Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0166R(APP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0358/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0358/2018

Viták :

PV 13/11/2018 - 2
CRE 13/11/2018 - 2

Szavazatok :

PV 14/11/2018 - 14.1
CRE 14/11/2018 - 14.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0449

Elfogadott szövegek
PDF 971kWORD 104k
2018. november 14., Szerda - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Időközi jelentés a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében
P8_TA-PROV(2018)0449A8-0358/2018
Állásfoglalás
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék

Az Európai Parlament 2018. november 14-i állásfoglalása a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében (COM(2018)0322 – C8-0000/2018 – 2018/0166R(APP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című, 2018. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2018)0321),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0322) és az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatokra (COM(2018)0325, COM(2018)0326, COM(2018)0327 és COM(2018)0328),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0323),

–  tekintettel a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0324),

–  tekintettel a következő többéves pénzügyi keretről: a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítéséről és az Európai Unió saját forrásai rendszerének reformjáról szóló, 2018. március 14-i állásfoglalásokra(1),

–  tekintettel a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretről és saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás Európai Parlament általi, 2016. október 4-i(3) és Tanács általi, 2016. október 5-i(4) megerősítésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i, „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című 70/1. sz. határozatára, amely 2016. január 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel az EU arra vonatkozó közös kötelezettségvállalására, hogy a hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) fordítandó összeget a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ára emeli a 2015 utáni időszakra szóló menetrend keretein belül;

–  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság időközi jelentésére, a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményeire, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0358/2018),

A.  mivel az EUMSZ. 311. cikkének értelmében az Uniónak biztosítania kell a célkitűzései eléréséhez és politikái véghezviteléhez szükséges eszközöket;

B.  mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret most először mind a kötelezettségvállalások, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében az elődjéhez képest alacsonyabb szinten került meghatározásra; mivel a többéves pénzügyi keret és az ágazati jogalkotási aktusok késői elfogadása rendkívül negatívan befolyásolta az új programok végrehajtását;

C.  mivel hamar igazolást nyert, hogy a többéves pénzügyi keret alkalmatlan az olyan válsághelyzetekre, új nemzetközi kötelezettségvállalásokra és új politikai kihívásokra való reagálásra, amelyeket az elfogadásakor nem vettek figyelembe és/vagy amelyek nem voltak előre láthatók; mivel a szükséges finanszírozás biztosítására való törekvés miatt a többéves pénzügyi keret már elérte határait, aminek eredményeképpen a rendelkezésre álló tartalékkeretek kimerülését követően eddig nem tapasztalt mértékben igénybevételre kerültek a rugalmassági rendelkezések és a különleges eszközök; mivel a kutatásra és az infrastruktúrákra irányuló, magas prioritású uniós programok költségvetése az elfogadásukat követő mindössze két év után már csökkentésre került;

D.  mivel a többéves pénzügyi keret 2016 végén megkezdett félidős felülvizsgálatának sikerült kiterjesztenie a meglévő rugalmassági rendelkezésekben rejlő lehetőségeket, azonban nem sikerült felülvizsgálnia a többéves pénzügyi keret felső határait; mivel ezt a felülvizsgálatot mind a Tanács, mind a Parlament pozitívan értékelte;

E.  mivel az új többéves pénzügyi keret létrehozása kritikus jelentőségű lesz az Unió 27 tagállama számára, mert lehetővé fogja tenni egy közös, hosszú távú jövőkép elfogadását, és a jövőbeli politikai prioritások meghatározását, valamint az Unió számára ezek megvalósítását; mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az Unió számára a fenntartható gazdasági növekedés, a kutatás és az innováció serkentéséhez, a fiatalok szerepvállalalásának előmozdításához, a migrációs kihívások hatékony kezeléséhez, a munkanélküliség, a tartós szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió további megerősítéséhez, a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás kezeléséhez, az EU biztonságának és védelmének megerősítéséhez és külső határainak védelméhez, valamint a szomszédos országok támogatásához szükséges forrásokat;

F.  mivel azon globális kihívások fényében, melyeket a tagállamok nem tudnak önállóan kezelni, lehetővé kellene tenni az európai közjavak elismerését és azon területek értékelését, ahol az európai költségvetés hatékonyabb lenne a nemzetinél, hogy a megfelelő pénzügyi forrásokat uniós szintre utalják át, ezáltal erősítve az Unió stratégiai jelentőségét anélkül, hogy szükségszerűen emelkedne a teljes állami kiadás összege;

G.  mivel 2018. május 2-án a Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra és az EU saját forrásaira vonatkozó jogalkotási javaslatokat nyújtott be, melyeket új EU-s programok és eszközök létrehozására irányuló jogalkotási javaslatok követtek;

1.  hangsúlyozza, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az Unió arra irányuló felelősségét és képességét, hogy kezelje a felmerülő igényeket, az új kihívásokat és nemzetközi kötelezettségvállalásokat, továbbá megvalósítsa politikai prioritásai és célkitűzéseit; rámutat a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alulfinanszírozásához kapcsolódó súlyos problémákra, és megismétli, hogy el kell kerülni, hogy a korábban elkövetett hibák megismétlődjenek; ez azáltal valósulhat meg, hogy a következő hétéves időszakban egy erős és hiteles, a polgárok javát szolgáló uniós költségvetést kell biztosítani a kezdetektől fogva;

2.  úgy véli, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és az EU saját forrásainak rendszeréről szóló bizottsági javaslatok a jövőbeli tárgyalások kiindulópontjaként szolgálnak; a Tanács jelenleg még nem rendelkezésre álló tárgyalási megbízatásáig kifejti álláspontját ezekről a javaslatokról;

3.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság arra irányuló javaslata, hogy a következő többéves pénzügyi keret globális szintjét a 27 tagú Unió bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,08%-ának (az Európai Fejlesztési Alap bevonását követően 1,11%-ának) megfelelő összegben határozná meg, ami a GNI százalékában kifejezve a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez viszonyítva reálértéken csökkentésnek felel meg; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret javasolt szintje nem fogja lehetővé tenni az EU számára politikai kötelezettségvállalásainak teljesítését és az előtte álló kihívásokra való reagálást; ezért feltett szándéka, hogy tárgyaljon a szükséges emelésről;

4.  kijelenti továbbá, hogy ellenzi a Szerződésekben rögzített kulcsfontosságú uniós szakpolitikák, mint például a kohéziós politika, a közös agrárpolitika (KAP) és a halászati politika szintjének bármilyen mértékű csökkentését; különösen ellenzi azokat a radikális csökkentéseket – például a Kohéziós Alapra vonatkozó vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő csökkentéseket –, amelyek hátrányosan fogják érinteni e politikáknak a lényegét és céljait; ebben az összefüggésben ellenzi az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forráscsökkentésére annak ellenére irányuló javaslatot, hogy kibővült az alap feladatköre és abba integráltak négy meglévő szociális programot, például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést;

5.  kiemeli továbbá annak jelentőségét, hogy a többéves pénzügyi keretnek és az összes kapcsolódó uniós politikának a horizontális elveken kell nyugodnia; ezzel összefüggésben megerősíti azon álláspontját, amely szerint az Európai Uniónak teljesítenie kell kötelezettségvállalását, és vezető szerepet kell játszania az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatok e tekintetben nem tartalmaznak egyértelmű és kézzelfogható kötelezettségvállalást; ezért kéri az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak beépítését a következő többéves pénzügyi keret valamennyi uniós szakpolitikájába és kezdeményezésébe; hangsúlyozza továbbá, hogy a következő többéves pénzügyi keret alá tartozó programoknak összhangban kell állniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájával; hangsúlyozza a szociális jogok európai pillére megvalósításának jelentőségét, és hogy a megkülönböztetés, többek között az LMBTI személyek ellen irányuló megkülönböztetés megszüntetése, valamint a romákat is magában foglaló kisebbségi portfólió létrehozása létfontosságú az Európai Uniónak a befogadó Európa kialakítása irányában tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakában az uniós kiadások legalább 25%-ával kell hozzájárulni az éghajlat-politikai célkitűzésekhez, és azoknak mielőbb, de legkésőbb 2027-ig el kell érniük a 30%-ot;

6.  ebben az összefüggésben sajnálja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló közös nyilatkozat ellenére nem történt jelentős előrelépés ezen a téren, és hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta annak végrehajtását a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatakor; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése teljes mértékben háttérbe szorult a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatban, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megfelelő uniós szakpolitikákra irányuló javaslatokból hiányoznak a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzések, követelmények és mutatók; felszólít arra, hogy az éves költségvetési eljárás keretében értékeljék az uniós politikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásait, és integrálják is azokat a költségvetésbe (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés); elvárja, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság megújítsa elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség következő többéves pénzügyi keretben történő érvényesítése mellett, és hogy azt hatékonyan nyomon is követik, többek között a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében;

7.  hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretet fokozott elszámoltathatóságnak, egyszerűsítésnek, láthatóságnak, átláthatóságnak és teljesítményalapú költségvetés-tervezésnek kell alátámasztania; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ambiciózus és releváns teljesítménycélokon alapuló, teljesítménnyel és eredményekkel kapcsolatos jövőbeli kiadásokra és az európai hozzáadott érték átfogó és közös meghatározására; a fenti horizontális elveket figyelembe véve arra kéri a Bizottságot, hogy optimalizálja a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolást, terjessze azt ki egy olyan minőségi megközelítésre, mely környezeti és szociális mutatókat is tartalmaz, továbbá mutassa be egyértelműen az EU előtt álló, még leküzdésre váró kihívásokról szóló információkat;

8.  tisztában van az Unió előtt álló komoly kihívásokkal, és teljes mértékben felelősséget vállal az uniós polgárok igényeit és elvárásait teljesítő, és az aggályaik kezelésére alkalmas költségvetés időben történő biztosításáért; készen áll arra, hogy azonnal tárgyalásokba kezdjen a Tanáccsal a Bizottság javaslatainak javítása és egy reális többéves pénzügyi keret kidolgozása érdekében;

9.  emlékeztet arra, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre és az Unió saját forrásaira vonatkozó politikai álláspontjának részét képező, 2018. március 14-i és 2018. május 30-i állásfoglalásaiban az Európai Parlament már egyértelműen kifejtette álláspontját; emlékeztet arra, hogy ezek az állásfoglalások jelentős többséggel elfogadásra kerültek, ami igazolja, hogy a Parlament egységes, és készen áll az elkövetkező tárgyalásokra;

10.  ezért elvárja, hogy a többéves pénzügyi keret a Tanács politikai napirendjének elsőrendű kérdése legyen, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy eddig még nem történt jelentős előrelépés e tekintetben; meggyőződése, hogy az egymást követő tanácsi elnökségek és a Parlament tárgyalócsoportja között zajló rendszeres találkozókat gyakrabban kellene megtartani, és azoknak a hivatalos tárgyalások alapjául kell szolgálniuk; arra számít, hogy a 2019-es európai parlamenti választások előtt megkötésre kerül egy megfelelő megállapodás annak megelőzése érdekében, hogy a múltban tapasztaltakhoz hasonlóan a pénzügyi keret késői elfogadása miatt komoly akadályok háruljanak az új programok elfogadása elé; hangsúlyozza, hogy ez a menetrend lehetővé fogja tenni, hogy az újonnan megválasztott Európai Parlament a kötelező félidős felülvizsgálat során kiigazítsa a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet;

11.  emlékeztet arra, hogy a soron következő tárgyalások során a bevételeket és a kiadásokat egyetlen csomagként kell kezelni; ezért hangsúlyozza, hogy nem lehet megállapodást elérni a jövőbeli többéves pénzügyi keretről, ha nem történik megfelelő előrelépés az Unió saját forrásai terén;

12.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretet és a saját forrásokat tartalmazó csomag valamennyi elemét, és nevezetesen a többéves pénzügyi keret számadatait a végleges megállapodás elfogadásáig napirenden kell tartani; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a Parlament kritikus álláspontot fogalmazott meg a jelenlegi többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadásához vezető eljárással és az Európai Tanács által e folyamatban játszott domináns szereppel kapcsolatban, amikor is a Tanács visszavonhatatlanul határozott számos elemről, köztük a többéves pénzügyi keret felső határairól és az ágazati szakpolitikákat érintő számos rendelkezésről, megsértve ezzel a Szerződések szellemét és betűjét; különös aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret a Tanács elnöksége által készített tárgyalási keretei ugyanezt a logikát követik, és olyan kérdéseket is tartalmaznak, melyekről a Tanácsnak és a Parlamentnek közösen kellene döntenie az új uniós programokat felállító jogszabályok elfogadásakor; szándékában áll ezért stratégiáját ennek megfelelően kiigazítani;

13.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadása és felülvizsgálata tekintetében megszabott egyhangúsági követelmény igazi akadály a folyamatban; felhívja az Európai Tanácsot, hogy aktiválja az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdésében szereplő áthidaló záradékot, lehetővé téve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet minősített többséggel történő elfogadását;

14.  elfogadja ezt az állásfoglalást, hogy felvázolja tárgyalási megbízatását a Bizottság javaslatainak minden aspektusára vonatkozóan, beleértve mind a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat, mind az intézményközi megállapodás konkrét módosításait; az állásfoglalás részét képezi továbbá egy táblázat az egyes uniós szakpolitikákra és programokra vonatkozó számadatokkal, amely a többéves pénzügyi keretről szóló korábbi állásfoglalásokban már elfogadott parlamenti álláspontokon alapulnak; hangsúlyozza, hogy ezek a számadatok a soron következő, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós programok elfogadásához vezető jogalkotási tárgyalások során a Parlament tárgyalási megbízatásának is részét fogják képezni;

A.A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉRELMEK

15.  ezért arra kéri a Tanácsot, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások pozitív kimenetelének biztosítása, és az EUMSZ 312. cikkével összhangban a Parlament jóváhagyásának megszerzése érdekében kellő mértékben vegye figyelembe a Parlament alábbi álláspontjait;

Számadatok

16.  megerősíti azon hivatalos álláspontját, miszerint a kulcsfontosságú uniós szakpolitikák küldetéseinek és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges támogatási szint biztosítása érdekében a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet 2018-as árakon 1 324,1 milliárd EUR szinten kell rögzíteni, ami a 27 tagú Unió bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,3%-ának felel meg;

17.  ebben az összefüggésben felszólít arra, hogy a többéves pénzügyi keret Bizottság által javasolt és egy részletes táblázatban ismertetett struktúráját tükröző sorrendben ismertetett uniós programok és politikák az alábbi finanszírozási szintben részesüljenek (ezen állásfoglalás III. és IV. melléklete); kéri a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési felső határok ennek megfelelő kiigazítását, a jelen állásfoglalás I. és II. mellékletében meghatározottak szerint:

   i. a Horizont Európa programra elkülönített költségvetés növelése 120 milliárd EUR összegre (2018-as árakon);
   ii. az InvestEU Alap számára elkülönített összeg növelése, hogy az megfeleljen az új programba integrált pénzügyi eszközök 2014–2020-as szintjének;
   iii. a közlekedési infrastruktúra finanszírozási szintjének növelése a Hálózatfinanszírozási Eszköz révén (CEF-Közlekedés);
   iv. a COSME-hez képest duplázzák meg a kkv-k számára elkülönített forrásokat az Egységes piac programban, hogy javítsák piaci hozzáférésüket, a vállalkozások keretfeltételeit és a vállalkozások versenyképességét, valamint előmozdítsák a vállalkozói készséget;
   v. az Egységes piac program növelése, hogy finanszírozni lehessen a piacfelügyelettel kapcsolatos új célt;
   vi. a javasolt finanszírozási szint megduplázása az EU csalás elleni programja tekintetében és a FISCALIS program finanszírozási szintjének növelése;
   vii. külön költségvetési forrás bevezetése a fenntartható idegenforgalom javára;
   viii. az európai űrprogram további megerősítése, különösen az SSA / GOVSATCOM és a Kopernikusz megerősítése;
   ix. a 27 tagú Unió tekintetében a kohéziós politika finanszírozásának reálértéken a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetés szintjén történő tartása;
   x. a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemre az ESZA+ keretében elkülönített források megduplázása (a jelenlegi ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez képest), biztosítva ugyanakkor a rendszer hatékonyságát és hozzáadott értékét;
   xi. külön költségvetési forrás (5,9 milliárd EUR) bevezetése a gyermekgarancia számára, hogy mind az EU-n belül, mind az EU külső fellépésein keresztül kezelni lehessen a gyermekszegénységet;
   xii. az Erasmus+ program jelenlegi költségvetésének háromszorosára növelése;
   xiii. a DiscoverEU program (Interrail) számára megfelelő szintű finanszírozás biztosítása;
   xiv. a Kreatív Európa program jelenlegi finanszírozásának növelése;
   xv. a Jogok és értékek program jelenlegi finanszírozásának növelése és külön költségvetési forrás bevezetése az új Uniós értékek terület számára (legalább 500 millió EUR), hogy támogatni lehessen azokat a civil társadalmi szervezeteket, melyek előmozdítják az alapvető értékeket és a demokráciát az EU-n belül, helyi és országos szinten;
   xvi. a 27 tagú Unió tekintetében a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozásának a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetés szintjén történő tartása reálértéken, és egyúttal a mezőgazdaság tartalék eredeti összegének hozzáadása;
   xvii. az Európai Tengerügyi és Halászati Alapnak nyújtott támogatás 10%-kal történő kiegészítése a „kék gazdaságra” irányuló új missziójával összhangban;
   xviii. a LIFE+ program jelenlegi finanszírozásának megduplázása, többek között külön keretösszegekkel a biológiai sokféleségre és a Natura 2000 hálózat irányítására;
   xix. külön költségvetési forrás bevezetése az új, méltányos energetikai átmenetet biztosító alap számára (4,8 milliárd EUR) a nagy szénfelhasználású és karbonfüggő helyzet átalakítása által hátrányosan érintett munkavállalókra és közösségekre gyakorolt társadalmi, szociális, gazdasági és környezeti hatások kezelése céljából;
   xx. a szomszédság- és fejlesztési politikák támogatására szolgáló eszköz(ök) megerősítése (3,5 milliárd EUR) egy afrikai beruházási terv finanszírozásához való további hozzájárulás érdekében;
   xxi. valamennyi ügynökség tekintetében vissza kell állítani legalább a 2020-as szintet, ugyanakkor meg kell védeni a Bizottság által javasolt magasabb szintet, többek között azon ügynökségek vonatkozásában, melyek számára új hatásköröket és feladatokat írtak elő, és átfogó megközelítésre szólít fel a díjfinanszírozás tekintetében;
   xxii. számos uniós program (például a nukleáris leszerelési, a tengerentúli országokkal és területekkel való együttműködés), köztük azok tekintetében is fenn kell tartani a 2014–2020-as finanszírozási szintet, melyeket a javaslatok szerint nagyobb programokká vonnának össze (például támogatás a legkiszolgáltatottabbaknak, egészség, fogyasztói jogok), és amelyek tekintetében így a bizottsági javaslat reálértéken csökkentést jelent;
   xxiii. a fent említett módosítások fényében minden egyéb program, így a CEF-Energetika, a CEF-Digitális gazdaság, a Digitális Európa program, az Európai Védelmi Alap és a humanitárius segítségnyújtás tekintetében a pénzügyi keretösszegek Bizottság által javasolt szinten történő meghatározása;

18.  elegendő szintű támogatást kíván biztosítani az alábbi fejezetekre irányuló bizottsági javaslatok alapján: „Migráció és határigazgatás” (4. fejezet) és a „Biztonság és védelem”, beleértve a válságelhárítást (5. fejezet); megerősíti azon régóta fennálló álláspontját, miszerint az újabb politikai prioritásokhoz további pénzügyi eszközöknek kell társulniuk annak érdekében, hogy ne kerüljenek veszélybe a meglévő szakpolitikák és programok, és az új többéves pénzügyi keretből történő finanszírozásuk;

19.  szándékában áll megvédeni a Bizottság arra irányuló javaslatát, miszerint elegendő szintű finanszírozást kell biztosítani egy erős, hatékony és kiváló minőségű, az összes európai polgár szolgálatában álló európai közigazgatásra; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret során az uniós intézmények és a decentralizált ügynökségek 5%-os létszámcsökkentést hajtottak végre, és úgy véli, hogy az alkalmazottak esetében nem szabad olyan további leépítést végrehajtani, amely közvetlenül veszélyeztetné az uniós szakpolitikák teljesítését; ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan ellenzi, hogy az ügynökségek számára újból úgynevezett átcsoportosítási alapot hozzanak létre;

20.  eltökélt szándéka, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben megakadályozza az újabb pénzügyi válságokat, ahogy az a jelenlegi időszakban is történt; úgy véli, hogy az általános kifizetési felső határt illetően figyelembe kell venni a 2020 végén fennálló kötelezettségvállalások példátlan mértékét, amelyeket a következő többéves pénzügyi kereten belül kell rendezni, és amelyek becsült mértéke egyre nő a jelentős végrehajtási késedelmek miatt; kéri ezért, hogy különösen az időszak elején ezt a helyzetet is kellően figyelembe véve, megfelelően határozzák meg a kifizetések általános szintjét és az éves kifizetési felső határok szintjét; a következő többéves pénzügyi keret tekintetében a kötelezettségvállalások és a kifizetések között kizárólag egy korlátozott mértékű és kellően indokolt különbözetet hajlandó elfogadni;

21.  a fentiek alapján a jelen állásfoglalás III. és IV. melléklete részeként az egyes uniós szakpolitikák és programok vonatkozásában javasolt pontos számadatokat tartalmazó táblázatot nyújt be; kijelenti, hogy összehasonlítás céljából meg kívánja tartani az egyes uniós programok Bizottság által javasolt struktúráját, a programok elfogadásához vezető jogalkotási folyamat során esetlegesen kérelmezett változtatások sérelme nélkül;

Félidős felülvizsgálat

22.  a jelenlegi keret kedvező példájából kiindulva hangsúlyozza a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata fenntartásának szükségességét, és az alábbiakra szólít fel:

   i. a többéves pénzügyi keret működésének felülvizsgálatát követően egy kötelező és jogilag kötelező erejű félidős felülvizsgálat, és figyelembe véve az éghajlati célkitűzések irányába történő előrehaladás értékelését, a fenntartható fejlesztési célok és a nemek közötti egyenlőség és az egyszerűsítési intézkedések kedvezményezettekre gyakorolt hatásának általános érvényesítése;
   ii. a vonatkozó bizottsági javaslat időben történő benyújtása az új Parlamentnek és a Bizottságnak a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó keret érdemi kiigazítása érdekében legkésőbb 2023. július 1-jéig;
   iii. az előre elkülönített nemzeti keretösszegek a felülvizsgálat keretében ne kerüljenek csökkentésre;

Rugalmasság

23.  üdvözli a Bizottság rugalmasságra vonatkozó javaslatait, amelyek a tárgyalások megfelelő alapját képezik; egyetért a rugalmassági mechanizmusok 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli általános felépítésével; hangsúlyozza, hogy az egyedi eszközöknek eltérő a rendeltetésük és azok eltérő igényekre adnak választ, éppen ezért ellenez minden, azok összevonására irányuló kísérletet; határozottan támogatja azt az egyértelmű rendelkezést, miszerint a speciális eszközök igénybevételéből eredő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat egyaránt a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kell beállítani a költségvetésbe, támogatja ezenkívül a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékból eredő kiigazítások összeghatárainak megszüntetését; felszólít számos további javítás, így többek között az alábbiak bevezetésére:

   i. az uniós tartalék feltöltése a bírságokból és büntetésekből származó bevételnek megfelelő összeggel;
   ii. az n-2. évben visszavont kötelezettségvállalások azonnali újbóli felhasználása, beleértve a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül tett kötelezettségvállalásokból eredőket;
   iii. a speciális eszközök fel nem használt összegeinek rendelkezésre bocsátása valamennyi speciális eszköz, és nem csak a Rugalmassági Eszköz számára;
   iv. magasabb támogatás biztosítása a Rugalmassági Eszköz, a Sürgősségisegély-tartalék, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, és a rendkívüli tartalék számára, ez utóbbi esetében kötelező ellentételezés nélkül;

Időtartam

24.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret időtartamát fokozatosan egy 5+5 éves időszak felé kell eltolni, amely kötelező félidős felülvizsgálatot tartalmaz; elfogadja, hogy a következő többéves pénzügyi keretet hétéves időszakra kell meghatározni, egy átmeneti megoldás utolsó alkalommal történő alkalmazásával; arra számít, hogy az 5+5 éves keret megvalósításának módszerei a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáig elfogadásra kerülnek;

Struktúra

25.  elfogadja a többéves pénzügyi keret Bizottság által javasolt, hét fejezetből álló struktúráját, amely javarészt megfelel a Parlament saját javaslatának; úgy véli, hogy ez a struktúra nagyobb fokú átláthatóságot tesz lehetővé, fokozza az EU kiadásainak láthatóságát, miközben fenntartja a szükséges rugalmassági szintet; egyetért továbbá a „programklaszterek” létrehozásával, amelyek várhatóan az EU költségvetési struktúrájának jelentős egyszerűsítését és észszerűsítését, és a többéves pénzügyi keret fejezeteivel való egyértelmű összehangolását eredményezik;

26.  megállapítja, hogy a Bizottság az uniós programok számának több mint harmadával történő csökkentését javasolja; hangsúlyozza, hogy a Parlament akkor fogja meghatározni álláspontját a 37 új program struktúrájával és összetételével kapcsolatban, amikor elfogadják a megfelelő ágazati jogalkotási aktusokat; mindenesetre arra számít, hogy a javasolt költségvetési nómenklatúra az egyes programok valamennyi különböző összetevőjét tükrözni fogja olyan módon, amely garantálja az átláthatóságot, és olyan szintű tájékoztatást biztosít, amely lehetővé teszi a költségvetési hatóság számára az éves költségvetés meghatározását és végrehajtásának ellenőrzését;

A költségvetés egységessége

27.  üdvözli az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe való javasolt integrálását, ami választ jelent a Parlament által a költségvetésen kívüli eszközökkel kapcsolatban régóta hangoztatott kérésre; emlékeztet arra, hogy az egységesség elve, amelynek értelmében az Unió minden bevételi és kiadási tételét fel kell tüntetni a költségvetésben, egyrészt a Szerződésben rögzített követelmény, másrészt pedig demokratikus előfeltétel;

28.  ezért megkérdőjelezi a költségvetésen kívüli eszközök létrehozásának logikáját és indokolását, mivel ezek akadályozzák a közpénzek parlamenti felügyeletét és aláássák a döntéshozatal átláthatóságát; úgy véli, hogy az ilyen eszközök létrehozására irányuló döntések megkerülik a Parlament mint jogalkotási, költségvetési és ellenőrzési hatóság hármas felelősségét; úgy véli, hogy amikor a kivételeket szükségesnek tartják egyes meghatározott célkitűzések eléréséhez, például pénzügyi eszközök vagy vagyonkezelői alapok használatán keresztül, akkor azoknak teljes mértékben átláthatóknak kell lenniük, bizonyított addicionalitásnak és hozzáadott értéknek kell indokolnia őket, és szilárd döntéshozatali eljárásokkal és elszámoltathatósági rendelkezésekkel kell alátámasztani őket;

29.  hangsúlyozza azonban, hogy ezen eszközök uniós költségvetésbe való integrálása nem vezethet az egyéb uniós szakpolitikák és programok finanszírozásának csökkentéséhez; hangsúlyozza ezért, hogy anélkül kell dönteni a következő többéves pénzügyi keret általános szintjéről, hogy kiszámítanák az Európai Fejlesztési Alapnak megfelelő, az uniós GNI 0,03%-ában kifejezett juttatást, amellyel ki kell egészíteni az elfogadott felső határokat;

30.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felső határai nem akadályozhatják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében az uniós költségvetésből nyújtott támogatást; ezért arra számít, hogy a többéves pénzügyi keret felső határainak felfelé irányuló módosítására minden olyan esetben lehetőség lesz a kormányközi finanszírozási módszerek igénybevétele nélkül, amikor arra az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozása érdekében szükség van;

B.JOGALKOTÁSI KÉRDÉSEK

Jogállamiság

31.  hangsúlyozza egy olyan új mechanizmus jelentőségét, melynek alapján az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt értékek tiszteletben tartását elmulasztó tagállamok pénzügyi következményekkel szembesülnek; figyelmeztet azonban arra, hogy az uniós költségvetés végső kedvezményezettjeire semmiképpen nem lehet hatással az, ha saját kormányuk nem tartja tiszteletben az alapvető jogokat és a jogállamiságot; ezért hangsúlyozza, hogy az intézkedések nem érinthetik a tagállamok kormányzati szerveinek azon kötelezettségét, miszerint teljesíteniük kell a kifizetéseket a végső kedvezményezettek részére;

Rendes jogalkotási eljárás és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

32.  hangsúlyozza, hogy a program célkitűzéseit és kiadási prioritásait, a pénzügyi előirányzatokat, a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumokat és feltételeket, a meghatározásokat és a számítási módszereket a vonatkozó jogszabályokban kell rögzíteni, teljes mértékben tiszteletben tartva a Parlament társjogalkotói előjogait; hangsúlyozza, hogy amennyiben ezek – a jelentős szakpolitikai döntésektől függő –intézkedések nem szerepelnek az alap-jogiaktusban, azokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a többéves és/vagy éves munkaprogramokat általánosságban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni;

33.  rámutat, hogy a Parlamentnek az a célja, hogy szükség esetén szigorítsa az irányításra, az elszámoltathatóságra, az átláthatóságra és a parlamenti felügyeletre, a helyi és regionális önkormányzatok és partnereik szerepvállalására, valamint a nem kormányzati szervezeteknek és a civil társadalomnak a programok következő generációjában való részvételére vonatkozó rendelkezéseket; javítani és pontosítani kívánja továbbá a különböző alapok és politikák közötti és azokon belüli koherenciát és szinergiákat, amennyiben erre szükség van; elismeri, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség az egyes programokon belüli forráselosztás terén, azonban hangsúlyozza, hogy ez nem történhet az eredeti és hosszú távú politikai célkitűzések, a kiszámíthatóság és a Parlament jogainak kárára;

Felülvizsgálati rendelkezések

34.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi kereten belüli egyes programoknak és eszközöknek részletes és tényleges felülvizsgálati rendelkezéseket kell magukban foglalniuk az ilyen programok és eszközök érdemi értékelése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az értékelést követően a Parlament teljes mértékben bevonásra kerüljön a szükséges kiigazításokra vonatkozó döntések meghozatalába;

Jogalkotási javaslatok

35.  felhívja a Bizottságot, hogy a már benyújtott jogalkotási javaslatokon túlmenően nyújtson be további javaslatokat, konkrétan egy olyan rendeletre irányuló javaslatot, amely létrehozza a méltányos energetikai átmenetet biztosító alapot és a fenntartható turizmusra vonatkozó egyedi programot; támogatja továbbá az Európai Gyermekgaranciának az ESZA+ programba történő bevezetését, valamint azt, hogy a Jogok és értékek programba külön uniós értékekről szóló területet vezessenek be, továbbá hogy vizsgálják felül az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló rendeletet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság vonatkozó javaslatai nem tartalmaznak az EUMSZ 174. cikkében foglalt, a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiókra, valamint a szigeti, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régiókra vonatkozó rendelkezéseket; úgy véli, hogy ezenkívül javaslatot kell tenni a költségvetési rendelet felülvizsgálatára abban az esetben, ha a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások eredményeként erre vonatkozó igény merül fel;

C.SAJÁT FORRÁSOK

36.  hangsúlyozza, hogy a saját források jelenlegi rendszere rendkívül összetett, tisztességtelen, nem átlátható és teljes mértékben érthetetlen az uniós polgárok számára; ismételten felszólít egy olyan, egyszerűsített rendszer kidolgozására, amely jobban érthető az uniós polgárok számára;

37.  ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság 2018. május 2-án elfogadott, a saját források új rendszerére irányuló javaslatcsomagját, mint egy ambiciózusabb reform felé tett jelentős lépést; felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Európai Számvevőszéknek az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló bizottsági javaslatról szóló 5/2018. sz. véleményét, amely hangsúlyozza, hogy jobb számítási módszerre és a rendszer további egyszerűsítésére van szükség;

38.  emlékeztet arra, hogy a saját források új rendszere bevezetésének kettős célt kell szolgálnia: egyrészt jelentősen csökkentenie kell a GNI-alapú hozzájárulások arányát, másrészt garantálnia kell az uniós kiadások megfelelő finanszírozását a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben;

39.  támogatja a saját források jelenlegi rendszerének javasolt modernizálását, amely az alábbiakat foglalja magában:

   a vámok mint tradicionális saját források fenntartása, a tagállamok által „beszedési költségként” visszatartott százalékos arány csökkentése és visszatérés a 10 %-os kezdeti mértékre;
   a hozzáadottérték-adón alapuló saját forrás egyszerűsítése, azaz egy egységes lehívási mérték kivételek nélkül történő bevezetése;
   a GNI-alapú saját forrás fenntartása az uniós költségvetés finanszírozásához való hozzájárulásának 40 %-ra való fokozatos közelítése, ugyanakkor kiegyensúlyozó funkciójának megőrzése céljából;

40.  a bizottsági javaslattal összhangban a saját források új kosarának programozott bevezetését kéri, amely a polgárok adóterheinek növelése nélkül megfelelne az EU alapvető stratégiai célkitűzéseinek, amelyek európai hozzáadott értéke egyértelmű és pótolhatatlan:

   az egységes piac megfelelő működésének biztosítása, konszolidációja és megerősítése különösen a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) megvalósítása révén, amely új saját forrás alapjául szolgálna a KÖTA-ból származó bevételre vonatkozó egységes adókulcs meghatározása nyomán, valamint az egységes piacból hasznot húzó, a digitális ágazatban tevékenykedő nagyvállalatok megadóztatása révén;
   az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiaváltás felgyorsítása olyan intézkedések révén, mint a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételből való részesedés;
   a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapuló hozzájárulás révén a környezetvédelem érdekében folytatott küzdelem;

41.  kéri a lehetséges új források jegyzékének bővítését, amely magában foglalhatja:

   a pénzügyi tranzakciós adóból (FTT) származó saját forrást, felszólítva valamennyi tagállamot, hogy állapodjanak meg egy hatékony rendszerről;
   a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus bevezetését – mint az uniós költségvetés új saját forrását –, amelynek egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a nemzetközi kereskedelemben, és csökkentenie kell a termelés Unión kívülre való áthelyezését, miközben az éghajlatváltozás költségeit beépíti az importált áruk árába;

42.  határozottan támogatja a visszatérítések és egyéb korrekciós mechanizmusok eltörlését, amelyhez az erre irányuló igény felmerülése esetén korlátozott idejű leépítési időszak társulhat;

43.  ragaszkodik ahhoz, hogy más olyan bevételeket is vezessenek be, amelyek az uniós költségvetés számára anélkül jelentenének többletbevételt, hogy ennek megfelelően csökkentenék a GNI-hozzájárulásokat:

   a vállalatok által az Unió szabályainak megszegéséért fizetett bírságok, illetve a hozzájárulások késedelmes kifizetéséért kirótt bírságok;
   az Európai Unió Bíróságának döntései nyomán kiszabott pénzbírságokból származó bevételek, beleértve a tagállamok által a kötelezettségszegési eljárások nyomán befizetett átalány- vagy kényszerítő bírságokat;

44.  hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság javaslataival összhangban más bevételi formákat is be lehet vezetni, például:

   az EU-hoz közvetlenül kapcsolódó mechanizmusok, például az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) megvalósításával kapcsolatban fizetendő díjak;
   célhoz kötött bevétel formájában történő szeniorázs az új beruházásstabilizáló mechanizmus finanszírozása céljából;

45.  rámutat az EU költségvetése hitelességének a pénzügyi piacokkal szembeni fenntartásának szükségességére, ami a saját forrásokra vonatkozó felső határok emelését vonja maga után;

46.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot azon paradox helyzet kezelésére, amikor is az Egyesült Királyságnak a 2021 előtti fennálló kötelezettségvállalásokkal (RAL) kapcsolatos hozzájárulásai általános bevételként kerülnek be a költségvetésbe, amelyet beszámítanak a saját források felső határába, jóllehet a felső határt a 27 tagú Unió GNI-je alapján számítják ki, tehát – amint kilépett az Unióból – az Egyesült Királyság nélkül; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulásait éppen ellenkezőleg, a saját források felső határán felül kellene kiszámítani;

47.  felhívja a figyelmet arra, hogy a vámunió az Európai Unió pénzügyi lehetőségeinek egyik fontos forrása; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy Unió-szerte össze kell hangolni a vámellenőrzést és -kezelést az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és szabálytalanságok megelőzése és leküzdése érdekében;

48.  sürgeti az adócsalás és az adókikerülés elleni valódi küzdelmet, visszatartó erejű szankciókat bevezetve az offshore területek és az ilyen tevékenységek lehetővé tevői vagy előmozdítói, azon belül különösen és első lépésként az európai kontinensen tevékenykedők számára; úgy véli, hogy a tagállamoknak együtt kell működniük az adókijátszás, az adókikerülés és a pénzmosás elleni küzdelem érdekében, összehangolt rendszert létrehozva a tőkemozgások nyomon követésére;

49.  úgy véli, hogy a multinacionális vállalatok és a leggazdagabb emberek által elkövetett korrupció és adócsalás elleni hatékony küzdelem révén az Európai Bizottság becslése szerint évi ezer milliárd eurót kitevő összeget lehetne visszaadni a tagállamok nemzeti költségvetésének, és hogy ezen a téren rendkívüli módon szükség volna az Európai Unió fellépésére;

50.  határozottan támogatja az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre irányuló, a Bizottság által benyújtott javaslatot (COM(2018)0327); emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek egyetértését kell adnia a rendelethez; emlékeztet arra, hogy ez a rendelet a saját forrásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság által benyújtott csomag szerves részét képezi, és elvárja a Tanácstól, hogy a többéves pénzügyi kerettel együtt egyetlen csomagként foglalkozzon a négy kapcsolódó szöveggel;

D.A 2021–2027 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETRŐL SZÓLÓ RENDELETRE IRÁNYULÓ JAVASLAT MÓDOSÍTÁSAI

51.  véleménye szerint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat a következőképpen módosítandó:

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, a többéves pénzügyi keret időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani.
(1)  Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, valamint a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság szükségességére tekintettel, a szóban forgó többéves pénzügyi keret időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani, az 5+5 éves időszakra való ezt követő átállás céljából, amely az Európai Parlament és a Bizottság politikai ciklusához igazodna.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként a többéves pénzügyi kerettel megállapított, illetve a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan a többéves pénzügyi kerettel megállapított éves felső határoknak tiszteletben kell tartaniuk a kötelezettségvállalásoknak és a saját forrásoknak az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozattal összhangban rögzített alkalmazandó felső határát.
(2)  A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként, illetve a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan a többéves pénzügyi keretnek éves felső határokat kell megállapítania annak biztosítása érdekében, hogy az Unió kiadásai rendezett módon és az Unió saját forrásai korlátain belül alakuljanak, biztosítva egyúttal, hogy az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311. cikkének első bekezdésével összhangban képes legyen a célkitűzései eléréséhez és politikái végrehajtásához szükséges eszközökről gondoskodni, és az EUMSZ 323. cikkének megfelelően teljesíteni tudja a harmadik felekkel szemben fennálló kötelezettségeit.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A felső határokat az uniós programok és szakpolitikák finanszírozásához és működtetéséhez szükséges pénzmennyiségek és a jövőbeni igények szerinti kiigazításokhoz szükséges mozgásterek alapján kell meghatározni. Továbbá, a kifizetési felső határok esetén figyelembe kell venni a 2020 végén várhatóan még fennálló kötelezettségvállalások magas értékeit. A jelen rendeletben, valamint a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó programok alap-jogiaktusaiban rögzített összegeket 2018-as árakon kell megállapítani, és ez egyszerűség és kiszámíthatóság kedvéért évi rögzített 2%-os deflátor alkalmazásával kell kiigazítani.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)   Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) [xxx/201x] európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 208. cikke (1)] bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott garanciákat, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan, a saját források felső határának egyidejű tiszteletben tartása mellett kell biztosítani.
(3)   Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) [xxx/201x] európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 208. cikke (1)] bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott garanciákat, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan kell biztosítani, és ezért azokat a saját forrásokra vonatkozó bármilyen felső határ megállapításakor figyelembe kell venni.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A többéves pénzügyi keret nem tartalmazza a költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételeket.
(4)  A költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételek nem számítandók bele a többéves pénzügyi keret felső határaiba, azonban minden rendelkezésre álló információt teljes mértékben átlátható módon rendelkezésre kell bocsátani az éves költségvetés elfogadása és végrehajtása során.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)   Specifikus és maximális rugalmasságot kell megvalósítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit.
(6)   A többéves pénzügyi kereten belül maximális rugalmasságot kell biztosítani különösen annak garantálása érdekében, hogy az Unió az EUMSZ 311. és 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)   Az Uniónak a következő speciális eszközökre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső határokon belül nem finanszírozhatók, és így lehetővé tegye a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatását: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a sürgősségisegély-tartalék, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék), a Rugalmassági Eszköz és a rendkívüli tartalék. A sürgősségisegély-tartaléknak nem az a célja, hogy kezelje a mezőgazdasági termelést vagy forgalmazást érintő piaci válsághelyzetek következményeit. Ezért különös rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat.
(7)  Az Uniónak a következő speciális eszközökre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső határokon belül nem finanszírozhatók, és így lehetővé tegye az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatását: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a sürgősségisegély-tartalék, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék), a Rugalmassági Eszköz és a rendkívüli tartalék. Ezért különös rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Különösen, míg az Uniónak és tagállamainak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési hatóság által engedélyezett kötelezettségvállalásokat eredményesen, az eredeti céljuknak megfelelően teljesítsék, lehetővé kell tenni a nem teljesített, illetve visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok igénybevételét, feltéve, ha ezt a kedvezményezettek nem a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok megkerülésének egyik módjaként használják fel.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)   Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a többéves pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ilyen kiigazítás vonatkozhat az új szabályok vagy a megosztott irányítással végrehajtott programok elhúzódó elfogadására, illetve a gondos gazdasági irányításhoz vagy egy tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre, és a kiigazítást a megfelelő alap-jogiaktussal összhangban kell elfogadni.
(9)   Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a többéves pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ilyen kiigazítás vonatkozhat az új szabályok vagy a megosztott irányítással végrehajtott programok elhúzódó elfogadására, illetve a költségvetési kötelezettségvállalásoknak a megfelelő alap-jogiaktussal összhangban történő felfüggesztésére.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)   A többéves pénzügyi keret működése során el kell végezni a többéves pénzügyi keret félidős értékelését. Ezen értékelés eredményeit a többéves pénzügyi keret hátralévő éveiben a rendelet minden módosítása során figyelembe kell venni.
(10)   Az új politikák és prioritások figyelembevétele érdekében a többéves pénzügyi keretet annak működésének és végrehajtásának értékelése alapján félidőben felül kell vizsgálni, amely felülvizsgálatnak magában kell foglalnia az 5+5 éves pénzügyi keret gyakorlati végrehajtásának módszereit meghatározó jelentést is.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja azon kötelezettségvállalását, hogy élen fog járni az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtásában, ideértve a nemek közötti egyenlőséget is, a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli valamennyi uniós szakpolitikára és kezdeményezésre történő átültetése terén elért, a Bizottság által kidolgozott teljesítménymutatók alapján mért előrehaladás, valamint a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós tevékenység területén történő általános érvényesítése terén elért előrehaladás figyelembevételével kell elkészíteni; A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának előkészítése során figyelembe kell venni továbbá az EU által a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez való hozzájárulás uniós kiadások 25%-át elérő mértéke irányába történő előrehaladást, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-re elérendő 30%-os kiadási cél elérése felé tett előrelépést, amelyre az enyhítő és alkalmazkodási intézkedések között különbséget tevő, átalakított teljesítménymutatók alapján kerül sor. A felülvizsgálatnak a nemzeti és helyi érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően azt is értékelnie kell, hogy az elfogadott egyszerűsítési intézkedések ténylegesen csökkentették-e a bürokráciát a kedvezményezettek számára a programok végrehajtása során;
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Az uniós politikák végrehajtására a Szerződések alapján fordított valamennyi uniós szintű kiadás az EUMSZ 310. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Unió kiadásának minősül, ezért azt az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárásnak megfelelően be kell állítani az Unió költségvetésébe, biztosítva ezáltal a polgárok döntéshozatalban való demokratikus képviselete, az államháztartás parlamenti felügyelete, és a döntéshozatal átláthatósága alapelveinek tiszteletben tartását. A többéves pénzügyi keret felső határai nem akadályozhatják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében az uniós költségvetésből nyújtott támogatást. Ezért lehetővé kell tenni a többéves pénzügyi keret felfelé irányuló módosítását a kormányközi, illetve kvázi kormányközi finanszírozási módszerek igénybevétele nélkül minden olyan esetben, amikor erre az uniós szakpolitikák, és különösen az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozása érdekében szükség van.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Különös szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan is, hogy miként kezeljék a többéves pénzügyi keret időtartamát jelentősen meghaladó infrastrukturális nagyprojekteket. Meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből az ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy nem befolyásolják az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket.
(13)  Különös szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan is, hogy miként kezeljék a többéves pénzügyi keret időtartamát jelentősen meghaladó infrastrukturális nagyprojekteket. Az Unió számára stratégiai jelentőségű e nagyprojektek finanszírozását az Unió általános költségvetésében kell biztosítani, de meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből az ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy az esetleges költségtúllépések ne befolyásolják az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)   Meg kell határozni a költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait.
(14)  Meg kell határozni a költségvetési eljárás átláthatósága és az eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait, a Szerződésekben rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartva az intézmények költségvetési hatásköreit, annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetésre vonatkozó döntések meghozatala az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint a lehető legnyíltabb módon, és a polgárokhoz a lehető legközelebbi szinten történjen, és az EUMSZ 312. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározottaknak megfelelően a költségvetési eljárás zavartalanul legyen lefolytatható.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A Bizottságnak 2025. július 1-je előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy az intézmények a következő többéves pénzügyi keret kezdetét megelőzően kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az e rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keret időszakának végéig nem kerül elfogadásra új pénzügyi keret, az e rendeletben meghatározott keret utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik.
(15)  A Bizottságnak 2025. július 1-jéig kell benyújtania az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát. Ez a határidő elegendő időt fog biztosítani az újonnan kinevezett Bizottságnak arra, hogy megfogalmazza javaslatait, és lehetővé teszi a 2024-es választások utáni Európai Parlament számára, hogy előterjessze saját álláspontját a 2027 utáni többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban. Ezenfelül lehetővé teszi azt is, hogy az intézmények jóval a többéves pénzügyi keret megkezdése előtt, kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az e rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keret időszakának végéig nem kerül elfogadásra új pénzügyi keret, az e rendeletben meghatározott keret utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
1 fejezet – 3 cikk –cím
A saját források felső határának tiszteletben tartása
A saját forrásokkal való kapcsolat
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
1 fejezet – 3 cikk – 4 bekezdés
(4)  A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb – ideértve a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő – kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a többéves pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló hatályos tanácsi határozattal (a továbbiakban: a sajátforrás-határozat) összhangban rögzített, saját forrásokra vonatkozó felső határt.
(4)  A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb – ideértve a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő – kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a többéves pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az Unió saját forrásainak korlátait, az Unió azon kötelezettségének sérelme nélkül, miszerint az EUMSZ 311. cikke első bekezdésével összhangban képesnek kell lennie a célkitűzései eléréséhez és politikái végrehajtásához szükséges eszközökről gondoskodni, továbbá az intézmények azon kötelezettségének sérelme nélkül, miszerint rendelkezésre kell bocsátaniuk azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek lehetővé teszik az Unió számára, hogy az EUMSZ 323. cikkével összhangban teljesíteni tudja a harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségeit.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
1 fejezet – 3 cikk – 5 bekezdés
(5)  Szükség esetén a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határokat csökkenteni kell a hatályos sajátforrás-határozattal összhangban rögzített felső határ betartásának biztosítása érdekében.
törölve
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
2 fejezet – 5 cikk – 4 bekezdés
(4)  A 6., 7. és 8. cikkben foglaltak sérelme nélkül, az érintett évre vonatkozóan nem tehető további technikai kiigazítás sem az év során, sem utólagos kiigazításként a következő években.
törölve
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
2 fejezet – 7 cikk – cím
A gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó kiigazítások
A költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó kiigazítások
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
2 fejezet – 7 cikk
Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megszüntetik a gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekkel összefüggésben uniós forrásokat érintő költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztését, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeget át kell vinni a következő évekre és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi költségvetésbe.
Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megszüntetik a költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztését, a megfelelő összegeket át kell vinni a következő évekre és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi költségvetésbe. Az n+3. évtől kezdődően a lejárt kötelezettségvállalásokkal egyenértékű összeget be kell állítani a 12. cikkben meghatározott uniós kötelezettségvállalási tartalékba.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 10 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának, amelynek célkitűzéseit és alkalmazási körét a 2012/2002/EK tanácsi rendelet állapítja meg, éves maximális összege (2018-as árakon számítva) 600 millió EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.
(1)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározottak szerint pénzügyi segítségnyújtás biztosítása valamely tagállam vagy tagjelölt ország területét sújtó jelentős katasztrófák esetén, éves maximális összege pedig (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 10 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjára vonatkozó előirányzatokat előzetes előirányzatként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tartalék éves összege (2018-as árakon számítva) 600 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A sürgősségisegély-tartalékot céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik. Minden év október 1-jén legalább az n. évre vonatkozó éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. A minden év szeptember 30-ig rendelkezésre álló összegnek legfeljebb a fele igénybe vehető belső vagy külső műveletekre. Október 1-jétől a rendelkezésre álló összeg fennmaradó része igénybe vehető belső vagy külső műveletekre az év végéig felmerülő igények fedezésére.
(2)  A sürgősségisegély-tartalék éves összege (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A sürgősségisegély-tartalékot céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik. Minden év október 1-jén legalább az n. évre vonatkozó éves összegből 150 millió EUR-nak (2018-as árakon számolva) rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. A minden év szeptember 30-ig rendelkezésre álló összegnek legfeljebb a fele igénybe vehető belső vagy külső műveletekre. Október 1-jétől a rendelkezésre álló összeg fennmaradó része igénybe vehető belső vagy külső műveletekre az év végéig felmerülő igények fedezésére.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 12 cikk – cím
A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék)
A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék)
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 12 cikk – 1 bekezdés
(1)  A többéves pénzügyi keretben a 2022–2027-es időszakra megállapított felső határokat meghaladóan rendelkezésre bocsátandó, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék) az alábbiakból áll:
(1)  A többéves pénzügyi keretben a 2021–2027-es időszakra megállapított felső határokat meghaladóan rendelkezésre bocsátandó, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék) az alábbiakból áll:
a)  a többéves pénzügyi keretben az n–1. év kötelezettségvállalásaira vonatkozó felső határok alatt rendelkezésre álló mozgásterek;
a)  a többéves pénzügyi keretben a korábbi évek kötelezettségvállalásaira vonatkozó felső határok alatt rendelkezésre álló mozgásterek;
aa)  az n-1. évre vonatkozó, nem teljesített kötelezettségvállalási előirányzatok;
b)  2023-tól – az a) pontban említett mozgástereken felül – az n–2. évben visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeg, a költségvetési rendelet 15]. cikkének sérelme nélkül.
b)   az n–2. évben visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeg, a költségvetési rendelet [15]. cikkének sérelme nélkül;
ba)  az n-3. év felfüggesztett kötelezettségvállalásainak megfelelő összeg, amely a 7. cikk értelmében már nem állítható be a költségvetésbe;
bb)  a bírságokból és büntetésekből származó bevételnek megfelelő összeg.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 12 cikk – 2 bekezdés
(2)  A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot (uniós tartalékot), illetve annak egy részét az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti.
(2)  A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot (uniós kötelezettségvállalási tartalékot), illetve annak egy részét az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti. Az n. év tartalékai az uniós kötelezettségvállalási tartalékon keresztül igénybe vehetők az n. és n+1. évre, feltéve, hogy ez nem ütközik a függőben lévő vagy tervezett költségvetés-módosításokkal.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 12 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  2027 végén azok az összegek, amelyek az uniós kötelezettségvállalási tartalék keretében továbbra is rendelkezésre állnak, 2030-ig átvitelre kerülnek a következő többéves pénzügyi keretbe.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 13 cikk – 1 bekezdés
A Rugalmassági Eszköz felhasználható arra, hogy egy adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül nem lehetne finanszírozni. A második albekezdésre is figyelemmel a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére álló éves összeg felső határa (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR.
A Rugalmassági Eszköz felhasználható arra, hogy egy adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül, illetve az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapon, az Európai Unió Szolidaritási Alapján, és a Sürgősségisegély-tartalékon belül nem lehetne finanszírozni. A második albekezdésre is figyelemmel a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére álló éves összeg felső határa (2018-as árakon számítva) 2 000 millió EUR.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 14 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A tartalékot kizárólag költségvetés-módosítással vagy éves költségvetéssel kapcsolatban lehet igénybe venni.
(1)  Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,05%-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A tartalékot kizárólag költségvetés-módosítással vagy éves költségvetéssel kapcsolatban lehet igénybe venni. A tartalék egyaránt igénybe vehető kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokhoz, vagy csak kifizetési előirányzatokhoz.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai kiigazítása szerint előirányzott legnagyobb összeget, és összhangban kell állnia a saját források felső határával.
(2)  A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai kiigazítása szerint előirányzott legnagyobb összeget.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 14 cikk – 3 bekezdés
(3)  A rendkívüli tartalék igénybevételével rendelkezésre bocsátott összegeket a folyó pénzügyi évre vagy a következő pénzügyi évekre vonatkozó többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezete keretében rendelkezésre álló mozgástér révén teljes mértékben ellentételezni kell.
törölve
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – 14 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (3) bekezdésnek megfelelően ellentételezett összegek tovább nem vehetők igénybe a többéves pénzügyi keretből. A rendkívüli tartalék igénybevétele nem eredményezheti a folyó pénzügyi évre és a következő pénzügyi évekre vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok összesített felső határának túllépését.
törölve
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
4 fejezet – cím
A többéves pénzügyi keret értékelése és felülvizsgálata
Felülvizsgálat
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
4 fejezet – 15 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 16–20. cikk és a 24. cikk sérelme nélkül, előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén a többéves pénzügyi keret a saját forrásoknak a hatályos sajátforrás-határozat értelmében meghatározott felső határának tiszteletben tartása mellett felülvizsgálható.
(1)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 16–20. cikk és a 24. cikk sérelme nélkül, a többéves pénzügyi keret felső határai felfelé módosítandók, ha ez az uniós szakpolitikák, és különösen az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozásának elősegítése szempontjából szükséges olyan körülmények bekövetkezése esetén, amikor egyébként szükség lenne olyan kiegészítő kormányközi, illetve kvázi kormányközi finanszírozási módszerek igénybevételére, amelyek megkerülnék az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárást.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
4 fejezet – 15 cikk – 3 bekezdés
(3)  A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálatára tett javaslatban meg kell vizsgálni a kiadásoknak a felülvizsgálat által érintett fejezet alá tartozó programok közötti átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előirányzatok előreláthatólag nem teljes mértékű felhasználására.
törölve
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
4 fejezet – 16 cikk – cím
A többéves pénzügyi keret félidős értékelése
A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
4 fejezet – 16 cikk
A Bizottság 2024. január 1-je előtt benyújtja a többéves pénzügyi keret működésének értékelését. Ezt az értékelést adott esetben megfelelő javaslatoknak kell kísérniük.
A Bizottság 2023. július 1-je előtt a többéves pénzügyi keret működésének értékelése alapján benyújtja a jelen rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot az EUMSZ által meghatározott eljárásokkal összhangban. E rendelet 6. cikkének sérelme nélkül az előzetesen előirányzott nemzeti keretösszegek ilyen felülvizsgálat révén nem csökkenthetők.
A javaslatot az alábbiak értékelését figyelembe véve kell összeállítani:
–   előrehaladás azon cél elérése tekintetben, hogy a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret időszakában az EU összes kiadásának 25%-át éghajlatvédelmi célkitűzésekre fordítsák, valamint azon cél elérése tekintetében, hogy a lehető leghamarabb elérjék a 30%-os éves kiadási célt;
–   az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak általános érvényesítése;
–   a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés);
–  az egyszerűsítési intézkedések hatása a bürokrácia csökkentésére a kedvezményezettek számára a pénzügyi programok végrehajtása során, melyeket az érdekelt felekkel konzultálva kell végrehajtani;
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
4 fejezet – 17 cikk
A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításainak eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság adott esetben az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok teljes összegének felülvizsgálatára irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves kifizetések felső határának hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva.
A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításainak eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg, illetve abban az esetben, ha a kifizetésekre vonatkozó felső határok megakadályozhatják az Uniót jogi kötelezettségei teljesítésében, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok teljes összegének felülvizsgálatára irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves kifizetések felső határának hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
5 fejezet – 21 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2021–2027-es időszakban az Unió általános költségvetésében (2018-as árakon számítva) legfeljebb 14 196 millió EUR áll rendelkezésre a(z) XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet – űrprogram] alá tartozó nagyprojektekre.
(1)  A 2021–2027-es időszakban az Unió általános költségvetésében (2018-as árakon számítva) egy együttes maximális összeg áll az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) és a Kopernikusz (Európai Föld-megfigyelési program) rendelkezésére. Ezt a maximális összeget a két nagyprojekt számára az [űrprogramról szóló XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendeletben] meghatározott indikatív összegek fölött 15%-kal kell meghatározni. Az e maximális összegen belüli minden megerősítést a tartalékokból vagy különleges eszközökből kell finanszírozni, és azok nem eredményezhetik más programok és projektek költségvetésének csökkentését.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
5 fejezet – 21 cikk –2 a bekezdés (új)
(2a)  Abban az esetben, ha az uniós költségvetésből történő finanszírozásra további igény merülne fel a fent említett nagyprojektek tekintetében, a Bizottság javasolja a többéves pénzügyi keret felső határainak ennek megfelelően történő módosítását.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
6 fejezet – cím
Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során
Átláthatóság és intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
6 fejezet – 22 cikk
Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során
Átláthatóság és intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
6 fejezet – 22 cikk – 4 a bekezdés (új)
Politikai szinten tartott találkozók során az Európai Parlamentet és a Tanácsot egyaránt mindkét intézmény tagjai képviselik.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
6 fejezet – 22 cikk – 4 b bekezdés (új)
Az Európai Parlament és a Tanács azon ülései, amelyeken a költségvetést illető álláspontjaikat fogadják el, nyilvánosak.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
6 fejezet – 23 cikk
A költségvetési rendelet 7]. cikkének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Euratom összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz.
Az EUMSZ 310. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Euratom összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
7 fejezet – 24 cikk
A Bizottság 2023. július 1-jéig, a félidős felülvizsgálatra irányuló javaslataival együtt az 5+5 éves pénzügyi keret gyakorlati megvalósításának módszereit meghatározó jelentést nyújt be.
A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be.
A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be.
Amennyiben 2027. december 31-ig nem fogadják el az új többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló tanácsi rendeletet, a meglévő többéves pénzügyi keret utolsó évére vonatkozó felső összeghatárok és egyéb rendelkezések alkalmazandók az új pénzügyi keretet létrehozó rendelet elfogadásáig. Amennyiben 2020 után új tagállam csatlakozik az Unióhoz, a meghosszabbított pénzügyi keretet a csatlakozási tárgyalások kimenetelének figyelembevétele érdekében – szükség szerint – felül kell vizsgálni.

E.AZ INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT MÓDOSÍTÁSAI

52.Hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló új rendelet tárgyalásának és elfogadásának eredményeképpen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslat a következőképpen módosítandó:

Módosítás 48
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
1 rész
A szakasz – 6 a pont (új)
(6a)  Az Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre és az uniós saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulására vonatkozó információt tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezt az információt a költségvetési tervezet kísérődokumentumaival együtt évente aktualizálni kell.
Módosítás 49
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
1 rész
A szakasz – 7 pont
7.  Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határa alatt.
7.  Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő összeg álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határai alatt lévő mozgástereken belül, vagy a rendelkezésre álló speciális eszközökön belül.
Módosítás 50
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
I rész
A szakasz – 8 pont
A 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása
A kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása
8.  2024-ben a Bizottság aktualizálja a 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket.
Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.
8.  A Bizottság minden egyes évben aktualizálja a 2027-ig tartó és a 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket.
Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.
Módosítás 51
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
I rész
B szakasz – 9 pont
9.  Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra.
9.  Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg.
A Bizottság a Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra.
Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni.
A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.
A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.
Módosítás 52
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
I rész
B szakasz – 10 pont
10.  Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz a megfelelő költségvetési eszközre a költségvetési rendelettel összhangban.
10.  Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg.
A Bizottság a Szolidaritási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési sorokba történő átcsoportosításra.
Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni.
A Szolidaritási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.
Módosítás 53
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
I rész
B szakasz – 11 pont
11.  Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési sorba történő átcsoportosításra a költségvetési rendelettel összhangban.
11.  Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési sorba történő átcsoportosításra a költségvetési rendelettel összhangban.
Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni.
Módosítás 54
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
I rész
B szakasz – 12 pont
Rugalmassági Eszköz
Rugalmassági Eszköz
12.  A Bizottság a Rugalmassági Eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.
12.  A Bizottság a Rugalmassági Eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy kimerítette a vonatkozó fejezetek tartalékait.
A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. Ilyen javaslat költségvetési tervezettel vagy költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatban nyújtható be.
A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget.
A Rugalmassági Eszközt az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében.
A Rugalmassági Eszközt az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében.
Módosítás 55
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
I rész
B szakasz – 13 pont
13.  A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget. Ilyen javaslat költségvetési tervezettel vagy költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatban nyújtható be.
13.  A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget.
A rendkívüli tartalékot az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében.
A rendkívüli tartalékot az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében.
Módosítás 56
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
II rész
A szakasz – 14 a pont (új)
14a.  Egy új többéves pénzügyi keret elfogadásának, illetve annak felülvizsgálata elősegítése érdekében, valamint az EUMSZ 312. cikke (5) bekezdésének érvényre juttatása érdekében az intézmények rendszeres találkozókon, nevezetesen az alábbiakon vesznek részt:
–  az Elnökök Értekezlete a Szerződés 324. cikkében meghatározottak szerint;
–  az Európai Parlament küldöttsége számára a tanácsi elnökség által az adott tanácsi ülések előtt és után tartott tájékoztatók és személyes meghallgatások;
–  informális háromoldalú tárgyalások a Parlament véleményeinek a Tanács elnöksége dokumentumainak kidolgozása során történő figyelembevételére irányuló tanácsi eljárások során;
–  háromoldalú egyeztetések azt követően, hogy a Parlament és a Tanács egyaránt elfogadta tárgyalási megbízását;
–  kölcsönös részvétel a Tanács elnöksége által az adott parlamenti bizottságban és a Parlament tárgyalócsoportja által az adott tanácsi formációban.
A Parlament és a Tanács, amint lehetséges, továbbít egymásnak bármely, hivatalosan az illető előkészítő szervek által elfogadott vagy nevükben hivatalosan benyújtott dokumentumot.
Módosítás 57
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
II rész
B szakasz – 15 pont – 2 franciabekezdés
–  az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és más lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai,
–  az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és más olyan lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai, amelyek nem az uniós költségvetésből kerülnek finanszírozásra, azonban a Szerződésekből eredő uniós szakpolitikák támogatására szolgálnak,
Módosítás 58
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
II rész
B szakasz – 15 a pont (új)
15a.  Önálló átcsoportosítások a költségvetési rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében történő elfogadásakor a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a költségvetési hatóságot az ilyen átcsoportosítások részletes indokairól. Amennyiben a Parlament vagy a Tanács fenntartását fejezi ki egy ilyen önálló átcsoportosítással kapcsolatban, a Bizottság azt adott esetben például az átcsoportosítás visszafordítása révén kezeli.
Módosítás 59
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
III rész
A szakasz – 24 a pont (új)
24a.  Amennyiben a költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság egyedi kiegészítésekről határoz, a Bizottság azokat nem számítja be a pénzügyi programozásának következő éveiben, kivéve, ha az előbbi kifejezetten erre irányuló utasítást ad.
Módosítás 60
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
A rész – 1 a pont (új)
1a.  Minden intézmény vállalja, hogy annak biztosítása érdekében, hogy minden intézmény képes legyen eljárási előjogainak megfelelő gyakorlására, tartózkodik bármilyen nem sürgős költségvetési egyenlegnek, átcsoportosításnak vagy egyéb bejelentésnek a többi intézménynek történő átadásától, ami a határidőknek a szüneteltetési időszakuk alatt történő aktiválásával járna.
Az intézmények szolgálatai időben tájékoztatják egymást az intézményük működési szüneteinek időpontjairól.
Módosítás 61
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
B rész – 2 pont
2.  A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait.
2.  A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait és az aktuális pénzügyi év költségvetésének végrehajtása során felmerülő kérdéseket.
Módosítás 62
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
C rész – 8 pont
8.  A lojális és kiegyensúlyozott intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalnak arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig, de különösen az egyeztetési időszakban minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak egymással tárgyalóik révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, valamint az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tart. A Bizottság biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára.
8.  A lojális és kiegyensúlyozott intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalnak arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig, de különösen az egyeztetési időszakban minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak egymással tárgyalóik révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, különösen az illetékes előkészítő szerveik által elfogadott eljárási iratok egymásnak a lehető leghamarabb történő eljuttatásáról. Vállalják továbbá, az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tartanak. A Bizottság biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára.
Módosítás 63
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
D rész – 12 a pont (új)
12a.   Az Európai Parlament és a Tanács azon ülései, amelyeken a költségvetést illető álláspontjaikat fogadják el, nyilvánosak.
Módosítás 64
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
E rész – 15 pont
15.  Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban azon a megfelelő szinten képviselteti magát, amely mindkét küldöttség számára lehetővé teszi a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé teszi a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést.
15.  Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban mindkét intézmény tagjaival képviselteti magát, hogy mindkét küldöttség számára lehetővé tegye a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé tegye a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést.
Módosítás 65
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
E rész – 19 pont
19.  A három intézmény előre megállapodik az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában.
19.  A három intézmény előre megállapodik az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában. Az egyeztetési időszak alatt szükség szerint további ülések szervezhetők, technikai szinten is.
Módosítás 66
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
E rész – 21 a pont (új)
21a.   A Szerződés által biztosított 21 napos egyeztetési időszak teljes körű alkalmazásának érdekében, illetve azért, hogy az intézmények aktualizálhassák tárgyalási álláspontjaikat, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy a vonatkozó időszakban az érintett előkészítő szerveik minden ülésén megvizsgálják az egyeztetési eljárás helyzetképét, és nem hagyják azt a legutolsó pillanatra.
Módosítás 67
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
G rész – cím
G.  rész Fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL)
G.  rész Költségvetés-végrehajtás, kifizetések és fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL)
Módosítás 68
Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat
Melléklet
G rész – 36 pont
36.  Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatoknak a többéves pénzügyi keret végén jelentkező hiánya nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában.
36.  Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a kifizetési előrejelzéseket és a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatoknak a többéves pénzügyi keret végén jelentkező hiánya nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában.
Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes fejezeteken belüli kifizetések szintje és profilja kezelhető maradjon, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályokat – különösen az automatikus visszavonásra vonatkozó szabályokat – minden fejezetben szigorúan alkalmazni kell.
Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetés folyó, illetve következő években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Erre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések végrehajtásáról, a kézhez vett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált előrejelzésekről. Mindenekelőtt, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit.
Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetés folyó, illetve következő években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Erre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések végrehajtásáról, a kézhez vett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált rövid és hosszú távú előrejelzésekről. Mindenekelőtt, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit.

53.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075 és P8_TA(2018)0076.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226.
(3) HL C 215., 2018.6.19., 249. o.
(4) HL L 282., 2016.10.19., 1. o.
(5) HL C 242., 2018.7.10., 24. o.


I. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: felső határok és a felső határokon kívüli eszközök (2018-as árakon)

(millió EUR – 2018-as árakon)

 

A Bizottság javaslata

A Parlament álláspontja

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Összesen

2021-2027

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Összesen

2021-2027

I.  Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

166 303

31 035

31 006

31 297

30 725

30 615

30 757

30 574

216 010

II.  Kohézió és értékek

391 974

60 026

62 887

64 979

65 785

66 686

69 204

67 974

457 540

Ebből: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

330 642

52 143

52 707

53 346

53 988

54 632

55 286

55 994

378 097

III.  Természeti erőforrások és környezet

336 623

57 780

57 781

57 789

57 806

57 826

57 854

57 881

404 718

IV.  Migráció és határigazgatás

30 829

3 227

4 389

4 605

4 844

4 926

5 066

5 138

32 194

V.  Biztonság és védelem

24 323

3 202

3 275

3 223

3 324

3 561

3 789

4 265

24 639

VI.  Szomszédság és a világ

108 929

15 368

15 436

15 616

15 915

16 356

16 966

17 729

113 386

VII.  Európai közigazgatás

75 602

10 388

10 518

10 705

10 864

10 910

11 052

11 165

75 602

Ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai

58 547

8 128

8 201

8 330

8 432

8 412

8 493

8 551

58 547

ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT

1 134 583

181 025

185 293

188 215

189 262

190 880

194 688

194 727

1 324 089

a GNI %-ában

1,11 %

1,29 %

1,31 %

1,31 %

1,30 %

1,30 %

1,31 %

1,29 %

1,30 %

ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT

1 104 805

174 088

176 309

186 391

187 490

188 675

189 961

191 398

1 294 311

a GNI %-ában

1,08 %

1,24 %

1,24 %

1,30 %

1,29 %

1,28 %

1,28 %

1,27 %

1,27 %

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sürgősségisegély-tartalék

4 200

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

7 000

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)

1 400

200

200

200

200

200

200

200

1 400

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)

4 200

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

7 000

Rugalmassági Eszköz

7 000

2 000

2 000

2 000

2 000

2 000

2 000

2 000

14 000

Európai beruházásstabilizáló funkció

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

Európai Békekeret

9 223

753

970

1 177

1 376

1 567

1 707

1 673

9 223

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL ÖSSZESEN

26 023

4 953

5 170

5 377

5 576

5 767

5 907

5 873

38 623

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET + A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL ÖSSZESEN

1 160 606

185 978

190 463

193 592

194 838

196 647

200 595

200 600

1 362 712

a GNI %-ában

1,14 %

1,32 %

1,34 %

1,35 %

1,34 %

1,34 %

1,35 %

1,33 %

1,34 %


II. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: felső határok és a felső határokon kívüli eszközök (folyó árakon)

(millió EUR – folyó árakon)

 

A Bizottság javaslata

A Parlament álláspontja

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Összesen

2021-2027

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Összesen

2021-2027

I.  Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

187 370

32 935

33 562

34 555

34 601

35 167

36 037

36 539

243 395

II.  Kohézió és értékek

442 412

63 700

68 071

71 742

74 084

76 601

81 084

81 235

516 517

Ebből: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

373 000

55 335

57 052

58 899

60 799

62 756

64 776

66 918

426 534

III.  Természeti erőforrások és környezet

378 920

61 316

62 544

63 804

65 099

66 424

67 785

69 174

456 146

IV.  Migráció és határigazgatás

34 902

3 425

4 751

5 084

5 455

5 658

5 936

6 140

36 448

V.  Biztonság és védelem

27 515

3 397

3 545

3 559

3 743

4 091

4 439

5 098

27 872

VI.  Szomszédság és a világ

123 002

16 308

16 709

17 242

17 923

18 788

19 878

21 188

128 036

VII.  Európai közigazgatás

85 287

11 024

11 385

11 819

12 235

12 532

12 949

13 343

85 287

Ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai

66 028

8 625

8 877

9 197

9 496

9 663

9 951

10 219

66 028

ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT

1 279 408

192 105

200 567

207 804

213 140

219 261

228 107

232 717

1 493 701

a GNI %-ában

1,11 %

1,29 %

1,31 %

1,31 %

1,30 %

1,30 %

1,31 %

1,29 %

1,30 %

ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT

1 246 263

184 743

190 843

205 790

211 144

216 728

222 569

228 739

1 460 556

a GNI %-ában

1,08 %

1,24 %

1,24 %

1,30 %

1,29 %

1,28 %

1,28 %

1,27 %

1,27 %

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sürgősségisegély-tartalék

4 734

1 061

1 082

1 104

1 126

1 149

1 172

1 195

7 889

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)

1 578

212

216

221

225

230

234

239

1 578

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)

4 734

1 061

1 082

1 104

1 126

1 149

1 172

1 195

7 889

Rugalmassági Eszköz

7 889

2 122

2 165

2 208

2 252

2 297

2 343

2 390

15 779

Európai beruházásstabilizáló funkció

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

Európai Békekeret

10 500

800

1 050

1 300

1 550

1 800

2 000

2 000

10 500

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL ÖSSZESEN

29 434

5 256

5 596

5 937

6 279

6 624

6 921

7 019

43 633

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET + A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL ÖSSZESEN

1 308 843

197 361

206 163

213 741

219 419

225 885

235 028

239 736

1 537 334

a GNI %-ában

1,14 %

1,32 %

1,34 %

1,35 %

1,34 %

1,34 %

1,35 %

1,33 %

1,34 %


III. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (2018-as árakon)

Megjegyzés: Összehasonlítás céljából a táblázat követi az egyes uniós programok Bizottság által javasolt struktúráját, a programok elfogadásához vezető jogalkotási folyamat során esetlegesen kérelmezett változtatások sérelme nélkül.

(millió EUR – 2018-as árakon)

 

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (EU27+EFA)

A Bizottság javaslata 2021–2027

A Parlament álláspontja

2021-2027

I.  Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

116 361

166 303

216 010

1.  Kutatás és innováció

69 787

91 028

127 537

Horizont Európa

64 674

83 491

120 000

Euratom kutatási és képzési program

2 119

2 129

2 129

Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)

2 992

5 406

5 406

Egyéb

2

2

2

2.  Európai stratégiai beruházások

31 886

44 375

51 798

Az InvestEU Alap

3 968

13 065

14 065

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (az 1. alfejezetből nyújtott összes hozzájárulás)

ezen belül:

17 579

21 721

28 083

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Közlekedés

12 393

11 384

17 746

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Energetika

4 185

7 675

7 675

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Digitális összetevő

1 001

2 662

2 662

Digitális Európa program

172

8 192

8 192

Egyéb

9 097

177

177

Decentralizált ügynökségek

1 069

1 220

1 281

3.  Egységes piac

5 100

5 672

8 423

Az egységes piac programja (beleértve a COSME-t)

3 547

3 630

5 823

Csalás elleni uniós program

156

161

322

Adóügyi együttműködés (FISCALIS)

226

239

300

Vámügyi együttműködés (VÁM)

536

843

843

Fenntartható turizmus

 

 

300

Egyéb

61

87

87

Decentralizált ügynökségek

575

714

748

4.  Világűr

11 502

14 404

15 225

Európai űrprogram

11 308

14 196

15 017

Decentralizált ügynökségek

194

208

208

Tartalék

-1 913

10 824

13 026

II.  Kohézió és értékek

387 250

391 974

457 540

5.  Regionális fejlesztés és kohézió

272 647

242 209

272 647

ERFA + Kohéziós Alap, ezen belül:

272 411

241 996

272 411

Európai Regionális Fejlesztési Alap

196 564

200 622

 

Kohéziós Alap

75 848

41 374

 

Amiből az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz „Közlekedés” összetevőjéhez nyújtott hozzáárulás

11 487

10 000

 

Támogatás a ciprusi török közösségnek

236

213

236

6.  Gazdasági és monetáris unió

273

22 281

22 281

Reformtámogató program

185

22 181

22 181

Az euró pénzhamisítás elleni védelme

7

7

7

Egyéb

81

93

93

7.  Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés

115 729

123 466

157 612

Európai Szociális Alap+ (ezen belül 5,9 milliárd EUR a gyermekgaranciára)

96 216

89 688

106 781

Amiből egészségügyre, foglalkoztatásra és szociális innovációra

1 075

1 042

1 095

Erasmus+ program

13 699

26 368

41 097

Európai Szolidaritási Testület

373

1 113

1 113

Kreatív Európa

1 403

1 642

2 806

Igazságügy

316

271

316

Jogok és értékek, ezen belül legalább 500 millió EUR az uniós értékek területére

594

570

1 627

Egyéb

1 158

1 185

1 185

Decentralizált ügynökségek

1 971

2 629

2 687

Tartalék

-1 399

4 018

4 999

III.  Természeti erőforrások és környezet

399 608

336 623

404 718

8.  Mezőgazdaság és tengerpolitika

390 155

330 724

391 198

EMGA + EMVA, ezen belül:

382 855

324 284

383 255

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)

286 143

254 247

 

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

96 712

70 037

 

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

6 243

5 448

6 867

Egyéb

962

878

962

Decentralizált ügynökségek

95

113

113

9.  Környezetvédelem és éghajlat-politika

3 492

5 085

11 520

Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)

3 221

4 828

6 442

Igazságos Energiaváltási program

 

 

4 800

Decentralizált ügynökségek

272

257

278

Tartalék

5 960

814

1 999

IV.  Migráció és határigazgatás

10 051

30 829

32 194

10.  Migráció

7 180

9 972

10 314

Menekültügyi és Migrációs Alap

6 745

9 205

9 205

Decentralizált ügynökségek*

435

768

1 109

11.  Határigazgatás

5 492

18 824

19 848

Integrált Határigazgatási Alap

2 773

8 237

8 237

Decentralizált ügynökségek*

2 720

10 587

11 611

Tartalék

-2 621

2 033

2 033

V.  Biztonság és védelem

1 964

24 323

24 639

12.  Biztonság

3 455

4 255

4 571

Belső Biztonsági Alap

1 200

2 210

2 210

Atomerőművek leszerelése

ezen belül:

1 359

1 045

1 359

Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia)

459

490

692

Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is)

900

555

667

Decentralizált ügynökségek

896

1 001

1 002

13.  Védelem

575

17 220

17 220

Európai Védelmi Alap

575

11 453

11 453

Katonai mobilitás

0

5 767

5 767

14.  Válságelhárítás

1 222

1 242

1 242

Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU)

560

1 242

1 242

Egyéb

662

pro memoria

pro memoria

Tartalék

-3 289

1 606

1 606

VI.  Szomszédság és a világ

96 295

108 929

113 386

15.  Külső tevékenység

85 313

93 150

96 809

Eszköz(ök) a szomszédság- és fejlesztési politikák támogatására, beleértve az EFA utódját és egy afrikai beruházási tervet

71 767

79 216

82 716

Humanitárius segítségnyújtás

8 729

9 760

9 760

Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)

2 101

2 649

2 649

Tengerentúli országok és területek (Grönlandot is beleértve)

594

444

594

Egyéb

801

949

949

Decentralizált ügynökségek

144

132

141

16.  Előcsatlakozási támogatás

13 010

12 865

13 010

Előcsatlakozási támogatás

13 010

12 865

13 010

Tartalék

-2 027

2 913

3 567

VII.  Európai közigazgatás

70 791

75 602

75 602

Európai iskolák és nyugdíjak

14 047

17 055

17 055

Az intézmények igazgatási kiadásai

56 744

58 547

58 547

ÖSSZESEN

1 082 320

1 134 583

1 324 089

a GNI %-ában (EU27)

1,16 %

1,11 %

1,30 %

* A 10. és a 11. klaszterben részt vevő decentralizált ügynökségekre vonatkozó európai parlamenti összeg tartalmazza az EASO-ról és az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatok pénzügyi vetületét.


IV. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: programonkénti bontás (folyó árakon)

(millió EUR – folyó árakon)

 

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (EU27+EFA)

A Bizottság javaslata 2021–2027

A Parlament álláspontja

2021-2027

I.  Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

114 538

187 370

243 395

1.  Kutatás és innováció

68 675

102 573

143 721

Horizont Európa

63 679

94 100

135 248

Euratom kutatási és képzési program

2 085

2 400

2 400

Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)

2 910

6 070

6 070

Egyéb

1

3

3

2.  Európai stratégiai beruházások

31 439

49 973

58 340

Az InvestEU Alap

3 909

14 725

15 852

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (az 1. alfejezetből nyújtott összes hozzájárulás)

ezen belül:

17 435

24 480

31 651

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Közlekedés

12 281

12 830

20 001

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Energetika

4 163

8 650

8 650

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Digitális összetevő

991

3 000

3 000

Digitális Európa program

169

9 194

9 194

Egyéb

8 872

200

200

Decentralizált ügynökségek

1 053

1 374

1 444

3.  Egységes piac

5 017

6 391

9 494

Az egységes piac programja (beleértve a COSME-t)

3 485

4 089

6 563

Csalás elleni uniós program

153

181

363

Adóügyi együttműködés (FISCALIS)

222

270

339

Vámügyi együttműködés (VÁM)

526

950

950

Fenntartható turizmus

 

 

338

Egyéb

59

98

98

Decentralizált ügynökségek

572

804

843

4.  Világűr

11 274

16 235

17 160

Európai űrprogram

11 084

16 000

16 925

Decentralizált ügynökségek

190

235

235

Tartalék

-1 866

12 198

14 680

II.  Kohézió és értékek

380 738

442 412

516 517

5.  Regionális fejlesztés és kohézió

268 218

273 240

307 578

ERFA + Kohéziós Alap, ezen belül:

267 987

273 000

307 312

Európai Regionális Fejlesztési Alap

193 398

226 308

 

Kohéziós Alap

74 589

46 692

 

Amiből az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz „Közlekedés” összetevőjéhez nyújtott hozzáárulás

11 306

11 285

 

Támogatás a ciprusi török közösségnek

231

240

266

6.  Gazdasági és monetáris unió

275

25 113

25 113

Reformtámogató program

188

25 000

25 000

Az euró pénzhamisítás elleni védelme

7

8

8

Egyéb

79

105

105

7.  Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés

113 636

139 530

178 192

Európai Szociális Alap+ (ezen belül 5,9 milliárd EUR a gyermekgaranciára)

94 382

101 174

120 457

Amiből egészségügyre, foglalkoztatásra és szociális innovációra

1 055

1 174

1 234

Erasmus+ program

13 536

30 000

46 758

Európai Szolidaritási Testület

378

1 260

1 260

Kreatív Európa

1 381

1 850

3 162

Igazságügy

 

305

356

Jogok és értékek, ezen belül legalább 500 millió EUR az uniós értékek területére (2018-as árakon)

 

642

1 834

Egyéb

1 131

1 334

1 334

Decentralizált ügynökségek

1 936

2 965

3 030

Tartalék

-1 391

4 528

5 634

III.  Természeti erőforrások és környezet

391 849

378 920

456 146

8.  Mezőgazdaság és tengerpolitika

382 608

372 264

440 898

EMGA + EMVA, ezen belül:

375 429

365 006

431 946

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)

280 351

286 195

 

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

95 078

78 811

 

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

6 139

6 140

7 739

Egyéb

946

990

1 085

Decentralizált ügynökségek

94

128

128

9.  Környezetvédelem és éghajlat-politika

3 437

5 739

12 995

Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)

3 170

5 450

7 272

Igazságos Energiaváltási program

 

 

5 410

Decentralizált ügynökségek

267

289

313

Tartalék

5 804

918

2 254

IV.  Migráció és határigazgatás

9 929

34 902

36 448

10.  Migráció

7 085

11 280

11 665

Menekültügyi és Migrációs Alap

6 650

10 415

10 415

Decentralizált ügynökségek*

435

865

1 250

11.  Határigazgatás

5 439

21 331

22 493

Integrált Határigazgatási Alap

2 734

9 318

9 318

Decentralizált ügynökségek*

2 704

12 013

13 175

Tartalék

-2 595

2 291

2 291

V.  Biztonság és védelem

1 941

27 515

27 872

12.  Biztonság

3 394

4 806

5 162

Belső Biztonsági Alap

1 179

2 500

2 500

Atomerőművek leszerelése

ezen belül:

1 334

1 178

1 533

Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia)

451

552

780

Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is)

883

626

753

Decentralizált ügynökségek

882

1 128

1 129

13.  Védelem

590

19 500

19 500

Európai Védelmi Alap

590

13 000

13 000

Katonai mobilitás

0

6 500

6 500

14.  Válságelhárítás

1 209

1 400

1 400

Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU)

561

1 400

1 400

Egyéb

648

pro memoria

pro memoria

Tartalék

-3 253

1 809

1 809

VI.  Szomszédság és a világ

93 381

123 002

128 036

15.  Külső tevékenység

82 569

105 219

109 352

Eszköz(ök) a szomszédság- és fejlesztési politikák támogatására, beleértve az EFA utódját és egy afrikai beruházási tervet

70 428

89 500

93 454

Humanitárius segítségnyújtás

8 561

11 000

11 000

Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)

2 066

3 000

3 000

Tengerentúli országok és területek (Grönlandot is beleértve)

582

500

669

Egyéb

790

1 070

1 070

Decentralizált ügynökségek

141

149

159

16.  Előcsatlakozási támogatás

12 799

14 500

14 663

Előcsatlakozási támogatás

12 799

14 500

14 663

Tartalék

-1 987

3 283

4 020

VII.  Európai közigazgatás

69 584

85 287

85 287

Európai iskolák és nyugdíjak

13 823

19 259

19 259

Az intézmények igazgatási kiadásai

55 761

66 028

66 028

ÖSSZESEN

1 061 960

1 279 408

1 493 701

a GNI %-ában (EU27)

1,16 %

1,11 %

1,30 %

* A 10. és a 11. klaszterben részt vevő decentralizált ügynökségekre vonatkozó európai parlamenti összeg tartalmazza az EASO-ról és az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatok pénzügyi vetületét.

Utolsó frissítés: 2018. december 20.Jogi nyilatkozat