Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2863(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0460/2018

Viták :

PV 04/10/2018 - 5.2
PV 04/10/2018 - 5.3
CRE 04/10/2018 - 5.2
CRE 04/10/2018 - 5.3

Szavazatok :

PV 04/10/2018 - 7.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0377

Elfogadott szövegek
PDF 134kWORD 49k
2018. október 4., Csütörtök - Strasbourg
Ujgurok és kazahok tömeges önkényes fogvatartása Hszincsiang Ujgur Autonóm Területen
P8_TA(2018)0377RC-B8-0460/2018

Az Európai Parlament 2018. október 4-i állásfoglalása az ujgurok és kazahok Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen történő tömeges, önkényes fogva tartásáról (2018/2863(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kínai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kínáról, a kisebbségek jogairól és a halálbüntetés alkalmazásáról szóló, 2009. november 26-i(1), a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Kína) szóló, 2011. március 10-i(2), a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po és Li Ming-cse ügyéről szóló, 2017. július 6-i(3), a Larung Gar Tibeti Buddhista Akadémia és Ilham Tohti ügyéről szóló, 2016. december 15-i(4) és az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot, valamint 4. cikkére, amely biztosítja a „nemzeti kisebbségek” jogait,

–  tekintettel a 2003-ban indított EU–Kína stratégiai partnerségre és a Bizottságnak és az EKSZ-nek az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett, „A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című, 2016. június 22-i közös közleményére (JOIN(2016)0030),

–  tekintettel az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd 2018. július 9–10-én, Pekingben tartott 36. fordulójára,

–  tekintettel a Michelle Bachelet-nek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 39. ülésén, 2018. szeptember 10-én elhangzott felszólalásában foglalt észrevételekre, amelyekben mélységes aggodalmának adott hangot az „átnevelő táborok” miatt, és kérte a kínai kormányt, hogy engedjenek be független vizsgálókat a területre;

–  tekintettel az ENSZ erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó munkacsoportja (WGEID) által a közelmúltban, 2018 májusában a kínai kormányhoz intézett, általános állításokat tartalmazó levélre, amelyben aggodalmának adott hangot a helyzet további romlása és az önkényesen fogva tartott ujgurok számának növekedése miatt,

–  tekintettel a 1966. december 16-án kelt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az egyetemes emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és tiszteletben tartása az EU és Kína között régóta fennálló kapcsolat középpontjában kell, hogy maradjon, összhangban az EU-nak pontosan ezen értékek külső fellépései során való fenntartására irányuló kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon kifejezett szándékával, hogy saját fejlesztési és nemzetközi együttműködésében ugyanezeket az értékeket érvényesíti;

B.  mivel azóta, hogy Hszi Csin-ping elnök hatalomra került, az emberi jogok helyzete Kínában tovább romlott, a kormány erőszakosabban lép fel a békés ellenállással, a véleménynyilvánítás szabadságával és a vallásszabadsággal, valamint a jogállamisággal szemben;

C.  mivel az elmúlt években a mintegy 11 millió ujgurnak és a kazah etnikumhoz tartozónak otthont adó Hszincsiangon belüli helyzet rohamosan romlott, ugyanis a Hszincsiang feletti abszolút uralom elsődleges prioritássá nőtte ki magát, és további kihívásokat jelentenek az ujgurok által időről időre Hszincsiangon belül vagy állítólagosan ahhoz kapcsolódóan végrehajtott terrortámadások;

D.  mivel az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága által idézett becslések szerint „több tízezer és egymillió közé tehető azon ujgurok száma”, akiket a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen tartanak fogva vádemelés és bírósági eljárás nélkül, a terrorizmus és vallási szélsőségesség elleni fellépés ürügyén; mivel ez az etnikai kisebbséghez tartozók világszerte legnagyobb terjedelmű, tömeges bebörtönzését jelentené;

E.  mivel az amerikai Kongresszus Kínával foglalkozó végrehajtó bizottsága szintén azt állította, hogy megbízható információk szerint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen ujgurokat, kazahokat és más, elsősorban muzulmán etnikai kisebbségekhez tartozókat önkényes fogva tartásnak, kínzásoknak, a vallásgyakorlás és a kultúraápolás példátlan korlátozásának és egy olyan, széles körű digitális megfigyelési rendszernek vetnek alá, amely a hétköznapi élet minden mozzanatát ellenőrzi arcfelismerő kamerák, a mobiltelefonok lehallgatása, DNS-mintavételek, valamint kiterjedt és tolakodó rendőrségi jelenlét révén;

F.  mivel a fogvatartottakat a beszámolók szerint mostoha körülmények között tartják, politikai átnevelésnek – többek között kötelező hazafiassági tanfolyamoknak – vetik alá, és arra kényszerítik, hogy lemondjanak etnikai és vallási identitásukról; mivel a közelmúltban beszámolók érkeztek a fogvatartottak haláleseteiről, többek között öngyilkosságairól;

G.  mivel jelentések szerint több ezer gyermeket választottak külön szüleiktől, és önkényesen internálótáborokban tartják fogva őket, valamint túlzsúfolt árvaházakba zárják akkor is, ha csak az egyik szülőjüket őrzik valamely táborban;

H.  mivel a 2018. augusztus 13-án, Genfben tartott ENSZ-meghallgatáson a kínai küldöttség tagadta az ENSZ-szakértők azon állításait, hogy Hszincsiang nyugati régiójában ujgur muzulmánokat tartanak fogva „átnevelő” táborokban; mivel e létesítmények építéséről és bővítéséről részletes bizonyítékok állnak rendelkezésre;

I.  mivel néhány külföldi újságíróra nyomást gyakoroltak, hogy tartózkodjanak az érzékeny kérdésekről, például az ujgurok emberi jogairól és az internálótáborok használatáról való beszámolóktól, egyes esetekben azzal, hogy megtagadták tőlük sajtóigazolványuk megújítását;

J.  mivel sehol a világban nem ellenőrzik a lakosságot olyan szigorúan, mint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen; mivel a tartomány kormánya újabb több tízezer főnyi biztonsági személyzetet vett fel;

K.  mivel az adatokat egy „integrált közös műveleti platformon” gyűjtik, amely a lakosságra vonatkozóa további adatokat is tárol, ideértve a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület minden egyes lakosának fogyasztási szokásait, banki tevékenységét, egészségügyi állapotát és DNS-profilját; mivel a régióban élő muzulmánok számára előírják, hogy mobiltelefonjukra kémszoftver legyen telepítve, és az alkalmazás telepítésének elmulasztása bűncselekménynek minősül;

L.  mivel első kézből származó beszámolók és hiteles tudományos kutatások arra utalnak, hogy szándékosan azokat az ujgurokat veszik célba, akik külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek, illetve akik vallásosak;

M.  mivel a tengerentúlon élő ujgurokra – gyakran a fogadó államok támogatásával – nyomást gyakoroltak, hogy térjenek vissza Kínába; mivel a külföldi kínai nagykövetségek számos ujgur útlevelének megújítását megtagadták, ami a munkavégzés és a tanulmányok terén bizonytalanságot eredményezett;

N.  mivel a kínai kormány rendszeresen elutasítja a WGEID, az ENSZ emberi jogi főbiztosa és más ENSZ-különmegbízottak arra irányuló kéréseit, hogy független vizsgálókat küldhessenek Hszincsiangba;

O.  mivel Ilham Tohti ujgur közgazdász professzort 2014 januárjától fogva tartották, majd ugyanazon év szeptember 23-án életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték állítólagos szeparatizmus vádjával; mivel Tohti professzor hét volt tanítványát ugyancsak őrizetbe vették, majd három és nyolc év közötti börtönbüntetéssel sújtották őket azzal a váddal, hogy állítólag együttműködtek a professzorral; mivel Ilham Tohti mindig elutasította a szeparatizmust és az erőszakot, és az ujgur kultúra tisztelete alapján a megbékélésre törekedett;

1.  mélységes aggodalmának ad hangot a különböző kisebbségekkel, különösen az ujgurokkal és kazahokkal szemben alkalmazott, egyre nagyobb elnyomással járó rendszer miatt, amely továbbá korlátozza a kulturális önkifejezés és a vallás, a szólás és a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához való joguk alkotmányos garanciáit; követeli, hogy a hatóságok tartsák tiszteletben a fent említett szabadságokat;

2.  felhívja a kínai kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget az ujgur és a kazah kisebbség tagjai tömeges, önkényes fogva tartásának, zárja be az összes tábort és fogvatartási intézményt, és a fogvatartottakat azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon; mélységes aggodalmának ad hangot a táborokban uralkodó mostoha körülményekre, a kínzásokra és a halálesetekre vonatkozó számos állítás miatt; emlékezteti a kínai hatóságokat arra, hogy az átnevelő létesítményeknek nincs jogalapjuk;

3.  riasztónak találja, hogy beszámolók szerint Muhammad Szalih Hadzsim, Abdulnehed Mehszum, Ajhan Memet és más idős ujgurok, tudósok és közösségi vezetők internálótáborokban vesztették életüket;

4.  mélységes aggodalmát fejezi ki az állam által a régió „átfogó felügyeletének” biztosítása érdekében végrehajtott intézkedések miatt, amelyek keretében a nagyobb városi térségekben telepítik a kínai „Skynet” elektronikus felügyeleti rendszert, az összes gépjárműbe GPS-nyomkövetőt szerelnek, az ellenőrzőpontokon, vasút- és töltőállomásokon arcfelismerő szkennereket használnak, valamint Hszincsiang rendőrsége vérminták begyűjtésével bővíti Kína DNS-adatbázisát;

5.  hangsúlyozza, hogy a kormányzati ellenőrzés és a polgárok adatainak kötelező és tömeges gyűjtése elsősorban az ujgurokat, kazahokat és más etnikai kisebbségeket vesz célba és érint, ami a nemzetközi jog értelmében sérti a megkülönböztetésmentesség tilalmának elvét;

6.  nyomatékosan felszólítja a kínai kormányt, hogy bocsássa az érintett családok rendelkezésére a Hszincsiangban erőszakosan eltüntetett személyekre vonatkozó részletes adatokat, ideértve nevüket, hollétüket és jelenlegi jogállásukat;

7.  mélységes aggodalmának ad hangot Kína terrorizmus elleni törvénye (2015) és a szélsőségesség elleni fellépésről szóló rendelet miatt, amelyek túlságosan tágan határozzák meg a terrorcselekmény fogalmát; ennélfogva arra kéri Kínát, hogy tegyen egyértelmű különbséget a békés ellenállás és az erőszakos szélsőségesség között;

8.  ismételten felszólítja a kínai kormányt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon Ilham Tohti ujgur tudóst és az összes többi olyan személyt, akiket kizárólag a véleménynyilvánítás szabadságának békés gyakorlása miatt tartanak fogva, és arra kéri Kínát, hogy szabadon bocsátásukig biztosítsák számukra a családjukkal és az általuk választott ügyvéddel való rendszeres, akadálytalan kapcsolattartást; kéri továbbá Eli Mamut, Hailaite Nijazi, Memetjan Abdulla, Abduhelil Zunum és Abdukerim Abduveli szabadon bocsátását, amint azt az Unió az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd 2018. július 9–10-én, Pekingben tartott 36. fordulója során is kérte;

9.  nyomatékosan felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy intenzíven kövessék nyomon a hszincsiangi emberi jogi fejleményeket, ideértve az ujgurok, kazahok és más etnikai kisebbségek fokozott kormányzati elnyomását, és küldjön határozott üzenetet a kínai kormányzat legmagasabb szintjének arra vonatkozóan, hogy vessen véget a groteszk méreteket öltő emberi jogi jogsértéseknek;

10.  felszólítja a kínai hatóságokat, hogy engedélyezzék a Hszincsiang tartományba való szabad és akadálytalan bejutást az újságírók és nemzetközi megfigyelők számára;

11.  emlékeztet arra, hogy az Uniónak és tagállamainak szóba kell hozniuk a Hszincsiangban elkövetett emberi jogi jogsértések ügyét a kínai – és köztük a legmagasabb szintű – hatóságokkal való érintkezés során, többek között az évenkénti emberi jogi párbeszéd és a küszöbön álló Európa–Ázsia csúcstalálkozó alkalmával, összhangban az Unió azon kötelezettségvállalásával, hogy az országra vonatkozó megközelítésében erőteljes, egyértelmű és egységes hangon szólal meg;

12.  mélységes aggodalmának ad hangot azon beszámolók miatt, amelyek szerint a kínai hatóságok külföldön élő ujgurokat zaklatnak azzal a céllal, hogy – néha családtagjaikat fogva tartva – rábírják őket, hogy más ujgurok ellen informátorként működjenek, térjenek vissza Hszincsiangba, vagy hallgassanak az ottani helyzetről;

13.  üdvözli azt a Németország és Svédország által hozott határozatot, hogy felfüggesztik az ujgur, kazah vagy más türk muzulmán etnikumhoz tartozók Kínába való visszatérését, figyelembe véve, hogy az országban önkényes fogva tartás, kínzás vagy más kegyetlen bánásmód kockázatának lennének kitéve, és felhívja valamennyi tagállamot, hogy e példát követve gyorsítsák fel azon türk muzulmánok menedékjogi kérelmeinek elbírálását, akik esetében fennáll a Kínába való visszatoloncolás kockázata; felhívja továbbá az uniós tagállamokat, hogy adott esetben nemzeti jogukra hivatkozva vizsgálják ki a kínai kormány által az európai türk muzulmán diaszpóra közösségeire gyakorolt megfélemlítés kérdését;

14.  emlékezteti Kínát a számos nemzetközi emberi jogi egyezmény aláírásából eredő emberi jogi kötelezettségvállalásaira, valamint arra, hogy elvárja tőle e kötelezettségvállalások teljesítését;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 285. E, 2010.10.21., 80. o.
(2) HL C 199. E, 2012.7.7., 185. o.
(3) HL C 334., 2018.9.19., 137. o.
(4) HL C 238., 2018.7.6., 108. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0343.

Utolsó frissítés: 2019. október 7.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat