Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2028(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0228/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0228/2018

Viták :

PV 10/09/2018 - 27
CRE 10/09/2018 - 27

Szavazatok :

PV 11/09/2018 - 6.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0332

Elfogadott szövegek
PDF 170kWORD 57k
2018. szeptember 11., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A nyelvek közötti egyenlőség a digitális korban
P8_TA(2018)0332A8-0228/2018

Az Európai Parlament 2018. szeptember 11-i állásfoglalása a nyelvek közötti egyenlőségről a digitális korban (2018/2028(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. cikkére és 3. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkének (1) bekezdésére és 22. cikkére,

–  tekintettel a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, 2003. évi UNESCO-egyezményre,

–  tekintettel a közszféra információinak újrafelhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2240 európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel az európai többnyelvűségi stratégiáról szóló, 2008. november 21-i tanácsi állásfoglalásra (2008/C 320/01)(4),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 3-i tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelyet az EU 2010-ben ratifikált,

–  tekintettel a „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” című, 2008. szeptember 18-i bizottsági közleményre (COM(2008)0566),

–  tekintettel az európai digitális menetrendről szóló, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–  tekintettel az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére” című, 2012. január 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0942),

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Európai digitális menetrend” című bizottsági közleményről (COM(2010)0245) szóló véleményére(6),

–  tekintettel az UNESCO Általános Konferenciájának 2003. október 15-én Párizsban megrendezett 32. ülésén elfogadott, a többnyelvűség használatáról és előmozdításáról, valamint a kibertérhez való egyetemes hozzáférésről szóló ajánlásra,

–  tekintettel az Eurobarométer 2012 júniusában „Az európaiak és az európai nyelvek” címmel közzétett 386. különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülésén elfogadott elnökségi következtetésekre (SN 100/1/02 REV 1),

–  tekintettel a siketek jelnyelveiről szóló, 1988. június 17-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A kulturális sokszínűség megőrzéséről és támogatásáról: az európai régiók és nemzetközi szervezetek, például az UNESCO és az Európa Tanács szerepe” című, 2004. január 14-i állásfoglalására(8) és a bővítés és a kulturális sokszínűség kapcsán a regionális és kevésbé használt nyelvekről, az európai kisebbségi nyelvekről szóló, 2003. szeptember 4-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség tárgyú, 2009. március 24-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a kihalástól fenyegetett európai nyelvekről és az Európai Unión belüli nyelvi sokféleségről szóló, 2013. szeptember 11-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetésmentességéről szóló, 2018. február 7-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának Jövőkutatás Osztálya (STOA) által „Nyelvi egyenlőség a digitális korszakban – az emberi nyelv projekt felé” címmel 2017. márciusban közzétett tanulmányra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A8-0228/2018),

A.  mivel a nyelvi technológiák megkönnyíthetik a siketek és nagyothallók, a vakok és látássérültek, valamint a diszlexiások számára a kommunikációt, és mivel e jelentés alkalmazásában a „nyelvi technológia” olyan technológiára utal, amely nem csak beszélt nyelveket támogat, hanem jelnyelveket is, elismerve, hogy a jelnyelvek Európa nyelvi sokszínűségének fontos elemét képezik;

B.  mivel a nyelvi technológiák fejlődése számos kutatási és tudományterületet foglal magában, ideértve a számítógépes nyelvészetet, a mesterséges intelligenciát, a számítástechnikai tudományokat és a nyelvészetet (olyan alkalmazási területekkel együtt, mint többek között a természetes nyelvek feldolgozása, a szöveganalitika, a beszédtechnológia, az adatbányászat);

C.  mivel az Eurobarométer „Az európaiak és az európai nyelvek” címmel közzétett 386. különjelentése szerint az európaiaknak csak valamivel több mint a fele (54 %) képest társalgást folytatni legalább egy idegen nyelven, a negyedük (25 %) beszél legalább két idegen nyelven és csak minden tízedik európai (10 %) bír tárgyalóképes tudással legalább három idegen nyelven;

D.  mivel az Európai Uniónak 24 hivatalos, illetve több mint 60 nemzeti és regionális nyelve van, a migránsok nyelvei mellett, és számos államilag elismert jelnyelv létezik a tagállamokban az UNCRPD Egyezmény alapján; mivel a többnyelvűség az európai kulturális sokszínűség egyik legnagyobb értéke, ugyanakkor a valóban integrált Unió kialakítása előtt álló egyik legjelentősebb kihívás is;

E.  mivel a földrajzi, társadalmi és gazdasági akadályok leküzdése keretében a széles sávú hozzáférés biztosítása érdekében a helyi közösségeknek, például az őslakos, vidéki vagy távoli közösségeknek nyújtott támogatás az európai szintű hatékony többnyelvűségi politika egyik elengedhetetlen előfeltétele;

F.  mivel a többnyelvűség számos uniós szakpolitikai terület hatálya alá tartozik, ideértve a kultúrát, az oktatást, a gazdaságot, a digitális egységes piacot, az egész életen át tartó tanulást, a foglalkoztatást, a társadalmi befogadást, a versenyképességet, az ifjúságot, a civil társadalmat, a mobilitást, a kutatást és a médiát; mivel a kölcsönös megértés ösztönzése céljából nagyobb figyelmet kell fordítani a kultúrák és nyelvek közötti párbeszéd előtt álló akadályok felszámolására;

G.  mivel a Bizottság elismeri, hogy a digitális egységes piacnak többnyelvűnek kell lennie; mivel a nyelvi akadályok problémájának kezelésére nem született javaslat közös európai politikára;

H.  mivel a nyelvi technológiákat gyakorlatilag az összes hétköznapi termékben és szolgáltatásban alkalmazzák, mivel valamilyen mértékben mindegyik használja a nyelvet (ideértve különösen az összes internethez kapcsolódó terméket, köztük a keresőmotorokat, a közösségi hálózatokat és az e-kereskedelmi szolgáltatásokat); mivel a nyelvi technológiák használata egyre nagyobb hatást gyakorol az európai polgárok mindennapi jóléte szempontjából alapvető fontosságú területekre, például az oktatásra, a kultúrára és az egészségügyre is;

I.  mivel a határokon átnyúló e-kereskedelem nagyon alacsony szintű, 2015-ben az európai polgárok mindössze 16%-a vásárolt online más uniós országokból; mivel a nyelvi technológiák hozzájárulhatnak a jövőbeli európai határokon átnyúló és nyelveken átívelő kommunikációhoz, a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás fokozásához és a természetes akadályok elhárításához, ezáltal tiszteletben tartva és megőrizve a kohéziót és a konvergenciát, és megerősítve az Unió versenyképességét világszerte;

J.  mivel a technológiai fejlődés egyre inkább nyelvi alapú, és a növekedés és a társadalom szempontjából következményekkel jár; mivel sürgősen szükség van a nyelveket nagyobb mértékben figyelembe vevő és a technológiai, ugyanakkor az igazi multidiszciplináris kutatásra és oktatásra a digitális kommunikáció és a nyelvi technológiák, valamint azok növekedéssel és társadalommal való viszonya tekintetében;

K.  mivel azon barcelonai célkitűzés teljesítése, miszerint lehetővé kell tenni a polgárok számára, hogy anyanyelven kívül további két nyelven kommunikáljanak, nagyobb lehetőséget nyújtana az emberek számára a kulturális, oktatási és tudományos digitális tartalmakhoz való hozzáférésre és a polgári felelősségvállalásra, a digitális egységes piachozu való hozzáférésen túl; mivel a további eszközök – különösen azok, amelyeket a nyelvi technológiák biztosítanak – kulcsfontosságúak az európai többnyelvűség kezelése és a személyek többnyelvűsége szempontjából;

L.  mivel a mesterséges intelligencia területén jelentős áttörésekre került sor, és a nyelvi technológiák gyors ütemben fejlődnek; mivel a nyelvközpontú mesterséges intelligencia gyors ütemű fejlődése valamennyi európai nyelven (és azon kívül) új lehetőségeket teremt a digitális kommunikáció, a digitálisan bővített kommunikáció és a technológia által támogatott kommunikáció számára, ami a különböző nyelvek beszélői számára egyenlő hozzáférést nyújt az információhoz és a tudáshoz, és javítja az informatikai hálózatok funkcióit;

M.  mivel az együttműködésnek, a szolidaritásnak, az egyenlőségnek, egymás elismerésének és tiszteletének mint közös európai értékeknek azt kellene jelenteniük, hogy valamennyi polgár teljes körűen és egyenlően hozzáfér a digitális technológiákhoz, ami nemcsak javítaná az európai kohéziót és jólétet, hanem lehetővé tenné a többnyelvű digitális egységes piac létrejöttét is;

N.  mivel a technológiai eszközök – például a videojátékok vagy az oktatási alkalmazások – kisebbségi vagy ritkábban használt nyelveken való elérhetősége döntő jelentőséggel bír a nyelvi készségek fejlesztése szempontjából, főleg a gyermekek esetében;

O.  mivel a ritkábban használt európai nyelveket beszélőknek képesnek kell lenniük arra, hogy kulturális téren megfelelő módon fejezzék ki magukat és a helyi nyelveken megteremthessék saját kulturális tartalmaikat;

P.  mivel a megnövekedett számítási kapacitáson és a hatalmas adatmennyiségekhez való hozzáférésen alapuló új módszerek – például a mély tanulás – kialakulása révén a nyelvi technológiák a nyelvi akadályok áthidalásának valódi megoldásává válnak;

Q.  mivel a nyelvi akadályok jelentős hatással vannak az európai identitás megteremtésére és az európai integrációs folyamat jövőjére nézve; úgy véli, hogy az uniós polgárokat az interneten és azon kívül is az anyanyelvükön kell tájékoztatni az uniós döntéshozatalról és szakpolitikákról;

R.  mivel a nyelv az egyre hatalmasabbra bővülő nagy adathalmazok igen tekintélyes részét teszi ki;

S.  mivel hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésre emberi nyelveken kifejezve; mivel a nyelvi technológiák kezelése innovatív it-termékek és -szolgáltatások széles körének kialakítását teheti lehetővé az iparban, a kereskedelemben, a kormányzatban, a kutatásban, a közszolgáltatásokban és a közigazgatásban, csökkentve a természetes akadályokat és a piaci költségeket;

A nyelvek egyenlőségének elérése előtt álló jelenlegi akadályok Európában, a digitális korban

1.  sajnálja, hogy Európában a megfelelő politikák hiánya miatt jelenleg egyre nagyobb a technológiai szakadék a bővebb erőforrásokkal rendelkező nyelvek és a kevesebb erőforrással rendelkező nyelvek között, attól függetlenül, hogy utóbbiak hivatalos nyelvek, hivatalos társnyelvek vagy nem hivatalos nyelvek-e az Unióban; sajnálja továbbá, hogy több mint 20 európai nyelvet a nyelv digitális kihalása fenyeget; megjegyzi, hogy az Uniónak és intézményeinek kötelességük Európa nyelvi sokszínűségének fokozása, előmozdítása és megőrzése;

2.  rámutat, hogy a digitális technológia az elmúlt évtizedben jelentős hatással volt a nyelvek fejlődésére, amelynek mértékét még mindig nehéz felbecsülni; azt ajánlja a szakpolitikai döntéshozóknak, hogy komolyan vizsgálják meg azokat a tanulmányokat, amelyek szerint a digitális kommunikáció rontja a fiatal felnőttek olvasás- és íráskészségeit, ami a generációk között nyelvhelyességi és műveltségi akadályokat emel és általános nyelvi értékvesztéshez vezet; úgy véli, hogy a digitális kommunikációnak a nyelvek bővítését, gazdagítását és fejlesztését kellene szolgálnia, és hogy ezen ambícióknak tükröződniük kellene az írástudással kapcsolatos nemzeti oktatásban és szakpolitikákban;

3.  hangsúlyozza, hogy a kevésbé használt európai nyelvek jelentős hátrányba kerülnek az eszközök, források és a kutatási finanszírozás akut hiánya miatt, amely akadályozza a kutatók tevékenységét és szűkíti a kutatásaik körét, és még abban az esetben is, ha a kutatók rendelkeznek a szükséges technológiai készségekkel, nem képesek maximálisan kiaknázni a nyelvi technológiákat;

4.  megjegyzi, hogy mélyül a digitális szakadék a széles körben használt és a kevésbé használt nyelvek között, valamint, hogy fokozódik az európai társadalom digitalizációja, amely egyenlőtlenségekhez vezet az információhoz való hozzáférés terén, különösen az idősek, az alacsony jövedelműek és a hátrányos helyzetűek esetében; hangsúlyozza, hogy a tartalmak különböző nyelveken való elérhetővé tétele csökkentené a nyelvek közötti egyenlőtlenségeket;

5.  megjegyzi, hogy bár Európa erőteljes tudományos alapokkal rendelkezik a nyelvmérnökség és a nyelvi technológiák területén, egy olyan időszakban, mikor a nyelvi technológiák hatalmas lehetőséget jelentenek számára gazdasági és kulturális szempontból egyaránt, mégis, továbbra is messze elmarad az élmezőnytől a piac szétaprózódása, a tudásba és a kultúrába való elégtelen befektetés, a rosszul koordinált kutatás, a nem megfelelő finanszírozás és a jogi akadályok miatt; megjegyzi továbbá, hogy a piacot jelenleg nem európai szereplők uralják, amelyek nem foglalkoznak a többnyelvű Európa sajátos szükségleteivel; kiemeli, hogy e téren paradigmaváltásra van szükség, valamint meg kell erősíteni Európa nyelvi technológiák terén elfoglalt vezető helyét, e célból létrehozva egy konkrétan Európa igényeire és szükségleteire szabott projektet;

6.  megjegyzi, hogy a nyelvi technológiák először angolul állnak rendelkezésre; tudatában van annak, hogy a globális és európai gyártók és vállalatok gyakran nyelvi technológiákat is fejlesztenek a viszonylag jelentős piaccal rendelkező, nagyobb európai nyelvek, a spanyol, a francia és a német számára (ám egyes alterületeken már ezen nyelvek esetében is hiányoznak bizonyos erőforrások); hangsúlyozza ugyanakkor, hogy általános, uniós szintű fellépésre (politikára, finanszírozásra, kutatásra és oktatásra) van szükség a nyelvi technológiák kevésbé használt hivatalos uniós nyelvekre való kifejlesztéséhez, és hogy egyedi uniós szintű fellépéseket (politikákat, finanszírozást, kutatást és oktatást) kell indítani a regionális és kisebbségi nyelvek e fejlesztésbe való bevonása és ösztönzése érdekében;

7.  kitart amellett, hogy jobban fel kell használni azokat az új technológiai megközelítéseket, amelyek bővebb számítási kapacitáson és a terjedelmes adatmennyiségekhez való jobb hozzáférésen alapulnak, ezáltal elősegítve az emberi agyra alapozott mélytanulási struktúrák fejlesztését, amelyek révén az emberi nyelvet feldolgozó technológiák (nyelvi technológiák) a nyelvi akadályok problémáját áthidaló valós megoldássá válnak; felhívja ezért a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő finanszírozást e technológiai fejlesztés támogatására;

8.  megjegyzi, hogy a kevesebb beszélővel rendelkező nyelveknek több érdekelt fél részéről megfelelő támogatásra van szükségük, ideértve a betűtípus-előállítókat a diakritikus jelek tekintetében, a billentyűzetgyártókat és a tartalomkezelő rendszereket az e nyelveken lévő tartalmak megfelelő tárolása, feldolgozása és megjelenítése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen módon lehet ilyen támogatást kezdeményezni és az uniós közbeszerzési folyamatban erre vonatkozó ajánlást tenni;

9.  kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a több nyelv használatát a digitális szolgáltatásokon, például a mobiltelefonos alkalmazásokon belül;

10.  aggodalommal állapítja meg, hogy a digitális egységes piac továbbra is töredezett a számos akadály, többek között a nyelvi akadályok miatt, ami akadályozza az online kereskedelmet, a közösségi hálózatokon és más kommunikációs csatornákon keresztüli kommunikációt és a kulturális, kreatív és audiovizuális tartalmak megosztását, valamint a páneurópai közszolgáltatások szélesebb körű kiépítését; hangsúlyozza, hogy az európai kulturális sokszínűséget és többnyelvűséget erősítené a tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférés, különösen oktatási célokra; kéri a Bizottságot, hogy a többnyelvű digitális egységes piac számára dolgozzon ki erőteljes és összehangolt stratégiát;

11.  megjegyzi, hogy a nyelvi technológiák jelenleg nem kapnak szerepet az európai politikai menetrendben, noha a Szerződések rögzítik a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását;

12.  elismerését fejezi ki a korábbi uniós finanszírozású kutatási hálózatok, például a FLaReNet, a CLARIN, a HBP és a META-NET (ezen belül is a META-SHARE) jelentős szerepéért, mivel élenjártak egy európai nyelvi technológiai platform kialakításában;

A nyelvi technológiákra vonatkozó politikák intézményi keretének javítása uniós szinten

13.  kéri a Tanácsot, hogy dolgozzon ki egy ajánlást a kulturális és nyelvi sokszínűség Unión belüli védelméről és előmozdításáról, többek között a nyelvi technológiák területén;

14.  javasolja, hogy a nyelvi technológiák szerepének növelése érdekében a Bizottság rendelje a „többnyelvűség és nyelvi technológia” területét valamely biztos tárcájához; úgy véli, hogy a területért felelős biztos feladata lenne a nyelvi sokszínűség és egyenlőség előmozdítása uniós szinten, tekintettel a nyelvi sokszínűség fontosságára Európa jövője szempontjából;

15.  javasolja a mintegy 60 európai regionális és kisebbségi nyelv átfogó jogi védelmét az EU szintjén, a nemzeti és nyelvi kisebbségek kollektív jogainak elismerését a digitális világban is, és az anyanyelvi oktatás biztosítását az Európai Unió hivatalos és nem-hivatalos nyelveit beszélők számára;

16.  azon tagállamokat, amelyek már sikeres politikai stratégiát dolgoztak ki a nyelvi technológiák területén, arra ösztönzi, hogy osszák meg tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat annak érdekében, hogy segítsék a többi nemzeti, regionális és helyi hatóságot saját stratégiájának kidolgozásában;

17.  kéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a nyelvhez kapcsolódó átfogó politikákat, azokhoz rendeljenek forrásokat, valamint használjanak megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy előmozdítsák és lehetővé tegyék a nyelvi sokszínűséget és a többnyelvűséget a digitális szférában; hangsúlyozza az Unió és a tagállamok közös felelősségét, az egyetemekkel és más közintézményekkel együtt a nyelvek digitális világban való megőrzéséhez való hozzájárulásban és a valamennyi uniós nyelvre vonatkozó adatbázisok és fordítási technológiák kifejlesztésében, a kevésbé beszélt nyelvekre is kiterjedően; felszólít a kutatás és az ágazat közötti koordinációra a nyelvi fordítás digitális lehetőségeinek javítására irányuló közös célt szem előtt tartva, az adatokhoz való nyílt hozzáféréssel, ami a technológiai előrelépéshez szükséges;

18.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan stratégiákat és szakpolitikai intézkedéseket, amelyek ösztönzik a többnyelvűséget a digitális piacon; ezzel összefüggésben arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzák meg azokat a minimális nyelvi erőforrásokat – például adatállományokat, lexikonokat, beszédfelvételeket, fordítási memóriákat, jegyzetekkel ellátott korpuszokat és enciklopédikus tartalmakat –, amelyekkel a digitális kihalás elkerülése érdekében valamennyi európai nyelvnek rendelkeznie kell;

19.  javasolja, hogy a Bizottság vegye fontolóra egy nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozását, amely megerősítené a ritkábban használt, regionális és kisebbségi nyelvek jelentőségével kapcsolatos tudatosságot, ideértve a nyelvi technológiák területét is;

20.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a többnyelvűség ösztönzését célzó keretstratégiáját és javasoljon egyértelmű cselekvési tervet arra vonatkozóan, hogy miként mozdítható elő a nyelvi sokszínűség, és hogyan győzhetők le a digitális színtéren meglévő nyelvi akadályok;

21.  kéri a Bizottságot, hogy a nyelvi technológiák terén prioritásként kezelje a kisebb méretű, saját nyelvüket használó tagállamokat, hogy kellő figyelmet szenteljen az előttük álló nyelvi kihívásoknak;

22.  hangsúlyozza, hogy a nyelvi technológia fejlesztése elő fogja segíteni a videojátékok és szoftveralkalmazások kisebbségi és ritkábban használt nyelveken történő feliratozását, szinkronizálását és ilyen nyelvekre történő fordítását;

23.  hangsúlyozza, hogy a nyelvek közötti technológiai szakadékot a tudás- és technológiatranszfer fokozása által csökkenteni kell;

24.  sürgeti a tagállamokat, hogy álljanak elő hatékony megoldásokkal az anyanyelvük megerősítésére vonatkozóan;

Ajánlások az uniós kutatási politikák számára

25.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre nagyarányú, hosszú távú, koordinált finanszírozási programot a kutatás, fejlesztés és innováció számára a nyelvi technológiák területén európai, nemzeti és regionális szinten, amely az európai igényekhez és szükségletekhez szabott; hangsúlyozza, hogy a programnak törekednie kell arra, hogy vizsgálja a természetes nyelvek mélyebb megértést és növelje a hatékonyságot a tudás, az infrastruktúrák és az erőforrások megosztása révén az innovatív technológiák és szolgáltatások kialakítása érdekében azzal a céllal, hogy megszülethessen a következő tudományos áttörés ezen a területen, továbbá az európai nyelvek közötti technológiai szakadék csökkentésének elősegítése érdekében; hangsúlyozza, hogy ennek a kutatóközpontok, a tudományos élet, a vállalkozások – különösen kkv-k és induló vállalkozások – és más érdekelt felek részvételével kell történnie; hangsúlyozza, hogy e projektnek nyitottnak, felhőalapúnak és interoperábilisnak kell lennie, és rugalmas és nagy teljesítményű alapeszközöket kell biztosítania több nyelvi technológiai alkalmazás számára;

26.  úgy véli, hogy az Unión belüli ikt-integrátorok számára gazdasági ösztönzőket kell nyújtani a felhőalapú szolgáltatások nyújtásának felgyorsítására az emberi nyelvi technológiák e-kereskedelmi alkalmazásaikba való zökkenőmentes integrálásának lehetővé tétele érdekében, különösen annak biztosítására, hogy a kkv-k élvezhessék az automatikus fordítás előnyeit;

27.  hangsúlyozza, hogy Európának biztosítania kell vezető szerepét a nyelvközpontú mesterséges intelligencia terén; emlékeztet arra, hogy a saját kulturális, társadalmi és gazdasági szükségleteinkre szabott megoldásokat legjobban az uniós vállalatok tudják biztosítani;

28.  úgy véli, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszereken, például a Horizont 2020-on, illetve a későbbi finanszírozási programokon belüli egyedi programoknak a hosszú távú alapkutatást, valamint az országok és régiók közötti tudás- és technológiatranszfert kell fellendíteniük;

29.  javasolja egy európai nyelvi technológiai platform létrehozását valamennyi európai nyelv képviselőinek részvételével, lehetővé téve a nyelvi technológiákkal kapcsolatos erőforrások, szolgáltatások és nyílt forráskódú csomagok megosztását, különösen az egyetemek és kutatóközpontok között, biztosítva ugyanakkor, hogy valamennyi támogatási keret együttműködhessen a nyílt forráskódú közösséggel, és ez utóbbi hozzáférjen a keretekhez;

30.  javasolja olyan projektek – mint többek között a digitális nyelvi sokszínűségi projekt – létrehozását vagy kiterjesztését, amely kutatásokat végez valamennyi európai nyelv – mind a nagyon kevesek által, mind a nagyon sokak által beszélt nyelvek – digitális szükségleteivel kapcsolatban, a digitális megosztottság problémájának kezelése és e nyelvek fenntartható digitális jövőre való felkészítése érdekében;

31.  javasolja a 2012-ben közzétett META-NET-re vonatkozó fehér könyvek sorozatának aktualizálását a nyelvi technológiák aktuális helyzetére, az összes európai nyelv esetében rendelkezésre álló forrásokra, a nyelvi akadályokkal kapcsolatos információkra és a témába vágó szakpolitikákra vonatkozó összeurópai felmérés formájában, és ezáltal tegye lehetővé a nyelvi technológiákkal kapcsolatos politikák értékelését és fejlesztését;

32.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre az emberinyelv-technológiák finanszírozását célzó platformot, a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) végrehajtásából kiindulva; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak azon kutatási területekre kellene helyeznie a hangsúlyt, amelyek a nyelvek mélyebb szintű megértéséhez szükségesek, például a számítógépes nyelvészetre, a nyelvészetre, a mesterséges intelligenciára, a nyelvi technológiára, az informatikára és a kognitív tudományra;

33.  rámutat arra, hogy a nyelv a tudományos ismeretek átadásának akadályát képezheti; megjegyzi, hogy a legtöbb rangos tudományos folyóiratot angol nyelven publikálják, ami jelentős eltolódást okoz a tudományos ismeretek létrehozásában és terjesztésében; hangsúlyozza, hogy az ismeretek létrehozásának e feltételeit figyelembe kell venni az európai kutatási és innovációs politikákban és programokban; nyomatékosan felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tudományos ismereteket az angoltól eltérő nyelveken is tegye elérhetővé, és támogassa a természetes nyelveket feldolgozó mesterséges intelligencia kifejlesztését;

Oktatási politikák a nyelvi technológiák európai jövőjének javítása érdekében

34.  úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet miatt, amelyben a nyelvi technológia piacát nem európai szereplők uralják, az európai oktatási politikáknak célul kellene kitűzniük a tehetségek Európában tartását, elemezniük kellene a nyelvi technológiákkal kapcsolatos jelenlegi oktatási szükségleteket (beleértve az összes érintett területet és tudományágat), ennek alapján pedig iránymutatásokat kellene megfogalmazni arra vonatkozóan, hogyan aktiválhatók az európai szinten szervezett és megosztott tevékenységek valamint fel kellene hívniuk az iskolások és egyetemisták figyelmét a nyelvi technológiai ágazaton – beleértve a nyelvközpontú mesterséges intelligencia ágazatát – belüli karrierlehetőségekre;

35.  úgy véli, hogy a digitális oktatási anyagokat a kisebbségi és regionális nyelveken is ki kell dolgozni, ami fontos a diszkriminációmentesség szempontjából, a nyelvek közötti egyenlőség és egyenlő bánásmód megteremtéséhez;

36.  elismeri annak szükségességét, hogy előmozdítsák a nők növekvő részvételét a nyelvi technológiákkal kapcsolatos európai tanulmányokban, a kutatás és az innováció fejlesztésének meghatározó tényezőjeként;

37.  javasolja, hogy a Bizottság és a tagállamok mozdítsák elő a nyelvi technológiák európai polgárok közötti kulturális és oktatási cseréken – például az Erasmus+-on, így az Erasmus+ online nyelvi támogatás keretén – belüli alkalmazását azon akadályok elhárítása érdekében, amelyeket a nyelvi sokszínűség gördíthet a kultúrák közötti párbeszéd és a kölcsönös megértés elé, különösen az írott és audiovizuális kifejezésmódok terén;

38.  javasolja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki a digitális műveltséget javító programokat az európai kisebbségi és regionális nyelveken is, és iskoláik, egyetemeik és szakképzési intézményeik tantervébe vezessenek be nyelvi technológiai képzést és eszközöket; hangsúlyozza továbbá, hogy az írástudás továbbra is lényeges tényező marad, és abszolút előfeltételét jelenti annak, hogy előrehaladást lehessen elérni a közösségek digitális befogadása terén;

39.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az oktatási intézmények számára biztosítaniuk kell az ahhoz szükséges támogatást, hogy az EU-ban javuljon a nyelvek digitalizációja;

Nyelvi technológiák: előnyök a magánvállalatok és a közjogi szervek számára egyaránt

40.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell az olyan beruházási eszközök és akcelerátorprogramok kidolgozását, amelyek célja a nyelvi technológiák használatának bővítése a kulturális és a kreatív ágazatban, kiemelten kezelve a kevesebb erőforrással rendelkező közösségeket, valamint a nyelvi technológiai képességek javításának ösztönzése azokon a területeken, amelyeken az ágazat fejletlenebb;

41.  nyomatékosan kéri fellépések és megfelelő finanszírozás kidolgozását annak érdekében, hogy az európai kkv-k és induló vállalkozások képessé váljanak és lehetőségük is nyíljon a nyelvi technológiákhoz való hozzáférésre és azok használatára vállalkozásaik online bővítése céljából az új piacokhoz és fejlesztési lehetőségekhez való hozzáférés által, ezáltal növelve innovációs szintjüket és munkahelyeket teremtve;

42.  kéri az uniós intézményeket, hogy hívják fel a figyelmet a vállalkozások, közjogi szervek és polgárok számára az online szolgáltatások, tartalmak és termékek több nyelven – többek között kevésbé használt, regionális és kisebbségi nyelveken – való elérhetőségéből származó előnyökre a nyelvi akadályok áthidalása és a nyelvi közösségek kulturális örökségének megőrzése érdekében;

43.  támogatja többnyelvű közszolgáltatások kidolgozását az európai, nemzeti, illetve adott esetben regionális és helyi közigazgatásban innovatív, inkluzív és támogató nyelvi technológiák révén, amelyek csökkentik a nyelvek és nyelvi közösségek közötti egyenlőtlenségeket, előmozdítják a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, valamint ösztönzik a vállalkozások, a polgárok és a munkavállalók Európán belüli mobilitását, továbbá biztosítják egy inkluzív, többnyelvű digitális egységes piac létrehozását;

44.  felhívja a közigazgatások valamennyi szintjét, hogy javítsák az online szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférést különböző nyelveken, különösen a határ menti régiókban nyújtott szolgáltatások és a kultúrával kapcsolatos kérdések esetében, és e szolgáltatások elérhetőségének javítása érdekében használják fel a már meglévő ingyenes és nyílt forráskódú nyelvi technológiákat, például a gépi fordítást, a beszédfelismerést és a szöveget beszéddé alakító technológiát, és az intelligens nyelvi rendszereket, például a többnyelvű információ-visszakeresést végző, az összegző/kivonatoló, valamint a szövegértő programokat;

45.  kiemeli a szöveg- és adatbányászati technikák jelentőségét a nyelvi technológiák fejlesztése szempontjából; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az ágazat és az adatbirtokosok közötti együttműködést; hangsúlyozza, hogy el kell fogadni a szabályozási keretet, és biztosítani kell a nyelvi erőforrások nyitottabb, interoperábilisabb használatát és gyűjtését; megjegyzi, hogy az érzékeny információk nem adhatók ki kereskedelmi vállalkozások és szabadon használható programjaik számára, mivel nem világos, hogy a vállalkozások milyen módon használnák fel a fordítóprogramok által során gyűjtött információkat, például az egészségügyi adatok esetében;

o
o   o

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 345., 2003.12.31., 90. o.
(2) HL L 175., 2013.6.27., 1. o.
(3) HL L 318., 2015.12.4., 1. o.
(4) HL C 320., 2008.12.16., 1. o.
(5) HL L 347., 2013.12.20., 965. o.
(6) HL C 54., 2011.2.19., 58. o.
(7) HL C 187., 1988.7.18., 236. o.
(8) HL C 92. E, 2004.4.16., 322. o.
(9) HL C 76. E, 2004.3.25., 374. o.
(10) HL C 117. E, 2010.5.6., 59. o.
(11) HL C 93., 2016.3.9., 52. o.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0032.

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 17.Jogi nyilatkozat