Index 
Elfogadott szövegek
2018. október 25., Csütörtök - StrasbourgVégleges kiadás
Kulturális javak behozatala ***I
 Az EU pénzügyi érdekeinek védelme – A csalás révén harmadik országokba került pénzek és vagyonok visszaszerzése
 Az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezése és felügyelet ***I
 Állatgyógyászati készítmények ***I
 A gyógyszeres takarmányok előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása ***I
 A nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak ***I
 A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdítása ***I
 A nyugati vizek és a szomszédos vizek halállományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv ***I
 Az Európai Bankhatóság székhelye ***I
 Az Európai Gyógyszerügynökség székhelyének áthelyezése ***I
 A neofasiszta erőszak fokozódása Európában
 Állatjólét, antimikrobiális szerek használata, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásai
 Az ENSZ 2018. évi, Katowicében (Lengyelország) tartandó éghajlatváltozási konferenciája (COP24)
 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (COP14) 14. ülése
 Az euróövezet foglalkoztatási és szociális politikája
 A Facebook felhasználói adatainak a Cambridge Analytica általi használata és ennek az adatvédelemre gyakorolt hatása
 Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolása Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán
 Az Azovi-tengeren kialakult helyzet
 A venezuelai helyzet
 Az oklevelek kölcsönös automatikus elismerésének előmozdítása
 Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítése az Európai Unióban: Ideje cselekedni!
 A globalizáció előnyünkre fordítása: kereskedelmi szempontok

Kulturális javak behozatala ***I
PDF 272kWORD 85k
Az Európai Parlament 2018. október 25-én elfogadott módosításai a kulturális javak behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2017)0375 – C8-0227/2017 – 2017/0158(COD))(1)
P8_TA(2018)0418A8-0308/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A Tanácsnak a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, 2016. február 12-i következtetései, a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló közleménye24 és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv25 fényében a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozóan közös szabályokat kell elfogadni, hogy biztosítva legyen a kulturális javak elvesztése elleni hatékony védelem, az emberiség kulturális örökségének megőrzése és a fosztogatással szerzett, kulturális örökséget képező javak Unión belüli vevőknek történő értékesítésével megvalósuló terrorizmusfinanszírozás megelőzése.
(1)  A Tanácsnak a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, 2016. február 12-i következtetései, a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló közleménye24 és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv25 fényében a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozóan közös szabályokat kell elfogadni, hogy biztosítva legyen az illegális kereskedelem, illetve a kulturális javak elvesztése vagy elpusztítása elleni hatékony védelem, az emberiség kulturális örökségének megőrzése és a fosztogatással szerzett, kulturális örökséget képező javak Unión belüli vevőknek történő értékesítésével megvalósuló terrorizmusfinanszírozás és pénzmosás megelőzése.
__________________
__________________
24 COM(2016)0050.
24 COM(2016)0050.
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról; HL L 88., 2017.3.31., 6. o.
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  tekintettel az Uniónak a tisztességes eljárások és az áldozatok kártalanítása iránti elkötelezettségére, valamint az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) alkotmányára és a kulturális örökség védelméről szóló egyezményeire, biztosítani kell a kereskedelem tárgyát képező, illegális ásatással szerzett vagy illegális úton beszerzett tárgyak visszaszolgáltatását. A népek és területek kizsákmányolása tekintetében – ami általában a kulturális javak illegális kereskedelméhez vagy csempészéséhez vezet, különösen, ha a kulturális javak illegális kereskedelmére vagy csempészésére fegyveres konfliktussal összefüggésben kerül sor – e rendeletnek a kulturális termék piaci értéke helyett inkább a lakosság és a terület regionális és helyi jellemzőit kell figyelembe vennie.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A kulturális örökség a civilizáció egyik alapvető elemét képezi, minden nép kulturális életét gazdagítja, ezért védeni kell a jogellenes eltulajdonítással és háborús fosztogatással szemben. A Uniónak ennek megfelelően tiltania kell a harmadik országokból jogellenesen exportált kulturális javak Unió vámterületére való belépését.
(2)  A kulturális javak gyakran komoly kulturális, művészi, történelmi és tudományos jelentőséggel bírnak. A kulturális örökség a civilizáció egyik alapvető részét képezi, többek között szimbolikus értékkel bír, és kulturális emlék az emberiség számára. Minden nép kulturális életét gazdagítja, és a civilizáció közös emléke, ismerete és fejlődése révén egyesíti az embereket. Ezért védeni kell a jogellenes eltulajdonítással és háborús fosztogatással szemben. A régészeti lelőhelyeken mindig előfordultak fosztogatások, de ez mára ipari méreteket öltött. Mindaddig, amíg az illegálisan feltárt kulturális javakat jól el lehet adni, és abból nyereségre lehet szert tenni jelentős kockázatok nélkül, ezek a feltárások és fosztogatások a jövőben is folytatódni fognak. A kulturális örökség gazdasági és művészi értéke komoly keresletet támaszt a nemzetközi piacon, azonban erős nemzetközi jogi intézkedések megléte és hatékony végrehajtása nélkül a szóban forgó áruk az árnyékgazdaságba kerülnek át. A régészeti lelőhelyek fosztogatása és az illegálisan feltárt javakkal folytatott kereskedelem súlyos bűncselekmény, amely komoly szenvedést okoz a közvetve vagy közvetlenül érintettek számára. A kulturális javak tiltott kereskedelme sok esetben hozzájárul az erőszakos kulturális homogenizáláshoz vagy kirekesztéshez, míg a kulturális javak fosztogatása és zsákmányolása többek között kultúrák széthullásához vezet. Az Uniónak ennek megfelelően tiltania kell a harmadik országokból jogellenesen exportált kulturális javak Unió vámterületére való importálását, különös hangsúlyt helyezve azokra a kulturális javakra, amelyek terrorista vagy más bűnöző szervezetek részvételével folyó nemzeti vagy regionális fegyveres konfliktusok által sújtott harmadik országokból származnak.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A harmadik országok illetékes hatóságai nem mindig rendelkeznek elegendő kapacitással a kulturális javak csempészése és illegális kereskedelme elleni küzdelemhez. Az ilyen hatóságoknál felmerülhet korrupció vagy egyéb hivatali visszaélés is. Ha a kulturális javakat kiragadják eredeti környezetükből, ezzel a lakosságot is megfosztják hagyományaitól, valamint kegyeleti és vallási helyeitől. A tárgyak történelmi összefüggése és tudományos értéke elvész, ha a kapcsolódó tételeket külön értékesítik. Tekintettel a kulturális javak pótolhatatlan jellegére és a közérdekre, ezek birtoklása csak feltételes lehet. A behozatali eljárás részét kell képeznie a későbbi megfelelő tárolás, dokumentáció, a tudományos intézmények és az állami múzeumok hozzáférése garantálásának, akárcsak indokolt visszaszolgáltatási igények esetén az együttműködésnek.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A kulturális javaknak az Unió vámterületére történő belépésére a tagállamokban alkalmazandó különböző szabályokra tekintettel intézkedéseket kell tenni különösen annak biztosítása érdekében, hogy a kulturális javak behozatalára egységes ellenőrzések legyenek érvényesek azok belépésekor.
(3)  A kulturális javaknak az Unió vámterületére történő behozatalára a tagállamokban alkalmazandó különböző szabályokra tekintettel intézkedéseket kell tenni különösen annak biztosítása érdekében, hogy bizonyos kulturális javaknak az Unió vámterületére való belépésére egységes ellenőrzések legyenek érvényesek, a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtását célzó meglévő folyamatok, eljárások és adminisztratív eszközök alapján1a.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A közös szabályoknak le kell fedniük az Unió vámterületére belépő nem uniós kulturális javak vámkezelését, azaz a szabad forgalomba bocsátásukat és az árutovábbítástól eltérő különleges vámeljárások alá helyezésüket egyaránt.
(4)  A közös szabályoknak a nem uniós kulturális javak Unió vámterületére történő beléptetésére és behozatalára és kell vonatkozniuk.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Tekintettel a vámszabad területek (és az úgy nevezett „vámszabad kikötők”) ismert lehetőségeire a kulturális javak tárolása terén, a bevezetendő ellenőrzési intézkedéseknek a lehető legszélesebb hatókörrel kell rendelkezniük az érintett vámeljárások tekintetében. Ezeknek az ellenőrzési intézkedéseknek ezért nem csupán a szabad forgalomba bocsátott árukra, de a különleges vámeljárások alá helyezett árukra is vonatkozniuk kell. Az ilyen széles hatókör azonban nem állhat szemben a szabad árutovábbítás elvével, és nem léphet túl a törvénytelenül exportált kulturális javaknak az Unió vámterületére történő belépése megakadályozásának célkitűzésén. Ennek megfelelően, bár az ellenőrzési intézkedések magukban foglalják az Unió vámterületére belépő áruk kezelésére szolgáló különleges vámeljárásokat, nem terjedhetnek ki az árutovábbításra.
(5)  A vámszabad területekre (és az úgynevezett „vámszabad kikötők”) vonatkozó bevezetendő ellenőrzési intézkedéseknek a lehető legszélesebb hatókörrel kell rendelkezniük az érintett vámeljárások tekintetében annak érdekében, hogy megakadályozzák e rendelet megkerülését a vámszabad területek kihasználásával, amelyek hátteret biztosíthatnak az illegális termékek uniós kereskedelmének további elharapózásához. Ezeknek az ellenőrzési intézkedéseknek ezért nem csupán a szabad forgalomba bocsátott árukra, de a különleges vámeljárások alá helyezett árukra is vonatkozniuk kell. Az ilyen széles hatókör azonban nem léphet túl a törvénytelenül exportált kulturális javaknak az Unió vámterületére történő belépése megakadályozásának célkitűzésén, kivéve amennyiben az illetékes hatóságok alapos okkal feltételezik, hogy a kulturális javakat a forrásország vagy a harmadik ország törvényeit és jogszabályait megsértve vitték ki a forrásország vagy a harmadik ország területéről.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A rendeletben azokat a fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, amelyek a kulturális javak jogtalan importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának tilalmát és megakadályozását szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-én Párizsban a tagállamok jelentős száma által aláírt UNESCO-egyezményben és a lopott vagy illegálisan exportált kulturális javakról szóló, 1995. június 24-én Rómában aláírt UNIDROIT-egyezményben használtakon alapulnak, figyelembe véve, hogy ezek és rendelkezéseik számos harmadik ország és a legtöbb tagállam számára ismerősek.
(6)  A rendeletben azokat a fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, amelyek a kulturális javak jogtalan importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának tilalmát és megakadályozását szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-én Párizsban a tagállamok jelentős száma által aláírt UNESCO-egyezményben (az „1970. évi UNESCO-egyezmény”) és a lopott vagy illegálisan exportált kulturális javakról szóló, 1995. június 24-én Rómában aláírt UNIDROIT-egyezményben használtakon alapulnak, figyelembe véve, hogy ezek és rendelkezéseik számos harmadik ország és a legtöbb tagállam számára ismerősek.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A kivitel jogszerűségét annak az országnak a törvényei és rendeletei alapján kell vizsgálni, ahol a kulturális javakat felfedezték vagy létrehozták („forrásország”). Az előírások megkerülésének megakadályozása érdekében, amikor a kulturális javakat az Unióba eltérő harmadik országból léptetik be, az azokat az Unió vámterületére bejuttatni szándékozó személynek igazolnia kell, hogy azok kivitele jogszerűen történt, ha a szóban forgó harmadik ország az 1970. évi UNESCO-egyezmény aláíró fele, és ennélfogva kötelezett a kulturális javak tiltott csempészete elleni küzdelemre. Egyéb esetekben az adott személynek igazolnia kell a forrásországból történő jogszerű kivitelt.
(7)  A kivitel jogszerűségét annak az országnak a törvényei és rendeletei alapján kell vizsgálni, ahol a kulturális javakat felfedezték, létrehozták vagy jelenlegi szárazföldi vagy víz alatti területéről kivitték, kiásták vagy ellopták, illetve amely olyan kulturális javakkal áll szoros kapcsolatban, amelyeket az adott ország nemzeti kulturális tulajdonként véd, és a területéről történő kivitelüket szabályozza abból az országból történő jogszerű elszállításukat követően, ahol a kulturális javakat létrehozták vagy felfedezték („forrásország”). Az előírások megkerülésének megakadályozása érdekében, amikor a kulturális javakat az Unióba eltérő harmadik országból léptetik be, az azokat az Unió vámterületére bejuttatni szándékozó személynek igazolnia kell a forrásországból történő jogszerű kivitelt. Olyan kivételes esetekben, amikor a kulturális javak forrásországa megbízható módon nem állapítható meg, és ezt a körülményt az illetékes hatóság jól dokumentáltnak és bizonyítékok által alátámasztottnak tekinti, vagy a kulturális javakat 1970 előtt vitték ki a forrásországból, és az Unió vámterületére való behozatala előtt egy harmadik országban tárolták ideiglenes felhasználástól, árutovábbítástól, kiviteltől vagy feladástól eltérő célokból, de a birtokos nem tudja bemutatni az előírt dokumentumokat, mivel azok a kulturális javak forrásországból való kivitelének időpontjában még nem voltak használatosak, a kérelemhez csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat és az azt igazoló információkat, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele a harmadik országból annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban történt, vagy arra vonatkozó bizonyítékot, hogy nem állnak rendelkezésre ilyen törvények és jogszabályok.
Módosítás 10 és 11
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az 1970. évi UNESCO-egyezmény 5. cikke szorgalmazza, hogy az egyezményhez csatlakozott tagállamok kulturális javainak a jogellenes behozatallal, kivitellel és tulajdonjog-átruházással szembeni védelme érdekében hozzanak létre legalább egy nemzeti szervet. Ezen egyezmény alapján, az említett nemzeti szerveknek megfelelő létszámú képzett személyzettel kell rendelkeznie annak biztosítása érdekében, hogy az egyezményhez csatlakozott tagállamok illetékes hatóságai aktívan együtt tudjanak működni egymással a kulturális javak biztonsága és a jogellenes behozataluk elleni küzdelem terén, különösen a válság sújtotta területeken. Az egyezményhez csatlakozott tagállamoknak eleget kell tenniük az egyezmény keretében tett kötelezettségvállalásaiknak, azon tagállamoknak pedig, akik még nem tették meg, haladéktalanul ratifikálniuk kell az egyezményt.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A külső határon keresztüli árukereskedelem aránytalan akadályozásának elkerülése érdekében, ezt a rendeletet csak bizonyos korhatárt elérő javak esetében kell alkalmazni. E célból célszerűnek látszik a korra vonatkozóan a 250 éves minimális küszöbérték meghatározása a kulturális javak minden kategóriájára. Ez a korra vonatkozó minimális küszöbérték biztosítja, hogy az e rendeletben előírt intézkedések a konfliktusok jellemezte területeken a fosztogatók által legvalószínűbben megcélzott kulturális javakra összpontosítsanak, anélkül hogy kizárnák a kulturális örökség védelmének biztosítása érdekében ellenőrizni szükséges egyéb javakat.
(8)  Az uniós külső határokon keresztüli árukereskedelem aránytalan akadályozásának elkerülése érdekében ezt a rendeletet csak bizonyos kor- és értékhatárt elérő javak esetében kell alkalmazni. E célból célszerűnek látszik a korra vonatkozó minimális küszöbérték meghatározása a kulturális javak legtöbb kategóriájára a 116/2009/EK rendelettel, valamint az 1970. évi UNESCO-egyezményben és az 1995. évi UNIDROIT-egyezményben foglalt rendelkezésekkel összhangban, továbbá a mellékletben megállapítottaknak megfelelően a kulturális javak bizonyos kategóriáira vonatkozó, pénzben kifejezett értékhatárokat is célszerű megállapítani. A kulturális javak bizonyos kategóriáira nem vonatkozhatnak pénzben kifejezett értékhatárok, mivel esetükben a fosztogatás, az elvesztés és a megsemmisítés fokozott veszélye miatt megerősített védelemre van szükség. A korra vonatkozó minimális küszöbérték biztosítja, hogy az e rendeletben előírt intézkedések a konfliktusok jellemezte területeken a fosztogatók által legvalószínűbben megcélzott kulturális javakra összpontosítsanak, anélkül hogy kizárnák a kulturális örökség védelmének biztosítása érdekében ellenőrizni szükséges egyéb javakat.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A kulturális javak bizonyos kategóriái, nevezetesen a régészeti tárgyak, műemlékek részei, ritka kéziratok és ősnyomtatványok különösen ki vannak téve a háborús fosztogatás és megsemmisítés veszélyének, ezért szükségesnek tűnik az Unió vámterületére történő belépésük előtti fokozott ellenőrzést biztosító rendszert kialakítani. Egy ilyen rendszer a javak szabad forgalomba bocsátásához vagy az árutovábbítástól eltérő különleges vámeljárás alá helyezéséhez előírná a belépési tagállam illetékes hatósága által kibocsátott engedély bemutatását. Az ilyen engedélyt megszerezni kívánó személyeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a forrásországból történő legális kivitelt a megfelelő alátámasztó dokumentumokkal és bizonyítékokkal igazolják, különösen az exportáló harmadik ország által kibocsátott kiviteli igazolással vagy engedéllyel, tulajdonosi jogcímmel, számlákkal, adásvételi szerződésekkel, biztosítási dokumentumokkal, fuvarokmányokkal és szakértői véleményekkel. A teljes körű és pontos kérelmek alapján a tagállamok illetékes hatóságai döntenek az engedély indokolatlan késedelem nélküli kibocsátásáról.
(10)  A kulturális javak bizonyos kategóriái, nevezetesen a régészeti tárgyak és a műemlékek részei különösen ki vannak téve a háborús fosztogatás és megsemmisítés veszélyének, ezért szükségesnek tűnik az Unió vámterületére történő belépésük előtti fokozott ellenőrzést biztosító rendszert kialakítani. Egy ilyen rendszer előírná a tervezett behozatal szerinti első tagállam illetékes hatósága által kibocsátott engedély bemutatását az áruk Unió vámterületére történő behozatalát megelőzően. Az ilyen engedélyt megszerezni kívánó személyeknek képesnek kell lenniük annak igazolására, hogy a kulturális javak forrásországból, vagy – kivételes esetekben – harmadik országból történő kivitelére az adott forrásország vagy harmadik ország törvényeivel és jogszabályaival összhangban került sor, vagy azt, hogy nem állnak rendelkezésre ilyen törvények és jogszabályok. A kockázatok kellő figyelembe vétele mellett és a kellő gondosság elvét alkalmazva a forrásországból vagy – kivételes esetekben – a harmadik országból történő legális kivitelt a megfelelő igazoló dokumentumokkal és bizonyítékokkal igazolják (a forrásország által kibocsátott kiviteli igazolással vagy kiviteli engedéllyel, objektumazonosító, vagyis a kulturális javak leírására szolgáló nemzetközi szabványt követő szabványosított dokumentummal, tulajdonosi jogcímmel, számlákkal, adásvételi szerződésekkel, biztosítási dokumentumokkal, fuvarokmányokkal és szakértői véleményekkel), amelyek azt igazolják, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele a forrásországból történt annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban. Amennyiben nem állnak rendelkezésre igazoló dokumentumok, a kérelemnek szakértői értékelést kell tartalmaznia, amennyiben azt az illetékes hatóság szükségesnek ítéli. A teljes körű és pontos kérelmek alapján a tagállamok illetékes hatóságai döntenek az engedély indokolatlan késedelem nélküli és a meghatározott időkorlátokon belüli kibocsátásáról.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Figyelembe véve az áruk különleges jellegét, a vámhatóságokon belül a kulturális szakértők szerepe rendkívüli fontos, mivel nekik, adott esetben, képesnek kell lenniük arra, hogy további információkat kérjenek a bejelentőtől, és fizikai vizsgálat révén elemezzék a kulturális javakat.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A kulturális javak egyéb kategóriái esetében az azokat az Unió vámterületére bejuttatni kívánó személyeknek nyilatkozat formájában kell tanúsítaniuk a javak harmadik országból történő jogszerű kivitelét, és azért felelősséget kell vállalniuk, valamint kellő információt kell rendelkezésre bocsátaniuk az adott javakra vonatkozóan, hogy azokat a vámhatóságok azonosítani tudják. Az eljárás egyszerűsítése érdekében és jogbiztonsági okokból a kulturális javakra vonatkozó információkat egy szabványosított dokumentum segítségével kell rendelkezésre bocsátani. A kulturális javak leírására az UNESCO által javasolt objektumazonosító szabványt kell használni. A vámhatóságoknak nyilvántartásba kell venniük e kulturális javak belépését, meg kell őrizniük a vonatkozó dokumentumok eredeti példányait, és át kell adniuk azok másolatát a nyilatkozattevőnek, a javak belső piacra történő belépését követő nyomon követhetőségének biztosítása érdekében.
(11)  A kulturális javak egyéb kategóriái esetében az azokat az Unió vámterületére bejuttatni kívánó személyeknek elektronikus nyilatkozat formájában kell tanúsítaniuk a javak forrásországból vagy – kivételes esetekben – harmadik országból történő jogszerű kivitelét, és azért felelősséget kell vállalniuk, valamint kellő információt kell rendelkezésre bocsátaniuk az adott javakra vonatkozóan, hogy azokat a vámhatóságok azonosítani tudják. Az eljárás egyszerűsítése érdekében és jogbiztonsági okokból a kulturális javakra vonatkozó információkat egy szabványosított elektronikus dokumentum segítségével kell rendelkezésre bocsátani. A kulturális javak leírására az UNESCO által javasolt objektumazonosító szabványt követő szabványosított dokumentumot kell használni. Az elektronikus nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a származási ország által kiállított kiviteli igazolásokat vagy engedélyeket, illetve – kivételes esetekben – a harmadik országból származó engedélyeket, amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó kulturális javakat az adott származási ország vagy harmadik ország törvényeivel és rendeleteivel összhangban exportálták, vagy bizonyítékot szolgáltatnak e jogszabályok és rendelkezések hiányára. Amennyiben a forrásország vagy a harmadik ország törvényei és jogszabályai nem írják elő kiviteli engedélyek vagy igazolások kiállítását, az importőr nyilatkozatának minden egyéb megfelelő igazoló dokumentumot és bizonyítékot is tartalmaznia kell, a tulajdonosi jogcímet, számlákat, adásvételi szerződéseket, biztosítási dokumentumokat, fuvarokmányokat is beleértve. E kulturális javakat elektronikus úton nyilvántartásba kell venni, és az adott dokumentumok másolatát át kell adni a nyilatkozattevőnek, a javak belső piacra történő belépését követő nyomon követhetőségének biztosítása érdekében. Az illetékes hatóságoknak elektronikus formában benyújtott dokumentumoknak lehetővé kell tenniük e hatóságok számára további intézkedések meghozatalát, amennyiben kockázatelemzés alapján feltételezik, hogy az adott árukat jogellenesen tervezik behozni.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A kulturális javak oktatási, tudományos vagy kutatási célokra történő ideiglenes behozatalához nem szükséges engedély vagy nyilatkozat bemutatása.
(12)  A kulturális javak oktatási, tudományos, előadóművészeti, megőrzési, restaurálási, digitalizálási és kutatási célokra vagy múzeumok, illetve egyéb nonprofit intézmények között kulturális kiállítások szervezése terén folytatott együttműködés céljából történő ideiglenes behozatalához nem szükséges engedély vagy nyilatkozat bemutatása. A kereskedelmi vásárokon és nemzetközi művészeti tárlatokon történő bemutatásra szánt kulturális javak esetében nem szükséges behozatali engedély vagy behozatali nyilatkozat bemutatása. Amennyiben azonban a kulturális javakra az Unió területén belül tettek szert, és azon belül maradnak, a kulturális javak kategóriájának függvényében szükséges a behozatali engedély vagy behozatali nyilatkozat bemutatása.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A fegyveres konfliktus által érintett vagy természeti katasztrófa által sújtott országokból származó kulturális javak tárolása szintén engedélyezendő engedély vagy nyilatkozat bemutatása nélkül a biztonságuk garantálása és a megőrzésük céljából.
(13)  A fegyveres konfliktus által érintett vagy természeti katasztrófa által sújtott országokból származó kulturális javak annak érdekében történő tárolása, hogy – amint a helyzet engedi – visszaszállítsák őket a forrásországukba vagy abba a harmadik országba, ahonnan jogszerűen exportálták őket, szintén engedélyezendő behozatali engedély vagy behozatali nyilatkozat bemutatása nélkül a biztonságuk garantálása és a megőrzésük céljából.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok és a változó geopolitikai és egyéb, a kulturális javak tekintetében kockázatot jelentő körülmények figyelembevétele, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelem aránytalan korlátozásának elkerülése érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell a Bizottságra ruházni a kulturális javak különböző kategóriáinak korára vonatkozó minimális küszöbérték kritériumának módosítása tekintetében. Ennek a felhatalmazásnak lehetővé kell tennie, hogy a Bizottság a Mellékletet a Kombinált Nómenklatúra módosításait követően naprakésszé tegye. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak27 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(14)  Az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok és a változó geopolitikai és egyéb, a kulturális javak tekintetében kockázatot jelentő körülmények figyelembevétele, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelem aránytalan korlátozásának elkerülése érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell a Bizottságra ruházni a kulturális javak különböző kategóriáinak korára és pénzben kifejezett értékére vonatkozó minimális küszöbérték kritériumainak módosítása tekintetében. Ennek a küldöttségnek lehetővé kell tennie a Bizottság számára , hogy a Kombinált Nómenklatúra módosítását követően naprakésszé tegye az I. mellékletet, és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által összeállított és módosított „A veszélyeztetett kulturális javak vörös listái” alapján létrehozzon egy második, az országok jegyzékét és a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokat tartalmazó mellékletet (II. melléklet). Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor2. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
__________________
__________________
27 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
27 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a kulturális javak Unió vámterületére történő ideiglenes behozatalának sajátos módozatainak, a behozatali engedély iránti kérelmek és űrlapok, valamint az importőri nyilatkozatok és azok kísérő dokumentumai sablonjainak, illetve az azok benyújtására és feldolgozására vonatkozó további eljárási szabályoknak az elfogadására. Végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni az információk tárolására és tagállamok közötti cseréjére szolgáló elektronikus adatbázisok létrehozásának megszervezésére is. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek28 megfelelően kell gyakorolni.
(15)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a kulturális javak Unió vámterületére történő ideiglenes behozatalának sajátos módozatainak elfogadására, garantálva mindeközben a megfelelő megőrzési feltételeket, kellő tekintettel a kulturális áruk sajátos jellegére. Ezeket az eljárásokat a behozatali engedély iránti szabványosított elektronikus kérelmek és űrlapok, a kérelem elutasításának okait tartalmazó indikatív jegyzék, valamint az elektronikus importőri nyilatkozatok és azok kísérő dokumentumainak sablonjai, illetve az azok elektronikus benyújtására és feldolgozására vonatkozó további eljárási szabályok vonatkozásában is alkalmazni kell. A 952/2013/EU rendelet keretében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni az információk tárolására és tagállamok közötti cseréjére szolgáló elektronikus adatbázisok létrehozásának megszervezésére is. Ezek kialakítása az említett rendelet 280. cikke alapján létrehozott munkaprogram részét képezheti. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek28 megfelelően kell gyakorolni.
__________________
__________________
28 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
28 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  E rendelet végrehajtása tekintetében a vámellenőrzésre és megerősítésre vonatkozó rendelkezéseket a 952/2013/EU rendelet tartalmazza.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A rendelet végrehajtásának hatékony támogatása és jövőbeni értékelése alapjának biztosítása érdekében be kell gyűjteni a kulturális javak kereskedelmi forgalmára vonatkozó fontos információkat. A kulturális javak kereskedelmi forgalma nem követhető hatékonyan nyomon csupán az értékük vagy súlyuk alapján, mivel ez a két mérték ingadozhat. Létfontosságú a bejelentett tételek számára vonatkozó információk gyűjtése. Mivel az Egységes Nómenklatúra nem ad meg a kulturális javakra vonatkozóan kiegészítő mértékegységet, elő kell írni a tételek számának bejelentését.
(16)  A rendelet végrehajtásának hatékony támogatása és jövőbeni értékelése alapjának biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak elektronikusan be kell gyűjteniük és meg kell osztaniuk a kulturális javak kereskedelmi forgalmára vonatkozó fontos információkat. Az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés érdekében a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozni. A kulturális javak kereskedelmi forgalma nem követhető hatékonyan nyomon csupán az értékük vagy súlyuk alapján, mivel ez a két mérték ingadozhat. Létfontosságú a bejelentett tételek számára vonatkozó információk elektronikus gyűjtése. Mivel az Egységes Nómenklatúra nem ad meg a kulturális javakra vonatkozóan kiegészítő mértékegységet, elő kell írni a tételek számának bejelentését.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv29 célja többek között a vámhatóságok képességeinek megerősítése, hogy javítható legyen a kulturális javak területét érintő kockázatokkal kapcsolatos reakciókészség. A 952/2013/EU rendeletben meghatározott közös kockázatkezelési keretrendszert kell használni, és a vonatkozó kockázati információkat ki kell cserélni a vámhatóságok között.
(17)  A vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv célja többek között a vámhatóságok képzésének és képességeinek megerősítése, hogy javítható legyen a kulturális javak területét érintő kockázatokkal kapcsolatos reakciókészség. A 952/2013/EU rendeletben meghatározott közös kockázatkezelési keretrendszert kell használni, és a vonatkozó kockázati információkat ki kell cserélni a vámhatóságok között.
__________________
__________________
29 COM/2014/0527: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégiáról és cselekvési tervről.
29 COM/2014/0527: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégiáról és cselekvési tervről.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Célzott tájékoztató kampányok révén fel kell hívni a kulturális javak vásárlóinak figyelmét a tiltott árukhoz kapcsolódó kockázatokra, és segítséget kell nyújtani a piaci szereplőknek e rendelet értelmezésében és alkalmazásában. A tagállamoknak be kell vonniuk a megfelelő nemzeti kapcsolattartó pontokat és egyéb tájékoztató szolgálatokat ezen információk terjesztésébe.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)  E rendelet hatékony végrehajtása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások („mkkv-k „) kellő technikai és pénzügyi segítségben részesüljenek, és elő kell segítenie az információcserét. Az Unióban letelepedett, kulturális javakat importáló mikro-, kis- és középvállalkozásoknak ezért részesülniük kell az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelet által létrehozott COSME program előnyeiből1a.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük a rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére, és ezekről a szankciókról tájékoztatniuk kell a Bizottságot.
(18)  A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük a rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére, és ezekről a szankciókról tájékoztatniuk kell a Bizottságot. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot is, amikor ezeket a szankciókat alkalmazzák. Mivel kívánatos az egyenlő versenyfeltételek és a következetes megközelítés elérése, helyénvaló, hogy az egyes tagállamokban alkalmazott szankciók jellegükben és hatásukban hasonlóak legyenek.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A Bizottság számára kellő időt kell biztosítani az e rendelet végrehajtását szolgáló szabályok elfogadására, különös tekintettel a behozatali engedély kérelmezéséhez vagy az importőri nyilatkozat elkészítéséhez használandó megfelelő űrlapokkal kapcsolatos szabályokra. Következésképpen e rendelet alkalmazását el kell halasztani.
(19)  A Bizottságnak késedelem nélkül el kell fogadnia az e rendelet végrehajtását szolgáló szabályokat, különös tekintettel a behozatali engedély kérelmezéséhez vagy az importőri nyilatkozat elkészítéséhez használandó megfelelő szabványosított elektronikus űrlapokkal kapcsolatos szabályokra.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet meghatározza a kulturális javaknak az Unió vámterületére történő belépésére vonatkozó feltételeket és eljárást.
Ez a rendelet meghatározza a kulturális javaknak az Unió vámterületére történő beléptetésére és behozatalára vonatkozó feltételeket és eljárást.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
Ez a rendelet nem alkalmazandó az Unió vámterületén árutovábbítási eljárás alatt álló kulturális javakra.
Ez a rendelet alkalmazandó az Unió vámterületén árutovábbítási eljárás alatt álló kulturális javakra, amennyiben az illetékes hatóságok alapos okkal feltételezik, hogy a kulturális javakat a forrásország vagy a harmadik ország törvényeit és jogszabályait megsértve vitték ki a forrásország vagy a harmadik ország területéről.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  „kulturális javak”: bármely olyan objektum, amely régészeti, őstörténeti, történeti, irodalmi, művészeti vagy tudományos jelentőséggel rendelkezik, és amely a Mellékletben található táblázatban felsorolt kategóriákba tartozik, valamint megfelel a korra vonatkozóan ott meghatározott minimális küszöbértéknek;
a)  „kulturális javak”: bármely olyan tárgy, amely régészeti, őstörténeti, történeti, irodalmi, művészeti vagy tudományos jelentőséggel rendelkezik, és amely a mellékletekben található táblázatban felsorolt kategóriákba tartozik, valamint megfelel a korra és pénzben kifejezett értékre vonatkozóan ott meghatározott minimális küszöbértéknek;
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  „kulturális javak behozatala”:
i.  a 952/2013/EU rendelet 201. cikke szerinti szabad forgalomba bocsátás; vagy
ii.  a javaknak a 952/2013/EU rendelet 210. cikkében említett, az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó különleges eljárás alá vonása:
a)  tárolás, amely a vámraktározást és a vámszabad területeket foglalja magában;
b)  különleges felhasználás, amely ideiglenes behozatalt és meghatározott célra történő felhasználást foglal magában;
c)  aktív feldolgozás;
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  „forrásország”: az az ország, amelynek a jelenlegi területén a kulturális javakat létrehozták vagy felfedezték;
b)  „forrásország”: az az ország, amelynek a jelenlegi területén a kulturális javakat létrehozták vagy felfedezték vagy jelenlegi szárazföldi vagy víz alatti területéről kivitték, kiásták vagy ellopták, vagy amely olyan kulturális javakkal áll szoros kapcsolatban, amelyeket az adott ország nemzeti kulturális tulajdonként véd, és a területéről történő kivitelüket szabályozza abból az országból történő jogszerű elszállításukat követően, ahol a kulturális javakat létrehozták vagy felfedezték;
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  „exportáló ország”: az az ország, ahol a kulturális javakat állandó jelleggel őrizték az Unióba való szállításuk előtt az adott ország törvényeivel és jogszabályaival összhangban;
c)  „harmadik ország”: a forrásországtól eltérő utolsó ország, ahol a kulturális javakat őrizték az Unió vámterületére való szállításuk előtt;
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   „állandó jelleggel”: legalább egy hónapos időtartamig, és az ideiglenes felhasználástól, árutovábbítástól, kiviteltől vagy feladástól eltérő célra;
törölve
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  „objektumazonosító”: az UNESCO által elfogadott, a kulturális javakat leíró és a rájuk vonatkozó adatokat tartalmazó szabványosított nemzetközi dokumentum;
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – h b pont (új)
hb)  „illetékes hatóságok”: a tagállamok által az importőri engedélyek kiadására, valamint az importőri nyilatkozatok nyilvántartására kijelölt hatóságok.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Mellékletben található táblázat második oszlopának módosítására a Kombinált Nómenklatúra módosításait követően, valamint a Mellékletben található táblázat harmadik oszlopában a korra vonatkozó minimális küszöbérték módosítására az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben található táblázat második oszlopának módosítására a Kombinált Nómenklatúra módosításait követően, valamint a mellékletben található korra és értékre vonatkozó minimális küszöbérték módosítására az e rendelet és a 116/2009/EK rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a II. mellékletet, amely felsorolja azokat az országokat és objektumkategóriákat, amelyek tekintetében a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által közzétett, a veszélyeztetett kulturális javak vörös listáinak adatbázisa alapján fennáll a tiltott kereskedelem különös kockázata. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a II. melléklet rendszeresen frissítve legyen.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – cím
Az Unió vámterületére belépő kulturális javak
A kulturális javaknak az Unió vámterületére történő beléptetése vagy behozatala
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A kulturális javak szabad forgalomba bocsátása és a kulturális javak árutovábbítástól eltérő különleges vámeljárás alá vonása csak a 4. cikkel összhangban kibocsátott behozatali engedély vagy az 5. cikkel összhangban kiállított importőri nyilatkozat bemutatását követően engedélyezhető.
(1)  A forrásország területéről a nemzetközi jog és a forrásország vagy a harmadik ország törvényeinek és jogszabályainak megsértése mellett kivitt kulturális javak beléptetése tilos.
A kulturális javaknak az Unió vámterületére történő behozatala csak a 4. cikkel összhangban kibocsátott behozatali engedély vagy az 5. cikkel összhangban kiállított importőri nyilatkozat bemutatását követően engedélyezhető.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A kulturális javak sikeres behozatala nem tekinthető a jogszerű beléptetés vagy tulajdon bizonyítékának.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a kulturális javaknak a 952/2013/EU rendelet 250. cikke szerinti ideiglenes behozatala az Unió vámterületére oktatási, tudományos és kutatási célokból;
a)  a kulturális javaknak a 952/2013/EU rendelet 250. cikke szerinti ideiglenes behozatala az Unió vámterületére oktatási, tudományos, előadóművészeti, megőrzési, restaurációs, digitalizációs és kutatási célokból és a múzeumok vagy egyéb nonprofit intézmények között kulturális kiállítások szervezése terén történő együttműködés céljából;
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  A kereskedelmi vásárokon és nemzetközi művészeti tárlatokon történő bemutatásra szánt kulturális javak, kivéve ha azokra az Unió területén belül tettek szert, és azon belül is maradnak;
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a kulturális javaknak a 952/2013/EU rendelet 237. cikke szerinti, valamely hatóság által vagy annak felügyelete alatt történő tárolása a javak megőrzésének kifejezett céljából.
b)  a kulturális javaknak a 952/2013/EU rendelet 237. cikke szerinti, valamely hatóság által vagy annak felügyelete alatt történő tárolása a javak biztonságának vagy megőrzésének céljából azzal a szándékkal, hogy – amint a helyzet engedi – visszaszállítsák őket a származási országukba vagy abba a harmadik országba, ahova jogszerűen exportálták őket;
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a 2014/60/EU irányelv 2. cikke szerinti visszaszolgáltatott kulturális javak.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhat a kulturális javak (2) bekezdésben említett ideiglenes behozatalára vagy tárolására vonatkozó sajátos módozatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhat a kulturális javak és visszaszolgáltatott kulturális javak (2) bekezdésben említett ideiglenes behozatalára vagy tárolására vonatkozó sajátos módozatokat azok védelme érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Melléklet c), d) és h) pontjában említett kulturális javak szabad forgalomba bocsátása és az árutovábbítási eljárástól eltérő különleges eljárás alá vonása az Unióban a behozatali engedély vámhatóságoknak történő bemutatásával történhet meg.
(1)  Az I. melléklet A1. és A2. pontjában említett kulturális javaknak az Unióba történő behozatala a behozatali engedély vámhatóságoknak történő bemutatásával történhet meg.
Ez a cikk csak abban az esetben alkalmazandó az első albekezdésben említett árukra, ha azok szerepelnek az országok jegyzékében és a II. mellékletben meghatározott Kombinált Nómenklatúra szerinti kódok jegyzékében, amennyiben ilyen jegyzék használatban van azon forrásország vonatkozásában, amelyből a kulturális javakat exportálták, illetve amennyiben ismert a kulturális javak forrásországa.
Ezt a cikket azokra az Unió vámterületére valamely forrásországból vagy harmadik országból importált kulturális javakra is alkalmazni kell, amelyek csak a II. mellékletben szerepelnek.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az áru birtokosának a behozatali engedélyt a belépési tagállam illetékes hatóságánál kell kérelmeznie. A kérelemhez csatolni kell az esetleges alátámasztó dokumentumokat és az azt igazoló információkat, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele a forrásországból történt annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban. Amennyiben azonban az exportáló ország a kulturális javak jogtalan importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának tilalmát és megakadályozását szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-én Párizsban aláírt UNESCO-egyezmény („az 1970. évi UNESCO-egyezmény”) aláíró fele, a kérelemhez mellékelni kell azokat az alátámasztó dokumentumokat és információkat, amelyek igazolják, hogy a kulturális javak kivitele az adott országból történt annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban.
(2)  Az áru birtokosának a behozatali engedélyt a tervezett behozatal szerinti első tagállam illetékes hatóságánál kell kérelmeznie. A kérelemhez csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat és az azt igazoló információkat, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele a forrásországból történt annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban, vagy bizonyítékokat kell szolgáltatni arra, hogy nem állnak rendelkezésre ilyen törvények és jogszabályok. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
–  kiviteli igazolások vagy kiviteli engedélyek;
–  az objektumazonosító szabványt követő szabványosított dokumentum, amely kellő részletességgel bemutatja a szóban forgó kulturális javakat, hogy azokat a vámhatóság azonosítani tudja;
–  tulajdonosi jogcím;
–  számlák;
–  adásvételi szerződések;
–  biztosítási dokumentumok vagy fuvarokmányok.
Amennyiben nem állnak rendelkezésre igazoló dokumentumok, a kérelemnek tartalmaznia kell egy szakértői értékelést is, amennyiben azt az illetékes hatóság szükségesnek ítéli.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A (2) bekezdéstől eltérve azokban a kivételes esetekben, amelyekben:
a)  a kulturális javak forrásországa megbízható módon nem állapítható meg, és ezt a körülményt az illetékes hatóság jól dokumentáltnak és bizonyítékok által alátámasztottnak tekinti; vagy
b)  a kulturális javakat 1970 előtt vitték ki a forrásországból, és az Unió vámterületére való behozatala előtt egy harmadik országban tárolták ideiglenes felhasználástól, árutovábbítástól, kiviteltől vagy feladástól eltérő célokból, de a birtokos nem tudja bemutatni a (2) bekezdésben előírt dokumentumokat, mivel azok a kulturális javak forrásországból való kivitelének időpontjában még nem voltak használatosak,
a kérelemhez csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat és az azt igazoló információkat, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele a harmadik országból történt annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban, vagy bizonyítékokat kell szolgáltatni arra, hogy nem állnak rendelkezésre ilyen törvények és jogszabályok.
Az igazoló dokumentumok a következőket tartalmazzák:
–  kiviteli igazolások vagy kiviteli engedélyek;
–  az objektumazonosító szabványt követő szabványosított dokumentum, amely kellő részletességgel bemutatja a szóban forgó kulturális javakat, hogy azokat a vámhatóság azonosítani tudja;
–  tulajdonosi jogcím;
–  számlák;
–  adásvételi szerződések; továbbá
–  biztosítási dokumentumok vagy fuvarokmányok;
Amennyiben nem állnak rendelkezésre igazoló dokumentumok, a kérelemnek tartalmaznia kell egy szakértői értékelést is, amennyiben azt az illetékes hatóság szükségesnek ítéli.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállam illetékes hatósága ellenőrzi, hogy a kérelem teljes-e. Az esetlegesen hiányzó információkat vagy dokumentumokat a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül bekéri a kérelmezőtől.
(3)  A tervezett behozatal szerinti első tagállam illetékes hatósága ellenőrzi, hogy a kérelem teljes-e. Az esetlegesen hiányzó vagy kiegészítő információkat vagy dokumentumokat a kérelem kézhezvételétől számított 21 napon belül bekéri a kérelmezőtől.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)  Az illetékes hatóság a teljes kérelem benyújtásától számított 90 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és dönt a behozatali engedély kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasítására az alábbi okok miatt kerülhet sor:
(4)  Az illetékes hatóság a teljes kérelem benyújtásától számított 90 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és dönt a behozatali engedély kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról. Amennyiben a behozatali engedélyt kiadják, az illetékes hatóság az adott engedélyt elektronikusan nyilvántartásba veszi. Az illetékes hatóság az alábbi okok miatt utasítja el a kérelmet:
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  amennyiben az exportáló ország nem aláíró fele az 1970. évi UNESCO-egyezménynek, és nincs igazolva, hogy a kulturális javak kivitele a forrásországból annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban történt;
a)  ha nincs igazolva, hogy a kulturális javak kivitele a forrásországból annak a kivitel időpontjában hatályos törvényeivel és jogszabályaival összhangban történt, illetve ilyen törvények vagy jogszabályok hiányában; vagy a 4. cikk (2a) bekezdésében felsorolt kivételes esetekben a harmadik országból az adott harmadik országnak a kivitel időpontjában hatályos törvényeivel és jogszabályaival összhangban történő kivitel esetén, illetve ilyen törvények vagy jogszabályok hiányában;
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  amennyiben az exportáló ország aláíró fele az 1970. évi UNESCO-egyezménynek, és nincs igazolva, hogy a kulturális javak kivitele az exportáló országból annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban történt;
törölve
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – c pont
c)  az illetékes hatóság alapos okkal feltételezheti, hogy az áru birtokosa ahhoz nem jogszerűen jutott hozzá.
c)  az illetékes hatóság alapos és ellenőrizhető okkal feltételezheti, hogy az áru birtokosa ahhoz nem jogszerűen jutott hozzá.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – c a pont (új)
ca)  ha a kulturális javakra vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmet ugyanazon kulturális javak esetében az Unió egy másik tagállamának illetékes hatóságai korábban elutasították, és az elutasított kérelemmel összefüggésben nem került sor újabb bizonyíték benyújtására a korábban már átadottakhoz képest;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – c b pont (új)
cb)  amennyiben a közvetlenül a forrásországból történő legális kivitelt nem lehet igazolni a megfelelő alátámasztó dokumentumokkal és bizonyítékokkal, különösen az exportáló ország által kiállított kiviteli igazolással vagy kiviteli engedéllyel, tulajdonosi jogcímmel, számlákkal, adásvételi szerződésekkel, amennyiben lehetséges, objektumazonosítóval, biztosítási dokumentumokkal, fuvarokmányokkal és szakértői véleményekkel.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az illetékes hatóság elutasíthatja a kérelmet, amennyiben a forrásország hatóságai által benyújtott, visszaszolgáltatás vagy kártérítés iránti kereset van folyamatban a bíróságon.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  A kérelem elutasítása esetén a (4) bekezdésben említett közigazgatási határozatot indokolással kell ellátni, és emellett információval kell szolgálni a fellebbezési eljárásról is, valamint azt a határozat meghozatalának időpontjában közölni kell az érintett kérelmezővel.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 c bekezdés (új)
(4c)  A kérelem nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy a tételek korábban nem képezték kérelem tárgyát, illetve – korábbi elutasítás esetén – tartalmazzák azokat a kiegészítő bizonyítékokat, amelyek a kérelem korábbi elbírálásakor nem álltak rendelkezésre.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 d bekezdés (új)
(4d)  Elektronikus kérelem tagállam általi elutasítása esetén az elutasításról, valamint annak indokairól tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. Tiltott kereskedelem gyanúja esetén a tagállamok más illetékes hatóságokat, például az INTERPOL-t és az EUROPOL-t is tájékoztatják.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok kijelölik az e cikkel összhangban behozatali engedély kibocsátására jogosult hatóságokat. A tagállamok az ilyen hatóságokra vonatkozó adatokat, valamint azok változását bejelentik a Bizottság számára.
A tagállamok késedelem nélkül kijelölik az e cikkel összhangban behozatali engedély kibocsátására jogosult hatóságokat. A tagállamok az ilyen hatóságokra vonatkozó adatokat, valamint azok változását bejelentik a Bizottság számára.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén létrehozhat sablonokat a behozatali engedély iránti kérelemhez, valamint eljárási szabályokat az ilyen kérelmek benyújtására és feldolgozására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén létrehozza a szabványosított elektronikus sablonokat a behozatali engedély iránti kérelemhez, valamint az eljárási szabályokat az ilyen kérelmek elektronikus benyújtására és feldolgozására vonatkozóan, illetve a vonatkozó alátámasztó dokumentumokat, ami elektronikus úton történik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Melléklet a), b), e), f), g), i), j), k) és l) pontjában említett kulturális javak szabad forgalomba bocsátása és az árutovábbítási eljárástól eltérő különleges eljárás alá vonása az Unióban az importőr nyilatkozatának a belépési tagállam vámhatóságának való benyújtásával történhet meg.
(1)  Az I. melléklet A. pontjának 3–14. pontjában említett kulturális javaknak az Unió vámterületére való behozatala az áru birtokosa elektronikus nyilatkozatának a tervezett behozatal szerinti első tagállam vámhatóságának való benyújtásával történhet meg.
Ez a cikk azokra az A1. és A2. pontban említett kulturális javakra is alkalmazandó, amelyeknek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódja nem szerepel a II. mellékletben.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az importőr nyilatkozatának tartalmaznia kell az áru birtokosa által aláírt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az áruk kivitelére a forrásországból annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban került sor. Amennyiben azonban az exportáló ország a kulturális javakról szóló UNESCO-egyezmény aláíró fele, az importőr nyilatkozatának tartalmaznia kell az áru birtokosa által aláírt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az áruk kivitelére az adott országból annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban került sor.
(2)  Az importőr nyilatkozatát elektronikusan kell nyilvántartásba venni. A nyilatkozat az alábbiakat tartalmazza:
a)  az áru birtokosa által aláírt nyilatkozat arról, hogy a kulturális javak forrásországból történő kivitelére annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban került sor, vagy bizonyíték benyújtása arról, hogy ilyen törvények vagy jogszabályok nincsenek;
b)  az objektumazonosító szabványt követő szabványosított dokumentum, amely kellő részletességgel bemutatja a szóban forgó kulturális javakat, hogy azokat a vámhatóság azonosítani tudja;
c)  a forrásország által kiállított kiviteli igazolások vagy engedélyek, amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele a forrásországból történt annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A (2) bekezdéstől eltérve azokban a kivételes esetekben, amelyekben:
a)  a kulturális javak forrásországa megbízható módon nem állapítható meg, és ezt a körülményt az illetékes hatóság jól dokumentáltnak és bizonyítékok által alátámasztottnak tekinti; vagy
b)  a kulturális javakat 1970 előtt vitték ki a forrásországból, és az Unió vámterületére való behozatala előtt egy harmadik országban tárolták ideiglenes felhasználástól, árutovábbítástól, kiviteltől vagy feladástól eltérő célokból, de a birtokos nem tudja bemutatni a (2) bekezdésben előírt dokumentumokat, mivel azok a kulturális javak forrásországból való kivitelének időpontjában még nem voltak használatosak,
az importőr nyilatkozata az alábbiakat tartalmazza:
a)  az áru birtokosa által aláírt nyilatkozat arról, hogy a kulturális javak harmadik országból történő kivitelére annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban került sor, vagy bizonyíték benyújtása arról, hogy ilyen törvények vagy jogszabályok nincsenek;
b)  az objektumazonosító szabványt követő szabványosított dokumentum, amely kellő részletességgel bemutatja a szóban forgó kulturális javakat, hogy azokat a vámhatóság azonosítani tudja; továbbá
c)  a harmadik ország által kiállított kiviteli igazolások vagy engedélyek, amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó kulturális javak kivitele a harmadik országból történt annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban.
Amennyiben a forrásország vagy a harmadik ország törvényei és jogszabályai nem írják elő kiviteli engedélyek vagy igazolások kiállítását, az importőr nyilatkozatának minden egyéb megfelelő alátámasztó dokumentumot és bizonyítékot is tartalmaznia kell, a tulajdonosi jogcímet, számlákat, adásvételi szerződéseket, biztosítási dokumentumokat, fuvarokmányokat is beleértve.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhat sablonokat az importőr nyilatkozatára, valamint eljárási szabályokat az importőr nyilatkozatának benyújtására és feldolgozására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a szabványosított elektronikus sablonokat az importőr nyilatkozatára, valamint eljárási szabályokat az importőr nyilatkozatának elektronikus úton történő benyújtására és feldolgozására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
5 a cikk (új)
5a. cikk
Mikro-, kis- és középvállalkozások
A Bizottság biztosítja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) megfelelő technikai és pénzügyi segítségnyújtásban részesüljenek, beleértve a nemzeti kapcsolattartó pontok tagállamokkal együttműködésben történő népszerűsítését, valamint egy kifejezetten erre a célra létrehozandó olyan weboldal kialakítását, amely az összes vonatkozó információt tartalmazza, és elősegíti az mkkv-k és az illetékes nemzeti kapcsolattartó pontok között információkérések beérkezése esetén zajló információcserét e rendelet hatékony végrehajtása érdekében.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
5 b cikk (új)
5b. cikk
Az elektronikus rendszer használata
(1)  Az illetékes hatóságok és nyilatkozattevők között a 4. és az 5. cikk szerint sorra kerülő valamennyi információcserét, például a nyilatkozatok, a kérelmek és a határozatok cseréjét elektronikusan kell végrehajtani.
(2)  A Bizottság létrehozza az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszert. Végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:
–  az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszer telepítésére, működtetésére és karbantartására vonatkozó rendelkezések;
–  az információknak az elektronikus rendszer segítségével történő benyújtására, feldolgozására, tárolására és a tagállamok illetékes hatóságai közötti cseréjére vonatkozó részletes szabályok.
A tagállamok e rendelettel összhangban együttműködnek a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszer fejlesztése, karbantartása és alkalmazása, valamint az információ tárolása terén.
(3)  A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében a nyilatkozattevők és az illetékes hatóságok feladataikat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a, valamint az (EU) .../...* rendelettel összhangban végzik.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
* HL: kérjük, illesszék a szövegbe a 2017/0003(COD) dokumentumban szereplő rendelet sorszámát.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk
6. cikk
törölve
Vámellenőrzés és megerősítés
(1)  A 4. cikkben említett behozatali engedély és az 5. cikkben említett importőri nyilatkozat az adott esetnek megfelelően a kulturális javak szabad forgalomba bocsátásában vagy az árutovábbítási eljárástól eltérő különleges eljárás alá vonásában illetékes vámhivatalhoz nyújtandó be.
(2)   Az Unió vámterületére történő belépéshez behozatali engedély kiadását igénylő kulturális javak esetén a vámhatóságok ellenőrzik, hogy a behozatali engedély megfelel-e a bemutatott árunak. E célból fizikai vizsgálatot végezhetnek a kulturális javakon, beleértve szakértői vizsgálat végrehajtását is.
(3)   Az Unió vámterületére történő belépéshez importőri nyilatkozat kiadását igénylő kulturális javak esetén a vámhatóságok ellenőrzik, hogy az importőri nyilatkozat megfelel-e az 5. cikkben vagy annak alapján előírt követelményeknek és a bemutatott árunak. E célból további információkat kérhetnek a bejelentőtől, és fizikai vizsgálatot végezhetnek a kulturális javakon, beleértve szakértői vizsgálat végrehajtását is. Az importőri nyilatkozatot egy sorszám és egy nyilvántartásba vételi dátum hozzárendelésével nyilvántartásba veszik az áru kibocsátásakor, és a bejelentő számára rendelkezésre bocsátják a nyilvántartásba vett importőri nyilatkozat egy példányát.
(4)   A kulturális javak szabad forgalomba bocsátásához vagy az árutovábbítási eljárástól eltérő különleges eljárás alá vonásához a nyilatkozat benyújtásakor a termékek mennyiségét a Mellékletben meghatározott kiegészítő mértékegység használatával kell megadni.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
Amennyiben a tagállamok korlátozzák a kulturális javak szabad forgalomba bocsátásában vagy az árutovábbítási eljárástól eltérő különleges eljárás alá vonásában illetékes vámhivatalok számát, akkor e vámhivatalok adatairól, valamint az azokban bekövetkező változásokról tájékoztatják a Bizottságot.
A tagállamok korlátozhatják a kulturális javak behozatalát engedélyező vámhivatalok számát. Amennyiben a tagállamok alkalmazzák ezt a korlátozást, akkor e vámhivatalok adatairól, valamint az azokban bekövetkező változásokról tájékoztatják a Bizottságot.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  A vámhatóságok lefoglalják és ideiglenesen visszatartják az Unió vámterületére behozott kulturális javakat, amennyiben a kulturális javak a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése nélkül kerültek behozatalra az Unió vámterületére.
(1)  Az illetékes hatóságok lefoglalják és ideiglenesen visszatartják az Unió vámterületére a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése nélkül behozott kulturális javakat. A kulturális javak visszatartása esetén megfelelő megőrzési feltételeket kell garantálni a 952/2013/EU rendelet 147. cikkében megállapított, az áruk átmeneti megőrzésére vonatkozó feltételekkel és az ezzel kapcsolatos feladatokkal összhangban, kellő figyelmet fordítva az áruk különleges jellegére.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási határozatot indokolással kell ellátni, azt közölni kell a bejelentővel, és azzal szemben a nemzeti jogban meghatározott eljárásoknak megfelelően hatékony jogorvoslati lehetőségnek kell rendelkezésre állnia.
(2)  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási határozatra a 952/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az ideiglenes visszatartás időszaka szigorúan arra az időtartamra korlátozódik, amely a vámhatóságok és egyéb bűnüldözési hatóságok számára annak meghatározásához szükséges, hogy az adott eset körülményei igazolják-e a visszatartást az Unió vagy a nemzeti jog egyéb rendelkezései értelmében. Az e cikk szerinti ideiglenes visszatartás maximális időtartama 6 hónap. Ha az illetékes hatóságok az említett időszakon belül nem hoznak határozatot a kulturális javak további visszatartásáról, vagy úgy határoznak, hogy az ügy körülményei nem teszik szükségessé a további visszatartást, a kulturális javakat haladéktalanul a nyilatkozattevő rendelkezésére kell bocsátani.
(3)  Az ideiglenes visszatartás időszaka szigorúan arra az időtartamra korlátozódik, amely a vámhatóságok és egyéb bűnüldözési hatóságok számára annak meghatározásához szükséges, hogy az adott eset körülményei igazolják-e a visszatartást az Unió vagy a nemzeti jog egyéb rendelkezései értelmében. Az e cikk szerinti ideiglenes visszatartás maximális időtartama 6 hónap, a vámhatóságok indokolt döntése alapján további három hónapos hosszabbítási lehetőséggel. Ha az illetékes hatóságok az említett időszakon belül nem hoznak határozatot a kulturális javak további visszatartásáról, vagy úgy határoznak, hogy az ügy körülményei nem teszik szükségessé a további visszatartást, a kulturális javakat haladéktalanul a nyilatkozattevő rendelkezésére kell bocsátani. Az uniós tagállamok hatóságainak biztosítaniuk kell, hogy a kulturális javak származási ország részére történő visszaszolgáltatásának időpontjában az adott országban nincs olyan fegyveres konfliktus, amely miatt a kulturális javak biztonsága nem garantálható. Ilyen esetben a kulturális javaknak az Unióban kell maradniuk, amíg a származási országban a helyzet nem stabilizálódik.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A vámhatóságok az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala után haladéktalanul értesítik a forrásországot, illetve – azokban az esetekben, amikor a kulturális javak forrásországa megbízhatóan nem állapítható meg – a harmadik országot, valamint adott esetben az EUROPOL-t és az INTERPOL-t.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  Amennyiben az illetékes hatóságok alapos okkal feltételezik, hogy az Unió vámterületén árutovábbítási eljárásban áthaladó kulturális javak kivitelére a forrásország törvényeit és jogszabályait megsértve került sor, utasítják a vámhatóságokat, hogy ideiglenesen foglalják le azokat az árukat.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – cím
Közigazgatási együttműködés
Közigazgatási együttműködés és az elektronikus rendszer használata
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet végrehajtása érdekében a tagállamok biztosítják a 3. cikk (4) bekezdésében említett illetékes hatóságaik közötti együttműködést.
(1)  E rendelet végrehajtása érdekében a tagállamok biztosítják a 4. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságaik közötti együttműködést és információcserét.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Lehetőség van elektronikus rendszer kifejlesztésére az információk tárolása és azoknak a tagállamok hatóságai között cseréje céljából, különös tekintettel az importőri nyilatkozatokra és a behozatali engedélyekre.
(2)  A 952/2013/EU rendelet keretében elektronikus rendszert kell kifejleszteni az információk tárolása és azoknak a tagállamok hatóságai között cseréje céljából. A rendszernek különösen az importőri nyilatkozatokra és behozatali engedélyekre vonatkozó információk fogadásával, feldolgozásával, tárolásával és cseréjével kell foglalkoznia.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A (2) bekezdésben említett elektronikus rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy információval szolgáljon a tagállamok számára a 116/2009/EK rendelet által előírt kiviteli engedélyekkel kapcsolatban benyújtott kérelmek feldolgozása során. Ezek a kérelmek közvetlenül hivatkozhatnak az elektronikus rendszerben tárolt információkra.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az alábbiakat,
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az alábbiakat:
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat ... [hat hónappal e rendelet hatálybalépése után]-ig a 13. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelése kizárólag a kulturális javak elvesztése elleni hatékony védelem, az emberiség kulturális örökségének megőrzése és a fosztogatással szerzett, kulturális örökséget képező javak Unión belüli vevőknek történő értékesítésével megvalósuló terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából történik.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  A 4., az 5. és a 9. cikkel összhangban megszerzett valamennyi személyes adathoz kizárólag a hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező alkalmazottai férhetnek hozzá, azokat csak ők kezelhetik, és ezeket az adatokat megfelelő módon meg kell védeni az illetéktelen hozzáféréssel, illetve közléssel szemben.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok megállapítják a 3., 4. és 5. cikk megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, különös tekintettel a kulturális javaknak az Unió vámterületére történő bejuttatása érdekében tett hamis nyilatkozattételre és hamis információk benyújtására, és a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek e szankciók végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok a rendelet hatálybalépését követő 18 hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, és ezt követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az ezeket érintő bármely módosításokról.
A tagállamok megállapítják a 3., 4. és 5. cikk megsértése, különösen a kulturális javaknak az Unió vámterületére történő behozatala érdekében benyújtott hamis információk esetén alkalmazandó szankciókat, és a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek e szankciók végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a következetes megközelítés megteremtése érdekében a tagállamok jellegükben és hatásukban hasonló szankciókat alkalmaznak. A tagállamok a rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, és ezt követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az ezeket érintő bármely módosításokról.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – -1 bekezdés (új)
Az e rendelet végrehajtására irányuló előkészítő munkájukban a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük nemzetközi szervezetekkel, például az UNESCO-val, az Interpollal, az EUROPOL-lal, a Vámigazgatások Világszervezetével, a Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Nemzetközi Tudományos Központjával (ICCROM) és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsával, hogy biztosítsák a hatékony képzést, a kapacitásépítést és a figyelemfelkeltő kampányokat, valamint adott esetben megbízásokat adnak idevágó kutatások elvégzésére és szabványok kidolgozására.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok képzési és kapacitásépítő tevékenységeket végeznek e rendelet érintett hatóságok általi hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében. Figyelemfelkeltő kampányokat is alkalmazhatnak a kulturális javak egyedi vásárlóinak szenzitivizálása céljából.
A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a következőket:
i.   képzési és kapacitásépítési tevékenységek és figyelemfelkeltő kampányok a hatóságok, a nemzeti kapcsolattartó pontok és az érintett szakemberek részére e rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében;
ii.  a forrásországok hatékony együttműködését elősegítő intézkedések; valamint
iii.   az e rendelet egységes végrehajtásának előmozdítását célzó bevált gyakorlatok megosztása, különös tekintettel azon tagállamok megfelelő gyakorlataira, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt a kulturális javak behozatalára vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályokkal rendelkeztek.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
E tevékenységeknek, kampányoknak és fellépéseknek a jelenleg meglévő programok tapasztalataira kell épülniük, beleértve a Vámigazgatások Világszervezete és a Bizottság által támogatott programokat is.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
Együttműködés harmadik országokkal
A tevékenységeihez kapcsolódó ügyekben és az e rendelet szerinti feladatai végrehajtásához szükséges mértékben a Bizottság elősegíti és ösztönzi a tagállamok és harmadik országok közötti technikai és operatív együttműködést.
A Bizottság a tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködve képzési tevékenységeket szervezhet a területükön.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e jogi aktus hatálybalépésének napját a Kiadóhivatal tölti ki]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az… éves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  információk e rendelet megsértésének eseteiről;
b)  információk e rendelet megsértésének eseteiről, valamint az alkalmazott szankciókról;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
E célból a Bizottság vonatkozó kérdőíveket küld ki a tagállamok számára. A tagállamok számára 6 hónap áll rendelkezésre arra, hogy a kért információkat megadják a Bizottságnak.
E célból a Bizottság vonatkozó kérdőíveket küld ki a tagállamok számára. A tagállamok számára a kérdőív átvételét követően 6 hónap áll rendelkezésre arra, hogy a kért információkat megadják a Bizottságnak.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A tagállamok (1) bekezdésben említett kérdőívre adott válaszai alapján a Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy adjanak további tájékoztatást a behozatali engedély iránti kérelmek feldolgozásáról. A tagállamok a lehető leggyorsabban megadják a kért tájékoztatást.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság e rendelet végrehajtásáról jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére e rendelet alkalmazási időpontját követően három év elteltével, majd ezt követően öt évente.
(2)  A Bizottság e rendelet végrehajtásáról jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére e rendelet alkalmazási időpontját követően két év elteltével, majd ezt követően négy évente. E jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A jelentés kitér a gyakorlati végrehajtással kapcsolatos megfontolásokra, többek között az uniós gazdasági szereplőkre, különösen az mkkv-kra gyakorolt hatásra. A jelentés összehasonlítja a tagállami végrehajtást, és ezen belül értékeli a rendelet egységes alkalmazásának mértékét az előző jelentés óta eltelt időben. Ezen értékelés megvizsgálja továbbá a szankciók megállapítására és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint azt is, hogy ezek milyen mértékben biztosítják az egyenlő versenyfeltételeket a tagállamok között. Szükség esetén a jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a rendelet tagállamok általi elégtelen végrehajtásának kezelése céljából.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A (2) bekezdésben említett jelentés figyelembe veszi e rendelet helyi szinten kifejtett hatását, beleértve annak uniós gazdasági szereplőkre, többek között az mkkv-kra gyakorolt hatását is. A jelentés bizonyítékkal szolgál a különböző nemzeti teljesítményekről, és azt is értékeli, hogy az adott időszakban mennyire egységesen hajtották végre és alkalmazták e rendeletet, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok hiányos végrehajtásának kezelésére vonatkozóan.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 alcím
A 2. cikk (1) bekezdése alá tartozó kulturális javak
A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó kulturális javak
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
I a melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.

100 évesnél régebbi régészeti tárgyak, amelyek a következő forrásokból származnak:

 

 

–  ásatások és feltárások szárazföldön vagy víz alatt

9705 00 00

 

–  régészeti lelőhelyek

9706 00 00

 

–  régészeti gyűjtemények

 

2.

Művészeti, építészeti vagy vallási emlékművek alkotórészei, amelyek ezek felosztásából származnak, és 100 évesnél régebbiek

9705 00 00 9706 00 00

3.

A 4. vagy a 5. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával teljes egészében kézzel készített képek és festmények

9701

4.

Vízfestékkel, guasfestékkel és pasztellel bármilyen anyagra teljes egészében kézzel készített képek1a

9701

5.

Az 1. vagy 2. kategóriába nem tartozó, bármilyen anyagú, teljes egészében kézzel készített mozaikok, és bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával teljes egészében kézzel készített rajzok1a

6914

9701

6.

Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok1a

Árucsoport: 49 9702 00 00 8442 50 99

7.

Az 1. kategóriától eltérő eredeti szobrok, szoborművek és olyan másolatok, amelyek az eredetivel megegyező módon készültek1a

9703 00 00

8.

Fényképek, filmek és ezek negatívjai1a

3704

3705

3706

4911 91 80

9.

Ősnyomtatványok és kéziratok egyes darabjai vagy gyűjteménye, beleértve a térképeket és kottákat1a

9702 00 00 9706 00 00 4901 10 00 4901 99 00 4904 00 00 4905 91 00 4905 99 00 4906 00 00

10.

100 évesnél régebbi könyvek egyenként vagy gyűjteményes formában

9705 00 00 9706 00 00

11.

200 évesnél régebbi nyomtatott térképek

9706 00 00

12.

50 évesnél régebbi, bármilyen adathordozóból álló archívumok és azok részeinek minden típusa

3704

3705

3706

4901

4906

9705 00 00 9706 00 00

13.

(a)  Zoológiai, botanikai, ásványtani vagy anatómiai gyűjtemények1b és azokból származó egyedi darabok;

9705 00 00

 

(b)  Történelmi, őslénytani, néprajzi vagy numizmatikai értékű gyűjtemények1b

9705 00 00

14.

75 évesnél régebbi közlekedési eszközök

9705 00 00 Árucsoport: 86–89

15.

Az A.1-től A.14-ig terjedő kategóriák egyikéhez sem tartozó minden egyéb antik darab

 

 

(a)  50 és 100 éves kor között

 

 

játékok, játékszerek

Árucsoport: 95

 

üvegáru

7013

 

arany- és ezüstműves áruk

7114

 

bútorok

Árucsoport: 94

 

optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések

Árucsoport: 90

 

hangszerek

Árucsoport: 92

 

órák, kisórák és ezek alkatrészei

Árucsoport: 91

 

fából készített műtárgyak

Árucsoport: 44

 

kerámia

Árucsoport: 69

 

kárpit;

5805 00 00

 

szőnyegek

Árucsoport: 57

 

tapéta

4814

 

fegyverek

Árucsoport: 93

 

(b)  100 évesnél régebbi

9706 00 00

______________

1a Amelyek nem régebbiek 50 évesnél, és nem alkotójuk birtokában vannak.

1b A Bíróság 252/84. sz. ügyben hozott ítélete alapján: „Egy gyűjtemény darabjai a közös vámtarifa 97.05 tétele szerint azok a cikkek, amelyek alkalmasak egy gyűjteménybe való felvételre, azaz aránylag ritkák, rendszerint nem az eredeti céljuknak megfelelően használják azokat, a hasonló használati tárgyak szokásos kereskedelmén kívül eső különleges ügyletek tárgyai, és nagy értékkel bírnak.”

Az A.1-től A.15-ig terjedő kategóriákba tartozó kulturális javak csak akkor tartoznak e rendelet hatálya alá, ha értékük eléri vagy meghaladja a B. pontban megadott értékhatárokat.

B.  Az A. pont alatti egyes kategóriákra vonatkozó pénzben kifejezett értékhatárok (euróban)

Érték:

Értéktől függetlenül:

1 (régészeti darabok)

2 (műemlékrészek)

9 (ősnyomtatványok és kéziratok)

12 (archívumok)

15 000

5 (mozaikképek és rajzok)

6 (metszetek)

8 (fényképek)

11 (nyomtatott térképek)

30 000

4 (vízfestékkel, guasfestékkel és pasztellel készített képek)

50 000

7 (szoborművek)

10 (könyvek)

13 (gyűjtemények)

14 (közlekedési eszközök)

15 (minden egyéb tárgy)

150 000

3 (képek)

A kiviteli engedély iránti kérelem benyújtásakor meg kell állapítani azt, hogy a pénzügyi értékre vonatkozó feltételek teljesülnek-e. A pénzben kifejezett érték a kulturális javak értéke a nemzetközi piacon.

Az I. mellékletben szereplő euróban kifejezett értékeket a nemzeti pénznemre kell átváltani, és abban kifejezni a 2001. december 31-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett árfolyamon. Ezt a nemzeti pénznemben kifejezett ellenértéket 2001. december 31-jétől kezdődően minden második évben felül kell vizsgálni. Ennek az ellenértéknek a kiszámítása e pénznemeknek a december 31-én esedékes felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszak euróban kifejezett, átlagos napi értékén alapszik. Ezt a számítási módszert a Bizottság javaslatára a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottság elvileg két évvel az első alkalmazást követően felülvizsgálja. Minden egyes felülvizsgálat alkalmával az euróban kifejezett értékeket és ezek nemzeti pénznemben kifejezett ellenértékeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában időszakonként, az esedékes felülvizsgálatot megelőző november hó első napjaiban kihirdetik.

Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
I b melléklet (új)
Ib. melléklet
Azon országok és objektumkategóriák, amelyekkel kapcsolatban fennáll a tiltott kereskedelem különös kockázata
[A Bizottság állítja össze a 2. cikk (2a) bekezdése alapján]

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0308/2018).


Az EU pénzügyi érdekeinek védelme – A csalás révén harmadik országokba került pénzek és vagyonok visszaszerzése
PDF 132kWORD 47k
Az Európai Parlament 2018. október 25-i állásfoglalása az EU pénzügyi érdekeinek védelméről – csalás révén harmadik országokba került pénzek és vagyonok visszaszerzése (2018/2006(INI))
P8_TA(2018)0419A8-0298/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017. évi tizennyolcadik jelentésére,

–  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlament és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel „A héára vonatkozó cselekvési terv – Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, 2016. április 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0148),

–  tekintettel „29. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről” című, 2018. szeptember 3-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0553) és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2018)0381–0386),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel „A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” (végleges jelentés) című, 2013. október 23-i állásfoglalására(5) (a CRIM bizottság állásfoglalása), valamint a korrupció elleni küzdelemről és a CRIM bizottság állásfoglalásának nyomon követéséről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Eurobarométer 470. számú különjelentésre,

–  tekintettel a vámcsalások elleni küzdelemről és az Unió saját forrásainak védelméről szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000066/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0298/2018),

A.  mivel az EU pénzügyi érdekeinek védelme az EU politikájának kulcsfontosságú eleme, amely a polgárok bizalmának fokozására szolgál annak biztosítása révén, hogy pénzük megfelelően kerül felhasználásra;

B.  mivel a tagállamok jogi és adminisztratív rendszereinek sokfélesége kihívást jelent a csalás elleni küzdelemben, és mivel hiányoznak a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló egységes európai jogszabályok;

C.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás leküzdésére megteszik ugyanazokat az intézkedéseket, mint amelyeket a saját pénzügyi érdekeiket sértő csalás leküzdésére tesznek;

D.  mivel a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) minimumszabályokat határoz meg a vagyon esetleges későbbi elkobzás céljából történő befagyasztása, valamint a büntetőügyekben elrendelt vagyonelkobzás tekintetében;

E.  mivel a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletre irányuló, 2016. december 21-i 2016/0412(COD) bizottsági javaslat bevezeti a tagállamok közötti együttműködés szabványosított eszközeit;

F.  mivel ezen eszközök egyikét sem lehet harmadik országokra alkalmazni;

G.  mivel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet és különösen annak 104. cikke előirányozza a harmadik országokkal való együttműködést;

H.  mivel az Európa Tanácsnak a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezménye (CETS 198.) 3. cikkének (4) bekezdése kijelenti, hogy a nemzeti jog által meghatározott súlyos bűncselekmény vagy bűncselekmények tekintetében az elkövetőnek bizonyítania kell az állítólagos jövedelmek vagy az elkobzás alá eső más vagyontárgyak eredetét annyiban, amennyiben az ilyen követelmény összhangban áll saját nemzeti joga alapelveivel;

I.  mivel regionális és globális szinten az ENSZ és az Európa Tanács számos egyezményt és mechanizmust – mint például a korrupció elleni 2003. október 31-i ENSZ-egyezményt, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2000. november 15-i ENSZ-egyezményt, az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló 2005. május 16-i egyezményét, az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló 1990. november 8-i egyezményét – kidolgoztak a vagyonelkobzással és a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatban; mivel azonban ezek számos okból kifolyólag nem mindig teszik lehetővé az ellopott eszközök hatékony és időben történő visszaszerzését;

J.  mivel ezt a kérdést az EU a közös kül- és biztonságpolitika egyik prioritásaként jelölte meg; mivel e tekintetben kísérleti és előkészítő projekteket hajtanak végre;

K.  mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) 1., 3. és 14. cikkével összhangban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felhatalmazással rendelkezik minden olyan terület kivizsgálására, ahol uniós pénzeket költenek, többek között uniós támogatásban részesülő nem uniós államokban is;

L.  mivel a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban az Európai Csalás Elleni Hivatal igazgatási együttműködési megállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival, miután egyeztetett a Bizottság illetékes szolgálataival és az Európai Külügyi Szolgálattal;

1.  kiemeli a csalás révén elveszett uniós források folyamatosan fennálló problémáját, amikor a pénzeszközöket harmadik országokba helyezik át;

2.  hangsúlyozza, hogy megelőzési célból el kell kerülni a nem átlátható és együtt nem működő joghatóságokban működő pénzügyi közvetítőkön keresztül történő pénzátutalásokat;

3.  aggodalommal állapítja meg, hogy a harmadik országokból származó pénzeszközöket csalárd módon át lehet helyezni az EU-ba; hangsúlyozza, hogy a vagyonvisszaszerzés végrehajtása érdekében az arab tavasz országainak támogatására irányuló, uniós finanszírozású és az az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézete (UNICRI) által végrehajtott előkészítő intézkedés eredményeinek egy szélesebb körű és állandó uniós programhoz kell vezetniük a vagyonvisszaszerzés végrehajtása érdekében;

4.  hangsúlyozza, hogy a támogatások folyósítását össze kell kapcsolni a tényleges tulajdonosokkal kapcsolatos adatok közzétételével annak érdekében, hogy csalás esetén a vagyoni eszközöket könnyebben vissza lehessen szerezni;

5.  hangsúlyozza, hogy sajnos az EU eddig csak néhány harmadik országgal – például az Egyesült Államokkal, Japánnal, Liechtensteinnel és Norvégiával – kötött kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló megállapodásokat annak ellenére, hogy a gyanú szerint a pénzeszközöket más joghatóságok területeire is áthelyezik; ösztönzi a Bizottságot az arra irányuló erőfeszítések előmozdítására, hogy megállapodások jöjjenek létre az uniós támogatásban részesülő harmadik országokkal;

6.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamnak jelenleg kétoldalú megállapodásokra kell támaszkodnia, és e súlyos probléma tekintetében nincs uniós megközelítés; kiemeli ezért az egységesebb megközelítés szükségességét;

7.  felszólítja az EU-t, hogy a lehető leghamarabb mozdítsa elő a Korrupció Elleni Államok Csoportjához (GRECO) intézett tagsági kérelmét, és erről folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötött megállapodások tekintetében szigorítsa meg álláspontját oly módon, hogy csalás elleni záradékkal egészíti ki azokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem áll rendelkezésre adat a pénzek harmadik országokba való átutalásával kapcsolatos csalás révén elveszett uniós források összegéről; felhívja a Bizottságot, hogy számítsa ki az elveszett uniós források összegét;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy végezze el az EU-n kívüli illegális pénzátutalásokat megkönnyítő uniós jogszabályok kockázatértékelését, és távolítsa el azokból az érzékeny pontokat;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb központi uniós adatbázist lehessen létrehozni, alakítson ki valamennyi tagállam számára azonos, szabványosított adatgyűjtési módszert, így teremtve meg a lehetőséget a csalás révén szerzett eszközök harmadik országokba való átutalásának felderítésére; hangsúlyozza, hogy már létezik egy ilyen mechanizmus a pénzmosás ellen, és ezt a mechanizmust ki lehetne bővíteni;

11.  hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló 2005. május 16-i egyezménye és az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló 1990. november 8-i egyezménye a harmadik országokkal a vagyoni eszközök befagyasztása és visszaszerzése terén folytatott együttműködés előmozdításának jelentős eszközei; üdvözli a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslattal kapcsolatos tárgyalások sikeres lezárását, és megjegyzi, hogy e javaslat fő elemei hasznos alapul szolgálhatnak a harmadik országokkal folytatott együttműködés tekintetében azon nemzetközi egyezményekben és kétoldalú megállapodásokban, amelyeknek az EU részes fele;

12.  sajnálja, hogy nem minden uniós tagállam járult hozzá, hogy az Európai Ügyészség részét képezze; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Ügyészség a harmadik országokból való vagyonvisszaszerzés jövőbeni mechanizmusának kulcsfontosságú elemévé váljon, ami megköveteli, hogy e célból az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet 104. cikkének megfelelően illetékes hatóságnak ismerjék el a kölcsönös jogsegélyről és a vagyonvisszaszerzésről szóló meglévő és jövőbeli megállapodásokban, különösen az Európa Tanács és az ENSZ egyezményeiben;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalnak.

(1) HL L 198., 2017.7.28., 29. o.
(2) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.
(3) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(4) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
(5) HL C 208., 2016.6.10., 89. o.
(6) HL C 215., 2018.6.19., 96. o.
(7) HL L 127., 2014.4.29., 39. o.
(8) HL L 248., 2013.9.18., 1. o.


Az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezése és felügyelet ***I
PDF 133kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. október 25-i jogalkotási állásfoglalása az emberi illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0557 – C8-0142/2014 – 2014/0256(COD))
P8_TA(2018)0420A8-0035/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0557),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének c) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0142/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. január 21-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. június 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0035/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. október 25-én került elfogadásra az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendelet, a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló 1901/2006/EK rendelet, valamint az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/.... európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/5 rendelettel.)

(1) HL C 242., 2015.7.23., 39. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2016. március 10-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0088).


Állatgyógyászati készítmények ***I
PDF 131kWORD 55k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. október 25-i jogalkotási állásfoglalása az állatgyógyászati készítményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0558 – C8-0164/2014 – 2014/0257(COD))
P8_TA(2018)0421A8-0046/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0558),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8–0164/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. január 21-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a „Biztonságosabb egészségügyi ellátás Európában: a betegbiztonság javítása és az antimikrobiális rezisztencia leküzdése” című, 2015. május 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. június 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0046/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. október 25-én került elfogadásra az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/6 rendelettel.)

(1) HL C 242., 2015.7.23., 54. o.
(2) HL C 353., 2016.9.27., 12. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2018. március 10-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0087).


A gyógyszeres takarmányok előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása ***I
PDF 132kWORD 47k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. október 25-i jogalkotási állásfoglalása a gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, valamint a 90/167/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0556 – C8-0143/2014 – 2014/0255(COD))
P8_TA(2018)0422A8-0075/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0556),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkére, valamint 168. cikke (4) bekezdése b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0143/2014),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. január 21-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. május 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0075/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. október 25-én került elfogadásra a gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 90/167/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/4 rendelettel.)

(1) HL C 242., 2015.7.23., 54. o.


A nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak ***I
PDF 374kWORD 151k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. október 25-i jogalkotási állásfoglalása a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0275 – C8-0171/2017 – 2017/0114(COD))
P8_TA(2018)0423A8-0202/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0275),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0171/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az osztrák szövetségi tanács által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, mely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. október 18-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. február 1-jei véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményeire (A8-0202/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. október 25-én került elfogadásra a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2017)0114


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  Lassú az előrehaladás a Bizottság által a 2011. március 28-i Fehér könyvben(6) meghatározott cél felé, vagyis a „szennyező fizet” és a „felhasználó fizet” elvek teljes körű alkalmazása terén történő előrelépés, a bevételgenerálás, valamint a jövőbeli szállítási befektetés finanszírozásának biztosítása felé, és tartósan fennállnak a következetlenségek a közúti infrastruktúra-használati díj alkalmazását illetően az Unión belül.

(1a)  Az említett fehér könyvben a Bizottság 2020-ra tűzte ki azt a célt, hogy megtörténjen a külső költségek „immár teljes és kötelező internalizálásának megvalósítása a közúti és a vasúti közlekedésben (a fizikai elhasználódás költségeinek kötelező megtérítésén túl a zaj, a helyi szintű szennyezés és a torlódások figyelembevétele)”. [Mód. 1]

(1b)   Az áru- és személyszállítást végző járművek forgalma hozzájárul ahhoz, hogy olyan szennyező anyagok kerülnek a légkörbe, amelyek súlyosan károsítják az emberek egészségét, és amelyek – például a PM2,5, az NO2 és az O3 – felelősek Európa környezeti levegőminőségének romlásáért. 2014-ben ez a három szennyező anyag az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint a túlzott kitettség miatt 399 000, 75 000, illetve 13 600 ember korai elhalálozását okozta az Unió területén. [Mód. 2]

(1c)   Az Egészségügyi Világszervezet szerint egyedül a közúti forgalomból származó zaj közvetlenül a levegőszennyezés mögött a második legkárosabb környezeti stressztényező Európában. Legalább évi 9 000 korai elhalálozás tudható be a közlekedésből származó zaj okozta szívbetegségnek. [Mód. 3]

(1d)   Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség európai levegőminőségről szóló 2017. évi jelentése szerint 2015-ben a közúti közlekedési ágazat volt a legnagyobb NOx-kibocsátó és a második legnagyobb koromkibocsátó. [Mód. 4]

(2)  A Bizottság az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiájáról szóló közleményében(7) bejelentette, hogy javasolni fogja az irányelv felülvizsgálatát, hogy lehetővé tegye a teherautókra kiszabott díjaknak a szén-dioxid-kibocsátás alapján történő differenciálását, valamint az irányelv egyes elveinek kiterjesztését az autóbuszokra és távolsági buszokra, továbbá személygépkocsikra és kisbuszokra.

(3)  Az összes nehézgépjármű jármű jelentős hatást gyakorol a közúti infrastruktúrára, és hozzájárul a levegőszennyezéshez, míg és a könnyű tehergépjárművek könnyűgépjárművek jelentik a közúti közlekedésből származó, a kibocsátással és a torlódással összefüggő negatív környezeti és társadalmi hatások többségének forrását. Az egyenlő bánásmód és az igazságos verseny biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelvében(8) az úthasználati díjakra és a használati díjakra vonatkozóan kialakított keretrendszerben eddig nem szereplő járművek is bekerüljenek ebbe a keretrendszerbe. A jelen irányelv hatályát ezért ki kell terjeszteni azokra a nehézgépjárművekre is, amelyek nem áruk szállítására szolgálnak, valamint a könnyű tehergépjárművekre, beleértve és a személygépkocsikat személygépkocsikra. A személygépkocsikra kivetett díjakat ki lehetne igazítani annak érdekében, hogy elkerüljük a gyakori úthasználók túlzott büntetését. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a díjakat a gépjármű kategóriája szerint megkülönböztetésmentes módon kell alkalmazni, de különbséget téve a gépjármű által az infrastruktúrára, a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatás alapján, valamint az olyan úthasználók sajátos társadalmi-gazdasági helyzete szerint, akik kénytelenek a közutakat használni ahhoz, hogy eljussanak munkahelyükre. [Mód. 5]

(3a)  A közúti közlekedés belső piacának tisztességes versenyfeltételek melletti megvalósításához szükséges a szabályok egységes alkalmazása. Ezen irányelv egyik legfontosabb célja az úthasználók közötti versenytorzulások felszámolása. Ezért helyénvaló az irányelv nehézgépjárművekre kivetett díjakkal kapcsolatos hatályát kiterjeszteni a közúti áruszállításra szolgáló kisteherautókra. [Mód. 6]

(3b)  Ezen intézkedés arányosságának garantálása érdekében fontos, hogy hatálya csak azon kisteherautókra terjedjen ki, amelyeket az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi(9) és az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi(10), valamint a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) által szabályozott közúti áruszállítási tevékenység keretében használnak. [Mód. 7]

(4)  Az időalapú használati díjak természetüknél fogva nem tükrözik pontosan az infrastruktúra használatával járó tényleges költségeket, és hasonló okok miatt nem hatékonyak a tisztább és hatékonyabb működésre vagy a torlódás csökkentésére való ösztönzés terén. A nehézgépjárműveknél ezért az időalapú használati díjak helyébe fokozatosan a távolságalapú díjaknak kell a helyükbe lépniük, amelyek igazságosabbak, hatékonyabbak és eredményesebbek. [Mód. 8]

(4a)   Annak érdekében, hogy az időalapú használati díjak távolságalapú díjakkal való fokozatos felváltása ne jelentsen akadályt a peremterületen lévő országokból és régiókból kiinduló fuvarozás főbb európai piacaira való bejutás előtt, célszerű a lehető legrövidebb időn belül létrehozni egy kompenzációs rendszert a hozzáadott költségek kiegyensúlyozása érdekében, és ezáltal biztosítani, hogy ne jelentsék a versenyképesség túlzott mértékű csökkenését. [Mód. 10]

(4b)   A forgalom díjmentes utakra való, a közúti közlekedésbiztonságra és a közlekedési hálózatok optimális használatára nézve esetlegesen súlyos hatással járó átterelődésének megakadályozása érdekében biztosítani kell, hogy a tagállamok a transzeurópai hálózattal közvetlenül versengő valamennyi útszakaszra úthasználati díjat vethessenek ki. [Mód. 11]

(4c)   Az időalapú használati díjak arra ösztönzik a járművezetőket, hogy a matrica érvényességi ideje alatt minél többet utazzanak, és így ne megfelelő módon alkalmazzák a „szennyező fizet” és a „használó fizet” elveket. [Mód. 12]

(4d)  Ezen irányelv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az útdíjak beszedéséről szóló koncessziós szerződéseket szabályozó szerződéses kereteknek a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak megfelelően elő kell segíteniük az említett szerződéseknek az uniós szabályozási keret változásához való hozzáigazíthatóságát. [Mód. 13]

(4e)   E tekintetben helyénvaló megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a távoli elhelyezkedés miatti többletköltségeket hatékonyabb energiafogyasztású flottákhoz való hozzáféréssel és exkluzív infrastruktúra vagy olyan technológiák, mint az elektronikus autópályák elsődleges biztosításával kompenzálják. Ezek a kompenzációs eszközök részei lehetnek a jövőbeli, 2020 utáni Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek. [Mód. 14]

(5)  Annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók elfogadják a jövőbeli úthasználati díjak rendszerét, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a mobilitási szolgáltatások szélesebb értelemben vett csomagja részeként megfelelő díjbeszedési rendszereket vezessenek be. Ezeknek a rendszereknek biztosítaniuk kell az infrastruktúra-költségek igazságos elosztását, és a „szennyező fizet” elv érvényesülését, valamint az úthasználók által befizetett díjakból származó bevételek célhoz rendelését. A tagállamok e tekintetben dönthetnek úgy, hogy a nem a fő közlekedési hálózathoz tartozó utakra is útdíjakat vetnek ki. Az ilyen rendszert bevezető tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendszer megfelel megfeleljen az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve rendelkezéseinek(12). [Mód. 15]

(5a)  A tagállamokat bátorítani kell arra, hogy a közúti infrastruktúra használatáért a személygépkocsikra vonatkozóan felszámított díjakkal kapcsolatos rendelkezések bevezetése során vegyék figyelembe a társadalmi-gazdasági tényezőket. [Mód. 16]

(5b)   Az úthasználati díjak elektronikus eszközök útján történő átfogó kivetése együtt jár a személyes adatok tömeges gyűjtésével és tárolásával, amelyekből átfogó mozgási szokásokra is lehet következtetni. A tagállamoknak és a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásakor mindig tiszteletben kell tartaniuk a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét. Az úthasználati díjakkal összefüggő adatgyűjtéshez kapcsolódó technikai megoldásoknak ezért lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy névtelenül, titkosított formában vagy előre is lehessen fizetni. [Mód. 17]

(5c)  A gépjárműadók akadályozhatják az úthasználati díjak bevezetését. Az úthasználati díjak bevezetésének előmozdítása érdekében nagyobb mozgásteret kell biztosítani a tagállamok számára a gépjárműadók gyors csökkentéséhez, ami azt jelenti, hogy az 1999/62/EK irányelvben foglalt minimumszinteket mielőbb csökkenteni kell. [Mód. 18]

(5d)  Különösen fontos, hogy a tagállamok igazságos díjrendszert vezessenek be, amely nem hozza hátrányos helyzetbe azokat a személygépjármű-használókat, akik gyakrabban kénytelenek használni a díjfizetési kötelezettség alá eső utakat annak következtében, hogy lakóhelyük vidéki térségben, elzárt vagy elszigetelt területen található. A tagállamoknak a területfejlesztési politika keretében díjkedvezményeket kell biztosítaniuk az ilyen területeken élő úthasználók részére. [Mód. 20]

(6)  Ahogyan a nehézgépjárművek esetében, úgy a könnyű tehergépjárművek esetében is fontos biztosítani, hogy amennyiben a tagállamok bevezetik azokat, az időalapú díjak arányosak legyenek, többek között az egy évnél rövidebb időszakok tekintetében. Ezen a téren figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a könnyű tehergépjárművek használati mintája eltér a nehézgépjárművekétől. Az arányos időalapú díjak kiszámításához a megkülönböztetésmentesség garantálása mellett fel lehet használni az utazási mintákkal kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat. [Mód. 21]

(7)  Az 1999/62/EK irányelv értelmében a „szennyező fizet” elvnek megfelelő külsőköltség-díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az közelítse a szóban forgó jármű használatából fakadó járulékos társadalmi költséget. A tapasztalat alapján e módszer révén lehet a legigazságosabb és leghatékonyabb módon figyelembe venni a nehézgépjárművek által generált levegőszennyezés és zaj környezetre és egészségre gyakorolt negatív hatásait, és a módszer biztosítaná, hogy a nehézgépjárművek igazságos mértékben járuljanak hozzá az uniós levegőminőségi szabványokhoz(13) és más vonatkozó zajkibocsátási határértékek vagy célok eléréséhez. Ezért meg kell könnyíteni az ilyen díjak alkalmazását. [Mód. 22]

(8)  Ennek érdekében be kell vezetni a nem infrastruktúradíj-köteles úthálózatok esetében külsőköltség-díj alkalmazásának lehetőségét, valamint a legnagyobb súlyozott átlagos külsőköltség-díj értékét fel kell váltani közvetlenül alkalmazható, az inflációnak, a közúti szállítás külső költségei megbecslése terén tett tudomány előrehaladásnak, és a járműállomány változásának megfelelően frissített referenciaértékekkel minimumértékekkel. [Mód. 23]

(8a)  A közlekedésről szóló fehér könyv azon céljához való hozzájárulás érdekében, hogy a „szennyező fizet” elv teljes körű alkalmazása felé haladjunk, az infrastruktúradíj-köteles úthálózatokon a nehézgépjárművekre és az árufuvarozás céljára szánt kisteherautókra vonatkozóan külsőköltség-díj alkalmazását kell garantálni. [Mód. 24]

(8b)  A külső költségekből származó bevételek megfelelő újbóli felhasználásának biztosítása érdekében helyénvaló lenne ezeket a bevételeket a közlekedési infrastruktúrák ágazatába befektetni, a fenntarthatóbb és a környezetre kevesebb káros hatást kifejtő közlekedési módok támogatása érdekében. [Mód. 25]

(9)  Az infrastruktúra-használati költségeknek az Euro kibocsátási osztályokon alapuló differenciálása hozzájárult a tisztább járművek használatához. A járműállomány megújulásával azonban a díjaknak ezen az alapon történő differenciálása a települések közötti úthálózatban várhatóan 2020 végéig el fog avulni veszít hatékonyságából, ezért addigra fokozatosan meg kell szüntetni. Ugyanettől az időponttól kezdve szisztematikusabban kell alkalmazni a külsőköltség-díjakat, amelyek célzott módon fedezik a külső költségeket azon helyzetek vonatkozásában, ahol a legjobban számít. [Mód. 27]

(10)  A nehézgépjárművek egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a CO2-kibocsátáshoz. Az infrastruktúra-használati díjaknak a kibocsátás alapján történő differenciálása alkalmas arra, hogy előrelépést érjen el ezen a területen, ezért be kell azt vezetni.

(11)  A könnyű tehergépjárművek generálják a közúti közlekedésből származó, a környezetre és az egészségre ártalmas hatások kétharmadát. Ezért fontos ösztönözni a legtisztább és leghatékonyabb üzemanyag-felhasználású járművek használatát az útdíjaknak az (EU) 2016/427(14) bizottsági rendeletben, az (EU) 2016/646(15) bizottsági rendeletben és az (EU) 2017/xxx(16) bizottsági rendeletben meghatározott megfelelési tényezőkön alapuló differenciálása révén.

(12)  A tiszta és hatékony üzemanyag-felhasználású járművek használatának elősegítése érdekében a tagállamoknak lényegesen csökkentett úthasználati díjakat és használati díjakat kell alkalmazniuk ezekre a járművekre. Az ilyen rendelkezések végrehajtásának elősegítése és felgyorsítása érdekében e csökkentéseket az 595/2009/EK rendeletnek a CO2-kibocsátásoknak és a nehézgépjárművek üzemanyag-fogyasztásának tanúsítása tekintetében történő végrehajtásáról szóló (EU) .../... bizottsági rendelet hatálybalépésétől függetlenül alkalmazni kell. Kibocsátásmentes járművek esetében nem írható elő a levegőszennyezéssel összefüggő külső költségek viselése. [Mód. 28]

(12a)   Az Alpokon átmenő tranzitforgalom az érintett régiók számára különleges problémát jelent a zajterhelés, a levegőszennyezés és az infrastruktúra kopása szempontjából, ami a környező folyosókkal fennálló költségverseny miatt még súlyosabbá vált. Az érintett régiók és tagállamok számára tehát nagyfokú rugalmasságot kell biztosítani a külsőköltség-díjak alkalmazását és a forgalomszabályozó intézkedések bevezetését illetően, nem utolsósorban a forgalom átterelődésével kapcsolatos nemkívánatos hatásokra és a folyósok közötti, kerülőutakat választó forgalom elkerülésére is tekintettel. [Mód. 29]

(13)  A közutakon kialakuló torlódás, amelyhez különböző arányban minden gépjármű hozzájárul, a GDP 1 %-ának megfelelő költséget jelent. E költség jelentős része a települések közötti torlódásnak tulajdonítható. Ezért lehetővé kell tenni egy specifikus dugódíj bevezetését, azzal a feltétellel, hogy azt minden jármű-kategóriára alkalmazzák. Annak érdekében, hogy hatékony, és arányos és megkülönböztetésmentes legyen, a díjat a forgalmi torlódások járulékos költsége alapján kell kiszámítani, és differenciálni kell a hely, az idő és a jármű-kategória alapján. Ugyanígy meg kell találni azokat a kiegyenlítő és kompenzációs megoldásokat, amelyek nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést a külvárosokban élő munkavállalókkal szemben, akiknek mind a használati, mind az úthasználati díjak költségeit viselniük kellene. Annak érdekében, hogy a dugódíjak pozitív hatását maximálisan lehessen érvényesíteni, az azokból származó bevételt a probléma forrását kezelő projektekre kell fordítani. [Mód. 30]

(13a)  Az Unió gépjárműörökségének megőrzése érdekében a tagállamoknak külön kategóriát kell létrehozniuk a muzeális értékű járművek számára abból a célból, hogy kiigazíthassák az ezen irányelv értelmében fizetendő különféle díjak összegét. [Mód. 31]

(14)  A dugódíjaknak arányos módon tükrözniük kell azt a tényleges költséget, amelyet az egyes járművek okoznak közvetlen módon az út többi használója, közvetett módon pedig a társadalom egésze szempontjából. Annak megelőzése érdekében, hogy a díjak aránytalanul korlátozzák a személyek és az áruk szabad mozgását, a díjak mértékét úgy kell korlátozni, hogy a forgalmi torlódások közel teljes kihasználtság (amikor a forgalom nagysága megközelíti az út kapacitását) melletti járulékos költségét tükrözze.

(15)  Fokozatosan el kell törölni az infrastruktúra-használati díjaknak a nehéz tehergépjárművekre alkalmazott bevételsemleges változatát, mivel nem bizonyult optimális eszköznek a torlódás csökkentése szempontjából.

(15a)  Tekintettel a balesetek magas külső költségeire, amelyek évente több tízmilliárd eurót tesznek ki, a 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(17) foglalt, a halálos kimenetelű, illetve a súlyos sérüléssel járó balesetek átlagos társadalmi költségének kiszámításáról szóló rendelkezésekkel összhangban lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára a biztosításokból kimaradó költségek jobb internalizálására. E költségek egy része az adott szociális biztonsági rendszerre és/vagy az egész társadalomra hárul, úgymint az igénybe vett közszolgáltatások adminisztratív költségei, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások bizonyos költségei, valamint a humántőke elvesztése és a fizikai és pszichológiai károkkal kapcsolatos költségek. [Mód. 32]

(16)  Az infrastruktúra-használati díjon felüli felárak szintén hasznos módon járulhatnak hozzá (nemcsak a hegyvidéki régiókban) azoknak a problémáknak a kezeléséhez, amelyek a bizonyos utak használata által okozott jelentős környezeti károkkal vagy torlódással függenek össze. Ezért meg kell szüntetni könnyíteni a felárak alkalmazásának alkalmazását, megszüntetve a jelenlegi megkötéseket, amelyek a felárakat az említett területekre, való jelenlegi korlátozását felhasználásukat pedig a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózatának projektjeire korlátozzák. Annak elkerülése érdekében, hogy a felhasználókat kettős díjfizetési kötelezettség sújtsa, nem alkalmazható szigorúbban kell korlátozni a felár alkalmazását azokon az útszakaszokon, ahol dugódíjat kell fizetni. Ezenkívül a felső határértékeket is a különböző körülményekhez kell igazítani. [Mód. 33]

(17)  Abban az esetben, ha egy tagállam útdíjfizetési rendszert vezet be, és egyes felhasználóknak kompenzációt juttat, az adott esetben az út nem helyben lakó felhasználóival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményezhet. Ezért a kompenzáció biztosítását az úthasználati díjakra kell korlátozni, a használati díjak esetében nem szabad alkalmazni.

(17a)   A könnyű tehergépjárművekre vonatkozóan fontos biztosítani, hogy az irányelv ne akadályozza a polgárok szabad mozgását. A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy kedvezményeket vagy díjcsökkentéseket vezessenek be azokban az esetekben, amikor – földrajzi vagy társadalmi okokból – a díjak aránytalanul nagy mértékben érintik az úthasználókat. [Mód. 34]

(18)  A meglévő útdíjfizetési rendszerek közötti potenciális szinergiák kihasználása, ezáltal pedig a működési költségek csökkentése érdekében a Bizottságot teljes mértékben be kell vonni azon tagállamok együttműködésébe, amelyek közös és átjárható útdíjfizetési rendszert kívánnak kialakítani. [Mód. 35]

(19)  Az útdíjak mozgósíthatnak olyan erőforrásokat mozgósítanak, amelyek hozzájárulnak az alternatív közlekedési infrastrukturális projektek és a kiváló minőségű közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások karbantartásának és fejlesztésének finanszírozásához és keresztfinanszírozásához. Ezért célszerű, ösztönözni hogy a tagállamokat, hogy tagállamok az útdíjakból származó bevételeket ennek megfelelően használják fel, ennek érdekében pedig elő kell írni számukra, hogy megfelelő módon tegyenek jelentést e bevételek felhasználásáról. Az infrastruktúra-használati díjakból és a külsőköltség-díjakból származó bevételeket ezért újra a közlekedési ágazatba kell befektetni. Ez különösen a lehetséges pénzügyi finanszírozási rések azonosításához, valamint az útdíjfizetési kötelezettség társadalmi elfogadtatásához nyújt segítséget. [Mód. 36]

(20)  Mivel az irányelvnek elsősorban az a célja, hogy biztosítsa, hogy a nehéz tehergépjárművektől eltérő járművekre vonatkozó nemzeti díjfizetési rendszerek koherens keretrendszert alkossanak, amely igazságos bánásmódot garantál az Unión belül, és e cél elérése tagállami szinten nem, hanem – a közúti közlekedés határokon átnyúló jellege, valamint az irányelv által kezelni kívánt problémák miatt – csak uniós szinten valósulhat meg, az Unió intézkedéseket fogadhat el a szubszidiaritás elvével összhangban, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 5. cikkének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)  Biztosítani kell, hogy – anélkül, hogy túl bonyolulttá tennék a díjfizetési rendszert – a külsőköltség-díjak továbbra is a lehető legpontosabban tükrözzék a nehézgépjárművek által generált levegőszennyezés és zaj költségét, annak érdekében, hogy ösztönözzenek a hatékony üzemanyag-felhasználású járművek használatára, valamint hogy biztosítsák az ösztönzők hatékonyságát és az útdíjak differenciálásának naprakész voltát. Ezért az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a következő célokból: a külsőköltség-díjakra vonatkozó referenciaértékek minimumértékek korrigálása a tudomány haladásának megfelelően, az infrastruktúra-használati díj CO2-kibocsátáson alapuló bevételsemleges differenciálása módozatainak meghatározása a nehézgépjárművek esetén, és a könnyű tehergépjárművekre könnyűgépjárművekre vonatkozó infrastruktúra-használati díj differenciálásának a technikai fejlődés alapján történő korrigálása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor(18). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 37]

(21a)   A Bizottság legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül egy általános érvényű, átlátható és nyomon követhető keretet terjeszt elő a külső környezeti, torlódási és egészségügyi költségek internalizálására vonatkozóan, amely az infrastruktúra-használati díjak jövőbeli kiszámításának alapjául fog szolgálni. A Bizottságnak e tekintetben javaslatot kell tudnia tenni egy olyan modellre, amelyet minden közlekedési mód tekintetében a külső költségek internalizálására gyakorolt hatások elemzése fog kísérni. Az arányosságra tekintettel minden közlekedési módot figyelembe kell venni a külsőköltségek-díjak kivetésénél. [Mód. 38]

(21b)   Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak nyilvánosan elérhetővé kell tenniük az úthasználók számára az infrastruktúra-használati díjak, a külsőköltség-díjak és a dugódíjak újbóli befektetésének köszönhetően elért eredményeket. Nyilvánosságra kell tehát hozniuk a közúti közlekedésbiztonság javulása, a környezetet érő hatás csökkenése és a forgalmi torlódás csökkenése terén elért előnyöket. [Mód. 39]

(22)  Ezen irányelv vonatkozó rendelkezései végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az úthálózatok minőségének értékelésére szolgáló harmonizált mutatókat meghatározó végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni(19).

(23)  Az 1999/62/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az 1999/62/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett távolságalapú díjakról” [Mód. 40]

"

2.  Az 1. és a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„1. cikk

(1)  Ez az irányelv alkalmazandó:

   a) nehéz tehergépjárművek járműadóztatása,
   b) a járművekre kivetett úthasználati díjak és használati díjak.

(2)  Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem vonatkoznak a kizárólag a tagállamok nem európai területein fuvarozási tevékenységeket végző járművekre.

(3)  Az irányelv nem vonatkozik a Kanári-szigeteken, Ceutában és Melillában, az Azori-szigeteken vagy Madeirán bejegyzett, valamint kizárólag ezeken a területeken, vagy ezen területek és Spanyolország, illetve Portugália kontinentális területei között üzemeltetett járművekre.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

   1) „transzeurópai úthálózat”: az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete* II. fejezete 3. szakaszában említett közúti közlekedési infrastruktúra, az említett rendelet I. mellékletében szereplő térképeken ábrázoltak szerint;
   2) „építési költségek”: az építkezéshez kapcsolódó költségek, beleértve adott esetben a következők finanszírozási költségeit is:
   a) új infrastruktúra vagy új infrastrukturális fejlesztések (beleértve a jelentős strukturális javításokat) vagy alternatív közlekedési infrastruktúra a modális váltás érdekében; [Mód. 41]
   b) 2008. június 10. előtt legfeljebb 30 évvel befejezett infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések (beleértve a jelentős strukturális javításokat), amennyiben már úthasználatidíj-kivetési megállapodások vannak hatályban 2008. június 10. napján, vagy bármely, 2008. június 10-ét követően bevezetett úthasználatidíj-kivetési megállapodás bevezetését megelőzően legfeljebb 30 évvel befejezett infrastruktúra- vagy infrastrukturális fejlesztés;
   c) 2008. június 10-ig befejezett infrastruktúra- vagy infrastrukturális fejlesztése, amennyiben:
   i. egy tagállam olyan úthasználatidíj-beszedő rendszert hozott létre, amely ezen költségek megtérülését egy 2008. június 10-ig hatályba lépett, úthasználatidíj-beszedő rendszer üzemeltetőjével kötött szerződés vagy más egyenértékű jogi aktus révén biztosítja; vagy
   ii. egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a kérdéses infrastruktúra építésére azzal a feltétellel került sor, hogy a tervezési élettartam 30 évet meghaladó legyen
   3) „finanszírozási költségek”: kölcsönök kamata és a részvényesek által nyújtott bármely tulajdonosi finanszírozás hozama;
   4) „jelentős strukturális javítások”: strukturális javítások, azon javítások kivételével, amelyek már nem járnak a közút felhasználói számára előnyökkel, különösen ha a javítási munkálatokat további útfelszínjavító vagy egyéb építési munkálatok helyettesítik;
   5) „autópálya”: olyan közút, amelyet kifejezetten a gépjármű-közlekedés céljára terveztek és építettek, amely nem szolgálja ki az út menti ingatlanokat, és amely eleget tesz a következő kritériumoknak:
   a) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve mindkét forgalmi irányban elkülönített úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv, vagy kivételes esetben más eszköz választ el egymástól;
   b) szintben nem keresztez közutat, vasúti vagy villamosvágányt, kerékpárutat vagy gyalogutat;
   c) kifejezetten autópályaként van megjelölve;
   6) „úthasználati díj”: egy, az adott infrastruktúrán megtett távolságon és a jármű típusán alapuló specifikus összeg, amelynek megfizetése feljogosítja a járművet az infrastruktúra használatára, és amely infrastruktúra-használati díjból, valamint adott esetben dugódíjból és/ az alábbi díjak közül egyet vagy külsőköltség-díjból tevődik össze többet foglal magában: infrastruktúra-használati díj, vagy külsőköltség-díj; [Mód. 42]
   7) „infrastruktúradíj”: az adott infrastruktúra építése, fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése tekintetében a tagállamnál felmerülő költségek megtérülése érdekében kivetett díj;
   8) „külsőköltség-díj”: a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel és/vagy a közlekedésnek tulajdonítható zajártalommal kapcsolatban a tagállamnál felmerülő költségek megtérülése érdekében kivetett díj;
   9) „torlódás”: az a helyzet, amikor a forgalom mértéke megközelíti vagy meghaladja az út kapacitását;
   10) „dugódíj”: az a díj, amelyet abból a célból vetnek ki a járművekre, hogy fedezzék a torlódás által előidézett költségeket az érintett tagállamban, és csökkentsék a torlódást;
   11) „a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költsége”: valamely jármű üzemeltetése során a por és az ózonprekurzorok, például a nitrogén-oxid, és az illékony szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásával okozott emberi egészségkárosodás és a környezetet érő kár költsége; [Mód. 43]
   12) „a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költsége”: a járművek által kibocsátott vagy a járművek és az útfelület kölcsönhatása következtében keletkező zajjal az emberi egészségre és a környezetre nézve okozott kár károk költsége; [Mód. 44]
   13) „súlyozott átlagos infrastruktúradíj”: az infrastruktúradíjból egy adott időszakban befolyó teljes bevétel és az ezen időszakban a díjfizetés alá tartozó közútszakaszokon megtett nehézgépjármű-kilométerek számának hányadosa;
   14) „használati díj”: egy meghatározott összeg, amelynek megfizetése jogosultságot biztosít egy jármű számára a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében említett infrastruktúrák meghatározott időtartam alatti használatához;
   15) „jármű”: közúti árufuvarozás vagy személyszállítás céljára szánt vagy használt, négy vagy több kerekű gépjármű vagy csuklós járműszerelvény;
   16) „nehézgépjármű”: nehéz tehergépjármű, távolsági busz vagy autóbusz;
   17) „nehéz tehergépjárművek”: árufuvarozás céljára szánt járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát;
   18) „távolsági busz vagy autóbusz”: a vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására szolgáló járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát;
   18a) „könnyűgépjármű”: könnyű tehergépjármű vagy személygépkocsi; [Mód. 46]
   19) „könnyű tehergépjármű”: személygépkocsi, minibusz, kisteherautó vagy árufuvarozás céljára szánt kisteherautó; [Mód. 47]
   20) „személygépkocsi”: olyan négykerekű járművek, amelyek a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására alkalmasak;
   20a) „muzeális értékű jármű”: a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv** 3. cikkének (7) bekezdése értelmében vett muzeális értékű jármű; [Mód. 48]
   21) „minibusz”: a vezetőn kívül több mint nyolc utas szállítására szolgáló járművek, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát;
   22) „kisteherautók”: árufuvarozás céljára szánt járművek, amelyek „kisteherautó”: a személygépkocsitól eltérő jármű, amelynek megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát; [Mód. 49]
   22a) „árufuvarozás céljára szánt kisteherautó”: jármű, amelyet az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet*** szerint közúti fuvarozói szakma gyakorlására használnak, és amelynek megengedett legnagyobb terhelt össztömege 2,4 és 3,5 tonna között van, magassága pedig meghaladja a 2 métert; [Mód. 50]
   22b) „kibocsátásmentes működés”: olyan jármű, amely igazolhatóan kipufogógáz kibocsátása nélkül működik a lefedett úthálózat teljes egészében; [Mód. 51]
   23) „nulla kibocsátású járművek”: olyan járművek, amelyek nem bocsátanak ki kipufogógázt;
   23a) „motorkerékpár”: két kerékkel rendelkező jármű, oldalkocsival vagy anélkül, valamint a 168/2013/EU rendeletben említett L3e, L4e, L5e, L6e és L7e kategóriába tartozó valamennyi három- és négykerekű motorkerékpár; [Mód. 52]
   24) „fuvarozó”: olyan vállalkozást, amely áruk vagy személyek közúti szállításával foglalkozik;
   25) „»EURO 0«, »EURO I«, »EURO II«, »EURO III«, »EURO IV«, »EURO V« és »EURO VI« kategóriájú jármű”: olyan nehézgépjármű, amely megfelel a 0. mellékletben említett kibocsátási határértékeknek;
   26) „járműtípus”: az a jármű-kategória, amelybe a tengelyszáma, mérete, súlya vagy bármely más útkárosodásra vonatkozó osztályozási tényező, pl. a IV. mellékletben foglalt útkárosodás minősítési rendszer alapján a nehézgépjármű tartozik, feltéve, hogy a felhasznált minősítési rendszer olyan járműjellemzőkön alapul, amelyek vagy szerepelnek a valamennyi tagállamban használt jármű dokumentációban, vagy láthatóak;
   27) „koncessziós szerződés”: a 2014/2423/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv**** 1. cikkében meghatározott „közbeszerzési szerződés”** 5. cikkének 1. pontjában meghatározott koncesszió; [Mód. 53]
   28) „koncessziós úthasználati díj”: a koncessziós szerződés keretében a koncessziójogosult által kivetett úthasználati díj;
   29) „jelentősen módosított úthasználatidíj-rendszer”: olyan úthasználatidíj-rendszer, amelyet úgy módosítottak, hogy a költségeket vagy bevételeket az előző évhez képest legalább 5%15%-kal korrigálja, a Bizottság (Eurostat) által közzétett uniós szintű harmonizált fogyasztói árindexben – kivéve az energiát és a feldolgozatlan élelmiszereket – bekövetkezett változások alapján mért infláció miatt történő korrekciót követően. A koncessziós szerződések esetében a 2014/23/EU irányelv 43. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő módosítások nem tekinthetők jelentősnek. [Mód. 54]
   29a) „keresztfinanszírozás”: a hatékony alternatív közlekedési infrastrukturális projekteknek a meglévő közlekedési infrastruktúrákra kivetett út- és infrastruktúra-használati díjakból származó bevételekből való finanszírozása; [Mód. 55]
   29b) „tagállam”: valamennyi tagállami hatóság, ideértve a központi kormányzati hatóságokat, valamely szövetségi állam hatóságait vagy egyéb területi hatóságokat, amelyek saját hatáskörükben eljárva biztosítják az Unió szabályainak tiszteletben tartását. [Mód. 56]

A 2. pont alkalmazásában:

   a) Az építési költségek figyelembe veendő aránya semmiképpen sem haladhatja meg az infrastruktúra alkotórészei tervezési élettartamának fennálló idejéből – a 2008. június 10-én vagy, amennyiben az a későbbi, az új úthasználatidíj-beszedési megállapodások bevezetésének napján – még hátralévő rész arányát;
   b) Az infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztés költségei magukban foglalhatnak bármely egyedi, a jogszabályi kötelességek kapcsán felmerülő, a zajártalom csökkentésére, innovatív technológiák bevezetésére vagy a közúti biztonság javítására irányuló kiadást, és az infrastruktúra üzemeltetője által teljesített tényleges kifizetéseket, amelyek olyan objektív környezeti elemekhez kapcsolódnak, mint például a talajszennyezés elleni védekezés; [Mód. 57]

_______________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

"

2a.  A 6. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„ba) muzeális jellegű járművek;” [Mód. 58]

"

3.  A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„7. cikk

(1)  A 9. cikk (1a) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok az e cikk (3)–(9) bekezdésében, valamint a 7a–7k. cikkben meghatározott feltételek szerint úthasználati díjakat és/vagy használati díjakat tarthatnak fenn, illetve vezethetnek be a transzeurópai közúthálózaton vagy annak egyes szakaszain, továbbá saját autópálya-hálózatuk bármely más olyan szakaszán, amely nem része a transzeurópai közúthálózatnak.

(2)  Az (1) bekezdés nem sérti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban más utakra vonatkozóan úthasználati díjat és használati díjat vessenek ki, feltéve, hogy az ezen más utakon kivetett úthasználati díj és használati díj nem hozza hátrányos helyzetbe a nemzetközi forgalmat, és nem vezet a gazdasági szereplők közötti verseny torzításához. Az autópályának nem minősülő, nem a transzeurópai úthálózathoz tartozó utakra kivetett úthasználati díjaknak és használati díjaknak meg kell felelniük a jelen cikk (3) és (4) bekezdésében, a 7a. cikkben, és a 7j. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében lefektetett feltételeknek.

(3)  A tagállamok egy adott járműkategóriára sem vethetnek ki egyidejűleg úthasználati díjat és használati díjat egyazon útszakasz használatáért. Azok a tagállamok azonban, amelyek hálózatukon használati díjat alkalmaznak, a hidak, alagutak és hágók használatáért úthasználati díjat is kivethetnek.

(4)  Az úthasználati díjak és a használati díjak sem közvetett, sem közvetlen módon nem eredményezhetnek megkülönböztetést az úthasználók állampolgársága, valamint a fuvarozók letelepedése vagy a járművek nyilvántartásba vétele szerinti tagállam vagy harmadik ország, illetve a közlekedési művelet kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete* alapján a menetíró készülék felszerelése és alkalmazása alól mentességet élvező nehézgépjárművek esetében, valamint az ezen irányelv 6. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő esetekben a tagállamok jogosultak kedvezményes úthasználati díjtételeket vagy használati díjakat előírni, illetőleg az úthasználati díj vagy használati díj megfizetésének kötelezettsége alól mentességet adni.

(6)  A (9) bekezdés sérelme nélkül, 2018. január 1- ... [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/től a tagállamok nem vezethetnek be használati díjat a nehézgépjárművekre és az árufuvarozás céljára szánt kisteherautókra vonatkozóan. A fenti dátumig bevezetett használati díjak 2023 2022. december 31-ig tarthatók fenn, és 2023. január 1-jétől infrastruktúra-használati díjakkal kell felváltani azokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó úthálózaton. [Mód. 59]

(7)  ... [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től a tagállamok nem vezethetnek be használati díjat a könnyű tehergépjárművekre vonatkozóan. Az ezen időpont előtt bevezetett használati díjakat 2027. december 31-ig fokozatosan meg kell szüntetni.

(8)  2019. december 31-ig a tagállamok dönthetnek úgy, hogy csak olyan nehézgépjárművekre vonatkozóan alkalmaznak úthasználati díjat vagy használati díjat, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 tonna, ha megítélésük szerint a díjfizetési kötelezettségnek a 12 tonnánál kisebb tömegű járművekre való kiterjesztése:

   a) a forgalom más utakra történő átterelődése következtében jelentős negatív hatást gyakorolna a forgalom szabad áramlására, a környezetre, a zajszintekre, a forgalom sűrűségére, az egészségre vagy a közúti közlekedés biztonságára;
   b) a kiterjesztéssel elérhető többletbevétel 30 %-ánál nagyobb mértékű adminisztrációs költséget eredményezne.

Azon tagállamok, amelyek úgy határoznak, hogy csak azokra a járművekre vonatkozóan alkalmaznak úthasználati díjat és/vagy használati díjat, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 tonna, döntésükről és annak indokairól tájékoztatják a Bizottságot.

(9)  2020. január 1-től a nehézgépjárművekre kivetett úthasználati díjak és használati díjak minden nehézgépjárműre, valamint minden árufuvarozás céljára szánt kisteherautóra vonatkoznak. [Mód. 61]

(10)  A 2022. december 31-ig a nehézgépjárművekre, illetve a az árufuvarozás céljára szánt kisteherautókra és az árufuvarozás céljára szánt kisteherautóktól eltérő könnyű tehergépjárművekre egymástól függetlenül vethetők ki vagy tarthatók fenn úthasználati díjak és használati díjak. [Mód. 62]

___________

* Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).”

"

4.  A 7a. cikke helyébe a következő szöveg lép:"

„7a. cikk

(1)  A használati díjakat az infrastruktúrák használatának időtartamával arányosan állapítják meg.

(2)  Amennyiben használati díjat vetnek ki a nehézgépjárművekre, az infrastruktúra használatát legalább az alábbi időtartamokra lehetővé kell tenni: egy nap, egy hét, egy hónap és egy év. A havi díjtétel összege legfeljebb az éves díjtétel összegének 10 %-a, a heti díjtétel összege legfeljebb az éves díjtétel összegének 5 %-a, a napi díjtétel összege pedig legfeljebb az éves díjtétel összegének 2 %-a lehet.

Valamely tagállam dönthet úgy, hogy a területén nyilvántartásba vett gépjárművekre kizárólag éves díjtételeket alkalmaz.

A tagállamok a használati díjakat – beleértve az adminisztrációs költséget – az összes nehézgépjárműre vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott maximális értékeknél nem nagyobb összegben határozzák meg.

(3)  Amennyiben használati díjat vetnek ki személygépkocsikra, az infrastruktúra használatát legalább az alábbi időtartamokra lehetővé kell tenni: egy nap, egy hét, 10 nap, egy és/vagy két hónap, egy év. A kéthavi díjtétel összege legfeljebb az éves díjtétel összegének 30 %-a, a havi díjtétel összege legfeljebb az éves díjtétel összegének 18 %-a, a tíznapos, heti vagy napi díjtétel összege pedig legfeljebb az éves díjtétel összegének 8 %-a lehet. [Mód. 63]

A tagállamok az infrastruktúra használatát más időtartamra is lehetővé tehetik. Ebben az esetben a tagállamoknak a felhasználókkal szembeni egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell megállapítaniuk a díjtételt, figyelembe véve az összes fontos tényezőt, főleg az első albekezdésben említett éves, illetve más időszakokra vonatkozó díjtételeket, a fennálló használati mintákat és az adminisztratív költségeket.

A 2017. május 31-ig elfogadott használatidíj-rendszereket illetően a tagállamok az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett fenntarthatják a fenti dátum előtt már hatályban lévő, az első albekezdésben megállapított határértékeket meghaladó díjtételeket és a megfelelő, más használati időszakokra vonatkozó magasabb díjtételeket. Amint azonban a jelentősen módosított úthasználatidíj-rendszer hatályba lép (de legkésőbb 2024. január 1-től) a díjtételek nem haladhatják meg az első és a második albekezdésben meghatározott határértékeket.

(4)  A minibuszokat, a kisteherautókat és a az árufuvarozás céljára szánt kisteherautókat illetően a tagállamoknak vagy a (2), vagy a (3) bekezdésnek kell eleget tenniük. A tagállamoknak azonban legkésőbb 2024. január 1-től magasabb használati díjat kell kiszabniuk a minibuszokra, a kisteherautókra és az árufuvarozás céljára szánt kisteherautókra, mint a személygépkocsikra.” [Mód. 64]

(4a)  A használati díjak arányosságának biztosításakor figyelembe lehet venni az Unió peremterületein található tagállamokból kiinduló fuvarozási műveletek sajátos jellemzőit. [Mód. 65]

"

4a.  A 7b. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) Azoknak az útszakaszoknak, amelyeken infrastruktúra-használati díj kerül alkalmazásra, rendelkezniük kell a szükséges infrastruktúrával, hogy biztosítsák a közlekedés biztonságát minden használó számára és bármilyen időjárási körülmények között biztonságos parkolókkal rendelkezzenek az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, napi és heti pihenőidőre vonatkozó követelményei tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékekkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról szóló (EU) .../… európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2017/0122(COD)) megfelelően.” [Mód. 66]

"

5.  A 7c. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„7c. cikk

(1)  A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek külsőköltség-díjat a járműforgalommal összefüggő levegő- levegőszennyezés és/vagy zajszennyezés zajártalom költségeihez kapcsolódóan.

A külsőköltség-díjakat az úthálózat infrastruktúra-használati díjak által nem érintett szakaszain lehet bevezetni vagy fenntartani.

A nehézgépjárművek esetében a közlekedéssel összefüggő levegőszennyezés vagy zajártalom miatt fizetendő külsőköltség-díj összegét differenciáltan és a IIIa. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek és módszereknek megfelelően kell megállapítani, az említett díj összege továbbá nem haladhatja meg megfelel legalább a IIIb. mellékletben meghatározott referenciaértékeket minimumértékeknek. [Mód. 67]

(2)  A figyelembe vett költségeknek a külsőköltség-díjjal terhelt hálózathoz vagy hálózatrészhez és az e díj fizetésére kötelezett járművek köréhez kell kapcsolódniuk. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy e költségeknek csak bizonyos százalékát téríttetik meg.

(3)  A járműforgalommal összefüggő levegőszennyezéshez kapcsolódó külsőköltség-díj nem vonatkozik a legszigorúbb EURO kibocsátási szabványoknak eleget tevő nehézgépjárművekre.

Az első albekezdés négy évvel az említett szabványokat bevezető szabályok hatálybalépésének dátuma után érvényét veszti.

(4)  A külsőköltség-díj összegét az érintett tagállam állapítja meg. Ha valamely tagállam e célra hatóságot jelöl ki, e hatóságnak jogi és pénzügyi szempontból függetlennek kell lennie attól a szervezettől, amely a díjakat vagy azok bármely részét kezeli vagy beszedi.

(5)  2021. január 1-től az úthasználati díjat kivető tagállamoknak külsőköltség-díjat kell alkalmazniuk tagállamok a nehézgépjárművekre legalább a hálózatnak a 7. cikk (1) bekezdésében említett részein, ahol járműforgalommal összefüggő levegőszennyezés és zajártalom költségeihez kapcsolódóan külsőköltség-díjat alkalmaznak a nehézgépjárművek által okozott környezeti jár nagyobb, mint a IIIa. mellékletben foglalt releváns jelentéstételi kötelezettségek értelmében meghatározott, a nehézgépjárművek által okozott átlagos környezeti kár és az árufuvarozás céljára szánt kisteherautók tekintetében az úthálózat valamennyi olyan részén, amelyen infrastruktúra-használati díj van érvényben. [Mód. 68]

(5a)  2026. január 1-től a 7. cikk (1) bekezdésében említett úthálózat minden szakaszán külsőköltség-díj alkalmazandó megkülönböztetésmentes módon a járművek valamennyi kategóriájára. [Mód. 69]

(5b)  A tagállamok eltéréseket alkalmazhatnak a muzeális jellegű járművek külsőköltség-díjának kiigazítására.ˮ [Mód. 70]

"

6.  Az irányelv a következő 7da. cikkel egészül ki:"

„7da. cikk

(1)  A tagállamok az V. mellékletben részletezett követelményekkel összhangban úthálózatuk bármely olyan szakaszán bevezethetnek dugódíjat, ahol gyakran fordul elő torlódás. A dugódíjat csak azokon az útszakaszokon szabad alkalmazni, amelyeken rendszeresen előfordul torlódás, és kizárólag a torlódás által érintett időszakokban.

(2)  A tagállamoknak a közúton és a közút mentén fekvő területeken tapasztalható forgalmi torlódások kockázatának nagyságával összefüggő, objektív kritériumok (például menetidő átlagos megnövekedése vagy a feltorlódott járműsor átlagos hossza) alapján kell meghatározniuk az (1) bekezdésben említett útszakaszokat és időszakokat.

(3)  Az úthálózat bármely szakaszára bevezetett dugódíjnak megkülönböztetésmentesen minden járműre vonatkoznia kell, az V. mellékletben ismertetett standard ekvivalenciatényezőknek megfelelően. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy a közösségi közlekedés, a társadalmi-gazdasági fejlődés és a területi kohézió előmozdítása érdekében a buszokat és a távolsági buszokat mentesítik. [Mód. 72]

(4)  A dugódíjnak tükröznie kell a jármű által a többi úthasználóra, közvetve pedig a társadalomra nézve okozott költségeket, de nem haladhatja meg a VI. mellékletben ismertetett maximumszinteket egyik úttípus esetében sem.

(5)  A tagállamoknak megfelelő mechanizmusokat kell alkalmazniuk a dugódíjak hatásának nyomon követésére és szintjük felülvizsgálatára. Rendszeresen, legalább háromévente felül kell vizsgálniuk a díjak szintjét, biztosítandó, hogy nem magasabbak, mint a dugódíj-fizetési kötelezettség alá eső útszakaszokon fellépő torlódás okozta költség az adott tagállamban.”

"

7.  A 7f. és a 7g. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„7f. cikk

(1)  Miután tájékoztatták a Bizottságot, a tagállamok az infrastruktúra-használati díjon felül felárat vethetnek ki bizonyos útszakaszokra, amelyeken rendszeresen fordul elő torlódás, vagy amelyek járművek által történő használata jelentős környezeti károkat okoz, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

   a) a felárból származó bevételt a 1315/2013/EU rendelet III. mellékletében meghatározott törzshálózat olyan közlekedési infrastruktúra építésének vagy közlekedési infrastruktúrája építésének szolgáltatásoknak a finanszírozására használják fel, amely amelyek közvetlenül hozzájárul hozzájárulnak a torlódás vagy a környezeti kár enyhítéséhez, és amely amelyek ugyanazon a közlekedési folyosón helyezkedik helyezkednek el, mint az az útszakasz, amelyre a felár alkalmazásra kerül,; [Mód. 75]
   b) a felár összege nem haladja meg a 7b. cikk (1) bekezdésének és a 7e. cikknek megfelelően kiszámított, súlyozott átlagos infrastruktúradíj infrastruktúra-használati díj 15%-át, kivéve a hegyvidéki területeken, ahol az infrastrukturális költségek, valamint az éghajlati és környezeti károk magasabbak, ha a befolyt bevételt a törzshálózati folyosók határokon átnyúló szakaszainak finanszírozására fordítják, amely esetben a felár nem haladhatja meg az említett infrastruktúradíj 25 %-át 50%-ot; [Mód. 76]
   c) a felár alkalmazása nem vezet tisztességtelen bánásmódhoz a kereskedelmi forgalmat illetően a közút más használóival szemben;
   d) a felár bevezetését megelőzően a Bizottságnak megküldik a felár alkalmazásának pontos helyét, és az a) pontban említett törzshálózati folyosók építésének közlekedési infrastruktúra vagy közlekedési szolgáltatások finanszírozásáról meghozott határozatra vonatkozó bizonyítékot; [Mód. 77]
   e) a felár alkalmazásának időtartamát előre meghatározzák és behatárolják, és ez az időtartam a várt keletkező bevétel tekintetében összhangban van a felár bevételeiből társfinanszírozni kívánt projektek pénzügyi tervével és költség-haszon elemzésével.

(1a)  Új határokon átnyúló projektek esetén csak abban az esetben alkalmazható felár, ha ebbe a projektben részt vevő összes tagállam beleegyezik. [Mód. 78 és 164]

(2)  Felár a 7g. vagy 7ga. cikknek megfelelően differenciált infrastruktúradíjra is alkalmazható.

(3)  Miután megkapta a felárat bevezetni kívánó tagállamtól a szükséges információkat, a Bizottság ezen információkat hozzáférhetővé teszi a 9c. cikkben említett bizottság tagjai számára. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bevezetni kívánt felár nem felel meg az (1) bekezdésben előírt feltételeknek, vagy egy vagy több peremterület gazdasági fejlődésére jelentős negatív hatást fog gyakorolni, végrehajtási jogi aktusok útján elutasíthatja az érintett tagállam által benyújtott díjmegállapítási tervet, vagy kérheti annak módosítását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9c. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A 7e. cikk (3) bekezdésében említett úthasználatidíj-rendszerekre való alkalmazásakor a felár nem minősül az ezen irányelv céljából történő jelentős módosításnak. [Mód. 79]

(4)  A felár összegét a külsőköltség-díj 7c. cikknek megfelelően kiszámított összegéből le kell vonni, kivéve 2011. október 15-től kezdődően az EURO 0, I és II, 2015. január 1-től kezdődően az EURO III és IV, 2019. január 1-től az EURO V, illetve 2023 januárjától az EURO VI kibocsátási osztályba tartozó járművek esetében. A felár és a külsőköltség-díjak egyidejű alkalmazásából befolyó valamennyi bevételt a 1316/2013/EU rendelet I. mellékletének I. részében felsorolt törzshálózati folyosók építésének finanszírozására kell fordítani. [Mód. 80]

(5)  Nem alkalmazható felár olyan útszakaszokon, amelyeken dugódíj van érvényben.

7g. cikk

(1)  Az infrastruktúradíj 2021. december 31-ig a forgalmi torlódások csökkentése, az infrastruktúra károsodásának minimalizálása és az érintett infrastruktúra kihasználtságának optimalizálása, illetve a közúti közlekedésbiztonság előmozdítása céljából is differenciálható, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

   a) a differenciálás átlátható, azt nyilvánosságra hozták, és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhető;
   b) a differenciálást napszaktól, naptípustól vagy évszaktól függően alkalmazzák;
   c) az infrastruktúradíj egyetlen díjtétele sem haladja meg 175 %-nál nagyobb mértékben a 7b. cikkben említett súlyozott átlagos infrastruktúradíj legmagasabb összegét;
   d) azon csúcsidőszakok időtartama, amelyek alatt a forgalmi torlódások csökkentése érdekében magasabb infrastruktúradíjakat vetnek ki, naponta nem haladja meg az öt órát vagy azoknak az óráknak a számát, amelyek során a torlódás aránya meghaladja a kapacitás 100%-át; [Mód. 81]
   e) a differenciálást átlátható és bevételsemleges módon tervezik meg és alkalmazzák valamely, forgalmi torlódások által érintett útszakaszon oly módon, hogy alacsonyabb úthasználati díj vonatkozzon az útszakaszt csúcsforgalmi időn kívül használni kívánó fuvarozókra, és magasabb díj az ugyanezen útszakaszt csúcsforgalmi időszakban használni kívánókra.

Az a tagállam, amely ilyen differenciálás bevezetését vagy a meglévő differenciálás módosítását tervezi, erről tájékoztatja a Bizottságot, és számára megküldi a feltételek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges információkat.

(2)  Nehézgépjárművek tekintetében 2020. december 31-ig a tagállamok a jármű EURO kibocsátási osztálya szerint differenciálják az infrastruktúradíjat oly módon, hogy egyetlen infrastruktúradíj se haladja meg 100 %-nál nagyobb mértékben a legszigorúbb kibocsátási előírásokat teljesítő, ugyanolyan járművekre vonatkozó díjat. A meglévő koncessziós szerződések meghosszabbításukig mentesülhetnek e kötelezettség alól.

A tagállamok mindazonáltal eltérhetnek az infrastruktúradíj differenciálására vonatkozó követelménytől, amennyiben:

   i. az súlyosan veszélyeztetné a területükön alkalmazott úthasználatidíj-rendszerek koherenciáját;
   ii. technikailag nem lenne kivitelezhető az ilyen differenciálás bevezetése az érintett úthasználatidíj-rendszerben;
   iii. a közúti közlekedés biztonságára és a közegészségre káros hatású, leginkább szennyező járművek más útra tereléséhez vezetne;
   iv. az úthasználati díj tartalmazza a külsőköltség-díjat.

A Bizottságot értesíteni kell minden ilyen eltérésről és mentességről.

(3)  Arra az esetre, ha a járművezető vagy adott esetben a fuvarozó az ellenőrzés alkalmával nem képes elektronikus útdíjfizetési rendszer használatával teljesíti a kifizetéseket vagy nem rendelkezik érvényes előfizetéssel vagy a járműve nem rendelkezik az autópályadíj-üzemeltető által jóváhagyott, a jármű kibocsátási osztályának a (2) bekezdés értelmében történő igazolására alkalmas járműokmányt bemutatni fedélzeti berendezéssel, a tagállamok a legmagasabb kivethető úthasználati díjat alkalmazhatják. [Mód. 82]

(4)  Miután a Bizottság az (EU) …/… rendelet* értelmében közzétette a CO2-kibocsátási adatokat, a 9e. cikk rendelkezéseivel összhangban egy éven belül el kell fogadnia egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amelyben meghatározza a CO2-kibocsátás referenciaértékeit, valamint megfelelő módon kategorizálja az érintett nehézgépjárműveket, figyelembe véve a kibocsátáscsökkentő technológiákat. [Mód. 83]

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított egy éven belül a tagállamoknak differenciálniuk kell az infrastruktúra-használati díjat a CO2-kibocsátás referenciaértékei és a vonatkozó járműkategorizálás alapján. A díjakat olyan módon kell differenciálni, hogy az infrastruktúra-használati díj egyetlen esetben se legyen több mint 100 %-kal magasabb, mint az egyenértékű, legalacsonyabb (de nem nulla) CO2-kibocsátású járművekre vonatkozó díj. A nulla kibocsátású járművek esetében a maximális értékhez képest 75 %-kal csökkentett infrastruktúra-használati díjat kell alkalmazni. [Mód. 84]

(4a)  ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/től a kibocsátásmentes járművek esetében a maximális értékhez képest 50%-kal csökkentett infrastruktúra-használati díjat kell alkalmazni. A kibocsátásmentes működésre is ugyanezt a csökkentést kell alkalmazni, feltéve, hogy az ilyen működés bizonyítható. [Mód. 85]

(4b)  A Bizottság... [öt évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-ig értékelő jelentést készít, amelyben értékeli a kibocsátásmentes járművek piaci részesedését és a kibocsátásmentes működést. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy adott esetben a 9e. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kibocsátásmentes járművekre vonatkozó, a legalacsonyabb infrastruktúra-használati díjhoz viszonyított díjmérséklés újraszámítására vonatkozóan. [Mód. 86]

(5)  Az (1), (2) és (4) bekezdésben említett differenciálás nem alkalmazható úthasználati díjból származó többletbevétel elérése céljából. A bevétel nem kívánt növekedését a differenciálási rendszer módosításával ellensúlyozni kell, amit a többletbevétel keletkezése szerinti számviteli év végét követő két éven belül végre kell hajtani.

____________

* A Bizottság XXX-i, az 595/2009/EU rendeletet a nehéz tehergépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának tanúsítása tekintetében végrehajtó és az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelvét módosító .../.../EU rendelete (HL L ..., ..., ... o.).”

"

8.  Az irányelv a következő 7ga. cikkel egészül ki:"

„7ga. cikk

(1)  A könnyű tehergépjárművekre könnyűgépjárművekre vonatkozóan 2021. december 31-ig a tagállamok a jármű környezetvédelmi teljesítménye alapján differenciálhatják az úthasználati díjakat és használati díjakat. [Mód. 87]

(2)  2022. január 1-től a tagállamoknak az úthasználati díjakat és a használati díjak esetén legalább az éves díjakat a járművek CO2- és szennyezőanyag-kibocsátása alapján kell differenciálniuk, a VII. mellékletben lefektetett szabályoknak megfelelően.

(2a)  A tagállamok figyelembe vehetik a jármű környezetvédelmi teljesítményének javulását a jármű alternatív üzemanyagok használatára való átalakítása következtében. A díjfizetési rendszer üzemeltetője által jóváhagyott állandó előfizetésnek vagy egyéb eszközöknek lehetővé kell tenniük a felhasználók számára, hogy különböző autópályadíjakat fizessenek, amelyek jutalmazzák a jármű átalakítás utáni környezeti teljesítményét. [Mód. 88]

(3)  Arra az esetre, ha a járművezető vagy adott esetben a fuvarozó az ellenőrzés alkalmával nem képes a .../.../EU az (EU) .../... bizottsági rendelet* rendelkezései értelmében a jármű kibocsátási szintjének igazolására alkalmas járműokmányt (megfelelőségi nyilatkozat) bemutatni, illetve nem rendelkezik előfizetéssel vagy más, az üzemeltető által jóváhagyott dokumentummal, a tagállamok a legmagasabb kivethető úthasználati díjat alkalmazhatják. A jármű kibocsátási szintjeit igazoló okmányok későbbi benyújtása az érintett járműre vonatkozóan alkalmazott úthasználati díjak vagy használati díjak, valamint a megfelelő úthasználati díj vagy használati díj közötti különbség megtérítését eredményezi.[Mód. 89]

(3a)  A tagállamok kivételes intézkedéseket fogadhatnak el a muzeális jellegű járművek számára történő díjfelszámítás céljából. [Mód. 90]

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a VII. mellékletet módosító 9e. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékletben ismertetett módozatokat hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez, és figyelembe vegye az összetevők szerepét a közúti közlekedésbiztonság javítása és a közlekedés szén-dioxid-mentesítése terén. [Mód. 91]

_____________

* A Bizottság (EU) 2017/xxx rendelete (xxx) az Európai Parlament és a Tanács a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK rendeletének kiegészítéséről, az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelvének, a Bizottság 692/2008/EK rendeletének, valamint a Bizottság 1230/2012/EU rendeletének módosításáról, továbbá a 692/2008/EK rendelet (HL L xxx), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i, a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK irányelve („keretirányelv”) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.) hatályon kívül helyezéséről.”

"

9.  A 7h. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:"

„A tagállam az új vagy jelentősen módosított infrastruktúradíjat magában foglaló úthasználatidíj-rendszer bevezetését megelőzően legalább hat hónappal megküldi a Bizottságnak:”;

"

aa)   a 7h. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következő franciabekezdéssel egészül ki:"

„– a járművek fedélzetén a használati díjak és az úthasználati díjak fizetésére elhelyezett fedélzeti berendezések átjárhatóságára vonatkozó egyértelmű tájékoztatást. Meg kell indokolni, hogy a többi tagállamban használt egyéb fedélzeti berendezéseket a felhasználók miért nem alkalmazhatják ezen úthasználatidíj-rendszer esetében.”; [Mód. 92]

"

ab)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A koncesszió szolgáltatója és a koncessziós jogosult közötti viszonyt szabályozó szerződéses keret lehetővé teszi, hogy a koncessziós szerződéseket hozzá lehessen igazítani a változó uniós vagy nemzeti szabályozási kerethez a 7c., 7da., 7g, illetve 7ga. cikkekben megállapított kötelezettségekkel összhangban.”; [Mód. 93]

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Új vagy jelentősen módosított külsőköltségdíj-rendszer bevezetése előtt a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy ez mely hálózatot érinti, és hogy várhatóan milyen díjtételekre lehet számítani az egyes járműkategóriákban és kibocsátási osztályokban.”;

"

c)  a (4) bekezdést el kell hagyni.

10.  A 7i. cikk a következőképpen módosul:

-a)  a (2) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:"

(2) A nehézgépjárművekre és az árufuvarozás céljára szánt kisteherautókra vonatkozóan a tagállamok az infrastruktúradíj infrastruktúra-használati díj tekintetében kedvezményt vagy díjcsökkentést alkalmazhatnak, feltéve, hogy:ˮ [Mód. 94]

"

a)  a (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) ezeknek a kedvezményeknek vagy díjcsökkentéseknek tükrözniük kell azt a tényleges megtakarítást az adminisztrációs költségek terén, amelyet az alkalmi úthasználókhoz képest a gyakori úthasználók kezelése jelent;

   c) az ilyen kedvezmények vagy díjcsökkentések mértéke nem haladja meg a kedvezményre vagy díjcsökkentésre nem jogosult, helyi vagy rendszeres fuvarozásban, vagy mindkettőben részt vevő azonos típusú járművek által fizetendő infrastruktúradíj infrastruktúra-használati díj összegének 13%20%-át.”; [Mód. 95]

"

aa)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) A könnyűgépjárművekre, különösen az elszórt települések területén vagy a külvárosokban a gyakori úthasználókra vonatkozóan a tagállamok az infrastruktúra-használati díj tekintetében kedvezményt vagy díjcsökkentést alkalmazhatnak, feltéve, hogy:

   a) az így kialakított díjszerkezet arányos, azt nyilvánosságra hozták, az úthasználók számára azonos feltételekkel hozzáférhető, és nem eredményezi a többletköltségeknek más úthasználókra magasabb útdíj formájában történő áthárítását;
   b) az ilyen engedmények és kedvezmények hozzájárulnak:
   i. a társadalmi kohézióhoz; és/vagy
   ii. a peremterületek vagy a távoli területek vagy mindkettő mobilitásának biztosításához;ˮ; [Mód. 96]

"

ab)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(2b) A tagállamok vagy az illetékes hatóságok kilométeralapon átalányalapú mentesítést vezethetnek be egy adott útszakaszon, figyelembe véve a peremterületek mobilitási mintáit és gazdasági érdekeit, feltéve, hogy az így kialakuló díjszerkezet arányos, azt nyilvánosságra hozták, az úthasználók számára azonos feltételekkel hozzáférhető, és nem eredményezi a többletköltségeknek más úthasználókra magasabb útdíj formájában történő áthárítását;ˮ; [Mód. 97]

"

b)  a (3) bekezdés a következőképpen módosul:"

„(3) A 7g. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében foglalt feltételekre figyelemmel az úthasználati díj mértéke az 1315/2013/EU rendelet I. mellékletében azonosított európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek tekintetében – az ilyen projektek gazdasági életképességének biztosítása érdekében – más módon is differenciálható, amennyiben e projektek más közlekedési módokkal közvetlen versenyhelyzetben vannak. Az így adódó díjstruktúrának lineárisnak, arányosnak, nyilvánosnak és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhetőnek kell lennie, és nem eredményezheti többletköltségeknek más úthasználókra magasabb útdíj formájában történő áthárítását.”; [Mód. 98]

"

ba)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A hegyvidéki területeken és a peremterületeken a tagállamok vagy az illetékes hatóságok az útdíjköteles járművek által megtett távolságtól függően eltérő úthasználati díjtételeket alkalmazhatnak a nehézgépjárművekre a társadalmi-gazdasági hatások minimalizálása érdekében, feltéve hogy:

   a) a vezetési távolság szerinti differenciálás figyelembe veszi a rövid távú és a nagy távolságra történő szállítás eltérő jellemzőit, különösen az egyik közlekedési módról a másikra történő áttérés rendelkezésre álló lehetőségeit;
   b) a differenciálást megkülönböztetésmentesen alkalmazzák;
   c) a technikai berendezés lehetővé teszi a jármű országhatárokon való belépési és kilépési pontjainak észlelését.” [Mód. 99]

"

11.  A 7j. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:"

„Ennek érdekében a tagállamok együttműködnek olyan módszerek kidolgozásában, amelyek lehetővé teszik, hogy az úthasználók az úthasználati és használati díjakat legalább vagy a nagyobb határon, vagy bármely egyéb értékesítési pontokon ponton, az általánosan elfogadott, többek között elektronikus fizetési eszközökkel, mind az alkalmazó tagállam területén belül, mind azon kívül, a nap 24 órájában nyugta ellenében megfizethessék.”; [Mód. 100]

"

b)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Ha a tagállamok úthasználati díjat vetnek ki egy járműre, az úthasználati díj teljes összegét, az infrastruktúradíj összegét, a külsőköltség-díjak, és – ahol alkalmazzák – a dugódíj összegét az úthasználó kérésére a részére kiállított elismervényen kell feltüntetni, amennyiben lehetséges, elektronikus úton.”; [Mód. 101]

"

c)  a (4) bekezdésben az első mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben ez gazdaságilag megvalósítható, a külsőköltség-díjakat és dugódíjakat a tagállamoknak a 2004/52/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő elektronikus rendszer használatával kell kivetniük és beszedniük.”

"

12.  A 7k. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„7k. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének sérelme nélkül, ez az irányelv nem érinti az úthasználatidíj-rendszert bevezető tagállamok azon lehetőségét, hogy megfelelő ellentételezést nyújtsanak, feltéve, hogy ez nem torzítja a versenyt és nem okoz kárt a helyi vagy rendszeres fuvarozók vagy mindkettő számára.” [Mód. 102]

"

13.  A 8. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  Az a) pontban a „7. cikk (7) bekezdésére” történő hivatkozás helyébe a „7a. cikkre” történő hivatkozás lép;

b)  A b) pontban a „7. cikk (1)” után oda kell illeszteni az „és (2)” szavakat.

13a.  Az irányelv a következő cikkel egészül ki:"

„8a. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1)  Az infrastruktúra-használati díjak ellenőrzése érdekében minden tagállam független felügyeleti hatóságot jelöl ki, amely felel ezen irányelv tiszteletben tartásának biztosításáért.

(2)  A felügyeleti hatóság biztosítja a koncessziós szerződések gazdasági és pénzügyi ellenőrzését a 7b. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében.

(3)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a független felügyeleti hatóság kijelöléséről.ˮ [Mód. 103]

"

14.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

-a)  a 9. cikk (2) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(2) A tagállamok döntenek az ezen irányelvből származó bevételek felhasználásáról. A közlekedési hálózat egésze fejlődésének elősegítése érdekében az infrastruktúra- infrastruktúra-használati és külsőköltség-díjakból származó bevételt, vagy az e bevételek értékével megegyező összeget a közlekedési ágazat javára az úthálózat karbantartására és fenntartására és a teljes közlekedési rendszer optimalizálására fordítják kell fordítani. A külsőköltség-díjakból származó bevételeket vagy az e bevételek értékével megegyező összeget a közlekedés fenntarthatóbbá tételére kell fordítani, többek között az alábbiak közül legalább egyikére az egyikre:ˮ; [Mód. 104]

"

-aa)  a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

b) a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való levegőszennyezés és zajártalom csökkentése;ˮ; [Mód. 105]

"

-ab)  a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ba) a közösségi és fenntartható közlekedési módok finanszírozása;”; [Mód. 106]

"

-ac)  a (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

e) a 2014/94/EU irányelvvel összhangban alternatív üzemanyagokkal működő infrastruktúra és a közlekedés résztvevői által igénybe vehető alternatív infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése és/vagy a meglévő kapacitás növelése;”; [Mód. 107]

"

-ad)  a (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

f) a transzeurópai közlekedési hálózat támogatása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése;”; [Mód. 108]

"

-ae)  a (2) bekezdés h) alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

h) a közúti közlekedés biztonságának javítása és a biztonságos közúti infrastruktúra; valamint”; [Mód. 109]

"

-af)  a (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

i) biztonságos parkolóhelyek és biztosított parkolók biztosítása;”; [Mód. 110]

"

a)  a (2) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

b)  a szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"

„(3) A dugódíjakból származó bevételeket vagy az e bevételek értékével megegyező összeget a torlódás problémájának kezelésére kell fordítani, elsősorban például a következők révén: [Mód. 111]

   a) a közösségi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások támogatása;
   b) az útszűkületek a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések megszüntetése az olyan hálózataikban, ahol használati díjat alkalmaznak és a transzeurópai közlekedési hálózatban; [Mód. 112]
   c) a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra és multimodális csomópontok fejlesztése.”; [Mód. 113]

"

ba)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) Az infrastruktúra-használati díjakból és külsőköltség-díjakból származó bevételeket azon a területen kell felhasználni, amelyen a díjfizetés ellenében használható útszakasz található.” [Mód. 114]

"

15.  A 9d. és 9e. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„9d. cikk

A Bizottság a 9e. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, és korrigálja a 0. mellékletet, a IIIb. mellékletben szereplő 1. és 2. táblázat összegeit, valamint a IIIa. melléklet 4.1 és 4.2 szakaszában szereplő képleteket, hogy azok megfeleljenek a tudományos és technikai fejlődésnek.

9e. cikk

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 7g. cikk (4) bekezdésében, a 7ga. cikk (4) bekezdésében és a 9d. cikkben adott felhatalmazás ... [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napjaemlített, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/-től határozatlan időre szól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 115]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7g. cikk (4) bekezdése, a 7ga. cikk (4) bekezdése és a 9d. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az adott határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 7g. cikk (4) bekezdése, a 7ga. cikk (4) bekezdése és a 9d. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

"

16.  A 9f. és a 9g. cikket el kell hagyni.

17.  A 10a. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A II. mellékletben foglalt, euróban kifejezett összegeket, valamint a IIIb. melléklet 1. és 2. táblázatában foglalt, centben kifejezett összegeket kétévente korrigálni kell annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a Bizottság (Eurostat) által közzétett uniós szintű harmonizált fogyasztói árindexben – kivéve az energiát és a feldolgozatlan élelmiszereket – bekövetkezett változásokat. Az első kiigazítást ... [a jelen irányelv hatálybalépését követő két év utáni év]. március 31-ig kell elvégezni.

Az összegek kiigazítására automatikusan kerül sor oly módon, hogy az euróban vagy centben kifejezett kiindulási összeget megnövelik a változásnak az árindexben szereplő százalékos értékével. Az így kapott összegeket a II. mellékletre tekintettel a legközelebbi egész euróra, a IIIb. mellékletre tekintettel a legközelebbi centtizedre kell felkerekíteni.

(2)  A Bizottságnak az (1) bekezdésben említett kiigazított összegeket az (1) bekezdésben említett két naptári évet követő év március 31-ig közzé kell tennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A kiigazított összegek a közzétételt követő hónap első napján lépnek hatályba.”

"

18.  A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„11. cikk

(-1)  A tagállamok vagy az illetékes hatóságok a legátláthatóbb és legegyértelműbb módon tájékoztatást adnak az úthasználóktól származó bevételek felhasználásáról. [Mód. 116]

(1)  A tagállamoknak a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott módon minden évben összesített formában jelentést kell közzétenniük a területükön kiszabott úthasználati díjakról és használati díjakról, amelyben tájékoztatást adnak a bevételek felhasználásáról és azoknak az utaknak a minőségéről is, amelyekre úthasználati díjat vagy használati díjat vetettek ki.

(2)  Az (1) bekezdés értelmében közzétett jelentésnek a következőkről kell tájékoztatást adnia:

   a) a járműosztályok, az úttípusok és az időszakok minden egyes kombinációjára kiszabott külsőköltség-díj;
   b) az infrastruktúradíjak járműtípustól függő differenciálása;
   c) a súlyozott átlagos infrastruktúradíjat és az infrastruktúradíjból származó összbevétel, kitérve a tényleges infrastruktúraköltségektől való, az infrastruktúradíj differenciálása miatt fellépő esetleges eltérésekre is;
   d) a külsőköltség-díjakból származó összbevétel;
   e) a dugódíjakból származó összbevétel;
   ea) a feláron keresztül beszedett teljes bevétel, és az, hogy mely útszakaszokra vetették ki azt; [Mód. 117]
   f) az úthasználati díjakból és/vagy használati díjakból származó összbevétel;
   g) tájékoztatás az irányelv alkalmazása által generált bevételek felhasználásáról, és arról, hogy ez hogyan tette lehetővé a tagállamok számára a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében említett célok teljesítését;
   h) objektív kritériumokon alapuló értékelés a tagállam területén található közúti infrastruktúra karbantartottságának állapotáról, valamint annak az előző jelentés óta történt változásáról;
   i) a torlódás mértékének kiértékelése csúcsforgalmi időszakban az úthasználatidíj-fizetési kötelezettség alá eső hálózaton, az érintett hálózat reprezentatív számú útszakaszán végzett valós forgalomfigyelés alapján, valamint az előző jelentés óta történt változás.

(3)  Az úthasználatidíj- vagy használatidíj-fizetési kötelezettség alá eső úthálózati szakaszok minőségének kiértékeléséhez a tagállamoknak fő teljesítménymutatókat kell használniuk. A mutatóknak legalább az alábbiakra kell vonatkozniuk:

   a) az útfelület minősége;
   b) a közúti közlekedésbiztonság;
   c) a torlódás mértéke.

(3a)  A tagállamok nyilvánosan elérhetővé teszik az infrastruktúra-használati díjak és a külsőköltség-díjak újbóli befektetésének köszönhetően elért eredményeket, valamint a megnövekedett közúti közlekedésbiztonság, a csökkenő környezeti hatás és a csökkenő közúti torlódások tekintetében tapasztalható előnyöket. [Mód. 118]

(4)  ... [a felülvizsgált irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/-től számított három éven belül a Bizottságnak a 9c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust kell elfogadnia a mutatók harmonizált készletének meghatározása érdekében.

(5)  ... [a felülvizsgált irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/-től számított hat éven belül a Bizottságnak jelentést kell közzétennie azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok hogyan alkalmazták a (4) bekezdésben említett mutatókat.

(5a)  Az ezen irányelv hatálybalépését követő öt éven belül a Bizottság jelentést nyújt be a kibocsátásmentes járművek piaci részesedésének alakulásáról, és szükség esetén felülvizsgálja a kibocsátásmentes járművekre alkalmazott csökkentési rátát. [Mód. 119]

"

19.  A mellékletek a következőképpen módosulnak:

a)  A 0., a IIIa., a IIIb. és a IV. melléklet ezen irányelv melléklete szerint módosul;

b)  Az V., a VI. és a VII. melléklet ezen irányelv melléklete szerint kerül hozzáadásra.

2. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb (...)-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

1.  A 0., a III., a IIIa., a IIIb. és a IV. melléklet a következőképpen módosul:

a)  a 0. melléklet 3. szakasza a következőképpen módosul:

i.  a cím helyébe a következő szöveg lép:

„3 »EURO III«/»EURO IV«/»EURO V« járművek”;

ii.  a táblázatban az „»EEV járműre« vonatkozó sort el kell hagyni;

iii.  a szöveg a következővel egészül ki:

„Euro VI kibocsátási határértékek

 

Határértékek

 

CO

(mg/kWh)

THC

(mg/kWh)

Metántól különböző szénhidrogének

(mg/kWh)

CH4

(mg/kWh)

NOX (1)

(mg/kWh)

NH3

(ppm)

Részecskék (PM) tömege

(mg/kWh)

Részecskék (PM) száma

(szám/kWh)

WHSC (CI)

1500

130

 

 

400

10

10

8,0 x 1011

WHTC (CI)

4000

160

 

 

460

10

10

6,0 x 1011

WHTC (PI)

4000

 

160

500

460

10

10

6,0 x 1011

Megjegyzés:

PI = Szikragyújtás.

CI = Kompressziós gyújtás.

(1)   Az NOx határértékeken belül az NO2 megengedett szintje későbbi szakaszban is megállapítható.”;

b)  A III. melléklet a következőképpen módosul:

i.  A 2. szakasz a következőképpen módosul:

–  a 2.1. pont hatodik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„– A költségek nehézgépjárművekre egyes gépjárműtípusokra eső arányát objektív és átlátható módon kell megállapítani, figyelembe véve az egyes gépjárműtípusok hálózaton várható nehézgépjármű-forgalom forgalmának arányát és a járulékos költségeket. Ebből a célból a nehézgépjárművek által megtett járműkilométereket objektíven igazolható, például az ezen melléklet 4. pontjában* meghatározottak szerinti »ekvivalenciafaktorok« alkalmazásával ki lehet igazítani. [Mód. 120]

_______________

* Az ekvivalenciafaktorok alkalmazása során a tagállamok az elvégzett útépítést időszakos alapon vagy a hosszú életciklus szemlélet felhasználásával vehetik figyelembe.”;

–  a 2.2. pontban a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„– Ezen költségeket a nehézgépjárművek és az egyéb forgalom a könnyűgépjárművek között a járműkilométerek tényleges és előre jelzett megoszlása alapján kell megosztani, és objektíven igazolható, például a 4. pontban meghatározottak szerinti ekvivalenciafaktorok alkalmazásával ki lehet igazítani.ˮ; [Mód. 121]

ii.  A 4. szakasz címe és első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„4. A NEHÉZGÉPJÁRMŰ-FORGALOMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS, EKVIVALENCIAFAKTOROK ÉS KORREKCIÓS MECHANIZMUS

–  Az autópályadíjakat a nehézgépjárművek járműkilométerekből való tényleges vagy előre jelzett részesedése alapján kell számítani, amely igény esetén – a nehézgépjárművek használatából eredő magasabb infrastruktúra-építési és -javítási költségek számításba vételére szolgáló – ekvivalenciafaktorok alkalmazásával kiigazítható.ˮ;

c)  A IIIa. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„IIIa. MELLÉKLET

A KÜLSŐKÖLTSÉG-DÍJ KIVETÉSÉNEK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

Ez a melléklet meghatározza a külsőköltség-díj kivetésének, valamint adott esetben a legnagyobb külsőköltség-díj kiszámításának minimumkövetelményeit.

1.  Az érintett közúthálózat-részek

A tagállam köteles pontosan megjelölni, hogy közúthálózatának mely részén vagy részein vet ki külsőköltség-díjat.

Ha a tagállam a transzeurópai hálózat saját területéhez tartozó közúthálózatnak csak egy részén vagy bizonyos részein kíván külsőköltség-díjat kivetni, akkor e rész vagy ezen részek kiválasztását olyan elemzésnek kell megelőznie, amelynek során megállapítást nyert, hogy:

—  azon utak járművek általi igénybevétele, amelyeken a tagállam külsőköltség-díjat vet ki, az átlagosnál nagyobb mértékű környezetkárosítást eredményez, a levegőminőségi jelentéstétellel, a nemzeti emissziókataszterekel, a forgalom mennyiségével, valamint zaj tekintetében a 2002/49/EK irányelvvel összhangban értékelve, vagy

–  a külsőköltség-díjnak a saját területéhez tartozó közúthálózat más részein való alkalmazása káros hatással lehet a környezetre vagy a közúti közlekedésbiztonságra, vagy ezen utak esetében a külsőköltség-díj kivetése és beszedése aránytalan költséggel járna. [Mód. 122]

2.  Az érintett járművek, utak és időszakok

Ha a tagállam a IIIb. mellékletben meghatározott referenciaértéknél nagyobb összegű külsőköltség-díjat kíván alkalmazni, akkor tájékoztatja a Bizottságot a járművek osztályozásáról, amely alapján a külsőköltség-díj összege különbözik. Emellett tájékoztatja a Bizottságot azon közutak helyéről, amelyekre nagyobb összegű külsőköltség-díjat alkalmaznak (a továbbiakban: „külvárosi utak [beleértve az autópályákat is]”), valamint azon közutak helyéről, amelyekre kisebb összegű külsőköltség-díjat alkalmaznak (a továbbiakban: „településeket összekötő utak [beleértve az autópályákat is]”).

A tagállam a fentieken túl szükség szerint tájékoztatja a Bizottságot azon éjszakai időszakról, amelyben a nagyobb zajterhelésre való tekintettel nagyobb összegű külsőzajköltség-díj vethető ki.

A közutak külvárosi utakként (beleértve az autópályákat is) vagy településeket összekötő utakként (beleértve az autópályákat is) történő osztályozásának, valamint az egyes időszakok meghatározásának olyan objektív kritériumokon kell alapulnia, amelyek a közút és a közút környezete szennyezéssel szembeni kitettségének szintjével állnak összefüggésben, így például figyelembe kell venni a népsűrűséget, a légszennyezés (különösen a PM10 és az NO2) éves mediánját, és (a PM10 esetében) a napok és (az NO2 esetében) az órák számát, amely alatt a szennyezés mértéke meghaladja a 2008/50/EK irányelvben meghatározott értékhatárokat. Az alkalmazott kritériumokat a tájékoztatásban meg kell jelölni. [Mód. 123]

3.  A díj összege

E szakasz akkor alkalmazandó, ha a tagállam a IIIb. mellékletben meghatározott referenciaértéknél nagyobb összegű külsőköltség-díjat kíván alkalmazni.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság minden egyes járműosztályra, közúttípusra és időszakra egy egységes egyedi összeget határoz meg. Az így létrejövő díjstruktúrának átláthatónak kell lennie, azt nyilvánosságra kell hozni, és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhetővé kell tenni. Gondoskodni kell arról, hogy a közzétételre a végrehajtás időpontja előtt kellő időben sor kerüljön. Minden olyan paramétert, adatot és egyéb információt, amely a különböző külső költségelemek kiszámításának megértéséhez szükséges, nyilvánosságra kell hozni.

A díjak megállapítása során a tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a hatékony árképzés elvét követve jár el, vagyis olyan árakat alakít ki, amelyek a díjfizetésre kötelezett jármű használatából fakadó társadalmi határköltséget közelítik.

A díjak megállapítása előtt meg kell fontolni a forgalom más útra terelődésének kockázatát is, valamint a közúti közlekedésbiztonságra, a környezetre és a forgalmi torlódásokra gyakorolt káros hatásokat, valamint az említett kockázatok enyhítésének lehetőségeit is.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság figyelemmel kíséri, hogy a díjmegállapítási rendszer mennyire hatékony a közúti közlekedésből eredő környezetkárosítás mérséklésében. A tagállam a közlekedés iránti kínálat és kereslet változásainak függvényében szükség esetén kétévente kiigazítja a díjstruktúrát és az adott járműosztályra, úttípusra és időszakra vonatkozó díjtételek összegét.

4.  Külsőköltség-elemek

4.1.  A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költsége

Ha a tagállam a IIIb. mellékletben meghatározott referenciaértéknél nagyobb összegű külsőköltség-díjat kíván alkalmazni, akkor a tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés kivethető költségét a következő képlet szerint határozza meg:

20181025-P8_TA(2018)0423_HU-p0000002.png

ahol:

PCVij

=

az i. járműosztály által a j. úttípuson okozott levegőszennyezés költsége (EUR/járműkilométer),

EFik

=

az i. járműosztály k. szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási tényezője (gramm/járműkilométer),

PCjk

=

a j. úttípus esetében a k. szennyező anyag pénzben kifejezett költsége (EUR/gramm).

A kibocsátási tényezőket az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben* előírt nemzeti emissziókataszter összeállítása során a tagállamok által alkalmazott értékkel azonos értéken kell figyelembe venni (ehhez az EMEP/EEA által, a légszennyező anyagok emissziókataszterének összeállításához kiadott útmutatót kell használni**). A szennyező anyagok pénzben kifejezett költségét a tagállam vagy adott esetben a 7c. cikk (4) bekezdésében említett független hatóság becsüli meg tudományosan igazolt módszerek alkalmazásával.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság – a levegőszennyező anyagokra vonatkozó mérési adatok és a levegőszennyező anyagok pénzben kifejezett költségének helyileg érvényes értéke felhasználásával – tudományosan igazolt alternatív módszereket is alkalmazhat a levegőszennyezés költségének kiszámítása során.

4.2.  A közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költsége

Ha a tagállam a IIIb. mellékletben meghatározott referenciaértéknél nagyobb összegű külsőköltség-díjat kíván alkalmazni, akkor a tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a közlekedésnek tulajdonítható zajszennyezés kivethető költségét a következő képletek szerint határozza meg:

20181025-P8_TA(2018)0423_HU-p0000003.png

ahol:

NCVj =

 

a j. úttípuson egy nehéz tehergépjármű által okozott zajártalom költsége (EUR/járműkilométer),

NCjk =

 

a j. úttípuson a k. zajszint által okozott zajártalom lakosonkénti költsége (EUR/fő),

POPk =

 

a k. napi zajszintnek kitett lakosok kilométerenkénti száma (fő/kilométer),

WADT =

 

a súlyozott átlagos napi forgalom (személygépkocsi-egyenérték)

a és b

 

a tagállamok által oly módon meghatározott súlyozó tényező, hogy az eredményként kapott jármű kilométerenkénti súlyozott átlagos zajártalmi díj egyezzen az NCVj (napi) értékével.

A közlekedésnek tulajdonítható zajártalom a zajnak a közút környezetében lévő polgárok egészségére gyakorolt hatásával áll összefüggésben.

A k. zajszintnek kitett lakosok számát a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*** 7. cikke alapján elkészített stratégiai zajtérképekből kell átvenni.

A k. zajszintnek kitett egyetlen személyre eső költséget a tagállam vagy adott esetben független hatóság becsüli meg tudományosan igazolt módszerek alkalmazásával.

A súlyozott átlagos napi forgalom meghatározása során a nehéz tehergépjárművek és a személygépkocsik közötti „e” ekvivalenciafaktor alkalmazandó, amelyet az átlagos személygépkocsik és az átlagos nehéz tehergépjárművek zajkibocsátási szintje alapján, valamint a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet figyelembevételével származtatták.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a kevésbé zajos járművek használatának ösztönzése érdekében differenciált zajártalmi díjakat állapíthat meg, feltéve, hogy ez nem vezet a külföldi járművek hátrányos megkülönböztetéséhez.

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

** Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség módszertana: http://www.eea.europa.eu//publications/emep-eea-guidebook-2016

*** Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.)”;

d)  A IIIb. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„IIIb. MELLÉKLET

A KÜLSŐKÖLTSÉG-DÍJ REFERENCIAÉRTÉKEI MINIMUMÉRTÉKEI

Ez a melléklet meghatározza a külsőköltség-díj referenciaértékeit minimumértékeit, beleértve a lég- levegőszennyezés és zajszennyezés zajártalom költségét. [Mód. 126]

1. táblázat: a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó külsőköltség-díjak referenciaértékei minimumértékei [Mód. 127]

Járműosztály

eurocent/járműkilométer

Külvárosi(1)

Településeket összekötő(2)

Kevesebb

mint 14 tonna

megengedett legnagyobb össztömegű vagy két tengellyel rendelkező nehéz tehergépjárművek

EURO 0

13,3

8,3

EURO I

9,1

5,4

EURO II

8,8

5,4

EURO III

7,7

4,3

EURO IV

5,9

3,1

EURO V

5,7

1,9

EURO VI

3,2

0,6

Az EURO VI-nál kevésbé szennyező

2,5

0,3

14 és

28 tonna közötti megengedett legnagyobb össztömegű vagy három

tengellyel rendelkező nehéz tehergépjárművek

EURO 0

23,3

15,1

EURO I

16,4

10,1

EURO II

15,7

10,0

EURO III

13,5

8,2

EURO IV

9,5

5,7

EURO V

8,9

3,7

EURO VI

3,6

0,8

Az EURO VI-nál kevésbé szennyező

2,5

0,3

28 és 40 tonna

közötti megengedett legnagyobb össztömegű vagy négy

tengellyel rendelkező nehéz tehergépjárművek

EURO 0

30,4

19,7

EURO I

22,6

13,9

EURO II

21,3

13,9

EURO III

17,8

11,2

EURO IV

12,2

7,7

EURO V

9,2

4,0

EURO VI

3,5

0,8

Az EURO VI-nál kevésbé szennyező

2,5

0,3

Több

mint 40 tonna

megengedett legnagyobb össztömegű vagy legalább öt tengellyel rendelkező nehéz tehergépjárművek

EURO 0

43,0

28,6

EURO I

31,5

19,8

EURO II

29,2

19,4

EURO III

24,0

15,6

EURO IV

16,2

10,6

EURO V

9,8

4,7

EURO VI

3,6

1,0

Az EURO VI-nál kevésbé szennyező

2,5

0,3

(1)  A „külvárosi” a 150 és 900 fő/km2 népsűrűségű területeket jelöli (300 fő/km2 medián népsűrűség).

(2)   A „településeket összekötő” a 150 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű területeket jelöli.

2. táblázat: a távolsági buszokra vonatkozó külsőköltség-díjak referenciaértékei minimumértékei [Mód. 128]

Járműosztály

eurocent/járműkilométer

Külvárosi(1)

Településeket összekötő(2)

18 tonna megengedett legnagyobb össztömegű

vagy két tengellyel rendelkező távolsági buszok

EURO 0

20,3

13,1

EURO I

16,0

10,4

EURO II

15,6

9,9

EURO III

13,9

8,5

EURO IV

10,0

5,7

EURO V

9,0

5,0

EURO VI

2,8

0,8

Az EURO VI-nál kevésbé szennyező

1,4

0,2

Több mint 18 tonna megengedett legnagyobb össztömegű,

vagy legalább három tengellyel rendelkező távolsági buszok

EURO 0

24,9

16,2

EURO I

19,2

12,3

EURO II

18,5

12,0

EURO III

15,7

9,8

EURO IV

10,6

6,6

EURO V

10,2

5,2

EURO VI

2,8

0,8

Az EURO VI-nál kevésbé szennyező

1,4

0,2

(1)  A „külvárosi” a 150 és 900 fő/km2 népsűrűségű területeket jelöli (300 fő/km2 medián népsűrűség).

(2)  A „településeket összekötő” a 150 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű területeket jelöli.

Az 1. és a 2. táblázatban található értékek hegyvidéki területeken és agglomerációk körül – az alacsonyabb diszperzió, az utak meredeksége, a tengerszint feletti magasság vagy a hőmérsékleti inverzió által indokolt mértékben – legfeljebb kétszeres szorzóval négyszeres referenciaszorzóval kiigazíthatók. Ha van tudományos bizonyíték a hegyvidéki területtel vagy agglomerációval összefüggő magasabb szorzóra, ez a referenciaérték részletes indoklás alapján növelhető.”; [Mód. 129]

3. táblázat: a járművekre vonatkozó külsőköltség-díjak referenciaértékei (€ct/vkm)

Jármű

Motor

EURO osztály

Külvárosi

Településeket összekötő

Dízelüzemű személygépkocsi

<1,4l

Euro 2

1,9

0,9

 

 

Euro 3

1,6

0,9

 

 

Euro 4

1,3

0,7

 

 

Euro 5

0,9

0,5

 

 

Euro 6

0,6

0,3

 

1,4-2,0 l

Euro 0

3,6

1,0

 

 

Euro 1

1,9

0,9

 

 

Euro 2

1,8

0,8

 

 

Euro 3

1,7

0,9

 

 

Euro 4

1,4

0,7

 

 

Euro 5

0,9

0,5

 

 

Euro 6

0,6

0,3

 

>2,0 l

Euro 0

3,9

1,3

 

 

Euro 1

1,9

0,9

 

 

Euro 2

1,8

0,9

 

 

Euro 3

1,7

0,9

 

 

Euro 4

1,4

0,7

 

 

Euro 5

0,9

0,5

 

 

Euro 6

0,6

0,3

Benzinüzemű személygépkocsi

<1,4l

Euro 0

3,7

2,4

 

 

Euro 1

1,0

0,4

 

 

Euro 2

0,7

0,3

 

 

Euro 3

0,5

0,2

 

 

Euro 4

0,5

0,2

 

 

Euro 5

0,5

0,2

 

 

Euro 6

0,5

0,2

 

1,4-2,0 l

Euro 0

3,9

3,0

 

 

Euro 1

1,1

0,4

 

 

Euro 2

0,7

0,3

 

 

Euro 3

0,5

0,2

 

 

Euro 4

0,5

0,2

 

 

Euro 5

0,4

0,2

 

 

Euro 6

0,4

0,2

 

>2,0 l

Euro 0

4,0

3,0

 

 

Euro 1

1,0

0,4

 

 

Euro 2

0,5

0,3

 

 

Euro 3

0,5

0,2

 

 

Euro 4

0,5

0,2

 

 

Euro 5

0,4

0,2

 

 

Euro 6

0,4

0,2

[Mód. 124]

4. táblázat: a könnyű tehergépjárművekre vonatkozó külsőköltség-díjak minimumértékei (€ct/vkm)

Jármű

EURO osztály

Külvárosi

Településeket összekötő

Benzinüzemű könnyű haszongépjármű

Euro 1

2,4

0,7

 

Euro 2

1,9

0,4

 

Euro 3

1,8

0,4

 

Euro 4

1,7

0,3

 

Euro 5

1,6

0,3

 

Euro 6

1,6

0,3

Dízelüzemű könnyű haszongépjármű

Euro 1

4,0

1,7

 

Euro 2

4,1

1,7

 

Euro 3

3,5

1,3

 

Euro 4

3,0

1,1

 

Euro 5

2,2

0,8

 

Euro 6

1,9

0,5

; [Mód. 125]

e)  A IV. mellékletben a „Járműszerelvények (csuklós járművek és közúti vontatók)” cím helyébe a következő szöveg lép:

„Járműszerelvények (csuklós járművek és közúti vontatók)

Légrugós vagy azzal egyenértékű tengelyfelfüggesztés

Egyéb tengelyfelfüggesztési rendszerek

Károsodási osztály

Tengelyek száma és megengedett legnagyobb össztömeg (tonna)

Tengelyek száma és megengedett legnagyobb össztömeg (tonna)

 

Legalább

Kevesebb mint

Legalább

Kevesebb mint

 

2 + 1 tengelyes

 

7,5

12

14

16

18

20

22

23

25

12

14

16

18

20

22

23

25

28

7,5

12

14

16

18

20

22

23

25

12

14

16

18

20

22

23

25

28

I

2 + 2 tengelyes

 

23

25

26

28

25

26

28

29

23

25

26

28

25

26

28

29

 

29

31

29

31

II

31

33

31

33

 

33

36

36

38

33

36

III

2 + 3 tengelyes

II

36

38

38

40

36

38

 

 

 

38

40

III

3 + 2 tengelyes

II

36

38

38

40

36

38

 

 

 

38

40

40

44

III

40

44

 

 

 

3 + 3 tengelyes

 

36

38

38

40

36

38

I

 

 

38

40

II

40

44

40

44

 

7 tengelyes

40

50

40

50

II

50

60

50

60

III

60

 

60

 

8 vagy 9 tengelyes

40

50

40

50

I

50

60

50

60

II

60

60

III”;

ea)  a IV. melléklet a következő ponttal egészül ki:

„Alternatív üzemanyaggal hajtott gépjárművek esetében a megengedett legnagyobb össztömeg az alkalmazott alternatív üzemanyag-technológia esetében szükséges többlettömeggel, de legfeljebb egy tonnával nő.ˮ [Mód. 130]

2.  Az irányelv a következő V., VI. és VII. mellékletekkel egészül ki:

„V. MELLÉKLET

A TORLÓDÁSI DÍJ KIVETÉSÉNEK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

Ez a melléklet meghatározza a torlódási díj kivetésének minimumkövetelményeit.

1.  A hálózatnak a torlódási díj hatálya alá tartozó részei, az érintett járművek köre és az érintett időszakok

A tagállam pontosan meghatározza a következőket:

a)  a transzeurópai hálózat területéhez tartozó közúthálózatának része vagy részei, és a 7. cikk (1) bekezdésében említett autópályái, amelyek a 7da. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban a torlódási díj hatálya alá tartoznak;

b)  a torlódási díj hatálya alá tartozó hálózati szakaszoknak „nagyvárosi” és „nem nagyvárosi” kategóriák szerint osztályozása. A tagállamok az 1. táblázatban foglalt kritériumokat alkalmazzák az egyes útszakaszok osztályának meghatározásához.

1. táblázat: a hálózat útjainak az a) pontban meghatározott „nagyvárosi” és „nem nagyvárosi” kategóriák szerinti osztályozásának kritériumai

Útkategória

Osztályozási kritérium

„nagyvárosi”

a hálózatnak 250 000 fő vagy annál nagyobb lakosságú agglomerációkon áthaladó szakaszai

„nem nagyvárosi”

a hálózat „nagyvárosinak” nem minősülő szakaszai

c)  azon időszakok, amelyek alatt alkalmazandó a díj, az egyes szakaszok tekintetében. Ha különböző díjszabások alkalmazandók a díjköteles időszakban, a tagállamok egyértelműen kijelölik az egyes időszakok kezdetét és végét, amelyek alatt az adott díjtétel alkalmazandó.

A tagállamok a 2. táblázatban foglalt ekvivalenciafaktorokat alkalmazzák az egyes jármű-kategóriákra vonatkozó díjszabások arányának meghatározásához.

2. táblázat: ekvivalenciafaktorok az egyes jármű-kategóriákra vonatkozó díjszabások arányának meghatározásához

Jármű-kategória

Ekvivalenciafaktor

Könnyű személy- és haszongépjárművek

1

Merev nehéz tehergépjárművek

1,9

Buszok és távolsági buszok

2,5 1,5

Csuklós nehéz tehergépjárművek

2,9

[Mód. 131]

2.  A díj összege

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság minden egyes jármű-kategóriára, útszakaszra és időszakra egy egységes egyedi összeget határoz meg e melléklet 1. szakaszának rendelkezéseivel összhangban, valamint figyelembe véve a VI. melléklet táblázatában meghatározott legnagyobb vonatkozó értéket. Az így létrejövő díjstruktúrának átláthatónak kell lennie, azt nyilvánosságra kell hozni, és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhetővé kell tenni.

A tagállam kellő időben közzéteszi az alábbi adatok mindegyikét, mielőtt torlódási díjat alkalmaz:

a)  minden olyan paraméter, adat és egyéb információ, amely az utak és járművek osztályozási módjának, valamint a díjköteles időszakok meghatározásának megértéséhez szükséges;

b)  az alkalmazandó torlódási díjak teljes leírása minden egyes jármű-kategóriára, útszakaszra és időszakra lebontva.

A tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsát az a) és b) pont értelmében közzéteendő minden információt.

A díjak csak akkor állapíthatók meg, miután megfontolták a forgalom más útra terelődésének kockázatát is, valamint a közúti közlekedésbiztonságra, a környezetre és a forgalmi torlódásokra gyakorolt káros hatásokat és az említett kockázatok enyhítésének lehetőségeit is.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság figyelemmel kíséri, hogy a díjmegállapítási rendszer mennyire hatékony a torlódások mérséklésében. A tagállam a közlekedés iránti kínálat és kereslet változásainak függvényében szükség esetén évente kiigazítja a díjstruktúrát és az adott jármű-kategóriára, úttípusra és időszakra vonatkozó díjtételek összegét.

VI. MELLÉKLET

A TORLÓDÁSI DÍJ LEGNAGYOBB ÉRTÉKEI

Ez a melléklet meghatározza a torlódási díj legnagyobb értékeit.

Az alábbi táblázatban meghatározott legnagyobb értékek a könnyű személy- és haszongépjárművekre alkalmazandók. Az egyéb jármű-kategóriákra vonatkozó díjakat a könnyű személy- és haszongépjárművekre alkalmazandó díjaknak az V. melléklet táblázatában foglalt ekvivalenciafaktorokkal való beszorzásával állapítják meg.

Táblázat: a könnyű személy- és haszongépjárművekre vonatkozó torlódási díjak legnagyobb értéke

eurocent/járműkilométer

Nagyvárosi

Nem nagyvárosi

Autópályák

67

34

Főutak

198

66

VII. MELLÉKLET

A KÖNNYŰ SZEMÉLY ÉS HASZONGÉPJÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ AUTÓPÁLYADÍJAK ÉS HASZNÁLATI DÍJAK DIFFERENCIÁLÁSA

Ez a melléklet meghatározza a kibocsátási kategóriákat, amelyek alapján differenciálják az autópályadíjakat és a használati díjakat.

A szennyező anyagok kibocsátását az (EU) .../... bizottsági rendelettel* összhangban mérik.

Az alacsonyabb értékek alkalmazandók azokra a személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre, amelyek – a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet** szerint mért – CO2-kibocsátása alacsonyabb a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben*** és az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben**** foglalt alkalmazandó uniós szintű célkitűzéseknek megfelelő szinteknél.

Táblázat: a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátási kategóriája

Megfelelési tényező

1,5–2,1

1–1,5

1 alatt

Nulla kibocsátású járművek

Díj/km

10 %-kal a legmagasabb érték alatt

20 %-kal a legmagasabb érték alatt

30 %-kal a legmagasabb érték alatt

75 %-kal a legmagasabb érték alatt

__________________

* A Bizottság (EU) .../... rendelete (XXX) az (EU) 2017/... bizottsági rendeletnek, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról [RDE 3] (HL L …, 2017. ..., … o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.).ˮ

(1) HL C 81., 2018.3.2., 188. o.
(2) HL C 176., 2018.5.23., 66. o.
(3)HL C 81.., 2018.3.2., 188. o.
(4)HL C 176., 2018.5.23., 66. o.
(5) Az Európai Parlament 2018. október 25-i álláspontja.
(6)Fehér könyv: „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé”, COM(2011)0144).
(7)COM(2016)0501.
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve (2004. április 29.) a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 166., 2004.4.30., 124. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).
(14)A Bizottság (EU) 2016/427 rendelete (2016. március 10.) a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról (HL L 82., 2016.3.31., 1. o.).
(15)A Bizottság (EU) 2016/646 rendelete (2016. április 20.) a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról (HL L 109., 2016.4.26., 1. o.).
(16)...
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (HL L 319., 2008.11.29., 59. o.).
(18)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(19)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).


A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdítása ***I
PDF 274kWORD 86k
Az Európai Parlament 2018. október 25-én elfogadott módosításai a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2017)0653 – C8-0393/2017 – 2017/0291(COD))(1)
P8_TA(2018)0424A8-0321/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiájáról szóló közleményében21 a Bizottság bejelentette, hogy ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez (UNFCCC) csatlakozott felek 2015-ben Párizsban rendezett 21. konferenciáján tett uniós kötelezettségvállalások teljesüljenek, fel kell gyorsítani a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítését, és ezért az évszázad középére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és szennyezőanyag-kibocsátásnak is határozottan a nulla kibocsátás felé kell közelednie. Emellett a közlekedésből származó, egészségre káros légszennyező anyagok kibocsátásának jelentős csökkentéséről is késedelem nélkül intézkedni kell. Ezt többféle szakpolitikai kezdeményezéssel el lehet érni, többek között a tiszta üzemű járművek közbeszerzésének alkalmazásával.
(2)  Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiájáról szóló közleményében21 a Bizottság bejelentette, hogy ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez (UNFCCC) csatlakozott felek 2015-ben Párizsban rendezett 21. konferenciáján tett uniós kötelezettségvállalások teljesüljenek, fel kell gyorsítani a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítését, és ezért az évszázad középére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és szennyezőanyag-kibocsátásnak is határozottan a nulla kibocsátás felé kell közelednie. Emellett a közlekedésből származó, az egészségre és a környezetre káros légszennyező anyagok kibocsátásának jelentős csökkentéséről is késedelem nélkül intézkedni kell. Ezt többféle szakpolitikai kezdeményezéssel el lehet érni, többek között a tömegközlekedésre történő modális átállást támogató intézkedésekkel, valamint a tiszta üzemű járművek közbeszerzésének alkalmazásával.
_________________
_________________
21 COM(2016)0501 .
21 COM(2016)0501.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Amint azt a Bizottság az „Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” című közleményében23 bejelentette, ez a javaslat annak a második javaslatcsomagnak a részét képezi, amely hozzá fog járulni az Unió alacsony kibocsátású mobilitásra irányuló törekvéseinek elősegítéséhez. Ennek a javaslatcsomagnak, amelyet „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” című bizottsági közlemény ismertet, az a célja, hogy kínálat- és keresletorientált intézkedések együttes alkalmazása révén biztosítsa, hogy az Unió ráálljon az alacsony kibocsátású mobilitáshoz vezető pályára, és egyúttal fokozza az EU mobilitási ökoszisztémájának versenyképességét.
(4)  Amint azt a Bizottság az „Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” című közleményében23 bejelentette, ez a javaslat annak a második javaslatcsomagnak a részét képezi, amely hozzá fog járulni az Unió alacsony kibocsátású mobilitásra irányuló törekvéseinek elősegítéséhez. Ennek a javaslatcsomagnak, amelyet „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” című bizottsági közlemény ismertet, az a célja, hogy kínálat- és keresletorientált intézkedések együttes alkalmazása révén biztosítsa, hogy az Unió ráálljon az alacsony kibocsátású mobilitáshoz vezető pályára, és egyúttal fokozza az EU mobilitási ökoszisztémájának versenyképességét. A fenntartható járművek előmozdítását párhuzamosan kell végezni a tömegközlekedés további fejlesztésével, mivel ez a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsük a közúti járművek számát és ennek következtében javítsuk a levegő minőségét, illetve csökkentsük a kibocsátásokat.
_________________
_________________
23 COM(2017)0283.
23 COM(2017)0283.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az új technológiáknak köszönhető innováció elősegíti a járművek kibocsátásának csökkentését, és ezáltal a közlekedési ágazat dekarbonizációját. Az alacsony és nulla kibocsátású közúti járművek fokozott elterjedése várhatóan csökkenteni fogja a szén-dioxid-kibocsátást és egyes szennyezőanyagok (szilárd részecskék, nitrogén-oxidok és nemmetán szénhidrogének) kibocsátását, és az alacsony és nulla kibocsátású járművek növekvő globális piacán ösztönözni fogja az európai ipar versenyképességét és növekedését.
(5)  Az új technológiáknak köszönhető innováció elősegíti a járművek kibocsátása és a zajszennyezés csökkentését, támogatva ugyanakkor a közlekedési ágazat dekarbonizációját. Az alacsony és nulla kibocsátású közúti járművek fokozott elterjedése csökkenteni fogja a szén-dioxid-kibocsátást és egyes szennyezőanyagok (szilárd részecskék, nitrogén-oxidok és nemmetán szénhidrogének) kibocsátását, és ezáltal javítja majd a városok és egyéb szennyezett térségek levegőminőségét, egyben hozzájárulva az európai ipar versenyképességéhez és növekedéséhez az alacsony és nulla kibocsátású járművek növekvő globális piacán, valamint biztosítva az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztését. Ezen túlmenően a versenykörnyezet biztosítására és ösztönzésére, valamint az e területen folytatott további kutatás és innováció ösztönzésére irányuló minden erőfeszítés alapelve a technológiasemlegesség kell hogy legyen. A levegő- és zajszennyezés csökkentése, valamint a városi és vidéki területeken az uniós levegőminőségi szabványoknak való megfelelés érdekében konkrét és nagyratörő szakpolitikákra és intézkedésekre, többek között az tiszta üzemű járművek közbeszerzésének alkalmazására van szükség.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   A belső égésű motorral működő járművek és az akkumulátoros elektromos járművek árának kiegyenlítődése a becslések szerint 2020 és 2028 között fog bekövetkezni. Ezenfelül számos eredetiberendezés-gyártó például egyes új modellek esetében az árak kiegyenlítődését 2020-ra teszi. Az akkumulátoros elektromos járművek alacsonyabb üzemeltetési költségei alapján a tulajdonosi összköltségek szempontjából a kiegyenlítődés a vételár kiegyenlítődésének évét megelőzően, általában 2–6 évvel korábban fog bekövetkezni.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)   A piaci előrejelzések becslései szerint jelentősen csökkenni fog a tiszta üzemű járművek, így például a teljes mértékben elektromos személygépkocsik ára, és ezek a 2020-as években – különösen a teljes tulajdonosi költségeket figyelembe véve – rendkívül versenyképessé, sőt, a hagyományos járműveknél olcsóbban üzemeltethetővé válnak, az akkumulátorok kisebb költségének, valamint egyéb költségcsökkenéseknek köszönhetően, amelyek az alacsonyabb üzemanyagköltségekben és az elektromos járművek üzemeltetésével járó alacsonyabb karbantartási költségekben mutatkoznak majd meg.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
5 c preambulumbekezdés (új)
(5c)   Jóllehet az Unió a kutatás és a nagy értékű ökoinnováció terén a vezető régiók egyike, a legnagyobb busz- és akkumulátorgyártóknak az ázsiai és csendes-óceáni térség ad otthont. Az akkumulátoros elektromos járművek globális piacának fejlődését hasonlóképpen a kínai és az egyesült államokbeli piacok mozgatják, amelyek együttesen a világpiac hozzávetőlegesen 60%-át adják, míg az EU részesedése 28%. Ezért nagyratörő uniós szakpolitikai keretre van szükség az innováció ösztönzéséhez és az európai ipar versenyképességének és növekedésének további előmozdításához a tiszta üzemű járművek és a kapcsolódó technológiai infrastruktúra növekvő globális piacain.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
5 d preambulumbekezdés (új)
(5d)   Az Uniónak fokozottabban kell ösztönöznie a fenntartható és újrafeldolgozható akkumulátorok technológiai fejlesztését, amelyek gyártása során szem előtt kell tartani, hogy környezeti lábnyomuknak a lehető legkisebbnek kell lennie.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
5 e preambulumbekezdés (új)
(5e)   A fenntarthatóság célkitűzéseivel összhangban az akkumulátorokat minimális környezeti hatásokkal kell előállítani az Unióban és azon kívül, különösen ami az akkumulátorok összeállításánál használt anyagok kitermelésének folyamatát illeti. A teljes gyártási folyamat üvegházhatásúgáz-kibocsátását figyelembe kell venni. A Bizottságnak a 2006/66/EK irányelv felülvizsgálatának megfelelően ambiciózus célkitűzéseket kell előterjesztenie az akkumulátorok újrahasznosíthatóságára vonatkozóan.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A közigazgatási szervek beszerzési politikájukon keresztül az innovatív áruk és szolgáltatások tekintetében képesek piacokat létrehozni és támogatni. A 2014/24/EU24 és a 2014/25/EU irányelv25 olyan harmonizált közbeszerzési minimumszabályokat határoz meg, amelyek összehangolják a közigazgatási szervek és egyes közüzemi szolgáltatók által az áruk, az építési beruházások és a szolgáltatások vásárlása során alkalmazott eljárásokat. Ezen belül az uniós jogszabályok hatálya alá tartozó szerződések volumenére vonatkozó általános küszöbértékeket állapítanak meg, amelyek a tiszta üzemű járművekről szóló irányelvre is vonatkoznak.
(6)  Figyelembe véve, hogy az árukra, építési beruházásokra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások a GDP mintegy 14%-át teszik ki, ami hozzávetőleg évente 1,8 billió EUR, a közigazgatási szervek beszerzési politikájukon keresztül az innovatív áruk és szolgáltatások tekintetében képesek piacokat létrehozni és támogatni. A 2014/24/EU24 és a 2014/25/EU irányelv25 olyan harmonizált közbeszerzési minimumszabályokat határoz meg, amelyek összehangolják a közigazgatási szervek és egyes közüzemi szolgáltatók által az áruk, az építési beruházások és a szolgáltatások vásárlása során alkalmazott eljárásokat, összhangban a vásárolt áruk (köztük a járművek) környezeti előírásaival. Ezen belül az uniós jogszabályok hatálya alá tartozó szerződések volumenére vonatkozó általános küszöbértékeket állapítanak meg, amelyek a tiszta üzemű járművekről szóló irányelvre is vonatkoznak. E cél elérése érdekében az irányelvnek világos és átlátható követelményeket, és a közbeszerzési célok tekintetében egyszerű számítási módszert kell előírnia.
_________________
_________________
24 HL L 94., 2014.3.28., 65. o.
24 HL L 94., 2014.3.28., 65. o.
25 HL L 94., 2014.3.28., 243–374. o.
25 HL L 94., 2014.3.28., 243. o.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   A töltő és újratöltő infrastruktúrák rendelkezésre állása előfeltétele az alternatív üzemanyaggal működő járművekkel végzett fuvarozási műveleteknek, ideértve a tömegközlekedést is. Ezért a tömegközlekedést illetően az alternatív üzemanyagok infrastruktúráinak előmozdítására irányuló szempontokat meg kell erősíteni a 2014/94/EU irányelvben. Felülvizsgálat hiányában a Bizottságnak cselekvési tervet kell kidolgoznia a tömegközlekedési infrastruktúra tekintetében.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)   A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a töltőpontok kellő elérhetőségének biztosítása érdekében megbízzák az elosztórendszer-üzemeltetőket, hogy minimális kritikus mennyiségű, nyilvánosan hozzáférhető töltőállomást tulajdonoljanak, hozzanak létre, üzemeltessenek és irányítsanak, szabad hozzáféréssel az összes villamosenergia-szolgáltatóhoz.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
(6c)   A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy vizsgálják meg a közszolgáltatások biztosítására szolgáló, nagyon alacsony kibocsátású gépjárművek üzemeltetésének támogatására és az üzemeltetési költségek csökkentésére irányuló lehetőségeket, például a nagyon alacsony kibocsátású járművek esetében az energiaadók alóli mentességek biztosítása vagy az energiaadók csökkentése révén.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az elvégzett hatásvizsgálat kiemeli a tiszta üzemű járművek beszerzésére vonatkozó uniós szintű átfogó irányítási koncepció megváltoztatásával járó előnyöket. A hatásvizsgálat kifejti, hogy a beszerzésre vonatkozó minimális célértékek meghatározása révén – a külső költségeknek a beszerzésekkel kapcsolatos döntések során való internalizálásához képest – ténylegesen elő lehetne segíteni a tiszta üzemű járművek piaci térnyerését, ugyanakkor megjegyzi, hogy a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzési döntések meghozatalakor minden esetben figyelembe kell venni. Az európai polgárok és vállalkozások közép- és hosszú távon olyan előnyöket fognak élvezni, amelyek teljes mértékben indokolják ezt a megközelítést, feltéve, hogy ez utóbbi az ajánlatkérő szervek, a közszolgáltató ajánlatkérők és a gazdasági szereplők számára nem írja elő konkrét technológia alkalmazását.
(8)  Az elvégzett hatásvizsgálat kiemeli a tiszta üzemű és energiahatékony járművek beszerzésére vonatkozó uniós szintű átfogó irányítási koncepció megváltoztatásával járó előnyöket. A hatásvizsgálat kifejti, hogy a beszerzésre vonatkozó minimális célértékek meghatározása révén – a külső költségeknek a beszerzésekkel kapcsolatos döntések során való internalizálásához képest – ténylegesen elő lehetne segíteni a tiszta üzemű járművek piaci térnyerését, ugyanakkor megjegyzi, hogy a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzési döntések meghozatalakor minden esetben figyelembe kell venni. Az európai polgárok és vállalkozások közép- és hosszú távon olyan előnyöket fognak élvezni, amelyek teljes mértékben indokolják ezt a megközelítést, feltéve, hogy ez utóbbi az ajánlatkérő szervek, a közszolgáltató ajánlatkérők és a gazdasági szereplők számára nem írja elő konkrét technológia alkalmazását.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az irányelv hatályának a járművek bérlésére, lízingjére vagy részletfizetéssel történő vásárlására, a közúti tömegközlekedési szolgáltatásokra, a különleges célú közúti személyszállítási szolgáltatásokra, a nem menetrend szerinti személyszállításra és az autóbuszok vezetővel való kölcsönzésére vonatkozó szerződésekre, továbbá bizonyos postai és kézbesítési szolgáltatásokra és hulladékszállítási szolgáltatásokra való kiterjesztésével biztosítható, hogy az valamennyi releváns beszerzési módra vonatkozzon.
(9)  Az irányelv hatályának a járművek bérlésére, lízingjére vagy részletfizetéssel történő vásárlására és utólagos átalakítására, a közúti tömegközlekedési szolgáltatásokra, a különleges célú közúti személyszállítási szolgáltatásokra, a nem menetrend szerinti személyszállításra és az autóbuszok vezetővel való kölcsönzésére vonatkozó szerződésekre, továbbá bizonyos postai és kézbesítési szolgáltatásokra és hulladékszállítási szolgáltatásokra való kiterjesztésével biztosítható, hogy az valamennyi releváns beszerzési módra vonatkozzon, ugyanakkor az irányelv nem érintheti visszamenőleges hatállyal a már érvényes szerződéseket. Emellett a Bizottságnak más közlekedési módok tekintetében is meg kell vizsgálnia a tiszta üzemű járművek beszerzésének megvalósíthatóságát.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A fő érdekelt felek széles körben támogatják a tiszta üzemű járművek fogalmának a könnyű és nehéz haszongépjárművek tekintetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyező anyagok csökkentésére vonatkozóan megállapított követelmények figyelembevételével történő meghatározását. Annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő ösztönzők álljanak rendelkezésre az Unióban az alacsony és nulla kibocsátású járművek piaci elterjedésének támogatására, az e módosítás szerinti közbeszerzési rendelkezéseket össze kell hangolni a személygépkocsik és tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátása tekintetében a 2020 utáni időszakra szóló uniós jogszabályok rendelkezéseivel26. A módosított irányelv alapján végrehajtott intézkedések hozzá fognak járulnak az e követelményeknek való megfeleléshez. A közbeszerzésekre vonatkozó ambiciózusabb megközelítés további jelentős ösztönzést jelenthet a piac számára.
(10)  A módosított irányelvnek hozzá kell járulnia a könnyű és nehéz haszongépjárművek tekintetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyező anyagok csökkentéséhez. Annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő ösztönzők álljanak rendelkezésre az Unióban az nulla és alacsony kibocsátású járművek piaci elterjedésének támogatására, az e módosítás szerinti közbeszerzési rendelkezéseket össze kell hangolni a személygépkocsik és tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátása tekintetében a 2020 utáni időszakra szóló uniós jogszabályok rendelkezéseivel26. Az irányelvvel összhangban végrehajtott intézkedések ugyancsak hozzá fognak járulni az e követelményeknek való megfeleléshez, valamint elő fogják segíteni a kapcsolódó töltőinfrastruktúra kiépítését. A közbeszerzésekre vonatkozó ambiciózusabb megközelítés további jelentős ösztönzést fog jelenteni a piac számára.
_________________
_________________
26 COM(2017)0676.
26 COM(2017)0676.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   Ahhoz, hogy a települések levegőminősége javuljon, alapvető fontosságú a járműflotta megújítása, hogy az megfeleljen a tiszta üzemű járművekre vonatkozó követelményeknek. Ezenkívül a körforgásos gazdaság elvei megkövetelik a termék élettartamának meghosszabbítását. Következésképpen a tiszta üzemű járművekre vonatkozó követelmények szerint utólag átalakított járműveket ugyancsak be kell számítani a melléklet 4. és 5. táblázatában foglalt minimális beszerzési célértékek megvalósításába.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)   A kipufogócsőnél mért nulla kibocsátással rendelkező járművek szintén jelentős környezeti lábnyomot hagyhatnak maguk után az alkatrészek gyártási folyamata és az újrafeldolgozhatóság vagy az üzemanyag-előállítás hatékonyságának szintje miatt. Következésképp az e kihívás kezelésére irányuló technológiáknak, mint például a fenntartható és újrafeldolgozható elemeknek, magasabb szintű támogatást kell kapniuk a melléklet 4. és 5. táblázatában meghatározott minimális beszerzési célok elérése tekintetében. Az e technológiákkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést az Unió egyéb szakpolitikáiban is elő kell mozdítani.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
10 c preambulumbekezdés (új)
(10c)  A CO2-kibocsátások elszámolásának a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” megközelítésen kell alapulnia annak érdekében, hogy a teljes ellátási láncot lefedje a kitermelési szakasztól a kipufogócsőig. Így pontosabban számba fogják venni az adott jármű teljes kibocsátását. A Bizottságnak ezért legkésőbb 2022. december 31-ig ki kell dolgoznia a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” bekövetkező kibocsátások feljegyzésére vonatkozó módszertant.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Mivel a könnyű haszongépjárműveket és a nehézgépjárműveket különböző célokra használják, és piaci érettségük is eltérő, célszerű volna, ha a közbeszerzési rendelkezések figyelembe vennék ezeket a különbségeket. A hatásvizsgálat alátámasztotta, hogy mindaddig, amíg uniós szinten elfogadásra nem kerülnek a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának technológiai szempontból semleges követelményei – amelyekre vonatkozóan a Bizottság a jövőben javaslatot kíván előterjeszteni –, az alternatív üzemanyagokon alapuló megközelítés elfogadása hozzáadott értéket képvisel. A hatásvizsgálat továbbá azt is elismerte, hogy az alacsony és nulla kibocsátású városi autóbuszok piaca egyre fejlettebb, míg az alacsony és nulla kibocsátású tehergépjárművek piaca a piaci fejlődés korábbi szakaszában van.
(11)  Mivel a motorkerékpárokat és a segédmotoros kerékpárokat, a könnyű haszongépjárműveket és a nehézgépjárműveket különböző célokra használják, és piaci érettségük is eltérő, célszerű volna, ha a közbeszerzési rendelkezések figyelembe vennék ezeket a különbségeket. Továbbá azt is el kell ismerni, hogy az alacsony és nulla kibocsátású városi autóbuszok piacát az utóbbi időkben növekedés jellemzi, míg az alacsony és nulla kibocsátású tehergépjárművek piaca a piaci fejlődés kezdeti szakaszában van.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   A kibocsátás kizárólag közbeszerzésen keresztüli csökkentésében rejlő lehetőségek korlátozottak, és a tömegközlekedés a közlekedési ágazatból származó kibocsátásokhoz csak kis mértékben járul hozzá. A tagállamokat ezért arra kell ösztönözni, hogy szabályozzák a tiszta üzemű járművek más flottatulajdonosok – például a taxitársaságok, a gépkocsikölcsönzők és a telekocsi-társaságok – általi vásárlását.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A tiszta üzemű járművek beszerzésére vonatkozó, 2025-re és 2030-ra szóló tagállami szintű minimális célértékek meghatározása várhatóan hozzá fog járulni a szakpolitikai kiszámíthatósághoz azokon a piacokon, ahol az alacsony és nulla kibocsátású mobilitást célzó beruházásokra van szükség. A minimális célértékek Unió-szerte hozzájárulnak a piacteremtéshez. Időt biztosítanak a közbeszerzési eljárások kiigazítására, és egyértelmű piaci jelzéssel szolgálnak. A hatásvizsgálat rámutat, hogy a tagállamok – gazdasági kapacitásuknak és az adott probléma súlyosságának a függvényében – egyre többször határoznak meg célértékeket. Az egyes tagállamokra vonatkozóan eltérő célértékeket kell meghatározni gazdasági kapacitásuk (bruttó hazai termékük) és a szennyezésnek való kitettségük (a városi területek népsűrűsége) alapján. A beszerzési minimumkövetelményeket ki kell egészíteni az ajánlatkérő szervek, a közszolgáltató ajánlatkérők és a gazdasági szereplők azon kötelezettségével, hogy minden közbeszerzési eljárásuk során vegyék figyelembe a vonatkozó energetikai és környezetvédelmi szempontokat. A módosított irányelv területi hatásvizsgálata azt mutatja, hogy a hatások egyenletesen oszlanak majd meg az Unió egyes régiói között.
(12)  A tiszta üzemű járművek beszerzésére vonatkozó, 2025-ig és 2030-ig teljesítendő tagállami szintű minimális célértékek meghatározása várhatóan hozzá fog járulni a szakpolitikai kiszámíthatósághoz azokon a piacokon, ahol az alacsony és nulla kibocsátású mobilitást célzó beruházásokra van szükség. A minimális célértékek Unió-szerte hozzájárulnak a piacteremtéshez. Időt biztosítanak a közbeszerzési eljárások kiigazítására, és egyértelmű piaci jelzéssel szolgálnak. A hatásvizsgálat rámutat, hogy a tagállamok – gazdasági kapacitásuknak és az adott probléma súlyosságának a függvényében – egyre többször határoznak meg célértékeket. Az egyes tagállamokra vonatkozóan eltérő célértékeket kell meghatározni gazdasági kapacitásuk (bruttó hazai termékük) és a szennyezésnek való kitettségük (a városi területek népsűrűsége) alapján. A beszerzési minimumkövetelményeket ki kell egészíteni az ajánlatkérő szervek, a közszolgáltató ajánlatkérők és a gazdasági szereplők azon kötelezettségével, hogy minden közbeszerzési eljárásuk során vegyék figyelembe a vonatkozó energetikai és környezetvédelmi szempontokat. A módosított irányelv területi hatásvizsgálata azt mutatja, hogy a hatások egyenletesen oszlanak majd meg az Unió egyes régiói között.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)   Az Európai Parlament a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, 2017. április 4-i ajánlásában10a felszólította a tagállamokat arra, hogy mozdítsák elő a környezetbarát közbeszerzésre irányuló politikákat azáltal, hogy közigazgatási szerveik révén kibocsátásmentes és nagyon alacsony kibocsátású gépjárműveket vásárolnak saját gépjárműflottájukba vagy közös gépkocsihasználatra irányuló (kvázi) közprogramok részére, valamint arra, hogy 2035-re szüntesse meg a CO2-kibocsátó új járművek forgalomba helyezését.
__________________________________.
10a HL C 298., 2018.8.23., 140. o.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A legnagyobb hatás akkor érhető el, ha a tiszta üzemű járművek közbeszerzésének előmozdítása olyan területekre irányul, ahol viszonylag magas a légszennyezés mértéke. Célszerű, ha a tagállami hatóságok különös figyelmet fordítanak ezekre a területekre a hazai minimális célértékek végrehajtásakor, és a vonatkozó intézkedéseiket belefoglalják az e módosított irányelv szerinti jelentéseikbe.
(13)  A legnagyobb hatás akkor érhető el, ha a tiszta üzemű járművek közbeszerzésének előmozdítása olyan területekre irányul, ahol viszonylag magas a lég- és zajszennyezés mértéke. Célszerű, ha a tagállami hatóságok különös figyelmet fordítanak ezekre a területekre a hazai minimális célértékek végrehajtásakor, és a vonatkozó intézkedéseiket belefoglalják az e módosított irányelv szerinti jelentéseikbe. Az aránytalan terhek elkerülése és az irányelv potenciális eredményeinek optimalizálása érdekében megfelelő technikai segítséget kell nyújtani a hatóságok számára.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   A módosított irányelvnek hozzá kell járulnia az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a tiszta üzemű közúti tömegközlekedés előmozdításához. Az irányelvnek kerülnie kell, hogy gátolja a tiszta üzemű nem közúti közlekedés – például a villamosok és a metróvonatok – fejlődését.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)   Az ezen irányelvben megállapított küszöbértékeket a piacképes és műszakilag érett termékek fejlesztése nélkül nehéz végrehajtani. Annak biztosítása érdekében, hogy az előrehaladásra vonatkozó információkat rendszeresen frissítsék, a Bizottságnak kétévente jelentést kell benyújtania, amelyben értékeli, hogy léteznek-e a tiszta járművek esetében a piacképes megoldások. Emellett a Bizottságnak és a tagállamoknak nagyobb pénzügyi és nem pénzügyi hozzájárulást kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az ilyen tiszta járművek gyorsabban kerüljenek piacra.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
13 c preambulumbekezdés (új)
(13c)  Figyelembe véve, hogy a magán közlekedési szolgáltatók pénzügyi lehetőségei jelentősen eltérnek a potenciálisan drágább, alternatív üzemanyaggal működő járművekre való áttérés tekintetében, mechanizmusokat kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy az ajánlattételi és pályázati eljárásokban a köz- és a magánszektorbeli fuvarozók egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek, valamint hogy a jelen irányelvben meghatározott minimális beszerzési célértékeknek való megfelelés költségeit ne hárítsák át a helyi önkormányzatokra, vagy azok ne eredményezzék a felmerülő magasabb költségek magasabb jegyárak, magasabb helyi adók vagy a tömegközlekedési szolgáltatások szűkítése révén való externalizálását.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az ezen módosított irányelv alapján végrehajtott közbeszerzésekről való jelentéstétel várhatóan egyértelmű áttekintést nyújt majd a piacról, ez pedig lehetővé teszi a végrehajtás hatékony nyomon követését. A jelentéstétel 2023-ban időközi jelentéssel veszi kezdetét, majd első alkalommal 2026-ban, azt követően pedig háromévente teljes körű jelentést kell benyújtani a minimális célértékek eléréséről. Az egyes állami szervekre nehezedő adminisztratív terhek minimálisra csökkentése és a piac hatékony áttekintése érdekében elő kell segíteni az egyszerű jelentéstételt. A Bizottság az Unió közös közbeszerzési szójegyzéke keretében biztosítani fogja az alacsony és nulla kibocsátású, illetve az alternatív üzemanyaggal működő egyéb járművek teljes körű bejelentését. A közös közbeszerzési szójegyzékben külön kódok segítik majd a közbeszerzési felhívások elektronikus adatbázisában való nyilvántartásba vételt és nyomon követést.
(15)  Az ezen módosított irányelv alapján végrehajtott közbeszerzésekről való jelentéstétel várhatóan egyértelmű áttekintést nyújt majd a piacról, ez pedig lehetővé teszi a végrehajtás hatékony nyomon követését. A jelentéstétel 2023-ban a tagállamok által a Bizottságnak a közbeszerzésről és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló uniós jogi aktusok értelmében benyújtott jelentések keretében benyújtott előzetes jelentéssel veszi kezdetét, majd első alkalommal 2026-ban, azt követően pedig háromévente teljes körű jelentést kell benyújtani a minimális célértékek eléréséről. Az egyes állami szervekre nehezedő adminisztratív terhek minimálisra csökkentése és a piac hatékony áttekintése érdekében elő kell segíteni az egyszerű jelentéstételt. Ezeknek a jelentéseknek információkat kell tartalmazniuk a 2009/33/EK irányelv végrehajtása érdekében tett lépésekről, és meg kell felelniük az Unió közös közbeszerzési szójegyzékében szereplő kategóriáknak. A Bizottságnak a 2009/33/EK irányelv alkalmazásáról rendszeresen jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottságnak azt is értékelnie kell, hogy a 2009/33/EK irányelv hatálya kiterjeszthető-e az építőipari gépekre, és ha igen, ki kell dolgoznia egy módszertant a „tiszta építőipari gépek” meghatározására.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Annak érdekében, hogy egy adott jármű teljes kibocsátásáról pontosabb beszámoló révén alaposabb ismereteket biztosítson az ágazatra vonatkozó jövőbeni szakpolitikai döntéshozatalhoz, a Bizottságnak javaslatot kell előterjesztenie a járművek teljes életciklus alatti és „a kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” bekövetkező CO2-kibocsátásainak mérésére vonatkozó módszertanra. Ezeket a kibocsátásokat akkor kell figyelembe venni, amikor a Bizottság felülvizsgálja a 2009/33/EK irányelv és az alternatív üzemanyagokra vonatkozó egyéb releváns jogszabályokat.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Nemzeti és uniós szintű célzott állami támogatási intézkedések révén további támogatást lehet nyújtani a tiszta üzemű járművek piaci elterjedéséhez. Ezen intézkedések közé tartozik az ismeretek hatékonyabb cseréje és a beszerzések összehangolása annak érdekében, hogy a költségcsökkentés és a piaci hatások szempontjából kellően nagy volumenű intézkedéseket lehessen megvalósítani. A környezetvédelem állami támogatásáról szóló, a 2014–2020 közötti időszakra szóló közösségi iránymutatás27 elismeri az alternatív üzemanyagok forgalmazásához szükséges infrastruktúrák fejlesztését elősegítő állami támogatás lehetőségét. Mindazonáltal a Szerződés rendelkezéseit és különösen annak 107. és 108. cikkét továbbra is alkalmazni kell az ilyen jellegű állami támogatásra.
(16)  Nemzeti és uniós szintű célzott állami támogatási intézkedések révén további támogatást lehet nyújtani a tiszta üzemű járművek piaci elterjedéséhez. Ezen intézkedések közé tartozik az ismeretek hatékonyabb cseréje és a beszerzések összehangolása annak érdekében, hogy a költségcsökkentés és a piaci hatások szempontjából kellően nagy volumenű intézkedéseket lehessen megvalósítani. Hasonlóképp kívánatos a regionális kísérleti projektek kezdeményezése, különösen a vidéki és a városi területek összekapcsolása tekintetében. A környezetvédelem állami támogatásáról szóló, a 2014–2020 közötti időszakra szóló közösségi iránymutatás27 elismeri az alternatív üzemanyagok forgalmazásához szükséges infrastruktúrák fejlesztését elősegítő állami támogatás lehetőségét. Mindazonáltal a Szerződés rendelkezéseit és különösen annak 107. és 108. cikkét továbbra is alkalmazni kell az ilyen jellegű állami támogatásra.
_________________
_________________
27 HL C 200., 2014.6.28., 1. o.
27 HL C 200., 2014.6.28., 1. o.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)   A kibocsátások és a légszennyező anyagok további csökkentésének megvalósítása érdekében a tagállamokat adott esetben ösztönözni kell arra, hogy a módosított irányelvben szabályozott ágazatoktól eltérő ágazatokban is különböző ösztönzőket és mechanizmusokat alkalmazzanak a flották fejlesztéséhez.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jelen irányelvben meghatározott minimális beszerzési célértékeknek való megfelelés költségét nem hárítják át a helyi önkormányzatokra, és hogy az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők számára megfelelő pénzügyi forrásokat bocsátanak rendelkezésre.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
16 c preambulumbekezdés (új)
(16c)   A tiszta üzemű járművek beszerzéséhez célzott támogatási intézkedések szükségesek. Az ezen irányelvben foglalt célkitűzések elérésének elősegítése céljából a tagállamoknak ki kell bővíteniük pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzőiket az ilyen járművek piaci elterjedésének felgyorsítása érdekében.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
16 d preambulumbekezdés (új)
(16d)  A könnyű haszongépjárművekre és nehézgépjárművekre vonatkozó minimális beszerzési célok ezen irányelv általi kitűzése kiegészítő pénzügyi forrásokat tesz szükségessé az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára. Ezért a 2020 utáni uniós költségvetési és pénzügyi politikának figyelembe kell vennie az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők megfelelő pénzügyi támogatásának biztosítását. Ennek tükröződnie kell a jövőbeli többéves pénzügyi keretben és a fenntartható finanszírozásra és az uniós pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályozásban.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
16 e preambulumbekezdés (új)
(16e)   Annak biztosítása érdekében, hogy a hatóságok ösztönzést kapjanak tiszta járművek beszerzésére, és a tagállamok beruházzanak az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésébe, de annak elkerülése érdekében is, hogy az ilyen beszerzések kockázattal járjanak az utasok számára, az Unió költségvetési és pénzügyi politikája 2020 után támogatást kell nyújtson a szerződő feleknek. Ennek tükröződnie kell a jövőbeli többéves pénzügyi keretben és a fenntartható finanszírozásra és az uniós pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályozásban. A tagállamoknak emellett ki kell bővíteniük pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzőiket, és környezetvédelmi auditokat kell előirányozniuk a tiszta járművek piaci elterjedésének felgyorsítása érdekében. Ezek az erőfeszítések csökkenteni fogják az infrastrukturális változások kezdeti magas beruházási költségeit és támogatni fogják a közlekedés dekarbonizálását.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
16 f preambulumbekezdés (új)
(16f)   A jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján az Unió különböző olyan alapokkal rendelkezik, amelyek célja a tagállamok, a helyi önkormányzatok és az érintett gazdasági szereplők támogatása a fenntartható mobilitásra való áttérésben. Az Unió a 2014–2020-as időszakra 13,7 milliárd EUR-t különített el az európai strukturális és beruházási alapokból a városi mobilitás finanszírozására. A Horizont 2020, az Unió kutatási programja városi mobilitásra körülbelül 200 millió EUR-t, az intelligens városokra pedig 650 millió EUR-t biztosít majd, míg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz körülbelül 200 millió EUR-t fordít majd a városi csomópontokra vonatkozó pályázati felhívásokra. A Bizottságnak és a tagállamoknak a következő többéves pénzügyi keretben folytatniuk kell a fenntartható városi mobilitási projektek támogatását, és erősíteniük kell a különböző finanszírozási források és programok közötti szükséges szinergiákat. Különösen meg kell erősíteni a kapcsolatokat a városi mobilitás, az új digitális menetrend és az energiaunió között, gondolva például arra a lehetőségre, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nagyobb társfinanszírozási arány mellett finanszírozhat szinergiát biztosító projekteket, így energetikai és távközlési elemet is tartalmazó közlekedési projekteket, ami rendkívüli lehetőséget jelent a városi projektek számára.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
16 g preambulumbekezdés (új)
(16g)   Elő kell mozdítani az uniós pénzügyi eszközök, így például az Európai Stratégiai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank tisztább közlekedést támogató programjának célzottabb felhasználását, ami segíthet a gépjárműparkok és berendezések finanszírozásában. E célból bővíteni kell a helyi önkormányzatok és a gazdasági szereplők rendelkezésére álló – például az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, a JASPERS, a JESSICA vagy a „fi-compass” révén nyújtott – technikai és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat, hogy erősítsék ezek intézményi kapacitását, a projektek előkészítését és végrehajtását, és megvalósuljon az uniós források és pénzügyi eszközök optimális felhasználása, ezen belül az innovatív kiírások kockázatmentesítése.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
16 h preambulumbekezdés (új)
(16h)   A hatóságokat ösztönözni kell arra is, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat 2014/25/EU irányelv 82. cikkében leírt kritériumait követve szerezzenek be járműveket, figyelembe véve a jármű teljes élettartama alatti költséghatékonyságot, valamint a környezeti és társadalmi szempontokat is.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
16 i preambulumbekezdés (új)
(16i)   A beruházások hatásának maximalizálása érdekében jobban össze kell hangolni a mobilitást és a várostervezést, például a fenntartható városi mobilitási tervek alkalmazása révén. A fenntartható városi mobilitási terveket több szakpolitikai területre kiterjedően, különböző irányítási szintekkel együttműködve dolgozzák ki, egybevonva a különböző közlekedési módokat, a közúti közlekedésbiztonságot, az árufuvarozást, a mobilitásirányítást és az intelligens közlekedési rendszereket. A fenntartható városi mobilitási tervek fontos szerepet játszanak a CO2-kibocsátás, valamint a zaj- és levegőszennyezés csökkentésére irányuló uniós célok elérésében. A fenntartható városi mobilitási tervek alkalmazása ezért fontos elem, amelyet figyelembe kell venni a városi közlekedés területén megvalósuló uniós projektek finanszírozása során, többek között e módosított irányelv végrehajtása során is. Ezzel összefüggésben a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozása során a Bizottságnak – a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett – biztosítania kell a szükséges tanácsadást és technikai segítségnyújtást az illetékes hatóságok részére.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
16 j preambulumbekezdés (új)
(16j)   A tiszta járművek elterjedésének támogatásán túlmenően a közbeszerzések a mobilitás új formáinak motorjai is. Ösztönözni fogják a tiszta járművek használatát, és ez a városi területeken az infrastruktúra felgyorsított bevezetéséhez vezet, a digitalizáció pedig az utas- és az áruszállítás hatékonyságát fogja optimalizálni. A multimodális és megosztott mobilitás, valamint az integrált jegykiadási megoldások segítik a mobilitásra mint szolgáltatásra való áttérést.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Ezen irányelv céljainak elérése érdekében a Bizottságot [a hatálybalépés dátuma beillesztendő]-val/-vel kezdődő ötéves időtartamra fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy naprakésszé tegye a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási követelményeire vonatkozó rendelkezéseket. Ezen időszaknak hallgatólagosan meg kell hosszabbodnia a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó okiratoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.
törölve
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással1a összhangban, külön figyelmet kell fordítani az uniós jogszabályok hatásainak nyomon követésére. A 2009/33/EK irányelv értékelésének kell alapul szolgálnia a további fellépési opciók hatásvizsgálatához. Ezért a Bizottságnak – a legjobb és legfrissebb rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján – fel kell mérnie, hogy szükséges-e felülvizsgálni az irányelvet a járművek életciklus alatti szén-dioxid-kibocsátásának és a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig tartó időszak alatti” szén-dioxid-kibocsátásának figyelembevételével, hogy biztosítsa a szakpolitikai célkitűzések teljesítésének átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és szükség esetén javaslatot kell tennie a szükséges fejlesztésekre. Adott esetben a Bizottságnak az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos egyéb vonatkozó jogszabályokat is felül kell vizsgálnia.
______________
1a HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
18 b preambulumbekezdés (új)
(18b)   A közbeszerzés jelentős része olyan helyi tömegközlekedési szervekhez kapcsolódik, amelyek általában a korlátozott pénzügyi eszközökkel rendelkező helyi önkormányzatok kezében vannak. A tiszta üzemű gépjárművek beszerzésére vonatkozó szabályok ezért nem keletkeztethetnek további jelentős pénzügyi terheket, és nem vezethetnek a felmerülő költségek magasabb jegyárak, magasabb helyi adók vagy a tömegközlekedési szolgáltatások szűkítése révén való externalizálásához.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
18 c preambulumbekezdés (új)
(18c)   Az Uniónak védelmeznie kell a területén működő gyártókat a harmadik országokban folyó tisztességtelen versennyel szemben, amennyiben az uniós gyártók nem férnek hozzá a közúti járművek vásárlására, lízingjére, bérlésére vagy részletfizetéssel történő vásárlására irányuló közbeszerzési eljárásokhoz. Ezért a Bizottságnak elemeznie kell a harmadik országokban előforduló, tisztességtelen versenyre utaló gyakorlatokat, és megfelelő intézkedéseket kell tennie az európai ipar védelme érdekében.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
2009/33/EK irányelv
Cím
2009/33/EK irányelv a tiszta üzemű közúti járművek használatának az alacsony kibocsátású mobilitás támogatása érdekében történő előmozdításáról
2009/33/EK irányelv a közbeszerzésekben a tiszta üzemű közúti járművek használatának az alacsony kibocsátású mobilitás támogatása érdekében történő előmozdításáról
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
2009/33/EK irányelv
1 cikk – 1 bekezdés
1a.   Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Az irányelv előírja az ajánlatkérő szervek, az ajánlatkérők és egyes piaci szereplők számára, hogy a közúti járművek beszerzésekor vegyék figyelembe a járművek teljes élettartamához kapcsolódó energetikai és környezeti hatásokat, beleértve az energiafelhasználást, valamint a szén-dioxid- és bizonyos szennyezőanyag-kibocsátást azzal a céllal, hogy ez ösztönözze és előmozdítsa a tiszta és energiahatékony járművek piacát és javítsa a szállítási ágazatnak a Közösség környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitikájához való hozzájárulását.
„Az irányelv előírja az ajánlatkérő szervek, az ajánlatkérők és egyes piaci szereplők számára, hogy a közúti járművek beszerzésekor, lízingelésekor, bérlésekor vagy részletfizetéssel történő vásárlásakor vegyék figyelembe a járművek teljes élettartamához kapcsolódó energetikai és környezeti hatásokat, beleértve az energiafelhasználást, valamint a szén-dioxid- és bizonyos szennyezőanyag-kibocsátást azzal a céllal, hogy ez ösztönözze és előmozdítsa a tiszta és energiahatékony járművek piacát és javítsa a szállítási ágazatnak az Unió környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitikájához való hozzájárulását.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
2009/33/EK irányelv
2 cikk – 1 bekezdés
1b.  A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok mentességet adhatnak az ezen irányelvben rögzített követelmények alól a 2007/46/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében említett olyan járművek beszerzésére vonatkozó szerződések esetében, amelyekre területükön nem vonatkozik a típusjóváhagyás vagy az egyedi jóváhagyás.
A tagállamok mentességet adhatnak az ezen irányelvben rögzített követelmények alól a 2007/46/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében említett olyan járművek beszerzésére, lízingelésére, bérlésére és részletfizetéssel történő vásárlására vonatkozó szerződések esetében, amelyekre területükön nem vonatkozik a típusjóváhagyás vagy az egyedi jóváhagyás.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2009/33/EK irányelv
3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Ezt az irányelvet az alábbi szervezetek közúti járművek megvásárlására, bérlésére, lízingjére vagy részletfizetéssel történő megvásárlására vonatkozó szerződéseinél kell alkalmazni:
Ezt az irányelvet az alábbi szervezetek közúti járművek megvásárlására, lízingjére, bérlésére, részletfizetéssel történő megvásárlására vagy utólagos átalakítására vonatkozó szerződéseinél kell alkalmazni:
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2009/33/EK irányelv
3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)   az Európai Unió intézményei, ügynökségei és szervei.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2009/33/EK irányelv
4 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
4.  „tiszta üzemű gépjármű”:
4.  „tiszta üzemű gépjármű”: olyan bármely kategóriába tartozó jármű, amely a 2014/94/EU irányelv 2. cikke első bekezdésének 1. pontjában meghatározott alternatív üzemanyagokkal működik – kivéve azokat a bioüzemanyagokat, amelyeket nem a 2018/... (RED II) irányelv IX. mellékletének A. részében felsorolt alapanyagokból állítottak elő, vagy azokat, amelyeket pálmaolajból* állítottak elő –, és ideértve a hibrid járműveket, amelyek esetében a villamos energiát csak a jármű üzemszerű használatának adott részére használják, az alacsony és a nulla kibocsátású járműveket. A belső égésű motorral felszerelt járművek esetében a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás (RDE)** a kibocsátási határértékek*** százalékában nem haladhatja meg a 80%-ot.
a)  az M1 vagy M2 kategóriába tartozó olyan jármű, amelynek CO2g/km-ben kifejezett maximális kipufogógáz-kibocsátása és valós vezetési feltételek melletti szennyezőanyag-kibocsátása nem éri el a melléklet 2. táblázatában szereplő alkalmazandó százalékos kibocsátási határértékeket; vagy
b)  az N1 kategóriába tartozó olyan jármű, amelynek CO2g/km-ben kifejezett maximális kipufogógáz-kibocsátása és valós vezetési feltételek melletti szennyezőanyag-kibocsátása nem éri el a melléklet 2. táblázatában szereplő alkalmazandó százalékos kibocsátási határértékeket; vagy
c)  a melléklet 3. táblázatában meghatározott M3, N2 vagy N3 kategóriájú jármű.
_____________________________
* Ezt a bioüzemanyag beszerzésére vagy a bioüzemanyaghoz való hozzáférés egyéb módjaira vonatkozó szerződés igazolja.
** Valós vezetési feltételek mellett az ultrafinom részecskék kibocsátása (#/km (PN)) és a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátása (mg/km) az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletének alkalmazandó változata szerinti mérési módszerrel.
*** A 715/2007/EK rendelet I. mellékletében szereplő alkalmazandó kibocsátási határérték.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2009/33/EK irányelv
4 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
4a.  „nulla kibocsátású jármű”: olyan jármű, amely nulla CO2-, NOx- és finomrészecske-kipufogógáz-kibocsátással rendelkezik.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2009/33/EK irányelv
4 cikk – 1 bekezdés – 4 b pont (új)
4b.  „alacsony kibocsátású jármű”: olyan jármű, amely a melléklet 2. táblázatában említett legnagyobb kibocsátási szintekkel rendelkezik.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2009/33/EK irányelv
4 cikk – 1 bekezdés – 4 c pont (új)
4c.  „tiszta üzemű járművek követelményei szerint utólag átalakított jármű”: olyan jármű, amely az ezen cikk (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott tiszta üzemű járművekre vonatkozó követelmények szerint utólag átalakított motorral rendelkezik. A 2009/28/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott bioüzemanyagot, illetve szintetikus és paraffinos üzemanyagokat használó, utólag átalakított motor esetében a járműnek meg kell felelnie a legfrissebb Euro-követelményeknek vagy az azok helyébe lépő követelményeknek.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2009/33/EK irányelv
4 a cikk
4.  A szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki:
törölve
„4a. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet 3. táblázatának a nehéz tehergépjárművek szén-dioxid-kipufogógáz-kibocsátására és légszennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó küszöbértékek tekintetében való aktualizálása céljából, amint a nehézgépjárművekre vonatkozó kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátási előírások Uniós szinten hatályba lépnek.”
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
2009/33/EK irányelv
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közúti járművek vásárlása, lízingje, bérlése vagy részletfizetéssel történő vásárlása során, valamint a közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések és az ezen irányelv 3. cikkében említett közszolgáltatási szerződések esetében teljesüljenek a könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a melléklet 4. táblázatában, a nehézgépjárművekre vonatkozóan pedig a melléklet 5. táblázatában említett minimális beszerzési célkitűzések.
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közúti járművek vásárlása, lízingje, bérlése, részletfizetéssel történő vásárlása vagy tiszta üzemű kibocsátású járművekre való utólagos átalakítása során, valamint a közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések és az ezen irányelv 3. cikkében említett közszolgáltatási szerződések esetében teljesüljenek a könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a melléklet 4. táblázatában, a nehézgépjárművekre vonatkozóan pedig a melléklet 5. táblázatában említett minimális beszerzési célkitűzések.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
2009/33/EK irányelv
5 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A minimális beszerzési célértékek kiszámolása céljából a közbeszerzési eljárás figyelembe veendő időpontja a közbeszerzési eljárás befejezésének időpontja, a szerződés aláírásával bizonyítva.
A minimális beszerzési célértékeket az ezen irányelv átültetésének napját követő nap és 2024. december 31. között az első referencia-időszakra, valamint 2029. december 31-jétől a második referencia-időszakra vonatkozóan 2025. január 1-ig aláírt szerződések átlagaként kell kiszámítani.
Abban az esetben, ha a 2030. január 1-je utáni referencia-időszakra vonatkozó új célértékeket nem fogadják el időben, a 2030-ra kitűzött célértékeket kell továbbra is alkalmazni.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
2009/33/EK irányelv
5 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)   A beszerzési célértékek elérése érdekében a közszolgáltató ajánlatkérőnek a szerződések odaítélését a 2014/25/EU irányelv 82. cikkében foglaltak értelmében az összességében legelőnyösebb ajánlatra kell alapozniuk. A kiírási feltételek meghatározásánál nemcsak a tulajdonlási összköltségeket kell figyelembe venni, hanem a jármű egyéb jellemzőit is, többek között az elérhetőséget, a városi tájképbe való illeszkedését, a zajszinteket, az energiahatékonyságot, az akkumulátorok és a járműalkatrészek újrahasznosíthatóságát.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
2009/33/EK irányelv
5 a cikk (új)
5a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„5a. cikk
Pénzügyi források
(1)  A tagállamok a tiszta üzemű járművek beszerzéséhez és a kapcsolódó infrastruktúrák területükön való kiépítéséhez elegendő finanszírozási eszközt bocsátanak rendelkezésre. Az alapok létrehozása előtt a nemzeti szintű beszerzési célértékekhez kapcsolódóan mélyrehatóan értékelik a hatóságok és a közszolgáltató ajánlatkérők pénzügyi igényeit.
(2)  Az Unió a tiszta üzemű járművek elterjedésének és a kapcsolódó infrastruktúrák tagállamokon belüli kiépítésének támogatása érdekében pótlólagos finanszírozási eszközöket bocsát rendelkezésre.”
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)
2009/33/EK irányelv
5 b cikk (új)
5b.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„5b. cikk
Alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos tömegközlekedési cselekvési terv
(1)  Az Európai Bizottság 2020. december 31-ig cselekvési tervet nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy felgyorsuljon a közlekedési vállalatok tulajdonában lévő nehézgépjárművekhez kapcsolódó töltő és utántöltő infrastruktúrák saját járműtelepükön és karbantartási területeiken, valamint közterületeken való kiépítése.
(2)  E cselekvési terv tartalmazza a rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközökkel kapcsolatos információkat, továbbá egyértelműen bemutatja az eljárásokat, miként nyújthatók ilyen támogatások, valamint azt, hogy milyen kapcsolatban van a meglévő európai állami támogatási szabályokkal.
(3)  A jelentésnek tartalmaznia kell annak értékelését is, hogy az uniós finanszírozási eszközöket hogyan lehetne felülvizsgálni annak érdekében, hogy az összes méretű tömegközlekedési vállalat számára finanszírozási prioritást biztosítsanak járműveik lecseréléséhez.”
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 c pont (új)
2009/33/EK irányelv
5 c cikk (új)
5c.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„5c. cikk
Az alacsony kibocsátású és energiahatékony közúti járművek határokon átnyúló és közös beszerzésére szolgáló uniós platform
Az ezen irányelv mellékletében meghatározott célértékek elérése és a méretgazdaságosság érdekében a Bizottság létrehozza az alacsony kibocsátású és energiahatékony közúti járművek határokon átnyúló és közös beszerzésére szolgáló uniós platformot. E platformban a 3. cikkben említett ajánlatkérő szervek, közszolgáltató ajánlatkérők és gazdasági szereplők vehetnek részt járművek közös beszerzése céljából. A Bizottság biztosítja, hogy a platform nyilvánosan elérhető legyen és hatékonyan összekapcsolja olyan felet, akik érdeklődnek erőforrásaik összevonása iránt. A Bizottság e közös beszerzések létrehozásának és megvalósításának megkönnyítése érdekében technikai segítséget nyújt, és mintákat dolgoz ki az együttműködési megállapodásokhoz. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alacsony kibocsátású és energiahatékony közúti járművek határokon átnyúló és közös beszerzésére szolgáló uniós platform létrehozásával kapcsolatban.”
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
2009/33/EK irányelv
8 a cikk
7.   A rendelet az alábbi új, 8a. cikkel egészül ki:
törölve
„8a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  A Bizottság [a hatálybalépés dátuma beillesztendő]-t követő ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 4a. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  A 4a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2009/33/EK irányelv
9 cikk
8.  A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:
8.  A 9. cikket el kell hagyni.
„(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.
Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
(3)  Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.”
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság ezen irányelv alkalmazásáról, valamint az egyes tagállamok által ezen irányelv hatékony végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről a tagállamok jelentései alapján 2027. január 1-jétől kezdődően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(1)  A tagállamok a 2014/24/EU irányelv 83. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében és a 2014/25/EU irányelv 99. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt jelentések részeként 2026. április 18-ig, majd azt követően háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A tagállamok 2023. április 18-ig előzetes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.
E jelentésekben az ezen irányelv végrehajtása érdekében tett lépésekkel, ezen belül a hatóságok és közszolgáltató ajánlatkérők által beszerzett járművek számával és kategóriájával, és a különböző irányítási szintek közötti párbeszéddel kapcsolatos információkat, a tagállamok fenti jelentéstételi tevékenységeket érintő szándékaival kapcsolatos információkat, valamint egyéb releváns információkat kell feltüntetni.
Az információknak meg kell felelniük a Közös Közbeszerzési Szószedetről szóló 2195/2002/EK rendeletben (CPV) szereplő, a mellékletben felsorolt kategóriáknak.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a a pont (új)
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 2 bekezdés
aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Ezek a jelentések értékelik az irányelv és különösen az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt lehetőségek hatását, a további intézkedések szükségességét és megfelelő esetben javaslatokat is tartalmaznak.
(2) A Bizottság legkésőbb 2022. december 31-ig javaslatot tesz a járművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának és a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” bekövetkező szén-dioxid-kibocsátásának kiszámítására vonatkozó módszertanra.
E jelentésekben a Bizottság a melléklet 3. táblázatában foglalt egyes járműkategóriákban a teljes élettartamra megállapított energetikai és a környezeti hatások tekintetében a piacon elérhető legjobb alternatívának megfelelő, megvásárolt járművek névleges és relatív számát összehasonlítja e járművek teljes piacával, és megbecsüli, hogy az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt lehetőségek hogyan befolyásolták a piacot. A Bizottság értékeli a további intézkedések szükségességét és megfelelő esetben javaslatokat is előterjeszt.
A Bizottság legkésőbb 2027. április 18-ig felülvizsgálja a 2009/33/EK irányelvet és az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó más releváns jogszabályokat, figyelembe véve a járművek teljes életciklusra számított CO2-kibocsátását és a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” bekövetkező CO2-kibocsátását.”;
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a b pont (új)
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 3 bekezdés
ab)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(3)  A Bizottság legkésőbb az első jelentés időpontjáig megvizsgálja az 5. cikk (3) bekezdésében említett lehetőségeket, benyújtja a 6. cikkben ismertetett módszer értékelését és szükség esetén megfelelő kiigazításokat javasol.
(3) 2024. április 18-ig, majd azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, amelyben ismerteti az egyes tagállamok által e tekintetben hozott intézkedéseket, és értékeli a további intézkedések szükségességét, és adott esetben javaslatot tesz ezen irányelv módosítására.”;
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b pont
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok 2026. január 1-jéig, majd azt követően háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A tagállamok 2023. január 1-jéig időközi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésben az ezen irányelv végrehajtása érdekében tett lépésekkel, ezen belül a hatóságok és közszolgáltató ajánlatkérők által beszerzett járművek számával és kategóriájával, és a különböző irányítási szintek közötti párbeszéddel kapcsolatos információkat, a tagállamok fenti jelentéstételi tevékenységeket érintő szándékaival kapcsolatos információkat, valamint egyéb releváns információkat kell feltüntetni. Az információknak a Közös Közbeszerzési Szószedetről szóló 2195/2002/EK rendeletben (CPV)31 szereplő, a mellékletben említett kategóriákat kell követniük.
törölve
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b pont
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusok révén iránymutatásokat fogadjon el a (4) bekezdésben említett tagállami jelentések tartalmáról.
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusok révén iránymutatásokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett tagállami jelentések tartalmáról.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b pont – b a pont (új)
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 5 a bekezdés (új)
ba)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy mechanizmusokat hoznak létre a tiszta üzemű járművek más flottatulajdonosok – például taxitársaságok, gépkocsikölcsönzők és telekocsi-társaságok – általi vásárlásának szabályozására.”;
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b a pont (új)
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 5 b bekezdés (új)
bb)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5b) A Bizottság 2021. december 31-ig cselekvési tervet nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy felgyorsuljon a közlekedési vállalatok tulajdonában lévő nehézgépjárművekhez kapcsolódó töltő és utántöltő infrastruktúráknak a saját járműtelepükön és karbantartási területeiken, valamint a közterületeken való kiépítése. E cselekvési terv tartalmazza a rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközökkel kapcsolatos információkat, továbbá bemutatja, miként nyújthatók ilyen támogatások az uniós állami támogatási szabályok ellenére.”;
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b c pont (új)
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 5 c bekezdés (új)
bc)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5c) A Bizottság értékeli, hogy szükség van-e a tiszta és energiahatékony közúti közlekedés előmozdításával kapcsolatos megfelelő jogszabályok felülvizsgálatára a legjobb besorolású és újrafutózott gumiabroncsok használata tekintetében, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be.”;
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b d pont (új)
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 5 d bekezdés (új)
bd)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5d) A Bizottság iránymutatást nyújt a tagállamoknak az ezen irányelv céljára esetleg felhasználható olyan különböző uniós forrásokról, mint például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, amely a nagy teljesítményű, fenntartható és hatékonyan összekapcsolt transzeurópai hálózatokat támogatja a közlekedés területén, illetve az Európai Stratégiai Beruházási Alap vagy a tisztább járművek használatát célzó, a tisztább közlekedést támogató eszköz, és azok kapcsolódó infrastrukturális igényeit is mobilizálni lehetne.”;
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b e pont (új)
2009/33/EK irányelv
10 cikk – 5 e bekezdés (új)
be)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5e) Az átállás során fontos szerepet kell játszaniuk a tanácsadó platformoknak a beruházások megkönnyítése és elősegítése, illetve az intézményi kapacitások támogatása révén. A Bizottságnak ezért jelentősen meg kell erősítenie az Európai Beruházási Tanácsadó Platform szerepét és kapacitásait, különösen a helyi jelenlét és a projektek előkészítésében játszott proaktív szerep révén.”.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a dátum beillesztendő: 24 hónappal a hatálybalépés időpontját követően]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb ... [a dátum beillesztendő: 18 hónappal a hatálybalépés időpontját követően]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet
2009/33/EK irányelv
Melléklet – 1 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

1. táblázat: A közös közbeszerzési szójegyzék (CPV) 3. cikkben említett kódjai

CPV-kód

Leírás

60112000-6

Közúti tömegközlekedési szolgáltatások

60130000-8

Különleges közúti személyszállítási szolgáltatások

60140000-1

Nem menetrendszerű utasszállítás

60172000-3

Busz és távolsági busz kölcsönzése vezetővel

90511000-2

Hulladékgyűjtési szolgáltatások

60160000-7

Közúti postai szállítás

60161000-4

Csomagszállítási szolgáltatás

Módosítás

1. táblázat: A közös közbeszerzési szójegyzék (CPV) 3. cikkben említett kódjai

CPV-kód

Leírás

60112000-6

Közúti tömegközlekedési szolgáltatások

60130000-8

Különleges közúti személyszállítási szolgáltatások

60140000-1

Nem menetrendszerű utasszállítás

60172000-3

Busz és távolsági busz kölcsönzése vezetővel

90511000-2

Hulladékgyűjtési szolgáltatások

60160000-7

Közúti postai szállítás

60161000-4

Csomagszállítási szolgáltatás

64121100-1

Postai kézbesítési szolgáltatások

64121200-2

Csomagkézbesítési szolgáltatások

60170000-0

Utasszállító járművek kölcsönzése vezetővel

60171000-7

Személygépkocsi kölcsönzése vezetővel

60181000-0

Teherautó kölcsönzése vezetővel

60180000-3

Áruszállító járművek kölcsönzése vezetővel

90511100-3

Városiszilárdhulladék-gyűjtési szolgáltatások

90511200-4

Háztartásihulladék-gyűjtési szolgáltatások

90511300-5

Szemétgyűjtési szolgáltatások

90511400-6

Papírgyűjtési szolgáltatások

Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet
2009/33/EK irányelv
Melléklet – 2 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

2. táblázat: A könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási küszöbértékek

Jármű-kategóriák

2025

2030

 

CO2 g/km

Valós vezetési feltételek melletti légszennyezőanyag-kibocsátás * a kibocsátási határértékek százalékában **

CO2 g/km

Valós vezetési feltételek melletti légszennyezőanyag-kibocsátás * a kibocsátási határértékek százalékában

M1 kategóriájú járművek

25

80%

0

n.a.

M2 kategóriájú járművek

25

80%

0

n.a.

N1 kategóriájú járművek

40

80%

0

n.a.

* valós vezetési feltételek mellett az ultrafinom részecskék kibocsátása (#/km (PN)) és a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátása (mg/km) az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletének alkalmazandó változata szerinti mérési módszerrel.

** A 715/2007/EK rendelet I. mellékletében vagy az annak helyébe lépő jogszabályokban szereplő alkalmazandó kibocsátási határérték.

Módosítás

2. táblázat: A könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási küszöbértékek

Jármű-kategóriák

2025

2030

 

CO2 g/km

Valós vezetési feltételek melletti légszennyezőanyag-kibocsátás * a kibocsátási határértékek százalékában **

CO2 g/km

Valós vezetési feltételek melletti légszennyezőanyag-kibocsátás * a kibocsátási határértékek százalékában

L kategóriájú járművek

25

 

 

 

M1 kategóriájú járművek

50

80%

0

n.a.

M2 kategóriájú járművek

50

80%

0

n.a.

N1 kategóriájú járművek

50

80%

0

n.a.

M3 kategóriájú járművek

n.a

 

 

 

N2 kategóriájú járművek

n.a

 

 

 

N3 kategóriájú járművek

n.a

 

 

 

* valós vezetési feltételek mellett az ultrafinom részecskék kibocsátása (#/km (PN)) és a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátása (mg/km) az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletének alkalmazandó változata szerinti mérési módszerrel.

** A 715/2007/EK rendelet I. mellékletében vagy az annak helyébe lépő jogszabályokban szereplő alkalmazandó kibocsátási határérték.

Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet
2009/33/EC irányelv
Melléklet – 3 táblázat
[…..]
törölve
Módosítás 75 és 85
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet
2009/33/EK irányelv
Melléklet – 4 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

4. táblázat: A 2. táblázat szerinti könnyű haszongépjárművek részarányára vonatkozó minimális célérték a közbeszerzés keretében vásárolt összes könnyű haszongépjárművön belül, tagállami szintű bontásban*

Tagállam

2025

2030

Luxemburg

35%

35%

Svédország

35%

35%

Dánia

34%

34%

Finnország

35%

35%

Németország

35%

35%

Franciaország

34%

34%

Egyesült Királyság

35%

35%

Hollandia

35%

35%

Ausztria

35%

35%

Belgium

35%

35%

Olaszország

35%

35%

Írország

35%

35%

Spanyolország

33%

33%

Ciprus

29%

29%

Málta

35%

35%

Portugália

27%

27%

Görögország

23%

23%

Szlovénia

20%

20%

Cseh Köztársaság

27%

27%

Észtország

21%

21%

Szlovákia

20%

20%

Litvánia

19%

19%

Lengyelország

20%

20%

Horvátország

17%

17%

Magyarország

21%

21%

Lettország

20%

20%

Románia

17%

17%

Bulgária

16%

16%

* A kipufogócsőnél mért nulla kibocsátással rendelkező járműveket a célérték teljesítése szempontjából 1 darab járműként kell figyelembe venni. Minden egyéb olyan járművet, amely megfelel az e melléklet 2. táblázatában szereplő követelményeknek, 0,5 darab járműként kell figyelembe venni.

Módosítás

4. táblázat: A könnyű haszongépjárművek részarányára vonatkozó minimális célérték a közbeszerzés keretében vásárolt összes könnyű haszongépjárművön belül, tagállami szintű bontásban1, 2

 

az M1, M2 és N1 jármű-kategóriák

L jármű-kategória

Tagállam

2025

2030

2025

2030

Uniós intézmények, ügynökségek és szervek

[50%]

[50%]

[50%]

[50%]

Luxemburg

50%

50%

50%

50%

Svédország

50%

50%

50%

50%

Dánia

50%

50%

50%

50%

Finnország

50%

50%

50%

50%

Németország

50%

50%

50%

50%

Franciaország

50%

50%

50%

50%

Egyesült Királyság

50%

50%

50%

50%

Hollandia

50%

50%

50%

50%

Ausztria

50%

50%

50%

50%

Belgium

50%

50%

50%

50%

Olaszország

50%

50%

50%

50%

Írország

50%

50%

50%

50%

Spanyolország

50%

50%

50%

50%

Ciprus

50%

50%

50%

50%

Málta

50%

50%

50%

50%

Portugália

50%

50%

50%

50%

Görögország

35%

35%

35%

35%

Szlovénia

35%

35%

35%

35%

Cseh Köztársaság

50%

50%

50%

50%

Észtország

35%

35%

35%

35%

Szlovákia

35%

35%

35%

35%

Litvánia

35%

35%

35%

35%

Lengyelország

35%

35%

35%

35%

Horvátország

25%

25%

25%

25%

Magyarország

25%

25%

25%

25%

Lettország

25%

25%

25%

25%

Románia

25%

25%

25%

25%

Bulgária

25%

25%

25%

25%

1 Az első referencia-időszakban (2025-ig) a tiszta könnyű haszongépjárművekre vonatkozó minimális beszerzési célértékek legalább 70%-át nulla és alacsony kibocsátású járművek, a második (2025–2030) és az azt követő referencia-időszakokban nulla kibocsátású járművek teljesítik.

2 A kipufogócsőnél mért nulla kibocsátással rendelkező járműveket a célérték teljesítése szempontjából 1 darab járműként kell figyelembe venni. Az alacsony kibocsátású járműveket és azokat a földgázüzemű járműveket, amelyek kizárólag biometánt használnak (ezt biometán beszerzésére vonatkozó szerződéssel vagy a biometánhoz való egyéb módon történő hozzáférést igazoló dokumentummal kell igazolni) a célérték teljesítése szempontjából 0,66 darab járműként kell figyelembe venni. Minden egyéb tiszta járművet a célérték teljesítése szempontjából 0,5 darab járműként kell figyelembe venni.

Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet
2009/33/EK irányelv
Melléklet – 5 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

5. táblázat: A 3. táblázat szerinti nehézgépjárművek részarányára vonatkozó minimális célérték a közbeszerzés keretében vásárolt összes nehézgépjárművön belül, tagállami szintű bontásban*

Tagállam

Tehergépjárművek

Buszok

 

2025

2030

2025

2030

Luxemburg

10%

15%

50%

75%

Svédország

10%

15%

50%

75%

Dánia

10%

15%

50%

75%

Finnország

9%

15%

46%

69%

Németország

10%

15%

50%

75%

Franciaország

10%

15%

48%

71%

Egyesült Királyság

10%

15%

50%

75%

Hollandia

10%

15%

50%

75%

Ausztria

10%

15%

50%

75%

Belgium

10%

15%

50%

75%

Olaszország

10%

15%

50%

75%

Írország

10%

15%

50%

75%

Spanyolország

10%

14%

50%

75%

Ciprus

10%

13%

50%

75%

Málta

10%

15%

50%

75%

Portugália

8%

12%

40%

61%

Görögország

8%

10%

38%

57%

Szlovénia

7%

9%

33%

50%

Cseh Köztársaság

9%

11%

46%

70%

Észtország

7%

9%

36%

53%

Szlovákia

8%

9%

39%

58%

Litvánia

9%

8%

47%

70%

Lengyelország

7%

9%

37%

56%

Horvátország

6%

7%

32%

48%

Magyarország

8%

9%

42%

63%

Lettország

8%

9%

40%

60%

Románia

6%

7%

29%

43%

Bulgária

8%

7%

39%

58%

* A kipufogócsőnél mért nulla kibocsátással rendelkező járműveket és azokat a földgázüzemű járműveket, amelyek kizárólag biometánt használnak (ezt biometán beszerzésére vonatkozó szerződéssel vagy a biometánhoz való egyéb módon történő hozzáférést igazoló dokumentummal kell igazolni) a célérték teljesítése szempontjából 1 darab járműként kell figyelembe venni. Ezt a számítási módszert nem kell alkalmazni azon tagállamok esetében, amelyeknél a minimális közbeszerzési célérték meghaladja a közbeszerzés teljes volumenének 50%-át, a felső határértéket 50%-nál állapítva meg. Minden egyéb olyan járművet, amely megfelel az e melléklet 2. táblázatában szereplő követelményeknek, 0,5 darab járműként kell figyelembe venni.

Módosítás

5. táblázat: A 4. cikk (4) bekezdése szerinti nehézgépjárművek részarányára vonatkozó minimális célérték a közbeszerzés keretében vásárolt összes nehézgépjárművön belül, tagállami szintű bontásban

Tagállam

Tehergépjárművek

Buszok

 

20251

20302

20251

20302

Uniós intézmények, ügynökségek és szervek

[10%]

[15%]

[50%]

[75%]

Luxemburg

10%

15%

50%

75%

Svédország

10%

15%

50%

75%

Dánia

10%

15%

50%

75%

Finnország

9%

15%

46%

69%

Németország

10%

15%

50%

75%

Franciaország

10%

15%

48%

71%

Egyesült Királyság

10%

15%

50%

75%

Hollandia

10%

15%

50%

75%

Ausztria

10%

15%

50%

75%

Belgium

10%

15%

50%

75%

Olaszország

10%

15%

50%

75%

Írország

10%

15%

50%

75%

Spanyolország

10%

14%

50%

75%

Ciprus

10%

13%

50%

75%

Málta

10%

15%

50%

75%

Portugália

8%

12%

40%

61%

Görögország

8%

10%

38%

57%

Szlovénia

7%

9%

33%

50%

Cseh Köztársaság

9%

11%

46%

70%

Észtország

7%

9%

36%

53%

Szlovákia

8%

9%

39%

58%

Litvánia

9%

8%

47%

70%

Lengyelország

7%

9%

37%

56%

Horvátország

6%

7%

32%

48%

Magyarország

8%

9%

42%

63%

Lettország

8%

9%

40%

60%

Románia

6%

7%

29%

43%

Bulgária

8%

7%

39%

58%

1 A tiszta üzemű nehézgépjárművek esetében a minimális beszerzési célértékek legalább 66%-át kibocsátásmentes járművekkel vagy földgázüzemű járművekkel kell teljesíteni, amelyek kizárólag biometánt használnak: ezt biometán beszerzésére vonatkozó szerződéssel vagy a biometánhoz való egyéb módon történő hozzáférést igazoló dokumentummal kell igazolni. A biometánnal üzemelő járművek arányának a részcélhoz viszonyított kiszámítása az alcél 30%-ánál áll meg.

2 A tiszta üzemű nehézgépjárművek esetében a minimális beszerzési célértékek legalább 75%-át kibocsátásmentes járművekkel vagy földgázüzemű járművekkel kell teljesíteni, amelyek kizárólag biometánt használnak: ezt biometán beszerzésére vonatkozó szerződéssel vagy a biometánhoz való egyéb módon történő hozzáférést igazoló dokumentummal kell igazolni. A biometánnal üzemelő járművek arányának a részcélhoz viszonyított kiszámítása az alcél 30%-ánál áll meg.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0321/2018).


A nyugati vizek és a szomszédos vizek halállományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv ***I
PDF 252kWORD 75k
Az Európai Parlament 2018. október 25-én elfogadott módosításai a nyugati vizek és a szomszédos vizek halállományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0149– C8-0126/2018– 2018/0074(COD)(1)
P8_TA(2018)0425A8-0310/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
Cím
Javaslat
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a nyugati vizek és a szomszédos vizek halállományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
a nyugati vizek és a szomszédos vizek tengerfenéki állományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A KHP célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodásban érvényesüljön elővigyázatossági megközelítés és ökoszisztéma-alapú megközelítés.
(4)  A KHP célja többek között a halászat és az akvakultúra hosszú távú környezeti fenntarthatóságának biztosítása, e tevékenységeknek a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök teremtésével kapcsolatos célkitűzésekkel összhangban való irányítása, az uniós piac importfüggőségének csökkentése, a közvetlen és közvetett munkahelyteremtés előmozdítása, a part menti régiók gazdasági fejlesztése, továbbá a halászati gazdálkodásban az elővigyázatossági megközelítés alkalmazása és az ökoszisztéma-alapú megközelítés érvényesítése.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   A közös halászati politika elveinek megfelelően, illetve a tengermedencék közötti egyenlő versenyfeltételek és tisztességes verseny biztosítása érdekében valamennyi többéves tervben egységes keretet kell alkalmazni, és a kvótameghatározási elvektől nem lehet egyes tengermedencék esetében eltérni.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A KHP céljainak elérése érdekében adott esetben számos állományvédelmi intézkedést kell elfogadni bármilyen kombinációban, például többéves terveket, technikai intézkedéseket, valamint a halászati lehetőségek rögzítését és kiosztását.
(5)  A KHP céljainak elérése érdekében adott esetben számos állományvédelmi intézkedést kell elfogadni bármilyen kombinációban, például többéves terveket, technikai intézkedéseket, valamint a halászati lehetőségek rögzítését és kiosztását a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeknek megfelelő módon.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   Az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten célul tűzi ki, hogy a halászott fajok állományát helyre kell állítani és olyan szinten kell tartani, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. E célkitűzés megvalósítása érdekében az 1380/2013/EU rendelet előírja, hogy a maximális fenntartható hozam elérését lehetővé tevő kiaknázási szintet az összes halállomány esetében – amennyiben lehetséges – 2015-ig, de legkésőbb 2020-ig fokozatosan el kell érni.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke szerint a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulniuk. Az említett rendelkezésekkel összhangban e tervnek célkitűzéseket, mennyiségi célértékeket és a hozzájuk tartozó egyértelmű időkeretet, állományvédelmi referenciapontokat, óvintézkedéseket és technikai intézkedéseket kell tartalmaznia, melyek célja a nemkívánatos fogások elkerülése és számuk csökkentése.
(6)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke szerint a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulniuk. Az említett rendelkezésekkel összhangban e tervnek célkitűzéseket, mennyiségi célértékeket és a hozzájuk tartozó egyértelmű időkeretet, állományvédelmi referenciapontokat, óvintézkedéseket és technikai intézkedéseket kell tartalmaznia, melyek célja a nemkívánatos fogások elkerülése és számuk csökkentése, a tengeri környezetre gyakorolt hatás – különösen az élőhelyek és a tengerfenék megzavarásának – lehető legnagyobb mértékű csökkentése, valamint a társadalmi és gazdasági célkitűzések teljesítése
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A Bizottságnak a többéves terv hatálya alá tartozó állományok tekintetében be kell szereznie a rendelkezésre álló legjobb szakvéleményeket. Ennek érdekében egyetértési megállapodásokat köt a Nemzetközi Tengerkutatási Tanáccsal (ICES). Az ICES tudományos szakvéleményének ezen a többéves terven kell alapulnia, és meg kell jelölnie különösen az FMFH tartományokat és a biomassza-referenciapontokat (MFH Btrigger és Blim). Ezeket az értékeket fel kell tüntetni az adott állományokra vonatkozó szakvéleményben és adott esetben minden egyéb nyilvánosan elérhető tudományos szakvéleményben, például az ICES által kiadott vegyeshalászati szakvéleményekben.
(8)  A Bizottságnak a többéves terv hatálya alá tartozó állományok tekintetében be kell szereznie a rendelkezésre álló legjobb szakvéleményeket. Ennek érdekében legfőképpen egyetértési megállapodást köt a Nemzetközi Tengerkutatási Tanáccsal (ICES). Az ICES tudományos szakvéleményének ezen a többéves terven kell alapulnia, és meg kell jelölnie az FMFH tartományokat és a biomassza-referenciapontokat (MFH Btrigger és Blim). Ezeket az értékeket meg kell jelölni az adott állományra vonatkozó szakvéleményben, valamint adott esetben bármely egyéb, nyilvánosan elérhető tudományos szakvéleményben, többek között – például az ICES által kibocsátott vegyes és/vagy több fajra kiterjedő halászatra vonatkozó szakvéleményben.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A 811/2004/EK18, a 2166/2005/EK19, a 388/2006/EK20, az 509/2007/EK21, az 1300/2008/EK22 és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet23 meghatározza a szürke tőkehal északi állományainak, a Kantábriai-tengerben és az Ibériai-félsziget nyugati részén élő déli szürketőkehal-, illetve norvéghomár-állományoknak, a Vizcayai-öböl nyelvhalállományának, a La Manche csatorna nyugati részén élő nyelvhalállományának, a Skóciától nyugatra fekvő terület heringállományának, valamint a Kattegatban, az Északi-tengerben, a Skóciától nyugatra fekvő területen és az Ír-tengerben élő tőkehal állományainak kiaknázására vonatkozó szabályokat. Ezeket és más tengerfenéki állományokat vegyes halászat keretében halásszák. Ezért helyénvaló egy egységes többéves terv létrehozása, amely figyelembe veszi az ilyen technikai kölcsönhatásokat.
(9)  A 811/2004/EK18, a 2166/2005/EK19, a 388/2006/EK20, az 509/2007/EK21, az 1300/2008/EK22 és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet23 meghatározza a szürke tőkehal északi állományainak, a Kantábriai-tengerben és az Ibériai-félsziget nyugati részén élő déli szürketőkehal-, illetve norvéghomár-állományoknak, a Vizcayai-öböl nyelvhalállományának, a La Manche csatorna nyugati részén élő nyelvhalállományának, a Skóciától nyugatra fekvő terület heringállományának, valamint a Kattegatban, az Északi-tengerben, a Skóciától nyugatra fekvő területen és az Ír-tengerben élő tőkehal állományainak kiaknázására vonatkozó szabályokat. Ezeket és más tengerfenéki állományokat vegyes és/vagy több fajra kiterjedő halászat keretében halásszák. Ezért helyénvaló egy egységes többéves terv létrehozása, amely figyelembe veszi az ilyen technikai kölcsönhatásokat.
_________________
_________________
18 A Tanács 811/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 150., 2004.4.30., 1. o.).
18 A Tanács 811/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 150., 2004.4.30., 1. o.).
19 A Tanács 2166/2005/EK rendelete (2005. december 20.) a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről, valamint a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK rendelet módosításáról (HL L 345., 2005.12.28., 5. o.).
19 A Tanács 2166/2005/EK rendelete (2005. december 20.) a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről, valamint a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK rendelet módosításáról (HL L 345., 2005.12.28., 5. o.).
20 A Tanács 388/2006/EK rendelete (2006. február 23.) a Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 65., 2006.3.7., 1. o.).
20 A Tanács 388/2006/EK rendelete (2006. február 23.) a Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 65., 2006.3.7., 1. o.).
21 A Tanács 509/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 122., 2007.5.11., 7. o.).
21 A Tanács 509/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 122., 2007.5.11., 7. o.).
22 A Tanács 1300/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 344., 2008.12.20., 6. o.).
22 A Tanács 1300/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 344., 2008.12.20., 6. o.).
23 A Tanács 1342/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról, valamint a 423/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2008.12.24., 20. o.).
23 A Tanács 1342/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról, valamint a 423/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2008.12.24., 20. o.).
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Bizonyos tengerfenéki állományok kiaknázása egyaránt történik a nyugati vizeken és a szomszédos vizeken. Ennélfogva a főleg a nyugati vizeken halászott állományokra vonatkozó célokkal és óvintézkedésekkel kapcsolatos terv rendelkezéseinek hatályát a nyugati vizeken kívüli területekre is ki kell terjeszteni. Ezenkívül a nyugati vizeken is jelen lévő, de elsősorban azokon kívül halászott állományok esetében szükséges meghatározni a szóban forgó állományok fő halászterületének számító, nyugati vizeken kívüli területekre vonatkozó többéves tervekben szereplő célokat és óvintézkedéseket, kiterjesztve a többéves tervek hatályát oly módon, hogy azok a nyugati vizekre is vonatkozzanak.
(11)  Bizonyos tengerfenéki állományok kiaknázása egyaránt történik a nyugati vizeken és a szomszédos vizeken. Ennélfogva a főleg a nyugati vizeken halászott tengerfenéki állományokra vonatkozó célokkal és óvintézkedésekkel kapcsolatos terv rendelkezéseinek hatályát a nyugati vizeken kívüli olyan területekre is ki kell terjeszteni, ahol ezek az állományok élnek, amennyiben nem tartoznak harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá. Ezenkívül a nyugati vizeken is jelen lévő, de elsősorban azokon kívül halászott állományok esetében szükséges meghatározni a szóban forgó tengerfenéki állományok fő halászterületének számító, nyugati vizeken kívüli területekre vonatkozó többéves tervekben szereplő célokat és óvintézkedéseket, kiterjesztve ezen többéves tervek hatályát oly módon, hogy azok a nyugati vizekre is vonatkozzanak.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   A gazdálkodási terv nem korlátozódhat a halászati lehetőségek rövid távú meghatározására szolgáló mechanizmusokra, ami bizonytalanságot és az átláthatóság hiányát eredményezné az ágazatban.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A többéves terv földrajzi hatályának az állomány földrajzi eloszlásán kell alapulnia; a földrajzi eloszlást az ICES által adott legfrissebb tudományos szakvélemény ismerteti. A megalapozottabb tudományos információk vagy az állomány vándorlása miatt a jövőben szükség lehet az állomány többéves tervben meghatározott földrajzi eloszlásának módosítására. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állományok többéves tervben meghatározott földrajzi eloszlásának kiigazításáról, ha az ICES által adott tudományos szakvélemények szerint az adott állomány földrajzi eloszlásában változás áll be.
(12)  A többéves terv földrajzi hatályának a tengerfenéki állomány földrajzi eloszlásán kell alapulnia; a földrajzi eloszlást az ICES által adott legfrissebb tudományos szakvélemény ismerteti. A megalapozottabb tudományos információk vagy a tengerfenéki állomány vándorlása miatt a jövőben szükség lehet az állomány többéves tervben meghatározott földrajzi eloszlásának módosítására. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állományok többéves tervben meghatározott földrajzi eloszlásának kiigazításáról, amennyiben az ICES vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által adott tudományos szakvélemények szerint az adott állomány földrajzi eloszlásában változás áll be.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  E terv célja, hogy hozzájáruljon a KHP célkitűzéseinek megvalósításához, különösen a célállományokra vonatkozó MFH eléréséhez és fenntartásához, a fogási korlátok által érintett tengerfenéki állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettség végrehajtásához, továbbá ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak azok számára, akiknek a megélhetése a halászattól függ, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat. A tervnek a halászati gazdálkodás tekintetében az ökoszisztéma-alapú megközelítést is alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel (a 2008/56/EK irányelvnek megfelelően), valamint a 2009/147/EK irányelvnek és a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően. Ez a terv meghatározza a nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit is minden olyan faj állományai esetében, amelyre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.
(14)  E terv célja, hogy hozzájáruljon a KHP célkitűzéseinek megvalósításához, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó állományoknak a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szint felett tartásához, a fogási korlátok által érintett tengerfenéki állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettség végrehajtásához, továbbá ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak azok számára, akiknek a megélhetése a halászattól függ, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat. A tervnek a halászati gazdálkodás tekintetében az ökoszisztéma-alapú megközelítést is alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel (a 2008/56/EK irányelvnek megfelelően), valamint a 2009/147/EK irányelvnek és a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően. Ez a terv meghatározza a nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit is a tengerfenéki halászat keretében fogott olyan fajok esetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az MFH elérésére és fenntartására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő halászati mortalitás célértékét (a továbbiakban: F) célszerű az MFH-nak megfelelő értékek tartományaként (a továbbiakban: FMSY) meghatározni. Ezekre a tartományokra, melyek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen alapulnak, a tudományos szakvélemények változásainak figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása, a kirakodási kötelezettség végrehajtásának megkönnyítése és a vegyes halászat jellemzőinek figyelembevétele érdekében van szükség. Az FMFH tartományok kiszámítása az ICES feladata, melyet mindenekelőtt időszakosan összeállított fogási szakvéleménye keretében végez. E szerint a terv szerint a tartományok úgy lettek kialakítva, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5%-os hozamcsökkenést eredményezzenek24. A tartomány felső határa úgy került meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a Blim-érték alá csökken. E felső határérték megfelel az ICES „irányadó szabályának” is, melynek értelmében amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája vagy az abundancia rossz állapotú, az F értékét olyan szintre kell csökkenteni, amely nem haladja meg azt a felső határértéket, amely az FMFH pontértékének és a TAC évében a szaporodóképes állomány biomasszájának vagy az abundanciának a szorzata, osztva az MFH Btrigger értékével. A halászati mortalitásról és a fogási lehetőségekről szóló tudományos szakvéleménye kibocsátásához az ICES az említett megfontolásokat és az irányadó szabályt alkalmazza.
(16)  Az MFH elérésére és fenntartására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő halászati mortalitás célértékét (a továbbiakban: F) célszerű az MFH-nak megfelelő értékek tartományaként (a továbbiakban: FMSY) meghatározni. Ezekre a tartományokra, melyek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen alapulnak, a tudományos szakvélemények változásainak figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása, a kirakodási kötelezettség végrehajtásának megkönnyítése és a vegyes halászat jellemzőinek figyelembevétele érdekében van szükség. Az FMFH tartományok kiszámítása többek között az ICES feladata, melyet mindenekelőtt időszakosan összeállított fogási szakvéleménye keretében végez. E szerint a terv szerint a tartományok úgy lettek kialakítva, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5%-os hozamcsökkenést eredményezzenek24. A tartomány felső határa úgy került meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a Blim-érték alá csökken. E felső határérték megfelel az ICES „irányadó szabályának” is, melynek értelmében amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája vagy az abundancia rossz állapotú, az F értékét olyan szintre kell csökkenteni, amely nem haladja meg azt a felső határértéket, amely az FMFH pontértékének és a TAC évében a szaporodóképes állomány biomasszájának vagy az abundanciának a szorzata, osztva az MFH Btrigger értékével. A halászati mortalitásról és a fogási lehetőségekről szóló tudományos szakvéleménye kibocsátásához az ICES az említett megfontolásokat és az irányadó szabályt alkalmazza.
___________
___________
24 Az EU kérése az ICES-hez az FMFH tartományoknak az ICES 5–10 alterületeken kiválasztott állományok tekintetében történő megállapításával kapcsolatban.
24 Az EU kérése az ICES-hez az FMFH tartományoknak az ICES 5–10 alterületeken kiválasztott állományok tekintetében történő megállapításával kapcsolatban.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)   Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések elérése érdekében célszerű a halászati mortalitás célértékét (F) úgy megállapítani, hogy az ne haladja meg a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázási arányt. Ezt az arányt a lehető legrövidebb időn belül, fokozatosan és egyre növekvő jelleggel, legkésőbb 2020-ig el kell érni az e rendelet hatálya alá tartozó összes állomány esetében.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Lehetővé kell tenni, hogy a nyugati vizekben élő norvég homárra vonatkozó TAC-értékek az egyes funkcionális egységek tekintetében meghatározott fogási korlátok és az adott TAC-területen belüli funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegeként kerüljenek meghatározásra. Ez azonban nem zárja ki a konkrét funkcionális egységek védelmét célzó intézkedések elfogadását.
(20)  Lehetővé kell tenni, hogy a nyugati vizekben élő norvég homár adott állományára vonatkozó TAC-értékek az egyes funkcionális egységek tekintetében meghatározott fogási korlátok és az erre az állományra meghatározott területen belüli funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegeként kerüljenek meghatározásra. Ez azonban nem zárja ki a konkrét funkcionális egységek védelmét célzó intézkedések elfogadását.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  A farkassügér és a sávos tőkehal esetében helyénvaló már most megállapítani bizonyos halászati tilalmi időszakokat az említett fajok szaporodóképes állományának a szaporodási időszak folyamán való védelme érdekében. A farkassügér és a sávos tőkehal csökkenő állományának megóvása érdekében a tagállamoknak a kereskedelmi célú halászatra és a szabadidős halászatra vonatkozó megfelelő helyreállítási intézkedéseket kell meghatározniuk a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények alapján.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Amennyiben a Tanács egy bizonyos állományra vonatkozó halászati lehetőségek vonatkozásában figyelembe veszi a hobbihorgászat jelentős hatását, akkor előírhatja a kereskedelmi fogásokra vonatkozó TAC-ot, amely figyelembe veszi a hobbihorgászatból származó fogások mennyiségét és/vagy a hobbihorgászatot korlátozó egyéb intézkedéseket, amilyen például a legnagyobb kifogható mennyiség és a tilalmi időszakok.
(22)  Amennyiben a hobbihorgászatból eredő mortalitás jelentős hatással van egy MFH alapján kezelt állományra, a Tanács egyéni, megkülönböztetésmentes halászati lehetőségeket határozhat meg a hobbihorgászok számára. Az ilyen, hobbihorgászatra vonatkozó egyéni lehetőségek időtartama nem lehet rövidebb egy hónapnál, összhangban a hobbihorgászat valós gyakorlatával és fogási sajátosságaival. Ezenkívül egyes, nagy kereskedelmi értéket képviselő fajok esetében helyénvaló a hobbihorgászat keretében kifogott halak farokúszójának részbeni bemetszése, korlátozva az ilyen módon kifogott halaknak a halkereskedelmi forgalomban való illegális felhasználási lehetőségeit.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében megállapított kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek további, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően közelebbről meghatározandó állománygazdálkodási intézkedéseket is tartalmaznia kell.
(23)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében megállapított kirakodási kötelezettség teljesítése és az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében a tervnek további, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően adott esetben közelebbről meghatározandó állománygazdálkodási intézkedéseket is tartalmaznia kell, különösen a visszadobás gyakorlatának fokozatos elkerülésére és felszámolására, illetve a halászat ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásának minimalizálására irányuló intézkedéseket, figyelembe véve a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeket. Azt is célszerű rögzíteni, hogy a kirakodási kötelezettség nem alkalmazandó a hobbihorgászatra. Közös ajánlások hiányában a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)   Az érzékeny – különösen a halászat miatt súlyosan veszélyeztetett, illetve nyomásnak kitett – fajok és élőhelyek megóvása érdekében a tervnek állománygazdálkodási intézkedéseket kell meghatároznia az érintett halászatok tekintetében, beleértve a hajó eszközeinek, tevékenységeinek, illetve magának a hajónak az átalakítását. A tervnek további, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően közelebbről meghatározandó állománygazdálkodási intézkedéseket is tartalmaznia kell. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy olyan végrehajtási jogi aktusokat fogadhasson el, amelyek előírják a tengermedencék elemzését, valamint az állománygazdálkodási intézkedések benyújtásának és jóváhagyásának formátumát és ütemezését.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  Helyénvaló, hogy a Bizottság minden évben jelentést tegyen az Európai Parlamentnek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekről, amelyeket a halászati lehetőségek Tanács általi meghatározása vagy az óvintézkedések Tanács általi alkalmazása során használtak fel, továbbá hogy a Bizottság előre tájékoztassa az Európai Parlamentet azokról a helyzetekről, amikor a tudományos szakvélemény fontos változásokat eredményezhet a halászati lehetőségek meghatározásában.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A műszaki és a tudományos fejlődéshez való, kellő időben és arányos módon történő alkalmazkodás céljából, a rugalmasság biztosítására és egyes intézkedések alakításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítéseként a korrekciós intézkedések és a kirakodási kötelezettség végrehajtása vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor25. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(26)  A műszaki és a tudományos fejlődéshez való, kellő időben és arányos módon történő alkalmazkodás céljából, a rugalmasság biztosítására és egyes intézkedések alakításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítéseként a korrekciós intézkedések és a kirakodási kötelezettség végrehajtása vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson az érintett tanácsadó testületekkel, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban25 foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
_________________
_________________
25 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
25 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Az FMFH tartományok és az állományvédelmi referenciapontok tekintetében alkalmazott dinamikus hivatkozások garantálják, hogy a szóban forgó paraméterek, melyek elengedhetetlenek a halászati lehetőségek meghatározásához, ne avuljanak el, és a Tanács mindig hozzáférhessen a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményekhez. A balti-tengeri állományokkal folytatott gazdálkodás során is ezt, a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményekre való dinamikus hivatkozásokat biztosító megközelítést kell követni. Ebben az összefüggésben „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény” alatt a legfrissebb tudományos adatokon és módszereken alapuló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos testület által közzétett vagy felülvizsgált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvélemény értendő. Az (EU) 2016/1139 rendeletet27 ezért módosítani kell.
(28)  Az FMFH tartományok és az állományvédelmi referenciapontok tekintetében alkalmazott dinamikus hivatkozások garantálják, hogy a szóban forgó paraméterek, melyek elengedhetetlenek a halászati lehetőségek meghatározásához, ne avuljanak el, és a Tanács mindig hozzáférhessen a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményekhez. A balti-tengeri állományokkal folytatott gazdálkodás során is ezt, a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményekre való dinamikus hivatkozásokat biztosító megközelítést kell követni. Helyénvaló, hogy a Bizottság minden évben jelentést tegyen az Európai Parlamentnek a felhasznált legjobb tudományos szakvéleményekről, továbbá hogy a Bizottság előre tájékoztassa az Európai Parlamentet azokról a helyzetekről, amikor a tudományos szakvélemény fontos változásokat eredményezhet a halászati lehetőségek meghatározásában. Ebben az összefüggésben „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény” alatt a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) vagy egyéb megfelelő tudományos testület, például a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által lektorált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvélemény értendő. A szakvéleményt a rendelkezésre álló legfrissebb tudományos adatokkal és módszerekkel kell alátámasztani, és meg kell felelnie az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében előírt követelményeknek.
_________________
27 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) hoz létre az alábbi tengerfenéki állományokra, köztük mélytengeri állományokra a nyugati vizeken és – amennyiben ezen állományok a nyugati vizeken túlra is kiterjednek – a szomszédos vizeken, beleértve a szóban forgó állományok halászatát is:
(1)  Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) hoz létre az alábbiakban felsorolt tengerfenéki állományokra, köztük mélytengeri állományokra a nyugati vizeken és – amennyiben ezen állományok a nyugati vizeken túlra is kiterjednek – a szomszédos vizeken, amelyek nem tartoznak harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá, valamint a szóban forgó állományok halászatára is:
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
(4)  farkassügér (Dicentrarchus labrax) a 4b, 4c, 7a és 7d–h körzetben;
(4)  farkassügér (Dicentrarchus labrax) a 4b, 4c, 7a–b, 7d–h és 7j körzetben, a 8 alterületen és a 9a körzetben;
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 23 pont – 1 franciabekezdés
–  a Vizcayai-öböl déli részén (FU 25);
–  a Vizcayai-öbölben (FU 23–24);
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 24 pont – 1 franciabekezdés
–  Galicia nyugati részén (FU 26–27);
–  Galicia nyugati részén (FU 26);
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 24 pont – 2 franciabekezdés
–  az ibériai vizeken (FU 28–29);
törölve
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 24 pont – 2 a franciabekezdés (új)
–  Portugália északi részén (FU 27)
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 24 pont – 2 b franciabekezdés (új)
–  Portugália vizein (Portugália déli részén és Algarve tartományban) (FU 28–29)
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint változás áll be az e bekezdés első albekezdésében felsorolt állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendelet oly módon történő módosítása céljából, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében kiigazítja a fent meghatározott területeket. Az ilyen kiigazítások révén az állományok területei nem terjedhetnek túl a 4–10 alterület uniós vizein, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzeten.
Amennyiben a rendelkezésre álló legjobb – különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által kiadott – tudományos szakvélemények szerint változás áll be az e bekezdés első albekezdésében felsorolt állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendelet oly módon történő módosítása céljából, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében kiigazítja a fent meghatározott területeket. Az ilyen kiigazítások révén az állományok területei nem terjedhetnek túl a 4–10 alterület uniós vizein, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzeten.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a tudományos szakvélemények alapján a Bizottság úgy látja, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott állományok listáját módosítani kell, a Bizottság javaslatot nyújthat be a lista módosítására.
(2)  Amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján a Bizottság úgy látja, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott állományok listáját módosítani kell, a Bizottság javaslatot nyújthat be a lista módosítására.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szomszédos vizek tekintetében csak a 4. és 6. cikk, valamint az e rendelet 7. cikke szerinti halászati lehetőségekhez kapcsolódó intézkedések alkalmazandók.
(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szomszédos vizek tekintetében csak a 4. és 6. cikk, valamint az e rendelet 7. cikke, 9. cikkének (3a) bekezdése, továbbá 9a. cikke szerinti halászati lehetőségekhez kapcsolódó intézkedések alkalmazandók.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 bekezdés
(4)  Ez a rendelet az (1) bekezdésben említett állományok halászata során a nyugati vizeken ejtett járulékos fogásokra is alkalmazandó. Amennyiben azonban az FMFH-tartományokat és a biomasszához kapcsolódó óvintézkedéseket a többéves terveket létrehozó egyéb uniós jogi aktusok keretében határozzák meg, az így megállapított tartományok és óvintézkedések alkalmazandók.
(4)  Ez a rendelet az (1) bekezdésben említett tengerfenéki állományok halászata során a nyugati vizeken ejtett járulékos fogásokra is alkalmazandó, és biztosítja a tengerek valamennyi élő biológiai erőforrásának kiaknázása során a halászott fajok populációinak helyreállítását és a maximális fenntartható hozam elérését lehetővé tevő szint felett tartását, összhangban az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   Ez a rendelet meghatározza továbbá azon intézkedések végrehajtásának részleteit, amelyek célja a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának minimalizálása, ideértve különösen a védett fajok járulékos kifogását a nyugati vizek uniós vizein, az e vizeken zajló valamennyi halászati tevékenység esetében. A Bizottság olyan végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek előírják a tengermedencék elemzését, valamint az állománygazdálkodási intézkedések benyújtásának és jóváhagyásának formátumát és ütemezését.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 5 bekezdés
(5)  Ez a rendelet meghatározza továbbá a nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit minden olyan faj állományai esetében, amelyre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.
(5)  Ez a rendelet meghatározza továbbá a nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit olyan fajok állományai esetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, és amelyek kifogása tengerfenéki halászat során történik.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 6 bekezdés
(6)  Ez a rendelet rendelkezik a 8. cikkben meghatározott technikai intézkedésekről, amelyek a nyugati vizeken valamennyi állomány tekintetében alkalmazandók.
(6)  Ez a rendelet rendelkezik a 8. cikkben meghatározott, kereskedelmi halászatra és hobbihorgászatra vonatkozó technikai intézkedésekről, amelyek a nyugati vizeken valamennyi tengerfenéki állomány tekintetében alkalmazandók.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  „FMFH tartomány (FMSY tartomány)”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlatra tekintettel és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MSY) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. A tartományt úgy kell meghatározni, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Felső határát úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapont-határértéke (Blim) alá csökken;
2.  „FMFH-tartomány (FMSY-tartomány)”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlatra tekintettel és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH vagy MSY) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. A tartományt úgy kell meghatározni, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Felső határát úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapont-határértéke (Blim) alá csökken;
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
5.  „FMFH pontérték (FMSY pontérték)”: a halászati mortalitás becsült értéke, amely az adott halászati gyakorlat és az aktuális átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez;
5.  „FMFH (FMSY)”: a halászati mortalitás becsült értéke, amely az adott halászati gyakorlat és az aktuális átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez;
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
8.  »Blim«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen az ICES tudományos szakvéleményén alapuló állományméret-referenciapont, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség;
8.  »Blim«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen az ICES vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleményén alapuló állományméret-referenciapont, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség;
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
9.  »MFH Btrigger (MSY Btrigger)«: a szaporodóképes állomány biomasszájának – vagy a norvég homár esetében az abundanciának – a referenciapontja, amelyet a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény, különösen az ICES tudományos szakvéleménye ad meg, és amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva visszaállítsák az állományokat a hosszú távú MFH elérését lehetővé tevő szint fölé.
9.  »MFH Btrigger (MSY Btrigger)«: a szaporodóképes állomány biomasszájának – vagy a norvég homár esetében az abundanciának – a referenciapontja, amelyet a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény, különösen az ICES vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleménye ad meg, és amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva visszaállítsák az állományokat a hosszú távú MFH elérését lehetővé tevő szint fölé.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
9a.  „A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények” a legfrissebb tudományos adatokon és módszereken alapuló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független nemzetközi tudományos testület, például a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) vagy Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által közzétett vagy lektorált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvéleményeket jelentik, és megfelelnek az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében meghatározott követelményeknek.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzések eléréséhez, különösen azáltal, hogy elővigyázatossági megközelítést alkalmaz a halászati gazdálkodás vonatkozásában, valamint annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása tartósan visszaállítsa a halászott fajok állományát az MHF elérését lehetővé tevő szint fölé.
(1)  A tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzések eléréséhez, különösen azáltal, hogy elővigyázatossági megközelítést alkalmaz a halászati gazdálkodás vonatkozásában, valamint annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása tartósan visszaállítsa a halászott fajok állományát az MHF elérését lehetővé tevő szint fölé. A környezeti fenntarthatóságra való törekvés mellett a terv megvalósításának összhangban kell lennie a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök teremtésére, valamint az élelmiszertermékek hozzáférhetőségének elősegítésére vonatkozó célkitűzésekkel.
A maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázási arányt fokozatosan, valamennyi állomány tekintetében legkésőbb 2020-ig el kell érni és azt követően fenn kell tartani.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tervnek a lehetőségekhez mérten a nem kívánt fogások elkerülésével és csökkentésével hozzá kell járulnia a visszadobás gyakorlatának megszüntetéséhez és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke által előírt, a fogási korlátok által érintett és az e rendelet hatálya alá tartozó fajokra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez.
(2)  A tervnek a lehetőségekhez mérten a nem kívánt fogások – többek között innovatív szelektív halászeszközök és halászati technikák alkalmazásával történő – elkerülésével és csökkentésével hozzá kell járulnia a visszadobás gyakorlatának megszüntetéséhez és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke által előírt, a fogási korlátok által érintett és az e rendelet hatálya alá tartozó fajokra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. Összhangban kell állnia az Unió környezetvédelmi jogszabályaival, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a 2009/147/EK irányelv 4. és 5. cikkében és a 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. és 12. cikkében meghatározott célkitűzésekkel.
(3)  A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára – kiváltképp a sérülékeny élőhelyekre és védett fajokra, többek között a tengeri emlősökre, tengeri hüllőkre, tengeri madarakra, tengeri hegyekre, mélytengeri zátonyokra és korallerdőkre vagy szivacstelepekre – gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek, és lehetőleg megszűnjenek, biztosítva, hogy a halászok továbbra is fenntartható és szelektív halászatot végezzenek. Összhangban kell állnia az Unió környezetvédelmi jogszabályaival, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a 2009/147/EK és 92/43/EGK tanácsi irányelvekben meghatározott célkitűzésekkel.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulás a halászat teljesítésükben betöltött szerepével arányosan.
b)  a halászat tengeri környezetre gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása, különösen a veszélyeztetett élőhelyek és a védett fajok tekintetében, beleértve a tengeri emlősöket és a tengeri madarakat.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés
(5)  A terv keretében hozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a legjobb rendelkezésre álló tudományos szakvéleményekkel. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett állományok esetében hasonló mértékű védelmet kell biztosítani.
(5)  A terv keretében hozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a legjobb rendelkezésre álló tudományos szakvéleményekkel. A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeket megbízható és megfelelő tudományos szervezetek, például a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) vagy a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (STECF) szakértői értékelésnek kell alávetni. A szakvéleményeket legkésőbb akkor nyilvánosságra kell hozni, amikor a Bizottság javaslatot tesz az említett intézkedésekre. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett állományok esetében hasonló mértékű védelmet kell biztosítani.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e terven alapuló FMSY tartományokat az ICES-től kell megkérni.
(2)  Az e terven alapuló FMSY tartományokat az ICES-től vagy ahhoz hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől kell megkérni.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 5 bekezdés – a pont
a)  ha vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;
a)  ha vegyes és/vagy több fajra kiterjedő halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez, különösen a halászatra ennek következtében kiható társadalmi-gazdasági kényszerhatások korlátozása érdekében;
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 5 bekezdés – c pont
c)  az egymást követő években meghatározott halászati lehetőségek több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében.
c)  az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20%-os változásának elkerülése érdekében, kivéve azokat az eseteket, amikor enyhítik a halászati tevékenységet blokkoló helyzeteket vagy más olyan helyzeteket, amelyek bizonyos flották tevékenységét megbénítják vagy jelentősen befolyásolják.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)   Annak elkerülése érdekében, hogy a rövid távú irányítás akadályozza a többéves irányítás végrehajtását, továbbá az érdekelt felek döntéshozatali folyamatban való részvételének ösztönzése érdekében e rendelet keretében lehetővé kell tenni a kiaknázási szabályok regionalizáció révén történő jóváhagyását.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  A szóban forgó állományok tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott elővigyázatossági megközelítést kell alkalmazni a halászati gazdálkodásban, ha nem áll rendelkezésre megfelelő tudományos információ.
(2)  A szóban forgó állományok tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott elővigyázatossági megközelítést kell alkalmazni a halászati gazdálkodásban, ha nem áll rendelkezésre megfelelő tudományos információ, továbbá biztosítani kell legalább az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében előírt, a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázási arányokhoz hasonló mértékű védelmet.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vegyes halászatnak az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében említett állományok tekintetében történő irányítása során figyelembe kell venni az összes állomány MFH szerinti egyidejű halászatával járó nehézséget, különösen azokban az esetekben, amikor ez a halászat idő előtti tilalmához vezet.
(3)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vegyes és/vagy több fajra kiterjedő halászatnak az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében említett állományok tekintetében történő irányítása során figyelembe kell venni az összes állomány MFH szerinti egyidejű halászatával járó nehézséget, különösen azokban az esetekben, amikor ez a halászat idő előtti tilalmához vezet.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében e terv alapján az alábbi állományvédelmi referenciapontokat kell megkérni az ICES-től:
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel összhangban e terv alapján az alábbi állományvédelmi referenciapontokat kell megkérni az ICES-től vagy egy uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől:
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy egy adott év tekintetében az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája – a norvég homár esetében az abundancia – az MFH Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést el kell fogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység mielőbb visszakerüljön az MFH elérését lehetővé tevő szint fölé. A 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, a halászati lehetőségeket különösen olyan szinteken kell meghatározni, amelyek a biomassza csökkenését figyelembe véve megfelelnek a felső FMSY tartomány alá csökkenő halászati mortalitásnak.
(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy egy adott év tekintetében az 1. cikk (1) bekezdésében említett tengerfenéki állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája – a norvég homár esetében az abundancia – az MFH Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést el kell fogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység mielőbb visszakerüljön az MFH elérését lehetővé tevő szint fölé. A 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, a halászati lehetőségeket különösen olyan szinteken kell meghatározni, amelyek a biomassza csökkenését figyelembe véve megfelelnek a felső FMSY tartomány alá csökkenő halászati mortalitásnak.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája – a norvég homár esetében az abundancia – a Blim érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység mielőbb visszakerüljön az MFH elérését lehetővé tevő szint fölé. A 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, az említett korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány halászatának felfüggesztését és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.
(2)  Amennyiben a tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett tengerfenéki állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája – a norvég homár esetében az abundancia – a Blim érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység mielőbb visszakerüljön az MFH elérését lehetővé tevő szint fölé. A 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, az említett korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány halászatának felfüggesztését és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő technikai intézkedésekre vonatkozóan:
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyugati vizeken tengerfenéki állományokat kiaknázó halászat tekintetében a következő technikai intézkedésekre vonatkozóan:
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;
a)  a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások, és különösen a növendékfogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.
(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez, és azokat a kereskedelmi célú és a szabadidős halászatra egyaránt alkalmazni kell.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
8 a cikk (új)
8a. cikk
A farkassügér halászatának területi és időbeli tilalma
(1)  A farkassügér kereskedelmi és hobbicélú horgászata február 1. és április 30. között tilos a nyugati vizeken és az ICES 4b és 4c körzetben. Tilos az említett területeken a part mentén fogott farkassügér fedélzeten tartása, átrakása, áthelyezése és kirakodása, valamint tárolása.
(2)  Az uniós halászhajók számára tilos továbbá a farkassügér halászata az ICES 7b, 7c, 7j és 7k körzetben, valamint az ICES 7a és 7g körzetnek az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó, az alapvonaltól számított tizenkét tengeri mérföldön kívül eső vizein. Az uniós halászhajók számára tilos az említett területeken fogott farkassügér fedélzeten tartása, átrakása, áthelyezése és kirakodása.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 7. cikk sérelme nélkül, a norvég homár állományára vonatkozó teljes kifogható mennyiség a nyugati vizeken megegyezhet a funkcionális egységek fogási határértékeinek és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögeknek az összegével.
(3)  A 7. cikk sérelme nélkül, a norvég homár adott állományára vonatkozó teljes kifogható mennyiség megegyezhet az erre az állományra meghatározott területen belüli funkcionális egységek fogási határértékeinek és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögeknek az összegével.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a hobbihorgászat jelentős hatással van egy adott állomány halászati mortalitására, a Tanács ezt figyelembe veszi, és a halászati lehetőségek meghatározásakor korlátozhatja a hobbihorgászatot annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a halászati mortalitásra vonatkozó teljes célérték túllépése.
törölve
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
Hobbihorgászat
(1)  A tagállamok a számukra biztosított, az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkében előírt halászati lehetőségek kiosztásakor figyelembe veszik a hobbihorgászatból eredő mortalitást, hogy elkerülhető legyen a halászati mortalitásra vonatkozó teljes célérték túllépése.
Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a hobbihorgászat jelentős hatással van valamely, e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett állomány halászati mortalitására, a Tanács a hobbihorgászok számára megkülönböztetésmentesen alkalmazandóegyéni halászati lehetőségeket határozhat meg.
(2)  A Tanács a hobbihorgászatra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása során átlátható és objektív kritériumokat, többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű kritériumokat vesz alapul. Az alkalmazandó kritériumok vonatkozhatnak például az adott halászatnak a környezetre gyakorolt hatására vagy a tevékenység társadalmi jelentőségére és a gazdasághoz való hozzájárulására a part menti területeken.
(3)  A tagállamok megteszik a szükséges, arányos mértékű intézkedéseket az (1) bekezdésen alapuló fogások tényleges szintjének megbízható becslését szolgáló adatok ellenőrzése és gyűjtése érdekében.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
9 b cikk (új)
9b. cikk
A hobbihorgászatból származó fogások jelölése
(1)  Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott területeken és állományokból kifogott farkassügér, közönséges tőkehal, sávos tőkehal és nyelvhal egyedeit jelöléssel kell ellátni, amennyiben azokat hobbihorgász tartja meg.
(2)  Ez a jelölés a farokúszó alsó vagy felső részének bemetszését jelenti oly módon, hogy az ne akadályozza a hal méretének megállapítását.
(3)  Ezt a jelölést a kifogást és leölést követően azonnal el kell végezni vagy a parton, vagy pedig – hajóról történő hobbihorgászat esetén – a halnak a hajó fedélzetére való felhozatala után. Nem kell azonban jelölni a hobbihorgászatra használt hajó fedélzetére felhozott olyan egyedeket, amelyeket élve, jó állapotban, haltartályban tárolnak a visszaengedésükig.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
A nyugati vizekben előforduló minden olyan faj állományát illetően, amelyre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a szóban forgó kötelezettséget az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)–e) pontjában előírtaknak megfelelően részletesen meghatározza.
A nyugati vizekben előforduló minden olyan tengerfenéki faj állományát illetően, amelyre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, valamint az 1. cikk (1) bekezdésében említett (a kirakodási kötelezettség tárgyát képező) állományok halászata során véletlenül kifogott nyílt vízi fajokat illetően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a szóban forgó kötelezettséget az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)–e) pontjában előírtaknak megfelelően részletesen meghatározza.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 a bekezdés (új)
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség nem vonatkozik a hobbihorgászatra, beleértve azt az esetet is, amikor a Tanács e rendelet 9a. cikke alapján egyéni halászati lehetőségeket határoz meg.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Kisüzemi és part menti halászat a legkülső régiókban
E rendeletnek figyelembe kell vennie a legkülső régiókban használt kisüzemi és part menti halászhajók méretéből fakadó korlátozásokat. Ennek megfelelően engedélyezni kell a járulékos fogások kirakodását, amennyiben az nem súlyosbítja a szaporodóképes állomány biomasszájára gyakorolt hatást.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi ICES-övezet tekintetében minden tagállam az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyeket ad ki a lobogója alatt közlekedő, az adott területen halászati tevékenységet folytató hajók részére. Ezekben a halászati engedélyekben a tagállamok az adott halászeszközt használó hajók kW-ban kifejezett teljes kapacitását is korlátozhatják.
(1)  Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett ICES-övezetek tekintetében minden tagállam az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyeket ad ki a lobogója alatt közlekedő, az adott területen halászati tevékenységet folytató hajók részére.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az (1) bekezdés szerinti halászati engedélyekben a tagállamok az adott halászeszközt használó, az említett bekezdés szerinti hajók teljes kapacitását is korlátozhatják.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 13. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy korlátozásokat határozzon meg az érintett tagállamok flottáinak teljes kapacitására vonatkozóan, elősegítve a 3. cikkben meghatározott célok elérését.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e rendelet 8. és 10. cikkében említett intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdése alkalmazandó.
(1)  Az e rendelet 8., 10. és 11b. cikkében említett intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdése alkalmazandó.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azok a tagállamok, amelyek közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bírnak az északnyugati vizeken, illetve azok a tagállamok, amelyek közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bírnak a délnyugati vizeken, közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint, első alkalommal legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül, azt követően pedig a terv értékelésének a 14. cikkel összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül. Akkor is benyújthatnak ilyen ajánlásokat, ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet alkalmazási körébe tartozó valamely állomány helyzetében. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év július 1-jéig kell benyújtani.
(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azok a tagállamok, amelyek közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bírnak az északnyugati vizeken, illetve azok a tagállamok, amelyek közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bírnak a délnyugati vizeken, közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint, első alkalommal legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül, azt követően pedig a terv értékelésének a 14. cikkel összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül. Szükség esetén további ajánlásokat is benyújthatnak, különösen abban az esetben, ha változás áll be az e rendelet alkalmazási körébe tartozó valamely állomány helyzetében, valamint egy olyan terv kidolgozása céljából, amely a nyugati vizek halászati gazdálkodása ökoszisztéma-alapú megközelítésének végrehajtására irányuló intézkedéseket tartalmaz. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év július 1-jéig, vagy a lehető leghamarabb kell benyújtani, amennyiben a közös ajánlások a legutóbbi tudományos szakvélemények által azonosított vészhelyzetek kezelésére irányulnak.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdésétől eltérően, a Bizottság az említett bekezdések szerinti közös ajánlás hiányában is elfogadhat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
13 a cikk (új)
13a. cikk
A tudományos szakvélemény módosításainak nyomon követése és előzetes bejelentése
(1)  A Bizottság minden év április 1-jéig jelentést tesz az Európai Parlamentnek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekről, amelyek a Tanács által e rendelet szerint a halászati lehetőségek meghatározásával kapcsolatban az előző év február 1. és a tárgyév január 31. között hozott határozatok alapjául szolgáltak.
Ez a jelentés valamennyi érintett állomány és halfaj esetében tartalmazza különösen a Tanács által e rendelet 4. cikke, 5. cikke és adott esetben 7. cikke értelmében meghatározott halászati lehetőségeket, feltüntetve a megfelelő halászati mortalitási értékeket is. Ezek az adatok összehasonlításra kerülnek a referenciaként használt tudományos szakvéleményekkel a halászati mortalitási tartományok (MFH Falsó, FMFH és MFH Ffelső, valamint a vonatkozó halászati lehetőségek), a szaporodóképes állomány biomasszájának becslése és a biomassza-referenciaküszöbök (MFH Btrigger és Blim) tekintetében.
(2)  A Bizottság a tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben azt megelőzően, hogy a Tanács új határozatot fogadna el a halászati lehetőségek meghatározása céljából, értesíti az Európai Parlamentet azokról a helyzetekről, amikor az FMFH legutóbbi értékei a halászati lehetőségek olyan változásainak felelnek meg, amelyek több mint 20%-kal térnek el a tárgyidőszaki halászati lehetőségek meghatározásának alapjául szolgáló tudományos szakvéleményben szereplő FMFH értéknek megfelelő halászati lehetőségektől. Továbbá a Bizottság a lehető leghamarabb, és minden esetben azt megelőzően, hogy a Tanács új határozatot fogadna el, értesíti az Európai Parlamentet azokról az esetekről, amikor a szaporodóképes állomány biomasszájának különböző referenciapontjaira vonatkozó tudományos szakvélemények alapján indokolt a 7. cikk szerinti óvintézkedések megtétele.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – cím
A terv értékelése
A terv értékelése és alkalmazása
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 1. cikk (1) bekezdésében, és a 8. és 10. cikkben említett felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve öt éves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(2)  A Bizottságnak az 1. cikk (1) bekezdésében, a 8. és 10. cikkben, valamint a 11. cikk (1b) bekezdésében említett felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 1. cikk (1) bekezdésében, és a 8. és 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (1) bekezdésében, a 8. és 10. cikkben, valamint a 11. cikk (1b) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az 1. cikk (1) bekezdése és a 8. és 10. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  Az 1. cikk (1) bekezdése, a 8. és 10. cikk, valamint a 11. cikk (1b) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
(EU)2016/1139 rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(2)  »FMSY tartomány«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlatra tekintettel és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MSY) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. A tartományt úgy kell meghatározni, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Felső határát úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapont-határértéke (Blim) alá csökken;
(2)  »FMFH-tartomány (FMSY-tartomány)«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) vagy hasonló, az Európai Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlatra tekintettel és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH vagy MSY) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. A tartományt úgy kell meghatározni, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Felső határát úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapont-határértéke (Blim) alá csökken;
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
(EU)2016/1139 rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
(8)  »Blim«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen az ICES tudományos szakvéleményén alapuló állományméret-referenciapont, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség;
(8)  »Blim«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen az ICES vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleményén alapuló állományméret-referenciapont, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség;
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
(EU)2016/1139 rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
(9)  »MSY Btrigger«: a szaporodóképes állomány biomasszájának a referenciapontja, amelyet a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény, különösen az ICES tudományos szakvéleménye ad meg, és amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva visszaállítsák az állományokat a hosszú távú az MSY elérését lehetővé tevő szint fölé;
(9)  »MSY Btrigger«: a szaporodóképes állomány biomasszájának a referenciapontja, amelyet a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény, különösen az ICES vagy hasonló, az Európai Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleménye ad meg, és amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva visszaállítsák az állományokat az MSY hosszú távú elérését lehetővé tevő szint fölé;
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(EU)2016/1139 rendelet
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e terven alapuló FMSY tartományokat az ICES-től kell megkérni.
(2)  Az e terven alapuló FMSY tartományokat az ICES-től vagy ahhoz hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől kell megkérni.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(EU)2016/1139 rendelet
4 cikk – 5 bekezdés – c pont
c)  az egymást követő években meghatározott halászati lehetőségek több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében.
c)  az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20%-os változásának elkerülése érdekében, kivéve azokat az eseteket, amikor enyhítik a halászati tevékenységet blokkoló helyzeteket vagy más olyan helyzeteket, amelyek bizonyos flották tevékenységét megbénítják vagy jelentősen befolyásolják.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU)2016/1139 rendelet
4a cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében e terv alapján az alábbi állományvédelmi referenciapontokat kell megkérni az ICES-től:
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében e terv alapján az alábbi állományvédelmi referenciapontokat kell megkérni az ICES-től vagy egy uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől:
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
(EU)2016/1139 rendelet
-15 cikk (új)
4a.  A IX. fejezet a következő cikkel egészül ki:
„-15. cikk
A tudományos szakvélemény módosításainak nyomon követése és előzetes bejelentése
(1)  A Bizottság minden év április 1-jéig jelentést tesz az Európai Parlamentnek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekről, amelyek a Tanács által e rendelet szerint a halászati lehetőségek meghatározásával kapcsolatban az előző év február 1. és a tárgyév január 31. között hozott határozatok alapjául szolgáltak.
Ez a jelentés valamennyi érintett állomány és halfaj esetében tartalmazza különösen a Tanács által e rendelet 4. cikke, 5. cikke és adott esetben 7. cikke értelmében meghatározott halászati lehetőségeket, feltüntetve a megfelelő halászati mortalitási értékeket is. Ezek az adatok összehasonlításra kerülnek a referenciaként használt tudományos szakvéleményekkel a halászati mortalitási tartományok (MFH Falsó, FMFH és MFH Ffelső, valamint a vonatkozó halászati lehetőségek), a szaporodóképes állomány biomasszájának becslése és a biomassza-referenciaküszöbök (MFH Btrigger és Blim) tekintetében.
(2)  A Bizottság a tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben azt megelőzően, hogy a Tanács új határozatot fogadna el a halászati lehetőségek meghatározása céljából, értesíti az Európai Parlamentet azokról a helyzetekről, amikor az FMFH legutóbbi tudományos értékei a halászati lehetőségek olyan változásainak felelnek meg, amelyek több mint 20%-kal térnek el a tárgyidőszaki halászati lehetőségek meghatározásának alapjául szolgáló tudományos szakvéleményben szereplő FMFH értéknek megfelelő halászati lehetőségektől. Továbbá a Bizottság a lehető leghamarabb, és minden esetben azt megelőzően, hogy a Tanács új határozatot fogadna el, értesíti az Európai Parlamentet azokról az esetekről, amikor a szaporodóképes állomány biomasszájának különböző referenciapontjaira vonatkozó tudományos szakvélemények alapján indokolt a 7. cikk szerinti óvintézkedések megtétele.ˮ

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0310/2018).


Az Európai Bankhatóság székhelye ***I
PDF 138kWORD 49k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2018. október 25-i jogalkotási állásfoglalása az 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Bankhatóság székhelye tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0734 – C8-0420/2017 – 2017/0326(COD))
P8_TA(2018)0426A8-0153/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0734),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0420/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 295. cikkére és a jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra, amely jóhiszemű és átlátható együttműködést ír elő a teljes jogalkotási ciklus során, valamint rögzíti a két társjogalkotó egyenrangúságát,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének keretében az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) székhelyének áthelyezéséről szóló határozathoz vezető eljárásra, amelyet az Európai Tanács 2017. június 22-én fogadott el (az EUSZ 50. cikke),

–  az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. január 17-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. október 17-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire (A8-0153/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  kéri az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről kiadott, 2012. július 19-i közös nyilatkozatához mellékelt közös megközelítés haladéktalan felülvizsgálatát, hogy a Parlament szerepét – tekintettel a rendes jogalkotási eljárásban betöltött társjogalkotói szereppel járó előjogaira – kellően figyelembe vegyék az ügynökségek székhelyének megválasztásáról szóló döntéshozatali folyamatban, ezért felszólít arra, hogy a Parlamentet szorosan vonják be ebbe a döntéshozatali folyamatba;

4.  emlékeztet az uniós ügynökségeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése keretében Londonból történő áthelyezése vonatkozásában a Bizottság által meghatározott kritériumokra, amelyeket az EU27 állam- és kormányfői az Európai Tanács 2017. június 22-i ülésén fogadtak el (az EUSZ 50. cikke), nevezetesen: i. annak biztosítása, hogy az ügynökség az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése időpontjában ténylegesen megkezdhesse működését az új helyszínen; ii. a helyszín megközelíthetősége; iii. megfelelő oktatási intézmények a személyzet gyermekei számára; iv. a gyermekek és a házastársak megfelelő hozzáférése a munkaerőpiachoz és a társadalombiztosítási rendszerhez, valamint az egészségügyi ellátáshoz; v. az üzletmenet folytonossága és vi. földrajzi eloszlás;

5.  sajnálja, hogy a Parlamentet előjogai ellenére nem vonták be az EBH székhelyének kiválasztása során alkalmazott kritériumok meghatározásába és súlyozásába, holott a Parlament és a Tanács egyenrangú társjogalkotói az EBH létrehozásáról és székhelyének meghatározásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek(2);

6.  emlékeztet, hogy az EBH, az ESMA és az EIOPA székhelyéről szóló 2010. évi döntést rendes jogalkotási eljárás keretében hozták meg, egy teljes körű háromoldalú egyeztető eljárást követően; megjegyzi, hogy a Londonból áthelyezendő ügynökség székhelyét a tagállamok kormányainak képviselői közös megegyezéssel határozták meg állam- és kormányfői szinten; emlékeztet, hogy a Tanács (az EUSZ 50. cikke értelmében) a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozat alapján választotta ki az EBH új székhelyét, amely jogilag alacsonyabb rendű, mint az 1093/2010/EU rendelet;

7.  sajnálja, hogy a Tanács 2017. november 20-i szavazási eljárása nem volt átlátható és elszámoltatható, mivel a végleges döntésekre sorsolás útján került sor; rámutat, hogy az ügynökségeket jelenleg részben az uniós költségvetésből finanszírozzák, és hogy valószínűleg az áthelyezés költségeit is részben az uniós költségvetés fogja fedezni, bár ezekről még folynak a tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Királyság között; ezért hangsúlyozza, hogy az európai polgárok érdekében a döntéshozatal demokratikus elszámoltathatóságára, átláthatóságára és érthetőségére van szükség; kéri, hogy nyújtsanak részletesebb tájékoztatást a Tanács által az EBH székhelyének kiválasztási eljárása során alkalmazott kritériumok súlyozásáról;

8.  úgy véli, hogy a Parlamentnek rendszeresen és az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal egyenrangúan kell részt vennie az uniós szervek és ügynökségek székhelyének kiválasztására vonatkozó kritériumok meghatározásában és súlyozásában; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják felül a decentralizált ügynökségekről szóló 2012. július 19-i közös nyilatkozatot azzal a céllal, hogy biztosítsák a Parlament szoros bevonását, tiszteletben tartva együttdöntési jogkörét;

9.  hangsúlyozza, hogy az EBH, az EIOPA és az ESMA különböző feladatokat ellátó és eltérő hatáskörökkel rendelkező európai felügyeleti hatóságok; emlékeztet a társjogalkotók azon szándékos döntésére, hogy három különböző hatóságot hoznak létre különböző feladatokkal és hatáskörökkel, egyet a bankok, egyet az értékpapírok, egyet pedig a biztosítások és nyugdíjak felügyeletére; annak érdekében, hogy ez a szétválasztás továbbra is tükröződjön a szabályozói és felügyeleti hatáskörökben és az irányításban, és hogy fő szervezeti egységeik és tevékenységük finanszírozása független maradjon földrajzi elhelyezkedésüktől, adott esetben azonban megengedve a fő tevékenységükhöz nem kapcsolódó adminisztratív támogató szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások egymás közötti megosztását, kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsa a jelenlegi három hatóság fennmaradását az EBH áthelyezése során és azt követően is; erre vonatkozóan rendszeres tájékoztatást kér a Bizottságtól, különösen az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatáról szóló, folyamatban lévő jogalkotási eljárás során (COM(2017)0536); emlékeztet, hogy az 1093/2010/EU rendelet 7. cikke részét képezi az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatáról szóló jogalkotási eljárásnak (COM(2017)0536);

10.  hangsúlyozza, hogy az áthelyezésnek le kell zárulnia és az új székhelynek készen kell állnia az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése hatályba lépésének időpontjára;

11.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. október 25-én került elfogadásra az 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Bankhatóság székhelye tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2018/1717 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Tanács nyilatkozata az EBH-ról/az EMA-ról

Emlékeztetve arra, hogy az EP, a Tanács és a Bizottság elkötelezte magát a jóhiszemű és átlátható együttműködés mellett, továbbá az EMA és az EBH áthelyezése során követett eljárás tükrében, amely egyedi helyzetre vonatkozott és nem teremt precedenst az uniós ügynökségek székhelyének jövőbeli kiválasztására nézve.

A Tanács emlékeztet a Szerződésekre, ugyanakkor elismeri, hogy az információcsere fokozása az ügynökségek székhelyének kiválasztásakor követendő jövőbeli eljárásoknak már a kezdeti szakaszában előnyt jelentene.

Az ilyen korai információcsere megkönnyítené a három intézmény számára a Szerződésekben foglalt jogaik gyakorlását a vonatkozó eljárások során.

A Tanács nyugtázza az EP-nek a 2012. évi, a decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozat és közös megközelítés mielőbbi felülvizsgálatára irányuló kérését. Ennek keretében első lépésként felkéri a Bizottságot, hogy 2019 áprilisáig készítsen mélyreható elemzést az együttes nyilatkozatnak és a közös megközelítésnek a decentralizált ügynökségek székhelyének kiválasztása tekintetében történő végrehajtásáról. Ez az elemzés képezi majd az említett felülvizsgálat elindítását szolgáló további lépések mérlegelésének az alapját.

(1) HL C 197., 2018.6.8., 72. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).


Az Európai Gyógyszerügynökség székhelyének áthelyezése ***I
PDF 138kWORD 49k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2018. október 25-i jogalkotási állásfoglalása a 726/2004/EK rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökség székhelye tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0735 – C8-0421/2017 – 2017/0328(COD))
P8_TA(2018)0427A8-0063/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0735),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének c) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0421/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. október 17-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0063/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1);

2.  kifogásolja az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről kiadott, 2012. július 19-i közös nyilatkozatát és az ahhoz csatolt közös megközelítést, és felszólít az Európai Parlament szoros bevonására az ügynökségek és szervek helyszíneire és áthelyezésére vonatkozó döntéshozatali folyamatba, tekintettel társjogalkotói előjogaira a rendes jogalkotási eljárás keretében;

3.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

4.  tudomásul veszi a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament – és végső soron az uniós polgárok képviselői – nem vettek részt teljes mértékben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) új székhelyének kiválasztására irányuló eljárásban, amelyet végül sorshúzással zártak le, a döntés jelentőségének dacára; a szervek és ügynökségek helyszínével kapcsolatos döntéseket – a jogszabályok értelmében is – a rendes jogalkotási eljárás keretében kell meghozni, teljes mértékben tiszteletben tartva az Európai Parlament előjogait, amelyek értelmében az Európai Parlament és a Tanács egyenlő jogú társjogalkotók;

6.  sajnálatát fejezi ki a Tanács határozata miatt, amely a földrajzi aránytalanság elmélyüléséhez vezet, mivel az Unió 37 decentralizált ügynöksége közül csak 9 található új tagállamokban, ami ellentétes az Európai Tanács 5381/04. sz. és 11018/1/08. sz. következtetéseivel, amelyek elsőbbséget biztosítanak az új tagállamoknak;

7.  felhívja a költségvetési hatóságokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EMA székhelyének áthelyezésével kapcsolatos költségeket teljes mértékben a jelenlegi fogadó ország állja; emlékeztet arra, hogy az áthelyezés költségeinek egy részét előzetesen az uniós költségvetésből kell előfinanszírozni a jelenlegi fogadó országgal való pénzügyi elszámolást megelőzően;

8.  felhívja a költségvetési hatóságokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EMA székhelyének kettős áthelyezésével – előbb egy ideiglenes helyszínre, majd a Vivaldi épületbe – kapcsolatos többletköltségeket a holland kormány teljes mértékben állja, és így az ne érintse hátrányosan az Unió általános költségvetését;

9.  felhívja a költségvetési hatóságokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kettős áthelyezés ne veszélyeztesse az EMA szokásos operatív szükségleteit, és hogy 2019. márciusát követően garantálják az üzletmenet folytonosságát és az EMA zökkenőmentes működését;

10.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. október 25-én került elfogadásra a 726/2004/EK rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökség székhelye tekintetében történő módosításáról szóló, (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2018/1718 rendelettel.)

MELLÉKLETEK A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament nyilatkozata

Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy társjogalkotói szerepét nem vették kellőképpen figyelembe, mivel nem vonták be az Európai Gyógyszerügynökség új székhelyének kiválasztásához vezető folyamatba.

Az Európai Parlament emlékeztetni kíván társjogalkotói előjogaira és az ügynökségek és szervek elhelyezkedése kapcsán ragaszkodik a rendes jogalkotási eljárás teljes mértékű tiszteletben tartásához.

Az egyetlen közvetlenül megválasztott és az Unió polgárait képviselő uniós intézményként az Európai Parlament a demokratikus elv tiszteletben tartásának legfőbb védnöke az Unióban.

Az Európai Parlament elítéli a székhely új helyszínének kiválasztása érdekében követett eljárást, mely de facto megfosztotta az Európai Parlamentet előjogaitól, mivel nem vonták be ténylegesen a folyamatba, most azonban elvárják tőle, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében egyszerűen erősítse meg a székhely új helyszíne tekintetében hozott választást.

Az Európai Parlament emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről kiadott, 2012-ben aláírt közös nyilatkozatához mellékelt közös megközelítés magában a nyilatkozatban elismertek szerint jogilag nem kötelező erejű, és hogy abban az intézmények jogalkotási hatásköreinek sérelme nélkül állapodtak meg.

Az Európai Parlament ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az ügynökségek új székhelyének kiválasztására folytatott eljárást vizsgálják felül, és ebben a formában ne használják a jövőben.

Az Európai Parlament végül emlékeztetni kíván arra is, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(2) a három intézmény őszinte és átlátható együttműködés mellett kötelezte el magát, emlékeztetve a társjogalkotók Szerződésekben rögzített egyenlőségére.

A Tanács nyilatkozata az EBH-ról/az EMA-ról

Emlékeztetve arra, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elkötelezte magát a jóhiszemű és átlátható együttműködés mellett, továbbá az EMA és az EBH áthelyezése során követett eljárás tükrében, amely egyedi helyzetre vonatkozott és nem teremt precedenst az uniós ügynökségek székhelyének jövőbeli kiválasztására nézve,

a Tanács emlékeztet a Szerződésekre, ugyanakkor elismeri, hogy az információcsere fokozása az ügynökségek székhelyének kiválasztásakor követendő jövőbeli eljárásoknak már a kezdeti szakaszában előnyt jelentene.

Az ilyen korai információcsere megkönnyítené a három intézmény számára a Szerződésekben foglalt jogaik gyakorlását a vonatkozó eljárások során.

A Tanács nyugtázza az EP kérését a 2012. évi, a decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozat és közös megközelítés mielőbbi felülvizsgálatára irányulóan. Ennek keretében első lépésként felkéri a Bizottságot, hogy 2019 áprilisáig készítsen mélyreható elemzést az együttes nyilatkozatnak és a közös megközelítésnek a decentralizált ügynökségek székhelyének kiválasztása tekintetében történő végrehajtásáról. Ez az elemzés képezi majd az említett felülvizsgálat elindítását szolgáló további lépések mérlegelésének az alapját.

(1) Ez az álláspont lép a 2018. március 15-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0086).
(2) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.


A neofasiszta erőszak fokozódása Európában
PDF 147kWORD 50k
Az Európai Parlament 2018. október 25-i állásfoglalása az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában (2018/2869(RSP))
P8_TA(2018)0428RC-B8-0481/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2017. május 9-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2016. december 19-i, „A nácizmus, a neonácizmus, valamint a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáinak szításához hozzájáruló egyéb gyakorlatok dicsőítése elleni küzdelem” című 71/179. sz. határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, különösen annak 14. cikkére, valamint az ahhoz csatolt 12. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel a faji és etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetést tiltó, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre(1) (a faji egyenlőségről szóló irányelv);

–  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra(2),

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a neonácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni fellépésről szóló, 2014. szeptember 30-i határozatára,

–  tekintettel az EU félretájékoztatásról szóló gyakorlati kézikönyvére,

–  tekintettel az illegális online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel ezeken az értékeken valamennyi tagállam osztozik;

B.  mivel az újfasiszta és neonáci mozgalmak elleni határozott fellépés hiányában Európában lehetővé vált az idegengyűlölet jelenleg tapasztalható megerősödése;

C.  mivel a nyíltan újfasiszta, neonáci, rasszista és idegengyűlölő csoportok és pártok a társadalomban gyűlöletet és erőszakot szítanak, emlékeztetve minket arra, mire voltak képesek a múltban;

D.  mivel a gyűlöletbeszéd online terjedése gyakran vezet az erőszak fellobbanásához, ideértve az újfasiszta csoportokat is;

E.  mivel újfasiszta csoportok több ezer különböző csoportokhoz tartozó ember életét oltották ki, például menekültekét és bevándorlókét, etnikai és vallási kisebbségekhez tartozókét, LMBTQI-személyekét, emberi jogvédőkét, aktivistákét, politikusokét és rendőrökét;

F.  mivel az újfasiszta csoportok a gyűlölet és az erőszak terjesztésére használják demokratikus eszközeinket, és visszaélnek azokkal;

G.  mivel – ahogy az Europol jelentésében is szerepel – Sir Julian King biztonságért felelős biztos egy 2017. március 22-én – a 2016. évi brüsszeli támadásokra emlékező rendezvényen – elmondott beszédében rámutatott a jobboldali erőszakos szélsőségesség növekvő veszélyére, kijelentve, hogy tudomása szerint nincs olyan uniós tagállam, amelyet ez a jelenség ne érintene valamilyen módon, kitérve különösen 2011-es norvégiai mészárlásra, a brit parlamenti képviselő, Jo Cox meggyilkolására, valamint Európa-szerte a menekültközpontokat és mecseteket ért támadásokra, hogy hangsúlyozza, a biztonságra olyan veszélyek is leselkednek, amelyeket nem jeleznek kellőképpen; mivel az újfasiszta és neonáci csoportok számos formában megnyilvánulnak; mivel e csoportok többsége egyes személyeket vagy csoportokat kizár a tárdadalomból; mivel ezek a szervezetek gyakran folyamodnak agresszív nyelvezethez kisebbségi csoportokkal szemben, és törekszenek eljárásukat a szólásszabadság elvére való hivatkozással igazolni; mivel a szólásszabadsághoz fűződő jog nem abszolút;

H.  mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30. cikke egyértelműen kijelenti, hogy a nyilatkozatban semmi „nem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen”;

I.  mivel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény kijelenti, hogy a részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely egy bizonyos fajnak vagy egy bizonyos színű vagy etnikai származású személyek csoportjának felsőbbrendűségét hirdető eszméken vagy elméleteken alapszik;

J.  mivel a fasizmus népszerűsítését több tagállamban tiltják a nemzeti jogszabályok;

K.  mivel a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló 2018. évi jelentésében (TESAT) az Europol megállapította, hogy a jobboldali szélsőségesek által elkövetett bűncselekmények kapcsán letartóztatott személyek száma 2017-ben csaknem megkétszereződött;

L.  mivel 2011. július 22-én a norvégiai merényletek során 77 ember életét vesztette, 151 pedig megsérült;

M.  mivel Jo Cox egyesült királyságbeli parlamenti képviselőt 2016. június 16-án az egyesült királyságbeli Birstallban brutálisan meggyilkolták;

N.  mivel az Europol 2018. évi TESAT jelentése szerint 2017-ben az Egyesült Királyságban összesen öt, szélsőjobboldali nézeteket valló személynek tulajdonítható meghiúsított, sikertelen vagy befejezett terrortámadásról tettek jelentést(5);

O.  mivel 2018. szeptember 21-én Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőt és asszisztensét, Antonio Perillót az olaszországi Bariban megrendezett antifasiszta demonstrációt követően tettlegesen bántalmazták;

P.  mivel a francia hírszerző szolgálat aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erők és bűnüldöző szervek egyre több tagja csatlakozik szélsőjobboldali erőszakos csoportokhoz(6);

Q.  mivel az Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) egy 2018. május 15-én kiadott jelentésben aggasztónak találta a szélsőjobboldal és az újfasizmus horvátországi térnyerését(7);

R.  mivel Lengyelországban egy 2017. novemberben tartott demonstráció során hat, a tolerancia, a jogállamiság és más európai értékek melletti kiállásáról híres európai parlamenti képviselő képét lógatták le a szélsőjobboldali lengyel ONR (Nemzeti Radikális Tábor) mozgalom tagjai egy ideiglenesen összetákolt akasztófáról a dél-lengyelországi Katowice város egyik közterén; mivel még mindig folyik a nyomozás, de a gyanúsítottakkal szemben idáig annak ellenére sem emeltek vádat, hogy az eseményről számos média többek között videofelvételekkel is tudósított;

S.  mivel 2017. novemberben Lengyelország függetlenségi napja alkalmából szélsőjobboldali szervezetek Varsóban több mint 60 000 ember részvételével hatalmas tüntetést szerveztek; mivel a tüntetők idegengyűlölő jelszavakkal – például „A testvéri nemzetek fehér Európája” – és az 1930-as évek falangista fasiszta jelképével tarkított transzparenseket tartottak;

T.  mivel Görögországban még jelenleg is zajlik az Arany Hajnal nevű neonáci párt elleni per, melyet bűnszervezetként való működéssel, valamint egyéb bűncselekmények, például gyilkossági kísérletek mellett Pavlosz Fiszasz meggyilkolásával vádolnak;

U.  mivel 2018. szeptember 21-én Zak Kosztopulosz LMBTQI-aktivistát brutálisan meggyilkolták Athén központjában; mivel a vádlottak egyike állítólag szélsőjobboldali erőkkel áll kapcsolatban; mivel teljes körő vizsgálat lefolytatására van szükség ahhoz, hogy bántalmazásával és meggyilkolásával kapcsolatban minden felelőst bíróság elé állítsanak;

V.  mivel egy olasz férfit 12 év börtönbüntetésre ítéltek amiatt, hogy hat afrikai migránsra lőtt rá, megsebesítve őket egy faji indíttatású támadásban a közép-olaszországi Macerata városában;

W.  mivel egy szélsőjobboldali „éberségi” csoport Chemnitzben 2018. szeptember közepén rendbontásért letartóztatott hét tagját nemrégiben a magát Revolution Chemnitznek nevező terrorszervezet alapításával vádolták meg; mivel a szövetségi államügyészet szerint a nyomozók a csoport belső kommunikációjának áttekintése nyomán módosították a vádban szereplő megjelölést bűnszervezetről terrorszervezetre;

X.  mivel Franciaországban 2017. december 7-én a Génération Identitaire mozgalom öt tagját ítélték el faji és vallási gyűlöletre uszítás miatt; mivel szélsőjobboldali csoportokhoz, például az Action Française-hez köthető személyek a 2017. évi elnökválasztás idején több francia politikus és mecset ellen terrortámadást terveztek; mivel 2018. június 24-én a szélsőjobboldali Action des Forces Opérationnelles (AFO) csoport 10 tagját tartóztatták le a muszlim közösség tagjai elleni támadássorozat kiterveléséért; mivel 2018. szeptember 14-én két korábbi szkinhedet találtak bűnösnek Clément Méric, egy júniusban elhunyt fiatal diák és antifasiszta aktivista meggyilkolásában;

Y.  mivel Spanyolországban jelenleg a Hogar Social Madrid neonáci szervezet 12 tagja ellen folyik vizsgálat gyűlöletre uszítás miatt; mivel a Falange, az Alanza Nacional és a Democracia Nacional fasiszta csoportok egyes tagjait letartóztatták, és a spanyol Legfelsőbb Bíróság elítélte őket a madridi Blanquerna Kulturális központ ellen a 2013. évi katalán nemzeti ünnepségek idején elkövetett támadás miatt; mivel 2016-ban az SOS Racismo rasszizmusellenes nem kormányzati szervezet 309 idegengyűlölet által motivált erőszakos cselekményt dokumentált; mivel e szervezet elnöke az esetek jelentése után halálos fenyegetéseket kapott, és elítélte, hogy e bűncselekmények bejelentésére nincsenek hatékony mechanizmusok;

Z.  mivel a Francisco Franco Alapítvány – egy diktatúrát és az általa elkövetett bűncselekményeket és a Franco családot dicsőítő szervezet – 19 személyt vádol több olyan bűncselekménnyel, amely 13 éves börtönbüntetést vonhat maga után egy békés és jelképes akció végrehajtásáért, amelynek során a Pazo de Meirás udvarházon két hatalmas feliratot helyeztek el, felszólítva a közhatóságokat arra, hogy járjanak közben az ingatlan galiciaiak javára való visszakövetelése érdekében;

AA.  mivel a spanyol kongresszusi képviselők arra irányuló indítványt fogadtak el, hogy Francisco Franco földi maradványait a szélsőjobboldaliak zarándokhelyévé vált Elesettek Völgyeként ismert háborús emlékműnél lévő sírjából eltávolítsák; mivel minden meglévő, a katonai felkelést, a polgárháborút és a francói diktatúrát dicsőítő jelképet és emlékművet el kellene távolítani, és azokat, amelyek nem távolíthatók el, megfelelő kontextusba kellene helyezni és újraértelmezni annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az ezzel kapcsolatos tudatosság növeléséhez és a múltra való emlékezéshez;

AB.  mivel a neonáci Északi Ellenállási Mozgalom (NMR) Skandinávia-szerte rendszeresen szervez gyűléseket, amelyeken jelmondatokat skandálnak, és a szervezet zöld-fehér zászlóit lengetik; mivel az NMR több tagját ítélték el polgári személyek és rendőrök elleni erőszakos támadások miatt; mivel a menekültek befogadóállomásai elleni számos gyújtogatásos támadás a svéd kormányt arra késztette, hogy a menekültek elszállásolására elkülönített épületek helyét titokban tartsa;

AC.  mivel Rigában minden év március 16-án több ezren gyűlnek össze a Lett Légió napján a Waffen-SS-ben szolgáló lettek előtt tisztelegve;

AD.  mivel 2018 eleje óta a C14 és más ukrán szélsőjobboldali csoportok, például az azovi zászlóaljhoz csatlakozott Nemzeti Milícia, a Jobb Szektor, a Karpatszka Szics és mások többször is megtámadtak roma csoportokat, valamint antifasiszta tüntetéseket, városi tanácsi üléseket, egy, az Amnesty International által szervezett rendezvényt, művészeti kiállításokat, LMBTQI-eseményeket, valamint nőjogi és környezetvédelmi aktivistákat;

1.  határozottan elítéli és sajnálkozását fejezi ki az újfasiszta és neonáci szervezetek által végrehajtott terrortámadások, gyilkosságok, pszichológiai erőszak, erőszakos fizikai támadások és menetek miatt, amelyekre számos uniós tagállamban sor került;

2.  mélyen aggasztja a fasizmus, a fajgyűlölet, az idegengyűlölet és az intolerancia más formáinak növekvő elfogadottsága Európában, és kifejezi értetlenségét afölött, hogy beszámolók szerint egyes tagállamokban összejátszás figyelhető meg egyfelől politikai vezetők, politikai pártok és bűnüldöző szervek, másfelől újfasiszták és újnácik között;

3.  különösen aggasztja a bizonyos meghatározott kisebbségek – fekete bőrű európaiak/afrikai származásúak, zsidók, muzulmánok, romák, harmadik országok állampolgárai, LMBTI-személyek és fogyatékossággal élők – ellenében megnyilvánuló, az egész társadalomra kiható újfasiszta erőszak;

4.  határozottan elítéli az újfasiszta csoportok által politikusok és politikai pártok tagjai ellen a jelentések szerint egyes tagállamokban elkövetett valamennyi erőszakos támadást, és különösen azt a közelmúltbeli esetet, amelyben a CasaPound fasiszta osztagok megtámadták Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőt, asszisztensét, Antonio Perillót és másokat, akik 2018. szeptember 21-én részt vettek az olaszországi Bariban rendezett antifasiszta és rasszizmusellenes tüntetésen;

5.  mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamokban az újfasiszta és neonáci csoportok büntetlenül tevékenykedhetnek, és hangsúlyozza, hogy ez a büntetlenség az egyik oka annak, hogy egyes szélsőjobboldali szervezetek riasztó mértékben folyamodnak egyre inkább erőszakhoz;

6.  elismeri, hogy az újfasiszta és neonáci csoportok az egész Európai Unióban aggasztó mértékben használják a közösségi médiát és az internetet szervezkedésre és stratégiaépítésre;

7.  sajnálja, hogy egyes tagállamokban a közszolgálati műsorszórás egyetlen párt propagandájává silányult, aminek eredményeképpen az ellenzék és a kisebbségi csoportok gyakran kiszorulnak a társadalomból, és ami ráadásul erőszakra ad ösztönzést;

8.  emlékeztet arra, hogy a fasiszta ideológia és az intolerancia mindig a demokrácia elleni támadáshoz kapcsolódik;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy határozottan ítéljék el és büntessék a gyűlölet-bűncselekményeket, a gyűlöletbeszédet, valamint a politikusok és a hivatalos személyek bűnbaknak kikiáltását minden szinten és minden médiatípusban, mivel azok közvetlenül banalizálják és erősítik a gyűlöletet és az erőszakot a társadalomban;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése, elítélése és leküzdése érdekében;

11.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a közösségi médiát üzemeltető vállalatokat, hogy szegüljenek szembe a fajgyűlölet, a fasizmus és az idegengyűlölet internetes terjedésével, együttműködve az érintett civil társadalmi szervezetekkel nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt;

12.  felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják ki és tegyék büntetőeljárás tárgyává a gyűlölet-bűncselekményeket, és osszák meg egymással a gyűlölet-bűncselekmények feltárásával és kivizsgálásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, ideértve azon bűncselekményeket is, amelyek indítékai konkrétan az idegengyűlölet különböző formái;

13.  felhívja a tagállamokat, hogy tervezzenek és biztosítsanak megfelelő támogatást a rasszizmusból vagy idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények, illetve a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, valamint védelmet minden tanúnak az elkövetőkkel szemben;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy a rendőrségi erőkön belül hozzanak létre külön egységeket a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre; felhívja a rendőri erőket annak biztosítására, hogy személyzetük semmilyen rasszista, idegengyűlölő vagy megkülönböztető jellegű cselekményben ne vegyen részt, és hogy minden ilyen cselekményt kivizsgáljanak, és az elkövetőket felelősségre vonják;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé a társadalmi szervezeteknek szóló felhívást a tagállamokban folytatott gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények ellenőrzésére és bejelentésére;

16.  támogatja, elismeréséről biztosítja a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdő közösségi csoportokat és társadalmi szervezeteket, és kéri azok megvédését;

17.  egységes uniós megkülönböztetés elleni jogszabályok mellett száll síkra, ideértve a meglévő jogszabályok átültetését/végrehajtását, valamint új jogszabályok, többek között az egyenlő bánásmódról szóló irányelv elfogadását;

18.  emlékeztet arra, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat – melynek végrehajtási határideje 2010 novembere volt – jogalapot biztosít arra, hogy büntetést rójanak ki azon jogi személyekre, amelyek nyilvánosan valamely kisebbségi csoport ellen erőszakra vagy gyűlöletre uszítanak, például zárják ki őket az állami kedvezményekből és támogatásokból, tiltsák el őket az üzleti tevékenység gyakorlásától, helyezzék őket bírósági felügyelet alá, illetve rendeljenek el bíróság által felszámolást;

19.  nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja a fent említett tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló, 2014. évi jelentését, és kezdeményezzen kötelezettségszegési eljárásokat azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget a határozat rendelkezéseinek;

20.  nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a tanácsi kerethatározat rendelkezéseinek való megfelelést, lépjenek fel a nyilvános helyeken és az interneten gyűlöletbeszédet és erőszakot terjesztő szervezetek ellen, és ténylegesen tiltsák be az újfasiszta és neonáci csoportokat, illetve a nácizmust és a fasizmust magasztaló és dicsőítő valamennyi alapítványt vagy egyesületet, tiszteletben tartva az ország jogrendjét és jogrendszerét;

21.  maradéktalan és jól ütemezett együttműködésre szólít fel a bűnüldöző szervek, a felderítő szolgálatok, valamint az igazságügyi és társadalmi szervezetek között a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdelem során;

22.  felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az Európa Tanácsnak a neonácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni küzdelemről szóló ajánlásait;

23.  felhívja a tagállamokat, hogy írjanak elő kötelező, az emberi jogokon alapuló és szolgáltatásorientált szolgálati képzést a bűnüldöző tisztviselők és az igazságszolgáltatási tisztviselők számára minden szinten;

24.  felhívja a tagállamokat, hogy az oktatás, a figyelemfelkeltés és a bevált gyakorlatok megosztása révén összpontosítsanak a megelőzésre;

25.  felhívja a tagállamokat és a nemzeti sportszövetségeket, különösen a futballklubokat, hogy lépjenek fel a fajgyűlölet, a fasizmus és az idegengyűlölet jelenségével szemben a stadionokban és a sportkultúrában, elítélve és megbüntetve a felelősöket, valamint előmozdítva a pozitív nevelési tevékenységeket a fiatal rajongók körében, együttműködve az iskolákkal és az érintett civil társadalmi szervezetekkel;

26.  ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak képzést az állami műsorszolgáltatásban és médiában dolgozók számára az újfasiszta és neonáci csoportok áldozatai által tapasztalt kihívásokkal és megkülönböztetéssel kapcsolatos tudatosságuk növelése érdekében;

27.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti „kilépési programokat”, melyek segítenek az egyéneknek abban, hogy elhagyják az erőszakos újfasiszta és neonáci csoportokat; hangsúlyozza, hogy e programoknak jóval túl kell mutatniuk az egyéni beavatkozásokon, és a munkahelykereséssel, áttelepüléssel és új, biztonságos közösségi hálózatok kiépítésével kapcsolatban nehézségekkel küzdők számára hosszú távú támogatást kell biztosítaniuk;

28.  hangsúlyozza, hogy a történelem ismerete az egyik előfeltétele annak, hogy a jövőben megelőzzük az említett bűncselekmények megtörténtét, és fontos szerepet játszik az ifjabb nemzedékek felnevelésében;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy ítéljék el a holokauszt tagadásának minden formáját – többek között a nácik és a velük együttműködők által elkövetett bűnök elbagatellizálását és minimalizálását – és küzdjenek ezek ellen; rámutat, hogy a holokauszt igazságát nem szabad a politikai és a médiában elhangzó beszédekben elbagatellizálni;

30.  felhív a múlt fasiszta bűneit elutasító emlékezet közös kultúrájának megteremtésére; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ifjabb nemzedékeket Európában és másutt egyre kevésbé aggasztja a fasizmus története, és ily módon fennáll a kockázata, hogy közömbösen viszonyulnak az új fenyegetésekhez;

31.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a tömegkultúra közvetítésével mozdítsák elő a társadalmunk sokszínűségével és közös történelmünknek, többek között a második világháború során elkövetett szörnyűségeknek – így a holokausztnak – és az áldozatok sok éven át tartó rendszeres dehumanizálásának ismeretével kapcsolatos nevelést;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

(1) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.
(2) HL L 328., 2008.12.6., 55. o.
(3) HL L 315., 2012.11.14., 57. o.
(4) HL L 317., 2014.11.4., 1. o.
(5) https://www.europol.europa.eu/activities-services/main-reports/european-union-terrorism-situation-and-trend-report-2018-tesat-2018
(6) https://www.mediapart.fr/journal/france/090418/forces-de-l-ordre-liees-l-ultra-droite-violente-la-dgsi-s-inquiete?onglet=full
(7) https://rm.coe.int/fifth-report-on-croatia/16808b57be


Állatjólét, antimikrobiális szerek használata, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásai
PDF 142kWORD 50k
Az Európai Parlament 2018. október 25-i állásfoglalása az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól (2018/2858(RSP))
P8_TA(2018)0429RC-B8-0484/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló, 2007. június 28-i 2007/43/EK tanácsi irányelvre(1) (brojlercsirkékről szóló irányelv),

–  tekintettel a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról szóló, 2015. november 26-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítés szerinti 2017. évi európai uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. január 19-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, valamint a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2018. április 13-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0181),

–  tekintettel a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2017. november 21-i bizottsági tanulmányra,

–  tekintettel az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodásra(3),

–  tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”)(4),

–  tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményre és az ugyanerről a témáról szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2017. február 15-i (EU) 2017/302 bizottsági végrehajtási határozatra(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU globális szinten jelentős brojlercsirke-termelő, és ezen állatokból körülbelül 7 milliárd kerül élelmezési célból levágásra; mivel a baromfiágazat – amely a termelést az európai „a termelőtől a fogyasztóig” elv alapján folytatja – Európában több mint negyedmillió embernek és 23 000 nagy brojlergazdaságnak ad munkát;

B.  mivel a 2007/43/EK irányelv (a brojlercsirkékről szóló irányelv) meghatározza a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályokat; mivel fontos, hogy a Bizottság, a tagállamok és a termelők tiszteletben tartsák ezeket a szabályokat, és rendszeres ellenőrzéseket végezzenek e téren;

C.  mivel a Bizottságnak a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról szóló 2017. november 21-i tanulmánya szerint az állománysűrűség a brojlercsirkék 34%-a esetében az általános szabályoknak megfelelő 33 kg/m2, 40% esetében 34-39 kg/m2 közé esik, és 26%-uk esetében eléri az irányelv által megengedett legmagasabb értéket (legfeljebb 42 kg/m2);

D.  mivel a brojlercsirkékről szóló irányelv végrehajtása nem egységes, és a Bizottság közelmúltbeli végrehajtási jelentésének tanúsága szerint a végrehajtás a legjobb esetben is következetlen a tagállamok között;

E.  mivel az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens baktériumok globális szintű kialakulásában az egyik legfontosabb szerepet az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények, mindenekelőtt a növekedésserkentők, valamint a metafilaxisra és profilaxisra alkalmazott készítmények túlzott használata játszotta; mivel a magas állománysűrűség vagy a hőstressz okozta alacsony állatjóléti körülmények immunológiai zavarokat okozhatnak, és a brojlercsirkék fogékonyabbak lesznek a betegségekre;

F.  mivel a zoonózist okozó Campylobacter spp. és Salmonella spp. multirezisztens törzsek jelenléte a brojlergazdaságokban és a brojlercsirkék húsában egyre nagyobb veszélyt jelent a közegészségre nézve, ahogyan az az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentésében szerepel;

G.  mivel az állatjóléti szabályozást korszerűsíteni kell az új tudományos eredmények fényében, valamint kellő hangsúlyt helyezve az állattenyésztés hosszú távú versenyképességére; mivel a jobb állatjóléti körülményeket biztosító gazdálkodási rendszerek használata javíthatja az állatok egészségét és jólétét, ezzel hozzájárulva az antibiotikumok iránti igény csökkentéséhez, miközben továbbra is magas színvonalú termékminőséget tud biztosítani;

H.  mivel az EFSA 2010-es tudományos véleménye a genetikai paramétereknek a kereskedelmi célú brojlercsirkék jólétére és ellenálló képességére gyakorolt befolyásával kapcsolatban azt mutatta, hogy a brojlercsirke növekedési rátáján alapuló genetikai kiválasztás veszélyeztetheti ezen állatok egészségét és jólétét;

I.  mivel az európai polgárokat határozottan érdekli az állatok jóléte, és azt szeretnék, hogy fogyasztóként megfelelő információk birtokában dönthessenek;

J.  mivel az állatjóléttel foglalkozó legutóbbi különleges Eurobarométer-jelentés azt mutatja, hogy állati termékek vásárlásakor az európai polgárok több mint 50%-a keres tájékoztatást a termelési módszerrel kapcsolatosan, és esetleg hajlandó lenne többet fizetni a magasabb szintű állatjólétért; mivel az európai polgárok több mint 80%-a azt szeretné, ha a tenyésztett állatok jóléte javulna az EU-ban;

K.  mivel az uniós baromfimellhús-felhasználásnak 25%-át az EU olyan harmadik országokból származó importárukkal fedezi, amelyek kevésbé szigorú állatjóléti jogszabályokat alkalmaznak; mivel az importált baromfihús nagy része az étkeztetésben vagy az élelmiszer-feldolgozásban kerül felhasználásra, ahol a hús eredetére vonatkozó információ feltüntetése és a címkézés nem kötelező;

L.  mivel Thaiföld, Brazília és Ukrajna – ahonnan a harmadik országokból származó behozatal 90%-a származik –, átesett a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) által végzett ellenőrzésen, amely jelentős hiányosságokat tárt fel az előállítási folyamatban és az uniós jogszabályok tiszteletben tartása tekintetében; mivel az uniós mezőgazdasági termelők és nem kormányzati szervezetek aggodalmukat fejezték ki az olcsón előállított csirkehús behozatalának gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaival, illetve az EU-ban feldolgozott, de harmadik országokból származó csirkehús megtévesztő címkézésével kapcsolatban;

1.  tudomásul veszi a Bizottság jelentésének megállapításait a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, amely jelzi, hogy csak a tagállamok kétharmada hajtotta végre megfelelően az irányelvet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelentés szerint sok helyen a magas – az általános szabályként megállapított 33 kg/m2-nél magasabb – állománysűrűség jellemző,

2.  aggodalmát fejezi ki a jellemzően a brojlertenyésztés során előforduló, zoonózis-kórokozó Campylobacter spp., Salmonella spp. és E. coli multirezisztens törzsek növekvő jelenléte miatt;

3.  elismeri a mezőgazdasági termelők által tett erőfeszítéseket a brojlercsirkék jólétével kapcsolatban a különböző tagállamokban a brojlercsirkékről szóló irányelv végrehajtása terén, különösen az önkéntes rendszerekben részt vevők esetében;

4.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az irányelv célkitűzéseinek biztosítása érdekében gondoskodjanak a 2007/43/EK irányelv harmonizált alkalmazásáról és maradéktalan végrehajtásáról az épületspecifikációk és a biztonság tekintetében;

5.  hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen verseny egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez, mivel azok, akik nem felelnek meg a szabályoknak, alákínálnak a szabályoknak megfelelőknek;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson szilárd és mérhető, harmonizált állatjóléti mutatókat a brojlercsirkékre és a szülőállományokra vonatkozóan, beleértve iránymutatások biztosítását a keltetők tekintetében rendelkezésre álló bevált gyakorlatokról;

7.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatok előmozdítása révén küzdjenek a baromfiólakban keletkező tüzek problémájával szemben; felszólítja a tagállamokat, hogy mindenre kiterjedően gondoskodjanak az állattartók megfelelő és szükséges, a 2007/43/EK irányelvben meghatározottak szerinti képzéséről;

8.  felszólítja az EFSA-t, hogy készítsen véleményt az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, zoonotikus potenciállal bíró Campylobacter spp., Salmonella spp. és E. coli előfordulásáról és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról;

9.  üdvözli az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodást; üdvözli az antibiotikum-metafilaxis és -profilaxis alkalmazásának korlátozását rögzítő rendelkezéseket; emlékeztet a megelőző intézkedésekről és az EMA/EFSA közös tudományos véleményéről megfogalmazott álláspontjára(8), amelyben a következőkre szólított fel: olyan tenyészállomány használata, amely egészségesebben és lassabban növekszik, olyan állománysűrűség, amely nem növeli a betegségek kockázatát, kisebb csoportok, a betek állatok elkülönítése (az (EU) 2016/429 rendelet 10. cikke), valamint a meglévő állatjóléti jogszabályok végrehajtása; bízik abban, hogy a szabályozás megkönnyíti az igencsak szükséges fellépést az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatban, továbbá hogy ösztönözni fogja az innovációt az állatgyógyászati készítmények terén; úgy véli, hogy az európai baromfiágazat és a nemzeti hatóságok kezdeményezéseket tesznek annak érdekében, hogy a baromfigazdaságok korszerűsítése révén csökkentsék az antibiotikumok használatát;

10.  hangsúlyozza, hogy az állattenyésztési technikák fejlesztése jóvoltából – így például a természetes fény, tiszta levegő és tágasabb terek biztosításával, valamint az ammónia használatának csökkentésével – javulni fog a baromfik életminősége, valamint kevésbé lesz szükség az antimikrobiális szerek alkalmazására; emlékezteti a Bizottságot az állategészségügyi stratégia „jobb megelőzni, mint gyógyítani” megállapítására, valamint ezen alapelv érvényre juttatásának jelentőségére;

11.  hangsúlyozza, hogy az állatjólét már önmagában is egyféle megelőző intézkedés, mivel hozzájárul az állati megbetegedések kockázatának csökkentéséhez, ezáltal pedig az antimikrobiális szerek mérsékeltebb alkalmazásához, valamint gyakran a magasabb termelési eredmények eléréséhez; megállapítja, hogy az antimikrobiális szerek helytelen használata hatástalanná teheti azokat, ezáltal veszélyt jelenthet az emberi egészségre;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy bővítse az antimikrobiális rezisztencia kutatását és a bevált gyakorlatokat, valamint gondoskodjon a megelőző – például betegségfigyelési és járványvédelmi – intézkedések tagállamok általi hatékony végrehajtásáról;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítson elő olyan szakpolitikákat, amelyek ösztönzik a brojlercsirkék alternatív tenyésztési rendszereinek, valamint a hagyományos és/vagy nagyobb állatjólétet lehetővé tevő brojlercsirkefajtáknak az elterjedését;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen ütemtervet a versenyképes és fenntartható baromfihús-előállítás és baromfitenyésztés a támogatására, amely biztosítja a brojlercsirkék magasabb szintű jólétét;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokból importált baromfihúsok határokon végzett ellenőrzésének megerősítésével biztosítsa, hogy ezen importáruk megfeleljenek az uniós állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak;

16.  hangsúlyozza, hogy nőtt az alacsonyabb környezeti, szociális, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokkal rendelkező országokból származó csirkehús behozatala; az uniós előállítók számára a tisztességes és egyenlő versenyfelételek biztosítása érdekében felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az importált csirkehúst, állati termékeket és készítményeket az uniós környezeti, szociális, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokkal összhangban állítsák elő;

17.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós feldolgozott termékekben felhasznált importált hús származásának kötelező címkézésére vonatkozó jogszabályokra a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és az étkeztetési szolgáltatások területén, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy uniós módszert a brojlercsirkék előállítási módjának jelölésére, a tojásokra vonatkozó meglévő uniós módszerhez hasonlóan, hogy javuljon az átláthatóság és a fogyasztók tájékoztatása az állatok jólétéről a mezőgazdasági termelésben;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1) HL L 182., 2007.7.12., 19. o.
(2) HL C 366., 2017.10.27., 149. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0421.
(4) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
(5) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.
(6) HL L 221., 1998.8.8., 23. o.
(7) HL L 43., 2017.2.21., 231. o.
(8) Az EMA állatgyógyászati készítmények bizottsága (CVMP) és az EFSA biológiai veszélyek tudományos testülete (BIOHAZ), 2016. Az EMA és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közös tudományos véleménye az Európai Unióban az antimikrobiális szerek állattenyésztésben történő alkalmazásának szükségességét csökkentő intézkedésekről és ennek az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól.


Az ENSZ 2018. évi, Katowicében (Lengyelország) tartandó éghajlatváltozási konferenciája (COP24)
PDF 210kWORD 68k
Az Európai Parlament 2018. október 25-i állásfoglalása az ENSZ 2018. évi, Katowicében (Lengyelország) tartandó éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 24) (2018/2598(RSP))
P8_TA(2018)0430B8-0477/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban (Franciaország) megrendezett 11. konferenciájára (CMP 11),

–  tekintettel az UNFCCC feleinek 18. konferenciájára (COP 18) és a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2012. november 26. és december 8. között Dohában (Katar) megrendezett 8. konferenciájára (CMP 8), valamint a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második, 2013. január 1-jén kezdődő és 2020. december 31-én véget érő kötelezettségvállalási időszakot meghatározó jegyzőkönyv módosításának elfogadására,

–  tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) székhelyén, New Yorkban 2016. április 22-én aláírásra megnyitották a Párizsi Megállapodást, amelyet 2017. április 21-ig tartottak megnyitva, és arra, hogy 195 állam aláírta a Párizsi Megállapodást, valamint 175 állam letétbe helyezte a megerősítési okmányt,

–  tekintettel az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye feleinek 23. konferenciájára (COP 23) és a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek 13. találkozójára (CMP 13), valamint a feleknek a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló, 2017. november 4. és november 16. között Bonnban (Németország) megrendezett második konferenciájára (CMA 2),

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és a fenntartható fejlesztési célokra,

–  tekintettel a klímadiplomáciáról szóló, 2018. július 3-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az ENSZ 2017-es bonni (Németország) éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 23) szóló, 2017. október 4-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottság „Európa karbonszegény gazdaságra való áttérésének gyorsítása” című, 2016. július 20-i közleményére (COM(2016)0500),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. február 15-i, 2016. szeptember 30-i, 2017. június 23-i és 2018. március 22-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács 2017. október 13-i, 2018. február 26-i és 2018. október 9-i következtetéseire,

–  tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv kigali módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló, 2017. július 17-i (EU) 2017/1541 tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel arra, hogy Lettország és az Európai Bizottság 2015. március 6-án benyújtotta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez az EU és tagállamai teljesíteni kívánt nemzetileg meghatározott hozzájárulásait,

–  tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentésére (AR5) és összefoglaló jelentésére, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület „1,5 °C-os globális felmelegedés” című különjelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2017 novemberében közzétett, a kibocsátási szakadékról szóló, 2017. évi nyolcadik összefoglaló jelentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban tapasztalható szakadékról szóló, 2017. évi jelentésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Energia Ügynökség 2017. évi világszintű energiaszükségletről és szén-dioxid-kibocsátásról szóló helyzetjelentésére,

–  tekintettel a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) az éghajlat 2017. évi globális helyzetéről szóló, 2018. márciusi nyilatkozatára, valamint az üvegházhatású gázokról 2017. október 30-án kiadott 13. sz. közleményére,

–  tekintettel a Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló, 2018. évi jelentésére(4),

–  tekintettel a Green Growth Group az éghajlatváltozás elleni uniós fellépés finanszírozásáról – az éghajlattal összefüggő kiadások megerősítéséről és a többéves pénzügyi keretben való érvényesítéséről szóló, 2018. március 5-i nyilatkozatára, amelyet 14 uniós környezetvédelmi és klímaügyi miniszter írt alá(5),

–  tekintettel a Bizottság Közös Kutatóközpontja által 2017 novemberében közzétett, a „CO2 – az antropogén szén-dioxid-kibocsátás nyomon követését és ellenőrzését támogató működési kapacitás” című jelentésre(6),

–  tekintettel a fairbanksi nyilatkozatra, amelyet az északi-sarkvidéki országok külügyminiszterei fogadtak el az Északi-sarkvidéki Tanács 2017. május 10–11-én Fairbanksben (Alaszka) tartott 10. miniszteri ülésén,

–  tekintettel az első ízben 2017. december 12-én Párizsban tartott „One Planet” klímacsúcstalálkozóra és az ott elfogadott 12 kötelezettségvállalásra,

–  tekintettel Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű pápai körlevelére,

–  tekintettel a 2018. június 19-i Mesebergi Nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, és (2018. október 11-től kezdve) az egyezmény 197 részes fele közül 181 az ENSZ-nél letétbe helyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát;

B.  mivel 2015. március 6-án az EU benyújtotta az Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó, teljesíteni kívánt uniós és nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat, amelyek értelmében 2030-ig kész legalább az 1990. évi szint 40%-ára csökkenteni a hazai ÜHG-kibocsátást;

C.  mivel a Párizsi Megállapodás aláírói által eddig tett kötelezettségvállalások nem lesznek elegendők a közös cél eléréséhez; mivel az Unió és tagállamai által benyújtott jelenlegi nemzetileg meghatározott hozzájárulás nincs összhangban a Párizsi Megállapodásban meghatározott célokkal, ezért felülvizsgálatra szorul;

D.  mivel az uniós nemzetileg meghatározott hozzájárulás teljesítéséhez hozzájáruló uniós jogszabályok alapvető elemeit, különösen a megújulóenergia-irányelvet és az energiahatékonysági irányelvet rendkívül nagyratörő célokkal dolgozták ki, arra ösztönözve az Uniót, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét 2030-ig legalább 45%-kal csökkentse; mivel az EU-ban 2030-ig megvalósítandó 45%-os csökkentés nem járul hozzá elegendő mértékben a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez és az évszázad közepéig elérendő, nulla nettó kibocsátásra vonatkozó célhoz;

E.  mivel a kibocsátások mérésének átláthatósága kulcsfontosságú ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentése terén igazságos módon jelentős előrelépést lehessen elérni;

F.  mivel három év után, amelynek során a számadatok változatlanok maradtak, 2017-ben nőtt a globális és uniós szén-dioxid-kibocsátás; mivel ez a növekedés egyenlőtlenül oszlik meg a világ különböző részei között:

G.  mivel 2017-ben nagy számban fordultak elő szélsőséges időjárási események és hőmérsékleti rekordok, amelyek fokozzák a globális éghajlatvédelmi fellépés sürgősségét;

H.  mivel az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló nagyratörő politika növekedést idézhet elő és munkahelyeket teremthet; mivel azonban egyes meghatározott ágazatok ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés veszélyének, amennyiben más piacokon nincs hasonló mértékű törekvés; mivel ezért megfelelő védelmet kell nyújtani a kibocsátásáthelyezés ellen az ilyen ágazatok munkahelyeinek megóvása érdekében;

I.  mivel az éghajlatváltozás felerősít számos más fenyegetést, amelyek aránytalanul sújtják a fejlődő országokat; mivel az aszályok és más negatív időjárási események gyengítik és rombolják azokat az erőforrásokat, amelyektől a szegény emberek megélhetése közvetlenül függ, és élesedő versenyt váltanak ki a fennmaradó erőforrásokért, hozzájárulva ezzel a humanitárius válságokhoz és feszültségekhez, a kényszerű lakóhelyelhagyáshoz, a radikalizálódáshoz és a konfliktusokhoz; mivel bizonyíték van arra, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszott a zavargások kialakulásában és az erőszak terjedésében a Közel-Keleten, a Száhel-övezetben és Afrika szarvánál, amelyek következményei messze túlmutattak ezeken a térségeken;

J.  mivel az Éghajlat-változási Kormányközi Testület „1,5 °C-os globális felmelegedés” című jelentése azt is bemutatja, hogy az ilyen hőmérséklet-növekedés hatása lényegesen kevésbé lenne súlyos, mint a 2 °C-os növekedésé;

K.  mivel az éghajlatváltozás mérséklésének hosszú távú sikere – különösen a fejlett országokban – jóval erőteljesebb fellépést követel meg ahhoz, hogy kiszabaduljanak a karbongazdaságból, és előmozdítsák az éghajlati szempontból intelligens növekedést, a fejlődő országokban is; mivel folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi, technológiai és kapacitásbővítési támogatás fokozása érdekében;

L.  mivel a nagy kibocsátók kudarca, hogy nem csökkentik az ÜHG-kibocsátásaikat az ahhoz szükséges fellépésnek megfelelően, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 °C-ra vagy 2 °C-ra csökkentsék, tovább súlyosbítja az éghajlatváltozáshoz való szükséges alkalmazkodás már most is óriási mértékét és költségét, aminek különösen súlyos következményei vannak a legkevésbé fejlett országokra (LDC-országok) és a fejlődő kis szigetállamokra (SIDS) nézve; mivel támogatni kell a legkevésbé fejlett országok és fejlődő kis szigetállamok minden olyan kezdeményezését, amelyek a kockázati információk és korai előrejelzések összeállítására irányulnak;

M.  mivel jóval erőteljesebb mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseken keresztül sürgősen csökkenteni kell az alkalmazkodási szükségletek és törekvések közötti szakadékot;

N.  mivel tarthatatlan az az elv, hogy a költségeket ott kell fedezni, ahol felmerülnek, és az ÜHG-kibocsátásokért elsődlegesen felelőseknek kell viselniük a globális teher legnagyobb részét;

O.  mivel a Párizsi Megállapodás 7. cikke globális célt határoz meg az alkalmazkodásra, és ezt a célt most további késedelem nélkül mérhetővé kell tenni; mivel a nemzeti alkalmazkodási terveknek fontos szerepet kell betölteniük;

P.  mivel az erdők jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz; mivel az erdőirtás a globális ÜHG-kibocsátás majdnem 20%-áért felel, és különösen az állatállomány, a szója és a pálmaolaj bővülő, többek között az uniós piacra is irányuló ipari termelése áll mögötte; mivel az EU-nak csökkentenie kell az erdőirtáshoz való közvetett hozzájárulását („fogyasztással összefüggő erdőirtás”), amelyért felelősséggel tartozik;

Q.  mivel a föld szűkös erőforrás, és a hagyományos és első generációs bioüzemanyagok takarmányainak termelésére való felhasználása súlyosbíthatja az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, és lerombolhatja a fejlődő országokban élő szegények megélhetését, különösen a nagyarányú földszerzéseken, a kényszerű lakóhelyelhagyáson, a szennyezésen és az őslakos népek jogainak megsértésén keresztül; mivel a kibocsátáskompenzációs és újraerdősítési rendszerek is ilyen kárt okozhatnak, ha nem megfelelően tervezik meg és hajtják végre azokat;

1.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás, amely egyéb kockázatokat előidéző és felerősítő tényezőként működik, az emberiség előtt álló legsürgetőbb kihívás, és hogy világszerte az összes államnak és szereplőnek határozott egyéni fellépésen keresztül minden erejével küzdenie kell ellene; azt is hangsúlyozza, hogy a kellő időben végrehajtott nemzetközi együttműködés, a szolidaritás, valamint az együttes fellépés iránti következetes és tartós elkötelezettség az egyetlen megoldás a bolygó és biológiai sokféleségének megőrzése iránti, a jelen és a jövő generációit szolgáló kollektív felelősség vállalására; hangsúlyozza, hogy az Unió készen áll arra, hogy továbbra is vezető szerepet vállaljon ebben a globális erőfeszítésben, biztosítva eközben az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó gazdasági fejlődést, amely megteremti az energiabiztonságot, az európai ipar és munkahelyteremtés versenyelőnyét;

Az éghajlatváltozás elleni fellépés tudományos alapja

2.  kiemeli, hogy a WMO megerősítette, hogy 2015, 2016 és 2017 volt az eddig mért három legmelegebb év, ami az Északi-sarkvidék nagyon komoly felmelegedését okozta, ennek pedig az egész világon hosszú távú következményei lesznek a tengerek szintjére és az időjárási viszonyokra nézve;

3.  úgy véli, hogy a globális átlaghőmérséklet 2 °C-os emelkedésének súlyos és visszafordíthatatlan hatásai elkerülhetők, ha az ambiciózusabb 1,5 °C-os célértéket sikerül elérni, ehhez azonban legkésőbb 2050-ig a növekvő globális ÜHG-kibocsátást nettó nullára kell csökkenteni; hangsúlyozza, hogy a szükséges technológiai megoldások rendelkezésre állnak, és a költségek szempontjából egyre versenyképesebbé válnak, továbbá az Unió összes szakpolitikáját szorosan össze kellene hangolni a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival, valamint rendszeresen felül kell vizsgálni azokat, hogy összeegyeztethetők maradjanak ezekkel a célkitűzésekkel; ezért várakozással néz az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek az iparosodás előtti szintet 1,5 °C-kal meghaladó globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól szóló, 2018. évi különjelentése elébe;

4.  hangsúlyozza, hogy a WHO szerint az éghajlatváltozás hatással van az egészséget befolyásoló társadalmi és környezeti tényezőkre – tiszta levegő, biztonságos ivóvíz, elegendő táplálék és biztonságos menedékhely –, és 2030 és 2050 között évente 250 000 további haláleset várható hiányos táplálkozás, malária, hasmenés és hőstressz miatt; megjegyzi, hogy a szélsőségesen magas hőmérséklet közvetlenül hozzájárul a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek okozta halálesetekhez, különösen az idősek körében; elismeri, hogy az éghajlatváltozás konfliktusok katalizátora; úgy ítéli meg, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalások teljes körű végrehajtása nagymértékben hozzájárulna az európai és a nemzetközi biztonság és béke fokozásához;

A Párizsi Megállapodás ratifikálása és a kötelezettségvállalások végrehajtása

5.  üdvözli a Párizsi Megállapodás ratifikációjának példátlan ütemét, valamint mind az állami, mind a nem állami szereplők globális mozgósítását és eltökéltségét a teljes és gyors végrehajtás érdekében, amint azt a világszintű fontos eseményeken – például a 2017. december 4. és 6. között Chicagóban tartott 2017. évi észak-amerikai klímacsúcstalálkozón, a 2017. december 12-én Párizsban tartott „One Planet” klímacsúcstalálkozón, valamint a 2018. szeptember 12. és 14. között San Franciscóban tartott globális éghajlatvédelmi csúcstalálkozón – tett kötelezettségvállalások is mutatják;

6.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi nemzetileg meghatározott hozzájárulások csak mintegy 3,2 °C-os hőmérséklet-növekedésre csökkentenék a globális felmelegedést(7), és meg sem közelítenék a 2 °C-ot; felszólítja a feleket, hogy konstruktívan járuljanak hozzá a 2020-ig megvalósítandó folyamathoz, amikor a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat aktualizálni kell, és biztosítsák, hogy nemzetileg meghatározott hozzájárulásuk összhangban legyen a Párizsi Megállapodásban kitűzött hosszú távú hőmérsékleti céllal, amely szerint a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek a növekedés 1,5 ºC-ra való leszorítása érdekében; elismeri, hogy a jelenlegi vállalások, többek között az Unió és tagállamai által előterjesztett vállalás, nem elégségesek a megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez; hangsúlyozza ezért, hogy a globális ÜHG-kibocsátásnak mihamarabb el kellene érnie a legmagasabb szintet, és hogy az összes részes félnek – és különösen az Uniónak és az összes G20-országnak – fokoznia kell erőfeszítéseit, és 2020-ig aktualizálnia kell nemzetileg meghatározott hozzájárulását a 2018-as Talanoa-párbeszéd nyomán, hogy megszüntesse a céltól való fennmaradó eltérést;

7.  úgy véli, hogy amennyiben a nagyobb gazdaságok az ÜHG-kibocsátás csökkentése terén nem tesznek az uniós vállalásokhoz hasonló kötelezettségvállalásokat, akkor az európai ipar globális versenyképességének biztosítása érdekében fenn kell tartani a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket, különösen azokat, amelyek a kibocsátásáthelyezés kockázatának nagymértékben kitett ágazatokat célozzák;

8.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Párizsi Megállapodás keretében kötelezettségvállalásokat tevő harmadik országok többségében a hozzájárulásaik növeléséről szóló vita csak nagyon lassan indul el; felkéri ezért a Bizottságot, hogy rendszerezze a nagyobb erőfeszítések révén a kötelezettségvállalás fokozására vonatkozó uniós megfontolásokat, hogy ezzel a többi partnert hasonló lépésekre ösztönözze;

9.  hangsúlyozza az ambiciózus éghajlat-politika fontosságát az Unió számára, hogy hiteles és megbízható partnerként léphessen fel, valamint az Unió globális éghajlat-politikai vezető szerepének és a Párizsi Megállapodásban való részvétele fenntartásának fontosságát; üdvözli az Európai Parlament és a Tanács megállapodását, hogy 32%-ra, illetve 32,5%-ra növelik a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó célokat, aminek eredményeként 2030-ig több mint 45%-kal csökkentik az ÜHG-kibocsátást; üdvözli ezért a Bizottság észrevételeit az uniós nemzetileg meghatározott hozzájárulás aktualizálásával kapcsolatban, amelynek célja ezen ambiciózusabb törekvés figyelembevétele és a 2030-as kibocsátáscsökkentési cél növelése; felhívja a Bizottságot, hogy 2018 végéig készítsen a század közepére szóló, nulla kibocsátásra irányuló ambiciózus stratégiát az Unió számára, amely költséghatékony pályát vázol fel a Párizsi Megállapodásban elfogadott, nulla nettó kibocsátásra vonatkozó cél elérésére, és legkésőbb 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátással járó gazdaságot biztosít az Unióban, a fennmaradó globális szénköltségvetésből való méltányos uniós részesedésnek megfelelően; támogatja az uniós nemzetileg meghatározott hozzájárulás aktualizálását egy a gazdaság egészére vonatkozó cél kitűzésével, amely szerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest;

10.  üdvözli az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának bejelentését, hogy 2019 szeptemberében, a 74. közgyűlés keretében klímacsúcstalálkozóra kerül sor az éghajlatvédelmi fellépések felgyorsítása, a Párizsi Megállapodás céljainak elérése és különösen az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások ambiciózusabbá tétele érdekében; felkéri az EU-t és tagállamait ezen erőfeszítés támogatására azáltal, hogy elkötelezettséget és politikai szándékot mutatnak arra, hogy fokozzák saját vállalásaikat, és szorgalmazzák a többi fél erőteljes hozzájárulását;

11.  sajnálattal veszi tudomásul Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azon bejelentését, hogy az Egyesült Államokat ki kívánja léptetni a Párizsi Megállapodásból, és ezt visszalépésnek tekinti; elégedettségének ad hangot amiatt, hogy Trump elnök bejelentését követően valamennyi jelentős fél megerősítette a Párizsi Megállapodás iránti elkötelezettségét; határozottan üdvözli a nagyobb egyesült államokbeli államok, városok, egyetemek és egyéb nem állami szereplők folyamatos éghajlatvédelmi mobilizációját a „We are still in” kampány keretében;

12.  kitart amellett, hogy – különösen Trump elnök bejelentését követően – fontosak a kibocsátásáthelyezéssel szembeni megfelelő rendelkezések, és biztosítani kell, hogy a legjobban teljesítők ingyenes kibocsátási egységeket kaphassanak a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelvben meghatározottak szerint; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kibocsátásáthelyezéssel fenyegetett ipar védelmére irányuló további intézkedések eredményességét és jogszerűségét, például a határátlépési CO2-adó kiigazítását és a fogyasztási adót, különösen az olyan országokból származó termékek tekintetében, amelyek nem tesznek eleget a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeiknek;

13.  üdvözli a Montreali Jegyzőkönyv kigali módosításának 2019. január 1-jei hatálybalépését 27 fél – köztük hét tagállam– részvételével, amelyek letétbe helyezték megerősítő okirataikat; felhívja a Montreali Jegyzőkönyv valamennyi részes felét, különösen azokat a tagállamokat, amelyek még nem nyújtották be megerősítő okirataikat, hogy tegyenek meg mindent a gyors ratifikálás érdekében, amelyre szükség van a Párizsi Megállapodás végrehajtása és a közép- és hosszú távú éghajlati és energetikai célok elérése érdekében;

14.  üdvözli, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosító jegyzőkönyvét valamennyi tagállam ratifikálta, és az uniós közös megerősítő okiratot 2017. december 21-én letétbe helyezték; úgy véli, hogy ez a lépés fontos tárgyalási befolyást biztosít a 2018. évi éghajlat-politikai tárgyalások sikeres lezárását illetően, és az együttműködési erőfeszítéseknek köszönhetően eredményesen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását;

15.  hangsúlyozza, hogy a COP 23 tárgyalások során a 2020 előtti végrehajtás és az ambíció kulcsfontosságú kérdés volt; üdvözli azt a döntést, hogy a 2018. és 2019. évi COP során helyzetfelmérést tartsanak; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsék elő a kibocsátások 2020-ig történő csökkentésére vonatkozó, a COP 24 keretében sorra kerülő 2020 előtti állapotfelmérésen bemutatandó hozzájárulásokat; úgy véli, hogy ezek fontos lépések annak érdekében, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozóan valamennyi fél ambiciózusabb törekvéseket határozzon meg, így várakozással tekint a katowicei első helyzetfelmérés elé, amelynek egy olyan COP határozatban kell testet öltenie, amely megerősíti a felek 2030-as nemzetileg meghatározott hozzájárulásainak 2020-ig történő ambiciózusabbá tétele iránti kötelezettségvállalást, annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival összhangba kerüljenek;

16.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak kommunikációs stratégiákat és tevékenységeket az éghajlatvédelmi fellépés állami és politikai támogatásának növelése, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelem olyan járulékos előnyeinek jobb megismertetése érdekében, mint a jobb levegőminőség és közegészség, a természeti erőforrások megőrzése, gazdasági növekedés és a nagyobb foglalkoztatás, a nagyobb energiabiztonság és a mérsékeltebb energiaimport-költségek, valamint a nemzetközi versenyben az innováció és a technológiai fejlesztés révén megszerzett előnyök; hangsúlyozza, hogy ezenkívül fel kell hívni a figyelmet az éghajlatváltozás, illetve a társadalmi igazságtalanság, a migráció, az instabilitás és a szegénység közötti összefüggésekre, valamint arra a tényre, hogy a globális éghajlatvédelmi fellépés nagymértékben hozzájárulhat e problémák megoldásához;

17.  hangsúlyozza a Párizsi Megállapodás, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, a sendai keret és az addisz-abebai cselekvési menetrend (fejlesztésfinanszírozás), valamint az egyéb riói egyezmények közötti szinergiákat, mivel ezek fontos és egymással összefüggő előrelépéseket jelentenek, biztosítva, hogy a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés egyidejűleg megvalósítható legyen;

COP 24 Katowicében

18.  elismeri a COP 22 és a COP 23 elnökségének eredményeit, amelyek közösen készítették elő a 2018. évi Talanoa párbeszédet, amelyet a felek széles körben jóváhagytak, és 2018 januárban elindítottak; várakozással tekint a COP 24 keretében ismertetendő első eredmények és ezt követő politikai következtetések elé, hogy a globális törekvések 2020-ig összhangba kerüljenek a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival; nagyra értékeli, hogy a Talanoa-párbeszéd nem korlátozódik a nemzeti kormányok közötti megbeszélésekre, hanem az érdekeltek széles körének, köztük régióknak, városoknak és választott képviselőiknek is lehetőséget biztosít arra, hogy felhívják a nemzeti és globális döntéshozók figyelmét a legfontosabb éghajlat-politikai kérdésekre; üdvözli a városok és régiók Talanoa-párbeszédeit, és várakozással tekint az Európában megtartandó további párbeszédek elé; várja a nem állami szereplők hozzászólásait, és felkéri valamennyi felet, hogy kellő időben nyújtsák be észrevételeiket a katowicei politikai vita elősegítése érdekében;

19.  elismeri továbbá, hogy a COP 23 keretében a Párizsi Megállapodás munkaprogramjában (szabálykönyv) elért haladás ellenére jelentős kihívások állnak a teljes végrehajtás és a COP 24 keretében meghozandó konkrét döntések előtt; felszólít a csúcstalálkozó előtti minden szükséges előkészítő munka elvégzésére a szabálykönyv véglegesítése érdekében, ami elengedhetetlen a Párizsi Megállapodás kellő időben történő végrehajtásához;

20.  támogatja egy olyan szabálykönyv létrehozását, amely nagy fokú átláthatóságot követel meg, és határozott, kötelező erejű szabályokat állapít meg valamennyi fél részére annak érdekében, hogy pontosan lehessen mérni az előrehaladást, és további bizalmat lehessen kiépíteni a nemzetközi folyamatban részt vevő felek között; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos felek továbbra is vonakodnak a teljes átláthatóság megvalósításától a kibocsátások mérése terén; felkéri a nagyobb gazdaságokat, hogy játsszanak vezető szerepet a szabálykönyvről szóló tárgyalásokon, és szorgalmazzák a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó kötelező előírásokat, amelyek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó aktuális és megbízható adatok és becslések közlése;

21.  hangsúlyozza a kiegészítő szabálykönyv jelentőségét, amely megfigyeléseken alapuló légköri adatokat tartalmaz a jelentéstétel megbízhatósága és pontossága érdekében; felkéri az Európai Bizottságot, az Európai Űrügynökséget (ESA), a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetét (EUMETSAT), a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központját, az „Integrált Szén-dioxid-figyelő Rendszer” európai kutatási infrastruktúra-konzorciumot (ICOS), a nemzeti kibocsátás-nyilvántartási hivatalokat és kutatóközpontokat, valamint az egyéb jelentős szereplőket, hogy építsenek ki olyan operatív kapacitást, amely műholdas adatok felhasználásával és a szükséges követelmények teljesítésével, több műhold együttes használata révén képes információt nyújtani az antropogén kibocsátásról;

22.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió a katowicei COP 24 konferencián egyetlen és egységes álláspontot képviseljen annak érdekében, hogy biztosítsa politikai erejét és hitelességét; arra ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy támogassák az uniós megbízatást a tárgyalások során és a többi szereplővel folytatott kétoldalú találkozókon;

23.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az éghajlatvédelmi fellépést vegyék fel az ENSZ-en belüli fontos nemzetközi fórumok, valamint többek között a G7 és a G20 menetrendjére, és hogy törekedjenek többoldalú partnerségekre a Párizsi Megállapodás végrehajtását, valamint a fenntartható fejlesztési célokat érintő konkrét kérdésekben;

Nyitottság, inkluzivitás és átláthatóság

24.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn és erősítsék meg a stratégiai partnerségeket a fejlett országokkal és a feltörekvő gazdaságokkal azzal a céllal, hogy a következő néhány év során létrehozzanak egy éghajlat-politikai élcsoportot, és nagyobb szolidaritást mutassanak a kiszolgáltatott államok felé; támogatja az EU kitartó és aktív elkötelezettségét az „ambiciózus koalíción” (High Ambition Coalition, HAC) belül és tagállamaival szemben, hogy láthatóvá tegye elszántságukat a Párizsi Megállapodás érdemi végrehajtására egy megbízható szabálykönyv 2018-as elfogadása és a COP 24-en esedékes sikeres Talanoa-párbeszéd révén;

25.  hangsúlyozza, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedés 1,5 °C-ra korlátozásának biztosítása érdekében valamennyi fél tényleges részvétele szükséges, amihez viszont kezelni kell a hagyományos vagy egymással ütköző érdekek kérdését; ezzel összefüggésben megerősíti támogatását a világ népességének többségét képviselő kormányok által indított kezdeményezés iránt, amely specifikus összeférhetetlenségi politikát vezet be az UNFCCC-n belül; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy konstruktívan vegyenek részt ebben a folyamatban, anélkül, hogy veszélyeztetnék az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás törekvéseit és célkitűzéseit;

26.  kiemeli, hogy az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek 80%-a nő, és hogy az éghajlatváltozás általában súlyosabban érinti a nőket, mint a férfiakat, mégis a nők viselik a nagyobb terhet, miközben nem vonják be őket az éghajlati fellépésekkel kapcsolatban meghozott legfontosabb döntésekbe; hangsúlyozza, hogy a nők emancipációja, valamint a nemzetközi fórumokon, például az UNFCCC-n, valamint a nemzeti, regionális és helyi éghajlatvédelmi fellépésekben való teljes körű és egyenlő részvétele és vezető szerepe elengedhetetlen e fellépések sikeréhez és eredményességéhez; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy építsék be a nemekkel kapcsolatos szempontokat az éghajlat-politikákba, és mozdítsák elő az őslakos nők és női jogvédők közreműködését az UNFCCC keretén belül;

27.  üdvözli a COP 23 azon döntését, hogy az alkalmazkodási alap továbbra is szolgálja a Párizsi Megállapodást; elismeri az alap jelentőségét az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott közösségek számára, ezért üdvözli a tagállamok által az alap számára tett 93 millió USD összegű új felajánlást;

28.  elismeri, hogy továbbra is az Unió és tagállamai biztosítják az éghajlatváltozással kapcsolatos közfinanszírozás legjelentősebb forrásait; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fejlett országok által tett tényleges felajánlások messze elmaradnak az évi 100 milliárd USD-os kollektív céltól; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi fejlett fél eleget tegyen e cél eléréséhez való hozzájárulásának, mivel a hosszú távú finanszírozás döntő fontosságú a fejlődő országok számára, hogy képesek legyenek teljesíteni az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzéseiket;

29.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek összhangban kell állnia a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, valamint a közép és hosszú távú, éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos célkitűzésekkel, és nem lehet kedvezőtlen hatással az említett célokra, illetve nem hátráltathatja végrehajtásukat; aggodalommal állapítja meg, hogy az uniós összkiadások 20%-ában meghatározott célt valószínűleg nem sikerül teljesíteni, ezért korrekciós intézkedésekre szólít fel; hangsúlyozza továbbá, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről folytatott politikai vitának a kezdetektől fogva az éghajlat- és energiapolitikai célokat kell a középpontjába helyezni, biztosítandó, hogy a teljesítésükhöz szükséges források rendelkezésre álljanak; emlékeztet álláspontjára, amely szerint az éghajlattal kapcsolatos jelenlegi kiadásokat a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig 20%-ról 30%-ra kell növelni; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret minden fennmaradó kiadásának összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodással, és nem ütközhetnek az éghajlatvédelmi erőfeszítésekkel;

30.  felhív egy célzott és automatikus uniós közfinanszírozási mechanizmus létrehozására, amely kiegészítő és megfelelő támogatással segíti a méltányos uniós részvételt az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló, 100 milliárd USD összegű nemzetközi finanszírozási cél teljesítésében;

A nem állami szereplők szerepe

31.  emlékeztet arra, hogy a Párizsi Megállapodás elismeri a többszintű kormányzás éghajlat-politikákban játszott jelentős szerepét, valamint a régiókkal, a városokkal és a nem állami szereplőkkel folytatott együttműködés szükségességét;

32.  elégedettségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés mellett elkötelezett nem állami szereplők egyre szélesebb körben és egyre inkább mobilizálódnak, és ennek konkrét és mérhető eredményei vannak; kiemeli a civil társadalom, a magánszektor és az állami szint alatt működő kormányzatok szerepét a nyomásgyakorlásban és a közvélemény és az állami fellépés motiválásában; felhívja az EU-t, a tagállamokat és a feleket, hogy ösztönözzék, segítsék és vonják be a nem állami szereplőket egy teljes mértékben átlátható párbeszéd során, amelyek egyre inkább élen járnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a szubnacionális szereplőket, különösen abban az esetben, ha az éghajlat-politika terén megromlottak a nemzeti kormányokkal fenntartott uniós kapcsolatok; üdvözli ennek fényében a 150 millió polgárt képviselő 25 úttörő városnak a COP 23 keretében tett azon vállalását, hogy 2050-ig nettó kibocsátásmentes városokká válnak;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse tovább a helyi és regionális hatóságokkal fenntartott kapcsolatait a városok és régiók közötti tematikus és ágazati együttműködés fokozása érdekében mind az EU-ban, mind azon kívül, hogy fejleszthetők legyenek az alkalmazkodással és ellenálló képességgel kapcsolatos kezdeményezések, és hogy megerősödjenek a fenntartható fejlesztési modellek és a kibocsátáscsökkentési tervek a legfontosabb ágazatokban, például az energia, az ipar, a technológia, a mezőgazdaság és a közlekedés területén úgy a városi, mint a vidéki térségekben, például ikerintézményi programokkal, a nemzetközi városi együttműködési programmal, a Polgármesterek Szövetsége és a hasonló platformok támogatásával, valamint a bevált gyakorlat cseréjére vonatkozó új fórumok kiépítésével; kéri az Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák a regionális és helyi szereplőknek a regionálisan és helyi szinten meghatározott (a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokhoz hasonló) hozzájárulások bevezetésére irányuló erőfeszítéseit, amennyiben e folyamat útján fokozhatók az éghajlattal kapcsolatos törekvések;

34.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a század közepére szóló, nulla nettó kibocsátásra irányuló, hosszú távú uniós stratégiára vonatkozó javaslatában határozzon meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó, 2050-re szóló konkrét célokat valamennyi ágazatban, és dolgozzon ki egyértelmű ütemtervet e célok megvalósítására, amely konkrét mérföldköveket tartalmaz 2035, 2040 és 2045 tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat arra nézve, hogy miként lehet fokozni a nyelők általi eltávolítást a Párizsi Megállapodásnak megfelelően, hogy ily módon az EU-ban legkésőbb 2050-re el lehessen érni a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, majd nem sokkal ezután a negatív kibocsátást; felhív arra, hogy ez a stratégia méltányosan ossza meg az erőfeszítéseket az ágazatok között, tartalmazzon egy mechanizmust az ötévenkénti globális állapotfelmérés eredményeinek beépítésére, vegye figyelembe az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület soron következő jelentésének megállapításait, az Európai Parlament ajánlásait és álláspontjait, valamint a nem állami szereplők, így a helyi és regionális hatóságok, a civil társadalom és a magánszektor véleményét;

35.  kiemeli, hogy a hosszú távú uniós stratégiára úgy kell tekinteni, mint amely lehetőséget biztosít egy olyan korszerű, zöld uniós gazdaság jövőbeni stratégiai prioritásainak meghatározására, amely teljes mértékben kihasználja a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket, magas szintű szociális biztonságot és fogyasztóvédelmi normákat tart fenn, és amely előnyös lesz az ipar és a civil társadalom számára, különösen hosszú távon;

36.  arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat és programokat a dekarbonizáció és a technológiai fejlődés miatt szükségessé váló, ágazatokon belüli átállás elősegítésére, illetve a tudás és a jó gyakorlatok érintett régiók, munkavállalók és vállalkozások közötti cseréjének lehetővé tételére, valamint nyújtsanak támogatást a régiók és a munkavállalók számára a strukturális változásokra való felkészülésük elősegítése érdekében, aktívan kutassanak új gazdasági lehetőségek után, és dolgozzanak ki stratégiai letelepedési politikákat a nulla nettó kibocsátással járó európai gazdaságba való igazságos átmenet biztosítása érdekében;

37.  úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a nemzetileg meghatározott hozzájárulások összhangban legyenek a Párizsi Megállapodásban előírt, a gazdaság egészére vonatkozó kötelezettségvállalásokkal, a feleket arra kell ösztönözni, hogy a nemzetközi tengerhajózásból és légi közlekedésből származó kibocsátást is vegyék figyelembe, és fogadjanak el és hajtsanak végre nemzetközi, regionális és nemzeti szintű intézkedéseket az ezen ágazatokból származó kibocsátások kezelésére;

Valamennyi ágazat átfogó erőfeszítése

38.  üdvözli általában a kibocsátáskereskedelmi rendszerek folyamatos fejlesztését, és különösen az energiaágazatra kiterjedő kínai nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezető szakaszának 2017. decemberi elindítását; üdvözli továbbá az Unió és Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerének összekapcsolására vonatkozó, 2017 végén aláírt megállapodást, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja meg hasonló, a harmadik államok és régiók szén-dioxid-piacával való összekapcsolás vagy az együttműködés más formáinak további lehetőségeit, valamint ösztönözze a további szén-dioxid-piacok és egyéb szén-dioxid-árazási mechanizmusok létrehozását, amelyek hozzájárulnak a globális kibocsátás csökkentéséhez, növelik a hatékonyságot, költségmegtakarítást eredményeznek, és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése révén csökkentik a kibocsátásáthelyezés kockázatát; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre biztosítékokat annak érdekében, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével való minden kapcsolat továbbra is kiegészítő és tartós kibocsátáscsökkentő tényezőket szolgáltasson, és ne veszélyeztesse az Unió belső üvegházhatásúgáz-kibocsátási kötelezettségvállalásait;

39.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlekedési ágazat az egyetlen, amelynek kibocsátásai 1990 óta növekedtek; hangsúlyozza, hogy ez hosszú távon nem egyeztethető össze a fenntartható fejlődéssel, amely inkább azt követeli meg, hogy a társadalom valamennyi ágazatából származó kibocsátás nagyobb és gyorsabb ütemben csökkenjen; emlékeztet arra, hogy a közlekedési ágazatot 2050-ig teljes mértékben szén-dioxid-mentesíteni kell;

40.  mély csalódottságának ad hangot a személygépjárművek és könnyű haszongépjárművek 2020 utáni szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szabályokról szóló bizottsági javaslattal szemben, mivel az nincs összhangban a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival;

41.  aggodalmát fejezi ki a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által elfogadott nemzetközi légi közlekedési kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerben (CORSIA) megcélzott szinttel kapcsolatban, mivel a szabványokkal és ajánlott gyakorlatokkal (SARPs) kapcsolatos, jelenleg zajló munka a rendszert 2019-től kívánja bevezetni; határozottan ellenzi a CORSIA Európán belüli járatok tekintetében történő bevezetésére irányuló erőfeszítéseket, mivel az felülírja az uniós jogszabályokat és az EU döntéshozatali függetlenségét; hangsúlyozza, hogy a CORSIA SARPs tervezetének további felhígítása elfogadhatatlan; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent a CORSIA rendelkezései és ezáltal jövőbeni hatása megerősítése érdekében;

42.  emlékeztet a 2003/87/EK irányelvnek a hatály légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó jelenlegi korlátozásainak fenntartása és egy piaci alapú globális intézkedés 2021-től történő bevezetésének előkészítése céljából történő módosításáról szóló, 2017. december 13-i (EU) 2017/2392 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8) és különösen 1. cikkének (7) bekezdésére, amely egyértelműen megállapítja, hogy az Európai Parlament és a Tanács mint társjogalkotók jelentik az egyetlen intézményt, amely dönthet az ETS-irányelv bármely leendő módosításának kérdésében; felszólítja a tagállamokat, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás szellemében nyújtsanak be hivatalos fenntartást a CORSIA SARPs vonatkozásában, megállapítva, hogy a CORSIA végrehajtásához és az annak önkéntes szakaszaiban való részvételhez a Tanács és az Európai Parlament előzetes jóváhagyása szükséges;

43.  emlékeztet arra, hogy a légi közlekedésből származó kibocsátások globális megoldását célzó ICAO-eljárás megkönnyítése érdekében az Unió 2024-ig ismét meghosszabbította az EU ETS hatálya alól mentesülő, EGT-n kívüli járatokra vonatkozó eltérést; hangsúlyozza azonban, hogy a jogszabályok bármilyen további módosítását csak akkor szabad végrehajtani, ha az összhangban van az uniós gazdaság egészére vonatkozó, az ÜHG-kibocsátás csökkentésére irányuló kötelezettségvállalással, amely nem tervezi a kibocsátáskompenzációs egységek használatát 2020 után;

44.  üdvözli, hogy az EU ETS a légi közlekedés területén már mintegy 100 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést, illetve -kompenzációt eredményezett;

45.  emlékeztet arra, hogy a becslések szerint a hajózásból származó szén-dioxid-kibocsátás a 2050-ig tartó időszakban 50–250%-kal növekszik majd, valamint hogy léteznek technológiai megoldások a tengeri kibocsátások jelentős csökkentésére; örömmel veszi tudomásul, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának 2018 áprilisában tartott 72. ülésén megállapodtak a hajózásból származó ÜHG-kibocsátás csökkentésére irányuló kezdeti IMO-stratégiáról, ami ez az ágazat első lépése a Párizsi Megállapodásban meghatározott hőmérsékleti cél elérése érdekében; felhívja az IMO-t, hogy gyorsan állapodjon meg a célok eléréséhez szükséges új kötelező kibocsátáscsökkentési intézkedésekről, és hangsúlyozza a 2023 előtti végrehajtás fontosságát és sürgősségét; hangsúlyozza, hogy további intézkedésekre van szükség a tengeri kibocsátások kezelése érdekében, ezért felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy szorosan kövessék nyomon az IMO-megállapodás hatását és végrehajtását, valamint vegyék fontolóra a további uniós fellépést annak biztosítása érdekében, hogy a tengeri hajózás üvegházhatást okozó gázkibocsátását a Párizsi Megállapodásban kitűzött hőmérsékleti céllal összhangba hozzák; sürgeti a Bizottságot, hogy a közeljövőben előterjesztendő, 2050-ig tartó időszakra vonatkozó dekarbonizációs stratégiájában a nemzetközi tengeri hajózással is foglalkozzon, hogy az uniós beruházási döntéseket a nulla szén-dioxid-kibocsátással járó hajóüzemanyagok és -meghajtási technológiák felé terelje;

46.  megjegyzi, hogy a világon kibocsátott üvegházhatásúgáz-kibocsátások közel 20 %-a az erdőirtásra és az erdőpusztulásra vezethető vissza; kiemeli az erdők és vizes élőhelyek jelentős szerepét az éghajlatváltozás mérséklésében, mivel azok nagy szén-dioxid-megkötő potenciállal rendelkeznek; rámutat arra, hogy az EU-ban és világszerte is meg kell őrizni, hosszú távon pedig növelni kell a természetes szénelnyelőket és széntárolókat, továbbá hogy a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljainak elérése érdekében növelni kell a globális erdők teljes méretét, valamint tovább kell fokozni kell az erdők éghajlatváltozással kapcsolatos alkalmazkodási kapacitásait és ellenálló képességét; hangsúlyozza, hogy a trópusi erdők ágazatára összpontosító további mérséklő erőfeszítésekre van szükség, és mindezt az erdőterület csökkenése és az éghajlatváltozás kiváltó okainak kezelésével kell kezdeni;

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia alkalmazkodás révén

47.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló uniós stratégiát, mert az alkalmazkodást célzó intézkedések elkerülhetetlenül szükségesek valamennyi ország számára, ha minimálisra kívánják csökkenteni a negatív hatásokat, és maradéktalanul ki akarják aknázni az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens növekedés és a fenntartható fejlődés lehetőségeit;

48.  úgy látja, hogy a helyi közösségek és őslakos népek platformjának működőképessé tétele a COP 23 egyik eredménye, és fontos lépés a párizsi döntések végrehajtása terén; úgy véli, hogy a platform elősegíti az alkalmazkodási erőfeszítések és stratégiák terén a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok hatékony cseréjét;

49.  hangsúlyozza, hogy olyan nyilvános, átlátható és felhasználóbarát rendszereket és eszközöket kell kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik a nemzeti alkalmazkodási tervek és fellépések eredményeinek és hatékonyságának nyomon követését;

Klímadiplomácia

50.  határozottan támogatja az Unió politikai befolyásának és klímadiplomáciájának folytatását és további megerősítését, ami alapvető fontosságú az éghajlat-politika ismertségének növeléséhez a partnerországokban és a globális közvélemény körében; szorgalmazza, hogy az Európai Külügyi Szolgálatban (EKSZ) és a Bizottságban különítsenek el humán és pénzügyi erőforrásokat annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék a klímadiplomácia iránti erős kötelezettségvállalást és fokozott szerepvállalást; hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni az uniós klímadiplomácia átfogó stratégiáját, és az éghajlatváltozás kérdését az EU külső fellépéseinek valamennyi területén – a kereskedelemre, a fejlesztési együttműködésre, a humanitárius segélyezésre, a biztonság- és védelempolitikára is kiterjedően – meg kell jeleníteni;

51.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás a nemzetközi biztonság és a regionális stabilitás szempontjából mélyülő következményekkel jár a környezetkárosodás, a megélhetés elvesztése, az éghajlatváltozás miatti kényszerű lakóhelyelhagyás és az elégedetlenség ehhez kapcsolódó formái miatt azokban a térségekben, ahol az éghajlatváltozás úgy értékelhető, hogy súlyosbítja a fenyegetéseket; ezért arra ösztönzi az Uniót és a tagállamokat, hogy működjenek együtt partnereikkel világszerte az éghajlatváltozás destabilizáló hatásainak jobb megértése, integrálása, előrejelzése és kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a klímadiplomáciát ezeknek megfelelően érvényesíteni kell az Unió konfliktusmegelőzési politikáiban;

52.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre nagyratörő szövetségeket azzal a céllal, hogy jó példát mutatva megjelenítsék az éghajlatvédelmet a különböző külpolitikai kérdésekben, többek között a kereskedelem, a nemzetközi migráció, a nemzetközi pénzügyi intézmények reformja és a béke- és biztonságpolitika területén;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozás dimenzióját építse be a nemzetközi kereskedelmi és beruházási megállapodásokba azáltal, hogy a Párizsi Megállapodás ratifikálását és végrehajtását a jövőbeli kereskedelmi megállapodások feltételéül szabja; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen átfogó értékelést arról, hogy a meglévő megállapodások mennyiben vannak összhangban a Párizsi Megállapodással;

Ipar és versenyképesség

54.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás mindenekelőtt egy társadalmi kihívás, az ellene folytatott küzdelem továbbra is az uniós szakpolitikák és fellépések egyik irányadó elve, ideértve az ipar, az energia, a kutatás és a digitális technológiák területét is;

55.  üdvözli az európai polgárok, vállalkozások és ipar eddigi erőfeszítéseit és elért eredményeit a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítése terén; arra bátorítja őket, hogy tűzzenek ki ambiciózusabb célokat, és teljes körűen használják ki a Párizsi Megállapodásból adódó lehetőségeket, lépést tartva a technológiai fejlődéssel;

56.  hangsúlyozza, hogy egy stabil és kiszámítható jogi keret, valamint az uniós és globális szinten adott egyértelmű szakpolitikai jelzések megkönnyítik és elősegítik az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokat; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban a „Tiszta energia minden európai számára” elnevezésű intézkedéscsomagban előterjesztett jogalkotási javaslatok fontosságát, amelyek az EU versenyképességének erősítésére, a polgárok felelősségvállalásának ösztönzésére, valamint olyan célok meghatározására irányulnak, amelyek összhangban vannak a Párizsi Megállapodás és annak ötéves felülvizsgálati mechanizmusa alapján tett uniós kötelezettségvállalásokkal;

57.  üdvözli, hogy több olyan ország, amelyek az Unió energiaigényes iparágainak fontos versenytársainak adnak otthont, bevezették a szén-dioxid-kereskedelmet és az egyéb árképzési mechanizmusokat; ösztönzi a többi országot, hogy kövessék ezt a példát;

58.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy növeljék a jó minőségű munkahelyek és a képzett munkavállalók számát az EU iparában, előmozdítva ezzel annak innovációját és fenntartható átalakulását; szorgalmazza, hogy egy holisztikus és inkluzív folyamat keretében dolgozzák ki egy alternatív üzleti modell jövőképét a szén- és karbonintenzív régiókban, ahol magas a karbontól függő ágazatokban dolgozó munkavállalók aránya, hogy elősegítsék a fejlődő iparágak és szolgáltatások fenntartható átalakulását, miközben elismerik az örökséget, a hagyományt és a munkaerő rendelkezésre álló készségeit; hangsúlyozza a tagállamok fontos szerepét a reformok felgyorsításában, amelyek igazságos átmenetet biztosíthatnak a munkaerő számára ezekben a régiókban; emlékeztet arra, hogy a további uniós pénzügyi támogatás e tekintetben megkerülhetetlen szerepet játszik;

Energiapolitika

59.  emlékeztet arra, hogy a megújuló energiába történő befektetések csökkennek az EU-ban; hangsúlyozza ezért a megújuló energia és az energiahatékonyság fontosságát a kibocsátások csökkentése, az energiabiztonság, valamint a kiszolgáltatott és szegény háztartások védelme és megsegítése érdekében az energiaszegénység megelőzése és enyhítése szempontjából; szorgalmazza az energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedések és a megújuló energiaforrások fejlesztésének és hatékony bevezetésének globális előmozdítását (például a megújuló energiaforrások önellátó előállításának és felhasználásának ösztönzésével);

60.  emlékeztet arra, hogy az energiahatékonyság prioritásként történő kezelése, többek között az „energiahatékonyság az első helyen” elven keresztül is, valamint a megújuló energiaforrások terén vállalt globális vezető szerep az EU energiauniójának két fő célját képezi; hangsúlyozza a tiszta energiára vonatkozó intézkedéscsomag keretében folyó ambiciózus jogalkotás fontosságát e célok elérésében, valamint annak jelentőségét, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti uniós szakpolitikai kötelezettségvállalások hatékony végrehajtására irányuló, a század közepére szóló stratégia tartalmazza a globális átlaghőmérséklet-növekedésnek jóval a 2 °C alá csökkentését, valamint azt a célt, hogy 1,5 °C alatt tartsák ezt az emelkedést;

61.  hangsúlyozza az energiatárolási technológiák, az intelligens energiahálózatok és a keresletoldali válaszintézkedések kidolgozásának fontosságát, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy megerősödjön a megújuló energiaforrások részesedése az elektromos áram, a fűtés és a hűtés lakossági ágazataiban;

62.  felszólítja az Uniót, hogy sürgesse a nemzetközi közösséget a konkrét intézkedések haladéktalan elfogadására, beleértve a környezeti vagy gazdasági szempontból káros támogatások fokozatos kivezetésének menetrendjét is, mivel e támogatások torzítják a piaci versenyt, hátráltatják a nemzetközi együttműködést és akadályozzák az innovációt;

Kutatás, innováció, digitális technológiák és űrpolitika

63.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni költséghatékony küzdelemben kulcsszerepet játszik a folyamatos és megerősített kutatás és innováció az éghajlatváltozás mérséklése, az alkalmazkodási politikák, az erőforrás-hatékonyság, a másodlagos nyersanyagok fenntartható hasznosítása („körforgásos gazdaság”) és az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok gyűjtése terén, és ez hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez is; ezért globális kötelezettségvállalásokat sürget a beruházások fokozása és ezekre a területekre való irányítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az új Horizont Európa program keretében elsőbbséget kell adni a fenntartható energiaprojektek finanszírozásának, figyelembe véve az Unió által az energiaunió és a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokat;

64.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztési célok radikális változást jelentenek a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi politikákban, és az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy belső és külső politikáiban is végrehajtja ezeket a célokat; a fenntartható fejlesztési célok külső dimenziójával összhangban hangsúlyozza, hogy fel kell tárni a fejlődő országok és feltörekvő gazdaságok energetikai átalakulását támogató különböző módszereket, többek közötti kapacitásépítési intézkedéseken, a megújuló energiaforrások és energiahatékonysági projektek beruházási kiadásainak csökkentése terén nyújtott segítségen, a technológiaátadáson, valamint az intelligens városok és a távoli és vidéki közösségek fejlesztésére adott megoldásokon keresztül, segítve nekik abban, hogy teljesítsék a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat; e tekintetben üdvözli az újonnan létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alapot;

65.  emlékeztet arra, hogy a kutatás, az innováció és a versenyképesség az Unió energiaunióra irányuló stratégiájának öt pillére között szerepelnek; megjegyzi, hogy az Unió elkötelezett aziránt, hogy megőrizze globális vezető szerepét ezeken a területeken, ugyanakkor szoros tudományos együttműködést alakítson ki a nemzetközi partnerekkel; hangsúlyozza az erős innovációs kapacitás kiépítésének és fenntartásának fontosságát mind a fejlett, mind a feltörekvő országokban, a tiszta és fenntartható energiatechnológiák térnyerése érdekében;

66.  emlékeztet arra, hogy a digitális technológiák alapvető szerepet játszanak az energetikai átalakulás támogatásában, és különösen az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás javításában; hangsúlyozza azokat az éghajlati előnyöket, amelyeket az európai ipar digitalizációja idézhet elő az erőforrások hatékony felhasználásán és a nyersanyag-intenzitás csökkentésén, valamint a jelenlegi munkaerő hatékonyságának növelésén keresztül;

67.  határozottan úgy véli, hogy az Unió űrprogramjait úgy kell megtervezi, hogy biztosítsák az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásukat; ebben az összefüggésben emlékeztet a Kopernikusz rendszer sajátos szerepére, valamint arra, hogy biztosítani kell, hogy a rendszer tartalmazzon egy szén-dioxid-nyomonkövetési szolgáltatást; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy fenntartsák az adatokhoz való ingyenes, teljes körű és nyílt hozzáférés politikáját, mivel ez elengedhetetlen a tudományos közösség számára, és alátámasztja a nemzetközi együttműködést ezen a területen;

Éghajlati fellépés a fejlődő országokban

68.  ragaszkodik ahhoz, hogy hagyják nyitva a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő leszorításának lehetőségét, továbbá ahhoz, hogy a fő kibocsátóknak, köztük az EU-nak kötelességük fokozni a hatásmérséklésre irányuló erőfeszítéseiket, ami jelentős járulékos előnyöket teremthet a fenntartható fejlődés területén, valamint érdemben növelniük kell a fejlődő országokban az éghajlatvédelmi fellépésre nyújtott támogatásukat;

69.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy éghajlatvédelmi szempontból megalapozott döntéseket hozzanak, és a fejlődő országok számára különleges jelentőséggel bíró éghajlatvédelmi szolgáltatások javításán keresztül támogassák ezt; szorgalmazza, hogy ezt tegyék az uniós finanszírozású kutatás egyik fontos célkitűzésévé, és az EU részéről határozott erőfeszítéseket kér a technológia fejlődő országok részére történő átadásának elősegítésére; szorgalmazza a szellemitulajdon-jogok éghajlatváltozással kapcsolatos vonatkozásairól szóló WTO-nyilatkozat elfogadását, hasonlóan a Dohában a közegészségüggyel kapcsolatos TRIPS-megállapodás 2001-es elfogadásához;

70.  emlékeztet a fejlődő országok kötelezettségvállalására, hogy további új finanszírozást fognak nyújtani a fejlődő országban folyó éghajlatvédelmi fellépésekre, 2020-ig évente 100 milliárd USD összegben; elismeri, hogy tovább kell növelni és szigorúbban kell elszámolni a pénzügyi erőfeszítéseket, figyelmet fordítva arra a követelményre is, hogy ennek a finanszírozásnak új és többletforrásokat kell rendelkezésre bocsátania, és csak a hitelek támogatási egyenértékét szabad tartalmaznia, amelyet az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által elfogadott módszerrel számolnak ki; azt javasolja a tagállamoknak, hogy kövessék a Bizottság által az éghajlatvédelmi célkitűzésekkel rendelkező hivatalos fejlesztési segélyre vonatkozó riói jelzőszámok használatára kidolgozott gyakorlatokat;

71.  felszólítja az EU-t, hogy tegyen eleget a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének, amelyet az EUMSZ 208. cikke rögzít, mivel ez a Párizsi Megállapodáshoz való uniós hozzájárulás egyik alapvető szempontja; ezért felszólítja az EU-t, hogy biztosítsa a koherenciát a fejlesztési, a kereskedelmi, a mezőgazdasági, az energia- és az éghajlat-politikái között;

72.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett hatásokat is kifejt a mezőgazdaság termelékenységére; megismétli felhívását, a mezőgazdasági tudás, tudomány és technológia a világ fejlődésére gyakorolt hatásáról szóló nemzetközi felmérés (IAASTD) következtetéseivel és az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó ajánlásaival összhangban átalakulásra van szükség az élelmiszerek előállításának és fogyasztásának módjában, aminek során az agrár-ökológiai gyakorlatok felé kell elmozdulni; üdvözli az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által annak érdekében tett kezdeményezéseket, hogy a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében fokozza az agroökológiát; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy ezen irányvonalak mentén alakítsák a fejlesztési politikájukat, ideértve az Európai Fenntartható Fejlődési Alap mezőgazdasági beruházásokra vonatkozó keretét is;

73.  hangsúlyozza, hogy a közlekedéssel és a kereskedelemmel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése aláássa az EU éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiájának hatékonyságát; megjegyzi, hogy az export által vezérelt fejlesztés támogatása, ideértve az ipari méretű exportorientált mezőgazdaságot is, nehezen egyeztethető össze az éghajlatváltozás mérséklésének sürgető feladatával;

74.  úgy véli, hogy az EU-nak meg kell vizsgálnia, hogy milyen módon tudja bevezetni az erdőket veszélyeztető nyersanyagok, például a szója, a pálmaolaj, az eukaliptusz, a marhahús, a bőr és a kókusz európai kereskedelmének és fogyasztásának ellenőrzését, figyelembe véve az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó uniós cselekvési tervvel (FLEGT cselekvési terv), a faanyagokra vonatkozó rendelettel, valamint az egyéb ellátási láncokat szabályozó uniós intézkedésekkel kapcsolatban levont tanulságokat, hogy megszüntesse vagy megakadályozza a súlyos károkat; megjegyzi, hogy ezen erőfeszítések sikerének kulcsa a nyomonkövethetőség és a kötelező kellő gondosságra vonatkozó követelmények érvényesítése a teljes ellátási láncban;

75.  felszólítja az Európai Beruházási Bankot, hogy gyorsan vessen véget a fosszilis tüzelőanyagokra épülő projektek számára nyújtott hitelezésnek, és felkéri az uniós tagállamokat, hogy szüntessék meg a fosszilis tüzelőanyagokra épülő projektek számára nyújtott exporthitel-garanciákat; szorgalmazza a zöld beruházásoknak kedvező egyedi állami garanciák nyújtását, a zöld beruházási alapok számára biztosított tanúsítványok és adókedvezmények bevezetését, valamint a zöld kötvények kibocsátását;

76.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mérhetővé tegyék az alkalmazkodásra vonatkozó globális célt, és jelentős új forrásokat mobilizáljanak a fejlődő országok alkalmazkodására; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy vállalják az általuk az alkalmazkodásra nyújtott finanszírozás jelentős növelését; elismeri, hogy előrelépésre van szükség a veszteségek és károk kezelésének kérdésében is, amire további erőforrásokat kell előteremteni az államháztartás innovatív forrásain keresztül, felhasználva a Varsói Nemzetközi Mechanizmust;

77.  hangsúlyozza, hogy alulról építkező, helyi irányítású projektekre van szükség, amelyek elérik a különösen kiszolgáltatott embereket és közösségeket; megjegyzi, hogy a vegyes finanszírozási műveletek és a magánbefektetéseket elősegítő garanciák jelenlegi előtérbe helyezése a nagyprojekteknek kedvez, és ezért kéri a megfelelő egyensúly megteremtését a támogatási alapok felhasználásában;

78.  megjegyzi, hogy a légi közlekedési ágazat nagymértékben támaszkodik a kibocsátáskompenzációra, az erdőkre vonatkozó kompenzáció pedig nehezen mérhető, és garantálása lehetetlen; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a nemzetközi légi közlekedési kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer (CORSIA) és más projektek semmilyen módon se károsítsák az élelmezésbiztonságot, a földhasználati jogokat, az őslakos népek jogait vagy a biológiai sokféleséget, továbbá hogy tiszteletben tartsák az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyás elvét;

Az Európai Parlament szerepe

79.  úgy véli, hogy az Európai Parlamentet – mivel a nemzetközi megállapodásokhoz szükség van az egyetértésére, és társjogalkotóként központi szerepet játszik a Párizsi Megállapodás Unión belüli végrehajtásában – megfelelően be kell vonni az uniós küldöttségbe; elvárja ezért, hogy részt vehessen az uniós koordinátorok katowicei ülésein, és hogy hozzáférést kapjon minden előkészítő dokumentumhoz a tárgyalások megkezdésének időpontjától kezdve;

o
o   o

80.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságának azzal a kéréssel, hogy juttassák el valamennyi nem uniós szerződő félnek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0280.
(2) HL C 346., 2018.9.27., 70. o.
(3) HL L 236., 2017.9.14., 1. o.
(4) http://www3.weforum.org/docs/WEF_GRR18_Report.pdf
(5) http://www.bmub.bund.de/fileadmin/Daten_BMU/Download_PDF/Europa___International/green_growth_group_financing_climate_action_bf.pdf
(6) http://copernicus.eu/news/report-operational-anthropogenic-co2-emissions-monitoring
(7) UNEP: A kibocsátási szakadékról szóló, 2017. évi jelentés – A kibocsátási szakadék és annak következményei, 18. o.
(8) HL L 350., 2017.12.29., 7. o.


A Biológiai Sokféleség Egyezmény (COP14) 14. ülése
PDF 163kWORD 49k
Az Európai Parlament 2018. október 25-i állásfoglalása a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 14. üléséről (COP14) (2018/2791(RSP))
P8_TA(2018)0431B8-0478/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia félidős értékeléséről szóló, 2016. február 2-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a természetre, az emberekre és a gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottság „A természet állapota az Unióban: Jelentés az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvben említett élőhelyek és fajok helyzetéről és trendjeiről az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikkének, valamint a madárvédelmi irányelv 12. cikkének megfelelően” című, 2015. május 20-i jelentésére (COM(2015)0219),

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 14. üléséről (COP14) a Bizottságnak és a Tanácsnak címzett kérdésekre (O-000115/2018 – B8-0413/2018 és O-000116/2018 – B8-0414/2018),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei által 2010-ben elfogadott biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv (2011–2020) küldetésnyilatkozata a következő: hatékony és azonnali fellépés a biológiai sokféleség (a minket körülvevő ökoszisztémák, fajok és genetikai erőforrások rendkívüli változatossága) csökkenésének a megállítása érdekében,biztosítandó, hogy az ökoszisztémák 2020-ra kellően ellenállóvá váljanak, és továbbra is képesek legyenek az alapvető szolgáltatások nyújtására, ezáltal biztosítva bolygónkon az élet sokszínűségének megőrzését és hozzájárulva az emberek jólétéhez és a szegénység felszámolásához;

B.  mivel a Biológiai Sokféleség Egyezmény értelmében elfogadott, 2050-re szóló elképzelés szerint harmóniában fogunk élni a természettel, és ennek során 2050-re értékelni fogjuk a biológiai sokféleséget, megőrizzük, helyreállítjuk és okosan használjuk majd, fenntartva az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és bolygónk egészségét, minden ember javát szolgálva ;

C.  mivel a 2050-re szóló elképzelést öt átfogó célkitűzés támogatja: a) a biológiai sokféleség csökkenése kiváltó okainak kezelése a sokféleség ügyének a kormányzásban és a társadalomban való érvényesítése révén; b) a biológiai sokféleségre nehezedő közvetlen nyomás mérséklése és a fenntartható felhasználás ösztönzése; c) a biológiai sokféleség helyzetének javítása az ökoszisztémák, a fajok és a genetikai sokféleség megóvása révén; d) a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások hasznának növelése mindenki számára; valamint e) a végrehajtás erősítése a részvételen alapuló tervezésen, a tudásmenedzsmenten és a kapacitásépítésen keresztül;

D.  mivel hozzáférésről és az előnyök megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv célja a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos megosztása;

E.  mivel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia célja a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenésének megállítása az EU-ban, és a biológiai sokféleség globális csökkenésének 2020-ig történő megállításához való hozzájárulás, szem előtt tartva a biológiai sokféleség önmagában vett értékét és az ökoszisztéma-szolgáltatások emberi jólléthez és gazdasági jóléthez való nélkülözhetetlen hozzájárulását;

F.  mivel az EU és a tagállamok elfogadták a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet és az ahhoz kapcsolódó, világunk átalakítására és bolygónk – ezen belül a szárazföldi és a víz alatti élet – védelmére felszólító fenntartható fejlődési célokat, továbbá elkötelezték magukat ezek maradéktalan végrehajtása mellett;

G.  mivel az ökoszisztémák pusztulása óriási társadalmi és gazdasági veszteségekkel jár az EU számára;

Általános észrevételek

1.  aggodalommal állapítja meg, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi tendenciái alapján nem teljesülnek majd a biológiai sokféleségre vonatkozó 2020-as aicsi célok, és felhívja a Biológiai Sokféleség Egyezmény valamennyi részes felét és érdekeltjét erőfeszítéseik fokozására; e tekintetben sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az uniós célok teljesítése érdekében tegyenek azonnali, jelentős és további erőfeszítéseket a biológiai sokféleség megőrzésére;

2.  hangsúlyozza, hogy a globális biológiai sokféleség védelme alapvető kihívás, és így stratégiai uniós érdek, amelynek a legmagasabb politikai figyelmet kell kapnia; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különösen külső eszközeik révén aktívan vonják be a harmadik országokat a biológiai sokféleség megőrzését célzó intézkedések és az ezzel kapcsolatos irányítás előmozdításába és megerősítésébe, elsősorban minden többoldalú megállapodásban;

3.  hangsúlyozza, hogy átfogó irányítási rendszerre van szükség a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésének és fenntartható használatának kezeléséhez; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy őrizzék meg határozott elkötelezettségüket a Biológiai Sokféleség Egyezmény megerősítése iránt, és vállaljanak vezető szerepet a 2020 utáni keret előkészítésében, különösen a Részes Felek Konferenciájának 14. és 15. ülésére készülve, és átláthatóan tegyék közzé a globális biológiai sokféleség 2020 utáni keretéről alkotott elképzeléseiket és prioritásaikat;

4.  emlékeztet arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása alapul szolgál a legtöbb fenntartható fejlesztési cél megvalósításához, és elengedhetetlen a többek között a környezethez, az élelmezésbiztonsághoz, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, az egészséghez, a katasztrófakockázat csökkentéséhez és a migrációhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai célok eléréséhez;

5.  emlékeztet arra, hogy a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megőrzése szervesen összekapcsolódik, és a fenntartható fejlődés alapeleme; hangsúlyozza a biológiai sokféleség általános érvényesítése és a környezetvédelmi politika jobb koherenciája elfogadásának szükségességét az EU minden belső és külső politikájában, és a fenntartható fejlesztési célok 2030-ig történő maradéktalan végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásaikra tekintettel is felhívja a Bizottságot és a tagállamokat ennek előmozdítására;

6.  úgy véli, hogy döntő fontosságú a biológiai sokféleség csökkenését okozó tényezők hosszú távú stratégiai megközelítéssel való kezelése és az eredményes döntések és intézkedések kidolgozása és végrehajtása, amelyek köre felöleli a védett területeknek az adott terület érzékenységén, a veszélyeztetett fajok jelenlétén vagy az azonosított tudásbeli hiányon és/vagy hatékony irányításon alapuló meghatározását és megőrzését, a biológiai sokféleség csökkenésének és ennek az őslakos és helyi közösségek területeire és megélhetésére gyakorolt negatív hatásának korlátozását, az ökoszisztémák és szolgáltatásaik helyreállítását a védett területeken kívül is, valamint a biológiai sokféleség más ágazatokban – így a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az erdőgazdálkodásban, a földhasználat-tervezésben, a fejlesztési együttműködésben, a kutatásban és az innovációban, a közlekedésben, a bányászatban és az egészségügyben – való általános érvényesítését, továbbá a visszás támogatások megszüntetését; alapvetőnek tartja a biológiai sokféleség csökkenésének, valamint a földre és a helyi és bennszülött közösségek megélhetéséhez szükséges eszközökre ezáltal gyakorolt negatív hatás korlátok közé szorítását is;

Az Egyezmény és a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv (2011–2020) végrehajtása

7.  emlékeztet arra, hogy az egyiptomi COP14 csúcstalálkozóra az Egyezmény életbe lépésének 25. évfordulóján került sor; ezért kiemelten fontosnak tartja a 2011–2020-as időszakra szóló, biológiai sokféleségre vonatkozó aktuális stratégiai terv végrehajtására irányuló erőfeszítések fokozását, a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok elérésének és a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv alapvető elemeinek középpontba állítását, valamint egy olyan nagyratörő, 2050-re szóló forgatókönyv kidolgozását célzó 2020 utáni stratégiai terv és végrehajtási mechanizmus kidolgozását, amely a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel és a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban figyelembe veszi az új kihívásokat a biológiai sokféleség terén;

8.  kiemeli biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok szerepét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásában, különös tekintettel a 14. fenntartható fejlesztési célra (az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata) és a 15. fenntartható fejlesztési célra (a Föld ökoszisztémáinak fenntartható használata, fenntartható erdőgazdálkodás, az elsivatagosodás leküzdése, valamint a talaj degradációjának feltartóztatása és visszafordítása, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítása);

9.  aggodalommal állapítja meg, hogy a természetvédelmi szempontból értékes fajok és élőhelyek védettségi helyzetének Unióban végzett értékelése(3) szerint csak a tengeri fajok 7 %-a és a tengeri élőhelytípusok 9 %-a mutat „kedvező védettségi helyzetet”, és hogy a fajok értékelésének 27 %-a és az élőhelytípusok értékelésének 66 %-a mutat „kedvezőtlen védettségi helyzetet”;

A globális biológiai sokféleségre vonatkozó 2020 utáni keret

10.  sürgeti a biológiai sokféleségre vonatkozó 2020 utáni globális keret ambiciózusabbá tételére és működésének javítására irányuló lépéseket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a részes felek számára nyújtott átláthatóság és elszámoltathatóság, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó jövőbeli globális keret általános eredményessége javítása érdekében aktívan törekedjenek olyan egyértelmű, számszerű és mérhető célok kidolgozására, amelyek teljesítménymutatókat, jobb nyomon követési eszközöket, kötelezettségvállalási folyamatokat, valamint a Párizsi Megállapodás mechanizmusaihoz hasonló értékelési és jelentési mechanizmusokat foglalnak magukban;

11.  kiemeli, hogy erősebb nemzetközi keretre van szükség a globális biológiai sokféleség védelmére, jelenlegi csökkenésének megállítására, és lehető legnagyobb mértékű helyreállítására; úgy véli, hogy ennek a keretnek nemzeti szinten megállapított – és helyi és regionális hozzájárulásokkal támogatott – hozzájárulásokból és más megfelelő eszközökből, pénzügyi kötelezettségvállalásokból és jobb kapacitásépítési biztosítékokból, valamint ötévenkénti felülvizsgálati mechanizmusból álló célkitűzéseken és önkéntes kötelezettségvállalásokon kell alapulnia, a védett területek jobb igazgatására és az eredményesebb természetvédelmi intézkedésekre, valamint az egyre nagyratörőbb ambíciókra helyezve a hangsúlyt;

12.  kiemeli a globális biológiai sokféleségre vonatkozó 2020 utáni keret elfogadása és annak nemzeti biológiai sokféleségi célokra való átültetése közötti esetleges időeltolódások minimalizálásának fontosságát a biológiai sokféleség csökkenését megállító konkrét fellépések késedelmességének megakadályozása érdekében;

Gazdasági megfontolások és finanszírozás 

13.  kiemeli, hogy a gazdasági növekedés csak akkor segítheti elő a fenntartható fejlődést, ha azt sikerül függetlenné tenni a biológiai sokféleség csökkenésétől és a természet emberi jóllét előmozdítására való képességének csökkenésétől továbbá hangsúlyozza azon természetalapú megoldások nagyobb léptékben történő alkalmazásának fontosságát, amelyek segítséget nyújthatnak a társadalmak számára abban, hogy maradéktalanul fenntartható módon kezeljék a társadalmi és gazdasági vonatkozásokkal rendelkező összetett kihívásokat;

14.  kiemeli a biológiai sokféleség megfelelő finanszírozásának szükségességét; rámutat, hogy a következő többéves pénzügyi tervben a biológiai sokféleség védelmének figyelembe vétele és a biológiai sokféleségre fordítandó források lehetséges elkülönítése jelentős és pozitív hatással járna a 2050-re szóló elképzelés elérése szempontjából;

15.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló új nemzetközi finanszírozási mechanizmusok létrehozásának előmozdítására, és kiemeli e tekintetben a magánfinanszírozási kezdeményezések fontosságát;

16.  hangsúlyozza a Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások elérését célzó beruházások növelésének fontosságát az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának csökkentése és az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, illetve a biológiai sokféleségre irányuló szakpolitikák közötti összhang biztosítása érdekében;

Erdőgazdálkodás és mezőgazdaság

17.  üdvözli, hogy a COP14 határozatának 10.2.g) (XXI/1.) sz. ajánlása megemlíti az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági tevékenységek és a biológiai sokféleség megőrzése szorosan összefüggnek; hangsúlyozza, hogy a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nagyban hozzájárul a fajok, élőhelyek és ökoszisztémák sokféleségéhez, és csökkenti az éghajlatváltozás hatásait;

18.  rámutat ugyanakkor az intenzív mezőgazdaságnak a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatására, különös tekintettel az erdőirtásra és a peszticidek használatára; emlékeztet az ökoszisztémák jó működéséhez kulcsfontosságú beporzók riasztó mértékű pusztulására; felhívja a részes feleket, hogy tegyenek határozott kötelezettségvállalásokat a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás érdekében, ideértve az agrárökológiai megközelítések előmozdítására, a káros növényvédő szerek fokozatos megszüntetésére vonatkozó követelmények támogatását, valamint a talaj és az élőhelyek védelmét biztosító stratégiákat;

Innováció

19.  üdvözli, hogy a 10.2.h) (XXI/1.) sz. ajánlás megemlíti a technológiai fejlődést; ismételten hangsúlyozza az innováció, a kutatás és a fejlesztés fontosságát a 2050-es elképzelés elérése érdekében, és felhívja a részes feleket, hogy összpontosítsanak különösen a biológiai sokféleség megőrzése és az emberi egészség és gazdasági jólét közötti kapcsolatokra, és hangolják össze az adatgyűjtési intézkedéseket;

Kapacitásépítés, tudatosítás és minden fél bevonása

20.  hangsúlyozza, hogy a kapacitásépítés és a – többek között a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékével kapcsolatos – figyelemfelhívás a sikeres végrehajtás kulcsai; üdvözli ezért, hogy a COP13 a XIII/23. sz. határozatában és a XXI/1. sz. ajánlásában rövid távú cselekvési tervet (2017–2022) fogadott el a kapacitásépítés, valamint saját kommunikációs stratégiája erősítésére és támogatására, és felhívja a COP14-et, hogy folytassa a munkát e kulcsfontosságú kérdésekben;

21.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 2020 utáni keret kialakítására átfogó és részvételen alapuló folyamat keretében kerüljön sor;

22.  üdvözli, hogy a széles nyilvánosságnak szóló tájékoztató kampányokról is szó esik a XXI/1. sz. határozatban a COP14 előkészítésére, és felhívja a részes feleket, hogy mozdítsák elő a tudatosítást és sok érdekelt fél bevonását, hogy testreszabott megoldásokat biztosítsanak a helyi közösségek és az őslakos népek részvételével a nagyobb biológiai sokféleséget eredményező, fenntartható földhasználat támogatására, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a táj és az élőhelyek tekintetében a regionális különbségeket;

23.  üdvözli a sok érdekelt felet aktívan célzó, a regionális és helyi szereplőket is bevonó megközelítés szándékát, amely alapvető fontosságú a biológiai sokféleség értékelése, védelme, megőrzése, fenntartható használata és helyreállítása szempontjából, és kiemeli, hogy az irányítási szintek és ágazatok, valamint az üzleti platformok és a biológiai sokféleséggel foglalkozó platformok jobb bevonása és együttműködése lehetőségeket fog teremteni a biológiai sokféleséggel összefüggő célok jobb végrehajtására és más szakpolitikákban való általános érvényesítésére;

o
o   o

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 35., 2018.1.31., 2. o.
(2) HL C 356., 2018.10.4., 38. o.
(3) A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform: „The Regional Assessment Report on Biodiversity and Ecosystem Services for Europe and Central Asia” (Regionális értékelési jelentés a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-rendszerekről Európában és Közép-Ázsiában), 2018.


Az euróövezet foglalkoztatási és szociális politikája
PDF 160kWORD 59k
Az Európai Parlament 2018. október 25-i állásfoglalása az euróövezet foglalkoztatási és szociális politikájáról (2018/2034(INI))
P8_TA(2018)0432A8-0329/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 5. cikkére,

–  tekintettel „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” című, 2012. február 16-i bizottsági fehér könyvre (COM(2012)0055),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9., 145., 148., 149., 152., 153., 174. és 349. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak IV. címére („Szolidaritás”),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen az 1., 3., 4., 5., 8., 10. és 13. célokra,

–  tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

–  tekintettel az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2018. május 14-i tanácsi ajánlásra(2),

–  tekintettel az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság „2018. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások” című dokumentumról szóló, 2018. május 23-i közleményére (COM(2018)0400),

–  tekintettel a Bizottság „2018. évi éves növekedési jelentés” című, 2017. november 22-i közleményére (COM(2017)0690),

–  tekintettel a Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentésének a 2018. évi éves növekedési jelentésről szóló 2017. november 22-i bizottsági közleményt kísérő, 2017. november 22-i tervezetére (COM(2017)0674),

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2017. november 22-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0677) és a Parlament erről szóló, 2018. április 19-i álláspontjára(3),

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2017. november 22-i bizottsági ajánlásra (COM(2017)0770),

–  tekintettel „A riasztási mechanizmus keretében készült 2018. évi jelentés” című, 2017. november 22-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0771),

–  tekintettel a „2018. évi költségvetésiterv-javaslatok: Átfogó értékelés” című, 2017. november 22-i bizottsági közleményre (COM(2017)0800),

–  tekintettel „A szociális jogok európai pillérének létrehozása” című, 2017. április 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0250),

–  tekintettel a „Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására” című, 2017. április 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0252),

–  tekintettel a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című 2013. évi ajánlás eredményeinek értékeléséről szóló, 2017. április 26-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0258),

–  tekintettel a Bizottság nemek közötti egyenlőség melletti stratégiai szerepvállalására (2016–2019) és a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai paktumra, valamint a Tanács 2011. március 7-i, ezekre válaszul elfogadott következtetéseire(4),

–  tekintettel a 2002-es barcelonai gyermekgondozási célokra, miszerint 2010-ig hároméves kortól az iskolaköteles korig a gyermekek legalább 90%-ának, hároméves kor alatt pedig a gyermekek legalább 33%-ának kell gyermekgondozásban részesülnie;

–  tekintettel „Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év” című, 2016. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2016)0646),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0604),

–  tekintettel „Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé” című, 2016. szeptember 14-i bizottsági közleményre (COM(2016)0581),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2016)0356),

–  tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagra(5),

–  tekintettel az „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0359),

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról szóló, 2016. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2016)0127) és annak mellékleteire,

–  tekintettel a sérülésből és betegségből felépülő munkavállalók minőségi foglalkoztatásba való visszailleszkedésének lehetőségeiről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2018. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című, 2018. március 14-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítését szolgáló, egyenlőtlenségek elleni küzdelemről szóló, 2017. november 16-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a garantált minimáljövedelemmel mint a szegénység elleni küzdelem eszközével kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „A szegénységről: a nemek közötti egyenlőség szempontjai” című, 2016. május 26-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2014–2020 közötti EU stratégiai keretről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a Bizottság a nyugdíjak megfelelőségéről szóló 2018. évi jelentésére: Jelenlegi és jövőbeli időskori jövedelemmegfelelőség az EU-ban,

–  tekintettel a Bizottság „2018. évi jelentés az idősödésről: Gazdasági és költségvetési prognózisok az EU tagállamaira vonatkozóan (2016–2070)” című jelentésére,

–  tekintettel a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2016. február 2-i álláspontjára(15),

–  tekintettel a (felülvizsgált) Európai Szociális Chartára és a 2014-ben elindított torinói folyamatra, amelynek célja az Európai Szociális Charta szerződéses rendszerének megerősítése az Európa Tanácson belül, valamint az európai uniós jog viszonylatában(16),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságnak az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódó záró megjegyzéseire (2015. szeptember),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák? Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés értékelése” című, 2017. márciusi 5/2017. sz. különjelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0329/2018),

A.  mivel 2018 júniusában az euróövezetben a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 8,3% volt, ami a 2017. júniusban mért 9,0%-hoz képest csökkenést mutatva az euróövezetben 2008. decembere óta feljegyzett legalacsonyabb arányt mutatta; mivel az euróövezeti tagállamok között a munkanélküliségi rátában megfigyelhető különbségek jelentősek, ugyanis 2018 júniusában a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát Máltán (3,9%) és Németországban (3,4%), míg a legmagasabb, és még mindig aggodalomra okot adó munkanélküliségi rátát Görögországban (2018 áprilisában 20,2%) és Spanyolországban (15,2%) mérték, ahol a munkanélküliségii aránya korábban 57,8% és 65,5%-os volt;

B.  mivel 2018 júniusában az ifjúsági munkanélküliségi ráta az euróövezetben 16,9%-os volt, szemben a 2017. júniusi 18,9%-kal; mivel a folyamatos csökkenés ellenére ez az arány továbbra is elfogadhatatlanul magas, és több mint kétszerese az átlagos teljes munkanélküliségnek, mivel egyes országokban hozzávetőleg minden harmadik fiatal munkanélküli; mivel az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem elsődlegesen a tagállamok feladata, amelyet a munkaerőpiaci szabályozási keretek, oktatási és képzési rendszerek és aktív munkaerőpiaci politikák kidolgozása és végrehajtása révén kell ellátniuk, többek között a tisztességes bérekkel járó méltányos munkalehetőségek megteremtése érdekében;

C.  mivel az ifjúsági munkanélküliségi ráta tekintetében is jelentős különbség van az euróövezeti tagállamok között, mivel az euróövezetben a legalacsonyabb ifjúsági munkanélküliségi rátát 2018 júniusában Máltán (5,5%) és Németországban (6,2%), míg a legmagasabbat Görögországban (42,3% 2018 áprilisában), Spanyolországban (34,1%) és Olaszországban (32,6%) mérték;

D.  mivel más tagállamok olyan strukturális munakerő-piaci kihívásokkal néznek szembe, mint az alacsony részvételi arány, valamint készségek és képesítések kereslete és kínálata közötti eltérés; mivel a növekvő munkaerő-piaci kereslet kielégítése érdekében egyre nagyobb szüks