Index 
Elfogadott szövegek
2018. december 11., Kedd - StrasbourgIdeiglenes kiadás
Oktatás a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához
 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: a fennmaradó összegek újbóli lekötése ***I
 A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozása ***I
 A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme ***I
 Az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és fenntarthatósága ***I
 Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ***I
 Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ***I
 Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ***I
 Az EU-típusjóváhagyási jogszabályoknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő kiegészítése ***I
 Humanitárius célú vízumok
 Vízumkódex ***I
 Közös hozzáadottértékadó-rendszer az általános fordított adózási mechanizmusnak termékek és szolgáltatások egy bizonyos határértéket meghaladó értékesítésére vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében *
 A schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazása
 Katonai mobilitás
 Új európai kulturális menetrend

Oktatás a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához
PDF 183kWORD 59k
Az Európai Parlament 2018. december 11-i állásfoglalása az oktatásról a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához (2018/2090(INI))
P8_TA-PROV(2018)0485A8-0400/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanács az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének 2., az oktatáshoz való jogra vonatkozó cikkére;

–  tekintettel a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/646 európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az oktatás Unió-beli korszerűsítéséről szóló, 2018. június 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre vonatkozó, készségekkel kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i állásfoglalására a lányok társadalmi szerepvállalásának ösztönzéséről az oktatáson keresztül az Európai Unióban(5),

–  tekintettel a fiatalok vállalkozói készségének oktatás és képzés révén történő előmozdításáról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az új technológiákról és nyílt oktatási forrásokról szóló, 2014. április 14-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra(8),

–  tekintettel a Tanácsnak az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló, 2014. május 22-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanácsnak az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. május 22-i ajánlására(9),

–  tekintettel a Tanácsnak a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről szóló, 2016. május 30-i következtetéseire,

–  tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra(10),

–  tekintettel a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Tanácsnak a hatékony tanárképzésről szóló, 2014. május 20-i következtetéseire,

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(11),

–  tekintettel a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról szóló, 2011. november 28-i tanácsi állásfoglalásra(12),

–  tekintettel a digitális oktatási cselekvési tervről szóló, 2018. január 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0022),

–  tekintettel „Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében” című, 2017. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2017)0248),

–  tekintettel „A gyermekbarát internet európai stratégiája” című, 2012. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0196),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel „Az oktatás javítása és korszerűsítése” című, 2016. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0941),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az iskolai és a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló, 2017. november 30-i véleményére(13),

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ „Készségek és az előrejelzés szükségessége: rendszerek és megközelítések. Az érdekelt felek körében a készségigények felmérése és előrejelzése terén végzett felmérés elemzése” című, 2018. március 9-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „DigiComp 2.1. Lakossági Digitális Kompetenciakeret nyolc tudásszinttel és alkalmazási példákkal” című, 2017. évi szakpolitikai jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, továbbá az Ipari, Kutatási ás Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A8-0400/2018),

A.  mivel a technológia gyorsuló ütemű fejlődése következtében a digitális társadalom és gazdaság mára tényszerű valósággá, a digitális készségek pedig alapvetően fontossá váltak a polgárok sikeres szakmai önmegvalósításához és személyes fejlődéséhez;

B.  mivel a digitális kompetencia az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges egyik legfontosabb kulcskompetencia, amint az a 2018. május 22-i tanácsi ajánláshoz mellékelt referenciakeretben meghatározásra került;

C.  mivel a technológia innovációs képessége egyebek mellett a kritikai gondolkodástól, a lakosság digitális készségszintjétől és kreativitásától, valamint az internetkapcsolat minőségétől és elérhetőségétől függ;

D.  mivel a digitális technológiákhoz fűződő alapismeretek nélkülözhetetlenek a fontos adminisztratív és mindennapi feladatok ellátásához;

E.  mivel becslések szerint a jelenlegi munkakörök mintegy fele világszerte – az Európai Unióban 30%-a – a következő 25 év során eltűnik(14), a születő új foglalkozásokhoz pedig haladó szintű digitális készségek szükségesek;

F.  mivel a munkaerőpiac követelményein messze túlmutató digitális készségek mind napjainkban, mind a jövőben elősegítik a társadalom életében való részvételt, megkönnyítik az információs és kulturális cserét, és nagyobb beleszólást biztosítanak a polgároknak a politikai döntéshozatalba;

G.  mivel elengedhetetlen az internet mint a közjavak egyikének visszakövetelése és az aktív e-polgárság előmozdítása;

H.  mivel az iparágak közötti technológiai átalakulás azt jelenti, hogy a digitális eszközöket gyakran használják még a hagyományosan nem technikai jellegű szakmákban is, a becslések szerint a közeli vagy nagyon közeli jövőben tíz munkahely közül kilencben szükség lesz digitális készségekre;

I.  mivel jelenleg a 16 és 74 év közötti uniós népesség 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, míg 19%-a egyáltalán nem rendelkezik digitális készségekkel, és jelentős különbségek vannak a tagállamok között, ami új társadalmi szakadékot teremthet;

J.  mivel a digitális készségek fontossága, a férfiak és a nők, valamint a generációk és a különböző társadalmi kategóriák között különösen jelentős készségbeli különbség, valamint a digitális készségek terén a tagállamok között mutatkozó egyenlőtlenségek összehangolt szakpolitikai választ igényelnek;

K.  mivel elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények felkészítsék a tanulókat és a diákokat a gyors technológiai fejlődés által előidézett gyors gazdasági és társadalmi változásokra, felruházva őket a digitális világ kihívásainak megfelelő képességekkel;

L.  mivel az internethez, valamint a technológiai és digitális berendezésekhez való hozzáférés és ezek használata átalakította a társadalmi viselkedést és kapcsolatokat, különösen a társadalom fiatalabb rétegeiben;

M.  mivel még nem értük el azt a célt, hogy 2025-re valamennyi európai iskola 1 gigabit/másodperces le- és feltöltési sebességet támogató internetkapcsolattal rendelkezzen;

N.  mivel a technológiai és digitális berendezések, például a számítógépek és a táblagépek túlzott használata egészségügyi és jóléti problémákat okozhat, beleértve az alváshiányt, az ülő életmódot és a függőséget;

O.  mivel a digitális tanulási stratégiáknak figyelembe kell venniük azokat a kutatásokat is, amelyek a digitális technológia korai használatának a kisgyermekek agyának fejlődésére gyakorolt káros hatásait vizsgálják;

P.  mivel a digitális technológiáknak a tanulóközpontú, életkornak megfelelő oktatási megközelítés szerves részét kell képezniük, és új és innovatív megközelítést kínálhatnak az oktatás és a tanulás terén; mivel nagyon fontos a diákok és a tanárok közötti személyes kapcsolat fenntartása, és kiemelten kell kezelni a gyermekek és a felnőtt tanulók jólétét és egészséges fejlődését;

Q.  mivel a technológiákat jobban ki kell használni az olyan új pedagógiák támogatására, amelyek a tanulókra mint aktív résztvevőkre összpontosítanak, az elméleti tanulást és az együttműködő munkaterek kialakítását szolgáló eszközökkel;

R.  mivel a számítógépes higiéniának, a kiberbiztonságnak, az adatvédelemnek és a médiaműveltségnek az életkorhoz és a fejlődéshez kell kapcsolódnia annak érdekében, hogy a gyermekek kritikus tanulókká, tevékeny polgárokká, internethasználókká és a demokratikus digitális társadalom formálóivá válhassanak, tájékozott döntéseket hozhassanak és tisztában legyenek az internettel kapcsolatos kockázatokkal – amilyen az online félretájékoztatás, a zaklatás és a személyes adatok megszerzése –, illetve fel is tudjanak lépni ezek ellen; mivel kiberbiztonsági oktatási programokat szükséges bevezetni a felsőoktatási és szakképzési tantervekbe;

S.  mivel a minőségi, innovatív digitális tanulás vonzóbb és interaktív lehet, ezért kiegészítheti a frontális oktatáson alapuló tanítási módszereket, együttműködési és tudásteremtő platformokat biztosítva;

T.  mivel megfigyelhető, hogy a nagy informatikai vállalatok egyre nagyobb mértékben használják az oktatást kereskedelmi céljaikra, megpróbálják befolyásolni a tanítási gyakorlatokat berendezéseket, szoftverek és oktatási anyagok bemutatásával, valamint tanároknak szóló képzések biztosításával;

U.  mivel a technológia ígéreteinek jobb megvalósítása érdekében a tagállamoknak hatékony stratégiákat kell kidolgozniuk az oktatói kapacitások fejlesztésére, a politikai döntéshozóknak pedig jobban kell törekedniük e menetrend támogatásának biztosítására;

V.  mivel a közkönyvtárak részt vesznek a polgárok digitális készségekkel való megismertetésére irányuló közös erőfeszítésben azáltal, hogy közösségi és támogató környezetben nyújtanak nyílt szolgáltatásokat a digitális lehetőségek terén;

W.  mivel a foglalkozásban nem álló, illetve digitális készségeket nem igénylő munkakörben felnőttek hajlamosak gyorsan lemaradni digitális jártassággal rendelkező társaik mögött, és így hátrányt szenvednek elhelyezkedési kilátásaik tekintetében, ami súlyosbítja a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket;

X.  mivel a munka fokozódó digitalizálása számos foglalkozás eltűnéséhez és a munkanélküliség növekedéséhez vezet; mivel a digitalizálással párhuzamosan megjelenő új foglalkozások kompenzálhatják a megszűnt munkahelyek egy részét;

Y.  mivel a digitális technológiák megkönnyíthetik az ismeretekhez és a tanuláshoz való hozzáférést, valamint használatuk lehetővé teszi, hogy a különböző szintű képzési lehetőségekre az egyszerű hozzáférhetőség és az inkluzivitás legyen jellemző;

Z.  mivel megfelelő és célirányos politikák hiányában az idősek és a fogyatékkal élők szenvedhetik meg leginkább a digitális átalakulást;

AA.  mivel a tudomány területén dolgozó szakembereknek mindössze 20%-a, és a diplomás mérnöknek mindössze 27%-a(15), a számítástechnikai végzősöknek pedig mindössze 20%-a nő(16); mivel a digitális ágazatban dolgozó férfiak aránya 3,1-szer nagyobb, mint a nőké; az ikt-ágazatban a munkavállalók csupán 19%-ának van női főnöke, szemben a más területen dolgozókkal, ahol ez az arány 45%-os;

AB.  mivel az egész életen át tartó tanulási lehetőségek sokkal inkább állnak a már magasan képzett munkavállalók rendelkezésére(17);

AC.  míg a digitális készségek folyamatos nyomon követése és értékelése mind a szervezetekben, mind az egyének körében a hatékony szakpolitikai megvalósítás előfeltétele;

AD.  mivel az alapvető transzverzális készségek (számolás, kritikai gondolkodás, szociális készségek) elsajátítása a digitális készségek és jártasságok megszerzésének alapvető előfeltétele;

1.  hangsúlyozza, hogy a digitális készségek elsajátításához a formális, nem formális és informális oktatási keretekben gyökerező, egész életen át tartó tanulás koherens megközelítését kell alkalmazni, és a szakpolitikai válaszokat és a célzott beavatkozásokat a különböző korcsoportok és tanulók igényeihez kell igazítani;

2.  hangsúlyozza, hogy a digitális technológiákban megvan az a lehetőség, hogy támogassák a nagyobb mértékben tanuló-központú pedagógiai megközelítések felé való elmozdulást, amennyiben a tanulási folyamatba tervezetten és célirányos módon vannak beépítve; úgy véli, hogy az oktatás valódi átalakításhoz a tanulókat a tudásalkotás innovatív, alulról felfelé építkező gyakorlata felé kell irányítani;

3.  hangsúlyozza, hogy a társadalom és a munkaerőpiac jövőbeli igényeinek kielégítéséhez, valamint az információs és kommunikációs technológiák és a média által kínált lehetőségek teljes körű kihasználásához szükség van a készségek és jártasságok fejlesztését elvégző oktatási és képzési rendszerek minden szinten történő átalakítására; megismétli, hogy ennek az átalakulásnak továbbra is garantálnia kell a személyes kiteljesedéshez való jogot, meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt a szükséges digitális készségek és az életvezetési készségek között, és támogatnia kell az egyéni ellenálló képességet, a kritikus gondolkodást és az innovációs potenciált;

4.  úgy véli, hogy az oktatási intézmények nem hagyhatják figyelmen kívül hallgatóik mindenoldalú képzését, amely magában foglalja a kritikus és holisztikus kitekintés megteremtését és fejlesztését, mert az lehetővé teszi számukra, hogy aktív állampolgárként érvényesülni tudjanak; megérti, hogy a kritikai gondolkodás nem fejleszthető pusztán a digitális készségek tanításával, és hogy átfogó oktatásra is szükség van;

5.  hangsúlyozza, hogy bár alapvető fontosságú a tanulók alapvető és fejlett digitális készségeinek javítása, a klasszikus és humanista készségeket továbbra is gondozni kell;

6.  emlékeztet rá, hogy – amint azt 2018. januári digitális oktatási cselekvési tervében a Bizottság elismeri – az oktatási intézményeknek az új technológiákhoz és az innovatív pedagógiai megközelítésekhez való szükséges alkalmazkodása nem önmagában vett cél, hanem az oktatás minőségének és inkluzivitásának fejlesztésére irányuló eszköz;

7.  hangsúlyozza, hogy miközben elismeri, hogy több digitális készségre van szükség, a digitális technológiák oktatásra gyakorolt hatását nem könnyű jelenleg értékelni, ami azt jelenti, hogy nagyon fontos figyelembe venni a digitális technológia agyi fejlődésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos neurológiai kutatásokat; felszólít ezért befektetésekre a digitális technológiáknak az oktatásra gyakorolt különféle hatásairól szóló, a tudományok, a pedagógia, a pszichológia, a szociológia, az idegtudomány és a számítástechnika összekapcsolását célzó független és interdiszciplináris kutatásokba, hogy minél mélyrehatóbban megérthessük a gyermek és a felnőtt elme és a digitális környezet viszonyát, maximalizálva a digitális technológiák oktatásban való használatának előnyeit és minimalizálva kockázatait; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani olyan digitális eszközök felelősségteljes használatát, amelyek – különösen a gyermekkorban – védik a tanulók fiziológiai, neuroérzékszervi és viselkedésbeli fejlődését, valamint megfelelő egyensúlyt teremtenek a technológiai és digitális berendezések mindennapi használata terén az oktatási intézményekben és a magánéletben egyaránt;

8.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár az internetes és mobil alkalmazások és az olyan új technológiák, mint például a dolgok internete használata elterjedtebb, mint korábban bármikor, a polgárok, különösen a kiskorúak gyakran nincsenek tisztában az internetes és ikt-eszközök használatával kapcsolatos kockázatokkal, mint amilyen például a személyes adatok megsértése, a végfelhasználók általános nyomon követése és a számítógépes bűncselekmények; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy szánjanak megfelelő szerepet az iskolai tantervekben az adatvédelemnek és az alapvető számítógépes higiéniának;

9.  felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és az oktatási intézményeket, hogy javítsák az online gyermekbiztonságot, és megelőző programok és figyelemfelkeltő kampányok kidolgozása és végrehajtása révén foglalkozzanak olyan kérdésekkel, mint a számítógépes zaklatás, a káros és zavaró tartalmaknak való kitettség és más kiberbiztonsági fenyegetések; ösztönzi a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a „#SafeInternet4EU” elnevezésű kampányt;

10.  hangsúlyozza, hogy a jobb tanulási tapasztalatok és eredmények elérése érdekében a digitális eszközöket a diákok igényeihez igazítani, akik így válhatnak aktív polgárokká és nem csupán a technológia passzív fogyasztóivá;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a digitalizálásban rejlő, a különböző és személyre szabott tanulási módszerek ösztönzésére és előmozdítására irányuló lehetőségek ellenére a digitális technológiák oktatásra gyakorolt hatása mindmáig korlátozott; aggodalmát fejezi ki különösen amiatt, hogy az iskolákban és a képzési központokban az ikt-beruházások még nem vezettek az oktatási gyakorlatok remélt átalakulásához; emlékeztet rá, hogy az iskoláknak és egyéb tanulási környezeteknek minden tanulót és tanulót támogatniuk kell, és megfelelő és hatékony intézkedések kidolgozásával a digitális készségek előmozdítása érdekében támogatniuk kell sajátos szükségleteiket, különösen a fogyatékossággal élő diákok, a kisebbségi csoportok, a migráns közösségek, a korai iskolaelhagyók, a tartós munkanélküliek és az idősek körében; véleménye szerint az új technológiák segítségével ez a támogatás könnyebben megvalósítható;

12.  érzékeli a növekvő szakadékot a digitális ágazatban a férfiak és nők között az oktatás, a karrier és a vállalkozói szellem tekintetében; hangsúlyozza, hogy az ikt-karrierlehetőségek ösztönzése során kulcsfontosságú a nemek közötti egyensúlyt biztosító megközelítés alkalmazása, és hogy a női hallgatókat és a nőket támogatni kell az informatikai ágazatban való elhelyezkedésben; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a nők és lányok digitális írástudással rendelkezzenek, és részt vegyenek az információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló oktatásban és szakképzésben; ösztönzi a tagállamokat, hogy már az iskolai oktatás korai szakaszában vezessenek be a tanulók életkorának megfelelő, az információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló oktatást, különös hangsúlyt fektetve a nemek közötti digitális szakadék felszámolására, illetve nyissanak meg a lányok előtt alternatív utakat az ún. STEAM (természettudomány, technológia, műszaki tudományok, művészet és matematika) tárgyak felé, mivel az ezeket a tárgyakat körülvevő nemi sztereotípiák, valamint a női szerepmodellek hiánya akadályokat gördítenek a lányok pályaválasztása elé; úgy véli, hogy a „Nők a digitális ágazatban” elnevezésű stratégia árnyaltabb formában – együtt a technika terén meglévő, nemek közötti különbségek csökkentésére irányuló, hamarosan megjelenő bizottsági cselekvési tervvel – elősegítheti az e téren tett erőfeszítések fokozását;

13.  hangsúlyozza, hogy a digitális felszerelések és az internetkapcsolat hiánya a tagállamok iskoláiban akadályozza a diákok digitális készségekre oktatását, illetve a digitális oktatási eszközök felhasználhatóságát; felhívja a tagállamokat, hogy valósítsanak meg erőteljes állami beruházásokat azzal a céllal, hogy minden iskola nagy kapacitású szélessávú hálózattal rendelkezzen, és ennek érdekében vegyék igénybe a vonatkozó uniós programokat, így az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, amely támogatja a nagy kapacitású szélessávú hálózatok fizikai infrastruktúráját és a WiFi4EU utalványrendszert; hangsúlyozza, hogy az összeköttetési erőfeszítéseket és a finanszírozást különösen a vidéki és a hátrányos helyzetű térségekre, valamint a legkülső és hegyvidéki régiókra kell összpontosítani;

14.  rámutat, hogy az oktatási és képzési intézmények segítséget igényelnek az Uniótól és a tagállamoktól, valamint szükségük van valamennyi érdekelt fél, az ágazat, a helyi és regionális hatóságok, közösségek és a civil társadalom szoros együttműködésére ahhoz, hogy kiépítsék – saját egyedi pedagógiai megközelítésükkel összhangban – saját ikt- és médiaoktatásukat és hogy sikerrel végrehajtsák a digitalizáltabb tanulási környezetbe való átmenetüket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az oktatásban bekövetkező digitális változás „egész iskolás” és interdiszciplináris megközelítést igényel;

15.  hangsúlyozza, hogy a tanároknak és az oktatóknak a digitális átalakulás középpontjában kell állniuk, ezért nekik is megfelelő kezdeti felkészítésre és folyamatos képzésre van szükségük, amelynek életkor- és fejlesztésorientált tanítási gyakorlatról szóló modulokat is kell tartalmaznia; hangsúlyozza, hogy ez a képzés időt igényel, és nem lehet napi tevékenységükön kívüli plusz feladat; hangsúlyozza, hogy a digitális készségek oktatása – még inkább, mint más alapkészségek, így a számolni és olvasni tudás oktatása – megköveteli a tanároktól, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat és készségeiket; hangoztatja ezért, hogy a tanároknak megfelelő, rugalmas és magas színvonalú folyamatos szakmai fejlődésre van szükségük, amely megfelel az igényeiknek; e tekintetben pozitívan értékeli az európai online platformok használatát a szakmai fejlődési lehetőségek növelése és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében;

16.  megállapítja, hogy a digitális alkalmazások iskolai tevékenység során való fokozott használata miatt az oktatásért felelős személyekre most nagyobb felelősség hárul; véleménye szerint nekik is be kell kapcsolódniuk a tanulási folyamatba és a technológia alkalmazásába, hiszen ha nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel, nehezebben tudják bevonni diákjaikat a tanulási folyamatba, ami nagyobb mértékű társadalmi kirekesztést eredményezhet;

17.  támogatja és ösztönzi az iskolai adminisztratív folyamatok digitalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtását az adminisztratív terhek minden szinten történő további csökkentése érdekében;

18.  ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassanak és finanszírozzanak olyan regionális és helyi kezdeményezéseket, amelyek támogatják az innováció fokozását célzó minőségi oktatási gyakorlatokat;

19.  hangsúlyozza az iskolai autonómia értékét az oktatás innovációjának elérése érdekében;

20.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő útmutatást az oktatási ágazatra vonatkozó szerzői jogi eltérések jogilag biztonságos alkalmazása, valamint a nyilvános, nonprofit intézmények hivatalos és informális oktatásra irányuló engedélyekhez való közvetlen hozzáférésére vonatkozásában; úgy véli, hogy a tanároknak és a tanulóknak képesnek kell lenniük biztonsággal használni a digitálisan hozzáférhető forrásokat, valamint biztonsággal átadni és megismerni a készségeket; ajánlja e tekintetben, hogy a Bizottság adjon ki útmutatást az oktatási intézmények, az oktatók és a diákok számára;

21.  rámutat, hogy a nemzetközi mobilitásban részt venni kívánó diákok számára a digitális eszközök hiánya olyan kérdés, amely veszélyeztetheti európai oktatási tapasztalatszerzésük minőségét; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az európai hallgatói e-kártya és az Erasmus Without Papers („Erasmus papírok nélkül”) kísérleti projekteket a következő többéves programozási időszakban történő elindításuk érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy felelősségteljes és hatékony módon használják fel az uniós pénzügyi támogatást, valamint népszerűsítsék a finanszírozási lehetőségeket a szélesebb értelemben vett közösségi és oktatási intézmények körében ahhoz, hogy a digitális tanulási tartalmakhoz, eszközökhöz és megoldásokhoz való hozzáférés mindenki számára valósággá váljon;

22.  rámutat, hogy a digitális készségekre vonatkozó, egész életen át tartó tanulási megközelítéssel összhangban a kormányoknak az érdekelt felekkel, például vállalatokkal és civil társadalmi szervezetekkel együttműködve – formális és nem formális keretek között – biztosítaniuk kell a fenntartható digitális átalakulást, és hogy senki ne maradjon hátra;

23.  kiemeli, hogy a digitális korszakban az integrációnak és az innovációnak kell az oktatás és a képzés alapelveiként szolgálniuk; úgy véli, hogy a digitális technológiáknak nem szabad megerősíteniük a meglévő egyenlőtlenségeket, ehelyett a különböző társadalmi-gazdasági hátterű és különböző régiókból származó uniós diákok közötti digitális szakadék megszüntetését kell szolgálniuk; hangsúlyozza, hogy a befogadáson alapuló megközelítésnek ki kell aknáznia az új digitális technológiák által biztosított forrásokban rejlő összes lehetőséget, beleértve a személyre szabott oktatást és az oktatási intézmények közötti partnerségeket, és ezáltal lehetővé tenni a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést a hátrányos helyzetű és kevesebb lehetőséggel rendelkező csoportokból származó személyek számára, valamint támogatni a migránsok és menekültek integrációját;

24.  hangsúlyozza, hogy a digitális hozzáférés támogatása az oktatásban nem feltétlenül jelent egyet a tanulási lehetőségekhez való egyenlő mértékű hozzáféréssel, és bár a technológiák egyre könnyebben válnak elérhetővé, az alapvető digitális készségek megszerzése továbbra is akadályt jelent, és a digitális szakadék továbbra is fennáll; rámutat, hogy az Eurostat adatai alapján nem csökken a digitális szakadék és az uniós népesség 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel(18);

25.  rámutat, hogy az ikt-eszközök hatékony alkalmazásához szükséges komplex digitális készségek az alapkészségek elsajátításától függenek, és hogy e tekintetben nem mindenki van egyforma helyzetben, mivel továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak alapszinten, ami különösen a hátrányos helyzetű csoportokat, illetve sok felnőtt polgárt is érint; hogy a jobban képzett személyek esetében háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az internetet új készségek elsajátítására és új lehetőségek megteremtésére használják, mint alacsonyabb iskolai végzettségű társaik esetében(19), és hogy fennáll a veszély, hogy a technológia egyre inkább a kiváltságos személyek képzési eszközévé és nem mindenki számára elérhető lehetőséggé válik;

26.  hangsúlyozza, hogy módosítani kell az iskolák, valamint más oktatási környezetek (köztük a nem formális tanulási környezetek) intézményi és pedagógiai gyakorlatát a méltányosság előmozdítása érdekében és hogy mindenki számára nagymértékben diverzifikált, mélyreható támogató struktúrákat biztosíthassanak, különösen a kirekesztés kockázatának kitett csoportokba tartozó személyek, például a munkanélküliek, a migránsok, az alacsonyan képzettek, a fogyatékkal élők és az idősek számára;

27.  javasolja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki a digitális műveltséget javító programokat az európai kisebbségi és regionális nyelveken, iskoláik, egyetemeik és szakképzési intézményeik tanterveibe pedig vezessenek be nyelvi technológiai képzést és eszközöket; hangsúlyozza továbbá, hogy az írástudás továbbra is lényeges tényező marad, és abszolút előfeltételét jelenti annak, hogy előrehaladást lehessen elérni a közösségek digitális befogadása terén;

28.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az oktatási intézmények számára biztosítaniuk kell az ahhoz szükséges támogatást, hogy az EU-ban javuljon a nyelvek digitalizációja; javasolja, hogy az Uniós tagállamok iskolái arra használják fel a digitális technológiákat, hogy nagyobb teret biztosítsanak a határokon átnyúló oktatási csereprogramoknak, videokonferenciák lebonyolításán és virtuális tantermek alkalmazásán keresztül; hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok iskolái részesülhetnek a digitális tartalomhoz való határokon átnyúló hozzáférésből;

29.  hangsúlyozza a könyvtárak kulcsfontosságú szerepét a digitális szolgáltatásnyújtásban, valamint abban, hogy mindenki számára biztonságos környezetben elérhetővé válnak az online szolgáltatások és az online tanulás; ajánlja ezért, hogy ezek az erőfeszítések megfelelő európai, nemzeti, regionális és helyi rendszerek keretében, egymást kiegészítve kapjanak finanszírozást, és hogy a könyvtárak kapjanak nagyobb elismerést a médiaműveltség fejlesztésében betöltött alapvető szerepükért;

30.  felhív a nem formális tanulás és a munkahelyi képzés lehetőségeinek nagyobb fokú kihasználására, és hangsúlyozza, hogy magas minőségű, inkluzív és a szükséges forrásokkal ellátott oktatási és képzési keretek kialakítására van szükség; úgy véli, hogy az átképzésre és a továbbképzésre kínálkozó lehetőségek alapvetően fontosak, a munkahelyi képzési programokban megfelelő súlyt fektetve a szükséges digitális készségekre, a kis- és középvállalkozások munkavállalói számára pedig speciális képzési megoldásokat biztosítva; hangsúlyozza az oktatás és a foglalkoztatás közötti kapcsolatok, valamint az egész életen át tartó pályaválasztási tanácsadás és útmutatás fontosságát a megfelelő, rugalmas és magas színvonalú képzési és karrierlehetőségekhez való hozzáférés érdekében;

31.  hangsúlyozza, hogy a digitális ágazatban folyó gyakornoki programok segíthetnek a diákoknak és a fiatal felnőtteknek a gyakorlati digitális készségek munkahelyi környezetben történő elsajátításában; üdvözli ebben az összefüggésben az Erasmus+ és a Horizont 2020 által indított, „Digitális lehetőségek gyakornoki programja” elnevezésű új kísérleti projektet; felhív ez irányú megújult lendületre az új többéves pénzügyi keret programjaiban;

32.  javasolja, hogy a tagállamok a helyi közösségekkel, valamint oktatási és képzési szolgáltatókkal szoros együttműködésben hozzáférést biztosítsanak olyan továbbképzési megoldásokhoz az alapszintű digitális készségekkel rendelkező felnőttek számára, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra a digitális kompetencia minimálisan elfogadható szintjének elérésére;

33.  felhívja a tagállamokat, hogy a vállalkozásokkal, a helyi és regionális közösségekkel, az oktatási és képzési központokkal és a civil társadalom képviselőivel együttműködve tárják fel a meglévő készséghiányokat, bővítsék a digitális jártasságot és az internet ismeretét, növeljék a médiaműveltséget – különösen a kiskorúak körében – és teremtsék meg a digitális kapcsolódás és inklúzió magas szintjét;

34.  üdvözli a vállalkozások részvételét az iskolák alapításában és finanszírozásában;

35.  üdvözli a tudományos és kutatási intézmények, valamint az állami és magánpartnerek közötti stratégiai partnerségek kialakítását, amely az Erasmus+ program 2. kulcsintézkedés egyik alaptevékenysége, azzal a céllal, hogy elősegítse IKT kiválósági központok létrehozását és az induló technológiai vállalkozások fejlesztését;

36.  emlékeztet rá, hogy a digitális készségek megfelelő értékelése és nyomon követése elengedhetetlen a továbblépéshez; üdvözli uniós szintű eszközök (például a Lakossági Digitális Kompetenciakeret, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák közös európai referenciakerete, illetve a SELFIE) kifejlesztését szervezetek és magánszemélyek számára; hangsúlyozza azonban, hogy a hatékony digitális készségek értékelési módszereinek dinamikusnak, rugalmasnak, folyamatosan aktualizáltnak, a tanulók igényeinek megfelelőnek kell lenniük, és nemzeti, regionális és helyi szinten is sokkal szélesebb körben kell elterjedniük az egész Unióban;

37.  felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve biztosítsák, hogy a SELFIE nevű önértékelési eszköz rendelkezésre álljon a tagállamok regionális és kisebbségi nyelvein;

38.  üdvözli, hogy az Unió fokozottabban összpontosít a digitális készségekre és oktatásra, amint azt a 2018. januári digitális oktatási cselekvési terv is bizonyítja, amely olyan számos sikeres kisebb léptékű szakpolitikai kezdeményezésre épül, mint például az európai programozási hét vagy a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, valamint a digitális készségekre és oktatásra vonatkozó szófiai felhívás; úgy véli, hogy a programozás tanítását nem lehet elválasztani az információs technológia, a kritikai és a számítási gondolkodás szélesebb körű oktatási megközelítésétől;

39.  megállapítja ugyanakkor, hogy az uniós kezdeményezések gyakran különböző főigazgatóságoktól származnak a Bizottságon belül, ami meghiúsítja a digitális készségekkel kapcsolatos szakpolitika összehangolt megközelítését;

40.  támogatja a digitális készségek számára rendelkezésre álló finanszírozás növelését a többéves pénzügyi keret programjainak következő generációjában; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak elő kell segítenie a szinergiákat és biztosítania kell a koordinációt a programok – például az Erasmus+, a Horizont Európa, a Digitális Európa – között a minőségi digitális készségek fejlesztésére irányuló finanszírozás hatékonyságának maximalizálása és tartós eredmények elérése érdekében a különböző korú és különböző környezetből származó tanulók esetében; hangsúlyozza, hogy ezenkívül meg kell határozni az e programokból és az európai strukturális és beruházási alapokból a könyvtárak, archívumok és múzeumi központok digitalizálására adható finanszírozást ezen intézmények oktatásban és kultúrában való nagyobb mértékű és jobb kihasználtsága érdekében;

41.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Unió kapacitásfejlesztést hajtson végre olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a nagyméretű adathalmazok, a szoftverfejlesztés, a kvantum-számítástechnika és a honlapfejlesztés; ennek kapcsán üdvözli a Digitális Európa programban szereplő digitális készségelemeket;

42.  ösztönzi az uniós tagállamok és a világ többi része közötti nagyobb szinergiát az internetes oktatás és az aktív e-állampolgárság terén, az EU különböző külső fellépési mechanizmusai és programjai révén, beleértve az Erasmus Mundust;

43.  kiemeli, hogy a nyílt adatok és az együttműködésen alapuló digitális technológiai eszközök és módszerek az oktatás területén elősegíthetik az innovációt, illetve a nyílt tudomány további fejlődését, ezzel hozzájárulva az európai gazdaság és vállalkozói szellem felvirágzásához; rámutat arra is, hogy az oktatási és képzési intézmények digitalizálására és a digitális technológiák tanulási folyamatban történő felhasználására irányuló adatgyűjtés kulcsfontosságú tényező a szakpolitikai tervezés számára; javasolja ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy gyűjtsenek adatokat az oktatási és képzési intézmények internet-hozzáféréséről, valamint a digitális úton megszerzett készségeket igazoló, digitálisan hitelesített tanúsítványokra vonatkozó rendelkezésekről, hiszen ez a digitális oktatási cselekvési terv egyik célkitűzése;

44.  sajnálja, hogy uniós szinten nem dolgoztak ki átfogó digitális készségfejlesztési stratégiát, holott a digitális átalakulás hatásai az EU belső piacára egyértelműek; úgy véli, hogy a tagállamok közötti különbségek jelzik az ilyen stratégia szükségességét;

45.  hangsúlyozza, hogy ajánlásokat kell kidolgozni a digitális készségek azon minimális szintjének meghatározására, amelyet a hallgatóknak a tanulmányaik alatt el kell sajátítaniuk; felszólít ezért egy konkrét ikt-modul bevezetésére a tagállamok összességében – például a PISA ikt-modulja alapján –, valamint kéri, hogy a tanárokat vonják be a modul kidolgozásába és végrehajtásába; hangsúlyozza, hogy az ikt-modult úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa, hogy a tagállamok oktatási intézményei célul tűzzék ki a digitális kompetencia azonos szintjének elérését – folyamatos értékelés, nem pedig tesztalapú megközelítés alkalmazása révén –, valamint hogy az előadódó problémákat gyorsan azonosíthassák; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az információkat és a bevált gyakorlatokat, különösen az oktatási innováció terén;

46.  úgy véli, hogy a digitális oktatási cselekvési tervet az első lépésnek kell tekinteni a digitális oktatásra és készségekre vonatkozó teljes körű, egész életen át tartó tanulási megközelítésen alapuló uniós stratégia felé, amely összehangoltabb szakpolitikai keretet biztosíthat és ugyanakkor képes alkalmazkodni a változó körülményekhez; felhívja ezért a Bizottságot, hogy kritikusan értékelje a 2020. évi félidős felülvizsgálat előkészítése érdekében a terv 11 intézkedését, beleértve azok társadalmi befogadási jellegét; emlékeztet rá, hogy megfelelő felülvizsgálat során csak a legjobban teljesítő intézkedésekre kellene összpontosítani a nem teljesítők elvetése és a szükséges új fellépések kidolgozása érdekében; hangsúlyozza, hogy jelenleg a terv kiáltóan nélkülözi a digitális készségek nem formális oktatási szolgáltatókkal és a felnőtt népesség nehezen megszólítható részével folytatott együttműködésen keresztül történő fejlesztését;

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 112., 2018.5.2., 42. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0247.
(3) HL C 337., 2018.9.20., 135. o.
(4) HL C 11., 2018.1.12., 44. o.
(5) HL C 316., 2017.9.22., 182. o.
(6) HL C 316., 2017.9.22., 76. o.
(7) HL C 443., 2017.12.22., 31. o.
(8) HL C 189., 2018.6.4., 1. o.
(9) HL C 189., 2017.6.15., 15. o.
(10) HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
(11) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(12) HL C 372., 2012.12.20., 1. o.
(13) HL C 164., 2018.5.8., 24. o.
(14) http://eskills-scale.eu/fileadmin/eskills_scale/all_final_deliverables/scale_digitalisation_report.pdf
(15) Európai Bizottság, Oktatási és Képzési Figyelő (2017).
(16) Az Európai Bizottság tanulmánya: Nők a digitális korban (Luxembourg, 2018).
(17) Európai Bizottság, Közös foglalkoztatási jelentés (2018).
(18) Eurostat, 2016.
(19) „Az ikt használata az innováció és az egész életen át tartó tanulás támogatása érdekében – Jelentés az elért haladásról” című, 2008. október 9-i bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC (2008) 2629).


Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: a fennmaradó összegek újbóli lekötése ***I
PDF 188kWORD 51k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 tanácsi határozatok végrehajtásának támogatására lekötött fennmaradó összegek újbóli lekötése vagy a nemzeti programok keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez történő hozzárendelése tekintetében az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0719 – C8-0448/2018 – 2018/0371(COD))
P8_TA-PROV(2018)0486A8-0370/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0719),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikkének (2) bekezdésére és 79. cikkének (2) és (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0448/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 30-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0370/2018),

A.  mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolchetes határidő lejárta előtt kerüljön sor;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat végrehajtásának támogatására lekötött fennmaradó összegek újbóli lekötése vagy ezen összegeknek a nemzeti programok keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez történő hozzárendelése tekintetében az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0371


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  E rendelet célja, hogy lehetővé tegye az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) előírásai alapján az (EU) 2015/1523(4) és az (EU) 2015/1601(5) tanácsi határozat végrehajtásának támogatására lekötött fennmaradó összegek újbóli lekötését vagy ezen összegeknek a nemzeti programok keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez történő hozzárendelését, a menekültügy és a migráció sajátos területein meglévő uniós prioritásokkal és tagállami szükségletekkel összhangban. További célja az ilyen újbóli lekötés vagy hozzárendelés átláthatóságának biztosítása.

(2)  A Bizottság forrásokat kötött le a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében a tagállamok nemzeti programjainak finanszírozására az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 határozat végrehajtásának támogatása céljából. Az (EU) 2015/1601 határozatot az (EU) 2016/1754 tanácsi határozat(6) módosította. Ezek a határozatok jelenleg már nem alkalmazandók.

(3)  Az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 határozat alapján 2016-ban és egyes esetekben 2017-ben elkülönített források egy része továbbra is rendelkezésre áll a tagállamok nemzeti programjaiban.

(4)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a fennmaradó összegeket felhasználják az áthelyezések további végrehajtására azáltal, hogy azokat a nemzeti program keretében megvalósuló ugyanazon intézkedésre újból lekötik. A tagállamoknak az említett összegek legalább 20%-át újból le kell kötniük vagy át kell csoportosítaniuk a nemzeti programok keretében megvalósuló azon intézkedésekre, amelyek célja a nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítása, az áttelepítés vagy egyéb ad hoc humanitárius befogadás, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezőknek az Unióba – többek között tengeren – történő megérkezésüket követő átszállításának, illetve a nemzetközi védelemben részesülők átszállításánakelőkészítése. Ezek az intézkedések kizárólag az 516/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a), b), e) és f) pontjában említett intézkedéseket foglalják magukban.

(5)  A tagállamok nemzeti programjainak felülvizsgálatában kellően ndokolt esetekben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen összegek legfeljebb 80%-át felhasználják a menekültügy és a migráció területein jelentkező egyéb kihívások kezelésére, az 516/2014/EU rendeletnek megfelelően. E területeken a tagállamok szükségletei továbbra is jelentősek. A fennmaradó összegek ugyanazon intézkedésre történő újbóli lekötése vagy a nemzeti program keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez történő átcsoportosítása csak egyszer és csak a Bizottság jóváhagyásával lehetséges. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a források elosztása az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7) foglalt elvek – különösen a hatékonyság és az átláthatóság elveinek – teljes körű tiszteletben tartásával történjen.

(6)  Bővíteni szükséges az átszállításra jogosult célcsoportot, valamint azon tagállamok számát, amelyekből az átszállításoktörténnek, hogy a tagállamok nagyobb rugalmasság mellett hajthassák végre az átszállításokat, figyelembe véve a kísérő nélküli kiskorúak vagy más kiszolgáltatott helyzetű kérelmezők sajátos szükségleteit, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személyek családtagjainak sajátos helyzetét. A nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból a másikba irányuló áttelepítésére és átszállítására vonatkozó átalányösszegekről szóló különös rendelkezéseknek tükrözniük kell e bővítést.

(7)  A tagállamok és a Bizottság számára elegendő időt kell biztosítani a nemzeti programok felülvizsgálatához annak érdekében, hogy azokat összhangba hozzák az e rendelet által előírt változásokkal. Ezért az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) 50. cikkének (1) bekezdésétől való eltérést kell alkalmazni az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 határozat végrehajtásának támogatására lekötött fennmaradó összegekre, hat hónappal meghosszabbítva a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejét a nemzeti programok felülvizsgálatára vonatkozó, az 514/2014/EU rendelet 14. cikkében említett eljárás befejezése céljából.

(8)  A tagállamoknak elegendő időt kell biztosítani arra is, hogy az ugyanazon intézkedés céljára újból lekötött vagy egyéb intézkedésekhez átcsoportosított összegeket felhasználják, mielőtt az ezen összegekre vonatkozó kötelezettségvállalást visszavonnák. Ezért amennyiben a Bizottság jóváhagyja a nemzeti program keretén belüli összegek ilyen újbóli lekötését vagy átcsoportosítását, az érintett összegeket a nemzeti program azon felülvizsgálatának évében lekötöttnek kell tekinteni, amely jóváhagyja az érintett újbóli lekötést vagy átcsoportosítást.

(9)  A Bizottságnak évente be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzetközi védelmet kérelmező és a nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítására szolgáló források végrehajtásáról, különösen az összegeknek a nemzeti programok keretében megvalósuló egyéb intézkedésekre történő, e rendeletben előírt átcsoportosítása tekintetében.

(10)  Ez a rendelet nem érinti az 516/2014/EU rendelet 17. cikke alapján rendelkezésre álló forrásokat.

(11)  E rendelet célkitűzéseinek végrehajtása nem érinti a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) reformjára irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokat.

(12)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(13)  Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország 2018. december 7-én kelt levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(14)  Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(15)  Az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 határozat végrehajtásának támogatására lekötött fennmaradó összegekre vonatkozó kötelezettségvállalás visszavonásának elkerülése érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján kell hatályba lépnie.

(16)  Ha az 516/2014/EU rendeletet 2018 végéig nem módosítják, a vonatkozó források nem fognak többé a tagállamok rendelkezésére állni a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból támogatott nemzeti programok keretében történő felhasználásra. Tekintettel az 516/2014/EU rendelet módosításának sürgősségére, helyénvaló kivételt biztosítani az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(17)  Az 516/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 516/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„A nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállításáraszolgáló források”;

"

b)  az (1) bekezdésben a „nemzetközi védelemben részesülő személy” kifejezés helyébe a „nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyenként” kifejezés lép;

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az e cikk (1) bekezdése szerinti kiegészítő összegeket a tagállamok részére első alkalommal a nemzeti programjukat az 514/2014/EU rendelet 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében kell kiutalni. Ezen összegeknek a nemzeti program keretében megvalósuló ugyanazon intézkedésre történő újbóli lekötését vagy a nemzeti program keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez történő átcsoportosítását az érintett nemzeti program felülvizsgálatában megfelelően megindokolt esetekben kell lehetővé tenni. Egy összeget csak egyszer lehet újból lekötni vagy átcsoportosítani. A Bizottság a nemzeti program felülvizsgálata révén hagyja jóvá az újbóli lekötést vagy átcsoportosítást.

Az (EU) 2015/1523* és az (EU) 2015/1601** tanácsi határozatban megállapított átmeneti intézkedésekből származó összegek tekintetében, a szolidaritás növelése érdekében és az EUMSZ 80. cikkével összhangban a tagállamoknak az említett összegek legalább 20%-át a nemzeti programok keretében megvalósuló azon intézkedésekre kell fordítaniuk, amelyek célja a nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítása, az áttelepítés vagy egyéb ad hoc humanitárius befogadás, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezőknek az Unióba – többek között tengeren – történő megérkezésüket követő átszállításának, illetve a nemzetközi védelemben részesülők átszállításának előkészítése. Ezen intézkedések körébe nem tartozhatnak az őrizettel kapcsolatos intézkedések. Ha egy tagállam az említett minimális aránynál kevesebb forrást köt le újból vagy csoportosít át, akkor az újból lekötött vagy átcsoportosított összeg és a minimális arány közötti különbözetet nem lehet a nemzeti program keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez átcsoportosítani.

_____________________

* A Tanács (EU) 2015/1523 határozata (2015. szeptember 14.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 239., 2015.9.15., 146.o.).

** A Tanács (EU) 2015/1601 határozata (2015. szeptember 22.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról HL L 248., 2015.9.24., 80.o.).”;

"

d)  a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(3a) Az 514/2014/EU rendelet 50. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 határozatban megállapított ideiglenes intézkedésekből származó összegeket e cikk (3) bekezdésével összhangban a nemzeti program keretében megvalósuló ugyanazon intézkedésre újból lekötik vagy a nemzeti program keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez csoportosítják át, az érintett összegeket a nemzeti program azon felülvizsgálatának évében lekötöttnek kell tekinteni, amely jóváhagyja az említett újbóli lekötést vagy átcsoportosítást.

(3b)  Az 514/2014/EU rendelet 50. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az e cikk (3a) bekezdésben említett összegekre vonatkozó kötelezettségvállalás visszavonásának határidejét hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(3c)  A Bizottság évente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére e bekezdés alkalmazásáról.”;

"

e)  a (4) bekezdés ▌ helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az EUMSZ 80. cikkében említett, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztására vonatkozó célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében és a rendelkezésre álló források keretein belül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 26. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett átalányösszeg kiigazítására vonatkozóan, figyelembe véve különösen az infláció aktuális mértékét, a nemzetközi védelmet kérelmező és a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítása, valamint az áttelepítés és egyéb ad hoc humanitárius befogadási intézkedések terén bekövetkező releváns fejleményeket, továbbá azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszegek formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását.”;

"

(2)   A 25. cikk címében és bevezető szövegrészében a „nemzetközi védelemben részesülő személyek” kifejezés helyébe a „nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek” kifejezés lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt: ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Ez az álláspont a 2018. november 29-én elfogadott módosítások helyébe lép (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0468).
(2) Az Európai Parlament 2018. december 11-i álláspontja.
(3)Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168. o.).
(4)A Tanács (EU) 2015/1523 határozata (2015. szeptember 14.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 239., 2015.9.15., 146. o.)
(5)A Tanács (EU) 2015/1601 határozata (2015. szeptember 22.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 80.o.)
(6)A Tanács (EU) 2016/1754 határozata (2016. szeptember 29.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 határozat módosításáról (HL L 268., 2016.10.1., 82. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1.o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 150., 2014.5.20., 112. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).


A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozása ***I
PDF 315kWORD 118k
Az Európai Parlament 2018. december 11-én elfogadott módosításai a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))(1)
P8_TA-PROV(2018)0487A8-0397/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel6 létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése7 kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE program) (a továbbiakban: a program).
(2)  Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel6 létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése7 kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program már most rendkívül költséghatékony és általánosságban hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE program) (a továbbiakban: a program).
_________________
_________________
6 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).
6 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).
7 A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés (SWD(2017)0355).
7 A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés (SWD(2017)0355).
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén.
(3)  Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak a méltányos átmenet keretén belül hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet és az egészség védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és többek között a Natura 2000 hálózat támogatása révén történő visszafordításához, illetve az ökoszisztémák hatékony kezeléséhez és pusztulásuk megfékezéséhez, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. A méltányos átmenetet a szociális partnerekkel, valamint az érintett régiókkal és közösségekkel folytatott konzultáció és párbeszéd útján kell megvalósítani. Őket a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a projektek kidolgozásába és végrehajtásába.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A program így érdemben hozzájárul mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.
(4)  Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A program így tükrözi a szolidaritás és a felelősségmegosztás elvét, ugyanakkor érdemben hozzájárul mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására, a környezet- és klímavédelmi követelményeket minden uniós politika és tevékenység definíciójába és végrehajtásába integrálni kellene. A más uniós finanszírozási programokkal való szinergiákat és kiegészítő jelleget ezért elő kell mozdítani, többek között olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek kiegészítik a stratégiai integrált projekteket és a stratégiai természeti projekteket, valamint támogatják a program keretében kifejlesztett megoldások elterjedését és terjesztését. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében koordinációra van szükség. A Bizottságnak és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük az átfedések és annak megelőzése érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeire a különböző pénzügyi eszközökön alapuló jelentéstételi kötelezettségek következtében további adminisztratív terhek háruljanak.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje8, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény9 és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás)10 tekintetében.
(5)  A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje8, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény9, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás)10, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (az „Aarhusi Egyezmény”), a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ-EGB-egyezmény, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami egyezmény és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény tekintetében.
_________________
_________________
8 Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat.
8 Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat.
9 A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).
9 A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).
10 HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
10 HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
Módosítás 6 és 101
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag11, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret12,13,14, az uniós természetvédelmi jog15, valamint a kapcsolódó politikák végrehajtása16,17,18,19,20.
(6)  Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag11, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret12,13,14, az uniós természetvédelmi vívmányok14a, 14b,,15, valamint a kapcsolódó politikák végrehajtása16,17,18,19,20, 20a, akárcsak az EUMSZ 192. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott, általános környezetvédelmi és éghajlatpolitikai fellépési programok, mint például a 7. környezetvédelmi cselekvési program20b végrehajtása20c.
_________________
_________________
13 Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013)0216, 2013.4.16.
13 Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013)0216, 2013.4.16.
11 COM(2015) 614 final, 2015.12.2.
11 COM(2015)0614, 2015.12.2.
12 Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014) 15, 2014.1.22.
12 Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014)0015, 2014.1.22.
13 Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013) 216, 2013.4.16.
13 Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013)0216, 2013.4.16.
14 Tiszta energia minden európainak, COM(2016) 860, 2016.11.30.
14 Tiszta energia minden európainak, COM(2016)0860, 2016.11.30.
14a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
14b A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
15 Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017) 198, 2017.4.27.
15 Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017)0198, 2017.4.27.
16 Tiszta levegőt Európának program: COM(2013) 918.
16 Tiszta levegőt Európának program: COM(2013)0918.
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
18 A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006) 231.
18 A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006)0231.
19 Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016) 501 final.
19 Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016)0501.
20 Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.).
20 Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.).
20a Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
20b Javaslat a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre
20c Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az Unió nagy fontosságot tulajdonít a LIFE program eredményeinek hosszútávú fenntarthatóságához, így a program végrehajtása után azok biztosítására és megtartására való képességéhez, többek között a projektek folytonosság, az elterjesztés és/vagy transzfer révén. Ez a pályázókra vonatkozó különleges követelményeket von maga után, valamint uniós szintű garanciák szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy más uniós finanszírozású projektek nem befolyásolják hátrányosan egyetlen végrehajtott LIFE-projekt eredményeit sem.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése.
(7)  Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy fenntartható, körforgásos, megújuló, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájának végrehajtását összhangban a Párizsi Megállapodásban foglalt dekarbonizációs célkitűzéssel. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől.
(8)  A megújuló, energiahatékony és nulla nettó kibocsátással járó energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a megújuló energiák és az energiahatékonyság céljára már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. A programnak magában kellene foglalnia minden olyan érintett felet és szektort, amelynek része van a tiszta energiarendszerre való átállásban, például az építőipart, az ipart, a szállítást és a mezőgazdaságot. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával.
(9)  A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a megújuló energiák, illetve az energiahatékonyság terén eszközlendő beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   A LIFE az egyetlen olyan program, amely kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára irányul, és ezért ezeken a területeken kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jogszabályok végrehajtásának támogatásában.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően.
(11)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kellene ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását. A programnak ezért katalizátorként kell működnie, új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást. Támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát, fokoznia kell az érdekeltek bevonását, végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében.
(12)  Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata (EIR)21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását és érvényesítését. A programnak ezért katalizátorként kell működnie a horizontális, rendszerszintű kihívások, valamint az EIR-ben azonosított végrehajtási hiányosságok okainak kezelése érdekében, és új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást; támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát; javítania kell környezetvédelmi, éghajlat-politikai és a tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítást, többek között a közszféra és az érintett felek többszintű bevonásának fokozása, kapacitásépítés, kommunikáció és a tudatosság fokozása révén; végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében.
_________________
_________________
21 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017)0063).
21 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017)0063).
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat nyomon kell követni a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni.
(13)  A biológiai sokféleség csökkenésének, illetve az ökoszisztémák pusztulásának megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri és egyéb vízi ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások, például a hatékony irányítás kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. Az Uniónak és a tagállamoknak nyomon kell követniük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásaikat a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségüknek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni.
_________________
_________________
22 COM(2011)0244.
22 COM(2011)0244.
23 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
23 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A program az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek intézkedései révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják.
(14)  A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket, azzal az előfeltétellel, hogy a finanszírozásnak kiegészítő jellegűnek kell lennie. A program az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek intézkedései révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Helyénvaló a továbbiakban is lehetővé tenni, hogy a program kisösszegű támogatásokat nyújtson a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleséget szolgáló projektekhez.
(15)  „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A 2011-ben elfogadott BEST előkészítő intézkedés, majd az azt követő BEST 2.0 program és BEST RUP projekt révén a BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére és azok kulcsszerepére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A Bizottság becslése szerint az e területeken helyben végrehajtandó projektekhez évi 8 millió EUR pénzügyi támogatásra van szükség. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Helyénvaló ezért, hogy a program továbbra is finanszírozza a biológiai sokféleséget célzó kisösszegű támogatásokat, beleértve a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken finanszírozott kapacitásépítést és tőkésítést.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A körforgásos gazdaság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körfogásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között integrált hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakítását. A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni.
(16)  A körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok, civil társadalom és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körforgásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között a hulladékhierarchia-alkalmazás, valamint a hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakításának integrált megközelítése révén; A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A magas fokú környezetvédelem alapvető fontosságú az uniós polgárok egészsége és jólléte szempontjából. A programnak támogatnia kell az Unió célkitűzését a vegyszerek olyan módon való gyártására és felhasználására vonatkozóan, amely minimalizálja azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt jelentős negatív hatását, valamint a nem toxikus környezettel kapcsolatos uniós stratégia kialakítására vonatkozó célkitűzést is. A programnak támogatnia kell a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a végrehajtásának megkönnyítésére irányuló tevékenységeket is az olyan zajszint elérése érdekében, amely nem jár jelentős negatív hatással és kockázatokkal az emberi egészségre nézve.
___________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvre vonatkozóan az egyeztetőbizottságon belül tett bizottsági nyilatkozat (HL L 189, 2002.7.18., 12. o.).
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre nézve. A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 felhívja a figyelmet az uniós finanszírozás jelentőségére a tiszta levegő elérése szempontjából. Ezért a programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten.
(17)  Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve, továbbá a levegőminőség javítása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése közötti szinergiák erősítése. A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság és az ökoszisztémák a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 felhívja a figyelmet az uniós finanszírozás jelentőségére a tiszta levegő elérése szempontjából. Ezért a programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten.
_________________
_________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv28 értelmében; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a tengeri környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket.
(19)  A vízi környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 vízi területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv28 értelmében; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a vízi környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket.
_________________
_________________
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A mezőgazdasági földterületeken belül a Natura 2000-területek jelenlegi védettségi helyzete rendkívül gyenge, ami arra utal, hogy e területek további védelemre szorulnak. A Natura 2000-területekre vonatkozó jelenlegi KAP-kifizetések a mezőgazdasági területek biodiverzitása megőrzésének leghatékonyabb eszközei1a. Önmagukban azonban az ilyen kifizetések nem elégségesek, és a természeti tőke szempontjából sem képviselnek jelentős értéket. Az ilyen területek védelmének ösztönzése érdekében tehát növelni kell a Natura 2000-területekre vonatkozó KAP-kifizetéseket.
_________________
1a G. Pe’er, S. Lakner, R. Müller, G. Passoni, V. Bontzorlos, D. Clough, F. Moreira,C. Azam, J. Berger, P. Bezak, A. Bonn, B. Hansjürgens, L. Hartmann, J.Kleemann, A. Lomba, A. Sahrbacher, S. Schindler, C. Schleyer, J. Schmidt, S. Schüler, C. Sirami, M. von Meyer-Höfer, and Y. Zinngrebe (2017). Is the CAP Fit for purpose? An evidence based fitness-check assessment. Leipzig, German Centre for Integrative Biodiversity Research (iDiv) Halle-Jena-Leipzig.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)   A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: javítani kell a tudatosságot, a fogyasztók elköteleződését, valamint az érdekeltek, többek között a civil szervezetek bevonását a szakpolitikák alakításába és végrehajtásába.
(20)  A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat, fokozva a közvélemény tudatosságát, többek között egy olyan kommunikációs stratégia révén, amely figyelembe veszi az új médiát és a közösségi hálózatokat, erősíteni kell a fogyasztók elköteleződését, valamint szélesíteni kell a közszféra és az érintett felek, köztük a nem kormányzati szervezetek többszintű bevonását a kapcsolódó szakpolitikákról való konzultációkba és azok végrehajtásába. Éppen ezért helyénvaló, hogy a program támogassa az általános uniós érdeket szolgáló célokat követő, elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika területén aktív civil szervezetek széles körét és az ilyen nonprofit szervezetek hálózatát, azáltal hogy versenyképes és átlátható módon ítél oda támogatásokat annak érdekében, hogy az ilyen nem kormányzati szervezetek, hálózatok és egyéb szervezetek hatékonyabban hozzájáruljanak az uniós politikához, valamint hogy kiépítsék és megerősítsék a hatékonyabb partnerré váláshoz szükséges képességüket.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Azzal együtt, hogy a program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a program keretében támogatni kell a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályok javítását és végrehajtását, többek között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét29 végrehajtó szabályozás érvényesülését.
(21)  Azzal együtt, hogy a program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a program keretében támogatni kell a környezetvédelmi és éghajlati vívmányok fejlesztését, végrehajtását, alkalmazását és tényleges betartását, különösen a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályokét, ideértve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét29, 29a és az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságát.
_________________
_________________
29 HL L 124., 2005.5.17., 4. o.
29 HL L 124., 2005.5.17., 4. o.
29a Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését.
(22)  A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  A program rendeltetése olyan technológiák, megközelítések és bevált gyakorlatok demonstrációját támogatni, amelyek megismételhetők és tovább fejleszthetők. Az innovatív megoldások hozzájárulnának a környezeti teljesítmény és a fenntarthatóság javításához, különösen a fenntartható gazdálkodási gyakorlatoknak az éghajlattal, a vízzel, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és a hulladékokkal összefüggésben történő aktív fejlesztése esetén. E tekintetben hangsúlyozni kell az egyéb programokkal és szakpolitikákkal, például a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerséggel és környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerrel fennálló szinergiákat.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása.
(23)  A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá. Ezért mindenképpen növelni kell a horizontális érvényesítési erőfeszítéseket más uniós finanszírozási programok fenntarthatóságának, biológiai sokféleségének és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóvá tételének, valamint a fenntarthatósági biztosítékok valamennyi uniós eszközbe való beépítése érdekében. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy közös módszertant dolgozzon ki és hatékony intézkedéseket hozzon annak biztosítása érdekében, hogy a LIFE-projekteket más uniós programok és politikák ne befolyásolják negatívan. A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  A stratégiai jellegű természetvédő projektek és a stratégiailag integrált projektek sikere a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, illetve a program célkitűzései által érintett, nem állami szereplők szoros együttműködésén múlik. Ezért a projektek kidolgozására, végrehajtására, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó döntések átláthatósága és nyilvánosságra hozatala elveit, különösen a horizontális érvényesítés esetében, vagy amikor több finanszírozási forrás is be van vonva.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával.
(24)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás koordinált és ambiciózus kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés [61%]-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni.
(25)  A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Az uniós és a tagállami finanszírozást e tekintetben megfelelően meg kell erősíteni. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét, népszerűsítenie kell a projektek által elért eredményeket, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést.
(26)  A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti, regionális és helyi kapcsolattartó pontokkal – többek között egy helyi szintű tanácsadói hálózat létrehozásában, amely lehetővé teszi a jelentős hozzáadott értékű és szakpolitikai hatású projektek kidolgozását, valamint tájékoztatást biztosít a kiegészítő finanszírozásról, a projektek átadhatóságáról és hosszú távú fenntarthatóságáról –, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét vagy egyéb tevékenységeket, például médiakampányokat kell folytatnia a projektek által elért eredmények hatékonyabb népszerűsítése érdekében, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte, ily módon előmozdítva az együttműködést és a kommunikációt. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. Elengedhetetlen, hogy ebbe a kommunikációba és együttműködésbe a regionális és a helyi hatóságokat és érdekelt feleket is bevonják.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  A minimális és maximális társfinanszírozási arányokat olyan szinten kell meghatározni, amely a program által nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartásához szükséges, figyelembe véve a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet, amely a fellépések és szervezetek meglévő körének való megfeleléshez szükséges.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is.
(31)  A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a végrehajtás folyamata könnyen érthető legyen, és elő kell mozdítania a projektfejlesztők munkájának tényleges egyszerűsítését.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a program támogatása és végrehajtása összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió egyéb pénzügyi eszközeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében többéves munkaprogramok elfogadásával. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállami szakértőkkel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok e rendelet léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
(38)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a környezet magas fokú védelméhez és az éghajlatváltozás – a jó kormányzás és több érdekeltet bevonó megközelítés alkalmazása révén történő – ambiciózus kezeléséhez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelemről, biológiai sokféleségről, éghajlat-politikáról, körforgásos gazdaságról és a kapcsolódó megújuló energiáról és energiahatékonyságról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok e rendelet léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet létrehozza a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program).
Ez a rendelet létrehoz egy környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program) a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
Megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Megállapítja a program célkitűzéseit, az ezen időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén;
1.  „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre különösképpen e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén;
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program általános célja hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a tiszta energiákra való átállás révén is, továbbá a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést.
(1)  A program általános célja a méltányos átmenet keretén belül hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, védeni és javítani a környezet minőségét, valamint megállítani és visszafordítani a biológiai sokféleség csökkenését, illetve az ökoszisztémák pusztulását, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák ideértve a tiszta energiákra való átállást is célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén előmozdítani a bevált gyakorlatok alkalmazását;
a)  kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák ideértve a tiszta, megújuló energiákra való átállást és a nagyobb energiahatékonyságot is célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén, többek között a Natura 2000 hálózat támogatásán keresztül előmozdítani a tudásalapú, hatékony irányítást és a bevált gyakorlatok alkalmazását;
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését, többek között a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és tiszta energiákra vonatkozó irányítás javítása révén, ami egyebek mellett a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával érhető el;
b)  támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését, tényleges megfelelését és érvényesítését, különösen az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdése alapján elfogadott általános uniós környezetvédelmi cselekvési programok végrehajtásának támogatása, illetve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítás minden szinten történő javítása révén, többek között a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával;
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege folyó árakon 5 450 000 000 EUR.
(1)  A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 6 442 000 000 EUR (folyó árakon 7 272 000 000 EUR).
Indokolás
Az Elnökök Értekezletének 2018. szeptember 13-i határozatával összhangban ez a módosítás a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, a 2018. november 14-i plenáris ülésen elfogadott időközi jelentésben szereplő számadatokat tükrözi.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:
(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:
a)  EUR 3 500 000 000 a „Környezetvédelem” területre, azon belül
a)  2018. évi árakon 4 714 566 007 EUR (folyó árakon 5 322 000 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 73,2%-ának felel meg), a „Környezetvédelem” területre, azon belül
1.  EUR150 000 000 a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és
1.  2018. évi árakon 2 829 000 000 EUR (folyó árakon 3 261 420 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 44,9%-ának felel meg), a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és
2.  EUR350 000 000 a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra;
2.  2018. évi árakon886 000 000 EUR (folyó árakon 2 060 580 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 28,3%-ának felel meg), a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra;
b)  EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül
b)  EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül
1.  EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és
1.  EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és
2.  EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra.
2.  EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra.
Indokolás
Az Elnökök Értekezletének 2018. szeptember 13-i határozatával összhangban ez a módosítás a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, a 2018. november 14-i plenáris ülésen elfogadott időközi jelentésben szereplő számadatokat tükrözi.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
(1)  Feltéve, hogy teljes mértékben betartják valamennyi vonatkozó szabályt és rendelkezést, a program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
6 a cikk (új)
6a. cikk
Nemzetközi együttműködés
A program végrehajtása során lehetőség van az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint azok intézményeivel és szerveivel folytatott együttműködésre, amennyiben ez a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések eléréséhez szükséges.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
A program végrehajtása során biztosítani kell az összhangot és szinergiákra kell törekedni a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Horizont Európa, a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU Alap között, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását.
A Bizottságnak biztosítania kell a program következetes végrehajtását, továbbá a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát és koordinációt a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja és az InvestEU Alap között, törekedni kell az ezek közötti szinergiákra, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását.A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kiegészítő jelleget minden szinten. A Bizottságnak konkrét intézkedéseket kell azonosítania, és más uniós programok keretében mobilizálnia kell a vonatkozó finanszírozási eszközöket, továbbá elő kell mozdítania a más forrásokból finanszírozott kiegészítő intézkedések összehangolt és koherens végrehajtását.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A programot a méltányos átmenet keretében kell végrehajtani, amelynek során az érintett közösségeket és területeket elsősorban konzultációk és párbeszéd révén bevonják a projektek kidolgozásába és végrehajtásába.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projektek a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretekkel összhangban támogatandók.
(3)  A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projekteknek figyelembe kell venniük a nemzeti és regionális tervekben, stratégiákban és politikákban, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretekben meghatározott prioritásokat.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés
(4)  Nyújtható vissza nem térítendő támogatás az Unión kívüli intézkedésekhez is, amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken megvalósított cselekvések eredményességének biztosításához szükségesek.
(4)  Nyújtható vissza nem térítendő támogatás valamely tagállamon vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli országon vagy területen kívüli intézkedésekhez is, amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken vagy tengerentúli országon vagy területen megvalósított cselekvések eredményességének biztosításához szükségesek vagy olyan nemzetközi megállapodásokat támogatnak, amelyeknek az Unió részes fele.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 pont
3.  a munkaprogramban szerepeltetett harmadik országok a (4)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel;
3.  a többéves munkaprogramokban szerepeltetett harmadik országok a (4)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel;
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)   A program pénzeszközei hatékony felhasználásának és a (4) bekezdésben említett jogalanyok hatékony részvételének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 21. cikkel összhangban e cikk kiegészítésére annak meghatározásával, hogy az említett jogalanyoknak az Unió által folytatott környezetvédelmi és éghajlatpolitikában való milyen mértékű részvétele elegendő ahhoz, hogy a programban támogathatónak minősüljenek.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
Projektbenyújtási és -kiválasztási eljárás
(1)  A program a következő eljárásokat vezeti be a projektek benyújtására és kiválasztására:
a)  egy egyszerűsített kétlépcsős megközelítés, amely egy összefoglaló benyújtásán és kiértékelésén alapul, és amelyet azon jelöltek teljes pályázata követ, akiknek a pályázatát előzetesen kiválasztották;
b)  egy standard egylépcsős megközelítés, amely kizárólag a teljes pályázat benyújtásán és kiértékelésén alapul; Ha az egyszerűsített megközelítéssel szemben a standard megközelítést választják, a választást meg kell indokolni a munkaprogramban, tekintettel az egyes alprogramokhoz, és adott esetben az egyes pályázati felhívásokhoz kapcsolódó szervezeti és működési korlátokra.
(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában az „összefoglaló” egy legfeljebb tízoldalas feljegyzés, amely tartalmazza a projekt leírását, a potenciális partner(eke)t, a valószínűsíthetően felmerülő korlátokat és az ezek kezelését szolgáló vészhelyzeti tervet, valamint a projekt eredményei fenntarthatóságának a projekt befejezése utáni biztosítására kiválasztott stratégiát, a projektben részt vevő kedvezményezettekre vonatkozó adminisztratív nyomtatványokat és a projekt részletes költségvetését.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13. cikk
13. cikk
Odaítélési feltételek
Odaítélési feltételek
Az odaítélési feltételeket a pályázati felhívások határozzák meg, figyelembe véve az alábbiakat:
Az odaítélési feltételeket a 17. cikk szerinti többéves munkaprogramok és a pályázati felhívások határozzák meg, figyelembe véve az alábbiakat:
a)  A program által finanszírozott projektek nem veszélyeztethetik a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és lehetőség szerint támogatniuk kell a zöld közbeszerzés használatát;
a)  a program által finanszírozott projektek nem áshatják alá a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és amikor csak lehet, támogatniuk kell a zöld közbeszerzés használatát;
aa)  a projekteknek biztosítaniuk kell a költséghatékony megközelítést, és technikai és pénzügyi szempontból koherensnek kell lenniük;
ab)  elsőbbséget kell élvezniük azoknak a projekteknek, amelyek a legtöbb potenciális hozzájárulást kínálják a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;
b)  Elsőbbséget kell biztosítani a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projektek számára.
b)  elsőbbséget kell biztosítani a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projektek számára;
c)  Elsőbbséget kell biztosítani a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projektek számára.
c)  a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projekteket az elbírálás során többletpontokban kell részesíteni;
d)  Biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét.
d)  biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét;
e)  A program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során.
e)  a program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során;
f)  Adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ- vagy a legkülső területek projektjeire.
f)  adott esetben különös tekintettel kell lenni a projektek biogeográfiai egyensúlyára és a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ-, a magas természeti értéket képviselő vagy a legkülső területek projektjeire.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.
(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ahhoz, hogy e programból hozzájáruláshoz juthassanak, a más uniós programok keretében finanszírozott intézkedések nem veszélyeztethetik a 3. cikkben meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseket. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések:
(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések:
a)  amelyek értékelésre kerültek a program szerinti pályázati kiírás keretében;
a)  amelyek értékelésre kerültek a program szerinti pályázati kiírás keretében;
b)  megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;
b)  megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;
c)  a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,
c)  a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,
részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak.
részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumokkal konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és átláthatóságra vonatkozó követelményekre.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – cím
Munkaprogram
Többéves munkaprogram
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, legalább két többéves munkaprogramon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, legalább két többéves munkaprogramon keresztül kell végrehajtani. A Bizottság a 21. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, az említett többéves munkaprogramok elfogadásával.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A Bizottság biztosítja a többéves munkaprogramok kidolgozása során megfelelő konzultációkat folytatnak a társjogalkotókkal és érintett érdekeltekkel, beleértve a civil társadalmi szervezeteket is.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a társfinanszírozási arány legalacsonyabb és legmagasabb szintje – a 4. cikkben foglalt alprogramokra vonatkozóan külön-külön feltüntetve – és a 10. cikk szerinti támogatható tevékenységek, amelyeknek a 10. cikk (2) bekezdés a), b) és d) pontjában említett intézkedései esetén az első többéves munkaprogram keretében a társfinanszírozási arány legfeljebb az elszámolható költségek 60%-áig terjed, a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramból finanszírozott, a 92/43/EGK irányelv végrehajtásában kiemelt jelentőségű élőhelyekkel vagy fajokkal kapcsolatos, illetve a 2009/147/EK irányelv 16. cikke értelmében létrehozott, a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság által elsődlegesen támogatandó madárfajokkal kapcsolatos projektek esetében pedig az elszámolható költségek legfeljebb 75%-a, amennyiben ez a természetvédelmi célkitűzés elérése érdekében szükséges;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új)
ab)  a támogatásötvözési műveletekre elkülönített maximális teljes összeg;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  a többéves munkaprogram által érintett időszakban kihirdetendő pályázati felhívások indikatív ütemterve;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)
db)  a projektbenyújtási és -kiválasztási eljárások technikai módszertana és a támogatásokra vonatkozó, 13. cikkben foglalt kiválasztási és odaítélési feltételek.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az első többéves munkaprogram időtartama négy év, a második többéves munkaprogram időtartama pedig három év.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bizonyos pályázati felhívások keretében fel nem használt pénzösszegeket a 10. cikk (2) bekezdésében említett különböző intézkedéstípusok között újraosszák.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 c bekezdés (új)
(2c)  A Bizottság biztosítja az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a többéves munkaprogramok fejlesztésével kapcsolatban.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek, a koherencia, a szinergiák, az uniós többletérték és a hosszú távú fenntarthatóság kellő figyelembevétele mellett, a megfelelő környezetvédelmi cselekvési program kiemelt területeinek felhasználásával.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
(2)  A program félidős értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell a II. mellékletben lefektetett kimeneti és eredménymutatók segítségével elvégezni. Az értékelést szükség szerint az e rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell kísérnie.
Az értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:
a)  a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjai;
b)  a források felhasználásának hatékonysága;
c)  annak mértéke, hogy az összes intézkedés célkitűzései teljesültek-e, meghatározva, ahol lehetséges, az eredményeket és hatásokat;
d)  a projektek tényleges vagy várt sikere más uniós pénzeszközök befolyásolása terén, különösen a többi uniós pénzügyi eszközzel fennálló erősödött koherenciájuk előnyeit figyelembe véve;
e)  a célkitűzések között megvalósított szinergiák mértéke, valamint ennek más vonatkozó uniós programokat érintő kiegészítő jellege;
f)  a program hosszú távú hatásai és az uniós hozzáadott érték, az intézkedések megújításáról, megváltoztatásáról vagy felfüggesztéséről való döntéshozatal céljából;
g)  az érdekelt felek bevonásának mértéke;
h)  mennyiségi és minőségi elemzés a programnak a 92/43/EGK, valamint a 2009/147/EK irányelvben felsorolt élőhelyek és fajok védettségi helyzetéhez való hozzájárulásáról.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését, a program végrehajtását és eredményeit bemutató külső, független utólagos értékelő jelentéssel kiegészítve;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, és nyilvánosságra hozza az értékelések eredményét.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. E célból a kedvezményezetteknek valamennyi kommunikációs tevékenységük során használniuk kell a program logóját – a IIa. mellékletben feltüntetett módon –, és a logót fel kell tüntetni a nyilvánosság számára jól látható, stratégiai helyeken kihelyezett hirdetőtáblákon. A program logóját a program keretében beszerzett tartós fogyasztási cikkeken is meg kell jeleníteni , kivéve a Bizottság által meghatározott esetekben.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételek beruházhatók [az InvestEU Alap] alapján létrehozott finanszírozási eszközökbe.
(4)  Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételeket e program keretében újra elosztják az intézkedések között.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 3 a franciabekezdés (új)
–  Vegyszerek
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 5 a franciabekezdés (új)
–  Zaj
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 5 b franciabekezdés (új)
–  Erőforrás-felhasználás és -hatékonyság
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész – 2.2 a pont (új)
2.2a.  A lakosság tudatosságának növelése
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
IIa. MELLÉKLET
A program logója
20181211-P8_TA-PROV(2018)0487_HU-p0000002.png

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0397/2018).


A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme ***I
PDF 227kWORD 61k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0011 – C8-0010/2017 – 2017/0004(COD))
P8_TA-PROV(2018)0488A8-0142/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 153. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0010/2017),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. október 24-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0142/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra a munkájuk során rákkeltő illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2017)0004


▌(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen a 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, összefüggésben a 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjával▌,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) célja, hogy a munkájuk során rákkeltő és mutagén anyagoknak kitett munkavállalók számára védelmet nyújtson az expozícióból eredő egészségi és biztonsági kockázatokkal szemben. Az említett irányelv egységes szintű védelmet biztosít a rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatokkal szemben, mégpedig egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a minimumkövetelmények egységes alkalmazását. A rendelkezésre álló információkon, köztük tudományos és műszaki adatokon, a gazdasági megvalósíthatóságon, alapos társadalmi-gazdasági hatásvizsgálaton, valamint az expozíciós mérési protokollok és technikák munkahelyen való elérhetőségén alapuló kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékek fontos elemei a munkavállalók védelmét szolgáló, az említett irányelvben megállapított általános rendelkezéseknek. Ebben az összefüggésben bizonytalanságok esetén rendkívül fontos figyelembe venni az elővigyázatosság elvét. Az említett irányelvben meghatározott minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelmének biztosítása. A tagállamok azonban szigorúbb kötelező foglalkozási expozíciós határértékeket vagy egyéb védőintézkedéseket is előírhatnak.

(2)  A foglalkozási expozíciós határértékek a 2004/37/EK irányelv szerinti kockázatkezelési intézkedések részét képezik. E határértékek betartása nem érinti a munkáltatóknak az említett irányelvben meghatározott egyéb kötelezettségeit, különösen a rákkeltő, illetve mutagén anyagok munkahelyen történő alkalmazásának csökkentését, valamint a rákkeltő, illetve mutagén anyagoknak való expozíció megelőzésére és csökkentésére vonatkozó, e célból végrehajtandó kötelezettségeket. Ezeknek az intézkedéseknek – a műszakilag lehetséges mértékben – ki kell terjedniük a rákkeltő anyag vagy mutagén olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással való helyettesítésére, amely nem veszélyes, illetve kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére, továbbá zárt rendszerek alkalmazására, vagy a munkavállalók expozíciójának lehető legalacsonyabb szintre történő csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekre, ezzel is ösztönözve az innovációt.

(3)  A legtöbb rákkeltő és mutagén anyag esetében nem lehetséges olyan tudományosan megalapozott szinteket megállapítani, amelyek alatt az expozíció nem gyakorol káros hatásokat. Miközben a rákkeltő vagy mutagén anyagok tekintetében a határértékek munkahelyeken történő, ezen irányelv szerinti meghatározása nem szünteti meg a munkahelyi expozícióból eredő, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatokat (a továbbiakban: fennmaradó kockázat), mégis hozzájárul az ilyen expozícióból eredő kockázatok jelentős csökkentéséhez, a 2004/37/EK irányelv szerinti fokozatos és célirányos megközelítésnek megfelelően. Más rákkeltő és mutagén anyagok esetében lehetséges olyan tudományosan megalapozott szinteket megállapítani, amelyek alatt az expozíció várhatóan nem gyakorol káros hatásokat.

(4)  Egyes rákkeltő vagy mutagén anyagok esetében a munkavállalók expozíciójának maximális szintjeit olyan határértékek határozzák meg, amelyeket a 2004/37/EK irányelv értelmében nem szabad túllépni. Ezeket a határértékeket módosítani kell, és további rákkeltő vagy mutagén anyagok esetében is meg kell állapítani határértékeket.

(5)  Az ebben az irányelvben foglalt határértékeket szükség esetén, a rendelkezésre álló információkra – köztük a tudományos és műszaki adatokra, valamint a munkahelyi expozíciós szint mérését segítő, tényeken alapuló bevált gyakorlatokra, technikákra és protokollokra – figyelemmel felül kell vizsgálni. Amennyiben lehetséges, ezeknek az információknak ki kell terjedniük a munkavállalók egészségét érintő fennmaradó kockázatokkal kapcsolatos adatokra, valamint a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL)5 és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH)5a véleményeire. A fennmaradó kockázattal kapcsolatos – uniós szinten közzétett – információk hasznosak a rákkeltő és mutagén anyagoknak való foglalkozási expozícióból eredő kockázatok csökkentésére irányuló jövőbeli munka szempontjából, beleértve az ebben az irányelvben meghatározott határértékek jövőbeli módosításait is.

(6)   Helyénvaló, hogy a Bizottság legkésőbb 2019 első negyedévében – a legújabb tudományos ismeretekre figyelemmel – megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a 2004/37/EK irányelv hatálya úgy módosuljon, hogy az a reprodukciót károsító anyagokra is kiterjedjen. A vizsgálat alapján a Bizottságnak adott esetben, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően jogalkotási javaslatot kell benyújtania.

(7)  Néhány küszöbérték nélküli rákkeltő anyag esetében nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni, mindazonáltal a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján az említett rákkeltő anyagokra vonatkozóan is lehetséges határértéket meghatározni.

(8)  A lehető legmagasabb szintű védelem biztosítása érdekében néhány rákkeltő anyag és mutagén esetében figyelembe kell venni minden felszívódási utat, beleértve a bőrön keresztül való felszívódás lehetőségét is ▌.

(9)  A SCOEL a Bizottság munkáját segíti, különösen a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok értékelésében, valamint a vegyi kockázatoknak kitett munkavállalók védelmét szolgáló foglalkozási expozíciós határértékekre vonatkozó javaslat megtételében, amelyeket a 98/24/EK tanácsi irányelv(5) ▌ és a 2004/37/EK irányelv szerint uniós szinten kell meghatározni. Az ACSH háromoldalú szerv, amelynek az a feladata, hogy segítséget nyújtson a Bizottságnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén folytatott tevékenységek előkészítésében, végrehajtásában és értékelésében. Az ACSH különösen háromoldalú véleményeket fogad el olyan kezdeményezésekről, amelyek a rendelkezésre álló információk – köztük tudományos és műszaki adatok, valamint a szóban forgó kezdeményezések társadalmi aspektusaira és gazdasági megvalósíthatóságára vonatkozó adatok – alapján foglalkozási expozíciós határértékek uniós szintű meghatározására irányulnak. Egyéb, kellően megbízható és a nyilvánosság számára is elérhető tudományos – különösen a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségtől (IARC), az Egészségügyi Világszervezettől és nemzeti ügynökségektől származó – adatforrásokat is figyelembe vettek.

(10)  A SCOEL munkája és munkájának átláthatósága szerves részét képezi a felelősségteljes szakpolitikai folyamatnak. Amennyiben a SCOEL munkájának újraszervezésére kerül sor, elkülönített erőforrásokat kell garantálni, és biztosítani kell, hogy az epidemiológia, a toxikológia, a foglalkozás-egészségügy és a munkahigiéne terén szerzett speciális szakértelem ne vesszen el.

(11)  A 2004/37/EK irányelv I. és III. mellékletének ebben az irányelvben meghatározott módosításai a 2004/37/EK irányelv korszerűsítésére irányuló hosszú távú folyamat újabb lépését jelentik. E folyamat következő lépéseként a Bizottság javaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy határértékeket és ún. „bőr” megjegyzéseket vezessen be további öt rákkeltő anyagra vonatkozóan. A Bizottság ezenfelül a „Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek – Az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló jogszabályainak és politikájának modernizálása” című, 2017. január 10-i közleményében kijelentette, hogy a 2004/37/EK irányelvre vonatkozóan további módosítások várhatók. A Bizottságnak a 2004/37/EK irányelv I. és III. mellékletét folyamatosan felül kell vizsgálnia, a szóban forgó irányelv 16. cikkével és a kialakult gyakorlattal összhangban, és azokat módosítania kell, amennyiben az a rendelkezésre álló információkra figyelemmel szükséges, beleértve a fokozatosan megszerzett tudományos és műszaki adatokat, köztük a fennmaradó kockázatra vonatkozó adatokat is. Ennek a munkának adott esetben a 2004/37/EK irányelvben és ebben az irányelvben meghatározott határértékek jövőbeli felülvizsgálataira vonatkozó javaslatokat, valamint további anyagoknak, keverékeknek és eljárásoknak az I. mellékletbe, illetve további határértékeknek a III. mellékletbe való felvételére vonatkozó javaslatokat kell eredményeznie.

(12)  Fontos védeni a veszélyes gyógyszerek – ideértve a citosztatikus és citotoxikus gyógyszerek – készítéséből, adagolásából vagy ártalmatlanításából eredően, valamint a veszélyes gyógyszerekhez és veszélyes gyógyszerek által szennyezett anyagokhoz kapcsolódó, rákkeltő és mutagén anyagoknak való kitettséget magában foglaló tisztítási, szállítási, mosási és hulladékártalmatlanítási munkavégzésből eredően, továbbá a veszélyes gyógyszereket szedő páciensek személyes jellegű ápolásából eredően rákkeltő és mutagén anyagoknak kitett munkavállalókat. Első lépésként a Bizottság iránymutatást adott ki a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatoknak az egészségügyi ágazatban való csökkentése érdekében – a citosztatikus és citotoxikus gyógyszerek okozta kitettséggel kapcsolatos kockázatot is beleértve – egy kifejezetten a megelőzésre és a bevált gyakorlatra vonatkozó útmutatóban. Ez az iránymutatás nem sértheti az esetleges további jogalkotási javaslatokat vagy más kezdeményezéseket.

(13)  A SCOEL és az ACSH ajánlásaival összhangban – amennyiben azok rendelkezésre álnak – ▌a belélegzésen keresztüli expozíciós út tekintetében foglalkozási expozíciós határértékeket határoznak meg nyolc órás idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időre vonatkoztatva (hosszú távú expozíciós határértékek), egyes rákkeltő anyagokra vagy mutagénekre vonatkozóan pedig rövidebb, tizenöt perces idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időre vonatkoztatva (rövid távú expozíciós határértékek), a rövid távú expozíció hatásainak a lehetséges mértékben történő korlátozása érdekében. A SCOEL és az ACSH ajánlásainak megfelelően „bőr” megjegyzések megállapítására is sor kerül. Egyéb, kellően megbízható és a nyilvánosság számára is elérhető tudományos adatforrásokat is figyelembe kell venni.

(14)  A munkahelyi megelőzés elvét elő kell mozdítani a jövő nemzedékeire hatást – többek között a nők és férfiak reprodukciós képességére és a magzati fejlődésre káros hatást – gyakorló rákkeltő és mutagén anyagok tekintetében is. A tagállamoknak meg kell osztaniuk ebből a célból az erre a területre vonatkozó legjobb gyakorlatokat.

(15)  Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajok rákkeltő hatására vonatkozóan. Ezek a használt ásványi motorolajok eljárások során keletkeznek és ezért nem szerepelnek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) szerinti osztályozásban. A SCOEL az említett olajokkal kapcsolatban megállapította a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét, és arra a megállapításra jutott, hogy a foglalkozási expozíció bőrön keresztül érvényesül, és határozottan ajánlotta a „bőr” megjegyzés feltüntetését. Az ACSH úgy határozott, hogy a használt ásványi motorolajat fel kell venni a rákkeltő anyagoknak, keverékeknek és eljárásoknak a 2004/37/EK irányelv I. mellékletében található listájára, és el kell ismerni, hogy fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége. A dermális expozíció csökkentésére számos legjobb gyakorlat alkalmazható, mint például az egyéni védőfelszerelések, például védőkesztyűk használata, valamint a szennyezett ruházat eltávolítása és tisztítása. Az említett gyakorlatoknak, valamint az újonnan kialakuló legjobb gyakorlatoknak a maradéktalan betartása segíthet csökkenteni az említett expozíciót. Ezért helyénvaló a korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajoknak való expozícióval járó munkavégzést felvenni a 2004/37/EK irányelv I. mellékletébe és „bőr” megjegyzést feltüntetni a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében ▌, jelezve a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét.

(16)   A dízelolaj kompressziós gyújtású motorokban történő égéséből származó dízelmotorkipufogógáz-kibocsátások rákkeltő hatására vonatkozóan elegendő bizonyíték áll rendelkezésre. A dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásai folyamatok során keletkeznek, ezért nem szerepelnek az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozásban. Az ACSH jóváhagyta, hogy a hagyományos dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásait felvegyék a rákkeltő anyagoknak, keverékeknek és eljárásoknak a 2004/37/EK rendelet I. mellékletében található listájára, és kérte az újabb típusú motorok tudományos és műszaki vonatkozásainak további vizsgálatát. A IARC a dízelmotorok kibocsátásait az emberre nézve rákkeltőnek minősítette (IARC 1. kategória), és megállapította, hogy bár az újabb típusú dízelmotorok részecske- és vegyianyag-kibocsátása alacsonyabb, egyelőre nem világos, hogy a mennyiségi és minőségi változások miként eredményeznek más egészségi hatást. Az IARC továbbá megállapította, hogy általános gyakorlat az e kibocsátások jelentős hányadát kitevő elemi szén expozíciós markerként való használata. A fentiek és az ilyen anyagoknak kitett munkavállalók száma miatt indokolt felvenni a dízelmotorkipufogógáz-kibocsátásnak való expozícióval járó munkavégzést a 2004/37/EK irányelv I. mellékletébe, és a dízelmotorok elemi szén alapján kiszámított kipufogógáz-kibocsátására vonatkozóan határértéket meghatározni ugyanazon irányelv III. mellékletében. A 2004/37/EK irányelv I. és III. mellékletében szereplő bejegyzéseknek az összes típusú dízelmotorból származó kipufogógáz-kibocsátást le kell fedniük.

(17)   A dízelmotorkipufogógáz-kibocsátást illetően bizonyos ágazatokban rövid távon nehézségekbe ütközhet a 0,05 mg/m3 elemiszén-tartalomként meghatározott határérték betartása. Ennek megfelelően az átültetési időszakon kívül kétéves átmeneti időszakot kell megállapítani, és a határértéket csak ezen időszak lejártával kell majd alkalmazni. A föld alatti bányászat és az alagútépítés esetében azonban az átültetési időszak mellett ötéves átmeneti időszakot kell megállapítani, és a határértéket csak ezen időszak lejártával kell majd alkalmazni.

(18)  Bizonyos többgyűrűs aromás szénhidrogén (PAH) keverékek – ezen belül különösen a benzo[a]pirén tartalmú keverékek – megfelelnek az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1A. vagy 1B. kategória) való besorolás kritériumainak, ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősülnek. Az ilyen keverékeknek való expozíció történik többek között az égési folyamatokkal járó munkavégzés során – például belső égésű motorok kipufogásához kapcsolódóan – és a magas hőmérsékletű égési folyamatokkal járó munkavégzés során. A SCOEL megállapította, hogy az említett keverékek esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig fontosnak ítélte, hogy a többgyűrűs aromás szénhidrogén keverékekre vonatkozóan foglalkozási expozíciós határértéket vezessenek be, és a tudományos vonatkozások értékelését ajánlotta annak érdekében, hogy a foglalkozási expozíciós határértékre vonatkozóan a jövőben javaslatot lehessen tenni. Helyénvaló ezért a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzés feltüntetése a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében ▌. Emellett célszerű további vizsgálatokat végezni annak értékelésére, hogy szükség van-e határérték megállapítására a többgyűrűs aromás szénhidrogén keverékekre vonatkozóan a munkavállalóknak az említett keverékekkel szembeni védelmének javítása érdekében.

(19)  A triklór-etilén megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL a triklór-etilént genotoxikus karcinogénként azonosította. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a triklór-etilén tekintetében határértéket lehet meghatározni egy nyolcórás referencia-időtartamra vonatkozóan (hosszú távú határérték) és egy rövidebb, tizenöt perces idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időtartamra vonatkozóan (rövid távú határérték). A SCOEL megállapította, hogy az említett rákkeltő anyag esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Helyénvaló ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében ▌hosszú és rövid távú expozíciós határértékeket megállapítani, valamint ▌a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzést feltüntetni a triklór-etilénre vonatkozóan. Az új tudományos bizonyítékok és a műszaki fejlődés fényében az ezen anyagra vonatkozó határértékeket különös alapossággal folyamatosan felül kell vizsgálni.

(20)  A 4,4′-metilén-dianilin (MDA) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL arra a következtetésre jutott, hogy az említett küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a 4,4′-metilén-dianilin tekintetében azonban lehetséges határértéket megállapítani. A SCOEL megállapította, hogy az említett rákkeltő anyag esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Helyénvaló ezért ▌ a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében ▌ határértéket megállapítani, valamint ▌a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzést feltüntetni a 4,4′-metilén-dianilinre vonatkozóan.

(21)  Az epiklórhidrin (1-klór-2,3-epoxipropán) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL arra a következtetésre jutott, hogy az említett küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni, és ajánlotta a foglalkozási expozíció kerülését. A SCOEL megállapította, hogy az epiklórhidrin esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Helyénvaló ezért ▌ a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében ▌ határértéket megállapítani, valamint ▌a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzést feltüntetni az epiklórhidrinre vonatkozóan.

(22)  Az etilén-dibromid (1,2-dibróm-etán, EDB) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL arra a következtetésre jutott, hogy az említett küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni, és ajánlotta a foglalkozási expozíció kerülését. A SCOEL megállapította, hogy az etilén-dibromid esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Helyénvaló ezért ▌ a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében ▌ határértéket megállapítani, valamint ▌a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzést feltüntetni az etilén-dibromidra vonatkozóan.

(23)  Az etilén-diklorid (1,2-diklór-etán, EDC) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL arra a következtetésre jutott, hogy az említett küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján az etilén-diklorid tekintetében azonban lehetséges határértéket megállapítani. A SCOEL megállapította, hogy az etilén-diklorid esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá, és hangsúlyozta, hogy különösen a hatásmechanizmusra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megalapozott és naprakész tudományos adatok. Helyénvaló ezért ▌ a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében ▌ határértéket megállapítani, valamint ▌a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző „bőr” megjegyzést feltüntetni az etilén-dikloridra vonatkozóan.

(24)   Az Európai Szilíciumhálózatot (NEPSi) alkotó szervezetek által aláírt, „A munkavállalók egészségének a kristályos szilícium-dioxid és az azt tartalmazó termékek megfelelő kezelése és használata révén való védelméről szóló megállapodásˮ és más szociális partnerek megállapodásai, amelyek a szabályozási intézkedések mellett iránymutatást és eszközöket nyújtanak a munkaadók kötelezettségeiről szóló 2004/37/EK irányelv hatékony végrehajtásához – értékes eszközök a szabályozási intézkedések kiegészítése szempontjából. A Bizottságnak a szociális partnerek önállóságának tiszteletben tartása mellett bátorítania kell őket arra, hogy ilyen megállapodásokat kössenek. E megállapodások betartása esetén azonban nem vélelmezhető a munkáltatók kötelezettségeivel kapcsolatos, ezen irányelvben megállapított előírásoknak való megfelelés. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU–OSHA) honlapján közzé kell tenni e megállapodások rendszeresen aktualizált jegyzékét.

(25)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált az ACSH-val, és kétszakaszos konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel.

(26)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak 31. cikke (1) bekezdésében meghatározott alapvető jogokat és szem előtt tartja az ott rögzített elveket.

(27)  Az ebben az irányelvben megállapított határértékeket a munkavállalók hatékony védelme céljából folyamatosan felül kell vizsgálni az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) végrehajtásának, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) két bizottsága (a kockázatértékelési bizottság (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC)) által nyújtott véleményeknek a fényében, különösen a 2004/37/EK irányelv keretében megállapított határértékek közötti kölcsönhatásoknak, a dózis-reakció viszonyoknak, a tényleges expozícióra vonatkozó információknak, valamint adott esetben a veszélyes vegyi anyagok REACH-rendelet szerint származtatott hatásmentes szintjeinek (DNEL-ek) a figyelembevétele érdekében.

(28)  Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítását és egészségük védelmét a rákkeltő és mutagén vegyi anyagoknak való expozícióból eredő kockázatokkal szemben – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelv terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(29)  Mivel ezen irányelv tárgya a munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelme, azt legkésőbb a hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül át kell ültetni.

(30)  A 2004/37/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(31)  A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(8) ▌összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok megküldése,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2004/37/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:"

„13a. cikk

A szociális partnerek megállapodásai

A szociális partnerek által az ezen irányelv hatálya alá eső területre vonatkozóan megkötött esetleges megállapodások jegyzékét közzé kell tenni az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU–OSHA) honlapján. Ezt a jegyzéket rendszeresen aktualizálni kell.”

"

2.  Az I. melléklet a következő pontokkal egészül ki:"

„7. A korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajok dermális expozíciójával járó munka.

8.   Dízelmotor-kipufogógázok okozta expozícióval járó munka.”

"

3.  A III. melléklet helyébe az ezen irányelv mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy legkésőbb a hatálybalépése napját követő két éven belül megfeleljenek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon intézkedéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ..,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

Határértékek és egyéb közvetlenül kapcsolódó rendelkezések (16. cikk)

A.  FOGLALKOZÁSI EXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK

Az anyag neve

EK-szám (1)

CAS-szám (2)

Határértékek

Megjegyzés (8)

Átmeneti intézkedések

8 óra (3)

Rövid távon (4)

mg/m3 (5)

ppm (6)

f/ml (7)

mg/m3

ppm

f/ml

Keményfaporok

_

_

2(8)

_

_

_

_

_

_

Határérték 3 mg/m3 2023. január 17-ig

Króm(VI)-vegyületek, melyek a 2. cikk a) pontjának i. alpontja értelmében rákkeltő anyagnak minősülnek (krómként kifejezve)

_

_

0,005

_

_

_

_

_

_

Határérték 0,010 mg/m3 2025. január 17-ig Határérték: 0,025 mg/m3 a füstképzéssel járó hegesztési és plazmavágási folyamatokra, illetve az ezekhez hasonló munkafolyamatokra vonatkozóan 2025. január 17-ig

Tűzálló kerámiaszálak, melyek a 2. cikk a) pontjának i. alpontja értelmében rákkeltő anyagnak minősülnek

_

_

_

_

0,3

_

_

_

_

 

A kristályos szilícium-dioxid belélegezhető pora

_

_

0,1(9)

_

_

_

_

_

_

 

Benzol

200-753-7

71-43-2

3,25

1

_

_

_

_

_bőr (10 )

 

Vinil-klorid monomer

200-831-0

75-01-4

2,6

1

_

_

_

_

_

 

Etilén-oxid

200-849-9

75-21-8

1,8

1

_

_

_

_

_bőr (10 )

 

1,2-epoxipropán

200-879-2

75-56-9

2,4

1

_

_

_

_

_

 

Triklór-etilén

201-167-4

79-01-6

54,7

10

_

164,1

30

_

Bőr (10)

 

Akrilamid

201-173-7

79-06-1

0,1

_

_

_

_

_

Bőr (10)

 

2-nitropropán

201-209-1

79-46-9

18

5

_

_

_

_

Bőr (10)

 

o-toluidin

202-429-0

95-53-4

0,5

0,1

_

_

_

_

_

 

4,4′-Metilén-dianilin

202-974-4

101-77-9

0,08

_

_

_

_

_

Bőr (10)

 

Epiklór-hidrin

203-439-8

106-89-8

1,9

_

_

_

_

_

Bőr (10)

 

Etilén-dibromid

203-444-5

106-93-4

0,8

0,1

_

_

_

_

Bőr (10)

 

1,3-butadién

203-450-8

106-99-0

2,2

1

_

_

_

_

_

 

Etilén-diklorid

203-458-1

107-06-2

8,2

2

_

_

_

_

Bőr(10)

 

Hidrazin

206-114-9

302-01-2

0,013

0,01

_

_

_

_

Bőr(10)

 

Brómetilén

209-800-6

593-60-2

4,4

1

_

_

_

_

_

 

Dízelmotor-kipufogógáz

 

 

0,05*

 

 

 

 

 

 

A határérték … [négy évvel ezen módosító irányelv hatálybalépésének napját követően]-tól/től válik alkalmazandóvá. A föld alatti bányászat és az alagútépítés esetében a határérték … [hét évvel ezen módosító irányelv hatálybalépésének napját követően]-tól/től válik alkalmazandóvá.

Ezen irányelv értelmében rákkeltő hatású – különösen a benzo[a]pirén tartalmú – többgyűrűs aromás szénhidrogén keverékek

 

 

 

 

 

 

 

 

Bőr (10)

 

Korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajok

 

 

 

 

 

 

 

 

Bőr

 

_____________

(1)  Az EK-szám, azaz az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-szám az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma, az 1272/2008/EK irányelv VI. melléklete 1. részének 1.1.1.2. pontjában meghatározottak szerint.

(2)  CAS-szám: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat nyilvántartási szám.

(3)  Nyolcórás időtartammal súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időtartamra vonatkoztatva mért vagy számított adat.

(4)  Rövid távú expozíciós határérték (STEL) Olyan határérték, amely felett nem fordulhat elő expozíció, és amely 15 perces időtartamra vonatkozik, ha másképpen nem határozzák meg.

(5)  mg/m3 = milligramm per köbméter 20°C-os és 101,3 kPa-os levegőben (760 higanymilliméter nyomás).

(6)  ppm = milliomodrész adott térfogatnyi levegőben (ml/m3).

(7)  f/ml = szálak egy milliliterben.

(8)  Belélegezhető frakció; ha keményfapor más faporral keveredik, a határérték a keverékben szereplő összes faporra alkalmazandó.

(9)  Respirábilis frakció.

(10)  A dermális expozíció útján jelentős mértékben hozzájárulhat a szervezet összterheléséhez.

* Elemi szénként mérve.

B.  EGYÉB KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

p.m.ˮ

(1) HL C 288., 2017.8.31., 56. o.
(2)HL C 288., 2017.8.31., 56. o.
(3)Az Európai Parlament 2018. december 11-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).
(5)A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 6.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(8)HL C 369., 2011.12.17., 14. o.


Az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és fenntarthatósága ***I
PDF 326kWORD 119k
Az Európai Parlament 2018. december 11-én elfogadott módosításai az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve [az általános élelmiszerjogról szóló] 178/2002/EK rendelet, [a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló] 2001/18/EK irányelv, [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló] 1829/2003/EK rendelet, [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló] 1831/2003/EK rendelet, [a füstaromákról szóló] 2065/2003/EK rendelet, [az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló] 1935/2004/EK rendelet, [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló] 1331/2008/EK rendelet, [a növényvédő szerekről szóló] 1107/2009/EK rendelet, valamint [az új élelmiszerekről szóló] (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0179 – C8-0144/2018 – 2018/0088(COD))(1)
P8_TA-PROV(2018)0489A8-0417/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 bevezető hivatkozás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. és 114. cikkére, illetve 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. és 114. cikkére, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, illetve 192. cikkének (1) bekezdésére,
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A kockázatkezelési, értékelési és kommunikációs tevékenységeknek többek között az elővigyázatosság elvén kell alapulniuk.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Ezért a kockázatelemzési eljárás keretében átfogóbb és folyamatos kockázati kommunikációs eljárás biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. A kockázatelemzési eljárás egységességének és következetességének biztosítása érdekében ehhez az eljáráshoz az érdekelt felek közötti nyílt párbeszédnek kell társulnia.
(4)  Ezért a kockázatelemzési eljárás keretében átlátható, független, folyamatos és inkluzív kockázati kommunikációs eljárás biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. A kockázatelemzési eljárásnak vissza kell szereznie a polgárok bizalmát a tekintetben, hogy az eljárás egészét a rendelet célja támasztja alá, ami az emberi élet és egészség magas szintjének biztosítása, valamint a fogyasztói érdekek védelme. A közérdek kizárólagos érvényesülésének, a kockázatelemzési eljárás pontosságának, teljességének, átláthatóságának, következetességének és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a kockázatelemzési eljárás során ennek az eljárásnak a fentieken kívül hozzá kell járulnia az érdekelt felek közötti, részvételen alapuló nyílt párbeszédhez – különösen a nyilvánosság bevonásával.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Kereskedelmi megállapodások aláírásakor az Uniónak biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli partnerekre vonatkozó élelmiszerjog legalább az uniós joggal azonos mértékben biztosítsa az élelmiszerbiztonság védelmét a fogyasztók biztonságának garantálása és az európai termékkel való tisztességtelen verseny megelőzése érdekében.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Kiemelt hangsúlyt kell fektetni nem csupán a kockázatértékelési eredmények következetes, megfelelő és időszerű elmagyarázására, hanem annak bemutatására is, hogy adott esetben egyéb indokolt tényezők mellett hogyan használják fel ezeket az eredményeket a megalapozott kockázatkezelési döntéshozatalhoz.
(5)  Kiemelt hangsúlyt kell fektetni nem csupán a kockázatértékelési eredmények pontos, egyértelmű, objektív és időszerű elmagyarázására, hanem annak bemutatására is, hogy adott esetben egyéb indokolt tényezők mellett hogyan használják fel ezeket az eredményeket a megalapozott kockázatkezelési döntéshozatalhoz.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Ennek érdekében a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepének figyelembevételével szükség van a kockázati kommunikáció általános célkitűzéseinek és elveinek meghatározására.
(6)  Ennek érdekében szükség van a kockázati kommunikáció általános célkitűzéseinek és elveinek meghatározására. Ennek során figyelembe kell venni a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepét, és biztosítani kell azok függetlenségét.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az általános tervnek azonosítania kell a kockázati kommunikációs tevékenység mérlegelésekor figyelembe venni szükséges tényezőket, mint a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét és közegészségügyre kifejtett esetleges hatását, a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a kockázatnak való kitettségi szinteket, a kockázat ellenőrzésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve a sürgősséget, illetve a vonatkozó jogszabályi keretet és piaci összefüggéseket. Az általános tervnek emellett azonosítania kell az igénybe venni szükséges eszközöket és csatornákat, és létre kell hoznia a következetes kockázati kommunikációt lehetővé tevő megfelelő mechanizmusokat.
(8)  Az általános tervnek meg kell határoznia a szükséges információk nyilvánosság számára történő elérhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket a kockázatkezelési folyamat magas szintű átláthatóságának biztosítása érdekében. Azonosítania kell a kockázati kommunikációs tevékenység mérlegelésekor figyelembe venni szükséges tényezőket, mint a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét és közegészségügyre, az állatok egészségére és a környezetre kifejtett esetleges hatását, a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a kockázatnak való kitettségi szinteket, a kockázat minimalizálásának vagy ellenőrzésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve a sürgősséget, illetve a vonatkozó jogszabályi keretet és piaci összefüggéseket. Az általános tervnek emellett azonosítania kell az igénybe venni szükséges eszközöket és csatornákat, és létre kell hoznia a következetes kockázati kommunikációt lehetővé tevő megfelelő mechanizmusokat.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A kockázatértékelési eljárás átláthatósága feladatainak végrehajtását illetően megerősíti a Hatóság legitimitását a fogyasztók és a közvélemény szemében, növeli a munkájába vetett bizalmukat, és biztosítja a Hatóság uniós polgárok előtti fokozottabb elszámoltathatóságát a demokratikus rendszerben. Ezért alapvető fontosságú a közvélemény és az egyéb érdekelt felek bizalmának megőrzése az uniós élelmiszerjogot alátámasztó kockázatelemzési eljárás, különösen pedig a kockázatértékelés, többek között a Hatóság szervezésének és függetlenségének és az átláthatóság tekintetében.
(9)  A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának növelése feladatainak végrehajtását illetően megerősítené a Hatóság legitimitását a fogyasztók és a közvélemény szemében, növelné a munkájába vetett bizalmukat, és biztosítaná a Hatóság uniós polgárok előtti fokozottabb elszámoltathatóságát a demokratikus rendszerben. Ezért alapvető fontosságú a közvélemény és az egyéb érdekelt felek bizalmának újraépítése az uniós élelmiszerjogot alátámasztó kockázatelemzési eljárás, különösen pedig a kockázatértékelés, többek között a Hatóság szervezése, működése, függetlensége és az átláthatóság tekintetében.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsának összetételét hozzáigazítsák a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló 2012-es együttes nyilatkozatának22 megfelelően.
törölve
__________________
22 https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A tapasztalat azt mutatja, hogy a Hatóság igazgatótanácsának szerepe az adminisztratív és pénzügyi szempontokra összpontosul, és nincs hatással a Hatóság által végzett tudományos munka függetlenségére. Ezért helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsában minden tagállam képviseltesse magát, miközben előírás lenne, hogy ezek a képviselők különösen a kockázatértékelés területén megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek.
(11)  A tapasztalat azt mutatja, hogy a Hatóság igazgatótanácsának szerepe az adminisztratív és pénzügyi szempontokra összpontosul, és nincs hatással a Hatóság által végzett tudományos munka függetlenségére. Ezért helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsában minden tagállam, a Bizottság és az Európai Parlament, továbbá a civil szervezetek és ipari egyesületek is képviseltessék magukat, miközben előírás lenne, hogy ezek a képviselők különösen a kockázatértékelés területén megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek, és kerüljék az összeférhetetlenség minden formáját.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az igazgatótanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy a tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság képviselői között biztosított legyen a legmagasabb szintű hozzáértés és a megfelelő tapasztalatok széles köre.
(12)  Az igazgatótanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy a tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság képviselői körében biztosított legyen a legmagasabb szintű hozzáértés, valamint az egészség- és a környezetvédelem iránti elkötelezettség és a megfelelő tapasztalatok széles köre.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata bizonyos hiányosságokat azonosított a Hatóság azon képességét illetően, hogy magas szintű szakértelmet tartson fenn hosszú távon. A tudományos testületi tagságra jelentkező személyek számában csökkenés volt megfigyelhető. Ezért szükség van a rendszer megerősítésére, a tagállamoknak pedig aktívabb szerepet kell vállalniuk annak biztosítása érdekében, hogy elegendő szakértő áll rendelkezésre az uniós kockázatértékelési rendszer magas szintű tudományos szakértelemre, függetlenségre és multidiszciplináris szakértelemre vonatkozó igényeinek kielégítéséhez.
(13)  Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata bizonyos hiányosságokat azonosított a Hatóság azon képességét illetően, hogy szakértő személyzet révén magas szintű szakértelmet tartson fenn hosszú távon. A tudományos testületi tagságra jelentkező személyek számában továbbá csökkenés volt megfigyelhető, és meg kell vizsgálni a csökkenés okát. Hat tagállam teszi ki a tudományos testületek szakértőinek kétharmadát. Mivel jelenleg az Egyesült Királyság adja a nemzeti szakértők mintegy 20%-át, Nagy-Britannia Unióból történő kilépése tovább fogja súlyosbítani a megfelelő szakértők toborzásának problémáját. Ezért e jelenség megfelelőbb kezeléséhez szükség van a rendszer megerősítésére és előmozdítására, annak ösztönöznie kell a pályázók jelentkezését, és a tagállamoknak támogatniuk kell a Hatóság tudományos testületeiben és Tudományos Bizottságában való tagságra irányuló pályázati felhívások terjesztését annak biztosítása érdekében, hogy elegendő szakértő álljon rendelkezésre, támogatási intézkedések révén, ösztönzőket és jutalmazást bevezetve, a részvétel és az érdeklődés szintjének növelése érdekében.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés uniós szinten megőrizze a kockázatkezeléstől és egyéb érdekektől való függetlenségét, helyénvaló, hogy a tudományos testületek tagjainak tagállamok általi kijelölése, a Hatóság ügyvezető igazgatója általi kiválasztása és a Hatóság igazgatótanácsa általi kinevezése olyan szigorú kritériumok alapján történjen, amelyek biztosítják a szakértők kiválóságát és függetlenségét, valamint az egyes testületek által megkövetelt multidiszciplináris szakértelmet. Ebből a célból alapvető fontosságú továbbá, hogy az EFSA érdekeinek, különösen pedig a szakvélemények függetlenségének védelmét ellátó ügyvezető igazgató szerepet kapjon ezeknek a tudományos szakértőknek a kiválasztásában és kinevezésében. További intézkedéseket kell hozni továbbá annak biztosítása érdekében, hogy olyan eszközök álljanak a tudományos szakértők rendelkezésére, amelyeknek köszönhetően függetlenül járhatnak el.
(14)  Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés uniós szinten megőrizze a kockázatkezeléstől és egyéb érdekektől való függetlenségét, helyénvaló, hogy a tudományos testületek tagjainak jelölése és a Hatóság ügyvezető igazgatója általi kiválasztása, és a Hatóság igazgatótanácsa általi kinevezése olyan szigorú kritériumok alapján történjen, amelyek biztosítják a szakértők kiválóságát és függetlenségét, valamint az egyes testületek által megkövetelt multidiszciplináris szakértelmet. Ebből a célból alapvető fontosságú továbbá, hogy az EFSA érdekeinek, különösen pedig a szakvélemények függetlenségének védelmét ellátó és teljesítményét felügyelő ügyvezető igazgató, aki a Hatóság jogi képviselője, szerepet kapjon ezeknek a tudományos szakértőknek a kiválasztásában és kinevezésében. Tovább intézkedéseket – köztük megfelelő pénzügyi kompenzációra vonatkozó intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy olyan eszközök álljanak a tudományos szakértők rendelkezésére, amelyeknek köszönhetően függetlenül járhatnak el, és elegendő időt tudnak a Hatóság számára végzett kockázatértékelésre fordítani.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Alapvető fontosságú a Hatóság hatékony működésének biztosítása és szakértelme fenntarthatóságának javítása. Ezért szükséges a Hatóság és a tagállamok által a Hatóság tudományos testületeinek nyújtott támogatás megerősítése. A Hatóságnak meg kell szerveznie a testületek feladataihoz támogatást nyújtó előkészítő munkát, többek között a Hatóság alkalmazottainak vagy a Hatósággal hálózati együttműködést folytató nemzeti tudományos szervezetek felkérésével, hogy előkészítő tudományos szakvéleményeket állítsanak össze, amelyeket ezt követően a testületek szakmai vizsgálatnak vetnek alá és elfogadnak.
(15)  Alapvető fontosságú a Hatóság hatékony működésének biztosítása és szakértelme fenntarthatóságának javítása. Ezért szükséges a Hatóság és a tagállamok által a Hatóság tudományos testületeinek nyújtott támogatás megerősítése. A Hatóságnak meg kell szerveznie a testületek feladataihoz támogatást nyújtó előkészítő munkát, többek között a Hatóság alkalmazottainak vagy a Hatósággal hálózati együttműködést folytató nemzeti tudományos szervezetek felkérésével, hogy előkészítő tudományos szakvéleményeket állítsanak össze, amelyeket ezt követően a testületek szakmai vizsgálatnak vetnek alá és elfogadnak. Ez nem sértheti a Hatóság tudományos értékeléseinek függetlenségét.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az engedélyezési eljárások alapját az az elv képezi, hogy a birtokában lévő tudományos ismeretek alapján a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy az engedélyezési kérelem tárgya eleget tesz az uniós biztonsági követelményeknek. Ez az elv azon a feltételezésen alapul, hogy a közegészségügy jobb védelme érhető el, ha a kérelmezőre hárul a bizonyítási teher, mivel forgalomba hozatal előtt neki kell bizonyítania a termék biztonságosságát, nem pedig a közigazgatási szerveknek kell bizonyítaniuk a piacról való kitiltás érdekében, hogy a termék nem biztonságos. Emellett a közpénzeket nem olyan, költséges tanulmányok megrendelésére kellene felhasználni, amelyek végső fokon segítenek az iparnak egy termék forgalomba hozatalában. Ezen elvnek és a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek mellé a kérelmezőknek mellékelniük kell a megfelelő tanulmányokat, többek között a kísérleteket, amelyekből kitűnik a termék biztonságossága, bizonyos esetekben pedig a termék hatékonysága.
(16)  Az engedélyezési eljárások alapját az az elv képezi, hogy a birtokában lévő tudományos ismeretek alapján a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy az engedélyezési kérelem tárgya eleget tesz az uniós biztonsági követelményeknek. Ez az elv azon a feltételezésen alapul, hogy a közegészségügy és a környezet jobb védelme érhető el, ha a kérelmezőre hárul a bizonyítási teher, mivel forgalomba hozatal előtt neki kell bizonyítania a termék biztonságosságát, nem pedig a közigazgatási szerveknek kell bizonyítaniuk a piacról való kitiltás érdekében, hogy a termék nem biztonságos. Emellett a közpénzeket nem olyan, költséges tanulmányok megrendelésére kellene felhasználni, amelyek végső fokon segítenek az iparnak egy termék forgalomba hozatalában. Ezen elvnek és a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek mellé a kérelmezőknek mellékelniük kell a megfelelő tanulmányokat, többek között a kísérleteket, amelyekből kitűnik a termék biztonságossága, bizonyos esetekben pedig a termék hatékonysága.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  Az uniós ügynökségek összehasonlítása azt mutatja, hogy a Hatóságnak akár 55 hónapra is szüksége lehet egy engedélyezési eljárás lefolytatásához, ami ötször hosszabb az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által igényelt időnél. Ez visszariasztja a vállalkozásokat attól, hogy innovatív termékekbe fektessenek be, hosszú távon pedig csökkenti az EU versenyképességét. Emellett a hosszú engedélyezési eljárások gyengítik a Hatóságba vetett bizalmat is. Ezért a kockázatértékelés hatékonyságát sürgősen jobb személyzeti és pénzügyi ellátottsággal kell biztosítani.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A javaslat az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A Hatóság által végzett tudományos értékelés legjobb minőségének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a Hatósághoz kockázatértékelés céljából benyújtott engedélyezési kérelmek eleget tegyenek a vonatkozó követelményeknek. A kérelmezők, különösen a kis- és középvállalkozások nem minden esetben értik meg hiánytalanul ezeket a követelményeket. Ezért helyénvaló, hogy egy kérelem hivatalos benyújtása előtt a Hatóság kérésre a vonatkozó szabályokra és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó tanácsokkal lássa el a potenciális kérelmezőket, anélkül hogy beleavatkozna a benyújtani kívánt tanulmányok kialakításába, ami a kérelmező feladata marad. Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében szükség van a Hatóság által nyújtott tanácsok közzétételére.
(17)  A javaslat az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A Hatóság által végzett tudományos értékelés legjobb minőségének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a Hatósághoz kockázatértékelés céljából benyújtott engedélyezési kérelmek eleget tegyenek a vonatkozó követelményeknek. A kérelmezők, különösen a kis- és középvállalkozások nem minden esetben értik meg hiánytalanul ezeket a követelményeket. Ezért helyénvaló, hogy egy kérelem hivatalos benyújtása előtt a Hatóság kérésre a vonatkozó szabályokra és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó tanácsokkal lássa el a potenciális kérelmezőket. ... [e módosító rendelet hatálybalépése után 36 hónappal]-ig a Bizottság értékeli az általános tanácsadásnak a Hatóság működésére gyakorolt hatását. A Bizottság különösen azt értékeli, hogy milyen hatást gyakorol a Hatóság erőforrásainak elosztására és függetlenségére.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A Hatóságnak ismernie kell minden olyan tanulmány tárgyát, amelyet a kérelmező az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem jövőbeli benyújtásának céljából végez. Ennek céljából szükséges és helyénvaló, hogy a tanulmányokat megrendelő vállalkozó és a tanulmányokat végző laboratóriumok a megrendelés pillanatában értesítsék a Hatóságot ezekről a tanulmányokról. A bejelentett tanulmányokra vonatkozó információkat csak azt követően szabad nyilvánosságra hozni, hogy a kapcsolódó engedélyezési kérelmet az átláthatóságra vonatkozó szabályok szerint közzétették.
(18)  A Hatóságnak ismernie kell minden olyan tanulmány tárgyát, amelyet a kérelmező az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem jövőbeli benyújtásának vagy megújításának céljából végez. Ennek céljából szükséges és helyénvaló, hogy a tanulmányokat megrendelő vállalkozó és a tanulmányokat végző laboratóriumok az – akár az Unióban, akár azon kívül való – megrendelés pillanatában értesítsék a Hatóságot ezekről a tanulmányokról. A bejelentett tanulmányokra vonatkozó információkat csak azt követően szabad nyilvánosságra hozni, hogy a kapcsolódó engedélyezési vagy megújítási kérelmet az átláthatóságra vonatkozó szabályok szerint közzétették.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A közvéleménynek bizonyos aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Hatóság által az engedélyezés keretében végzett értékelés elsősorban ágazati tanulmányokon alapul. A Hatóság már most is végez kutatásokat a tudományos irodalomban annak érdekében, hogy az értékelés tárgyáról meglévő egyéb adatokat és tanulmányokat is figyelembe vegye. Annak fokozottabb garantálása érdekében, hogy a Hatóság hozzáfér az engedélyezési eljárás tárgyára vonatkozó minden lényeges tudományos adathoz és tanulmányhoz, helyénvaló a harmadik felekkel folytatott konzultáció elrendelése, amelynek célja az egyéb rendelkezésre álló lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok azonosítása. A konzultáció hatékonyságának növelése érdekében a konzultációra akkor kell sort keríteni, amikor az ipar által az engedélyezési kérelem keretében benyújtott tanulmányokat a jelen rendelet átláthatósági szabályainak megfelelően nyilvánosságra hozzák.
(20)  A közvéleménynek bizonyos aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Hatóság által az engedélyezés keretében végzett értékelés elsősorban ágazati tanulmányokon alapul. Egy engedélyezési vagy megújítási eljárás iránti új kérelem esetén a Hatóságnak minden esetben kutatásokat kell végeznie a tudományos irodalomban annak érdekében, hogy az értékelés tárgyáról meglévő egyéb adatokat és tanulmányokat is figyelembe vegye, és szükség esetén további tanulmányok készítését rendelje el. A Hatóság nyilvános hozzáférést biztosít a tulajdonában lévő, a tárgy szempontjából releváns teljes tudományos irodalomhoz. Annak fokozottabb garantálása érdekében, hogy a Hatóság hozzáfér az engedélyezési eljárás tárgyára vonatkozó minden lényeges tudományos adathoz és tanulmányhoz, helyénvaló a harmadik felekkel folytatott konzultáció elrendelése, amelynek célja az egyéb rendelkezésre álló lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok azonosítása. A konzultáció hatékonyságának növelése érdekében a konzultációra közvetlenül azt követően kell sort keríteni, hogy az ipar által az engedélyezési kérelem keretében benyújtott tanulmányokat a jelen rendelet átláthatósági szabályainak megfelelően nyilvánosságra hozták.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A vállalkozók által az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek alátámasztásához benyújtott tanulmányok, a kísérleteket is beleértve, általában eleget tesznek a nemzetközileg elismert elveknek, ami a minőségük szempontjából egységes alapot biztosít, különösen az eredmények megismételhetőségének tekintetében. Bizonyos esetekben azonban problémák merülhetnek fel az alkalmazandó normáknak való megfelelés tekintetében, és ez az oka a nemzeti rendszerek meglétének, amelyek feladata az ilyen megfelelések ellenőrzése. Helyénvaló olyan további garanciákat nyújtani, amelyek megerősítik a közvéleménynek a tanulmányok minőségébe vetett bizalmát, valamint célszerű egy olyan szigorú ellenőrzési rendszer bevezetése, amelynek keretében a tagállamok arra irányuló ellenőrzését, hogy az ilyen tanulmányokat és kísérleteket végző laboratóriumok végrehajtják-e ezeket az elveket, a Bizottság ellenőrzi.
(21)  A vállalkozók által az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek alátámasztásához benyújtott tanulmányoknak, a kísérleteket is beleértve, független szakirodalmon kell alapulniuk, vagy eleget kell tenniük a nemzetközileg elismert normáknak és a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) elveinek, ami a minőségük szempontjából egységes alapot biztosít, különösen az eredmények megismételhetőségének tekintetében. Bizonyos esetekben azonban problémák merülhetnek fel az alkalmazandó normáknak való megfelelés tekintetében, és ez az oka a nemzeti rendszerek meglétének, amelyek feladata az ilyen megfelelések ellenőrzése. Helyénvaló olyan további garanciákat nyújtani, amelyek megerősítik a közvéleménynek a tanulmányok minőségébe vetett bizalmát, valamint célszerű egy olyan szigorú ellenőrzési rendszer bevezetése, amelynek keretében a tagállamok vagy harmadik országok – a Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság, ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságának együttműködésével végzett – arra irányuló ellenőrzését, hogy az ilyen tanulmányokat és kísérleteket az Unióban vagy harmadik országokban végző laboratóriumok végrehajtják-e ezeket az elveket, a Bizottság ellenőrzi.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  A folyamatba megfelelő rugalmasságot kell beépíteni annak érdekében, hogy az egészségügyi szempontból súlyosan káros hatásokra vonatkozó új megállapítások azonnal figyelembe vehetők legyenek, még akkor is, ha kifejezetten rájuk nem vonatkoznak szabályozási adatszolgáltatási követelmények.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Az élelmiszerbiztonság minden uniós polgár számára egy elsődleges fontosságú érzékeny terület. Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy az ágazatot terheli az Unió követelményeinek való megfelelés bizonyítása, fontos létrehozni egy további ellenőrzési eszközt az olyan, magas fokú társadalmi jelentőséggel bíró konkrét esetek kezelésére, amelyeknél biztonsági kérdésekben ellentmondás merül fel. Ez az eszköz nevezetesen a további tanulmányok elkészíttetése, amelynek célja a kockázatértékelés kontextusában alkalmazott bizonyítékok ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy a finanszírozás az uniós költségvetésből történne, és biztosítani kell a rendkívüli ellenőrző eszköz használatának arányosságát, a Bizottság feladata az ilyen ellenőrző tanulmányok megrendelésének elindítása. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bizonyos sajátos esetekben a megrendelt tanulmányoknak az érintett bizonyítékoktól eltérő szempontokra is ki kell terjedniük (például új tudományos eredmények váltak elérhetővé).
(22)  Az élelmiszerbiztonság minden uniós polgár számára egy elsődleges fontosságú érzékeny terület. Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy az ágazatot terheli az Unió követelményeinek való megfelelés bizonyítása, fontos létrehozni egy további ellenőrzési eszközt az olyan, magas fokú társadalmi jelentőséggel bíró konkrét esetek kezelésére, amelyeknél biztonsági kérdésekben ellentmondás merül fel. Ez az eszköz nevezetesen a további tanulmányok elkészíttetése, amelynek célja a kockázatértékelés kontextusában alkalmazott bizonyítékok ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy a finanszírozás az uniós költségvetésből történne, és biztosítani kell a rendkívüli ellenőrző eszköz használatának arányosságát, a Bizottság feladata az ilyen ellenőrző tanulmányok megrendelésének elindítása, amennyiben eltérő tudományos eredményekről szerez tudomást. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bizonyos sajátos esetekben a megrendelt tanulmányoknak a kockázatértékelési eljárás során vizsgált bizonyítékoktól eltérő szempontokra is ki kell terjedniük (például új tudományos eredmények váltak elérhetővé).
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)   Az Aarhusi Egyezmény a környezet tekintetében számos jogot biztosít a nyilvánosság számára. Az Aarhusi Egyezmény mindenkit feljogosít a közigazgatási szervek tulajdonában lévő környezeti információkhoz való hozzáférésre, a környezeti döntéshozatalban való részvételre, illetve az olyan közszférabeli döntések megtámadására irányuló eljárások felülvizsgálatára, amelyeket a két fent említett jog vagy általánosságban véve a környezeti jog tiszteletben tartása nélkül hoztak meg.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” európai polgári kezdeményezés igazolta továbbá az ágazat által megrendelt és az engedélyezési kérelmek keretében benyújtott tanulmányok átláthatóságára vonatkozó aggályokat23.
(24)  Az Aarhusi Egyezmény aláíró feleként az EU elismerte, hogy a környezetvédelem területén az információ jobb hozzáférhetősége és a nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban javítja a döntések minőségét és végrehajtását, hozzájárul a nyilvánosságnak a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosságához, lehetőséget biztosít a nyilvánosságnak arra, hogy tagjai álláspontjukat kifejthessék, továbbá lehetővé teszi a hatóságok számára azok megfelelő figyelembevételét, A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” európai polgári kezdeményezés igazolta továbbá az ágazat által megrendelt és az engedélyezési kérelmek keretében benyújtott tanulmányok átláthatóságára vonatkozó aggályokat23.
__________________
__________________
23 A Bizottság közleménye a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”, C(2017)8414 final.
23 A Bizottság közleménye a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”, C(2017)8414.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az Európai Vegyianyag-ügynökség fellebbezési tanácsának mintájára az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 89–93. cikkében1a megállapítottakkal összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján létre kell hozni az EFSA fellebbezési tanácsát.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A megfelelő egyensúlyt teremtő közzétételi szint meghatározása érdekében a 178/2002/EK rendelet célkitűzéseinek figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival.
(27)  A megfelelő egyensúlyt teremtő, proaktív közzétételi szint meghatározása érdekében a 178/2002/EK rendelet célkitűzéseinek, az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének, az állatok egészségének védelmének, az állatok, valamint a növények és a környezet védelmének a figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)   Az e rendeletben meghatározott aktív terjesztésre vonatkozó rendelkezések semmilyen módon nem kívánják korlátozni az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendelet által biztosított jogok hatályát.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Emellett az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletének24, illetve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének25 figyelembevételével szükség van a kockázatértékelési eljárás átláthatóságához kapcsolódó személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények meghatározására. Ennek megfelelően a jelen rendelet értelmében semmilyen személyes adat nem hozható nyilvánosságra, kivéve ha erre a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének és megbízhatóságának biztosítása céljából szükséges van és ezzel a céllal arányos, miközben biztosított az összeférhetetlenségek megelőzése.
(30)  Emellett a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának érdekében a személyes adatok védelme és bizalmas kezelése céljából hivatkozni kell az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletére24 és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére25. Ennek megfelelően a jelen rendelet értelmében semmilyen személyes adat nem hozható nyilvánosságra, kivéve ha erre a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének és megbízhatóságának biztosítása céljából szükséges van és ezzel a céllal arányos, miközben biztosított az összeférhetetlenségek megelőzése. A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének, fenntarthatóságának és megbízhatóságának biztosítása céljából, különösen az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében szükséges és arányos minden olyan személy nevének nyilvánosságra hozatala, akiket a Hatóság abból a célból nevez ki, hogy elősegítsék a Hatóság határozathozatali folyamatát, ideértve az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok elfogadásával összefüggésben kinevezett személyeket is.
__________________
__________________
24 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Az átláthatóság javításának céljából és a tudományos eredményekre irányuló, Hatóságnak benyújtott kérelmek hatékony feldolgozása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok kifejlesztésére van szükség. Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy a 178/2002/EK rendelet végrehajtása a standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadásának tekintetében egységes feltételek mellett történjen. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően kell gyakorolni .
(31)  Az átláthatóság javításának céljából és a tudományos eredményekre irányuló, Hatóságnak benyújtott kérelmek hatékony feldolgozása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok kifejlesztésére van szükség. Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy a 178/2002/EK rendelet végrehajtása a standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadásának tekintetében egységes és összehangolt feltételek mellett történjen. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően kell gyakorolni .
_________________
_________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
26 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Továbbá, a Hatóságra vonatkozó különböző rendelkezések hatékonyságának és hatásosságának értékelése érdekében helyénvaló a Hatóság Bizottság általi értékelésének elrendelése a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel összhangban. A függetlenség és a hozzáértés biztosítása, illetve az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében az értékelésnek meg kell vizsgálnia a Tudományos Bizottság és a testületek tagjainak kiválasztási eljárásait átláthatósági szint, költséghatékonyság és fenntarthatóság szempontjából.
(33)  Továbbá, a Hatóságra vonatkozó különböző rendelkezések hatékonyságának és hatásosságának értékelése érdekében helyénvaló a Hatóság független értékelésének elvégzése. A függetlenség és a hozzáértés biztosítása, illetve az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében az értékelésnek meg kell vizsgálnia a Tudományos Bizottság és a testületek tagjainak kiválasztási eljárásait átláthatósági szint, költséghatékonyság és fenntarthatóság szempontjából.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  A 7. környezetvédelmi cselekvési program prioritásként kezeli a vegyi anyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt együttes hatásának kezelését szolgáló irányvonalak kidolgozását és megvalósítását. A „koktélhatások” értékeléséhez ágazatközi megközelítésre, az ellenőrző ügynökségek közötti szorosabb európai szintű együttműködésre és megfelelő eljárások kidolgozására van szükség.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának biztosítása céljából szükség van továbbá a 178/2002/EK rendelet jelenleg élelmiszerjogra korlátozott hatályának kiterjesztésére, hogy a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet és a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet összefüggésében benyújtott engedélyezési kérelmeket is lefedje.
(35)  A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának és függetlenségének biztosítása céljából szükség van továbbá a 178/2002/EK rendelet jelenleg élelmiszerjogra korlátozott hatályának kiterjesztésére, hogy a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet és a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet összefüggésében benyújtott engedélyezési kérelmeket is lefedje.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A bizalmas információkra vonatkozó ágazati sajátosságok figyelembevételének biztosítása érdekében az uniós ágazati jogszabályok célkitűzéseinek és a megszerzett tapasztalatok figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó, többek között az Aarhusi Egyezményből35 eredő jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival. Ennek megfelelően szükség van a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet és az 1107/2009/EK rendelet módosítására, hogy a 178/2002/EK rendeletben meghatározottakhoz képest további bizalmas információkról rendelkezzenek.
(36)  A bizalmas információkra vonatkozó ágazati sajátosságok figyelembevételének biztosítása érdekében az uniós ágazati jogszabályok célkitűzéseinek és a megszerzett tapasztalatok figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak az átláthatóságra vonatkozó releváns jogait – beleértve a kockázatértékelési eljáráshoz kapcsolódó proaktív tájékoztatáshoz való jogát – a kereskedelmi kérelmezők jogaival. Ennek megfelelően szükség van a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet és az 1107/2009/EK rendelet módosítására, hogy a 178/2002/EK rendeletben meghatározottakhoz képest további bizalmas információkról rendelkezzenek. E rendeletben az információk aktív megosztására vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek és a bizalmas kezelés iránti kérelem Hatóság általi értékelésének nem szándéka semmilyen módon korlátozni az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletek által biztosított jogokat.
_____________________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Az általános élelmiszerjog megfelelőségi ellenőrzése kiemelte a kockázatkezelési eljárások átláthatóságának hiányát is. A nyilvánosságot megfelelőbben kell tájékoztatni a vizsgált kockázatkezelési lehetőségekre, valamint a fogyasztók és állatok egészsége és a környezet tekintetében az egyes lehetőségek által biztosítható védelem szintjére vonatkozóan, továbbá a kockázatértékelés eredményeitől eltérő azon tényezőket illetően, amelyeket a kockázatkezelők figyelembe vesznek, illetve arra vonatkozóan, hogy ezeket hogyan vetik egymással össze a döntéshozatali eljárásokban.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Az uniós és nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők közötti kapcsolat további megerősítése, valamint a kockázati kommunikáció egységességének és következetességének javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, az agrár-élelmiszeripari láncot érintő kérdésekkel kapcsolatos kockázati kommunikáció általános tervének elfogadása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(37)  Az interaktív információcsere javítása érdekében a kockázatelemzés teljes folyamata során az uniós és nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők között, valamint az élelmiszerlánc egyéb érintettjeivel, például a gazdasági szereplőkkel, a fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetekkel, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, az agrár-élelmiszeripari láncot érintő kérdésekkel kapcsolatos kockázati kommunikáció általános tervének elfogadása érdekében. A kockázati kommunikáció általános tervének meg kell határoznia az ahhoz szükséges információk nyilvánosság számára történő elérhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket, hogy biztosítva legyen a kockázatkezelési folyamat magas szintű átláthatósága. Ezért különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)  A nyilvánosságra hozandó információk körére vonatkozó rendelkezések nem érinthetik az 1049/2001/EK rendeletet, illetve a közokiratokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló nemzeti vagy uniós jogszabályokat.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Hatóság és a vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni az új követelményekhez, miközben a Hatóság zavartalanul folytathatja a munkáját, átmeneti intézkedések elfogadására van szükség e rendelet alkalmazásában.
(38)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Hatóság, a tagállamok, a Bizottság és a vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni az új követelményekhez, miközben a Hatóság zavartalanul folytathatja a munkáját, átmeneti intézkedések elfogadására van szükség e rendelet alkalmazásában.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
39 a preambulumbekezdés (új)
(39a)  Mivel az ebben a javaslatban szereplő módosítások széles körű kompetenciákkal ruházzák fel a Hatóságot a kockázatértékelés és a titoktartásra vonatkozó ellenőrzések terén, jelentősen növelni kell a Hatóság számára a bizottsági javaslat 3. melléklete szerint biztosított költségvetési forrásokat. A finanszírozási javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, ám magával vonhatja az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott speciális eszközök használatát. Amennyiben az Európai Parlament és a tagállamok között az uniós költségvetésről folyó megbeszélések nem biztosítanak mozgásteret a szükséges költségvetési források elkülönítésére, akkor a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében egy alternatív finanszírozási javaslatot kell előterjesztenie.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
40 a preambulumbekezdés (új)
(40a)  A közelmúlt élelmiszer-biztonsággal összefüggő problémái bizonyították, hogy veszélyhelyzetekben kellenek arra szolgáló intézkedések, hogy az összes élelmiszer – jellegétől és származásától függetlenül –, valamint az összes takarmány az emberek és az állatok egészségét és a környezetet fenyegető súlyos veszély esetén egységes eljárások hatálya alá tartozzék. A vészhelyzetre vonatkozó élelmiszerbiztonsági intézkedések ilyen átfogó megközelítésének lehetővé kell tennie hatékony intézkedések foganatosítását, és harmonizált közös élelmiszerriasztás-kezelési eljáráson keresztül meg kell előznie az élelmiszereket vagy takarmányokat fenyegető súlyos veszély kezelésében jelentkező mesterséges különbségeket.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
178/2002/EK rendelet
6 cikk – 2 bekezdés
-1.  A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2)  A kockázatértékelést a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján, független, tárgyilagos és átlátható módon kell elvégezni.
(2) A kockázatértékelést valamennyi rendelkezésre álló tudományos eredmény alapján, független, tárgyilagos és átlátható módon kell elvégezni.
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új)
178/2002/EK rendelet
7 cikk – 1 bekezdés
-1a.  A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1)  Azokban az esetekben, ahol a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni.
(1) Azokban az esetekben, amikor a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében kockázatkezelési intézkedéseket kell bevezetni.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
178/2002/EK rendelet
8a. cikk
8a. cikk
8a. cikk
A kockázati kommunikáció céljai
A kockázati kommunikáció céljai
A kockázati kommunikáció az alábbi célokat szolgálja, miközben figyelembe veszi a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeit:
A kockázati kommunikáció az alábbi célokat szolgálja, miközben figyelembe veszi a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeit:
a)  a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság elősegítése a kockázatelemzési eljárás teljes ideje alatt;
a)  a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság elősegítése a kockázatelemzési és kockázatkezelési folyamat teljes ideje alatt;
b)  a következetesség és az átláthatóság elősegítése a kockázatkezelési ajánlások megfogalmazásában;
b)  a következetesség, az átláthatóság és az egyértelműség elősegítése a kockázatkezelési lehetőségek, ajánlások és döntések megfogalmazásában;
c)  a kockázatkezelési döntések megértését lehetővé tevő szilárd alap biztosítása;
c)  a kockázatkezelési döntések megértését lehetővé tevő szilárd tudományos alap biztosítása; beleértve a következőkre vonatkozó információkat:
i.  az, hogy a választott kockázatkezelési lehetőség hogyan tükrözi a kockázatértékelés bizonytalanságának fokát, valamint fogyasztók és állatok egészsége, továbbá a fogyasztók, az állatok egészsége és a környezet védelmének elérni kívánt szintje;
ii.  a 6. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kockázatértékelés eredményeitől eltérő azon tényezők, amelyeket a kockázatkezelők figyelembe vettek, és az, hogy e tényezőket miként vetették egymással össze;
d)  a kockázatelemzési eljárás nyilvánosság általi megértésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében;
d)  a kockázatelemzési eljárás nyilvánosság általi megértésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében, beleértve közérthető és következetes információk biztosítását a kockázatértékelők és kockázatkezelők feladatit, hatáskörét és felelősségi köreit illetően;
e)  az összes érdekelt fél megfelelő bevonásának elősegítése; valamint
e)  az összes érdekelt fél – köztük az élelmiszeripari lánc gazdasági szereplői, fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetek – kiegyensúlyozott bevonásának elősegítése;
f)  az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk érdekelt felekkel való megfelelő megosztásának biztosítása.
f)  az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk az e) pontban említett érdekelt felekkel való átlátható és méltányos megosztásának biztosítása;
fa)  a fogyasztók tájékoztatása a kockázatmegelőzési stratégiákkal kapcsolatban; valamint
fb)  a valótlan információk elterjedése és azok forrásai elleni küzdelem.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
178/2002/EK rendelet
8b. cikk
8b. cikk
8b. cikk
A kockázati kommunikáció általános elvei
A kockázati kommunikáció általános elvei
A kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeinek figyelembevételével a kockázati kommunikáció:
A kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeinek figyelembevételével a kockázati kommunikáció:
a)  az átláthatóság, a nyilvánosság és a reakcióképesség elvei alapján biztosítja a pontos, megfelelő és időszerű információk interaktív megosztását;
a)  az átláthatóság, a nyilvánosság és a reakcióképesség elvei alapján biztosítja a pontos, teljes és időszerű információk interaktív megosztását minden érdekelt féllel;
b)  átlátható információkat biztosít a kockázatelemzési eljárás minden szakaszában, a tudományos tanácsadásra vonatkozó kérelmek kidolgozásától a kockázatértékelés elvégzésén keresztül a kockázatkezelési döntések meghozataláig;
b)  átlátható információkat biztosít a kockázatelemzési eljárás minden szakaszában, a tudományos tanácsadásra vonatkozó kérelmek kidolgozásától a kockázatértékelés elvégzésén keresztül a kockázatkezelési döntések meghozataláig;
c)  figyelembe veszi a kockázat megítélését;
c)  kezeli a kockázat megítélését;
d)  minden érdekelt fél számára megkönnyíti a megértést és a kölcsönös párbeszédet; valamint
d)  minden érdekelt fél számára megkönnyíti a megértést és a kölcsönös párbeszédet;
e)  hozzáférhető, azok számára is, akik az eljárásban közvetlenül nincsenek érintve, miközben figyelembe veszi a személyes adatok bizalmas jellegét és védelmét.
e)  hozzáférhető, azok számára is, akik az eljárásban közvetlenül nincsenek érintve, miközben figyelembe veszi a személyes adatok bizalmas jellegét és védelmét; valamint
ea)  megközelítéseket alakít ki a veszély és kockázat közötti különbség jobb kommunikálása érdekében.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
178/2002/EK rendelet
8c. cikk
8c. cikk
8c. cikk
A kockázati kommunikáció általános terve
A kockázati kommunikáció általános terve
(1)  A Bizottság a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően, illetve a 8a. és 8b. cikkekben meghatározott vonatkozó célkitűzések és általános elvek figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az agrár-élelmiszerlánchoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó kockázati kommunikáció általános tervének létrehozásáról.
(1)  A Bizottság a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően, illetve a 8a. és 8b. cikkekben meghatározott vonatkozó célkitűzések és általános elvek figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére az agrár-élelmiszerlánchoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó kockázati kommunikáció általános tervének létrehozása révén.
(2)  A kockázati kommunikáció általános terve elősegíti a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők következetes és szisztematikus módon követnek uniós és nemzeti szinten egyaránt. A kockázati kommunikáció általános terve:
(2)  A kockázati kommunikáció általános terve elősegíti a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők következetes és szisztematikus módon követnek uniós és nemzeti szinten egyaránt. A kockázati kommunikáció általános terve:
a)  azonosítja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe vesznek;
a)  azonosítja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe vesznek;
b)  az érintett célcsoportok figyelembevételével azonosítja a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett fő megfelelő eszközöket és csatornákat; valamint
b)  azonosítja a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett fő megfelelő eszközöket és csatornákat, figyelembe véve valamennyi érdekelt fél, köztük az élelmiszerlánc gazdasági szereplői, fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetek kiegyensúlyozott részvétele biztosításának szükségességét;
c)  a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése és az érdekelt felek közötti nyílt párbeszéd biztosítása érdekében létrehozza a megfelelő mechanizmusokat.
c)  a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése érdekében létrehozza a megfelelő mechanizmusokat, többek között a tudományos értékelések vagy a kockázat elfogadható szintjéről kialakított álláspontok közötti eltérések szisztematikus elismerése és kifejtése révén.
ca)  meghatározza az 55a. cikk (1) bekezdésében említett információk nyilvános hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket és határidőket.
(3)  A Bizottság [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül] elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét, valamint a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével gondoskodik annak aktualizálásáról.
(3)  A Bizottság ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül]-ig elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét, valamint a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével gondoskodik annak aktualizálásáról.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
178/2002/EK rendelet
8 d cikk (új)
8d. cikk
A kockázati kommunikáció átláthatósága
(1)  A Bizottság, a Hatóság és a tagállamok magas szintű átláthatóság mellett látják el az élelmiszerjoggal kapcsolatos kockázati kommunikációra vonatkozó feladataikat.
(2)  Az Európai Bizottság vonatkozó iránymutatást adhat.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
178/2002/EK rendelet
9 cikk
1a.  A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:
9 cikk
9. cikk
Az állampolgárokkal folytatott konzultáció
Az állampolgárokkal folytatott konzultáció
Az élelmiszerjog egyes jogszabályainak előkészítése, értékelése és felülvizsgálata során – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezeteken keresztül – nyitott és átlátható, az állampolgárokkal folytatott konzultációra van szükség, kivéve, ha az ügyek sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.
A kockázatelemzés során, valamint az élelmiszerjog egyes jogszabályainak előkészítése, értékelése és felülvizsgálata során – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezeteken keresztül – nyitott és átlátható, az állampolgárokkal folytatott konzultációra van szükség, kivéve, ha az ügyek sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
178/2002/EK rendelet
10 cikk
1b.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:
10 cikk
10. cikk
Az állampolgárok tájékoztatása
Az állampolgárok tájékoztatása
A Közösség és az egyes tagállamok jogszabályaiban a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, a hatóságok a kockázat jellegének, súlyának és mértékének figyelembevételével megteszik a szükséges intézkedéseket az állampolgárok tájékoztatására az egészséget veszélyeztető kockázat jellegéről, a lehető legpontosabban meghatározzák a veszélyt jelentő élelmiszert vagy takarmányt, vagy az élelmiszer vagy takarmány jellegét, az azzal összefüggő kockázatot, valamint megadják a kockázat megelőzésére, csökkentésére vagy felszámolására vonatkozó, már megtett vagy előkészületben lévő intézkedéseket.
(1)   A Közösség és az egyes tagállamok jogszabályaiban a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, a közjogi hatóságok megteszik a szükséges és időszerű intézkedéseket az állampolgárok tájékoztatására az egészséget veszélyeztető kockázat jellegéről, a lehető legpontosabban meghatározzák az érintett termékeket, az azokkal összefüggő kockázatot, valamint megadják a kockázat megelőzésére, csökkentésére vagy felszámolására vonatkozó, már megtett vagy előkészületben lévő intézkedéseket. Ezt a bekezdést kell alkalmazni az alkalmazandó uniós jogszabályok csalárd vagy megtévesztő gyakorlaton keresztül elkövetett, esetleges szándékos megsértéséből eredő meg nem felelés gyanúja esetén is.
(2)  Az (1) bekezdés egységes végrehajtásának biztosítására a Bizottság végrehajtási rendeleteket fogad el alkalmazásának módozataira vonatkozóan ... [e módosító rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-ig.”
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 c pont (új)
178/2002/EK rendelet
22 cikk – 7 bekezdés
1c.  A 22. cikk (7) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A Hatóság szorosan együttműködik a tagállamok hasonló feladatokat ellátó, illetékes testületeivel.
„A többi uniós értékelő ügynökséggel együttműködve kell eljárnia.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 d pont (új)
178/2002/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés – b pont
1d.  A 23. cikk első bekezdésében a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
b)  a Hatóság küldetéséhez tartozó minden területen egységes kockázatértékelési módszerek kidolgozásának támogatása és összehangolása;
„b) egységes kockázatértékelési módszerek kidolgozásának támogatása és koordinálása átfogó megközelítéssel a küldetéséhez tartozó területeken, figyelemmel különösen azon vegyi anyagok „koktélhatására”, amelyek hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
178/2002/EK rendelet
25 cikk – 1 a bekezdés
(1a)  Az (1) bekezdésben említett tagok és póttagok mellett az igazgatótanácsban helyet kap:
(1a)  Az (1) bekezdésben említett tagok és póttagok mellett az igazgatótanácsban helyet kap:
a)  a Bizottság által kinevezett és a Bizottságot képviselő két tag és póttag, akik szavazati joggal rendelkeznek.
a)  a Bizottság által kinevezett és a Bizottságot képviselő két tag és póttag, akik szavazati joggal rendelkeznek;.
b)  az Európai Parlament által kinevezett egy tag, aki szavazati joggal rendelkezik.
b)  az Európai Parlament által kinevezett két tag, akik szavazati joggal rendelkeznek;
c)  a civil társadalmat és az élelmiszerlánc érdekeit képviselő, szavazati joggal rendelkező négy tag: egy a fogyasztói szervezetek, egy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, egy a gazdálkodói szervezetek, egy pedig az ipari szervezetek képviseletében. Ezeket a tagokat a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után, a Bizottság által összeállított névjegyzékből, amely a betöltendő helyek számánál több nevet tartalmaz. A Bizottság által összeállított névjegyzéket a lényeges háttéranyagokkal együtt megküldik az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a lehető leghamarabb, de legfeljebb három hónapon belül megfontolásra megküldheti véleményét a Tanácsnak, amely azt követően kinevezi a tagokat.
c)  a civil társadalmat és az élelmiszerlánc érdekeit képviselő, szavazati joggal rendelkező hat tag: egy a fogyasztói szervezetek, egy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, egy az egészségügyi nem kormányzati szervezetek, egy a gazdálkodók szervezetei, egy az agrokémiai szervezetek, egy pedig az ipari szervezetek képviseletében. Ezeket a tagokat a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után, a Bizottság által összeállított névjegyzékből, amely a betöltendő helyek számánál több nevet tartalmaz. A Bizottság által összeállított névjegyzéket a lényeges háttéranyagokkal együtt megküldik az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a lehető leghamarabb, de legfeljebb három hónapon belül megfontolásra megküldheti véleményét a Tanácsnak, amely azt követően kinevezi a tagokat.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
178/2002/EK rendelet
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. Az (1a) bekezdés a) és b) pontjaiban említett tagok hivatali idejének időtartama ugyanakkor nincs korlátozva. Az (1a) bekezdés c) pontjában említett tagok hivatali ideje csak egyetlen alkalommal hosszabbítható meg.
(2)  Az (1a) bekezdés b) pontjában említett bizottsági tagok hivatali ideje legfeljebb 2,5 év. Az (1a) bekezdés a) és c) pontjában említett tagok hivatali ideje öt év. Az (1a) bekezdés c) pontjában említett tagok hivatali ideje egyetlen alkalommal hosszabbítható meg.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új)
178/2002/EK rendelet – 28 cikk – 4 bekezdés – bevezető pont
28 cikk – 1 albekezdés – bevezető pont
-a)   A 28. cikk (4) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A tudományos testületek olyan független tudósokból állnak, akik aktív kutatást végeznek, és kutatási eredményeiket tudományos folyóiratokban publikálják.”
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a és b pont
178/2002/EK rendelet
28 cikk – 5–5 g bekezdés
(5)  A Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint az (5b) bekezdésben említett kiegészítő tagokat az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján az igazgatótanács nevezi ki öt év hivatali időre, – amely meghosszabbítható – miután pályázatot tettek közzé a tisztségek betöltésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a vezető releváns tudományos kiadványokban és a Hatóság honlapján.”,
(5)  A Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint a tudományos testületek tagjait az igazgatótanács nevezi ki öt év meghosszabbítható hivatali időre, a következő eljárásnak megfelelően:
(5a)  A tudományos testületek tagjait az igazgatótanács nevezi ki egy meghosszabbítható, öt éves hivatali időre, az alábbi eljárás szerint:
a)  Az ügyvezető igazgató az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után kérelmet küld a tagállamoknak az egyes tudományos testületek multidiszciplináris szakértelemre irányuló igényeivel, amelyben feltünteti a tagállamok által kijelölendő szakértők számát. Az ügyvezető igazgató tájékoztatja a tagállamokat a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájáról és a tudományos testületek tagjaira érvényes végrehajtási szabályokról. A tagállamok pályázati felhívást tesznek közzé a szakértők kijelölésének érdekében. Az ügyvezető igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot a tagállamoknak küldött kérelmekről.
a)  Az ügyvezető igazgató az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a témával foglalkozó vezető tudományos kiadványokban és a Hatóság honlapján, és tájékoztatja a tagállamokat. A pályázati felhívás tartalmazza az egyes tudományos testületek multidiszciplináris szakértelemre irányuló igényeit, és feltünteti a szükséges szakértők számát;
b)  A tagállamok kijelölik a szakértőket, amelyek együttes száma eléri az ügyvezető igazgató által megjelölt számot. Minden tagállam legalább 12 tudományos szakértőt jelöl ki. A tagállamok egyéb tagállamok állampolgárait is kijelölhetik.
b)  A tagállamok biztosítják a felhívás széles körben történő terjesztését a tudományos közösségben; Kijelölhetnek továbbá szakértőket a megjelölt területekre, feltéve, ha ezt nemzeti pályázati felhívás alapján teszik;
c)  A tagállamok által végzett kijelölés alapján az ügyvezető igazgató minden tudományos testület számára összeállítja a szakértők névjegyzékét, amelyeken a kinevezendő tagok számánál több szakértő szerepel. Az ügyvezető igazgatónak lehetősége van arra, hogy ne állítson össze ilyen névjegyzéket, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a d) pontban meghatározott kiválasztási kritériumok következtében a kijelölések nem teszik lehetővé számára egy bővebb névjegyzék összeállítását. Az ügyvezető igazgató kinevezés céljából az igazgatótanács elé terjeszti a névjegyzéket.
c)  A beérkezett pályázatok és a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikája alapján, valamint a tudományos testületek tagjaira vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően az ügyvezető igazgató minden tudományos testület számára összeállítja a szakértők névjegyzékét, amelyeken a kinevezendő tagok számánál több szakértő szerepel. Az ügyvezető igazgatónak lehetősége van arra, hogy ne állítson össze ilyen névjegyzéket, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a d) pontban meghatározott kiválasztási kritériumok következtében a pályázatok és a kijelölések nem teszik lehetővé számára egy bővebb névjegyzék összeállítását. Az ügyvezető igazgató kinevezés céljából az igazgatótanács elé terjeszti a névjegyzéket;
d)  A tagállamok általi kijelölés, az ügyvezető igazgató általi kiválasztás és az igazgatótanács általi kinevezés az alábbi kritériumok alapján történik:
d)  A tagállamok általi kijelölés, az ügyvezető igazgató általi kiválasztás és az igazgatótanács általi kinevezés az alábbi kritériumok alapján történik:
i.  Magas szintű tudományos szakértelem;
i.  Magas szintű tudományos szakértelem;
ii.  Függetlenség és az összeférhetetlenség hiánya, a 37. cikk (2) bekezdésének, illetve a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájának és a tudományos testületek tagjainak függetlenségére vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően;
ii.  Függetlenség és az összeférhetetlenség hiánya, a 37. cikk (2) bekezdésének, illetve a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájának és a tudományos testületek tagjainak függetlenségére vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően;
iii.  Annak a testületnek a multidiszciplináris szakértelem iránti igénye, amelybe a szakértőt kinevezik és az alkalmazandó nyelvi rendszer.
iii.  Annak a testületnek a multidiszciplináris szakértelem iránti igénye, amelybe a szakértőt kinevezik és az alkalmazandó nyelvi rendszer;
e)  Az igazgatótanács biztosítja, hogy a végső kinevezésekkel a lehető legszélesebb földrajzi képviselet valósul meg.
e)  Az igazgatótanács biztosítja, hogy a végső kinevezésekkel a lehető legszélesebb földrajzi képviselet valósul meg.
(5b)   Amikor a Hatóság egy vagy több testület esetében a szükséges szakértelem hiányát azonosítja, az ügyvezető igazgató a testület(ek)be való kinevezés céljából további tagokat javasol az igazgatótanács számára, az (5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.
(5a)   Amikor a Hatóság egy vagy több testület esetében a szükséges szakértelem hiányát azonosítja, az ügyvezető igazgató a testület(ek)be való kinevezés céljából további tagokat javasol az igazgatótanács számára, az (5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.
(5c)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján szabályokat fogad el a jelen cikk (5a) és (5b) bekezdéseiben meghatározott eljárások részletes szervezésére és ütemezésére vonatkozóan.
(5b)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján szabályokat fogad el a jelen cikk (5) és (5a) bekezdéseiben meghatározott eljárások részletes szervezésére és ütemezésére vonatkozóan.
(5d)   A tagállamok intézkedéseket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a tudományos testületek tagjai számára, hogy a 37. cikk (2) bekezdésének és a Hatóság belső intézkedéseinek megfelelően függetlenül járjanak el, és ne merüljenek fel velük kapcsolatban összeférhetetlenségek. A tagállamok biztosítják, hogy a tudományos testületek tagjai számára olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik, hogy elegendő időt és erőfeszítést fordíthassanak a Hatóság munkájához való hozzájárulásra. A tagállamok biztosítják, hogy a tudományos testületek tagjai nem kapnak semmilyen utasítást semmilyen nemzeti szintről, és hogy az uniós szintű kockázatértékelési rendszerhez való független tudományos hozzájárulásukat elsődleges feladatként ismerik el az élelmiszerlánc védelmének és biztonságának szempontjából.
(5c)   A tudományos testületek tagjai a 37. cikk (2) bekezdésének és a Hatóság belső intézkedéseinek megfelelően függetlenül járnak el, és nem merülnek fel velük kapcsolatban összeférhetetlenségek. Rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy elegendő időt és erőfeszítést fordíthassanak a Hatóság munkájához való hozzájárulásra, nem kapnak semmilyen utasítást semmilyen nemzeti szintről, és az uniós szintű kockázatértékelési rendszerhez való független tudományos hozzájárulásukat elsődleges feladatként ismerik el az élelmiszerlánc védelmének és biztonságának szempontjából.
(5e)   A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató állami szervek és az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató tudományos szervek prioritásainak meghatározásáért felelős közigazgatási szervek végrehajtják az (5d) bekezdésben szereplő intézkedéseket.
(5d)   Adott esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató állami szervek és az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató tudományos szervek prioritásainak meghatározásáért felelős közigazgatási szervek végrehajtsák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy teljesüljenek az (5c) bekezdésben szereplő feltételek.
(5f)   A Hatóság támogatást nyújt a testületek feladatainak elvégzéséhez azzal, hogy megszervezi a munkájukat, különösen a Hatóság alkalmazottai vagy a 36. cikkben említett kijelölt nemzeti tudományos szervezetek által végzendő előkészítő munkát, többek között azáltal, hogy adott esetben megszervezi a szakvélemények elkészítését, amelyeket a testületek elfogadás előtt szakértői vizsgálat alá vetnek.
(5e)   A Hatóság támogatást nyújt a testületek feladatainak elvégzéséhez azzal, hogy megszervezi a munkájukat, különösen a Hatóság alkalmazottai vagy a 36. cikkben említett kijelölt nemzeti tudományos szervezetek által végzendő előkészítő munkát, többek között azáltal, hogy adott esetben megszervezi a szakvélemények elkészítését, amelyeket a testületek elfogadás előtt szakértői vizsgálat alá vetnek.
(5g)   Az egyes testületek legfeljebb 21 tagból állnak.
(5f)   Az egyes testületek legfeljebb 21 tagból állnak.
(5fa)  A Hatóság átfogó képzést biztosít a kockázatértékelési eljárásról a testületek tagjai számára.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
178/2002/EK rendelet
28 cikk – 9 bekezdés – b pont
Az egyes tudományos testületek tagjainak a száma, az (5g) bekezdésben meghatározott maximális létszámon belül.;
b)  Az egyes tudományos testületek tagjainak a száma, az (5f) bekezdésben meghatározott maximális létszámon belül.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a pont (új)
178/2002/EK rendelet
28 cikk – 9 bekezdés – g a pont (új)
ca)  a 28. cikk (9) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ga) annak lehetősége a kérelmezők számára, hogy – a Hatósággal történt ellenkező megállapodás hiányában és a Hatóság szakvélemény-tervezetének közzététele előtt – legfeljebb 6 hónap alatt új adatok révén adjon megoldást a kritikusan aggályos területekre.ˮ
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
178/2002/EK rendelet
29 cikk – 6 bekezdés
3a.  A 29. cikk (6) bekezdésének végére a következő mondatot kell beilleszteni:
„Nem teszik lehetővé bizonyos tudományos bizonyítékok a priori kizárását különösen akkor, ha ezeket szakmai vizsgálatot követően tették közzé.”
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 a cikk
Az élelmiszerjogi engedélyezés potenciális kérelmezőinek kérésére a Hatóság alkalmazottai tanácsot nyújtanak a vonatkozó rendelkezések és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó követelmények tekintetében. A Hatóság alkalmazottai által adott tanácsok nem érintik az engedélyezési kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
A Hatóság egy gyakran ismételt kérdéseket és válaszokat is tartalmazó útmutatót tesz közzé, amely részletesen bemutatja az engedélyezési kérelem adminisztratív és tudományos követelményeit. Az élelmiszerjogi engedélyezés potenciális kérelmezőinek kérésére a Hatóság emellett tanácsadási megbeszéléseket biztosít, amelyek során elmagyarázzák a kérelem szükséges tartalmát, valamint a tervezett termék minőségének, biztonságosságának és hatásosságának bizonyítására szolgáló különböző vizsgálatok és tanulmányok végrehajtását. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedélyezési kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek. A Hatóság azon alkalmazottai, akik tanácsot nyújtanak, nem vehetnek részt semmilyen olyan tudományos előkészítő munkában, amely közvetlenül vagy közvetetten vonatkozik a tanácsadás tárgyát képező kérelemhez.
... [E rendelet hatálybalépésétől számított 36 hónapon belül]-ig a Bizottság értékeli e cikk hatását a Hatóság működésére. Különös figyelmet kell fordítani az alkalmazottak megnövekedett munkaterhére és mobilizálására, és arra, hogy ez eredményezett-e változást a Hatóság erőforrásaiban a közérdekű tevékenységek rovására.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 1 bekezdés
(1)  Ezennel létrejön a vállalkozók által az uniós élelmiszerjog szerinti engedély megszerzése érdekében megrendelt tanulmányok uniós nyilvántartása. A vállalkozók késedelem nélkül bejelentik a Hatóságnál az uniós élelmiszerjog szerinti jövőbeli engedélyezési kérelmek alátámasztására megrendelt tanulmányok tárgyát. A nyilvántartást a Hatóság kezeli.
(1)  Ezennel létrejön a vállalkozók által az uniós élelmiszerjog szerinti engedély megszerzése vagy megújítása iránti kérelemhez kapcsolódóan megrendelt tanulmányok uniós nyilvántartása. A vállalkozók késedelem nélkül bejelentik a Hatóságnál az uniós élelmiszerjog szerinti jövőbeli engedélyezési vagy megújítási kérelmek alátámasztására az Unión belül és kívül megrendelt tanulmányok tárgyát. A nyilvántartást a Hatóság kezeli.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az összes elvégzett tanulmány figyelembe veszi a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet1a.
___________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség az ilyen tanulmányokat végző uniós laboratóriumokra is vonatkozik.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség a tanulmányokat végző minden intézményre vonatkozik, beleértve a laboratóriumokat, intézeteket vagy egyetemeket.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Egy megrendelt, de nyilvántartásba nem vett tanulmányból származó adatok a kockázatértékelésnél nem használhatók fel.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A tárgy csak abban az esetben engedélyezhető, ha a nyilvántartásba vett tanulmányok valamennyi adatát benyújtják.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Amennyiben a Hatóság egy kérelmezőtől további adatokat kér be és kap, ezeket az adatokat ilyenként megjelölve szintén fel kell venni az uniós nyilvántartásba és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottság az 57a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy ezt a rendeletet kiegészítse a bejelentési kötelezettség megsértéséért kiszabott szankciók meghatározásával.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  E cikk nem alkalmazandó ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja)-t megelőzően elvégzett tanulmányokra.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 c cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben az uniós élelmiszerjog egy engedély megújításáról rendelkezik, a megújítás potenciális kérelmezője bejelenti a Hatóságnak az ebből a célból tervezett tanulmányokat. A bejelentést követően a Hatóság a megújításhoz kapcsolódó tervezett tanulmányokról konzultációba kezd az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, és a beérkező észrevételek figyelembevételével tanácsot nyújt a tervezett megújítási kérelem tartalmára vonatkozóan. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedély megújítására vonatkozó kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
(1)  Amennyiben az uniós élelmiszerjog egy engedély megújításáról rendelkezik, a megújítás potenciális kérelmezője bejelenti a Hatóságnak az ebből a célból tervezett tanulmányokat. A bejelentést követően a Hatóság a megújításhoz kapcsolódó tervezett tanulmányokról konzultációba kezd az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, és a tervezett megújítás kockázatértékelése szempontjából releváns beérkező észrevételek figyelembevételével tanácsot nyújt a tervezett megújítási kérelem tartalmára vonatkozóan. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedély megújítására vonatkozó kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 c cikk – 2 bekezdés
(2)  A Hatóság az engedélyezési kérelmeket alátámasztó tanulmányokra vonatkozóan konzultációt folytat az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, miután a Hatóság a 38. cikknek és a 39.–39f. cikkeknek megfelelően ezeket közzétette, annak azonosítása céljából, hogy az engedélyezési kérelem tárgyára vonatkozóan rendelkezésre állnak-e egyéb lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a kiegészítő információkra, amelyeket a kérelmezők a kockázatértékelési eljárás során nyújtanak be.
(2)  A Hatóság, két hónapon belül, az engedélyezési kérelmeket alátámasztó tanulmányokra vonatkozóan konzultációt folytat az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, miután a Hatóság a 38. cikknek és a 39.–39f. cikkeknek megfelelően ezeket közzétette, annak azonosítása céljából, hogy az engedélyezési kérelem tárgyára vonatkozóan rendelkezésre állnak-e egyéb, független szakirodalmon alapuló vagy a nemzetközi iránymutatásokkal és a helyes laboratóriumi gyakorlatokkal (GLP) összhangban elvégzett lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok, amelyek nem érintik a Hatóság 33. cikk szerinti saját kötelezettségeit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a kiegészítő információkra, amelyeket a kérelmezők a kockázatértékelési eljárás során nyújtanak be.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 d cikk
A Bizottság szakértői ellenőrzéseket, többek között auditokat végeznek, amelyek útján megbizonyosodhatnak arról, hogy a kísérleteket végző intézmények eleget tesznek az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem részeként a Hatósághoz benyújtott vizsgálatok és tanulmányok végzésére vonatkozó normáknak. Ezeknek az ellenőrzéseknek a megszervezése az illetékes tagállami hatóságokkal együttműködésben történik.
A Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságának szakértői ellenőrzéseket, többek között auditokat végeznek, amelyek útján megbizonyosodhatnak arról, hogy a kísérleteket végző uniós és a harmadik országbeli intézmények eleget tesznek az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem részeként a Hatósághoz benyújtott vizsgálatok és tanulmányok végzésére vonatkozó normáknak. Ezeknek az ellenőrzéseknek a megszervezése az illetékes tagállami hatóságokkal vagy az érintett harmadik országokkal együttműködésben történik.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet – 32 e cikk
32 e cikk
Anélkül, hogy sértené az élelmiszerjog szerinti engedélyek kérelmezőire háruló azon kötelezettséget, hogy bizonyítsák az engedélyezési kérelem tárgyának biztonságosságát, a Bizottság rendkívüli körülmények esetén tudományos tanulmányok megrendelésére kérheti fel a Hatóságot, a kockázatértékelési eljárásban használt bizonyítékok ellenőrzésének céljából. A megrendelt tanulmányok az ellenőrzés tárgyát képező bizonyítéktól eltérő szempontokra is kiterjedhetnek.
Anélkül, hogy sértené az élelmiszerjog szerinti engedélyek kérelmezőire háruló azon kötelezettséget, hogy bizonyítsák az engedélyezési kérelem tárgyának biztonságosságát, eltérő tudományos megállapítások esetén a Bizottság tudományos tanulmányok megrendelésére kérheti fel a Hatóságot, a kockázatértékelési eljárásban használt bizonyítékok ellenőrzésének céljából. A megrendelt tanulmányok a kockázatértékelés folyamán végzett ellenőrzés tárgyát képező bizonyítéktól eltérő szempontokra is kiterjedhetnek. A közös alap pályázóinak hozzájárulásával ellenőrző tanulmányokat finanszíroz. A Bizottság az 57. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen alap módozatainak meghatározása érdekében.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 e cikk – 1 a bekezdés (új)
A megrendelt tanulmányok figyelembe veszik a 2010/63/EU irányelvet.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
178/2002/EK rendelet
33 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
4a.  A 33. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„da) kombinatorikus és kumulált hatások.”
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A Hatóság valamennyi tevékenységét magas fokú átláthatósággal végzi. A Hatóság haladéktalanul nyilvánosságra hozza különösen a következőket:
(1)  A Hatóság valamennyi tevékenységét magas fokú átláthatósággal végzi, az 1367/2006/EK rendelettel összhangban és az 1049/2001/EK rendelet sérelme nélkül. A Hatóság haladéktalanul nyilvánosságra hozza különösen a következőket:
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok napirendjei és jegyzőkönyvei;
a)  az igazgatótanács, a tanácsadó bizottság, a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok napirendjei, résztvevői listái és jegyzőkönyvei;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmeket alátámasztó tudományos adatok, tanulmányok és egyéb információk, beleértve a kérelmezők által benyújtott kiegészítő információkat, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos támogatás, többek között tudományos szakvélemény iránti kérelmeit alátámasztó egyéb tudományos adatokat és információkat, a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével.
c)  az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmeket alátámasztó tudományos adatok, tanulmányok és egyéb információk, beleértve a kérelmezők által benyújtott kiegészítő információkat, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemény iránti kérelmeit alátámasztó egyéb tudományos adatokat és információkat, a közzétételhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek, valamint a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az általa nyújtott tudományos támogatások, többek között tudományos szakvélemények alapját képező információk, a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével;
d)  az általa biztosított tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemények alapját képező információk, a közzétételhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek, valamint a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  a kérelmező nevére és a kérelem címére vonatkozó információk;
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  a Hatóság által a potenciális kérelmezőknek a benyújtás előtti szakaszban a 32a. és a 32c. cikk szerint nyújtott tanácsok.
i)  a Hatóság által a potenciális kérelmezőknek a benyújtás előtti szakaszban a 32a. és a 32c. cikk szerint nyújtott általános tanácsok.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett információk közzétételére a Hatóság weboldalának egy erre a célra fenntartott részén kerül sor. Ez a rész nyilvánosan elérhető és könnyedén meglátogatható. A lényeges információk letölthetők, kinyomtathatók és elektronikus formátumban kereshetők.
Az első albekezdésben említett információk közzétételére a Hatóság weboldalának egy erre a célra fenntartott részén kerül sor. Ez a rész nyilvánosan elérhető és könnyedén meglátogatható, figyelemmel az információkhoz hozzáférő szereplők elektronikusan rögzített egyértelmű kötelezettségvállalására, valamint a kereskedelmi célú felhasználás elleni hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedésekre és szankciókra. A lényeges információk letölthetők, kinyomtathatók, a nyomonkövethetőség érdekében vízjellel láthatók el, és gépileg olvasható elektronikus formátumban kereshetők.” Ezek az intézkedések a dokumentumok kereskedelmi felhasználására és benyújtására összpontosítanak. Ezeket az intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy hatékony védelmet nyújtsanak az első albekezdésben említettek kereskedelmi célú felhasználásával szemben mind az Unióban, mind pedig a harmadik országokban.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 a bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(1a)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett információ nyilvánosságra hozása nem sérti:
(1a)  Az (1) bekezdés c), d) és i) pontjában említett információ nyilvánosságra hozása nem sérti:
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 a bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a dokumentumok vagy azok tartalmának vonatkozásában meglévő szellemi tulajdonjogot; valamint
törölve
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – -b pont
178/2002/EK rendelet – 38 cikk – 1 a bekezdés – 2 albekezdés
38 cikk – 1 a bekezdés – 2 albekezdés
Az (1) bekezdés c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala nem tekinthető az érintett adatokra és információkra vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos engedélynek vagy licencnek, és azok tartalma nem használható fel, nem sokszorosítható, illetve semmilyen más módon nem aknázható ki, valamint harmadik felek általi felhasználásukért az Európai Unió nem felelős.
Az (1) bekezdés c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala nem tekinthető az érintett adatokra és információkra vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos engedélynek vagy licencnek, és azok tartalma kereskedelmi célra nem használható fel, nem sokszorosítható, illetve semmilyen más módon nem aknázható ki kereskedelmi célokra. A kételyek elkerülése érdekében a közzétett információk az eredmények nyilvános és tudományos ellenőrzése céljából felhasználhatók, ideértve az egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges negatív hatások jobb megértését, valamint az Európai Unió nem felelős az információk harmadik felek általi felhasználásáért.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c a pont (új)
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 3 a bekezdés (új)
ca)   a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ez a cikk nem sérti a 2003/4/EK irányelvet, valamint az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletet.”
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 38. cikktől eltérve a Hatóság nem hozhatja nyilvánosságra azokat a bizalmas információkat, amelyekre vonatkozóan a jelen cikkben szereplő feltételek mellett bizalmas kezelést kérelmeztek.
(1)  A 38. cikktől eltérve, valamint az 1049/2001/EK rendelet és a 2003/4/EK irányelv, továbbá azon általános elv sérelme nélkül, hogy a közegészségügyi érdek mindig felülírja a magánérdeket, a Hatóság nem hozhatja nyilvánosságra azokat a bizalmas információkat, amelyekre vonatkozóan a jelen cikkben szereplő feltételek teljesítése alapján bizalmas kezelést kérelmeztek és engedélyeztek.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 2 bekezdés – 1 pont
1.  a tudományos támogatásra, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának gyártásához vagy előállításához használt módszer vagy a hozzá kapcsolódó műszaki és ipari leírások;
1.  a tudományos eredményekre, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának gyártásához vagy előállításához használt módszer vagy a hozzá kapcsolódó műszaki és ipari leírások, kivéve, ha ezek a potenciális egészségügyi és környezeti hatás megértése szempontjából relevánsak, és feltéve, hogy a kérelmező ellenőrizhető indoklással igazolja, hogy az ilyen módszer nem von maga után környezeti kibocsátásokra és egészségi és a környezeti hatásokra vonatkozó információkat.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 2 bekezdés – 3 pont
3.  a kérelmező beszerzési forrásait, piaci részesedéseit vagy üzleti stratégiáját felfedő kereskedelmi információk; valamint
3.  a kérelmező beszerzési forrásait, innovatív termék-/anyagötleteit, piaci részesedéseit vagy üzleti stratégiáját felfedő kereskedelmi információk;
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 2 bekezdés – 4 pont
4.  a tudományos támogatásra, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának mennyiségi összetétele.
4.  a tudományos eredményekre, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának mennyiségi összetétele, kivéve, ha az egészségre és környezetre gyakorolt lehetséges hatások megértése szempontjából releváns.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  Amikor a közegészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, a Hatóság nyilvánosságra hozhatja a (2) és (3) bekezdésekben említett információkat; valamint
a)  amikor a közegészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, a Hatóság nyilvánosságra hozhatja a (2) és (3) bekezdésekben említett információkat; vagy
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  a Hatóság által nyújtott és előrelátható egészségügyi hatásokhoz kapcsolódó tudományos támogatások, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képező információk.
b)  a Hatóság által nyújtott és a közegészséget, az állatok egészségét és a környezetet érintő előrelátható hatásokhoz kapcsolódó tudományos eredmények, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képező információk;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)
ba)  amikor a közzétételhez nyomós közérdek fűződik;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 bekezdés – b b pont (új)
bb)  minden olyan információ, amelynek közzétételéhez az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és az 1367/2006/EK rendelet 6. cikke szerint nyomós közérdek fűződik, különösen ha az információ környezeti kibocsátásokra vonatkozik.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Ez a cikk nem érinti a 2003/4/EK irányelvet, az 1049/2001/EK rendeletet és az 1367/2006/EK rendeletet.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 a cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha egy kérelmező bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújt be, akkor a benyújtott információkról nem bizalmas és bizalmas verziót biztosít, a 39f. cikk szerinti standard adatformátumokban, amennyiben azok léteznek. A nem bizalmas verzió nem tartalmazza azokat az információkat, amelyeket a kérelmező a 39. cikk (2) és (3) bekezdéseinek megfelelően bizalmasnak tekint. A bizalmas verzió az összes benyújtott információt tartalmazza, beleértve a kérelmező által bizalmasnak tekintett információkat is. A bizalmas verzióban egyértelműen megjelölik azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban bizalmas kezelést kérnek. A kérelmező egyértelműen megjelöli, hogy milyen alapon kéri a különböző információk bizalmas kezelését.
(2)  Ha egy kérelmező bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújt be, akkor a benyújtott információkról nem bizalmas és bizalmas verziót biztosít, a 39f. cikk szerinti standard adatformátumokban, amennyiben azok léteznek. A nem bizalmas verzióban fekete színnel kitakarják azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan a kérelmező a 39. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően bizalmas kezelést kér. A bizalmas verzió az összes benyújtott információt tartalmazza, beleértve a kérelmező által bizalmasnak tartott információkat is. A bizalmas verzióban egyértelműen megjelölik azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban bizalmas kezelést kérnek. A kérelmező egyértelműen megjelöli, hogy milyen ellenőrizhető indokok és bizonyítékok alapján kéri az egyes információk bizalmas kezelését.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet – 39b cikk – 1 bekezdés
39b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  késedelem nélkül nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott nem bizalmas verziót;
a)  amint a kérelmet elfogadhatónak nyilvánították, késedelem nélkül nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott nem bizalmas verziót;
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)   írásban tájékoztatja a kérelmezőt közzétételi szándékáról és annak okairól, mielőtt a Hatóság hivatalos döntést hozna a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően. Ha a kérelmező nem ért egyet a Hatóság értékelésével, akkor a Hatóság álláspontjának ismertetésétől számított két héten belül kifejtheti álláspontját, vagy visszavonhatja kérelmét.
c)   írásban tájékoztatja a kérelmezőt közzétételi szándékáról és annak okairól, mielőtt a Hatóság hivatalos döntést hozna a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően. Ha a kérelmező kifogásolja a Hatóság értékelését, akkor a Hatóság álláspontjának ismertetésétől számított négy héten belül (1) kifejtheti álláspontját, (2) visszavonhatja kérelmét, vagy (3) felülvizsgálatot kérhet a Hatóság fellebbezési tanácsánál. A kérelmező írásos értesítésben tudathatja a Hatósággal, hogy a kérelem ismételt elbírálását kívánja kérelmezni a Hatóság fellebbezési tanácsánál. Ebben az esetben a kérelmező a vélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban nyújtja be a Hatóságnak a felülvizsgálati kérelem részletes indokolását. A Hatóság fellebbezési tanácsának az indokolás kézhezvételétől számítva 60 nap áll rendelkezésére a felülvizsgálatra.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a kérelmező észrevételeinek figyelembevételével engedélyezési kérelmek esetén a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított tíz héten belül, kiegészítő adatok és információk esetén pedig indokolatlan késedelem nélkül indokolt döntést hoz a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően, döntéséről pedig értesíti a kérelmezőt, és adott esetben tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat; valamint
d)  a kérelmező észrevételeinek figyelembevételével engedélyezési kérelmek esetén a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított nyolc héten belül, kiegészítő adatok és információk esetén pedig indokolatlan késedelem nélkül indokolt döntést hoz a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően, döntéséről pedig értesíti a kérelmezőt, és minden esetben tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat; valamint
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 b cikk – 1 bekezdés –1 albekezdés e pont
e)   nyilvánosságra hoz minden olyan kiegészítő adatot és információt, amelyek esetében a bizalmas kezelés iránti kérelmet nem tekintette indokoltnak, legkorábban két héttel azt követően, hogy értesítette a kérelmezőt a d) pont szerint meghozott döntéséről.
e)  csak akkor teszi közzé a kérelemre vonatkozó adatokat és információkat, amikor a Hatóság e cikk szerint meghozta a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó végleges döntését, és a 38. cikk szerint közzétette tudományos szakvéleményének tervezetét. Ha a kérelmező visszavonja a 39. cikk c) pontja szerinti kérelmet, mert a kérelmező a Hatóság által tervezett információk közzétételét túlságosan átfogónak tartja, a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok tartózkodnak az engedélyezési kérelmekről szóló információk közzétételétől.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Hatóság által a jelen cikk szerint meghozott döntések ellen keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságánál, a Szerződés 263. és 278. cikkeiben rögzített feltételek szerint.
A Hatóság által a jelen cikk szerint meghozott döntések ellen keresetet lehet benyújtani a Hatóság fellebbezési tanácsánál, amelyet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal hoz létre. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat e rendelet 57a. cikkének megfelelően kell elfogadni. A fellebbezés e bekezdés szerinti benyújtása halasztó hatályú. A kérelmező írásos értesítésben tudathatja a Hatósággal, hogy a kérelem ismételt elbírálását kívánja kérelmezni a Hatóság fellebbezési tanácsánál. Ebben az esetben a kérelmező a vélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban nyújtja be a Hatóságnak a felülvizsgálati kérelem részletes indokolását. A Hatóság fellebbezési tanácsának az indokolás kézhezvételétől számítva 60 nap áll rendelkezésére a felülvizsgálatra. A Hatóság fellebbezési tanácsa által hozott döntés vitatása esetén az ügyet az Európai Unió Bírósága elé lehet terjeszteni, a Szerződés 263. cikkében rögzített feltételek szerint.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 d cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós élelmiszerjog alapján tudomásukra hozott olyan információk, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, ne kerüljenek nyilvánosságra, amíg a Hatóság meg nem hozza a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését és az véglegessé nem válik. A Bizottság és a tagállamok meghozzák továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok az információk, amelyek esetében a Hatóság jóváhagyta a bizalmas kezelés iránti kérelmet, ne kerüljenek nyilvánosságra.
(2)  A Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós élelmiszerjog alapján tudomásukra hozott olyan információk, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, ne kerüljenek nyilvánosságra, amíg a Hatóság meg nem hozza a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését és az véglegessé nem válik, kivéve, ha az információkhoz való hozzáférést a 2003/4/EK irányelvvel vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joggal összhangban kérik. A Bizottság és a tagállamok meghozzák továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok az információk, amelyek esetében a Hatóság jóváhagyta a bizalmas kezelés iránti kérelmet, ne kerüljenek nyilvánosságra, kivéve, ha az információkhoz való hozzáférést a 2003/4/EK irányelvvel vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joggal összhangban kérik.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 d cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha egy engedélyezési eljárás keretében egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok megőrzik a kereskedelmi és ipari információk bizalmas jellegét, ahogy azt a Hatóság a 39–39f. cikkek alapján elfogadta. A kérelem attól a pillanattól tekinthető visszavontnak, hogy az eredeti kérelem címzettjének számító illetékes hatósághoz megérkezik az ez irányú írásos kérelem. Ha a kérelem visszavonására azt megelőzően kerül sor, hogy a Hatóság meghozta volna a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok nem hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be.
(3)  Ha egy engedélyezési eljárás keretében egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok megőrzik a kereskedelmi és ipari információk bizalmas jellegét, ahogy azt a Hatóság a 39–39f. cikkek alapján elfogadta. A kérelem attól a pillanattól tekinthető visszavontnak, hogy az eredeti kérelem címzettjének számító illetékes hatósághoz megérkezik az ez irányú írásos kérelem. A Hatóság nem tesz közzé semmilyen bizalmas vagy nem bizalmas információt, ha a kérelmező a kérelem visszavonása mellett döntött.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 e cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok ülésein részt vevő személyek neve.
c)  a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek, a munkacsoportok és a témával foglalkozó más ad hoc csoport ülésein részt vevő személyek és megfigyelők neve.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 f cikk – 1 bekezdés
(1)  A 38. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában, és a Hatóságnak benyújtott, tudományos támogatásra vonatkozó kérelmek hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadása szükséges, amelyek lehetővé teszik dokumentumok benyújtását, keresését, másolását és kinyomtatását, miközben biztosítják az uniós élelmiszerjogban meghatározott szabályozási követelményeknek való megfelelést. Ezek a standard adatformátum és szoftvercsomag tervezetek nem alapulhatnak jogvédett szabványokra, és a lehető legnagyobb interoperabilitást kell biztosítaniuk a meglévő adatszolgáltatási megközelítésekkel.
(1)  A 38. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában, és a Hatóságnak benyújtott, tudományos támogatásra vonatkozó kérelmek hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadása szükséges, amelyek lehetővé teszik dokumentumok benyújtását, keresését, másolását és kinyomtatását, miközben biztosítják az uniós élelmiszerjogban meghatározott szabályozási követelményeknek való megfelelést és a kis- és középvállalkozások általi megvalósíthatóságot. Ezek a standard adatformátum és szoftvercsomag tervezetek nem alapulhatnak jogvédett szabványokra, és a lehető legnagyobb interoperabilitást kell biztosítaniuk a meglévő adatszolgáltatási megközelítésekkel.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 f cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A standard adatformátumok és szoftvercsomagok csak azokra az adatokra alkalmazandók, amelyeket a végrehajtási jogi aktusok a (2) bekezdés b) pontjával összhangban történő elfogadása után hoztak létre.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 g cikk – 1 bekezdés
A Hatóság által adatok, többek között bizalmas és személyes adatok tárolására használt információs rendszereket a jelen rendelet 39-39f. cikkeinek figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy a fennálló biztonsági kockázatoknak megfelelő magas biztonsági szintet biztosítsanak. A hozzáférésnek legalább kéttényezős hitelesítést szükségessé tevő vagy azzal egyenértékű biztonsági szintet nyújtó rendszeren kell alapulnia. A rendszernek biztosítania kell a hozzáférések teljes körű ellenőrizhetőségét.
A Hatóság által adatok, többek között bizalmas és személyes adatok tárolására használt információs rendszereket e rendelet 3939f. cikkeinek figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy garantálni lehessen a fennálló biztonsági kockázatoknak megfelelő legmagasabb szintű biztonsági előírások érvényesülését. A hozzáférésnek legalább kéttényezős hitelesítést szükségessé tevő vagy azzal egyenértékű biztonsági szintet nyújtó rendszeren kell alapulnia. A rendszernek biztosítania kell a hozzáférések teljes körű ellenőrizhetőségét.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
178/2002/EK rendelet
41 cikk – 1 bekezdés
Környezetvédelmi információk esetén az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelet 6. és 7. cikkét39 szintén alkalmazni kell.
A Hatóság széleskörű hozzáférést biztosít a birtokában levő dokumentumokhoz. Környezetvédelmi információk esetén az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendeletét39 szintén alkalmazni kell. E rendelet 38–39. cikkét az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendelet alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.
__________________
__________________
39 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
39 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új)
178/2002/EK rendelet
51 cikk – 1 a bekezdés (új)
9b.  Az 51. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Bizottság az 57a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy kialakítsa az élelmiszerekre vonatkozó sürgősségi riasztási hálózat harmonizált irányítási rendszerét a Bizottság és a tagállamok között.”
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
178/2002/EK rendelet
57 a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a 8. cikk c) pontja szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/től, határozatlan időre kap felhatalmazást.
(2)  A Bizottság a 8. cikk c) pontja és a 32b. cikk (4a) bekezdése, a 39b. cikk (1) bekezdésének 2. albekezdése és az 51. cikk (1a) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására ... [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/től ötéves időtartamra kap felhatalmazást.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
178/2002/EK rendelet
61 cikk
61 cikk
61 cikk
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
(1)  A Bizottságnak biztosítania kell e rendelet alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát.
(1)  A Bizottságnak biztosítania kell e rendelet alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát.
(2)  A Bizottság legkésőbb a cikkben említett dátumot [az általános élelmiszerjogot módosító rendelet hatálybalépése] követő öt éven belül, azt követően pedig ötévente értékeli a Hatóság teljesítményét a célkitűzések, a megbízatás, a feladatok, az eljárások és a hely tekintetében, a bizottsági iránymutatásokkal összhangban. Az értékelés azt vizsgálja meg, hogy kell-e esetleg módosítani a Hatóság megbízatását, és hogy milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak.
(2)  Legkésőbb a cikkben említett dátumot [az általános élelmiszerjogot módosító rendelet hatálybalépése] követő öt éven belül, azt követően pedig ötévente a Hatóság a Bizottsággal közösen független külső értékelésre ad megbízást, amely értékeli a teljesítményét és eredményeit a célkitűzései, a megbízatásai, a feladatok, az eljárások és a helyszínek tekintetében. Az értékelés a Bizottsággal egyetértésben az igazgatótanács munkaprogramján alapul. Az értékelés a munkagyakorlatokat és a Hatóság hatását értékeli, és megvizsgálja, hogy kell-e esetleg módosítani a Hatóság megbízatását, többek között hogy milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak. Ezenkívül foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a tagállami illetékes szervek és más uniós ügynökségek tevékenységeivel szorosabban össze kell-e hangolni, illetve össze kell-e kapcsolni a Hatóság tevékenységeit. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekcsoportok véleményét uniós és tagállami szinten egyaránt.
(2a)  A Hatóság igazgatótanácsa megvizsgálja az értékelés következtetéseit, és ajánlásokat tesz a Bizottságnak, melyek a Hatóságnál szükséges változtatásokat is érinthetnek.
(3)  Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a Hatóság fenntartása a hozzárendelt célkitűzésekre, megbízatásra és feladatokra tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(4)  A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.
(4)  Az (2) és (2a) bekezdésben említett értékeléseket és ajánlásokat elküldik a Bizottságnak, a Tanácsnak az Európai Parlamentnek és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait és az ajánlásokat közzé kell tenni.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2001/18/EK irányelv
24 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.   A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikk (1) bekezdésében a jelen irányelv 25. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.”
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
1829/2003/EK rendelet
29 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek megfelelően, valamint a jelen rendelet 30. cikkének figyelembevételével nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kiegészítő információkat, valamint tudományos szakvéleményeit és az illetékes hatóságoknak a 2001/18/EK irányelv 4. cikkében említett véleményeit.
(1)  A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek megfelelően, valamint a jelen rendelet 30. cikkének figyelembevételével nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kiegészítő információkat, a nyomon követési jelentéseket, valamint tudományos szakvéleményeit és az illetékes hatóságoknak a 2001/18/EK irányelv 4. cikkében említett véleményeit.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
1829/2003/EK rendelet
29 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az e cikk (1) bekezdésében a jelen irányelv 30. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1831/2003/EK rendelet
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
1a.   A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikkben a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.”
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1831/2003/EK rendelet
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésén túlmenően és a rendelet 39. cikke (3) bekezdése szerint a Hatóság az alábbi információkra vonatkozóan is dönthet a bizalmas kezelés mellett, mivel ezek ellenőrizhető indoklás esetén olyan információknak nyilváníthatók, amelyek közzététele súlyosan sérti az érintett érdekeket:
törölve
a)  a takarmány-adalékanyagok hatékonyságát a 6. cikk (1) bekezdésében és a jelen rendelet I. mellékletében meghatározott tervezett felhasználások céljainak tekintetében igazoló tanulmányok vizsgálati terve; valamint
b)  a hatóanyagban található szennyező anyagok specifikációja és a kérelmező által belsőleg kidolgozott kapcsolódó elemzési módszerek, azoknak a szennyező anyagoknak a kivételével, amelyek káros hatást fejthetnek ki az állati egészségre, az emberi egészségre vagy a környezetre.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1831/2003/EK rendelet
18 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A Hatóság a birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmek kezelésekor alkalmazza az 1049/2001/EK rendelet alapelveit.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1831/2003/EK rendelet
18 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)   A tagállamok, a Bizottság, és a Hatóság bizalmasan kezelik az e cikk (2) bekezdése alapján bizalmasnak minősített valamennyi információt, kivéve, ha az ilyen információk nyilvánosságra hozatala az emberi egészség, az állati egészség vagy a környezet védelme érdekében helyénvaló. A tagállamok az 1049/2001/EK rendelet 5. cikkével összhangban kezelik az e rendelet alapján átvett dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2065/2003/EK rendelet
14 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
1935/2004/EK rendelet
19 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.  A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikk (1) bekezdésében, az e rendelet 20. cikkét is ideértve, és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében meghatározott kötelezettség, hogy proaktívan terjeszteni kell az információkat, nem sérti a természetes és jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK rendeletben és az 1367/2006/EK rendeletben meghatározottak szerint kérésre hozzáférjenek a dokumentumokhoz.”
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
1935/2004/EK rendelet
20 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  adott esetben az a védjegy, amely alatt az anyagot forgalomba hozzák, valamint azoknak a készítményeknek, anyagoknak vagy árucikkeknek a kereskedelmi megnevezése, amelyekben felhasználják; valamint
törölve
Módosítás 120 és 121
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1331/2008/EK rendelet
11 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében az e rendelet 12. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
1331/2008/EK rendelet
12 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az e rendelet 11. és 12. cikkében, valamint a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében az információk aktív terjesztésére meghatározott rendelkezések nem sértik azt az 1049/2001/EK rendeletben rögzített jogot, hogy kérelmezni lehet a dokumentumokhoz való hozzáférést.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
1107/2009/EK rendelet – 16 cikk
A Hatóság késedelem nélkül értékeli a bizalmas kezelés iránti kérelmeket, és nyilvánosságra hozza a kérelmező által a 15. cikk szerint szolgáltatott információkat, valamint a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, azoknak az információknak a kivételével, amelyekre vonatkozóan a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek, valamint a jelen rendelet 63. cikkének megfelelően bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet a Hatóság jóváhagyott.;
A Hatóság késedelem nélkül értékeli a bizalmas kezelés iránti kérelmeket, és nyilvánosságra hozza a kérelmező által a 15. cikk szerint szolgáltatott információkat, valamint a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, azoknak az információknak a kivételével, amelyekre vonatkozóan a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek, valamint a jelen rendelet 63. cikkének megfelelően bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet a Hatóság jóváhagyott, kivéve, ha közzétételüket magasabb rendű közérdek indokolja.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
1107/2009/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés – utolsó mondat
4a.  A 23. cikk (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:
E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszernek minősülő hatóanyagokat is egyszerű anyagnak kell tekinteni.
E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszernek minősülő hatóanyagokat is jóváhagyott egyszerű anyagnak kell tekinteni.ˮ
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
1107/2009/EK rendelet
63 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal, illetve a jelen cikkel összhangban a kérelmező kérheti a jelen rendelet szerint benyújtott egyes információk bizalmas kezelését, és ebben az esetben ellenőrizhető indoklást mellékel;
(1)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal, illetve a jelen cikkel összhangban a kérelmező kérheti a jelen rendelet szerint benyújtott egyes információk bizalmas kezelését, kivéve a toxikológiai, ökotoxikológiai vagy környezetvédelmi szempontból fontosnak minősülő információkat, és ebben az esetben megfelelő és ellenőrizhető indoklást mellékel. Az indokolásban ellenőrizhető bizonyítékot kell benyújtani annak alátámasztására, hogy az információk közzététele kereskedelmi érdekeit, illetve a magánélet védelmét és az egyének személyi sérthetetlenségét veszélyeztetheti.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
1107/2009/EK rendelet
63 cikk – 3 bekezdés
5a.   A 63. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3)  E cikk nem sérti a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet.
(3) E cikk nem sérti a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletet.ˮ
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont
(EU)2015/2283 rendelet
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezését és az uniós jegyzéknek az e rendelet 9. cikkében előírt naprakésszé tételét szolgáló eljárás vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy a kérelmező Bizottsághoz intézett, a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelő kérelme alapján indul, amennyiben azok léteznek. A Bizottság a kérelmet késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsátja.
(1)  Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezését és az uniós jegyzéknek az e rendelet 9. cikkében előírt naprakésszé tételét szolgáló eljárás vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy a kérelmező Bizottsághoz intézett, a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelő kérelme alapján indul, amennyiben azok léteznek. A Bizottság a kérelmet késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsátja, és nyilvánosságra hozza a kérelem összefoglalóját.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
(EU)2015/2283 rendelet
23 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az e rendelet 23. cikkében, valamint a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében az információk aktív terjesztésére meghatározott rendelkezések nem sértik azt az 1049/2001/EK rendeletben rögzített jogot, hogy kérelmezni lehet a dokumentumokhoz való hozzáférést.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
(EU)2015/2283 rendelet
23 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  A Bizottság végrehajtási jog aktusok révén elfogadhatja az e cikk (1)–(4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
(EU)2015/2283 rendelet
25 cikk – 1 a bekezdés (új)
4a.   A 25. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e rendeletben a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.”
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
A kockázatkezelés átláthatósága
(1)  A Bizottság és a tagállamok az élelmiszerjog keretében az 1–9. cikkben említett jogi aktusok összefüggésében nagyfokú átláthatóság mellett végzik kockázatkezelési tevékenységeiket. Haladéktalanul nyilvánosságra hozzák különösen a következőket:
a)  a kockázatkezelési folyamat korai szakaszában bármely tervezett kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó tervezete;
b)  azon ülések napirendjei és eljárásai, részletes összefoglaló jelentései, illetve a felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok révén elfogadandó intézkedéstervezetek, többek között az egyes tagállamok által leadott szavazatok eredményei és indokolása a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a értelmében vett bizottságokban, ideértve a fellebbviteli bizottságokat is, amelyek támogatják a Bizottságot a [178/2002/EK rendelet, a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, a 2065/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet, az 1331/2008/EK rendelet, az 1107/2009/EK rendelet és a 2015/2283/EK rendelet] végrehajtásában, amelyek keretében a kockázatkezelési intézkedéseket megvitatták és szavazásra bocsátották; valamint
c)  a tagállami munkacsoportok üléseinek napirendjei és részletes jegyzőkönyvei, amelyek keretében az adott kockázatkezelési intézkedéseket megvitatják;
(2)  az e cikk (1) bekezdése alkalmazásában a Bizottság minden, az [általános élelmiszerjogi rendelet] 58. cikkével, a 2001/18/EK irányelv 30. cikkével, az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkével, az 1831/2003/EK rendelet 22. cikkével, a 2065/2003/EK rendelet 19. cikkével, az 1935/2004/EK rendelet 23. cikkével, az 1331/2008/EK rendelet 14. cikkével, az 1107/2009/EK rendelet 79. cikkével, valamint a 2015/2283 rendelet 30. és 32. cikkével összhangban elfogadás céljából előterjesztett intézkedéstervezethez csatolja az alábbiakat tartalmazó indokolást:
a)  az intézkedés indokai és céljai;
b)  az intézkedés indokolása a szükségességgel és arányossággal kapcsolatos megfontolások alapján;
c)  az intézkedés közegészségügyre, állategészségügyre, a környezetre, a társadalomra és az élelmiszeripari vállalkozásokra gyakorolt hatása, ahogy az a hatásvizsgálat eredményeiből kitűnik; valamint
d)  a nyilvánossággal folytatott konzultáció eredménye, ideértve [az általános élelmiszerjogi rendelet] 9. cikke szerint folytatott konzultáció eredményét is.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0417/2018).


Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ***I
PDF 257kWORD 78k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0532 – C8-0343/2016 – 2016/0257(COD))
P8_TA-PROV(2018)0490A8-0273/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0532),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 166. cikkének (4) bekezdésére, 165. cikkének (4) bekezdésére, valamint 149. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0343/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 9-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0273/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0257


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 166. cikke (4) bekezdésére, valamint 165. cikke (4) bekezdésére ▌,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Európai Szakképzésfejlesztési Központot (a továbbiakban: Cedefop ▌) a 337/75/EGK tanácsi rendelet(4) hozta létre azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a Bizottságnak a szakképzés és a munkahelyi képzés előmozdításának és fejlesztésének uniós szintű ösztönzése terén.

(2)  A Cedefop 1975-ös alapítása óta fontos szerepet tölt be a közös szakképzési politika formálásának támogatásában. Ugyanakkor a szakképzés fogalma és jelentősége a munkaerőpiaci változások, a – különösen a digitális területen tapasztalható – technológiai fejlődés, valamint a fokozódó munkavállalói mobilitás hatására nagymértékben átalakult. E tényezők fokozzák a kompetenciák és képesítések, valamint a folyamatosan átalakuló kereslet közötti jobb összhang megteremtésével kapcsolatos kihívást. A szakképzési politikák ennek megfelelően módosultak, és mára az eszközök és a kezdeményezések széles skáláját ölelik fel – ideértve a készségekhez és képesítésekhez, valamint a tanulási eredmények érvényesítéséhez kapcsolódó eszközöket és kezdeményezéseket is –, amelyek szükségszerűen átlépik a szakképzés hagyományos határait. Ezért a Cedefop tevékenységének jellegét egyértelműen meg kell határozni annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a Cedefop jelenlegi tevékenységeit, amelyek túlmutatnak a szakképzésen, és a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos munkát is magukban foglalnak, és a Cedefop célkitűzéseinek és feladatainak leírása céljából használt terminológiát hozzá kell igazítani az említett változásokhoz.

(3)  A Cedefop 2013-as értékeléséről készült jelentés következtetései szerint a 337/75/EGK rendeletet módosítani szükséges annak érdekében, hogy az a Cedefop feladatai között megjelenítse a Cedefopnak a készségekkel kapcsolatos munkáját, továbbá hogy egyértelműbben integrálja a szakpolitikai jelentéstételre és a közös európai eszközökre és kezdeményezésekre irányuló munkáját.

(4)  A szakképzési politika végrehajtásának támogatása során figyelmet kell fordítani az oktatás és képzés, illetve a munka világának kapcsolódási pontjaira, annak biztosítása érdekében, hogy az elsajátított ismeretek, készségek és kompetenciák elősegítsék az egész életen át tartó tanulást, az integrációt és a foglalkoztathatóságot a munkaerőpiaci változások közepette, és relevánsak legyenek mind a polgárok, mind pedig a társadalom szükségletei szempontjából.

(5)  A 337/75/EGK rendeletet több alkalommal módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az említett rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű hatályon kívül helyezni, és helyette új rendeletet elfogadni.

(6)  A Cedefopra vonatkozó szabályokat – a lehetséges mértékig és háromoldalú jellegének figyelembevétele mellett – ▌az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről kiadott, 2012. július 19-i közös nyilatkozatának elveivel összhangban kell meghatározni ▌.

(7)  Mivel a három háromoldalú ügynökség – vagyis a Cedefop, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) – a munkaerőpiaccal, a munkakörnyezettel, a szakképzéssel és a készségekkel összefüggő kérdésekkel foglalkozik, elengedhetetlen ezek szoros együttműködése. Szükség van a szoros koordinációra az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) is. Munkája során a Cedefopnak tehát ki kell egészítenie az ETF, az Eurofound és az EU-OSHA munkáját azokon a területeken, ahol mindhárman hasonló tevékenységi területtel rendelkeznek, eközben előnyben részesítve a jól működő eszközöket, például az egyetértési megállapodásokat. A Cedefopnak ki kell aknáznia a hatékonyság és a szinergiák fokozását lehetővé tevő módszereket, és tevékenységei során el kell kerülnie az átfedéseket az ETF, az Eurofound és az EU-OSHA, valamint a Bizottság tevékenységeivel. Emellett adott esetben a Cedefopnak törekednie kell az uniós intézmények és a külső szakosodott szervek belső kutatási kapacitásaival való hatékony együttműködésre.

(8)  A Cedefop értékelése során a Bizottságnak konzultálnia kell a főbb érdekelt felekkel, ezen belül az igazgatótanács tagjaival, valamint az európai parlamenti képviselőkkel.

(9)  A Cedefop, az Eurofound és az EU-OSHA háromoldalú jellege egy átfogó megközelítés nagyon értékes kifejeződése, e megközelítés a szociális partnerek és az uniós és a nemzeti hatóságok közötti társadalmi párbeszéden alapul, amely rendkívül fontos a közös és fenntartható társadalmi és gazdasági megoldások megtalálása szempontjából.

(10)  A Cedefop döntéshozatali folyamatának egyszerűsítése, valamint a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében kétszintű irányítási struktúrát kell bevezetni. E célból egy, a szükséges – többek között a költségvetés megállapítására, valamint a programozási dokumentum jóváhagyására vonatkozó – hatáskörökkel felruházott igazgatótanács keretében biztosítani kell a tagállamok, a nemzeti munkáltatói és munkavállalói szervezetek és a Bizottság képviseletét. Az igazgatótanácsnak a Cedefop többéves munkaprogramját és éves munkaprogramját tartalmazó programozási dokumentumban rögzítenie kell a Cedefop tevékenységeinek stratégiai prioritásait. Ezen túlmenően az igazgatótanács által az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából elfogadott szabályoknak a potenciális kockázatok korai szakaszban történő észlelését szolgáló intézkedéseket is tartalmazniuk kell.

(11)  A Cedefop megfelelő működése érdekében a tagállamoknak, az európai munkáltatói és munkavállalói szervezeteknek és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanácsba kinevezendő személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a szakképzés, a készségek és a képesítések területén a stratégiai döntések meghozatala és a Cedefop tevékenységének felügyelete céljából.

(12)  Létre kell hozni egy felügyelőtestületet, amelynek feladata az igazgatótanács üléseinek megfelelő előkészítése és az igazgatótanács döntéshozatali és nyomon követési folyamatainak támogatása. Az igazgatótanács munkájának támogatása keretében a felügyelőtestület számára lehetővé kell tenni – adott esetben, a sürgősségre tekintettel –, hogy meghozzon bizonyos ideiglenes döntéseket az igazgatótanács nevében. A felügyelőtestület eljárási szabályzatát az igazgatótanács kell, hogy megállapítsa.

(13)  Az ügyvezető igazgatónak kell felelnie a Cedefopnak az igazgatótanács által kijelölt stratégiai iránymutatásnak megfelelő általános irányításáért, a napi igazgatási teendőket, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásokkal kapcsolatos irányítást is beleértve. Az ügyvezető igazgatónak gyakorolnia kell a rá ruházott hatásköröket. Lehetővé kell tenni e hatáskörök kivételes körülmények között – így például összeférhetetlenség vagy az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) szerinti kötelezettségek súlyos megsértése esetén – való felfüggesztését.

(14)  Az egyenlőség elve az uniós jog egyik alapelve. Ez az elv megköveteli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen ‒ beleértve a foglalkoztatást, a munkavégzést és a díjazást is ‒ biztosítani kell. Valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy a nők és a férfiak kiegyensúlyozottan képviseltessék magukat az igazgatótanácsban és a felügyelőtestületben. E cél elérésére kell törekednie az igazgatótanácsnak is elnöke és elnökhelyettesei tekintetében együttesen, valamint az igazgatótanácsban a kormányokat, munkáltatói és munkavállalói szervezeteket képviselő csoportoknak is a felügyelőtestület ülésein részt vevő póttagok kijelölése tekintetében.

(15)  A Cedefop összekötő irodát működtet Brüsszelben. Ezen iroda működtetésének lehetőségét továbbra is fenn kell tartani.

(16)  A Cedefopra vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket, valamint programozási és jelentéstételi rendelkezéseket aktualizálni kell. Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(5) előírja, hogy a Cedefopnak minden jelentős kiadásokkal járó program és tevékenység esetében előzetes és utólagos értékeléseket kell végeznie. A Cedefopnak többéves és éves programozásában figyelembe kell vennie ezeket az értékeléseket.

(17)  A Cedefop teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy e rendelettel összhangban megfelelően teljesíteni tudja célkitűzéseit és feladatait, megfelelő és önálló költségvetést kell biztosítani a Cedefop számára, amelynek bevételei elsősorban az Unió általános költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott minden más támogatás tekintetében a Cedefopra az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. A Cedefop elszámolásait a Számvevőszéknek kell ellenőriznie.

(18)  A Cedefop működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a Fordítóközpont) biztosítja. A Cedefopnak a Fordítóközponttal együtt kell működnie a minőségre, a határidőkre és a titoktartásra vonatkozó mutatók meghatározása, a Cedefop szükségleteinek és prioritásainak egyértelmű azonosítása, valamint a fordítási folyamat tekintetében átlátható és objektív eljárások létrehozása érdekében.

(19)  A Cedefop személyzetére vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell állniuk ▌ a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel(6) megállapított személyzeti szabályzattal és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel (a továbbiakban: az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek).

(20)  A Cedefopnak meg kell hoznia a bizalmas információk biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosításához szükséges intézkedéseket. A Cedefopnak szükség szerint ▌az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban(7) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban(8) előírtakkal egyenértékű biztonsági szabályokat kell elfogadnia.

(21)  A Cedefop tevékenységeinek az e rendelet végrehajtásáig történő folytatásának biztosítása érdekében átmeneti költségvetési rendelkezéseket, valamint az igazgatótanácsra és a ▌személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK

1. cikk

Létrehozás és célkitűzések

(1)  Az Unió ügynökségeként létrejön az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (a továbbiakban: Cedefop ▌).

(2)  A Cedefop célja, hogy a Bizottsággal, a tagállamokkal és a szociális partnerekkel folytatott közös munka révén támogassa ▌a szakképzésre, a készségekre és a képesítésekre vonatkozó uniós szakpolitikák előmozdítását, kidolgozását és végrehajtását.

E célból a Cedefop elmélyíti és terjeszti a vonatkozó ismereteket, a politikai döntéshozatal céljából ▌elősegítő ismeretanyagot – ezen belül kutatásokon alapuló következtetéseket – bocsát rendelkezésre, illetve ilyen szolgáltatásokat nyújt, továbbá megkönnyíti a tudásmegosztást az uniós és a nemzeti szereplők között.

2. cikk

Feladatok

(1)  A Cedefopnak az 1. cikk (2) bekezdésében említett szakpolitikai területek vonatkozásában a következő feladatai vannak, maradéktalanul tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit:

a)  a szakképzéssel, a készségekkel és a képesítésekkel kapcsolatos szakpolitikák és rendszerek terén megfigyelhető trendek elemzése, valamint ezek különböző országokra kiterjedő összehasonlító elemzése;

b)  a munkaerőpiaci trendek elemzése a készségek és a képesítések, valamint a szakképzés összefüggésében;

c)  a képesítések kidolgozásával és megszerzésével, a képesítések keretrendszerbe szervezésével és munkaerőpiaci funkciójával, valamint a szakképzéssel kapcsolatos fejlemények elemzése és az azokhoz való hozzájárulás, a képesítések nagyobb átláthatóságának és elismerésének érdekében;

d)  a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítése terén történt fejlemények elemzése és az azokhoz való hozzájárulás;

e)  a releváns társadalmi-gazdasági változásokra és a kapcsolódó szakpolitikai kérdésekre vonatkozó vizsgálatok és kutatások elvégzése vagy megrendelése;

f)  fórumok biztosítása a kormányok, a nemzeti szintű szociális partnerek és egyéb érdekeltek közötti tapasztalat- és információcsere számára ▌;

g)  reformok és szakpolitikák nemzeti szintű végrehajtásához való hozzájárulás, többek között tényeken alapuló információk és elemzések révén;

h)  információterjesztés a szakpolitikákhoz való hozzájárulás, valamint a személyek foglalkoztathatósága, a termelékenység és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása és támogatása érdekében a szakképzésben rejlő potenciál megértésének javítása és az ezzel kapcsolatos tájékozottság növelése céljából;

i)  a szakképzésre, a készségekre, a foglalkozásokra és a képesítésekre vonatkozó eszközök, adatkészletek és szolgáltatások kezelése és rendelkezésre bocsátása a polgárok, a vállalkozások, a politikai döntéshozók, a szociális partnerek és más érdekeltek számára;

j)  a Cedefop hatáskörébe tartozó ügyekben a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégia létrehozása a 29. cikkel összhangban.

(2)  Amennyiben új tanulmányokra van szükség, valamint a szakpolitikai döntéseket megelőzően az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) összhangban az Unió intézményei figyelembe veszik a Cedefop szakértelmét és azokat a tanulmányokat, amelyeket az érintett területeken a Cedefop elkészített, illetve képes elkészíteni.

(3)  A Cedefop tevékenységeinek végzése során figyelembe veszi a szakképzés, valamint az oktatás és képzés más ágazatai közötti összefüggéseket.

(4)  A Cedefop együttműködési megállapodásokat köthet az Unió egyéb, az adott területen tevékenykedő ügynökségeivel az azokkal való együttműködés megkönnyítése és előmozdítása érdekében.

(5)  A Cedefop a feladatainak ellátása során szoros párbeszédet folytat különösen a szakképzéssel, valamint a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos szakpolitikákra szakosodott – tagállami vagy nemzetközi, illetve közjogi vagy magánjogi – szervezetekkel, a hatóságokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, valamint – ha vannak ilyenek – a nemzeti háromoldalú testületekkel. A Cedefop célkitűzéseinek és céljainak sérelme nélkül együttműködik a többi uniós ügynökséggel – különösen az ETF-fel, az Eurofounddal és az EU-OSHA-val –, előmozdítva a tevékenységeik közötti szinergiákat és azok egymást kiegészítő jellegét, elkerülve ugyanakkor a párhuzamos erőfeszítéseket.

II. FEJEZET

A CEDEFOP FELÉPÍTÉSE

3. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

A Cedefop igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)  az igazgatótanács;

b)  a felügyelőtestület;

c)  az ügyvezető igazgató.

1. SZAKASZ

IGAZGATÓTANÁCS

4. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)  Az igazgatótanács összetétele a következő:

a)  minden tagállamból egy tag a kormány képviseletében;

b)  minden tagállamból egy tag a munkáltatói szervezetek képviseletében;

c)  minden tagállamból egy tag a munkavállalói szervezetek képviseletében;

d)  három tag a Bizottság képviseletében.

e)  egy független szakértő, akit az Európai Parlament nevez ki.

Az a)–d) pontban említett tagok mindegyike rendelkezik szavazati joggal.

Az a), a b) és a c) pontban említett tagokat a Tanács a tagállamok, illetve az európai munkáltatói és munkavállalói szervezetek általi jelölések alapján nevezi ki.

A d) pontban említett tagokat a Bizottság jelöli ki.

Az e) pontban említett szakértőt az Európai Parlament illetékes bizottsága nevezi ki.

(2)  Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli. A póttagok kinevezése az (1) bekezdéssel összhangban történik.

(3)  Az igazgatótanács tagjainak és a póttagoknak a kijelölése és kinevezése a szakképzés, a készségek és a képesítések területén meglévő ismereteik alapján, megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik, valamint a Cedefop alapvető feladataival kapcsolatos szakértelmük figyelembevételével történik, a felügyeleti szerep hatékony ellátása érdekében. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Valamennyi fél törekszik a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására az igazgatótanácsban.

(4)  Hivatalba lépésekor minden tag és póttag írásbeli nyilatkozatot ír alá arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. Minden tag és póttag aktualizálja nyilatkozatát, amint az összeférhetetlenség tekintetében megváltoznak a körülmények. A Cedefop a nyilatkozatokat és az aktualizált nyilatkozatokat közzéteszi honlapján.

(5)  A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. Ez az időtartam megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondáskor a tagok és a póttagok a megbízatásuk megújításáig, illetve az új tag kijelöléséig hivatalban maradnak.

(6)  Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői külön csoportot alkotnak. A csoportokon belüli és a csoportok közötti tanácskozások hatékonyságának növelése érdekében minden csoport kijelöl egy-egy koordinátort. A munkáltatói és a munkavállalói csoport esetében koordinátorként a megfelelő európai szervezetek képviselőjét kell kijelölni, aki lehet az igazgatótanács kijelölt tagja▌. Azon koordinátorok, akik nem az (1) bekezdéssel összhangban kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

5. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)  Az igazgatótanács:

a)  kijelöli a Cedefop tevékenységének stratégiai irányát ▌;

b)  a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével és a 6. cikkel összhangban minden évben elfogadja a Cedefop programozási dokumentumát, amely magában foglalja a Cedefop többéves munkaprogramját és a következő évre szóló éves munkaprogramját;

c)  a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével elfogadja a Cedefop éves költségvetését, és ellátja a Cedefop költségvetéséhez kapcsolódó, a III. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

d)  elfogadja a konszolidált éves tevékenységi jelentést, a Cedefop tevékenységeiről szóló értékeléssel együtt, ezeket minden év július 1-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint a konszolidált éves tevékenységi jelentést nyilvánosságra hozza;

e)  a 16. cikknek megfelelően elfogadja a Cedefopra irányadó költségvetési szabályokat;

f)  a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányban álló csalásellenes stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait;

g)  szabályokat fogad el tagjai és a független szakértők, valamint a 19. cikkben említett kirendelt nemzeti szakértők és egyéb, nem a Cedefop alkalmazásában álló személyzet vonatkozásában az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

h)  a szükségletek elemzése alapján kommunikációs és terjesztési tervet fogad el, azt rendszeresen aktualizálja, és belefoglalja a Cedefop programozási dokumentumába;

i)  elfogadja eljárási szabályzatát;

j)  a (2) bekezdésnek megfelelően a Cedefop személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök);

k)  a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;

l)  a 18. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét vagy felmenti hivatalából;

m)  számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll, és aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

n)  elfogadja a felügyelőtestület eljárási szabályzatát;

o)  figyelemmel kíséri azt, hogy a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapításokat és ajánlásokat megfelelő intézkedések kövessék;

p)  a 29. cikkel összhangban engedélyezi együttműködési megállapodások megkötését harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján a kinevezésre jogosult hatóságot megillető vonatkozó hatásköröket az ügyvezető igazgatóra ruházza, és megállapítja azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Amennyiben kivételes körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságot megillető, az ügyvezető igazgatóra ruházott hatásköröket, illetve az ügyvezető igazgató által továbbruházott hatásköröket. Ilyen esetben az igazgatótanács korlátozott időre a Bizottság egyik igazgatótanács által kijelölt képviselőjére vagy az ügyvezető igazgató kivételével a személyzet egyik tagjára ruházza e hatásköröket.

6. cikk

Többéves és éves programozás

(1)  Az ügyvezető igazgató a 11. cikk (5) bekezdése e) pontjával összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkével összhangban minden évben elkészíti a többéves és az éves munkaprogramot tartalmazó programozási dokumentum tervezetét.

(2)  Az (1) bekezdésben említett programozási dokumentumtervezetet az ügyvezető igazgató benyújtja az igazgatótanácsnak. Miután az igazgatótanács jóváhagyta, a programozási dokumentum tervezetét minden évben legkésőbb január 31-ig be kell nyújtani a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ügyvezető igazgató benyújtja az említett dokumentum aktualizált változatait is, ugyanazon eljárással összhangban. Az igazgatótanács a programozási dokumentumot a Bizottság véleményének figyelembevételével fogadja el.

A programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ki kell igazítani.

(3)  A többéves munkaprogramnak az átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is, elkerülve a más ügynökségek programozásával való átfedéseket. Meg kell határoznia az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is. Tartalmaznia kell továbbá a 29. cikk szerinti, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégiát, az e stratégiához kapcsolódó fellépésekkel és az azokhoz rendelt erőforrások meghatározásával együtt.

(4)  Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (3) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal, és tartalmaznia kell a következőket:

a)  a részletes célkitűzések és a várt eredmények, beleértve a teljesítménymutatókat is;

b)  ▌a finanszírozandó fellépések ismertetése, beleértve a hatékonyság növelését célzó tervezett intézkedéseket;

c)  ▌az egyes fellépésekre elkülönített pénzügyi és emberi erőforrások feltüntetése a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban;

d)  lehetséges fellépések a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok céljából a 29. cikkel összhangban.

▌ Az éves munkaprogramnak egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest a Cedefop mely fellépése új, változott vagy szűnt meg.

(5)  Amikor a Cedefopot új tevékenységgel bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

Az éves munkaprogram minden lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)  Az erőforrások programozását évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást adott esetben – különösen a 27. cikkben említett értékelés kimenetelét figyelembe véve – aktualizálni kell.

Amennyiben a Cedefopot a 2. cikkben meghatározott feladatok ellátása céljából új tevékenységgel bízzák meg, ezt az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) hatásköreinek sérelme nélkül figyelembe kell venni a Cedefop erőforrásainak és finanszírozásának programozása során.

7. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)  Az igazgatótanács elnököt és három elnökhelyettest választ a következő módon:

a)  egyet a tagállamok kormányait képviselő tagok közül;

b)  egyet a munkáltatói szervezeteket képviselő tagok közül;

c)  egyet a munkavállalói szervezeteket képviselő tagok közül; és

d)  egyet a Bizottságot képviselő tagok közül.

Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztása az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével történik.

(2)  Az elnök és az elnökhelyettesek hivatali ideje egy év. Hivatali idejük ▌megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon elnöki vagy elnökhelyettesi megbízatásuk is automatikusan megszűnik.

8. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)  Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)  Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(3)  Az igazgatótanács évente egy rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére ül össze.

(4)  Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye releváns lehet. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak képviselői, amelyek részes felei az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak (EGT-megállapodás), megfigyelőként részt vehetnek az igazgatótanács ülésein, amennyiben az EGT-megállapodás rendelkezik a Cedefop tevékenységeiben való részvételükről.

(5)  A Cedefop az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

9. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)  Az 5. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának, a 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, valamint a 18. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagjainak többségével fogadja el határozatait.

(2)  Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazásra jogosult tag távollétében az őt helyettesítő póttag jogosult a tagot megillető szavazati jog gyakorlására.

(3)  Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4)  Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(5)  Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebben rendelkezik a szavazás szabályairól és különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

2. SZAKASZ

FELÜGYELŐTESTÜLET

10. cikk

Felügyelőtestület

(1)  Az igazgatótanács munkáját a felügyelőtestület segíti.

(2)  A felügyelőtestület:

a)  előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

b)  az igazgatótanáccsal együtt figyelemmel kíséri a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az ▌OLAF vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megtett intézkedések megfelelőségét;

c)  az ügyvezető igazgató a 11. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából szükség esetén tanácsot ad az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács határozatainak végrehajtásához.

(3)  A sürgősségre tekintettel adott esetben a felügyelőtestület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, ▌ideértve a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök átruházásának felfüggesztését az 5. cikk (2) bekezdésében említett feltételekkel összhangban és a költségvetési ügyekben hozott határozatokat is.

(4)  A felügyelőtestület az igazgatótanács elnökéből, a három elnökhelyettesből, a 4. cikk (6) bekezdésében említett három csoport koordinátoraiból és a Bizottság egy képviselőjéből áll. A 4. cikk (6) bekezdésében említett csoportok mindegyike legfeljebb két póttagot jelölhet a felügyelőtestület ülésein az adott csoport által kinevezett valamely tag távollétében történő részvételre. Az igazgatótanács elnöke egyben a felügyelőtestület elnöke is. Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a felügyelőtestület ülésein.

(5)  A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje két év. Ez az időtartam megújítható. A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártának napján véget ér.

(6)  A felügyelőtestület évente három alkalommal ülésezik. A felügyelőtestület ezen túlmenően az elnök kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül. A 4. cikk (6) bekezdésében említett három csoport koordinátorai megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy kellő időben és átlátható módon tájékoztassák saját csoportjuk tagjait a megbeszélés tartalmáról.

3. SZAKASZ

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

11. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)  Az ▌ügyvezető igazgató felel a Cedefopnak az igazgatótanács által kijelölt stratégiai iránymutatásnak megfelelő irányításáért, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)  A Bizottság, az igazgatótanács és a felügyelőtestület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató a feladatainak ellátása során függetlenül jár el, és sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

(3)  Az ügyvezető igazgató feladatai teljesítéséről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor erre felkérést kap. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a feladatai teljesítéséről való beszámolásra.

(4)  Az ügyvezető igazgató a Cedefop törvényes képviselője.

(5)  Az ügyvezető igazgató felel a Cedefop e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)  a Cedefop napi szintű igazgatása, ideértve a személyzeti kérdésekben rá ruházott hatásköröket, az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban;

b)  az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)  az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos döntések meghozatala az 5. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;

d)  figyelembe véve a Cedefop tevékenységeivel, valamint a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodással összefüggő szükségleteket, a Cedefop belső struktúrájával kapcsolatos határozatok meghozatala, beleértve szükség esetén helyettesítő tisztségekkel kapcsolatos határozatok meghozatalát, amely tisztségek lehetnek a Cedefop napi irányításának körébe tartozóak is;

e)  a programozási dokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal való konzultációt követően;

f)  a programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

g)  konszolidált éves jelentés elkészítése a Cedefop tevékenységeiről és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelés és elfogadás céljából;

h)  a 27. cikkben említett rendszeres értékelések elvégzését lehetővé tevő hatékony nyomon követési rendszer, valamint az ezek eredményeit összefoglaló jelentéstételi rendszer kialakítása;

i)  a Cedefopra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének kidolgozása;

j)  a Cedefop tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetének elkészítése a Cedefop programozási dokumentumának részeként; valamint a Cedefop költségvetésének végrehajtása;

k)  cselekvési terv kidolgozása a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az ▌OLAF vizsgálataiból származó megállapítások nyomán továbbá évente két alkalommal jelentéstétel az elért haladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és a felügyelőtestületnek;

l)  törekvés a Cedefopon belül a nemek egyensúlyának biztosítására;

m)  az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabásával;

n)  a Cedefop csalás elleni stratégiájának elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából;

o)  adott esetben együttműködés az Unió más ügynökségeivel, illetve együttműködési megállapodások megkötése ezekkel az ügynökségekkel.

(6)  Az ügyvezető igazgató feladata továbbá annak eldöntése, hogy a Cedefop feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e olyan összekötő irodát létesíteni Brüsszelben, amelynek feladata, hogy elmélyítse a Cedefop együttműködését az érintett uniós intézményekkel. E döntés a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam előzetes hozzájárulásához kötött ▌. Az e döntésről hozott határozatban meg kell határozni az említett összekötő iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, amely megelőzi a szükségtelen költségeket és a Cedefopon belüli igazgatási feladatkörök közötti átfedéseket.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Költségvetés

(1)  A Cedefop tervezett bevételeit és kiadásait minden ▌pénzügyi évben el kell készíteni, és azt a Cedefop költségvetésében fel kell tüntetni. A pénzügyi év egybeesik a naptári évvel.

(2)  A Cedefop költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)  Az egyéb források sérelme nélkül a Cedefop bevételei a következőket foglalják magukban:

a)  az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás,

b)  a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulása,

c)  a Cedefop által készített kiadványokért és az általa nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak,

d)  a Cedefop munkájában a 29. cikkben foglaltak szerint részt vevő harmadik országok hozzájárulása.

(4)  A Cedefop kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és a működési költségeket.

13. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)  Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti a Cedefop következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó előzetes előirányzat-tervezetét, a létszámtervet is beleértve, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

Az előzetes előirányzat-tervezet a 6. cikk (1) bekezdésében említett éves programozási dokumentumban megfogalmazott célkitűzéseken és várt eredményeken alapul, és figyelembe veszi az e célkitűzések és várt eredmények eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének megfelelően.

(2)  Az igazgatótanács az előzetes előirányzat-tervezet alapján elfogadja a Cedefop következő pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét, amelyet minden év január 31-ig megküld a Bizottságnak.

(3)  A Bizottság az előirányzat-tervezetet az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak. Az előirányzat-tervezetet a Cedefop számára is elérhetővé kell tenni.

(4)  Az előirányzat-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 313. és 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(5)  Az Unió általános költségvetéséből a Cedefop részére nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi.

(6)  A Cedefop létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(7)  A Cedefop költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A Cedefop költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani. A Cedefop költségvetésének bármilyen módosítását – a létszámtervet is beleértve – ugyanezen eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)  A Cedefop költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet kell alkalmazni.

14. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)  A Cedefop költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)  Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából lényeges összes információt.

15. cikk

A beszámolók bemutatása és a mentesítés

(1)  A Cedefop számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (a továbbiakban: n. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (a továbbiakban: n+1. év) március 1-jéig megküldi ▌a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)  A Cedefop az n. évre vonatkozó, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az n+1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a Cedefop n. évre szóló előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát az n+1. év március 31-éig megküldi a Számvevőszéknek.

(4)  A Számvevőszék által a Cedefop n. évre vonatkozó előzetes beszámolójára vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikke szerint tett észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti a Cedefop szóban forgó évre vonatkozó végleges beszámolóját. Az ügyvezető igazgató ezt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)  Az igazgatótanács véleményezi a Cedefop n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(6)  A Cedefop számvitelért felelős tisztviselője az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év július 1-jéig – az igazgatótanácsi véleménnyel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)  Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)  Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-áig választ küld a Számvevőszéknek az éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)  Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 109. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament kérésére benyújt annak minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás n. évre történő szabályszerű lefolytatásához szükséges.

(10)  Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva – az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

16. cikk

Pénzügyi szabályok

A Cedefopra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az eltérés a Cedefop működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

IV. FEJEZET

SZEMÉLYZET

17. cikk

Általános rendelkezések

(1)  A Cedefop személyzetére a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint a személyzeti szabályzat és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából az uniós intézmények közötti megállapodással elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából megfelelő szabályokat fogad el.

18. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)  Az ügyvezető igazgató a személyzet tagja, akit az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében a Cedefop ideiglenes alkalmazottjaként kell foglalkoztatni.

(2)  Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

A kiválasztott jelölt meghívást kap arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és válaszoljon a parlamenti képviselők kérdéseire. Ez az eszmecsere nem okozhat indokolatlan késedelmet a kinevezés tekintetében.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés céljából a Cedefopot az igazgatótanács elnöke képviseli.

(3)  Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak letelte előtt a Bizottság az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését és a Cedefop jövőbeli feladatait és kihívásait figyelembe vevő felmérést végez.

(4)  Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve, egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)  Amennyiben az ügyvezető igazgató hivatali idejét meghosszabbították, a teljes időtartam lejártával nem vehet részt az ugyanezen tisztség betöltésére irányuló újabb kiválasztási eljárásban.

(6)  Az ügyvezető igazgató kizárólag az igazgatótanács határozata alapján menthető fel. Az igazgatótanács határozatában figyelembe veszi a Bizottság által az ügyvezető igazgató teljesítményéről készített, a (3) bekezdésben említett értékelést.

(7)  Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésével, hivatali idejének meghosszabbításával vagy felmentésével kapcsolatos döntéseit a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

19. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)  A Cedefop igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem a Cedefop alkalmazásában álló személyzetet.

(2)  Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Cedefophoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Jogállás

(1)  A Cedefop uniós ügynökség. A Cedefop jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)  A Cedefop minden egyes tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és azzal rendelkezhet, továbbá perképességggel rendelkezik.

(3)  A Cedefop székhelye Szaloniki.

(4)  A Cedefop ▌– ▌a 11. cikk (6) bekezdésével összhangban – összekötő irodát létesíthet Brüsszelben, annak érdekében, hogy elmélyítse a Cedefop együttműködését a megfelelő uniós intézményekkel.

21. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Cedefopra és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.

22. cikk

Nyelvhasználat

(1)  A Cedefopra az 1. rendeletben(10) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)  A Cedefop működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat a Fordítóközpont biztosítja.

23. cikk

Átláthatóság és adatvédelem

(1)  A Cedefop tevékenységeit nagyfokú átláthatóság mellett folytatja.

(2)  A Cedefop birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(11) kell alkalmazni.

(3)  Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)  A személyes adatok Cedefop általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(12) kell alkalmazni. Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket fogad el az (EU) 2018/1725 rendelet Cedefop általi alkalmazására, az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

24. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)  A csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) szerinti küzdelem elősegítése céljából a Cedefop ... [hat hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal ▌(OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(14), és az említett megállapodás mellékletében szereplő minta alapján elfogadja a Cedefop személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)  A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik a Cedefoptól uniós forrásból részesültek.

(3)  Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben(15) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy a Cedefop által finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)  Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül a Cedefop harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásainak, továbbá az általa kötött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

25. cikk

Biztonsági szabályok a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére

A Cedefop szükség esetén a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban meghatározott, az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályaival egyenértékű biztonsági szabályokat fogad el. A Cedefop biztonsági szabályai – többek között és adott esetben – a szóban forgó adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban.

26. cikk

Felelősség

(1)  A Cedefop szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)  Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) rendelkezik joghatósággal arra, hogy a Cedefop által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3)  Szerződésen kívüli felelősség esetén a Cedefop – a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban – megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzetének tagjai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)  A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatosan a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(5)  A Cedefop személyzetének a Cedefoppal szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzatban és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

27. cikk

Értékelés

(1)  A Cedefop az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban előzetes és utólagos értékelést végez a jelentős kiadásokkal járó programjaival és tevékenységeivel kapcsolatban.

(2)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy ... [5 évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság iránymutatásainak megfelelően értékelés készüljön a Cedefop által a célkitűzései, megbízatása és a feladatai tekintetében elért eredményekről. Az értékelés során a Bizottság konzultál az igazgatótanács tagjaival és az egyéb főbb érdekelt felekkel. Az értékelés keretében foglalkozni kell különösen a Cedefop megbízatása módosításának esetleges szükségességével és az ilyen módosítások pénzügyi hatásaival.

(3)  A Bizottság az értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

28. cikk

Igazgatási vizsgálatok

A Cedefop tevékenységeivel kapcsolatban az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban vizsgálatot folytathat.

29. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)  Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben és a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül a Cedefop együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

E célból a Cedefop az igazgatótanács engedélyével és a Bizottság jóváhagyását követően munkamegállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel. Ezek a megállapodások az Unióval vagy a tagállamokkal szemben jogi kötelezettséget nem keletkeztethetnek.

(2)  A Cedefop nyitott azon harmadik országok részvételére, amelyek ebből a célból az Unióval megállapodást kötnek.

Az első albekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseiben rögzíteni kell különösen az érintett harmadik országnak a Cedefop munkájában való részvétele jellegét, terjedelmét és módját, a Cedefop kezdeményezéseiben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve. A személyzeti kérdéseket illetően ezeknek a szabályoknak minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak.

(3)  Az igazgatótanács a Cedefop hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában stratégiát fogad el a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozóan.

30. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)  A Cedefop fogadó tagállamon belüli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, valamint a személyzetre és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó különös szabályokat a Cedefop és a székhelye helye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell rögzíteni.

(2)  A Cedefop fogadó tagállama biztosítja a szükséges feltételeket a Cedefop működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatást és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Az igazgatótanácsra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az 337/75/EGK rendelet 4. cikke alapján létrehozott igazgatótanács tagjai hivatalban maradnak és ellátják az igazgatótanács e rendelet 5. cikkében említett feladatait az igazgatótanács tagjainak és a független szakértőnek az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján történő kinevezéséig.

32. cikk

A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)  A Cedefop 337/75/EGK tanácsi rendelet 6. cikke alapján kinevezett igazgatója a hivatali idejéből hátralévő időre megbízást kap az ügyvezető igazgató e rendelet 11. cikkében előírt feladatainak ellátására. Szerződésének egyéb feltételei nem változnak.

(2)  Amennyiben e rendelet hatálybalépésének időpontjában az ügyvezető igazgató kiválasztására és kinevezésére irányuló eljárás van folyamatban, ezen eljárás lezárulásáig a 337/75/EGK rendelet 6. cikke alkalmazandó.

(3)  Ez a rendelet nem érinti a 337/75/EGK rendelet alapján alkalmazott személyzet jogait és kötelezettségeit. Az említett személyzet tagjainak munkaszerződései e rendelet alapján meghosszabbíthatók, a személyzeti szabályzattal és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban.

A Cedefop e rendelet hatálybalépésének időpontjában működő valamennyi összekötő irodáját fenn kell tartani.

33. cikk

Átmeneti költségvetési rendelkezések

Az 337/75/EGK rendelet 11. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az említett rendelet 12a. cikkével összhangban kell lefolytatni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 337/75/EGK rendelet hatályát veszti, és a hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

35. cikk

Az igazgatótanács által elfogadott belső szabályok fenntartása

Hacsak az igazgatótanács e rendelet alkalmazásában másként nem dönt, az igazgatótanács által a 337/75/EGK rendelet alapján elfogadott belső szabályok hatályban maradnak ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után.

36. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 209., 2017.6.30., 49. o.
(2)HL C 209., 2017.6.30., 49. o.
(3) Az Európai Parlament 2018. december 11-i álláspontja.
(4) A Tanács 337/75/EGK rendelete (1975. február 10.) az Európai Szakképzésfejlesztési Központ létrehozásáról (HL L 39., 1975.2.13., 1. o.).
(5) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.)
(6)HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(7)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).
(8)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(10) A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1275 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(14)HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(15)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ***I
PDF 269kWORD 78k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0528 – C8-0344/2016 – 2016/0254(COD))
P8_TA-PROV(2018)0491A8-0274/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0528),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0344/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 9-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0274/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0254


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: EU-OSHA) a 2062/94/EK tanácsi rendelet(4) hozta létre azzal a céllal, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme területén – az e területhez kapcsolódó ismeretek gyarapítását és terjesztését szolgáló fellépéseken keresztül – hozzájáruljon a munkakörnyezet javításához.

(2)  Az EU-OSHA 1994-es alapítása óta Unió-szerte fontos szerepet töltött be a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításának támogatásában. Ugyanakkor a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a technológiai fejlődés területén változások történtek. Ezért az EU-OSHA célkitűzéseinek és feladatainak leírása céljából használt terminológiát hozzá kell igazítani az említett változásokhoz.

(3)  A 2062/94/EK rendeletet több alkalommal módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az említett rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű hatályon kívül helyezni, és helyette új rendeletet elfogadni.

(4)  Az EU-OSHA-ra vonatkozó szabályokat – a lehetséges mértékig és háromoldalú jellegének figyelembevétele mellett – ▌az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről kiadott, 2012. július 19-i közös nyilatkozatának elveivel összhangban kell meghatározni ▌.

(5)  Mivel a három háromoldalú ügynökség – vagyis az EU-OSHA, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) – a munkaerőpiaccal, a munkakörnyezettel, a szakképzéssel, és a készségekkel összefüggő kérdésekkel foglalkozik, elengedhetetlen ezek szoros együttműködése. Munkája során az EU-OSHA-nak tehát ki kell egészítenie az Eurofound és a Cedefop munkáját azokon a területeken, ahol mindhárman hasonló tevékenységi területtel rendelkeznek, eközben előnyben részesítve a jól működő eszközöket, például az egyetértési megállapodásokat. Az EU-OSHA-nak ki kell aknáznia a hatékonyság és a szinergiák fokozását lehetővé tevő módszereket, és tevékenységei során el kell kerülnie az átfedéseket az Eurofound és a Cedefop, valamint a Bizottság tevékenységeivel. Emellett adott esetben az EU-OSHA-nak törekednie kell az uniós intézmények és a külső szakosodott szervek belső kutatási kapacitásaival való hatékony együttműködésre.

(6)  Az EU-OSHA értékelése során a Bizottságnak konzultálnia kell a főbb érdekelt felekkel, ezen belül az igazgatótanács tagjaival, valamint az európai parlamenti képviselőkkel.

(7)  Az EU-OSHA, az Eurofund és a Cedefop háromoldalú jellege egy átfogó megközelítés nagyon értékes kifejeződése, e megközelítés a szociális partnerek és az uniós és a nemzeti hatóságok közötti társadalmi párbeszéden alapul, amely rendkívül fontos a közös és fenntartható társadalmi és gazdasági megoldások megtalálása szempontjából.

(8)  Amikor e rendelet a munkahelyi biztonságra és védelemre utal, abba a fizikai és mentális egészség egyaránt beleértendő.

(9)  Az EU-OSHA döntéshozatali folyamatának egyszerűsítése, valamint a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében kétszintű irányítási struktúrát kell bevezetni. E célból egy, a szükséges – többek között a költségvetés megállapítására, valamint a programozási dokumentum jóváhagyására vonatkozó – hatáskörökkel felruházott igazgatótanács keretében biztosítani kell a tagállamok, a nemzeti munkáltatói és munkavállalói szervezetek és a Bizottság képviseletét. Az igazgatótanácsnak az EU-OSHA többéves munkaprogramját és éves munkaprogramját tartalmazó programozási dokumentumban rögzítenie kell az EU-OSHA tevékenységeinek stratégiai prioritásait. Ezen túlmenően az igazgatótanács által az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából elfogadott szabályoknak a potenciális kockázatok korai szakaszban történő észlelését szolgáló intézkedéseket is tartalmazniuk kell.

(10)  Az EU-OSHA megfelelő működése érdekében a tagállamoknak, az európai munkáltatói és munkavállalói szervezeteknek és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanácsba kinevezendő személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, a stratégiai döntések meghozatala és az EU-OSHA tevékenységének felügyelete céljából.

(11)  Létre kell hozni egy felügyelőtestületet, amelynek feladata az igazgatótanács üléseinek megfelelő előkészítése és az igazgatótanács döntéshozatali és nyomon követési folyamatainak támogatása. Az igazgatótanács munkájának támogatása keretében a felügyelőtestület számára lehetővé kell tenni – adott esetben, a sürgősségre tekintettel –, hogy meghozzon bizonyos ideiglenes döntéseket az igazgatótanács nevében. A felügyelőtestület eljárási szabályzatát az igazgatótanács kell, hogy megállapítsa.

(12)  Az ügyvezető igazgatónak kell felelnie az EU-OSHA-nak az igazgatótanács által kijelölt stratégiai iránymutatásnak megfelelő általános irányításáért, a napi igazgatási teendőket, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásokkal kapcsolatos irányítást is beleértve. Az ügyvezető igazgatónak gyakorolnia kell a rá ruházott hatásköröket. Lehetővé kell tenni e hatáskörök kivételes körülmények között – így például összeférhetetlenség vagy az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) szerinti kötelezettségek súlyos megsértése esetén – való felfüggesztését.

(13)  Az egyenlőség elve az uniós jog egyik alapelve. Ez az elv megköveteli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen ‒ beleértve a foglalkoztatást, a munkavégzést és a díjazást is ‒ biztosítani kell. Valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy a nők és a férfiak kiegyensúlyozottan képviseltessék magukat az igazgatótanácsban és a felügyelőtestületben. E cél elérésére kell törekednie az igazgatótanácsnak is elnöke és elnökhelyettesei tekintetében együttesen, valamint az igazgatótanácsban a kormányokat, a munkáltatói és munkavállalói szervezeteket képviselő csoportoknak is a felügyelőtestület ülésein részt vevő póttagok kijelölése tekintetében.

(14)  Az EU-OSHA összekötő irodát működtet Brüsszelben. Ezen iroda működtetésének lehetőségét továbbra is fenn kell tartani.

(15)  Az Unióban és a tagállamokban már léteznek olyan szervezetek, amelyek az EU-OSHA által nyújtottakkal megegyező típusú információkat és szolgáltatásokat nyújtanak. Az e szervezetek által már elvégzett munka előnyeinek uniós szinten történő legnagyobb mértékű hasznosítása érdekében helyénvaló fenntartani az EU-OSHA által a 2062/94/EK rendelet alapján létrehozott meglévő, jól működő hálózatot, amely a nemzeti kapcsolattartó pontokból és a tagállami háromoldalú hálózatokból áll. Emellett lényeges, hogy az EU-OSHA a jó koordináció és a szinergiák biztosítása érdekében igen szoros, funkcionális kapcsolatokat tartson fenn a 2003. július 22-i tanácsi határozattal(5) létrehozott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal.

(16)  Az EU-OSHA-ra vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket, valamint programozási és jelentéstételi rendelkezéseket aktualizálni kell. Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(6) előírja, hogy az EU-OSHA-nak minden jelentős kiadásokkal járó program és tevékenység esetében előzetes és utólagos értékeléseket kell végeznie. Az EU-OSHA-nak többéves és éves programozásában figyelembe kell vennie ezeket az értékeléseket.

(17)  Az EU-OSHA teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy e rendelettel összhangban teljesíteni tudja célkitűzéseit és feladatait, megfelelő és önálló költségvetést kell biztosítani számára, amelynek bevételei elsősorban az Unió általános költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott minden más támogatás tekintetében az EU-OSHA-ra az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az EU-OSHA elszámolásait a Számvevőszéknek kell ellenőriznie.

(18)  Az EU-OSHA működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a Fordítóközpont) biztosítja. Az EU-OSHA-nak együtt kell működnie a Fordítóközponttal a minőségre, a határidőkre és a titoktartásra vonatkozó mutatók meghatározása, az EU-OSHA szükségleteinek és prioritásainak egyértelmű azonosítása, valamint a fordítási folyamat tekintetében átlátható és objektív eljárások létrehozása érdekében.

(19)  Az EU-OSHA személyzetére vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell állniuk a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel(7) megállapított ▌személyzeti szabályzattal és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel (a továbbiakban: az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek) .

(20)  Az EU-OSHA-nak meg kell hoznia a bizalmas információk biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az EU-OSHA-nak szükség szerint ▌az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban(8) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban(9) előírtakkal egyenértékű biztonsági szabályokat kell elfogadnia.

(21)  Az EU-OSHA tevékenységeinek az e rendelet végrehajtásáig történő folytatásának biztosítása érdekében átmeneti költségvetési rendelkezéseket, valamint az igazgatótanácsra, az ügyvezető igazgatóra és a személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK

1. cikk

Létrehozás és célkitűzések

(1)  Az ▌Unió ügynökségeként létrejön az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: EU-OSHA▌).

(2)  Az EU-OSHA célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén releváns technikai, tudományos és gazdasági információk, valamint az e területen releváns szakértelem biztosítása az ▌ uniós intézmények és szervek, a tagállamok, a szociális partnerek, valamint az említett területen működő más szereplők számára, a munkakörnyezetnek a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme tekintetében történő javítása érdekében.

E célból az EU-OSHA elmélyíti és terjeszti a vonatkozó ismereteket, a politikai döntéshozatal céljából elősegítő ismeretanyagot – ezen belül kutatásokon alapuló következtetéseket – bocsát rendelkezésre, illetve ilyen szolgáltatásokat nyújt, továbbá megkönnyíti a tudásmegosztást az uniós és a nemzeti szereplők között.

2. cikk

Feladatok

(1)  Az EU-OSHA-nak az 1. cikk (2) bekezdésében említett szakpolitikai területek vonatkozásában a következő feladatai vannak, maradéktalanul tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit:

a)  technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése és elemzése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén a tagállamokban az alábbiak céljából:

i.  a kockázatok és a bevált gyakorlatok, továbbá a meglévő nemzeti prioritások és programok meghatározása;

ii.   az Unió prioritásaihoz és programjaihoz szükséges adatok biztosítása; és

iii.  ezen információk terjesztése az uniós intézmények és szervek, a tagállamok, a szociális partnerek és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén működő más szereplők körében;

b)  a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kutatásokra és a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő elemeket tartalmazó egyéb kutatási tevékenységekre vonatkozó technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése és elemzése, valamint a kutatások és a kutatási tevékenységek eredményeinek terjesztése;

c)  az együttműködés, valamint az információ- és a tapasztalatcsere előmozdítása és támogatása a tagállamok között a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, ideértve a képzési programokra vonatkozó tájékoztatást is;

d)  a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén konferenciák és szakmai találkozók szervezése, valamint a tagállami tapasztalatok cseréje;

e)  az ▌uniós intézmények és szervek, valamint a tagállamok számára a rendelkezésre álló objektív technikai, tudományos ▌és gazdasági információk, továbbá magas szintű szakértelem nyújtása, amelyeket a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme – ezen belül a lehetséges veszélyek megelőzése és előrejelzése – céljából megalapozott és hatékony politikák kidolgozásához és végrehajtásához kérnek, különösen a Bizottság számára az ahhoz szükséges technikai, tudományos ▌és gazdasági információk, valamint magas szintű szakértelem nyújtása, amelyeket a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme területén a jogalkotási és az egyéb intézkedések azonosításához, előkészítéséhez és értékeléséhez kapcsolódó feladatainak megvalósításához kér, különösen a jogi aktusok hatása, azoknak a műszaki, a tudományos és a szabályozási környezet változása miatti kiigazítása, valamint a jogi aktusoknak a vállalkozások – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: a mkkv-k) – általi gyakorlati végrehajtása vonatkozásában;

f)  fórumok biztosítása a kormányok, a nemzeti szintű szociális partnerek és egyéb érdekeltek közötti tapasztalat- és információcsere számára;

g)  reformok és szakpolitikák nemzeti szintű végrehajtásához való hozzájárulás, többek között tényeken alapuló információk és elemzések révén;

h)  a biztonsággal és egészséggel kapcsolatos kérdések terén információgyűjtés a harmadik országokból és a nemzetközi szervezetektől, illetve ezek számára ilyen információk rendelkezésre bocsátása;

i)  technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a megelőző tevékenységek végrehajtását szolgáló módszerekről és eszközökről, bevált gyakorlatok meghatározása és megelőző fellépések elősegítése, különös figyelmet fordítva az mkkv-k sajátos problémáira, valamint a bevált gyakorlatokat illetően összpontosítás különösen a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kockázatértékelés elkészítésében használandó, gyakorlati eszközként szolgáló gyakorlatokra, valamint az ezen kockázatok kezelésére irányuló intézkedések meghatározására;

j)  a Bizottság hatáskörének sérelme nélkül hozzájárulás a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez kapcsolódó uniós stratégiák és cselekvési programok fejlesztéséhez;

k)  az EU-OSHA hatáskörébe tartozó ügyekben a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégia létrehozása a 30. cikkel összhangban;

l)  a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekben figyelemfelkeltő és kommunikációs tevékenységek, illetve kampányok megvalósítása.

(2)  Amennyiben új tanulmányokra van szükség, valamint a szakpolitikai döntéseket megelőzően az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(10) összhangban az Unió intézményei figyelembe veszik az EU-OSHA szakértelmét és azokat a tanulmányokat, amelyeket az érintett területeken az EU-OSHA elkészített, illetve képes elkészíteni.

(3)  Az EU-OSHA biztosítja, hogy a terjesztett információk és a rendelkezésre bocsátott eszközök a tervezett felhasználók igényeihez igazodjanak. Ennek érdekében az EU-OSHA a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban szorosan együttműködik a 12. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti kapcsolattartó pontokkal.

(4)  Az EU-OSHA együttműködési megállapodásokat köthet az Unió egyéb, az adott területen tevékenykedő ügynökségeivel az azokkal való együttműködés megkönnyítése és előmozdítása érdekében.

(5)  Az EU-OSHA a feladatainak ellátása során szoros párbeszédet folytat különösen a szakosodott tagállami vagy nemzetközi, illetve közjogi vagy magánjogi szervezetekkel, a hatóságokkal, a felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel, a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, valamint – ha vannak ilyenek – a nemzeti háromoldalú testületekkel. Az EU-OSHA célkitűzéseinek és céljainak sérelme nélkül együttműködik a többi ▌uniós ügynökséggel – különösen az Eurofounddal és a Cedefoppal –, előmozdítva a tevékenységeik közötti szinergiákat és azok egymást kiegészítő jellegét, elkerülve ugyanakkor a párhuzamos erőfeszítéseket.

II. FEJEZET

AZ EU-OSHA FELÉPÍTÉSE

3. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az EU-OSHA igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)  az igazgatótanács;

b)  a felügyelőtestület;

c)  az ügyvezető igazgató;

d)  a hálózat.

1. SZAKASZ

IGAZGATÓTANÁCS

4. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)  Az igazgatótanács összetétele a következő:

a)  minden tagállamból egy tag a kormány képviseletében;

b)  minden tagállamból egy tag a munkáltatói szervezetek képviseletében;

c)  minden tagállamból egy tag a munkavállalói szervezetek képviseletében;

d)  három tag a Bizottság képviseletében.

e)  egy független szakértő, akit az Európai Parlament nevez ki.

Az a)–d) pontban említett tagok mindegyike rendelkezik szavazati joggal.

Az a), a b) és a c) pontban említett tagokat a Tanács nevezi ki a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül.

Az a) pontban említett tagokat a tagállamok javaslata alapján kell kinevezni. A b) és a c) pontban említett tagokat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság megfelelő csoportjait képviselő szóvivők javaslata alapján kell kinevezni.

A negyedik albekezdésben említett javaslatokat be kell nyújtani a Tanácsnak és be kell nyújtani a Bizottsághoz tájékoztatásul.

A d) pontban említett tagokat a Bizottság nevezi ki.

Az e) pontban említett szakértőt az Európai Parlament illetékes bizottsága nevezi ki.

(2)  Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli. A póttagok kinevezése az (1) bekezdéssel összhangban történik.

(3)  Az igazgatótanács tagjainak és a póttagoknak a kijelölése és kinevezése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén meglévő ismereteik alapján, megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik, valamint az EU-OSHA alapvető feladataival kapcsolatos szakértelmük figyelembevételével történik, a felügyeleti szerep hatékony ellátása érdekében. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik ▌arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Valamennyi fél törekszik a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására az igazgatótanácsban.

(4)  Hivatalba lépésekor minden tag és póttag írásbeli nyilatkozatot ír alá arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. Minden tag és póttag aktualizálja nyilatkozatát, amint az összeférhetetlenség tekintetében megváltoznak a körülmények. Az EU-OSHA a nyilatkozatokat és az aktualizált nyilatkozatokat közzéteszi honlapján.

(5)  A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. Ez az időtartam megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondáskor a tagok és a póttagok a megbízatásuk megújításáig, illetve az új tag kijelöléséig hivatalban maradnak.

(6)  Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői külön csoportot alkotnak. A csoportokon belüli és a csoportok közötti tanácskozások hatékonyságának növelése érdekében minden csoport kijelöl egy-egy koordinátort. A munkáltatói és a munkavállalói csoport esetében koordinátorként a megfelelő európai szervezetek képviselőjét kell kijelölni, aki lehet az igazgatótanács kijelölt tagja▌. Azon koordinátorok, akik nem az (1) bekezdéssel összhangban kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

5. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)  Az igazgatótanács:

a)  kijelöli az EU-OSHA tevékenységeinek stratégiai irányát;

b)  a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével és a 6. cikkel összhangban minden évben elfogadja az EU-OSHA programozási dokumentumát, amely magában foglalja az EU-OSHA többéves munkaprogramját és a következő évre szóló éves munkaprogramját;

c)  a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével elfogadja az EU-OSHA éves költségvetését, és ellátja az EU-OSHA költségvetéséhez kapcsolódó, a III. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

d)  elfogadja a konszolidált éves tevékenységi jelentést, az EU-OSHA tevékenységeiről szóló értékeléssel együtt, ezeket minden év július 1-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint a konszolidált éves tevékenységi jelentést nyilvánosságra hozza;

e)  a 17. cikknek megfelelően elfogadja az EU-OSHA-ra irányadó költségvetési szabályokat;

f)  a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányban álló csalásellenes stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait;

g)  szabályokat fogad el tagjai és a független szakértők, valamint a 20. cikkben említett kirendelt nemzeti szakértők és egyéb, nem az EU-OSHA alkalmazásában álló személyzet vonatkozásában az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

h)  a szükségletek elemzése alapján kommunikációs és terjesztési tervet fogad el, azt rendszeresen aktualizálja, és belefoglalja az EU-OSHA programozási dokumentumába;

i)  elfogadja eljárási szabályzatát;

j)  a (2) bekezdésnek megfelelően az EU-OSHA személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök);

k)  a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;

l)  a 19. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét vagy felmenti hivatalából;

m)  számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll, és aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

n)  elfogadja a felügyelőtestület eljárási szabályzatát;

o)  figyelemmel kíséri azt, hogy a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapításokat és ajánlásokat megfelelő intézkedések kövessék;

p)  a 30. cikkel összhangban engedélyezi együttműködési megállapodások megkötését harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján a kinevezésre jogosult hatóságot megillető vonatkozó hatásköröket az ügyvezető igazgatóra ruházza, és megállapítja azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Amennyiben kivételes körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács ▌ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságot megillető, az ügyvezető igazgatóra ruházott hatásköröket, illetve az ügyvezető igazgató által továbbruházott hatásköröket. Ilyen esetben az igazgatótanács korlátozott időre a Bizottság egyik igazgatótanács által kijelölt képviselőjére vagy az ügyvezető igazgató kivételével a személyzet egyik tagjára ruházza e hatásköröket.

6. cikk

Többéves és éves programozás

(1)  Az ügyvezető igazgató a 11. cikk (5) bekezdése e) pontjával összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet▌ 32. cikkével összhangban minden évben elkészíti a többéves és az éves munkaprogramot tartalmazó programozási dokumentum tervezetét.

(2)  Az (1) bekezdésben említett programozási dokumentumtervezetet az ügyvezető igazgató benyújtja az igazgatótanácsnak. Miután az igazgatótanács jóváhagyta, a programozási dokumentum tervezetét minden évben legkésőbb január 31-ig be kell nyújtani a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ügyvezető igazgató benyújtja az említett dokumentum aktualizált változatait is, ugyanazon eljárással összhangban. Az igazgatótanács a programozási dokumentumot a Bizottság véleményének figyelembevételével fogadja el.

A programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ki kell igazítani.

(3)  A többéves munkaprogramnak az átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is, elkerülve a más ügynökségek programozásával való átfedéseket. Meg kell határoznia az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is. Tartalmaznia kell továbbá a 30. cikk szerinti, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégiát, az e stratégiához kapcsolódó fellépésekkel és az azokhoz rendelt erőforrások meghatározásával együtt.

(4)  Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (3) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal, és tartalmaznia kell a következőket:

a)  a részletes célkitűzések és a várt eredmények, beleértve a teljesítménymutatókat is;

b)  ▌a finanszírozandó fellépések ismertetése, beleértve a hatékonyság növelését célzó tervezett intézkedéseket;

c)   ▌az egyes fellépésekre elkülönített pénzügyi és emberi erőforrások feltüntetése a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban;

d)  lehetséges fellépések a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok céljából a 30. cikkel összhangban.

▌Az éves munkaprogramnak egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az EU-OSHA mely fellépése új, változott vagy szűnt meg. ▌

(5)  Amikor az EU-OSHA-t új tevékenységgel bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

Az éves munkaprogram minden lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)  Az erőforrások programozását évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást adott esetben – különösen a 28. cikkben említett értékelés kimenetelét figyelembe véve – aktualizálni kell.

Amennyiben az EU-OSHA-t a 2. cikkben meghatározott feladatok ellátása céljából új tevékenységgel bízzák meg, ezt az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) hatásköreinek sérelme nélkül figyelembe kell venni az EU-OSHA erőforrásainak és finanszírozásának programozása során.

7. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)  Az igazgatótanács elnököt és három elnökhelyettest választ a következő módon:

a)  egyet a tagállamok kormányait képviselő tagok közül;

b)  egyet a munkáltatói szervezeteket képviselő tagok közül;

c)  egyet a munkavállalói szervezeteket képviselő tagok közül; és

d)  egyet a Bizottságot képviselő tagok közül.

Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztása az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével történik.

(2)  Az elnök és az elnökhelyettesek hivatali ideje egy év. Hivatali idejük ▌megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon elnöki vagy elnökhelyettesi megbízatásuk is automatikusan megszűnik.

8. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)  Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)  Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(3)  Az igazgatótanács évente egy rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére ül össze.

(4)  Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye releváns lehet. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak képviselői, amelyek részes felei az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak (EGT-megállapodás), megfigyelőként részt vehetnek az igazgatótanács ülésein, amennyiben az EGT-megállapodás rendelkezik az EU-OSHA tevékenységeiben való részvételükről.

(5)  Az EU-OSHA az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

9. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)  Az 5. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának, a 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, valamint a 19. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagjainak többségével fogadja el határozatait.

Az éves munkaprogram keretében hozott, illetve a nemzeti kapcsolattartó pontok tekintetében költségvetési következményekkel bíró határozatok esetén azonban szükség van a kormányok képviseletét ellátó csoport tagjai többségének egyetértésére.

(2)  Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazásra jogosult tag távollétében az őt helyettesítő póttag jogosult a tagot megillető szavazati jog gyakorlására.

(3)  Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4)  Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(5)  Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebben rendelkezik a szavazás szabályairól és különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

2. SZAKASZ

FELÜGYELŐTESTÜLET

10. cikk

Felügyelőtestület

(1)  Az igazgatótanács munkáját a felügyelőtestület segíti.

(2)  A felügyelőtestület:

a)  előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

b)  az igazgatótanáccsal együtt figyelemmel kíséri a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az ▌OLAF vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megtett intézkedések megfelelőségét;

c)  az ügyvezető igazgató a 11. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából szükség esetén tanácsot ad az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács határozatainak végrehajtásához.

(3)  A sürgősségre tekintettel adott esetben a felügyelőtestület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, ▌ideértve a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök átruházásának felfüggesztését az 5. cikk (2) bekezdésében említett feltételekkel összhangban és a költségvetési ügyekben hozott határozatokat is.

(4)  A felügyelőtestület az igazgatótanács elnökéből, a három elnökhelyettesből, a 4. cikk (6) bekezdésében említett három csoport koordinátoraiból és a Bizottság egy képviselőjéből áll. A 4. cikk (6) bekezdésében említett csoportok mindegyike legfeljebb két póttagot jelölhet a felügyelőtestület ülésein az adott csoport által kinevezett valamely tag távollétében történő részvételre. Az igazgatótanács elnöke egyben a felügyelőtestület elnöke is. Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a felügyelőtestület ülésein.

(5)  A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje két év. Ez az időtartam megújítható. A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártának napján véget ér.

(6)  A felügyelőtestület évente három alkalommal ülésezik. A felügyelőtestület ezen túlmenően az elnök kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül. A 4. cikk (6) bekezdésében említett három csoport koordinátorai megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy kellő időben és átlátható módon tájékoztassák saját csoportjuk tagjait a megbeszélés tartalmáról.

3. SZAKASZ

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

11. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)  Az ▌ügyvezető igazgató felel az EU-OSHA-nak az igazgatótanács által kijelölt stratégiai iránymutatásnak megfelelő irányításáért, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)  A Bizottság, az igazgatótanács és a felügyelőtestület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató a feladatainak ellátása során függetlenül jár el, és sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

(3)  Az ügyvezető igazgató feladatai teljesítéséről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor erre felkérést kap. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a feladatai teljesítéséről való beszámolásra.

(4)  Az ügyvezető igazgató az EU-OSHA törvényes képviselője.

(5)  Az ügyvezető igazgató felel az EU-OSHA e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)  az EU-OSHA napi szintű igazgatása, ideértve a személyzeti kérdésekben rá ruházott hatásköröket, az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban;

b)  az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)  az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos döntések meghozatala az 5. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;

d)  figyelembe véve az EU-OSHA tevékenységeivel, valamint a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodással összefüggő szükségleteket, az EU-OSHA belső struktúrájával, valamint adott esetben ezek módosításával kapcsolatos határozatok meghozatala;

e)  a programozási dokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal való konzultációt követően;

f)  a programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

g)  konszolidált éves jelentés elkészítése az EU-OSHA tevékenységeiről és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelés és elfogadás céljából;

h)  a 28. cikkben említett rendszeres értékelések elvégzését lehetővé tevő hatékony nyomon követési rendszer, valamint az ezek eredményeit összefoglaló jelentéstételi rendszer kialakítása;

i)  az EU-OSHA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének kidolgozása;

j)   az EU-OSHA tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetének elkészítése az EU-OSHA programozási dokumentumának részeként; valamint az EU-OSHA költségvetésének végrehajtása;

k)  cselekvési terv kidolgozása a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az OLAF vizsgálataiból származó megállapítások nyomán, továbbá évente két alkalommal jelentéstétel az elért haladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és a felügyelőtestületnek;

l)  törekvés az EU-OSHA-n belül a nemek egyensúlyának biztosítására;

m)  az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabásával;

n)  az EU-OSHA csalás elleni stratégiájának elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából;

o)  adott esetben együttműködés az Unió más ügynökségeivel, illetve együttműködési megállapodások megkötése ezekkel az ügynökségekkel.

(6)  Az ügyvezető igazgató feladata továbbá annak eldöntése, hogy az EU-OSHA feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e olyan összekötő irodát létesíteni Brüsszelben, amelynek feladata, hogy elmélyítse az EU-OSHA együttműködését az érintett uniós intézményekkel. E döntés a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam előzetes hozzájárulásához kötött▌. Az e döntésről hozott határozatban meg kell határozni az említett összekötő iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, amely megelőzi a szükségtelen költségeket és az EU-OSHA-n belüli igazgatási feladatkörök közötti átfedéseket.

4. SZAKASZ

HÁLÓZAT

12. cikk

Hálózat

(1)  Az EU-OSHA létrehoz egy hálózatot, amely a következőkből áll:

a)  a nemzeti információs hálózatok fő alkotóelemei, ideértve a munkáltatói és munkavállalói szervezeteket is, a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban,

b)  a nemzeti kapcsolattartó pontok.

(2)  A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az EU-OSHA-t nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információs hálózatuk fő alkotóelemeiről, ideértve bármely olyan intézményt, amely megítélésük szerint hozzájárulhat az EU-OSHA munkájához, figyelembe véve annak szükségességét, hogy területükön a lehető legteljesebb lefedettséget biztosítsák.

A nemzeti hatóságoknak vagy egy, a tagállamok által nemzeti kapcsolattartó pontként kijelölt nemzeti intézménynek kell koordinálnia és továbbítania az EU-OSHA-nak nemzeti szinten átadandó információkat, az egyes nemzeti kapcsolattartó pontok és az EU-OSHA között az EU-OSHA által elfogadott munkaprogram alapján kötött megállapodások keretében.

A nemzeti hatóságok vagy a nemzeti intézmény konzultálnak a nemzeti munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, és a nemzeti jognak vagy gyakorlatnak megfelelően figyelembe veszik azok véleményét.

(3)  Az EU-OSHA éves munkaprogramja felsorolja a különös érdeklődésre számot tartóként azonosított témákat.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Költségvetés

(1)  Az EU-OSHA tervezett bevételeit és kiadásait minden ▌pénzügyi évben el kell készíteni, és azt az EU-OSHA költségvetésében fel kell tüntetni. A pénzügyi év egybeesik a naptári évvel.

(2)  Az EU-OSHA költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)  Az egyéb források sérelme nélkül az EU-OSHA bevételei a következőket foglalják magukban:

a)  az ▌Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás,

b)  a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)  az EU-OSHA által készített kiadványokért és az általa nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak;

d)  az EU-OSHA munkájában a 30. cikkben foglaltak szerint részt vevő harmadik országok hozzájárulása.

(4)  Az EU-OSHA kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és a működési költségeket.

14. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)  Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti az EU-OSHA következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó előzetes előirányzat-tervezetét, a létszámtervet is beleértve, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

Az előzetes előirányzat-tervezet a 6. cikk (1) bekezdésében említett éves programozási dokumentumban megfogalmazott célkitűzéseken és várt eredményeken alapul, és figyelembe veszi az e célkitűzések és várt eredmények eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének megfelelően.

(2)  Az igazgatótanács az előzetes előirányzat-tervezet alapján elfogadja az EU-OSHA következő pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét, amelyet minden év január 31-ig megküld a Bizottságnak.

(3)  A Bizottság az előirányzat-tervezetet az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak. Az előirányzat-tervezetet az EU-OSHA számára is elérhetővé kell tenni.

(4)  Az előirányzat-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 313. és 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(5)  Az Unió általános költségvetéséből az EU-OSHA részére nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi.

(6)  Az EU-OSHA létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(7)  Az EU-OSHA költségvetését az igazgatótanács fogadja el. Az EU-OSHA költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani. A EU-OSHA költségvetésének bármilyen módosítását– a létszámtervet is beleértve – ugyanezen eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)  Az EU-OSHA költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet kell alkalmazni.

15. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)  Az EU-OSHA költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)  Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából lényeges összes információt.

16. cikk

A beszámolók bemutatása és a mentesítés

(1)  Az EU-OSHA számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (a továbbiakban: n. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (a továbbiakban: n+1. év) március 1-jéig megküldi ▌a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)  Az EU-OSHA az n. évre vonatkozó, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az n+1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az EU-OSHA n. évre szóló előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát az n+1. év március 31-éig megküldi a Számvevőszéknek.

(4)  A Számvevőszék által az EU-OSHA n. évre vonatkozó előzetes beszámolójára vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikke szerint tett észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az EU-OSHA szóban forgó évre vonatkozó végleges beszámolóját. Az ügyvezető igazgató ezt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)  Az igazgatótanács véleményezi az EU-OSHA n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(6)  Az EU-OSHA számvitelért felelős tisztviselője az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év július 1-jéig – az igazgatótanácsi véleménnyel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)  Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)  Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-áig választ küld a Számvevőszéknek az éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)  Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 109. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament kérésére benyújt annak minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás n. évre történő szabályszerű lefolytatásához szükséges.

(10)  Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva – az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

17. cikk

Pénzügyi szabályok

Az EU-OSHA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az eltérés az EU-OSHA működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

IV. FEJEZET

SZEMÉLYZET

18. cikk

Általános rendelkezések

(1)  Az EU-OSHA személyzetére a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából az uniós intézmények közötti megállapodással elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából megfelelő szabályokat fogad el.

19. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)  Az ügyvezető igazgató a személyzet tagja, akit az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az EU-OSHA ideiglenes alkalmazottjaként kell foglalkoztatni.

(2)  Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

A kiválasztott jelölt meghívást kap arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és válaszoljon a parlamenti képviselők kérdéseire. Ez az eszmecsere nem okozhat indokolatlan késedelmet a kinevezés tekintetében.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés céljából az EU-OSHA-t az igazgatótanács elnöke képviseli.

(3)  Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak letelte előtt a Bizottság az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését és az EU-OSHA jövőbeli feladatait és kihívásait figyelembe vevő felmérést végez.

(4)  Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve, egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)  Amennyiben az ügyvezető igazgató hivatali idejét meghosszabbították, a teljes időtartam lejártával nem vehet részt az ugyanezen tisztség betöltésére irányuló újabb kiválasztási eljárásban.

(6)  Az ügyvezető igazgató kizárólag az igazgatótanács határozata alapján menthető fel. Az igazgatótanács határozatában figyelembe veszi a Bizottság által az ügyvezető igazgató teljesítményéről készített, a (3) bekezdésben említett értékelést.

(7)  Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésével, hivatali idejének meghosszabbításával vagy felmentésével kapcsolatos döntéseit a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

20. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)  Az EU-OSHA igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az EU-OSHA alkalmazásában álló személyzetet.

(2)  Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők EU-OSHA-hoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Jogállás

(1)  Az EU-OSHA uniós ügynökség. Az EU-OSHA jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)  Az EU-OSHA minden egyes tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és azzal rendelkezhet, továbbá perképességgel rendelkezik.

(3)  Az EU-OSHA székhelye Bilbao.

(4)  Az EU-OSHA ▌– ▌a 11. cikk (6) bekezdésével összhangban – összekötő irodát létesíthet Brüsszelben, annak érdekében, hogy elmélyítse az EU-OSHA együttműködését a megfelelő uniós intézményekkel.

22. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az EU-OSHA-ra és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.

23. cikk

Nyelvhasználat

(1)  Az EU-OSHA-ra az 1. rendeletben(11) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)  Az EU-OSHA működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat a Fordítóközpont biztosítja.

24. cikk

Átláthatóság és adatvédelem

(1)  Az EU-OSHA tevékenységeit nagyfokú átláthatóság mellett folytatja.

(2)  Az EU-OSHA birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(12) kell alkalmazni.

(3)  Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)  A személyes adatok EU-OSHA általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(13) kell alkalmazni. Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket fogad el az (EU) 2018/1725 rendelet EU-OSHA általi alkalmazására, az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

25. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)  A csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) szerinti küzdelem elősegítése céljából az EU-OSHA ... [hat hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az ▌Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(15), és az említett megállapodás mellékletében szereplő minta alapján elfogadja az EU-OSHA személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)  A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik az EU-OSHA-tól uniós forrásból részesültek.

(3)  Az OLAF – a 883/2013/EU, Euratom rendeletben, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben(16) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az EU-OSHA által finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)  Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az EU-OSHA harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásainak, továbbá az általa kötött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

26. cikk

Biztonsági szabályok a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére

Az EU-OSHA szükség esetén a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban meghatározott, az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályaival egyenértékű biztonsági szabályokat fogad el. Az EU-OSHA biztonsági szabályai – többek között és adott esetben – a szóban forgó adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban.

27. cikk

Felelősség

(1)  Az EU-OSHA szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)  Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) rendelkezik joghatósággal arra, hogy az EU-OSHA által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3)  Szerződésen kívüli felelősség esetén az EU-OSHA – a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban – megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzetének tagjai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)  A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatosan a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(5)  Az EU-OSHA személyzetének az EU-OSHA-val szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzatban és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

28. cikk

Értékelés

(1)  Az EU-OSHA az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban előzetes és utólagos értékelést végez a jelentős kiadásokkal járó programjaival és tevékenységeivel kapcsolatban.

(2)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy ... [5 évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság iránymutatásainak megfelelően értékelés készüljön az EU-OSHA által a célkitűzései, megbízatása és a feladatai tekintetében elért eredményekről. Az értékelés során a Bizottság konzultál az igazgatótanács tagjaival és az egyéb főbb érdekelt felekkel. Az értékelés keretében foglalkozni kell különösen az EU-OSHA megbízatása módosításának esetleges szükségességével és az ilyen módosítások pénzügyi hatásaival.

(3)  A Bizottság az értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

29. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az EU-OSHA tevékenységeivel kapcsolatban az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban vizsgálatot folytathat.

30. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)  Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben és a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül az EU-OSHA együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

E célból az EU-OSHA az igazgatótanács engedélyével és a Bizottság jóváhagyását követően munkamegállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel. Ezek a megállapodások az Unióval vagy a tagállamokkal szemben jogi kötelezettséget nem keletkeztethetnek.

(2)  Az EU-OSHA nyitott azon harmadik országok részvételére, amelyek ebből a célból az Unióval megállapodást kötnek.

Az első albekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseiben rögzíteni kell különösen az érintett harmadik országnak az EU-OSHA munkájában való részvétele jellegét, terjedelmét és módját, az EU-OSHA kezdeményezéseiben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve. A személyzeti kérdéseket illetően ezeknek a szabályoknak minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak.

(3)  Az igazgatótanács az EU-OSHA hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában stratégiát fogad el a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozóan.

31. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)  Az EU-OSHA fogadó tagállamon belüli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, valamint a személyzetre és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó különös szabályokat az EU-OSHA és a székhelye helye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell rögzíteni.

(2)  Az EU-OSHA fogadó tagállama biztosítja a szükséges feltételeket az EU-OSHA működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatást és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az igazgatótanácsra vonatkozó átmeneti rendelkezések

A 2062/94/EK rendelet 8. cikke alapján létrehozott igazgatási tanács tagjai hivatalban maradnak és ellátják az igazgatótanács e rendelet 5. cikkében említett feladatait az igazgatótanács tagjainak és a független szakértőnek az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján történő kinevezéséig.

33. cikk

A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)  Az EU-OSHA-nak a 2062/94/EK rendelet 11. cikke alapján kinevezett igazgatója a hivatali idejéből hátralévő időre megbízást kap az ügyvezető igazgató e rendelet 11. cikkében előírt feladatainak ellátására. Szerződésének egyéb feltételei nem változnak.

(2)  Amennyiben e rendelet hatálybalépésének időpontjában az ügyvezető igazgató kiválasztására és kinevezésére irányuló eljárás van folyamatban, ezen eljárás lezárulásáig a 2062/94/EK rendelet 11. cikke alkalmazandó.

(3)  Ez a rendelet nem érinti a 2062/94/EK rendelet alapján alkalmazott személyzet jogait és kötelezettségeit. Az említett személyzet tagjainak munkaszerződései e rendelet alapján meghosszabbíthatók, a személyzeti szabályzattal és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban.

Az EU-OSHA e rendelet hatálybalépésének időpontjában működő valamennyi összekötő irodáját fenn kell tartani.

34. cikk

Átmeneti költségvetési rendelkezések

A 2062/94/EK rendelet 13. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az említett rendelet 14. cikkével összhangban kell lefolytatni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályát veszti, és a hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

36. cikk

Az igazgatási tanács által elfogadott belső szabályok fenntartása

Hacsak az igazgatótanács e rendelet alkalmazásában másként nem dönt, az igazgatási tanács által a 2062/94/EK rendelet alapján elfogadott belső szabályok hatályban maradnak ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 209., 2010.6.30., 49. o.
(2)HL C 209., 2017.6.30., 49. o.
(3) Az Európai Parlament 2018. december 11-i álláspontja.
(4)A Tanács 2062/94/EK rendelete (1994. július 18.) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról (HL L 216., 1994.8.20., 1. o.).
(5)A Tanács határozata (2003. július 22.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL C 218., 2003.9.13., 1. o.).
(6)A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).
(7)HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(8)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).
(9)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(11) A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1275 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(15)HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(16)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ***I
PDF 257kWORD 82k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0531 – C8-0342/2016 – 2016/0256(COD))
P8_TA-PROV(2018)0492A8-0275/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0531),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0342/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 9-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0275/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0256


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az 1365/75/EGK tanácsi rendelettel(4) létrehozott Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (a továbbiakban: Eurofound) azzal a céllal jött létre, hogy ay ismeretek gazdagítását és terjesztését célzó tevékenységekkel hozzájáruljon a jobb élet- és munkakörülmények tervezéséhez és megvalósításához. Ezzel összefüggésben az Eurofoundnak figyelembe kell vennie a közép- és hosszú távú kilátásokat.

(2)  Az Eurofound 1975-ös alapítása óta ▌Unió-szerte fontos szerepet tölt be az élet-és munkakörülmények javításában. Ugyanakkor az élet- és munkakörülmények fogalma és jelentősége a társadalomban és a munkaerőpiacokon bekövetkezett alapvető változások nyomán átalakuláson ment át. Ezért Eurofound célkitűzéseinek és feladatainak leírása céljából használt terminológiát hozzá kell igazítani az említett változásokhoz.

(3)  Az 1365/75/EGK rendeletet több alkalommal módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az említett rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű hatályon kívül helyezni, és helyette új rendeletet elfogadni.

(4)  Az Eurofoundra vonatkozó szabályokat – a lehetséges mértékig és háromoldalú jellegének figyelembevétele mellett – az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről kiadott, 2012. július 19-i közös nyilatkozatának elveivel összhangban kell meghatározni.

(5)  Az Eurofound saját szakterületén szakmai és hozzáadott értékkel rendelkező információval látja el az uniós intézményeket és szerveket, a tagállamokat és a szociális partnereket.

(6)  Az Eurofoundnak folytatnia kell a felmérések készítését az uniós élet- és munkakörülményekkel és munkaerő-piaci fejleményekkel kapcsolatos tendenciák összehasonlító elemzése folytonosságának biztosítása érdekében.

(7)  Fontos továbbá, hogy az Eurofound szorosan együttműködjön a kapcsolódó nemzetközi, uniós és nemzeti szintű intézményekkel.

(8)  Mivel a három háromoldalú ügynökség – vagyis az ▌Eurofound, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) – a munkaerőpiaccal, a munkakörnyezettel, a szakképzéssel, és a készségekkel összefüggő kérdésekkel foglalkozik, elengedhetetlen ezek szoros együttműködése ▌. Munkája során az Eurofoundnak tehát ki kell egészítenie az EU-OSHA és a Cedefop munkáját azokon a területeken, ahol mindhárman hasonló tevékenységi területtel rendelkeznek, eközben előnyben részesítve a jól működő eszközöket, például az egyetértési megállapodásokat. Az Eurofoundnak ki kell aknáznia a hatékonyság és a szinergiák fokozását lehetővé tevő módszereket, és tevékenységei során el kell kerülnie az átfedéseket az EU-OSHA és a Cedefop, valamint a Bizottság tevékenységeivel. Emellett adott esetben az Eurofoundnak törekednie kell az uniós intézmények és a külső szakosodott szervek belső kutatási kapacitásaival való hatékony együttműködésre.

(9)  Az Eurofound értékelése során a Bizottságnak konzultálnia kell a főbb érdekelt felekkel, ezen belül az igazgatótanács tagjaival, valamint az európai parlamenti képviselőkkel.

(10)  Az Eurofound, az EU-OSHA és a Cedefop háromoldalú jellege egy átfogó megközelítés nagyon értékes kifejeződése, e megközelítés a szociális partnerek és az uniós és a nemzeti hatóságok közötti társadalmi párbeszéden alapul, amely rendkívül fontos a közös és fenntartható társadalmi és gazdasági megoldások megtalálása szempontjából.

(11)  Az Eurofound döntéshozatali folyamatának egyszerűsítése, valamint a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében kétszintű irányítási struktúrát kell bevezetni. E célból egy, a szükséges – többek között a költségvetés megállapítására, valamint a programozási dokumentum jóváhagyására vonatkozó – hatáskörökkel felruházott igazgatótanács keretében biztosítani kell a tagállamok, a nemzeti munkáltatói és munkavállalói szervezetek és a Bizottság képviseletét. Az igazgatótanácsnak az Eurofound többéves munkaprogramját és éves munkaprogramját tartalmazó programozási dokumentumban rögzítenie kell az Eurofound tevékenységeinek stratégiai prioritásait. Ezen túlmenően az igazgatótanács által az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából elfogadott szabályoknak a potenciális kockázatok korai szakaszban történő észlelését szolgáló intézkedéseket is tartalmazniuk kell.

(12)  Az Eurofound megfelelő működése érdekében a tagállamoknak, az európai munkáltatói és munkavállalói szervezeteknek és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanácsba kinevezendő személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a szociális, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos szakpolitikák területén a stratégiai döntések meghozatala és az Eurofound tevékenységének felügyelete céljából.

(13)  Létre kell hozni egy felügyelőtestületet, amelynek feladata az igazgatótanács üléseinek megfelelő előkészítése és az igazgatótanács döntéshozatali és nyomon követési folyamatainak támogatása. Az igazgatótanács munkájának támogatása keretében a felügyelőtestület számára lehetővé kell tenni – adott esetben, a sürgősségre tekintettel –, hogy meghozzon bizonyos ideiglenes döntéseket az igazgatótanács nevében. A felügyelőtestület eljárási szabályzatát az igazgatótanács kell, hogy megállapítsa.

(14)  Az ügyvezető igazgatónak kell felelnie az Eurofoundnak az igazgatótanács által kijelölt stratégiai iránymutatásnak megfelelő általános irányításáért, a napi igazgatási teendőket, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásokkal kapcsolatos irányítást is beleértve. Az ügyvezető igazgatónak gyakorolnia kell a rá ruházott hatásköröket. Lehetővé kell tenni e hatáskörök kivételes körülmények között – így például összeférhetetlenség vagy az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) szerinti kötelezettségek súlyos megsértése esetén – való felfüggesztését.

(15)   Az egyenlőség elve az uniós jog egyik alapelve. Ez az elv megköveteli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen ‒ beleértve a foglalkoztatást, a munkavégzést és a díjazást is ‒ biztosítani kell. Valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy a nők és a férfiak kiegyensúlyozottan képviseltessék magukat az igazgatótanácsban és a felügyelőtestületben. E cél elérésére kell törekednie az igazgatótanácsnak is elnöke és elnökhelyettesei tekintetében együttesen, valamint az igazgatótanácsban a kormányokat, a munkáltatói és munkavállalói szervezeteket képviselő csoportoknak is a felügyelőtestület ülésein részt vevő póttagok kijelölése tekintetében.

(16)  Az Eurofound összekötő irodát működtet Brüsszelben. Ezen iroda működtetésének lehetőségét továbbra is fenn kell tartani.

(17)  Az Eurofoundra vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket, valamint programozási és jelentéstételi rendelkezéseket aktualizálni kell. Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(5) előírja, hogy az Eurofoundnak minden jelentős kiadásokkal járó program és tevékenység esetében előzetes és utólagos értékeléseket kell végeznie. Az Eurofoundnak többéves és éves programozásában figyelembe kell vennie ezeket az értékeléseket.

(18)  Az Eurofound teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy e rendelettel összhangban teljesíteni tudja célkitűzéseit és feladatait, megfelelő és önálló költségvetést kell biztosítani az Eurofound számára, amelynek bevételei elsősorban az Unió általános költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott minden más támogatás tekintetében Eurofoundra az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az Eurofound elszámolásait a Számvevőszéknek kell ellenőriznie.

(19)  Az Eurofound működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: Fordítóközpont) biztosítja. Az Eurofoundnak együtt kell működnie a Fordítóközponttal a minőségre, a határidőkre és a titoktartásra vonatkozó mutatók meghatározása, az Eurofound szükségleteinek és prioritásainak egyértelmű azonosítása, valamint a fordítási folyamat tekintetében átlátható és objektív eljárások létrehozása érdekében.

(20)  Az Eurofound személyzetére vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell állniuk a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel(6) megállapított személyzeti szabályzattal és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel (a továbbiakban: az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek).

(21)  Az Eurofoundnak meg kell hoznia a bizalmas információk biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az Eurofoundnak szükség szerint ▌az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban(7) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban(8) előírtakkal egyenértékű biztonsági szabályokat kell elfogadnia.

(22)  Az Eurofound tevékenységeinek az e rendelet végrehajtásáig történő folytatásának biztosítása érdekében átmeneti költségvetési rendelkezéseket, valamint az igazgatótanácsra, az ügyvezető igazgatóra és a személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK

1. cikk

Létrehozás és célkitűzések

(1)  Az ▌Unió ügynökségeként létrejön az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (a továbbiakban: ▌Eurofound).

(2)  Az Eurofound célkitűzése, hogy támogatást nyújtson a Bizottságnak, más uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek, a tagállamoknak és a szociális partnereknek az élet- és munkakörülmények javítását célzó szakpolitikák formálásának és végrehajtásának, a foglalkoztatási szakpolitikák kidolgozásának, illetve a munkaadói és munkavállalói oldal közötti párbeszéd előmozdításának céljából.

E célból az Eurofound elmélyíti és terjeszti a vonatkozó ismereteket, a politikai döntéshozatal céljából elősegítő ismeretanyagot – ezen belül kutatásokon alapuló következtetéseket – bocsát rendelkezésre, illetve ilyen szolgáltatásokat nyújt, továbbá megkönnyíti a tudásmegosztást az uniós és a nemzeti szereplők között.

2. cikk

Feladatok

(1)  Az Eurofoundnak az 1. cikk (2) bekezdésében említett szakpolitikai területek vonatkozásában a következő feladatai vannak, maradéktalanul tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit:

a)  a tagállamok, és adott esetben más országok szakpolitikáinak, intézményi kereteinek és gyakorlatainak összehasonlító elemzése, valamint az ezekben bekövetkező változások vizsgálata;

b)  adatgyűjtés – többek között felmérések útján – és az élet- és munkakörülmények trendjeinek, valamint a foglalkoztatási és munkaerőpiaci fejleményeknek az elemzése;

c)  a munkaügyi kapcsolatok és különösen a társadalmi párbeszéd alakulásának elemzése uniós és tagállami szinten;

d)  a releváns társadalmi-gazdasági változásokra és a kapcsolódó szakpolitikai kérdésekre vonatkozó tanulmányok készítése vagy megrendelése és kutatások folytatása;

e)   adott esetben és a Bizottság kérésére kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtása;

f)  fórumok biztosítása a kormányok, a nemzeti szintű szociális partnerek és egyéb érdekeltek közötti tapasztalat- és információcsere számára, egyebek mellett tényekkel alátámasztott információk és elemzések révén;

g)  az eszközök és adatkészletek kezelése és azoknak a politikai döntéshozók, a szociális partnerek, a felsőoktatási intézmények és más érdekeltek számára való rendelkezésre bocsátása;

h)  az Eurofound hatáskörébe tartozó ügyekben a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégia létrehozása a 30. cikkel összhangban.

(2)  Amennyiben új tanulmányokra van szükség, valamint a szakpolitikai döntéseket megelőzően az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) összhangban az Unió intézményei figyelembe veszik az Eurofound szakértelmét és azokat a tanulmányokat, amelyeket az érintett területeken az Eurofound elkészített, illetve képes elkészíteni.

(3)  Az Eurofound együttműködési megállapodásokat köthet az Unió egyéb, az adott területen tevékenykedő ügynökségeivel az azokkal való együttműködés megkönnyítése és előmozdítása érdekében.

(4)  Az Eurofound a feladatainak ellátása során szoros párbeszédet folytat különösen a szakosodott – tagállami és nemzetközi, illetve közjogi vagy magánjogi – szervezetekkel, a hatóságokkal, a felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel, a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, valamint – ha vannak ilyenek – a nemzeti háromoldalú testületekkel. Az Eurofound saját célkitűzéseinek és céljainak sérelme nélkül együttműködik a többi ▌uniós ügynökséggel – különösen az EU-OSHA-val és a Cedefoppal –, előmozdítva a tevékenységeik közötti szinergiákat és azok egymást kiegészítő jellegét, elkerülve ugyanakkor a párhuzamos erőfeszítéseket.

II. FEJEZET

AZ EUROFOUND FELÉPÍTÉSE

3. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az Eurofound igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)  az igazgatótanács;

b)  a felügyelőtestület;

c)  az ügyvezető igazgató;

1. szakasz

Igazgatótanács

4. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)  Az igazgatótanács összetétele a következő:

a)  minden tagállamból egy tag a kormány képviseletében;

b)  minden tagállamból egy tag a munkáltatói szervezetek képviseletében;

c)  minden tagállamból egy tag a munkavállalói szervezetek képviseletében;

d)  három tag a Bizottság képviseletében;

e)  egy független szakértő, akit az Európai Parlament nevez ki.

Az a)–d) pontban említett tagok mindegyike rendelkezik szavazati joggal.

Az a), a b) és a c) pontban említett tagokat a Tanács nevezi ki a tagállamok, illetve az európai munkáltatói és munkavállalói szervezetek általi jelölések alapján.

A d) pontban említett tagokat a Bizottság jelöli ki.

Az e) pontban említett szakértőt az Európai Parlament illetékes bizottsága nevezi ki.

(2)  Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli. A póttagok kinevezése az (1) bekezdéssel összhangban történik.

(3)  Az igazgatótanács tagjainak és a póttagoknak a kijelölése és kinevezése a szociális és a foglalkoztatással kapcsolatos szakpolitikák területén meglévő ismereteik alapján, megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik, valamint az Eurofound alapvető feladataival kapcsolatos szakértelmük figyelembevételével történik, a felügyeleti szerep hatékony ellátása érdekében Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Valamennyi fél törekszik a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására az igazgatótanácsban.

(4)  Hivatalba lépésekor minden tag és póttag írásbeli nyilatkozatot ír alá arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. Minden tag és póttag aktualizálja nyilatkozatát, amint az összeférhetetlenség tekintetében megváltoznak a körülmények. Az Eurofound a nyilatkozatokat és az aktualizált nyilatkozatokat közzéteszi honlapján.

(5)  A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. Ez az időtartam megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondáskor a tagok és a póttagok a megbízatásuk megújításáig, illetve az új tag kijelöléséig hivatalban maradnak.

(6)  Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői külön csoportot alkotnak. A csoportokon belüli és a csoportok közötti tanácskozások hatékonyságának növelése érdekében minden csoport kijelöl egy-egy koordinátort. A munkáltatói és a munkavállalói csoport esetében koordinátorként a megfelelő európai szervezetek képviselőjét kell kijelölni, aki lehet az igazgatótanács kijelölt tagja ▌. Azon koordinátorok, akik nem az (1) bekezdéssel összhangban kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

5. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)  Az igazgatótanács:

a)  kijelöli az Eurofound tevékenységeinek stratégiai irányát;

b)  a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével és a 6. cikkel összhangban minden évben elfogadja az Eurofound programozási dokumentumát, amely magában foglalja az Eurofound többéves munkaprogramját és a következő évre szóló éves munkaprogramját;

c)  a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével elfogadja az Eurofound éves költségvetését, és ellátja az Eurofound költségvetéséhez kapcsolódó, a III. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

d)  elfogadja a konszolidált éves tevékenységi jelentést, az Eurofound tevékenységeiről szóló értékeléssel együtt, ezeket minden év július 1-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint a konszolidált éves tevékenységi jelentést nyilvánosságra hozza ▌;

e)  a 17. cikknek megfelelően elfogadja az Eurofoundra irányadó költségvetési szabályokat;

f)  a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányban álló csalásellenes stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait;

g)  szabályokat fogad el tagjai és a független szakértők, valamint a 20. cikkben említett kirendelt nemzeti szakértők és egyéb, nem az Eurofound alkalmazásában álló személyzet vonatkozásában az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

h)  a szükségletek elemzése alapján kommunikációs és terjesztési tervet fogad el, és azt rendszeresen aktualizálja, és belefoglalja az Eurofound programozási dokumentumába;

i)  elfogadja eljárási szabályzatát;

j)  a (2) bekezdésnek megfelelően az Eurofound személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök);

k)  a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;

l)  a 19. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét vagy felmenti hivatalából;

m)  számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll, és aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

n)  elfogadja a felügyelőtestület eljárási szabályzatát;

o)  a 12. cikkel összhangban tanácsadó bizottságokat hoz létre és szüntet meg, és elfogadja ezek eljárási szabályzatát;

p)  figyelemmel kíséri azt, hogy a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapításokat és ajánlásokat megfelelő intézkedések kövessék;

q)  a 30. cikkel összhangban engedélyezi együttműködési megállapodások megkötését harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján a kinevezésre jogosult hatóságot megillető vonatkozó hatásköröket az ügyvezető igazgatóra ruházza, és megállapítja azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Amennyiben kivételes körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács ▌ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságot megillető, az ügyvezető igazgatóra ruházott hatásköröket, illetve az ügyvezető igazgató által továbbruházott hatásköröket. Ilyen esetben az igazgatótanács korlátozott időre a Bizottság egyik igazgatótanács által kijelölt képviselőjére vagy az ügyvezető igazgató kivételével a személyzet egyik tagjára ruházza e hatásköröket.

6. cikk

Többéves és éves programozás

(1)  Az ügyvezető igazgató a 11. cikk (5) bekezdése f) pontjával összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló ▌rendelet 32. cikkével összhangban minden évben elkészíti a többéves és az éves munkaprogramot tartalmazó programozási dokumentum tervezetét.

(2)  Az (1) bekezdésben említett programozási dokumentumtervezetet az ügyvezető igazgató benyújtja az igazgatótanácsnak. Miután az igazgatótanács jóváhagyta, a programozási dokumentum tervezetét minden évben legkésőbb január 31-ig be kell nyújtani a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ▌. Az ügyvezető igazgató benyújtja az említett dokumentum aktualizált változatait is, ugyanazon eljárással összhangban. Az igazgatótanács a programozási dokumentumot a Bizottság véleményének figyelembevételével fogadja el.

A programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ki kell igazítani.

(3)  A többéves munkaprogramnak az átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is, elkerülve a más ügynökségek programozásával való átfedéseket. Meg kell határoznia az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet. Tartalmaznia kell továbbá a 30. cikk szerinti, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégiát, az e stratégiához kapcsolódó fellépésekkel és az azokhoz rendelt erőforrások meghatározásával együtt.

(4)  Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (3) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal, és tartalmaznia kell a következőket:

a)   a részletes célkitűzések és a várt eredmények, beleértve a teljesítménymutatókat is;

b)   ▌a finanszírozandó fellépések ismertetése, beleértve a hatékonyság növelését célzó tervezett intézkedéseket;

c)  az egyes fellépésekre elkülönített pénzügyi és emberi erőforrások feltüntetése a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban;

d)  lehetséges fellépések a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok céljából, a 30. cikkel összhangban.

Az éves munkaprogramnak egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az Eurofound mely fellépése új, változott vagy szűnt meg.

(5)  Amikor az Eurofoundot új tevékenységgel bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

Az éves munkaprogram minden lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)  Az erőforrások programozását évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást adott esetben – különösen a 28. cikkben említett értékelés kimenetelét figyelembe véve – aktualizálni kell.

Amennyiben az Eurofoundot a 2. cikkben meghatározott feladatok ellátása céljából új tevékenységgel bízzák meg, ezt az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban a költségvetési hatóság) hatásköreinek sérelme nélkül figyelembe kell venni az Eurofound erőforrásainak és finanszírozásának programozása során.

7. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)  Az igazgatótanács elnököt és három elnökhelyettest választ a következő módon:

a)   egyet a tagállamok kormányait képviselő tagok közül;

b)   egyet a munkáltatói szervezeteket képviselő tagok közül;

c)   egyet a munkavállalói szervezeteket képviselő tagok közül; és

d)   egyet ▌a Bizottságot képviselő tagok közül.

Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztása az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével történik.

(2)  Az elnök és az elnökhelyettesek hivatali ideje egy év. Hivatali idejük ▌megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon elnöki vagy elnökhelyettesi megbízatásuk is automatikusan megszűnik.

8. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)  Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)  Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(3)  Az igazgatótanács évente egy rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére ül össze.

(4)  Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye releváns lehet. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak képviselői, amelyek részes felei az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak (EGT-megállapodás), megfigyelőként részt vehetnek az igazgatótanács ülésein, amennyiben az EGT-megállapodás rendelkezik az Eurofound tevékenységeiben való részvételükről.

(5)  Az Eurofound az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

9. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)  Az 5. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának, a 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, valamint a 19. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak többségével fogadja el határozatait.

(2)  Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazásra jogosult tag távollétében az őt helyettesítő póttag jogosult a tagot megillető szavazati jog gyakorlására.

(3)  Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4)  Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(5)  Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebben rendelkezik a szavazás szabályairól és különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

2. szakasz

Felügyelőtestület

10. cikk

Felügyelőtestület

(1)  Az igazgatótanács munkáját a felügyelőtestület segíti.

(2)  A felügyelőtestület:

a)  előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

b)  az igazgatótanáccsal együtt figyelemmel kíséri a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az ▌OLAF vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megtett intézkedések megfelelőségét;

c)  az ügyvezető igazgató a 11. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából szükség esetén tanácsot ad az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács határozatainak végrehajtásához.

(3)  A sürgősségre tekintettel adott esetben a felügyelőtestület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, ▌ideértve a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök átruházásának felfüggesztését az 5. cikk (2) bekezdésében említett feltételekkel összhangban és a költségvetési ügyekben hozott határozatokat is.

(4)  A felügyelőtestület az igazgatótanács elnökéből, a három elnökhelyettesből, a 4. cikk (6) bekezdésében említett három csoport koordinátoraiból és a Bizottság egy képviselőjéből áll. A 4. cikk (6) bekezdésében említett csoportok mindegyike legfeljebb két póttagot jelölhet a felügyelőtestület ülésein az adott csoport által kinevezett valamely tag távollétében történő részvételre. Az igazgatótanács elnöke egyben a felügyelőtestület elnöke is. Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a felügyelőtestület ülésein.

(5)  A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje két év. Ez az időtartam megújítható. A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártának napján véget ér.

(6)  A felügyelőtestület évente három alkalommal ülésezik. A felügyelőtestület ezen túlmenően az elnök kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül. A 4. cikk (6) bekezdésében említett három csoport koordinátorai megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy kellő időben és átlátható módon tájékoztassák saját csoportjuk tagjait a megbeszélés tartalmáról.

3. szakasz

Ügyvezető igazgató

11. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)  Az ▌ügyvezető igazgató felel az Eurofoundnak az igazgatótanács által kijelölt stratégiai iránymutatásnak megfelelő irányításáért, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)  A Bizottság, az igazgatótanács és a felügyelőtestület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató a feladatainak ellátása során függetlenül jár el, és sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

(3)  Az ügyvezető igazgató feladatai teljesítéséről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor erre felkérést kap. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a feladatai teljesítéséről való beszámolásra.

(4)  Az ügyvezető igazgató az Eurofound törvényes képviselője.

(5)  Az ügyvezető igazgató felel az Eurofound e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)  az Eurofound napi szintű igazgatása, ideértve a személyzeti kérdésekben rá ruházott hatásköröket, az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban;

b)  az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)  az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos döntések meghozatala az 5. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;

d)  figyelembe véve az Eurofound tevékenységeivel, valamint a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodással összefüggő szükségleteket, az Eurofound belső struktúrájával, valamint adott esetben ezek módosításával kapcsolatos határozatok meghozatala;

e)  az ügyvezető igazgatót az Eurofound feladatainak és tevékenységeinek ellátásában segítő igazgatóhelyettes kiválasztása és kinevezése;

f)  a programozási dokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal való konzultációt követően;

g)  a programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

h)  konszolidált éves jelentés elkészítése az Eurofound tevékenységeiről és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelés és elfogadás céljából;

i)  a 28. cikkben említett rendszeres értékelések elvégzését lehetővé tevő hatékony nyomon követési rendszer, valamint az ezek eredményeit összefoglaló jelentéstételi rendszer kialakítása;

j)  az Eurofoundra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének kidolgozása;

k)  az Eurofound tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetének elkészítése az Eurofound programozási dokumentumának részeként; valamint az Eurofound költségvetésének végrehajtása;

l)  cselekvési terv kidolgozása a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az ▌OLAF vizsgálataiból származó megállapítások nyomán, továbbá évente két alkalommal jelentéstétel az elért haladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és a felügyelőtestületnek;

m)  törekvés az Eurofoundon belül a nemek egyensúlyának biztosítására;

n)  az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabásával;

o)  az Eurofound csalás elleni stratégiájának elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából;

q)  adott esetben együttműködés az Unió más ügynökségeivel, illetve együttműködési megállapodások megkötése ezekkel az ügynökségekkel.

(6)  Az ügyvezető igazgató feladata továbbá annak eldöntése, hogy az Eurofound feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e olyan összekötő irodát létesíteni Brüsszelben, amelynek feladata, hogy elmélyítse az Eurofound együttműködését az érintett uniós intézményekkel. E döntés a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam előzetes hozzájárulásához kötött ▌. Az e döntésről hozott határozatban meg kell határozni az említett összekötő iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, amely megelőzi a szükségtelen költségeket és az Eurofoundon belüli igazgatási feladatkörök közötti átfedéseket.

4. szakasz

Tanácsadó bizottságok

12. cikk

Tanácsadó bizottságok

(1)  Az igazgatótanács tanácsadó bizottságokat hozhat létre az Eurofound programozási dokumentumaiban megjelölt kiemelt szakpolitikai területekkel összhangban.

(2)  A tanácsadó bizottságok operatív szervek, amelyek létrehozásának célja az Eurofound által végzett kutatás minőségének, illetve a projektek és eredményeik széles körű terjesztésének biztosítása, az Eurofound programjainak megvalósításában való közremüködés elősegítése, illetve tanácsadás és új megállapítások révén.

(3)  A tanácsadó bizottságok – az igazgatótanáccsal és a felügyelőtestülettel kapcsolatot tartva – az alábbi főbb feladatokat látják el a kutatási projektekhez kapcsolódóan:

a)  tanácsadás a projekttervezés és -végrehajtás tárgyában;

b)  a végrehajtás előrehaladásának figyelemmel kísérése;

c)  a megállapítások értékelése;

d)  tanácsadás az eredmények terjesztését illetően.

(4)  ▌A 4. cikk (6) bekezdésében említett csoportok koordinátorai az igazgatótanács eljárási szabályzatával összhangban felügyelik a tanácsadó bizottságok tagjainak jelölését és részvételét.

(5)  Az igazgatótanács az Eurofound programozási dokumentumaiban megjelölt prioritásokkal összhangban feloszlathatja az (1) bekezdés szerint létrehozott tanácsadó bizottságokat.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Költségvetés

(1)  Az Eurofound tervezett bevételeit és kiadásait minden ▌pénzügyi évben el kell készíteni, és azt az Eurofound költségvetésében fel kell tüntetni. A pénzügyi év egybeesik a naptári évvel.

(2)  Az Eurofound költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)  Az egyéb források sérelme nélkül az Eurofound bevételei a következőket foglalják magukban:

a)  az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás,

b)  a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)  az Eurofound által készített kiadványokért és az általa nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak,

d)  az Eurofound munkájában a 30. cikkben foglaltak szerint részt vevő harmadik országok hozzájárulása.

(4)  Az Eurofound kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását és az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és a működési költségeket.

14. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)  Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti az Eurofound következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó előzetes előirányzat-tervezetét, a létszámtervet is beleértve, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

Az előzetes előirányzat-tervezet a 6. cikk (1) bekezdésében említett éves programozási dokumentumban megfogalmazott célkitűzéseken és várt eredményeken alapul, és figyelembe veszi az e célkitűzések és várt eredmények eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének megfelelően.

(2)  Az igazgatótanács az előzetes előirányzat-tervezet alapján elfogadja az Eurofound következő pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét, amelyet minden év január 31-ig megküld a Bizottságnak.

(3)  A Bizottság az előirányzat-tervezetet az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak. Az előirányzat-tervezetet az Eurofound számára is elérhetővé kell tenni.

(4)  Az előirányzat-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 313. és 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(5)  Az Unió általános költségvetéséből az Eurofound részére nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi.

(6)  Az Eurofound létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(7)  Az Eurofound költségvetését az igazgatótanács fogadja el. Az Eurofound költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani. A Eurofound költségvetésének bármilyen módosítását– a létszámtervet is beleértve – ugyanezen eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)  Az Eurofound költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet kell alkalmazni.

15. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)  Az Eurofound költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)  Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából lényeges összes információt.

16. cikk

A beszámolók bemutatása és a mentesítés

(1)  Az Eurofound számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (a továbbiakban: n. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (a továbbiakban: n+1. év) március 1-jéig megküldi ▌a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)  Az Eurofound az n. évre vonatkozó, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az n+1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Eurofound n. évre szóló előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát az n+1. év március 31-éig megküldi a Számvevőszéknek.

(4)  A Számvevőszék által az Eurofound n. évre vonatkozó előzetes beszámolójára vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikke szerint tett észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az Eurofound szóban forgó évre vonatkozó végleges beszámolóját. Az ügyvezető igazgató ezt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)  Az igazgatótanács véleményezi az Eurofound n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(6)  Az Eurofound számvitelért felelős tisztviselője az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év július 1-jéig – az igazgatótanácsi véleménnyel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)  Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)  Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-áig választ küld a Számvevőszéknek az éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)  Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 109. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament kérésére benyújt annak minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás n. évre történő szabályszerű lefolytatásához szükséges.

(10)  Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva – az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

17. cikk

Pénzügyi szabályok

Az Eurofoundra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az eltérés az Eurofound működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

IV. FEJEZET

SZEMÉLYZET

18. cikk

Általános rendelkezések

(1)  Az Eurofound személyzetére a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából az uniós intézmények közötti megállapodással elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából megfelelő szabályokat fogad el.

19. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)  Az ügyvezető igazgató a személyzet tagja, akit az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Eurofound ideiglenes alkalmazottjaként kell foglalkoztatni.

(2)  Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

A kiválasztott jelölt meghívást kap arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és válaszoljon a parlamenti képviselők kérdéseire. Ez az eszmecsere nem okozhat indokolatlan késedelmet a kinevezés tekintetében.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés céljából az Eurofoundot az igazgatótanács elnöke képviseli.

(3)  Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak letelte előtt a Bizottság az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését és az Eurofound jövőbeli feladatait és kihívásait figyelembe vevő felmérést végez.

(4)  Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve, egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)  Amennyiben az ügyvezető igazgató hivatali idejét meghosszabbították, a teljes időtartam lejártával nem vehet részt az ugyanezen tisztség betöltésére irányuló újabb kiválasztási eljárásban.

(6)  Az ügyvezető igazgató kizárólag az igazgatótanács határozata alapján menthető fel. Az igazgatótanács határozatában figyelembe veszi a Bizottság által az ügyvezető igazgató teljesítményéről készített, a (3) bekezdésben említett értékelést.

(7)  Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésével, hivatali idejének meghosszabbításával vagy felmentésével kapcsolatos döntéseit a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

20. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)  Az Eurofound igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Eurofound alkalmazásában álló személyzetet.

(2)  Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Eurofoundhoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Jogállás

(1)  Az Eurofound uniós ügynökség. Az Eurofound jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)  Az Eurofound minden egyes tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és azzal rendelkezhet, továbbá perképességgel rendelkezik.

(3)  Az Eurofound székhelye Dublin.

(4)  Az Eurofound ▌– ▌a 11. cikk (6) bekezdésével összhangban – összekötő irodát létesíthet Brüsszelben, annak érdekében, hogy elmélyítse az Eurofound együttműködését a megfelelő uniós intézményekkel.

22. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Eurofoundra és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.

23. cikk

Nyelvhasználat

(1)  Az Eurofoundra az 1. rendeletben(10) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)  Az Eurofound működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat a Fordítóközpont biztosítja.

24. cikk

Átláthatóság és adatvédelem

(1)  Az Eurofound tevékenységeit nagyfokú átláthatóság mellett folytatja.

(2)  Az Eurofound birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(11) kell alkalmazni.

(3)   Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)  A személyes adatok Eurofound általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(12) kell alkalmazni. Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket fogad el az (EU) 2018/1725 rendelet Eurofound általi alkalmazására, az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

25. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)  A csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) szerinti küzdelem elősegítése céljából az Eurofound ... [hat hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az ▌ Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(14), és az említett megállapodás mellékletében szereplő minta alapján elfogadja az Eurofound személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)  A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik az Eurofoundtól uniós forrásból részesültek.

(3)  Az OLAF – a 883/2013/EU, Euratom rendeletben, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben(15) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban – vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – folytathat annak megállapítása céljából, hogy az Eurofound által finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)  Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az Eurofound harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásainak, továbbá az általa kötött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

26. cikk

Biztonsági szabályok a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére

Az Eurofound szükség esetén a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban meghatározott, az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályaival egyenértékű biztonsági szabályokat fogad el. Az Eurofound biztonsági szabályai – többek között és adott esetben – a szóban forgó adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban.

27. cikk

Felelősség

(1)  Az Eurofound szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)  Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) rendelkezik joghatósággal arra, hogy az Eurofound által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3)  Szerződésen kívüli felelősség esetén az Eurofound – a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban – megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzetének tagjai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)  A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatosan a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(5)  Az Eurofound személyzetének az Eurofounddal szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzatban és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

28. cikk

Értékelés

(1)   Az Eurofound az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban előzetes és utólagos értékelést végez a jelentős kiadásokkal járó programjaival és tevékenységeivel kapcsolatban.

(2)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy ... [5 évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság iránymutatásainak megfelelően értékelés készüljön az Eurofound által a célkitűzései, megbízatása és a feladatai tekintetében elért eredményekről. Az értékelés során a Bizottság konzultál az igazgatótanács tagjaival és az egyéb főbb érdekelt felekkel. Az értékelés keretében foglalkozni kell különösen az Eurofound megbízatása módosításának esetleges szükségességével és az ilyen módosítások pénzügyi hatásaival.

(3)  A Bizottság az értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

29. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az Eurofound tevékenységeivel kapcsolatban az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban vizsgálatot folytathat.

30. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)  Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben és a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül az Eurofound együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

E célból az Eurofound az igazgatótanács engedélyével és a Bizottság jóváhagyását követően munkamegállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel. Ezek a megállapodások az Unióval vagy a tagállamokkal szemben jogi kötelezettséget nem keletkeztethetnek.

(2)  Az Eurofound nyitott azon harmadik országok részvételére, amelyek ebből a célból az Unióval megállapodást kötnek.

Az első albekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseiben rögzíteni kell különösen az érintett harmadik országnak az Eurofound munkájában való részvétele jellegét, terjedelmét és módját, az Eurofound kezdeményezéseiben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve. A személyzeti kérdéseket illetően ezeknek a szabályoknak minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak.

(3)  Az igazgatótanács az Eurofound hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában stratégiát fogad el a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozóan.

31. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)  Az Eurofound fogadó tagállamon belüli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, valamint a személyzetre és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó különös szabályokat az Eurofound és a székhelye helye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell rögzíteni.

(2)  Az Eurofound fogadó tagállama biztosítja a szükséges feltételeket az Eurofound működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatást és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az igazgatótanácsra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az 1365/75 EGK rendelet 6. cikke alapján létrehozott igazgatótanács tagjai hivatalban maradnak és ellátják az igazgatótanács e rendelet 5. cikkében említett feladatait az igazgatótanács tagjainak és a független szakértőnek az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján történő kinevezéséig.

33. cikk

A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)  Az Eurofound 1365/75/EGK rendelet 8. cikke alapján kinevezett igazgatója a hivatali idejéből hátralévő időre megbízást kap az ügyvezető igazgató e rendelet 11. cikkében előírt feladatainak ellátására. Szerződésének egyéb feltételei nem változnak.

(2)  Amennyiben e rendelet hatálybalépésének időpontjában az ügyvezető igazgató kiválasztására és kinevezésére irányuló eljárás van folyamatban, ezen lezárulásáig az 1365/75/EGK rendelet 8. cikke alkalmazandó.

(3)  Ez a rendelet nem érinti az 1365/75/EGK rendelet alapján alkalmazott személyzet jogait és kötelezettségeit. Az említett személyzet tagjainak munkaszerződései e rendelet alapján meghosszabbíthatók, a személyzeti szabályzattal és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban.

Az Eurofound e rendelet hatálybalépésének időpontjában működő valamennyi összekötő irodáját fenn kell tartani.

34. cikk

Átmeneti költségvetési rendelkezések

Az 1365/75/EGK rendelet 15. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az említett rendelet 16. cikkével összhangban kell lefolytatni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1365/75/EGK rendelet hatályát veszti, és a hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

36. cikk

Az igazgatótanács által elfogadott belső szabályok fenntartása

Hacsak az igazgatótanács e rendelet alkalmazásában másként nem dönt, az igazgatótanács által az 1365/75/EGK rendelet alapján elfogadott belső szabályok hatályban maradnak ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 209., 2017.6.30., 49. o.
(2)HL C 209., 2017.6.30., 49. o.
(3) Az Európai Parlament 2018. december 11-i álláspontja.
(4)A Tanács 1365/75/EGK rendelete (1975. május 26.) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról (HL L 139., 1975.5.30., 1. o.).
(5)A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).
(6)HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(7)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).
(8)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72, 2015.3.17., 53. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(10) A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(14) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(15) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


Az EU-típusjóváhagyási jogszabályoknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő kiegészítése ***I
PDF 203kWORD 55k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az EU-típusjóváhagyási jogszabályoknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő kiegészítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0397 – C8-0250/2018 – 2018/0220(COD))
P8_TA-PROV(2018)0493A8-0359/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0397),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0250/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0359/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az uniós típusjóváhagyási jogszabályoknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő kiegészítéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0220


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével, azaz 2019. március 30-tól a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. ▌

(2)  A tárgyalófelek között létrejött, kilépésről rendelkező megállapodás olyan szabályozást tartalmaz, amely lehetővé teszi az uniós jog rendelkezéseinek alkalmazását az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban azon időpontot követően, hogy a Szerződések az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók. Ha az említett megállapodás hatályba lép, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra az átmeneti időszakban az uniós típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályok az említett megállapodással összhangban alkalmazandók, és az említett időszak lejártát követően már nem alkalmazandók.

(3)  Az uniós típusjóváhagyás átfogó jogalkotási keretét a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4), a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(5), a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) és az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) alakította ki.

(4)  E jogi aktusok a gyártókra bízzák azon típusjóváhagyó hatóság megválasztását, amelytől a járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek uniós piacon történő forgalomba hozatalát számukra lehetővé tevő típusjóváhagyást kérnek.

(5)  Az Egyesült Királyság Unióból való kilépése bármilyen különleges rendelkezés hiányában azzal a hatással járna, hogy az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatósága által korábban kiadott EK-típusjóváhagyások és EU-típusjóváhagyások az uniós szabályozási aktusokkal összhangban immár nem tudnának hozzáférést biztosítani az uniós piachoz. Ilyen típusjóváhagyásokkal az Egyesült Királyságtól eltérő tagállamokban letelepedett gyártók is rendelkeznek. Noha az Egyesült Királyság által típusjóváhagyott járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek az uniós szabályozási aktusokkal összhangban forgalomba hozhatók az uniós piacon, amíg meg nem szűnik az uniós típusjóváhagyási jogszabályok alkalmazása az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, különleges rendelkezéseket kell megállapítani e járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek uniós piacon történő forgalomba hozatalának megkönnyítése céljából az említett időpontot követően.

(6)  Az uniós típusjóváhagyási jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák az Unióban máshol már jóváhagyott típusok újbóli jóváhagyásának lehetőségét. A gyártóknak azonban képeseknek kell lenniük arra, hogy folytassák az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatósága által korábban kiadott típusjóváhagyásokon alapuló járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek gyártását, valamint arra, hogy továbbra is forgalomba hozzák az ilyen járműveket, rendszereket, alkatrészeket és önálló műszaki egységeket az uniós piacon. Ennélfogva lehetővé kell tenni a gyártók számára, hogy új típusjóváhagyásokat szerezzenek be az Egyesült Királyságtól eltérő tagállamok típusjóváhagyó hatóságaitól.

(7)  E rendeletnek azt is biztosítania kell, hogy a gyártókat továbbra is a lehető legnagyobb szabadság illesse meg az új uniós típusjóváhagyó hatóság kiválasztása terén. Így különösen a gyártó e döntése nem függhet az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatóságának hozzájárulásától, illetve az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatósága és az új uniós típusjóváhagyó hatóság közötti bármilyen megállapodás meglététől.

(8)  Annak érdekében, hogy a szükséges jogbiztonságot nyújtsák valamennyi érdekelt fél számára, és hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket a gyártók részére, átlátható módon egyenlő, valamennyi tagállamban alkalmazandó feltételeket kell meghatározni.

(9)  A járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek folyamatos gyártásának és forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében azon követelményeknek, amelyeknek azok típusainak meg kell felelniük ahhoz, hogy azokat jóváhagyja az Egyesült Királyságtól eltérő tagállam típusjóváhagyó hatósága, az új járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeknek kell lenniük, nem pedig az új típusokra alkalmazandó követelményeknek.

(10)  Az új járművekre, rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó követelmények ugyanúgy alkalmazandók az Egyesült Királyságtól eltérő tagállamok által megadott típusjóváhagyásokkal rendelkező gyártókra. Az tehát, hogy ugyanazon követelményeket írják elő az e rendelet hatálya alá tartozó típusok jóváhagyására mint az új járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek forgalomba hozatalára, az Egyesült Királyság kilépése által érintett gyártók és az Egyesült Királyságtól eltérő tagállamok által megadott típusjóváhagyásokkal rendelkező gyártók tekintetében alkalmazott egyenlő bánásmód biztosítását célozza.

(11)  E rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg azt, hogy a járműgyártó önkéntes alapon uniós típusjóváhagyást kérjen egy az Egyesült Királyságban korábban már a rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek új típusaira alkalmazandó egyes követelmények alapján jóváhagyott járműtípusra, amennyiben a jármű típusa egyébként azonos marad az Egyesült Királyságban jóváhagyottal.

(12)  A járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek teljesen új típusaira kért jóváhagyások nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(13)  Az e rendelet alapján megadott típusjóváhagyások alapulhatnak az Egyesült Királyságban a típusjóváhagyás megszerzése érdekében már benyújtott vizsgálati jegyzőkönyveken, amennyiben az ilyen vizsgálati jegyzőkönyvek alapját képező követelmények nem változtak. Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az Egyesült Királyság által bejelentett műszaki szolgálat vizsgálati jegyzőkönyveinek további használatát, e rendeletnek mentessséget kell előírnia azon követelmény alól, amely szerint az említett műszaki szolgálatot a típusjóváhagyást kiadó hatóságnak kell kijelölnie és a tagállamnak be kell jelentenie a Bizottságnak. Annak az időszaknak a lefedése érdekében, amikor az uniós típusjóváhagyási jogszabályok alkalmazása megszűnik az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, e rendeletnek továbbá mentességet kell előírnia a harmadik országok műszaki szolgálatainak kijelölésére és bejelentésére vonatkozó sajátos követelmények alól.

(14)  Ugyanakkor mivel az uniós típusjóváhagyó hatóságoknak kell teljes felelősséget viselniük az általuk kiadott új uniós típusjóváhagyásokért, mérlegelési jogkörrel kell rendelkezniük abban a tekintetben, hogy a típusjóváhagyás bármelyik általuk indokoltnak tartott eleme vonatkozásában új vizsgálatok végzését írják elő.

(15)  E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az EK-típusjóváhagyás és az EU-típusjóváhagyás általános szabályait kell továbbra is alkalmazni.

(16)  Figyelembe kell venni, hogy a típusjóváhagyó hatóságok számára kijelölt szerep nem ér véget a jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártásával vagy forgalomba hozatalával, hanem több évre kiterjed az ilyen járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát követően. Ez különösen alkalmazandó a 2007/46/EK irányelv hatálya alá tartozó, forgalomban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a 2007/46/EK irányelv, a 167/2013/EU rendelet, a 168/2013/EU rendelet és az (EU) 2016/1628 rendelet hatálya alá tartozó járművekre, rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó javítási és karbantartási információkra, és e járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek potenciális visszahívására. Ennélfogva az uniós típusjóváhagyást kiadó hatóságnak át kell vállalnia e kötelezettségeket az ugyanazon a típuson alapuló és az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás alapján az uniós piacon már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek vonatkozásában is, annak biztosítása érdekében, hogy legyen egy felelős típusjóváhagyó hatóság.

(17)  Ha a gyártók az e rendeletben meghatározott eljárásokat alkalmazzák, az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyásuk az ugyanazon típusra kiadott uniós típusjóváhagyás okán még az előtt érvénytelenné válhat, hogy az uniós típusjóváhagyási jogszabályok alkalmazása az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban megszűnik. Mivel e rendelet alkalmazása miatt a gyártók nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe, a megfelelő, és érvényes, Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás alapján gyártott járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek készleteinek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését – miután a gyártók megkapták az új uniós típusjóváhagyást – mindaddig lehetővé kell tenni, amíg az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban alkalmazandók az uniós típusjóváhagyási jogszabályok, feltéve hogy e járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek az 1. cikkben felsorolt jogi aktusok általános követelményének. Mivel a forgalomba hozatal, a nyilvántartásba vétel és a forgalomba helyezés időpontja eltérő lehet, az e rendeletben foglalt határidők szempontjából azon időpont döntő, amikor a fenti lépések közül az elsőre sor került.

(18)  ▌Az is szükséges, hogy egy uniós típusjóváhagyó hatóság átvállaljon bizonyos kötelezettségeket az uniós piacon olyan Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyások alapján forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek vonatkozásában, amelyek már vagy nem érvényesek a 2007/46/EK irányelv 17. cikke, a 167/2013/EU rendelet 32. cikke, a 168/2013/EU rendelet 37. cikke és az (EU) 2016/1628 rendelet 30. cikke alapján, vagy amelyek vonatkozásában nem kértek uniós típusjóváhagyást. Annak biztosítása érdekében, hogy legyen felelős uniós típusjóváhagyó hatóság, a gyártók számára elő kell írni, hogy kérjék fel a korábban az Egyesült Királyságban jóváhagyott típusokat jóváhagyni hivatott uniós típusjóváhagyó hatóságot arra, hogy vállalja a visszahívásokkal, javítási és karbantartási információkkal, valamint a használatban lévő termékek megfelelőségének vizsgálatával kapcsolatos kötelezettségeket a más típusokon alapuló és az uniós piacon már forgalomba hozott járműveik, rendszereik, alkatrészeik és önálló műszaki egységeik vonatkozásában. Az uniós típusjóváhagyó hatóság által átvállalt kötelezettségek mértékének korlátozása érdekében e kötelezettségek kizárólag a 2008. január 1. után az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyásokon alapuló járművekre, rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre kell, hogy vonatkozzanak.

(19)  Továbbra is alkalmazandók A nemzeti hatóságoknak a 2007/46/EK irányelv 27. cikkének (3) bekezdésével, a 167/2013/EU rendelet 39. cikkének (3) bekezdésével vagy a 168/2013/EU rendelet 44. cikkének (3) bekezdésével összhangban hozott azon határozatai, amelyeket még az uniós típusjóváhagyási jogszabályok Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban való alkalmazása idején hoztak, és amelyek lehetővé teszik azon kifutó sorozatú járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek egy olyan típusnak felelnek meg, amelynek az Egyesült Királyságban kiatott típusjóváhagyása azon napot megelőzően vált érvénytelenné, hogy megszűnik az uniós típusjóváhagyási jogszabályok Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban való alkalmazása.

(20)  A motorokra, illetve az ilyen motorokkal felszerelt járművekre és nem közúti mozgó gépekre alkalmazandó azon mentességeket és átmeneti rendelkezéseket, amelyeket a 97/68/EK irányelv 10. cikkének (7) bekezdése, az (EU) 2016/1628 rendelet 34. cikkének (7) és (8) bekezdése vagy 58. cikkének (5)–(11) bekezdése állapít meg, valamint a 167/2013/EU rendelet 19. cikkének (6) bekezdése, 20. cikkének (8) bekezdése, 28. cikkének (6) bekezdése és 53. cikkének (12) bekezdése alapján alfogadott jogi aktusok állapítanak meg, és amelyek lehetővé teszik az ilyen motorok, járművek és nem közúti mozgó gépek érvényes típusjóváhagyás nélküli forgalomba hozatalát, továbbra is alkalmazni kell.

(21)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen a 2007/46/EK irányelv, a 167/2013/EU rendelet, a 168/2013/EU rendelet és az (EU) 2016/1628 rendelet kiegészítését az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére vonatkozó különleges szabályokkal a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a gyártók számára, hogy az uniós típusjóváhagyási jogszabályokra tekintettel megtegyék a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy haladéktalanul felkészüljenek az Egyesült Királyság kilépésére, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet kiegészíti a 2007/46/EK irányelvet, a 167/2013/EU rendeletet, a 168/2013/EU rendeletet és az (EU) 2016/1628 rendeletet oly módon, hogy különös rendelkezéseket állapít meg az Egyesült Királyság jóváhagyó hatósága (a továbbiakban: az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatósága) által addig az időpontig típusjóváhagyott járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyását és forgalomba hozatalát illetően, amíg az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett uniós típusjóváhagyási jogszabályok még alkalmazandóak az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

2. cikk

Hatály

(1)  E rendeletet a 2007/46/EK irányelv, a 167/2013/EU rendelet, a 168/2013/EU rendelet és az (EU) 2016/1628 rendelet hatálya alá tartozó járművekre, rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre, valamint azon típusaikra kell alkalmazni, amelyeket az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatósága az említett jogi aktusok vagy a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt bármely uniós szabályozási aktus, illetve az ezen uniós szabályozási aktusok által hatályon kívül helyezett bármely szabályozási aktus alapján hagyott jóvá.

(2)  Az e rendelet hatálya alá tartozó önálló műszaki egységekre való hivatkozásokat az (EU) 2016/1628 rendelet hatálya alá tartozó motorokra való hivatkozást is magában foglaló hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „uniós típusjóváhagyó hatóság”: az Egyesült Királyságtól eltérő tagállam típusjóváhagyó hatósága;

2.  „Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás”: az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatósága által kiadott EK-típusjóváhagyás vagy EU-típusjóváhagyás;

3.  „uniós típusjóváhagyás”: az uniós típusjóváhagyó hatóság által e rendelettel összhangban kiadott EU-típusjóváhagyás.

4. cikk

Az uniós típusjóváhagyás iránti kérelem

(1)  A 2007/46/EK irányelv 6. cikkének (6) bekezdésétől és 7. cikkének (1) bekezdésétől, a 167/2013/EU rendelet 21. cikkének (2) bekezdésétől, a 168/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdésétől és az (EU) 2016/1628 rendelet 20. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az olyan Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyással rendelkező gyártó, amely nem vált érvénytelenné a 2007/46/EK irányelv 17. cikke, a 167/2013/EU rendelet 32. cikke, a 168/2013/EU rendelet 37. cikke vagy az (EU) 2016/1628 rendelet 30. cikke alapján, addig az időpontig, amikor megszűnik az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett uniós típusjóváhagyási jogszabályok alkalmazása az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, ugyanazon típus vonatkozásában uniós típusjóváhagyás iránti kérelmet nyújthat be valamely uniós típusjóváhagyó hatósághoz.

(2)  A jóváhagyás megadásához a típusnak meg kell felelnie az új járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek forgalomba hozatalára, nyilvántartásba vételére vagy forgalomba helyezésére akkor alkalmazandó követelményeknek, amikor az uniós típusjóváhagyás hatályba lép.

(3)  A kérelem (1) bekezdésnek megfelelő benyújtásából adódóan a gyártó köteles az uniós típusjóváhagyó hatóság által meghatározott megfelelő díjat fizetni az uniós típusjóváhagyó hatóság uniós típusjóváhagyással kapcsolatos hatásköreinek gyakorlásából és kötelezettségeinek teljesítéséből eredő bármely költség után.

(4)  A kérelem e cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásakor a gyártónak az uniós típusjóváhagyó hatóság kérésére be kell nyújtania bármely olyan dokumentumot és információt, amelyeket a hatóság szükségesnek ítél annak eldöntéséhez, hogy az 5. cikknek megfelelően megadja-e az uniós típusjóváhagyást.

Az első albekezdésben említett dokumentáció és információ tartalmazhatja az eredeti Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyást, beleértve az összes módosítást, az adatközlő mappát és a vizsgálati jegyzőkönyveket is. Járművek esetében a kérelem tartalmazhatja a teljes jármű típusjóváhagyásának részeként az EK-típusjóváhagyást, az EU-típusjóváhagyást és az ENSZ-típusjóváhagyást, valamint annak mellékleteit is.

5. cikk

Az uniós típusjóváhagyás megadásának feltételei és joghatásai

(1)  A 2007/46/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésétől, 9. cikkének (1) bekezdésétől, valamint 10. cikkének (1) és (2) bekezdésétől, a 167/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdésétől, a 168/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésétől és 18. cikkétől, valamint az (EU) 2016/1628 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az az uniós típusjóváhagyó hatóság, amelyhez e rendelet 4. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be, uniós típusjóváhagyást adhat valamely járműre, rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre, amennyiben a szóban forgó típus az uniós típusjóváhagyás hatálybalépésének időpontjában megfelel az új járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek forgalomba hozatalára, nyilvántartásba vételére vagy forgalomba helyezésére alkalmazandó követelményeknek.

(2)  Amennyiben nem alkalmazandók új követelmények, és ezen cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az uniós típusjóváhagyás kiadható ugyanazon vizsgálati jegyzőkönyvek alapján, amelyeket korábban az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás kiadásához használtak a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, függetlenül attól, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvet kiadó műszaki szolgálatot az uniós típusjóváhagyást kiadó tagállam a 2007/46/EK irányelvnek, a 167/2013/EU rendeletnek, a 168/2013/EU rendeletnek vagy az (EU) 2016/1628 rendeletnek megfelelően kijelölte és bejelentette-e, még azt követően is, hogy megszűnt az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett uniós típusjóváhagyási jogszabályok alkalmazása az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

(3)  Az uniós típusjóváhagyás kiadását megelőzően az uniós típusjóváhagyó hatóság előírhatja meghatározott vizsgálatok megismétlését. Ebben az esetben e vizsgálatokat olyan műszaki szolgálatnak kell elvégeznie, amelyet az uniós típusjóváhagyó hatóság tagállama a 2007/46/EK irányelvnek, a 167/2013/EU rendeletnek, a 168/2013/EU rendeletnek vagy az (EU) 2016/1628 rendeletnek megfelelően kijelölt és bejelentett.

(4)  Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott típus EU-típusbizonyítványt kap olyan számmal, amely az uniós típusjóváhagyást kiadó típusjóváhagyó hatóság tagállamának azonosító számából, valamint a 2. cikk (1) bekezdésében említett alkalmazandó jogi aktus számából áll. Emellett tartalmaznia kell a legutóbbi olyan módosító jogi aktus számát, amely tartalmazza azon típusjóváhagyási követelményeket, amelyekkel összhangban az uniós típusjóváhagyást kiadják. A járművek esetében a típusbizonyítványnak és a megfelelőségi nyilatkozatnak a „Megjegyzések:” rovatban tartalmaznia kell a „Korábbi típusjóváhagyás:” szöveget, valamint hivatkoznia kell az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás nyomán kapott EU-típusbizonyítvány számára és kiállítási dátumára. A rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében a típusbizonyítványnak tartalmaznia kell a „Korábbi típusjóváhagyás és típusjóváhagyási jel:” szöveget, valamint hivatkoznia kell az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás nyomán kapott típusjóváhagyási jelre.

(5)  Az uniós típusjóváhagyás kiadásának napján vagy az abban meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. Az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás az uniós típusjóváhagyás hatálybalépését megelőző napon érvénytelenné válik. Az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás mindenféleképpen érvénytelenné válik legkésőbb azon a napon, amelytől kezdődően a 2. cikk (1) bekezdésében említett uniós típusjóváhagyási jogszabályok nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. .

(6)  Az uniós típusjóváhagyást a 2007/46/EK irányelv vagy az azon irányelv IV. mellékletében felsorolt bármely jogi aktus, a 167/2013/EU rendelet, a 168/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2016/1628 rendelet értelmében vett EK-típusjóváhagyásnak vagy EU-típusjóváhagyásnak kell tekinteni. E jogi aktusok minden olyan rendelkezését továbbra is alkalmazni kell, amelynek vonatkozásában e rendelet eltérően nem rendelkezik. Az uniós típusjóváhagyásból eredő kötelezettségek tekintetében a teljes felelősség az uniós típusjóváhagyó hatóságot terheli.

Az uniós típusjóváhagyó hatóság emellett az uniós típusjóváhagyás hatálybalépésétől kezdődően gyakorolja az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatóságának valamennyi hatáskörét és teljesíti valamennyi kötelezettségét az alábbiak vonatkozásában:

a)  az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás alapján gyártott és az Unióban már forgalomba hozott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek;

b)  az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás alapján gyártott és az Unióban a harmadik albekezdésnek megfelelően forgalomba hozandó, nyilvántartásba veendő vagy forgalomba helyezendő járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek.

Az olyan járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyeket az uniós típusjóváhagyás megadása következtében érvénytelenné vált, Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás alapján gyártottak, az Unióban forgalomba hozhatók, nyilvántartásba vehetők és forgalomba helyezhetők az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett uniós típusjóváhagyási jogszabályok Egyesült Királyságra és Egyesült Királyságban történő alkalmazásának megszűnéséig, illetve – amennyiben az uniós típusjóváhagyás ezen időpont előtt a 2007/46/EK irányelv 17. cikke, a 167/2013/EU rendelet 32. cikke, a 168/2013/EU rendelet 37. cikke vagy az (EU) 2016/1628 rendelet 30. cikke alapján érvénytelenné válik – addig az időpontig, amikor az uniós típusjóváhagyás érvénytelenné válik. A járművek esetében a gyártóknak a megfelelőségi nyilatkozat kiegészítésében fel kell tüntetniük az uniós típusjóváhagyás számát, mielőtt az ilyen járműveket forgalomba hozzák, nyilvántartásba veszik vagy forgalomba helyezik az Unióban.

Az uniós típusjóváhagyó hatóság nem felelős az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatóságának cselekményeiért vagy mulasztásaiért.

6. cikk

Az e rendelet alapján jóvá nem hagyott típusokhoz tartozó járművekért, rendszerekért, alkatrészekért és önálló műszaki egységekért felelős uniós típusjóváhagyó hatóság

(1)  A gyártónak, amikor a 4. cikk alapján uniós típusjóváhagyást kér, egyben kérnie kell a szóban forgó uniós típusjóváhagyó hatóságot arra, hogy vállalja át az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatóságának kötelezettségeit a gyártó azon egyéb járművei, rendszerei, alkatrészei vagy önálló műszaki egységei vonatkozásában, amelyeket a 2007/46/EK irányelv 17. cikke, a 167/2013/EU rendelet 32. cikke, a 168/2013/EU rendelet 37. cikke vagy az (EU) 2016/1628 rendelet 30. cikke alapján érvénytelenné vált, Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyás alapján hoztak forgalomba, vettek nyilvántartásba vagy helyeztek forgalomba az Unióban, vagy amelyek vonatkozásában nem kérnek e rendelet alapján uniós típusjóváhagyást.

Az ilyen kérelmet minden olyan jármű, rendszer, alkatrész és önálló műszaki egység vonatkozásában be kell nyújtani, amely a gyártó részére 2008. január 1-je után az Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyáson alapul, kivéve, ha a gyártó bizonyítja az uniós típusjóváhagyó hatóságnak, hogy olyan megállapodást kötött egy másik uniós típusjóváhagyó hatósággal, amelynek hatálya kiterjed e járművekre, rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre.

(2)  Az uniós típusjóváhagyó hatóság csak azt követően adhat ki az 5. cikknek megfelelően uniós típusjóváhagyást, hogy elfogadta az e cikk (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmet, a gyártó pedig vállalta azon költségek megtérítését, amelyek az uniós típusjóváhagyó hatóságnál felmerülnek az érintett járművekre, rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre vonatkozóan hatáskörei gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének eredményeként.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelem elfogadását és az 5. cikkel összhangban az uniós típusjóváhagyás kiadását követően a visszahívásokkal, javítási és karbantartási információkkal, valamint a használatban lévő termékek megfelelőségének vizsgálatával kapcsolatban az uniós típusjóváhagyó hatóság gyakorolja az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatóságának valamennyi hatáskörét és teljesíti valamennyi kötelezettségét minden, az e cikk (1) bekezdésében említett Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyások alapján gyártott jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység vonatkozásában. Az uniós típusjóváhagyó hatóság nem felelős az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatóságának cselekményeiért vagy mulasztásaiért.

(4)  Az uniós típusjóváhagyó hatóság tájékoztatja a többi tagállam típusjóváhagyó hatóságait és a Bizottságot azon típusokról, amelyek vonatkozásában az (1) bekezdésnek megfelelően átvállalta az Egyesült Királyság típusjóváhagyó hatóságának kötelezettségeit.

7. cikk

Különös rendelkezések

Ez a rendelet nem zárja ki az olyan motorok, illetve olyan motorokkal felszerelt járművek és nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatalát, forgalmazását, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését a 97/68/EK irányelv 10. cikke (7) bekezdésének, az (EU) 2016/1628 rendelet 34. cikke (7) és (8) bekezdésének vagy 58. cikke (5)–(11) bekezdésének megfelelően, valamint a 167/2013/EU rendelet 19. cikkének (6) bekezdése, 20. cikkének (8) bekezdése, 28. cikkének (6) bekezdése és 53. cikkének (12) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusoknak megfelelően, amelyek egy olyan típusnak felelnek meg, amelynek Egyesült Királyságban kiadott típusjóváhagyása az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett uniós típusjóváhagyási jogszabályok Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban való alkalmazásának idején vált érvénytelenné.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt: ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 440., 2018.12.6., 95. o.
(2) HL C 440., 2018.12.6., 95. o.
(3) Az Európai Parlament 2018. december 11-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról és a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252, 2016.9.16., 53. o.).


Humanitárius célú vízumok
PDF 165kWORD 55k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2018. december 11-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló, a humanitárius célú vízumokra vonatkozó ajánlásokkal (2018/2271(INL))
P8_TA-PROV(2018)0494A8-0423/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 4., 18. és 19. cikkére,

–  tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-án aláírt genfi egyezményre és annak 1967. évi jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2016. szeptember 19-én egyhangúlag elfogadott, a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozatot követő, a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális ENSZ-megállapodásra és a menekültekről szóló globális ENSZ-megállapodásra,

–  tekintettel a humanitárius vízumok európai hozzáadott értékének az Európai Parlament Kutatószolgálata által végzett vizsgálatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 46. és 52. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0423/2018),

A.  mivel a nemzetközi védelmet kérelmező személyek európai területre való bejutását lehetővé tevő biztonságos és legális beutazási lehetőségekre vonatkozó számos bejelentés és felhívás ellenére jelenleg nem létezik uniós harmonizáció a védett belépési eljárások tekintetében, és nincs uniós szintű jogi keret a humanitárius célú vízumokra, azaz a nemzetközi védelem iránti folyamodás érdekében a tagállamok területének elérése céljából kiadott vízumokra;

B.  mivel a Bíróság 2017. március 7-i, a C-638/16. sz., X és X kontra État belge ügyben hozott ítélete(2) szerint a tagállamok az uniós jog értelmében nem kötelesek humanitárius vízumot adni azoknak a személyeknek, akik menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából szeretnének belépni a területükre, de nemzeti jogszabályaik alapján ezt továbbra is szabadon megtehetik; mivel ez az ítélet az érvényben lévő uniós jogszabályokat értelmezi, amelyek azonban módosulhatnak;

C.  mivel több tagállam a humanitárius vízumok vagy a tartózkodási engedélyek kiadása tekintetében jelenleg olyan nemzeti rendszerrel rendelkezik, illetve korábban olyan nemzeti rendszerrel rendelkezett, amely garantálja, illetve garantálta nemzeti szinten a védett belépési eljárásokat a rászorulók számára;

D.  mivel a humanitárius védelemhez kapcsolódó nemzeti beléptetési eljárások alapján vagy áttelepítés útján befogadott személyek száma továbbra is alacsony a globális igényekhez képest, és a tagállamok között jelentős különbségek figyelhetők meg; mivel szűkre szabták a humanitárius védelemhez és az áttelepítéshez kapcsolódó nemzeti beléptetési eljárások hatályát, és az az áttelepítések esetében szorosan összekapcsolódik a kiszolgáltatottság kritériumával és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala általi, menekültként való nyilvántartásba vétellel;

E.  mivel – ennek eredményeként – a becslések szerint a nemzetközi védelemben részesülők 90%-a szabálytalanul jutott el az Unióba, ami már a tagállamok külső határaihoz való megérkezésüket megelőzően megbélyegzésükhöz vezet;

F.  mivel az egyedül vagy gyermekekkel utazó nők, a családfenntartó nők, a várandós és szoptató nők, a fogyatékossággal élők, a serdülő lányok és az időskorú nők különösen kiszolgáltatottak az Európa felé vezető migrációs útvonalak mentén, és különösen a nemi alapú erőszak, köztük a szexuális erőszak, az erőszak, illetve az embercsempészek és az emberkereskedők általi szexuális és gazdasági kizsákmányolás áldozatává való válás sokkal nagyobb kockázatával szembesülnek; mivel az Unióba vezető migrációs útvonalakon a nők és lányok emellett kiszolgáltatottabbak a kizsákmányolás minden formájával szemben, beleértve a munkaerő-kizsákmányolást és a szexuális kizsákmányolást is, és gyakran arra kényszerülnek, hogy szexuális szolgáltatással fizessenek azért, hogy folytathassák az utazásukat;

G.  mivel legalább 30 000 halálesetre becsülik az e politikák által előidézett emberi áldozatok számát az Unió határain 2000 óta; mivel sürgősen szükség van egy uniós jogi keretre, amely kezeli a halálesetek tűrhetetlenül magas számát a Földközi-tengeren és az Unióba irányuló migrációs útvonalakon, valóban fellép az embercsempészet, valamint az emberkereskedelemnek, a munkaerő-kizsákmányolásnak és az erőszaknak való kitettség ellen, kezeli a menedékjog iránti kérelmek szabályos beérkezését, méltó befogadását és méltányos feldolgozását, optimalizálja a menedékhez, a menekültügyi eljárásokhoz, a határellenőrzéshez és a kutatási és mentési tevékenységekhez kapcsolódó tagállami és uniós költségvetést, valamint következetes gyakorlatokat biztosít a menetültügyi uniós vívmányok alkalmazása terén;

H.  mivel a Parlament ennek jegyében megpróbált rendelkezéseket illeszteni a 810/2009/EK rendelethez fűzött módosításaiba;

I.  mivel mind a Tanács, mind a Bizottság elutasította ezeket a módosításokat többek között azzal indokolva, hogy ezek a rendelkezések nem szerepelhetnek a 810/2009/EK rendeletben, tekintettel arra, hogy annak hatálya csak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra terjed ki;

J.  mivel a Parlament a Bizottság tétlenségével szembesülve úgy döntött, hogy munkáját a humanitárius célú vízumokról szóló ezen állásfoglalás megfogalmazásával folytatja;

K.  mivel jelentős munka zajlott, többek között szakértők bevonásával, az ehhez az állásfoglaláshoz csatolt ajánlások elkészítése érdekében;

1.  kéri, hogy a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján 2019. március 31-ig nyújtson be egy rendeletre irányuló javaslatot az európai humanitárius célú vízum létrehozásáról az ezen állásfoglalás mellékletében foglalt ajánlásoknak megfelelően;

2.  úgy véli, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára humanitárius célú vízumot adjanak ki, lehetővé téve ezeknek a személyeknek a vízumot kiadó tagállam területére történő belépést, kizárólag abból a célból, hogy az adott tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be;

3.  úgy véli, hogy az európai humanitárius vízumok csak kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a humanitárius védelemhez kapcsolódó, már meglévő nemzeti beléptetési eljárásokat, az áttelepítési eljárásokat és a nemzetközi menekültjog szerinti spontán kérelmeket, és hogy az európai humanitárius célú vízumok kiadására vonatkozó határozatnak a tagállamok kizárólagos hatáskörébe kell tartoznia;

4.  úgy véli, hogy az európai humanitárius vízumokkal kapcsolatos bármely kezdeményezés nem érintheti az egyéb migrációs politikai kezdeményezéseket, többek között a migráció kiváltó okainak kezelését célzó kezdeményezéseket;

5.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van biztonságos és legális beutazási lehetőségekre, köztük az európai humanitárius vízumokra, ami különösen a nemek közötti egyenlőség szempontjából bír kiemelt jelentőséggel, mivel a nők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ezért jobban ki vannak téve a szexuális és nemi alapú erőszaknak az útvonalak mentén és a befogadóállomásokon; hangsúlyozza, hogy a kiszolgáltatott gazdasági és egyéb típusú függések gyakran olyan helyzetbe hozzák a harmadik országokban a nőket és lányokat, hogy esetükben még a férfiaknál is nehezebb a biztonságos menedékkérés;

6.  úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásainak egy részét az Unió általános költségvetésének kell fedeznie a szolidaritás és a felelősség – beleértve annak pénzügyi vonatkozásait is – tagállamok közötti igazságos elosztási elvének gyakorlati kifejezéseként, az EUMSZ 80. cikkével összhangban;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást és a kísérő ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a nemzeti parlamenteknek, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének.

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Az Európai Parlament az elfogadásra kerülő jogalkotási aktussal kapcsolatban a következő követelményeket fogalmazza meg:

1.  AZ ELFOGADÁSRA KERÜLŐ JOGALKOTÁSI ESZKÖZ FORMÁJA ÉS CÍME

–  rendelet formájában elfogadásra kerülő külön jogi aktus legyen, „Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai humanitárius vízum létrehozásáról” címmel,

2.  JOGALAP

–  jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja legyen,

3.  INDOKOLÁS

–  indokolásául az alábbiak szolgáljanak:

–  az uniós jogban létező jelenlegi joghézag, amely a kiszolgáltatott menekültekre vonatkozó áttelepítési eljárásokon felül sem a vízumra vonatkozó vívmányokban, sem a határokra vonatkozó vagy a menekültügyi vívmányokban nem ír elő eljárásokat a védelmet kérelmező személyek tagállamok területére történő befogadására vonatkozóan, és ebből adódóan a később menekültként elismert személyek és a kiegészítő védelem kedvezményezettjeinek a becslések szerint 90%-a szabálytalanul jut el a tagállamok területére(3), gyakran életveszélyes útvonalakon keresztül,

–  a széttagoltság kockázata, mivel a tagállamok egyre nagyobb számban hozzák létre saját programjaikat a humanitárius befogadásra és eljárásokra vonatkozóan, szembe menve az EUMSZ 78. cikkének (1) bekezdése szerinti általános céllal a menedékjogra, valamint a kiegészítő védelemre és az ideiglenes védelemre vonatkozó közös politika kidolgozásáról, amely ahhoz a kockázathoz is vezet, hogy ezek a különböző rendszerek aláássák a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére történő belépéséről szóló, a 810/2009/EK(4) és az (EU) 2016/399(5) európai parlamenti és tanácsi rendeletbenmeghatározott közös rendelkezések egységes alkalmazását,

–  a status quohoz kapcsolódó magas költségek emberi, társadalmi, gazdasági és költségvetési szempontból is, egyrészről az érintett harmadik országbeli állampolgárok (csempész díjak, emberkereskedelem és kizsákmányolás kockázata, üldözés kockázata, halálozás és bántalmazás kockázata stb.), másrészről a tagállamok és az Unió számára is (a kutatás és mentés megemelt költségvetése, beleértve a magánszállítást, a határellenőrzést, a harmadik országokkal való együttműködést, a menekültügyi eljárásokat, és a lehetséges hazatérést a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása esetén, valamint a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a csempészet elleni küzdelmet stb.),

–  az uniós fellépés hozzáadott értéke, az uniós értékek tiszteletben tartása tekintetében, beleértve az alapvető jogokat, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és a menedékkérők rendszer iránti bizalmát, a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, a szabályok egységes alkalmazását és végrehajtását, a méretgazdaságosság megvalósítását, és a jelenlegi állapot fenntartása fent említett költségeinek csökkentését,

–  emlékeztessen arra, hogy a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) és a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) csak a tagállamok területén alkalmazható, miközben a menedékkérők számára nem létezik elegendő szabályos eszköz ahhoz, hogy elérjék ezt a területet,

–  emlékeztessen arra, hogy a menedékjog iránti kérelem valamely tagállamon belüli benyújtását követően az Unió közös európai menekültügyi rendszere alkalmazandó,

–  hangsúlyozza, hogy az európai humanitárius vízum iránti kérelem elutasítása semmilyen módon nem érinti a kérelmező ahhoz való jogát, hogy az Unión belül menedéket kérjen, és abban sem akadályozza őt, hogy más rendelkezésre álló védelmi rendszereket vegyen igénybe,

4.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

–  célkitűzésként fogalmazza meg, hogy rendelkezéseket állapítson meg a nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára szóló európai humanitárius célú vízum tagállamok által történő kiadására irányuló eljárásokra és feltételekre vonatkozóan, lehetővé téve ezeknek a személyeknek a vízumot kiadó tagállam területére történő belépést, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem adott tagállamban történő benyújtása céljából,

–  tartozzanak a hatálya alá azok a harmadik országbeli állampolgárok, akiknek a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük az 539/2001/EK rendelet(8) értelmében, és amennyiben a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(9) meghatározott üldöztetésnek való kitettségre vagy üldöztetés kockázatára vonatkozó állítások kétségbevonhatatlanul kellően megalapozottak, akik esetében azonban még nem folyik a nemzeti áttelepítési rendszereknek megfelelő, vagy az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) módosításáról szóló javasolt rendeletben, vagy a 2001/55/EK tanácsi irányelvben(11) meghatározott áttelepítési eljárás,

–  zárja ki a hatálya alól az olyan családtagokat, akiknek más módon, az uniós vagy nemzeti jog más jogszabályi rendelkezései alapján is joguk lenne arra, hogy rövid időn belül csatlakozzanak családjukhoz valamely tagállamban,

5.  A HUMANITÁRIUS CÉLÚ VÍZUMOK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

–  előírja, hogy az ilyen vízumkérelmeket közvetlenül, elektronikus úton vagy írásban kell benyújtani a tagállamok bármely konzulátusán vagy nagykövetségén,

–  rendelkezzen az ilyen vízumkérelmekre vonatkozó gyakorlati szabályokról, beleértve a jelentkezési lap kitöltését, a kérelmező személyazonosságára vonatkozó információk, köztük a biometrikus azonosítók megadását, valamint az üldöztetéstől vagy súlyos sérelemtől való félelem okait, amennyire lehetséges dokumentálva,

–  előírja, hogy az ilyen vízum kérelmezőjét meghívják egy interjúra (szükség esetén tolmács segítségével), amely olyan audio- és videokommunikációs eszközökön is megtartható, amelyek megfelelő szintű biztonságot, védelmet és titoktartást biztosítanak,

–  előírja, hogy a benyújtott dokumentumokat– többek között hitelesség tekintetében – egy illetékes, független és pártatlan hatóság értékelje, amely megfelelő ismeretekkel és szakértelemmel rendelkezik a nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyekben,

–  előírja, hogy az ilyen vízum iránti kérelmeket a kérelmező nyilatkozata és a vele folytatott interjú, valamint – ha rendelkezésre állnak – az igazoló dokumentumok alapján kell értékelni a teljes státuszmeghatározási folyamat lefolytatása nélkül,

–  előírja, hogy az ilyen vízum kibocsátása előtt minden kérelmezőt biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni a vonatkozó uniós és nemzeti adatbázisokban az alkalmazandó adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett végzett keresés révén, annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező ne jelentsen biztonsági kockázatot,

–  előírja, hogy az ilyen vízumkérelmekről a kérelem benyújtásának napjától számított 15 naptári napon belül döntsenek,

–  előírja, hogy a kérelemről szóló döntést közöljék a kérelmezővel, a döntés legyen személyre szabott, írásos és indokolással ellátott,

–  előírja, hogy amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár nem kapta meg a vízumot, biztosítsanak számára lehetőséget fellebbezni, ahogy azt a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadása vagy a határon történő belépés elutasítása esetén jelenleg előirányozzák,

6.  A HUMANITÁRIUS CÉLÚ VÍZUM KIADÁSA

–  előírja, hogy az ilyen vízumok közös bélyeggel kerüljenek kiadásra, valamint kerüljenek be a vízuminformációs rendszerbe,

–  előírja, hogy amikor kiadásra kerül egy humanitárius célú vízum, az csak az adott tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának céljából tegye lehetővé a vízum birtokosának a vízumot kiadó tagállam területére való belépését,

7.  HIVATALI IRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZÉS

–  előírja, hogy az ilyen vízumkérelmeket megfelelő képzettséggel rendelkező személyzetnek kell értékelnie,

–  előírja, hogy az ilyen személyzet kinevezhető nagykövetségeken, konzulátusokon vagy a tagállamokban is, és ebben az esetben a kérelmeket elektronikus úton kell továbbítani, és távinterjúkat kell tartani,

–  előírja, hogy az eljárás egyes aspektusait – amelyek nem vonják maguk után az ügyek előre kiválasztását, bármiféle értékelést vagy döntéshozatalt – külső szolgáltatók kezelhetik, beleértve az információk szolgáltatását, az interjúidőpontok kitűzésének kezelését, és a biometrikus azonosítók összegyűjtését,

–  előírja, hogy megfelelő intézkedéseket szükséges hozni az adatvédelem, az adatbiztonság és a kommunikáció titkosságának biztosítása érdekében,

–  előírja, hogy a tagállamok az egységes alkalmazás biztosítása érdekében működjenek együtt egymással, az uniós ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, valamint más érintett érdekelt felekkel,

–  előírja, hogy az ilyen vízum eljárásairól és feltételeiről, valamint a tagállamok területén a nemzetközi védelem megszerzésének feltételeiről és eljárásairól szóló információkat széles körben elérhetővé kell tenni, beleértve a tagállamok nagykövetségeinek és konzulátusainak honlapjait és az Európai Külügyi Szolgálatot,

8.  ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

–  előírja, hogy az Integrált Határigazgatási Alapból jelentős pénzügyi támogatást kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani a végrehajtás érdekében,

–  előírja, hogy az ilyen humanitárius vízumot kiadó tagállamnak ugyanúgy részesülnie kell a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaiból, mintha az adott tagállam menekülteket fogadott volna az európai áttelepítési kereten belül,

9.  EGYÉB JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSA

–  rendelkezik a következők módosításáról:

–  a 810/2009/EK rendelet annak tisztázása érdekében, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek esetében alkalmazni kell az európai humanitárius célú vízumot létrehozó rendelet rendelkezéseit,

–  a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) annak érdekében, hogy az európai humanitárius célú vízumra vonatkozó kérelmek bekerüljenek a vízuminformációs rendszerbe,

–  az (EU) 2016/399 rendelet az európai humanitárius vízummal rendelkező személyek beutazási feltételeinek kiigazítására,

–  az Integrált Határigazgatási Alap annak érdekében, hogy finanszírozást nyújtson a tagállamok számára az európai humanitárius célú vízumot létrehozó rendelet végrehajtásához,

–  a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény(13) 26. cikke és a 2001/51/EK tanácsi irányelv(14) annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárokat szállító fuvarozók mentesüljenek a felelősség, a kötelezettségek és a szankciók alól abban az esetben, ha az érintett harmadik országbeli állampolgárok kinyilvánították azon szándékukat, hogy a tagállamok területén nemzetközi vagy humanitárius védelemért kívánnak folyamodni.

(1) HL L 243., 2009.9.15., 1. o.
(2) A Bíróságnak a C-638/16. sz., X és X kontra État belge ügyben 2017. március 7-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2017:173).
(3) HEIN / DONATO (CIR) 2012: exploring avenues for protected entry in Europe (az Európába való védett belépés lehetőségeinek feltérképezése), 17. o.
(4) A Közösségi Vízumkódex (Vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(8) A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).
(10) 2016/0225(COD).
(11) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
(13) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.
(14) A Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.).


Vízumkódex ***I
PDF 253kWORD 88k
Az Európai Parlament 2018. december 11-én elfogadott módosításai a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0252 – C8-0114/2018 – 2018/0061(COD))(1)
P8_TA-PROV(2018)0495A8-0434/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Unió rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó közös politikája szerves részét képezi a belső határok nélküli térség kialakításának. A vízumpolitikának a turizmust és az üzleti tevékenységet előmozdító alapvető eszköznek kell maradnia, miközben hozzá kell járulnia a biztonsági kockázatokkal és az EU-ba irányuló irreguláris migráció kockázatával szembeni fellépéshez.
(1)  Az Európai Unió rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó közös politikája szerves részét képezi a belső határok nélküli térség kialakításának. Az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat tiszteletben tartó vízumpolitikának meg kell könnyítenie a harmadik országok állampolgárai számára az EU-ba való utazást, miközben az Unió területén biztosítania kell a személyek szabad mozgását és fenn kell tartania az emberek biztonságát. A közös vízumpolitikának összhangban kell lennie más Uniós szakpolitikákkal, beleértve azokat, amelyek a személyek szabad mozgásához, tartózkodásához és mobilitásához kapcsolódnak.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   A tagállamoknak e rendelet alkalmazása során tiszteletben kell tartaniuk azon kötelezettségeiket, amelyek a nemzetközi jog – különösen a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezménye, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközök – értelmében rájuk hárulnak.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A vízumkérelmezési eljárásnak a lehető legegyszerűbbnek kell lenniük a kérelmezők számára. Egyértelművé kell tenni, hogy mely tagállam rendelkezik hatáskörrel a vízumkérelem megvizsgálására, különösen akkor, ha a tervezett látogatás több tagállamot érint. A tagállamoknak a lehetséges mértékben lehetővé kell tenniük a kérelemnyomtatvány elektronikus kitöltését és benyújtását. Meg kell állapítani az eljárás különböző lépéseire vonatkozó határidőket, különösen annak érdekében, hogy az utazók előre tervezhessenek, és elkerülhessék a konzulátusok csúcsidőszakait.
(4)  A vízumkérelmezési eljárásnak a lehető legegyszerűbbnek és elfogadható költségűnek kell lennie a kérelmezők számára. Egyértelművé kell tenni, hogy mely tagállam rendelkezik hatáskörrel a vízumkérelem megvizsgálására, különösen akkor, ha a tervezett látogatás több tagállamot érint. A tagállamoknak a lehetővé kell tenniük a kérelemnyomtatvány elektronikus kitöltését és benyújtását. Meg kell állapítani az eljárás különböző lépéseire vonatkozó határidőket, különösen annak érdekében, hogy az utazók észszerű időben előre tervezhessenek, és elkerülhessék a konzulátusok csúcsidőszakait. Az uniós vívmányok valóban közös vízumpolitika felé történő továbbfejlesztésének részeként tovább kell harmonizálni a vízumkiadásra vonatkozó eljárásokat és feltételeket, valamint meg kell erősíteni azok egységes alkalmazását.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   A vízumkérelmeket a konzulátusok bírálják el és azokról ők hoznak döntést. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országokban képviselettel rendelkezzenek vagy egy másik tagállam képviselje őket, és hogy a konzulátusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a helyi helyzetről a vízumkérelem folyamatának integritása érdekében.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)   Nem kell kötelezővé tenni a tagállamoknak, hogy fenntartsák a kérelem konzulátuson történő közvetlen benyújtásának lehetőségét olyan helyeken, ahol külső szolgáltatót bíztak meg a vízumkérelmeknek a konzulátus nevében történő átvételével, nem érintve a 2004/38/EK irányelvben18, és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott tagállami kötelezettségeket.
törölve
_________________
18 Az Európai Parlament és a Tanács 38/2004/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, HL L 229., 2004.6.29., 35. o.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A kérelmezőknek a rövid távú tartózkodásra irányuló kérelem benyújtásakor nem kell felmutatniuk utazási egészségbiztosítást. Ez ugyanis aránytalan terhet jelentene a vízumkérelmezők számára, és nincs bizonyíték arra, hogy a tagállamok egészségügyi kiadásai tekintetében a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai nagyobb kockázatot jelentenének, mint a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A vízumdíjnak biztosítania kell, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre a vízumfeldolgozás – ezen belül a vízumkérelmek minőségének és integritásának vizsgálatához szükséges megfelelő struktúrák és elegendő személyzet – költségeinek fedezéséhez. A vízumdíj összegét két évente objektív kritériumok alapján felül kell vizsgálni.
(6)  A vízumdíjnak biztosítania kell, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre a vízumfeldolgozás – ezen belül a vízumkérelem elbírálásának minőségét, gyorsaságát és integritását biztosító megfelelő struktúrák és elegendő személyzet – költségeinek fedezéséhez. A vízumdíj összegét kétévente objektív értékelési kritériumok alapján felül kell vizsgálni.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   A vízumkérelmezők fogadására vonatkozó rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot és az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben leírtak szerint. A vízumkérelmek feldolgozását megkülönböztetés nélkül, szakszerű módon, a kérelmezők tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Annak biztosítására, hogy a vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok akkor is a lakóhelyükön nyújthassák be vízumkérelmüket, ha egyetlen tagállam sem rendelkezik ott a kérelmek átvétele céljából jelenléttel, lehetővé kell tenni külső szolgáltatók számára a szükséges szolgáltatás nyújtását az általános maximális szintet meghaladó összegű díj mellett.
(7)  Annak biztosítására, hogy a vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb nyújthassák be vízumkérelmüket, lehetővé kell tenni külső szolgáltatók számára, hogy az általános maximális szintet meghaladó összegű díj feletti összegért feldolgozásra átvegyék a kérelmeket.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A képviseleti megállapodásokat észszerűsíteni kell, és a tagállamok közötti ilyen megállapodások megkötése előtti akadályokat ki kell küszöbölni. A képviselő tagállamnak kell felelnie a vízumkérelmek teljes feldolgozásáért, a képviselt tagállam bevonása nélkül.
(8)  A képviseleti megállapodásokat észszerűsíteni kell és meg kell könnyíteni, és a tagállamok közötti ilyen megállapodások megkötése előtti akadályokat ki kell küszöbölni. A képviselő tagállamnak kell felelnie a vízumkérelmek teljes feldolgozásáért, a képviselt tagállam bevonása nélkül.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Amennyiben egyes harmadik országok nem tanúsítanak együttműködést az elfogott, rendezetlen jogállású állampolgáraik visszafogadása terén, illetve nem működnek együtt hatékonyan a visszatérési eljárásban, objektív kritériumokon alapuló átlátható mechanizmus alapján a 810/2009/EK rendelet egyes rendelkezéseinek korlátozóbb ideiglenes alkalmazását kell bevezetni annak érdekében, hogy az adott harmadik ország megfelelőbb együttműködést folytasson az irreguláris migránsok visszafogadását illetően.
(11)  Annak függvényében, hogy egyes harmadik országok megfelelő együttműködést tanúsítanak-e vagy sem az elfogott, rendezetlen jogállású állampolgáraik visszafogadása terén, illetve hatékonyan együttműködnek-e vagy sem a visszatérési eljárásban, objektív kritériumokon alapuló átlátható mechanizmus alapján a 810/2009/EK rendelet egyes rendelkezéseinek korlátozóbb ideiglenes alkalmazását kell bevezetni annak érdekében, hogy az adott harmadik ország jobb együttműködést folytasson az irreguláris migránsok visszafogadását illetően, illetve azt a jövőben is folytassa.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A kérelmező, akinek vízumkérelmét elutasították, jogorvoslattal élhet, amelynek az eljárás valamely szakaszában biztosítania kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslat lehetőségét. Az elutasításról szóló értesítésben részletesebb tájékoztatást kell nyújtani az elutasítás indokairól és az elutasító határozatokkal szembeni jogorvoslat eljárásairól.
(12)  A kérelmező, akinek vízumkérelmét elutasították, jogorvoslattal élhet, amelynek a lehető legrövidebb időn belül biztosítania kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslat lehetőségét. Az elutasításról szóló értesítésben részletesebb tájékoztatást kell nyújtani az elutasítás indokairól és az elutasító határozatokkal szembeni jogorvoslat eljárásairól.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szem előtt tartja különösen a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert jogokat és elveket. E rendelet célja különösen, hogy biztosítsa az EUMSZ 16. cikkében megállapított, a személyes adatok védelméhez fűződő jog, a Charta 7. cikkében megállapított, a magán- és a családi élethez fűződő jog, a 18. cikkében megállapított menedékjog és a 24. cikkében megállapított, a gyermekeket megillető jogok teljes körű tiszteletben tartását és a kiszolgáltatott csoportok védelmét.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Rugalmas szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a tagállamok optimálisan kiaknázhassák az erőforrások megosztását, és fokozódjon a konzuli lefedettség. A tagállamok közötti együttműködés (schengeni vízumközpontok) bármilyen formát ölthet a helyi körülményekhez igazítva, a földrajzi konzuli lefedettség fokozása, a tagállami költségek csökkentése, az Unió láthatóságának fokozása, valamint a vízumkérelmezőknek nyújtott szolgáltatások javítása céljából.
(16)  Rugalmas szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a tagállamok optimálisan kiaknázhassák az erőforrások megosztását, és fokozódjon a konzuli lefedettség. A tagállamok közötti együttműködés (schengeni vízumközpontok) bármilyen formát ölthet a helyi körülményekhez igazítva, a földrajzi konzuli lefedettség fokozása, a tagállami költségek csökkentése, az Unió láthatóságának fokozása, valamint a vízumkérelmezőknek nyújtott szolgáltatások javítása céljából. A közös vízumpolitikának elő kell mozdítania a növekedést, és koherensnek kell lennie más uniós szakpolitikákkal, így a külkapcsolatok, a kereskedelem, az oktatás, a kultúra és a turizmus területén meglévő szakpolitikákkal.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A tagállamok által kifejlesztett elektronikus vízumkérelmezési rendszerek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kérelmezési eljárások könnyebbé váljanak a kérelmezők és a konzulátusok számára. A teljes digitalizálást lehetővé tevő közös megoldást kell kidolgozni, teljes mértékben kiaknázva az aktuális jogi fejleményeket és technológiai fejlesztéseket.
(17)  A tagállamok által kifejlesztett elektronikus vízumkérelmezési rendszerek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a kérelmezési eljárások könnyebbé váljanak a kérelmezők és a konzulátusok számára. Egy digitális platform és az uniós e-vízum formájában 2025-ig a teljes digitalizálást lehetővé tevő közös megoldást kell kidolgozni, teljes mértékben kiaknázva az aktuális jogi fejleményeket és technológiai fejlesztéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők interneten nyújthassák be a vízumkérelmeket, ami jobban illeszkedik a kérelmezők szükségleteihez és további látogatókat vonz a schengeni térségbe. Az elektronikus vízumkérelmezési rendszert teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékossággal élő személyek számára. Az egyértelmű és korszerűbb eljárási garanciákat meg kell erősíteni és egységesen kell alkalmazni.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A tagállamoknak a 810/2009/EK rendelet alkalmazása során tiszteletben kell tartaniuk azon kötelezettségeiket, amelyek a nemzetközi jog – különösen a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezménye, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközök – értelmében rájuk hárulnak.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)   Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket el kell fogadni. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek technikai jellegű módosítása céljából.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
27 b preambulumbekezdés (új)
(27b)   Megfelelő intézkedéseket kell hozni e rendelet nyomon követésére és értékelésére a vízumkérelmek egységes feldolgozásának tekintetében. A nyomon követésnek és az értékelésnek azt is ellenőriznie kell, hogy a kérelmek feldolgozása során a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat, valamint a megkülönböztetésmentesség elvét és a személyes adatok védelmét.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
810/2009/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a rendelet létrehozza a tagállamok területén bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.;
(1)  Ez a rendelet létrehozza a tagállamok területén bármely 180 napos időszakban egyazon tagállam területén 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra, valamint a hivatásos sportolók és kulturális szakemberek – bármely 180 napos időszakban egyazon tagállam területén 90 napot meg nem haladó és összességében – egy évet meg nem haladó tervezett tartózkodására jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
1 cikk – 3 a bekezdés (új)
1a.  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) E rendelet alkalmazásakor a tagállamok a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta), a vonatkozó nemzetközi jog, többek között a menekültek helyzetéről szóló ENSZ-egyezmény (a genfi egyezmény), a nemzetközi védelem biztosításával kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával járnak el. Az uniós jog általános elveivel összhangban az e rendelet alapján meghozott határozatokat eseti alapon kell meghozni.”
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
810/2009/EK rendelet
1 cikk – 3 b bekezdés (új)
1b.  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az Európai Bizottság 2025-ig előterjeszti az elektromos vízumkérelmet, az e-vízumot.”
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
810/2009/EK rendelet
2 cikk – 12 a pont (új)
12a.   Hivatásos sportolók és kulturális szakemberek: Olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik a Szerződés 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgárok, és a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak: előadóművészek és élsportolók – illetve a hozzájuk tartozó személyzet, valamint adott esetben az e kategóriákba tartozó családtagok –, akik nyilvánvaló módon igazolni tudták, hogy a schengeni térség több tagállamát érintő, három hónapnál hosszabb körút vagy verseny szervezése kapcsán adminisztratív és logisztikai akadályokba ütköztek.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont (új)
810/2009/EK rendelet
3 cikk – 5 bekezdés
3.  a 3. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
3.  A 3. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„b) azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az e rendelet elfogadásából kimaradó vagy a schengeni vívmányokat még nem teljes mértékben alkalmazó tagállam által kibocsátott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik Andorra, Kanada, Japán, San Marino vagy az Amerikai Egyesült Államok által kiadott olyan érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amely birtokosának feltétel nélküli visszatérést biztosít, és amely szerepel az V. mellékletben található jegyzékben, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek a Holland Királyság karibi területeire (Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Bonaire, Sint Eustatius és Saba);
c)  azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az e rendelet elfogadásában részt nem vevő vagy a schengeni vívmányok rendelkezéseit még nem teljes mértékben alkalmazó tagállam területére, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes felét képező országba, vagy az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába vagy Japánba, vagy a Holland Királyság karibi területeire (Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Bonaire, Sint Eustatius és Saba) érvényes vízummal rendelkeznek, abban az esetben, amikor a kibocsátó országba vagy egyéb harmadik országba utaznak, illetve amikor a vízum felhasználását követően visszatérnek a kibocsátó országból;”
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
810/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 b bekezdés
b)  amennyiben a látogatásnak egynél több úti célja van, vagy ha két hónapon belül több különálló látogatást is terveznek, azon tagállam, amelynek területe a tartózkodás napokban számolt hosszát vagy célját tekintve a látogatás(ok) fő úti célját képezi; vagy
b)  amennyiben a látogatásnak egynél több úti célja van, vagy ha két hónapon belül több különálló látogatást is terveznek, akkor adott esetben vagy az a tagállam, ahol a fogadó szervezet vagy vállalat található, vagy az a tagállam, amelynek területe a tartózkodás napokban számolt hosszát vagy célját tekintve a látogatás(ok) fő úti célját képezi, vagy – amennyiben a fő úti cél nem határozható meg – az a tagállam, amelynek külső határán a kérelmező a tagállamok területére be kíván lépni;
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
5a.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint illetékes tagállam nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban a harmadik országban, amelyben a kérelmező a kérelmet a 10. cikk szerint benyújtja, a kérelmező jogosult arra, hogy kérelmét az alábbi helyszíneken nyújtsa be:
a)  a tervezett látogatás úti célját képező valamely tagállam konzulátusán,
b)  az első beutazás helye szerinti tagállam konzulátusán, amennyiben az a) pont nem alkalmazandó,
c)  minden egyéb esetben azon tagállamok bármelyikének a konzulátusán, amelyekben a kérelmező benyújtja kérelmét.
Amennyiben az (1) bekezdés értelmében illetékes tagállam konzulátusa vagy az e bekezdés első albekezdésében említett tagállam konzulátusa a kérelmező tartózkodási helyétől több mint 500 km-es távolságra található, vagy ha a kérelmező tartózkodási helyétől tömegközlekedéssel történő menettérti utazás éjszakai megszállást tesz szükségessé, és valamely másik tagállam konzulátusa közelebb található a kérelmező tartózkodási helyéhez, a kérelmezőnek joga van kérelmét ezen utóbbi tagállam konzulátusán benyújtani.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)
810/2009/EK rendelet
5 cikk – 2 b bekezdés (új)
5b.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Ha az (1) vagy (2) bekezdése értelmében illetékes tagállam a 8. cikkel összhangban képviseleti megállapodást köt egy másik tagállammal abból célból, hogy a másik tagállam nevében a kérelmeket megvizsgálja és a vízumokat kiadja, a kérelmezőnek a képviselő tagállam konzulátusához kell benyújtania kérelmét.”
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – -a pont (új)
810/2009/EK rendelet
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Egy tagállam megállapodást köthet arról, hogy egy másik, az 5. cikk szerint illetékes tagállamot képvisel abból a célból, hogy az adott tagállam nevében a kérelmeket megvizsgálja és a vízumokat kiadja. A tagállamok kizárólag a kérelmek átvétele és a biometrikus azonosítók felvétele céljából, korlátozott mértékben is képviselhetnek más tagállamokat.
„(1) A 6. cikk sérelme nélkül, egy tagállam megállapodást köthet arról, hogy egy másik, az 5. cikk szerint illetékes tagállamot képvisel abból a célból, hogy az adott tagállam nevében a kérelmeket megvizsgálja és a vízumokat kiadja. A tagállamok kizárólag a kérelmek átvétele és a biometrikus azonosítók felvétele céljából, korlátozott mértékben is képviselhetnek más tagállamokat.”
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b a pont (új)
810/2009/EK rendelet
8 cikk – 6 bekezdés
ba)   a 8. cikk (6) bekezdése a következőképpen módosul
(6)  Annak biztosítása céljából, hogy egy adott régióban vagy földrajzi területen a fejletlen közlekedési infrastruktúra vagy a nagy távolságok miatt a vízumkérelmezőknek ne kelljen aránytalanul nagy erőfeszítést tenniük a konzulátus igénybevételéhez, az ilyen régiókban vagy területeken saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek azokkal a tagállamokkal, amelyek az adott régiókban vagy területeken rendelkeznek konzulátussal.
(6) Annak biztosítása céljából, hogy egy adott régióban vagy földrajzi területen a fejletlen közlekedési infrastruktúra vagy a nagy távolságok miatt a vízumkérelmezőknek ne kelljen aránytalanul nagy erőfeszítést tenniük a konzulátus igénybevételéhez, az ilyen régiókban vagy területeken saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek azokkal a tagállamokkal, amelyek az adott régiókban vagy területeken rendelkeznek konzulátussal a harmadik országok állampolgárai közötti konzuli szolgálatokhoz való egyenlőtlen hozzáférésből eredő megkülönböztetés leküzdése érdekében.
Az ilyen típusú megállapodást az érintett harmadik országgal szomszédos Uniós tagállam képviseletével is meg lehet kötni, ha az közelebb van a kérelmező lakóhelyéhez.”
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
9 cikk – 1 bekezdés
A kérelmet a kérelmezők legfeljebb hat hónappal, a tengerészek a feladataik ellátása keretében legfeljebb kilenc hónappal, és főszabályként legalább 15 naptári nappal a tervezett látogatás megkezdése előtt nyújthatják be.;
A kérelmet a kérelmezők legfeljebb kilenc hónappal, és főszabályként legalább 15 naptári nappal a tervezett látogatás megkezdése előtt nyújthatják be. Indokoltan sürgős esetekben, többek között amikor az szakmai okokból, humanitárius alapon, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt szükséges, a konzulátus eltekinthet a fent említett határidő betartásától.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
9 cikk – 3 bekezdés
aa)   a 9. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul
Igazoltan sürgős esetben a konzulátus lehetővé teheti a kérelmezők számára, hogy személyes meghallgatás nélkül is benyújthassák kérelmüket, vagy a meghallgatást azonnal meg kell tartani.
„Igazoltan sürgős esetben a konzulátus lehetővé teheti a kérelmezők számára, hogy személyes meghallgatás nélkül is benyújthassák kérelmüket, vagy a meghallgatást azonnal meg kell tartani.
Amennyiben elektronikus eljárás esetén a kérelem benyújtását követő hónapban nem érkezik válasz, akkor egy olyan jogorvoslati lehetőséggel lehet élni, amely minden esetben megvizsgálja a tanulmányozott kérelmet.”;
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
9 cikk – 4 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a kérelmező jogi képviselői által
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
10 cikk – 1 bekezdés
A kérelmezőnek a 13. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint (7) bekezdésének b) pontja szerint a kérelem benyújtásakor személyesen kell megjelennie ujjnyomatvételre.;
A kérelmező – a 13., 42., 43. és 45. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – személyesen vagy elektronikus úton nyújthatja be kérelmét.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
13 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
9a.  A 13. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A (3) bekezdés sérelme nélkül, egy külső szolgáltató nem kérheti fel a kérelmezőt arra, hogy minden egyes kérelem esetében minden alkalommal személyesen jelenjen meg a biometrikus azonosítók felvétele céljából. Annak érdekében, hogy a külső szolgáltatók meggyőződhessenek a biometrikus azonosítók felvételének megtörténtéről, a biometrikus azonosítók felvételét követően átvételi elismervényt kell kiállítani a kérelmező számára.”
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
14 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
(4)  A tagállamok előírhatják a kérelmezők számára, hogy az egyes tagállamok által megadott formanyomtatvány kitöltésével nyújtsanak be igazolást a költségviselésről, a magánszállás-adásról vagy mindkettőről. A formanyomtatványon fel kell tüntetni különösen:
(4)  A tagállamok előírhatják a kérelmezők számára, hogy a Bizottság által megadott formanyomtatvány kitöltésével nyújtsanak be igazolást a költségviselésről, a magánszállás-adásról vagy mindkettőről. A formanyomtatványon fel kell tüntetni különösen:
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
14 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A formanyomtatványt a tagállam hivatalos nyelve(i) mellett az Unió intézményeinek legalább egy másik hivatalos nyelvén is el kell készíteni. A formanyomtatvány mintáját meg kell küldeni a Bizottságnak.
Az 52. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárásnak megfelelően a Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a formanyomtatványt. A formanyomtatványt arra kell felhasználni, hogy tájékoztassa a szponzort vagy meghívó személyt személyes adatainak feldolgozásáról és az alkalmazandó szabályokról. A formanyomtatványt a tagállam hivatalos nyelve(i) mellett az Unió intézményeinek legalább egy másik hivatalos nyelvén is el kell készíteni.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
810/2009/EK rendelet
15 cikk
11.  A 15. cikk a következőképpen módosul:
A 15. cikket el kell hagyni.
a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
Utazási egészségbiztosítás törlése

(1)  Az egyszeri beutazásra jogosító egységes vízumot kérelmezők bizonyítják, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással rendelkeznek, amely fedez minden olyan költséget, amely az egészségügyi okból, sürgősségi orvosi ellátás és/vagy sürgősségi kórházi kezelés, vagy elhalálozás miatt történő hazaszállítás kapcsán a tagállamok területén történő tervezett tartózkodásuk során felmerülhet.;

b)  a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(2)  A többszöri beutazásra jogosító egységes vízumot kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek az első tervezett tartózkodásuk időtartamára szóló, megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással.;

Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
810/2009/EK rendelet
16 cikk
A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:
16. cikk
16. cikk
A vízumdíj
A vízumdíj
(1)  A kérelmezőnek 80 EUR vízumdíjat kell lerónia.
(1)  A kérelmezőnek 80 EUR vízumdíjat kell lerónia.
(1a)   Azoknak a kérelmezőknek, akiknek az adatait már regisztrálták a vízuminformációs rendszerben, és akiknek a biometrikus azonosítóit a 13. cikkel összhangban begyűjtötték, 60 EUR vízumdíjat kell leróniuk.
(2)  A hatodik életévüket betöltött és 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek 40 EUR vízumdíjat kell leróniuk.;
(2)  A tizenkettedik életévüket betöltött és 18 évesnél fiatalabb gyermekeknek 40 EUR vízumdíjat kell leróniuk.
(2a)   A sport-, kulturális vagy oktatási céllal utazó csoportba tartozó kérelmezőknek 60 eurós vízumdíjat kell fizetniük.
(4)  A vízumdíjat a következő kategóriák valamelyikéhez tartozó kérelmezők esetében nem kell leróni:
(4)  A vízumdíjat a következő kategóriák valamelyikéhez tartozó kérelmezők esetében nem kell leróni:
a)  hat év alatti gyermekek;
a)  tizenkét év alatti gyermekek;
b)  tanulmányi célból vagy ismeretterjesztő képzés céljából tartózkodó tanulók, hallgatók, posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók és kísérőtanárok;
b)  tanulmányi célból vagy ismeretterjesztő képzés céljából tartózkodó tanulók, hallgatók, posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók és kísérőtanárok;
c)  harmadik országok kutatói, akik a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/761/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban21 meghatározottak szerinti tudományos kutatás végzése céljából utaznak;
c)  a 2005/71/EK tanácsi irányelvben meghatározottak szerinti harmadik országbeli kutatók, akik tudományos kutatás vagy tudományos szemináriumon vagy konferencián való részvétel céljából utaznak;
d)  a nonprofit szervezetek azon 25 éves, vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.
d)  a nonprofit szervezetek azon 25 éves, vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.
e)  az uniós polgárok családtagjai, a 2004/38/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;
(5)  A vízumdíjtól el lehet tekinteni az alábbiak esetében:
(5)  A vízumdíjtól el lehet tekinteni az alábbiak esetében:
a)  a hatodik életévüket betöltött és tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek;
a)  a tizenkettedik életévüket betöltött és tizennyolc évesnél fiatalabb gyermekek;
b)  a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai;
b)  a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai;
c)  a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy fiatalabb résztvevői.
c)  a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy fiatalabb résztvevői.
d)  a humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségből eredően, illetve uniós áttelepítési programok, valamint áthelyezési intézkedések kedvezményezettjei részére kiállított, korlátozott területi érvényességű vízum kérelmezői.
e)  a korlátozott területi érvényességű vízumkérelmezők
(6)  Egyedi esetekben a felszámítandó vízumdíj összege elengedhető vagy csökkenthető, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál.
(6)  Egyedi esetekben a felszámítandó vízumdíj összege elengedhető vagy csökkenthető, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál, vagy nemzetközi kötelezettségek ezt indokolják.”;
27 A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).
27 A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
810/2009/EK rendelet
17 cikk
13.  A 17. cikk a következőképpen módosul:
17. cikk
A szolgáltatási díj
(1)  Külső szolgáltató a 43. cikkben foglaltaknak megfelelően szolgáltatási díjat számíthat fel. A szolgáltatási díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről a 43. cikk (6) bekezdésében említett egy vagy több feladat ellátása során felmerült költségekkel.
(1)  Külső szolgáltató a 43. cikkben foglaltaknak megfelelően szolgáltatási díjat számíthat fel. A szolgáltatási díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről a 43. cikk (6) bekezdésében említett egy vagy több feladat ellátása során felmerült költségekkel.
(2)  A szolgáltatási díjat a 43. cikk (2) bekezdésében említett jogi eszköz határozza meg pontosan.
(2)  A szolgáltatási díjat a 43. cikk (2) bekezdésében említett jogi eszköz határozza meg pontosan.
(3)  A helyi schengeni együttműködés keretében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezőkkel szemben felszámított szolgáltatási díjak megfelelően tükrözzék a külső szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat, és igazodjanak a helyi körülményekhez. Ezenfelül a tagállamoknak törekedniük kell a szolgáltatási díjak összehangolására.
(4)  A szolgáltatási díj nem haladhatja meg a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott vízumdíj felét, függetlenül a 16. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdése szerinti esetleges vízumdíj-kedvezményektől vagy a vízumdíj fizetése alóli esetleges mentességektől.
(4)  A szolgáltatási díj nem haladhatja meg a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott vízumdíj felét, függetlenül a 16. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdése szerinti esetleges vízumdíj-kedvezményektől vagy a vízumdíj fizetése alóli esetleges mentességektől. Magában kell foglalnia a vízumkérelem benyújtásával kapcsolatos valamennyi költséget, ideértve a kérelem és az úti okmány külső szolgáltatótól a konzulátusra való továbbítását, valamint az úti okmány külső szolgáltatóhoz való visszajuttatását is.
(5)  Az érintett tagállam(ok) fenntartják annak lehetőségét, hogy konzulátusaikon minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét.
(5)  Az érintett tagállam(ok) fenntartják annak lehetőségét, hogy konzulátusaikon – vagy, a 40. cikkel összhangban, annak a tagállamnak a konzulátusán, amellyel képviseleti megállapodással rendelkezik – minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét.
(5a)  A kérelmező a megfizetett vízumdíjról elismervényt kap.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
19 cikk – 3 bekezdés
13a.  19 cikk – 3 bekezdés
Amennyiben az illetékes konzulátus úgy találja, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesültek, a kérelem nem befogadható és a konzulátus késedelem nélkül:
Amennyiben az illetékes konzulátus úgy találja, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesültek, szükség esetén értesítenie kell a kérelmezőt, tájékoztatnia kell a hiányosságokról és lehetővé kell tennie számára azok orvoslását. A hiányosságok pótlásának elmaradása esetén a kérelem nem befogadható, és a konzulátus késedelem nélkül:
–  visszajuttatja a kérelmező által benyújtott vízumkérdőívet és egyéb dokumentumokat,
–  visszajuttatja a kérelmező által benyújtott vízumkérdőívet és egyéb dokumentumokat,
–  megsemmisíti a felvett biometrikus adatokat,
–  megsemmisíti a felvett biometrikus adatokat,
–  visszatéríti a vízumdíjat, és
–  visszatéríti a vízumdíjat, és
–  nem vizsgálja meg a kérelmet.
–  nem vizsgálja meg a kérelmet.

Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
19 cikk – 4 bekezdés
13a.  A 19. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(4)  Az előzőektől eltérve, humanitárius okokból vagy nemzeti érdek miatt befogadhatónak tekinthető az (1) bekezdésben foglalt követelményeket nem teljesítő kérelem is.
(4) az előzőektől eltérve, humanitárius okokból, nemzeti érdek vagy nemzetközi kötelezettségek miatt befogadhatónak tekinthető az (1) bekezdésben foglalt követelményeket nem teljesítő kérelem is.”;
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
21 cikk – 3 bekezdés – e pont
a)  a (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:
a)  a (3) bekezdésben az e) pontot el kell hagyni.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – c pont
810/2009/EK rendelet
21 cikk – 8 bekezdés
(8)  A kérelem vizsgálata során a konzulátusok indokolt esetben elbeszélgetést folytathatnak a kérelmezővel, és további dokumentumokat kérhetnek.
(8)  A kérelem vizsgálata során a konzulátusok indokolt esetben elbeszélgetést folytathatnak a kérelmezővel, és további dokumentumokat kérhetnek. A konzulátusok ezeket az elbeszélgetéseket modern digitális eszközöket és távolsági kommunikációs megoldásokat, így például internetes hang- és videohívásokat használva is lefolytathatják. A kérelmezők alapvető jogait ezek során tiszteletben kell tartani.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
22 cikk – 4 bekezdés
aa)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(4)  A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az említett értesítésekről.
(4) A Bizottság az említett értesítéseket közzéteszi.”;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés
A 19. cikk értelmében befogadható kérelmekről a kérelem benyújtásától számított 10 naptári napon belül határozni kell.
A 19. cikk értelmében befogadható kérelmekről a kérelem benyújtásától számított 10 naptári napon belül határozni kell vagy öt naptári napon belül az olyan vízumkérelmezők esetében, akiknek az adatait már regisztrálták a vízuminformációs rendszerben, és akiknek a biometrikus azonosítóit a 13. cikkel összhangban már begyűjtötték.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A fenti időtartam egyéni esetekben – különösen amikor a kérelem további vizsgálatára van szükség – legfeljebb 45 naptári napra meghosszabbítható.
A fenti időtartam egyéni esetekben – különösen amikor a kérelem további vizsgálatára van szükség – legfeljebb 30 naptári napra meghosszabbítható.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
23 cikk – 2 a bekezdés (új)
aa)  A cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Indokolt egyedi sürgősségi esetekben, például amikor szakmai okokból, humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt szükséges, a kérelmekről haladéktalanul dönteni kell.”;
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Azon kérelmezők, akik tekintetében a konzulátus úgy véli, hogy a belépési feltételek teljesülnek, és akikkel kapcsolatban nem áll fenn a 32. cikkben említett elutasítási indokok egyike sem, e cikknek megfelelően vízumot kapnak.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  egy éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül három alkalommal vízumot szerzett, és azokat jogszerűen használta fel;
a)  egy éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül három alkalommal vízumot szerzett, és azokat jogszerűen használta fel, és egy éves érvényességi időtartamra tengerészek esetében feladataik ellátása érdekében, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül két alkalommal vízumot szerzett, és azokat jogszerűen használta fel;
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  két éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező ezt megelőzően egy éves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett, és azt jogszerűen használta fel;
b)  két éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül egy éves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  öt éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező ezt megelőzően két éves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett, és azt jogszerűen használta fel.;
c)  öt éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező az előző három éven belül két éves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – c pont
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 2 c bekezdés
(2c)  A (2) bekezdés sérelme nélkül, legfeljebb 5 évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízum adható ki az olyan kérelmező számára, aki igazolja, hogy gyakran és/vagy rendszeresen kell utaznia vagy szándékozik utazni, feltéve, hogy a kérelmező igazolja feddhetetlenségét és megbízhatóságát, különösen a korábbi vízumok jogszerű felhasználását, a származási országában fennálló gazdasági helyzetét, valamint azt, hogy valóban szándékában áll az általa kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyni a tagállamok területét.
(2c)  A (2) bekezdés sérelme nélkül, legfeljebb 5 évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot kell kiadni az olyan kérelmező számára, aki igazolja, hogy gyakran és/vagy rendszeresen kell utaznia vagy szándékozik utazni, különösen a foglalkozásából eredő vagy családi okból – ilyenek például az üzletemberek és üzletasszonyok, a tagállamokkal és az uniós intézményekkel rendszeres hivatalos kapcsolatban álló köztisztviselők, a civil társadalmi szervezetek képzések, szemináriumok és konferenciák céljából utazó képviselői, uniós polgárok családtagjai, a tagállamokban jogszerűen lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai és a tengerészek –, feltéve, hogy a kérelmező igazolja feddhetetlenségét és megbízhatóságát, különösen a korábbi vízumok jogszerű felhasználását, a származási országában fennálló gazdasági helyzetét, valamint azt, hogy valóban szándékában áll az általa kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyni a tagállamok területét.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont
810/2009/EK rendelet
25 a cikk
„25a. cikk
„25a. cikk
Együttműködés a visszafogadás terén
Együttműködés a visszafogadás terén
(1)  A 14. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (1) bekezdése és (5) bekezdésének b) pontja, a 23. cikk (1) bekezdése és a 24. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó az olyan harmadik ország állampolgárai közé tartozó kérelmezőkre vagy azok kategóriáira, amely e cikkel összhangban, releváns és objektív adatok alapján nem minősül a tagállamokkal kellő mértékben együttműködőnek az irreguláris migránsok visszafogadása terén. E cikk nem érinti a 24. cikk (2d) bekezdése által a Bizottságra ruházott hatásköröket.
(1)  A harmadik országok kormányainak a tagállamokkal való, az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott, releváns és objektív adatok alapján értékelt együttműködése függvényében a 16. cikk (1a) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és a 24. cikk (2) bekezdését a jövőben ki lehet terjeszteni az adott harmadik ország állampolgárságával rendelkező kérelmezők a (4) bekezdésben említett egyes csoportjaira, vagy az összes kérelmezőre.
E cikk nem érinti a 24. cikk (2d) bekezdése által a Bizottságra ruházott hatásköröket.
(2)  A Bizottság rendszeresen értékeli a harmadik országok által a visszafogadás terén folytatott együttműködést, figyelembe véve különösen a következő mutatókat.
(2)  A Bizottság rendszeresen, legalább évente egyszer értékeli az érintett harmadik országok által a visszafogadás terén folytatott együttműködést, figyelembe véve különösen a következő mutatókat:
a)  az adott harmadik országból származó, a tagállamok területén illegálisan tartózkodó személyek számára kiadott kiutasítási határozatok száma;
a)  azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt állnak;
b)  azon személyek száma, akik számára kiutasítási határozatot adtak ki és ténylegesen visszatértek, az adott harmadik ország állampolgárai számára kiadott kiutasítási határozatok számának százalékában kifejezve, beleértve adott esetben uniós vagy kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján a területén áthaladó harmadik országbeli állampolgárok számát is;
c)   a harmadik ország által elfogadott visszafogadási kérelmek száma, a számára benyújtott ilyen kérelmek számának százalékában kifejezve.
b)  a harmadik ország által elfogadott tagállamonkénti visszafogadási kérelmek száma, a számára benyújtott ilyen kérelmek számának százalékában kifejezve;
c)  a visszaküldési eljárás különböző szakaszaiban a visszaküldés területén folyó gyakorlati együttműködés szintje, például:
i.  az azonosítási eljárások időben történő lebonyolítása;
ii.  az előírt úti okmányok kiadása és elfogadása;
A Bizottság értékeléséről beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek a kérdést megvitatják, különös tekintettel a harmadik országgal az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott együttműködés szintjére.
Különösen a következő elemeket kell figyelembe venni az ország visszafogadással kapcsolatos együttműködésének értékeléséhez:
a)  a munkaerő-migrációval kapcsolatos kísérleti projektekben való részvétel, hozzájárulva ezáltal az illegális migráció csökkentéséhez;
b)  a visszatérő személyek visszailleszkedésére és a visszatérések fenntarthatóságának biztosítására irányuló törekvés;
c)  az emberkereskedelemmel és az embercsempészettel, valamint az érintett személyek jogainak ezekből fakadó megsértésével szembeni egyértelmű fellépés (a kapacitásépítésben és többek között a visszaélések és a kizsákmányolás megelőzésével kapcsolatos képzési tevékenységekben való részvétel);
A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet az értékelés megállapításairól.
(3)  Egy tagállam értesítheti a Bizottságot akkor is, ha jelentős és tartós gyakorlati nehézségeket tapasztal egy harmadik országgal az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott együttműködésben, a (2) bekezdésben felsorolt mutatók alapján.
(3)  Egy tagállam értesítheti a Bizottságot akkor is, ha jelentős és tartós gyakorlati nehézségeket, továbbá jelentős együttműködésbeli javulást tapasztal egy harmadik ország vonatkozásában az irreguláris migránsok visszafogadása terén, a (2) bekezdésben felsorolt mutatók alapján.
(4)   A Bizottság a (3) bekezdés alapján tett minden értesítést egy hónapon belül megvizsgál.
A Bizottság minden értesítést 15 napon belül megvizsgál A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Parlamentet vizsgálatának eredményéről.
(5)   Amennyiben a (2) és (4) bekezdésben említett elemzés alapján a Bizottság úgy dönt, hogy az ország nem kielégítően működik együtt, és ezért intézkedésre van szükség, az Unió és az érintett harmadik ország közötti általános kapcsolatokat is figyelembe véve végrehajtási jogi aktust fogadhat el, az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében:
(4)   Amennyiben a (2) és (3) bekezdésben említett elemzés alapján, figyelembe véve az Unió és az érintett harmadik ország közötti általános – és különösen a visszafogadás terén folytatott együttműködés keretében folytatott – kapcsolatokat, valamint tekintettel a (2) bekezdésben említett értékelés és megbeszélések megállapításaira, a Bizottság úgy határoz, hogy egy ország:
a)  a 14. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdése b) pontja, a 23. cikk (1) bekezdése vagy a 24. cikk (2) bekezdése, vagy e rendelkezések némelyike vagy mindegyike alkalmazásának ideiglenes felfüggesztéséről az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára esetében, vagy azok egyes kategóriái esetében, vagy
a)  megfelelően együttműködik, az 52. cikk (2a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el a harmadik ország állampolgárainak bizonyos kategóriáira vagy valamennyi olyan állampolgárára vonatkozóan, aki az adott harmadik ország területén vízumot kérelmez:
i.  a 16. cikk (2a) bekezdésével összhangban csökkenti a vízumdíjat;
ii.  a 23. cikk (1a) bekezdésével összhangban csökkenti a kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalának időtartamát;
iii.  a 24. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban meghosszabbítja a többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességi idejét; és/vagy
iv.  elősegíti aa munkaerő-migrációval kapcsolatos projektekben való részvételt;
b)  a 16. cikk (2a) bekezdésében meghatározott vízumdíj alkalmazásáról az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára esetében, vagy azok egyes kategóriái esetében.
b)  nem működik együtt kielégítően, az Unió és az érintett harmadik ország közötti általános kapcsolatokat is figyelembe véve végrehajtási jogi aktust fogadhat el, az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében:
i.  ideiglenesen módosíthatja a 14. cikk (6) bekezdésének vagy a 23. cikk (1) bekezdésének alkalmazását, vagy ideiglenesen felfüggesztheti a 16. cikk (5b) bekezdésének, a 23. cikk (1) bekezdésének illetve egyes rendelkezéseiknek, vagy a 24. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.
(6)  A Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott mutatók alapján folyamatosan értékeli, hogy megállapítható-e jelentős javulás az adott harmadik ország által az irreguláris migránsok visszafogadása tekintetében folytatott együttműködés terén, és – az Unió és az érintett harmadik ország közötti általános kapcsolatokat is figyelembe véve – úgy határozhat, hogy hatályon kívül helyezi vagy módosítja az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust.
(7)  Az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus hatálybalépése után legkésőbb hat hónappal a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az adott harmadik ország visszafogadás tekintetében folytatott együttműködése terén elért előrelépésről.”
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
32 cikk – 1 bekezdés – a pont – vii alpont
aa)   a 32. cikk (1) bekezdésének vii. pontját el kell hagyni.
vii.  adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítása van;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont – a b pont (új)
810/2009/EK rendelet
32 cikk – 2 bekezdés
ab)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az elutasításról szóló döntést és annak indokait a VI. mellékletben található formanyomtatványon kell közölni a kérelmezővel.
(2) Az elutasításról szóló döntést és annak indokait a VI. mellékletben található formanyomtatványon kell közölni a kérelmezővel, olyan nyelven, amelyet a kérelmező ért vagy amelyről indokoltan feltételezhető, hogy érti.”;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
32 cikk – 3 bekezdés
(3)  Azon kérelmezőket, akiknek elutasították a vízumkérelmét, megilleti a jogorvoslati eljárásához való jog, amely eljárás valamely szakaszában biztosítania kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslat lehetőségét. A jogorvoslati eljárást a kérelemmel kapcsolatos végső döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell megindítani. A tagállamok részletesen tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról.;
(3)  Azon kérelmezőket, akiknek elutasították a vízumkérelmét, megilleti a jogorvoslati eljárásához való jog, amely eljárás valamely szakaszában biztosítania kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslat lehetőségét. A jogorvoslati eljárást a kérelemmel kapcsolatos végső döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell megindítani. A jogorvoslati határidő legalább 30 naptári nap. A tagállamok részletesen tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról, olyan nyelven, amelyet a kérelmező ért vagy amelyről indokoltan feltételezhető, hogy érti.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
32 cikk – 3 a bekezdés
(3a)   A vízum visszautasításának, megsemmisítésének vagy visszavonásának indokairól szóló VI. mellékletben szereplő formanyomtatványnak legalább a következő nyelveken kell rendelkezésre állnia:
a)  azon tagállam hivatalos nyelve(i), amely esetében vízumkötelezettség áll fenn; és
b)  a fogadó ország hivatalos nyelve(i).
Az a) pontban említett nyelv(ek) mellett a formanyomtatványt hozzáférhetővé lehet tenni az Európai Unió intézményeinek bármely más hivatalos nyelvén is;
A kérdőívnek a fogadó ország hivatalos nyelvére/nyelveire történő fordítását a 48. cikk szerinti helyi schengeni együttműködés keretein belül kell elvégezni.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új)
810/2009/EK rendelet
34 cikk – 7 pont
22c.   A 34. cikk (7) bekezdése a következőképpen módosul
(7)  A megsemmisített vagy visszavont vízum birtokosa jogorvoslattal élhet, kivéve ha a vízumot a (3) bekezdéssel összhangban az ő kérésére vonták vissza. A jogorvoslati eljárást a megsemmisítésről vagy visszavonásról szóló döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról.
„(7) A megsemmisített vagy visszavont vízum birtokosa jogorvoslattal élhet, kivéve ha a vízumot a (3) bekezdéssel összhangban az ő kérésére vonták vissza.A jogorvoslati eljárást a megsemmisítésről vagy visszavonásról szóló döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról. Ha a megsemmisített vízum kedvezményezettje már valamely tagállam területén tartózkodik, az nem képezheti kiutasítási határozat tárgyát mindaddig, amíg a fellebbezési időszak le nem jár, vagy amíg a fellebbezésről nem értesítették megfelelően a kedvezményezettet.”
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 b pont (új)