Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2224(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0173/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0173/2018

Viták :

PV 11/06/2018 - 18
CRE 11/06/2018 - 18

Szavazatok :

PV 12/06/2018 - 5.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0247

Elfogadott szövegek
PDF 222kWORD 80k
2018. június 12., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az oktatás unióbeli korszerűsítése
P8_TA(2018)0247A8-0173/2018

Az Európai Parlament 2018. június 12-i állásfoglalása az oktatás unióbeli korszerűsítéséről (2017/2224(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növeléséről szóló, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0567),

–  tekintettel az oktatáshoz való jogra, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikke határoz meg,

–  tekintettel a hatékony tanárképzésről szóló, 2014. május 20-i tanácsi következtetésekre(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. cikkére,

–  tekintettel az oktatást és képzést támogató minőségbiztosításról szóló, 2014. május 20-i tanácsi következtetésekre(2),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(3),

–  tekintettel a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2015. május 18-i és 19-i tanácsi következtetésekre(4),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381) és az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2017. szeptember 14-i parlamenti állásfoglalásra(5),

–  tekintettel az Európa Tanács az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének az oktatáshoz való jogra vonatkozó 2. cikkére;

–  tekintettel az Európa Tanács 1904 (2012). számú, a szabad iskolaválasztáshoz való jogról szóló határozatára;

–  tekintettel a Tanácsnak és a Bizottságnak az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) végrehajtásáról szóló, „Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai” című, 2015. évi közös jelentésére(6),

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a polgári szerepvállalásnak, valamint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség jelentette közös értékeknek az előmozdításában az oktatás által játszott szerepről szóló, 2015. március 17-i párizsi nyilatkozatra,

–  tekintettel a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről szóló, 2015. április 28-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0195),

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra(10),

–  tekintettel „Az oktatás javítása és korszerűsítése” című, 2016. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0941),

–  tekintettel „Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében” című, 2017. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2017)0248),

–  tekintettel „Az EU megújított felsőoktatási programja” című, 2017. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2017)0247),

–  tekintettel a pályakövetésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2017. május 30-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0249),

–  tekintettel a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásra irányuló 2017. október 5-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0563 – SWD(2017)0322),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az iskolai és a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló, 2017. november 30-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az új uniós oktatási stratégiáról szóló, 2017. október 19-i véleményére,

–  tekintettel a közös értékek és az inkluzív oktatás előmozdításáról, illetve a tanítás európai dimenziójáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2018. január 17-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0023),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2018. január 17-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0024),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(11),

–  tekintettel a digitális oktatási cselekvési tervről szóló, 2018. január 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0022),

–  tekintettel a 2017. november 17-én, a svédországi Göteborgban tartott, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó zárójelentésére(12),

–  tekintettel „A kisgyermekkori nevelésről és gondozásról: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét” című, az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács 2011. május 19–20-i 3090. ülésén(13) elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Közösségben folyó oktatás szabadságáról szóló, 1984. március 14-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre(15),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, 2016. június 8-i közös közleményére (JOIN(2016)0029) és az erről szóló, 2017. július 5-i parlamenti állásfoglalásra(16),

–  tekintettel Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a CM/Rec(2010) 7. számú ajánlás keretében elfogadott, a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről szóló chartájára,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezmény 10. cikkére,

–  tekintettel a pekingi nyilatkozat és cselekvési platform (1995) B. stratégiai céljára,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 28. és 29. cikkére,

–  tekintettel a 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre, amely 2016. január 1-jén lépett életbe, és különösen annak a 4. és 5. számú fenntartható fejlesztési céljaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8‑0173/2018),

A.  mivel az EUMSZ 6. cikkének e) pontja szerint az oktatás és a képzés a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európai Uniónak azonban fontos támogató szerepe van a kihívást jelentő célok kitűzésében és előmozdításában, valamint a bevált gyakorlatok cseréjében;

B.  mivel az oktatáshoz való jog alapvető emberi jog, és az oktatásnak minden formájában és minden szinten a következő, egymáshoz kapcsolódó és alapvető fontosságú jellemzőket kell felmutatnia: a) rendelkezésre állás; b) hozzáférhetőség; c) elfogadhatóság; és d) alkalmazkodóképesség;

C.  mivel a szociális jogok európai pillérének kiemelt prioritása a minőségi és inkluzív oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás biztosítása;

D.  mivel az esélyegyenlőség elérése az oktatás fontos funkciója, ezért megkülönböztetésmentessé kell tenni az oktatáshoz való hozzáférést; mivel ehhez több erőfeszítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy mindenkinek – különösen a legkiszolgáltatottabbaknak, a fogyatékossággal élő és speciális igényű személyeknek, valamint a hátrányos csoportokból származóknak is – egyforma esélye legyen az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésre és azok elvégzésére, illetve készségek elsajátítására minden szinten;

E.  mivel az európai oktatási rendszerek a kulturális, társadalmi és nyelvi sokszínűség hatalmas gazdagságát reprezentálják, de ugyanakkor a tagállamok az oktatás terén hasonló célokkal és kihívásokkal rendelkeznek, például a mindenki számára hozzáférhető oktatás biztosításával, amelyet európai szinten lehet megoldani;

F.  mivel az oktatási rendszerek minőségén, hozzáférhetőségén, sokszínűségén, hatékonyságán és méltányosságán, illetve a megfelelő emberi, pénzügyi és anyagi erőforrások elérhetőségén múlik, hogy az oktatási rendszerek eleget tudjanak tenni a társadalmi, gazdasági és személyes igényeknek;

G.  mivel fontos emlékeztetni rá, hogy az oktatásra – beleértve a tanárképzést is – hatással volt a gazdasági és pénzügyi válság, és hogy az állami finanszírozás alapvető szerepet játszik az uniós oktatási rendszerekben; mivel ezért az oktatás, köztük a tanárképzés és a munkakörülmények, valamint a kutatás folyamatos és megnövelt mértékű állami támogatása elengedhetetlen az ingyenes, inkluzív és hozzáférhető közoktatás biztosításához;

H.  mivel az oktatásnak és a képzésnek hozzá kell járulnia a fiatalok személyes fejlődéséhez és növekedéséhez annak érdekében, hogy proaktív és felelős, egy technológiailag fejlett és globalizált világban élni és dolgozni képes polgárokká tegye őket, és ellássa őket az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákkal, amelyeket a személyes kibontakozáshoz és fejlődéshez, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a foglalkoztatáshoz szükséges tudás, készségek és hozzáállás együtteseként határoznak meg;

I.  mivel a tanítás színvonala alapvetően meghatározza a tanulók és diákok eredményét, és ezért az oktatás és a képzés terén folytatott európai uniós együttműködés egyik prioritása az oktatás és az oktatók kiválóságának erőteljes támogatása;

J.  mivel az oktatáshoz való jog magában foglalja az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak;

K.  mivel az oktatásban használt nyílt koordinációs módszerek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az oktatás és képzés, valamint az ET 2020 („Oktatás és képzés 2020”) online platform vonatkozásában közös stratégiát dolgozzanak ki és alkalmazzanak; mivel e stratégia teljesítménymérő referenciaértékeit az Oktatási és Képzési Figyelő a tagállamok és az egész EU vonatkozásában minden évben elemzi és értékeli;

L.  mivel az Oktatási és Képzési Figyelő legutóbbi, 2017. évi számában a Bizottság elismeri, hogy az oktatást és a képzést korán elhagyók száma a folyamatos csökkenés ellenére továbbra is nagyon magas Unió-szerte;

M.  mivel a legutóbbi PISA-felmérések eredményei szerint az európai tanulók 20,6%-a küzd problémákkal az alapkészségek elsajátítása, például a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén, és az európai polgárok jelentős hányada írástudatlan; mivel ez súlyos aggodalomra ad okot a továbbtanulás, a személyes fejlődés, valamint a közéletben és a munkaerőpiacon való megfelelő részvétel tekintetében;

N.  mivel az életben és az oktatási utakon való kedvező elindulás érdekében alapvető fontosságú annak lehetővé tétele, hogy minden gyermek magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz férjen hozzá;

O.  mivel a gondozók tevékenységének színvonala a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások alapvető fontosságú tényezője;

P.  mivel a diákok és a tanárok mobilitásának előmozdítása fontos része az európai felsőoktatási rendszereknek, hozzájárul a fiatalok fejlődéséhez, és stimulálhatja a gazdasági és társadalmi előrehaladást; mivel a diákok és a tanárok mobilitásának az Erasmus+ keretében történő kiterjesztése érdekében minőségi javulásra és megnövelt pénzügyi támogatásra van szükség;

Q.  mivel a módszertani és a digitális újítások a tartalomhoz és a tudáshoz való hozzáférés bővítésének hatásos eszközei, de nem helyettesítik a diákok közötti, valamint a diákok és tanárok közötti személyes kapcsolatot és interakciót, és nem válhatnak az oktatási rendszerek prioritásaivá;

R.  mivel a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető elve, amelyet a Szerződések rögzítenek, és az összes uniós szakpolitikában, nem utolsósorban az oktatás és a kultúra területén is tükröződnie kell;

S.  mivel az oktatás hatásos eszköz a nemi alapú sztereotípiák és megkülönböztetés megszüntetésére, de ennek ellenére gyakran újratermeli vagy súlyosbítja a már meglévő megkülönböztetést; mivel a nemek közötti egyenlőség hiánya az oktatásban gátolja a személyes fejlődést és a foglalkoztatást, és számos szociokulturális területre van hatással;

T.  mivel annak ellenére, hogy a felsőoktatásban végzettek háromötöde (57,6%) nő, 2015-ben a nemek közötti foglalkoztatási különbség 11,6 százalékpontos volt;(17)

A tudás mint fontos gazdasági erőforrás és a polgárok jóllétének forrása

1.  megerősíti, hogy az egyetemes minőségi oktatás a személyes, kulturális, szakmai és társadalmi fejlődés alapvető része a tudásalapú társadalomban;

2.  úgy véli, hogy az európai közös értékek megvédése és az Unió gazdasági és szociális célkitűzéseinek, valamint a versenyképesség és a fenntartható növekedés elérése összefügg a demokratikus értékek, az emberi jogok, a társadalmi kohézió, az integráció és az egyéni siker előmozdításán keresztül a minőségi oktatással;

3.  kiemeli, hogy az oktatás gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt kulcsszerepet játszik Európa jövőjének formálásában és gondoskodik az európai polgárok szükségleteinek kielégítéséről, emellett az állampolgároknak a közös alapértékek kötőereje révén sokféleségben egyesült közösségét építi;

4.  kiemeli, hogy a minőségi oktatási és képzési rendszerek előmozdítják az aktív polgárságot és a közös értékeket, és mint ilyenek segítik egy nyitott, inkluzív, pluralista, demokratikus és toleráns társadalom kialakítását;

5.  hangsúlyozza, hogy az oktatás segít a tanulóknak erkölcsi és polgári értékek kialakításában, és hogy aktív, felelős, nyitott tagjai legyenek a társadalomnak, akik képesek demokratikus jogaik és kötelességeik gyakorlására és megvédésére a társadalomban, értékelik a sokféleséget, aktív szerepet játszanak a demokratikus életben, és felelősséget vállalnak magukért és a közösségeikért; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az állampolgársági, a polgári, az erkölcsi és a környezetvédelmi oktatás fontosságát;

6.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a fiatalok válaszolni tudjanak a kihívásokra, aktív európai polgárokká váljanak, és sikeresek legyenek az életben és a munkaerőpiacon, alakítva egyben a világ jövőjét, a minőségi és inkluzív oktatásnak el kell őket látnia a szükséges tudással, készségekkel, médiaműveltséggel, illetve kritikus és önálló gondolkodással, valamint demokratikus attitűdökkel;

7.  kiemeli, hogy a minőségi és inkluzív oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása az állandó társadalmi kohézió elérésének elengedhetetlen alapja, mivel segít megakadályozni a hátrányos és a kiszolgáltatott háttérrel rendelkező emberek társadalmi kirekesztését és a nemi sztereotípiákat, és ezért még mindig a társadalmi mobilitás legfőbb támogatója;

8.  megjegyzi, hogy a minőségi oktatás előmozdíthatja a társadalom számára fontos és előnyös kutatást és innovációt Európában;

9.  elismeri, hogy az oktatás fontos szerepet játszik a kulturális kompetenciák fejlesztésében és a kulturális fejlődés ösztönzésében; szorgalmazza az oktatási és a kulturális ágazat közötti szorosabb szinergiát azzal, hogy támogatja a kultúra és a művészetek formális, informális és nem formális oktatási kontextusokban játszott aktív szerepét;

10.  megjegyzi, hogy az oktatás szerepet játszik az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges hozzáállás kialakításában, amely segíti az embereket a modern világ változó követelményeihez való alkalmazkodásban;

11.  emlékeztet arra, hogy az iskolák és az oktatási intézmények kulcsszerepet játszanak a tanuláshoz – akár az egész életen át tartó tanuláshoz – való pozitív hozzáállás kialakításában és fenntartásában;

Az oktatás változó valósága és a kapcsolódó kihívások

12.   úgy véli, hogy a mindent felölelő, erős politikai és lakossági támogatású oktatáspolitikai megközelítés központi szerepet játszik az oktatási reform folyamatában, és hogy e célkitűzés elérése érdekében a társadalom egészét, valamint az összes érdekelt felet, köztük a szülőket is be kell vonni;

13.  úgy véli, hogy a hatékony kormányzás és az összes oktatási intézmény megfelelő finanszírozása, a modern minőségi oktatási források és a tanítás, a motivált és hozzáértő tanárok, illetve az egész életen át tartó tanulás alapvető fontosságúak a méltányosság, a sokszínűség és az oktatási kiválóság elérésében;

14.  kiemeli, hogy az új információs és kommunikációs technológiák (ikt) és az innováció új lehetőségeket kínálhatnak az oktatásban, hatékonyabban alkalmazkodva az egyes tanulók igényeihez – többek között a sajátos nevelési igényeket –, és növelhetik a tanulás és a tanítás rugalmasságát, személyreszabottság és felelősségét, valamint támogatják az együttműködés és a kommunikáció interaktív formáit;

15.  hangsúlyozza, hogy a digitalizálás és közös oktatási platformok létrehozása milyen lehetőségeket kínál a modern oktatás számára, különösen a távoktatás, a távképzés és az integratív tanulás (vegyes tanulási módszerek) területén, amelyek a tanulók személyhez szabása és életkörülményeikhez való igazítása révén nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé az oktatásban, az egész életen át tartó tanulás, az oktatás minőségének, a hozzáférhetőségnek és a jövőbeni készségek fejlesztésének a javát szolgálva; kiemeli az életkornak megfelelő ikt- és médiatantervek szükségességét, amelyek tiszteletben tartják a gyermekek fejlődését és jóllétét, és hangsúlyozzák mind a felelős felhasználás, mind a kritikus gondolkodás fontosságát;

16.  megjegyzi, hogy a digitális technológiákkal történő hatékony tanuláshoz és tanításhoz szükség van az egyenlő hozzáférésre, a megfelelő szintű digitális készségekre, minőségi oktatási forrásokra, a technológiai eszközök pedagógiai célokhoz való adaptációjával kapcsolatos képzésre, valamint az érdemi digitális részvételhez szükséges attitűdök és motiváció előmozdítására; úgy véli, hogy a digitális jártasságnak és a médiaműveltségnek az oktatáspolitikák alapvető fontosságú részét kell alkotniuk, és többek között a polgári kompetenciákat és a kritikus gondolkodást is tartalmazniuk kell; hangsúlyozza, hogy e tekintetben fontos a források – és azok megbízhatósága – kritikus értékelése és a médiaműveltségi projektek jelentősége;

17.  elismeri, hogy az egyre globalizáltabb és digitalizáltabb világban a tanulás, a tanítás és az értékelés innovatívabb és megfelelőbb módszereire van szükség, valamint megfelelő oktatási infrastruktúrára, amely lehetővé teszi a csapatmunkát és a csoportos oktatást, és ösztönzi a kreatív gondolkodást és a problémamegoldást, valamint a progresszív oktatás egyéb módszereit; emlékeztet arra, hogy a tanárokat, a diákokat és az iskolai személyzetet fontos bevonni annak értékelésébe, hogy a tanulási célkitűzések megvalósultak-e, illetve hogyan valósultak meg;

18.  megjegyzi, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az oktatási paradigmaváltáshoz, hogy az egyensúlyt teremtsen a tanár- és tartalomközpontú megközelítések között, konkrétan és egyéniesítve tanuló-, életkörülmény- és megértéscentrikusabb legyen, megértéscentrikusabb megközelítéssel, összekapcsolva a hagyományos és az online tanulási modellekhez adaptált tanulási módszereket, erősítve az oktatási folyamat személyre szabását, és növelve a megtartási és végzettség megszerzésére vonatkozó arányt;

19.  kiemeli, hogy az oktatási rendszereknek elő kell mozdítaniuk és fejleszteniük kell a tanulók és diákok tudással és készségekkel, köztük keresztirányú és humán, valamint szakmai, keresztirányú, szociális és polgári kompetenciákkal való ellátását célzó interdiszciplináris megközelítéseket, együttműködést, kreativitást és csapatmunkát;

20.  emlékeztet rá, hogy a minőségi oktatás és tanulás megvalósítása a párbeszédet, a közösség érzését és a kérdésfeltevést is magában foglaló folyamat, amelyet az oktatás modernizációja során prioritásnak kell tekinteni;

21.  hangsúlyozza, hogy a minőségi és inkluzív oktatáshoz való egyenlő hozzáférés elősegítése alapvető fontosságú a fogyatékossággal élő tanulók függetlensége és társadalmi integrációja szempontjából; felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő az inkluzív, minőségi, többségi oktatáshoz való hozzáférést, figyelembe véve bármilyen típusú fogyatékossággal élő valamennyi diák szükségletét, ami például azt jelenti, hogy biztosítsanak kétnyelvű, inkluzív oktatást a siket gyermekeknek, figyelembe véve speciális nyelvi igényeiket; felhívja az iskolákat, hogy nyújtsanak formális és informális differenciált szolgáltatásokat, illetve külön támogatást, az új technológiák adta lehetőségeket is kihasználva, hogy minden tanuló egyéni igényei teljesüljenek; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az iskolák megkülönböztetést elutasító politikáját, és az Európa 2020 stratégiában határozzon meg fogyatékosságspecifikus mutatókat;

22.  hangsúlyozza, hogy az európai oktatás alapvető céljának az érvelés, a gondolkodás és a tudományos érdeklődés kialakításának kell lennie; hangsúlyozza, hogy ezenkívül alkalmasnak kell lennie arra, hogy a humán-, művészeti, tudományos és műszaki műveltség alapvető elemeit el lehessen sajátítani; valamint a helyi, regionális, nemzeti és az európai élet konkrét valóságából kiindulva a nemzeti és európai problémák megoldására kell tanítania, és érzékenyítenie kell a nemzetközi közösség problémái iránt;

23.  elismeri, hogy léteznek személyes különbségek a kognitív képességek és a jellemvonások terén, amelyek – a társadalmi és környezeti tényezőkkel kölcsönhatásban – befolyásolják az oktatási eredményeket; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy az oktatás hatékonyabb, jobban biztosítja az egyenlőséget és méltányosabb, ha e különbségekre tekintettel van;

24.  elismeri, hogy a versenyorientált világban alapvető fontosságú az európai tehetség lehető legkorábban történő felismerése és támogatása;

25.  hangsúlyozza, hogy az általában vett oktatási eredmények javítása összeegyeztethető a kiválóság tehetséges diákok körében történő ösztönzésével; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy fontos olyan megfelelő intervenciós programokat alkotni, amelyek az emberi potenciál lehető legjobb kihasználása szempontjából releváns pszichológiai jellemvonásokat erősítik;

26.  kiemeli, hogy fontosságot kell tulajdonítani a vizuális műveltségnek mint új életviteli készségnek, elismerve, hogy manapság az emberek sokkal inkább képekkel, semmint hagyományos eszközökkel kommunikálnak;

27.  tudomásul veszi az európai oktatási térség létrehozására irányuló javaslatot, amely a 2017-ben Göteborgban tartott, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó témája volt; emlékeztet arra, hogy e kezdeményezésnek elő kell segítenie az együttműködés, a diplomák és a végzettségek kölcsönös elismerését, valamint megnövelt mobilitást és növekedést;

28.  támogatja a 2017. december 14-i tanácsi következtetéseket, amelyek a hallgatói mobilitás, valamint a hallgatók oktatási és kulturális tevékenységekben való részvételének előmozdítását sürgetik, többek között egy „európai diákigazolvány” bevezetésével, amely elősegítené a más tagállamban szerzett egyetemi kreditpontok elismerését;

29.  úgy véli, hogy az Erasmus+ az EU vezérprogramja az oktatás területén, amelynek hatása és népszerűsége az évek során igen nagynak bizonyult; sürgeti ezért, hogy a következő, 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben a program forrásait jelentős mértékben növeljék meg, hogy hozzáférhetőbb és inkluzívabb legyen, valamint több diákhoz és tanárhoz érjen el;

30.  kiemeli, hogy a fiatalok munkanélkülisége Unió-szerte tapasztalható jelenség, amelynek mértéke a jelentések szerint a teljes átlagos munkanélküliségi arány körülbelül kétszerese; aggodalmának ad hangot a mediterrán tagállamokban tapasztalható aggasztóan magas ráta kapcsán, amely az Eurostat adatai szerint különösen Spanyolországban (44,4%), Olaszországban (37,8%) és Görögországban magas (ahol a fiatalok 47,3%-a és 30,5%-a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal);

31.  kiemeli, hogy a kétmillió betöltetlen uniós álláshely ellenére a diplomával rendelkező fiatalok 30%-a olyan munkát végez, amely nem felel meg készségeinek vagy elképzeléseinek, míg az európai munkaadók 40%-a számára problémát jelent, hogy a szükséges készségekkel rendelkező személyt találjon(18);

32.  megerősíti, hogy az oktatási rendszereknek minden szinten szem előtt kell tartaniuk a nemek közötti egyenlőség szempontjait, amelyek figyelembe veszik a diszkrimináció sokféle formájától szenvedők – köztük a fogyatékossággal élők, az LMBTI identitású személyek és a marginalizált közösségekből származók – igényeit;

Kisgyermekkori nevelés és gondozás

33.  hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú és hozzáférhető kisgyermekkori nevelés és gondozás teremti meg a méltányosabb és hatékonyabb oktatási rendszer alapját, emellett biztosítja az egyének személyes fejlődését, jóllétét és a további tanulás hatékonyságát;

34.  kiemeli a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel jelentős előnyeit minden gyermek, és különösen a hátrányos helyzetű csoportokból származó gyermekek számára, és hangsúlyozza e tekintetben annak fontosságát, hogy minden gyermek számára garantálni kell a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférést; aggodalommal jegyzi meg e tekintetben, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás terén több tagállamban nagyobb az igény, mint az elérhető helyek száma, különösen a kisebb gyermekek esetében;

35.  kiemeli annak fontosságát, hogy nyomon kövessék a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségét annak érdekében, hogy a gyermekek kognitív készségei fejlődhessenek, valamint annak meghatározása céljából, hogy érvényesül-e a gyermekek mindenek felett álló érdeke;

Iskolai oktatás

36.  valamennyi iskolát a kritikus és kreatív gondolkodás autonóm központjainak tekinti, amelyek feladata többek között a demokratikus értékek és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása; úgy véli, hogy az iskoláknak arra kell összpontosítaniuk, hogy segítsék a fiatalokat a rendelkezésre álló információk megértéséhez és felhasználásához, valamint tanulási autonómiájuk és nyelvismeretük fejlesztéséhez szükséges készségek megszerzését;

37.  rámutat arra, hogy a hatékony iskolai működés középpontjában valamennyi diák specifikus szükségleteinek kell állnia, ami közös célok kitűzését és a végrehajtásukra vonatkozó egyértelmű menetrendet, valamint az egész iskolai közösség és adott esetben az érdekelt felek szoros együttműködését követeli meg;

38.  úgy véli, hogy a modern tantervnek kompetenciavezéreltnek kell lennie, meg kell erősítenie a személyes készségeket és az egészségtudatos, jövőorientált életvezetéshez kapcsolódó kompetenciát, emellett a fejlesztő értékelésre és a tanulók fizikai és érzelmi jóllétére kell koncentrálnia; úgy véli, hogy minden diáknak lehetőséget kell kapnia arra, hogy szellemi potenciálját teljes mértékben kihasználhassa; hangsúlyozza, hogy a készségek kialakítása és megerősítése egy állandó folyamat, amely az oktatás minden szintjét végigkíséri egészen a munkaerőpiacig, és hogy a készségeket és a kompetenciákat figyelembe kell venni mind az oktatási folyamat, mind a képesítések elismerése során;

39.  kiemeli, hogy alapvető fontosságú a tanulók számára az alap olvasás- és íráskészség és számolási készség elsajátítása a jövőbeli tanulás és a személyes fejlődés, valamint a digitális kompetencia elsajátítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (ET 2020) és a Bizottság új készségfejlesztési programjának ki kell egészítenie a nemzeti fellépést, és e tekintetben támogatnia kell a tagállamokat; felhívja a tagállamokat és az oktatási intézményeket, hogy az alapkészségeket – más megoldások mellett – projekt- és problémaalapú tanuláson keresztül erősítsék meg;

40.  úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy senki ne hagyja el az iskolát alapvető készségek nélkül, beleértve az alapvető digitális készségeket; kiemeli, hogy napjainkban valamennyi munkához magasabb fokú írás-olvasási és számolási, valamint digitális és egyéb alapvető készségekre van szükség, és hogy a modern oktatási rendszereknek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatban szereplő mind a nyolc kulcskompetenciát, többek között a tudást és a viselkedésmódokat ötvözniük kell; üdvözli, hogy e javaslat a digitális készségeket alapvető készségekként definiálja;

41.  úgy véli, hogy – az új technológiák oktatásra gyakorolt hatása ellenére – az iskola továbbra is alapvető tanulási környezet marad, ahol a potenciál fejleszthető, és ahol minden egyénnek rendelkezésére áll a személyes és társadalmi növekedéshez szükséges tér és idő;

42.  felhívja a figyelmet arra, hogy ha az iskolák nagyobb autonómiát kapnak a tantervek, az értékelés és a pénzügyek terén, az bizonyítottan a tanulói teljesítmény javulásához vezet, amennyiben az iskolai kormányzás hatékony és a tanulási folyamatért az iskola felel;

43.  hangsúlyozza, hogy az iskolai kulturális sokszínűségnek és többnyelvűségnek pozitív hatása van a tanulók nyelvi és kognitív fejlődésére, valamint az interkulturális megismerés, a tisztelet és a pluralizmus előmozdítására;

44.  hangsúlyozza, hogy – annak érdekében, hogy az érintettek az anyanyelvük mellett két másik nyelven is tudjanak beszélni – elő kell segíteni a nyelvtanulást, valamint ösztönözni kell azt, hogy a középiskolákban legalább két tantárgy tanítása idegen nyelven történjen;

45.  hangsúlyozza, hogy a középiskolák közötti csereprogramok jelentős hatással vannak a diákok ösztönzésére az európai polgárságból származó készségek, kompetenciák, hozzáállás és értékek, valamint a kritikai és konstruktív gondolkodásmód elsajátítása terén;

46.  hangsúlyozza, hogy az iskolákat nyitottabbá kell tenni annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nem formális és az informális tanulás elismerése, valamint zökkenőmentes legyen a különböző oktatási utak (például a műszaki és tudományos utak) közötti átmenet;

47.  kiemeli, hogy a tanulókat ösztönözni kell arra, hogy a tanulásban való előrehaladásuk mérésére önértékelési technikákat alkalmazzanak; arra ösztönzi az oktatási intézményeket, hogy biztosítsák, hogy a visszajelzést szolgáló eszközök megbízható információkat nyújtanak, többféle eszköz – például tanulói kérdőívek, fókuszcsoportok, javaslatok elhelyezésére szolgáló dobozok – alkalmazásával;

48.  kiemeli a sportra épülő aktív életmód fontosságát; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az oktatási tantervekben minden szinten elő kell mozdítani és nagyobb szerepet kell szánni a sporttevékenységeknek és a testnevelésnek, és több lehetőséget kell biztosítani az oktatási létesítmények és a helyi sportszervezetek közötti együttműködés kialakítására; ösztönzi az oktatási kezdeményezéseket és a tanrenden kívüli tevékenységeket is, amelyek célja, hogy támogassák a diákok egyéni szükségleteinek és érdeklődésének kielégítését, ugyanakkor kapcsolatokat építsenek a helyi közösségekkel;

49.  kiemeli, hogy a minőségi oktatás, a szakképzés, valamint a közösségi és önkéntes tevékenység hozzájárul a munkaalapú szakmák megbecsültségének javításához;

50.  megállapítja, hogy jelentős számú új munkahely jön létre a megújuló energiával kapcsolatos iparágakban, és hogy a zöld ágazatokat és a foglalkoztatást az iskolai tantervekben ennek megfelelően kell kezelni;

51.  hangsúlyozza, hogy az információk kezelésének képessége, a kritikus gondolkodás és az elsajátított ismeretek alkalmazásának képessége a felsőfokú oktatás legfőbb céljai közé tartoznak;

52.  elismeri, hogy meg kell erősíteni a tudásháromszöget, és javítani kell a kutatás és a tanítás közötti kapcsolatokon a releváns programok számára odaítélt megfelelő erőforrások révén, valamint annak biztosításával, hogy a kutatási programokban részt vevő diákok megkapják a kutatásuk folytatásához szükséges pénzügyi eszközöket;

53.  úgy véli, hogy felsőoktatási rendszereknek rugalmasabbnak és nyitottabbnak kell lenniük, és hogy a duális képzéseket népszerűsíteni kellene az egyetemeken és további oktatási intézményekben, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzések ösztönzése által, lehetővé téve az informális és a nem formális tanulás elismerését és biztosítva az oktatás különböző szintjei – többek között a szakképzés és képzés, illetve a felsőoktatás – közötti zökkenőmentes átmenetet, valamint a programvégrehajtás eltérő formáit; emlékeztet arra, hogy ennek a végzett hallgatók teljesítményének jobb megértésén kell alapulnia;

Felsőoktatás

54.  az európai oktatási térség létrehozásával összefüggésben hangsúlyozza, hogy fontos az együttműködést támogatni és Európa valamennyi felsőoktatási intézményének és tanulójának potenciálját kiaknázni a hálózatépítés, a nemzetközi együttműködés és a verseny előmozdítása érdekében;

55.  azon a véleményen van, hogy az európai felsőoktatási intézmények fontos elemét kell képeznie a nemzetköziesítéshez való mindent felölelő megközelítésnek, köztük a tanári kar és a diákok (beleértve a gyakornoki és tanulószerződéses gyakorlati képzésekben részt vevő diákokat is) megnövelt mobilitásának, valamint a tanterv és a tanítás, kutatás, együttműködés és további tevékenységek nemzetközi dimenziójának;

56.  támogatja, hogy előtérbe kerüljenek az interdiszciplináris oktatási programok, és ösztönzi a STEAM-tudományágak (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészet és matematika), a humán és a társadalomtudományok párhuzamos előmozdítását; rávilágít arra, hogy támogatni kell a nők és más alulreprezentált csoportok részvételét a STEAM-tantárgyakban és a releváns szakmákban;

57.  síkra száll amellett, hogy a felsőoktatásnak együtt kell működnie a társadalom egészével az innovatív növekedés és a szociális jólét előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a felsőoktatási intézmények és a külső érdekelt felek közötti együttműködés kívánatos, mivel ez utóbbiak tudással és szakértelemmel tudnak hozzájárulni a felsőoktatási programok kialakításához és végrehajtásához; hangsúlyozza azonban, hogy a döntésért a diákok és a pedagógiai szakértők maradnak felelősek;

58.  elismeri, hogy az oktatók és a hallgatók kulcsszerepet játszanak a tudás, a tapasztalati eredmények és tények szélesebb körű megismertetésében; szorgalmazza ezzel kapcsolatban a gazdaságilag és politikailag független, a társadalom számára fontos és hasznos kutatást;

59.  hangsúlyozza a kutatásalapú oktatás és a pedagógiai kutatás szerepét az aktív tanulás ösztönzésében, a készségfejlesztés javításában és az oktatási módszertan fejlesztésében;

60.  kiemeli, hogy a tanulókat ösztönözni kell arra, hogy a tanulásban való előrehaladásuk mérésére önértékelési technikákat alkalmazzanak;

A tanár mint a minőségi tanítás biztosítéka

61.  úgy véli, hogy az oktatási rendszerek alapja a tanárok és az ő készségeik, elkötelezettségük és hatékonyságuk;

62.  hangsúlyozza, hogy nagyobb számú, stabil tudományos vagy szakmai háttérrel és pedagógiai kompetenciákkal rendelkező motivált jelöltet kell bevonzani a tanári szakmába; a célnak megfelelő kiválasztási eljárásokra szólít fel, valamint a tanári státusz, a képzés, a szakmai lehetőségek, a munkakörülmények – többek között az instabil foglalkoztatási formákat elkerülő fizetés – , a szociális jogok, a biztonság és a védelem javítását célzó intézkedésekre és kezdeményezésekre, valamint arra, hogy oktató személyzet számára biztosítsanak támogatást, amelyek mentori programokat, a társaktól való tanulást és a bevált gyakorlatok megosztását foglalják magukban; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a nemek közötti egyenlőség nagyobb mértékű megvalósulását a tanári szakmában;

63.  hangsúlyozza a tanárképzés átalakításának és az abba való befektetés fontosságát a kezdetektől fogva és a tanárok szakmai fejlődése során végig annak érdekében, hogy a magas színvonalú oktatáshoz elengedhetetlen szilárd, frissített tudással, készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek, amelyek magukban foglalják a különböző oktatási módszereket, mint például a digitális tanulási technológiák által lehetővé vált távoktatást; hangsúlyozza a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének fontosságát, beleértve az egész életen át tartó tanulás programjait és a továbbképző tanfolyamokat, valamint a karrierjük során történő újraképzési és továbbképzési lehetőségek biztosításának fontosságát, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak a tanárok által az osztályteremben végzett munkájuk során tapasztalt kihívásokra és lehetőségeket a nemzetközi tanárcserékben való részvételre, ezáltal elősegítve az intézményi tanulási kultúrát is;

64.  egyetért azzal, hogy az iskolákban és a felsőoktatásban tanító tanárok kiváló minőségű pedagógiai, pszichológiai és módszertani képzése a jövő generációi sikeres oktatásának kulcsfeltétele; e tekintetben hangsúlyozza a bevált gyakorlatok megosztásának, valamint a készségek és kompetenciák fejlesztésének fontosságát a nemzetközi együttműködés, a mobilitási programok – mint az Erasmus+ – és a más tagállamokban végzett fizetett szakmai gyakorlatok révén;

65.  hangsúlyozza az oktatók kulcsszerepét a befogadó iskolai környezet biztosításában, amelyhez sokféle módszerre és megközelítésre van szükség az eltérő szükségletek kielégítése érdekében, lehetővé téve ezáltal valamennyi tanuló részére, hogy részt vegyen oktatási eredményeinek megtervezésében, megvalósításában és értékelésében; elismeri a tanárok alapvető fontosságú szerepét, mint olyan proaktív vezetők és mentorok, akik megtanítják az információk értékelésének módszerét, támogató szerepet töltenek be a kihívásokkal szemben, és a tanulókat felkészítik az életre;

66.  úgy véli, hogy a tanárok és az iskolai vezetők bevonása az oktatási rendszerek korszerűsítésébe alapvető fontosságú a hatékony reformfolyamatokhoz és az oktatási személyzet motiválásához az iskolapolitika fejlesztésének támogatása érdekében;

67.  úgy véli, hogy az átfogó iskolapolitikának garantálnia kell a tanárok hatékony támogatását az oktatási célok elérése, a támogató iskolai környezet, a hatékonyan működő és fejlődő iskola, valamint az együttműködésen alapuló irányítás biztosítása érdekében;

68.  elismeri az oktatók, valamint a szülők, a tanárok és az iskolai hatóságok közötti együttműködés fontos szerepét a formális, nem formális vagy informális oktatáson belül a jelenlegi és a leendő generációk támogatásában; ezzel összefüggésben ösztönzi a valamennyi releváns szereplő közötti fokozott együttműködést a formális, a nem formális és az informális tanulásban;

69.  úgy véli, hogy az iskolai pedagógusok, a kutatók és a tudósok közötti fokozott együttműködés kedvező hatással van valamennyi érintett félre, és a tananyag, a tanulási gyakorlatok és a pedagógia fejlesztését és aktualizálását eredményezi, valamint az innováció, a kreativitás és az új készségek elősegítését vonja maga után;

Ajánlások

70.  úgy véli, hogy az európai oktatási térségnek közös célok elérésére kell összpontosítania, beleértve a minőségi oktatás mindenki számára történő biztosítását, és mind az EU-n belül, mind azon kívül meglévő politikák, oktatási tendenciák és számadatok összehangolásán és kritikus értékelésén kell alapulnia a koherencia, a következetesség és az elérhető eredmények biztosítása érdekében, új lendületet is adva fejlődésüknek, valamint tiszteletben tartva a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás, a szabadság, az arányosság és az intézményi és oktatási autonómia elveit;

71.  úgy véli, hogy az európai oktatási térség nem veszélyeztetheti és nem helyettesítheti a bolognai folyamatot, mivel ez utóbbit kellene inkább fejleszteni és megerősíteni; hangsúlyozza az európai oktatási térség és az európai felsőoktatási térség közötti kölcsönös kapcsolatok és egymást kiegészítő jellegének fontosságát;

72.  felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az európai oktatási térség létrehozását, és erősítsék meg az együttműködést, annak céljai kidolgozása és végrehajtása terén; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az ötletek és bevált gyakorlatok megosztását e célok elérése érdekében;

73.  támogatja, az EU-n belüli és kívüli felsőoktatási intézményekkel való fokozott együttműködés alapjaként, az egyetemek európai hálózatának létrehozását, amely az egyetemek alulról felfelé irányuló megközelítésén és kezdeményezésein alapul, és amelynek többek között hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az európai oktatási térség innovatívabb, életképesebb és vonzóbb terület legyen a tanulásra és a kutatásra;

74.  felhívja a tagállamokat, hogy ismerjék el az oktatást mint a humán tőkébe való befektetést, és biztosítsanak átlátható, nagyobb állami finanszírozást az olyan kezdeményezések megvalósításához, amelyek célja a minőség, a részvétel és a méltányosság javítása az oktatásban és a tanulásban;

75.  hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszerekbe való nagyobb mértékű befektetés, valamint azok modernizációja és korrekciója a társadalmi és gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele; ezért hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a szociális beruházás – különösen a mindenki számára elérhető oktatás és képzés terén – prioritást élvezzen a többéves pénzügyi keret következő, 2020–2026 közötti programozási időszaka során;

76.  a befogadóképesség növelését és az oktatási szabadság biztosítását illetően ösztönzi megfelelő pénzügyi támogatás nyújtását valamennyi kategóriába és szintbe tartozó – mind állami, mind nonprofit magán – iskolának, feltéve, hogy a kínált tanterv az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveken alapul, és megfelel az érintett tagállamban hatályban lévő, az oktatás minőségére és az ilyen pénzeszközök felhasználására vonatkozó jogrendszereknek és jogszabályoknak;

77.  úgy véli, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a kevésbé fejlett régiókban az oktatási infrastruktúrába jelentős beruházások történjenek, minden esetben az adott terület sajátosságaihoz igazítva az összehangolt beruházásokat; hangsúlyozza, hogy ezzel összefüggésben különösen fontos az Európai Beruházási Bank és az uniós alapok regionális oktatásfejlesztési kezdeményezések támogatására irányuló tevékenységének növelése;

78.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy cseréljék ki az állami támogatási mechanizmusokkal és módszerekkel kapcsolatos tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, beleértve a teljesítményalapú finanszírozást és a versenyeztetésen alapuló kutatási finanszírozást, hogy fenntartható és átlátható finanszírozási diverzifikációt érjenek el;

79.  felszólít a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre az oktatás korszerűsítése terén; sürgeti a tagállamokat, hogy kezdjék el a szociális jogok európai pillére alapelveinek végrehajtását, amelyek az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás révén csökkentik az Európa-szerte meglévő egyenlőtlenségeket;

80.  hangsúlyozza az európai szemeszter által a nemzeti reformok elősegítésében – nevezetesen az oktatással kapcsolatos országspecifikus ajánlások meghatározása révén – betöltött szerepet;

81.  elvárja, hogy a digitális oktatási cselekvési terv támogassa a tagállamokat és az oktatási intézményeket abban, hogy nagyobb mértékben és hatékonyabban használják ki az életkornak és a fejlettségnek megfelelő olyan legújabb technológiákat a tanulásban, a tanításban és az értékelésben, amelyek megfelelnek a minőségbiztosítási szabványoknak; úgy véli, hogy bármely digitális oktatási tervnek meg kell határoznia és rendszeresen értékelnie kell a digitális oktatási eszközök és a tanulási eredményeken alapuló képesítési keretek közötti kapcsolatot;

82.  Javasolja, hogy a tagállamok és az oktatási intézmények támogassák a tanulóközpontú, egyénre szabott tanulási módszereket, beleértve a testre szabott kurzusokat, amelyek a tanulók tudományos és szakmai tapasztalatain alapulnak és összekapcsolják azokat, valamint a tanárok és hallgatók közötti innovatív módszereket és interakciót, a folyamatos oktatás és a tervezett tanulási eredmények elérése érdekében, ahol a hallgatók aktív résztvevői saját tanulási folyamatuknak;

83.  felhívja a tagállamokat a holisztikus megközelítés oktatás tekintetében történő alkalmazására, és olyan egyedi és rugalmas tanulási lehetőségek biztosítására a tanulók részére, amelyek révén elsajátíthatják a sikeres munkaerőpiaci belépéshez szükséges alapvető kompetenciákat;

84.  felszólít, hogy fokozottabban építsék bele az oktatási programokba minden szinten a kérdező, aktív, projekt- és problémaalapú tanulást az együttműködés és a csapatmunka előmozdítása céljából; javasolja, hogy az oktatási rendszerek dolgozzanak a transzverzális készségek megerősítésén;

85.  ismételten leszögezi, hogy garantálni kell az oktatáshoz való jogot minden fogyatékossággal élő ember számára az óvodától az egyetemig, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő oktatási és technikai eszközökről, értékelési intézkedésekről és képzett személyzetről kell gondoskodni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek ténylegesen tudjanak élni ezzel a jogukkal.

86.  támogatja és ösztönzi a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás oktatás és képzés révén történő fejlesztésével kapcsolatos intézkedések végrehajtását; emlékeztet az e területet érintő meglévő, a 2016. május 30-i tanácsi következtetésekben körvonalazott kötelezettségvállalásokra; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy koordinálja uniós szinten a szakpolitikai fejleményeket a médiaműveltség területén, az e területtel kapcsolatos aktuális ismeretek és bevált gyakorlatok terjesztése céljából; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket a médiaműveltséget és digitális jártasságot célzó olyan projektek támogatása érdekében, mint például a Médiaműveltség mindenkinek elnevezésű kísérleti projekt, valamint hogy dolgozzanak ki átfogó médiaműveltségi és digitális jártassági szakpolitikát, különös tekintettel az iskolai oktatásra;

87.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit a készségek megőrzése és megszerzése érdekében, különös figyelmet szentelve az alapkészségekre, a STEAM-tudományokra, a nyelvi kompetenciákra, a vállalkozói készségekre, a digitális kompetenciákra, a kreativitásra, a kritikai gondolkodásra és a csapatmunkára; ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék elő a kulcskompetenciák uniós keretrendszerének alkalmazását minden oktatási formában, és tegyék lehetővé annak alkalmazását a formális, a nem formális és az informális tanulás kapcsán, maximalizálva ezáltal az abban, mint az egész életen át tartó tanulás alapvető eszközében rejlő lehetőségeket;

88.  ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a közvélemény tudatosságát az egész életen át tartó tanulásról, és a nemek közötti egyenlőség szempontját integrálják a vonatkozó szakpolitikák és programok kidolgozásába, különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nőkre összpontosítva – mind a városi, mind a vidéki területeken –, hogy továbbképzési lehetőségeket biztosítsanak számukra;

89.  támogatja az egész életen át tartó tanulásban való részvétel uniós referenciamutatójának javítását; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon bevált gyakorlatokat e nagyratörő cél elérése érdekében; arra ösztönöz, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az egész életen át tartó tanulásba az oktatás valamennyi szintjén; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a felsőoktatási intézmények szerepét az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításában, a szakmailag aktív személyek oktatásában, a kompetenciák fejlesztésében és a különböző korú és különböző hátterű emberek tanulási kultúrájának alakításában;

90.  ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a felnőttoktatást és a felnőtteknek az oktatási rendszerbe történő aktív integrációját elősegítő képzési és oktatási programok kidolgozásában, előmozdításában és megerősítésében; emlékeztet arra, hogy a felnőttkori tanulásnak és oktatásnak változatos tanulási útvonalakat és rugalmas tanulási lehetőségeket kell biztosítania, köztük támogatást az egész életen át tartó tanulási útvonalak kezeléséhez, második esélyt kínáló programokat azoknak, akik sosem jártak iskolába, a korai iskolaelhagyóknak, valamint az iskolából kimaradóknak; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre az olyan kötelezettségvállalásait, mint az új európai készségfejlesztési program által előírt Készséggarancia, valamint hogy javítsa az alacsonyan képzett felnőttek foglalkoztatási lehetőségeit az EU-ban;

91.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki generációk közötti projekteket, amelyek elősegítik az idősebb emberek előtt álló kihívások megértését, valamint lehetőségeket biztosítanak számukra készségeik, ismereteik és tapasztalatuk megosztására;

92.  ösztönzi a formális, nem formális és informális oktatás közötti szinergiák és együttműködések kiépítését; üdvözli az utóbbi néhány évben a nem formális és az informális tanulás 2018-ig történő érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás végrehajtása felé történt előrelépést; felhívja azonban a tagállamokat, hogy 2018 után folytassák erőfeszítéseiket ezen ajánlások végrehajtásának további javítása érdekében, és hozzanak létre releváns jogi keretet és készítsenek átfogó érvényesítési stratégiákat az érvényesítés lehetővé tétele érdekében; hangsúlyozza, hogy az informális és a nem formális tanulás, köztük az ingyenes online kurzusokon keresztül történő tanulás elismerése központi szerepet játszik abban az elképzelésben, hogy meg kell nyitni az oktatást a hátrányos helyzetűek számára;

93.  hangsúlyozza az oktatási háromszögben a szülők által betöltött kulcsfontosságú szerepet a gyermek tanulásának támogatásában; kiemeli a gyermekek oktatásában való szülői részvétel előnyeit a jobb tanulói teljesítmény, a tanulók jólléte és iskolai fejlődése szempontjából;

94.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a határon átnyúló kezdeményezéseket a nyitott online tanulás terén;

95.  hangsúlyozza, hogy az oktatás minőségét az alapján kell mérni, hogy a tanuló az ismereteken és kompetenciákon túl milyen mértékben sajátította el azt a képességet, hogy az egész életen át tartó tanulásra és a kreativitásra irányuló erőfeszítéseket tegyen;

96.  támogatja a Bizottságot a kulcskompetenciák, valamint a kompetencialapú oktatás, tanulás és képzés fejlesztésének támogatására szolgáló eredménytábla létrehozásában;

97.  felhívja a tagállamokat, hogy küzdjenek a nemi sztereotípiák ellen az oktatásban, hogy biztosítható legyen, hogy a nők ugyanolyan lehetőségekkel és döntési szabadsággal rendelkeznek az általuk választott hivatást illetően; ezzel összefüggésben aggódik az egyes tagállamok tananyagaiban továbbra is meglévő sztereotípiák és a tanárok lányokkal és fiúkkal szembeni eltérő magatartásbeli elvárásai miatt; rámutat arra, hogy be kell építeni a nemek közötti egyenlőség elvét mind a tanárképzésbe, mind a továbbképzésbe, valamint a tanítási gyakorlatokba, hogy elháruljon minden olyan akadály, amely megakadályozza a diákokat abban, hogy nemüktől függetlenül teljes mértékben kibontakoztathassák képességeiket; felszólítja a tagállamokat, hogy – a nemek közötti egyenlőségnek a regionális oktatási rendszerek tantervébe és tananyagaiba történő beillesztése során – fordítsanak különös figyelmet a legkülső régiókra, szem előtt tartva a nők elleni erőszak ott regisztrált magas arányát; hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszereknek minden szinten tartalmazniuk kell a nemi dimenziót, és figyelembe kell venniük azok szükségleteit, akiket hátrányosan megkülönböztetnek;

98.  sürgeti a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az egyenlő bánásmód és megkülönböztetésmentesség elvét az oktatási intézményekben akár a formális, akár az informális oktatáson keresztül;

99.  ajánlja, hogy a Bizottság és/vagy a tagállamok hozzanak létre és támogassanak egy európai/nemzeti díjat, amely a nemek közötti egyenlőség kérdésére összpontosít az oktatási intézményekben, a bevált gyakorlatok ösztönzése céljából;

100.  hangsúlyozza, hogy az oktatás mind a kiskorú, mind pedig a felnőtt migránsok és menekültek társadalmi integrációja és készségei, valamint képesítései javításának kulcsfontosságú eszköze; ezzel összefüggésben ösztönzi az oktatáson keresztül megvalósuló integráció bevált gyakorlatainak cseréjét és a közös értékek átadását a diplomák és képesítések elismerésének javítása és elősegítése, ösztöndíjak biztosítása és a származási országok egyetemeivel való partnerségek kialakítása révén, valamint építve az „oktatási folyosók” értékes tapasztalatára;

101.  hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az őshonos kisebbségek soraiból származó tanulók hozzáférjenek az oktatás és képzés bármely szintjéhez, továbbá annak érdekében, hogy támogassák az őshonos etnikai vagy nyelvi kisebbségek számára anyanyelvükön szolgáltatásokat biztosító oktatási intézményeket; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse az európai regionális és kisebbségi nyelveken folyó oktatással kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjére összpontosító programok támogatását; bátorítja a tagállamokat, hogy segítsék elő a tanulók és diákok anyanyelven történő oktatásának fejlesztését;

102.  ösztönzi a tagállamokat, hogy olyan bevált gyakorlatok alkalmazásával növeljék a nyelvi kompetenciák szintjét, mint például az idegennyelv-ismeretet tanúsító hivatalos bizonyítvány, amelyet egy adott életkor előtt lehet megszerezni;

103.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a művészi és sporttehetség-gondozási céllal hozzanak létre egy innovatív és rugalmas támogatási rendszert az oktatás és a képzés területén; támogatja azon tagállamokat, amelyek ösztöndíjrendszereket kívánnak bevezetni a bizonyított szaktárgyi, művészi és sporttehetséggel rendelkező diákok számára;

104.  üdvözli e tekintetben az „Új európai készségfejlesztési program” című bizottsági közleményt (COM(2016)0381), amely megoldásokat javasol a strukturális munkaerőhiányra és a szakemberhiányra, valamint a készségek elismerését elősegítő megfelelő módszer megtalálására; ezzel összefüggésben ösztönzi a tagállamokat, hogy a helyi és regionális gazdasági szereplőkkel való koordináció mellett és az egyes oktatási rendszerek sajátosságaival összhangban hozzanak létre minőségi duális oktatási rendszert (ahol a legnagyobb érték a holisztikus egyéni fejlődés, valamint olyan készségek fejlesztése, amelyek az élethosszig tartó tanulást szolgálják) és szakoktatást; megállapítja az erősen iskolai alapú és munkaalapú utakat egyenlő mértékben ötvöző hibrid szakoktatási és -képzési rendszer előnyeit és növekvő népszerűségét;

105.  javasolja a tanulmányi tanácsadás megerősítését, amely elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy a különböző képzési rendszerek rugalmasan átjárhatók legyenek, ami gazdagítja és naprakészen tartja az egyes rendszerek saját ismeret- és készséganyagát;

106.  támogatja és ösztönzi a tanulmányi és szakképzési tanácsadás alkalmazását, mint olyan, az oktatástól elválaszthatatlan feladatot, amely a fiatal generációk egyéni és társadalmi fejlődését szolgálja;

107.  úgy véli, hogy a vállalkozói készség a növekedés és a munkahelyteremtés motorja, és a gazdaság versenyképesebbé és innovatívabbá tételének is egy módja, ami elősegíti a nők szerepének erősítését;

108.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások olyan növekvő területet jelentenek, amely fellendítheti a gazdaságot, a nélkülözés, a társadalmi kirekesztés és más társadalmi problémák egyidejű enyhítése mellett; úgy véli emiatt, hogy a szociális szempontokat fokozottabban figyelembe vevő, befogadóbb és fenntarthatóbb gazdaság megvalósítása érdekében a vállalkozásoktatásnak a szociális dimenziót is magában kell foglalnia, és olyan témákkal is foglalkoznia kell, mint a méltányos kereskedelem, a szociális vállalkozások, a vállalkozások társadalmi felelőssége és az alternatív üzleti modellek, például a szövetkezetek;

109.  felhívja a tagállamokat, hogy az oktatásban összpontosítsanak a vállalkozói és pénzügyi oktatásra, az önkéntességre és az idegennyelv-tudásra, valamint részesítsék előnyben ezeket a képességeket a szakképzési programokban is;

110.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szakoktatással és -képzéssel kapcsolatos konkrét foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a szakoktatás és -képzés munkaerőpiacon betöltött szerepét;

111.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan pályaválasztási tanácsadást, amely megkönnyíti a tanulók és a hallgatók képességeinek és hajlamainak azonosítását, valamint megerősíti a személyre szabott tanítás folyamatát;

112.  hangsúlyozza azon gyermekek és serdülők különleges oktatási helyzetét, akiknek a szülei a munka miatt utaznak Európában, és kéri a Bizottságot, hogy e gyermekek és serdülők iskola előtti neveléséből, illetve iskolai oktatásából adódó kihívásokra tekintettel készítsen tanulmányt különleges helyzetük feltérképezése érdekében;

113.  javasolja, hogy a Bizottság az EUMSZ 349. cikkével összhangban növelje a legkülső régiókkal rendelkező tagállamoknak nyújtott támogatásokat valamennyi oktatási szint javítása érdekében;

114.  ösztönzi a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy figyelembe véve a tanárok és a tanulók visszajelzéseit is, rendszeresen értékeljék és kövessék nyomon az oktatáspolitikák, az oktatási stratégiák és programok relevanciáját annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási rendszerek továbbra is megfeleljenek az adott ország változó igényeinek és alakuló társadalmi-gazdasági helyzetének; javasolja az oktatáspolitika és a különböző szakpolitikák közötti kapcsolat erősítését az oktatási reformok hatékonyságának és teljesítményének előmozdítása és értékelése érdekében;

115.  ismételten hangsúlyozza a fiatalok foglalkoztatását célzó uniós programok teljesítménye és hatásvizsgálata nyomon követésének szükségességét; hangsúlyozza a hatékony és fenntartható beruházások jelentőségét;

116.  értékeli a Bizottságnak az oktatási rendszerek korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeit, és ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy vegyenek jobban részt a javasolt fejlesztések végrehajtásában, illetve legyenek jobban elkötelezettek azok iránt;

117.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködésben támogassák az oktatási intézményeket a reformfolyamatok korszerűsítésében nemzeti és/vagy regionális szintű specializált kapcsolattartási pontok kijelölésével a vonatkozó információk, iránymutatás és segítségnyújtás biztosításának érdekében;

118.  megismétli, hogy jogokon alapuló, a nemi szempontokat figyelembe vevő tanulási környezetet kell teremteni a diákoknak, hogy megismerjék az emberi jogokat, ideértve a nő- és gyermekjogokat, az alapvető értékeket, a polgári részvételt, a polgári jogokat és kötelességeket, a demokráciát, a jogállamiságot, és hogy ki is álljanak ezek mellett, megbízva saját identitásukban, tudva, hogy meghallgatják őket és érezve közösségük nagyrabecsülését;

Kisgyermekkori nevelés és gondozás

119.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak szabad és tisztességes hozzáférést a minőségi kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, és ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy teljesüljenek az anyagi és pénzügyi feltételek ahhoz, hogy megkülönböztetés nélkül minden gyermek hozzáférjen a kisgyermekkori neveléshez, és hogy több bölcsődei és óvodai helyet biztosítsanak a gyermekek számára;

120.  felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a kisgyermekkori nevelés és gondozás közös európai keretének létrehozását a minőségi keretrendszerben javasolt elvekre építve; támogatja a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségére vonatkozó európai referenciamutatónak a tanárokkal és az ágazatban dolgozó szakemberekkel együttműködésben és nemzeti vagy regionális minőségügyi mutatóknak megfelelően történő kidolgozását;

121.  úgy véli, hogy a tagállamoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a kisgyermekkori nevelési és gondozási intézmények irányító szervei ösztönzésére annak érdekében, hogy megvizsgálják az európai szintű projektek kialakításának lehetőségét; hangsúlyozza, hogy így a szakemberek nyomon követhetnék a pedagógiai innovációkat és így még meghatározóbbá tehetnék a kisgyermekkori nevelést;

122.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a kisgyermekkori intézmények ne legyenek kizárva az európai oktatási térségből; úgy véli, hogy ezeknek az intézményeknek szintén elő kell mozdítaniuk a tagállamok közötti ismeretek cseréjére vonatkozó gyakorlatokat, mindenekelőtt az innovatív projektek megvalósítására vonatkozó információk megosztása terén;

123.  azt ajánlja, hogy növeljék a kisgyermeknevelő-gondozók és az óvodai nevelők közötti együttműködést, hogy javítsák az oktatás minőségét és az oktatási szintek közötti kapcsolódásokat, készítsék fel az óvodásokat az iskolába való átmenetre, és hogy a gyermekek fejlődésére koncentráljanak; hangsúlyozza a kisgyermekkori nevelést és gondozást nyújtók és a gyermekek szülei és gyámjai közötti, az iskolai személyzet és a gyermekek közötti, valamint a gyermekek egymás közötti kapcsolatainak fontosságát;

124.  ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a kisgyermekkori nevelés és gondozás finanszírozását, valamint különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező szülők és gyámok gazdasági támogatását és az őket célzó kezdeményezéseket (például adócsökkentések, segélyek, díjak elengedése), hogy elősegítsék és ösztönözzék a kisgyermekkori nevelés és gondozás szolgáltatásainak igénybevételét;

125.  felszólítja a tagállamokat, hogy továbbra is fektessenek be a személyi állományba, hogy több ember válassza ezt a fontos pályát, ezáltal biztosítva a magasan képzett személyi állomány rendelkezésre állását a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén;

126.  felszólítja a tagállamokat rendszereik reformjára és javítására, szem előtt tartva a barcelonai célkitűzés teljesítését, amely szerint a 3 év alatti gyermekek legalább 33%-a vegyen részt kora gyermekkori nevelési és gondozási programban;

Közoktatás

127.  az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés végrehajtását szorgalmazza az oktatás terén a társadalmi befogadás, az akadálymentesség, a demokratikus kormányzás, a minőség és a sokszínűség növelése érdekében, valamint a korai iskolaelhagyás és a NEET-fiatalok problémájának kezelése céljából, miközben azt célozza, hogy a tanulási eredményeket, a tanulók szükségleteit, jóllétét és az iskolai életben való részvételét állítsa valamennyi tevékenység középpontjába; kiáll a demokratikus iskolai hallgatói képviseleti struktúrák előmozdítása és támogatása mellett;

128.  kiemeli, hogy a NEET-fiatalok magas számát, (közel 6,3 millió 15–24 év közötti fiatal) a korai iskolaelhagyás megelőzésével, a iskolák gyakorlatiasabbá tételével és a környezetükkel való összekapcsolásával, valamint a helyi vállalatokkal, a helyi hatóságokkal, a szociális intézményekkel és a nem kormányzati szervezetekkel való kapcsolat kiépítésével lehetne csökkenteni; véleménye szerint a korai iskolaelhagyást, amely az egyik oka annak, hogy a fiatalok NEET-fiatalokká válnak, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel lehet kezelni; úgy véli, hogy támogatni kell a diákokat abban, hogy megtalálják saját tanulási módszereiket, többek között az online képzéseket és a vegyes tanulást; üdvözli a releváns és megfelelő tantervek kialakítását, valamint valamennyi diák számára erős és fejlett, útmutatást nyújtó rendszerek és minőségi konzultációs és orientációs szolgáltatások bevezetését;

129.  hangsúlyozza, hogy az iskolák szintjén meg kell erősíteni a belső és külső együttműködés lehetőségeit és struktúráit, ideértve az interdiszciplináris együttműködést, a csoportos tanítást, az iskolák alkotta klasztereket, illetve a tanulási útvonalak kidolgozásában és végrehajtásában érintett szereplőkkel, köztük a szülőkkel való interakciókat; megállapítja az Erasmus+ és az e-Twinning programokon keresztül megvalósuló nemzetközi cserék és iskolai partnerségi kapcsolatok fontosságát;

130.  hangsúlyozza, hogy az iskolai képzést a tanulók életkörülményeinek nagyobb fokú figyelembe vétele érdekében rugalmasabbá kell tenni, többek között az online lehetőségek szélesebb körű használata révén például a vegyes tanulási lehetőségek is javulnának;

131.  úgy véli, hogy az emberek minél korábban tesznek szert jártasságra a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM) terén, annál jobbak az esélyeik a jövőbeni oktatási és szalmai sikerekre; ezért szorgalmazza, hogy több STEAM-kezdeményezés induljon a közoktatásban együtt a bölcsészet- és társadalomtudományok támogatásával a felsőoktatási és tudományos kutatási intézményekkel való szorosabb együttműködésen keresztül;

132.  ösztönzi a Bizottságot, hogy innovatív, többnyelvű pedagógiák kidolgozása, a bevált többnyelvű pedagógiai gyakorlatok megosztása, valamint a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztése révén támogassa az európai fiatalok körében a nyelvi készségek fejlesztését a formális és a nem formális oktatás keretein belül;

133.  ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák a meglévő kezdeményezéseket és dolgozzanak ki és hajtsanak végre további, az inkluzív oktatásra irányuló, mindenre kiterjedő szakpolitikákat, amelyek konkrét igényekre irányulnak és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportok jogainak előmozdítását célozzák, befogadóbb tanulási környezetet teremtve és előmozdítva a nyitottságot és az elkötelezettséget; felszólítja a Bizottságot, hogy a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért felelős Európai Ügynökséggel együtt dolgozzon ki innovatív módszereket és oktatási eszközöket az integráció elősegítése és az egyéni tanulói igények kielégítésének támogatása céljából;

134.  javasolja a tagállamoknak, hogy építsék be a középiskolai tananyagba az Európai Unióval kapcsolatos tanulmányokat, hogy a diákok tanulhassanak az Unió működéséről, történelméről és az európai állampolgárság értékéről;

135.  rámutat annak fontosságára, hogy az iskolai tanterveken és az oktatási tartalmon belül a női emancipáció történetéről, és különösen a nők választójogáról és a szimbolikus évfordulókról (például a nők választójoga elnyerésének 100. évfordulója Lengyelországban és Németországban 2018-ban) szóló ismereteket is figyelembe vegyék és támogassák a tudatosság fokozása érdekében, hogy felhívják a figyelmet a nők oktatási kereten belüli jogainak előmozdítására;

136.  hangsúlyozza az egészségügyi és kapcsolati oktatás fontosságát, melynek keretében meg kell tanítani a gyerekeket és a fiatalokat az egyenlőségen, beleegyezésen, tiszteleten és kölcsönösségen alapuló kapcsolatokra, a nők és lányok jogaira, többek között a reproduktív és szexuális egészséggel és joggal kapcsolatos ismeretekre a sztereotípiák elleni küzdelem és a nemi alapú erőszak elkerülése, valamint a jóllét elősegítése érdekében;

137.  ösztönzi diákok, tanárok és a személyzet részvételét a Vöröskereszt által nyújtott iskolai képzésekben, amelyek elősegítik az alapvető elsősegélynyújtó készségek elsajátítását, valamint azt, hogy képesek legyenek cselekedni vészhelyzet esetén;

138.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy kísérleti rendszert a középiskolások csereprogramjának támogatására, amelynek keretében a diákok legalább fél tanévet egy másik tagállamban tölthetnek;

139.  felszólítja a tagállamokat, hogy a szükséges minimális szintre korlátozzák a szabványosított tesztek alkalmazását az elsajátított ismeretek és készségek szintjének értékelésében;

140.  ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az oklevél vagy képesítés megszerzését nem eredményező külföldi iskolai tanulmányok elismerését biztosító intézkedések elfogadását; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy szolgáljon iránymutatásokkal a külföldi iskolai tanulmányok elismerésével összefüggésben, figyelembe véve a tagállamok meglévő bevált gyakorlatait, az oktatási rendszerek közötti kölcsönös elismerés elvét, a kulcskompetenciákon alapuló megközelítést, valamint a nemzeti oktatási rendszerek és kultúrák sajátosságait;

141.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy foglalkozzanak az iskolai megfélemlítés, az internetes megfélemlítés, a zaklatás, a függőség és az erőszak problémájával, és közoktatási szinten dolgozzanak ki megelőző programokat és tudatosságnövelő kampányokat a közvetlen kedvezményezettekkel és az összes érintett féllel (különösen a tanárokkal, szülői egyesületekkel, erre szakosodott nem kormányzati szervezetekkel) együttműködve;

142.  javasolja a tagállamoknak, azok oktatási intézményeinek és a Bizottságnak, hogy fokozottan ösztönözzék sportolásra a diákokat;

Felsőoktatás

143.  a meglévő keretek, például az Európai Kutatási Térség, az Innovatív Unió, az európai felsőoktatási térség potenciálját felhasználva felhív az európai oktatási térség létrehozására, hogy ezek erősítsék és kiegészítsék egymást;

144.  bátorítja a tagállamokat, hogy a GDP-jük legalább 2 %-át fordítsák a felsőoktatásra, és hogy feleljenek meg azon uniós teljesítménymutatónak, miszerint 2020-ig az EU GDP-jének 3 %-át a K+F területre fordítják;

145.  azt javasolja, hogy a nemzeti és regionális források felhasználásakor és az európai strukturális és beruházási támogatások elosztásánál a tagállami és regionális hatóságok részesítsék előnyben az oktatási programokat, és a felsőoktatás, a munka világa, az ipar, a kutatási közösségek, illetve a társadalom egésze közötti együttműködés támogatását;

146.  felszólítja a tagállamokat, hogy segítsék elő a diákok, a gyakornokok, a tanulószerződéses tanulók, a tanárok, a kutatók és az adminisztratív személyzet inkluzívabb és hozzáférhetőbb mobilitását, mivel az hozzájárul mind személyes, mind pedig szakmai fejlődésükhöz, csakúgy, mint a tanulás, az oktatás, a kutatás és az adminisztráció jobb minőségéhez; támogatja a mindenkit megillető mobilitás elősegítését többek között a külföldön szerzett kreditek, egyetemi és szakmai képesítések zökkenőmentes elismerésén, a megfelelő finanszírozáson és személyes segítségnyújtáson, a szociális jogok garantálásán, valamint adott esetben az oktatási mobilitás oktatási programokba történő beépítésén keresztül; felhívja a figyelmet e tekintetben a Bizottság új kezdeményezésére, amelynek része a diákok határokon átnyúló mobilitását elősegítő elektronikus diákigazolvány;

147.  úgy véli, hogy növelni kell az oktatók és kutatók mobilitására fordított finanszírozást, és a költségtérítés mellett tanulmányi és kutatói ösztöndíjakat kell létrehozni, meg kell hosszabbítani a külföldi tartózkodás időtartamát, le kell egyszerűsíteni az engedélyeztetési eljárásokat, és ki kell használni az oktatói/kutatói közös mentorálás különböző formáit;

148.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy megerősítsék az Erasmus+ programban már szereplő felnőttképzés terén a mobilitást;

149.  hangsúlyozza, hogy fontos a képesítések és felsőfokú képesítések határokon átnyúló kölcsönös elismerésének és megfeleltetésének garantálása, mivel erősíti a minőségbiztosítási rendszert uniós szinten és minden országban, amely csatlakozott az európai felsőoktatási térséghez;

150.  hangsúlyozza, hogy átfogó stratégiákat és megfelelő eszközöket kell kidolgozni az új oktatási és tanulási módok, pl. az e-oktatás, a virtuális szabadegyetemek vagy a nyílt hozzáférésű források minőségének meghatározására; ezzel összefüggésben elismeri az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség és az egyéb releváns európai hálózatok szerepét a minőségbiztosítás létrehozásához történő hozzájárulásban;

151.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az EU megújított felsőoktatási programját a felsőoktatási intézmények, a regionális és helyi hatóságok, valamint a munkaadók körében a felsőoktatási intézmények és a hallgatók igényeinek való megfelelés, az őket érő kihívások leküzdése, a helyi és regionális szereplők közötti kapcsolat megteremtése, a helyi közösségek segítése, a helyi és regionális fejlődés és innováció előmozdítása, az inkluzív és összekapcsolt felsőoktatási rendszerek kialakítása, a munka világával való együttműködés megerősítése, valamint a regionális készségigények kielégítése érdekében; bátorítja a felsőoktatási intézményeket, hogy más fellépések mellett együttműködési közösségi projektekben való részvétel révén kapcsolódjanak be jobban a helyi és regionális fejlesztésbe;

152.  felszólít az új európai készségfejlesztési program szerinti kötelezettségvállalások teljesítésére, köztük azokat, amelyek támogatják a tagállamokat a végzett hallgatók munkaerőpiaci boldogulásáról szóló több információ hozzáférhetővé tételében; üdvözli azt a javaslatot, amely 2020-ra európai pályakövetési rendszert kíván létrehozni; úgy véli, hogy a végzést követő pályakövetési információk, valamint a pontos és releváns adatok gyűjtése (nemcsak nemzeti, hanem uniós szinten is) alapvető fontosságú egyrészt a minőségbiztosítás és a minőségi oktatás kialakítása tekintetében;

153.  bátorítja a Bizottságot, hogy fokozza a tagállamok és régiók közötti kutatási és innovációs különbségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy új kezdeményezéseket javasol a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseken belül, valamint hogy támogassa a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések azon kedvezményezettjei kutatási és oktatási tevékenységeinek együttesét, akik tudományos pályára készülnek;

154.  javasolja, hogy az EU STE(A)M koalíció a tudományágak széles skáláját foglalja magában, hogy felkészítse a diákokat a dinamikusan változó világban való életre és munkára;

155.  támogatja, hogy a diákok az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerben krediteket kaphassanak az önkéntes közösségi munkáért, amely a szakmai és személyes fejlődésükhöz való hozzájárulás eszközének tekinthető;

156.  hangsúlyozza, hogy a felsőoktatás területén a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködési programok, kulturális diplomácia és szakpolitikai párbeszédek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a tudás szabadabban áramoljon, hanem hozzájárulnak az európai felsőoktatás minőségének és nemzetközi tekintélyének a javításához, a kutatás és az innováció fellendítéséhez, a mobilitás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához, valamint a nemzetközi fejlesztésnek az EU külpolitikai célkitűzéseivel összhangban történő ösztönzéséhez is;

157.  úgy véli, hogy a jövőképes oktatási rendszereknek magukban kell foglalniuk a fenntarthatóságra és a béketeremtésre irányuló oktatást, és tekintve az európai társadalmak egyre növekvő digitalizálását és robotizálását a foglalkozási műveltséggel kapcsolatos szélesebb körű mérlegelések részét kell képezniük, nem csak a gazdasági növekedésre összpontosítva, de a tanulók személyes fejlődésére, jobb egészségére és jóllétére is;

158.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az oktatási intézmények és a munka világa közötti együttműködést annak érdekében, hogy a tanulók felkészültebben lépjenek a munkaerőpiacra, valamint intézkedjenek azzal kapcsolatban, hogy orvosolni kell a készségekkel kapcsolatos kereslet és kínálat közötti eltéréseket, valamint a készségek hiányát; e tekintetben bátorítja az ECTS-kreditekkel elismert, magas színvonalú, megfelelő szakmai gyakorlatok felsőoktatási programokba és szakképzési rendszerekbe való beépítését, a felsőoktatási intézmények, a munka világa, a kutatási szektor és a helyi és regionális gazdasági szereplők közötti együttműködést a minőségi duális oktatási és szakképzési rendszerek, a pályaorientáció, a tanulószerződéses gyakorlati képzések, a szakmai gyakorlatok, valamint a valóságalapú képzés kialakítása során, amelyeknek a szakképzési és a felsőoktatási tantervek részévé kell válniuk; továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az EU-ban minden fiatal számára munkahelyet, tanulószerződéses gyakorlati képzést, kiegészítő képzési vagy munkával kombinált képzési lehetőséget kínáljanak fel;

159.  úgy véli, hogy a színvonalas kiközvetítések lehetővé tételének biztosítása érdekében alapvető fontosságú tanulószerződéses gyakorlati képzési vagy gyakornoki szerződések megkötése, hogy valamennyi fél szerepkörét és felelősségét meg lehessen határozni és pontosítani lehessen a gyakornoki képzés hosszát, az egyértelműen meghatározott fejlesztendő készségeknek megfelelő tanulmányi célokat és feladatokat, a foglalkoztatási viszonyt, a túlmunkát is magában foglaló, megfelelő bérezést és javadalmazást, valamint az alkalmazandó nemzeti jogszabályok, kollektív szerződések, vagy mindkettő alapján meghatározott szociális védelmi és biztonsági rendszereket is beleértve;

160.  kiemeli a megfelelő oktatási és képzési tartalom és a megfelelő munkafeltételek biztosításának szükségességét a gyakornoki programokban és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekben annak érdekében, hogy ezeknek az oktatásból a munka világába való áttérésben játszott elengedhetetlen szerepe biztosítva legyen; hangsúlyozza, hogy a gyakornoki programok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések semmi esetre sem használhatók álláshelyek helyettesítésére, és a gyakornokok vagy tanulószerződéses tanulók nem kezelhetők olcsó vagy nem fizetett munkaerőként;

161.  javasolja, hogy az egyetemek és képzési központok biztosítsanak kezdeti és folyamatos képzést a szakképzésben részt vevő tanároknak az adott szakképzés szakterületein tevékenykedő szakemberek bevonásával;

A tanár mint a minőségi tanítás biztosítéka

162.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a tanárokat az innovációnak és a technológiának az oktatásba történő beépítésében a tanárok digitális készségeinek erősítése révén, valamint azáltal, hogy megfelelő forrásokat és támogatást nyújtanak számukra, pl. több ismeretfrissítő képzést nyújtva és online közösségek, nyitott oktatási források és képzések fejlesztése révén;

163.  támogatja az Oktatási Akadémia mint olyan kiegészítő létesítmény létrehozását, amely – rendelkezésre bocsátva az online eszmecserék, tapasztalatcserék és az egymástól való tanulás központját, valamint műhelymunkák, szemináriumok és konferenciák formáját öltő rendszeres találkozók olyan helyszíneként, amely elősegíti a tanárok közötti együttműködést, javítja az oktatás minőségét, és támogatja a tanárok szakmai fejlődését – a tanárok számára lehetővé teszi, hogy képezzék magukat és kicseréljék az európai szinten bevált gyakorlatokat; felszólatja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a fenti akadémia létrehozásával kapcsolatos projektre, amely többek között az Európai Iskolahálózat Akadémia know-how-ján alapul;

164.  emlékeztet a felsőoktatásban alkalmazott oktatók pedagógiai képzésének jelentőségére, valamint hogy az oktatók felvétele során fontos, hogy a pedagógiai kompetenciáknak legalább akkora jelentőséget tulajdonítsanak, mint a kutatási kompetenciáknak; kiemeli a kutatáson alapuló oktatás és a pedagógiai kutatás szerepét a tanulás és a tanítás tanulóközpontú megközelítése, az aktív tanulás ösztönzése, a készségfejlesztés javítása és a tanítási módszertan fejlesztése tekintetében;

165.  felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be ösztönzőket, amelyek meggyőzik és ösztönzik a fiatalokat és a képzett tanárokat arról, hogy belépjenek az oktatásba és ott dolgozzanak;

166.  hangsúlyozza, hogy szükség van a kisgyermeknevelő-gondozók szakmai státuszának elismerésére;

167.  felhív annak támogatására, hogy a tanárok többnyelvű órákat tudjanak tartani, mivel ez fontos tényező az oktatás nemzetköziesítésében;

168.  hangsúlyozza a tanárképzés részét képező interkulturális oktatás szerepét tekintettel a tanárok interkulturális képességeinek erősítésére az európai kultúra és a közös értékek, valamint az oktatás európai dimenziójának előmozdítása érdekében; megjegyzi, hogy az interkulturális kompetenciák nélkülözhetetlenek az egyre sokszínűbb társadalmakban való munkavégzéshez és az iskolák nemzetközivé tételének előmozdításához;

169.  elismeri, hogy szükséges a tanárok ismeretei és a tanulók technológiai potenciálja közötti szinergiák létrehozása a tanulási eredmények maximalizálása érdekében;

170.  támogatja a képzett mentorok által irányított gyakorlati pedagógusképzések beépítését a tanári tanulmányok minden fázisába;

171.  bátorítja a tanárokat és az iskolai vezetőket, hogy támogassák az innováció megvalósítását az iskolai környezetben, vállaljanak vezető szerepet benne és segítsék elő fejlődését;

172.  bátorítja a felsőoktatási intézményeket, hogy kezeljék prioritásként, támogassák és jutalmazzák a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók pedagógiai ismereteinek fejlesztését és korszerűsítését, beleértve a modern technológia által kínált oktatási lehetőségeket, amelyek a hallgatói teljesítmény és az oktatási hatékonyság növelését szolgálják;

173.  támogatja az új, innovatív és ambiciózus tanítási módszerek és oktatási szabványok kidolgozását a diákok és a felsőoktatási intézmények igényeinek, valamint a gyorsan változó világ kihívásainak való jobb megfelelés érdekében;

o
o   o

174.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 183., 2014.6.14., 22. o.
(2) HL C 183., 2014.6.14., 30. o.
(3) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(4) HL C 172., 2015.5.27., 17. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0360.
(6) HL C 417., 2015.12.15., 25. o.
(7) HL L 347., 2013.12.20., 50. o.
(8) HL C 346., 2016.9.21., 2. o.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0018.
(10) HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
(11) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(12) http://www.socialsummit17.se/wp-content/uploads/2017/11/Concluding-report-Gothenburg-summit.pdf
(13) https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/educ/122123.pdf
(14) HL C 104., 1984.4.16., 69. o.
(15) HL C 135., 2010.5.26., 12. o.
(16) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0303.
(17) http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Gender_statistics
(18) http://www.cedefop.europa.eu/hu/publications-and-resources/publications/3072, és https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1502en_0.pdf

Utolsó frissítés: 2019. január 8.Jogi nyilatkozat