Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2755(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0281/2018

Viták :

PV 14/06/2018 - 4.2
CRE 14/06/2018 - 4.2

Szavazatok :

PV 14/06/2018 - 7.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0260

Elfogadott szövegek
PDF 273kWORD 50k
2018. június 14., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A bahreini emberi jogi helyzet, különösen Nabíl Radzsab ügye
P8_TA(2018)0260RC-B8-0281/2018

Az Európai Parlament 2018. június 14-i állásfoglalása a bahreini emberi jogi helyzetről, különösen a Nabíl Radzsab ügyéről (2018/2755(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bahreinről, különösen Nabíl Radzsab, Abdulhadi el-Kavadzsa és Ibrahim Sarif ügyéről szóló 2014. február 6-i állásfoglalására(1), a Bahreinről, különösen a Nabíl Radzsab ügyéről szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(2), a „Bahrein: Mohamed Ramadan ügye” című, 2016. február 4-i állásfoglalására(3), a Bahreinről szóló 2016. július 7-i állásfoglalására(4), a kuvaiti és bahreini kivégzésekről szóló 2017. február 16-i állásfoglalására(5) és „A civil társadalom mozgásterének szűkülése a fejlődő országokban” című, 2017. október 3-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének 2015. június 17-i nyilatkozatára az al-Vifák főtitkára, Ali Szalmán elítéléséről Bahreinben, 2017. július 11-i nyilatkozatára Nabíl Radzsab egy bahreini bíróság általi elítéléséről és 2018. június 6-i nyilatkozatára a Nabíl Radzsab bahreini emberi jogi jogvédő elítéléséről,

–  tekintettel az Emberi Jogi Albizottság elnökének 2017. november 22-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU–Bahrein informális emberi jogi munkacsoport 2018. május 15-i ülésére,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein 2017. szeptember 11-i nyilatkozatára a bahreini helyzetről,

–  tekintettel az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának 2017. május 12-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2002 februárjában elfogadott bahreini alkotmányra és különösen annak 3. fejezetére, a bahreini büntető törvénykönyv 364. cikkére és az 1963-as bahreini állampolgársági törvényre,

–  tekintettel a Bahreini Független Vizsgálóbizottság (BICI) 2011. novemberi jelentésére,

–  tekintettel az emberi jogi jogvédőkről, a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről, a halálbüntetésről, a kínzásról, valamint az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966), a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre, a gyermek jogairól szóló egyezményre, valamint az Emberi Jogok Arab Chartájára, amelyek mindegyikének Bahrein is részes fele,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (1948) és különösen annak 15. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2018. június 5-én a bahreini Fellebbviteli Bíróság úgy határozott, hogy helybenhagyja Nabíl Radzsab emberi jogi jogvédő ötéves szabadságvesztésre ítélését „háború idején hamis híreszteléseket terjesztése” (a bahreini büntető törvénykönyv 133. cikke), „szomszédos ország megsértése” (215. cikk) és „hivatalos szerv megsértése” (216. cikk) miatt a bahreini Jaw börtönben állítólag elkövetett kínzásokról és a Szaúd-Arábia vezette koalíció jemeni légi csapásairól szóló tweetjeivel kapcsolatban; mivel e vádak olyan rendelkezéseken alapulnak, amelyek kriminalizálják a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, amelyet a Bahrein által 2006-ban ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikke véd; mivel Radzsab úr várhatóan végső fellebbezést fog benyújtani a bahreini Legfelső Bírósághoz;

B.  mivel Radzsab urat ebben a hónapban szabadon kellett volna engedni, miután letöltötte a 2015-ben és 2016-ban a bahreini sajtószabadság korlátozásáról szóló tévéinterjúi miatt kiszabott kétéves, megalázó és embertelen körülmények között töltött börtönbüntetését; mivel 2016. júniusi önkényes letartóztatását megelőzően utazási tilalom alatt állt és 2012 és 2014 között már letöltött egy kétéves börtönbüntetést, amiért gyakorolta szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jogát; mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja 2013-ban arra a következtetésre jutott, hogy önkényesen tartották fogva, amiért segített tüntetéseket vezetni és szervezni Bahreinben; mivel igazságtalan bírósági eljárásokat folytattak ellene;

C.  mivel ezen új ötéves szabadságvesztésen túl Nabíl Radzsab további börtönbüntetésekre is számíthat 14 másik olyan ügyben, amellyel a kormány állítólag vádolja, többek között „az állam jó hírnevét sértő hamis hírek, nyilatkozatok és szóbeszédek terjesztése” miatt; mivel továbbá a kormány 2017. szeptember 12-én megvádolta a közösségi médiában elkövetett „hamis hírek terjesztésével”, „rendszer elleni izgatással” és „jogsértésre való felbujtással”;

D.  mivel Radzsab úr megsínylette a rossz börtönkörülményeket, amelyek súlyos hatással voltak egészségére; mivel családja arról is beszámolt, hogy büntetésként naponta 23 órát cellájában kell töltsön, ami miatt egészségi állapota jelentősen romlik; mivel a börtönvezetés állítólag szándékosan beavatkozik Radzsab úr orvosi kezelésébe;

E.  mivel Nabíl Radzsab ügye szimbólummá vált az emberijog-védők számára és a véleménynyilvánítás szabadságának bahreini tiszteletben tartása kapcsán, és ügye ellentétben áll a bahreini kormány által vállalt kötelezettségekkel; mivel ő csak egyike a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának gyakorlása miatt önkényesen fogva tartott és üldözött számos személynek;

F.  mivel az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága 2017 májusában foglalkozott a szabadságuktól megfosztott, és különösen a terrorizmus vádjával letartóztatott személyek széles körben elterjedt, kínzásáról és bántalmazásáról szóló számos egybehangzó állításokkal, és mély aggodalmának adott hangot Nabíl Radzsab, Abdulhadi el-Kavadzsa Nádzsi Fatíl, Husszein Dzsavád, Abdulvahab Husszein és Abduldzsalil el-Szingace ügye miatt;

G.  mivel a hétéves moratórium 2017. februári felfüggesztését követően jelentősen nőtt a kivégzések és a halálos ítéletek száma, és folyamatosan kínzásokról és bántalmazásról érkeznek hírek; mivel Bahrein a 2017 áprilisában elfogadott alkotmánymódosítást követően a civilek tárgyalásait katonai bíróságokon folytatták; mivel a hatóságok letartóztatási és nyomozási jogköröket adtak a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek, amely tudottan kínzásokat és visszaéléseket folytat;

H.  mivel a bahreini helyzet kritikussá vált a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés szabadsága tekintetében; mivel az emberi jogok védelmezőivel és a békés ellenzéki aktivistákkal szembeni egyre keményebb fellépések magukban foglalják a békés munkájuk miatti börtönbüntetéseket, a száműzetést, az utazási tilalmat, az állampolgárságtól való megfosztást, valamint súlyos fenyegetéseket és megfélemlítést;

I.  mivel a bahreini képviselőház és a Sura Tanács jóváhagyták a politikai jogok gyakorlásáról szóló törvény módosítását, ami miatt lehetetlenné válik a független politikai részvétel a 2018-as választásokon;

J.  mivel a bahreini kormány 2016-ban felfüggesztette a legnagyobb bahreini ellenzéki politikai társaság, az al-Vifák működését, vagyonát befagyasztotta és Bahreinen belül blokkolta honlapját; mivel a csoport székhelyét lerohanták, majd azzal vádolták meg a csoportot, hogy „rendszeresen semmibe veszi a királyság alkotmányát és vitatja annak legitimitását”, „külföldi beavatkozásra szólít fel”, valamint „erőszakot gerjeszt és terrorista szervezeteket támogat”;

K.  mivel 2017. május 31-én egy bahreini bíróság elrendelte a Nemzeti Demokratikus Akció Társasága (Waad) nevű bahreini ellenzéki csoport feloszlatását; mivel 2017. október 26-án a bahreini Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta a Waad feloszlatását elrendelő bírósági határozatot;

L.  mivel 2018. május 15-én a bahreini Legfelsőbb Büntetőbíróság egy jelentések szerint kínzásokkal és eljárási hibákkal tarkított tisztességtelen tömeges tárgyalás során 115 személyt megfosztott állampolgárságától; mivel az állampolgárságtól való megfosztással való fenyegetést a politikai elnyomás eszközeként használják; mivel Bahreinben számos, elsősorban a síita lakossághoz tartozó személyt megfosztottak állampolgárságától, köztük gyerekeket is, ami közvetlenül sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 15. cikkét és a gyermekek jogaitól szóló egyezmény 7. cikkét;

M.  mivel a 2011. évi tiltakozások óta és a BICI-jelentés következtetései nyomán számos belső szervet hoztak létre a kormányzati visszaélések figyelemmel kísérésére, de ezek nem elég hatékonyak és függetlenek; mivel e testületek függetlenségének hiánya a beszámolók szerint a bahreini kormányon és a biztonsági erőkön belüli elszámoltathatóság hiányát eredményezi; mivel ez elősegítette a büntetlenség kultúrájának kialakulását, amely aláássa a demokratikus reformokra tett kísérleteket, és az ország további destabilizálását szolgálja;

N.  mivel az Unió egyik fő prioritásának tekinti a harmadik országok civil társadalmával és az emberi jogi jogvédőkkel folytatott szoros együttműködést az emberi jogok előmozdítása és az emberi jogi jogsértések kezelése során;

1.  kéri, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon mindazokat, akiket békés emberi jogi és politikai tevékenységeik miatt tartanak fogva; felszólít arra, hogy vessenek véget az erőszak, a zaklatás és a megfélemlítés minden formájának, többek között igazságügyi szinten is, és az emberijog-védők, politikai ellenfelek, tüntetők, és civil társadalmi szereplők és rokonaik állami hatóságok és biztonsági erők és szolgálatok általi cenzúrázásának, az országon belül és kívül egyaránt; elítéli az alapvető demokratikus jogok megsértését, különösképpen a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, a politikai pluralizmus, a békés ellenállás, valamint a jogállamiság folyamatos korlátozását Bahreinben;

2.  felszólít Radzsab úr azonnali és feltétlen szabadon bocsátására, az ellene felhozott további vádak ejtésére, és felszólítja a hatóságokat annak biztosítására, hogy szabadon bocsátásáig ne vessék alá kínzásnak vagy bántalmazásnak, rendszeresen találkozhasson családjával, az általa választott ügyvédekkel, illetve részesüljön megfelelő egészségügyi ellátásban; elítéli Nabíl Radzsab letartóztatását, amely többek között sérti a szólásszabadsághoz és a szabad mozgáshoz való jogát;

3.  felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy tartsák be az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeiket és kötelezettségvállalásaikat, és hogy hozzanak létre biztonságos és támogató környezetet az emberi jogok védelmezői és a hatóságokat bírálók számára, többek között a 2018. évi választásokkal összefüggésben is, amely során garantálják a szólásszabadságot, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés jogát; emlékezteti a bahreini kormányt, hogy politikai nézeteikre és hovatartozásukra vagy vallásukra tekintet nélkül minden polgár számára garantálnia kell a biztonságot;

4.  sajnálatát fejezi ki az ország rossz börtönkörülményei, valamint a bahreini biztonsági és büntetés-végrehajtási alkalmazottak által alkalmazott kínzás miatt; sürgeti a bahreini hatóságokat, hogy ne alkalmazzanak a fogvatartottakkal szemben kínzást, kegyetlen és megalázó bánásmódot, teljes körűen vizsgálják ki a foglyok alapvető jogainak állítólagos megsértését és kínzásukat, valamint állítsák az elkövetőket bíróság elé;

5.  emlékezteti a bahreini hatóságokat, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény 15. cikke tiltja a kínzással kicsikart vallomások bizonyítékként történő felhasználását minden bírósági eljárás során; felszólítja Bahreint, hogy haladéktalanul ratifikálja a kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét;

6.  határozottan elítéli az országban kiszabott halálos ítéletek magas számát, és hivatalos moratóriumot kér valamennyi kivégzésre; felszólít az összes halálbüntetés felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó tárgyalások megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

7.  felszólítja a hatóságokat, hogy módosítsák az alkotmányt annak érdekében, hogy véget vessenek a polgári személyek katonai törvényszék elé állításának;

8.  elítéli az állampolgárságtól való megfosztás tömeges alkalmazását, amelyet a megtorlás eszközeként vetnek be, és sürgeti a bahreini hatóságokat, hogy semmisítsék meg az erre vonatkozó döntést és tartsák be a nemzetközi kötelezettségeket és normákat;

9.  felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy haladéktalanul szüntessék meg az emberijog-védők utazási tilalmát, és ragaszkodik ahhoz, hogy a hatóságoknak minden körülmények között garantálniuk kell a bahreini emberjog-védők számára jogszerű tevékenységeik megfélemlítés, akadályozás vagy zaklatás nélküli végzését nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt;

10.  arra ösztönzi a bahreini kormányt, hogy reformok és befogadó megbékélés útján törekedjen a stabilitás megteremtésére egy olyan környezetben, amelyben szabadon kifejeződhetnek a törvényes és békés politikai sérelmek, különös tekintettel a képviselőtanács 2018. októberre tervezett közelgő megválasztására; e tekintetben elítéli az ellenzéki hangok és a bahreini civil társadalom elleni támadásokat, ideértve az al-Vifák ellenzéki társaság felfüggesztését, az ellenzéki Waad csoport feloszlatását és e feloszlatott csoportok tagjainak eltiltását a közelgő választásokon való részvételtől; úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések ellentétesek a demokratikus pluralizmus és a szabad és tisztességes választások elveivel, valamint a nemzetközi megállapodásokkal és Bahrein alkotmányával; felszólítja az összes felet, hogy folytassanak valós nemzeti párbeszédet egy békés és tartalmas nemzeti megbékélési folyamat újraindítása érdekében;

11.  felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Külügyi Szolgálatot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy szisztematikusan emeljék fel hangjukat az emberi jogok bahreini megsértésével kapcsolatban, valamint vegyék fontolóra a súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős személyek elleni célzott intézkedések bevezetését;

12.  sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának közelgő ülésein a 4. napirendi pont keretében tett uniós és tagállami nyilatkozatokban továbbra is tegyenek említést Bahreinről;

13.  felszólítja Bahrein kormányát, hogy működjön együtt az ENSZ különleges előadóival (különösen a kínzás, a gyülekezés szabadsága, a vallás vagy meggyőződés szabadsága, a bírók és az ügyvédek függetlensége, valamint az emberi jogi jogvédők kérdésében), és adjon állandó meghívást számukra; sürgeti a bahreini hatóságokat, hogy engedélyezzék a nemzetközi nem kormányzati szervezetek és újságírók számára a Bahreinbe való szabad bejutást, beleértve a fogva tartott emberi jogi aktivistákkal való kapcsolatfelvétel szándékával történő belépést is;

14.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy európai vállalatok megfigyelési technológiákat exportálnak Bahreinbe, és hangsúlyozza, hogy a kiviteli engedély harmadik országoknak való megadása előtt az EU exportellenőrzési hatóságainak figyelembe kell venniük az emberi jogi kritériumokat is; felszólítja az összes uniós tagállamot, hogy szigorúan tartsák be a fegyverkivitelről szóló uniós magatartási kódexet, és állítsák le minden olyan fegyver, megfigyelési és hírszerző berendezés és anyag szállítását, amelyeket Bahrein az emberi jogok ellen jelenleg folyó fellépéshez felhasználhat;

15.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Bahrein ismételten nem fogadta az Emberi Jogi Albizottság hivatalos küldöttségét; felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy tegyék lehetővé az európai parlamenti képviselők hivatalos küldöttségének látogatását az országban, azzal a céllal, hogy találkozzanak a hatóságokkal és a civil társadalom képviselőivel;

16.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az emberi jogoknak az Öböl-menti Együttműködési Tanács térségben való előmozdításáért az EU delegáció által adományozott Chaillot-díjat 2014-ben a Bahreini Országos Emberi Jogi Intézetnek ítélték oda, amely többször mentegette a bahreini kormány által elkövetett emberi jogi jogsértéseket, beleértve Nabíl Radzsab bebörtönzését is;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Bahreini Királyság kormányának és parlamentjének, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjainak; kéri ezen állásfoglalás arab nyelvre történő lefordítását.

(1) HL C 93., 2017.3.24., 154. o.
(2) HL C 265., 2017.8.11., 151. o.
(3) HL C 35., 2018.1.31., 42. o.
(4) HL C 101., 2018.3.16., 130. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0044.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0365.

Utolsó frissítés: 2019. január 8.Jogi nyilatkozat