Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2008(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0267/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0267/2018

Viták :

PV 13/09/2018 - 5
CRE 13/09/2018 - 5

Szavazatok :

PV 13/09/2018 - 10.15
CRE 13/09/2018 - 10.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0357

Elfogadott szövegek
PDF 183kWORD 60k
2018. szeptember 13., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az egységes piacon belül forgalmazott termékek eltérő minősége
P8_TA(2018)0357A8-0267/2018

Az Európai Parlament 2018. szeptember 13-i állásfoglalása az egységes piacon belül forgalmazott termékek eltérő minőségéről (2018/2008(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a „Dual of EU food and Consumer Protection law to issues of Dual Quality of Products – The specific case of food” (A termékek kettős minőségével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazása – Az élelmiszerek különleges esete) című, 2017. szeptember 26-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtására/alkalmazására vonatkozó iránymutatás” című, 2016. május 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0163),

–  tekintettel az európai polgárokat és vállalkozásokat szolgáló elektronikus kereskedelem ösztönzésének átfogó módszeréről szóló, 2016. május 25-i bizottsági közleményre (COM(2016)0320),

–  tekintettel „A Bizottság 2018. évi munkaprogramja – Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európáért” című, 2017. október 24-i bizottsági közleményre (COM(2017)0650),

–  tekintettel a Jean-Claude Juncker elnök által 2017. szeptember 13-án elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédre,

–  tekintettel az Európai Tanács elnökének 2017. március 9-i következtetéseire és különösen azok (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2017. március 6-i 3524. ülésének eredményeire,

–  tekintettel a Bizottság 2017. március 8-i 2203. ülésének jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az „A” szakpolitikai osztály által 2012 januárjában készített, a megtévesztő csomagolásról szóló tájékoztató dokumentumra,

–  tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a kiszolgáltatott fogyasztók jogainak megerősítésére irányuló stratégiáról szóló, 2012. május 22-i állásfoglalására(5), különösen annak 6. bekezdésére,

–  tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2014. február 4-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az élelmiszer-ellátási láncban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, 2016. június 7-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(8), különösen annak 14. bekezdésére,

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. február 14-i állásfoglalására(9), különösen annak 178. bekezdésére,

–  tekintettel az „Eltérések a termékek címkézése, összetétele és íze tekintetében a közép-kelet-európai és a nyugati uniós piacok között” 2017. március 15-i nagyobb interpellációjára(10),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2017. júniusi, „A márkajelzéssel ellátott élelmiszerek minőségének kettőssége: egy potenciális keleti-nyugati szakadék” című tájékoztató dokumentumára,

–  tekintettel a cseh mezőgazdasági és élelmiszer-felügyeleti hatóság által 2016 februárjában az élelmiszerekről és a cseh fogyasztókról készített felmérésre,

–  tekintettel az Európai Unió egységes piacán forgalmazott termékek kettős minősége és összetétele problémájának a fogyasztóvédelmi jogszabályok (különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok), a versenyjog (különösen a tisztességtelen verseny) és az ipari tulajdonjogok szempontjából készített tanulmányára, amelyet az olomouci Palacký Egyetem tett közzé 2017-ben,

–  tekintettel a számos közép- és kelet-európai tagállam élelmiszer-felügyeleti hatóságai által az elmúlt években elvégzett különféle felmérésekre, tanulmányokra és vizsgálatokra,

–  tekintettel a kereskedelmi márkák helyzetéről világszerte szóló, 2014. novemberi Nielsen-jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című, 2018. április 11-i közleményére (COM(2018)0183),

–  tekintettel a Bizottság európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2018. április 11-i javaslatára az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak jobb végrehajtásáról és modernizációjáról (COM(2018)0185),

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (2) bekezdésére, melynek értelmében a szellemi tulajdon védelmet élvez,

–  tekintettel a Horvát Köztársaság, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Litvánia, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság által a Bizottsághoz intézett 2018. március 23-i közös levélre az eltérő minőségű termékekkel kapcsolatban, összefüggésben az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című intézkedéscsomaggal,

–  tekintettel a több uniós tagállamban a fogyasztói jogok védelme érdekében tevékenykedő hatóságok és egyesületek által végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeire,

–  tekintettel a Bizottságnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv korszerűsítésére irányuló javaslatára annak kifejezése érdekében, hogy a nemzeti hatóságok értékelhessék és kezelhessék azokat a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek magukban foglalják a termékek több tagállamban történő azonos forgalmazását, ha azok összetétele vagy jellemzői jelentősen eltérnek,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0267/2018),

A.  mivel a termékek promóciója, értékesítése vagy szállítása során a vállalkozásoknak pontos és könnyen érthető információkkal kell szolgálniuk a termékek pontos összetétele tekintetében – beleértve a helyi termékeket és recepteket – a fogyasztók számára annak érdekében, hogy megalapozott vásárlási döntést hozhassanak;

B.  mivel a márkák esetében a legfontosabb elvet a fogyasztók által a termékek összetételébe, értékébe és minőségébe vetett bizalomnak kell jelentenie; mivel a gyártóknak ezért biztosítaniuk kell, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak;

C.  mivel a fogyasztók nincsenek tudatában annak, hogy az azonos márkájú és csomagolású termékek a helyi preferenciákhoz és a helyi ízléshez igazodnak, valamint mivel a termékek eltérő minősége aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamokat másoktól eltérően kezelnek; mivel az Európai Unió már kialakított címkéket annak érdekében, hogy a minőségi megjelölések használata révén biztosítsa a fogyasztók egyedi elvárásainak való megfelelést és a termelési sajátosságok figyelembevételét;

D.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv az Unió fő jogalkotási eszköze annak biztosítására, hogy a fogyasztók ne legyenek kitéve megtévesztő reklámoknak és más tisztességtelen gyakorlatoknak a vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletek során, ideértve a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, azonos márkájú termékek forgalmazását;

E.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat meghatározása történhet úgy, hogy minden körülmények között vagy csak bizonyos körülmények között legyenek tilosak; mivel a Bizottsággal megállapításai szerint – amennyiben helyénvaló – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv I. mellékletébe sorolás nagyobb jogbiztonságot eredményez, ami a fogyasztók jobb védelméhez és a piacon jelenlévő gyártók közötti tisztességesebb versenyhez vezet;

F.  mivel a fogyasztók gondolatban összekapcsolják egymással a márkát, a terméket és a minőséget, és az azonos márkájú és/vagy azonos megjelenésű termékektől azt várják, hogy ugyanolyan minőségűek is legyenek – függetlenül attól, hogy azokat a hazájukban vagy egy másik tagállamban forgalmazzák;

G.  mivel a fogyasztók gondolatban összekapcsolják egymással a márkát és a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termék címkéjét vagy csomagolását, illetve a minőséget, és ennek megfelelően az azonos márkájú, azonos címkével vagy ugyanolyan megjelenéssel forgalmazott termékektől azt várják, hogy azok minőségük és összetevőik tekintetében is megegyezők legyenek – függetlenül attól, hogy azokat a hazájukban vagy egy másik tagállamban forgalmazzák; mivel az Európai Unióban minden mezőgazdasági termelő ugyanazokat a magas minőségi szabványokat alkalmazza a termelés során, valamint a fogyasztók elvárják, hogy az élelmiszerlánc egyéb termékeire is kiterjesszék ezt az egységes minőséget – függetlenül a joghatóságtól, amelyben tartózkodnak;

H.  mivel valamennyi uniós polgár megérdemli, hogy egyenlő bánásmódban részesüljön az egységes piacon értékesített élelmiszeripari termékek és nem élelmiszer jellegű termékek tekintetében;

I.  mivel a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében meg kell szüntetni ezeket a tisztességtelen gyakorlatokat, és mivel csak egy erős, uniós szintű szinergia képes orvosolni ezt a határokon átnyúló problémát;

J.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmében a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó vizsgálatot a tagállamok eseti alapon végzik, kivéve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv I. mellékletében felsorolt gyakorlatokat;

K.  mivel Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2017-es beszédében hangsúlyozta, hogy nem elfogadható, hogy Európa egyes részeiben alacsonyabb minőségű élelmiszert adnak el a vásárlóknak, mint más országokban, annak ellenére, hogy azonos a csomagolásuk és a márkajelzésük;

L.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazásában jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között, és a módszertani megközelítések, valamint az irányelv átültetésének és végrehajtásának hatékonysága tagállamokként különbözik;

M.  mivel gyakran a márkanév játssza a legfontosabb szerep a termék értékére vonatkozó döntésben;

N.  mivel egy megerősített és hatékonyabb végrehajtási együttműködési keret egyszersmind növelné a fogyasztók bizalmát és csökkentené a fogyasztókat érő kárt;

O.  mivel az Európai Unió valamennyi fogyasztója ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, és mivel a vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos termelők és gyártók különböző minőségű termékeket értékesítenek ugyanazzal a márkanévvel és megtévesztően azonos megjelenéssel, valamint hogy bizonyos termékek egyes országokban kevesebb mennyiségű fő összetevőt vagy a jobb minőségű összetevők helyett gyengébb minőségű összetevőket tartalmaznak; mivel ez a probléma azokban az országokban a legelterjedtebb, amelyek 2004 óta csatlakoztak az EU-hoz; mivel a vizsgálatok során olyan esetekre derült fény, hogy a különböző országokban jelentősen eltérő árakon értékesítik ugyanazt a terméket vagy olyan termékeket, amelyek megtévesztően azonos megjelenésűek, ugyanakkor gyengébb minőségűek vagy más az ízük, állaguk, illetve egyéb eltérő érzékszervi jellemzőkkel rendelkeznek; mivel mindez még abban az esetben is a márkaidentitással való visszaélés, és sérti azt az elvet, amely szerint minden fogyasztót egyenlő bánásmódban kell részesíteni, ha ez nem is sérti a szabad piacgazdaság elveit, illetve a címkézésre vagy az élelmiszerekre vonatkozó egyéb jelenlegi jogszabályokat;

P.  mivel előfordultak olyan esetek is, amelyek során jelentős különbségek mutatkoztak olyan termékek tekintetében, mint például a bébiételek, ami megkérdőjelezi a gyártók által követett elveket és azon állításukat, hogy a helyi preferenciákhoz igazítják termékeiket; mivel egyes laboratóriumi eredmények megerősítik azt, hogy a gyengébb minőségű termékek kevésbé egészséges összetevő-kombinációkat tartalmazhatnak, és ez akadályozza annak az elvnek az érvényesülését, amely szerint minden fogyasztót egyenlő bánásmódban kell részesíteni; mivel egyes termelői és gyártói képviselők megállapodtak abban, hogy egyes országokban módosítják termékreceptjeiket abból a célból, hogy az egységes piacon azonos termékeket kínáljanak;

Q.  mivel ez az elfogadhatatlan gyakorlat olyan ismert agrár-élelmiszeripari multinacionális cégeket is érint, amelyek a tagállami vásárlóerő-különbségek kiaknázásával próbálják maximalizálni nyereségüket;

R.  mivel az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű javaslatban, amely az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek célzott felülvizsgálata az uniós fogyasztóvédelmi és marketingjogszabályok célravezetőségi vizsgálatát követően, a Bizottság javasolta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítését annak kifejezett belefoglalása érdekében, hogy a nemzeti hatóságok értékelhetik és kezelhetik azokat a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat, amelyeknek részeként több uniós tagállamban úgy hoznak forgalomba termékeket, mintha azonosak lennének, ha ezek összetétele vagy jellemzői a valóságban jelentősen eltérnek;

S.  mivel, bár a fogyasztókat nem szabad félrevezetni, a termékek differenciálását és az innovációt önmagában nem szabad korlátozni;

T.  mivel az egységes piac jelentős előnyökkel hozott az élelmiszer-ellátási lánc szereplői részére, és mivel az élelmiszerkereskedelem határokon átnyúló dimenziója egyre jelentősebb, és különösen fontos az egységes piac működése szempontjából;

U.  mivel a belső piac által nyújtott előnyök maradéktalan kiaknázásához elengedhetetlen a meglévő uniós élelmiszerügyi és fogyasztóvédelmi jogszabályok jobb alkalmazása az indokolatlan kettős szabványok azonosítása és kezelése és ily módon a fogyasztók megtévesztő tájékoztatással és kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme érdekében;

V.  mivel e tekintetben folyamatosan erősíteni kell a fogyasztói szervezetek szerepét; mivel a fogyasztói szervezetek egyedülálló szerepet játszanak a fogyasztói bizalom garantálásában, és számukra további jogi és gazdasági intézkedések és kapacitásépítés révén még több támogatást kell nyújtani;

W.  mivel az összehasonlítható termékekben az összetevők bizonyított különbségei hosszú távon veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét – különösen a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók, például olyan gyermekek és felnőttek esetében, akiknek étrendi és/vagy egészségügyi problémájuk van –, és ily módon hozzájárulhatnak a polgárok jóllétének romlásához; mivel ez a helyzet áll fenn például azokban az esetekben, amikor a zsír- és/vagy cukorszint a vártnál magasabb, az állati eredetű zsírokat növényi eredetű zsírokkal helyettesítik vagy fordítva, a cukrot mesterséges édesítőszerekkel helyettesítik, vagy nagyobb a sótartalom; mivel ha a címkézés nem tájékoztat pontosan a felhasznált adalékanyagokról és az alapvető összetevők helyettesítőinek számáról, az megtéveszti a fogyasztót és veszélyeztetheti is az egészségét;

X.  mivel az eltérő minőségre vonatkozóan nincsenek uniós jogszabályok, ezért lehetetlen a minőség összehasonlítása vagy az eltérő minőség eseteinek megállapítása, ami azt jelenti, hogy nincsenek a helyzet orvoslására alkalmazható eszközök; mivel a Bizottság egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzéssel és elemzéssel foglalkozó szolgálatai rendszeresen jelentettek hiányosságokat az alkalmazandó uniós élelmiszerjogi követelmények végrehajtásában és érvényesítésében, például a mechanikusan lefejtett hús címkézése(12) vagy az élelmiszer-adalékanyagok használata(13) tekintetében;

Y.  mivel a fogyasztók egészségét potenciálisan befolyásoló összetételbeli különbségek nemcsak az élelmiszerekben, hanem a kozmetikai termékekben, a higiéniai termékekben és a tisztítószerekben is megfigyelhetők;

Z.  mivel az élelmiszerekben található zsír-, cukor- és sótartalom csökkentésére irányuló megváltoztatási tevékenységek számos közép-, kelet- és délkelet-európai országban elmaradtak;

1.  hangsúlyozza, hogy több tagállamban – főleg Kelet-Közép-Európában, a laboratóriumi tesztelés különböző módszertanaival – elvégzett számos vizsgálat és felmérés eredményei bebizonyították, hogy többek között az összetételt és a felhasznált összetevőket illetően – eltérő nagyságrendű – különbségek vannak az egységes piacon ugyanazon márkanév alatt és látszólag azonos csomagolással hirdetett és forgalmazott termékek között, amely károsítja a fogyasztókat; megállapítja, hogy az egyik illetékes nemzeti hatóság számára elvégzett felmérés szerint a fogyasztók nagy többségét zavarják ezek a különbségek; ezért arra a következtetésre jut, hogy e tesztek és felmérések megállapításai alapján a fogyasztók aggódnak a különböző tagállami piacok közötti megkülönböztetés miatt; hangsúlyozza, hogy semmilyen ilyen típusú diszkrimináció nem elfogadható, és valamennyi uniós fogyasztónak azonos minőségű termékekhez kell hozzáférnie;

2.  kiemeli, hogy az ilyen jelentős eltérések esetei nemcsak élelmiszer-ipari termékeket, hanem gyakran nem élelmiszer jellegű termékeket is érintenek, beleértve a mosó- és tisztítószereket, a kozmetikumokat, a piperecikkeket és a csecsemőknek szánt termékeket is;

3.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2013-ban felszólította a Bizottságot, hogy végezzen el érdemi vizsgálatot annak értékelésére, hogy szükséges-e a meglévő uniós jogszabályok kiigazítása, valamint arra, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet és a fogyasztókat a vizsgálat eredményeiről;

4.  üdvözli a Bizottság által a probléma kezelésének céljával a közelmúltban bejelentett kezdeményezéseket, különös tekintettel a Bizottság elkötelezettségére a közös tesztelési módszertan megvalósítása iránt, valamint egy költségvetés elkülönítése iránt, amely fedezné annak előkészítését és végrehajtását, illetve további, megbízható és összehasonlítható bizonyítékok gyűjtését, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítése, illetve az élelmiszercsalással és az élelmiszerek minőségével foglalkozó tudásközpont létrehozása iránt;

5.  tudomásul veszi az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórumnak az Európai Tanács által adott megbízást az eltérő minőség problémájának kezelésére; ösztönzi a tagállamokat és az illetékes hatóságaikat, hogy aktívan vegyenek részt a folyamatban lévő kezdeményezésekben, beleértve a közös tesztelési módszertan kidolgozását és saját munkavégzési gyakorlataikba való beillesztését, valamint a további bizonyítékok gyűjtését; hangsúlyozza, hogy aktívan be kell vonni a fogyasztók érdekeit képviselő feleket, köztük a fogyasztói szervezetek képviselőit, valamint azoknak a kutatóintézeteket is, amelyek termékteszteket végeznek a tagállamokban, és lehetővé kell tenni számukra a véleménynyilvánítást; úgy véli, hogy a Parlamentnek részt kell vennie minden olyan folyamatban lévő kezdeményezésben, amely hatással lehet az eltérő minőség problémájának kezelésére tett kísérletekre;

6.  ajánlja, hogy az érintett tagállamok saját értékelést készítsenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és más, az élelmiszerek és egyéb termékek eltérő minőségével kapcsolatos hatályos jogszabályok végrehajtásának módszertanáról és hatékonyságáról, és nyújtsák be azokat a Bizottságnak a probléma súlyosságának objektív értékeléséhez;

7.  üdvözli, hogy a Parlament elfogadott egy olyan 2018-as kísérleti projektet, amely a fogyasztói termékek számos kategóriájának piaci vizsgálatát foglalja magában az eltérő termékminőség különböző aspektusainak értékelése céljából; Elvárja, hogy a projektet időben, az eredeti terveknek megfelelően lebonyolítsák és közzétegyék; úgy véli, hogy e kísérleti projektnek az ismeretek bővítése érdekében 2019-ben is folytatódnia kell, és azt ki kell terjeszteni a nem élelmiszer jellegű termékek ágazatára is; felhív arra, hogy az európai parlamenti képviselők lehetőséget kapjanak a nagyobb mértékű részvételre a projekt felügyeletében; ösztönzi a Parlamentet, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használjanak ki minden rendelkezésre álló eszközt, többek között a kísérleti és nemzeti projekteket az élelmiszerek eltérő minőségét érintő különböző szempontok további értékelése érdekében;

8.  hangsúlyozza, hogy az e területen való fellépésért felelős hatóságokra és a kapcsolatos közigazgatási vagy bírósági eljárásokra vonatkozó átfogó információk – többek között a polgárok számára az online panaszok benyújtásának lehetőségéről – létfontosságúak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv hatékony végrehajtása szempontjából; ezért károsnak tartja, hogy az érintett tagállamokban nem elérhető a fentiekre vonatkozó információ, és az eltérő termékminőség problémájának kezelésére vonatkozó aggodalmaik ellenére sem teszik közzé az illetékes hatóságok honlapjain a fenti tájékoztatást;

9.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság már kapott értesítést olyan új típusú nemzeti címkézési intézkedésről, amely célja a fogyasztók figyelmeztetése az élelmiszerek összetételének különbségeire;

10.  üdvözli, hogy a Bizottság az Unióban a fogyasztóvédelem és a vállalkozások támogatásának további javítása érdekében egy online képzési programot indított el, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy jobban megértsék és érvényesítsék a fogyasztói jogokat az Unióban;

A Bizottság közleménye az uniós fogyasztóvédelmi jognak a termékek eltérő minőségével kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról

11.  tudomásul veszi az élelmiszerekre vonatkozó és fogyasztóvédelmi uniós jogszabályok eltérő minőségű termékekre történő alkalmazásáról szóló bizottsági közleményt; rámutat arra, hogy e közlemény célja, hogy segítsen a nemzeti hatóságoknak annak eldöntésében, hogy a vállalatok megsértik-e az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályokat, amikor a különböző országokban eltérő minőségű termékeket értékesítenek, és tanácsot adjon nekik az egymással való együttműködés módját illetően; rámutat, hogy a hatóságok jelenleg nem alkalmazzák a gyakorlatban a közleményben ismertetett, a nemzeti hatóságok általi lépésről lépésre történő megközelítést, amely annak vizsgálatára szolgál, hogy a termelők megsértették-e az uniós jogot, ami azt jelentheti, hogy sérülnek a fogyasztók jogai;

12.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az egységes piacon, ahol a fogyasztók általános ismeretekkel rendelkeznek a termékek szabad forgalmazásának és az árukhoz való egyenlő hozzáférés alapelveiről, nem számítanak eleve arra, hogy a különböző országokban értékesített, azonos márkajelzéssel ellátott termékek eltérőek lehetnek; emlékeztet arra, hogy a Bizottság szerint a márkahűségről készített tanulmányok bizonyítják, hogy a fogyasztók az ellenőrzött és állandó minőség tanúsítványaképpen tekintenek a márkákra; egyetért továbbá a Bizottsággal abban, hogy ez magyarázza, hogy egyes fogyasztók miért várják el, hogy a márkajelzéssel ellátott termékek mindig egyforma minőségűek – sőt, akár pontosan ugyanolyanok – legyenek, bármikor és bárhol vásárolják meg azokat, és hogy a márkák tulajdonosai tájékoztassák őket, ha úgy döntenek, hogy változtatnak termékeik összetételének bármely fontos elemén;

13.  ezért úgy véli, hogy a további tájékoztatás biztosítása, még ha az a csomagolás fő látómezőjében szerepel is, nem elegendő, csak akkor, ha a fogyasztó számára egyértelmű, hogy a kérdéses termék eltér a más tagállamokban értékesített, látszólag azonos, megegyező márkájú terméktől;

14.  ezzel összefüggésben egyetért a Bizottsággal abban, hogy a gyártóknak nem feltétlenül kell azonos termékeket kínálniuk a különböző földrajzi területeken, és hogy az áruk szabad mozgása nem jelenti azt, hogy minden terméknek az egységes piacon belül mindenhol azonosnak kell lennie; hangsúlyozza, hogy a gazdasági szereplők számára megengedett, hogy a legitim tényezők alapján eltérő összetételű és jellemzőjű termékeket hozzanak forgalomba és értékesítsenek, ha egyébként teljes mértékben tiszteletben tartják az uniós jogszabályokat; hangsúlyozza azonban, hogy e termékek nem lehetnek eltérő minőségűek, ha ezeket különböző piacokon kínálják fel a fogyasztóknak;

15.  úgy véli, hogy a fogyasztók pontos és könnyen érthető információkkal való ellátása kulcsfontosságú a termékek eltérő minőségével kapcsolatos probléma kezeléséhez; meggyőződése, hogy abban az esetben, ha valamely vállalat olyan termékeket kíván forgalomba hozni különböző tagállamokban, amelyek bizonyos jellemzőikben eltérnek, e termékeket nem lehet látszólag azonos módon címkézni és azonos márkajelzéssel ellátni;

16.  megjegyzi, hogy lehetnek elfogadható különbségek valamely márka összetételében, és hogy a termékek közt előfordulhat eltérés a regionális fogyasztói preferenciák, az összetevők helyi beszerzése, a nemzeti jog követelményei vagy a receptek átalakítására vonatkozó célok következtében; hangsúlyozza, hogy a szándék nem az élelmiszerek minőségi követelményeinek meghatározása vagy egységesítése, mivel nem tanácsos a gyártók számára előírni a különböző termékek pontos összetételét; úgy véli azonban, hogy nem szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként felhasználva csökkenteni a minőséget és/vagy eltérő minőségi színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon; hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk, és minden egyes terméket illetően tudniuk kell e kiigazításról, nem pedig csak általánosságban a fenti „bevett gyakorlat” létezéséről;

17.  úgy véli, hogy a közlemény elsősorban az élelmiszerekre vonatkozik; úgy véli, hogy a fogyasztóvédelmi jog alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket az egységes piacon forgalmazott minden élelmiszerre és egyéb termékre általánosan alkalmazni kell, a termék címkéjén a termékre vonatkozó minden információnak olvashatóan meg kell jelennie;

18.  felhívja a figyelmet „Az iránymutatás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv végrehajtásához/alkalmazásához” című 2016-os dokumentumra, amely a következőket mondja ki: „azonos márkájú és azonos vagy hasonló csomagolású termékek összetételükben eltérhetnek a gyártás helyétől és a célpiactól függően, vagyis tagországonként eltérőek lehetnek”, valamint „a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmében az eltérő összetételű termékek értékesítése nem eleve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat”; hangsúlyozza a Bizottság által kiadott útmutató dokumentumok fontosságát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv megfelelő és következetes alkalmazásának megkönnyítése terén; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza a közlemény, az útmutató dokumentumok és az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum belső piaci alcsoportja által készített dokumentum közötti kapcsolatot;

19.  tudomásul veszi, hogy az illetékes nemzeti hatóságok ellenőrzési módszereire adott esetben eltérő követelmények vonatkozhatnak; hangsúlyozza, hogy számos, már kidolgozott elemzés létezik, amelyek a közös tesztelési módszertan kialakításának és végrehajtásának alapjául szolgálhatnak, még akkor is, ha azok módszertana eltérő, és eredmények értékelése nem azonos módon történt; úgy véli, hogy a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által vezetett, a módszertan kidolgozására irányuló munka célját egyértelműen meg kell határozni annak érdekében, hogy az így kapott módszertan egységes értelmezése biztosítva legyen, beleértve a „jelentős különbség” meghatározását, lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára annak használatát; rámutat, hogy annak megállapítása, hogy a különböző termékek közül melyik a legáltalánosabb, amely „referenciatermékként” szolgálhat, valóban akadályozhatja az átfogó értékelést, mivel ennek adott esetben túl nehéz a meghatározása;

20.  üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítse a nemzeti végrehajtó hatóságokat az élelmiszer-ipari termékek értékesítése terén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azonosításában; felhívja a Bizottságot, hogy koordinálja az illetékes nemzeti hatóságokat e tekintetben; hangsúlyozza, hogy e módszertan célja annak biztosítása, hogy a tagállamok közös kiindulási alapra építve megbízható és összehasonlítható bizonyítékokat gyűjtsenek annak értékelése érdekében, hogy mennyire elterjedt és súlyos az EU-ban az eltérő minőségű termékek problémája; emlékeztet arra, hogy a tisztességtelen gyakorlatok tényleges jellegét valószínűleg továbbra is csak eseti alapon lehet megítélni, mivel a fogyasztók megtévesztésének a terjedelme mindig az illetékes hatóság vagy bíróság szubjektív megítélésének tárgyát képezi;

21.  üdvözli, hogy a Bizottság felkéri az illetékes hatóságokat, hogy végezzenek több piaci tesztet a tagállamokban, amelyeknek része a termékek különböző régiók és országok közötti összehasonlítása; kiemeli azonban, hogy a Bizottság szerint ezeket a teszteket egy közös tesztelési megközelítés alapján kell elvégezni, amelyet még nem fogadtak el teljes mértékben; hangsúlyozza a kijelölt határidők betartásának szükségességét, a közös tesztelési megközelítés keretében elvégzett tesztelés eredményeinek rendelkezésre állása, az összes hivatalos uniós nyelven való közzététele és elemzése érdekében a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2018 végéig; hangsúlyozza továbbá, hogy ezeket az eredményeket haladéktalanul közzé kell tenni a fogyasztók és a termelők tájékoztatása céljából a tudatosság növelésére érdekében, ezáltal csökkentve az eltérő termékminőség eseteinek előfordulását;

Az eltérő minőségre vonatkozó egyéb szempontok

22.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi márkák alapvető cikké váltak a fogyasztók bevásárlókosaraiban, és az elmúlt évtizedben a legtöbb tagállamban nőtt a piaci részesedésük a legtöbb termékkategóriában; úgy véli, hogy a kereskedelmi márkák nem kelthetik a márkanevet viselő termék benyomását a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében; ismételten megerősíti, hogy a kereskedelmi márkák kérdése különös figyelmet igényel a Bizottság részéről, hogy kiküszöbölhető legyen a kereskedelmi márkákat és a márkajelzéssel ellátott termékeket érintő fogalomzavar; megállapítja, hogy a termelők és a gyártók számára elérhető az egységes piac, ugyanakkor a piacot nagymértékű verseny jellemzi, mivel számos olyan márka van jelen, amelyek az egész Unióban ismertek, illetve népszerűek;

23.  emlékeztet arra, hogy a Parlament többször felhívta a Bizottságot annak eldöntésére, hogy az eltérő minőség negatív következményekkel jár-e a helyi és regionális termelésre, különösen a kkv-kra nézve; sajnálja, hogy a Bizottság eddig nem terjesztett elő adatokat;

24.  hangsúlyozza, hogy a márkajelzéssel ellátott termékek hamisítása egészségügyi és biztonsági kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat, aláássa a fogyasztók márkákba vetett bizalmát, és bevételkieséshez vezet a gyártók számára; megállapítja, hogy az EU-ban lefoglalt hamisított termékek köre továbbra is széles, és szinte minden terméktípust felölel;

25.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedők olyan termékeket vásárolnak, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a fogyasztók választását; sürgeti a Bizottságot, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a termékek egységes piacának széttagoltságához, és jogtalanul korlátozzák a fogyasztókat abban, hogy maradéktalanul kiaknázzák az egységes piac előnyeit, különös tekintettel a területi kínálat korlátaira és annak hatásaira; felkéri az Európai Bizottságot, hogy adott esetben használja ki a versenyjog nyújtotta lehetőségeket a fenti gyakorlatok kezelésére;

26.  rámutat, hogy a nemzeti illetékes hatóságok csak tagállamuk területén vehetnek mintákat és végezhetnek vizsgálatokat; hangsúlyozza az átfogó, hatékony, átlátható és gyors határokon átnyúló együttműködés és adatcsere szükségességét a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és a Bizottság között, többek között az esetleg nem megfelelő termékekre, valamint az esetleg nem tisztességes gyakorlatokra vonatkozóan, az eltérő minőség kezelése, illetve a jogszabályok végrehajtásának javítása és közelítése érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy intenzívebben vegyenek részt ebben az együttműködésben; üdvözli a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló módosított rendelet elfogadását, amely megerősíti a vizsgálati és végrehajtási hatásköröket, javítja az információk és adatok cseréjét és a bármely releváns információhoz való hozzáférést, és a vizsgálati és végrehajtási intézkedések koordinálását szolgáló eljárásokat meghatározó harmonizált szabályokat állapít meg;

27.  elismeri az online ellenőrzési akciók hasznosságát, amelyek a végrehajtás összehangolásának fontos módjai a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet alapján, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék tovább ezeket az akciókat, és szélesítsék hatókörüket;

Ajánlások és további lépések

28.  hangsúlyozza a széles körű és kellő időben tartott nyilvános vita értékét, amely növeli a fogyasztók tudatosságát a termékekkel és azok jellemzőivel kapcsolatban; megjegyzi, hogy a kereskedelmi márkák egyes gyártói és tulajdonosai már bejelentették a receptjeik módosítását vagy, hogy uniós szinten közös gyártási szabványt fognak alkalmazni; hangsúlyozza a termékeket előállító iparágak szerepének fontosságát az átláthatóság és az egyértelműség terén a termékek összetételét és minőségét, valamint ezek megváltozását illetően; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy kidolgozzon egy magatartási kódexet e tekintetben; felhív a termelők és a kiskereskedők fokozottabb bevonására, a saját érdekükben, hogy a lehető leghamarabb hatékony megoldás szülessen a jelenlegi helyzetre, végrehajtási eljárások alkalmazása nélkül, és lehetővé téve az európai fogyasztók számára, hogy az egységes piacon mindenütt azonos minőségű termékekhez jussanak hozzá; felkéri a gyártókat, hogy fontolják meg egy logó – csomagoláson való – feltüntetését, amely jelezné, hogy az azonos márkájú termék tartalma és minősége megegyezik a tagállamokban;

29.  felkéri a fogyasztói szervezeteket, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és más vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős bejelentett nemzeti hatóságokat, hogy játsszanak aktív szerepet a nyilvános vitában és a fogyasztók tájékoztatásában; meg van győződve arról, hogy a fogyasztói szervezetek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a termékek eltérő minősége problémájának megoldásához; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy pénzügyi és jogi eszközökkel fokozzák a nemzeti fogyasztói szervezetek támogatását annak érdekében, hogy képesek legyenek kapacitást építeni, vizsgálati tevékenységüket fejleszteni, összehasonlító teszteket végezni, és az illetékes hatóságokkal együttműködve hozzájárulni a tisztességtelen termékmegkülönböztetés eseteinek nyomon követéséhez és felfedéséhez; úgy véli továbbá, hogy elő kell mozdítani a fogyasztói szervezetek közötti bővített határokon átnyúló információcserét;

30.  úgy véli, hogy a korábbi tapasztalatok alapján az illetékes hatóságok nem tudták hatékonyan kezelni az eltérő minőségű termékek egyedi eseteit kizárólag nemzeti szinten, továbbá nem tudták érvényesíteni a meglévő jogszabályokat, vagy erre csak minimális mértékben tettek kísérletet, részben egy konkrét uniós szintű jogi rendelkezés hiánya miatt; emlékeztet arra, hogy a tagállamok felelősek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtásáért, és ezt meg is kell tenniük annak érdekében, hogy a fogyasztókat ne vezessék félre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő technikai, pénzügyi és humán kapacitásokkal rendelkezzenek az eredményes végrehajtás biztosításához; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a fogyasztók számára a panaszok benyújtásának lehetőségét és azok további vizsgálatát, valamint a lehető legnagyobb mértékben tájékoztassák a fogyasztókat jogaikról és lehetőségeikről a hatályos jogszabályok érvényesítését illetően, továbbá az eladók kötelezettségéről a termékek összetételére és adott esetben a származására vonatkozó tájékoztatásról;

31.  felhívja a figyelmet arra, hogy az eltérő minőség kérdése közvetlenül kapcsolódik az egységes piac működésének alapjaihoz és a fogyasztói bizalomhoz, amelyek közül mindkettőt veszélyezteti, és ezért többek között uniós szintű megoldást igényel, közvetlenül végrehajtandó intézkedések révén; meg van győződve arról, hogy a nemzeti szintű fellépés lehetősége miatt az uniós szintű fellépés biztosítaná az egységes piac integritását; felkéri a Bizottságot, hogy térképezze fel az élelmiszerekre és a nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó meglévő nemzeti szabványokat az EU-ban, és értékelje azok jelentőségét az egységes piacon belüli eltérő minőség esetében;

32.  felhív egy meglévő uniós szerv (JRC, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy egyéb szerv) szakosodott monitoring- és felügyeleti egységén belül az uniós szintű kapacitások és mechanizmusok sürgős fejlesztésére, a bürokrácia minimálisra csökkentésére, az azonos márkájú és csomagolású élelmiszerek összetétele és az összetevők arányos felhasználása következetességének nyomon követésére, valamint összehasonlító laboratóriumi elemzések értékelésére az élelmiszerek forgalmazásával kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azonosítása érdekében;

33.  üdvözli a Bizottság „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című javaslatát, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 6. cikkének módosítása révén kívánja kezelni a termékek eltérő minőségének problémáját, amelynek keretében bekerül a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok közé a termék olyan módon történő forgalomba hozatala, mintha a termék megegyezne a több másik tagállamban forgalomba hozott azonos termékkel, miközben azok a termékek eltérő összetétellel vagy jellemzőkkel rendelkeznek; megjegyzi azonban, hogy a javaslat olyan homályos rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek tisztázást igényelnek a megfelelő értelmezés és alkalmazás biztosítása érdekében;

34.  azonban határozott meggyőződése, hogy az eltérő termékminőség indokolatlan esetei kezelésének leghatékonyabb módja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv I. mellékletének módosítása volna egy olyan új elem felvétele révén a minden körülmény között tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatokat meghatározó „feketelistára”, amely kifejezetten említi az azonos márkajelzésű termékek eltérő minőségét, amennyiben az diszkriminatív, és nem tartja tiszteletben a fogyasztói elvárásokat;

35.  hangsúlyozza, hogy a jogalkotási folyamat eredményeképpen rendelkezésre kell állnia egy egyértelmű meghatározásnak arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető eltérő minőségnek, és az illetékes hatóságoknak hogyan kell az egyes eseteket értékelniük és kezelniük; hangsúlyozza azonban, hogy az úgynevezett „jogos tényezők” nyitott listája veszélyeztetheti az illetékes hatóságok képességét arra, hogy értékelést végezzenek és alkalmazzák a jogot; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a „meghatározott fogyasztói preferenciák” fogalmának használata egymásnak ellentmondó értelmezésekhez vezethet az illetékes hatóságok körében annak értékelése során, hogy indokolt-e vagy sem a termék összetételének differenciálása;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy egy éven belül hosszabbítsa meg a Közös Kutatóközpontnak adott megbízatást a nem élelmiszer jellegű termékek jellemzőinek összehasonlítására szolgáló harmonizált európai módszertan, valamint a termékek átláthatóságának javítására irányuló iránymutatások kidolgozására; rámutat arra, hogy a Közös Kutatóközpontnak a területen bevált gyakorlatok cseréje céljából törekednie kell az együttműködésre azokkal a tagállami hatóságokkal, amelyek saját hatáskörükben már megkezdték a termékek tesztelését, de az eredményeket még nem közölték más tagállamok nemzeti hatóságaival;

37.  rámutat arra, hogy az élelmiszerek biztonsága és minősége, valamint a fogyasztók megtévesztéssel szembeni védelme elsődleges prioritást képez; emlékezteti a Bizottságot arra a kötelezettségvállalására, hogy jobban nyomon követi és előmozdítja az uniós jogszabályok helyes alkalmazását; úgy véli, hogy az e területeken hatályos jogszabályok betartását az illetékes hatóságoknak kell nemzeti szinten hatékonyan ellenőrizniük;

38.  üdvözli az élelmiszer-biztonsági tudományos tanulmányok átláthatóságának javítására irányuló bizottsági javaslatot, amely a polgárok által megfogalmazott aggályokra született válaszként a megbízható, tudományos kockázatértékelésen alapuló vásárlási döntéshozatalhoz szükséges információkhoz való hozzáférés ösztönzése érdekében;

39.  felszólítja a nemzeti élelmiszerügyi hatóságokat, hogy eseti alapon állapítsák meg egyrészt, hogy a feltételezett diszkriminatív gyakorlatok valóban illegálisak-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv rendelkezései alapján, másrészt, hogy megfelelnek-e a tisztességes tájékoztatási követelményeknek, amelyeket a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EK rendelet határoz meg;

40.  megjegyzi, hogy minden uniós polgárt érint az eltérő minőségi gyakorlat, például akkor, amikor a tagállamok között utaznak;

41.  hangsúlyozza azonban, hogy a csecsemők és kisgyermekek számára készített ételek tekintetében mutatkozó jelentős különbségek nem indokolhatók kizárólag regionális ízlésbeli preferenciákkal;

42.  határozottan elutasítja egyes gyártók azon állítását, hogy az összetételt és/vagy a minőséget azért változtatták meg, hogy az árak megfeleljenek a fogyasztói elvárásoknak; hangsúlyozza, hogy különböző tanulmányok kimutatták, hogy az alacsonyabb minőségű termékek gyakran drágábbak, mint az Unió más országaiban a magasabb színvonalú ugyanazon termékek;

43.  határozottan ösztönzi a körforgásos gazdaság elvének használatát a termékcsomagolás esetében és hangsúlyozza, hogy ha egy tagállamban egy termék csomagolásakor betartják ezt az elvet, akkor a gyártónak összehangolt erőfeszítéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy ez így történjen minden olyan termék esetében, amelyet ugyanazon márkanév alatt ugyanazon típusú csomagolásban forgalmaznak az Unióban és azon túl;

44.  hangsúlyozza, hogy az eltérő minőségű termékek egyes esetei az uniós jog végrehajtásának elmulasztásából származnak; felszólítja a tagállami hatóságokat, hogy sürgősen érvényesítsék az élelmiszerek címkézésére vonatkozó meglévő uniós szabályokat, többek között például a mechanikusan lefejtett hús tekintetében;

o
o   o

45.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.
(2) HL L 345., 2017.12.27., 1. o.
(3) HL L 304., 2011.11.22., 18. o.
(4) HL C 65., 2016.2.19., 2. o.
(5) HL C 264. E, 2013.9.13., 11. o.
(6) HL C 93., 2017.3.24., 27. o.
(7) HL C 86., 2018.3.6., 40. o.
(8) HL C 11., 2018.1.12., 2. o.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0027.
(10) O-000019/2017.
(11) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(12) http://ec.europa.eu/food/audits-analysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=76
(13) http://ec.europa.eu/food/audits-analysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=115

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 17.Jogi nyilatkozat