Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2145(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0341/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0341/2018

Viták :

PV 28/11/2018 - 25
CRE 28/11/2018 - 25

Szavazatok :

PV 29/11/2018 - 8.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0480

Elfogadott szövegek
PDF 389kWORD 58k
2018. november 29., Csütörtök - Brüsszel Ideiglenes kiadás
A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló, 2018. évi jelentés
P8_TA-PROV(2018)0480A8-0341/2018

Az Európai Parlament 2018. november 29-i állásfoglalása a Bizottság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2018. évi jelentéséről (2018/2145(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i, arra irányuló határozatára, hogy megadja az országnak az uniós tagjelölt státuszt;

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodásra (STM),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 817(1993) és 845(1993) sz. határozatában ismertetett nézeteltérések rendezéséről, az 1995. évi ideiglenes megállapodás megszüntetéséről, valamint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország közötti stratégiai partnerség kialakításáról szóló, 2018. június 17-i záró megállapodásra, amely preszpai megállapodásként is ismert,

–  tekintettel az Ohridban megkötött és 2001. augusztus 13-án Szkopjéban aláírt keretmegállapodásra (ohridi keretmegállapodás),

–  tekintettel a Bizottság által Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozóan kidolgozott, 2015. júniusi sürgős reformprioritásokra,

–  tekintettel a négy fő politikai párt között 2015. június 2-án és július 15-én Szkopjéban létrejött politikai megállapodásra (az úgynevezett pržinói megállapodás), valamint az ennek végrehajtásáról szóló, 2016. július 20-i és augusztus 31-i négypárti megállapodásra,

–  tekintettel a vezető szakértői csoport rendszerszintű jogállamisági problémákra vonatkozó 2017. szeptember 14-i ajánlásaira,

–  tekintettel a 2014. augusztus 28-án elindított berlini folyamatra,

–  tekintettel az EBESZ/ODIHR végleges jelentéseire az Európai Parlament által is megfigyelt, 2016. december 11-i előrehozott parlamenti választásokról, valamint a 2017. október 15-i és október 29-i helyhatósági választásokról,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra és a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseire, melyekben támogatta a bővítésről és a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, a Tanács által 2018. június 26-án elfogadott következtetéseket,

–  tekintettel a NATO állam- és kormányfőinek 2018. július 11–12-i ülésén hozott határozatra, hogy meghívják az országot a szövetséghez való csatlakozásról szóló tárgyalásokra,

–  tekintettel az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási tanács 2018. július 13-i, 14. ülésére,

–  tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

–  tekintettel a „2018. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2018. április 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0450) és az azt kísérő, „2018. évi jelentés Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0154), amely az elért eredményekre és a reformok melletti tartós elkötelezettségre való tekintettel csatlakozási tárgyalások megindítását javasolja,

–  tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság gazdasági reformprogramjának Bizottság általi értékeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0134), valamint az EU, a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd 2018. május 25-i közös következtetéseire,

–  tekintettel az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottság 2018. február 7–8-án Strasbourgban tartott 14. ülésén elfogadott ajánlásokra,

–  tekintettel a parlamenti vezetés és a parlament (Szobranje) politikai pártjai részvételével zajló „Jean Monnet párbeszéd” folyamatára, melyet 2018. május 17–18-án indítottak el Ohridban,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0341/2018),

A.  mivel a jelentős és inkluzív demokratikus reformok végrehajtása, valamint a jószomszédi viszonyok aktív javítása arra utal, hogy az új kormány továbbra is elkötelezett az ország európai és euroatlanti integrációja mellett; mivel a reformokra irányuló erőfeszítéseket a sürgős reformprioritások és a mérhető elvégzendő feladatok végrehajtása iránti folyamatos uniós támogatással kellene kiegészíteni; mivel az uniós tagság kilátása nagy ösztönzője a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság reformjainak, különös tekintettel a jogállamiságra, az igazságszolgáltatás függetlenségére és a korrupció elleni küzdelemre; mivel a tagjelölt országok közül Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az, amely a legnagyobb mértékű haladást érte el jogszabályainak az uniós vívmányokkal való összehangolásában;

B.  mivel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország közötti nézeteltérések rendezéséről és stratégiai partnerség kialakításáról szóló, 2018. június 17-i preszpai megállapodás azt a régóta várt pozitív üzenetet hordozza, hogy az egész nyugat-balkáni régióban lehetséges a stabilitás és a megbékélés, javítja a jószomszédi kapcsolatokat és a regionális együttműködést, és kikövezi az utat az ország európai integrációja előtt;

C.  mivel Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 11 bizalomépítő intézkedésben állapodott meg, elsősorban a politikai és uniós ügyek, az oktatás és kultúra, a kereskedelem és a gazdasági együttműködés, a hálózatfejlesztés, a bel- és igazságügy, valamint az egészségügyi együttműködés terén; mivel e bizalomépítő intézkedések már kézzelfogható eredményeket hoztak;

D.  mivel valamennyi politikai pártnak és állami intézménynek kötelessége hozzájárulni az inkluzívabb és nyitottabb politikai légkör kialakításához, lehetővé téve az uniós csatlakozási folyamat továbblendítését;

E.  mivel az országnak tovább kell erősítenie többek között a parlamenti, jogalkotói, valamint felügyeleti kapacitását, az igazságszolgáltatást, a jogállamiság tiszteletben tartását, a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot; mivel tartós reformtörekvésekre van szükség a közigazgatás, a gazdaság és a foglalkoztatás terén, valamint átfogó módon felül kell vizsgálni a az ohridi keretmegállapodás végrehajtását is;

F.  mivel Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság NATO-csatlakozása hozzájárul az egész régió békéjéhez és stabilitásához;

G.  mivel 2018. június 28-án az Európai Tanács jóváhagyta azokat a 2018. június 26-i tanácsi következtetéseket, amelyek kijelölik a csatlakozási tárgyalások 2019. júniusi megindítása felé vezető utat;

H.  mivel a Bizottság 2018. július 18-án jogállásról szóló megállapodást írt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, hogy lehetővé tegyék az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) csapatai számára a migrációs és határigazgatási közös műveletek végrehajtását az országgal és az országon belül is, ami a Bizottság nyugat-balkáni stratégiájának egyik központi eleme;

I.  mivel a légszennyezés a macedón városok súlyos problémája, és a Finn Meteorológiai Intézet és a Macedón Közegészségügyi Intézet legutóbbi tanulmánya szerint az európai városok közül Szkopjéban és Tetovóban a legmagasabb a finom részecskék (PM2,5) koncentrációja a levegőben;

J.  mivel a Balkán térsége stratégiai jelentőségű;

K.  mivel minden tagjelölt országot egyedileg, saját érdemei alapján ítélnek meg, és a csatlakozás menetrendjét és a tárgyalások ütemét a reformok gyorsasága és minősége határozza meg;

L.  mivel a macedón bíróság alapos és átlátható jogi eljárást követően a hatalommal való visszaélés miatt két év börtönbüntetésre ítélte Nikola Gruevszkit; mivel ezt az ítéletet több bíróság is helybenhagyta, és a határozat az összes fellebbezési lehetőség kimerítését követően hatályba lépett; mivel Gruevszki ellen négy további, függőben lévő büntetőügyben is vádat emeltek, és ezenkívül öt egyéb, folyamatban lévő bűnügyi nyomozásban is érintett;

Átfogó reformok és jószomszédi kapcsolatok

1.  üdvözli a kormány arra irányuló határozott politikai elkötelezettségét, hogy a különböző pártok és a különböző etnikumok közötti együttműködésen és a civil társadalommal folytatott konzultációkon alapulva hiánytalanul végrehajtsa a pržinói megállapodást és a sürgős reformprioritásokat, ami az Unióval kapcsolatos reformok terén is fokozott erőfeszítésekhez vezet, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ország európai jövője érdekében folytassák ezeket az erőfeszítéseket; arra bátorítja az új kormányt, hogy tartsa fenn a pozitív lendületet, továbbá biztosítsa a haladást, és átlátható és inkluzív módon gyorsítsa fel és teljes körűen hajtsa végre az uniós vonatkozású reformokat; kéri Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság támogatását az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozásban, a regionális biztonság fokozása érdekében;

2.  nagyra értékeli azokat a pozitív diplomáciai és aktív bizalomépítési erőfeszítéseket, amelyek kompromisszumhoz, a lezáratlan kétoldalú kérdések rendezéséhez, valamint a jószomszédi kapcsolatok előmozdításához vezetnek; hangsúlyozza, hogy a kétoldalú kérdések nem akadályozhatják a csatlakozást; kifejezetten üdvözli a Bulgáriával kötött barátsági szerződés 2018. február 14-i hatálybalépését, amelynek a két ország közötti tartós és megbékélésen alapuló jószomszédi kapcsolatokat kell biztosítania;

3.  üdvözli a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között 2018. június 17-én létrejött preszpai megállapodást, és elismerését fejezi ki a mindkét fél által a névkérdés mindenki számára kielégítő rendezésének érdekében tett erőfeszítéseket; üdvözli, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság parlamentje 2018. június 20-án és július 5-én ratifikálta a megállapodást; úgy véli, hogy az ország polgárainak az az érdeke, hogy minden politikai szereplő és a civil társadalom is konstruktívan lépjen fel, és felvállalja történelmi felelősségét; sürgeti a feleket, hogy a pártérdekek helyett az országuk érdekeit helyezzék a legelső helyre, megfelelő módon tájékoztassák polgáraikat a megállapodás tartalmáról és következményeiről, és iparkodjanak végrehajtani e stratégiai jelentőségű megállapodás ratifikálását és végrehajtását szolgáló valamennyi belső eljárást, véget vetve az elhúzódó geopolitikai patthelyzetnek, és jó példát mutatva a régió számára; hangsúlyozza a 2018. szeptember 30-i népszavazás fontosságát Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság uniós és NATO-integrációja szempontjából;

4.  tudomásul veszi a 2018. szeptember 30-i népszavazás eredményét; hangsúlyozza, hogy további támogatásra van szükség az ország euroatlanti jövőjének biztosításához, valamint a 2018. június 17-i preszpai megállapodás végrehajtásához; bátorítja a szkopjei kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges és lehetséges lépést a preszpai megállapodás rendelkezéseinek betartása érdekében, az ugyanis megnyitja az utat az Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozással kapcsolatos tárgyalások előtt;

5.  üdvözli, hogy a Szobranje 2018. október 19-én megszavazta, hogy elindítja a preszpai megállapodásban foglalt rendelkezések végrehajtásához szükséges alkotmánymódosítás folyamatát; felszólítja az összes politikai pártot, hogy a módosítási eljárás következő szakaszában is a megosztott felelősség szellemében működjenek együtt; ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja az ország európai és euroatlanti jövőjét, és sürgeti a kormányt és a parlamentet, hogy folytassák az uniós csatlakozás lehetővé tételéhez szükséges reformokra irányuló munkát; arra ösztönzi a különleges államügyészt és a bíróságokat, hogy zárják le a politikai és bűnügyi törvénysértésekkel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekre vonatkozó független vizsgálataikat, és a felelősöket állítsák bíróság elé;

6.  üdvözli az ország arra irányuló diplomáciai erőfeszítésit, hogy előmozdítsák az Albániával folytatott kétoldalú és regionális együttműködést, valamint új, minőségi kapcsolatokat alakítsanak ki például a kereskedelem, a bűnüldözés, a csalás elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzése terén;

7.  emlékeztet arra, hogy az ország az Unió vívmányaihoz való igazodás terén jelentős eredményeket ért el; sajnálja azonban, hogy e jogszabályok némelyikét még nem hajtották végre; tudomásul veszi, hogy az ország jobban igazodik a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos uniós nyilatkozatokhoz és tanácsi határozatokhoz, és hangsúlyozza a teljes igazodás fokozatos elérésének fontosságát, az ugyanis az ország euroatlanti jövőjének előfeltétele;

8.  elismeri a közszférában a közigazgatás reformstratégiájának és a pénzügyi gazdálkodásról szóló reformprogramnak az elfogadásával elért előrelépéseket; felszólítja a kormányt e reformok teljes körű végrehajtásának biztosítására; arra bátorítja az országot, hogy az átláthatóság javításán, a méltányos képviseleten és a közszolgálati tisztségek érdemeken alapuló betöltésére vonatkozó elv teljes körű tiszteletben tartásának biztosításán keresztül erősítse tovább a szakmaiságot;

9.  a lehető leghatározottabban elítéli az ország parlamentje ellen 2017. április 27-én elkövetett támadást, amely a demokrácia elleni támadásnak minősül, és melynek során számos képviselő és újságíró súlyos sérüléseket szenvedett, és szorgalmazza a támadás szervezőinek és elkövetőinek bíróság elé állítását; üdvözli az ügyben zajló nyomozást és bírósági tárgyalást; hangsúlyozza, hogy a jognak megfelelően, átlátható, független és arányos módon folytassák az elszámoltatást ezekkel az erőszakos cselekményekkel kapcsolatban; elítéli továbbá a parlament eljárásainak bárminemű akadályozását és az azokkal való visszaélést, valamint azt, hogy az elnöki hatáskörök megsértik az alkotmányt;

10.  teljes mértékben támogatja azt a bizottsági ajánlást és későbbi tanácsi határozatot, amely a biztató reformtörekvések elismeréseképpen a csatlakozási tárgyalások megindításának dátumát 2019 júniusára tűzi ki; úgy véli, hogy az átvilágítási folyamat és a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi megindítása fenntartja és erősíti a reformok lendületét; úgy véli, hogy a tárgyalások megkezdése további ösztönzőként szolgálna a demokratizálódás számára, és fokozná az ellenőrzést és az elszámoltathatóságot;

11.  üdvözli, hogy a NATO 2018. július 11-én hivatalosan meghívta az országot, hogy kezdjék meg a szervezethez való csatlakozásról szóló tagsági tárgyalásokat;

12.  úgy véli, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság NATO-tagsága hozzájárulhatna Délkelet-Európa biztonságának és politikai stabilitásának fokozásához; felszólítja az összes olyan uniós tagállamot, amely tagja a NATO-nak, hogy tevőlegesen támogassák az ország NATO-csatlakozását;

13.  üdvözli, hogy az ország hamarosan belép a stabilizációs és társulási megállapodás második szakaszába, és részt vesz az adriai- és jón-tengeri kezdeményezésben, és felkéri a Tanácsot, hogy vonja be az országot az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájába;

Demokratizálódás

14.  üdvözli a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítása, valamint az inkluzivitás növelése érdekében tett első lépéseket, melyek a független felügyeleti intézmények, a média és a civil társadalmi szervezetek működésének körülményeit javító intézkedéseken keresztül valósulnak meg; üdvözli a kormány és a civil társadalmi szervezetek közötti konstruktív párbeszédet, valamint a civil társadalmi szervezetek által a fékek és ellensúlyok szilárdabb rendszerének biztosításában betöltött szerepet; hangsúlyozza, hogy a folyamatban lévő alapvető változásokat befogadó és nyitott politikai hangulatban kell véghezvinni;

15.  nagyra értékeli a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megelőzze a visszaesést, valamint felszámolja az állam foglyul ejtését lehetővé tevő fennmaradó elemeket, és ösztönzi ezen erőfeszítések fokozását; emlékeztet arra, hogy az ország a 2000-es évek csatlakozási folyamatának egyik éllovasa volt;

16.  üdvözli a választási jogszabályok terén elért eredményeket, de hangsúlyozza, hogy az EBESZ/ODIHR, a Velencei Bizottság és a GRECO kampányfinanszírozással és a politikai pártokkal kapcsolatos ajánlásainak átfogó kezelése révén ideje lenne átdolgozni a választási kódexet; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szavazók bármilyen formájú megfélemlítésének megakadályozásához és kivizsgálásához; sürgeti a politikai pártokat belső döntéshozatali eljárásaik demokratizálására;

17.  arra bátorítja a hatóságokat, hogy fejezzék be a félbeszakadt népszámlálást, amely pontos statisztikákat adna a népességi adatokról, hogy alapot szolgáltasson a kormány fejlesztési programjaihoz és megfelelő költségvetési tervezéséhez, továbbá a választások megszervezéséhez és a választási eredmények kiszámításához;

18.  üdvözli az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottság üléseinek újraindítását, és ösztönzi az e parlamentközi kereten belül végzett további konstruktív munkát;

19.  üdvözli a Jean Monnet párbeszéd folyamatának a 2018. május 17–18-án, Ohridban történő megindítását, valamint az etikai kódex azt követő, a pártok egyhangú támogatását élvező elfogadását; ösztönzi a Szobranje megreformálásával és működésével foglalkozó munkacsoportot, hogy vizsgálja felül a parlament eljárási szabályzatát, és az ohridi következtetésekben körvonalazott prioritási területekkel kapcsolatban terjesszen elő módosítási javaslatokat, az elfogadásukra irányuló ütemezéssel együtt; bátorítja a politikai folyamatban részt vevő valamennyi érdekelt felet, hogy folytassa a kompromisszum és konstruktív politikai párbeszéd kultúrájának megerősítését, különösen a parlamenti képviselők körében, és tartózkodjon a Parlament hatékony működésének bármiféle akadályozásától;

20.  ajánlja, hogy az ország parlamentje használja ki teljesen felügyeleti és jogalkotási hatásköreit, miközben szigorúan korlátozza a sürgősségi eljárásokat, amelyek aláássák a parlament és a nyilvánosság által gyakorolt ellenőrzést; kéri a hírszerző szolgálatok felügyelete, valamint az országban az emberi jogok és alapvető szabadságok nyomon követése terén elért eredmények hiteles kimutatásának kialakítását;

21.  üdvözli a kormány által annak érdekében tett jelentős lépéseket, hogy valamennyi érdekelt fél, köztük az ellenzék megszólításával helyreállítsa a kompromisszumok kultúráját, így erősítve a demokráciát és a jogállamiságot, valamint a reform inkluzív és átlátható módon történő véghezvitelére irányuló törekvést;

22.  kéri, hogy ténylegesen kezdjék meg a közigazgatási reformstratégia végrehajtását, és hozzák létre az elszámoltathatóság világos elveit; minden munkaerő-felvételi eljárásban hangsúlyozza az érdemeken alapuló felvétel és a nyílt verseny fontosságát, és szorgalmazza az emberierőforrás-menedzsment kapacitásainak növelését; fokozottabb intézkedéseket kér a közigazgatás ágazati és pénzügyi tervezési képességeinek javítása érdekében;

23.  üdvözli, hogy a kormány a decentralizációra és a fejlesztésre vonatkozó 2018–2020-as cselekvési terv elfogadásával erősítette a decentralizáció folyamatát, ami fontos lépés az önkormányzatok szűkös forrásainak és korlátozott szolgáltatásainak kezelése érdekében;

24.  üdvözli a felelősségteljes kormányzás, az elszámoltathatóság és a szabad médiakörnyezet előmozdítása, az átláthatóság javítása és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javítása érdekében tett erőfeszítéseket, beleértve azt is, hogy közzéteszik az állami intézmények kiadásait; további lépéseket szorgalmaz a polgárok nyilvános információkhoz való hozzáférésre irányuló jogának biztosítása érdekében; tartós erőfeszítéseket szorgalmaz a döntéshozatali eljárás inkluzivitásának növelésére, valamint az intézményközi koordináció javítására;

25.  további előrelépést szorgalmaz a nyilvános információk digitalizálása terén, ami javítaná az azokhoz való hozzáférést, és bátorítja a hatóságokat, hogy keressenek innovatív e-megoldásokat az átláthatóság további javítása és a nyilvános információkhoz való egyszerű hozzáférés, valamint a kapcsolódó bürokrácia csökkentése érdekében;

Jogállamiság

26.  emlékeztet arra, hogy az igazságszolgáltatás megfelelő működése, valamint a korrupció elleni küzdelemre irányuló hatékony intézkedések kiemelt jelentőséggel bírnak az uniós csatlakozási folyamatban;

27.  üdvözli a jogalkotási reformra irányuló stratégiát, melynek célja az igazságügyi függetlenség, elszámoltathatóság és szakmaiság visszaállítása, valamint a politikai beavatkozás és a szelektív igazságszolgáltatás felszámolása, és felszólítja az ország kormányát és a többi érdekelt felet az igazságügyi reformstratégia megfelelő végrehajtására irányuló erőfeszítések fokozására, megbízható nyomon követési és értékelési mechanizmusok biztosítása révén; hangsúlyozza, hogy a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban teljes jogharmonizációra van szükség; kéri az igazságszolgáltatási reformstratégiában előirányzott intézkedések folyamatos elfogadását és végrehajtását; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a bírói kar politikai beavatkozással szembeni védelme tekintetében;

28.  üdvözli a Bírósági Etikai Tanács 2018. januári létrehozását és a Bírói és Ügyészi Akadémia által szervezett képzéseket, amelyek a bírák etikus magatartásával foglalkoznak az összeférhetetlenség megelőzése és a korrupcióellenes intézkedések bevezetése érdekében;

29.  továbbra is aggasztónak találja a széles körű korrupciót, és üdvözli az annak megelőzése és büntetőeljárás alá vonása terén elért kezdeti eredményeket; aggodalmának ad hangot a magas szintű korrupciós ügyekben hozott kevés bírósági ítélet miatt, de megemlíti a korrupciós ügyekben és a hatáskörrel való visszaélést érintő ügyekben, valamint a 2017. április 27-i eseményekkel kapcsolatban meghozott első bírósági ítéleteket; tartós erőfeszítéseket szorgalmaz a magas szintű korrupciós és szervezett bűnözési ügyekben indított nyomozások és büntetőeljárások, valamint az ezekben az ügyekben hozott jogerős ítéletek mérlegének elkészítése érdekében; elismeri a különleges ügyészi hivatal által nehéz körülmények között végzett munkát, és további aggodalmának ad hangot a hivatal tevékenysége elleni támadások, a hivatal működésének akadályozása és az egyéb intézmények együttműködésének hiánya miatt;

30.  felszólítja a hatóságokat, hogy a korrupcióellenes, bűnüldözési és pénzügyi nyomozást végző egységek kapacitásainak megerősítése, valamint a vagyoni eszközök befagyasztása, elkobzása, visszaszerzése és kezelése révén fokozzák a pénzmosás és az összeférhetetlenség elleni harcot; sürgeti a hatóságokat, hogy készítsék el a magas szintű pénzmosási ügyekben és pénzügyi bűncselekményekben indított nyomozások és büntetőeljárások mérlegét, és növeljék a meghozott ítéletek számát; üdvözli a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény elfogadását, amely biztosítja a visszaélést bejelentő személyek jobb védelmét, és erősíti a korrupcióellenes kormányzati politikákat; szorgalmazza a korrupció elleni harcról, a pénzügyi ellenőrzésről és a közbeszerzésről szóló jogszabályok sürgős felülvizsgálatát; ösztönzi az általános jogi keret reformját, hogy a korrupció megelőzéséért felelős állami bizottság egyértelmű hatáskörökkel rendelkezzen, és teljesen függetlenül dolgozhasson, továbbá hogy a szervezett bűnözés és korrupció elleni államügyészség rendszeres vizsgálatokat folytathasson;

31.  rámutat arra, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés széles körben elterjedt a régióban, és akadályozza az ország demokratikus, társadalmi és gazdasági fejlődését; úgy véli, hogy e problémák hatékonyabb leküzdéséhez elengedhetetlen egy regionális stratégia és a régió összes országa közötti megerősített együttműködés;

32.  szorgalmazza, hogy szigorúan biztosítsák a bűncselekményekkel kapcsolatos politikai és jogi elszámoltathatóságot, a lehallgatási botrányból eredő bűncselekmények esetében is; sürgeti a parlamentet, hogy vigye végig a hírszerzési szolgálatok reformját, biztosítva a biztonsági és hírszerző ügynökségek megfelelő külső felügyeletét;

33.  sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek határozott lépéseket az ember-, fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszövetkezetek felszámolása érdekében, valamint a bűnüldöző hatóságok intézményi kapacitása, a közöttük zajló intézményközi együttműködés, valamint a nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek eredményességének javítása irányában is;

34.  elismeri az ország erőfeszítéseit és konstruktív szerepét az európai migrációs és menekültválság kihívásainak kezelése terén; tudomásul veszi a folyamatos erőfeszítéseket, és további előrelépéseket szorgalmaz a menekültügyi rendszer és a migráció kezelése tekintetében; ösztönzi az országot, hogy az emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok felszámolása érdekében a jogállásról szóló új megállapodás értelmében fokozza és még jobban mélyítse el a Frontexszel fennálló, kölcsönösen előnyös regionális együttműködést és partnerséget;

35.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a menedékjogot kérelmező, illetve az ország területén átutazó migránsokkal és menekültekkel, különösen a nőkkel és gyermekekkel a nemzetközi és uniós joggal összhangban bánjanak;

36.  szükségesnek tartja, hogy a hatóságok folytassák és fokozzák az iszlám radikalizálódás és a külföldi terrorista harcosok elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseiket; szorgalmazza, hogy ennek eléréséhez növeljék az együttműködést a biztonsági ügynökségek és a civil társadalmi szervezetek, a vallási vezetők, a helyi közösségek, valamint az oktatással, egészségüggyel és szociális szolgáltatásokkal foglalkozó egyéb állami intézmények között; felszólít továbbá a visszatérő külföldi harcosok biztonsági szolgálatok általi folyamatos nyomon követésére, a társadalomba való megfelelő reintegrációjukra, valamint az uniós hatóságokkal és a szomszédos tagállamokkal folytatott folyamatos információcserére;

37.  szorgalmazza a gyermekekkel foglalkozó igazságszolgáltatási rendszer javítását; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy rendeljenek elégséges költségvetést a gyermekeket érintő igazságszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásához, és javítsák az erőszak és visszaélés áldozataivá vált lányok és fiúk, valamint a törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekek számára nyújtott támogató szolgáltatásokat;

38.  felszólítja a magyar hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt és szükséges magyarázatot a volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki ügyéről, aki a börtönbüntetés elkerülése céljából Magyarország titkos diplomáciai segítségnyújtásával elmenekült hazájából; úgy véli, hogy ez a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság belügyeibe való beavatkozásnak, valamint az ország igazságszolgáltatása és jogállamisága semmibevételének tekinthető; tudomásul veszi a skopjei hatóságok kiadatási kérelmét, és elvárja, hogy Magyarország a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően pozitív választ adjon erre a kérelemre;

Alapvető jogok és civil társadalom

39.  üdvözli az etnikumok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket, és szorgalmazza az ohridi keretmegállapodás nem végrehajtott elemeinek inkluzív és átlátható felülvizsgálatát; úgy véli, elengedhetetlen biztosítani az etnikai kisebbségek teljes körű részvételét a közéletben; a társadalmi kohézió és a közösségek integrációjának felélénkítése érdekében további intézkedéseket szorgalmaz a kisebbségek oktatási integrációjának előmozdítására;

40.  úgy véli, hogy a pereknek a macedón eljárások szerint kell folytatódniuk, valamint hogy Nikola Gruevszkit a macedón igazságszolgáltatáson belül felelősségre kell vonni; felkéri Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a macedón igazságügyi rendszert és jogállamiságot, értékelje újra a Nikola Gruevszki számára nyújtott politikai menedékjogot, és indítsa meg Szkopjének történő kiadatását; elvárja, hogy minden fél szigorúan a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően járjon el; hangsúlyozza, hogy az ilyen jogi eljárásokat nem szabad átpolitizálni;

41.  üdvözli az annak érdekében tett reformokat és erőfeszítéseket, hogy fokozatosan az uniós normákhoz közelítsék a jogi keretet, valamint üdvözli az ország azon döntését, hogy megfigyelő lesz az Európai Unió Alapjogi Ügynökségében, és hogy ratifikálta a nemzetközi emberi jogi okmányok többségét; ösztönzi az emberi jogi normák és politikai dokumentumok, például az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) teljes körű végrehajtását, különös figyelmet fordítva a tisztességes eljáráshoz való jogra, a gyülekezési szabadságra és az egyesülési szabadságra, az élethez való jogra, a véleménynyilvánítás szabadságára és a magán- és a családi élet tiszteletben tartására;

42.  megállapítja, hogy a nyelvhasználati törvény elfogadása fontos eredmény, és elítéli a standard eljárásokkal összhangban történő elfogadásának aláásására irányuló, káros taktikákat;

43.  üdvözli, hogy az ország 2018. március 23-án ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, és sürgeti, hogy vigye végig a nőkkel, lányokkal és minden gyermekkel szembeni megkülönböztetés és az ellenük irányuló erőszak kezelését szolgáló jogi reformokat, és folytassa a továbbra is széles körben elterjedt, családon belüli és nemen alapuló erőszak felszámolását;

44.  hangsúlyozza, hogy a független felügyeleti szervek számára biztosítani kell az autonómiát, valamint a megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat; elismerésének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az ombudsman hivatala szerepet játszik az emberi jogok megerősítésében, és kiemeli, hogy szükség van az ombudsman határozatainak rendszerszintű nyomon követésére;

45.  továbbra is aggasztja a fogyatékossággal élő emberek rettenetes helyzete és az ellenük irányuló állandó megkülönböztetés; szorgalmazza a meglévő eszközök és stratégiák hatékony végrehajtását;

46.  üdvözli a megkülönböztetés megelőzésének fokozására irányuló kezdeti lépéseket, és sürgeti a hatóságokat, hogy a megkülönböztetés megelőzéséről és az azzal szembeni védelemről szóló törvénybe a megkülönböztetés indokaként vegyék fel a szexuális irányultságot és a nemi identitást is; felszólítja a hatóságokat, hogy rendeljenek megfelelő költségvetést az egyenlőségre és megkülönböztetésmentességre irányuló, 2016–2020-as nemzeti stratégiához; sürgeti a hatóságokat, hogy hatékonyan lépjenek fel a kisebbségekkel, többek között az olyan kiszolgáltatott csoportokkal, mint például a roma, illetve az LMBTI-közösséggel szembeni gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd ellen; továbbra is aggasztja, hogy továbbra is fennállnak a társadalmi előítéletek, és jelen van az LMBTI-személyekkel szembeni gyűlöletbeszéd a médiában, az interneten és a közösségi médiában; felszólítja a hatóságokat, hogy biztosítsák a hatékony védelmet, és léptessenek életbe visszatartó erejű és arányos szankciókat a gyűlöletbeszéddel, a homofób/transzfób fellépésekkel és erőszakkal szemben; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a transzneműek számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést; elítéli a megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó bizottság munkájában tartósan megfigyelhető hiányosságokat; üdvözli az LMBTI-közösség jogaival foglalkozó pártközi parlamenti csoport, valamint a romák jogaival foglalkozó pártközi parlamenti csoport létrehozását;

47.  jogszabályok és stratégiák bevezetését szorgalmazza a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyek jogaival kapcsolatban, valamint azt, hogy teljes körűen biztosítani kell a védelmüket, és azt állami forrásokkal kell támogatni; ragaszkodik ahhoz, hogy intézkedéseket hozzanak a romák oktatásának, foglalkoztatási rátájának, egészségügyi helyzetének, lakhatásának, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és életkörülményeiknek a javítására, és hogy ítéljék el az iskolai szegregációt és a megkülönböztetés egyéb formáit;

48.  üdvözli a civil társadalmi szervezetek működési környezete és a velük folytatott konzultációk terén tapasztalható jelentős javulást, beleértve a civil társadalommal folytatott együttműködésért felelős tanács létrehozását is; hangsúlyozza, hogy javítani kell a jogi, pénzügyi, adminisztratív és szakpolitikai keretet, többek között az alapítványokra és az adományokra vonatkozó jogszabályokon keresztül; hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek strukturált részvételének jelentőségét egy rendszeresebb, átfogóbb, megkülönböztetésmentes és kiszámítható konzultációs folyamat révén;

49.  megismétli, hogy támogatja a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények és az emberi jogok megsértésének más súlyos esetei valamennyi áldozatával kapcsolatos tények megállapításával megbízott regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) létrehozására irányuló kezdeményezést; sürgeti a kormányt, hogy vállaljon vezető szerepet e bizottság létrehozásában; hangsúlyozza e folyamat fontosságát és az összes regionális politikai vezető szerepvállalását annak érdekében, hogy a RECOM további késedelem nélkül megkezdhesse tevékenységét; felhívja a figyelmet a RECOM-koalíció által a RECOM cselekvési tervére irányulóan előterjesztett javaslatra, amely egyértelmű határidőket és referenciamutatókat határoz meg;

50.  üdvözli a kormány annak érdekében tett fokozott erőfeszítéseit, hogy elmélyítse az intézménytelenítés folyamatát és a szociális ágazat reformját; üdvözli az arra tett kötelezettségvállalást, hogy véget vessenek a gyermekek nagy állami intézményekben történő elhelyezésének, és ehelyett családi vagy közösségi alapú gondozási szolgáltatásokat hozzanak létre; felszólítja a hatóságokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket a perinatális mortalitás növekedésének megfordítása érdekében, és hozzanak létre egy rendszert, amely elemzi e riasztó tendencia okait;

51.  üdvözli a kormány és az ország Nemzeti Ifjúsági Tanácsa között az ifjúsági garancia végrehajtása terén létrejött partnerséget, mint a fiatalok és a döntéshozók között az ifjúságpolitika megfogalmazása és végrehajtása terén kialakított bevált együttműködési mechanizmust; felszólítja a kormányt, hogy az agyelszívás problémájának kezelése érdekében növelje az ifjúsági szervezeteknek és fiataloknak nyújtott pénzügyi támogatást;

Média

52.  hangsúlyozza a független média döntő szerepét a demokratikus és támogató környezet megteremtésében; megállapítja, hogy a médiakörnyezet, valamint a független újságírás feltételei tekintetében szerény javulás tapasztalható; kezdeményezések indítását szorgalmazza egy olyan légkör kialakításának érdekében, amely kedvező a média képviselőinek szakmai hitelessége számára, akik belső és külső befolyásolás nélkül dolgozhatnak, valamint támogatja a tényfeltáró újságírást; üdvözli az államilag szponzorált és a politikai favoritizmuson alapuló hirdetések felszámolását a médiában, ez ugyanis jelentős lépés az ágazaton belüli egyenlő versenyfeltételek kialakítása irányában, és további biztosítékokat szorgalmaz a média átpolitizálása ellen; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a médiaszabályozó hatóság és a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségét és kapacitását; szorgalmazza az újságírók munkavállalói és szociális jogainak védelmét erősítő intézkedések megtételét, valamint annak biztosítását, hogy az újságírók elleni erőszak, visszaélések vagy fenyegetések ne maradjanak büntetlenül, ami hozzájárulna a médiában oly gyakori öncenzúra visszaszorításához is;

53.  üdvözli a tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítása terén tapasztalható javulást; hangsúlyozza, hogy frissíteni kell a médiaszolgáltatásokkal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos szabályozást; hangsúlyozza, hogy az újságírókkal szembeni fenyegetések és megfélemlítés eseteivel szemben zéró toleranciát kell alkalmazni, és azoknak ténylegesen a végére kell járni, megfelelően nyilvántartásba véve az újságírók elleni támadásokat és alaposan kivizsgálva ezeket az ügyeket; elítéli a gyűlöletbeszéd és az uszító nyelvhasználat minden formáját; hatékony intézkedéseket szorgalmaz ezek leküzdése érdekében, valamint az újságírói etikai kódex online megsértése ellen; rámutat ezenkívül arra, hogy haladéktalanul meg kell reformálni a médiaágazatot az audio- és audiovizuális médiaszolgáltatások ügynökségének megerősítése, valamint az objektív és szakmai jelentések garantálása érdekében;

Gazdaság

54.  hangsúlyozza, hogy a költségvetési konszolidáció és a szabályozási átláthatóság és megbízhatóság biztosítása, illetve a jogállamiság fennmaradó hiányosságai, a nehézkes szabályozási eljárások és az önkényes ellenőrzések kezelése révén javítani kell az üzleti környezetet;

55.  sürgeti a hatóságokat, hogy foglalkozzanak a jelentős méretű informális gazdasággal, valamint az adókijátszás és a gyenge szerződésérvényesítés tartósan fennálló problémáival, ezek ugyanis továbbra is elrettentik a közvetlen külföldi befektetéseket; hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell végrehajtani a közbeszerzéssel és a belső pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatban; megállapítja, hogy javítani kall a közkiadásokkal, a közbeszerzésekkel, az állami támogatásokkal, valamint az uniós pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos adatok átláthatóságát; intézkedéseket szorgalmaz az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz nemzeti struktúráinak tervezési, programozási és irányítási kapacitásainak javítása érdekében;

56.  felszólítja a kormányt, hogy a digitalizációt tegye az egyik alapvető horizontális prioritásává; sürgeti a hosszú távú digitális stratégia, többek között az e-kormányzati stratégia, az ikt-stratégia és a nemzeti kiberbiztonsági stratégia további késedelem nélküli kidolgozását; hangsúlyozza, hogy az átfogó digitális menetrend javítani fogja a gazdasági környezetet és teljesítményt, valamint növelni fogja a közigazgatás és a közszolgáltatások átláthatóságát és hatékonyságát;

57.  nagyra értékeli a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a fiatalok körülményeit, és erősítse a fiatalok politikai részvételét, például a nemzeti ifjúsági stratégai (2016–2025) keretében; arra bátorítja a kormányt, hogy foglalkozzon a magas ifjúsági munkanélküliségi rátával, mégpedig úgy, hogy összeegyezteti a fiatal végzősök készségeit és a magánvállalatok szükségleteit;

58.  sürgeti a kormányt, hogy átfogó és innovatív módon kezelje a tartós munkanélküliséget, az ifjúsági munkanélküliséget és a nők alacsony munkaerőpiaci részvételét; sürgős oktatási reformokat szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a megszerzett készségek összhangban legyenek a munkaerőpiaci szükségletekkel, és megakadályozzák az agyelszívást; bátorítja a kormányt, hogy terjesszen elő egy digitális készségekkel kapcsolatos stratégiát, és növelje a digitális jártasságot a lakosság körében;

59.  emlékeztet arra, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2002-ben végezte el a legutóbbi népszámlálást; kiemeli, hogy sort kell keríteni a már régóta esedékes népszámlálásra, hogy az uniós normákkal összhangban friss és reális demográfiai statisztikákat lehessen szerezni;

60.  üdvözli, hogy a macedón parlament elfogadta az új energiatörvényt, amely átülteti a harmadik uniós energiaügyi csomagot, és teljes mértékben összeegyeztethetővé teszi a törvényt az Energiaközösségről szóló szerződéssel; felszólítja a hatóságokat, hogy összpontosítsanak az energiapiaci reformokra, és közben gondoskodjanak az ellátás biztonságáról és az energiaforrások diverzifikációjáról, különösen a megújuló energiaforrások révén;

61.  megállapítja, hogy számos olyan infrastrukturális projektet terveznek védett területeken, amelyek valószínűleg jelentős hatást fognak gyakorolni a jövőbeli Natura 2000 területekre; e tekintetben felszólít a Berni Egyezmény állandó bizottsága 184(2015). számú ajánlásának teljesítésére, vagyis arra, hogy a Mavrovo Nemzeti Park területén mindaddig függesszék fel a projektek végrehajtását, amíg az uniós környezetvédelmi jogszabályokat teljes mértékben tiszteletben tartva el nem végzik a stratégiai környezeti vizsgálatot; szorgalmazza továbbá, hogy tartsák tiszteletben az UNESCO Világörökségi Bizottságának az ohridi régió természeti és kulturális örökségéről szóló (40 COM 7B.68) határozatát, valamint hogy a további munkálatok megkezdése előtt végezzenek átfogó stratégiai környezeti vizsgálatot és örökségvédelmi hatásvizsgálatot; sürgeti, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban dolgozzanak ki egy nemzeti vízerőmű-stratégiát;

62.  arra bátorítja az országot, hogy az Unió harmadik energiaügyi csomagjával összhangban a közműhálózatok teljes szétválasztása érdekében fejlessze a versenyt a gáz- és energiapiacon; érdemi javítást szorgalmaz az energiahatékonyság, a megújuló energia előállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén;

63.  üdvözli, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2018. január 9-én ratifikálta a Párizsi Megállapodást, mivel az éghajlatváltozás ellen csak közös erőfeszítéssel lehet fellépni;

64.  üdvözli a kormány regionális együttműködéssel és jószomszédi viszonnyal kapcsolatos pozitív megközelítését és az olyan regionális kezdeményezésekben való aktív részvételét, mint amilyen a délkelet-európai együttműködési folyamat, a Regionális Együttműködési Tanács, a CEFTA, „a nyugat-balkáni hatok” összeköttetéseinek fejlesztését célzó program, az Energiaközösségről szóló szerződés, az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás, a közép-európai kezdeményezés, a Migrációs, Menedékjogi és Menekültügyi Regionális Kezdeményezés (MARRI) és a „brdói–brijuni folyamat”;

65.  üdvözli az ország elkötelezettségét a berlini folyamat keretében végrehajtott hálózatfejlesztési projektek mellett; megállapítja, hogy a vasútfejlesztéssel kapcsolatos reformintézkedések végrehajtása révén meg kell törni a közúti közlekedés hegemóniáját, többek között a Szkopje és a szomszédos országok fővárosai közötti vasúti kapcsolatok korszerűsítésével vagy megépítésével; nagyobb mértékű haladást szorgalmaz a vasúti és közúti összeköttetések véglegesítése terén a VIII. és X. folyosóban;

66.  kereskedelmi és vámkönnyítéseket szorgalmaz, valamint felszólít az export diverzifikálására, többek között a régión belüli kereskedelmi potenciál kihasználása révén; felszólítja a Bizottságot, hogy mentesítse az országot az acélra és az alumíniumra vonatkozó védintézkedések alól;

67.  aggodalmának ad hangot Szkopjéban és egyéb városokban a légszennyezés riasztó szintje miatt, és felszólítja az állami hatóságokat és a helyi önkormányzatokat, hogy sürgősen hozzanak megfelelő intézkedéseket e vészhelyzet kezelése érdekében, a levegőminőség ellenőrzésére és javítására irányuló hatékony és célzott intézkedések révén, beleértve a tömegközlekedés javítását és a hatékony mobilitási terveket is; sürgeti az országot, hogy a környezet, a természet és az éghajlat védelme terén sürgősen harmonizálja jogszabályait a közösségi vívmányokkal; felszólít a hulladék kezelési rendszerek fejlesztésére;

o
o   o

68.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Utolsó frissítés: 2018. november 30.Jogi nyilatkozat