Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2858(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0484/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0429

Elfogadott szövegek
PDF 347kWORD 50k
2018. október 25., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Állatjólét, antimikrobiális szerek használata, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásai
P8_TA-PROV(2018)0429RC-B8-0484/2018

Az Európai Parlament 2018. október 25-i állásfoglalása az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól (2018/2858(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló, 2007. június 28-i 2007/43/EK tanácsi irányelvre(1) (brojlercsirkékről szóló irányelv),

–  tekintettel a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról szóló, 2015. november 26-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítés szerinti 2017. évi európai uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. január 19-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, valamint a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2018. április 13-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0181),

–  tekintettel a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2017. november 21-i bizottsági tanulmányra,

–  tekintettel az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodásra(3),

–  tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”)(4),

–  tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményre és az ugyanerről a témáról szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2017. február 15-i (EU) 2017/302 bizottsági végrehajtási határozatra(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU globális szinten jelentős brojlercsirke-termelő, és ezen állatokból körülbelül 7 milliárd kerül élelmezési célból levágásra; mivel a baromfiágazat – amely a termelést az európai „a termelőtől a fogyasztóig” elv alapján folytatja – Európában több mint negyedmillió embernek és 23 000 nagy brojlergazdaságnak ad munkát;

B.  mivel a 2007/43/EK irányelv (a brojlercsirkékről szóló irányelv) meghatározza a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályokat; mivel fontos, hogy a Bizottság, a tagállamok és a termelők tiszteletben tartsák ezeket a szabályokat, és rendszeres ellenőrzéseket végezzenek e téren;

C.  mivel a Bizottságnak a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról szóló 2017. november 21-i tanulmánya szerint az állománysűrűség a brojlercsirkék 34%-a esetében az általános szabályoknak megfelelő 33 kg/m2, 40% esetében 34-39 kg/m2 közé esik, és 26%-uk esetében eléri az irányelv által megengedett legmagasabb értéket (legfeljebb 42 kg/m2);

D.  mivel a brojlercsirkékről szóló irányelv végrehajtása nem egységes, és a Bizottság közelmúltbeli végrehajtási jelentésének tanúsága szerint a végrehajtás a legjobb esetben is következetlen a tagállamok között;

E.  mivel az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens baktériumok globális szintű kialakulásában az egyik legfontosabb szerepet az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények, mindenekelőtt a növekedésserkentők, valamint a metafilaxisra és profilaxisra alkalmazott készítmények túlzott használata játszotta; mivel a magas állománysűrűség vagy a hőstressz okozta alacsony állatjóléti körülmények immunológiai zavarokat okozhatnak, és a brojlercsirkék fogékonyabbak lesznek a betegségekre;

F.  mivel a zoonózist okozó Campylobacter spp. és Salmonella spp. multirezisztens törzsek jelenléte a brojlergazdaságokban és a brojlercsirkék húsában egyre nagyobb veszélyt jelent a közegészségre nézve, ahogyan az az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentésében szerepel;

G.  mivel az állatjóléti szabályozást korszerűsíteni kell az új tudományos eredmények fényében, valamint kellő hangsúlyt helyezve az állattenyésztés hosszú távú versenyképességére; mivel a jobb állatjóléti körülményeket biztosító gazdálkodási rendszerek használata javíthatja az állatok egészségét és jólétét, ezzel hozzájárulva az antibiotikumok iránti igény csökkentéséhez, miközben továbbra is magas színvonalú termékminőséget tud biztosítani;

H.  mivel az EFSA 2010-es tudományos véleménye a genetikai paramétereknek a kereskedelmi célú brojlercsirkék jólétére és ellenálló képességére gyakorolt befolyásával kapcsolatban azt mutatta, hogy a brojlercsirke növekedési rátáján alapuló genetikai kiválasztás veszélyeztetheti ezen állatok egészségét és jólétét;

I.  mivel az európai polgárokat határozottan érdekli az állatok jóléte, és azt szeretnék, hogy fogyasztóként megfelelő információk birtokában dönthessenek;

J.  mivel az állatjóléttel foglalkozó legutóbbi különleges Eurobarométer-jelentés azt mutatja, hogy állati termékek vásárlásakor az európai polgárok több mint 50%-a keres tájékoztatást a termelési módszerrel kapcsolatosan, és esetleg hajlandó lenne többet fizetni a magasabb szintű állatjólétért; mivel az európai polgárok több mint 80%-a azt szeretné, ha a tenyésztett állatok jóléte javulna az EU-ban;

K.  mivel az uniós baromfimellhús-felhasználásnak 25%-át az EU olyan harmadik országokból származó importárukkal fedezi, amelyek kevésbé szigorú állatjóléti jogszabályokat alkalmaznak; mivel az importált baromfihús nagy része az étkeztetésben vagy az élelmiszer-feldolgozásban kerül felhasználásra, ahol a hús eredetére vonatkozó információ feltüntetése és a címkézés nem kötelező;

L.  mivel Thaiföld, Brazília és Ukrajna – ahonnan a harmadik országokból származó behozatal 90%-a származik –, átesett a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) által végzett ellenőrzésen, amely jelentős hiányosságokat tárt fel az előállítási folyamatban és az uniós jogszabályok tiszteletben tartása tekintetében; mivel az uniós mezőgazdasági termelők és nem kormányzati szervezetek aggodalmukat fejezték ki az olcsón előállított csirkehús behozatalának gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaival, illetve az EU-ban feldolgozott, de harmadik országokból származó csirkehús megtévesztő címkézésével kapcsolatban;

1.  tudomásul veszi a Bizottság jelentésének megállapításait a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, amely jelzi, hogy csak a tagállamok kétharmada hajtotta végre megfelelően az irányelvet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelentés szerint sok helyen a magas – az általános szabályként megállapított 33 kg/m2-nél magasabb – állománysűrűség jellemző,

2.  aggodalmát fejezi ki a jellemzően a brojlertenyésztés során előforduló, zoonózis-kórokozó Campylobacter spp., Salmonella spp. és E. coli multirezisztens törzsek növekvő jelenléte miatt;

3.  elismeri a mezőgazdasági termelők által tett erőfeszítéseket a brojlercsirkék jólétével kapcsolatban a különböző tagállamokban a brojlercsirkékről szóló irányelv végrehajtása terén, különösen az önkéntes rendszerekben részt vevők esetében;

4.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az irányelv célkitűzéseinek biztosítása érdekében gondoskodjanak a 2007/43/EK irányelv harmonizált alkalmazásáról és maradéktalan végrehajtásáról az épületspecifikációk és a biztonság tekintetében;

5.  hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen verseny egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez, mivel azok, akik nem felelnek meg a szabályoknak, alákínálnak a szabályoknak megfelelőknek;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson szilárd és mérhető, harmonizált állatjóléti mutatókat a brojlercsirkékre és a szülőállományokra vonatkozóan, beleértve iránymutatások biztosítását a keltetők tekintetében rendelkezésre álló bevált gyakorlatokról;

7.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatok előmozdítása révén küzdjenek a baromfiólakban keletkező tüzek problémájával szemben; felszólítja a tagállamokat, hogy mindenre kiterjedően gondoskodjanak az állattartók megfelelő és szükséges, a 2007/43/EK irányelvben meghatározottak szerinti képzéséről;

8.  felszólítja az EFSA-t, hogy készítsen véleményt az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, zoonotikus potenciállal bíró Campylobacter spp., Salmonella spp. és E. coli előfordulásáról és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról;

9.  üdvözli az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodást; üdvözli az antibiotikum-metafilaxis és -profilaxis alkalmazásának korlátozását rögzítő rendelkezéseket; emlékeztet a megelőző intézkedésekről és az EMA/EFSA közös tudományos véleményéről megfogalmazott álláspontjára(8), amelyben a következőkre szólított fel: olyan tenyészállomány használata, amely egészségesebben és lassabban növekszik, olyan állománysűrűség, amely nem növeli a betegségek kockázatát, kisebb csoportok, a betek állatok elkülönítése (az (EU) 2016/429 rendelet 10. cikke), valamint a meglévő állatjóléti jogszabályok végrehajtása; bízik abban, hogy a szabályozás megkönnyíti az igencsak szükséges fellépést az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatban, továbbá hogy ösztönözni fogja az innovációt az állatgyógyászati készítmények terén; úgy véli, hogy az európai baromfiágazat és a nemzeti hatóságok kezdeményezéseket tesznek annak érdekében, hogy a baromfigazdaságok korszerűsítése révén csökkentsék az antibiotikumok használatát;

10.  hangsúlyozza, hogy az állattenyésztési technikák fejlesztése jóvoltából – így például a természetes fény, tiszta levegő és tágasabb terek biztosításával, valamint az ammónia használatának csökkentésével – javulni fog a baromfik életminősége, valamint kevésbé lesz szükség az antimikrobiális szerek alkalmazására; emlékezteti a Bizottságot az állategészségügyi stratégia „jobb megelőzni, mint gyógyítani” megállapítására, valamint ezen alapelv érvényre juttatásának jelentőségére;

11.  hangsúlyozza, hogy az állatjólét már önmagában is egyféle megelőző intézkedés, mivel hozzájárul az állati megbetegedések kockázatának csökkentéséhez, ezáltal pedig az antimikrobiális szerek mérsékeltebb alkalmazásához, valamint gyakran a magasabb termelési eredmények eléréséhez; megállapítja, hogy az antimikrobiális szerek helytelen használata hatástalanná teheti azokat, ezáltal veszélyt jelenthet az emberi egészségre;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy bővítse az antimikrobiális rezisztencia kutatását és a bevált gyakorlatokat, valamint gondoskodjon a megelőző – például betegségfigyelési és járványvédelmi – intézkedések tagállamok általi hatékony végrehajtásáról;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítson elő olyan szakpolitikákat, amelyek ösztönzik a brojlercsirkék alternatív tenyésztési rendszereinek, valamint a hagyományos és/vagy nagyobb állatjólétet lehetővé tevő brojlercsirkefajtáknak az elterjedését;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen ütemtervet a versenyképes és fenntartható baromfihús-előállítás és baromfitenyésztés a támogatására, amely biztosítja a brojlercsirkék magasabb szintű jólétét;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokból importált baromfihúsok határokon végzett ellenőrzésének megerősítésével biztosítsa, hogy ezen importáruk megfeleljenek az uniós állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak;

16.  hangsúlyozza, hogy nőtt az alacsonyabb környezeti, szociális, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokkal rendelkező országokból származó csirkehús behozatala; az uniós előállítók számára a tisztességes és egyenlő versenyfelételek biztosítása érdekében felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az importált csirkehúst, állati termékeket és készítményeket az uniós környezeti, szociális, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokkal összhangban állítsák elő;

17.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós feldolgozott termékekben felhasznált importált hús származásának kötelező címkézésére vonatkozó jogszabályokra a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és az étkeztetési szolgáltatások területén, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy uniós módszert a brojlercsirkék előállítási módjának jelölésére, a tojásokra vonatkozó meglévő uniós módszerhez hasonlóan, hogy javuljon az átláthatóság és a fogyasztók tájékoztatása az állatok jólétéről a mezőgazdasági termelésben;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1) HL L 182., 2007.7.12., 19. o.
(2) HL C 366., 2017.10.27., 149. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2018)0421.
(4) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
(5) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.
(6) HL L 221., 1998.8.8, 23. o.
(7) HL L 43., 2017.2.21., 231. o.
(8) Az EMA állatgyógyászati készítmények bizottsága (CVMP) és az EFSA biológiai veszélyek tudományos testülete (BIOHAZ), 2016. Az EMA és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közös tudományos véleménye az Európai Unióban az antimikrobiális szerek állattenyésztésben történő alkalmazásának szükségességét csökkentő intézkedésekről és ennek az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól.

Utolsó frissítés: 2018. október 26.Jogi nyilatkozat