Index 
Elfogadott szövegek
2018. július 5., Csütörtök - StrasbourgIdeiglenes kiadás
A chişinău-i polgármesterválasztás érvénytelenítése nyomán Moldovában kialakult politikai válság
 Szomália
 Burundi
 A DNS-adatokra vonatkozó, Horvátországgal való automatizált adatcsere megindítása *
 Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) ***I
 Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS): az Europol feladatai ***I
 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok ***I
 A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség ***I
 2019. évi költségvetés – a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás
 Az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszaka
 A migrációs válság és a humanitárius helyzet Venezuelában és határain
 A tagállamoknak szóló iránymutatások a humanitárius segítségnyújtás bűncselekménynek történő minősítésének megelőzésére
 Az EU–USA adatvédelmi pajzs által nyújtott védelem megfelelősége
 Az USA adójogszabályok külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról szóló törvényének kedvezőtlen hatása az uniós polgárokra
 A szociális és szolidaritásalapú vállalkozások statútuma

A chişinău-i polgármesterválasztás érvénytelenítése nyomán Moldovában kialakult politikai válság
PDF 272kWORD 53k
Az Európai Parlament 2018. július 5-i állásfoglalása a Chișinăuban tartott polgármesterválasztás eredményének érvénytelenítését követően kialakult politikai válságról (2018/2783(RSP))
P8_TA-PROV(2018)0303RC-B8-0322/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Moldováról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló, 2016. január 21-i állásfoglalására(1) (AA/DCFTA),

–  tekintettel a társulási menetrend Moldovai Köztársaság általi végrehajtásáról szóló, 2018. április 3-i jelentésre,

–  tekintettel a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2007. július 4-i jogalkotási állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság Moldovai Köztársaságnak juttatandó makroszintű pénzügyi támogatás politikai előfeltételeit lefektető, a 2017. július 4-i jogalkotási állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a Moldovai Köztársaság parlamentje által a választási rendszert érintő változtatások 2017. július 20-i megszavazására,

–  tekintettel az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság 2017. július 19-i ajánlásaira,

–  tekintettel az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elnökének, Moldovával foglalkozó előadójának és az Euronest társelnökének 2018. június 21-i nyilatkozataira, valamint az Európai Külügyi Szolgálat 2018. június 20-i és 2018. június 27-i nyilatkozatára Chișinău polgármestere megválasztásának elismeréséről,

–  tekintettel az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás 2. cikkére, amely kimondja, hogy „... a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása ... a felek bel- és külpolitikájának alapját képezi, és e megállapodás lényeges elemét képezi”,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Andrej Năstase a 2018. május 20-i és június 3-i kétfordulós szavazást követően a szavazatok 52,57%-ával megnyerte az előrehozott polgármester-választást Chișinăuban, legyőzve a 47,43%-ot elérő Ion Covont;

B.  mivel a Chișinăuban tartott polgármester-választás nemzetközi megfigyelői elismerték az eredményt és a választások kompetitív jellegét;

C.  mivel 2018. június 19-én egy chișinăui bíróság megsemmisítette a polgármester-választás eredményét, azzal az indokkal, hogy a választás napján, a kampány hivatalos lezárultát követően mindkét jelölt üzent a szavazóknak a közösségi médiában; mivel a választási eljárás egyik résztvevője sem kérte a választás eredményének megsemmisítését;

D.  mivel 2018. június 21-én egy chișinăui fellebbviteli bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát, és megállapította, hogy a választókkal a közösségi médián keresztül folytatott kommunikáció jogellenesen befolyásolta a választások eredményét;

E.  mivel 2018. június 25-én a Moldovai Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta a korábbi bíróságok határozatait a chișinăui polgármester-választás eredményének érvénytelenítéséről;

F.  mivel 2018. június 29-én a Moldovai Központi Választási Bizottság megerősítette a Legfelsőbb Bíróság határozatát a chișinăui polgármester-választás érvénytelenítéséről;

G.  mivel a „gyerünk szavazni!” felszólítás, amely a bíróságok szerint nyomást és indokolatlan befolyást gyakorolt a szavazókra, bevett gyakorlat volt a korábbi moldovai választások során, és soha nem vezetett azok érvénytelenítéséhez;

H.  mivel ez a fejlemény veszélyeztetheti az ország elkötelezettségét az európai értékek és alapelvek mellett, és aláássa a moldovai állampolgárok állami intézményekbe vetett bizalmát; mivel a moldovai politikai pártok kijelentették, hogy ez veszélyes precedenst jelent a jövőbeni választásokra vonatkozóan, és több ezren tiltakoztak a chișinăui bíróságok határozatai ellen;

I.  mivel a nemzetközi közösség, beleértve az Európai Uniót és az Egyesült Államok Külügyminisztériumát is, bírálta a határozatot, hangsúlyozva, hogy a szavazók akaratát tiszteletben kell tartani;

J.  mivel az EU és Moldova közösen vállalt kötelezettséget politikai társulásuk és gazdasági integrációjuk előmozdítására, amely egy olyan folyamat, amely magában foglalja strukturális és egyéb jelentős reformok elfogadását és végrehajtását az ország által, összhangban az AA/DCFTA és a társulási menetrend rendelkezéseivel, valamint a Moldova által az európai értékek védelme érdekében vállalt kötelezettséget is, beleértve az emberi értékeket és szabadságokat, a demokráciát, az egyenlőséget és a jogállamiság tiszteletben tartását is;

K.  mivel a választás érvénytelenítése a demokratikus standardok moldovai alkalmazása folyamatos romlásának zavaró és fontos jele, különös tekintettel arra, hogy a független és átlátható igazságszolgáltatás a demokrácia és a jogállamiság kulcsfontosságú pillére; mivel ez az érvénytelenítés arra utal, hogy egyre gyorsabb az önkényuralmi rendszer felé történő elmozdulás, és hogy jelentősen megcsappant az emberek bizalma a hatóságok és intézmények iránt;

L.  mivel a Moldovai Köztársaság parlamentje – az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság negatív ajánlásaival ellentétesen – 2017 júliusában elfogadta a választási törvény ellentmondásos módosítását, amely aggályokat vetett fel a jelöltek befolyásolásának veszélye, az egyéni választókerületek, a parlamenti képviselet arányosítási összetevőjének túl magas küszöbértékei, valamint a kisebbségek és a nők nem megfelelő képviseletének kockázata miatt; mivel a Velencei Bizottság emellett hangsúlyozta, hogy a szóban forgó jogalkotási kezdeményezés kapcsán kialakult polarizálódás nem arra utal, hogy a legfontosabb érdekeltek észszerű konzultációt folytattak volna és széles körű konszenzus alakult volna ki;

M.  mivel az ENSZ az emberi jogok védelmezőivel foglalkozó különleges előadója szerint Moldovában emberi jogok védelmezői és újságírók megbélyegzés áldozatává válnak, és politikai indíttatású bűnvádi eljárásokat indítanak ellenük vagy megfenyegetik őket, ha eltérő véleményt megfogalmazó embereket védenek, és korlátozzák az újságírók információhoz való hozzáférését;

N.  mivel a moldovai bírói kar reformja terén elért elégtelen előrelépés és az uniós feltételek teljesítésének elmulasztása miatt 2017 októberében az EU úgy döntött, hogy visszatartja 28 millió EUR összegű kifizetését az EU igazságügyi reformprogramja keretében;

1.  mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a moldovai Legfelsőbb Bíróság kétes bizonyítékok alapján és nem átlátható módon érvénytelenítette a chișinăui polgármester-választás eredményét, ami jelentősen aláásta a választási folyamat integritását;

2.  emlékeztet, hogy a hiteles, átlátható, tisztességes és inkluzív választások minden demokratikus rendszer sarokkövét képezik a bírói kar pártatlanságának és minden politikai befolyástól való függetlenségének megőrzéséve együtt, hiszen ez az ország politikai rendszerébe vetett bizalom alapja, valamint hogy az igazságszolgáltatásba és a választások lebonyolításába politikai beavatkozás ellentétes azokkal az európai normákkal, amelyeket Moldova magáévá tett, többek között az EU–Moldova társulási megállapodás részeként;

3.  erős szolidaritást fejezi ki a Chișinău utcáin tiltakozó ezrekkel és csatlakozik kérésükhöz, hogy a moldovai hatóságok tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti és nemzetközi megfigyelők által is elismert és a választók akaratát tükröző chișinăui polgármester-választás eredményét tartsák tiszteletben; felszólítja a hatóságokat, hogy biztosítsák a békés tiltakozáshoz való jogot;

4.  sürgeti a moldovai hatóságokat, hogy garantálják a demokratikus mechanizmusok működését, és ragaszkodik ahhoz, hogy a hatalom végrehajtó és az igazságszolgáltatási ága is kölcsönösen tartsa tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztását, teljes mértékben támogassa a demokratikus elveket és tartsa tiszteletben a jogállamiságot;

5.  súlyos aggodalmát fejezi ki a moldovai demokratikus normák további romlása miatt; úgy véli, hogy a bíróságok döntése, amelyekről számos alkalommal hangoztatták, hogy működésük politikailag befolyásolt és irányított, jól példázza az állam csapdába ejtését és a moldovai intézmények igen mély válságáról tanúskodik; sajnálja, hogy a nemzetközi közösség számos felhívása ellenére a hatóságok továbbra is aláássák az állami intézmények igazságosságába és pártatlanságába vetett bizalmat;

6.  úgy véli, hogy a chișinăui polgármester-választás eredményének érvénytelenítését követően immár nem teljesülnek a makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának politikai feltételei, és emlékeztet, hogy „a makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a kedvezményezett ország tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, ideértve a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását”;

7.  sürgeti a Bizottságot, hogy függessze fel a Moldovának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás tervezett folyósítását; úgy véli, hogy a jövőbeli kifizetésekre vonatkozó döntéseket csak a tervezett parlamenti választások után kell meghozni, azzal a feltétellel, hogy azokat a nemzetközileg elismert normáknak megfelelően bonyolítják le, és szakosodott nemzetközi testületek értékelik, valamint hogy a makroszintű pénzügyi támogatás feltételei teljesültek;

8.  kéri a Bizottságot, hogy függessze fel a Moldova számára nyújtott költségvetési támogatást a 2015. júliusi precedens alapján, amikor a felfüggesztésre a bankválságot követően került sor; úgy véli, hogy a Chișinăuban tartott polgármester-választás érvénytelenítésére adott válaszként az uniós költségvetési támogatás felfüggesztésére vonatkozó mechanizmust kell alkalmazni, és annak tartalmaznia kell a moldovai hatóságok által végrehajtandó intézkedések jegyzékét, amely magában foglalja a választás eredményének elismerését Chișinăuban, valamint banki csalások esetén az elkövetők ellen folytatott, eredményorientált, teljes körű és átlátható vizsgálatokat, valamint a vagyonvisszaszerzést és az elkövetők büntetőeljárás alá vonását;

9.  felhívja a moldovai hatóságokat, hogy hajtsák végre az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság választási reformmal kapcsolatos ajánlásait;

10.  ismételten aggodalmát fejezi ki a gazdasági és politikai hatalom egy szűk csoport kezében való koncentrálódása, a jogállamiság, a demokratikus normák és az emberi jogok tiszteletben tartása terén megfigyelhető romlás, az állami intézmények túlzott mértékű politizálódása, a rendszerszintű korrupció, a 2014-es banki csalás elégtelen kivizsgálása és a korlátozott médiapluralizmus miatt; aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya, és különösen az olyan esetek miatt, amikor az igazságszolgáltatást politikai ellenfelekre történő nyomásgyakorlásra használják; felhívja a moldovai hatóságokat, hogy reformálják meg az igazságszolgáltatási rendszert, beleértve új bírák kinevezését is, hogy megakadályozzák, hogy a bírói kar beavatkozhasson a választási és politikai folyamatokba, vagy bármilyen más módon aláássa a moldovai nép demokratikusan kifejezett akaratát;

11.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a politikai ellenfeleket és ügyvédeiket a moldovai hatóságok koholt vádakkal és büntetőeljárásokkal üldözik, és felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen esetekben a hatóságok megsértik a jogállamiságot, valamint a politikai ellenzék és ügyvédek jogait;

12.  sajnálja, hogy a 2014. évi banki csalást követően, amely során a moldovai pénzügyi rendszerből összesen mintegy 1 milliárd USD-t loptak el, a hatóságok nagyon kevés előrelépést tettek az ügy alapos és pártatlan kivizsgálása terén; határozott erőfeszítéseket sürget az ellopott pénzeszközök visszaszerzése és a felelősök bíróság elé állítása érdekében, függetlenül azok politikai hovatartozásától; úgy véli, hogy ez elengedhetetlen a moldovai állampolgárok intézményekbe vetett bizalmának és a hatóságok hitelességének helyreállításához;

13.  felhívja a moldovai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi elveket és a bevált gyakorlatokat, és biztosítsák a civil társadalom számára kedvező környezetet; aggodalmát fejezi ki különösen amiatt, hogy a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó, jelenleg a parlamentben megvitatás alatt álló jogszabálytervezetben olyan rendelkezések szerepelnek, amelyek korlátozhatják a moldovai nem kormányzati szervezetek külföldi finanszírozását;

14.  felhívja a moldovai parlamentet, hogy az új audiovizuális törvénykönyv végleges elfogadása előtt konzultáljon a civil társadalommal és a független médiával, és utasítsa el „a kettős célú reformot”; aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy Moldovában a független, helyi és ellenzéki média – amely mellesleg nem rendelkezik elegendő forrással – képes lesz-e végrehajtani az új törvény kötelező helyi tartalomra vonatkozó követelményeit;

15.  felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy szorosan kövessék nyomon a fejleményeket e területeken, és hogy megfelelően tájékoztassák a Parlamentet;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint a Moldovai Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és házelnökének, illetve az EBESZ/ODIHR-nak és a Velencei Bizottságnak.

(1) HL C 11., 2018.1.12., 82. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0283.


Szomália
PDF 203kWORD 58k
Az Európai Parlament 2018. július 5-i állásfoglalása Szomáliáról (2018/2784(RSP))
P8_TA-PROV(2018)0304RC-B8-0323/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szomáliáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a dadaabi menekülttáborról szóló, 2017. május 18-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a Szomáliában végrehajtott támadásokról szóló, 2017. október 30-i nyilatkozatára, illetve a szóvivő valamennyi korábbi nyilatkozatára,

–  tekintettel a Tanács Szomáliáról szóló, 2017. április 3-i következtetéseire,

–  tekintettel a közös EU–Afrika stratégiára,

–  tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatala által 2017. decemberben közzétett „A polgári lakosság védelme: a béke, a biztonság és az emberi jogok alapjainak megteremtése Szomáliában” című jelentésre,

–  tekintettel a Szomáliai Szövetségi Köztársaságra irányuló EU–Szomália nemzeti indikatív programra (2014-2020),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Afrikai Unió szomáliai missziója (AMISOM) megbízatásának meghosszabbításáról szóló, 2018. október 15-i határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szomáliai helyzetről szóló, 2018. március 27-i határozatára, valamint valamennyi korábbi határozatára,

–  tekintettel az ENSZ különleges szomáliai képviselőjének az ENSZ Biztonsági Tanácsának címzett, 2018. május 15-i tájékoztatására,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szomáliáról szóló, 2018. január 25-i, 2018. február 25-i és 2018. április 4-i sajtónyilatkozataira,

–  tekintettel az Afrika szarváról szóló 2018. június 25-i, az éhínség kockázatának kezeléséről szóló 2017. július 17-i és a Szomáliáról szóló, 2017. április 3-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának Szomáliáról szóló, 2017. december 26-i és 2018. május 2-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ–Szomália biztonsági konferencia 2017. december 4-i közleményére,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a Szomália emberi jogok területén való támogatásáról szóló, 2017. szeptember 29-i határozatára,

–  tekintettel az AMISOM 2017. november 8-i nyilatkozatára, amely szerint 2017 decemberétől a csapatok Szomáliából való fokozatos kivonását kezdeményezi, és 2020-ra az összes csapatot ki kívánja vonni az országból,

–  tekintettel négy ENSZ emberi jogi szakértő 2016. május 4-i közös nyilatkozatára, amelyben aggodalmukat fejezték ki a szomáliai szakszervezeti képviselők növekvő üldözése miatt,

–  tekintettel az ILO egyesülési szabadsággal foglalkozó bizottságának 2016. novemberi 380. jelentésében szereplő következtetésekre és ajánlásokra, amelyeket az ILO igazgatótanácsa a 3113. sz. ügy kapcsán hagyott jóvá,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az al-Shabaab számos terrorista támadást követett el szomáliai területen; mivel 2017. október 14-én követték el Szomália történelmének legborzasztóbb terrorista támadását, amelyben hivatalosan legalább 512 ember meghalt, 357-en pedig megsérültek; mivel az al-Shabaab és az iszlám államhoz kapcsolódó egyéb terrorista csoportok tovább folytatták a nemzetközileg elismert szomáliai kormány és a civilek elleni terrorcselekményeket;

B.  mivel 2018. április 1-jén az al-Shabaab gépjárműbe rejtett robbanóeszközt robbantott fel az Afrikai Unió bulamareri békefenntartó bázisában és a közeli falvakban; mivel 2018. február 25-én legalább 32 embert életét követelő, két terrorista támadás történt Mogadishuban;

C.  mivel a szomáliai kormány biztonsági erői jogellenesen öltek és sebesítettek meg civileket 2017 júniusában Baidoában egy segélyszállítmány-elosztó helyszínen, a kormányzati erők közötti belső harc következtében; mivel a regionális erők és a klánok milíciái közötti összecsapások során is célba vették a polgári lakosságot, különösen az Alsó-Shabelle, a Galguduud és a Hiran régiókban;

D.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának és az ENSZ szomáliai támogató missziójának (UNSOM) jelentése szerint a 2016. január 1-jétől 2017. október 14-ig terjedő időszakban 2 078 polgári személy vesztette életét és 2 507-en sebesültek meg Szomáliában; mivel ezek többsége az al-Shabaab militánsoknak tulajdonítható; mivel e halálesetek jelentős részét a klánok milíciái, állami szereplők – köztük a hadsereg és a rendőrség –, valamint az Afrikai Unió szomáliai missziója okozta;

E.  mivel Szomália két évtizede polgárháborúban áll; mivel 2012 óta, amikor megalakult az új, nemzetközileg támogatott kormány, az ország jelentős haladást ért el a béke és a stabilitás terén; mivel ugyan az al-Shabaab az elmúlt években súlyos veszteségeket szenvedett a terrorizmusellenes műveletek következtében, de az ENSZ jelentései szerint az ISIS/Dáis szomáliai frakciója jelentősen megnőtt;

F.  mivel 2017. február 8-án tartották Szomália az első szabad választásokat a nemzetközileg támogatott kormány megalakulása óta; mivel a választási rendszer a részvétel tekintetében haladást ért el, ugyanakkor kevés választási elemet tartalmazott; mivel a kormány elkötelezte magát amellett, hogy a 2020/2021-es választásokon áttérjen az általános és egyenlő (súlyozás nélküli) választójogon alapuló választási rendszerre;

G.  mivel az Afrikai Unió szomáliai missziójának (AMISOM) megbízatását 2018. július 31-ig meghosszabbították; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2372/17. sz. határozata szerint az AMISOM egyenruhás személyi állományát számát 2018. október 30-ig 20 626 főre kell csökkenteni; mivel az AMISOM személyi állományát szolgálatban elkövetett emberi jogi visszaélésekkel, szexuális erőszakkal és kötelességszegéssel vádolják;

H.  mivel Szomáliában továbbra is súlyosan korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, amely minden működő demokrácia alapvető pillére; mivel az újságírók, az emberi jogok védelmezői, a civil társadalmi aktivisták és a politikai vezetők továbbra is napi szinten vannak kitéve fenyegetésnek; mivel az al-Shabaab továbbra is él a megfélemlítés, letartóztatás, megfelelő eljárás nélküli őrizetbe vétel, sőt akár az emberölés eszközével is; mivel a hatóságok ritkán vizsgálják ki az ilyen eseteket; mivel Szomália a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) szerint nyolc egymást követő évben Afrika leghalálosabb országa volt az újságírók és más médiaszemélyek számára, tevékenységük végzése és a véleménynyilvánítás szabadsághoz való alapvető joguk gyakorlása tekintetében;

I.  mivel az egyesülési szabadsághoz való jog és a szakszervezetekbe tömörüléshez való jog elengedhetetlen minden működő demokrácia kialakításához; mivel a szomáliai szövetségi kormány ténylegesen nem teszi lehetővé a független szakszervezetek létrehozását és létezését; mivel a szomáliai szakszervezeti és munkavállalói jogok aktivistái mindennapos megfélemlítéssel, megtorlással és zaklatással szembesülnek; mivel általános Szomáliában a szakszervezeti képviselők és szocialisták megbélyegzése és az őket lejárató kampányok;

J.  mivel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) határozatot hozott a szomáliai kormány ellen az egyesülési szabadság megsértésére vonatkozó panasz tárgyában; mivel az ILO arra szólította fel a kormányt, hogy „haladéktalanul ismerje el Omar Faruk Osmant a Szomáliai Újságírók Nemzeti szakszervezete (NUSOJ) és a Szomáliai Szakszervezetek Szövetsége (FESTU ) vezetőjeként”;

K.  mivel az ENSZ emberi jogi szakértői nyilvánosan kijelentették, hogy „Szomália nem teljesíti nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet irányító testülete által tett konkrét ajánlások ellenére tovább romlik a szakszervezetek helyzete, és sürgetik a szomáliai kormányt, hogy tartózkodjon a Szomáliában bejegyzett szakszervezetek, különösen a NUSOJ és a FESTU ügyeibe való minden további beavatkozástól”;

L.  mivel az emberi jogok megsértése széles körben elterjedt Szomáliában; mivel az elkövetők többnyire nem állami szereplők – al-Shabaab milicisták és a klánok milicistái –, de állami szereplők is vannak közöttük; mivel sor került törvénytelen kivégzésekre, szexuális és nemi alapú erőszakra, önkényes letartóztatásokra, fogva tartásokra és elrablásokra; mivel az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint a Szomália Nemzeti Hírszerző és Biztonsági Hivatala (NISA) rendszeresen megsérti a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat; mivel a NISA gyakran bírósági úton kívül jár el, és hatásköre túlságosan tág;

M.  mivel azonban a politikai helyzet instabil, és a kormányzás továbbra is gyenge, amely akadályozza az igazságszolgáltatás és a biztonsági ágazat reformja terén az előrehaladást; mivel a Transparency International szerint Szomália a világ legkorruptabb országa;

N.  mivel a katonai bíróságok továbbra is az ügyek széles körében ítélkeznek, beleértve a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményeket is, olyan eljárásokban, amelyek messze elmaradnak a tisztességes eljárás biztosítására vonatkozó nemzetközi előírásoktól; mivel 2017 harmadik negyedévéig legalább 23 személyt végeztek ki katonai bíróságok ítéletei alapján, többségükben terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján; mivel 2017. február 13-án hét személyt – beleértve egy gyermeket is – ítéltek halálra Puntföldön gyilkosságért, nagyrészt a puntföldi hírszerző szolgálatok által alkalmazott kényszerrel kicsikart vallomások alapján; öt személyt pedig ugyanezen év áprilisában végeztek ki;

O.  mivel a külföldi érdekek tovább bonyolítják a politikai helyzetet; mivel az egyrészről az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, másrészről a Katar közötti szélesebb körű konfrontációban a szomáliai szövetségi kormány semlegességre törekszik; mivel ennek megtorlásaként Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek megszüntették a Szomáliának rendszeresen nyújtott költségvetési támogatásukat, ami tovább gyengíti a kormány abbéli képességét, hogy kifizesse a biztonsági erőket;

P.  mivel a gyermekek a szomáliai konfliktus legnagyobb áldozatai közé tartoznak; mivel számos esetben fordul elő a gyermekek elrablása és terrorista csoportokba toborzása; mivel a szomáliai biztonsági erők ellenségként kezelték őket, és gyakran esnek gyilkosság, csonkítás, letartóztatás és fogva tartás áldozatául;

Q.  mivel a Human Rights Watch 2018. február 21-i jelentése jogsértésekre és visszaélésekre – köztük verésekre, kínzásra, elzárásra és szexuális erőszakra – mutat rá, amelyeket 2015 óta több száz, a kormány felügyelete alatt álló gyermek ellen követtek el a terrorizmussal kapcsolatos tevékenységük miatt; mivel Puntföldön gyermekeket ítéltek halálra terrorista bűncselekmények miatt;

R.  mivel az évek óta tartó szárazság után a közelmúltbeli rekord mennyiségű esőzések okozta áradások 230 000 embert kényszerítettek otthona elhagyására, akiknek a becslések szerint több mint a fele gyermek; mivel ők ahhoz a 2,6 millió emberhez csatlakoznak az országban, akiket már az aszály és a konfliktus érintett;

S.  mivel a polgári áldozatok jelentős számát a klánok milíciái gyilkolták meg; mivel a klánok közötti konfliktusok legfőbb oka a földek és az erőforrások feletti viták, amelyeket folyamatos megtorlások kísérnek; mivel ezeket a konfliktusokat tovább súlyosbította a források szűkössége és az aszály; mivel az ilyen konfliktusokat kormányellenes elemek egyes területek további destabilizálására használják ki;

T.  mivel az élelmiszer-ellátás bizonytalansága továbbra is komoly problémát jelent a szomáliai állam és lakosság számára; mivel a Bizottság Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága szerint Szomália 12 millió lakosának mintegy felét érint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága és humanitárius segítségre szorul; mivel a becslések szerint 1,2 millió gyermek szenved akut alultápláltságban, közülük 232 000 ember szenved életveszélyesen súlyos akut alultápláltságban; mivel az ország számos része még nem épült fel teljesen a 2011–2012-es éhínség óta; mivel az aszályok tovább súlyosbítják az élelmiszer-bizonytalanság problémáit Szomáliában;

U.  mivel számos szomáliai menekülttábor van Kenyában, beleértve a dadaabi tábort is, ahol önmagában 350 000 menekült tartózkodik; mivel a nemzetközi közösség megfelelő támogatásának hiánya miatt a kenyai hatóságok csökkenteni kívánják ezeket a táborokat és az itt élők Szomáliába való visszatérését szorgalmazzák;

V.  mivel a nemzetközi humanitárius szereplők kulcsfontosságú szerepet játszanak az élelmiszer-bizonytalanság leküzdésében és a humanitárius segítségnyújtásban; mivel e szereplők jelentős szerepet játszottak abban, hogy elhárult a humanitárius katasztrófa veszélye Szomáliában; mivel voltak kísérletek arra, hogy a humanitárius segítséget a hadviselés finanszírozására csatornázzák át;

W.  mivel 2016 óta az EU fokozatosan növelte a Szomáliába irányuló éves humanitárius támogatását, különösen az országot sújtó súlyos aszályt követően, amelyre 2017-ben 120 millió EUR-t különített el a humanitárius partnerek számára; mivel a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tervnek csak a 24%-a részesül finanszírozásban;

X.  mivel az EU az Európai Fejlesztési Alapon (2014–2020) keresztül 486 millió EUR-t biztosított, a hangsúlyt az államépítésre és a béketeremtésre, az élelmezésbiztonságra, az ellenálló képesség növelésére és az oktatásra helyezve; mivel az EU az Afrikai Békekeret révén támogatja az AMISOM-ot; mivel az AMISOM, az Afrikai Unió 22 000 fős békefenntartó missziója Szomália egyes részein bizonyos fokú stabilitást teremtett; mivel az ország bizonyos részeit továbbra is az al-Shabaab iszlamista mozgalom ellenőrzi és fenyegeti, vagy mint Szomáliföldet és Puntföldet külön hatóságok ellenőrzik;

1.  elítél az al-Shabaab és más szélsőséges terrorista csoportok által a szomáliai lakosság ellen intézett valamennyi terrorista támadást; kijelenti, hogy a terrorista cselekményeket semmilyen legitim ok nem indokolja; felszólít a terrorista támadásokért és az emberi jogok megsértéséért felelős személyek bíróság elé állítására a nemzetközi emberi jogi normáknak megfelelően; legmélyebb együttérzését fejezi ki a szomáliai terrorcselekmények áldozatai és azok családtagjai iránt, és mélységes sajnálatának ad hangot a kioltott emberéletek miatt; emlékezteti a szomáliai hatóságokat, hogy minden körülmények között kötelesek garantálni az emberi jogokat és megvédeni a civil lakosságot;

2.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmust kiváltó okok – azaz a bizonytalanság, a szegénység, az emberi jogok megsértése, a környezetkárosodások, a büntetlenség, az igazságszolgáltatás hiánya és az elnyomás – felszámolása jelentős mértékben hozzájárulna a szomáliai terrorista szervezetek és tevékenységek felszámolásához; úgy véli, hogy a fejletlenség és a bizonytalanság ördögi kört alkot; ezért felszólítja a nemzetközi szereplőket, köztük az uniós fejlesztési programokat, hogy a szomáliai fejlesztési és biztonságpolitikájuk közötti koherencia biztosítása érdekében foglalkozzanak a biztonsági ágazat reformjával és kapacitásépítési kezdeményezésekkel; felszólítja az EU-t, hogy a kölcsönös elszámoltathatósági keret és a biztonsági paktum révén továbbra is támogassa a békét és a megbékélési folyamatot;

3.  ösztönzi a szomáliai szövetségi kormányt, hogy folytassa béke- és államépítő erőfeszítéseit olyan erős intézmények kialakítása érdekében, amelyeket jogállam irányít, és amelyek biztosítani tudják az alapvető közszolgáltatásokat, továbbá a biztonság, a véleménynyilvánítás szabadsága és az egyesülési szabadság elérése érdekében; üdvözli, hogy az al-Shabaab nem tudta megakadályozni a 2016–2017-es választási folyamatot; felszólítja a szomáliai szövetségi kormányt annak biztosítására, hogy a 2020–2021-es választásokra készen álljon az általános és egyenlő választójogon alapuló választási rendszer; emlékeztet arra, hogy csak a társadalmi befogadás, a fenntartható fejlődés, a demokratikus alapelveken és a jogállamiságon alapuló jó kormányzás révén lehet tartós stabilitást és békét elérni;

4.  felszólítja a szomáliai szövetségi kormányt, hogy fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az egész országban megszilárduljon a jogállamiság; úgy véli, hogy a büntetlenség az állandósult erőszak és az emberi jogi helyzet rosszabbodásának egyik legfőbb oka; kéri, hogy a szomáliai hatóságok a katonai bíróságok joghatósága alá vont jövőbeni civil ügyeket tegyék át a polgári bíróságokhoz a büntetőeljárások lefolytatása céljából; felszólítja a szomáliai elnököt, hogy haladéktalanul enyhítsen a még végre nem hajtott halálos ítéleteken, amely első lépés a valamennyi halálos ítéletre vonatkozó moratórium felé; úgy véli, hogy csak a jogállamiság számolhatja fel a büntetlenséget; felszólítja a kormányt és a nemzetközi szereplőket, hogy folytassák a munkát annak érdekében, hogy létrejöjjön a független igazságszolgáltatás, hogy a szomáliai újságírók ellen elkövetett bűnök feltárása céljából független és hiteles nyomozások induljanak, hogy felszámolják a korrupciót, valamint hogy elszámoltatható intézményeket állítsanak fel, különösen a biztonsági ágazatban; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a kormány az ENSZ-szel és az EU-val együttműködve tavaly elindított egy nemzeti igazságügyi képzési tantervet;

5.  elítéli, hogy Szomáliában állami és nem állami szereplők megsértik a véleménynyilvánítás szabadágát; aggódik a jelenlegi adminisztráció és néhány regionális állami adminisztráció autokrata megközelítése miatt, aminek következtében letartóztatják a politikai ellenzéket és a békés bírálókat; teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja az újságírók és a civil társadalmi aktivisták megfélemlítését, zaklatását, fogva tartását vagy meggyilkolását; kéri a szomáliai hatóságokat, hogy fejezzék be a NISA felhasználását a független újságírók és politikai ellenfelek megfélemlítésére; felszólítja a kormányt és az EU-t, hogy a szomáliai jogállamisággal kapcsolatos tevékenységek részeként biztosítsa, hogy a NISA-t hatékony felügyeleti mechanizmusok szabályozzák; megerősíti, hogy a véleménynyilvánítás és a gondolat szabadsága nélkülözhetetlen az erős és demokratikus társadalom kialakulásához; felszólítja a szomáliai szövetségi kormányt annak biztosítására, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a véleménynyilvánítás szabadságát; felszólítja a szomáliai kormányt, hogy vizsgálja felül büntető törvénykönyvét, az új médiatörvényt és a többi jogszabályt, hogy összhangba hozza azokat Szomáliának a véleménynyilvánítás és a média szabadságára irányuló nemzetközi kötelezettségeivel;

6.  aggodalmának ad hangot bizonyos külföldi érdekek miatt, amelyek még bonyolultabbá teszik a politikai helyzetet: az egyrészt az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, másrészt Katar közötti szélesebb konfrontációra tekintettel megállapítja, hogy szomáliai szövetségi kormány – amely arra törekedett, hogy semleges maradjon – elesett a Szaúd-Arábiától és az Egyesült Arab Emírségekből érkező rendszeres költségvetési támogatási kifizetésektől, ami miatt a kormány még kevésbé képes a biztonsági erőket fizetni; sürgeti az Egyesült Arab Emírségeket, hogy haladéktalanul fejezzék be a Szomália destabilizálására irányuló tevékenységeket, és tartsák tiszteletben Szomália szuverenitását és területi sérthetetlenségét;

7.  határozottan elítéli a gyülekezési és a véleménynyilvánítási szabadság súlyos megsértését a szomáliai szabad és független szakszervezetekkel szemben, különösen a NUSOJ és a FESTU hosszú ideje tartó elnyomását, és ragaszkodik ahhoz, hogy lezárják a folyamatban lévő vizsgálatokat, valamint a Legfőbb Ügyészség által Omar Faruk Osman, a NUSOJ főtitkára ellen a sajtószabadság világnapja megünneplésének a tájékoztatási minisztérium jóváhagyása nélküli megszervezése miatt indított ügyet;

8.  elítéli a szakszervezeti aktivisták szomáliai állam általi elnyomását; felszólítja a szomáliai államot, hogy hagyjon fel a szakszervezeti aktivisták elnyomásával; ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány engedélyezze független szakszervezetek létrejöttét; határozottan úgy véli, hogy a szakszervezetek nélkülözhetetlenek a szomáliai munkavállalók jogainak garantálásához; kijelenti, hogy a független szakszervezetek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a szomáliai biztonsági helyzet javulásához;

9.  sürgeti a szomáliai szövetségi kormányt, hogy tartsa tiszteletben és tartsa fenn a nemzetközi jogállamiságot, és fogadja el és maradéktalanul hajtsa végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 3113. számú ügyben hozott határozatait;

10.  elismerését fejezi ki az UNSOM munkájára vonatkozóan minden tekintetben és különösen a szomáliai emberi jogok nyomon követése tekintetében, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatára vonatkozóan, amely 2019. március 31-ig meghosszabbítja a misszió mandátumát; elismerését fejezi ki az Afrikai Unió arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy Szomáliában bizonyos fokú stabilitást biztosítson újra és megszervezze az átmeneti politikai folyamatot; szorgalmazza az uniós nyomon követés és kapacitásépítés javítását az AMISOM által elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása érdekében, különös tekintettel arra, hogy a misszió nagy részének finanszírozásáért az Unió felel; sürgeti az AMISOM-ot hogy hajtsa végre a megbízatását a civil lakosság védelme érdekében;

11.  elítéli, hogy Szomáliában gyermekkatonákat toboroznak, ami visszataszító háborús bűn; úgy véli, hogy a gyermekek alkotják az egyik legkiszolgáltatottabb csoportot a konfliktusban; felszólít minden fegyveres csoportot, hogy azonnal hagyjon fel ezzel a gyakorlattal és a besorozott gyermekeket engedje el; felszólítja az államot, hogy a terrorizmus és a háború áldozataiként – és ne bűnözőkként – kezelje őket, és felszólítja az EU-t, hogy segítse Szomáliát a rehabilitáció és a visszailleszkedés terén tett erőfeszítéseiben; sürgeti a szomáliai hatóságokat, hogy fejezzék be azon gyermekek fogva tartását, akiket azzal gyanúsítanak, hogy jogellenes módon kapcsolatban állnak az al-Shabaabbal; szorgalmazza, hogy minden szomáliai szereplő tartsa be a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyv céljait, és bátorítja a szomáliai szövetségi kormányt, hogy késedelem nélkül ratifikálja azt;

12.  üdvözli az újonnan létrehozott Szomáliai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság biztosainak kiválasztását, és felszólítja a szomáliai kormányt, hogy minden további késlekedés nélkül tegye hivatalossá az említett bizottságot; súlyosan aggódik a szomáliai biztonsági erők által elkövetett emberi jogi visszaélésekről, köztük gyilkosságokról, önkényes letartóztatásokról és fogva tartásról, kínzásról, nemi erőszakról és emberrablásokról szóló jelentések miatt; felszólítja a hatóságokat annak biztosítására, hogy a törvénysértéseket teljes körűen kivizsgálják, és az elkövetőket bíróság elé állítsák; felszólítja a kormányt és az EU-t, hogy erősítse meg a szomáliai nyomozóhivatal (CID) ahhoz szükséges műszaki szakértelmét, hogy alapos és hatékony, a jogokat tiszteletben tartó nyomozásokat tudjon lefolytatni; felszólítja az al-Shabaab elleni harcban részt vevő hazai és külföldi csapatokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban lépjenek fel; felszólítja a szomáliai kormányt, hogy teljesítse kötelezettségeit és szüntesse meg a belső menekültek kényszerkilakoltatását, többek között az ország fővárosában, Mogadishuban;

13.  elismerését fejezi ki a szomáliai kormánynak, amiért a 2018. májusi háromnapos nemzeti alkotmányozó konventet követően elindította a szomáliai ideiglenes alkotmány felülvizsgálatát célzó folyamatot, amely el fog vezetni Szomália állandó alkotmányához; sürgeti a szomáliai kormányt, hogy véglegesítse az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló szomáliai nemzeti cselekvési tervet (PCVE), amely része az ország biztonságra vonatkozó, az AMISOM által támogatott átfogó megközelítésének (CAS);

14.  szörnyű háborús bűnként elítéli a nők, férfiak, fiúk és lányok ellen elkövetett nemi alapú szexuális erőszakot, amely különösen a nőket és a lányokat érinti; felszólítja az államot, hogy fokozza a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak védelme érdekében tett erőfeszítéseit; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a kormány az ENSZ-szel és az EU-val együttműködve tavaly elindított egy országos igazságügyi képzési tantervet; ismételten hangot ad a nők jogai miatti súlyos aggodalmának; felszólít minden érintett hatóságot, hogy támogassák a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalásának növelését; elítéli a homoszexualitás törvényen kívül helyezését Szomáliában és az LMBTI személyek kriminalizálását;

15.  elítéli a szomáliaiak millióinak életét fenyegető súlyos humanitárius helyzetet; emlékeztet arra, hogy a 2011-es éhínség idején a bizonytalanság, valamint az növelte a halálesetek számát, hogy az al-Shabaab szélsőséges milicistái hátráltatták az élelmiszersegélyek akkoriban ellenőrzésük alatt tartott dél- és közép-szomáliai területekre való eljutását; felhívja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a szomáliai lakosságnak nyújtott segítséget, javítsák a legkiszolgáltatottabbak életkörülményeit, valamint kezeljék a kényszerű lakóhelyelhagyás, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a járványok és a természeti katasztrófák következményeit; elítéli a Szomáliában a humanitárius szereplők és a békefenntartók ellen intézett összes támadást; felszólít arra, hogy az uniós támogatást hangolják össze a nemzetközi szinten elfogadott fejlesztéshatékonysági alapelvekkel a nemrégiben jóváhagyott fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, Szomália elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.

(1) HL C 204., 2018.6.13., 127. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0229.


Burundi
PDF 194kWORD 57k
Az Európai Parlament 2018. július 5-i állásfoglalása Burundiról (2018/2785(RSP))
P8_TA-PROV(2018)0305RC-B8-0333/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Burundiról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2015. július 9-i(1), 2015. december 17-i(2), 2017. január 19-i(3) és 2017. július 6-i(4) állásfoglalására,

–  tekintettel a felülvizsgált Cotonoui Megállapodásra, különösen annak 96. cikkére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966),

–  tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára,

–  tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a burundi helyzetről szóló, 2015. november 12-i 2248. (2015) és 2016. július 29-i 2303. (2016) számú határozatára,

–  tekintettel az ENSZ burundi helyzettel foglalkozó vizsgálóbizottsága (UNCI) által az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának adott, 2018. június 27-i szóbeli beszámolóra,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának a burundi helyzetről szóló, 2017. február 23-án közzétett első jelentésére, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének a Burundiban tapasztalható politikai helyzetről és folytatódó erőszakról szóló nyilatkozatára, amely határozottan sürgette a kormányt és valamennyi felet az erőszak beszüntetésére és elutasítására,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a burundi helyzetről szóló 2017. március 13-i sajtónyilatkozatára, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének 2018. április 5-i nyilatkozatára, amely elítélte az erőszak és az emberi jogok megsértése valamennyi esetét Burundiban,

–  tekintettel az ENSZ Burundiról szóló független vizsgálatáról 2016. szeptember 20-án kiadott jelentésre,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a burundi emberi jogi helyzetről szóló, 2016. szeptember 30-i határozatára,

–  tekintettel a Burundira vonatkozó, a békét és a megbékélést célzó, 2000. augusztus 28-i arushai megállapodásra,

–  tekintettel az Afrikai Unió csúcstalálkozóján 2015. június 13-án Burundiról tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsának tevékenységeiről, valamint a béke és a biztonság afrikai helyzetéről szóló határozatra (Assembly/AU/Dec.598(XXVI)), amelyet az Afrikai Unió állam- és kormányfőinek 2016. január 30–31-én Addisz Abebában (Etiópia) tartott 26. rendes ülésén fogadtak el,

–  tekintettel az Afrikai Unió közgyűlésének határozataira és nyilatkozataira (Assembly/AU/Dec.605–620(XXVII)), amelyeket az Afrikai Unió állam- és kormányfőinek 2016. július 17–18-án Kigaliban (Ruanda) tartott 27. rendes ülésén fogadtak el,

–  tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságának a Burundi Köztársaságban kialakult emberi jogi helyzetről szóló, 2016. november 4-i állásfoglalására,

–  tekintettel a Kelet-afrikai Közösség csúcstalálkozójának Burundiról szóló, 2015. május 31-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának (AKCS) tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodás 96. cikke alapján a Burundi Köztársasággal folytatott konzultációs eljárás lezárásáról szóló, 2016. március 14-i (EU) 2016/394 tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a 2015. október 1-jei (EU) 2015/1755 tanácsi rendeletre(6), valamint a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2015. október 1-jei (KKBP) 2015/1763(7) és 2016. szeptember 29-i (KKBP) 2016/1745(8) tanácsi határozatra,

–  tekintettel a Burundiról szóló, 2015. március 16-i, május 18-i, június 22-i és november 16-i, valamint 2016. február 15-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2015. május 28-i, 2015. december 19-i, 2016. október 21-i és 2017. október 27-i nyilatkozataira,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének a burundi helyzetről szóló, 2018. június 8-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivője által az EU nevében kiadott 2018. május 8-i nyilatkozatra a burundi helyzetről az alkotmányos népszavazást megelőzően,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének a Ligue ITEKA Burundiban való betiltásáról szóló, 2017. január 6-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Burundi politikai, emberi jogi és humanitárius válsággal küzd, amióta 2015 áprilisában Nkurunziza elnök bejelentette, hogy indulni kíván a választásokon, hogy vitatott módon harmadszor is elnöki megbízatást kapjon, és ezt követően hónapokig tartó halálos felfordulás következett, amelynek során a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) szerint 593 személy veszítette életét, és az UNCHR szerint azóta 413 000 ember menekült el az országból, a belső menekültek száma pedig 169 000-re tehető; mivel az ENSZ Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint az országban 3,6 millióan szorulnak humanitárius segítségnyújtásra;

B.  mivel a népszavazás során megszavazott alkotmánymódosítások többek között kiterjesztik az elnöki hatásköröket, csökkentik az alelnök hatásköreit, az elnök hatáskörébe utalják a miniszterelnök kinevezését, egyszerű többséget igénylő eljárást vezetnek be a törvények elfogadására és módosítására, felülvizsgálhatóvá teszik az arushai megállapodással bevezetett kvótákat, és megtiltják az 5%-nál kisebb szavazati aránnyal rendelkező politikai pártok részvételét a kormányzásban, és ezek mindegyike veszélyezteti az arushai megállapodást;

C.  mivel a 2018. május 17-i népszavazást megelőzően országszerte fokozódott a politikai ellenfelekkel szembeni erőszak és megfélemlítés, amelynek során erőszakkal eltüntették és megfélemlítették az említett alkotmánymódosítás ellenzőit; mivel az alkotmányos népszavazás lehetővé teszi az arushai megállapodásban megtárgyalt rendelkezések hatályon kívül helyezését is, ami csökkentheti az inkluzivitást, és további súlyos következményekkel járhat Burundi politikai stabilitása szempontjából; mivel az alkotmánymódosítások ellenére Nkurunziza elnök bejelentette, hogy nem kíván indulni a 2020-as választásokon;

D.  mivel az Amnesty International szerint a hivatalos kampányidőszak során gyakran érkeztek beszámolók a „nem” szavazat mellett kampányolók letartóztatásáról, megveréséről és megfélemlítéséről; mivel a népszavazásra a folyamatos elnyomás légkörében került sor, amelyek arra indították a burundi katolikus püspököket, hogy kijelentsék, számos polgár olyan mértékű félelemben él, hogy a megtorlástól való félelmében nem mer véleményt nyilvánítani;

E.  mivel az ENSZ vizsgálóbizottságának megállapítása szerint a lakosságot továbbra is politikai erőszak, önkényes letartóztatások, törvénytelen kivégzések, verések, gyűlöletbeszéd és számos más visszaélés sújtja; mivel a kormányzó politikai párt ifjúsági szervezete, az Imbonerakure továbbra is emberijog-sértéseket követ el, és különféle megfélemlítő taktikákat alkalmaz, például úttorlaszokat és ellenőrzőpontokat állít fel egyes tartományokban, pénzt kényszerítve ki és zaklatva a járókelőket, és letartóztatva azokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot tartanak az ellenzékkel, akik közül sokakat fogva tartottak, megerőszakoltak, megvertek és megkínoztak, néhányan pedig bele is haltak a bántalmazásba;

F.  mivel a 2018-as népszavazás időszakában a jogvédő szervezetek országos és helyi szinten egyaránt a civil mozgástér szűküléséről és a médiatér romlásáról számoltak be; mivel a kormányzat 2015 óta fokozódó mértékben fenyegeti és célkeresztbe állítja a helyi nem kormányzati szervezeteket és emberijog-védőket, miközben a sajtószabadság és az újságírók munkakörülményei folyamatosan romlanak; mivel a magántulajdonú média és az újságírók már eddig is nagy árat fizettek a kormányzattal folytatott csatában, letartóztatásokat, azonnali kivégzéseket és erőszakos eltüntetéseket szenvedtek el, a kormányzat pedig időnként bűnözőknek, sőt, terroristának bélyegezte őket;

G.  mivel a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2018-as globális sajtószabadsági indexén Burundit 180 országból a 156. helyre sorolta;

H.  mivel számos emberi jogi aktivista hosszú börtönbüntetést kapott – közülük a legkirívóbb Germain Rukuki, a Burundi Katolikus Jogászok Szövetségének munkatársa, akit 32 évre ítéltek –, illetve letartóztatásban várja tárgyalását, mint Nestor Nibitanga; mivel a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek ellenőrzése céljából korlátozó jellegű törvényeket fogadtak el; mivel egyes szervezetek tevékenységük felfüggesztésére, mások – mint például a Ligue ITEKA, a FODOCE és az ACAT – végleges beszüntetésére kényszerültek; mivel számos vezetőt és emberijog-védőt száműztek, míg a még otthon tartózkodók állandó nyomás alatt állnak vagy a letartóztatás fenyegetésével szembesülnek; mivel Emmanuel Nshimirimana, Aimé Constant Gatore és Marius Nizigama 10 és 32 év közötti börtönbüntetést kapott, míg Nestor Nibitangát akár 20 év börtönre is ítélhetik; mivel Jean Bigirimana már majdnem két éve eltűnt, és egyike annak a számos embernek, aki az erőszakos eltüntetések áldozatává vált a válság során;

I.  mivel 2017 októberében az NBB bírái felhatalmazták az NBB ügyészét, hogy vizsgálatot indítson a 2015. április 26. és 2017. október 26. között Burundiban vagy burundi állampolgárok által Burundin kívül állítólag elkövetett, a Bíróság joghatósága alá tartozó bűncselekményekkel kapcsolatban; mivel Burundi 2017. október 27-i hatállyal – valamennyi ország közül elsőként – kilépett az NBB-ből, miután a Bíróság 2016 áprilisában úgy határozott, hogy előzetes vizsgálatot kezd a Burundiban elkövetett erőszak és emberijog-sértések, valamint emberiesség elleni lehetséges bűncselekmények ügyében, miközben a rezsim továbbra is büntetlenül követ el gyilkosságokat az országban;

J.  mivel a burundi csapatok békefenntartó missziókban való részvétele lehetővé teszi Nkurunziza elnök rendszere számára a belső problémák eltitkolását, és Burundi stabilizáló tényezőként való beállítását más, válságban lévő országok felé, ugyanakkor Burundi maga soha nem látott méretű válsággal küzd, amelyet az emberi jogok súlyos megsértése jellemez; mivel ennek során Burundi hatalmas pénzösszegekhez jut, ezt azonban nem osztják vissza a lakosság javára; mivel az Imbonerakure milícia feloszlatása nélkül nem lehet békés, szabad, demokratikus és független választásokat tartani;

K.  mivel Burundi a folyamatos társadalmi-gazdasági szétesés állapotában van, és egy főre jutó GDP tekintetében utolsó előtti a világon; mivel 3,6 millió burundi polgár (a lakosság 30%-a) segélyre szorul, és 1,7 millió személy élelmiszer-ellátása bizonytalan; mivel ez a szegénység súlyosbodott a 2020-as választásokhoz való „önkéntes” hozzájárulás bevezetésével, amelyet az Imbonerakure gyakran erőszakkal hajt be, és egy közalkalmazott havi fizetésének mintegy 10%-át vagy még többet tesz ki;

L.  mivel az Afrikai Unió 30. csúcstalálkozóján és a Kelet-afrikai Közösség 19. csúcstalálkozóján az Afrikai Unió, illetve a Kelet-afrikai Közösség kifejezte elkötelezettségét a burundi politikai helyzetnek a 2000. augusztus 28-i arushai megállapodáson alapuló inkluzív párbeszéd révén történő békés rendezése iránt;

M.  mivel az országban uralkodó helyzet miatt számos kétoldalú és többoldalú partner felfüggesztette a burundi kormány számára biztosított pénzügyi és műszaki segítségnyújtást; mivel az EU felfüggesztette a burundi közigazgatás számára közvetlenül nyújtott pénzügyi támogatásokat (beleértve a költségvetés-támogatásokat is), fenntartja azonban a lakosság számára nyújtott támogatást és a humanitárius segítségnyújtást;

N.  mivel az EU és az USA célzott és egyéni szankciókat fogadott el Burundival szemben; mivel a Tanács 2017. október 23-án megújította és 2018. október 31-ig meghosszabbította a Burundival szembeni uniós korlátozó intézkedéseket; mivel ezek az intézkedések utazási tilalmat és a pénzeszközök befagyasztását jelentik olyan meghatározott személyek esetében, akiket úgy ítélnek meg, hogy veszélyeztetik a demokráciát, illetve akadályozzák a jelenlegi válság politikai rendezését Burundiban;

O.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 38. ülésén, 2018. június 28-án elfogadta a Burundiról szóló időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés eredményét; mivel Burundi a helyzetértékelés 242 ajánlása közül 125-öt fogadott el, különösen elutasítva az ország emberi jogi helyzetének javítására irányuló gyakorlati lépésekre vonatkozó ajánlásokat;

P.  mivel az alkotmánybíróság helybenhagyta a 2018. május 17-i népszavazás eredményét, és elutasította az ellenzék által benyújtott, megfélemlítésre és visszaélésekre hivatkozó petíciót;

1.  mély aggodalmát fejezi ki a kiterjedt büntetlenség és emberijog-sértések, ezen belül az azonnali kivégzések, a kínzás, az erőszakos eltűnések és az önkényes fogva tartás miatt; emlékezteti Burundit azon kötelezettségére, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tagjaként újra kell kezdenie és teljes körűen folytatnia kell az együttműködést az ENSZ Burundival foglalkozó vizsgálóbizottságával és a három ENSZ-szakértőből álló csoporttal, és engedélyeznie kell az ENSZ emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges előadójának belépését az országba;

2.  felszólítja Burundi kormányát, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben az arushai megállapodást mint az ország békéjének és stabilitásának fő eszközét; felszólítja Burundi kormányát, hogy tartsa tiszteletben az emberi és polgári jogokkal kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségeit, és mozdítsa elő és védelmezze a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságához való jogot, amelyet a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – amelynek Burundi részes fele – rögzít;

3.  ismételten elítéli az újságírók, az ellenzék támogatói és az emberijog-védők megfélemlítését, elnyomását, zaklatását és a velük szembeni erőszakot; felszólítja a burundi hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat, így a véleménynyilvánítás szabadságát és a média szabadságát, és haladéktalanul és feltétel nélkül helyezzék szabadlábra Germain Rukukit, Nestor Nibitangát, Emmanuel Nshimirimanát, Aimé Constant Gatore-t és Marius Nizigamát, öt olyan emberijog-védőt, akiket kizárólag emberi jogi munkájuk miatt vettek őrizetbe, de a hatóságok az állam belső biztonságának aláásásával vádolják őket; követeli, hogy a burundi hatóságok indítsanak vizsgálatot Jean Bigirimana helyzetével kapcsolatban;

4.  elítéli Burundi azon döntését, hogy kilép az NBB-ből; támogatja a kiterjedt bűncselekmények és elnyomó fellépések ügyében az NBB által indított előzetes vizsgálat folytatását Burundiban; felhívja az Uniót, hogy a Burundiban elkövetett bűncselekmények ügyében továbbra is gyakoroljon nyomást az elszámoltathatóság érdekében; elvárja Burunditól, hogy indítsa újra és folytassa együttműködését az NBB-vel, tekintettel arra, hogy a büntetlenség elleni harc, az emberijog-sértések miatti vádemelés és az elszámoltatás továbbra is szükséges lépések a válság rendezése és a tartós, békés megoldás szempontjából;

5.  üdvözli az ENSZ Burundival foglalkozó vizsgálóbizottságának szóbeli beszámolóját, és méltatja az országban zajló emberi jogi válság dokumentálása terén végzett nélkülözhetetlen munkáját;

6.  hangsúlyozza a humanitárius helyzet miatti aggodalmát, amelyben 169 000 ember él belső menekültként, 1,67 milliónyian szorulnak humanitárius segítségnyújtásra, és több mint 410 000 burundi polgár keresett menedéket a szomszédos országokban; méltatja a befogadó országok erőfeszítéseit, és felhívja a térség kormányait annak garantálására, hogy a menekültek hazatérése önkéntes legyen, tájékozott döntéshozatalon alapuljon, továbbá biztonságos és méltóságteljes módon történjen;

7.  sajnálatának ad hangot ugyanakkor a Kelet-afrikai Közösség által vezetett, Burundin belüli párbeszéd lassú haladása, valamint a burundi kormány e téren mutatott elkötelezettségének hiánya miatt, és felszólítja valamennyi felet, különösen a burundi hatóságokat, hogy vállaljanak kötelezettséget a Burundin belüli párbeszéd sürgős újrakezdésére, amelyet valóban inkluzív kereten belül, előfeltételek nélkül kell megszervezni;

8.  megújult és koordinált megközelítést szorgalmaz az AU, az EU, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága (ECA) és az ENSZ egésze között; sajnálatosnak tartja, hogy Burundi kormánya nem veszi figyelembe az ENSZ főtitkárának jelentéseit, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa genfi határozatait, az AU 2018. januári határozatát és az ECA közvetítésre irányuló erőfeszítéseit; ösztönzi a kétoldalú és többoldalú partnereket és Burundi kormányát, hogy folytassák a segítségnyújtás újraindításához vezető feltételek burundi kormány általi megteremtésére irányuló párbeszédüket; felhív minden burundi érdekelt felet, hogy vegyenek részt aktívan ebben a folyamatban; ismételten kifejezi támogatását az AU és az ENSZ-főtitkár különmegbízottja támogatásával folyó közvetítési folyamat iránt;

9.  méltatja a humanitárius helyzet enyhítése érdekében a kétoldalú és többoldalú partnerek által biztosított segítségnyújtást, és felhívja a nemzetközi közösséget, hogy továbbra is nyújtsanak támogatást válaszul az ország humanitárius szükségleteire; arra buzdítja a Bizottságot, hogy 2018-ban nyújtson további közvetlen támogatást a lakosságnak; hangsúlyozza, hogy az együttműködés klasszikus módjához való visszatéréshez a jogállamiság és a demokrácia visszaállítására van szükség, a büntetlenség elleni harcot és a burundi polgárok védelmét is beleértve;

10.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi politikai válság etnikai konfliktussá alakulhat a propaganda, a gyűlöletre uszító vagy erőszakra felszólító nyilatkozatok miatt, amelyek egyenlőségjelet tesznek az ellenfelek, a civil társadalom tagjai, az újságírók, a tuszik és „a rendszer ellenségei” közé, akiket meg kell semmisíteni; sürgeti valamennyi felet Burundiban, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól vagy megszólalástól, amely tovább súlyosbíthatja az erőszakot, elmélyítheti a válságot, vagy hosszú távon befolyásolhatja a térség stabilitását;

11.  továbbra is súlyosan aggódik amiatt, hogy a 2018. május 17-i népszavazáson elfogadott új alkotmány elindíthatja az arushai megállapodásban tárgyalások útján körültekintően meghatározott azon rendelkezések lerombolását, amelyek segítettek véget vetni a burundi polgárháborúnak;

12.  a Cotonoui Megállapodás 96. cikke címén a burundi hatóságokkal folytatott konzultációt követően megerősíti, hogy támogatja az Európai Unió azon határozatát, hogy felfüggeszti a Burundi kormányának nyújtott közvetlen pénzügyi segélyt, és üdvözli az Európai Unió által a békére irányuló erőfeszítések és az emberi jogok elleni fellépésekért felelős személyekre bevezetett utazási korlátozások elfogadását és vagyoni eszközeik befagyasztását;

13.  követeli, hogy vessenek véget az ENSZ és az AU békefenntartó misszióiban részt vevő burundi csapatok és különböző burundi egységek számára folyósított további kifizetéseknek; tudomásul veszi Nkurunziza elnök bejelentését, amely szerint 2020-ban nem indul a választásokon; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy Nkurunziza elnök 2020-as választásokkal kapcsolatos kijelentésétől függetlenül szorosan kövesse nyomon a Burundiban fennálló helyzetet;

14.  emlékeztet az alelnök/főképviselő 2018. május 8-i határozott nyilatkozatára a 2018. május 17-i alkotmányos népszavazás előkészítő szakaszának elindításáról; sajnálatosnak tartja a különböző társadalmi és politikai csoportok közötti konszenzusos megközelítés hiányát Burundiban, az alkotmánytervezet kulcsfontosságú elemeivel kapcsolatos nyilvános hivatalos információk hiányát, valamint az újságírók és a média feletti szoros ellenőrzést;

15.  emlékezteti Burundi kormányát, hogy a 2020-as választások inkluzív, hiteles és átlátható módon való megrendezésének feltételei magukban foglalják a véleménynyilvánítás szabadságát, az információkhoz való hozzáférést és egy olyan szabad térség meglétét, ahol az emberijog-védők megfélemlítés és megtorlástól való félelem nélkül felszólalhatnak;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Burundi kormányának és parlamentjének, az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának, a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió tagállamai kormányainak és parlamentjeinek, az Afrikai Unió tagállamainak és intézményeinek és az ENSZ főtitkárának.

(1) HL C 265., 2017.8.11., 137.  o.
(2) HL C 399., 2017.11.24., 190.  o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0004.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0310.
(5) HL L 73., 2016.3.18., 90. o.
(6) HL L 257., 2015.10.2., 1. o.
(7) HL L 257., 2015.10.2., 37. o.
(8) HL L 264., 2016.9.30., 29. o.


A DNS-adatokra vonatkozó, Horvátországgal való automatizált adatcsere megindítása *
PDF 246kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. július 5-i jogalkotási állásfoglalása a DNS-adatokra vonatkozó, Horvátországgal való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (06986/2018 - C8-0164/2018 - 2018/0806(CNS))
P8_TA-PROV(2018)0306A8-0225/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (06986/2018),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0164/2018),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1), és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0225/2018),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) ***I
PDF 1231kWORD 203k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. július 5-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 515/2014/EU, az (EU) 2016/399 és az (EU) 2016/1624 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0731 – C8-0466/2016 – 2016/0357A(COD))
P8_TA-PROV(2018)0307A8-0322/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0731),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára és 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0466/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. április 27-i véleményére(1),

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete 2017. szeptember 14-i határozatára, amellyel engedélyezte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság számára, hogy felossza a fent említett bizottsági javaslatot és annak alapján két különálló jogalkotási jelentést készítsen,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. április 25-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0322/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. július 5-én került elfogadásra az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az (EU) 515/2014 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, ▌az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0357A


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, valamint 87. cikke (2) bekezdésének a) ▌pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A Bizottság a „Megerősített és intelligens információs rendszerek a határigazgatás és a biztonság szolgálatában” című, 2016. április 6-i közleményében rámutatott arra, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell a határigazgatás, bűnüldözés és terrorizmus elleni küzdelem terén használatos informatikai rendszereit, adatarchitektúráját és információcseréjét. E közlemény hangsúlyozza az információs rendszerek közötti interoperabilitás javításának szükségességét. Mindenekelőtt azonban lehetőségeket vázol fel a meglévő információs rendszerek előnyeinek maximalizálására, és – szükség esetén – új, illetve kiegészítő rendszerek kifejlesztésére vonatkozóan, a továbbra is fennálló információhiány kezelése érdekében.

(2)  A 2016. április 6-i közlemény ténylegesen többféle információhiányt is feltárt. Többek között annak tényét, hogy a schengeni külső határokon tevékenykedő, határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok nem rendelkeznek információval az olyan utazókról, akik mentességet élveznek azon követelmény alól, amely alapján a külső határok átlépéséhez vízummal kell rendelkezniük (a továbbiakban: vízumkötelezettség). A 2016. április 6-i közlemény bejelentette, hogy a Bizottság meg fogja kezdeni egy Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásának megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmány kidolgozását. A megvalósíthatósági tanulmány 2016 novemberében készült el. A rendszer azt megelőzően döntene arról, hogy a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok kaphatnak-e utazási engedélyt, hogy azok megkezdték volna a schengeni térségbe történő utazásukat, illetve arról is, hogy beutazásuk jelent-e biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázatot.

(3)  A „Fokozott biztonság a mobilitás korában: a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információcsere javítása és a külső határok megerősítése” című, 2016. szeptember 14-i közlemény megerősíti, hogy prioritást élvez a külső határok biztonságának garantálása, és ismerteti azokat a konkrét kezdeményezéseket, amelyek a külső határok igazgatásának további erősítését célzó uniós válaszintézkedéseket hivatottak felgyorsítani és kibővíteni.

(4)  Meg kell határozni az ETIAS célkitűzéseit és műszaki és szervezeti architektúráját, meg kell állapítani az üzemeltetéssel és a kérelmezők által a rendszernek megadandó adatok használatával kapcsolatos szabályokat, valamint az utazási engedélyek kiadásával, illetve kiadásának megtagadásával kapcsolatos szabályokat, meg kell határozni az adatkezelés céljait, valamint meg kell határozni, hogy mely hatóságok jogosultak az adatokhoz hozzáférni, illetve kötelesek a személyes adatok védelmét biztosítani.

(5)  Az ETIAS-t a vízumkötelezettség alól mentesülő harmadik országbeli állampolgárokra kell alkalmazni▌.

(6)  Ezenfelül azon vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazni kell, akik a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, vagy olyan harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élveznek, és akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK tanácsi rendelet(5) szerinti tartózkodási engedéllyel. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. E korlátozásokat és feltételeket a 2004/38/EK irányelv határozza meg.

(7)  Amint azt a Bíróság is megerősítette(6), az ilyen családtagoknak joguk van beutazni a tagállamok területére és e célból beutazásra jogosító vízumot szerezni. Következésképpen, a vízumkötelezettség alól mentesülő családtagoknak joguk kell, hogy legyen ahhoz, hogy megszerezzék az utazási engedélyt. A tagállamok kötelesek e személyek számára minden lehetőséget biztosítani a szükséges utazási engedély megszerzésére, amelyet díjmentesen kell kiadni számukra.

(8)  Az utazási engedély megszerzésének joga azonban nem feltétel nélküli jog, mivel annak kiadása megtagadható azon családtagok esetében, akik a 2004/38/EK irányelv értelmében veszélyt jelentenek a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségre. Ennek fényében a családtagoktól megkövetelhető a személyazonosságuk megállapításához szükséges és a jogállásukkal kapcsolatos személyes adataik megadása, de csak amennyiben ezek szükségesek az általuk esetlegesen jelentett biztonsági fenyegetés vizsgálatához. Hasonlóképpen, az utazási engedély iránti kérelmük vizsgálatánál kizárólag a biztonsági szempontokat kell figyelembe venni, a migrációval kapcsolatos kockázatokat nem.

(9)  Az ETIAS rendszer olyan utazási engedélyt hivatott biztosítani a vízumkötelezettség alól mentesülő harmadik országbeli állampolgárok számára, ▌amely lehetővé teszi annak eldöntését, hogy jelenlétük a tagállamok területén nem jelent-e biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatot, vagy nem fog-e ilyen kockázatot jelenteni. Az utazási engedély ezért olyan határozatnak kell, hogy minősüljön, amely megállapítja, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok, melyek alapján vélelmezhető, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén ilyen kockázatot jelent. Mivel az ilyen utazási engedély természetében különbözik a vízumtól, nem fog több információt megkövetelni vagy nem fog súlyosabb terhet helyezni a kérelmezőre, mint a vízum. Az érvényes utazási engedély a tagállamok területére való beutazás új feltétele. Az utazási engedély puszta birtoklása azonban nem jogosítja fel automatikusan annak birtokosát a beutazásra.

(10)  Az ETIAS rendszernek hozzá kell járulnia a magas szintű biztonsághoz, az illegális bevándorlás megelőzéséhez, valamint a közegészség védelméhez, azáltal, hogy biztosítja a látogatóknak a külső határokon működő határátkelőhelyekre való érkezésüket megelőző vizsgálatát.

(11)  Az ETIAS rendszernek hozzá kell, hogy járulnia a határőrök által a külső határátkelőhelyeken végzett határforgalom-ellenőrzés megkönnyítéséhez. Az ETIAS rendszernek biztosítania kell a tagállamokba utazni szándékozó olyan harmadik országbeli állampolgárok összehangolt és harmonizált értékelését is, akikre vonatkozik az utazási engedély meglétének követelménye. Emellett elő kell segítenie, hogy a kérelmezők tájékozottabbak legyenek a tagállamokba történő utazásra való jogosultságukkal kapcsolatosan. Az ETIAS rendszernek emellett hozzá kell járulnia a határforgalom-ellenőrzés megkönnyítéséhez a külső határokon megtagadott beléptetések számának csökkentése révén, valamint a határőröknek a megjelölésekkel kapcsolatos, bizonyos kiegészítő információkkal való ellátása révén.

(12)  Az ETIAS rendszernek támogatnia kell a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés és tartózkodás megtagadásának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokkal, az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekkel, az eltűnt személyekkel, a bírósági eljárásban való részvételük céljából keresett személyekkel, valamint a rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseit is. E célból az ETIAS rendszernek a kérelemfájlokban szereplő megfelelő adatokat össze kell vetnie a SIS-ben található, megfelelő figyelmeztető jelzésekkel. Amennyiben az adatok egybevetése egyezést fed fel a kérelemfájlban és a beléptetés és tartózkodás megtagadásának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokkal vagy a letartóztatás, illetve átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekben szereplő személyes adatok között, a kérelemfájlt a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének manuálisan fel kell dolgoznia. Az ETIAS nemzeti egysége által elvégzett vizsgálat eredményeként határozat kell, hogy szülessen arról, hogy az utazási engedélyt kiadják-e vagy sem. Amennyiben az adatok egybevetése egyezést fed fel a kérelemfájlban és az eltűnt személyekkel, a bírósági eljárásban való részvételük céljából keresett személyekkel, valamint a rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekben szereplő személyes adatok között, akkor ezt az információt továbbítani kell a SIRENE-irodának, és azzal kapcsolatban a SIS-re vonatkozó releváns jogszabályokkal összhangban kell eljárni.

(13)  Az utazási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek összhangban kell lenniük a SIS-ben rögzített különböző figyelmeztetőjelzés-típusokhoz kapcsoló konkrét célkitűzésekkel. Így mindenekelőtt az a tény, hogy az adott kérelmezőre vonatkozóan letartóztatás, illetve átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekkel kapcsolatos, vagy rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzés van érvényben, nem akadályozhatja meg ezen személyek utazási engedéllyel történő ellátását abból a célból, hogy a tagállamok a 2007/533/IB tanácsi határozat(7) szerint megfelelő intézkedést hozzanak.

(14)  Az ETIAS egy nagyméretű információs rendszerből, az ETIAS információs rendszerből, ▌az ETIAS központi egységéből, valamint ▌az ETIAS nemzeti egységekből tevődik össze.

15)  Az ETIAS központi egységének az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség részét kell képeznie. Abban az esetben, ha az automatizált kérelemfeldolgozás során a rendszer találatot jelez, az ETIAS központi egységének feladatkörébe kell, hogy tartozzon annak ellenőrzése, hogy a kérelmező személyes adatai megegyeznek-e annak a személynek a személyes adataival, akire a találat vonatkozik. A találat megerősítése esetén, vagy ha kétséges marad az egyezés, az ETIAS központi egységének kezdeményeznie kell a kérelem manuális feldolgozását. Biztosítania kell, hogy a kérelemfájlba ennek során általa bevitt adatok naprakészek legyenek, továbbá feladata a specifikus kockázati mutatók meghatározása, létrehozása, előzetes vizsgálata, bevezetése, utólagos értékelése, felülvizsgálata és törlése, annak biztosítása mellett, hogy az elvégzett ellenőrzések és azok eredményei rögzítésre kerüljenek a kérelemfájlokban .Szintén feladata a kérelmek feldolgozásának és az ETIAS vizsgálati szabályok végrehajtásának rendszeres auditálása, így többek között az alapvető jogokra gyakorolt hatásaik rendszeres felmérése révén, különös tekintettel a magánélet és a személyes adatok védelmére. Emellett el kell látnia bizonyos támogató feladatokat is, például biztosítania kell a szükséges értesítések megküldését, valamint tájékoztatást és támogatást kell nyújtania. Az ETIAS központi egységének a hét minden napján, napi 24 órában kell működnie.

(16)  Minden tagállamnak létre kell hoznia egy ETIAS nemzeti egységet, amely felel a kérelmek megvizsgálásáért és annak eldöntéséért, hogy az utazási engedélyeket kiadják-e egy vagy megtagadják azok kiadását, illetve hogy megsemmisítsék vagy visszavonják-e azokat. Az ETIAS nemzeti egységeknek együtt kell működniük egymással és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) a kérelmek megvizsgálása céljából. Az ETIAS nemzeti egységek számára megfelelő erőforrásokat kell biztosítani, hogy azok feladataikat az e rendeletben előírt határidőkön belül elláthassák. A döntéshozatali folyamat és a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése érdekében, valamint a fordítási költségek és a feldolgozási idő csökkentése céljából előnyösebb, ha valamennyi ETIAS nemzeti egység egyetlen közös nyelvet használ az egymás közötti kommunikációban.

(17)  A céljai megvalósítása érdekében az ETIAS rendszernek rendelkezésre kell bocsátania egy olyan online igénylőlapot, amelyen a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a személyazonosságáról, az úti okmányáról, a tartózkodási helyéről, az elérhetőségeiről, az iskolai végzettsége szintjéről és a foglalkozási csoportról, amelybe tartozik, arról, hogy családtagja-e uniós polgárnak vagy a szabad mozgás uniós jogát élvező harmadik országbeli állampolgárnak és nem rendelkezik a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel, ha a kérelmező kiskorú, akkor az érte felelős személy adatairól, valamint amelyben válaszolnia kell a hátterére vonatkozó kérdésekre ▌. ▌

(18)  Az ETIAS rendszernek a kérelmező nevében más által benyújtott kérelmeket is be kell fogadnia olyan utasok esetében, akik valamilyen okból nem tudják maguk benyújtani a kérelmüket. Ilyen esetekben a kérelmet az utas által meghatalmazott harmadik félnek, vagy az utas törvényes képviselőjének kell benyújtania, feltéve hogy e személynek az azonosító adatait feltüntetik az igénylőlapon. Az utasok számára lehetővé kell tenni, hogy kereskedelmi közvetítőket hatalmazzanak meg annak érdekében, hogy nevükben kérelmet nyújthassanak be. Az ETIAS központi egységének megfelelő lépéseket kell tennie a kereskedelmi közvetítő általi visszaélésről szóló valamennyi bejelentés nyomán.

(19)  A kérelem hiánytalan kitöltésének és a benyújtott adatok koherenciájának biztosítását célzó paramétereket meg kell határozni annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen az utazási engedély iránti kérelem elfogadhatóságát. Az ellenőrzés során ki kell zárni például az olyan úti okmányok használatát, amelyek érvényessége három hónapon belül lejár, lejárt vagy amelyet több mint tíz évvel korábban állítottak ki. Ezt az ellenőrzést azelőtt kell végrehajtani, hogy a rendszer a díj megfizetésére szólítja fel a kérelmezőt.

(20)  A kérelem véglegesítéséhez ▌a kérelmezőknek ▌meg kell fizetniük az utazási engedély díját. A fizetéseket egy bank vagy pénzügyi közvetítőnek kell kezelnie. Az elektronikus fizetés biztosításához szükséges adatokat csak a pénzügyi tranzakciót végrehajtó bank vagy pénzügyi közvetítő részére kell megadni, ezek nem képezik az ETIAS rendszerben tárolt adatok részét.

21)  A legtöbb utazási engedélyt perceken belül ki kell adni, az engedélyek egy kisebb részének kiadása azonban több időt vehet igénybe, különösen a kivételes esetekben. Ilyen kivételes esetben szükség lehet arra, hogy a kérelmezőtől további információkat vagy dokumentációt kérjenek be az említett további információk vagy dokumentáció feldolgázása érdekében, és a kérelmező által benyújtott információk vagy dokumentáció megvizsgálását követően szükség lehet arra, hogy a kérelmezőt személyes meghallgatásra hívják meg. Személyes meghallgatást csak kivételes körülmények esetén, végső megoldásként, abban az esetben célszerű alkalmazni, ha továbbra is jelentős kétségek állnak fenn a kérelmező által benyújtott információkat vagy dokumentációt illetően. A személyes meghallgatások kivételes jellegére tekintettel, a meghallgatásra felhívott kérelmezők aránya nem lehet magasabb az összes kérelmező 0,1%-ánál. A személyes meghallgatásra felhívott kérelmezők számát a Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell.

(22)  A kérelmező által szolgáltatott személyes adatok ETIAS rendszer általi kezelése kizárólagosan annak ▌eldöntését szolgálhatja, hogy a kérelmező ▌beutazása az Unió területére jelenthet-e biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatot az Unióban.

(23)  Az ilyen kockázatok értékelését nem lehet elvégezni az utazási engedély iránti kérelemben megadandó személyes adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani a valamely uniós információs rendszerben vagy adatbázisban (az ETIAS központi rendszerében), a SIS-ben, a Vízuminformációs Rendszerben (VIS), a határregisztrációs rendszerben (EES) vagy az Eurodac-ban), az Europol adataiban vagy az Interpol adatbázisaiban (az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisában (SLTD) ▌, vagy az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisában (TDAWN adatbázis) rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal. A kérelmekben szereplő személyes adatokat össze kell hasonlítani az ETIAS figyelőlistával és specifikus kockázati mutatókkal is. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol adatai között és az Interpol adatbázisaiban, az ETIAS figyelőlistában, illetve a specifikus kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni.

(24)  Az összehasonlítást automatizált eszközökkel kell lefolytatni. Amikor egy ilyen összehasonlítás során az derül ki, hogy egyezés (a továbbiakban: „találat”) áll fenn a kérelemben és a specifikus kockázati mutatókban szereplő valamely személyes adat (vagy adatok kombinációja) és a fenti információs rendszerekben található valamely adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben, illetve az ETIAS figyelőlistában szereplő személyes adatok között, a kérelem feldolgozását manuálisan kell elvégeznie a felelős tagállam ▌ETIAS nemzeti egységének▌. Az ETIAS nemzeti egység által elvégzett vizsgálat eredményeként határozat kell, hogy szülessen arról, hogy az utazási engedélyt kiadják-e vagy sem.

(25)  A várakozások szerint a legtöbb kérelem pozitív elbírálásban részesül majd az automatizált feldolgozás révén. Nem lehet megtagadni az utazási engedély kiadását, valamint megsemmisíteni vagy visszavonni az utazási engedélyt pusztán a kérelemben szereplő személyes adatok automatizált kezelése alapján. Ennek okán azokat a kérelmeket, amelyek találatot eredményeztek, ▌az egyik ETIAS nemzeti egységnek manuálisan kell feldolgoznia.

(26)  Azon kérelmezőket, akiknek elutasították az utazási engedély iránti kérelmét, megilleti a jogorvoslati eljáráshoz való jog. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni.

(27)  Az ETIAS vizsgálati szabályokat alkalmazni kell a kérelemfájl elemzéséhez, ami lehetővé teszi a kérelemfájlban rögzített ▌adatok és a korábban azonosított biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázatnak megfelelő specifikus kockázati mutatók összehasonlítását. A specifikus kockázati mutatók meghatározásához felhasznált kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag az adott személy nemén vagy életkorán. Továbbá semmilyen körülmények között nem alapulhatnak az adott személy bőrszínére, fajára, etnikai vagy társadalmi származására, genetikai tulajdonságaira, nyelvére, politikai vagy egyéb véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére, szakszervezeti tagságára, nemzeti kisebbséghez való tartozására, vagyoni helyzetére, születésére, fogyatékosságára vagy szexuális irányultságára utaló információkon. Célszerű, hogy a specifikus kockázati mutatókat az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületével– amely testület az ETIAS nemzeti egységek és a részt vevő ügynökségek képviselőiből áll – folytatott konzultációt követően az ETIAS központi egysége határozza meg, hozza létre, vizsgálja előzetesen, vezesse be, értékelje utólagosan, vizsgálja felül, illetve törölje. Annak érdekében, hogy az ETIAS vizsgálati szabályok és a specifikus kockázati mutatók alkalmazása során biztosított legyen az alapvető jogok tiszteletben tartása, létre kell hozni az ETIAS alapjogi tanácsadó testületét. A testület üléseihez a titkársági ügyintézést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alapjogi tisztviselője biztosítja.

(28)  Létre kell hozni egy ETIAS figyelőlistát a ▌kérelemfájlokban szereplő adatok és az olyan személyekhez kapcsolódó információk közötti összefüggések megállapítása érdekében, akiket terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével vagy abban való bűnrészességgel gyanúsítanak, illetve akikről az adott személy átfogó értékelésén alapuló tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt fognak elkövetni. Az ETIAS figyelőlista az ETIAS központi rendszerének részét kell, hogy képezze. Az adatokat egyrészt az Europolnak kell bevinnie az ETIAS figyelőlistára a nemzetközi együttműködésről szóló (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) vonatkozó rendelkezéseinek a sérelme nélkül, másrészt pedig a tagállamoknak. Az adatoknak az ETIAS figyelőlistára való bevitele előtt meg kell győződni egyrészt arról, hogy az adatok megfelelőek, pontosak és kellő jelentőségűek-e ahhoz, hogy bevitelre kerüljenek az ETIAS figyelőlistára, másrészt arról, hogy a bevitelük ne vezessen aránytalanul sok manuálisan feldolgozandó kérelemhez. , Az adatokat rendszeresen felül kell vizsgálni és ellenőrizni kell, hogy folyamatosan pontosak legyenek.

29)  A biztonsági fenyegetések új formáinak, valamint az illegális bevándorlás és a járványügyi kockázatok új mintázatainak folyamatos megjelenése modern eszközöket alkalmazó hatékony válaszintézkedéseket tesz szükségessé. Mivel ezek az eszközök gyakran jelentős mennyiségű személyes adat kezelésével járnak, megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magánélet védelméhez való jogba és a személyes adatok védelméhez való jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges.

(30)  Ennélfogva a személyes adatokat biztonságosan kell tárolni az ETIAS rendszerben. Az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét az erre kifejezetten felhatalmazott személyi állományra kell korlátozni. A hozzáférés semmilyen körülmények között ▌nem használható a diszkrimináció bármely formáján alapuló döntések meghozatalára. A személyes adatokat biztonságosan kell tárolni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségnek (eu-LISA) az Unió területén található létesítményeiben.

(31)  A kiadott utazási engedélyeket meg kell semmisíteni vagy vissza kell vonni, amint nyilvánvalóvá válik, hogy a kiadásuk feltételei nem teljesültek, illetőleg már nem teljesülnek. Mindenekelőtt, ha a SIS-be beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő▌ új figyelmeztető jelzést visznek be, illetve elvesztett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányról szóló figyelmeztető jelzést visznek be a SIS-be, a SIS-nek tájékoztatnia kell az ETIAS rendszert, amelynek ellenőriznie kell, hogy ez az új figyelmeztető jelzés kapcsolódik-e valamely érvényes utazási engedélyhez. Amennyiben beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő új figyelmeztető jelzést adnak ki, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének vissza kell vonnia az utazási engedélyt. Amennyiben az utazási engedély olyan úti okmányhoz kapcsolódik, amelyet a SIS-ben elvesztett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként jelentettek, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének manuálisan kell feldolgoznia a kérelemfájlt. Hasonló megközelítést követve, az ETIAS figyelőlistára bevitt új adatokat össze kell hasonlítani az ETIAS rendszerben tárolt kérelemfájlokkal annak ellenőrzése érdekében, hogy ezen új adatok nem kapcsolódnak-e valamely érvényes utazási engedélyhez. Ilyen esetben az új adatot bevivő tagállam ETIAS nemzeti egységének, vagy amennyiben az adatot az Europol vitte be, az első tervezett tartózkodás hely szerinti tagállamnak meg kell vizsgálnia a találatot, és szükség esetén vissza kell vonnia az utazási engedélyt. Arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy a kérelmező kérésére vissza lehessen vonni az utazási engedélyt.

(32)  Ha kivételes körülmények között egy tagállam humanitárius okból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségei folytán szükségesnek véli, hogy engedélyezze egy harmadik országbeli állampolgárnak a területére történő beutazását, lehetőséget kell biztosítani a tagállam számára, hogy korlátozott területi és időbeli érvényességű utazási engedélyt adhasson ki.

(33)  A légi és tengeri fuvarozók és a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozók számára elő kell írni, hogy az utasok beszállását megelőzően ellenőrizzék▌, hogy az utasok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel. Maga az ETIAS fájl nem lehet hozzáférhető a fuvarozók számára. A fuvarozók számára biztonságos hozzáférést kell biztosítani az ETIAS információs rendszerhez annak érdekében, hogy az úti okmányok adatainak alapján betekinthessenek az adatbázisba.

(34)  Az ETIAS információs rendszerhez a fuvarozói portálon keresztül való hozzáférésre vonatkozó műszaki előírások révén törekedni kell arra, hogy az utasforgalomra és a fuvarozókra gyakorolt hatás a lehető legkisebb legyen. Ennek érdekében fontolóra kell venni a portálnak az EES-be való integrálását.

(35)  Annak érdekében, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozókra minél kisebb hatást gyakoroljanak, felhasználóbarát mobil megoldásokat kell rendelkezésre bocsátani.

(36)  Az ETIAS rendszer működésének megkezdését követő két éven belül a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény(9) 26. cikkében említett rendelkezések megfelelnek-e az ETIAS keretében a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra alkalmazandó rendelkezések céljaira, illetve összeegyeztethetők és összhangban állnak-e velük. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a legutóbbi időkben hogyan alakult a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállítás. Fontolóra kell majd venni, hogy szükséges-e módosítani a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra vonatkozó, említett egyezmény 26. cikkében, illetve az e rendeletben említett rendelkezéseket.

(37)  A módosított beutazási feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében a határőrök kötelesek ellenőrizni, hogy az utazók rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel. Ezért a standard határellenőrzési eljárás során a határőrnek elektronikusan be kell olvasnia az úti okmány adatait. Ez a művelet el kell, hogy indítson egy olyan lekérdezést különböző adatbázisokban az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(10) (Schengeni határellenőrzési kódex) előírtak szerint, többek között az ETIAS rendszerben, amelynek eredményeként megjelenik az utazási engedély aktuális státusza. Érvényes utazási engedély hiányában a határőrnek meg kell tagadnia a beléptetést, és ennek megfelelően kell lefolytatnia a határellenőrzési eljárást. Ha van érvényes utazási engedély, a beutazás engedélyezésére vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó döntést a határőr hozza meg. Feladataik elvégzésének elősegítése érdekében az ETIAS fájlban tárolt bizonyos adatokat hozzáférhetővé ▌kell tenni ▌a határőrök számára.

(38)  Amennyiben a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége úgy véli, hogy az utazási engedély iránti kérelem egyes elemeit a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak alaposabban meg kell vizsgálniuk, az általa kiadott utazási engedélyhez megjelölést csatolhat, amellyel a határátkelőhelyen végrehajtandó, elkülönített helyen történő ellenőrzést javasolhat. Arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy e megjelölést a konzultációba bevont tagállam kérésére csatolják. Amennyiben a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége úgy véli, hogy a kérelem feldolgozása során jelzett valamely konkrét találat tévesnek bizonyult, vagy ha a manuális feldolgozás során kiderült, hogy nem indokolt az utazási engedély kiadásának megtagadása, az általa kiadott utazási engedélyhez megjelölést csatolhat egyrészt annak érdekében, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságokat az elvégzett ellenőrzésekről tájékoztatva megkönnyítse a határforgalom-ellenőrzést, másrészt annak érdekében, hogy az utazókat minél kevesebb hátrányos következmény érje a téves találatok miatt. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak szóló, az utazási engedélyek kezelésére vonatkozó operatív utasításokat egy gyakorlati kézikönyvben kell pontosan meghatározni.

(39)  Mivel az érvényes utazási engedély megléte a harmadik országbeli állampolgárok egyes kategóriái esetében a beutazás és tartózkodás feltétele, a tagállamok bevándorlási hatóságai számára lehetővé kell tenni az ETIAS központi rendszerébe való betekintést abban az esetben, ha az EES-ben előzetes keresést végeztek és a keresés azt mutatja, hogy az EES nem tartalmaz arra vonatkozó belépési adatrekordot, hogy a harmadik országbeli állampolgár a tagállamok területén tartózkodik. A tagállamok bevándorlási hatóságai számára hozzáférést kell biztosítani az ETIAS központi rendszerében tárolt bizonyos információkhoz, különösen a visszaküldések céljából.

(40)  A terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából, valamint a bűnözői hálózatok globalizálódásának figyelembevételével nélkülözhetetlen, hogy a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért és nyomozásáért felelős kijelölt hatóságok (a továbbiakban: kijelölt hatóságok) rendelkezzenek a feladataik hatékony ellátásához szükséges információkkal. A VIS-ben tárolt adatokhoz való ilyen célú hozzáférés hasznossága már bebizonyosodott azzal, hogy az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz és a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó ügyekben érdemben segítette a nyomozók munkáját. A VIS nem tartalmaz vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat.

(41)  Az ETIAS rendszerben tárolt információkhoz való hozzáférésre szükség van az (EU) 2017/541 irányelvben(11) említett terrorista bűncselekmények, illetve a 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban(12) említett egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából. Egy konkrét nyomozás során, illetve súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy súlyos bűncselekmény áldozatává vált személlyel kapcsolatos bizonyítékok és információk megszerzése érdekében szükség lehet arra, hogy a kijelölt hatóságok hozzáférjenek az ETIAS rendszer által generált információkhoz. Az ETIAS rendszerben tárolt adatokra terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények elkövetőinek azonosításához is szükség lehet, különösen akkor, ha sürgős intézkedésre van szükség. Az ETIAS rendszerhez való hozzáférés a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozásnak minősül az olyan természetes személyek tekintetében, akiknek a személyes adatait az ETIAS rendszerben kezelik. Ezért az ETIAS rendszerben tárolt adatokat meg kell őrizni és hozzáférhetővé kell tenni kizárólag a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol számára az e rendeletben annak érdekében meghatározott szigorú feltételek mellett. Ez azt hivatott biztosítani, hogy az ETIAS rendszerben tárolt adatok kezelése a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében feltétlenül szükségesre korlátozódjon, összhangban a Bíróság ítélkezési gyakorlatában – különösen a Digital Rights Ireland ügyben(13) – meghatározott követelményekkel.

(42)  Mindenekelőtt az ETIAS rendszerben tárolt adatokhoz terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából történő hozzáférés csak a kijelölt hatóság operatív egységének magyarázattal ellátott, a hozzáférés szükségességének okát tartalmazó kérelmére engedélyezhető. ▌Sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a feltételek teljesülését azt követően kell ellenőrizni, hogy a kijelölt illetékes hatóságok hozzáférést kaptak az említett adatokhoz. Ezt az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb hét munkanapon belül el kell végezni.

(43)  Ezért ki kell jelölni a tagállamok azon ▌hatóságait, amelyek kifejezetten a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából jogosultak ilyen hozzáférést kérelmezni.

(44)  A ▌központi hozzáférési pont(ok)nak a kijelölt hatóságoktól függetlenül kell eljárniuk és ellenőrizniük kell, hogy az ETIAS központi rendszeréhez való hozzáférés kérelmezésének feltételei teljesülnek-e az adott konkrét esetben.

(45)  Az Europol az információcsere csomópontjaként szolgál az Unióban. Kulcsszerepet játszik a tagállamok határokon átnyúló bűncselekmények nyomozásásáért felelős hatóságai közötti együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén hozzájárul a bűncselekmények megelőzéséhez, elemzéséhez és nyomozásához. Következésképpen a feladatai keretében és az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban, meghatározott esetekben az Europol számára is hozzáférést kell biztosítani az ETIAS központi rendszeréhez, amikor ez szükséges ahhoz, hogy az Europol támogatni és erősíteni tudja a tagállamok terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló intézkedéseit.

(46)  A szisztematikus keresések kizárása érdekében az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok csak egyedi esetekben és kizárólag akkor kezelhetők, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést az ETIAS rendszerhez, ha alapos okkal feltételezik, hogy az ilyen hozzáférés olyan információt nyújt, amely ▌segíti majd őket a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésében, felderítésében vagy nyomozásában. ▌

(47)  Az ETIAS rendszerben rögzített személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg ez az adatkezelés céljából szükséges. Az ETIAS működésének biztosítása érdekében a kérelmezőkre vonatkozó adatokat az utazási engedély érvényességi ideje alatt meg kell őrizni. Az érvényesség lejártát követően az adatok csak a kérelmező kifejezett hozzájárulásával tárolhatók, és csak az érvényességi idő lejárta utáni új ETIAS-kérelem megkönnyítése céljából. Amennyiben egy utazási engedély kiadásának megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat születik, ez azt jelezheti, hogy a kérelmező ▌biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázatot jelent. Ezért amennyiben ilyen határozatot bocsátottak ki, az ▌adatokat a határozat keltétől számított öt évig meg kell őrizni annak érdekében, hogy az ETIAS képes legyen pontosan figyelembe venni az adott kérelmező által esetlegesen jelentett magasabb kockázatot. Ha az említett határozat alapjául szolgáló adatok már korábban törlésre kerülnek, a kérelemfájlt hét napon belül törölni kell. Ezen időszak lejártát követően a személyes adatokat törölni kell.

(48)  Az ETIAS központi rendszerében tárolt személyes adatok nem tehetők hozzáférhetővé harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy magánfelek részére. E szabálytól eltérően ugyanakkor, az ilyen személyes adatok harmadik ország részére történő továbbítását lehetővé kell tenni, ha az ilyen adattovábbítás szigorú feltételekhez kötött és az adott egyedi esetben, visszaküldés céljából szükséges. Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) szerinti végrehajtási jogi aktussal elfogadott megfelelőségi határozat vagy az adattovábbításra vonatkozó, ugyanazon rendelet szerinti megfelelő garanciák hiányában az ETIAS adatait visszaküldés céljából egy harmadik ország részére kivételesen csak akkor lehet továbbítani, ha ez az ugyanazon rendeletben említett fontos közérdek miatt szükséges.

(49)  A tagállamok által e rendelet alapján megszerzett személyes adatokat abban a kivételesen sürgős esetben is továbbítani lehet harmadik ország részére, ha terrorista bűncselekménnyel összefüggésbe hozható közvetlen veszély áll fenn vagy ha súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszély áll fenn. A természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélynek tekintendő az érintett személlyel szemben elkövetett súlyos bűncselekmény veszélye, mint például a súlyos testi sértés, az emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése és túszejtés, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia, valamint a nemi erőszak.

(50)  Annak érdekében, hogy az ETIAS közismert legyen, különösen az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok körében, az ETIAS-szal kapcsolatos információkat – a vonatkozó uniós jogszabályokat is beleértve – és az utazásiengedély-kérelmezési eljárásra vonatkozó információkat a nyilvánosság számára egy nyilvánosan elérhető honlapon és egy mobil eszközökre telepíthető alkalmazáson keresztül kell hozzáférhetővé tenni, amelyeket az az ETIAS-hoz benyújtadó kérelmekhez is igénybe kell majd venni. Az említett információkat egy közös tájékoztató füzet útján vagy bármely más megfelelő módon is terjeszteni kell. Emellett célszerű, hogy az utazási engedélyek kérelmezői e-mailben értesítést kapjanak, amely tartalmazza a kérelmükkel kapcsolatos információkat. Az e-mailes értesítésben az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokra mutató internetes hivatkozásokat is meg kell adni.

(51)  Pontos szabályokat kell meghatározni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökségnek (eu-LISA) az ETIAS információs rendszer megtervezésére, kifejlesztésére és műszaki irányítására vonatkozó felelősségi köre tekintetében. Szintén szabályokat kell megállapítani az Európai ▌Határ- és Partvédelmi Ügynökség felelősségi köre, a tagállamok felelősségi köre és az Europol ETIAS vonatkozásában fennálló felelősségi köre tekintetében. Az eu-LISA-nak különös figyelmet kell fordítania az ETIAS költségei emelkedésének kockázatára, és biztosítania kell a külső vállalkozók költségeinek megfelelő felügyeletét.

(52)  A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) alkalmazandó az eu-LISA és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség azon tevékenységeire, amelyeket az e rendeletben rájuk bízott feladatok ellátása során végeznek.

(53)  A személyes adatok tagállamok általi, e rendelet alkalmazása során történő kezelésére alkalmazni kell az (EU) 2016/679 rendeletet▌.

(54)  Azokban az esetekben, amikor a személyes adatok tagállamok általi kezelését az illetékes hatóságok a kérelmek vizsgálata keretében terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából hajtják végre, az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) alkalmazandó.

(55)  A személyes adatoknak a tagállamok ▌kijelölt hatóságai által terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából történő, e rendeletnek megfelelő kezelésére az (EU) 2016/680 irányelv alkalmazandó▌.

(56)  A személyes adatok tagállamok általi kezelésének jogszerűségét az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban létrehozott független felügyeleti hatóságoknak, az uniós intézményeknek és szerveknek a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó tevékenységét pedig a 45/2001/EK rendelettel létrehozott európai adatvédelmi biztosnak kell felügyelnie. Az európai adatvédelmi biztosnak és a felügyeleti hatóságoknak együtt kell működniük az ETIAS rendszer felügyelete során.

(57)  Szigorú szabályokat kell megállapítani az ETIAS központi rendszeréhez való hozzáférés tekintetében, és meg kell határozni a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítani kell a személyes adatokkal kapcsolatban a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a korlátozáshoz, a kiegészítéshez, a törléshez és a jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezni az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről.

(58)  Az egyes utazók által esetlegesen jelentett biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázatok értékelése érdekében meg kell teremteni az ETIAS információs rendszer és más uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást. Az interoperabilitást az alapvető jogokkal kapcsolatos uniós vívmányok teljes körű tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani. Amennyiben létrejönne egy olyan uniós szintű, centralizált rendszer, amelynek segítségével meg lehetne határozni, hogy mely tagállamok rendelkeznek adott harmadik országbeli állampolgároka, illetve hontalan személyekre vonatkozóan bűnügyi nyilvántartási adatokkal, az ETIAS számára hozzáférést kell biztosítani ehhez a rendszerhez.

59)  E rendeletnek egyértelmű rendelkezéseket kell tartalmaznia a személyes adatok jogellenes kezelésével, valamint az e rendelettel összeegyeztethetetlen bármely egyéb cselekménnyel kapcsolatos felelősségre és az abból fakadó kártérítési jogosultságra vonatkozóan, az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és a 45/2001/EK rendelet alapján fennálló adatkezelői és adatfeldolgozói felelősség és abból fakadó kártérítési jogosultság sérelme nélkül. Az eu-LISA-nak felelősséggel kell tartoznia mindazon kárért, amelyeket adatkezelői minőségében okoz az e rendelet által kifejezetten rá ruházott kötelezettségek nem teljesítése által vagy azáltal, hogy az adatkezelő tagállam jogszerű utasításai által szabott kereteken kívül vagy azokkal ellentétes módon járt el.

(60)  E rendelet alkalmazásának eredményes figyelemmel kíséréséhez rendszeres értékelésre van szükség. A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet megsértése ▌esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról.

(61)  Az e rendelet alkalmazásához szükséges technikai intézkedések megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbi célokból:

   a biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatás követelményeinek meghatározása,
   az igénylőlapon feltüntetett foglalkozási csoportok előre meghatározott listájának megállapítása,
   a büntetőítéletekre, háborús vagy konfliktus sújtotta övezetekben való tartózkodásra, valamint a terület elhagyását elrendelő, illetve kiutasító határozatokra vonatkozóan a kérelmező személynek címzett ▌kérdések tartalmának és formájának kidolgozása,
   az olyan ▌kérelmezőnek feltehető ▌további kérdések tartalmának és formájának kidolgozása, aki igenlően válaszol a büntetőítéletekre, a háborús vagy konfliktus sújtotta övezetekben való tartózkodásra, valamint a terület elhagyását elrendelő, illetve kiutasító határozatokra vonatkozóan feltett kérdések valamelyikére, továbbá az említett kérdésekre adható válaszok előre meghatározott listájának kidolgozása,

   az utazási engedély díjának beszedésére szolgáló fizetési módok és eljárások meghatározása, valamint a díj összegének megváltoztatása, amely tükrőzi az ETIAS költségeinek esetleges megnövekedését,
   a lehetőségek előre meghatározott listájának tartalmi és formai kidolgozása azokra az esetekre, amikor a kérelmezőnek további információkat vagy dokumentációt kell benyújtania,
   a státuszlekérdező eszköz további meghatározása,
   a specifikus kockázati mutatók megállapításánál használandó, biztonsági vagy az irreguláris migrációval kapcsolatos kockázatok, illetve magas szintű járványügyi kockázatok további pontosítása,
   a megjelölésekhez kapcsolódó, az ETIAS-kérelemfájlhoz hozzáadható további információk típusának, formátumának és nyelvének, valamint a megjelölések indokainak meghatározása,
   szabályok és eljárások előírása révén megfelelő biztosítékok bevezetése az egyéb információs rendszerekben szereplő figyelmeztető jelzésekkel való ütközés elkerülése érdekében, valamint a megjelölés feltételeinek, kritériumainak és időtartamának meghatározása,
   a kérelmezők által hozzájárulásuk megadására és visszavonására alkalmazandó eszköz részletesebb meghatározása,
   azon átmeneti időszak ▌meghosszabbítása, amelynek során nem szükséges utazási engedély, valamint azon türelmi időszak meghosszabbítása, amelynek során a határőrök lehetővé teszik, hogy az utazási engedély beszerzésére köteles, de ilyen engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kivételesen, bizonyos feltételek mellett beutazhassanak,

   a tagállamoknak az ETIAS végrehajtásával összefüggésben a határforgalom-ellenőrzések testre szabása és automatizálása kapcsán felmerült költségekre nyújtott pénzügyi támogatás meghatározása.

(62)  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(63)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy részletes szabályokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

   a kérelmező által a kérelem benyújtására felhatalmazott, közvetítői tevékenységet folytató vállalkozás által elkövetett jogsértés bejelentésére szolgáló igénylőlap,
   a nyilvánosan elérhető honlap és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás üzemeltetési feltételei, valamint a nyilvánosan elérhető honlapra, és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazásra vonatkozó részletes adatvédelmi és biztonsági előírások, ▌
   a személyes adatoknak az igénylőlapba beillesztendő formátumára vonatkozó követelmények, valamint az igénylőlap hiánytalan kitöltésének, illetve az adatok koherenciájának garantálását szolgáló paraméterek és elvégzendő ellenőrzések,
   a kérelmezők személyes meghallgatásához igénybe vett audio és video kommunikációs eszközökkel szembeni követelmények, az eszközök tesztelése és működtetése, valamint az ilyen kommunikációra vonatkozó részletes adatvédelmi, biztonsági és titoktartási szabályok,
   azok a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatok, amelyeken a specifikus kockázati mutatóknak alapulniuk kell,
   az ETIAS figyelőlistára és az arra a vizsgálati eszközre vonatkozó műszaki előírás, amely azt méri, hogy az ETIAS figyelőlistára bevitt adatok milyen potenciális hatást gyakorolnak a kézzel feldolgozott kérelmek arányára,
   az utazási engedély kiadásának megtagadására, valamint az utazási engedély megsemmisítésére vagy visszavonására szolgáló űrlap,
   az ETIAS információs rendszerhez történő, fuvarozók általi biztonságos hozzáférés működtetésének feltételei, valamint a hozzáférésre vonatkozó adatvédelmi és biztonsági szabályok,
   az ETIAS információs rendszerhez történő, a fuvarozók megfelelően felhatalmazott alkalmazottai általi hozzáféréshez szükséges ▌hitelesítési rendszer,
   az olyan esetekre vonatkozó tartalék eljárások, amikor a fuvarozók technikai okokból nem tudják lekérdezni az ETIAS információs rendszert,
   az olyan esetekre vonatkozó vészhelyzetiterv-minták, amikor a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok technikai okokból nem tudják lekérdezni az ETIAS központi rendszerét, illetve az ETIAS meghibásodása esetén alkalmazandó vészhelyzeti tervek mintái,
   az a biztonságiterv-minta, valamint üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási terv minta, amely a személyes adatok kezelésének biztonságával összefüggésben alkalmazandó,
   az ETIAS információs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés,
   az adatok módosítása, törlése és előrehozott törlése,
   a naplók vezetése és az azokhoz való hozzáférés;
   a teljesítménnyel kapcsolatos követelmények,
   a központi hozzáférési pontoknak az ETIAS központi rendszerével való összekapcsolódásához szükséges műszaki megoldásra vonatkozó előírás,
   az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok adatminőségi előírásoknak való megfelelésére vonatkozó mechanizmus, eljárások és értelmezések,
   az utasoknak szóló közös tájékoztató füzet arról, hogy érvényes utazási engedéllyel kell rendelkezniük,
   egy olyan központi adattá üzemeltetése, amely kizárólag adatszolgáltatási és statisztikai céllal tárol adatokat, valamint az ezen adattárra vonatkozó adatvédelmi és biztonsági szabályok, továbbá
   az ETIAS központi rendszerében tárolt adatokhoz történő, bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságára vonatkozó adatszolgáltatáshoz szükséges statisztikai adatok összegyűjtésének megkönnyítésére szolgáló műszaki megoldásra vonatkozó előírás.

(64)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen egy Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozását, valamint az abban tárolt adatok felhasználására vonatkozó közös kötelezettségek, feltételek és eljárások kialakítását az egyes tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(65)  Az ▌ETIAS információs rendszernek ▌, az ETIAS központi egységének és az ETIAS nemzeti egységeknek a működési és karbantartási költségeit teljes egészében az utazási engedélyek díjából származó bevételekből kell fedezni. A díjakat ezért szükség esetén a felmerült költségekre tekintettel ki kell igazítani.

(66)  Az utazási engedélyek díjának megfizetéséből származó bevételeket az ETIAS információs rendszer, az ETIAS központi egysége és az ETIAS nemzeti egységek rendszeres működési és karbantartási költségeinek fedezésére kell elkülöníteni. Tekintettel a rendszer egyedi jellegére, célszerű e bevételeket belső címzett bevételként kezelni. A költségek fedezése után megmaradó minden bevételt be kell vezetni az Unió költségvetésébe.

(67)  Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK irányelv alkalmazását.

(68)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelvekkel.

(69)  Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(70)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt(17); ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(71)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt(18); ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(72)  Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás(19) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat(20) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(73)  Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás(21) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat(22) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat(23) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(74)  Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv(24) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat(25) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat(26) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

( ▌75) A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez társult harmadik országok pénzügyi hozzájárulására vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából a társulási megállapodások vonatkozó rendelkezései értelmében az Uniónak és az érintett országoknak további megállapodásokat kell kötniük. E megállapodásoknak az EUMSZ 218. cikke értelmében vett nemzetközi megállapodásnak kell minősülniük.

(76)  Annak érdekében, hogy e rendelet illeszkedjen a meglévő jogi keretbe, továbbá tükrözze az eu-LISA-t és az Európai ▌Határ- és Partvédelmi Ügynökséget érintő szükséges operatívváltoztatásokat,▌ az 1077/2011/EU(27), az 515/2014/EU(28), az (EU) 2016/399, ▌ az (EU) 2016/1624 (29) és az (EU) 2017/2226(30) európai parlamenti és tanácsi rendeletet módosítani kell,

(77)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2017. március 6-án nyilvánított véleményt(31),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1)  E rendelet létrehozza az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS) az olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, akik mentességet élveznek azon követelmény alól, amelynek értelmében a külső határok átlépéséhez vízummal kell rendelkezni (a továbbiakban: vízumkötelezettség); a rendszer létrehozása lehetővé teszi annak eldöntését, hogy e harmadik országbeli állampolgárok jelenléte a tagállamok területén jelentene-e biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatot. E célból bevezetésre kerül az utazási engedély, valamint meghatározásra kerülnek az annak kiadására, illetve megtagadására vonatkozó feltételek és eljárások.

(2)  E rendelet megállapítja azon feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol a hatáskörükbe tartozó terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében lekérdezhetik az ETIAS központi rendszerében tárolt adatokat.

2. cikk

Hatály

(1)  E rendelet a ▌harmadik országbeli állampolgárok alábbi kategóriáira alkalmazandó:

a)  az 539/2001/EK tanácsi rendelet(32) II. mellékletében felsorolt harmadik országok állampolgárai, akik ▌a tagállamok területén való, bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás esetén mentesülnek a vízumkötelezettség alól;

b)  ▌azon személyek, ▌akik a tagállamok területén való, bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás esetén ▌az 539/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében mentesülnek a vízumkötelezettség alól;

c)  olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik mentesülnek a vízumkötelezettség alól, és akik esetében teljesülnek az alábbi feltételek:

i.  uniós polgárnak a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó családtagjai, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez; és

ii.  nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel.

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)  a tagállamok egyikében tartózkodó menekültek vagy hontalan személyek, illetőleg más olyan személyek, akik egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkeznek, és akik az említett tagállam által kiállított úti okmánnyal rendelkeznek;

b)  azon harmadik országbeli állampolgárok, akik uniós polgárnak a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó családtagjai, és akik rendelkeznek az említett irányelv szerinti tartózkodási kártyával;

c)  azon harmadik országbeli állampolgárok, akik olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, és akik rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv szerinti tartózkodási kártyával vagy az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel;

d)  az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet(33) 2. cikkének 16. pontjában említett tartózkodási engedélyek birtokosai▌;

e)  egységes vízumok birtokosai;

f)  hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok birtokosai;

g)  Andorra, Monaco és San Marino állampolgárai, valamint a Vatikánvárosi Állam vagy a Szentszék által kiállított útlevelek birtokosai;

h)  ▌harmadik országok azon állampolgárai, ▌akik rendelkeznek a tagállamok által az 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(34) alapján kiadott kishatárforgalmi engedéllyel, amikor ezek a személyek a kishatárforgalmi rendszer keretében biztosított jogaikat gyakorolják;

i.  az 539/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének ▌a)–f) pontjában említett személyek vagy azok csoportjai;

j)  harmadik országok azon diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárai, akik az Unió és az adott harmadik ország között létrejött nemzetközi megállapodás értelmében vízummentességet élveznek;

k)  azon személyek, akikkel szemben az 539/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján vízumkötelezettséget állapítottak meg;

l)  a 2014/66/EU irányelv(35) vagy az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv(36) értelmében vett mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgárok.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában:

a1.  „külső határok”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott külső határok;

b2.  „bűnüldözés”: terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása;

c3.  „elkülönített helyen történő ellenőrzés”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott, elkülönített helyen történő ellenőrzés;

d4.  „határforgalom-ellenőrzést végző hatóság”: az a határőr, akit a nemzeti jognak megfelelően az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének ▌11. pontjában meghatározott határforgalom-ellenőrzés elvégzésére kijelöltek;

e5.  „utazási engedély”: az e rendelettel ▌összhangban kibocsátott határozat, amelynek megléte követelmény ahhoz, hogy az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett harmadik országbeli állampolgár teljesítse az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott beutazási feltételt, és amely kimondja, hogy:

ia)  nem tártak fel olyan tényszerű bizonyítékokat vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló, észszerű indokokat, amelyek alapján feltételezhető lenne, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatot jelent vagy fog jelenteni;

ib)  nem tártak fel olyan tényszerű bizonyítékokat vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló, észszerű indokokat, amelyek alapján feltételezhető lenne, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatot jelent vagy fog jelenteni, azonban a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban továbbra is kétséges, hogy van-e elegendő indok az utazási engedély kiállításának megtagadására;

ic)  amennyiben olyan tényszerű bizonyítékokat tártak fel, amelyek alapján vélelmezhető, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatot jelent vagy fog jelenteni, az engedély területi érvényességét a 44. cikkel összhangban korlátozták; vagy

id)  amennyiben olyan tényszerű bizonyítékokat tártak fel, amelyek alapján vélelmezhető, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén biztonsági kockázatot jelent vagy fog jelenteni, a 4. cikk e) pontjában említett támogatása céljából az utazó tekintetében a SIS-ben rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzés, európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vagy kiadatási letartóztatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés került kibocsátásra;

f6.  „biztonsági kockázat”: valamely tagállam közrendjét, belső biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatait érintő fenyegetés kockázata;

g7.  „illegális bevándorlás kockázata”: annak kockázata, hogy egy harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében előírt beutazási és tartózkodási feltételeket;

h8.  „magas szintű járványügyi kockázat”: minden olyan betegség, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai vagy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint járvány lehetőségét rejti magában, és más fertőző betegségek vagy ragályos parazitás megbetegedések, ha a tagállamok állampolgáraira vonatkozó védelmi rendelkezések hatálya alá tartoznak;

i9.  „kérelmező”: a 2. cikkben említett olyan harmadik országbeli állampolgár, aki utazási engedély iránti kérelmet nyújtott be;

j10.  „úti okmány”: útlevél vagy azzal egyenértékű egyéb okmány, amely feljogosítja birtokosát a külső határ átlépésére és vízummal látható el;

k11.  „rövid távú tartózkodás”: a tagállamok területén való, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti tartózkodás;

l12.  „túltartózkodó személy”: harmadik ország azon állampolgára, aki nem, vagy már nem teljesíti a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeket;

m13.  „mobil eszközökre telepíthető alkalmazás”: olyan szoftveralkalmazás, amelyet mobil eszközökön (így például okostelefonon vagy táblagépen) való használatra fejlesztettek ki;

n14.  „találat”: olyan egyezés fennállása, amely az ETIAS központi rendszerében tárolt kérelemfájlban rögzített személyes adatok és a 33. cikkben említett specifikus kockázati mutatók összehasonlítása. vagy az ETIAS központi rendszerében tárolt kérelemfájlban rögzített személyes adatok és az ETIAS központi rendszerében, a 20. cikk (2) bekezdésében említett egyéb uniós információs rendszerben vagy adatbázisban, (a továbbiakban: uniós információs rendszerek) az Europol adataiban vagy az Interpol valamelyik adatbázisában rögzített valamely adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben tárolt személyes adatok, ▌ összehasonlítása eredményeként került megállapításra;

o15.  „terrorista bűncselekmény”: olyan bűncselekmény, amely azonos vagy egyenértékű az (EU) 2017/541 irányelvben említett valamely bűncselekménnyel;

p16.  „súlyos bűncselekmény”: olyan bűncselekmény, amely azonos vagy egyenértékű a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett valamely bűncselekménnyel, amennyiben az esetében a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés;

q17.  „az Europol adatai”: az Europol által az (EU) 2016/794 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett célból kezelt személyes adatok;

r18.  „elektronikusan aláírt”: a megállapodás megerősítése a megfelelő négyzet bejelölésével az igénylőlapon vagy a hozzájárulás iránti kérelemben;

s19.  „kiskorú”: a 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy;

t20.  „konzulátus”: valamely tagállam diplomáciai vagy konzuli képviselete, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i bécsi egyezmény értelmében;

u21.  „kijelölt hatóság”: a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért vagy nyomozásáért felelős hatóságként valamely tagállam által az 50. cikk értelmében kijelölt hatóság;

v22.  „bevándorlási hatóság”: az az illetékes hatóság, amely a nemzeti jognak megfelelően az alábbiak közül egy vagy több intézkedésért felel:

aa)  a tagállamok területén annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e a tagállamok területére történő beutazás, illetve a tagállamok területén való tartózkodás feltételei;

ib)  a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok területén való tartózkodása feltételeinek vizsgálata és az e tartózkodással kapcsolatos döntések meghozatala annyiban, amennyiben ez a hatóság nem minősül a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(37) 2. cikkének f) pontjában meghatározott „eljáró hatóságnak”, továbbá adott esetben tanácsadás a 377/2004/EK tanácsi rendelettel(38) összhangban;

ic)  a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése valamely Unión kívüli származási vagy tranzitországba.

(2)  A 45/2001/EK rendelet 2. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az abban foglaltakkal megegyező értelemben szerepelnek, amennyiben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA személyes adatokat kezel.

(3)  Az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az abban foglaltakkal megegyező értelemben szerepelnek, amennyiben a tagállami hatóságok az e rendelet 4. cikkének a)–e) pontjában foglalt célokból személyes adatokat kezelnek.

(4)  Az (EU) 2016/680 irányelv 3. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az abban foglaltakkal megegyező értelemben szerepelnek, amennyiben a tagállami hatóságok az e rendelet 4. cikkének f) pontjában foglalt célokból személyes adatokat kezelnek.

4. cikk

Az ETIAS rendszer célkitűzései

A tagállamok illetékes hatóságainak támogatása révén az ETIAS rendszernek:

a)  hozzá kell járulnia a magas szintű biztonsághoz a kérelmezők jelentette biztonsági kockázatnak a külső határokon található határátkelőhelyekre való megérkezésüket megelőző alapos elemzése révén, annak megállapítása céljából, hogy utal-e valamely tényszerű bizonyíték arra, vagy fennáll-e olyan tényszerű bizonyítékokon alapuló észszerű ok, amelynek alapján megállapítható, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén biztonsági kockázatot jelent;

b)  hozzá kell járulnia az illegális bevándorlás megelőzéséhez a kérelmezők jelentette, illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatnak a külső határokon található határátkelőhelyekre való megérkezésüket megelőző elemzése révén;

c)  hozzá kell járulnia a közegészség védelméhez azáltal, hogy előírja, hogy a kérelmezőnek a külső határokon található határátkelőhelyre való megérkezését megelőzően meg kell vizsgálni, hogy az adott kérelmező jelent-e a 3. cikk (1) bekezdésének 8. pontja értelmében vett magas szintű járványügyi kockázatot;

d)  növelnie kell a határforgalom-ellenőrzések hatékonyságát;

e)  támogatnia kell a SIS-nek a beutazás és tartózkodás megtagadásának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokkal, az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekkel, az eltűnt személyekkel, a bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekkel, valamint a rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseit;

f)  hozzá kell járulnia a terrorista bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához.

5. cikk

Az ETIAS rendszer általános felépítése

Az ETIAS rendszer a következőkből épül fel:

a)  a 6. cikkben említett ETIAS információs rendszer;

b)  a 7. cikkben említett ETIAS központi egység;

c)  a 8. cikkben említett ETIAS nemzeti egységek.

6. cikk

Az ETIAS információs rendszer felépítése és műszaki kialakítása

(1)  A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség („eu-LISA”) kifejleszti az ETIAS információs rendszert, és gondoskodik annak műszaki irányításáról.

(2)  Az ETIAS információs rendszer a következőkből épül fel:

a)  az ETIAS központi rendszere, beleértve a 34. cikkben mlített ETIAS figyelőlistát is;

b)  az egyes tagállamok saját egységes nemzeti interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi az ETIAS központi rendszere számára a nemzeti határinfrastruktúrákhoz és a tagállamok az 50. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjaihoz való biztonságos csatlakozást,;

c)  az ▌ETIAS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti biztonságos és titkosított kommunikációs infrastruktúra;

d)  az ETIAS központi rendszere és a 11. cikkben említett információs rendszerek közötti biztonságos kommunikációs infrastruktúra;

e)  egy nyilvánosan elérhető honlap és egy mobil eszközökre telepíthető alkalmazás;

f)  egy e-mail szolgáltatás;

g)  egy olyan biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatás, amely lehetővé teszi a kérelmezők számára, hogy benyújtsanak bármilyen további információt vagy a megkövetelt dokumentumokat;

h)  a kérelmezők rendelkezésére álló státuszlekérdező eszköz;

i)  egy olyan eszköz, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja vagy visszavonhatja hozzájárulását a kérelemfájl megőrzési időszakának meghosszabbításához;

j)  egy olyan eszköz, amelynek segítségével az Europol és a tagállamok megvizsgálhatják az ETIAS figyelőlistába felvett új adatoknak a manuálisan feldolgozott kérelmek arányára gyakorolt potenciális hatását;

k)  egy fuvarozói portál;

l)  egy olyan biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a kommunikációt az ETIAS központi rendszere és a nyilvánosan elérhető honlap, a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás, az e-mail szolgáltatás, a biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatás, a fuvarozói portál, a kérelmezők rendelkezésére álló státuszlekérdező eszköz, a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatának megtételéhez használt eszköz, a pénzforgalmi közvetítő, valamint az Interpol adatbázisai között;

m)  egy olyan szoftver, amely lehetővé teszi az ETIAS központi egysége és az ETIAS nemzeti egységek számára a kérelmek feldolgozását és a többi ETIAS nemzeti egységgel folytatott, a 28. cikkben említett konzultációk, valamint az Europollal folytatott, a 29. cikkben említett konzultációk lebonyolítását;

n)  egy jelentéstételi és statisztikai célokat szolgáló központi adattár.

(3)  Az ETIAS központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál és az ETIAS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – közösen használják, illetve maguk is átveszik a határregisztrációs rendszer (EU) 2017/2226 rendeletben említett központi rendszerének, egységes nemzeti interfészeinek, webes szolgáltatásának, ▌valamint kommunikációs infrastruktúrájának hardver- és szoftverelemeit.

(4)  A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatás követelményeinek meghatározására vonatkozóan.

7. cikk

Az ETIAS központi egységének létrehozása

(1)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség keretén belül létrejön az ETIAS központi egysége.

(2)  Az ETIAS központi egysége a hét minden napján, napi 24 órában működik. Az alábbiakért felelős:

a)  amennyiben az automatizált kérelmezési eljárás találatot eredményezett, annak ellenőrzése a 22. cikkel összhangban, hogy a kérelmező személyes adatai megegyeznek-e annak a személynek az ETIAS központi rendszerében – beleértve a 34. cikkben említett figyelőlistát –, bármely lekérdezett uniós információs rendszerben, az Europol adataiban vagy az Interpol 12. cikkben említett bármely adatbázisaiban szereplő személyes adataival, akire vonatkozóan az eljárás találatot jelzett, vagy a 33. cikkben említett specifikus kockázati mutatók ellenőrzése, és amennyiben az egyezés megerősítést nyer vagy továbbra is kétséges, akkor a kérelem 26. cikk szerinti manuális feldolgozásának az elindítása;

b)  annak biztosítása, hogy a kérelemfájlokba bevitt adatok az 55. és a 64. cikk vonatkozó rendelkezéseivel összhangban naprakészek legyenek;

c)  a 33. cikkben említett specifikus kockázati mutatók meghatározása, létrehozása, előzetes vizsgálata, bevezetése, utólagos értékelése, felülvizsgálata és törlése az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületével folytatott konzultációt követően;

d)  annak biztosítása, hogy a 22. cikkel összhangban végrehajtott ellenőrzéseket és a kapott eredményeket rögzítsék a kérelemfájlban;

e)  a kérelmek feldolgozásának és a 33. cikk végrehajtásának rendszeres auditálása, többek között az alapvető jogokra gyakorolt hatásaik rendszeres felmérése révén, különös tekintettel a magánélet és a személyes adatok védelmére;

f)  adott esetben a kérelmek manuális feldolgozásáért felelős, a 25. cikk (2) bekezdésében említett tagállam feltüntetése;

g)  adott esetben, technikai probléma vagy előre nem látható körülmények felmerülése esetén a 28. cikkben említett, tagállamok közötti konzultáció és a 29. cikkben említett, a felelős tagállam és az Europol közötti konzultáció elősegítése;

h)  a fuvarozók értesítése az ETIAS információs rendszernek a 46. cikk (1) bekezdésében említett meghibásodása esetén;

i)  a tagállamok ETIAS nemzeti egységeinek értesítése az ETIAS információs rendszernek a 48. cikk (1) bekezdésében említett meghibásodása esetén;

j)  az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok lekérdezésére irányuló, az 53. cikkben említett Europol-kérelmek feldolgozása;

k)  a nyilvánosság tájékoztatása az utazási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos összes lényeges információról a 71. cikkben említetteknek megfelelően;

l)  együttműködés a Bizottsággal a 72. cikkben említett tájékoztató kampánnyal kapcsolatban;

m)  segítségnyújtás írásban azon utazóknak, akik valamilyen problémába ütköztek az igénylőlap kitöltése során, és akik a szabványos kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül segítséget kértek; a gyakori kérdések online elérhető listájának és a válaszoknak a naprakészen tartása;

n)  reagálás a közvetítői tevékenységet folytató vállalkozások általi, a 15. cikk (5) bekezdésében említett, bejelentett visszaélésekre, és rendszeres jelentéstétel ezekről a Bizottságnak.

(3)  Az ETIAS központi egységének éves tevékenységi jelentést kell közzétennie. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)  statisztika a következőkről:

i.  az ETIAS központi rendszere által automatikusan kiadott utazási engedélyek száma;

ii.  az ETIAS központi egysége által ellenőrzött kérelmek száma;

iii.  a manuálisan feldolgozott kérelmek száma tagállamok szerinti bontásban;

iv.  az elutasított kérelmek száma harmadik országok és az elutasítás oka szerinti bontásban;

v.  a 22. cikk (6) bekezdésében, valamint a 27., a 30. és a 32. cikkben említett határidők betartásának mértéke;

b)  általános tájékoztatás az ETIAS központi egységének működéséről és e cikkben meghatározott tevékenységeiről, valamint tájékoztatás a feladatainak végzését befolyásoló aktuális tendenciákról és kihívásokról.

Az éves tevékenységi jelentést a következő év március 31-ig be kell nyújtani az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

8. cikk

Az ETIAS nemzeti egységek létrehozása

(1)  Minden tagállam kijelöli az ETIAS nemzeti egységeként működő illetékes hatóságot.

(2)  Az ETIAS nemzeti egységek az alábbiakért felelősek:

a)  az utazási engedély iránti kérelmek vizsgálata és az ezzel kapcsolatos határozathozatal, amennyiben az automatizált kérelmezési eljárás találatot eredményezett, és az ETIAS központi egysége elindította a kérelem manuális feldolgozását;

b)  annak biztosítása, hogy az a) ponttal összhangban elvégzett feladatokat és a kapott eredményeket rögzítsék a kérelemfájlban;

c)  annak biztosítása, hogy a kérelemfájlokba bevitt adatok az 55. és a 64. cikk vonatkozó rendelkezéseivel összhangban naprakészek legyenek;

d)  döntés a 44. cikkben említett korlátozott területi érvényességű utazási engedély kiadásáról;

e)  a más ETIAS nemzeti egységekkel és az Europollal való koordináció biztosítása a 28. és 29. cikkben említett, konzultációra irányuló felkérések tekintetében;

f)  a kérelmezőknek a követendő eljárással kapcsolatos tájékoztatása a 37. cikk (3) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárás esetén;

g)  az utazási engedély 40. cikk szerinti megsemmisítése, illetve 41. cikk szerinti visszavonása.

(3)  A tagállamok az ETIAS nemzeti egységek számára megfelelő erőforrásokat biztosítanak ahhoz, hogy azok feladataikat az e rendeletben előírt határidőkön belül elláthassák.

9. cikk

Az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete

(1)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség keretein belül létrejön az ETIAS tanácsadó funkcióval felruházott, vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete. E testület az egyes ETIAS nemzeti egységek, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Europol egy-egy képviselőjéből áll.

(2)  Az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületével egyeztetnie kell ▌:

a)  az ETIAS központi egységének a 33. cikkben említett specifikus kockázati mutatók meghatározása, létrehozása, előzetes vizsgálata, bevezetése, utólagos értékelése, felülvizsgálata és törlése kapcsán;

b)  a tagállamoknak a 34. cikkben említett ETIAS figyelőlista alkalmazása kapcsán;

c)  az Europolnak a 34. cikkben említett ETIAS figyelőlista alkalmazása kapcsán.

(3)  Az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületénekvéleményeket, iránymutatásokat és ajánlásokat kell kibocsátania, illetve legjobb gyakorlatokat kell összeállítania a (2) bekezdésben említett célokból. Az ajánlások kibocsátásakor az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületének figyelembe kell vennie az ETIAS alapjogi tanácsadó testületének ajánlásait.

(4)  Az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Ezen ülések költségei és a lebonyolításukkal járó feladatok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget terhelik.

(5)  Az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete konzultálhat az ETIAS alapjogi tanácsadó testületével egyes alapjogi kérdésekről, különösen a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatban.

(6)  Az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete az első ülése során, tagjainak egyszerű többségével fogadja el az eljárási szabályzatát.

10. cikk

Az ETIAS alapjogi tanácsadó testülete

(1)  Létrejön az ETIAS tanácsadó és értékelő funkcióval bíró, független alapjogi tanácsadó testülete. E testület az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alapjogi tisztviselőjéből, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alapjogi konzultatív fórumának képviselőjéből, az európai adatvédelmi biztos képviselőjéből, az (EU) 2016/679 rendelet által létrehozott Európai Adatvédelmi Testület képviselőjéből és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének képviselőjéből áll, hatáskörük és függetlenségük sérelme nélkül.

(2)  Az ETIAS alapjogi tanácsadó testületének rendszeres értékeléseket kell végeznie és ajánlásokat kell kiadnia az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete számára a kérelmek feldolgozása és a 33. cikk végrehajtása által az alapvető jogokra gyakorolt hatásokról, különös tekintettel a magánélet és a személyes adatok védelmére, valamint a megkülönböztetésmentességre.

Az ETIAS alapjogi tanácsadó testületének ezenfelül támogatnia kell az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületét feladatai végrehajtásában, amikor utóbbi az alapjogokkal, és különösen a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos konkrét kérdésekben kéri ki véleményét.

Az ETIAS alapjogi tanácsadó testülete számára hozzáférést kell biztosítani a 7. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett auditokhoz.

(3)  Az ETIAS alapjogi tanácsadó testülete szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Ezen ülések költségei és a lebonyolításukkal járó feladatok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget terhelik. Az üléseket az Európai Határ- és Parti Őrség helyiségeiben kell megtartani. Az ülésekhez a titkárságot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség biztosítja. Az ETIAS alapjogi tanácsadó testülete az első ülése során, tagjainak egyszerű többségével fogadja el az eljárási szabályzatát.

(4)  Az ETIAS alapjogi tanácsadó testületének egy képviselőjét tanácsadói minőségben meg kell hívni az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületének üléseire. Az ETIAS alapjogi tanácsadó testületének tagjai számára hozzáférést kell biztosítani az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületének információihoz és fájljaihoz.

(5)  Az ETIAS alapjogi tanácsadó testületének éves jelentést kell készítenie. A jelentést közzé kell tenni.

11. cikk

Interoperabilitás más uniós információs rendszerekkel

(1)  A 20. cikkben említett ellenőrzés lehetővé tétele érdekében biztosítani kell az ETIAS információs rendszer, az egyéb uniós információs rendszerek és az Europol adatai közötti interoperabilitást.

(2)  Az uniós információs rendszereket létrehozó jogi aktusok azon módosításai, amelyek az ETIAS rendszerrel való interoperabilitásuk biztosítása érdekében szükségesek, valamint az ennek megfelelő rendelkezések e rendeletbe történő beillesztése külön jogi eszköz tárgyát képezik.

12. cikk

Az Interpol adatbázisainak lekérdezése

Az ETIAS központi rendszere lekérdezi az Interpol ellopott és elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD) és az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisát (TDAWN). A lekérdezést és az ellenőrzést oly módon kell elvégezni, hogy az információk ne jussanak az Interpol-riasztás rögzítőjének tudomására.

13. cikk

Hozzáférés az ETIAS rendszerben tárolt adatokhoz

(1)  Az ETIAS információs rendszerhez kizárólag az ETIAS központi egysége és az ETIAS nemzeti egységek megfelelően felhatalmazott személyzete férhet hozzá.

(2)  A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok a 47. cikkel összhangban csak abból a célból férhetnek hozzá az ETIAS központi rendszeréhez, hogy azt a külső határátkelőhelyeknél beléptetésre váró utazók utazási engedélyének státusza és a 47. cikk (2) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett adatok tekintetében lekérdezzék. Ezenkívül a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak automatikus tájékoztatást kell kapniuk a 36. cikk (2) és (3) bekezdésében említett megjelölésekről, valamint azok okairól.

Kivételes esetben, amikor a megjelölés szerint ajánlatos a határon elkülönített helyen történő ellenőrzést végezni, vagy amennyiben további ellenőrzésekre van szükség az elkülönített helyen történő ellenőrzés céljából, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak le kell kérdezniük az ETIAS központi rendszerét a 39. cikk (1) bekezdésének e) pontjában, illetve a 44. cikk (6) bekezdésének f) pontjában említett további információk beszerzése érdekében.

(3)  A fuvarozók a 45. cikkel összhangban csak abból a célból férhetnek hozzá az ETIAS információs rendszerhez ▌, hogy azt valamely utazó utazási engedélyének státusza tekintetében lekérdezzék.

(4)  A bevándorlási hatóságok a 49. cikkel összhangban csak abból a célból férhetnek hozzá az ETIAS központi rendszeréhez, hogy a tagállamok területén jelen lévő utazók utazási engedélyének státuszát lekérdezzék, valamint hogy lekérdezzenek bizonyos, a 49. cikkben említett adatokat.

A bevándorlási hatóságok a 65. cikk (3) bekezdésével összhangban csak az említett cikkben említett adatok lekérdezése céljából férhetnek hozzá az ETIAS központi rendszeréhez.

(5)  Minden tagállam kijelöli az e cikk (1), (2) és (4) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságokat, és a 87. cikk (2) bekezdésével összhangban haladéktalanul közli az említett hatóságok jegyzékét az eu-LISA-val. E jegyzékben fel kell tüntetni, hogy az egyes hatóságok erre megfelelően felhatalmazott személyzete milyen célból férhet hozzá az ETIAS információs rendszer adataihoz az e cikk (1), (2) és (4) bekezdésével összhangban.

14. cikk

Megkülönböztetésmentesség és alapvető jogok

A személyes adatoknak az ETIAS információs rendszerben történő, valamely felhasználó által végzett kezelése nem eredményezheti harmadik országok állampolgárainak nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai jellemzőkön, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez való tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetését. A személyes adatok kezelése során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és sérthetetlenséget, valamint az alapvető jogokat, többek között a magánélet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogot. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, az idősekre és a fogyatékkal élő személyekre. A gyermek mindenek felett álló érdekeire elsődleges figyelmet kell fordítani.

I. FEJEZET

A kérelem

15. cikk

A kérelmek benyújtására vonatkozó gyakorlati szabályok

(1)  A kérelmezőknek kérelmüket a kifejezetten e célt szolgáló, nyilvánosan elérhető honlapon vagy mobil eszközökre telepíthető alkalmazáson keresztül, az elektronikus igénylőlap kitöltésével kell benyújtaniuk, kellő időben a tervezett utazást megelőzően, vagy amennyiben már a tagállamok területén tartózkodnak, a már meglévő utazási engedélyük érvényességének lejártát megelőzően.

(2)  Utazási engedéllyel rendelkező személyek új utazási engedély iránti kérelmet legkorábban az utazási engedély lejárta előtt 120 nappal nyújthatnak be.

Az ETIAS központi rendszerének 120 nappal az utazási engedély lejártát megelőzően az e-mail szolgáltatáson keresztül automatikusan értesítenie kell az utazási engedély birtokosát az alábbiakról:

a)  az utazási engedély lejáratának dátumáról;

b)  az új utazási engedély iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről;

c)  az utazó azon kötelezettségéről, hogy a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás teljes időtartama alatt érvényes utazási engedély birtokában kell lennie;az 54. cikk (2) bekezdésében említett információkról.

(3)  A kérelmezőnek az utazási engedély iránti kérelemre vonatkozóan küldött értesítéseket a kérelmező által az igénylőlapon megadott, a 17. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett e-mail címre kell elküldeni.

(4)  A kérelmet benyújthatja maga a kérelmező vagy egy olyan személy vagy közvetítői tevékenységet folytató vállalkozás, aki, illetve amely a kérelmezőtől felhatalmazással bír a kérelemnek a kérelmező nevében történő benyújtására.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust révén létrehozza azt az űrlapot, amelyen bejelenthetők az e cikk (4) bekezdésében említett közvetítői tevékenységet folytató vállalkozások általi visszaélések. Az űrlapot elérhetővé kell tenni az e cikk (1) bekezdésében említett, kifejezetten e célt szolgáló, nyilvánosan elérhető honlapon vagy mobil eszközökre telepíthető alkalmazáson keresztül. A kitöltött űrlapot az ETIAS központi egysége részére kell elküldeni, amelynek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, így többek között rendszeresen jelentést kell tennie a Bizottságnak. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

A nyilvánosan elérhető honlap és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás

(1)  A nyilvánosan elérhető honlapnak és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazásnak lehetővé kell tennie az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok számára az utazási engedély iránti kérelem benyújtását, az igénylőlapon a 17. cikkel összhangban megadandó adatok közlését, valamint az utazási engedély díjának megfizetését.

(2)  A nyilvánosan elérhető honlap és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás révén az igénylőlapnak széles körben elérhetőnek és a kérelmezők számára ingyenesen, könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. A fogyatékossággal élő személyek tekintetében külön figyelmet kell fordítani a nyilvánosan elérhető honlap és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás akadálymentesítésére.

(3)  A nyilvánosan elérhető honlapnak és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazásnak a tagállamok valamennyi hivatalos nyelvén elérhetőnek kell lennie.

4)  Amennyiben az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt országok egy vagy több hivatalos nyelve nem felel meg a (3) bekezdésben említett nyelveknek, az eu-LISA-nak a nyilvánosan elérhető honlapon és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás keretében magyarázó tájékoztatókat kell közzétennie az említett országok legalább egy hivatalos nyelvén az ETIAS-ról, a kérelmezési eljárásról, a nyilvánosan elérhető honlap és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás használatáról, valamint közzé kell tennie egy, az alkalmazás használatát lépésről lépésre bemutató útmutatót. Amennyiben az említett országoknak több hivatalos nyelve is van, ilyen tájékoztatókra csak akkor van szükség, ha egyik hivatalos nyelv sem felel meg a (3) bekezdésben említett nyelveknek.

(5)  A nyilvánosan elérhető honlapon és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás keretében tájékoztatni kell a kérelmezőket azokról a nyelvekről, amelyeken kitölthetik az igénylőlapot.

(6)  A nyilvánosan elérhető honlapnak és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazásnak felhasználóifiók-szolgáltatást is kell biztosítania a kérelmezők számára, amely lehetővé teszi a további információk vagy dokumentumok benyújtását, amennyiben ez szükséges.

(7)  A nyilvánosan elérhető honlapon és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás keretében tájékoztatni kell a kérelmezőket az e rendelet szerinti jogorvoslathoz való jogukról, amennyiben az utazási engedély iránti kérelmet elutasították, illetve az engedélyt visszavonták vagy megsemmisítették. E célból ezek keretében tájékoztatást kell adni az alkalmazandó nemzeti jogról, az illetékes hatóságról, a jogorvoslat benyújtásának módjáról, határidejéről és arról, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóság tud-e segítséget nyújtani az ügyben.

(8)  A nyilvánosan elérhető honlapnak és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazásnak lehetővé kell tennie, hogy a kérelmező feltüntethesse, ha a tervezett tartózkodás humanitárius okokkal vagy nemzetközi kötelezettségekkel függ össze.

(9)  A nyilvánosan elérhető honlapon fel kell tüntetni a 71. cikkben említett információkat.

(10)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat fogad el a nyilvánosan elérhető honlap és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás üzemeltetéséről, valamint a nyilvánosan elérhető honlapra és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazásra vonatkozó részletes adatvédelmi és biztonsági előírásokról, amelyeknek a beépített és alapértelmezett információbiztonsági kockázatkezelésen és adatvédelmi elveken kell alapulniuk. E végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

17. cikk

Az igénylőlap és a kérelmező személyes adatai

(1)  Minden kérelmező köteles benyújtani egy kitöltött igénylőlapot, amely magában foglalja a megadott adatok hitelességére, teljességére, pontosságára és megbízhatóságára vonatkozó nyilatkozatot és az igénylőlapon tett nyilatkozatok helytállóságára és megbízhatóságára vonatkozó nyilatkozatot is. Ezenfelül minden kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy megértette az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében említett beutazási feltételeket és azt, hogy minden egyes beutazáskor kérhetik tőle a releváns igazoló dokumentumokat. A kiskorúaknak az állandó vagy ideiglenes szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy által elektronikusan aláírt igénylőlapot kell benyújtaniuk.

(2)  A kérelmező az igénylőlapon a következő személyes adatokat köteles megadni:

a)  vezetéknév (családnév), utónév (vagy utónevek), születéskori vezetéknév; születési idő, születési hely, születés helye szerinti ország, nem, jelenlegi állampolgárság, a kérelmező szüleinek utóneve (vagy utónevei);

b)  egyéb nevek (álnév vagy álnevek, művésznév vagy -nevek, szokásos név vagy nevek), ha van;

c)  egyéb állampolgárság, ha van;

d)  az úti okmány típusa, száma és az okmányt kibocsátó ország;

e)  az úti okmány kibocsátásának dátuma és érvényességének lejárati dátuma;

f)  a kérelmező lakóhelye vagy ha ez nem ismert, akkor a tartózkodási helye szerinti város és ország;

g)  e-mail cím és ha rendelkezésre áll, telefonszám;

h)  iskolai végzettség (alapfokú, középfokú, felsőfokú vagy egyik sem);

i)  jelenlegi foglalkozás (foglalkozási csoport megnevezése); amennyiben a kérelmet a 26. cikkben előírt eljárással összhangban manuálisan dolgozzák fel, a felelős tagállam a 27. cikkel összhangban felszólíthatja a kérelmezőt, hogy nyújtson be további információkat a pontos munkakörével, a munkaadójával vagy diákok esetében az oktatási intézmény nevével kapcsolatban;

j)  az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam és opcionálisan az első tervezett tartózkodás alatti cím;

k)  kiskorúak esetén a ▌szülői felügyeletet gyakorló személynek vagy a kérelmező törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i), lakcíme, e-mail címe és ha rendelkezésre áll, telefonszáma;

l)  amennyiben az adott személy úgy nyilatkozik, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett családtag jogállásával rendelkezik:

i.  a családtagként fennálló jogállásának megnevezése;

ii.  annak a családtagnak a vezetékneve és utóneve(i), születési ideje, születési helye, a születési helye szerinti ország, jelenlegi állampolgársága, lakóhelye, e-mail címe és ha rendelkezésre áll, telefonszáma, akihez a kérelmezőt családi kötelék fűzi;

iii.  az adott családtaggal fennálló, a 2004/38/EK rendelet 2. cikkének 2. pontja szerinti családi kötelék;

m)  abban az esetben, ha a kérelmet nem maga a kérelmező tölti ki, a kitöltő személy vezetékneve és utóneve(i), a cég, adott esetben szervezet neve, e-mail címe, levelezési címe és ha rendelkezésre áll, telefonszáma; a kérelmezőhöz fűződő viszony és egy aláírt képviselői nyilatkozat.

(3)  A kérelmezőnek egy előre meghatározott listából kell kiválasztania ▌jelenlegi foglalkozását ▌(a foglalkozási csoport megnevezését). A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen előre meghatározott lista megállapításáról.

(4)  Ezen túlmenően a kérelmezőnek meg kell válaszolnia az alábbi kérdéseket:

a)  elítélték-e ▌az elmúlt tíz évben a mellékletben felsorolt bűncselekmények valamelyikéért, terrorista bűncselekmények esetében pedig az elmúlt húsz évben, és ha igen, mikor és melyik országban;

b)  tartózkodott-e valamely meghatározott háborús övezetben vagy konfliktuszónában az elmúlt tíz évben, és e tartózkodás okai;

c)  született-e őt valamelyik tagállam vagy az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt valamely harmadik ország területének elhagyására utasító határozat, illetve született-e ellene kiutasítási határozat az elmúlt tíz évben.

(5)  A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (4) bekezdésében említett kérdések tartalmának és formájának meghatározására vonatkozóan, lehetővé téve, hogy a kérelmező egyértelmű és pontos válaszokat adjon.

(6)  ▌Amennyiben a kérelmező a (4) bekezdésben említett kérdések bármelyikére igenlő választ ad, köteles az igénylőlapon erre az esetre vonatkozóan feltett, előre meghatározott további kérdéseket is megválaszolni a válaszok egy előre meghatározott listából való kiválasztásával. A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen további kérdések tartalmának és formájának, valamint az e kérdésekre adható válaszok előre meghatározott listájának meghatározására vonatkozóan.

(7)  A (2) és (4) bekezdésben említett adatokat a kérelmezőnek a latin ábécé karaktereinek használatával ▌kell megadnia.

(8)  Az igénylőlap benyújtásakor az ETIAS információs rendszernek rögzítenie kell az IP-címet, amelyről a kérelmet elküldték.

(9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza egyrészt azokat a követelményeket, amelyek az e cikk (2) és (4) bekezdésében említett, az igénylőlapon feltüntetendő személyes adatok formátumára vonatkoznak, másrészt az igénylőlap hiánytalan kitöltésének, illetve az említett adatok koherenciájának garantálását szolgáló paramétereket és elvégzendő ellenőrzéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

18. cikk

Az utazási engedély díja

(1)  Az utazási engedély díja 7 EUR, amelyet a kérelmező minden egyes kérelem után köteles megfizetni ▌.

(2)  Az utazási engedély kiadása díjmentes a kérelem benyújtásakor tizennyolc évesnél fiatalabb vagy hetven évnél idősebb kérelmezők esetében.

(3)  Az utazási engedély díja euróban kerül felszámításra.

(4)  A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az utazási engedély díjának megfizetésére alkalmazandó fizetési módokra és eljárásra, valamint e díj összegének a megváltoztatására vonatkozóan. A díj összegének a megváltoztatása a 85. cikkben említett költségek növekedésének figyelembevételével történik.

II. FEJEZET

A kérelemfájl létrehozása és a kérelem vizsgálata az ETIAS központi rendszere által

19. cikk

A kérelemfájl elfogadhatósága és létrehozása

(1)  Az ETIAS információs rendszernek a kérelem benyújtását követően automatikusan ellenőriznie kell az alábbiakat:

a)  az igénylőlap minden mezőjét kitöltötték-e, és a bevitt információk tartalmazzák-e a 17. cikk (2) és (4) bekezdésében említett összes elemet;

b)  beszedésre került-e az utazási engedély díja.

(2)  Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, a kérelem elfogadhatónak minősül. Ebben az esetben az ETIAS központi rendszerének automatikusan, azonnal létre kell hoznia egy kérelemfájlt és hozzá kell rendelnie a kérelemhez egy azonosító számot.

(3)  A kérelemfájl létrehozásakor az ETIAS központi rendszerének az alábbi adatokat kell rögzítenie és tárolnia:

a)  a kérelem azonosító számát;

b)  a státuszinformációt, amelyből kitűnik, hogy utazási engedély iránti kérelmet nyújtottak be;

c)  a 17. cikk (2) bekezdésében és adott esetben (4) és (6) bekezdésében említett személyes adatokat, beleértve az úti okmányt kiállító ország hárombetűs országkódját is;

d)  a 17. cikk (8) bekezdésében említett adatokat;

e)  az igénylőlap benyújtásának dátumát és időpontját, valamint az utazási engedély díjának sikeres megfizetésére vonatkozó bejegyzést és a fizetési tranzakció egyedi hivatkozási számát.

(4)  A kérelemfájl létrehozásakor az ETIAS központi rendszerének a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatok és az ETIAS központi rendszerében tárolt kérelemfájlokban rögzített személyes adatok összehasonlítása révén meg kell állapítania, hogy a kérelmezőnek létezik-e másik kérelemfájlja az ETIAS központi rendszerében. Ebben az esetben az ETIAS központi rendszerének össze kell kapcsolnia az új kérelemfájlt az ugyanazon kérelmező számára létrehozott korábbi kérelemfájlokkal.

(5)  A kérelemfájl létrehozásakor a kérelmező azonnali értesítést kap az e-mail szolgáltatáson keresztül arról, hogy a kérelem feldolgozása során felszólíthatják további információk vagy dokumentumok benyújtására, illetve rendkívüli körülmények esetén arra, hogy vegyen részt személyes meghallgatáson. Az értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)  az utazási engedély iránti kérelem benyújtását nyugtázó státuszinformáció; valamint

b)  a kérelem száma.

Az értesítésnek lehetővé kell tennie, hogy a kérelmező igénybe vegye a 6. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerinti státuszlekérdező eszközt.

20. cikk

Automatizált feldolgozás

(1)  Az ETIAS központi rendszere automatikusan feldolgozza a kérelemfájlokat az esetleges találatok azonosítása érdekében. Az ETIAS központi rendszerének külön-külön meg kell vizsgálnia minden egyes kérelemfájlt.

(2)  Az ETIAS központi rendszerének össze kell hasonlítania a 17. cikk (2) bekezdésének a), b), c), d), f), g), j), k) és m) pontjában, valamint a 17. cikk (8) bekezdésében említett releváns adatokat az ETIAS központi rendszerében, a SIS-ben, az EES-ben, a VIS-ben, az Eurodacban ▌, az Europol adataiban, valamint az Interpol SLTD és TDAWN adatbázisaiban rögzített adatrekordokban, fájlokban vagy figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokkal.

Az ETIAS központi rendszerének különösen azt kell ellenőriznie, hogy:

a)  a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;

b)  a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD-ben elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;

c)  a kérelmező vonatkozásában bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be;

d)  a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;

e)  a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, illetve visszavont vagy megsemmisített ▌utazási engedélyben;

f)  a kérelemben az úti okmányra vonatkozóan megadott adatok megegyeznek-e egy másik olyan utazási engedély iránti kérelem adataival, amelyhez az ETIAS központi rendszerében a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, eltérő személyazonosító adatok társulnak;

g)  a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;

h)  a határregisztrációs rendszerben a kérelmező beléptetését megtagadták-e;

i)  született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról ▌ szóló határozat;

j)  a kérelemben megadott adatok megegyeznek-e az Europol adataiban rögzített információkkal;

k)  a kérelmezőt nyilvántartják-e az Eurodac-ban;

l)  a kérelem benyújtásához használt úti okmány megegyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amely a TDAWN adatbázis valamely fájljában szerepel;

m)  ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében:

i.  kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;

ii.  bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be.

(3)  Az ETIAS központi rendszerének ellenőriznie kell, hogy a kérelmező igenlő választ adott-e a 17. cikk (4) bekezdésében felsoroltak közül bármelyik kérdésre, és hogy a kérelmező megadta-e a lakóhelyét vagy csak a tartózkodási helye szerinti várost és országot, a 17. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említettek szerint.

(4)  Az ETIAS központi rendszerének össze kell vetnie a 17. cikk (2) bekezdésének a), b), c), d), f), g), j), k) és m) pontjában, valamint a 17. cikk (8) bekezdésében említett releváns adatokat a 34. cikkben említett ETIAS figyelőlistában szereplő adatokkal.

(5)  Az ETIAS központi rendszerének össze kell vetnie a 17. cikk (2) bekezdésének a), c), f), h) és i) pontjában említett releváns adatokat a 33. cikkben említett specifikus kockázati mutatókkal.

(6)  A (2)–(5) bekezdés alapján előforduló találat esetén az ETIAS központi rendszerének a találatra való hivatkozást kell hozzáadnia a kérelemfájlhoz.

7)  Amennyiben a kérelemfájlban tárolt adatok megfelelnek a (2), illetve (4) bekezdés szerinti találatot eredményező adatoknak, az ETIAS központi rendszerének adott esetben azonosítania kell, hogy mely tagállam(ok) vitték be vagy szolgáltatták a találatot eredményező adatokat, és ezt rögzítenie kell a kérelemfájlban.

(8) A (2) bekezdés j) pontja, illetve a (4) bekezdés szerinti találatot követően, amennyiben nem valamely tagállam szolgáltatta a találatot eredményező adatokat, az ETIAS központi rendszerének meg kell vizsgálnia, hogy az Europol vitte-e be az adatokat, és ezt a kérelemfájlban rögzítenie kell.

21. cikk

Az automatizált feldolgozás eredményei

(1)  Amennyiben a 20. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott automatizált feldolgozás nem eredményez találatot, az ETIAS központi rendszerének a 36. cikkel összhangban automatikusan ki kell bocsátania az utazási engedélyt, és a 38. cikkel összhangban ▌értesítenie kell a kérelmezőt.

(2)   Amennyiben a 20. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott automatizált feldolgozás egy vagy több találatot eredményez, ▌a kérelmet a 22. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell feldolgozni.

(3) Amennyiben a 22. cikk szerinti ellenőrzési folyamat megerősti, hogy a kérelemfájlban rögzített adat megfelel a 20. cikk (2)–(5) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során találatot eredményező adatnak, vagy amennyiben a kérelmező személyazonossága az említett ellenőrzési folyamatot követően továbbra is kétséges, a kérelmet a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell feldolgozni.

(4)  Ha a 20. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során kiderül, hogy a kérelmező igenlő választ adott a 17. cikk (4) bekezdésében felsorolt kérdések valamelyikére, és amennyiben nincs más találat, a kérelmet a 26. cikkben előírt manuális feldolgozás céljából el kell küldeni a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének.

22. cikk

Az ETIAS központi egysége által végzett ellenőrzés

(1)  Amennyiben a 20. cikk (2)–(5) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során a rendszer egy vagy több találatot jelez, az ETIAS központi rendszerének automatikusan egyeztetést kell kezdeményeznie az ETIAS központi egységével.

(2)  Ilyen megkeresés esetén az ETIAS központi egységének hozzáféréssel kell rendelkeznie a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 20. cikk (2)–(5) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során előforduló összes találathoz, továbbá az ETIAS központi rendszere által a 20. cikk (7) és (8) bekezdése szerint azonosított információkhoz.

(3)  Az ETIAS központi egységének ellenőriznie kell, hogy a kérelemfájlban rögzített adatok megegyeznek-e a következők közül legalább eggyel:

a)   a 33. cikkben említett specifikus kockázati mutatókkal;

b)  az ETIAS központi rendszerében – beleértve a 34. cikkben említett ETIAS figyelőlistát – szereplő adatokkal;

c)  a lekérdezett uniós információs rendszerek valamelyikében szereplő adatokkal;

d)  az Europol adataival;

e)  az Interpol SLTD vagy TDAWN adatbázisaiban szereplő adatokkal.

(4)  Ha az adatok nem egyeznek, és a 20. cikk (2)–(5) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során nem fordult elő más találat, az ETIAS központi egységének törölnie kell a kérelemfájlból a téves találatot, majd az ETIAS központi rendszerének a 36. cikknek megfelelően automatikusan ki kell bocsátania az utazási engedélyt.

(5)  Amennyiben az adatok megegyeznek a kérelmező adataival, illetve továbbra is kétséges a kérelmező személyazonossága, a kérelmet a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően manuálisan kell feldolgozni.

(6)  Az ETIAS központi egysége a kérelemfájl kézhezvételétől számított legfeljebb 12 órán belül köteles elvégezni a manuális feldolgozást.

23. cikk

A SIS céljainak támogatása

(1)  A 4. cikk e) pontjának alkalmazása céljából az ETIAS központi rendszerének össze kell hasonlítania a 17. cikk (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában említett releváns adatokat a SIS-ben szereplő adatokkal, annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések valamelyikének a hatálya alatt:

a)  eltűnt személyekre kiadott figyelmeztető jelzés;

b)  bírósági eljárásban való részvételük céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

c)  személyekre vonatkozóan rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett összehasonlítás egy vagy több találatot eredményez, az ETIAS központi rendszerének automatikus értesítést kell küldenie az ETIAS központi egységének. Az ETIAS központi egységének ellenőriznie kell, hogy a kérelmező személyes adatai megegyeznek-e a találatot eredményező figyelmeztető jelzésben szereplő személyes adatokkal, és amennyiben az egyezés megerősítést nyer, az ETIAS központi egységének automatikus értesítést kell küldenie a figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam SIRENE-irodájának. Az érintett SIRENE-irodának ezt követően ellenőriznie kell, hogy a kérelmező személyes adatai egyeznek-e a találatot eredményező figyelmeztető jelzésben szereplő személyes adatokkal, és meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.

EAbban az esetben, ha a 22. cikkben említett, az ETIAS központi egysége általi ellenőrzést követően a figyelmeztető jelzés a 26. cikkel összhangban a kérelem manuális feldolgozását eredményezte, az ETIAS központi rendszerének automatikus értesítést kell küldenie azon tagállam SIRENE-irodájának, amely a 20. cikkben említett automatizált feldolgozás során a SIS-ben találatot eredményező figyelmeztető jelzést rögzítette.

(3)  A figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam SIRENE-irodájának küldött értesítésben az alábbi adatokat kell feltüntetni:

a)  vezetéknév (vagy vezetéknevek), utónév (vagy utónevek) és adott esetben álnév vagy álnevek;

b)  születési hely és idő;

c)  nem;

d)  állampolgárság és adott esetben egyéb állampolgárságok;

e)  az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam, és ha rendelkezésre áll, az első tervezett tartózkodás alatti cím;

f)  a kérelmező lakóhelye, vagy ha ez nem ismert, akkor a tartózkodási helye szerinti város és ország;

g)  az utazási engedély státuszára vonatkozó információ, annak feltüntetésével, hogy az utazási engedélyt kiadták, illetve annak kiadását megtagadták-e, vagy hogy a kérelmet a 26. cikk szerint manuálisan dolgozzák-e fel;

h)  az (1), illetve (2) bekezdéssel összhangban kapott bármely találatra való hivatkozás, a találat dátumát és időpontját is feltüntetve.

(4)  Az (1) bekezdés szerinti találat esetén az ETIAS központi rendszerének a találatra való hivatkozást kell hozzáadnia a kérelemfájlhoz.

24. cikk

Az uniós polgárok, illetve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaira vonatkozó különös szabályok

(1)  A 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett harmadik országbeli állampolgárok esetében a 3. cikk (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott utazási engedély egy olyan, e rendelettel összhangban kibocsátott határozatként értendő, mely azt jelzi, hogy nincsenek olyan tényszerű bizonyítékok, illetve tényszerű bizonyítékokon alapuló észszerű indokok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv szerinti biztonsági vagy magas szintű járványügyi kockázatot jelent.

(2)  Ha egy, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett harmadik országbeli állampolgár utazási engedély iránti kérelmet nyújt be, az alábbi különös szabályok alkalmazandók:

a)  a kérelmezőnek nem kell válaszolnia a 17. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett kérdésre;

b)  a 18. cikkben említett díj felszámításától el kell tekinteni.

(3)  Az olyan utazási engedély iránti kérelmek feldolgozása során, amelyet a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett harmadik országbeli állampolgár nyújtott be, az ETIAS központi rendszerének nem kell ellenőriznie, hogy:

a)  a kérelmező az EES-ben a 20. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említettek szerint elvégzett lekérdezés alapján az adott időpontban túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;

b)  a kérelmező azonos-e olyan személlyel, akinek az adatai a 20. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említettek szerint rögzítésre kerültek az Eurodac-ban.

A 33. cikk ▌szerint meghatározott, illegális bevándorlással kapcsolatos kockázaton alapuló specifikus kockázati mutatók nem alkalmazandók.

(4)  Az utazási engedély iránti kérelem nem utasítható el a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, illegális bevándorlással kapcsolatos kockázat okán.

(5)  Ha a 20. cikk szerinti automatikus feldolgozás az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(39) 24. cikkében említett, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzésnek megfelelő találatot eredményezett, az ETIAS nemzeti egységnek ellenőriznie kell annak a határozatnak az alapját, amelynek meghozatalát követően a figyelmeztető jelzést rögzítették a SIS-ben. Ha ez az alap illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatra vonatkozik, akkor a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. Az ETIAS nemzeti egységének az 1987/2006/EK rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerint kell eljárnia.

(6)  A következő szabályok szintén alkalmazandók:

a)  a 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott értesítésben a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy a külső határ átlépésekor képesnek kell lennie bizonyítani azt, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett családtag jogállásával bír; a tájékoztatásnak egy emlékeztetőt is tartalmaznia kell arról, hogy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező állampolgárok utazási engedéllyel rendelkező családtagjainak kizárólag akkor van joguk beutazni, ha a szabad mozgás uniós jogával rendelkező állampolgár vagy egyéb, harmadik országbeli állampolgár kíséretében utaznak, illetve hozzá csatlakoznak;

b)  a 37. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett jogorvoslati kérelmet a 2004/38/EK irányelvvel összhangban kell benyújtani;

c)  a kérelemfájlnak az 54. cikk (1) bekezdésében említett megőrzési időszaka:

i.  az utazási engedély érvényességi ideje;

i.  ▌az utazási engedély 37., 40. és 41. cikkel összhangban történő megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról ▌szóló utolsó határozattól számított öt év. Az érintett határozat alapjául szolgáló, valamelyik uniós információs rendszerben, az Europol adataiban, az Interpol SLTD vagy TDAWN adatbázisaiban vagy az ETIAS figyelőlistában rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben, illetve az ETIAS vizsgálati szabályokban szereplő adatoknak az említett öt éves időszak lejárta előtt történő törlése esetén a kérelemfájlt az adatrekordból, fájlból vagy figyelmeztető jelzésből történt törlésétől számított hét napon belül törölni kell. Az ETIAS központi rendszerének ennek érdekében rendszeresen és automatikusan ellenőriznie kell, hogy az e pontban említett kérelemfájlok megőrzésének feltételei továbbra is teljesülnek-e. Amennyiben nem teljesülnek, automatikusan törölnie kell az adott kérelemfájlt.

Az ETIAS utazási engedély érvényességi idejének lejárta utáni új kérelem benyújtásának megkönnyítése céljából a kérelemfájl csak akkor tárolható az ETIAS központi rendszerében az utazási engedély érvényességének lejártát követően legfeljebb három évig, ha a kérelmező – a hozzájárulásának kérését követően – elektronikusan aláírt nyilatkozat formájában szabadon és kifejezetten hozzájárulását adta ehhez. A hozzájárulás iránti kérelmeket az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének megfelelően az egyéb kérdésektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell megfogalmazni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel.

A hozzájárulást a 15. cikk (2) bekezdésében előírt automatikusan nyújtott tájékoztatást követően kell kérni. Az automatikusan nyújtott tájékoztatásban a 71. cikk o) pontjában említett információk alapján emlékeztetni kell a kérelmezőt az adatmegőrzés céljára.

IV. FEJEZET

A kérelem ETIAS nemzeti egységek általi vizsgálata

25. ▌cikk

Felelős tagállam

(1)  A kérelmeknek a 26. cikk szerinti manuális feldolgozásáért felelős tagállamot (a továbbiakban: a felelős tagállam) az ETIAS központi rendszerének kell meghatároznia az alábbiak szerint:

a)  Amennyiben azt állapítják meg, hogy csak egy olyan tagállam van, amely a 20. cikknek megfelelően találatot eredményező adatot vitt be vagy bocsátott rendelkezésre, ez a tagállam a felelős tagállam.

b)  Amennyiben azt állapítják meg, hogy több olyan tagállam van, amely a 20. cikknek megfelelően találatot eredményező adatot vitt be vagy bocsátott rendelkezésre, a felelős tagállam a következő:

i)  az a tagállam, amely a 20. cikk (2) bekezdése d) pontjában említett figyelmeztető jelzéstre vonatkozó legfrissebb adatokat bevitte vagy rendelkezésre bocsátotta; vagy

ii.  ha az említett adatok közül egyik sem felel meg a 20. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett figyelmeztető jelzésnek, az a tagállam, amely a 20. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett figyelmeztető jelzésre vonatkozó legfrissebb adatokat bevitte vagy rendelkezésre bocsátotta; vagy

iii.  ha az említett adatok közül egyik sem felel meg a 20. cikk (2) bekezdésének d) vagy c) pontjában említett figyelmeztető jelzések egyikének sem, az a tagállam, amely a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett figyelmeztető jelzésről a megfelelő legfrissebb adatokat bevitte vagy rendelkezésre bocsátotta.

c)  Amennyiben azt állapítják meg, hogy több olyan tagállam is van, amely a 20. cikknek megfelelően találatokat eredményező adatokat vitt be vagy bocsátott rendelkezésre, de az említett adatok közül egyik sem a 20. cikk (2) bekezdése a), c) vagy d) pontjában említett figyelmeztető jelzésnek megfelelő adat, az a tagállam a felelős tagállam, amelyik a legfrissebb adatokat bevitte vagy rendelkezésre bocsátotta.

d Az első albekezdés a) és c) pontjának alkalmazásában a nem tagállamok által bevitt vagy rendelkezésre bocsátott adatok által eredményezett találatokat nem kell figyelembe venni a felelős tagállam azonosításához. Amennyiben a kérelem manuális feldolgozását nem tagállam által bevitt vagy rendelkezésre bocsátott adat eredményezi, a felelős tagállam az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam.

(2)  Az ETIAS központi rendszerének fel kell tüntetnie a kérelemfájlban a felelős tagállamot. Ha az ETIAS központi rendszere nem tudja meghatározni az (1) bekezdésben említett felelős tagállamot, akkor az ETIAS központi egységének feladata annak meghatározása.

26. cikk

A kérelmek ETIAS nemzeti egységek által elvégzett manuális feldolgozása

(1)  Amennyiben a 20. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott automatizált feldolgozás egy vagy több találatot eredményezett, a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének kell manuálisan feldolgoznia. Ennek az ETIAS nemzeti egységnek hozzáféréssel kell rendelkeznie a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolódó kérelemfájlokhoz,valamint a 20. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott automatizált feldolgozás során kapott összes találathoz. Az ETIAS központi egységének tájékoztatnia kell a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységét arról, hogy egy vagy több másik tagállam vagy az Europol vitte-e be vagy bocsátotta-e rendelkezésre a 20. cikk (2) vagy (4) bekezdése értelmében találatot eredményező adatokat. Amennyiben azt állapítják meg, hogy egy vagy több tagállam vitte be vagy bocsátotta rendelkezésre az ilyen találatot eredményező adatokat, az ETIAS központi egységének meg is kell jelölnie az érintett tagállamokat.

(2)  A kérelem manuális feldolgozását követően a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének:

a)  ki kell adnia az utazási engedélyt; vagy

b)  meg kell tagadnia az utazási engedély kiadását.

(3)  Amennyiben a 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott automatizált feldolgozás találatot eredményezett, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének:

a)  meg kell tagadnia az utazási engedély kiadását, amennyiben a találat megfelel a 20. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett ellenőrzött elemek közül egynek vagy többnek;

b)  értékelnie kell a biztonsági, illetve az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatot, és határozatot kell hoznia az utazási engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról, amennyiben a találat megfelel a 20. cikk (2) bekezdésének b) és d)–m) pontjában meghatározott ellenőrzött elemek bármelyikének.

(4)  Amennyiben a 20. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás azt jelezte, hogy a kérelmező igenlő választ adott a 17. cikk (4) bekezdésében említett kérdések egyikére, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének értékelnie kell a ▌biztonsági, illetve az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatot, és határozatot kell hoznia az utazási engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról.

(5)  Amennyiben a 20. cikk (4) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás találatot eredményezett, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének értékelnie kell a biztonsági kockázatot, és határozatot kell hoznia az utazási engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról.

(6)  Amennyiben a 20. cikk (5) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás találatot eredményezett, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének értékelnie kell a ▌biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázatot, és határozatot kell hoznia az utazási engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége semmiképpen sem hozhat automatikusan határozatot a specifikus kockázati mutatókon alapuló találat alapján. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének minden esetben egyedileg értékelnie kell a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos és a magas szintű járványügyi kockázatokat.

(7)  Az ETIAS információs rendszernek nyilván kell tartania valamennyi olyan adatkezelési műveletet, amelyet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége vagy a 28. cikkel összhangban a konzultációba bevont tagállamok ETIAS nemzeti egységei az e cikk szerinti értékelés céljából végeznek. Az ezzel kapcsolatos adatrekordok létrehozása és a kérelemfájlban való rögzítése automatikusan történik. Az adatrekordoknak tartalmazniuk kell az egyes műveletek végrehajtásának dátumát és időpontját, a más uniós információs rendszerek lekérdezéséhez felhasznált adatokat, a kapott találathoz kapcsolódó adatokat, valamint azt, hogy a személyzet mely tagja végezte el a kockázatelemzést.

A biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázat értékelésének eredményét, valamint az utazási engedély kiadására vagy annak megtagadására vonatkozó határozatot alátámasztó indokolást a személyzet azon tagjának kell rögzítenie a kérelemfájlban, aki a kockázatelemzést elvégezte.

27. cikk

A kérelmező felszólítása további információk vagy dokumentumok benyújtására

(1)  Amennyiben a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által az igénylőlapon szolgáltatott információk nem elegendők ahhoz, hogy határozatot hozzon az utazási engedély kiadása vagy a kérelem elutasítása tárgyában, további információk vagy dokumentumok benyújtására szólíthatja fel a kérelmezőt. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének további információk vagy dokumentumok benyújtására kell felszólítania a kérelmezőt, amennyiben ezt a 28. cikknek megfelelően a konzultációba bevont tagállam kéri.

(2)  A további információk vagy dokumentumok benyújtására irányuló felszólításról a 6. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett e-mail szolgáltatáson keresztül kell értesítést küldeni a kérelemfájlban rögzített kapcsolattartási e-mail címre. A további információk vagy dokumentumok benyújtására irányuló felszólításban egyértelműen fel kell tüntetni azt, hogy a kérelmezőnek milyen információkat vagy dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania, valamint azt is, hogy milyen nyelveken nyújthatja be ezeket az információkat vagy dokumentumokat. E nyelvek között szerepelnie kell legalább az angol, a francia vagy a német nyelvnek, kivéve ha az értesítésben egy olyan nyelvet is megadnak, amely annak a harmadik országnak az egyik hivatalos nyelve, amelynek a kérelmező az állítása szerint az állampolgára. Abban az esetben, ha a kérelmezőt további dokumentumok benyújtására szólítják fel, az eredeti dokumentumok elektronikus példányának benyújtását is elő kell írni. A kérelmezőnek a kért további információkat vagy dokumentumokat közvetlenül a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének kell benyújtania a 6. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatáson keresztül, a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül. A kérelmezőnek a felszólításban megjelölt nyelvek egyikén kell rendelkezésre bocsátania a szóban forgó információkat vagy dokumentumokat. A kérelmezőtől nem követelhető meg hivatalos fordítás benyújtása. Kizárólag az ETIAS-kérelem értékeléséhez szükséges további információk vagy dokumentumok kérhetők be.

(3)  A további információk vagy dokumentumok (1) bekezdés szerinti bekérésekor a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének a bekérhető információk, illetve dokumentumok előre meghatározott listájáról kell választania. A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza ennek az előre meghatározott listának a tartalmát és formátumát.

(4)  Kivételes körülmények esetén és végső megoldásként, ha a további dokumentumok feldolgozását követően is jelentős kétségek maradnak fenn a kérelmező által benyújtott információkat vagy dokumentumokat illetően, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége személyes meghallgatásra ▌hívhatja be a kérelmezőt az adott tagállamnak a kérelmező tartózkodási helye szerinti országban található, a tartózkodási helyéhez legközelebb lévő konzulátusára. Kivételes esetben és a kérelmező érdekében a meghallgatást a kérelmező tartózkodási helye szerinti országtól eltérő országban található konzulátuson is meg lehet tartani.

Ha a kérelmező tartózkodási helyéhez legközelebb lévő konzulátus 500 km-nél messzebb található, a kérelmező számára fel kell ajánlani annak lehetőségét, hogy a meghallgatást audio- és videokommunikációs eszközökön keresztül bonyolítsák le. Ha a távolság 500 km-nél kisebb, a kérelmező és a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége megállapodhat egymással abban, hogy audio- és videokommunikációs eszközöket használnak. Ha ilyen audio- és videokommunikációs eszközöket használnak, a meghallgatásokat a felelős ország ETIAS nemzeti egységének, vagy kivételes esetben e tagállam valamelyik konzulátusának kell lebonyolítania. Az audio- és videokommunikációs eszközökön keresztül lebonyolított meghallgatásnak megfelelő biztonsági és titoktartási szintet kell biztosítania. A meghallgatásra való behívás indokolását rögzíteni kell a kérelemfájlban.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a (4) bekezdésben említett audio- és videokommunikációs eszközökre vonatkozó – többek között az adatvédelmi, biztonsági és titoktartási szabályokat érintő – követelményeket és elfogadja a megfelelő eszközök tesztelésére és kiválasztására, valamint a működésükre vonatkozó szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)  A személyes meghallgatásra való behívásról a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének a 6. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett e-mail szolgáltatáson keresztül kell értesítenie a kérelmezőt a kérelemfájlban rögzített kapcsolattartási e-mail címre küldött levélben. A személyes meghallgatásra való behívást a további információk vagy dokumentumok kérelmező általi, e cikk (2) bekezdésének megfelelő benyújtásának időpontjától számított 72 órán belül el kell küldeni. A személyes meghallgatásra való behívásban fel kell tüntetni a behívó tagállamot, a (4) bekezdésben említett lehetőségeket és a vonatkozó elérhetőségeket. A kérelmezőnek mihamarabb, de legkésőbb öt nappal a személyes meghallgatásra való behívás kiadását követően fel kell vennie a kapcsolatot a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységével vagy a konzulátussal, hogy megállapodjanak a személyes meghallgatás mindkét fél számára megfelelő időpontjáról és napjáról, valamint arról, hogy meghallgatást távközlési eszközök segítségével bonyolítják-e le. A meghallgatást a személyes meghallgatásra való behívás időpontjától számított 10 napon belül kell megtartani.

A személyes meghallgatásra való behívást az ETIAS központi rendszerének rögzítenie kell a kérelemfájlban.

(7)  Amennyiben ▌a kérelmező a személyes meghallgatásra való, az e cikk (6) bekezdésének megfelelő behívást követően nem jelenik meg a személyes meghallgatáson, a kérelmet a 37. cikk (1) bekezdésének g) pontjával összhangban el kell utasítani. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a kérelmezőt.

(8)  A (4) bekezdésben említett személyes meghallgatás céljából a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének meg kell adnia, hogy a meghallgatást lebonyolító személynek milyen elemekre kell rákérdeznie. Az említett elemeknek azokhoz az indokokhoz kell kapcsolódniuk, amelyek miatt a kérelmezőt meghallgatásra hívták be.

AAz audio- és videokommunikációs eszközök révén lebonyolított meghallgatást a meghallgatást kezdeményező felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége nyelvén vagy azon a nyelven kell lebonyolítani, amelyet a nemzeti egység a kiegészítő információk vagy dokumentumok benyújtásához választott.

A konzulátuson sorra kerülő személyes meghallgatást annak a harmadik országnak valamelyik hivatalos nyelvén kell lebonyolítani, amelyben a konzulátus található, vagy pedig bármely olyan nyelven, amelyben a kérelmező és a konzulátus megállapodik egymással.

A meghallgatást követően a meghallgatást végző személynek véleményt kell megfogalmaznia, amelyben megindokolja az ajánlást.

A vonatkozó elemeket és a véleményt rögzíteni kell egy, a személyes meghallgatás napján a kérelemfájlban elhelyezendő űrlapon.

(9)  A további információknak vagy dokumentumoknak a kérelmező általi, a (2) bekezdéssel összhangban történő benyújtásakor az ETIAS központi rendszerének a kérelemfájlban rögzítenie és tárolnia kell ezeket az információkat vagy dokumentumokat. A (6) bekezdés szerinti személyes meghallgatás során rendelkezésre bocsátott további információkat vagy dokumentumokat a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének hozzá kell adnia a kérelemfájlhoz.

A személyes meghallgatáshoz használt űrlapon és a kérelemfájlban rögzített további információkba vagy dokumentumokba kizárólag a kérelem vizsgálata és elbírálása céljából, jogorvoslati eljárás lefolytatása érdekében, valamint ugyanazon kérelmező újabb kérelmének feldolgozása céljából lehet betekinteni.

(10)  A felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének folytatnia kell a kérelem vizsgálatát azt követően, hogy a kérelmező benyújtotta a további információkat vagy dokumentumokat, vagy adott esetben, amikor sor került a személyes meghallgatásra.

28. cikk

Más tagállamokkal folytatott konzultáció

(1)  ▌Amennyiben a 20. cikk (7) bekezdésével ▌összhangban azt állapítják meg, hogy egy vagy több tagállam vitte be vagy bocsátotta rendelkezésre a találatot eredményező adatokat, a 22. cikk szerinti ellenőrzést követően az ETIAS központi egységének értesítenie kellaz érintett tagállam(ok) ETIAS nemzeti egységét, elindítva ezzel az érintett tagállam(ok) ETIAS nemzeti egysége és a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége közötti konzultációs folyamatot ▌.

(2)  ▌A konzultációba bevont tagállamok ETIAS nemzeti egységeinek a konzultáció céljára hozzáféréssel kell rendelkezniük a kérelemfájlhoz.

(3)  A konzultációba bevont tagállamok ETIAS nemzeti egységének:

a)  indokolással ellátott támogató véleményt kell kibocsátania a kérelemre vonatkozóan; vagy

b)  indokolással ellátott elutasító véleményt kell kibocsátania a kérelemre vonatkozóan.

A támogató vagy elutasító véleményt a konzultációba bevont tagállam ETIAS nemzeti egységének rögzítenie kell a kérelemfájlban.

(4)  A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége azt követően is konzultálhat egy vagy több tagállam ETIAS nemzeti egységével, hogy a kérelmező válaszolt a további információk benyújtására vonatkozó felszólításra. Amennyiben a 27. cikk (1) bekezdésének megfelelően a konzultációba bevont tagállam nevében szólították fel a kérelmezőt ilyen további információk benyújtására, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének konzultálnia kell az említett, konzultációba bevont tagállam ETIAS nemzeti egységével azt követően, hogy a kérelmező válaszolt a további információk benyújtására vonatkozó felszólításra. Ilyen esetekben a konzultációba bevont tagállamok ETIAS nemzeti egységei számára hozzáférést kell biztosítani azokhoz a releváns további információkhoz, illetve dokumentumokhoz is, amelyeket a kérelmező a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének felszólítása nyomán rendelkezésre bocsátott a konzultációba való bevonásuk tárgyával kapcsolatban. Amennyiben több tagállamot is felkérnek konzultációra, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének kell gondoskodnia a koordinációról.

(5)  A konzultációba bevont tagállam ETIAS nemzeti egységének a konzultációra való felkérésről szóló értesítés időpontjától számított 60 órán belül válaszolnia kell. A kérelem vonatkozásában támogató véleménynek kell tekinteni, ha a határidőn belül nem adnak választ.

(6)  E konzultációs folyamat során a konzultációra való felkérést és az arra adott válaszokat a 6. cikk (2) bekezdésének m) pontjában említett szoftveren keresztül kell továbbítani, valamint azokat elérhetővé kell tenni a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége számára.

(7)  Amennyiben a konzultációba bevont legalább egy tagállam ETIAS nemzeti egysége elutasító véleményt bocsát ki a kérelem vonatkozásában, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége a 37. cikknek megfelelően megtagadja az utazási engedély kiadását. E bekezdés nem érinti a 44. cikk rendelkezéseit.

(8)  Ha arra technikai probléma vagy előre nem látott körülmények miatt szükség van, az ETIAS központi egységének kell meghatároznia a felelős tagállamot és a konzultációba bevonandó tagállamokat, és elő kell segítenie az ebben a cikkben említett konzultációt a tagállamok között.

29. cikk

Konzultáció az Europollal

(1)  ▌Amennyiben e rendelet 20. cikkének (8) bekezdésével összhangban azt állapítják meg, hogy az Europol bocsátotta rendelkezésre a találatot eredményező adatokat, az ETIAS központi egységének erről értesítenie kell az Europolt, elindítva ezzel az Europol és a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége közötti konzultációs folyamatot. E konzultációt az (EU) 2016/794 rendelettel és különösen annak IV. fejezetével összhangban kell lefolytatni.

(2)  Amennyiben az ▌Europolt bevonják a konzultációba, az ETIAS központi egységének ▌továbbítania kell az Europol számára a kérelemfájl releváns adatait, valamint a konzultációhoz szükséges találatot. ▌

(3)  Az Europol semmilyen esetben sem férhet hozzá a kérelmező iskolai végzettségre vonatkozó, a 17. cikk (2) bekezdésének h) pontja ▌szerinti személyes adataihoz.

4)  Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően bevonják a konzultációba, az Europolnak indokolással ellátott véleményt kell kibocsátania a kérelemről. Az Europol véleményét hozzáférhetővé kell tenni a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége számára, amely rögzíti azt a kérelemfájlban.

(5)  A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége konzultálhat az Europollal azt követően, hogy a kérelmező válaszolt a további információk benyújtására vonatkozó felszólításra. Ilyen esetben az ETIAS nemzeti egységnek továbbítania kell az Europol részére a kérelmező által azon utazási engedély iránti kérelem összefüggésében rendelkezésre bocsátott, további releváns információkat vagy dokumentumokat is, amely vonatkozásában az Europollal konzultációra került sor.

(6)  Az Europolnak a konzultációs célú megkereséstől számított 60 órán belül válaszolnia kell. A kérelem vonatkozásában támogató véleménynek kell tekinteni, ha az Europol a határidőn belül nem ad választ.

(7)  A konzultációs folyamat során a konzultációra való felkérést és az arra adott válaszokat a 6. cikk (2) bekezdésének m) pontjában említett szoftveren keresztül kell továbbítani, valamint azokat elérhetővé kell tenni a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége számára.

(8)  Amennyiben az Europol elutasító véleményt ad ki a kérelem vonatkozásában és a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége úgy dönt, hogy kiadja az utazási engedélyt, meg kell indokolnia a döntését, és az indokolását rögzítenie kell a kérelemfájlban.

(9)  Ha arra technikai probléma vagy előre nem látható körülmények miatt szükség van, az ETIAS központi egységének kell meghatároznia a felelős tagállamot, és elő kell segítenie az ebben a cikkben említett konzultációkat a felelős tagállam és az Europol között.

30. cikk

A kérelmező értesítésére vonatkozó határidők

A 19. cikkel összhangban elfogadhatónak minősülő kérelem benyújtásának időpontjától számított 96 órán belül a kérelmezőnek értesítést kell kapnia, amelyben jelzik számára:

a)  hogy kiadták-e az utazási engedélyét vagy megtagadták annak kiadását; vagy

b)  hogy további információkat vagy dokumentumokat kell benyújtania és személyes meghallgatásra hívhatják be, feltüntetve a kérelem feldolgozásának a 32. cikk (2) bekezdése szerint alkalmazandó maximális időtartamát.

31. cikk

Státuszlekérdező eszköz

A Bizottság státuszlekérdező eszközt hoz létre annak érdekében, hogy a kérelmezők ellenőrizhessék kérelmük feldolgozásának állását, illetve ellenőrizhessék utazási engedélyük érvényességi idejét és státuszát (érvényes, elutasított, megsemmisített vagy visszavont). Ezt az eszközt a 16. cikkben említett, kifejezetten e célt szolgáló, nyilvánosan elérhető honlapon vagy mobil eszközökre telepíthető alkalmazáson keresztül kell elérhetővé tenni.

A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ennek a státuszlekérdező eszköznek a további meghatározása céljából.

32. cikk

A kérelem tárgyában való határozathozatal

(1)  A 19. cikkel összhangban elfogadhatónak minősülő kérelem benyújtásának időpontjától számított legfeljebb 96 órán belül határozatot kell hozni a kérelem tárgyában.

(2)  Kivételes esetben, amikor a kérelmezőt arról értesítették, hogy további információkat vagy dokumentumokat kell benyújtania, és amikor a kérelmezőt személyes meghallgatásra hívták be, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartamot ▌meg kell hosszabbítani. Az ilyen kérelemről ▌legkésőbb a további információknak vagy dokumentumoknak a kérelmező általi benyújtásától számított 96 órán belül kell határozatot hozni. Ha a kérelmezőt a 27. cikk (4) bekezdésében említett személyes meghallgatásra hívják be, a kérelemről a személyes meghallgatást követő 48 órán belül kell határozatot hozni.

(3)  Az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett határidők lejárta előtt határozatot kell hozni:

a)  az utazási engedélynek a 36. cikkel összhangban történő kiadásáról; vagy

b)  az utazási engedély kiadásának a 37. cikkel összhangban történő megtagadásáról.

V. FEJEZET

Az ETIAS vizsgálati szabályok és az ETIAS figyelőlista

33. cikk

Az ETIAS vizsgálati szabályok

(1)  Az ETIAS vizsgálati szabályok egy olyan algoritmust alkotnak, amely lehetővé teszi az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotást az ETIAS központi rendszerében található kérelemfájlban rögzített adatoknak és a ▌biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázatra utaló, az ETIAS központi egysége által az e cikk (4) bekezdése szerint létrehozott specifikus kockázati mutatóknak az e rendelet 20. cikkével összhangban történő összehasonlítása révén. Az ETIAS központi egységének rögzítenie kell az ETIAS vizsgálati szabályokat ▌az ETIAS központi rendszerében.

(2)  A ▌Bizottságot a 89. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázatok részletesebb meghatározása érdekében az alábbiak alapján:

a)  a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, amelyek az utazók egy meghatározott csoportja esetében a túltartózkodás és a megtagadott beléptetések szokatlanul magas arányát jelzik;

b)  az ETIAS által a 84. cikkel összhangban előállított statisztikák, amelyek az utazási engedélyek kiadása megtagadásának szokatlanul magas arányát jelzik az utazók egy meghatározott csoportjával összefüggő biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázat miatt;

c)  az ETIAS által a 84. cikkel összhangban előállított statisztikák és a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, amelyek szerint összefüggés van az igénylőlapon keresztül gyűjtött információk, valamint az utazók túltartózkodása, illetve a beléptetések megtagadása között;

d)  a tagállamok által szolgáltatott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló elemekkel alátámasztott információk egyes specifikus biztonsági kockázati mutatókkal vagy az adott tagállam által azonosított fenyegetésekkel kapcsolatban;

e)  a tagállamok által szolgáltatott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló elemekkel alátámasztott információk az utazók egy meghatározott csoportja esetében a túltartózkodásnak és a beléptetések megtagadásának az adott tagállamban tapasztalt szokatlanul magas arányára vonatkozóan;

f)  konkrét, magas szintű járványügyi kockázatokra vonatkozóan a tagállamok által szolgáltatott információk, valamint az ECDC által szolgáltatott járványügyi felügyeleti információk és kockázatértékelések, továbbá a WHO járványkitörésekre vonatkozó jelentései.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus révén pontosítja azokat az e rendeletben és az e cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kockázatokat, amelyeken az e cikk (4) bekezdésében említett specifikus kockázati mutatóknak alapulniuk kell. Az említett végrehajtási jogi aktust a 90. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A specifikus kockázatokat legalább hathavonta felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, a Bizottságnak a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban új végrehajtási jogi aktust kell elfogadnia.

(4)  A (3) bekezdés szerint létrehozott specifikus kockázatok alapján az ETIAS központi egységének meg kell határoznia a specifikus kockázati mutatókat, amelyek különböző adatok kombinációjából állnak és az alábbi adatok közül legalább egyet tartalmaznak:

a)  korosztály, nem, ▌állampolgárság;

b)  tartózkodási hely szerinti ország és város;

c)  iskolai végzettség ▌(alapfokú, középfokú, felsőfokú vagy egyik sem);

d)  jelenlegi foglalkozás (foglalkozási csoport megnevezése).

(5)  A specifikus kockázati mutatóknak célzottaknak és arányosaknak kell lenniük. A mutatók alapját semmilyen esetben sem képezheti kizárólag a személy neme vagy életkora. Semmilyen körülmények között nem alapulhatnak az adott személy bőrszínére, fajára, etnikai vagy társadalmi származására, genetikai tulajdonságaira, nyelvére, politikai vagy egyéb véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére, szakszervezeti tagságára, ▌nemzeti kisebbséghez való tartozására, vagyoni helyzetére, születésére, fogyatékosságára vagy szexuális irányultságára utaló információkon.

6)  A specifikus kockázati mutatókat az ETIAS központi egységének kell meghatároznia, létrehoznia, előzetesen megvizsgálnia, bevezetnie, utólagosan értékelnie, felülvizsgálnia és törölnie az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületével folytatott egyeztetést követően.

34. cikk

Az ETIAS figyelőlista

(1)  Az ETIAS figyelőlistának az olyan személyekkel kapcsolatos adatokat kell tartalmaznia, akiket terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsítanak, illetve akikről az adott személy átfogó értékelésén alapuló tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt fognak elkövetni. Az ETIAS figyelőlista az ETIAS központi rendszerének részét képezi.

(2)  Az ETIAS figyelőlistát terrorista bűncselekményekkel vagy egyéb súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos információk alapján kell létrehozni.

(3)  A (2) bekezdésben említett információkat az (EU) 2016/794 rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül az Europolnak, vagy a tagállamoknak kell bevinniük az ETIAS figyelőlista adatai közé. Az Europol, illetve a tagállamok maguk felelnek az általuk bevitt minden adatért. Az ETIAS figyelőlistának minden egyes információs elem vonatkozásában fel kell tüntetnie azt a dátumot és időpontot, amikor az Europol vagy az adatelemet bevivő tagállam az adatot bevitte.

(4)  A (2) bekezdésben említett információk ▌alapján az ETIAS figyelőlistának olyan adatokból kell felépülnie, amelyek a következő elemek közül legalább egyet tartalmaz:

a)  vezetéknév▌;

b)  születéskori vezetéknév;

c)  születési idő ▌;

d)  egyéb nevek (álnév vagy álnevek, művésznév vagy -nevek, szokásos név vagy nevek);

e)  ▌úti okmány vagy okmányok (típus, szám és az úti okmányt vagy okmányokat kibocsátó ország);

f)  lakcím;

g)  e-mail cím;

h)  telefonszám;

i)  egy cég vagy szervezet neve, e-mail címe, levelezési címe, telefonszáma;

j)  IP-cím.

Ha rendelkezésre állnak, a következő adatelemekkel kell kiegészíteni a fent felsorolt adatelemek legalább egyikét tartalmazó vonatkozó elemeket: keresztnév vagy -nevek, születési hely, születési ország, nem, valamint állampolgárság.

35. cikk

Az ETIAS figyelőlistával kapcsolatos kötelezettségek és feladatok

(1)  Mielőtt az Europol vagy egy tagállam adatokat visz be az ETIAS figyelőlistába:

a)  meg kell állapítania, hogy az információk megfelelők, pontosak és kellő jelentőségűek-e ahhoz, hogy felkerüljenek az ETIAS figyelőlistára;

b)  értékelnie kell az adatok potenciális hatását a manuálisan feldolgozandó kérelmek arányára;

c)  ellenőriznie kell, hogy az adatok megfelelnek-e a SIS-be bevitt valamely figyelmeztető jelzésnek.

(2)  Az eu-LISA-nak létre kell hoznia egy külön eszközt az (1) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez.

(3)  Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés megállapítja, hogy az adatok megfelelnek a SIS-be bevitt valamely figyelmeztető jelzésnek, azokat nem kell bevinni az ETIAS figyelőlistára.

(4)  A tagállamok és az Europol felelősek a 34. cikk (2) bekezdésében említett, az ETIAS figyelőlistába általuk bevitt adatok pontosságáért és azok naprakészen tartásáért.

(5)  Az Europolnak rendszeresen, legalább évente felül kell vizsgálnia és ellenőriznie kell az általa az ETIAS figyelőlistába bevitt adatok folyamatos pontosságát. A tagállamoknak hasonlóképpen, rendszeresen és legalább évente felül kell vizsgálniuk és ellenőrizniük kell az általuk az ETIAS figyelőlistába bevitt adatelemek folyamatos pontosságát. Az Europol és a tagállamok közös eljárást dolgoznak ki és hajtanak végre e cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából .

(6)  A felülvizsgálatot követően a tagállamoknak és az Europolnak törölniük kell az adatokat az ETIAS figyelőlistáról, ha bizonyítást nyer, hogy bevitelük okai már nem állnak fenn, vagy hogy az adatok elavultak vagy nem naprakészek.

(7)  Az ETIAS figyelőlista, valamint az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett értékelési eszköz műszaki kifejlesztését és elhelyezését az eu-LISA-nak kell biztosítania. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén műszaki előírásokat határoz meg az ETIAS figyelőlistára és a vizsgálati eszközre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

Az utazási engedély kiadása, kiadásának megtagadása, az engedély megsemmisítése vagy visszavonása

36. cikk

Az utazási engedély kiadása

(1)  Amennyiben egy kérelemnek a III., IV. és V. fejezetben megállapított eljárások szerinti vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy nincsenek olyan tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló észszerű indokok, amelyek arra engednek következtetni, hogy egy adott személynek a tagállamok területén való jelenléte biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázatot jelent, az ETIAS központi rendszerének vagy a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének ki kell adnia az utazási engedélyt.

2)  Abban az esetben, ha kétséges, hogy van-e elegendő indok az utazási engedély kiállításának megtagadására, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének lehetőséget kell biztosítani arra – többek között személyes meghallgatást követően is –, , olyan megjelöléssel ellátott utazási engedélyt adjon ki, amelyben ajánlja a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak, hogy végezzenek elkülönített helyen történő ellenőrzést.

A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége a konzultációba bevont tagállam kérésére is csatolhat az utazási engedélyhez ilyen megjelölést. Az ilyen megjelölés kizárólag a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára látható.

A megjelölést automatikusan el kell távolítani, amint a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok elvégezték az ellenőrzést és bevitték a megfelelő beutazási adatrekordot a határregisztrációs rendszerbe.

(3)  A felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének lehetőséget kell biztosítani arra, hogy olyan megjelölést alkalmazzon, amely jelzi az ETIAS központi rendszerének adataihoz hozzáféréssel rendelkező határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok és egyéb hatóságok számára, hogy megvizsgálták a kérelem feldolgozása során jelzett találatot, és meggyőződtek arról, hogy téves találatról van szó, vagy pedig a manuális feldolgozás során megállapították, hogy nem indokolt az utazási engedély kiadásának megtagadása.

(4)  A Bizottság a 89. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy szabályok és eljárások előírása révén megfelelő biztosítékokat vezessen be az egyéb információs rendszerekben szereplő figyelmeztető jelzésekkel való ütközés elkerülése érdekében, valamint hogy meghatározza a megjelölés feltételeit, kritériumait és időtartamát, e rendelet szerint.

(5)  Az utazási engedély három évig vagy a kérelem során regisztrált úti okmány érvényességi idejének lejártáig (amelyik előbb következik be), és a tagállamok területére érvényes.

(6)  Az utazási engedély nem biztosít automatikusan beutazási vagy tartózkodási jogot.

37. cikk

Az utazási engedély kiadásának megtagadása

(1)  Az utazási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező:

a)  olyan úti okmányt használt, amelyet a SIS-ben elveszettként, ellopottként, jogellenesen használtként vagy érvénytelenítettként jelentettek;

b)  ▌biztonsági kockázatot jelent;

c)  illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatot jelent;

d)  magas szintű járványügyi kockázatot jelent;

e)  olyan személy, akire vonatkozóan a SIS-ben beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést ▌rögzítettek;

f)  a 27. cikkben említett határidőkön belül nem válaszol a további információk vagy dokumentumok benyújtására irányuló felszólításra;

g)  nem jelenik meg a 27. cikk (4) bekezdésében említett meghallgatáson.

(2)  Az utazási engedély kiadását akkor is meg kell tagadni, ha a kérelem időpontjában megalapozott és komoly kétség merül fel az adatok hitelessége, a kérelmező nyilatkozatainak megbízhatósága, a kérelmező által benyújtott igazoló dokumentumok vagy a tartalmuk helytállósága tekintetében.

(3)  Azon kérelmezőket, akiknek elutasították az utazási engedély iránti kérelmét, megilleti a jogorvoslati eljáráshoz való jog. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége a jogorvoslati eljárásról köteles tájékoztatni a kérelmezőket. ▌A tájékoztatást az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt országok közül annak valamelyik hivatalos nyelvén kell közölni, amelynek az adott kérelmező az állampolgára.

(4)  Az utazási engedély iránti korábbi kérelem elutasítása nem vezet az új kérelem automatikus elutasításához. Az új kérelmet az összes rendelkezésre álló információ alapján kell megvizsgálni.

38. cikk

Értesítés az utazási engedély kiadásáról vagy a kérelem elutasításáról

(1)  Az utazási engedély kiadását követően kérelmezőnek az e-mail szolgáltatás révén erről azonnal értesítést kell kapnia, amely magában foglalja az alábbiakat:

a)  annak egyértelmű jelzése, hogy az utazási engedélyt kiadták, valamint az utazási engedély iránti kérelem számát;

b)  az utazási engedély kezdeti és lejárati dátuma;

c)  annak egyértelmű jelzése, hogy beutazáskor a kérelmezőnek ugyanazt az úti okmányt kell bemutatnia, amelyet az igénylőlapon megadott, és hogy az úti okmányban bekövetkező minden változás az utazási engedély iránti új kérelem benyújtását teszi szükségessé;

d)  emlékeztető az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében meghatározott beutazási feltételekre, valamint arra, hogy a rövidtávú tartózkodás bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napot meg nem haladó időtartamú lehet;

e)  arra vonatkozó emlékeztető, hogy az utazási engedély birtoklása önmagában nem biztosít automatikus beutazási jogot;

f)  arra vonatkozó emlékeztető, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok a külső határoknál kérhetik az igazoló dokumentumok bemutatását annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a beutazási és tartózkodási feltételek;

g)  arra vonatkozó emlékeztető, hogy az érvényes utazási engedély megléte a tartózkodás olyan feltétele, amelynek a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás teljes időtartama alatt teljesülnie kell;

h)  link az (EU) 2017/2226 rendelet 13. cikkében említett webes szolgáltatáshoz, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bármikor ellenőrizhessék az engedélyezett tartózkodásukból fennmaradó időtartamot;

i)  adott esetben azok a tagállamok, amelyekbe a kérelmező utazni jogosult;

j)  link az ETIAS nyilvános weboldalához, amely információkat tartalmaz arról, hogy a kérelmezőnek lehetősége van kérni az utazási engedély visszavonását, arról, hogy az utazási engedély visszavonható abban az esetben, ha a kiadásának feltételei már nem teljesülnek, illetve arról, hogy megsemmisíthető abban az esetben, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a kiadásának feltételei a kiadásának időpontjában nem teljesültek;

k)  tájékoztatás a 45/2001/EK rendelet 13–16. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról; az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének, az európai adatvédelmi biztosnak és – ha az utazási engedélyt az ETIAS központi rendszere adta ki – az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam nemzeti felügyeleti hatóságának elérhetőségeiről, illetve – ha az utazási engedélyt ETIAS nemzeti egység adta ki –, a felelős tagállam nemzeti felügyeleti hatóságának elérhetőségeiről.

(2)  Amennyiben az utazási engedély kiadását megtagadták, a kérelmezőnek az e-mail szolgáltatás révén erről azonnal értesítést kell kapnia, amely magában foglalja az alábbiakat:

a)  annak egyértelmű jelzése, hogy az utazási engedély kiadását megtagadták, valamint az utazási engedély iránti kérelem száma;

b)  hivatkozás azon felelős tagállam ETIAS nemzeti egységére, amelyik megtagadta az utazási engedély kiadását, és annak címére;

c)  az utazási engedély kiadásának megtagadását alátámasztó indokról vagy indokokról szóló nyilatkozat, a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt indokok közül megjelölve az alkalmazandó indokot, lehetővé téve ezáltal, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtson be;

d)  tájékoztatás a jogorvoslati kérelem benyújtásához való jogról, ennek határidejéről; a 16. cikk (7) bekezdésében említett információkat tartalmazó honlap ra mutató link.

e)  tájékoztatás a 45/2001/EK rendelet 13–16. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról; az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének, az európai adatvédelmi biztosnak és a felelős tagállam nemzeti felügyeleti hatóságának elérhetőségeiről.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az utazási engedély kiadásának megtagadására, valamint az engedély megsemmisítésére vagy visszavonására szolgáló űrlapot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

39. cikk

A kérelemfájl adatokkal való kiegészítése az utazási engedély kiadásáról vagy a kiadás megtagadásáról szóló határozatot követően

(1)  Amennyiben határozat született az utazási engedély kiadásáról ▌, az ETIAS központi rendszerének, vagy amennyiben a határozat a IV. fejezet szerinti manuális feldolgozást követően született, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének haladéktalanul ki kell egészítenie a kérelemfájlt a következő adatokkal:

a)  státuszinformáció, amely jelzi, hogy az utazási engedélyt kiadták ▌;

b)  hivatkozás arra, hogy az utazási engedélyt ▌az ETIAS központi rendszere adta-e ki vagy azt manuális feldolgozást követően adták ki; az utóbbi esetben a felelős tagállam határozatot meghozó ETIAS nemzeti egységét és annak címét tartalmazó hivatkozás;

c)  az utazási engedély kiadásáról ▌szóló határozat ▌időpontja;

d)  az utazási engedély kezdeti és lejárati dátuma;

e)  az utazási engedélyhez csatolt bármely megjelölés a 36. cikk (2), illetve (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a megjelölés(ek) indokainak, valamint a 36. cikk (2) bekezdésének esetében az elkülönített helyen történő ellenőrzés szempontjából releváns további információknak, a 36. cikk (3) bekezdésének esetében pedig a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok szempontjából releváns további információknak a feltüntetésével.

(2)  A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a hozzáadható további információk típusának formátumának és nyelvének, valamint a megjelölések indokainak részletesebb meghatározására vonatkozóan..

(3)  Amennyiben határozat született az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének ki kell egészítenie a kérelemfájlt a következő adatokkal:

a)  státuszinformáció, amely jelzi, hogy az utazási engedély kiadását megtagadták;

b)  hivatkozás a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységére, amelyik megtagadta az utazási engedély kiadását, és annak címére;

c)  az utazási engedély kiadásának megtagadásáról szóló határozat időpontja;

d)  az utazási engedély kiadása megtagadásának indokai, az indokot a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében felsoroltak közül megjelölve.

(4)  Az (1) és a (3) bekezdésben említett adatokon túlmenően, amennyiben határozat született az utazási engedély kiadásáról vagy kiadásának megtagadásáról, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének a jogerős határozat indokolásával is ki kell egészítenie a kérelemfájlt, kivéve ha a szóban forgó határozat az engedély kiadásának megtagadásáról szól és annak alapja egy, a konzultációba bevont tagállam elutasító véleménye.

40. cikk

Az utazási engedély megsemmisítése

(1)  Az utazási engedélyt meg kell semmisíteni, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a kiadásának feltételei nem teljesültek a kiadás időpontjában. Az utazási engedélyt a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több megtagadási indok fennállása esetén kell megsemmisíteni.

(2)  Amennyiben egy tagállamnak bizonyítéka van arra nézve, hogy az utazási engedély kiadásának feltételei nem teljesültek a kiadás időpontjában, az adott tagállam ETIAS nemzeti egységének meg kell semmisítenie az utazási engedélyt.

(3)  Azon személyeket, akiknek az utazási engedélyét megsemmisítették, megilleti a jogorvoslati eljáráshoz való jog. A jogorvoslati eljárást a megsemmisítésről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége a jogorvoslati eljárásról köteles tájékoztatni a kérelmezőket. A tájékoztatást az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt országok közül annak valamelyik hivatalos nyelvén közölni, amelynek az adott kérelmező az állampolgára.

(4)  Az utazási engedély megsemmisítéséről szóló határozatot alátámasztó indokolást a személyzet azon tagjának kell rögzítenie a kérelemfájlban, aki a kockázatelemzést végezte.

41. cikk

Az utazási engedély visszavonása

(1)  Az utazási engedélyt vissza kell vonni, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a kiadásának feltételei már nem teljesülnek. Az utazási engedélyt a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több megtagadási indok fennállása esetén kell visszavonni.

(2)  Amennyiben egy tagállamnak bizonyítéka van arra nézve, hogy az utazási engedély kiadásának feltételei többé már nem teljesülnek, az adott tagállam ETIAS nemzeti egységének vissza kell vonnia az utazási engedélyt.

3)  A (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a SIS-ben új, beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó, vagy elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányra vonatkozó figyelmeztető jelzést adtak ki egy, a SIS-nek tájékoztatnia kell erről az ETIAS központi rendszerét. Az ETIAS központi rendszerének ellenőriznie kell, hogy ez az új figyelmeztető jelzés összefüggésbe hozható-e valamely érvényes utazási engedéllyel. Amennyiben ez az eset áll fenn, az ETIAS központi rendszerének továbbítania kell a kérelemfájlt a figyelmeztető jelzést bevitelét elvégző tagállam ETIAS nemzeti egységének▌. Beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő új figyelmeztető jelzés kiadása esetén az ETIAS nemzeti egységnek vissza kell vonnia az utazási engedélyt. Amennyiben az utazási engedély olyan úti okmányhoz kapcsolódik, amelyet a SIS-ben vagy az SLTD-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként jelentettek, az ETIAS nemzeti egységnek manuálisan kell feldolgoznia a kérelemfájlt.

(4)  Az ▌ETIAS figyelőlistára bevitt új adatokat össze kell hasonlítani az ETIAS központi rendszerében tárolt kérelemfájlokban szereplő adatokkal. Az ETIAS központi rendszerének ellenőriznie kell, hogy az említett új adat összefüggésbe hozható-e valamely érvényes utazási engedéllyel. Amennyiben ez az eset áll fenn, az ETIAS központi rendszerének továbbítania kell a kérelemfájlt az új adatot bevivő tagállam ETIAS nemzeti egységének, vagy amennyiben az új adatot az Europol vitte be, azon tagállam ETIAS nemzeti egységének, amely a kérelmező által a 17. cikk (2) bekezdésének j) pontjával összhangban bejelentett adatok alapján az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam. Ennek az ETIAS nemzeti egységnek értékelnie kell a biztonsági kockázatot, és amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az engedély megadásának feltételei már nem teljesülnek, vissza kell vonnia az utazási engedélyt.

5)  Amennyiben egy érvényes utazási engedély birtokosának vonatkozásában az (EU) 2016/399 rendelet V. mellékletének B. részében felsorolt B. vagy I. indokkal alátámasztott, a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordot rögzítenek az EES-ben, az ETIAS központi rendszerének továbbítania kell a kérelemfájlt azon tagállam ETIAS nemzeti egységének, amelyik megtagadta a beléptetést. Ennek az ETIAS nemzeti egységnek meg kell vizsgálnia, hogy az utazási engedély kiadásának feltételei még mindig teljesülnek-e, és amennyiben nem, vissza kell vonnia az utazási engedélyt.

(6)  Az utazási engedély visszavonásáról szóló határozatot alátámasztó indokolást a személyzet azon tagjának kell rögzítenie a kérelemfájlban, aki a kockázatelemzést végezte.

(7)  Azon kérelmezőket, akiknek az utazási engedélyét visszavonták, megilleti a jogorvoslati eljáráshoz való jog. A jogorvoslati eljárást a visszavonásról szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége a jogorvoslati eljárásról köteles tájékoztatni a kérelmezőket. A tájékoztatást az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt országok közül annak valamelyik hivatalos nyelvén kell közölni, amelynek az adott kérelmező az állampolgára.

(8)  Az utazási engedély a kérelmező kérésére visszavonható. Az ilyen alapon történő visszanovás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a kérelmező a kérésének benyújtásakor egy tagállam területén tartózkodik, a visszavonás akkor válik hatályossá, amikor a kérelmező elhagyja a területet, és az EES-ben létrehozzák az ennek megfelelő belépési/kilépési adatrekordot az (EU) 2017/2226 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésével és 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

42. cikk

Az utazási engedély megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló értesítés

Amennyiben az utazási engedélyt megsemmisítették vagy visszavonták, erről a kérelmezőnek az e-mail szolgáltatáson keresztül haladéktalanul értesítést kell kapnia, amely magában foglalja:

a)  annak egyértelmű jelzését, hogy az utazási engedélyt megsemmisítették vagy visszavonták, valamint az utazási engedély iránti kérelem számát;

b)  az azon felelős tagállam ETIAS nemzeti egységére és annak címére való hivatkozást, amelyik megsemmisítette vagy visszavonta az utazási engedélyt;

c)  az utazási engedély megsemmisítésének vagy visszavonásának indokaira vonatkozó nyilatkozatot, a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt indokok közül megjelölve az alkalmazott indokokat, lehetővé téve ezáltal a kérelmezőnek, hogy jogorvoslati kérelmet nyújtson be;

d)  a jogorvoslati kérelem benyújtásához való jogról, és ennek határidejéről szóló tájékoztatást, valamint a 16. cikk (7) bekezdésében említett információkat tartalmazó honlapra mutató linket.

e)  annak egyértelmű jelzését, hogy az érvényes utazási engedély megléte a tartózkodás olyan feltétele, amelynek a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás teljes időtartama alatt teljesülnie kell;

f)  a 45/2001/EK rendelet 13–16. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatást;az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének, az európai adatvédelmi biztosnak és a felelős tagállam nemzeti felügyeleti hatóságának elérhetőségeit.

43. cikk

A kérelemfájl adatokkal való kiegészítése az utazási engedély megsemmisítésére vagy visszavonására vonatkozó határozatot követően

(1)  Amennyiben az utazási engedély megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat született, a felelős tagállam az utazási engedélyt megsemmisítő vagy visszavonó ETIAS nemzeti egységének haladéktalanul ki kell egészítenie a kérelemfájlt a következő adatokkal:

a)  státuszinformáció, amely jelzi, hogy az utazási engedélyt megsemmisítették vagy visszavonták;

b)  hivatkozás azon felelős tagállam ETIAS nemzeti egységére, amelyik visszavonta vagy megsemmisítette az utazási engedélyt, és annak címére; valamint

c)  az utazási engedély megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat ▌időpontja;

(2)  A felelős tagállam az ▌utazási engedélyt megsemmisítő vagy visszavonó ETIAS nemzeti egységének fel kell tüntetnie a kérelemfájlban a megsemmisítésnek vagy visszavonásnak a 37. cikk (1) és (2) bekezdése szerint alkalmazandó indokát vagy indokait, vagy azt, hogy az utazási engedélyt a 41. cikk (8) bekezdése szerint a kérelmező kérésére vonták vissza.

44. cikk

Korlátozott területi érvényességű utazási engedély kiadása humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt

(1)  Amennyiben a kérelmet a 19. cikknek megfelelően elfogadhatónak minősítették, az a tagállam, amelybe az érintett harmadik országbeli állampolgár utazni szándékozik, kivételes jelleggel kiadhat korlátozott területi érvényességű utazási engedélyt▌, amennyiben a szóban forgó tagállam ▌úgy ítéli meg, hogy arra humanitárius okokból – a nemzeti jogának megfelelően –, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt szükség van, tekintet nélkül arra a tényre, hogy:

a)  a 26. cikk szerinti manuális feldolgozás még nem zárult le, vagy▌

b)  az utazási engedély kiadását megtagadták, illetve megsemmisítették vagy visszavonták az utazási engedélyt.

Ezen engedélyek általában véve csak a kiadó tagállam területén lesznek érvényesek. Kivételes esetben azonban több tagállamra kiterjedő területi érvényességgel is ki lehet adni őket, ha ehhez minden egyes érintett tagállam hozzájárul az ETIAS nemzeti egységén keresztül. Amennyiben egy ETIAS nemzeti egység több tagállamra vonatkozó, korlátozott területi érvényességű utazási engedély kiadásának lehetőségét vizsgálja, a felelős tagállam ezen ETIAS nemzeti egysége konzultál az érintett tagállamokkal.

Amennyiben az e bekezdés a) pontjában említett körülmények között korlátozott területi érvényességű utazási engedély kérelmezésére vagy kiadására került sor, ez nem szakíthatja meg a kérelemnek a nem korlátozott területi érvényességű utazási engedély kiadását lehetővé tévő manuális feldolgozását.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező a nyilvánosan elérhető honlapon és a mobil eszközökre telepíthető alkalmazásban megadottak szerint felveheti a kapcsolatot az ETIAS központi egységével, feltüntetve kérelmének számát, azt a tagállamot, amelybe utazni szándékozik, valamint azt, hogy utazására humanitárius okokból kerül sor, illetve hogy az ▌nemzetközi kötelezettségekkel áll összefüggésben. Az ilyen kapcsolatfelvétel esetén az ETIAS központi egységének tájékoztatnia kell annak a tagállamnak az ETIAS nemzeti egységét, amelybe a harmadik országbeli állampolgár utazni szándékozik, valamint rögzítenie kell az információkat a kérelemfájlban.

(3)  Azon tagállam ETIAS nemzeti egysége, amelybe a harmadik országbeli állampolgár utazni szándékozik, felszólíthatja a kérelmezőt további információk vagy dokumentumok benyújtására, és meghatározhatja, hogy a szóban forgó további információkat vagy dokumentumokat milyen határidőn belül kell a kérelmezőnek benyújtania. Erről a felszólításról a 6. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett e-mail szolgáltatáson keresztül kell értesítést küldeni a kérelemfájlban rögzített kapcsolattartási e-mail címre, és abban fel kell tüntetni azt, hogy a szóban forgó információkat vagy dokumentumokat milyen nyelveken lehet benyújtani. E nyelvek között szerepelnie kell legalább az angol, a francia vagy a német nyelvnek, kivéve ha az értesítésben egy olyan nyelvet is megadnak, amely annak a harmadik országnak az egyik hivatalos nyelve, amelynek a kérelmező az állítása szerint az állampolgára. A kérelmezőtől nem követelhető meg az e nyelveken készült hivatalos fordítás benyújtása. A kérelmezőnek a kért további információkat vagy dokumentumokat közvetlenül az ETIAS nemzeti egységnek kell benyújtania a 6. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatáson keresztül. A további információk vagy dokumentumok benyújtásakor az ETIAS központi rendszerének rögzítenie és tárolnia kell ezeket az információkat vagy dokumentumokat a kérelemfájlban. A kérelemfájlban rögzített további információkba vagy dokumentumokba kizárólag a kérelem vizsgálata és elbírálása céljából, jogorvoslati eljárással összefüggésben, vagy ugyanazon kérelmező új kérelmének feldolgozása céljából lehet betekinteni.

(4)  A korlátozott területi érvényességű utazási engedély a szóban forgó engedély alapján történő első beutazás időpontjától számítva legfeljebb 90 napig érvényes.ra.

(5)  Az e cikk szerint kiállított utazási engedélyek megjelölés tárgyát képezhetik a 36. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint.

(6)  Amennyiben korlátozott területi érvényességű utazási engedély kerül kiadásra, a szóban forgó engedélyt kiadó ETIAS nemzeti egységnek a következő adatokkal kell kiegészítenie a kérelemfájlt:

a)  státuszinformáció, amely jelzi, hogy a korlátozott területi érvényességű utazási engedélyt kiadták▌;

b)  azon tagállam(ok), amely(ek)be az utazási engedély birtokosa jogosult utazni, valamint az utazási engedély érvényességének időtartama;

c)  azon tagállam ETIAS nemzeti egysége, amelyik kiadta a korlátozott területi érvényességű utazási engedélyt, és annak címe;

d)  a korlátozott területi érvényességű utazási engedély kiadásáról szóló határozat időpontja;

e)  hivatkozás a vonatkozó humanitárius okokra, nemzeti érdekre vagy nemzetközi kötelezettségekre;

f)  az utazási engedélyhez csatolt esetleges megjelölés a 36. cikk (2), illetve (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a megjelölés(ek) indokainak, valamint a 36. cikk (2) bekezdésének esetében az elkülönített helyen történő ellenőrzés szempontjából releváns további információknak, a 36. cikk (3) bekezdésének esetében pedig a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok szempontjából releváns további információknak a feltüntetésével.

Amennyiben az ETIAS nemzeti egység úgy ad ki korlátozott területi érvényességű utazási engedélyt, hogy a kérelmező nem nyújtott be semmilyen információt vagy dokumentumot, akkor ennek az ETIAS nemzeti egységnek a kérelemfájlban rögzítenie és tárolnia kell a határozatot alátámasztó megfelelő információkat és dokumentumokat.

(7)  Amennyiben a korlátozott területi érvényességű utazási engedélyt kiadták, erről a kérelmezőnek az e-mail szolgáltatáson keresztül értesítést kell kapnia, amely magában foglalja:

a)  annak egyértelmű jelzését, hogy a korlátozott területi érvényességű utazási engedélyt kiadták, valamint az utazási engedély iránti kérelem számát;

b)  a korlátozott területi érvényességű utazási engedély kezdeti és lejárati dátumát;

c)  annak egyértelmű jelzését, hogy az engedély birtokosa mely tagállamokba jogosult utazni, és hogy csak az említett tagállamok területén belül jogosult utazni;

d)  az arra vonatkozó emlékeztetőt, hogy az érvényes utazási engedély megléte a tartózkodás olyan feltétele, amelynek teljesülnie kell az azon tagállam területén való rövid távú tartózkodás teljes időtartama alatt, amelyre vonatkozóan a korlátozott területi érvényességű utazási engedélyt kiadták;

e)  az (EU) 2017/2226 rendelet 13. cikkében említett webes szolgáltatáshoz tartozó linket, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bármikor ellenőrizhessék az engedélyezett tartózkodásukból fennmaradó időtartamot;

II. FEJEZET

Az ETIAS fuvarozók általi használata

45. cikk

A fuvarozók ellenőrzési célú hozzáférése az adatokhoz

(1)  A légi fuvarozóknak, a tengeri fuvarozóknak és a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozóknak adatokat kell lekérdezniük az ETIAS információs rendszerből annak ellenőrzése céljából, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel.

(2)  A 6. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett – mobil műszaki megoldások használatát is lehetővé tevő – fuvarozói portálhoz való biztonságos hozzáféréssel biztosítani kell, hogy a fuvarozók az utasok beszállása előtt el tudják végezni az (1) bekezdésben említett adatlekérdezést. A fuvarozóknak meg kell adniuk az úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónájában található adatokat és meg kell jelölniük a beutazás helye szerinti tagállamot. A repülőtéri tranzit esetében ettől eltérve a fuvarozók nem kötelesek ellenőrizni, hogy a harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel.

Az ETIAS információs rendszer a fuvarozói portálon keresztül OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak, amelyben jelzi, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel. Abban az esetben, ha a 44. cikknek megfelelően korlátozott területi érvényességű utazási engedély került kiadásra, az ETIAS központi rendszere által küldött válasznak egyrészt figyelemmel kell lennie arra, hogy az engedély mely tagállam(ok)ra érvényes, másrészt a fuvarozó által megjelölt, a beutazás helye szerinti tagállamra. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek.

Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el a fuvarozói portál üzemeltetési feltételeire vonatkozó részletes szabályokra, valamint az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozóan.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén létrehoz egy kizárólag a fuvarozók számára fenntartott hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy az e cikk (2) bekezdése szerinti célból a fuvarozók erre felhatalmazott alkalmazottai hozzáférhessenek a fuvarozói portálhoz. A hitelesítési rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni az információbiztonsági kockázatkezelésre, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveire. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)  A fuvarozói portál egy olyan különálló, csak olvasható adatbázist használ, amelyet az ETIAS-ban tárolt adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissítenek. Az eu-LISA felel a fuvarozói portál biztonságáért, az abban található személyes adatok biztonságáért, továbbá azért a folyamatért, amelynek során a személyes adatokat a különálló, csak olvasható adatbázisba lekérik.

(5)  Az e cikk (1) bekezdésében említett fuvarozókra alkalmazni kell a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény) 26. cikkének (2) bekezdésével és a 2001/51/EK tanácsi irányelv(40) 4. cikkével összhangban megállapított szankciókat abban az esetben, amikor olyan harmadik országbeli állampolgárokat fuvaroznak, akik annak ellenére, hogy kötelesek utazási engedélyt beszerezni, nem rendelkeznek érvényes utazási engedéllyel.

(6)  E cikk (5) bekezdésétől eltérve, amennyiben az (1) bekezdésben említett fuvarozókra az adott harmadik országbeli állampolgárt illetően már alkalmazandók a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkének (2) bekezdésével és a 2001/51/EK irányelv 4. cikkével összhangban megállapított szankciók, az e cikk (5) bekezdésében említett szankciók nem alkalmazandók.

(7)  Az (5) bekezdés végrehajtásának céljából, vagy az annak alkalmazásával összefüggésben felmerülő esetleges viták rendezésének céljából, az eu-LISA a fuvarozók által a fuvarozói portálon keresztül végzett minden adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezekben a naplókban fel kell tüntetni minden egyes művelet dátumát és időpontját, a lekérdezésre felhasznált adatokat, a fuvarozói portál által továbbított adatokat és a kérdéses fuvarozó nevét.

A naplókat két évig meg kell őrizni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől.

(8)  Abban az esetben, ha harmadik országbeli állampolgárok beléptetését megtagadják, az őket légi, tengeri vagy szárazföldi úton a külső határokhoz szállító fuvarozók haladéktalanul kötelesek ismét felelősséget vállalni értük. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok felszólítására a fuvarozók kötelesek visszaszállítani a harmadik országbeli állampolgárokat vagy abba a harmadik országba, amelyből odaszállították őket, vagy abba a harmadik országba, amely kiállította az utazáshoz használt úti okmányukat vagy bármely más olyan harmadik országba, amelybe biztosan beengedikőket .

(9)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító fuvarozók számára az ETIAS rendszer működésbe lépésétől számított első három évben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés opcionális, az (5) bekezdésben említett rendelkezések pedig ebben az időszakban nem alkalmazandók rájuk.

46. cikk

Tartalékeljárások arra az esetre, ha a fuvarozók nem férnek hozzá az adatokhoz a hozzáférés technikai kivitelezhetetlensége miatt

(1)  Amennyiben a 45. cikk (1) bekezdésében említett adatlekérdezés technikailag kivitelezhetetlen az ETIAS információs rendszer ▌valamely részének meghibásodása miatt, a fuvarozók mentesülnek az érvényes utazási engedély rendelkezésre állásának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség alól. Amennyiben az eu-LISA észleli az ilyen meghibásodást, az ETIAS központi egységének tájékoztatnia kell a fuvarozókat. Továbbá arról is tájékoztatnia kell a fuvarozókat, ha a meghibásodást megszüntették. Amennyiben a meghibásodást a fuvarozók észlelik, erről tájékoztathatják az ETIAS központi egységét.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 45. cikk (5) bekezdésében említett szankciók nem szabhatók ki a fuvarozókra.

(3)  Amennyiben a 45. cikk (1) bekezdésében említett adatlekérdezés – az ETIAS információs rendszer valamely részének meghibásodásától eltérő okokból – a fuvarozó számára hosszabb ideig technikailag kivitelezhetetlen, a fuvarozónak tájékoztatnia kell az ETIAS központi egységét ▌.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus révén meghatározza az e cikkben említett tartalékeljárások részleteit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

Az ETIAS határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok általi használata a külső határokon

47. cikk

Hozzáférés az adatokhoz a külső határokon végzett ellenőrzés céljából

(1)  Az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a külső határokon működő határátkelőhelyeken határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak ▌az úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónájában szereplő adatok felhasználásával lekérdezést kell végrehajtaniuk az ETIAS központi rendszerében.

(2)  Az ETIAS központi rendszere által küldött válasznak az alábbiakat kell jeleznie:

a)  a szóban forgó személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, valamint a 44. cikk szerint kiállított korlátozott területi érvényességű utazási engedélyek esetében azon tagállam vagy tagállamok, amelyre vagy amelyekre az engedély érvényes;

b)  a 36. cikk (2), illetve (3) bekezdése szerinti, az utazási engedélyhez csatolt esetleges megjelölés;

c)  az utazási engedély le fog-e járni a következő 90 napon belül és az érvényesség fennmaradó időtartama;

d)  a 17. cikk (2) bekezdésének k) és l) pontjában említett adatok.

(3)  Ha az utazási engedély a következő 90 napon belül le fog járni, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak tájékoztatniuk kell az utazási engedély birtokosát az érvényesség fennmaradó időtartamáról, arról a lehetőségről, hogy új utazási engedély iránti kérelmet a tagállamok területén való tartózkodás során is benyújthat, továbbá arról a kötelezettségről, hogy a rövid távú tartózkodás teljes időtartama alatt érvényes utazási engedéllyel kell rendelkeznie. Ezt a tájékoztatást vagy a határőr adja meg a határforgalom-ellenőrzések során, vagy pedig a határátkelőhelyen elhelyezett olyan berendezés révén kell megadni, amely lehetővé teszi a harmadik országbeli állampolgár számára a 31. cikkben említett státuszlekérdező eszköz igénybevételét. E tájékoztatást a 16. cikkben említett nyilvánosan elérhető honlapon is meg kell adni. Az ETIAS központi rendszerének az e-mail szolgáltatáson keresztül ugyanezeket az információkat automatikusan meg kell küldenie az utazási engedély birtokosának.

(4)  Ha az ETIAS központi rendszerétől kapott válasz a 36. cikk (2) bekezdése szerint az utazási engedélyhez csatolt megjelölést mutat, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak elkülönített helyen történő ellenőrzést kell végezniük.Az elkülönített helyen történő ellenőrzés céljából engedélyezni kell számukra a kérelemfájlt a 39. cikk (1) bekezdése e) pontjának, illetve a 44. cikk (6) bekezdése f) pontjának megfelelően kiegészítő további információk lekérdezését.

Ha az ETIAS központi rendszerétől kapott válasz a 36. cikk (3) bekezdésében említett megjelölést mutat, és további ellenőrzésekre van szükség, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok a 39. cikk (1) bekezdésének e) pontjában, illetve a 44. cikk (6) bekezdésének f) pontjában említett további információk beszerzése érdekében hozzáférhetnek az ETIAS központi rendszeréhez.

48. cikk

Tartalékeljárások arra az esetre, ha az adatokhoz a külső határokon technikai okokból nem lehet hozzáférni

(1)  Amennyiben a 47. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés technikailag kivitelezhetetlen az ETIAS információs rendszer bármely részének meghibásodása miatt, az ETIAS központi egységének értesítenie kell a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságokat és a tagállamok ETIAS nemzeti egységeit.

(2)  Amennyiben a 47. cikk (1) bekezdésében említett keresés technikailag kivitelezhetetlen valamely tagállam nemzeti határinfrastruktúrájának meghibásodása miatt, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak értesíteniük kell az ETIAS központi egységét és az érintett tagállam ETIAS nemzeti egységét. Az ETIAS központi egységének ezt követően haladéktalanul tájékoztatnia kell az eu-LISA-t és a Bizottságot.

(3)  Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett mindkét esetben a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok a nemzeti vészhelyzeti terveik szerint kötelesek eljárni. Az (EU) 2016/399 rendelettel összhangban a nemzeti vészhelyzeti tervben a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára engedélyezni lehet, hogy az ETIAS központi rendszere lekérdezésére vonatkozó, a 47. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségtől ideiglenesen eltérjenek.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett esetekre vonatkozó – a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által követendő eljárásokat is tartalmazó – vészhelyzetiterv-mintákat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A tagállamok a vészhelyzetiterv-minták alapján saját nemzeti vészhelyzeti terveket fogadnak el, az adott mintát nemzeti szinten szükség szerint kiigazítva.

IX. fejezet

Az ETIAS bevándorlási hatóságok általi használata

49. cikk

A bevándorlási hatóságok hozzáférése az adatokhoz

(1)  A tagállamok területére történő beutazás vagy ott-tartózkodás feltételei teljesülésének vizsgálata vagy ellenőrzése, valamint az ehhez kapcsolódó megfelelő intézkedések meghozatala céljából a tagállamok bevándorlási hatóságai számára hozzáférést kell biztosítani az ETIAS központi rendszeréhez, hogy a 17. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában említett adatok tekintetében keresést végezhessenek.

(2)  Az ETIAS központi rendszeréhez való, e cikk (1) bekezdése szerinti hozzáférés csak a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhető:

a)  az (EU) 2017/2226 rendelet 26. cikke szerint az EES-ben előzetes keresést végeztek, és

b)  a keresés eredménye azt mutatja, hogy az EES nem tartalmaz arra vonatkozó belépési adatrekordot, hogy a harmadik országbeli állampolgár a tagállamok területén tartózkodik.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett feltételek teljesülését szükség szerint ellenőrizni kell az EES-ben az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkében előírt azon naplóbejegyzésekhezz való hozzáférés révén, amelyek az e cikk első albekezdésének a) pontja szerinti kereséshez, valamint az említett albekezdés b) pontjában említett válaszhoz tartoznak.

(3)  Az ETIAS központi rendszere által küldött válasznak jeleznie kell, hogy a szóban forgó személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, a 44. cikk szerint kiállított korlátozott területi érvényességű utazási engedélyek esetében pedig abban azt a tagállamot vagy tagállamokat is fel kell tüntetni, amelyre vagy amelyekre az adott utazási engedély érvényes. Az ETIAS központi rendszerének továbbá egyrészt jeleznie kell, hogy az utazási engedély le fog-e járni a következő 90 napon belül, másrészt az érvényesség fennmaradó időtartamát.

Kiskorúak esetében a bevándorlási hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani az utazó szülői felügyeletét gyakorló személyre vagy törvényes gyámjára vonatkozó, a 17. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett adatokhoz is.

X. FEJEZET

Az ETIAS központi rendszeréhez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás és feltételek

50. cikk

A tagállamok kijelölt ▌ hatóságai

(1)  A tagállamok kijelölik azokat a ▌hatóságokat, amelyek a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosultak kérelmezni az ETIAS központi rendszerében rögzített adatok lekérdezését.

(2)  Minden tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik az ETIAS központi rendszeréhez. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy az ETIAS központi rendszeréhez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, az 52. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A kijelölt hatóság és a központi hozzáférési pont tartozhat ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi –, azonban a központi hozzáférési pontnak az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során a kijelölt hatóságoktól teljesen függetlenül kell eljárnia. A központi hozzáférési pontnak a kijelölt hatóságoktól el kell különülnie, és az általa függetlenül elvégzendő ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el tőlük utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy alkotmányos vagy egyéb törvényi követelményeikkel összhangban megfeleljenek szervezeti és közigazgatási struktúrájuknak.

A tagállamok értesítik az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságaikról és a központi hozzáférési pontjaikról, és ezt az értesítést bármikor módosíthatják vagy felválthatják.

(3)  Nemzeti szinten minden tagállam listát vezet a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek számára engedélyezték, hogy a központi hozzáférési pontokon keresztül kérelmezhessék az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok lekérdezését.

(4)  Az ETIAS központi rendszeréhez kizárólag a központi hozzáférési pontok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyzete férhet hozzá az 51. és az 52. cikkel összhangban.

51. cikk

Az ETIAS központi rendszeréhez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1)  Az 50. cikk (3) bekezdésében említett operatív egységeknek az 50. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontokhoz az ETIAS központi rendszerében tárolt valamely konkrét adathalmaz lekérdezése iránt indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet kell benyújtaniuk. A 17. cikk (2) bekezdésének i) pontjában, valamint a 17. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában említett adatok lekérdezése esetén az indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelemben megfelelően alá kell támasztani e konkrét adatok lekérdezésének szükségességét.

(2)  A hozzáférés iránti kérelem kézhezvételét követően a központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy az 52. cikkben említett hozzáférési feltételek teljesülnek-e, beleértve annak ellenőrzését is, hogy a 17. cikk (2) bekezdésének i) pontjában, valamint a 17. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában említett adatok lekérdezése iránti kérelem indokolt-e.

(3)  Amennyiben az 52. cikkben említett hozzáférési feltételek teljesülnek, a központi hozzáférési pontnak fel kell dolgoznia a kérelmet. A központi hozzáférési pont által az ETIAS központi rendszeréből lekérdezett adatokat az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon kell továbbítani a kérelmet benyújtó operatív egység részére.

(4)  Sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekményből vagy egyéb súlyos bűncselekményből eredő, egy személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a központi hozzáférési pontnak azonnal fel kell dolgoznia a kérelmet, és csak utólagosan kell ellenőriznie, hogy teljesült-e az 52. cikkben foglalt valamennyi feltétel, és hogy az eset valóban sürgős volt-e. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb hét munkanapon belül el kell végezni.

Amennyiben az utólagos ▌ ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ETIAS központi rendszerében rögzített adatok lekérdezése vagy az azokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóságnak, amely ▌hozzáfért az említett adatokhoz, törölnie kell az ETIAS központi rendszeréből származó adatokat. A hatóságoknak a törlés tényéről tájékoztatniuk kell azt a tagállami központi hozzáférési pontot, ahol a törlés iránti kérelmet benyújtották.

52. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak az ETIAS központi rendszerében rögzített adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek

(1)  A kijelölt hatóságok akkor kérelmezhetik az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok lekérdezését, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)  a lekérdezés céljából történő hozzáférés terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges;

b)  a lekérdezés céljából történő hozzáférés egyedi esetben szükséges és arányos; és

c)  bizonyíték áll rendelkezésre, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok lekérdezése hozzá fog járulni a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, az ilyen bűncselekmény elkövetője vagy áldozata az e rendelet▌ hatálya alá tartozó utazók valamely kategóriájába ▌tartozik.

(2)  Az ETIAS központi rendszerében végrehajtott lekérdezéseket a kérelemfájlban rögzített, alábbi egy vagy több adatelem alapján végzett keresésre kell korlátozni:

a)  vezetéknév (családi név), és ha rendelkezésre áll, utónév vagy utónevek (keresztnevek);

b)  egyéb nevek (álnév vagy álnevek, művésznév vagy -nevek, szokásos név vagy nevek);

c)  úti okmány száma;

d)  lakcím;

e)  e-mail cím;

f)  telefonszámok;

g)  IP-cím.

(3)  A keresés leszűkítése érdekében az ETIAS központi rendszerének a (2) bekezdésben felsorolt adatok segítségével történő lekérdezése kombinálható a kérelemfájlban szereplő következő adatokkal:

a)  állampolgárság vagy állampolgárságok;

b)  nem;

c)  születési idő vagy korosztály.

(4)  Abban az esetben, ha a kérelemfájlban rögzített adatok találatot eredményeznek, az ETIAS központi rendszere lekérdezésének hozzáférést kell biztosítania a 17. cikk (2) bekezdésének a)–g) és j)–m) pontjában említett, a kérelemfájlban rögzített adatokhoz, valamint az érintett kérelemfájlba az utazási engedély kiadása, kiadásának megtagadása, az engedély megsemmisítése vagy visszavonása ▌vonatkozásában a 39. és a 43. cikkel összhangban bevitt adatokhoz. A 17. cikk (2) bekezdésének i) pontjában, valamint a 17. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában említett, a kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés csak akkor biztosítható, ha az operatív egységek kifejezetten kérelmezték a szóban forgó adatok lekérdezését az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott, indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelemben, és az említett kérelmet a központi hozzáférési pont független módon ellenőrizte és jóváhagyta. Az ETIAS központi rendszerében végzett lekérdezés nem biztosíthat hozzáférést a 17. cikk (2) bekezdésének h) ▌pontjában említett iskolai végzettségre vonatkozó adatokhoz.

53. cikk

Az Europolnak az ETIAS központi rendszerében rögzített adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1)  Az 1. cikk (2) bekezdése szerinti célból az Europol kérelmezheti az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok lekérdezését, az ETIAS központi rendszerében tárolt valamely konkrét adathalmaz lekérdezése iránt pedig indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújthat be az ETIAS központi egységének. A 17. cikk (2) bekezdésének i) pontjában, valamint a 17. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában említett adatok lekérdezése esetén az indokolással ellátott elektronikus kérelemben megfelelően alá kell támasztani e konkrét adatok lekérdezésének szükségességét.

(2)  Az indokolással ellátott kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az összes következő feltétel teljesül:

a)  a lekérdezésre az Europol hatáskörébe tartozó terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében van szükség;

b)  a lekérdezés az adott esetben szükséges és arányos;

c)  a lekérdezés az 52. cikk (2) bekezdésében említett adatok alapján végzett keresésre korlátozódik, szükség esetén az 52. cikk (3) bekezdésében felsorolt adatokkal kombinálva és

d)  bizonyíték áll rendelkezésre, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a lekérdezés hozzá fog járulni a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, az ilyen bűncselekmények elkövetője vagy áldozata az e rendelet hatálya alá tartozó utazók valamely kategóriájába tartozik.

(3)  Az Europolnak az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok lekérdezése iránti kérelmeit egy megfelelő felhatalmazással rendelkező Europol-tisztviselőkből álló speciális egységnek előzetesen ellenőriznie kell, és ennek során hatékonyan és kellő időben meg kell vizsgálnia, hogy a kérelem teljesíti-e a (2) bekezdésben meghatározott összes feltételt.

(4)  Abban az esetben, ha a kérelemfájlban tárolt adatok találatot eredményeznek, az ETIAS központi rendszere lekérdezésének hozzáférést kell biztosítania a 17. cikk (2) bekezdésének a)–g) és j)–m) pontjában említett adatokhoz, valamint az érintett kérelemfájlt az utazási engedély kiadása, kiadásának megtagadása, megsemmisítése vagy visszavonása ▌vonatkozásában a 39. és a 43. cikkel összhangban kiegészítő adatokhoz. A 17. cikk (2) bekezdésének i) pontjában, valamint a 17. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában említett, a kérelemfájlt kiegészítő adatokhoz való hozzáférés csak akkor biztosítható, ha az Europol kifejezetten kérelmezte a szóban forgó adatok lekérdezését. Az ETIAS központi rendszerében végzett lekérdezés nem biztosíthat hozzáférést a 17. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett iskolai végzettségre vonatkozó adatokhoz.

(5)  Miután a megfelelő felhatalmazással rendelkező Europol-tisztviselőkből álló speciális egység jóváhagyta a kérelmet, az ETIAS központi egységének fel kell dolgoznia az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok lekérdezése iránti kérelmet. A kérelmezett adatokat az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon kell továbbítania az Europolnak.

I. FEJEZET

Az adatok megőrzése és módosítása

54. cikk

Az adatok megőrzése

(1)  Minden egyes kérelemfájlt a következő ideig kell tárolni az ETIAS központi rendszerében:

a)  az utazási engedély érvényességi ideje;

b)  az utazási engedély 37., 40. és 41. cikkel összhangban történő megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló utolsó határozattól számított öt év.

Amennyiben a 20. cikk (5) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás találatot eredményezett, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének értékelnie kell a ▌biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázatot, és határozatot kell hoznia az utazási engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége semmiképpen sem hozhat automatikusan határozatot a specifikus kockázati mutatókon alapuló találat alapján. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének minden esetben egyedileg értékelnie kell a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos és a magas szintű járványügyi kockázatokat.

(2)  Az ETIAS utazási engedély érvényességi idejének lejárta utáni új kérelem megkönnyítése céljából a kérelemfájl csak akkor tárolható az ETIAS központi rendszerében az utazási engedély érvényességének lejártát követően legfeljebb három évig, ha a kérelmező – a hozzájárulásának kérését követően – elektronikusan aláírt nyilatkozat formájában szabadon és kifejezetten hozzájárulását adta ehhez. A hozzájárulás iránti kérelmeket az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének megfelelően az egyéb kérdésektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, valamint világos és egyszerű nyelvezettel.

A hozzájárulást a 15. cikk (2) bekezdésében előírt automatikus tájékoztatás nyújtását követően kell kérni. Az automatikus tájékoztatásban a 71. cikk o) pontjában említett információkkal összhangban emlékeztetni kell a kérelmezőt az adatmegőrzés céljára, valamint arra, hogy a hozzájárulás bármikor visszavonható.

Az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kérelmező a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. Ha a kérelmező visszavonja hozzájárulását, a kérelemfájlt automatikusan törölni kell az ETIAS központi rendszeréből.

Az eu-LISA-nak létre kell hoznia egy olyan eszközt, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja és visszavonhatja. Ezt az eszközt a kifejezetten e célt szolgáló, nyilvánosan elérhető honlapon vagy mobil eszközökre telepíthető alkalmazáson keresztül kell elérhetővé tenni.

A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy részletesen meghatározza a kérelmezők által hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához használandó eszközt.

(3)  A vonatkozó megőrzési időszak lejáratakor a kérelemfájlt automatikusan törölni kell az ETIAS központi rendszeréből.

55. cikk

Az adatok módosítása és az adatok előrehozott törlése

(1)  Az ETIAS központi egysége és az ETIAS nemzeti egységek kötelesek frissíteni az ETIAS központi rendszerében tárolt adatokat, és biztosítani, hogy az adatok pontosak legyenek. Az ETIAS központi egysége és az ETIAS nemzeti egységek nem jogosultak módosítani a 17. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően az igénylőlapnak a közvetlenül a kérelmező által kiegészített adatait.

(2)  Ha az ETIAS központi egysége arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy az ETIAS központi rendszerében az ETIAS központi egysége által rögzített adatok ténybelileg pontatlanok vagy azoknak az ETIAS központi rendszerén belüli kezelésére e rendeletet sértő módon került sor, ellenőriznie kell az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul módosítania vagy törölnie kell azokat az ETIAS központi rendszeréből.

(3)  Ha a felelős tagállam arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy az ETIAS központi rendszerében rögzített adatok ténybelileg pontatlanok vagy azoknak az ETIAS központi rendszerén belüli kezelésére e rendeletet sértő módon került sor, e tagállam ETIAS nemzeti egységének ellenőriznie kell az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul módosítania vagy törölnie kell azokat az ETIAS központi rendszeréből.

(4)  Ha az ETIAS központi egysége arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok ténybelileg pontatlanok vagy azoknak az ETIAS központi rendszerén belüli kezelésére e rendeletet sértő módon került sor, az ETIAS központi egységének tizennégy napon belül fel kell vennie a kapcsolatot a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységével. Amennyiben a felelős tagállamtól eltérő valamely tagállam rendelkezik ilyen bizonyítékkal, annak szintén tizennégy napon belül kell fel vennie a kapcsolatot az ETIAS központi egységével vagy a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységével. Az ETIAS központi egységének vagy a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének egy hónapon belül ellenőriznie kell az adatok pontosságát és kezelésük jogszerűségét, és ha szükséges, haladéktalanul módosítania vagy törölnie kell az adatokat az ETIAS központi rendszeréből.

(5)  Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár megszerezte egy tagállam állampolgárságát vagy alkalmazandóvá vált rá a 2. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontja, az adott tagállam hatóságainak ellenőrizniük kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölniük kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből. A kérelemfájl törléséért felelős hatóság ▌:

a)  a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett úti okmányt kiállító tagállam ETIAS nemzeti egysége;

b)  azon tagállam ETIAS nemzeti egysége, amelynek állampolgárságát az érintett személy megszerezte;

c)  azon tagállam ETIAS nemzeti egysége, amely a tartózkodási kártyát vagy tartózkodási engedélyt ▌kiállította.

(6) Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandóvá vált a 2. cikk (2) bekezdésének d), e), f) vagy l) pontja, tájékoztathatja az említett cikkben szereplő tartózkodási engedélyt, egységes vízumot vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumot kiadó tagállam illetékes hatóságait arról, hogy érvényes utazási engedéllyel rendelkezik és kérelmezheti a megfelelő kérelemfájlnak az ETIAS központi rendszeréből való törlését. E tagállam hatóságainak ellenőrizniük kell, hogy a szóban forgó személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel. Amennyiben megerősítésre kerül, hogy az említett személy rendelkezik ilyen engedéllyel, az egységes vízumot vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumot kiadó tagállam ETIAS nemzeti egységének haladéktalanul törölnie kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.

(7)  Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandóvá vált a 2. cikk (2) bekezdésének g ▌) pontja, erről a változásról értesítheti azon tagállam illetékes hatóságait, amelybe legközelebb beutazik. Ez a tagállam tizennégy napon belül felveszi a kapcsolatot az ETIAS központi egységével. Az ETIAS központi egységének egy hónapon belül ellenőriznie kell az adatok pontosságát, és ha szükséges, haladéktalanul törölnie kell a kérelemfájlt és az abban foglalt adatokat az ETIAS központi rendszeréből. ▌

(8)  Az igénybe vehető közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, az érintett számára biztosítani kell, hogy hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen az ETIAS-ban tárolt adatok módosítása vagy törlése érdekében.

II. FEJEZET

Adatvédelem

56. cikk

Adatvédelem

(1)  A 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA általi kezelésére.

(2)  Az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak a kérelmeket vizsgáló ETIAS nemzeti egységek, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok és a bevándorlási hatóságok általi kezelésére.

Amennyiben a személyes adatoknak az ETIAS nemzeti egységek általi kezelését a kérelmeket terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából vizsgáló illetékes hatóságok végzik, az (EU) 2016/680 irányelv alkalmazandó.

Amikor az ETIAS nemzeti egység az utazási engedély kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, visszavonásáról vagy megsemmisítéséről határoz, az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazandó.

(3)  Az (EU) 2016/680 irányelvet kell alkalmazni a személyes adatoknak a tagállamok kijelölt hatóságai általi, az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából történő kezelésére.

(4)  Az (EU) 2016/794 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az Europol általi, az e rendelet 29. és az 53. cikkének megfelelő kezelésére.

57. cikk

Adatkezelő

(1)  A személyes adatoknak az ETIAS központi rendszerében történő kezelése tekintetében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a 45/2001/EK rendelet 2. cikkének d) pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő. Az ETIAS központi rendszerének információbiztonsági irányítása tekintetében az eu-LISA adatkezelőnek tekintendő.

(2)  A személyes adatoknak az ETIAS központi rendszerében történő, valamely tagállam általi kezelése tekintetében az ETIAS nemzeti egység az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő. Az ETIAS nemzeti egység az ETIAS központi rendszerében az említett tagállam által végzett személyesadat-kezelésért központilag felelős.

58. cikk

Adatfeldolgozó

(1)  A személyes adatoknak az ETIAS információs rendszerben történő kezelése tekintetében az eu-LISA a 45/2001/EK rendelet 2. cikkének e) pontja szerinti feldolgozónak tekintendő.

(2)  Az eu-LISA-nak gondoskodnia kell arról, hogy az ETIAS információs rendszer működtetésére e rendelettel összhangban kerüljön sor.

59. cikk

Az adatkezelés biztonsága

(1)  ▌Az eu-LISA-nak, az ETIAS központi egységének és az ETIAS nemzeti egységeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az e ▌rendelet szerinti személyesadat-kezelés ▌biztonságos módon történjen. Az eu-LISA-nak, az ETIAS központi egységének és az ETIAS nemzeti egységeknek együtt kell működniük az adatbiztonsággal kapcsolatos feladatok terén.

(2)  A 45/2001/EK rendelet 22. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA-nak meg kell tennie az ETIAS információs rendszer biztonságának szavatolásához szükséges intézkedéseket.

(3)  A 45/2001/EK rendelet 22. cikkének és az (EU) 2016/679 rendelet 32. és 34. cikkének sérelme nélkül, ▌az eu-LISA-nak, az ETIAS központi egységének és az ETIAS nemzeti egységeknek el kell fogadniuk a szükséges intézkedéseket, beleértve egy biztonsági terv, valamint egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási terv elfogadását is, annak érdekében, hogy:

a)  fizikai adatvédelmet valósítsanak meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b)  megtagadják a jogosulatlan személyek hozzáférését a biztonságos webes szolgáltatáshoz, az e-mail-szolgáltatáshoz, a biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatáshoz, a fuvarozói portálhoz, a kérelmezők rendelkezésére álló státuszlekérdező eszközhöz, valamint a kérelmezők hozzájáruló nyilatkozatának megtételéhez használt eszközhöz;

c)  megtagadják a jogosulatlan személyek hozzáférését az ETIAS céljaira ▌szolgáló adatkezelő berendezésekhez, illetve bejutását az ilyen nemzeti létesítményekbe;

d)  megakadályozzák az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását és eltávolítását;

e)  megakadályozzák az adatok jogosulatlan bevitelét és a rögzített személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését;

f)  megakadályozzák az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát;

g)  megakadályozzák a jogellenes adatkezelést az ETIAS központi rendszerében, illetve az ETIAS központi rendszerében kezelt adatok jogellenes módosítását vagy törlését;

h)  biztosítsák, hogy az ETIAS információs rendszerhez való hozzáférésre jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel;

i)  biztosítsák, hogy az ETIAS információs rendszerhez hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság létrehozza az adatokhoz való hozzáférésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét rögzítő profilokat és bocsássa azokat a felügyeleti hatóságok rendelkezésére;

j)  biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az adatátviteli berendezések használatával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani;

k)  biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy ki, mikor, mely adatokat és milyen célból kezelt az ETIAS információs rendszerben;

l)  megakadályozzák a személyes adatoknak az ETIAS központi rendszerébe vagy az ETIAS központi rendszeréből történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogellenes olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen megfelelő titkosítási technikák révén;

m)  biztosítsák, hogy üzemzavar esetén helyreállítható legyen a telepített rendszerek normál működése;

n)  garantálják a megbízhatóságot azzal, hogy biztosítják, hogy az ETIAS működése során fellépő hibákat minden esetben megfelelően bejelentsék, és életbe léptessék az annak biztosításához szükséges technikai intézkedéseket, hogy az ETIAS meghibásodása miatti adatsérülés esetén a személyes adatokat helyre lehessen állítani;

o)  figyelemmel kísérjék az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegyék a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján mintát fogad el a biztonsági tervre, valamint az üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási tervre vonatkozóan. Ezekete a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az eu-LISA igazgatótanácsa, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa, valamint a tagállamok elfogadják az eu-LISA, az ETIAS központi egysége és az ETIAS nemzeti egységek vonatkozásában a biztonsági, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási tervüket. Ehhez a Bizottság által elfogadott és szükség szerint kiigazítható biztonságiterv-mintákat veszik alapul.

(5)  Az eu-LISA-nak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, valamint az európai adatvédelmi biztost az e cikk alapján hozott intézkedéseiről.

60. cikk

Biztonsági incidensek

(1)  Biztonsági incidensnek kell tekinteni bármely olyan eseményt, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti az ETIAS biztonságát, és kárt vagy veszteséget okozhat az ETIAS-ban tárolt adatokban, különösen akkor, ha az adatokhoz jogellenes hozzáférés történhetett, vagy az adatok rendelkezésre állása, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)  A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálással kell kezelni.

(3)  A személyes adatok megsértésének az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke, vagy mindkettő szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az eu-LISA-t és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. Az ETIAS információs rendszerrel kapcsolatos biztonsági incidens esetén az eu-LISA tájékoztatja a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost. Az ETIAS-t érintő biztonsági incidens esetén az Europol tájékoztatja a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost.

(4)  A Bizottság, valamint érintettsége esetén az ETIAS központi egysége, az ETIAS nemzeti egységek és az Europol számára tájékoztatást kell nyújtani azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással vannak vagy hatással lehetnek az ETIAS működésére, vagy az adatok rendelkezésre állására, sértetlenségére és bizalmas jellegére. Ezekről az incidensekről az eu-LISA által rendelkezésre bocsátandó incidens-kezelési tervnek megfelelően is be kell számolni.

(5)  Biztonsági incidens esetén a tagállamok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az eu-LISA és az Europol együttműködnek egymással.

61. cikk

Önellenőrzés

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az Europolnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ETIAS információs rendszerhez való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, és szükség szerint együttműködjön a felügyeleti hatósággal.

62. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

63. cikk

Felelősség

(1)  A kártérítéshez való jog, valamint az adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és a 45/2001/EK rendelet értelmében fennálló felelősségének sérelme nélkül:

a)  minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely jogellenes személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adott tagállamtól kártérítésre jogosult;

b)  minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az eu-LISA bármely, e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedéséből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az eu-LISA-tól kártérítésre jogosult. Az eu-LISA-t felelősség terheli az általa adatfeldolgozói vagy adott esetben adatkezelői minőségben végrehajtott jogellenes személyesadat-kezelési műveletekért.

Az adott tagállam vagy az eu-LISA részben vagy egészben mentesül az első albekezdés szerinti felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért nem terheli felelősség.

(2)  Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz az ETIAS központi rendszerében, az okozott kárért e tagállamot terheli a felelősség, kivéve és amennyiben az eu-LISA vagy az ETIAS központi rendszerében részt vevő másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár megelőzéséhez vagy hatásának minimalizálásához szükséges észszerű intézkedéseket.

(3)  A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre e tagállam nemzeti joga az irányadó. Az adatkezelővel vagy az eu-LISA-val szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre a Szerződésekben előírt feltételek vonatkoznak.

64. cikk

A személyes adatokhoz való ▌hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez, törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog

(1)  A tájékoztatáshoz való, a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikke szerinti jog sérelme nélkül, azokat a kérelmezőket, akiknek az adatait az ETIAS központi rendszerében tárolják, az adataik felvételekor tájékoztatni kell a 45/2001/EK rendelet 13–16. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogaik gyakorlására vonatkozó eljárásokról. E kérelmezőkkel közölni kell az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatvédelmi tisztviselője és az európai adatvédelmi biztos elérhetőségét is ▌.

(2)  A 45/2001/EK rendelet 13–16. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogainak gyakorlása érdekében bármely kérelmező jogosult az ETIAS központi egységéhez vagy a kérelméért felelős ETIAS nemzeti egységhez fordulni. Annak az egységnek, amelyhez a kérelem beérkezik, a lehető leghamarabb – de legkésőbb 30 napon belül – ki kell vizsgálnia és meg kell válaszolnia a megkeresést.

Amennyiben egy kérelem nyomán megállapításra kerül, hogy az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok ténybelileg pontatlanok, vagy azokat jogellenesen rögzítették, az ETIAS központi egységének vagy a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének▌ haladéktalanul helyesbítenie kell ezeket az adatokat vagy törölnie kell azokat az ETIAS központi rendszeréből.

mennyiben az e bekezdés szerinti kérelem nyomán az ETIAS központi egysége vagy egy ETIAS nemzeti egység egy utazási engedélyt annak érvényességi ideje alatt módosít, az ETIAS központi rendszerének el kell végeznie a 20. cikkben meghatározott automatizált feldolgozást annak megállapítására, hogy a módosított kérelemfájl eredményez-e a 20. cikk (2)–(5) bekezdése szerinti találatot. Amennyiben az automatizált feldolgozás nem jelez találatot, az ETIAS központi rendszerének ki kell adnia egy, az eredetivel megegyező érvényességi idejű, módosított utazási engedélyt, és erről értesítenie kell a kérelmezőt. Amennyiben az automatizált feldolgozás egy vagy több találatot jelez, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének ▌ a 26. cikkel összhangban értékelnie kell▌, hogy fennáll-e biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázat. Ezen egységnek határoznia kell arról, hogy kiadjon-e módosított utazási engedélyt, illetve, ha arra a következtetésre jut, hogy az utazási engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, visszavonja-e az utazási engedélyt.

(3)  Amennyiben az ETIAS központi egysége vagy a kérelemért felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok ténybelileg pontatlanok, vagy azokat jogellenesen rögzítették, az ETIAS központi egységének vagy a ▌felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének haladéktalanul közigazgatási határozatot kell elfogadnia, amelyben írásos magyarázatot nyújt az érintett személynek arról, hogy miért nem kívánja helyesbíteni vagy törölni a rá vonatkozó adatokat.

(4)  E határozatban tájékoztatni kell az érintett személyt arról is, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem tárgyában hozott határozattal szemben lehetősége van kifogással élni, valamint adott esetben arról, hogyan nyújthat be keresetet vagy panaszt az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, és hogy ehhez – többek között az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságoktól – az adott személy hogyan vehet igénybe segítséget.

(5)  A (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy személyazonosságának megállapításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tétele érdekében használhatók fel, és azokat ezt követően haladéktalanul törölni kell.

(6)  Az ETIAS központi egységének vagy a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének írásos dokumentum formájában ▌nyilvántartásba kell vennie a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának tényét és az arra adott választ. Az adott egységnek haladéktalanul, de legkésőbb a (2) bekezdés második albekezdésében említett, az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó határozat, illetve a (3) bekezdésben említett határozat időpontjától számított hét napon belül az nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátania ezt a dokumentumot.

65. cikk

Személyes adatok közlése harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel

(1)  Az ETIAS központi rendszerében tárolt személyes adatokat nem lehet továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánfelek számára; ez alól csak az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésének b) és l) pontjában említett automatizált feldolgozás céljából az Interpolnak történő adattovábbítás képez kivételt. A személyes adatok Interpolnak történő továbbítása a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében szereplő rendelkezések hatálya alá tartozik.

(2)  Az ETIAS központi rendszeréből valamely tagállam vagy az Europol által az 1. cikk (2) bekezdésében említett célokból lekérdezett személyes adatokat nem lehet továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánfelek számára. A tilalmat akkor is alkalmazni kell, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között további adatkezelés tárgyát képezik.

(3)  A e rendelet 49. cikktől eltérve, abban az esetben, ha visszaküldés céljából szükséges, a bevándorlási hatóságok hozzáférhetnek az ETIAS központi rendszeréhez, hogy adatokat kérdezzenek le és továbbítsák őket harmadik országoknak egyedi esetekben, kizárólag akkor, ha az összes alábbi feltétel teljesül:

a)  az (EU) 2017/2226 rendelet 26. cikkével összhangban az EES-ben előzetes keresést végeztek; és

b)  a keresés azt mutatja, hogy az EES nem tartalmaz adatot a visszaküldendő harmadik országbeli állampolgárról.

E feltételek teljesülését szükség szerint ellenőrizni kell azokban az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkében említett naplóbejegyzésekben, amelyek az e cikk első albekezdésének a) pontja szerinti kereséshez, valamint említett albekezdés b) pontja szerinti válaszhoz tartoznak.

Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a bevándorlási hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani az ETIAS központi rendszeréhez, hogy abban az e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a–e) pontjában említett adatok mindegyikével vagy egy részével lekérdezést végezzenek. Ha valamely ETIAS-kérelemfájl egyezést mutat ezekkel az adatokkal, a bevándorlási hatóságok hozzáféréssel fognak rendelkezni az e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a)–g) és – kiskorúak esetében – k) pontjában említett adatokhoz.

AE cikk (1) bekezdésétől eltérve, az ETIAS központi rendszeréből a bevándorlási hatóságok által lekérdezett adatok egyedi esetekben továbbíthatók harmadik országoknak, ha erre a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának bizonyításához van szükség, kizárólag e személyek visszaküldése céljából, és csak akkor, ha teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

a)  a Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelő;

b)  az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke szerinti megfelelő garanciákról rendelkeztek például az Unió vagy egy tagállam és az adott harmadik ország közötti, hatályos visszafogadási megállapodás útján;

c)  az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazandó.

Az e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában említett adatok csak akkor továbbíthatók, ha a következő feltételek közül valamennyi teljesül:

a)  az adatok továbbítása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen az adatvédelmi rendelkezéseknek – az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetét is ideértve –, a visszafogadási megállapodásokban foglaltaknak, és az adatok továbbítását végző tagállam nemzeti jogának megfelelően történik;

b)  a harmadik ország vállalta, hogy az adatokat kizárólag olyan célokból kezeli, amelyekre azokat a rendelkezésére bocsátották; és

c)  az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(41) alapján kiutasítási határozatot adtak ki, feltéve, hogy annak végrehajtását nem függesztették fel és ellene nem nyújtottak be olyan fellebbezést, amely a kiutasítási határozat végrehajtásának felfüggesztését eredményezheti.

(4)  A személyes adatok harmadik országoknak történő, (3) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(5)  E cikk (2) bekezdésétől eltérve, az ETIAS központi rendszeréből a kijelölt hatóságok által az 1. cikk (2) bekezdésében említett célokból lekérdezett, az 52. cikk (4) bekezdésében említett adatokat a kijelölt hatóság csak egyedi esetekben továbbíthatja valamely harmadik ország számára, vagy bocsáthatja annak rendelkezésére, és kizárólag ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)  az eset kivételesen sürgős, mivel:

i.  terrorista bűncselekménnyel összefüggésbe hozható közvetlen veszély áll fenn; vagy

ii.  természetes személy életét fenyegető közvetlen veszély áll fenn, és e veszély súlyos bűncselekménnyel hozható összefüggésbe;

b)  az adatok továbbítása ilyen terrorista bűncselekménynek vagy súlyos bűncselekménynek a tagállamok vagy az érintett harmadik ország területén való megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához szükséges;

c)  a kijelölt hatóság az 51. és 52. cikkben foglalt eljárással és feltételekkel összhangban hozzáférhet az ilyen adatokhoz;

d)  az adatok továbbítására az (EU) 2016/680 irányelv szerinti alkalmazandó feltételekkel – különösen annak V. fejezetével – összhangban kerül sor;

e)  a harmadik ország megfelelő indokolással ellátott megkeresést nyújt be írásban vagy elektronikus úton;

f)  biztosított a megkereső harmadik ország utazásiengedély-rendszerében található információknak az ETIAS-t működtető tagállamok részére történő kölcsönös átadása.

Ha az adatok továbbítására e bekezdés első albekezdése alapján kerül sor, akkor az adatok továbbítását dokumentálni kell, és kérésre a dokumentációt az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátani, feltüntetve a továbbítás napját és időpontját, az átvevő illetékes hatóságra vonatkozó információkat, a továbbítás indokát és a továbbított személyes adatokat.

66. cikk

A felügyeleti hatóság által ▌gyakorolt felügyelet

(1)  Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje a személyes adatok e rendelet szerinti, adott tagállam általi kezelésének jogszerűségét, beleértve az adatok ETIAS-ba való továbbítását és az onnan történő fogadását is.

(2)  Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/680 irányelv alapján elfogadott nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazása kiterjedjen a nemzeti hatóságainak az ETIAS-hoz való, e rendelet X. fejezete szerinti hozzáférésére is, az olyan személyek jogaival összefüggésben is, akiknek az adataihoz ilyen módon fértek hozzá.

(3)  Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatokhoz való, e rendelet X. fejezetével összhangban történő, az adott tagállam általi hozzáférés jogszerűségét, ideértve az adatoknak az ETIAS-ba való továbbítását és az onnan történő fogadását is. E rendelet 66. cikkének (5) és (6) bekezdését ennek megfelelően alkalmazni kell.

(4)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság vagy hatóságok biztosítja/biztosítják, hogy az ETIAS működésének megkezdésétől kezdve legalább háromévente elvégezzék az ETIAS nemzeti egységek által végzett adatkezelési műveletekre irányuló, a vonatkozó nemzetközi auditálási standardok szerinti auditálást. Az audit eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel(42) létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére vagy az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintettek kérelme nyomán végzett helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelés korlátozásainak számát.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel.

(6)  ▌A tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják a kért információkat. A tagállamok e felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják különösen az e rendeletben meghatározott felelősségi körüknek megfelelően folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. ▌A tagállamok biztosítják az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság számára a naplókhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszik számára az ETIAS céljaira használt létesítményeikbe történő bejutást.

67. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)  Az európai adatvédelmi biztos felelős az eu-LISA, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az ETIAS-szal kapcsolatban végzett személyesadat-kezelési tevékenységek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az ilyen tevékenységeket a 45/2001/EK rendelettel és e rendelettel összhangban végezzék.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy az eu-LISA és az ETIAS központi egysége által végzett személyesadat-kezelési tevékenységek auditálását a vonatkozó nemzetközi auditálási standardok alapján legalább háromévente elvégezzék. Az auditálásról készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, ▌a Bizottságnak, az eu-LISA-nak és a felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az eu-LISA és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeket tegyenek.

(3)  Az eu-LISA és az ETIAS központi egysége az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátják a kért információkat, hozzáférést biztosítanak számára minden dokumentumhoz és naplóhoz, valamint mindenkor lehetővé teszik számára az összes helyiségükbe történő bejutást.

68. cikk

Együttműködés a felügyeleti hatóságok ▌és az európai adatvédelmi biztos között

(1)  A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos ▌– saját hatáskörükben eljárva – felelősségi köreik keretein belül egymással aktívan együttműködnek. A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos biztosítják az ETIAS és a nemzeti határinfrastruktúrák összehangolt felügyeletét.

(2)  A▌ felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos megosztják egymással a releváns információkat, segítik egymást az auditok és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, és szükség szerint terjesztik az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazása céljából a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer üléseznek▌ az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségei és azok megszervezése e Testületet terheli. Az első találkozó alkalmával el kell fogadni az eljárási szabályzatot. A további munkamódszereket szükség szerint közösen kell kidolgozni.

(4)  A tevékenységekről készített együttes jelentést az Európai Adatvédelmi Testületnek kétévente meg kell küldenie az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA számára. A jelentésben valamennyi tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.

69. cikk

Naplózási kötelezettség

(1)  Az eu-LISA-nak az ETIAS információs rendszerben végzett valamennyi adatkezelési műveletről ▌naplót kell vezetnie. A naplóbejegyzéseknek tartalmazniuk kell:

a)  a hozzáférés célját;

b)  az egyes műveletek dátumát és időpontját;

c)  az automatizált kérelemfeldolgozás céljára felhasznált adatokat;

d)  a 20. cikkben meghatározott automatizált feldolgozás során előfordult találatokat;

e)  az ETIAS központi rendszerében vagy más információs rendszerekben és adatbázisokban tárolt, személyazonosság-ellenőrzésre felhasznált adatokat;

f)  a 22. cikkben említett ellenőrzési folyamat eredményeit; valamint

g)  hogy a személyzet mely tagja végezte el azt.

(2)  Az ETIAS központi egységének nyilvántartást kell vezetnie a személyazonosság-ellenőrzésekre megfelelően felhatalmazott személyzetről.

A felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének nyilvántartást kell vezetnie a személyzet adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelően felhatalmazott tagjairól.

(3)  Az eu-LISA-nak naplót kell vezetnie a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok általi, 47. cikk szerinti hozzáférést, illetve a bevándorlási hatóságok általi, 49. cikk szerinti hozzáférést magában foglaló, az ETIAS információs rendszerben végzett valamennyi adatkezelési műveletről. E naplókban rögzíteni kell az egyes műveletek dátumát és időpontját, a keresés elindításához felhasznált adatokat, az ETIAS központi rendszere által továbbított adatokat, valamint azon határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak, illetve bevándorlási hatóságoknak a megnevezését, amelyek az adatokat bevitték, illetve lekérdezték.

Emellett ▌az illetékes hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük az adatbevitelre és adatlekérdezésre megfelelően felhatalmazott személyzetről.

(4)  A naplók csak az adatkezelés elfogadhatóságára vonatkozó ellenőrzésnek, valamint az adatbiztonság és az adatintegritás biztosításának a céljára használhatók fel. A naplókat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplókat az 54. cikkben említett adatmegőrzési időszak lejárta után egy évvel törölni kell, feltéve hogy nincs rájuk szükség már megkezdett ellenőrzési eljárásokhoz.

A naplókat az eu-LISA-nak és az ETIAS nemzeti egységeknek kérésre az európai adatvédelmi biztos és az illetékes felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

70. cikk

▌Napló vezetése▌ a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából történő adatlekérdezés iránti kérelmekről

(1)  Az eu-LISA-nak naplót kell vezetnie a központi hozzáférési pontok által az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt célokból történő, az 50. cikk (2) bekezdésében említett hozzáféréssel összefüggésben az ETIAS központi rendszerében végzett minden adatkezelési műveletről. E naplókban rögzítenie kell az egyes műveletek dátumát és időpontját, a keresés elindításához felhasznált adatokat, az ETIAS központi rendszere által továbbított adatokat, valamint a központi hozzáférési pontok felhatalmazott személyi állománya azon tagjának a nevét, aki bevitte, illetve lekérdezte az adatokat.

(2)  Emellett minden tagállamnak és az Europolnak naplót kell vezetnie az ETIAS központi rendszerében végrehajtott minden olyan adatkezelési műveletről, amelyre az ETIAS központi rendszerében tárolt adatoknak az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott célokból történő lekérdezésére ▌vagy az adatokhoz e célokból való hozzáférésre irányuló kérelem nyomán került sor. ▌

(3)  A (2) bekezdésben említett naplóknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)  az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok lekérdezése vagy az azokhoz való hozzáférés iránti kérelem pontos célja, beleértve a szóban forgó terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megnevezését is, továbbá az Europol esetében a lekérdezés iránti kérelem pontos célja;

b)  a kérelem elfogadhatósága tárgyában hozott határozat;

c)  a nemzeti ügyszám;

d)  a központi hozzáférési pont által az ETIAS központi rendszerébe továbbított hozzáférési kérelem dátuma és pontos időpontja;

e)  adott esetben az 51. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárás igénybevétele, valamint az utólagos ellenőrzés eredménye;

f)  azok az adatok vagy adathalmazok, amelyeket az 52. cikk (2) és (3) bekezdésében említettek közül a lekérdezéshez felhasználtak; és

g)  a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést vagy az adat továbbítását elrendelő tisztviselő azonosító jele.

(4)  Az e cikk (1) és (2) bekezdésben említett naplók csak a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzésére, az adatkezelés jogszerűségének nyomon követésére, valamint az adatok integritásának és biztonságának biztosítására használhatók fel. ▌A naplókat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és az 54. cikkben említett adatmegőrzési időszak lejárta után egy évvel törölni kell őket, feltéve hogy nincs rájuk szükség már megkezdett ellenőrzési eljárásokhoz. Az európai adatvédelmi biztos, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok integritásának és biztonságának nyomon követéséért felelős, illetékes felügyeleti hatóságok számára feladataik ellátása céljából, kérésre hozzáférést kell biztosítani enaplókhoz. A kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért felelős hatóság számára szintén e célból hozzáférést kell biztosítani e naplókhoz. Az ettől eltérő célok esetében a személyes adatokat ▌egy hónap elteltével valamennyi nemzeti és Europol-aktából törölni kell, kivéve akkor, ha az adatokra ▌azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozáshoz van szükség, amelynek céljából a tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte. A 92. cikkben említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak.

III. FEJEZET

A nyilvánosság tájékoztatása

71. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

Az ETIAS központi egységének a Bizottsággal és az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően tájékoztatnia kell a nyilvánosságot az utazási engedélyek kérelmezésével kapcsolatos összes lényeges tudnivalóról. Ezen tájékoztatásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosan elérhető honlapon, és tartalmaznia kell az alábbi információkat:

a)  az utazási engedély kérelmezésére vonatkozó kritériumok, feltételek és eljárások;

b)  az azon honlappal és mobil eszközökre telepíthető alkalmazással kapcsolatos információk, amelyek segítségével a kérelem benyújtható;

c)  tájékoztatás arról, hogy a kérelmet más személy vagy közvetítő tevékenységet folytató vállalkozás is benyújthatja;

d)  tájékoztatás arról, hogy a 15. cikk (5) bekezdésében említett űrlap kitöltésével bejelenthetők a közvetítői tevékenységet folytató vállalkozások általi visszaélések;

e)  a kérelmek elbírálására vonatkozó, a 32. cikkben meghatározott határidők;

f)  azon tény, hogy az utazási engedély az igénylőlapon feltüntetett úti okmányhoz kapcsolódik, és hogy következésképpen az úti okmány érvényességének lejárta, illetve az úti okmányt érintő mindennemű változás az utazási engedély érvénytelenségét, illetve határátlépéskor az utazási engedély elismerésének a megtagadását vonja maga után;

g)  azon tény, hogy az általuk benyújtott adatok hitelességéért, teljességéért, pontosságáért és megbízhatóságáért, továbbá az általuk tett nyilatkozatok helytállóságáért és megbízhatóságáért a kérelmezők felelősek;

h)  azon tény, hogy a kérelmekkel kapcsolatos határozatokról értesíteni kell a kérelmezőt; hogy utazási engedély kiadásának megtagadása esetén az ilyen határozatokban fel kell tüntetni a megtagadás ▌ indokait, továbbá hogy azon kérelmezők, akiknek a kérelmét elutasították, jogorvoslattal élhetnek, és tájékoztatást kell nyújtani a jogorvoslat esetén követendő eljárásról, ideértve az illetékes hatóság adatait, valamint a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét is;

i)  azon tény, hogy a kérelmezőknek lehetőségük van felvenni a kapcsolatot az ETIAS központi egységével és tudatni, hogy utazásukra humanitárius okokból vagy nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatosan kerül sor, valamint tájékoztatás az erre vonatkozó feltételekről és eljárásokról;

j)  az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében meghatározott beutazási feltételek, valamint azon tény, hogy a rövid távú tartózkodás bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó időtartamú lehet, kivéve azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akikre a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt megelőzően létrejött kétoldalú megállapodás értelmében kedvezőbb feltételeket biztosító rendelkezések vonatkoznak;

k)  azon tény, hogy az utazási engedély birtoklása önmagában nem biztosít automatikus beutazási jogot;

l)  azon tény, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok a külső határoknál kérhetik az igazoló dokumentumok bemutatását annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a beutazási feltételek;

m)  azon tény, hogy az érvényes utazási engedély megléte a tartózkodás olyan feltétele, amelynek a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás teljes időtartama alatt teljesülnie kell;

n)  link az (EU) 2017/2226 rendelet 13. cikkében említett webes szolgáltatáshoz, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bármikor ellenőrizhessék az engedélyezett tartózkodásukból fennmaradó időtartamot;

o)  azon tény, hogy az ETIAS információs rendszerbe bevitt adatokat határigazgatási célokra – például adatbázis-lekérdezésre – használják fel, valamint hogy az adatokhoz a tagállamok és az Europol a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából, a X. fejezetben foglalt eljárások és feltételek betartásával hozzáféréssel rendelkeznek;

p)  az adatok tárolásának időtartama;

q)  az érintettek jogai a 45/2001/EK, az (EU) 2016/679 és az (EU) 2016/794 rendelet, valamint az (EU) 2016/680 irányelv alapján;

r)  annak lehetősége, hogy az utasok a 7. cikk (2) bekezdésének m) pontjával összhangban segítséget kérjenek.

72. cikk

Tájékoztató kampány

A Bizottság – az Európai Külügyi Szolgálattal, az ETIAS központi egységével és a tagállamokkal, valamint azoknak az érintett harmadik országokban található konzulátusaival együttműködésben – tájékoztató kampánnyal kíséri az ETIAS rendszer működésének megkezdését, annak érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokat tájékoztassa arról a rájuk vonatkozó követelményről, amelynek értelmében mind a külső határok átlépéséhez, mind a tagállamok területén való rövid távú tartózkodásuk teljes időtartamára érvényes utazási engedéllyel kell rendelkezniük.

A tájékoztató kampányt rendszeres időközönként és azon országok legalább egyik hivatalos nyelvén kell folytatni, amelyek állampolgárai e rendelet hatálya alá tartoznak.

XIV. FEJEZET

Felelősségi körök

73. cikk

Az eu-LISA felelősségi köre a megtervezési és kifejlesztési szakaszban

(1)  Az ETIAS központi rendszerének elhelyezését az eu-LISA-nak kell biztosítania a műszaki telephelyein, a központi rendszernek pedig a biztonságra, a rendelkezésre állásra, a minőségre és a sebességre vonatkozóan az e cikk (3) bekezdésében és a 74. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban biztosítania kell az e rendeletben meghatározott funkciókat.

(2)  A nyilvánosan elérhető honlapot, a mobil eszközökre telepíthető alkalmazást, az e-mail-szolgáltatást, a biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatást, a kérelmezők rendelkezésére álló státuszlekérdező eszközt, a kérelmezők hozzájáruló nyilatkozatának megtételéhez használt eszközt, az ETIAS figyelőlistához kapcsolódó vizsgálati eszközt, a fuvarozói portált, a webes szolgáltatást, a kérelmek feldolgozásához használt szoftvert, a központi adattárat, valamint a 92. cikk (8) bekezdésében említett műszaki megoldásokat támogató infrastruktúrákat az eu-LISA telephelyein vagy a Bizottság telephelyein kell elhelyezni. Ezen infrastruktúrák esetében olyan földrajzi eloszlást kell biztosítani, amely lehetővé teszi az e rendeletben meghatározott funkcióknak a biztonságra, az adatvédelemre és adatbiztonságra, a rendelkezésre állásra, a minőségre és a sebességre vonatkozóan az e cikk (3) bekezdésében és a 74. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban történő ellátását. Az ETIAS figyelőlista számára az eu-LISA valamely telephelyén kell elhelyezést biztosítani.

(3)  Az eu-LISA felel az ETIAS információs rendszer műszaki kifejlesztéséért, az ETIAS központi rendszere és a 11. cikkben említett uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kialakításához szükséges minden műszaki fejlesztésért, valamint az Interpol adatbázisok 12. cikk szerinti lekérdezésének lehetővé tételéért.

Az eu-LISA-nak kell meghatároznia az ETIAS központi rendszerének és az egységes nemzeti interfészeknek a fizikai architektúráját, beleértve a kommunikációs infrastruktúrát is, valamint az említettekre vonatkozó műszaki előírásokat és azok továbbfejlesztését. Az említett műszaki előírásokat az eu-LISA igazgatótanácsának kell elfogadnia, amennyiben a Bizottság kedvező véleményt fogadott el róluk. Az eu-LISA-nak továbbá minden olyan kiigazítást végre kell hajtania az EES-ben, a SIS-ben, az Eurodacban ▌és a VIS-ben, amelyre az ETIAS rendszerrel való interoperabilitásból adódóan szükség van.

Az eu-LISA-nak e rendelet hatálybalépését és az alábbi intézkedések Bizottság általi elfogadását követően mihamarabb ki kell fejlesztenie és üzembe kell helyeznie az ETIAS központi rendszerét – ideértve az ETIAS figyelőlistát is –, valamint az egységes nemzeti interfészeket és a kommunikációs infrastruktúrát:

a)  a 6. cikk (4) bekezdésében, a 16. cikk (10) bekezdésében, a 17. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikkben, a 35. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (2) bekezdésében, az 54. cikk (2) bekezdésében, a 74. cikk (5) bekezdésében, a 84. cikk (2) bekezdésében és a 92. cikk (8) bekezdésében foglalt intézkedések; valamint

b)  az ETIAS központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a kommunikációs infrastruktúra és a fuvarozói portál kifejlesztéséhez és műszaki kivitelezéséhez szükséges, a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott intézkedések, különösen az alábbiakra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok:

i.  az adatokhoz való, a 22–29. és a 33–53. cikk szerinti hozzáférés;

ii.  az adatok 55. cikk szerinti módosítása, törlése és előrehozott törlése;

iii.  a naplók 45. és 69. cikk szerinti vezetése és az azokhoz való hozzáférés;

iv.  a teljesítménnyel kapcsolatos követelmények;

v)  a központi hozzáférési pontok összekapcsolásához szükséges műszaki megoldások leírása, az 51–53. cikkel összhangban.

A fejlesztésnek a műszaki előírások kidolgozását és végrehajtását, a tesztelést és az átfogó projektkoordinációt kell magában foglalnia. Ezzel összefüggésben az eu-LISA feladata továbbá:

a)  elvégezni a biztonsági kockázatértékelést;

b)  követni az ETIAS-fejlesztés teljes életciklusa alatt a beépített adatvédelem („privacy by design”) és az alapértelmezett adatvédelem („privacy by default”) elveit; és

c)  elvégezni az ETIAS rendszernek az uniós információs rendszerekkel és az Europol-adatokkal való, a 11. cikk szerinti interoperabilitására vonatkozó biztonsági kockázatértékelést.

(4)  A megtervezés és kifejlesztés szakaszában létre kell hozni egy legfeljebb tíz tagból álló programirányítási tanácsot. A programirányítási tanácsnak az eu-LISA igazgatótanácsa által a saját tagjai vagy póttagjai közül kinevezett hat tagból, a 91. cikkben említett, az EES-szel/ETIAS-szal foglalkozó tanácsadó csoport elnökéből, az eu-LISA-t képviselő, annak ügyvezető igazgatója által kinevezett egy tagból, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget képviselő, annak ügyvezető igazgatója által kinevezett egy tagból, valamint a Bizottság által kinevezett egy tagból kell állnia. Az eu-LISA igazgatótanácsa kizárólag azon tagállamokból nevezhet ki tagokat, amelyekre nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezők az eu-LISA által üzemeltetett valamennyi nagyméretű informatikai rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök, és amelyek részt vesznek az ETIAS rendszerben. A programirányítási tanács rendszeresen és negyedévente legalább három alkalommal ülésezik. A programirányítási tanács biztosítja az ETIAS rendszer megtervezési és kifejlesztési szakaszának megfelelő irányítását. A programirányítási tanácsnak havonta írásbeli jelentést kell készítenie a projekt haladásáról az eu-LISA igazgatótanácsa számára. Döntéshozatali hatáskörrel nem rendelkezik, és nem járhat el az eu-LISA igazgatótanácsa tagjainak képviseletében.

(5)  Az eu-LISA igazgatótanácsának meg kell határoznia a programirányítási tanács eljárási szabályzatát, amelynek különösen a következőkről kell rendelkeznie:

a)  az elnökség;

b)  az ülések helyszíne;

c)  az ülések előkészítése;

d)  szakértők részvétele az üléseken;

e)  kommunikációs tervek az igazgatótanács részt nem vevő tagjai teljes körű tájékoztatásának biztosítása céljából.

Az elnökséget egy olyan tagállamnak kell betöltenie, amelyre nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezők az eu-LISA ▌által üzemeltetett összes nagyméretű informatikai rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök.

A programirányítási tanács tagjainak valamennyi utazási és ellátási költségét az eu-LISA-nak kell fedeznie. Az eu-LISA eljárási szabályzatának 10. cikke értelemszerűen alkalmazandó. A programirányítási tanács titkárságát az eu-LISA-nak kell biztosítania.

Az EES-ETIAS tanácsadó csoportnak az ETIAS működésének megkezdéséig rendszeresen üléseznie kell. A tanácsadó csoportnak minden ülés után be kell számolnia a programirányítási tanácsnak. Biztosítania kell a programirányítási tanács tevékenységét segítő szakértelmet, valamint nyomon kell követnie a tagállami előkészületek alakulását.

74. cikk

Az eu-LISA felelősségi körei azt követően, hogy az ETIAS rendszer működésbe lépett

(1)  Az ETIAS rendszer üzemeltetésének megkezdését követően az eu-LISA felelős az ETIAS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek technikai irányításáért. Felelős továbbá az ETIAS vizsgálati szabályok kialakításához és aktualizálásához szükséges műszaki tesztelésért. Az eu-LISA-nak – költség-haszon elemzés alapján – a tagállamokkal együttműködve mindenkor gondoskodnia kell a legjobb rendelkezésre álló technológia alkalmazásáról. Az eu-LISA felelős továbbá a 6. cikkben említett következő komponensek technikai irányításáért: az ETIAS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra, valamint a nyilvánosan elérhető honlap, a mobil eszközökre telepíthető alkalmazás, az e-mail-szolgáltatás, a biztonságos felhasználóifiók-szolgáltatás, a kérelmezők rendelkezésére álló státuszlekérdező eszköz, a kérelmezők hozzájáruló nyilatkozatának megtételéhez használt eszköz, az ETIAS figyelőlistához kapcsolódó vizsgálati eszköz, a fuvarozói portál, a webes szolgáltatás, ▌a kérelmek feldolgozásához használt szoftver, valamint a 6. cikkben említett központi adattár.

Az ETIAS rendszer műszaki irányítása magában foglalja az ETIAS információs rendszernek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket, amelyek a rendszer kielégítő műszaki minőségű működéséhez szükségesek, mindenekelőtt az ETIAS központi rendszerében történő lekérdezések műszaki előírásoknak megfelelő válaszideje tekintetében.

(2)  Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit megállapító 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet(43) 17. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA-nak megfelelő szakmai titoktartási szabályokat vagy egyéb, egyenértékű titoktartási eljárásokat kell alkalmaznia a személyi állománya minden olyan tagja számára, aki munkája során az ETIAS központi rendszerében tárolt adatokat kezel. Az említett kötelezettséget a személyzet szóban forgó tagjai hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is alkalmazni kell.

(3)  Amennyiben az eu-LISA az ETIAS-feladatokat külső vállalkozókkal együttműködésben látja el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa az e rendelet valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi területen.

(4)  Az eu-LISA-nak el kell látnia továbbá az ETIAS információs rendszer technikai használatára vonatkozó képzés biztosításával kapcsolatos feladatokat is.

(5)  Az eu-LISA-nak ki kell fejlesztenie és fenn kell tartania az ETIAS központi rendszerében tárolt adatok minőségének ellenőrzését lehetővé tevő mechanizmust és eljárásokat, továbbá rendszeresen jelentést kell tennie a tagállamoknak és az ETIAS központi egységének. Az eu-LISA-nak rendszeresen jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, amelyben beszámol a felmerült problémákról. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza e mechanizmus és eljárásokat, valamint az adatminőségi előírások megfelelő követelményeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

75. cikk

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felelősségi köre

(1)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felel az alábbiakért:

a)  az ETIAS központi egységének létrehozása és működtetése, valamint az ETIAS-ban tárolt adatok biztonságos kezeléséhez szükséges feltételek biztosítása;

b)  a kérelmek automatizált feldolgozása; és

c)  az ETIAS vizsgálati szabályok meghatározása.

(2)  Mielőtt az ETIAS központi egységének az ETIAS központi rendszeréhez való hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyzete számára engedélyezik az ETIAS központi rendszerében rögzített adatok kezelését, megfelelő képzésben kell részesíteni őket az adatbiztonságról és az alapvető jogokról, és különösen az adatvédelemről. Részt kell továbbá venniük az ETIAS információs rendszer technikai használatára, valamint az adatminőségre vonatkozóan az eu-LISA által kínált képzéseken.

76. cikk

A tagállamok felelősségi köre

(1)  Az egyes tagállamok felelnek:

a)  az egységes nemzeti interfészhez való csatlakozásért;

b)  az ETIAS nemzeti egységeknek az utazási engedély iránti kérelmek ▌kézi feldolgozásával kapcsolatos, azokban az esetekben ellátandó, a 26. cikk szerinti funkciói megszervezéséért, irányításáért, üzemeltetéséért és karbantartásáért, amikor az automatizált feldolgozás találatot eredményez;

c)  a központi hozzáférési pontoknak és azok egységes nemzeti interfészhez való kapcsolódásának a megszervezéséért a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy nyomozásának céljából;

d)  az illetékes nemzeti hatóságok megfelelően felhatalmazott személyi állományának az ETIAS információs rendszerhez való, e rendelet szerinti hozzáférése kezeléséért és szervezéséért, valamint az ilyen alkalmazottak jegyzékének és profiljának összeállításáért és rendszeres frissítéséért;

e)  az ETIAS nemzeti egységek létrehozásáért és működtetéséért;

f)  a 34. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban a terrorista bűncselekményekre vagy egyéb súlyos bűncselekményekre vonatkozó adatoknak az ETIAS figyelőlistába történő beviteléért; és

g)  annak biztosításáért, hogy az ETIAS információs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóságuk megtegye az e rendeletnek való megfeleléshez, így az alapvető jogok tiszteletben tartásának és az adatbiztonságnak a biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2)  Minden tagállam automatizált folyamatokat használ az ETIAS központi rendszerének külső határokon történő lekérdezésére.

(3)  Mielőtt az ETIAS nemzeti egységeknek az ETIAS információs rendszerhez való hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyzete számára engedélyezik az ETIAS központi rendszerében rögzített adatok kezelését, megfelelő képzésben kell részesíteni őket az adatbiztonságról és az alapvető jogokról, különösen az adatvédelemről.

Részt kell továbbá venniük az ETIAS információs rendszer technikai használatára, valamint az adatminőségre vonatkozóan az eu-LISA által kínált képzéseken.

77. cikk

Az Europol felelősségi köre

(1)  Az Europolnak biztosítania kell a 20. cikk (2) bekezdésének j) pontjában és a 20. cikk (4) bekezdésében említett lekérdezések feldolgozását, Az Europolnak információs rendszerét ennek megfelelően ki kell igazítania.

(2)  Az Europolra az ETIAS figyelőlistával kapcsolatban a 35. cikk (1) és (3)–(6) bekezdésében rögzített felelősségi körök és feladatok hárulnak.

(3)  Az Europolnak a 29. cikknek megfelelően hozzá intézett konzultációs felkérésekre indokolással ellátott vélemények kiadása útján válaszolnia kell.

(4)  A 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően az Europol terrorista bűncselekményekkel vagy egyéb súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos, általa megszerzett adatokat visz be az ETIAS figyelőlistába.

(5)  Mielőtt az Europol személyzete számára engedélyezik a 34. és 35. cikkekben említett bármely feladat ellátását, megfelelő képzésben kell részesíteni őket az adatbiztonságról és az alapvető jogokról, különösen az adatvédelemről. Részt kell továbbá venniük az ETIAS információs rendszer technikai használatára, valamint az adatminőségre vonatkozóan az eu-LISA által kínált képzéseken.

V. FEJEZET

MEgyéb uniós jogi aktusok módosítása

78. cikk

Az 1077/2011/EU rendelet módosítása

Az 1077/2011/EU rendelet szövege a következő cikkel egészül ki:"

„5b. cikk

Az ETIAS-szal kapcsolatos feladatok

Az Ügynökség az ETIAS rendszerrel összefüggésben ellátja az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet*(44)(45) 73. cikke által rá ruházott feladatokat.

*Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/.... rendelete (...) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU, az 515/2014/EU, az (EU) 2016/399, az (EU) 2016/1624 és az (EU) 2017/2226 rendeletek módosításáról (HL L...).

"

79. cikk

Az 515/2014/EU rendelet módosítása

Az 515/2014/EU rendelet 6. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3a) Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) fejlesztési szakaszában a tagállamok az alapjuttatásukon túlmenően 96,5 millió EUR összegű kiegészítő juttatásban részesülnek, és e támogatást teljes mértékben az ETIAS rendszerre fordítják, hogy biztosítsák annak gyors és hatékony, az ETIAS központi rendszerének megvalósításával összhangban történő fejlesztését, az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendeletben(46)(47) ] előírtaknak megfelelően.

____________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/.... rendelete (...) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU, az 515/2014/EU, az (EU) 2016/399, az (EU) 2016/1624 és az (EU) 2017/2226 rendeletek módosításáról (HL L..., ..., …o.).”.

"

80. cikk

Az (EU) 2016/399 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/399 rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 6. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  a b) pont helyébe a következő szöveg lép:"

b) érvényes vízummal rendelkeznek, amennyiben az szükséges az 539/2001/EK tanácsi rendelet* értelmében, illetve érvényes utazási engedéllyel rendelkeznek, amennyiben az szükséges az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet**(48) értelmében, kivéve ha érvényes tartózkodási engedéllyel vagy huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkeznek;

____________________

* A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/.... rendelete (...) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU, a 2014/515/EU, az (EU) 2016/399, az (EU) 2016/1624 és az (EU) 2017/2226 rendeletek módosításáról (HL L..., … o.).”;

"

b)  a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:"

„Az (EU) 2018/... rendelet(49) 83. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakban az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) használata nem kötelező, és az az első albekezdés b) pontja szerinti, érvényes utazási engedély meglétére vonatkozó kötelezettséget nem kell alkalmazni e bekezdés első albekezdése b) pontjának megfelelően. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a külső határokat átlépő azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik az utazási engedély meglétére vonatkozó kötelezettség hatálya alá esnek, hogy az átmeneti időszak lejártát követően rendelkezniük kell érvényes utazási engedéllyel. E célból a tagállamoknak az e kategóriába tartozó utasok rendelkezésére kell bocsátaniuk az (EU) 2018/... rendelet(50) 83. cikkének (2) bekezdésében említett közös tájékoztató füzetet.

[Az (EU) 2018/... rendelet(51) 83. cikkének (3) bekezdése szerint meghatározott türelmi időszak alatt a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak kivételesen lehetővé kell tenniük a harmadik országok azon állampolgárainak, akik az utazási engedély meglétére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartoznak, de nem rendelkeznek utazási engedéllyel, hogy átlépjék a külső határokat, amennyiben teljesítik az e cikk által előírt összes többi feltételt, feltéve hogy az (EU) 2018/... rendelet++ 83. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett átmeneti időszak vége óta ez az első alkalom, hogy átlépik a tagállamok külső határait. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak tájékoztatniuk kell e harmadik országbeli állampolgárokat azon kötelezettségről, hogy e cikkel összhangban rendelkezniük kell érvényes utazási engedéllyel. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak e célból ezen utasok rendelkezésére kell bocsátaniuk az (EU) 2018/... rendelet++ 83. cikkének (3) bekezdése szerinti közös tájékoztató füzetet, amelyben egyrészt tájékoztatni kell őket, hogy kivételesen jogosultak a külső határok átlépésére annak ellenére, hogy nem teljesítik az érvényes utazási engedély meglétére vonatkozó kötelezettséget, másrészt pedig ismertetni kell az említett kötelezettséget.”

"

(2)  A 8. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  az a) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„i. annak vizsgálata, hogy a harmadik ország állampolgára rendelkezik-e a határátlépéshez szükséges érvényes, még le nem járt okmánnyal és adott esetben a szükséges vízummal, utazási engedéllyel vagy tartózkodási engedéllyel.”

"

b)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„bb) amennyiben a harmadik ország állampolgára rendelkezik az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett utazási engedéllyel, a beléptetéskor lefolytatott alapos ellenőrzésnek ki kell terjednie az utazási engedély hitelességének, érvényességének, státuszának, és adott esetben az utazási engedély birtokosa személyazonosságának ellenőrzésére is, amit az ETIAS rendszernek az (EU) 2018/... rendelet(52) 47. cikke szerinti lekérdezésével kell megtenni. Amennyiben az (EU) 2018/... rendelet++ 47. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett lekérdezés, illetve keresés elvégzése technikailag kivitelezhetetlen, az említett rendelet 48. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.

"

(3)  Az V. melléklet B. részében, a határon a beléptetés megtagadásához használt formanyomtatvány C) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:"

„C) nem rendelkezik érvényes vízummal, utazási engedéllyel vagy tartózkodási engedéllyel.”

"

81. cikk

Az (EU) 2016/1624 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/1624 rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 8. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„qq) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre bízott, az (EU) 2018/... rendeletben*+(53) említett feladatok és kötelezettségek teljesítése, és az ETIAS központi egységének az említett rendelet 7. cikkével összhangban történő létrehozásának és működtetésének biztosítása.

_______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/.... rendelete (...) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU, a 2014/515/EU, az (EU) 2016/399, az (EU) 2016/1624 és az (EU) 2017/2226 rendeletek módosításáról (HL L... ... o.).”.

"

(2)  A II. fejezet a következőszakasszal egészül ki:"

5. szakasz

Az ETIAS rendszer

3a. cikk

Az ETIAS központi egységének létrehozása

(1)  Létrejön az ETIAS központi egysége.

(2)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gondoskodik az ETIAS központi egységének az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet*(54) 7. cikkével összhangban történő létrehozásáról és működtetéséről.

______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/.... rendelete (...) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU, a 2014/515/EU, az (EU) 2016/399, az (EU) 2016/1624 és az (EU) 2017/2226 rendeletek módosításáról (HL L... ... o.).”

"

82. cikk

Az (EU) 2017/2226 rendelet módosítása

z (EU) 2017/2226 rendelet 64. cikke Aa következő bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A 2014/515/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdésnek b) pontjában említett keretösszegből nyújtandó, az e cikk (1)-(4) bekezdésében említett költségek fedezését célzó finanszírozást az eu-LISA-nál felmerült költségek esetében közvetett irányítás, a tagállamoknál felmerült költségek esetében pedig megosztott irányítás mellett kell megvalósítani.”

"

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

83. cikk

Átmeneti időszak és átmeneti intézkedések

(1)  Az ETIAS rendszer működésének megkezdését követő hat hónapban az ETIAS rendszer használata nem lesz kötelező, és az érvényes utazási engedély meglétére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni. A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el ezen időszak legfeljebb további hat hónappal való meghosszabbításáról, amely meghosszabbítás egyszer megújítható.

(2)  Az (1) bekezdésben említett időszak alatt a tagállamok tájékoztatják az utazási engedély megszerzésére kötelezett, a külső határokat átlépő harmadik országbeli állampolgárokat, hogy a hat hónapos időszak lejártát követően rendelkezniük kell érvényes utazási engedéllyel. Ebből a célból a tagállamok közös tájékoztató füzetet bocsátanak az e kategóriába tartozó utasok rendelkezésére. ▌A füzetet azon országok konzulátusain is rendelkezésre kell bocsátani, amelyek állampolgárai e rendelet hatálya alá tartoznak.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett időszak lejártától hat hónapos türelmi időszak veszi kezdetét. A türelmi időszak alatt az érvényes utazási engedély meglétére vonatkozó kötelezettséget alkalmazni kell. A türelmi időszak alatt a határforgalom-ellenőrzést végző ▌hatóságoknak kivételesen lehetővé kell tenniük, hogy azon utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok, akik nem rendelkeznek utazási engedéllyel, átlépjék a határokat, amennyiben teljesítik az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt összes többi feltételt, feltéve hogy az e cikk (1) ▌bekezdésében említett időszak vége óta ez az első alkalom, hogy átlépik a tagállamok külső határait. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok kötelesek tájékoztatni ezen harmadik országbeli állampolgárokat azon előírásról, hogy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban rendelkezniük kell érvényes utazási engedéllyel. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok e célból ezen utasok rendelkezésére bocsátanak egy közös tájékoztató füzetet, amelyben egyrészt tájékoztatják őket, hogy kivételesen jogosultak a külső határok átlépésére annak ellenére, hogy nem teljesítik az érvényes utazási engedély meglétére vonatkozó kötelezettséget, másrészt ismertetik ezen kötelezettséget. A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el ezen időszak legfeljebb további hat hónappal való meghosszabbításáról.

A türelmi időszak alatt a határregisztrációs rendszert nem működtető tagállamok területére való belépések nem veendők figyelembe.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett két közös tájékoztató füzetek szövegét, amelyeknek tartalmazniuk kell legalább a 71. cikkben említett információkat. A tájékoztató füzeteknek egyértelműnek és egyszerűnek kell lenniük, és mindazon országok legalább egyik hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állniuk, amelyek állampolgárai e rendelet hatálya alá tartoznak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)  Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett átmeneti időszakban az ETIAS információs rendszernek „OK” válaszüzenetet kell adnia a fuvarozók 45. cikk (2) szerinti lekérdezéseire. Az ▌e cikk (3) bekezdésében említett türelmi időszakban az ETIAS információs rendszernek a fuvarozók lekérdezésére annak figyelembevételével kell válaszüzenet adnia, hogy a harmadik országbeli állampolgár az e cikk (1) bekezdésében említett időszak lejárta óta az első alkalommal lépi-e át a tagállamok külső határát.

84. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikákhoz

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és az ETIAS központi egységének megfelelő felhatalmazással rendelkező személyzete számára kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül és a 14. cikkben említett megkülönböztetés-mentességhez kapcsolódó garanciáknak megfelelően lekérdezés céljából hozzáférést kell biztosítani az alábbi adatokhoz:

a)  a kérelemben szereplő státuszinformációk;

b)  a kérelmező állampolgárságai, neme és születési éve;

c)  a tartózkodási hely szerinti ország;

d)  iskolai végzettség (alapfokú, középfokú, felsőfokú vagy egyik sem);

e)  jelenlegi foglalkozás (▌foglalkozási csoport megnevezése);

f)  az úti okmány típusa és a kibocsátó ország három betűből álló kódja;

g)  az utazási engedély típusa, valamint a 44. cikkben említett, korlátozott területi érvényességű utazási engedélyek esetében hivatkozás a korlátozott területi érvényességű utazási engedélyt kiadó tagállam(ok)ra;

h)  az utazási engedély érvényességi ideje; és

i)  az utazási engedély kiadása megtagadásának, visszavonásának vagy megsemmisítésének indoklása.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazása céljából az eu-LISA köteles létrehozni, bevezetni és műszaki telephelyein elhelyezni egy, az (1) bekezdésben említett olyan adatokat tartalmazó központi adattárat, amely a személyazonosítást nem teszi lehetővé, ugyanakkor lehetővé teszi az (1) bekezdésben említett hatóságok számára testre szabható jelentések és statisztikák kinyerését, amelyek segítségével javítani lehet a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos és a magas szintű járványügyi kockázatok ▌értékelését, fokozni lehet a határforgalom-ellenőrzések hatékonyságát, meg lehet könnyíteni az ETIAS központi egysége, valamint az ETIAS nemzeti egységek számára az utazási engedély iránti kérelmek feldolgozását, továbbá hozzá lehet járulni a tényeken alapuló uniós migrációs szakpolitikai döntéshozatalhoz. Az adattárnak napi statisztikákat is kell tartalmaznia a (4) bekezdésben említett adatokról. A központi adattárhoz való hozzáférés a▌ TESTA-hálózatra való biztonságos belépéssel történik; ez a hozzáférés ellenőrzött, és kizárólag a jelentések és statisztikák készítése céljára létrehozott speciális felhasználói profilok használatával lehetséges.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat fogad el a központi adattár üzemeltetésére, valamint az adattárra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozóa. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)  Az eu-LISA által az ETIAS információs rendszer fejlődésének és működésének nyomon követése érdekében bevezetett, a 92. cikk (1) bekezdésében említett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák előállításának lehetőségét is.

(4)  Az eu-LISA-nak negyedévente statisztikákat kell közzétennie az ETIAS információs rendszerre vonatkozóan, amelyekben szerepel különösen azon kérelmezőknek a száma és állampolgársága, akiknek az esetében kiadták az utazási engedélyt, illetve megtagadták annak kiadását, az elutasítás indokaival együtt, valamint a harmadik országok olyan állampolgárainak a száma és állampolgársága, akik utazási engedélyét megsemmisítették vagy visszavonták.

(5)  A statisztikai adatokból minden év végén az adott évre vonatkozó éves jelentést kell összeállítani. A jelentést közzé kell tenni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai adatvédelmi biztosnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, valamint a nemzeti felügyeleti hatóságoknak.

(6)  Az eu-LISA köteles a Bizottság kérésére annak rendelkezésére bocsátani az egyes, e rendelet végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok alapján készített statisztikákat, valamint a (3) bekezdés szerinti statisztikákat.

85. cikk

Költségek

(1)   Az ETIAS információs rendszer kifejlesztésével, a meglévő nemzeti határinfrastruktúra integrálásával és az egységes nemzeti interfésszel való összekapcsolással, az egységes nemzeti interfész működtetésével, valamint az ETIAS központi egysége és az ETIAS nemzeti egységek létrehozásával kapcsolatban felmerült költségeket az Unió általános költségvetéséből kell fedezni.

Az eu-LISA-nak különös figyelmet kell fordítania a költségek emelkedésének kockázatára, és biztosítania kell a szerződő felek megfelelő nyomon követését.

(2)  Az ETIAS működési költségeit az Unió általános költségvetéséből kell fedezni. E költségek körébe tartoznak az ETIAS információs rendszer – ideértve az egységes nemzeti interfészeket is – üzemeltetésének és karbantartásának költségei; az ETIAS központi egységének működési költségei, valamint az ETIAS nemzeti egységek feladatainak ellátásához szükséges személyzet és műszaki berendezés (hardver és szoftver) költségei; továbbá a 27. cikk (2) és (8) bekezdése alapján felmerülő fordítási költségek.

Ez alól kivételt képeznek az alábbi költségek:

a)  a tagállamok projektirányítási irodáinak költségei (megbeszélések, kiküldetések, irodák);

b)  a nemzeti informatikai rendszerek elhelyezése (helyszín, kiépítés, villamos energia, hűtés);

c)  a nemzeti informatikai rendszerek üzemeltetése (üzemeltetők és támogatási szerződések);▌

d)  a nemzeti kommunikációs hálózatok kialakítása, fejlesztése, üzembe helyezése, üzemeltetése és karbantartása.

(3)  Az ETIAS működési költségei közé tartozik az a pénzügyi támogatás is, amelyet a tagállamok kapnak az ETIAS alkalmazásával összefüggésben a határforgalom-ellenőrzések testre szabása és automatizálása céljából felmerülő költségekre. E pénzügyi támogatás teljes mértéke a működés első évében nem haladhatja meg a 15 millió EUR összeget, a működés második évében a 25 millió EUR összeget, és a működés későbbi éveiben az évenkénti 50 millió EUR összeget. A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e pénzügyi támogatás részletesebb meghatározására.

(4)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az eu-LISA és az Europol részére biztosítani kell az e rendelet szerint rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges megfelelő kiegészítő támogatást és személyzetet.

(5)  Az e cikk (1)–(4) bekezdésében említett, e rendelet végrehajtásával kapcsolatos költségek fedezését célzó, a 2014/515/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdésnek b) pontjában említett keretösszegből nyújtandó finanszírozást az eu-LISA-nál és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél felmerült költségek esetében közvetett irányítás, a tagállamoknál felmerült költségek esetében pedig megosztott irányítás mellett kell megvalósítani.

86. cikk

Bevételek

Az ETIAS rendszerből származó bevételek a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(55) 21. cikke (4) bekezdésével összhangban belső címzett bevételeknek minősülnek. Ezeket a bevételeket az ETIAS rendszer üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költségek fedezésére kell elkülöníteni. A költségek fedezése után megmaradó minden bevételt be kell vezetni az Unió költségvetésébe.

87. cikk

Értesítések

(1)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az 57. cikkben említett adatkezelőnek tekintendő hatóságról.

(2)  Az ETIAS központi egysége és a tagállamok értesítik a Bizottságot és az eu-LISA-t azokról a 13. cikkben említett illetékes hatóságokról, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek az ETIAS információs rendszerhez.

Az ETIAS működésének 88. cikk szerinti megkezdését követően három hónapon belül az eu-LISA közzéteszi e hatóságok ▌összesített listáját ▌az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatást küldenek a Bizottságnak és az eu-LISA-nak az említett hatóságokat érintő bármely változásról is. Amennyiben ilyen módosítások történtek, az eu-LISA évente egy alkalommal közzéteszi az összesített információk frissített változatát. Az eu-LISA ezeket az információkat egy általa fenntartott, nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszi és folyamatosan frissíti.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot és az eu-LISA-t az 50. cikkben említett kijelölt hatóságaikról és központi hozzáférési pontjaikról, és haladéktalanul értesítést küldenek ezen adatok bármilyen változásáról.

(4)  Az eu-LISA-nak értesítenie kell a Bizottságot a 88. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett teszt sikeres befejezéséről.

A Bizottság az (1) és (3) bekezdésben említett információkat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben ezen információkban változás következik be, a Bizottság évente közzéteszi az összesített információk frissített változatát. A Bizottság ezeket az információkat egy általa fenntartott, nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszi és folyamatosan frissíti.

88. cikk

A működés megkezdése

(1)  A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor az ETIAS rendszer megkezdi a működését, miután teljesültek az alábbi feltételek:

a)  hatályba léptek az uniós információs rendszereket létrehozó jogi aktusok 11. cikk (2) bekezdésében említett szükséges módosításai, amelyek révén létrejön az interoperabilitás az ETIAS információs rendszerrel;

b)  hatályba lépett az a rendelet, amely az ETIAS üzemeltetési igazgatását az eu-LISA ügynökségre ruházza;

c)  hatályba léptek az uniós információs rendszereket létrehozó jogi aktusok 20. cikk (2) bekezdésében említett, azon szükséges módosításai, amelyek az ETIAS központi egységének ezen adatbázisokhoz való hozzáféréséről rendelkeznek;

d)   elfogadásra kerültek a 15. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (3) és (5) bekezdésében, a 33. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 36. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, a 45. cikk (3) bekezdésében, a 46. cikk (4) bekezdésében, a 48. cikk (4) bekezdésében, az 59. cikk (4) bekezdésében, a 73. cikk (3) bekezdésének b) pontjában, a 83. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 85. cikkben említett intézkedések;

e)  az eu-LISA bejelentette az ETIAS rendszer átfogó tesztelésének sikeres befejezését;

f)  az eu-LISA és az ETIAS központi egysége érvényesítették a 17. cikkben említett adatok összegyűjtésére és az ETIAS központi rendszerébe történő továbbítására vonatkozó műszaki és jogi előírásokat, és értesítették azokról a Bizottságot;

g)  a tagállamok és az ETIAS központi egysége értesítették a Bizottságot a 87. cikk (1) és (3) bekezdésében említett különböző hatóságokra vonatkozó adatokról.

(2)  Az ETIAS rendszerének az (1) bekezdés e) pontjában említett tesztelését az eu-LISA a tagállamokkal és az ETIAS központi egységével együttműködésben kell, hogy lefolytassa.

(3)  A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés e) pontjának megfelelően végzett teszt eredményéről.

(4)  Az (1) bekezdésben említett bizottsági határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)  A tagállamok és az ETIAS központi egysége a Bizottság által az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott időponttól használni kezdik az ETIAS rendszert.

89. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikkben, a 33. cikk (2) bekezdésében, a 36. cikk (4) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, az 54. cikk (2) bekezdésében, a 83. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 85. cikk (3) bekezdésében említett, ▌felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikkben, a 33. cikk (2) bekezdésében, a 36. cikk (4) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, az 54. cikk (2) bekezdésében, a 83. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 85. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 6. cikk (4) bekezdése, a 17. cikk (3), (5) és (6) bekezdése, a 18. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (3) bekezdése, a 31. cikk, a 33. cikk (2) bekezdése, a 36. cikk (4) bekezdése, a 39. cikk (2) bekezdése, az 54. cikk (2) bekezdése, a 83. cikk (1) és (3) bekezdése, illetve a 85. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

90. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

91. cikk

Tanácsadó csoport

Az eu-LISA EES tanácsadó csoportja felelősségi körét ki kell terjeszteni az ETIAS rendszerre is. Ez az EES-ETIAS tanácsadó csoport biztosítja a szakismereteket az eu-LISA számára az ETIAS rendszerrel kapcsolatban, különösen az eu-LISA éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének összeállításával összefüggésben.

92. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)  Az eu-LISA köteles biztosítani azon eljárások meglétét, amelyek az ETIAS információs rendszer fejlesztésének nyomon követését szolgálják a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok tekintetében, illetve amelyek az ETIAS működésének nyomon követését szolgálják a technikai eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célok tekintetében.

(2)  Az eu-LISA-nak ... [hat hónappal e rendelet hatálybalépése után ]-ig, majd azt követően az ETIAS információs rendszer kifejlesztési szakasza alatt hathavonta jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács részére a központi rendszer, az egységes nemzeti interfészek, valamint az ETIAS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztésének helyzetéről. Ebben a jelentésben részletes információkat kell közölni a felmerült költségekről, valamint azokról az esetleges kockázatokról, amelyek hatással lehetnek a rendszer összköltségére, amelyet a 85. cikkel összhangban az Unió általános költségvetéséből kell fedezni.

Az Europolnak és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek ... [hat hónappal e rendelet hatálybalépése után]-ig, majd azt követően az ETIAS információs rendszer kifejlesztési szakasza alatt hathavonta jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács részére az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos előkészületek állásáról, és ezen belül részletes információkat kell közölniük a felmerült költségekről, valamint azokról az esetleges kockázatokról, amelyek hatással lehetnek a rendszer összköltségére, amelyet a 85. cikkel összhangban az Unió általános költségvetéséből kell fedezni.

A fejlesztés befejeztével az eu-Lisa jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely részletesen bemutatja a célok – különösen a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok – megvalósítását és az esetleges eltérések indokait.

(3)  A műszaki karbantartás céljából az eu-LISA-nak hozzáféréssel kell rendelkeznie az ETIAS információs rendszerben végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(4)  Az eu-LISA-nak két évvel az ETIAS rendszer működésének megkezdését követően, majd ezt követően kétévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére az ETIAS információs rendszer technikai működéséről, kitérve annak biztonsági szempontjaira is, valamint az ETIAS figyelőlistára vonatkozó statisztikai adatokról a 35. cikk (5) és (6) bekezdésében említett felülvizsgálati eljárással összhangban.

(5)  Három évvel azután, hogy az ETIAS rendszer megkezdte működését, majd ezt követően négyévente a Bizottság értékeli az ETIAS rendszert, és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Parlament és a Tanács számára. Az értékelésnek ki kell térnie a következőkre:

a)  az Interpol SLTD és TDAWN adatbázisainak lekérdezése az ETIAS rendszeren keresztül, ideértve az említett Interpol adatbázisok lekérdezéséből eredő találatokra és az ilyen találatok alapján megtagadott utazási engedélyek számára, valamint az esetlegesen felmerült problémákra vonatkozó információkat, továbbá adott esetben annak elemzését, hogy szükség van-e az e rendeletet módosító jogalkotási javaslatra.

b)  az ETIAS rendszer által célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredmények;

c)  az ETIAS rendszer teljesítményének és munkamódszereinek hatása, eredményessége és hatékonysága a célkitűzései, megbízatása és feladatai fényében;

d)  az ETIAS biztonsági szempontú értékelése;

e)  a kockázatelemzéshez használt ETIAS vizsgálati ▌szabályok;

f)  az ETIAS figyelőlista hatása, többek között az utazási engedély iránti, az ETIAS figyelőlistával való összevetéskor kapott találat figyelembevétele alapján elutasított kérelmek száma;

g)  az ETIAS központi egysége megbízatása esetleges módosításának szükségessége és pénzügyi vonzatai;

h)  az alapvető jogokra gyakorolt hatás;

i)  az Unió és az érintett harmadik országok közötti diplomáciai kapcsolatokra gyakorolt hatás;

j)  az utazási engedély díjából befolyó bevétel, az ETIAS kifejlesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az ETIAS működtetéséhez kapcsolódó költségek, az eu-LISA-nál, az Europolnál és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél az e rendelet szerinti feladataikból adódóan felmerült költségek, valamint a 86. cikkel összhangban allokált valamennyi bevétel;

k)  az ETIAS bűnüldözési célú alkalmazása az e cikk (8) bekezdésében említett információk alapján;

l)  a személyes meghallgatásra behívott kérelmezők száma, ezek százalékos aránya a kérelmezők teljes számához képest, a személyes meghallgatás kérésének okai, a távmeghallgatások, azon döntések száma, amelyek esetében megadták, megjelölés alkalmazása mellett adták meg, illetve megtagadták az utazási engedélyt, a személyes meghallgatásra behívott, de meg nem jelent kérelmezők száma, valamint adott esetben annak vizsgálata, hogy szükség van-e az e rendeletet módosító jogalkotási javaslatra.

A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek▌, a Tanácsnak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének.

(6)  A tagállamok és az Europol az eu-LISA, az ETIAS központi egysége és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a munkamódszereket, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információforrásait, személyi állományának tagjait, illetve nyomozásait felfedő információkat.

(7)  Az eu-LISA és az ETIAS központi egysége köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani az (5) bekezdésben említett értékelések elkészítéséhez szükséges információkat.

(8)  A tagállamok és az Europol a bizalmas információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett éves jelentést készítenek az ETIAS központi rendszerében tárolt adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés eredményességéről, amelyben megadják az alábbiakra vonatkozó információkat és statisztikákat:

a)  a lekérdezés pontos célja, beleértve a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát is;

b)  azon észszerű indokok megnevezése, amelyek alapján megalapozottan gyanítható, hogy a gyanúsított, az elkövető vagy az áldozat e rendelet hatálya alá tartozik;

c)  az ETIAS központi rendszeréhez való bűnüldözési célú hozzáférésre irányuló kérelmek száma;

d)  a találatot eredményező esetek száma és típusa;

e)  azoknak az eseteknek a száma és típusa, amelyekben az 51. cikk (4) bekezdésében említett ▌sürgősségi eljárás alkalmazására került sor, beleértve azokat az eseteket is, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást.

A tagállamok rendelkezésére kell bocsátani egy olyan műszaki megoldást, amely megkönnyíti ezen adatoknak a X. fejezet szerinti, e bekezdésben említett statisztikák összeállításához szükséges összegyűjtését. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a műszaki megoldásra vonatkozó előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

93. cikk

Gyakorlati kézikönyv

A Bizottság a tagállamokkal és a megfelelő uniós ügynökségekkel szoros együttműködésben kiad egy gyakorlati kézikönyvet, amely tartalmazza az e rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és helyes gyakorlatot. A gyakorlati kézikönyv figyelembe veszi a már meglévő, kapcsolódó gyakorlati kézikönyvek tartalmát is. A Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

94. cikk

Ceuta és Melilla

Ez a rendelet nem érinti a Ceuta és Melilla városára vonatkozó különleges szabályokat, a Spanyol Királyságnak az 1985. június 14-én, Schengenben kötött megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményhez történő csatlakozási megállapodásának záróokmányában foglalt, a Spanyol Királyságnak a Ceuta és Melilla városáról szóló nyilatkozatában meghatározottak szerint.

95. cikk

A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok pénzügyi hozzájárulása

A társulási megállapodásaik vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően intézkedéseket kell megállapítani a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok pénzügyi hozzájárulásaira vonatkozóan.

96. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a Bizottság által a 88. cikkel összhangban meghatározott időponttól kell alkalmazni, a 6., a 11., a 12., a 33., a 34., a 35., az 59., a 71., a 72., a 73., a 75–79., a 82., a 85., a 87., a 89., a 90. és a 91. cikk, a 92. cikk (1) és (2) bekezdése, a 93. és a 95. cikk kivételével, valamint a 88. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedésekre vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/től kell alkalmazni.

Az Eurodac lekérdezésére vonatkozó rendelkezéseket a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(56) átdolgozott változata alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

Melléklet

A 17. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett bűncselekmények jegyzéke

1.  terrorista bűncselekmények;

2.  bűnszervezetben való részvétel;

3.  emberkereskedelem;

4.  gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

5.  kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;

6.  fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

7.  korrupció;

8.  csalás, ideértve az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást is;

9.  bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása és pénzhamisítás, beleértve az eurohamisítást is;

10.  számítógépes bűncselekmény/kiberbűnözés;

11.  környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét;

12.  jogellenes beutazás és tartózkodás elősegítése;

13.  szándékos emberölés, súlyos testi sértés;

14.  emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;

15.  emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés;

16.  szervezett és fegyveres rablás;

17.  kulturális javak – ezen belül régiségek és műtárgyak – tiltott kereskedelme;

18.  termékhamisítás és szerzői jog megsértése;

19.  okmányhamisítás és hamisított okmányokkal való kereskedelem;

20.  hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

21.  nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;

22.  erőszakos közösülés;

23.  a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;

24.  légi jármű vagy hajó jogellenes hatalomba kerítése;

25.  szabotázs;

26.  lopott gépjárművek kereskedelme;

27.  ipari kémkedés;

28.  gyújtogatás;

29.  rasszizmus és idegengyűlölet.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata

Az ETIAS információs rendszernek, az ETIAS központi egységnek és az ETIAS nemzeti egységeknek a működési és karbantartási költségeit teljes egészében a díjakból származó bevételekből fedezik. A díjakat ezért szükség esetén a költségekre tekintettel módosítani lehet. Ez mind az uniós tagállamok, mind a schengeni társult országok részéről e tekintetben felmerült költségeket magában foglalja, összhangban az ETIAS-rendelet rendelkezéseivel. Az ETIAS Információs Rendszer fejlesztésével, a meglévő nemzeti határőrizeti infrastruktúra integrálásával és a nemzeti egységes interfésszel való összekapcsolásával, a nemzeti egységes interfész elhelyezésével, az ETIAS Központi Egység és az ETIAS Nemzeti Egységek létrehozásával kapcsolatos költségeket, ideértve az uniós tagállamok és a schengeni társult országok részéről felmerült költségeket is, a Belső Biztonsági Alap (a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz) és annak utódja(i) viseli(k).

Ezért ezeket az összegeket nem szabad figyelembe venni a schengeni társult országok a megfelelő társulási megállapodás és a schengeni társult országok az ügynökségekben való részvételére vonatkozó egyedi szabályok értelmében az ETIAS-hoz nyújtott hozzájárulásának kiszámítása során. Ezt különösen a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz utódjáról/utódjairól szóló tárgyalásokkal és a schengeni társult országok abban való részvételére vonatkozó egyedi szabályokkal összefüggésben kell figyelembe venni.

Az Európai Parlament és a Tanács felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az e rendelet 95. cikkében előírt egyedi szabályokról, amint a rendeletet elfogadták.

(1) HL C 246., 2017.7.28., 28. o.
(2)HL C 246., 2017.7.28., 28. o.
(3) Az Európai Parlament 2018. július 5-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK, és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.)
(5) A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.).
(6)A Bíróságnak a C-503/03. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2006. január 31-én hozott ítélete ECLI:EU:C:2006:74.
(7)A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(9)HL L 239., 2000.9.22., 19. o.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, ▌valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).
(12)A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).
(13)A Bíróságnak (nagytanács) a C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland Ltd egyesített ügyekben 2014. április 8-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2014:238.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(17)A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
(18)A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2000.3.7., 20. o.).
(19)HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(20)A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(21)HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(22)A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(23)A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).
(24)HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(25)A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(26)A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 1. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.)
(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.)
(31) HL C 162., 2017.5.23., 9. o
(32)A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).
(33)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(34) Az Európai Parlament és a Tanács 1931/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról (HL L 405., 2006.12.30., 1. o.).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/66/EU irányelve (2014. május 15.) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről (HL L 157., 2014.5.27., 1. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
(38) A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20. ) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).
(40) A Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.).
(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(42)A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).
(43) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(44)
(45)+ HL: Kérjük beilleszteni a szövegbe ezen rendelet (PE CONS 21/18) számát és kiegészíteni a lábjegyzetet.*
(46)
(47)+ HL: Kérjük beilleszteni a szövegbe ezen rendelet (PE CONS 21/18) számát és kiegészíteni a lábjegyzetet.
(48)+ HL: Kérjük beilleszteni a szövegbe ezen rendelet (PE CONS 21/18) számát és kiegészíteni a megfelelő lábjegyzetet.
(49)++ HL: Kérjük beilleszteni ezen rendelet (PE CONS 21/18) számát.
(50)++ HL: Kérjük beilleszteni ezen rendelet (PE CONS 21/18) számát.
(51)++ HL: Kérjük beilleszteni ezen rendelet (PE CONS 21/18) számát.
(52)++ HL: Kérjük beilleszteni ezen rendelet (PE CONS 21/18) számát.
(53)+ HL: Kérjük beilleszteni a szövegbe ezen rendelet (PE-CONS 21/18) számát és kiegészíteni a lábjegyzetet.
(54)+ HL: Kérjük illessze be a szövegbe e rendelet (PE-CONS 21/18) számát és egészítse ki a megfelelő lábjegyzetet.
(55) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(56) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).


Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS): az Europol feladatai ***I
PDF 439kWORD 48k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. július 5-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2016/794 rendeletnek az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0731 – C8-0466/2016 – 2016/0357B(COD))
P8_TA-PROV(2018)0308A8-0323/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0731),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0466/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete 2017. szeptember 14-i határozatára, amellyel engedélyezte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság számára, hogy felossza a fent említett bizottsági javaslatot és annak alapján két különálló jogalkotási jelentést készítsen,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. április 25-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0323/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. július 5-én került elfogadásra az (EU) 2016/794 rendeletnek az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozása céljából történő módosításáról ▌szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0357B


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 88. cikke ▌(2) bekezdésének a) pontjára,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  Az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet(2)(3) új feladatokat határoz meg a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) számára, így például az Europolnak kezelnie kell az ETIAS figyelőlistát, e figyelőlistába adatokat kell bevezetnie a terrorista bűncselekményekkel és egyéb súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban, valamint véleményeket kell kibocsátania az ETIAS nemzeti egységek által hozzá intézett konzultációs felkérések nyomán. E feladatok végrehajtásához ezért megfelelően módosítani kell az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(4).

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(3)  Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(4)  Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/794 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/794 rendelet a következőképpen módosul:

1.  ▌A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  a szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

„n)▌ az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet*(5)34. és 35. cikkének megfelelően kezeli ▌az ETIAS figyelőlistát;

   o) az Europol által folytatott nemzetközi együttműködést szabályozó feltételek sérelme nélkül adatokat vezet be az ETIAS figyelőlistába a terrorista bűncselekményekkel vagy egyéb súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban az Europol birtokába került adatok köréből;
   p) az (EU) 2018/... rendelet(6) 29. cikkében említett konzultációs felkérések nyomán véleményt bocsát ki.

____________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/... rendelete (...) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL ..., ... o.).”;

"

b)  a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki: "

„Az e bekezdés első albekezdésének n) pontjában említett feladat ellátása érdekében az Europol igazgatótanácsának az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően el kell fogadnia az (EU) 2018/... rendelet++ 35. cikkében említett eljárásokat. .”

"

2.  A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„21. cikk

Az Eurojust, az OLAF és – kizárólag az ETIAS rendszer céljából – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáférése az Europol által tárolt információkhoz”;

"

b)  a cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki:"

(1a) Az Europolnak meg kell tennie minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – megbízatásának keretein belül és az (EU) 2018/... rendelet(7) céljából – egy találat/nincs találat alapon működő rendszer keretében közvetett módon hozzáférhessen a 20. cikk (2) bekezdése j) pontjának alkalmazása céljából szolgáltatott adatokhoz, a szóban forgó információkat szolgáltató tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által megjelölt esetleges, az e rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti korlátozások sérelme nélkül.

Találat esetén az Europolnak meg kell indítania azt az eljárást, amelynek révén – az Europol számára az információt szolgáltató fél döntésével összhangban és kizárólag annyiban, amennyiben a találatot generáló adatok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ETIAS rendszerrel kapcsolatos feladatainak elvégzéséhez szükségesek – meg lehet osztani a találatot generáló információt.

E cikk (2)–(7) bekezdése ennek megfelelően alkalmazandó.”

"

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a Bizottság által az (EU) 2018/... rendelet(8) 88. cikkével összhangban meghatározott időponttól kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt.....

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament 2018. július 5-i álláspontja.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/... rendelete (...) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL ..., ... o.).
(3)+ HL : Kérem beilleszteni a PE-CONS 21/18 (2016/0357A(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát és kiegészíteni a megfelelő lábjegyzetet.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(5)+ HL: Kérem, illesszék a szövegbe a PE-CONS 21/18 (2016/0357A(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát, és egészítsék ki a megfelelő lábjegyzetet.
(6)++ HL: Kérem, illesszék a szövegbe a PE-CONS 21/18 (2016/0357A(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát.
(7)+ HL: Kérjük a szövegbe beilleszteni a PE-CONS 21/18 (2016/0357A(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát.
(8)+ HL: Kérjük a szövegbe beilleszteni a PE-CONS 21/18 (2016/0357A(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát.


Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok ***I
PDF 2666kWORD 437k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. július 5-i jogalkotási állásfoglalása az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint a 2012/2002/EK, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, az 1308/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU, a 283/2014/EU és a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0605 – C8-0372/2016 – 2016/0282A(COD))
P8_TA-PROV(2018)0309A8-0211/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0605),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 42. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 46. cikkének d) pontjára, 149. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 164. cikkére, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172., 175., 177. és 178. cikkére, 189. cikkének (2) bekezdésére, 212. cikkének (2) bekezdésére, 322. cikkének (1) bekezdésére és 349. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0372/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2017. január 26-i 1/2017. számú véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. április 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0211/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

3.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. július 5-én került elfogadásra az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, ▌az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU ▌ rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU, Euratom) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0282A


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. cikke d) pontjára, 149. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésére, 164., 172., 175., 177. és 178. cikkére, 189. cikke (2) bekezdésére, ▌212. cikke (2) bekezdésére, 322. cikke (1) bekezdésére és 349. cikkére, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével együtt értelmezve,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére(2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3)

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  Három év végrehajtást követően az Unió költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó pénzügyi szabályok további módosítására van szükség annak érdekében, hogy a rugalmasság növelésével megszűnjenek a szűk keresztmetszetek a végrehajtásban, egyszerűsödjön a végrehajtás az érdekelt felek és a szolgálatok számára ▌, valamint fokozódjon az eredményközpontúság és javuljon a hozzáférhetőség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, ezért hatályon kívül kell helyezni a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet(6), és helyébe e rendeletnek kell lépnie.

(2)  A költségvetésre alkalmazandó pénzügyi szabályok összetettségének csökkentése, valamint a vonatkozó szabályok egyetlen rendeletbe ▌ való belefoglalása érdekében a Bizottságnak az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet(7) hatályon kívül kell helyeznie. Az áttekinthetőség érdekében az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet főbb szabályait ebbe a rendeletbe, míg más szabályokat pedig a szolgálatoknak szóló iránymutatásokba kell belefoglalni.

(3)  Az alapvető költségvetési alapelveket fenn kell tartani. Az említett elvektől való meglévő eltéréseket lehetőség szerint felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell az olyan meghatározott területeken, mint például a kutatás, a külső fellépések és a strukturális alapok, figyelembe véve, hogy azok továbbra is relevánsak-e, mekkora hozzáadott értéket jelentenek a költségvetés számára, és mekkora terhet rónak az érdekelt felekre.

(4)  Az előirányzatok átvitelére vonatkozó szabályokat egyértelműbben kell bemutatni és különbséget kell tenni az automatikus és a nem automatikus átvitel között. Az érintett uniós intézményeknek mind az automatikus, mind a nem automatikus átvitelről tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A külső címzett bevételek átvitelét és a következő programra vagy fellépésre való felhasználását engedélyezni kell az ilyen alapok hatékony felhasználása érdekében. Lehetővé kell tenni, hogy a belső címzett bevételeket csak a következő pénzügyi évre lehessen átvinni, kivéve, ha ez a rendelet másként rendelkezik.

(6)  A belső címzett bevételeket illetően engedélyezni kell, hogy az új ingatlanprojekteket bérleti jogviszonyból, valamint épületek értékesítéséből származó bevételekből finanszírozzák. Ennek érdekében az ilyen bevételeket belső címzett bevételnek kell tekinteni, amely a teljes körű felhasználásáig átvihető.

(7)  Az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az Uniónak felajánlott bármilyen adományt elfogadjanak.

(8)  Rendelkezést kell bevezetni, amely engedélyezi, hogy jogi személyek promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célból természetbeni szponzorálást nyújtsanak egy eseményhez vagy tevékenységhez.

(9)  Egyértelművé kell tenni a teljesítmény fogalmát a költségvetés tekintetében. A teljesítményt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének közvetlen alkalmazásához kell kapcsolni. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét szintén meg kell határozni, és össze kell kapcsolni a kitűzött célokat és a teljesítménymutatókat az eredményeket, valamint a gazdaságosságot, az eredményességet és a hatékonyságot az előirányzatok felhasználásában. A jogbiztonság érdekében el kell kerülni a különböző programok meglévő teljesítménykereteivel való összeütközést, és meg kell határozni a ▌ teljesítményre – különös tekintettel a kimenetekre és az eredményekre – vonatkozó terminológiát.

(10)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással(8) összhangban az uniós jogszabályoknak magas színvonalúaknak kell lenniük, azokra a területekre kell összpontosítaniuk, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értékkel bírnak a polgárok számára, és a lehető legeredményesebbek és leghatékonyabbak az uniós szakpolitikák közös célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. E célkitűzések megvalósításában segíthet, hogy a jelentős kiadásokkal járó meglévő és új kiadási programokat és tevékenységeket értékelés alá vetik.

(11)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkében foglalt átláthatóság elvével összhangban, az uniós intézmények munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el. Ami a költségvetés végrehajtását illeti, ezen elv alkalmazása magában foglalja, hogy a polgárok tudomást szerezhessenek arról, hogy az Unió hol és milyen célokra fordítja a forrásokat. Az ilyen információk előmozdítják a demokratikus vitát, hozzájárulnak a polgároknak az uniós döntéshozatali eljárásban való részvételéhez, ▌ megerősítik az uniós kiadásokkal kapcsolatos intézményi kontrollt és alapos vizsgálatot, valamint hozzájárulnak az Unió hitelességének fokozásához. A kommunikációnak célirányosabbnak kell lennie és fokoznia kell az uniós hozzájárulás láthatóságát a polgárok számára. Az ilyen célokat a költségvetésből finanszírozott források valamennyi címzettjével kapcsolatos információk – lehetőség szerint korszerű kommunikációs eszközök segítségével történő – közzététele révén kell megvalósítani, aminek során figyelembe kell venni ezen címzetteknek a bizalmassághoz és a biztonsághoz fűződő jogos érdekeit, természetes személyek esetében pedig a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmét. Ezért az uniós intézményeknek az arányosság elvével összhangban szelektív megközelítést kell alkalmazniuk az információk közzététele terén. Használható információk nyújtása érdekében a közzétételre vonatkozó döntéseknek megfelelő szempontokon kell alapulniuk.

(12)  A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok sérelme nélkül, minden esetben törekedni kell a maximális átláthatóság biztosítására a címzettekre vonatkozó információk tekintetében. A közvetlen irányítás keretében végrehajtott uniós források címzettjeire vonatkozó információkat az uniós intézmények e célra létrehozott weboldalán – így például a pénzügyi átláthatósági rendszerben – kell közzétenni, és meg kell adni legalább a címzett nevét és földrajzi helyét, az összeget, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak, valamint az intézkedés célját. A tájékoztatás során figyelembe kell venni az olyan releváns kritériumokat, mint például a gyakoriság, az intézkedés típusa és jelentősége.

(13)   A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a költségvetést közvetett módon, a tagállami szervezetek révén hajtsa végre. A jogbiztonság érdekében ezért indokolt a tagállami szervezetet vagy valamely tagállamban létrejött közjogi szervként, vagy olyan, a magánjog alapján működő szervként meghatározni, amely közfeladatot lát el, és amelynek a tagállam megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújt. Egy tagállam által, a hatályos uniós jog előírásaival összhangban, az ilyen magánjogi szerveknek a tagállam által meghatározott és bankgaranciát nem szükségszerűen igénylő formában nyújtott pénzügyi támogatást megfelelő pénzügyi garanciának kell tekinteni.

(14)  A nyilvános versenyeljárást követően odaítélt pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében, és különösen versenypályázatok, pályázati felhívások és/vagy ajánlati felhívások esetében az EUMSZ elveinek és különösen az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartása érdekében az uniós források címzettjeinek nevét és a településük nevét közzé kell tenni. Az ilyen közzétételnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a versenyben sikertelen pályázók ellenőrizhessék az odaítélési eljárásokat.

(15)  A természetes személyekre vonatkozó személyes adatokhoz való nyilvános hozzáférés nem lehet hosszabb annál az időtartamnál, amely alatt a címzett a forrásokat felhasználja, így ezeket az adatokat két év után el kell távolítani. Ugyanez alkalmazandó az olyan jogi személyekre vonatkozó személyes adatokra, amelyek hivatalos megnevezésében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

(16)  Az e rendeletben tárgyalt esetek többségében a közzététel jogi személyeket érint. Természetes személyek érintettsége esetén, a személyes adatok közzétételének tiszteletben kell tartania az odaítélt összeg nagysága és a források legmegfelelőbb felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó igény közötti arányosság elvét. Ilyen esetekben az érintett régió statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) 2. szintje szerinti közzététele összhangban áll a címzettekre vonatkozó információ közzétételének céljával és biztosítja a különböző méretű tagállamok közötti egyenlő bánásmódot, egyúttal tiszteletben tartja a címzettek magánélethez való jogát és különösen személyes adataik védelmét.

(17)   A jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban, meg kell határozni, hogy melyek azok a helyzetek, amelyekben a közzétételre nem kerülhet sor. Például, nem lehet közzétenni azokat az információkat, amelyek az ösztöndíjakra vagy a leginkább rászoruló természetes személyeknek kifizetett közvetlen támogatások egyéb formáira, a bizonyos nagyon alacsony értékű szerződésekre vagy a pénzügyi eszközök révén meghatározott értékküszöb alatti pénzügyi támogatásokra vonatkoznak, vagy azokban az esetekben, amikor a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait vagy sértheti a címzettek üzleti érdekeit. Ugyanakkor, a vissza nem térítendő támogatások esetében a jelenlegi gyakorlat fenntartása és az átláthatóság érdekében nem indokolt, hogy meghatározott értékküszöb alapján különös mentességet biztosítsanak a közzétételi kötelezettség alól.

(18)   Ha a címzettek személyes adatait az uniós források felhasználásának átláthatósága és az odaítélési eljárások ellenőrzése céljából közzéteszik, az ilyen közzétételről, valamint jogaikról, és e jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról tájékoztatni kell e címzetteketa 45/2001/EK(9) és az (EU) 2016/679(10) európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

(19)  Annak biztosítása érdekében, hogy az egyenlő bánásmód elvét valamennyi címzett esetében tiszteletben tartsák, a természetes személyekkel kapcsolatos információk közzétételét a tagállamok azon kötelezettségével összhangban is biztosítani kell, hogy magas fokú átláthatóságot garantáljanak azon szerződések esetében, amelyek meghaladják a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(11) meghatározott értékhatárt.

(20)  Közvetett és megosztott irányítás esetében az uniós forrásokat kezelő személyeknek, szervezeteknek vagy kijelölt szerveknek kell rendelkezésre bocsátaniuk a címzettekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információkat. Megosztott irányítás esetében az információkat az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kell közzétenni. A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania arra az egységes weboldalra vonatkozó információt – ideértve a honlap címére vonatkozó hivatkozást is –, ahol a címzettekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk megtalálhatóak.

(21)  A közvetlen és közvetett irányítás keretében kezelt pénzügyi eszközök adatainak jobb olvashatósága és átláthatósága érdekében valamennyi jelentéstételi követelményt a költségvetési tervezethez csatolandó egyetlen munkadokumentumba kell belefoglalni.

(22)   Annak érdekében, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EFRA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) végrehajtása során ösztönözze a bevált gyakorlatok elterjesztését, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztatási céllal az irányításért és kontrollért felelős szervek rendelkezésére bocsásson egy, a saját kontrollstratégiáját és megközelítését, ideértve az ellenőrző listákat és a bevált gyakorlat példáit is tartalmazó, nem kötelező erejű módszertani útmutatót. Az útmutatót szükség esetén naprakésszé kell tenni.

(23)  Helyénvaló rendelkezni arról, hogy az előirányzataik végrehajtásának elősegítése érdekében az uniós intézmények szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthessenek egymással ▌, valamint arról, hogy ilyen megállapodásokat köthessenek egymással az uniós intézmények szervezeti egységei, az uniós szervek, az európai hivatalok, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának főtitkári hivatala is szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre, építési beruházásra vagy ingatlanszerződésekre vonatkozóan.

(24)  Helyénvaló meghatározni új európai hivatalok felállításának eljárását, és különbséget kell tenni az ilyen hivatalok kötelező és nem kötelező feladatai között. Be kell vezetni azt a lehetőséget az uniós intézmények, az uniós szervek és egyéb európai hivatalok számára, hogy átruházzák az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört az európai hivatal igazgatójára. Az európai hivataloknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel is, hogy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kössenek szolgáltatásnyújtásra, vagy árubeszerzésre, vagy építési beruházásra, vagy ingatlanszerződésekre vonatkozóan. Helyénvaló meghatározni a számviteli nyilvántartás vezetésére vonatkozó konkrét szabályokat, azokat a rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, hogy feladatai egy részét átruházza az említett hivatalok személyzetére, valamint a működési eljárásokat azon bankszámlák tekintetében, amelyeket a Bizottság megnyithat az európai hivatal nevében.

(25)  A végrehajtó ügynökségek költséghatékonyságának ▌ javítása érdekében és az egyéb uniós szervekkel kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízzák az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egészével vagy egy részével.

(26)  A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, amikor az ügynökségeikre átruházott programok operatív előirányzatait kezelik. Az egyes támogató szolgáltatások globális központosításából származó hatékonyságnövelés maradéktalan érvényesítése érdekében kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a végrehajtó ügynökségek kezelhetnek igazgatási kiadásokat.

(27)  Meg kell állapítani a pénzügyi szereplők – különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők – hatásköreire és feladataira vonatkozó szabályokat.

(28)  Az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Számvevőszéket és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét két héten belül tájékoztatni kell a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, a belső ellenőr és a számvitelért felelős tisztviselő kinevezéséről, illetőleg megbízatásának megszűnéséről.

(29)  Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek teljes körű felelősséggel kell tartozniuk a hatáskörükbe tartozó valamennyi bevételi és kiadási műveletért és a belső kontrollrendszerért, és elszámoltathatónak kell lenniük az intézkedéseikért, adott esetben fegyelmi eljárás keretében is.

(30)  Meg kell állapítani az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatait, felelősségi köreit, valamint az általuk betartandó eljárási elveket is. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek biztosítaniuk kell, hogy a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők és azok személyzete megkapják a kontrollokra vonatkozó standardokkal és a kapcsolódó módszerekkel és technikákkal kapcsolatos információkat és képzést, valamint hogy intézkedéseket hoznak a kontrollrendszer működésének biztosítása érdekében. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek be kell számolnia az ellátott feladatokról az uniós intézmény részére készített éves jelentésben. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell azokat a pénzügyi és irányítási információkat, amelyek az adott tisztviselő feladatainak ellátásáról szóló megbízhatósági nyilatkozat alátámasztásához szükségesek, beleértve az elvégzett műveletek átfogó teljesítményére vonatkozó információkat is. Az elvégzett műveletekhez kapcsolódó bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési szerződések tárgyalásos eljárás útján történő odaítélésének valamennyi formájáról a megbízott, engedélyezére jogosult tisztviselőnek külön jelentést kell készítenie az érintett uniós intézmény részére, valamint ennek az uniós intézménynek az Európai Parlament és a Tanács részére, mivel ezek az eljárások eltérést jelentenek a szokásos odaítélési eljárásoktól.

(31)  Figyelembe kell venni az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként betöltött kettős szerepét, egyrészt az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vonatkozásában, másrészt – az operatív előirányzatok tekintetében – a Bizottság vonatkozásában.

(32)  A Bizottság csak azokban a helyzetekben ruházhatja át a saját költségvetési szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetés-végrehajtási hatásköröket az uniós küldöttségvezető-helyettesekre, amelyekben e feladatoknak az uniós küldöttségvezető-helyettesek általi ellátása szigorúan az üzletmenet-folytonosság biztosításához szükségesaz uniós küldöttségvezetők távollétében. Az uniós küldöttségvezető-helyettesek számára nem engedhető meg, hogy e hatásköröket rendszeresen vagy belső munkamegosztási okok miatt gyakorolják.

(33)  A számvitelért felelős tisztviselő felelős a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a követelések beszedéséért. A számvitelért felelős tisztviselő kezeli a pénztárat, a bankszámlákat és harmadik felek állományait, ő vezeti az elszámolásokat, és felelős az uniós intézmények pénzügyi kimutatásainak összeállításáért. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az egyetlen személy, aki jogosult a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükör meghatározására, míg az összes többi uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselői saját intézményük számviteli eljárásait határozzák meg.

(34)  Meg kell határozni továbbá a számvitelért felelős tisztviselő kinevezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat.

(35)  A számvitelért felelős tisztviselőnek eljárásokat kell kialakítania annak biztosítására, hogy a likviditáskezeléssel kapcsolatos igények kielégítésére nyitott számlák és az előlegszámlák ne mutassanak passzívumot.

(36)  Továbbá meg kell állapítani a rendes költségvetési eljárás alól kivételt jelentő és csak korlátozott összegeket érintő irányítási rendszer részét képező előlegszámlák alkalmazásának feltételeit, az előlegszámla-kezelők, továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő előlegszámlák ellenőrzésével kapcsolatos feladataival és felelősségi körével együtt. A Számvevőszéket tájékoztatni kell az előlegszámla-kezelő kinevezéséről. A hatékonyság érdekében a küldöttségeken előlegszámlákat kell létrehozni mind a Bizottság, mind az EKSZ költségvetési szakaszaiból származó előirányzatokra. Helyénvaló meghatározott feltételek mellett lehetővé tenni továbbá, hogy az uniós küldöttségeken előlegszámlákat alkalmazzanak korlátozott összegek költségvetési eljárás keretében történő kifizetésére. Az előlegszámla-kezelők kinevezése tekintetében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság által, a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén alkalmazott személyek közül is kiválaszthassák őket, amennyiben nincs az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló, 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet(12) ( a továbbiakban: személyzeti szabályzat) hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott.

(37)  Azon helyzet figyelembevétele érdekében, amikor a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén nincs a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott, valamint az azzal kapcsolatos technikai nehézségek figyelembevétele érdekében, hogy az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő minden jogi kötelezettségvállalást megtegyen, az említett területen lehetővé kell tenni a Bizottság alkalmazottjai számára, hogy legfeljebb 2500 EUR összegig olyan, nagyon alacsony értékű jogi kötelezettségeket vállaljanak, amelyek az előlegszámláról végrehajtott kifizetésekhez kapcsolódnak, valamint lehetővé kell tenni az uniós küldöttségek vezetői és azok helyettesei számára, hogy a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének utasítására jogi kötelezettségeket vállaljanak.

(38)  Feladataik és felelősségi körük meghatározását követően a pénzügyi szereplők csak a személyzeti szabályzatban megállapított feltételek szerint vonhatók felelősségre. Pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületeket hoztak létre az uniós intézményeknél a 966/2012/EU, Euratom rendelet értelmében.Ugyanakkor a hozzájuk benyújtott ügyek korlátozott száma miatt és hatékonysági okokból helyénvaló feladataikat átadni az e rendelet értelmében alapított intézményközi testületnek (a továbbiakban: a testület). A testületet azért kell létrehozni, hogy a Bizottság vagy egyéb uniós intézmény és szerv által – a saját személyzetük tagjai tekintetében meglévő igazgatási autonómiájuk sérelme nélkül – a hozzá továbbított, a kizárásra és a pénzügyi szankcióra vonatkozó döntések szükségességére vonatkozó kéréseket megvizsgálja, és ajánlásokat tegyen. Az említett átadás célja továbbá a párhuzamosságok elkerülése és az egymásnak ellentmondó ajánlások vagy vélemények kockázatának enyhítése olyan ügyekben, amelyben egy gazdasági szereplő és uniós intézmény vagy uniós szerv tisztviselője egyaránt érintett. Szükséges fenntartani azt az eljárást, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetséges megerősítést kérni olyan utasításokkal kapcsolatban, amelyeket az említett tisztviselő szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével ellentétesnek talál, és így mentesülhet minden felelősség alól. A testület összetételét módosítani kell, amikor ezt a szerepet tölti be. A testület nem rendelkezhet vizsgálati hatáskörrel.

(39)  A bevételek tekintetében kezelni kell a609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet(13) által szabályozott saját források negatív kiigazításait. A saját források esetének kivételével szükséges fenntartani az eljárás különböző szakaszaiban az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó meglévő feladatokat és kontrollokat, amelyek a következők: a követelések tervezett összegének megállapítása, beszedési megbízás kibocsátása, a terhelési értesítés feladása a kötelezett részére, amelyben tájékoztatják a követelés megállapításáról, és szükség esetén, a bevételek hatékony beszedése érdekében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását garantáló követelményeknek megfelelően a jogos követelések elengedése.

(40)  Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy teljesen vagy részben elálljon egy megállapított követelés beszedésétől, amennyiben a kötelezett az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(14) meghatározott fizetésképtelenségi eljárások valamelyikében vesz részt, különösen bíróság által jóváhagyott megállapodások, kényszeregyezségek és hasonló eljárások esetében.

(41)  Különös rendelkezéseket kell meghatározni a követelés becsült összegének kiigazítására vagy nullára csökkentésére vonatkozó eljárásokra.

(42)   Egyértelműen meg kell határozni, hogy mikor kell bevezetni a költségvetésbe a pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók útján befolyt összegeket, a felhalmozódott kamatot vagy az ezek által generált egyéb bevételeket.

(43)  A pénzügyi piacok legutóbbi fejleményei és az Európai Központi Bank (EKB) által az irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatláb miatt felül kell vizsgálni a pénzbírságokra és egyéb büntetésekre vonatkozó kamatlábat érintő rendelkezéseket, valamint rendelkezni kell a negatív kamatláb esetén alkalmazandó szabályokról.

(44)  Az uniós intézmények által az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) értelmében kiszabott pénzbírságokból vagy egyéb büntetésekből álló követelések sajátos jellegének figyelembevétele érdekében különös rendelkezéseket kell alkotni az esedékes, de még nem befizetett összegekre alkalmazandó kamatlábakra vonatkozóan, azokban az esetekben, ha az ilyen összegeket az Európai Unió Bírósága megemeli.

(45)  Pontosítani kell, és meg is kell erősíteni a beszedés szabályait. Különösen meg kell határozni, hogy a számvitelért felelős tisztviselő olyan összegek esetében is beszámítással szedi be az összegeket, amelyekkel a kötelezett egy végrehajtó ügynökségnek tartozik, amikor a végrehajtó ügynökség a költségvetést hajtja végre.

(46)  A jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása érdekében meg kell határozni azokra a határidőkre vonatkozó szabályokat, amelyeken belül a terhelési értesítést ki kell küldeni.

(47)  Az eszközkezelés biztosítása érdekében, valamint pozitív hozam elérésére törekedve, az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében kiszabott pénzbírságokra, egyéb büntetésekre és szankciókra vonatkozó ideiglenesen beszedett összegeket, például a versenypolitikával kapcsolatos vitatott pénzbírságokat pénzügyi instrumentumokba kell befektetni, és meg kell határozni, hogy az ilyen befektetésekből keletkező hozamokat mely célhoz kötik. Mivel a Bizottság nem az egyetlen olyan uniós intézmény, amely pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók kiszabására jogosult, szükséges meghatározni az egyéb uniós intézmények által kiszabott pénzbírságokat, egyéb büntetéseket vagy szankciókat érintő rendelkezéseket, valamint meg kell határozni ezek beszedésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek egyenértékűnek kell lenniük azokkal, amelyek a Bizottságra alkalmazandóak.

(48)  Annak biztosításához, hogy a Bizottság a finanszírozási határozatok elfogadásához szükséges valamennyi információval rendelkezzen, meg kell állapítani a vissza nem térítendő támogatásokról, közbeszerzésekről, a külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapokról (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alap), pénzdíjakról, pénzügyi eszközökről, vegyesfinanszírozási eszközökről vagy platformokról és költségvetési biztosítékokról szóló finanszírozási határozatok tartalmára vonatkozó minimumkövetelményeket. Ugyanakkor annak érdekében, hogy hosszabb távú perspektívát nyújtsanak a potenciális címzetteknek, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatokat több mint egy pénzügyi évre fogadják el, előírva ugyanakkor, hogy végrehajtást az adott év költségvetési előirányzatainak rendelkezésére állásától tegyék függővé. Csökkenteni kell továbbá a finanszírozási határozathoz szükséges elemek számát. Az egyszerűsítés céljával összhangban, a finanszírozási határozatnak ugyanakkor éves vagy többéves munkaprogramnak kell minősülnie. Mivel a 70. és 71. cikkben említett uniós szerveknek nyújtott hozzájárulást a költségvetés már megállapította, e tekintetben nem szükséges külön finanszírozási határozat elfogadását előírni.

(49)  Ami a kiadásokat illeti, a költségvetés-végrehajtás különböző szakaszaira vonatkozó egyértelmű keret megállapítása érdekében pontosítani kell a finanszírozási határozatok, a globális költségvetési kötelezettségvállalások és az egyedi költségvetési kötelezettségvállalások közötti kapcsolatot, valamint a költségvetési és jogi kötelezettség fogalmát.

(50)  Különösen az uniós küldöttségek és uniós képviseletek által vállalt jogi kötelezettségek számának és az általuk tapasztalt árfolyam-ingadozásoknak a figyelembevétele érdekében az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokat olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amelyekben a végső fizetési kedvezményezett és az összeg ismertek.

(51)  Az engedélyezésre jogosult tisztviselők által teljesíthető kifizetések tipológiája tekintetében pontosítani kell a kifizetések különböző típusait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Tovább kell pontosítani az előfinanszírozási kifizetések elszámolására vonatkozó szabályokat, különösen olyan helyzetekre vonatkozóan, amikor az időközi elszámolás nem lehetséges. Ennek érdekében a tett jogi kötelezettségvállalásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

(52)  E rendeletnek elő kell írnia, hogy a kifizetéseket meghatározott határidőkön belül teljesíteni kell, valamint hogy e határidők elmulasztása esetén a hitelezők a költségvetésre terhelendő késedelmi kamatra jogosultak, a tagállamok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) kivételével.

(53)  Helyénvaló a kiadások jóváhagyását és engedélyezését érintő rendelkezéseket egy cikkben kell egységesíteni, valamint megkell határozni a kötelezettségvállalások visszavonásának fogalmát. Mivel a tranzakciókat számítógépes rendszerekben végzik, a „kifizethető” jelzéssel ellátott utalvány aláírását a jóváhagyási döntés kinyilvánítása érdekében – korlátozott számú eset kivételével –, biztonságos elektronikus aláírással kell felváltani. Pontosítani kell továbbá azt, hogy a kiadások jóváhagyása valamennyi támogatható költségre vonatkozik – ideértve azokat a költségeket is, amelyek nem kapcsolódnak kifizetési kérelemhez –, mint például előfinanszírozás elszámolása esetén.

(54)  Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében több költségvetés-végrehajtási eszközre vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani. Ezen okokból egyes rendelkezéseket össze kell vonni, más rendelkezések szövegét és hatályát össze kell hangolni, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(55)   Minden uniós intézménynek belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságot kell létrehoznia, amelynek feladata a belső ellenőr függetlenségének garantálása, a belső ellenőrzési munka színvonalának nyomon követése és annak biztosítása, hogy szolgálatai megfelelően figyelembe vegyék a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat, és azok alapján megtegyék a szükséges lépéseket. A belsőellenőrzés-felügyeleti bizottság összetételéről minden uniós intézménynek a saját szervezeti autonómiájának és a független szakértői tanácsadás fontosságának figyelembevétele alapján kell határoznia.

(56)  Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségvetésből finanszírozott projektek teljesítményére és eredményeire. Ezért a már jól bevált uniós hozzájárulási formák (a ténylegesen felmerült támogatható költségek visszatérítése, egységköltség, egyösszegű átalány és átalányfinanszírozás) mellett meg kell határozni egy további, a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozási formát. Ezt a további finanszírozási formát bizonyos feltételek előzetes teljesítésére, vagy a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósítására kell alapozni.

(57)  Lehetővé kell tenni, hogy amikor a Bizottság az uniós források címzettjeinek működési és pénzügyi kapacitását, illetve azok rendszereit és eljárásait értékeli, akkor alapul vegye a saját maga, illetve más szervezetek vagy donorok – például nemzeti ügynökségek és nemzetközi szervezetek – által végzett értékeléseket ugyanazon címzett kétszeri értékelésének elkerülése érdekében. A más szervezetek által elvégzett értékelések átvételének lehetőségével akkor kell élni, ha az ilyen értékeléseket az alkalmazandó végrehajtási módszerre vonatkozóan e rendeletben megállapított feltételekkel egyenértékű feltételekkel összhangban végezték el. Ezért annak elősegítése érdekében, hogy a donorok átvegyék egymás értékeléseit, a Bizottságnak ösztönöznie kell a nemzetközileg elfogadott standardok, illetve a nemzetközi bevált módszerek elismerését.

(58)  Fontos továbbá elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós források címzettjeinél különböző szervezetek több alkalommal is ellenőrzést végeznek e források felhasználására vonatkozóan. Ezért lehetővé kell tenni, hogy támaszkodni lehessen független ellenőrök által már elvégzett ellenőrzésekre, feltéve, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre alkalmasságukra és függetlenségükre vonatkozóan, és az ellenőrzés nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapul, megalapozott bizonyosságot nyújt, valamint az ellenőrzéseket az uniós hozzájárulás felhasználását ismertető pénzügyi kimutatásokra és jelentésekre vonatkozóan elvégezték. Ezt követően ezen ellenőrzéseknek kell az uniós források felhasználására vonatkozó átfogó bizonyosság alapjául szolgálniuk. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a független ellenőr jelentését és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési dokumentációt kérésre az Európai Parlament, a Bizottság, a Számvevőszék és a tagállami ellenőrző hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(59)   Ahhoz, hogy fel lehessen használni a vizsgálatokat és ellenőrzéseket, valamint az uniós forrásokból támogatásban részesülő személyekre és szervezetekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében, fontos biztosítani az uniós intézményeknél, az irányító hatóságoknál, valamint az egyéb, uniós forrásokkal gazdálkodó szerveknél és szervezeteknél már rendelkezésre álló minden információ újbóli felhasználását és ezáltal ugyanazon adatoknak a címzettektől vagy kedvezményezettektől való újbóli bekérésének az elkerülését.

(60)  A címzettekkel való hosszú távú együttműködési mechanizmus kialakítása érdekében lehetővé kell tenni pénzügyikeret-partnerségi megállapodások aláírását. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodás vissza nem térítendő támogatások vagy az uniós forrásokkal gazdálkodó személyekkel és szervezetekkel kötött hozzájárulási megállapodások révén kell végrehajtani. Ennek érdekében rendelkezni kell az ilyen hozzájárulási megállapodások minimális tartalmi követelményeiről. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodások nem korlátozhatják indokolatlanul az uniós forrásokhoz való hozzájutást.

(61)  A különböző költségvetés-végrehajtási eszközök, mint például vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, közvetett irányítás, pénzdíjak stb. között össze kell hangolni az uniós hozzájárulás felfüggesztésére, megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat. Meg kell továbbá határozni, hogy mely indokok alapján kerülhet sor felfüggesztésre, megszüntetésre vagy csökkentésre.

(62)  E rendeletben meg kell állapítani azokat az egységesen alkalmazandó időtartamokat, ameddig az uniós hozzájárulásokkal kapcsolatos dokumentumokat a címzetteknek meg kell őrizniük annak elkerülése érdekében, hogy eltérő vagy aránytalan szerződési feltételek rögzítésére kerüljön sor, ugyanakkor biztosítva, hogy elegendő idő álljon a Bizottság, a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) rendelkezésére az ilyen adatokhoz való hozzájutásra és az utólagos programellenőrzések és pénzügyi ellenőrzések elvégzésére. Ezenfelül bármely, uniós forrásban részesülő személyt vagy szervezetet kötelezni kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából történő együttműködésre.

(63)  Annak érdekében, hogy megfelelő tájékoztatás álljon a résztvevők és a címzettek rendelkezésére, valamint annak biztosítására, hogy gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, a résztvevők és a címzettek számára lehetővé kell tenni, hogy a jogaikat hátrányosan befolyásoló bármely intézkedés elfogadását megelőzően benyújtsák észrevételeiket, és tájékoztatni kell őket az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.

(64)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes korai felismerési és kizárási rendszert.

(65)  A korai felismerési és kizárási rendszernek alkalmazandónak kell lennie a résztvevőkre, a címzettekre, azon szervezetekre, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván, közbeszerzésben a szerződő fél alvállalkozójára, olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely az uniós forrásokból a költségvetés közvetett irányítása keretében részesül, minden olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely a finanszírozási eszközök közvetlen irányítása keretében részesül, ▌ olyan résztvevőkre vagy címzettekre, akire vagy amelyre a költségvetést megosztott irányítás keretében végrehajtó szervezetek információt szolgáltatnak, valamint az adományozókra.

(66)  Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy személynek vagy szervezetnek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisába való felvételére irányuló döntést egy olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozó kizárást indokoló helyzet alapján hoznak meg, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagja, vagy aki vagy amely az említett személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontroll-jogkörrel rendelkezik, vagy olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozik, vagy olyan természetes személy, akire elengedhetetlenül szükség van az odaítéléshez vagy a jogi kötelezettség végrehajtásához, akkor az adatbázisban rögzíteni kell az e személyekre vonatkozó információkat is.

(67)  A valamely személynek vagy szervezetnek az odaítélési eljárásokban való részvételből történő kizárására, illetve a valamely személlyel vagy szervezettel szembeni pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatokat, valamint a kapcsolódó információk közzétételére vonatkozó határozatokat az igazgatási ügyekben őt megillető döntési jogkörrel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek kell meghozniuk. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában, valamint súlyos szerződésszegés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a testület ajánlásának figyelembevételével, előzetes jogi minősítés alapján kell meghozniuk a határozatot. A bizottságnak a kizárás időtartamát is mérlegelnie kell olyan esetekben, amikor a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat az időtartamról nem rendelkezett.

(68)  A bizottság szerepe a kizárási rendszer koherens működésének biztosítása kell, hogy legyen. A bizottságnak egy állandó elnökből, a Bizottság két képviselőjéből és az ajánlást kérő engedélyezésre jogosult tisztviselő képviselőjéből kell állnia.

(69)  Az előzetes jogi minősítés nem érinti az érintett személy vagy szervezet magatartásáról a tagállamok illetékes hatóságai által a nemzeti jog alapján alkotott végső értékelést. Ezért a bizottság ajánlását és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatát az e végső értékelésről szóló értesítést követően felül kell vizsgálni.

(70)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek azon személyt vagy szervezetet ki kell zárnia, akivel, illetve amellyel szemben jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelezettségszegése, a társadalombiztosítási járulék- vagy adófizetésre vonatkozó kötelezettségének szándékos vagy nem szándékos elmulasztása, a székhelye szerinti joghatósági területtől eltérő területen – a székhely szerinti joghatósági területen fennálló adófizetési, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése céljával – szervezet létrehozása, valamint költségvetési csalással, korrupcióval, bűnszervezetben való részvétellel, pénzmosással, terrorizmus finanszírozásával vagy terrorizmussal összefüggő bűncselekményekkel, gyermekmunkával, vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények vonatkozásában vagy szabálytalanságok elkövetése miatt bűnösséget állapított meg. A jogi kötelezettségvállalás súlyos megszegése és csőd esetén a személyt vagy szervezetet szintén ki kell zárni.

(71)  Amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy személy vagy szervezet kizárásáról, vagy egy személlyel vagy szervezettel szembeni pénzügyi szankció kiszabásáról, valamint a kapcsolódó információ közzétételéről ▌ határoz, be kell tartania az arányosság elvét, figyelembe véve különösen a helyzet súlyosságát, annak költségvetési vonzatát, a szóban forgó magatartás óta eltelt időt, a magatartás fennállásának időtartamát és ismételt előfordulását, azt, hogy a magatartás szándékos volt-e, vagy a tanúsított gondatlanság mértékét, valamint a személynek vagy szervezetnek az érintett illetékes hatósággal való együttműködési készségét és e személynek vagy szervezetnek hozzájárulását a vizsgálathoz.

(72)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára biztosítani kell a személy vagy szervezet kizárásának lehetőségét abban az esetben is, amikor a gazdasági szereplő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó valamely természetes vagy jogi személy csődben vagy más hasonló, fizetésképtelenségi helyzetben van, illetve ha e természetes vagy jogi személy nem teljesíti a társadalombiztosításijárulék-fizetési vagy adófizetési kötelezettségeit, amikor az ilyen helyzetek befolyással bírnak az említett gazdasági szereplő pénzügyi helyzetére.

(73)  Nem indokolt, hogy kizárásra vonatkozóhatározat szülessen egy személlyel vagy szervezettel szemben, ha korrekciós intézkedések megtételével bizonyította a megbízhatóságát. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az említett lehetőség a legsúlyosabb bűncselekmények eseteiben ne legyen alkalmazható.

(74)  Az arányosság elvének értelmében különbséget kell tenni azon esetek között, amikor egyrészről a kizárás alternatívájaként lehetséges pénzügyi szankció kiszabása, másrészről, amikor az érintett címzett úgy kísérelt meg jogosulatlanul uniós forráshoz jutni, hogy e magatartásának a súlyossága indokolttá teszi a pénzügyi szankció és a kizárás együttes alkalmazását a kellő visszatartó erő érdekében. Meg kell határozni továbbá a pénzügyi szankciónak az ajánlatkérő szerv által kiszabható legmagasabb összegét.

(75)  Pénzügyi szankciót kizárólag a címzettre szabad kiszabni, a résztvevőre nem, mivel a kiszabandó pénzügyi szankció kiszámításának alapját a szóban forgó jogi kötelezettségvállalás értéke képezi.

(76)  A kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának vagy a pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége független a szerződésben előírt szankciók, például a kötbér alkalmazásának lehetőségétől ▌.

(77)  A kizárásnak a 2014/24/EU irányelvben foglaltakhoz hasonlóan meghatározott időre kell szólnia, és tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

(78)  Meg kell határozni a kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának vagy a pénzügyi szankciók kiszabásának kezdő időpontját és elévülésük időtartamát.

(79)  Fontos, hogy a kizárás és a pénzügyi szankció visszatartó ereje erősíthető legyen. Ennek érdekében a visszatartó erőt meg kell erősíteni a kizárásra és/vagy a pénzügyi szankcióra vonatkozó információk közzétételének a lehetővé tételével, megfelelő módon biztosítva a 45/2001/EK, valamint az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt adatvédelmi előírásokat. Ezzel a közzététellel várhatóan elősegíthető, hogy ugyanaz a magatartás ne ismétlődjön meg. A jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban, meg kell határozni, hogy a közzétételre milyen helyzetekben nem kerülhet sor. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a mérlegelés során figyelembe kell vennie a bizottság esetleges ajánlását. Természetes személyek esetében a személyes adatokat csak kivételes körülmények esetén szabad közzétenni, amennyiben ezt a magatartás súlya vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása indokolja.

(80)  A kizárásra vagy pénzügyi szankcióra vonatkozó tájékoztatást csak bizonyos esetekben, így például súlyos szakmai kötelezettségszegés, csalás, a költségvetésből finanszírozott jogi kötelezettségvállalásban foglalt főbb kötelezettségek teljesítésében mutatkozó jelentős hiányosság, vagy szabálytalanság esetén indokolt közzétenni, vagy abban az esetben, ha egy szervezetet a székhelye szerinti joghatósági területtől eltérő területen, a székhely szerinti joghatósági területen fennálló adófizetési, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése céljával hoztak létre.

(81)  A kizárási kritériumokat egyértelműen el kell határolni azoktól a szempontoktól, amelyek a odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadásához vezetnek.

(82)  A kockázatok korai felismerésére és a személyekre vagy szervezetekre kizárásra vonatkozó határozatokra és a kiszabott pénzügyi szankciókra vonatkozó információkat célszerű központosítani. A vonatkozó információkat e célból egy olyan adatbázisban célszerű tárolni, amelyet a Bizottság a központosított rendszer tulajdonosaként létrehoz és működtet. A rendszernek a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával kell működnie.

(83)  Bár a korai felismerési és kizárási rendszer felállítása és működtetése a Bizottság feladata kell, hogy legyen, a többi uniós intézménynek és szervnek, valamint az uniós forrásokat közvetlen, megosztott és közvetett irányítás keretében végrehajtó minden személynek és szervezetnek részt kell vennie az említett rendszerben azáltal, hogy megküldi a Bizottságnak a releváns információkat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a bizottságnak garantálnia kell az érintett személy, illetve szervezet védelemhez való jogát. Ugyanezt a jogot biztosítani kell az érintett személy vagy szervezet számára a korai felismeréssel kapcsolatban is, amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan intézkedést szándékozik hozni, amely sértheti az érintett személy vagy szervezet jogait.

Az Unió pénzügyi érdekeit sértő olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység esetén, amelyről még nem született jogerős ítélet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni a személy vagy szervezet tájékoztatásának elhalasztását, valamint a testület számra lehetővé kell tenni, hogy később biztosítsa a személy vagy szervezet számára azt, hogy az észrevételeinek megtételére vonatkozó jogát gyakorolja. Az ilyen halasztás csak abban az esetben lehet indokolt, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn.

(84)  Az Európai Unió Bíróságának – az EUMSZ 261. cikkével összhangban – korlátlan joghatósággal kell rendelkeznie az e rendelet alapján a kizárásra vonatkozó határozatok és a kiszabott pénzügyi szankciók tekintetében.

(85)  Annak érdekében, hogy könnyebb legyen biztosítani az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét a költségvetés végrehajtásának valamennyi módszere esetében, a költségvetés végrehajtásában megosztott és közvetett irányítás keretében részt vevő személyeknek és szervezeteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy adott esetben figyelembe vegyék az engedélyezésre jogosult tisztviselők által uniós szinten elrendelt kizárásokat.

(86)  Ennek a rendeletnek elő kell mozdítania az e-kormányzat célkitűzésének teljesülését, különösen az elektronikus adatok használatát az uniós intézmények és harmadik felek közötti információcsere során.

(87)  Az elektronikus információcsere és a dokumentumok elektronikus benyújtása, illetve adott esetben az e-közbeszerzés alkalmazása irányába tett, jelentős egyszerűsítést képviselő lépéseket a rendezett jogi környezet megteremtése érdekében mindig egyértelmű feltételeknek kell kísérniük az alkalmazandó rendszerek elfogadására vonatkozóan, ugyanakkor az e rendeletben előírtak szerint meg kell őrizni a résztvevők, a címzettek és az engedélyezésre jogosult tisztviselők számára az uniós források kezelése tekintetében biztosított rugalmasságot.

(88)  Szabályokat kell meghatározni a közbeszerzési eljárások, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás és a pénzdíjas versenypályázatok során a pályázati dokumentumokat értékelő bizottság összetételére és feladataira vonatkozóan. Az értékelő bizottság számára lehetővé kell tenni külső szakértők bevonását, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik.

(89)  A megfelelő ügyintézés elvével összhangban az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek szükség szerint pontosítást vagy hiánypótlást kell kérnie, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett és anélkül, hogy érdemben módosítaná a pályázati dokumentumokat. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni, hogy ettől csak kellően indokolt esetekben tekintsen el. Ezenfelül az engedélyezésre jogosult tisztviselőt fel kell jogosítani a nyilvánvaló szerkesztési hibák kijavítására, illetve arra, hogy felkérje a résztvevőt ezek kijavítására.

(90)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megköveteli, hogy a Bizottság saját védelme érdekében az előfinanszírozás kifizetésekor garanciát kérhessen. A szerződő felektől és a kedvezményezettektől nem lehet automatikusan megkövetelni a biztosítéknyújtást, hanem azt kockázatelemzéstől kell függővé tenni. Ha a végrehajtás folyamán az engedélyezésre jogosult tisztviselő észleli, hogy egy kezes az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban már nem nyújthat biztosítékot, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jogosultnak kell lennie arra, hogy egyéb biztosítékot kérjen.

(91)  A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó eltérő szabályok – különösen a költségvetés-végrehajtási feladatok fogalma – zavart teremtettek és maguk után vonták a hibás minősítések kockázatát mind a Bizottság, mind a partnerei részéről, és ezért ezeket egyszerűsíteni kell és össze kell hangolni.

(92)  Az uniós forrásokat közvetett irányítás keretében kezelő személyeknek, illetve szervezeteknek az előzetes pilléralapú értékelésre vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson ezeknek a személyeknek és szervezeteknek azon rendszereire, szabályaira és eljárásaira, amelyek a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékűnek bizonyultak. Ezenfelül fontos pontosítani, hogy amennyiben az értékelés olyan területeket tár fel, amelyeken a kialakított eljárások nem elegendőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulási megállapodásokat írjon alá, ezzel párhuzamosan pedig megfelelő i felügyeleti intézkedéseket hoz. Pontosítani kell továbbá azokat az eseteket, amelyekben a Bizottság dönthet úgy, hogy nem írja elő az előzetes pilléralapú értékelés elvégzését a hozzájárulási megállapodás aláírásának feltételeként.

(93)  A költségvetést végrehajtó személyek és szervezetek díjazásának – adott esetben és amennyiben lehetséges – a teljesítményen kell alapulnia.

(94)  A Bizottság finanszírozási megállapodások révén köt partnerséget harmadik országokkal. Az ilyen finanszírozási megállapodások tartalmát pontosítani kell, különösen egy fellépés azon részeivel kapcsolatban, amelyeket a harmadik ország hajt végre közvetett irányítás keretében.

(95)  Fontos elismerni a vegyesfinanszírozási eszközök és platformok sajátos jellegét, amelyeknél a Bizottság a saját hozzájárulását pénzügyi intézmények hozzájárulásaival ötvözi, és pontosítani kell a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

(96)  Az uniós intézmények által saját számlára kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó közbeszerzési szabályoknak és elveknek a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(15) és a 2014/24/EU irányelvben meghatározott szabályokon kell alapulniuk.

(97)  A vegyes szerződések esetében pontosítani kell az ajánlatkérő szerveknek az alkalmazandó szabályok meghatározására vonatkozó módszerét.

(98)  A 2014/24/EU irányelvben meghatározott értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében, valamint az említett irányelv hatálya alá nem tartozó értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében pontosítani kell a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, előzetes és utólagos közzétételi intézkedéseket.

(99)  E rendeletnek értékhatároktól függetlenül tartalmaznia kell az uniós intézmények rendelkezésére álló közbeszerzési eljárások teljes körű felsorolását.

(100)  Az igazgatási egyszerűsítés érdekében, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételének ösztönzése céljából a közepes értékű szerződésekre vonatkozóan tárgyalásos eljárásról kell rendelkezni.

(101)  A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan e rendeletnek is lehetővé kell tennie a közbeszerzési eljárás megindítása előtti piaci konzultációt. Annak biztosítása érdekében, hogy az innovációs partnerséget kizárólag akkor alkalmazzák, amikor a kívánt építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások nem léteznek a piacon vagy piacközeli fejlesztési tevékenységként, e rendeletben elő kell írni, hogy innovációs partnerség alkalmazását megelőzően előzetes piaci konzultációt kell lefolytatni.

(102)  Pontosítani kell azt, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, miközben biztosítják, hogy a szerződéseik az ár-érték arány szempontjából a legelőnyösebbek legyenek, különösen bizonyos címkék előírása és/vagy a megfelelő odaítélési módszerek alkalmazása révén.

(103)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a szerződések teljesítése során megfeleljenek az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben előírt környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásoknak, ezeknek az előírásoknak szerepelniük kell az ajánlatkérő szerv által meghatározott minimumkövetelmények között, és be kell épülniük az ajánlatkérő szerv által aláírt szerződésekbe.

(104)  Célszerű azonosítani és külön kezelni azokat a különböző helyzeteket, amelyek általában összeférhetetlenségnek minősülnek. Az „összeférhetetlenség” fogalma csak arra az esetre használandó, amikor a költségvetés végrehajtásáért, ellenőrzéséért vagy kontrolljáért felelős személy vagy szervezet, illetve valamely európai uniós intézmény vagy bármilyen szintű nemzeti hatóság tisztviselője vagy képviselője kerül ilyen helyzetbe. Az odaítélési eljárás jogosulatlan befolyásolására vagy bizalmas információ megszerzésére tett kísérletet ▌ súlyos szakmai kötelezettségszegésként kell kezelni, amely az odaítélési eljárásból való részvételi lehetőség megtagadását és/vagy az uniós támogatásból való kizárást eredményezheti. Ezenkívül a gazdasági szereplők lehetnek olyan helyzetben, amikor szakmai érdekellentét miatt nem szabad kiválasztani őket a szerződés teljesítésére. Így például egy vállalkozás nem értékelhet olyan projektet, amelyben maga is részt vett, vagy egy könyvvizsgáló nem ellenőrizhet olyan elszámolásokat, amelyeket korábban maga hitelesített.

(105)  A 2014/24/EU irányelvvel összhangban lehetővé kell tenni, hogy bármilyen sorrendben ellenőrizni lehessen egy adott gazdasági szereplő esetleges kizárását, az alkalmasági követelmények és értékelési szempontok alkalmazását, valamint a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelést. Ennek eredményeként lehetővé kell tenni, hogy az ajánlatokat az értékelési szempontok alapján, az adott ajánlattevőnek a kizárási kritériumok vagy kiválasztási szempontok szerinti előzetes ellenőrzése nélkül utasítsák el.

(106)  A szerződést a 2014/24/EU irányelv 67. cikkével összhangban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.▌

(107)   A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az alkalmassági követelmények szigorúan a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők értékeléséhez, az értékelési szempontok pedig szigorúan az ajánlatok értékeléséhez kapcsolódnak. Így mindenekelőtt a szerződés teljesítésével megbízott személyzet képesítését és tapasztalatát csak alkalmassági követelményként szabad vizsgálni, értékelési szempontként nem; ellenkező esetben felmerülne az átfedéseknek, illetve egyazon elem kétszeri értékelésének a kockázata. Ezenkívül, amennyiben az ilyen képesítéseket és tapasztatot értékelési szempontként használnák fel, a szerződés teljesítésével megbízott személyzet lecserélése – minden esetben, vagyis még akkor is, ha betegség vagy beosztás változása miatt kerül rá sor – kérdéseket vetne fel azokkal a feltételekkel kapcsolatban, amelyek mellett a szerződés odaítélésére sor került, és így jogbizonytalanságot eredményezne.

(108)  Az uniós közbeszerzési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós források felhasználására eredményes, átlátható és megfelelő módon kerüljön sor, és ezzel egyidejűleg csökkenjenek az uniós források címzettjeire nehezedő adminisztratív terhek. Ennek kapcsán az e-közbeszerzésnek hozzá kell járulnia az uniós források jobb felhasználásához, és meg kell könnyítenie a gazdasági szereplők közbeszerzési szerződésekhez való hozzájutását. Minden közbeszerzési eljárást indító uniós intézménynek világos szabályokat kell közzétennie a weboldalán a beszerzésre, a kiadásokra és a monitoringra vonatkozóan, valamint a megkötött szerződésekről, feltüntetve azok értékét is.

(109)  Egyértelművé kell tenni, hogy minden eljárásnak tartalmaznia kell egy felbontási szakaszt és egy értékelési szakaszt. Az eljárást lezáró döntést mindig értékelés alapján kell meghozni.

(110)  Az eljárás eredményéről való értesítéskor a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket tájékoztatni kell a döntés alapját képező okokról, és rendelkezésükre kell bocsátani egy, az értékelési jelentés tartalma alapján összeállított részletes indokolást.

(111)  Mivel a szempontokat sorrend nélkül lehet alkalmazni, a szabályszerű ajánlatot benyújtó, sikertelen ajánlattevőket, amennyiben kérik, tájékoztatni kell a nyertes ajánlat jellemzőire vonatkozó információkról és komparatív előnyeiről.

(112)  Az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződések esetében nem létezhet arra vonatkozó kötelezettség, hogy a sikertelen szerződő feleket tájékoztatást kelljen nyújtani a nyertes ajánlat jellemzőiről és komparatív előnyeiről, mivel az adott keretszerződés feleinek minden újabb versenyeztetés alkalmával történő ilyen jellegű tájékoztatása sértheti a köztük folyó tisztességes versenyt.

(113)  Az ajánlatkérő szervnek jogában kell, hogy álljon a szerződés aláírása előtt megszüntetni a közbeszerzési eljárást, anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kártérítésre formálhatnának jogot. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan helyzetekre, amikor az ajánlatkérő szerv olyan módon járt el, amiért az uniós jog általános elveivel összhangban kártérítési felelősséggel tartozhat.

(114)  A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan tisztázni kell, hogy egy szerződés milyen feltételek fennállása esetén módosítható a teljesítési ideje alatt új közbeszerzési eljárás nélkül. Nem szükséges új közbeszerzési eljárást lefolytatni különösen az olyan esetekben, mint például az adminisztratív változások, az egyetemes jogutódlás, valamint a világos és egyértelmű felülvizsgálati rendelkezések vagy választási lehetőségek alkalmazása, amelyek nem változtatják meg az eredeti eljárás minimumkövetelményeit. Arra az esetre célszerű előírni az új közbeszerzési eljárás kiírását, ha az eredeti szerződésen érdemi módosításokat hajtanak végre, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztása tekintetében is. Az ilyen módosítások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés alapvető feltételeit, különösen, ha a módosítások – amennyiben a módosított feltételek szerepeltek volna az eredeti eljárásban – befolyásolták volna az eljárás eredményét.

(115)  Rendelkezni kell az építési beruházásokkal, árubeszerzéssel vagy összetett szolgáltatásokkal kapcsolatos teljesítési biztosíték lehetőségének előírásáról az érdemi jellegű szerződéses kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása és a szerződés annak teljes időtartama alatti megfelelő teljesítése érdekében. Rendelkezni kell a szerződéses jótállási időszakot lefedő visszatartási biztosíték lehetőségének előírásáról is az ezen ágazatokban szokásos gyakorlatnak megfelelően.

(116)  Az alkalmazandó értékhatárok és eljárások meghatározása céljából egyértelművé kell tenni, hogy az uniós intézmények, végrehajtó ügynökségek és uniós szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek-e. Ha a központi beszerző szervtől vásárolnak, nem indokolt, hogy ajánlatkérő szervnek minősüljenek. Ezenkívül az uniós intézmények egyetlen jogi személyt alkotnak, és az egyes szervezeti egységeik egymás között szerződést nem, csak szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek.

(117)  Indokolt, hogy e rendeletben rögzítésre kerüljön az építési beruházásokra, valamint az árubeszerzésekre és szolgáltatásokra vonatkozóan a 2014/24/EU irányelvben foglalt két értékhatárra történő hivatkozás. Az egyszerűsítés, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, az uniós intézmények szerződéskötési igényeinek sajátosságait figyelembe véve, ezen értékhatároknak a koncessziós szerződésekre is alkalmazandónak kell lenniük. Az értékhatároknak a 2014/24/EU irányelvben előírt felülvizsgálata ezért az e rendelet szerint végzett közbeszerzésekre közvetlenül alkalmazandó kell, hogy legyen.

(118)  Harmonizációs és egyszerűsítési célokból a közbeszerzésre alkalmazandó rendes eljárásokat azokra az enyhébb szabályozás szerinti beszerzésekre is alkalmazni kell, amelyek a 2014/24/EU irányelv 74. cikkében említett, a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások szerződéseire vonatkoznak. Az enyhébb szabályozás alá eső beszerzésekre vonatkozó értékhatárt ezért hozzá kell igazítani a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések értékhatárához.

(119)  Egyértelművé kell tenni a várakozási időszak alkalmazásának feltételeit, amelyet a szerződés vagy keretszerződés aláírása előtt kell betartani.

(120)  A külső fellépések területén végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelvben foglalt elvekkel.

(121)  Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és a közbeszerzési szabályok olvashatóságának javítása érdekében össze kell vonni a közbeszerzésre vonatkozó általános rendelkezéseket és a külső fellépések területén végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazandó különös rendelkezéseket, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(122)  Egyértelművé kell tenni, hogy székhelyüktől függően mely gazdasági szereplők férhetnek hozzá az e rendelet szerinti közbeszerzésekhez, és kimondottan rendelkezni kell e hozzáférés nemzetközi szervezetek számára való lehetővé tételéről.

(123)  Az egyrészről az átláthatóság és a koherensebb közbeszerzési szabályok iránti igény, másrészről az e szabályok egyes technikai szempontjaival kapcsolatos rugalmasság biztosítása iránti igény közötti egyensúly elérése érdekében a közbeszerzésre vonatkozó technikai szabályokat e rendelet mellékletében kell meghatározni, továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e melléklet módosításaira vonatkozóan.

(124)  Egyértelművé kell tenni a vissza nem térítendő támogatásokról szóló cím hatályát, különösen a támogatásra jogosult tevékenységek, illetve szervek típusai, valamint a vissza nem térítendő támogatások céljára használható jogi kötelezettségvállalások tekintetében. Különösen, fokozatosan meg kell szüntetni a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok alkalmazását azok korlátozott mértékű igénybevétele, valamint a támogatások elektronikus kezelésének fokozatos bevezetése miatt. Egyszerűsíteni kell a struktúrát, és e célból e rendelet más részeibe kell áthelyezni az olyan eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek nem vissza nem térítendő támogatások. Egyértelművé kell tenni, hogy milyen jellegű szervek kaphatnak működési támogatást, mivel az általános uniós érdeket szolgáló tevékenységet folytató szervek fogalmát lefedi a valamely uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célkitűzés elérésére irányuló tevékenységet folytató szervek fogalma. ▌

(125)  Az eljárások egyszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében egyszerűsíteni és észszerűsíteni kell a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázathoz, a pályázati felhíváshoz és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodáshoz kapcsolódó rendelkezéseket.

(126)  A több támogató által finanszírozott fellépések végrehajtásának az olyan esetekben való megkönnyítése érdekében, amikor a tevékenység teljes finanszírozása az uniós hozzájárulásra való kötelezettségvállalás megtételekor még nem ismert, pontosítani kell, hogy hogyan történik az uniós hozzájárulás meghatározása, és milyen módszerek szolgálnak felhasználásának az ellenőrzésére.

(127)  Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen finanszírozási formák jelentősen egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat és jelentős mértékben csökkentik a hibakockázatot. Függetlenül attól, hogy milyen területet érint az uniós intézkedés, az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány megfelelő finanszírozási formákat jelentenek, különösen az olyan szabványosított és ismétlődő intézkedések esetében, mint a mobilitás vagy a képzési tevékenységek. Ezenfelül, mivel a tagállami közigazgatások és a kedvezményezett országok vagy partnerország közötti intézményi együttműködést (intézményi ikerprojekt) a tagállami intézmények hajtják végre, az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása indokolt és várhatóan elősegíti aktív szerepvállalásukat. A hatékonyság növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok és az uniós források más címzettjei gyakrabban élhessenek az egyszerűsített költségelszámolási módszerekkel. Ezzel összefüggésben az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás alkalmazására vonatkozó feltételeket rugalmasabbá kell tenni. Kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a tevékenység vagy a munkaprogram teljes támogatható költségét lefedő egyösszegű átalányt kell létrehozni. Ezenfelül az eredményközpontúság előmozdítása érdekében előnyben kell részesíteni a kimenet-alapú finanszírozást. A bemenet-alapú egyösszegű átalánynak, egységköltségnek és százalékos átalányfinanszírozásnak továbbra is rendelkezésre kell állnia olyan esetekben, amikor a kimenet-alapú finanszírozás nem lehetséges vagy nem megfelelő.

(128)  Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány engedélyezésére vonatkozó adminisztratív eljárásokat egyszerűsíteni kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezen engedélyezésre történő felhatalmazásával. Adott esetben az ilyen engedélyt a Bizottság is megadhatja, tekintettel a tevékenységek vagy a kiadások jellegére, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számára.

(129)  Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány megállapításához szükséges hiányzó adatok beszerzése érdekében lehetővé kell tenni a szakértői vélemény igénybevételét.

(130)   Amellett, hogy ki kell használni az egyszerűsített finanszírozási formák gyakoribb használatában rejlő lehetőségeket, biztosítani kell, hogy érvényesüljön a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint különösen a gazdaságosság és a hatékonyság elve, illetve a kettős finanszírozás tilalma. E célból az egyszerűsített finanszírozási formák alkalmazásakor biztosítani kell, hogy a felhasznált források alkalmasak legyenek az adott célok elérésére, hogy ugyanazon költségeket csak egyszer finanszírozzák a költségvetésből, hogy tiszteletben tartsák a társfinanszírozási elvet, és hogy ne kerüljön sor a címzettek összességében vett túlkompenzálására. Az egyszerűsített finanszírozási formáknak ezért statisztikai vagy számviteli adatokon, hasonló objektív eljárásmódokon vagy szakértői véleményen kell alapulniuk. Ezenfelül a megfelelő műveletellenőrzéseket, kontrollokat és időszakos vizsgálatokat a jövőben is alkalmazni kell.

(131)  Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány időszakos értékeléseivel szemben meg kell határozni a műveletellenőrzések és kontrollok alkalmazási körét. Az említett műveletellenőrzéseknek és kontrolloknak az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány kifizetési feltételeinek teljesülésére kell összpontosulniuk, és szükség esetén ki kell terjedniük a kimenetek és/vagy eredmények megvalósítására is. Nem indokolt, hogy az említett feltételeknek részét képezze a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek bejelentésének kötelezettsége. Ha az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy a százalékos átalány összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság előzetesen meghatározta, úgy azt nem lehet vitatni az utólagos kontrollok során. Ez nem lehet akadálya a vissza nem térítendő támogatás csökkentésének nem kielégítő, részleges vagy késedelmes végrehajtás, valamint szabálytalanság, csalás vagy egyéb kötelezettségszegés esetén. Csökkenteni kell a vissza nem térítendő támogatást különösen akkor, ha nem teljesülnek az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy a százalékos átalány kifizetésének feltételei. Az időszakos vizsgálat gyakoriságát és hatályát függővé kell tenni a költségek alakulásától és jellegétől, figyelembe véve különösen a piaci árak jelentős változásait és egyéb releváns körülményeket. Az időszakos vizsgálat a jövőbeli megállapodásokra alkalmazandó egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány kiigazítását eredményezheti, azonban nem használható fel az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány már megállapított értékének megkérdőjelezésére. Az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány időszakos értékeléséhez statisztikai és módszertani célokból szükség lehet a kedvezményezett elszámolásaiba való betekintésre és az ilyen betekintés a csalás megelőzése és felderítése céljából is szükséges.

(132)  Annak érdekében, hogy a kis szervezetek könnyebben részt tudjanak venni az uniós szakpolitikák végrehajtásában egy olyan környezetben, amelyben a források rendelkezésre állása korlátozott, el kell ismerni támogatható költségként az önkéntesek által végzett munka értékét is. Ennek eredményeképpen az ilyen szervezeteknek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk az önkéntesek munkájára annak érdekében, hogy társfinanszírozást biztosítsanak a fellépéshez vagy a munkaprogramhoz. Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül, ilyen esetekben az uniós vissza nem térítendő támogatást az önkéntesek munkáját fedező költségektől eltérő tervezett támogatható költségekre kell korlátozni. Mivel az önkéntes munka olyan, harmadik fél által nyújtott munka, amelyért a kedvezményezett nem fizet díjazást, a korlátozás révén elkerülhető az olyan költségek megtérítése, amelyek nem merültek fel a kedvezményezettnél. Az önkéntesek munkájának értéke továbbá nem haladhatja meg a természetbeni hozzájárulások és az összes egyéb társfinanszírozás értékének 50 %-át.

(133)   Az államháztartás egyik alapvető elvének védelme érdekében e rendeletben fenn kell tartani a nyereségszerzés tilalmának elvét.

(134)   A vissza nem térítendő támogatásokat főszabályként pályázati felhívás nyomán kell odaítélni. Kivételek engedélyezése esetén azokat a hatály és az időtartam tekintetében szűken kell értelmezni és korlátozott módon kell alkalmazni. A vissza nem térítendő támogatások – de facto vagy de jure monopólium alapján – pályázati felhívás nélkül történő odaítélésének kivételes lehetőségével csak abban az esetben szabad élni, ha kizárólag az érintett szervek képesek végrehajtani az adott tevékenységtípusokat, vagy ha e szerveket a jogszabály vagy valamely hatóság ilyen monopóliummal ruházta fel.

(135)   A vissza nem térítendő támogatások elektronikus kezelése és az e-közbeszerzés bevezetésének irányába történő előrelépés érdekében a pályázókat és az ajánlattevőket egy meghatározott időszakban csak egyszer szabad felkérni arra, hogy igazolják a jogállásukat és a pénzügyi életképességüket, és nem célszerű arra kötelezni őket, hogy minden egyes odaítélési eljárás során újból nyújtsák be az igazoló dokumentumokat. Ki kell ezért igazítani az arra vonatkozó előírásokat, hogy a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárások és a közbeszerzési eljárások során hány évre vonatkozóan kell megkövetelni a dokumentumok benyújtását.

(136)  A pénzügyi támogatás előrelátható költségekhez nem kapcsolódó hasznos módjaként elő kell segíteni a pénzdíjak alkalmazását, és az alkalmazandó szabályokat egyértelművé kell tenni. A pénzdíjakat a többi finanszírozási eszköz – például a vissza nem térítendő támogatások – kiegészítésére, nem pedig kiváltására szolgáló lehetőségnek kell tekinteni.

(137)  A pénzdíjak rugalmasabb alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti kötelezettséget – mely szerint az 1 000 000 EUR vagy azt meghaladó értékű pénzdíjakról tájékoztatást kell közzétenni a költségvetési tervezetet kísérő beszámolókban – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó előzetes tájékoztatási kötelezettséggel kell felváltani, és az ilyen pénzdíjakat a finanszírozási határozatban kifejezetten meg kell említeni.

(138)  A pénzdíjakat az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével összhangban kell odaítélni. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a versenypályázatok szabályainak alapvető jellemzőit, különösen az odaítélést követően a pénzdíj nyerteseknek való kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket és a versenypályázat közzétételének megfelelő módját. Szükséges továbbá létrehozni egy olyan, pontosan körülhatárolt odaítélési eljárást a pályázat benyújtásától kezdve a pályázóknak nyújtott tájékoztatáson át a nyertes pályázó értesítéséig, amely követi a vissza nem térítendő támogatások odaítélésére vonatkozó eljárás felépítését.

(139)  Ebben a rendeletben meg kell határozni a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és a pénzügyi támogatásra alkalmazandó elveket és feltételeket, valamint az Unió pénzügyi kötelezettségének korlátozására, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelemre, a pénzügyi eszközök megszüntetésére és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat.

(140)  Az elmúlt években az Unió egyre gyakrabban alkalmazott pénzügyi eszközöket, amelyek révén ugyan fokozottabb multiplikátorhatás érhető el a költségvetésből nyújtott finanszírozáshoz viszonyítottan, de ezzel párhuzamosan pénzügyi kockázatot generálnak a költségvetésre nézve. Az említett pénzügyi eszközök nemcsak a 966/2012/EU, Euratom rendelet által szabályozott pénzügyi eszközöket foglalják magukban, hanem olyan egyéb eszközöket is, mint a költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatás, amelyekre korábban kizárólag az ezekre vonatkozó alap-jogiaktusok szabályai voltak alkalmazandók. Az ezen eszközökre alkalmazandó elvek egységességének biztosítása érdekében közös keretet kell kialakítani, és ezen eszközöket e rendelet új címében kell összevonni, amely a pénzügyi eszközökre alkalmazandó meglévő szabályokon felül magában foglal egy, a költségvetési biztosítékokról szóló szakaszt, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatásról szóló szakaszt.

(141)  A pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok szerepet játszhatnak az uniós források hatásainak multiplikálásában, amennyiben ezeket a forrásokat más forrásokkal vonják össze, és azok tőkeáttételi hatással bírnak. A pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat csak akkor szabad alkalmazni, ha nem áll fenn a belső piacon belüli verseny torzulásának vagy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetetlenségnek a kockázata.

(142)  Az Európai Parlament és a Tanács által egy adott programra jóváhagyott éves előirányzatok keretében a pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat előzetes értékelés alapján kell alkalmazni, amely bizonyítja, hogy azok hatékonyan szolgálják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

(143)  A pénzügyi eszközöket, a költségvetési biztosítékokat és a pénzügyi támogatást alap-jogiaktus révén kell engedélyezni. Ha a pénzügyi eszközöket kellően indokolt esetben alap-jogiaktus nélkül hozzák létre, azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetésben jóvá kell hagynia.

(144)  Meg kell határozni az esetlegesen a X. cím hatálya alá eső eszközök, úgymint hitelek, biztosítékok, sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés és kockázat-megosztási eszközök fogalmát. A kockázat-megosztási eszközök fogalmának ki kell terjednie a projektkötvények hitelminőség-javítására is, amely hitel vagy garancia formájában nyújtott hitelminőség-javítás révén fedezi a projektek adósságszolgálati kockázatát és enyhíti a kötvénytulajdonosok hitelkockázatát.

(145)  Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a pénzügyi eszközből vagy költségvetési biztosítékból teljesített bármely visszafizetést arra az eszközre vagy biztosítékra kell felhasználni, amelyből a visszafizetés keletkezett az eszköz vagy biztosíték hatékonyságának fokozása érdekében, és az ilyen visszafizetést figyelembe kell venni az eszközre vagy biztosítékra vonatkozó jövőbeni előirányzatokra való javaslattételkor.

(146)  Az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása során indokolt érvényesíteni az érdekek összehangolásának szempontját, és elismerni különösen azt, hogy az EBB és az EBA rendelkezik a pénzügyi eszközökkel való gazdálkodáshoz és a költségvetési biztosítékok nyújtásához szükséges szakértelemmel.

(147)  Lehetőséget kell nyújtani a csoportként működő EBB és EBA számára, hogy a végrehajtás egy részét átadják egymásnak, amennyiben az ilyen átadás egy adott tevékenység végrehajtására nézve előnyös, a Bizottsággal létrejött vonatkozó megállapodásban foglalt részletesebb rendelkezésekkel összhangban.

(148)  Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy pénzügyi eszközt vagy költségvetési biztosítékot a költségvetésből származó kiegészítő támogatási formákkal kombinálnak, úgy a pénzügyi eszközökre és költségvetési biztosítékokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egész intézkedésre. Ezeket a szabályokat adott esetben ki kell egészíteni az ágazatspecifikus szabályokban meghatározott különös követelményekkel.

(149)   Az azon pénzügyi eszközökkel való gazdálkodásnak és az olyan költségvetési biztosítékok nyújtásának, amelyek a költségvetésből kerülnek finanszírozásra, összhangban kell lenniük az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitikával és annak frissítéseivel, a vonatkozó uniós jogi aktusokban és tanácsi következtetésekben meghatározottak szerint, különösen az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke összeállításának kritériumairól és folyamatáról szóló, 2016. november 8-i tanácsi következtetésekre(16) és annak mellékletére, valamint az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló, 2017. december 5-i tanácsi következtetésekre(17) és annak mellékleteire.

(150)  A költségvetési biztosíték, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatás általánosságban olyan, költségvetésen kívüli művelet, amely jelentős hatást gyakorol az Unió mérlegére. Jóllehet ezek általánosságban továbbra is költségvetésen kívüli műveletek maradnak, e rendeletbe való belefoglalásuk erősíti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és világosabb keretet biztosít azok engedélyezésére, kezelésére és számvitelére vonatkozóan.

(151)  Az Unió nemrégiben fontos, költségvetési biztosítékokon alapuló kezdeményezéseket indított el, többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA), illetve az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot (EFFA). Az említett eszközök jellemzője, hogy az Unió számára függő kötelezettséget teremtenek és források tartalékba való feltöltése révén működnek, likviditási tartalékot képezve, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetésből rendezett módon teljesíthetők legyenek az említett függő kötelezettségek keretében felmerülő kifizetési kötelezettségek. Az Unió hitelminősítésének garantálása és ebből fakadó hatékony finanszírozási képességének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a függő kötelezettségek engedélyezése, valamint a hozzájuk kapcsolódó tartalékalap-feltöltés és nyomon követés olyan határozott szabályrendszer alapján történjen, amelyet minden költségvetési biztosítékra alkalmazni kell.

(152)  A költségvetési biztosítékból eredő függő kötelezettségek a finanszírozási és befektetési műveletek széles körét fedhetik le. A költségvetési biztosíték lehívásának lehetőségét nem lehet teljes bizonyossággal előre beütemezni éves alapon, mint a hitelek esetében, amelyek meghatározott törlesztési ütemtervvel rendelkeznek. Ezért a függő kötelezettségek engedélyezésére és nyomon követésére mindenképpen olyan keretet kell kialakítani, amely mindig maradéktalanul biztosítja a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatban megállapított éves kifizetési felső határok tiszteletben tartását▌.

(153)  Az említett keretnek az irányításról és a kontrollról is rendelkeznie kell, beleértve az Unió pénzügyi kitettségéről való rendszeres jelentéstételt is. A pénzügyi kötelezettségek tartalékfeltöltési rátáját a kapcsolódó eszközből eredő pénzügyi kockázatok megfelelő kockázatértékelése alapján kell meghatározni. A függő kötelezettségek fenntarthatóságát évente kell értékelni a költségvetési eljárás keretében. Annak érdekében, hogy ne keletkezzen hiányállapot a pénzügyi kötelezettségeket fedező tartalékokban, létre kell hozni egy korai előrejelző mechanizmust.

(154)  A pénzügyi eszközök, a költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatás fokozódó alkalmazásához jelentős volumenű kifizetésielőirányzat-mozgósításra, illetve ehhez kapcsolódó tartalékfelöltésre van szükség. A támogatási multiplikátorhatás elérése, ezzel párhuzamosan pedig a pénzügyi kötelezettségekkel szembeni megfelelő szintű védelem biztosítása érdekében optimális szinten kell meghatározni a szükséges tartalékfeltöltési összeget, és hatékonyságnövekedést kell elérni az említett tartalékok közös tartalékalapban történő összevonásával. Az említett összevont tartalékok rugalmasabb alkalmazása továbbá lehetővé teszi egy olyan globális tartalékfeltöltési ráta hatékony alkalmazását, amely optimális forrásellátottság mellett biztosítja az előírt védelmet.

(155)   A közös tartalékalapnak a 2020 utáni programozási időszakban való megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak 2019. június 30-ig független külső értékelést kell benyújtania arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a közös tartalékalap pénzügyi irányításának a Bizottságra, az EBB-re vagy a kettő kombinációjára való ruházása, figyelembe véve egyrészt az eszközkezelési szolgáltatások összehasonlítása során használt releváns technikai és intézményi kritériumokat, többek között az adott intézmények technikai infrastruktúráját, az általuk nyújtott szolgáltatások költségeinek összehasonlítását, intézményi felépítésüket, a jelentéstételt, a teljesítményt, az elszámoltathatóságot és az egyes intézmények szakértelmét, másrészt pedig a költségvetésre vonatkozó egyéb vagyonkezelési megbízásokat. Az értékeléshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

(156)  A tartalékfeltöltésre és a közös tartalékalapra alkalmazandó szabályoknak szilárd belső kontrollkeretet kell biztosítaniuk. A közös tartalékalapban tartott források kezelésére alkalmazandó iránymutatást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével folytatott konzultációt követően a Bizottságnak kell megállapítani. A pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások engedélyezésére jogosult tisztviselőknek aktívan nyomon kell követniük a felelősségi körükbe tartozó pénzügyi kötelezettségeket, és a közös tartalékalap forrásainak pénzügyi vezetőjének a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által meghatározott szabályok és eljárások alapján kell kezelnie az alapban lévő pénzkészletet és eszközöket.

(157)  A költségvetési biztosítékoknak és a pénzügyi támogatásnak a pénzügyi eszközökre vonatkozóan megállapított elveket kell követniük. Különösen a költségvetési biztosítékoknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lehívhatónak kell lenniük. A költségvetési biztosítékokat közvetett irányítás keretében, illetve – kizárólag kivételes esetekben – közvetlen irányítás keretében kell végrehajtani. A költségvetési biztosítékok, csak finanszírozási és befektetési műveleteket fedezhetnek, és a partnereknek saját forrásaikkal hozzá kell járulniuk a fedezett műveletekhez.

(158)  A tagállamok vagy harmadik országok részére a pénzügyi támogatásokat hitel, hitelkeret, illetve a támogatás eredményességének biztosítására megfelelőnek tartott bármilyen egyéb eszköz formájában kell nyújtani. Ennek érdekében a Bizottság a vonatkozó alap-jogiaktusban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvegye, gondoskodva arról, hogy az Unió ne legyen részes a futamidők olyan átalakításában, amely kamatkockázatnak vagy bármilyen egyéb kereskedelmi kockázatnak tenné ki.

(159)  Az egyszerűsítés és a megcélzott hatékonyság elérése érdekében a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó rendelkezéseknek a lehető leghamarabb ▌ alkalmazóknak kell lenniük. A költségvetési biztosítékokhoz és a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó rendelkezéseknek, valamint a közös tartalékalapnak a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettől kell alkalmazandóknak lenniük. Ez az ütemezés lehetővé teszi majd a függő kötelezettségek kezelésére szolgáló új eszközök alapos előkészítését. Lehetővé teszi továbbá a X. címben foglalt elvek és egyrészről a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat, másrészről e kerethez kapcsolódó konkrét programok összehangolását.

(160)  Az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) t szabályokat állapít meg többek között az európai szintű politikai pártok és politikai alapítványok finanszírozására vonatkozóan, különösen a finanszírozási feltételek, a finanszírozás odaítélése és elosztása, az adományok és hozzájárulások, az európai parlamenti választási kampányok finanszírozása, a visszatéríthető kiadások bizonyos finanszírozási tilalmak a számvitel, a beszámolás és az auditálás, a végrehajtás és ellenőrzés, a szankciók, az európai politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője, valamint a tagállamok közötti együttműködés és az átláthatóság tekintetében.

(161)  E rendeletbe bele kell foglalni a költségvetésből az európai politikai pártok részére az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben előirányzottak szerint nyújtott hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat is. ▌

(162)  Az európai politikai pártoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak egyedi hozzájárulás formáját kell öltenie, azért, hogy megfeleljen ezen pártok sajátos igényeinek.

(163)  Jóllehet a pénzügyi támogatás nyújtásához nincs szükség éves munkaprogramra, azonban az európai politikai pártoknak utólag igazolniuk kell az uniós források körültekintő felhasználását. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek mindenekelőtt ellenőriznie kell, hogy a forrásokat a hozzájárulási felhívásban leírt visszatéríthető kiadások kifizetésére használták-e fel, az e rendeletben megállapított határidőkön belül. Az európai politikai pártoknak juttatott hozzájárulásokat az odaítélésük pénzügyi évét követő pénzügyi év végéig kell elkölteni; ezen időpontot követően az el nem költött forrásokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek vissza kell fizettetnie.

(164)  Az európai politikai pártok működési költségeinek finanszírozására nyújtott uniós forrásokat nem lehet felhasználni az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott céloktól eltérő célokra, különösen nem olyan harmadik felek közvetlen vagy közvetett finanszírozására, mint például a nemzeti politikai pártok. A hozzájárulásokat az európai politikai pártoknak a jelenlegi és jövőbeli kiadások bizonyos százalékának kifizetésére kell használniuk, nem pedig a hozzájárulás iránti kérelmük benyújtása előtt felmerült kiadások vagy adósságok kifizetésére.

(165)  Továbbá a hozzájárulások odaítélését egyszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani az európai politikai pártok sajátosságaihoz, különösen azáltal, hogy nem kell kiválasztási szempontokat alkalmazni, általános szabályként egyszeri teljes előfinanszírozási kifizetést kell megállapítani, valamint lehetőséget kell nyújtani az egyösszegű átalány, a százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazására ▌.

(166)  A költségvetésből származó hozzájárulásokat fel kell függeszteni, csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, ha az európai politikai pártok megszegik az 1141/2014/EU, Euratom rendeletet.

(167)  A mind e rendeleten, mind az 1141/2014/EU, Euratom rendeleten alapuló szankciókat koherens módon kell kiszabni, a ne bis in idem elvének tiszteletben tartásával. Az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban az e rendeletben előírt közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciók nem alkalmazandók azon esetekben, amelyekre vonatkozóan az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján már kiszabtak szankciókat.

(168)  E rendeletben olyan általános keretet kell létrehozni, amelynek alapján a költségvetés-támogatás eszközként alkalmazható a külső fellépések területén, ideértve többek között a harmadik országok arra való kötelezését is, hogy a megfelelő módon és kellő időben benyújtsák a Bizottságnak azokat az információkat, amelyekre annak a közösen elfogadott feltételek és az Unió pénzügyi érdekeit védő rendelkezések teljesítésének értékeléséhez szüksége van.

(169)  Az Európai Parlament és a Tanács szerepének megerősítése érdekében pontosan meg kell határozni az uniós vagyonkezelői alap létrehozása céljából követendő eljárást. Meg kell továbbá határozni az uniós vagyonkezelői alapokhoz történő hozzájárulásra alkalmazandó elveket, különösen azt, hogy fontos biztosítani a más donoroktól érkező hozzájárulásokat, amelyek a hozzáadott érték tekintetében indokolják ezen vagyonkezelői alapok létrehozását. Ezen túlmenően egyértelművé kell tenni a pénzügyi szereplők és az uniós vagyonkezelői alapok igazgatótanácsának felelősségi körét, valamint meg kell határozni a részt vevő donoroknak az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsában való méltányos képviseletét biztosító szabályokat, valamint azt a követelményt, hogy az alap felhasználásához a Bizottság egyetértő szavazatára van szükség Fontos továbbá részletesebben meghatározni az uniós vagyonkezelői alap számára előírt jelentéstételi kötelezettséget.

(170)  A meglévő szabályok észszerűsítésével összhangban és a szükségtelen ismétlődések elkerülése érdekében a 966/2012/EU, Euratom rendelet második részébe foglalt, az EMGA-ra, a kutatásra, a külső fellépésekre és a meghatározott uniós alapokra alkalmazandó különös rendelkezéseket csak e rendelet megfelelő részeibe kell beilleszteni, feltéve, hogy a rendelkezéseket még alkalmazzák, vagy továbbra is relevánsak.

(171)  Egyszerűsíteni és pontosítani kell a számlák tartalmára és a számvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért helyénvaló egybeszerkeszteni az éves beszámolóra és az egyéb pénzügyi beszámolásra vonatkozó valamennyi rendelkezést.

(172)  Javítani kell annak módját, ahogyan az uniós intézmények az ingatlanprojekteket illetően jelenleg jelentést tesznek az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az új ingatlanprojekteket a már értékesített ingatlanokért kapott bevételekből finanszírozzák. Következésképpen a címzett belső bevételekre vonatkozó rendelkezések hivatkozását be kell illeszteni az ingatlanprojektekre vonatkozó rendelkezésekbe. Ezáltal lehetővé válna, hogy teljesüljenek az uniós intézmények ingatlanpolitikájának változó igényei, ugyanakkor csökkenjenek a költségek és növekedjen a rugalmasság.

(173)  Az egyes uniós szervekre alkalmazandó szabályok, a közbeszerzésre vonatkozó részletes szabályok, a tényleges tartalékfeltöltési rátára vonatkozó részletes feltételek és a minimumráta kiigazítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatra, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek pénzügyiszabályzat-mintájára, e rendelet I. mellékletének módosítására, a tényleges tartalékfeltöltési ráta számításának részletes feltételeire és módszertanára, valamint a tényleges tartalékfeltöltési ráta meghatározott minimumrátájának a módosítására – amely minimumráta nem lehet alacsonyabb 85 %-nál – vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(174)  Annak biztosítása érdekében, hogy az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(19) létrehozott a foglalkoztatás és a társadalmi innováció európai uniós programja (EaSI) gyorsan megfelelő forrásokat nyújtson a változó politikai prioritások támogatásához, a három tengely mindegyike indikatív részarányának, valamint minden tengelyen belül a tematikus prioritásokra meghatározott minimális százalékaránynak nagyobb rugalmasságot kell lehetővé tennie, továbbra is megtartva ugyanakkor a határokon átnyúló EURES partnerségek esetében a magas kihelyezési arányt. Ennek révén javul az EaSI irányítása, valamint a költségvetési forrásokat azon intézkedésekre lehet összpontosítani, amelyek jobb foglalkoztatási és társadalmi eredményekkel járnak.

(175)  A kulturális és a fenntartható turisztikai infrastruktúrába történő beruházás elősegítése érdekében – az uniós környezetvédelmi jogszabályok, különösen adott esetben a 2001/42/EK(20) és a 2011/92/EU(21) európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásának sérelme nélkül – az ilyen beruházásokra pontosítani kell, az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(22) alapján nyújtott támogatás hatályára vonatkozó egyes korlátozásokat. … [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-ig ezért egyértelmű korlátokat kell bevezetni az ERFA az ilyen beruházásokhoz nyújtható hozzájárulás mértékét illetően.

(176)  A megnövekedett számban érkező migránsok és menekültek jelentette kihívások kezelése érdekében pontosan meg kell határozni, hogy milyen célkitűzésekhez nyújthat az ERFA hozzájárulást a migránsok és menekültek támogatása keretében, hogy a tagállamok olyan beruházásokat hajthassanak végre, amelyek célcsoportját a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok – így többek között a menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülő személyek – képezik.

(177)  Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(23) szerinti műveletek végrehajtásának megkönnyítése érdekében ki kell terjeszteni a potenciális kedvezményezettek körét. Ezért az irányító hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a természetes személyeket kedvezményezettnek tekintsék, és az állami támogatási rendszerek keretében a kedvezményezett fogalmát rugalmasabban kell meghatározni.

(178)   A gyakorlatban a makroregionális stratégiákról való megállapodás tanácsi következtetések elfogadásával történik. Az ilyen következtetéseket adott esetben az EUSZ 15. cikkében meghatározott hatásköre figyelembevételével az Európai Tanács jóváhagyhatja, ahogyan ez az 1303/2013/EU rendelet hatálybalépése óta több alkalommal meg is történt. Ebben a rendeletben meghatározott, a makroregionális stratégiára vonatkozó fogalommeghatározást ennek megfelelően módosítani kell.

(179)  A megosztott irányítás keretében végrehajtott ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, EMVA és ETHA (a továbbiakban: az európai strukturális és beruházási alapok – ESB-alapok) hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása, valamint a tagállamok kötelezettségeinek pontosítása érdekében, az 1303/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott általános elveknek utalniuk kell az e rendeletben megállapított azon elvekre, amelyek a költségvetés-végrehajtás belső kontrolljára és az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkoznak.

(180)  Annak érdekében, hogy a migrációs és menekültügyi kihívások hatékony kezelése céljából maximalizálni lehessen az összes uniós alap közötti szinergiákat, biztosítani kell, hogy amikor a tematikus célkitűzések prioritásokként megjelennek az alapspecifikus szabályokban, e prioritások kiterjedjenek az egyes ESB-alapok e területeken való megfelelő felhasználására. Adott esetben biztosítani kell a koordinációt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal.

(181)  A programozási intézkedések koherenciája érdekében évente egyszer össze kell hangolni a partnerségi megállapodásokat és a Bizottság által az előző naptári évben jóváhagyott programmódosításokat.

(182)  A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák előkészítésének és végrehajtásának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a vezető alap fedezze az előkészítési, működési és szervezéssel kapcsolatos költségeket.

(183)  A közösségvezérelt helyi fejlesztés és az integrált területi beruházások végrehajtásának elősegítése érdekében pontosítani kell a helyi akciócsoportok szerepét és felelősségi körét a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák tekintetében, valamint a helyi önkormányzatok regionális fejlesztési szervek vagy nem kormányzati szervezetek szerepét és felelősségi körét az integrált területi beruházások tekintetében, az egyéb programszervekkel kapcsolatban. Közreműködő szervezetként történő kijelölés az alapspecifikus szabályokkal összhangban csak abban az esetben szükséges, ha a releváns szervezetek olyan további feladatokat is elvégeznek, amelyek az irányító vagy az igazoló hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségébe tartoznak.

(184)  Az irányító hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy pénzügyi eszközök felhasználása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést ▌ az EBB vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek részére.

(185)  Sok tagállam alapított állami tulajdonú bankokat vagy ▌intézményeket azzal a közpolitikai megbízatással, hogy előmozdítsanak bizonyos gazdasági fejlesztési tevékenységeket. Az ilyen állami tulajdonú bankok, vagy ▌ intézmények olyan sajátos jellemzőkkel bírnak, amelyek megkülönböztetik őket a magántulajdonú kereskedelmi bankoktól a tulajdonosi struktúra vagy a fejlesztési megbízatásuk tekintetében, valamint a tekintetben, hogy nem elsősorban profitmaximalizálásra törekednek. Az ilyen állami tulajdonú bankok, vagy intézmények elsődleges szerepe az, hogy ellensúlyozzák a piaci kudarcokat azokban az esetekben, amikor egyes térségekben, illetve bizonyos szakpolitikai területek vagy ágazatok vonatkozásában a kereskedelmi bankok által nyújtott pénzügyi szolgáltatások nem elegendőek. Ezek az állami tulajdonú bankok vagy ▌ intézmények jó helyzetben vannak ahhoz, hogy előmozdítsák az ESB-alapokhoz való hozzáférést, ugyanakkor megőrizzék a versenysemlegességet. Sajátos szerepük és jellemzőik lehetővé teszik, hogy a tagállamok fokozottabb mértékben alkalmazzanak pénzügyi eszközöket annak érdekében, hogy az ESB-alapok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki a reálgazdaságban. Ez az eredmény összhangban lenne azzal a bizottsági politikával, amelynek célja, hogy megkönnyítse, hogy az ilyen állami tulajdonúbankok vagy intézmények alapkezelői szerepet töltsenek be mind az ESB-alapok felhasználásában, mind ezen alapoknak az ESBA-finanszírozással való ötvözésében, amint azt különösen az európai beruházási terv előirányozza. A különböző pénzügyi eszközök felhasználására a vonatkozó jogi szabályozással összhangban már odaítélt szerződések sérelme nélkül ezért indokolt tisztázni, hogy az irányító hatóságok számára lehetséges, hogy közvetlenül odaítéljenek szerződéseket az ilyen állami tulajdonú bankok vagy ▌intézmények részére. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy e közvetlen odaítélési lehetőség továbbra is összeegyeztethető legyen a belső piac elveivel, az állami tulajdonú bankok és intézmények által teljesítendő szigorú feltételeket kell meghatározni. E feltételek közé tartozik, hogy ki kell zárni a közvetlen magántőke-részesedés lehetőségét, a 2014/24/EU irányelvben meghatározott követelményeket teljesítő nem kontrolláló és nem blokkoló jellegű magántőke-részesedések kivételével. Ezenfelül, szigorúan az 1303/2013/EU rendelet alkalmazási körére korlátozott jelleggel az állami tulajdonú bankok és intézmények számára abban az esetben is lehetővé kell tenni a pénzügyi eszközökkel való gazdálkodást, ha a magántőke-részesedésük nem biztosít semmilyen befolyást az ESB-alapok által támogatott pénzügyi eszközök napi szintű irányítási döntéseit illetően.

(186)  Annak érdekében, hogy az ERFA-ból és az EMVA-ból a kkv-k számára továbbra is hozzá lehessen járulni a felső határ nélküli, biztosítékhoz és értékpapírosítási célú közös pénzügyi eszközökhöz, rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok számára lehetséges legyen, hogy felhasználják az EFRA-t és az EMVA-t annak érdekében, hogy az ilyen eszközökhöz a teljes programozási időszak alatt hozzájáruljanak, valamint aktualizálják az e lehetőséghez kapcsolódó – például az előzetes vizsgálatokra és értékelésekre vonatkozó – rendelkezéseket, és az ERFA számára bevezessék a prioritási tengely szintjén történő programozás lehetőségét.

(187)  Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet(24) elfogadásának az volt a célja, hogy a tagállamok az ESB-alapok felhasználása révén hozzá tudjanak járulni azon támogatható projektek finanszírozásához, amelyek az ESBA ▌ keretében támogatásban részesülnek. Az 1303/2013/EU rendeletbe külön rendelkezést kell beilleszteni a feltételek meghatározása érdekében, hogy javuljon a kapcsolat és az egymást kiegészítő jelleg, ami elősegíti, hogy az ESB-alapokat kombinálni lehessen az EBB-nek az ESBA uniós garanciája alá tartozó pénzügyi termékeivel.

(188)  Működésük során a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek meg kell felelniük az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitikának – és annak módosításainak –, amint azt a releváns uniós jogi aktusok és tanácsi következtetések, különösen a 2016. november 8-i tanácsi következtetések és azok melléklete, valamint a 2017. december 5-i tanácsi következtetések és azok melléklete meghatároztak.

(189)  A kontroll- és ellenőrzési követelmények egyszerűsítése és összehangolása, valamint az EBB és más nemzetközi pénzügyi szervezetek által kezelt pénzügyi eszközök elszámoltathatóságának javítása érdekében módosítani kell a pénzügyi eszközök irányítására és kontrolljára vonatkozó rendelkezéseket a megbízhatósági folyamat elősegítése céljából. Ez a módosítás nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 39. cikkében említett pénzügyi eszközökre, amelyeket az e rendelet hatálybalépése előtt aláírt finanszírozási megállapodás révén hoztak létre … [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-ig. Az ilyen pénzügyi eszközökre a finanszírozási megállapodás aláírásának időpontjától kezdődően az említett rendelet 40. cikke továbbra is alkalmazandó.

(190)  Az 1303/2013/EU rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendelet 40. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kontrolljelentések és az éves ellenőrzési jelentések mintái tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(25) megfelelően kell gyakorolni.

(191)  A 2007–2013 közötti programozási időszak során kiszabott pénzügyi korrekciók következetes kezelése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a pénzügyi eszközök esetében lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon műveleten belül egy egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulást újból felhasználják ugyanazon műveleten belül szabályos kiadásra annak érdekében, hogy a kapcsolódó pénzügyi korrekció ne okozzon nettó veszteséget a pénzügyi eszköz műveletére nézve.

(192)   Annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre a sajáttőke-alapú eszközökre vonatkozó támogathatósági időszak lejárta utáni, a végső kedvezményezettekben végrehajtott beruházás céljára teljesített kifizetések céljából letéti számlák használatát lehetővé tevő finanszírozási megállapodások aláírásához, az ilyen finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó határidőt 2018. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(193)  A piacgazdasági elven működő ▌ befektetők közpolitikai projektekben való társberuházásának ösztönzése érdekében be kell vezetni a befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód koncepcióját, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az ESB-alapoknak alárendelt pozíciójuk legyen a piacgazdasági elven működő befektetőkhöz és az EBB-nek az ESBA uniós garanciája alá tartozó pénzügyi termékeihez képest. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni az ilyen megkülönböztetett bánásmód alkalmazásának feltételeit az ESB-alapokkal való gazdálkodás során.

(194)  Tekintettel a tartósan alacsony kamatokra, valamint annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetekre ne háruljon indokolatlan pénzügyi teher, lehetővé kell tenni – aktív likviditáskezelés mellett – az 1303/2013/EU rendelet 43. cikke értelmében az ESB-alapok befektetései utáni negatív kamat finanszírozását a pénzügyi eszközbe visszafizetett forrásokból.

(195)  A jelentéstételi követelményeknek a befektetők megkülönböztetett bánásmódjáról szóló új rendelkezéshez való hozzáigazítása, valamint bizonyos követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének (2) bekezdését módosítani kell.

(196)  Az ESB-alapokkal való gazdálkodás megkönnyítése érdekében a tagállamok számára biztosítani szükséges azt a lehetőséget, hogy a technikai segítségnyújtási tevékenységek végrehajtása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést az EBB-nek, egyéb nemzetközi pénzügyi intézménynek és állami tulajdonú bankoknak vagy intézményeknek.

(197)   A lezárásukat követően nettó bevételt termelő műveletekre vonatkozó feltételek harmonizációja érdekében e rendelet vonatkozó rendelkezéseit a már kiválasztott, de még folyamatban lévő műveletekre, valamint a folyó programozási időszakban kiválasztandó műveletekre egyaránt alkalmazni kell.

(198)   Az energiahatékonysági intézkedések megvalósításának hathatós ösztönzése érdekében azok a költségmegtakarítások, amelyek egy műveletből eredő energiahatékonyság-javulásból fakadnak, nem minősítendők nettó bevételnek.

(199)  A bevételtermelő műveletek végrehajtásának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a társfinanszírozási arány csökkentését a program végrehajtása során bármikor, valamint rendelkezni kell a nettó bevétel százalékában meghatározott átalány nemzeti szintű megállapításának lehetőségéről.

(200)  Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(26) késői elfogadása, valamint amiatt, hogy a támogatási intenzitási szinteket az említett rendelet állapította meg, szükséges, hogy az ETHA-ra vonatkozóan a bevételtermelő műveletek tekintetében az 1303/2013/EU rendelet bizonyos kivételeket határozzon meg. Mivel ezek a kivételek kedvezőbb feltételeket biztosítanak egyes olyan bevételtermelő műveletekre, amelyekre vonatkozóan az összegeket, illetve a támogatási rátákat az 508/2014/EU rendelet határozza meg, az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatott műveletek esetében való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében e kivételek alkalmazására vonatkozóan eltérő hatálybalépési időpontot kell megállapítani.

(201)  A kedvezményezettek adminisztratív terhének csökkentése érdekében meg kell emelni azt a küszöbértéket, amelynek el nem érése esetén bizonyos műveletek mentesülnek a végrehajtásuk alatt termelt bevétel kiszámítására és figyelembevételére vonatkozó követelmények alól.

(202)  Az ESB-alapok és egyéb uniós eszközök közötti szinergia elősegítése érdekében lehetővé kell tenni a felmerült költségek egy előre meghatározott arány alapján történő visszatérítését a különböző ESB-alapokból és uniós eszközökből.

(203)  Az egyösszegű átalány alkalmazásának előmozdítása érdekében, és mivel az egyösszegű átalánynak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosító tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszeren kell alapulnia, el kell törölni az alkalmazására vonatkozó felső határt.

(204)  A projektek kedvezményezettek általi végrehajtása során felmerülő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a finanszírozásra vonatkozóan be kell vezetni az egyszerűsített költségelszámolási opció új formáját, amely a műveletek költségeitől eltérő feltételeken alapul.

(205)   A források felhasználására vonatkozó szabályok egyszerűsítése és a kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamoknak fokozottabb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket.

(206)  Figyelembe véve, hogy az 1303/2013/EU rendelet 71. cikkével összhangban a beruházási műveletek tartóssága biztosításának kötelezettsége a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől alkalmazandó, és hogy amikor a beruházás új gépek és berendezések lízingeléséből áll, az utolsó kifizetésre a szerződéses időszak végén kerül sor, ez a kötelezettség nem alkalmazandó az ilyen típusú beruházásra.

(207)  Az egyszerűsített költségelszámolási opció széles körű alkalmazásának biztosítása érdekében kötelezővé kell tenni az egységköltség-alapú térítés, az egyösszegű átalány vagy a százalékos átalány alkalmazását műveletek vagy egy művelet részét képező olyan projektek esetében, amelyek az ERFA-ból és az ESZA-ból részesülnek bizonyos értékhatár alatti támogatásban, a vonatkozó átmeneti rendelkezésekre figyelemmel. Az irányító hatóság vagy az európai területi együttműködési cél alá tartozó programok esetében a monitoringbizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ezt az átmeneti időszakot az általa megfelelőnek ítélt időtartamra kiterjessze, ha úgy ítéli meg, hogy ez az ilyen kötelezettség aránytalan adminisztratív teherrel jár. Az ilyen kötelezettség nem alkalmazandó a valamely állami támogatás keretében olyan támogatásban részesülő műveletekre, amely nem minősül csekély összegű támogatásnak. Az ilyen műveletek esetén továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások minden formájának igénybevehetőségét. Ezzel párhuzamosan az egyszerűsített költségek meghatározására szolgáló módszerként a költségvetési tervezetet kell alkalmazni minden ESB-alap esetében.

(208)  Az egyszerűsített költségelszámolási opció korábbi és célzottabb alkalmazásának elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1303/2013/EU rendelet kiegészítésére vonatkozóan, amelyekben további egyedi szabályokat állapít meg a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szerepére, felelősségére és feladataira, valamint a kapcsolódó kiválasztási szempontokra és megfelelő pénzügyi eszközökön keresztül nyújtható termékekre, az 1303/2013/EU rendeletnek az egységköltség-alapú térítésre, illetve a százalékos átalányfinanszírozásra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésére, a tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerére, amely alapján mértékük megállapítható, valamint a finanszírozás részletes módszertanának meghatározására vonatkozóan, amely nem a költségeken és azok alkalmazásán, hanem a végrehajtás terén elért előrehaladásra vagy a program célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó feltételek teljesítésén alapul. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(209)  Az adminisztratív teher enyhítése érdekében növelni kell az olyan százalékos átalányok alkalmazását, amelyek módszertanát nem a tagállamoknak kell megállapítaniuk. Ezért két kiegészítő százalékos átalányt kell bevezetni: egyet a közvetlen személyzeti költségek kiszámítására, egy másikat pedig a személyzeti költségeken alapuló, fennmaradó támogatható költségek kiszámítására. Ezenfelül tovább kell pontosítani a személyzeti költségek kiszámítására vonatkozó módszert.

(210)  A műveletek eredményességének és hatásának javítása érdekében elő kell segíteni a tagállam teljes területére kiterjedő műveletek, illetve a különböző programterületekre kiterjedő műveletek végrehajtását, valamint bizonyos befektetések tekintetében növelni kell az Unión kívüli kiadások lehetőségét.

(211)  Annak ösztönzése érdekében, hogy a tagállamok igénybe vegyék a nagyprojektek független szakértők általi értékelésének lehetőségét, úgy kell rendelkezni, hogy a nagyprojekthez kapcsolódó költségnyilatkozatot még a független szakértő kedvező értékelését megelőzően be lehessen nyújtani a Bizottsághoz, amennyiben a Bizottságnak a vonatkozó információk független szakértőnek való benyújtásáról való tájékoztatása már megtörtént.

(212)  A kedvezményezettek adminisztratív terheit csökkentő közös cselekvési tervek előmozdítása érdekében csökkenteni kell a közös cselekvési tervek kidolgozásához kapcsolódó szabályozási követelményeket, megfelelő hangsúlyt helyezve ugyanakkor a horizontális elvekre (többek között a nemek közötti egyenlőségre és a fenntartható fejlődésre), amelyek jelentősen hozzájárulnak az ESB-alapokkal való hatékony gazdálkodáshoz.

(213)  A kedvezményezettekre háruló szükségtelen adminisztratív teher elkerülése érdekében a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét. Ennek megfelelően pontosítani kell ezen szabályok alkalmazási körét.

(214)  Az adminisztratív teher csökkentése, valamint a technikai segítségnyújtás az EFRA, az ESZA és a Kohéziós Alapközötti és régiókategóriák közötti hatékony felhasználásának biztosítása érdekében növelni kell a tagállamok technikai segítségnyújtására alkalmazandó korlátok kiszámítására és nyomon követésére vonatkozó rugalmasságot.

(215)  A végrehajtási struktúrák egyszerűsítése céljából egyértelművé kell tenni, hogy az európai területi együttműködési célkitűzés keretébe tartozó programokra vonatkozóan is rendelkezésre áll annak lehetősége, hogy az irányító hatóság, az igazoló hatóság és az audithatóság ugyanazon közjogi intézmény része legyen.

(216)  Részletesebben meg kell határozni az irányító hatóság felelősségi körét a kiadások ellenőrzése tekintetében az egyszerűsített költségelszámolási opció alkalmazása során.

(217)  Annak biztosítása érdekében, hogy az ESB-alapok és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap felhasználása során a kedvezményezettek maradéktalanul részesülhessenek az e-kormányzás nyújtotta megoldások egyszerűsítési lehetőségeiből, és különösen a teljes körű elektronikus iratkezelés elősegítése céljából, egyértelművé kell tenni, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén nem szükséges a papír alapú nyilvántartás.

(218)   A kontrollok arányosságának növelése és az egymást átfedő kontrollokból eredő adminisztratív terhek, különösen a kisebb kedvezményezettekre háruló terhek enyhítése érdekében – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét nem sértve – az EFRA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra vonatkozóan érvényesülnie kell az egységes ellenőrzés elvének, és a kétszeresére kell emelni azt az összeghatárt, amely alatt egy műveletet nem kell egynél több ellenőrzésnek alávetni.

(219)   Fontos feladat az ESB-alapok láthatóságának növelése és a lakosság figyelmének felhívása eredményeik, illetve sikereik kapcsán. A tájékoztatási, illetve kommunikációs tevékenységek és nyilvános láthatóságot javító intézkedések továbbra is alapvető fontosságúak az ESB-alapok teljesítményének megismertetése, illetve annak szemléltetése szempontjából, hogy hogyan zajlik az uniós pénzügyi források kihelyezése.

(220) Annak megkönnyítése érdekében, hogy egyes célcsoportok hozzáférjenek az ESZA-hoz, célravezető, hogy bizonyos, az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(27) I. mellékletében említett mutatók esetében ne legyen kötelező az adatgyűjtés.

(221)  Az e rendelet alapján támogatott műveletek egyenlő bánásmódjának biztosítása érdekében meg kell állapítani az 1303/2013/EU rendelet egyes módosításai alkalmazásának időpontját.

(222)   Annak biztosítása érdekében, hogy az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU és a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(28) teljes programozási időszakára koherens szabályrendszer érvényesüljön, az e rendeletekre vonatkozó egyes módosításoknak 2014. január 1-től kezdődően alkalmazandóknak kell lenniük. E módosítások visszamenőleges hatályú alkalmazása révén biztosítható bizonyos jogos elvárások figyelembe vétele.

(223)   Az olyan pénzügyi eszközök felhasználásának a felgyorsítása érdekében, amelyek az ESB-alapok keretében nyújtott támogatást az EBB-nek az ESBA uniós garanciája keretében kínált pénzügyi termékeivel kombinálják, valamint hogy a sajáttőke-alapú eszközök esetében folyamatosan rendelkezésre álljon a megfelelő jogalap a letéti számlák használatát lehetővé tevő finanszírozási megállapodások aláírásához, e rendelet egyes módosításainak 2018. január 1-től alkalmazandóknak kell lenniük. Annak előírása, hogy e módosítások visszamenőleges hatállyal legyenek alkalmazandók, még inkább megkönnyíti azon projektek finanszírozását, amelyek ESBA-val kombinált ESB-alap által nyújtott támogatásban részesülnek, és elkerülhetővé teszi, hogy joghézag keletkezzen az 1303/2013/EU rendelet egyes rendelkezései hatályának lejárta és az e rendelettel való meghosszabbításuk hatálybalépése közötti időszakban.

(224)   Az ágazatspecifikus szabályokban szereplő egyszerűsítések és változások alkalmazását a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, elősegítve ezzel a végrehajtás felgyorsítását a jelenlegi programozási időszak alatt, ezért azokat … [e módosító rendelet hatálybalépésének dátuma]-től/-től kezdődően kell alkalmazni.

(225)  Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) 2017. december 31. után is működnie kell, hogy ideiglenes támogatást nyújtson azon nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára (NEET-fiatalok), akik olyan régiókban ▌ élnek, amelyeket aránytalan mértékben sújtanak nagyarányú elbocsátások. A NEET-fiatalok folyamatos támogatása érdekében, az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(29) az e folyamatos támogatást biztosító módosítását 2018. január 1-jei hatállyal kell alkalmazni.

(226)  Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete(30) alapján lehetővé kell tenni, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) egy vagy több ágazatán belül vegyesfinanszírozási eszközöket lehessen létrehozni. Ilyen vegyesfinanszírozási eszközök révén olyan vegyesfinanszírozási műveletek lennének finanszírozhatók, amelyek nem visszatérítendő támogatási formákat, például a tagállamok költségvetéseiből származó támogatást, a CEF-támogatásokat és az ESB-alapok által nyújtott támogatásokat, és az uniós költségvetési pénzügyi eszközöket – ideértve a CEF tőkefinanszírozási eszközének és a CEF hitelfinanszírozási eszközének ▌ kombinációit is – ötvözik az EBB csoporttól, nemzeti fejlesztési bankoktól, fejlesztési vagy egyéb pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó finanszírozással és magánforrásból származó pénzügyi támogatásokkal. Az EBB csoporttól származó finanszírozásnak magában kell foglalnia az ESBA keretében nyújtott EBB finanszírozást, és a magánforrásból származó pénzügyi támogatásnak magában kell foglalnia a közvetlen és közvetett hozzájárulásokat, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén nyújtott támogatásokat.

(227)   A vegyesfinanszírozási eszközök kialakításának és felépítésének e rendelet szerint elvégzett előzetes vizsgálaton kell alapulnia, és tükröznie kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési ágazat programjának a 2014–2020 közötti időszakra nyújtandó pénzügyi támogatást célzó többéves munkaprogram meghatározásáról szóló C(2014) 1921 bizottsági végrehajtási határozat módosításáról szóló Bizottság végrehajtási határozatban (2017. január 20.) említett „vegyesfinanszírozási felhívás” végrehajtásából levont tanulságok eredményét. A CEF vegyesfinanszírozási eszközeit a többéves és/vagy az éves munkaprogramoknak kell létrehozniuk, és azokat az 1316/2013/EU rendelet 17. és 25. cikkével összhangban kell jóváhagyni. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden CEF vegyesfinanszírozási eszköz felhasználásáról átlátható módon és időben beszámoló készüljön az Európai Parlament és a Tanács részére.

(228)   A CEF vegyesfinanszírozási eszközeinek elő kell segítenie, hogy észszerű, egységes kérelmezési mód álljon rendelkezésre valamennyi támogatási forma esetében, így többek között a CEF-ből származó uniós támogatások és a magánszektorbeli finanszírozások céljára is. Az ilyen vegyesfinanszírozási eszközöknek a kérelmezési folyamat projektgazdák számára történő optimalizálását kell célozniuk azáltal, hogy technikai és pénzügyi szempontból egységes értékelési eljárást biztosítanak.

(229)   A CEF vegyesfinanszírozási eszközeinek növelniük kell a rugalmasságot a projektek benyújtása tekintetében, valamint egyszerűsíteniük és észszerűsíteniük kell a projektazonosítás és -finanszírozás folyamatát. Emellett növelniük kell az érintett pénzügyi intézmények szerepvállalását és elkötelezettségét, csökkentve ezáltal a projektekkel kapcsolatos kockázatokat.

(230)   A CEF vegyesfinanszírozási eszközeinek javulást kell eredményezniük a tagállamok, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és a magánbefektetők közötti fokozottabb együttműködés, információcsere és együttműködés tekintetében annak érdekében, hogy létrejöjjön és támogatásban részesüljön a CEF szakpolitikai célkitűzéseit megvalósító projektek megfelelő portfóliója.

(231)  A CEF vegyesfinanszírozási eszközei keretében arra kell törekedni, hogy azok javítsák az uniós kiadások beruházási multiplikátorhatását a magánbefektetők részéről érkező további források bevonásával, ezáltal biztosítva a magánbefektetők lehető legnagyobb mértékű bevonását. Ezenfelül biztosítaniuk kell, hogy a támogatott tevékenységek gazdaságilag és pénzügyileg életképesekké váljanak, és segíteniük kell elkerülni, hogy elmaradjon a befektetésekből származó a tőkeáttételi hatás. Hozzá kell járulniuk a párizsi éghajlat konferencián (COP 21) meghatározott célértékek elérésére, a munkahelyteremtésre és a határokon átnyúló összekapcsolhatóságra vonatkozó uniós célkitűzések megvalósításához. Fontos, hogy olyankor, amikor a tevékenységek finanszírozásához mind CEF-forrásokat, mind ESBA-forrásokat igénybe vesznek, a Számvevőszék megvizsgálja, hogy a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e az EUMSZ 287. cikkével és az 1316/2013/EU rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(232)   A közlekedési ágazatban a legtöbb esetben várhatóan továbbra is a vissza nem térítendő támogatások jelentik majd az uniós szakpolitikai célkitűzések támogatásának elsődleges módját. A CEF vegyesfinanszírozási eszközök alkalmazása ennek megfelelően nem csökkentheti e támogatások rendelkezésre állását.

(233)   A magán-társbefektetők közlekedési projektekben való részvételét elő lehetne segíteni a pénzügyi kockázat csökkentése révén. E célra alkalmasak lehetnek az EBB által a közös finanszírozási mechanizmusok – például a vegyesfinanszírozási eszközök – keretében végrehajtott, költségvetésből támogatott első veszteségre nyújtott garanciák.

(234)   A CEF-ből nyújtott finanszírozásnak az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján a többéves és az éves munkaprogramokban meghatározott kiválasztási és odaítélési szempontokon kell alapulnia, függetlenül a finanszírozásnak vagy a finanszírozások kombinációjának a formájától.

(235)   A vegyesfinanszírozás során nyert tapasztalatokat figyelembe kell venni az 1316/2013/EU rendelet értékelései során.

(236)   Nem értelmezhető úgy, hogy a CEF vegyesfinanszírozási eszköznek az e rendelettel való bevezetése érinti a 2020 utánra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások eredményét.

(237)  Tekintettel arra, hogy a közlekedési ágazatban nagyon magas a CEF kivitelezési aránya, valamint annak érdekében, hogy azok a projektek részesüljenek támogatásban, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat szempontjából a legnagyobb hozzáadott értéket képviselik a törzshálózati folyosók, a határon átnyúló projektek ▌ és a törzshálózat egyéb szakaszaira vonatkozó projektek, valamint az 1316/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt horizontális prioritások keretében támogatható projektek kapcsán, kivételes jelleggel további rugalmasságot kell biztosítani a többéves munkaprogramok alkalmazásában, lehetővé téve, hogy a pénzügyi keretösszeg elérje az 1316/2013/EU rendeletben említett pénzügyi költségvetési források akár 95 %-át is. Fontos mindazonáltal, hogy a CEF végrehajtási időszakának fennmaradó részében további támogatásban részesüljenek az éves munkaprogramokban szereplő prioritások.

(238)   Mivel a CEF távközlési ágazata a CEF közlekedési ágazatához és a CEF energetikai ágazatához képest más természetű, a támogatások átlagos mértéke kisebb, eltérő típusú költségek és projektek jellemzik, ezért kevésbé terhes tanúsítási kötelezettség révén – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének gyengítése nélkül – el kell kerülni a kedvezményezettekre és a kapcsolódó tevékenységekben részt vevő tagállamokra háruló szükségtelen terheket.

(239)  A 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(31) szerint a digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a tevékenységek támogatására jelenleg csak vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés alkalmazhatók. A digitális szolgáltatási infrastruktúrák lehető leghatékonyabb működésének biztosítása érdekében az ilyen tevékenységek támogatására a CEF keretében jelenleg használt egyéb pénzügyi eszközöket, közöttük innovatív pénzügyi eszközöket is célszerű rendelkezésre bocsátani.

(240)  Az irányító hatóságokra nehezedő, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal való hatékony gazdálkodást esetlegesen hátráltató szükségtelen adminisztratív teher elkerülése érdekében egyszerűsíteni kell és meg kell könnyíteni az operatív programok nem alapvető elemeinek módosítására vonatkozó eljárást.

(241)  A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap alkalmazásának további egyszerűsítése érdekében kiegészítő rendelkezéseket kell hozni a kiadások támogathatósága, különösen az egységköltség-alapú térítés, az egyösszegű átalány és az átalányfinanszírozás alkalmazásának tekintetében.

(242)  A partnerszervezetekkel szembeni tisztességtelen bánásmód elkerülése érdekében a kizárólag a támogatás beszerzéséért felelős szervnek betudható szabálytalanságok nem érinthetik a partnerszervezetek kiadásainak támogathatóságát.

(243)  Az ESB-alapokkal és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal való gazdálkodás egyszerűsítése és a jogbizonytalanság elkerülése érdekében pontosítani kell az irányítás és a kontroll tekintetében az egyes tagállami feladatköröket.

(244)   Tekintettel arra, hogy a vonatkozó pénzügyi szabályokat a pénzügyi éven belül koherensen kell alkalmazni, elvben célszerű lenne úgy rendelkezni, hogy e rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) első részére vonatkozó módosítások alkalmazásának kezdőnapja egy pénzügyi év kezdőnapjára essen. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy az e rendeletben mind a költségvetési rendelet, mind az ágazatspecifikus szabályok módosításai vonatkozásában előírt jelentős egyszerűsítésből fakadó előnyöket az uniós források címzettjei minél hamarabb élvezhessék, helyénvaló kivételes jelleggel úgy rendelkezni, hogy e rendelet alkalmazása a hatálybalépésének napján kezdődjön meg. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az új szabályokhoz való alkalmazkodásra több idő álljon rendelkezésre, az uniós intézményeknek a 2018-as pénzügyi év végéig továbbra is a 966/2012/EU, Euratom rendeletet kell alkalmazniuk az igazgatási előirányzataik végrehajtása tekintetében.

(245)   A pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és a pénzügyi támogatásra vonatkozó módosítások egy részét csak a 2020 utánra szóló többéves pénzügyi keret alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az alkalmazandó jogalapoknak és a programoknak az új szabályokhoz való hozzáigazítására.

(246)   A teljes munkaidős egyenértékek éves átlagára és az előző évekről átvitt címzett bevételek tervezett összegére vonatkozó tájékoztatást első alkalommal a 2021-ben előterjesztendő költségvetési tervezettel együtt kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy a Bizottságnak elegendő ideje legyen az új kötelezettséghez való alkalmazkodásra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET

I. CÍM

TÁRGY, ▌ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség általános költségvetésének (a továbbiakban: a költségvetés) megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „pályázó”: az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely pályázatot nyújtott be vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban vagy pénzdíjas versenypályázatra;

2.  „pályázati dokumentum”: az ajánlat, a részvétel iránti jelentkezés, a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázat vagy a pénzdíjas versenypályázatra benyújtott pályázat;

3.  „odaítélési eljárás”: a közbeszerzési eljárás, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás, a pénzdíjas versenypályázat, illetve a szakértők vagy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint költségvetést végrehajtó személyek vagy szervezetek kiválasztására irányuló eljárás;

4.  „alap-jogiaktus”: az ajánlástól és véleménytől eltérő olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított kapcsolódó megfelelő kiadások, illetve a költségvetés által támogatott költségvetési biztosítékok vagy pénzügyi támogatás végrehajtásához, és amely a következő formák valamelyikét öltheti:

a)  az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (az Euratom-Szerződés) végrehajtása tekintetében az EUMSZ 288. cikke értelmében vett rendelet, irányelv vagy határozat; vagy

b)  az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének végrehajtása tekintetében az EUSZ 28. cikkének (1) bekezdésében és 31. cikkének (2) bekezdésében, 33. cikkében, 42. cikkének (4) bekezdésében, valamint 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott formák valamelyike;

5.  „kedvezményezett”: az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ▌szervezet, akivel vagy amellyel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá;

6.  vegyesfinanszírozási eszköz vagy platform: a Bizottság és a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézmények között létrejött olyan együttműködési keret, amelynek célja, hogy ötvözze a költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy költségvetési biztosítékokat, valamint a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, továbbá a magánszektorbeli pénzügyi intézményektől és a magánszektorbeli befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákat;

7.  „költségvetés-végrehajtás”: a költségvetési előirányzatoknak a 62. cikkben előírt módszerekkel összhangban való kezelésével, monitoringjával, kontrolljával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek végzése;

8.  költségvetési kötelezettségvállalás: az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előjegyzi a költségvetésben azokat az előirányzatokat, amelyek a jogi kötelezettségvállalások teljesítését célzó későbbi kifizetések fedezéséhez szükségesek;

9.  költségvetési biztosíték: az Unió olyan jogi kötelezettségvállalása, amelyben vállalja valamely különböző fellépésekből álló program támogatását a költségvetésre vonatkozó pénzügyi kötelezettség felvállalása útján, amely a program végrehajtása során egy meghatározott esemény bekövetkezése esetén lehívható, és érvényes marad a támogatott program keretében tett kötelezettségvállalások lejáratáig;

10.  ingatlanszerződés: olyan szerződés, amely földterület, épületek vagy egyéb ingatlan vételére, cseréjére, hosszú lejáratú lízingjére, haszonélvezetére, lízingjére, bérletére vagy részletre történő vásárlására vonatkozik, vételi opcióval vagy anélkül. A szerződés vonatkozhat mind meglévő, mind befejezés előtt álló épületre, feltéve hogy a részvételre jelentkező beszerezte a rá vonatkozó érvényes építési engedélyt. Nem vonatkozik azonban e fogalom az építési beruházásra irányuló szerződésekben foglalt, az ajánlatkérő szerv által meghatározott kiírási feltételekkel összhangban kialakított épületekre;

11.  részvételre jelentkező: a meghívásos eljárásban, tárgyalásos versenyeljárásban, versenypárbeszédben, innovációs partnerségben, tervpályázaton vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

12.  központi beszerző szerv: olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és – adott esetben – járulékos beszerzési tevékenységet végez;

13.  „műveletellenőrzés: a bevételi vagy kiadási műveletek egy meghatározott aspektusának vizsgálata;

14.  koncessziós szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 174. és 178. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely gazdasági szereplőnek építési beruházás kivitelezésével, illetve szolgáltatások nyújtásával és irányításával való megbízása (a továbbiakban: a koncesszió) és amelyben:

a)  az ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészítve;

b)  a koncessziós szerződés elnyerésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti kockázatot vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Abban az esetben, ha rendes működési feltételek mellett nincs garancia arra, hogy megtérülnek az érintett építmény vagy szolgáltatás hasznosítása során végzett beruházások, illetve felmerült költségek, úgy tekintendő, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot;

15.  függő kötelezettség: olyan lehetséges pénzügyi kötelezettség, amely egy jövőbeli esemény eredményétől függően merülhet fel;

16.  szerződés: a közbeszerzési szerződés vagy a koncessziós szerződés;

17.  szerződő fél: az a gazdasági szereplő, akivel, illetve amellyel közbeszerzési szerződést írtak alá;

18.  hozzájárulási megállapodás: olyan megállapodás, amelyet uniós forrásokat felhasználó személyekkel vagy szervezetekkel kötöttek meg a 62. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–viii. alpontja alapján;

19.  kontroll: minden, a műveletek hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint az azok nyomán hozott intézkedésekről megalapozott bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több műveletellenőrzésből is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések megvalósításához szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja;

20.  partner: az a ▌fél, amelynek részére költségvetési biztosítékot nyújtanak;

21.  „válsághelyzet”:

a)  olyan helyzet, amely fegyveres konfliktussal vagy az ország vagy annak környezete destabilizálásával fenyegető, azonnali vagy közvetlen veszélyt jelent;

b)  ▌olyan helyzet, amelyet természeti katasztrófák okozhatnak, olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energia és a természeti erőforrások szűkössé válásához vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények is;

22.  „a kötelezettségvállalás visszavonása”: olyan művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő részben vagy egészben töröl egy költségvetési kötelezettségvállalással előzőleg lefoglalt előirányzatot;

23.  dinamikus beszerzési rendszer: a piacon általában elérhető tételek gyakori beszerzésének lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat;

24.  gazdasági szereplő: bármely természetes vagy jogi személy – beleértve a közjogi szerveket is –, illetve ezek csoportja, aki vagy amely árubeszerzést, építési beruházások kivitelezését, szolgáltatások nyújtását vagy ingatlanok értékesítését kínálja;

25.  tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés”: közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből;

26.  „európai hivatal”: olyan, a Bizottság által vagy a Bizottság és egy vagy több egyéb uniós intézmény által létrehozott adminisztratív struktúra, amelyet meghatározott horizontális feladatok elvégzésére hoztak létre;

27.  jogerős közigazgatási határozat: valamely közigazgatási hatóság olyan határozata, amely jogerővel bír és kötelező érvényű az alkalmazandó jogszabályok szerint;

28.  pénzügyi instrumentum: minden olyan instrumentum, amely lehet készpénz, egy magán- vagy köztulajdonban lévő szervezet tulajdonviszonyt megtestesítő eszköze, vagy egy ilyen szervezettől származó készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum átvételére vonatkozó szerződéses jog;

29.  pénzügyi eszköz: a költségvetésből ▌nyújtott olyan uniós pénzügyi támogatási intézkedés, amelynek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljon, amely tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztó eszközök formáját öltheti, és adott esetben a pénzügyi támogatás egyéb formáival vagy megosztott irányítás alá tartozó forrásokkal vagy ▌az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származó forrásokkal kombinálhatók;

30.  pénzügyi felelősségvállalás: olyan szerződéses kötelezettség, amely készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum egy másik szervezet részére való átadására vonatkozik;

31.  keretszerződés: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv között létrejött közbeszerzési szerződés, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő, a keretszerződésen alapuló egyedi szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és adott esetben a tervezett mennyiségre vonatkozóan;

32.  „globális tartalék”: az a teljes erőforrás-mennyiség, amely egy költségvetési biztosíték teljes időtartama alatt szükségesnek minősül, és amely a 211. cikk (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátának a költségvetési biztosíték 210. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, alap-jogiaktusban engedélyezett összegére való alkalmazásával határozható meg;

33.  „vissza nem térítendő támogatás”: adományozás útján nyújtott pénzügyi hozzájárulás. A közvetlen irányítás keretében nyújtott ilyen jellegű hozzájárulásokra a VIII. cím alkalmazandó;

34.  biztosíték: egy harmadik fél adósságának vagy kötelezettségének egészére vagy egy részére, illetve a kötelezettségek e harmadik fél általi sikeres teljesítéséért való felelősség írásban rögzített vállalása a biztosíték érvényesíthetővé válásának – például a tartozás meg nem fizetésének – esetére;

35.  azonnal lehívható biztosíték: az a biztosíték, amelyet a kezesnek a partner kérésére teljesítenie kell, az alapul szolgáló kötelezettség végrehajthatóságának hiányosságai ellenére is;

36.  „természetbeni hozzájárulás”: kedvezményezett részére harmadik fél által ingyenesen rendelkezésre bocsátott nem pénzügyi erőforrás;

37.  jogi kötelezettségvállalás: az az aktus, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely későbbi kifizetést vagy kifizetéseket, valamint a költségvetésre ▌terhelt kiadások elismerését eredményezi, ide tartoznak a pénzügyikeret-partnerségi megállapodások és keretszerződések keretében megkötött konkrét megállapodások és szerződések is;

38.  „Tőkeáttételi hatás”: a támogatható végső kedvezményezettek számára nyújtott visszatérítendő finanszírozás összegének az uniós hozzájárulással elosztott összege;

39.  „likviditási kockázat”: az a kockázat, hogy a közös tartalékalapban tartott valamely pénzügyi instrumentum nem adható el egy adott időszakban jelentős veszteség nélkül;

40.  kölcsön: olyan megállapodás, mely kötelezi a kölcsön folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időtartamra bocsássa rendelkezésre a hitel felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a kölcsön felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időtartamon belül visszafizetni;

41.  kis értékű vissza nem térítendő támogatás: az a vissza nem térítendő támogatás, amely nem haladja meg a 60 000 EUR-t;

42.  „tagállami szervezet”: olyan szervezet, amelyet egy tagállamban közjogi szervként hoztak létre, vagy olyan magánjog alapján működő szerv, amely közfeladatot lát el, és amelynek a tagállam megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújt;

43.  végrehajtási módszer: a 62. ▌cikkben említett bármilyen költségvetés-végrehajtási módszer, vagyis a közvetlen irányítás, a közvetett irányítás és a megosztott irányítás;

44.  több támogatót tömörítő fellépések: minden olyan fellépés, amelyek esetében az uniós forrásokat legalább egy másik támogató forrásaival vonják össze;

45.  beruházási multiplikátorhatás: a támogatható végső kedvezményezettek általi befektetésnek az uniós hozzájárulással elosztott összege;

46.  „kimenet”: a tevékenység révén megvalósuló, az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott elérendő célok összessége;

47.  résztvevő”: közbeszerzési eljárásban a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban a pályázó, szakértők kiválasztására irányuló eljárásban a szakértő, pénzdíjas versenypályázaton a pályázó, illetve a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós források felhasználására irányuló eljárásban részt vevő személy vagy szervezet;

48.  pénzdíj versenyt követően díjként odaítélt pénzügyi hozzájárulás. A közvetlen irányítás keretében nyújtott ilyen jellegű hozzájárulásokra a IX. cím alkalmazandó;

49.  közbeszerzés: építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás szerződés útján történő kivitelezése, megvalósítása, illetve nyújtása valamint földterület, épületek vagy egyéb ingatlan megszerzése vagy bérlése szerződés útján, egy vagy több ajánlatkérő szerv által, az ezen ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől;

50.  közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, beleértve az alábbiakat:

a)  a 163. cikkben megállapított közzétételi intézkedések;

b)  az ajánlattételi felhívás;

c)  a kiírási feltételek, ezen belül a műszaki leírás és a vonatkozószempontok, vagy versenypárbeszéd esetén az ismertető;

d)  a szerződéstervezet;

51.  „közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 174. és 178. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya az árnak részben vagy egészben a költségvetésből történő megfizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházás kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, és amelyek a következőkből állhatnak:

a)  ingatlanszerződés;

b)  árubeszerzésre irányuló szerződés;

c)  építési beruházásra irányuló szerződés;

d)  szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés;

52.  „részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés: a saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és amely strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé vagy elsőbbségi tőkévé alakítható adósságként;

53.  címzett: az a kedvezményezett, szerződő fél, javadalmazott külső szakértő, illetve személy vagy szervezet, aki vagy amely pénzdíjat vagy egy finanszírozási eszköz révén forrásokat kap, illetve aki vagy amely uniós forrásokat használ fel a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint;

54.  repómegállapodás: értékpapírok készpénzért történő értékesítése az értékpapírok egy előre meghatározott vagy előre meg nem határozott későbbi időpontban való visszavásárlására irányuló megállapodással;

55.  kutatási és technológiafejlesztési előirányzat: a költségvetés „Közvetett kutatás” vagy „Közvetlen kutatás” elnevezésű szakpolitikai területekhez kapcsolódó címeinek egyikébe, vagy egy másik címben a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó alcímbe bevitt előirányzat;

56.  „eredmény”: az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott fellépések végrehajtásának a hatásai;

57.  kockázatmegosztási eszköz: olyan pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi egy meghatározott kockázat két vagy több szervezet közötti megosztását, adott esetben megállapodás szerinti díjazás ellenében;

58.  szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés: az a szerződés, amelynek tárgyát olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások képezik, amelyekre nem terjed ki az árubeszerzésre irányuló szerződés, az építési beruházásra irányuló szerződés és az ingatlanszerződés fogalma;

59.  „hatékony és eredményes pénzgazdálkodás”: a költségvetésnek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban való végrehajtása;

60.  személyzeti szabályzat: a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek;

61 alvállalkozó: olyan gazdasági szereplő, akit vagy amelyet egy részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő vagy a szerződő fél által a szerződés egy részének teljesítése, illetve a kedvezményezett által a vissza nem térítendő támogatás révén társfinanszírozott feladatok egy részének teljesítése céljából javasol;

62.  tagdíjak: az Uniót a tagjaik között tudó szerveknek fizetett összegek, amelyek megfelelnek a költségvetési határozatoknak és az érintett szerv által megállapított fizetési feltételeknek;

63.  árubeszerzésre irányuló szerződés: olyan szerződés, amelynek tárgya termék megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül, és amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

64.  technikai segítségnyújtás: az ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül egy program vagy egy fellépés végrehajtásához szükséges támogatási és kapacitásépítési tevékenységek, különösen előkészítési, irányítási, nyomonkövetési, értékelési, ellenőrzési és kontrolltevékenységek;

65.  ajánlattevő: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

66.  Unió: az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség, vagy – a szövegkörnyezettől függően – mindkettő;

67.  uniós intézmény: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, a Bizottság, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ); az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek ▌;

68.  értékesítő: olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely szerepel a részvétel iránti kérelem vagy ajánlat benyújtására felkérendő értékesítők jegyzékén;

69.  „önkéntes”: olyan személy, aki anyagi ellenszolgáltatás nélkül egy szervezet számára nem kötelező jelleggel munkát végez;

70.  „építmény”: magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

71.  építési beruházásra irányuló szerződés: olyan szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike:

a)  építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

b)  a 2014/24/EU irányelv a II. mellékletében szereplő tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt; vagy

c)  az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése;

3. cikk

A másodlagos jogszabályok megfeleltetése e rendeletnek

(1)  A költségvetés bevételeinek és kiadásainak végrehajtására vonatkozó, és valamely alap-jogiaktusban foglalt rendelkezéseknek meg kell felelniük a II. címben meghatározott költségvetési alapelveknek.

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a jogalkotó hatóságnak benyújtott minden olyan javaslatban és javaslatmódosításban egyértelműen meg kell jelölni az e rendeletnek a II. címen kívüli rendelkezéseitől való vagy az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól való eltérést tartalmazó rendelkezéseket, valamint valamennyi ilyen javaslat és módosítás bevezető hivatkozásaiban és indokolásában meg kell nevezni ezen eltérések pontos okait.

4. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

E rendeletben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet(32) rendelkezései alkalmazandók.

5. cikk

A személyes adatok védelme

Ez a rendelet ▌nem érinti a 45/2001/EK és az (EU) 2016/679 rendeletet.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

6. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás ▌és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani ▌.

1. FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

7. cikk

A költségvetés hatálya

(1)  A költségvetés minden pénzügyi évre előrejelzi és engedélyezi az Unió számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást. A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)  az Unió bevételei és kiadásai, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) kapcsolatosan az EUSZ rendelkezéseinek végrehajtásából eredő igazgatási kiadásokat, valamint ▌ az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett operatív kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b)  az Európai Atomenergia-közösség bevételei és kiadásai.

(2)  A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok a következőket foglalják magukban:

a)  a költségvetésben és a költségvetés-módosításokban előírt előirányzatok;

b)  előző pénzügyi évekről áthozott előirányzatok;

c)  a 15. cikkel összhangban újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

d)  a 12. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban visszafizetett előfinanszírozási kifizetésekből keletkező előirányzatok;

e)  azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy az adott pénzügyi év, illetve az előző pénzügyi években áthozott bevétel befolyt.

(3)  A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik, a 114. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(4)  A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a megelőzőpénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(5)  E cikk (2) és (3) bekezdése nem akadályozza sem a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában előírtak szerint a globális kötelezettségvállalások létrehozását, sem a 112. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

8. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

(1)  Minden bevételt és kiadást a költségvetés egy sorára le kell könyvelni.

(2)  A 210. cikk (2) bekezdésében foglalt, függő kötelezettségekből fakadó engedélyezett kiadásokra vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

(3)  Előirányzat csak akkor szerepelhet a költségvetésben, amennyiben egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez tartozik.

(4)  A költségvetésből biztosított előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem az Uniót illeti, kivéve ha erről az érintett hozzájárulási megállapodások vagy finanszírozási megállapodások eltérően rendelkeznek.

2. FEJEZET

Az évenkéntiség elve

9. cikk

Fogalommeghatározás

A költségvetésbe beállított előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezendők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk

A bevételek és az előirányzatok költségvetési számvitele

(1)  A pénzügyi év bevételeit az adott évben beszedett összegek alapján kell elszámolni az adott év könyvelésében. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját források azonban a 609/2014/EU, Euratom rendelet alapján előzetesen is befizethetőek.

(2)  A hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját források tekintetében a tételek a 609/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(3)  A kötelezettségvállalásokat az adott év december 31-ig vállalt jogi kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni a pénzügyi évre. Ugyanakkor a 112. cikk (4) bekezdésében említett globális kötelezettségvállalásokat az adott év december 31-ig fennálló költségvetési kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(4)  A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(5)  A (3) és (4) bekezdéstől eltérve:

a)  az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásait a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-ig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi évre lekönyvelni, feltéve hogy a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év január 31-ig megkapta a fizetési megbízást;

b)  az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, ideértve a következő pénzügyi év január 31-ig lekönyvelt kiadásokat is a 30. és 31. cikkben megállapítottak szerint.

11. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

(1)  A költségvetésbe beállított előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták.

(2)  A ▌következő kiadásokat a pénzügyi év október 15-étől előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére:

a)  a rendszeres igazgatási kiadások, feltéve hogy az ilyen kiadásokat az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben jóváhagyták, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által a folyó pénzügyi évre elfogadott összes megfelelő előirányzat egynegyedéig ▌;

b)  az EMGA rendszeres irányítási kiadásai, feltéve hogy az ilyen kiadások egy meglévő alap-jogiaktuson alapulnak, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által a folyó pénzügyi évre elfogadott összes megfelelő előirányzat háromnegyedéig ▌.

12. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1)  Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket, meg kell szüntetni, kivéve ha a (2)–(8) bekezdéssel összhangban átvitelre kerülnek.

(2)  A következő előirányzatok átvihetőek egy a (3) bekezdés alapján hozott határozattal, de kizárólag a következő pénzügyi évre ▌:

a)  az olyan kötelezettségvállalási előirányzatok vagy nem differenciált előirányzatok, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része pénzügyi év december 31-ig lezajlott. Az ilyen előirányzatokat a következő pénzügyi év március 31-ig lehet lekötni, az ingatlanprojektekkel kapcsolatos nem differenciált előirányzatok kivételével, amelyeket a következő pénzügyi év december 31-ig lehet kötni;

b)  azon előirányzatok, amelyek akkor szükségesek, ha a jogalkotó hatóság a pénzügyi év utolsó negyedévében fogadott el alap-jogiaktust, és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat az adott év december 31-ig. Ezeket az előirányzatokat a következő pénzügyi év december 31-ig lehet lekötni;

c)  olyan kifizetési előirányzatok, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő pénzügyi évi költségvetésben a vonatkozó költségvetési sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket;

d)  az 1306/2013/EU ▌ európai parlamenti és tanácsi rendelet(33) 4. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok.

Az első albekezdés c) pontja tekintetében az érintett uniós intézmény először a folyó költségvetési évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az átvitt előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

Az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett le nem kötött előirányzatok átvitele nem haladhatja meg az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkében említett, az előző pénzügyi évben a közvetlen kifizetésekre alkalmazott kiigazítás összegét, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által megszavazott eredeti előirányzatok 2 %-a lehet. Az átvitt előirányzatokat az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba kell visszahelyezni;

(3)  Az érintett uniós intézmény a (2) bekezdésben említett átvitelekről legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig hozza meg határozatát. Az átvitelről hozott határozatáról az adott év március 15-ig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Továbbá minden költségvetési sorról közli, hogy a (2) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában szereplő kritériumokat hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

(4)  Az előirányzatokat automatikusan át kell vinni a következők tekintetében:

a)  ▌a sürgősségisegély-tartalékra és az Európai Unió Szolidaritási Alapjára vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok. Ezeket az előirányzatokat csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni, és az adott év december 31-ig lehet lekötni;

b)  a belső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat kizárólag a következő pénzügyi évre lehet átvinni és az adott év december 31-ig lehet lekötni, kivéve a bérleti jogviszonyból, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó belső címzett bevételeket, amelyeket át lehet vinni mindaddig, amíg azokat teljes mértékben fel nem használják. Az 1303/2013/EU és az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(34) említett, az előfinanszírozási kifizetések visszafizetéséből keletkező azon kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek december 31-én rendelkezésre állnak, átvihetők a program lezárásáig, és szükség esetén felhasználhatók, feltéve hogy más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre;

c)  külső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat teljes mértékben fel kell használni az azon programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek lezárásáig, amelyhez azokat hozzárendelték, vagy átvihetőek és felhasználhatóak a következő programra vagy fellépésre. Ez nem alkalmazandó a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának iii. alpontjában említett bevételre, amelynek vonatkozásában az öt éven belül le nem kötött előirányzatokat meg kell szüntetni;

d)  az 1306/2013/EU rendelet 41. cikkével összhangban a felfüggesztésekből származó, az EMGA-hoz kapcsolódó kifizetési előirányzatok.

(5)   A 21. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államainak egyes uniós programokban való részvételéből származó, az e cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett külső címzett bevételeket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz (EGT-megállapodás) csatolt 32. sz. jegyzőkönyvnek megfelelően kell kezelni.

(6)  A (3) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl, az érintett uniós intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az automatikusan átvitt előirányzatokról, beleértve a szóban forgó összegekről, valamint e cikk azon rendelkezéséről, amely alapján az előirányzatok átvitele történt.

(7)  A pénzügyi év végén jogilag lekötött nem differenciált előirányzatokat a következő pénzügyi év végéig kell kifizetni.

(8)  A (4) bekezdés sérelme nélkül, a tartalékba helyezett előirányzatok és a személyzeti kiadások előirányzatai nem vihetők át. E cikk alkalmazásában a személyzeti kiadások magukban foglalják az uniós intézmények azon tagjai és személyzete részére járó béreket és juttatásokat, akikre a személyzeti szabályzat alkalmazandó.

13. cikk

Az előirányzatok megszüntetésével és átvitelével kapcsolatos részletes rendelkezések

(1)   A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és nem differenciált előirányzatok átvitelére csak akkor van lehetőség, ha az adott pénzügyi év december 31-e előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől független okból nem kerülhetett sor a kötelezettségvállalásra, és az előkészítő szakaszok olyan mértékben előrehaladottak, hogy észszerűen feltételezhető, hogy a kötelezettségvállalást a következő pénzügyi év március 31-ig – vagy ingatlanprojektek esetében a következő pénzügyi év december 31-ig – megtehető a kötelezettségvállalás.

(2)   A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett előkészítő szakaszok, amelyeknek az adott pénzügyi év december 31. előtt le kell zárulniuk ahhoz, hogy lehetővé váljék a következő pénzügyi évre való átvitel, a következők:

a)  a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti egyedi kötelezettségvállalás esetén a potenciális ajánlattevők, kedvezményezettek, díjnyertesek vagy küldöttek kiválasztásának befejezése;

b)  a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti globális költségvetési kötelezettségvállalás esetén a finanszírozási határozat elfogadása vagy az egyes uniós intézményekben az érintett szervezeti egységek finanszírozási határozatra vonatkozó konzultációs folyamatának lezárása.

(3)  A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban átvitt és a következő pénzügyi év március 31-ig le nem kötött, illetve ingatlanprojektekhez kapcsolódó összegek esetében a következő pénzügyi év december 31-ig le nem kötött előirányzatokat automatikusan meg kell szüntetni.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az első albekezdéssel összhangban megszüntetett előirányzatokról a megszüntetéstől számított egy hónapon belül.

14. cikk

Kötelezettségvállalások visszavonása

(1)  Ha a költségvetési kötelezettségvállalásokat visszavonják a kötelezettségvállalás megtételét követő bármely pénzügyi évben azon tevékenységek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az ilyen visszavonásoknak megfelelő előirányzatokat meg kell szüntetni – kivéve ha az 1303/2013/EU és az 514/2014/EU rendelet másként nem rendelkezik, valamint ezen rendelet 15. cikkének sérelme nélkül.

(2)  Az 1303/2013/EU és az 514/2014/EU rendeletben említett kötelezettségvállalási előirányzatokat az említett rendeletekkel összhangban automatikusan vissza kell vonni.

(3)  E cikk nem alkalmazandó a 21. cikk (2) bekezdésében említett külső címzett bevételekre.

15. cikk

A visszavontkötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátása

(1)  Az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU és az 514/2014/EU rendeletben említett ▌ visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok nyilvánvaló, kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén újból rendelkezésre bocsáthatók.

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi évben visszavont kötelezettségvállalásokat, és – a szükségletek alapján – a folyó pénzügyi év február 15-ig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett eseten túl a visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatokat újból rendelkezésre kell bocsátani a következő esetekben:

a)  olyan program esetében, ahol a kötelezettségvállalások visszavonására az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkében létrehozott eredményességi tartalék végrehajtására vonatkozó szabályok alapján került sor;

b)  az 1303/2013/EU rendelet 39. cikk (2) bekezdése hetedik albekezdésében említetteknek megfelelően a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára létrehozott egyedi pénzügyi eszközhöz kapcsolódó program esetében, ahol a kötelezettségvállalások visszavonására annak folytán került sor, hogy a tagállam megszüntette részvételét a pénzügyi eszközben.

(3)  A kapcsolódó kutatási projektek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegű kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetési eljárás keretében szintén újból rendelkezésre bocsáthatók ▌azon kutatási program javára, amelyhez a projekt tartozik, vagy annak utódprogramja javára.

16. cikk

A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1)  Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy az EUMSZ 315. cikkének első bekezdésében említett eljárást (ideiglenes tizenkettedek rendszere) kell alkalmazni. Kötelezettségek és kifizetések az e cikk (2) bekezdésében megállapított kereteken belül vállalhatók.

(2)  Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében lévő összes engedélyezett előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, továbbá minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

Az előirányzatok költségvetési tervezetben meghatározott felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a költségvetési tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzatok egy tizenketted részét.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett, a megelőző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok alatt a költségvetés megszavazott –a költségvetés-módosításokat és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást is tartalmazó – előirányzatainak kell tekinteni

(4)  Ha az uniós fellépés folytonossága és az irányítási követelmények megkívánják, a Tanács – a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva – mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre – a kellően indokolt eseteket kivéve – engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek nem haladhatják meg négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek az (1) és (2) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak. A Tanács az engedélyezésről szóló határozatát haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek.

Az első albekezdésben említett határozat az elfogadásától számított harmincadik napon lép hatályba, kivéve ha az Európai Parlament:

a)  a képviselők többségével a 30 napos határidő lejárta előtt a kiadás csökkentéséről határoz, amely esetben a Bizottságnak új javaslatot kell benyújtania; vagy

b)  a Tanácsot és a Bizottságot arról tájékoztatja, hogy nem kívánja csökkenteni a kiadást, mely esetben a határozat a harminc napos határidő lejárta előtt hatályba lép.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(5)  Ha egy adott alcím esetében négy ideiglenes tizenketted, amelyet a (4) bekezdéssel összhangban engedélyeztek, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós fellépés megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó alcímben foglalt területen, úgy kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépése. Az Európai Parlament és a Tanács a (4) bekezdésben előírt eljárásokkal összhangban jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló vagy a költségvetési tervezetben javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3. FEJEZET

Az egyensúly elve

17. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

(1)  A bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)  Az Unió, valamint a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek nem vehetnek fel kölcsönöket a költségvetés keretén belül.

18. cikk

A pénzügyi év egyenlege

(1)  Minden pénzügyi év egyenlegét többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként kell beállítani a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett bevételek és kifizetési előirányzatok tervezett összegét a költségvetési eljárás során egy, az e rendelet 42. cikkének megfelelően benyújtott módosító indítvány útján kell beállítani a költségvetésbe. A tervezett összegeket a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet(35) 1. cikkével összhangban kell kidolgozni.

(3)  Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó előzetes beszámolók benyújtását követően az előzetes beszámolók és a tervezet közötti esetleges eltéréseket a következő pénzügyi év költségvetésébe kell beállítani egy kizárólag az érintett eltérésre vonatkozó költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a Bizottság a költségvetés-módosítási tervezetet az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül egy időben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4. FEJEZET

Az elszámolási egység elve

19. cikk

Az euro használata

(1)  A többéves pénzügyi keretet és a költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik. A 77. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők, valamint a Bizottság és az ▌ EKSZ ▌adminisztratív irányításának vonatkozásában felmerülő igények esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására.

(2)  Az ágazatspecifikus szabályokban, illetve konkrét szerződésekben, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokban, hozzájárulási megállapodásokban és finanszírozási megállapodásokban rögzített különös rendelkezések sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában azon a napon közzétett napi euroátváltási árfolyam alkalmazásával végzi el az átváltást, amelyen az engedélyezésre jogosult szervezeti egység a fizetési megbízást, illetve a beszedési megbízást kiállította.

Ha ilyen napi árfolyamot nem tesznek közzé, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (3) bekezdésben említett árfolyamot alkalmazza.

(3)  A 82., 83. és 84. cikkben előírt elszámolás alkalmazásában az euro és egyéb valuták közötti átváltás az euro megfelelő havi elszámolási árfolyamán történik. Ezt az elszámolási árfolyamot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője bármely megbízhatónak ítélt információforrásra támaszkodva a havi elszámolási árfolyam hónapját megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam alapján határozza meg.

(4)  A valutaátszámítási műveleteket úgy kell elvégezni, hogy azok ne gyakoroljanak jelentős hatást az uniós társfinanszírozás szintjére vagy káros hatást a költségvetésre. Adott esetben az euro és más pénznemek közötti átváltási árfolyam az egy adott időszak napi átváltási árfolyamainak átlagával is kiszámítható.

5. FEJEZET

A globális fedezet elve

20. cikk

Hatály

A 21. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 27. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell beállítani.

21. cikk

Címzett bevétel

(1)  A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell ▌felhasználni.

(2)  A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)  a tagállamok által az alábbi típusú fellépésekre és programokra nyújtott konkrét pénzügyi többlethozzájárulások▌:

i.  egyes kiegészítő kutatási és technológiafejlesztési programok;

ii.  az Unió által finanszírozott és a Bizottság által irányított egyes külső támogatási fellépések vagy programok ▌;

b)  az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az ▌ESZAK▌-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap által képzett bevételekhez kapcsolódó előirányzatok;

c)  az 1467/97/EK tanácsi rendeletben(36) előírt letétek kamata és az ugyanazon rendelet alapján beszedett pénzbírságok;

d)  meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes uniós intézményekhez rendelt címzett bevételeket;

e)  harmadik országok vagy nem az EUMSZ vagy az Euratom–Szerződés alapján létesített ▌szervek által uniós tevékenységekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

f)  a (3) bekezdésben említett belső címzett bevételek, amennyiben kiegészítik az e bekezdésben említett külső címzett bevételt;

g)  bevételek a Közös Kutatóközpont (JRC) által szervezett, az alábbiak bármelyikéből álló, verseny jellegű tevékenységekből:

i.  a JRC részvételével zajló, vissza nem térítendő támogatásra irányuló és közbeszerzési eljárások;

ii.  a JRC által harmadik felek nevében végzett tevékenységek;

iii.  az 59. cikkel összhangban egyéb uniós intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek.

(3)  A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)  harmadik felektől származó áruk, szolgáltatások vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munka tekintetében keletkező bevételek;

b)  a jogtalanul kifizetett összegeknek a 101. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

c)  áru, szolgáltatás vagy munkavégzés uniós intézményen belüli más szervezeti egységek vagy egyéb uniós intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve az egyéb uniós intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését is;

d)  befolyt biztosítási díjak;

e)  bérleti jogviszonyból származó bevételek, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó bevételek;

f)  pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok visszafizetése a 209. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében;

g)  későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevételek a 27. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében.

(4)  A címzett bevételeket a 12. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjával, valamint a 32. cikkel összhangban kell átvinni és átcsoportosítani.

(5)  Alap-jogiaktus azt a bevételt, amelyről rendelkezik, hozzárendelheti meghatározott kiadási tételekhez. Ha erről az alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik, e bevételek belső címzett bevételt képeznek.

(6)  A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

22. cikk

A címzett bevételek beállítására szolgáló struktúra és a megfelelő előirányzatok képzése

(1)  Az e cikk (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának és a 24. cikknek a sérelme nélkül, a címzett bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következőkből áll:

a)  az egyes uniós intézményekre vonatkozó szakaszok bevételi kimutatásaiban egy, a bevételek beállítására szolgáló költségvetési sor;

b)  a kiadási kimutatásban a megjegyzések – ideértve az általános megjegyzéseket is –, amelyek jelzik, hogy mely költségvetési sorokba állíthatók be a címzett bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben „pro memoria” bejegyzést kell feltüntetni, a tervezett bevételt pedig tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.

(2)  A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat mind kötelezettségvállalási előirányzatként, mind kifizetési előirányzatként automatikusan rendelkezésre kell bocsátani, amikor a bevétel befolyt az uniós intézményhez, az alábbi esetek kivételével:

a)  a 21. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a tagállamok általi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan, amennyiben a hozzájárulási megállapodást euróban fejezik ki, a kötelezettségvállalási előirányzatok a hozzájárulási megállapodás tagállam általi aláírását követően rendelkezésre bocsáthatók;

b)  a 21. cikk (2) bekezdésének ▌ b) pontjában, valamint a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. és iii. alpontjában említett esetekben a kötelezettségvállalási előirányzatokat rendelkezésre kell bocsátani, amint a követelés összegének előzetes felmérése megtörtént;

c)  a 21. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett esetben az összegek bevitele a bevételi kimutatásba egyúttal kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok képzését eredményezi a kiadási kimutatásban.

Az e bekezdés c) pontjának első albekezdésében említett előirányzatokat a 20. cikkel összhangban kell teljesíteni.

(3)  A 21. cikk (2) bekezdésének b) ▌ és ▌g) pontjában említett tervezett követelésösszeget nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.

23. cikk

A tagállamok hozzájárulása a kutatási programokhoz

(1)  A tagállamok egyes, az 609/2014/EU, Euratom rendelet 5. cikke szerinti egyes kiegészítő kutatási programok finanszírozásához az alábbiak szerint teljesítik hozzájárulásukat:

a)  a költségvetésbe beállított összeg hét tizenketted része a folyó pénzügyi év január 31-ig fizetendő;

b)  a fennmaradó öt tizenketted rész a folyó pénzügyi év július 15-ig fizetendő.

(2)  Ha nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására a pénzügyi év kezdetéig, úgy az (1) bekezdés szerinti hozzájárulások az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe beállított összegen alapulnak.

(3)  Valamennyi hozzájárulást és olyan kiegészítő befizetést, amellyel a tagállamok a költségvetésnek tartoznak, a Bizottság számláján, illetve számláin kell jóváírni a pénzösszegek lehívását követő harminc naptári napon belül.

(4)  A befizetések jóváírása a 609/2014/EK, Euratom rendeletben előírt számlán történik, az említett rendeletben megállapított feltételek szerint.

24. cikk

Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő címzett bevételek

(1)  Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a)  a bevételi kimutatásban „pro memoria” bejegyzéssel ellátott költségvetési sort kell beállítani, amely magában foglalja az egyes EFTA-államok pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásainak teljes összegét;

b)  a kiadási kimutatásban egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben meg kell határozni azokat a költségvetési sorokat, amelyek az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekre vonatkoznak, és e mellékletnek tartalmaznia kell az egyes EFTA-államok részvételének tervezett összegére vonatkozó információkat is.

(2)  Az EGT-megállapodás 82. cikke szerint az EFTA-államok éves részvételének összege alapján, amelyet az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodáshoz csatolt 32. sz. jegyzőkönyv 1. cikkének (5) bekezdésével összhangban megerősített a Bizottság részére, a pénzügyi év elején rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok teljes összegét.

(3)  Az EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásaiból származó bevételek felhasználását külön kell felügyelni.

25. cikk

Adományok

(1)  A Bizottság bármely, az Uniónak felajánlott adományt elfogadhat, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, adományokból és hagyatékokból származó jövedelmeket.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges az 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű olyan adományok elfogadásához, amelyek az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget – többek között utólagos költségeket –vonnak maguk után. Az Európai Parlament és a Tanács az üggyel kapcsolatban az érintett uniós intézmény kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül jár el. Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, úgy az érintett uniós intézmények végleges döntést hoznak az adomány elfogadásáról. Az érintett uniós intézmények az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett kérelmükben kifejtik, hogy az Uniónak juttatott adományok elfogadásával milyen pénzügyi költségek járnak.

26. cikk

Vállalati szponzorálás

(1)  Vállalati szponzorálás az a megállapodás, amelynek révén egy jogi személy természetbeni támogatást nyújt egy eseményhez vagy tevékenységhez promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célokból.

(2)  Az uniós intézmények és szervek konkrét belső szabályok alapján, amelyeket saját weboldalukon közzé kell tenniük, kivételesen elfogadhatnak vállalati szponzorálás keretében nyújtott hozzájárulást, feltéve hogy:

a)  a vállalati szponzorálás elfogadására irányuló eljárás minden szakaszában kellő figyelmet szentelnek a megkülönböztetésmentesség, az arányosság, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének;

b)  a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás hozzájárul az Unióról kialakított kedvező képhez, és közvetlenül kapcsolódik egy esemény vagy tevékenység ▌alapcélkitűzéséhez;

c)  a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás nem eredményez összeférhetetlenséget, és nem kizárólag társas eseményekre irányul;

d)  az esemény vagy tevékenység finanszírozása nem kizárólag vállalati szponzorálás útján történik;

e)  a vállalati szponzorálás ellenértékeként nyújtott szolgáltatás kizárólag abból áll, hogy a szponzor védjegyének vagy nevének nyilvánosságot biztosítanak;

f)  a szponzor a szponzorálási eljárás idején nincs a 136. cikk (1) bekezdésében és a 141. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, és a 142. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban nem tartják őt nyilván kizártként.

(3)  Ha a vállalati szponzorálás értéke meghaladja az 5 000 eurót, a szponzort olyan nyilvános jegyzékbe kell felvenni, amely információkat tartalmaz a szponzorált esemény vagy tevékenység típusáról.

27. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

(1)  A kifizetési kérelmekből az alábbi levonásokra kerülhet sor, azzal, hogy azokat ezután a nettó összeggel kell kifizetésre továbbítani:

a)  a szerződésekben részt vevő felekre vagy kedvezményezettekre kirótt szankciók;

b)  a számlánként és a költségkimutatásonként alkalmazandó engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;

c)  az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat;

d)  a jogtalanul kifizetett összegek miatti kiigazítások.

Az első albekezdés d) pontjában említett kiigazítások történhetnek közvetlen levonással, az ugyanazon fizetési kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy egyenlegkifizetés útján, ugyanazon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év keretében, amelynek keretében a többletkifizetésre is sor került.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(2)  Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. ▌jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést.

(3)  Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat is tartalmazó költségei esetében az alábbi összegek bármelyike elszámolható a költségvetéssel szemben:

a)  az adó nélküli összeg;

b)  az adót tartalmazó összeg.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a későbbi adó-visszatérítéseket belső címzett bevételként kell kezelni.

(4)  A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget a pénzügyi évre vonatkozó mérleg foglalja magában.

6. FEJEZET

Az egyediség elve

28. cikk

Általános rendelkezések

(1)  Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.

(2)  A Bizottság és a többi uniós intézmény a 29–32. cikkben megállapított különös rendelkezésekre figyelemmel előirányzatokat csoportosíthat át a költségvetésen belül.

Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat tartalmaz, vagy amelyeknél a „pro memoria” bejegyzés szerepel.

A 29., 30. és 31. cikkben említett értékhatárok kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetés-módosításokat is magában foglaló költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra.

A 29., 30. és 31. cikkben említett értékhatárok kiszámításának céljából figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett költségvetési sorból elvégzendő átcsoportosítások összegével. A Bizottság vagy az érintett bármely egyéb uniós intézmény által saját hatáskörben végzett, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtott átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére a 29., 30. és 31. cikk szerinti átcsoportosításokról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésére vonatkozó legfrissebb információkat és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig tervezett összegét azon költségvetési sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.

29. cikk

A Bizottságtól eltérő uniós intézmények által végzett átcsoportosítások

(1)  A Bizottságtól eltérőbármely uniós intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

a)  egyik címből a másikba az azon a költségvetési soron szereplő pénzügyi éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyről az átcsoportosítás történik;

b)  korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba.

(2)  Az e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítás végrehajtása előtt az uniós intézmények tájékoztatják szándékaikról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3)  A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja az e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti értékhatárt. Ezek az átcsoportosítások a 31. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4)  A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül ▌anélkül, hogy erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot előzetesen tájékoztatná. ▌

30. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások

(1)  A Bizottság a költségvetésben a saját szakaszán belül saját hatáskörben:

a)  előirányzatokat csoportosíthat át az egyes alcímeken belül;

b)  a több címben is szereplő személyzeti és igazgatási kiadások tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon előirányzatok legfeljebb 30 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

c)  az operatív kiadások tekintetében ugyanazon címen belül ▌az alcímek között előirányzatokat csoportosíthat át azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

d)  a JRC által teljesített kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok tekintetében ▌a „Közvetlen kutatás” elnevezésű szakpolitikai területre vonatkozó költségvetési címen belül előirányzatokat csoportosíthat át az alcímek között, legfeljebb az azon a költségvetési soron szereplő előirányzatok legfeljebb15 %-áig, amelyről az átcsoportosítás történik;

e)  a kutatás és technológiafejlesztés tekintetében operatív előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve hogy az előirányzatok felhasználása azonos célt szolgál;

f)  az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapok operatív kiadásai tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve hogy az érintett előirányzatok az érintett alapot létrehozó rendelet szerinti ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások;

g)  előirányzatokat csoportosíthat át egy költségvetési biztosíték költségvetési tételéről egy másik költségvetési biztosíték költségvetési tételére azokban a rendkívüli esetekben, amikor az utóbbi költségvetési biztosíték tekintetében a közös tartalékalapba feltöltött források nem elegendőek a biztosítéklehívás kifizetéséhez és azzal a feltétellel, hogy az átcsoportosított összeget később a 212. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárással vissza kell állítani.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kiadások valamennyi szakpolitikai terület esetében a 47. cikk (4) bekezdésében említett tételekre vonatkoznak.

Ha a Bizottság ▌december 31-ét követően az első albekezdés szerint EMGA-előirányzatokat csoportosít át, döntését a következő pénzügyi év január 31-ig hozza meg. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Három héttel az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt a Bizottság tájékoztatja ezirányú szándékáról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A negyedik albekezdéstől eltérően, a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat saját hatáskörben hajthat végre az adott év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)  A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő alábbi átcsoportosításáról, amennyiben döntéséről haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a)  előirányzatok átcsoportosítása az e rendelet 49. cikkében említett „előzetes előirányzatok” címből, ha a tartalék felszabadításának egyetlen feltétele az EUMSZ 294. cikke szerinti alap-jogiaktus elfogadása;

b)  a pénzügyi év december 1-je után előforduló olyan kellően indokolt, kivételes esetekben, mint például a nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok, a többéves pénzügyi keretnek az Unió külső fellépésével foglalkozó fejezetéhez tartozó címek keretében még rendelkezésre álló, az adott évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a válságkezelési segélyre és humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címekhez.

31. cikk

Az uniós intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok

(1)  Valamennyi uniós intézmény egyidejűleg nyújtja be átcsoportosítási javaslatait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)  A Bizottság a következő pénzügyi év január 10-éig, az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokba történő, a kifizetési előirányzatok átcsoportosításról szóló javaslatot nyújthat be az Európai Parlament és a Tanács részére. A kifizetési előirányzatok bármely költségvetési sorból átcsoportosíthatók. Ilyen esetekben a (4) bekezdésben említett hathetes időszak három hétre csökken.

Ha az Európai Parlament és a Tanács nem, vagy csak részben hagyja jóvá az átcsoportosítást, a 10. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett kiadás megfelelő részét a következő pénzügyi év kifizetési irányzataira kell terhelni.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács az előirányzatok átcsoportosításáról a (4)–(8) bekezdésnek megfelelően határozatot hoz.

(4)  A sürgős eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács – ez utóbbi minősített többséggel eljárva –, attól az időponttól számított hat héten belül vitatja meg az átcsoportosítási javaslatot, amikor azt mindkét intézmény megkapta. Sürgős esetekben az Európai Parlament és a Tanács a javaslat kézhezvételétől számított három héten belül vitatja meg a javaslatot.

(5)  Ha a Bizottság e cikkel összhangban EMGA-előirányzatokat kíván átcsoportosítani, átcsoportosításról szóló javaslatát a következő pénzügyi év január 10-éig terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé. Ilyen esetekben a (4) bekezdésben említett hathetes időszak három hétre csökken.

(6)  Egy átcsoportosítási javaslatot jóvá kell hagyni, illetve jóváhagyottnak minősül, ha a hathetes időszakon belül a következők valamelyike megtörténik:

a)  az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja azt;

b)  az Európai Parlament vagy a Tanács jóváhagyja azt, a másik intézmény tartózkodik az intézkedéstől;

c)  sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ▌hoz az átcsoportosítási javaslat módosítására vagy elutasítására irányuló határozatot.

(7)  Kivéve ha az Európai Parlament vagy a Tanács ezzel ellentétes tartalmú kérést terjeszt elő, a (4) bekezdésben említett hathetes időszak a következő esetekben három hétre csökken:

a)  az átcsoportosítás az abban a költségvetési sorban szereplő előirányzatoknak, amelyből az átcsoportosítás történik, a 10 %-ánál kevesebbre vonatkozik, és nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t;

b)  az átcsoportosítás csak kifizetési előirányzatokra vonatkozik, és teljes összege nem haladja meg a 100 000 000 EUR-t.

(8)  Ha akár az Európai Parlament, akár a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, miközben a másik intézmény jóváhagyja azt vagy nem tesz válaszlépést, vagy amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, e kettő közül az alacsonyabb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni, kivéve ha az érintett uniós intézmény visszavonja átcsoportosítási javaslatát.

32. cikk

Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások

(1)  A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik az eredeti célhoz kötöttségüket.

(2)  A sürgősségisegély-tartalék ▌ felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács hozza meg.

E bekezdés alkalmazásában a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha az Európai Parlament és a Tanács nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és nem jutnak közös álláspontra a sürgősségisegély-tartalék felhasználásáról, úgy tartózkodnak az említett javaslat ügyében való intézkedéstől.

A sürgősségisegély-tartalékból történő átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat ▌megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják:

a)  az átcsoportosítás költségvetési sora tekintetében az előirányzatok teljesítésére és az átcsoportosítási kérelmek pénzügyi év végéig tervezett összegére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb információkat;

b)  az előirányzatok újraelosztásával kapcsolatos lehetőségek elemzését.

7. FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve és a teljesítmény

33. cikk

Teljesítmény, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvei

(1)  Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, és így azokat a következő elvek tiszteletben tartásával kell teljesíteni:

a)  a gazdaságosság elve, amely megköveteli, hogy az uniós intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre;

b)  a hatékonyság elve, amely az igénybe vett erőforrások, a végzett tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik;

c)  az eredményesség elve, amely arra vonatkozik, hogy a tevékenységek végzésével milyen mértékben sikerül megvalósítani a kitűzött célokat.

(2)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az előirányzatok felhasználása során a teljesítményre kell összpontosítani, és e célból:

a)  a programokra és tevékenységekre vonatkozó célkitűzéseket előzetesen meg kell állapítani;

b)  a célkitűzések megvalósítása során elért előrehaladást teljesítménymutatókkal ellenőrizni;

c)  a célkitűzések elérése terén tett előrelépésről és a felvetődő problémákról jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 41. cikk (3) bekezdése első albekezdésének h) pontjával és a 247. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések meghatározásakor gondoskodni kell arról, hogy azok konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött célkitűzések legyenek, és adott esetben releváns, elfogadott, hiteles, egyszerű és megbízható mutatók kerüljenek meghatározásra.

34. cikk

Értékelések

(1)  A jelentős kiadásokkal járó programokat és tevékenységeket előzetes és visszamenőleges értékeléseknek kell alávetni, amely arányos a célkitűzésekkel és a kiadásokkal.

(2)  A programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelések alapját a kapcsolódó programok vagy tevékenységek teljesítményére vonatkozó bizonyítékoknak kell képezniük, és az előzetes értékelések keretében meg kell határozni és elemezni kell a megoldandó problémákat, azt, hogy az Unió közreműködése mennyiben jelentene hozzáadott értéket, továbbá a célokat, a különböző alternatívák várható hatásait, valamint a nyomonkövetési és értékelési eljárásokat.

Az olyan nagyobb programok vagy tevékenységek esetében, amelyek várhatóan jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásokkal járnak, az előzetes értékelésre sor kerülhet hatásvizsgálat keretében, amely az első albekezdésben foglaltkövetelményeknek való megfelelésen túl elemzi a különböző lehetséges végrehajtási módszereket is.

(3)  A visszamenőleges értékelések keretében értékelni kell a program vagy tevékenység teljesítményét, olyan szempontokra is kitérve, mint az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték. A visszamenőleges értékeléseknek az adott tevékenységre vonatkozóan kialakított nyomonkövetési mechanizmusok és mutatók révén nyert információkon kell alapulniuk. A visszamenőleges értékeléseket minden többéves pénzügyi keret időtartama alatt legalább egy alkalommal el kell végezni, lehetőség szerint olyan időzítéssel, hogy elegendő idő maradjon a megállapítások figyelembevételére a kapcsolódó programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelésekben és hatásvizsgálatokban.

35. cikk

Kötelező pénzügyi kimutatás

(1)  A jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott bármely olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással lehet a költségvetésre – ideértve az álláshelyek számában bekövetkező változásokat is –, mellékelnie kell a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok becsléseit bemutató pénzügyi kimutatást, az egyes elérhető finanszírozási lehetőségek értékelését és a 34. cikkben előírt előzetes értékelést vagy hatásvizsgálatot.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat is, a módosítást javasló uniós intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

A pénzügyi kimutatásnak tartalmaznia kell azon pénzügyi és gazdasági adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogalkotó hatóság fel tudja mérni az uniós fellépés szükségességét. Megfelelő információt nyújt továbbá az Unió egyéb tevékenységeivel fennálló koherenciáról és a lehetséges szinergiáról.

Több évet felölelő műveletek esetében a pénzügyi kimutatás tartalmazza a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokkal és az álláshelyekkel – ideértve a külső személyzetet is – kapcsolatos éves igények előrelátható ütemtervét, és azok közép- és lehetőség szerint hosszútávú pénzügyi hatásainak elemzését is.

(2)  A költségvetési eljárás során a Bizottság – figyelemmel a jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslatról vagy kezdeményezésről szóló tanácskozások során elért eredményekre – biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat.

(3)  A csalás, a szabálytalanságok és a célkitűzésektől való elmaradás kockázatának mérséklése érdekében a ▌pénzügyi kimutatásban tájékoztatást kell nyújtani a létrehozott belső kontrollrendszerről, az ilyen rendszer által végzett kontrollok várható költségeiről és hasznairól, valamint a várható hibaarány értékeléséről, továbbá a meglévő és tervezett, csalásmegelőzési és védelmi intézkedésekről.

Az elemzésnek figyelembe kell vennie a hibák valószínűsíthető nagyságrendjét és típusát, valamint az érintett szakpolitikai területre jellemző konkrét feltételeket és az azokra alkalmazandó szabályokat.

(4)  Felülvizsgált vagy új kiadásokra vonatkozó javaslatok benyújtásakor a Bizottságnak meg kell becsülnie a kontrollrendszerek költségeit és hasznait, valamint a (3) bekezdésben említett várható hibaarányt.

36. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján a költségvetést az egyes végrehajtási módszereknek megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

(2)  A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének észszerű biztosítása:

a)  a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)  a jelentéstétel megbízhatósága;

c)  az eszközök és az információk védelme;

d)  a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója és nyomon követése;

e)  az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3)  Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatra épül, és különösen a következő elemekből áll:

a)  a feladatok elkülönítése;

b)  megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, ideértve a címzett szintjén alkalmazott kontrollokat is;

c)  az összeférhetetlenség elkerülése;

d)  megfelelő ellenőrzési nyomok, az adatok sértetlensége az adatrendszerekben;

e)  a hatékonyság és eredményesség figyelemmel kísérésére szolgáló eljárások;

f)  a belső kontroll azonosított hiányosságainak és kivételeinek kezelésére szolgáló eljárások;

g)  a belső kontrollrendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

(4)  A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a)  az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b)  az elvégzett kontrollok eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c)  adott esetben a végrehajtó partnerek vezetői nyilatkozataira és független ellenőrzési véleményekre való támaszkodás, feltéve hogy az ezek alapjául szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d)  a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat is;

e)  világos és egyértelmű jogi szabályozás megléte a vonatkozó szakpolitikák hátterében, ideértve többek között a belső kontroll elemeire vonatkozó alap-jogiaktusokat is;

f)  a többszörös kontrollok megszüntetése;

g)  a kontrollok ▌költség-haszon arányának javítása.

(5)  Ha a végrehajtás során a hibaszint folyamatosan magas, a Bizottságnak fel kell tárnia a kontrollrendszerek hiányosságait és elemeznie kell a lehetséges korrekciós intézkedések költségeit és hasznát, majd megfelelő lépéseket kell tennie vagy javasolnia, úgymint az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése, a kontrollrendszerek javítása, és a program vagy a végrehajtási rendszerek átalakítása.

8. FEJEZET

Az átláthatóság elve

37. cikk

A beszámolók és a költségvetés közzététele

(1)  A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása során be kell tartani az átláthatóság elvét.

(2)  A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetéseket a véglegesen elfogadottá nyilvánításuk időpontját követő három hónapon belül kell közzétenni.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatalos közzétételig a költségvetés végleges, részletes számadatait – a Bizottság kezdeményezésére – a lehető leghamarabb, de legkésőbb a költségvetés végleges elfogadását követően négy héten belül minden nyelven közzé kell tenni az uniós intézmények weboldalán.

Az összevont éves beszámolót közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az uniós intézmények weboldalán.

38. cikk

A címzettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele

(1)  Ha a 62. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a költségvetést a Bizottság hajtja végre, a Bizottság megfelelő módon és időben közzéteszi a költségvetésből nyújtott források címzettjeire vonatkozó információkat.

E bekezdés első albekezdése a többi uniós intézményre is vonatkozik, amennyiben azok a költségvetést hajtják végre az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban.

(2)  A (3) és (4) bekezdésben említett esetek kivételével az alábbi ▌ információkat a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a személyes adatok védelmére kellő figyelemmel kell közzétenni:

a)  a címzett neve;

b)  a címzett földrajzi helye, nevezetesen:

i.  a címzett címe, amennyiben a címzett jogi személy;

ii.  a NUTS 2 szintű régió, amennyiben a címzett természetes személy;

c)  az összeg, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak;

d)  az intézkedés jellege és célja.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a 237. cikk (2) bekezdésének értelmében kiválasztott szakértők és csak azon pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében kell közzétenni, amelyeket versenypályázatok, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárások vagy közbeszerzési eljárások eredményeként ítéltek oda.

(3)  A (2) bekezdés első albekezdésében említett információkat nem kell közzétenni az alábbiak tekintetében:

a)  a természetes személyeknek fizetett oktatási támogatások és a 191. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett, a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások;

b)  a 237. cikk (2) bekezdése alapján kiválasztott szakértők részére odaítélt nagyon alacsony értékű szerződések, valamint azon nagyon alacsony értékű szerződések, amelyek összege nem éri el az ▌ I. melléklet 14.4. pontjában említett összeget.

c)  a pénzügyi eszközök révén nyújtott, 500 000 EUR-nál alacsonyabb összegű pénzügyi támogatások;

d)  ha a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek és szervezeteknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy ha sérti a címzettek üzleti érdekeit;

Az első albekezdés c) pontjában említett esetekben a közzétett információkat az összesített statisztikai adatokra kell korlátozni, az összesítést a releváns kritériumok – mint például a földrajzi hely, a címzettek gazdasági tipológiája, a kapott támogatás típusa, valamint azon uniós szakpolitikai terület, amely alapján a támogatást nyújtották – szerint elvégezve;

▌ Természetes személyek esetében ▌a (2) bekezdés első albekezdésében említett információk közzétételének releváns kritériumokon, például a gyakoriságon, az intézkedés ▌típusán, illetve a szóban forgó összegeken kell alapulnia.

(4)  A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban uniós forrásokat felhasználó személyeknek, illetve szervezeteknek a saját szabályaik és eljárásaik szerint kell közzétenniük a címzettekre vonatkozó információkat, amennyiben ezek a szabályok a 154. cikk (4) bekezdése első albekezdésének e) pontja szerint a Bizottság által elvégzett értékelés alapján egyenértékűnek minősülnek, és amennyiben a személyes adatok bárminemű közzététele az ebben a cikkben meghatározott biztosítékokkal egyenértékű biztosítékok mellett történik.

A 63. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt szerveknek az ágazatspecifikus szabályok szerint kell közzétenniük az információkat. Ezek az ágazatspecifikus szabályok a vonatkozó jogalappal összhangban eltérhetnek e cikk (2) és (3) bekezdésétől, különösen ami a személyes adatok közzétételét illeti, amennyiben ez az e cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kritériumok alapján indokolt, figyelembe véve a szóban forgó ágazat sajátosságait is.

(5)  Az (1) bekezdésben említett információkat az uniós intézmények weboldalán teszik közzé legkésőbb az azt a pénzügyi évet követő pénzügyi év június 30-áig, amelyben a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás létrejött.

Az uniós intézmények weboldalán hivatkozni kell az (1) bekezdésben említett információkat tartalmazó weboldal címére, ha az információkat nem teszik közzé közvetlenül az uniós intézmények erre a célra létrehozott weboldalán.

A Bizottság megfelelő módon és időben közzéteszi az arra az egységes weboldalra vonatkozó tájékoztatást – ideértve a weboldal címére vonatkozó hivatkozást is –, ahol a (4) bekezdésben említett személyek, szervezetek, illetve szervek által szolgáltatott információk megtalálhatók.

(6)  Ha személyes adatokat tesznek közzé, az információkat az azon pénzügyi év végétől számított két év elteltével el kell távolítani, amelyben a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás létrejött. Ugyanez vonatkozik a személyes adatokra az olyan jogi személyek esetében is, amelyek hivatalos megnevezése lehetővé teszi egy vagy több természetes személy azonosítását.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET

A költségvetés megállapítása

39. cikk

Tervezett bevételek és kiadások

(1)  A Bizottság kivételével valamennyi uniós intézmény tervezetet készít a bevételeiről és kiadásairól, és ezt minden év július 1. előtt megküldi a Bizottságnak, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)  A főképviselő konzultál a fejlesztéspolitikáért felelős biztossal, a szomszédságpolitikáért felelős biztossal, a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.

(3)  A Bizottság kidolgozza saját tervezeteit, amelyeket az elfogadásukat követően azonnal megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Tervezeteinek elkészítéséhez a Bizottság a 40. cikkben említett információkat használja fel.

40. cikk

A 70. cikkben említett uniós szervek tervezett költségvetése

A 70. cikkben említett valamennyi uniós szerv, összhangban a létrehozásáról szóló eszközzel, minden év január 31. napjáig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egységes programozási dokumentumának tervezetét, amely tartalmazza éves és többéves programozását, valamint az ahhoz kapcsolódó, emberi erőforrásokra és pénzügyi forrásokra vonatkozó tervet.

41. cikk

Költségvetési tervezet

(1)  A Bizottság a költségvetési tervezetet tartalmazó javaslatát a költségvetés végrehajtását megelőző év szeptember 1-jéig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Ezt a javaslatot tájékoztatásul továbbítja a nemzeti parlamenteknek.

A költségvetési tervezet tartalmazza az Unió bevételei és kiadásai általános kimutatásának összefoglalóját, és összevonja a 39. cikkben említett tervezett összegeket. A tervezet az uniós intézmények által tervezett összegektől eltérő tervezett összegeket is tartalmazhat.

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma követi a 47–52. cikkben foglaltakat.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett uniós intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokoló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

(2)  Annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályok és a folyamatban lévő jogalkotási javaslatok költségvetési vonzatai tekintetében pontosabb és megbízhatóbb előrejelzést nyújtson, a Bizottság a következő évekre szóló indikatív pénzügyi programozást csatol a költségvetési tervezethez kiadási kategória, szakpolitikai terület és költségvetési sor szerinti bontásban. A teljes pénzügyi programozás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(37) 30. pontjában említett kiadási kategóriákat foglalja magában. Az említett intézményközi megállapodás 30. pontjában nem említett kiadási kategóriák tekintetében összefoglaló adatokat kell rendelkezésre bocsátani.

Az indikatív pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns döntést.

(3)  A Bizottság a költségvetési tervezethez a következőket csatolja:

a)  egy összehasonlító táblázatot, amely tartalmazza a többi uniós intézményre vonatkozó költségvetési tervezetet és a többi uniós intézménynek a Bizottsághoz megküldött eredeti tervezeteit, valamint adott esetben annak indokolását, hogy költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi uniós intézmény által tervezett összegektől eltérő összegeket;

b)  bármely olyan munkadokumentumot, amelyet hasznosnak tekint az uniós intézmények létszámterveivel kapcsolatban ▌, és amely tartalmazza a legutolsó jóváhagyott létszámtervet és ismerteti:

i.  az Unió által alkalmazott teljes személyzet létszámát, kimutatva a munkaszerződés-típusokat;

ii.  az álláshelyekre és a külső személyzetre vonatkozó politikáról, valamint a nemek közötti egyensúlyról szóló nyilatkozatot;

iii.  a költségvetési tervezet benyújtási évét megelőző év utolsó napján ténylegesen betöltött álláshelyek számát, valamint erre a megelőző évre vonatkozóan a ténylegesen foglalkoztatott teljes munkaidős egyenértékek éves átlagos számát, feltüntetve a besorolási fokozatok, nemek és igazgatási egységek szerinti felosztásukat;

iv.  az álláshelyek felsorolását szakpolitikai területek szerint;

v.  a külső személyzet egyes besorolási osztályai tekintetében a teljes munkaidős egyenértékre történő eredeti átszámítást a jóváhagyott előirányzatok alapján, valamint a költségvetési tervezet benyújtási évének elején ténylegesen foglalkoztatott személyek számát, feltüntetve a besorolási csoport és adott esetben a besorolási fokozat szerinti megoszlást;

c)  a 70. és 71. cikkben említett uniós szervekre vonatkozóan a bevételeket és a kiadásokat, valamint a személyzetre vonatkozó, ezen albekezdés b) pontjában említett valamennyi információt tartalmazó munkadokumentumot;

d)  az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok tervezett végrehajtásával és a fennálló kötelezettségvállalásokkal foglalkozó munkadokumentumot;

e)  az igazgatási előirányzatok tekintetében a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszában szereplő, a Bizottság által teljesítendő igazgatási kiadásokat tartalmazó munkadokumentumot;

f)  a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó munkadokumentumot, amely tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett követő intézkedéseket is;

g)  a nemzetközi szervezetek finanszírozása tekintetében a következőket tartalmazó munkadokumentumot:

i.  összefoglaló valamennyi hozzájárulásról uniós programok vagy alapok szerinti bontásban és nemzetközi szervezetenként;

ii.  egy indokolás, amely megmagyarázza, hogy az Unió számára miért volt hatékonyabb e nemzetközi szervezetek finanszírozása, mint a közvetlen fellépés;

h)  programindokolások vagy a következőket tartalmazó egyéb releváns dokumentumok:

i.  azon uniós szakpolitikák és célkitűzések megjelölése, amelyekhez a program hozzájárul;

ii.  az uniós szintű intézkedés szabatos indokolása, többek között a szubszidiaritás elvével összhangban;

iii.  a program célkitűzéseinek megvalósítása során elért előrehaladást, a 33. cikkben meghatározottak szerint;

iv.  az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljes körű indokolása, ideértve a költség-haszon elemzést is;

v.  a program folyó évi és előző pénzügyi évi végrehajtási arányaira vonatkozó információk;

i)  az előző pénzügyi években vállalt, a költségvetési tervezetben javasolt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének a kifizetéseket programonként és címenként feltüntető, összefoglaló beszámolója.

Ha a köz- és magánszféra közötti partnerségek finanszírozási eszközöket vesznek igénybe, a (4) bekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell az eszközökre vonatkozó információkat.

(4)  Ha a Bizottság pénzügyi eszközöket vesz igénybe, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely minden egyes pénzügyi eszközre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)  a pénzügyi eszközre és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint az eszköznek, a költségvetésre gyakorolt hatásának, időtartamának és az Uniós hozzájárulás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b)  a felhasználásban érintett pénzügyi intézmények, ideértve bármely, a 155. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c)  a pénzügyi eszköz hozzájárulása a szóban forgó program célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció alapján;

d)  a tervezett műveletek, ideértve az előirányzott támogatási multiplikátorhatáson és a várhatóan mozgósítható magántőke nagyságán vagy – amennyiben az nem áll rendelkezésre – a meglévő pénzügyi eszközökből eredő tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

e)  az érintett műveleteknek megfelelő költségvetési sorok és az összesített költségvetési kötelezettségvállalás és költségvetési kifizetés;

f)  a pénzügyi eszközökre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás és az egyes projektekre vonatkozó, tulajdon- vagy hitelviszony formájában tett jogi kötelezettségvállalások közötti átlagos időtartamot, amennyiben az meghaladja a három évet ▌;

g)  a 209. cikk (3) bekezdése szerinti bevétel és visszafizetések külön feltüntetve, ideértve azok felhasználásának értékelését is;

h)  a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések értéke az előző évekhez képest;

i)  a kockázati és kötelezettségvállalási tartalékok teljes összege, valamint az Unió pénzügyi kockázati kitettségére, többek között az esetleges függő kötelezettségekre vonatkozó bármely információ;

j)  az eszközök értékvesztése és a lehívott biztosítékok, mind az előző évre, mind kumulált összegben;

k)  a pénzügyi eszköz teljesítménye, ideértve a megvalósított beruházásokat, az előirányzott ▌és az elért támogatási és beruházási multiplikátorhatást és a mozgósított magántőke nagyságát is;

l)  a közös tartalékalapban tartalékolt források és adott esetben a vagyonkezelői számla egyenlege.

Az első albekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a pénzügyi eszközök kezelésére kifizetett igazgatási díjakból és egyéb pénzügyi és működési költségekből adódó igazgatási kiadások teljes összegének, valamint kezelő felenként és pénzügyi eszközönként lebontott összegeinek áttekintését.

A Bizottság megindokolja az első albekezdés f) pontjában említett időtartamot, és adott esetben cselekvési tervet javasol ezen időtartam lerövidítésére az éves mentesítési eljárás keretében.

Az első albekezdésében említett munkadokumentumban egy egyértelmű és tömör táblázatban pénzügyi eszközök szerinti bontásban össze kell foglalni az információkat.

(5)  Ha az Unió költségvetési biztosítékot nyújtott, a Bizottság munkadokumentumot csatol a költségvetési tervezethez, amely minden egyes költségvetési biztosítékra és a közös tartalékalapra vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)  a költségvetési biztosítékra és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint a költségvetési biztosítéknak, a költségvetés pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt hatásának, időtartamának és az Uniós támogatás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b)  a költségvetési biztosíték partnerei, ideértve bármely, a 155. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c)  a költségvetési biztosíték hozzájárulása a költségvetési biztosíték célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció és a magánforrások mozgósítása alapján;

d)  a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekre vonatkozó információk összevont alapon, ágazatok, országok és eszközök szerint, ideértve adott esetben a portfóliókat és a más uniós fellépésekkel kombinált támogatást;

e)  a címzetteknek átutalt összeg, valamint a költségvetési biztosíték keretében támogatott projektek által elért tőkeáttételi hatás értékelése;

f)  a d) pontban említettel azonos alapon összevont információk a lehívott költségvetési biztosítékról, a veszteségekről, a visszatérítésekről, a beszedett összegekről és az egyéb befizetésekről;

g)  a közös tartalékalap pénzügyi irányítására, teljesítményére és kockázatára vonatkozó információk az előző naptári év vége tekintetében;

h)  a közös tartalékalap tényleges tartalékfeltöltési rátája és adott esetben a 213. cikk (4) bekezdése szerinti későbbi műveletek;

i)  a közös tartalékalapot érintő pénzmozgások az előző naptári évben, valamint a jelentős ügyletek és az Unió pénzügyi kockázati kitettségére vonatkozó releváns információk.

j)  a költségvetési biztosítékokból vagy a pénzügyi támogatásból származó, a költségvetés által viselt függő kötelezettségek fenntarthatóságának értékelése a 210. cikk (3) bekezdése szerint.

(6)  Ha a Bizottság a külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapokat vesz igénybe, a költségvetési tervezethez részletes munkadokumentumot is csatol az említett pénzalapok által támogatott tevékenységekről, amely tartalmazza:

a)  a vagyonkezelői alapok végrehajtását, amely többek között információkat tartalmaz a forrásokat felhasználó szervezetekkel kialakított nyomonkövetési mechanizmusokról;

b)  a vagyonkezelői alapok irányítási költségeit;

c)  az Uniótól eltérő más támogatók által nyújtott hozzájárulásokat;

d)  a 234. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján a vagyonkezelői alapok teljesítményéről kialakított előzetes értékelését;

e)  annak leírását, hogy tevékenységeik miként járultak hozzá az azon eszköz alap-jogiaktusában lefektetett célok eléréséhez, amelyből a vagyonkezelői alapok uniós támogatásban részesültek.

(7)  A Bizottság a költségvetési tervezethez csatolja a versenyjog területén kiszabott pénzbírságokról szóló határozatainak és az egyes pénzbírságok összegének jegyzékét, az arra vonatkozó információkkal együtt, hogy a pénzbírság jogerőre emelkedett-e, vagy az azzal szemben az Európai Unió Bíróságánál már nyújtottak-e be, vagy a későbbiekben még nyújthatnak-e be fellebbezést, valamint lehetőség szerint az arra vonatkozó információkat, hogy az egyes pénzbírságok várhatóan mikor emelkednek jogerőre.

(8)  A Bizottság a költségvetési tervezethez munkadokumentumot csatol, amelyben minden olyan költségvetési sor esetében, amelyen belső vagy külső címzett bevételt könyvelnek, feltünteti:

a)  az ilyen bevételek tervezett összegét;

b)  az előző évekről átvitt ilyen bevételek tervezett összegét.

(9)  A Bizottság a költségvetési tervezethez csatol továbbá minden egyéb olyan munkadokumentumot is, amelyet hasznosnak ítél a költségvetési kérelmek Európai Parlament és Tanács általi értékeléséhez.

(10)  A 2010/427/EU tanácsi határozat(38) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban ▌ a Bizottság a költségvetési tervezettel együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely összesített formában tartalmazza:

a)  az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos, a költségvetésből finanszírozott valamennyi igazgatási és operatív kiadást, ideértve a KKBP és a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos feladatokat is;

b)  az EKSZ előző évi összes igazgatási kiadását az uniós küldöttségek kiadásai és az EKSZ központi igazgatásának kiadásai szerinti bontásban; valamint az operatív kiadások kimutatását földrajzi területek (régiók, országok), témák, valamint uniós küldöttségek és missziók szerinti bontásban.

(11)  A (10) bekezdésben említett munkadokumentum emellett:

a)  minden besorolási osztály minden besorolási fokozata esetében részletezi az Unió egyes küldöttségeiben és az EKSZ központi igazgatásában található álláshelyek számát, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számát, beleértve az előirányzatok keretei között engedélyezett szerződéses és helyi alkalmazottakat is;

b)  besorolási fokozatok és osztályok szerint feltünteti az álláshelyek számának bármilyen, az előző pénzügyi évhez viszonyított növekedését vagy csökkenését az EKSZ központi igazgatásában és az Unió küldöttségeinek összességében ▌;

c)  feltünteti az adott pénzügyi évre és az előző pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek számát, valamint a tagállamokból kirendelt diplomaták és az uniós tisztviselők által betöltött álláshelyek számát;

d)  részletesen ismerteti a költségvetési tervezet bemutatásakor az Unió küldöttségeiben alkalmazott személyi állományt földrajzi területenkénti, nemenkénti, országonkénti és misszió szerinti bontásban, megkülönböztetve a létszámtervben szereplő álláshelyeket, a szerződéses alkalmazottakat, a helyi alkalmazottakat és a kirendelt nemzeti szakértőket, továbbá a költségvetési tervezetben az ilyen típusú személyzet számára kért előirányzatokat, a kért előirányzatokon alapuló, a teljes munkaidős egyenértékre vonatkozó becslésekkel együtt.

42. cikk

A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

Ha olyan új információ merül fel, amely a költségvetési tervezet elkészítésekor még nem állt rendelkezésre, a Bizottság annak alapján saját kezdeményezésére vagy egy másik uniós intézmény saját szakaszára vonatkozó kérésére az EUMSZ 314. cikkében említett egyeztetőbizottság összehívása előtt egy vagy több módosító indítványt nyújthat be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezethez. Az ilyen indítványok magukban foglalhatnak olyan módosító indítványt is, amely különösen a mezőgazdasági kiadási előirányzatok aktualizálására irányul.

43. cikk

A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

(1)  Az Európai Parlament elnöke az EUMSZ 314. cikkének (9) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 106a. cikkében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

(2)  Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés véglegesen elfogadottnak nyilvánítása időpontjától – ha az január 1-je után történt – köteles teljesíteni az Unió felé a 609/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket.

44. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

(1)  A Bizottság túlnyomóan bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő a következő esetekben:

a)  az előző pénzügyi év egyenlegének a költségvetésbe történő bevezetése céljából, a 18. cikkben megállapított eljárással összhangban,

b)  a saját forrásokra vonatkozó előrejelzésnek az aktualizált gazdasági előrejelzések tükrében történő felülvizsgálata céljából;

c)  a saját forrásokra és egyéb bevételekre vonatkozó felülvizsgált előrejelzés aktualizálása, valamint a kifizetési előirányzatok rendelkezésre állásának és azok iránti igényeknek a felülvizsgálata céljából.

Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények felmerülése esetén, különösen az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele céljából, a Bizottság túlnyomóan kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

(2)  A Bizottságtól eltérő uniós intézménynek az (1) bekezdésben említettekkel megegyező esetekben a költségvetés módosítása iránti kérelmét a Bizottsághoz kell megküldenie.

A költségvetés-módosítási tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi érintett uniós intézmény – különös tekintettel az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű felhasználására is – megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának lehetőségét.

A 43. cikk alkalmazandó a költségvetés-módosításokra. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozással kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

(3)  A Bizottság – indokolt rendkívüli körülmények fennállásától, vagy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételétől eltekintve, amelyre az év során bármikor költségvetés-módosítási tervezet lehet benyújtani– a költségvetés-módosítási tervezeteit minden pénzügyi év szeptember 1-jéig nyújtja be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az egyéb uniós intézmények által benyújtott költségvetés-módosítás iránti kérelmeihez csatolhatja a véleményét.

(4)  A költségvetés-módosítási tervezetekhez indokolást kell fűzni, továbbá meg kell adni a költségvetés-módosítási tervezet elkészítésekor az előző és a folyó pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról rendelkezésre álló információkat.

45. cikk

A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint a költségvetési tervezet elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. E megállapodás azonban nem vezethet az említett szövegek mérlegelésére az EUMSZ 314. cikke és az Euratom-Szerződés 106a. cikke szerint biztosított időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2. FEJEZET

A költségvetés szerkezete és tartalma

46. cikk

A költségvetés szerkezete

A költségvetésnek a következőkből kell állnia:

a)  általános bevételi és kiadási kimutatás;

b)  az egyes uniós intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok, az Európai Tanács és a Tanács kivételével, amelyek a költségvetés ugyanazon szakaszában szerepelnek.

47. cikk

A költségvetési nómenklatúra

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság bevételeit és a többi uniós intézmény bevételeit és kiadásait címek, alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek alá sorolja be típusuk vagy felhasználásuk szerint.

(2)  A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszának kiadási kimutatását az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott nómenklatúra alapján kell elkészíteni, a kiadások rendeltetés szerinti osztályozásával.

Valamennyi cím egy szakpolitikai területnek, valamennyi alcím pedig rendszerint egy programnak vagy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat operatív előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat. Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen alcímben kell csoportosítani.

A költségvetési nómenklatúrának meg kell felelnie az egyediség, ▌a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elveinek. Biztosítania kell a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot, megkönnyítve a vonatkozó jogalapokban foglalt főbb célkitűzések azonosítását, ▌lehetővé téve a politikai prioritásokat érintő választásokat, valamint elősegítve a hatékony és eredményes végrehajtást.

(3)  A Bizottság kérelmezheti a jóváhagyott előirányzatok nélküli tétel pro memoria bejegyzéssel való ellátását. Az ilyen kérelmet a 31. cikkben megállapított eljárással összhangban kell jóváhagyni.

(4)  Az egyes címek alatti, célmegjelöléssel feltüntetett igazgatási előirányzatokat a következőképpen kell besorolni:

a)  a létszámtervben jóváhagyott személyzeti kiadások, amelyekben fel kell tüntetni az előirányzatok összegét és az e kiadásoknak megfelelő létszámtervi álláshelyek számát;

b)  a külső személyzettel kapcsolatos kiadások, és a 30. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, a többéves pénzügyi keret „igazgatás” fejezete alatt finanszírozott egyéb kiadások;

c)  az ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb vonatkozó kiadások, beleértve a takarítást, a karbantartást, a különböző bérleti díjakat, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a víz, a gáz és a villamosenergia-ellátás díját is;

d)  a programok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó külső személyzeti és technikai támogatási kiadások.

A Bizottság több cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.

48. cikk

Negatív bevétel

(1)  A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket, kivéve ha összességében azok a betétek negatív díjazásából származnak.

(2)  A ▌ 2014/335/EU, Euratom határozat szerint befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben az összefoglaló bevételi kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

49. cikk

Előzetes előirányzatok

(1)  A költségvetés valamennyi szakasza tartalmazhat egy „előzetes előirányzatok” címet. Az előirányzatokat e címen kell megjeleníteni a következő esetek bármelyikében:

a)  a költségvetés megállapításakor nincs az érintett fellépésre vonatkozó alap-jogiaktus;

b)  komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési sorokon szereplő előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban álló feltételek szerinti felhasználásának lehetősége.

Azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az EUMSZ 294. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni, az e cím alatt szereplő előirányzatokat csak az e rendelet 30. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően lehet felhasználni; minden egyéb esetben azonban ezek az előirányzatok az e rendelet 31. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően használhatók fel.

(2)  Komoly felhasználási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az „előzetes előirányzatok” cím alá csoportosítsák át. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokról a 31. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

50. cikk

Negatív tartalék

A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakasza legfeljebb 200 000 000 EUR összegben tartalmazhat „negatív tartalékot”. Az ilyen tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, kizárólag kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E negatív tartalékot a pénzügyi év vége előtt át kell csoportosítani a 30. és 31. cikkben megállapított eljárással összhangban.

51. cikk

Sürgősségisegély-tartalék ▌

(1)  A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszának tartalmaznia kell egy, a harmadik országok számára elkülönített sürgősségisegély-tartalékot ▌.

(2)  Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítások útján, a 30. és 32. cikkben megállapított eljárással összhangban.

52. cikk

A költségvetés tartalma

(1)  A költségvetésnek a következőket kell magában foglalnia:▌

a)  az általános bevételi és kiadási kimutatásban:

i.  az Unió folyó pénzügyi évre (n. évre) vonatkozó tervezett bevételei;

ii.  az előző pénzügyi évre vonatkozó tervezett bevételek és az n–2. évi bevételek;

iii.  az n. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

iv.  az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

v.  az n–2. évben vállalt és kifizetett kiadások, ez utóbbi az n. év költségvetésének százalékában is kifejezve;

vi.  a megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 47. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ideértve az alap-jogiaktusra való hivatkozásokat is, amennyiben van ilyen, valamint az előirányzatok jellegével és céljával kapcsolatos összes megfelelő magyarázatot is;

b)  minden egyes szakaszban a bevételek és a kiadások az a) pontban meghatározottal azonos struktúrában;

c)  a személyi állomány tekintetében:

i.  létszámterv minden szakaszra vonatkozóan, amely besorolási fokozatonként megállapítja az álláshelyek számát besorolási osztályok és szolgálatok szerinti bontásban, valamint megállapítja az előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek számát;

ii.  létszámterv a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok közvetlen fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan, és létszámterv az ugyanezen előirányzatok közvetett fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és azokban különbséget kell tenni az előirányzatokon belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek között;

iii.  egy olyan létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján állapítja meg minden olyan, a 70. cikkben említett uniós szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő hozzájárulást kap. A létszámtervekben a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett fel kell tüntetni az előző évre engedélyezett számot is. Az Euratom Ellátási Ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében;

d)  a pénzügyi támogatás és a költségvetési biztosítékok vonatkozásában:

i.  az általános bevételi kimutatásban az érintett műveletekre vonatkozó azon költségvetési sorok, amelyek a kezdetben nem teljesítő címzettektől kapott visszafizetések feltüntetésére szolgálnak. E sorokat pro memoria bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni;

ii.  a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszában:

–  a szóban forgó műveletek tekintetében nyújtott költségvetési biztosítékokat tartalmazó költségvetési sorok. Ezeket a sorokat pro memoria bejegyzéssel kell ellátni, amennyiben nem merült fel olyan tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni,

–  az alap-jogiaktusra és a tervezett műveletek volumenére, az időtartamra és az Unió által az ilyen műveletek tekintetében nyújtott pénzügyi biztosítékra vonatkozó megjegyzések;

iii.  a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszához mellékelt dokumentumban, tájékoztató jelleggel, a kapcsolódó kockázatokra vonatkozóan is:

–  a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés;

–  az n. évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés;

e)  az alap-jogiaktus nélkül létrehozandó pénzügyi eszközök tekintetében:

i.  az érintett műveletekre vonatkozó költségvetési sorok;

ii.  a pénzügyi eszközök általános ismertetése, ideértve futamidejüket és költségvetési vonzatukat;

iii.  a tervezett műveletek, ideértve a várt támogatási és tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

f)  a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint személyek vagy szervezetek által végrehajtott források tekintetében ▌:

i.  hivatkozás az adott program alap-jogiaktusára;

ii.  a vonatkozó költségvetési sorok;

iii.  a tevékenység általános ismertetése, ideértve annak időtartamát és költségvetési vonzatait is;

g)  a KKBP kiadásainak teljes összege egy – KKBP elnevezésű – külön jogcímcsoportokat tartalmazó alcímben, amely lefedi a KKBP-kiadásokat, és legalább a nagyobb különálló missziókra vonatkozóan külön költségvetési sorokat tartalmaz.

(2)  Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl az Európai Parlament és a Tanács bármely egyéb kapcsolódó dokumentumot is csatolhat a költségvetéshez.

53. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

(1)  Az 52. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett létszámtervek minden uniós intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szabnak. A megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 14, AD 15 és AD 16 besorolási fokozat kivételével azonban minden uniós intézmény vagy szerv az engedélyezett álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámterveit, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

a)  ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzatok mértékét;

b)  az egyes létszámtervek által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor;

c)  az uniós intézmény vagy szerv részt vett a Bizottság személyzeti átvilágítása keretében kezdeményezett, az Unió más intézményeivel és szerveivel végrehajtott teljesítményértékelésben.

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az uniós intézmények tájékoztatják az Európai Parlamentet és a Tanácsot erről a szándékukról. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, az uniós intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a 44. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkoztatás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

3. FEJEZET

Költségvetési fegyelem

54. cikk

A többéves pénzügyi kerettel és a 2014/335/EU, Euratom határozattal való összhang

A költségvetésnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel és a 2014/335/EU, Euratom határozattal.

55. cikk

Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

Ha egy uniós jogi aktus végrehajtása túllépi a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokat, az ilyen jogi aktust pénzügyi értelemben nem lehet végrehajtani addig, amíg a költségvetést megfelelően nem módosították.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

56. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1)  A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2)  A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak biztosítása céljából, hogy az előirányzatok felhasználására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kerüljön sor.

57. cikk

Tájékoztatás a személyes adatok ellenőrzési célokra történő átadásáról

A közvetlen irányítás keretében végrehajtott valamennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, közbeszerzéshez vagy pénzdíjhoz kapcsolódó felhívásban a lehetséges kedvezményezetteket, részvételre jelentkezőket, ajánlattevőket és résztvevőket a ▌45/2001/EK rendelettel összhangban tájékoztatni kell arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, a Számvevőszékhez vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), valamint a Bizottság, az e rendelet 69. cikkében említett végrehajtó ügynökségek és az e rendelet 70. és 71. cikkében említett uniós szervek engedélyezésre jogosult tisztviselői között.

58. cikk

Alap-jogiaktus és kivételek

(1)  Bármely uniós fellépésre vonatkozóan a költségvetésbe beállított előirányzatok csak akkor használhatók fel, ha azt az alap-jogiaktus elfogadása előzte meg.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, és a (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az alábbi előirányzatok alap-jogiaktus nélkül is felhasználhatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések az Unió hatáskörébe tartoznak:

a)  kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai ▌;

b)  az EUMSZ és az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó, a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai ▌;

c)  az EUSZ V. címének területén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai ▌;

d)  a Bizottság által az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében ráruházott, az e bekezdés b) pontjában említett, a jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok benyújtásának jogától eltérő intézményi szintű előjogai, valamint az EUMSZ 154., 156., 159. és 160. cikke, az EUMSZ 168. cikkének (2) bekezdése, 171. cikkének (2) bekezdése és 173. cikkének (2) bekezdése, az EUMSZ 175. cikkének második bekezdése, az EUMSZ 181. cikkének (2) bekezdése, az EUMSZ 190. cikke, az EUMSZ 210. cikkének (2) bekezdése és 214. cikkének (6) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 70. és 77.–85. cikke által közvetlenül ráruházott különleges hatáskörök alapján végrehajtott egyszeri, vagy határozatlan időtartamú fellépések előirányzatai ▌;

e)  az egyes uniós intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

(3)  A (2) bekezdés a) pontjában említett előirányzatokat illetően a vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben állíthatók be a költségvetésbe. A kísérleti projektek előirányzatainak teljes összege egy pénzügyi évben sem haladhatja meg a 40 000 000 EUR-t.

(4)  A (2) bekezdés b) pontjában említett előirányzatokat illetően az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő pénzügyi évben állíthatók be a költségvetésbe. A megfelelő alap-jogiaktus elfogadására vonatkozó eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. Az említett eljárás során az előirányzatokra való kötelezettségvállalásnak az előkészítő intézkedések – tervezett tevékenységekkel, követendő célokkal és címzettekkel kapcsolatos – sajátosságainak kell megfelelnie. Ennek eredményeként a lekötött előirányzatok összege nem felel meg a végső fellépés finanszírozására elkülönített összegnek.

A (2) bekezdés b) pontjában említett új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg az 50 000 000 EUR-t, és az előkészítő intézkedésekre ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t.

(5)  A (2) bekezdés c) pontjában említett előirányzatokat illetően az előkészítő intézkedéseknek rövid időtartamra kell korlátozódniuk, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése kell, hogy legyen.

Az uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése. Az előkészítő intézkedéseket – a főképviselő javaslatára – a Tanács fogadja el.

Az előkészítő intézkedések gyors végrehajtása érdekében a főképviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint különösen az ehhez szükséges források tervezett mértékéről. A Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors kifizetésének biztosítása érdekében.

Az EUSZ V. címe alá tartozó uniós válságkezelési műveletek előkészítése érdekében a Tanács által elfogadott intézkedések finanszírozásának magában kell foglalnia azokat a többletköltségeket, amelyek a helyszínen többek között az uniós intézmények személyzetének részvételével végrehajtott misszióból vagy csapatbevetésből erednek, ideértve a nagy kockázatra nyújtott biztosítást, az utazási és szállásköltségeket, illetve a napidíjakat is.

59. cikk

A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő uniós intézmények által

(1)  A Bizottság átruházza a többi uniós intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

(2)  Az uniós intézmények előirányzataik végrehajtásának megkönnyítése céljából szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek egymással, melyekben megállapítják a szolgáltatásnyújtásra, az árubeszerzésre, az építési beruházásokra, illetve az ingatlanszerződésekre ▌ vonatkozó feltételeket.

Ezeknek a megállapodásoknak lehetővé kell tenniük az előirányzatok átcsoportosítását, illetve a felhasználásuk során felmerülő költségek beszedését.

(3)  A (2) bekezdésben említett szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások az uniós intézmények szervezeti egységei, uniós szervek, európai hivatalok, az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának főtitkári hivatala között is köthetők. A Bizottság és a többi uniós intézmény rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az egyéb uniós intézményekkel kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokról.

60. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

(1)  A Bizottság és a többi uniós intézmény mindegyike, saját szervezeti egységein belül átruházhatja a költségvetés-végrehajtási hatásköreit az e rendeletben és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban, valamint a felhatalmazó aktusban meghatározott határokon belül. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2)  Az (1) bekezdésen túl, a Bizottság a saját költségvetési szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetés-végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek vezetőire, és azok távolléte esetén az üzletmenet-folytonosság biztosítása céljából az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire. E hatáskör-átruházás nem érinti az uniós küldöttségek vezetőire a költségvetés végrehajtása tekintetében háruló felelősséget. Ha az uniós küldöttség vezetőjének távolléte meghaladja a négy hetet, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a költségvetés-végrehajtási hatáskörei átruházására vonatkozó döntését. Ha az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik a Bizottság ▌ közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőiként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint a Bizottság összes többi, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság az első albekezdésben említett hatáskör-átruházást saját szabályai szerint visszavonhatja.

Az első albekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az Unió küldöttségei és a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

(3)  Az EKSZ rendkívüli esetben, amennyiben az EKSZ illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének a küldöttségének helye szerinti országon kívüli tartózkodása alatt az ilyen küldöttségek folyamatos igazgatásának biztosítása céljából ez szükséges, a saját költségvetési szakaszának igazgatási előirányzataira vonatkozó költségvetés-végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselőjére. Az olyan rendkívüli esetekben, amikor az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselői járnak el az EKSZ közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőiként, a költségvetés végrehajtására vonatkozó belső EKSZ-szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkoznak rájuk, mint az EKSZ összes többi, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

Az EKSZ az első albekezdésben említett hatáskör-átruházást saját szabályai szerint visszavonhatja.

61. cikk

Összeférhetetlenség

(1)  A költségvetés végrehajtásában és a közvetlen, közvetett és megosztott ▌irányításban és az ezt előkészítő tevékenységekben, valamint az ellenőrzésben vagy kontrollban érintett, e cím 4. fejezete ▌szerinti pénzügyi szereplők és egyéb személyek – ideértve többek között a bármilyen szintű nemzeti hatóságokat is,– nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az Unió érdekeivel. Megfelelő intézkedéseket kell továbbá hozniuk annak érdekében, hogy a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátása során megakadályozzák összeférhetetlenség felmerülését, és kezeljék az objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzeteket.

(2)  Ha valamely nemzeti hatóság személyzetének tagjával kapcsolatban fennáll az összeférhetetlenség kockázata, a személy az üggyel a feletteséhez fordul. Ha e kockázat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány tagjával kapcsolatban merül fel, az érintett személy az üggyel az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz fordul. Az illetékes felettes, illetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban megerősíti, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség. Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, a kinevezésre jogosult hatóság, illetve az illetékes nemzeti hatóság biztosítja, hogy az érintett személy az adott ügyben valamennyi tevékenységgel felhagyjon. Az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy az illetékes nemzeti hatóság gondoskodik arról, hogy az alkalmazandó jognak megfelelően sor kerüljön további megfelelő intézkedések meghozatalára.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.

2. FEJEZET

Végrehajtási módszerek

62. cikk

A költségvetés végrehajtásának módszerei

(1)  A Bizottság a költségvetést bármely alábbi módon hajtja végre:

a)  a 125–153. cikkben foglaltak szerint közvetlenül (a továbbiakban: közvetlen irányítás) szervezeti egységein, többek között az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes küldöttségvezető felügyelete mellett az Unió küldöttségein dolgozó alkalmazottain, vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökségeken keresztül;

b)  a 63. cikkben és a 125–129. cikkben foglaltak szerint a tagállamokkal megosztott irányításban (a továbbiakban: megosztott irányítás);

c)  a 125–149. és a 154–159. cikkben foglaltak szerint közvetetten (a továbbiakban: közvetett irányítás), amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik, illetve az 58. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett esetekben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával::

i.  harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

ii.  a 156. cikk szerinti nemzetközi szervezetek vagy ügynökségeik;

iii.  az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap (EBA) vagy mindkettő, csoportként eljárva (a továbbiakban: az EBB csoport);

iv.  a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervek;

v.  közjogi szervek, beleértve a tagállami szervezeteket;

vi.  magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, beleértve a tagállami szervezeteket, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtanak számukra;

vii.  a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtó szervek;

viii.  az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

Az első albekezdés c) pontjának vi. pontját illetően a szükséges pénzügyi garancia összege rögzíthető a vonatkozó alap-jogiaktusban, és az érintett szerv számára nyújtott Uniós hozzájárulás maximális összegére korlátozható. Abban az esetben, ha többen nyújtanak garanciát, a garanciával fedezendő teljes kötelezettség összegének felosztását a hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni, amelyben előírható, hogy az egyes garancianyújtók kötelezettsége arányos legyen az adott szerv számára nyújtott hozzájárulásuk mértékével.

(2)  A Bizottság a közvetlen irányítás céljából igénybe veheti a VII., VIII., IX., X. és XII. címben említett eszközöket.

A megosztott irányítás céljából a költségvetés végrehajtásának eszközeit ágazatspecifikus szabályok határozzák meg.

A Bizottság a közvetett irányítás céljából a VI. címet alkalmazza, a pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok esetében pedig a VI. és X. címet. A végrehajtó szervezeteknek az érintett hozzájárulási megállapodásban meghatározott költségvetés-végrehajtási eszközöket kell alkalmazniuk.

(3)  Az EUMSZ 317. cikkének megfelelően a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásáért, és e feladatokat nem ruházhatja harmadik felekre, amennyiben az ilyen feladatok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek.

E rendelet VII. címével összhangban a Bizottság szerződéseken keresztül nem szervezhet ki olyan feladatokat, amelyek hatósági vagy mérlegelési jogkör gyakorlásával járnak.

63. cikk

Tagállamokkal megosztott irányítás

(1)  Amikor a Bizottság megosztott irányítás keretében hajtja végre a költségvetést▌, egyes, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat átruházza a tagállamokra. A Bizottság és a tagállamok az uniós források kezelése során tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét, és biztosítják az uniós fellépés láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban kell megállapítani.

(2)  A tagállamok a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megtesznek minden, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges – többek között jogalkotási, szabályozási és igazgatási – intézkedést, különösen:

a)  biztosítják, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket szabályosan és hatékonyan, a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően hajtsák végre;

b)  ▌kijelölik az uniós források kezeléséért és kontrolljáért felelős szerveket a (3) bekezdéssel összhangban, és felügyelik az ilyen szerveket;

c)  megelőzik, felderítik és korrigálják a szabálytalanságokat és a csalást;

d)  e rendelettel és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban együttműködnek a Bizottsággal, az OLAF-fal, a Számvevőszékkel, és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet(39) szerinti megerősített együttműködésben résztvevő tagállamok esetében az Európai Ügyészséggel is.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok az arányosság elvét tiszteletben tartva, valamint e cikknek és a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin szükség szerint helyszíni ellenőrzéseket is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és amennyiben e tekintetben szükséges, bírósági eljárásokat indítanak.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak vagy a nemzeti jogszabályok különös rendelkezéseinek megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a végső kedvezményezetteket.

A kockázatelemzés részeként és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a Bizottság nyomon követi a tagállamokban létrehozott irányítási és kontrollrendszereket. Az ellenőrzési tevékenység során a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét, és figyelembe veszi az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban ▌értékelt kockázati szintet.

(3)  Az ágazatspecifikus szabályokban rögzített kritériumokkal és eljárásokkal összhangban a tagállamok az uniós források kezeléséért és kontrolljáért felelős szerveket jelölnek ki a megfelelő szinteken. Az ilyen szervek az uniós források igazgatásától független feladatokat is elláthatnak, vagy egyes feladataik ellátásával más szerveket bízhatnak meg ▌.

A szervek kijelölésére vonatkozó döntés során a tagállamok döntésüket alapozhatják arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakokban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok megfelelően működtek-e.

Ha az ellenőrzési és kontrollmegállapítások szerint a kijelölt szervek már nem felelnek meg az ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételeknek, a tagállamok meghozzák az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az említett szervekre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat – többek között a kijelölésnek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban történő visszavonása révén – orvosolják.

Ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni a Bizottságnak az ebben a bekezdésben meghatározott folyamatban játszott szerepét.

(4)  A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek:

a)  eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b)  pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c)  benyújtják az (5), (6) és (7) bekezdésben említett információkat;

d)  a 38. cikk (2)–(6) bekezdésének megfelelően biztosítják az utólagos közzétételt.

A személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelni.

(5)  A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek a következő pénzügyi év február 15. napjáig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a)  az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerinti, adott referencia-időszakban feladataik végrehajtása során teljesített, és a Bizottságnak visszatérítésre benyújtott kifizetések elszámolását▌;

b)  a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett kontrollok éves összefoglalóját – beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését is –, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedéseket.

(6)  Az (5) bekezdés a) pontjában említett elszámolásoknak tartalmazniuk kell az előfinanszírozást, és azokat az összegeket, amelyek miatt a visszafizettetési eljárás folyamatban van vagy lezárult. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, mely megerősíti, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint:

a)  az információ megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos;

b)  a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították, az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint;

c)  a bevezetett kontrollrendszerek biztosítják az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

(7)  Az (5) bekezdés a) pontjában említett elszámolások és az említett bekezdés b) pontjában említett összefoglaló mellé egy független ellenőrző szerv véleményét is csatolni kell, amely a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően készült. Ennek a véleménynek tartalmaznia kell, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e. A véleménynek tartalmaznia kell azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység nyomán megkérdőjelezhetők-e a (6) bekezdésben említett vezetői nyilatkozatban szereplő állítások.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (5) bekezdésben meghatározott február 15-i határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

A tagállamok a megfelelő szinten közzé tehetik az (5) és (6) bekezdésben, valamint az ebben a bekezdésben említett információkat.

A tagállamok ezen túlmenően a megfelelő szinten aláírt nyilatkozatokat is benyújthatnak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az (5) és a (6) és az ebben a bekezdésben említett információk kapcsán.

(8)  Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, a Bizottság:

a)  a kijelölt szervek elszámolásainak vizsgálatára és elfogadására vonatkozóan olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek biztosítják, hogy az elszámolások hiánytalanok, pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek;

b)  kizárja az uniós finanszírozásból azokat a kiadásokat, amelyek tekintetében az alkalmazandó jog megsértésével teljesítettek kifizetéseket;

c)  megszakítja a kifizetési határidőket, vagy felfüggeszti a kifizetéseket, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok így rendelkeznek.

A Bizottság teljesen vagy részben feloldja a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését, miután a tagállam benyújtotta észrevételeit, és amint megtette a szükséges intézkedéseket. A 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben ki kell térni az ezen bekezdés szerinti összes kötelezettségre.

(9)  Az ágazatspecifikus szabályokban figyelembe kell venni az európai területi együttműködési programok szükségleteit, különös tekintettel a vezetői nyilatkozat tartalmára, a (3) bekezdésben meghatározott eljárásra és az ellenőrzési funkcióra.

(10)  A Bizottság összeállítja az egyes ágazatspecifikus szabályok értelmében az irányításért, tanúsításért és ellenőrzésért felelős szervek listáját.

(11)  ▌A tagállamok a megosztott irányítás keretében számukra juttatott forrásokat a vonatkozó ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételekkel összhangban – az (EU) 2015/1017 rendelet szerint végrehajtott műveletekkel és eszközökkel kombinálva is felhasználhatják.

3. FEJEZET

Európai hivatalok és uniós szervek

1. SZAKASZ

EURÓPAI HIVATALOK

64. cikk

Az európai hivatalok hatásköre

(1)  Egy új európai hivatal létrehozása előtt a Bizottságnak költség-haszon elemzést és a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó értékelést kell készítenie, amelyekről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és javaslatot kell tennie a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszán belül történő szükséges előirányzatok beállítására.

(2)  Hatáskörükön belül az európai hivatalok:

a)  a létesítő jogi aktusukban vagy ▌az Unió egyéb jogi aktusaiban meghatározott kötelező feladatokat hajtanak végre;

b)  a 66. cikknek megfelelően nem kötelező feladatokat is végrehajthatnak, amennyiben ezt igazgatási bizottságuk a költségek és hasznok, valamint a részt vevő partnerek tekintetében jelentkező, kapcsolódó kockázatok vizsgálatát követően engedélyezi. ▌

(3)  Ez a szakasz alkalmazandó az OLAF működésére, e cikk (4) bekezdése, a 66. cikk és a 67. cikk (1), (2) és (3) bekezdése kivételével.

(4)  A Bizottság belső ellenőre az e cím 8. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.

65. cikk

Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok

(1)  Az egyes európai hivatalok kötelező feladatainak végrehajtására engedélyezett előirányzatokat a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszán belül külön költségvetési sorba kell beállítani, és az említett szakasz mellékletében részletesen meg kell határozni.

Az első albekezdésben említett mellékletnek bevételi és kiadási kimutatás formáját kell öltenie, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az említett mellékletben feltüntetett előirányzatoknak:

a)  fedezniük kell az egyes európai hivatalok összes olyan pénzügyi igényét, amely a létesítő jogi aktusukban vagy ▌az Unió egyéb jogi aktusaiban meghatározott kötelező feladatok végrehajtásához szükséges;

b)  fedezhetik az európai hivatal azon pénzügyi igényeit, amelyek a Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, uniós szervek, más európai hivatalok és ügynökségek által kért és a hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően engedélyezett feladatok végrehajtásához szükségesek.

(2)  A Bizottság az egyes európai hivatalokra vonatkozóan a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a 73. cikkel összhangban az érintett európai hivatal igazgatójára ruházza át.

(3)  Az egyes európai hivatalok létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

(4)  Az (1) bekezdésben említett mellékleten belüli átcsoportosításokra vonatkozó döntéseket az érintett európai hivatal igazgatója hozza meg. A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

66. cikk

Nem kötelező feladatok

(1)  A 64. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett nem kötelező feladatok tekintetében az európai hivatal:

a)  igazgatójára uniós intézmények, uniós szervek és egyéb európai hivatalok hatáskört ruházhatnak át, valamint átruházhatják rá az uniós intézményre, uniós szervre vagy egyéb európai hivatalra vonatkozó költségvetési szakaszban megjelenített előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört is ▌;

b)  uniós intézményekkel, uniós szervekkel, egyéb európai hivatalokkal vagy harmadik felekkel szolgáltatási szintre vonatkozó eseti megállapodást köthet.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben a hatáskör-átruházás korlátait és feltételeit az érintett uniós intézmények, uniós szervek és egyéb európai hivatalok határozzák meg. Az ilyen hatáskör-átruházásról, különösen annak feltételeiről és szabályairól az európai hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően kell megállapodni.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben az európai hivatal igazgatója a hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően elfogadja az adott feladatok végrehajtását, a felmerült költségek beszedését és a kapcsolódó számviteli nyilvántartást szabályozó különös rendelkezéseket. Az európai hivatal jelentést tesz ezen számviteli nyilvántartás eredményéről az érintett uniós intézmények, uniós szervek, illetve egyéb európai hivatalok számára.

67. cikk

Az európai hivatalok számviteli nyilvántartása

(1)  Minden európai hivatal számviteli nyilvántartást vezet a kiadásairól, lehetővé téve az egyes uniós intézményeknek, uniós szerveknek vagy egyéb európai hivataloknak nyújtott szolgáltatásai részarányának meghatározását. Az érintett európai hivatal igazgatója ▌– az igazgatási bizottsága jóváhagyását követően – elfogadja a számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló kritériumokat.

(2)  Az azon konkrét költségvetési sorra vonatkozó megjegyzésekben, amelyen a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel felruházott egyes európai hivatalok teljes előirányzatait szerepeltetik, fel kell tüntetni a hivatal által az egyes érintett uniós intézményeknek, uniós szerveknek és egyéb európai hivataloknak nyújtott szolgáltatások tervezett költségét. Ennek az e cikk (1) bekezdésében említett számviteli nyilvántartáson kell alapulnia.

(3)  A 66. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel felruházott európai hivatalok értesítik az érintett uniós intézményeket, uniós szerveket és egyéb európai hivatalokat az e cikk (1) bekezdésében előírt számviteli nyilvántartás eredményeiről.

(4)  Az egyes európai hivatalok számviteli nyilvántartása az Unió 241. cikk szerinti beszámolóinak szerves részét képezi.

(5)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az érintett európai hivatal igazgatási bizottságának javaslata alapján az európai hivatal személyzetének egyik tagjára átruházhat saját feladatai közül egyes, a bevételek beszedésével és a közvetlenül az ▌ érintett európai hivatal által eszközölt kiadások kifizetésével kapcsolatos tevékenységeket.

(6)  Az európai hivatal készpénzigényeinek kielégítése céljából az igazgatási bizottság javaslata alapján a Bizottság a hivatal nevére bankszámlákat vagy postai pénzforgalmi számlákat nyithat. Minden pénzügyi év végén az érintett európai hivatal és a Bizottság egyezteti és korrigálja a tárgyévi záró pénzkészletet.

2. SZAKASZ

ÜGYNÖKSÉGEK ÉS UNIÓS SZERVEK

68. cikk

Az Euratom Ellátási Ügynökségre való alkalmazás

▌A rendelet alkalmazandó az Euratom Ellátási Ügynökség költségvetésének végrehajtására.

69. cikk

Végrehajtó ügynökségek

(1)  A Bizottság hatásköröket ruházhat át ▌a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és a felelőssége alatt egy uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét – ideértve a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, valamint az igazgatási kiadásokat is –, végrehajtsák az 58/2003/EK tanácsi rendelettel(40) összhangban. A végrehajtó ügynökségeket bizottsági határozattal kell létrehozni, és azokaz uniós jog alapján jogi személyiséggel rendelkeznek. A végrehajtó ügynökségeknek éves hozzájárulásban kell részesülniük.

(2)  A végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el az általuk egészében vagy részben irányított uniós programokkal kapcsolatos operatív előirányzatok felhasználása tekintetében.

(3)  Egy végrehajtó ügynökség irányítóbizottsága megállapodhat a Bizottsággal abban, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője egyúttal az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselőjeként is eljár. Az irányítóbizottság költség-haszon szempontok figyelembevétele alapján az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselője feladatkörének egy részét is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjére átruházhatja. Mindkét esetben meg kell tenni az esetleges összeférhetetlenség elkerüléséhez szükséges lépéseket.

70. cikk

Az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervek

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 269. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet pénzügyi keretszabályzattal egészítse ki az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező azon szervekre vonatkozóan, amelyek hozzájárulásokat kapnak az uniós költségvetés terhére.

(2)  A pénzügyi keretszabályzat az e rendeletben meghatározott alapelveken és szabályokon alapul, figyelembe véve az (1) bekezdésben említett szervek sajátosságait.

(3)  Az (1) bekezdésben említett szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a pénzügyi keretszabályzattól, kivéve, amennyiben sajátos szükségleteik ezt megkívánják, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

(4)  Az (1) bekezdésben említett szervek költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól a Tanács ajánlására az Európai Parlament ad mentesítést. Az (1) bekezdésben említett szervek teljes körűen együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben – többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén – rendelkezésükre bocsátanak minden további szükséges információt.

(5)  A Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskört gyakorol az (1) bekezdésben említett szervek felett, mint a Bizottság tekintetében.

(6)  A Bizottság végleges beszámolójában való konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy az e cikk (1) bekezdésben említett szervek éves beszámolói megfelelően tükrözik-e az adott szerv bevételeit, kiadásait és pénzügyi helyzetét. Ha a ▌vonatkozó alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban minden egyes szervről éves különjelentést készít. Az említett jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi a független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr megállapításai nyomán tett intézkedéseket.

(7)  A (6) bekezdésben említett független külső ellenőrzések valamennyi aspektusáért – ideértve a tett megállapításokat is – teljes mértékben a Számvevőszék viseli a felelősséget.

71. cikk

A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek

Az alap-jogiaktussal létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek elfogadják saját pénzügyi szabályaikat.

E szabályoknak magukban kell foglalniuk az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 269. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet a 154. cikken alapuló olyan, a köz- és magánszféra közötti partnerségre vonatkozó pénzügyiszabályzat-mintával egészítse ki, amely meghatározza az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a pénzügyiszabályzat-mintától, kivéve amennyiben sajátos szükségleteik ezt megkívánják, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

A 70. cikk ▌(4)–(7) bekezdése a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervekre is alkalmazandó.

4. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. SZAKASZ

A FELADATOK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK ELVE

72. cikk

A feladatok elkülönítése

(1)  Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatkörök kölcsönösen kizárják egymást.

(2)  Valamennyi uniós intézmény ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint a feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket részletesen ismertető szabályzattal.

2. SZAKASZ

AZ ENGEDÉLYEZÉSRE JOGOSULT TISZTVISELŐ

73. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

(1)  Valamennyi uniós intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(2)  E cím alkalmazásában a személyzet a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.

(3)  Minden uniós intézmény ▌az eljárási szabályzatában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő besorolású személyzetre átruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Belső igazgatási szabályaiban megjelöli a személyzet azon tagjait, akikre átruházza ezeket a feladatokat, az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a megbízott személyek a rájuk ruházott hatásköröket továbbruházhatják-e.

(4)  Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzet tagjaira lehet átruházni és továbbruházni.

(5)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó okirat által szabott határokon belül jár el. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet egy vagy több tagja segítheti, akiket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és irányítási tájékoztatás elkészítéséhez szükséges egyes műveletek végrehajtásával bízhatnak meg.

(6)  A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök és számvitelért felelős tisztviselők kinevezéséről és felmentéséről, valamint az általa elfogadott pénzügyi tárgyú belső szabályokról minden uniós intézmény és a 70. cikkben említett minden uniós szerv két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Számvevőszéket és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét.

(7)  Minden uniós intézmény tájékoztatja a Számvevőszéket a felhatalmazási határozatokról és a 79. és 88. cikk szerinti előlegszámla-kezelők kinevezéséről.

74. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1)  Minden érintett uniós intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért – többek között a teljesítményről való jelentéstétel biztosítása révén –, valamint a jogszerűség és a szabályosság és a címzettekkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmények érvényesülésének biztosításáért.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a 36. cikkel és az uniós intézmény által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, valamint kellő tekintettel az igazgatási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. E struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzéssel kell alátámasztani, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokat is.

(3)  A kiadások végrehajtása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, jóváhagyja a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4)  A bevételek végrehajtása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti a követelések becslését, megállapítja a követeléseket és kibocsátja a szükséges beszedési megbízásokat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szükség szerint lemondhat korábban már megállapított követelésekről ▌.

(5)  A műveletek engedélyezését megelőzően a hibák és a szabálytalanságok megelőzése és a célok nem teljesülésével kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos egy, a kockázatokat is figyelembe vevő többéves kontrollstratégia alapján. ▌

Az előzetes kontrollok gyakoriságának és intenzitásának fokát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a korábbi kontrollok eredményei, valamint a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével, az engedélyezésre jogosult tisztviselő saját kockázatelemzése alapján. Kétség esetén az érintett műveletek jóváhagyásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontroll részeként kiegészítő információkat kér vagy helyszíni kontrollt végez annak érdekében, hogy észszerű bizonyosságot szerezzen ▌.

Egy adott művelet ellenőrzését a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

(6)  A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontrollokat is elrendelhet a már engedélyezett műveletek hibáinak és szabálytalanságainak feltárása és korrekciója céljából. Az utólagos kontrollokra kockázatalapú mintavétel alapján, a korábbi kontrollok eredményei, valamint a költséghatékonysággal és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolások figyelembevételével kerülhet sor.

Az utólagos kontrollt a személyzet olyan tagjának kell végeznie, aki az előzetes kontrollért nem felelős. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző személyzetnek.

A kedvezményezetteknél végzett ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályoknak és mechanizmusoknak – így többek között az alkalmazott időkeretnek is – ▌egyértelműeknek, következeteseknek és átláthatóaknak kell lenniük, és az ezekre vonatkozó tájékoztatást a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírásakor a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani.

(7)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a költségvetés végrehajtásáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai készségekkel.

Minden uniós intézményben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)  a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők és beosztottjaik megkapják a kontrollokra vonatkozó standardokkal és a kapcsolódó módszerekkel és technikákkal kapcsolatos megfelelő, rendszeresen naprakésszé tett információkat, valamint erre vonatkozóan képzésben részesüljenek;

b)  szükség esetén meghozzák a kontrollrendszerek (2) bekezdés szerinti eredményes és hatékony működését biztosító intézkedéseket.

(8)  Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, erről tájékoztatja a felettesét. Ha a személyzet tagja ezt írásban teszi meg, a felettes írásban válaszol. Ha a felettes nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem észszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Ha az utóbbi az eset körülményei alapján észszerűnek tekinthető időn, de mindenesetre egy hónapon belül nem válaszol, a személyzet tagja tájékoztatja a 143. cikkben említett megfelelő testületet.

Az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja a személyzeti szabályzatban, valamint az uniós intézmények csalás, korrupció és az Unió érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok szabályairól hozott határozataiban kijelölt hatóságokat és szerveket. Az Unió pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

(9)  A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő az adott uniós intézmény felé feladatai teljesítéséről éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy – kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások mást jeleznek – észszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

a)  a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

b)  a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel; és

c)  a bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosítják a jelentés tárgyát képező ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Az éves tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a stratégiai tervekben meghatározott célkitűzésekhez és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kacsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek működésének hatékonyságáról és eredményességéről. A jelentésnek átfogó értékelést kell tartalmaznia a kontrollok költségeiről és hasznairól, és információt arról, hogy az engedélyezett operatív kiadások milyen mértékben járulnak hozzá az Unió stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez, és hoznak létre uniós hozzáadott értéket. A Bizottság elkészíti a megelőző év éves tevékenységi jelentéseinek összefoglalóját.

Az uniós intézmények, uniós szervek, európai hivatalok és ügynökségek engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, illetve adott esetben megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőinek a pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentéseit a következő pénzügyi év július 1-jéig könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az adott uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy ügynökség weboldalán, figyelembe véve a kellően indokolt titoktartási és biztonsági megfontolásokat.

(10)  A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi évre vonatkozóan nyilvántartást vezet az említett tárgyalásos eljárások alapján kötött szerződésekről az ▌I. melléklet 11.1. pontja a)–f) alpontjával és 39. pontjával összhangban. Ha a tárgyalásos eljárások aránya ugyanazon megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által odaítélt szerződések számához képest számottevően meghaladja az előző évekét, vagy ha az arány kifejezetten magasabb, mint az adott uniós intézmény esetében nyilvántartott átlag, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést nyújt be az uniós intézménynek, amelyben meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket e trend megfordítása érdekében hozott. Valamennyi uniós intézmény jelentést nyújt be a tárgyalásos eljárásokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell az éves tevékenységi jelentések e cikk (9) bekezdésében említett összefoglalójához.

75. cikk

A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizonylatok eredeti példányainak a nyilvántartására. Az ilyen bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon pénzügyi évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.

Az első bekezdés sérelme nélkül, a még le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat minden esetben az említett műveletek végleges lezárását követő év végéig kell megőrizni.

A bizonylatokban foglalt személyes adatokat ▌lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, a kontrollhoz, illetve az ellenőrzéshez nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

76. cikk

Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

(1)  Ha az uniós küldöttségvezetők az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, felettük a Bizottság gyakorol felügyeletet, mint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak és felelősségi köreinek meghatározásáért, gyakorlásáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős uniós intézmény, és az uniós küldöttségvezetők a források megfelelő felhasználása vonatkozásában kötelesek szorosan együttműködni a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források kezelése során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. E küldöttségvezetők a Bizottság belső szabályai és a közvetve rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására vonatkozó bizottsági charta hatálya alá tartoznak. Feladataik elvégzésében igénybe vehetik az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselőinek segítségét.

Ennek érdekében az uniós küldöttségvezetők meghozzák a szükséges intézkedéseket minden olyan helyzet kialakulásának a megelőzésére, amely valószínűsíthetően veszélyezteti a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, közvetve rájuk átruházott felelősségből fakadó felelősségét, valamint minden olyan prioritáskonfliktust, amely valószínűsíthetően hatással van a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Ha a második albekezdésben említett helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ felelős főigazgatóit. A főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2)  Ha az uniós küldöttségvezetők a 74. cikk (8) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, az ügyet a 143. cikkben említett testület elé kell utalniuk. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják a vonatkozó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3)  Az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 74. cikk (9) bekezdése szerinti éves tevékenységi jelentésébe. Az uniós küldöttségvezetők jelentésükben kitérnek a küldöttségen életbe léptetett belső kontrollrendszerek hatékonyságára és eredményességére, valamint a rájuk továbbadott megbízás keretében végzendő műveletek irányítására, és benyújtják a 92. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felelősségi nyilatkozatot. E jelentéseket a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben minden szükséges további információt biztosítanak. Ezzel kapcsolatban felkérhetők arra, hogy részt vegyenek az érintett szervek ülésein, és támogassák az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

Az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők válaszolnak a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament kérésére feltett bármely kérdésre.

A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörök uniós küldöttségvezetőkre való továbbátruházása ne érintse hátrányosan az EUMSZ 319. cikke szerinti mentesítési eljárást.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés a uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

3. SZAKASZ

A SZÁMVITELÉRT FELELŐS TISZTVISELŐ

77. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

(1)  Minden uniós intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az adott intézményekben felel a következőkért:

a)  a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések visszafizettetése;

b)  az elszámolások elkészítése és bemutatása a XIII. címmel összhangban;

c)  könyvvezetés a 82. és a 84. cikkel összhangban;

d)  a számviteli szabályok és eljárások megállapítása, valamint a számlatükör elkészítése, a 80–84. cikkel összhangban;

e)  az alkalmazandó számviteli rendszerek meghatározása és jóváhagyása, valamint adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli adatok szolgáltatása vagy igazolása céljára meghatározott rendszerek jóváhagyása▌;

f)  likviditáskezelés.

Az első albekezdés e) pontjában említett feladatokkal összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy a jóváhagyási kritériumoknak való megfelelést bármikor ellenőrizze.

(2)  Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel továbbra is a költségvetés Bizottságra vonatkozó teljes szakaszáért, ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el.

78. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése és megbízatásának megszűnése

(1)  Minden uniós intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselők közül▌.

Az uniós intézmény a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján választja ki.

(2)  Két vagy több uniós intézmény vagy uniós szerv is kinevezheti ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt.

Ebben az esetben megteszik a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

(3)  A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul próbamérleg készül.

(4)  A próbamérleget és az azt kísérő átadási jelentést megbízatása lejártakor a számvitelért felelős tisztviselő, vagy ha ez nem lehetséges, szervezeti egységének egyik tisztviselője juttatja el a számvitelért felelős új tisztviselőnek.

A számvitelért felelős új tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával jelezni a próbamérleg elfogadását, valamint közölheti fenntartásait.

Az átvételi jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.

79. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök

Kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat beosztottjaira és a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően kinevezett előlegszámla-kezelőkre ruházhat át.

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja e feladatokat.

80. cikk

Számviteli szabályok

(1)  Az uniós intézmények, az európai hivatalok és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek által alkalmazandó számviteli szabályoknak a közszférára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardokon kell alapulniuk. E szabályokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el az uniós intézmények, európai hivatalok és uniós szervek számvitelért felelős tisztviselőivel folytatott konzultációt követően.

(2)  A számvitelért felelős tisztviselő eltérhet az (1) bekezdésben említett standardoktól, amennyiben az eszközök és források, a kiadások, a bevételek és a pénzforgalom valós bemutatása céljából ezt szükségesnek ítéli. Ha valamely számviteli szabály jelentősen eltér a standardoktól, ezt a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések között jelezni és indokolni kell.

(3)  Az (1) bekezdésben említett számviteli szabályok meghatározzák a pénzügyi kimutatások szerkezetét és tartalmát, valamint a beszámolókban alkalmazandó számviteli alapelveket.

(4)  A 241. cikkben említett, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseknek tiszteletben kell tartaniuk az e rendeletben előírt költségvetési alapelveket. A jelentésekben részletesen be kell mutatni a költségvetés végrehajtását. Rögzíteni kell bennük minden, e címben előírt bevételi és kiadási műveletet, és arról a jelentéseknek valós képet kell adniuk.

81. cikk

Az elszámolás rendje

(1)  Minden uniós intézmény vagy szerv számvitelért felelős tisztviselője elkészíti és folyamatosan naprakésszé teszi azokat a bizonylatokat, amelyek ismertetik az uniós intézmény, illetve szerv elszámolásának rendjét és a számviteli eljárásokat.

(2)  A bevételeket és kiadásokat számítógépes rendszerben kell nyilvántartani a művelet gazdasági tartalmától függően folyó bevételként vagy kiadásként, illetve tőkeként.

82. cikk

Könyvvezetés

(1)  Az uniós intézmények, az európai hivatalok és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek által alkalmazandó harmonizált számlatükör megállapításáért a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

(2)  A számvitelért felelős tisztviselők az engedélyezésre jogosult tisztviselőktől megkapják az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely az uniós intézmények pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők garantálják ezeknek az információknak a megbízhatóságát.

(3)  Mielőtt az uniós intézmény vagy a 70. cikkben említett uniós szerv elfogadja az elszámolásokat, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azokat, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy azok valós képet adnak az uniós intézmény vagy a 70. cikkben említett uniós szerv pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 80. cikkben említett számviteli szabályokkal és a 77. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti számviteli eljárásokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

(4)  A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő – a számvitelért felelős tisztviselő által elfogadott szabályokkal összhangban – megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek a számvitelért felelős tisztviselő feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi pénzügyi és igazgatási információt.

Annak érdekében, hogy az Unió beszámolói tükrözhessék az uniós források felhasználását, az engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen, de legalább a számlazárás céljából tájékoztatja a számvitelért felelős tisztviselőt a vagyonkezelői számlák releváns pénzügyi adatairól.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az irányítása alá tartozó források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

(5)  Annak érdekében, hogy a számvitelért felelős tisztviselő ellenőrizhesse a jóváhagyási kritériumok betartását, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi igazgatási rendszerek, leltárrendszerek és az eszközök és követelések értékelésére szolgáló rendszerek bármely fejlesztéséről vagy jelentős módosulásáról értesíti a számvitelért felelős tisztviselőt, amennyiben e rendszerek adatokat szolgáltatnak az uniós intézmény elszámolásáról, vagy az említett elszámolások adatainak alátámasztására szolgálnak.

A számvitelért felelős tisztviselő bármikor újra megvizsgálhatja a már jóváhagyott pénzügyi igazgatási rendszert, és felkérheti a felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőt, hogy cselekvési tervet készítsen az esetleges hiányosságok kellő időben történő orvoslása érdekében.

A számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött információk hiánytalanságáért az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(6)  A számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze a kapott információkat, valamint hogy elvégezze az elszámolások ellenjegyzése céljából szükségesnek ítélt további ellenőrzéseket.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(7)  Az uniós intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(8)  A számviteli rendszer az általános elszámolásból és a költségvetési számlákból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak pedig a naptári év.

(9)  A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet vezetői beszámolókat is.

(10)  Az elszámolási rendszerrel összefüggő és a költségvetési rendelet 241. cikke szerinti elszámolások elkészítéséhez szükséges bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni attól az időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak. A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat azonban a műveletek lezárását követő év végéig meg kell őrizni. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Minden uniós intézmény maga dönt arról, hogy melyik szervezeti egysége őrizze a bizonylatokat.

83. cikk

A költségvetési számla tartalma és vezetése

(1)  A költségvetési számla valamennyi költségvetési alfejezet tekintetében a következőket tartalmazza:

a)  a kiadások esetén:

i.  a költségvetésben engedélyezett előirányzatok, beleértve a költségvetés-módosítások részeként a költségvetésben szereplő előirányzatokat, az átvitt előirányzatokat, a címzett bevételek végrehajtását követően rendelkezésre álló előirányzatokat, az előirányzatok átcsoportosítását és az így rendelkezésre álló előirányzatok teljes összegét is;

ii.  a pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok;

b)  a bevételek esetén:

i.  a költségvetésbe beállított tervezett bevételek, beleértve a költségvetés-módosításokban szereplő tervezett bevételeket, a címzett bevételeket és a tervezett bevételek teljes összegét is;

ii.  a megállapított jogosultságok és a pénzügyi év tekintetében beszedett összegek;

c)  az előző pénzügyi évekről átvitt, kifizetésre váró kötelezettségvállalások és beszedésre váró bevételek.

Az első albekezdés a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok bejegyzése és kimutatása külön történik.

(2)  A költségvetési számlákban külön kell feltüntetni:

a)  az átvitt előirányzatok felhasználását és a pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokat;

b)  a fennálló kötelezettségvállalások elszámolását.

A bevételi oldalon külön kell kimutatni az előző pénzügyi évekről átvitt, beszedésre váró összegeket.

84. cikk

Általános elszámolás

(1)  Az általános elszámolások időrendi sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

(2)  Az általános elszámolások egyenlegeit és az ott végbemenő pénzmozgásokat a könyvekbe kell rögzíteni.

(3)  Minden könyvelési tételt – az elszámolások kiigazítását is beleértve – bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyekre a tételekben hivatkozni kell.

(4)  A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek egyértelmű ellenőrzési nyoma maradjon.

85. cikk

Bankszámlák

(1)  A likviditáskezelési feladatok ellátása céljából a számvitelért felelős tisztviselő számlákat nyithat, illetve nyittathat az uniós intézmény nevében pénzügyi intézményeknél vagy nemzeti központi bankoknál. A számvitelért felelős tisztviselő felel e számlák lezárásáért és lezáratásáért.

(2)  A bankszámlák nyitását, kezelését és felhasználását szabályozó feltételekben a belső kontroll követelményeitől függően rendelkezni kell arról, hogy a csekkeket, bankátutalási megbízásokat vagy egyéb banki műveleteket a személyzet egy vagy több, kellően felhatalmazott tagjának kell aláírnia. Az egyedi utasításokat a személyzet legalább két megfelelő felhatalmazással rendelkező tagjának vagy a számvitelért felelős tisztviselőnek kell aláírnia.

(3)  A programok vagy fellépések végrehajtása során a Bizottság nevében vagyonkezelői számlák nyithatók, hogy azokat a 62. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. vagy vi. alpontja szerinti megbízott szereplő kezelhesse.

Az ilyen számlák nyitása a program vagy fellépés végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alá tartozik, akinek e tekintetben a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben kell eljárnia.

Az ilyen számlák kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(4)  A vagyonkezelői számlák nyitására, kezelésére és lezárására vonatkozó szabályokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője rögzíti.

86. cikk

Likviditáskezelés

(1)  Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz -egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(2)  A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy megfelelő mennyiségű készpénz álljon az adott uniós intézmény rendelkezésére az alkalmazandó keretszabályok szerinti, a költségvetés-végrehajtáshoz kapcsolódó készpénzigény fedezésére, és létrehozza a megfelelő eljárásokat annak biztosítására, hogy a 85. cikk (1) bekezdésének és a 89. cikk (3) bekezdésének megfelelően nyitott számlák egyikének egyenlege se legyen negatív.

(3)  Kifizetésre banki átutalással, csekkel, előlegszámlákról vagy – a számvitelért felelős tisztviselő külön engedélyével – betéti kártyával, beszedéssel vagy egyéb fizetési módon, a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott szabályoknak megfelelően kerülhet sor.

Harmadik féllel szembeni kötelezettségvállalást megelőzően a számvitelért felelős tisztviselő meggyőződik a fizetési kedvezményezett személyazonosságáról, megállapítja a fizetési kedvezményezett jogi személyiségét és fizetési adatait, valamint az átláthatóság, elszámoltathatóság és a kifizetések megfelelő teljesítésének biztosítása céljából beviszi azokat annak az uniós intézménynek a közös adatállományába, amelynek a nevében eljár.

A számvitelért felelős tisztviselő csak azt követően végezheti el a kifizetést, hogy a fizetési kedvezményezett jogi személyiségére vonatkozó adatokat és annak fizetési adatait bevitték annak az uniós intézménynek a közös adatállományába, amelynek a nevében eljár.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők tájékoztatják a számvitelért felelős tisztviselőt a fizetési kedvezményezett által velük közölt, a jogi személyiség és a fizetési adatok bármely módosulásáról, és minden kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzik, hogy ezek az adatok érvényesek-e.

87. cikk

Leltár

(1)  Az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek, illetve uniós szervek leltárt vezetnek, amely bemutatja minden materiális, immateriális javuk és pénzügyi instrumentumuk mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

Ellenőrzik továbbá, hogy az egyes leltárjaikban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

Valamennyi olyan beszerzési tételt, amelynek amortizációs ideje meghaladja az egy évet, és nem minősül fogyasztási cikknek, beszerzési ára vagy előállítási költsége pedig meghaladja a 77. cikkben említett számviteli eljárások által megjelölt értéket, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszköz-elszámolásban.

(2)  Az Unió materiális javainak értékesítését megfelelő módon közzé kell tenni.

(3)  Az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek, illetve uniós szervek rendelkezéseket fogadnak el a leltárban szereplő eszközeik megőrzésére, továbbá meghatározzák, hogy mely igazgatási szervezeti egység legyen felelős a leltári rendszer működtetéséért.

4. SZAKASZ

AZ ELŐLEGSZÁMLA-KEZELŐ

88. cikk

Előlegszámlák

(1)  Ha az érintett összeg csekély voltára tekintettel ténylegesen lehetetlen vagy gazdaságtalan költségvetési eljárás keretében végrehajtani a fizetési műveleteket, ▌ előlegszámlákat lehet létrehozni a kiadások fedezésére. Előlegszámla a saját forrásokon kívüli bevételek beszedése céljára is létrehozható.

Az uniós küldöttségeknél az előlegszámlák csekély összegű kifizetések költségvetési eljárás szerinti teljesítésére is felhasználhatók, amennyiben ez a felhasználás a helyi követelményekből adódóan eredményes és hatékony.

A kifizetési műveletek költségvetési eljárás keretében történő végrehajtásának tényleges lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén az előlegszámla-kezelő által kifizethető maximális összeget a számvitelért felelős tisztviselő állapítja meg, és az egy esetben sem haladhatja meg a 60 000 EUR-t kiadási tételenként.

Az előlegszámlák a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban korlátlan összegig felhasználhatók, az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének és a Bizottság belső szabályainak tiszteletben tartása mellett.

(2)  Az uniós küldöttségeknél előlegszámlákat kell létrehozni mind a Bizottságra, mind a EKSZ-re vonatkozó költségvetési szakaszokból teljesített kiadások kifizetéséhez, biztosítva a kiadások teljes nyomonkövethetőségét.

89. cikk

Az előlegszámlák létrehozása és kezelése

(1)  Az előlegszámlák létrehozásáról és az előlegszámla-kezelő kinevezéséről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően alátámasztott javaslata alapján az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője dönt. A döntés meghatározza az előlegszámla-kezelő, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körét és kötelezettségeit.

Az előlegszámla-kezelőket a tisztviselők közül vagy, amennyiben szükséges és kellően indokolt, a személyzet egyéb tagjai közül vagy a Bizottság belső szabályai által meghatározott feltételekkel összhangban a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén a Bizottság által alkalmazott személyek közül kell kiválasztani, utóbbiak esetében azzal a feltétellel, hogy a munkaszerződésük által garantált felelősségi szabályok a 95. cikknek megfelelően a személyzet tagjaira vonatkozó szabályokkal egyenértékű védelmet biztosítanak. Az előlegszámla-kezelőt tudása, ismeretei és oklevéllel vagy megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítése, vagy megfelelő képzési program elvégzése alapján kell kiválasztani.

(2)  Az előlegszámlák létrehozásáról szóló határozatokra irányuló javaslatokban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)  azokban az esetekben, ahol biztosított a hozzáférés a központi számítógépes számviteli rendszerhez, elsőbbséget kapjon a költségvetési eljárások alkalmazása;

b)  az előlegszámlákat csak kellően indokolt esetben alkalmazzák.

Az előlegszámla létrehozásáról szóló határozatban a számvitelért felelős tisztviselő meghatározza az előlegszámla működésének és felhasználásának feltételeit.

Az előlegszámla működési feltételeinek módosításáról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelően alátámasztott javaslatát követően szintén a számvitelért felelős tisztviselő határoz.

(3)  Az előlegszámlához tartozó bankszámlákat a számvitelért felelős tisztviselő nyitja meg és felügyeli, valamint ő jelöli ki az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően alátámasztott javaslata alapján az e számlák tekintetében aláírási jogosultsággal rendelkező személyeket is.

(4)  Az előlegszámlákat az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és azokat az előlegszámla-kezelők felelősségi körébe kell rendelni.

(5)  A kifizetések teljesítését az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt, hivatalos végső jóváhagyási döntésnek vagy fizetési megbízásnak kell követnie.

A költségelőlegből fedezett ügyleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő hónap végéig elszámolja úgy, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg egyeztethető legyen.

(6)  A számvitelért felelős tisztviselő, illetve utasítása alapján szervezeti egysége vagy az engedélyezésre jogosult szervezeti egység személyzetének kifejezetten e célra felhatalmazott tagja elvégez bizonyos műveletellenőrzéseket. Ezeket ▌az ellenőrzéseket általános szabályként a helyszínen, szükség esetén előzetes figyelmeztetés nélkül kell végrehajtani az előlegszámla-kezelő számára elkülönített pénzeszközök meglétének és a könyvelés szabályszerűségének vizsgálata, valamint annak ellenőrzése céljából, hogy az előlegekkel kapcsolatos műveletek az előírt határidőn belül zajlottak-e le. A számvitelért felelős tisztviselő az ilyen műveletellenőrzések eredményét közli az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel.

5. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

90. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük

(1)  A kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízását, illetve továbbadott megbízását.

(2)  A számvitelért felelős tisztviselőket és/vagy az előlegszámla-kezelőket az őket kinevező hatóság bármikor felmentheti a feladataik ellátása alól, akár átmenetileg, akár végleg.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés nem érinti az azokban említett pénzügyi szereplőkkel szemben indított esetleges fegyelmi eljárásokat.

91. cikk

A pénzügyi szereplők jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

(1)  E fejezet nem érinti a 90. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2)  E rendelet 92., 94. és 95. cikkének sérelme nélkül, minden illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámla-kezelő fegyelmi eljárás alá vonható és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint, vagy az e rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett, a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén a Bizottság által alkalmazott személyek esetében a munkaszerződésükben foglaltak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az Unió érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek – különösen az OLAF – elé kell utalni.

2. SZAKASZ

AZ ILLETÉKES ENGEDÉLYEZÉSRE JOGOSULT TISZTVISELŐKRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

92. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(2)  A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a)  visszafizetendő követelések megállapításáról dönt vagy beszedési megbízásokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal, vagy fizetési megbízást ír alá anélkül, hogy e rendeletnek megfelelne;

b)  elmulasztja egy követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési megbízás kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki fizetési megbízást, amelynek következtében az adott uniós intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(3)  Az a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki olyan kötelező utasítást kap, amelyet szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel ellentétesnek ítél, különösen, mivel az utasítás nem hajtható végre a számára elkülönített források felhasználásával, írásban tájékoztatja erről a megbízást vagy közvetett megbízást adó hatóságot. Ha az utasítást írásban is megerősítik, és a megerősítés időben érkezik, továbbá kellően világos, azaz kifejezetten azon pontokra vonatkozik, amelyeket a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő vitat, úgy ő a továbbiakban nem tehető felelőssé. Az utasítást végre kell hajtania, kivéve, ha az egyértelműen jogsértő, vagy a vonatkozó biztonsági normákba ütközik. Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy valamely, a felelősségi körében meghozandó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint ha az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kötelező utasítás teljesítése során tudomást szerez arról, hogy az eset körülményei ilyen helyzetet eredményezhetnek.

Az e bekezdésében említett körülmények között megerősített utasításról az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feljegyzést készít, és megemlíti azt az éves tevékenységi jelentésében.

(4)  A hatáskörébe tartozó feladatok átruházása esetén a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(5)  Az uniós küldöttségvezetők és helyetteseik közvetett megbízása esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a létrehozandó belső irányítási és kontrollrendszerek meghatározásáért, valamint e rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért. Az uniós küldöttségvezetők felelnek – a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításainak megfelelően – e rendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint az irányításuk alatt álló uniós küldöttségen belül a források kezeléséért és az ott végrehajtott műveletek irányításáért. Hivatalba lépésük előtt specifikus képzéseken kell részt venniük az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladataival és kötelezettségeivel, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 76. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső irányítási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk átruházott műveletek irányításáról és azok eredményéről a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 74. cikk (9) bekezdésében előírt megbízhatósági nyilatkozatot.

Ez a bekezdés az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

93. cikk

A személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok kezelése

(1)  Az OLAF hatáskörének, valamint az uniós intézmények, az uniós szervek, az európai hivatalok vagy az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek igazgatási autonómiájának sérelme nélkül személyzetük tagjai vonatkozásában, valamint megfelelően tekintetbe véve a visszaélést bejelentő személyek védelmének követelményét, e rendelet rendelkezéseinek vagy a pénzügyi igazgatással vagy a műveletek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseknek a személyzet valamely tagjának tevékenységéből vagy mulasztásából adódó megszegését véleményezésre a 143. cikkben említett testület elé kell utalnia a következők bármelyikének:

a)  a fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóság;

b)   az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, ideértve az uniós küldöttségek vezetőit és távollétükben helyetteseiket, amennyiben a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

Ha a személyzet valamely tagja egy ügyet közvetlenül a testület elé terjeszt, a testületnek továbbítania kell az aktát az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy szerv vagy személy kinevezésre jogosult hatósága részére, és erről tájékoztatnia kell a személyzet tagját. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti a testületet az eset véleményezésére.

(2)  A testület véleményét kérő, az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelemhez csatolni kell az eset ténybeli elemeinek, valamint a bizottság által véleményezendő cselekménynek vagy mulasztásnak a leírását, továbbá a vonatkozó bizonylatokat, így többek között az esetleg már lefolytatott vizsgálatokról készült jelentéseket is. Amikor csak lehetséges, az információkat névtelenített formában kell közölni.

A kinevezésre jogosult hatóság vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő, adott esetben, a kérelem vagy bármilyen egyéb információ benyújtása előtt, lehetőséget biztosít a személyzet érintett tagjának észrevételei megtételére, előzetesen megküldve neki az első albekezdésben említett bizonylatokat, feltéve hogy ez nem veszélyezteti jelentős mértékben a további vizsgálatokat.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 143. cikkben említett testület illetékes a számára az e cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott egyéb információk és a beérkezett kiegészítő információk alapján felmérni, hogy történt-e pénzügyi szabálytalanság. A testület véleménye alapján az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, vagy szerv vagy személy döntést hoz az eset nyomán a személyzeti szabályzattal összhangban meghozandó intézkedésekről. Ha a testület rendszerszintű problémákat észlel, úgy ajánlást fogalmaz meg az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek – feltéve, hogy utóbbi nem a személyzet érintett tagja –, valamint a belső ellenőrnek.

(4)  Ha az e cikk (1) bekezdésében említett véleményt a testület adja ki, a testületnek a 143. cikk (2) bekezdésében említett tagokból, valamint az alábbi három további, az összeférhetetlenség kizárásával kiválasztandó tagból kell állnia:

a)  az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, szerv vagy személy fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóságának képviselője▌;

b)  az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, szerv vagy személy személyzeti bizottsága által kinevezett tag▌;

c)  egy személy azon uniós intézmény jogi szolgálatának képviseletében, amely a személyzet érintett tagját foglalkoztatja.

▌Ha az (1) bekezdésben említett véleményt a testület adja ki, az elkészült véleményt az érintett uniós intézménynek, uniós szervnek, európai hivatalnak, szervnek vagy személynek címezve kell benyújtania.

(5)  A testület nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel. Az érintett uniós intézménynek, uniós szervnek, európai hivatalnak, szervnek vagy személynek együtt kell működnie a testülettel annak biztosítása céljából, hogy annak a vélemény kialakításához szükséges minden információ a rendelkezésére álljon.

(6)  Ha a testület úgy véli, hogy az eset az OLAF hatáskörébe tartozik, az (1) bekezdéssel összhangban késedelem nélkül megküldi az aktát az illetékes kinevezésre jogosult hatóságnak, és haladéktalanul értesíti az OLAF-ot.

(7)  A tagállamok teljes mértékben támogatják az Uniót az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottaknak a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében fennálló felelőssége érvényesítésében.

3. SZAKASZ

A SZÁMVITELÉRT FELELŐS TISZTVISELŐKRE ÉS AZ ELŐLEGSZÁMLA-KEZELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

94. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre vonatkozó szabályok

A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő felelőssé tehető különösen az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a)  a rábízott források, vagyoni eszközök vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)  bankszámlák vagy postai pénzforgalmi számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c)  olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési megbízással, illetve fizetési megbízással;

d)  esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

95. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre vonatkozószabályok

Az előlegszámla-kezelő felelőssé tehető különösen az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a)  a rábízott források, vagyoni eszközök vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)  az általa eszközölt kifizetésekről megfelelő bizonylatok felmutatásának elmulasztása;

c)  jogosultaktól eltérő személyek részére kifizetések teljesítése;

d)  esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

6. FEJEZET

Bevételi műveletek

1. SZAKASZ

A SAJÁT FORRÁSOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

96. cikk

Saját források

(1)  A ▌2014/335/EU, Euratom határozatban említett saját források által képzett bevételre vonatkozó tervezetet euróban kell bevinni a költségvetésbe. Az ezeknek megfelelő saját forrásokat a 609/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2)  Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ütemtervet készít, amely jelzi, hogy a ▌2014/335/EU, Euratom határozatban meghatározott saját forrásokat mikor bocsátják a Bizottság rendelkezésére.

A saját források az említett határozat szerint elfogadott szabályokkal összhangban kerülnek megállapításra és beszedésre.

Számviteli célból az engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki a 609/2014/EU, Euratom rendeletben említett sajátforrásszámlára való jóváírások, illetve terhelések céljából.

2. SZAKASZ

A KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ BECSLÉS

97. cikk

A követelésekre vonatkozó becslés

(1)  Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbecsüli a követelés összegét.

(2)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a tervezet alapjául szolgáló intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés előrelátható összegét.

Amennyiben egy korábban követelések megbecslését eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán állítottak ki beszedési megbízást, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési megbízás összege megegyezik a követelés eredetileg tervezett összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a követelés megbecslését nem kell elkészíteni azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a ▌2014/335/EU, Euratom határozatban meghatározott saját források összegeit, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki ezen összegekre vonatkozóan.

3. SZAKASZ

A KÖVETELÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSA

98. cikk

A követelések megállapítása

(1)  A követelések megállapítása ▌céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)  ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

b)  megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét; és

c)  ellenőrzi azokat a feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

A követelések megállapítása révén elismerésre kerül az Unió joga az adóssal szemben, és megállapításra kerül az a jogcím, amely alapján az adós tartozásának kiegyenlítése követelhető.

(2)  Bármely nem vitatott, határozott összegű és esedékes követelésről beszedési megbízást kell kiállítani, amelynek révén az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt az összeg beszedésére. Ezt az adósnak megküldött terhelési értesítés követ, azon esetek kivételével, amikor a (4) bekezdés második albekezdésével összhangban haladéktalanul követeléselengedési eljárás kerül alkalmazásra. A beszedési megbízást és a terhelési értesítést egyaránt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő közvetlenül a követelés megállapítását követően, de legkésőbb attól az időponttól számított öt éven belül elküldi a terhelési értesítést, amikor az uniós intézménynek rendes körülmények között módja volt az adósság követelésére. Az említett határidő nem alkalmazandó, amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy az uniós intézmény erőfeszítései ellenére a késedelmes cselekvést az adós magatartása okozta.

(3)  A követelés összegének megállapításához az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy:

a)  a követelés összege biztos, azaz nem függ semmilyen feltételtől;

b)  a követelés összege határozott, azaz pontosan meghatározott pénzösszegben kifejezett;

c)  a követelés összege esedékes, és nem érvényes rá fizetési határidő;

d)  az adós adatai helyesek;

e)  az összeget a megfelelő költségvetési tételhez könyvelték;

f)  a bizonylatok szabályszerűek; és

g)  a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megfelelően érvényesül, különösen a 101. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett követelmények tekintetében.

(4)  A terhelési értesítésben tájékoztatni kell az adóst arról, hogy:

a)  az Unió megállapította a követelést;

b)  ha a tartozást a terhelési értesítésben megjelölt határidőn belül megfizetik, nincs késedelmi kamat;

c)  amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének az ezen albekezdés b) pontjában említett határidőre, úgy azt a 99. cikkben említett mértékű kamatot kell fizetnie, az alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül;

d)  amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy az uniós intézmény beszámítás vagy az előzetesen nyújtott biztosíték érvényesítése útján végzi el a beszedést;

e)  kivételes esetekben a számvitelért felelős tisztviselő beszámítás útján a b) pontban említett határidő előtt is végrehajthatja a beszedést – miután tájékoztatta az adóst a beszámítás útján történő beszedés indokáról és időpontjáról –, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és alapos oka van feltételezni, hogy az Unió számára járó összeg egyébként elveszne;

f)  ha valamennyi, ezen albekezdés a)–e) pontjában említett lépést követően nem történt meg a teljes összeg beszedése, úgy az uniós intézmény a 100. cikk (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtja végre a beszedést.

Amennyiben az adós azonosító adatainak ellenőrzését követően vagy az adott időpontban rendelkezésre álló egyéb releváns információk alapján egyértelműen megállapítást nyer, hogy a tartozás a 101. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett esetek körébe tartozik, vagy hogy a terhelési értesítést nem e cikk (2) bekezdésével összhangban küldték ki, az engedélyezésre jogosult tisztviselő – a számvitelért felelős tisztviselővel egyetértésben – a követelés összegének megállapítását követően, a terhelési értesítés kiküldése nélkül dönt arról, hogy a 101. cikk rendelkezéseivel összhangban lemond a követelés visszafizettetéséről. Minden egyéb esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kinyomtatja és kiküldi az adósnak a terhelési értesítést. A számvitelért felelős tisztviselő a terhelési értesítés kiküldéséről a pénzügyi információs rendszeren keresztül értesítést kap.

(5)  A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

99. cikk

Késedelmi kamat

(1)  A specifikus szabályozások alkalmazásából fakadó különös rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan követelés után, amelyet nem fizettek meg a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig, e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kamatot kell fizetni.

(2)  Az e cikk (4) bekezdésében említett eset kivételével a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés utáni kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a)  nyolc százalékpont, ha a kötelezettség alapja az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés;

b)  minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

(3)  A kamatot a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőt követő naptári naptól azon napig kell számítani, amelyen a tartozás teljes összegének megfizetésére sor kerül.

A késedelmi kamat összegének megfelelő beszedési megbízást e kamat tényleges beérkezésekor kell kiállítani.

(4)  Pénzbírságok és egyéb szankciók esetében a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot vagy egyéb szankciót elrendelő határozat elfogadásának napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a)  másfél százalékpont, ha az adós pénzügyi garanciát nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő fizetés helyett elfogad;

b)  minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

Amennyiben az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 261. cikke szerinti hatáskörének gyakorlása keretében megnöveli a pénzbírság vagy egyéb szankció összegét, kamatot a megnövelt összeg után a Bíróság ítéletének napjától kell fizetni.

(5)  Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla mértékű kamatlábat kell megállapítani.

4. SZAKASZ

A BESZEDÉS ENGEDÉLYEZÉSE

100. cikk

A beszedés engedélyezése

(1)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízás kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést (a továbbiakban: a beszedés engedélyezése).

(2)  Tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását az uniós intézmény hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikke értelmében végrehajtható.

Amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony és időben történő védelme megkívánja, a többi uniós intézmény kivételes esetekben felkérheti a Bizottságot, hogy javukra ▌a személyzettel vagy valamely uniós intézmény tagjával vagy korábbi tagjával szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ilyen végrehajtandó határozatot fogadjon el, feltéve hogy ezen intézmények megállapodtak a Bizottsággal az e cikk alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati módozatokról.

Akkor tekinthető úgy, hogy ilyen kivételes eset áll fenn, amikor az érintett uniós intézmény révén a követelés beszedése nem valószínűsíthető önkéntes fizetéssel vagy e rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti beszámítás útján való beszedéssel, és nem teljesültek a visszafizettetésről való lemondásra vonatkozóan a 101. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételek. A végrehajtható határozat minden esetben megállapítja, hogy a követelés tárgyát képező összegeket a költségvetésnek az érintett uniós intézményre vonatkozó szakaszában kell elkönyvelni, mely intézmény engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el. A bevételt általános bevételként kell elkönyvelni, kivéve akkor, ha a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott címzett bevételnek minősül.

A végrehajtható határozat elfogadását kérő uniós intézmény tájékoztatja a Bizottságot minden olyan eseményről, amely a beszedést befolyásolhatja, és amennyiben a végrehajtható határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, a Bizottságot támogatva lép fel.

5. SZAKASZ

VISSZAFIZETTETÉS

101. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

(1)  A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési megbízások szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az Unió hozzájusson bevételeihez, és gondoskodnia kell az Unió jogainak védelméről.

Több beszedési megbízás alanyát képező adós részteljesítését először a legrégebbi követeléssel szemben kell szembeállítani, kivéve ha az adós másképp rendelkezik. A részleges fizetés először a kamatot fedezi.

A számvitelért felelős tisztviselő a költségvetésbe visszafizetendő összegeket a 102. cikk szerinti beszámítás útján szedi be.

(2)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő esetekben mondhat le a megállapított követelések teljes vagy részleges visszafizettetéséről:

a)  ha a beszedés előrelátható költségei meghaladnák a beszedendő összeget, és a követelés elengedése nem árt az Unió tekintélyének;

b)  ha az összeg a követelés fennállásának időtartama, a terhelési értesítésnek a 98. cikk (2) bekezdésének feltételei szerinti késedelmes megküldése, az adós fizetésképtelensége vagy bármely egyéb fizetésképtelenségi eljárás következtében nem szedhető be;

c)  ha a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével.

Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetéséről való teljes vagy részleges lemondást tervez, biztosítania kell, hogy a lemondás szabályos legyen és összhangban álljon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A visszafizettetéséről való lemondásra vonatkozó határozatot indokolni kell. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő átruházhatja a lemondásra vonatkozó döntési jogkört.

(3)  A (2) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az uniós intézményében létrehozott, előre meghatározott eljárásokkal összhangban, az alábbi, minden körülmények között kötelezően alkalmazandó szempontok szerint jár el:

a)  a követelés megállapítására okot adó szabálytalanság súlyosságára figyelemmel a tényállás jellege(csalás, ismételt jogsértés, szándék, gondosság kötelezettségének megsértése, jóhiszeműség, nyilvánvaló tévedés);

b)  azon hatás, amelyet a beszedésről való lemondás gyakorolna az Unió működésére és pénzügyi érdekeire (az érintett összeg, a precedensteremtés kockázata, a jogszabályi előírások kötelező erejének aláásása).

(4)  Az eset körülményeitől függően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott esetben figyelembe kell vennie az alábbi kiegészítő szempontokat:

a)  a beszedésről való lemondás által okozott versenytorzulás;

b)  a gazdasági és társadalmi károk, amelyeket a tartozás teljes összegének beszedése okozna.

(5)  Minden uniós intézmény évente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az általa az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban elengedett követelésekről. A 60 000 EUR alatti összegű elengedett követelésekről összesített formában kell tájékoztatást adni. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához.

(6)  Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követeléseket részben vagy egészben törölheti. A megállapított követelés részleges törlése nem vonja maga után az Unió fennmaradó megállapított jogosultságáról való lemondást.

Tévedés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egészében vagy részben törli a megállapított követelést, és a törlést megfelelően indokolja.

Minden uniós intézmény belső szabályzatában határozza meg a megállapított követelés törlési jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

(7)  A tagállamok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy – az ágazatspecifikus szabályokban foglaltaknak megfelelően – elvégezzék a kontrollokat és ellenőrzéseket, és visszafizettessék a jogosulatlanul kifizetett összegeket. Ha a tagállamok saját felelősségükre tárnak fel és korrigálnak szabálytalanságokat, mentesülnek a Bizottság által velük szemben e szabálytalanságokkal összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciók alól.

(8)  A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozás alól az alkalmazandó jogszabályok megsértésével teljesített kiadásokat. A Bizottság a pénzügyi korrekcióit a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások alapján hajtja végre. Ha ezeket az összegeket nem lehet pontosan meghatározni, a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban extrapolált vagy átalánykorrekciót alkalmazhat.

A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, ideértve az irányítási és kontrollrendszerek hiányosságait is.

A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és a követendő eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg.

(9)  Az extrapolált vagy átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó módszertant az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell meghatározni, annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja óvni az Unió pénzügyi érdekeit.

102. cikk

Beszedés beszámítás útján

(1)  Amennyiben az adós olyan, a 98. cikk (3) bekezdésének a) pontjának értelmében vett biztos, határozott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik az Unióval vagy a költségvetést végrehajtó végrehajtó ügynökséggel szemben, amely egy fizetési megbízásban megállapított összeghez kapcsolódik, a számvitelért felelős tisztviselő a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követően beszámítás útján szedi be a megállapított követelés összegét.

Kivételes körülmények között, ha az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és ha a számvitelért felelős tisztviselő alapos okkal feltételezi, hogy az Unió számára járó összeg másként elveszne, a számvitelért felelős tisztviselő a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtt is végrehajthatja a beszedést beszámítás útján.

A számvitelért felelős tisztviselő az adós egyetértése esetén is beszedheti a követelést a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtti beszámítás útján.

(2)  Az e cikk (1) bekezdése szerinti bármely beszedés végrehajtása előtt a számvitelért felelős tisztviselő konzultál az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel, és tájékoztatja az érintett adósokat, kitérve tájékoztatásában a 133. cikk szerinti jogorvoslati eszközökre is.

Amennyiben az adós valamely nemzeti hatóság vagy annak adminisztratív egysége, a számvitelért felelős tisztviselő legalább 10 munkanappal a beszedés előtt értesíti az érintett tagállamot a beszámítás útján történő beszedés alkalmazásával kapcsolatos szándékáról A számvitelért felelős tisztviselő azonban az adott tagállammal vagy adminisztratív egységgel egyetértésben a határidő lejárta előtt is elindíthatja a beszámítás útján történő beszedést.

(3)  Az (1) bekezdésben említett beszámítás joghatása megegyezik a fizetésével, és az Unió mentesítésének minősül az adósság összege, illetve az esetlegesen esedékes kamatok alól.

103. cikk

Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában

(1)  Amennyiben a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig nem történik meg a teljes összeg beszedése, úgy a számvitelért felelős tisztviselő a 102. cikk sérelme nélkül értesíti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és haladéktalanul megindítja a beszedést bármely lehetséges jogi eljárás alkalmazásával, megfelelő esetben akár az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítésével.

(2)  Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett beszedési módszer nem alkalmazható, és az adós a számvitelért felelős tisztviselő hivatalos felszólítására sem fizette meg az összeget, úgy a számvitelért felelős tisztviselő – a 102. cikk sérelme nélkül – vagy a 100. cikk (2) bekezdésével összhangban a visszafizettetés végrehajtása útján érvényesíti vagy jogi eljárással biztosított beszedési határozat útján hajtja végre a beszedést.

104. cikk

Fizetési póthatáridő

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben, kizárólag az adós megfelelő indokolással ellátott írásbeli kérésére és az alábbi feltételek teljesülése esetén meghosszabbíthatja a fizetési határidőt:

a)  az adós vállalja, hogy a 99. cikkben meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett fizetési haladék teljes időtartamára, amely a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőtől kezdődik;

b)  az Unió jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője elfogad.

Az első bekezdés b) pontjában említett garancia az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik személy által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető.

Rendkívüli körülmények esetén és az adós kérésére a számvitelért felelős tisztviselő eltekinthet az első bekezdés b) pontjában említett garancia megkövetelésétől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adós hajlandó és képes teljesíteni a fizetést a póthatáridőig, ám ilyen biztosítékot nem tud nyújtani, és ▌nehéz pénzügyi helyzetben van.

105. cikk

Elévülési idő

(1)  A konkrét rendeletekben foglalt rendelkezések, valamint a 2014/335/EU, Euratom határozat sérelme nélkül, az Unió harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik feleknek az Unióval szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

(2)  Az Unió harmadik felekkel szembeni jogosultságainak elévülési ideje a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követő napon kezdődik.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési ideje azon a napon kezdődik, amikor a vonatkozó jogi kötelezettségvállalás értelmében a harmadik fél jogosultságának kifizetése esedékes.

(3)  A harmadik felekkel szembeni uniós jogosultságok elévülési idejét egy uniós intézmény, vagy egy uniós intézmény kérése alapján eljáró tagállam minden olyan cselekménye megszakítja, amelyről a harmadik felet értesítik, és amely az adósság beszedésére irányul.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési idejét minden olyan, az adósság beszedésére irányuló cselekmény megszakítja, amelyről a hitelezők vagy azok meghatalmazottjai értesítik az Uniót.

(4)  A (3) bekezdésben említett megszakítást követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(5)  Az (2) bekezdésben említett jogosultsággal kapcsolatos minden jogi lépés, beleértve a magukat később nem illetékesnek nyilvánító bíróságok előtti lépéseket is, megszakítja az elévülési időt. Az új ötéves elévülési időszak addig nem kezdődik meg, amíg nincs jogerős ítélet, vagy ugyanazon felek ugyanazon eljárás tekintetében nem jutnak peren kívüli egyezségre.

(6)  Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő a 104. cikkel összhangban fizetési haladékot ad az adósnak, úgy ez az elévülési idő megszakításának minősül. A meghosszabbított fizetési határidő lejártát követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(7)  A (2)–(6) bekezdés szerinti elévülési idő lejárta után az uniós jogosultságok nem szedhetők be.

106. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Fizetésképtelenségi eljárás esetén az uniós jogosultságokat ugyanolyan preferenciális elbánásban kell részesíteni, mint a beszedési eljárás helye szerinti tagállam közjogi szerveinek járó, hasonló jellegű jogosultságokat.

107. cikk

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések, szankciók és felhalmozott kamatok

(1)  A pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók útján befolyt összegek és minden felhalmozott kamat vagy ezek által generált egyéb bevétel mindaddig nem állítható be a költségvetésbe, amíg az azokat kivető határozatokkal kapcsolatban az Európai Unió Bíróságánál benyújtottak, vagy a későbbiekben még benyújthatnak fellebbezést.

(2)  Az (1) bekezdésben említett összegeket az összes jogorvoslati lehetőség kimerülését követően a lehető legrövidebb időn belül ▌ be kell állítani a költségvetésbe. Megfelelően indokolt rendkívüli esetben, vagy ha az összes jogorvoslati lehetőség kimerülése a folyó pénzügyi év szeptember 1. után következik be, az említett összegeket be lehet állítani a költségvetésbe a következő pénzügyi évben.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán a kifizető szervezet számára visszafizetendő összegeket nem lehet beállítani a költségvetésbe.

(3)  Az (1) bekezdés nem alkalmazható a záróelszámolási határozatokra és a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

108. cikk

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók beszedése

(1)  Amennyiben az Európai Unió Bíróságánál keresetet nyújtanak be egy az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés szerinti pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó uniós intézményi határozattal szemben, és amíg valamennyi jogorvoslati lehetőség ki nem merül, az adós ideiglenesen átutalja az érintett összeget a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által megjelölt bankszámlára, vagy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára elfogadható pénzügyi biztosítékot nyújt. A biztosítéknak függetlennek kell lennie a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetésének kötelezettségétől, és első kérelemre ▌végrehajthatónak kell lennie. E biztosíték az alapkövetelésre és a 99. cikk (4) bekezdésében meghatározott esedékes kamatra nyújt fedezetet.

(2)  Az ideiglenesen beszedett összegeket a Bizottság pénzügyi instrumentumokba befekteti, biztosítva ezáltal azok biztonságát és likviditását, és arra törekedve, hogy azok pozitív hozamot eredményezzenek.

(3)  Az összes jogorvoslati lehetőség kimerülését követően, és amennyiben a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót az Európai Unió Bírósága megerősítette, vagy amennyiben az ilyen pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó határozattal szemben az Európai Unió Bíróságához fellebbezést nyújtottak be, az esetnek megfelelően az alábbi intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a)  az ideiglenesen beszedett összegeket és ezek hozamát ▌a 107. cikk (2) bekezdése szerint be kell állítani a költségvetésbe;

b)  ha pénzügyi biztosítékot nyújtottak, akkor azt érvényesíteni kell, és a megfelelő összeget be kell állítani a költségvetésbe.

Ha az Európai Unió Bírósága megnövelte a pénzbírság ▌, egyéb büntetés vagy szankció összegét, e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja az uniós intézmény határozatának megfelelő összegig vagy adott esetben az Európai Unió Bíróságának az azonos eljárásban hozott korábbi ítéletében meghatározott összegig alkalmazandó. A növekménynek megfelelő összeget és a 99. cikk (4) bekezdésének megfelelően meghatározott esedékes kamatot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője szedi be, és azt be kell állítani a költségvetésbe.

(4)  Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót törölték vagy csökkentették, az esetnek megfelelően az alábbi intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a)  az ideiglenesen beszedett összegeket vagy összegük csökkentése esetén azok megfelelő részét az esetleges hozamokkal együtt ▌vissza kell fizetni az érintett harmadik fél számára;

b)  pénzügyi biztosíték nyújtása esetén fel kell szabadítani azt.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben, ha az ideiglenesen beszedett összegeken összesítésben veszteség keletkezett, e veszteséget a visszafizetendő összegből le kell vonni.

109. cikk

Kompenzációs kamat

A 99. cikk (2) bekezdésének és a 116. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, a 107. és 108. cikk szerinti bírságoktól, egyéb büntetésektől és szankcióktól eltérő esetekben, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően vagy peren kívüli egyezség alapján visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni. A kamatláb nem lehet negatív. A kamatot a visszafizetendő összeg kifizetésének napjától a visszafizetés esedékességének napjáig tartó időszakra vonatkozóan kell számítani ▌.

Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla százalékos kamatláb kerül megállapításra.

7. FEJEZET

Kiadási műveletek

110. cikk

Finanszírozási határozatok

(1)  A költségvetési kötelezettségvállalást az uniós intézmény vagy az uniós intézmény által felhatalmazott hatóság által elfogadott finanszírozási határozatnak kell megelőznie. A finanszírozási határozat éves vagy többéves lehet.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó az egyes uniós intézmények igazgatási autonómiája keretébe tartozó műveletekre szánt és az 58. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően alap-jogiaktus nélkül is felhasználható előirányzatok, az igazgatási támogatási kiadások és a a 71. cikkben említett uniós szerveknek nyújtott hozzájárulások esetében. ▌

(2)  A finanszírozási határozat egyúttal ▌éves vagy többéves munkaprogramot képez, és azt a költségvetési tervezet elfogadását követően szükség szerint mielőbb, de főszabály szerint legkésőbb a végrehajtás évének március 31-éig el kell fogadni. Ha a vonatkozó alap-jogiaktus egyedi szabályozást tartalmaz a finanszírozási határozat vagy a munkaprogram vagy mindkettő elfogadására vonatkozóan, akkor ezeket a szabályokat alkalmazni kell a munkaprogramot képező finanszírozási határozat részére, ezen alap-jogiaktus követelményeinek megfelelve. A munkaprogramot képezőrészt közvetlenül az elfogadását követően és még a végrehajtását megelőzően közzé kell tenni az érintett uniós intézmény weboldalán. A finanszírozási határozatban fel kell tüntetni a teljes fedezett összeget és annak tartalmaznia kell a finanszírozandó fellépések leírását. A finanszírozási határozat tartalmazza a következőket:

a)  az alap-jogiaktus és a költségvetési sor megnevezése;

b)  az elérendő célok és a várt eredmények;

c)  a végrehajtás módszerei;

d)  a munkaprogramra vonatkozóan az alap-jogiaktus által előírt esetleges egyéb információk.

(3)  A második bekezdésben említett elemeken túl, a finanszírozási határozat meghatározza a következőket:

a)  vissza nem térítendő támogatások esetében: a pályázati felhívás vagy a közvetlen odaítélés célcsoportja és a vissza nem térítendő támogatásokra fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

b)  közbeszerzések esetében: a közbeszerzésekre fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

c)  a 234. cikkben említett elkülönített uniós vagyonkezelői alapokba befizetett hozzájárulások esetében: az uniós vagyonkezelői alapok számára fenntartott éves előirányzat az alap teljes futamidejére tervezett, a költségvetésből vagy más donorok által nyújtandó összegekkel együtt;

d)  pénzdíjak esetében: a versenypályázat célcsoportja, a versenypályázatra fenntartott globális költségvetési keretösszeg és egy külön utalás az 1 000 000 EUR értékhatárt elérő vagy azt meghaladó pénzdíjakra;

e)  pénzügyi eszközök esetében: a finanszírozásieszköz számára előirányzott összeg;

f)  közvetett irányítás esetében: a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében az uniós forrásokat felhasználó személy vagy szervezet, vagy a személy vagy szervezet kiválasztására alkalmazott kritériumok;

g)  támogatásötvözési eszközök és platformok esetében: a támogatásötvözési eszköz és platformok számára előirányzott összeg és a támogatásötvözési eszközben részt vevő szervezetek jegyzéke;

h)  költségvetési biztosítékok esetében: az éves tartalékfeltöltés összege és adott esetben a felszabadítandó költségvetési biztosíték összege.

(4)  A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a munkaprogramot képező finanszírozási határozatban vagy az uniós intézmény weboldalán közzétett egyéb dokumentumokban bármely további, megfelelőnek tekintett kiegészítő információt feltüntethet.

A többéves finanszírozási határozatoknak összhangban kell lenniük a 41. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi programozással, és hivatkozást kell tartalmazniuk arra, hogy a határozat végrehajtása a költségvetés elfogadását követően vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerének megfelelően az érintett pénzügyi évekre vonatkozó költségvetési előirányzatok rendelkezésre állásától függ ▌.

(5)  A már elfogadott finanszírozási határozat érdemi változtatásához az eredeti határozat elfogadásával azonos eljárást kell követni, az alap-jogiaktus vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül.

111. cikk

Kiadási műveletek

(1)  Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, azt jóvá kell hagyni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

A 114. cikkben említett időszakok végén a költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét vissza kell vonni.

A műveletek végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a kiadás megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek és a Szerződések alapján elfogadott egyéb aktusoknak ▌, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

(2)  A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást – a megfelelően indokolt eseteket kivéve – ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő teszi. Különösen a válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a jogi kötelezettségvállalást az uniós küldöttség vezetője vagy annak távollétében helyettese is megteheti a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének utasítására, aki azonban teljes mértékben felelős marad a mögöttes ügyletért. A válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a Bizottság által alkalmazott személyzet tagjai legfeljebb 2500 EUR értékhatárig írhatnak alá előlegszámláról végrehajtott kifizetésekhez kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel szemben, vagy forrásokat csoportosít át egy, a 234. cikkben említett uniós vagyonkezelői a