Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2927(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0533/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 15/11/2018 - 5.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0461

Elfogadott szövegek
PDF 147kWORD 50k
2018. november 15., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A emberi jogi helyzet Bangladesben
P8_TA-PROV(2018)0461RC-B8-0533/2018

Az Európai Parlament 2018. november 15-i állásfoglalása a bangladesi emberi jogi helyzetről (2018/2927(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi, 2017. április 6-i(1) és 2015. november 26-i(2), Bangladesről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel a bangladesi fenntarthatósági paktum végrehajtásának helyzetéről szóló, 2017. június 14-i állásfoglalására(3), és tekintettel a Bizottság 2018. szeptember 28-i technikai állapotjelentésére,

–  tekintettel a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Közösség és a Bangladesi Népköztársaság között létrejött, a partnerségről és a fejlesztésről szóló, 2001-es együttműködési megállapodásra(5),

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezményére,

–  tekintettel a fenntarthatósági paktumra a munkavállalói jogok és az üzemek biztonságának folyamatos javításáról a bangladesi konfekció- és kötöttáru-iparban,

–  tekintettel a 2013-as bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodásra és annak 2018. évi megújítására,

–  tekintettel az uniós tagállamok misszióvezetői, az Európai Unió küldöttségének vezetője, valamint Norvégia és Svájc misszióvezetői által 2018. szeptember 27-én aláírt, a bangladesi digitális biztonságról szóló törvénnyel kapcsolatos közös helyi nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Bangladesre vonatkozó egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékeléséhez 2018. február 26-án benyújtott nemzeti jelentésre,

–  tekintettel a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 2006. december 20-án elfogadott és 2010. december 23-án hatályba lépett nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011. június 16-án jóváhagyott ENSZ-irányelvekre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a gyermekházasságok felszámolására irányuló, a 2015–2021 közötti időszakra szóló bangladesi nemzeti cselekvési tervre,

–  tekintettel az ENSZ Őslakos Népeket Érintő Ügyek Állandó Fóruma (UNPFII) 17. ülésén elfogadott ajánlásokra,

–  tekintettel a 2018. évi sajtószabadság-indexre,

–  tekintettel a digitális biztonságról szóló 2018-as bangladesi törvényre,

–  tekintettel a bangladesi információs és kommunikációs technológiai (IKT) törvényre, különösen annak 57. szakaszára,

–  tekintettel az EU online és offline véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 2014. május 12-i emberi jogi iránymutatásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU-nak régóta tartó kapcsolatai vannak Bangladessel, többek között a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás révén; mivel az emberi jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartása és előmozdítása elősegíti a felek hazai és nemzetközi politikáit, és az EU külső tevékenységének alapvető részét kell képeznie;

B.  mivel a civil társadalom tagjai, köztük politikai aktivisták, szakszervezeti képviselők, újságírók, diákok, emberijog-védők és a kisebbségek elnyomása egyre nőtt az elmúlt években Bangladesben; mivel az ENSZ emberi jogi szakértői és a nemzetközi emberi jogi csoportok szerint szembetűnő méreteket öltöttek Bangladesben a bírósági eljárás nélküli kivégzések, a tömeges önkényes letartóztatások és az erőszakos eltüntetések, például Maroof Zaman és Mir Ahmad Bin Quasem esetében;

C.  mivel Banglades a globális sajtószabadság-index szerint 180 ország közül a 146. helyen áll; mivel az alapvető szabadságok és az emberi jogok megsértése – különösen az újságírókkal és bloggerekkel szembeni erőszak, zaklatás, megfélemlítés és cenzúra – továbbra is széles körben elterjedt gyakorlat Bangladesben; mivel a bangladesi ikt-törvényt – különösen annak 57. szakaszát – az elmúlt években olyan aktivisták és újságírók letartóztatására és büntetőeljárás alá vonására használták fel, akik bírálták a kormányt;

D.  mivel a digitális biztonságról szóló törvény – amelyet a bangladesi parlament 2018. szeptember 19-én fogadott el – nem módosítja az ikt-törvény 57. szakaszát, a bangladesi újságírók, polgári jogi aktivisták és a nemzetközi közösség által megfogalmazott számos kritika ellenére;

E.  mivel 2018. augusztus 5-én otthonából erőszakkal elrabolták a nemzetközileg elismert, díjnyertes bangladesi Shahidul Alam fotóriportert – aki egyúttal tanár és aktivista is –, és az ikt-törvény alapján bebörtönözték, miután felszólalt a közelmúltbeli bangladesi diáktiltakozások kapcsán, illetve kritizálta a hatóságok által alkalmazott erőszakot; mivel Shahidul Alam továbbra is őrizetben van, és több alkalommal megtagadták tőle az óvadék ellenében történő szabadon bocsátást; mivel állítólag megtagadták tőle a megfelelő orvosi ellátást és kínzásnak vetették alá;

F.  mivel a terrorista támadások következtében a kormány szigorú „zéró tolerancia” megközelítést követett; mivel Bangladesben kikapcsolták a mobilhálózatokat, és a jelentések szerint a bangladesi biztonsági erők megkíséreltek elektronikus megfigyelési berendezéseket beszerezni a nemzetközi piacon; mivel a bangladesi kormány kampányt kezdett a közösségi média intenzív és intruzív megfigyelésére és ellenőrzésére;

G.  mivel 2018. december 30-án választások esedékesek Bangladesben; mivel Khaleda Zia ellenzéki vezető és volt miniszterelnök jelenleg 10 éves börtönbüntetését tölti korrupció miatt, és ennek következtében nem indulhat a választásokon; mivel Khaleda Zia cáfolja e vádakat, amelyek a támogatói szerint politikailag motiváltak voltak;

H.  mivel a bangladesi nőket és lányokat nagyfokú erőszak éri; mivel Bangladesben a legmagasabb a gyermekházasság Ázsiában és a világon is az egyik legmagasabb; mivel 2017-ben a bangladesi kormány elfogadta a gyermekházasság korlátozásáról szóló törvényt, amely „különleges esetekben” kivételekre ad alkalmat, ugyanakkor nem határozta meg ezeket a kritériumokat, illetve nem szabta meg az ilyen házasságok alsó korhatárát;

I.  mivel Bangladesben a többszörös bűncselekmények esetében halálbüntetést lehet kiszabni; mivel 2017-ben hat embert végeztek ki;

J.  mivel ebben az évben a beszámolók szerint nőtt az erőszakos esetek száma – különösen az őslakos nőkkel szemben –, valamint a Csittagong-dombság területén az őslakosok jogaiért küzdő aktivistákat zaklatnak és tartóztatnak le;

K.  mivel az EU Banglades fő kereskedelmi partnere, és legkevésbé fejlett országként az EU általános vámkedvezmény-rendszere (GSP) keretében rendelkezésre álló legkedvezőbb rendszer, nevezetesen a „fegyver kivételével mindent” (EBA) megállapodás előnyeit élvezi;

L.  mivel Banglades várhatóan 2024-ben kikerül a legkevésbé fejlett országok köréből; mivel az addig hátralevő években fel kell gyorsítani az emberi jogok és a munkavállalói jogok reformját, beleértve a gyermekmunka felszámolását is; mivel továbbra is aggodalomra adnak okot a bangladesi munkajogi törvény és az exportfeldolgozó övezetekről szóló törvénytervezet egyes rendelkezései;

M.  mivel a fenntarthatósági paktum keretében aláírták a bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodást a globális ruházati márkák, a kiskereskedők és a szakszervezetek között; mivel a mai napig a megállapodás hatálya alá tartozó gyárak kevesebb mint fele hozta meg a megfelelő biztonsági intézkedéseket; mivel a megállapodás 2018. októberben lejárt, annak ellenére, hogy még jelentős munka van hátra; mivel a megállapodás helyébe egy hároméves átmeneti megállapodás lépett;

N.  mivel támogatni kell a megállapodást, és minden fél számára lehetővé kell tenni, hogy az 2018. november után is zökkenőmentesen folytathassa munkáját; mivel a felelősségteljes üzleti magatartásra vonatkozó hasonló kezdeményezésekre csak akkor nem lesz már szükség, ha a bangladesi kormány és a kárenyhítést koordináló csoport a szavak mellett tettekkel is bizonyítja, hogy eleget tett a készenlétre vonatkozó feltételeknek;

O.  mivel 2018-ban a burmai hadsereg etnikai tisztogatási kampánya elől több mint 700 000 rohindzsa menekült áramlott Bangladesbe, akiknek továbbra is égető szükségük van a humanitárius segítségnyújtásra; mivel Banglades és Mianmar 2018. október 30-án megállapodott egymással arról, hogy a rohindzsákat november közepétől kezdődően visszaszállítják Mianmarba, s minderre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (UNHCR) történő konzultáció mellőzésével, illetve a Hivatal bevonása nélkül kerül sor;

1.  súlyos aggodalmának ad hangot a romló bangladesi emberi jogi helyzet miatt, és különösen amiatt, hogy folyamatosan fellépnek a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságával, a médiával, a diákokkal, az aktivistákkal és az ellenzékkel szemben; elítéli, hogy az embereket azért tartóztatják le és vannak erőszaknak kitéve, mert a kormány bírálatával gyakorolják a véleménynyilvánítás szabadságát; rendkívül aggasztónak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint egyre inkább elterjedtebbé válik a kínzás alkalmazása;

2.  megjegyzi, hogy az ENSZ 2018. májusi, időszakos egyetemes felülvizsgálata méltatta Bangladest, hogy az elmúlt években „figyelemre méltó előrehaladást” tett az emberi jogok javulása terén; sürgeti a bangladesi kormányt, hogy hajtsa végre az időszakos egyetemes felülvizsgálatban szereplő ajánlásokat, különösen olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a polgári és politikai jogok, a média szabadsága, a gazdasági, szociális és kulturális jogok, valamint a nők és lányok jogai;

3.  sürgeti továbbá a bangladesi hatóságokat, hogy független módon vizsgálják ki a bírósági eljárás nélküli kivégzésekről szóló jelentéseket, az erőszakos eltüntetéseket, valamint a túlzott erőszak alkalmazását, többek között Maroof Zaman és Mir Ahmad Bin Quasem ügyét, és a felelősöket a nemzetközi normákkal összhangban állítsák bíróság elé; felszólítja továbbá Bangladest, hogy erősítse meg a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményt, és a nemzeti jogba építse be annak rendelkezéseit;

4.  felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon Shahidul Alamot, ejtsék az ellene felhozott összes vádat, és tegyék lehetővé számára jogszerű emberi jogi munkájának végzését; ragaszkodik ahhoz, hogy a bangladesi hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy garantálják Alam és családja testi és lelki épségét és biztonságát, és gondoskodjanak arról, hogy Shahidul Alam a fogva tartás ideje alatt a nemzetközi elvek és normák betartása mellett kezelést kapjon; felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy indítsanak azonnali és nyilvános vizsgálatot a Shahidul Alammal szembeni állítólagos kínzásról, és az elkövetőket állítsák bíróság elé;

5.  mélységes aggodalmát fejezi ki az ikt-törvény miatt, mivel az nemcsak az újságírók, bloggerek és kommentátorok munkáját érintette súlyosan, hanem bünteti a véleménynyilvánítás szabadságához való jog bárki általi – többek között a közösségi médiában való – jogszerű gyakorlását is; úgy véli, hogy az ikt-törvény 57. szakasza összeegyeztethetetlen a véleménynyilvánítás szabadságához és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogokkal;

6.  mélységes sajnálatát fejezi ki a kormány azon döntése miatt, hogy törvénybe iktatja a digitális biztonságról szóló törvényt, amely ténylegesen kiterjeszti és megerősíti a rendőrség azon hatáskörét, hogy a 2018-as nemzeti választások előtt – többek között a közösségi médiában is – fellépjen a szólásszabadsággal szemben; felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy sürgősen vizsgálják felül a digitális biztonságról szóló és az ikt-törvényt, és hozzák ezeket összhangba azokkal az emberi jogi nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek Banglades részes fele;

7.  reméli, hogy a következő általános választások békések, átláthatóak lesznek és részvételen fognak alapulni, hogy a polgárok valódi politikai döntést hozhassanak; felszólítja a politikai erőket, hogy a választási időszak során tartózkodjanak az erőszak bármely formájától vagy annak szításától;

8.  nagyra értékeli Banglades a téren játszott konstruktív szerepét, hogy a rohindzsa menekülteket nehéz körülmények között is befogadta; sürgeti a hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre több földterületet a túlnépesedés és a táborokra jellemző nyomorúságos feltételek csökkentése érdekében; sürgeti a hatóságokat, hogy enyhítsék a humanitárius szervezetekre általuk kirótt bürokratikus korlátozásokat; sürgeti Banglades és Mianmar kormányát, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a rohindzsa menekültek visszatelepítésének megkezdésére vonatkozó döntést, mivel a biztonságos, méltóságteljes és önkéntes visszatérés feltételei még nem teljesültek;

9.  felszólítja az EU-t és más nemzetközi adományozókat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a bangladesi rohindzsa menekülttáborok számára szükséges pénzügyi és anyagi támogatás biztosítása terén;

10.  ragaszkodik hozzá, hogy Banglades teljesítse az EBA-rendszer keretében a demokráciával, az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásait;

11.  ismételten felszólít a halálbüntetés eltörlésére Bangladesben;

12.  komoly aggodalmának ad hangot az átmeneti megállapodás megsemmisítése miatt, amelynek 2018. november 30-án kellene hatályba lépnie; megjegyzi, hogy a kárenyhítést koordináló csoport még nem rendelkezik kapacitással az egészségügyi és biztonsági követelmények nyomon követésére és érvényesítésére, ami súlyos következményekkel jár a gyári munkások biztonságára és jogaira nézve; sürgeti a bangladesi kormányt, hogy haladéktalanul ismerje el és hajtsa végre az átmeneti megállapodást, és nagyobb hajlandóságot mutasson arra, hogy átvegye a megállapodás valamennyi funkcióját; felhívja az adományozókat, hogy támogassák a bangladesi kormányt ennek valóra váltásában; felhívja továbbá a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy folytassák a kapacitásépítésre irányuló munkát a kárenyhítést koordináló csoporttal;

13.  felszólítja a bangladesi kormányt, hogy fogadja el a bangladesi munkajogi törvény és végrehajtási szabályainak módosítását, hogy azok összhangban legyenek az ILO nemzetközi munkaügyi normáival, valamint hogy lehetővé váljon a teljes körű egyesülési szabadság; felszólítja a bangladesi kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a szakszervezetekkel szembeni megkülönböztetés minden formájának – beleértve az erőszakos cselekményeket és a megfélemlítést is – hatékony kezelése érdekében;

14.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy míg a gyermekházasságok korlátozásáról szóló 2017. évi törvény rendelkezéseket tartalmaz a megelőzés erősítésére és az elkövetők felelősségre vonására vonatkozóan, ugyanakkor tartalmaz egy olyan záradékot is, amely különleges körülmények között, szülői hozzájárulással és bírósági engedéllyel lehetővé teszi a 18 év alattiak házasságát; szorgalmazza, hogy a gyermekvédelem érdekében sürgősen szüntessék meg ezt a kiskaput;

15.  sürgeti a bangladesi hatóságokat, hogy továbbra is foglalkozzanak az emberi jogi kihívásokkal; megjegyzi, hogy az EU–Banglades Vegyes Bizottság 2019 első felében, Dakkában tartandó ülésén tovább fogják tárgyalni az emberi jogi kérdéseket;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, valamint Banglades kormányának és parlamentjének.

(1) Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása Bangladesről, többek között a gyermekházasságokról (HL C 298., 2018.8.23., 65. o.).
(2) Az Európai Parlament 2015. november 26-i állásfoglalása a véleménynyilvánítás szabadságának bangladesi helyzetéről (HL C 366., 2017.10.27., 135. o.).
(3) HL C 331., 2018.9.18., 100. o.
(4) HL C 298., 2018.8.23., 100. o.
(5) HL L 118., 2001.4.27., 48. o.

Utolsó frissítés: 2018. november 20.Jogi nyilatkozat