (68a)  Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a körforgásos gazdaság, a biogazdaság és a megújuló energia terjesztése közti szinergiára, hogy biztosítani lehessen a nyersanyagok optimális felhasználását és a legjobb környezeti eredményt. Az Unió és a tagállamok által elfogadott, a megújuló energiák termelését támogató szakpolitikai intézkedéseknek mindig figyelembe kell venniük az erőforrás-hatékonyság és a biomassza optimális felhasználásának elvét. Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 69 preambulumbekezdés (69)  A bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. Az ezen irányelvben meghatározott uniós célkitűzésnek való megfelelés céljára használt, illetve a támogatási rendszerek által támogatott bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartását. (69)  A megújuló energia előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésnek való megfelelés céljára használt, illetve a támogatási rendszerek által támogatott azon megújuló forrásból előállított energiákkal, bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartását. Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 71 preambulumbekezdés (71)  A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők nem idézhetik elő a biológiai sokféleséggel rendelkező földterületek elpusztítását. Az ilyen, számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátási kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantált, hogy a mezőgazdasági nyersanyag nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok alapján egy erdőt akkor kell biológiai sokféleséggel rendelkezőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtés e történik, biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó mezőgazdasági nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően. (71)  A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők nem idézhetik elő és nem ösztönözhetik a biológiai sokféleség csökkenését sem az Unióban, sem azon kívül. Az ilyen, számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátási kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantált, hogy a mezőgazdasági nyersanyag nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok alapján egy erdőt akkor kell biológiai sokféleséggel rendelkezőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtés e történik, biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Azonban biztosítani kell az említett erdők biológiai sokféleségét, továbbá minőségét, egészségét, életképességét és vitalitását. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó mezőgazdasági nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően. Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 72 a preambulumbekezdés (új) (72a)  A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a karbonszegény gazdaságra való áttérés támogassa „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzéseket, valamint szorosan kövesse a 2008/98/EK irányelvvel létrehozott hulladékhierarchia elvét. Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 73 preambulumbekezdés (73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon termeszteni, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt, miközben nem könnyen ellenőrizhető, hogy ilyen lecsapolás nem történt. (73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon vagy vizes élőhelyen termeszteni, ahol ez a talaj lecsapolásával járna, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt, Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 74 a preambulumbekezdés (új) (74a)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat a talajminőség és a talaj szervesszén-tartalmának védelmével összhangban lévő gyakorlatok alkalmazásával kell termeszteni. Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 75 preambulumbekezdés (75)  Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása. (75)  Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása. A legkülső régióknak a nagy környezetvédelmi értékkel bíró elsődleges erőforrások szigorú tiszteletben tartásának sérelme nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy a megújulóenergia-termelés és az energiafüggetlenségük növelése érdekében az erőforrásaikban rejlő lehetőségeket kihasználják. Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 76 preambulumbekezdés (76)  Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és nemzeti jogszabályok vagy az erdőgazdálkodási üzemek szintjén bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. Az üzemeltetőknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát a bioenergia előállítása során. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – operatív iránymutatást dolgozzon ki a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére. (76)  Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és és nemzeti jogszabályok vagy az ellátási alapszinten bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. A fenntartóknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedések történjenek a kitermelés környezetre gyakorolt negatív hatásainak elkerülésére vagy mérséklésére. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal24 létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – a tagállamok bevált gyakorlatán alapuló rendelkezéseket dolgozzon ki a követelmények végrehajtására, valamint operatív iránymutatást a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére. Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 76 a preambulumbekezdés (új) (76a)  Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában vagy gyakorlatábannem szerepel az erdei biomassza fenntarthatóságára vonatkozó egységeskritérium, az e kritériumnak megfelelő további információkat kell szolgáltatni az ellátási alapszinten anélkül, hogy további információkat kellene szolgáltatni azon kritériumokat illetően, amelyek tagállami szinten már teljesültek. Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 76 b preambulumbekezdés (új) (76b)  „Kockázatalapú megközelítést” kell alkalmazni, a nemzeti szinten kezdve. Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában vagy gyakorlatában nem szerepel az egységes kritérium követelménye, az e kritériumnak megfelelő további információkat az ellátási alapszinten kell szolgáltatni annak érdekében, hogy csökkenjen az erdei biomassza nem fenntartható termelésének kockázata. Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 76 c preambulumbekezdés (új) (76c)  Az energetikai célú kitermelés nőtt és várhatóan továbbra is nőni fog, és ez az Unión kívülről származó nyersanyagok nagyobb behozatalát, illetve ezen anyagok Unión belüli termelésének növekedését eredményezi. Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy a kitermelést a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően hajtsák végre. Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 78 preambulumbekezdés (78)  A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a [20] MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a [20] MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattall kellene szembenézniük. (78)  A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a [20] MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a [20] MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattal kellene szembenézniük. Különösen a biomasszából előállított megújuló energia termelésére szolgáló berendezések támogatását kell növelni azokban a legkülső régiókban, amelyek nagy mértékben függnek az energiabehozataltól, feltéve ha megfelelnek az ilyen megújuló energiák termelésére vonatkozó, az ezen régiók sajátosságaihoz igazított fenntarthatósági kritériumoknak. Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 80 preambulumbekezdés (80)  Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló megerősíteni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen. (80)  Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló figyelembe venni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen. Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 82 preambulumbekezdés (82)  Az önkéntes rendszereknek egyre fontosabb szerep jut abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából. (82)  Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és a minimális üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából. Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 84 preambulumbekezdés (84)  Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag- , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- előállítási módok tekintetében meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok általi üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél. (84)  Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag- , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- előállítási módok tekintetében meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok általi közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított közvetlen üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél. Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 85 preambulumbekezdés (85)  Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához. (85)  Egyértelmű, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához. Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 99 preambulumbekezdés (99)   A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, amelyek korlátozottan járulnak hozzá a tüzelőanyag-forgalmazók számára a közlekedés terén meghatározott követelmény teljesítéséhez; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; valamint a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. (99)   A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, amelyek korlátozottan járulnak hozzá a tüzelőanyag-forgalmazók számára a közlekedés terén meghatározott követelmény teljesítéséhez; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag; egy fenntarthatósági kritériumként maximálisan megengedhető megtérülési időszak megállapítására vonatkozólag, különösen a lignocellulóz-tartalmú biomassza esetében; valamint az energiatermelés valamennyi ágazatában a teljes átláthatóság biztosítása érdekében 2018. december 31-ig a fosszilis tüzelőanyagokra és fosszilis energiára irányuló termelési kritériumok megállapítására vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Módosítás 288 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – a pont a)   „megújuló energiaforrásokból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- (naphő és fotovoltaikus nap-) és , geotermikus energia , környezeti hő-, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája; a)  „megújuló energiaforrásokból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- (naphő és fotovoltaikus nap-) és , geotermikus energia, környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, biometán, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája; Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  „környezeti hő”: villamos energiával vagy egyéb segéd-energiával működő hőszivattyúkkal kinyert vagy összegyűjtött, hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben, a szilárd talaj felszíne alatt vagy felszíni vízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani. b)  „környezeti energia”: hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben (a távozó levegő kivételével), felszíni vízben vagy szennyvízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani. Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) ba)  „geotermikus energia”: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Módosítás 289 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  „biomassza”: a mezőgazdaságból, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint a hulladék, többek között a biológiai eredetű ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része; c)  „biomassza”: a mezőgazdaságból, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, kivéve a tőzeget és a geológiai képződményekbe ágyazott és/vagy fosszilizálódott anyagokat, valamint a hulladék biológiailag lebontható része, többek között a biológiai eredetű ipari, kereskedelmi és települési hulladék és a baktériumok; Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – d pont d)  „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hőtermelésre fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket; d)  „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia, hő és közlekedési célú üzemanyag termelésére fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket; Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – e pont e)  „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia; e)  „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi vagy decentralizált termelési forrásokból hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia; Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – f pont f)  „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is; f)  „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából vagy biomassza által előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is; Módosítás 290 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – g pont g)  „bioüzemanyagok”: a biomasszából előállított folyékony halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok; g)  „bioüzemanyagok” biomasszából vagy biomassza által előállított folyékony vagy gáznemű, a közlekedésben használt üzemanyagok; Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – i pont i.  „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre; i.  „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a kutatási és a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre; Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – q pont q)  „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok; q)  „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények) és réti növények (például fű, lóhere és lucerna), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok; Módosítás 291 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – s pont s)  „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak; s)  „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyeket a közlekedés területén használnak, és amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és a szén-dioxidot a környezeti levegőből választják le; Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – z pont z)  „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás kiváltása vagy a hatékonyság növelése érdekében; z)  „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás növelése vagy kiváltása vagy a hatékonyság növelése érdekében; Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – y pont y)  „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben melléktermékként keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe; y)  „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben elkerülhetetlen melléktermékként (nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek használatát követően, vagy ahol kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés nem valósítható meg), illetve a tercier szektorban keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe; Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – aa pont aa)  „saját megújulóenergia-fogyasztó”: a(z) [a villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó] irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket; aa)   „sajátmegújulóenergia-fogyasztó”: [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó vagy ezek együttesen eljáró csoportja, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, lakóövezet, kereskedelmi, ipari vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy egyazon zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket; Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – aa a pont (új) aaa)  „megújulóenergia-közösség”: [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott energiaközösség, amely megfelel az ezen irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményeknek; Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – bb pont bb)  „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújuló villamosenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló villamos energia tárolásával; bb)  „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújulóenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló energia tárolásával; Módosítás 100 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – cc pont cc)  „energia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől; cc)  „megújulóenergia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi vagy természetes személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől; Módosítás 305 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – ee pont ee)  „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok; ee)  „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok, illetve a nem élelmiszer-/takarmánynövényekből származó hulladékból és maradvány biomasszából előállított bioüzemanyagok, amennyiben az ilyen biomassza megfelel a 26. cikkben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – ff pont ff)  „hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított folyékony és gáznemű tüzelőanyagok; törölve Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – ff a pont (új) ffa)  „újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű, elkerülhetetlen hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított olyan folyékony és gáznemű tüzelőanyagok, amelyek jelentős ÜHG-megtakarítást érnek el életciklusok során; szilárd hulladékáramból történő előállítás esetén csak a nem újrahasznosítható és mechanikusan nem újrafeldolgozható hulladékot lehet felhasználni a 2008/98/EK irányelvvel létrehozott hulladékgazdálkodási hierarchia teljes körű tiszteletben tartása mellett; amennyiben hulladék technológiai gázokból állítják elő, ezeket ki kell bocsátani mint a gyártási folyamat elkerülhetetlen és szándékolatlan következményét; az újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok előállítására használt gáznemű hulladékok arányát nem lehet beszámítani egyéb kibocsátáscsökkentési programba, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe; Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – jj pont jj)  „kitermelési engedély”: olyan hivatalos irat, ami feljogosít az erdei biomassza kitermelésére; jj)  „kitermelési engedély”: a nemzeti és/vagy regionális jogszabályok szerinti hatósági engedély vagy hasonló jog az erdei biomassza kitermelésére; Módosítás 106 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – mm pont mm)  „erdőgazdálkodási üzem”: egy vagy több olyan erdős, illetve egyéb fás terület, amely gazdálkodási vagy hasznosítási szempontból egyetlen egységet képez; mm)  „ellátási alapszint”: az a földrajzi térség, amelyből a biomassza alapanyaga származik; Módosítás 107 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – nn pont nn)  „biohulladék”: biológiai úton lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozás során keletkező hasonló hulladék; nn)  „biohulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott szerinti biohulladék; Módosítás 108 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – cím A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél és nemzeti célkitűzések Módosítás 109 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 27 %-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze. (1)  A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 35%-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze. Módosítás 306 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)   Az egyes tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2030-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 12%-a legyen. A megújuló energiaforrásokból származó energia teljes energiafogyasztáson belüli 12%-os részarányára vonatkozóan kitűzött cél elérése érdekében 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy legalább 15%-ban megújuló energiát használjanak, a 25. cikknek megfelelően. E célkitűzés teljesítése érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében a bioüzemanyagok és biogáz használatának köszönhetően elért megtakarításoknak meg kell felelniük a 26. cikk (7) bekezdésében említett kritériumoknak a fosszilis üzemanyagokkal a 28. cikk (1) bekezdésében említett módszerekkel való összehasonlítás esetén. Amennyiben az élelmiszerből és takarmányból előállított bioüzemanyagok részesedése egy tagállamban 2 % alatt van, és ezáltal nem elegendő a tüzelőanyag-forgalmazó kötelezettsége és a közlekedésre vonatkozó 12 %-os célkitűzés közötti különbség fedezésére, az adott tagállam ennek megfelelően legfeljebb 2 %-ra kiigazíthatja a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határértéket. Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés (2)  Az egyes tagállamoknak az átfogó 2030-as célhoz való hozzájárulását az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében kell meghatározni és jelenteni a Bizottság felé az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3–5. és 9–11. cikkének megfelelően. (2)  A tagállamoknak ezen átfogó, 2030-ra vonatkozó célt az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként, az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3–5. és 9–13. cikkének megfelelően teljesíteniük kell. Amennyiben az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése alapján a Bizottság az állapítja meg, hogy a tagállamok által kitűzött célok a kötelező átfogó uniós cél kollektív teljesítése szempontjából nem elégségesek, úgy azoknak a tagállamoknak, amelyek egyedi célkitűzései az Ia. mellékletben előírt képlet alkalmazásával kapott értéknél alacsonyabbak, kötelesek a különbözet mértékében megnövelni célkitűzésüket. Abban az esetben, ha egy tagállam rendkívüli és kellőképpen indokolt körülmények miatt nem éri el a kitűzött célt, legfeljebb 10% erejéig eltérhet a számára előzetesen meghatározott célértéktől. Ilyen esetben az érintett tagállamnak erről 2025-ig tájékoztatnia kell a Bizottságot. Amennyiben ez veszélyeztetné a kötelező átfogó uniós cél elérését, úgy a Bizottság és a tagállamok a hiány hatékony kiküszöbölése érdekében alkalmazzák az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében előírt korrekciós intézkedéseket. Módosítás 321 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nemzeti politikáikat, így támogatási rendszereiket is úgy alakítsák ki, hogy azok megfeleljenek a hulladékhierarchia elvének, amint az a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében szerepel, valamint hogy ne okozzanak jelentős torzító hatást a termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain. Ebből a célból a tagállamok rendszeresen felülvizsgálják nemzeti politikáikat és megindokolnak minden eltérést ... [az energiaunió irányításáról szóló 2016/0375(COD)] európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének c) pontjában előírt jelentésekben. Módosítás 113 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés (4)  A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére. (4)  A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére és a határokon átnyúló léptékű megújulóenergia-termelés támogatására. Módosítás 114 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – cím A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kapcsán nyújtott pénzügyi támogatás A megújuló energiaforrásokból előállított energia kapcsán nyújtott támogatás Módosítás 322/rev Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés (1)  A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós cél elérése érdekében a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban támogatási programokat alkalmazhatnak. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programokat úgy kell megtervezni, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok szükségtelen torzulásához, és biztosítsák, hogy a termelők figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a hálózat esetleges korlátait. (1)  A 3. cikkben meghatározott uniós és nemzeti célok elérése vagy azok meghaladása érdekében a tagállamok az EUMSZ 195. cikke szerint, valamint 107. és 108. cikke alkalmazásával támogatási programokat alkalmazhatnak. A nyersanyagpiacok szükségtelen torzítását elkerülendő a biomasszából előállított megújuló energiára vonatkozó támogatási rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok elkerüljék a biomassza nem megfelelő, elsősorban az energiatermelés céljából történő felhasználásának ösztönzését, amennyiben léteznek nagyobb hozzáadott értéket létrehozó ipari vagy anyagfelhasználási módok, ami azt is magában foglalhatná, hogy prioritást biztosítanak a hulladékok és maradványanyagok felhasználásának. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló fenntartható biomassza-kínálatot. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programoknak piacalapúaknak kell lenniük, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok torzulásához, és biztosítaniuk kell, hogy az előállítók figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a rendszerintegrációs költségeket vagy a hálózat esetleges korlátait. Módosítás 116 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A tagállamok technológiasemleges vagy technológiaspecifikus támogatási rendszereket alkalmazhatnak. Technológiaspecifikus támogatási rendszerek alkalmazhatók különösen akkor, ha fennáll az alábbi okok legalább egyike: a)  valamely egyedi technológia hosszú távú lehetőségeket kínál; b)  az energiaszerkezet technológiai vagy regionális diverzifikációjának megvalósításához szükséges; c)  a hatékony rendszertervezés és hálózatintegráció feltétele; d)  a hálózattal kapcsolatos szükségszerűség és a hálózati stabilitás indokolja; e)  környezetvédelmi szükségszerűségek indokolják. Módosítás 117 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés (2)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációját, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket. (2)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációjának maximalizálását, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket, ugyanakkor megújuló energiaforrások formájában ellensúlyozást nyújtva a piaci torzulásokért. A tagállamok a kevesebb mint 500 kW teljesítményű kisméretű létesítmények és a demonstrációs projektek esetében eltéréseket írhatnak elő. A szélenergiából származó villamos energia esetében azonban a telepített villamosenergia-termelési kapacitásra vagy 3 energiatermelő egységre vonatkozóan 3 MW küszöbértéket kell alkalmazni. A tagállamok a második albekezdésben említett küszöbértékek sérelme nélkül egyéb mechanizmusok és eljárások révén is támogathatják a megújulóenergia-közösségeket. Módosítás 118 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új) Amennyiben a megújuló forrásokból előállított energia támogatását pályázati eljárás keretében ítélik oda, a (3a) bekezdés alkalmazandó, kivéve az 1 MW alatti kapacitású kis méretű létesítmények, a legfeljebb 6 áramtermelő egységgel rendelkező vagy 6 MW teljesítményű szélenergia-projektek, illetve demonstrációs projektek esetében. Módosítás 119 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  Amennyiben a megújuló forrásokból előállított energia támogatását pályázati eljárás keretében ítélik oda, a magas projektmegvalósulási arány biztosítása érdekében a tagállamok: a)  a projekt megvalósítási időszakára vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható előminősítési kritériumokat és szabályokat állapítanak meg és tesznek közzé; b)  konzultálnak az érdekelt felekkel a kiírási feltételek tervezetéről; c)  tájékoztatást tesznek közzé a korábbi pályázatokról, többek között a projektek megvalósulási arányáról. Módosítás 120 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 b bekezdés (új) (3b)  A tagállamok hosszú távú, legalább a következő öt évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet (adott esetben beleértve a pályázatok gyakoriságát), az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést és a maximális egységes támogatást, valamint a támogatható technológiákat. Módosítás 121 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 c bekezdés (új) (3c)  A tagállamok a támogatási rendszerek kialakítása során figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek és a sajátenergia-fogyasztók sajátosságait annak lehetővé tétele érdekében, hogy egyenlő esélyekkel versenyezhessenek. Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 d bekezdés (új) (3d)  A megújuló forrásokból történő energiatermelés legkülső régiókban és kis szigeteken történő bővítése érdekében a tagállamok az említett régiókban található projektek esetében kiigazíthatják a pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az elszigeteltségükkel és külső tényezőktől való függésük sajátos körülményeivel kapcsolatos termelési költségeiket. Módosítás 123 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát. Az ilyen értékelések eredményei alapján kell dönteni a támogatások fenntartásáról vagy meghosszabbításáról, illetve az új támogatások szerkezetéről. (4)  A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát, valamint a különböző fogyasztói csoportokra, többek között az ipari versenyképességre gyakorolt elosztási hatásait. Az értékelés figyelembe veszi a lehetséges változásoknak a beruházásokra vonatkozó támogatási rendszerekre gyakorolt hatását is. A tagállamok ezt az értékelést szerepeltetik nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben, és a terveket [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően frissítik. Az új támogatások odaítélésére és az új támogatások kialakítására vonatkozó, hosszú távra kitekintő tervezés alá rendelt határozatoknak az értékelések eredményein kell alapulniuk, figyelembe vagy éve egyrészt a hatékonyságukat a megújuló energiákra irányuló célkitűzések és egyéb célok – például a megfizethetőség és az energiaközösségek fejlesztése – elérése szempontjából, másrészt különböző fogyasztói csoportokra, többek között az ipari versenyképességre gyakorolt elosztási hatásaikat. Módosítás 124 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  A Bizottság [2021]-ig, és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unióban lefolytatott pályázati eljárások keretében odaítélt támogatások hatásfokáról, különösen elemezve a pályázatok képességét az alábbiakra: a)  költségcsökkentés elérése; b)  technológiai fejlesztések megvalósítása; c)  magas megvalósulási arányok elérése; d)  a kisebb szereplők és helyi önkormányzatok megkülönböztetésmentes részvételének biztosítása. Módosítás 125 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 b bekezdés (új) (4b)  A Bizottság ... [a jelen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig felülvizsgálja a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatásokat (2014/C 200/01) annak érdekében, hogy teljes mértékben beépítse az ezen irányelv 4. cikkében lefektetett általános elveket. Módosítás 126 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 c bekezdés (új) (4c)  Az e cikk (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy semmilyen megújuló energiaforrásoknak járó pénzügyi támogatásban ne részesüljön az olyan települési hulladék égetéséből nyert energia, amely nem felel meg a 2008/98/EK irányelvben meghatározott szelektív gyűjtési kötelezettségeknek. Módosítás 127 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt. (1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt. A tagállamok korlátozhatják a támogatásukat az olyan tagállamokban található létesítmények esetében, amelyekkel rendszerösszekötők révén közvetlen kapcsolat áll fenn. Módosítás 128 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 10 %-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 15 %-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt. (2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 8%-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 13%-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt. A tagállamoknak ezen irányelv 7–13. cikkével összhangban joguk van meghatározni, hogy e minimumszinteken túlmenően milyen mértékben támogatják valamely más tagállamban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát. Módosítás 129 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság mentesítse őket az e cikkben meghatározott kötelezettségtől, ideértve olyan határozat meghozatalát is, amelynek értelmében a területükön található létesítmények nem vehetnek részt más tagállamokban szervezett támogatási rendszerekben. E kérelemnek az alábbi okok legalább egyikén kell alapulnia: a)  elégtelen rendszer-összeköttetési kapacitás; b)  elégtelen természeti erőforrások; c)  az energiabiztonságra vagy a mentességet kérő tagállam energiapiacának megfelelő működésére gyakorolt káros hatás. E mentességeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2025. december 31-ig felülvizsgálatnak kell alávetni. Módosítás 130 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés (3)  A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások vagy megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a támogatás határokon átnyúló kifizetésének szabályait, és azt az elvet kell követni, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják. (3)  A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a határokon átnyúló rendszer szabályait, beleértve a részvételi feltételeket és a támogatás kifizetésének szabályait, figyelembe véve a különböző adókat és illetékeket, valamint azt az elvet követve, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják. Az együttműködési megállapodásnak arra kell törekednie, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében harmonizálja az adminisztratív keretfeltételeket. Módosítás 131 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés (4)  A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a (2) bekezdésben előírt százalékos arányok növelését. (4)  A Bizottság azzal támogatja a tagállamokat a tárgyalási eljárásban és az együttműködési megállapodások létrehozásában, hogy tájékoztatást és elemzést bocsát rendelkezésre, ideértve az együttműködés közvetlen és közvetett költségeire és kedvező hatásaira vonatkozó kvantitatív és kvalitatív adatokat is, valamint iránymutatást és technikai szakértelmet biztosít a folyamat során. E célból a Bizottság ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét, és elkészíti az együttműködési megállapodások sablonjait, előmozdítva ezzel a folyamatot. A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a 2. bekezdésben előírt százalékos arányok módosítását. Módosítás 132 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfeleléshez szükséges kiigazítások sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és a támogatott projektek gazdálkodását hátrányosan befolyásoló módon. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos új és meglévő projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és azok gazdaságosságát. Amikor más szabályozási eszközöket változtatnak meg, és ezek a változtatások érintik a megújuló energiákkal kapcsolatos támogatott projekteket, akkor a tagállamok biztosítják, hogy a szabályozási változtatások ne gyakoroljanak negatív hatást a támogatott projektek gazdaságosságára. Módosítás 133 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási rendszerek bármely módosítása hosszú távra kitekintő tervezés alapján és a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban történjék, hogy e módosításokat a hatálybalépésük előtt legalább kilenc hónappal közzétegyék, és hogy azokkal kapcsolatosan átlátható és inkluzív nyilvános konzultációs eljárást folytassanak. A meglévő támogatási rendszerek bármilyen lényeges változtatása esetén az új támogatási rendszer hatálybalépését megelőzően megfelelő átmeneti időszakról kell gondoskodni. Amennyiben a szabályozás vagy a hálózatüzemeltetés tekintetében bekövetkezett változások jelentős mértékben vagy hátrányosan megkülönböztető módon negatívan hatnak a támogatott projektek gazdaságosságára, úgy a tagállamok megfelelő kompenzációról gondoskodnak a támogatott projektek számára. Módosítás 307 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a tagállamban a közúti és vasúti közlekedés végső energiafogyasztásának 7%-át. Ez a határérték 2030-ban 3,8%-ra csökken a X. melléklet A. részében szereplő ütemtervnek megfelelően. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását. A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia végső bruttó fogyasztásához az adott tagállamban 2017-ben nyújtott arányát, amely a közúti és vasúti közlekedés végső bruttó energiafogyasztása esetében legfeljebb 7% lehet. A pálmaolajból készült bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók arányát 2021-ig 0%-ra kell csökkenteni. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását, és az egyéb nem szándékolt fenntarthatósági hatásokat. Módosítás 136 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállított , a saját megújulóenergia-fogyasztók és az energiaközösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani. Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállított, a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani. Módosítás 137 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által termelt környezeti energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energia kibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani. Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által fűtés és hűtés előállítása céljából továbbított környezeti és geotermikus energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energiakibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani. Módosítás 138 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – 4 a albekezdés (új) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen irányelv kiegészítése céljából a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fűtés és hűtés, valamint távfűtés és -hűtés céljára használt megújuló energia mennyiségének kiszámolására szolgáló módszer létrehozása céljából, valamint hogy felülvizsgálja a hőszivattyúk által szolgáltatott energiáról szóló VII. fejezetet. Módosítás 139 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új) ba)  A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésnek való megfelelés érdekében a légi közlekedési és a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 2-vel és 1,2-vel szorzott értékének, a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló forrásból előállított villamos energia hozzájárulását pedig energiatartalma 2,5-tel szorzott értékének kell tekinteni. Módosítás 140 és 308 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek további bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek módosítása céljából. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a körforgásos gazdaság, a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy az életciklus-alapú kibocsátáselemzés alapján érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával. Módosítás 309 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki. A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése céljából. A Bizottság 2025-ben különleges értékelést végez a IX. mellékletben szereplő alapanyagok törlése céljából, és az ennek következtében esetleg létrejövő felhatalmazáson alapuló jogi aktust az értékeléstől számított egy éven belül kell elfogadni. Módosítás 310 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 5 bekezdés – 3 a albekezdés (új) Alapanyagokat csak nyilvános konzultációt követően és a pénzügyi támogatás stabilitásának a 6. cikkben megállapított elveivel összhangban lehet a IX. mellékletből törölni. A 26. cikk sérelme nélkül, amennyiben alapanyagok kerülnek törlésre, az ebből az alapanyagból bioüzemanyagot előállító meglévő létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy ezt az energiát megújuló energiaként beszámítsák, és felszámítsák azt a – 25. cikk szerinti – tüzelőanyag-forgalmazói kötelezettség teljesítésébe a korábbi termelési szintjükön belül maradva. Módosítás 143 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  A IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból származó üzemanyagok előállításának ösztönzésére irányuló szakpolitikák kidolgozásakor a tagállamok gondoskodnak a 2008/98/EK irányelvben 4meghatározott hulladékhierarchia betartásáról, ideértve a különféle hulladékáramok keletkezése és az azokkal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélettel kapcsolatos rendelkezéseket is. Módosítás 144 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  A Bizottság célzott technikai segítségnyújtáson és projektfejlesztési támogatáson keresztül elősegíti a tagállamok közös projektjeinek létrehozását. Módosítás 145 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés (1)  Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek. (1)  Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek, és az együttműködésnek a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell folynia. Módosítás 146 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új) ca)  a villamos energiát a nemzetközi joggal – különös tekintettel az emberi jogokra – összhangban állították elő. Módosítás 147 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – e pont e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik. e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik. Módosítás 148 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés – d pont d)  tartalmazza a b) és c) pontban foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni. d)  tartalmazza a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjában foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni. Módosítás 149 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A Bizottság – különösen iránymutatások és bevált gyakorlatok megosztása révén –megkönnyíti a tagállamok közötti, közös támogatási rendszerek létrehozását. Módosítás 150 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózatokra, valamint a biomassza bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá és biomassza-tüzelőanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára és a nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáz halmazállapotú közlekedési célú üzemanyagokra alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek, valamint megfeleljenek az energiahatékonyság elsődlegessége elvének. Módosítás 151 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont a)  a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén; a)  a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén, és kiszámítható időkeret van meghatározva a szükséges engedélyek kiadására; Módosítás 152 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont d)  a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító eszközök számára egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre, beleértve az egyszerű értesítést, amennyiben erre az alkalmazandó szabályozási keret lehetőséget ad. d)  a kis projektek és a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító és tároló eszközök, így a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek számára egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre, beleértve az egyszerű értesítést. Módosítás 153 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a befektetők szempontjából kellően előreláthatóak legyenek a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos tervek. E célból a tagállamok hosszú távú, legalább a következő három évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és az egyes támogatási programok esetében ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet, az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést, valamint az érdekeltekkel a támogatás szerkezetéről folytatott konzultációt. törölve Módosítás 154 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, az ipari vagy lakóövezetek és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok tervezése, kialakítása, építése és felújítása során hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, illetve hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást . (4)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, az ipari, kereskedelmi vagy lakóövezetek és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok tervezése, kialakítása, építése és felújítása során hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, ideértve az időben elvégzett területfejlesztést, az energiahatékonyságot és a felhasználóoldali választ figyelembe vevő szükséglet- és megfelelőségértékelést, illetve hogyan kell hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást, valamint külön rendelkezzenek a saját megújulóenergia-fogyasztásról és megújulóenergia-közösségekről. A tagállamoknak különösen ösztönözniük kell a helyi és regionális közigazgatási szerveket arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított fűtést és hűtést szükség szerint bevonják a városok infrastruktúrájának tervezésébe. Módosítás 155 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket. Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik a saját megújulóenergia-fogyasztással, a helyi energiatárolással, az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket. Módosítás 156 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított teljesítését. A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból vagy megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelő létesítményekben előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított távfűtés és -hűtés révén való teljesítését, amelyet a 21. cikkel összhangban egyéni vagy közösségi saját megújulóenergia-fogyasztáson keresztül, illetve megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermeléssel, valamint hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból is előállítanak. Módosítás 157 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 6 bekezdés (6)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget annak engedélyezése által teljesítsék, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezések elhelyezésére használják. (6)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, az [épületek energiahatékonyságáról szóló, 2016/0381(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv által előírt szabványoknak való megfelelésen keresztül lehessen teljesíteni, vagy annak előírása által, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezések elhelyezésére használják. Módosítás 158 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 7 bekezdés (7)  Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. A tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának előmozdítására. (7)  Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. E célból a tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak, továbbá biztosítják a megfelelő tájékoztatást és tanácsadást a megújuló, rendkívül energiahatékony alternatívákról, valamint a csere esetén rendelkezésre álló esetleges pénzügyi eszközökről és ösztönzőkről, előmozdítandó a régi fűtési rendszerek nagyobb arányú lecserélését és a megújuló energián alapuló megoldásokra való fokozott átállást az [épületek energiahatékonyságáról szóló, 2016/0381(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban. Módosítás 159 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 8 bekezdés (8)  A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával. (8)  A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Az értékelés során külön ki kell térni az alacsony ökológiai kockázattal járó telepítésre alkalmas területek területi elemzésére, illetve figyelembe kell venni a kis léptékű háztartási projektekben rejlő lehetőségeket. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával. Módosítás 160 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 8 a bekezdés (új) (8a)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi szintű illetékes hatóságaik mobilitási és közlekedési tervei tartalmazzanak rendelkezéseket a megújuló energiaforrásokat felhasználó közlekedési módok integrációjáról és bevezetéséről. Módosítás 161 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 9 bekezdés (9)  A megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében a vállalatok között kötendő hosszú távú energia-adásvételi megállapodások adminisztratív jellegű akadályait a tagállamok megszüntetik. (9)  A tagállamok a megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított energia vállalati ügyfelek általi vásárlásának szabályozási és adminisztratív jellegű akadályait és lehetőségeit a területükön, és egy támogató szabályozási és közigazgatási keretet hoznak létre a hosszú távú megújulóenergia-adásvételi megállapodások ösztönzése céljábólbiztosítva, hogy ezekre ne vonatkozzanak olyan aránytalan eljárások és díjak, amelyek nem tükrözik a költségeket. A megújulóenergia-adásvételi megállapodások megkötésével a 19. cikkel összhangban kiadott, ennek megfelelő mennyiségű származási garanciákat a vállalati ügyfél nevében törölni kell. Ez a támogató keret [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek része. Módosítás 162 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés (2)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz. (2)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz. A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy az összes idevágó dokumentumot digitális formában nyújtsa be. Módosítás 163 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 3 bekezdés (3)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben eljárási kézikönyvet tesz közzé a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket és a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket. (3)  A vonatkozó információhoz való hozzáférés elősegítése érdekében az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont vagy a tagállam az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben egységes online információs platformot hoz létre, amely megmagyarázza az eljárásokat a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket, a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket és a megújulóenergia-közösségek projektjeit. Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy egynél több egyablakos hivatali kapcsolattartó pontot hoz létre, akkor az információs platform a kérelmezőt a kérelmével kapcsolatban illetékes kapcsolattartó ponthoz irányítja. Módosítás 164 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés (4)  Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől. (4)  Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (4a) és (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől. Módosítás 165 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  Az 50kW és 1MW közötti villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények esetén az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Különleges és megfelelően indokolt körülmények esetén ez az időkorlát három hónappal meghosszabítható. A (4) és (4a) bekezdésben említett időtartamok nem érintik a bírósági fellebbezéseket és jogorvoslatokat és legalább a szóban forgó eljárások időtartamával meghosszabbíthatók. A tagállamok biztosítják, hogy peren kívüli vitarendezési mechanizmus vagy egyszerű és hozzáférhető bírósági eljárások álljanak a kérelmezők rendelkezésére az engedélyezési eljárással, valamint a megújulóenergia-erőművek építésére és üzemeltetésére vonatkozó engedélyek kiadásával kapcsolatos jogviták rendezése céljából. Módosítás 166 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 5 bekezdés (5)  A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe. (5)  A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe. A [villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0379(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hálózathoz való hozzáférés és csatlakozás jogát fenntartsák az átalakított projektek számára legalább azokban az esetekben, amikor a kapacitás nem változik. Módosítás 354 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)   A tagállamok engedélyezési és koncessziós eljárásaikon keresztül biztosítják, hogy 2022. december 31-ig az 1315/2013/EU rendelettel létrehozott törzshálózat („TEN-T törzshálózat”) útjai mentén lévő töltőállomások 90%-át nyilvánosan elérhető nagyteljesítményű töltőpontokkal szereljék fel az elektromos járművek számára. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e bekezdés hatályának a 25. cikk alá tartozó tüzelőanyagokra történő kiterjesztése céljából. Módosítás 167 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés (1)  A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz. (1)  A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz. Az első albekezdéstől eltérve a demonstrációs projektek és a 10,8 kW és 50 kW közötti villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények tekintetében az elosztórendszer-üzemeltető indokolt esetben úgy dönthet, hogy elutasítja az egyszerű értesítést vagy alternatív megoldást javasolhat. Ebben az esetben ezt az értesítést követő két héten belül kell megtennie és ekkor a kérelmező standard eljárás révén megvalósított csatlakozást kérhet. Amennyiben az elosztórendszer-üzemeltető a szóban forgó határidőn belül nem hoz negatív döntést, a létesítmény csatlakoztatható. Módosítás 168 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz. (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, különösen az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott fogyasztókhoz, a saját megújulóenergia-fogyasztókhoz, megújulóenergia-közösségekhez, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz. Módosítás 169 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A tagállamok gondoskodnak az intelligens közlekedési rendszerekről és az összekapcsolt járművekről szóló tájékoztatásról az országúti biztonság, a forgalmi torlódások csökkenése és az üzemanyag-hatékonyság tekintetében mérhető előnyeivel kapcsolatosan. Módosítás 170 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 6 bekezdés (6)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó és/vagy képzési programokat dolgoznak ki a polgároknak a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos előnyökről és gyakorlati kérdésekről való tájékoztatása érdekében. (6)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó vagy képzési programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy tájékoztassák a polgárokat jogaik aktív felhasználóként való gyakorlásának módjáról és a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos – műszaki és pénzügyi szempontokat is érintő – előnyökről és gyakorlati kérdésekről, ideértve a saját megújulóenergia-fogyasztás révén vagy a megújulóenergia-közösségek keretében való használatot is, valamint a tagállamok közötti együttműködési mechanizmusok és a határon átnyúló különféle együttműködési formák előnyeiről. Módosítás 171 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés A tagállamok biztosítják , hogy a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára. A származási garanciákat a tagállamok adják ki, és árverés útján értékesítik a piacon. Az árverések bevételeit a megújuló energiák támogatásának költségeibe kell visszaforgatni. A tagállamok biztosítják , hogy a(z) ... [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően üzembe helyezett, megújuló forrásból energiát termelő létesítmények esetében a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára, kivéve, ha nem kerül sor kettős kompenzációra. Kettős kompenzáció hiánya akkor vélelmezhető, ha: a)  a pénzügyi támogatást pályázati eljárás keretében vagy értékesíthető zöld tanúsítvány rendszer révén ítélik oda; b)  a származási garanciák piaci értékét közigazgatási szinten figyelembe veszik a pénzügyi támogatás mértékében; vagy c)  a származási garanciát nem közvetlenül a termelő, hanem olyan szolgáltató vagy felhasználó rendelkezésére bocsátják, aki a megújuló energiát versenyhelyzetben vagy hosszú távú, vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodás keretében vásárolja. A negyedik albekezdésben említettektől eltérő esetekben a tagállamok statisztikai okokból kibocsátják a származási garanciát és haladéktalanul törlik azt. Módosítás 172 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új) aa)  az energiaforrás, amelyből az energiát előállították, teljesítette-e a 26. cikkben említett fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat. Módosítás 173 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – ii alpont ii.  gáz; vagy ii.  gáz, többek között hidrogén, vagy Módosítás 174 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 8 bekezdés (8)  Amennyiben egy energiaszolgáltatónak a 2009/72/EK irányelv 3. cikke alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt a származási garanciák bemutatásával kell megtennie . A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék. (8)  Amennyiben egy energiaszolgáltatónak a 2009/72/EK irányelv 3. cikke alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt a származási garanciák bemutatásával kell megtennie . A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A (2) bekezdéssel összefüggésben, ha a villamos energiát megújuló energiaforrásokat hasznosító nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel állítják elő, csak egy származási garanciát kell kiadni, amely megadja mindkét jellemzőt. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék. Módosítás 175 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében. (1)  A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében. A szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők felelősek a gázhálózati infrastruktúra zökkenőmentes működéséért, ideértve annak karbantartását és rendszeres tisztítását is. Módosítás 176 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés (3)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására. (3)  Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, fenntartható biomasszát, a nagy hőszivattyúkban levő környezeti hőt, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből, valamint az ipari és egyéb forrásokból származó többlethőből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására. Módosítás 177 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként: A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók megújulóenergia-fogyasztókká válhassanak. E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként: Módosítás 178 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont a)  aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is; a)  megkülönböztető vagy aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi és személyközi kereskedelmi megállapodások keretében is; Módosítás 179 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új) aa)  jogosultak legyenek a saját maguk által előállított, létesítményeiken belül maradó villamos energiát bármilyen illetéktől, díjtól vagy adótól mentesen fogyasztani; Módosítás 180 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a b pont (új) ab)  jogosultak legyenek a saját fogyasztásra megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményekkel kombinált villamosenergia-tároló rendszerek beszerelésére és működtetésére anélkül, hogy ennek fejében bármilyen díjat – beleértve a létesítményeiken belül maradó, tárolt villamos energiára vonatkozó adót vagy kettős hálózati díjat – kellene fizetniük; Módosítás 181 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont c)  ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként legfeljebb 10 MWh/év, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh/év mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak; és c)  ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként évente legfeljebb 10 MWh, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak, a termelőkapacitás hálózati csatlakozásának elosztórendszer-üzemeltetők általi felügyeletére és jóváhagyására létrehozott eljárások sérelme nélkül, a 15. és 18. cikknek megfelelően; Módosítás 182 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont d)  a villamos energia piaci értékét tükröző ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért. d)  olyan ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért, amely legalább a piaci értéknek megfelel, és amelynek megállapításakor figyelembe vehetik a hálózat, a környezet és a társadalom számára nyújtott hosszú távú értéket is, összhangban [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról] szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikke szerinti, az elosztott energiaforrások költség-haszon elemzésével. Módosítás 183 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) A tagállamok biztosítják, hogy a hálózatüzemeltetési és -fejlesztési költségek eloszlása méltányos és arányos legyen, valamint hogy tükrözze a saját termelés egész rendszerre kiterjedő hasznát, így a hálózatnak, a környezetnek és a társadalomnak nyújtott hosszú távú értéket is. Módosítás 184 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik. (2)  A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben, lakóövezetben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi, ipari vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy egyazon zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik. Módosítás 185 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A tagállamok értékelik az önellátás saját területükön meglévő akadályait, illetve az abban rejlő fejlesztési potenciált, annak érdekében, hogy támogató keretet hozzanak létre a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztásának előmozdítására és megkönnyítésére. E támogató keret többek közt az alábbiakat tartalmazza: a)  egyedi intézkedések annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztó, így az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott háztartások, illetve a szociális és bérlakásban élők számára is hozzáférhető legyen az önellátás; b)  a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszközök; c)  ösztönzők az épülettulajdonosok számára, hogy teremtsenek saját fogyasztási lehetőségeket a bérlők számára; d)  a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztása előtt álló indokolatlan szabályozási akadályok felszámolása, többek közt a bérlők számára is. Ez a támogató keret a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek része, összhangban [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel. Módosítás 186 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 3 bekezdés (3)  A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményeinek telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél. (3)  A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményei hozzájárulása esetén harmadik fél tulajdonában is lehetnek, vagy azok telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél. Maga a harmadik fél nem tekinthető saját megújulóenergia-fogyasztónak. Módosítás 187 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – -1 albekezdés (új) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végső felhasználók, különösen a háztartási felhasználók, jogosultak legyenek megújulóenergia-közösségben való részvételre, anélkül, hogy végső felhasználói jogaikat elveszítenék, és anélkül, hogy velük szemben indokolatlan feltételeket támasztanának vagy számukra a megújulóenergia-közösségben való részvételt akadályozó vagy attól eltántorító eljárásokat írnának elő, feltéve, hogy magánválalkozások esetén azok részvétele nem minősül elsődleges kereskedelmi vagy szakmai tevékenységnek. Módosítás 188 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek megkülönböztető vagy aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is. Módosítás 189 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában, és a vállalkozás vagy szervezet megfelel az alábbiak közül legalább négy kritériumnak: Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában. Annak érdekében, hogy megújulóenergia-közösségnekminősüljön, a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületeiben a helyek legalább 51 %-át helyi tagok, azaz a helyi állami és magán-, társadalmi-gazdasági érdekkörök képviselői vagy az egyes polgárok számára kell fenntartani. Ezenkívül a megújulóenergia-közösségnek az alábbiak közül legalább három kritériumnak meg kell felelnie: Módosítás 190 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont a)  részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy megújuló energiákkal foglalkozó kis-és középvállalkozások; a)  részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy a kis-és középvállalkozásokat; Módosítás 191 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont b)  a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51 %-a természetes személy; b)  a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51%-a természetes személy vagy állami szerv; Módosítás 192 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont c)  a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat; c)  a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi állami és magán-, társadalmi-gazdasági érdekkörök képviselőit vagy az egyes polgárokat; Módosítás 193 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont d)  a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületében a helyek legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat; törölve Módosítás 194 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) A tagállamok nyomon követik e kritériumok alkalmazását és intézkedéseket hoznak a visszaélések és a versenyre gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében. Módosítás 195 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés (2)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait. (2)  A tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait, biztosítva a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők közötti egyenlő versenyfeltételeket. Módosítás 196 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A tagállamok értékelik a saját területükön lévő megújulóenergia-közösségek fejlesztésének meglévő akadályait és lehetőségeit, hogy támogató keretet hozhassanak létre a megújulóenergia-közösségek számára a megújuló energia termelésében, fogyasztásában, tárolásában és értékesítésében való részvétel előmozdítására és megkönnyítésére. E támogató keret a következőket tartalmazza: a)  célkitűzések és konkrét intézkedések, amelyek segítik az állami hatóságokat abban, hogy lehetővé tegyék a megújulóenergia-közösségek fejlesztését és a közvetlen részvételt; b)  egyedi intézkedések annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztó, így az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott háztartások, illetve a szociális és bérlakásban élők is részt vehessenek megújulóenergia-közösségekben; c)  a finanszírozáshoz és az információhoz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszközök; d)  szabályozási és kapacitásépítési támogatás az állami hatóságok számára a megújulóenergia-közösségek létrehozásában; e)  a megújulóenergia-közösségek előtt álló indokolatlan szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolása; f)  az energiaközösségben részt vevő fogyasztókkal szembeni egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítását célzó szabályok, amelyek az elosztó hálózatokhoz csatlakozó fogyasztók védelemével egyenértékű fogyasztóvédelmet garantálnak. Ez a támogató keret az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek részét képezi, összhangban [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel. Módosítás 197 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés (1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 1 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát. (1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 2 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát. Amennyiben egy tagállam képtelen elérni ezt az arányt, ezt nyilvánosságra kell hoznia, és a meg nem felelést indokolnia kell a Bizottság felé. A tagállamok a legjobb rendelkezésre álló technológiákat részesítik előnyben. Módosítás 198 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a fűtési és hűtési célra szánt megújulóenergiaforrás-ellátás részarányának és azok előírt éves növekedésének kiszámításánál a tagállamok: a)  bármely adott évben elért növekedéssel úgy számolhatnak, mintha azt az előző két év vagy a következő két év bármelyike során érték volna el részben vagy egészben, a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti időszakban; b)  a hulladékhőt és a hulladék hűtőhatást az éves növekedés 50%-ig beszámíthatják az (1) bekezdés szerinti évi növekedésükbe; c)  amennyiben a fűtési és hűtési ágazatban 50% és 80% között van a megújuló energia és a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források aránya, a növekedést évi 1 százalékpontra csökkentik; d)  meghatározhatják saját éves növekedési szintjüket, ideértve azt is, hogy alkalmaznak-e felső határt a b) pont szerinti hulladékhő és hulladékhűtőhatás tekintetében attól az évtől kezdve, amelynek során a fűtési és hűtési ágazatban a megújuló energia és a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források aránya meghaladja a 80%-ot. Módosítás 199 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölhetik és hirdethetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez. (2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölik és hirdetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez. Módosítás 200 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész (3)  Az (1) bekezdésben előírt növekedés elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével: (3)  Az (1) bekezdésben előírt növekedés többek közt elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével: Módosítás 201 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés – a pont a)  a megújuló erőforrásokból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába; a)  a megújuló erőforrásokból vagy hulladékhőből és hulladék hűtőhatásból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába; Módosítás 202 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés – b pont b)  közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban; b)  közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata vagy hulladékhő és hulladék hűtőhatás használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban; Módosítás 203 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új) ca)  egyéb, azonos hatású szakpolitikai intézkedések az (1) vagy az (1a) bekezdésben meghatározott éves növekedés elérése érdekében. Módosítás 204 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  a fenti a)–b) pontokban említett intézkedések végrehajtása során a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy az intézkedéseket oly módon kell kialakítani, hogy azok valamennyi fogyasztó számára hozzáférhetőek legyenek, különös tekintettel azokra az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott háztartásokra, amelyek máskülönben – elegendő kezdőtőke hiányában – nem tudnának élni az intézkedések nyújtotta lehetőségekkel. Módosítás 205 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új) ba)  a fűtésre és hűtésre használt, hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia mennyisége; Módosítás 206 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 5 bekezdés – c pont c)  a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya; és c)  a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia és hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás aránya; és Módosítás 207 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek a tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal. (1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek az évente vagy kérésre nyújtandó tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal. Módosítás 208 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és vagy maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával, vagy válthassanak egy másik, a (4) bekezdésben említett rendszerhez hozzáférő szolgáltatóra. (2)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t jelenleg vagy a következő öt éven belül beruházási terveiknek megfelelően nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával. Módosítás 209 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódást, illetve a szolgáltatóváltás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon. (3)  A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon. Módosítás 210 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. Ez a megkülönböztetésmentes hozzáférés lehetővé teszi, hogy az említett forrásokból származó fűtést vagy hűtést a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetőjétől eltérő szolgáltatók közvetlenül nyújthassák a távfűtési vagy -hűtési hálózathoz csatlakozott fogyasztók számára. (4)  A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás a tagállam illetékes hatósága által meghatározott megkülönböztetésmentes kritériumok alapján megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. E kritériumok kialakítása során figyelembe kell venni a szóban forgó intézkedések gazdasági és technikai megvalósíthatóságát a távfűtési és -hűtési rendszerek üzemeltetői és a csatlakoztatott fogyasztók számára. Módosítás 211 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 5 bekezdés (5)   Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne. (5)   Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha az alábbi feltételek legalább egyike teljesül: a)  a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd, vagy a hozzáférés veszélyeztetné a távfűtési rendszer biztonságos üzemeltetését; b)  a rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott „hatékony távfűtési/távhűtési rendszernek” minősül; c)  a hozzáférés biztosítása túlzott fűtési vagy hűtési árnövekedést eredményezne a végső fogyasztók számára ahhoz képest, hogy mennyibe kerülne annak a fő helyi hőszolgáltatásnak a használata, amellyel a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia versenyezne. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne, ideértve az intézkedések gazdasági következményeit is. Módosítás 212 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 6 bekezdés (6)  Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, hulladék hő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált. (6)  Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett átfogó értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. bekezdése szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált. Módosítás 213 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 7 bekezdés (7)  A hálózatról való lekapcsolódás vagy a szolgáltatóváltás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges. (7)  A hálózatról való lekapcsolódás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges. Módosítás 214 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 8 bekezdés (8)  A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább kétévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek. (8)  A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább négyévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek. Módosítás 215 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 9 bekezdés (9)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok. (9)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok. Módosítás 216 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák. A megújuló energiaforrásokból származó energia teljes energiafogyasztáson belüli legalább 12%-os részarányára vonatkozóan a 3. cikkben említett cél elérése érdekében 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák. Módosítás 217 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 6,8 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot. Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 10 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot. A kizárólag villamos energiát mint üzemanyagot, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáz halmazállapotú, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagokat szállító üzemanyag-szolgáltatóknak nem kell eleget tenniük a fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok minimális részesedésére vonatkozó előírásoknak. Módosítás 218 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – a pont a)  a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni; a)  a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni; Módosítás 219 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 1 bekezdés b)  a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni. b)  a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, az újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni. Módosítás 220 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 2 bekezdés A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál, és a légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 1,2-vel szorzott értékének kell tekinteni; A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál. A tagállamok indokolt esetben módosíthatják a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokra megállapított korlátozást, figyelembe véve az alapanyagok rendelkezésre állását. Minden módosítást a Bizottságnak kell jóváhagynia. A légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 2-vel és 1,2-vel szorzott értékének, a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló forrásból előállított villamos energia hozzájárulását pedig energiatartalmuk 2,5-tel szorzott értékének kell tekinteni. Módosítás 221 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A tagállamok az e cikk szerinti kötelezettségek betartását célzó nemzeti szakpolitikáikat az üvegházhatású gázok kibocsátásának megtakarítására irányuló kötelezettségként is kialakíthatják, és e szakpolitikákat a hulladékalapú fosszilis tüzelőanyagokra is alkalmazhatják, feltéve hogy ez nem hat a körforgásos gazdaság célkitűzései ellen, és hogy teljesül a megújuló energiaforrásokból származó energia (1) bekezdés szerinti részaránya. Módosítás 223 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés (3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell. (3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni, feltéve, hogy elegendő bizonyíték van arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiegészítő jellegű. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezen irányelv kiegészítése érdekében a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el módszertan létrehozása céljából, ideértve egy olyan módszertant is, amelynek segítségével a tagállamok a kiegészítő jelleg bizonyítása érdekében megállapíthatják kiindulási értékeiket. Módosítás 224 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új) Az első albekezdéstől eltérve a villamos energia részesedésének az (1) bekezdés alkalmazásában történő meghatározásához a megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményhez való közvetlen kapcsolódásból közúti járművek számára biztosított villamos energia esetében az említett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származónak kell tekinteni. Ehhez hasonlóan a megújuló forrásból származó villamos energiára vonatkozó, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás alapján beszerzett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származónak kell tekinteni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát minden esetben törölni kell. Módosítás 225 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – a pont – 1 bekezdés amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell. Amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energia részesedésének meghatározásához a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos nemzeti részarányát lehet figyelembe venni. Törölni kell a 19. cikknek megfelelően kiadott, megfelelő mennyiségű származási garanciát. Módosítás 226 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés A tagállamok létrehoznak egy olyan adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, és megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is. A Bizottság létrehoz egy olyan uniós adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, ideértve a villamos energiát is. A tagállamok megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is. Módosítás 227 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés A nemzeti adatbázisokat össze kell kötni egymással, hogy az üzemanyagok tagállamok közötti mozgásai nyomon követhetők legyenek. A nemzeti adatbázisok kompatibilitásának biztosítása érdekében a Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit. A Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit. Módosítás 228 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 5 bekezdés (5)  A tagállamok a nemzeti adatbázisokban szereplő információkról összesített formában tesznek jelentést, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet VII. mellékletével összhangban. (5)  A tagállamok jelentést tesznek az összesített információkról, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletével összhangban. A Bizottság az adatbázisban szereplő információkat évente, összesített formában közzéteszi. Módosítás 229 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 6 bekezdés (6)  A Bizottság a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében. (6)  A Bizottság ezen irányelv kiegészítése érdekében a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a kereskedelmi felhasználás és/vagy értékesítés céljára történő termékgyártás vagy -előállítás elkerülhetetlen, nem szándékos következményeként kibocsátott gáznemű anyagokból származó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében. Módosítás 230 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 7 bekezdés (7)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és előmozdítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására. (7)  Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és biztosítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. Az értékelés azt is elemzi, hogy az e cikkben foglalt rendelkezések hatékonyan megakadályozzák-e a megújuló energia kétszeres beszámítását. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására. A módosított kötelezettségek legalább olyan szinteket tartanak fenn, amelyek megfelelnek a fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó, telepített vagy 2025-ben építés alatt álló kapacitásnak. Módosítás 231 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész (1)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat : (1)  Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat az Unió területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat: Módosítás 232 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont c)  a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság. c)  a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság, beleértve az adóügyi ösztönzőket is. Módosítás 323 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomassza-tüzelőanyagoknak azonban csak a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokhoz figyelembe vegyék. Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel. A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomassza-tüzelőanyagoknak csak a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokhoz figyelembe vegyék. Hulladékból és maradványanyagokból való, a 2008/98/EK irányelv által szabályozott előállításuknak azonban összhangban kell állnia a hulladékhierarchia 2008/98/EK irányelvben meghatározott elvével. Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel. Módosítás 234 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) A mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból, ha az üzemeltetők intézkedéseket hoztak a talajminőséget és a talaj széntartalmát érintő negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében. Az ezen intézkedésekre vonatkozó információkról a 27. cikk (3) bekezdése alapján jelentést kell tenni. Módosítás 235 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20 MW tüzelőanyag-kapacitású, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 2,0 MW tüzelőanyag-kapacitást előállító létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat. A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 2 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat. Módosítás 236 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új) aa)  magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő vagy egyéb fás terület, amely nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy amelynek magas fokú biodiverzitását az illetékes hatóság megállapította, kivéve ha bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett környezetvédelmi célokkal; Módosítás 237 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés – c pont – bevezető rész c)  egy hektárnál nagyobb kiterjedésű nagy biodiverzitású gyepterület: c)  nagy biodiverzitású gyepterület, beleértve a fás réteket és legelőket is: Módosítás 238 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés – c pont – ii alpont ii.  a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, és az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású , kivéve, ha a nagy biodiverzitású gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges. ii.  a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású, kivéve, ha a nagy biodiverzitású gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges. Módosítás 239 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 4 bekezdés (4)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett , mezőgazdasági biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt. (4)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, mezőgazdasági biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt, kivéve, ha ellenőrizhető módon bizonyítják, hogy a nyersanyag termelése és betakarítása nem jelenti korábban lecsapolatlan területek lecsapolását. Módosítás 240 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 5 bekezdés (5)  Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek: (5)  Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek: a)  az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy: a)  az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy: i.  a kitermelés hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély feltételei szerint zajlik; i.  a kitermelés nemzeti vagy regionális szinten, hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély vagy a kitermelési jogot igazoló, ezzel egyenértékű dokumentum feltételei szerint zajlik; ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére; ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére; iii.  a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok védelmet élveznek; iii.  a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása érdekében vagy természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az érintett illetékes hatóság által kijelölt területek – többek között a vizes élőhelyeken és tőzeglápokon – védelmet élveznek; iv.  az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik; és iv.  a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzésének a figyelembevételével végzik, a negatív hatások minimalizálása érdekében; és v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét; v.  a kitermelés fenntartja vagy javítja az erdők hosszú távú termelékenységét nemzeti vagy régiós szinten; b)  amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy: b)  amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az ellátási alapszinten olyan további információkat szolgáltatnak a jogszerűségről és az erdőgazdálkodási gyakorlatról, amelyek biztosítják, hogy: i.  az erdei biomasszát törvényes engedély alapján termelték ki; i.   a kitermelés a kitermelési engedélyre irányuló eljárás vagy a törvényes kitermelési jogot igazoló, ezzel egyenértékű nemzeti vagy regionális dokumentum feltételeinek megfelelően zajlik; ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére; ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére; iii.  a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok azonosításra kerülnek és védelmet élveznek; iii.  a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása érdekében vagy természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az érintett illetékes hatóság által kijelölt területek – többek között a vizes élőhelyeken és tőzeglápokon – védelmet élveznek; iv.  az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik; iv.   a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzésének a figyelembevételével végzik; a környező területekre is figyelemmel, amennyiben azokra a kitermelési tevékenység hatással van; v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét. v.  a kitermelés fenntartja vagy javítja az erdők hosszú távú termelékenységét nemzeti vagy régiós szinten; és vi.  olyan környezet- és természetvédelmi rendeletek vagy intézkedések vannak érvényben, amelyek összhangban állnak a vonatkozó uniós környezet- és természetvédelmi normákkal. Módosítás 241 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – ii pont ii.  olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását; ii.  olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását, valamint hogy a földhasználati ágazaton belül a kibocsátások ne haladják meg az elnyelést; Módosítás 242 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését. Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az ellátási alapszinten olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését vagy növelését. Módosítás 243 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban meghatározhatja azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek. A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján 2021. január 1. napjáig köteles meghatározni azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek. Módosítás 244 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 4 albekezdés 2023. december 31-ig a Bizottság felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására. 2023. december 31-ig a Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására a 2030 utáni időszakra vonatkozóan. Módosítás 245 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 7 bekezdés – a pont a)  a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %; a)  a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok, és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %; Módosítás 246 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 7 bekezdés – b pont b)  a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %; b)  a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %; Módosítás 247 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 7 bekezdés – c pont c)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 70 %; c)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 65 %; Módosítás 248 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 7 bekezdés – d pont d)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 80 %, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 85 %. d)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 70%, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 80%. Módosítás 249 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 7 bekezdés – 1 a albekezdés (új) A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében az e bekezdésben előírtnál nagyobb megtakarítást is megállapíthatnak. Módosítás 297 és 356 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés A legalább 20MW tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik. Az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak a [3 years from date of adoption of this Directive] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a [3 years from date of adoption of this Directive]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra. A legalább 20 MW tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az e cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik, vagy ha csak olyan, villamos energiára épülő létesítményekben termelik, amelyek legalább 40%-os nettó elektromos hatásfokot érnek el és nem használnak fel fosszilis tüzelőanyagokat. Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak a [3 évvel ezen irányelv elfogadásának dátumát követően] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az e cikk (1) bekezdésének (1) bekezdés c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a ... [1 évvel ezen irányelv elfogadásának dátumát követően]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra. Módosítás 251 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 8 bekezdés – 2 a albekezdés (új) Az első albekezdés nem alkalmazandó az olyan létesítményekből származó villamos energiára, amelyek esetében nincsen előírva a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 14. cikke szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés alkalmazása, feltéve, hogy ezek a létesítmények kizárólag maradványokból, normális üzemi feltételek mellett előállított biomassza-tüzelőanyagot alkalmaznak. ____________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). Módosítás 252 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 8 a bekezdés (új) (8a)  A Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig és azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára az Unióban felhasznált bio-tüzelőanyagok által többek között az élelmiszer, takarmány és más anyagok termelésére, valamint az Unión belüli illetve harmadik országbeli gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságra gyakorolt hatásokról és azok előnyeiről. Módosítás 253 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 8 b bekezdés (új) (8b)  Az e cikk (1)–(8a) bekezdéseitől eltérve, figyelemmel a legkülső területeknek az EUMSZ 349. cikkében rögzített sajátosságaira, az irányelv 26. cikke nem alkalmazandó e régiókra. A Bizottság ... [a jelen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amely az üvegházhatású gázok fenntarthatóságával kapcsolatos és e gázok használatának csökkentésére irányuló kritériumokat határoz meg a legkülső régiók tekintetében. E kritériumok figyelembe veszik a helyi sajátosságokat. A legkülső régiók számára lehetővé kell tenni, hogy ki tudják használni erőforrásaik teljes potenciálját, a fenntarthatóság szigorú kritériumainak tiszteletben tartása mellett, annak érdekében, hogy fokozzák a megújuló energia termelését és megerősítsék energiafüggetlenségüket. Módosítás 255 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  megengedi az eltérő fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok összekeverését például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen ; a)  megengedi az eltérő fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok összekeverését például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen, feltéve, hogy az egyes szállítmányok megfelelnek a 26. cikkben rögzített követelményeknek, és megfelelő rendszerek működnek az egyes szállítmányok megfelelőségének mérésére és nyomon követésére; Módosítás 256 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A határokon átnyúló kereskedelem és a fogyasztók rendelkezésére bocsátás elősegítése érdekében a hálózatba betáplált megújuló energia eredetigazolásának tartalmaznia kell a fenntarthatósági kritériumokra és a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében rögzített üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarításra vonatkozó tájékoztatást, és elkülönítve is továbbítható. Módosítás 257 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés – a pont a)  amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki; a)  amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki, amennyiben a keveréket alkotó valamennyi szállítmány megfelel a 26. cikkben rögzített követelményeknek; Módosítás 258 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán , és hogy kérésre bocsássák a tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát. (3)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán , és hogy kérésre bocsássák a tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak, ideértve annak ellenőrzését is, hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a 26. cikk (2)–(7) bekezdései szerinti hulladékká vagy maradékanyaggá váljon. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát. Módosítás 259 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkoznak. Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkoznak. A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok földrajzi származására vonatkozó információkat a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani. Módosítás 260 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 4 bekezdés (4)  A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok szállítmányai megfelelnek a 26. cikk (2),(3), (4) , (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az erdőgazdasági üzem szintjén rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket. (4)  A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok szállítmányai megfelelnek a 26. cikk (2),(3), (4) , (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az ellátási alapszinten rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket. Módosítás 261 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés Elsősorban annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint a csalás megelőzése érdekében a Bizottság pontosan meghatározhatja többek között a független , megbízható és átlátható auditra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Ezt a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat. Elsősorban annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint a csalás megelőzése érdekében a Bizottság pontosan meghatározhatja többek között a független , megbízható és átlátható auditra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Ezt a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat. Amennyiben valamely tagállam az önkéntes rendszer működésével kapcsolatos aggályt vet fel, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a kérdést, és megfelelő intézkedést kell hoznia. Módosítás 262 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 7 a bekezdés (új) (7a)  A Bizottság bármikor, illetve valamely tagállam kérésére ellenőrizheti a fenntarthatósági kritériumok teljesítésével vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésével kapcsolatban az Unió piacán működő gazdasági szereplők által szolgáltatott információk megbízhatóságát. Módosítás 263 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) Azoknak az alapanyagoknak, amelyek termesztése a földhasználat közvetlen megváltozását okozta, azaz az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák megváltozását: erdőterület, gyepterület, vizes élőhely, település vagy egyéb terület változása szántóterületté vagy évelő növényekkel borított szántóterületté, és amelyek esetében a közvetlen földhasználat-változtatás kibocsátási értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontja szerint számítják, a földhasználat közvetett megváltozásából adódó becsült kibocsátását nullának tekintik. Módosítás 264 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat. (2)  A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági és erdőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat. Módosítás 265 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 4 bekezdés (4)  A Bizottság – a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a mezőgazdasági biomassza alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett. (4)  A Bizottság – a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a mezőgazdasági és erdőgazdasági biomassza alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett. Módosítás 266 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. és a VI. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – beillessze vagy kiigazítsa bioüzemanyag- , folyékony bio-energiahordozó- és biomassza-tüzelőanyag- előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében és a VI. melléklet B. részében meghatározott módszertan módosítását is. A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. és a VI. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – a legújabb technológiai fejlődés és tudományos eredmények alapján beillessze vagy kiigazítsa a bioüzemanyag-, folyékony bio-energiahordozó- és biomasszatüzelőanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében és a VI. melléklet B. részében meghatározott módszertan módosítását is. Módosítás 267 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint az ezek előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást. (1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint a megújuló energia ezekből és egyéb forrásokból történő előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat, műholdak által szolgáltatott adatokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra és más konkurens anyagok használatára gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást. Módosítás 268 Irányelvre irányuló javaslat 32 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottságnak a a 7. cikk (5) bekezdésében , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal. (2)  A Bizottságnak a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal. Módosítás 269 Irányelvre irányuló javaslat 32 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja ,  a 7. cikk (5) bekezdésében,   a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében  és a  28. cikk  (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Módosítás 270 Irányelvre irányuló javaslat I a melléklet (új) Ia. melléklet 1.   A 2030-ra vonatkozó tagállami célkitűzések az alábbi, százalékpontban kifejezett elemek összegéből állnak: a)   az I. mellékletben megállapított, 2020-ra vonatkozó kötelező tagállami nemzeti célkitűzés; b)   átalányalapú hozzájárulás ("Cátalány"); c)   az egy főre jutó GDP összegén alapuló hozzájárulás ("CGDP”); d)   potenciál alapú hozzájárulás ("Cpotenciál"); e)   a tagállam összekapcsoltsági szintjét tükröző hozzájárulás ("Cösszakapcsoltság"). 2.   A Cátalány értéknek minden tagállam esetében azonosnak kell lennie. A tagállamok Cátalány hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki. 3.   A CGDP hozzájárulást az Unió átlagához viszonyított, egy főre jutó GDP index alapján osztják fel a tagállamok között, ahol az egyes tagállamok vonatkozásában az index felső értékhatárát az uniós átlag 150%-ában határozzák meg. A tagállamok CGDP hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki. 4.   A Cpotenciál hozzájárulást a megújuló energiaforrások PRIMES EUCO3535 forgatókönyvben található 2030. évi tagállami arányai és az adott tagállam 2020-ra vonatkozó kötelező nemzeti célja közötti különbség alapján osztják fel a tagállamok között. A tagállamok Cpotenciál hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki. 5.  A CInterco hozzájárulást az EU átlagához viszonyított, villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságára vonatkozó részesedési index alapján osztják fel a tagállamok között, ahol az egyes tagállamok vonatkozásában az index felső értékhatárát az uniós átlag 150%-ában határozzák meg. A tagállamok CInterco hozzájárulásai együttesen az EU 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 10%-át teszik ki. Módosítás 271 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – C rész – 3 bekezdés – -a pont – képlet MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B /E F(t)) MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B) /E F(t) Módosítás 272 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – C rész – 15 bekezdés 15.  A szén leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításoknak , eccr közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO2 leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt . az energia- vagy a közlekedési ágazatban használják, 15.  A szén leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításokba (eccr) csak az olyan CO2-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban. Módosítás 319 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 3 bekezdés – a pont 1 képlet MEGTAKARÍTÁS = (E-F(t) – EB(t)/ E-F (t) MEGTAKARÍTÁS = (E-F(t) – EB(t))/ E-F (t) Módosítás 273 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 1 franciabekezdés –  Qhasznos = a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe, –  Qhasznos = a hőszivattyúból származó, fűtés és hűtés előállítására használt teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe, Módosítás 274 Irányelvre irányuló javaslat IX melléklet – A rész – b pont b)  Vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a külön gyűjtött háztartási hulladék, amelyre a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célértékek vonatkoznak; törölve Módosítás 284 és 311 Irányelvre irányuló javaslat IX melléklet – B rész – c pont c)  A cukornád vagy cukorrépa cukorrá való feldolgozásának melléktermékeként keletkező melasz, feltéve, hogy a cukor kivonása során betartották a legkorszerűbb ipari szabványokat.   törölve Módosítás 312 Irányelvre irányuló javaslat X melléklet – A rész A. rész: [...] törölve