Index 
Elfogadott szövegek
2018. március 1., Csütörtök - BrüsszelVégleges kiadás
Biztosítási értékesítés: a tagállami átültető intézkedések alkalmazásának kezdőnapja ***I
 EU‒USA kétoldalú megállapodás a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről ***
 A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Annemie Turtelboom
 Az Egységes Szanálási Testület egy tagjának kinevezése
 A pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának (TAX3) létrehozása
 A szeszes italok meghatározása, kiszerelése és címkézése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
 Az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere *
 Géntechnológiával módosított kukorica 59122 (DAS-59122-7)
 MON 87427 × MON 89034 × NK603 génmódosított kukorica
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: Spanyolország EGF/2017/006 ES/Galicia apparel referenciaszámú kérelme
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: Svédország EGF/2017/007 SE/Ericsson referenciaszámú kérelme
 A Bizottság határozata a lengyelországi helyzettel kapcsolatban az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról
 Az alapvető jogok európai uniós helyzete 2016-ban
 Az EU méhészeti ágazata előtt álló kilátások és kihívások
 Bankunió – 2017. évi éves jelentés
 A dzsihádisták bevételi forrásainak megnyirbálása – a terrorizmus finanszírozásának célbavétele
 Az Európai Unió prioritásai az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 62. ülésszakára vonatkozóan

Biztosítási értékesítés: a tagállami átültető intézkedések alkalmazásának kezdőnapja ***I
PDF 245kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2016/97 irányelvnek a tagállami átültető intézkedések alkalmazásának kezdőnapja tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0792 – C8-0449/2017 – 2017/0350(COD))
P8_TA(2018)0044A8-0024/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0792),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0449/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0024/2018),

A.  mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolc hetes határidő lejárta előtt kerüljön sor;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. március 1-jén került elfogadásra az (EU) 2016/97 irányelvnek a tagállami átültető rendelkezések alkalmazásának kezdőnapja tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2018/411 irányelvvel.).


EU‒USA kétoldalú megállapodás a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről ***
PDF 242kWORD 43k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (08054/2017 – C8-0338/2017 – 2017/0075(NLE))
P8_TA(2018)0045A8-0008/2018

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (08054/2017),

–  tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről szóló kétoldalú megállapodásra (08065/2017),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0338/2017),

–  tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság ajánlására (A8-0008/2018),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Amerikai Egyesült Államok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.


A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Annemie Turtelboom
PDF 236kWORD 41k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei határozata Annemie Turtelboom a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0008/2018 – 2018/0801(NLE))
P8_TA(2018)0046A8-0027/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0008/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0027/2018),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2018. február 20-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Annemie Turtelboom számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző intézményeinek.


Az Egységes Szanálási Testület egy tagjának kinevezése
PDF 245kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei határozata az Egységes Szanálási Testület egy tagjának kinevezéséről szóló bizottsági javaslatról (N8-0052/2018 – C8-0036/2018 – 2018/0901(NLE))
P8_TA(2018)0047A8-0030/2018

(Jóváhagyás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Boštjan Jazbec az Egységes Szanálási Testület tagjává történő kinevezéséről szóló 2018. február 14-i bizottsági javaslatra (N8-0052/2018),

–  tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(1) 56. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122a. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0030/2018),

A.  mivel a 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (4) bekezdése értelmében a rendelet 43. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett Egységes Szanálási Testület tagjait érdemeik, képességeik, a banki szakértelem, a pénzügyi kérdések ismerete, a pénzügyi felügyelet és szabályozás, valamint a bankok szanálása szempontjából releváns tapasztalataik alapján kell kinevezni;

B.  mivel a 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (4) bekezdése értelmében a kinevezés során tiszteletben kell tartani a nemek arányának egyensúlyára, a szakmai tapasztalatokra és végzettségre vonatkozó elveket;

C.  mivel a 806/2014/EU rendelet 56. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2017. december 20-án elfogadta a rendelet 43. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, az Egységes Szanálási Testület tagjának jelölt személyek szűkített listáját;

D.  mivel a 806/2014/EU rendelet 56. cikke (6) bekezdésének megfelelően a szűkített listát megküldték a Parlamentnek;

E.  mivel 2018. február 14-én a Bizottság javaslatot fogadott el Boštjan Jazbec az Egységes Szanálási Testület tagjának történő kinevezéséről, és azt megküldte a Parlamentnek;

F.  mivel a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága ezután értékelte az Egységes Szanálási Testület tagjának javasolt jelölt képességeit, különös tekintettel a 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményekre;

G.  mivel a bizottság 2018. február 21-én meghallgatás keretében találkozott Boštjan Jazbec úrral, aki először nyitóbeszédet mondott, majd válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire;

1.  jóváhagyja Boštjan Jazbec az Egységes Szanálási Testület tagjává történő, ötéves időtartamra szóló kinevezéséről szóló bizottsági javaslatot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak valamint a tagállamok kormányainak.

(1) HL L 225., 2014.7.30., 1. o.


A pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának (TAX3) létrehozása
PDF 268kWORD 46k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei határozata a pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának (TAX3) létrehozásáról, feladatairól, összetételéről és megbízatásának idejéről (2018/2574(RSO))
P8_TA(2018)0048B8-0125/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság (a továbbiakban: TAXE 1 különbizottság) felállításáról, annak hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról szóló, 2015. február 12-i határozatára(1),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(2),

—  tekintettel a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság (a továbbiakban: TAXE 2 különbizottság) felállításáról, annak hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról szóló, 2015. december 2-i határozatára(3),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(4),

—  tekintettel a pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság (a továbbiakban: PANA vizsgálóbizottság) felállítására, feladataira, összetételére és mandátumának időtartamára vonatkozó, 2016. június 8-i határozatára(5),

—  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó vizsgálatot követő, 2017. december 13-i ajánlására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 197. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy létrehozza a pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságát, melynek feladatai az alábbiak lesznek:

   a) a TAXE 1 és a TAXE 2 különbizottságok által végzett munka továbbvitele és kiegészítése, kiemelt hangsúlyt fektetve a fent említett, 2015. november 25-i és 2016. július 6-i állásfoglalásaiban szereplő ajánlásoknak a tagállamok, a Bizottság és/vagy a Tanács általi hatékony végrehajtására, illetve hatására;
   b) a PANA vizsgálóbizottság által végzett munka továbbvitele és kiegészítése, kiemelt hangsúlyt fektetve a fent említett, 2017. december 13-i ajánlásának a tagállamok, a Bizottság és/vagy a Tanács általi hatékony végrehajtására, illetve hatására;
   c) a tagállamok által az egységes piac megfelelő működésére ártalmas, adókikerülést és/vagy adókijátszást lehetővé tévő adózási gyakorlatok megszüntetésében tett előrelépés nyomon követése, a fent említett, 2015. november 25-i és 2016. július 6-i állásfoglalásaiban és 2017. december 13-i ajánlásában foglaltak szerint;
   d) a Paradise-iratok keretében annak vizsgálata, hogyan kerülték meg az uniós héaszabályokat, illetve általánosabb módon a héacsalás hatásának és az igazgatási együttműködésre vonatkozó uniós szabályoknak az értékelése; továbbá az információk és koordinációs politikák Eurofisc és a tagállamok közötti cseréjének elemzése;
   e) a digitális gazdaság adóztatásáról folyó vitához való hozzájárulás;
   f) az adókedvezményeket (például állampolgársági programokat) biztosító nemzeti rendszerek értékelése;
   g) a Bizottság és a tagállamok által a nemzetközi intézmények – többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a G20-csoport, az ENSZ és a FATF – keretében jelenleg végzett munka, illetve az ahhoz való hozzájárulás szoros nyomon követése, teljes mértékben tiszteletben tartva a Gazdasági és Monetáris Bizottság adóügyekkel kapcsolatos hatáskörét;
   h) a munkája szempontjából releváns dokumentumokhoz való hozzáférés, a szükséges kapcsolatok kialakítása és meghallgatások tartása nemzetközi, európai (beleértve a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoportot) és nemzeti intézményekkel és fórumokkal, a tagállamok és a harmadik országok nemzeti parlamentjeivel és kormányaival, valamint a tudományos közösség, az üzleti élet és a civil társadalom, köztük a szociális partnerek képviselőivel, az állandó bizottságokkal szoros együttműködésben; ennek során a parlamenti erőforrások hatékony felhasználásának szem előtt tartása;
   i) az adókikerülési gyakorlatok harmadik országokat érintő vonatkozásainak elemzése és értékelése, beleértve a fejlődő országokra gyakorolt hatást; a harmadik országokkal e tekintetben folytatott információcsere javulásának és fennálló hiányosságainak figyelemmel kísérése, kiemelt hangsúlyt fektetve az Egyesült Királyság koronafüggőségeire és tengerentúli területeire;
   j) a felhatalmazáson alapuló jogi aktusként elfogadott pénzmosás elleni irányelv keretében a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékébe való felvétellel kapcsolatos bizottsági értékelési és átvilágítási folyamat értékelése;
   k) az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékével (az adóparadicsomok uniós feketelistájával) kapcsolatos módszertannak, országátvilágításnak, illetve a jegyzék hatásának, az országok jegyzékből való törlésének és a jegyzékben szereplő országokkal szemben elfogadott szankcióknak az értékelése;
   l) a tagállamok által kötött kétoldalú adóegyezmények következményeinek vizsgálata;
   m) az általa e témában szükségesnek vélt bármilyen ajánlás megfogalmazása;

2.  úgy határoz, hogy a különbizottságnak munkája során figyelembe kell vennie a Paradise-iratok kapcsán 2017. november 5-én napvilágra került újabb információkat és a megbízatásának időtartama során felmerülő, a hatáskörébe tartozó bármilyen releváns fejleményt;

3.  úgy határoz, hogy a különbizottság 45 tagú lesz;

4.  úgy határoz, hogy a különbizottság megbízatásának időtartama e határozat elfogadásának időpontjától számítva 12 hónap.

(1) HL C 310., 2016.8.25., 42. o.
(2) HL C 366., 2017.10.27., 51. o.
(3) HL C 399., 2017.11.24., 201. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0310.
(5) HL L 166., 2016.6.24., 10. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0491.


A szeszes italok meghatározása, kiszerelése és címkézése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
PDF 821kWORD 93k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jén elfogadott módosításai a szeszes italok meghatározásáról, kiszereléséről és címkézéséről, a szeszes italok elnevezésének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetéséről, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0750 – C8-0496/2016 – 2016/0392(COD))(1)
P8_TA(2018)0049A8-0021/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A szeszes italokra alkalmazandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk az uniós szeszes italok Unión belüli és világpiaci hírnevét azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná. A szeszes italok gyártása szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági ágazathoz. Az említett kapcsolat, amellett, hogy az uniós mezőgazdaság egyik fontos áruelhelyezési területét képezi, meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot a mezőgazdasági ágazattal.
(3)  A szeszes italokra alkalmazandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a tájékoztatási aszimmetria felszámolásához, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk az uniós szeszes italok Unión belüli és világpiaci hírnevét azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná. A szeszes italok gyártását a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1b és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet1c szabályozza, és szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági ágazathoz. Az említett kapcsolat, amellett, hogy az uniós mezőgazdaság egyik fontos áruelhelyezési területét képezi, meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége, biztonságossága és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari ágazattal.
____________________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).
1c Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)   A szeszes italokra alkalmazandó szabályok az agrár-élelmiszeripar számára meghatározott általános szabályokhoz képest külön kategóriába tartoznak. A különlegesség ebben az esetben ahhoz kapcsolódik, hogy a hagyományos termelési módszereket továbbra is fenntartják, hogy a szeszes italok szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági ágazathoz, jó minőségű összetevőket használnak és a fogyasztók biztonsága iránt olyan kötelezettséget vállaltak, amelyet a szeszipar – ígérete szerint – soha nem fog megszegni.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A szeszes italokra vonatkozó jogszabályok egységesebb megközelítésének biztosítása érdekében e rendeletnek egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok kereskedelmi megnevezésének az élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetésére vonatkozóan is.
(4)  A szeszes italokra vonatkozó jogszabályok egységesebb megközelítésének biztosítása érdekében e rendeletnek – az uniós hivatalos nyelvek és ábécék sokszínűségének sérelme nélkül – egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok kereskedelmi megnevezésének az élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetésére vonatkozóan is.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy az élelmiszer-vállalkozók kötelesek jelezni vagy jelezni kívánják a szeszes italok eredetét annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Az eredetre vonatkozó ilyen jelöléseknek harmonizált kritériumoknak kell megfelelniük. Ezért konkrét rendelkezéseket kell hozni a szeszes italok kiszerelése és címkézése tekintetében a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölésére vonatkozóan.
(15)  Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy az élelmiszer-vállalkozók kötelesek jelezni vagy jelezni kívánják a szeszes italok eredetét annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Ezért konkrét rendelkezéseket kell hozni a szeszes italok kiszerelése és címkézése tekintetében a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölésére vonatkozóan.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (a továbbiakban: GATT-egyezmény), amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal12 kerültek jóváhagyásra.
(17)  A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (a továbbiakban: GATT-egyezmény), amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal12 kerültek jóváhagyásra. Annak érdekében, hogy megerősítsük a földrajzi árujelzők oltalmát és hogy eredményesebb küzdelmet folytathassunk a hamisítás ellen, az oltalmat ki kell terjeszteni az Unió vámterületén áthaladó árukra is.
__________________
__________________
12 A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).
12 A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet13 nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. Amennyiben egy szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható, a Bizottságnak be kell jegyeznie azon földrajzi árujelzőket, amelyek segítségével azonosítható, hogy az adott szeszes ital egy ország területéről, vagy az adott terület valamely régiójából vagy helységéből származik.
(18)  Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet13 nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. Amennyiben egy szeszes ital minősége, hírneve, feldolgozásának és előállításának hagyományos módszerei, vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható, a Bizottságnak be kell jegyeznie azon földrajzi árujelzőket, amelyek segítségével azonosítható, hogy az adott szeszes ital egy ország területéről, vagy az adott terület valamely régiójából vagy helységéből származik.
_________________
_________________
13 Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
13 Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)  Helyénvaló, hogy azon földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok esetében, amelyeket nem oltalom alatt álló és e rendelet szerint bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott borokból állítanak elő, a termelési potenciál vonatkozásában ugyanazok az irányítási eszközök legyenek alkalmazhatók, mint amelyek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a alapján rendelkezésre állnak.
_______________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A már létező, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell határozni az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó, ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, átfogóbb és bevált eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők elektronikus nyilvántartását.
(19)  A már létező, bejegyzett uniós földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell határozni az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó, ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, hasonló eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők átlátható, összehasonlítható és könnyen hozzáférhető elektronikus nyilvántartását, amelynek ugyanolyan jogi érvénnyel kell rendelkeznie, mint a 110/2008/EK rendelet III. mellékletének. A 110/2008/EK rendelet értelmében lajstromozott földrajzi árujelzőket a Bizottságnak automatikusan be kell jegyeznie a nyilvántartásba. A Bizottságnak a 110/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban e rendelet hatálybalépését megelőzően be kell fejeznie a rendelet III. melléklete szerinti földrajzi árujelzők ellenőrzését.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért, a Bizottság számára pedig lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy közöljék egymással a releváns információkat.
(20)  A szeszesital-ágazat hírnevének és értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a magas színvonal fenntartása. A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk annak biztosításáért, hogy az előírt normákat e rendeletnek megfelelően betartják. A Bizottság számára azonban a valóban egységes végrehajtás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy közöljék egymással a releváns információkat.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A minőségpolitika alkalmazása során, valamint a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadjanak.
(21)  A minőségpolitika alkalmazása során, valamint a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok gyártására, meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadjanak.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és kivételes esetekben az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmának biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosításokra és eltérésekre vonatkozóan: az e rendelet I. fejezetében említett szeszesital-kategóriákra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények, valamint a bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok, az e rendelet II. fejezetében említett címkézés és kiszerelés, az e rendelet III. fejezetében említett földrajzi árujelzők, valamint az e rendelet IV. fejezetében említett ellenőrzés és információcsere.
(22)  Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és kivételes esetekben az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmának maradéktalan biztosítása céljából, továbbá a tradicionális gyakorlatok fontosságának figyelembevételével a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosításokra és eltérésekre vonatkozóan: az e rendelet I. fejezetében említett szeszesital-kategóriákra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények, valamint a bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok, az e rendelet II. fejezetében említett címkézés és kiszerelés, az e rendelet III. fejezetében említett földrajzi árujelzők, valamint az e rendelet IV. fejezetében említett ellenőrzés és információcsere.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Annak érdekében, hogy lehetőség legyen gyorsan reagálni a gazdasági és technológiai fejleményekre a fogyasztók védelme, valamint a gyártók gazdasági érdekeinek védelme céljából az e rendelet hatálya alá tartozó olyan szeszes italok tekintetében, amelyek nem tartoznak a megállapított kategóriákba, és amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre technikai előírások, valamint a szóban forgó szeszes italokra vonatkozó gyártási és minőségi követelmények egységesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos feltételek mellett a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet II. mellékletének I., illetve II. részében foglalt szeszesital-kategóriák újakkal való kiegészítésére, valamint a kapcsolódó technikai előírások felvételére vonatkozóan.
törölve
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – i pont – bevezető rész
i.  vagy közvetlenül az alábbi módszerek bármelyikének felhasználásával:
i.  vagy közvetlenül az alábbi módszerek egyikének vagy kombinálásának felhasználásával:
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – i pont – 2 franciabekezdés
–  növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, az e rendelet szerinti szeszes italokban vagy ezek valamilyen keverékében történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,
–  növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, az e rendelet szerinti szeszes italokban vagy ezek valamilyen kombinációjában történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – i pont – 3 franciabekezdés – bevezető rész
–  az alábbiak bármelyikének mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:
–  az alábbiak közül egy vagy több összetevő mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – ii pont – bevezető rész
ii.  az alábbiak bármelyikének szeszes italhoz történő hozzáadásával:
ii.  az alábbiak egyikének vagy kombinálásának szeszes italhoz történő hozzáadásával:
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – i pont – 4 a franciabekezdés (új)
–  italok;
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – bevezető rész
3.  „keverék”: a II. melléklet I. részében felsorolt vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italnak az alábbiak bármelyikével történő összekeverésével készült termék:
3.  „keverék”: a II. melléklet I. részében felsorolt vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italnak az alábbiak egyikével vagy közülük többel történő összekeverésével készült termék:
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b a pont (új)
ba)  mezőgazdasági eredetű etil-alkohol;
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – bevezető rész
4.  „összetett kifejezés”: a II. melléklet I. részében felsorolt valamely szeszes ital kereskedelmi megnevezésében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital megnevezésében használt földrajzi árujelző kifejezéseinek és az alábbiak valamelyikének a kombinációja:
4.  „összetett kifejezés”: a II. melléklet I. részében felsorolt valamely szeszes ital kereskedelmi megnevezésében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital megnevezésében használt földrajzi árujelző kifejezéseinek és az alábbiak egyikének vagy közülük többnek a kombinációja:
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
6.  „földrajzi árujelző”: olyan megjelölés, amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;
6.  „földrajzi árujelző”: olyan megnevezés, amelyet e rendelettel összhangban nyilvántartásba vettek és amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
7.  „termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie;
7.  „termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie, és amely megfelel a 110/2008/EK rendeletben szereplő „műszaki dokumentációnak”;
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)
11a.  „csoportosulás”: a szeszes italok gyártóinak, feldolgozóinak vagy importőreinek összefogása, akik ágazatspecifikus módon szervezik meg magukat, és nem elhanyagolható forgalmat bonyolítanak le;
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 11 b pont (új)
11b.  „mezőgazdasági eredetű”: az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az alkoholtartalmú italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt alkoholnak mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak kell lennie.
(1)  A szeszes italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, a szeszes italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt alkoholnak mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak kell lennie.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az alkoholtartalmú italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt desztillátumok kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.
(2)  A szeszes italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, a szeszes italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt desztillátumok kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy desztillátumok forgalomba hozatala esetén az alapul használt anyagokat az elektronikus kísérődokumentumokban fel kell tüntetni.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  kizárólag az I. melléklet 3. pontjának megfelelően, a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők.
e)  csak a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők. Az édesítő termékek invertcukorban kifejezett maximális tartalma nem haladhatja meg a II. mellékletben az egyes kategóriák tekintetében meghatározott küszöbértékeket.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az I. melléklet 3. pontjának megfelelően, valamint a tagállamok vonatkozó jogszabályainak figyelembevétele mellett édesíthetők.
e)  édesíthetők.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az I. melléklet 3. pontjának megfelelően édesíthetők.
e)  édesíthetők.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk
5. cikk
5. cikk
Átruházott hatáskörök
Átruházott hatáskörök
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:
a)   az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások módosítása;
a)  az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások módosítása.
b)  a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelmények, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok módosítása.
Az első albekezdés a) és b) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásából vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.
Az első albekezdés a) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a tagállamokon belüli tradicionális gyakorlat fontosságának figyelembevétele mellett a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásából vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet új szeszesital-kategóriákkal való kiegészítésére.
A következő feltételek teljesülése esetén kerülhet sor új kategória felvételére:
a)  a fogyasztók és a gyártók érdekeinek védelme gazdaságilag és technikailag szükségessé teszi, hogy valamely szeszes ital forgalmazása egy konkrét név alatt és egységes technikai előírásoknak megfelelően történjen;
b)  egy szeszes ital legalább egy tagállamban jelentős piaci részesedéssel rendelkezik;
c)  az új kategória számára kiválasztott névnek vagy széles körben elterjedtnek kell lennie, vagy ha ez nem lehetséges, leíró jellegű nevet kell választani, nevezetesen olyat, amely utal az adott szeszes ital előállítása során felhasznált nyersanyagra;
d)  az új kategória technikai előírásai az uniós piacon már alkalmazott minőségi és gyártási paraméterek értékelése alapján kerülnek megállapításra. A technikai előírások megállapítása során tiszteletben kell tartani az alkalmazandó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, valamint figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi előírásokat. A technikai előírásoknak biztosítaniuk kell az uniós gyártók közötti tisztességes versenyt, valamint az uniós szeszes italok jó hírnevét.
(3)  A Bizottság emellett arra is felhatalmazást kap, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások követelményeitől, a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelményektől, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések tekintetében.
(3)  A Bizottság emellett arra is felhatalmazást kap, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások követelményeitől, a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelményektől, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések tekintetében.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Azon nyersanyagok vagy növények nevét, amelyek bizonyos szeszesital-termékkategóriák megjelölésére vannak fenntartva, minden élelmiszer (beleértve a szeszes italokat is) megnevezésénél és kiszerelésénél szabad használni, amennyiben (különösen a szeszes italok esetében) gondoskodnak arról, hogy a felhasználót ne tévesszék meg.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben egy szeszes ital a II. melléklet I. részének 15–47. pontjában foglalt szeszesital-kategóriák közül egynél több követelményeinek is megfelel, az adott kategóriák tekintetében felsorolt egy vagy több releváns kereskedelmi megnevezés alatt is értékesíthető.
(3)  Amennyiben egy szeszes ital a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriák közül egynél több követelményeinek is megfelel, az adott kategóriák tekintetében felsorolt egy vagy több kereskedelmi megnevezés alatt is forgalmazható.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész
Amennyiben az első albekezdés a) pontjának megfelelően sor kerül egy kereskedelmi megnevezés kiegészítésére vagy helyettesítésére, a szóban forgó pontban említett földrajzi árujelző csak az alábbiakkal egészíthető ki:
Amennyiben az első albekezdés a) pontjának megfelelően sor kerül egy hivatalos megnevezés kiegészítésére vagy helyettesítésére, a szóban forgó pontban említett földrajzi árujelző csak az alábbiakkal egészíthető ki:
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a 2008. február 20-án a 34. cikk (1) bekezdése értelmében létező földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel; vagy
a)  a 2008. február 20-án a 34. cikk (1) bekezdése értelmében létező földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel, ideértve a tagállamokban hagyományosan annak jelzésére használt kifejezéseket, hogy a termék a nemzeti jog szerinti minőségi jelzéseknek megfelelően oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezik; vagy
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  a vonatkozó termékleírásban megjelölt kifejezésekkel.
b)  bármely, a vonatkozó termékleírás által megengedett kifejezéssel;
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az élelmiszer gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben vagy az utalás(ok)ban említett szeszes italokból származik, kivéve az adott élelmiszer gyártásához felhasznált aromákban esetleg jelen levő etil-alkoholt; és
a)  az élelmiszer gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben vagy az utalás(ok)ban említett szeszes italokból származik, kivéve az adott élelmiszer gyártásához felhasznált aromákat esetleg tartalmazó, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt; és
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 5 bekezdés
(5)  Valamely szeszesital-kategóriára vagy földrajzi árujelzőre történő utalás egy élelmiszer kiszerelésén nem jeleníthető meg a kereskedelmi megnevezéssel egy sorban. A 10. cikk (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, az alkoholtartalmú italok kiszerelésén az utalást kisebb méretű betűkkel kell feltüntetni, mint a kereskedelmi megnevezést és az összetett kifejezést.
(5)  Az 1169/2011/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, valamely szeszesital-kategóriára vagy földrajzi árujelzőre történő utalás egy élelmiszer kiszerelésén nem jeleníthető meg a kereskedelmi megnevezéssel egy sorban. Az e rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, az alkoholtartalmú italok kiszerelésén az utalást kisebb méretű betűkkel kell feltüntetni, mint a kereskedelmi megnevezést és az összetett kifejezést.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
Címkézés alkohol hozzáadása esetén
Ha a II. melléklet 1–14. kategóriájában felsorolt valamely szeszes italhoz az I. melléklet 4. pontjában foglaltaknak megfelelően hígított vagy nem hígított alkoholt adtak hozzá, az említett szeszes ital a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli. Ez a szeszes ital semmilyen formában nem viselheti az 1–14. kategóriában foglalt neveket.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A keverék a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli.
A keverék a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli, amelyet jól látható helyen, egyértelműen fel kell tüntetni a címkén.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 3 bekezdés
(3)  A szeszes ital kiszerelésén vagy címkéjén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a szeszes italt valamely tagállam adóhatóságainak felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát biztosító felügyelet alatt érlelték.
(3)  A szeszes ital kiszerelésén vagy címkéjén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a szeszes ital teljes érlelési folyamata valamely tagállam adóhatóságainak felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát biztosító felügyelete alatt történt. A Bizottság nyilvános jegyzéket állít össze a tagállamok által kijelölt azon testületekről, amelyek az érlelési folyamatokat felügyelik.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Amennyiben a szeszes ital kiszerelésén vagy címkéjén az érlelési idő vagy az ital kora fel van tüntetve, ennek szerepelnie kell az elektronikus kísérőokmányban is.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  Az e cikk (3) bekezdésétől eltérve a dinamikus érlelési eljárás vagy „criaderas y solera” eljárás használatával érlelt brandy esetében a IIa. mellékletben leírtak szerint kiszámított átlagos kort csak abban az esetben lehet a kiszerelésen és a címkézésen feltüntetni, ha a brandy érlelése egy, az illetékes hatóság által jóváhagyott ellenőrző rendszer felügyelete alatt történt. A címkén a brandy átlagos korát évben kell megadni, és utalni kell a „criaderas y solera” eljárásra.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben feltüntetik egy szeszes ital származását, ennek során a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet16 60. cikkének megfelelően kell eljárni.
(1)  Amennyiben feltüntetik egy szeszes ital származását, annak azt a helyet vagy régiót kell megjelölnie, ahol a késztermék előállításának azon szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte jellemző minőségét és lényeges tulajdonságait.
__________________
16 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 a bekezdés (új)
Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az Unióban gyártott és kivitelre szánt szeszes italok esetén a földrajzi árujelzők és a II. mellékletben dőlt betűvel szedett kifejezések mellett szerepeltetni lehet azok fordítását is, amennyiben az importáló országban ez jogi követelmény.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk
14. cikk
14. cikk
Uniós szimbólum használata az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők esetében
Uniós szimbólum használata földrajzi árujelzők esetében
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző uniós szimbóluma használható a szeszes italok címkéjén és kiszerelésén.
Az 1151/2012/EU rendelet 12. cikkének (7) bekezdése értelmében elfogadott, oltalom alatt álló földrajzi árujelzők uniós szimbóluma földrajzi árujelzővel használható a szeszes italok kiszerelésén és címkéjén.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk
16. cikk
16. cikk
Átruházott hatáskörök
Átruházott hatáskörök
(1)  Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, valamint a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
(1)  Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, valamint a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, továbbá ezzel egyidejűleg a fogyasztók védelmének és a hagyományos gyakorlatok figyelembevételének biztosítása, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítésére a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)  az összetett kifejezések és az utalások szeszes italok címkéjén való feltüntetésére vonatkozó szabályok módosítása;
a)  az összetett kifejezések és az utalások szeszes italok címkéjén való feltüntetésére vonatkozó szabályok módosítása;
b)  a keverékek kiszerelésére és címkézésére vonatkozó szabályok módosítása; és
b)  a keverékek kiszerelésére és címkézésére vonatkozó szabályok módosítása; és
c)  a szeszes italok elemzésére vonatkozó uniós referencia-módszerek naprakésszé tétele és kiegészítése.
c)  a szeszes italok elemzésére vonatkozó uniós referencia-módszerek naprakésszé tétele és kiegészítése.
(2)  Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a tagállamokban létező hagyományos érlelési eljárások, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 11. cikk (3) bekezdésétől való eltérések tekintetében, amely az érlelési időnek vagy az ital korának a szeszes italok kiszerelésén vagy címkéjén történő feltüntetésére vonatkozik.
(2)  Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a tagállamokban létező hagyományos érlelési eljárások, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 11. cikk (3) bekezdésétől való eltérések tekintetében, amely az érlelési időnek vagy az ital korának a szeszes italok kiszerelésén vagy címkéjén történő feltüntetésére vonatkozik.
(3)  Kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e fejezetben foglalt, a kiszerelésre és a címkézésre vonatkozó rendelkezésektől való eltérések tekintetében.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  Oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt bármely olyan gazdasági szereplő használhat, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készített szeszes italt forgalmaz.
(1)  Földrajzi árujelzőt bármely olyan gazdasági szereplő használhat, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készített szeszes italt forgalmaz.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, valamint az ilyen oltalom alatt álló elnevezésekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő szeszes italok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
(2)  A földrajzi árujelzők, valamint az ilyen oltalom alatt álló elnevezésekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő szeszes italok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés – a pont – i pont
i.  olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az adott termék leírásának; vagy
i.  olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az adott termék leírásának, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben e termékeket összetevőként használják fel; vagy
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;
b)  bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „típus”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben e termékeket összetevőként használják fel;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó dokumentumokon, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;
c)  bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét, összetevőit vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a termék kiszerelésén vagy címkézésén, amely a termék származására vonatkozóan hamis benyomást kelthet;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző nem válhat a 32. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezéssé az Unióban.
(3)  A földrajzi árujelző nem válhat a 32. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezéssé az Unióban.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A (2) bekezdésben említett, földrajzi árujelzőkre vonatkozó oltalmat ki kell terjeszteni az Unió vámterületére belépő, de az Unión belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése vagy megszüntetése érdekében.
(4)  A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket a földrajzi árujelzők (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése vagy megszüntetése érdekében.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A tagállamok olyan területekre is alkalmazhatják a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61–72. cikkében meghatározott rendelkezéseket, amelyeken a földrajzi árujelzőkkel ellátott szeszes italok készítésére alkalmas borok készülnek. E rendelkezések alkalmazásában ezeket a területeket olyan területekként lehet kezelni, ahol oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott borokat lehet termelni.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a szeszes ital előállítási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie, és ezt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja;
e)  a szeszes ital gyártási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező vagy a kérelmező csoportosulás (a továbbiakban együttesen: „kérelmező”) – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie, és ezt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  a szeszes ital valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője és a d) pontban említett földrajzi terület közötti kapcsolatot alátámasztó részletek;
f)  a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással való kapcsolatot alátámasztó részletek;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a kérelmező csoportosulás neve és címe, valamint a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;
a)  a kérelmező neve és címe, valamint a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – i pont
i.  a termékleírás főbb pontjai: a szeszes ital elnevezése, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;
i.  a termékleírás főbb pontjai: a szeszes ital elnevezése, kategóriája, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a kérelmező csoportosulás neve és címe;
a)  a kérelmező neve és címe;
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező csoportosulás által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;
c)  a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A közös kérelmet vagy egy érintett tagállamnak, vagy egy érintett harmadik országban működő csoportosulásnak kell benyújtania a Bizottsághoz, akár közvetlenül, akár a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül. A kérelemnek valamennyi érintett tagállam részéről tartalmaznia kell a 20. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatot. Valamennyi érintett tagállamnak és harmadik országnak teljesítenie kell a 20. cikkben meghatározott követelményeket.
A közös kérelmet vagy egy érintett tagállamnak, vagy egy érintett harmadik országbeli kérelmezőnek kell benyújtania a Bizottsághoz, akár közvetlenül, akár a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül. A kérelemnek valamennyi érintett tagállam részéről tartalmaznia kell a 20. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatot. Valamennyi érintett tagállamnak és harmadik országnak teljesítenie kell a 20. cikkben meghatározott követelményeket.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 5 bekezdés
(5)  Ha a kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.
(5)  Ha a kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk
22. cikk
törölve
Átmeneti nemzeti oltalom
(1)  A kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok e rendelet alapján – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára.
(2)  Ez a nemzeti oltalom az e rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg.
(3)  Amennyiben az elnevezést e fejezet alapján nem jegyzik be, a nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.
(4)  A tagállamok által az (1) bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 21. cikk értelmében hozzá beérkezett kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az e fejezetben foglalt feltételeknek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.
(1)  A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 21. cikk értelmében hozzá beérkezett kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az e fejezetben foglalt feltételeknek. A vizsgálat során ellenőrzik, hogy a kérelem nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibákat, és általános szabályként időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság haladéktalanul írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.
A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját.
A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ha a Bizottság az 23. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesültek, végrehajtási jogi aktust fogad el a kérelem elutasítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1)  Ha a Bizottság az 23. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesültek, a 43. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a kérelem elutasítása céljából.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha a Bizottsághoz az 24. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el az elnevezés bejegyzése céljából.
(2)  Ha a Bizottsághoz az 24. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, a 43. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az elnevezés bejegyzése céljából.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus útján bejegyzi az elnevezést, és szükség esetén módosítja a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy
a)  amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a 43. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az elnevezés bejegyzése céljából, és szükség esetén módosítja a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktus útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
b)  amennyiben nem született megállapodás, a 43. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határoz a bejegyzésről.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
Amennyiben van alkalmazandó nemzeti jogszabály, a kérelemnek a nemzeti jogban lefektetett eljárást kell követnie.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 3 bekezdés
(3)  A kérelem vizsgálata során a javasolt módosításra kell összpontosítani.
(3)  A kérelem vizsgálata során csak a javasolt módosítással kell foglalkozni.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:
A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – a 43. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét éve nem hoztak forgalomba.
b)  ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét egymást követő éve nem hoztak forgalomba.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés
Az első bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
törölve
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 a bekezdés (új)
A földrajzi árujelzők lajstromozásának törlésére vonatkozó jogalkotási aktusokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja a szeszes italok e rendszer keretében elismert földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető és naprakész elektronikus nyilvántartását (a továbbiakban: a Nyilvántartás).
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 43. cikkel összhangban létrehozza és fenntartja a szeszes italok e rendszer keretében elismert földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető és naprakész elektronikus nyilvántartását (a továbbiakban: a Nyilvántartás), amely felváltja a 110/2008/EK rendelet III. mellékletét és ugyanolyan jogi érvénnyel rendelkezik. A Nyilvántartás [lábjegyzet beillesztése közvetlen hivatkozással a megfelelő oldalra] közvetlen hozzáférést nyújt valamennyi földrajzi árujelzőként bejegyzett szeszes ital termékleírásához.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a Nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a Nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, e rendeletet a 43. cikkel összhangban kiegészítve.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 3 bekezdés
A Nyilvántartásba földrajzi árujelzőként bejegyezhetők harmadik országokban gyártott szeszes italokat jelölő olyan földrajzi árujelzők is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele.
A Nyilvántartásba csak azt követően jegyezhetők be földrajzi árujelzőként harmadik országokban gyártott szeszes italokat jelölő olyan földrajzi árujelzők, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele, hogy a Bizottság e célból felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A szeszes italoknak az e rendelet 2. cikke szerinti földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom nem érinti a termékek 1308/2013/EU rendelet 93. cikkében meghatározott, oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit és eredetmegjelöléseit.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 3 bekezdés
(3)  Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amelynek esetében az adott szeszesital-kategória tekintetében kötelező előállítási vagy elkészítési szakaszok nem a meghatározott földrajzi területen történnek.
(3)  Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amelynek esetében az adott szeszesital-kategória tekintetében kötelező szakaszok nem a meghatározott földrajzi területen történnek.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk
34. cikk
34. cikk
A meglévő, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos végrehajtási hatáskörök
A meglévő földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos hatáskörök
(1)  A (2) bekezdés sérelme nélkül a szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek minősülnek. A Bizottság ezeket felveszi a Nyilvántartásba.
A szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek minősülnek. A Bizottság ezeket felveszi a Nyilvántartásba.
(2)  A Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított, legfeljebb kétéves időtartam lejártáig saját kezdeményezésére végrehajtási jogi aktusok révén megszüntetheti valamely, a 110/2008/EK rendelet 20. cikkében említett, meglévő földrajzi árujelző oltalmát, amennyiben az nem felel meg a 2. cikk (1) bekezdésének 6. pontjában foglaltaknak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet19 2. cikke második albekezdésének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró ellenőrző szerv.
b)  az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet19 3. cikkének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró felhatalmazott szerv.
__________________
__________________
19 Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a tagállamok nemzeti jogszabályai ellenére – az említett ellenőrzéseknek alávetett élelmiszer-vállalkozók viselik.
A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a tagállamok nemzeti jogszabályai ellenére – az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselik.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásnak való megfelelését ellenőrző, az (1) és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak vagy szerveknek tárgyilagos és pártatlan módon kell eljárniuk. Rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.
(5)  A földrajzi árujelző termékleírásnak való megfelelését ellenőrző, az (1) és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak vagy szerveknek tárgyilagos és pártatlan módon kell eljárniuk. Rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 882/2004/EK rendeletben meghatározott eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet 35. és 36. cikkében előírt ellenőrzésekre.
(1)  Az (EU) 2017/625 rendeletben meghatározott eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet 35. és 36. cikkében előírt ellenőrzésekre.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzésére irányuló tevékenységek külön szakaszban szerepeljenek a 882/2004/EK rendelet 4143. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervekben.
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzésére irányuló tevékenységek külön szakaszban szerepeljenek az (EU) 2017/625 rendelet 109111. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervekben.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia a szóban forgó rendelkezésben említett, az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó információkat.
(3)  Az (EU) 2017/625 rendelet 113. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia a szóban forgó rendelkezésben említett, az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó információkat.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk
38. cikk
38. cikk
Átruházott hatáskörök
Átruházott hatáskörök
(1)  A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)  a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok; és
b)  a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések.
(2)  A termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a Bizottság a 43. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírás tartalmazhat a 19. cikk e) pontja szerinti, a csomagolásra vonatkozó információkat vagy a 19. cikk h) pontja szerinti, a címkézésre vonatkozó bármilyen egyedi szabályokat.
(3)  A termelők, illetve az élelmiszer-vállalkozók jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság a 43. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja:
(3)  A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság a 43. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja:
a)  azokat az eseteket, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;
a)  azokat az eseteket, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;
b)  a földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmekre, az előzetes nemzeti eljárásokra, a Bizottság által végzett vizsgálatokra, a felszólalási eljárásokra és a földrajzi árujelzők törlésére vonatkozó feltételeket, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület több országra is kiterjed.
b)  a földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmekre, az előzetes nemzeti eljárásokra, a Bizottság által végzett vizsgálatokra, a felszólalási eljárásokra és a földrajzi árujelzők törlésére vonatkozó feltételeket, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület több országra is kiterjed.
(4)  Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termékleírásban foglalt információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.
(4)  Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termékleírásban foglalt információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.
(5)  A módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás a termékleírásnak a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggésben történő átmeneti megváltoztatásából ered – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azon módosításokra vonatkozó eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítása céljából, amelyeket a tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt jóvá kell hagyniuk.
(5)  A módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás a termékleírásnak a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggésben történő átmeneti megváltoztatásából ered – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azon módosításokra vonatkozó eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítása céljából, amelyeket a tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt jóvá kell hagyniuk.
(6)  A földrajzi árujelzők jogellenes használatának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó, megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.
(6)  A földrajzi árujelzők jogellenes használatának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó, megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.
(7)  Az e fejezetben előírt ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóságok élelmiszer-vállalkozók általi tájékoztatásával kapcsolatos szükséges intézkedésekre vonatkozóan.
(7)  Az e fejezetben előírt ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóságok gazdasági szereplők általi tájékoztatásával kapcsolatos szükséges intézkedésekre vonatkozóan.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokat.
(1)  A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért, összhangban az (EU) 2017/625 rendelettel. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokat.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdődően, határozatlan időre felhatalmazást kap az 5., 16., 38. és 41. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(2)  A Bizottság [HL, kérjük illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját]-től számított 5 éves időszakra felhatalmazást kap az 5., 16., 27., 29., 30., 38. és 41. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a hatáskör-átruházásról. A hatáskör-átruházás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
(3)  Az e rendelet alkalmazásának kezdő napját követően benyújtott oltalom iránti kérelmekre, módosítási és törlési kérelmekre a 19–23., a 28. és a 29. cikk alkalmazandó.
(3)  Az e rendelet alkalmazásának kezdő napját követően benyújtott oltalom iránti kérelmekre, módosítási és törlési kérelmekre a 19–23., a 28. és a 29. cikk alkalmazandó. A 2. cikk (1) bekezdésének 7. pontjában szereplő meghatározás szerint a termékleírásokra való hivatkozásnak adott esetben magában kell foglalnia a 110/2008/EK rendelet alapján oltalmat élvező szeszes italok műszaki dokumentációját is, különös tekintettel erre a cikkre és a jelen rendelet 18., 28., 29., 35., 38. és 39. cikkeire.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1a.  „Mezőgazdasági eredetű”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből származó.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
1b.  „Lepárlás”: Olyan eljárás, amelynek során egy alkoholtartalmú anyagok keverékét vagy alkoholos folyadékot melegítenek, a keletkező gőzt pedig kondenzálják (cseppfolyósítják). Ezzel a hőkezeléssel vagy eltávolítják az eredeti keverékben lévő anyagokat, vagy felerősítik az alkoholos folyadék bizonyos érzékszervi tulajdonságait. A termékkategóriától, a gyártás módjától vagy az alkalmazott lepárlási eszköztől függően a lepárlást egyszer vagy többször hajtják végre.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – 2 bekezdés
Ha a megnevezés utalást tartalmaz a felhasznált nyersanyagokra, akkor a desztillátum kizárólag azokból a nyersanyagokból állítható elő.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2a.  A jelen rendelettel összefüggésben a „lepárlás” általános kifejezés magában foglalja mind az egyszeres, mind a többszörös lepárlást vagy az újbóli lepárlást.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 3 pont – e a pont (új)
ea)   sztívia;
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 3 pont – f pont
f)  bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes szénhidráttartalmú anyag.
f)  bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes anyag vagy mezőgazdasági nyersanyag.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont
4.  „Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz.
4.  „Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz. A szeszes italok előállítása során használt színezőanyagok, aromaanyagok vagy más, engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol lehet.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
8a.   „Ízesítés”: ízesítők vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők hozzáadása a szeszes ital előállítása során.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 14 pont
14.  „Színezés”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott színezékek közül egynek vagy többnek a felhasználása valamely szeszes ital előállítása során.
14.  „Színezés”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott színezékek közül egynek vagy többnek a felhasználása valamely szeszes ital gyártása során.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 16 a pont (új)
16a.   „Az előállítás helye”: az a hely vagy régió, ahol a késztermék előállításának azt a szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte lényeges tulajdonságait és jellemző minőségét.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 16 b pont (új)
16b.   „Megnevezés”: a címkézésen, a kiszerelésen és a csomagoláson, az italszállítmányt kísérő dokumentumokon, a kereskedelmi okmányokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken, valamint az ital reklámozásakor használt kifejezések.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 1 kategória – a pont – ii pont
ii.  olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital a „rum” kereskedelmi megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, Franciaország tengerentúli megyéinek és Madeira autonóm régiónak valamely földrajzi árujelzőjével kiegészítve is forgalomba hozható.
ii.  olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital csak akkor hozható forgalomba a „rum” hivatalos megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, ha Franciaország tengerentúli megyéinek és Madeira autonóm régiónak valamely földrajzi árujelzőjével is ki van egészítve.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 1 kategória – f a pont (új)
fa)  A végső íz lekerekítése érdekében a rum esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 2 kategória – cím
2.  Whisky vagy Whiskey
2.  Whisky vagy Whiskey
(A „Whisky vagy Whiskeyˮ elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 2 kategória – c pont
c)  Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 2 kategória – d pont
d)  A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.
d)  A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen (E150a) kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 3 kategória – b pont
b)  A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 37 térfogatszázalék.
b)  A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 3 kategória – f a pont (új)
fa)  A végső íz lekerekítése érdekében a gabonapárlat esetében a végtermék csak literenként 10 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 4 kategória – d pont
d)  A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.
d)  A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási folyamat során használt anyagok hozzáadását. A Bizottság a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek megállapítják az EU-szerte engedélyezett anyagokat, és ebben az egyes tagállamok hagyományos gyártási eljárásaihoz igazodik.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 4 kategória – f a pont (új)
fa)  A végső íz lekerekítése érdekében a borpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 4 kategória – f b pont (új)
fb)  Az „ecettel” összefüggésben használt „bor” kifejezés továbbra is az ecet megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére vonatkozik.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 5 kategória – cím
5.  Brandy vagy Weinbrand
5.  Brandy vagy Weinbrand
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 5 kategória – d pont
d)  A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.
d)  A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási folyamat során használt anyagok hozzáadását. A Bizottság a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek megállapítják az EU-szerte engedélyezett anyagokat, és ebben az egyes tagállamok hagyományos gyártási eljárásaihoz igazodik.
Módosítás119
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 5 kategória – e a pont (új)
ea)  A végső íz lekerekítése érdekében a Brandy vagy Weinbrand esetében a végtermék legfeljebb literenként 35 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „Brandy vagy Weinbrand” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 6 kategória – e a pont (új)
ea)  A végső íz lekerekítése érdekében a törkölypárlat vagy törköly esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 7 kategória – a pont – iv pont
iv.  csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetében a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;
iv.  csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetében a maximális hidrogéncianid-tartalma 1 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva; csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén az etil-karbamát nem haladhatja meg az 1 mg/l értéket.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 7 kategória – f a pont (új)
fa)  A végső íz lekerekítése érdekében a gyümölcstörköly-párlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 8 kategória – cím
8.  Mazsolapárlat vagy raisin brandy
8.  Mazsolapárlat vagy raisin brandy
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 8 kategória – e a pont (új)
ea)  A végső íz lekerekítése érdekében a mazsolapárlat vagy raisin brandy esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „raisin brandy” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 9 kategória – a pont – iv pont
iv.  csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetében hidrogéncianid-tartalma nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.
iv.  csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetében hidrogéncianid-tartalma nem haladja meg a 1 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva. Csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a végtermék etil-karbamát tartalma nem haladhatja meg az 1 mg/l értéket.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 9 kategória – b pont – ii a pont (új)
iia.  – barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz),
–  kerti berkenye (Sorbus domestica L.),
–  csipkebogyó (Rosa canina L.),
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 9 kategória – f pont – 3 a bekezdés (új)
Alternatív megoldásként az „Obstler” kereskedelmi megnevezés használható a kizárólag különböző fajtájú almákból, körtékből vagy mindkettőből előállított gyümölcspárlat vonatkozásában.
(Az „Obstler” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 9 kategória – h pont
h)  Ha két vagy több gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség együttes lepárlására került sor, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcspárlat” vagy „zöldségpárlat” néven kell értékesíteni. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.
h)  Ha két vagy több gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség együttes lepárlására került sor, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcs- és zöldségpárlat” vagy „zöldség- és gyümölcspárlat” néven kell értékesíteni, attól függően, hogy főleg gyümölcsfélék, illetve különböző bogyós gyümölcsök, vagy elsősorban zöldségfélék együttes lepárlása történik. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 9 kategória – h a pont (új)
ha)  A végső íz lekerekítése érdekében a gyümölcspárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 18 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 10 kategória – d pont
d)  Az almaborpárlat és a körteborpárlat nem ízesíthető.
d)  Az almaborpárlat és a körteborpárlat nem ízesíthető. Ez azonban nem zárja ki a hagyományos előállítási módszereket.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 10 kategória – e a pont (új)
ea)  A végső íz lekerekítése érdekében az almaborpárlat és a körteborpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 15 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 11 kategória – f a pont (új)
fa)  A végső íz lekerekítése érdekében a mézpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 12 kategória – cím
12.  Hefebrand (Seprőpárlat)
12.  Hefebrand vagy seprőpárlat
(A „vagy seprőpárlat” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 12 kategória – a pont
a)  A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 12 kategória – f a pont (új)
fa)  A végső íz lekerekítése érdekében a Hefebrand vagy seprőpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „Hefebrand” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 13 kategória – cím
13.  Bierbrand vagy eau de vie de bière
13.  Bierbrand vagy eau de vie de bière
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 13 kategória – e a pont (új)
ea)  A végső íz lekerekítése érdekében a Bierbrand vagy eau de vie de bière esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „Bierbrand vagy eau-de-vie de bière” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 14 kategória – cím
14.  Topinambur
14.  Topinambur vagy csicsókapárlat
(A „csicsókapárlat” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 14 kategória – e a pont (új)
ea)  A végső íz lekerekítése érdekében a Topinambur vagy csicsókapárlatesetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „Topinambur” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 15 kategória – a pont – 3 bekezdés
A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol esetében a maradvány maximális szintjének meg kell felelnie az I. melléklet 1. pontjában meghatározottaknak, kivéve a metanoltartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.
A mezőgazdasági eredetű, vodka előállítására használt etil-alkohol esetében a maradvány maximális szintjének meg kell felelnie az I. melléklet 1. pontjában meghatározottaknak, kivéve a metanoltartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 15 kategória – b pont
b)  A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.
b)  A vodka alkoholtartalma nem lehet kevesebb, mint 37,5 térfogatszázalék, és nem lehet több mint 80 térfogatszázalék.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 15 kategória – b a pont (új)
ba)  A Vodkát nem szabad színezni.
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 15 kategória – d pont
d)  A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből készített vodka megnevezésében, kiszerelésén vagy címkézésén fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki.
d)  A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből vagy mindkettőből készített vodka megnevezésében, kiszerelésén vagy címkézésén fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki.
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 15 kategória – d a pont (új)
da)  Az végső íz lekerekítése érdekében a vodka édesíthető. A végső termék azonban nem tartalmazhat több mint 10 g/l édesítőanyagot, invertcukor-ekvivalenciában kifejezve.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 15 kategória – d b pont (új)
db)  Alternatív megoldásként a kereskedelmi megnevezés bármely tagállamban „vodka” lehet.
(A „Vodka” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 16 kategória – a pont – i pont
i.  a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítják elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak vagy desztillátumnak, illetve ezek keverékének az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;
i.  a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítják elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak vagy desztillátumnak, illetve ezek kombinálásának az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 16 kategória – a pont – ii pont – 9 franciabekezdés
–  madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 16 kategória – a pont – ii pont – 10 franciabekezdés
–  kerti berkenye (Sorbus domestica L.),
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 16 kategória – a pont – ii pont – 32 a franciabekezdés (új)
–  berkenye (Aronia),
–  zelnicemeggy (Prunus padus L.),
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 17 kategória – a pont
a)  A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyernek.
a)  A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék, gombák vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyernek.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 17 kategória – cím
17.  Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)
17.   Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 17 kategória – c a pont (új)
ca)  A „-geist” megnevezés használata a gyümölcs nevétől eltérő névhez illesztve továbbra is engedélyezett a szeszipari ágazatban használt fantázianevekben.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 19 kategória – a pont
a)  A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek keverékének borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével nyernek.
a)  A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek kombinációjának borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével nyernek.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 20 kategória – cím
20.  Gin
20.  Gin
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 21 kategória – cím
21.  Desztillált gin
21.  Desztillált gin
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 21 kategória – a pont – ii pont
ii.  az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol keveréke; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.
ii.  az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol kombinálása; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 22 kategória – cím
22.  London Gin
22.  London Gin
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 22 kategória – c pont
c)  A „London gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” szóval.
c)  A „London gin” kifejezés magában foglalhatja a „dry” szót.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 24 kategória – cím
24.  Akvavit vagy aquavit
24.  Akvavit vagy aquavit
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 26 kategória – cím
26.  Pastis
26.  Pastis
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 27 kategória – cím
27.  Pastis de Marseille
27.  Pastis de Marseille
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 28 kategória – cím
28.  Anis
28.  Anis
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 28 kategória – b pont
b)  Az anis minimális alkoholtartalma 37 térfogatszázalék.
b)  Az anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 29 kategória – cím
29.  Desztillált anis
29.  Desztillált anis
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 30 kategória – cím
30.  Keserű ízű szeszes italok vagy bitter
30.  Keserű ízű szeszes italok vagy bitter
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 30 kategória – a pont
a)  A keserű ízű szeszes italok vagy bitter olyan szeszes italok, amelyek jellegzetes keserű ízzel rendelkeznek, és amelyeket mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak aromaanyagokkal történő ízesítésével állítanak elő.
a)  A keserű ízű szeszes italok vagy bitter olyan szeszes italok, amelyek jellegzetes keserű ízzel rendelkeznek, és amelyeket mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak aromaanyagokkal, aromakészítményekkel vagy mindkettővel történő ízesítésével állítanak elő.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 31 kategória – d a pont (új)
da)  Az ízesített vodka maximális cukortartalma 100 g/l lehet, invertcukorban kifejezve.
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 31 kategória – d b pont (új)
db)  A „vodka” elnevezés az Unió minden hivatalos nyelvében felváltható a „vodka” kifejezéssel.
(A második „vodka” szó vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 32 kategória – a pont – ii pont
ii.  mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen keverékének felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.
ii.  mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen kombinálásának felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 32 kategória – d pont – 2 a bekezdés (új)
Alternatív megoldásként a kereskedelmi megnevezés bármely tagállamban „likőr” lehet.
(A „likőr” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 32 kategória – d a pont (új)
da)  A „likőr” kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a termék előállításához használt aroma vagy élelmiszer nevével.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 34 kategória – cím
34.  Crème de cassis
34.  Crème de cassis
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 35 kategória – cím
35.  Guignolet
35.  Guignolet
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 36 kategória – cím
36.  Punch au rhum
36.  Punch au rhum
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 37 kategória – cím
37.  Sloe gin
37.  Sloe gin
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 38 kategória – cím
38.   Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán
31a.   Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán
(A „Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán” kategóriát a 31., „vodka” elnevezésű kategória és a 32., „likőrök”elnevezésű kategória közé kell beilleszteni.)
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 39 kategória – cím
39.  Sambuca
39.  Sambuca
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 39 kategória – a pont – ii pont
ii.  invertcukorban kifejezett cukortartalma minimum 370 g/l;
ii.  invertcukorban kifejezett cukortartalma minimum 350 g/l;
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 40 kategória – cím
40.  Maraschino, Marrasquino vagy Maraskino
40.  Maraschino, Marrasquino vagy Maraskino
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 41 kategória – cím
41.  Nocino
41.  Nocino
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 42 kategória – cím
42.  Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat
42.  Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 42 kategória – a pont
a)  A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy párlatból, illetve ezek keverékéből állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként.
a)  A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy párlatból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek az összetevői tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként. Amennyiben a Gallus Gallus fajtájú tyúktól eltérő tojást használnak, ezt fel kell tüntetni a címkén.
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 42 kategória – c pont
c)  A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.
c)  A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek, természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 42 kategória – c a pont (új)
ca)  A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során tejszín használható fel.
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 43 kategória – a pont
a)  A tojásos likőr olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek keverékéből állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.
a)  A tojásos likőr olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 44 kategória – cím
44.  Mistrà
44.  Mistrà
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 45 kategória – cím
45.  Väkevä glögi vagy spritglögg
45.  Väkevä glögi vagy spritglögg
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I rész – 46 kategória – cím
46.  Berenburg vagy Beerenburg
46.  Berenburg vagy Beerenburg
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet –II rész – 2 a pont (új)
2a.  A Guignolet Kirsch Franciaországban gyártott, guignolet és kirsch keverésével nyert szeszes ital, mely keverés eredményeként a végtermék tisztaalkohol-tartalmának legalább 3%-a kirsch-ből származik. A Guignolet Kirsch térfogatszázalékban kifejezett minimális alkoholtartalma 15%. A címkézés és a kiszerelés tekintetében a „Guignolet” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a kiszerelésen és a címkén, mint a „Kirsch” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. Az alkohol-összetételt tartalmazó tájékoztatón fel kell tüntetni a guignolet-ből és a kirsch-ből származó tiszta alkoholnak a Guignolet Kirsch összes tisztaalkohol-tartalmán belüli, térfogatszázalékban kifejezett arányát.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
IIa. MELLÉKLET
DINAMIKUS VAGY „CRIADERAS Y SOLERA” ÉRLELÉSI ELJÁRÁS
A dinamikus vagy „criaderas y solera” érlelési eljárás lényege, hogy rendszeres időközönként kivesznek egy-egy adagot az egy érlelési fokozatot alkotó tölgyfahordókban és tartályokban tárolt brandyből, és a mennyiséget az eggyel korábbi érlelési fokozatból vett brandyvel töltik fel.
Fogalommeghatározások
Érlelési fokozat: Az azonos érettségi szinttel rendelkező tölgyfahordók és tartályok egy-egy csoportja, amelyen a brandy az érlelési eljárás során végigmegy. Minden egyes fokozat neve „criadera”, a brandy expedícióját megelőző utolsó fokozatot kivéve, amelynek neve „solera”.
Kivonás: A brandy adott résztérfogatának egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból való kivétele, a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókba és tartályokba való áttöltése, vagy a solera esetében a brandy expedíciója érdekében.
Feltöltés: Egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból származó, adott térfogatú brandy, amelyet a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordók és tartályok tartalmához adnak és elegyítenek azzal.
Átlagos kor: Az érlelési eljáráson áthaladó teljes brandykészlet forgásának megfelelő időszak, amely az összes érlelési fokozat által magában foglalt brandy teljes térfogatának, valamint a legutolsó fokozatban (solera) kivont brandy térfogatának a hányadosa, egy évben.
A solera fokozatban kivont brandy átlagos kora a következő képlet segítségével számítható ki: ̅ = Vt/Ve
Ahol:
− az átlagos kor, évben kifejezve
− „Vt” az érlelési rendszerben jelen lévő brandy teljes mennyisége, literben mért tiszta alkoholban kifejezve.
− „Ve” a szállítás céljára kivont termék teljes térfogata egy év alatt, tiszta alkohol literében kifejezve.
Minimális átlagos kor. Az 1 000 liternél kisebb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma legfeljebb a rendszerben lévő fokozatok számának kétszerese kell hogy legyen, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is minimum 6 hónapos legyen.
Az 1 000 liternél nagyobb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma meg kell hogy egyezzen a rendszerben lévő fokozatok számával vagy annál kisebbnek kell lennie, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is minimum 1 éves legyen.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0021/2018).


Az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere *
PDF 437kWORD 63k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei jogalkotási állásfoglalása a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0335 – C8-0195/2017 – 2017/0138(CNS))
P8_TA(2018)0050A8-0016/2018

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0335),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. és 115. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0195/2017),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0016/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A tagállamok szerint egyre nehezebb nemzeti adóalapjukat megvédeni az eróziótól, mivel az adótervezési struktúrák különösen kifinomultakká váltak, és gyakran kihasználják a tőke és a személyek belső piacon való nagyobb mobilitását. Ezek a struktúrák általában olyan, több joghatóságot átfogóan kifejlesztett konstrukciókból állnak, amelyek az adóköteles nyereséget a kedvezőbb adórendszerekbe irányítják át, vagy amelyeknek az a hatásuk, hogy csökkentik az adózó teljes adófizetési kötelezettségét. Ennek eredményeképp a tagállamok gyakran azt tapasztalják, hogy adóbevételeik jelentősen csökkennek, ez pedig megakadályozza, hogy növekedésbarát adópolitikákat alkalmazzanak. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a tagállamok adóhatóságai átfogó és releváns információkat kapjanak a potenciálisan agresszív adótervezési konstrukciókról. Az ilyen információk alapján az érintett hatóságok képesek lesznek arra, hogy időben reagáljanak a káros adózási gyakorlatokra, és jogszabályok életbe léptetésével vagy megfelelő kockázatértékelések, valamint adóellenőrzések elvégzésével megszüntessék a kiskapukat.
(2)  A tagállamok szerint egyre nehezebb nemzeti adóalapjukat megvédeni az eróziótól, mivel az agresszív és összetett adótervezési struktúrák különösen kifinomultakká váltak, és gyakran kihasználják a tőke és a személyek belső piacon való nagyobb mobilitását. Azok a struktúrák általában olyan, több joghatóságot átfogóan kifejlesztett konstrukciókból állnak, amelyek a vállalatok és az egyének adóköteles nyereségét kedvezőbb adórendszerekbe irányítják át, vagy amelyeknek az a hatásuk, hogy csökkentik az adózóra háruló adózási hatásokat. Ennek eredményeképp a tagállamok gyakran azt tapasztalják, hogy adóbevételeik jelentősen csökkennek. Emellett a tagállamokon belül és a tagállamok között egyre nagyobb az eltérés a társaságiadó-alap tekintetében, jóllehet, az egyenlő adózás elvének betartása kulcsfontosságú. Ez pedig megakadályozza, hogy a tagállamok növekedésbarát adópolitikákat alkalmazzanak. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a tagállamok adóhatóságai átfogó és releváns információkat kapjanak az adókijátszást és az adókikerülést megkönnyítő konstrukciókról. Az ilyen információk alapján az érintett hatóságok képesek lesznek arra, hogy időben reagáljanak a káros adózási gyakorlatokra, és jogszabályok életbe léptetésével vagy megfelelő kockázatértékelések, valamint adóellenőrzések elvégzésével megszüntessék a kiskapukat. Azonban a jelentett adókonstrukciókra vonatkozóan az adóhatóságoktól érkező válasz hiánya nem értelmezhető a hatóságok általi hallgatólagos engedélyként. A jelentési formáknak tömörnek és felhasználóbarátnak kell lenniük annak elkerülése érdekében, hogy az ezen irányelv által termelt információhalmaz mennyiségénél fogva megakadályozza a jelentett konstrukciókra irányuló érdemi fellépéseket.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Tekintve, hogy a legtöbb potenciálisan agresszív adótervezési módszer egyszerre több joghatóságot érint, az ilyen módszerekre vonatkozó információk közlése további pozitív eredménnyel jár majd abban az esetben, ha az ilyen információkat ki is cserélik egymás között a tagállamok. Az adóhatóságok közötti automatikus információcsere különösen fontos ahhoz, hogy e hatóságok a tudomására jussanak a szükséges információknak, amelyek alapján felléphetnek, amennyiben agresszív adózási gyakorlatokat tapasztalnak.
(3)  Tekintve, hogy a legtöbb potenciálisan agresszív adótervezési módszer egyszerre több joghatóságot érint, az ilyen módszerekre vonatkozó információk közlése további pozitív eredménnyel jár majd abban az esetben, ha az ilyen információkat ki is cserélik egymás között a tagállamok. Az adóhatóságok közötti automatikus információcsere, valamint a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával foglalkozó pénzügyi információs egységekkel való együttműködés biztosítása különösen fontos ahhoz, hogy e hatóságok a tudomására jussanak a szükséges információknak, amelyek alapján felléphetnek, amennyiben agresszív adózási gyakorlatokat tapasztalnak. A tagállamokat azonban arra kell ösztönözni, hogy hasonló adatközlési követelményeket dolgozzanak ki az olyan konstrukciók tekintetében, amelyek csak a saját joghatóságukban léteznek.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Felismerve, hogy a gazdasági tevékenységek kifejtésének átlátható keretei hozzájárulhatnak a belső piacon az adókikerülés és adókijátszás visszaszorításához, a Bizottság feladatul kapta, hogy az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) tervének 12. fellépésével összhangban kezdeményezéseket dolgozzon ki a potenciálisan agresszív adótervezési módszerekre vonatkozó kötelező adatszolgáltatás tekintetében. Ezzel összefüggésben az Európai Parlament az esetlegesen adókikerüléshez és adókijátszáshoz vezető konstrukciókban segítséget nyújtó köztes szereplők elleni szigorúbb intézkedésekre szólított fel.
(4)  Felismerve, hogy a gazdasági tevékenységek kifejtésének átlátható keretei hozzájárulhatnak a belső piacon az adókikerülés és adókijátszás visszaszorításához, a Bizottság feladatul kapta, hogy az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) tervének 12. fellépésével összhangban kezdeményezéseket dolgozzon ki a potenciálisan agresszív adótervezési módszerekre vonatkozó kötelező adatszolgáltatás tekintetében. Ezzel összefüggésben az Európai Parlament bizonyította a köztes szereplők adórendszerekkel kapcsolatos tanácsadásban, illetve azok létrehozásában és kezelésében betöltött fontos szerepére, és az esetlegesen adókikerüléshez és adókijátszáshoz vezető konstrukciókban segítséget nyújtó köztes szereplők elleni szigorúbb intézkedésekre szólított fel.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Fontos emlékeztetni arra, hogy úgy tűnik, bizonyos pénzügyi közvetítők és más adótanácsadók aktívan segítették ügyfeleiket pénzük külföldön való elrejtésében. Továbbá, jóllehet a 2014/107/EU tanácsi irányelv27 által bevezetett közös jelentéstételi standard jelentős lépést jelent az Unión belüli átlátható adózási keretek megteremtése felé, legalábbis a számlainformációk tekintetében, azt még tovább lehet fejleszteni.
(5)  Fontos emlékeztetni arra, hogy bizonyos pénzügyi közvetítők és más adótanácsadók, valamint könyvvizsgálók aktívan segítették ügyfeleiket pénzük külföldön való elrejtésében. Továbbá, jóllehet a 2014/107/EU tanácsi irányelv27 által bevezetett közös jelentéstételi standard jelentős lépést jelent az Unión belüli átlátható adózási keretek megteremtése felé, legalábbis a számlainformációk tekintetében, azt még tovább lehet fejleszteni. Ennek megfelelően továbbá fejleszteni kell a tagállamoknak a beérkező számlainformációk feldolgozására való kapacitását, valamint szükség szerint növelni kell, illetve megfelelő szinten kell tartani az adóhatóságok pénzügyi, emberi és számítástechnikai erőforrásait.
_________________
_________________
27 A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 359., 2014.12.16., 1. o.).
27 A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 359., 2014.12.16., 1. o.).
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A határokon átnyúló vonatkozásokkal rendelkező, potenciálisan agresszív adótervezési módszerekre vonatkozó adatközlés hatékonyan segítheti az egyenlő adójogi bánásmóddal jellemezhető belső piaci környezet megteremtésére tett erőfeszítéseket. Ennek fényében a köztes szereplők azon kötelezettsége, hogy az adóhatóságokat tájékoztassák az adókikerülés céljából kihasználható, határokon átnyúló módszerekről, újabb lépést fog jelenteni a helyes irányba. A még átfogóbb szakpolitika kialakítása céljából a második fontos lépés az lenne, ha az adatközlést követően az adóhatóságok megosztanák az információkat a más tagállambeli adóhatóságokkal. Ezek az intézkedések várhatóan a közös jelentéstételi standard hatékonyságát is növelni fogják. Kulcsfontosságú lenne továbbá, hogy a Bizottság hozzáférést kapjon az ahhoz szükséges mennyiségű információhoz, hogy nyomon követhesse ezen irányelv megfelelő működését. Ez az információkhoz való bizottsági hozzáférés nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy az állami támogatásokat bejelentsék a Bizottságnak.
(6)  A határokon átnyúló vonatkozásokkal rendelkező, potenciálisan agresszív adótervezési módszerekre vonatkozó adatközlés hatékonyan segítheti az egyenlő adójogi bánásmóddal jellemezhető belső piaci környezet megteremtésére tett erőfeszítéseket. Ennek fényében a köztes szereplők, a könyvvizsgálók és adott esetben az adózók azon kötelezettsége, hogy az adóhatóságokat tájékoztassák az adókikerülés céljából kihasználható, határokon átnyúló módszerekről, a helyes irányba tett szükséges lépést jelentené. A még átfogóbb szakpolitika kialakítása céljából a második fontos lépés az lenne, ha az adatközlést követően az adóhatóságok automatikusan megosztanák az információkat a más tagállambeli adóhatóságokkal. Ezek az intézkedések várhatóan a közös jelentéstételi standard hatékonyságát is növelni fogják. Kulcsfontosságú lenne továbbá, hogy a Bizottság hozzáférést kapjon az ahhoz szükséges releváns információhoz, hogy nyomon követhesse ezen irányelv megfelelő működését, és teljesíthesse a versenypolitikában előírt feladatait. Ez az információkhoz való bizottsági hozzáférés nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy az állami támogatásokat bejelentsék a Bizottságnak. Végül a köztes szereplők és az adózók jogbiztonságának fokozása érdekében a Bizottságnak közzé kell tennie az esetlegesen adókikerülés céljából kihasználható, határokon átnyúló bejelentett konstrukciók listáját anélkül, hogy bármilyen utalást tenne a köztes szereplőre vagy az adózóra.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A határokon átnyúló, potenciálisan agresszív adótervezési módszerekre vonatkozó adatszolgáltatás nagyobb eséllyel fog a szándék szerinti elrettentő hatással járni, amennyiben a lényeges információk már egy korai szakaszban, azaz már a közölt módszerek tényleges végrehajtása előtt az adóhatóság tudomására jutnak. Amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség az adózókra hárul, gyakorlati szempontból megfelelőbb a határokon átnyúló, potenciálisan agresszív adótervezési módszerekre vonatkozó adatszolgáltatás kötelezettségét egy kissé későbbi szakaszra előírni, mivel az adózók kezdetben esetleg nem ismerik fel az érintett módszerek természetét. A tagállami közigazgatási szervek feladatának megkönnyítése érdekében az e módszerekre vonatkozó automatikus információcserére negyedévente kerülhetne sor.
(7)  A határokon átnyúló, potenciálisan agresszív adótervezési módszerekre vonatkozó adatszolgáltatás nagyobb eséllyel fog a szándék szerinti elrettentő hatással járni, amennyiben a lényeges információk már egy korai szakaszban, azaz már a közölt módszerek tényleges végrehajtása előtt az adóhatóság tudomására jutnak. Emellett megfelelő szankciókat kell bevezetni e konstrukciók megelőzése és visszaszorítása érdekében. Amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség az adózókra hárul, gyakorlati szempontból megfelelőbb a határokon átnyúló, potenciálisan agresszív adótervezési módszerekre vonatkozó adatszolgáltatás kötelezettségét egy kissé későbbi szakaszra előírni. A tagállami közigazgatási szervek feladatának megkönnyítése érdekében az e módszerekre vonatkozó automatikus információcserére negyedévente kerülhetne sor.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   A szellemitulajdon-jogoknak a nagyvállalatok üzleti modelljeiben és adószerkezeteiben betöltött egyre nagyobb szerepe és jelentősége is rámutat arra, hogy sürgősen hatékonyabbá kell tenni az adókikerülési konstrukciókra vonatkozó információcserét, tekintettel a számos egyszerű lehetőségre, amelyet a nem anyagi javakkal kapcsolatos jogok biztosítanak a nyereség mesterséges átruházására.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)   A főbb multinacionális vállalatcsoportok pénzügyeiről szóló átfogó, nyilvános és országonkénti jelentéstétel hiánya hozzájárult az offshore struktúrákra vonatkozó összesített adatok megbízhatatlanságához, amit az is mutat, hogy a közelmúltbeli magas profilú adókikerülési struktúrák közül sok nem szerepel a kereskedelmi vállalatok pénzügyi számláit tartalmazó meglévő adatbázisokban. E statisztikai hiányosságok hátráltatják az adóhatóságok kísérleteit arra, hogy kockázatelemzéseket végezzenek a kockázatot jelentő joghatóságokról, és hangsúlyozzák az adótervezési struktúrákról szóló információk fokozott cseréjének szükségességét.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)   Tekintve, hogy a jogszabály elsődleges célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása, döntő jelentőségű, hogy az uniós szintű szabályozás ne haladja meg a kitűzött cél eléréséhez szükséges szintet. Ezért az adatközlési kötelezettségre vonatkozó közös szabályokat a határokon átnyúló helyzetekre kell korlátozni, tehát az olyanokra, amelyek vagy több tagállamot, vagy egy tagállamot és egy harmadik országot érintenek. E körülmények között a belső piac működésére gyakorolt esetleges hatás miatt, a helyzet nemzeti szinten való kezelése helyett indokolt a közös szabályrendszer bevezetése.
(10)   Tekintve, hogy a jogszabály elsődleges célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása, valamint az adókijátszás és az adókikerülés korlátozása, döntő jelentőségű, hogy az uniós szintű szabályozás ne haladja meg a kitűzött cél eléréséhez szükséges szintet. Ezért az adatközlési kötelezettségre vonatkozó közös szabályokat a határokon átnyúló helyzetekre kell korlátozni, tehát az olyanokra, amelyek vagy több tagállamot, vagy egy tagállamot és egy harmadik országot érintenek. E körülmények között a belső piac működésére gyakorolt esetleges hatás miatt, a helyzet nemzeti szinten való kezelése helyett indokolt a közös szabályrendszer bevezetése. Amennyiben egy tagállam további hasonló jellegű nemzeti jelentéstételi intézkedéseket hajt végre, a további gyűjtött információkat – amennyiben relevánsak – meg kell osztania a többi tagállammal.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   Mivel nem minden tagállam érezhet késztetést hatékony szankciók kidolgozására és végrehajtására, illetve ezen irányelv tagállamok közötti egységes végrehajtása érdekében az adóhatóságok közötti információcserének automatikusnak kell lennie a kiszabott szankciók tekintetében is, valamint azokban az esetekben, amikor egy tagállam nem vetett ki szankciót.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Annak érdekében, hogy ez az irányelv eredményesebb lehessen, a tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítaniuk kell e szankciók gyakorlati alkalmazását, valamint azt, hogy e szankciók arányosak legyenek, és visszatartó erővel bírjanak.
(13)  Annak érdekében, hogy ez az irányelv eredményesebb lehessen, a tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítaniuk kell e szankciók – beleértve a pénzügyi szankciókat – azonnali gyakorlati alkalmazását, valamint azt, hogy e szankciók hatékonyak és arányosak legyenek, továbbá visszatartó erővel bírjanak. A tagállamoknak továbbítaniuk kell a Bizottságnak és közzé kell tenniük azon köztes szereplők és adózók listáját, akikre a jelen irányelv szerinti szankciókat szabtak ki, beleértve a nevüket, a nemzetiségüket és a lakóhelyüket.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Ezen irányelv nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogalkotási aktusokat fogadjon el az ismertetőjegyek naprakésszé tételével kapcsolatosan annak érdekében, hogy a potenciálisan agresszív adótervezési konstrukciókra vagy konstrukciósorozatokra vonatkozó azon friss információk alapján, amelyeket az ilyen konstrukciókra vonatkozó kötelező adatszolgáltatásból nyer, az ismertetőjegyek listájába felvegyen ilyen konstrukciókat vagy konstrukciósorozatokat.
(14)  Ezen irányelv nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogalkotási aktusokat fogadjon el az ismertetőjegyek naprakésszé tételével kapcsolatosan. A Bizottságnak kétévente közzé kell tennie az agresszív adótervezés fogalmát kimerítő ismertetőjegyek listájának aktualizált tervezetét azért, hogy szerepeltessen benne az adókijátszással és az adókikerüléssel kapcsolatos minden olyan új vagy módosított jogellenes gyakorlatot, amelyet az előző aktualizálás közzététele óta azonosítottak, és a tervezet közzététele után négy hónappal hatályba kell léptetnie azt.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)   Az ismertetőjegyek egységes használatának és értelmezésének biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az adóhatóságok tevékenységeit ezen irányelvnek megfelelően.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Mivel ezen irányelv célja – azaz a belső piac működésének a határokon átnyúló, agresszív adótervezési módszerek alkalmazásától való elrettentés révén történő javítása – nem érhető el megfelelően az egyes tagállamok önálló és összehangolatlan fellépésével, ezzel szemben uniós szinten inkább megvalósítható, mivel olyan konstrukciókat vesz célba, amelyeket a piac különböző nemzeti adózási szabályok közötti interakcióból eredő elégtelenségeinek kihasználására dolgoztak ki, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, tekintettel különösen arra, hogy a vagy több tagállamot, vagy egy tagállamot és egy harmadik országot érintő, határokon átnyúló vonatkozással rendelkező módszerekre korlátozódik.
(18)  Mivel ezen irányelv célja – azaz az adókijátszás és az adókikerülés államháztartásra gyakorolt katasztrofális hatásainak jelentős csökkentése, valamint a belső piac működésének a határokon átnyúló, agresszív adótervezési módszerek alkalmazásától való elrettentés révén történő javítása – nem érhető el megfelelően az egyes tagállamok önálló és összehangolatlan fellépésével, ezzel szemben uniós szinten inkább megvalósítható, mivel olyan konstrukciókat vesz célba, amelyeket a piac különböző nemzeti adózási szabályok közötti interakcióból eredő elégtelenségeinek kihasználására dolgoztak ki, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, tekintettel különösen arra, hogy a vagy több tagállamot, vagy egy tagállamot és egy harmadik országot érintő, határokon átnyúló vonatkozással rendelkező módszerekre korlátozódik.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 18 pont – c pont
c)  a konstrukció vagy konstrukciósorozat egy vagy több résztvevője másik joghatóságban folytat tevékenységet az ott található állandó telephelyén keresztül, és a konstrukció vagy konstrukciósorozat ezen állandó telephely tevékenységének egészét vagy részét képezi;
c)  a konstrukció vagy konstrukciósorozat egy vagy több résztvevője másik joghatóságban folytat üzleti tevékenységet az ott található állandó telephelyén vagy bármilyen ellenőrzött külföldi társaságon keresztül, és a konstrukció vagy konstrukciósorozat ezen állandó telephely tevékenységének egészét vagy részét képezi;
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 18 pont – d pont
d)  a konstrukció vagy konstrukciósorozat egy vagy több résztvevője másik joghatóságban folytat tevékenységet egy nem ott található állandó telephelyén keresztül, és a konstrukció vagy konstrukciósorozat ezen állandó telephely tevékenységének egészét vagy részét képezi;
d)  a konstrukció vagy konstrukciósorozat egy vagy több résztvevője egy másik joghatóságban folytat üzleti tevékenységet anélkül, hogy abban a joghatóságban adófizetési kötelezettsége keletkezne;
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 20 pont
20.  »ismertetőjegy«: a konstrukciónak vagy konstrukciósorozatnak olyan tipikus jellemzője vagy eleme, amely a IV. mellékletben szereplő jegyzékben szerepel.
20.  »ismertetőjegy«: olyan konstrukció vagy konstrukciósorozat, amely a IV. mellékletben szereplő jegyzékben szerepel.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 23 pont – c a pont (új)
ca)  egy adózó egy másik adózó tényleges tulajdonosa az (EU) 2015/849 irányelv értelmében.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az ügyfeleik pénzügyi kimutatásainak ellenőrzése során a könyvvizsgálókra azonosítási és adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik, amennyiben tudomására jut, hogy a vizsgált szerv vagy a köztes szereplő esetlegesen megsérti e cikk azonosítási és adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos előírásait. Minden tagállam meghozza az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy a könyvvizsgálók a könyvvizsgálói jelentésük közzétételének napjától számítva 10 munkanapon belül értesítsék az illetékes hatóságokat az ilyen jogsértésekről.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(2)  Minden tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a köztes szereplőknek felmentést adjon az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióra vagy ilyen konstrukciók sorozatára vonatkozó információk bejelentése alól, amennyiben e köztes szereplők az adott tagállam nemzeti joga alapján ügyvédi titoktartási kötelezettségre hivatkozhatnak. Ilyen esetben az érintett konstrukcióra vagy konstrukciósorozatra vonatkozó információk bejelentése az adózó kötelezettsége, a köztes szereplőnek pedig tájékoztatnia kell az adózót arról, hogy a titoktartási kötelezettség miatt ráhárul e kötelezettség.
(2)  Adott esetben minden tagállam meghozhatja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a köztes szereplőknek felmentést adjon az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióra vagy ilyen konstrukciók sorozatára vonatkozó információk bejelentése alól, amennyiben e köztes szereplők az adott tagállam nemzeti joga alapján ügyvédi titoktartási kötelezettségre hivatkozhatnak. Ilyen esetben az érintett konstrukcióra vagy konstrukciósorozatra vonatkozó információk bejelentése az adózó kötelezettsége, a köztes szereplőnek pedig írásban tájékoztatnia kell az adózót arról, hogy a titoktartási kötelezettség miatt ráhárul e kötelezettség, megőrizve az adózó által aláírt átvételi elismervényt. Az adózó 10 munkanapon belül jelenti az illetékes adóhatóságoknak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióról vagy konstrukciósorozatról szóló információkat.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 4 bekezdés
(4)  Minden tagállam meghozza az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy a köztes szereplők és az adózók bejelentsék az azon, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információkat, amelyeket [a Tanács politikai megállapodásának kelte] és 2018. december 31. között hajtottak végre. A köztes szereplőknek, illetve adott esetben az adózóknak az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információkat 2019. március 31-ig kell bejelenteniük.
(4)  Minden tagállam meghozza az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy a köztes szereplők, a könyvvizsgálók és az adózók bejelentsék az azon, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információkat, amelyek ... [ezen irányelv hatálybalépésének napja] -án/én érvényesek, és amelyek azt követően lépnek hatályba.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az egyes tagállamok meghozzák az ezen irányelv által biztosított információcsere révén közzétett adókonstrukciók értékeléséhez, valamint az ehhez szükséges erőforrások adóhatóságaik rendelkezésére bocsátásához szükséges intézkedéseket.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 6 bekezdés – a pont
a)  A köztes szereplők és az adózó azonosítása, ideértve nevüket, adóügyi illetőségüket és az adóazonosító számot, valamint adott esetben azok a személyek, akik a köztes szereplővel vagy az adóalannyal kapcsolt vállalkozások;
a)  A köztes szereplők vagy adott esetben a könyvvizsgálók és az adózó azonosítása, ideértve nevüket, állampolgárságukat, adóügyi illetőségüket és az adóazonosító számot, valamint adott esetben azok a személyek, akik a köztes szereplővel vagy az adóalannyal kapcsolt vállalkozások;
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 6 bekezdés – c pont
c)  az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció vagy konstrukciósorozat tartalmi összefoglalása, amelynek keretében utalni kell a közismert nevére, amennyiben van ilyen, valamint leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről vagy konstrukciókról, de csupán általános fogalmak használatával, anélkül hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet;
c)  az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció vagy konstrukciósorozat tartalmi összefoglalása, amelynek keretében utalni kell a közismert nevére, amennyiben van ilyen, valamint leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről vagy konstrukciókról, de csupán általános fogalmak használatával, anélkül hogy a leírás szellemi tulajdon, gazdasági vagy szakmai titok, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet;
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 6 bekezdés – d pont
d)  az az időpont, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció, vagy az ilyen konstrukciók sorozatának első lépése megkezdődik vagy megkezdődött;
d)  az a kezdő időpont, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció, vagy az ilyen konstrukciók sorozatának első lépése megkezdődik;
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 6 bekezdés – e pont
e)  adott esetben azon nemzeti adórendelkezések, amelyek alkalmazása adóelőnyt jelent;
e)  adott esetben azon nemzeti adórendelkezések, amelyek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó konstrukció vagy konstrukciósorozat alapját képezi;
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 6 bekezdés – h pont
h)  azon más tagállambeli személyek megnevezése – ha vannak ilyenek –, amelyeket az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció vagy konstrukciósorozat valószínűleg érint, azoknak a tagállamoknak a megjelölésével, amelyekhez az érintett köztes személyek vagy adózók kapcsolódnak.
h)  azon más tagállambeli személyek megnevezése – ha vannak ilyenek –, amelyeket az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció vagy konstrukciósorozat valószínűleg érint, azoknak a tagállamoknak a megjelölésével, amelyekhez az érintett köztes személyek, könyvvizsgálók vagy adózók kapcsolódnak.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 7 bekezdés
(7)  Az e cikk (5) bekezdésében említett információcsere elősegítése érdekében a Bizottság meghozza az e cikk végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedéseket, ideértve a 20. cikk (5) bekezdése szerinti formanyomtatvány létrehozását célzó eljárás részeként – az e cikk (6) bekezdésében említett információk közlésének standardizálására irányuló intézkedéseket is.
(7)  Az e cikk (5) bekezdésében említett információcsere elősegítése érdekében a Bizottság meghozza az e cikk végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedéseket, ideértve a 20. cikk (5) bekezdése szerinti formanyomtatvány létrehozását célzó eljárás részeként – az e cikk (6) bekezdésében említett információk közlésének standardizálására irányuló intézkedéseket is, továbbá elégséges erőforrásokat biztosít e cikk végrehajtásához.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2011/16/EU irányelv
8 aaa cikk – 8 bekezdés
(8)  A Bizottság nem kap hozzáférést a (6) bekezdés a), c) és h) pontjában említett információkhoz.
(8)  A Bizottság hozzáférést kap a (6) bekezdés b), c), d), e), f) és g) pontjában említett információkhoz. A Bizottság közzéteszi a határokon átnyúló bejelentett konstrukciók listáját, anélkül, hogy bármilyen utalást tenne az érintett köztes szereplőre vagy az adózóra.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2011/16/EU irányelv
21 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
Az ezen irányelv 8a. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt automatikus információcsere céljából a Bizottság 2017. december 31-ig kidolgoz egy biztonságos tagállami szintű központi adóügyi közigazgatási együttműködési adattárat az említett bekezdések keretében közlendő információk rögzítésének céljára, és ahhoz műszaki és logisztikai támogatást is biztosít.
Az ezen irányelv 8a. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt automatikus információcsere céljából a Bizottság 2017. december 31-ig kidolgoz egy biztonságos központi adóügyi közigazgatási együttműködési adattárat, a tagállamokra és a Bizottságra korlátozva a hozzáférést, az említett bekezdések keretében közlendő információk rögzítésének céljára, és ahhoz műszaki és logisztikai támogatást is biztosít.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2011/16/EU irányelv
21 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
Az ezen irányelv 8aaa. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében előírt automatikus információcsere céljából a Bizottság 2018. december 31-ig kidolgoz egy biztonságos tagállami szintű központi adóügyi közigazgatási együttműködési adattárat az említett bekezdések keretében közlendő információk rögzítésének céljára, és ahhoz műszaki és logisztikai támogatást is biztosít.
Az ezen irányelv 8aaa. cikkében előírt automatikus információcsere céljából a Bizottság 2018. december 31-ig kidolgoz egy biztonságos központi adóügyi közigazgatási együttműködési adattárat, a tagállamokra és a Bizottságra korlátozva a hozzáférést, az említett cikk keretében közlendő információk rögzítésének céljára, és ahhoz műszaki és logisztikai támogatást is biztosít. Továbbá, a 8., 8a. és 8aa. cikk értelmében kicserélt információk a központi adattárban is hozzáférhetők, a tagállamokra és a Bizottságra korlátozott hozzáféréssel.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2011/16/EU irányelv
21 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie az adattárban rögzített információkhoz. Az adattárban rögzített információkhoz továbbá – a 8a. cikk (8) bekezdése és a 8aaa. cikk (8) bekezdése szerinti korlátok között – a Bizottságnak is hozzáféréssel kell rendelkeznie. A Bizottság a szükséges gyakorlati intézkedéseket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.
Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának és a Bizottságnak hozzáféréssel kell rendelkeznie az adattárban rögzített információkhoz. A Bizottság a szükséges gyakorlati intézkedéseket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
2011/16/EU irányelv
23 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok évenkénti értékelést nyújtanak be a Bizottságnak a 8., a 8a., a 8aa. és a 8aaa. cikkben említett automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az évenkénti értékelés közlésének formáját és kritériumait. A végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni..
(3)  A tagállamok évenkénti értékelést nyújtanak be a Bizottságnak a 8., 8a., 8aa. és 8aaa. cikkben említett automatikus információcsere hatékonyságáról; a kicserélt információk minőségéről és mennyiségéről; és az információk tükrében a szabályozási keretben felfedezett kiskapuk alapján javasolt és végrehajtott jogalkotási változtatásokról. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az évenkénti értékelés közlésének formáját és kritériumait. A végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni. Ezen értékelések alapján a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a meglévő jogszabályok kiskapuinak megszüntetése érdekében.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
2011/16/EU irányelv
23 cikk – 3 a bekezdés (új)
5a.  A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A tagállamok közlik a Bizottsággal a IV. mellékletben meghatározott, közzétett konstrukciók vagy konstrukciósorozatok számát, bemutatva e konstrukciókat, közölve az e konstrukciók előnyeit élvező adózók állampolgárságát, valamint az ilyen konstrukciókat közlő köztes szereplőkre vagy adózókra kivetett szankciók számát és mértékét. A Bizottság évente jelentést tesz közzé ezen információkról.”
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)
2011/16/EU irányelv
23 cikk – 3 b bekezdés (új)
5b.  A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A tagállamok évente a Bizottság rendelkezésére bocsátják azon határokon átnyúló konstrukciók listáját, amelyek az illetékes adóhatóság szerint megfelelnek ezen irányelvnek.”
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2011/16/EU irányelv
23aa cikk – 1 bekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján módosítsa a IV. mellékletet annak érdekében, hogy az ismertetőjegyek listájába felvegyen potenciálisan agresszív adótervezési konstrukciókat vagy konstrukciósorozatokat, az ilyen konstrukciókra vagy konstrukciósorozatokra vonatkozó azon naprakész információk alapján, amelyeket az ilyen konstrukciókra vonatkozó kötelező adatszolgáltatásból nyer.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján módosítsa a IV. mellékletet annak érdekében, hogy az ismertetőjegyek listájába felvegyen potenciálisan agresszív adótervezési konstrukciókat vagy konstrukciósorozatokat, az ilyen konstrukciókra vagy konstrukciósorozatokra vonatkozó azon naprakész információk alapján, amelyeket az ilyen konstrukciókra vonatkozó kötelező adatszolgáltatásból nyer. A Bizottság kétévente fogadja el e felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az új vagy módosított adókijátszási és adókikerülési gyakorlatokról rendelkezésre álló információk alapján, és tervezet formájában közzéteszi az új kritériumokat négy hónappal azok hatálybalépése előtt.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
2011/16/EU irányelv
25 a cikk – 1 bekezdés
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa. és a 8aaa. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa. és a 8aaa. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A Bizottság irányadó jellegű táblázatot tehet közzé a szankciókra vonatkozóan.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2011/16/EU irányelv
26 a cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)   A Bizottság ... [három évvel ezen irányelv hatálybalépését követően] -ig, majd azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
1 melléklet
2011/16/EU irányelv
IV melléklet – A fő előny vizsgálatára irányuló teszt – 1 bekezdés
A teszt keretében akkor tekinthető úgy, hogy egy konstrukció vagy konstrukciósorozat fő előnye adóelőny elérése, ha megállapítható, hogy az előnyt az az eredmény képezi, amely az adott konstrukció vagy konstrukciósorozat megvalósítása nyomán, ezen belül a konstrukció vagy konstrukciósorozat sajátos felépítésének kihasználásával érhető el.
A teszt keretében akkor tekinthető úgy, hogy egy konstrukció vagy konstrukciósorozat egyik fő előnye adóelőny elérése, ha megállapítható, hogy az előnyt az az eredmény képezi, amely az adott konstrukció vagy konstrukciósorozat megvalósítása nyomán, ezen belül a konstrukció vagy konstrukciósorozat sajátos felépítésének kihasználásával érhető el.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0310.


Géntechnológiával módosított kukorica 59122 (DAS-59122-7)
PDF 289kWORD 52k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D054772-02 – 2018/2568(RSP))
P8_TA(2018)0051B8-0122/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozattervezetre (D054772-02),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. január 16-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2017. május 18-án elfogadott és 2017. június 29-én közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel a 2007/702/EK bizottsági határozat engedélyezte a géntechnológiával módosított 59122 kukoricát („géntechnológiával módosított 59122 kukorica”) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát; mivel e bizottsági határozatot megelőzően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2007. március 23-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2007. április 3-án tettek közzé(5) (az „első EFSA-vélemény”);

B.  mivel 2016. július 19-én a Pioneer Overseas Corporation és a Dow AgroSciences Ltd. (a továbbiakban: kérelmező) az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkével összhangban közös kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított 59122 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújítására; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított 59122 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, bármely más kukoricához hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

C.  mivel az EFSA 2017. május 18-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. június 29-én tettek közzé(6) (az „második EFSA-vélemény”);

D.  mivel a géntechnológiával módosított 59122 kukorica a Diabrotica nemzetségébe tartozó fedelesszárnyú kártevőkkel – például az amerikai kukoricabogár lárvájával – szembeni ellenállást biztosító CRY34Ab1 és CRY35Ab1 fehérjéket, illetve glufozinátot tartalmazó gyomirtóval szembeni ellenállást biztosító PAT fehérjét expresszál;

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

F.  mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be az első EFSA-véleménnyel kapcsolatban(7), többek között a nem megfelelő a felügyeleti tervvel, a nem-célzott szervezetek BT toxinoknak való kitettsége kockázatával, illetve azon következtetés alaptalanságával kapcsolatban, miszerint „a géntechnológiával módosított 59122 kukoricából előállított takarmányok lényegében megegyeznek, táplálkozás-élettani szempontból megegyeznek a kereskedelmi forgalomban található kukoricából előállított takarmányokkal, és ugyanolyan biztonságosak”, továbbá azzal kapcsolatban, hogy a 90 napos patkánykísérlet során a genetikailag módosított 59122 kukoricát az egész vizsgálat alatt csak egy szinten adagolták, megsértve ezzel az OECD vonatkozó iránymutatásaiban szereplő ajánlást;

G.  mivel a kérelmező általi, újbóli engedélyezésre irányuló kérelem benyújtását követően az EFSA arra kapott felkérést, hogy megvizsgálja a kérelmező által benyújtott adatokat, beleértve a forgalomba hozatal utáni környezeti nyomon követési jelentéseket, illetve 11 elsődleges kutatási tanulmányt, amelyet 2007 és 2016 között közöltek; mivel a benyújtott adatok értékelése alapján az EFSA kedvező véleményt fogadott el (a fent említett második EFSA-vélemény), és arra a következtetésre jutott, hogy „nincsenek olyan új veszélyek vagy megváltozott kitettség, és nem azonosított olyan új tudományos bizonytalanságokat, amelyek módosítanák az eredeti kockázatértékelés következtetéseit az 59122 kukorica tekintetében”;

H.  mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be a második EFSA-véleménnyel kapcsolatban(8), többek között, hogy „a genetikailag módosított 59122 kukorica nyomon követése nem tud érdemi eredményekkel szolgálni a jelenlegi értékelés vonatkozásában, és nem képes az engedélyezés előtt elvégzett kockázatértékeléssel kapcsolatos bizonytalanságok feloldására, pl. a környezet kitettségét illetően”, illetve, hogy „a géntechnológiával módosított 59122 kukorica tekintetében végrehajtott nyomonkövetési módszer nem felel meg a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletében foglalt követelményeknek”;

I.  mivel egy tagállam megkérdőjelezte, hogy a kérelmező miért mulasztotta el a Cry fehérjék egerekben való immunogenitását igazoló számos nyilvános tanulmány benyújtását, mivel így azokat az EFSA nem értékelte, továbbá javasolta, hogy a géntechnológiával módosított 59122 kukorica által expresszált Cry fehérjék immunogenitásával és adjuvanticitásával kapcsolatos aggályokat az engedély megújítása oldják meg;

J.  mivel az egyik tagállam megjegyezte, hogy az Unió jóváhagyta a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, amely mind az exportáló, mind importáló országok számára nemzetközi kötelezettségek teljesítését írja elő, és hogy fontos figyelembe venni a géntechnológiával módosított 59122 kukorica Unióba való behozatalának hatásait, mind az Unió biológiai sokfélesége, mind a termesztő országok biológiai sokfélesége szempontjából;

K.  mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak hatálya alá esik(9); mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár(10);

L.  mivel a kiegészítő gyomirtó szerek alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben mindig lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket; mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik(11);

M.  mivel a glufozináttal való permetezésből származó maradványanyagok értékelésére egyik EFSA-véleményben sem került sor; mivel élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából az Unióba behozott, géntechnológiával módosított 59122 kukoricában a glufozinát maradványanyagai találhatók;

N.  mivel élelmiszerbiztonsági szempontból nem elfogadható, továbbá rendkívül ellentmondásos, a glufozináttal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított kukorica behozatalának engedélyezése, mivel a glufozinát Unión belüli használatára vonatkozó engedély a glufozinát reproduktív toxicitása miatt 2018. július 31-án lejár(12);

O.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. január 16-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,83%-át képviselő 12 tagállam szavazott mellette, míg 12 tagállam ellene, 4 pedig tartózkodott;

P.  mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatása nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus(13);

Q.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban(14) elutasította, továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

R.  mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottságnak a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy kell eljárnia, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(15) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

5.  felhívja az illetékes jogalkotókat, hogy sürgősen gyorsítsák fel a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos munkát, és biztosítsák többek között, hogy a Bizottság visszavonja a javaslatot abban az esetben, ha az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság nem ad ki véleményt a GMO-k termesztésének vagy akár élelmiszer-, akár takarmánycélú felhasználásának jóváhagyása tekintetében;

6.  felkéri a Bizottságot különösen arra, hogy ne engedélyezze az élelmiszerként vagy takarmányként felhasználandó, géntechnológiával módosított olyan növények behozatalát, amelyeket ellenállóvá tettek az Unión belül tiltott vagy hamarosan betiltásra kerülő, kiegészítő gyomirtó szerekkel szemben;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4861
(4)–––––––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0388).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0377).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0378).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0396).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0397).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA (2017)0398).
(5) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/470
(6) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4861
(7) G. melléklet – Tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2016-00526
(8) G. melléklet – Tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2016-00526
(9) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(10) Az (EU) 2015/404 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének 7. pontja (HL L 67., 2015.3.12., 6. o.).
(11) https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00267-015-0589-7
(12) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-01002
(13) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(14) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.
(15) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


MON 87427 × MON 89034 × NK603 génmódosított kukorica
PDF 303kWORD 54k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D054771-02 – 2018/2569(RSP))
P8_TA(2018)0052B8-0124/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D054771-02),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. január 16-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2017. június 28-án elfogadott és 2017. augusztus 1-jén közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2013. szeptember 13-án a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Belgium illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, bármely más kukoricához hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.  mivel a kérelem az említett felhasználások tekintetében kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukorica valamennyi alkombinációjára;

C.  mivel a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukorica kettő, a glifozáttal szemben ellenállóvá tevő gént tartalmaz, és Cry1A.105 és Cry2Ab2 fehérjéket állít elő, amelyek ellenállást biztosítanak a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben;

D.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. június 28-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. augusztus 1-jén tettek közzé(5);

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

F.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek(6); mivel a legkritikusabb észrevételek közé tartozik többek között az a tény, hogy az összetétel-elemzés nem terjed ki a kiegészítő gyomirtó szerek maradékanyagaira és metabolitjaira; többek között a géntechnológiával módosított MON 89034 kukoricával táplált egereknél tapasztalt húgyhólyagkő-megbetegedések növekvő előfordulását kimutató tanulmányok alapján kialakult aggályok miatt nem lehet következtetést levonni a szóban forgó géntechnológiával módosított szervezet (GMO) emberi vagy állati élelmiszerben való felhasználásával kapcsolatos kockázatokról; további információra van szükség a kockázatértékelés véglegesítése előtt, és nem lehet következtetéseket levonni a teljes élelmiszer és/vagy takarmány szubkrónikus (90 napos vizsgálatot nem végeztek), hosszú távú, szaporodási vagy fejlődési hatásai tekintetében;

G.  mivel az egyik tagállam illetékes hatósága felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a géntechnológiával módosított (glifozáttal kezelt) MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukorica esetében statisztikailag szignifikáns eltéréseket állapítottak meg a géntechnológiával nem módosított referencianövényekhez képest 16 szem-végpontra(7) és 2 takarmány-végpontra(8) vonatkozóan, hogy még több statisztikailag eltérő szem-végpontot (42) azonosítottak a glifozáttal nem kezelt, géntechnológiával módosított kukorica és a géntechnológiával nem módosított referencianövény összehasonlítása során, és hogy a növények vitamin- és ásványianyag-tartalmának jelentős csökkenése komoly problémát jelent az emberi és állati egészség szempontjából, tekintettel arra, hogy a B típusú alultápláltság globális probléma;

H.  mivel egy független tanulmány(9) megállapította, hogy az említett statisztikai különbségek alapján feltételezhető, hogy a géntechnológiával módosított kukorica számos összetételi és biológiai jellemző tekintetében alapvetően különbözik a referencianövénytől, valamint hogy az egyes változások önmagukban nem vetnek fel biztonsági aggályokat, a hatások teljes száma és erőteljes szignifikanciája mélyrehatóbb vizsgálatok elvégzését tette volna indokolttá; mivel az EFSA nem végzett további vizsgálatokat;

I.  mivel a kérelem benyújtója nem bocsátott rendelkezésre kísérleti adatokat a MON 87427 × MON 89034 és a MON 87427 × NK603 alkombinációról; mivel az EFSA GMO-testülete a többi alkombinációra és egyszeres genetikai eseményre vonatkozó kísérleti adatok extrapolációját követően feltételezi, hogy a két alkombináció olyan biztonságosnak tekinthető, mint az értékelt, MON 89034 × NK603 és MON 87427 × MON 89034 × NK603 egyszeres eseményeket tartalmazó kukorica, az extrapolációhoz kapcsolódó bizonytalanság értékelése nem történt meg; mivel ez a hiányosság érvénytelenítheti az EFSA véleményének általános következtetését, és sértheti az EFSA tudományos értékelések bizonytalanságáról szóló, 2018 januárjában közzétett iránymutatását(10); mivel az engedély kiadását egy többszörös genetikai esemény esetében nem szabad fontolóra venni minden egyes alkombináció kísérleti adatainak alapos értékelése nélkül;

J.  mivel az EFSA GMO-testülete megállapította, hogy a kérelmező által a három genetikai eseményt tartalmazó kukoricára benyújtott, forgalomba hozatalt követő környezeti nyomonkövetési terv nem foglal magában semmilyen rendelkezést a MON 87427 × MON 89034 és a MON 87427 × NK603 két alkombinációra vonatkozóan, és ezért azt ajánlotta, hogy a kérelmező ennek megfelelően vizsgálja felül a tervet; mivel a kérelmező által benyújtott nyomonkövetési terv szerint ezt az ajánlást nem vették figyelembe(11);

K.  mivel a többszörös genetikai esemény egyik legfontosabb célja, hogy növelje a növény glifozáttal szembeni ellenálló képességét (az NK603 és a MON 87427 egyaránt EPSPS enzimeket expresszál, amely ellenálló képességet biztosít a glifozáttal szemben); mivel következésképpen várható, hogy a növény nagyobb mértékben és ismétlődőn lesz kitéve glifozátnak, ami nemcsak a maradékanyag-terhelést növeli a termésben, hanem a növények összetételére és agronómiai jellemzőire is hatással lehet; mivel a kockázatértékelés nem foglalkozott ezzel az aspektussal; mivel a glifozáttal való permetezésből származó maradványanyagokat sem értékelték az EFSA véleményében;

L.  mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége 2015-ben a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette; mivel a Parlament létrehozta a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottságot, amely segít megállapítani, hogy az uniós ügynökségek által a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban levont következtetéseket érte-e tisztességtelen iparági befolyás;

M.  mivel az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó tudományos testülete szerint az eddig rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem vonhatóak le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátformulációval való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban(12); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozát permetezésére használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga(13); mivel az Unió a toxicitásával kapcsolatos aggályok miatt már kivonta a forgalomból a polietoxilált faggyúamin elnevezésű adalékanyagot; mivel azonban továbbra is előfordulhat, hogy aggályos adalékanyagokat és keverékeket engedélyeznek azokban az országokban, ahol ezt a géntechnológiával módosított kukoricát termesztik;

N.  mivel az importált, géntechnológiával módosított kukoricát széles körben használják takarmányként az Unióban; mivel egy szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány szerint összefüggés lehet a vemhes kocák takarmányában található glifozát és a kocák malacainál tapasztalt súlyos veleszületett rendellenességek növekvő előfordulása között(14);

O.  mivel a – több, szelektív gyomirtó szernek ellenálló – géntechnológiával módosított növények kifejlesztése főként annak tulajdonítható, hogy azokban az országokban, amelyek nagymértékben termesztettek géntechnológiával módosított haszonnövényeket, gyorsan kialakult a gyomnövények glifozáttal szembeni ellenálló képessége;

P.  mivel a többszörös genetikai esemény rovarokkal szembeni ellenálló képessége a MON 89034 következménye, amely a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel (pl. a kukoricamoly [Ostrinia nubilalis]) szembeni ellenállást biztosító Bt-fehérjéket (Cry1A.105 és Cry2Ab2) expresszál; mivel egy független tanulmány szerint az EFSA kockázatértékelésének keretében a glifozát maradékanyagait szintén erős párhuzamos stresszornak kellene tekinteni, mivel az egyszerre több stresszornak kitett sejtekre és szervezetekre gyakorolt hatás nagy jelentőséggel bírhat a Bt-toxinok hatékonysága szempontjából(15); mivel az egyik, a Bt-toxinoknak és a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezés maradékanyagainak lehetséges egészségügyi hatásairól szóló 2017. évi tudományos tanulmány megállapítja, hogy különös figyelmet kell fordítani a gyomirtó szerek maradékanyagaira és ezek Bt-toxinokkal való kölcsönhatására(16); mivel ezt az EFSA nem vizsgálta;

Q.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. január 16-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,75%-át képviselő 11 tagállam szavazott mellette, míg 14 tagállam ellene, 3 pedig tartózkodott;

R.  mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatása nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel ezen gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus(17);

S.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban(18) elutasította, továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

T.  mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny kérdésekre – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

5.  felhívja az illetékes jogalkotókat, hogy sürgősen gyorsítsák fel a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos munkát, és biztosítsák többek között, hogy a Bizottság visszavonja a javaslatot abban az esetben, ha az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság nem ad ki véleményt a géntechnológiával módosított szervezetek termesztésének vagy akár élelmiszer, akár takarmány célú felhasználásának jóváhagyása tekintetében;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növényt (HT GMP) a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel való permetezés maradványainak teljes értékelése nélkül;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy írja elő a többszörös genetikai eseményekkel, például a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukoricával kapcsolatos egészségügyi kockázatok sokkal mélyrehatóbb vizsgálatát;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az egészségre gyakorolt kockázatok értékelésére, a toxikológiára, valamint a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre irányuló olyan stratégiákat, amelyek a teljes élelmiszer- és takarmányláncot célozzák;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4922
(4)–––––––––––––––––––– – 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271).2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0388).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387).2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390).2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215).2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214).2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0377).2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0378).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0396).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0397).2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0398).
(5) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4922
(6) G. melléklet – tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-00765
(7) ADF (savdetergens rost), hamu, kalcium, magnézium, foszfor, cink, arginin, glicin, a sztearinsav, niacin, α-tokoferol, ferulinsav és ρ-kumársav. Lásd G. melléklet – Tagállami észrevételek és a GMO-testület válaszai 94.oldalát (http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-00765) és az EFSA véleményének 13.oldalát (https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4922)
(8) Nedvesség és kalcium.
(9) https://www.testbiotech.org/sites/default/files/Testbiotech_Comment_Maize%20MON%2087427%20%C3%97%20MON%2089034%20%C3%97%20NK603%20.pdf
(10) https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/180124-0
(11) F. melléklet – Forgalomba hozatalt követő környezeti nyomon követési terv http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-00765
(12) Az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés. EFSA Journal 2015; 13(11):4302: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4302/epdf
(13) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3955666
(14) https://www.omicsonline.org/open-access/detection-of-glyphosate-in-malformed-piglets-2161-0525.1000230.php?aid=27562
(15) https://www.testbiotech.org/sites/default/files/Testbiotech_Comment_Maize%20MON%2087427%20%C3%97%20MON%2089034%20%C3%97%20NK603%20.pdf
(16) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5236067/
(17) Például a következő Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásban szereplő, az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzott nyitónyilatkozatban (Strasbourg, 2014. július 15.), vagy az Unió helyzetéről szóló 2016. évi beszédben (Strasbourg, 2016. szeptember 14.).
(18) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: Spanyolország EGF/2017/006 ES/Galicia apparel referenciaszámú kérelme
PDF 268kWORD 47k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Spanyolország kérelme – EGF/2017/006 ES/Galicia apparel) (COM(2017)0686 – C8-0011/2018 – 2018/2014(BUD))
P8_TA(2018)0053A8-0033/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0686 – C8-0011/2018),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0033/2018),

A.  mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani;

C.  mivel Spanyolország „EGF/2017/006 ES/Galicia apparel” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 14. ágazatban (Ruházati termék gyártása) Galícia (ES41) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerinti („NUTS”) 2. szintű régiójában történt 303 elbocsátást követően;

D.  mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett beavatkozási kritériumok alapján került benyújtásra, eltérve a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjától, amely az EGAA hozzájárulását ahhoz köti, hogy egy kilenc hónapos referencia-időszak alatt egy tagállam ugyanazon NUTS 2 szintű régiójában vagy két egymással határos NUTS 2 szintű régiójában található és a NACE Rev. 2. rendszer ágazati szintjén meghatározott ugyanazon gazdasági ágazatban működő vállalatoktól legalább 500 munkavállalót bocsássanak el;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Spanyolország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 720 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami az 1 200 000 EUR-t kitevő összes kiadás 60%-a;

2.  megállapítja, hogy a spanyol hatóságok 2017. július 19-én nyújtották be a kérelmet, és hogy a Spanyolország általi kiegészítő információk benyújtását követően annak értékelését a Bizottság 2017. november 28-án fejezte be, majd erről 2018. január 15-én értesítette a Parlamentet;

3.  megállapítja, hogy Spanyolország azzal érvel, hogy az elbocsátások a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz, elsősorban pedig a textil- és ruházati kereskedelem – a Világkereskedelmi Szervezet textilmegállapodásának 2004 év végi lejártát követő – liberalizálásához köthetők, ami a világkereskedelem struktúrájában jelentős változásokat eredményezett;

4.  emlékeztet arra, hogy az öt vállalatnál bekövetkezett elbocsátások várhatóan hatalmas terhet jelentenek majd az érintett területeknek, és hogy az elbocsátások hatását az újbóli elhelyezkedés nehézségei súlyosbítják, mivel a terület a főbb ipari központoktól távol esik, az elbocsátott munkavállalók alacsony iskolai végzettségűek, egy hanyatlóban lévő ágazatban szereztek speciális szakmai készségeket, továbbá az álláskeresők száma nagy;

5.  hangsúlyozza, hogy Ordes, az elbocsátások által leginkább érintett régió nagymértékben függ a ruhaipartól, és itt az elmúlt években jelentősen csökkent a ruházati vállalkozások száma; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a régió egy főre jutó GDP-je szintén csökkent;

6.  úgy véli, hogy – figyelembe véve az érintett régió csökkenő népességét, egy főre jutó GDP-jét és ipari bázisát – a kérelem megfelel az EGAA támogatási kritériumainak, bár kevesebb mint 500 elbocsátásra került sor;

7.  tudatában van annak, hogy az Unióba irányuló behozatal növekedése leszorította az árakat, ami negatív hatást gyakorolt az uniós textiliparban működő vállalkozások pénzügyi helyzetére, és a textil- és ruhaiparban az Unión kívüli alacsonyabb költségű országokba irányuló kiszervezés általános tendenciáját vonta maga után; tudatában van, hogy Galíciában ez a ruhaipari vállalatok számának folyamatos csökkenését, és így az elbocsátások számának növekedését eredményezte;

8.  hangsúlyozza, hogy a célzott kedvezményezettek 83,5%-a nő, és hogy nagy többségük 30 és 54 év közötti; erre tekintettel elismeri az EGAA által társfinanszírozott aktív munkaerőpiaci intézkedések fontosságát, hogy javuljanak e kiszolgáltatott csoport munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésének esélyei;

9.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen leépítések még tovább ronthatják a munkanélküliségi helyzetet, amellyel e régiónak a gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta meg kell küzdenie;

10.  megjegyzi, hogy Spanyolország hatféle intézkedést tervez a kérelem által érintett elbocsátott munkavállalók érdekében: i. üdvözlő programok és előkészítő műhelyek, ii. pályaorientációs tanácsadás, iii. képzés, iv. intenzív álláskeresési támogatás, v. a munkába való visszailleszkedést követő konzultációk, vi. ösztönzők; úgy véli, hogy – tekintettel az elbocsátott munkavállalók szakterületére – az eltartott személyek munkakeresési költségeihez való hozzájárulás különösen fontos;

11.  úgy véli, hogy a nyújtandó szakképzésnek ki kell szélesítenie a munkanélküliek lehetőségeit, a képzési tevékenységeknek kapcsolódniuk kell egy – e finanszírozás fellépései közé felveendő –, a foglalkoztatási trendeket előrejelző tanulmányhoz, és e fellépéseknek nemre való tekintet nélkül és a képzetlen munkaerőnek is lehetőséget biztosítva bővítenie kell a szakmai előmenetelt illetően kínálkozó lehetőségeket;

12.  úgy véli, hogy a jóváhagyott programnak – tanácsadás és pénzügyi támogatás révén – olyan kezdeményezéseket kell támogatnia, amelyek a személyre szabott szolgáltatásokban részesülő személyeket arra ösztönzik, hogy szövetkezeteket hozzanak létre;

13.  felhívja a figyelmet arra, hogy az EGAA által támogatott, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítását olyan kezdeményezésekre kellene irányítani, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, a munkavállalók készségeihez, valamint szakmai tapasztalatuk hasznosításához, és ezáltal a vállalkozói világ – többek között a szövetkezetek – közelebb hozásához, és azt össze kellene hangolni a meglévő uniós programokkal, köztük az Európai Szociális Alappal;

14.  tudomásul veszi, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja a szociális partnerekkel folytatott tanácskozás során került kialakításra;

15.  sajnálja, hogy a kérelem nem tartalmaz az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalokra (NEET-fiatalokra) vonatkozó intézkedéseket, tekintve, hogy a fiatalok a jobb anyagi lehetőségek reményében folyamatosan költöznek el a régióból;

16.  megjegyzi, hogy a jövedelemtámogatási intézkedések a személyre szabott szolgáltatási csomag egészének 18,21%-át teszik ki, ami jóval elmarad az EGAA-rendeletben meghatározott 35%-os felső korláttól; megjegyzi, hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;

17.  emlékeztet arra, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összhangban kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulás céljával; üdvözli Spanyolország arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az összehangolt intézkedéscsomag nagy potenciállal rendelkezik egy ilyen elmozdulás elősegítésére;

18.  hangsúlyozza, hogy a spanyol hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást;

19.  üdvözli, hogy Spanyolország megerősítette, hogy az EGAA pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződés alapján kötelező az érintett vállalkozások számára, vagy amelyeket a társaságok vagy ágazatok szerkezeti átalakítása érdekében meg kell hozni;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a nemzeti hatóságokat, hogy a növekedési potenciállal rendelkező és így munkaerőt felvevő ágazatokról szóló jövőbeni javaslataikban jobban térjenek ki a részletekre, valamint megalapozott adatokat gyűjtsenek az EGAA-támogatás hatásáról, amelyet többek között az állások minőségére és a munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésnek az EGAA révén elért arányára gyakorol;

21.  emlékezetet a Bizottsághoz intézett kérésére, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az összes EGAA-kérelemmel kapcsolatos dokumentumhoz;

22.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

23.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Spanyolország EGF/2017/006 ES/Galicia apparel referenciaszámú kérelme)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/515 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: Svédország EGF/2017/007 SE/Ericsson referenciaszámú kérelme
PDF 267kWORD 49k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Svédország kérelme – EGF/2017/007 SE/Ericsson) (COM(2017)0782 – C8-0010/2018 – 2018/2012(BUD))
P8_TA(2018)0054A8-0032/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0782 – C8-0010/2018),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0032/2018),

A.  mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állásának és munkaerőpiaci újrabeilleszkedésének elősegítése érdekében az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani;

C.  mivel Svédország „EGF/2017/007 SE/Ericsson” referenciaszámon az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be a Stockholm (SE11), Västsverige (SE23) és Östra Mellansverige (SE12) NUTS II. szintű régiókban, valamint Sydsverige (SE22) területén a NACE Rev 2. rendszer alatti 26. ágazat (Számítógépek, valamint elektronikai és optikai termékek gyártása) szerinti gazdasági ágazatban bekövetkezett 2388 elbocsátás tekintetében;

D.  mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt beavatkozási kritériumra épül, amely szerint legalább 500 munkavállalót bocsátanak el egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók vagy a továbbfeldolgozó vállalatok körében elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is;

E.  mivel az elmúlt években több kérelmet nyújtottak be ugyanezen ágazat, illetve a hozzá kapcsolódó ágazatok vonatkozásában, amelyek nagyvállalatokat is érintettek;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Svédország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 130 400 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 3 550 667 EUR-t kitevő összes kiadás 60%-a;

2.  megállapítja, hogy a svéd hatóságok 2017. augusztus 9-én nyújtották be a kérelmet, és hogy a Svédország által adott kiegészítő információk benyújtását követően annak értékelését a Bizottság 2017. december 18-án fejezte be, majd erről 2018. január 15-én értesítette a Parlamentet;

3.  emlékeztet arra, hogy ez Svédország második olyan kérelme, amely az Ericssontól történő elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra irányul, a 2016. márciusi megelőző kérelmet és az arról hozott pozitív döntést követően(4);

4.  sajnálja az Ericssonnál történt elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA igénybevételére irányuló korábbi 2016-os kérelem nyomán megítélt támogatás alacsony mértékű felhasználását, de örömmel veszi tudomásul, hogy levonták a tanulságokat ebből az esetből; nyugtázza, hogy a jelenlegi kérelem által megcélzott korábbi munkavállalók oktatásban és képzésben részesülhetnek majd anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná végkielégítésüket;

5.  megállapítja, hogy Svédország azzal érvel, hogy az elbocsátások a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz, elsősorban pedig az Ericsson által Svédországban a globális verseny miatt a távközlési ágazat hardveralapú üzletágában elért negatív növekedéshez kapcsolódnak; rámutat, hogy az Ericsson fokozatosan csökkentette az alkalmazottak számát Svédországban, de időközben világszerte nőtt;

6.  tudatában van annak, hogy a különböző régiókban magas az igény informatikai készségekkel rendelkező munkavállalókra, miközben az Ericsson által elbocsátott munkavállalók készségei nem esnek egybe a munkaerőpiaci követelményekkel; elismeri, hogy ugyanazon a földrajzi területen sok azonos szaktudással rendelkező embert egyszerre bocsátanak el; úgy ítéli meg, hogy a fizikai dolgozók és az idősebb munkavállalók különösen segítségre szorulnak; megjegyzi, hogy az EGAA megkönnyíthetné azt is, hogy egyes tagállamok zsugorodó ágazataiból a munkavállalók határok átlépésével más tagállamok bővülő ágazataiba vándoroljanak;

7.  emlékeztet arra, hogy sokféle munkavállalót, fizikai és szellemi munkavállalót egyaránt érintenek az elbocsátások; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány munkavállalónak azzal kell szembesülnie, hogy a hagyományos gyártó iparágakban eléggé alacsony a munkaerőpiaci kereslet; elismeri, hogy az e munkavállalók számára az állami vagy a magánszektorban rendelkezésre álló lehetőségek igénybevételéhez hatalmas átképzési erőfeszítésekre lenne szükség;

8.  megjegyzi, hogy a kérelem az Ericsson által elbocsátott 2388 munkavállalóra vonatkozik, akik közül a javasolt intézkedések 900-at céloznak meg; rámutat, hogy e csoport több mint 30%-a az 55 és 64 év közötti korcsoporthoz tartozik, és ezek a személyek a távközlési hardverágazatra jellemző olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek a jelenlegi munkaerőpiacon elavultak, és hogy ezért hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacra való visszatérés tekintetében, és tartós munkanélküliség fenyegeti őket; ezért üdvözli, hogy a projekt „a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedésekre” is összpontosít;

9.  üdvözli azt a döntést, hogy az 50 éves kor feletti elbocsátott munkavállalók, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy tartósan munkanélkülivé válnak, illetve akik tanulási vagy testi fogyatékossággal élnek, szakértői segítséget kapnak, tekintettel azokra a megnövekedett kihívásokra, amelyekkel másik munkahely keresése során valószínűleg szembesülnek;

10.   megjegyzi, hogy az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott juttatások és ösztönzők költsége majdnem eléri az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedések tekintetében az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag teljes költségének 35%-ában meghatározott korlátot, és hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;

11.  megjegyzi, hogy Svédország ötféle intézkedést tervez a kérelem által érintett elbocsátott munkavállalók érdekében: i. pályaorientáció és karriertervezés, ii. a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedések, iii. vállalkozói támogatás, iv. oktatás és képzés, v. álláskeresési és mobilitási juttatások; továbbá megjegyzi, hogy a javasolt intézkedések segítenék az elbocsátott munkavállalókat készségeik fejlesztésében, és megkönnyítenék, hogy új munkahelyekre menjenek át, illetve segítenék őket saját vállalkozásaik létrehozásában; hangsúlyozza, hogy a fent ismertetett intézkedések az EGAA-rendelet 7. cikke szerinti támogatható tevékenységek közé tartozó aktív munkaerőpiaci intézkedéseknek minősülnek, és nem helyettesítik a szociális védelmi intézkedéseket; üdvözli a svéd hatóságok azon döntését, hogy 2017. februárban, az EGAA-támogatás iránti kérelmet megelőzően elkezdték a megcélzott kedvezményezettek számára a személyre szabott szolgáltatások biztosítását;

12.  elismeri, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja a megcélzott kedvezményezettekkel, azok képviselőivel, valamint a helyi állami szereplőkkel egyeztetve készült el; több konzultációt kér a vállalkozókkal, hogy az új készségeket és az oktatást az igényeikhez lehessen szabni;

13.  emlékeztet arra, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összeegyeztethetőnek kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással; üdvözli, hogy a svéd állami foglalkoztatási szolgálatnak ajánlattételi felhívásaiban és saját gyakorlatában alkalmaznia kell a környezetvédelmi követelményeket;

14.  hangsúlyozza, hogy a svéd hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást;

15.  ismételten leszögezi, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok feladata a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a nemzeti hatóságokat, hogy a növekedési potenciállal rendelkező és így munkaerőt felvevő ágazatokról szóló jövőbeni javaslataikban jobban térjenek ki a részletekre, valamint megalapozott adatokat gyűjtsenek az EGAA-támogatás hatásáról, amelyet többek között az új állások minőségére, tartósságára és fenntarthatóságára, az önálló vállalkozók és az induló vállalkozások számára és százalékos arányára és a munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésnek az EGAA révén elért arányára gyakorol;

17.  emlékeztet a Bizottsághoz intézett azon kérésére, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az összes EGAA-kérelemmel kapcsolatos dokumentumhoz;

18.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

19.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Svédország EGF/2017/007 SE/Ericsson referenciaszámú kérelme)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/514 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1858 határozata (2016. október 11.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Svédország kérelme: EGF/2016/002 SE/Ericsson) (HL L 284., 2016.10.20., 25. o.).


A Bizottság határozata a lengyelországi helyzettel kapcsolatban az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról
PDF 155kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása a Lengyelországban fennálló helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló bizottsági határozatról (2018/2541(RSP))
P8_TA(2018)0055B8-0119/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, a lengyelországi jogállamiságról szóló, 2017. december 20-i indokolással ellátott bizottsági javaslatra: Javaslat a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra (COM(2017)0835),

–  tekintettel a lengyelországi jogállamiságról, valamint az (EU) 2016/1374, (EU) 2017/146 és (EU) 2017/1520 ajánlások kiegészítéséről szóló, 2017. december 20-i (EU) 2018/103 bizottsági ajánlásra(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján Lengyelországnak az uniós jognak a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényt módosító törvény általi megsértése miatt az Európai Unió Bírósága elé utalásáról szóló bizottsági határozatra (2),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a jogállamiság és a demokrácia Lengyelországban tapasztalható helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására(3) és a témával kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Parlamentnek a jogállamiság és a demokrácia Lengyelországban tapasztalható helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalása kimondja, hogy a jelenlegi lengyelországi helyzet az EUSZ 2. cikkében hivatkozott értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában;

1.  üdvözli a Bizottságnak a Lengyelországban fennálló helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló, 2017. december 20-i határozatát, és támogatja a Bizottságnak a lengyel hatóságokhoz intézett, a problémák kezelésére irányuló felhívását;

2.  felszólítja a Tanácsot, hogy az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban cselekedjen gyorsan;

3.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az eljárás minden szakaszában teljes körűen és rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet az elért eredményekről és a megtett lépésekről;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak, Lengyelország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ).

(1) HL L 17., 2018.1.23., 50. o.
(2) SEC(2017)0560.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0442.


Az alapvető jogok európai uniós helyzete 2016-ban
PDF 321kWORD 57k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása az alapvető jogok európai uniós helyzetéről szóló 2016. évi éves jelentésről (2017/2125(INI))
P8_TA(2018)0056A8-0025/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–  tekintettel az alapvető jogok európai uniós helyzetéről szóló korábbi jelentésekben foglaltakra,

–  tekintettel az Európai Parlament, valamint a többi európai és nemzetközi intézmény és ügynökség által kiadott állásfoglalásokra,

–  tekintettel a nemzeti, európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek különböző jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság eddigi munkáira,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága (EUB), valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Petíciós Bizottság munkáira,

–  tekintettel a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a migránsok líbiai helyzetéről szóló, az afrikai és európai vezetők által az Afrikai Unió és az Európai Unió abidjani csúcstalálkozóját (AU–EU) követően 2017. december 1-jén elfogadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0025/2018),

A.  mivel az európai integráció alapja az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság, valamint az uniós szerződésekben, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi eszközökben rögzített értékek és elvek tiszteletben tartása és előmozdítása;

B.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke értelmében az Unió olyan értékek tiszteletben tartásán alapul, mint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait –, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, és azokat mind az Uniónak, mind pedig az egyes tagállamoknak valamennyi belső és külső politikájukban egyaránt tiszteletben kell tartaniuk és aktívan elő kell mozdítaniuk; mivel az EUSZ 17. cikke értelmében a Bizottságnak biztosítania kell a szerződések alkalmazását;

C.  mivel a jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének előfeltétele, és mivel a tagállamok viselik a végső felelősséget azért, hogy az emberi jogokat megoltalmazzák oly módon, hogy életbe léptetik és végrehajtják a nemzetközi emberi jogi szerződéseket és egyezményeket; mivel a jogállamiságot és az alapvető jogokat folyamatosan meg kell erősíteni; mivel ezen elvek bármilyen megkérdőjelezése nemcsak az érintett tagállamra, hanem az egész Unióra nézve káros;

D.  mivel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való uniós csatlakozás az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdése értelmében szerződéses kötelezettség;

E.  mivel a legkiszolgáltatottabb csoportok emberi jogainak védelme kiemelt figyelmet érdemel;

F.  mivel a bizonyos tagállamokban tapasztalható kormányzati túlkapások az uniós tagállami státuszból eredő előnyök és felelősségek szelektív megközelítéséről tanúskodnak, és mivel az, hogy ezek az államok nem hajlandók maradéktalanul elfogadni az európai jogszabályokat, a hatalmi ágak megosztását, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az állami fellépések kiszámíthatóságát, hitelteleníti az Európai Uniót mint a jog uralmának térségét;

G.  mivel 2016-ban is folytatódott a migránsok és menedékkérők Európába áramlása(1); mivel e migránsok közül sokan rendkívül veszélyes útvonalakat vesznek igénybe – csempészeknek és bűnözőknek kiszolgáltatva magukat – és emiatt erőszaknak, visszaéléseknek és kizsákmányolásnak vannak kitéve; mivel az UNHCR adatai szerint a Földközi-tengeren Európába érkező migránsok 27%-a gyermek; mivel az Unicef-IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet) jelentései szerint a közép-mediterrán útvonalon felmért serdülők körülbelül egynegyede soha nem járt iskolába;

H.  mivel 2016-ben széles körben előfordultak a menekültek, a menedékkérők és a migránsok elleni rasszista és idegengyűlölő reakciók, és mivel a leginkább kiszolgáltatott népességcsoportok a menekültügyi eljárás során továbbra is fokozott megkülönböztetést, erőszakot és újabb traumákat élnek át;

I.  mivel az egyes tagállamokra több éve nehezedő, jelentős migrációs nyomás következtében tényleges európai szolidaritásra van szükség annak érdekében, hogy megfelelő befogadó létesítményeket lehessen kialakítani a legrászorultabbak és a legkiszolgáltatottabbak részére; mivel számos migráns csempészek és bűnözők kezébe kerül, így ki vannak téve a jogaik megsértése veszélyének, beleértve az erőszakot, a visszaéléseket és a kizsákmányolást;

J.  mivel a nők és a gyermekek az emberkereskedők kezében nagyobb veszélynek vannak kitéve az emberkereskedelem, a kizsákmányolás és a szexuális zaklatás tekintetében, és ezért – a Valletta cselekvési tervben foglalt kötelezettségvállalásokkal összhangban – gyermekvédelmi rendszerek kiépítésére és megerősítésére van szükség a gyermekek elleni erőszak, a zaklatások, az elhanyagolás és kizsákmányolás megakadályozása és az azokra történő válaszadás érdekében;

K.  mivel az Unió területét sújtó, nem szűnő terrorista merénylethullám nyomán általános bizalmatlanság bontakozott ki a muszlim hitű európai polgárokkal és migránsokkal szemben egyaránt, és mivel egyes politikai pártok eszközként használják fel ezt a bizalmatlanságot, és az európai értékekkel ellentétes retorikájukban megjelent a saját identitás védelme és a tőlünk különböző emberekkel szembeni gyűlölet;

L.  mivel a szükségállapot, a rendkívüli igazságszolgáltatási és adminisztratív intézkedések és a határellenőrzés eszközének rendszeres igénybevétele igen kevéssé hatásos a terroristákkal szemben, akik gyakran régóta uniós tagállamokban tartózkodók közül kerültek ki, sőt uniós tagállamok állampolgárai;

M.  mivel a számos tagállam által a menedékkérők és migránsok érkezésére válaszul foganatosított politikai intézkedések kiterjednek a schengeni térség belső határain való ellenőrzés újbóli bevezetésére, és egyre inkább tartós, mint átmeneti jellegű intézkedésnek bizonyulnak;

N.  mivel a gyűlöletbeszédbe tartoznak mindazon online és offline kifejezések, amelyek a fajgyűlöletet, az idegengyűlöletet, a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést vagy az intolerancián alapuló gyűlölet más formáit terjesztik, bátorítják, ösztönzik vagy igazolják , beleértve a rasszista és idegengyűlölő eszméket, politikákat, beszédeket és gyakorlatokat támogató politikai pártokat és politikai vezetőket; mivel az újabb médiaeszközök kialakulása kedvez a gyűlöletbeszéd online megjelenésének; mivel az Európa Tanács szerint az online térségben megjelenő gyűlöletbeszéd továbbgondolkodást és további fellépést igényel az ilyen beszédek elleni szabályok és új küzdelmi formák tekintetében;

O.  mivel valamennyi tagállamban fennáll a kockázata annak, hogy a faji vagy nemi alapú gyűlölet és erőszak és az idegengyűlölet fokozódása köznapivá válik, történjék ez akár gyűlöletcselekmények, álhírek, közösségi hálózatokon és egyéb online platformokon továbbított névtelen üzenetek, megmozdulások vagy politikai propaganda formájában;

P.  mivel a modern társadalmak nem működhetnek és nem fejlődhetnek szabad, független, szakmai és felelős tömegkommunikációs rendszer nélkül, amelynek alapelvei a tények ellenőrzése, az érvelésre támaszkodó vélemények ütköztetése és a média forrásai számára a bizalmas jelleg megőrzése és az újságírók biztonsága, a szólásszabadság védelme de a hamis hírek korlátozására irányuló intézkedések is; mivel a közmédia alapvető szerepet játszik a média függetlenségének garantálásában;

Q.  mivel a nemzetközi és európai ügynökségek és szervezetek – köztük nem kormányzati szervezetek – által a közelmúltban készített összes jelentés alapján megállapítható, hogy számos előrelépés történt; mivel ennek ellenére egyes tagállamokban továbbra is előfordul az alapvető jogokkal kapcsolatos jogsértés többek között a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, a korrupció, a gyűlöletbeszédek eltűrése, a fogvatartási körülmények és a migránsok életkörülményei terén;

R.  mivel az EU Alapjogi Ügynökségének „A nőkkel szembeni erőszak – az egész EU-ra kiterjedő felmérés” című, 2014 márciusában közzétett jelentésére, amely szerint az európai nők egyharmadát felnőtt életében legalább egyszer érte fizikai vagy szexuális erőszak, illetve a nők 20%-a tapasztalt online zaklatást; mivel a nők elleni erőszak és a mind fizikai, mind pszichológiai nemi alapú erőszak gyakori jelenség az EU-n belül, és a megkülönböztetés szélsőséges formájának kell tekinteni, amely a társadalom minden szintjén érinti a nőket; mivel további intézkedésekre van szükség annak ösztönzéséhez, hogy az erőszak női áldozatai bejelentsék, min estek át, és segítséget kérjenek;

S.  mivel a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és az egyenlő bánásmódhoz való jog tiszteletben tartása az Unió egyik alapelve; mivel az EU polgárainak körülbelül 8%-a nemzeti kisebbségekhez tartozik, és körülbelül 10%-uk regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél; mivel jelenleg – a jogsértési eljárások kivételével – az EU csak korlátozott hatékonyságú eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy választ adjon a kisebbségek elleni diszkrimináció, rasszizmus és idegengyűlölet rendszeres és intézményes megnyilvánulásaira; mivel a tagállamok között eltérések vannak a kisebbségek elismerése és jogaik tiszteletben tartása tekintetében; mivel a Bizottsághoz intézett számos felhívás ellenére csak korlátozott előrelépés történt a kisebbségek hatékony védelmének biztosítása érdekében;

T.  mivel a digitális média hatalmas lehetőségeket biztosít a gyermekeknek; mivel ugyanakkor a gyermekek új kockázatokkal szembesülnek; mivel a gyermekeket meg kell tanítani alapvető jogaikra a digitális világban, hogy az biztonságosabb legyen számukra; mivel a gyermekek jogainak megsértésével összefüggő esetekben nélkülözhetetlen eszközök a gyermekek számára biztosított segélyvonalak; mivel az alapfokú oktatási tanterv részeként a legelső iskolaévektől kezdve támogatni kell a digitális jártasság fejlesztését, ideértve a média- és információs műveltséget is; mivel az alapvető jogokat ugyanúgy kell népszerűsíteni és védeni az interneten, mint az offline világban;

U.  mivel az e-kormányzati szolgáltatások 2016-ban 2016-ban egyre szélesebb körben elérhetők lettek az EU-ban; mivel az európai e-igazságügyi portál lehetővé teszi az állampolgárok és a jogi szakemberek számára, hogy információkat szerezzenek az európai és nemzeti jogi eljárásokról és az igazságszolgáltatás működéséről;

Jogállamiság

1.  kijelenti, hogy sem a nemzeti szuverenitás, sem a szubszidiaritás nem indokolhatja és nem igazolhatja azt, hogy egy tagállam rendszeresen kivonja magát az európai szerződések bevezető cikkeit ihlető alapvető európai uniós értékek alól, amelyekhez mindegyik tagállam saját akaratából csatlakozott és amelyek tiszteletben tartására kötelezettséget vállalt;

2.  megállapítja, hogy a tagállamok koppenhágai kritériumoknak való megfelelését – amely az EU-hoz való csatlakozásuk időpontjában megvalósult – folyamatosan ellenőrizni kell és állandó párbeszédet kell folytatni erről a Parlamenten belül, valamint a Parlament, a Bizottság és a Tanács között;

3.  emlékeztet arra, hogy az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság – a szerződések őreként – legitimitással és hatalommal rendelkezik arra, hogy biztosítsa az EUSZ 2. cikkében említett jogállamiság és egyéb értékek elveinek minden tagállam általi tiszteletben tartását; úgy véli ezért, hogy azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság e feladat teljesítése és annak ellenőrzése érdekében hoz, hogy a tagállamok csatlakozásakor érvényesülő feltételek továbbra is fennállnak-e, nem tekinthetők a tagállamok szuverenitása megsértésének; emlékeztet rá, hogy a Tanácsnak is szerepet kell vállalnia a jogállamisággal és a kormányzással kapcsolatos kérdésekben; üdvözli az elképzelést, hogy az Általános Ügyek Tanácsán belül rendszeres párbeszédet alakítsanak ki a jogállamiságról, és felszólítja a Tanácsot, hogy ebben az irányban haladjon tovább annak érdekében, hogy valamennyi tagállamról rendszeres értékelés készülhessen;

4.  tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy bizonyos tagállamokat visszatérítsen a jogállamiság maradéktalan és teljes tiszteletben tartásához, megállapítva azt is, hogy az igénybe vett eszközök mindmáig elégtelennek bizonyultak; úgy véli, hogy minden lehetőséget keresni kell a párbeszédre, azonban kézzelfogható eredmények nélkül ezt nem kell a végtelenségig meghosszabbítani; kiáll amellett, hogy az EUSZ 7. cikkének igénybevétele többé ne csak tisztán elméleti hipotézis legyen, hanem valamennyi egyéb eszköz eredménytelensége esetén váljon ténylegessé; ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a 7. cikk alkalmazása nem automatikusan jár azzal, hogy az érintett tagállam ellen szankciókat hoznak;

5.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak olyan – egyelőre hiányzó – közös logikát kell követnie a demokratikus államok kormányzása és az alapvető értékek alkalmazása során, amelyről demokratikusan kell határozni és amelyet az európai kormányzás tapasztalatainak összevonása alapján kell kialakítani; úgy véli, hogy az olyan visszaélések elkerülése érdekében, amelyek a többség zsarnokságához vezethetnek, ennek a közös kormányzási logikának magában kell foglalnia annak közös felfogását, hogy egy demokráciában mi a szerepe a többségnek;

6.  emlékeztet a jogállamiság és az alapvető jogok közötti szerves kapcsolatra; felismeri, hogy az európai polgárok széles körű mozgósítások keretében mutatják ki az alapvetői jogaik és az európai értékek iránti elkötelezettségüket; emlékeztet ezzel összefüggésben annak szükségességére, hogy minden európai polgár jobban tudatában legyen az EU közös értékeinek és a Chartának;

7.  úgy véli, hogy az EUSZ 2. cikkében említett értékek eltérő értelmezése és be nem tartása gyengíti az európai projekt összetartó erejét, valamennyi európai polgár jogait és a tagállamok közötti szükséges kölcsönös bizalmat;

8.  emlékeztet az Európai Parlament 2016. október 25-i állásfoglalására(2), amelyben helyeselte egy európai mechanizmus felállítását a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok érdekében; rámutat arra, hogy ez a mechanizmus központi szerepet játszana egy – jelenleg hiányzó – összehangolt európai kormányzási megközelítés kialakításában; sürgeti a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elveivel összhangban nyújtson be kezdeményezést egy ilyen mechanizmus kialakítása érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy egy szélesebb jogállamiság-felügyeleti keret jobb kohéziót eredményezne a meglévő eszközök között, valamint jobb hatékonysággal és nagyobb éves költségmegtakarítással járna; hangsúlyozza a változatos és független források felhasználásának fontosságát a nyomon követési folyamat során; ismételten felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az alapvető jogok megsértését meg kell előzni, nem pedig az ilyesfajta jogsértések megismétlődése esetén reagálni;

10.  határozottan elítéli a gyülekezési szabadság növekvő korlátozását, amelyek bizonyos esetekben erőszakos reakciókat váltanak ki a hatóságok részéről a tiltakozókkal szemben; ismételten megerősíti, hogy ezen alapvető szabadságok döntő szerepet töltenek be a demokratikus társadalmak működésében és felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban vállaljon aktív szerepet e jogok előmozdításában;

11.  emlékeztet arra, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása elengedhetetlen az alapjogok, a demokrácia és a jogállamiság védelméhez;

12.  rámutat arra, hogy 2016. október 25-i állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy a civil társadalommal partnerségben dolgozzon ki és hajtson végre tájékoztató kampányt, amely információkat kíván nyújtani az állampolgárok jogorvoslathoz való jogairól és az eljárási útvonalakról a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nemzeti kormányok vagy az Unió intézményei általi megsértésével kapcsolatos ügyekben annak érdekében, hogy az EU állampolgárai és lakosai számára lehetővé tegye, hogy teljesen tisztában legyenek a Szerződésekből és a Chartából következő jogaikkal (például a véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezési szabadság és szavazáshoz való jog);

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a szerződések őreként hozzon létre az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA), együttműködésben naprakész adatbázisokat az egyes tagállamokban az alapvető jogok helyzetéről;

14.  emlékeztet rá, hogy a korrupció veszélybe sodorja a jogállamiságot, a demokráciát és az emberi jogokat, valamint a polgárokkal szemben alkalmazott egyenlő bánásmódot; emlékeztet arra, hogy a korrupció veszélyt jelent a jó kormányzásra és az igazságos és társadalomközpontú igazságügyi rendszerre, továbbá fékezi a gazdasági fejlődést; kéri a tagállamokait és az EU intézményeit, hogy az uniós és nemzeti alapok felhasználásának rendszeres ellenőrzésével fokozzák a korrupció elleni küzdelmüket;

15.  hangsúlyozza a tanúk és informátorok szerepének fontosságát annak biztosításában, hogy a bűnszervezetek tevékenységével vagy a jogállamiság súlyos megsértésével szemben büntetőeljárást lehessen indítani és büntetést lehessen kiszabni;

16.  felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő az Európai Ügyészség gyors létrehozását;

Migráció és integráció

17.  megjegyzi, hogy az erőszakos konfliktusok, az üldözés, az egyenlőtlenség, a terrorizmus, az elnyomó rezsimek, a természeti katasztrófák, az ember által előidézett válságok és a krónikus szegénység jelentik a migráció mozgatórugóit harmadik országokban;

18.  emlékeztet arra, hogy az EU külső határainak szabálytalan átlépése során továbbra is menedékkérők és migránsok halnak meg és néznek szembe különféle veszélyekkel;

19.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállam megszigorította menekültügyi és migrációs politikáját, és egyes tagállamok nem tesznek teljes mértékben eleget kötelezettségeiknek e területen;

20.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy állítsák a szolidaritást, valamint a migránsok és menedékkérők alapvető jogainak tiszteletben tartását az EU migrációs politikáinak középpontjába;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben és teljes körűen hajtsák végre az elfogadott uniós menekültügyi csomagot és a közös migrációs jogszabályokat, különösen azért, hogy megvédjék a menedékkérőket az erőszakkal, a megkülönböztetéssel és a menekültügyi eljárás alatti újabb traumák átélésével szemben, különösen figyelmet szentelve a kiszolgáltatott csoportoknak; emlékeztet rá, hogy a menedékkérők közel kétharmada gyermek, akik különösen kiszolgáltatottak; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak megakadályozása érdekében, hogy kísérő nélküli kiskorúak tűnjenek el;

22.  támogatja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) együttműködését egy, a szárazföldi határokon alkalmazandó, gyermekekkel szembeni bánásmódról szóló kézikönyv kidolgozására irányulóan;

23.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egyes tagállamok által nyújtott fogadási feltételek terén nagy eltérések vannak, és egyes tagállamokban nem biztosítják a nemzetközi védelmet kérelmezőkkel szembeni megfelelő és méltó bánásmódot;

24.  határozottan elítéli az emberkereskedelem növekedését, amelynek elkövetőit – beleértve a tisztviselőket és a kormányzati szereplőket is – felelősségre kell vonni és bíróság elé kell állítani, továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy miközben megvédik az áldozatokat, növeljék az együttműködést, és fokozzák a szervezett bűnözés – többek között az embercsempészet és emberkereskedelem – , valamint a kizsákmányolás, a kényszermunka, a szexuális bántalmazás és a kínzás elleni küzdelmet;

25.  emlékeztet arra, hogy a nők és a gyermekek az emberkereskedők kezében nagyobb veszélynek vannak kitéve az emberkereskedelem, a kizsákmányolás és a szexuális zaklatás tekintetében;

26.  azon az állásponton van, hogy a biztonságos és legális utakat kell nyitni a migráció előtt, és hogy az Európába törvényes úton nem befogadható emberek jogainak védelmére a legmegfelelőbb megoldást a migrációs áramlásokat kiváltó okok kezelése, a konfliktusok fenntartható megoldásainak keresése, valamint együttműködés és partnerségek kialakítása jelenti; véleménye szerint ennek hozzá kell járulnia a származási és a tranzitországok gyors és robusztus fejlődéséhez a helyi gazdaságok fejlesztése, valamint új lehetőségek helyi felkínálása révén, továbbá a tranzitországok menekültügyi rendszerének fejlesztésébe történő, a vonatkozó nemzetközi jogszabályok és az alapvető jogok teljes mértékű betartása mellett zajló beruházások által is;

27.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat arra, hogy erősítsék meg a menekültek előtti biztonságos és legális utakat, és különösen arra, hogy növeljék a legkiszolgáltatottabb menekültek számára kínált áttelepítési férőhelyek számát;

28.  emlékeztet arra, hogy a visszaküldési politikának illeszkednie kell a migránsok alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartásához, a visszaküldés tilalmához való jogot is beleértve; úgy véli, hogy kellő figyelmet kell fordítani a visszaküldött emberek méltóságának védelmére, ezért kéri, hogy fokozzák az önkéntes visszatérést, valamint a származási társadalmakba történő visszailleszkedéshez nyújtott támogatást;

29.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak teljes területén befogadási és integrációs politikát kell előmozdítania, valamint elfogadhatatlannak tartja, hogy bizonyos tagállamok azt állítsák, hogy nem érzik érintettnek magukat a migráció jelensége által; kiemeli, hogy az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét minden esetben biztosítani kell a migrációs és integrációs politika területén; üdvözli az európai integrációs hálózat elindítását, és javasolja az integráció területén bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének fokozását;

30.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a bevándorlók – akár gyermekek, akár felnőttek – számára biztosítani kell a befogadó társadalomba való beilleszkedésükhöz szükséges oktatást; felhívja a figyelmet sajátos szükségleteikre, különösen a nyelvtanulás terén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden tagállamban hozzanak intézkedéseket a migránsok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése, jó befogadási körülményeik és családjuk egyesítése érdekében;

31.  hangsúlyozza, hogy oktatási forrásokat kell biztosítani a lakosság számára a kultúrák közötti párbeszéd terén;

32.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden tagállamban prioritásként intézkedéseket hozzanak, hogy valamennyi migráns gyermek számára biztosítsák a megfelelő és méltóságteljes fogadási feltételeket, a nyelvtanulást, a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos alapismereteket, illetve az oktatást és szakképzést;

33.  felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg gyermekvédelmi szolgálataikat, beleértve a menedékkérő, a menekült és a migráns gyermekeket célzó szolgálatokat; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő koherens koncepciót a gyámsági rendszerekhez a kísérő nélküli kiskorúak mindenek felett álló érdekeinek védelmében; kéri, hogy a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban dolgozzanak ki és hozzanak létre különleges eljárásokat, amelyek biztosítják az összes gyermek védelmét;

34.  hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van a különböző vallású emberek lehető legeredményesebb európai társadalmi integrációjára, beleértve azokét is, akik már hosszabb ideje élnek az Európai Unióban;

35.  hangsúlyozza, hogy a társadalmi befogadási és oktatási stratégiák, valamint a megkülönböztetés és a kirekesztés kezelését célzó politikák kidolgozása megakadályozhatja a kiszolgáltatott személyek erőszakos szélsőséges szervezetekhez való csatlakozását;

36.  javasolja, hogy az Európában tapasztalható radikalizálódás és terrorizmus valamennyi formájának kezelésére szolgáló biztonsági megközelítéseket – különösen az igazságügyi szférában – olyan hosszú távú politikák egészítsék ki, amelyek megelőzik, hogy az uniós polgárokat erőszakos szélsőséges szervezetek radikalizálhassák és toborozhassák;

37.  aggodalmát fejezi ki a gyűlölet, a gyűlöletbeszéd és az álhírek megnyilvánulásainak riasztó mértékű növekedése miatt; elítéli a rasszizmus, az idegengyűlölet, a vallási intolerancia, illetve egy személy fogyatékosságával, szexuális irányultságával vagy nemi identitásával szembeni előítélet által motivált gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd eseteit, amelyeket naponta követnek el az EU-ban; hangsúlyozza, hogy a gyűlöletbeszéd és az álhírek terjesztésével szembeni tolerancia a populizmust és a szélsőségeket táplálja; úgy véli, hogy módszeres polgári vagy büntetőjogi intézkedésekkel megállítható lenne ez a káros tendencia;

38.  hangsúlyozza, hogy az EU-ban élő személyek bármely kategóriájáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló hamis információk szándékos terjesztése hatalmas veszélyt jelent az EU demokratikus értékeire és egységére nézve;

39.  emlékeztet arra, hogy a közösségi hálózatok és a különböző médiaplatformok által biztosított névtelenség elősegíti mindenféle rasszista gyűlöletbeszéd megjelenését – ideértve a jobboldali és a dzsihadista szélsőségességet is– , emlékeztet továbbá arra, hogy az internet nem lehet törvényen kívüli terület;

40.  rámutat, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, az információszabadság és a média szabadsága a demokrácia és a jogállamiság alapját képezik; határozottan elítéli az újságírókkal és a médiával szembeni erőszakot, kényszert vagy fenyegetést, az alapjogok megsértésével kapcsolatos információk felfedésével összefüggésben is;

41.  elítéli a gyűlöletbeszéd normalizálódását, amelyet a hatóságok, politikai pártok vagy politikai vezetők szponzorálnak vagy támogatnak, és amelyekről a közösségi média számol be;

42.  emlékeztet arra, hogy az e jelenségek elleni küzdelem az oktatáson és a nyilvánosság tudatosságán múlik; felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolákban vezessenek be tudatosságnövelő programokat, és kéri a Bizottságot, hogy többek között az ilyen programok kialakításához szükséges iránymutatások kidolgozásával támogassa a tagállamok erőfeszítéseit ezen a területen;

43.  úgy véli, hogy a gyűlöletből elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos felvilágosítást szisztematikussá kell tenni a tagállamok rendőrségi állománya és az igazságszolgáltatási hatóságok állománya körében, és az ilyen bűncselekmények sértettjeit tájékoztatni kell és arra kell ösztönözni, hogy az ilyen cselekményeket bejelentsék; uniós szintű képzést szorgalmaz az uniós rendőrségi szolgálatok tisztviselői számára a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni hatékony küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy e képzést az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (CEPOL) kell biztosítania, illetve a bevált nemzeti módszerekre és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) munkájára kell alapozni;

44.  üdvözli, hogy a Bizottság magas szintű munkacsoportot hozott létre a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak leküzdésére;

45.  felhívja ezt a Bizottság által létrehozott magas szintű munkacsoportot, hogy különösen foglalkozzon a „gyűlöletből elkövetett bűncselekmény” és a „gyűlöletbeszéd” fogalommeghatározásának európai harmonizációjával; véleménye szerint a munkacsoportnak a politikai szereplőknek felróható gyűlöletbeszédekkel és erőszakra való felbujtással is foglalkoznia kell;

46.  kéri, hogy ezeket a tendenciákat fokozottabb ellenőrzéssel, nyomozással és az illetékes igazságügyi hatóságok európai joggal nem összeférő üzenetek kibocsátóival szemben lefolytatott büntetőeljárásokkal tartsák féken, tiszteletben tartva a szólásszabadságot és a magánélethez való jogot, a civil társadalommal és az informatikai vállalatokkal együttműködésben;

47.  felszólítja e tekintetben a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat átdolgozására annak érdekében, hogy az az előítéleten alapuló bűncselekmények más formáit is magában foglalja;

Hátrányos megkülönböztetés

48.  elítéli a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, például az Alapjogi Charta 21. cikke értelmében a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést, valamint az intolerancia és idegengyűlölet egyéb formáit, továbbá emlékeztet az EUSZ 2. cikkére;

49.  elismeri, hogy a szekularizmus az egyház és az állam szigorú szétválasztása tekintetében és az állam semlegessége elengedhetetlen a vallás vagy meggyőződés szabadságának védelméhez, a valamennyi vallással és meggyőződéssel szembeni egyenlő bánásmód garantálásához, valamint a valláson vagy meggyőződésen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemhez;

50.  megjegyzi, hogy az egyenlő bánásmódról javasolt 2008. évi irányelv még mindig a Tanács jóváhagyására vár; megismétli a Tanácsnak szóló felhívását, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a javaslatra vonatkozó álláspontját;

51.  emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségére, hogy teljes mértékben végre kell hajtaniuk az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet;

52.  emlékeztet rá, hogy az emberi jogok egyetemesek, és hogy egyetlen kisebbséget sem érhet hátrányos megkülönböztetés; hangsúlyozza, hogy a kisebbségi jogok a jogállamiság elvének elidegeníthetetlen részét képezik; megjegyzi, hogy magasabb a kisebbségi jogok megsértésének kockázata, ha a jogállamiságot nem tartják tiszteletben;

53.  elítéli a megkülönböztetés, a szegregáció, a gyűlöletbeszéd, a gyűlölet-bűncselekmények és a társadalmi kirekesztés romákat sújtó megnyilvánulásait; elítéli a romákkal szembeni folyamatos megkülönböztetést a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzáférés terén; emlékeztet arra, hogy az európai polgároknak – etnikai származásuktól függetlenül – egyenlő segítséget és védelmet kell kapniuk;

54.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kisebbségi képviselőkkel konzultálva megbízható és összehasonlítható egyenlőségi adatokat gyűjtsenek az egyenlőtlenségek és a diszkrimináció mérésére;

55.  felszólítja a tagállamokat a kisebbségek problémáinak rendezésére alkalmazott jó gyakorlatok cseréjére és a bevált megoldások alkalmazására az Európai Unió egész területén;

56.  hangsúlyozza, hogy olyan esélyegyenlőségi politikákat kell folytatni, amelyek minden etnikai, kulturális vagy vallási kisebbség számára lehetővé teszik, hogy alapvető jogaikat megkérdőjelezhetetlenül gyakorolják;

57.  ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek ezt eddig nem tették meg, hogy ratifikálják a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját; emlékeztet arra is, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében kidolgozott elveket végre kell hajtani;

58.  sürgeti a tagállamokat, hogy vizsgálják meg alaposan a kisebbségi jogokat, biztosítsák a kisebbségi nyelvek használatához fűződő jogot, és védjék meg az Unión belüli nyelvi sokféleséget; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a regionális nyelvek oktatására és használatára vonatkozó tervét, mivel ezzel kezelhető a nyelvi megkülönböztetés az EU-ban;

59.  ösztönzi a tolerancia értékeivel kapcsolatos képzés iskolai tantervbe való beépítését, hogy a gyermekek eszközöket kapjanak a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felismeréséhez, legyen az akár muszlimellenes, antiszemita, afrikaiak elleni, romaellenes, akár LMBTI-ellenes, vagy bármilyen más kisebbségre is irányuljon;

60.  felszólítja a Bizottságot, hogy ossza meg a nemi sztereotípiák iskolai kezelésével kapcsolatos bevált tagállami gyakorlatokat;

61.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az LMBTI-személyeket bántalmazzák és zaklatják, és az életük különböző területein szenvednek hátrányos megkülönböztetést;

62.  elítéli az LMBTI-személyek hátrányos megkülönböztetésének minden formáját; arra buzdítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el a homofóbia és a transzfóbia elleni küzdelmet célzó törvényeket és politikákat;

63.  ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan menetrendre, amely egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosít valamennyi polgár számára, ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállamok hatásköreit, továbbá ösztönzi, hogy kövesse nyomon az LMBTI személyekre vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő átültetését és végrehajtását; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat az LMBTI személyek jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetekkel való szoros együttműködésre;

64.  felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek már elfogadtak azonos neműek kapcsolatára és/vagy házasságára vonatkozó jogszabályokat, hogy ismerjék el a más tagállamok által elfogadott hasonló hatályú rendelkezéseket; emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségére, hogy teljes mértékben – az azonos nemű párok és gyermekeik tekintetében is – végre kell hajtaniuk az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet; üdvözli, hogy egyre több tagállam vezetett be jogszabályokat és/vagy igazította ki jogszabályait az együttéléssel, a regisztrált partnerkapcsolattal és a házassággal kapcsolatban azzal a céllal, hogy leküzdjék a nemi irányultságon alapuló megkülönböztetést, amellyel az azonos nemű párok és gyermekeik szembesülnek, és felszólítja a többi tagállamot, hogy vezessenek be hasonló jogszabályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a családi állapotot – köztük a nemi hovatartozás jogi elismerését és a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot – igazoló valamennyi dokumentum joghatásának az egész Európai Unióban való teljes körű kölcsönös elismerésére, a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló polgárok elé gördített diszkriminatív jogi és közigazgatási akadályok felszámolása érdekében;

65.  üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek az LMBTI-személyek áttérítő terápiáinak és a transznemű identitás kórossá minősítésének megtiltására irányulnak, valamint sürget minden tagállamot, hogy fogadjanak el olyan hasonló intézkedéseket, amelyek tiszteletben tartják és megvédik a nemi identitáshoz és a nemi önkifejezéshez való jogot;

66.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a transznemű személyeket a legtöbb tagállamban még mindig mentálisan sérültnek tekintik, és felszólítja az érintett tagállamokat a mentális betegségek nemzeti nyilvántartásának felülvizsgálatára, továbbá megbélyegzéstől mentes, alternatív hozzáférési modellek kialakítására, biztosítva, hogy valamennyi transznemű személy továbbra is hozzájuthat a szükséges orvosi kezeléshez; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a transznemű személyek számára számos tagállam továbbra is olyan követelményeket ír elő, mint amilyen az orvosi beavatkozás a nemváltoztatás (többek között útlevélben és hivatalos személyazonosító okmányokban történő) elismerése céljából, illetve a kényszersterilizáció a nemváltoztatás feltételeként; megállapítja, hogy ezek a követelmények egyértelműen sértik az emberi jogokat; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson iránymutatást a tagállamok számára a nemi hovatartozás jogi elismerésérének legjobb európai modelljeiről; felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el a nemváltoztatást, és biztosítsák a nemi hovatartozás jogi elismerésére vonatkozó, orvosi követelmények – úgymint sebészeti beavatkozás, sterilizálás vagy pszichiátriai jóváhagyás – nélküli gyors, hozzáférhető és átlátható eljárások rendelkezésre állását;

67.  üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az Egészségügyi Világszervezet által összeállított Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) felülvizsgálata során a transznemű identitás kerüljön ki a betegségek felsorolásából; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a gyermekkori nemi variancia ne váljék a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának egy újabb tételévé;

68.  felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtsön adatokat az interszexuális személyek által az élet valamennyi területén tapasztalt emberijog-sértésekről, és adjon iránymutatást a tagállamok számára az interszexuális személyek alapvető jogainak védelmét célzó bevált gyakorlatokról; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU 21 tagállamában még mindig gyakorlat az interszexuális gyermekek nemi szervén elvégzett „normalizációs” műtét, habár ez orvosilag nem szükséges, és a gyermekeken elvégzett orvosi beavatkozások hosszú távú pszichés traumát okozhatnak bennük;

69.  felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre az áldozatok jogairól szóló irányelvet(3), valamint azonosítsák és kezeljék az áldozatok jogait védelmező rendszerük hiányosságait, különös figyelmet szentelve a kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek, a kisebbségi csoportok vagy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai jogainak;

70.  sürgősen felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy küzdjenek az erőszak és a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája ellen, és emeljenek vádat az elkövetők ellen; felszólítja a tagállamokat konkrétan arra, hogy hatékonyan kezeljék a kapcsolati erőszak és a szexuális kizsákmányolás valamennyi formájának hatásait, ideérve a menekült vagy migráns gyermekek kizsákmányolását, továbbá a korai házasságot és a kényszerházasságot is;

71.  felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymás között bevált gyakorlataikat és biztosítsanak rendszeres képzéseket a rendőrségi és igazságügyi dolgozók számára a nőkkel szembeni erőszak új formáiról;

72.  üdvözli, hogy valamennyi tagállam aláírta az isztambuli egyezményt, és hogy ahhoz az Európai Unió is csatlakozott; felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek ezt eddig nem tették meg, hogy ratifikálják ezt az egyezményt;

73.  sürgeti, hogy a tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket a szexuális zaklatás és a szexuális támadások elleni küzdelem terén;

74.  emlékeztet arra, hogy az időskori szegénység különösen a nők esetében aggasztó, mivel a nemek között továbbra is fennálló bérkülönbség nemek közötti nyugdíjkülönbséget eredményez;

75.  felszólítja a tagállamokat, hogy határozzanak meg az idős nők támogatására vonatkozó megfelelő szakpolitikákat, és számolják fel a juttatásokban a nemek között fennálló különbségek strukturális okait;

76.  hangsúlyozza, hogy véget kell vetni a fogyatékossággal élőket sújtó megkülönböztetésnek azáltal, hogy egyenlő szociális és politikai jogokat – köztük szavazati jogot – biztosítanak számukra, mint ahogy azt a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény is megállapítja;

77.  elismeri, hogy a nők szexuális és reproduktív egészsége több emberi joghoz kapcsolódik, többek között az élethez fűződő joghoz, a kínzástól való mentességhez fűződő joghoz, az egészséghez fűződő joghoz, a magánélethez fűződő joghoz, az oktatáshoz fűződő joghoz és a megkülönböztetés tilalmához; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a fogyatékossággal élő személyeket a többiekkel azonos módon megilletik alapvető jogok;

78.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy ismerjék el a megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez fűződő alapvető jogot; nyomatékosítja az Uniónak a témával kapcsolatos figyelemfelhívás és a bevált gyakorlatok – többek között az EU egészségügyi stratégiája keretében, a tagállamok hatásköreinek tiszteletben tartása mellett való – népszerűsítése területén betöltött szerepét, mivel az egészség olyan alapvető emberi jog, amely nélkülözhetetlen az egyéb emberi jogok gyakorlásához; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az EU belső és külső emberi jogi politikái közötti koherencia és következetesség nagy jelentőséggel bír;

79.  hangsúlyozza, hogy bármely, válogatás nélküli tömeges megfigyelési rendszer súlyosan sérti a polgárok alapvető jogait; hangsúlyozza, hogy a hírszerzési szervek megfigyelési képességével kapcsolatos bármely tagállami jogalkotási javaslatnak mindenkor meg kell felelnie a Chartának és az arányosság és szükségesség elvének;

80.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy népszerűsítsék az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal (116 000) és a gyermeksegélyvonalak (116 111) hívószámát a lakosság és a nemzeti gyermekvédelmi rendszer érintett szereplői körében; felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a polgárok EU-szerte napi 24 órában hozzáférhessenek megfelelő és gyermekbarát szolgáltatásokhoz; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy szükség szerint biztosítsanak elegendő forrást;

81.  sürgősen kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy egyesítsék erőiket a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelem érdekében; újólag kéri azokat a tagállamokat, amelyek ezt nem tették meg, hogy ültessék át és hatékonyan hajtsák végre a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló irányelvet(4); felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék a bűnüldöző hatóságok – többek között az Europollal történő – együttműködésének jogi és technikai lehetőségeit, valamint pénzügyi forrásait e jelenség felszámolása céljából; hangsúlyozza a gyermekekkel foglalkozók szakemberek szerepét a gyermekek fizikai és lelki bántalmazására – ideértve az internetes zaklatást is – utaló jelek feltárásában; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az ilyen szakemberek tájékozottabbak legyenek, és hogy megfelelő képzésben részesüljenek;

82.  nyugtázza az egyes tagállamokban az áldozatok jogaival kapcsolatos pozitív tendenciákat; megjegyzi azonban, hogy a bűncselekmények áldozatainak támogatását biztosító általános szolgáltatások terén még mindig nyilvánvaló hiányosságok tapasztalhatók;

83.  üdvözli a 2016–2020 közötti időszakra szóló uniós e-kormányzati cselekvési tervet és az európai e-igazságszolgáltatási cselekvési tervet (2014–2018);

84.  ösztönzi a Bizottságot, hogy nevezzen ki afrofóbiával és cigányellenességgel foglalkozó uniós koordinátorokat, akiknek a feladata az lenne, hogy javítsák az uniós intézmények, az uniós ügynökségek, a tagállamok és a nemzetközi szereplők közötti összhangot és egységességet, valamint fejlesszék az afrofóbia és a cigányellenesség kezelésével kapcsolatos meglévő uniós politikákat; különösen hangsúlyozza, hogy a cigányellenességgel foglalkozó koordinátor szerepe a Bizottság Megkülönböztetésmentességi és Roma Koordinációs Osztálya munkájának megerősítése és kiegészítése a csapat megerősítésével, megfelelő források elkülönítésével és további munkatársak alkalmazásával annak érdekében, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a cigányellenesség elleni küzdelemhez, a roma holokauszttal kapcsolatos tájékozottság növeléséhez és a holokausztról való megemlékezés támogatásához; ajánlja továbbá az afrofóbia, az antiszemitizmus és az iszlamofóbia leküzdésére irányuló nemzeti stratégiák európai kereteinek elfogadását;

85.  elítéli a tagállami kormányok által megtett olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetik vagy démonizálják a civil társadalmat és a nem kormányzati szervezeteket; sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák a társadalmi szervezeteket, mivel azok gyakran az állam által nyújtott szociális szolgáltatásokat kiegészítő fontos munkát végeznek, vagy akár az állam által nem biztosított szolgáltatásokat nyújtanak;

86.  javasolja, hogy nevezzenek ki egy, a polgári térért és a demokráciáért felelős uniós koordinátort azzal a feladattal, hogy összehangolja az EU és a tagállamok e területtel kapcsolatos munkáját, felügyeleti szerepet töltsön be és a nem kormányzati szervezetek kapcsolattartó pontja legyen a munkahelyi zaklatással és korlátozásokkal kapcsolatos ügyekben;

87.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a civil társadalom kötelezettségvállalásáról és a polgári térre vonatkozó mutatókról;

o
o   o

88.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) http://migration.iom.int/docs/2016_Flows_to_Europe_Overview.pdf
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0409.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).


Az EU méhészeti ágazata előtt álló kilátások és kihívások
PDF 414kWORD 67k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása az EU méhészeti ágazata előtt álló kilátásokról és kihívásokról (2017/2115(INI))
P8_TA(2018)0057A8-0014/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel 2011. november 15-i, a méhek egészségi állapotáról és a méhészeti ágazatot érintő kihívásokról szóló állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsnak a méhek egészségi állapotáról szóló bizottsági közleményről (COM(2010)0714) szóló következtetéseire (8606/11 ADD 1 REV 1),

–  tekintettel az Európai Parlamentben 2012 óta megszervezésre kerülő, a méhek és a beporzás európai hete – EU Bee Week – elnevezésű rendezvényre,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. szeptemberi, az európai méhészeti partnerség megvalósításáról szóló, „Collecting and Sharing Data on Bee Health: Towards a European Bee Partnership” (A méhek egészségével kapcsolatos adatok gyűjtése és megosztása: egy európai méhészeti partnerség felé) című jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0014/2018),

A.  mivel a méhészeti ágazat az európai mezőgazdaság szerves része, amely több mint 620 ezer méhészt foglal magában az egész Unióban(2); mivel a méhészkedést széles körben űzik hobbiként, saját fogyasztásra szánt méz készítése céljából vagy hivatásos tevékenységként;

B.  mivel a méhek által teremtett gazdasági értékbe beletartozik a beporzás, a méz, méhviasz és egyéb méhészeti termékek előállítása, és a fakeretek vagy méhkaptárak, illetve az apiturizmus szintén nagy jelentőséggel bírnak;

C.  mivel a méhészeti ágazat létfontosságú az EU számára, és a társadalomhoz való hozzájárulása jelentős mind gazdaságilag - évente kb. 14,2 milliárd euró -, mind pedig környezeti szempontból az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megőrzése révén, hiszen Európában a növényfajok 84%-a és az élelmiszer-termelés 76%-a függ a házi- és vadméhek általi beporzástól;

D.  mivel a méhek és más beporzók gondoskodnak a beporzásról és ezáltal számos termesztett és vadon élő növény szaporodásáról, biztosítják az élelmiszer-termelést és -biztonságot, továbbá a biológiai sokféleség megőrzését, és mindezt ingyen, egész Európában és világszerte; mivel a beporzás fontosságát az EU-ban nem ismerik el eléggé, és gyakran magától értetődőnek tekintik, míg például az Egyesült Államokban évente összesen 2 milliárd eurót költenek mesterséges beporzásra; mivel Európa a világon élő méhfajok körülbelül 10%-ának ad otthont; mivel a francia Országos Agrárkutatási Intézet szerint a méhek pusztulása globális szinten 150 milliárd euróba kerülne, ami az élelmiszerek piaci értékének 10%-át teszi ki, és ez rámutat a beporzó rovarok védelmének szükségességére;

E.  mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) nemrégiben végzett kutatása szerint a beporzó rovarok koncentrációjának és sokszínűségének növelése közvetlen hatással van a terméshozamokra, és így hozzásegítheti a kistermelőket, hogy átlagosan 24%-kal növeljék általános termelékenységüket;

F.  mivel nincs minden országban a méhészeket és méhkaptárakat nyilvántartó regisztrációs rendszer, amely segítene nyomon követni az ágazat, a piac és a méhek egészségi állapotának alakulását;

G.  mivel a Bizottság 2004-ben évi 32 millió eurót biztosított nemzeti méhészeti programokra, kizárólag a méhészet támogatására, és mivel 2016-ra ez az összeg 36 millióra emelkedett, de még messze nem elegendő (a KAP költségvetésének mindössze 0,0003%-át teszi ki);

H.  mivel 2004 és 2016 között a méhcsaládok száma 47,8%-kal nőtt az új tagállamok csatlakozása révén, de az uniós finanszírozás csak 12%-kal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló uniós finanszírozás nem elegendő a méhpopuláció fenntartásához, és nem nyújt megfelelő segítséget a méhészeknek a méhcsaládpusztulást követően a családok megújításában azokban a tagállamokban, ahol a méhpusztulás aránya jelentős;

I.  mivel e statisztikai növekedés ellenére számos hivatásos méhész beszüntette tevékenységét, és néhány tagállamban a méhcsaládok száma akár 50%-kal vagy még nagyobb mértékben csökkent(3) az éghajlatváltozás (pl. tavaszi fagy, szárazság, tüzek), egyes vegyi hatóanyagok és a méz belső uniós piacán kialakuló zavarok miatt; mivel még napjainkban is számos esetben figyelhető meg téli pusztulás és rendellenességek;

J.  mivel a méhészeti ágazatnak szóló, uniós társfinanszírozású nemzeti programok összességében pozitív hatással járnak; mivel vélhetően inkább a nemzeti végrehajtás ébreszt időnként bizalmatlanságot az ágazat részéről, csökkentve ezzel a felhasználást;

K.  mivel a méhészeti ágazat különösen súlyos demográfiai és öregedési problémával néz szembe: a méhészek csupán kis százaléka fiatalabb 50 évesnél, ami kockázatot jelent az ágazat jövője szempontjából; mivel a méhészet beilleszkedési és munkalehetőséget jelent a vidéki térségekben élő fiataloknak, hiszen sok európai régióban nehéz földterülethez jutni;

L.  mivel a megfelelő elméleti tudás gyakorlati képzéssel kombinálva elősegítheti a méhcsaládokat érintő kihívások jobb megértését és kezelését, és ezért nagy jelentőséggel bír; mivel a méhészeknek felelősségteljes és szakszerű módon és a mezőgazdasági termelőkkel szoros együttműködésben kell dolgozniuk annak érdekében, hogy kezelni tudják az olyan jövőbeli kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák, a méhlegelőként szolgáló területek csökkenése, egyes régiókban a vadon élő állatok és vándormadárfajok támadásai (a méhkaptárak nagymértékben ki vannak téve a ragadozóknak, mivel a méhészkedést gyakran a szabadban űzik) és egyes tagállamokban a magas adminisztratív terhek;

M.  mivel az uniós társfinanszírozású nemzeti méhészeti programok lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek kutatási és fejlesztési projektek megvalósítására; mivel a sikeres projektek nagyban hozzájárulhatnak az ágazat megerősítéséhez, valamint a természeti és piaci válságokkal szembeni ellenálló képességének növeléséhez; mivel a tudástranszfer, valamint a bevált és innovatív gyakorlatok cseréje hozzáadott értéket teremt az európai méhészeti ágazat számára, különösen ha azokat valamilyen egyedi program egészíti ki, mint például a KAP II. pillérébe tartozó jelenlegi, méhészeknek szóló Erasmus-program;

N.  mivel az úgynevezett nomád gazdálkodási gyakorlatnak számos pozitív jellemzője van, ugyanakkor felvet néhány problematikus kérdést is, különösen a szétszóródásból fakadó veszélyes helyzetek elkerülését célzó szabályok betartása tekintetében; mivel ezért alaposabb ellenőrzésre van szükség;

O.  mivel Európában a mézelő méhek és a vadon élő beporzók jelenlegi fokozott pusztulása aggodalomra ad okot a mezőgazdaságra, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatása miatt; mivel a méhek megnövekedett pusztulása több stressztényezőre vezethető vissza, amelyek a földrajzi területtől, a helyi jellemzőktől és az éghajlati feltételektől függően eltérőek; mivel e tényezők közé tartozik az idegenhonos inváziós fajok, például a Varroa-atka, a kis kaptárbogár (Aethina tumida), az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) és az amerikai költésrothadás súlyos hatása, az állati patogének, mint például a nozemózis, a növényvédő szerekben és egyéb biocid termékekben található egyes hatóanyagok hatása, az éghajlatváltozás, a környezet pusztulása, az élőhelyek degenerációja és a virágos növények fokozatos eltűnése;mivel a méhek a mezőgazdasági területektől függnek, fő táplálkozási forrásuk a felszíni területekre és a termények sokféleségére épül, és ezért mind a méhészek, mind a mezőgazdasági termelők számára hasznos lenne az ökológiai jelentőségű területek egy típusaként úgynevezett „méhészeti területeket” kijelölni, amelyek ezt követően valamennyi tagállamban széles körben alkalmazhatók lennének, különösen a virágban szegény időszakokban;

P.  mivel a méhészek gyakran tehetetlenek a méhbetegségekkel és -parazitákkal szemben, mert nem rendelkeznek információkkal, képzettséggel, illetve hatékony eszközökkel ezek leküzdéséhez, például nem jutnak hozzá a méhek kezelésére szolgáló gyógyszerekhez; mivel a méhészek támogatást kapnak a Varroa-atka elleni védelmi intézkedésekhez, bár ezek az intézkedések még nem teljesen sikeresek, mivel a kutatási és fejlesztési erőfeszítések továbbra sem kielégítőek a parazitafajok elleni kezelések, a méhek étrendjének hatása és a vegyi anyagokkal szembeni kitettség tekintetében;

Q.  mivel a méhészeknek a betegségek és paraziták bejelentésére vonatkozó kötelezettsége a kaptárak szisztematikus megsemmisítését vonja maga után, és arra ösztönözheti őket, hogy ne tegyenek bejelentést; mivel a méhbetegségek kezelésére szolgáló, piacon hozzáférhető gyógyszerek száma korlátozott, és azok nem elégítik ki a hatékony állatgyógyászati készítmények iránti megnövekedett igényt; mivel számos természetes anyagot vizsgáltak meg a varroózis elleni hatékonyság szempontjából, és ezek közül három anyag vált a biológiai kezelések alapjává, mégpedig a hangyasav, az oxálsav és a timol;

R.  mivel az alacsonyabb nektár- és pollenhozamú és rövidebb ideig virágzó növényfajtákra és hibrid növényekre épülő monokultúrás gazdálkodás jelentősen csökkenti mind a biológiai sokféleséget, mind pedig a méhlegelőként használt területek kiterjedését; mivel brit tudósok a közelmúltban arra a következtetésre jutottak, hogy a méhek helyi és regionális fajtái eredményesebben maradnak fenn egy adott területen, mint a máshonnan betelepített méhfajták(4); mivel az európai méhészeti ágazat hosszú távú életképességének és fenntarthatóságának alapja a helyi mézelőméh-ökotípusok hosszú távú életképessége és fenntarthatósága, tekintettel sokféleségükre és a helyi környezethez való alkalmazkodási képességükre;

S.  mivel a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform (IPBES) 2016. február 26-án elfogadott jelentésében, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig a szisztémás rovarirtó szerekről szóló nemzetközi integrált értékeléseiben figyelmeztetett a beporzók számának csökkenésére; mivel a méhek a környezet minőségének fontos mutatói;

T.  mivel a méhészek, a mezőgazdasági termelők, a környezetvédők és a polgárok olyan intézkedéseket várnak el, amelyek a méhek pusztulásának valamennyi okával – többek között az EFSA által azonosított növényvédőszer-hatóanyagok (pl. egyes neonikotinoidok és egyes szisztémás rovarirtó szerek) hatásaival – kapcsolatos egyértelmű tudományos konszenzuson alapulnak;

U.  mivel a tudományos következtetések közötti eltérések részben a különböző elemzési módszerek és kutatási jegyzőkönyvek alkalmazásának tulajdoníthatók; mivel a beporzókkal kapcsolatos kutatások uniós szintű összehangolásának, illetve az érdekelt felek között harmonizált, hozzáférhető adatoknak a hiánya miatt rengeteg eltérő vagy egymásnak ellentmondó tanulmány lát napvilágot;

V.  mivel fontos fenntartani és elmélyíteni az összes érdekelt fél (méhészek, mezőgazdasági termelők, tudományos szakértők, civil szervezetek, helyi hatóságok, növényvédőszer-gyártók, magánszektor, állatorvosok és a nyilvánosság) közötti párbeszédet, összehangolni a kutatásokat és időben megosztani valamennyi gyűjtött, releváns adatot;

W.  mivel általános igény van egy közös és harmonizált adatbázisra – beleértve többek között a növények és a mezőgazdasági gyakorlat típusát, a kártevők és betegségek előfordulását, az éghajlati és időjárási viszonyokat, a táj jellegét, az infrastruktúrát, a méhcsaládok sűrűségét és a méhpusztulási arányt régiónként –, az e területen használható, méhekre ártalmatlan digitális eszközökre és technológiákra, valamint megfelelő kommunikációs eszközökre, amint ezek a 2017 júniusában elfogadott „európai méhészeti partnerség” kezdeményezés javaslatában szerepelnek; mivel ahhoz, hogy a legújabb tudományos ismeretek alapján lehessen döntéseket hozni, szükség van az EFSA átfogó tudományos felülvizsgálatának eredményeire, amelyek közzététele már több mint egy éve húzódik; mivel a méhek pusztulásának megállítása, illetve csökkentése érdekében a lehető legrövidebb időn belül egyértelmű eredményekre van szükség a méhek egészségi állapotával kapcsolatos valamennyi mutató tekintetében, különösen szabadföldi kísérletek révén; mivel a méhészek, a mezőgazdasági termelők és a polgárok elvárják a Bizottságtól, hogy az érintett uniós ügynökségekkel és tagállami szakértőkkel együttműködve szorosan kísérje figyelemmel a növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozó EFSA-útmutatót, a tagállamoktól pedig, hogy hajtsák végre azt;

X.  mivel a méztermelést az időjárási körülmények is befolyásolják, hiszen a meleg és nedves idő elősegíti, míg az egyszerre hideg és nedves idő akadályozza azt; mivel az őszi és téli pusztulások hozzájárulnak a méhcsaládok fogyatkozásához és a méztermelés visszaeséséhez, amely egyes tagállamokban elérheti az 50%-ot, sőt egyes régiókban akár a 100%-ot is;

Y.  mivel figyelmet kell fordítani a különböző mezőgazdasági területek mézelőméh-populációinak eltérő méretére, tekintve, hogy az egyes méztermelő országokban növekszik, másokban pedig csökken;

Z.  mivel a méhpusztulás fokozódása miatt a méhészek arra kényszerülnek, hogy gyakrabban vásároljanak új méhcsaládokat, ami a termelési költségek növekedését eredményezi; mivel az egy méhcsaládra jutó költség 2002 óta legalább négyszeresére nőtt; mivel egy méhcsalád pótlása rövid- és középtávon gyakran a termelés csökkenésével jár, hiszen az új méhcsaládok kevésbé termelékenyek a telepítésük kezdetén; mivel a méhészek soha nem annyi méhcsaláddal termelnek, amennyit a statisztikai adatok mutatnak, hiszen az év során helyreállítják a méhcsaládok eredeti számát, mégpedig a megtermelt mennyiség rovására, hiszen az elveszett méhcsaládok pótlásához is mézre van szükség;

AA.  mivel egyes harmadik országokban a megtermelt és exportált méz mennyisége az elmúlt 15 évben megduplázódott; mivel az EU a méz tekintetében alig 60%-ban önellátó, és ez az arány nem növekszik, miközben a méhkaptárak száma közel kétszeresére nőtt az Unióban 2003 és 2016 között, a méhészeké pedig 470 000-ről mintegy 620 000-re ugyanebben az időszakban; mivel 2016-ban a három legnagyobb európai méztermelő Románia, Spanyolország és Magyarország volt, utánuk pedig Németország, Olaszország és Görögország következett;

AB.  mivel az EU a méz körülbelül 40%-át importból szerzi be minden évben; mivel 2015-ben az importált méz átlagban 2,3-szer olcsóbb volt az Unióban termelt méznél; mivel az EU évente mintegy 200 000 tonna mézet importál, főként Kínából, Ukrajnából, Argentínából és Mexikóból, ami komoly versenyhátrányt jelent az európai méhészek számára a harmadik országok termelőihez képest, és akadályozza az önellátás magasabb szintjének elérését; mivel az importált méz gyakran nem felel meg az uniós méhészek által kötelezően alkalmazott előírásoknak;

AC.  mivel a fogyasztók gyakran azt gondolják, hogy az EU-ból származó mézet fogyasztanak, holott annak egy része valójában uniós és harmadik országokból származó méz keveréke, illetve az importált méz jelentős része hamisított;

AD.  mivel a világ nagy méztermelő térségeiből származó méz mennyisége a rossz méhegészségügyi helyzet miatt 2002 óta stagnál vagy csökken, ugyanakkor a Kínában termelt méz mennyisége a kétszeresére nőtt (2012 óta mintegy évi 450 000 tonnára), ami meghaladja az EU, Argentína, Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada együttes méztermelését;

AE.  mivel 2015-ben az Unióba importált méz több mint fele Kínából érkezett – nagyjából 100 000 tonna, a 2002. évi mennyiség kétszerese – annak ellenére, hogy a világ más részein csökkent a méhcsaládok száma; mivel a méhészeti szövetségek és szakemberek szerint a Kínából importált méz jelentős részét cukornádból vagy kukoricából származó hozzáadott cukorral hamisíthatják; mivel nem minden tagállam tud elemzést végezni az Unió külső határellenőrzési pontjain az importált mézekkel kapcsolatos rendellenességek kimutatása céljából;

AF.  mivel a méz a világon a harmadik leginkább hamisított termék; mivel a hamisítás komoly károkat okoz az európai méhészeknek, és súlyos egészségügyi kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat;

AG.  mivel a szakértők szerint a 2002-es klóramfenikol-problémát a Kínából mézet exportáló vállalkozások nem a szabályok betartásával, hanem a méz gyantaszűrésével oldották meg;

AH.  mivel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2015. decemberi ülésén vitát folytatott az importált méz minőségével kapcsolatos aggályokról és az európai méhészeti ágazat versenyképességéről; mivel ennek folytán a Bizottság elrendelte a mézek központi vizsgálatát;

AI.  mivel a tagállamok mézmintáinak vizsgálatát a Közös Kutatóközpont végezte el, amely többek között megállapította, hogy az EU külső határállomásain és az importőrök telephelyein vett minták 20%-a nem felelt meg a méz összetételére és/vagy előállítására vonatkozóan a mézirányelvben (2001/110/EK) meghatározott kritériumoknak, és a minták 14%-a hozzáadott cukrot tartalmazott; mivel ennek ellenére továbbra is érkezik hamisított méz Európába;

AJ.  mivel az EU-ban alkalmazott Codex Alimentarius szerint a méz természetes termék, amelyhez nem adható hozzá, illetve amelyből nem vonható ki semmiféle anyag, és amely nem szárítható a méhkaptáron kívül;

AK.  mivel az európai mézpiacon a hamisított, olcsó méz nagykereskedelmi behozatalából adódó egyensúlyhiány következtében az EU nagy méztermelő országaiban (Románia, Spanyolország, Magyarország, Bulgária, Portugália, Franciaország, Olaszország, Görögország és Horvátország) a méz felvásárlási ára 2014 és 2016 között a felére esett vissza, és ez továbbra is nehéz és hátrányos helyzetet teremt az európai méhészek számára;

AL.  mivel a 2014/63/EU irányelvvel módosított mézirányelv 2. cikke (4) bekezdése a) pontjának második bekezdése kimondja, hogy ha a méz több tagállamból vagy harmadik országból származik, a származási országok kötelező feltüntetését – az esetnek megfelelően – az alábbi elnevezések egyikével lehet helyettesíteni: „EU-országokból származó mézkeverék”, „EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” vagy „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”; mivel az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”megjelölés nem elég informatív a fogyasztó számára;

AM.  mivel manapság számos mézcsomagoló és -kereskedő visszaél ezzel a származásjelölési móddal a tényleges származási ország, illetve a különböző érintett országokból származó mézek arányának elhallgatása céljából, tekintve, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak és bizalmatlanok egyes országokból származó élelmiszerekkel szemben; mivel számos nagy méztermelő ország, például az Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Mexikó az EU egyszerűsített szabályainál jóval szigorúbb követelményeket támaszt a mézcímkézésre vonatkozóan, és így az EU-nál sokkal jobb garanciákat biztosítanak a fogyasztók megfelelő tájékoztatását illetően;

AN.  mivel a jelenlegi szabályok nem foglalkoznak a feldolgozott termékeket, például a kekszeket, a reggeli gabonapelyheket, az édességeket stb. érintő csalárd gyakorlatokkal; mivel a „méz” címke félrevezetheti a fogyasztókat az adott termék tényleges tartalmával kapcsolatban, mert gyakran akkor is használják, ha a termék cukortartalmának kevesebb mint 50%-a származik mézből;

AO.  mivel a 2014-ben indított „Mézes reggeli” kezdeményezés nagy sikert aratott, és minden tagállam részt vehet ebben a kiváló kezdeményezésben, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek egészséges táplálkozással, így a méz fogyasztásával kapcsolatos oktatásához, továbbá a méhészeti ágazat támogatásához; mivel 2015. május 11-én Szlovénia a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén kezdeményezte, hogy az ENSZ május 20-át nyilvánítsa hivatalosan a méhek nemzetközi világnapjává, és ezt az elképzelést valamennyi tagállam széles körben támogatta csakúgy, mint a FAO a 2017 júliusában, Rómában tartott konferenciáján; mivel megállapodás született arról, hogy különös figyelmet kell fordítani a méhészeti ágazatra a mezőgazdaság, a növényvédelem és a fenntartható gazdálkodás tekintetében, hiszen a méhek nagy hatással vannak a világ ökológiai egyensúlyára;

AP.  mivel az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogramok igen fontos eszközök a gyermekek mezőgazdasággal és az Unióban, különösen saját régiójukban előállított mezőgazdasági termékekkel való megismertetésében; mivel a friss gyümölcsök, zöldségek és a tej fogyasztásának előmozdítása mellett ezek a programok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy más helyi, regionális vagy nemzeti különlegességeket, így a mézet is felvegyék a programokba;

AQ.  mivel, bár a helyi termelőknek az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogramokba történő bevonása többletterhet jelent adminisztrációs és pénzügyi szempontból, a méz táplálkozási előnyeinek és a méhészet fontosságának tudatosításában, a nagyobb fogyasztásra való ösztönzésben és a főként helyi méhészek zökkenőmentes bevonásában megnyilvánuló potenciális előnyök pozitívan befolyásolhatják az ágazatot és a méztermelési lánc egészét; mivel egyes tagállamokban a helyi termelők nehézségekbe ütköznek az uniós iskolai programokban való részvétel során a kis mennyiségű méz közvetlen értékesítésére vonatkozó jogszabályok korlátozó alkalmazása miatt; mivel a helyi termelés és fogyasztás előmozdítása elengedhetetlen;

AR.  mivel a mézfogyasztás éves mértéke nagymértékben eltérő az EU tagállamaiban: míg a nyugat-európai tagállamok átlagos fogyasztása 2,5–2,7 kg/fő, addig ez a szám a 2004-ben és később csatlakozott tagállamokban egyes esetekben mindössze 0,7 kg/fő; mivel az európai minőségbiztosítási rendszerek, és különösen a földrajzi jelzések rendszere nagy jelentőséggel bír a munkahelyek megőrzése és létrehozása szempontjából; mivel a mézek esetében eddig több mint 30 földrajzi jelzést regisztráltak; mivel az „európai” és az „Európában készült” címkéket gyakran nagy értékű termékekkel társítják;

AS.  mivel a méznek pozitív élettani hatásai vannak különösen az egészségre nézve, tekintettel fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő és gyógyító tulajdonságaira, és ezt a jövőbeni mezőgazdasági szakpolitikában még inkább el lehetne ismerni;

AT.  mivel az önszerveződés és a közvetlenül a termelőtől való beszerzés számos példája bizonyítja, hogy a méz és különösen az ökológiai termelésből származó méz, valamint egyéb méhészeti termékek rövid ellátási láncokban és a helyi termelői piacokon történő értékesítése rendkívül sikeres;

AU.  mivel a városi méhészkedés az elmúlt években egyre népszerűbbé vált, és lehetőséget kínál a tudatosságnövelésre a polgárok, köztük a gyermekek még szélesebb körében a méhészkedéssel és annak előnyeivel kapcsolatban; mivel a virágos növényeknek a kertekben és városi területeken, a polgárok és/vagy a helyi és regionális hatóságok általi telepítése szintén segít a beporzók táplálékforrásainak gazdagításában;

AV.  mivel az egyéb méhészeti termékek, például a virágpor, a propolisz, a méhviasz, a méhméreg és a méhpempő jelentősen hozzájárulnak a polgárok jóllétéhez, minőségi élelmiszernek számítanak, és a természetes életmód részeként keresettek a piacon; mivel szintén fontos szerepet játszanak az egészségiparban és a kozmetikai iparban, ezért további forrást jelentenek a méhészek gazdasági helyzetének javításához; mivel azonban a mézirányelv nem határozza meg ezeket a termékeket, és ez a mulasztás hátráltatja egy hatékony ágazati politika megvalósítását, továbbá akadályozza a minőségalapú megközelítést és a csalás és hamisítás elleni küzdelmet; mivel bármely tagállam dönthet úgy, hogy betiltja területén a GMO-k termesztését, hogy megvédje az európai fogyasztókat a GMO-kból származó pollennel szennyezett méztől;

AW.  mivel az EU-ba nagy mennyiségű mézet importálnak, és ez gyakran komoly zavarokat, sőt krízishelyzeteket okoz az Unió mézpiacán, hozzájárulva az európai méhészeti ágazat gyengüléséhez; mivel a méhészeti ágazatot prioritásként kell kezelni az EU-ban a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során, a mézet és a többi méhészeti terméket pedig „érzékeny termékekké” kell nyilvánítani;

A méhészet jelentősége

1.  hangsúlyozza, hogy a virágok, többek között a haszonnövények beporzása révén a mézelő méhek a vadméhek és egyéb beporzók mellett alapvető ökoszisztéma- és gazdasági szolgáltatásokat nyújtanak, ami nélkül az európai mezőgazdaság és különösen az entomofil (rovarbeporzású) növények termesztése nem létezne; hangsúlyozza e tekintetben annak fontosságát, hogy a KAP a fenntartható fejlődésre és a biológiai sokféleség növelésére összpontosít, ami nemcsak a méhek folyamatos fennmaradása és újratelepítése, hanem a terméshozamok szempontjából is kedvezőbb;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a méhészet kiemelt szerepet kapjon a jövőbeni agrárpolitikai tárgyú javaslatokban a támogatást és egyszerűsítést, a kutatást, az innovációt és a méhészeti oktatási programokat illetően;

3.  hangsúlyozza, hogy bár az EU tehet további lépéseket a méhészek és a méhek érdekében, el kell ismerni a jelenlegi KAP szerepét a méhészet támogatásában, illetve a környezet és a biológiai sokféleség esetleges javításában olyan különböző eszközök révén, mint például a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó intézkedések, az ökológiai jelentőségű területek, a Natura 2000, az ökológiaigazdálkodás, a méhcsaládok telepítését segítő egyéb agrár-környezetvédelmi támogatások, az éghajlatvédelmi intézkedések vagy az európai innovációs partnerség;

Uniós támogatás a méhészeknek

4.  hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-termelési és terápiás célú méhészet finanszírozását célirányosabb és hatékonyabb módon kell strukturálni, és a jövőbeni agrárpolitika keretében (várhatóan 2021-től) megfelelően növelni kell;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatékony szakpolitikai eszközök és a jelenlegi méhállománnyal arányos, megfelelő finanszírozási intézkedések révén támogassák az EU méhészeti ágazatát; javasolja ezért a nemzeti méhészeti programokra elkülönített uniós költségvetési sor összegének 50%-os emelését, ami tükrözi az EU jelenlegi mézelőméh-populációját és az ágazat egészének fontosságát; erőteljesen arra ösztönöz valamennyi tagállamot, hogy a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet 55. cikkével összhangban dolgozzanak ki nemzeti programot saját méhészeti ágazatukra vonatkozóan;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy alaposan fontolja meg egy új támogatási rendszer bevezetését a méhészek számára a 2020 utáni KAP keretében, amely megfelelően tükrözi a méhek beporzóként betöltött ökológiai szerepét; e tekintetben hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeit, beleértve azokat is, amelyek a legkülső és a hegyvidéki régiókban, valamint szigeteken folytatják tevékenységüket; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg további intézkedéseket, például a lépalapok vásárlásának támogatását;

7.  felhívja a méhészeket, hogy folytassanak aktív párbeszédet az illetékes hatóságokkal a nemzeti méhészeti programok hatékonyabb alkalmazásáról annak érdekében, hogy javítsák azokat, illetve megoldják az esetlegesen felmerülő problémákat;

Kockázatkezelés

8.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy tanulmányt egy – a nemzeti méhészeti programok részét képező – méhészeti kockázatkezelési rendszer megvalósíthatóságáról, amelynek célja a hivatásos méhészek termeléskiesésének kezelése; ezért javaslatot tesz egy juttatásra, amelyet az érintett vállalkozások átlagos árbevétele alapján kell kiszámítani; hangsúlyozza, hogy a biztosítótársaságok több tagállamban is megtagadják a méhcsaládok biztosítását, és a méhészek nehézségekbe ütköznek a KAP II. pillérébe tartozó kockázatkezelési eszközökhöz való hozzáférés terén; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a méhészek számára a kockázatkezelési eszközökhöz való hozzáférést;

Az EU által társfinanszírozott Méhészeti Nemzeti Programok

9.  hangsúlyozza a megfelelő méhészeti képzés szükségességét és ösztönzi a tagállamokat, hogy azt előfeltételként illesszék be a nemzeti programokba; úgy véli, hogy az egyes méhészeti nemzeti programok keretében támogatható és társfinanszírozott méhészeti eszközök beszerzési költségeit a hároméves programozási időszak teljes ideje alatt el kell ismerni, és nem csak abban a programozási évben, amikor ezek a költségek felmerültek;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy fontolják meg egy kompenzációs rendszer bevezetését méhészeti nemzeti programjaikba a méhcsaládok természeti katasztrófák, betegségek vagy ragadozók miatti elhullásának ellensúlyozására;

11.  kéri a Bizottságot, hogy a méhészeti nemzeti programok tekintetében javasolja a programozási év ütemezésének oly módon történő módosítását, hogy az év október 30-án érjen véget, szem előtt tartva, hogy a jelenleg hatályos rendelet szerint a programozási év július 31-ig tart, azonban egyes tagállamokban a méhészeti időszak épp ekkor éri el a tetőpontját, és ezért ez az időpont nem megfelelő;

12.  felhívja a figyelmet arra, hogy a barna medvék és egyéb ragadozó állatok Európa egyes régióiban való elterjedése új, személyes biztonságukat és gazdasági tevékenységeiket érintő kihívások elé állítja a méhészeket, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő intézkedéseket erre vonatkozóan, különösen az okozott károk kompenzálása révén;

Kutatás, képzés és oktatás

13.  a párhuzamosságok elkerülése érdekében javasolja a méhészeti – különösen EU-s forrásból finanszírozott – kutatási témák és eredmények az Apiterápia projekt konzorcium mintájára való kiterjesztését és a tagországok közötti megosztását; e tekintetben kéri egy uniós szinten harmonizált, közös digitális adatbázis létrehozását a méhészek, a kutatók és az érintett felek közti információ cseréjére; ezért felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és erősítse meg az olyan, európai méhészeti kutatási projekteket, mint az EFSA „A méhek egészségével kapcsolatos adatok gyűjtése és megosztása: egy európai méhészeti partnerség felé” című program keretében zajló kutatási programja; úgy véli, hogy alapvető fontosságú a műszaki és tudományos know-how-ba való nagyobb mértékű magán- és állami befektetés, amelyet nemzeti és uniós szinten kell ösztönözni, különösen a genetikai és állat-egészségügyi aspektusok, valamint az innovatív méhegészségügyi gyógyszerek fejlesztése tekintetében; támogatja az uniós referenciaintézetek és -laboratóriumok tevékenységét, amely javítja a kutatás koordinációját, többek között a méhpusztulás okainak további vizsgálata céljából;

14.  felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a méhészek megfelelő alap- és szakképzését; hangsúlyozza, hogy a tananyagnak a méhészeti ágazat mezőgazdasági és egyéb gazdasági vonatkozásain túl tartalmaznia kell a beporzáshoz és egyéb környezetvédelmi gyakorlatokhoz – például az ökológiai egyensúly fenntartásához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a beporzók megművelt tájakon való túlélési esélyeinek javításához – kapcsolódó ismereteket is; úgy véli, hogy e kérdésekkel kapcsolatban a méhészek bevonásával egyedi képzési modulokat is ki kell kidolgozni a földművelésben részt vevő mezőgazdasági termelők részére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fokozottabb együttműködést és az ismeretek és az információk megosztását, beleértve a mezőgazdasági termelők és a méhészek, erdészek, tudósok és állatorvosok közötti, a permetezési időszakokra és egyéb rovarirtó szerek alkalmazására, a betegségek megelőzésére és ellenőrzésére, a méhek számára nem ártalmas technológiákra, valamint a beporzók elhullását minimalizáló növényvédelmi módszerekre vonatkozó fejlett és kölcsönös korai előrejelző rendszereket;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el ajánlásokat különféle nemzeti, magas szintű méhészeti alap- és szakoktatási programok az EU-ban történő támogatása érdekében; a programoknak arra kell ösztönözniük a fiatalokat, hogy a méhész szakmát válasszák, tekintettel arra, hogy az ágazatban égető szükség van generációs megújulásra; szükségesnek tartja a méhészetben rejlő lehetőségek további, a méhészek szükségleteihez igazodva történő kiaknázását; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az ágazattal együttműködve dolgozza ki a bevált méhészeti gyakorlatok kódexét, és azt támogassa a tagállamok szintjén a magas színvonalú képzéshez való hozzáférés biztosításával; a szakmai oktatást illetően az állatorvosi felügyelet és szerepvállalás területének megerősítésére ösztönzi az egyetemi állatgyógyászati tanszékeket; úgy véli, hogy az olyan programoknak mint a Horizont 2020 és az Erasmus+ támogatniuk kell az apiterápia területén folytatott kutatást és képzést;

Méhegészségügy és környezeti szempontok

16.  ismét aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Európában a méztermelő méhek és a vadon élő beporzó rovarok, így a vadméhek megnövekedett halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorol majd a mezőgazdaságra, az élelmiszertermelésre és az élelmezésbiztonságra, a biológiai sokféleségre, a környezeti fenntarthatóságra és az ökoszisztémákra;

17.  kiemeli, hogy az EU-nak és tagállamainak meg kell tenniük a szükséges és azonnali lépéseket - beleértve a méhcsaládok létrehozását támogató agrár-környezetvédelmi intézkedéseket - a méhek egészségével és az újratelepítéssel kapcsolatos nagyszabású és hosszú távú stratégia végrehajtásához annak érdekében, hogy megőrizzék az EU-ban jelenleg csökkenő, vadon élő méhállományt;

18.  hangsúlyozza a biológiai sokféleség fontosságát a méhek egészsége és jóléte szempontjából, valamint annak fontosságát, hogy a kiterjedt állandó legelők mellett takarmányterületeket és természetes és természetközeli élőhelyeket biztosítsanak számukra; felhívja a figyelmet az olyan értékes, a méhek táplálkozását biztosító takarmánynövények fokozatos eltűnésére, mint a búzavirág, a bükköny, a bogáncs vagy a fehér lóhere, ami a növényvédő szerek nem megfelelő használatának eredménye, illetve annak, hogy a gyepterületeket egyre kevésbé használják legelőként, és egyre gyakrabban kaszálóként; rámutat, hogy ez azt eredményezi, hogy nincs elegendő pollen, így a méhek nem jutnak elegendő táplálékhoz, ami hozzájárul a méhek egészségi állapotának romlásához és a kórokozókkal és parazitákkal szembeni ellenállóképességük romlásához; hangsúlyozza, hogy Európa-szerte védeni kell a vadon élő virágokat és a rovarbarát fajokat; emlékeztet arra, hogy az 1.5-ös súlyozó tényezővel rendelkező „mézelő növénnyel borított területek” a KAP környezetbarátabbá tételének keretében az ökológiai jelentőségű területek egyik típusát képviselik; felhívja a Bizottságot, a vetőmagnemesítőket és a gazdálkodókat, hogy ösztönözzenek olyan, minőségi növénynemesítő rendszereket, amelyek esetében a szelekciós kritériumok bizonyítottan magas méz- és virágportermelési kapacitást írnak elő, előnyben részesítve a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott és helyileg beszerezhető fajokat és fajtákat;

19.  rámutat arra, hogy az ökológiai méhészekre vonatkozó további követelményekre és a növekvő környezeti hatásokra tekintettel megfelelő pénzügyi ösztönzőkre van szükség az ökológiai méhészek esetében;

20.  hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a helyi endemikus mézelőméh-populációk rendkívüli genetikai örökségét, sokféleségét és alkalmazkodóképességét, amelyek számos nemzedéken át zajló változások következtében környezetük sajátosságaihoz idomultak, és emlékeztet arra, hogy a sokféleség fontos az inváziós fajok, többek közt a paraziták és a betegségek elleni küzdelem szempontjából;

21.  megjegyzi, hogy a monokultúrás gazdálkodás csökkenti a biológiai sokféleséget, valamint a nem elégséges beporzás és a mézelő növényzet eltűnésének kockázatát hordozza magában, és felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a fel nem használt földterületek nektártermelő növényekkel való bevetésére; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a méhek védelme szempontjából alapvető fontosságú az abiotikus erőforrások, különösen a talaj és a víz megőrzése, valamint a pollen jelentős diverzitása és a táplálék széles választéka;

22.  ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a helyi szinten kialakított gyakorlatok ösztönzéséhez a mézelő méhek ökotípusainak az EU egészében való megőrzése és a méhtenyésztés fenntartása érdekében;

23.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Unió egész területére vonatkozón vezessenek be a helyi mézelőméh-ökotípusok és -populációk jogszabályi védelmét és pénzügyi támogatását növelő intézkedéseket, és ennek részeként biztosítsák a helyileg honos mézelőméh-populációk jogszabályban rögzített védelmi területeinek kialakítását;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy egy a méhelhullás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési terv összeállítása céljából állítson össze egy, az európai és nemzetközi szinten fennálló és újonnan megjelenő egészségügyi kockázatokat értékelő jegyzéket;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen előrelépést a méheket és más beporzókat a környezet és az élőhelyek egészségi állapotának mutatóiként vizsgáló kísérleti projektek végrehajtása terén, mivel ezek segítséget nyújthatnak a jövőbeni szakpolitikák kidolgozásában;

26.  kéri a Bizottságtól annak biztosítását, hogy a KAP különböző költségvetési soraiban található mezőgazdasági támogatások vegyék figyelembe a méhek számára előnyös gyakorlatokat, például ökológiai jelentőségű területek kialakítását vagy a méhek által kedvelt vadvirágok ugaroltatott területeken való termesztését;

27.  hangsúlyozza az elővigyázatosság elvének alkalmazását mind a házi, mind a vadon élő beporzók általános védelme tekintetében;

28.  rámutat arra, hogy az egészséges méhek nagyobb mértékben képesek ellenállni a parazitáknak, a betegségeknek és a ragadozóknak; úgy látja, hogy egyes idegenhonos inváziós fajok, mint a Varroa atka, a kis kaptárbogár (Aethina tumida), az ázsiai lódarázs (a többi rovarral szemben különösen agresszív faj) és a nyúlós költésrothadás és bizonyos kórokozók, így a nozemózis, a méhelhullás fő eredői és súlyos gazdasági károkat okoznak a méhészeknek; megerősíti, hogy támogatja az Európai Parlament által elindított, a Varroa-atkával szembeni rezisztenciáról folytatott kutatás tenyésztési és szelekciós programjáról szóló kísérleti projektet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az inváziós fajokkal és betegségekkel szemben ellenálló, és a Varroa-szenzitív viselkedés (VSH) jellemzőjével rendelkező méhfajokat létrehozó, hatékony tenyésztési programok révén támogassanak az egész Unióra kiterjedő, alkalmazott kutatást; figyelembe véve annak kockázatát, hogy egyes idegenhonos inváziós fajok, így a Varroa-atka, képesek rezisztenciát kialakítani egyes állatgyógyászati készítményekkel szemben, arra ösztönzi a tagállamokat, hogy végezzenek éves vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben váltak ellenállóvá az atkák az állatgyógyászati készítményekben használt különböző hatóanyagokkal szemben; javasolja a Varroa-atka elleni uniós szintű kötelező fellépés fenntartását;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy minden érdekelt gyógyszergyártó vállalatot vonjon be a méhészeti gyógyszerekre irányuló kutatásokba, többek közt a Varroa-atka elleni küzdelem és az e gyógyszerek által a méhek immunrendszerére kifejtett káros mellékhatások elkerülése céljából, valamint hogy hozzon létre egy közös informatikai platformot a legjobb megoldások és gyógyszerek az érdekelt felekkel történő megosztása, a méhészethez létfontosságú állatgyógyászati termékek rendelkezésre állásának javítása, az állatorvosok a méhek egészséggondozásában betöltött szerepének megerősítése, továbbá a méhészeknek a rendelkezésre álló megoldásokról való tájékoztatása érdekében; felhív az emberi és állati egészségre ártalmatlan, biológiai és fizikai alternatív módszerek feltárását célzó, valamint a varroózis elleni védekezésre szolgáló természetes anyagok és vegyületek felhasználására irányuló köz- és magánkutatásra, figyelembe véve az ökológiai kezelések különleges előnyeit;

30.  elismeri, hogy egyes tagállamok által végrehajtott, a méhegészségügy helyzetét felmérő monitoring vizsgálatok eredményei fontosak, és azokat meg kell osztani a többi tagállammal és a Bizottsággal;

31.  felkéri a tagállamokat és a régiókat, hogy minden eszközzel védjék meg a helyi és regionális méhfajokat (Apis mellifera törzsek) a máshonnan betelepített vagy idegenhonos inváziós fajként az EU-ba került fajták nem kívánatos térnyerésével szemben, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak a beporzókra; támogatja az idegenhonos inváziós fajok miatt elnéptelenedett kaptárak őshonos fajokhoz tartozó méhekkel való újbóli benépesítését; azt ajánlja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre központokat az őshonos méhfajok tenyésztésére és védelmére; ebben a tekintetben hangsúlyozza a helyi mézelőméh-populációk értékes tulajdonságainak terjesztését célzó tenyésztési stratégiák kidolgozásának fontosságát; rámutat az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó 1143/2014/EU rendeletben, valamint a nemrégiben elfogadott állat- és növényegészségügyi rendeletekben ((EU) 2016/429 és (EU) 2016/2031 rendelet) biztosított lehetőségekre; aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Kínából behozott fertőzött méhviasz gyakran egészségügyi problémákat okoz a méhek számára;

32.  felszólít azon invazív növényfajok jegyzékének megfontolt bővítésére, amelyek a méhlegelők változatosságának csökkenését okozhatják az Európai Unióban;

A méhekre ártalmas vegyi anyagok

33.  felhívja a Bizottságot, hogy az EFSA végleges, részletes hatásvizsgálatának közzétételéig függessze fel azon növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezését, amelyek az EFSA helyszíni vizsgálatokon alapuló tudományos eredményei alapján veszélyesek a méhek egészségére; megismétli, hogy minden döntéshozatali folyamatnak tudományos értékelésen és megállapításokon kell alapulnia;

34.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a megállapított tudományos konszenzus alapján és tiltsák be azokat a növényvédőszer-hatóanyagokat, így azokat a neonikotinoidokat és azokat a szisztémás rovarölő szereket, amelyek bizonyítottan (a laboratóriumi elemzések és különösen a szabadföldi kísérletek eredményei alapján) veszélyt jelentenek a méhek egészségére; ugyanakkor felhív a méhek számára kockázatot jelentő hatóanyagok helyébe lépő biztonságos alternatív termékek vagy mezőgazdasági módszerek (pl. az alacsony peszticid-felhasználású növényvédelem, a biológiai szabályozás és az integrált növényvédelem különböző hatékony formái) alkalmazására;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy az érintett uniós ügynökségekkel és tagállami szakértőkkel együtt szorosan kísérje figyelemmel a növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozó EFSA-útmutatót, és felhívja a tagállamokat annak végrehajtására;

36.  hangsúlyozza, hogy a „méhekre ártalmas” címkével kell ellátni minden olyan terméket, amely mezőgazdasági felhasználás során bizonyítottan káros anyagokat tartalmaz a méhek számára;

37.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyértelmű ütemterv megállapításával haladéktalanul erősítsék meg a tudományos kutatást minden olyan anyag esetében, amely veszélyeztetheti a méhek egészségét;

38.  kiemeli, hogy a szisztémás növényvédőszerek hosszú távú hatásait alábecsülik; üdvözli a növényvédőszerek használatának a mézelő méhek révén történő környezeti megfigyelését célzó kísérleti projekt közelmúltban történt elfogadását;

39.  független, szakértők által ellenőrzött tudományos bizonyíték alapján elismeri, hogy a kumulatív vegyianyag kitettség jelentősen gyengíti a méhek ellenállását, amelynek következtében a méhek nem képesek elviselni az olyan stresszorokat, mint a nedves évek, a nektár hiánya, a betegségek vagy a paraziták;

40.  emlékeztet a növényvédőszerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 14. cikkére, amely 2014-től kezdődően valamennyi gazdálkodó számára kötelezővé teszi az integrált növényvédelmi alapelvek alkalmazását gazdaságaikban, illetve annak 9. cikkére, amely általánosan tiltja a légi permetezést;

41.  rámutat arra, hogy az EU ideiglenes megszorító intézkedéseket vezetett be 4 neonikotinoid alapú rovarirtó szer (klotianidin, tiametoxám, fipronil és imidakloprid) használatát illetően a méhekre gyakorolt negatív hatások enyhítése érdekében;

A mézhamisítás elleni küzdelem

42.  elvárja a tagállamoktól és a Bizottságtól, hogy biztosítsák az importált méznek és egyéb méhészeti termékeknek a magas színvonalú uniós normáknak való megfelelését, ezáltal fellépve mind a tisztességtelen eszközöket használó harmadik országbeli mézelőállítók, mind a hamisított importmézet az uniós mézzel tudatosan keverő európai uniós csomagolók és mézkereskedők ellen;

43.  felkéri a Bizottságot, hogy a mézhamisítások kiszűrése érdekében fejlesszen ki olyan, hatékony laboratóriumi analitikai módszereket (pl. mágneses magrezonancia vizsgálat), amelyek érzékelik a méhekre jellemző peptideket és más méh-specifikus markereket, valamint felhívja a tagállamokat, hogy szabjanak ki szigorúbb szankciókat a jogsértőkre; felkéri a Bizottságot, hogy a legösszetettebb vizsgálatok elvégzéséhez vonjon be olyan, nemzetközileg elismert magánlaboratóriumokat, mint a francia EUROFINS vagy a német QSI; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy hivatalos mézadatbankot, amely egységes elemzési módszert alkalmaz a különböző eredetű mézek osztályozására;

44.  megjegyzi, hogy a mézcsomagoló üzemek, amelyek több termelő mézét keverik vagy dolgozzák fel, a 853/2004/EK rendeletben meghatározott uniós élelmiszer-biztonsági ellenőrzés hatálya alá tartoznak; úgy véli, hogy ezt ki kell terjeszteni valamennyi, importált mézet feldolgozó létesítményre; el kell kerülni, hogy a saját mézüket csomagoló uniós méhészek működését pénzügyi vagy adminisztratív terhek nehezítsék;

45.  kiemeli, hogy a javasolt intézkedések megerősítenék a harmadik országbeli mézcsomagolók uniós felügyeletét, ezáltal lehetővé téve a hatósági ellenőrök számára annak feltárását, hogy a csomagoló használt-e hamisított mézet, valamint annak biztosítását, hogy az ilyen termék kikerüljön az élelmiszerláncból;

46.  úgy véli, hogy a méznek az élelmiszer-ellátási lánc minden pontján azonosíthatónak és növényi eredet szerint osztályozhatónak kell lennie, függetlenül attól, hogy hazai vagy importmézről van-e szó, kivéve a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen ügyleteket; e tekintetben kéri a mézre vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmény megerősítését; úgy véli, hogy a külföldi mézet importáló vállalkozásoknak, valamint a kiskereskedőknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós szabályokat, és kizárólag a Codex Alimentariusban szereplő mézmeghatározásnak megfelelő méhészeti termékeket szabad értékesíteniük;

47.  kéri, hogy a Bizottság módosítsa a „mézirányelvet” annak érdekében, hogy egyértelmű meghatározásokat adjon és megállapítsa az összes méhészeti termék – így a fajtaméz, többvirágú méz, propolisz, méhpempő, méhviasz, virágpor granulátum, méhkenyér és méhméreg – fő sajátosságait, amint azt a Parlament által elfogadott szövegek már előírják;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a méhek számára készült takarmányok, táplálék-kiegészítők és gyógyszerek uniós piacának működését, valamint hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a piac egyszerűsítése és az ilyen termékek hamisításának és illegális kereskedelmének megelőzése érdekében;

49.  felhívja a Bizottságot, hogy a mézben és más méhészeti termékekben található, az európai uniós méhészeti ágazatban nem engedélyezhető anyagok vonatkozásában állapítson meg intézkedés előtti szintekre vonatkozó („No Action Level”, NAL), protokollokat, intézkedési referenciapontokat („Reference Point for Action”, RPA) vagy maximális szermaradvány-határértékeket, továbbá hogy harmonizálja a határokon történő állatorvosi ellenőrzéseket és a belső piacon végzett ellenőrzéseket, szem előtt tartva, hogy a méz esetében az alacsony minőségű importtermékek, a hamisítás és a helyettesítő termékek torzítják a piacot és folyamatos nyomást gyakorolnak az árakra, és végső soron a belső piacon található termékek minőségére, valamint hogy azonos versenyfeltételeket kell teremteni az uniós és nem uniós országbeli termékek és termelők számára;

50.  elismeri az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsriasztási rendszer alkalmazásának gyakorlati jelentőségét, és ezért felkéri a Bizottságot, hogy az egyértelműen hamisított mézeket minden esetben tegye fel a RASFF-listára (élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer);

51.  felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tiltsa be a gyantaszűrt méz forgalomba hozatalát, hiszen a gyantaszűrt mézben nincs semmilyen biológiailag értékes anyag;

52.  felszólít azon, harmadik országokból importált mézek minőségének folyamatos ellenőrzésére, amelyek jogszabályai lehetővé teszik a méhcsaládok antibiotikumokkal való kezelését;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy a lépalaplapok előállítására vonatkozóan dolgozzon ki szabványokat, amelyeknek magukban kell foglalniuk a paraffin, a költésrothadás spórája és atkaölőszer-maradvány megengedett arányait, előírva, hogy a lépalapokhoz felhasznált viaszban található atkaölőszer-maradvány tartalom nem lehet olyan mértékű, hogy az átkerülhessen a mézbe;

54.  felkéri a Bizottságot, hogy az (EU) 2016/1036 rendelet szabályainak megfelelően alaposan vizsgálja meg a kínai nagyarányú mézimportot, különösen világítsa át a Kínából származó mézet exportáló cégek tevékenységeit és értékelje az uniós mézpiacra kerülő méz minőségét, mennyiségi arányát és értékesítési árszínvonalát;

55.  az utóbbi 15 évben gyorsuló tendenciát mutató, nagymértékű kínai mézimport fényében úgy véli, hogy a méz valós termelési költségek alatti felvásárlási ára az EU-ban, és a (nem termelt, hanem) „gyártott” importméz rossz minősége világossá kell hogy tegye a Bizottság számára, hogy itt az ideje megvizsgálni egyes kínai exportőrök gyakorlatát esetleges dömpingellenes eljárások kezdeményezése céljából;

56.  felhívja a Bizottságot, hogy az (EU) 2017/625 (a korábbi (EK) 2004/882) rendelettel összhangban rendelje el a harmadik országokból származó mézek az EU külső határain történő tételes hatósági mintavételét és ellenőrzését;

57.  megállapítja, hogy 2014/63/EU irányelvvel módosított mézirányelv előírja, hogy ha a méz egyetlen tagállamból vagy egy harmadik országból származik, a címkén jelölni kell azt az országot, ahol a mézet begyűjtötték; elismeri azonban, hogy további lépésekre van szükség a méhészeti termékekkel kapcsolatos csalások leküzdésére és a hamisított „méz” által képviselt tisztességtelen verseny kezelésére;

58.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a fogyasztóknak joguk van tudni minden élelmiszer származási helyét; ugyanakkor úgy véli, hogy az „EU-országokból származó mézek keveréke”, az „EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke”, és különösen az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” címkézés teljes mértékben elrejti a fogyasztó elől a méz eredetét és ezért nem felel meg az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokban foglalt alapelveknek; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása és a csalás felderítésének megkönnyítése érdekében, a mezőgazdasági termékek minőségrendszereire vonatkozó jogszabályokkal összhangban biztosítsa a méz és méhészeti termékek pontos és kötelező címkézését, valamint a méz előállításának nagyobb harmonizációját; elismeri a méz közvetlen értékesítésének sikerét, amely részben megszünteti a származási hely megjelölésének problémáját;

59.  kéri, hogy az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelölés helyett a címkéken azt tüntessék fel, hogy a végtermékben felhasznált mézek pontosan mely ország(ok)ból származnak, méghozzá olyan sorrendben, amely megfelel a végtermékben használt százalékos arányoknak (az adott termékben felhasznált termékek származási országok szerinti arányának feltüntetése);

60.  kéri a Bizottságot, hogy módosítsa a mézirányelvet a „méz” szó, vagy a „mézet tartalmaz” vagy a „méz felhasználásával készült” kifejezések használatára vonatkozóan a feldolgozott termékek elnevezésében, illetve a termék méztartalmára utaló bármilyen grafikus vagy nem grafikus elem vonatkozásában, hogy ezek csak abban az esetben legyenek alkalmazhatók, ha a termék cukortartalmának legalább 50%-a mézből származik;

61.  támogatja, hogy egyes hús- és tejtermékekhez hasonlóan a mézek és egyéb méhészeti termékek esetén a tagállamok előírhassák a méz eredetének kötelező megjelölését;

A méhészeti termékek és a méz gyógyászati alkalmazásának előmozdítása

62.  üdvözli a „Mézes reggeli” kezdeményezést, és felhívja a tagállamokat, hogy tájékoztassák a gyermekeket a helyileg előállított termékekről és ösztönözzék a bevett termelési hagyományok újrafelfedezését; megjegyzi, hogy a méz kalóriában gazdag és módjával felhasználva alkalmas a finomított cukor és egyéb édesítők helyettesítésére, és ezáltal hozzájárul a közegészségügy céljaihoz;

63.  hangsúlyozza, hogy a méz azon mezőgazdasági termékek közé tartozik, amelyeket be lehetne vonni „az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programba”; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák a helyi méztermelők részvételét a megfelelő iskolai programokban, és hangsúlyozza azon oktatási intézkedések fontosságát, amelyek célja, hogy a fiatalok figyelmét felhívják a helyi termékekre, valamint hogy a gyermekeket megismertessék a gazdálkodás világával;

64.  felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot e programok éves uniós támogatásának 50 %-os emelésére, ezek hatékony működtetése, óvodai versenyek megszervezése, valamint az olyan helyi termékek, mint a méz, az olajbogyó és az olívaolaj e programokba való megfelelő bevonása érdekében;

65.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az összes tagállamban fogyasztott méz mennyiségéről és a fogyasztási szokásokról, valamint egy másik jelentést az Unióban mézet, pollent, méhpempőt és méhmérget alkalmazó különböző gyógyászati gyakorlatokról; rámutat az apiterápia egyre növekvő jelentőségére a hagyományos gyógyászati módszerekkel történő kezelés természetes alternatívájaként, és ezért arra ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy népszerűsítsék e termékeket az egészségügyi és paramedikális szakemberek és a nagyközönség körében az EU-ban;

66.  felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az „EU-ból származó méz” védjegy önkéntes bevezetését, amely a 100%-ban és kizárólag az uniós tagállamokból származó mézet jelöli; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Nemzetek május 20-át a méhek világnapjává nyilvánítsa;

67.  felhívja a Bizottságot, hogy az uniós promóciós költségvetésből juttasson egy meghatározott összeget az uniós méztermékek fogyasztási és gyógyászati célra történő reklámozására, ideértve olyan intézkedéseket is, mint a méz helyi piacokon történő közvetlen értékesítésének előmozdítása, nyilvános mézkóstolás, műhelytalálkozók és egyéb események; ösztönzi a tagállamokat a méz – különösen az öko-méz – helyi és regionális értékesítésének minden rendelkezésükre álló eszköz felhasználásával történő fokozására, különösen a rövid ellátási láncoknak a vidékfejlesztési programjaik keretében nyújtott intenzív támogatás, valamint minőségi termékek földrajzi jelzések rendszerein alapuló népszerűsítése révén; elismeri a helyben termelt méz fogyasztásának szerepét a helyi allergénekkel szembeni ellenállóképesség kialakításában; felhívja a Bizottságot, hogy – tekintettel a fogyasztók és a termelők részéről megnyilvánuló növekvő érdeklődésre, valamint a méhviasz termelésének az egyes tagállamokban meglevő régi hagyományaira – vegye fel a méhviaszt a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó termékek listájára;

68.  javasolja a tagállamoknak, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel ösztönözzék a méhészeti termékek, például a virágpor, a propolisz és a méhpempő gyógyszeripari felhasználását;

69.  felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az ökológiai méztermelésre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációját bármely esetleges szabályozási eltérés felszámolása érdekében, amely megakadályozhatja, hogy az európai ökológiai méhészek azonos szabályok alapján juthassanak piacra;

70.  annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló jelenleg zajló és a jövőbeni tárgyalások során a méz és egyéb méhészeti termékek minősüljenek „érzékeny terméknek”, mivel a közvetlen verseny túlzott vagy elviselhetetlen nyomásnak teheti ki az EU méhészeti ágazatát; ezért felhívja a Bizottságot, hogy ezeket lehetőség szerint zárja ki a szabadkereskedelmi tárgyalások köréből;

71.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a mezőgazdasági és a méhészeti ágazattal közösen dolgozzon ki olyan címkézést, amely a méhek szempontjából felelősségteljes termelési rendszer alkalmazását tanúsítja;

72.  üdvözli a városi méhészet jelenleg hódító divatját, ugyanakkor felszólít a regionális méhészszövetségek illetve a hatóságok közti kötelező és szoros integrációra, valamint minimális követelmények bevezetésére a helytelen állattartási gyakorlatok felszámolásának céljából, illetve a betegségek méhpopulációk körében történő szándékos terjesztésének megelőzése érdekében;

o
o   o

73.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 153. E, 2013.5.31., 43. o.
(2) https://ec.europa.eu/agriculture/honey_hu
(3) Ez a termelékenység csökkenéséhez vezet, mivel a méhészeknek bővíteniük kell méhállományukat ugyanannyi méz előállításához.
(4) „Honey bee genotypes and the environment” (A mézelő méhek genotípusai és a környezet), Journal of Agricultural Research 53(2), 183–187. o. (2014).


Bankunió – 2017. évi éves jelentés
PDF 324kWORD 62k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása a bankunióról – 2017. évi éves jelentés (2017/2072(INI))
P8_TA(2018)0058A8-0019/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a bankunióról szóló 2016. évi éves jelentésről szóló, 2017. február 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak (EKB) a bankunióról szóló 2016. évi éves jelentésről szóló, 2017. február 15-i parlamenti állásfoglalásra vonatkozó visszajelzésére,

–  tekintettel az 1024/2013/EU rendelet alapján létrehozott egységes felügyeleti mechanizmusról szóló, 2017. október 11-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0591),

–  tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására, továbbá a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (CRDIV) módosítására irányuló javaslatokra;

–  tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeire vonatkozó uniós keretrendszer módosításáról szóló, 2017. november 8-i véleményére(2),

–  tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásairól szóló, 2017. július 9-i jelentésére,

–  tekintettel az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2017. július 17-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság nemteljesítő hitelek albizottságának 2017. május 31-i jelentésére;

–  tekintettel az EKB nemteljesítő hitelekre vonatkozó 2017. március 20-i iránymutatására, valamint az iránymutatáshoz készült kiegészítés tervezetére vonatkozó, 2017. október 4-i nyilvános konzultációra,

–  tekintettel a Bizottságnak az újonnan keletkeztetett, nemteljesítővé váló hitelekre vonatkozó elégtelen céltartalékokat orvosoló prudenciális védőhálókról szóló, 2017. november 10-i konzultációs dokumentumára,

–  tekintettel az ERKT nemteljesítő hitelek európai rendezéséről szóló, 2017. július 11-i jelentésére,

–  tekintettel a nemteljesítő hitelek és értékcsökkenést elszenvedett eszközök másodlagos piacának fejlesztéséről és a biztosítékkal rendelkező hitelezőknek a hitelfelvevő nem fizetése esetén nyújtott védelemről szóló, 2017. július 10-i bizottsági nyilvános konzultációra,

–  tekintettel az EKB 2017. június 6-i értékelésére, amelyben megállapította, hogy a Banco Popular Español S.A. csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut,

–  tekintettel az Egységes Szanálási Testület (ESZT) Banco Popular Español S.A.-ra vonatkozó szanálási határozatának elfogadásáról szóló, 2017. június 7-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EKB 2017. június 23-i értékelésére, amelyben megállapította, hogy a Veneto Banca és a Banca Popolare di Vicenza csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut,

–  tekintettel az ESZT 2017. június 23-i azon határozatára vonatkozó nyilatkozatára, hogy a Banca Popolare di Vicenza és a Veneto Banca esetében nem hoz szanálási intézkedést,

–  tekintettel a Banca Popolare di Vicenza és a Veneto Banca piacról való kivonulásához a fizetésképtelenségre vonatkozó olasz jogszabályok szerint nyújtott állami támogatás – ideértve egyes részek Intesa Sanpaolónak történő eladását – jóváhagyásáról szóló, 2017. június 25-i bizottsági nyilatkozatra,

–  tekintettel a Monte dei Paschi di Siena elővigyázatossági célú feltőkésítését elősegítő állami támogatás jóváhagyásáról szóló, 2017. július 4-i bizottsági nyilatkozatra,

–  tekintettel az EKB belső modellek célzott áttekintésére vonatkozó iránymutatásának 2017. februári változatára,

–  tekintettel az EKB helyszíni vizsgálatokra és a belső modellek vizsgálataira vonatkozó iránymutatásának 2017. júliusi tervezetére,

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatban a felügyeleti konvergencia előmozdítására vonatkozó általános elvekről szóló 2017. május 31-i véleményére, továbbá az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatban a befektetéskezelés, a befektetési cégek és a másodlagos piacok területén megvalósuló felügyeleti konvergenciáról szóló, 2017. július 13-i három véleményére,

–  tekintettel az Európai Bankhatóság (EBH) az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos kérdésekről szóló, 2017. október 12-i véleményére,

–  tekintettel „Az integrált felügyelet fokozása a tőkepiaci unió és a pénzügyi integráció erősítése érdekében egy változó környezetben” című 2017. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2017)0542), valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének felülvizsgálatára irányuló 2017. szeptember 20-i bizottsági javaslatokra, ideértve az európai felügyeleti hatóság irányításának, finanszírozásának és hatásköreinek módosításáról szóló „salátarendelet-javaslatot”,

–  tekintettel az EKB hitelintézeti engedélykérelmek és pénzügyi technológiai hitelintézeti engedélykérelmek értékelésére vonatkozó iránymutatók tervezetéről szóló, 2017. szeptember 21-i nyilvános konzultációira,

–  tekintettel a Pénzügyi Stabilitási Tanács teljes veszteségviselési képességre (TLAC) vonatkozóan kidolgozott, 2015. novemberi feltételjegyzékére,

–  tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvre (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv),

–  tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet),

–  tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv módosításáról, valamint a 98/26/EK irányelv, a 2002/47/EK irányelv, a 2012/30/EU irányelv, a 2011/35/EU irányelv, a 2005/56/EK irányelv, a 2004/25/EK irányelv és a 2007/36/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2016. november 23-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0852), továbbá a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatokra (COM(2016)0851),

–  tekintettel az Európai Központi Banknak az uniós válságkezelési keret felülvizsgálatáról szóló, 2017. november 8-i véleményére(3),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „Egységes Szanálási Testület: Megkezdődött a munka a bankunióval kapcsolatos, kihívásokkal teli feladatot illetően, de hosszú utat kell még bejárni” című, 2017. december 19-i különjelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak az uniós hitelintézetek ellenálló képességét fokozó strukturális intézkedésekről szóló javaslatának COM(2014)0043 visszavonására,

–  tekintettel az „Áprilisi kötelezettségszegési eljárási csomag: kulcsfontosságú döntések” című, 2017. április 27-i bizottsági dokumentumra (MEMO/17/1045),

–  tekintettel az EBH kockázati jelzőrendszerére, az ESMA a trendekről, a kockázatokról és a gyenge pontokról szóló 2017. évi 2. jelentésére, az ERKT kockázati jelzőrendszerére, az ERKT 2016. évi éves jelentésére és az ERKT a makroprudenciális politikát illető, 2017. áprilisi felülvizsgálatára,

–  tekintettel a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel 2016. január 19-i állásfoglalására a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintéséről és kihívásairól: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út(4),

–  tekintettel az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról szóló bizottsági közleményre (a bankokról szóló közlemény)(5),

–  tekintettel a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 2014. április 16-i 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az öt elnök 2015. június 22-i jelentésére az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről,

–  tekintettel a 806/2014/EU rendeletnek az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2015. november 24-i bizottsági javaslatra (COM(2015)0586),

–  tekintettel „A bankunió megvalósítása felé” című, 2015. november 24-i bizottsági közleményre (COM(2015)0587),

–  tekintettel az ECOFIN Tanács 2016. június 17-i következtetéseire a bankunió megvalósításának ütemtervéről,

–  tekintettel „A bankunió megvalósítása felé” című, 2017. október 11-i bizottsági közleményre (COM(2017)0592),

–  tekintettel az ERKT EU Shadow Banking Monitor (Árnyékbank-figyelő) 2017. májusi 2. számára,

–  tekintettel az ERKT a szuverén kitettségek szabályozási kezeléséről szóló, 2015. márciusi jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0019/2018),

A.  mivel nem összevont alapon számítva az euroövezetben összesen 5 073 hitelintézet működött 2016 végén szemben a 2015. év végi 5474-gyel és a 2008. év végi 6 768-cal, ami a 2008-tól 2016-ig tartó időszakban 25%-os csökkenést jelent; mivel összevont alapon 2016 végén az euroövezet összes hitelintézetének száma 2 290 volt, szemben a 2008. év végi 2 904-gyel és a 2015. év végi 2 379-cel(6); mivel azonban azt is helyénvaló figyelembe venni, hogy ugyanabban az időszakban hogyan változott a méretük miatt csődbe nem vihető bankok aránya;

B.  mivel a nemteljesítő hitelek teljes összege és aránya nagymértékben változik a tagállamok között, és a legmagasabb nemteljesítő hitelarányú országokban jelentős különbségek vannak a bankok között; mivel az ERKT nemteljesítő hitelek európai rendezéséről szóló 2017. júliusi jelentése szerint a nemteljesítő hitelállomány teljes összege 1 billió EUR volt; mivel az EBH negyedéves kockázati jelzőrendszere szerint 2017. június 30-án a főbb európai bankok súlyozott átlagos nemteljesítő hiteleinek aránya (nemteljesítő hitelek, bruttó értékvesztés osztva az összes hitellel) 4,47%-ot tett ki; mivel ez az arány az elmúlt 30 hónapban csökkenő tendenciát mutat;

C.  mivel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) nemrég készített tanulmánya szerint az Európai Unió származékos piacai 453 000 milliárd névleges értéket tesznek ki;

D.  mivel a bankuniót meg kell erősíteni, tekintettel arra, hogy az euróövezet pénzügyi stabilitása szempontjából alapvető cél, valamint a valódi gazdasági és monetáris unió nélkülözhetetlen eleme; mivel további erőfeszítésekre van szükség a bankunió megvalósításához, mivel befejezetlen marad mindaddig, amíg nem rendelkezik a fiskális védőhálóval az Egységes Bankszanálási Alaphoz és harmadik pillérrel, mivel ez a betét-viszontbiztosításra/betétbiztosításra vonatkozó európai megközelítés; mivel Mario Draghi, az EKB elnöke többször kijelentette, hogy a bankunió alapvető pillére továbbra is az európai betétbiztosítási rendszer; mivel a kiteljesített bankunió alapvetően fontos az államok és bankok közötti kapcsolat megszüntetéséhez; mivel az erőfeszítéseket fokozni kell a közpénzből való megmentésről a hitelezői feltőkésítésre való átállás érdekében; mivel bizonyos nemzeti bankrendszerekben a fennálló kockázatokat nem kezelik kellőképpen; mivel a jelenlegi kedvező gazdasági feltételek lehetőséget biztosítanak a bankunió kiteljesítéséhez szükséges reformok előmozdítására;

E.  mivel a válság után késik a banki mérlegek megfelelő megtisztítása, és ez továbbra is gátolja a gazdasági növekedést; mivel az uniós bankok tőkemegfelelési és likviditási mutatói az elmúlt években összességében javultak, miközben vannak bankok, köztük nagy bankok, amelyek továbbra is jelentősen alultőkésítettek; mivel továbbra is fennállnak, de a bankunió létrehozásának kezdete óta már jelentősen csökkentek a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok; mivel az európai bankok intézményi és szabályozási keretét alapvetően megerősítették;

F.  mivel a bankunióban való részvétel nyitva áll azon tagállamok előtt is, amelyek még nem vezették be az eurót; mivel az EU tagállamai közül eddig egy sem döntött ezek alapján a részvétel mellett; mivel több tagállam vizsgálja a bankunióba való belépés lehetőségét; mivel a pénzintézetek tisztában vannak a bankunión belüli elhelyezkedés előnyeivel;

G.  mivel a tőkepiaci unióra irányuló munkánk nem vonhatja el a figyelmet a bankunióra irányuló munkánk befejezésétől, amely továbbra is a pénzügyi stabilitás előfeltétele az Európai Unió bankokra támaszkodó környezetében;

H.  mivel a bankok elsődleges felelőssége a reálgazdaság finanszírozása;

I.  mivel az EKB-nak felügyeleti tevékenységének gyakorlásához ugyan szüksége van bizonyos mozgástérre, a széles hatókörű és alapvető döntéseket azonban végső soron az európai jogalkotókra kell bízni;

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy a banki jogszabályok előterjesztésekor a szabályozást használja jogalkotói eszközként;

Felügyelet

2.  tudomásul veszi az EKB „csődhelyzetben vannak vagy valószínűleg csődbe jutnak” értékeléseit a 2017-es banki ügyekre vonatkozóan; tudomásul veszi továbbá, hogy a felügyeleti és az egységes szanálási mechanizmusok általánosságban ebben a kontextusban működtek, és egyetért a Bizottsággal abban, hogy javítani kell az azon döntéshez vezető eljárásokat, hogy valamely bank csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut;

3.  tudomásul veszi a közelgő, 2018-as EBH-stresszteszteket; felszólítja az EBH-t, az ERKT-t, az EKB-t és a Bizottságot, hogy a stressztesztek meghatározása során következetes módszertant, forgatókönyveket és feltételezéseket alkalmazzanak annak érdekében, hogy amennyire lehetséges, elkerülhető legyen az eredmények esetleges torzulása és az eltérés a stressztesztek eredményei és az ezen eredmények ismertetését szorosan követő szanálási határozatok között; hangsúlyozza azonban, hogy egy bank biztonságossága és stabilitása nem ragadható meg pusztán mérlegének egy adott időpillanatban végzett értékelésével, mivel a biztonságosságot és a stabilitást a bank és a piacok közötti dinamikus kölcsönhatások biztosítják, és a gazdaság egészének különféle elemei is befolyásolják; úgy véli továbbá, hogy az EKB felügyelete alá tartozó további bankokra vonatkozó saját stressztesztjének jót tenne a nagyobb átláthatóság;

4.  hangsúlyozza az EBH mint szabályozó hatóság és az egységes felügyeleti mechanizmus mint felügyeleti hatóság közötti együttműködés fontosságát; felhívja a figyelmet ebben az összefüggésben az EKB és az EBH közötti feladatmegosztásra és a két intézmény tevékenységeinek eltérő földrajzi hatályára; ezzel kapcsolatban javasolja, hogy ahol ez megvalósítható, javítsák a két intézmény által meghozandó kezdeményezések konkrét összehangolását az egységes szabálykönyv egységességének biztosítása érdekében, ugyanakkor elismerve, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus vezető szerepet fog betölteni, amikor a bankszektorra vonatkozó specifikus kérdésekről van szó, vagy szabályozási hiányosságokra derül fény;

5.  üdvözli, hogy a bankunió javította a megfelelő információk felügyeleti hatóságok közötti cseréjét, valamint a az európai bankrendszerre vonatkozó adatok gyűjtését és cseréjét, hozzájárulva például a jobb összehasonlító teljesítményértékeléshez és lehetővé téve a határokon átnyúló bankcsoportok holisztikusabb felügyeletét; üdvözli a közös felügyeleti csoportok kiváló munkáját; megjegyzi, hogy a Bizottság meghatározta az információcsere valamint az EKB bankfelügyelet és az ESZT közötti koordináció javítását célzó területeket, különös tekintettel azon döntő fontosságú kérdésekre, hogy egy intézmény jogosult-e az elővigyázatossági feltőkésítésre, valamint, hogy csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut-e; megállapítja, hogy az EKB és az ESZT közötti jelenlegi egyetértési megállapodás nem elég átfogó ahhoz, hogy biztosítsa, hogy az ESZT feladatainak időben és hatékonyan való elvégzéséhez minden kért információt megkapjon az EKB-tól; felkéri az EKB-t és az ESZT-t, hogy használják ki a köztük az egyetértési megállapodás aktualizálásáról jelenleg zajló megbeszélések kínálta lehetőséget a meglévő hiányosságok megszüntetésére és a szanálási intézkedések eredményességének javítására; kéri, hogy a zökkenőmentes és hatékony szanálási intézkedések érdekében javítsák a felügyeleti hatóságok és a szanálási hatóságok, valamint a korai beavatkozás és szanálás területén érintett valamennyi európai és nemzeti szerv közötti együttműködés és információcsere gyakorlati módozatait ; felszólítja az EKB-t és az ESZT-t, hogy folyamatosan javítsák napi szintű együttműködésüket és erősítsék meg munkakapcsolatukat; ezzel összefüggésben üdvözölné az érintett SSM-rendelet módosítását, amely engedélyezné az Egységes Szanálási Testület egyik képviselője számára, hogy állandó megfigyelőként vegyen részt az Európai Központi Bank felügyeleti testületének ülésein; intézményközi megállapodásra szólítja fel az EKB-t és az Európai Számvevőszéket a két intézmény közötti információcsere meghatározása érdekében a Szerződésekben foglalt megbízatásuknak megfelelően;

6.  megállapítja, hogy 2017-ben alkalmazták a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv elővigyázatossági feltőkésítésről szóló rendelkezését; megjegyzi, hogy az elővigyázatossági feltőkésítés feltételei teljesülésének ellenőrzéseként elvégzett, az eszközök minőségének meghatározására irányuló felülvizsgálatok alkalmazását tisztázni kell; hangsúlyozza, hogy az eszközök előzetes értékelésének olyan szilárd bizonyítékokon kell alapulnia, amelyek többek között igazolják, hogy a bank fizetőképes, és hogy tiszteletben tartja az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat; felszólítja a Bizottságot, az egységes felügyeleti mechanizmust és az ESZT-t, hogy fontolják meg az átláthatóság fokozásának módjait a hitelintézetek fizetőképességének felmérése és a határozati döntések megfontolása során;

7.  újra hangot ad aggodalmának amiatt, hogy egyes államokban magas a nemteljesítő hitelek aránya; üdvözli a különböző tagállamok által a nemteljesítő hitelek szintjének csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket; egyetért a Bizottsággal abban, hogy mivel „a tagállamok és a bankok felelősek elsődlegesen a nemteljesítő hitelek kezeléséért, a nemzeti és az uniós szintű erőfeszítések integrálása indokolt, hogy hatással legyen a nemteljesítő hitelállományokra, és megakadályozza az új nemteljesítő hitelek felhalmozódását a bankok mérlegeiben”(7);

8.  üdvözli általában a munkát, amelyet a különböző uniós intézmények és szervek a fenti ügyben végeztek; azonban örömmel venné az erőfeszítéseik közötti jobb koordinációt; felszólítja ezeket a szereplőket és a tagállamokat az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2017. július 11-i tanácsi következtetések megfelelő és haladéktalan végrehajtására; várakozással tekint a nemteljesítő hitelek csökkentését felgyorsító intézkedéscsomag elé, amelyre az elkövetkező hónapokban tesznek javaslatot; ebben a tekintetben támogatja a Bizottság azon döntését, hogy uniós szinten megvizsgálja a prudenciális feltételek esetleges harmonizálását a nemteljesítő új kölcsönök esetében; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket, amelyek elősegítik a potenciális befektetők tájékoztatását, a kifejezetten a nemteljesítő hitelekkel foglalkozó eszközkezelő társaságok (vagy „rossz bankok”) létrehozását és a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlődését e hitelek jelentős problémájának kezelésére; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak szükség estén javítaniuk és harmonizálniuk kell a fizetésképtelenségre vonatkozó keretet, többek között a korai szerkezetátalakításra és a második esélyre vonatkozó bizottsági javaslattal kapcsolatos munka révén, és szem előtt tartva a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok, például a kkv-k és a háztartások védelmét;

9.  üdvözli a bankmérlegek megtisztításának felgyorsítására irányuló szándékot, egyúttal hangsúlyozza, hogy egy illikvid és nem átlátszó piacon a nemteljesítő hitelek megszüntetésére való kényszerítés indokolatlan értékveszteségeket eredményezhet a bankok mérlegében; megismétli aggályait az EKB nemteljesítő hitelekre vonatkozó iránymutatásának kiegészítésével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az EKB a bankfelügyeleti rendszer keretében zajló felügyeleti és értékelési eljárás során semmiképpen nem ütközhet az uniós jogalkotó előjogaival; emlékeztet arra, hogy az uniós jogalkotás azon általános elvei, amelyek hatásvizsgálatot és konzultációt igényelnek, valamint az arányosság és a szubszidiaritás értékelése, szintén relevánsak a 3. szintű jogszabályok szempontjából;

10.  ismételten aggodalmának ad hangot a 3. szintű eszközök, többek között a származtatott pénzügyi eszközök tartásából – különösen az értékelésükkel kapcsolatos nehézségekből – eredő kockázatok miatt; ezzel kapcsolatosan üdvözli az EBH azon kezdeményezését, amely szerint a 2018-as stressztesztek módszertanának része a 2. és 3. szintű eszközökből adódó kockázatok sajátos kezelése; ismételten felszólítja az egységes felügyeleti mechanizmust arra, hogy kezelje a kérdést a 2018-as egységes felügyelet prioritásaként;

11.  emlékeztet arra, hogy az államadósságokkal kapcsolatban bizonyos kockázatok fenyegetnek; megállapítja, hogy a pénzügyi intézmények egyes tagállamokban túlságosan sokat fektettek be a saját kormányuk által kibocsátott kötvényekbe, ami a hazai kibocsátóval szembeni túlzott elfogultságot jelent, miközben a bankunió egyik fő célkitűzése a bankok és az államok közötti kockázati kapcsolat megszüntetése; kívánatosnak tartja, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok korlátozása érdekében a bankok államkötvény-állományai diverzifikáltabbak legyenek; úgy véli, hogy az államadósság prudenciális kezeléséről szóló uniós szabályozási keretnek összhangban kell lennie a nemzetközi normákkal; rámutat a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság országkockázattal kapcsolatos jelenlegi munkájára és különösen „Az állami kitettségek szabályozási kezelése” című, nemrégiben közzétett vitaanyagára; ezért nagy érdeklődéssel várja a Pénzügyi Stabilitási Tanács államadóssággal kapcsolatos munkájának eredményeit, amelyek útmutatást adnak majd a jövőbeli döntésekhez; hangsúlyozza, hogy az államkötvények kulcsfontosságú szerepet játszanak a befektetők magas színvonalú likvid eszközökkel, valamint a kormányok stabil finanszírozási forrásokkal való ellátásában; e tekintetben tudomásul veszi az Európai Bizottság folyamatban lévő munkáját az úgynevezett államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozóan, mivel ez a probléma kezeléséhez való hozzájárulásnak egy lehetséges útja; emlékeztet arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem képezhetik a kölcsönösségi alapú adósságkezelés egyik formáját; úgy véli, hogy a piaci szereplők hozzájárulhatnak az államkötvény-fedezetű értékpapírok iránti piaci érdeklődés biztosításához;

12.  hangsúlyozza a belső modellekben feltárt hiányosságok kezelésének fontosságát annak érdekében, hogy hitelességük helyreálljon és az intézmények közötti egyenlő versenyfeltételek elérhetők legyenek; felhívja a figyelmet e tekintetben az Európai Parlament Gazdasági Kormányzás Támogatási Osztálya által készíttetett „Milyen következtetések vonhatók le az EBH 2016-os piaci kockázati benchmarkolási gyakorlatból?” című külső tanulmányra, amelyben többek között az áll, hogy „ha az EBH benchmarkolásról szóló tanulmányának megállapításai helyesek, valamint amennyiben a vizsgálati portfólióeszközök reprezentatívak, akkor az európai bankok által jelenleg alkalmazott belső piaci kockázati modellek súlyosan megsértenék az egyenlő versenyfeltételek elvét („Ha különböző bankok azonos portfólióval rendelkeznek, azonos mennyiségű szavatoló tőkét kell előírni a számukra.”); tudomásul veszi ezzel összefüggésben a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak (BCBS) a Bázel III megállapodás véglegesítésével kapcsolatos módosításokra vonatkozó jóváhagyását, valamint ennek az uniós bankszektorra gyakorolt hatásáról szóló, az EBH által készített értékelést; emlékeztet arra, hogy a megállapodás nem járhat együtt azzal, hogy uniós szinten jelentős mértékben megnövekedjenek a tőkekövetelmények, továbbá nem lehet káros hatással a bankok azon képességére, hogy finanszírozni tudják a reálgazdaságot, különösen a kkv-kat; üdvözli az EKB által végzett, a belső modellek megfelelőségét értékelő munkát, amely kiterjed a belső modellek célzott áttekintésére irányuló új iránymutatásra is, tekintettel az azonos osztályba tartozó kockázattal súlyozott eszközökre alkalmazott kockázati súlyok intézmények körében mutatkozó eltéréseire; üdvözli végül az EBH által a benchmarkolási gyakorlatok keretében végzett munkát; úgy véli, hogy a bankok tőkehelyzete megerősíthető többek között az osztalékfizetések csökkentésével és a friss saját tőke növelésével, és hogy az európai bankok általános pénzügyi helyzete megerősítésének továbbra is prioritásnak kell maradnia;

13.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi fórumok javaslatait az európai bankszektor sajátosságaira tekintettel kell átültetni az európai jogba;

14.  hangsúlyozza, hogy különösen a BCBS előírásait nem szabad egy az egyben átültetni az európai jogba, ha azok nem veszik kellően figyelembe az európai bankrendszer sajátosságait és az arányosság elvét;

15.  emlékeztet a monetáris politika funkciója és az egységes felügyeleti mechanizmus felügyeleti funkciója közötti szétválasztás elvére, és döntő fontosságúnak tartja annak tiszteletben tartását az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében; úgy véli, hogy ez az elv általánosságban jól teljesült; úgy véli, hogy a megosztott szolgáltatások alkalmasságának meghatározásához használt teszt az elvégzendő feladatok szakpolitikai relevanciája kell hogy legyen; ezért úgy véli, hogy a megosztott szolgáltatások problémamentesek, ha olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek nem kritikusak a döntéshozatal szempontjából, de aggodalomra adhatnak okot, és további biztosítékokat tehetnek indokolttá abban az esetben, amikor nem erről van szó;

16.  úgy véli, hogy az EKB személyzeti állománya több tagjának bevonása a helyszíni ellenőrzésekbe hozzájárulhat a bankfelügyelet nemzeti felügyeletektől való függetlenségének további erősítéséhez;

17.  tudomásul veszi a Bizottság által 2016 novemberében javasolt, bankreformmal kapcsolatos csomagot; hangsúlyozza azon gyorsított eljárás fontosságát, amely az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetéséről szóló megállapodáshoz vezetett, valamint a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentességre vonatkozó átmeneti intézkedéseket, amelyek a tagállamok bizonyos, bármely tagállam pénznemében kifejezett közszférabeli adósságaira érvényesek ((EU) 2017/2395 rendelet), a hitelintézetek szavatolótőkéjét érintő hirtelen kilengések elkerülése érdekében; megjegyzi azonban, hogy az EKB és az EBH véleménye szerint az átmeneti intézkedések nem vezethetnek az IFRS 9 végrehajtásának késedelméhez; hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni az IFRS 9 hatását a bankok által nyújtott kölcsönök jellegére és elosztására, valamint a hitelkockázati paraméterek ciklikus érzékenységéből származó potenciális prociklikus hatásokra; felszólítja az ERKT-t és az egységes felügyeleti mechanizmust, hogy vizsgálja meg ezeket a kérdéseket; kéri az EBH-t és a Nemzetközi Fizetések Bankját, hogy nyújtsanak megfelelő útmutatást e tekintetben;

18.  emlékeztet arra, hogy az intézményeknek több hasonló felügyeleti jelentést kell benyújtaniuk különböző formátumokban a különböző hatóságok számára, ez pedig jelentős pluszterhet jelent; ezért felszólít egy egységes jelentéstételi rendszer létrehozására, amelyben egyetlen központi kapcsolattartó kezeli valamennyi illetékes hatóság felügyeleti kérelmét, továbbítja azokat az ellenőrzött intézményeknek, valamint az összegyűjtött adatokat elküldi az illetékes hatóságoknak; hangsúlyozza, hogy ezzel elkerülhető lenne az azonos kérések és lekérdezések megismétlése, amely jelentősen csökkentené a bankok és az illetékes hatóságok adminisztratív terheit, egyúttal pedig javítaná a felügyelet hatékonyságát;

19.  elismeri, hogy a kisebb bankok számára különösen nehéz lehet a felügyeleti követelmények végrehajtásával járó magas költségek kezelése; úgy véli, hogy az EKB felügyeleti tevékenységei végzésekor jobban figyelembe vehetné az arányosság elvét bizonyos felügyeleti intézkedések során; hangsúlyozza ezért, hogy sürgős szükség van a kis, alacsony kockázatú intézmények arányosabb bankfelügyeletére törekvő erőfeszítések fokozására; hangsúlyozza, hogy a nagyobb arányosság semmiképpen sem a felügyeleti standardok csökkentését, hanem inkább a jelentéstételi és közzétételi követelmények adminisztratív könnyítését jelenti; üdvözli ezért a Bizottságnak a bankunió 2016. évi éves jelentésére adott válaszát, amelyben osztja a Parlament azon véleményét, amely szerint a jelentéstételi követelményeket egyszerűsíteni kell, továbbá üdvözli a Bizottságnak az arányosabb felügyelet bevezetésére irányuló erőfeszítéseit;

20.  emlékeztet arra, hogy a bankfelügyeletről szóló uniós jogban meghatározott választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kell; úgy véli, fontos, hogy ezek többnyire átmenetiek legyenek, és ha már nem indokoltak, akkor el kell vissza kell vonni őket annak érdekében, hogy az uniós és a nemzeti felügyeleti hatóságok napi munkája ne váljon túl bonyolulttá;

21.  hangsúlyozza, hogy a szabályozási keretnek figyelembe kell vennie a takarékszövetkezetek és kölcsönösségen alapuló bankok sajátos működési elveit és tiszteletben kell tartania ezek sajátos küldetését, valamint hogy a felügyeleti hatóságoknak mindezekre tekintettel kell lenniük, és ezeknek gyakorlataikban és megközelítéseikben is tükröződniük kell;

22.  emlékeztet a pénzügyi technológiáról szóló, 2017. május 17-i állásfoglalására(8); úgy véli, hogy azokra a pénzügyi technológiai bankokra, amelyek ugyanolyan típusú tevékenységeket végeznek, mint a pénzügyi rendszer többi szereplője, ugyanolyan működési szabályoknak kell vonatkozniuk; ezzel kapcsolatban a pénzügyi technológiára vonatkozó olyan megközelítés létrehozását kéri, amely megfelelő egyensúlyt alakít ki a fogyasztók védelme, a pénzügyi stabilitás megőrzése és az innováció elősegítése között; e tekintetben tudomásul veszi a Bizottság által végzett munkát, a technológiai innováció javasolt beillesztését az európai felügyeleti hatóságok megbízatásába, valamint az EKB pénzügyi technológiai banki engedélykérelmek értékelésére vonatkozó iránymutatás-tervezetéről szóló nyilvános konzultációt;

23.  elismeri, hogy a banki tevékenység teljes körű, megnövekedett digitalizációja jelentősen sérülékenyebbé tette a bankokat a kiberbiztonsági kockázatokkal szemben; hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonság kezelése a bankok elsődleges és legfontosabb felelőssége; hangsúlyozza a kiberbiztonság kritikus szerepét a banki szolgáltatásokban, valamint hogy ösztönözni kell a pénzügyi intézményeket arra, hogy nagyon ambiciózusan védjék a fogyasztók adatait és garantálják a kiberbiztonságot; felszólítja a felügyeleti hatóságokat, hogy szorosan kísérjék figyelemmel és értékeljék a kiberbiztonsági kockázatokat, valamint az uniós pénzügyi intézményeket, hogy legyenek rendkívül ambiciózusak a fogyasztói adatok védelme és a számítógépes biztonság garantálása tekintetében; üdvözli az EKB azon kezdeményezését, hogy kötelezi a felügyelt bankokat, hogy egy valós idejű riasztási rendszer keretében jelentsék a jelentős kibertámadásokat, és üdvözli az egységes felügyeleti mechanizmus kiberbiztonság felügyeletét célzó helyszíni ellenőrzéseit is; egyúttal felkéri az egységes felügyeleti mechanizmust, hogy fokozza erőfeszítéseit, és tekintse a kiberbiztonságot hivatalosan is az egyik legfontosabb prioritásának;

24.  üdvözli azt a munkát, amelyet az EBH, az ESMA és az egységes felügyeleti mechanizmus az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével összefüggésben a szabályozási és felügyeleti arbitrázs kockázatainak korlátozása érdekében a felügyeleti konvergencia előmozdítása terén végzett; úgy véli, hogy bármely, az EU és az Egyesült Királyság közötti felügyeleti együttműködési modellnek garantálnia kell az EU pénzügyi stabilitását és szabályozási és felügyeleti rendszerét és standardjait, valamint ezek alkalmazását; emlékeztet a bankok általi felkészülés és a megfelelő készenléti tervezés fontosságára a brexit negatív hatásának mérséklése érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos bankok, különösen a kisebbek lemaradhatnak a brexitre való felkészülésben, és felszólítja őket a munka intenzívebbé tételére; emlékeztet arra, hogy a banki engedélyek megszerzésére és a belső modellek engedélyezésére irányuló eljárás több évbe telik, és ezt figyelembe kellene venni;

25.  tudomásul veszi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) felülvizsgálatára irányuló javaslatokat, ideértve az európai felügyeleti hatóság irányításának, finanszírozásának és hatásköreinek módosításáról szóló „salátarendelet-javaslatot”;

26.  aggodalmát fejezi ki a bankcsoportokkal kapcsolatos azon tendenciák tekintetében, amelyek keretén belül ezen csoportok egyre összetettebb struktúrákat és szervezeteket alkalmaznak, amelyek nagyrészt ugyanazokat a banki tevékenységeket végzik, de nem vonatkozik rájuk a bankfelügyelet; tudomásul veszi e tekintetben a befektetési vállalkozásokról szóló bizottsági javaslatot, amelynek hozzá kell járulnia a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek közötti egyenlő versenyfeltételek kialakításához és azon kiskapuk megszüntetéséhez, amelyek lehetővé tennék a nagy befektetési vállalkozások igénybevételét a banki szabályozási követelmények kikerülése érdekében;

27.  aggódik a bankrendszeren kívüli hitelezés EU-n belüli terjedése miatt; tudomásul veszi, hogy az ERKT által 2017-ben kiadott EU Shadow Banking Monitor (Árnyékbank-figyelő) számos olyan kockázatot és sérülékenységet hangsúlyoz, amelyeket figyelemmel kell kísérni az EU-ban zajló bankrendszeren kívüli hitelezési rendszerben; felszólít ezért a kockázatok kezelésére irányuló összehangolt fellépésre a tisztességes verseny és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében; elismeri azonban, hogy a pénzügyi válság óta bevezettek politikákat a bankrendszeren kívüli hitelezés által okozott pénzügyi instabilitási kockázatok kezelése érdekében; ösztönzi a hatóságokat, hogy éber figyelemmel kísérjék és kezeljék a felmerülő pénzügyi stabilitási kockázatokat, és kísérjék a bankszektor szabályozására irányuló fellépéseket a bankrendszeren kívüli hitelezés megfelelő szabályozásával; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a tavalyi jelentésre(9) adott válaszaiban nem kezelte az utóbbi kérdést;

28.  úgy véli, hogy bár különösen a kommunikáció és az átláthatóság terén kívánatosak a javítások, a bankunió továbbra is nagyon pozitív és alapvető változást jelent az euróval rendelkező tagállamok számára; emlékeztet arra, hogy a bankunió minden tagállam előtt nyitva áll; annak érdekében, hogy a bankuniót fokozatosan összhangba hozzák a teljes belső piaccal, arra ösztönöz minden tagállamot, amely még nem vezette be az eurót, hogy a bankunióhoz való csatlakozás céljából tegye meg az összes szükséges lépést;

29.  üdvözli az EKB 2017. júniusi határozatában megfogalmazott, a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság terén történő hatáskör-átruházási lehetőség kérdésében tett előrelépést; megismétli azt az értékelését, hogy a rendeletek módosítására van szükség ahhoz, hogy lehetőség legyen arra, hogy az egyes rutinkérdésekre vonatkozó döntéshozatalt tágabb körben és könnyebben át lehessen ruházni a felügyeleti testületről az illetékes tisztviselőkre; megismétli, hogy támogat egy ilyen jellegű változást, amely hozzájárulna az EKB bankfelügyeletének hatékonyabbá és eredményesebbé tételéhez; felszólítja az EKB-t a döntéshozatal átruházását érintő feladatok meghatározására;

Bankszanálás

30.  üdvözli az új szanálási rendszer első hatékony alkalmazását 2017-ben; megjegyzi, hogy a fenti ügyben igen nagy számú jogi beadványt nyújtottak be az EU Törvényszékéhez; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg, hogy mindez veszélyeztetheti-e és milyen módon veszélyezteti az új szanálási rendszer hatékonyságát, és alkalmazhatatlanná teheti-e a hatályos szanálási keretet; felkéri az ESZT-t és a Bizottságot hogy közösen tegyék közzé a jogi alkalmazások által leginkább bírált problémák összefoglalóját; úgy véli, hogy a 2017-es banki ügyek kérdéseket vetnek fel az átláthatóság és a kommunikáció tekintetében, és nagyobb átláthatóságot kér a jövőbeli szanálási határozatokkal kapcsolatban, ideértve az Európai Parlament egyértelmű és megfelelő feltételek melletti hozzáférését a kulcsfontosságú dokumentumokhoz, amelyek tájékoztatnak az olyan szanálási határozatokról, mint például a független értékelők által készített értékelő jelentések, annak érdekében, hogy előzetesen érthetőbb legyen a szanálási rendszer; felszólítja a társjogalkotókat, hogy vegyék figyelembe a 2017-es esetek tanulságait, amikor közösen határoznak a TLAC/MREL-ről és a forráskivonási moratóriumról szóló bizottsági javaslatról;

31.  aggodalmának ad hangot az állami támogatásokra vonatkozó szabályok és az uniós jogszabályok közötti eltérés miatt, amely összefügg a betétbiztosítási rendszerek azon képességével, hogy részt vegyenek a szanálásban a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel és a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvvel összhangban, ahogy azt már az előző jelentésben(10) megfogalmazták; kéri a Bizottságot, hogy gondolja át az állami szabályok értelmezését annak biztosítása érdekében, hogy az európai jogalkotók által a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv 11. cikke (3) bekezdésében és a 11. cikk (6) bekezdésében előírt megelőző és alternatív intézkedéseket valóban végre lehessen hajtani; úgy véli, hogy a 2017-es banki ügyekben megállapítást nyert, hogy a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv előírásainak megfelelően a tagállamok lefolytathatják a rendes fizetésképtelenségi eljárást, amelyet bizonyos körülmények között „felszámolási támogatás” kísérhet; úgy véli, hogy a közelmúltban történt szanálási esetek által feltárt arbitrázslehetőségek egyik oka az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazásában történő eltérés a szanálási rendszer és a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok között; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy kezdje el a bankok fizetésképtelenségi keretének, többek között a bankokról szóló 2013-as közleménye felülvizsgálatát az Unióban, a 2017-es banki ügyek tanulságainak levonása érdekében;

32.  emlékeztet arra, hogy a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv célja a kritikus funkciók folyamatosságának biztosítása, a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése, illetve az állami források védelme volt a csődhelyzetben lévő intézményeknek nyújtott rendkívüli állami pénzügyi támogatásra való hagyatkozás minimalizálása révén, valamint a biztosított betéteseknek, befektetőknek, az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyoni eszközeinek a védelme; emlékeztet arra, hogy a rendkívüli állami pénzügyi támogatási intézkedések csak „a gazdaságában bekövetkezett komoly zavar” orvoslása és a „pénzügyi stabilitás megőrzése” érdekében alkalmazhatók, és „nem használhatók fel azon veszteségek ellensúlyozására, amelyeket az intézmény elszenvedett vagy a közeljövőben valószínűsíthetően elszenved”; úgy véli, hogy adott esetben a rendkívüli állami pénzügyi támogatást is korrekciós intézkedéseknek kell kísérniük; felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb kezdjen neki a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 32. cikke (4) bekezdésének utolsó albekezdésében foglalt, 2015 óta késlekedő felülvizsgálatnak; megállapítja, hogy az elővigyázatossági célú feltőkésítés a banki válságkezelés eszköze;

33.  kéri a Bizottságot, hogy évente vizsgálja felül, hogy továbbra is teljesülnek-e a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazására vonatkozó követelmények az állami támogatások használatának lehetőségéről a pénzügyi ágazatban;

34.  kéri a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy a válság kezdete óta részesült-e a bankszektor közvetett állami támogatásokban nem szokványos likviditási támogatások formájában;

35.  üdvözli, hogy az ESZT prioritásként kezeli a hitelintézetek szanálhatóságának erősítését, valamint hogy előrelépés történt a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekkel kapcsolatos célokra vonatkozó egyedi minimumkövetelménnyel kapcsolatos kötelező célok kitűzése terén; hangsúlyozza a működő és hiteles szanálási tervek fontosságát, és ezzel kapcsolatban elismeri azon problémákat, amelyek az kiindulási pont típusú stratégiákkal járhatnak a fogadó országok pénzügyi stabilitására nézve, amennyiben azok tervezése nem megfelelő; hangsúlyozza, hogy hatékony rendszert kell bevezetni, amely kezeli e követelmény megsértését, és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek figyelembe kell venniük az intézmények üzleti modelljét annak érdekében, hogy biztosítsák az ezen intézmények szanálhatóságát; felhívja az Egységes Szanálási Testületet, hogy állítsa össze a nemzeti vagy az európai jogszabályokban található szanálhatósági akadályok átfogó listáját; hangsúlyozza, hogy a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv felülvizsgálata semmiképpen nem maradhat el a nemzetközi szinten elfogadott standardok mögött;

36.  üdvözli, hogy az (EU) 2017/2399 irányelv révén sikerült megállapodni a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok rangsorolásának további harmonizálása terén; kéri a tagállamok általi gyors végrehajtást, hogy a bankok az új fizetésképtelenségi osztályban hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat bocsáthassanak ki, és ezáltal létrehozhassák a szükséges puffereket; megerősíti az előző jelentésben(11) említett álláspontját, hogy a hitelezői feltőkésítési eszközöket a megfelelő befektetőknek kell értékesíteni, akik képesek elviselni a potenciális veszteségeket a saját pénzügyi helyzetük veszélyeztetése nélkül; javasolja ezért a szanálási hatóságoknak, hogy kísérjék figyelemmel, hogy a feltőkésítésre hajlamos eszközöket milyen mértékben birtokolják a szakmai befektetők, valamint hogy az EBH évente tegye közzé ezeket az összegeket, és adott esetben figyelmeztetéseket és ajánlásokat tegyen közzé a korrekciós intézkedések érdekében;

37.  tudomásul veszi a teljes veszteségviselő képesség (TLAC) uniós jogban történő végrehajtására vonatkozó, jelenleg tárgyalt jogalkotási javaslatokat, amelyek célja az európai bankszektor kockázatainak csökkentése;

38.  emlékeztet arra, hogy az Egységes Bankszanálási Alapról szóló kormányközi megállapodás tartalmát végső soron bele kell foglalni az uniós jogi keretbe; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi védőháló kulcsfontosságú a hiteles és hatékony szanálási keretrendszer biztosításához, a bankunión belüli rendszerszintű válságok kezeléséhez, valamint az államilag finanszírozott bankmentőcsomagok igénybevételének elkerüléséhez; tudomásul veszi a Bizottság javaslatát az európai stabilitási mechanizmus Európai Valutaalappá történő átalakítására, amelyhez tartozna az Egységes Szanálási Alap költségvetési védőhálója is;

39.  üdvözli az ESZT által az uniós szintű bankszanálási kapacitásának kiépítése terén végzett munkát; megjegyzi azonban, hogy a szanálási tervezés jelenleg még mindig folyamatban van; megjegyzi továbbá, hogy az ESZT jelentős létszámhiánnyal küzd; felhívja az ESZT-t, hogy fokozza munkaerő-felvételi erőfeszítéseit, és felszólítja a nemzeti hatóságokat, hogy a kirendelt szakértőket tegyék könnyen hozzáférhetővé az ESZT számára; emlékeztet e tekintetben arra, hogy az ESZT keretében megfelelő egyensúlyt kell teremteni a központi szinten alkalmazottak és a nemzeti szanálási hatóságok személyzete között, valamint hogy egyértelmű munkamegosztást kell biztosítani az ESZT és a nemzeti szanálási hatóságok között; e tekintetben üdvözli az ESZT által az egységes szanálási mechanizmuson belüli szerepek és feladatok elosztása érdekében tett lépéseket; rámutat arra, hogy az EKB által közvetlenül felügyelt bankok mellett az ESZT közvetlen felelősséggel tartozik a határokon átnyúló jelentős intézményekért; felhívja a tagállamokat, az illetékes nemzeti hatóságokat és az EKB-t, hogy olyan módon járjanak el, amely a lehető legnagyobb mértékben csökkenti a fenti hatásköri eltérésből eredő, az ESZT-re háruló további terhet és összetettséget;

40.  felszólít arra, hogy az Egységes Bankszanálási Alap előzetes hozzájárulásait átlátható módon, a számítási módszertanra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásával, valamint a számítási eredményekkel kapcsolatos információk harmonizálására tett erőfeszítésekkel együtt kell kiszámítani;

41.  aggodalmát fejezi a szanálási határozatoknak a bankrendszer szerkezetére gyakorolt esetleges hatása miatt; kéri az Európai Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel a problémát, kövesse nyomon a határozatokat, valamint hogy rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlamentet a megállapításairól;

Betétbiztosítás

42.  üdvözli az EBH határozatát, amely szerint évente nyilvánosságra hozza a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv 10. cikkének (10) bekezdésével összhangban hozzá beérkezett adatokat; javasolja, hogy az adatok bemutatását javítani lehet oly módon, amely lehetővé teszi a finanszírozás megfelelőségének a betétbiztosítási rendszereken átívelő közvetlen összehasonlítását; megállapítja azonban, hogy több betétbiztosítási rendszernek fel kell gyorsítania a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök létrehozását annak érdekében, hogy 2024. július 3-ra teljesítse a kitűzött szinteket;

43.  felkéri az EBH-t, hogy vizsgálatát terjessze ki többek között a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban a tagállamok által kialakított alternatív finanszírozási megoldásokra, és hogy a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv 10. cikkének (10) bekezdésével összhangban kapott információkkal együtt tegye közzé az elemzést;

44.  felhívja a figyelmet a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvből következő jelentős számú választási lehetőségre és mérlegelési jogkörre; úgy véli, hogy a bankunión belüli egyenlő versenyfeltételeket megteremtése érdekében tovább kell harmonizálni a betétbiztosítási rendszerekre alkalmazandó szabályokat;

45.  emlékeztet arra, hogy a betétek védelme az uniós polgárok közös érdeke, valamint hogy a bankunió a harmadik pillér nélkül befejezetlen marad; jelenleg bizottsági szinten tárgyalja az európai betétbiztosítási rendszerre irányuló javaslatot; tudomásul veszi ezzel összefüggésben a Bizottság 2017. október 11-i közleményét;

46.  megállapítja, hogy jelenleg is zajlanak a tárgyalások a javasolt európai betétbiztosítási alap létrehozásának megfelelő jogalappal kapcsolatban;

o
o   o

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EBH-nak, az EKB-nak, az ESZT-nek, a nemzeti parlamenteknek és az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott illetékes hatóságoknak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0041.
(2) HL C 34., 2018.1.31., 5. o.
(3) HL C 34., 2018.1.31., 17. o.
(4) HL C 11., 2018.1.12., 24. o.
(5) HL C 216., 2013.7.30., 1. o.
(6) Az Európai Központi Bank jelentése a pénzügyi struktúrákról, 2017. október, 23-24. o.
(7) A Bizottság „A bankunió megvalósítása felé” című közleménye, 2017. október 11., (COM(2017)0592) 15. o.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0211,
(9) Az Európai Parlament „Bankunió – 2016. évi éves jelentés” című dokumentumról szóló, 2017. február 15-i állásfoglalásának 9. bekezdése.
(10) Az Európai Parlament „Bankunió – 2016. évi éves jelentés” című dokumentumról szóló 2017. február 15-i állásfoglalásának 38. cikke.
(11) Az Európai Parlament „Bankunió – 2016. évi éves jelentés” című dokumentumról szóló 2017. február 15-i állásfoglalásának 48. cikke.


A dzsihádisták bevételi forrásainak megnyirbálása – a terrorizmus finanszírozásának célbavétele
PDF 312kWORD 60k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei ajánlása a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez a dzsihádisták bevételforrásainak elvágásáról és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésről (2017/2203(INI))
P8_TA(2018)0059A8-0035/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló 1999. évi nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az észak-iraki/moszuli helyzetről szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására(1) és a kulturális helyszínek ISIS/Dáis általi lerombolásáról szóló, 2015. április 30-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

–  tekintettel az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájára és Biztonsági Tanácsának 1267 (1999), 1373 (2001), 1989 (2011), 2133 (2014), 2199 (2015), 2253 (2015) és 2368 (2017) számú határozatára,

–  tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a 2009/101/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2016)0450),

–  tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésről szóló, 2014. november 9-i manamai nyilatkozatra,

–  tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni célzott pénzügyi szankciókkal kapcsolatos bevált gyakorlataira,

–  tekintettel az Iraki és Levantei Iszlám Állam terrorszervezet (ISIS) finanszírozása elleni fellépésről szóló, 2014. október 24-i FATF-nyilatkozatra, valamint az ISIS finanszírozásáról szóló, 2015. februári FATF-jelentésre,

–  tekintettel a biztonsági unió helyzetéről szóló, a Bizottság által 2017. október 18-án közzétett tizenegyedik eredményjelentésre,

–  tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma (GCTF) által 2015 szeptemberében elfogadott, az „Addendum to the Algiers Memorandum on Good Practices on Preventing and Denying the Benefits of Kidnapping for Ransom by Terrorists” (Terroristák által váltságdíjért elkövetett emberrablások megakadályozására és a váltságdíjfizetés megtagadására vonatkozó bevált gyakorlatokról) szóló algíri memorandum kiegészítésére,

–  tekintettel a G7-ek terrorizmus és erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemről szóló, 2017. május 26-i taorminai nyilatkozatára,

–  tekintettel az újonnan felállított, terrorizmussal foglalkozó különbizottságra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának a személyes adatok védelméről szóló 7. és 8. cikkére,

–  tekintettel a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. május 28-i (EU) 2015/827 tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló, 2016 februári bizottsági cselekvési tervre,

–  tekintettel a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló, az Europol által készített 2017-es jelentésre (TE-SAT),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló, 2017. június 26-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0340),

–  tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a kulturális javak behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2017. július 13-i javaslatra (COM(2017)0375),

–  tekintettel a biztonsági unió helyzetéről szóló, a Bizottság által 2017. július 27-én közzétett kilencedik eredményjelentésre,

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz intézett, a „Tizenegyedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról” című, 2017. október 18-i bizottsági közleményre (COM(2017)0608),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 113. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0035/2018),

A.  mivel a terrorizmus elleni küzdelem egyik legalapvetőbb eleme a finanszírozási források elzárása, ideértve az adócsalás és adókijátszás, a pénzmosás és az adóparadicsomok rejtett köreinek felszámolását is;

B.  mivel a finanszírozás egyes forrásai európai országokból származhatnak, amelyeket a terrorszervezetek máshol használnak fel, míg más finanszírozási források Európán kívülről érkeznek, hogy radikalizálódást és tényleges terrorcselekményeket finanszírozzanak; mivel a terrorizmus elleni küzdelem külső és belső dimenziója összefonódik, mivel a terrorizmus finanszírozási forrásainak elzárása részét kell, hogy képezze egy olyan átfogóbb uniós stratégiának, amely integrálja a biztonság külső és belső dimenzióit;

C.  mivel a modern kommunikációs hálózatok és különösen a közösségi finanszírozás olcsó és hatékony módszernek bizonyultak a terrorista tevékenységek finanszírozására vagy a dzsihádista hálózatok irányításához szükséges források előteremtésére; mivel a terrorista csoportok tevékenységeikhez további forrásokat tudtak gyűjteni az adathalászat céljából elkövetett támadásokon, a személyazonosság-lopáson, illetve lopott hitelkártyaadatok online fórumokon történő megvásárlásán keresztül;

D.  mivel az ilyen finanszírozást háromféle módon lehet felhasználni: egyrészt olyan terrorcselekményekre, amelyek jelentős mértékű finanszírozást igényelnek; másrészt olyan terrorcselekményekre, amelyek végrehajtásához – bár hatásuk ugyanolyan brutális – kevesebb pénzre van szükség; harmadrészt pedig olyan propaganda finanszírozására, amely magányos elkövetőket késztethet nagyon kevés előzetes tervezést vagy pénzt igénylő terrorcselekmények elkövetésére; mivel mindegyik helyzetre megfelelő válaszlépést kell adni;

E.  mivel a jogszerű forrásból származó finanszírozást a kedvezményezett átadhatja terrorcselekményekkel kapcsolatban álló harmadik feleknek, egyéneknek, csoportoknak, vállalatoknak vagy szervezeteknek;

F.  mivel tekintettel arra, hogy a terrorizmus globális bűncselekménynek minősül, a hatékony válaszlépésnek is globálisnak és holisztikusnak kell lennie, melynek során elengedhetetlen az együttműködés a pénzügyi intézmények, a bűnüldöző hatóságok és az igazságügyi hatóságok között, továbbá a természetes és jogi személyekről és a gyanús tevékenységekről meglévő alapvető információk megosztása, szem előtt tartva, hogy a személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása fontos alapvető jog;

G.  mivel az elmúlt évek adatszivárogtatásai miatt egyrészt jelentős mértékben tudatosultak a pénzmosás és az adócsalás, másrészt a szervezett bűnözés és a terrorizmus finanszírozása közötti összefüggések, és mivel jelentős nemzetközi politikai figyelem irányult ezekre a kérdésekre; mivel – ahogy az Európai Bizottság is elismerte – a közelmúltbeli médiabeszámolók is összekapcsolták a nagymértékű héa- és jövedékiadó-csalást a szervezett bűnözéssel, azon belül a terrorizmussal(8);

H.  mivel szinte minden tagállam joghatósága külön bűncselekményként büntetendővé tette a terrorizmus finanszírozását;

I.  mivel a pénzügyi adatok a hírszerzési információk gyűjtésének fontos eszközei, hogy elemezni lehessen a terrorista hálózatokat és azt, miként lehet a leghatékonyabban szétzúzni a működésüket; mivel továbbra is szükség van a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására irányuló jogszabályok megfelelő végrehajtására; mivel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben olyan átfogó megelőzési stratégiákra van szükség, amelyek az alapvető információk pénzügyi információs egységek, a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben érintett hírszerző szolgálatok és igazságügyi hatóságok közötti megosztásán és a közöttük megvalósuló jobb együttműködésen alapul; mivel ezeknek az információknak ki kell terjedniük a nemzetközi pénzügyek újonnan kialakuló tendenciáira, többek között a bitmap-re, a SWIFT-kódokra, a kriptovalutákra és azok megfelelő szabályozási mechanizmusaira; mivel a terrorizmus finanszírozása elleni globális küzdelemnek együtt kell járnia a vállalkozások, vagyonkezelők és egyéb hasonló konstrukciók tényleges tulajdonosainak átláthatóságára vonatkozó globális előírásokkal, hogy átláthatóvá tegyék a homályos pénzügyi környezetet, amely elősegíti a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosását és a terrorszervezetek és terroristák finanszírozását;

J.  mivel az eddig informális jelleggel működő helyett szükség van a létező struktúrán belül egy olyan intézményesített európai platformra, amely összefogja az információgyűjtést, ami jelenleg a 28 tagállamban elszórtan zajlik, és amelyen keresztül a tagállamok információkat tudnak szolgáltatni szerepvállalásuk szintjéről és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén elért haladásról; mivel ennek az információcserének proaktívnak kell lennie;

K.  mivel számos nemzetközi nonprofit társaság, jótékonysági szervezet, egyéb alapítvány, hálózat és magánadományozó, melyek célja vagy állítólagos célja szociális vagy kulturális jellegű, lefektette az ISIS/Dáis, az al-Kaida és más dzsihádista szervezetek pénzügyi kapacitásainak alapjait, és visszaélésszerű gyakorlatok fedőszervezeteként tevékenykedik; mivel ezért rendkívül fontos, hogy hírszerzési információkat gyűjtsenek e – gyakran széles körben működő – szervezetekről, finanszírozóikról, tevékenységeikről és az Unióban működő szereplőkhöz fűződő kapcsolataikról; mivel meg kell akadályozni a dzsihádista szélsőségesség afrikai, közel-keleti, ázsiai és európai térnyerésének e szervezetek általi támogatását; mivel különösen riasztó e jelenség terjedése az uniós határoknál, valamint a szomszédos és partnerországokban; mivel a globális terrorizmus elleni küzdelem szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) és annak tagállamai ezeken a területeken teljes körűen végrehajtsák az FATF ajánlásait;

L.  mivel az al-Kaida globális adományszervezési hálózata olyan karitatív szervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek nyújtott adományokon alapul, amelyek a közösségi médián és online fórumokon keresztül kommunikálnak a donorokkal; mivel különböző fiókokat is arra használták fel, hogy adományokat kérjenek a támogatóktól a dzsihád ügyére; mivel az utóbbi években a terrorszervezetek számos okostelefonos alkalmazást fejlesztettek megkereső tevékenységeik maximalizálásra, valamint a támogatók adományainak ösztönzésére, amelyek többsége az Öböl-menti országokban található;

M.  rámutat a miniállamok és jogállamiság terén rossz eredményeket felmutató államok különösen kiszolgáltatott mivoltára és arra, hogy ezek a terrorizmus finanszírozásának központjaivá válhatnak;

N.  mivel hírszerzési információk arra engednek következtetni, hogy az Öbölben bizonyos intézmények és személyek pénzügyi és logisztikai támogatást nyújtanak az ISIS/Dáis-nak, az Al-Kaidának és egyéb radikális csoportoknak; mivel e finanszírozás nélkül számos ilyen terrorcsoport nem tudna fennmaradni;

O.  mivel az ISIS/Dáis és az al-Kaida pénzügyileg önfenntartóvá vált; mivel az ISIS/Dáis és az al-Kaida olajexport és üzleti befektetések, köztük pénzfutárok és professzionális futárszolgálat, illegális pénzátutalások, pénz- és professzionális szolgáltatások révén próbálja pénzeszközeit Szíriába és Irakba irányítani; mivel az ISIS/Dáis és az al-Kaida a bűncselekményekből származó bevételeket mindenféle üzletek és vagyontárgyak megvásárlásával mossa tisztára; mivel az ISIS/Dáis és az al-Kaida úgy mossa tisztára az ellopott régiségekből és a csempészett műtárgyakból és műalkotásokból származó bevételeket, hogy külföldön, többek között a tagállamok piacain adja el azokat; mivel többek között az áruk, a lőfegyverek, a kőolaj, a kábítószerek, a cigaretta és a kulturális tárgyak illegális kereskedelme, valamint az emberkereskedelem, a rabszolgaság, a gyermekek kizsákmányolása, a védelmi pénz szedése és a zsarolás azok a módszerek, amelyekkel a terrorista csoportok finanszírozásra tesznek szert; mivel a szervezett bűnözés és a terrorista csoportok közötti egyre bővülő kapcsolatok egyre nagyobb biztonsági fenyegetést jelentenek az Unió számára; mivel e források lehetővé tehetik az ISIS/Dáis és az al-Kaida számára, hogy szíriai és iraki területi összeomlásukat követően is tovább finanszírozzák a jövőbeli bűncselekményeket;

P.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai és egyes országok jogszabályai nyomán nemzetközi kötelezettségvállalások sora keretében nemzetközi szinten betiltották a váltságdíjfizetést; mivel az ENSZ által előírt tilalmat a gyakorlatban számos olyan kulcsfontosságú aláíró nem támogatja, akik az élet azonnali védelmét fontosabbnak tartják a terrorizmusellenes kötelezettségvállalásoknál, és ezzel lehetővé teszik a terrorszervezetek finanszírozását;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) számára:

   a) felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tekintsék kiemelt prioritásnak a terrorista hálózatok finanszírozási forrásainak elvágását, mivel ez hatékony eszköz e hálózatok hatékonyságának akadályozására; úgy véli, hogy a terrorizmus finanszírozása és általánosabban a terrorcselekmények elleni küzdelemben elengedhetetlen olyan megelőzési stratégiák kidolgozása, amelyek a bevált gyakorlatok és a gyanús és releváns információk hírszerző szolgálatok közötti megosztásán alapulnak; ezért felkéri a tagállamok hírszerző szolgálatait, hogy egy, a terrorista hálózatok pénzügyi támogatására vonatkozó információk proaktív megosztására összpontosító, stabil terrorizmusellenes európai pénzügyi hírszerző platform létrehozása segítségével, amelyet egy újabb ügynökség létrehozásának elkerülése érdekében a meglévő struktúrákon (pl. az Europolon) belül kell felállítani, fokozzák az együttműködést és az összehangolást; úgy véli, hogy ez a platform egy olyan közös adatbázist hozna létre, amelyben természetes és jogi személyekről és gyanús tranzakciókról is gyűjtenének adatokat; kiemeli, hogy a valamely nemzeti biztonsági szolgálat által gyűjtött értékes adatokat a központi rendszerben történő rögzítésük után haladéktalanul továbbítani kellene, és engedélyezni kellene, hogy az adatok között szerepeljenek nem uniós állampolgárokra vonatkozó információk, figyelembe véve az alapvető jogokat és különösen a személyes adatok védelméhez való jogot érő lehetséges hatásokat és a célhoz kötöttség elvét; kiemeli, hogy az említett információk között szerepelnie kell többek között az európai és Európán kívüli bankok, pénzintézetek és kereskedelmi szervezetek jegyzékének, valamint azon harmadik országoknak is, amelyekben hiányosságok tapasztalhatók a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén; felkéri az Európai Bizottságot, hogy a lehető leggyorsabban készítse el ezt a jegyzéket az (EU) 2015/849 irányelv szerinti saját kritériumai és elemzései alapján; ismételten hangsúlyozza, hogy a terrorcselekmények közvetlen vagy közvetett elkövetőinek, szervezőinek vagy támogatóinak felelniük kell tetteikért;
   b) felkéri mind az uniós, mind az Unión kívüli európai országokat, hogy finanszírozzák a bevált gyakorlatok európai hírszerző szolgálatok közötti megosztására irányuló programokat, köztük a terroristák és a terrorista szervezetek toborzásra és terrorizmus finanszírozását szolgáló források továbbítására vonatkozó módszereinek kivizsgálásával és elemzésével kapcsolatosakat; javasolja egy negyedéves nyilvános fenyegetettségértékelés bevezetését, amely összekapcsolja az Europol és az Európai Unió Helyzetelemző Központja (INTCEN) által gyűjtött hírszerzési adatokat és információkat; felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást és humán erőforrást a hírszerző szolgálatok számára;
   c) hangsúlyozza, hogy ahogyan azt a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre stratégiát kidolgozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) is kiemelte, rendkívül fontos az információknak a pénzügyi információs egységek közötti, saját joghatóságukon belül a pénzügyi információs egységek, a biztonsági erők, a bűnüldöző és hírszerzési hatóságok közötti, valamint a különböző joghatóságok közötti, valamint a magánszektorral, különösen a bankágazattal történő jobb és időszerűbb megosztása;
   d) üdvözli az ÖET szerepvállalását az FATF-ben; felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy aktívan ösztönözze az EU partnereit, különösen az ÖET-t és annak tagállamait az FATF által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén tapasztalható hiányosságok kezelésére kiadott ajánlások teljes körű végrehajtására, és arra, hogy biztosítson technikai segítségnyújtást annak érdekében, hogy eredményt érjenek el ezeken a területeken;
   e) felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy támogassa az FATF erőfeszítéseit, és kezelje prioritásként a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet, különös tekintettel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem stratégiai hiányosságainak azonosítására és ezek megszüntetésére, együttműködésben az ENSZ tagállamaival;
   f) szorgalmazza az Europol és az EU azon fő stratégiai partnerei közötti együttműködés megerősítését, amelyek kulcsszerepet játszanak a terrorizmus elleni globális küzdelemben; úgy véli, hogy a szorosabb együttműködés lehetővé tenné a terrorizmus pénzügyi központjainak jobb megakadályozását, felderítését és az azokra adott jobb válaszokat; felkéri a tagállamokat, hogy az Europol által végzett munka alapján jobban használják ki az európai pénzügyi információs egységek informális hálózatát (FIU.net), mégpedig azáltal, hogy végrehajtják az 5. pénzmosás elleni irányelvet és szabályozási intézkedéseket fogadnak el a pénzügyi információs egységek eltérő jogállásából és hatásköreiből eredő egyéb problémák orvoslására, különösen annak érdekében, hogy elősegítsék a koordinációt és az információcserét mind a pénzügyi információs egységek között, mind pedig a pénzügyi információs egységek és a bűnüldöző hatóságok között a szóban forgó információknak a terrorizmusellenes európai hírszerző platformmal való megosztása érdekében;
   g) emlékeztet, hogy kiemelkedő fontossággal bír a megerősített politikai párbeszéd, a fokozott pénzügyi támogatás és az EU a terrorizmus elleni küzdelem frontvonalában lévő partnerei számára a terrorellenes kapacitások kiépítésére nyújtott támogatás;
   h) felkéri a tagállamokat, hogy az Europollal közös nyomozócsoportok megalakításán keresztül kövessék jobban nyomon az olyan gyanús tevékenységeket folytató szervezeteket, mint az illegális kereskedelem, a csempészet, a hamisítás és a csalárd gyakorlatok, megkönnyítve ezzel a bűnüldöző hatóságok számára a gyanús tranzakciókhoz való hozzáférést, szem előtt tartva az arányosság elvét és a magánélet tiszteletben tartását; felkéri a tagállamokat, hogy javítsák a nyomozók erre irányuló képzését és specializációját; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa és megfelelően finanszírozza a bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak szóló képzési programok fejlesztését a tagállamokban;
   i) felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy készítsenek éves jelentést a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, nevezetesen az ISIS/Dáis és az al-Kaida finanszírozásának megakadályozása terén elért haladásról és a megtett intézkedésekről; emlékeztet, hogy egyes tagállamok másokhoz képest többet fektettek be a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésbe, és így a legjobb válasz az információmegosztás fokozása, különös tekintettel a már életbe léptetett intézkedések hatékonyságára;
   j) üdvözli a bankszámla-nyilvántartás létrehozására és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen küzdő pénzügyi információs egységek és más illetékes hatóságok ezen nyilvántartásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésére irányuló bizottsági javaslatot; megjegyzi, hogy a Bizottság hamarosan előterjeszt egy kezdeményezést, amely kiszélesíti a bűnüldöző hatóságok hozzáférését e nyilvántartásokhoz; hangsúlyozza a szabályok betartásának szükségességét a rendőrségi együttműködésben és az igazságügyi együttműködésben a bankszámlákra vonatkozó információcserénél, különösen a büntetőeljárásokkal összefüggésben; ebben az összefüggésben felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek még nem ültették át a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, hogy minél előbb tegyék meg ezt;
   k) arra kéri a tagállamokat, hogy hozzák meg az ahhoz szükséges jogalkotási intézkedéseket, hogy a bankoknak nyomon kelljen követniük az előre fizetett hitelkártyákat, biztosítandó, hogy azokat csak banki átutalással és beazonosítható személyek számláiról lehessen feltölteni; hangsúlyozza egy olyan hozzárendelési lánc jelentőségét, amely lehetővé teszi a hírszerző szolgálatok számára annak megállapítását, hogy egy ügylet esetében mikor áll fenn annak a komoly kockázata, hogy terrorcselekményre vagy egyéb súlyos bűncselekményre használják fel; felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy hozzák meg az ahhoz szükséges rendelkezéseket, hogy teljes mértékben elősegítsék a bankszámlák nyitását mindazok számára, akik a területükön tartózkodnak;
   l) hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni minden olyan adóparadicsomot, amely lehetővé teszi a pénzmosást, az adókikerülést és az adókijátszást, mivel ezek kulcsfontosságúak a terrorista hálózatok finanszírozásához; ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy küzdjenek az adócsalás ellen, és sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, melyek lehetővé teszik a pénzáramlások és az adóparadicsomok szoros figyelemmel kísérését, és hajtsa is végre azokat;
   m) üdvözli a terrorizmusfinanszírozást nyomon követő amerikai program (Terrorism Financing Tracking Program, TFTP) segítségével gyűjtött információk megosztására irányuló EU–USA-megállapodás keretében zajló és a többi partnerrel folytatott együttműködés sikerét és az így kapott információk hasznosságát; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan, ugyanezzel a témával foglalkozó európai rendszer létrehozására, amely kiegészíti a jelenlegi kereteket és kezeli a jelenlegi hiányosságokat, különösen az egységes eurófizetési térséggel kapcsolatban, szem előtt tartva a biztonság és az egyéni szabadságok közötti egyensúly fenntartását; emlékeztet, hogy az európai adatvédelmi normákat erre az Európán belüli rendszerre is alkalmazni kellene;
   n) felkéri az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával együttműködve állítsák össze az olyan személyek és szervezetek jegyzékét, akik/amelyek kevéssé átlátható rendszerben tevékenykednek és sok gyanús pénzügyi tranzakciót hajtanak végre, különösen ha bizonyíték van arra, hogy a megfelelő hatóságok elmulasztották a fellépést, főleg ha kapcsolatban állnak a dzsihádista szélsőségességgel; felhívja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy az adott államhoz fűződő kapcsolataikban vegyék figyelembe, hogy az állam érintett-e a terrorizmus finanszírozásában;
   o) felkéri az Európai Unió Tanácsát, hogy szabjon ki több célzott szankciót és hozzon több egyéb korlátozó intézkedést mindazon személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyek bármilyen módon gazdasági erőforrásokat bocsátanak az ISIS/Dáis, az al-Kaida és más dzsihádista csoportok rendelkezésére; felszólít az ilyen személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek pénzeszközeinek, egyéb pénzügyi eszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztására, beleértve azokat a pénzeszközöket is, amelyek az e személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek tulajdonában lévő vagy közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló vagyontárgyakból származnak; üdvözli az ENSZ BT szankciók alkalmazásának felügyeletével megbízott bizottságának létrehozását; megjegyzi, hogy az ENSZ BT 2253 (2015) számú határozata alapján az összes tagállam köteles mihamarabb fellépni az ISIS/Dáis, az al-Kaida és az azokhoz kapcsolódó személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek pénzeszközeinek és egyéb pénzügyi eszközeinek befagyasztása érdekében; felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy támogassa az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az ENSZ tagállamaihoz intézett azon felhívást, hogy erőteljesen és határozottan lépjenek fel az olyan személyekhez és szervezetekhez érkező pénzeszközök, valamint egyéb pénzügyi eszközök és gazdasági erőforrások áramlásának elzárása érdekében, amelyek szerepelnek az ISIS/Dáis-ra és az Al-Kaidára vonatkozó szankciólistán;
   p) felkéri az uniós tagállamokat, hogy hozzanak létre egy olyan nyomon követési és klíringrendszert, amely biztosítja, hogy a vallási és oktatási intézmények, központok, jótékonysági szervezetek, kulturális egyesületek vagy hasonló szervezetek – amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja, hogy terrorista csoportokkal állnak kapcsolatban – részletezzék, hogy kiktől kapnak forrásokat és hogyan használják fel a nekik nyújtott támogatást – akár az Unión belül, akár azon kívül, valamint szorgalmazza, hogy a megfelelő garanciákkal felállított központi adatbázisban gyűjtsék össze a finanszírozást nyújtók által végrehajtott valamennyi tranzakciót; terrorista kapcsolatok alapos gyanúja esetén szorgalmazza a pénzforrások, valamint jótékonyság esetén a kedvezményezettek előzetes ellenőrzésének kötelezővé tételét, hogy elkerülhető legyen a pénzeszközök rosszindulatú vagy tisztességtelen, terrorista célokat szolgáló felhasználása; sürgeti, hogy minden ilyen intézkedés konkrét, az iszlámellenességgel szembeni küzdelmet célzó programok keretében valósuljon meg, hogy meg lehessen előzni a gyűlölet-bűncselekmények és a muszlim személyek elleni támadások, illetve a bárminemű, vallási vagy etnikai alapú, rasszizmus és idegengyűlölet által vezérelt támadások fokozódását;
   q) felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak fokozottabb ellenőrzést és szabályozzák a pénzátutalások hagyományos módjait (többek között például a hawala rendszert és a kínai fej csien rendszert) és az informális pénzátutalási rendszereket, mégpedig az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló rendelet jelenleg folyó elfogadási eljárása keretében (2016/0413(COD)), kötelezővé téve az e rendszeren keresztül lebonyolított valamennyi jelentős tranzakció ügynök általi megfelelő hatósági bejelentését, az ezen intézkedések által érintett csoportokkal folytatott kommunikáció közben hangsúlyozva, hogy a cél nem a hagyományos informális pénzátutalások üldözése, hanem a szervezett bűnözéssel összefüggő üzletelés, a terrorizmus, valamint a feketepénzből származó ipari/kereskedelmi nyereségek megszüntetése; e tekintetben a következőkre hív fel:
   i. az említett tevékenységben részt vevő valamennyi közvetítőnek és/vagy személynek (ellenőrnek, valutakereskedőnek, közvetítőnek, ügynöknek, koordinátornak, beszedőnek és átadónak) be kelljen magát jegyeztetnie az illetékes nemzeti hatóságnál;
   ii. valamennyi műveletet be kelljen jelenteni és dokumentálni kelljen olyan módon, amely kérés esetén megkönnyíti az információk továbbítását;
   iii. szabjanak ki elrettentő erejű szankciókat a be nem jelentett tranzakciókban részt vevő közvetítőkre és/vagy másokra;
   r) felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan jogszabályra, amely jobban nyomon követi az összes elektronikus pénzügyi tranzakciót és a virtuális fizetőeszközöket kibocsátó vállalkozásokat, a közvetítőiket is beleértve, hogy megakadályozzák e fizetőeszközök olyan felhasználók számára történő átváltását, akiknek azonossága nem teljesen ismert, mint amilyenek például a nyilvános hálózatok vagy anonim böngészők felhasználói; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a virtuális pénz készpénzre vagy a készpénz virtuális pénzre történő átváltását kötelezően egy azonosítható bankszámlán keresztül kelljen lebonyolítani; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az e-szerencsejáték, a virtuális pénznemek, a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a pénzügyi technológiák terrorizmusfinanszírozásra gyakorolt hatásait; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lehetséges intézkedéseket, köztük jogszabály elfogadását az ilyen tevékenységekre vonatkozó szabályozási keret létrehozása érdekében, hogy korlátozza a terrorizmus finanszírozásának eszközeit;
   s) felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az arany, a drágakövek és a nemesfémek kereskedelmének szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos nyomon követési tevékenységeiket, hogy ezeket az árukat ne használják fel terrorista tevékenységek finanszírozására; kéri a tagállamok által elfogadott és követett kritériumok felállítását; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tiltsák be és szankcionálják a dzsihádisták által ellenőrzött területekkel lebonyolított összes kereskedelmi forgalmat (az exportot és az importot is), kivéve a leigázott lakosság számára szükséges humanitárius segítségnyújtás keretében szállított árukat; kéri mindazoknak (a természetes vagy jogi személyeknek) a büntetőeljárás alá vonását és szankcionálását gondatlanság vagy rosszhiszeműség okán, akik bármilyen formában (vásárlás, eladás, elosztás, közvetítés vagy egyéb) részt vesznek a fent említett kereskedelemben; tudomásul veszi a készpénzátutalási szolgáltatások során felmerülő sajátos terrorizmusfinanszírozási kockázatokat; felszólítja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki megerősített partnerséget és együttműködést a készpénzátutalási ügynökök és az európai bűnüldöző hatóságok között, és adjanak ki iránymutatásokat azon sajátos akadályok azonosítása és kezelése érdekében, amelyek megakadályozzák a gyanús pénzátutalásokkal kapcsolatos információmegosztást;
   t) üdvözli a kulturális javak behozataláról szóló rendeletre irányuló javaslatot, és kiemeli ennek fontosságát az ilyen javak terrorizmusfinanszírozás céljából történő illegális behozatala elleni küzdelemben; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövethetőségi igazolást az Unió piacára belépő olyan műalkotások és régiségek számára, amelyek nem állami fegyveres szereplők, valamint a terrorszervezetek uniós jegyzékében szereplő szervezetek, csoportok és magánszemélyek által ellenőrzött térségekből vagy helyekről származnak; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza együttműködését a nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ-szel, az UNESCO-val, az Interpollal, a Nemzetközi Vámszervezettel és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsával a kulturális javak terrorizmus finanszírozására szolgáló nemzetközi kereskedelme elleni küzdelem megerősítése érdekében; felszólítja a tagállamokat, hogy állítsanak fel a kulturális javak jogellenes kereskedelmére szakosodott rendőri egységeket, valamint hogy biztosítsák ezen egységek munkájának tagállamok közötti összehangolását; felszólítja a tagállamokat, hogy a műkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára tegyék kötelezővé valamennyi gyanús tranzakció bejelentését, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat, köztük szükség esetén büntetőjogi szankciókat szabva ki a terrorizmus figyelmetlenségből elkövetett finanszírozásáért az olyan, műalkotások és régiségek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások tulajdonosaira, amelyek ilyen áruk jogellenes kereskedelmébe keveredtek; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a harmadik országoknak, különösen a szomszédos országoknak nyújtott támogatást a terrorizmus finanszírozási forrásaként szolgáló bűncselekmények és illegális kereskedelem leküzdésére tett erőfeszítéseikben;
   u) felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nyersanyagok származása, szállítása és kereskedése átláthatóságának javítására, különös tekintettel a petrolkémiai nyersanyagokra, hogy erősítse a nyomonkövethetőséget, és véget vessen a terrorszervezetek nem tudatos finanszírozásának;
   v) felkéri a Bizottságot, hogy a terrorszervezeteknek fizetett váltságdíjak nyomon követése érdekében vizsgálja meg, meg lehet-e reformálni a vonatkozó rendeleteket és irányelveket annak biztosítása érdekében, hogy a pénzintézetek tájékoztatást kérhessenek a kis és jelentős összegű gyanús tranzakciók okairól; felkéri a tagállamokat, hogy a kockázatos területeken található gazdasági szereplőkre összpontosítva tegyenek megelőző intézkedéseket tevékenységük folytatásának segítése érdekében;
   w) sürgeti az EKSZ-t, hogy az új iraki KBVP-misszióba jelöljön ki egy pénzügyi hírszerzéssel foglalkozó szakértőt, hogy segítséget nyújtson az iraki kormánynak annak megelőzésében, hogy az ISIS/Dáis és az al-Kaida pénzeszközeit kivigyék az országból, valamint hogy segítse az iraki hatóságokat a pénzmosás elleni programok kidolgozásában;
   x) kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a partner harmadik államokkal folytatott, terrorizmus elleni küzdelemről szóló párbeszédek keretében hangolják össze erőfeszítéseiket a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint az adatok és a helyes gyakorlatok cseréje terén, hogy világszinten megerősítsék a szinergiákat a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben;
   y) üdvözli a terrorizmusellenes szakértői hálózat létrehozását az uniós küldöttségeken; kéri e hálózat megerősítését és több térségre történő kiterjesztését, különös tekintettel Afrika szarvára és Délkelet-Ázsiára; rámutat annak fontosságára, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló célkitűzéseket beépítsék az EU KBVP-misszióinak és műveleteinek megbízatásába, különösen Líbiában, a Száhel-övezetben, Afrika szarvában és a Közel-Keleten; sürgeti az EKSZ-t, hogy azon országok KBVP-misszióiban, amelyek terrorista gócpontoknak adhatnak otthont, és a Száhel-övezetben, nevezzen ki pénzügyi hírszerzési szakértőt, és az érintett területeken alakítson ki szoros és hatékony együttműködést a helyi kormányzatokkal;
   z) felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák tevékenységüket annak érdekében, hogy ösztönözzék a partner harmadik országokat a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló, a terrorizmus finanszírozásának egyes elveit és normáit meghatározó, 1999. évi nemzetközi egyezmény aláírására, megerősítésére és tényleges alkalmazására;
   aa) hangsúlyozza, hogy a társadalmi-gazdasági sérelmek kezelése és enyhítése, az életképes államok támogatása, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy megszüntessék az ISIS/Dáis, az al-Kaida és más dzsihádista csoportok táptalaját, ideértve a pénzügyi autonómiájukat biztosító kapacitásokat is;
   ab) sürgeti az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy fűzze szorosabbra az együttműködést azokkal az országokkal, amelyekben kábítószer-kereskedelemből, emberkereskedelemből és áruk jogellenes kereskedelméből származó jövedelem összpontosul és az illegális cigaretták származási országával, hogy azokat le lehessen foglalni;
   ac) sürgeti az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy a nemzetközi fórumokon indítson kezdeményezéseket a vállalkozások tulajdonosai átláthatóságának javítása érdekében, mégpedig a jogi személyek, köztük a társaságok, vagyonkezelők és alapítványok nyilvánosan elérhető nyilvántartásának létrehozásával, valamint a bankszámlák, pénzügyi eszközök, ingatlanvagyonok, életbiztosítási szerződések és egyéb olyan eszközök központi nyilvántartásának létrehozásával, amelyekkel pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljából vissza lehet élni;
   ad) felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hozzák létre és hajtsák végre a referenciaértékek éves jelentéstételi mechanizmusmát, amelynek keretében beszámolnak a Parlamentnek a tagállamok és a Bizottság által a terrorizmus finanszírozása ellen hozott intézkedésekről;
   ae) sürgeti az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy támogassák külföldi partnereinket a magánszemélyektől az olyan szervezetek felé tartó pénzmozgások visszaszorítása terén tett hazai erőfeszítéseikben, amelyekről úgy tartják, hogy támogatást és erőforrásokat biztosítanak terroristáknak;
   af) sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb fogadják el az Európai Bizottság által a héa reformjára tett javaslatokat annak megakadályozása érdekében, hogy a bűnszervezetek a terrorizmus és más bűnözői tevékenységek finanszírozására használják ki az európai héarendszer hiányosságait;
   ag) üdvözli a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismerésére irányuló bizottsági javaslatot;
   ah) megerősíti véleményét, hogy a biztonsági és védelmi menetrendben továbbra is első helyen kell szerepelnie az ISIS/Dáis, az al-Kaida és más dzsihádista csoportok elleni fellépésnek és e szervezetek legyőzésének; felszólítja az EKSZ-t, hogy a térség államaival folytatott diplomáciai tevékenysége során hangsúlyozza ezt a mind az EU, mind pedig a regionális szereplők számára közös érdeket;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a tagállamoknak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0422.
(2) HL C 346., 2016.9.21., 55. o.
(3) HL L 169., 2003.7.8., 6. o.
(4) HL L 141., 2015.6.5., 73. o.
(5) HL L 132., 2015.5.29., 1. o.
(6) HL L 88., 2017.3.31., 6. o.
(7) HL L 119., 2016.5.4., 89. o.
(8) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-3441_hu.htm; https://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/eu-targets-terror-financing-with-vat-fraud-crackdown/


Az Európai Unió prioritásai az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 62. ülésszakára vonatkozóan
PDF 366kWORD 54k
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei ajánlása a Tanácshoz az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 62. ülésszakára vonatkozó uniós prioritásokról (2017/2194(INI))
P8_TA(2018)0060A8-0022/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 62. ülésszakára, mely kiemelten a nemek közötti egyenlőség, valamint a vidéken élő nők és lányok társadalmi szerepvállalása megvalósításának kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozik, felülvizsgálat tekintetében pedig a nők kommunikációs eszközökhöz és információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésével, ezek hatásával, valamint azzal, hogy ezeket hogyan lehet a nők fejlődését és társadalmi szerepvállalást elősegítő eszközként használni,

–  tekintettel az 1995 szeptemberében Pekingben megrendezett negyedik Nőügyi Világkonferenciára, a nők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatban Pekingben elfogadott nyilatkozatra és cselekvési platformra, valamint az ezt követően az ENSZ „Peking +5, +10, +15 és +20” rendkívüli ülésein 2000. június 9-én, 2005. március 11-én, 2010. március 2-án, illetve 2015. március 9-én elfogadott, a pekingi nyilatkozat és cselekvési platform végrehajtására irányuló további fellépésekről és kezdeményezésekről szóló záródokumentumokra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (4) bekezdésére,

–  tekintettel a lányok oktatás révén történő érvényesülésének európai uniós támogatásáról szóló, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A női menekültek és menedékkérők helyzete az Unióban” című, 2016. március 8-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról a mentális egészséggel kapcsolatos és klinikai kutatások terén tárgyú, 2017. február 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a nőkről és a vidéki térségekben betöltött szerepükről szóló, 2017. április 4-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló New York-i csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25-én elfogadott, „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című határozatra,

–  tekintettel az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. évi ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 34. sz., a vidéken élő nők jogairól szóló általános ajánlására (2016),

–  tekintettel az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény), és az Unió ahhoz való csatlakozásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a 2015. december 12-i Párizsi Megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A8-0022/2018),

A.  mivel a nők és a férfiak közötti egyenlőség az Unió egyik alapvető, a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában is elismert elve;

B.  mivel az ENSZ ötödik fenntartható fejlesztési célja a nemek közötti egyenlőség elérése és valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése világszerte, és ezt teljes körűen be kell építeni a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendbe annak érdekében, hogy valamennyi fenntartható fejlesztési cél és célszám tekintetében előrelépést lehessen elérni; mivel a fenntartható fejlesztési célok közé tartozik a mezőgazdasági termelékenység és a jövedelem megkettőzése a kisüzemi élelmiszer-termelők, különösen a nők számára;

C.  mivel az Uniónak és tagállamainak élen kell járniuk a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának megerősítésében, és kötelességük a nemek közötti teljes körű egyenlőség megvalósítására törekedni az Unióban, valamint e célt előmozdítani valamennyi külső kapcsolatukban;

D.  mivel az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztak a gazdasági és az életkörülmények, és ezek jelentősen eltérnek egymástól a különböző országokban;

E.  mivel a nemek közötti egyenlőtlenségekkel szembeni kormányzati intézkedések hiánya veszélybe sodorja az e téren elért és a jövőben elérendő eredményeket; mivel a nemek közötti hagyományos hatalmi viszonyok, sztereotípiák és meggyőződések kezelése a nők szerepvállalása és a szegénység felszámolása biztosításának a kulcsa;

F.  mivel a nők által elszenvedett megkülönböztetés a vidéken élő nőket is érinti; mivel a világon a nők többsége vidéki területeken él, és ezért még inkább ki van téve az életkoron, társadalmi osztályon, etnikai és faji hovatartozáson, fogyatékosságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés többféle formájának;

G.  mivel a nők munkaerőpiaci részvétele a vidéki területeken a hagyományos mezőgazdaságon kívül számos egyéb munkát magában foglal;

H.  mivel a vidéken élő nők munkájáért számos esetben kevesebbet fizetnek, mint a férfiak által végzett ugyanolyan munkáért, azt gyakran nem ismerik el hivatalosan, például a nem fizetett gondozási munkát, és nem tartják számon azokat a nőket, akik mezőgazdasági üzemek tulajdonosai; mivel azonban a nők kulcsfontosságú szereplők a fenntartható fejlődéshez szükséges gazdasági, környezeti és társadalmi változások elérésében;

I.  mivel a vidéken élő nők, akik gyakran az elsődleges gondozók a családjukban és a közösségükben, számos nehézséggel szembesülnek a gyermekek és az idősek gondozásához való hozzáférés terén, ami a nők számára aránytalan terheket jelent, és akadályozza a munkaerőpiaci integrációjukat; mivel a minőségi gondozási szolgáltatások nyújtása alapvető a nők számára, és előmozdítja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt;

J.  mivel a vidéken élő nők számos nehézségbe ütköznek a megfelelő közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, mobilitásuk ugyanis korlátozott, és nem férnek hozzá a közlekedési eszközökhöz, vagy nem rendelkeznek a közlekedési szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételhez szükséges eszközökkel (például mobiltelefonnal); mivel olyan átfogó egészségügyi szolgáltatásokra van szükség, amelyek a vidéken élő nők testi, lelki és érzelmi jóllétével egyaránt foglalkoznak (például nemi alapú erőszak esetén); mivel a vidéki régiókban korlátozottabb a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos jogokhoz és oktatáshoz való hozzáférés;

K.  mivel alapvető fontosságú a társadalom egésze számára a lakosság megtartása a vidéki térségekben, különös figyelmet fordítva a hátrányos természeti adottságú területekre, hiszen ettől függ a környezet és a tájkép megóvása;

L.  mivel a nemek közötti egyenlőség és a környezetkárosodás között közvetlen összefüggés áll fenn;

M.  mivel az éghajlatváltozás és annak következményei különösen és aránytalanul negatív hatással vannak a vidéken élő nőkre és lányokra; mivel a vidéki nők egyúttal a fenntarthatóbb és ökológiai szempontból megfelelőbb mezőgazdaságra való átállás hatékony szereplői is, és fontos szerepet játszhatnak a zöld munkahelyek megteremtésében; mivel a női gazdálkodók földhöz és más termelő erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség, az élelmezésbiztonság és az eredményes éghajlati politikák megvalósítása szempontjából;

N.  mivel a vidéki területeken a fiatal nők továbbra is egyenlőtlenség és többszörös megkülönböztetés áldozatai; mivel szükség van olyan intézkedések meghozatalára, amelyek előmozdítják a férfiak és a nők közötti tényleges egyenlőséget, hogy több munkalehetőség álljon rendelkezésre, például önfoglalkoztatás és a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) ágazatában, ami lehetővé teszi számukra, hogy a vidéki környezetben maradjanak, és így gondoskodjanak a generációváltásról, ily módon garantálva az ágazat megmaradását;

O.  mivel a mezőgazdasági ágazat, amelyben a nők fontos szerepet játszanak, kulcsfontosságú a vidéki területek életképességének, illetve a generációváltás, a társadalmi kohézió és a gazdasági növekedés fokozása szempontjából; mivel a mezőgazdaságnak biztonságos, tápláló és egészséges élelmiszert kell biztosítania; mivel a mezőgazdasági ágazatnak a táj diverzifikálásához, az éghajlatváltozás enyhítéséhez, továbbá a biológiai sokféleség és a kulturális örökség megőrzéséhez is hozzá kell járulnia;

P.  mivel a táplálkozás fontos szerepet játszik a lányok fejlődésében és jóllétében; mivel az elégtelen táplálkozás testi és szellemi problémákat okozhat, többek között a növekedés leállását, meddőséget, közömbösséget, fáradékonyságot, elégtelen koncentrálást, ezzel pedig csökkenti a nők gazdasági potenciálját, és kihat a tágabb család és közösség jólétére;

Q.  mivel az agrárágazatban dolgozó nőknek részt kell venniük a döntéshozatali szervek munkájában; mivel a kiegyensúlyozott képviselet alapvető az egyenlőség elérése szempontjából;

R.  mivel a munkahelyi kockázatok megelőzése tekintetében a férfiak és a nők különböző kockázatoknak vannak kitéve; mivel például a vegyi anyagok káros hatásainak felmérése során a számításokhoz sokszor a férfiak testalkatát veszik alapul, akiknek általában nagyobb az izomtömegük, és a terhes vagy szoptató nőknek szánt külön ajánlásokat gyakran figyelmen kívül hagyják; mivel ezért a mezőgazdasági környezetben dolgozó nők egészségét garantáló intézkedések elfogadásához különböző tényezőket kell figyelembe venni;

S.  mivel a megkülönböztetés a nőket a médiaágazatban is érinti; mivel a média kulcsszerepet játszik az egész társadalom számára, és ezért kívánatos, hogy a társadalom legalább 50%-át képviselő nőket méltányosan bevonják a médiatartalmak létrehozásába és a médiaszervezetekben a döntéshozatalba;

T.  figyelembe véve, hogy a médiaszektor szerepe kulcsfontosságú a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítése szempontjából, mivel a média nemcsak tükrözi, de alakítja is a mintákat és a viselkedési formákat, amivel együtt lényegesen alakítja a közvélekedést és a kultúrát;

U.  figyelembe véve, hogy a médiatartalmak hozzájárulnak a nők és férfiak összetett helyzetének széleskörű megértéséhez a társadalom minden rétegében;

V.  mivel a nőket és a gyermekeket aránytalan mértékben sújtják a konfliktusok, és ők teszik ki a menekültek legnagyobb részét a menekülttáborokban, illetve nagyrészt ők vándorolnak el biztonságot keresve;

W.  mivel a nők több társadalomban nem rendelkeznek egyenlő törvényes jogokkal a föld és a vagyon tekintetében, ami fokozza a szegénységet, és korlátozza a nők gazdasági fejlődését;

X.  mivel a transznemű nők aránytalan mértékű megkülönböztetéssel szembesülnek nemi identitásuk miatt;

Y.  mivel a nemek közötti egyenlőségnek és a nők szerepvállalásának az előfeltétele a szexuális és a reproduktív egészség és jogok erőteljesebb támogatása;

Z.  mivel a nők és a férfiak szerepével kapcsolatos társadalmi normák nagyobb mértékben teszik kiszolgáltatottá a nőket, különösen szexuális és reproduktív egészségük vonatkozásában, a női nemi szervek megcsonkítása, vagy a gyermekházasságok, a korai és a kényszerházasságok és a hasonló káros gyakorlatok tekintetében;

1.  a következőket ajánlja a Tanácsnak:

A nők és a lányok társadalmi szerepvállalásához szükséges általános feltételek

A vidéken élő nők társadalmi szerepvállalásának megerősítése

A nők kommunikációs eszközökhöz és információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférése és ezek hatása a nők társadalmi szerepvállalását elősegítő eszközként

   a) ismételten erősítse meg megingathatatlan elkötelezettségét a pekingi cselekvési platform mellett;
   b) támogassa a vidéki területen vállalkozóként dolgozó anyákat, mivel ők egyedi kihívásokkal néznek szembe; hangsúlyozza, hogy a vállalkozói szellem elősegítése ezeknél a nőknél nem csak a családi élet és a munka közötti egyensúly sikeres kialakítását vonja maga után, hanem új munkalehetőségek és jobb életszínvonal megteremtéséhez is hozzájárulhat a vidéki térségekben, továbbá ösztönözheti a nőket, hogy saját elképzeléseiket átültessék a gyakorlatba;
   c) vessen véget minden területen a nőket és lányokat érő megkülönböztetés valamennyi formájának, és vegye fel a küzdelmet az erőszak minden olyan formájával szemben, amely a nők alapvető jogainak – a megkülönböztetésből közvetlenül eredő – súlyos megsértését jelenti;
   d) vonja be az összes kormányt olyan programok kidolgozásába, amelyek célja a szexuális és a nemi alapú erőszak, továbbá az olyan ártalmas gyakorlatok felszámolása, mint például a gyermek-, a korai és a kényszerházasság, valamint a női nemi szervek megcsonkítása, illetve az embercsempészet, és írja elő ilyen programok kidolgozását;
   e) kérje fel a tagállamokat arra, hogy küzdjenek a nemi sztereotípiák ellen, és ruházzanak be a nők és a lányok személyre szabott oktatáshoz, egész életen át tartó tanuláshoz és szakképzéshez való hozzáférésébe, főleg a vidéki térségekben, különösen a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika, továbbá a vállalkozás és innováció területén, ugyanis e területek fontos eszközei a fenntartható fejlesztési célok elérésének, továbbá a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatokban, az idegenforgalomban és a vidéki területek más ágazataiban az egyenlőség előmozdításának;
   f) dolgozzon ki olyan politikákat, melyek célja a szegénység felszámolása és megfelelő életszínvonal garantálása a legveszélyeztetettebb csoportok, köztük a nők és a lányok számára, különösen szociális védelmi rendszerek révén;
   g) mozdítsa elő a tájékoztatási és technikai segítségnyújtási intézkedéseket, illetve a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a segítő házastárs mezőgazdasági termelésben való hivatalos státuszának létrehozása tekintetében, amely egyéni jogokat biztosít számukra, ideértve különösen a szülési szabadságot, a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos társadalombiztosítást, a képzéshez való hozzáférést és az öregségi nyugdíjra való jogosultságot;
   h) számolja fel a nemek közötti bérszakadékot, az egész élet során szerzett jövedelem közötti különbséget és a nyugdíjszakadékot;
   i) kérje fel a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy garantálják a vidéki területeken a megfelelő gyermekgondozáshoz és idősgondozáshoz való egyetemes hozzáférést;
   j) kérje fel a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat a vidéki térségekben a mindennapi élethez szükséges megfizethető, magas színvonalú létesítmények és köz- és magánszolgáltatások biztosítására, különösen az egészségügy, az oktatás és a gondozás területén; megjegyzi, hogy ez szükségessé teszi a vidéki gyermekgondozási infrastruktúra, egészségügyi szolgáltatások, oktatási szolgáltatások, időskorú és rászoruló személyeket befogadó intézmények, a betegség vagy szülés esetén nyújtott helyettesítési szolgáltatások, valamint a kulturális szolgáltatások nyújtását is;
   k) megfelelő anyagi és emberi erőforrások segítségével garantálja a nemi szempontok valamennyi politikába és programba történő beépítését, mivel ez a nők és a férfiak közötti egyenlőség elve integrálásának és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az eszköze;
   l) mozgósítsa a szükséges erőforrásokat az egyenlőség megvalósítása érdekében, valamennyi politikába és fellépésbe beépítve a nemi szempontokat, többek között a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés révén, mivel ez a nők és a férfiak közötti egyenlőség elve integrálásának és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az eszköze;
   m) biztosítsa a Parlament és annak Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága teljes mértékű bevonását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 62. ülésszakán képviselendő uniós álláspontra vonatkozó döntéshozatali eljárásba;
   n) emlékeztessen arra, hogy a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény előírja, hogy jogi, politikai és programozási intézkedések révén az élet minden területén fel kell számolni a nőkkel szembeni közvetlen és közvetett megkülönböztetést, valamint hogy az egyezmény 14. cikke az egyetlen olyan nemzetközi kötelezettség, amely a vidéki környezetben élő nők sajátos szükségleteivel foglalkozik;
   o) gondoskodjon arról, hogy a vidéken élő nők és lányok hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű formális és informális oktatásban, köztük képzésben részesülhessenek, amelyek révén meglévő vezetési, pénzügyi, gazdasági, marketing- és vállalkozási ismereteiket fejleszthetik, vagy újakat szerezhetnek, valamint állampolgári, polgári és politikai oktatásban, illetve technológiai és fenntartható mezőgazdasági képzésekben vehetnek részt; biztosítsa, hogy a nők ugyanolyan lehetőségekkel és döntési szabadsággal rendelkeznek az általuk választott hivatást illetően;
   p) biztosítsa, hogy a vidéken élő nők és lányok könnyen hozzáférjenek a termelési és hitelforrásokhoz, és hogy támogatást kapjanak a vállalkozói és innovációs kezdeményezéseikhez;
   q) biztosítsa az olyan minőségi általános egészségügyi ellátáshoz való jogot és hozzáférést, amely figyelembe veszi a nők és férfiak közötti fiziológiai eltéréseket, és alkalmazkodik a vidéken élő nők és lányok szükségleteihez, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra;
   r) ítélje el a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formáját, és gondoskodjon arról, hogy a vidéki és távoli területeken élő áldozatokat nem fosztják meg a segítségnyújtáshoz való egyenlő hozzáféréstől;
   s) javítsa az olyan nemzetközi, tagállami, regionális és helyi intézmények hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus jellegét, amelyek támogatják és megerősítik a vidéken élő nők szerepét, garantálva azonos részvételen alapuló jelenlétüket;
   t) segítse elő, hogy a vidéken élő nők az informális gazdaságból átkerülhessenek a formális gazdaságba, és ismerje el, hogy a vidéki régiókban élő nők számos különböző területen dolgoznak, és gyakran a fenntartható és ökológiai szempontból megfelelő mezőgazdaságra történő átállásnak, az élelmezésbiztonság megteremtésének és a zöld munkahelyek létrehozásának előmozdítói lehetnek;
   u) tervezzen és hajtson végre olyan, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdasági politikákat, amelyek kellően figyelembe veszik a természeti vagy ember által okozott katasztrófák következményeképpen a vidéken élő nőket fenyegető konkrét veszélyeket;
   v) garantálja a vidéken élő nők és lányok döntéshozatalban való részvételét a katasztrófák vagy egyéb válságok valamennyi szakaszában a tervezés és a reagálás tekintetében, a veszély korai előrejelzésétől a helyreállításon és a rehabilitáción át az újjáépítésig, és garantálja védelmüket és biztonságukat katasztrófa vagy más válságok esetén;
   w) tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a vidéken élő nők biztonságos, tiszta és egészséges környezetben élhessenek;
   x) nyújtson a vidéki nők és közösségeik számára minőségi, hozzáférhető infrastruktúrát és közszolgáltatásokat, és ruházzon be ezek fejlesztésébe és fenntartásába;
   y) mozdítsa elő a digitális fejlesztést, mivel ez jelentős mértékben hozzájárulhat új munkahelyek teremtéséhez, az önfoglalkoztatás megkezdésének egyszerűsítésével, a versenyképesség és az idegenforgalom előmozdításával és a munka és a családi élet közötti megfelelőbb egyensúly megteremtésével;
   z) támogassa olyan helyi közösségi csoportok létrehozását és a meglévők tevékenységeit, amelyek rendszeresen összegyűlnek a fejlesztéssel kapcsolatos problémák és kihívások megvitatása és konstruktív lépések megtétele érdekében;
   aa) kérje fel a tagállamokat, a szociális partnereket és a civil társadalmat, hogy támogassák és mozdítsák elő a nők döntéshozatalban való részvételét, valamint a vidékfejlesztési politikák területén, az egészségügyben, az oktatásban és a mezőgazdaságban tevékenykedő szakmai, üzleti és szakszervezeti egyesületek és szervezetek irányító szerveiben, továbbá a vezetőtestületekben és képviseleti testületekben való, egyenlő részvételen alapuló szerepvállalását;
   ab) ismerje el és támogassa, hogy a nők aktív szerepet játszanak a vidéki térségekben, valamint vállalkozókként, családi vállalkozások vezetőiként és a fenntartható fejlődés előmozdítóiként hozzájárulnak a gazdasághoz;
   ac) biztosítsa, hogy a vidéken élő nők tulajdonosi jogait, különösen mezőgazdasági vagy örökölt föld tekintetében, ez ugyanis gazdasági szerepvállalásuk megerősítésének fontos eszköze, és lehetővé teszi számukra a vidék fejlődésében való teljes részvételt, illetve az abból fakadó előnyök kihasználását;
   ad) biztosítsa a vidéken élő nők termelési erőforrásokhoz, e-platformokhoz, piacokhoz, forgalmazási eszközökhöz és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférését; mozdítsa elő a helyi, regionális és hagyományos piacokat – többek között élelmiszerpiacokat –, ugyanis ezek olyan helyek, ahol a nőknek több lehetőségük nyílik termékeik közvetlen értékesítésére, ami gazdasági szerepvállalásuk növelését eredményezi;
   ae) támogassa a nők természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika ágazatában való foglalkoztatását, különösen a körforgásos gazdasághoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hozzájáruló munkakörökben;
   af) dolgozzon ki olyan foglalkoztatási politikákat, szolgáltatásokat és programokat, melyek célja a gyakran az informális ágazatban dolgozó, nem, életkor, osztály, vallás, etnikai hovatartozás, fogyatékosság vagy nemi identitás miatt többszörös megkülönböztetést elszenvedő, vidéken élő nők bizonytalan helyzetének kezelése; nyújtson személyre szabott segítséget és támogatást igényeik és érdeklődésük szerint;
   ag) indítson programokat a nők és családjaik olyan általános, természetében sokrétű szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférésének biztosítására, amelyek hatással lesznek jövőbeli nyugdíjba vonulásukra, és így csökkenthetik a nyugdíjszakadékot;
   ah) gyűjtsön nemek szerint lebontott adatokat, és dolgozzon ki a vidéken élő nők helyzetére, körülményeire és szükségleteire vonatkozó statisztikákat, hogy lehetővé tegyék megfelelő politikák kialakítását; rendszeresen kövesse nyomon a vidéki térségekben élő nők helyzetét;
   ai) sürgesse a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, különösen annak „A fogyatékossággal élő nők” című 6. cikkének ratifikálását és végrehajtását; garantálja a termékekhez, infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
   aj) kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy biztosítsanak magas színvonalú, megfizethető feltételeket és meghatározott köz- és magánszolgáltatásokat a vidéki régiókban a mindennapi élethez, és teremtsék meg a szükséges feltételeket a vidéki régiókban élő nők munkája és magánélete közötti jobb egyensúly érdekében, különösen az általuk eltartottak számára megfelelő gondozási létesítmények, továbbá hozzáférhető orvosi ellátás és közlekedés biztosításával;
   ak) hangsúlyozza, hogy védintézkedéseket kell szerepeltetni az uniós szakpolitikákban a mezőgazdasági idénymunkásként foglalkoztatott nők élet- és munkafeltételeit illetően, különösen a szociális védelem, az egészségbiztosítás és az egészségügyi ellátás szükségessége terén; ösztönözze a regionális, helyi és nemzeti hatóságokat és egyéb intézményeket, hogy garantálják a migráns munkavállalók és az idénymunkások és családjuk, különösen a nők és a kiszolgáltatott emberek alapvető emberi jogait, és segítsék elő a helyi közösségbe való integrációjukat;
   al) biztosítsa a megbízható nagy sebességű szélessávú internetes infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést; tegyen beruházásokat és mozdítsa elő az új technológiák alkalmazását a vidéki területeken és a mezőgazdaságban; ismerje el ezek fontos szociális, pszichológiai és gazdasági előnyeit; ragaszkodjon a holisztikus megközelítés kialakításához („digitális falu”); mozdítsa elő az esélyegyenlőséget az e technológiákhoz való hozzáférésben és a használatukról szóló képzésben;
   am) fordítson figyelmet a nők médiaágazaton belüli jelenlétére és előmenetelére, továbbá a nem sztereotíp médiatartalomra;
   an) ösztönözze az állami médiaszervezeteket saját egyenlőségi stratégia létrehozására, amely biztosítja a döntéshozatali szervekben a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseletét;
   ao) biztosítsa, hogy a szólásszabadság kellő tiszteletben tartásával, de hatékonyan küzd a nők és lányok növekvő szexualizációja ellen a médiában;
   ap) ösztönözze a médiaszervezeteket az olyan szervezeti kultúrát jellemző eljárások megakadályozására, amely rendszerint kedvezőtlen a munka és a magánélet egyensúlya szempontjából;
   aq) kezelje a médiaágazaton belül a nemek közötti bérkülönbséget olyan megkülönböztetésellenes intézkedésekkel, amelyek egyenlő munkáért egyenlő bért biztosítanak a nők és a férfiak számára;
   ar) tegyen meg valamennyi szükséges intézkedést az oknyomozó újságírókkal szembeni erőszakos cselekmények megakadályozására, különös tekintettel a gyakran veszélyeztetettebb női újságírókra;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, valamint tájékoztatás céljából a Bizottságnak.

(1) HL C 316., 2017.9.22., 182. o.
(2) HL C 50., 2018.2.9., 25. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0028.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0099.
(5) HL L 180., 2010.7.15., 1. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0329.

Jogi nyilatkozat