Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/3016(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0183/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0183/2018

Viták :

PV 16/04/2018 - 23
CRE 16/04/2018 - 23

Szavazatok :

PV 17/04/2018 - 6.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0102

Elfogadott szövegek
PDF 285kWORD 57k
2018. április 17., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A nők és lányok szerepvállalásának a digitális ágazaton keresztül történő növelése
P8_TA(2018)0102B8-0183/2018

Az Európai Parlament 2018. április 17-i állásfoglalása a nők és lányok szerepvállalásának a digitális ágazaton keresztül történő növeléséről (2017/3016(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995-ben elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, különösen a „nők és a média” kérdésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2015. december 16-i, magas szintű ülésén elfogadott, az információs társadalomról szóló csúcstalálkozó eredményei végrehajtásának átfogó felülvizsgálatáról szóló következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című munkadokumentumára,

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192) és a végrehajtásáról készített „Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára” című félidős értékelésre (COM(2017)0228),

–  tekintettel a Bizottság digitális egységes piaci stratégiájának II. pillérére, amely a digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások virágzását elősegítő feltételek és egyenlő versenyfeltételek megteremetésére irányul, valamint III. pillérére, amely egy olyan digitális társadalmat támogat, amelyben a polgárok megfelelő készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy megragadják az internet adta lehetőségeket és növeljék munkavállalási esélyeiket,

–  tekintettel az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerre,

–  tekintettel a Bizottság „Ikt a munkához: Digitális készségek a munkahelyen” című tanulmányára és az „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel „A nők interneten való érvényesülésének elősegítése” című, az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által 2015. októberben közzétett mélyreható elemzésre(1),

–  tekintettel a Bizottság „Az ikt-ágazatban aktív nők” című, 2013. október 1-jei jelentésére,

–  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) „Nemek közötti egyenlőség és digitális menetrend” című, 2017. január 26-i tanulmányára,

–  tekintettel a férfi és női munkavállalók egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elvének alkalmazásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2012. május 24-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A nemi sztereotípiák felszámolásáról az EU-ban” című, 2013. március 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrendről: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(4), és különösen a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó nagykoalícióra,

–  tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló, 2015. október 8-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak erősítése a digitális korban” című, 2016. április 28-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A nők és lányok szerepvállalásának a digitális ágazaton keresztül történő növelése” tárgyában a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000004/2018 – B8‑0010/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a digitalizáció forradalmasította és alapvetően megváltoztatta annak módját, ahogyan az emberek információkat szereznek és nyújtanak, kommunikálnak, érintkeznek egymással, tanulnak és dolgoznak, új lehetőségeket teremtve a nyilvános és politikai vitákban, a képzésben és a munkaerőpiacon való részvételre, új távlatokat nyitva az önálló élethez, és óriási gazdasági potenciált rejtve magában az Európai Unión belül és kívül; mivel a digitalizáció nem csak a piacokra van hatással, de a társadalom egészére is;

B.  mivel az információs és kommunikációs technológiák (ikt) révén kialakuló információs társadalom rengeteg lehetőséget rejt magában a javak és az ismeretek létrehozása és megosztása tekintetében;

C.  mivel a világ minden táján a nők demográfiai csoportként kevésbé valószínű, hogy interneten elérhetők, mint a férfiak. mivel a férfiak 68%-a, a nők 62%-a használ rendszeresen számítógépet és internetet; mivel a férfiak 54%-a, a nők 48%-a használja mobil eszközökön az internetet; mivel ezekre az eszközökre a férfiak 33%-a, míg a nőknek csak a 18%-a telepíti saját maga a szoftvereket; mivel a férfiak 41%-a használ online rádiót és televíziót, míg a nők esetében ez az arány 35%; mivel a férfiak 47%-a használ online banki szolgáltatásokat, szemben a nők 35%-os rátájával; mivel a férfiak 22%-a, míg a nőknek csak a 17%-a értékesít árut az interneten; mivel a férfiak 20%-a vásárol interneten árut, szemben a nők 13%-os rátájával;

D.  mivel a digitális kommunikációs modellek hozzájárultak a nőkkel szembeni gyűlöletbeszéd és fenyegetések fokozott terjesztéséhez szükséges feltételek kialakulásához, és Európában a kamaszkortól kezdve a nők 18%-a szenvedett el zaklatást valamilyen formában az interneten; mivel megnőtt a nőkkel szembeni fenyegetések, köztük a halálos fenyegetések száma; mivel az erőszak digitális formáival kapcsolatos társadalmi tudatosság továbbra sem kielégítő; mivel a jogi keret még nem vette teljes mértékben figyelembe az internetes erőszak különböző formáit;

E.  mivel a munkaerőpiacon lévő összes nő közül csupán 2%-uk dolgozik műszaki, szakképzettséget igénylő és tudományos munkakörben, szemben a férfiak 5%-os arányával; mivel Európában 100 fejlesztőből csupán 9 nő, mivel az információs és kommunikációs technológia ágazatában tevékenykedő felső vezetők csupán 19%-a nő (míg egyéb szolgáltató ágazatokban a nők aránya 45%), és mivel az ágazatban dolgozó vállalkozók csupán 19%-a nő (míg egyéb szolgáltató ágazatokban a nők aránya 54%);

F.  mivel az információs és kommunikációs technológiák és a digitális készségek tekintetében továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a nemek között a szakmai és oktatási lehetőségekhez való hozzáférésben;

G.  mivel a szexizmus és a nemi sztereotípiák komolyan akadályozzák a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, és a digitális ágazatban tovább mélyítik a nemek közötti szakadékot, ami megnehezíti a nők számára, hogy felhasználókként, innovátorokként és alkotókként maradéktalanul kibontakoztathassák képességeiket;

H.  mivel a munkahelyek – nem csak az ikt-ágazaton belül – egyre inkább a digitális készségek és a digitális jártasság bizonyos fokát követelik meg, és ezt a tendenciát a jövőben valószínűleg felerősíti a legtöbb foglalkozáshoz és állásajánlathoz szükséges digitális készségek szélesebb spektruma;

I.  mivel a digitális készségek és az informatikai jártasság fejlesztése egyedülálló lehetőséget kínál a munka és a magánélet közötti egyensúly javítására azáltal, hogy növeli az oktatáshoz és a képzéshez való hozzáférést, és megkönnyíti a munkaerőpiaci beilleszkedést nemcsak a nők és a lányok, hanem a sajátos igényű emberek, például a fogyatékossággal élők, valamint a városi központoktól távoli vidéki és távoli területek lakói számára is; mivel a munkahely digitalizálása néhány olyan kihívással járhat, amelyekkel foglalkozni kell; mivel a nők számának növelése az ikt területén – amely az egyik legjobban fizető ágazat – hozzájárulhat pénzügyi helyzetük stabilizálásához és függetlenségükhöz, ezáltal csökkentve a nemek közötti bérszakadékot és növelve a nők pénzügyi függetlenségét; mivel az ikt területén Európában dolgozó csaknem nyolc millió ember mintegy 16%-a nő;

J.  mivel a digitalizálás új lehetőségeket kínál a nők – többek közt kisméretű digitális – vállalkozásaihoz, melyek sok esetben nem igényelnek jelentős kezdőtőkét, továbbá a társadalmi befogadást erősítő szociális gazdaság keretében működő vállalkozásokhoz; mivel támogatni kell a nők digitális vállalkozói tevékenységét, mivel ez a gazdaság egyik leggyorsabban növekvő és sikeres ágazata, amely az innováció és a növekedés számos lehetőségét kínálja, és az e területen vállalkozók csak 19%-a nő;

K.  mivel a nők ikt-ágazatba történő belépése fellendítene egy olyan piacot, amely előreláthatólag munkaerőhiánnyal fog küzdeni, és amelyen a nők a férfiakéval egyenlő munkaerőpiaci részvételi aránya évente körülbelül 9 milliárd EUR uniós GDP-nyereséghez vezetne; mivel a nők továbbra is súlyosan alulreprezentáltak az ikt képzési programokban, ahol az e területen végzettek mindössze körülbelül 20%-át teszik ki, amelyből az ikt területén diplomával rendelkező nők aránya csak 3%; mivel a nők az ikt-ágazatba való beilleszkedésük és bennmaradásuk során jelentős nehézségekkel szembesülnek; mivel a mindössze 30%-os női munkaerőt foglalkoztató, „férfiak uralta” munkakörnyezet erősíti azt a tendenciát, amelyben egyetemi tanulmányai befejezését követően néhány éven belül sok nő elhagyja az ikt-ágazatot; mivel az életkor előrehaladtával csökken a nők részvétele a digitális munkaerőpiacon; mivel az ikt-ágazatban dolgozók 20%-át 30 év alatti diplomás nők, 15,4%-át a 31 és 45 év közötti nők és 9%-át pedig a 45 év feletti nők teszik ki;

L.  mivel „Az ikt-ágazatban aktív nők” című tanulmány becslései szerint 2020-ra Európában 900 000 munkavállaló fog hiányozni az ikt-ágazatban; mivel az ikt-ágazat gyorsan nő, minden évben közel 120 000 új munkahelyet teremtve;

M.  mivel az ikt-ágazatot rendkívül erőteljes vertikális és horizontális szegregáció, valamint a nők képesítése és az ikt-ágazaton belüli pozíciója közötti szakadék jellemzi; mivel az ikt-ágazatban a vállalkozók kevesebb mint 20%-a nő; mivel az ikt-állásokban dolgozó nők túlnyomó többsége (54%) alacsonyabb fizetéssel járó és alacsonyabb képzettségi szintet megkövetelő pozíciókat tölt be, és csak egy szűk kisebbség (8%) tölt be magas szakképzettséget igénylő szoftvermérnöki pozíciókat; mivel a nők az ágazaton belüli döntéshozatalban is alulreprezentáltak, tekintve, hogy az ikt-ágazatban dolgozók csupán 19,2%-ának van női főnöke, míg ez az arány a többi ágazat esetében 45,2%;

N.  mivel az 55 éves és a feletti nők különösen ki vannak téve a munkanélküliség és a munkaerőpiaci inaktivitás kockázatának, ugyanis az 55 és 64 év közötti nők átlagos uniós foglalkoztatási rátája 2016-ban mindössze 49% volt, szemben a férfiakéval, ahol ez az arány 62% volt; mivel az alacsony szintű informatikai jártasság és digitális készségek tovább fokozzák ezt a kockázatot; mivel az 55 éves és a feletti nők digitális kompetenciáinak javítása és az abba való befektetés fellendítené a foglalkoztathatóságukat, és bizonyos fokú védelmet kínálna munkaerőpiaci kirekesztésükkel szemben;

O.  mivel az Eurostat 2014. évi adatai szerint több nő (42,3%) folytat felsőfokú tanulmányokat mint férfi (33,6%), de a nők nagyobb számban vannak jelen humán, mint tudományos területeken; mivel a felsőfokú oktatásban részt vevő női hallgatók mindössze 9,6%-a tanult ikt-hoz kapcsolódó szakmát, szemben a férfiak 30,6%-ával; mivel a nők még mindig alulreprezentáltak az olyan kezdeményezésekben, mint az európai programozási hét, az „Ikt a jobb oktatásért”, „Startup Europe a Vezetők klubja” és a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció, amelyek célja az e-oktatás és a digitális készségek további előmozdítása;

P.  mivel a nők és lányok ikt-val kapcsolatos oktatásban és később foglalkoztatásban való alacsony részvétele részben a nemi sztereotipizálás összetett kölcsönhatásának tudható be, amely már korai életszakaszban és az oktatás korai fázisában megkezdődik, és folytatódik a szakmai pályafutás során is;

1.  felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a digitális menetrendet és a digitális egységes piaci stratégiát, és célzottan foglalkozzon ezekkel annak érdekében, hogy áthidalja az ikt-ágazaton belüli, nemek közötti mély szakadékot, valamint mozdítsa elő a nők szakmai integrációját, különösen a műszaki és távközlési szakmákban, segítse elő a nők és lányok oktatását és képzését az ikt, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén;

2.  üdvözli a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumban szereplő, a nők információs társadalomba történő integrációját és részvételét elősegítő intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a bérszakadék, a jövedelmek közötti különbségek és a nyugdíjszakadék csökkentésére irányuló intézkedéseket, ezáltal küzdve a nők körében tapasztalható szegénység ellen, és az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben meghatározott prioritásokkal összhangban mozdítsa elő a nők ikt-ágazaton belüli foglalkoztatását a nemi sztereotípiák elleni küzdelem és az oktatás valamennyi szintjén és típusánál a nemek közötti egyenlőség előmozdítása révén, többek között a nemi alapon történő tantárgy- és pályaválasztással kapcsolatban;

3.  arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszerén belül a nyílt együttműködés szellemében törekedjenek a megoldások megtalálására és a korai digitális oktatásra vonatkozó bevált gyakorlatok megosztására, beleértve a lányokra is kiterjedő e-készségeket és programozást, valamint – az oktatás későbbi szakaszaiban – azon programok esetében, amelyek célja a TTMM területén tanulmányokat folytató, illetve e területen diplomát szerző nők arányának növelése, mivel ez lehetővé tenné, hogy a nők a férfiakkal egyenrangú felekként hozzáférjenek az elektronikus szolgáltatásokhoz és profitáljanak a mérnökök és informatikai szakemberek előtt álló lehetőségekből;

4.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy fejlesszék, támogassák és hajtsák végre az Egyesült Nemzetek és annak testületei által, különösen az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) Pekingi Nyilatkozata és Cselekvési Platformja keretében támogatott – többek között az iskolai tantervekkel kapcsolatos – intézkedéseket annak érdekében, hogy törekedjenek a nők európai és világszintű szerepvállalásának erősítésére a digitális korszakban;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék a nemek közötti szakadék problémáját az ikt-ágazatban, a sokféleség jótékony üzleti hatásának hangsúlyozása révén, valamint azáltal, hogy további és erősebb ösztönzőket teremtenek mind a vállalatok, mind pedig a nők számára, például szerepmodellek, mentorálási programok és karrierlehetőségek felkínálása révén, a nők társadalmi jelenlétének erősítése érdekében; ösztönzi a tagállamokat, hogy tevőlegesen támogassák többek között olyan online tartalmak fejlesztését, amelyek előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, elősegítik az ikt-hez való hozzáférést és az ikt használatát a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelem eszközeként az olyan területeken, mint például a nemi alapú erőszak, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése;

6.  üdvözli a nemek közötti bérszakadék kezeléséről szóló 2017–2019-as uniós cselekvési tervet (COM(2017)0678); hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a nők és férfiak egyenlő díjazása elvének az EUSZ-ben rögzített elvét, és felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a terv II. programjában szereplő kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy több nőt vonzzanak a TTMM-szakmákba, ami az EIGE szerint – a TTMM-munkahelyek nagyobb termelékenységének köszönhetően – a nemek közötti bérszakadék 2050-ig történő megszüntetéséhez vezethet;

7.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék elérhetővé a rendelkezésre álló pénzeszközöket, és javítsák a meglévő alapokhoz való hozzáférést a nők vállalkozásának támogatása érdekében, különösen az ipar digitális átalakulása keretében, biztosítva, hogy bármely vállalat, – méretétől, az ágazattól és Európán belüli elhelyezkedésétől függetlenül – részesülhessen a digitális innovációk előnyeiből; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a digitális innovációs csomópontoknak, amelyek kulcsfontosságúak a digitális átalakulás elősegítésében, kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a női vállalkozókra és a nők tulajdonában lévő induló vállalkozásokra; felhívja a Bizottságot, hogy teljes körűen és átfogóan kezelje a digitális átállás folyamatában a nemek között fennálló szakadék problémáját;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az egész életen át tartó tanulást, valamint az olyan képzéseket és programokat, amelyek segítik a résztvevőket abban, hogy jobban alkalmazkodjanak, illetve felkészüljenek egy esetleges karrierváltásra a különböző ágazatokban az e-készségek iránti növekvő kereslethez igazodva, kiemelt figyelmet fordítva az 55 éves és annál idősebb nőkre, különösen a gondozási feladatokat ellátókra vagy azokra a nőkre, akik megszakították szakmai pályafutásukat vagy épp visszatérnek a munkahelyükre, annak érdekében hogy ne maradjanak le az egyre gyorsuló digitalizáció során, illetve ne essenek ki a munkaerő-piacról;

9.  hangsúlyozza, mennyire hatékony az internet használata kampányokhoz, fórumokhoz és a női szerepmodellek ismertségének növeléséhez, amelyek révén gyorsabban megvalósulhat a nemek közötti egyenlőség; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a nők online hálózatait, mivel azok a női társadalmi szerepvállalás saját kezdeményezésű, alulról felfelé építkező megközelítésének megnyilvánulásai;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse a hálózatok kiépítését a civil szervezetek és a szakmai médiaszervezetek között a nők médiában való aktív részvételének kibontakoztatása és sajátos szükségleteik elismerése érdekében;

11.  hangsúlyozza, hogy a civil társadalom kulcsszerepet játszik az internetirányításban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy konstruktívan működjenek együtt a digitális civil társadalmi szervezetekkel és támogassák azokat;

12.  arra ösztönzi a hatóságokat és a civil társadalmi szereplőket, hogy támogassák az e-szolgáltatások, az e-készségek és a munka digitális formáinak bevezetését és alkalmazását, amelyek elősegíthetik társadalmainkban a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését, illetve biztosítják, hogy a nőknek ne kelljen kettős terhet viselniük; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tárják fel a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, illetve az abból fakadó kihívásokat, többek között a munkakörülmények – például a bizonytalan foglalkoztatási formák és a munkával kapcsolatos mentális problémák – tekintetében is;

13.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését az ikt-oktatásban és -szakképzésben a digitális jártasság és a nők és lányok ikt-oktatásban és -képzésben való részvételének előmozdításával, az oktatás minden szintjén a programozás, az új médiák és technológiák tantervbe való beépítésével, valamint a tanórán kívüli, az informális és nem formális oktatásban, és valamennyi oktatási és képzési típusban, többek között a tanárok körében, a digitális készségek közötti szakadékok csökkentése és felszámolása érdekében, és arra ösztönözve a lányokat és a fiatal nőket, hogy a tudomány és az ikt területén válasszanak pályát; rámutat a szociális partnerekkel való folyamatos párbeszéd fontosságára az e téren fennálló, nemek közötti szakadék megszüntetése érdekében;

14.  ösztönzi a tagállamokat, hogy már az iskola korai szakaszában vezessenek be az életkornak megfelelő ikt-oktatást, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy a lányokban érdeklődést és tehetséget fejlesszenek ki a digitális terület iránt, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a reáltárgyak oktatását a lányoknak fiatal kortól kezdve, mivel a lányok tanulmányaik korai szakaszától tartózkodnak a TTMM-tantárgyaktól az e tantárgyakat övező nemi sztereotípiák, a szerepminták hiánya, valamint a tevékenységek és játékok terén megmutatkozó szegregáció miatt, amely azt eredményezi hogy kevesebb nő folytat ilyen irányú tanulmányokat az egyetemen, és ez a tendencia a munkahelyen is érvényesül;

15.  ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy különösen tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokkal mozdítsák elő a nők részvételét azokban az üzleti ágazatokban – mint például a digitalizáció –, amelyeket sztereotip módon „férfi” ágazatnak tekintenek; hangsúlyozza, hogy figyelemfelkeltő, képzési és a nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesítéséről szóló kampányokat kell szervezni a digitalizációs politikában érdekelt valamennyi szereplő számára; hangsúlyozza, hogy támogatni kell, hogy a nők olyan ágazatokban is sajátítsák el az e-készségeket, amelyek nem ikt-intenzívek, azonban a közeljövőben digitális készségeket és kompetenciákat igényelnek;

16.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vállalkozásokat, hogy mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget az ikt-ágazatban azáltal, hogy nemek szerinti bontásban adatokat gyűjtenek az ikt használatáról, célokat, mutatókat és referenciapontokat dolgoznak ki a nők ikt-hoz való hozzáférése terén tett előrelépések nyomon követésére, és népszerűsítik az ikt-vállalatok körében bevált gyakorlatokat; felhívja az EIGE-t, hogy gyűjtsön arra vonatkozó adatokat, hogy hogyan lehetne jobban felhasználni a digitális szolgáltatásokat a nők és a nemek közötti egyenlőség érdekében;

17.  kiemeli az ikt és az internet használatával elkövetett bűncselekmények, fenyegetések, zaklatás vagy nők elleni erőszak jelentette kihívások azonosításának fontosságát; sürgeti a politikai döntéshozókat, hogy megfelelően kezeljék ezeket a kérdéseket, biztosítsák egy arra szolgáló keret létrehozását, hogy a bűnüldöző szervek hatékonyan tudják kezelni a digitális bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak róla, hogy a digitális környezetben a lányok védve legyenek az olyan reklámoktól, amelyek egészségkárosító magatartásra ösztönözhetik őket;

18.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy indítsanak kampányokat annak érdekében, hogy felhívják a nők figyelmét az ikt előnyeire és az azzal kapcsolatban felmerülő kockázatokra, továbbá biztosítsák számukra a szükséges oktatást és nyújtsanak tájékoztatást arról, hogyan védhetik meg magukat az online felületen;

19.  felhívja az uniós intézményeket, ügynökségeket és szerveket, valamint a tagállamokat és azok bűnüldöző hatóságait, hogy működjenek együtt és tegyenek konkrét lépéseket az ikt emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésére, valamint internetes zaklatásra való felhasználása ellen, mivel ezek gyakran határokon átnyúló jellegűek, és mivel az uniós szintű koordináció elengedhetetlen az ilyen bűncselekmények elkövetőinek büntetőeljárás alá vonásához; felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják felül büntetőjogi jogszabályaikat a digitális erőszak új formáinak meghatározása és elismerése érdekében;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Mélyreható elemzés – „A nők interneten való érvényesülésének elősegítése”, Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, C. Tematikus Osztály – Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztály, Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, 2015. október.
(2) HL C 264. E, 2013.9.13., 75. o.
(3) HL C 36., 2016.1.29., 18. o.
(4) HL C 93., 2016.3.9., 120. o.
(5) HL C 349., 2017.10.17., 56. o.
(6) HL C 66., 2018.2.21., 44. o.

Utolsó frissítés: 2018. december 3.Jogi nyilatkozat