Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2092(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0365/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0365/2018

Viták :

PV 10/12/2018 - 16
CRE 10/12/2018 - 16

Szavazatok :

PV 11/12/2018 - 5.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0497

Elfogadott szövegek
PDF 138kWORD 49k
2018. december 11., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazása
P8_TA(2018)0497A8-0365/2018

Az Európai Parlament 2018. december 11-i állásfoglalása a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról: a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről (2018/2092(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvre (11997D/PRO/02),

–  tekintettel a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló, 2010. szeptember 29-i (14142/2010) és 2011. július 8-i (14142/1/2010) tanácsi határozattervezetek elfogadására,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő teljes körű alkalmazásának keretéről szóló, 2011. december 7-i (14302/3/11), tanácsi határozattervezet elfogadására,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és a Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló, 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 9-i és 10-i, 2011. szeptember 22-i és 23-i, 2012. október 25-i és 26-i, 2013. március 7-i és 9-i, valamint 2013. december 5-i és 6-i következtetéseire,

–  tekintettel Bulgáriának és Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozásáról szóló, 2011. október 13-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottságnak a schengeni övezet működéséről szóló, 2015. december 15-i, nyolcadik kétéves jelentésére (COM(2015)0675),

–  tekintettel a schengeni rendszer működéséről készült éves jelentésről szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1908 tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való alkalmazásáról szóló, 2018. április 18-i tanácsi határozattervezetre (15820/1/2017),

–  tekintettel a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való alkalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2018. június 13-i jogalkotási állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0365/2018),

A.  mivel Bulgária és Románia 2007-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozásakor elfogadta a schengeni vívmányokat, mivel Bulgária 2008-ban kibocsátotta nyilatkozatát, amely szerint kész arra, hogy megkezdődjenek a schengeni államok szakértőiből álló schengeni értékelési munkacsoport (SCH-EVAL) értékelései; mivel Románia 2007-ben és 2008-ban kibocsátotta nyilatkozatát, amely szerint kész arra, hogy megkezdődjenek a schengeni értékelési munkacsoport (SCH-EVAL) értékelései;

B.  mivel a Bulgáriával és Romániával kapcsolatos schengeni értékelési eljárások lezárultak, és mind a SCH-EVAL szakértő, mind pedig a Tanács 2011. június 9-i és 10-i következtetései megerősítették, hogy mindkét ország kész végrehajtani a schengeni vívmányok valamennyi rendelkezését; mivel a Tanács 2011. július 8-án határozattervezetében ellenőrizte, hogy Bulgária és Románia teljesítette a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket az összes területen, többek között az adatvédelem, a légi határok, a szárazföldi határok, a rendőrségi együttműködés, az adatvédelem, a Schengeni Információs Rendszer, a tengeri határok és a vízumok területén; mivel az Európai Unió külső határainak igazgatásával összefüggő kihíváson kívül a schengeni értékelési folyamat befejezése egyúttal azt is maga után vonta, hogy mindkét ország gyökeresen átalakítja határfelügyeleti rendszereit, és befektet a megerősített bűnüldözési kapacitásba; mivel a 2005-ös csatlakozási okmány értelmében a schengeni értékelési eljárások sikeres lezárása a schengeni vívmányok maradéktalan alkalmazásának – így többek között a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések eltörlésének – egyetlen előfeltételét képezi; mivel Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásra való teljes körű felkészültségét mind az állam-és kormányfők a Tanácsban, mind pedig a Bizottság és a Parlament több alkalommal is elismerte, a legutóbb a Bizottság a 2017. szeptember 27-i közleményében, a Parlament pedig 2018. május 30-i állásfoglalásában;

C.  mivel a Tanács 2010. szeptember 29-én határozattervezetében javasolta a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazását Bulgáriában és Romániában, valamint a belső szárazföldi, tengeri és légi határok ellenőrzésének megszüntetését; mivel a Parlament 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalásában jóváhagyta ezt a határozatot, és felkérte a Tanácsot, hogy ismét konzultáljon a Parlamenttel, ha azt lényegesen módosítani kívánja;

D.  mivel a Tanács elnöksége 2011 szeptemberében javaslatot terjesztett elő a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő részleges végrehajtására vonatkozóan, indítványozva többek között a belső tengeri és légi határokon történő ellenőrzések megszüntetését, de egy későbbi szakaszban elfogadandó külön határozatot irányozva elő a szárazföldi határok megszüntetése tekintetében;

E.  mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács következtetéseiben több alkalommal megerősítette azt a kötelezettségvállalását, hogy a Bulgária és Románia belső határain végzett ellenőrzések megszüntetésére vonatkozó minden jövőbeli határozatot kétlépcsős megközelítésre alapoz majd; mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács által hozott határozatot többször elhalasztották;

F.  mivel a Tanács 2017. október 12-i határozatával Bulgária és Románia passzív hozzáférést kapott a Vízuminformációs Rendszerhez; mivel a Tanács 2018. április 18-i határozattervezetében javaslatot tett a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek mindkét országban történő teljes körű alkalmazására;

G.  mivel sem a 2005. évi csatlakozási okmány, sem a schengeni értékelési mechanizmus nem rendelkezik a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének eltérő időkeretéről; mivel a schengeni térség valamennyi korábbi bővítése egyetlen jogi aktussal jött létre;

H.  mivel a schengeni térség egyedülálló megállapodás, és az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amely lehetővé teszi a személyeknek a schengeni belső határokon áthaladó szabad mozgását; mivel ezt különböző kompenzációs intézkedések révén tették lehetővé, ilyen például a Schengeni Információs Rendszer létrehozása (az információcsere megerősítése érdekében), valamint egy értékelési mechanizmus létrehozása abból a célból, hogy ellenőrizzék a schengeni vívmányok tagállamok általi végrehajtását, illetve megerősítsék a schengeni térség működésébe vetett kölcsönös bizalmat;

I.  mivel az Unióban a belső határellenőrzések fenntartása, valamint azok visszaállítása a schengeni térségben komoly hatást gyakorol az európai polgárok és mindazok életére, akik az Unión belüli szabad mozgás elvének előnyeit élvezik, és súlyosan aláássa az európai intézményekbe és integrációba vetett bizalmukat; mivel ez közvetlen működési és beruházási költségekkel jár a határt átlépő munkavállalók, a turisták, a közúti árufuvarozók és a közigazgatások számára, ami bénító hatást tesz a tagállamok gazdaságára és az EU belső piacának működésére; mivel a belső határellenőrzések fenntartása Bulgáriában és Romániában káros hatást gyakorol az e két tagállamból származó és oda irányuló kereskedelemre és árufuvarozásra, tekintettel arra, hogy a legnagyobbak közé tartozó dél-európai polgári flották és árukikötők találhatók ott, amelyek bevétele ezáltal csökken és kiadásai emelkednek; mivel becslések szerint a határellenőrzések visszaállításához kapcsolódó költségek az Európai Unió számára egyszeri költségekként 0,05 milliárd EUR és 20 milliárd EUR közötti összegeket tesznek ki, és 2 milliárd EUR éves működési költséget jelentenek(6);

J.  mivel az Unión belüli belső határellenőrzések fenntartása és a schengeni térségen belüli újbóli bevezetése a jelek szerint a közrendet és a belső biztonságot fenyegető veszélyek érzékeléséhez kapcsolódik, nem pedig egy komoly veszély tényleges fennállásának megbízható bizonyítéka; mivel a schengeni térséghez már csatlakozott tagállamok tapasztalatai szerint a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazása következtében a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetése nem vezetett a bűncselekmények gyakoriságának növekedéséhez; mivel a 2007-es schengeni bővítés az újonnan csatlakozó schengeni tagállamokban és a meglévő schengeni tagállamokban egyaránt alacsonyabb uniós szintű bűnözési rátákhoz kapcsolódik, és nem fokozta az uniós polgárok körében a bizonytalanságérzést(7);

1.  emlékeztet arra, hogy Bulgária és Románia 2011-ben teljesítette a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges valamennyi feltételt;

2.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács az azóta eltelt hét év folyamán nem volt képes határozatot hozni a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról annak ellenére, hogy mind a Bizottság, mind pedig+ a Parlament ismételten felszólította erre;

3.  úgy véli, hogy a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének két önálló jogi aktus alá rendelése – egyrészt a szárazföldi, és másrészt a tengeri és légi ellenőrzések megszüntetésére vonatkozó két különböző időkeret előírása érdekében – jelentős eltérést képez a Parlament által jóváhagyott 2010. szeptember 29-i tanácsi határozattervezet szövegétől;

4.  emlékeztet arra, hogy a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően kizárólag a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő alkalmazásáról határozhat – ez a kötelezettség a 2005-as csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdéséből ered; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által a 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalásban jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5.  aggodalmát fejezi ki a kétlépcsős megközelítés bevezetése miatt, ami negatívan befolyásolhatja a schengeni térség jövőbeli bővítését; hangsúlyozza, hogy ha a Tanácsban nem sikerül konszenzusra jutni, akkor ez megkérdőjelezi az uniós alapszerződések egységes alkalmazását és az EU hitelességét, ami folyamatosan rontja a közös uniós szakpolitikák nyilvánosság általi támogatását, mert a tagállamokkal és polgáraikkal szembeni egyenlőtlen bánásmódról tanúskodik, és az Unión belül mesterségesen különutakat vezet be; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen gyakorlatok hozzájárulnak a populizmus és a nacionalizmus növekedéséhez az európai földrészen mindenütt, létkérdéssé váló kihívást támasztva az EU működése szempontjából;

6.  hangsúlyozza, hogy a személyek belső határokon áthaladó szabad mozgása – ami a schengeni vívmányoknak az EU jogi keretébe való beépítéséből fakad – az EU egyik legfőbb eredménye; hangsúlyozza, hogy a schengeni rendszer működését és bővítését más uniós politikákban, például a közös európai menekültügyi rendszerben tapasztalható hiányosságoknak nem szabad gátolniuk;

7.  üdvözli a 2017. október 12-i tanácsi határozat elfogadását, amely Bulgária és Románia számára passzív hozzáférést biztosít a Vízuminformációs Rendszerhez, valamint a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek mindkét országban történő teljes körű alkalmazására vonatkozó tanácsi javaslatot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e határozatok elfogadása nem közvetlenül követte a schengeni értékelési folyamat sikeres befejezésének ellenőrzését 2011-ben, hanem „ad hoc” intézkedésként kezdeményezték azzal a szándékkal, hogy biztosítsák a határregisztrációs rendszer végrehajtására vonatkozó feltételeknek való megfelelést, amely rendszer várhatóan 2020-ig válik működőképessé; úgy véli, hogy e jogi aktusok előrelépést jelentenek a schengeni vívmányokat teljes körűen, illetve az azokat csak részlegesen alkalmazó tagállamok közötti információhiány megszüntetése felé; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy e jogi aktusok elfogadása nem szolgálhat a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének további halogatásának alátámasztásául; megjegyzi, hogy e határozatok elfogadásával Bulgária és Románia a teljes jogú schengeni térséghez tartozással járó valamennyi felelősségben és kötelezettségben osztozik majd, annak minden előnyét azonban nem élvezheti;

8.  hangsúlyozza, hogy a schengeni vívmányokat nem úgy alakították ki, hogy különböző jogállással rendelkező tagállamokra legyenek alkalmazandók; felhívja a figyelmet arra, hogy a Tanács hosszantartó tétlensége az információs és határigazgatási rendszerek tekintetében szükségessé tette a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok és az azokat csupán részben alkalmazó tagállamok közötti egyértelmű különbségtételt; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez jogilag is elismeri, hogy de facto egymással párhuzamosan két schengeni térség létezik – egy, amelyben megvalósul a szabad mozgás, és egy másik, amelyben nem –, ami azzal a kockázattal jár, hogy súlyos hiányosságok keletkeznek az információcsere, a szabályozás, valamint az igazságügyi és belügyi együttműködés tekintetében;

9.  hangsúlyozza, hogy a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazása tekintetében a 2005. évi csatlakozási okmányban előírt feltételeken kívül nem szabad sem más kritériumokat bevezetni, sem pedig azt más uniós mechanizmusokkal és szakpolitikákkal összekapcsolni, így az együttműködési és ellenőrzési mechanizmussal sem (annak sérelme nélkül); felhívja a tagállamokat, hogy a schengeni térség bővítéséről kizárólag a schengeni értékelési folyamat lezárulását követően, a schengeni vívmányok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése alapján hozzanak határozatot;

10.  nyomatékosan kéri a Tanácsot, hogy a lehető legrövidebb időn belül, a 2010. szeptember 29-i határozattervezete (14142/2010) alapján terjesszen elő új határozattervezetet a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő teljes körű végrehajtására vonatkozóan, egyetlen jogi aktusban azonnali döntést hozva a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről;

11.  felszólítja a Tanácsot, hogy ugyanezt a megközelítést alkalmazza Horvátországra is, és mihelyt Horvátország sikeresen lezárja a schengeni értékelési folyamatot és eleget tesz a vonatkozó feltételeknek, erősítse meg az ország teljes jogú csatlakozását a schengeni térséghez;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 380. E, 2012.12.11., 160. o.
(2) HL C 94. E, 2013.4.3., 13. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0228.
(4) HL L 269., 2017.10.19., 39. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0253.
(6) Woud van Ballegooij, ’The Cost of non-Schengen: Civil Liberties, Justice and Home Affairs aspects’ (A schengeni vívmányok megszüntetésének ára: Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szempontok) című tanulmánya, Jelentés az európai cselekvés hiányából fakadó költségekről, Európai Hozzáadott Érték Egység, 2016., 32. o.
(7) Uo., 28. és 31. o.

Utolsó frissítés: 2019. október 7.Jogi nyilatkozat