Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2862(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0456/2018

Viták :

PV 04/10/2018 - 5.1
PV 04/10/2018 - 5.2
CRE 04/10/2018 - 5.1
CRE 04/10/2018 - 5.2

Szavazatok :

PV 04/10/2018 - 7.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0376

Elfogadott szövegek
PDF 272kWORD 49k
2018. október 4., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Egyesült Arab Emírségek, nevezetesen Ahmed Manszúr emberijog-védő helyzete
P8_TA-PROV(2018)0376RC-B8-0456/2018

Az Európai Parlament 2018. október 4-i állásfoglalása az Egyesült Arab Emírségekről, különösen Ahmed Manszúr emberi jogi aktivista helyzetéről (2018/2862(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, többek között „Az emberi jogok helyzete az Egyesült Arab Emírségekben” című, 2012. október 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Emberi Jogi Albizottság elnökének 2018. június 4-i nyilatkozatára, amelyben elítéli az Ahmed Manszúrra kiszabott 10 éves börtönbüntetést,

–  tekintettel az Egyesült Arab Emírségek alkotmányának 30. cikkére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Arab Chartájára, amelynek az Egyesült Arab Emírségek is részes fele,

–  tekintettel az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos 2015–2019. évi uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre,

–  tekintettel a Tanácsnak az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. október 16-i következtetéseire,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló 2004. évi – 2008-ban módosított – európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi szakértőjének 2018. június 12-i nyilatkozatára, amelyben felhív Ahmed Manszúr emberi jogi aktivista azonnali szabadon engedésére,

–  tekintettel az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács 2016. július 18-án Brüsszelben tartott, 25. közös tanácsi és miniszteri találkozóján a társelnökök által tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezményre, illetve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), amelynek az Egyesült Arab Emírségek részes fele,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Ahmed Manszúrt az Egyesült Arab Emírségek biztonsági tisztviselői 2017. márciusában letartóztatták; mivel Ahmed Manszúr neves emberi jogi aktivista és az emberijog-védőknek adományozott Martin Ennals-díj 2015. évi kitüntetettje; mivel Ahmed Manszúr talán az utolsó emberi jogi aktivista volt az Egyesült Arab Emírségekben, akinek lehetőségében állt nyilvánosan bírálni a hatóságokat;

B.  mivel az Egyesült Arab Emírségek külügyekkel és nemzetközi együttműködéssel foglalkozó minisztériumának 2017. március 29-i nyilatkozata szerint „az elektronikus bűncselekményekkel foglalkozó ügyészség elrendelte Ahmed Manszúr letartóztatását, hamis és félrevezető információk interneten, ellenségeskedés és szektásság szítása céljával történő terjesztésének vádja alapján”; mivel az Egyesült Arab Emírségek fenti és egyéb hivatalos nyilatkozatai azt jelezték, hogy a fogva tartás, a bírósági eljárás és a büntetőítélet egyetlen oka Ahmed Manszúr online közléseinek tartalma volt, és az ellene felhozott vádak az Egyesült Arab Emírségeknek a számítástechnikai bűnözésről szóló, 2012. évi, elnyomó jellegű törvényének állítólagos megsértésén alapulnak, amely törvény lehetővé tette az Egyesült Arab Emírségek hatóságai számára, hogy az emberi jogok védelmezőit elhallgattassák, és hosszú szabadságvesztést és súlyos pénzbüntetéseket szabjanak ki azokra, akik kritizálják az ország vezetőit;

C.  mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala megállapította, hogy Ahmed Manszúr letartóztatása és titkos fogva tartása megtorlás lehet az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival való együttműködéséért és a közösségi médiában, többek között a Twitteren kifejtett nézeteiért, valamint az olyan szervezetekben vállalt aktív tagságáért, mint az Emberi Jogok Öböl-menti Központja;

D.  mivel az ENSZ emberi jogi szakértőinek egy csoportja felszólította az Egyesült Arab Emírségek kormányát Ahmed Manszúr szabadon engedésére, letartóztatását az emberi jogok védelmezőinek az Egyesült Arab Emírségekben végzett jogszerű munkája elleni közvetlen támadásként jellemezve;

E.  mivel Ahmed Manszúrt 2018. május 29-én 10 év börtönbüntetésre ítélték a szólásszabadsághoz való jogának Twitteren való gyakorlása miatt, egy súlyosan tisztességtelen, Abu Dzabiban folytatott eljárást követően; mivel egymillió dirham (232 475 EUR) összegű bírságot is kiszabtak rá, és szabadulását követően három éven keresztül felügyeletet rendeltek el számára; mivel Ahmed Manszúr fellebbezett az ítélet ellen, de a fellebbezési eljárás időpontját továbbra is homály övezi;

F.  mivel 2017 márciusában történt letartóztatását követően Ahmed Manszúrnak a beszámolók szerint megtiltották a családjával való kapcsolattartás minden formáját, és feleségének azóta csak négy látogatást engedélyeztek; mivel értesülések szerint letartóztatása óta továbbra is magánzárkában tartják, és állítólag kínzásnak vetették alá; mivel az Egyesült Arab Emírségek hatóságai szerint Abu Dzabiban, az asz-Szadr börtönben tartják fogva;

G.  mivel úgy tűnik, hogy Ahmed Manszúr nem tudott saját maga által választott, független ügyvédet kijelölni annak ellenére, hogy a kormány állításai szerint erre lehetősége nyílik; mivel az ügyvéddel való találkozás a fogvatartottak alapvető, az Emberi Jogok Arab Chartájának 16. cikkében foglalt joga, amely okmányt az Egyesült Arab Emírségek is ratifikálta;

H.  mivel Ahmed Manszúrt az Egyesült Arab Emírségek hatóságai több mint hat éven át zaklatták és üldözték, ismételt fizikai támadásokkal, halálos fenyegetésekkel, fizikai és elektronikus megfigyeléssel kellett szembenéznie; mivel 2011-ben, tisztességtelen eljárásban hét hónapos előzetes letartóztatást követően hároméves börtönbüntetésre ítélték „hivatalos személyek megsértéséért”; mivel nyolc hónappal később elnöki kegyelem alapján szabadon bocsátották, azonban a hatóságok sosem adták vissza az útlevelét, ami azt jelenti, hogy de facto utazási tilalom vonatkozik rá;

I.  mivel letartóztatása előtt Ahmed Manszúr egyike volt azon petíció 133 aláírójának, amelyben általános és közvetlen választásokat, valamint a kormányzati tanácsadó testület feladatait ellátó Szövetségi Nemzeti Tanács számára jogalkotási hatáskört követeltek az Egyesült Arab Emírségekben; mivel Ahmed Manszúr „Al-Hivar al-Emarati” néven internetes fórumot működtetett, amely bírálta az Egyesült Arab Emírségek politikáját és vezetőit; mivel tagja a Human Rights Watch Közel-keleti és Észak-afrikai Tanácsadó Bizottságának és elkötelezett szereplő az ENSZ emberi jogi mechanizmusait illetően;

J.  mivel azok az Egyesült Arab Emírségekben lakó személyek, akik felszólalnak az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, önkényes letartóztatás, börtönbüntetés vagy kínzás súlyos kockázatát vállalják; mivel továbbra is tapasztalható az alkotmányos és emberi jogi reformra felhívó békés tevékenység elleni fellépés; mivel az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a civil társadalom tagjai elleni támadások, beleértve az emberi jogi aktivisták, az újságírók, az ügyvédek és mások elhallgattatására irányuló erőfeszítéseket;

K.  mivel az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója az Egyesült Arab Emírségekben tett 2014. évi látogatását követően azt állította, hogy az állambiztonsághoz kapcsolódó ügyeket vállaló ügyvédeket „zaklatták, fenyegették és nyomást gyakoroltak rájuk”, mivel elítélte, hogy az „igazságszolgáltatási rendszer a kormány végrehajtó hatalmi ágának tényleges ellenőrzése alatt marad”;

L.  mivel napvilágra került, hogy egyes uniós tagállamok engedélyezték különböző internetes felügyeleti technológiák exportját súlyos emberi jogsértésekről ismert országokba, beleértve az Egyesült Arab Emírségeket is;

M.  mivel az Egyesült Arab Emírségekben továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést; mivel jelenleg 19 elítélt van halálsoron, és 2017-ben egy kivégzést végrehajtottak;

1.  határozottan elítéli Ahmed Manszúr, valamint minden más emberi jogi aktivista zaklatását, üldözését és fogva tartását kizárólag emberi jogi munkájuk, valamint az online és offline véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlása miatt; sürgeti az Egyesült Arab Emírségek hatóságait, hogy alapos és pártatlan módon vizsgálják ki a civil társadalmi szereplők elleni támadásokat, az elkövetők felelősségre vonása érdekében;

2.  felhívja a hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadlábon Ahmed Manszúrt, és ejtsék valamennyi ellene felhozott vádat, mivel lelkiismereti okok miatt ül börtönben, és kizárólag azért tartják fogva, mert békésen gyakorolta a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, többek között emberi jogi tevékenysége révén; követeli valamennyi lelkiismereti okokból bebörtönzött személy azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását az Egyesült Arab Emírségekben, valamint az ellenük emelt vádak ejtését;

3.  súlyos aggodalmának ad hangot azon hírekkel kapcsolatban, hogy Ahmed Manszúrt a fogva tartás során kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak tették ki, és hogy magánzárkában tartják; sürgeti a hatóságokat, hogy vizsgálják meg a fenti állításokat, biztosítsanak számára azonnali és rendszeres hozzáférést ügyvédhez, a családjához és bármely orvosi ellátáshoz, amire szüksége lehet; emlékezteti az Egyesült Arab Emírségek hatóságait, hogy a nemzetközi emberi jogi normák értelmében a hosszan tartó és határozatlan idejű elszigetelés kínzásnak vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősülhet, továbbá, hogy a letartóztatása és fogva tartása során az elfogatóparancs és a bírósági felügyelet hiánya sérti a nemzetközi emberi jogi normák szerinti szabályszerű eljárás alapelveit;

4.  felhívja az Egyesült Arab Emírségek hatóságait annak biztosítására, hogy a törvénysértőnek tekintett fogvatartottak megfelelő eljárásban részesüljenek, és a nemzetközi normáknak megfelelő, ingyenes és tisztességes tárgyaláson vizsgálják meg ügyüket;

5.  felhívja az Egyesült Arab Emírségeket, hogy vizsgálják felül a számítógépes bűnözés elleni küzdelemről szóló szövetségi törvényt annak érdekében, hogy az megfeleljen a nemzetközi normáknak az információk és gondolatok kereséséhez, fogadásához, másokhoz történő terjesztéséhez és közléséhez, a vélemény- és szólásszabadsághoz és tájékoztatáshoz való jog terén, valamint az internethez való hozzáférés és a magánélet tiszteletben tartásához való jog tekintetében; sürgeti az Egyesült Arab Emírségek hatóságait, hogy módosítsák a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvényt, a számítástechnikai bűnözésről szóló 2012. évi törvényt és a 2/2008 sz. szövetségi törvényt, amelyeket rendre az emberi jogi aktivisták elleni eljárások indítására használnak fel;

6.  felszólítja az Egyesült Arab Emírségek hatóságait, hogy szüntessék meg az egyének elleni zaklatás minden formáját, haladéktalanul szüntessék meg az emberi jogok védelmezőivel szembeni utazási tilalmat, és ragaszkodik ahhoz, hogy minden körülmények között garantálják, hogy az Egyesült Arab Emírségekben az emberi jogok védelmezői képesek legyenek jogszerű emberi jogi tevékenységük gyakorlására az országon belül és kívül, anélkül, hogy megtorlástól kellene tartaniuk;

7.  felszólít az Egyesült Arab Emírségek számára olyan biztonsági berendezések bármely formájának kivitelét, értékesítését, frissítését és karbantartását érintő uniós szintű tilalom bevezetésére, amelyek belső elnyomás céljával felhasználhatók, vagy jelenleg használatban lévők, beleértve az internetet felügyelő technológiát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos kettős felhasználású kiberfelügyeleti technológiákat egyre gyakrabban használnak fel aktivisták és újságírók ellen; üdvözli e tekintetben azon erőfeszítéseket, amelyeket az uniós intézmények jelenleg folytatnak a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzéséről szóló rendelet frissítése érdekében;

8.  aggódik amiatt, hogy egyre több személyt ér büntetés az ENSZ-szel és annak különböző szerveivel való együttműködésért; sürgeti az Egyesült Arab Emírségek hatóságait, hogy szüntessék meg az emberi jogi mechanizmusokkal együttműködő személyek akadályozását és zaklatását; sürgeti továbbá a hatóságokat, hogy engedélyezzék az ENSZ-szakértők, nemzetközi civil szervezetek vagy uniós tisztviselők számára, hogy meglátogassák Ahmed Manszúrt;

9.  felhív a szabadságjogok kiterjesztésére az Egyesült Arab Emírségekben; hangsúlyozza, hogy fontos, hogy az Egyesült Arab Emírségek tiszteletben tartsa nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit, és sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák a szólásszabadság, a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét valamennyi polgár számára, az interneten és azon kívül egyaránt, az ország valamennyi polgára számára, valamint hogy megfeleljenek az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozat valamennyi rendelkezésének, különösen a 1. cikkben, a 6. cikk a) pontjában és a 12. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak; hangsúlyozza, hogy ezeket a szabadságokat nemcsak az egyetemes emberi jogi eszközök garantálják, hanem az Emberi Jogok Arab Chartája is, amelynek az Egyesült Arab Emírségek részes fele;

10.  felhívja az Egyesült Arab Emírségeket, hogy erősítse meg „az emberi jogok előmozdítása és védelme terén a legmagasabb szintű normák érvényesítésére” irányuló szándékát a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és annak fakultatív jegyzőkönyvei ratifikálásával, valamint az ENSZ minden különmegbízottja számára állandó meghívó kibocsátásával;

11.  felhívja a főképviselő/alelnök, az Unió és a tagállamok figyelmét arra, hogy az emberi jogok ezen kirívó megsértésével kapcsolatban képviseljenek határozott nyilvános álláspontot, többek között azáltal, hogy az Egyesült Arab Emírségek hatóságaival fenntartott bármilyen kapcsolat során sürgetik Ahmed Manszúr szabadon bocsátását; sürgeti az Unió Abu-Dzabiban működő küldöttségét, hogy nyújtson megfelelő támogatást Ahmed Manszúr számára, beleértve a börtönlátogatásokat, a tárgyalások figyelemmel kísérését, valamint a jogi vagy bármely más, általa esetlegesen igényelt segítségnyújtást; felhívja az Külügyi Szolgálatot, hogy tegyen jelentést az Európai Parlamentnek az Unió küldöttsége által az Ahmed Manszúr támogatása terén eddig tett lépésekről;

12.  felhívja az EKSZ-t javaslat előterjesztése az emberi jogok súlyos megsértésével kapcsolatos célzott uniós intézkedésekről, és a tagállamokat azok elfogadására;

13.  megismétli, hogy minden körülmények között ellenzi a halálbüntetés alkalmazását és felhív a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumra annak eltörlése érdekében;

14.  ösztönzi az Európai Unió, annak tagállamai és az Egyesült Arab Emírségek közötti folyamatos párbeszédet; úgy véli, hogy a Parlament és az Öböl-térségben található partnerei közötti rendszeres parlamentközi ülések jelentős fórumot biztosítanak a közös problémákról szóló, építő jellegű és őszinte párbeszéd kialakításához; hangsúlyozza, hogy a parlamentközi megbeszéléseknek nemcsak a biztonságra és a kereskedelmi kérdésekre kell összpontosítania, hanem az emberi jogok tiszteletben tartását is magukban kell foglalniuk, az eszmecsere alapvető témájaként;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Egyesült arab Emírségek kormányának és parlamentjének, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagállamainak; kéri ezen állásfoglalás arab nyelvre történő lefordítását.

(1) HL C 72 E., 2014.3.11., 40. o.

Utolsó frissítés: 2018. október 5.Jogi nyilatkozat