Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2282(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0320/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0320/2018

Viták :

PV 13/11/2018 - 11
CRE 13/11/2018 - 11

Szavazatok :

PV 14/11/2018 - 14.9
CRE 14/11/2018 - 14.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0457

Elfogadott szövegek
PDF 384kWORD 59k
2018. november 14., Szerda - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Az EU–Grúzia társulási megállapodás végrehajtása
P8_TA-PROV(2018)0457A8-0320/2018

Az Európai Parlament 2018. november 14-i állásfoglalása az EU és Grúzia közötti társulási megállapodás végrehajtásáról (2017/2282(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 8. cikkére és V. címére, különösen 21., 22., 36. és 37. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ötödik részére,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel a korábbi, az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2014. december 18-i(1), valamint a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló, 2016. január 21-i állásfoglalására(2), a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására(3), a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2018. március 14-i jogalkotási állásfoglalására(4), valamint a „Grúzia megszállt területei az orosz invázió után 10 évvel” című, 2018. június 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió és Grúzia közötti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló nemzeti cselekvési tervekre,

–  tekintettel az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a társulási menetrend Grúzia általi végrehajtásáról szóló, 2017. november 9-i közös szolgálati dokumentumára (SWD(2017)0371),

–  tekintettel a keleti partnerség csúcstalálkozóin elfogadott együttes nyilatkozatokra, legutóbb a 2017. november 24-én Brüsszelben elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2015. évi rigai csúcstalálkozón létrehozott, „2020-ig megvalósítandó 20 célkitűzés” elnevezésű együttműködési keretre, amely az erősebb gazdaság, erősebb kormányzás, erősebb összeköttetés és erősebb társadalom előmozdítására irányul,

–  tekintettel a 2017–2020-as időszakban Grúziának nyújtandó uniós támogatásra vonatkozó egységes támogatási keretre,

–  tekintettel az EU–Grúzia Társulási Tanács 2018. február 5-i negyedik ülésének eredményére,

–  tekintettel az Euronest közgyűléseinek ülésein, legutóbb a 2018. június 25‒27-i ülésen elért eredményekre, amelyek nyomán hét állásfoglalás született, és felkérték az EU-t, hogy nagyobb mértékű közvetítési erőfeszítést vállaljon a befagyasztott konfliktusokban,

–  tekintettel az EU–Grúzia Parlamenti Társulási Bizottság 2018. április 26-án tartott hatodik ülésén kiadott zárónyilatkozatra és ajánlásokra,

–  tekintettel az EU–Grúzia civil társadalmi platform 2018. március 22-én tartott harmadik ülésén kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottságnak a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében tett, 2017. december 20-án kiadott első jelentésére (COM(2017)0815),

–  tekintettel a Velencei Bizottság 2018. március 19-i végső véleményére Grúzia alkotmányos reformjáról (CDL-AD(2018)005),

–  tekintettel „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: a lányok és nők életének átalakítása az EU külkapcsolati politikáján keresztül (2016–2020)” című, 2015. szeptember 21-i közös szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0182),

–  tekintettel a Transparency International „Korrupciós helyzet Örményországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Moldovában és Ukrajnában” című, 2015. július 2-i jelentésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság számára készült szakértői tanulmányokra, köztük „A keleti szomszédság három társult országa – Ukrajna, Grúzia és Moldova – választási reformjai és azok hatása a politikai fejleményekre ezen országokban” című, 2017. október 26-án megjelent tanulmányra(6), „Az EU és Grúzia, Moldova, valamint Ukrajna közötti társulási megállapodás” című, 2018. június 28-án megjelent tanulmányra(7), valamint „A Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodás végrehajtására kialakított intézményi keret kidolgozása” című, 2018 szeptemberében megjelent összehasonlító tanulmányra(8),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, valamint az Elnökök Értekezletének a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0320/2018),

A.  mivel az EU és Grúzia közötti kapcsolatok az EU és Grúzia közötti társulási megállapodással, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodással és a társulási menetrenddel összhangban folyamatosan új jelentős eredményekkel mélyülnek, ezek közé tartozik a vízummentes utazási rendszer és Grúzia Energiaközösséghez való csatlakozása;

B.  mivel az alapvető értékek, köztük a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, többek között a kisebbségek jogainak teljes mértékű tiszteletben tartása jelenti az európai integráció mélyítésének alapját;

C.  mivel továbbra is a megszállt régiók, Dél-Oszétia és Abházia humanitárius helyzete és elszigeteltsége jelenti az egyik legnagyobb kihívást Grúzia számára;

D.  mivel a Transparency International 2017-es korrupcióérzékelési indexe azt mutatja, hogy a korrupció elleni küzdelem terén továbbra is jók az eredmények;

E.  mivel a 2017–2020-as időszakra vonatkozó, a szervezett bűnözés elleni fellépés új nemzeti stratégiája és a 2017-ben elfogadott cselekvési terve a „törvényen belüli tolvajok”, a kábítószer-kereskedelem és a kiberbűnözés elleni küzdelemre, valamint a vizsgálaton alapuló és közösségi rendfenntartás bevezetésére helyezi a hangsúlyt;

F.  mivel 2017. szeptember 1-jén hatályba lépett a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény, és létrejött a nemek közötti egyenlőséggel, a nőkkel szembeni erőszakkal és a kapcsolati erőszakkal foglalkozó ügynökségközi bizottság;

G.  mivel a Riporterek Határok Nélkül 2018. évi sajtószabadság-indexe csekély javulást mutat, Grúzia a 2017. évi 64. helyről a 61. helyre jött fel;

1.  melegen üdvözli a reform folyamatos előrehaladását, valamint a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása terén elért haladást, aminek köszönhetően Grúzia az EU kulcsfontosságú partnerévé vált a régióban; felhívja a grúz hatóságokat, hogy továbbra is biztosítsák a stabilitást, a további demokratikus reformokat és a gazdasági és szociális javulást a szegénység, a munkanélküliség és a magas szintű gazdasági migráció által sújtott grúzok számára, ami kulcsfontosságú tényező az emberek bizalmának elnyerése szempontjából a Grúzia nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitásához és területi integritásához, illetve az Európai Unió és Grúzia közötti együttműködés megerősítéséhez vezető úton;

2.  megelégedéssel jegyzi meg, hogy Grúzia európai programja továbbra is pártok közötti konszenzust, valamint a grúz polgárok többségének támogatását élvezi; rámutat, hogy az EUSZ 49. cikke értelmében és a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatnak megfelelően bármely európai állam kérheti felvételét az Unióba, amennyiben teljesíti a koppenhágai kritériumokat; emlékeztet ugyanakkor a Parlament által támogatott keleti partnerség + (EaP+) politikáról szóló javaslatra a további lehetőségek kiaknázása érdekében; üdvözli a grúz kormány arra irányuló kezdeményezését, hogy állítsák össze az uniós integrációs menetrendet azzal a céllal, hogy megerősítsék az EU és Grúzia közötti folyamatban lévő kapcsolatokat; üdvözli Grúzia aktív szerepvállalását a keleti partnerség többoldalú platformjainak tevékenységeiben;

3.  elismerését fejezi ki a grúz hatóságoknak a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség megkötéséből eredő kedvezményekről és gazdasági lehetőségekről szóló ismétlődő tájékoztató kampányok, valamint a szükséges változtatások kezelésében nyújtott segítség miatt;

A társulási megállapodás végrehajtásához létrehozott intézményi keret

4.  megjegyzi, hogy a 2017–2020-as időszakban Grúziának nyújtandó uniós támogatás 371 és 453 millió EUR közötti összeget fog kitenni, és a „többért többet” elvnek megfelelően az EU és Grúzia közötti társulási menetrenddel összhangban további pénzeszközök állnak rendelkezésre; ösztönzi a Bizottságot, hogy ezt a támogatást Grúzia felvevőképességével és reformtörekvéseivel arányosan nyújtsa; tudomásul veszi Grúzia arra vonatkozó határozatát, hogy a funkcionális optimalizálás és a költségcsökkentés céljából 14-ről 11-re csökkenti a minisztériumok számát, és üdvözli a grúz kormány döntését, hogy a megtakarításokat az oktatás területére irányítsa;

5.  szorgalmazza a miniszterelnök és a külügyminiszter nagyobb mértékű bevonását, hogy biztosítsák a társulási megállapodás végrehajtásának magas szintű politikai ellenőrzését, különösen a releváns kormányzati struktúrák racionalizálása, a szakminisztériumok terveinek, valamint azok maradéktalan és hatékony végrehajtásának koordinálása és összehangolása révén; üdvözli, hogy az államminiszter európai integrációért felelős hivatala a Külügyminisztérium részévé vált; ugyanakkor azt javasolja, hogy az európai integráció kérdésével az egész minisztériumi apparátus foglalkozzon;

6.  üdvözli a társulási megállapodás/a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtási terve hároméves verziójának elfogadását, és felkéri a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki egy reformstratégiát e tervek kiegészítésére, amely a jogszabályokon felüli eredményekre és a személyzet képzésére helyezi a hangsúlyt, valamint szakértői hatásvizsgálaton alapul, amelynek a parlament, a kormány és az elnöki adminisztráció közötti intézményközi együttműködéssel is foglalkoznia kell; ösztönzi ezzel összefüggésben, hogy a grúz parlament fokozza a reformjavaslat-tervezetek társulási megállapodásnak való megfelelőségének ellenőrzését;

7.  hangsúlyozza, hogy Grúziának magas szintű képzettséggel rendelkező személyzettel kell rendelkeznie a társulási menetrend végrehajtásához; felhívja ezért a grúz hatóságokat annak garantálására, hogy az összes minisztériumban az európai integrációs kérdésekkel foglalkozó szervezeti egységek elegendő számú és speciális képzettséggel rendelkező tisztviselővel legyenek ellátva; felhívja az EKSZ-t és/vagy a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a kapacitásépítéshez és a társulási megállapodás/a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásával foglalkozó grúz tisztviselők képzéséhez;

8.  üdvözli Grúzia, Moldova és Ukrajna parlamentközi közgyűlésének létrehozását, és ösztönzi, hogy ez a közgyűlés a társulási megállapodások végrehajtását is ellenőrizze;

9.  sürgeti az EKSZ-t és/vagy a Bizottságot, hogy erősítsék a belső kapacitásokat, hogy fokozzák a társulási megállapodás végrehajtásának nyomon követését, különösen azáltal, hogy növelik a grúz közigazgatási és jogrendszert alaposan ismerő humánerőforrások számát, valamint térjenek át az előrehaladás minőségi értékelésére, különösen átvilágítási folyamatok bevezetése révén, ami lehetővé teszi az uniós vívmányokkal való, a társulási megállapodásban előírt összehangolás tényleges mértékének értékelését;

10.  kiemeli azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet a civil társadalom – köztük a szociális partnerek – játszik a társulási megállapodás végrehajtásában és a reformok ellenőrzésében, és üdvözli a megállapodás végrehajtásának nyomon követésére tett erőfeszítéseiket; Felhívja a grúz hatóságokat annak biztosítására, hogy a társulási megállapodás/a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szerinti reformokat a helyi hatóságok és a civil társadalom képviselői, valamint a szociális partnerek teljes körű bevonásával hajtsák végre, és felhívja a hatóságokat és az EU-t, hogy biztosítsanak számukra és a peremterületeken élő lakosság számára hozzáférést a társulási menetrend végrehajtásával kapcsolatos információkhoz;

11.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a grúz állampolgároknak proaktív tájékoztatást nyújtsanak a keleti partnerség kézzelfogható előnyeiről és céljairól, valamint hogy tényeken alapuló, a partnerország valamennyi nyelvén hozzáférhető és minőségi tájékoztatás segítségével kell felvenni a küzdelmet a félretájékoztatás ellen; felhívja Grúziát, hogy az EU és a tagállamai segítségével erősítse meg a kommunikációs stratégiáját;

12.  üdvözli, hogy 2018. szeptember 4-én Tbilisziben megnyitotta kapuit a keleti partnerség európai iskolája, amely nemzetközi BA-programot kínál a keleti partnerség összes országából érkező diákok számára; ösztönzi a grúz hatóságokat, hogy növeljék az európai tanulmányok szerepét az iskolai és egyetemi tantervekben;

13.  támogatja az Európai Parlament küldöttségét is magában foglaló nemzetközi választási megfigyelő misszió által bemutatott, a 2018. évi grúziai elnökválasztás első fordulójára vonatkozó előzetes megállapításokat és következtetéseket; üdvözli a választások versenyjellegét és az erőszakos esetek hiányát; elítéli Dél-Oszétia és Abházia Oroszország általi megszállását, valamint a dél-oszétiai de facto kormányzó hatóságok azon döntését, hogy lezárják Grúzia közigazgatási határát, és megakadályozzák, hogy számos grúz állampolgár leadja a voksát; felkéri a hatóságokat és a politikai pártokat, hogy a második forduló előtt oldják meg az aggodalomra okot adó kérdéseket, nevezetesen az állami forrásokkal való visszaélést és a kampányfinanszírozásra vonatkozó túlzottan magas felső határokat, valamint a független civil társadalmi szervezetek magas rangú tisztségviselők intenzív szóbeli támadásai révén történő célba vételét;

Politikai párbeszéd

14.  megismétli, hogy a Grúzia alkotmányos reformjáról megfogalmazott uniós álláspont megegyezik a Velencei Bizottság általános pozitív értékelésével; sajnálja, hogy 2024-ig elhalasztották a teljes mértékben arányos választási rendszer megvalósítását; megismétli, hogy kész a jövőbeli grúziai választások megfigyelésére, illetve a grúziai hatóságoknak segítséget nyújtani az alább bemutatott ajánlások nyomon követésében és végrehajtásában; megismétli, hogy a központi választási bizottság összetételének politikai befolyástól mentesnek kell lennie, és hogy a választásokat megelőző időszakban sem lehet szabálytalanul felhasználni az adminisztratív erőforrásokat; felhívja a grúz hatóságokat, hogy folytassanak érdemi vizsgálatot a 2016-os parlamenti választások során történt politikai indíttatású erőszakos incidensekkel kapcsolatban;

15.  támogatja Grúzia politikai intézményeinek demokratikus megerősítését, és eltökélt aziránt, hogy segítséget nyújtson ezen a területen; megjegyzi, hogy Grúzia azon kevés ország egyike, ahol mindegyik hatalmi ág részt vesz a nyílt kormányzással kapcsolatos partnerségben; kiemeli egy ambiciózus reformprogram végrehajtásának fontosságát, amelynek célja az állami intézmények és alkalmazottaik politikai semlegességének biztosítása; hangsúlyozza az ellenzék szerepét a parlamenti rendszerben, és szorgalmazza a végrehajtó hatalom ellenőrzésére vonatkozó szigorúbb mechanizmusok sürgős bevezetését, ideértve azt is, hogy a parlamenti képviselők rendszeresen kérdéseket tehessenek fel a minisztereknek és a miniszterelnöknek, ilyen módon elszámoltassák őket;

16.  örvendetesnek tartja, hogy 2017. március 27-étől ténylegesen vízummentes utazási rendszert alkalmaznak a grúz állampolgárok esetében; tudomásul veszi, hogy Grúzia teljesíti a vízumliberalizációs referenciaértékeket, és ösztönzi azok rendszeres nyomon követését a további megfelelés biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a vízummentes utazási rendszerek bevezetése kedvező eredményekkel jár az emberek közötti kapcsolatok alakulásában; elismerését fejezi ki Grúziának, amiért gyorsan lépett a vízummentes utazási rendszer megsértésével kapcsolatban, és felhívja az uniós tagállamokat, hogy ismerjék el Grúziát biztonságos származási országként; hangsúlyozza Grúzia, illetve az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai és bűnüldöző hatóságai közötti együttműködés fokozásának fontosságát;

17.  üdvözli Grúzia migrációs stratégiájának és cselekvési tervének folytatódó végrehajtását, valamint a Törökországgal és Azerbajdzsánnal közös határszakaszok rehabilitációjának megerősítését;

18.  támogatja Grúziát a békés konfliktusrendezés, megbékélés és együttműködés politikájának követésében és a genfi nemzetközi tárgyalásokban való konstruktív részvételében; üdvözli az Oroszországgal folytatott párbeszéd fenntartására irányuló grúziai erőfeszítéseket; üdvözli Grúzia kormányának az „Egy lépés a jobb jövő irányába” elnevezésű, 2018. április 4-i kezdeményezést, amelynek célja a megszállt régiókban lakó személyek humanitárius és társadalmi-gazdasági körülményeinek javítása, valamint az emberek közti kapcsolatok és bizalomépítés elősegítése a megosztott közösségek között;

19.  sajnálattal emlékeztet arra, hogy 10 év után az Orosz Föderáció továbbra is fenntartja a grúz területek illegális megszállását, és ismételten megerősíti, hogy határozottan támogatja Grúzia szuverenitását és területi egységét; tudomásul veszi a Grúzia által az Emberi Jogok Európai Bíróságánál Oroszország ellen indított keresetet, amely az Abháziában és Dél-Oszétiában élő emberekkel szembeni kényszerintézkedések alkalmazásával kapcsolatos, valamint a grúz parlament állásfoglalását az emberölés, emberrablás, kínzás vagy embertelen bánásmód miatt elítélt személyek Otkhozoria‒Tatunashvili feketelistájáról; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek következetes, összehangolt, egységes és határozott álláspontot kell képviselnie az orosz megszállással és annektálási politikával szemben;

20.  sürgeti a grúz hatóságokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a fennálló akadályok leküzdésére, valamint próbálják meg kiterjeszteni a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás előnyeit Abházia és Chinvali régió/Dél-Oszétia lakosságára azáltal, hogy jobb tájékoztatást nyújtanak a megállapodásból származó lehetőségekről, valamint ad hoc kereskedelmi és gazdasági együttműködési projekteket dolgoznak ki helyi szinten;

21.  elismerését fejezi ki amiatt, hogy Grúzia folyamatosan részt vesz a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében végrehajtott polgári és katonai válságkezelési műveletekben; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni az EU és Grúzia közötti, biztonsági kérdésekről, különösen a radikalizálódás, az erőszakos szélsőségesség, a propaganda és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemről szóló magas szintű párbeszédet;

Jogállamiság, jó kormányzás és a tömegtájékoztatás szabadsága

22.  elismeri a Grúzia által az alacsony és középszinten tapasztalható korrupció elleni küzdelem terén elért eredményeket, amelyek jó regionális besoroláshoz vezettek a korrupcióérzékelési indexekben; Kiemeli azonban, hogy a magas szinten, az elit köreiben tapasztalható korrupció továbbra is súlyos problémát jelent; méltatja a korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv Grúzia általi végrehajtását; felhívja Grúziát, hogy biztosítsa a független, szabad és politikai befolyástól mentes korrupcióellenes ügynökség és az állambiztonsági szolgálat elválasztását; megismétli a hatalmi ágak tényleges szétválasztásának, valamint a politika és a gazdasági érdekek világos elkülönítésének fontosságát, és hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni küzdelemhez független igazságszolgáltatásra van szükség, és hogy a magas szinten tapasztalható korrupciós ügyek kivizsgálása terén még fel kell mutatni megbízható eredményeket; úgy gondolja, hogy Grúzia az EU fontos partnere különböző együttműködési területeken, például a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén;

23.  sürgeti a grúz hatóságokat, hogy fogadjanak el egy működőképes, önálló és hatékony, a főügyészi hivataltól független mechanizmust a bűnüldöző tisztviselők által elkövetett visszaélések kivizsgálására az elszámoltathatóság tartós hiányának ellensúlyozása érdekében; üdvözli ezért a bűnüldöző tisztviselők által elkövetett emberi jogi jogsértések kivizsgálására szolgáló állami felügyeleti szolgálat létrehozását;

24.  mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Törökország nyomást gyakorol a Grúziában élő törökökre, valamint oktatási intézményekre, a Gülen-mozgalommal való állítólagos kapcsolatuk miatt; sürgeti a grúz hatóságokat, hogy közelről tartsa szemmel az ügyet, hogy biztosítsa, hogy a bírósági eljárások és minden intézkedés teljes mértékben összhangban legyen az európai elvekkel és normákkal; ösztönzi az EU-t, hogy nyújtson támogatást és segítséget a keleti partnerség országainak, hogy ellenálljanak az elmúlt néhány hónapban ‒ különösen Törökország által ‒ gyakorolt nyomásnak;

25.  tudomásul veszi a folyamatban lévő igazságszolgáltatási reformot, valamint az igazságszolgáltatás nagyobb fokú pártatlanságának és átláthatóságának jeleit, emlékeztet azonban arra, hogy a Velencei Bizottság aggodalmának adott hangot a javasolt jogalkotási módosítások miatt, amelyek nem biztosítják az grúz Ügyészi Tanács politikai semlegességét; felhív az igazságszolgáltatási rendszer – többek között az adminisztratív kapacitás megerősítése révén történő – megerősítéséhez szükséges minden intézkedés meghozatalára, valamint az igazságszolgáltatás és az ügyészség teljes függetlenségének biztosítására, és felhív a Belügyminisztérium, többek között a megújulásra és reformokra szoruló rendőrség és biztonsági szolgálatok demokratikus ellenőrzésére, az igazságszolgáltatási rendszer átláthatóságának biztosítása céljából, nevezetesen a bírák kiválasztása, kinevezése és előléptetése, valamint az őket érintő fegyelmi eljárások tekintetében;

26.  kiemeli a most zajló adminisztratív reform fontoságát; üdvözli az újonnan életbe lépett közszolgálati törvényt, és elvárja annak a polgárok bizalmának tartós megerősítése érdekében történő mielőbbi végrehajtását;

27.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a grúz kormány nem fogadott el új jogi aktust a nyilvános információkhoz való hozzáférés javítására; sajnálatosnak tartja, hogy a tervezett reform még tovább korlátozza a hozzáférését ezen a területen; felhívja a grúz kormányt, hogy biztosítsa a nyilvános információkhoz való tényleges hozzáférést; emlékeztet arra, hogy ez a társulási megállapodás keretében tett lényeges kötelezettségvállalás;

28.  sürgeti Grúzia kormányát, hogy törekedjen az államháztartási gazdálkodás reformjának végrehajtására;

29.  üdvözli a szervezett bűnözés elleni fellépés nemzeti stratégiájának elfogadását;

30.  felhívja a grúz parlamentet, hogy fontolja meg módosítási csomag elfogadását a kábítószerpolitika reformjáról, az alkotmánybíróság 2017. november 30-i határozatával összhangban;

31.  üdvözli, hogy a grúz parlament egyetértését adta a fogvatartottak helyzetének javítását célzó jogszabálycsomaghoz;

Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

32.  felhívja a grúz hatóságokat az ország emberi jogi koordinációs mechanizmusa működőképességének fokozására, illetve az együttműködés erősítésére a többoldalú fórumokon; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem halad előre az Afgan Mukhtarli azeri újságíró Tbilisziből történő elrablásával kapcsolatos vizsgálat, amely számos hiányosságra rámutatott a biztonsági szolgálatok működését illetően, például pártpolitikai befolyásra; felhívja a grúz kormányt, hogy belátható időn belül és hitelesen zárja le a vizsgálatot, és rámutat, hogy Grúziának biztonságos és védett környezetet kell biztosítania a területén tartózkodó emberijog-védők számára annak biztosítására, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő újra;

33.  tudomásul veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának a volt miniszterelnökkel, Vano Merabishvilivel kapcsolatban 2017. november 28-án hozott ítéletét, amely megállapította, hogy a volt miniszterelnök letartóztatásakor a „titkos terv” és „hátsó szándék” alkalmazásával megsértették az emberi jogok európai egyezményének 18. cikkét;

34.  hangsúlyozza az előző kormányok idején elkövetett emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos vizsgálatra, büntetőeljárás alá vonásra és kárpótlásra vonatkozó egyértelmű, átlátható és emberi jogokon alapuló politika és mechanizmus fontosságát, garantálva azt, hogy ez a folyamat teljes mértékben tiszteletben tartja a jogállamiság és a jogszerű eljárás elvét;

35.  felhívja a hatóságokat, hogy fokozzák az alapvető szabadságok és az emberi jogok főleg a kiszolgáltatott csoportok esetében történő érvényesítését a gyűlöletbeszéd és az LMBTQI-személyek, a romák, a HIV-vel/AIDS-szel élők, a fogyatékossággal élő személyek és egyéb kisebbségek megkülönböztetése elleni küzdelem révén, többek között a munkaerőpiacon a módosított munkaügyi törvényen keresztül; felhívja különösen Grúziát, hogy hangolja össze a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló jogszabályt a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, amelyet 2014-ben ratifikált; üdvözli, hogy Grúzia a közelmúltban ratifikálta az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (isztambuli egyezmény), valamint a hivatalos nyelvről szóló törvény és a polgári egyenlőségi és integrációs stratégia elfogadását, és felhív azok gyors végrehajtására és egy hatékony nyomon követési mechanizmus létrehozására;

36.  felhívja a grúz hatóságokat, hogy tegyenek további lépéseket a nők minden fajta erőszak, szexuális zaklatás, illetve munkahelyi és közterületen való zaklatás elleni védelme, valamint a politikában és a munkaerőpiacon részt vevő nők számának növelése érdekében, amely területeken továbbra is alulreprezentáltak;

37.  felhív a gyermekek jogai védelmének megerősítésére, ide tartozik a gyermekek elleni erőszak megakadályozása, minden gyermek, köztük a fogyatékossággal élő gyermekek számára hozzáférés biztosítása az oktatáshoz; megismétli a grúz kormány azzal kapcsolatos felelősségét, hogy alaposan ellenőrizze az árvaházban és egyházi bentlakásos intézményben lévő gyermekek helyzetét;

38.  emlékeztet a szabad és független tömegtájékoztatás, a szerkesztői függetlenség, valamint a plurális és a tulajdonjog tekintetében átlátható médiakörnyezet, mint kulcsfontosságú demokratikus elvek fontosságára; megelégedéssel veszi tudomásul a Grúziában történt előrelépéseket, amelyeket a Riporterek határok nélkül által létrehozott 2018. évi sajtószabadság-index is megállapít; kiemeli a médiatartalmak átpolitizálását; emlékeztet a Rustavi 2 tévécsatorna esetére;

Kereskedelmi és gazdasági együttműködés

39.  üdvözli a munkahelyteremtésre és a munkavállalói jogokra helyezett hangsúlyt, nevezetesen a munkahelyi biztonságról szóló törvény elfogadása révén, hogy hatékonyan csökkenteni lehessen a munkahelyi incidensek áldozatainak nagy számát; sürgeti a grúz parlamentet, hogy terjessze ki a törvény hatályát a kivételek elkerülése céljából; emlékezteti a grúz hatóságokat a nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartásának kötelezettségére, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a munkafeltételeket ellenőrző osztály működőképes, önálló, a 81. számú ILO-egyezménnyel összhangban álló munkaügyi felügyeleti szervvé váljon a munkahelyi biztonság javítása és a be nem jelentett munkavégzés csökkentése érdekében; felhív a munkáltatók részéről szakszervezeti jogok gyakorlása miatti tapasztalható megkülönböztetés megszüntetésére; aggódik a gyermekmunka és a szakszervezetek elégtelen egyesülési szabadsága miatt; emlékeztet rá, hogy kiemelten fontos a társulási megállapodás kritériumainak megfelelő munkahelyi biztonság;

40.  megjegyzi, hogy az EU Grúzia legfontosabb kereskedelmi partnere – a teljes kereskedelmi forgalom közel egyharmadát teszi ki – és vezető donor, valamint a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrása; üdvözli a kulcsfontosságú strukturális reformok végrehajtását, amelyek célja a gazdasági és üzleti környezet javítása, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás előnyeinek maximális kihasználása; pozitívumként értékeli, hogy Grúzia a kereskedelemmel kapcsolatos területeken előrelépést ért el jogszabályainak közelítésében, köztük az állat- és növényegészségügyi intézkedések terén, de további haladásra hív fel az élelmiszerbiztonság terén; felhívja a figyelmet a grúziai beruházási környezet javításával kapcsolatos, folyamatban lévő strukturális reformok jelentőségére; hangsúlyozza, hogy a grúz hatóságoknak garantálniuk kell a grúz gazdasági növekedés eredményeinek méltányos elosztását a lakosság körében, és hogy a társulási megállapodást a kkv-k előnyére hajtsák végre;

41.  elégedetten állapítja meg, hogy egyes új termékeket elkezdtek az EU-ba exportálni, noha Grúzia továbbra is túlnyomórészt mezőgazdasági árucikkeket és nyersanyagokat exportál; ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa Grúziát azon területek azonosításában, amelyek tovább erősíthetik a gazdasági diverzifikációt, valamint azok kiemeltként kezelésében a DCFTA végrehajtása során; ajánlja, hogy Grúzia fontolja meg egy diverzifikációs stratégia lehetőségét az uniós piacra exportált termékek vonatkozásában;

42.  pozitív fejleményként veszi tudomásul a közbeszerzés terén elért haladást, ahol a jogszabályokat 2022-ig tervezik harmonizálni; hangsúlyozza egy független és pártatlan felülvizsgálati testület fontosságát; sürgeti a grúz kormányt, hogy javítsa a közbeszerzési rendszer átláthatóságát, különösen azáltal, hogy a közbeszerzési törvényben csökkenti a nyílt ajánlattétel alóli kivételeket a hirdetmény nélküli szerződéskötés teljes számának csökkentése érdekében;

43.  üdvözli Grúzia csatlakozását a pán-euromediterrán származási szabályokról szóló egyezményhez, amely lehetővé fogja tenni a származási kumulációt a DCFTA keretében; ösztönzi Grúziát, hogy ehhez hasonlóan csatlakozzon az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez is;

Energia és az együttműködés más területei

44.  üdvözli Grúzia tagságát az Energiaközösségben és Grúzia energiapiacának az Unió piacába szabályozási konvergencián keresztül történő integrációja felé tett előrelépést, a társulási megállapodással és az Energiaközösségről szóló szerződéssel összhangban; meggyőződése, hogy ezáltal erősödnek az összeurópai energiapolitikai energia-összetétel párizsi jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek teljesítésére, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó, valamint az Egyesült Nemzetek 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer 10., energiaszegénység leküzdésére irányuló célkitűzésének feltételei; sürgeti a grúz hatóságokat, hogy az EU támogatásával tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést az uniós energiaügyi vívmányok elfogadásának, valamint az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos tudományos együttműködés, innováció és fejlesztés fokozása érdekében; megjegyzi, hogy a grúz parlamenttel szoros együttműködésben kell dönteni az olyan tervekről, mint például az Energiaügyi Minisztérium beolvasztása a gazdaságért és a fenntartható fejlődésért felelős minisztériumba;

45.  azt ajánlja, hogy a grúz hatóságok dolgozzanak ki szilárd nemzeti energiastratégiát, csökkentsék az energiatámogatások szintjét, és erősítsék meg az energiaszolgáltatók biztonságát és az energiafüggetlenséget; ösztönzi a megújuló energia termelését, az energiahatékonyságot és a szükséges törvények elfogadását, valamint az intézményi keret átalakítását; ösztönzi az energiaszállítási funkciók megerősítését;

46.  hangsúlyozza, hogy a végrehajtás tekintetében további erőfeszítéseket kell tenni a közlekedés és a környezet területén; sürgeti a grúz kormányt, hogy fogadjon el légszennyezés elleni küzdelemre vonatkozó stratégiát; felhívja a grúz hatóságokat, hogy a köz érdekében növeljék a nyilvánosság részvételét a környezetvédelmi döntéshozatalban, és a környezetvédelmi információk megosztásának mértékét;

47.  emlékeztet rá, hogy a környezeti irányítás a társulási megállapodás egyik legfőbb kritériuma; üdvözli a környezeti hatásvizsgálatról szóló, az uniós jogszabályokkal összhangban lévő új törvény életbe lépését, valamint az éghajlat-politikai cselekvési terv ütemtervének elfogadását; felszólít a nemzeti környezetvédelmi politikák uniós célokhoz való további hozzáigazítására az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, a 2015. évi Párizsi Megállapodással összhangban, és felhív különösen az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátást támogató fejlesztési stratégia véglegesítésére és elfogadására;

48.  megjegyzi, hogy a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetben Grúzia kötelezettséget vállalt a multilaterális környezetvédelmi megállapodások hatékony végrehajtására, amin még javítani kell;

49.  tudomásul veszi a grúz kormány arra vonatkozó tervét, hogy továbbfejleszti a vízerőműveket; ezzel kapcsolatban felhívja a grúz hatóságokat, hogy minden projekt esetében alkalmazzák és teljesítsék az uniós előírásokat, és különösen arra, hogy alkalmazzák a környezeti hatásvizsgálat nyílt és átlátható eljárását, vonjanak be minden releváns érdekelt felet a döntéshozatali eljárás fő szakaszaiba;

Intézményi rendelkezések

50.  úgy véli, hogy hasznos lenne a grúz hatóságokat időről időre bevonni a vonatkozó jogszabályok kidolgozásába, hogy a folyamat inkluzívabbá váljon, és Grúzia számára csökkenjenek az átmeneti költségek, és felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki az előzetes információmegosztási mechanizmusokat;

51.  megismétli arra irányuló szándékát, hogy fokozza az EU keleti partnereivel való nemzetközi megállapodások végrehajtásának nyomon követését; ismételten felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy gyakrabban nyújtsanak be részletes írásbeli jelentéseket az említett megállapodások végrehajtásáról;

52.  megállapítja, hogy a DCFTA végrehajtásának értékelése túlságosan is a kereskedelmi forgalomra és a kereskedelmet gátló akadályokra összpontosít; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelően kövesse nyomon és értékelje a DCFTA végrehajtását, külön figyelmet fordítva a vívmányok átültetésére és végrehajtására, valamint a grúz társadalomra gyakorolt hatásra, és készítsen nyilvános és átfogó éves jelentést, többek között az EU által nyújtott technikai és pénzügyi támogatásról is;

53.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is használjanak fel minden lehetséges eszközt Grúzia ösztönzésére és támogatására a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hatékony végrehajtására irányuló erőfeszítéseiben, emlékeztetve arra, hogy a DCFTA fenntartható végrehajtása nem alapulhat kizárólag az EU segítségnyújtásán, hanem Grúzia független fellépését is megköveteli, hogy ösztönözzék a nagyobb kereskedelmi forgalmat, a bürokratikus terhek csökkentését és az adminisztratív eljárások egyszerűsítését; felhívja mindkét felet, hogy nyújtsanak nagyobb támogatást a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (mkkv-k), és gondoskodjanak a technikai segítségnyújtásról; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy Grúziát támogató csoport felállítását, hasonlóan az Ukrajna számára létrehozott csoporthoz;

54.  felszólítja az EKSZ-t és/vagy a Bizottságot, hogy ezzel egyidejűleg tegye közzé a társulási megállapodás végrehajtásáról szóló összes éves jelentést, és tegyen közzé összehasonlító értékelést, amely konkrét referenciamutatók alapján vizsgálja az egyes társult partnerországok által az AA/DCFTA végrehajtása felé tett haladást;

55.  elhatározza, hogy éves jelentéseket készít a társulási megállapodások végrehajtásáról;

o
o   o

56.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Grúzia kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 294., 2016.8.12., 31. o.
(2) HL C 11., 2018.1.12., 82. o.
(3) HL C 356., 2018.10.4., 130. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0073.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0266.
(6) „A keleti szomszédság három társult országa – Ukrajna, Grúzia és Moldova – választási reformjai és azok hatása a politikai fejleményekre ezen országokban”, Európai Parlament, 2017. október 26.
(7) „Az EU és Grúzia, Moldova, valamint Ukrajna közötti társulási megállapodás”, Európai Parlament, 2018. június 28.
(8) „A Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodás végrehajtására kialakított intézményi keret kidolgozása”, Európai Parlament, 2018. szeptember.

Utolsó frissítés: 2018. november 15.Jogi nyilatkozat