Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2164(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0108/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0108/2018

Viták :

PV 18/04/2018 - 10
CRE 18/04/2018 - 10

Szavazatok :

PV 18/04/2018 - 12.59

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0164

Elfogadott szövegek
PDF 463kWORD 54k
2018. április 18., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
2016. évi mentesítés: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX)
P8_TA(2018)0164A8-0108/2018
Határozat
 Határozat
 Állásfoglalás

1. Az Európai Parlament 2018. április 18-i határozata az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2017/2164(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2018. február 20-i tanácsi ajánlásra (05941/2018 – C8-0074/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 30. cikkére,

–  tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 76. cikkére,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(6) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0108/2018),

1.  mentesítést ad az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

(1) HL C 417., 2017.12.6., 233. o.
(2) HL C 417., 2017.12.6., 233. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.
(5) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.
(6) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


2. Az Európai Parlament 2018. április 18-i határozata az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2017/2164(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2018. február 20-i tanácsi ajánlásra (05941/2018 – C8-0074/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 30. cikkére,

–  tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 76. cikkére,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(6) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0108/2018),

1.  jóváhagyja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL C 417., 2017.12.6., 233. o.
(2) HL C 417., 2017.12.6., 233. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.
(5) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.
(6) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


3. Az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2017/2164(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0108/2018),

A.  mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

B.  mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása(1) szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2016. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 232 757 000 EUR volt, ami 2015-höz képest 62,43%-os növekedést jelent; mivel az Uniót sújtó migrációs válságra válaszul az ügynökség mandátumát jelentősen kiterjesztették 2016-ban;

C.  mivel a pénzügyi kimutatások szerint az ügynökség 2016. évi költségvetéséhez való uniós hozzájárulás összesen 218 686 000 EUR volt, ami 2015-höz képest 63,78%-os növekedést jelent;

D.  mivel a Számvevőszék az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; mivel a Számvevőszék észrevételeit az ügynökség előtt 2016-ban álló kihívások fényében kell értelmezni;

A 2013-ra, 2014-re és 2015-re vonatkozó mentesítés nyomon követése

1.  aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék 2013., 2014. és 2015. évi, a szállítói bizonylatok év végi egyeztetésével, az ügynökség székhelyével, az együttműködő országok által a támogatási megállapodások alapján igényelt kiadások előzetes és utólagos ellenőrzésével, a támogatási megállapodások nagy és folyamatosan növekvő számával, a schengeni társult országok hozzájárulásai kiszámítása finomításának szükségességével, az izlandi parti őrségnek kifizetett szabálytalan kifizetések visszafizettetésével, a Belső Biztonsági Alap tekintetében a kettős finanszírozás kockázatával kapcsolatos megjegyzései tekintetében a fennmaradó kérdések és a folyamatban lévő korrekciós intézkedések számát; felhívja az ügynökséget, hogy 2018-ban a lehető leghamarabb zárja le a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásukról tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

2.  megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökség előző, 2016. október 5-ig hatályos alapító rendelete biztosította a részt vevő országokkal végrehajtott közös visszatérési műveletek finanszírozását; megjegyzi, hogy a tagállami visszatérési műveletek csak az új alapító rendelet alapján váltak támogatásra jogosulttá; megjegyzi ugyanakkor, hogy az ügynökség a 2016. január–október közötti időszakban 3 600 000 EUR összegű támogatást nyújtott tagállami visszatérési műveletekre; megjegyzi, hogy e kifizetések szabálytalanok;

3.  megjegyzi az ügynökség válasza alapján, hogy tekintettel az uniós tagállamokra nehezedő aránytalan migrációs nyomásra, és a visszatérésről szóló 2015. októberi uniós cselekvési terv, valamint az Európai Tanács 2015. június 25–26-i és 2016. március 16–17-i következtetései nyomán, az ügynökség ügyvezető igazgatója 2016-ban elfogadta a 2016/36. sz. határozatot, amely tágabb értelmezést rendel a közös visszatérési művelet (társ)finanszírozási módjaihoz, amennyiben a mindössze egy, aránytalanul nagy migrációs nyomásnak kitett tagállam által végrehajtott országos visszatérési művelet is részesülhet az ügynökség költségvetéséből származó (társ)finanszírozásból; elismeri továbbá, hogy a költségvetési hatóság kifejezetten azért módosította a 2016. évi költségvetést, hogy végrehajtsa ezt a visszatérési cselekvési tervet;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

4.  elégedettséggel állapítja meg, hogy a 2016. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya elérte a 97,9%-ot; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 66,07%-os volt, ami 2015-höz képest 3,4%-os csökkenést jelent;

5.  megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökség megbízatásának kibővítése kapcsán nagyon fontossá váltak a visszatérési műveletek, és erre a célra 63 000 000 EUR összeget irányoztak elő a 2016. évi költségvetésben; megjegyzi azonban, hogy mivel kevesebb visszatérési műveletet hajtottak végre a tervezettnél, 23 000 000 EUR összeget, azaz a teljes összeg 37,5%-át visszafizették az uniós költségvetésbe; úgy véli, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásához az ügynökség visszatérési műveleteihez szükséges, charterjáratokra és kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó 50 000 000 EUR-s keretszerződés megkötésére kiírt közbeszerzési eljárás jelentős késedelme is hozzájárult, amely továbbra is kihat az ügynökség által irányított visszatérési műveletek számára; sajnálja, hogy bár ezt a közbeszerzési eljárást 2016 márciusában tervezték elindítani, az év végéig nem kezdték el; megjegyzi az ügynökség válasza alapján, hogy az ügynökség drasztikusan megemelte a közös légi járatok számát (2015-ben 66, 2016-ban 232 járat); megjegyzi azonban, hogy a fennmaradó 23 000 000 EUR összeget főként azért nem sikerült felhasználni, mert a visszatérési műveletekhez szükséges légi járművek és kapcsolódó szolgáltatások bérlésére vonatkozó keretszerződés késedelmet szenvedett amiatt, hogy a projekt a fontossági sorrendben háttérbe szorult az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásához nyújtott logisztikai támogatás (komphajók és buszok) biztosítására irányuló erőfeszítések mögött; megjegyzi, hogy időközben kiírták a pályázati eljárást egy 4 éves keretszerződés megkötéséhez, de alacsonyabb becsült költségvetéssel (20 000 000 EUR);

6.  megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy 2015. december 22-én a Bizottság és az ügynökség, a három másik társkedvezményezett, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa (UNHCR) társkedvezményezettje és koordinátora 5 500 000 EUR értékű hároméves, 2016. január 1-jén hatályba lépő támogatási szerződést írt alá a védelem szempontjából érzékeny migrációkezelés nyugat-balkáni és törökországi regionális támogatásáról; megjegyzi ugyanakkor, hogy a három partnerrel kötött, összesen 3 400 000 EUR értékű együttműködési megállapodásokat (jogi kötelezettségvállalások) csak 2016. augusztus és november között írták alá; megjegyzi, hogy e költségvetési kötelezettségvállalások közül kettőt, amelyeknek fel kellett volna szabadítaniuk a forrásokat a jogi kötelezettségvállalások előtt, csak 2016 októberében és decemberében kötöttek meg; megjegyzi ezenkívül, hogy az 1 200 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalások csak az előfinanszírozási kifizetéseket fedezik; hangsúlyozza, hogy ez az eljárás sérti a költségvetési rendelet költségvetés-gazdálkodási szabályait, és a megállapodások késedelmes megkötése bizonytalanságot okozott a partnerek operatív együttműködésében; megjegyzi az ügynökség válasza alapján, hogy az megfelelően dokumentálta ezt az esetet mint kivételt, egyrészt hogy indokolja, másrészt hogy dokumentálja azt a tényt, hogy a jogi kötelezettségvállalás mindhárom projektpartner esetében a költségvetési kötelezettségvállalás előtt történt meg;

7.  elismeri, hogy az ügynökség ugyanakkor 2017-ben teljes pénzügyi rendszerét felülvizsgálja az egyszerűsítés érdekében, így a támogatásokról szolgáltatási szerződésekre tér át, és bevezeti az átalányfinanszírozást; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az új rendszer végrehajtásáról és az elért eredményekről;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

8.  megállapítja, hogy az előirányzatok átvitele a II. cím (igazgatási kiadások) esetében 6 400 000 EUR volt (a lekötött előirányzatok 43%-a), szemben a 2015. évi 3 200 000 EUR összeggel (38%), ami így magasnak számít; megállapítja továbbá, hogy III. cím (operatív kiadások) esetében az előirányzatok átvitele szintén magas volt, 67 300 000 EUR-t (37%) tett ki, szemben a 2015. évi 40 200 000 EUR-val (35%); megjegyzi, hogy ez elsősorban az év végén átnyúló szerződésekre és műveletekre vezethető vissza; felhívja az ügynökséget, hogy a szerződések aláírása, a teljesítés és a kifizetések közötti elkerülhetetlen időbeli csúszások megfelelőbb figyelembevétele érdekében vegye fontolóra a költségvetési előirányzatok differenciálásának bevezetését;

9.  megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a 2015. évi költségek túlbecslése miatt, amelyet 2016-ban még vissza kellett téríteni a résztvevő országoknak, nagy – 6 400 000 EUR, azaz 16% – volt a törölt 2015. évi átvitelek aránya a III. cím (Operatív kiadások) esetében; úgy véli, hogy javítani kell az együttműködő országok által benyújtott költségbecslések pontosságát és költségkimutatásaik időbeniségét;

10.  rámutat, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja, és nem szükségszerűen a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, és nem mindig állnak ellentétben az évenkéntiség költségvetési elvével, különösen, ha előre tervezik őket és a Számvevőszéket tájékoztatják róluk;

Személyzeti politika

11.  megállapítja, hogy a létszámterv szerint (az uniós költségvetésben engedélyezett 275 álláshelyből) 2016. december 31-én 197 ideiglenes álláshelyet töltöttek be, összehasonlítva a 2015. évi 149 fős adattal; megjegyzi, hogy ezen felül az ügynökségnél (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve) 77 kirendelt nemzeti szakértő, 83 szerződéses alkalmazott és 15 kölcsönmunkaerő dolgozott;

12.  elismeréssel veszi tudomásul, hogy a betöltött álláshelyek száma alapján a nemek kiegyensúlyozott összetétele megvalósult, mivel a munkatársak 50%-a nő és 50%-a férfi volt; sajnálja, hogy a vezetői posztokon csak 15% a nők aránya, a férfiaké pedig 85%; felhívja az ügynökséget, hogy a tagállamokkal együttműködésben javítsa a vezetőtestületben és a felső vezetésben a nemek közötti egyensúlyt;

13.  megjegyzi az ügynökség válasza alapján, hogy új és kiterjesztett mandátuma végrehajtásának elkezdéséhez további munkatársak felvételére volt szükség már 2016 utolsó negyedévében; megjegyzi, hogy az igényfelmérés 50 álláshelyet határozott meg, de az év végéig nem lehetett befejezni az összes felvételi eljárást; megjegyzi, hogy 2016 végén az ügynökség összesen 365 főből álló személyzetet foglalkoztatott;

14.  megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a megbízatás kibővítésének következményeként az Ügynökség személyi állománya a 2016. évi 365-ről több mint a kétszeresére, 1 000 főre fog nőni 2020-ra; megjegyzi továbbá, hogy a tervezett személyiállomány-növekedés további irodaterületeket igényel; megjegyzi az ügynökség válasza alapján, hogy az már 2017 elején a költségvetési hatósághoz fordult, és zöld utat kapott a jelenlegi telephelyének bővítéséhez, hogy további személyzeti létszámot tudjon elhelyezni; megjegyzi, hogy a székhelyre vonatkozó megállapodás 2017. november 1-jén életbe lépett;

15.  megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökségnek hagyományosan nehézséget okoz megfelelő profilú munkatársakat találni, részben a bérkorrekciós együttható mértéke (66,7%) miatt; felhívja az ügynökséget, hogy fontolja meg enyhítő intézkedések bevezetését, és e gondolatairól számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

16.  megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a személyzeti szabályzat rendelkezései szerint külső kiválasztási eljárás esetén ideiglenes alkalmazottakat csak az SC 1–SC 2, AST 1–AST 4 vagy AD 5–AD 8 besorolási fokozatokra lehet felvenni; megjegyzi, hogy 2016-ban az ügynökség 14 alkalmazottat vett fel magasabb AST fokozatba; hangsúlyozza, hogy ezekre a fokozatokra szabálytalan a munkaerő-felvétel; megjegyzi az ügynökség válasza alapján, hogy 5 AST4-es besorolású pozíció 5 AST5-ös besorolásúvá való átminősítését az ügyeletes tisztek napi 24 órás szolgálatának működtetése indokolta; elismeri, hogy tekintettel a migrációs áramlatokkal összefüggő felelősségek és az Unió külső határain felmerülő biztonsági kihívások szintjére, az ügynökségnek vonzó munkahelyet kell kínálnia a szakirányú munkatapasztalattal rendelkező, képesített és tapasztalt jelöltek számára;

17.  megjegyzi, hogy az alapjogi tisztviselő 2016 óta öt új álláshelyet kapott, amelyek közül három betöltetlen; mélységesen sajnálja, hogy a Parlament ismételt felhívásai és az ügynökség személyi állományának jelentős bővítése ellenére az alapjogi tisztviselő még mindig nem rendelkezik megfelelő emberi erőforrásokkal, és ezért egyértelműen akadályozva van az (EU) 2016/1624 rendelet(2) által ráruházott feladatok megfelelő elvégzésében; ezért sürgeti az ügynökséget, hogy lássa el megfelelő forrásokkal és személyzettel alapjogi tisztviselőjét különösen a panaszkezelési mechanizmus bevezetése és az ügynökség alapvető jogok ellenőrzésével és védelmének biztosításával kapcsolatos stratégiájának további fejlesztése és megvalósítása érdekében;

18.  megjegyzi, hogy a 2016. évi személyzeti felvételek és elbocsátások kapcsán az ügynökséghez nem érkezett panasz, nem perelték be, és egyéb, az átláthatóság hiányával kapcsolatos eset sem merült fel;

19.  megállapítja, hogy a személyzet által kivett betegszabadság egy főre eső átlaga 11,4 nap volt 2016-ban, bár az ügynökség nem számolta ebbe bele azokat a munkatársakat, akik egy nap betegszabadságot sem vettek ki; felhívja az ügynökséget, hogy konzultáljon az orvosi szolgálattal arról, hogyan csökkenthető a betegszabadság miatti munkahelyi távollét;

20.  megjegyzi az ügynökség válaszai alapján, hogy a munkatársak egy napot töltöttek jólléti tevékenységekkel; megjegyzi, hogy az ügynökség rendelkezik a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó belső politikával, és három módon járul hozzá a munkatársak jóllétéhez:

   a) csapatjátékokhoz sportfelszerelés kölcsönzésével, illetve az ügynökségek közötti bajnokságokon a munkatársak részvételéhez való részleges hozzájárulással;
   b) a megelőző egészségügyi és biztonsági intézkedések részeként az ügynökség visszatéríti a munkatársak által végzett sporttevékenységek költségeinek egy részét (munkatársanként és havonta 45 EUR-ig);
   c) az ügynökség minden évben megszervezi a szezonális influenza elleni védőoltást az érdeklődő munkatársaknak;

21.  megállapítja, hogy az ügynökség a személyzeti szabályzat 12. és 12a. cikkét, valamint a Frontex tevékenységeiben részt vevő összes személyre vonatkozó magatartási kódex és a Frontex személyzetére vonatkozó magatartási kódex egyedi rendelkezéseit használta; megjegyzi, hogy 2016-ban nem jelentettek vagy vittek bíróság elé zaklatási ügyet;

22.  megjegyzi, hogy az ügynökség irodájának két szolgálati járműve van, amelyeket csak hivatali használatra lehet igénybe venni, és hogy e járműveket nem használják személyes célokra;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

23.  megállapítja, hogy az ügynökség 2015. december 17-én jóváhagyta a csalás elleni stratégiát és cselekvési tervet, amely négy stratégiai célkitűzést fogalmaz meg 2015 és 2018 között végrehajtandó 22 tevékenységgel; értékeli, hogy a megfogalmazott tevékenységek több mint 50%-át végrehajtották 2016-ban;

24.  megállapítja, hogy az ügynökség elkészítette a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatának tervezetét, és azt 2017 márciusában küldte el az európai adatvédelmi biztosnak; megjegyzi, hogy nyitott annak kérdése, hogy hajtsák végre a belső szabályzatot, vagy hozzanak döntést a Bizottság mintaszabályainak végrehajtásáról, amint azokat megküldik az ügynökségeknek; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a meghozott döntésről;

25.  megállapítja, hogy az ügynökség azt válaszolta, hogy nem teszik nyilvánossá a vezetőtestületi ülések jóváhagyott jegyzőkönyveit, és hogy e jegyzőkönyvek még az ülés után három hónappal sem érhetők el; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e döntés okairól az Unió működésének nagyobb átláthatóságára vonatkozó politikáinak fényében;

26.  megállapítja, hogy az ügynökség nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a lobbistákkal (azaz az olyan személyekkel, akik hivatalosan nem képviselik az ügynökség érdekelt feleit, de annak működési területéhez gazdasági érdekük fűződik) tartott találkozókat, amennyiben sor került ilyen találkozókra, nyilvántartásba vették-e és nyilvánosságra hozták-e; felhívja az ügynökséget, hogy adjon választ a mentesítésért felelős hatóság számára;

27.  tudomásul veszi, hogy 2016-ban az ügynökséghez 67, dokumentumokhoz való hozzáférés iránt kérelem érkezett, és az ügynökség 15 dokumentumhoz biztosított teljes, 38 dokumentumhoz részleges hozzáférést, és 10 dokumentumhoz megtagadta a hozzáférést, legtöbb esetben „a közbiztonság védelme” és „az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme” miatt;

28.  tudomásul veszi, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti elutasított kérelmek közül négy esetében az ügyek megerősítő kérelem tárgyát képezték, melyet követően kettő esetében jóváhagyták az elutasítást, egy esetében részleges, egy esetében pedig teljes hozzáférést biztosítottak; megjegyzi emellett, hogy az egyik elutasított kérelem miatt az európai ombudsmanhoz fordultak; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ombudsman döntéséről és az azt követő eljárásról;

Főbb eredmények

29.  üdvözli az ügynökség által 2016-ban elért három fő eredményt, nevezetesen:

   az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 rendelet elfogadását, amely meghatározza az ügynökség kiterjesztett mandátumát;
   a 232 visszatérési művelethez nyújtott segítséget (+251% a 2015-ben támogatott műveletekhez képest), összesen 10 698 fő visszatérésében;
   a sebezhetőségi értékelés közös módszertana első lépésének 2017. januári elindítását;

30.  elismeri, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet új lehetőségeket nyitott meg a más ügynökségekkel való együttműködésre a parti őrségi feladatok ellátásában, amely a Frontex, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) közötti háromoldalú megállapodáshoz vezetett; megjegyzi továbbá, hogy kilenc bel-és igazságügyi ügynökséggel folytatódott az együttműködés, a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséggel (eu-LISA) megerősödött az együttműködés, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) rendszeres egyeztetések zajlottak, és 2016 folyamán tesztelték az Europollal között együttműködési megállapodást;

31.  megjegyzi, hogy az ügynökség az Europollal és az EASO-val közös székházban működik a regionális szintű, migrációügyi uniós munkacsoportok keretében Olaszországban és Görögországban;

Belső kontroll

32.  megjegyzi, hogy a belső kontrollrendszer 2016. évi felülvizsgálata kellő mértékben biztosította arról az ügynökség vezetőségét, hogy valamennyi belső kontrollnak megfelelt; nyugtázza, hogy nyolc belsőkontroll-standard esetében állapította meg, hogy további előrelépéseket lehetne elérni, és stratégiát dolgozott ki a hiányosságok kezelésére; az ügynökség 2015 végén értékelte belső kontrollrendszere hatékonyságát; megállapítja, hogy az értékelés alapján a belsőkontroll-standardokat végrehajtják, és a standardok működnek; megjegyzi ugyanakkor, hogy az ügynökség költségvetési előirányzatainak (pénzügyi és humán erőforrások) jelentés növelése, illetve az ügynökségre bízott feladatok és felelősségi körök kiterjesztése óta tovább kell javítani 2017-ben a belsőkontroll-rendszert; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a belsőkontroll-rendszer javítása érdekében tett intézkedésekről;

Belső ellenőrzés

33.  megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (a továbbiakban: IAS) 2016-ban ellenőrizte a kockázatelemzése számára az adatok validálását és a minőségbiztosítást, és ennek eredményeképpen négy „fontos” ajánlást tett; tudomásul veszi, hogy az ügynökség cselekvési tervet dolgozott ki ezen ajánlások kezelése érdekében; felkéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e cselekvési terv végrehajtásáról;

34.  nyugtázza az IAS következtetéseit, melyek szerint 2016-ban nem volt „kritikus” ajánlás;

35.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a költséghatékony és környezetbarát munkahely kialakítására és szén-dioxid-kibocsátásának további csökkentésére vagy ellentételezésére az ügynökség új szabályokat vezetett be a nyomtatók és a nyomtatási megoldások terén, amelyek csökkentették a papírhasználatot, emellett bevezette a videokonferenciákat, és célja a víz- és energiahatékonyság javítása, illetve az újrahasznosítás növelése; az ebédlőben biológiailag lebontható tisztító- és fertőtlenítőszereket használnak, emellett környezetbarát anyagokba csomagolják elvitelre az ételt, újrahasznosított poharakat, tányérokat és evőeszközöket biztosítva; az ebédlőben felszolgált ételeket helyileg termelt és szezonális alapanyagokból, illetve öko-gazdaságokból származó hozzávalókból készítik;

36.  megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség elkötelezett a környezetbarát és a tömegközlekedés használatának előmozdítása iránt, mivel az ügynökség hozzájárul a munkatársak tömegközlekedési költségeihez;

37.  megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség székházát a BREAAM-minősítésnek megfelelően tervezték és építették fel, így az ma Lengyelország egyik legfenntarthatóbb épülete;

38.  megjegyzi, hogy az ügynökség szerint a tevékenységét nem befolyásolják pénzügyi kockázatok a brexit miatt;

39.  kiemeli, hogy 2015-ben a Frontex több mint 250 000 ember megmentéséhez járult hozzá a tengereken; üdvözli az ügynökség kutatási és mentési képességeinek javítását; megjegyzi azonban, hogy továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tenni ebbe az irányba;

40.  tudomásul veszi, hogy a közös műveletekhez belső használatra konkrét célkitűzések és teljesítménymutatók léteznek; sajnálja, hogy ezek nem nyilvánosak, és hogy a Frontex operatív programjainak többsége nem rendelkezik mennyiségi célokkal, a közös műveletek pedig konkrét célértékekkel; aggodalommal állapítja meg, hogy ez – az együttműködő országok általi elégtelen dokumentációval együtt – hosszú távon akadályozhatja a közös műveletek hatékonyságának utólagos ellenőrzését; sajnálja, hogy a közös műveletek tényleges hatását ennélfogva nehéz értékelni; felhívja az ügynökséget, hogy továbbra is tűzzön ki releváns stratégiai célokat tevékenységeihez és hozzon létre hatékony eredményorientált monitoring- és jelentési rendszereket releváns és mérhető fő teljesítménymutatókkal;

o
o   o

41.  a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására(3).

(1) HL C 12., 2017.1.13., 27. o.
(2) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133.

Utolsó frissítés: 2018. december 4.Jogi nyilatkozat