Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2159(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0091/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0091/2018

Viták :

PV 18/04/2018 - 10
CRE 18/04/2018 - 10

Szavazatok :

PV 18/04/2018 - 12.41

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0146

Elfogadott szövegek
PDF 377kWORD 54k
2018. április 18., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
2016. évi mentesítés: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)
P8_TA(2018)0146A8-0091/2018
Határozat
 Határozat
 Állásfoglalás

1. Az Európai Parlament 2018. április 18-i határozata az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2017/2159(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2018. február 20-i tanácsi ajánlásra (05941/2018 – C8-0069/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 44. cikkére,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0091/2018),

1.  mentesítést ad az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

(1) HL C 417., 2017.12.6., 115. o.
(2) HL C 417., 2017.12.6., 115. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(5) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


2. Az Európai Parlament 2018. április 18-i határozata az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2017/2159(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2018. február 20-i tanácsi ajánlásra (05941/2018 – C8-0069/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 44. cikkére,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0091/2018),

1.  jóváhagyja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL C 417., 2017.12.6., 115. o.
(2) HL C 417., 2017.12.6., 115. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(5) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


3. Az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2017/2159(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0091/2018),

A.  mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

B.  mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása(1) szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2016. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 79 492 944 EUR volt, ami 2015-höz képest 1,10%-os csökkenést jelent; mivel a hatóság költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

C.  mivel a Számvevőszék az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2016. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 100% volt, ami 2015-höz képest 0,19%-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,66% volt, ami 2015-höz képest 0,45%-os csökkenést jelent;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

2.  tudomásul veszi, hogy 2016-ról 2017-re 8 200 000 EUR-t vittek át, és ez az összeg főleg az infrastruktúrához és a műveletekhez kapcsolódott;

3.  megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek tevékenységének többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem is mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének, különösen ha azokat előre tervezik, és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Személyzeti politika

4.  tudomásul veszi a hatóság létszámtervének 2%-os csökkentését 2016-ban, ami hét álláshelynek felel meg, és aminek eredményeként a hatóság fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hatékonyabb és eredményesebb eljárásokat vezessen be; megállapítja, hogy 2016. december 31-én a tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők a rendelkezésre álló 470 álláshelyből 450-et töltöttek be;

5.  a létszámterv alapján megállapítja, hogy 2016. december 31-én az uniós költségvetés keretében tisztviselőkre és ideiglenes alkalmazottakra engedélyezett 330-ból 320 álláshelyet töltöttek be, míg 2015-ben 327-et;

6.  tudomásul veszi, hogy 2016-ban a személyzet 74%-a operatív tevékenységeket végzett, és hogy ez az arány – bár kis mértékben elmarad a 2016-ra meghatározott 75%-os célértéktől – 2015-höz képest javulást mutat;

7.  aggodalommal állapítja meg, hogy a 2017. december 31-én betöltött álláshelyek száma alapján a nemek aránya a következőképpen alakult: az alkalmazottak 60%-a nő és 40%-a férfi; továbbá aggodalommal jegyzi meg, hogy a vezetői álláshelyek (felső vezetők és középvezetők) esetében a nemek aránya még nagyobb mértékben a másik irányba lendül ki: 68% férfi és 32% nő; felhívja a hatóságot, hogy sürgősen törekedjen a személyzet nemek szerinti kiegyensúlyozottabb összetételre, különösen a felső vezetői szinten;

8.  elégedetten állapítja meg, hogy a hatóság munkafolyamatainak optimalizálását célzó tevékenységeket valósított meg, hogy kevesebb erőforrást használjon; elismeri azonban, hogy az erőforrások becsült hiánya az elkövetkező három évben mintegy 20 teljes munkaidős egyenértékre fog növekedni egyrészt a létszámterv további csökkenése (-2% 2017-ben és -1% 2018-ban), másrészt a munkaterhelés bizonyos alaptevékenységeknél, mint például az új élelmiszereknél, a növényvédő szereknél és a növényi kártevők kategorizálásánál és megfigyelésénél felmerülő új feladatok következtében történő további növekedése miatt;

9.  megállapítja, hogy a hatóság munkatársai 2016-ban átlagosan 7,4 napot voltak betegszabadságon; üdvözli, hogy a hatóság irodán kívüli napot, az egészségügyi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó napot és jólléti tevékenységeket szervezett; felkéri a hatóságot, hogy hívja fel személyzetét arra, hogy még nagyobb számban vegyen részt ezeken;

10.  elégedetten állapítja meg, hogy a hatóság 2016 júniusában a személyek méltóságának megvédésére és a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére irányuló politikát fogadott el, kötelező tanfolyamokat tartott a munkatársak számára, éves tájékoztató szemináriumot tartott a személyzetnek, hogy feltehessék kérdéseiket, és konkrét esettanulmányokkal és forgatókönyvekkel ismerkedhessenek meg;

11.  elégedetten állapítja meg, hogy 2016-ban nem jelentettek, vizsgáltak ki vagy terjesztettek bíróság elé zaklatási ügyet;

12.  megjegyzi, hogy a hatóságnak nincsenek szolgálati gépjárművei;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

13.  megjegyzi, hogy 2017. június 21-én a hatóság igazgatótanácsa a függetlenségre vonatkozó új politikát fogadott el a tudományos tevékenységeiben részt vevő minden szakértő függetlenségének biztosítására; megjegyzi, hogy az új politika az összeférhetetlenség új fogalommeghatározását tartalmazza, a várakozási időszakra vonatkozó átfogó szabályokat határoz meg, többek között a tanácsadói szerződésekre vonatkozó tilalmat, tartalmaz egy olyan követelményt, hogy a szakértőknek be kell vallaniuk minden olyan szervezettől, szervtől vagy társaságtól kapott éves jövedelmük arányos részét, amelynek tevékenysége a hatóság tevékenységi körébe tartozik; továbbá megjegyzi, hogy a hatóság feltétel nélküli korlátozásokat fogadott el a hatóság által elért eredmények révén közvetlenül vagy közvetve érintett üzleti vállalkozásokba történő pénzügyi befektetésekre vonatkozóan; megjegyzi, hogy az ilyen érdekek összeegyeztethetetlenek a hatóság tudományos bizottságában, tudományos testületeiben, munkacsoportjaiban vagy szakértői megbeszélésein bármilyen formában tagként való érintettséggel; megjegyzi, hogy a tagállamok által küldött szakértőknek mostantól majd ki kell tölteniük az érdekeltségi nyilatkozatok megtételére szolgáló űrlapot;

14.  aggódik amiatt, hogy továbbra is túl szűk a hatóság új függetlenségi politikájának hatálya, amely csak „az EFSA megfelelő tudományos munkacsoportja megbízatásának hatálya alá tartozó ügyekkel” kapcsolatos érdekeket veszi figyelembe, és nem terjed ki „az olyan vállalatokhoz kötődő összes lényegi érdekeltségre, amelyek termékeit a hatóság értékeli, valamint az általuk finanszírozott szervezetekre”, ahogy azt a Parlament kérte, és így állandósítja a hatóság korábbi függetlenségi politikájának legnagyobb korlátait;

15.  aggódik amiatt, hogy a hatóság a Parlament ismételt felszólításai ellenére sem foglalta bele a kutatásfinanszírozást a kétéves várakozási időszak által érintett összeférhetetlenségi jegyzékbe, mivel a kutatásfinanszírozás a pénzügyi összeférhetetlenség fő forrása a hatóság külső szakértői körében;

16.  aggódik amiatt, hogy a hatóság nem követte az európai ombudsman 2015. januári határozatát, amely megállapította, hogy „a hatóság nem vette figyelembe megfelelően az egyetemek változó jellegét összeférhetetlenségi szabályaiban és az érdekeltségi nyilatkozatok megtételére szolgáló űrlapokon”, és felkérte a hatóságot, hogy „vizsgálja felül az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait, és az e téren adott utasításokat és használt formanyomtatványokat" annak biztosítására, hogy az egyetemi szakértők nyilatkozzanak az egyetemi munkaadóik és az egyetemi munkaadóik iparági partnerei közötti pénzügyi kapcsolatok részleteiről;

17.  hangsúlyozza, hogy a hatóság függetlenségi politikájára vonatkozó, 2017 végén elfogadott végrehajtási szabályok nem orvosolták a fent említett problémákat, és hogy a hatóság nem tudta megragadni az alkalmat függetlenségi politikájának felülvizsgálatára a jövőbeli összeférhetetlenségi botrányok kirobbanásának hatékonyabb megakadályozása érdekében;

18.  felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak új függetlenségi politikája végrehajtásáról;

19.  elégedetten jegyzi meg, hogy 2016-ban teljes körűen megkezdte működését a hatóság jogi és szabályozási osztályán belül az egymással ütköző érdekek központosított kezelését biztosító egység; továbbá megjegyzi, hogy 2017 végére a hatóság az egymással ütköző érdekek kezelésére vonatkozó új végrehajtási szabályok elfogadását tervezi; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e szabályok végrehajtásáról;

20.  megjegyzi, hogy a hatóságot 2016-ban elhagyó, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó 17 munkatárs közül két esetben korlátozásokat kellett alkalmazni annak megakadályozására, hogy az érintettek a hatóság és az új munkaadójuk közötti kapcsolattartóként működjenek közre, lobbitevékenységet végezzenek, és a hatóság folyamatban lévő ügyeihez kapcsolódó tevékenységeket végezzenek; tudomásul veszi, hogy a belső eljárások nem elegendőek a hatóság és az iparág közötti függetlenség biztosításához; megjegyzi, hogy a távozó munkatársaknak tájékoztatniuk kell a hatóságot jövőbeli munkájukról és minden esetleges összeférhetetlenségről;

21.  elismeri, hogy a hatóság továbbra is betartja az érdekeltségek bevallására vonatkozó 2014. évi szabályait, az előző évekkel összhangban 7 000–8 000 érdekeltségi nyilatkozatot feldolgozva; elégedetten állapítja meg, hogy a hatóság éves tevékenységi jelentése részeként közzéteszi a megfelelőségi és hitelesítési ellenőrzései eredményeit;

22.  megjegyzi, hogy a hatóság 2016 januárjában elfogadta „A visszaélést bejelentők által benyújtott panaszok kezeléséről” szóló általános működési eljárásokat, és javasolja következetes képzés biztosítását a visszaélések bejelentésére irányadó szabályokkal kapcsolatos jogokról és a hatóság vonatkozó szabályairól; felhívja a hatóságot, hogy kötelezze el magát a visszaélést bejelentő személyek azonosságának szigorú védelme és megfélemlítésük megakadályozása mellett; kéri, hogy a hatóság nyújtson részletes tájékoztatást a visszaélések bejelentésének 2016. évi eseteiről (ha voltak ilyenek), és arról, hogy azokat miként kezelték;

23.  tudomásul veszi, hogy az uniós ügynökségek számára készül a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatások mintaszabályzata, és mihelyt az uniós ügynökségek megkapják a Bizottság hivatalos hozzájárulását, a hatóság folytatni fogja a hivatalos elfogadást; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett iránymutatások elfogadásáról és végrehajtásáról;

24.  megjegyzi, hogy a hatósághoz 2016-ban a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó 99 új kérelem érkezett be, és a hatóság összesen 118 kérelemmel foglalkozott, amelyek közül a hatóság 23 esetben teljes körű hozzáférést biztosított, 76 esetben úgy határozott, hogy csak részleges hozzáférést biztosít, míg 19 esetben megtagadta a hozzáférést; felhívja a hatóságot, hogy minden ilyen kérelmet kezeljen a nyitottság és az átláthatóság szellemében;

25.  megjegyzi, hogy a 2016-ban feldolgozott 118 első kérelem közül 26 esetben a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásának vagy részleges megadásának oka a magánélet és személyek sértetlenségének védelme volt, 40 esetben üzleti érdekek védelme, 18 esetben az, hogy még nem született döntés, egy esetben pedig a bírósági eljárás és a jogi tanácsadás védelme volt az ok; elvárja, hogy amikor a hatóság úgy dönt, hogy üzleti érdekek védelme miatt korlátozza a dokumentumokhoz való hozzáférést, komolyan vegye figyelembe a polgároknak az élelmiszer-biztonsággal és az egészséggel kapcsolatos magas szintű normák fenntartásához fűződő érdekét is, minden vonatkozó szabály és rendelkezés alkalmazása mellett;

26.  megjegyzi, hogy parlamenti képviselők egy csoportja pert indított a hatóság ellen, mert korlátozta a dokumentumokhoz való hozzáférést a „glifozát” ügyben; elvárja, hogy a hatóság teljes körűen hajtsa végre a bíróság ítéletét, amint az megszületik; üdvözli a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó parlamenti különbizottság nemrégiben történő létrehozását(2), amely a glifozát gyomirtó szer által jelentett kockázatokkal kapcsolatos aggályokra adott válasz volt;

27.  úgy véli, hogy a hatóságnak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a közvéleményre, és el kell köteleznie magát a nyitottság és az átláthatóság mellett; ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy 2016-ban a hatóság tudományos adatállományában több bizonyíték állt rendelkezésre a tudományos értékelések alátámasztására, és hogy a peszticidekre, a szennyező anyagokra, a mérgező vegyi anyagokra, az élelmiszerek összetételére, a molekuláris tipizálásra és a botanikai kutatásokra vonatkozó számos adatállományt nyilvánosságra hozott; tudomásul veszi, hogy a hatóság folyóiratát a jobb minőségű nyomtatás és terjesztés érdekében egy nemzetközi tudományos kiadó vette át; megjegyzi, hogy a hatóság az átláthatóság és a nyitottság fokozása érdekében a tudományos eredményekre vonatkozó iránymutatásait felülvizsgálta; továbbá megjegyzi, hogy a hatóság útjára indította a „Nyitott tudás” programot, amely egy nyilvánosan hozzáférhető adattárat tartalmaz, ahol az élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatok felméréséhez használt bizonyítékok és kísérődokumentumok találhatók meg; ösztönzi a hatóságot, hogy haladjon tovább ezen az úton;

Főbb eredmények

28.  üdvözli a hatóság által azonosított, 2016-ban elért három fő eredményt, nevezetesen:

   a 2020-ig tartó időszakra szóló stratégia, többek között egy többéves végrehajtási terv elfogadása, amely a legfontosabb eredményekre összpontosít, és amelyet átfogó teljesítménykeret támaszt alá, részletes tervezési és programozási dokumentumokkal együtt;
   az átláthatósági és kötelezettségvállalási intézkedések, mint például az átláthatóság és kötelezettségvállalás a kockázatértékelésben (TERA) projekt végrehajtása, az érdekelt felekre vonatkozó új kötelezettségvállalási megközelítés indításával és az EFSA folyóiratának közzétételével, ami biztosítja a tudományos eredmények hatékony terjesztését, és hozzáférést biztosít a hatóság kockázatértékeléseihez;
   az adatokat és bizonyítékokat kezelő nyílt eszközök indítása, amelyek nyitottak a kockázatértékeléssel foglalkozó szélesebb közösség számára;

Belső kontrollrendszerek

29.  tudomásul veszi, hogy a hatóság belső ellenőrzési részlege a hatóság számvizsgáló bizottsága által jóváhagyott éves ellenőrzési terv szerint megfelelési vizsgálatokat és más külön feladatokat végzett; megjegyzi, hogy az ellenőrzési megbízatások között szerepelt a szakértők tudományos döntéshozatali folyamatban játszott szerepét vizsgáló vállalatirányítási ellenőrzés, az ABAC-ban biztosított felhasználói hozzáférési jogok érvényesítése, és két jelentés a belső ellenőrzési részleg, a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata és a Számvevőszék még nem teljesített ajánlásainak nyomon követéséről;

30.  megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg szerint a hatályban lévő belsőkontroll-rendszer észszerű biztosítékot jelent az ellenőrzött folyamatok üzleti céljainak elérése tekintetében; megjegyzi, hogy egy „nagyon fontos” ajánlás született a tudományos döntéshozatali folyamatok közzétételével és átláthatóságával kapcsolatban; felhívja a hatóságot ezen ajánlás végrehajtásának biztosítására, és a mentesítésért felelős hatóságnak való jelentéstételre;

31.  a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a hatóság még nem vezetett be egyértelmű és átfogó, minden műveleti területre kiterjedő, a kontrollok gyakoriságát és hatókörét megszabó utólagos pénzügyi kontrollstratégiát; tudomásul veszi, hogy a hatóság jelenleg dolgozik egy továbbfejlesztett bizonyosságirányítási rendszer kidolgozásán és belső kontrollrendszerének finomhangolásán; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a belsőkontroll-rendszer hiányosságainak kezelése érdekében tett fellépésekről;

Belső ellenőrzés

32.  tudomásul veszi a számvevőszéki jelentésből, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016. novemberi ellenőrzési jelentésében megállapította, hogy az informatikai projektirányításra irányuló kontrollok megfelelők, de jelentős hiányosságok tapasztalhatók az informatikai irányítás területén; megjegyzi, hogy az IAS javasolta, hogy az EFSA dolgozza át informatikai irányítási politikáját a szervezet egészére kiterjedő informatikai kockázatkezelési keretrendszer és kockázati nyilvántartás bevezetésével, valamint az információbiztonsági feladatkörnek az informatikai részlegtől való elkülönítésével; elégedetten nyugtázza, hogy a hatóság és az IAS tervet fogadott el a korrekciós intézkedésekről; a hatóság válaszából tudomásul veszi, hogy az informatikai irányításhoz kapcsolódó intézkedések többségét végrehajtotta, a fennmaradó intézkedések végrehajtására pedig a tervek szerint 2017 végéig sor fog kerülni. felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a cselekvési terv végrehajtásáról;

Teljesítmény

33.  tudomásul veszi, hogy a hatóság uniós szinten, többek között az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA), az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) közös tudományos tevékenységeket és együttműködési kezdeményezéseket indított vagy újított meg; ezenkívül megállapítja, hogy a hatóság további együttműködési cseréket bonyolított le számos nemzetközi partnerügynökséggel; elégedetten állapítja meg, hogy ezen együttműködés célja az élelmiszerbiztonságot javító módszerek és megközelítések megosztása, ilyenek többek között a jobb kockázatértékelés módszerei, a megjelenő kockázatok gyors azonosítása és a közös érdeklődésre számot tartó témákkal kapcsolatos adatmegosztás;

34.  megjegyzi, hogy a hatóság teljesítménykeretet alakított ki, amely: 1) összeköti a stratégiai célokat a projektek és folyamatok összességével, valamint a hatóság erőforrásaival; és 2) fő teljesítménymutatókat tartalmaz az előrelépés és a teljesítmény nyomon követésére a bemenet, a kimenet, az eredmények és a hatások szintjén;

35.  tudomásul veszi, hogy a hatóság számos kezdeményezést valósított meg a szakértők utazási idejének korlátozására, beleértve az informatikai eszközök használatának ösztönzését a hatékonyság javítása érdekében;

Egyéb megjegyzések

36.  elégedetten nyugtázza, hogy a hatóság környezetvédelmi vezetési rendszert valósított meg a hatóság folyamatainak feltérképezésével az erőforrások hatékonyságának javítására, a hulladék és a költségek csökkentésére, és megkapta az ISO 14001:2004 tanúsítást; megjegyzi, hogy a hatóság 2017 februárjában megkapta a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítást is;

37.  elégedetten nyugtázza, hogy a hatóság csatlakozott a környezeti irányítás intézményközi csoportjához (GIME), amelynek célja közös terv kidolgozása a CO2-kibocsátás hatékony csökkentésére irányuló intézkedésekre, valamint közös adatok gyűjtése, amelyek lehetővé teszik a CO2-kibocsátás uniós szervek közötti összehasonlítását;

38.  tudomásul veszi, hogy folyamatban van szoros együttműködés kialakítása a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságával az Egyesült Királyság Unióból való kilépést elhatározó döntésével kapcsolatban; megjegyzi azonban, hogy továbbra is kritikus az erőforrások jövőbeli rendelkezésre állásával kapcsolatos bizonytalanság, amely ezáltal akadályozza a hatóság alapos felkészülését 2020 utáni tervezésére; felhívja a hatóságot, hogy maradjon proaktív ebben a kérdésben azzal, hogy a valószínűsíthető problémáknak elébe megy és tervez velük, nem csak vár és reagál;

39.  tudomásul veszi, hogy a hatóság tisztában van az Egyesült Királyság Unióból való kilépést elhatározó döntésének pénzügyi kockázataival, mint például korlátozott rendelkezésre álló költségvetés, szerződéses kérdések a folyamatban lévő és új szerződésekkel kapcsolatban és a kapcsolódó kifizetések és munkanélküli juttatások, és a működési kockázatokkal, mint például egyesült királyságbeli állampolgárok személyzetként vagy szakértőként való alkalmazása, az egyesült királyságbeli szervek szolgáltatások és tájékoztatás/adatok nyújtása céljából való igénybevétele, a munka mennyiségének változása és a dokumentumokhoz való hozzáférés joga;

40.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a szabályozott termékek kockázatértékeléséért felelős uniós szabályozási ügynökségek, különösen az ECHA, nem rendelkeznek elegendő forrással e feladatok hatékony teljesítéséhez; a hatóság és az ECHA számára megfelelő forrásokat kell biztosítani sajátos feladataik elvégzéséhez;

41.  üdvözli, hogy a hatóság hozzájárult az uniós élelmiszer- és takarmánylánc biztonságosságához és jelentős erőfeszítéseket tett e téren azáltal, hogy az uniós kockázatkezelőket az élelmiszerlánccal kapcsolatban átfogó, független és naprakész tudományos állásfoglalásokkal látta el, és hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtott a nyilvánosság számára tevékenységéről és az annak alapjául szolgáló információkról, továbbá hogy együttműködött az érdekelt felekkel és intézményi partnerekkel az uniós élelmiszer-biztonsági rendszerbe vetett bizalom és a koherencia előmozdítása érdekében;

42.  hangsúlyozza, hogy a hatóság 481 tudományos értekezést, technikai jelentést és egyéb kiadványt készített, illetve 382 tudományos kérdéskört zárt le; felhívja a figyelmet arra, hogy a határidőn belül kiadott értekezések és elfogadott kérdések aránya nem érte el a 2016-ra kitűzött célt, és hogy a tudományos szakvélemények határidejének meghatározását még javítani kell;

43.  megállapítja, hogy a hatóság 2016-ban elfogadta „Az EFSA 2020. évi stratégiája: megbízható tudomány az élelmiszerbiztonságért” elnevezésű programot, amely öt stratégiai célkitűzésen alapul: az érintett állami és magánszereplők bevonásának előtérbe helyezése a tudományos értékelések során, a hatóság tudásalapjának bővítése és az adatállományához való hozzáférés optimalizálása, az Unió tudományos értékelési kapacitásának és tudományos közösségének kiépítése, a kockázatértékelési kihívásokra való felkészülés, valamint a hatóság által képviselt értékeket tükröző környezet és szemlélet megteremtése;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy indítson politikai vitát az érdekelt felekkel az élelmiszerekre, a vegyi anyagokra és a kapcsolódó termékre vonatkozó kockázatértékeléssel kapcsolatos uniós jogszabályok és e jogszabályok hatékonyságának felülvizsgálata érdekében;

45.  hangsúlyozza, hogy 2016-ban a hatóság felülvizsgálta az érdekelt felek konzultatív platformját, azt feloszlatta, és ahelyett új platformot hozott létre, és 2016 végéig több mint 80 szervezet jelezte, hogy részt kíván venni az új platformban;

o
o   o

46.  a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására(3).

(1) HL C 443., 2016.11.29., 15. o.
(2) Lásd a Parlament 2018. február 6-i határozatát a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság létrehozásáról, feladatairól, összetételéről és megbízatásának idejéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0022).
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133.

Utolsó frissítés: 2018. december 4.Jogi nyilatkozat