Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2046(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0313/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0313/2018

Viták :

PV 22/10/2018 - 14
CRE 22/10/2018 - 14

Szavazatok :

PV 24/10/2018 - 11.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0404

Elfogadott szövegek
PDF 206kWORD 75k
2018. október 24., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Unió 2019-re vonatkozó általános költségvetése – összes szakasz
P8_TA(2018)0404A8-0313/2018

Az Európai Parlament 2018. október 24-i állásfoglalása az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11737/2018 – C8-0410/2018 – 2018/2046(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(4) (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(5),

–  tekintettel a költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2018. március 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Parlament 2019. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2018. április 19-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2018. június 21-én fogadott el (COM(2018)0600),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés-tervezetéről szóló, a Tanács által 2018. szeptember 4-én elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2018. szeptember 13-án továbbított álláspontra (11737/2018 – C8-0410/2018),

–  tekintettel a 2019. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, 2018. július 5-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéhez fűzött 1/2019. (COM(2018)0709) számú módosító indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0313/2018),

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  hangsúlyozza, hogy a 2019. évi költségvetés parlamenti olvasata teljes mértékben tükrözi az általános iránymutatásokról szóló 2018. március 15-i, valamint a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló 2018. július 5-i, fent említett állásfoglalásokban elsöprő többséggel elfogadott politikai prioritásokat; emlékeztet rá, hogy e központi prioritások a következők: fenntartható növekedés, innováció, versenyképesség, biztonság, a menekült- és migrációs áramlások kiváltó okai elleni fellépés, a menekült- és migrációs áramlások kezelése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható energiára való áttérés, valamint a fiatalokra való kiemelt összpontosítás;

2.  kiemeli, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése előtt az Uniónak megfelelő pénzügyi forrásokra van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjon lépni az előtte álló, korábban felsorolt számos prioritás és kihívás terén, és javíthassa polgárai mindennapi életét;

3.  kiemeli, hogy az európai polgárok azt várják az Uniótól, hogy minden régióban egyenlően tegyen meg minden tőle telhetőt a gazdasági növekedés biztosítása és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében; emlékeztet rá, hogy az említett elvárásoknak való megfeleléshez a kutatásba és innovációba, a digitalizációba, az oktatásba, az infrastruktúrába, a kis- és középvállalkozásokba (kkv) való beruházásokra van szükség, valamint a foglalkoztatás előmozdítására, különösen az európai fiatalok körében, elutasítja, hogy a Tanács ismét pont azon programok költségvetésének csökkentését javasolja, amelyek az uniós gazdaságot hivatottak versenyképesebbé és innovatívabbá tenni; hangsúlyozza továbbá, hogy e programok közül sok – például a Horizont 2020 – jelentősen túljegyzett, ami a források rossz felhasználását jelenti, és így sok kiváló projekt nem részesül finanszírozásban; kiemeli azt is, hogy az olyan programok, mint az Erasmus+ és a Horizont 2020, valamint a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) hathatósan bizonyítja az Unión belüli együttműködés előnyeit, és elősegíti az európai összetartozás érzésének megteremtését; ezért úgy határoz, hogy jelentősen megerősíti az Erasmus+ programot, és megerősíti a növekedést és munkahelyteremtést elősegítő programokat, beleértve a Horizont 2020 programot, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) és a COSME programot;

4.  hangsúlyozza, hogy továbbra is elkötelezett az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) folytatott tárgyalások során tett ígéretei mellett, nevezetesen amellett, hogy a lehető legkisebbre csökkenti az ESBA-val kapcsolatos csökkentéseknek a Horizont 2020 keretprogramra és a CEF-re gyakorolt hatását az éves költségvetési eljárás keretében; ezért az említett csökkentések ellentételezését javasolja a két program eredeti éves profiljának visszaállításával, hogy teljes mértékben el tudják érni a rájuk vonatkozó jogszabályok elfogadása során kitűzött célokat;

5.  kiemeli, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban továbbra is elfogadhatatlanul magas az ifjúsági munkanélküliség, különösen az Unió gazdaságilag elmaradott régióiban, és a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) és a tartósan munkanélküliek helyzete különösen aggasztó; hangsúlyozza, hogy a fiatalok a szegénység, valamint a társadalmi és gazdasági kirekesztés kockázatának leginkább kitett csoport; ezért úgy határoz, hogy megerősíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) a Bizottság által javasolt szinthez képest; hangsúlyozza, hogy ezt a megerősítést semmiképpen sem lehet az IFK többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében jóváhagyott előirányzatának az időszak elejére történő ütemezésének tekinteni, és a finanszírozás felhasználásának növelésére és több, a fiatalokat célzó minőségi munkahely megteremtésére sürgeti a tagállamokat;

6.  emlékeztet a szegénység elleni határozott küzdelem szükségességére;

7.  emlékeztet rá, hogy a kohéziós politika elsődleges szerepet játszik az Unió fejlődésében és növekedésében, valamint a tagállamok és a régiók konvergenciájában; kiemeli a Parlament azon elkötelezettségét, hogy megfelelő előirányzatokat biztosítson ezekre a programokra, amelyek az Unió egyik alapvető szakpolitikáját képviselik;

8.  hangsúlyozza, hogy az alapok a kohéziós politika keretében sem közvetve, sem közvetlenül nem támogathatják a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikke (61a) bekezdésében meghatározott áthelyezést; sürgeti a tagállamok irányító hatóságait annak biztosítására, hogy az alapokból származó hozzájárulásokban ne részesüljenek olyan kedvezményezettek, akik a hozzájárulás iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül áthelyezést hajtottak végre; valamint annak biztosítására, hogy azoknak, akik a hozzájárulás kézhezvételétől számított öt éven belül áthelyezést hajtanak végre, teljes mértékben vissza kelljen fizetni a hozzájárulásokat;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés mindössze 19,3%-át kellene az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre fordítani, így nem sikerül a – még a Párizsi Megállapodás előtt kitűzött – 20%-os cél elérése; megérti, hogy ez nagyrészt a kohéziós politika és a vidékfejlesztési programok késedelmeinek tudható be; arra ösztönzi az e programokat kezelő tagállamokat, hogy a többéves pénzügyi keret első éveiben nyújtott alacsonyabb összegek ellensúlyozása érdekében gyorsítsák fel a végrehajtást, különös tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet azon programokon belül, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadási cél eléréséhez; szorgalmazza, hogy legyen szigorú éves konszolidációs gyakorlat annak érdekében, hogy előrelépés történjen az éghajlat-politikai szempontok általános érvényesítési célja felé, és e gyakorlatnak legyenek részei olyan konkrét és következetes biztosítékok, amelyek garantálják, hogy az éghajlatváltozás szempontjából biztonságos költségvetési döntések összhangban legyenek az Unió által a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel, és átfogó jelentéstétel induljon abban az esetben, ha a célszámok nem teljesülnek;

10.  hangsúlyozza, hogy a 3. fejezet az elmúlt években nagymértékben igénybevételre került a migrációs és menekültügyi kihívás kezelésére, és hogy ezeket az intézkedéseket folytatni kell és meg kell erősíteni, amilyen mértékben és amíg csak szükséges; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan kísérje figyelemmel a 3. fejezeten belüli előirányzatok megfelelőségét, és használjon ki teljes mértékben minden rendelkezésre álló eszközt arra, hogy időben választ adjon bármilyen előre nem látható eseményre, amely kiegészítő finanszírozást tehet szükségessé a migráció területén, különös tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkének hatálya alá tartozó szigeti régiókra; úgy határoz, hogy a migráció területén felmerülő uniós igények teljes körű kielégítése érdekében megerősíti a Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alapot (AMIF), hogy támogassa a tagállamokat a befogadási feltételek, a menedékkérők és migránsok integrációját szolgáló intézkedések és gyakorlatok javításában, a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás fokozásában, valamint a méltányos és hatékony visszaküldési stratégiák javításában; ismételten megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső határa nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani e prioritások belső dimenziójára, valamint a prioritást élvező egyéb programokra például az egészség, az élelmiszer-biztonság, a védelem, a jogérvényesülés, az uniós polgárság és a kultúra területén; úgy véli, hogy az uniós áttelepítési programot támogatni szándékozó helyi hatóságokat további támogatásban kell részesíteni az AMIF közvetlen irányítású ága révén;

11.  kitart amellett, hogy tekintettel a közelmúltban az Unióban felmerülő biztonsági aggodalmakra, a 3. fejezet keretében nyújtott támogatás biztosítása során különös figyelmet kell fordítani az olyan intézkedésekre, amelyek az uniós polgárok biztonságának növelését eredményezik; ezért úgy határoz, hogy megerősíti a bel- és igazságügy területén működő ügynökségeket, például az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynökségét (EUROPOL), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségét (CEPOL), a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséget (eu-LISA), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységét (Eurojust) és az új Európai Ügyészséget, amelyek megnövekedett munkaterhelésük és kiegészítő feladataik miatt az elmúlt években munkaerőhiánnyal és finanszírozási nehézségekkel szembesültek;

12.  emlékeztet rá, hogy a migráció és menekültügy jelentette kihívás, valamint az uniós polgárok biztonsággal kapcsolatos aggályai megoldásának egy részét a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint elegendő pénzügyi eszköz biztosítása jelenti az olyan kérdések kezelésére irányuló belső és külső eszközök számára, mint a szegénység, a foglalkoztatás, az oktatás és a gazdasági lehetőségek hiánya, az instabilitás, a konfliktusok és az éghajlatváltozás az európai szomszédságban és Afrikában; véleménye szerint az Uniónak optimálisan kellene felhasználnia a 4. fejezet alatti pénzügyi eszközöket, amelyek nem bizonyultak elegendőnek arra, hogy egyformán foglalkozzanak minden külső kihívással;

13.  elismeri, hogy a migránsok és menedékkérők nagy számban való beáramlása egyes tagállamokat kihívások elé állít; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós szintű, tisztességes és humánus migrációs rendszer kialakítására tett erőfeszítések egyelőre sikertelenek voltak;

14.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Parlamentet nem vonták be megfelelően a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbításáról szóló vitákba; megismétli azt a régóta képviselt álláspontját, hogy az új kezdeményezések nem finanszírozhatók a már meglévő uniós külső projektek kárára; amellett, hogy továbbra is támogatja a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbítását, fenntartja, hogy a 4. fejezetnek a külső kihívásokra – többek között a migrációra – való reagálás terén fennálló szűkös helyzetére tekintettel az uniós költségvetésnek ugyanolyan arányban kellene hozzájárulnia a második részlet finanszírozásához, mint az elsőéhez, azaz 1 milliárd EUR-val, míg a tagállamoknak 2 milliárd EUR-val;

15.  emlékeztet arra, hogy Törökország szomszédos országként fontos szerepet játszik, többek között a regionális stabilitás tekintetében, és hangsúlyozza, hogy Törökországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot a régióban, és folytatnia kell azokat a reformokat, amelyek garantálják polgárai jólétét és jogaik teljes körű tiszteletben tartását;

16.  visszaállítja a Tanács által a 2019. évi költségvetési tervezethez javasolt összes csökkentést az összes fejezetben, néhány korlátozott kivétellel a 4. és az 1b. fejezetben; elutasítja a legmagasabb európai hozzáadott értéket képviselő programokat érintően javasolt csökkentéseket, például a Horizont 2020 és a CEF – az ESBA-hoz történő átcsoportosítások által már érintett két program – esetében, valamint a külső politikák terén javasolt csökkentések többségét; hangsúlyozza, hogy a Tanács csökkentéseinek logikáját nem támasztják alá a tényleges végrehajtási adatok, és e logika figyelmen kívül hagyja egyes programok eltérő végrehajtási módjait;

17.  úgy ítéli meg, hogy minden sürgető igény kielégítő mértékű finanszírozása céljából, továbbá figyelembe véve a többéves pénzügyi keret nagyon szűk, vagy egyes fejezetekben teljesen hiányzó 2019-es tartalékait, a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben a rugalmasság tekintetében rendelkezésre álló minden eszközt igénybe kell venni; reméli, hogy a Tanács egyet fog érteni ezzel a megközelítéssel, és hogy az egyeztetés során sikerül majd könnyen megállapodásra jutni vele, lehetővé téve az Unió számára, hogy felnőjön a feladathoz, és hatékony választ adjon az előtte álló kihívásokra, különös tekintettel arra, hogy az ez évi egyeztetés lesz az utolsó a 2019. májusi választások előtt;

18.  a 2019. évi előirányzatok átfogó szintjét 166 340 415 936 EUR kötelezettségvállalási előirányzatban és 149 349 039 470 EUR kifizetési előirányzatban határozza meg, ami a 2019. évi költségvetés-tervezethez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok 721 061 034 EUR összegű növekedését jelenti;

1a.alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

19.  elutasítja a Tanács által az 1a. alfejezetben javasolt 794 millió EUR-s indokolatlan csökkentést, amely önmagában a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási előirányzatai terén a Tanács által végrehajtott teljes csökkentésnek kevéssel több mint felét teszi ki; megjegyzi, hogy ez a csökkentés ellentmond a Tanács saját politikai prioritásainak; aggodalmát fejezi ki továbbá, mert ez a csökkentés akadályozhatja a növekedésben és a munkahelyteremtésben létfontosságú szerepet játszó programok végrehajtását, ami kedvezőtlen hatással lehet az Unió gazdaságára;

20.  kiemeli ezzel kapcsolatban a Horizont 2020 és a CEF programot, valamint a kiemelt űrprogramokat, például a Kopernikusz programot, amelyek igen magas európai hozzáadott értéket biztosítanak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács a kutatási és innovációs közös stratégiai keretet jelentősen csökkenti, ami túlnyomórészt a Horizont 2020 keretprogramra gyakorol negatív hatást, és különösen sajnálatát fejezi ki a vonatkozó költségvetési tételek, például a kutatás erősítése a jövőbeni és a feltörekvő technológiák területén és az európai kutatási infrastruktúra megerősítése terén bekövetkező csökkentések miatt; megjegyzi továbbá, hogy e programok közül sok jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és úgy véli, hogy ezt a hozzájárulást meg kell erősíteni; ezért úgy határoz, hogy visszaállít a Tanács által bevezetett minden csökkentést, továbbá teljes mértékben helyreállítja a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre szánt költségvetési sorok (az ESBA-garanciaalapra képzett tartalék miatt megkurtított) eredeti profilját;

21.  emlékeztet arra, hogy az Erasmus+, amely a fiatalok tanulási célú mobilitását és szakképzését hivatott előmozdítani, továbbra is nagyra tartott és rendkívül népszerű program, mint ahogy azt a beérkezett pályázatok összmennyisége is mutatja, amely messze meghaladja a rendelkezésre álló pénzösszeget, megjegyzi azt is, hogy e program elősegíti az erős európai identitás kialakítását, és arra ösztönzi a fiatalokat, hogy vegyenek részt az európai demokráciában; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az Erasmus+ 2019. évi tervezett költségvetése jóval elmarad a Parlament várakozásaitól, és nem haladja meg a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rögzített összegeket; ezért alapvető fontosságúnak tartja az Erasmus+ oktatási, képzési és ifjúsági ágainak megerősítését, az IFK 1b. alfejezet alatti megerősítésének folyományaként;

22.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Európai Unió korrupció elleni politikájának szentelt, 2014. február 3-i jelentés közzétételét követően a Bizottság elutasította az éves jelentések gyakorlatának továbbvitelét és helyette a korrupció elleni politikákat a gazdasági szemeszterbe illesztette; megállapítja, hogy a gazdasági szemeszter keretében készült országspecifikus jelentések nem tartalmazzák a jelenlegi helyzet egyértelmű leírását, és nem tartalmaznak ajánlásokat a korrupció elleni intézkedésekre vonatkozóan valamennyi tagállam esetében; ismét sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be egy második uniós antikorrupciós jelentést a Parlamentnek, és ennek keretében ne csak a gazdasági veszteség tekintetében értékelje a korrupcióellenes erőfeszítéseket, hanem elemezze a korrupció uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt káros hatásait is;

23.  emlékeztet a „CEF Közlekedés” és a „CEF Digitális gazdaság” közötti kiterjedt szinergia előmozdításának fontosságára, a TEN-T folyosók digitalizációjának felgyorsítására irányuló projektek tőkeáttételének maximalizálása érdekében;

24.  ismét hangsúlyozza, hogy a kkv-k az Unió gazdaságának lényeges részét képezik, és alapvető szerepet játszanak a munkahelyteremtésben az egész Unióban; úgy véli, hogy kedvező üzleti környezetet kell biztosítani a kkv-k számára, és támogatni kell a kkv-klasztereket és -hálózatokat, támogatni kell továbbá a szociális, szolidáris és etikus tevékenységet folytató szövetkezeteket; ugyanakkor mély aggodalommal jegyzi meg, hogy a Tanács csökkenti a kkv-eszközt, amely ellentmondásos üzenet a vállalkozások felé az Unióban; úgy véli, hogy az uniós költségvetés és a finanszírozáshoz való, általa támogatott hozzáférés, az induló innovatív vállalkozások és a mikrovállalkozások kulcsfontosságú eszközök lehetnek a kkv-k versenyképesebbé és innovatívabbá tételében, valamint az uniós vállalkozói szellem előmozdításában; e tekintetben emlékeztet a COSME és a Horizont 2020 programokra;

25.  ezért úgy határoz, hogy a 2019. évi költségvetési tervezeten és az ESBA-t megelőző profilokon túl tovább erősíti a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése szempontjából kulcsfontosságú és a széles körben elfogadott uniós prioritásokat tükröző programokat, nevezetesen az Erasmus+-t, a Horizont 2020 keretprogramot (beleértve a Marie Curie és a Vezető szerep az űrkutatásban programokat, az Európai Kutatási Tanácsot és a kkv-támogató eszközt), a COSME-t, a CEF-et és az EaSI-t;

26.  ezért megemeli a 2019. évi költségvetési tervezet 566 773 112 EUR-s szintje fölé az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak szintjét (a pre-ESBA helyreállításán, az Európai Munkaügyi Hatóságra irányuló javaslat ellentételezésén, valamint a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül), amit a rendelkezésre álló mozgástéren belül, valamint a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék további igénybevételéből kell finanszírozni;

27.  örömmel veszi tudomásul a megújított uniós védelmi menetrend melletti elkötelezettséget, nevezetesen az európai védelmi iparfejlesztési programról (EDIDP) szóló megállapodás révén; szándékában áll különös figyelmet fordítani az EDIDP-ről és az Európai Szolidaritási Testületről szóló megállapodások Bizottság általi végrehajtására, a Bizottság által 2018. október 16-án előterjesztett módosító indítványban rögzítettek szerint;

1b.alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

28.  örvendetesnek tartja, hogy az ifjúsági munkanélküliségi ráta uniós szinten 14,8%-kal csökkent (2018. október 1-jei adat), de sajnálattal állapítja meg, hogy egyes tagállamokban még mindig elfogadhatatlanul magas a szintje; hangsúlyozza, hogy e probléma megoldása érdekében fontos, hogy az IFK és az Európai Szociális Alap (ESZA) biztosítsa az ifjúságigarancia-programok megfelelő támogatását; üdvözli az IFK friss forrásokkal való ellátásának szükségességéről kötött megállapodást, és a megfelelő előirányzatok belefoglalását a 2019. évi költségvetési tervezetbe; mindazonáltal úgy véli, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség jelentette kihívásokra és kockázatokra való tekintettel az IFK előirányzatait növelni kell, ezért úgy határoz, hogy az IFK kötelezettségvállalási előirányzatait 2019-re 580 millió EUR-ra növeli; úgy tekinti, hogy ez a növelés hozzáadódik az IFK 2014–2020 közötti időszakra programozott összegéhez;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a kohéziós politikai programok végrehajtásának felgyorsítását a lemaradások beérése érdekében; megjegyzi, hogy bár a Tanács nem kérdőjelezte meg a kifizetési előirányzatok Bizottság által javasolt szintjét, a Parlament gondosan meg fogja vizsgálni a Bizottság aktualizált előrejelzéseit, hogy a kifizetési előirányzatokat a valós szükségletekhez igazítsa annak érdekében, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakának végén ne keletkezzenek ismét kifizetési hátralékok;

30.  sajnálattal hangsúlyozza, hogy a katasztrófák gyakran azokat fenyegetik, akik kevesebb eszközzel rendelkeznek önmaguk megvédésére; úgy véli, hogy a természeti vagy ember okozta katasztrófákra a lehető leggyorsabban választ kell adni, hogy a károk a lehető legkisebbek legyenek, és meg lehessen menteni az embereket és a vagyontárgyakat; felhívja a figyelmet arra, hogy tovább kell növelni a finanszírozást, különösen az Unión belüli katasztrófamegelőzéshez és az arra való felkészültséghez kapcsolódó költségvetési sorokon, figyelembe véve különösen (az emberéleteket követelő tragikus) görögországi, spanyolországi és portugáliai tüzeket, amelyek súlyos és drámai hatással jártak az emberekre nézve;

31.  a strukturálisreform-támogató program felülvizsgálatáról szóló megállapodással összhangban egyetért 40 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzat és 17,2 millió EUR kifizetési előirányzat átcsoportosításával az 1b. alfejezetből a 2. fejezetbe;

2.fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

32.  emlékeztet rá, hogy a Bizottságnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) igényeinek finanszírozására szolgáló előirányzatok növelésére irányuló javaslata nagyrészt annak tudható be, hogy 2019-ben várhatóan kevesebb címzett bevétel áll majd rendelkezésre;

33.  tudomásul veszi, hogy a Tanács 310 millió EUR-val csökkentette a kötelezettségvállalási előirányzatokat (a 2019. évi költségvetési tervezethez képest ‑0,52%-kal) és 328,13 millió EUR-val (a 2019. évi költségvetési tervezethez képest ‑0,57%-kal) a kifizetési előirányzatokat, de úgy ítéli meg, hogy továbbra is a Bizottság módosító indítványának kell az EMGA számára biztosított előirányzatok megbízható felülvizsgálatának alapját képeznie, és ennek megfelelően visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetben szereplő szintet, a módosító indítvány egyeztetés során való megvizsgálásáig;

34.  úgy határoz, hogy növeli a szükséghelyzeti támogatás finanszírozását, különösen a sertéshús tekintetében a sertéspestis miatt, annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a járvány által leginkább érintett régiók gazdálkodóira és munkavállalóira nehezedő negatív következményeket; úgy határoz, hogy határozott támogatását fejezi ki az uniós mezőgazdasági ágazat felé a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó előirányzatok növelésével annak érdekében, hogy ellensúlyozza az ágazat válsága és az orosz embargó hatásait, valamint intézkedések szülessenek a Xylella fastidiosa hatásainak és az olívaolaj áringadozásának megfékezésére;

35.  kiemeli, hogy az Unió decentralizált ügynökségei alapvető szerepet játszanak a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén, elősegítik, hogy az Unió és a tagállamok tájékozott és tudományosan megalapozott döntéseket hozzanak a környezet és az közegészség védelméről, ugyanakkor javítják a tagállamok közötti, az uniós polgárok aggályainak eloszlatása érdekében folytatott együttműködést;

36.  úgy dönt, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet szintjén felül 20 millió EUR-s növelést javasol az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) számára a mezőgazdasági és erdészeti innováció előmozdítása és az ezen ágazatok biztosította megélhetés jövedelmezőségének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében;

37.  úgy határoz, hogy az Európa 2020 stratégiára vonatkozó céljaival és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre a 2019. évi költségvetési tervezetben megállapított összeg 15,6 millió EUR-s növelését javasolja; emlékeztet továbbá a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és visszafordítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokra, és hangsúlyozza, hogy ez a növelés hozzájárul a biológiai sokféleség védelméhez is;

38.  úgy határoz, hogy a strukturálisreform-támogató program felülvizsgálatáról folytatott tárgyalások sikeres lezárása fényében megszünteti a Tanács által az 1b. alfejezetből átcsoportosított összegekre vonatkozó tartalékot;

39.  rámutat az elmúlt hónapokban a tagállamokat sújtó rendkívüli aszály hatásaira, amely jelentős veszteségeket okoz a mezőgazdaság számára, és számos vállalkozást sodor veszélybe, továbbá kiemeli e tekintetben a legsúlyosabban érintett mezőgazdasági termelőket célzó támogatási intézkedések biztosításának szükségességét;

40.  úgy dönt, hogy a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási programok (POSEI) előirányzatainak a vonatkozó rendeletben(9) előírt maximális szintjét felhasználja, hangsúlyozva, hogy ezek a programok nagyon fontosak a mezőgazdasági termelők megbirkózási képességének biztosításához, és rámutat a legkülső régiók kiszolgáltatott gazdasági helyzetére;

41.  ezért a kötelezettségvállalási előirányzatokat 154,1 millió EUR-val növeli, a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kizárásával, így 190,8 millió EUR összegű tartalékkeretet hagyva a 2. fejezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok felső határa alatt;

42.  hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-ellátási lánc tartós kiegyensúlyozatlansága miatt – melyben az elsődleges termelők pozíciója sokkal gyengébb, mint a többi szereplőé – a Bizottságnak lépéseket kellene tennie az árak és a haszonkulcsok átláthatóságának fokozása érdekében, garantálva a termelőknek fizetett tisztességes árakat, és biztosítva a kis- és közepes méretű gazdaságok jövedelmi helyzetének javulását;

43.  felhívja a figyelmet a számos erdei ökoszisztémára nehezedő fenyegetésekre, például az idegenhonos inváziós fajok és károsítók (fenyőrontó fonálféreg és mások) terjedésére és az erdőtüzekre; úgy véli, hogy közösségi támogató programok és intézkedések révén elegendő pénzügyi forrást kell fordítani az erdők ökológiai és növényegészségügyi értékelésére és rehabilitációjára, beleértve az újraerdősítést is; megállapítja, hogy ezek a források különösen fontosak és sürgősen szükség van rájuk egyes tagállamokban, így például Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban, mivel ezen országok területén korábban több tűzvész is bekövetkezett;

3.fejezet – Biztonság és uniós polgárság

44.  ismételten hangsúlyozza azon régi meggyőződését, hogy a 3. fejezet felső határértéke közel sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megfelelően finanszírozza az egyrészt a belső biztonsággal és az állampolgárok védelmével, másrészt a menekültekkel és a migrációval kapcsolatos lényeges kihívások belső dimenzióját;

45.  arra számít, hogy az e tagállamok migrációs és menekültügyi rendszereire, valamint határaira nehezedő nyomás 2019-ben és az azt követő években is magas marad, ezért véleménye szerint a menekültügy és a migráció területén további támogatásra van szükség a jövőbeli, előre nem látható szükségletek miatt e területen; megerősíti ezért az AMIF-ot az Unióba irányuló jogszerű migráció és a harmadik országbeli állampolgárok eredményes integrációjának támogatása és a méltányos és hatékony visszaküldési stratégiák elősegítése tekintetében, különösen a tagállamoknak a menekültek és migránsok, különösen a gyermekek és a kísérő nélküli kiskorúak integrációját szolgáló intézkedések javításában való támogatása érdekében;

46.  üdvözli az AMIF kötelezettségvállalási előirányzatainak növelését az új Dublin II szabályozás finanszírozása érdekében (feltételezve, hogy azt 2018 végéig elfogadják), és elutasítja a Tanácsnak a vonatkozó előirányzatokat tartalékba helyezéséről szóló döntését;

47.  hangsúlyozza, hogy a belső biztonság kérdésének továbbra is az Unió egyik fő prioritásának kell maradnia, és hangsúlyozza a Belső Biztonsági Alap mint a tagállamoknak a biztonság – ideértve a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni fellépés – területén támogatást nyújtó kulcsfontosságú pénzügyi eszköz szerepét; ezért úgy határoz, hogy növeli a Belső Biztonsági Alap költségvetési előirányzatait, a határigazgatás támogatásának megerősítése és a terrorcselekmények áldozatainak nyújtott segítség érdekében is;

48.  kiemeli a bel- és igazságügy területén működő uniós ügynökségek kulcsszerepét a tagállamok közötti együttműködés javítása és az uniós polgárok aggályainak eloszlatása terén; úgy határoz, hogy növeli az EUROPOL, a CEPOL, az eu-LISA, az Eurojust és az Európai Ügyészség költségvetési előirányzatait és személyzetének létszámát;

49.  ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek megfelelő finanszírozásra és személyzetre van szüksége; megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezetben az uniós hozzájárulás összesen 4 911 000 EUR-t tesz ki; rámutat, hogy ez az előirányzat az Európai Ügyészség személyzettel kapcsolatos kiadásainak, infrastrukturális és egyéb igazgatási kiadásainak, valamint működési kiadásainak fedezetére szolgál; megjegyzi, hogy csak 35 álláshelyet irányoztak elő, ami azt jelenti, hogy a 23 európai ügyész álláshelyeinek levonása után csak 12 álláshely jut az adminisztratív feladatokra; úgy véli, hogy mindez nem reális, különösen azon két további tagállam tekintetében, amelyek a közelmúltban úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az Európai Ügyészséghez; ezért úgy határoz, hogy előrehozza a 2020-ra tervezett létszámnövelést, és hogy a főügyész és az európai ügyészek besorolási fokozatát hozzáigazítja az OLAF és az Europol vezetőinek besorolási szintjéhez;

50.  sajnálja, hogy a Tanács önkényesen több mint 35 millió EUR-val csökkentette számos program kötelezettségvállalási előirányzatait a kultúra, az európai polgárság, a jogérvényesülés és a közegészségügy területén, tekintet nélkül e programok kitűnő végrehajtási arányára, és annak ellenére, hogy a finanszírozás szintje már most sem kielégítő, ami ahhoz vezet, hogy sok színvonalas projekt nem részesül támogatásban; minden soron visszaállítja legalább a költségvetési tervezet szintjét, és a megfelelő sorok további növelését javasolja;

51.  hangsúlyozza a Kreatív Európa program jelentőségét az Unió audiovizuális és kulturális ágazatainak támogatásában, és ragaszkodik ahhoz, hogy a finanszírozási szint megfeleljen a program célkitűzéseinek; kéri a MEDIA és a Kultúra alprogramok kötelezettségvállalási előirányzatainak növelését, többek között az alacsony végrehajtási sikerességi arány javítása érdekében; szintén növeli a multimédiás fellépésekre és az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k pénzügyi kapacitásának megerősítésére vonatkozó előirányzatokat;

52.  emlékeztet rá, hogy támogatja a Jogok, egyenlőség és polgárság programot és a Jogérvényesülés programot; úgy határoz, hogy növeli a megkülönböztetésmentesség és általában az egyenlőség, valamint különösen a Daphné program, továbbá a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet és a nők és LMBTQI+ személyek jogaiért való küzdelmet szolgáló eszközök kötelezettségvállalási előirányzatait;

53.  emlékeztet arra, hogy számos uniós program és eszköz támogat a kultúrával és oktatással kapcsolatos projekteket, nevezetesen az esb-alapok, az ESBA és a Horizont 2020; sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a programok közötti szinergiákat a hatékony költekezés érdekében; kéri – elsősorban a Bizottságot –, hogy teljes mértékben használja ki a különböző uniós programok, például a Horizont 2020, a CEF, az Erasmus+, az EaSI, a Kreatív Európa, a COSME, valamint az ESBA és az esb-alapok közötti lehetséges szinergiákat annak érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatok terén több projektet támogathasson;

54.  a költségvetési tervezethez képest 127,75 millió EUR-val megerősíti a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait, a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül, és javasolja, hogy ezt a megerősítést a különleges eszközök további igénybevételéből finanszírozzák;

4.fejezet – Globális Európa

55.  hangsúlyozza, hogy az Unió előtt álló összetett geopolitikai kihívások sürgősen szükségessé teszik az Unió külső jelenlétének megerősítését; ismételten hangsúlyozza, hogy az Unió külső tevékenysége csak akkor hiteles, ha elegendő pénzügyi forrással párosul; emlékeztet arra, hogy a finanszírozási igények jelentősen meghaladják a 4. fejezet jelenlegi méretét, és kéri, hogy az előre nem látható külső válságok esetére hozzanak létre megfelelő mozgásteret;

56.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlesztési célok megvalósításának érvényesülni kell az Unió belső és külső politikáiban egyaránt, miközben különös figyelmet kell fordítani az elegendő jó minőségű élelmiszer és tiszta víz biztosítására, valamint további szennyvízkezelő létesítmények kiépítésére a 2. és a 6. fenntartható fejlesztési cél megvalósítása érdekében; továbbá felhívja a figyelmet a fejlődő országokban fennálló energiaszegénységre, és további intézkedésekre szólít fel az energiaszegénység csökkentése érdekében a 7. fenntartható fejlesztési céllal összhangban, különösen a hálózaton kívüli energetikai régiók távoli vidéki területein;

57.  e tekintetben – a fent említett, 2018. július 5-i állásfoglalásában kifejtett álláspontjával összhangban – megerősíti, hogy a törökországi menekülteket támogató eszközhöz való hozzájárulás jelenlegi részarányát (1 milliárd EUR az uniós költségvetésből és 2 milliárd EUR a tagállamoktól) fenn kell tartani az eszköz második részletének finanszírozásakor is; ezért úgy határoz, hogy az uniós költségvetés hozzájárulását 1,45 milliárd EUR-ról 450 millió EUR-ra csökkenti; úgy véli, hogy a különbséget ehelyett a tagállamok kétoldalú hozzájárulásaiból kell finanszírozni;

58.  hiszi, hogy a fejlődő országokban a béke, a biztonság és az jogérvényesülés előmozdítása alapvető fontosságú a migráció kiváltó okainak és a déli szomszédságban, például Líbiában jelentkező, kapcsolódó humanitárius kihívásoknak a kezelésében; hangsúlyozza a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az élénk civil társadalom támogatásának fontosságát a szegénység hosszú távú hatékony leküzdése és az éghajlatváltozás fejlődő országokban jelentkező kihívásaival való szembenézés érdekében; ezért úgy határoz, hogy megnöveli a fejlesztési és együttműködési eszköz forrásait, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) déli részének forrásait a különböző ágak keretében annak érdekében, hogy tükrözze a jelentős nyomást, amely 2019-ben továbbra is az ENI-re nehezedik;

59.  emlékeztet rá, hogy az Unió elkötelezett az iránt, hogy külső politikájában átfogó módon védelmezze és előmozdítsa a gyermekek, lányok és nők, valamint a fogyatékossággal élő és speciális igényű személyek jogait, hangsúlyozza, hogy az Európai Unió külső kapcsolataiban fontos alkalmazni a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokat, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó európai uniós cselekvési tervet és az európai fogyatékosságügyi politikát; ennek szellemében helyénvalónak tartja, hogy a humanitárius segítségnyújtás keretében rendelkezésre álló források 10%-át az oktatáshoz való hozzáférés céljára fordítsák a válságövezetekben;

60.  hangsúlyozza, hogy stratégiai fontosságú, hogy csatlakozási előkészületeik megerősítése érdekében elegendő finanszírozást biztosítsanak a Nyugat-Balkán számára; nem érti a politikai reformok előirányzatainak csökkentésére irányuló tanácsi javaslatot, mivel e reformok képezik a demokratikus átalakulás gerincét; hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni stratégia 2018–2020-as cselekvési tervéhez megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség, következésképpen úgy határoz, hogy a régió vonatkozásában növeli az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) előirányzatát;

61.  hangsúlyozza, hogy a keleti szomszédság országaiban fennálló helyzet szintén jelentős kihívást jelent az Unió számára; meggyőződése, hogy kiegészítő finanszírozást kell biztosítani a szomszédaink reformtörekvéseink támogatása, a reziliencia növeléséhez való hozzájárulás, a béke előmozdítása, valamint ezen országok polgárai mindennapi életének javítása érdekében;

62.  kéri az UNRWA uniós támogatásának növelését, összhangban 2018. február 8-i állásfoglalásával(10) és szem előtt tartva a romló helyzetet, valamint az USA azon döntését, hogy megvonja éves támogatását az ügynökségtől; leszögezi, hogy a javasolt emelés kizárólag az UNRWA-nak szól az említett veszteség kompenzálása érdekében;

63.  meggyőződése, hogy az emberek közötti kapcsolatok és a fiatalok mobilitása lehetőséget rejt magában, és az egyik kulcsfontosságú stratégia az EU külső fellépésének és a partnerországok nyilvánossága körében való ismertségének fokozása érdekében; ezért úgy határoz, hogy megerősítik a fejlesztési és együttműködési eszköz, az ENI, az IPA II és a Partnerségi Eszköz hozzájárulását az Erasmus+ programhoz;

64.  a feltételesség elvének megfelelően támogatja, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok terén való folyamatos visszalépések fényében az összes költségvetési tételen csökkenjen a Törökországnak juttatott összeg; ugyanakkor szükségesnek tartja a civil társadalom közvetlen támogatásának, valamint az emberek közötti kapcsolatoknak a további erősítését;

65.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, a harmadik Bécsi Egyezménynek megfelelően a visszatelepülni kívánó maroniták és az enklávéban élő összes személy jólétéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

66.  elismeri a közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) nyújtandó, Bizottság által javasolt finanszírozás mérsékelt növekedését, miközben megjegyzi, hogy a KKBP költségvetése továbbra is nagy nyomás alatt van, figyelembe véve a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziók számának növekedését is, ami a probléma súlyosbodásával fenyeget 2019-ben; visszaállítja a más válságkezelési intézkedésekre és műveletekre vonatkozó, a Tanács által javasolt csökkentéseket, mivel ezek a rugalmasság csökkenését eredményeznék a váratlan válságok kezelésében;

67.  ennek eredményeképpen úgy határoz, hogy a Tanács által végrehajtott szinte minden csökkentést visszaállít, és a 4. fejezetet a 2019. évi költségvetési tervezethez képest 425,4 millió EUR-val megerősíti (a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül), emellett csökkenti a törökországi menekülteket támogató eszközt és a Törökországgal kapcsolatos költségvetési tételeket, és nem állítja vissza a Tanács által eszközölt bizonyos csökkentéseket, aminek hatása összesen -1,24 milliárd EUR, így a 4. fejezet 2019. évi költségvetési tervezet alatti nettó különbség -819,1 millió EUR;

5.fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

68.  véleménye szerint a Tanács csökkentései nem indokoltak, és nem tükrözik a valós szükségleteket; ezért helyreállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet a Bizottság minden igazgatási kiadása tekintetében, beleértve az 1–4. fejezetben található igazgatási és kutatástámogatási költségeket;

Decentralizált ügynökségek

69.  általánosságban támogatja a Bizottságnak az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a rájuk ruházott feladatok ellátását; különösen bosszantja a CEPOL-tól önkényesen elvont, csupán 10 000 EUR-s összeg, és felkéri a Tanácsot, hogy ossza meg a Parlamenttel azokat a lényeges részleteket, amelyek alapján úgy gondolja, hogy az efféle csökkentések szükségesek és észszerűek;

70.  megállapítja, hogy az ügynökségek díjalapú finanszírozása évente 1 milliárd EUR-val csökkenti az uniós költségvetés terheit; hangsúlyozza, hogy a közfeladatok ellátását például az egészségügy, a környezetvédelem, vagy a biztonság és a jogérvényesülés területén mindig az uniós költségvetésből kell finanszírozni; úgy véli azonban, hogy a Bizottságnak továbbra is foglalkoznia kell az ügynökségek díjalapú finanszírozásából eredő összeférhetetlenségek kockázatával, és intézkedéseket kell hoznia ezek elkerülése érdekében;

71.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az Unió a növekedést és munkahelyteremtést eredményező versenyképességre összpontosítson; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az Európai GNSS Ügynökségnek (GSA) és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) további előirányzatokra és személyzetre van szüksége; tudomásul veszi az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrejöttét, és hangsúlyozza, hogy az intézmény számára új forrásokat kell mozgósítani; visszaállítja az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) előirányzatainak Tanács általi jelentős csökkentését, ugyanakkor az előirányzatok egy részét tartalékba helyezi az EFH-k felülvizsgálata idejére;

72.  a migráció és a biztonság tekintetében még mindig az Unió előtt álló kihívásokkal összefüggésben, és szem előtt tartva, hogy összehangolt európai válaszra van szükség, úgy határoz, hogy megerősíti az EUROPOL, az eu-LISA, a CEPOL, az Eurojust, az Európai Ügyészség és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) előirányzatait;

73.  arra számít, hogy egyes tagállamok migrációs és menekültügyi rendszereire, valamint határaira nehezedő nyomás 2019-ben továbbra is magas marad, és valószínűleg növekszik, hangsúlyozza, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) költségvetésének jövőbeli igényeit a működési forrásokat és a személyzetet illetően szorosan nyomon fogják követni és lehetőség szerint aktualizálni fogják a 2019. évi költségvetést; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtson áttekintést a 2019. évi költségvetés szükségleteiről ezen ügynökségek javasolt reformjaira vonatkozóan;

74.  hangsúlyozza, hogy megfelelő szintű pénzügyi előirányzatokra van szükség azon az ügynökségek számára, amelyek új, kiegészítő feladatokkal foglalkoznak;

75.  megismétli azon álláspontját, hogy az 5%-os létszámcsökkentési cél sikeresen teljesült; kifejezi azon szándékát, hogy az egyszeri gyakorlat lezárását megerősítő, minden intézmény által közösen tett nyilatkozatot illesszen be; úgy ítéli meg, hogy az álláspontjában elfogadott új álláshelyekre szükség van az új szakpolitikai fejlemények és az új jogszabályok miatt felmerülő további feladatok teljesítése céljából;

76.  emlékeztet rá, hogy a decentralizált ügynökségek erőforrásaival foglalkozó 2. intézményközi munkacsoport az 5%-os létszámcsökkentési cél eléréséhez alkalmazott módszerből, az új feladatok ellátásából, az ügynökségek értékeléséből, a szolgálatok megosztásából, a több helyszínen működő ügynökségek értékeléséből és az ügynökségek díjalapú finanszírozási modelljéből levont következtetések alapján tett ajánlások elfogadásával lezárta munkáját; üdvözli az említett ajánlások intézmények általi megerősítését; szándékában áll továbbra is ellenőrizni a Bizottság munkáját az említett ajánlásokkal kapcsolatban;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

77.  emlékeztet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságára, amelyek alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; az összes benyújtott javaslat körültekintő elemzése után, valamint figyelembe véve a Bizottság által a jogi követelményekre és végrehajthatóságra vonatkozóan végzett értékelést, úgy dönt, hogy a kísérleti projektekből és előkészítő intézkedésekből olyan kiegyensúlyozott csomagot fogad el, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait;

78.  üdvözli a Discover EU („Fedezd fel az EU-t”) elindítását, 15 000 Interrail jegy szétosztását a 18 éves európaiak között 2018-ban, valamint a Bizottság 700 millió EUR-s javaslatát a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében, amely jól illeszkedik az Unió tanulási mobilitást, aktív állampolgári szerepvállalást, társadalmi befogadást és valamennyi fiatal közötti szolidaritást szorgalmazó ambícióihoz; úgy határoz, hogy 2019-ben folytatja a vonatkozó előkészítő intézkedést, és eltökélt szándéka 2020-ban is folytatni;

Speciális eszközök

79.  emlékeztet a speciális eszközök hasznosságára, melyek rugalmasságot biztosítanak az aktuális többéves pénzügyi keret rendkívül szigorú felső határain felül és azokon túl, és üdvözli a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet félidős felülvizsgálata révén elért javulást; felszólít a Rugalmassági Eszköz és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék széles körű alkalmazására a 2019. évi költségvetési tervezetben az uniós költségvetés előtt álló új kihívások és további feladatok széles körének finanszírozása érdekében; emlékeztet továbbá az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a sürgősségisegély-tartalék (EAR) és az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) jelentőségére;

Kifizetések

80.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a legutóbbi felzárkózás ellenére az elmúlt három évben – nevezetesen az 1b. alfejezetben – a kifizetések terén tapasztalható alulteljesítés rekordszintű; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen késedelmek akadályozzák az uniós prioritásokban és projektekben rejlő lehetőségek maradéktalan megvalósulását és a polgárokhoz kellő időben való eljuttatását; rámutat arra, hogy ennek eredményeként a 2019. évi költségvetési tervezet példa nélküli, 19,3 milliárd EUR-s mozgásteret hagy a kifizetések felső határa alatt; megerősíti a kifizetési előirányzatokat azokon a sorokon, amelyeken módosultak a kötelezettségvállalási előirányzatok;

Egyéb szakaszok

I.szakasz – Európai Parlament

81.  továbbra is fenntartja 2019. évi költségvetésének általános szintjét, összhangban a 2018. április 19-i plenáris ülésen elfogadott, a tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló fent említett állásfoglalásával, 1 999 144 000 EUR összegben; költségvetési szempontból semleges technikai kiigazításokat illeszt be, hogy tükröződjenek azok a friss információk, melyek az év korábbi szakaszában nem álltak rendelkezésre;

82.  megállapítja, hogy a 2019. évi költségvetési javaslat szintje 18,53%-os, amely alacsonyabb, mint a 2018-ban elért érték (18,85%), és az elmúlt több mint tizenöt évben a legalacsonyabb részesedés az 5. fejezetből;

83.  megállapítja, hogy a 2019. évi európai parlamenti választások miatt egyes területeken magasabbak lesznek a kiadások, különösen a nem újraválasztott képviselők és asszisztenseik tekintetében, míg más területeken, bár kisebb mértékben, megtakarítások várhatók a választási évben a parlamenti munka mennyiségének csökkenése miatt;

84.  üdvözli annak tényét, hogy a 2019. évi költségvetés tartalmazza a 2016-ban megkezdett jelentős beruházások további részleteit, amelyek célja a Parlament biztonságának jelentős javítása; rámutat arra, hogy ezek a projektek különböző területeken valósulnak meg, főként az épületek vonatkozásában, úgy mint a bejáratok, a berendezések és a személyzet olyan biztonsági korszerűsítését, mint például az iPACS projekt, valamint a kiberbiztonság és a kommunikációs biztonság javítását;

85.  tudomásul veszi az Elnökség azon döntését, hogy két lehetőséget vesz figyelembe a PHS épület tekintetében: a felújítást vagy az újjáépítést; sürgeti a főtitkárt és az Elnökséget, hogy a műszaki specfikációk mellett terjesszen részletes költségvetést a költségvetési hatóság elé mindkét lehetőségről;

86.  az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről a Tanáccsal 2015. november 14-én elért megállapodásnak megfelelően, amely szerint a Parlament éves létszámcsökkentési intézkedései 2019-ig folytatódnak, a Parlament 2019-ben 59 álláshellyel (1%-os létszámcsökkentési cél) csökkenti főtitkársága létszámtervét;

87.  úgy véli, hogy Bizottság integritásra irányuló politikájáról szóló 2018. április 18-i állásfoglalásában a Parlament aggodalmának adott hangot vezető tisztviselői kinevezési eljárásával kapcsolatban, ismételten felhívja a Bizottságot arra, hogy 2018 végéig vizsgálja felül a vezető tisztviselők kinevezésére vonatkozó közigazgatási eljárását annak érdekében, hogy a legjobb pályázókat a lehető legnagyobb átláthatóság és esélyegyenlőség keretében válasszák ki;

88.  tudomásul veszi a Törvényszék 2018. szeptember 25-i döntését, amely alátámasztotta a képviselők napidíjára, utazási költségeire és parlamenti asszisztensi juttatásaira vonatkozó dokumentációhoz való hozzáférés engedélyezésének Parlament általi elutasítását (T-639/15–T-666/15. sz., Maria Psara és mások kontra Parlament és T-94/16. sz., Gavin Sheridan kontra Parlament ügyekben hozott ítéletek); emlékezteti az Elnökséget arra, hogy a plenáris ülés korábban nagyobb átláthatóságra, továbbá az általános költségtérítés ellenőrzésének sürgős szükségességére szólított fel; üdvözli e tekintetben egy ad hoc munkacsoport létrehozását az általános költségtérítés használatára vonatkozó szabályok meghatározása és közzététele céljából; sajnálja azonban, hogy a munkacsoport jelentése alapján az Elnökség a támogatható kiadások csupán nem kimerítő jellegű listájáról tudott megállapodni, valamint arról, hogy minden egyes parlamenti képviselőnek külön bankszámlával kell rendelkeznie az általános költségtérítés részeként kapott pénzeszközökre vonatkozóan; ismételten felhívja az Elnökséget, hogy az általános költségtérítés tekintetében az alábbiak szerinti további változtatásokat tegye meg:

   annak előírása, hogy a képviselők az általános költségtérítéshez kapcsolódó összes számlát őrizzék meg;
   a képviselők kötelezése arra, hogy megbízatásuk végéig visszaadják az általános költségtérítés el nem költött részét;

89.  emlékeztet az Elnökség európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól szóló, 2008. május 19-i és július 9-i határozatának 62. cikkére, amely kimondja, hogy a „folyósított összegek rendeltetése kizárólag a képviselők mandátumának gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása, nem fedezhetnek személyes kiadásokat, és nem fordíthatók politikai jellegű támogatások vagy adományok finanszírozására”, továbbá „a fel nem használt összegeket [...] a képviselők visszatérítik a Parlamentnek”; felhívja a főtitkárt és az Elnökséget az említett rendelkezéseket maradéktalan végrehajtásának és betartásának biztosítására;

90.  emlékeztet rá, hogy 1997. október 23-án a Parlament az 1998. évi általános költségvetésről szóló állásfoglalásában felszólította az Elnökséget, hogy kérje a Számvevőszéktől a Parlament önkéntes nyugdíjrendszerének átvilágítását, amelynek eredménye az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjalapjáról és nyugdíjrendszeréről szóló, 1999. június 16-i 5/99. számú számvevőszéki vélemény megalkotása lett; felszólítja most az Elnökséget, hogy sürgősen kérje fel a Számvevőszéket, hogy 2019-ben alkosson hasonló véleményt a nyugdíjrendszerről és -alapról;

91.  emlékeztet rá, hogy főtitkára az Elnökséghez intézett 2018. március 8-i feljegyzésében elfogadta, hogy a képviselők önkéntes nyugdíjrendszeréhez kapcsolódó nyugdíjalap „jóval a nyugdíjkötelezettségek vége előtt, akár már 2024-re kimeríti tőkéjét”; felhívja ezért a főtitkárt és az Elnökséget, hogy – a képviselői statútum teljes körű tiszteletben tartása mellett – a nyugdíjalappal együtt sürgősen alkossanak meg egy olyan egyértelmű tervet, amely a 2019. évi választásokat követően haladéktalanul teljesíti és vállalja a képviselők önkéntes nyugdíjrendszerével kapcsolatos kötelezettségeket és terheket;

92.  követeli a WTO parlamenti dimenziójának további uniós támogatását, különösen a felelős titkárságnak nyújtott pénzügyi és személyzeti támogatás növelése által;

93.  kéri a 2018-as költségvetésben elfogadott, televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel együttműködést megvalósító európai tudományos médiaközpont továbbfejlesztését annak érdekében, hogy képzési célokat határozzanak meg a fiatal újságírók számára, különösen az új tudományos és technológiai fejleményekkel, valamint a tényeken alapuló, szakértők által megvizsgált hírekkel kapcsolatban;

94.  szorgalmazza, hogy a szexuális zaklatás és visszaélés ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló 2017. október 26-i parlamenti állásfoglalás ajánlásainak végrehajtása céljából nyújtsanak további támogatást a külső szakértők költségeinek fedezésére, akikre ahhoz van szükség, hogy a képviselők zaklatási ügyeivel kapcsolatos panaszokkal foglalkozó tanácsadó bizottságra vonatkozó külső ellenőrzést a zaklatás megelőzésével foglalkozó és a Parlament személyzetének tanácsot nyújtó bizottságra is kiterjesszék; ugyanebből a célból további támogatást kér a Parlamenten belüli zaklatási ügyek kezelésére szakértelemmel rendelkező kiegészítő személyzet költségeinek fedezésére, külön erre a célra foglalkoztatott orvosi, pszichológiai, jogi és humánerőforrás-menedzsment háttérrel rendelkező, ezen a területen szakértelemmel bíró személyzet alkalmazására;

95.  emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió EUR-ra becsülte; kiemeli továbbá az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló 2013. november 20-i állásfoglalásának(11) megállapítását, miszerint a Parlament személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó munkatársai által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye. kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a nyilvánosság negatív véleménnyel van erről a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésről, ezért kéri a közös székhelyre irányuló ütemterv kidolgozását és a megfelelő költségvetési sorok csökkentését;

96.  sürgeti a főtitkárt, hogy dolgozzon ki részletes tervet a háttérirodai funkciók és szolgáltatások további megosztására a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között;

IV.szakasz – Bíróság

97.  a Tanács által csökkentett minden olyan költségvetési tétel tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet, amely létfontosságú a Bíróság működéséhez, és annak érdekében, hogy a Bíróság jobban tudja kezelni egyre növekvő fordítási szükségleteit, visszaállítja két költségvetési tétel becsült összegeit;

98.  visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetből a Bizottság által kiiktatott 16 álláshelyet és a vonatkozó költségvetési tételeket minden olyan szűkösség megelőzése érdekében, amely hátráltathatná a bíróságok teljesítőképességét a Bíróság által felvállalt új tevékenységek és a folyamatosan növekvő munkateher tekintetében; véleménye szerint biztosítani kell a támogató szolgálatok számára a Bíróság által kezdetben javasolt – és a Bizottság által elutasított – 16 új állandó álláshely létrehozását;

V.szakasz – Számvevőszék

99.  a Tanács által csökkentett valamennyi tétel tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet, hogy a Számvevőszék végre tudja hajtani munkaprogramját, és el tudja készíteni a tervezett ellenőrzési jelentéseket;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

100.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet;

101.  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját becsléseivel összhangban a 2019. évi költségvetési tervezethez képest megemel több sort;

VII.szakasz – Régiók Bizottsága

102.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet;

103.  a Régiók Bizottságának saját becsléseivel összhangban a 2019. évi költségvetési tervezethez képest megemel több sort;

VIII. szakasz - Európai ombudsman

104.  változatlan formában fenntartja – a Bizottság által a 2019. évi költségvetési tervezetben javasoltakkal összhangban – az ombudsman 2019-re vonatkozó költségvetésének általános szintjét;

IX.szakasz – Európai adatvédelmi biztos

105.  úgy határoz, hogy a Tanács által kiiktatott sor tekintetében – a teljes költségvetés megelőző évhez képest tetemes növelése miatt – nem állítja vissza a 2019. évi költségvetés tervezetét;

X.szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

106.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet;

107.  az EKSZ saját becsléseivel összhangban a 2019. évi költségvetési tervezethez képest megemel több sort;

108.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament támogatja a stratégiai kommunikációs képességet és meg is erősíti annak érdekében, hogy az Unió határozottabban adhasson egységes választ a félretájékoztatás jelentette kihívásra;

109.  visszaállítja a Tanács által kiiktatott 28 álláshelyet és a vonatkozó előirányzatokat, és további öt álláshelyet létesít, ami a személyzeti létszám mérsékelt növelését jelenti, amit az EKSZ jelentős új feladatai indokolnak – különösen az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatosak (nevezetesen új uniós küldöttség létrehozása Londonban, illetve egy új központi egységé is) –, illetve az elmúlt hónapokban számos, a biztonság és védelem területén indított kezdeményezés elfogadása is indokolja;

o
o   o

110.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0089.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0182.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0311.
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0042.
(11)HL C 436., 2016.11.24., 2. o.

Utolsó frissítés: 2019. december 10.Jogi nyilatkozat