Index 
Elfogadott szövegek
2018. december 12., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
6/2018. sz. költségvetés-módosítási tervezet: A kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentése (saját források)
 A Rugalmassági Eszköznek a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevétele
 Az EU Szolidaritási Alapjának az Unió 2019. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegkifizetések biztosítása céljára történő igénybevétele
 Az Európai Unió új általános költségvetése a 2019. évi pénzügyi évre
 EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás ***
 EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (állásfoglalás)
 EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodás ***
 EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodás (állásfoglalás)
 EU–Jordánia euromediterrán légi közlekedési megállapodás (Horvátország csatlakozása) ***
 Az Európai horizont létrehozása – részvételi és terjesztési szabályainak megállapítása ***I
 Az Európai horizont végrehajtását szolgáló program ***I
 Egységes piaci intézkedéscsomag
 A terrorizmussal foglalkozó különbizottság megállapításai és ajánlásai
 Éves jelentés a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról
 Éves jelentés a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról
 Éves jelentés az emberi jogok és a demokrácia 2017. évi helyzetéről a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról
 Az Európai Védelmi Alap létrehozása ***I
 Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozása***I
 EU–Ukrajna társulási megállapodás

6/2018. sz. költségvetés-módosítási tervezet: A kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentése (saját források)
PDF 128kWORD 44k
Az Európai Parlament 2018. december 12-i állásfoglalása az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó, 6/2018. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról: a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentése a kiadásokra vonatkozó aktualizált előrejelzéseknek és a bevételek aktualizálásának megfelelően (saját források) (13961/2018 – C8-0488/2018 – 2018/2244(BUD))
P8_TA(2018)0500A8-0399/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(3), amelyet 2017. november 30-án fogadtak el véglegesen,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(5),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel a Bizottság által 2018. október 12-én elfogadott, 6/2018. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2018)0704),

–  tekintettel a Tanács által 2018. november 26-án elfogadott, és a Parlamentnek ugyanazon a napon továbbított, a 6/2018. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (13961/2018 – C8-0488/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0399/2018),

A.  mivel a 6/2018. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a költségvetés kiadási és bevételi oldalának naprakésszé tétele a legutóbbi fejlemények figyelembevétele céljából;

B.  mivel a 6/2018 sz. költségvetés-módosítási tervezet a kiadási oldalon a költségvetési sorok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait 48,7 millió EUR-val, illetve 44,7 millió EUR-val csökkenti a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” című 1a fejezetben, illetve a „Fenntartható növekedés – természeti erőforrások” című 2. fejezetben;

C.  mivel a 6/2018 sz. költségvetés-módosítási tervezet a bevételi oldalon a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékekre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját források alapjára vonatkozó előrejelzések felülvizsgálatára, továbbá a megfelelő brit korrekciók és azok finanszírozásának költségvetésbe állítására vonatkozik, amelyek mindegyike érinti a tagállamok uniós költségvetésbe befizetett sajátforrás-hozzájárulásainak megoszlását;

1.  üdvözli, hogy a 2014–2020-as programok végrehajtása végül teljes kapacitáson halad, és hogy a 2016-ban és 2017-ben elfogadott igen jelentős költségvetés-módosításhoz képest a kiadási oldal csupán csekély mértékű kiigazítását igényel; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák be az elmúlt három évben felhalmozódott jelentős késedelmeket;

2.  tudomásul veszi a saját források egyensúlyának helyreállítására irányuló technikai folyamatot, amelyet a tradicionális saját források és a héa-előrejelzések felülvizsgálata, valamint a brit korrekció naprakésszé tétele tesz szükségessé;

3.  jóváhagyja a 6/2018. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

4.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 6/2018. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(3) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.


A Rugalmassági Eszköznek a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevétele
PDF 134kWORD 45k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2018. december 12-i állásfoglalása a Rugalmassági Eszköznek a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0901 – C8-0492/2018 – 2018/2274(BUD))
P8_TA(2018)0501A8-0455/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0901 – C8-0492/2018),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2) és különösen annak 12. pontjára,

–  tekintettel az Európai Unió 2019. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által az EUMSZ 314. cikkének (8) bekezdésével összhangban 2018. november 30-án elfogadott új tervezetére (COM(2018)0900),

–  tekintettel a 2018. december 4-i háromoldalú költségvetési egyeztetés következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének második tervezetéről a Tanács által 2018. december 11-én elfogadott és a Parlamentnek ugyanezen a napon megküldött álláspontra (15205/2018 – C8-0499/2018),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0455/2018),

A.  mivel a Rugalmassági Eszköz arra szolgál, hogy az adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül nem lehetne finanszírozni;

B.  mivel a Bizottság javasolta a Rugalmassági Eszköz igénybevételét annak érdekében, hogy a 3. fejezet felső határértékén felül 985 629 138 EUR-val egészítsék ki az Európai Unió 2019. évi általános költségvetésében elérhető forrásokat a migráció, a menekültügy és a biztonság területén hozott intézkedések finanszírozására;

C.  mivel a Parlament és a Tanács képviselői a 2018. december 4-i háromoldalú költségvetési egyeztetés során megállapodtak abban, hogy további 178 715 475 EUR-t biztosítanak a Rugalmassági Eszköznek az 1a. alfejezeten belül a Horizont 2020 és az Erasmus+ programok megerősítésének eredményeképpen;

1.  egyetért a Rugalmassági Eszköz 1 164 344 613 EUR összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével;

2.  ismételten hangsúlyozza, hogy ezen eszköznek a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 11. cikke szerinti igénybevétele újra rávilágít arra a döntő fontosságú igényre, hogy az uniós költségvetésnek rugalmasabbnak kell lennie;

3.  ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy a Rugalmassági Eszköz révén korábban igénybe vett kötelezettségvállalásokból származó kifizetéseket csak a többéves pénzügyi keret felső határértékein túlmenően lehessen bevezetni a költségvetésbe;

4.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

5.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Rugalmassági Eszköznek az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú programok megerősítése, valamint a migráció, a menekültek beáramlása és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2019/276 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


Az EU Szolidaritási Alapjának az Unió 2019. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegkifizetések biztosítása céljára történő igénybevétele
PDF 131kWORD 44k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2018. december 12-i állásfoglalása az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Unió 2019. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljára történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0281 – C8-0221/2018 – 2018/2074(BUD))
P8_TA(2018)0502A8-0453/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0281 – C8-0221/2018),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 11. pontjára,

–  tekintettel a 2018. december 4-i háromoldalú egyeztetés eredményére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0453/2018),

A.  mivel a 2012/2002/EK rendeletet módosító 661/2014/EU rendelettel összhangban 50 000 000 EUR összeg érhető el az előlegek kifizetésére az Unió általános költségvetésének előirányzatai révén;

1.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

2.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Unió 2019. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljából történő igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2019/277 határozattal.)

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


Az Európai Unió új általános költségvetése a 2019. évi pénzügyi évre
PDF 190kWORD 54k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2018. december 12-i állásfoglalása az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének második tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (15205/2018 – C8-0499/2018 – 2018/2275(BUD))
P8_TA(2018)0503A8-0454/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),)

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(4) (a továbbiakban: „a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet”),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(5),

–  tekintettel a költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló 2018. március 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Parlament 2019-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló 2018. április 19-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2018. június 21-én fogadott el (COM(2018)0600),

–  tekintettel az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2018. szeptember 4-én elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2018. szeptember 13-án továbbított tanácsi álláspontra (11737/2018 – C8-0410/2018),

–  tekintettel a 2019. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, 2018. július 5-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. október 24-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel arra, hogy az egyeztetőbizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (6) bekezdésében említett huszonegy napos határidőn belül nem állapodott meg közös szövegtervezetben,

–  tekintettel az Európai Unió 2019. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által az EUMSZ 314. cikkének (8) bekezdésével összhangban 2018. november 30-án elfogadott második tervezetére (COM(2018)0900),

–  tekintettel a 2018. december 4-i háromoldalú költségvetési egyeztetés következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének második tervezetéről a Tanács által 2018. december 11-én elfogadott álláspontra (15205/2018 – C8-0499/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0454/2018),

1.  emlékeztet, hogy a 2018. december 4-én, a háromoldalú egyeztetések során a Parlament és a Tanács által nehéz és intenzív tárgyalásokat követően megállapodott tervezet-csomag két elemből áll: a 2019. évi uniós költségvetés, amelynek összege a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok tekintetében 165 795,6 millió EUR-t, illetve 148 198,9 millió EUR-t, valamint négy együttes nyilatkozat és egy egyoldalú nyilatkozat;

2.  rámutat, hogy bár a Tanács által módosított költségvetési tervezet nem felel meg maradéktalanul egy fenntartható, egységes és hatékony európai uniós költségvetés feltételeinek, a Parlament célja az, hogy az Uniónak olyan költségvetése legyen, amely kézzelfoghatóan a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja;

3.  üdvözli a kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadott szintjét, ami 1 728 millió EUR-s növelést jelent a Tanács első olvasatához képest; üdvözli, hogy a tárgyalások során elért 943 millió EUR-s növekedés megfelel a Parlament fő politikai prioritásainak, nevezetesen a kutatók, a fiatalok és a kkv-k támogatásának, a migráció kiváltó okai kezelésének és az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, továbbá az uniós polgárok biztonsága fokozásának és a honvédelemnek;

4.  üdvözli, hogy a 2019-re jóváhagyott kifizetési előirányzatok általános szintje a 2018. évi költségvetéshez képest 2,4%-kal magasabb; megjegyzi azonban, hogy a kifizetések szintje az uniós GNI mindössze 0,9%-át teszi ki; hangsúlyozza a kifizetési előirányzatokról szóló közös nyilatkozat fontosságát, amelyben a Parlament és a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy meghozza a kellően indokolt fellépések fedezéséhez szükséges döntéseket;

5.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy azzal az ürüggyel, hogy nem kapott elég időt a költségvetés tanulmányozására, a 2019. évi költségvetési eljárás keretében a Tanács elvből visszautasított minden tárgyalást a költségvetési rendelet új, 15. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról, ami lehetővé teszi, hogy a visszavont kutatási összegeket ismét rendelkezésre bocsássák az éves költségvetési eljárás keretében; ezért felkéri a Bizottságot, hogy legalább évente kétszer számoljon be konkrétan a kutatási programok visszavont összegeiről, adja meg a 15. cikk (3) bekezdésének alkalmazásához szükséges összes releváns információt és adatot, és tegyen javaslatot annak alkalmazására a 2020. évi költségvetési eljárás keretében;

6.  ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament – amely a költségvetési hatóság egyik ága – nem volt megfelelő mértékben bevonva a Tanácsnak és a Bizottságnak a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbításáról folytatott megbeszéléseibe; sajnálja, hogy a Tanács nem ért egyet a törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozásával kapcsolatban, amelyhez az uniós költségvetés 2 milliárd euróval, míg a tagállamok 1 milliárd euróval járulnának hozzá; megismétli azt a régóta képviselt álláspontját, hogy az új kezdeményezések nem finanszírozhatók a már meglévő uniós külső projektek kárára; emlékeztet arra, hogy a Tanács vonakodása miatt a jelenlegi többéves pénzügyi keret felső határait nem emelték be a félidős felülvizsgálat alkalmával, és a többéves pénzügyi keret nem rendelkezik kellő rugalmassággal az előre nem látható körülményekre való reagáláshoz; hangsúlyozza, hogy le kell vonni a tanulságokat és a 2021 utáni többéves pénzügyi keretet már úgy kell kialakítani, hogy egyebek mellett elkerülhető legyen a törökországi menekülteket támogató eszközhöz hasonló külön költségvetések beállítása;

7.  összhangban a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozattal ragaszkodik ahhoz, hogy a Horizont 2020 és az Erasmus+ program 2019. évi költségvetés-módosításban szereplő, 100 millió EUR összegű kiegészítő előirányzatait ne más programokból, hanem új előirányzatokból finanszírozzák;

8.  tekintettel arra, hogy az Europol fokozott támogatást nyújt a tagállamoknak a bűnüldözési együttműködés és a terrorizmus és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben való részvétele keretében, üdvözli, hogy tíz további álláshelyet hoztak létre az Europol számára, és hogy a vonatkozó előirányzatokat ennek megfelelően növelték;

9.  üdvözli az 5 új álláshelyet és hogy a Bizottság ennek megfelelően növelte a 2019. évi költségvetési tervezet előirányzatait minden olyan szűkösség megelőzése érdekében, amely hátráltathatná a bíróságok teljesítőképességét a Bíróság által felvállalt új tevékenységek és az elsősorban a brexit miatt folyamatosan növekvő munkateher tekintetében; rámutat azonban, hogy az Európai Unió Bíróságának a támogatási szolgálatok betöltéséhez valójában 16 új állandó álláshelyre lett volna szüksége;

10.  üdvözli, hogy a stratégiai kommunikációs képességre vonatkozó költségvetési soron több előirányzatot állítottak be az EKSZ számára annak érdekében, hogy az Unió határozottabban adhasson egységes választ a félretájékoztatás jelentette kihívásra;

11.  jóváhagyja az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének második tervezetéről szóló tanácsi álláspontot, valamint az ehhez az állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatokat;

12.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetését véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET

TERVEZETCSOMAG

2019. évi költségvetés – Együttes megállapítások

Ezek az együttes megállapítások a következő szakaszokat foglalják magukban:

1.  2019. évi költségvetés

2.  Nyilatkozatok

Összefoglaló áttekintés

Az együttes következtetések elemei értelmében:

—  A kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege a 2019. évi költségvetésben 165 795,6 millió EUR. A többéves pénzügyi keret 2019-re vonatkozó felső határai alatt így összesen 1291,1 millió EUR mozgástér marad a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében.

—  A kifizetési előirányzatok teljes összege a 2019. évi költségvetésben 148 198,9 millió EUR.

—  A Rugalmassági Eszközből 2019-ben  1 164,3 millió EUR összeget vesznek igénybe kötelezettségvállalási előirányzatokban az 1a. fejezet (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) és a 3. fejezet céljára (Biztonság és uniós polgárság).

—  A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból 1 476,0 millió EUR összeget használnak fel az 1a. fejezetre (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért), az 1b. alfejezetre (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió) és a 4. fejezetre (Globális Európa).

—  A 2017-ben igénybe vett rendkívüli tartalékot 253,9 millió EUR értékben ellentételezik az 5. fejezet (Igazgatás) lekötetlen mozgástereiből.

—  A Rugalmassági Eszköz 2016., 2017., 2018. és 2019. évi igénybevételéhez kapcsolódó 2019. évi kifizetési előirányzatok összegét a Bizottság 961,9 millió euróra becsli.

1.  2019. évi költségvetés

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodott a lenti 1.1–1.6. pontban foglalt megállapításokról.

1.1.  Horizontális kérdések

Decentralizált ügynökségek

A decentralizált ügynökségek költségvetéséhez való uniós hozzájárulás (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban) és álláshelyeik száma a Bizottság által a 2017. évi második költségvetési tervezetben javasolt szinten került megállapításra.

Végrehajtó ügynökségek

A végrehajtó ügynökségnek (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban) nyújtott uniós hozzájárulás mértéke és az álláshelyek száma a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt szinten kerül megállapításra.

Kísérleti projektek / előkészítő intézkedések

Elfogadásra került egy 75 kísérleti projektből / előkészítő intézkedésből álló átfogó csomag a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasoltaknak megfelelően. Amennyiben egy kísérleti projektet vagy előkészítő intézkedést meglévő jogalap fedez, a Bizottság javasolhatja előirányzatok átcsoportosítását a megfelelő jogalaphoz az intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

Ez az eredeti költségvetési tervezetnek az Európai Parlament általi olvasatában javasolt csomag teljes mértékben tiszteletben tartja a kísérleti projektek / előkészítő intézkedések vonatkozásában a költségvetési rendeletben foglalt felső határokat.

1.2.  A pénzügyi keret kiadási fejezetei – kötelezettségvállalási előirányzatok

1a. fejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt szinten kerültek megállapításra, az alábbi táblázatban részletezett kiigazításokkal.

 

 

 

 

EUR-ban

Költségvetési sor / Program

Elnevezés

A kötelezettségvállalási előirányzatok változása

2019. évi második költségvetési tervezet

2019. évi költségvetés

Különbözet

1.1.31

Horizont 2020

 

 

150 000 000

08 02 03 04

Erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és fennakadások nélküli európai közlekedési rendszer megvalósítása

252 946 905

260 946 905

8 000 000

08 02 08

A kkv-kat támogató eszköz

541 589 527

641 589 527

100 000 000

09 04 01 01

A kutatás erősítése a jövőbeni és a feltörekvő technológiák területén

429 937 089

442 937 089

13 000 000

15 03 01 01

Marie Skłodowska-Curie-cselekvések – Új készségek, a tudás és az innováció kialakítása, kibontakoztatása és átadása

916 586 364

945 586 364

29 000 000

1.1.5

Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)

 

 

40 000 000

15 02 01 01

A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai oktatás, képzés és ifjúságügy területén, valamint annak jelentősége a munkaerőpiac szempontjából

2 411 836 200

2 441 036 200

29 200 000

15 02 01 02

A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai ifjúságügy területén és a fiatalok részvétele Európa demokratikus életében

175 070 000

185 870 000

10 800 000

 

Összesen

 

 

190 000 000

Ebből következően a kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadott szintje 23 335,4 millió EUR összegben került megállapításra. Az 1a. fejezet kifizetési felső határa alatt így nem marad mozgástér, 74,7 millió EUR összeget fel kell használni a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból, a Rugalmassági Eszközből pedig 178,7 millió EUR összeget kell igénybe venni.

1b. fejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra.

Ebből következően a kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadott szintje 57 192,0 millió EUR összegben került megállapításra. Az 1b. fejezet kifizetési felső határa alatt így nem marad mozgástér, és 350,0 millió EUR összeget fel kell használni a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból.

2. fejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra.

Ennek következtében a kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadott szintje 59 642,1 millió EUR összegben került megállapításra, ami 701,9 millió EUR mozgásteret hagy.

3. fejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra.

Ennek következtében a kötelezettségvállalási előirányzatok egyeztetett szintje 3786,6 millió euróban kerül megállapításra, ami nem hagy mozgásteret a 3. fejezet kiadási felső határa alatt, továbbá a Rugalmassági Eszközön át 985,6 millió EUR kerül igénybevételre.

4. fejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra.

Ebből következően a kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadott szintje 11 319,3 millió EUR összegben került megállapításra. A 4. fejezet kifizetési felső határa alatt így nem marad mozgástér, és 1051,3 millió EUR összeget fel kell használni a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból.

5. fejezet

Az intézmények létszámtervében szereplő álláshelyek száma és az előirányzatok a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt szinten kerültek megállapításra.

Ennek következtében a fenti 1.1. szakaszban javasolt kísérleti projektek és előkészítő intézkedések (4,1 millió EUR )figyelembevétele után a kötelezettségvállalási előirányzatok egyeztetett szintje 9943,0 millió euróban kerül megállapításra, ami 589,1 millió eurós mozgásteret hagy az 5. fejezet kiadási felső határa alatt, a rendkívüli tartalék 2017-es igénybevételének ellentételezésére szolgáló mozgástérből 253,9 millió EUR felhasználása után.

Egyedi eszközök: EGAA, sürgősségisegély-tartalék és EUSZA

A kötelezettségvállalási előirányzatok az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a sürgősségisegély-tartalék és az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) tekintetében a Bizottság által második költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra.

1.3.  Kifizetési előirányzatok

A kifizetési előirányzatok összesített szintje a 2019. évi költségvetésben a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt szinten került megállapításra.

1.4.  Költségvetési megjegyzések

Jóváhagyásra kerültek a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt költségvetési megjegyzések, kivéve az alábbi költségvetési sorok esetében:

—  08 02 08 jogcímcsoport az Európai Bizottság szakaszában (A kkv-kat támogató eszköz), amelynek szövege az eredeti költségvetési tervezetben javasoltak szerint került jóváhagyásra;

—  2 2 1 4 jogcímaz Európai Külügyi Szolgálatra vonatkozó szakaszban (Stratégiai Kommunikációs Kapacitás), amelynek szövege az eredeti költségvetési tervezetnek az Európai Parlament általi olvasatában került jóváhagyásra.

1.5.  Nómenklatúra

Jóváhagyásra került a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt költségvetési nómenklatúra.

1.6.  Tartalékalapok

Jóváhagyásra kerültek a Bizottság által a második költségvetési tervezetben javasolt tartalékok. Emellett a 2018. szeptember 12-i (COM(2018)0632) bizottsági javaslat elfogadásáig 19 321 000 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban egyaránt tartalékba kerül a 18 02 03. jogcímcsoport (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)) számára.

2.  Nyilatkozatok

2.1.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a kifizetési előirányzatokról

Az Európai Parlament és a Tanács emlékeztet arra, hogy a végrehajtást tekintve biztosítani kell a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kifizetések rendezett lebonyolítását, hogy elkerülhető legyen a kifizetetlen számlaállomány rendellenesen magas szintje.

Az Európai Parlament és a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan és tevékenyen kísérje figyelemmel a 2014–2020-as időszak programjainak végrehajtását. Ennek érdekében felkérik a Bizottságot, hogy 2019 során kellő időben terjesszen elő aktualizált számadatokat a kifizetési előirányzatokra vonatkozó követelmények végrehajtásáról és tervezéséről.

Amennyiben az adatok szerint a 2019. évi költségvetésben szereplő előirányzatok összege nem elég a szükségletek fedezéséhez, az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő megfelelő megoldást – többek között költségvetés-módosítást – annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság a megfelelően indokolt igényekkel kapcsolatban időben meghozhassa a szükséges döntéseket. Az Európai Parlament és a Tanács adott esetben megfelelően figyelembe fogja venni az ügy sürgősségét.

2.2.  A Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség csökkentése továbbra is kiemelt politikai prioritás mindannyiuk számára, és megerősítik azzal kapcsolatos elkötelezettségüket, hogy e cél elérése érdekében a lehető legjobban kihasználják a költségvetési erőforrásokat, elsősorban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén.

Az Európai Parlament és a Tanács nyugtázza a korábbi tapasztalatokat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített forrás megnövelésével kapcsolatban, ami azt eredményezte, hogy számos módosítást kellett eszközölni a programokon, hogy az Európai Szociális Alapból nyújtott összegek megegyezzenek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített forrásból nyújtott támogatás szintjével.

Az Európai Parlament és a Tanács ezért felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot annak érdekében, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre irányuló megnövelt költségvetési erőforrások tekintetében gördülékeny legyen a végrehajtás. Az Európai Parlament és a Tanács megállapodik abban, hogy ezt a javaslatot mielőbb megvizsgálja majd, figyelembe véve a soron következő európai parlamenti választásokat, hogy ezáltal 2019-ben az átprogramozás a lehető leggördülékenyebb legyen.

2.3.  A Bizottság egyoldalú nyilatkozata az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről

A Bizottság a költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül megerősíti, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre szánt források 2019 tekintetében elfogadott megnövelését nem tekinti majd a jelenleg 2020-ra előirányzott összegek előreütemezésének, amikor előterjeszti a pénzügyi programozás aktualizált változatát és a közös rendelkezésekről szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatát.

2.4.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az éghajlati szempontok érvényesítéséről

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet arra, hogy igen fontos megvalósítani, hogy gazdaságunk alacsony szén-dioxid kibocsátású, erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens legyen. A Tanács és az Európai Parlament ebből a célból megállapodott arról, hogy az uniós költségvetés legalább 20%-át éghajlatpolitikai kiadásokra fordítja a 2014–20-as időszak során. Ugyan a 2019. évi költségvetés esetében a 20%-os célkitűzés megvalósul, a teljes 2014–20-as időszakra vonatkozó jelenlegi előrejelzés szerint ebben az időszakban az uniós költségvetés átlagosan 19,3%-a lesz éghajlatpolitikai célokhoz rendelve, legfőképpen azért, mert az időszak elején az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása terén késések voltak tapasztalhatók.

A Tanács és az Európai Parlament nyugtázza ezt a fejleményt, és felkéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a 2014–20-as időszak vonatkozásában megvalósuljon a 20%-os célkitűzés.

2.5.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az 1a. alfejezetnek egy költségvetés-módosítás révén történő megerősítéséről

A Rugalmassági Eszközben és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékban korlátozottan rendelkezésre álló összegekre tekintettel az Európai Parlament és a Tanács megállapodott arról, hogy egy költségvetés-módosítás révén 100 millió eurót kell beállítani a 2019. évi költségvetésbe a Horizont 2020 és az Erasmus+ megerősítésére. A Bizottság azt követően fogja benyújtani ezt a más tételt nem tartalmazó költségvetés-módosítást, hogy 2019 tavaszán lezárul a többéves pénzügyi keret 2020-ra vonatkozó technikai kiigazítása, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék kiszámításával együtt. Ez nem sérti azokat a szokásos technikai korrekciókat, amelyeket a Bizottság felkérésre végez a 2019-es költségvetés rendezett végrehajtása érdekében.

A Tanács és az Európai Parlament vállalja a Bizottság által előterjesztett 2019. évi költségvetés-módosítási tervezet gyors feldolgozását.

(1) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0089.
(7) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0182.
(8) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0311.
(9) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0404.


EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás ***
PDF 120kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. december 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (07964/2018 – C8-0382/2018 – 2018/0091(NLE))
P8_TA(2018)0504A8-0366/2018

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07964/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás tervezetére (07965/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, a 100. cikk (2) bekezdésével, a 207. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével, a 218. cikk (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint a 218. cikk (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0382/2018),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2018. december 12-i nem jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levél formájában megfogalmazott véleményére (A8–0366/2018),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Japán kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0505.


EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (állásfoglalás)
PDF 155kWORD 55k
Az Európai Parlament 2018. december 12-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (07964/2018 – C8-0382/2018 – 2018/0091M(NLE))
P8_TA(2018)0505A8-0367/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07964/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásra (07965/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikkével, a 100. cikk (2) bekezdésével, a 207. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével, a 218. cikk (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint a 218. cikk (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0382/2018),

–  tekintettel a 2018. július 17-én rendezett, 25. EU–Japán csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2018. július 17-én aláírt EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozóan a Tanács által 2012. november 29-én elfogadott és 2017. szeptember 14-én közzétett tárgyalási irányelvekre,

–  tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi tárgyalásokról szóló, 2012. október 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2016. február 3-i állásfoglalására(2) és „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című, 2017. december 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatának 2016. áprilisi zárójelentésére és a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága által 2018 júniusában készített, az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás gazdasági hatásáról szóló elemzésre,

–  tekintettel a 2018. május 10-i, 38. EU–Japán parlamentközi ülés közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó csúcstalálkozóján fogadtak el 2015 szeptemberében, New Yorkban,

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem. A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. októberi bizottsági közleményre,

–  tekintettel a Bizottság szolgálatainak az EU szabadkereskedelmi megállapodásai kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei végrehajtásának és érvényesítésének javításával kapcsolatos visszajelzésről és további lehetőségekről szóló, 2018. február 26-i informális dokumentumára,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A civil társadalom szerepe az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodásban” című, 2014. október 15-i véleményére és „A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban” című, 2018. február 14-i véleményére,

–  tekintettel a Bizottság 15 pontból álló, az uniós kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek eredményesebbé tételét szolgáló, 2018. február 26-i tervére,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése értelmében adott, 2017. május 16-i 2/15. sz. véleményére, amelyet a Bizottság kért 2015. július 10-én;

–  tekintettel az EUMSZ-hez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 168–191. cikkére és különösen az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az EUMSZ 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, valamint az EUMSZ 218. cikkére, különösen pedig annak (10) bekezdésére,

–  tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2018. december 12-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0367/2018),

A.  mivel az Unió és Japán egyetért az alapvető értékekben, így az emberi jogok tiszteletben tartásában, a demokráciában és a jogállamiságban, és komolyan elkötelezte magát a fenntartható fejlődés és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályokon alapuló rendszere mellett;

B.  mivel az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás stratégiai dimenzióval rendelkezik, és az Unió által valaha megkötött legfontosabb kétoldalú kereskedelmi megállapodás, minthogy a világ GDP-jének közel egyharmadát lefedi, és a világkereskedelem csaknem 40 százalékára és több mint 600 millió emberre terjed ki;

C.  mivel Japán a világ harmadik legnagyobb fogyasztói piaca, de az Unió számára csak a hatodik legfőbb exportpiac, ami a kétoldalú kereskedelemben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket mutatja;

D.  mivel az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás hatásaival kapcsolatban több előzetes tanulmány és elemzés jelzi, hogy a megállapodás mind az Unióban, mind pedig Japánban pozitív hatást gyakorolhat a GDP-re, a jövedelmekre, a kereskedelemre, a termelékenységre és a foglalkoztatásra, ugyanakkor az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” célkitűzést szem előtt tartja; mivel a megállapodás emellett előnyökkel járhat a fogyasztók számára is az árak csökkentése, valamint a fogyasztók rendelkezésére álló áruk és szolgáltatások választékának bővülése révén; mivel az Uniónak és tagállamainak javítaniuk kell azokon a meglévő eszközökön, amelyek segítik a munkavállalókat és a vállalatokat az új lehetőségekhez, illetve a globalizáció és a kereskedelmi megállapodások esetleges negatív hatásaihoz való alkalmazkodásban; mivel a megállapodás potenciális sikerességét az ENSZ 2030-ra szóló fenntartható fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás alapján is kellene értékelni;

E.  mivel a Parlament a kezdetektől fogva nyomon követte e tárgyalásokat, átláthatóságot várt el, és kérte, hogy a tárgyaló felek vegyék tekintetbe a polgárok, a civil társadalom és a vállalkozások érdekeit, ami a dokumentumokhoz való jobb hozzáférést, a tárgyalásokról való rendszeres jelentéstételt és jobb kommunikációt eredményezett;, mivel a jövőben tovább lehetne javítani a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó eljárást, különösen az uniós javaslatok megosztása és annak biztosítása révén, hogy a Tanács a tárgyalások előtt következesen nyilvánosságra hozza a tárgyalási irányelveket;

F.  mivel elengedhetetlen, hogy a megállapodás által biztosított kereskedelmi preferenciák és lehetőségek hozzáférhetőek legyenek, és maradéktalanul kihasználják őket;

1.  úgy ítéli meg, hogy e megállapodás a két fél számára és globálisan kiemelt stratégiai jelentőséggel bír, és a nyílt, tisztességes és értékeken és szabályokon alapuló kereskedelmet támogató, időben adott jelzésnek minősül, ugyanakkor a nemzetközi rend előtt álló, erőteljesen protekcionista kihívások idején a magas szintű normákat mozdítja elő, nevezetesen a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, a fogyasztóvédelem és a munkavállalói jogok terén; figyelmeztet arra, hogy az efféle protekcionizmus ne járható út, és hogy a kereskedelempolitika aktuális állása nem tartható fenn tovább;

2.  üdvözli a gazdasági partnerségi megállapodás ambiciózus és átfogó jellegét, amely megfelel az EU és Japán közötti kereskedelmi tárgyalásokról szóló, 2012. október 25-i parlamenti állásfoglalásban meghatározott prioritásoknak;

3.  kiemeli különösen a vámtarifák liberalizációjának a gazdasági partnerségi megállapodásban elfogadott magas szintjét, amely teljes körű végrehajtását követően az uniós tarifacsoportok 99%-át, a japán tarifacsoportok 97%-át liberalizálását jelenti majd, többek között azon ágazatok ipari termékei esetében, amelyekben az EU igen versenyképes, és ehhez az érzékeny termékek vámmentes kontingensek, csökkentett vámok vagy átmeneti időszakok általi védelmét célzó intézkedések társulnak; hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás csalás elleni záradékot tartalmaz, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy a kereskedelmi kedvezményeket csalás és a vámügyi együttműködés megtagadása esetén visszavonja, biztosítva ugyanakkor, hogy a jogszerűen eljáró kereskedőket ne érje hátrányos hatás;

4.  rámutat, hogy a gépjárművekre vonatkozó uniós vámtarifa hét év alatt fokozatosan megszűnik; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is éberen figyelje ebben az időszakban a gépjárművekre vonatkozó kereskedelmi forgalom alakulását az európai piac mindennemű destabilizálásának elkerülése és orvoslása érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy az Unióban értékesített, japán márkájú járművek jelentős részét az Unióban gyártják;

5.  rámutat arra, hogy Japán számos ágazatban, például a járművek, az élelmiszer-adalékanyagok, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések, az élelmiszer-címkézés és a kozmetikai termékek terén kezelte a szükségtelen nem vámjellegű intézkedéseket, ezáltal csökkentve a megfelelés költségeit, és kiszámíthatóbb szabályozási keretet teremtve; emlékeztet arra, hogy az országnak jogában áll a nemzetközi normákhoz képest magasabb szintű nemzeti normákat megállapítani, amennyiben az a megfelelő egészség-, biztonság- vagy fogyasztóvédelem érdekében indokolt; megjegyzi továbbá, hogy Japán kötelezettséget vállalt arra, hogy a gépjárműipari szabványait összehangolja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságéival, amelyeket az uniós gépkocsigyártók is alkalmaznak;

6.  üdvözli, hogy Japán konkrétan megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít az uniós beszállítók számára 54 jelentős város közbeszerzési piacaihoz, és a városok körét esetleg tovább bővíti, eltörli a „működésbiztonsági záradékot”, amely a gyakorlatban megakadályozta, hogy az uniós vasúti beszállítók hozzáférjenek a japán piachoz, továbbá maximalizálja a közbeszerzési pályázatok átláthatóságát; kéri a Bizottságot, hogy irányozzon elő az ennek végrehajtására vonatkozó pontos nyomon követést annak érdekében, hogy a közbeszerzések nyitottsága és az azokhoz való egyenlő hozzáférés tekintetében vállalt kötelezettségeket teljesítsék; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésénél társadalmi és környezeti kritériumokat is figyelembe kell venni; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzéseknek mind az Unióban, mind Japánban továbbra is a polgárok mindenek felett álló érdekét kell szolgálniuk;

7.  úgy véli, hogy Japán rendkívül értékes piac az európai gazdálkodók és élelmiszergyártók számára, és megjegyzi, hogy az agrár-élelmiszeripari termékeknek mintegy 85%-a vámmentesen léphet majd be Japánba; rámutat arra, hogy egy átmeneti időszakot követően a feldolgozott mezőgazdasági termékek szintén vámmentesen juttathatók a japán piacra; üdvözli, hogy a megállapodás jelentős exportlehetőségeket biztosít az uniós agrár-élelmiszeripari termékek – például a bor, a marhahús, a sertéshús és a sajt – számára, és hogy 205 európai földrajzi jelzést részesít védelemben, és lehetőség van további földrajzi jelzések felvételére, ami a korábbi kereskedelmi megállapodásokhoz képest jelentős előrelépést jelent, és az élelmiszer-ágazatban különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára; kéri a tárgyalások három év múlva történő folytatását az oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájának bővítésére vonatkozó lehetőségek értékelése céljából, és elvárja, hogy mindkét fél a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a fenntartható mezőgazdaságra, ideértve a kisüzemi élelmiszer-termelést és a vidékfejlesztést is;

8.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás előmozdítja a biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek és termékek fogyasztók számára való biztosításának bevált gyakorlatait; hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozza az elővigyázatosság elvének az EU-n belüli, az EUMSZ-ben foglaltak szerinti alkalmazását. hogy a megállapodásba egyértelmű hivatkozást foglaltak bele az elővigyázatossági megközelítésre; hangsúlyozza, hogy a megállapodás semmilyen körülmények között nem veszélyeztetheti az élelmiszerek pontos, érthető és az uniós előírásoknak megfelelő címkézését; felhívja mindkét partnert, hogy a megállapodás végrehajtása során növelje a fogyasztóvédelmet, a fogyasztók jólétét és az élelmiszer-biztonságot, a Bizottságot pedig arra, hogy valamennyi jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásba foglaljon bele konkrét és szigorú fogyasztóvédelmi rendelkezéseket;

9.  hangsúlyozza, hogy mindkét fél elkötelezett a magas szintű környezetvédelem és munkavédelem biztosítása mellett, és hogy e magas szintű normákat nem szabad kereskedelmi akadályoknak tekinteni, ugyanakkor megjegyzi, hogy a megállapodás egyértelművé teszi, hogy a munkaügyi és környezetvédelmi normákat nem szabad lazítani vagy enyhíteni a kereskedelem és a beruházások odavonzása céljából; emlékeztet az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének 5. fenntartható fejlesztési céljára; üdvözli, hogy Japán és az Unió egyaránt csatlakozott a kereskedelemről és a nőkről szóló Buenos Aires-i nyilatkozathoz, és felhívja mindkét felet, hogy határozottan erősítse meg a nemekkel és a kereskedelemmel kapcsolatban e megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ideértve az egyenlő díjazáshoz való jogot; elvárja, hogy az Unió és Japán valamennyi tevékenységében minden szükséges lépést tegyen meg a fenntartható fejlesztési célok eléréséért, többek között e megállapodás révén is; kéri a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról végezzen utólagos fenntarthatósági hatásvizsgálatot;

10.  üdvözli a Párizsi Megállapodás és más többoldalú környezetvédelmi megállapodások hatékony végrehajtása melletti elkötelezettséget az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás (és a jogellenes fakivágás elleni küzdelem) és halászat (a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépés) érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós piacra behozott termékekere továbbra is az uniós jogszabályokat és normákat kell alkalmazni, és hogy konkrétan az uniós fakitermelési rendelet (a 995/2010/EU rendelet) tiltja a jogellenesen kitermelt fa uniós piacon való forgalmazását, és kötelező átvilágítási rendszert hoz létre; felhívja mindkét felet arra, hogy szorosan működjön együtt a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezet keretében a bevált gyakorlatok megosztása és az ilyen tárgyú jogszabályok végrehajtásának megerősítése érdekében, többek között a jogellenes fakitermelés elleni leghatékonyabb intézkedésekre és a jogellenesen kitermelt fa Unióból Japánba való kivitelének megakadályozásának kiemelt kezelésére vonatkozóan;

11.  kiemeli, hogy a megállapodás magában foglalja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményei ratifikálásának folytatására irányuló egyértelmű kötelezettségvállalást is; hangsúlyozza, hogy Japánnak még ratifikálnia kell két alapvető ILO-egyezményt (a megkülönböztetésről és a kényszermunka felszámolásáról), és a gazdasági partnerségi megállapodás rendelkezéseivel összhangban észszerű időn belül konkrét eredményeket vár Japántól ezen egyezmények ratifikációja és hatékony végrehajtása irányában;

12.  üdvözli, hogy Japán minisztériumközi keretet hozott létre a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésének, többek az alapvető ILO-egyezmények ratifikálásának biztosítása érdekében, és hogy a megállapodásban előirányzott kereskedelmi és fenntartható fejlesztési bizottság egyik feladata a civil társadalommal a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtásával kapcsolatban folytatott együttműködés;

13.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, 2017. május 16-i 2/15. számú véleményének 161. pontjában megállapította, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek közvetlen és azonnali hatást gyakorolnak a kereskedelemre, és hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések megsértése feljogosítja a másik felet a szabadkereskedelmi megállapodás egyéb rendelkezései által előírt liberalizáció megszüntetésére vagy felfüggesztésére; üdvözli a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetbe beillesztett felülvizsgálati záradékot, és felhívja mindkét felet, hogy időben éljenek e záradékkal a vállalások betartása, illetve a munkaügyi és környezetvédelmi rendelkezések végrehajthatóságának és hatékonyságának megerősítése érdekében, beleértve – egyéb végrehajtási módszerek mellett – egy végső megoldásként szolgáló, szankcióalapú mechanizmus bevezetésének fontolóra vételét is; felszólítja mindkét felet arra, hogy a hatékony végrehajtás felé tett lépésekkel ne várják meg a felülvizsgálati záradék életbelépését, ezáltal biztosítva, hogy e gazdasági partnerségi megállapodás a lehető legmagasabb szintű védelmet nyújtó, élenjáró megállapodás legyen; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetben vállalt egyéb kötelezettségeket, valamint a végrehajtás során működjön együtt Japánnal, a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtásáról szóló 15 pontos informális bizottsági dokumentummal összhangban;

14.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti a tagállami hatóságok azon jogát, hogy a közszolgáltatásokat teljes mértékben helyi, regionális vagy nemzeti szinten határozzák meg, nyújtsák és szabályozzák, és hogy az e megállapodásban rögzített negatív lista nem akadályozza meg a kormányokat abban, hogy bármilyen privatizált szolgáltatást visszahozzanak a közszférába, vagy teljesen új közüzemeket hozzanak létre; úgy véli, hogy a pozitív listán alapuló megközelítést – mint a WTO szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye (GATS) esetében is – általános elvként előnyben kell részesíteni; tudomásul veszi, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásban mindkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a közületi vízgazdálkodást az általános közszolgáltatásokra vonatkozó mentesség részeként védelemben részesíti;

15.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló szolgáltatások – többek között az e-kereskedelem, a tengeri szállítás, a postai szolgáltatások, az energia és a távközlés – terén a piaci hozzáférésre vonatkozó kötelezettségvállalások jelentős lendületet adhatnak a szolgáltatások kereskedelmének; úgy véli, hogy a megállapodás megkönnyíti majd az uniós vállalkozások számára, hogy a japán piacon tisztességesebb elbánás mellett nyújtsanak szolgáltatásokat; emlékeztet arra, hogy a közpolitikai célokat fenn kell tartani, ideértve a kiberbiztonság területét is, és hogy a jövőbeli szabályozási kihívások kezelése érdekében kell hagyni politikai mozgásteret;

16.  rámutat arra, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás előírja a szakemberek határokon átnyúló ideiglenes mozgását („a 4. módot”), mindkét felet elkötelezve a vállalatokon belüli áthelyezések mellett mintegy 40 ágazatban, valamint a független szakemberek esetében körülbelül 20 ágazatban, megkönnyítve ezáltal az EU és Japán közötti közvetlen külföldi beruházási kapcsolatokat;

17.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás fenntartja a felek szuverén jogát arra, hogy pénzügyi és bankágazatukat prudenciális és felügyeleti okokból szabályozzák; felhívja mindkét partnert arra, hogy a pénzügyi szabályozási fórumot használják fel a globális pénzügyi rendszer javítására;

18.  üdvözli a kulcsfontosságú innovatív elemeket, például a Párizsi Megállapodásra, a kkv-kra és a vállalatirányításra vonatkozó külön fejezeteket vagy rendelkezéseket, amelyek célja a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása a G20-ak és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elvei alapján; nyomatékosan felhívja a feleket, hogy tevékenyen munkálkodjanak a vállalati társadalmi felelősségvállaláson;

19.  hangsúlyozza, hogy a szabályozási együttműködés önkéntes, és semmilyen módon nem korlátozza a szabályozáshoz való jogot; emlékeztet arra, hogy a megfelelő rendelkezéseket a társjogalkotók előjogainak maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani; üdvözli, hogy a szabályozási együttműködésről szóló fejezet egyértelműen leszögezi, hogy az EUMSZ-ben rögzített elveket, például az elővigyázatosság elvét, maradéktalanul tiszteletben kell tartani;

20.  kéri a szabályozási együttműködési bizottság működésének átláthatóságát, és valamennyi érdekelt fél, különösen a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek megfelelő bevonását, ezt ugyanis előfeltételnek kell tekinteni annak eléréséhez, hogy a megállapodást és következményeit a közvélemény bizalom övezze; hangsúlyozza, hogy a Parlamentet rendszeresen tájékoztatni kell a szabályozási együttműködési bizottságban hozott döntésekről;

21.  tudomásul veszi, hogy a külön beruházási megállapodásról folytatódnak a tárgyalások, amelyeket az Európai Parlament szorosan nyomon követ majd; megállapítja, hogy a Bizottság más partnerekkel kötött megállapodásokban egy multilaterális beruházási bíróság létrehozásáig bevezette a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert; ismételten hangsúlyozza, hogy a beruházó és állam közötti vitarendezésről szóló, régi mechanizmus elfogadhatatlan, és az ahhoz való visszatérésre nincs felhatalmazás;

22.  üdvözli, hogy az EU és Japán 2018. július 17-én sikeresen lezárták a kölcsönös elismerési határozatról szóló tárgyalásokat, és megállapodtak abban, hogy „egyenértékűnek” ismerik el egymás adatvédelmi rendszereit, ami lehetővé teszi majd az adatok biztonságosabb áramlását az Unió és Japán között; rámutat arra, hogy az érintett adatvédelmi hatóságok fontos szerepet játszanak az adatvédelem megfelelő szintjének biztosításában; megállapítja, hogy a megállapodás tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot a határokon átnyúló adattovábbításról szóló rendelkezések három éven belüli értékelése céljából, és elismeri a digitális gazdaság növekvő jelentőségét a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából; emlékeztet arra, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodásnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó uniós vívmányokat, ideértve az általános adatvédelmi rendeletet ((EU) 2016/679 rendelet), és hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli eredményt a Parlament egyetértésétől kell függővé tenni, és tiszteletben kell tartani az uniós polgárok alapvető jogait;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy más stratégiai partnerek szoros bevonása mellett erősítse meg a Japánnal folytatott együttműködést és koordinációt a többoldalú kérdésekben annak érdekében, hogy megvédje és továbbfejlessze a nemzetközi normákat és a WTO szabályainak és más nemzetközi normák tiszteletben tartásán alapuló nyitott, tisztességes és erős, multilaterális kereskedelmi rendszert;

24.  rámutat arra, hogy a Japánba exportáló uniós vállalatok 78%-a kisebb vállalkozás, és üdvözli, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás külön fejezetet tartalmaz a kkv-kra vonatkozóan, hogy lehetővé tegye számukra a megállapodás előnyeinek maximális kihasználását, nevezetesen olyan feltételek révén, amelyek mindkét felet a piaci hozzáféréssel kapcsolatos átláthatóságra és a vonatkozó információk megosztására kötelezik; kéri a kkv-kapcsolattartó pontok és weboldalak mielőbbi létrehozatalát annak biztosítása érdekében, hogy a piacra jutásra vonatkozó információkat a kkv-k rendelkezésére bocsássák;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a nem vámjellegű intézkedések megállapodás szerinti megszüntetésének megfelelő végrehajtását, valamint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingensek kezelését, és arról tegyen jelentést a Parlamentnek;

26.  nyomatékosan felszólítja a feleket, hogy biztosítsák a szociális partnerek és a civil társadalom aktív részvételét, többek között a civil társadalommal és a hazai tanácsadó csoporttal folytatott közös párbeszéd révén; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan állapítsa meg és ossza meg Japánnal a hazai tanácsadó csoportok működése és a közös párbeszéd tekintetében bevált gyakorlatokat; felhívja a feleket, hogy biztosítsa a megfelelő magatartási kódexszel rendelkező, jól működő, hatékony és kiegyensúlyozott belföldi tanácsadó csoportok mielőbbi létrehozását, és biztosítsa, hogy az álláspontjukat átlátható módon vegyék figyelembe a kormány által a megállapodásban előirányzott kormányzati konzultációk során;

27.  kéri a Bizottságot, hogy az EU Japánban működő küldöttségét vonja be a megállapodás végrehajtásába, annak elejétől a végéig; emlékeztet arra, hogy az uniós küldöttségek gyors és közvetlen fellépést tesznek lehetővé a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések helyes végrehajtásának, valamint az akadályok gyors felismerésének és hatékony elhárításának biztosítása érdekében;

28.  elvárja, hogy mind a Parlament, mind a széles körű nyilvánosság számára teljes legyen az átláthatóság a megállapodás alapján létrehozandó ágazati bizottságok működése tekintetében;

29.  vállalja, hogy szorosan nyomon követi a megállapodás végrehajtását, a Bizottsággal, az érdekelt felekkel és a japán partnerekkel szoros együttműködésben;

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 72. E, 2014.3.11., 16. o.
(2) HL C 35., 2018.1.31., 21. o.
(3) HL C 369., 2018.10.11., 22. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0504.


EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodás ***
PDF 118kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. december 12-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (08462/2018 – C8-0417/2018 – 2018/0122(NLE))
P8_TA(2018)0506A8-0383/2018

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (08462/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás tervezetére (08463/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkének (1) bekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0417/2018),

–  tekintettel a határozati javaslatról szóló, 2018. december 12-i nem jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A8-0383/2018),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Japán kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0507.


EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodás (állásfoglalás)
PDF 159kWORD 51k
Az Európai Parlament 2018. december 12-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (08462/2018 – C8-0417/2018 – 2018/0122M(NLE))
P8_TA(2018)0507A8-0385/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (08462/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás tervezetére(1) (08463/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkének (1) bekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0417/2018),

–  tekintettel a 2018. július 17-én, Tokióban aláírt EU-Japán stratégiai partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel a 2018. július 17-én, Tokióban aláírt EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel a 2018. július 17-én, Tokióban rendezett 25. kétoldalú csúcstalálkozóra és annak közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1991-ben Hágában megrendezett első kétoldalú csúcstalálkozóra, valamint az Európai Közösség és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat elfogadására,

–  tekintettel a 2010-ben rendezett, 20. EU–Japán csúcstalálkozóra,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, a Régiók Bizottságához és az Európai Beruházási Bankhoz intézett, „Az Európa és Ázsia összekapcsolása – Az uniós stratégia építőelemei” című, 2018. szeptember 19-i közös közleményére,

–  tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan az alelnök/főképviselő által 2016 júniusában közzétett globális stratégiára,

–  tekintettel a Tanács által 2012. június 15-én jóváhagyott, az EU Kelet-Ázsiával kapcsolatos kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Közösség és Japán közötti, 2009-ben aláírt tudományos és technológiai együttműködési megállapodásra(2),

–  tekintettel a 2001. évi EU–Japán cselekvési tervre,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság eseti küldöttségének 2018. április 3–6. között Tokióban, Japánban és Dél-Koreában tett látogatására,

–  tekintettel a 2018. május 9–10-én Tokióban tartott 38. EU–Japán parlamentközi ülésre,

–  tekintettel a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság eseti küldöttségének 2017. május 22–25. között Tokióban tett látogatására,

–  tekintettel 2014. április 17-i állásfoglalására(3), amely tartalmazza a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásait az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokról,

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2018. december 12-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0385/2018),

A.  mivel az EU és Japán 2003 óta egymás stratégiai partnerei, és számos többoldalú fórumon továbbra is szorosan együttműködnek egymással;

B.  mivel az EU és Japán egymás hasonló felfogású, globális partnereként egyaránt különleges felelősséggel tartozik a béke, a stabilitás, a multilateralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jólét előmozdításáért és a szabályokon alapuló rend védelméért a gyorsan változó világban;

C.  mivel az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi/szabadkereskedelmi megállapodás a globális gazdasági termelés mintegy harmadára kiterjed majd;

D.  mivel a japán kormány olyan biztonságpolitikai reformokat vezetett be, amelyek magukban foglalják a védelmi képességek megerősítését, az USA-val való szövetség átalakítását és más demokráciákkal való együttműködést a régióban és azon túl;

E.  mivel Japán növelte a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz való hozzájárulását; mivel Japán 2013-as nemzetbiztonsági stratégiája „a békéhez való proaktív”, a nemzetközi együttműködés elvén alapuló, hozzájárulás politikájára hivatkozik;

F.  mivel Japán a NATO legrégebbi partnere, és együttműködési megállapodásokat írt alá a minősített információkra, a kiberbiztonságra, a kalózkodás elleni küzdelemre, a katasztrófasegélyre és a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan;

G.  mivel az elmúlt évtizedek során Japán nemzetközi elismerést vívott ki katonai önkorlátozó politikájával, amely egyáltalán nem gátolta az országot abban, hogy a világ egyik legjelentősebb gazdasági és politikai szereplőjévé váljon;

H.  mivel az Egyesült Államok visszalépése után Japán vezette a transzatlanti partnerség felülvizsgálatára irányuló erőfeszítéseket, és 2018. júliusban ratifikálta a felülvizsgált megállapodást, a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodást (CPTPP vagy TPP-11); mivel Japán érdeklődést mutatott a Kínát is magában foglaló regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) iránt is;

I.  mivel Japán aktív tagja az Ázsiai Fejlesztési Banknak (ADB), az Afrikai Fejlesztési Banknak (AFDB), az Amerika-közi Fejlesztési Banknak (IADB), az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottságnak (UNESCAP), valamint egyéb szakosodott ENSZ-ügynökségeknek, továbbá az Ázsia–Európa találkozónak és az Ázsiai Együttműködési Párbeszédnek (ACD); mivel Japán tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (IBRD), a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a G7-csoportnak és a G20-csoportnak;

J.  mivel a japán kormány 2015 februárjában jóváhagyott egy új, a fejlesztési együttműködésről szóló chartát;

A megállapodás és az EU–Japán kapcsolatok

1.  üdvözli a stratégiai partnerségi megállapodás tervezetének megkötését, amely jogilag kötelező keretet biztosít, megerősíti az EU és Japán közötti kétoldalú kapcsolatokat és több mint 40 területen fokozza az együttműködést, köztük a külpolitika és biztonsági kérdések – például a béke és a stabilitás előmozdítása, a sürgősségi segítségnyújtási műveletek –, a globális fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás, a gazdasági kérdések, a kutatás, az innováció, az oktatás, az élelmiszer-biztonság, a kultúra és a sport területén, valamint az olyan, globális koordinációt igénylő, globális kihívások tekintetében, mint az éghajlatváltozás, a migráció, a kiberfenyegetések, a közegészségügy, a határokon átnyúló bűnözés, a béketeremtő műveletek, a válságok és katasztrófák kezelése, valamint a terrorizmus elleni küzdelem;

2.  kiemeli a stratégiai partnerségi megállapodás és a gazdasági partnerségi megállapodás közötti összefüggéseket, amelyek a világ legjelentősebb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodását alkotják; a két megállapodás megkötését a partnerség magasabb szintre emelésének tekinti, amelynek célja, hogy konkrét előnyökkel szolgáljon az Unió és Japán lakossága számára, és támogatja a multilaterális fórumokon való további együttműködést; üdvözli a kölcsönös tiszteletet és bizalmat, amely a tárgyalási folyamat során megerősödött;

3.  üdvözli, hogy a stratégiai partnerségi megállapodás 1. cikkének (3) bekezdése utal a parlamenti dimenzióra, amelynek célja a partnerség párbeszéd és együttműködés általi megerősítése a politikai kérdések, a kül- és biztonságpolitika és egyéb ágazati együttműködés területén; ezzel összefüggésben javasolja, hogy a japán parlament és az Európai Parlament továbbra is fejlessze a parlamenti felügyeletet és a párbeszédet annak biztosítása érdekében, hogy a szerződéses formában rögzített együttműködést végrehajtsák; kéri, hogy az Európai Parlament felügyelje a vegyes bizottság üléseit és azok dokumentációját; nyomatékosan kéri a civil társadalom bevonását a stratégiai partnerségi megállapodás végrehajtásába, valamint szerepvállalásának előmozdítását; ismételten abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy az általános és az ágazati együttműködés konkrét formájának elvben a 2030-ra elérendő, az ENSZ által közösen elfogadott és a szerződő felek által is támogatott fenntarthatósági célkitűzéseken és célokon kell alapulnia;

4.  hangsúlyozza, hogy multilaterális szintű együttműködésre van szükség a fegyverkereskedelmi szerződéshez való csatlakozásnak és az atomsorompó-szerződés végrehajtásának előmozdítása érdekében, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megelőzése a terrorizmus elleni fellépés és a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények és az emberi jogi jogsértések büntetlensége elleni küzdelem céljából;

5.  emlékeztet arra, hogy átfogó és következetes diplomáciai, gazdasági, kulturális és biztonsági megközelítésre van szükség a fejlődő világban, amelyben a biztonság és a fejlesztés együtt kezelendő, amit az EU és Japán közös jövőképnek tekint;

Emberi jogok és alapvető szabadságok

6.  újólag megerősíti közös elköteleződését az emberi jogok, a demokrácia, az alapvető szabadságok, a jó kormányzás és a jogállamiság, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített közös értékek tiszteletben tartása, valamint aziránt, hogy együttműködés révén munkálkodjon ezen értékek és a szabályokon alapuló nemzetközi rend globális előmozdításáért és védelméért;

7.  megjegyzi, hogy Japán nem ratifikálta az ILO két alapvető egyezményét (a megkülönböztetésről és a kényszermunka felszámolásáról szólókat), ugyanakkor üdvözli Japán azon döntését, hogy minisztériumközi keretet hoz létre, amely a gazdasági partnerségi megállapodás szerinti fenntartható fejlesztési kötelezettségvállalások, többek között ezen egyezmények végrehajtásával foglalkozik majd;

8.  hangsúlyozza, hogy a nők jogai terén további együttműködésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósítása a partnerség egyik fő célkitűzése legyen; arra bátorítja a japán parlamentet, hogy dolgozzon tovább a nemi irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés kezelésére irányuló szabályozáson;

9.  helyteleníti, hogy a halálbüntetés Japánban még mindig jogszerű büntetés, és hogy a kivégzéseket a fogvatartottak előzetes értesítése nélkül hajtják végre; hangsúlyozza, hogy az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága bírálja e gyakorlatot a fogvatartottaknak és családjuknak okozott pszichés stressz miatt; támogatja az ENSZ által a halálbüntetés fokozatos megszüntetésére irányulóan tett erőfeszítéseket; felhívja az Uniót, kezdjen párbeszédet a japán kormánnyal a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról annak esetleges eltörlése érdekében;

Regionális és nemzetközi kapcsolatok

10.  emlékeztet arra, hogy a 2016. évi uniós globális stratégia közvetlen kapcsolatot állapított meg az európai jólét és az ázsiai biztonság között, és felszólította az Uniót, hogy a Koreai-félszigeten a béke előmozdítása, valamint a Kelet- és Dél-kínai-tengeren fennálló tengeri és területi viták nemzetközi jogon és egyezményeken alapuló, rendkívül fontos, békés rendezése érdekében biztosítson nagyobb gyakorlati hozzájárulásokat és működjön együtt olyan partnerekkel, mint Japán; hangsúlyozza a bizalomépítés és a megelőző diplomácia fontosságát; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi hajózás szabadságát tiszteletben kell tartani; üdvözli, hogy Abe miniszterelnök és Hszi elnök 2018. október 26-án találkozott egymással és bejelentette, hogy elkötelezi magát a kapcsolatok új fejezetének megnyitása mellett, ami az első lépést jelenti a kétoldalú kapcsolatok javításában és a térségen belüli feszültségek oldásában;

11.  elismeri, hogy a kínai és orosz befolyás az ázsiai és csendes-óceáni térségben komoly biztonsági kihívást jelent Japán számára és az európai uniós érdekekre nézve is, ezért üdvözli a stratégiai partnerségi megállapodás azon kötelezettségvállalását, hogy e fenyegetésekkel szembeni védintézkedésként elmélyítik az EU–Japán biztonsági együttműködést;

12.  üdvözli, hogy Japán 2018. július 1-jén megalapította NATO-misszióját;

13.  üdvözli azt az új uniós stratégiát, amely az Ázsiával való kapcsolatok javítására irányul a párbeszéd, a stabilitás, a regionális és nemzetközi együttműködés, az interoperábilis közlekedési, energia- és digitális hálózatok, valamint az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása révén; hangsúlyozza, hogy a kapcsolatok bővítik az oktatási, tudományos, kutatási és kulturális cserék lehetőségét;

14.  kéri az EU–Japán kétoldalú együttműködés, valamint a Dél-Koreával, a KNDK-val, az Egyesült Államokkal és Kínával való többoldalú együttműködés bővítését a régió békéjének biztosítására és stabilitásának fenntartására, a Koreai-félszigeten való békés egymás mellett élésre, valamint a KNDK teljes, visszavonhatatlan és ellenőrizhető nukleáris leszerelésére irányuló erőfeszítések támogatása érdekében; hangsúlyozza a Japán és Dél-Korea közötti együttműködés bővítésének és a jószomszédi kapcsolatok fontosságát, amelyek hozzájárulhatnak a térség stabilitásához és kezelhetik az olyan biztonsági kockázatokat, mint amilyen a KNDK; vállalja, hogy továbbra is támogatja a KNDK-val szembeni nemzetközi nyomásgyakorlást annak biztosítása érdekében, hogy konkrét lépések szülessenek a nukleáris leszerelés felé; támogatja a nemzetközi együttműködést az eltűnt japán állampolgárok ügyének megoldása érdekében, akiket félő, hogy az észak-koreai rezsim rabolt el; hangsúlyozza, hogy Északkelet-Ázsia stabilitása Európa alapvető érdeke is;

15.  javasolja, hogy az EU és Japán működjön együtt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) regionális integrációs és együttműködési menetrendre vonatkozó képességeinek, valamint a régión belüli konfliktusok együttes megoldására irányuló képesség növelésében, és az ASEAN délkelet-ázsiai multilaterális renden belüli központi szerepének megerősítésében; támogatja azt a 33. ASEAN–Japán fórumon, Tokióban elfogadott határozatot, miszerint tovább erősítik kapcsolataikat, és foglalkoznak a közös érdeklődésre számot tartó regionális és nemzetközi kérdésekkel, valamint együttműködnek a béke és a stabilitás előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy az emberi jogok előmozdítása és védelme hatékonyan hozzájárul e két célkitűzés eléréséhez; kéri, hogy a Japán szabad és nyílt indiai- és csendes-óceáni stratégiája, illetve az uniós kezdeményezések – többek között az uniós beruházási terv és a kibővített uniós transzeurópai közlekedési hálózatok – közötti szinergiák az összekapcsolások tekintetében zajló globális együttműködést mozdítsák elő;

16.  tudomásul veszi Japán azon törekvését, hogy 2023–2024-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja legyen, és üdvözli az ENSZ-en belüli hozzájárulásait, többek között a leszerelés és nonproliferáció, a békefenntartás és békeépítés, illetve a biztonság területén;

Ágazati együttműködés

17.  rámutat arra, hogy a stratégiai partnerségi megállapodás lehetőségeket és lendületet biztosít a kulturális kapcsolatok fejlesztése, valamint az ifjúsági, oktatási és sportegyüttműködés területén; megállapítja, hogy jelenleg alacsony szinten maradnak az emberek közötti kapcsolatok, és hogy nyelvi akadályok állnak fenn; további beruházásokat javasol a polgárok közötti interakció, az oktatási és kulturális párbeszéd, az Erasmus+ keretében a tudományos mobilitási programok, és a nyilvános diplomácia fokozására a kölcsönös megértés és a kulturális sokféleség előmozdítása érdekében;

18.  felhívja a figyelmet arra, hogy a stratégiai partnerségi megállapodás lendületet ad a fogyasztóvédelemmel, valamint a pénzügyi ágazat szabályozási és felügyeleti rendszerekkel kapcsolatos ágazati együttműködés számára;

19.  úgy véli, hogy az EU és Japán mint vezető globális donorok, amelyek régóta hivatalos fejlesztési támogatást nyújtanak a kevésbé fejlett kelet-ázsiai – és a közelmúltban emellett afrikai, közel-keleti és latin-amerikai – országok számára, a kedvezményezett kormányokkal együtt egymás természetes partnerei a segélyek összehangolása és a következetesség biztosítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési támogatás fő célja a szegénység mérséklése a fenntartható fejlesztési célok elérésével, és várakozással tekint az e célokért folytatandó kölcsönös együttműködés elé;

20.  üdvözli, hogy Japán 2016-ban ratifikálta a Párizsi Megállapodást, és nyomatékosan kéri annak hatékony végrehajtását, valamint hogy Japán proaktívan vállaljon vezető szerepet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az enyhítési erőfeszítések fokozásában; kéri az Uniót és Japánt, hogy fokozzák együttműködésüket a fenntartható energia területén, például az alacsony kibocsátású közlekedési formák fejlesztése terén; hangsúlyozza, hogy a külügyminiszter éghajlatváltozással foglalkozó tanácsadó testülete 2018 februárjában kiadott jelentésében a megújuló energiaforrásokra való átállást Japán energiadiplomáciai stratégiájának középpontjába állította;

21.  üdvözli a fenntartható erdőgazdálkodás megállapodásba való beillesztését, és várakozással tekint az illegális fakitermeléssel kapcsolatos bevált gyakorlatok további megosztása elé az Unió fakitermelési rendelete nyomán szerzett tapasztalatok alapján, annak érdekében, hogy kötelező erejű átvilágítást vezessenek be a japán jogi szabályozásba;

22.  fájlalja, hogy Japán a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 2018. szeptemberi ülésein kísérletet tett a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó moratórium megszüntetésének elérésére, és kéri a tudományos célú bálnavadászat felfüggesztését;

23.  hangsúlyozza, hogy Japán a világ második legnagyobb kozmetikaitermék-piaca; emlékeztet arra, hogy az Unió tiltja a kozmetikai termékek állatokon való tesztelését és az állatokon tesztelt, importált kozmetikai termékek értékesítését; ezzel összefüggésben arra ösztönzi a feleket, hogy osszák meg egymással információikat, és működjenek együtt a kozmetikai termékek Japánban állatokon történő tesztelésének felszámolása érdekében;

24.  hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a biológiai sokféleséget, és ösztönzi Japánt, hogy vonja vissza a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménnyel (CITES) kapcsolatos fenntartásait;

25.  kéri, hogy az uniós tagállamok parlamentjei mielőbb ratifikálják az ideiglenes megállapodást, és azt minden ágazatban gondosan hajtsák végre;

o
o   o

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 216., 2018.8.24., 1. o.
(2) HL L 90., 2011.4.6., 2. o.
(3) HL C 443., 2017.12.22., 49. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0506.


EU–Jordánia euromediterrán légi közlekedési megállapodás (Horvátország csatlakozása) ***
PDF 122kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. december 12-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Jordán Hásimita Királyság között létrejött euromediterrán légi közlekedési megállapodást a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából módosító jegyzőkönyvnek az Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (07067/2015 – C8-0189/2016 – 2015/0003(NLE))
P8_TA(2018)0508A8-0371/2018

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07067/2015),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Jordán Hásimita Királyság között létrejött euromediterrán‑ légi közlekedési megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele érdekében történő módosításáról szóló jegyzőkönyv tervezetére (07066/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke (2) bekezdésének és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0189/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A8-0371/2018),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Jordán Hásimita Királyság kormányainak és parlamentjeinek.


Az Európai horizont létrehozása – részvételi és terjesztési szabályainak megállapítása ***I
PDF 515kWORD 168k
Az Európai Parlament 2018. december 12-én elfogadott módosításai az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0435 – C8-0252/2018 – 2018/0224(COD))(1)
P8_TA(2018)0509A8-0401/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Unió célkitűzése, hogy megerősítse tudományos és technológiai bázisait, továbbá hogy – többek között az ipara tekintetében – ösztönözze versenyképességének növelését, miközben előmozdítja a kutatási és innovációs tevékenységeket az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása érdekében, amelyek a béke, az uniós értékek, illetve polgárai jólétének előmozdítására irányulnak.
(1)  Az Unió célkitűzése, hogy megerősítse tudományos kiválóságát és technológiai bázisait, amelyekben a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia szabadon mozoghat, továbbá hogy – többek között az ipara tekintetében – ösztönözze versenyképességének növelését, hogy megerősítse az Európai Kutatási Térséget, mindeközben előmozdítsa a kutatási és innovációs tevékenységeket az Unió stratégiai prioritásainak és kötelezettségvállalásainak megvalósítása érdekében, amelyek végső soron a béke, valamint az Unió értékeinek és lakosai jólétének előmozdítására irányulnak;
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az ezen általános célkitűzés eléréséhez szükséges tudományos, gazdasági és társadalmi hatás kiváltása céljából az Uniónak kutatási és innovációs beruházásokat kell tennie a Horizont Európa 2021–2027-es kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: program) keretében, hogy ily módon támogassa a magas színvonalú ismeretek és technológiák létrehozását és terjesztését, erősítse a kutatásnak és az innovációnak az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatását, a globális kihívások kezelése és az ipari versenyképesség javítása érdekében támogassa az innovatív megoldások elterjedését az iparban és a társadalomban, az innováció minden formájának előmozdítása, ideértve az áttörést jelentő innovációkat is, valamint az innovatív megoldások piaci bevezetésének erősítése; emellett pedig optimalizálnia kell a szóban forgó beruházások megvalósítását, hogy azok minél nagyobb hatást váltsanak ki a megerősödött Európai Kutatási Térségben.
(2)  Az ezen általános célkitűzés eléréséhez szükséges tudományos, gazdasági és társadalmi hatás kiváltása és a K+F+I beruházások uniós hozzáadott értékének maximalizálása céljából az Uniónak kutatási és innovációs beruházásokat kell tennie az Európai horizont 2021–2027-es kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: program) keretében, hogy ily módon támogassa a magas színvonalú ismeretek és technológiák létrehozását, terjesztését és átadását az Unióban, hogy erősítse a kutatás és az innováció hatását a globális társadalmi kihívások – köztük a fenntartható fejlesztési célok és az éghajlatváltozás – kezelésében, valamint az uniós szakpolitikák kidolgozásában, támogatásában és végrehajtásában, hogy támogassa az innovatív és fenntartható megoldások elterjedését az uniós iparban és társadalomban a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés javítása és az ipari versenyképesség érdekében; A programnak elő kell mozdítania az innováció minden formáját, erősítenie kell az innovatív megoldások piaci bevezetését, és optimalizálnia kell a beruházások megvalósítását.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Európa 2020 program kiemelt céljával összhangban sikerüljön megvalósítani azt a célt, hogy átlagosan az uniós GDP 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítsák. E cél eléréséhez arra lesz szükség, hogy a tagállamok és a magánszektor kiegészítse a programot saját megerősített kutatási, fejlesztési és innovációs beruházási fellépéseivel.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásuk szempontjából szükségesnek ítélt kutatási és innovációs tevékenységek előmozdítása során figyelembe kell venni az innováció elvét, amint az a „Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására” című 2018. május 15-i bizottsági közleményben (COM(2018)306) szerepel.
(3)  Az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásuk szempontjából szükségesnek ítélt kutatási és innovációs tevékenységek előmozdítása során figyelembe kell venni az innováció elvét, mivel ez a fő hajtóerő ahhoz, hogy az Unió jelentős tudáseszközeit gyorsabban és intenzívebben innovációvá lehessen alakítani.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A nyílt tudomány, a nyílt innováció és a nyitás a világra olyan általános elvek, amelyeknek biztosítaniuk kell az Unió kutatási és innovációs beruházásainak kiválóságát és hatását. Ezeket az elveket tiszteletben kell tartani a program végrehajtása során, különösen a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez kapcsolódó stratégiai tervezés tekintetében.
(4)  A nyílt tudomány, a nyílt innováció és a nyitás a világra elvének folyamatos érvényesítése által, az Unió tudományos és társadalmi-gazdasági érdekeinek védelme mellett, biztosítani kell az Unió kutatási és innovációs beruházásainak kiválóságát és hatását, valamint meg kell erősíteni a tagállamok kutatási és innovációs (K+I) kapacitását. Mindez a program kiegyensúlyozott végrehajtását fogja eredményezni.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A tudományos publikációkhoz és a kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréssel karöltve a nyílt tudomány képes javítani a tudomány minőségét és hatását, növelni a belőle származó előnyöket, valamint fokozni a tudományos előrehaladás ütemét azáltal, hogy megbízhatóbbá, hatékonyabbá és pontosabbá, emellett pedig a társadalom számára érthetőbbé teszi a tudományt, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyabban reagálhasson a társadalmi kihívásokra. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában nyílt és megkülönböztetéstől mentes módon, díjmentesen nyílt hozzáférést biztosítsanak a lektorált tudományos publikációkhoz, kutatási adatokhoz és egyéb kutatási eredményekhez, valamint hogy azok a lehető legszélesebb körben felhasználhatók és újból felhasználhatók legyenek. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatási adatok felelősségteljes kezelésére, amelynek különösen az adatkezelési tervek általános érvényesítése révén meg kell felelniük a fellelhetőség, hozzáférhetőség, interoperabilitás és újrafelhasználhatóság FAIR-elveinek. Adott esetben a kedvezményezetteknek élniük kell az európai nyílt tudományosadat-felhő nyújtotta lehetőségekkel, és követniük kell a nyílt tudomány területén meglévő egyéb elveket és gyakorlatokat.
(5)  A nyílt tudomány képes javítani a tudomány minőségét és hatását, növelni a belőle származó előnyöket, valamint felgyorsítani a tudományos előrehaladás ütemét azáltal, hogy egyrészt az ismereteket megbízhatóbbá, hatékonyabbá és pontosabbá, másrészt a tudományt közérthetőbbé és a társadalmi kihívásokra érzékenyebbé teszi. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában nyílt és megkülönböztetéstől mentes módon, díjmentesen nyílt hozzáférést biztosítsanak a lektorált tudományos publikációkhoz, kutatási adatokhoz és egyéb kutatási eredményekhez, valamint hogy azok a lehető legszélesebb körben felhasználhatók és újból felhasználhatók legyenek. A kutatási adatokat illetően a „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvét kell követni, ezért el kell ismerni, hogy különböző hozzáférési szabályokra van szükség az Unió gazdasági érdekei, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, a személyes adatok védelme és a titoktartási rendelkezések, a biztonsági kérdések és egyéb jogos érdekek miatt. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatási adatok felelősségteljes kezelésére, amelynek különösen az adatkezelési tervek általános érvényesítése révén meg kell felelnie a fellelhetőség, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság (FAIR) elveinek. Adott esetben a kedvezményezetteknek élniük kell az európai nyílt tudományosadat-felhő és az európai adatinfrastruktúra nyújtotta lehetőségekkel, és követniük kell a nyílt tudomány területén meglévő egyéb elveket és gyakorlatokat. A nemzetközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodásokban és a vonatkozó társulási megállapodásokban ösztönözni kell a kölcsönös nyílt hozzáférést.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A kedvezményezett kis és középvállalkozásokat (kkv) arra buzdítják, hogy vegyék igénybe a meglévő eszközöket, például a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kkv-segélyszolgálatot, amely támogatja az európai uniós kkv-kat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik védelmében és érvényesítésében azáltal, hogy ingyenes tájékoztatást és szolgáltatásokat nyújt a szellemitulajdon-jogra és más kapcsolódó kérdésekre vonatkozó bizalmas tanácsadás keretében, valamint képzést, segédanyagokat és online forrásokat biztosít számukra.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A program megtervezése és kialakítása során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban EU-szerte és nemzetközi együttműködések révén létrejöjjön a támogatott tevékenységek kritikus tömege. A program végrehajtásának hozzá kell járulnia e cél eléréséhez.
(6)  A program megtervezése és kialakítása során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival és a Párizsi Megállapodással összhangban Unió-szerte és nemzetközi együttműködések révén létrejöjjön a támogatott tevékenységek kritikus tömege, emellett pedig ösztönözni kell valamennyi tagállam részvételét a programban. A program végrehajtásának hozzá kell járulnia e cél eléréséhez.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A program keretében támogatott tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós célkitűzések és prioritások megvalósításához, az azok tekintetében elért haladás nyomon követéséhez és értékeléséhez, valamint a felülvizsgált vagy új prioritások kidolgozásához.
(7)  A program keretében támogatott tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az Unió és a program célkitűzéseinek, prioritásainak és kötelezettségvállalásainak megvalósításához, az ezek tekintetében elért haladás nyomon követéséhez és értékeléséhez, valamint a felülvizsgált vagy új prioritások kidolgozásához.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   A programnak arra kell törekednie, hogy igazodjon a már meglévő európai kutatási és innovációs menetrendekhez és stratégiákhoz.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A programnak kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmaznia az alulról építkező (kutatók vagy innovátorok által javasolt) és a felülről építkező (stratégiai alapon meghatározott prioritásokra épülő) finanszírozás között a részt vevő kutató- és innovációs közösségek jellegétől, a folytatott tevékenységek típusától és céljától, valamint az elérni kívánt hatásoktól függően. Indokolt e tényezők aránya alapján kiválasztani a program egyes részei esetében alkalmazandó megközelítést, figyelembe véve, hogy az említett részek mindegyike hozzájárul a program általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.
(8)  A programnak kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmaznia az alulról építkező (kutatók vagy innovátorok által javasolt) és a felülről építkező (stratégiai alapon meghatározott prioritásokra épülő) finanszírozás között az Unió-szerte részt vevő kutató- és innovációs közösségek jellegétől, az egyes beavatkozási területenkénti eredményességi rátától, a folytatott tevékenységek típusától és céljától, a szubszidiaritás elvétől, valamint az elérni kívánt hatásoktól függően. Indokolt e tényezők aránya alapján kiválasztani a program egyes részei esetében alkalmazandó megközelítést, figyelembe véve, hogy az említett részek mindegyike hozzájárul a program általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Egyes kutatási és innovációs cselekvéseknek a gyorsított kutatás és innováció logikáját kell alkalmazniuk, amelyben a támogatás odaítéléséhez szükséges idő nem haladhatja meg a hat hónapot. Ez lehetővé fogja tenni a finanszírozáshoz való gyorsabb, alulról építkező hozzáférést a kis együttműködési konzorciumok számára, amelyek tevékenysége az alapkutatástól a piaci alkalmazásig terjed.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  A programnak támogatnia kell a kutatás és innováció valamennyi szakaszát, különösen az együttműködésen alapuló projekteken belül. Az alapkutatás rendkívül fontos eszköz, és fontos feltétel ahhoz, hogy az Unió minél inkább képes legyen a legjobb tudósokat megnyerni annak érdekében, hogy a kiválóság globális központjává váljon. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti egyensúlyt biztosítani kell. Mindez az innovációval társítva támogatni fogja az Unió gazdasági versenyképességét, növekedését és a munkahelyteremtést.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
8 c preambulumbekezdés (új)
(8c)  Az Európai horizont hatásainak maximalizálása érdekében különös figyelmet kell szentelni a multi-, inter- és transzdiszciplináris megközelítéseknek, ezek ugyanis a jelentős tudományos előrelépéshez szükséges tényezők.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
8 d preambulumbekezdés (új)
(8d)  Elő kell mozdítani a társadalom bevonását a felelős kutatás és innováció révén, mivel ennek a tudomány és a társadalom közötti eredményes együttműködés kiépítése terén horizontális szerepe van. Lehetővé teszi minden társadalmi szereplő (kutatók, polgárok, döntéshozók, vállalkozások, harmadik szektorbeli szervezetek stb.) számára, hogy a teljes kutatási és innovációs folyamat során együttműködjenek, hogy jobban hozzá lehessen igazítani a folyamatot és eredményeit az európai társadalom értékeihez, igényeihez és elvárásaihoz.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A „Nyílt tudomány” pillér keretében végrehajtandó kutatási tevékenységeket a tudományos igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell meghatározni. A kutatási programot a tudományos közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni. A kutatást a kiválóság mértéke alapján kell finanszírozni.
(9)  A „Kiváló és nyílt tudomány” pillér keretében végrehajtandó kutatási tevékenységeket a tudományos igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell meghatározni. A kutatási programot a tudományos közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni, és benne hangsúlyt kell helyezni az új kutatási és innovációs tehetségek vonzására, ugyanakkor az Európai Kutatási Térség (EKT) megerősítésére és az agyelszívás megakadályozására. A kutatást a kiválóság mértéke alapján kell finanszírozni.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér létrehozását kutatási és innovációs tevékenységek klaszterein keresztül kell megvalósítani a vonatkozó munkaterületek közötti integráció maximalizálása érdekében, a ráfordított erőforrások tekintetében biztosítva mindeközben a jelentős és fenntartható hatásokat. Ez ösztönzi az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására irányuló, tudományágakon, ágazatokon, szakpolitikákon és határokon átnyúló együttműködést, emellett pedig javítja a kapcsolódó uniós iparágak versenyképességét.
(10)  A „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillér létrehozását kutatási és innovációs tevékenységek klaszterein keresztül kell megvalósítani a vonatkozó munkaterületek közötti integráció maximalizálása érdekében, a ráfordított erőforrások tekintetében biztosítva mindeközben a jelentős és fenntartható hatásokat az Unió számára. Ez ösztönzi az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak, az Unió Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinek és szükség esetén a társadalmi kihívásokra adandó válaszoknak a megvalósítására irányuló, tudományágakon, ágazatokon, szakpolitikákon és határokon átnyúló együttműködést, emellett pedig javítja a kapcsolódó uniós iparágak versenyképességét. Az e pillér alá tartozó tevékenységeknek ki kell terjedniük a kutatási és innovációs tevékenységek teljes körére, ideértve kutatás-fejlesztést, a kísérleti projekteket, a demonstrációt, a közbeszerzési eljárások támogatását, az új szabványok bevezetését megalapozó kutatást és a szabványosítást, valamint az innovációk piaci elterjedését annak biztosítása érdekében, hogy Európa a stratégiailag meghatározott prioritások terén a kutatás élmezejében maradjon.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az ipar teljes körű bevonása a programba – az egyéni vállalkozóktól kezdve a kis- és középvállalkozásokon keresztül egészen a nagyvállalkozásokig – azon fő csatornák egyike kell, hogy legyen, amelyek mentén megvalósulnak a program célkitűzései, és amelyek fenntartható munkahelyekhez és növekedéshez vezetnek. Az iparnak hozzá kell járulnia a munkaprogramok kidolgozását támogató stratégiai tervezési folyamat során meghatározott perspektívákhoz és prioritásokhoz. Az ipar ilyen jellegű bevonásának legalább az előző keretprogram, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel13 létrehozott Horizont 2020 (a továbbiakban: Horizont 2020) eredményeivel arányos mértékű ipari részvételt kell eredményeznie a támogatott cselekvésekben.
(11)  Az ipari ágazatnak a programba való teljes körű és kellő időben történő bevonásánakminden szinten, az egyéni vállalkozóktól kezdve a kis- és középvállalkozásokon keresztül egészen a nagyvállalkozásokig – továbbra is folytatódnia kell, különösen ösztönözve a fenntartható munkahelyek teremtését és az európai növekedést, erősítve a köz- és magánszféra közötti együttműködést és javítva a magánágazatból érkező kutatási és innovációs beruházásokat.
__________________
13
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   A több érdekelt – többek között a civil társadalom és az ipari ágazat bevonásával folytatott konzultációnak hozzá kell járulnia a stratégiai tervezési folyamat során meghatározott perspektívák és prioritások kialakításához. Ennek eredményeképpen időről időre felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján stratégiai kutatási és innovációs tervet kell elfogadni. E stratégiai terveket aztán a munkaprogramok kidolgozása révén kell végrehajtani.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Fontos támogatni az ipart abban, hogy az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció területén világelső maradjon, illetve azzá váljon, elsősorban a jövő vállalkozásainak alapjául szolgáló kulcsfontosságú alaptechnológiákba való beruházások révén. A program keretében megvalósuló cselekvéseknek a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. Ez biztosítja a program cselekvései és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok közötti összhangot, elkerülve a belső piacon a szükségtelen versenytorzulásokat.
(12)  Fontos támogatni az uniós ipart abban, hogy az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció területén világelső maradjon, illetve azzá váljon, elsősorban a jövő vállalkozásainak alapjául szolgáló kulcsfontosságú alaptechnológiákba való beruházások révén. A kulcsfontosságú alaptechnológiák központi szerepet töltenek be a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” elnevezésű II. pillérben, és még inkább össze kell kapcsolni őket a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra (JKT) irányuló kiemelt kezdeményezésekkel annak érdekében, hogy a kutatási projektek a teljes innovációs láncra kiterjedjenek. A program keretében megvalósuló cselekvéseknek a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelése érdekében tükrözniük kell az Unió iparpolitikai stratégiáját, arányos és átlátható módon élénkíteniük kell a beruházásokat, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük és szavatolniuk kell a közberuházások megtérülését. Ez biztosítja a program cselekvései és az állami K+F+I támogatásokra vonatkozó uniós szabályok közötti összhangot, amely szabályokat az innováció ösztönzése érdekében felül kell vizsgálni.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Az európai innovációnak és gazdasági növekedésnek jelentős forrását képezik a kkv-k. Ezért a Bizottság 2003/361/EK ajánlásában meghatározott kkv-knak erőteljesen részt kell venniük az Európai horizont programban. Az Európai horizontnak a Horizont 2020 kedvező tapasztalataira építve továbbra is ösztönöznie kell a kkv-k integrált módon való részvételét a keretprogramban. Megfelelő intézkedéseket és költségvetési rendelkezéseket kell előirányozni, többek között egy teljes mértékben alulról felfelé építkező, egyetlen kedvezményezettet támogató kkv-eszközt, amely fokozatos innovációt valósít meg, bizonyos célokhoz rendelt felhívások révén az innovációs ciklus különböző szakaszaiban.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A programnak integrált módon és a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi vonatkozó rendelkezésének tiszteletben tartásával kell támogatnia a kutatást és az innovációt. A kutatás fogalmát – ideértve a kísérleti fejlesztés fogalmát is – az OECD által kidolgozott Frascati kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell használni, az innováció fogalmát pedig az OECD és az Eurostat által kidolgozott Oslo kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a szociális innovációra is kiterjedő átfogó megközelítés szerint. Az előző keretprogramhoz, a Horizont 2020-hoz hasonlóan a technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása, valamint a pályázati felhívásokban szereplő cselekvéstípusok meghatározása során továbbra is figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait. Elviekben nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás azon cselekvésekhez, amelyek esetében a tevékenységek besorolása meghaladja a TRL 8-as szintet. A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez tartozó egyes felhívások munkaprogramjai lehetővé tehetik a nagyléptékű termékhitelesítésre és piaci elterjesztésre szánt vissza nem térítendő támogatások nyújtását.
(13)  A programnak integrált módon és a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi vonatkozó rendelkezésének tiszteletben tartásával kell támogatnia a kutatást és az innovációt. A kutatás fogalmát – ideértve a kísérleti fejlesztés fogalmát is – az OECD által kidolgozott Frascati kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell használni, az innováció fogalmát pedig az OECD és az Eurostat által kidolgozott Oslo kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a szociális innovációra, a formatervezésre és a kreativitásra is kiterjedő átfogó megközelítés szerint. Az előző keretprogramhoz, a Horizont 2020-hoz hasonlóan figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait. A „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérhez tartozó egyes felhívások munkaprogramjai lehetővé tehetik a nagyléptékű termékvalidálásra és piaci elterjesztésre szánt vissza nem térítendő támogatások nyújtását.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A Horizont 2020 időközi értékeléséről szóló, COM(2018)0002 jelzetű bizottsági közlemény a korábbi programból levont tanulságok, valamint az uniós intézmények és az érdekelt felek visszajelzései alapján megfogalmaz erre a programra vonatkozó ajánlásokat is, többek között a részvételi és terjesztési szabályok tekintetében. A szóban forgó ajánlások a következőket foglalják magukban: ambiciózusabb beruházás a kritikus tömeg elérése és a hatások maximalizálása érdekében; az áttörést jelentő innovációk támogatása; a kutatás és innováció (K+I) terén eszközölt uniós beruházások előtérbe helyezése a nagy hozzáadott értéket képviselő területeken, különösen a küldetésorientáltságon, a polgárok bevonásán és a széles körű kommunikáción keresztül; az uniós finanszírozási környezet észszerűsítése, többek között a partnerségi kezdeményezések és a társfinanszírozási rendszerek széles skálájának egyszerűsítése révén; a különböző uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiák számának és célzottságának növelése, különösen a kiaknázatlan K+I potenciál uniós szintű mobilizálásának elősegítése céljából; a nemzetközi együttműködés erősítése és a harmadik országok részvételére való nyitottság megerősítése; valamint a Horizont 2020 végrehajtási tapasztalatain alapuló egyszerűsítés folytatása.
(14)  A Horizont 2020 időközi értékeléséről szóló bizottsági közlemény (COM(2018)0002) és a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében való értékeléséről szóló európai parlamenti jelentés (2016/2147(INI)) a korábbi programból levont tanulságok, valamint az uniós intézmények és az érdekelt felek visszajelzései alapján megfogalmazott erre a programra vonatkozó ajánlásokat is, többek között a részvételi és terjesztési szabályok tekintetében. A szóban forgó ajánlások a következőket foglalják magukban: ambiciózusabb beruházás a kritikus tömeg elérése és a hatások maximalizálása érdekében; az áttörést jelentő innovációk támogatása; a kutatás és innováció (K+I) terén eszközölt uniós beruházások előtérbe helyezése a nagy hozzáadott értéket képviselő területeken, különösen a küldetésorientáltságon, a polgárok teljes körű, tájékoztatáson alapuló és kellő időben történő bevonásán és a széles körű kommunikáción keresztül; az uniós finanszírozási környezet észszerűsítése valamennyi tagállam K+I potenciáljának teljes körű kihasználása érdekében, többek között a partnerségi kezdeményezések és a társfinanszírozási rendszerek széles skálájának egyszerűsítése révén; a különböző uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiák számának és célzottságának növelése, különösen a kiaknázatlan K+I potenciál uniós szintű mobilizálásának elősegítése céljából; az Unió által – különösen az ERFA-ból – finanszírozott kutatási infrastruktúrák jobb bevonása a program projektjeibe, a nemzetközi együttműködés erősítése és a harmadik országok részvételére való nyitottság megerősítése érdekében, megvédve ugyanakkor az uniós érdeket és bővítve valamennyi tagállam programban való részvételét; valamint a Horizont 2020 végrehajtási tapasztalatain alapuló egyszerűsítés folytatása.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A programnak szinergiákra kell törekednie más uniós programokkal a kialakítástól és a stratégiai tervezéstől kezdve a projektek kiválasztásán, az eredmények kezelésén, kommunikációján, terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomon követésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően. Az átfedések és párhuzamosságok elkerülése, valamint az uniós finanszírozás támogatási multiplikátorhatásának növelése érdekében sor kerülhet más uniós programokból a Horizont Európa tevékenységeire történő átcsoportosításra. Ilyen esetekben a Horizont Európa szabályai az irányadók.
(15)  A kohéziós politikának továbbra is hozzá kell járulnia a kutatáshoz és az innovációhoz. Ezért különös figyelmet kell fordítani a két uniós szakpolitika közötti koordinációra és kiegészítő jellegre. A programnak a szabályok összehangolására és szinergiákra kell törekednie az e rendelet IV. mellékletében említett más uniós programokkal a kialakítástól és a stratégiai tervezéstől kezdve a projektek kiválasztásán, az irányításon, a kommunikáción, az eredmények terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomon követésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően. Az átfedések és párhuzamosságok elkerülése, valamint az uniós finanszírozás támogatási multiplikátorhatásának növelése, valamint a pályázókra és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében, a szinergiák valamennyi típusának az „egy cselekvésre egy szabályrendszer vonatkozik” elvét kell követnie:
–  sor kerülhet más uniós programokból – köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) – az Európai horizont tevékenységeire történő önkéntes átcsoportosításra. Ilyen esetekben az Európai horizont szabályai az irányadók, de az átcsoportosításokat kizárólag az átcsoportosítás mellett döntő tagállam vagy irányító hatóság javára lehet felhasználni;
–  elő lehet irányozni egyes cselekvéseknek az Európai horizont és egy másik uniós program általi társfinanszírozását, amennyiben nem haladja meg a cselekvés teljes támogatható költségét. Ilyen esetekben csak az Európai horizont szabályai irányadóak, és kerülni kell a kettős ellenőrzéseket;
–  kiválósági pecsétet kell adni az összes olyan projekt számára, amely elérte a „kiválósági” küszöböt az Európai horizont keretében, de költségvetési korlátok miatt nem támogatható. Ilyen esetekben a támogatást nyújtó alap szabályai irányadóak az állami támogatásra vonatkozó szabályok kivételével.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy a keretprogram a lehető leghatékonyabb módon járuljon hozzá az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a programnak részt kell vennie magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségekben. A szóban forgó partnerek lehetnek ipari szereplők, kutatószervezetek, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervek, illetve civil társadalmi szervezetek, például alapítványok, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket folytatnak és/vagy támogatnak, feltéve, hogy az elérni kívánt hatások hatékonyabb módon elérhetők partnerségek keretében, mint önmagában az Unió által.
(16)  Annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy a keretprogram a lehető leghatékonyabb módon járulhasson hozzá az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és kötelezettségvállalásainak megvalósításához, a program a stratégiai tervezés eredménye alapján részt vehet magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségekben, a stratégiai tervezés eredményétől függően. A szóban forgó partnerek lehetnek a kutatásban és az innovációban érdekelt köz- és magánszférabeli felek, kompetenciaközpontok, üzleti inkubátorok, tudományos és technológiai parkok, közfeladatot ellátó szervek, alapítványok, és civil társadalmi szervezetek, valamint adott esetben regionális innovációs ökoszisztémák, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket folytatnak és/vagy támogatnak, feltéve, hogy az elérni kívánt hatások hatékonyabb módon elérhetők partnerségek keretében, mint önmagában az Unió által.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A programnak erősítenie kell az európai partnerségek, valamint a magán- és/vagy közszférabeli partnerek közötti együttműködést nemzetközi szinten, többek között azáltal, hogy összekapcsolja a kutatási és innovációs programokat a határokon átnyúló kutatási és innovációs beruházásokkal, ami kölcsönös előnyöket jelent az emberek és a vállalkozások számára, biztosítva mindeközben azt, hogy a stratégiai területeken ne sérüljenek az Unió érdekei14.
(17)  A programnak erősítenie kell az európai partnerségek, valamint a magán- és/vagy közszférabeli partnerek közötti együttműködést nemzetközi szinten, többek között azáltal, hogy összekapcsolja a kutatási és innovációs programokat a határokon átnyúló kutatási és innovációs beruházásokkal, ami kölcsönös előnyöket jelent az emberek és a vállalkozások számára, biztosítva mindeközben azt, hogy ne sérüljenek az Unió érdekei.
__________________
14 Lásd például az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot (COM(2017)0487).
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Ennek elérésére a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló kiemelt kezdeményezések hatékony és eredményes eszköznek bizonyultak, közös, összehangolt uniós és tagállami törekvések révén biztosítva előnyöket a társadalom számára, ezért továbbra is támogatni kell a meglévő és bizonyítottan előnyös kiemelt kezdeményezéseket.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A Közös Kutatóközpontnak (a továbbiakban: JRC) a teljes szakpolitikai ciklus során továbbra is független, ügyfélközpontú tudományos bizonyítékokkal és technikai támogatással kell hozzájárulnia az uniós szakpolitikák megvalósításához. A JRC közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve a JRC felhasználóinak releváns szükségleteit és az uniós szakpolitikák szükségleteit, valamint biztosítva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A JRC-nek az eddigiekhez hasonlóan többletforrásokat kell generálnia.
(18)  A Közös Kutatóközpontnak (a továbbiakban: JRC) a teljes szakpolitikai ciklus során továbbra is független, ügyfélközpontú tudományos bizonyítékokkal és technikai támogatással kell hozzájárulnia az uniós szakpolitikák megvalósításához. A JRC közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve a JRC felhasználóinak releváns szükségleteit, a költségvetés korlátait és az uniós szakpolitikák igényeit, valamint biztosítva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A JRC-nek az eddigiekhez hasonlóan többletforrásokat kell generálnia.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A „Nyílt innováció” pillérnek olyan intézkedéscsomagot kell létrehoznia, amely a piaci növekedés érdekében – az áttörést jelentő innovációk kidolgozása és felgyorsítása céljából integrált módon támogatja a vállalkozók és a vállalkozószellem igényeinek kielégítését. E pillérnek vonzania kell a nemzetközi és uniós szinten is terjeszkedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat, valamint gyors, rugalmas vissza nem térítendő támogatásokat és – többek között magánbefektetőkkel szervezett – társberuházásokat kell kínálnia. E célkitűzéseket az Európai Innovációs Tanács (a továbbiakban: EIC) létrehozása révén kell megvalósítani. A szóban forgó pillérnek emellett támogatnia kell az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), valamint tágabb értelemben az európai innovációs ökoszisztémát, elsősorban az innovációt támogató nemzeti és regionális szereplőkkel alkotott partnerségek társfinanszírozása révén.
(19)  Az „Innovatív Európa” pillérnek olyan intézkedéscsomagot kell létrehoznia, amely integrált módon támogatja a piaci növekedés érdekében – áttörést jelentő innovációk kidolgozására és felgyorsítására törekvő, valamint az Unió stratégiai területeken való technológiai autonómiáját előmozdító vállalkozók és kutatásorientált vállalkozói készség igényeinek kielégítését. E pillérnek vonzania kell a nemzetközi és uniós szinten is terjeszkedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat, beleértve a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat, valamint gyors, rugalmas, vissza nem térítendő támogatásokat és – többek között magánbefektetőkkel szervezett – társberuházásokat kell kínálnia. E célkitűzéseket az Európai Innovációs Tanács (a továbbiakban: EIC) létrehozása révén kell megvalósítani. A szóban forgó pillérnek emellett támogatnia kell az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), az EIT Regionális innovációs programot, valamint tágabb értelemben az európai innovációs ökoszisztémát Unió-szerte, elsősorban az innovációt támogató nemzeti és regionális állami és magán szereplőkkel alkotott partnerségek társfinanszírozása révén.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap szakpolitikai kereteihez tartozó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is hozzájárulnak. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.
(20)  Annak érdekében, hogy megfelelően reagálhassunk a magasabb kockázattal járó és nem lineáris tevékenységekbe – például a kutatásba és az innovációba – történő beruházás támogatásának szükségességére, elengedhetetlen, hogy az Európai horizont – és különösen az EIC, valamint az EIT és annak TIT-jei – az InvestEU keretein belül bevezetendő pénzügyi termékekkel szinergiában működjön. Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében bevezetett pénzügyi eszközökről – például az InnovFinről és a kkv-k részére nyújtott hitelgaranciáról – gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapul kell majd szolgálniuk e célzott támogatás végrehajtásához. Az EIC-nek stratégiai információgyűjtési és valós idejű értékelési tevékenységeket kell létrehoznia, hogy különféle fellépéseit kellő időben irányíthassa és összehangolhassa.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az EIC-nek a Pathfinder és az Accelerator elnevezésű eszközein keresztül az áttörést jelentő és piacteremtő innovációk azonosítására, fejlesztésére és alkalmazására, valamint gyors uniós és nemzetközi szintű felfutásának támogatására kell törekednie. Az áttörést jelentő innovációknak nyújtott koherens és áramvonalas támogatáson keresztül az EIC-nek be kell töltenie az áttörést jelentő innovációkhoz kapcsolódó közszférabeli támogatás és magánberuházások tekintetében tapasztalható jelenlegi űrt. Az Európai Innovációs Tanács eszközei az EIC célkitűzéseit tükröző célzott jogi és irányítási funkciókat tesznek szükségessé, különösen a piaci bevezetésre irányuló tevékenységek tekintetében.
törölve
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Az EIC-vegyesfinanszírozáson keresztül az Accelerator eszköznek át kell hidalnia a kutatás, a tömegkereskedelmi fázist megelőző szakasz és a vállalkozások felfutása közötti, „halál völgyének” is nevezett időszakot. Különösen indokolt, hogy az Accelerator támogassa a technológiai és piaci kockázataik miatt nem hitelképesnek minősülő és jelentős piaci beruházások mozgósítására képtelen műveleteket, ily módon kiegészítve az ... rendelettel15 létrehozott InvestEU programot.
(22)  Az EIC-vegyesfinanszírozáson keresztül az EIC Akcelerátor programnak át kell hidalnia a kutatás, a tömegkereskedelmi fázist megelőző szakasz és a vállalkozások felfutása közötti, „halál völgyének” is nevezett időszakot. Különösen indokolt, hogy az Akcelerátor program támogassa a technológiai és piaci kockázataik miatt nem hitelképesnek minősülő és jelentős piaci beruházások mozgósítására képtelen műveleteket, ily módon kiegészítve az ... rendelettel15 létrehozott InvestEU programot.
__________________
__________________
15
15 ...
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az EIT-nek, elsősorban tudományos és innovációs társulásai (a továbbiakban: TIT) segítségével arra kell törekednie, hogy a vállalkozások, a kutatás, a felsőoktatás és a vállalkozószellem integrációjának előmozdításával megerősítse a globális kihívásokkal foglalkozó innovációs ökoszisztémákat. Az EIT-nek különösen a következők révén kell előmozdítania az innovációt a tevékenységei során és támogatnia a felsőoktatásnak az innovációs ökoszisztémába való integrációját: a vállalkozói ismeretek oktatásának ösztönzése, valamint az ipar és a tudományos világ közötti erős, nem diszciplináris együttműködés előmozdítása; továbbá a globális kihívások kezelése céljából a jövő innovátorai számára előreláthatólag fontos készségek – többek között magas szintű digitális és innovációs készségek – azonosítása. Az EIT által kínált támogatási programoknak az EIC-kedvezményezettek javát is kell szolgálnia, az EIT TIT-jeiből kinövő induló vállalkozásoknak pedig hozzá kell férniük az EIC cselekvéseihez. Jóllehet az EIT – innovációs ökoszisztémákra történő összpontosítása miatt – elsősorban a „Nyílt innováció” pillérbe illeszkedik, TIT-jeinek tervezését a stratégiai tervezés során összhangba kell hozni a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérrel.
(23)  Az EIT-nek, elsősorban tudományos és innovációs társulásai (a továbbiakban: TIT) és az EIT Regionális innovációs program segítségével arra kell törekednie, hogy az Unió általános innovációs kapacitásának fejlesztése érdekében a vállalkozások, a kutatás, a felsőoktatás és a vállalkozói készség integrációjának előmozdításával megerősítse a globális kihívásokkal foglalkozó innovációs ökoszisztémákat. Az EIT-nek – az őt létrehozó jogi aktussal, az EIT-rendelettel1a és az EIT stratégiai innovációs tervével1b összhangban – elő kell mozdítania az innovációt a tevékenységei során és támogatnia kell a felsőoktatásnak az innovációs ökoszisztémába való integrációját, különösen a következők révén: a vállalkozói ismeretek oktatásának ösztönzése, valamint az ipar és a tudományos világ közötti erős, nem diszciplináris együttműködés előmozdítása; továbbá a globális kihívások kezelése céljából a jövő innovátorai számára előreláthatólag fontos készségek – többek között magas szintű digitális és innovációs készségek – azonosítása. Az EIT által kínált támogatási programoknak az EIC-kedvezményezettek javát is kell szolgálniuk, az EIT TIT-jeiből kinövő induló vállalkozásoknak pedig gyorsított eljárás keretében kell hozzáférniük az EIC cselekvéseihez. Jóllehet az EIT – innovációs ökoszisztémákra történő összpontosítása miatt – elsősorban az „Európai innováció” pillérbe illeszkedik, adott esetben minden más pillért is támogatnia kell, TIT-jeinek tervezését a stratégiai tervezés során összhangba kell hozni a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérrel. El kell kerülni a TIT-ek és az ugyanezen a területen alkalmazott más eszközök közötti átfedéseket.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1292/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 347., 2013.12.20., 174. o.) módosított 294/2008/EK rendelete (2008. március 11.) (HL L 97., 2008.4.9. 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU) … rendelete.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az egyenlő versenyfeltételek folyamatos biztosítása egy adott piacon versenyben lévő vállalkozások számára kulcsfontosságú feltétele az áttörést jelentő, illetve a diszruptív innovációk virágzásának, ezáltal pedig annak, hogy különösen a kis- és közepes méretű innovátorok learathassák beruházásaik gyümölcsét és piaci részesedésre tehessenek szert.
(24)  Az egyenlő versenyfeltételek folyamatos biztosítása egy adott piacon versenyben lévő vállalkozások számára kulcsfontosságú feltétele az áttörést jelentő, illetve a diszruptív innovációk virágzásának, ezáltal pedig annak, hogy különösen a kis- és közepes méretű innovátorok learathassák beruházásaik gyümölcsét és piaci részesedésre tehessenek szert. Ehhez hasonlóan a finanszírozott cselekvések innovációs skáláján bizonyos mértékű nyitottság – a kedvezményezettek széles hálózatának megszólítása – jelentős mértékben hozzájárulhat a kkv-k kapacitásépítéséhez, mivel biztosítja számukra a beruházások vonzásához és a kibontakozáshoz szükséges eszközöket.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A programnak ösztönöznie és integrálnia kell a közös érdeken, a kölcsönös előnyökön és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása melletti elkötelezettségen alapuló együttműködést harmadik országokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és kezdeményezésekkel. A nemzetközi együttműködésnek törekednie kell az uniós kutatás és innováció kiválóságának, vonzerejének, valamint gazdasági és ipari versenyképességének megerősítésére a globális kihívások kezelése – amint az az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai között szerepel – és az Unió külső szakpolitikáinak támogatása érdekében. Az alkalmazandó megközelítés a nemzetközi részvételre és a célzott nemzetközi együttműködési cselekvésekre való általános nyitottság, többek között az alacsony és közepes jövedelmű országokban letelepedett szervezetekre vonatkozó megfelelő finanszírozási jogosultság biztosítása révén. Ugyanakkor támogatni kell harmadik országok csatlakozását a programhoz.
(25)  A programnak ösztönöznie és integrálnia kell az Unió érdekén, a kölcsönös előnyökön, és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása melletti elkötelezettségen alapuló együttműködést harmadik országokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és kezdeményezésekkel. A nemzetközi együttműködésnek törekednie kell az Unió kutatási és innovációs kiválóságának, vonzerejének, valamint gazdasági és ipari versenyképességének megerősítésére a globális kihívások kezelése – amint az az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai között szerepel – és az Unió külső szakpolitikáinak támogatása érdekében. Az alkalmazandó megközelítés a kölcsönös nemzetközi részvételre és a célzott nemzetközi együttműködési cselekvésekre való általános nyitottság, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban letelepedett szervezetekre vonatkozóan megfelelő támogathatósági kritériumokat kell alkalmazni, figyelembe véve a K+F kapacitások különböző szintjét. Ugyanakkor támogatni kell harmadik országok csatlakozását a programhoz, amennyiben a kölcsönösség szerepel a célok között, amennyiben az Unió érdeke nem sérül, és valamennyi tagállam programban való részvételének növelését elősegíti.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A kutatás és a társadalom közötti kapcsolat elmélyítése és az e kapcsolatból származó előnyök maximalizálása érdekében a programnak be kell vonnia a polgárokat és a civil társadalmat a felelősségteljes kutatási és innovációs menetrendek és tartalmak közös tervezésébe és kialakításába, ehhez pedig elő kell mozdítania a tudományok oktatását, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a tudományos ismereteket, és meg kell könnyítenie a polgárok és a civil társadalmi szervezetek részvételét a tevékenységeiben. Mindezt a program egészére kiterjedően és „Az Európai Kutatási Térség megszilárdítása” részben foglalt célzott tevékenységek révén kell megvalósítania. A program nyilvánosság általi támogatottságának megteremtése és fenntartása érdekében a polgárok és a civil társadalom kutatásba és innovációba történő bevonását a közszféra által működtetett tájékoztatási tevékenységekkel kell összekapcsolni. A fenntartható innováció tekintetében elérendő minőségi ugrás érdekében a programnak emellett törekednie kell az akadályok felszámolására, valamint a tudomány, a technológia, a kultúra és a művészetek közötti szinergiák megerősítésére.
(26)  A kutatás és a társadalom közötti kapcsolat elmélyítése és az e kapcsolatból származó előnyök maximalizálása érdekében a programnak be kell vonnia a polgárokat és a civil társadalmat az olyan felelősségteljes kutatási és innovációs menetrendek és tartalmak közös tervezésébe és kialakításába, amelyek válaszolnak az állampolgárok és a civil szervezetek aggályaira, igényeire és elvárásaira, ehhez pedig elő kell mozdítania a tudományok oktatását, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a tudományos ismereteket, és meg kell könnyítenie a polgárok és a civil társadalmi szervezetek részvételét a tevékenységeiben. Az állampolgárok és a civil társadalom bevonásának fokozása érdekében tett intézkedéseket nyomon kell követni.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  Az Európai horizontnak támogatnia kell az új technológiákat, amelyek hozzájárulnak olyan akadályok leküzdéséhez, amelyek útját állják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű részvételének, és következésképp korlátozzák a valódi inkluzív társadalom fejlődését.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
26 b preambulumbekezdés (új)
(26b)  Az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében a program minden részének hozzá kell járulnia a kutatás és innováció terén mutatkozó szakadék jelentős csökkentéséhez, különösen a részvétel növelésében érintett országoknak a program K+I cselekvéseiben való részvételének növelésével, a tudományos kiválóság terjesztésével, az új K+I együttműködési minták megerősítésével, az uniós kutatók jövedelme közötti eltérések csökkentésével, az agyelszívás ellensúlyozásával, a nemzeti K+I ökoszisztémák korszerűsítésével, valamint az értékelő bizottságokban, szakértői csoportokban és tudományos testületekben való kiegyensúlyozott képviselet biztosításával.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Az EUMSZ 349. cikke értelmében az Unió legkülső régiói esetében – gazdasági és társadalmi strukturális helyzetük figyelembevételével – a horizontális uniós programokhoz való hozzáférés tekintetében lehetőség van egyedi intézkedések elfogadására. A programnak ezért a Tanács által 2018. április 12-én jóváhagyott, „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, COM(2017)0623 jelzetű bizottsági közleménnyel összhangban figyelembe kell vennie a szóban forgó régiók sajátosságait.
(27)  Az EUMSZ 349. cikke értelmében az Unió legkülső régiói esetében – gazdasági és társadalmi strukturális helyzetük figyelembevételével – a horizontális uniós programokhoz való hozzáférés tekintetében lehetőség van egyedi intézkedések elfogadására. A programnak ezért a Tanács által 2018. április 12-én jóváhagyott, „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel (COM(2017)0623) összhangban figyelembe kell vennie a szóban forgó régiók sajátosságait, és ahol csak lehetséges, elő kell mozdítani a programban való részvételüket.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkével, valamint az EUMSZ 8. cikkével összhangban a program keretében megvalósuló tevékenységeknek a kutatás és az innováció területén törekedniük kell a nemek közötti különbségek felszámolására és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. A nemekkel kapcsolatos dimenziót megfelelő mértékben integrálni kell a kutatási és innovációs tartalmakba, és azt a kutatási ciklus minden szakaszában figyelemmel kell kísérni.
(28)  A program keretében megvalósuló tevékenységeknek törekedniük kell a nemek közötti különbségek felszámolására, a nemi alapú elfogultság elkerülésére, a nemi dimenzió kutatási és innovációs tartalomba való megfelelő beépítésével, a nők közötti esélyegyenlőség előmozdítására, beleértve az egyenlő bérek elvét, melyet az EUMSZ 141. cikkének (3) bekezdése és a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54/EK irányelv rögzít, valamint annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő kutatók hozzáférjenek a kutatáshoz és az innovációhoz.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A védelmi ágazat sajátosságai fényében a védelmi kutatási projektek uniós finanszírozására vonatkozó részletes rendelkezéseket a védelmi kutatásokban való részvétel szabályait meghatározó, az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló rendeletnek16 kell megállapítania. Az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységeknek kizárólag a védelmi alkalmazásokra kell összpontosulniuk.
(29)  A védelmi ágazat sajátosságai fényében a védelmi kutatási projektek uniós finanszírozására vonatkozó részletes rendelkezéseket a védelmi kutatásokban való részvétel szabályait meghatározó, az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló rendeletnek16 kell megállapítania. Az átfedések kerülése mellett lehet ugyan ösztönözni az Európai horizont és az Európai Védelmi Alap közötti szinergikus hatásokat, az Európai horizont keretében megvalósuló cselekvéseknek azonban teljes egészükben polgári célt kell szolgálniuk.
__________________
__________________
16
16 ...
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)  A program létrehozása, végrehajtása, értékelése, jelentéstétele és nyomon követése során folyamatosan törekedni kell az adminisztráció egyszerűsítésére, különösen a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher és késedelmek csökkentésére.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
31 b preambulumbekezdés (új)
(31b)  Annak biztosítása érdekében, hogy Európa a digitális területen a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon, és a digitális technológiák jelentette egyre több lehetőség kihasználása céljából a beruházások szükséges fokozásának figyelembevétele érdekében megfelelő költségvetési keretet kell elkülöníteni az alapvető digitális prioritások számára.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat23 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
(33)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat23 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A programnak megfelelően figyelembe kell vennie e területek sajátosságait annak érdekében, hogy biztosítsa tényleges részvételüket és támogassa az együttműködést és a szinergiákat, különösen a legkülső régiókkal és a velük szomszédos harmadik országokkal.
__________________
__________________
23 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
23 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt a programot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. A program gyakorlati hatásainak értékelése céljából a szóban forgó követelmények adott esetben mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.
(34)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt a programot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra és a program kedvezményezettjeire nehezedőeket. A program gyakorlati hatásainak értékelése céljából a szóban forgó követelmények adott esetben mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A program egészére érvényes közös szabályoknak olyan koherens keretet kell biztosítaniuk, amely megkönnyíti a program költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülő programokban való részvételt, ideértve az olyan finanszírozó szervek, mint az EIT, a közös vállalkozások és az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott más struktúrák által igazgatott programokban, valamint a tagállamok által az EUMSZ 185. cikke alapján végrehajtott programokban való részvételt is. Indokolt esetben kellő rugalmasságot kell biztosítani és lehetővé kell tenni egyedi szabályok megalkotását.
(38)  A program egészére érvényes közös szabályoknak és követelményeknek olyan egyszerűsített és közös, többek között a nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó végrehajtási eszközöket, valamint koherens keretet kell biztosítaniuk, amely megkönnyíti a program költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülő programokban való részvételt, ideértve az olyan finanszírozó szervek, mint az EIT, a közös vállalkozások és az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott más struktúrák által igazgatott programokban, valamint a tagállamok által az EUMSZ 185. cikke alapján végrehajtott programokban való részvételt is. Lehetőséget kell biztosítani egyedi szabályok elfogadására is, de a kivételeket a szigorúan szükséges és indokolt esetekre kell korlátozni.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  A program hatálya alá tartozó cselekvéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapjogokat és elveket. Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek összhangban kell lenniük mindennemű jogi kötelezettséggel, így a nemzetközi joggal és a vonatkozó bizottsági határozatokkal, mint amilyen a Bizottság 2013. június 28-i közleménye24, továbbá az etikai alapelvekkel, beleértve a kutatás integritása megsértésének elkerülésére vonatkozó elvet is. A kutatási tevékenységek során továbbá figyelembe kell venni az EUMSZ 13. cikkét is, és csökkenteni kell az állatok kutatási és kísérleti célú felhasználását, végcélként a felhasználás helyettesítését szem előtt tartva.
(39)  A program hatálya alá tartozó cselekvéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapjogokat és elveket. Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek összhangban kell lenniük mindennemű jogi kötelezettséggel, így a nemzetközi joggal és a vonatkozó bizottsági határozatokkal, mint amilyen a Bizottság 2013. június 28-i közleménye24, továbbá az etikai alapelvekkel, beleértve a kutatás integritása megsértésének elkerülésére vonatkozó elvet is. Figyelembe kell venni a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az uniós adatvédelmi biztos véleményeit. A kutatási tevékenységek során továbbá figyelembe kell venni az EUMSZ 13. cikkét is, és csökkenteni kell az állatok kutatási és kísérleti célú felhasználását, végcélként a felhasználás helyettesítését szem előtt tartva.
__________________
__________________
24 HL C 205., 2013.7.19., 9. o.
24 HL C 205., 2013.7.19., 9. o.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Az EUMSZ 180. és 186. cikkében a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben meghatározott célkitűzésekkel összhangban elő kell segíteni a harmadik országokban letelepedett jogalanyok és a nemzetközi szervezetek részvételét. A program végrehajtásának összhangban kell lennie az EUMSZ 75. és 215. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel, valamint a nemzetközi joggal. Az Unió stratégiai jelentőségű vagyonához, érdekeihez, autonómiájához vagy biztonságához kapcsolódó cselekvések esetében a program egyedi cselekvéseiben való részvétel korlátozható a tagállamokban letelepedett szervezetekre vagy azon szervezetekre, amelyek a tagállamok mellett meghatározott társult vagy harmadik országokban telepedtek le.
(40)  Az EUMSZ 180. és 186. cikkében a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben meghatározott célkitűzésekkel összhangban elő kell segíteni a harmadik országokban letelepedett jogalanyok és a nemzetközi szervezetek részvételét az Unió tudományos, társadalmi, gazdasági és technológiai érdekében. A program végrehajtásának összhangban kell lennie az EUMSZ 75. és 215. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel, valamint a nemzetközi joggal. Az Unió stratégiai jelentőségű vagyonához, érdekeihez, autonómiájához vagy biztonságához kapcsolódó cselekvések esetében a program egyedi cselekvéseiben való részvétel korlátozható a tagállamokban letelepedett szervezetekre vagy azon szervezetekre, amelyek a tagállamok mellett meghatározott társult vagy harmadik országokban telepedtek le.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  A Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat.
(41)  Tudomásul véve, hogy az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb globális és társadalmi kihívás, a kezelése érdekében teendő fellépések fontosságát tükrözve és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, az éghajlati szempontok érvényesítésére és az uniós költségvetési kiadások 30%-ának éghajlat-politikai célok támogatására fordítására irányuló általános uniós célkitűzés részeként ez a program megfelelő módon kiadásainak legalább 35%-ával fog hozzájárulni az éghajlat-politikai célkitűzések támogatásához. E célkitűzés nyomon követése és ellenőrzése érdekében minden éghajlattal összefüggő kiadást rögzíteni kell valamennyi uniós költségvetési programra vonatkozóan, és a munkaprogramok megfelelő részeiben fel kell tüntetni. A tiszta energiával kapcsolatos technológia keretében az egyes technológiákra fordított becsült kiadást a nemzetközi összehasonlíthatóságot biztosító bontásban kell megjeleníteni. Az Európai Számvevőszék ajánlásainak (31/2016. sz. jelentés) figyelembevétele érdekében az éghajlat-politikai szempontok érvényesítését szolgáló mechanizmusok esetében utólagosan különbséget kell tenni a mérséklés és az alkalmazkodás között.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A bizalmas háttér-információk felhasználása, illetve illetéktelen személyek érzékeny eredményekhez való hozzáférése negatív hatással lehet az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeire. Így a bizalmas és a minősített adatok kezelését az irányadó uniós jog és az intézmények belső szabályzatai, így különösen az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat szerint kell végezni, amely az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.
(43)  A különleges háttér-információk felhasználása vagy illetéktelen személyeknek az érzékeny eredményekhez és kutatási adatokhoz való hozzáférése kedvezőtlen hatást gyakorolhat akár az Unió, akár egy vagy több tagállam érdekeire. Így a bizalmas és a minősített adatok kezelését az irányadó uniós jog és az intézmények belső szabályzatai, így különösen az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat szerint kell végezni, amely az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Meg kell szabni a részvételre vonatkozó minimumfeltételeket mind általános szabályként – például arra vonatkozóan, hogy a konzorciumban részt vevő jogalanyok közül legalább egynek tagállami illetőségűnek kell lennie –, mind pedig a program keretében megvalósuló cselekvések egyes típusainak sajátosságai tekintetében.
törölve
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  Helyénvaló megállapítani a program keretében végzett cselekvések résztvevői számára nyújtandó uniós finanszírozás feltételeit. A vissza nem térítendő támogatások odaítélésének a költségvetési rendeletben meghatározott valamennyi hozzájárulási forma – mind az egyösszegű átalány, mind az átalányfinanszírozás, illetve az egységköltségek – figyelembevételével kell történnie a további egyszerűsítés érdekében.
(45)  Szükséges megállapítani a program keretében végzett cselekvések résztvevői számára nyújtandó uniós finanszírozás feltételeit. A program keretében nyújtott fő finanszírozási forma a vissza nem térítendő támogatás lesz. Ettől eltérő finanszírozási formát annak alapján kell választani, hogy mennyire alkalmas a cselekvések konkrét célkitűzéseinek elérésére és az eredmények biztosítására, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. A vissza nem térítendő támogatások esetében a további egyszerűsítés érdekében mérlegelhető a költségvetési rendeletben meghatározott átalányösszegek, átalánydíjak és az egységköltségek alkalmazása. Mielőtt egy új költség-visszatérítési rendszert a kedvezményezettek számára valóban egyszerűsítésnek tekintenénk, alapos és pozitív eredménnyel záruló értékelést kell végezni.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  A társfinanszírozási elvnek való megfelelés érdekében az e rendeletben említett finanszírozási ráták maximális rátáknak minősülnek.
törölve
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  A költségvetési rendelettel összhangban a programnak meg kell teremtenie a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatai szélesebb körű elfogadásának alapjait a személyi költségek és a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségei tekintetében.
(47)  A költségvetési rendelettel összhangban a programnak meg kell teremtenie a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatai szélesebb körű elfogadásának alapjait a személyi költségek és a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségei tekintetében. A közvetlen és közvetett költségeket kombináló belső elszámolású áruk és szolgáltatások esetében az egységköltségek alkalmazását valamennyi kedvezményezett által válaszható lehetőségnek kell tekinteni. A felosztási kulcsok révén becsült költségeknek támogathatóknak kell lenniük.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  Indokolt a jelenlegi, tényleges személyi költségeken alapuló visszatérítési rendszernek a Horizont 2020 keretében kidolgozott, projektalapú díjazásra épülő megközelítés alapján történő további egyszerűsítése, valamint a költségvetési rendelettel való szorosabb összehangolása.
(48)  A jelenlegi, tényleges személyi költségeken alapuló visszatérítési rendszert a Horizont 2020 keretében kidolgozott, projektalapú díjazásra épülő megközelítés alapján tovább kell egyszerűsíteni, és jobban össze kell hangolni a költségvetési rendelettel, törekedve az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének általános érvényesítésére és a programban részt vevő uniós kutatók közötti bérszakadék megszüntetésére.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  Az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan szabályokat kell megállapítani, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek az eredményeket megfelelő oltalom alá helyezzék, hasznosítsák, terjesszék és hozzáférhetővé tegyék. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az eredmények hasznosítására, különösen az Unióban. A kedvezményezetteknek a cselekvés során és azt követően naprakésszé kell tenniük az eredményeik hasznosítására és terjesztésére vonatkozó terveiket.
(50)  Az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan szabályokat kell megállapítani, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek az eredményeket megfelelő módon oltalom alá helyezzék, hasznosítsák, terjesszék és hozzáférhetővé tegyék, figyelembe véve a kedvezményezettek jogos érdekeit és bármely más korlátot, például az adatvédelmi szabályokat, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a biztonsági szabályokat vagy a szellemitulajdon-jogokat, a titoktartást vagy az Unió globális gazdasági versenyképességét. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az eredmények hasznosítására, különösen az Unióban. A kedvezményezetteknek a cselekvés során naprakésszé kell tenniük az eredményeik hasznosítására és terjesztésére vonatkozó tervet.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  A Horizont 2020 elődprogram pályázatértékelési és -kiválasztási rendszerének kulcselemeit különös tekintettel a kiválóságra való összpontosításra – indokolt megtartani. A pályázatokat a jövőben is független szakértők értékelései alapján kell kiválasztani. Adott esetben figyelembe kell venni a projektportfólión belüli általános koherencia biztosításának szükségességét.
(51)  A Horizont 2020 elődprogram pályázatértékelési és -kiválasztási rendszerének kulcselemeit indokolt megtartani, különös tekintettel a „kiválóság”, a „hatás”, valamint a „végrehajtás minősége és hatékonysága” kiemelt kritériumokra. A pályázatokat a jövőben is lehetőség szerint minél több tagállam független szakértőinek értékelései alapján kell kiválasztani. A Bizottságnak indokolt esetben névtelen értékelést kell szerveznie, és ennek eredményét elemeznie kell az elfogult kiválasztás elkerülése érdekében. Adott esetben a független szakértőknek figyelembe kell venniük a projektportfólión belüli általános koherencia biztosításának szükségességét.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei adminisztratív terhének csökkentése érdekében indokolt az adott esetben más uniós programok keretében végzett ellenőrzések és értékelések eredményeinek fokozottabb átvétele. Az ilyen kölcsönös átvételt kifejezetten elő kell írni más biztosítási elemek – például rendszerek és eljárások ellenőrzése – tekintetében is.
(52)  Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei adminisztratív terhének csökkentése érdekében gondoskodni kell az egyéb uniós programok keretében végzett ellenőrzések és értékelések eredményeinek rendszerszintű átvételéről a költségvetési rendelet 127. cikkével összhangban, a program minden részét illetően. Az ilyen kölcsönös átvételt kifejezetten elő kell írni más biztosítási elemek – például rendszerek és eljárások ellenőrzése – tekintetében is.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  A kutatás és az innováció területén jelentkező egyes kihívások kezelése pénzdíjak igénybevételét indokolja, amelyek adott esetben lehetnek a Bizottság vagy a finanszírozó szerv és más uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy nonprofit jogalanyok által létrehozott közösen finanszírozott vagy közösen végrehajtott pénzdíjak is.
(53)  A kutatás és az innováció területén jelentkező egyes kihívások terén szükséges fellépés érdekében pénzdíjakat kell bevezetni, amelyek adott esetben lehetnek a Bizottság vagy a finanszírozó szerv és más uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy nonprofit jogalanyok által létrehozott, közös vagy együttes pénzdíjat is. A pénzdíjakat különösen olyan projekteknek kell kapniuk, amelyek a részvétel növelésében érintett országokba vonzzák a tudományos szakembereket, valamint az ezen országok láthatóságát és az uniós finanszírozású cselekvéseket sikerrel növelő projekteknek.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
(54)  A rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a cselekvések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is,
(54)  A rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek teljesíteni a cselekvések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltségek alkalmazását is.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk
1. cikk
1. cikk
Tárgy
Tárgy
(1)  Ez a rendelet létrehozza a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: program), és megállapítja a program körébe tartozó közvetett cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályokat.
(1)  Ez a rendelet létrehozza az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: program), és megállapítja a program körébe tartozó közvetett cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályokat, valamint meghatározza a kutatási és innovációs tevékenységek uniós támogatására irányadó keretszabályozást.
(2)  A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
(2)  A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
(3)  A program a következők útján kerül végrehajtásra:
(3)  A program a következők útján kerül végrehajtásra:
a)  az (EU) .../... határozattal25 létrehozott egyedi program, amely tartalmazza az EIT-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulást is;
a)  az (EU) .../... határozattal25 létrehozott egyedi program, amely tartalmazza az EIT alapelveit és beavatkozási területeit is;
b)  az (EU) .../... rendelettel létrehozott, védelmi kutatásra vonatkozó egyedi program.
b)  az (EU) .../... rendelettel létrehozott, védelmi kutatásra vonatkozó egyedi program.
(4)  Az e rendeletben használt „Horizont Európa”, „program” és „egyedi program” kifejezések kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában leírt egyedi program szempontjából releváns kérdésekre vonatkoznak, kivéve, ha a szöveg kifejezetten másként nem rendelkezik.
(4)  Az e rendeletben használt „Európai horizont”, „program” és „egyedi program” kifejezések nem vonatkoznak a (3) bekezdés b) pontjában leírt egyedi program szempontjából releváns kérdésekre, kivéve, ha a szöveg kifejezetten másként nem rendelkezik.
(4a)   Az EIT a programot a stratégiai K+I terv és az EIT 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs terve szerint hajtja végre azzal a megkötéssel, hogy minden újonnan létrehozott TIT további megfelelő költségvetési forrásokat kell kapnia annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a meglévő TIT-ek célkitűzéseit és kötelezettségvállalásait.
__________________
__________________
25
25
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk
2. cikk
2. cikk
Fogalommeghatározások
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
E rendelet alkalmazásában:
1.  „kutatási infrastruktúrák”: olyan létesítmények, amelyek erőforrásokat és szolgáltatásokat biztosítanak a kutatói közösségek számára a szakterületükön folytatandó kutatásokhoz és az innováció előmozdításához. A fogalommeghatározás körébe tartoznak a kapcsolódó emberi erőforrások és a fontosabb berendezések és eszközkészletek is; az ismeretekhez kapcsolódó létesítmények, például a gyűjtemények, archívumok vagy tudományosadat-infrastruktúrák; számítástechnikai rendszerek, kommunikációs hálózatok, továbbá bármilyen olyan egyedi jellegű és külső felhasználók számára nyitott infrastruktúra, amely létfontosságú a kiválóság megvalósításához a kutatás és az innováció területén. Ezek adott esetben a kutatáson kívül is használhatók, például oktatásra vagy közszolgáltatások nyújtására, és lehetnek „egy helyszínre telepítettek”, „virtuálisak” vagy „szétszórtak”;
1.  „kutatási infrastruktúrák”: olyan létesítmények, amelyek erőforrásokat és szolgáltatásokat biztosítanak a kutatói közösségek számára a szakterületükön folytatandó kutatásokhoz és az innováció előmozdításához. A fogalommeghatározás körébe tartoznak a kapcsolódó emberi erőforrások és a fontosabb berendezések és eszközkészletek is, és különösen a IV. mellékletben említett, egyéb uniós támogatásokból támogatottak; az ismeretekhez kapcsolódó létesítmények, például a gyűjtemények, archívumok vagy tudományosadat-infrastruktúrák; számítástechnikai rendszerek, kommunikációs hálózatok, továbbá bármilyen olyan egyedi jellegű és külső felhasználók számára nyitott infrastruktúra, amely létfontosságú a kiválóság megvalósításához a kutatás és az innováció területén. Ezek adott esetben a kutatáson kívül is használhatók, például oktatásra vagy közszolgáltatások nyújtására, és lehetnek „egy helyszínre telepítettek”, „virtuálisak” vagy „szétszórtak”;
2.  „intelligens szakosodási stratégia”: jelentése megegyezik az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben26 meghatározott intelligens szakosodási stratégiáéval, és megfelel az (EU) XX [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendeletben meghatározott előfeltételeknek;
2.  „intelligens szakosodási stratégia”: jelentése megegyezik az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben26 meghatározott intelligens szakosodási stratégiáéval, és megfelel az (EU) XX [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendeletben meghatározott előfeltételeknek;
3.  „európai partnerség”: olyan kezdeményezés, melynek keretében az Unió magán és/vagy közszektorbeli partnerekkel (például ipari szereplőkkel, kutatószervezetekkel, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervekkel, illetve civil társadalmi szervezetekkel, köztük alapítványokkal) együtt vállalja egy kutatási és innovációs tevékenységekre – köztük a piaci bevezetéshez és a jogszabályokban vagy a szakpolitikákban való megjelenéshez kapcsolódó tevékenységekre – irányuló program kidolgozásának és végrehajtásának közös támogatását;
3.  „európai partnerség”: olyan kezdeményezés, melynek keretében az Unió magán és/vagy közszektorbeli partnerekkel (például ipari szereplőkkel, egyetemekkel, kutatószervezetekkel, beleértve a kutatási infrastruktúrákat, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervekkel, illetve civil társadalmi szervezetekkel, köztük nem kormányzati szervezetekkel és alapítványokkal) együtt vállalja egy kutatási és innovációs tevékenységekre – köztük az EUMSZ 185. és 187. cikke szerinti, valamint a piaci bevezetéshez és a jogszabályokban vagy a szakpolitikákban való megjelenéshez kapcsolódó tevékenységekre – irányuló program kidolgozásának és végrehajtásának közös támogatását;
4.  „nyílt hozzáférés”: a program által finanszírozott cselekvésekből eredő kutatási eredményekhez, különösen tudományos publikációkhoz és kutatási adatokhoz való, a végfelhasználó számára ingyenes online hozzáférés nyújtásának gyakorlata;
4.  „nyílt hozzáférés”: a program által finanszírozott cselekvésekből eredő kutatási eredményekhez, különösen tudományos publikációkhoz és kutatási adatokhoz való, a végfelhasználó számára ingyenes online hozzáférés nyújtásának gyakorlata. A kutatási adatok tekintetében „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” és a „ jelentős mentesülési lehetőségek” elvével összhangban figyelembe kell venni a releváns adatvédelmi és biztonsági érdekeket, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, a titoktartást, az Európai Unió globális gazdasági versenyképességét és egyéb jogos érdekeket;
5.  „küldetés”: cselekvések olyan összessége (portfóliója), amely egy mérhető cél meghatározott időn belül történő elérésére, valamint a tudományra, a technológiára és/vagy a társadalomra és a polgárokra gyakorolt olyan hatás elérésére irányul, amely egyedi cselekvések útján nem volt elérhető;
5.  „küldetés”: olyan, kiválóságra épülő kutatási és innovációs cselekvések összessége (portfóliója), amely lehet klasztereken átívelő vagy horizontális, amely mérhető cél meghatározott időn belül történő elérésére irányul és hatást gyakorol a tudományra, a technológiára, a társadalomra, a politikai döntéshozatalra és/vagy a diplomáciára, valamint az állampolgárokra, és amely egyedi cselekvések útján nem volna elérhető;
6.  „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán és többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;
6.  „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán és többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;
7.  „innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés”: olyan közbeszerzés, amelyben az ajánlatkérő szerv kereskedelmi forgalomban nagy volumenben még be nem szerezhető innovatív termékek vagy szolgáltatások első vásárlójaként lép fel, és amely magában foglalhatja a megfelelőség vizsgálatát is;
7.  „innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés”: olyan közbeszerzés, amelyben az ajánlatkérő szerv kereskedelmi forgalomban nagy volumenben még be nem szerezhető innovatív termékek vagy szolgáltatások első vásárlójaként lép fel, és amely magában foglalhatja a megfelelőség vizsgálatát is;
8.  „hozzáférési jogok”: az eredmények vagy a meglévő információk és jogok felhasználására vonatkozó jogok;
8.  „hozzáférési jogok” az eredmények vagy a meglévő információk és jogok felhasználására vonatkozó, e rendelettel összhangban megállapított feltételek mellett gyakorolható jogok;
9.  „meglévő információk és jogok”: megjelenési formájától és jellegétől, fizikai vagy virtuális mivoltától függetlenül minden olyan adat, know-how vagy információ, ideértve minden jogot, például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is, i. amellyel a kedvezményezettek a cselekvéshez való társulásuk előtt rendelkeznek; ii. amelyet a kedvezményezettek írásban bármilyen módon a cselekvés végrehajtásához vagy a cselekvés eredményeinek hasznosításához szükségesként jelölnek meg;
9.  „meglévő információk és jogok”: megjelenési formájától és jellegétől, fizikai vagy virtuális mivoltától függetlenül minden olyan adat, know-how vagy információ, ideértve minden jogot, például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is, i. amellyel a kedvezményezettek a cselekvéshez való társulásuk előtt rendelkeznek; és ii. amelyet a kedvezményezettek írásos megállapodásban a cselekvés végrehajtásához vagy a cselekvés eredményeinek hasznosításához szükségesként jelölnek meg;
10.  „terjesztés”: az eredmények nyilvános közlése arra alkalmas módon, beleértve – az alkalmazott médiumtól függetlenül – a tudományos publikációt is, de nem beleértve az eredmények oltalom alá helyezés vagy hasznosítás céljából megvalósuló közlését;
10.  „terjesztés”: az eredmények nyilvános közlése arra alkalmas módon, beleértve – az alkalmazott médiumtól függetlenül – a tudományos publikációt is, de bele nem értve az eredmények oltalom alá helyezés vagy hasznosítás céljából megvalósuló közlését;
11.  „hasznosítás”: az eredmények felhasználása az adott cselekvéshez nem tartozó további kutatási és innovációs tevékenységek keretében, illetve termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása, előállítása és értékesítése, szolgáltatások kialakítása és nyújtása vagy szabványosítás során;
11.  „hasznosítás”: az eredmények felhasználása az adott cselekvéshez nem tartozó további kutatási és innovációs tevékenységek keretében, illetve többek között olyan kereskedelmi hasznosítás, mint például termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása, előállítása és értékesítése, szolgáltatások kialakítása és nyújtása vagy szabványosítás során;
12.  „méltányos és észszerű feltételek”: megfelelő feltételek, beleértve az esetleges pénzügyi feltételeket és a jogdíjmentességet is, figyelembe véve a hozzáférési igénnyel kapcsolatos különleges körülményeket, például azon eredmények, illetve meglévő információk és jogok tényleges vagy potenciális értékét, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett hasznosítás területét, időtartamát vagy egyéb jellemzőit;
12.  „méltányos és észszerű feltételek”: megfelelő feltételek, beleértve az esetleges pénzügyi feltételeket és a jogdíjmentességet is, figyelembe véve a hozzáférési igénnyel kapcsolatos különleges körülményeket, például azon eredmények, illetve meglévő információk és jogok tényleges vagy potenciális értékét, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett hasznosítás területét, időtartamát vagy egyéb jellemzőit;
13.  „finanszírozó szerv” a Bizottságtól eltérő, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett olyan szerv vagy szervezet, amelyre a Bizottság a program szerinti költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházott át;
13.  „finanszírozó szerv” a Bizottságtól eltérő, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett olyan szerv vagy szervezet, amelyre a Bizottság a program szerinti költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházott át;
14.  „nemzetközi európai kutatószervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége tagállam vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;
14.  „nemzetközi európai kutatószervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége tagállam vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;
15.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
15.  „jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
15a.  „a részvétel növelésében érintett országok”: a kutatási kiválóság összetett mutatójának (K+F-intenzitás, tudományos és technológiai kiválóság, a gazdaság tudásintenzitása, a csúcstechnológiai és a közepes technológiai szintű termékek kereskedelmi mérlegben elfoglalt helye) és az uniós átlaghoz képest 70%-os korrekciós küszöbérték alkalmazásával meghatározott országok26a;
16.  „nonprofit jogalany”: jogi formájából adódóan nonprofitnak minősülő jogalany vagy olyan jogalany, amelynek nyereségéből a rá vonatkozó törvényi, jogszabályi kötelezettség értelmében a részvényesei, illetve tagjai nem részesedhetnek;
16.  „nonprofit jogalany”: jogi formájából adódóan nonprofitnak minősülő jogalany vagy olyan jogalany, amelynek nyereségéből a rá vonatkozó törvényi, jogszabályi kötelezettség értelmében a részvényesei, illetve tagjai nem részesedhetnek;
17.  „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem a 2003/361/EK bizottsági ajánlás27 meghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát az említett ajánlás melléklete I. címének 3., 4., 5. és 6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3 000 fő;
17.  „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem a 2003/361/EK bizottsági ajánlás27 meghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát az említett ajánlás melléklete I. címének 3., 4., 5. és 6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3 000 fő;
18.  „eredmények”: az adott cselekvés bármilyen fizikai vagy virtuális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is;
18.  „eredmények”: az adott tevékenység bármilyen fizikai vagy immateriális eredménye, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemitulajdonhoz fűződő jogokat is;
19.  „kiválósági pecsét”: egy tanúsított minőségi védjegy, amely azt mutatja, hogy valamely, egy pályázati felhívásra benyújtott pályázat meghaladta a munkaprogramban meghatározott valamennyi küszöbértéket, de a munkaprogramban az adott felhívásra biztosított költségvetés kimerülése miatt nem részesülhetett finanszírozásban;
19.  „kiválósági pecsét”: tanúsított minőségi védjegy, amely azt mutatja, hogy valamely, pályázati felhívásra benyújtott pályázat meghaladta a munkaprogramban meghatározott valamennyi küszöbértéket, de a munkaprogramban az adott felhívásra biztosított költségvetés kimerülése miatt nem részesülhetett finanszírozásban, ám más uniós vagy tagállami finanszírozási forrásból kaphat támogatást;
19a.  „stratégiai kutatási és innovációs (K+I) terv”: olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kétévente elfogadott dokumentum, amely kiegészíti az egyedi programot, és több érdekelt – a tagállamok, az Európai Parlament, a kutatás-fejlesztésben és innovációban (K+F+I) érdekelt felek, köztük a civil társadalom – bevonásával folytatott, széles körű, és kötelező konzultáció alapján készül. Meghatározza a prioritásokat, az eszközöket és a cselekvések megfelelő típusait, valamint a végrehajtás formáit, így a munkaprogramok kidolgozásának alapját képezi. Tartalmazza különösen a kiválasztott küldetéseket, az újonnan létrehozott vagy folytatott szerződéses és intézményi partnerségeket, a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló (JKT) kiemelt kezdeményezéseket és a tudományos és innovációs társulásokat (TIT);
20.  „munkaprogram”: az egyedi program28 végrehajtása érdekében a Bizottság által az egyedi program 12. cikkének megfelelően elfogadott dokumentum, vagy egy tartalmát és szerkezetét tekintve azzal egyenértékű, valamely finanszírozó szerv által elfogadott dokumentum;
20.  „munkaprogram”: az egyedi program28 végrehajtása érdekében a Bizottság által az egyedi program 12. cikkének megfelelően elfogadott dokumentum, vagy egy tartalmát és szerkezetét tekintve azzal egyenértékű, valamely finanszírozó szerv által elfogadott dokumentum;
21.  „visszatérítendő előleg”: a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás azon része, amely a költségvetési rendelet X. címe szerinti hitelnek felel meg, de amelyet az Unió közvetlenül ítél oda nonprofit alapon innovációs cselekvéseknek megfelelő tevékenységek költségeinek fedezésére, és amelyet a kedvezményezettnek a szerződésben meghatározott feltételek mellett vissza kell térítenie az Unió részére;
21.  „visszatérítendő előleg”: az Európai horizont program keretében nyújtott vegyesfinanszírozás azon része, amely a költségvetési rendelet X. címe alapján hitelnek tekintendő, de amelyet az Unió közvetlenül, nonprofit alapon ítél oda innovációs cselekvéseknek megfelelő tevékenységek költségeinek fedezésére, és amelyet a kedvezményezettnek a szerződésben meghatározott feltételek mellett vissza kell térítenie az Unió részére;
22.  „szerződés”: a Bizottság vagy egy finanszírozó szerv és egy olyan jogalany által kötött megállapodás, amely jogalany innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvést hajt végre, és a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozásban részesül;
22.  „szerződés”: a Bizottság vagy valamely finanszírozó szerv és egy olyan jogalany által kötött megállapodás, amely innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvést hajt végre, és amely az Európai horizont program keretében nyújtott vegyesfinanszírozásban részesül;
23.  „minősített adatok”: az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat 3. cikkében meghatározott EU-minősített adatok, valamint a tagállamok minősített adatai, azon harmadik országok minősített adatai, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást kötött, illetve azon nemzetközi szervezetek minősített adatai, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást kötött;
23.  „minősített adatok”: az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat 3. cikkében meghatározott EU-minősített adatok, valamint a tagállamok minősített adatai, azon harmadik országok minősített adatai, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást kötött, illetve azon nemzetközi szervezetek minősített adatai, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást kötött;
24.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;
24.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott vissza nem fizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;
25.  „a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás”: egy innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéshez nyújtott egyszeri pénzügyi támogatás, amely egy vissza nem térítendő támogatás vagy visszatérítendő előleg, valamint egy tőkerészesedésbe való befektetés egyedi kombinációja.
25.  „az Európai horizont program keretében nyújtott vegyesfinanszírozás”: innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéshez nyújtott egyszeri, vissza nem térítendő támogatás vagy visszatérítendő előleg, valamint tőkerészesedésbe való beruházás egyedi kombinációjából álló pénzügyi támogatás;
25a.  kutatási és innovációs cselekvés: elsősorban olyan tevékenység, amely új ismeretek létrehozására és/vagy egy új, illetve jobb minőségű technológia, termék, eljárás, szolgáltatás vagy megoldás megvalósíthatóságának vizsgálatára irányul. Ez kiterjedhet alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, technológiák fejlesztésére és integrálására, kisléptékű prototípusok tesztelésére és validálására laboratóriumi vagy szimulált környezetben;
25b.  „innovációs cselekvés”: elsősorban olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek közvetlenül új, módosított vagy jobb minőségű termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és kialakításmódjának megtervezésére, elkészítésére irányulnak, és amelyeknek része lehet a prototípusgyártás, a tesztelés, a demonstrációs tevékenységek, a kísérleti bevezetés, a nagyléptékű termékvalidálás és a piaci elterjesztés;
25c.  „az EKT hatáskörébe tartozó felderítő kutatás”: kutatásvezető irányításával végrehajtott kutatási cselekvések, amelyek gazdaintézménye az EKT kizárólagos hatáskörébe tartozó egy vagy több kedvezményezett;
25d.  „képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvés”: országok és – adott esetben – ágazatok vagy tudományágak közötti mobilitás révén a kutatók készségeinek, ismereteinek és szakmai előmeneteli lehetőségeinek fejlesztésére irányuló cselekvés;
25e.  „program-társfinanszírozási cselekvés”: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára társfinanszírozást nyújtó cselekvés;
25f.  „a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre irányuló cselekvés”: elsődlegesen ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által folytatott, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárásra irányuló cselekvés;
25g.  „innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzéseket célzó cselekvés”: ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által folytatott, elsődlegesen innovatív megoldásokra irányuló közös vagy összehangolt közbeszerzési eljárásokat célzó cselekvés;
25h.  „koordinációs és támogatási cselekvés”: a kutatási és innovációs tevékenységek kivételével a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló cselekvés;
25i.  „közbeszerzési eljárás”: a program azon részeinek végrehajtása, amelyek az Unió stratégiai érdekeihez és autonómiájához kapcsolódnak, valamint – a Bizottság saját céljait szolgáló – tanulmánykészítésre, termékekre, szolgáltatásokra és képességek fejlesztésére irányuló közbeszerzési eljárások lebonyolítása;
25j.  „kapcsolt jogalany”: az a jogalany, amelyben egy résztvevő közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, vagy amely közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik egy résztvevőben, vagy amely esetében e szervezet és a résztvevő ugyanazon közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt áll;
__________________
__________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
26 Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
26a A Bizottság felülvizsgálhatja és szükség esetén munkaprogramjaiban aktualizálhatja a részvétel növelésében érintett országok jegyzékét.
27
27
28 HL ….
28 HL ….
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk
3. cikk
3. cikk
A program célkitűzései
A program célkitűzései
(1)  A program általános célkitűzése, hogy az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, az Unió versenyképességének – többek között az uniós ipar terén történő – fokozása, az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása, valamint a globális kihívások, köztük a fenntartható fejlesztési célok által jelentett kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében a kutatásba és innovációba való uniós beruházások tudományos, gazdasági és társadalmi hatásokat váltsanak ki.
(1)  A program általános célkitűzése, hogy a kutatásba és innovációba való uniós beruházások Unió-szerte tudományos, technológiai, gazdasági és társadalmi hatásokat váltsanak ki az Unió egésze tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, versenyképességének fokozása és az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében. A kutatásnak és az ipari ágazatoknak eredményekre kell törekedniük az unió stratégiai prioritásai és szakpolitikái terén, hozzá kell járulniuk a globális kihívásokkal szembeni fellépéshez, köztük a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez, hozzá kell továbbá járulniuk az uniós állam- és kormányfők által tett azon kötelezettségvállalás teljesítéséhez, hogy az uniós GDP 3%-át kutatás-fejlesztésre fordítják.
(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:
(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:
-a)  új a tudományos és technológiai kiválóság fejlesztése, előmozdítása és terjesztése;
a)  a magas színvonalú új ismeretek, készségek, technológiák és a globális kihívásokra kidolgozott megoldások létrehozásának és terjesztésének támogatása;
a)  az alapkutatáson és az alkalmazott kutatáson egyaránt alapuló, magas színvonalú ismeretek, készségek, technológiák és megoldások létrehozásának és terjesztésének támogatása a globális kihívások, többek között az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlesztési célok terén szükséges fellépés érdekében;
aa)  törekvés a kutatás és innováció terén az Unión belül mutatkozó szakadék jelentős csökkentésére, különösen a K+I terén gyengén teljesítő tagállamok Európai horizont programban való részvételének növelésével az előző keretprogramhoz képest;
b)  a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a globális kihívások kezelése érdekében az innovatív megoldások iparban és a társadalomban való elterjedésének támogatása;
b)  a K+F+I finanszírozás uniós hozzáadott értékének és a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint az innovatív megoldások európai iparban és társadalomban való hozzáférhetőségének és elterjedésének támogatása;
c)  az innováció minden formájának előmozdítása, ideértve az áttörést jelentő innovációkat is, valamint az innovatív megoldások piaci bevezetésének erősítése;
c)  az innováció minden formájának előmozdítása, valamint a K+F+I eredmények piaci bevezetésének és hasznosításának erősítése, különösen az Unión belül;
d)  a program megvalósításának optimalizálása, hogy az nagyobb hatást váltson ki egy megerősödött Európai Kutatási Térségben.
d)  a program megvalósításának optimalizálása, az Európai Kutatási Térség hatásának erősítése és növelése, valamint vonzóbbá tétele érdekében a K+F+I számára.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk
4. cikk
4. cikk
A program szerkezete
A program szerkezete
(1)  A program a 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekhez hozzájáruló következő részekre tagolódik:
(1)  A program a 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekhez hozzájáruló következő részekre tagolódik:
1.  I. pillér – „Nyílt tudomány”: a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre irányul, de támogatja a 3. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket is, összetevői a következők:
1.  I. pillér – „Kiváló és nyílt tudomány”, melynek összetevői a következők:
a)  Európai Kutatási Tanács (EKT);
a)  Európai Kutatási Tanács (EKT);
b)  Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA);
b)  Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA);
c)  kutatási infrastruktúrák.
c)  kutatási infrastruktúrák.
2.  II. pillér – „Globális kihívások és ipari versenyképesség”: a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre irányul, de támogatja a 3. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket is, összetevői a következők:
2.  II. pillér – „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség”, melynek összetevői a következők:
a)  „Egészségügy” klaszter;
a)  „Egészségügy” klaszter;
b)  „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter;
b)  „Befogadó és kreatív társadalom” klaszter;
b a)  Biztonságos társadalmak” klaszter
c)  „Digitális gazdaság, ipar” klaszter;
c)  „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter;
d)  „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter;
d)  „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter;
e)  „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszter;
e)  „Élelmiszerek, természeti erőforrások és mezőgazdaság” klaszter
f)  a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései.
f)  a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései.
3.  III. pillér – „Nyílt innováció”: a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre irányul, de támogatja a 3. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket is, összetevői a következők:
3.  III. pillér – „Innovatív Európa”, melynek összetevői a következők:
a)  Európai Innovációs Tanács (EIC);
a)  Európai Innovációs Tanács (EIC);
b)  európai innovációs ökoszisztémák;
b)  európai innovációs ökoszisztémák;
c)  Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT).
c)  Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT).
4.  „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész: a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre irányul, de támogatja a 3. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket is, összetevői a következők:
4.  „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész, melynek összetevői a következők:
a)  a kiválóság megosztása;
a)  a kiválóság terjesztése és a részvétel bővítése Unió-szerte;
b)  az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése.
b)  az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése.
(2)  A tevékenységeket az I. melléklet ismerteti nagy vonalakban.
(2)  A tevékenységeket nagy vonalakban az I. melléklet ismerteti.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk
5. cikk
5. cikk
Védelmi kutatás
Védelmi kutatás
(1)  Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi program keretében végrehajtandó, az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló … rendeletben meghatározott tevékenységek olyan kutatások, melyek kizárólag védelmi alkalmazásokra összpontosítanak, céljuk pedig a védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovatív jellegének fokozása.
(1)  Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi program keretében végrehajtandó, az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló … rendeletben meghatározott tevékenységek kizárólag védelmi kutatásra és alkalmazásokra összpontosítanak, céljuk pedig az Unió védelmi ipara megszilárdításának, versenyképességének, hatékonyságának és innovatív jellegének fokozása, valamint a két program közötti átfedések elkerülése.
(2)  Ez a rendelet e cikk, az 1. cikk (1) és (3) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése kivételével nem alkalmazandó az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra.
(2)  Ez a rendelet e cikk, az 1. cikk (1) és (3) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése kivételével nem alkalmazandó az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk
6. cikk
6. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái
Stratégiai tervezés és az uniós finanszírozás végrehajtása és formái
(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett finanszírozó szervekkel.
(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett finanszírozó szervekkel.
(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában különösen vissza nem térítendő támogatás (ideértve a működési támogatást is), pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást a közvetett cselekvésekhez. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.
(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást közvetett cselekvésekhez, elsősorban különösen a program fő támogatási formáját képező vissza nem térítendő támogatás formájában (ideértve a működési támogatást is), továbbá pénzdíjak és közbeszerzések formájában. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.
(3)  A közvetett cselekvésekre az e rendeletben rögzített részvételi és terjesztési szabályokat kell alkalmazni.
(3)  A közvetett cselekvésekre az e rendeletben rögzített részvételi és terjesztési szabályokat kell alkalmazni.
(4)  A program keretében alkalmazandó cselekvések fő típusait a II. melléklet határozza meg. A program összes célkitűzése esetében rugalmasan alkalmazandó valamennyi finanszírozási forma, a használatukról az adott célkitűzések szükségletei és jellemzői alapján kell dönteni.
(4)  A program keretében alkalmazandó cselekvések fő típusait a 2. cikk és a II. melléklet határozza meg. A program összes célkitűzése esetében rugalmasan alkalmazandók a (2) bekezdésben említett finanszírozási formák, a használatukról az adott célkitűzések szükségletei és jellemzői alapján kell dönteni.
(5)  A program a JRC által végzett közvetlen cselekvéseket is támogatja. Amennyiben ezek a cselekvések hozzájárulnak az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott kezdeményezésekhez, ez a hozzájárulás nem tekintendő a szóban forgó kezdeményezésekhez rendelt pénzügyi hozzájárulás részének.
(5)  A program a JRC által végzett közvetlen cselekvéseket is támogatja. Amennyiben ezek a cselekvések hozzájárulnak az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott kezdeményezésekhez, ez a hozzájárulás nem tekintendő a szóban forgó kezdeményezésekhez rendelt pénzügyi hozzájárulás részének.
(6)  Az egyedi program29 végrehajtásának – különösen a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér esetében – a kutatási és innovációs tevékenységek átlátható és stratégiai jellegű, többéves tervezésén kell alapulnia, amelyet az érdekelt felekkel a prioritásokról, a megfelelő cselekvéstípusokról és az alkalmazandó végrehajtási formákról folytatott konzultációk előznek meg. Ez biztosítja a más releváns uniós programokkal való összhangot.
(6)  Az egyedi program végrehajtását a stratégiai K+I tervekre29 kell alapozni és össze kell hangolni a program 3. cikkben rögzített valamennyi célkitűzésével, a kutatási és innovációs tevékenységek többéves stratégiai tervezésének átlátható és inkluzív folyamatát követően, különös tekintettel a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérre.
Konzultációkra kerül sor a nemzeti hatóságokkal, az Európai Parlamenttel, a K+F+I és az ipari ágazat terén érdekelt felekkel, többek között az európai technológiai platformokkal, a civil társadalom képviselőivel és magas szintű szakértőkből álló független tanácsadó csoportokkal a prioritásokról, a megfelelő cselekvéstípusokról és végrehajtás a alkalmazandó formáiról. A stratégiai tervezés biztosítja a más releváns uniós programokkal való összhangot, és fokozza a tagállami és regionális K+F+I finanszírozási programokkal és prioritásokkal meglévő kiegészítő jelleget és szinergiákat, így erősítve az EKT-t.
(6a)  A program az összes kedvezményezettek számára lehetőséget nyújt a támogatások gyorsabb megpályázására. Egyes kutatási és innovációs cselekvéseknek a gyorsított kutatás és innováció logikáját alkalmazzák, amelyben a támogatás odaítéléséhez szükséges idő nem haladja meg a hat hónapot. Ez lehetővé teszi a finanszírozáshoz való gyorsabb, alulról építkező hozzáférést a kis együttműködési konzorciumok számára, amelyek tevékenysége az alapkutatástól a piaci alkalmazásig terjed. A gyorsított kutatásra és innovációra vonatkozó megközelítés szerint meghirdetett felhívásokra folyamatosan, részhatáridők szerint lehet pályázni, és a munkaprogramokban a klaszterek, az EIC és a „kiválóság terjesztése” rész keretében kerülnek végrehajtásra.
(7)  A Horizont Európa tevékenységei elsősorban pályázati felhívások útján kerülnek megvalósításra, melyek egyes esetekben küldetések és európai partnerségek részeként kerülnek lebonyolításra.
(7)  Az Európai horizont tevékenységei pályázati felhívások útján kerülnek megvalósításra, melyek egyes esetekben küldetések és európai partnerségek részeként kerülnek lebonyolításra, a pénzdíjakról szóló 39. cikkben említett tevékenységek kivételével.
(8)  A Horizont Európa keretében végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységek a polgári felhasználásokra összpontosítanak.
(9)  A program keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesülésének hatékony előmozdítását. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően – az elbírálást végző testületekben, valamint a szakértői csoportokhoz hasonló szervekben.
__________________
__________________
29
29
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
6 a cikk (új)
6a. cikk
Az uniós finanszírozási elvek és horizontális kérdések
(1)  Az Európai horizont keretében végrehajtott kutatásnak és innovációnak kizárólag a polgári felhasználásokra kell összpontosulnia. A program és az Európai Védelmi Alap közötti költségvetési átcsoportosítások nem megengedettek.
(2)  Az Európai horizont biztosítja a multidiszciplináris megközelítést, és indokolt esetben gondoskodik a társadalomtudomány és bölcsészettudomány beépítéséről a program keretében kifejtett valamennyi tevékenységbe.
(3)  A program együttműködésen alapuló részei biztosítják az alacsonyabb és magasabb technológiai érettségi szintek (TRL) közötti egyensúlyt, így felölelik a teljes értékláncot.
(4)  A program törekszik a K+F+I terén fennálló, Unión belüli szakadék jelentős csökkentésére, és ösztönzi a széles földrajzi kiterjedtséget a kutatási együttműködésen alapuló projektekben. E törekvések tükröződnek a tagállamok által meghozott arányos intézkedésekben az uniós, a nemzeti és regionális alapok támogatásával. Különös figyelmet kell szentelni a földrajzi egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően – a finanszírozott projektekben, az elbírálást végző testületekben, valamint a vezető testületekhez és szakértői csoportokhoz hasonló szervekben, a kiválóság kritériumának aláásása nélkül.
(5)  A program keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesülésének hatékony előmozdítását, továbbá fel kell lépni a nem közötti egyensúlyhiány okai ellen. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően – az elbírálást végző testületekben, valamint a vezető testületekhez és szakértői csoportokhoz hasonló tanácsadó testületekben.
(6)  A program keretében törekedni kell az adminisztráció folyamatos egyszerűsítésére és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentésére.
(7)  Az éghajlati szempontok érvényesítését megfelelő mértékben integrálni kell a kutatási és innovációs tartalmakba, és azt a kutatási ciklus minden szakaszában alkalmazni kell.
(8)  A program keretében adott esetben gondoskodni kell a társadalom bevonásáról a K+I folyamatának és eredményeinek a társadalom értékeivel és szükségleteivel történő jobb összehangolása érdekében, a tudományos szerepvállalás és tudományos oktatási tevékenységek előmozdításával és a tudományos menetrendek közös létrehozásával és tervezésével, bevonva az állampolgárokat és a civil társadalmat a K+I prioritásainak kitűzésébe.
(9)  A program keretében biztosítani kell a kutatási és innovációs projektekbe folyó közfinanszírozás átláthatóságát és elszámoltathatóságát, gondoskodva ezáltal a közérdek védelméről.
(10)  A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv gondoskodik arról, hogy a pályázati felhívás közzétételekor minden lehetséges résztvevőnek elégséges iránymutatás és tájékoztatás – különösen az alkalmazandó támogatási mintamegállapodás – álljon rendelkezésére.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Küldetések
Küldetések
(1)  A küldetéseket a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pilléren belül kell programozni, de azokhoz hozzájárulhatnak a program más részei keretében végrehajtott cselekvések is.
(1)  A küldetéseket a „Globális kihívások és az európai pari versenyképesség” pilléren belül kell programozni, de azokhoz az Európai horizont szabályait követve hozzájárulhatnak a program más részei keretében végrehajtott cselekvések, valamint más uniós támogatási programok keretében végrehajtott cselekvések is.
(2)  A küldetéseket az egyedi program 5. cikkével összhangban kell végrehajtani. Az értékelést a 26. cikknek megfelelően kell elvégezni.
(2)  A küldetések tartalmát, a célkitűzéseket, a célszámokat, a határidőket és ezek végrehajtását a keretprogram 2. cikkében meghatározott és 6. cikkében, valamint az egyedi program 5. cikkében részletesen meghatározott stratégiai K+I tervekben határozzák meg részletesen. Az értékelést a 26. cikknek megfelelően végzik.
(2a)  A program első két évében a II. pillér éves költségvetésének legfeljebb 10%-át programozzák a küldetések végrehajtására vonatkozó egyedi felhívásokon keresztül. A program utolsó három évében és csak a küldetések kiválasztásának és az irányítási eljárás pozitív értékelését követően ez az arány növelhető. A költségvetés küldetésekre szánt részét a stratégiai K+I tervekben határozzák meg.
(2b)  A küldetések teljes körű értékelésére kerül sor mérhető részcéljaik szerint, amely értékelés kiterjed hatókörükre, irányításukra, irányító testületeik kijelölésére, valamint ezek előzetes tevékenységeire. Az értékelés alapján megfogalmazott ajánlásokat figyelembe veszik az új küldetések programozása és a meglévők folytatása, megszüntetése vagy átirányítása előtt.
(3)  A küldetések:
(3)  A küldetések:
a)  egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és hozzájárulnak az Unió prioritásainak megvalósításához;
a)  egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és hozzájárulnak az Unió prioritásainak és célkitűzéseinek és kötelezettségvállalásainak megvalósításához;
aa)  inkluzív jellegűek, ösztönzik a széles körű szerepvállalást és biztosítják a különböző típusú érdekelt felek részvételét és a valamennyi tagállam javát szolgáló K+F+I eredményeket;
b)  merészek és inspirálóak, így széles körű társadalmi vagy gazdasági relevanciával bírnak;
b)  merészek és inspirálóak, így széles körű társadalmi, tudományos, technológiai, diplomáciai, környezeti vagy gazdasági relevanciával bírnak;
c)  világos irányt jelölnek meg, és célzottak, mérhetőek és időhöz kötöttek;
c)  világos irányt jelölnek meg, és célzottak, mérhetőek és időhöz kötöttek;
d)  ambiciózus de valószerű kutatási és innovációs tevékenységek köré szerveződnek;
d)  átlátható módon kerülnek kiválasztásra és ambiciózus, kiválóságra épülő, de valószerű kutatási és innovációs tevékenységek köré szerveződnek a kidolgozás összes szakaszában.
da)  a küldetés célkitűzései tekintetében tartalmaz valamiféle sürgős elemet, rendelkezik a szükséges hatókörrel, léptékkel, képes a szükséges források széles körű mozgósítására, és kizárólag a küldetés eredményének biztosítására összpontosít;
e)  több tudományágban, ágazatban és több szereplő körében is cselekvésre ösztönöznek;
e)  több tudományágban, ágazatban (beleértve a társadalom- és bölcsészettudományokat) és több szereplő körében is cselekvésre ösztönöznek;
f)  nyitva állnak többféle alulról építkező megoldásra.
f)  nyitva állnak többféle alulról építkező megoldásra;
fa)  szinergiákat hoz létre átlátható módon más uniós programokkal, valamint köz- és magánfinanszírozású alapokkal, többek között a tagállami és regionális innovációs ökoszisztémák tevékeny bevonása révén.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
7 a cikk (új)
7a. cikk
Az Európai Innovációs Tanács
(1)  A Bizottság létrehozza az Európai Innovációs Tanácsot (EIC) a III. pillér – „Innovatív Európa” keretében megvalósuló, az EIC-hez kapcsolódó cselekvések végrehajtása céljából. Az EIC a következő elvek alapján működik: az áttörést jelentő és a diszruptív innovációra való összpontosítás, autonómia, kockázatvállalási képesség, hatékonyság, eredményesség, átláthatóság és elszámoltathatóság.
(2)  Az EIC az innovátorok valamennyi típusa számára nyitva áll, az egyénektől kezdve egészen az egyetemekig, kutatószervezetekig és vállalatokig, az induló vállalkozásokig, különös tekintettel a kkv-kra, és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, az egyéni kedvezményezettektől a több tudományágat felölelő konzorciumokig. Az EIC költségvetésének legalább 70%-át innovatív induló vállalkozások és kkv-k számára különítik el.
(3)  Az EIC testülete és irányítási jellemzői az (EU) ... határozatban [egyedi program] és mellékleteiben kerülnek meghatározásra.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk
8. cikk
8. cikk
Európai partnerségek
Európai partnerségek
(1)  A Horizont Európa részei megvalósíthatók európai partnerségek útján is. Az Unió európai partnerségekben való részvétele a következő formák valamelyikét öltheti:
(1)  Az Európai horizont részei megvalósíthatók európai partnerségek útján is. Az Unió európai partnerségekben való részvétele a következő formák valamelyikét öltheti:
a)  olyan partnerségekben való részvétel, amelyek létrejöttének alapja a Bizottság és a 2. cikk (3) bekezdésében említett partnerek között létrejött, a partnerség célkitűzéseit, a partnerek kapcsolódó, pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásait, a fő teljesítmény- és hatásmutatókat, valamint a létrehozandó outputokat meghatározó egyetértési megállapodás és/vagy szerződéses megállapodás. Ezekben szerepel a partnerek és a program által végrehajtott kiegészítő kutatási és innovációs tevékenységek azonosítása is (közös programozású európai partnerségek);
a)  olyan partnerségekben való részvétel, amelyek létrejöttének alapja a Bizottság és a 2. cikk (3) bekezdésében említett partnerek között létrejött, a partnerség célkitűzéseit, a partnerek kapcsolódó, pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásait, a fő teljesítmény- és hatásmutatókat, valamint a létrehozandó outputokat meghatározó egyetértési megállapodás és/vagy szerződéses megállapodás. Ezekben szerepel a partnerek és a program által végrehajtott kiegészítő kutatási és innovációs tevékenységek azonosítása is (közös programozású európai partnerségek);
b)  pénzügyi hozzájárulás melletti részvétel kutatási és innovációs tevékenységek olyan programjában, amely a partnerek pénzügyi és természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásán és a releváns tevékenységeik program-társfinanszírozási cselekvés útján történő integrációján alapul (társfinanszírozott európai partnerségek);
b)  pénzügyi hozzájárulás melletti részvétel kutatási és innovációs tevékenységek olyan programjában, amely a partnerek pénzügyi és természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásán és a releváns tevékenységeik program-társfinanszírozási cselekvés útján történő integrációján alapul (társfinanszírozott európai partnerségek);
c)  pénzügyi hozzájárulás melletti részvétel olyan kutatási és innovációs programokban, amelyeket több tagállam hajt végre az EUMSZ 185. cikke alapján, vagy az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott szervek, például közös vállalkozások hajtanak végre, vagy az EIT tudományos és innovációs társulásai hajtanak végre az [EIT rendelettel] összhangban (intézményesített európai partnerségek), és amelyek végrehajtására csak akkor kerül sor, ha az európai partnerségek más formái nem teljesítenék a célkitűzéseket vagy nem váltanák ki a szükséges várt hatásokat, és ha a hosszú távú kilátások és az integráció magas szintje – ideértve minden pénzügyi hozzájárulás központi kezelését is – indokolják a végrehajtást.
c)  pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulás melletti részvétel olyan kutatási és innovációs programokban, amelyeket több tagállam hajt végre az EUMSZ 185. cikke alapján, vagy az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott szervek, például közös vállalkozások hajtanak végre, vagy az EIT tudományos és innovációs társulásai hajtanak végre az [EIT rendelettel] összhangban (intézményesített európai partnerségek), és amelyek végrehajtására csak akkor kerül sor, ha az európai partnerségek más formái nem teljesítenék a célkitűzéseket, vagy nem váltanák ki a szükséges várt hatásokat, és ha a hosszú távú kilátások és az integráció magas szintje – ideértve minden pénzügyi hozzájárulás központi kezelését is – indokolják a végrehajtást.
(2)  Az európai partnerségek:
(2)  Az európai partnerségek:
a)  olyan esetben hozandók létre, amikor hatékonyabban érik el a Horizont Európa célkitűzéseit, mint az Unió önmagában;
a)  csak olyan esetben hozandók létre, amikor hatékonyabban érik el az Európai horizont célkitűzéseit, mint a keretprogram más részei;
b)  betartják az uniós hozzáadott érték, az átláthatóság, a nyíltság, a hatás, a multiplikátorhatás, az összes részt vevő fél hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalása, a rugalmasság, a koherencia, valamint az uniós, helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi kezdeményezésekkel fennálló kiegészítő jelleg elvét;
b)  betartják az uniós hozzáadott érték, az átláthatóság, a nyíltság, a hatás, az erős multiplikátorhatás, az összes részt vevő fél hosszú távú pénzügyi és/vagy természetbeni kötelezettségvállalása, a rugalmasság, a koherencia, valamint az uniós, helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi kezdeményezésekkel fennálló kiegészítő jelleg elvét;
c)  időben korlátozottak, és tartalmaznak a programból nyújtott finanszírozás fokozatos kivezetésére vonatkozó feltételeket.
c)  időben korlátozottak, és tartalmaznak a programból nyújtott finanszírozás fokozatos kivezetésére vonatkozó feltételeket.
(2a)  A munkaprogramban vagy munkatervekben történő végrehajtás előtt az összes partnerség meghatározásra kerül a keretprogram 6. cikkében és III. mellékletében és az egyedi program I. mellékletében említett stratégiai K+I tervekben.
A kiválasztásra, végrehajtásra, nyomon követésre, értékelésre és fokozatos kivezetésre vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat a III. melléklet tartalmazza.
A kiválasztásra, végrehajtásra, nyomon követésre, értékelésre és fokozatos kivezetésre vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat a III. melléklet tartalmazza.
Módosítás 71 és 172
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk
9. cikk
9. cikk
Költségvetés
Költségvetés
(1)  A keretprogram 2021–2027-es időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 94 100 000 000 EUR az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egyedi program esetében, és emellett az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra vonatkozó összeg, amelyet az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló … rendelet állapít meg.
(1)  A keretprogram 2021–2027-es időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 120 000 000 000 EUR az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egyedi program esetében, és emellett az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra vonatkozó összeg, amelyet az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló… rendelet állapít meg.
(2)  Az (1) bekezdés első félmondatában említett összeg indikatív felosztása a következő:
(2)  Az (1) bekezdés első félmondatában említett összeg indikatív felosztása a következő:
a)  I. pillér – „Nyílt tudomány”, 2021–2027-es időszak: 25 800 000 000 EUR, amelyből:
a)  I. pillér – „Kiváló és nyílt tudomány”, 2021–2027-es időszak: 27,42 %, amelyből:
1.  Európai Kutatási Tanács: 16 600 000 000 EUR;
1.  Európai Kutatási Tanács: 17,64%;
2.  Marie Skłodowska-Curie-cselekvések: 6 800 000 000 EUR;
2.  Marie Skłodowska-Curie-cselekvések: 7,23%;
3.  kutatási infrastruktúrák: 2 400 000 000 EUR;
3.  kutatási infrastruktúrák: 2,55%;
b)  II. pillér – „Globális kihívások és ipari versenyképesség”, 2021–2027-es időszak: 52 700 000 000 EUR, amelyből
b)  II. pillér – „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség”, 2021–2027-es időszak: 55,48%, amelyből
1.  „Egészségügy” klaszter: 7 700 000 000 EUR;
1.  „Egészségügy” klaszter: 8,16%;
2.  „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter: 2 800 000 000 EUR;
2.  „Befogadó és kreatív társadalom” klaszter: 2,50%;
2a.  „Biztonságos társadalmak” klaszter: 2,00%;
3.  „Digitális gazdaság, ipar” klaszter: 15 000 000 000 EUR;
3.  „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter: 15,94%;
4.  „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: 15 000 000 000 EUR;
4.  „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: 15,84%;
5.  „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszter: 10 000 000 000 EUR;
5.  „Élelmiszerek, természeti erőforrások és mezőgazdaság” klaszter: 9,00%;
6.  a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései: 2 200 000 000 EUR;
6.  a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései: 2,04%;
c)  III. pillér – „Nyílt innováció”, 2021–2027-es időszak: 13 500 000 000 EUR, amelyből:
c)  III. pillér – „Innovatív Európa”, 2021–2027-es időszak: 12,71%, amelyből:
1.  Európai Innovációs Tanács: 10 500 000 000 EUR, ebből európai innovációs ökoszisztémák: legfeljebb 500 000 000 EUR;
1.  Európai Innovációs Tanács: 8,71%, ebből európai innovációs ökoszisztémák: legfeljebb 0,53%;
2.  Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT): 3 000 000 000 EUR;
2.  Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT): 4%;
d)  „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész, 2021–2027-es időszak: 2 100 000 000 EUR, amelyből
d)  „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész: 4,39%, melynek összetevői a következők:
1.  „a kiválóság megosztása”: 1 700 000 000 EUR;
1.  „a kiválóság terjesztése és a részvétel kibővítése Unió-szerte”: 4,00%;
2.  „az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése”: 400 000 000 EUR.
2.  az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése: 0,39%.
(3)  Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy igényekre történő reagálás céljaira a Bizottság az éves költségvetési eljárás során legfeljebb 10 %-os mértékben eltérhet a (2) bekezdésben említett összegektől. Nem megengedett az ilyen eltérés az e cikk (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában említett összeg és „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” részre vonatkozóan e cikk (2) bekezdésében meghatározott teljes összeg tekintetében.
(3)  Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy igényekre történő reagálás céljaira a Bizottság az éves költségvetési eljárás során legfeljebb 10%-os mértékben – beleértve a társult országok hozzájárulásainak elosztását – eltérhet a (2) bekezdésben említett összegektől.
(3a)  Az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó és az uniós költségvetés 30%-ának az éghajlat-politikai célkitűzések támogatása érdekében történő felhasználására vonatkozó általános uniós célkitűzés részeként a program szerinti intézkedéseknek adott esetben a program kiadásainak legalább 35%-ával hozzá kell járulniuk az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez.
(3b)  Legalább 2,5 milliárd eurót különítenek el az e rendelet 43a. cikkében és a határozat I. mellékletében említett eszköz szerint a kkv-knál megvalósuló fokozatos innováció támogatására.
(3c)  Az Európai Parlamentnek benyújtandó hatásvizsgálatot követően a „Befogadó és a kreatív társadalom” klaszter költségvetésének 45%-a a kulturális és kreatív ágazatokkal – köztük az Unió kulturális örökségével – kapcsolatos kutatást támogatja, és magában foglalja az egyedi program I. mellékletében rögzített európai kulturálisörökség-felhő létrehozására fordítandó 300 millió EUR összeget.
(3d)  A II. pillér „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klasztere keretében a cél legalább 1 milliárd EUR előirányzása a kvantumkutatásra.
(4)  Az (1) bekezdés első félmondatában említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával, végrehajtásával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket, ideértve minden igazgatási kiadást is. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs cselekvésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.
(4)  Az (1) bekezdés első félmondatában említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával, végrehajtásával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket, ideértve minden igazgatási kiadást is. Ezen költségek nem haladhatják meg a program teljes összegének 5%-át. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs cselekvésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.
(5)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett cselekvésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a (4) bekezdésben meghatározott kiadások fedezésére.
(5)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett cselekvésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a (4) bekezdésben meghatározott kiadások fedezésére.
(6)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő cselekvések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.
(6)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő cselekvések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.
(7)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.
(7)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.
(8)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált és az (EU) XX rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 21. cikkének megfelelően átcsoportosítható források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
(9)  A Horizont Európa program kialakítása a más uniós finanszírozási programokkal szinergiában történő végrehajtást célozza. A IV. melléklet tartalmazza a más uniós finanszírozási programokkal fennálló szinergiák nem kimerítő felsorolását.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk
10. cikk
10. cikk
Nyílt hozzáférés és nyílt hozzáférésű adatok
Nyílt hozzáférés és nyílt hozzáférésű adatok
(1)  A programból finanszírozott kutatás eredményeként létrejött tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést a 35. cikk (3) bekezdésével összhangban kell biztosítani. A kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférést „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvének megfelelően kell biztosítani. Ösztönözni kell az egyéb kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférést.
(1)  A programból finanszírozott kutatás eredményeként létrejött tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést a 35. cikk (3) bekezdésével összhangban kell biztosítani. A kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférést „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvének megfelelően kell biztosítani.
(1a)  A kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréssel kapcsolatban fel kell ismerni azt, hogy különböző hozzáférési szabályzatokra van szükség az Unió gazdasági érdekei, szellemitulajdon-jogai, a személyes adatok uniós védelme és az Unió titoktartási rendelkezései, biztonsági kérdései és egyéb jogos érdekei miatt, beleértve a mentesülés lehetőségét is. A projekt időtartama alatt az adatgazdálkodási tervek elszámolható költségeknek tekintendők.
(1b)  Nemzetközileg is elő kell mozdítani a kutatási eredményekhez való kölcsönösen nyílt hozzáférést, szem előtt tartva az EU versenyképességét és ipari érdekeit. A kölcsönösen nyílt hozzáférést ösztönzéséről kell rendelkezni a harmadik országgal kötött minden társulási és tudományos és technológiai együttműködési megállapodásban, beleértve a program közvetett irányításával megbízott finanszírozó szervek által aláírt megállapodásokat is.
(2)  A kutatási adatok felelősségteljes kezelését a fellelhetőség, hozzáférhetőség, interoperabilitás és újrafelhasználhatóság (FAIR) elvének megfelelően kell biztosítani.
(2)  A kutatási adatok felelősségteljes kezelését az adatok fellelhetősége, hozzáférhetősége, interoperabilitása és újrafelhasználhatósága (FAIR) elvének megfelelően kell biztosítani.
(3)  A kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférésen és a kutatási adatok felelősségteljes kezelésén túl is támogatni kell a nyílt tudományos gyakorlatokat.
(3)  A kutatási adatokhoz és tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférésen és a kutatási adatok felelősségteljes kezelésén túl is támogatni kell a nyílt tudományos gyakorlatokat.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk
11. cikk
11. cikk
Kiegészítő és kombinált finanszírozás
Kiegészítő, kombinált és kumulatív finanszírozás
(1)   Az Európai horizont programot a más uniós finanszírozási programokkal való szinergiában hajtják végre, törekedve eközben az adminisztráció lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítésére. A IV. melléklet tartalmazza a más finanszírozási programokkal fennálló szinergiák nem kimerítő felsorolását. Az Európai horizont egységes szabályrendszere alkalmazandó a társfinanszírozott K+F+I cselekvésekre.
a kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:
(2)   A kiválósági pecsét a program összes részének keretein belül odaítélik. a kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:
a)  értékelésre kerültek a program körébe tartozó pályázati felhívás keretében;
a)  értékelésre kerültek a program körébe tartozó pályázati felhívás keretében;
b)  megfelelnek az említett pályázati felhívás minimális minőségi követelményeinek;
b)  megfelelnek az említett pályázati felhívás minimális minőségi követelményeinek;
c)  az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban,
c)  az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban,
az (EU) XX rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) XX rendelet [a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és nyomon követése] [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.
az (EU) XX rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) XX rendelet [a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és nyomon követése] [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek nemzeti vagy regionális alapokból, többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a további pályázás és értékelés követelménye nélkül, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok kivételével a támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.
(2a)   Az (EU) XX [... a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 21. cikkével összhangban az irányító hatóság önkéntes alapon kérheti, hogy pénzügyi előirányzatainak egy részét csoportosítsák át az Európai horizont programhoz. Az átcsoportosított forrásokat az Európai horizont szabályaival összhangban hajtják végre. A Bizottság továbbá biztosítja, hogy az ilyen átcsoportosított forrásokat teljes mértékben olyan programok és/vagy projektek számára különítsék el, amelyeket adott esetben abban a tagállamban vagy régióban hajtanak végre, amelyből a források származnak.
(2b)   A pályázók előzetes engedélyével a Bizottság szerepelteti az e cikkben említett előirányzatokat a kiválasztott projektekre vonatkozó információs rendszerekben a gyors információcsere érdekében, valamint azért, hogy lehetővé tegye a finanszírozó hatóságok számára, hogy támogatást nyújtsanak a kiválasztott cselekvésekhez.
Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk
12. cikk
12. cikk
A programhoz társult harmadik országok
A programhoz társult harmadik országok
(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;
a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;
b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;
b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;
c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;
c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;
d)  olyan harmadik országok és területek, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi feltételnek:
d)  olyan harmadik országok és területek, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi feltételnek:
i.  színvonalas tudományos, technológiai és innovációs kapacitással rendelkeznek;
i.  színvonalas tudományos, technológiai és innovációs kapacitással rendelkeznek;
ii.  elkötelezettek a szabályokon alapuló, demokratikus intézmények által támogatott nyitott piacgazdaság iránt, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tisztességes és méltányos kezelését is;
ii.  elkötelezettek a szabályokon alapuló, demokratikus intézmények által támogatott nyitott piacgazdaság iránt, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tisztességes és méltányos kezelését és az emberi jogok tiszteletben tartását is;
iii.  aktívan támogatják a polgárok gazdasági és társadalmi jóllétét javító szakpolitikákat.
iii.  aktívan támogatják a polgárok gazdasági és társadalmi jóllétét javító szakpolitikákat.
A d) pont szerinti harmadik országok programhoz való társulásának összhangban kell állnia a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:
A d) pont szerinti harmadik országok programhoz való teljes vagy részleges társulásának az Unió számára nyújtott előnyök értékelésén kell alapulnia. Különösképpen összhangban kell állnia a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:
–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;
–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;
–  jogot biztosít a program szerinti cselekvés összehangolására, amennyiben ez előnyös az Unió számára, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme biztosítva van;
–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek;
–  meghatározza a programban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi (al)programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek;
–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.
–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.
(2)  Az egyes harmadik országok programhoz való társulása hatókörének meghatározása során figyelembe kell venni az Unió gazdasági növekedésének az innováció útján történő előmozdítására irányuló célkitűzést. Ennek megfelelően – az EGT-tagországok, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek esetét kivéve – a program egyes részei kizárhatók a valamely országra vonatkozó társulási megállapodásból.
(2)  Az egyes harmadik országok programhoz való társulása hatókörének meghatározása során figyelembe kell venni az Unió gazdasági növekedésének az innováció útján történő előmozdítására irányuló célkitűzést, és el kell kerülni az agyelszívást az Unióból. Ennek megfelelően – az EGT-tagországok, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek esetét kivéve – a program egyetlen kedvezményezettre kiterjedő, különösen a magánszervezeteknek szánt részei kizárhatók a valamely országra vonatkozó társulási megállapodásból.
(3)  A társulási megállapodásnak adott esetben rendelkeznie kell az Unióban letelepedett jogalanyoknak a társult országok egyenértékű programjaiban való, a társulási megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelő részvételéről.
(3)  A társulási megállapodásnak adott esetben rendelkeznie kell az Unióban letelepedett jogalanyoknak a társult országok egyenértékű programjaiban való, a társulási megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelő részvételéről, és a kölcsönös részvétel megvalósításáról.
(4)  A pénzügyi hozzájárulás szintjét meghatározó feltételeknek biztosítaniuk kell a társult országban letelepedett szervezeteknek a programban való részvétel kapcsán juttatott összeghez képest jelentkező minden jelentős egyensúlyhiány automatikus korrekcióját, figyelembe véve a program irányítása, végrehajtása és működtetése kapcsán felmerülő költségeket is.
(4)  A társulási megállapodásban a pénzügyi hozzájárulás szintjét meghatározó feltételeknek biztosítaniuk kell a társult országban letelepedett szervezeteknek a programban való részvétel kapcsán juttatott összeghez képest jelentkező minden egyensúlyhiány kétévenkénti automatikus korrekcióját, figyelembe véve a program irányítása, végrehajtása és működtetése kapcsán felmerülő költségeket is.
(4a)  Az összes társult ország hozzájárulása szerepel a program vonatkozó részeiben, amennyiben betartják a 9. cikk 2) bekezdésében említett költségvetési bontást. A Bizottság az éves költségvetési eljárás során jelentést tesz a Tanácsnak és a Parlamentnek a program egyes részeinek teljes költségvetéséről, meghatározva az egyes társult országokat, egyedi hozzájárulásokat és azok pénzügyi egyensúlyát.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – cím
Támogatható cselekvések
Támogatható cselekvések és etikai elvek
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk
15. cikk
15. cikk
Etika
Etika
(1)  A program keretében végrehajtott cselekvéseknek összhangban kell állniuk az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is.
(1)  A program keretében végrehajtott cselekvéseknek összhangban kell állniuk az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is.
Különös figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, a magánélet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a személyeknek a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogára, a megkülönböztetésmentességhez való jogra és arra, hogy biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.
(2)  A cselekvésben részt vevő szervezeteknek be kell nyújtaniuk a következőket:
(2)  A cselekvésben részt vevő szervezeteknek be kell nyújtaniuk a következőket:
a)  etikai önértékelés, amely azonosítja és részletezi a finanszírozandó tevékenységek célkitűzéséhez, végrehajtásához és valószínű hatásához kapcsolódó valamennyi előre látható etikai problémát, és amelynek részét képezi az (1) bekezdésnek való megfelelés megerősítése, valamint annak leírása, hogy azt hogyan fogják biztosítani;
a)  etikai önértékelés, amely azonosítja és részletezi a finanszírozandó tevékenységek célkitűzéséhez, végrehajtásához és valószínű hatásához kapcsolódó valamennyi előre látható etikai problémát, és amelynek részét képezi az (1) bekezdésnek való megfelelés megerősítése, valamint annak leírása, hogy azt hogyan fogják biztosítani;
b)  arra vonatkozó megerősítés, hogy a tevékenységek meg fognak felelni az All European Academies által közzétett európai kutatásetikai magatartási kódexnek, és hogy nem kerül sor finanszírozásból kizárt tevékenységek végzésére;
b)  arra vonatkozó megerősítés, hogy a tevékenységek meg fognak felelni az All European Academies által közzétett európai kutatásetikai magatartási kódexnek, és hogy nem kerül sor finanszírozásból kizárt tevékenységek végzésére;
c)  az Unión kívül végzett tevékenységek esetében arra vonatkozó megerősítés, hogy ugyanazon tevékenységek engedélyezettek lettek volna egy tagállamban; és
c)  az Unión kívül végzett tevékenységek esetében arra vonatkozó megerősítés, hogy ugyanazon tevékenységek engedélyezettek lettek volna egy tagállamban; és
d)  az emberi embrionális őssejteket felhasználó tevékenységek esetében adott esetben az érintett tagállamok illetékes hatóságai által meghozandó engedélyezési és ellenőrző intézkedések, valamint az érintett tevékenységek megkezdése előtt beszerzendő etikai jóváhagyások részletes ismertetése.
d)  az emberi embrionális őssejteket felhasználó tevékenységek esetében adott esetben az érintett tagállamok illetékes hatóságai által meghozandó engedélyezési és ellenőrző intézkedések, valamint az érintett tevékenységek megkezdése előtt beszerzendő etikai jóváhagyások részletes ismertetése.
(3)  A pályázatokat szisztematikusan át kell világítani az összetett vagy súlyos etikai problémákat felvető cselekvések azonosítása érdekében, és az ilyen cselekvéseket etikai vizsgálatra kell utalni. Az etikai vizsgálatot a Bizottság végzi el, kivéve, ha átruházza ezt a feladatot a finanszírozó szervre. Az emberi embrionális őssejtek vagy emberi embriók felhasználásával járó cselekvések esetében az etikai vizsgálat kötelező. Az etikai átvilágítást és vizsgálatot etikai szakértők támogatása mellett kell végrehajtani. A Bizottság és a finanszírozó szervek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják az etikai eljárások átláthatóságát.
(3)  A pályázatokat szisztematikusan át kell világítani az összetett vagy súlyos etikai problémákat felvető cselekvések azonosítása érdekében, és az ilyen cselekvéseket etikai vizsgálatra kell utalni. Az etikai vizsgálatot a Bizottság végzi el, kivéve, ha átruházza ezt a feladatot a finanszírozó szervre. Az emberi embrionális őssejtek vagy emberi embriók felhasználásával járó cselekvések esetében az etikai vizsgálat kötelező. Az etikai átvilágítást és vizsgálatot etikai szakértők támogatása mellett kell végrehajtani. A Bizottság és a finanszírozó szervek biztosítják az etikai eljárások átláthatóságát.
(4)  A cselekvésekben részt vevő szervezeteknek az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük valamennyi jóváhagyást vagy más kötelező dokumentumot az érintett nemzeti vagy helyi etikai bizottságtól vagy más szervtől, például adatvédelmi hatóságtól. Ezeket a dokumentumokat meg kell őrizni és kérésre át kell adni a Bizottságnak vagy a finanszírozó szervnek.
(4)  A cselekvésekben részt vevő szervezeteknek az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük valamennyi jóváhagyást vagy más kötelező dokumentumot az érintett nemzeti vagy helyi etikai bizottságtól vagy más szervtől, például adatvédelmi hatóságtól. Ezeket a dokumentumokat meg kell őrizni és kérésre át kell adni a Bizottságnak vagy a finanszírozó szervnek.
(5)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben etikai ellenőrzéseket végez. Összetett vagy súlyos etikai problémák esetében az ellenőrzést a Bizottság végzi el, kivéve, ha átruházza ezt a feladatot a finanszírozó szervre.
(5)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben etikai ellenőrzéseket végez. Összetett vagy súlyos etikai problémák esetében az ellenőrzést a Bizottság végzi el, kivéve, ha átruházza ezt a feladatot a finanszírozó szervre.
Az etikai ellenőrzést etikai szakértők támogatása mellett kell végrehajtani.
Az etikai ellenőrzést etikai szakértők támogatása mellett kell végrehajtani.
(6)  Az etikai szempontból nem elfogadható cselekvések bármikor elutasíthatók vagy megszüntethetők.
(6)  Az etikai szempontból nem elfogadható tevékenységeket elutasítják vagy megszüntetik, amint az etikai szempontból való elfogadhatatlanság megállapítást nyer.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk
16. cikk
16. cikk
Biztonság
Biztonság
(1)  A program keretében végrehajtott cselekvéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó biztonsági szabályoknak, különösen a minősített adatok jogosulatlan közlése elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, ideértve a vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályoknak való megfelelést is. Az Unión kívül végrehajtott, minősített adatokat felhasználó és/vagy létrehozó kutatások esetében az említett követelmények teljesítésén túl az is szükséges, hogy az Unió és a kutatás helyszínéül szolgáló harmadik ország biztonsági megállapodást kössön.
(1)  A program keretében végrehajtott cselekvéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó biztonsági szabályoknak, különösen a minősített adatok jogosulatlan közlése elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, ideértve a vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályoknak való megfelelést is. Az Unión kívül végrehajtott, minősített adatokat felhasználó és/vagy létrehozó kutatások esetében az említett követelmények teljesítésén túl az is szükséges, hogy az Unió és a kutatás helyszínéül szolgáló harmadik ország biztonsági megállapodást kössön.
(2)  A pályázatoknak adott esetben tartalmazniuk kell egy biztonsági önértékelést, amely azonosítja az esetleges biztonsági problémákat, és részletesen ismerteti, hogy azokat hogyan fogják kezelni a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok betartása érdekében.
(2)  A pályázatoknak adott esetben tartalmazniuk kell egy biztonsági önértékelést, amely azonosítja az esetleges biztonsági problémákat, és részletesen ismerteti, hogy azokat hogyan fogják kezelni a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok betartása érdekében.
(3)  A biztonsági kérdéseket felvető pályázatok esetében a Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben biztonsági vizsgálatot végez.
(3)  A biztonsági kérdéseket felvető pályázatok esetében a Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben biztonsági vizsgálatot végez.
(4)  A cselekvéseknek adott esetben meg kell felelniük az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak és végrehajtási szabályainak.
(4)  A cselekvéseknek adott esetben meg kell felelniük az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak és végrehajtási szabályainak.
(5)  A cselekvésben részt vevő szervezeteknek biztosítaniuk kell a cselekvés során felhasznált és/vagy létrehozott minősített adatok jogosulatlan közlés elleni védelmét. Az érintett tevékenységek megkezdése előtt igazolniuk kell az érintett nemzeti biztonsági hatóság által kiállított személyi és/vagy telephely-biztonsági tanúsítvány meglétét.
(5)  A cselekvésben részt vevő szervezeteknek biztosítaniuk kell a cselekvés során felhasznált és/vagy létrehozott minősített adatok jogosulatlan közlés elleni védelmét. Az érintett tevékenységek megkezdése előtt a Bizottság vagy a finanszírozó szerv felszólítására igazolniuk kell az érintett nemzeti biztonsági hatóság által kiállított személyi és/vagy telephely-biztonsági tanúsítvány meglétét.
(6)  Ha külső szakértőknek minősített adatokkal kell dolgozniuk, akkor a szakértő kijelölésének előfeltétele a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvány megléte.
(6)  Ha külső szakértőknek minősített adatokkal kell dolgozniuk, akkor a szakértő kijelölésének előfeltétele a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvány megléte.
(7)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben biztonsági ellenőrzéseket végezhet.
(7)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben biztonsági ellenőrzéseket végezhet.
(8)  A biztonsági szabályoknak nem megfelelő cselekvések bármikor elutasíthatók vagy megszüntethetők.
(8)  A biztonsági szabályoknak nem megfelelő cselekvések bármikor elutasíthatók vagy megszüntethetők.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk
18. cikk
18. cikk
Részvételre jogosult szervezetek
Részvételre jogosult szervezetek
(1)  Amennyiben teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek és a munkaprogramban vagy a felhívásban megállapított esetleges további feltételek, a cselekvésekben letelepedési helyétől függetlenül bármely jogalany vagy nemzetközi szervezet részt vehet.
(1)  Amennyiben teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek és a munkaprogramban vagy a felhívásban megállapított esetleges további feltételek, a cselekvésekben letelepedési helyétől függetlenül bármely jogalany – a nem társult harmadik országokból származó jogalanyokat is beleértve – vagy nemzetközi szervezet részt vehet.
(2)  A szervezeteknek olyan konzorcium részét kell képezniük, amely legalább három, külön-külön tagállamban vagy társult országban letelepedett önálló jogalanyból áll, amelyek közül legalább egy valamely tagállamban telepedett le, kivéve, ha:
(2)  A szervezeteknek olyan konzorcium részét kell képezniük, amely legalább három, külön-külön tagállamban – a legkülső régiókat is beleértve – vagy társult országban letelepedett önálló jogalanyból áll, amelyek közül legalább kettő valamely tagállamban telepedett le, kivéve, ha a (3) vagy (4) bekezdésben említett cselekvésről van szó.
a)  a munkaprogram indokolt esetben másként rendelkezik;
b)  a (3) vagy a (4) bekezdésben említett cselekvésről van szó.
(3)  Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területét érintő cselekvéseket, valamint az Európai Innovációs Tanács (EIC) cselekvéseit, a képzési vagy mobilitási cselekvéseket, illetve a program-társfinanszírozási cselekvéseket végrehajthatja egy vagy több jogalany is, amelyek közül egynek valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalanynak kell lennie.
(3)  Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területét érintő cselekvéseket, valamint az Európai Innovációs Tanács (EIC) cselekvéseit, a képzési vagy mobilitási cselekvéseket, illetve a program-társfinanszírozási cselekvéseket végrehajthatja egy vagy több jogalany is, amelyek közül egynek valamely tagállamban vagy adott esetben a 12. cikk (1) bekezdésében említett társult országban letelepedett jogalanynak kell lennie.
(4)  A koordinációs és támogatási cselekvéseket végrehajthatja egy vagy több jogalany is, amelyek lehetnek valamely tagállamban, társult országban vagy egy harmadik országban letelepedett jogalanyok.
(4)  A koordinációs és támogatási cselekvéseket végrehajthatja egy vagy több jogalany is, amelyek lehetnek valamely tagállamban, illetve társult országban vagy egy harmadik országban letelepedett jogalanyok.
(5)  Az Unió stratégiai jelentőségű vagyonához, érdekeihez, autonómiájához vagy biztonságához kapcsolódó cselekvések esetében a munkaprogram előírhatja, hogy a részvétel a tagállamokban letelepedett jogalanyokra, illetve a tagállamokban letelepedett jogalanyokra és a meghatározott társult országokban vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyokra korlátozható.
(5)  Az Unió stratégiai jelentőségű vagyonához, érdekeihez, autonómiájához vagy biztonságához kapcsolódó cselekvések esetében a munkaprogram előírhatja, hogy a részvétel a tagállamokban letelepedett jogalanyokra, illetve a tagállamokban letelepedett jogalanyokra és a meghatározott társult országokban vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyokra korlátozható.
(6)  A munkaprogram a sajátos szakpolitikai igényeknek vagy a cselekvés jellegének és célkitűzéseinek megfelelően további részvételi feltételekről rendelkezhet a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározottak mellett, többek között meghatározhatja a jogalanyok számát, típusát és letelepedési helyét.
(6)  A munkaprogram a sajátos szakpolitikai igényeknek vagy a cselekvés jellegének és célkitűzéseinek megfelelően további részvételi feltételekről rendelkezhet a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározottak mellett, többek között meghatározhatja a jogalanyok számát, típusát és letelepedési helyét.
(7)  A 9. cikk (8) bekezdése szerinti összegekből részesülő cselekvések esetében a részvétel egyetlen, az átruházó irányító hatóság illetékességi területén letelepedett jogalanyra korlátozódik, kivéve, ha az irányító hatósággal kötött megállapodás és a munkaprogram másként rendelkezik.
(7)  A 11. cikk szerinti összegekből részesülő cselekvések esetében a részvétel egyetlen, az átruházó irányító hatóság illetékességi területén letelepedett jogalanyra korlátozódik, kivéve, ha az irányító hatósággal kötött megállapodás és a munkaprogram másként rendelkezik.
(8)  A munkaprogramban megjelölt esetekben a Közös Kutatóközpont is részt vehet a cselekvésekben.
(8)  A munkaprogramban megjelölt esetekben a Közös Kutatóközpont is részt vehet a cselekvésekben.
(9)  A Közös Kutatóközpont, a nemzetközi európai kutatószervezetek és az uniós jog alapján létrehozott jogalanyok úgy tekintendők, mint amelyek a cselekvésben részt vevő más jogalanyok letelepedési helyéhez képest eltérő tagállamban telepedtek le.
(10)  Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területét érintő cselekvések, valamint a képzési vagy mobilitási cselekvések esetében a valamely tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező nemzetközi szervezeteket úgy kell tekinteni, hogy abban a tagállamban vagy társult országban telepedtek le.
(10)  Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területét érintő cselekvések, valamint a képzési vagy mobilitási cselekvések esetében a valamely tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező nemzetközi szervezeteket úgy kell tekinteni, hogy abban a tagállamban vagy társult országban telepedtek le.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk
19. cikk
19. cikk
Finanszírozásra jogosult szervezetek
Finanszírozásra jogosult szervezetek
(1)   A szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban, ha valamely tagállamban vagy társult országban telepedtek le.
(1)   A szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban, ha valamely tagállamban vagy a 12. cikk (1) bekezdésében említett társult országban telepedtek le.
A 9. cikk (8) bekezdése szerinti összegekből részesülő cselekvések esetében csak az átruházó irányító hatóság illetékességi területén letelepedett szervezetek részesülhetnek az említett összegekből nyújtott finanszírozásban.
A 11. cikk (3) bekezdése szerinti összegekből részesülő cselekvések esetében csak az átruházó irányító hatóság illetékességi területén letelepedett szervezetek részesülhetnek az említett összegekből nyújtott finanszírozásban.
(1a)  Adott esetben a nemzetközi szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban egy cselekvés keretében, ha székhelyük valamely tagállamban vagy társult országban található.
(1b)  Az alacsony és közepes jövedelmű országok, illetve kivételes esetekben más nem társult harmadik országok esetében az ilyen szervezetek is jogosultak lehetnek finanszírozásra egy cselekvés keretében, amennyiben:
a)  a munkaprogram megjelöli a nem társult harmadik országot; valamint
b)  a Bizottság vagy a finanszírozó szerv a cselekvés végrehajtása szempontjából elengedhetetlennek tartja a kedvezményezett részvételét.
(2)  A valamely nem társult harmadik országban letelepedett szervezeteknek főszabály szerint viselniük kell részvételük költségeit. Az alacsony és közepes jövedelmű országok, illetve kivételes esetekben más nem társult harmadik országok esetében azonban az ilyen szervezetek is jogosultak lehetnek finanszírozásra egy cselekvés keretében, amennyiben:
(2)  A más nem társult harmadik országban letelepedett szervezeteknek viselniük kell részvételük költségeit. Amennyiben hasznosnak ítélik, K+F megállapodások létrehozhatók e nem társult harmadik országok és az Unió között, és lehetőség van a Horizont 2020 keretei között létrejöttekhez hasonló társfinanszírozási mechanizmus kialakítására. Ezen országoknak biztosítaniuk kell az uniós jogalanyok kölcsönös hozzáférését ezen országok K+F+I finanszírozási programjaihoz, valamint a kölcsönösséget a tudományos eredményekhez és adatokhoz, továbbá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó igazságos és méltányos feltételekhez való hozzáférés terén.
a)  a Bizottság által elfogadott munkaprogram megjelöli a harmadik országot; vagy
b)  a Bizottság vagy a finanszírozó szerv a cselekvés végrehajtása szempontjából elengedhetetlennek tartja a kedvezményezett részvételét.
(3)  A kapcsolódó szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban egy cselekvés keretében, ha valamely tagállamban, társult országban vagy a Bizottság által elfogadott munkaprogramban megjelölt harmadik országban telepedtek le.
(3)  A kapcsolódó szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban egy cselekvés keretében, ha valamely tagállamban vagy társult országban telepedtek le.
(3a)  A Bizottság jelentést készít a Parlament és a Tanács részére, amelyben minden egyes nem társult harmadik ország vonatkozásában közli a részt vevő jogalanyok számára nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás összegét, valamint az ugyanezen országok által a tevékenységeikben részt vevő uniós jogalanyok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegét.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk
20. cikk
20. cikk
Pályázati felhívások
Pályázati felhívások
(1)  A pályázati felhívások tartalmának az EIC „Pathfinder” átmeneti tevékenységein kívül minden cselekvés esetében szerepelnie kell a munkaprogramban.
(1)  A pályázati felhívások tartalmának minden cselekvés esetében szerepelnie kell a munkaprogramban.
A munkaprogramok kifejtik, hogy miért van szükség egy adott cselekvés finanszírozására, utalva a konkrét korábbi programok eredményére, valamint a tudomány, a technológia és az innováció helyzetére nemzeti, uniós és nemzetközi szinten, valamint a vonatkozó szakpolitikai, piaci és társadalmi fejleményekre.
(2)  A „Pathfinder” átmeneti tevékenységek esetében:
a)  a pályázati felhívások közzétételéről és tartalmáról a munkaprogramban a cselekvések érintett portfóliója kapcsán megállapított célkitűzésekre és költségvetésre tekintettel kell dönteni;
b)  pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők fix összegű, 50 000 EUR-t meg nem haladó vissza nem térítendő támogatások olyan sürgős koordinációs és támogatási cselekvések végrehajtásához, amelyek a portfólió kedvezményezetti közösségét kívánják megerősíteni vagy lehetséges spin-off vállalkozásokat vagy potenciálisan piacteremtő innovációkat értékelnek.
(3)   Ha az a célkitűzéseik eléréséhez szükséges, a pályázati felhívások korlátozódhatnak további tevékenységek fejlesztésére vagy további partnerek meglévő cselekvésekbe való bevonására.
(3)   Ha az a célkitűzéseik eléréséhez szükséges, a pályázati felhívások korlátozódhatnak további tevékenységek fejlesztésére vagy további partnerek meglévő cselekvésekbe való bevonására.
(4)   Nem kötelező a pályázati felhívás az olyan koordinációs és támogatási cselekvések, illetve program-társfinanszírozási cselekvések esetében, amelyek:
(4)   Nem kötelező a pályázati felhívás az olyan koordinációs és támogatási cselekvések, illetve program-társfinanszírozási cselekvések esetében, amelyek:
a)  végrehajtását a Közös Kutatóközpont vagy a munkaprogramban azonosított jogalanyok végzik; és
a)  végrehajtását a Közös Kutatóközpont vagy a munkaprogramban azonosított jogalanyok végzik; és
b)  nem tartoznak egy pályázati felhívás hatálya alá.
b)  nem tartoznak egy pályázati felhívás hatálya alá.
(5)   A munkaprogram meghatározza, mely felhívások esetében kerül odaítélésre „kiválósági pecsét”. A pályázó előzetes engedélyével a pályázatra és az értékelésre vonatkozó információk megoszthatók az érdekelt finanszírozó hatóságokkal, feltéve, hogy sor kerül titoktartási megállapodások megkötésére.
(5)   A munkaprogram meghatározza, mely felhívások esetében kerül odaítélésre „kiválósági pecsét”. A pályázó előzetes engedélyével a pályázatra és az értékelésre vonatkozó információk megoszthatók az érdekelt finanszírozó hatóságokkal, feltéve, hogy sor kerül titoktartási megállapodások megkötésére.
(5a)  A túljelentkezés kezelése érdekében a Bizottság több pályázati felhívás esetében is kétlépcsős értékelési eljárást alkalmazhat.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk
21. cikk
21. cikk
Közös pályázati felhívások
Közös pályázati felhívások
A Bizottság vagy egy finanszírozó szerv közzétehet közös pályázati felhívást a következőkkel:
A Bizottság vagy egy finanszírozó szerv közzétehet közös pályázati felhívást a következőkkel:
a)  harmadik országok vagy azok tudományos és technológiai szervezetei és ügynökségei;
a)  harmadik országok vagy azok tudományos és technológiai szervezetei és ügynökségei;
b)  nemzetközi szervezetek;
b)  nemzetközi szervezetek;
c)  nonprofit jogalanyok.
c)  nonprofit jogalanyok.
Közös pályázati felhívás esetében közös eljárásokat kell kialakítani a pályázatok kiválasztására és értékelésére vonatkozóan. Az eljárásokban részt kell vennie a felek által kijelölt szakértőkből álló, kiegyensúlyozott összetételű csoportnak.
Közös pályázati felhívás esetében a pályázó konzorciumoknak teljesíteniük kell az e rendelet 18. cikkének 2. pontjában előírt követelményeket, és közös eljárásokat kell kialakítani a pályázatok kiválasztására és értékelésére vonatkozóan. Az eljárásokban részt kell vennie a felek által kijelölt szakértőkből álló, kiegyensúlyozott összetételű csoportnak.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk
22. cikk
22. cikk
Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés
Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés
(1)  A cselekvések magukban foglalhatnak a 2014/24/EU31, a 2014/25/EU32 és a 2009/81/EK irányelv33 meghatározása szerinti ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által megvalósított, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést vagy innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést, illetőleg irányulhatnak elsődlegesen ilyen beszerzésekre.
(1)  A cselekvések magukban foglalhatnak a 2014/24/EU31, a 2014/25/EU32 és a 2009/81/EK irányelv33 meghatározása szerinti ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által megvalósított, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést vagy innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést, illetőleg irányulhatnak elsődlegesen ilyen beszerzésekre.
(2)  A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:
(2)  A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:
a)  meg kell felelniük az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének, valamint a versenyszabályoknak;
a)  meg kell felelniük az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének, valamint a versenyszabályoknak;
b)  kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés esetében külön feltételek is meghatározhatók, így például előírható, hogy a beszerzés tárgyát képező tevékenységek végrehajtásának helye csak a tagállamok és a társult országok területén lehet;
b)  kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés esetében egyszerűsített és/vagy gyorsított eljárások alkalmazhatók, és külön feltételek is meghatározhatók, így például előírható, hogy a beszerzés tárgyát képező tevékenységek végrehajtásának helye csak a tagállamok és a társult országok területén lehet;
c)  lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több szerződés odaítélését is (több forrásból történő beszerzés); valamint
c)  lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több szerződés odaítélését is (több forrásból történő beszerzés); valamint
d)  biztosítaniuk kell, hogy gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön (vagy ajánlatok kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, és biztosítaniuk kell az összeférhetetlenség kizárását.
d)  biztosítaniuk kell, hogy gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön (vagy ajánlatok kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, és biztosítaniuk kell az összeférhetetlenség kizárását.
(3)  A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés keretében eredményeket létrehozó vállalkozónak tulajdonjoggal kell rendelkeznie legalább a kapcsolódó szellemitulajdon-jogok vonatkozásában. Az ajánlatkérő szerveknek rendelkezniük kell legalább azzal a joggal, hogy saját célú felhasználás érdekében jogdíjmentesen hozzáférjenek az eredményekhez, továbbá hogy – méltányos és észszerű feltételekkel, a használati jog továbbadásának kizárásával, az eredményeknek az ajánlatkérő szerv nevében történő hasznosítása céljából – harmadik feleknek nem kizárólagos használati engedélyt adjanak vagy a részt vevő vállalkozókat ilyen engedély adására kötelezzék. Ha egy vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor az ajánlatkérő szerv kötelezheti arra, hogy átruházza az eredmények tulajdonjogát az ajánlatkérő szervre.
(3)  A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés keretében eredményeket létrehozó vállalkozónak tulajdonjoggal kell rendelkeznie legalább a kapcsolódó szellemitulajdon-jogok vonatkozásában. Az ajánlatkérő szerveknek rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy saját célú felhasználás érdekében jogdíjmentesen hozzáférjenek az eredményekhez. Ha egy vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor az ajánlatkérő szerv konzultál a vállalkozóval, és megvizsgálja a hasznosítás elmaradásának okait. E konzultációt követően az ajánlatkérő szerv kötelezheti a vállalkozót arra, hogy átruházza az eredmények tulajdonjogát vagy hasznosítási engedélyét az ajánlatkérő szervre.
(3a)  Az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzési szerződésekben különleges rendelkezések állapíthatók meg a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén.
__________________
__________________
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
32 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
32 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk
23. cikk
törölve
Támogatások együttes igénybevétele
A más uniós program keretében hozzájárulásban részesült cselekvés hozzájárulást kaphat a programból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. Az együttesen igénybe vett finanszírozás nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – cím
Kiválasztási szempontok
A pályázók pénzügyi kapacitása
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk
25. cikk
25. cikk
Odaítélési szempontok
Kiválasztási és odaítélési szempontok
(1)  A pályázatokat a következő odaítélési szempontok alapján kell elbírálni:
(1)  A pályázatokat a következő odaítélési szempontok alapján kell elbírálni:
a)  kiválóság;
a)  kiválóság;
b)  hatás;
b)  hatás;
c)  a végrehajtás minősége és hatékonysága.
c)  a végrehajtás minősége és hatékonysága.
(2)  Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvésekre irányuló pályázatokra csak az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételt kell alkalmazni.
(2)  Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvésekre irányuló pályázatokra csak az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételt kell alkalmazni. Kizárólag azokban az esetekben, amikor két vagy több projekt rangsorolása megegyezik, a pályázatok között az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában említett szempontokat alkalmazva kell differenciálni.
(3)  A munkaprogramban meg kell határozni az (1) bekezdésben előírt odaítélési szempontok alkalmazásának részletes szabályait, valamint meg lehet határozni az alkalmazandó súlyozást és küszöbértékeket.
(3)  A munkaprogramban meg kell határozni az (1) bekezdésben előírt odaítélési szempontok alkalmazásának részletes szabályait, többek között a súlyozást, a küszöbértékeket, az azonos rangsorolású ajánlatok kezelésére vonatkozó szabályokat, figyelembe véve a pályázati felhívások célkitűzéseit. Az azonos rangsorolású ajánlatok kezelésének feltételei egyebek mellett az alábbi szempontokat tartalmazhatják: kkv-k, nem, részt vevő országok körének kiszélesítése.
(3a)  A Bizottság figyelembe veszi a kétlépcsős benyújtási eljárás lehetőségét, és lehetőség szerint az anonimizált ajánlatok első szakaszban történő értékelésére az (1) bekezdésben említett odaítélési szempontok alapján kerülhet sor.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk
26. cikk
26. cikk
Értékelés
Értékelés
(1)  A pályázatokat az értékelő bizottság értékeli, amely állhat:
(1)  A pályázatokat az értékelő bizottság értékeli, amely:
–  részben vagy kizárólag külső független szakértőkből;
–  külső független szakértőkből áll.
–   a költségvetési rendelet 150. cikkében említettek szerint uniós intézmények vagy szervek képviselőiből.
Az EIC és a küldetések esetén az értékelő bizottságban a költségvetési rendelet 150. cikkében említettek szerint uniós intézmények vagy szervek képviselői is részt vehetnek.
Az értékelő bizottságot segíthetik független szakértők.
Az értékelő bizottságot segíthetik független szakértők.
(2)  Az értékelő bizottság szükség esetén a következők szerint rangsorolja a vonatkozó küszöbértékeket teljesítő pályázatokat:
(2)  Az értékelő bizottság szükség esetén a következők szerint rangsorolja a vonatkozó küszöbértékeket teljesítő pályázatokat:
–  értékelési pontszám;
–  értékelési pontszám;
–  az egyedi szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás, beleértve azt is, hogy a pályázat egységes projektportfóliót tartalmaz-e.
–  az egyedi szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás, beleértve azt is, hogy a pályázat egységes projektportfóliót tartalmaz-e.
Az értékelő bizottság javasolhatja a pályázatok érdemi kiigazítását is, amennyiben az a portfólió egységessége érdekében szükséges.
Az értékelő bizottság kizárólag kivételes alapon és megfelelően indokolt esetben javasolhatja a pályázatok kiigazítását, amennyiben az a portfólió egységessége érdekében szükséges.
(2a)  Az értékelés folyamat során kerülni kell minden összeférhetetlenséget és hírnév miatti elfogultságot. Garantálni kell az értékelési kritériumok és a pontozás átláthatóságát.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk
27. cikk
27. cikk
Az elbírálás felülvizsgálata
Az elbírálás felülvizsgálata, információkérés és panasztétel
(1)  Amennyiben úgy véli, hogy a pályázatára helytelenül alkalmazták a vonatkozó értékelési eljárást, a pályázó kérheti az elbírálás felülvizsgálatát.
(1)  Amennyiben úgy véli, hogy a pályázatára helytelenül alkalmazták a vonatkozó értékelési eljárást, a pályázó kérheti az elbírálás felülvizsgálatát.
(2)  Az elbírálás felülvizsgálata kizárólag az értékelés eljárási vonatkozásait érinti, a pályázat érdemének értékelését nem.
(2)  Az elbírálás felülvizsgálata kizárólag az értékelés eljárási vonatkozásait érinti, a pályázat érdemének értékelését nem.
(2a)  A felülvizsgálati kérelemnek egyetlen meghatározott pályázatra kell vonatkoznia, és azt az elbírálás eredményeinek közzétételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A felülvizsgáló bizottság elnökének és tagjainak olyan személyeknek kell lenniük, akik nem vettek részt az ajánlattételi felhívásban. A felülvizsgáló bizottság többségi szavazattal dönt arról, hogy a pályázatot újra kell-e értékelni, vagy megerősítik-e az eredeti elbírálást. Határozatát indokolatlan késedelem nélkül hozza meg anélkül, hogy veszélyeztetné a kiválasztási lehetőségeket.
(3)  Az értékelés felülvizsgálata nem késleltetheti a felülvizsgálat tárgyát nem képező pályázatok kiválasztására irányuló eljárást.
(3)  Az értékelés felülvizsgálata nem késleltetheti a felülvizsgálat tárgyát nem képező pályázatok kiválasztására irányuló eljárást.
(3a)  A Bizottság gondoskodik egy olyan eljárás meglétéről, amelynek révén a résztvevők információt kérhetnek vagy panaszt tehetnek az Európai horizont keretprogramban való részvételükkel kapcsolatban. Az információkérések vagy panaszok benyújtásának módjával kapcsolatos tájékoztatást online bocsátják rendelkezésre.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk
28. cikk
28. cikk
A támogatás odaítéléséhez szükséges idő
A támogatás odaítéléséhez szükséges idő
(1)  A költségvetési rendelet 194. cikke(2) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a következő időtartamok alkalmazandók:
(1)   A költségvetési rendelet 194. cikke(2) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a következő időtartamok alkalmazandók:
a)  valamennyi pályázónak a pályázata elbírálásának eredményéről történő tájékoztatására vonatkozóan a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb öt hónap;
a)   valamennyi pályázónak a pályázata elbírálásának eredményéről történő tájékoztatására vonatkozóan a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb öt hónap;
b)  a támogatási megállapodások pályázókkal történő aláírására vonatkozóan a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb nyolc hónap.
b)   a támogatási megállapodások pályázókkal történő aláírására vonatkozóan a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb nyolc hónap;
ba)  a gyorsított kutatás és innováció keretében aláírt konkrét támogatás esetében a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb hat hónap.
A támogatás odaítéléséhez szükséges idő nem befolyásolhatja az értékelés minőségét.
(2)  Az EIC munkaprogramja rövidebb időtartamokat is megállapíthat.
(2)   Az EIC munkaprogramja rövidebb időtartamokat is megállapíthat.
(3)  A költségvetési rendelet 194. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított kivételeken túlmenően az (1) bekezdésben említett időtartamok túlléphetők az EKT cselekvései és a küldetések esetében, valamint akkor is, ha a cselekvések kapcsán etikai vagy biztonsági értékelés indul.
(3)   A költségvetési rendelet 194. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított kivételeken túlmenően az (1) bekezdésben említett időtartamok túlléphetők az EKT cselekvései és a küldetések esetében, valamint akkor is, ha a cselekvések kapcsán etikai vagy biztonsági értékelés indul.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk
29. cikk
29. cikk
A vissza nem térítendő támogatások végrehajtása
A vissza nem térítendő támogatások végrehajtása
(1)  Ha valamely kedvezményezett nem teljesíti a cselekvés technikai végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, a többi kedvezményezett mindennemű további uniós finanszírozás folyósítása nélkül köteles teljesíteni az említett kötelezettségeket, kivéve, ha kifejezett felmentést kapnak a kötelezettség alól. Az egyes kedvezményezettek pénzügyi felelőssége – a kölcsönös biztosítási mechanizmusra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel – a saját tartozásukra korlátozódik.
(1)  Ha valamely kedvezményezett nem teljesíti a cselekvés technikai végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, a többi kedvezményezett mindennemű további uniós finanszírozás folyósítása nélkül köteles teljesíteni az említett kötelezettségeket, kivéve, ha kifejezett felmentést kapnak a kötelezettség alól. Az egyes kedvezményezettek pénzügyi felelőssége – a kölcsönös biztosítási mechanizmusra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel – a saját tartozásukra korlátozódik.
(2)  A támogatási megállapodás megállapíthat részcélokat és azokhoz kapcsolódó előfinanszírozási részleteket. Ha nem sikerül teljesíteni a részcélokat, akkor a cselekvés felfüggeszthető, módosítható vagy megszüntethető.
(2)  A támogatási megállapodás megállapíthat részcélokat és azokhoz kapcsolódó előfinanszírozási részleteket. Ha nem sikerül teljesíteni a részcélokat, akkor a cselekvés felfüggeszthető, módosítható vagy – amennyiben nem találnak korrekciós intézkedést – független szakértők által folytatott értékelést követően megszüntethető.
(3)  A cselekvés megszüntethető akkor is, ha a várható eredmények tudományos, technológiai vagy gazdasági okokból már nem relevánsak az Unió számára, ideértve azt az esetet is, ha az EIC és a küldetések esetében cselekvések portfóliójának részeként vesztették el relevanciájukat.
(3)  A cselekvés megszüntethető akkor is, ha a várható eredmények és/vagy részcélok tudományos, technológiai vagy gazdasági okokból már nem relevánsak sem az Unió, sem a kedvezményezettek számára, ideértve azt az esetet is, ha az EIC és a küldetések esetében cselekvések portfóliójának részeként vesztették el relevanciájukat. Mielőtt a Bizottság a cselekvés megszüntetéséről határoz, eljárást folytat le a cselekvés koordinátora és adott esetben külső szakértők részvételével.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk
30. cikk
30. cikk
Finanszírozási arányok
Finanszírozási arányok
(1)  Cselekvésenként egyetlen finanszírozási arány alkalmazandó valamennyi finanszírozott tevékenységre. A maximális arányt a munkaprogramban kell meghatározni.
(1)  Cselekvésenként egyetlen finanszírozási arány alkalmazandó valamennyi finanszírozott tevékenységre. A cselekvésenkénti maximális arányt a munkaprogramban kell meghatározni.
(2)  A program a cselekvések összes elszámolható költségének legfeljebb 100 %-át térítheti vissza, kivéve a következők esetében:
(2)  A program a cselekvések összes elszámolható költségének legfeljebb 100 %-át térítheti vissza, kivéve a következők esetében:
a)  innovációs cselekvések: az összes elszámolható költség legfeljebb 70 %-a, kivéve a nonprofit jogalanyok esetében, ahol a program az összes elszámolható költség legfeljebb 100 %-át térítheti vissza;
a)  innovációs cselekvések: az összes elszámolható költség legfeljebb 70 %-a, kivéve a nonprofit jogalanyok esetében, ahol a program az összes elszámolható költség legfeljebb 100 %-át térítheti vissza;
b)  program-társfinanszírozási cselekvések: az összes elszámolható költség legalább 30 %-a, meghatározott és kellően indokolt esetekben legfeljebb 70 %-a.
b)  program-társfinanszírozási cselekvések: az összes elszámolható költség legalább 30 %-a, meghatározott és kellően indokolt esetekben legfeljebb 70 %-a.
(3)  Az e cikkben meghatározott finanszírozási arányokat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.
(3)  Az e cikkben meghatározott finanszírozási arányokat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk
31. cikk
31. cikk
Közvetett költségek
Közvetett költségek
(1)  Az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.
(1)  Az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.
Az egységköltségekben vagy egyösszegű átalányokban foglalt közvetett költségeket adott esetben az (1) bekezdésben meghatározott átalány alkalmazásával kell kiszámítani, kivéve a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségeit, amelyeket a tényleges költségek alapján kell kiszámítani a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően.
Az egységköltségekben vagy egyösszegű átalányokban foglalt közvetett költségeket adott esetben az (1) bekezdésben meghatározott átalány alkalmazásával kell kiszámítani, kivéve a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségeit, amelyeket az allokációs kulcsok alkalmazását lehetővé tévő tényleges költségek alapján kell kiszámítani a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően.
(2)  Ha azonban a munkaprogram úgy rendelkezik, a közvetett költségek bejelenthetők egyösszegű átalány vagy egységköltség formájában is.
(2)  Ha azonban a munkaprogram úgy rendelkezik, a közvetett költségek bejelenthetők egyösszegű átalány vagy egységköltség formájában is.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk
32. cikk
32. cikk
Elszámolható költségek
Elszámolható költségek
(1)  A költségvetési rendelet 197. cikkében foglalt feltételeken túl a projektalapú díjazásban részesülő kedvezményezettek esetében a személyzet költségei elszámolhatók legfeljebb annak a díjazásnak az erejéig, amelyben az adott személy a nemzeti programokból finanszírozott hasonló projektek kapcsán végzett munkáért részesül.
(1)  A költségvetési rendelet 197. cikkében foglalt feltételeken túl a projektalapú díjazásban részesülő kedvezményezettek esetében a személyzet költségei elszámolhatók legfeljebb annak a díjazásnak az erejéig, amelyben az adott személy a nemzeti programokból finanszírozott hasonló projektek kapcsán végzett munkáért részesül. E program időtartamára korlátozva, azon tagállamokban, amelyek a részvétel növelésére irányuló cselekvésekben részt vehetnek, a személyzet óránkénti költsége a nemzeti rendszerek által finanszírozott K+F+I projektek esetében alkalmazott óránkénti javadalmazás nemzeti szintjének 1,25-szöröséig számolható el.
A projektalapú díjazás olyan díjazást jelent, amely egy személynek a projektekben való részvételéhez kapcsolódik, részét képezi a kedvezményezett szokásos díjazási gyakorlatának, és következetes módon kerül kifizetésre.
A projektalapú díjazás olyan díjazást jelent, amely egy személynek a projektekben való részvételéhez kapcsolódik, részét képezi a kedvezményezett szokásos díjazási gyakorlatának, és következetes módon kerül kifizetésre.
(2)  A költségvetési rendelet 190. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a harmadik felek által természetbeni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott erőforrások költségei elszámolhatók, de legfeljebb a harmadik fél elszámolható közvetlen költségei erejéig.
(2)  A költségvetési rendelet 190. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a harmadik felek által természetbeni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott erőforrások költségei elszámolhatók, de legfeljebb a harmadik fél elszámolható közvetlen költségei erejéig.
(3)  A költségvetési rendelet 192. cikkétől eltérve az eredmények hasznosításából származó bevételek nem tekintendők a cselekvés bevételeinek.
(3)  A költségvetési rendelet 192. cikkétől eltérve az eredmények hasznosításából származó bevételek nem tekintendők a cselekvés bevételeinek.
(3a)  A kedvezményezettek szokásos számviteli gyakorlatukat alkalmazhatják a cselekvéssel kapcsolatban felmerülő költségek azonosítására és elszámolására. A Bizottság korlátozott számban további elszámolhatósági feltételeket köthet ki a támogatással való hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében. A Bizottság nem utasíthatja el a számviteli gyakorlatokat, ha azok eredménye nem tér el a Bizottság saját gyakorlatától, és ugyanolyan szintű védelmet kínálnak az Unió pénzügyi érdekei szempontjából.
(4)  A költségvetési rendelet 203. cikkének (4) bekezdésétől eltérve az egyenleg kifizetésekor kötelező a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás benyújtása, amennyiben a tényleges költségként és a szokásos költségelszámolási gyakorlatnak megfelelően kiszámított egységköltségként igényelt összeg legalább 325 000 EUR-t tesz ki.
(4)  A költségvetési rendelet 203. cikkének (4) bekezdésétől eltérve az egyenleg kifizetésekor kötelező a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás benyújtása, amennyiben a tényleges költségként és a szokásos költségelszámolási gyakorlatnak megfelelően kiszámított egységköltségként igényelt összeg legalább 325 000 EUR-t tesz ki.
A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokat az illetékes nemzeti hatóságok által a kedvezményezett könyvvizsgálatára hatáskörrel felruházott hozzáértő és független köztisztviselő vagy egy független, számviteli dokumentumokat a 2006/43/EK irányelvnek megfelelően jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak alávetni jogosult könyvvizsgáló állíthatja ki.
(4a)  A költségvetési rendelet 186. cikkének (1) bekezdésétől eltérően az MSCA képzési és mobilitási cselekvéseinél – kizárólag a támogatás futamideje alatti szülési, szülői vagy betegszabadság esetén – a maximális támogatási összeget meg kell növelni a kutatónak ilyen esetekben járó juttatások összegével.
(4b)  A kutatási adatok felelősségteljes, a fellelhetőség, hozzáférhetőség, interoperabilitás és újrafelhasználhatóság FAIR-elveinek megfelelő kezelése során keletkezett költségek elszámolhatók.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk
33. cikk
33. cikk
Kölcsönös biztosítási mechanizmus
Kölcsönös biztosítási mechanizmus
(1)  Létrejön egy kölcsönös biztosítási mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus), amely az 1290/2013/EU rendelet 38. cikkének megfelelően létrehozott alap helyébe lép, és annak jogutódjává válik. A mechanizmus az azon összegek visszafizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál, amelyeket a kedvezményezetteknek meg kellene fizetniük:
(1)  Létrejön egy kölcsönös biztosítási mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus), amely az 1290/2013/EU rendelet 38. cikkének megfelelően létrehozott alap helyébe lép, és annak jogutódjává válik. A mechanizmus az azon összegek visszafizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál, amelyeket a kedvezményezetteknek meg kellene fizetniük:
a)  a Bizottság részére az 1982/2006/EK határozat értelmében;
a)  a Bizottság részére az 1982/2006/EK határozat értelmében;
b)  a Bizottság és az uniós szervek részére a „Horizont 2020” keretprogram alapján;
b)  a Bizottság és az uniós szervek részére a „Horizont 2020” keretprogram alapján;
c)  a Bizottság és a finanszírozó szervek részére a program alapján.
c)  a Bizottság és a finanszírozó szervek részére a program alapján.
Az első albekezdés c) pontjában említett finanszírozó szerveket érintő kockázat – a finanszírozó szerv jellegét figyelembe véve – fedezhető a vonatkozó megállapodásban meghatározott közvetett kockázatfedezési rendszer útján is.
Az első albekezdés c) pontjában említett finanszírozó szerveket érintő kockázat – a finanszírozó szerv jellegét figyelembe véve – fedezhető a vonatkozó megállapodásban meghatározott közvetett kockázatfedezési rendszer útján is.
(2)  A mechanizmust az Unió irányítja, melyet végrehajtó ügynökként eljárva a Bizottság képvisel. A Bizottság meghatározza az alap működésének konkrét szabályait.
(2)  A mechanizmust az Unió irányítja, melyet végrehajtó ügynökként eljárva a Bizottság képvisel. A Bizottság meghatározza az alap működésének konkrét szabályait.
(3)  A kedvezményezettek a cselekvéshez nyújtott uniós finanszírozás 5 %-ának megfelelő összegű hozzájárulást fizetnek. Rendszeres időközönként végzett értékelések alapján a Bizottság ezt a hozzájárulást megemelheti legfeljebb 8 %-ra vagy lecsökkentheti az 5 %-os mérték alá. A kedvezményezettek által a mechanizmusnak nyújtott hozzájárulás levonható az előfinanszírozás első részletéből, és a kedvezményezettek nevében befizethető az alapba.
(3)  A kedvezményezettek a cselekvéshez nyújtott uniós finanszírozás 5 %-ának megfelelő összegű hozzájárulást fizetnek. Évente végzett átlátható értékelések alapján a Bizottság ezt a hozzájárulást megemelheti legfeljebb 8%-ra vagy lecsökkentheti az 5%-os mérték alá. A kedvezményezettek által a mechanizmusnak nyújtott hozzájárulás levonható az előfinanszírozás első részletéből, és a kedvezményezettek nevében befizethető az alapba.
(4)  A kedvezményezettek hozzájárulása visszatérítésre kerül az egyenleg kifizetésekor.
(4)  A kedvezményezettek hozzájárulása visszatérítésre kerül az egyenleg kifizetésekor.
(5)  A mechanizmus által generált pénzügyi hozamot vissza kell forgatni a mechanizmusba. Ha a hozam nem elegendő, akkor a mechanizmus nem avatkozhat be, és a Bizottság vagy a finanszírozó szerv közvetlenül a kedvezményezettektől vagy a harmadik felektől követeli vissza a tartozásokat.
(5)  A mechanizmus által generált pénzügyi hozamot vissza kell forgatni a mechanizmusba. Ha a hozam nem elegendő, akkor a mechanizmus nem avatkozhat be, és a Bizottság vagy a finanszírozó szerv közvetlenül a kedvezményezettektől vagy a harmadik felektől követeli vissza a tartozásokat.
(6)  A beszedett összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében a mechanizmus címzett bevételének minősülnek. Miután megtörtént minden olyan vissza nem térítendő támogatás kifizetéseinek teljesítése, amelynek kockázatait közvetlen vagy közvetett módon a mechanizmus fedezi, a Bizottság – a jogalkotó hatóság döntéseire is figyelemmel – visszafizetteti az esetleges tartozásokat, és jóváírja őket az Európai Unió költségvetése javára.
(6)  A beszedett összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében a mechanizmus címzett bevételének minősülnek. Miután megtörtént minden olyan vissza nem térítendő támogatás kifizetéseinek teljesítése, amelynek kockázatait közvetlen vagy közvetett módon a mechanizmus fedezi, a Bizottság visszafizetteti az esetleges tartozásokat, és jóváírja őket az Európai Unió költségvetése javára.
(7)  A mechanizmus megnyitható bármely más, közvetlen irányítás alatt álló uniós program kedvezményezettjei számára. A Bizottság elfogadja a más programok kedvezményezettjeinek részvételére vonatkozó részletszabályokat.
(7)  A mechanizmus bármely más, közvetlen irányítás alatt álló uniós program kedvezményezettjeire kiterjeszthető. A Bizottság elfogadja a más programok kedvezményezettjeinek részvételére vonatkozó részletszabályokat.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk
34. cikk
34. cikk
Tulajdonjog és oltalom
Tulajdonjog és oltalom
(1)  A kedvezményezettek az általuk generált eredmények tulajdonosai. A kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalóiknak vagy bármely más félnek az eredményekhez kapcsolódó jogait a kedvezményezetteknek a támogatási megállapodásban meghatározott feltételek szerinti kötelezettségeivel összhangban lehessen gyakorolni.
(1)  A kedvezményezettek az általuk generált eredmények tulajdonosai. A kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalóiknak vagy bármely más félnek az eredményekhez kapcsolódó jogait a kedvezményezetteknek a támogatási megállapodásban meghatározott feltételek szerinti kötelezettségeivel összhangban lehessen gyakorolni.
Az eredmények két vagy több kedvezményezett közös tulajdonát képezik, amennyiben:
Az eredmények két vagy több kedvezményezett közös tulajdonát képezik, amennyiben:
a)  a kedvezményezettek azokat közösen hozták létre; és
a)  a kedvezményezettek azokat közösen hozták létre; és
b)  nem lehet:
b)  nem lehet:
i.  megállapítani az egyes kedvezményezettek saját hozzájárulását;
i.  megállapítani az egyes kedvezményezettek saját hozzájárulását;
vagy
vagy
ii.  felosztani az eredményeket azok oltalmának kérelmezése, megszerzése vagy fenntartása céljából.
ii.  felosztani az eredményeket azok oltalmának kérelmezése, megszerzése vagy fenntartása céljából.
A tulajdonostársaknak írásban meg kell állapodniuk a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről. Hacsak másként nem állapodnak meg, mindegyik tulajdonostárs jogosult a közös tulajdont képező eredmények hasznosítására vonatkozó nem kizárólagos használati engedélyt adni harmadik feleknek (a használati jog továbbadásának kizárásával), feltéve, hogy a többi tulajdonostársat erről előre értesíti, és méltányos és észszerű ellentételezésben részesíti. A tulajdonostársak írásban megállapodhatnak abban, hogy a közös tulajdonra vonatkozó szabályoktól eltérő szabályokat alkalmaznak.
A tulajdonostársaknak írásban meg kell állapodniuk a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről. Hacsak a konzorciummegállapodásban és/vagy a közös tulajdonra vonatkozó megállapodásban másként nem állapodnak meg, mindegyik tulajdonostárs jogosult a közös tulajdont képező eredmények hasznosítására vonatkozó nem kizárólagos használati engedélyt adni harmadik feleknek (a használati jog továbbadásának kizárásával), feltéve, hogy a többi tulajdonostársat erről előre értesíti, és méltányos és észszerű ellentételezésben részesíti. A tulajdonostársak írásban megállapodhatnak abban, hogy a közös tulajdonra vonatkozó szabályoktól eltérő szabályokat alkalmaznak.
(2)  Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek megfelelő oltalomban részesíteni az eredményeiket, ha az oltalom – minden releváns megfontolást, így a kereskedelmi hasznosítás kilátásait is figyelembe véve – lehetséges és indokolt. Az oltalomra vonatkozó döntés meghozatalakor a kedvezményezetteknek figyelembe kell venniük a cselekvés többi kedvezményezettjének jogos érdekeit is.
(2)  Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek megfelelő oltalomban részesíteni az eredményeiket, ha az oltalom – minden releváns megfontolást, így a kereskedelmi hasznosítás kilátásait, továbbá más legitim érdeket, például az adatvédelmi szabályokat, a magánélet védelmét, a szellemitulajdon-jogokat és biztonsági szabályokat, továbbá az Unió globális gazdasági versenyképességét is figyelembe véve – lehetséges és indokolt. Az oltalomra vonatkozó döntés meghozatalakor a kedvezményezetteknek figyelembe kell venniük a cselekvés többi kedvezményezettjének jogos érdekeit is.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk
35. cikk
35. cikk
Hasznosítás és terjesztés
Hasznosítás és terjesztés
(1)  Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni az eredményeik – különösen az Unióban történő – hasznosítása érdekében. A hasznosítás történhet közvetlenül a kedvezményezettek által, vagy közvetett módon, elsősorban a 36. cikknek megfelelően az eredmények átruházása vagy rájuk vonatkozó használati jog adása útján.
(1)  Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni az eredményeik – különösen az Unióban történő – hasznosítása érdekében. A hasznosítás történhet közvetlenül a kedvezményezettek által, vagy közvetett módon, elsősorban a 36. cikknek megfelelően az eredmények átruházása vagy rájuk vonatkozó használati jog adása útján.
A munkaprogram további hasznosítási kötelezettségekről is rendelkezhet.
A munkaprogram további hasznosítási kötelezettségekről is rendelkezhet.
Ha annak ellenére, hogy egy kedvezményezett minden tőle telhetőt megtett az eredményei közvetlen vagy közvetett módon történő hasznosítása érdekében, mégsem kerül sor hasznosításra a támogatási megállapodásban meghatározott időszakon belül, akkor a kedvezményezettnek a támogatási megállapodásban megadott megfelelő online felület használata útján kell érdekelt feleket keresnie az eredmények hasznosítása érdekében. Ettől a kötelezettségtől el lehet tekinteni, ha a kedvezményezett kérelme alapján az indokolt.
Ha annak ellenére, hogy egy kedvezményezett minden tőle telhetőt megtett az eredményei közvetlen vagy közvetett módon történő hasznosítása érdekében, mégsem kerül sor hasznosításra a támogatási megállapodásban meghatározott időszakon belül és a terjesztési és hasznosítási tervben körvonalazott módon, akkor a hasznosítási tevékenységek a kedvezményezettekkel való megállapodást követően átadhatók egy másik félnek. Ettől a kötelezettségtől el lehet tekinteni, ha a kedvezményezett kérelme alapján az indokolt.
(2)  A szellemi tulajdon védelmével, a biztonsági szabályokkal és a jogos érdekekkel kapcsolatos esetleges korlátozásokra is figyelemmel minden kedvezményezett köteles az eredményeit mihamarabb terjeszteni.
(2)  A szellemi tulajdon védelmével, a biztonsági szabályokkal és a jogos érdekekkel kapcsolatos esetleges korlátozásokra is figyelemmel minden kedvezményezett köteles az eredményeit mihamarabb, nyílt formátumban terjeszteni.
A munkaprogram további terjesztési kötelezettségekről is rendelkezhet.
A munkaprogram további terjesztési kötelezettségekről is rendelkezhet, miközben védi az EU gazdasági és tudományos érdekeit.
(3)  A kedvezményezettek kötelesek biztosítani, hogy a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés a támogatási megállapodásban rögzített feltételekkel valósuljon meg. Ezen belül a kedvezményezettek kötelesek biztosítani, hogy ők maguk vagy a szerzők elegendő szellemitulajdon-jogot tartsanak fenn ahhoz, hogy teljesíteni tudják a nyílt hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeiket.
(3)  A kedvezményezettek kötelesek biztosítani, hogy a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés a támogatási megállapodásban rögzített feltételekkel valósuljon meg. Ezen belül a kedvezményezettek kötelesek biztosítani, hogy ők maguk vagy a szerzők elegendő szellemitulajdon-jogot tartsanak fenn ahhoz, hogy teljesíteni tudják a FAIR-elveknek megfelelő nyílt hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeiket.
A kutatási adatokhoz való, a támogatási megállapodásban megállapított feltételek melletti nyílt hozzáférés jelenti az általános szabályt, de indokolt esetben alkalmazhatók kivételek, figyelembe véve a kedvezményezettek jogos érdekeit és más korlátokat, például az adatvédelmi szabályokat, a biztonsági szabályokat vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat.
A kutatási adatok terjesztése tekintetében a támogatási megállapodás a kutatási adatokhoz való, FAIR-elveknek megfelelő nyílt hozzáférés, illetve azok megőrzése összefüggésében lefekteti az igazságos és nyílt hozzáférés biztosítására vonatkozó feltételeket, biztosítva a mentesülési lehetőségeket és követve „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvét. Indokolt esetben alkalmazhatók kivételek, figyelembe véve a kedvezményezettek jogos érdekeit és más korlátokat, például az adatvédelmi szabályokat, a magánélet védelmét, a titoktartást, a biztonsági szabályokat, az üzleti titkokat, a legitim kereskedelmi érdekeket vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, illetve az Unió külső versenyképességét.
A munkaprogram további, a nyílt tudományos gyakorlatok alkalmazására vonatkozó kötelezettségekről is rendelkezhet.
A munkaprogram további, a nyílt tudományos gyakorlatok alkalmazására irányuló ösztönzőkről is rendelkezhet.
(4)  A kedvezményezettek kötelesek minden kutatási adatot a támogatási megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően kezelni, és kötelesek adatkezelési tervet készíteni.
(4)  A kedvezményezettek kötelesek az Európai horizont keretében végzett tevékenységek során létrejött minden kutatási adatot a támogatási megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően kezelni, és kötelesek adatkezelési tervet készíteni.
A munkaprogram az európai nyílt tudományosadat-felhőnek a kutatási adatok tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása céljából történő használatára vonatkozó további kötelezettségekről is rendelkezhet.
A munkaprogram tovább ösztönözheti az európai nyílt tudományosadat-felhőnek a kutatási adatok tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása céljából történő használatát.
(5)  Az eredményeiket terjeszteni kívánó kedvezményezettek kötelesek erről előre értesíteni a cselekvés többi kedvezményezettjét. A többi kedvezményezett bármelyike kifogással élhet, ha igazolni tudja, hogy az eredményeihez vagy a meglévő információihoz és jogaihoz fűződő jogos érdekei a tervezett terjesztés következtében jelentős kárt szenvednének. Ilyenkor csak abban az esetben kerülhet sor a terjesztésre, ha e jogos érdekek védelme érdekében megfelelő lépések történtek.
(5)  Az eredményeiket terjeszteni kívánó kedvezményezettek kötelesek erről előre értesíteni a cselekvés többi kedvezményezettjét. A többi kedvezményezett bármelyike kifogással élhet, ha igazolni tudja, hogy az eredményeihez vagy a meglévő információihoz és jogaihoz fűződő jogos érdekei a tervezett terjesztés következtében jelentős kárt szenvednének. Ilyenkor csak abban az esetben kerülhet sor a terjesztésre, ha e jogos érdekek védelme érdekében megfelelő lépések történtek.
(6)  Ha a munkaprogram másként nem rendelkezik, a pályázatoknak tartalmazniuk kell az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozó tervet. Ha a várható hasznosításnak részét képezi termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása, előállítása és értékesítése, illetve szolgáltatások kialakítása és nyújtása, akkor a tervnek tartalmaznia kell az ilyen hasznosításra vonatkozó stratégiát. Ha a terv elsősorban nem társult harmadik országokban történő hasznosítást tartalmaz, akkor a jogalanyoknak el kell magyarázniuk, hogy az említett hasznosítás miért áll az Unió érdekében.
(6)  Ha a munkaprogram másként nem rendelkezik, a pályázatoknak tartalmazniuk kell az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozó tervet. Ha a várható hasznosításnak részét képezi termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása, előállítása és értékesítése, illetve szolgáltatások kialakítása és nyújtása, akkor a tervnek tartalmaznia kell az ilyen hasznosításra vonatkozó stratégiát. Ha a terv elsősorban nem társult harmadik országokban történő hasznosítást tartalmaz, akkor a jogalanyoknak meg kell indokolniuk, hogy az említett hasznosítás miért áll az Unió érdekében.
A kedvezményezettek kötelesek továbbfejleszteni a tervet a cselekvés során és annak lezárultát követően.
A kedvezményezettek többek között a nyilvánosság bevonásán és a természettudományos oktatáson keresztül továbbfejleszthetik a tervet a cselekvés során.
(7)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv által végzendő nyomon követés és terjesztés céljára a kedvezményezettek kötelesek minden szükséges információt megadni az eredményeik hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan. Ezeket az információkat – a kedvezményezettek jogos érdekeitől függően – nyilvánosságra kell hozni.
(7)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv által végzendő nyomon követés és terjesztés céljára a kedvezményezettek a támogatási megállapodással összhangban kötelesek minden szükséges kért információt megadni az eredményeik hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan. Ezeket az információkat – a kedvezményezettek jogos érdekeitől függően – nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk
36. cikk
36. cikk
Átruházás és a használati jogok átadása
Átruházás és a használati jogok átadása
(1)  A kedvezményezettek átruházhatják az eredményeik feletti tulajdonjogot. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a kötelezettségeik az új tulajdonosra is vonatkozzanak, valamint hogy az új tulajdonos minden további átruházás alkalmával köteles legyen azokat továbbadni.
(1)  A kedvezményezettek átruházhatják az eredményeik feletti tulajdonjogot. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a kötelezettségeik az új tulajdonosra is vonatkozzanak, valamint hogy az új tulajdonos minden további átruházás alkalmával köteles legyen azokat továbbadni.
(2)  Konkrétan azonosított harmadik felekre vonatkozó, eltérő írásbeli megállapodás hiányában, és hacsak az alkalmazandó jogszabályok alapján nem lehetetlen, az eredmények feletti tulajdonjogot átruházni tervező kedvezményezettek kötelesek előre értesíteni minden más olyan kedvezményezettet, amely még hozzáférési jogokkal rendelkezik az eredmények tekintetében. Az értesítésben elegendő tájékoztatást kell adni az új tulajdonosról ahhoz, hogy a kedvezményezettek megítélhessék a hozzáférési jogaikat érő hatásokat.
(2)  Konkrétan azonosított harmadik felekre és kapcsolódó szervezeteire vonatkozó, eltérő írásbeli megállapodás hiányában, és hacsak az alkalmazandó jogszabályok alapján nem lehetetlen, az eredmények feletti tulajdonjogot átruházni tervező kedvezményezettek kötelesek előre értesíteni minden más olyan kedvezményezettet, amely még hozzáférési jogokkal rendelkezik az eredmények tekintetében. Az értesítésben elegendő tájékoztatást kell adni az új tulajdonosról ahhoz, hogy a kedvezményezettek megítélhessék a hozzáférési jogaikat érő hatásokat.
Konkrétan azonosított harmadik felekre vonatkozó, eltérő írásbeli megállapodás hiányában a kedvezményezettek kifogással élhetnek az átruházás ellen, ha igazolni tudják, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná a hozzáférési jogaikat. Ilyenkor az átruházásra mindaddig nem kerülhet sor, amíg az érintett kedvezményezettek között megállapodás nem születik.
Konkrétan azonosított harmadik felekre és kapcsolódó szervezeteire vonatkozó, eltérő írásbeli megállapodás hiányában a kedvezményezettek kifogással élhetnek az átruházás ellen, ha igazolni tudják, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná a hozzáférési jogaikat. Ilyenkor az átruházásra mindaddig nem kerülhet sor, amíg az érintett kedvezményezettek között megállapodás nem születik. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.
(3)  A kedvezményezettek használati engedélyt adhatnak az eredményeikre vonatkozóan vagy más módon jogot biztosíthatnak azok hasznosítására, amennyiben ez nem érinti kötelezettségeik teljesítését.
(3)  A kedvezményezettek használati engedélyt adhatnak az eredményeikre vonatkozóan vagy más módon jogot biztosíthatnak azok hasznosítására, amennyiben ez nem érinti kötelezettségeik teljesítését.
(4)  A támogatási megállapodásban indokolt esetben meg kell állapítani az eredmények feletti tulajdonjog átruházásának, illetve az eredményekre vonatkozó kizárólagos használati jog adásának kifogásolására vonatkozó jogot, amennyiben:
(4)  A támogatási megállapodásban indokolt esetben meg kell állapítani az eredmények feletti tulajdonjog átruházásának, illetve az eredményekre vonatkozó kizárólagos használati jog adásának kifogásolására vonatkozó jogot a Bizottság számára, amennyiben:
a)  az eredményeket előállító kedvezményezettek uniós finanszírozásban részesültek;
a)  az eredményeket előállító kedvezményezettek uniós finanszírozásban részesültek;
b)  az átruházás vagy a használati jog adása egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalany részére történik; és
b)  az átruházás vagy a használati jog adása egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalany részére történik; és
c)  az átruházás vagy a használati jog adása nincs összhangban az Unió érdekeivel.
c)  az átruházás vagy a használati jog adása nincs összhangban az Unió érdekeivel.
Elő kell mozdítani a technológiaátadási megállapodásokat.
Ha alkalmazandó a kifogásolási jog, akkor a kedvezményezettnek előzetes értesítést kell küldenie. A kifogásolási jogról írásban le lehet mondani konkrétan meghatározott jogalanyok részére történő átruházás vagy használati jog adása esetére, amennyiben bevezettek az Unió érdekeit védő intézkedéseket.
Ha alkalmazandó a kifogásolási jog, akkor a kedvezményezettnek előzetes értesítést kell küldenie. A kifogásolási jogról írásban le lehet mondani konkrétan meghatározott jogalanyok részére történő átruházás vagy használati jog adása esetére, amennyiben bevezettek az Unió érdekeit védő intézkedéseket.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk
37. cikk
37. cikk
Hozzáférési jogok
Hozzáférési jogok
(1)  A hozzáférési jogokra vonatkozóan a következő elvek alkalmazandók:
(1)  A hozzáférési jogokra vonatkozóan a következő elvek alkalmazandók:
a)  a hozzáférési jogok gyakorlásának igénylését és a hozzáférési jogokról való lemondást írásba kell foglalni;
a)  a hozzáférési jogok gyakorlásának igénylését és a hozzáférési jogokról való lemondást írásba kell foglalni;
b)  a hozzáférési jogot adó féllel kötött ellenkező értelmű megállapodás hiányában a hozzáférési jogok nem foglalják magukban a hozzáférési jogok továbbadásának jogát;
b)  a hozzáférési jogot adó féllel kötött ellenkező értelmű megállapodás hiányában a hozzáférési jogok nem foglalják magukban a hozzáférési jogok továbbadásának jogát;
c)  a kedvezményezettek a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően kötelesek tájékoztatni egymást mindazokról a korlátozásokról, amelyek behatárolják a tulajdonukban lévő meglévő ismeretekre és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok megadását;
c)  a kedvezményezettek a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően kötelesek tájékoztatni egymást mindazokról a korlátozásokról, amelyek behatárolják a tulajdonukban lévő meglévő ismeretekre és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok megadását;
d)  az, hogy egy kedvezményezett már nem vesz részt egy cselekvésben, nem érinti a hozzáférés adására vonatkozó kötelezettségét;
d)  az, hogy egy kedvezményezett már nem vesz részt egy cselekvésben, nem érinti a hozzáférés adására vonatkozó kötelezettségét;
e)  ha valamely kedvezményezett nem teljesíti a kötelezettségeit, a kedvezményezettek megállapodhatnak abban, hogy az adott kedvezményezett a továbbiakban nem rendelkezik hozzáférési jogokkal.
e)  ha valamely kedvezményezett nem teljesíti a kötelezettségeit, a kedvezményezettek megállapodhatnak abban, hogy az adott kedvezményezett a továbbiakban nem rendelkezik hozzáférési jogokkal.
(2)  A kedvezményezettek kötelesek hozzáférést biztosítani:
(2)  A kedvezményezettek kötelesek hozzáférést biztosítani:
a)  az eredményeikhez jogdíjmentes alapon a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját feladatai végrehajtásához arra szüksége van;
a)  az eredményeikhez jogdíjmentes alapon a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját feladatai végrehajtásához arra szüksége van;
b)  a meglévő információikhoz és jogaikhoz a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját feladatai végrehajtásához arra szüksége van, figyelembe véve az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat; a hozzáférést jogdíjmentes alapon kell biztosítani, kivéve, ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozásuk előtt a kedvezményezettek eltérő értelmű megállapodást kötöttek;
b)  a meglévő információikhoz és jogaikhoz a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját feladatai végrehajtásához arra szüksége van, figyelembe véve az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat; a hozzáférést jogdíjmentes alapon kell biztosítani, kivéve, ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozásuk előtt a kedvezményezettek eltérő értelmű megállapodást kötöttek;
c)  az eredményeikhez és – az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat figyelembe véve – a meglévő információikhoz és jogaikhoz a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját eredményei hasznosításához arra szüksége van; a hozzáférést egy megállapodásban meghatározandó méltányos és észszerű feltételek mellett kell biztosítani.
c)  az eredményeikhez és – az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat figyelembe véve – a meglévő információikhoz és jogaikhoz a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját eredményei hasznosításához arra szüksége van; a hozzáférést egy megállapodásban meghatározandó méltányos és észszerű feltételek mellett kell biztosítani.
(3)  Ha a kedvezményezettek másként nem állapodnak meg, kötelesek hozzáférést biztosítani az eredményeikhez és – az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat figyelembe véve – a meglévő információikhoz és jogaikhoz azon jogalanyok számára, amelyek:
(3)  Ha a kedvezményezettek másként nem állapodnak meg, kötelesek hozzáférést biztosítani az eredményeikhez és – az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat figyelembe véve – a meglévő információikhoz és jogaikhoz azon jogalanyok számára, amelyek:
a)  valamely tagállamban vagy társult országban telepedtek le;
a)  valamely tagállamban vagy társult országban telepedtek le;
b)  egy másik kedvezményezett közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt állnak, vagy az adott kedvezményezettel azonos közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt állnak, vagy közvetlen vagy közvetett többségi befolyást gyakorolnak az adott kedvezményezett felett; valamint
b)  egy másik kedvezményezett közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt állnak, vagy az adott kedvezményezettel azonos közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt állnak, vagy közvetlen vagy közvetett többségi befolyást gyakorolnak az adott kedvezményezett felett; valamint
c)  az adott kedvezményezett eredményeinek hasznosítása céljából van szükségük a hozzáférésre.
c)  az adott kedvezményezett eredményeinek hasznosítása céljából van szükségük a hozzáférésre.
A hozzáférést egy megállapodásban meghatározandó méltányos és észszerű feltételek mellett kell biztosítani.
A hozzáférést egy megállapodásban meghatározandó méltányos és észszerű feltételek mellett kell biztosítani.
(4)  A hasznosítási célt szolgáló hozzáférési jogok legfeljebb egy évvel a cselekvés végét követően igényelhetők, feltéve, hogy kedvezményezettek nem állapodnak meg ettől eltérő időkorlát alkalmazásában.
(4)  A hasznosítási célt szolgáló hozzáférési jogok legfeljebb egy évvel a cselekvés végét követően igényelhetők, feltéve, hogy kedvezményezettek nem állapodnak meg ettől eltérő időkorlát alkalmazásában.
(5)  Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek jogdíjmentes alapon hozzáférést biztosítani az eredményeikhez az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek számára az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljára. A hozzáférés nem szolgálhat kereskedelmi célokat és nem szolgálhatja a piaci versenyben való részvétel célját.
(5)  Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek jogdíjmentes alapon hozzáférést biztosítani az eredményeikhez az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek számára az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljára. A hozzáférés nem szolgálhat kereskedelmi célokat, és nem szolgálhatja a piaci versenyben való részvétel célját, figyelembe véve a kedvezményezettek jogos érdekeit.
E hozzáférési jogok a résztvevők meglévő információira és jogaira nem terjednek ki.
Az „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter „Védelem és biztonság” beavatkozási területe körébe tartozó cselekvések esetében az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek jogdíjmentes alapon hozzáférést biztosítani az eredményeikhez a tagállamok nemzeti hatóságai számára is az e területet érintő szakpolitikáik és programjaik kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljára. A hozzáférés nem szolgálhat kereskedelmi célokat és nem szolgálhatja a piaci versenyben való részvétel célját, és azt olyan kétoldalú megállapodás alapján kell biztosítani, amely konkrét feltételeket határoz meg annak garantálására, hogy a hozzáférést kizárólag a tervezett célra fogják használni, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók. A hozzáférést igénylő tagállam, uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség minden tagállamot értesít az igénylésről.
A „Biztonságos társadalom” klaszter „Védelem és biztonság” beavatkozási területe körébe tartozó cselekvések esetében az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek jogdíjmentes alapon hozzáférést biztosítani az eredményeikhez a tagállamok nemzeti hatóságai számára is az e területet érintő szakpolitikáik és programjaik kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljára. A hozzáférés nem szolgálhat kereskedelmi célokat és nem szolgálhatja a piaci versenyben való részvétel célját, és azt olyan kétoldalú megállapodás alapján kell biztosítani, amely konkrét feltételeket határoz meg annak garantálására, hogy a hozzáférést kizárólag a tervezett célra fogják használni, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók. A hozzáférést igénylő tagállam, uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség minden tagállamot értesít az igénylésről.
(6)  A munkaprogram további hozzáférési jogokról is rendelkezhet.
(6)  A munkaprogram adott esetben további hozzáférési jogokról is rendelkezhet.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk
38. cikk
38. cikk
A hasznosításra és terjesztésre vonatkozó egyedi rendelkezések
A hasznosításra és terjesztésre vonatkozó egyedi rendelkezések
A tulajdonjogra, a hasznosításra és terjesztésre, az átruházásra, a használati jog adására, valamint a hozzáférési jogokra vonatkozóan külön szabályok lehetnek alkalmazandók az EKT cselekvéseire, a képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvésekre, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre, az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésekre, a program-társfinanszírozási cselekvésekre és a koordinációs és támogatási cselekvésekre.
A tulajdonjogra, a hasznosításra és terjesztésre, az átruházásra, a használati jog adására, valamint a hozzáférési jogokra vonatkozóan külön szabályok lehetnek alkalmazandók az EKT cselekvéseire, az EIT cselekvéseire, a képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvésekre, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre, az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésekre, a program-társfinanszírozási cselekvésekre és a koordinációs és támogatási cselekvésekre.
Ezek az egyedi szabályok nem módosítják a nyílt hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket.
Ezek az egyedi szabályok nem módosítják a nyílt hozzáférésre vonatkozó, 10. cikkben említett kötelezettségeket és elveket.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk
39. cikk
39. cikk
Pénzdíjak
Pénzdíjak
(1)  Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a program keretében nyújtott pénzdíjak odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet IX. címével összhangban kerül sor.
(1)  Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a program keretében nyújtott pénzdíjak odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet IX. címével összhangban kerül sor.
(2)  A versenypályázatokban letelepedési helyétől függetlenül bármely jogalany részt vehet, kivéve, ha a munkaprogram vagy a versenypályázat szabályai másként rendelkeznek.
(2)  A versenypályázatokban letelepedési helyétől függetlenül bármely jogalany részt vehet, kivéve, ha a munkaprogram vagy a versenypályázat szabályai másként rendelkeznek.
(3)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv a következőkkel hozhat létre pénzdíjakat:
(3)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben a következőkkel hozhat létre pénzdíjakat:
a)  más uniós szervek;
a)  más uniós szervek;
b)  harmadik országok vagy azok tudományos és technológiai szervezetei és ügynökségei;
b)  harmadik országok vagy azok tudományos és technológiai szervezetei és ügynökségei;
c)  nemzetközi szervezetek; vagy
c)  nemzetközi szervezetek; vagy
d)  nonprofit jogalanyok.
d)  nonprofit jogalanyok.
(4)  A munkaprogram vagy a versenypályázat szabályai megállapíthatnak a kommunikációra, a hasznosításra és a terjesztésre vonatkozó kötelezettségeket.
(4)  A munkaprogram vagy a versenypályázat szabályai megállapítják a kommunikációra, a tulajdonjogra, a hozzáférési jogokra, a hasznosításra és a terjesztésre vonatkozó kötelezettségeket, a használati jogok átadásáról szóló rendelkezéseket is beleértve.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk
42. cikk
42. cikk
A Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás
Az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás
(1)  A Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás vissza nem térítendő támogatásból vagy visszatérítendő előlegből álló összetevőire a 30–33. cikk alkalmazandó.
(1)  Az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás vissza nem térítendő támogatásból vagy visszatérítendő előlegből álló összetevőire a 30–33. cikk alkalmazandó.
(2)  Az EIC-vegyesfinanszírozást a 43. cikknek megfelelően kell nyújtani. Az EIC-vegyesfinanszírozás addig nyújtható, amíg a cselekvés finanszírozható vegyesfinanszírozási műveletként vagy az InvestEU program szerinti uniós garancia által teljes mértékben lefedett finanszírozási és befektetési műveletként. A költségvetési rendelet 209. cikkétől eltérve az annak (2) bekezdésében és különösen (2) bekezdésének a) és d) pontjában megállapított feltételek nem alkalmazandók az EIC-vegyesfinanszírozás odaítélésekor.
(2)  Az EIC-vegyesfinanszírozást a 43. cikknek megfelelően kell nyújtani. Az EIC-vegyesfinanszírozás addig nyújtható, amíg a cselekvés finanszírozható vegyesfinanszírozási műveletként vagy az InvestEU program szerinti uniós garancia által teljes mértékben lefedett finanszírozási és befektetési műveletként. A költségvetési rendelet 209. cikkétől eltérve az annak (2) bekezdésében és különösen (2) bekezdésének a) és d) pontjában megállapított feltételek nem alkalmazandók az EIC-vegyesfinanszírozás odaítélésekor.
(3)  A Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás odaítélhető program-társfinanszírozáshoz is, amennyiben tagállamok és társult országok valamely közös programja finanszírozási eszközök kiválasztott cselekvések támogatása céljára történő felhasználását irányozza elő. Az ilyen cselekvések értékelését és kiválasztását a 19., a 20., a 23., a 24., a 25. és a 26. cikknek megfelelően kell végezni. A Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás végrehajtásának részletszabályai meg kell, hogy feleljenek a 29. cikknek, analógia útján a 43. cikk (9) bekezdésének, valamint a munkaprogramban meghatározott további feltételeknek.
(3)  Az Európai horizont keretében nyújtott vegyesfinanszírozás odaítélhető program-társfinanszírozáshoz is, amennyiben tagállamok és társult országok valamely közös programja finanszírozási eszközök kiválasztott cselekvések támogatása céljára történő felhasználását irányozza elő. Az ilyen cselekvések értékelését és kiválasztását a 11., a 19., a 20., a 24., a 25., a 26., a 42a. és a 43. cikknek megfelelően kell végezni. Az Európai horizont keretében nyújtott vegyesfinanszírozás végrehajtásának részletszabályai meg kell, hogy feleljenek a 29. cikknek, analógia útján a 43. cikk (9) bekezdésének, valamint a munkaprogramban meghatározott további és indokolt feltételeknek.
(4)  A törlesztések – beleértve a visszatérített előlegeket és a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozásból származó bevételeket – a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és 21. cikke (4) bekezdésével összhangban belső címzett bevételnek tekintendők.
(4)  A törlesztések – beleértve a visszatérített előlegeket és az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozásból származó bevételeket – a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és 21. cikke (4) bekezdésével összhangban belső címzett bevételnek tekintendők.
(5)  A Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozást olyan módon kell nyújtani, hogy az ne járjon versenytorzító hatással.
(5)  Az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozást olyan módon kell nyújtani, amely támogatja az Unió globális versenyképességét, miközben nem jár a verseny torzulásával.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
42 a cikk (új)
42a. cikk
Úttörő kutatásokat támogató program
(1)  Az Úttörő kutatásokat támogató program olyan magas kockázatú, előremutató projektekhez nyújt támogatást, amelyek célja az Unió stratégiai autonómiájának jövőbeni lehetséges radikálisan innovatív technológiákká és új piaci lehetőségekké történő fejlesztése. Az Úttörő kutatásokat támogató program kezdetben a tudományos és technológiai kutatás és fejlesztés legkorábbi szakaszait támogatja, többek között a technológiai érvényesítés igazoló vizsgálatát és prototípusait.
Az Úttörő kutatásokat támogató programot elsősorban rendszeres évenkénti részhatáridőket tartalmazó, alulról építkező nyílt pályázati felhívások révén hajtják végre, továbbá az Úttörő kutatásokat támogató program az úgynevezett „haladó” technológiákra és radikális gondolkodásra buzdító kiemelt stratégiai célkitűzések kitűzésével versenyre ösztönző kihívásokat is biztosít. A kiválasztott projektek tematikus vagy célkitűzés szerinti portfóliókba való átcsoportosítása lehetővé teszi majd az erőfeszítések kritikus tömegének megteremtését, az uniós szintű technológiai stratégiai autonómiáját és az új multidiszciplináris kutatóközösségek struktúrájának kialakítását.
(2)  Az Úttörő kutatásokat támogató program átmeneti cselekvéseinek végrehajtása segíti az innovátorokat az uniós kereskedelmi fejlesztéshez vezető úton, például a demonstrációs tevékenységek, a potenciális üzleti lehetőségek megvalósíthatóságát értékelő tanulmányok terén, továbbá támogatja az induló és spin-off vállalkozások létrehozását.
a)  a pályázati felhívások közzétételéről és tartalmáról a munkaprogramban a cselekvések érintett portfóliója kapcsán megállapított célkitűzésekre és költségvetésre tekintettel kell dönteni;
b)  kizárólag az Úttörő kutatásokat támogató program keretében már támogatott cselekvések részére pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők fix összegű, 50 000 EUR-t meg nem haladó vissza nem térítendő támogatások olyan sürgős koordinációs és támogatási cselekvések végrehajtásához, amelyek a portfólió kedvezményezetti közösségét kívánják megerősíteni vagy lehetséges spin-off vállalkozásokat vagy potenciálisan piacteremtő innovációkat értékelnek.
(3)  Az EIC Úttörő kutatásokat támogató programra a 25. cikkben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazandók.
__________________
1a Ide tartozhat például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák, a biológiai védekezés vagy a második generációs digitális ikrek témája vagy a Horizont Európa stratégiai programozással összefüggésben azonosított egyéb témák (a tagállamok hálózatba szervezett programjait is beleértve).
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk
43. cikk
43. cikk
Az EIC „Accelerator” eszköze
Az Akcelerátor eszköz
(1)  Az EIC „Accelerator” eszközének kedvezményezettje egy valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, induló innovatív vállalkozásnak, kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalany. A pályázatot a kedvezményezett vagy a kedvezményezettet létrehozni vagy támogatni kívánó egy vagy több természetes személy nyújthatja be.
(1)  Az EIC Akcelerátor eszközének kedvezményezettje egy valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, induló vagy felfutóban lévő innovatív vállalkozásnak, kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalany. A pályázatot a kedvezményezett vagy a kedvezményezettet létrehozni vagy támogatni kívánó egy vagy több természetes személy nyújthatja be.
(2)  Egyetlen odaítélésre vonatkozó határozat fedi le az EIC-vegyesfinanszírozás keretében biztosított uniós hozzájárulás valamennyi formáját, és biztosít finanszírozást azokhoz.
(2)  Egyetlen odaítélésre vonatkozó határozat fedi le az EIC-vegyesfinanszírozás keretében biztosított uniós hozzájárulás valamennyi formáját, és biztosít finanszírozást azokhoz.
(3)  A pályázatokat független szakértők értékelik az egyéni tartalmuk alapján, és kiválasztásukra – a 24–26. cikk alapján, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – évente közzétett, részhatáridőket tartalmazó nyílt ajánlattételi felhívás keretében kerül sor.
(3)  A pályázatokat független szakértők értékelik az egyéni tartalmuk alapján, és kiválasztásukra – a 24–26. cikk alapján, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – évente közzétett, részhatáridőket tartalmazó nyílt ajánlattételi felhívás keretében kerül sor.
(4)  Az odaítélési szempontok a következők:
(4)  Az odaítélési szempontok a következők:
–  kiválóság;
–  kiválóság;
–  hatás;
–  hatás és uniós hozzáadott érték;
–  a cselekvés kockázati szintje és az uniós támogatás szükségessége.
–  a cselekvés kockázati szintje és az uniós támogatás szükségessége.
(5)  Az érintett pályázók beleegyezésével a Bizottság vagy a Horizont Európa programot végrehajtó finanszírozó szervek közvetlenül az utolsó értékelési szempont alapján történő értékelésre nyújthatják be az olyan, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvést tartalmazó javasatokat, amelyek megfelelnek az első két szempontnak, feltéve, hogy teljesülnek a következő együttes feltételek:
(5)  Az érintett pályázók beleegyezésével a Bizottság vagy az Európai horizont programot (beleértve az EIT-t és a TIT-eket is) és a végrehajtó finanszírozó szervek közvetlenül az utolsó értékelési szempont alapján történő értékelésre nyújthatják be az olyan, különösen az Unióban történő innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvést tartalmazó javaslatokat, amelyek megfelelnek az első két szempontnak, feltéve, hogy teljesülnek a következő együttes feltételek:
–  a javaslat a Horizont 2020 keretprogramból vagy ebből a programból finanszírozott bármely más cselekvésből, illetve az EIC „Pathfinder” eszközéhez hasonló – és a Bizottság által ilyenként elismert – nemzeti programból ered;
–  a javaslat a Horizont 2020 keretprogramból vagy ebből a programból finanszírozott bármely más cselekvésből, illetve az EIC-követelményeket a Bizottság által elismerten teljesítő nemzeti programból ered;
–  a javasat egy korábbi, a javaslat kiválóságát és hatását értékelő projekt-felülvizsgálaton alapul, figyelemmel a munkaprogramban tovább részletezett feltételekre és eljárásokra.
–  a javaslat egy korábbi, a javaslat kiválóságát és hatását értékelő projekt-felülvizsgálaton alapul, figyelemmel a munkaprogramban tovább részletezett feltételekre és eljárásokra.
(6)  Kiválósági pecsét a következő, együttesen teljesítendő feltételek alapján ítélhető oda:
(6)  Kiválósági pecsét a következő, együttesen teljesítendő feltételek alapján ítélhető oda:
–  a kedvezményezett induló innovatív vállalkozás vagy kkv,
–  a kedvezményezett induló innovatív vállalkozás vagy kkv,
–  a javaslat támogathatónak minősült, és a (4) bekezdésben említett első két odaítélési szempont tekintetében teljesítette a vonatkozó küszöbértékeket,
–  a javaslat támogathatónak minősült, és a (4) bekezdésben említett első két odaítélési szempont tekintetében teljesítette a vonatkozó küszöbértékeket,
–  a tevékenység támogatható lenne egy innovációs cselekvés keretében.
–  a tevékenység támogatható lenne egy innovációs cselekvés keretében.
(7)  Az értékelésen túljutott pályázatokra vonatkozóan a független szakértők a felmerülő kockázatok és az innováció piacra juttatásához szükséges erőforrások és idő alapján megfelelő EIC-vegyesfinanszírozást javasolnak.
(7)  Az értékelésen túljutott pályázatokra vonatkozóan a független szakértők a felmerülő kockázatok és az innováció piacra juttatásához szükséges erőforrások és idő alapján megfelelő EIC-vegyesfinanszírozást javasolnak.
A Bizottság indokolt esetben, például az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek való megfelelés alapján elutasíthat valamely, a független szakértők által el nem utasított javaslatot.
A Bizottság indokolt esetben, például az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek való meg nem felelés alapján elutasíthat valamely, a független szakértők által el nem utasított javaslatot.
(8)  A vegyesfinanszírozás vissza nem térítendő támogatásból álló összetevője és visszatérítendő előlegből álló összetevője sem haladhatja meg a kiválasztott innovációs cselekvés költségeinek 70 %-át.
(8)  A vegyesfinanszírozás vissza nem térítendő támogatásból álló összetevője és visszatérítendő előlegből álló összetevője sem haladhatja meg a kiválasztott innovációs cselekvés költségeinek 70 %-át.
(9)  Az EIC-vegyesfinanszírozás tőkerészesedéshez és visszatérítendő támogatáshoz kapcsolódó összetevőinek végrehajtására vonatkozó részletszabályokat az [egyedi program] határozat állapítja meg.
(9)  Az EIC-vegyesfinanszírozás tőkerészesedéshez és visszatérítendő támogatáshoz kapcsolódó összetevőinek végrehajtására vonatkozó részletszabályokat az [egyedi program] határozat állapítja meg.
(10)  A kiválasztott cselekvésre vonatkozó szerződésben meg kell határozni egyedi részcélokat, az azoknak megfelelő előfinanszírozást, valamint az EIC-vegyesfinanszírozás részletekben történő kifizetésének módját.
(10)  A kiválasztott cselekvésre vonatkozó szerződésben meg kell határozni mérhető egyedi részcélokat, az azoknak megfelelő előfinanszírozást, valamint az EIC-vegyesfinanszírozás részletekben történő kifizetésének módját.
Az innovációs cselekvésnek megfelelő tevékenységek megkezdhetők, a vissza nem térítendő támogatás vagy a visszatérítendő előleg első előfinanszírozási részlete pedig kifizethető az előtt is, hogy végrehajtásra kerülnének az odaítélt, EIC-vegyesfinanszírozás más összetevői. Az említett összetevők végrehajtása a szerződésben megállapított egyedi részcélok teljesítésének függvénye.
Az innovációs cselekvésnek megfelelő tevékenységek megkezdhetők, a vissza nem térítendő támogatás vagy a visszatérítendő előleg első előfinanszírozási részlete pedig kifizethető az előtt is, hogy végrehajtásra kerülnének az odaítélt, EIC-vegyesfinanszírozás más összetevői. Az említett összetevők végrehajtása a szerződésben megállapított egyedi részcélok teljesítésének függvénye.
(11)  A szerződésnek megfelelően a cselekvést fel kell függeszteni, módosítani kell vagy meg kell szüntetni, ha nem teljesülnek a részcélok. Megszüntethető akkor is, ha a várt piaci bevezetés nem valósulhat meg.
(11)  A szerződésnek megfelelően a cselekvést fel kell függeszteni, módosítani kell vagy meg kell szüntetni, ha nem teljesülnek a mérhető részcélok. Megszüntethető akkor is, ha a várt piaci bevezetés – különösen az Unióban – nem valósulhat meg.
A Bizottság határozhat úgy, hogy megnöveli az EIC-vegyesfinanszírozást, amennyiben sor kerül külső független szakértők által végzett projekt-felülvizsgálatra.
A Bizottság határozhat úgy, hogy megnöveli az EIC-vegyesfinanszírozást, amennyiben sor kerül külső független szakértők által végzett projekt-felülvizsgálatra.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
43 a cikk (új)
43a. cikk
Kkv-k fokozatos innovációja
Az EIC keretében létrehozott eszközökön túl központilag kell irányítani és végrehajtani egy fokozatos innovációt szolgáló kkv-specifikus eszközt, amely K+I tevékenységekre vonatkozó, egyetlen kedvezményezettnek szóló támogatásokat nyújt valamennyi klaszterben, alulról felfelé irányuló módon, a kkv-k igényeire szabott folyamatos nyílt pályázati felhíváson keresztül.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk
44. cikk
44. cikk
Külső szakértők kijelölése
Független külső szakértők kijelölése
(1)  A költségvetési rendelet 237. cikkének (3) bekezdésétől eltérve szándéknyilatkozati felhívás nélkül is kiválaszthatók külső szakértők, amennyiben ez indokolt, és amennyiben a kiválasztás átlátható módon történik.
(1)  A költségvetési rendelet 237. cikkének (3) bekezdésétől eltérve kivételes esetben szándéknyilatkozati felhívás nélkül is kiválaszthatók független külső szakértők, de csak akkor, ha a szándéknyilatkozati felhívás nem jelölt ki megfelelő külső szakértőket. A külső szakértők szándéknyilatkozati felhívás nélküli kiválasztását megfelelően indokolni kell, és a kiválasztást átlátható módon kell elvégezni. A szakértőknek bizonyítaniuk kell függetlenségüket és az Európai horizont célkitűzéseinek támogatására való képességüket.
(1a)  A független külső szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani. A független külső szakértők kijelölésekor a Bizottság vagy az uniós finanszírozó szerv a szakértői csoporton és az elbírálást végző testületeken belül szakterület, földrajzi háttér, nem és a képviselt szervezetek típusa szempontjából kiegyensúlyozott képviseletre és összetételre törekszik.
(2)  A költségvetési rendelet 237. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban a külső szakértők díjazása szabványos feltételek alapján történik. Indokolt esetben megfelelő szintű, a vonatkozó piaci normákon alapuló szabványos feltételek szerinti díjazást meghaladó díjazás is nyújtható, elsősorban bizonyos magas szintű szakértők számára.
(2)  A költségvetési rendelet 237. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban a független külső szakértők díjazása szabványos feltételek alapján történik.
(3)  A költségvetési rendelet 38. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túl a támogatási kérelmek értékelését végző, személyes minőségükben kinevezett külső szakértők nevét a szakterületükkel együtt legalább évente egyszer közzé kell tenni a Bizottság vagy a finanszírozó szerv internetes oldalán. Ezen információk összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell végezni.
(3)  A költségvetési rendelet 38. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túl a támogatási kérelmek értékelését végző, személyes minőségükben kinevezett független külső szakértők nevét a szakterületükkel együtt legalább évente egyszer közzé kell tenni a Bizottság vagy a finanszírozó szerv internetes oldalán. Ezen információk összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell végezni.
(3a)  A Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv gondoskodik arról, hogy amennyiben valamely szakértő részéről az általa véleményezendő üggyel kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn, úgy ez a szakértő ne végezzen elbírálást, tanácsadást, illetve ne nyújtson segítséget a szóban forgó ügyben.
(3b)  Az értékelés minőségének garantálása érdekében minden egyes pályázati felhívás tekintetében elegendő számú független szakértőt kell biztosítani.
(3c)  Az összes független és külső szakértő díjazási szintjét évente jelenteni kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Díjazásukat a program igazgatási költségei fedezik.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk
45. cikk
45. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
Nyomon követés és jelentéstétel
(1)  A Bizottság évente elvégzi az Európai horizont és egyedi programja végrehajtásának, valamint az EIT tevékenységeinek nyomon követését. Az évenkénti nyomon követési jelentés a következőket tartalmazza:
(1)  A 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat az V. melléklet tartalmazza, hatásútvonalanként.
i.   a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekre irányuló és az V. mellékletben hatásútvonalanként felsorolt mutatókat;
ii.  információ az elsősorban a 6a. cikkben megállapított finanszírozási elvek és horizontális kérdések végrehajtásáról, többek között a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok általános érvényre juttatásának szintje, az alacsonyabb és magasabb technológiai érettségi szintek aránya az együttműködésen alapuló kutatásokban, a részvétel növelésében érintett országok részvétele, a részvétel növelésében érintett országok munkaprogramokban aktualizált listája, a K + F + I szakadék csökkentése terén elért eredmények, földrajzi lefedettség az együttműködésen alapuló projektekben, kutatói fizetések, a kétlépcsős benyújtási és értékelési eljárás alkalmazása, az elbírálás felülvizsgálatának alkalmazása és a panaszok szintje, az éghajlati szempontok általános érvényesítése és a kapcsolódó költségek szintje, a kkv-k részvétele, beleértve a hasonló nemzeti kkv-specifikus eszközökkel összehasonlítást is, a magánszektor részvétele, a nemek közötti egyenlőség terén elért eredmények, a kiválósági pecsét, a köz- és magánszféra közötti partnerségek, valamint a további magán- és közfinanszírozás multiplikátorhatása, más uniós alapokból származó kiegészítő vagy kumulatív finanszírozás, különösen a IV. mellékletben említett programokkal kialakított szinergiák, gyorsított kutatás és innováció, a nemzetközi együttműködés szintje és hatása egyebek mellett a viszonosság elve tekintetében is, a polgárok és a civil társadalom részvételének biztosítása nemzeti és uniós szinten egyaránt;
iii.  a kiadások szintje az I. mellékletben említett beavatkozási területenként és horizontális kérdésenként a programon és az EIT-n belül a portfolióelemzés lehetővé tétele érdekében, és az átláthatóság növelése érdekében ezeket az adatokat a legfrissebb állapot szerint hozzáférhető módon, nyilvánosan elérhetővé kell tenni a Bizottság honlapján;
iv.  a túljelentkezés szintje, különösen a pályázatok száma költségvetési soronként és beavatkozási területenként, átlagos pontszáma, a küszöbértékek feletti és alatti pályázatok aránya.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan a hatásútvonal-mutatók kiegészítése vagy módosítása céljából, ahol azt szükségesnek ítéli, valamint viszonyítási értékek és célértékek meghatározása érdekében.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan a hatásútvonal-mutatók kiegészítése vagy módosítása céljából, ahol azt szükségesnek ítéli, valamint viszonyítási értékek és célértékek meghatározása érdekében.
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és (adott esetben) a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben, a kedvezményezettek adminisztratív terheinek növelése nélkül összegyűjtsék. Az EKT, az európai partnerségek, a küldetések, az EIC és az EIT keretében finanszírozott projektekre vonatkozó adatokat különösen ugyanabban az adatbázisban kell rögzíteni, mint a közvetlenül a program keretében finanszírozott cselekvéseket (azaz az eCorda adatbázisban).
(3a)  A mennyiségi adatokat a lehető legnagyobb mértékben minőségi elemzésnek kell kísérnie a Bizottság, valamint az uniós és nemzeti finanszírozó szervek részéről.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk
46. cikk
46. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció, népszerűsítés, terjesztés és hasznosítás
Tájékoztatás, kommunikáció, népszerűsítés, terjesztés és hasznosítás
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen a cselekvések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor, a díjakat is beleértve) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak cselekvéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Ennek keretében időben érdemi információkat kell szolgáltatnia a tagállamok és a kedvezményezettek részére.
(3)  A Bizottság emellett a program kutatási és innovációs eredményei, illetve a programból származó ilyen ismeretek elérhetőségének és elterjedésének javítása érdekében megállapít egy terjesztési és hasznosítási stratégiát, hogy felgyorsítsa a piaci bevezetést célzó hasznosítást, valamint hogy növelje a program hatását. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek, valamint olyan tájékoztatási, kommunikációs, népszerűsítési, terjesztési és hasznosítási tevékenységek költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
(3)  A Bizottság emellett a program kutatási és innovációs eredményei, illetve a programból származó ilyen ismeretek elérhetőségének és elterjedésének javítása érdekében megállapít egy terjesztési és hasznosítási stratégiát, hogy felgyorsítsa a piaci bevezetést célzó hasznosítást, különösen az Unión belül, valamint hogy növelje a program hatását. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek, valamint olyan tájékoztatási, kommunikációs, népszerűsítési, terjesztési és hasznosítási tevékenységek költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk
47. cikk
47. cikk
Programértékelés
Programértékelés
(1)  A programértékeléseket megfelelő időben kell elvégezni, hogy azok felhasználhatók legyenek a programra, annak utódjára és a kutatás és innováció területét érintő más kezdeményezésekre vonatkozó döntéshozatali eljárásban.
(1)  A programértékeléseket megfelelő időben kell elvégezni, és nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy azok felhasználhatók legyenek a programra, annak utódjára és a kutatás és innováció területét érintő más kezdeményezésekre vonatkozó döntéshozatali eljárásban.
(1a)  A küldetéseket 2022. december 31-ig teljes körűen értékelni kell, mielőtt bármilyen döntés születik új küldetések létrehozásáról vagy a küldetések átirányításáról, megszüntetéséről, folytatásáról, illetve költségvetésük növeléséről. A küldetések értékelésének eredményeit nyilvánosságra kell hozni, és abban egyebek mellett szerepeltetni kell a küldetések kiválasztási eljárásának és irányításának, fókuszának és teljesítményének elemzését.
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelésnek részét képezi a korábbi keretprogramok hosszú távú hatásainak értékelése is, és adott esetben alapként szolgál a program végrehajtását érintő kiigazításokhoz.
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelésnek részét képezi a portfolióelemzés és a korábbi keretprogramok hosszú távú hatásainak értékelése is, és adott esetben alapként szolgál a program végrehajtását és/vagy felülvizsgálatát érintő kiigazításokhoz. Értékeli a program eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját, multiplikátorhatását, más uniós és nemzeti K+F+I finanszírozási programot kiegészítő voltát, valamint uniós hozzáadott értékét. Különösen értékelni kell a más uniós programoktól átcsoportosított pénzeszközök hatását.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. A végső értékelésnek részét képezi a korábbi keretprogramok hosszú távú hatásainak értékelése is.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. A végső értékelésnek részét képezi a korábbi keretprogramok hosszú távú hatásainak értékelése is.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
(4)  A Bizottság az értékelések eredményeit és megállapításait saját észrevételei kíséretében közzéteszi és terjeszti, és benyújtja azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk
48. cikk
48. cikk
Ellenőrzések
Ellenőrzések
(1)  A program ellenőrzési rendszerének megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a bizalom és az ellenőrzés között, figyelemmel az ellenőrzések minden szinten – különösen a kedvezményezettek számára – felmerülő igazgatási és egyéb költségeire.
(1)  A program ellenőrzési rendszerének megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a bizalom és az ellenőrzés között, figyelemmel az ellenőrzések minden szinten – különösen a kedvezményezettek számára – felmerülő igazgatási és egyéb költségeire. Egyértelmű és következetes szabályokat kell alkalmazni a programon belül.
(2)  A programra vonatkozó ellenőrzési stratégia a program egészének kiadásaiból vett reprezentatív minta pénzügyi ellenőrzésén alapul. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel. A több uniós programból nyújtott közös finanszírozásban részesülő cselekvéseket csak egyszer kell ellenőrizni, lefedve minden érintett programot és azok alkalmazandó szabályait.
(2)  A programra vonatkozó ellenőrzési stratégia a program egészének kiadásaiból vett reprezentatív minta pénzügyi ellenőrzésén alapul. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel. A több uniós programból nyújtott közös finanszírozásban részesülő cselekvéseket csak egyszer kell ellenőrizni, lefedve minden érintett programot és azok alkalmazandó szabályait.
(3)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv emellett támaszkodhat kedvezményezetti szinten végrehajtott kombinált rendszer-felülvizsgálatokra is. Az ilyen kombinált felülvizsgálatok opcionálisak bizonyos típusú kedvezményezettek esetében, és rendszer- és folyamatellenőrzésből állnak, melyet az ügyleteknek egy hozzáértő, független, számviteli dokumentumokat a 2006/43/EK irányelvnek34 megfelelően jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak alávetni jogosult könyvvizsgáló által végzett ellenőrzése egészít ki. A Bizottság vagy a finanszírozó szerv alkalmazhat ilyen felülvizsgálatokat a kiadásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó bizonyosság általános szintjének meghatározására, valamint az utólagos ellenőrzések és a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolások szintjének módosítására.
(3)  A Bizottság vagy a finanszírozó szerv emellett támaszkodhat kedvezményezetti szinten végrehajtott kombinált rendszer-felülvizsgálatokra is. Az ilyen kombinált felülvizsgálatok opcionálisak bizonyos típusú kedvezményezettek esetében, és rendszer- és folyamatellenőrzésből állnak, melyet az ügyleteknek egy hozzáértő, független, számviteli dokumentumokat a 2006/43/EK irányelvnek34 megfelelően jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak alávetni jogosult könyvvizsgáló által végzett ellenőrzése egészít ki. A Bizottság vagy a finanszírozó szerv alkalmazhat ilyen felülvizsgálatokat a kiadásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó bizonyosság általános szintjének meghatározására, valamint az utólagos ellenőrzések és a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolások szintjének és a beállított költségek elszámolhatóságának módosítására.
(4)  A költségvetési rendelet 127. cikkének megfelelően a Bizottság vagy a finanszírozó szerv támaszkodhat az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan más személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által megbízottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzésekre.
(4)  A költségvetési rendelet 127. cikkének megfelelően a Bizottság vagy a finanszírozó szerv az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan más, tanúsítással rendelkező személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által megbízottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzésekre támaszkodik.
(5)  Ellenőrzés legkésőbb az egyenleg kifizetése után két évvel végezhető.
(5)  Ellenőrzés legkésőbb a projekt befejezési dátuma után két évvel végezhető.
(5a)  A Bizottság az Európai Számvevőszékkel együttműködésben kidolgozott ellenőrzési iránymutatásokat tesz közzé. A jogbiztonság érdekében a könyvvizsgálók gondoskodnak az általuk végzett ellenőrzés átláthatóságáról, valamint az ellenőrzési szabályok megbízható és egységes értelmezéséről a program teljes időtartama során.
__________________
__________________
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.);
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – bevezető rész
1.  I. pillér: „Nyílt tudomány”
1.  I. pillér: „Kiváló és nyílt tudomány”
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  Európai Kutatási Tanács: Vonzó és rugalmas finanszírozás nyújtása annak érdekében, hogy a tehetséges és kreatív kutatók és munkacsoportjaik – az egész Unióra kiterjedő versenyen megmérettetve – a tudomány határain a legígéretesebb csapásokat követhessék.
a)  Európai Kutatási Tanács: Vonzó és rugalmas finanszírozás nyújtása annak érdekében, hogy a tehetséges és kreatív kutatók – külön hangsúlyt helyezve a fiatal kutatókra – és munkacsoportjaik – az egész Unióra kiterjedő versenyen megmérettetve – a tudomány határain a legígéretesebb csapásokat követhessék.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – b pont – bevezető rész
b)  Marie Skłodowska-Curie-cselekvések: A kutatók új ismeretekkel és készségekkel való felvértezése a határokon, ágazatokon és tudományágakon átnyúló mobilitás és kitettség révén, valamint a felvételhez, a képzéshez és a szakmai előmenetelhez kapcsolódó intézményi és nemzeti rendszerek strukturálása és fejlesztése; ily módon a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak az európai kutatási kiválóság alapjainak lefektetéséhez, a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások előmozdításához, valamint a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások megoldásához.
b)  Marie Skłodowska-Curie-cselekvések: A kutatók új ismeretekkel és készségekkel való felvértezése a határokon, ágazatokon és tudományágakon átnyúló mobilitás és kitettség révén, valamint a felvételhez, a képzéshez és a szakmai előmenetelhez kapcsolódó intézményi és nemzeti rendszerek strukturálása és fejlesztése; ily módon a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak az európai kutatási kiválóság alapjainak Európa-szerte történő lefektetéséhez, a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások előmozdításához, valamint a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások megoldásához.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – b pont – 1 bekezdés
Beavatkozási területek: a kiválóság előmozdítása a határokon, ágazatokon és tudományágakon átnyúló kutatói mobilitás révén; új készségek fejlesztése kiváló kutatói képzés útján; a humán tőke és a készségfejlesztés erősítése az egész Európai Kutatási Térségben; a szinergiák javítása és megkönnyítése; a tájékoztatási tevékenységek előmozdítása.
Beavatkozási területek: a kiválóság előmozdítása a határokon, ágazatokon és tudományágakon átnyúló kutatói mobilitás révén; új készségek fejlesztése kiváló kutatói képzés útján; az emberi erőforrások és a készségfejlesztés erősítése az egész Európai Kutatási Térségben; a szinergiák javítása és megkönnyítése; a tájékoztatási tevékenységek előmozdítása.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – bevezető rész
2.  II. pillér: „Globális kihívások és ipari versenyképesség”
2.  II. pillér: „Globális kihívások és az európai ipari versenyképesség”
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 2 bekezdés
A hatások, a rugalmasság és a szinergiák maximalizálása érdekében a kutatási és innovációs tevékenységek megszervezése öt klaszterben történik, amelyek külön-külön és együtt is ösztönzik a tudományágakon, ágazatokon, szakpolitikákon és határokon átnyúló, illetve a nemzetközi együttműködést.
A hatások, a rugalmasság és a szinergiák maximalizálása érdekében a kutatási és innovációs tevékenységek megszervezése hat, páneurópai kutatási infrastruktúrák által összekapcsolt klaszterben történik, amelyek külön-külön és együtt is ösztönzik a tudományágakon, ágazatokon, szakpolitikákon és határokon átnyúló, illetve a nemzetközi együttműködést. A hat klaszter az egyes kkv-k innovációját is támogatja támogatásokon keresztül, alulról építkező módon.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  „Egészségügy” klaszter: Valamennyi korosztályba tartozó polgár egészségének javítása és védelme a betegségek megelőzésére, diagnosztizálására, nyomon követésére, kezelésére és gyógyítására irányuló innovatív megoldások kidolgozása révén; az egészségügyi kockázatok csökkentése, a lakosság védelme és az egészségmegőrzés előmozdítása; a közegészségügyi rendszerek költséghatékonyabbá, igazságosabbá és fenntarthatóbbá tétele; valamint a betegek részvételének és önállóságának támogatása.
a)  „Egészségügy” klaszter: Valamennyi korosztályba tartozó polgár egészségének javítása és védelme a betegségek megelőzésére, diagnosztizálására, nyomon követésére, kezelésére és gyógyítására, valamint egészségügyi technológiák fejlesztésére irányuló innovatív megoldások kidolgozása révén; az egészségügyi kockázatok csökkentése, a lakosság védelme és az egészségmegőrzés előmozdítása; a közegészségügyi rendszerek költséghatékonyabbá, igazságosabbá és fenntarthatóbbá tétele; valamint a betegek részvételének és önállóságának támogatása.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – b pont – bevezető rész
b)  „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter: Az európai demokratikus értékek – többek között a jogállamiság és az alapjogok – megerősítése, kulturális örökségünk védelme, valamint a befogadáshoz és a növekedéshez hozzájáruló társadalmi-gazdasági változások elősegítése, megfelelő módon reagálva mindeközben a tartós biztonsági fenyegetésekre, ideértve a kiberbűnözést, valamint a természeti és az ember okozta katasztrófákat.
b)  „Befogadó és kreatív társadalom” klaszter: Az európai demokratikus értékek – többek között a jogállamiság és az alapjogok – megerősítése, kulturális örökségünk védelme, a kulturális és kreatív ágazatok lehetőségeinek feltérképezése, valamint a befogadáshoz és a növekedéshez hozzájáruló társadalmi-gazdasági változások, többek között a migráció kezelésének és a migránsok integrálásának elősegítése.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – b pont – 1 bekezdés
Beavatkozási területek: demokrácia; kulturális örökség; társadalmi és gazdasági változások; a katasztrófákkal szemben ellenállóképes társadalmak; védelem és biztonság; kiberbiztonság.
Beavatkozási területek: demokrácia; kultúra és kreativitás: társadalmi, kulturális és gazdasági változások; társadalom- és bölcsészettudományok
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – c pont – 1 bekezdés
Beavatkozási területek: gyártási technológiák; digitális technológiák; fejlett anyagok; mesterséges intelligencia és robotika; újgenerációs internet; nagy teljesítményű számítástechnika és nagy adathalmazok; körkörös iparágak; alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tiszta ipar; világűr.
Beavatkozási területek: gyártási technológiák; digitális technológiák; fejlett anyagok; mesterséges intelligencia és robotika; újgenerációs internet; kvantumtechnológiák; nagy teljesítményű számítástechnika és nagy adathalmazok; körkörös iparágak; alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tiszta ipar; világűr.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – c a pont (új)
ca)  „Biztonságos társadalom” klaszter: reagálás az állandó biztonsági fenyegetésekből, többek között a számítástechnikai bűnözésből, valamint a természeti és az ember okozta katasztrófákból eredő kihívásokra.
Beavatkozási területek: szervezett bűnözés; terrorizmus, szélsőségesség, radikalizálódás és politikai indíttatású erőszak; határvédelmi igazgatás; kiberbiztonság, magánélet védelme, adatvédelem; kritikus infrastruktúrák védelme és a katasztrófareagálás javítása; kalóztevékenység és termékhamisítás; az Unió külső biztonsági politikáinak támogatása, többek között konfliktusmegelőzés és békeépítés révén; a koordináció, az együttműködés és a szinergiák előmozdítása.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – d pont – bevezető rész
d)  „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem azáltal, hogy jobban megértjük annak okait, alakulását, kockázatait, hatásait és az abból eredő lehetőségeket, valamint az energiaipar és a közlekedési ágazat éghajlat- és környezetbarátabbá, hatékonyabbá, versenyképesebbé, intelligensebbé, biztonságosabbá és reziliensebbé tétele által.
d)  „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem azáltal, hogy jobban megértjük annak okait, alakulását, kockázatait, hatásait és az abból eredő lehetőségeket, valamint az energiaipar és a közlekedési ágazat éghajlat- és környezetbarátabbá, hatékonyabbá, versenyképesebbé, intelligensebbé, biztonságosabbá és reziliensebbé tétele által; a megújuló energiaforrások használatának és a szemléletváltozás előmozdítása.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – d pont – 1 bekezdés
Beavatkozási területek: éghajlattudomány és az éghajlattal kapcsolatos megoldások; energiaellátás; energiarendszerek és -hálózatok; az energetikai átállás által érintett épületek és ipari létesítmények; közösségek és városok; ipari versenyképesség a közlekedési ágazatban; tiszta közlekedés és mobilitás; intelligens mobilitás; energiatárolás.
Beavatkozási területek: éghajlattudomány és az éghajlattal kapcsolatos megoldások; energiaellátás; energiarendszerek és -hálózatok; az energetikai átállás által érintett épületek; energetikai átállás által érintett ipari létesítmények; átalakulóban lévő széntermelő régiók; közösségek és városok; ipari versenyképesség a közlekedési ágazatban; tiszta közlekedés és mobilitás; intelligens mobilitás; energiatárolás;
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – e pont – bevezető rész
e)  „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszter: A szárazföldi és a tengeri természeti és biológiai erőforrások védelme, helyreállítása, fenntartható kezelése és felhasználása az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körkörös gazdaság felé történő átmenet biztosítása érdekében.
e)  „Élelmiszerek, természeti erőforrások és mezőgazdaság” klaszter: A szárazföldi, a szárazföldi vízi és a tengeri természeti és biológiai erőforrások védelme, helyreállítása, fenntartható kezelése és felhasználása az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körkörös gazdaság felé történő átmenet biztosítása érdekében.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – e pont – 1 bekezdés
Beavatkozási területek: környezeti megfigyelés; biológiai sokféleség és természeti tőke; mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidéki térségek; tengerek és óceánok; élelmiszerrendszerek; bioalapú innovációs rendszerek; körkörös rendszerek.
Beavatkozási területek: környezeti megfigyelés; biológiai sokféleség és természeti tőke; mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidéki térségek; tengerek, óceánok, szárazföldi vizek és a kék gazdaság; élelmiszerrendszerek; bioalapú innovációs rendszerek; körkörös rendszerek.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 4 bekezdés – f pont – 1 bekezdés
Beavatkozási területek: egészségügy; ellenálló képesség és biztonság; digitális gazdaság, ipar; éghajlat, energiaügy és mobilitás; élelmiszerek és természeti erőforrások; a belső piac és az uniós gazdasági kormányzás működésének támogatása; a tagállamok támogatása a jogszabályok végrehajtása és az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása terén; a szakpolitikai döntéshozatalt támogató analitikai eszközök és módszerek; tudásmenedzsment; tudás- és technológiatranszfer; a tudomány támogatása a szakpolitikai platformok szolgálatában.
Beavatkozási területek: egészségügy; inkluzív és kreatív társadalom; biztonságos társadalom; digitális gazdaság, ipar és világűr; éghajlat, energiaügy és mobilitás; élelmiszerek és természeti erőforrások; a belső piac és az uniós gazdasági kormányzás működésének támogatása; a tagállamok támogatása a jogszabályok végrehajtása és az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása terén; a szakpolitikai döntéshozatalt támogató analitikai eszközök és módszerek; tudásmenedzsment; tudás- és technológiatranszfer; a tudomány támogatása a szakpolitikai platformok szolgálatában.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – bevezető rész
3.  III. pillér: „Nyílt innováció”
3.  III. pillér: „Innovatív Európa”
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – bevezető rész
A 4. cikkel összhangban ez a pillér a következő tevékenységeken keresztül előmozdítja az innováció minden formáját, ideértve az áttörést jelentő innovációkat, és erősíti az innovatív megoldások piaci bevezetését. Emellett hozzájárul a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.
A 4. cikkel összhangban ez a pillér a következő tevékenységeken keresztül előmozdítja az innováció minden formáját, ideértve az áttörést jelentő technológiai és társadalmi innovációkat, és erősíti az innovatív megoldások különösen kutatóintézetekkel együttműködő induló vállalkozások és kkv-k általi piaci bevezetését. Emellett hozzájárul a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 4 pont – 1 bekezdés
A 4. cikkel összhangban ez a rész a következő tevékenységeken keresztül optimalizálja a program megvalósítását, hogy az minél nagyobb hatást váltson ki a megerősödött Európai Kutatási Térségben. Emellett hozzájárul a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Amellett, hogy az egész program támaszául szolgál, ez a rész olyan tevékenységeket támogat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Európában nagyobb hangsúlyt kapjon a tudásalapú társadalom, az innováció és a nemek közötti egyenlőség, valamint ahhoz, hogy Európa a globális verseny élvonalában legyen; ennek érdekében Európa-szerte optimalizálja a nemzeti erősségeket és potenciált egy jól működő Európai Kutatási Térségben, ahol a tudás és a magasan képzett munkaerő szabadon áramlik, ahol a tájékozott állampolgárok értik a K+I eredményeit, bíznak bennük, és azok az egész társadalom javát szolgálják, valamint ahol az uniós szakpolitikák – köztük a kutatási és innovációs szakpolitikával – kiváló színvonalú tudományos bizonyítékokon alapulnak.
A 4. cikkel összhangban ez a rész a következő tevékenységeken keresztül optimalizálja a program megvalósítását, hogy az minél nagyobb hatást váltson ki és vonzerővel bírjon a megerősödött Európai Kutatási Térségben. Emellett hozzájárul a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Amellett, hogy az egész program támaszául szolgál, ez a rész olyan tevékenységeket támogat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tehetségeket vonzzanak az Unióba és megszüntessék az elitelvándorlást. Egyben hozzájárul ahhoz is, hogy Európában nagyobb hangsúlyt kapjon a tudásalapú társadalom, az innováció és a nemek közötti egyenlőség, valamint ahhoz, hogy Európa a globális verseny élvonalában legyen; ennek érdekében egész Európa-szerte optimalizálja a nemzeti erősségeket és potenciált egy jól működő Európai Kutatási Térségben, ahol a tudás és a magasan képzett munkaerő kiegyensúlyozott módon, szabadon áramlik, ahol a tájékozott állampolgárok értik a K+I eredményeit, bíznak bennük, és azok az egész társadalom javát szolgálják, valamint ahol az uniós szakpolitikák – köztük a kutatási és innovációs szakpolitikával – kiváló színvonalú tudományos bizonyítékokon alapulnak.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 4 pont – 2 bekezdés
Beavatkozási területek: a kiválóság megosztása; az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése.
Beavatkozási területek: a kiválóság terjesztése és a részvétel növelése a partnerségalakítási, az ikerintézményi, az EKT-professzúra kezdeményezések, a COST, a kiválósági kezdeményezések és az ösztöndíjak bővítése révén; az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés
–  Kutatási és innovációs cselekvések: elsősorban olyan tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek új ismeretek létrehozására és/vagy egy új, illetve jobb minőségű technológia, termék, eljárás, szolgáltatás vagy megoldás megvalósíthatóságának vizsgálatára irányulnak. Ez kiterjedhet alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, technológiák fejlesztésére és integrálására, prototípusok tesztelésére és validálására laboratóriumi vagy szimulált környezetben;
–  Kutatási és innovációs cselekvések: elsősorban olyan tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek új ismeretek létrehozására és/vagy egy új, illetve jobb minőségű technológia, termék, eljárás, szolgáltatás vagy megoldás megvalósíthatóságának vizsgálatára irányulnak. Ez kiterjedhet alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, technológiák fejlesztésére és integrálására, prototípusok tesztelésére és validálására laboratóriumi vagy szimulált környezetben. Egyes kiválasztott együttműködésen alapuló kutatási és innovációs cselekvés esetében sor kerül a gyorsított kutatás és innováció logikájának alkalmazására;
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 bekezdés – 6 franciabekezdés
–  Program-társfinanszírozási cselekvések: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára társfinanszírozást nyújtó cselekvések. A szóban forgó tevékenységi programok támogathatnak hálózatépítési és koordinációs, kutatási, innovációs, kísérleti, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéseket, képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvéseket, a tudatosságnövelést és a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, illetve ezek kombinációját, amennyiben azokat közvetlenül az említett szervezetek vagy olyan harmadik felek hajtják végre, amelyek számára utóbbiak releváns pénzügyi támogatást nyújthatnak vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, illetve a Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás formájában.
–  Program-társfinanszírozási cselekvések: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára társfinanszírozást nyújtó cselekvések. A szóban forgó tevékenységi programok támogathatnak összekapcsolási, hálózatépítési és koordinációs, kutatási, innovációs, kísérleti, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéseket, képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvéseket, a tudatosságnövelést és a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, illetve ezek kombinációját, amennyiben azokat közvetlenül az említett szervezetek vagy olyan harmadik felek hajtják végre, amelyek számára utóbbiak releváns pénzügyi támogatást nyújthatnak vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, illetve a Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás formájában;
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – bevezető rész
a)  Arra vonatkozó bizonyítékok, hogy az európai partnerség hatékonyabb módon képes megvalósítani a program vonatkozó célkitűzéseit, különösen az EU és polgárai számára egyértelmű hatások kiváltása terén és tekintettel a globális kihívások kezelésére, a kutatási és innovációs célkitűzések megvalósítására, az Unió versenyképességének biztosítására, az Európai Kutatási és Innovációs Térség megerősítéséhez való hozzájárulásra és a nemzetközi vállalások teljesítésére.
a)  Arra vonatkozó bizonyítékok, hogy az európai partnerség hatékonyabb módon képes megvalósítani a program vonatkozó célkitűzéseit, különösen az Unió egészében érezhető és polgárai számára egyértelmű hatások kiváltása terén és tekintettel a globális kihívások kezelésére, a kutatási és innovációs célkitűzések megvalósítására, az Unió versenyképességének biztosítására, a fenntarthatóságra, az Európai Kutatási és Innovációs Térség megerősítéséhez való hozzájárulásra és a nemzetközi vállalások teljesítésére;
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
b)  Az európai partnerség koherenciája és szinergiái az uniós kutatási és innovációs környezettel.
b)  Az európai partnerségek koherenciája és szinergiái az uniós kutatási és innovációs környezettel, a nemzeti és regionális stratégiákat is beleértve;
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – c pont
c)  Az európai partnerség átláthatósága és nyíltsága a prioritások és célkitűzések azonosítása tekintetében, valamint a különböző ágazatokból érkező, adott esetben nemzetközi partnerek és érdekelt felek bevonása.
c)  Az európai partnerségek átláthatósága és nyíltsága a prioritások és célkitűzések azonosítása és irányítása tekintetében, valamint a különböző ágazatokból érkező és eltérő hátterű, adott esetben nemzetközi partnerek és érdekelt felek bevonása.
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – 1 franciabekezdés
–  konkrét időkereteken belül mérhető várható eredmények, teljesítések és hatások – többek között az Európa számára képviselt fő gazdasági érték – azonosítása;
–  konkrét időkereteken belül mérhető várható eredmények, teljesítések és hatások – többek között az EU számára képviselt fő gazdasági érték – azonosítása;
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – 2 franciabekezdés
–  a várható minőségi és mennyiségi multiplikátorhatások bemutatása;
–  a várható erőteljes minőségi és mennyiségi multiplikátorhatások bemutatása;
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – 3 franciabekezdés
–  a végrehajtás rugalmasságát biztosító, valamint a változó szakpolitikai vagy piaci igényekhez, illetve tudományos fejleményekhez történő alkalmazkodásra irányuló megközelítések;
–  a végrehajtás rugalmasságát biztosító, valamint a változó szakpolitikai, társadalmi és/vagy piaci igényekhez, illetve tudományos fejleményekhez történő alkalmazkodásra irányuló megközelítések;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – e pont – 1 bekezdés
Intézményesített európai partnerségek esetében az Uniótól eltérő partnerek pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulása legalább 50 %, és elérheti az európai partnerség összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 75 %-át. Minden egyes intézményesített európai partnerség esetében az Uniótól eltérő partnerek hozzájárulásának egy része pénzügyi hozzájárulás formáját ölti.
Intézményesített európai partnerségek esetében az Uniótól eltérő partnerek pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulása az Unió és a privát partnerek közötti partnerségek esetében legalább 50%, és a tagállamokat is magukba foglaló partnerségek esetében elérheti az európai partnerség összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 75%-át.
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – e a pont (új)
ea)  A regionális hatóságokkal egyetértésben az Európai Regionális Fejlesztési Alapot részleges nemzeti hozzájárulásként fogadják el a program által társfinanszírozott, tagállamok részvételével folytatott cselekvések esetén.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
c)  Koordináció és/vagy közös tevékenységek más olyan releváns kutatási és innovációs kezdeményezésekkel, amelyek hatékony szinergiákat biztosítanak.
c)  Koordináció és/vagy közös tevékenységek más olyan releváns kutatási és innovációs kezdeményezésekkel, amelyek biztosítják az összeköttetések optimális szintjét és a hatékony szinergiákat.
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
d)  Minden egyes partner részéről a kezdeményezés teljes időtartama alatt érvényes, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások, különösen a pénzügyi hozzájárulások tekintetében.
d)  Minden egyes partner részéről a kezdeményezés teljes időtartama alatt érvényes, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások, különösen a természetbeni és/vagy pénzügyi hozzájárulások tekintetében.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 3 pont – a pont
a)  A 45. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő nyomonkövetési rendszer, amely nyomon követi az egyedi szakpolitikai célok/célkitűzések, teljesítések és fő teljesítménymutatók felé tett előrehaladást és lehetővé teszi az eredményeknek és hatásoknak, valamint a korrekciós intézkedések esetleges szükségességének későbbi értékelését.
a)  A 45. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő nyomonkövetési rendszer, amely nyomon követi a programspecifikus szakpolitikai célok/célkitűzések, teljesítések és fő teljesítménymutatók felé tett előrehaladást és lehetővé teszi az eredményeknek és hatásoknak, valamint a korrekciós intézkedések esetleges szükségességének későbbi értékelését.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – 4 pont – b pont
b)  Megfelelő intézkedések, amelyek biztosítják a megállapodás szerinti feltételek és ütemezés szerinti fokozatos kivezetést a nemzeti vagy más uniós programok révén történő esetleges további transznacionális finanszírozás sérelme nélkül.
b)  Amennyiben nem kerül sor a partnerség megújítására, megfelelő intézkedések, amelyek biztosítják a jogilag elkötelezett partnerek közötti megállapodás szerinti ütemezés és feltételek szerinti fokozatos kivezetést a nemzeti vagy más uniós programok révén történő esetleges további transznacionális finanszírozás, valamint a magánberuházások és a folyamatban lévő projektek sérelme nélkül.
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 pont – b pont
b)  a KAP a lehető legjobb módon használja fel a kutatási és innovációs eredményeket, és mozdítsa elő az – egyebek mellett a kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektekből és a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségből származó – innovatív megoldások alkalmazását, végrehajtását és bevezetését;
b)  a KAP a lehető legjobb módon használja fel a kutatási és innovációs eredményeket, és mozdítsa elő az – egyebek mellett a kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektekből és a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségből, valamint az EIT releváns tudományos és innovációs társulásaiból (TIT) származó – innovatív megoldások alkalmazását, végrehajtását és bevezetését;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 pont – b pont
b)  az ETHA támogassa az új technológiák, valamint az innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások bevezetését, különösen azokét, amelyek a program eredményeként jönnek létre a tengeri és tengerhasznosítási politika területén; az ETHA emellett mozdítsa elő a terepen történő adatgyűjtést és az adatok feldolgozását, és terjessze a program keretében támogatott releváns cselekvések eredményeit, ami hozzájárul a közös halászati politika, az integrált tengerpolitika és a nemzetközi óceánpolitikai irányítás végrehajtásához.
b)  az ETHA támogassa az új technológiák, valamint az innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások bevezetését, különösen azokét, amelyek a program eredményeként jönnek létre a tengeri és tengerhasznosítási politika területén; az ETHA emellett mozdítsa elő a terepen történő adatgyűjtést és az adatok feldolgozását, és terjessze a program keretében támogatott releváns cselekvések eredményeit, ami hozzájárul a közös halászati politika, az integrált tengerpolitika, a nemzetközi óceánpolitikai irányítás és a nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtásához.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 pont – a pont
a)  az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében az ERFA-ból és a programból származó kombinált finanszírozásra vonatkozó intézkedések olyan tevékenységek támogatására szolgáljanak, amelyek összekapcsolják az intelligens szakosodási stratégiákat a nemzetközi kutatási és innovációs kiválósággal, ideértve a közös transzregionális/transznacionális programokat és a páneurópai kutatási infrastruktúrákat is;
a)  az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében az ERFA-ból és az Európai horizont programból származó kombinált finanszírozásra vonatkozó intézkedések olyan tevékenységek támogatására szolgáljanak, amelyek összekapcsolják a regionális operatív programokat és az intelligens szakosodási stratégiákat a nemzetközi kutatási és innovációs kiválósággal, ideértve a közös transzregionális/transznacionális programokat és a páneurópai kutatási infrastruktúrákat is;
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 pont – a a pont (új)
aa)  Az ERFA pénzeszközei önkéntes alapon átcsoportosíthatók a program keretében végrehajtott tevékenységek, különösen a kiválósági pecsét támogatására;
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 pont – b a pont (új)
ba)  erősödjenek a meglévő regionális ökoszisztémák, platformhálózatok és regionális stratégiák;
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 pont – b pont
b)  az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében az ESZA+-ból származó kiegészítő finanszírozásra vonatkozó intézkedések felhasználhatók legyenek a humán tőke fejlesztését előmozdító tevékenységek támogatására a kutatás és az innováció területén;
b)  az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében az ESZA+-ból származó kiegészítő finanszírozásra vonatkozó intézkedések önkéntes alapon felhasználhatók legyenek a program humántőke-fejlesztést előmozdító tevékenységeinek támogatására a kutatás és az innováció területén;
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 6 pont – b pont
b)  a program stratégiai kutatási és innovációs terveiben sor kerüljön a digitális aspektusokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására, ami magában foglalja a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén megvalósuló kutatást és innovációt, a digitális és az egyéb alaptechnológiák ötvözését, valamint a nem technológiai innovációkat; az áttörést jelentő innovációkat bevezető vállalatok felfutásának támogatását, amelyek közül több is kombinálja a digitális és fizikai technológiákat; a digitális integrációt a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér egésze tekintetében; valamint a digitális kutatási infrastruktúrák támogatását;
b)  a program stratégiai kutatási és innovációs terveiben sor kerüljön a digitális aspektusokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására, ami magában foglalja a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság, megosztott könyvelési technológiák, kvantumtechnológiák terén megvalósuló kutatást és innovációt, a digitális és az egyéb alaptechnológiák ötvözését, valamint a nem technológiai innovációkat; az áttörést jelentő innovációkat bevezető vállalatok felfutásának támogatását, amelyek közül több is kombinálja a digitális és fizikai technológiákat; a digitális integrációt a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillér egésze tekintetében; valamint a digitális kutatási infrastruktúrák támogatását;
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 6 pont – c pont
c)  a DEP a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a korszerű digitális készségek területén a nagy léptékű digitális kapacitás- és infrastruktúraépítésre összpontosítson annak érdekében, hogy Európa-szerte széles körben elterjedjenek és bevezetésre kerüljenek az uniós kontextusban kritikus fontosságúnak tekinthető, már meglévő vagy tesztelt innovatív digitális megoldások a közérdekű területeken (például az egészségügy, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságokkal küzdő területeken (mint például a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – digitalizálása); a DEP végrehajtására elsősorban az európai szinten megosztandó digitális kapacitásba, valamint a digitális egységes piac fejlesztése részeként az interoperabilitást és a szabványosítást támogató uniós szintű cselekvésekbe történő, a tagállamokkal folytatott – különösen közös közbeszerzések formájában megvalósuló – összehangolt és stratégiai beruházások révén kerüljön sor;
c)  a DEP a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelési technológiák, a kvantumtechnológiák és a korszerű digitális készségek területén a nagy léptékű digitális kapacitás- és infrastruktúraépítésre összpontosítson annak érdekében, hogy Európa-szerte széles körben elterjedjenek és bevezetésre kerüljenek az uniós kontextusban kritikus fontosságúnak tekinthető, már meglévő vagy tesztelt innovatív digitális megoldások a közérdekű területeken (például az egészségügy, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságokkal küzdő területeken (mint például a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – digitalizálása); a DEP végrehajtására elsősorban az európai szinten megosztandó digitális kapacitásba, valamint a digitális egységes piac fejlesztése részeként az interoperabilitást és a szabványosítást támogató uniós szintű cselekvésekbe történő, a tagállamokkal folytatott – különösen közös közbeszerzések formájában megvalósuló – összehangolt és stratégiai beruházások révén kerüljön sor;
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 6 pont – f pont
f)  a programnak a készségekre és kompetenciákra irányuló – többek között az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez tartozó „Digital” TIT közös helymegosztási központjaiban nyújtott – képzési programok fejlesztését célzó kezdeményezéseit kiegészítse a Digitális Európa program által támogatott, fejlett digitális készségek terén megvalósuló kapacitásépítés;
f)  a programnak a készségekre és kompetenciákra irányuló – többek között az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez és a tudományos és innovációs társulásokhoz tartozó közös helymegosztási központjaiban nyújtott – képzési programok fejlesztését célzó kezdeményezéseit kiegészítse a Digitális Európa program által támogatott, fejlett digitális készségek terén megvalósuló kapacitásépítés;
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 7 pont – a pont
a)  az Egységes piac program foglalkozzon a kkv-kat érintő piaci hiányosságokkal, és ösztönözze a vállalkozószellemet, valamint a vállalkozások alapítását és növekedését; teljes kiegészítő jelleg álljon fenn az Egységes piac program és a jövőbeni Európai Innovációs Tanács innovatív vállalkozásokra irányuló cselekvései között, valamint a kkv-k számára nyújtott támogatási szolgáltatások területén, különösen abban az esetben, ha a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket;
a)  az Egységes piac program foglalkozzon a kkv-kat érintő piaci hiányosságokkal, és ösztönözze a vállalkozószellemet, valamint a vállalkozások alapítását és növekedését; teljes kiegészítő jelleg álljon fenn az Egységes piac program és mind az EIT, mind pedig a jövőbeni Európai Innovációs Tanács innovatív vállalkozásokra irányuló cselekvései között, valamint a kkv-k számára nyújtott támogatási szolgáltatások területén, különösen abban az esetben, ha a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket;
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 7 pont – b pont
b)  az Enterprise Europe Network a többi, már meglévő kkv-támogató struktúrához (mint például a nemzeti kapcsolattartó pontok és az innovációs ügynökségek) hasonlóan támogatási szolgáltatásokat nyújthasson az Európai Innovációs Tanács égisze alatt.
b)  az Enterprise Europe Network a többi, már meglévő kkv-támogató struktúrához (mint például a nemzeti kapcsolattartó pontok és az innovációs ügynökségek, a digitális innovációs központ, a kompetenciaközpontok, a minősítéssel rendelkező inkubátorházak) hasonlóan támogatási szolgáltatásokat nyújthasson az Európai horizont program égisze alatt, beleértve az Európai Innovációs Tanácsot is.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 8 pont – 1 bekezdés
a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során megtörténjen az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások kezeléséhez kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítása és meghatározása; a LIFE továbbra is katalizátorként működjön az uniós környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitika megvalósítása, valamint a vonatkozó jogszabályok végrehajtása során, többek között a program kutatási és innovációs eredményeinek átvétele és alkalmazása révén, valamint azáltal, hogy hozzájárul azok nemzeti és (transz)regionális szintű bevezetéséhez azokon a területeken, ahol mindez segíthet a környezetvédelemhez, az éghajlat-változáshoz vagy a tiszta energiára való áttéréshez kapcsolódó kérdések kezelésében; a LIFE mindemellett ösztönözze a programmal fennálló szinergiákat azáltal, hogy az értékelés során jutalommal díjazza a program eredményeinek átvételére is kiterjedő pályázatokat; a standard LIFE-cselekvéseket tartalmazó projektek támogassák az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtásához szükséges olyan megfelelő technológiák, illetve módszerek kifejlesztését, tesztelését vagy demonstrációját, amelyek széles körű bevezetésére később más forrásokból – többek között a program révén – történő finanszírozás segítségével lehetőség nyílhat; a program Európai Innovációs Tanácsa támogatást nyújthasson a potenciálisan a LIFE-projektek végrehajtásából eredő új, áttörést jelentő ötletek felfuttatásához és piaci terjesztéséhez.
a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során megtörténjen az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások kezeléséhez kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítása és meghatározása; a LIFE továbbra is katalizátorként működjön az uniós környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitika megvalósítása, valamint a vonatkozó jogszabályok végrehajtása során, többek között a program kutatási és innovációs eredményeinek átvétele és alkalmazása révén, valamint azáltal, hogy hozzájárul azok nemzeti és (transz)regionális szintű bevezetéséhez azokon a területeken, ahol mindez segíthet a környezetvédelemhez, az éghajlat-változáshoz vagy a tiszta energiára való áttéréshez kapcsolódó kérdések kezelésében; a LIFE mindemellett ösztönözze a programmal fennálló szinergiákat azáltal, hogy az értékelés során jutalommal díjazza a program eredményeinek átvételére is kiterjedő pályázatokat; a standard LIFE-cselekvéseket tartalmazó projektek támogassák az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtásához szükséges olyan megfelelő technológiák, illetve módszerek kifejlesztését, tesztelését vagy demonstrációját, amelyek széles körű bevezetésére később más forrásokból – többek között a program révén – történő finanszírozás segítségével lehetőség nyílhat; a programhoz tartozó EIT, valamint a jövőbeli Európai Innovációs Tanács támogatást nyújthasson a potenciálisan a LIFE-projektek végrehajtásából eredő új, áttörést jelentő ötletek felfuttatásához és piaci terjesztéséhez.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 9 pont – a pont
a)  a program és az Erasmus program együttes forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és korszerűsítésére irányuló tevékenységek támogatására fordítsák; a program kiegészítse az Erasmus program által az „Európai Egyetemek” kezdeményezéshez nyújtott támogatást, különös tekintettel annak kutatási dimenziója tekintetében, az oktatás, a kutatás és az innováció területére irányuló új, közös és integrált, hosszú távú és fenntartható stratégiák tudományágakon és ágazatokon átnyúló megközelítések alapján történő kidolgozásának részeként, ily módon hozzájárulva a tudásháromszög megvalósításához és a gazdasági növekedés fellendítéséhez;
a)  a program és az Erasmus program együttes forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és korszerűsítésére irányuló tevékenységek támogatására fordítsák; a program kiegészítse az Erasmus program által az „Európai Egyetemek” kezdeményezéshez nyújtott támogatást, különös tekintettel annak kutatási dimenziója tekintetében, az oktatás, a kutatás és az innováció területére irányuló új, közös és integrált, hosszú távú és fenntartható stratégiák tudományágakon és ágazatokon átnyúló megközelítések alapján történő kidolgozásának részeként, ily módon hozzájárulva a tudásháromszög megvalósításához és a gazdasági növekedés fellendítéséhez; az EIT oktatási tevékenysége inspirálóan hathat az „Európai Egyetemek” kezdeményezésre, és össze is kapcsolódhat azzal.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 13 pont – b pont
b)  a kutatásra és az innovációra, valamint a kkv-kra szánt finanszírozási eszközöket egy csoportban kezeljék az InvestEU Alap keretében, különösen egy célzott K+I tematikus kereten keresztül, valamint az innovatív vállalkozásokra irányuló kkv-támogatási keret égisze alatt bevezetett termékek révén, ily módon segítve egyúttal a program célkitűzéseinek megvalósítását.
b)  a kutatásra és az innovációra, valamint a kkv-kra szánt finanszírozási eszközöket egy csoportban kezeljék az InvestEU Alap keretében, különösen egy célzott K+I tematikus kereten keresztül, valamint az innovatív vállalkozásokra irányuló kkv-támogatási keret égisze alatt bevezetett termékek révén, ily módon segítve egyúttal a program célkitűzéseinek megvalósítását. Egymást kiegészítő erős kapcsolatok jönnek létre az InvestEU és az Európai horizont között.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 14 pont – a pont
a)  az innovációs alap kifejezetten az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és eljárások innovációját célozza – ideértve a környezetvédelmi szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztást és -felhasználást, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez –, emellett pedig a magas szén-dioxid-kibocsátású termékeket helyettesítő termékekre irányuljon, járuljon hozzá a CO2 környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztását és geológiai tárolását célzó projektek kiépítésének és működtetésének ösztönzéséhez, valamint az innovatív megújulóenergia- és energiatárolási technológiák előmozdításához;
a)  az innovációs alap kifejezetten az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és eljárások innovációját célozza – ideértve a környezetvédelmi szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztást és -felhasználást, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez –, emellett pedig a magas szén-dioxid-kibocsátású termékeket helyettesítő termékekre irányuljon, járuljon hozzá a CO2 környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztását és geológiai tárolását célzó projektek kiépítésének és működtetésének ösztönzéséhez, valamint az innovatív megújulóenergia- és energiatárolási technológiák előmozdításához; megfelelő keret jön létre a fogyasztók/végfelhasználók számára fenntartható hozzáadott értékkel rendelkező környezetbarátabb termékek értékesítésének lehetővé tételére és ösztönzésére.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 14 pont – b pont
b)  a program finanszírozza azon technológiák fejlesztését és demonstrációját, amelyek képesek megvalósítani az EU dekarbonizációs, energiaügyi és ipari átalakulással kapcsolatos célkitűzéseit, különösen a 2. pillér keretében;
b)  a program finanszírozza azon technológiák – köztük áttörést jelentő megoldások – fejlesztését, demonstrációját és megvalósítását, amelyek képesek megvalósítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot és az Unió dekarbonizációs, energiaügyi és ipari átalakulással kapcsolatos célkitűzéseit, különösen a 2. pillér és az EIT keretében;
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 14 pont – c pont
c)  a kiválasztási és odaítélési kritériumok teljesítésétől függően az innovációs alap támogatást nyújthasson azon támogatható projektek demonstrációs szakasza során, amelyek adott esetben támogatásban részesültek a kutatási és innovációs keretprogramokból.
c)  a kiválasztási és odaítélési kritériumok teljesítésétől függően az innovációs alap támogatást nyújthasson a támogatható projektek demonstrációs szakasza során. Azok a projektek, amelyek az innovációs alapból támogatásban részesülnek, jogosultak lehetnek támogatásra a kutatási és innovációs keretprogramokból, és fordítva. Az Európai horizont kiegészítése céljából az innovációs alap összpontosíthat olyan piacközeli innovációkra, amelyek hozzájárulnak a CO2-kibocsátás jelentős mértékű és gyors csökkentéséhez. Egymást kiegészítő erős kapcsolatok jönnek létre az innovációs alap és az Európai horizont között.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 16 pont
16.  Az Európai Védelmi Alappal fennálló szinergiák a polgári és védelmi kutatás javát szolgálják. A szükségtelen átfedéseket kizárják.
16.  Az Európai Védelmi Alappal fennálló potenciális szinergiák hozzájárulnak az átfedések elkerüléséhez.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 16 a pont (új)
16a.  A Kreatív Európa programmal fennálló szinergiák támogatják a versenyképességet és az innovációt, hozzájárulva a gazdasági és társadalmi növekedéshez, és előmozdítva a közpénzek hatékony felhasználását.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 16 b pont (új)
16b.  A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek bármelyikével előirányozható szinergia.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 1 bekezdés
A keretprogram célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében a program teljesítményének nyomon követését hatásútvonalak és kapcsolódó kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatók strukturálják. A hatásútvonalak időérzékenyek: különbséget kell tenni a rövid távúak, a középtávúak és a hosszú távúak között. A hatásútvonal-mutatók helyettesítő mutatóként szolgáltatnak információt a kutatási és innovációs (K+I) hatások egyes típusai felé tett előhaladásról a keretprogram szintjén. A program egyes részei különböző mértékben és különböző mechanizmusok révén járulnak hozzá ezekhez a mutatókhoz. Szükség esetén további mutatók használhatók a program egyes részeinek nyomon követéséhez.
A keretprogram 3. cikkben említett célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében a program teljesítményének nyomon követését hatásútvonalak és kapcsolódó kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatók strukturálják. A hatásútvonalak időérzékenyek, és négy egymást kiegészítő hatáskategóriát tükröznek, amelyek jól mutatják a K+I beruházások nem lineáris jellegét: tudományos, társadalmi, gazdasági és Európai Kutatási Térség. E négy hatáskategória mindegyike esetében helyettesítő mutatók szolgálják a nyomon követést, amelyek megfelelő bontásban különbséget tesznek a rövid távú, a középtávú és a hosszú távú hatások, illetve a tagállamok és a társult országok között. A program egyes részei különböző mértékben és különböző mechanizmusok révén járulnak hozzá ezekhez a mutatókhoz. Szükség esetén további mutatók használhatók a program egyes részeinek nyomon követéséhez.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 2 bekezdés
A kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatókat alátámasztó mikroadatok gyűjtése a program valamennyi része és az összes végrehajtási mechanizmus tekintetében központilag irányított és összehangolt módon, a megfelelő részletességi szinten és a kedvezményezettek számára minimális jelentési teher mellett történik.
A kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatókat alátámasztó mikroadatok gyűjtése a program valamennyi része és az összes végrehajtási mechanizmus tekintetében központilag irányított és összehangolt módon, a megfelelő részletességi szinten és a kedvezményezettek számára minimális jelentési teher mellett történik. Az empirikus bizonyítékokat és mutatókat a lehető legnagyobb mértékben minőségi elemzésnek kell kísérnie.
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 4 bekezdés
A programnak várhatóan lesz társadalmi hatása a következők révén: az uniós szakpolitikai prioritások kezelése a K+I segítségével, az előnyök és a hatások K+I küldetéseken keresztül történő biztosítása, valamint az innováció társadalmi elterjedésének erősítése. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi négy kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.
A programnak várhatóan lesz társadalmi hatása a következők révén: a II. pillérben azonosított globális kihívások, ezen belül az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai, valamint az uniós szakpolitikai prioritások és kötelezettségvállalások kezelése a K+I segítségével, az előnyök és a hatások K+I küldetéseken keresztül történő biztosítása, valamint az innováció társadalmi elterjedésének erősítése, végső soron hozzájárulás az emberek jólétéhez. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi négy kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 2 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

 

A társadalmi hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

 

Az uniós szakpolitikai prioritások kezelése a K+I segítségével

Outputok –

Az egyedi uniós szakpolitikai prioritások kezelését célzó outputok száma és aránya

Megoldások –

Az egyedi uniós szakpolitikai prioritások kezelését célzó innovációk és tudományos eredmények száma és aránya

Előnyök –

A keretprogram által finanszírozott eredmények használatából eredő összesített becsült hatások az egyes uniós szakpolitikai prioritások kezelése terén, ideértve a jogalkotási és a szakpolitikai döntéshozatali folyamathoz való hozzájárulást

 

Előnyök és hatások K+I küldetéseken keresztül történő biztosítása

A K+I küldetések outputjai –

Egyes K+I küldetések outputjai

A K+I küldetések eredményei –

Egyes K+I küldetések eredményei

A K+I küldetések megvalósított célkitűzései –

Egyes K+I küldetések megvalósított célkitűzései

 

Az innováció társadalmi elterjedésének erősítése

Közös alkotás –

A keretprogram azon projektjeinek száma és aránya, amelyekben az uniós polgárok és végfelhasználók hozzájárulnak a K+I tartalmak közös alkotásához

Részvétel –

A keretprogram azon kedvezményezett szervezeteinek száma és aránya, amelyek rendelkeznek polgári és végfelhasználói részvételi mechanizmussal a keretprogram égisze alatti projektet követően

A K+I társadalmi elterjedése

A keretprogram égisze alatt közösen alkotott tudományos eredmények és innovatív megoldások elterjedése és elérhetősége

Módosítás

 

A társadalmi hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

 

Az Európai horizont célkitűzéseinek és az uniós szakpolitikai prioritásoknak a kezelése a K&I segítségével

Outputok –

Az Európai horizont egyedi célkitűzéseinek és az uniós szakpolitikai prioritásoknak a kezelését célzó outputok száma és aránya

Megoldások –

Az Európai horizont egyedi célkitűzései és az egyes uniós szakpolitikai prioritások kezelését célzó innovációk és tudományos eredmények száma és aránya

Előnyök –

A keretprogram által finanszírozott eredmények használatából eredő összesített becsült hatások az Európai horizont egyedi célkitűzései és egyes uniós szakpolitikai prioritások kezelése terén, a jogalkotási és a szakpolitikai döntéshozatali folyamathoz való hozzájárulás

 

Előnyök és hatások K+I küldetéseken és partnerségeken keresztül történő biztosítása

A K+I küldetések outputjai -

Egyes K+I küldetések és partnerségek outputjai

A K+I küldetések eredményei –

Egyes K+I küldetések és partnerségek eredményei

A K+I küldetések megvalósított célkitűzései –

Egyes K+I küldetések és partnerségek megvalósított célkitűzései

 

Az Unió éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásának teljesítése

Projektek és outputok –

Az éghajlattal kapcsolatos projektek és outputok száma és aránya (a program küldetései, a partnerségei és költségvetési sorai szerint)

A keretprogram éghajlattal kapcsolatos projektjéből származó innovációk –

A keretprogram projektjeiből – köztük az elismert szellemitulajdon-jogokból – származó, éghajlattal kapcsolatos innovációk száma

Az éghajlattal kapcsolatos projektek társadalmi és gazdasági hatásai –

A keretprogram által finanszírozott eredmények felhasználásának a Párizsi Megállapodás értelmében az EU hosszú távú, éghajlatváltozással és energiapolitikával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak teljesítése terén elért összesített becsült hatása

Az éghajlattal kapcsolatos projektek gazdasági, társadalmi és környezeti költsége és haszna

– A keretprogram projektjeiből származó, éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos innovatív megoldások elterjedtsége

– E megoldások használatának összesített becsült hatása a munkahelyteremtés és a vállalatalapítás, a gazdasági növekedés, a tiszta energia, az egészség és a jólét (levegő-, talaj- és vízminőség) szempontjából

 

A K+I társadalmi elterjedésének erősítése a tagállamokban

Közös alkotás –

A keretprogram azon projektjeinek száma és aránya, amelyekben az uniós polgárok és végfelhasználók hozzájárulnak a K+I tartalmak közös alkotásához

Részvétel –

A keretprogram azon kedvezményezett szervezeteinek száma és aránya, amelyek rendelkeznek polgári és végfelhasználói részvételi mechanizmussal a keretprogram égisze alatti projektet követően

A K+I társadalmi elterjedése

A keretprogram égisze alatt elért tudományos eredmények és innovatív megoldások hozzáférhetősége, elterjedése és hatóköre

Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 5 bekezdés
A programnak várhatóan lesz gazdasági/innovációs hatása a következők révén: a vállalkozások létrehozásának és növekedésének befolyásolása, közvetlen és közvetett munkahelyek teremtése, valamint a kutatási és innovációs beruházások mozgósítása. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi három kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.
A programnak – különösen az Unión belül – várhatóan lesz gazdasági/innovációs hatása a következők révén: a vállalkozások, különösen a kkv-k létrehozásának és növekedésének befolyásolása, közvetlen és közvetett munkahelyek teremtése különösen az Unión belül, valamint a kutatási és innovációs beruházások mozgósítása. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi három kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 3 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

 

A gazdasági/innovációs hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

 

Az innovációalapú növekedés ösztönzése

Innovációs outputok -

A keretprogramból származó innovatív termékek, eljárások, illetve módszerek száma (az innováció típusa szerint), valamint a szellemitulajdon-jog megszerzésére irányuló kérelmek száma

Innovációk -

A keretprogram projektjeiből – köztük az elismert szellemitulajdon-jogokból – származó innovációk száma (az innováció típusa szerint)

Gazdasági növekedés -

Olyan vállalkozások létrehozása, növekedése és piaci részesedése, amelyek innovációkat fejlesztettek ki a keretprogram égisze alatt

 

Több és jobb munkahely teremtése

Támogatott foglalkoztatás -

A keretprogram égisze alatti projekt számára a kedvezményezett szervezeteknél teremtett és megőrzött munkahelyek száma teljes munkaidős egyenértékben (a munkahely típusa szerint)

Tartós foglalkoztatás -

A munkahelyek teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának növekedése (a munkahely típusa szerint) a kedvezményezett szervezeteknél a keretprogram égisze alatti projektet követően

Teljes foglalkoztatottság

A keretprogram eredményeinek terjesztése következtében teremtett, illetve megőrzött közvetlen és közvetett munkahelyek száma (a munkahely típusa szerint)

 

A K+I beruházások mozgósítása

Társberuházás -

A keretprogram kezdeti beruházása segítségével mobilizált köz- és magánberuházások mennyisége

Felfuttatás -

A keretprogram eredményeinek hasznosítása vagy felfuttatása érdekében mobilizált köz- és magánberuházások mennyisége

A „3 %-os célkitűzés” megvalósításához való hozzájárulás -

A GDP 3 %-ára vonatkozó célkitűzés megvalósítása felé tett uniós előrehaladás a keretprogram következtében

Módosítás

 

A gazdasági/innovációs hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

 

Az innovációalapú növekedés ösztönzése az Unióban

Innovációs outputok -

A keretprogramból származó innovatív termékek, eljárások, illetve módszerek száma (az innováció típusa szerint), valamint a szellemitulajdon-jog megszerzésére irányuló kérelmek száma valamennyi résztvevő országban

Innovációk -

A keretprogram projektjeiből – köztük az elismert szellemitulajdon-jogokból – származó innovációk száma (az innováció típusa és ország szerint)

Kkv-k

A keretprogramnak köszönhetően termék- vagy eljárási innovációt bevezető kkv-k a keretprogram által támogatott kkv-k %-os arányában

Normák és szabványok

A keretprogram projektjeinek eredményeként az Unióban létrejött normák és szabványok száma

Gazdasági növekedés -

Olyan vállalkozások létrehozása, növekedése és piaci részesedése, amelyek innovációkat fejlesztettek ki a keretprogram égisze alatt az Unión belül és kívül

 

A K+I tevékenységek és a piac közötti uniós szakadék kezelése

A K+F+I eredményeinek hasznosítása

A keretprogram eredményeinek kereskedelmi hasznosításhoz vezető megosztása az Unión belül vagy kívül, az érintett ágazat függvényében

Az Unión belüli vagy kívüli hasznosítás elemzése

A K+F Unión kívüli hasznosításának okai a keretprogram (volt) résztvevői körében

 

Több és jobb munkahely teremtése

Támogatott foglalkoztatás -

A keretprogram égisze alatti projekt számára a kedvezményezett szervezeteknél teremtett és megőrzött munkahelyek száma teljes munkaidős egyenértékben (a munkahely típusa szerint) az egyes résztvevő országokban

Tartós foglalkoztatás -

A munkahelyek teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának növekedése (a munkahely típusa szerint) a kedvezményezett szervezeteknél a keretprogram égisze alatti projektet követően az egyes résztvevő országokban

Teljes foglalkoztatottság

A keretprogram eredményeinek terjesztése következtében teremtett, megőrzött, illetve áthelyezett közvetlen és közvetett munkahelyek száma az Unióban (a munkahely típusa szerint)

- A tudásintenzív ágazatokban létrehozott közvetlen vagy közvetett munkahelyek száma résztvevő országonként

 

A K+I beruházások mozgósítása

Társberuházás -

A keretprogram kezdeti beruházása segítségével mobilizált köz- és magánberuházások mennyisége

Felfuttatás -

A keretprogram eredményeinek hasznosítása vagy felfuttatása érdekében mobilizált köz- és magánberuházások mennyisége

A „3 %-os célkitűzés” megvalósításához való hozzájárulás -

A GDP 3 %-ára vonatkozó célkitűzés megvalósítása felé tett uniós előrehaladás a keretprogram következtében

Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 4 a alcím (új)
Az Európai Kutatási Térség hatásútvonal-mutatói
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 3 a táblázat (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az EKT által kifejtett hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

 

Tehetségek vonzása és megtartása az Unióban

A keretprogram által finanszírozott mobilitás

Bejövő és kimenő mobilitás, illetve kutatók és innovátorok az Unión belül és kívül, országonként

A keretprogram által finanszírozott nemzetköziesítés

- a külföldi kutatók és innovátorok alakulása és részaránya az összes EKT-országban

- A kutatóintézetek összekapcsolódási és hálózatépítési tevékenységeinek alakulása, a köz-magán kapcsolatokat is beleértve

Vonzó K+F rendszerek

—  Az innovatív tevékenységekbe irányuló külföldi beruházások az Unióban

- Szabadalmak száma a résztvevő országokban

—  Külföldről befolyó licencdíjbevételek

 

A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése

Részvétel a keretprogramban

A részvétel növelésében érintett országokból származó koordinátorok és résztvevők aránya programrészenként és eszközönként,

- A többek között a részvétel növelésében érintett országokból és a K+F terén gyengén teljesítő régiókból származó értékelők és irányítótestületi tagok aránya

Kiválósági pontok létrehozása és korszerűsítése

Kiváló K+F ökoszisztémák, ezen belül a központtá és saját országukban a változás hajtóerejévé váló, K+F terén gyengén teljesítő régiók

 

K+F szakadék

Földrajzi koncentráció

- Sikerességi arány

- Az uniós finanszírozású kutatási infrastruktúrák kihasználása valamennyi EKT-országban

Az uniós finanszírozási programok stratégiai tervezése

A keretprogram és az intelligens szakosodási stratégiák közötti szinergiák és kölcsönhatások

Nemzeti K+F rendszerek erősítése

- A kiváló minőségű és független, versenyen alapuló kutatásfinanszírozási és karrierértékelési rendszerek számának növelése

- A K+I-re fordított magán- és nemzeti közkiadások növelése

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0401/2018).


Az Európai horizont végrehajtását szolgáló program ***I
PDF 705kWORD 220k
Az Európai Parlament 2018. december 12-én elfogadott módosításai az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslathoz (COM(2018)0436 – C8-0253/2018 – 2018/0225(COD))(1)
P8_TA(2018)0510A8-0410/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
5 a bevezető hivatkozás (új)
tekintettel a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében való értékeléséről szóló európai parlamenti jelentésre,
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Annak érdekében, hogy az egyedi program végrehajtása egységes feltételek mentén történjen, a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni, hogy munkaprogramokat fogadhasson el az egyedi program végrehajtására. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek4 megfelelően kell gyakorolni.
(3)  Annak érdekében, hogy az egyedi program végrehajtása egységes feltételek mentén történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni stratégiai K&I-tervek elfogadására, valamint a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni, hogy munkaprogramokat fogadhasson el az egyedi program végrehajtására. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni4.
__________________
__________________
4 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
4 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, ez az egyedi program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák. Az egyedi program keretében végrehajtott cselekvések nyomán az egyedi program teljes pénzügyi keretösszegének 35 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A releváns cselekvések meghatározására az egyedi program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében kerül sor.
(5)  Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, ez az egyedi program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák. Az egyedi program keretében végrehajtott cselekvések nyomán az egyedi program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 35%-a fog hozzájárulni az uniós éghajlat-politikai célokhoz és adott esetben vállalásokhoz. A releváns cselekvések meghatározására az egyedi program előkészítése és végrehajtása során, nyomon követésükre, jelentésükre és újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében kerül sor.
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az egyedi program keretében megvalósuló cselekvéseknek a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.
(6)  Az egyedi program keretében megvalósuló cselekvéseknek az uniós tudományos és technológiai bázis kiválóságának megerősítésére, kiszélesítésére és kibővítésére, a főbb globális kihívások kezelésére, az Unió ipari vezető szerepének növelésére, az Unión belül az életminőség javítására, a beruházások fellendítésére, valamint a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk, további finanszírozást bevonva a magánfinanszírozás kiszorítása helyett.
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  A nemek közötti egyenlőség az EU egyik politikai prioritása és az egyik fő társadalmi kihívás (az ENSZ 5. fenntartható fejlesztési célja). Emellett a társadalomban a nemek közötti egyenlőség a többi fenntartható fejlesztési célban megkövetelt társadalmi és ipari átalakulások egyik döntő fontosságú mozgatórugója. A nemek közötti egyenlőség szempontjait ezért a program egészébe megfelelően be kell vonni, és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jobb uniós politikák végrehajtásának és kialakításának támogatásához a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kutatásra is szükség van.
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Az egyedi programot átlátható, részvételen alapuló és stratégiai módszerekkel, az érdekelt felek és a civil társadalom bevonására törekedve kell végrehajtani. Az érdekelt felek képviseletének és a civil társadalom bevonásának kiegyensúlyozottnak kell lennie, és különböző háttereket kell képviselnie.
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Tekintettel a kutatási és innovációs hozzájárulások fontosságára az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén felmerülő kihívások kezelése szempontjából, valamint a kapcsolódó kutatási és innovációs lehetőségeknek a közös agrárpolitikával szoros szinergiában történő kiaknázása érdekében az egyedi program „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszteréhez tartozó releváns cselekvések 10 milliárd eurós támogatásban részesülnek a 2021-től 2027-ig terjedő időszakban.
(7)  Tekintettel a kutatási és innovációs hozzájárulások fontosságára az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén felmerülő kihívások kezelése szempontjából, azok fenntarthatóbbá tétele, valamint a kapcsolódó kutatási és innovációs lehetőségeknek a közös agrárpolitikával szoros szinergiában történő kiaknázása érdekében az egyedi program „Élelmiszerek, természeti erőforrások és mezőgazdaság célirányos klaszteréhez tartozó releváns cselekvések támogatásban részesülnek a 2021-től 2027-ig terjedő időszakban.
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az európai kulturális és a kreatív ágazatok hidat építenek a művészetek, a kultúra, a vállalatok és a technológia között. A kulturális örökség az európai kohézió szerves része, amely támogatja a hagyományok és az innováció közötti kapcsolatokat. A kulturális örökség megőrzése és a kreatív megoldások kidolgozása, különösen a digitalizáció terén, a kutatási program prioritásai közé fog tartozni.
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A digitális egységes piac megvalósításához, valamint a digitális és a fizikai technológiák közelítéséből adódó bővülő lehetőségek kihasználásához a beruházások fokozására van szükség. A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz6 képest a Horizont Európa jelentős mértékben megnövelt kiadásokkal fog hozzájárulni ezekhez az erőfeszítésekhez a főbb digitális kutatási és innovációs tevékenységek tekintetében. Ez hivatott biztosítani, hogy a digitális területen Európa a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.
(8)  A digitális egységes piac megvalósításához, valamint a digitális és a fizikai technológiák közelítéséből adódó bővülő lehetőségek kihasználásához a beruházások fokozására van szükség. Az Európai horizont célirányos klaszterekkel fog hozzájárulni ezekhez az erőfeszítésekhez a főbb digitális kutatási és innovációs tevékenységek tekintetében.
__________________
6 „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című bizottsági közlemény 13 milliárd EUR-ban határozza meg a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz tartozó főbb digitális tevékenységekre irányuló kiadásokat (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/ALL/?uri=CELEX%3A52018DC0098).
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Az uniós fellépések hozzáadott értékének és hatásának jobb és egy szélesebb közönség számára szóló kommunikációjának fontosságát figyelembe véve, a Bizottságnak fokoznia kell az Európai horizont láthatósága érdekében tett erőfeszítéseit. Hasonlóképpen a kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell az uniós finanszírozásból elért eredmények láthatóságát.
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A határozat keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a cselekvések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is,
törölve
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk
2. cikk
2. cikk
Operatív célkitűzések
Operatív célkitűzések
(1)  Az egyedi program hozzájárul a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 3. cikkében meghatározott általános és egyedi célkitűzések megvalósításához.
(1)  Az egyedi program hozzájárul a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 3. cikkében meghatározott általános és egyedi célkitűzések megvalósításához.
(2)  Az egyedi program operatív célkitűzései a következők:
(2)  Az egyedi program operatív célkitűzései a következők:
a)  a kiválóság megerősítése és terjesztése;
a)  az európai tudományos és technológiai alap megerősítése és kiszélesítése, valamint a kiválóság megerősítése és terjesztése;
b)  az ágazatokon és tudományágakon átnyúló együttműködés fokozása;
b)  az ágazatokon és tudományágakon átnyúló együttműködés fokozása;
c)  a kutatási infrastruktúrák összekapcsolása és fejlesztése az egész Európai Kutatási Térségben;
c)  a kutatási infrastruktúrák összekapcsolása, fejlesztése és az azokhoz való, többek között virtuális széles körű hozzáférés megkönnyítése az egész Európai Kutatási Térségben;
d)  a nemzetközi együttműködés megerősítése;
d)  a nemzetközi együttműködés megerősítése az S&T terén az Unió kiválóságának támogatására;
e)  a kutatók és az innovátorok vonzása, képzése és megtartása az Európai Kutatási Térségben, többek között a kutatói mobilitás révén;
e)  európai és nemzetközi kutatók és innovátorok vonzása, képzése és megtartása az Európai Kutatási Térségben, többek között a kutatói mobilitás révén, különösen az Európai Kutatási Térség mint a világ legkiválóbb és legversenyképesebb régiója létrehozása céljából;
f)  a nyílt tudomány előmozdítása, valamint a nyilvánosság előtti láthatóság és az eredményekhez való nyílt hozzáférés biztosítása;
f)  a nyílt tudomány előmozdítása és az eredményekhez való nyílt hozzáférés;
g)  az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a szakpolitikák kialakítása érdekében;
g)  az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a szakpolitikák kialakítása érdekében;
h)  az uniós szakpolitikai prioritások végrehajtásának támogatása;
h)  az uniós szakpolitikai célok és prioritások végrehajtásának támogatása;
i)  a kutatás és az innováció, valamint más szakpolitikák – egyebek mellett a fenntartható fejlesztési célok – közötti kapcsolat megerősítése;
i)  a kutatás, az innováció és az oktatás, valamint más szakpolitikák – egyebek mellett a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás – közötti kapcsolat megerősítése;
j)  ambiciózus célok K+I küldetéseken keresztül és meghatározott időn belül történő elérése;
j)  ambiciózus célok K+I küldetéseken keresztül és meghatározott időn belül történő elérése;
k)  a polgárok és a végfelhasználók bevonása a közös tervezési és alkotási folyamatokba;
k)  a K&I-ben érdekelt felek, ideértve a polgárokat, a tudományos köröket, a kutatási szervezeteket és az ipart, bevonása a közös tervezési és alkotási folyamatokba;
l)  a tudományos kommunikáció javítása;
l)  a tudományos kommunikáció javítása;
m)  az ipari átalakulás felgyorsítása;
m)  az EU ipari átalakulásának elősegítése az Európa stratégiai ágazataiban, mint például a kulcstechnológiákban rejlő lehetőségek kibontakoztatásához;
n)  az innovációs készségek javítása;
n)  készségek javítása képzés révén, valamint a kutatási és innovációs kreativitás ösztönzése.
o)  innovatív vállalkozások, különösen kkv-k létrehozásának és felfutásának ösztönzése;
o)  innovatív vállalkozások, különösen induló innovatív vállalkozások és kkv-k létrehozásának és felfutásának ösztönzése;
p)  a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása, különösen abban az esetben, ha a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket.
p)  a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása, többek között az InvestEU-val való szinergiák révén, különösen abban az esetben, ha a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket.
p a)  a nemek közötti esélyegyenlőség erősítése és a nemi dimenzió bevonása a kutatásba és az innovációba;
p b)  a tudományos, technológiai, társadalmi és gazdasági hatás lehető legnagyobbra növelése.
(3)  A (2) bekezdésben említett célkitűzések keretein belül az egyedi program végrehajtási időszaka folyamán újonnan felmerülő nem várt igények is figyelembe vehetők. Indokolt esetben ide tartozhat a felmerülő lehetőségekre, válságokra és fenyegetésekre, valamint az új uniós szakpolitikák kidolgozásával kapcsolatos igényekre történő reagálás.
(3)  A (2) bekezdésben említett célkitűzések keretein belül az egyedi program végrehajtási időszaka folyamán újonnan felmerülő nem várt igények is figyelembe vehetők. Indokolt esetben ide tartozhat a felmerülő lehetőségekre, válságokra és fenyegetésekre, valamint az új uniós szakpolitikák kidolgozásával kapcsolatos igényekre történő reagálás.
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk
3. cikk
3. cikk
Szerkezet
Szerkezet
(1)  A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyedi program az alábbi részekből áll:
(1)  A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyedi program az alábbi részekből áll:
1.  I. pillér – „Nyílt tudomány”, melynek összetevői a következők:
1.  I. pillér – „Kiváló és nyílt tudomány”, melynek összetevői a következők:
a)  az Európai Kutatási Tanács (EKT), az I. mellékletben említett I. pillér 1. pontjában foglaltak szerint;
a)  az Európai Kutatási Tanács (EKT), az I. mellékletben említett I. pillér 1. pontjában foglaltak szerint;
b)  Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA), az I. mellékletben említett I. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;
b)  Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA), az I. mellékletben említett I. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;
c)  kutatási infrastruktúrák, az I. mellékletben említett I. pillér 3. pontjában foglaltak szerint;
c)  kutatási infrastruktúrák, az I. mellékletben említett I. pillér 3. pontjában foglaltak szerint;
2.  II. pillér „Globális kihívások és ipari versenyképesség”, melynek összetevői a következők:
2.  II. pillér: „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség”; ideértve egy egyetlen kedvezményezettre kiterjedő, a rendelet 43a. cikkében és az egyedi program I. mellékletében leírt támogatásalapú kkv-eszközt is:
a)  „Egészségügy” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 1. pontjában foglaltak szerint;
a)  „Egészségügy” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 1. pontjában foglaltak szerint;
b)  „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;
b)  „Inkluzív és kreatív társadalom” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;
ba)  „Biztonságos társadalom“ klaszter
c)  „Digitális gazdaság, ipar” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 3. pontjában foglaltak szerint;
c)  „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 3. pontjában foglaltak szerint;
d)  „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 4. pontjában foglaltak szerint;
d)  „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 4. pontjában foglaltak szerint;
e)  „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 5. pontjában foglaltak szerint;
e)  „Élelmiszerek, természeti erőforrások és mezőgazdaság” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 5. pontjában foglaltak szerint;
f)  a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései, az I. mellékletben említett II. pillér 6. pontjában foglaltak szerint;
f)  a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései, az I. mellékletben említett II. pillér 6. pontjában foglaltak szerint;
3.  III. pillér – „Nyílt innováció”, melynek összetevői a következők:
3.  III. pillér – „Innovatív Európa”, melynek összetevői a következők:
a)  az Európai Innovációs Tanács (EIC), az I. mellékletben említett III. pillér 1. pontjában foglaltak szerint;
a)  az Európai Innovációs Tanács (EIC), az I. mellékletben említett III. pillér 1. pontjában foglaltak szerint; ideértve az európai innovációs ökoszisztémákat is, az I. mellékletben említett III. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;
b)  európai innovációs ökoszisztémák, az I. mellékletben említett III. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;
törölve
c)   az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), az I. mellékletben említett III. pillér 3. pontjában foglaltak szerint;
b)   az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), az I. mellékletben említett III. pillér 3. pontjában foglaltak szerint;
4.  „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész, melynek összetevői a következők:
4.  „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész, melynek összetevői a következők:
a)  a kiválóság megosztása, az I. mellékletben említett, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész 1. pontjában foglaltak szerint;
a)  a kiválóság terjesztése és a részvétel növelése, az I. mellékletben említett, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész 1. pontjában foglaltak szerint;
b)  az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése, az I. mellékletben említett, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész 2. pontjában foglaltak szerint.
b)  az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése, az I. mellékletben említett, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész 2. pontjában foglaltak szerint.
(2)  Az (1) bekezdésben említett részek keretében végrehajtandó tevékenységeket az I. melléklet tartalmazza.
(2)  Az (1) bekezdésben említett részek keretében végrehajtandó tevékenységeket az I. melléklet tartalmazza.
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk
4. cikk
4. cikk
Költségvetés
Költségvetés
(1)  A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 9. cikke (1) bekezdésével összhangban az egyedi program 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 94 100 000 000 EUR.
(1)  A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 9. cikke (1) bekezdésével összhangban az egyedi program 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi áron 120 000 000 000 EUR.
(2)  Az e cikk (1) bekezdésben említett összeget az e határozat 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összetevők között a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell felosztani. A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 9. cikkének (3)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók.
(2)  Az e cikk (1) bekezdésben említett összeget az e határozat 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összetevők között a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell felosztani. A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 9. cikkének (3)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók.
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
5 cikk
5. cikk
5. cikk
Küldetések
Küldetések
(1)  Minden egyes küldetés esetében létre lehet hozni egy, a küldetésért felelős testületet. A testületet körülbelül 15 kiemelkedő személy alkotja, akik között megtalálhatók a releváns végfelhasználók képviselői. A küldetésért felelős testület tanácsokat ad a következők vonatkozásában:
(1)  Minden egyes küldetés esetében létre kell hozni egy, a küldetésért felelős testületet, amely részt vesz a tervezésben és irányítja a végrehajtást. A testületet körülbelül 15-20 kiemelkedő független személy alkotja, akik között megtalálhatók különböző ágazatok és tudományágak, egyetemek, kutatási és technológiai szervezetek, mindenféle méretű iparág, nemzeti, regionális hatóságok és civil társadalmi szervezetek K&I-vel foglalkozó képviselői. A küldetésért felelős testület tagjait a Bizottság jelöli ki egy független és átlátható eljárást követően, ideértve a nyílt szándéknyilatkozati felhívást is. A küldetésért felelős testület tanácsokat ad a következők vonatkozásában:
a)  a munkaprogramok tartalma és a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő – szükség szerinti felülvizsgálata, adott esetben az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal közösen végzett tervezés alapján;
a)  a megfelelő munkaprogramok tartalma és a küldetés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges felülvizsgálata;
b)  kiigazító intézkedések vagy adott esetben megszüntetés a küldetés megvalósításának értékelése alapján;
b)  kiigazító intézkedések vagy adott esetben megszüntetés a küldetés megvalósításának értékelése alapján;
c)  az értékelő szakértők kiválasztása és tájékoztatása, az értékelési szempontok és azok súlyozása;
c)  az értékelő szakértők kiválasztása, összeférhetetlenségének megakadályozása, tájékoztatása, az értékelési szempontok és azok súlyozása a szabványos kritériumok mellett, nevezetesen „kiválóság; hatás; és a végrehajtás minősége és hatékonysága”;
d)  a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő keretfeltételek;
d)  a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő keretfeltételek az uniós prioritásokkal összhangban;
e)  kommunikáció.
e)  kommunikáció.
ea)  a küldetések pontos és mérhető céljai és lehetséges kimenetele;
(eb)  a küldetés társadalmi hatásának és üzleti lehetőségeinek értékelése;
(2)  A 11. cikkben meghatározott munkaprogram tartalmazhat a hatékony és rugalmas portfólióalapú megközelítés lehetővé tételére irányuló egyedi rendelkezéseket.
(2)  A 11. cikkben meghatározott munkaprogram tartalmaz a hatékony és rugalmas portfólióalapú megközelítés lehetővé tételére irányuló egyedi rendelkezéseket.
(2a)  A küldetések tartalmát, azok végrehajtásának részleteit, ideértve azok hatókörét, mutatóit, mérhető céljait és részcéljait, a becsült költségvetést és az egyéb uniós alapokkal való szinergiákat, továbbá az európai partnerségekkel való kapcsolatokat e határozat I. mellékletével összhangban, a stratégiai K & I-tervekben kell meghatározni.
(2b)  A küldetéseket nyílt felhívásokkal kell megvalósítani az érintett klaszterek munkaprogramjaiban, olyan projektjavaslatokat kérve, amelyek hozzájárulnak a küldetésekhez, és amelyek a klaszter egy vagy több beavatkozási területén találhatók.
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
6 cikk
6. cikk
6. cikk
Európai Kutatási Tanács
Európai Kutatási Tanács
(1)  A Bizottság létrehozza az Európai Kutatási Tanácsot (a továbbiakban: EKT) az I. pillér – „Nyílt tudomány” keretében megvalósuló, az EKT-hoz kapcsolódó cselekvések végrehajtása céljából. Az EKT a C(2013) 1895 határozattal7 létrehozott EKT jogutódja.
(1)  A Bizottság létrehozza az Európai Kutatási Tanácsot (a továbbiakban: EKT) az I. pillér – „Kiváló és nyílt tudomány” keretében megvalósuló, az EKT-hoz kapcsolódó cselekvések végrehajtása céljából. Az EKT a C(2013) 1895 határozattal7 létrehozott EKT jogutódja.
(2)  Az EKT a 7. cikkben előírt független Tudományos Tanácsból és a 8. cikkben előírt célzott végrehajtó struktúrából áll.
(2)  Az EKT a 7. cikkben előírt független Tudományos Tanácsból és a 8. cikkben előírt célzott végrehajtó struktúrából áll.
(3)  Az EKT elnökkel rendelkezik, akit rangidős és nemzetközi elismerésnek örvendő tudósok közül választanak ki.
(3)  Az EKT elnökkel rendelkezik, akit rangidős és nemzetközi elismerésnek örvendő tudósok közül választanak ki.
Az elnököt – a független, célzott keresőbizottság közreműködésével lebonyolított átlátható felvételi eljárás nyomán – a Bizottság nevezi ki négyéves időtartamra szóló, egy ízben megújítható megbízatással. A felvételi eljárást és a kiválasztott jelöltet a Tudományos Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Az elnököt – a független, célzott keresőbizottság közreműködésével lebonyolított átlátható felvételi eljárás nyomán – a Bizottság nevezi ki négyéves időtartamra szóló, egy ízben megújítható megbízatással. A felvételi eljárást és a kiválasztott jelöltet a Tudományos Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Az elnök betölti a Tudományos Tanács elnöki tisztségét, biztosítja annak irányítását és a célzott végrehajtási struktúrával való kapcsolattartását, továbbá képviseli azt a tudomány világában.
Az elnök betölti a Tudományos Tanács elnöki tisztségét, biztosítja annak irányítását és a célzott végrehajtási struktúrával való kapcsolattartását, továbbá képviseli azt a tudomány világában.
(4)  Az EKT-nak a tudományos kiválóság, az autonómia, a hatékonyság, az eredményesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvei alapján kell működnie. Biztosítania kell az EKT által a .../EK határozat alapján végzett cselekvések folytonosságát.
(4)  Az EKT-nak a tudományos kiválóság, az autonómia, a hatékonyság, az eredményesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvei alapján kell működnie. Biztosítania kell az EKT által a .../EK határozat alapján végzett cselekvések folytonosságát.
(5)  Az EKT tevékenységei támogatják az európai szinten egymással versenyben álló nemzeti vagy transznacionális kutatócsoportok által bármely területen végzett kutatásokat.
(5)  Az EKT tevékenységei támogatják az európai szinten egymással versenyben álló nemzeti vagy transznacionális kutatócsoportok által bármely területen végzett kutatásokat. Folytatni kell az innováció támogatását, többek között az igazoló vizsgálat (Proof of Concept) rendszerén keresztül az új felfedezések kereskedelmi vagy társadalmi szempontból értékes termékekké, folyamatokká és szolgáltatásokká való gyorsabb átalakításának ösztönzése érdekében. Az ehhez való hozzájárulás céljából a küszöböt átlépő, de a források hiánya miatt nem finanszírozható kiváló EKT-pályázók részt vehetnek az igazoló vizsgálaton.
(5a)  A kiválósági pecsét akkor ítélhető oda az EKT igazoló vizsgálata kedvezményezettjének, ha a pályázat támogatható, teljesítette az alkalmazandó küszöbértéket és nem lehetett finanszírozni.
(6)  A Bizottság garantálja az EKT autonómiáját és integritását, és biztosítja az arra bízott feladatok megfelelő végrehajtását.
(6)  A Bizottság garantálja az EKT autonómiáját és integritását, és biztosítja az arra bízott feladatok megfelelő végrehajtását.
A Bizottság biztosítja, hogy az EKT cselekvéseinek végrehajtása az e cikk (4) bekezdésében meghatározott elvek alapján, valamint a Tudományos Tanács által az EKT-ra vonatkozóan megállapított, a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett általános stratégia szerint történjen.
A Bizottság biztosítja, hogy az EKT cselekvéseinek végrehajtása az e cikk (4) bekezdésében meghatározott elvek alapján, valamint a Tudományos Tanács által az EKT-ra vonatkozóan megállapított, a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett általános stratégia szerint történjen.
__________________
__________________
7 HL C 373., 2013.12.20., 23. o.
7 HL C 373., 2013.12.20., 23. o.
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Az EKT Tudományos Tanácsa
Az EKT Tudományos Tanácsa
(1)  A Tudományos Tanács a legnagyobb szakmai megbecsülésnek örvendő és megfelelő szakértelemmel rendelkező, különböző korosztályokhoz tartozó nőkből és férfiakból, a kutatási területek sokféleségét biztosító tudósokból, mérnökökből és kutatókból áll, akik saját minőségükben, külső érdekektől függetlenül járnak el.
(1)  A Tudományos Tanács a legnagyobb szakmai megbecsülésnek örvendő és megfelelő szakértelemmel rendelkező, a kutatási területek sokféleségét biztosító tudósokból, mérnökökből és kutatókból áll, akik saját minőségükben, külső érdekektől függetlenül járnak el.
A Tudományos Tanács tagjait a Bizottság nevezi ki a Tudományos Tanáccsal egyetértésben lefolytatott, független és átlátható kiválasztási eljárás eredményeképpen, amelynek része a tudományos közösséggel való konzultáció és az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett jelentés.
A Tudományos Tanács tagjait a Bizottság nevezi ki a Tudományos Tanáccsal egyetértésben lefolytatott, független és átlátható kiválasztási eljárás eredményeképpen, amelynek része a tudományos közösséggel való konzultáció és az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett jelentés.
A tagok kinevezése négy évre szól, amely egy alkalommal, a Tudományos Tanács tevékenységének folytonosságát biztosító rotációs rendszer keretében megújítható.
A tagok kinevezése négy évre szól, amely egy alkalommal, a Tudományos Tanács tevékenységének folytonosságát biztosító rotációs rendszer keretében megújítható.
(2)  A Tudományos Tanács:
(2)  A Tudományos Tanács:
a)  kidolgozza az EKT általános stratégiáját;
a)  kidolgozza az EKT általános stratégiáját;
b)  kidolgozza az EKT tevékenységeinek végrehajtási munkaprogramját;
b)  kidolgozza az EKT tevékenységeinek végrehajtási munkaprogramját;
c)  megállapítja a szakmai értékelés és a pályázati elbírálás módszereit és eljárásait, amelyek alapján a finanszírozandó pályázatokat kiválasztják;
c)  megállapítja a szakmai értékelés és a pályázati elbírálás módszereit és eljárásait, amelyek alapján a finanszírozandó pályázatokat kiválasztják;
d)  állást foglal minden olyan ügyben, amely tudományos szempontból bővítheti az EKT eredményeit és befolyását, valamint javíthatja a végzett kutatások minőségét;
d)  állást foglal minden olyan ügyben, amely tudományos szempontból bővítheti az EKT eredményeit és befolyását, valamint javíthatja a végzett kutatások minőségét;
e)  magatartási kódexet hoz létre, amely többek között az összeférhetetlenség megelőzésében ad eligazítást.
A Bizottság a Tudományos Tanács által az első albekezdés a), c), d) és e) pontja alapján kialakított állásfoglalásoktól csak abban az esetben tér el, ha úgy véli, hogy azok sértik e határozat rendelkezéseit. Ez utóbbi esetben a Bizottság intézkedéseket hoz az egyedi program végrehajtása és célkitűzései teljesítése folytonosságának fenntartása érdekében, megjelölve és kellően megindokolva a Tudományos Tanács állásfoglalásától való eltéréseket.
A Bizottság kidolgoz egy magatartási kódexet, amelyben foglalkozik többek között az összeférhetetlenséggel, és a Tudományos Tanács által az első albekezdés a), c), és d) pontja alapján kialakított állásfoglalásoktól csak abban az esetben tér el, ha úgy véli, hogy azok sértik e határozat rendelkezéseit. Ez utóbbi esetben a Bizottság intézkedéseket hoz az egyedi program végrehajtása és célkitűzései teljesítése folytonosságának fenntartása érdekében, megjelölve és kellően megindokolva a Tudományos Tanács állásfoglalásától való eltéréseket.
(3)  A Tudományos Tanács az I. mellékletben említett I. pillér 1. pontja szerinti megbízatással összhangban jár el.
(3)  A Tudományos Tanács az I. mellékletben említett I. pillér 1. pontja szerinti megbízatással összhangban jár el.
(4)  A Tudományos Tanács kizárólag az EKT céljainak megvalósítása érdekében, a 6. cikkben meghatározott elvek szerint cselekszik. Integritással és tisztességgel jár el, és munkáját hatékonyan, a lehető legnagyobb átláthatóság mellett végzi.
(4)  A Tudományos Tanács kizárólag az EKT céljainak megvalósítása érdekében, a 6. cikkben meghatározott elvek szerint cselekszik. Teljesen függetlenül, feddhetetlenül és tisztességgel jár el, és munkáját hatékonyan, a lehető legnagyobb átláthatóság és nyitottság mellett végzi, maximalizálja az EKT hozzájárulását az EU K&I politikai célkitűzéseinek és különösen az Európai horizont céljainak elérése érdekében.
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
9 cikk
9. cikk
9. cikk
Európai Innovációs Tanács
Európai Innovációs Tanács
(1)  A Bizottság létrehozza az Európai Innovációs Tanácsot (a továbbiakban: EIC) a III. pillér – „Nyílt innováció” keretében megvalósuló, az EIC-hez kapcsolódó cselekvések végrehajtása céljából. Az EIC-nek a következő elvek alapján kell működnie: az áttörést jelentő és a diszruptív innovációra való összpontosítás, autonómia, kockázatvállalási képesség, hatékonyság, eredményesség, átláthatóságra és elszámoltathatóság.
(1)  A Bizottság létrehozza az Európai Innovációs Tanácsot (a továbbiakban: EIC) a rendelet 7a. cikkének megfelelően.
(1a)  Az EIC két eszközbe, az Úttörő kutatásokat támogató programba és az Akcelerátor programba épül be az e határozat I. mellékletében meghatározottak szerint. Az EIC eszközeit folyamatosan értékelni kell az innováció módszeres támogatása érdekében.
(1b)  Az EIC célkitűzései és intézkedései adott esetben kapcsolódnak a program más részeihez, valamint más nemzeti és uniós alapokhoz, különösen az EIT-hez és az InvestEU-hoz.
(2)  Az EIC részét képezi a 10. cikkben említett magas szintű testület (a továbbiakban: EIC-testület).
(2)  Az EIC részét képezi a 10. cikkben említett magas szintű testület (a továbbiakban: EIC-testület).
(3)  A Bizottság biztosítja, hogy az EIC megvalósítása:
(3)  A Bizottság biztosítja, hogy az EIC megvalósítása:
a)  az e cikk (1) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban történjen, kellően figyelembe véve az EIC-testületnek az EIC 10. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett átfogó stratégiájáról alkotott véleményét; és
a)  az e cikk (1) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban történjen, kellően figyelembe véve az EIC-testületnek az EIC 10. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett átfogó stratégiájáról alkotott véleményét; és
b)  ne eredményezze a verseny közös érdekkel ellentétes torzulását.
b)  ne eredményezze a verseny közös érdekkel ellentétes torzulását.
(4)  Az EIC-vegyesfinanszírozás kezelése céljából a Bizottság közvetett irányítást alkalmaz, vagy amennyiben ez nem lehetséges, különleges célú gazdasági egységet hozhat létre. A Bizottság törekszik más köz- és magánbefektetők részvételének biztosítására. Amennyiben az induló szakaszban erre nincs mód, az uniós hozzájárulás multiplikátorhatásának növelése érdekében a különleges célú gazdasági egység létrehozására úgy kerül sor, hogy az vonzerővel rendelkezzen más köz- vagy magánbefektetők számára.
(4)  Az EIC-vegyesfinanszírozás kezelése céljából a Bizottság közvetett irányítást alkalmaz, vagy amennyiben ez nem lehetséges, különleges célú gazdasági egységet hozhat létre. A Bizottság törekszik más köz- és magánbefektetők részvételének biztosítására. Amennyiben az induló szakaszban erre nincs mód, az uniós hozzájárulás multiplikátorhatásának növelése érdekében a különleges célú gazdasági egység létrehozására úgy kerül sor, hogy az vonzerővel rendelkezzen más köz- vagy magánbefektetők számára.
(4a)  A Bizottság minden szinten biztosítja az EIT és az EIC közötti strukturális együttműködést, különösen a tudományos és innovációs társulásain keresztül.
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
10 cikk
10. cikk
10. cikk
Az EIC-testület
Az EIC-testület
(1)  Az EIC-testület a következők vonatkozásában ad tanácsokat a Bizottságnak:
(1)  Az EIC-testület a következők vonatkozásában ad tanácsokat a Bizottságnak:
a)  a III. pillér – „Nyílt innováció” EIC-összetevőjére vonatkozó átfogó stratégia;
a)  a III. pillér – „Innovatív Európa” – EIC-összetevőjére vonatkozó átfogó stratégia;
b)  az EIC cselekvéseinek végrehajtási munkaprogramja;
b)  az EIC cselekvéseinek végrehajtási munkaprogramja;
c)  a pályázatok innovációs képességének és kockázati profiljának értékelésére vonatkozó szempontok, valamint az EIC „Accelerator” eszközének nyújtott vissza nem térítendő támogatások, tőkerészesedésbe való befektetések és egyéb finanszírozási formák megfelelő egyensúlya;
c)  a pályázatok innovációs képességének és kockázati profiljának értékelésére vonatkozó szempontok, valamint az EIC „Accelerator” eszközének nyújtott vissza nem térítendő támogatások, tőkerészesedésbe való befektetések és egyéb finanszírozási formák megfelelő egyensúlya;
d)  a projektek stratégiai portfóliójának meghatározása;
d)  a projektek stratégiai portfóliójának meghatározása;
e)  a programirányítók profilja.
e)  a programirányítók profilja.
ea)  az EIC cselekvéseinek módszeres és folyamatos értékelési folyamata;
(2)  Az EIC-testület kérésre ajánlásokat tehet a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:
(2)  Az EIC-testület kérésre, és amennyiben lehetséges, az EIT igazgatótanácsával együttműködve, ajánlásokat tehet a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:
a)  bármely olyan kérdés, amely innovációs szempontból Európa-szerte képes bővíteni és előmozdítani az innovációs ökoszisztémákat, az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítását és hatását, valamint az innovatív vállalkozásoknak a megoldásaik bevezetésére irányuló kapacitását;
a)  bármely olyan kérdés, amely innovációs szempontból Európa-szerte képes bővíteni és előmozdítani az innovációs ökoszisztémákat, az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítását és hatását, valamint az innovatív vállalkozásoknak a megoldásaik bevezetésére irányuló kapacitását;
b)  a Bizottság illetékes szolgálataival együttműködve a vállalkozók előtt álló esetleges szabályozási akadályok azonosítása, különösen azok esetében, akik támogatást kaptak az EIC-összetevő keretében;
b)  a Bizottság illetékes szolgálataival és az EIT-vel együttműködve a vállalkozók előtt álló esetleges szabályozási akadályok azonosítása, különösen azok esetében, akik támogatást kaptak az EIC-összetevő keretében;
c)  az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek, melyek információként szolgálnak az egyedi program más részeinek programozásához;
c)  az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek, melyek információként szolgálnak az egyedi program más részeinek programozásához;
d)  olyan konkrét kérdések azonosítása, amelyek esetében szükség van az EIC-testület tanácsaira.
d)  olyan konkrét kérdések azonosítása, amelyek esetében szükség van az EIC-testület tanácsaira.
Az EIC-testület az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítása érdekében cselekszik. Integritással és tisztességgel jár el, és munkáját hatékonyan és átlátható módon végzi.
Az EIC-testület az EIC célkitűzéseinek megvalósítása érdekében cselekszik, figyelembe véve az EU ipari stratégiáját, versenyképességét és a világszintű kihívásokat. Feddhetetlenül és tisztességgel jár el, és munkáját hatékonyan, átlátható módon és nyíltan végzi, elkerülve a belső piaci verseny torzulását.
Az EIC-testület az I. mellékletben említett III. pillér 1. pontja szerinti megbízatással összhangban jár el.
Az EIC-testület az I. mellékletben említett III. pillér 1. pontja szerinti megbízatással összhangban jár el.
(3)  Az EIC-testület 1520, Európa innovációs ökoszisztémájának különböző részeihez – többek között a vállalkozók, vállalatvezetők, befektetők vagy kutatók közé – tartozó, kiemelkedő személyből áll. A testület hozzájárul a tájékoztatási tevékenységekhez, melynek során az EIC-testület tagjai az EIC márka presztízsének növelésére törekednek.
(3)  Az EIC-testület 15-20, Európa kutatási és innovációs ökoszisztémájának különböző részeihez – többek között mindenféle méretű vállalatokat képviselő vállalkozók, közgazdászok, befektetők, kutatók és az innovációs politika tudományos szakértői közé – tartozó, kiemelkedő független személyből áll. A testület hozzájárul a tájékoztatási tevékenységekhez, melynek során az EIC-testület tagjai az EIC márka presztízsének növelésére törekednek.
Az EIC-testület tagjait a Bizottság nevezi ki jelölésre irányuló nyílt felhívást vagy szándéknyilvánítási felhívást vagy mindkettőt követően – attól függően, hogy melyiket tekinti megfelelőbbnek –, figyelembe véve a szakértelem, a nemek, az életkor és a földrajzi megoszlás terén fennálló egyensúly fontosságát.
Az EIC-testület tagjait a Bizottság nevezi ki jelölésre irányuló nyílt felhívást vagy szándéknyilvánítási felhívást vagy mindkettőt követően – attól függően, hogy melyiket tekinti megfelelőbbnek –, figyelembe véve a szakértelem, a nemek, az életkor és a földrajzi megoszlás terén fennálló egyensúly fontosságát.
A tagok hivatali ideje két évre szól, és gördülő kinevezési rendszer keretében (kétévente történő kinevezésekkel) kétszer meghosszabbítható.
A tagok hivatali ideje három évre szól, és gördülő kinevezési rendszer keretében (a tagok felének kétévente történő cseréjével) egyszer meghosszabbítható.
(4)  Az EIC-testületnek elnöke van, akit a Bizottság nevez ki átlátható felvételi eljárást követően. Az elnök az innováció világához kapcsolódó, elismert közéleti személyiség.
(4)  Az EIC-testületnek elnöke van, akit a Bizottság nevez ki átlátható felvételi eljárást követően. Az elnök a kutatás és az innováció területén elismert, bizonyított szakértelemmel rendelkező személyiség.
Az elnököt négyéves időtartamra nevezik ki, amely egyszer meghosszabbítható.
Az elnököt hároméves időtartamra nevezik ki, amely egyszer meghosszabbítható.
Az elnök készíti elő és vezeti az EIC-testület üléseit, feladatokat ruház a tagokra, és alcsoportokat hozhat létre, különösen az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek azonosítása érdekében. Az elnök népszerűsíti az EIC-t, a Bizottsággal tárgyalópartnerként jár el, és képviseli az EIC-t az innováció világában. A Bizottság igazgatási támogatást nyújthat az elnöknek feladatai ellátásához.
Az elnök készíti elő és vezeti az EIC-testület üléseit, feladatokat ruház a tagokra, és alcsoportokat hozhat létre, különösen az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek azonosítása érdekében. Az elnök népszerűsíti az EIC-t és annak szerepét a program és az Unió K&I céljainak elérésében, a Bizottsággal tárgyalópartnereként jár el, és képviseli az EIC-t a kutatás és az innováció világában. A Bizottság igazgatási támogatást nyújt az elnöknek feladatai ellátásához.
(5)  A Bizottság magatartási kódexet hoz létre, amely többek között az összeférhetetlenség megelőzésében ad eligazítást. Az EIC-testület tagjai hivatalba lépésükkor elfogadják a magatartási kódexet.
(5)  A Bizottság magatartási kódexet hoz létre, amely többek között az összeférhetetlenség megelőzésében ad eligazítást. Az EIC-testület tagjainak hivatalba lépésükkor el kell fogadniuk a magatartási kódexet.
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
11 cikk
11. cikk
11. cikk
Munkaprogramok
Stratégiai tervezés és munkaprogramok
(-1)  Az egyedi programot a kutatási és innovációs tevékenységek többéves stratégiai tervezésének átlátható és inkluzív folyamatát követően kétévente meghatározott egyedi K&I-tervek alapján a rendelet 6. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell végrehajtani, különös tekintettel a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérre. A nemzeti hatóságokkal, az Európai Parlamenttel és a K+F+I érdekeltek képviselőivel, köztük a civil társadalommal a prioritásokra és a megfelelő intézkedési típusokra és végrehajtási formákra – beleértve a küldetéseket és az európai partnerségeket – vonatkozó, kötelező jellegű, többszereplős konzultációk biztosítják a szükséges interdiszciplináris és ágazatközi perspektívákat, és az uniós, nemzeti és regionális szinten meglévő egyéb érintett kezdeményezésekkel való összehangolást. Ez hozzá fog járulni további magán- és állami finanszírozás mozgósításához, és ezáltal az EKT megerősítéséhez, az e határozat I. mellékletében leírtaknak megfelelően.
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. Ezeket az e határozat I. mellékletében ismertetett stratégiai tervezési folyamat szerint kell kidolgozni.
(1)  A stratégiai K&I-tervet követően a programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.
A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján külön munkaprogramokat fogad el az e határozat 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerinti, a következő összetevőkhöz tartozó cselekvések végrehajtására vonatkozóan:
(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján külön munkaprogramokat fogad el az e határozat 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerinti, a következő összetevőkhöz tartozó cselekvések végrehajtására vonatkozóan:
a)  az EKT, mely esetben a munkaprogramot a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a Tudományos Tanács állapítja meg, a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban. A Bizottság kizárólag akkor térhet el a Tudományos Tanács által megállapított munkaprogramtól, ha úgy ítéli meg, hogy az nem felel meg e határozat rendelkezéseinek. Ebben az esetben a Bizottság a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktus révén fogadja el a munkaprogramot. Ezt az intézkedését a Bizottságnak megfelelően meg kell indokolnia;
a)  az EKT, mely esetben a munkaprogramot a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a Tudományos Tanács állapítja meg, a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban. A Bizottság kizárólag akkor térhet el a Tudományos Tanács által megállapított munkaprogramtól, ha úgy ítéli meg, hogy az nem felel meg e határozat rendelkezéseinek. Ebben az esetben a Bizottság a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktus révén fogadja el a munkaprogramot. Ezt az intézkedését a Bizottságnak megfelelően meg kell indokolnia;
b)  a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez tartozó valamennyi klaszter, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, a kutatási infrastruktúrák, az innovációs ökoszisztémák támogatása, a kiválóság megosztása, valamint az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése, a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban;
b)  a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérhez tartozó valamennyi klaszter, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, a kutatási infrastruktúrák, az európai innovációs ökoszisztémák támogatása, a kiválóság terjesztése, valamint az európai kutatási és innovációs rendszerben való részvétel növelése, az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése, a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban;
c)  az EIC, mely esetben a munkaprogramot az EIC-testület által a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján adott tanácsoknak megfelelően kell elkészíteni, a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban;
c)  az EIC, mely esetben a munkaprogramot az EIC-testület által a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján adott tanácsoknak megfelelően kell elkészíteni, a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban;
d)  a JRC, mely esetben a többéves munkaprogram készítésekor figyelembe kell venni a JRC-nek a 96/282/Euratom határozatban említett Igazgatótanácsa által adott véleményt.
d)  a JRC, mely esetben a többéves munkaprogram készítésekor figyelembe kell venni a JRC-nek a 96/282/Euratom határozatban említett Igazgatótanácsa által adott véleményt.
(3)  A költségvetési rendelet 110. cikkében foglalt követelmény mellett az e cikk (2) bekezdésében említett munkaprogramok adott esetben tartalmazzák:
(3)  A költségvetési rendelet 110. cikkében foglalt követelmény mellett az e cikk (2) bekezdésében említett munkaprogramok adott esetben tartalmazzák:
a)  az egyes cselekvésekre és küldetésekre elkülönített összegek megjelölését, valamint a végrehajtás tervezett menetrendjét;
a)  az egyes cselekvésekre, küldetésekre és európai partnerségekre elkülönített összegek és a programhoz viszonyított költségvetési részesedésük megjelölését, valamint a végrehajtás tervezett menetrendjét;
b)  a vissza nem térítendő támogatások vonatkozásában továbbá a prioritásokat, a kiválasztási és odaítélési szempontokat, a különböző odaítélési szempontok relatív súlyát, valamint az összes elszámolható költség finanszírozásának maximális mértékét;
b)  a vissza nem térítendő támogatások vonatkozásában továbbá a prioritásokat, a kiválasztási és odaítélési szempontokat, a különböző odaítélési szempontok relatív súlyát, valamint az összes elszámolható költség finanszírozásának maximális mértékét;
c)  keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 41–43. cikkének megfelelően a vegyesfinanszírozásra elkülönített összeget;
c)  keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló ... rendelet 41–43. cikkének megfelelően a vegyes finanszírozásra elkülönített összeget;
d)  a kedvezményezettre vonatkozó bármilyen további kötelezettséget a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló rendelet 35. és 37. cikke szerint.
d)  a kedvezményezettre vonatkozó bármilyen további kötelezettséget a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló rendelet 35. és 37. cikke szerint.
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
Egészségügyi irányítóbizottság
(1)  A Bizottság létrehoz egy egészségügyi irányítóbizottságot az „Egészségügy” klaszterrel kapcsolatos „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” elnevezésű II. pillér szerinti intézkedések végrehajtása céljából.
(2)  Az egészségügyi irányítóbizottság a kutatás, innováció, közegészségügy és jóllét területeit lefedő tudományágakat és tevékenységeket magas szinten képviselő 15-20 magánszemélyből áll.
(3)  Az egészségügyi irányítóbizottság a következő elvekre összpontosít: koordináció és szinergiák az uniós és a nemzeti egészségügyi programok, valamint az egészségügyi klaszter és az Európai horizont egyéb részei, többek között a küldetések és partnerségek között. Az irányítóbizottság előmozdítja a betegek és a társadalom szerepvállalását, tudományos tanácsadás és ajánlások biztosítása révén. Az intézkedéseknek elő kell mozdítaniuk az értékorientált egészségügyi kutatást, a jobb egészségügyi megoldásokat és csökkenteniük kell az egészségügyi egyenlőtlenségeket.
(4)  Az egészségügyi irányítóbizottság hozzájárul a következőkhöz:
a)  az „Egészségügy” klaszter stratégiája;
b)  az egészségügyi programok és az ehhez kapcsolódó pillérek, mint az EIC, vagy az EKT, valamint a stratégiai partnerségek és az uniós strukturális alapok közötti irányítás koordinációs és együttműködési terve. A terv biztosítja az egészségügyi kutatásra szánt jelenlegi pénzügyi mechanizmusok láthatóságának és összehangolásának fokozását, irányítja a koordinációt és az együttműködést, továbbá egészségüggyel kapcsolatos munkaprogramokat és küldetéseket dolgoz ki;
c)  az egészségügyi feladatok tervezésére, kiválasztására és végrehajtására vonatkozó módszerek és eljárások;
d)  a polgárok részvételének és elkötelezettségének biztosítása egy alulról felfelé irányuló döntéshozatali folyamatban;
e)  a hosszú távú projekteket és ambiciózus küldetéseket lehetővé tevő finanszírozási stratégiák és mechanizmusok fenntarthatóságának előmozdítása;
f)  az európai potenciált maximalizáló, az eredményeket az egészségügyi rendszerekbe átültető, gyümölcsöző transznacionális kutatási együttműködések biztosítása;
g)  a multidiszciplináris kutatás alkalmazásának növelése azon betegségterületek között, ahol hasonlóságok léteznek, és ezáltal a kutatás megkettőződésének, illetve az elszigetelt kutatásnak a csökkentése;
h)  az Európai horizont láthatóságának és az uniós polgárok által élvezett előnyeinek fokozása, az EU irányító szerveiben a tudományért és a kutatásért való felelősség széttagoltságának kezelése, a meglévő finanszírozási mechanizmusok egyszerűsítése.
(5)  Az egészségügyi irányítóbizottság az egészséggel kapcsolatos munkaprogramok és küldetések kidolgozásához az adott küldetés irányítóbizottságával együtt átfogó kutatási stratégiát és irányítást biztosít.
(6)  Az egészségügyi irányítóbizottság a tudomány által vezérelt független érdekeltek csoportja, amely a biogyógyászati kutatás és innováció és más kutatási és iparági ágazatok szereplőiből, valamint jelentős mértékben a betegek képviselőiből és polgárokból áll.
(7)  Az egészségügyi irányítóbizottság tagjait a Bizottság nevezi ki nyílt pályázati felhívást vagy szándéknyilatkozati felhívást vagy mindkettőt követően, figyelembe véve a szakértelem, a nemek, az életkor és a földrajzi megoszlás terén fennálló egyensúly fontosságát. A tagok hivatali ideje legfeljebb két év, és gördülő kinevezési rendszer keretében (kétévente történő kinevezésekkel) kétszer meghosszabbítható.
(8)  Az egészségügyi irányítóbizottság elnökét a Bizottság nevezi ki átlátható felvételi eljárást követően. Az elnöknek az egészségügyi kutatás területén elismert közéleti személyiségnek kell lennie.
(9)  Az irányítóbizottság tevékenységeit és eredményeit a program időközi értékelése során felül kell vizsgálni és arról be kell számolni, és ennek során a felülvizsgálatnak megfelelően intézkedéseket kell hozni a csoport megbízatásának meghosszabbításáról, kiigazításáról vagy megszüntetéséről.
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – A programon belüli tevékenységek
A PROGRAMON BELÜLI TEVÉKENYSÉGEK
A PROGRAMON BELÜLI TEVÉKENYSÉGEK
A program végrehajtása során a következők érvényesülnek.
A program végrehajtása során a következők érvényesülnek.
Stratégiai tervezés
Stratégiai tervezés
A Horizont Európa programszintű célkitűzéseinek integrált végrehajtását többéves stratégiai tervezés biztosítja. Az ilyen tervezés a program egészének hatására és a program különböző pillérei közötti koherenciára helyezi a hangsúlyt csakúgy, mint az egyéb uniós programok közötti szinergiára, valamint a más uniós szakpolitikák által, illetve azok számára biztosított támogatások közötti szinergiára.
Az Európai horizont program végrehajtásának irányait a program keretében finanszírozandó kutatási és innovációs tevékenységek stratégiai tervezésének inkluzív és átlátható folyamata határozza meg. A stratégiai tervezés folyamatának az Európai horizont programszintű célkitűzéseinek végrehajtását kell eredményeznie, a finanszírozási prioritások meghatározásával. A program egészének hatására és a program különböző pillérei közötti koherenciára helyezi a hangsúlyt csakúgy, mint az egyéb uniós programokkal való szinergiára, valamint a más uniós szakpolitikák számára biztosított támogatásra.
A stratégiai tervezési folyamat és a stratégiai K&I-terv felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján történő elfogadása növelni fogja a szélesebb körű nyilvánosság felelősségvállalását a program céljával kapcsolatosan és annak megértését, valamint lehetővé fogja tenni a társjogalkotók, az érdekelt felek és a tagállamok teljes körű tájékoztatását a tervezett kezdeményezésekről. A stratégiai tervezési folyamat elő fogja segíteni az érintett területekre vonatkozó szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását uniós szinten, valamint a tagállamokban kiegészítő politikáiban, miközben biztosítja az EU fő prioritásainak tükrözését és megfelelő forrásokkal való támogatását az Európai horizont keretében. Lehetővé fogja tenni a finanszírozási környezet egyszerűsítését, a finanszírozási lehetőségek közötti párhuzamosságok és átfedések elkerülését, miközben további magán- és állami finanszírozást von be, valamint elő fogja segíteni a kutatási és innovációs eredmények gyorsabb terjesztését és hasznosítását.
A kutatás és az innováció rendszerszintű, több tudományágat érintő, ágazatközi és több szakpolitikai területet is felölelő megközelítése biztosítja majd, hogy a társadalmi és gazdasági kihívások kezelése mellett, ahol csak lehet, új tudás is létrejöjjön, új versenyképes és fenntartható vállalkozások és iparágak, társadalmi és tudományos innováció jelenhessen meg, meg lehessen könnyíteni a versenyt, ösztönözni lehessen a magánberuházásokat és a belső piacon meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket.
A stratégiai tervezés a kutatás és az innováció minden szakaszában elő fogja segíteni a polgárok és a civil társadalmi szervezetek fokozott bevonását, a tudás közös létrehozását, a nemek közötti egyenlőség tényleges előmozdítását, ezen belül is a nemi szempontok kutatási és innovációs tartalmakba való beépítését, valamint biztosítja és előmozdítja majd a legmagasabb szintű etikai követelmények és feddhetetlenségi normák betartását.
A stratégiai tervezési folyamat a kutatás és az innováció minden szakaszában elő fogja segíteni a polgárok és a civil társadalmi szervezetek fokozott bevonását, a tudás közös létrehozását, a nemek közötti egyenlőség tényleges előmozdítását, ezen belül is a nemi szempontok kutatási és innovációs tartalmakba való beépítését, valamint biztosítja és előmozdítja majd a legmagasabb szintű etikai követelmények és feddhetetlenségi normák betartását.
Keretében széles körű konzultációkra és eszmecserékre fog sor kerülni a tagállamokkal, adott esetben az Európai Parlamenttel és a különböző érdekelt felekkel a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér prioritásairól (a küldetéseket is beleértve), valamint a megfelelő típusú alkalmazandó cselekvésekről, különösen az európai partnerségekről.
Annak érdekében, hogy megfeleljen e célkitűzéseknek, a Bizottság nyilvános konzultációs szakaszt fog indítani a tagállamok, az Európai Parlament és különböző érdekeltek, köztük a tudományos közösség, kutatási és technológiai szervezetek, az ipar és a civil társadalmi szervezetek részvételével. A konzultáció ki fog terjedni a program stratégiai prioritásaira, a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérhez tartozó küldetéseket is beleértve, valamint a megfelelő eszköztípusokra, különösen az európai partnerségekre. A konzultáció eredményeit egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, amelynek tartalmaznia kell a stratégiai tervezést meghatározó tartalmi és eljárási részleteket is.
Az európai partnerségek tekintetében a stratégiai K&I-terv meghatározza és megindokolja az európai partnerségek létrehozását, összevonását és fokozatos kivezetését. A pozitív értékelést kapott közös technológiai kezdeményezések és köz- és magánszféra közötti szerződéses partnerségek esetében fontolóra kell venni azok 2020 utáni folytatását a társadalmi és gazdasági hatás biztosítása, a magánberuházások bevonása és mozgósítása, valamint az alapok közötti szinergiák elősegítése terén képviselt hozzáadott értékükre való tekintettel.
A folyamatban lévő és lehetséges új TIT-eket az EIT stratégiai innovációs menetrendjéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló jogalkotási javaslatban kell meghatározni, összhangban a stratégiai K&I-tervvel. Mindazonáltal az új TIT-ek létrehozását megfelelő finanszírozással kell támogatni, amely lehetővé teszi a meglévő TIT-ek számára az ökoszisztémák fejlesztését, partnerkapcsolatok kiépítését, valamint nagyratörő céljaik hatékony megvalósítását és végrehajtását.
A program keretében továbbra is támogatásban részesülnek a Horizont 2020 keretében támogatott, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET) területét érintő kiemelt kezdeményezések. Mivel a szóban forgó kezdeményezések jelentős hasonlóságot mutatnak a küldetésekkel, az egyéb kiemelt FET-kezdeményezések a keretprogramban a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló küldetésekként részesülhetnek támogatásban. A küldetéseknek ki kell egészíteniük a program együttműködésen alapuló elemeit, valamint a meglévő európai partnerségeket, amelyek a küldetések végrehajtását támogató pillérként szolgálhatnak. A küldetéseknek lesznek technológiai és társadalmi elemei, és azokat is valamennyi érintett főigazgatósággal szorosan együttműködve kell meghatározni. A stratégiai tervezési folyamat meghatározza a rendelet 7. cikke és e határozat 5. cikke szerinti küldetéseket.
E széles körű konzultációk alapján a stratégiai tervezés a tevékenységek vonatkozásában közös célkitűzéseket és közös területeket fog meghatározni, ilyenek például a partnerségi területek (a javasolt jogalap csak a felhasználásukra irányadó eszközöket és a kritériumokat határozza meg) és a küldetési területek.
A stratégiai tervezés elő fogja segíteni az érintett területekre vonatkozó szakpolitikák uniós szintű kidolgozását és végrehajtását, valamint a tagállamokban alkalmazott szakpolitikák és szakpolitikai megközelítések kiegészítését. A stratégiai tervezés során figyelembe kell venni az uniós szakpolitikai prioritásokat, hogy a kutatás és az innováció fokozott mértékben hozzájáruljon a szakpolitikai célok megvalósulásához. A stratégiai tervezés keretében ezenkívül számításba kell venni előretekintő tevékenységeket, tanulmányokat és egyéb tudományos bizonyítékokat, valamint az uniós és nemzeti szinten meglévő, vonatkozó kezdeményezéseket.
A stratégiai tervezés elő fogja mozdítja a szinergiákat a Horizont Európa és más uniós programok – köztük az Euratom-program – között, így az uniós költségvetés és a nem finanszírozási eszközök valamennyi kapcsolódó programja tekintetében a kutatás és innováció referenciapontjává válik. Ez a kutatási és innovációs eredmények gyorsabb elterjedését és piaci hasznosítását is elő fogja segíteni, valamint lehetővé teszi a párhuzamosságok, illetve a finanszírozási lehetőségek közötti átfedések kiküszöbölését. A stratégiai tervezés keretet fog biztosítani a Közös Kutatóközpont közvetlen kutatási tevékenységeinek és a program keretében támogatott egyéb tevékenységeknek az összekapcsolására, beleértve a szakpolitika támogatására szolgáló eredmények felhasználását is.
A stratégiai tervezési folyamat azonosítani fogja az Európai horizont és más uniós programok közötti meglévő kapcsolatokat, és lehetőségeket kínál az uniós, regionális és nemzeti alapok közötti szinergiákra. Az Európai horizont az uniós költségvetés és a nem finanszírozási eszközök valamennyi kapcsolódó programja tekintetében a kutatás és innováció referenciapontjává válik, az EU politikai prioritásainak és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Keretet fog biztosítani a Közös Kutatóközpont közvetlen kutatási tevékenységeinek és a program keretében támogatott egyéb tevékenységeknek az összekapcsolására is, beleértve a szakpolitika támogatására szolgáló eredmények felhasználását is.
Egy stratégiai terv többéves stratégiát fog megállapítani a (11. cikkben meghatározott) munkaprogram tartalmának megvalósítására, egyúttal pedig elegendő rugalmasságot fog biztosítani a váratlan lehetőségek és válságok gyors kezeléséhez. Mivel a Horizont Európa hét évre szóló program, a gazdasági, társadalmi és szakpolitikai környezet, amelyben működni fog, jelentősen megváltozhat még a program futamideje alatt. A Horizont Európa keretprogramnak képesnek kell lennie gyorsan alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Ezért lehetőséget kínál majd az alábbiakban meghatározottakon kívüli tevékenységek támogatására, amennyiben ezt a jelentősebb fejleményekre, előre nem látható eseményekre, szakpolitikai igényekre vagy válsághelyzetekre – például a járványokból fakadó komoly egészségügyi veszélyekre – való reagálás megfelelően indokolja.
A Horizont Európa végrehajtása során különös hangsúlyt fog kapni a kutatás és az innováció kiegyensúlyozott megközelítése, amely nem csupán új termékek, folyamatok és szolgáltatások tudományos és műszaki ismeretek és áttörések alapján történő kifejlesztésére korlátozódik, hanem a létező technológiák újfajta alkalmazását, a folyamatos fejlesztést, valamint a nem technológiai és a társadalmi innovációt is magában foglalja. A kutatási innováció rendszerszintű, több tudományágat érintő, ágazatközi és több szakpolitikai területet is felölelő megközelítése biztosítja majd, hogy a kihívások kezelése mellett új versenyképes vállalkozások és iparágak jelenhessenek meg, serkentsék a versenyt, ösztönözzék a magánberuházásokat és a belső piacon megőrizzék az egyenlő versenyfeltételeket.
A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” és a „Nyílt innováció” pillér esetében a kutatást és az innovációt ki fogják egészíteni olyan tevékenységek, amelyek a forgalomba hozatalt és a végfelhasználói felhasználást készítik elő, így például a demonstráció, a prototípus-készítés vagy a koncepcióigazolás, kivéve azonban a kutatási és az innovációs szakaszon túli kereskedelmi hasznosítással kapcsolatos tevékenységeket. Ez a keresletoldali tevékenységek támogatására is ki fog terjedni annak érdekében, hogy elősegíthető legyen az innovációk széles körének gyorsabb bevezetése és terjesztése. A hangsúly a nem előíró jellegű pályázati felhívásokra kerül.
A Horizont 2020 tapasztalataira építve a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér keretében a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok valamennyi klaszter szerves részét fogják képezni, az egyedi és célzott tevékenységeket is beleértve. Hasonlóképpen a tengerkutatást, a tengerhasznosítási célú kutatást és innovációt érintő tevékenységek végrehajtása az integrált uniós tengerpolitikával, a közös halászati politikával és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban stratégiai és integrált módon fog történni.
E program keretében továbbra is támogatásban részesülnek a Horizont 2020 keretében támogatott, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET) területét érintő kiemelt kezdeményezések. Mivel a szóban forgó kezdeményezések jelentős hasonlóságot mutatnak a küldetésekkel, az egyéb kiemelt FET-kezdeményezések – ha vannak – a keretprogramban a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló küldetésekként részesülnek támogatásban.
Az EU nemzetközi partnereivel a tudományos és technológiai együttműködés keretében folytatott párbeszéd és a világ főbb régióival folytatott politikai párbeszéd jelentős mértékben hozzá fog járulni az együttműködési lehetőségek módszeres feltárásához, ami – ha ahhoz országok/régiók szerinti differenciálás is társul – segíteni fogja a prioritások meghatározását.
Míg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által az innovációs ökoszisztémákra helyezett hangsúly természetes módon illeszkedik a Horizont Európa nyílt innovációs pillérébe, az EIT tudományos és innovációs társulásainak (TIT-ek) tervezése a stratégiai tervezési folyamaton keresztül összhangba fog kerülni a globális kihívások és az ipari versenyképesség pillérével.
Gyorsított kutatás és innováció
Az Európai horizont biztosítja a lehetőséget a kedvezményezettek számára, hogy gyorsabban igényelhessenek finanszírozást, amennyiben a az összes klaszter, az EIC és a „kiválósági központ” munkaprogramjai így rendelkeznek, amely a kutatási és innovációs tevékenységekre is kiterjed. A Horizont 2020 keretében meglévő, gyorsított innovációt célzó eszköz sikerére építve ez a megközelítés folyamatosan nyílt pályázati felhívások alapján alulról építkező logikát fog alkalmazni, és a támogatás odaítéléséhez szükséges idő nem haladja meg a hat hónapot. A „kiválóság terjesztése“ részben ez a megközelítés a kevésbé fejlett uniós tagállamokat is támogatni fogja abban, hogy gyorsabban és alulról szerveződő módon juthassanak pénzügyi forrásokhoz. Ezt a módozatot a program költségvetésének legalább 15%-ára kell alkalmazni.
Terjesztés és kommunikáció
Terjesztés és kommunikáció
A Horizont Európa célzottan támogatni fogja a tudományos publikációkhoz, tudástárakhoz, adatforrásokhoz való szabad hozzáférést. Támogatást fog nyújtani – többek között a más uniós programokkal való együttműködés keretében – a közzétételi és ismeretterjesztési cselekvéseknek, ideértve az eredmények megfelelő nyelven és formában történő csoportosítását és prezentációját, ami által megszólíthatók lesznek a célközönségek, valamint a polgárok, az iparág, a közigazgatási szervek, a tudományos élet képviselői, a civil társadalmi szervezetek és a politikai döntéshozók hálózatai. A Horizont Európa e cél elérésére fejlett technológiákat és intelligens eszközöket vehet igénybe.
Az Európai horizont élzottan támogatni fogja a tudományos publikációkhoz, tudástárakhoz, adatforrásokhoz való szabad hozzáférést. Támogatást fog nyújtani – többek között a más uniós programokkal való együttműködés keretében – a közzétételi és ismeretterjesztési cselekvéseknek, ideértve az eredmények megfelelő nyelven és formában történő csoportosítását és prezentációját, ami által megszólíthatók lesznek a célközönségek, valamint a polgárok, az iparág, a közigazgatási szervek, a tudományos közösség, a civil társadalmi szervezetek és a politikai döntéshozók hálózatai. Az Európai horizont e cél elérésére fejlett technológiákat és intelligens eszközöket vehet igénybe.
Megfelelő támogatásban fog részesülni a program potenciális pályázóknak való kommunikálása (például nemzeti kapcsolattartó pontok).
Megfelelő támogatásban fog részesülni a program potenciális pályázóknak való kommunikálása (például nemzeti kapcsolattartó pontok).
A Horizont Európa keretprogram kapcsán a Bizottság is végre fog hajtani tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket annak hangsúlyozására, hogy az eredmények uniós finanszírozás segítségével születtek. E tevékenységek többek között kiadványok, sajtókapcsolatok, rendezvények, tudástárak, adatbázisok, többcsatornás platformok, honlapok vagy a közösségi média célzott használata révén is felhívják majd a lakosság figyelmét a kutatás és az innováció fontosságára, valamint az EU által támogatott kutatás és innováció szélesebb körű hatására és jelentőségére. A Horizont Európa emellett ahhoz is támogatást nyújt a kedvezményezetteknek, hogy kommunikálják munkájukat és annak a társadalom egészére gyakorolt hatását.
Az Európai horizont keretprogram kapcsán a Bizottság is végre fog hajtani tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket annak hangsúlyozására, hogy az eredmények uniós finanszírozás segítségével születtek. E tevékenységek többek között kiadványok, sajtókapcsolatok, rendezvények, tudástárak, adatbázisok, többcsatornás platformok, honlapok vagy a közösségi média célzott használata révén is felhívják majd a lakosság figyelmét a kutatás és az innováció fontosságára, valamint az EU által támogatott kutatás és innováció szélesebb körű hatására és jelentőségére. Az Európai horizont emellett ahhoz is támogatást nyújt a kedvezményezetteknek, hogy kommunikálják munkájukat és annak a társadalom egészére gyakorolt hatását.
Hasznosítás és piaci elterjedés
Hasznosítás és piaci elterjedés
A Bizottság átfogó intézkedéseket fog bevezetni a Horizont Európa keretében létrejött eredmények és ismeretanyag hasznosítása érdekében. Ez fel fogja gyorsítani a piaci elterjedéshez vezető hasznosítást és fokozni fogja a program hatását.
A Bizottság átfogó intézkedéseket fog bevezetni az Európai horizont keretében létrejött eredmények és ismeretanyag hasznosítása érdekében, amely magában foglalja a szabványosítás előmozdítását is. Ez fel fogja gyorsítani a piaci elterjedéshez vezető hasznosítást és fokozni fogja a program hatását.
A Bizottság rendszeresen azonosítja és feljegyzi majd a program keretében végzett kutatási és innovációs tevékenységek eredményeit, valamint a program európai hozzáadott értékének maximalizálása érdekében megkülönböztetéstől mentes módon fogja továbbadni az ilyen eredményeket és a létrehozott ismeretanyagot az iparág, a különféle méretű vállalkozások, a közigazgatási szervek, a tudományos élet képviselői, a civil társadalmi szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók számára, illetve terjeszti majd az említett szereplők körében.
A Bizottság rendszeresen azonosítja és feljegyzi majd a program keretében végzett kutatási és innovációs tevékenységek eredményeit, valamint a program európai hozzáadott értékének maximalizálása érdekében megkülönböztetéstől mentes módon fogja továbbadni az ilyen eredményeket és a létrehozott ismeretanyagot az iparág, a különféle méretű vállalkozások, a közigazgatási szervek, a tudományos közösség, a civil társadalmi szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók számára, illetve terjeszti majd az említett szereplők körében. Az új Európai Innovációs Tanács esetében külön nyomonkövetési eljárás kerül alkalmazásra.
Nemzetközi együttműködés
Nemzetközi együttműködés
Nagyobb hatás lesz elérhető a cselekvéseknek a példátlan mértékű nemzetközi együttműködési erőfeszítések keretében a világ más nemzeteivel és régióival való összehangolása révén. A fenntarthatósággal, a megerősített kutatási és innovációs kiválósággal és a versenyképességgel kapcsolatos uniós tevékenységek támogatására irányuló kezdeményezések szerves részeként a kölcsönös előnyök alapján a partnerek világszerte felkérést kapnak arra, hogy csatlakozzanak az uniós erőfeszítésekhez.
Nagyobb hatás lesz elérhető a cselekvéseknek a példátlan mértékű nemzetközi együttműködési erőfeszítések keretében a világ más nemzeteivel és régióival való összehangolása révén. A fenntarthatósággal, a megerősített kutatási és innovációs kiválósággal és a versenyképességgel kapcsolatos uniós tevékenységek támogatására irányuló kezdeményezések szerves részeként a kölcsönös előnyök alapján a partnerek – a tudományos közösséget, az ipart, a civil társadalmi szervezeteket, a kormányokat és az NGO-kat is beleértve – világszerte felkérést kapnak arra, hogy csatlakozzanak az uniós erőfeszítésekhez. A partnerek közötti nemzetközi tudástranszfer, a kapacitás és infrastruktúra megosztása fogja vezérelni a közös megközelítéseket és a szabályozást, amely minden fél számára szinergikus cserét fog biztosítani.
A nemzetközi közös fellépés biztosítani fogja a globális társadalmi kihívások és a fenntartható fejlesztési célok hatékony kezelését, a világ legtehetségesebbjeinek, legjobb szakértőinek és erőforrásainak elérését, valamint az innovatív megoldások kínálatának és keresletének növekedését.
A nemzetközi közös fellépés biztosítani fogja a globális kihívások és a fenntartható fejlesztési célok hatékony kezelését, a világ legtehetségesebbjeinek, legjobb szakértőinek és erőforrásainak elérését, valamint az innovatív megoldások kínálatának és keresletének növekedését. A nemzetközi együttműködés közös célok köré fog felépülni. Ez meg fogja könnyíteni az európai kutatók számára, hogy területük legjobb kutatóival dolgozzanak együtt.
Az értékelés munkamódszerei
Az értékelés munkamódszerei
Az értékelési folyamat során a nagy színvonalú független szakértelem igénybevétele minden érdekelt fél, közösség és érdekeltség körében alátámasztja a program szerepét, valamint előfeltétele annak, hogy megőrizhető legyen a finanszírozott tevékenységek kiválósága és jelentősége.
Az értékelési folyamat során a nagy színvonalú független szakértelem igénybevétele minden érdekelt fél, közösség és érdekeltség körében alátámasztja a program szerepét, valamint előfeltétele annak, hogy megőrizhető legyen a finanszírozott tevékenységek kiválósága és jelentősége.
A Bizottság vagy a finanszírozó szerv a költségvetési rendelet 61. cikkével összhangban biztosítani fogja az eljárás pártatlanságát és az összeférhetetlenség elkerülését.
A Bizottság vagy a finanszírozó szerv a költségvetési rendelet 61. cikkével összhangban biztosítani fogja az eljárás pártatlanságát és az összeférhetetlenség elkerülését.
Kivételes esetben, ha azt a rendelkezésre álló legjobb szakértők igénybevételének követelménye és/vagy a kellően felkészült szakértők szűk köre indokolja, az értékelő bizottságot segítő vagy az abban tagsággal rendelkező független szakértők értékelhetik azokat a konkrét pályázatokat, amelyek megállapításuk szerint érdeklődésre tarthatnak számot. Ebben az esetben a Bizottság vagy a finanszírozó szerv minden korrekciós intézkedést megtesz az értékelési eljárás integritása érdekében. Az értékelési eljárás irányítása ennek megfelelően fog történni, ideértve a különböző szakértők közötti együttműködést felölelő szakaszt is. Az értékelőbizottság a finanszírozható pályázatok azonosításánál figyelembe fogja venni a sajátos körülményeket.
Ha azt a rendelkezésre álló legjobb szakértők igénybevételének követelménye és/vagy a kellően felkészült szakértők szűk köre indokolja, az értékelő bizottságot segítő vagy az abban tagsággal rendelkező független szakértők értékelhetik azokat a konkrét pályázatokat, amelyek megállapításuk szerint érdeklődésre tarthatnak számot. Ebben az esetben a Bizottság vagy a finanszírozó szerv minden korrekciós intézkedést megtesz az értékelési eljárás integritása érdekében, többek között az összeférhetetlenségre való tekintettel is. Az értékelési eljárás irányítása ennek megfelelően fog történni, ideértve a különböző szakértők közötti együttműködést felölelő szakaszt is. E folyamat alkalmazásáról a program éves ellenőrzési jelentésében kell beszámolni. Az értékelőbizottság a finanszírozható pályázatok azonosításánál figyelembe fogja venni a sajátos körülményeket.
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész
I NYÍLT TUDOMÁNY
I KIVÁLÓ ÉS NYÍLT TUDOMÁNY
A megértés és az ismeretszerzés terén az áttörések elérésére való törekvés, az ennek eléréséhez szükséges világszínvonalú létesítmények, ezen belül is a kutatási és innovációs célú fizikai infrastruktúrák és tudásinfrastruktúrák, valamint a tudás nyilvános terjesztéséhez és megosztásához szükséges eszközök, továbbá a megfelelő számú kiváló kutató rendelkezésre állása képezik a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés minden formájának központi elemét.
A megértés és az ismeretszerzés terén az áttörések elérésére való törekvés, az ennek eléréséhez szükséges világszínvonalú létesítmények, ezen belül is a kutatási és innovációs célú fizikai infrastruktúrák és e-infrastruktúrák, valamint a tudás nyilvános terjesztéséhez és megosztásához szükséges eszközök, továbbá a megfelelő számú kiváló kutató és újító rendelkezésre állása képezik a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés minden formájának központi elemét.
A nyílt és kiváló tudomány elválaszthatatlanul összekapcsolódik a világszínvonalú innovációk megvalósításával. A tudományos és technológiai paradigmaváltások a termelékenységnövekedés, a versenyképesség, a jólét, a fenntartható fejlődés és a társadalmi haladás fő mozgatórugói. Az ilyen paradigmaváltások az eddigiekben jellemzően a közszektor tudományos bázisából indultak ki, és csak azután fektették le egészen új iparágak és ágazatok alapját.
A nyílt és kiváló tudomány elválaszthatatlanul összekapcsolódik a világszínvonalú innovációk megvalósításával. A tudományos és technológiai paradigmaváltások a termelékenység, a fenntartható és inkluzív növekedés és fejlődés, a versenyképesség, a jólét, a fenntartható és inkluzív fejlődés és a társadalmi haladás fő mozgatórugói. Az ilyen paradigmaváltások az eddigiekben jellemzően a közszektor tudományos bázisából indultak ki, és csak azután fektették le egészen új iparágak és ágazatok alapját.
A különösen az egyetemeken, állami kutatóintézeteken és kutatási létesítményeken keresztül megvalósuló kutatási közberuházások gyakran hosszabb távú és kockázatosabb kutatásokra irányulnak és magánszektorbeli tevékenységeket egészítenek ki. Emellett hozzájárulnak a szakértelem, a szakismeretek és a tapasztalat létrejöttéhez, új tudományos eszközök és módszerek megteremtéséhez, valamint a legújabb ismeretek továbbítására szolgáló hálózatok létrehozásához.
A különösen az egyetemeken, állami kutatóintézeteken és kutatási létesítményeken keresztül megvalósuló kutatási közberuházások gyakran hosszabb távú és kockázatosabb kutatásokra irányulnak és magánszektorbeli tevékenységeket egészítenek ki. Emellett hozzájárulnak a magasan képzett emberi erőforrások, a szakértelem, a szakismeretek és a tapasztalat létrejöttéhez, új tudományos eszközök és módszerek megteremtéséhez, valamint a legújabb ismeretek továbbítására szolgáló hálózatok létrehozásához.
Az európai tudomány és az európai kutatók, akárcsak korábban, most is számos területen az élvonalban vannak. De nem vehetjük biztosra, hogy ez így is marad. Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a kutatás ütemének folyamatos növekedésével az első helyért versengő országok száma is növekszik. A hagyományosan kihívást jelentő országokhoz – mint amilyen az Amerikai Egyesült Államok is – főként a világ újonnan iparosodó tájairól épp most zárkóznak fel további gazdasági hatalmak, köztük Kína és India, valamint olyan országok, amelyek kormányai felismerik, hogy a kutatásba való beruházások sokrétűen és bőségesen megtérülnek.
Az európai tudomány és az európai kutatók, akárcsak korábban, most is számos területen az élvonalban vannak. De nem vehetjük biztosra, hogy ez így is marad. Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a kutatás ütemének folyamatos növekedésével az első helyért versengő országok száma is növekszik. A hagyományosan kihívást jelentő országokhoz – mint amilyen az Amerikai Egyesült Államok is – főként a világ újonnan iparosodó tájairól épp most zárkóznak fel további gazdasági hatalmak, köztük Kína és India, valamint olyan országok, amelyek kormányai felismerik, hogy a kutatásba való beruházások sokrétűen és bőségesen megtérülnek.
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 pont – 1.1 pont
1.1.  Indokolás
1.1.  Indokolás
Ugyan a tudományos publikációk legnagyobb része a világon továbbra is az Unióban születik, az EU a méretéhez viszonyítva aránylag kevés, ám világszínvonalú kiválósági központjával „tömegesen termeli” az ismereteket, sok területen viszont átlagos vagy gyenge teljesítményt nyújt. Az USA-val és most már bizonyos mértékig Kínával összehasonlítva az EU még mindig inkább az „egyenletes kiválóság modelljét” követi, amelynek értelmében az erőforrások sok kutató és kutatóintézet között oszlanak meg. A másik kihívást pedig az jelenti, hogy számos uniós országban az állami szektor még mindig nem biztosít kellően vonzó feltételeket a legjobb kutatók számára. Az említett tényezők együttesen azt eredményezik, hogy Európa világviszonylatban nem számít különösebben vonzónak a tehetséges kutatók számára.
A tudományos publikációk legnagyobb része a világon továbbra is az Unióban születik. Az USA-val és most már bizonyos mértékig Kínával összehasonlítva az EU az „egyenletes kiválóság modelljét” követi, amelynek értelmében az erőforrások sok kutató és kutatóintézet között oszlanak meg. Egy másik kihívás az, hogy számos uniós országban az állami szektor kutatásba történő beruházásai az elfogadható határ alatt maradnak, ezért nem biztosítanak elegendően vonzó feltételeket a legjobb kutatók számára. Az említett tényezők együttesen azt eredményezik, hogy Európa világviszonylatban nem számít különösebben vonzónak a tehetséges kutatók számára.
A globális kutatási környezet drámai módon fejlődik, és az egyre kiterjedtebb tudományos munkát végző feltörekvő országok növekvő száma miatt – különös tekintettel Kínára – egyre inkább többpólusúvá válik. Ily módon, míg 2000-ben a világ kutatási és fejlesztési kiadásainak közel kétharmada az EU-nak és az Egyesült Államoknak volt tulajdonítható, addig 2013-ra ez az arány 50 % alá csökkent.
A globális kutatási környezet drámai módon fejlődik, és az egyre kiterjedtebb tudományos munkát végző feltörekvő országok növekvő száma miatt – különös tekintettel Kínára – egyre inkább többpólusúvá válik. Ily módon, míg 2000-ben a világ kutatási és fejlesztési kiadásainak közel kétharmada az EU-nak és az Egyesült Államoknak volt tulajdonítható, addig 2013-ra ez az arány 50 % alá csökkent. Továbbá a 2018-as innovációs eredménytábla megerősítette, hogy a K&F-fel kapcsolatos köz- és magánkiadások az EU egészében a 2010-es szint alatt maradnak, és nem teljesítik azon régi célkitűzést, amelynek értelmében a GDP 3%-át kellene K&F-tevékenységekre fordítani.
Az EKT a legjobb kutatókat rugalmas, hosszú távú finanszírozás nyújtásával támogatja, hogy áttörést hozó, nagy kockázattal járó, egyúttal azonban nagy megtérülést ígérő kutatási tevékenységeket végezzenek. Az EKT autonóm intézmény, amelyet egy független, a legjobb hírű és megfelelő szakértelemmel rendelkező különféle kutatókból, mérnökökből és elméleti szakemberekből álló Tudományos Tanács irányít. Az EKT a tehetségek és ötletek nagyobb kínálatából meríthet, mint bármelyik nemzeti rendszer, a kiválóságot oly módon erősítve, hogy a verseny a legjobb kutatók és a legjobb ötletek között dől el.
Az EKT a legjobb kutatókat, köztük fiatal kutatókat is, rugalmas, hosszú távú finanszírozás nyújtásával támogatja, hogy áttörést hozó, nagy kockázattal járó, egyúttal azonban nagy megtérülést ígérő kutatási tevékenységeket végezzenek. Az EKT autonóm intézmény, amelyet egy független, a nemeket és a tudományágakat kiegyensúlyozottan képviselő, a legjobb hírű és megfelelő szakértelemmel rendelkező különféle kutatókból, mérnökökből és elméleti szakemberekből álló Tudományos Tanács irányít. Az EKT a tehetségek és ötletek nagyobb kínálatából meríthet, mint bármelyik nemzeti rendszer, a kiváló kutatást minden tudományterületen oly módon erősítve, hogy a verseny a legjobb kutatók és a legjobb ötletek között dől el.
Az EKT által finanszírozott felderítő kutatás jelentős közvetlen hatást fejt ki: ismereteink határainak kitolásával új és sok esetben nem várt tudományos és technológiai eredmények születhetnek, illetve új kutatási területek nyílhatnak meg. Ez cserébe az innovációt és a vállalkozói leleményességet inspiráló, a társadalmi kihívások kezelésére szolgáló, gyökeresen új ötleteket hozhat magával. Az EKT a fentieken túlmenően jelentős strukturális hatást is kifejt azáltal, hogy az egyes kutatók és cselekvések számára nyújtott közvetlen támogatás mellett javítja az európai kutatási rendszer színvonalát. Az EKT által finanszírozott cselekvések és kutatók ösztönző célokat tűznek ki az európai felderítő kutatás elé, világszinten növelve annak ismertségét, valamint munkahelyként és munkaterületként fokozva vonzerejét az élvonalbeli kutatók körében. Az EKT által finanszírozott kutatók foglalkoztatása jelentette presztízs felszítja az európai egyetemek és kutatószervezetek közötti versenyt, hogy a lehető legvonzóbb feltételeket kínálják a legjobb kutatók számára, közvetett módon pedig segíthet számukra saját viszonylagos erősségeik és hiányosságaik felmérésében és a reformok végrehajtásában.
Az EKT által finanszírozott felderítő kutatás jelentős közvetlen hatást fejt ki: ismereteink határainak kitolásával új és sok esetben nem várt tudományos, technológiai és társadalmi eredmények születhetnek, illetve új kutatási területek nyílhatnak meg. Ez cserébe az innovációt és a vállalkozói leleményességet inspiráló, a társadalmi kihívások kezelésére szolgáló, gyökeresen új ötleteket hozhat magával. Az EKT a fentieken túlmenően jelentős strukturális hatást is kifejt azáltal, hogy az egyes kutatók és cselekvések számára nyújtott közvetlen támogatás mellett javítja az európai kutatási rendszer színvonalát. Az EKT által finanszírozott cselekvések és kutatók ösztönző célokat tűznek ki az európai felderítő kutatás elé, világszinten növelve annak ismertségét, valamint munkahelyként és munkaterületként fokozva vonzerejét az élvonalbeli kutatók körében. Az EKT által finanszírozott kutatók foglalkoztatása jelentette presztízs felszítja az európai egyetemek és kutatószervezetek közötti versenyt, hogy a lehető legvonzóbb feltételeket kínálják a legjobb kutatók számára, közvetett módon pedig segíthet számukra saját viszonylagos erősségeik és hiányosságaik felmérésében és a reformok végrehajtásában.
Az elmúlt 10 évben, az EKT létrehozása óta csökkent az USA és az uniós országok kutatási teljesítménye közötti eltérés. Az EKT az összes európai kutatás viszonylag kis százalékát finanszírozza, de arányait tekintve mégis jóval nagyobb tudományos hatást ér el. Az EKT által támogatott kutatások átlagos impaktfaktora a világ első számú kutatóegyetemeinek szintjével vetekszik. Az EKT kutatási teljesítménye rendkívül magas a világ legnagyobb kutatásfinanszírozóihoz képest. Az EKT rengeteg felderítő kutatást finanszíroz számos olyan kutatási területen, ahol a legnagyobb idézettséget sikerült elérni, ideértve a rohamosan fejlődő területek is. Jóllehet az EKT által nyújtott finanszírozás célkeresztjében a felderítő kutatás áll, neki köszönhetően jelentős számú szabadalom született.
Az elmúlt 10 évben, az EKT létrehozása óta csökkent az USA és az uniós országok kutatási teljesítménye közötti eltérés. Az EKT az összes európai kutatás viszonylag kis százalékát finanszírozza, de arányait tekintve mégis jóval nagyobb tudományos hatást ér el. Az EKT által támogatott kutatások átlagos impaktfaktora a világ első számú kutatóegyetemeinek szintjével vetekszik. Az EKT kutatási teljesítménye rendkívül magas a világ legnagyobb kutatásfinanszírozóihoz képest. Az EKT rengeteg felderítő kutatást finanszíroz számos olyan kutatási területen, ahol a legnagyobb idézettséget sikerült elérni, ideértve a rohamosan fejlődő területek is. Jóllehet az EKT által nyújtott finanszírozás célkeresztjében a felderítő kutatás áll, neki köszönhetően jelentős számú szabadalom született.
Egyértelműen bizonyítható tehát, hogy pályázati felhívásai révén az EKT kiváló kutatókat vonz és finanszíroz, valamint hogy az EKT cselekvései a feltörekvő területeken jelentős mértékben járulnak hozzá a világ legjelentősebb és legnagyobb hatást kifejtő kutatási eredményeihez, áttöréseket és jelentős előrelépéseket érve el. Az EKT által támogatottak munkája szintén rendkívül sok tudományterületet fed le, továbbá az EKT által támogatottak nemzetközi szintű együttműködést folytatnak, eredményeiket pedig az összes kutatási területen nyíltan közzéteszik, ideértve a társadalom- és bölcsészettudományokat is.
Egyértelműen bizonyítható tehát, hogy pályázati felhívásai révén az EKT kiváló kutatókat vonz és finanszíroz, valamint hogy az EKT cselekvései a feltörekvő területeken jelentős mértékben járulnak hozzá a világ legjelentősebb és legnagyobb hatást kifejtő kutatási eredményeihez, áttöréseket és jelentős előrelépéseket érve el. Az EKT által támogatottak munkája szintén várhatóan egyre több tudományterületet fed le, továbbá az EKT által támogatottak nemzetközi szintű együttműködést folytatnak, eredményeiket pedig az összes kutatási területen nyíltan közzéteszik, ideértve a társadalom- és bölcsészettudományokat is.
Arra is vannak már bizonyítékok, hogy az EKT által nyújtott támogatások hosszú távú hatást gyakorolnak a szakmai pályafutásra, a magasan képzett posztdoktori és doktori fokozattal rendelkezők képzésére, az európai kutatási rendszer világszintű ismertségének és presztízsének növekedésére, valamint erőteljes példamutatása révén a nemzeti kutatási rendszerekre. Ez a hatás az EU egyenletes kiválósági modelljét tekintve felettébb hasznos, mert az, hogy valaki EKT-finanszírozásban részesül, a kutatási minőség pontosabb mutatójaként szolgálhat, mint az intézmény státusza alapján történő elismerés, illetve fel is válthatja azt. Ez lehetővé teszi az ambiciózus egyének, intézmények, régiók és országok számára, hogy azokat a kezdeményezéseket ragadják meg és azokat a kutatási profilokat fejlesszék, amelyek terén különösen erősek.
Arra is vannak már bizonyítékok, hogy az EKT által nyújtott támogatások hosszú távú hatást gyakorolnak a szakmai pályafutásra, a magasan képzett kutatók, doktori és posztdoktori fokozattal rendelkezők képzésére, az európai kutatási rendszer világszintű ismertségének és presztízsének növekedésére, valamint erőteljes példamutatása révén a nemzeti kutatási rendszerekre. Ez a hatás az EU egyenletes kiválósági modelljét tekintve felettébb hasznos, mert az, hogy valaki EKT-finanszírozásban részesül, a kutatási minőség megbízható mutatójaként szolgálhat, mint az intézmény státusza alapján történő elismerés, illetve fel is válthatja azt. Ez lehetővé teszi az ambiciózus egyének, intézmények, régiók és országok számára, hogy azokat a kezdeményezéseket ragadják meg és azokat a kutatási profilokat fejlesszék, amelyek terén különösen erősek.
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 pont – 1.2 pont – 1.2.1 pont
1.2.  Beavatkozási területek
1.2.  Beavatkozási területek
1.2.1.  Felderítő kutatás
1.2.1.  Felderítő kutatás
Az EKT által finanszírozott kutatás várhatóan – kiváló minőségű tudományos publikációk kíséretében – előrelépésekhez vezet az ismeretek határán, valamint jelentős potenciális társadalmi és gazdasági hatással járó kutatási eredményeket hoz magával, amelyekhez az EKT által a felderítő kutatás tekintetében meghatározott egyértelmű és ösztönző célok fognak társulni Unió-, Európa- és világszerte. Azzal a céllal, hogy az EU vonzóbb környezetet teremtsen a világ legjobb tudósai számára, az EKT mérhető javulás elérésére törekszik abban a tekintetben, hogy növekedjen a világon leggyakrabban idézett publikációk felső 1 %-ába eső uniós publikációk aránya, továbbá a támogatását élvező nem európai kiváló kutatók számának jelentős növelésére törekszik. Az EKT a finanszírozást jól meghatározott elvek szerint nyújtja. Az EKT-támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság. Az EKT az alulról építkezés elvét követi, és előre nem határoz meg prioritásokat.
Az EKT által finanszírozott kutatás várhatóan – kiváló minőségű tudományos publikációk kíséretében – előrelépésekhez vezet az ismeretek határán, valamint jelentős potenciális társadalmi, gazdasági és környezeti hatással járó kutatási eredményeket hoz magával, amelyekhez az EKT által a felderítő kutatás tekintetében meghatározott egyértelmű és ösztönző célok fognak társulni Unió-, Európa- és világszerte. Azzal a céllal, hogy az EU vonzóbb környezetet teremtsen a világ legjobb tudósai számára, az EKT mérhető javulás elérésére törekszik abban a tekintetben, hogy növekedjen a világon leggyakrabban idézett publikációk felső 1 %-ába eső uniós publikációk aránya, továbbá a támogatását élvező nem európai kiváló kutatók számának jelentős növelésére törekszik. Az EKT a finanszírozást jól meghatározott elvek szerint nyújtja. Az EKT-támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság. Az EKT az alulról építkezés elvét követi, és előre nem határoz meg prioritásokat.
Nagy vonalakban
Nagy vonalakban
–  hosszú távra finanszírozás nyújtása az áttörést hozó, nagy kockázattal járó, egyúttal azonban nagy megtérülést ígérő kutatási tevékenységeket végző kiváló kutatók és kutatócsoportjaik támogatására;
–  hosszú távra finanszírozás nyújtása az áttörést hozó, nagy kockázattal járó, egyúttal azonban nagy megtérülést ígérő kutatási tevékenységeket végző kiváló kutatók és kutatócsoportjaik támogatására;
–  a kiváló elképzelésekkel rendelkező pályakezdő kutatók támogatása függetlenné válásuk azon szakaszában, amikor megszilárdítják saját kutatócsoportjukat és kutatási programjukat;
–  a kiváló elképzelésekkel rendelkező pályakezdő kutatók támogatása függetlenné válásuk azon szakaszában, amikor megszilárdítják saját kutatócsoportjukat és kutatási programjukat;
–  a tudományos világban áttörést ígérő, újszerű munkamódszerek támogatása, valamint a finanszírozott kutatásban rejlő kereskedelmi és társadalmi innovációs lehetőségek elősegítése;
–  a tudományos világban áttörést ígérő, újszerű munkamódszerek támogatása, valamint a finanszírozott kutatásban rejlő kereskedelmi és társadalmi innovációs lehetőségek elősegítése;
–  a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok regionális és nemzeti kutatásfinanszírozó ügynökségekkel való megosztása a kiváló kutatók támogatásának elősegítése érdekében;
–  a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok regionális és nemzeti kutatásfinanszírozó ügynökségekkel, valamint más uniós szervekkel való megosztása a kiváló kutatók támogatásának elősegítése érdekében;
–  az EKT-programok ismertségének fokozása.
–  az EKT-programok ismertségének fokozása.
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 pont – 1.3 pont – 1.3.1 pont – 2 bekezdés – 2 pont – 4 franciabekezdés
–  felülvizsgálja és értékeli az EKT eredményeit, valamint az EKT által finanszírozott kutatások minőségét és hatásait, továbbá korrekciós vagy jövőbeli cselekvésekre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg;
–  időszakonként külső felülvizsgálatra és értékelésre nyújtja be az EKT eredményeit, valamint az EKT által finanszírozott kutatások minőségét és hatásait, továbbá, ennek megfelelően, korrekciós vagy jövőbeli cselekvésekre vonatkozó ajánlásokat fogad el és iránymutatásokat határoz meg;
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 pont – 2.1 pont
2.1.  Indokolás
2.1.  Indokolás
Európának olyan jól képzett és rugalmas humántőke-alapra van szüksége a kutatás és innováció terén, amely könnyedén képes alkalmazkodni a fenntartható megoldásokhoz, egyúttal könnyen megtalálja ezeket a megoldásokat a jövőbeli kihívásokra, például az Európát érintő jelentős demográfiai változásokra. A kiválóság érdekében a kutatóknak mobilnak kell lenniük, több országot, ágazatot és tudományágat érintve kell együttműködniük és terjeszteniük az ismereteket, hogy az ismeretek és készségek megfelelő kombinációjával megbirkózzanak a társadalmi kihívásokkal és támogassák az innovációt.
Európának olyan jól képzett és rugalmas humán erőforrásokra van szüksége a kutatás és innováció terén, amely könnyedén képes alkalmazkodni a fenntartható megoldásokhoz, egyúttal könnyen megtalálja ezeket a megoldásokat a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, például az Európát érintő jelentős demográfiai változásokra. A kiválóság érdekében a kutatóknak mobilnak kell lenniük, hozzáféréssel kell rendelkezniük a magas színvonalú infrastruktúrához sok területen, több országot, ágazatot és tudományágat érintve kell együttműködniük és terjeszteniük az ismereteket, hogy az ismeretek és készségek megfelelő kombinációjával megbirkózzanak a társadalmi kihívásokkal és támogassák az innovációt.
Európa a tudomány egyik vezető központja: több ezer egyetemén, kutatóközpontjaiban és a világ élvonalában lévő vállalatainál mintegy 1,8 millió kutató dolgozik. Becslések szerint azonban az Uniónak 2027-ig legalább egymillió új kutatót kell képeznie és foglalkoztatnia annak érdekében, hogy elérje a kutatási és innovációs beruházások növeléséhez meghatározott célokat. Ez az igény a nem tudományos ágazatban különösen szembetűnő. Az Uniónak meg kell erősítenie arra irányuló törekvéseit, hogy több fiatal nő és férfi számára tegye vonzóvá a kutatási pályát, Európába vonzza a harmadik országok kutatóit, valamint megtartsa saját kutatóit, és reintegrálja Európában a kontinensen kívül dolgozó európai kutatókat. Ezen túlmenően tovább kell javítani a kutatók munkavégzési feltételeit az Európai Kutatási Térségben, hogy minél szélesebb körben valósuljon meg a kiválóság terjesztése. E tekintetben szorosabb kapcsolatokra van szükség, különösen az Európai Oktatási Térséggel (EEdA), az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) és az Európai Szociális Alappal (ESZA).
Európa a tudomány egyik vezető központja: több ezer egyetemén, kutatóközpontjaiban és a világ élvonalában lévő vállalatainál mintegy 1,8 millió kutató dolgozik. Becslések szerint azonban az Uniónak 2027-ig legalább egymillió új kutatót kell képeznie és foglalkoztatnia annak érdekében, hogy elérje a kutatási és innovációs beruházások növeléséhez meghatározott célokat. Ez az igény a nem tudományos ágazatban különösen szembetűnő.
Az Uniónak meg kell erősítenie arra irányuló törekvéseit, hogy több fiatal nő és férfi számára tegye vonzóvá a kutatási pályát, Európába vonzza a harmadik országok kutatóit, valamint megtartsa saját kutatóit, és reintegrálja Európában a kontinensen kívül dolgozó európai kutatókat.
E cél elérése érdekében figyelmet kell fordítani az olyan programokra, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak mindkét nemhez tartozó kutatók számára a munka és a családi élet közötti egyensúly biztosítása érdekében.
A mobilitási programoknak tényleges esélyegyenlőséget kell biztosítaniuk, és a női kutatók mobilitását akadályozó tényezők felszámolására irányuló egyedi intézkedéseket kell tartalmazniuk.
Ezen túlmenően a kiválósági pecsétet továbbra is alkalmazni kell a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében kiírt felhívásokra és tovább kell javítani a kutatók munkavégzési feltételeit az Európai Kutatási Térségben, a szinergiák biztosítása érdekében, és hogy minél szélesebb körben valósuljon meg a kiválóság terjesztése. E tekintetben szorosabb kapcsolatokra van szükség, különösen az Európai Oktatási Térséggel (EEdA), az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) és az Európai Szociális Alappal (ESZA).
Ezeket a kihívásokat rendszerszintű jellegük miatt, és mivel megoldásukhoz tagállamok közötti erőfeszítésre van szükség, a leghatékonyabban uniós szinten lehet kezelni.
Ezeket a kihívásokat rendszerszintű jellegük miatt, és mivel megoldásukhoz tagállamok közötti erőfeszítésre van szükség, a leghatékonyabban uniós szinten lehet kezelni.
A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) teljesen alulról építkező, kiváló kutatást helyezik a középpontba, és az alapkutatástól a piaci bevezetésen át az innovációs szolgáltatásokig minden kutatási és innovációs terület számára nyitva állnak. Idetartoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben (Euratom-szerződés) érintett kutatási területek. Ha külön igény merül fel, és kiegészítő finanszírozási források válnak elérhetővé, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések meghatározott tevékenységekre irányulhatnak sajátos kihívások (beleértve az azonosított küldetéseket), kutatási és innovációs intézménytípusok vagy földrajzi helyek vonatkozásában annak érdekében, hogy reagálni lehessen a készségek, a kutatóképzés, a karrierfejlesztés és a tudásmegosztás terén fennálló európai igények változásaira.
A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) teljesen alulról építkező, kiváló kutatást helyezik a középpontba, és az alapkutatástól a piaci bevezetésen át az innovációs szolgáltatásokig minden kutatási és innovációs terület számára nyitva állnak. Idetartoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben (Euratom-szerződés) érintett kutatási területek. Ha külön igény merül fel, és kiegészítő finanszírozási források válnak elérhetővé, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések meghatározott típusú tevékenységekre irányulhatnak sajátos kihívások (beleértve az azonosított küldetéseket), és egyes kutatási és innovációs intézménytípusok vagy földrajzi helyek vonatkozásában annak érdekében, hogy reagálni lehessen a készségek, a kutatóképzés, a karrierfejlesztés és a tudásmegosztás terén fennálló európai igények változásaira.
A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések legmegfelelőbb uniós szintű eszközök ahhoz, hogy Európába vonzzuk a harmadik országok kutatóit, ezért jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködéshez. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések az egyéneknek és a szervezeteknek kínált előnyök és a rendszerszintű pozitív hatásai mellett nagy hatást eredményező és áttörést jelentő kutatási eredményekhez vezetnek, miközben nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi és stratégiai kihívások kezeléséhez. A humántőkébe való hosszú távú beruházások megtérülnek, amint azt azon Nobel-díjasok száma is jelzi, akik vagy Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíjasok vagy -szakvezetők voltak.
A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések az EKT-val együtt a legmegfelelőbb uniós szintű eszközök ahhoz, hogy Európába vonzzuk a harmadik országok kutatóit, ezért jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködéshez. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések az egyéneknek és a szervezeteknek kínált előnyök és a rendszerszintű pozitív hatásai mellett nagy hatást eredményező és áttörést jelentő kutatási eredményekhez vezetnek, miközben nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi és stratégiai kihívások kezeléséhez. A humántőkébe való hosszú távú beruházások megtérülnek, amint azt azon Nobel-díjasok száma is jelzi, akik vagy Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíjasok vagy -szakvezetők voltak.
A tudományos munkatársak, illetve a tudományos és nem tudományos ágazatok fogadó szervezetei közötti globális kutatási verseny, valamint a magas szintű tudás megteremtése és országok, ágazatok és tudományterületek közötti megosztása révén a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések elsősorban a „Foglalkoztatás, növekedés és beruházás” elnevezésű menetrendben, az Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájában megfogalmazott célokhoz, valamint az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaihoz járulnak hozzá.
A tudományos munkatársak, illetve a tudományos és nem tudományos ágazatok fogadó szervezetei közötti globális kutatási verseny, valamint a magas szintű tudás megteremtése és országok, ágazatok és tudományterületek közötti megosztása révén a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések elsősorban a „Foglalkoztatás, növekedés és beruházás” elnevezésű menetrendben, az Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájában megfogalmazott célokhoz, valamint az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaihoz járulnak hozzá.
Az Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Kutatási Térség hatékonyabban működjön, versenyképesebb legyen, és a globális színtéren vonzó alternatívává váljon. Ez a következőképpen valósítható meg: figyelmet kell szentelni a magasan képzett kutatók új generációjának, támogatást kell adni az európai és Európán kívüli feltörekvő tehetségeknek; elő kell mozdítani az új ismeretek és ötletek európai politikákba, gazdaságba és társadalomba való beillesztését és alkalmazását, egyebek mellett hatékonyabb tudományos párbeszéd és a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló intézkedések révén; meg kell könnyíteni a kutatószervezetek együttműködését; és az Európai Kutatási Térségre gyakorolt határozott strukturális hatás révén támogatni kell egy nyitott munkaerőpiac létrejöttét, és normákat kell megállapítani a minőségi képzés, a vonzó foglalkoztatási feltételek és a minden kutató számára nyitott munkaerő-felvétel tekintetében.
Az Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Kutatási Térség hatékonyabban működjön, versenyképesebb legyen, és a globális színtéren vonzó alternatívává váljon. Ez a következőképpen valósítható meg: figyelmet kell szentelni a magasan képzett kutatók új generációjának, támogatást kell adni az európai és Európán kívüli feltörekvő tehetségeknek; elő kell mozdítani az új ismeretek és ötletek európai politikákba, gazdaságba és társadalomba való beillesztését és alkalmazását, egyebek mellett hatékonyabb tudományos párbeszéd és a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló intézkedések révén; meg kell könnyíteni a kutatószervezetek együttműködését; és az Európai Kutatási Térségre gyakorolt határozott strukturális hatás révén támogatni kell egy nyitott munkaerőpiac létrejöttét, és normákat kell megállapítani a minőségi képzés, a vonzó foglalkoztatási feltételek és a minden kutató számára nyitott és átlátható munkaerő-felvétel tekintetében.
Módosítás 28
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 pont – 2.2 pont – 2.2.2 pont – 1 bekezdés
Az Uniónak a készségek megfelelő kombinációjával rendelkező, erős, rugalmas és kreatív humánerőforrás-alapra van szüksége, hogy megfeleljen a jövőbeli munkaerőpiaci igényeknek, újításokkal álljon elő és olyan termékekké és szolgáltatásokká alakítsa az ismereteket, amelyek gazdasági és társadalmi haszonnal járnak. Ez a kutatók képzésével valósítható meg annak érdekében, hogy továbbfejlesszék kutatási kulcskompetenciájukat, egyúttal javítsák transzverzális készségeiket, például a kreatív és vállalkozói gondolkodásmódot. Mindez lehetővé teszi a számukra, hogy szembenézzenek a jelenlegi és jövőbeli globális kihívásokkal, és javítsák a szakmai előmenetellel kapcsolatos kilátásaikat és innovációs képességüket.
Az Uniónak a készségek megfelelő kombinációjával rendelkező, erős, rugalmas és kreatív humánerőforrás-alapra van szüksége, hogy megfeleljen a jövőbeli munkaerőpiaci igényeknek, újításokkal álljon elő és olyan termékekké és szolgáltatásokká alakítsa az ismereteket, amelyek tudományos, gazdasági és társadalmi haszonnal járnak. Ez a kutatók képzésével valósítható meg annak érdekében, hogy továbbfejlesszék kutatási kulcskompetenciájukat, egyúttal javítsák transzverzális készségeiket, például a kreatív és vállalkozói gondolkodásmódot, annak megértését is beleértve, hogy milyen haszonnal jár, hogy a szabványok új termékeket és szolgáltatásokat vezetnek be a piacon. Mindez lehetővé teszi a számukra, hogy szembenézzenek a jelenlegi és jövőbeli globális kihívásokkal, és javítsák a szakmai előmenetellel kapcsolatos kilátásaikat és innovációs képességüket. Ezt szükség esetén az EIT oktatási tevékenységeit kiegészítve lehet elérni.
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 pont – 2.2 pont – 2.2.3 pont
2.2.3.  A humán tőke és a készségfejlesztés megerősítése az Európai Kutatási Térségben
2.2.3.  A humán erőforrások és a készségfejlesztés megerősítése az Európai Kutatási Térségben
A kiválóság előmozdítása, a kutatást végző szervezetek közötti együttműködés növelése és a pozitív strukturáló hatás megteremtése érdekében szélesebb körben kell elterjednie az Európai Kutatási Térségen belül a nagy színvonalú képzési normáknak, a jó munkakörülményeknek és a hatékony kutatói karrierfejlesztésnek. Mindez segíteni fogja a kutatási képzési programok és rendszerek korszerűsítését vagy bővítését, valamint világszinten növelni fogja az intézmények vonzerejét.
A kiválóság előmozdítása, a kutatást végző szervezetek közötti együttműködés növelése és a pozitív strukturáló hatás megteremtése érdekében szélesebb körben kell elterjednie az Európai Kutatási Térségen belül a nagy színvonalú képzési normáknak, a jó munkakörülményeknek és a hatékony kutatói karrierfejlesztésnek. Mindez segíteni fogja a kutatási képzési programok és rendszerek korszerűsítését vagy bővítését, valamint világszinten növelni fogja az intézmények vonzerejét, az Európai horizont egyéb részeivel együttműködésben.
Nagy vonalakban
Nagy vonalakban
–  Képzési programok a kiválóság előmozdítása és a bevált módszerek terjesztése érdekében az intézményeken és a kutatási és innovációs rendszereken átívelő módon;
–  Képzési programok a kiválóság előmozdítása és a bevált módszerek terjesztése érdekében az intézményeken és a kutatási és innovációs rendszereken átívelő módon;
–  Együttműködés az Unión belül és a nem uniós országokkal, valamint ismeretek előállítása és terjesztése az Unión belül és a nem uniós országokban.
–  Együttműködés az Unión belül és a nem uniós országokkal, valamint ismeretek előállítása és terjesztése az Unión belül és a nem uniós országokban.
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 pont – 2.2 pont – 2.2.5 pont
2.2.5.  Nyilvános tájékoztatás előmozdítása
2.2.5.  Nyilvános tájékoztatás előmozdítása
A program tevékenységeinek tudatosítását és a kutatók elismertségét javítani kell uniós szinten és azon túl annak érdekében, hogy javítsuk a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések globális arculatát, jobban megértsük, milyen hatással van a munkájuk a polgárok mindennapi életére, és hogy ösztönözzük a fiatalokat arra, hogy kutatói karriert válasszanak. Mindez az ismeretek és gyakorlatok megfelelőbb terjesztése, kiaknázása és népszerűsítése révén valósítható meg.
A program tevékenységeinek tudatosítását és a kutatók elismertségét javítani kell uniós szinten és azon túl annak érdekében, hogy javítsuk a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések globális arculatát, jobban megértsük, milyen hatással van a munkájuk a polgárok mindennapi életére, és hogy ösztönözzük a fiatalokat, különösen a nőket arra, hogy kutatói karriert válasszanak. Mindez az ismeretek és gyakorlatok megfelelőbb terjesztése, kiaknázása és népszerűsítése révén valósítható meg.
Nagy vonalakban
Nagy vonalakban
–  A nyilvánosság tájékoztatására irányuló intézkedések a kutatási karrier iránti érdeklődés élénkítése érdekében, különösen a fiatalok körében;
–  A nyilvánosság tájékoztatására irányuló intézkedések a kutatási karrier iránti érdeklődés élénkítése érdekében, különösen a fiatalok körében;
–  Promóciós tevékenységek a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések globális arculatának, láthatóságának és ismertségének növelésére;
–  Promóciós tevékenységek a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések globális arculatának, láthatóságának és ismertségének növelésére;
–  Az ismeretek terjesztése és tudásklaszterek létrehozása projekteken átívelő együttműködés és egyéb hálózatépítő tevékenységek, például öregdiák-szolgáltatások révén.
–  Az ismeretek terjesztése és tudásklaszterek létrehozása projekteken átívelő együttműködés és egyéb hálózatépítő tevékenységek, például öregdiák-szolgáltatások és nemzeti kapcsolattartó pontok révén.
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3.1 pont
3.1.  Indokolás
3.1.  Indokolás
A korszerű kutatási infrastruktúrák kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak a kutató- és innovációs közösségek számára, amelyek alapvető szerepet játszanak az ismerethatárok kibővítésében. A kutatási infrastruktúrák uniós szintű támogatása segít enyhíteni a szétszórt nemzeti kutatási infrastruktúrák és a tudományos kiválóságok elszigeteltségének jelenségét, valamint küzd a tudományos közösségek közötti alacsony ismeretáramlás ellen.
A korszerű kutatási infrastruktúrák kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak a kutató- és innovációs közösségek számára, amelyek alapvető szerepet játszanak az ismerethatárok kibővítésében. A kutatási infrastruktúrák minden típusának uniós szintű támogatása – a kis- és közepes méretű és az ERFA által finanszírozott infrastruktúrákat is beleértve – segít enyhíteni a szétszórt nemzeti és regionális kutatási infrastruktúrák elszigeteltségének jelenségét, kiegészítve és fokozva a tudományos kiválóságokat, valamint növelve a tudományos közösségek közötti ismeretáramlást.
Az általános cél az Európában és Európán kívül működő összes kutató számára nyitott és rendelkezésére álló világszínvonalú kutatási infrastruktúrák megteremtése, és azoknak a tudományos előrehaladás és az innováció céljaira való teljes mértékű hasznosítása. A legfontosabb célkitűzés a kutatási és innovációs ökoszisztéma széttagoltságának csökkentése, az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése, valamint a kutatási infrastruktúrák fejlesztésének és felhasználásának hatékonyabb összehangolása. Létfontosságú támogatni azt, hogy minden európai kutató szabadon hozzáférjen a kutatási infrastruktúrákhoz, valamint azt, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhő (a továbbiakban: EOSC) révén fokozottan hozzáférhetők legyenek a digitális kutatási erőforrások, ezen belül pedig kezelni kell azt a problémát, hogy a nyílt tudomány és a nyílt adatkezelési gyakorlatok jelenleg az optimálisnál alacsonyabb támogatást élveznek. Az Uniónak a tehetségekért folytatott globális verseny gyors növekedésével is foglalkoznia kell: a nem uniós országok kutatói számára vonzóvá kell tennie azt a lehetőséget, hogy világszínvonalú európai kutatási infrastruktúráknál folytassanak munkát. Az európai ipar versenyképességének növelése szintén fontos célkitűzés: támogatja a kutatási infrastruktúrák és felhasználóik szempontjából kulcsfontosságú technológiákat és szolgáltatásokat, és ily módon javítja az innovatív megoldások kínálatának feltételeit.
Az általános cél az Európában és Európán kívül működő összes kutató és újító számára nyitott és rendelkezésére álló világszínvonalú kutatási infrastruktúrák megteremtése, és azoknak a tudományos előrehaladás és az innováció céljaira való teljes mértékű hasznosítása. A legfontosabb célkitűzés a kutatási és innovációs ökoszisztéma széttagoltságának csökkentése, a folyamatos korszerűsítés biztosítása, az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése, valamint a kutatási infrastruktúrák fejlesztésének, felhasználásának és hozzáférhetőségének hatékonyabb összehangolása.
Létfontosságú támogatni azt is, hogy minden európai kutató szabadon hozzáférjen a kutatási infrastruktúrákhoz, valamint azt, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhő (a továbbiakban: EOSC) révén fokozottan hozzáférhetők legyenek a digitális kutatási erőforrások, ezen belül pedig kezelni kell azt a problémát, hogy a nyílt tudomány és a nyílt adatkezelési gyakorlatok jelenleg az optimálisnál alacsonyabb támogatást élveznek. Az Uniónak a tehetségekért folytatott globális verseny gyors növekedésével is foglalkoznia kell: a nem uniós országok kutatói számára vonzóvá kell tennie azt a lehetőséget, hogy világszínvonalú európai kutatási infrastruktúráknál folytassanak munkát. Az európai ipar versenyképességének növelése szintén fontos célkitűzés: támogatja a kutatási infrastruktúrák és felhasználóik szempontjából kulcsfontosságú technológiákat és szolgáltatásokat, és ily módon javítja az innovatív megoldások kínálatának és felhasználásának feltételeit.
A múltbeli keretprogramok jelentősen hozzájárultak a nemzeti infrastruktúrák hatékonyabb és eredményesebb felhasználásához, valamint a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumával (ESFRI) közösen kidolgoztak egy koherens és stratégiai megközelítést a páneurópai kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ez a stratégiai megközelítés egyértelmű előnyökkel jár, többek között az erőfeszítések megkettőzésének csökkentésével és egyúttal az erőforrások hatékonyabb felhasználásával, valamint a folyamatok és eljárások szabványosításával.
A múltbeli keretprogramok jelentősen hozzájárultak a nemzeti infrastruktúrák hatékonyabb és eredményesebb felhasználásához és a transznacionális hozzáférés előtti akadályok felszámolásához, valamint a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumával (ESFRI) közösen kidolgoztak egy koherens és stratégiai megközelítést a páneurópai kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ez a stratégiai megközelítés egyértelmű előnyökkel jár, többek között az erőfeszítések megkettőzésének csökkentésével és egyúttal az erőforrások hatékonyabb felhasználásával, valamint a folyamatok és eljárások szabványosításával és összehangolásával. A jelenlegi kiváló K&I-hálózat megerősítése és megnyitása, valamint adott esetben új hálózatok létrehozása szintén elsőbbséget élvez e fejezeten belül.
Az EU által finanszírozott cselekvés a következők révén fog hozzáadott értéket teremteni: a meglévő kutatási infrastruktúrák megszilárdítása és optimalizálása az új infrastruktúrák fejlesztésére irányuló erőfeszítések mellett; az európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozása hatékonyan skálázható és fenntartható környezetként az adatközpontú kutatás céljából; nemzeti és regionális kutatási és oktatási hálózatok összekapcsolása, nagy kapacitású hálózati infrastruktúra megerősítése és biztonságossá tétele nagy mennyiségű adathalmazokhoz és a digitális forrásokhoz való, határokon és tudományterületeken átívelő hozzáférés; azon gátló tényezők leküzdése, amelyek akadályozzák a legkiválóbb kutatócsoportokat abban, hogy hozzáférjenek a legjobb szolgáltatásokhoz az uniós kutatási infrastruktúra területén; a kutatási infrastruktúrák innovációs potenciáljának előmozdítása, a technológiafejlesztésre és a társinnovációra, valamint a kutatási infrastruktúrák fokozott ágazati felhasználására összpontosítva.
Az EU által finanszírozott cselekvés a következők révén fog hozzáadott értéket teremteni: a meglévő kutatási infrastruktúrák, köztük az e-infrastruktúrák megszilárdítása és optimalizálása az új infrastruktúrák fejlesztésére irányuló erőfeszítések mellett; az európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozása hatékonyan skálázható és fenntartható környezetként az adatközpontú kutatás céljából, nemzeti és regionális kutatási és oktatási hálózatok összekapcsolása, nagy kapacitású hálózati infrastruktúra megerősítése és biztonságossá tétele nagy mennyiségű adathalmazokhoz és a digitális forrásokhoz való, határokon és tudományterületeken átívelő hozzáférés; azon gátló tényezők leküzdése, amelyek akadályozzák a legkiválóbb kutatócsoportokat abban, hogy hozzáférjenek a legjobb szolgáltatásokhoz az uniós kutatási infrastruktúra területén; a kutatási infrastruktúrák innovációs potenciáljának előmozdítása, a technológiafejlesztésre és a társinnovációra, valamint a kutatási infrastruktúrák fokozott ágazati felhasználására összpontosítva.
Ezen túlmenően meg kell erősíteni az uniós kutatási infrastruktúrák nemzetközi dimenzióját, és elő kell mozdítani a nemzetközi partnerekkel való szorosabb együttműködést és a nemzetközi részvételt az európai kutatási infrastruktúrákban, ami minden fél számára kölcsönös előnyökkel jár.
Ezen túlmenően meg kell erősíteni az uniós kutatási infrastruktúrák nemzetközi dimenzióját, és elő kell mozdítani a nemzetközi partnerekkel való szorosabb együttműködést, kapcsolatot és összeköttetéseket és a nemzetközi részvételt az európai kutatási infrastruktúrákban, ami minden fél számára kölcsönös előnyökkel jár.
A tevékenységek különböző fenntartható fejlesztési célokhoz járulnak hozzá, például a következőkhöz: 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 7. cél – Megfizethető és tiszta energia; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen.
A tevékenységek különböző fenntartható fejlesztési célokhoz járulnak hozzá, például a következőkhöz: 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 7. cél – Megfizethető és tiszta energia; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen.
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3.2 pont – 3.2.1 pont
3.2.1.  Az európai kutatási infrastruktúrák helyzetének megszilárdítása
3.2.1.  Az európai kutatási infrastruktúrák helyzetének megszilárdítása
Az ESFRI által azonosított kutatási infrastruktúrák létrehozása, működtetése és hosszú távú fenntarthatósága elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió vezető szerepet vállaljon a felderítő kutatásban, a tudásanyag létrehozásában és felhasználásában, valamint iparágainak versenyképességében.
Többek között az ESFRI által azonosított kutatási infrastruktúrák létrehozása, működtetése és hosszú távú fenntarthatósága, valamint a kiváló Európai horizont projektekben való lehető legnagyobb mértékű részvételük elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió vezető szerepet vállaljon a felderítő kutatásban, a tudásanyag létrehozásában és felhasználásában, valamint iparágainak versenyképességében.
Az európai nyílt tudományosadat-felhőnek a kutatási infrastruktúrák szolgáltatásainak hatékony és átfogó szállítási csatornájává kell válnia, és biztosítania kell az európai kutatási közösségek számára a nagy tudományos adathalmazok gyűjtésére, tárolására, feldolgozására (ilyenek például az analitika, a szimuláció és a vizualizációs szolgáltatások) és megosztására alkalmas új generációs adatszolgáltatásokat. Az európai nyílt tudományosadat-felhőnek továbbá hozzáférést kell biztosítania az európai kutatók számára a kutatási infrastruktúrák által létrehozott és gyűjtött adatok többségéhez, valamint az európai adatinfrastruktúra (EDI)13 részeként telepített nagy teljesítményű számítástechnikai eszközökhöz (HPC) és exaszintű erőforrásokhoz.
Az európai nyílt tudományosadat-felhőnek a kutatási infrastruktúrák szolgáltatásainak hatékony és átfogó szállítási csatornájává kell válnia, és lehetővé kell tennie az európai kutatási közösségek számára a nagy tudományos adathalmazok gyűjtésére, tárolására, feldolgozására (ilyenek például az analitika, a szimuláció és a vizualizációs szolgáltatások) és megosztására alkalmas új generációs adatszolgáltatásokat. Az európai nyílt tudományosadat-felhőnek továbbá olyan szolgáltatásokat kell biztosítania az európai kutatók számára, amelyek ösztönzik a kutatók által a kutatási infrastruktúrákon belül és kívül létrehozott és gyűjtött adatok többségének tárolását és feldolgozását, valamint hozzáférést kell biztosítania az európai adatinfrastruktúra (EDI)13 részeként telepített nagy teljesítményű számítástechnikai eszközökhöz (HPC) és exaszintű erőforrásokhoz.
A páneurópai kutatási és oktatási hálózat összekapcsolja és lehetővé teszi a kutatási infrastruktúrákhoz és a kutatási erőforrásokhoz való távoli hozzáférést azáltal, hogy uniós szintű összekapcsolhatóságot teremt az egyetemek, a kutatóintézetek és a kutató- és innovációs közösségek között, valamint világszerte nemzetközi kapcsolatokat biztosít más partnerhálózatokkal.
A páneurópai kutatási és oktatási hálózat összekapcsolja és lehetővé teszi a kutatási infrastruktúrákhoz és a kutatási erőforrásokhoz való távoli hozzáférést azáltal, hogy uniós szintű összekapcsolhatóságot teremt az egyetemek, a kutatóintézetek és a kutató- és innovációs közösségek között, valamint világszerte nemzetközi kapcsolatokat biztosít más partnerhálózatokkal.
Nagy vonalakban
Nagy vonalakban
–  Az európai kutatási infrastruktúrák életciklusa új kutatási infrastruktúrák kialakítása révén; Az előkészítő és végrehajtási fázisuk, a más finanszírozási forrásokkal való kiegészítő jellegű működésük a korai szakaszban, valamint a kutatási infrastruktúra ökoszisztémájának megszilárdítása és optimalizálása az ESFRI által elért mérföldkövek nyomon követése, valamint a páneurópai kutatási infrastruktúrák szolgáltatási megállapodásainak, fejlődésének, összeolvadásának vagy visszavonásának lehetővé tétele révén;
–  Az európai kutatási infrastruktúrák életciklusa új kutatási infrastruktúrák kialakítása révén; Az előkészítő és végrehajtási fázisuk, a más finanszírozási forrásokkal való kiegészítő jellegű működésük a korai szakaszban, valamint a kutatási infrastruktúra ökoszisztémájának megszilárdítása és optimalizálása az ESFRI által elért mérföldkövek nyomon követése, valamint a páneurópai kutatási infrastruktúrák szolgáltatási megállapodásainak, fejlődésének, összeolvadásának vagy visszavonásának lehetővé tétele révén;
–  Az európai nyílt tudományosadat-felhő, többek között: a hozzáférési csatorna skálázhatósága és fenntarthatósága; az európai, nemzeti, regionális és intézményi források hatékony egyesítése; a felhő műszaki és szakpolitikai fejlesztése, hogy megfeleljen az új kutatási igényeknek és követelményeknek (pl. érzékeny adatkészletek használata, beépített adatvédelem); az adatok interoperabilitása és a FAIR-elvek betartása; és széles körű felhasználói bázis;
–  Az európai nyílt tudományosadat-felhő, többek között: a hozzáférési csatorna skálázhatósága és fenntarthatósága; az európai, nemzeti, regionális és intézményi források hatékony egyesítése; a felhő műszaki és szakpolitikai fejlesztése, hogy megfeleljen az új kutatási igényeknek és követelményeknek (pl. érzékeny adatkészletek használata, beépített adatvédelem); az adatok interoperabilitása és a FAIR-elvek betartása; és széles körű felhasználói bázis;
–  Az EOSC-t és az EDI-t támogató páneurópai kutatási és oktatási hálózat, valamint a HPC/adatszolgáltatások olyan felhőalapú környezetben való megvalósítása, amely képes óriási adathalmazokat és számítási folyamatokat kezelni.
–  Az EOSC-t és az EDI-t támogató páneurópai kutatási és oktatási hálózat, valamint a HPC/adatszolgáltatások olyan felhőalapú környezetben való megvalósítása, amely képes óriási adathalmazokat és számítási folyamatokat kezelni.
__________________
__________________
13 Az európai adatinfrastruktúra megteremti az európai nyílt tudományosadat-felhő alapjait azáltal, hogy első rangú, nagy teljesítményű feldolgozási képességeket, nagy sebességű hálózati összekapcsoltságot és élvonalbeli adat- és szoftverszolgáltatásokat nyújt.
13 Az európai adatinfrastruktúra megteremti az európai nyílt tudományosadat-felhő alapjait azáltal, hogy első rangú, nagy teljesítményű feldolgozási képességeket, nagy sebességű hálózati összekapcsoltságot és élvonalbeli adat- és szoftverszolgáltatásokat nyújt.
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3.2 pont – 3.2.2 pont
3.2.2.  A kutatási infrastruktúrák megnyitása, integrálása és összekapcsolása
3.2.2.  A kutatási infrastruktúrák megnyitása, integrálása és összekapcsolása
A kutatási színtér jelentősen javul majd azáltal, hogy az Unió valamennyi kutatója számára biztosítja a legfontosabb nemzetközi, nemzeti és regionális kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést, és igény szerint integrálja szolgáltatásaikat a hozzáférési feltételek harmonizálása, a szolgáltatásnyújtás javítása és bővítése, valamint a csúcstechnológiát alkalmazó alkotóelemek és fejlett szolgáltatások innovációs cselekvések révén történő közös fejlesztési stratégiájának ösztönzése érdekében.
A kutatási színtér jelentősen javul majd azáltal, hogy az Unió valamennyi kutatója és újítója számára biztosítja a legfontosabb nemzetközi, nemzeti és regionális kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést, és igény szerint integrálja szolgáltatásaikat a hozzáférési feltételek harmonizálása, a szolgáltatásnyújtás javítása és bővítése, valamint a csúcstechnológiát alkalmazó alkotóelemek és fejlett szolgáltatások innovációs cselekvések révén történő közös fejlesztési stratégiájának ösztönzése érdekében.
Nagy vonalakban
Nagy vonalakban
–  Olyan hálózatok, amelyek a kutatók transznacionális hozzáférésének társfinanszírozása érdekében összefogják a kutatási infrastruktúrák nemzeti és nemzetközi finanszírozó partnereit;
–  Olyan hálózatok, amelyek a kutatók transznacionális hozzáférésének társfinanszírozása érdekében összefogják a kutatási infrastruktúrák nemzeti és nemzetközi finanszírozó partnereit;
–  A kutatók hozzáférésének biztosításával, valamint az infrastruktúra-szolgáltatások harmonizációjával és javításával kapcsolatos globális kihívások kezelését előmozdító uniós, nemzeti és regionális kutatási infrastruktúrák hálózatai;
–  A kutatók hozzáférésének biztosítását, valamint az infrastruktúra-szolgáltatások harmonizációját és javítását előmozdító páneurópai, nemzeti és regionális kutatási infrastruktúrák hálózatai, a kis és közepes méretűeket is beleértve;
–  Kutatási infrastruktúrák integrált hálózatai egy közös technológiai fejlesztési stratégia/ütemterv kidolgozása és végrehajtása érdekében, az ágazati partnerségek révén, a szolgáltatások javítása céljából; Továbbá csúcstechnológiát alkalmazó komponensek többek között például a tudományos műszerek területén; valamint a kutatási infrastruktúrák iparági (például kísérleti vizsgálati létesítmények általi) használatának előmozdítása.
–  Kutatási infrastruktúrák integrált hálózatai egy közös technológiai fejlesztési stratégia/ütemterv kidolgozása és végrehajtása érdekében, az ágazati partnerségek révén, a szolgáltatások javítása céljából; Továbbá csúcstechnológiát alkalmazó komponensek többek között például a tudományos műszerek területén; valamint a kutatási infrastruktúrák iparági (például kísérleti vizsgálati létesítmények általi) használatának előmozdítása.
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – II rész
GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK ÉS IPARI VERSENYKÉPESSÉG
GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK ÉS EURÓPAI IPARI VERSENYKÉPESSÉG
Az Unió előtt álló kihívások közül több nemzetközi dimenzióval is bír. A problémák sokrétűek és igen összetettek, és megfelelő pénzforrás, erőforrások és erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy orvosolni lehessen őket. Pontosan ezek azok a területek, ahol az Uniónak együtt kell működnie: olyan intelligens, rugalmas és összehangolt fellépésre van szükség, amely a polgáraink javát és jóllétét szolgálja.
Az összekapcsolódó világban az Unió előtt álló sok kihívás nemzetközi dimenzióval is bír. A problémák sokrétűek és igen összetettek, és megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások és erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy orvosolni lehessen őket. Pontosan ezek azok a területek, ahol az Uniónak együtt kell működnie: olyan intelligens, rugalmas és összehangolt fellépésre van szükség, amely a polgáraink javát és jóllétét szolgálja.
Nagyobb hatás érhető el, ha a fenntartható fejlesztési célokban és a Párizsi Megállapodásban szereplő célkitűzések mentén példátlan nemzetközi együttműködés részeként összehangoljuk intézkedéseinket a világ többi országával és régiójával. A kölcsönös előnyök figyelembevételével a partnereket világszerte felkérést kapnak arra, hogy a fenntarthatóságot szolgáló kutatás és innováció aktív résztvevőiként csatlakozzanak az Unió törekvéseihez.
Nagyobb hatás érhető el, ha a fenntartható fejlesztési célokban és a Párizsi Megállapodásban rögzített nemzetközi együttműködés részeként összehangoljuk intézkedéseinket a világ többi országával és régiójával. A kölcsönös előnyök figyelembevételével a partnereket világszerte felkérést kapnak arra, hogy a fenntarthatóságot szolgáló kutatás és innováció aktív résztvevőiként csatlakozzanak az Unió törekvéseihez.
A kutatás és az innováció a fenntartható növekedés és az ipari versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugója, és hozzájárul a jelenlegi problémák megoldásához, hogy a lehető leghamarabb visszafordítsuk azt a kedvezőtlen és veszélyes trendet, amely jelenleg kapcsolódási pontot jelent a gazdasági fejlődés, a természeti erőforrások hasznosítása és a társadalmi problémák között, és azt új üzleti lehetőségekké formáljuk.
A kutatás és az innováció a fenntartható fejlődés, többek között a növekedés és az ipari versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugója, és hozzájárul a jelenlegi problémák megoldásához, hogy a lehető leghamarabb visszafordítsuk azt a kedvezőtlen és veszélyes tendenciát, amely jelenleg kapcsolódási pontot jelent a gazdasági fejlődés, a természeti erőforrások hasznosítása és a társadalmi problémák között, és azt munkahelyekké és új üzleti lehetőségekké, valamint gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődéssé formáljuk.
Ez az Uniónak a technológiák és iparágak felhasználójaként és gyártójaként is a javára fog válni, ami jól mutatja, hogyan képes működni és fejlődni egy modern, iparosodott, fenntartható, befogadó, nyitott és demokratikus társadalom és gazdaság. A jövőbeni fenntartható ipari gazdaság egyre növekvő gazdasági-környezeti-társadalmi példái a következő területeken kapnak majd támogatást és ösztönzést: egészség és jóllét mindenki számára; rugalmas, befogadó és biztonságos társadalmak; rendelkezésre álló tiszta energia és mobilitás; digitalizált gazdaság és társadalom; transzdiszciplináris és kreatív ágazat; űrtechnológiára alapozott tengeri vagy szárazföldi megoldások; élelmiszeripari és táplálkozási megoldások; a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása; éghajlatvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, amelyek mind fokozzák a jólétet Európában és magasabb színvonalú munkahelyeket kínálnak. Az ipari átalakulás szerepe kulcsfontosságú lesz.
Ez az Uniónak a tudás, a technológiák és az iparágak felhasználójaként és gyártójaként is a javára fog válni. Ez megmutathatja, hogyan képes működni és fejlődni egy modern, iparosodott, fenntartható, befogadó, nyitott és demokratikus társadalom és gazdaság. A jövőbeni fenntartható ipari gazdaság egyre növekvő gazdasági-környezeti-társadalmi példái a következő területeken kapnak majd támogatást és ösztönzést: egészség és jóllét mindenki számára; befogadó és kreatív társadalmak; biztonságos társadalmak; rendelkezésre álló tiszta energia és mobilitás; digitalizált gazdaság és társadalom; transzdiszciplináris és hatékony ágazat; űrtechnológiára alapozott tengeri vagy szárazföldi megoldások; élelmiszeripari és táplálkozási megoldások; a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása; éghajlatvédelem és az éghajlatváltozás enyhítése, amelyek mind fokozzák a jólétet Európában és magasabb színvonalú munkahelyeket kínálnak. Az ipari átalakulás szerepe kulcsfontosságú lesz.
A Horizont Európa e pillérébe tartozó kutatás és innováció integrált tevékenységklaszterekre tagolódik. Az ágazatok kezelése helyett a beruházások – fenntarthatósági irány mentén – társadalmunk és gazdaságunk rendszerszintű változásaira irányulnak. Mindez csak akkor valósítható meg, ha minden magán- és közszereplő egyaránt részt vesz a kutatás és innováció tervezésében és megalkotásában; összefogva a végfelhasználókat, tudósokat, technológiai szakértőket, gyártókat, innovátorokat, vállalkozásokat, oktatókat, polgárokat és civil társadalmi szervezeteket. Ezért a tematikus klaszterek egyike sem irányul kizárólag a szereplők egyetlen célcsoportjára.
Az Európai horizont e pillérébe tartozó kutatás és innováció integrált tevékenységklaszterekre tagolódik. Az ágazatok kezelése helyett a beruházások – az inkluzív és fenntarthatósági irány mentén – társadalmunk és gazdaságunk rendszerszintű változásaira irányulnak. Mindez csak akkor valósítható meg, ha minden magán- és közszereplő egyaránt részt vesz a kutatás és innováció tervezésében és megalkotásában; összefogva a végfelhasználókat, kutatókat, tudósokat, technológiai szakértőket, tervezőket, gyártókat, innovátorokat, vállalkozásokat, oktatókat, polgárokat és civil társadalmi szervezeteket. Ezért a tematikus klaszterek egyike sem irányul kizárólag a szereplők egyetlen célcsoportjára.
A klaszterek a fejlődés valamennyi szakaszában – beleértve a korai szakaszban végzett kutatási tevékenységeket is – támogatják a tudásalkotást, kiegészítve a korábbi keretprogram keretében kezdeményezett nagyratörő, hosszú távú, nagyszabású , a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló kutatási kezdeményezések horizontális támogatásával: Human Brain Project (az emberi aggyal foglalkozó projekt), Graphene (grafénprojekt), Quantum Technologies (kvantumtechnológiákkal foglalkozó projekt) és Future Battery Technologies (jövőbeli akkumulátortechnológiákkal foglalkozó projekt).
A klaszterek egy közös stratégia részeként digitális, kulcsfontosságú és kialakulóban lévő technológiákat fognak fejleszteni és alkalmazni az Unió ipari vezető szerepének előmozdítására. E tevékenység adott esetben az Unió űrtechnológiai adataira és szolgáltatásaira is támaszkodni fog.
A klaszterek továbbá egy közös stratégia részeként digitális, kulcsfontosságú jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákat fognak fejleszteni és alkalmazni az Unió ipari vezető szerepének előmozdítására. E tevékenység adott esetben az Unió űrtechnológiai adataira és szolgáltatásaira is támaszkodni fog.
Támogatásban fog részesülni a technológia laboratóriumból piacra jutása és egyebek mellett a kísérleti és demonstrációs alkalmazások, a piac felvevőképességét stimuláló intézkedések és a magánszektor kötelezettségvállalásának erősítése. Cél az, hogy a lehető legnagyobb szinergia alakuljon ki más programokkal.
Támogatásban fog részesülni a technológia laboratóriumból piacra jutása és egyebek mellett a kísérleti és demonstrációs alkalmazások, a piac felvevőképességét stimuláló intézkedések és a magánszektor kötelezettségvállalásának erősítése. Cél az, hogy a lehető legnagyobb szinergia alakuljon ki az Európai horizont más részeivel, különösen az EIT-vel, valamint más programokkal.
A klaszterek a beágyazott tevékenységek széles skálája révén – ideértve a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, a szabványosítást, valamint a nem technológiai innováció és az innovatív szállítási mechanizmusok támogatását is – elő fogják segíteni a maguk nemében első innovációs megoldások gyors bevezetését az Unióban, ami lehetővé teszi az innovációbarát társadalmi, szabályozási és piaci viszonyok, például az innovációs megállapodások létrejöttét. Kialakításra kerülnek a kutatási és innovációs cselekvések révén megvalósuló innovatív megoldások csatornái, amelyek a köz- és magánbefektetők, valamint az egyéb vonatkozó uniós és nemzeti programok céljait fogják szolgálni.
A klaszterek a beágyazott tevékenységek széles skálája révén – ideértve a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, a szabványosítást, valamint a nem technológiai innováció és az innovatív szállítási mechanizmusok támogatását is – a társadalomra gyakorolt hatás vizsgálata közben elő fogják segíteni a maguk nemében első innovációs megoldások gyors bevezetését az Unióban, ami lehetővé teszi az innovációbarát társadalmi, szabályozási és piaci viszonyok, például az innovációs megállapodások létrejöttét. Kialakításra kerülnek a kutatási és innovációs cselekvések révén megvalósuló innovatív megoldások csatornái, amelyek a köz- és magánbefektetők további bevonását, valamint az egyéb vonatkozó uniós és nemzeti programok céljait fogják szolgálni.
Különös figyelmet kell fordítani a kkv-k támogatására az 2. pillér keretében az együttműködésen alapuló részekben, egy erre a célra létrehozott, egyetlen kedvezményezettre kiterjedő kkv-támogató eszközön keresztül. Minden klaszternek megfelelő összeget kell előirányoznia a kkv-támogató eszköz számára, amely teljes mértékben alulról fog felépülni, folyamatos nyílt pályázati felhívásokkal és számos határidővel, kizárólag a növekvő innovációra összpontosítva. Kizárólag kkv-k pályázhatnak majd finanszírozásra együttműködés vagy alvállalkozás keretében. A projekteknek egyértelmű európai dimenzióval kell rendelkezniük és hozzá kell járulniuk az uniós hozzáadott értékhez.
A kkv-támogató eszköz keretében nyújtott támogatásra három szakaszban kerül sor, az Európai horizont mintájára:
–  1. szakasz: Terv és megvalósíthatósági vizsgálat:
A kkv-k az új ötlet tudományos vagy műszaki megvalósíthatóságának és kereskedelmi potenciáljának vizsgálatára kapnak finanszírozást (igazoló vizsgálat) annak érdekében, hogy ki tudják dolgozni az innovációs projektet. Ha a vizsgálat kedvező eredménnyel zárul – ebben fontos szempont a projekt tárgya és a potenciális felhasználói/vásárlói szükségletek közötti kapcsolat –, akkor a projekt finanszírozása a következő szakasz(ok)ba léphet.
–  2. szakasz: Kutatás-fejlesztés, demonstráció, piaci elterjesztés:
Az innovációs utalvánnyal kapcsolatos koncepciót is szem előtt tartva, a kutatás-fejlesztés támogatásának középpontjában a demonstrációs tevékenységek (tesztelés, prototípusgyártás, a gyártási volumen növelésére irányuló vizsgálatok, tervezés, innovatív folyamatok, termékek és szolgáltatások bevezetése, validálás, eredményesség ellenőrzése stb.) és a piaci elterjesztés áll, amelyek során ösztönözni kell a végfelhasználók vagy a potenciális ügyfelek bevonását. Az innovációs utalványok ösztönözni fogják a fiatal vállalkozók részvételét.
–  3. szakasz: Kereskedelmi hasznosítás:
Ez a szakasz a támogató tevékenységeken túlmenően nem nyújt majd közvetlen támogatást, de céljai között szerepel a magántőkéhez való hozzáférés megkönnyítése és az innovációbarát környezet kialakítása. Kapcsolódni fog az EIC-hez és az InvestEU-hoz. A kkv-k emellett olyan támogató intézkedéseket is igénybe vehetnek majd, mint a hálózatépítés, a képzés, a felkészítés és a tanácsadás. Emellett ez a rész kapcsolódhat a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzéseket és az innovatív megoldások közbeszerzését támogató intézkedésekhez is.
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1 pont – 1.1 pont
1.1.   Indokolás
1.1.   Indokolás
A szociális jogok európai pillére szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jó minőségű, megfizethető, megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz jusson. Ez alátámasztja az Unió kötelezettségvállalását az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai iránt, amelyek 2030-ig egyetemes egészségügyi ellátást biztosítanának mindenki és minden korosztály számára, kivétel nélkül, és megszüntetnék a megelőzhető haláleseteket.
A szociális jogok európai pillére szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jó minőségű, megfizethető, megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz jusson. Ez alátámasztja az Unió kötelezettségvállalását az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai iránt, amelyek 2030-ig egyetemes egészségügyi ellátást biztosítanának mindenki és minden korosztály számára, kivétel nélkül, és megszüntetnék a megelőzhető haláleseteket.
Az egészséges népesség létfontosságú a stabil, fenntartható és befogadó társadalom számára, az egészségügy javítása pedig kulcsfontosságú szerepet játszik a szegénység csökkentésében, a társadalmi haladás és jólét előmozdításában és a gazdasági növekedés fokozásában. Az OECD szerint a várható élettartam 10 %-os növekedése a gazdasági növekedés évi 0,3–0,4 %-os növekedésével is összefügg. Az Unióban a várható élettartam az életminőségben, oktatásban, egészségügyben és ellátásban elért hatalmas javulásnak köszönhetően 12 évvel nőtt az EU megalakulása óta. 2015-ben a születéskor várható élettartam 80,6 év volt az Unióban, szemben a globálisan várható 71,4 évvel. Az elmúlt években ez az EU-ban évente átlagosan 3 hónappal nőtt.
Az egészséges népesség létfontosságú a stabil, fenntartható és befogadó társadalom számára, az egészségügy javítása pedig kulcsfontosságú szerepet játszik a szegénység csökkentésében, a társadalmi haladás és jólét előmozdításában és a gazdasági növekedés fokozásában. Az OECD szerint a várható élettartam 10 %-os növekedése a gazdasági növekedés évi 0,3–0,4 %-os növekedésével is összefügg. Az Unióban a várható élettartam az életminőségben elért hatalmas javulásnak köszönhetően – ideértve az oktatást és az egészségügyet is – 12 évvel nőtt az EU megalakulása óta. 2015-ben a születéskor várható élettartam 80,6 év volt az Unióban, szemben a globálisan várható 71,4 évvel. Az elmúlt években ez az EU-ban évente átlagosan 3 hónappal nőtt.
Az egészségkutatás, az innovációs kutatás és maga az innováció jelentős szerepet játszik ebben, mint ahogy fontos a szerepe az egészségügyi és ellátási ágazat termelékenységének és színvonalának javításában. Az Unió azonban továbbra is új és újonnan megjelenő vagy tartós kihívásokkal szembesül, amelyek veszélyeztetik polgárait és közegészségügyi rendszerét, egészségügyi ellátásának és szociális védelmi rendszereinek fenntarthatóságát, valamint az egészségügyi és ellátási ágazat versenyképességét. Az Unió legfontosabb egészségügyi kihívásai a következők: a hatékony egészségmegőrzés és betegségmegelőzés hiánya; a nem fertőző betegségek számának növekedése; az antimikrobás gyógyszerekkel szembeni rezisztencia terjedése és járványok megjelenése; fokozott környezetszennyezés; egészségi egyenlőtlenségek fennállása az országok között és az országokon belül, amelyek aránytalanul nagy mértékben érintik a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett életszakaszban lévő polgárokat; az egészségügyi kockázatok felismerése, megértése, ellenőrzése, megelőzése és mérséklése a gyorsan változó társadalmi, városi és természeti környezetben; az európai egészségügyi ellátó rendszerek növekvő költségei, valamint a személyre szabott orvoslás megközelítéseinek és az egészségügyi és ellátási rendszer digitalizálásának fokozatos bevezetése; valamint az európai egészségügyi és ellátási ágazatot érő egyre növekvő nyomás, hogy az egészségügyi innováció fejlesztése terén és révén továbbra is versenyképes maradjon az új és feltörekvő globális szereplőkkel szemben.
Az egészségkutatás és az innováció jelentős szerepet játszik ebben, mint ahogy fontos a szerepe az egészségügyi és ellátási ágazat termelékenységének és színvonalának javításában, továbbá tudásbázis biztosításával az egészségesebb emberek számára és a jobb betegellátás érdekében. Az egészségkutatás sajátos jellemzőkkel rendelkezik, szorosan kapcsolódik az innovációhoz, a betegellátáshoz és a lakosság egészségéhez, illetve szoros kölcsönhatásban van ezekkel, és összetett szabályok alá tartozó, több tudományágat felölelő környezetben működik.
Az Unió azonban továbbra is új és újonnan megjelenő vagy tartós kihívásokkal szembesül, amelyek veszélyeztetik polgárait és közegészségügyi rendszerét, egészségügyi ellátásának és szociális védelmi rendszereinek fenntarthatóságát, valamint az egészségügyi és ellátási ágazat versenyképességét. Az Unió legfontosabb egészségügyi kihívásai a következők: a rák egyre gyakoribb előfordulása; a hatékony egészségmegőrzés és betegségmegelőzés hiánya; a nem fertőző betegségek számának növekedése; az antimikrobás gyógyszerekkel szembeni rezisztencia terjedése és járványok megjelenése; fokozott környezetszennyezés; egészségi egyenlőtlenségek fennállása az országok között és az országokon belül, amelyek aránytalanul nagy mértékben érintik a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett életszakaszban lévő polgárokat; az egészségügyi kockázatok korai felismerése, megértése, ellenőrzése, megelőzése és mérséklése a gyorsan változó társadalmi, városi és természeti környezetben; az egészségben eltöltött évek számának növelése; egyes innovatív egészségügyi eszközök és technológiák magas költsége a végfelhasználók számára; az európai egészségügyi ellátó rendszerek növekvő költségei, valamint a precíziós orvoslás megközelítéseinek – a kapcsolódó kutatást is beleértve – és az egészségügyi és ellátási rendszer digitalizálásának fokozatos bevezetése; valamint az európai egészségügyi és ellátási ágazatot érő egyre növekvő nyomás, hogy az egészségügyi innováció fejlesztése terén és révén továbbra is versenyképes maradjon az új és feltörekvő globális szereplőkkel szemben.
A digitális egészségügyi megoldások számos lehetőséget teremtettek a gondozási szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák megoldására, valamint az elöregedő társadalommal összefüggésben felmerülő más kérdések kezelésére. A kihívások közé tartozik a digitalizáció által az egészségügyben és a gondozásban biztosított lehetőségek fokozatos bevezetésével járó előnyök teljes körű kihasználása a magánélethez való jog és az adatvédelem veszélyeztetése nélkül. Digitális eszközöket és szoftvereket fejlesztettek ki a betegségek és krónikus betegségek diagnosztizálására és kezelésére, és a betegek öngyógyításának megkönnyítésére. A digitális technológiákat egyre szélesebb körben használják az orvosi képzésben és oktatásban, továbbá arra, hogy a betegek és más egészségügyi fogyasztók hozzáférjenek az egészségügyi információkhoz, valamint megosszák és létrehozzák azokat.
Ezek összetett, összefüggő és globális jellegű egészségügyi kihívások, és multidiszciplináris, ágazatközi és transznacionális együttműködést igényelnek. A kutatási és innovációs tevékenységek szoros kapcsolatokat alakítanak ki a felfedező, klinikai, epidemiológiai, környezeti és társadalmi-gazdasági kutatások, valamint a szabályozástanok között. Ki fogják aknázni a tudományos közösségek és az ipar kombinált készségeit, és elősegítik az egészségügyi szolgáltatásokkal, a betegekkel, a politikai döntéshozókkal és a polgárokkal való együttműködést a közfinanszírozás tőkeáttételének fokozása, valamint annak érdekében, hogy biztosítsák az eredmények alkalmazását a klinikai gyakorlatban és az egészségügyi rendszerekben. Ösztönözni fogják az uniós és nemzetközi szintű stratégiai együttműködést annak érdekében, hogy összegyűjtsék a méretgazdaságosság, a hatókör és a megvalósítás ütemének előmozdításához szükséges szakértelmet, kapacitásokat és erőforrásokat, valamint hogy megosszák a várható előnyöket és pénzügyi kockázatokat.
A mai összetett, összefüggő és globális jellegű egészségügyi kihívások multidiszciplináris, ágazatközi, transzlációs és transznacionális együttműködést igényelnek többek között az alacsony és közepes jövedelmű országokkal. A kutatás és az innováció során szoros kapcsolatokat alakulnak ki a klinikai, epidemiológiai, etikai, környezeti és társadalmi-gazdasági kutatások, valamint a szabályozástanok között. Ki fogják aknázni a tudományos közösségek és az ipar kombinált készségeit, és elősegítik az egészségügyi szolgáltatásokkal, a betegekkel, a politikai döntéshozókkal, a társadalmi szervezetekkel és a polgárokkal való együttműködést a közfinanszírozás tőkeáttételének fokozása, valamint annak érdekében, hogy biztosítsák az eredmények alkalmazását a klinikai gyakorlatban és az egészségügyi rendszerekben. Ösztönözni fogják az uniós és nemzetközi szintű stratégiai együttműködést annak érdekében, hogy összegyűjtsék a méretgazdaságosság, a hatókör és a megvalósítás ütemének előmozdításához szükséges szakértelmet, kapacitásokat és erőforrásokat, valamint hogy megosszák a várható előnyöket és pénzügyi kockázatokat. Az e klaszter keretében végzett tanulmányoknak és kutatásoknak figyelembe kell venniük a nemi dimenziót és a nemek közötti különbségeket.
E globális kihívás kutatási és innovációs tevékenységei révén kifejlesztik a tudásbázist, kiépítik a kutatási és innovációs kapacitást, és kidolgozzák a hatékonyabb egészségfejlesztéshez, valamint a betegségek megelőzéséhez, kezeléséhez és gyógyításához szükséges megoldásokat. Az egészségügyi eredmények javulása növelni fogja a várható élettartamot, az egészséges és aktív életet élők számát, a munkaképes korúak hatékonyságát, valamint az egészségügyi és ellátási rendszerek fenntarthatóságát.
E globális kihívás kutatási és innovációs tevékenységei révén fejlesztik az emberi erőforrásokat és a tudásbázist, kiépítik a kutatási és innovációs kapacitást, és kidolgozzák a hatékonyabb egészségfejlesztéshez, valamint a betegségek megelőzéséhez, kezeléséhez és gyógyításához szükséges megoldásokat. Az egészségügyi eredmények javulása növelni fogja a várható élettartamot, az általánosságban egészséges és aktív életet élők számát, a munkaképes korúak termelékenységét, valamint az egészségügyi és ellátási rendszerek fenntarthatóságát. A gyors diagnosztikai technológiák és az új antibiotikumok terén folyó innováció megakadályozhatja az antimikrobiális rezisztencia kialakulását, és azt támogatni kell.
A nagyobb egészségügyi kihívások kezelése hozzájárul majd az Unió politikai céljainak és stratégiáinak teljesítéséhez, különösen a szociális jogok európai pillérének, a digitális tartalmak egységes piacának, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló uniós irányelv és az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv, valamint a vonatkozó uniós keretszabályok végrehajtásához. Támogatja továbbá az Uniónak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje iránt vállalt kötelezettségét, valamint az ENSZ más szervezetei és egyéb nemzetközi kezdeményezések tekintetében, így például a WHO globális stratégiái és intézkedési tervei irányában vállalt uniós kötelezettségeket.
A nagyobb egészségügyi kihívások kezelése hozzájárul majd az Unió politikai céljainak és stratégiáinak teljesítéséhez, különösen a szociális jogok európai pillérének, a digitális tartalmak egységes piacának, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló uniós irányelv és az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv, valamint a vonatkozó uniós keretszabályok végrehajtásához. Támogatja továbbá az Uniónak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje iránt vállalt kötelezettségét, valamint az ENSZ más szervezetei és egyéb nemzetközi kezdeményezések tekintetében, így például a WHO globális stratégiái és intézkedési tervei irányában vállalt uniós kötelezettségeket.
E célok elérését egy magas szintű csoport, nevezetesen az egészségügyi irányítóbizottság fogja támogatni. Biztosítja a koordinációt és szinergiákat az uniós és a nemzeti egészségügyi programokkal, valamint az egészségügyi klaszter és az Európai horizont egyéb részei, többek között a küldetések és partnerségek között. A tudomány fogja vezérelni, és magában fogja foglalni valamennyi érdekelt felet, a társadalom, polgárok és a betegek erőteljes részvétele mellett. Feladata az lesz, hogy iránymutatást/tanácsot adjon az egészségügyhöz kapcsolódó munkaprogram és küldetések kidolgozásához.
A tevékenységek elsősorban közvetlenül az alábbi fenntartható fejlesztési célok eléréséhez járulnak hozzá: 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen.
A tevékenységek elsősorban közvetlenül az alábbi fenntartható fejlesztési célok eléréséhez járulnak hozzá: 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen; és közvetve az 1. célhoz (A szegénység felszámolása) 5. cél – Nemek közötti egyenlőség; 6. cél – Tiszta víz és megfelelő csatornázás; 10. cél – Az egyenlőtlenségek csökkentése;
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1 pont – 1.2 pont – 1.2.1 pont
1.2.1.  Egészséges élet
1.2.1.  Egészséges élet
A veszélyeztetett életszakaszokban (születéskor, kisgyermekkorban, gyermekkorban, serdülőkorban, terhesség alatt, valamint érett és késői felnőttkorban), a fogyatékossággal élőket vagy sérülteket is beleértve, különleges egészségügyi igényeink vannak, amelyekhez átfogóbb ismeretekre és személyre szabott megoldásokra van szükség. Az egészséges élet hozzájárul az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és az egészségügyi eredmények javulásához, hogy aktív életet élhessünk és egészségben öregedjünk meg. Az egészség különösen a korai életszakaszban fontos, mivel hozzájárul a mentális és fizikai betegségek kialakulásának csökkentéséhez a későbbi életszakaszokban.
A veszélyeztetett életszakaszokban (születéskor, kisgyermekkorban, gyermekkorban, serdülőkorban, terhesség alatt, valamint érett és késői felnőttkorban), a fogyatékossággal élőket, a sajátos nevelési igényűeket vagy sérülteket is beleértve, különleges egészségügyi igényeink vannak, amelyekhez átfogóbb ismeretekre és személyre szabott megoldásokra van szükség. Az egészséges élet hozzájárul az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és az egészségügyi eredmények javulásához, hogy aktív életet élhessünk és egészségben öregedjünk meg. Az egészség különösen a korai életszakaszban fontos, mivel hozzájárul a mentális és fizikai betegségek kialakulásának csökkentéséhez a későbbi életszakaszokban.
Nagy vonalakban
Nagy vonalakban
–  Korai fejlődés és az öregedési folyamat a teljes élethossz során;
–  Életkorhoz kapcsolódó betegségek és az öregedési folyamat a teljes élethossz során;
–  Anyák, apák, csecsemők és gyermekek egészsége, valamint a szülők szerepe;
–  Anyák, apák, csecsemők és gyermekek egészsége, többek között a gyermekek és anyák halálozásának csökkentése, valamint a szülők szerepe;
—  A magas halálozással és hosszú távú morbiditással kapcsolatos egészségügyi igények és hosszú távú következmények, különösen gyermekkori ügyekre vonatkozóan.
–  A serdülők egészségügyi szükségletei;
–  A serdülők egészségügyi szükségletei, beleértve a pszichológiai jólétet is;
–  A fogyatékosságok és sérülések egészségügyi következményei;
–  A fogyatékosságok és az egészség etiológiája, valamint a fogyatékosságok és sérülések egészségügyi következményei;
–  Független és aktív élet az idősek és/vagy fogyatékossággal élők számára;
–  Független és aktív élet az idősek és/vagy fogyatékossággal élők számára;
–  Egészségügyi oktatás és digitális egészségügyi jártasság.
–  Egészségügyi oktatás és digitális egészségügyi jártasság;
–  Az elöregedett vagy sérült szervek és szövetek regenerálódása;
–  Angiogenezis, artériás patológia, miokardiális iszkémia és a szív strukturális patológiája, valamint biomarkerek és a szív- és érrendszeri betegségek genetikája;
–  A krónikus betegségek kezelése.
Módosítás 37, 276 és 277
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1 pont – 1.2 pont – 1.2.2 pont
1.2.2.  Egészséget meghatározó környezeti és társadalmi tényezők
1.2.2.  Egészséget meghatározó környezeti és társadalmi tényezők
A társadalmi, gazdasági és fizikai környezet által a mindennapi életben és a munkahelyen fennálló egészségügyi és kockázati tényezők jobb megismerése, a digitalizáció, a szennyezés, az éghajlatváltozás és más környezeti problémák egészségügyi hatásait is ideértve, hozzájárul majd az egészségügyi kockázatok és az egészséget fenyegető veszélyek azonosításához és enyhítéséhez; a vegyi anyagoknak való kitettség és a környezetszennyezés miatti elhalálozás és betegségek csökkentéséhez; a környezetbarát, egészséges, rugalmas és fenntartható élet- és munkakörnyezetek támogatásához; az egészséges életmód és a fogyasztói magatartás ösztönzéséhez; és egy igazságos, befogadó és megbízható társadalom kialakításához.
A társadalmi, gazdasági és fizikai környezet által a mindennapi életben és a munkahelyen fennálló egészségügyi és kockázati tényezők jobb megismerése, a digitalizáció, a szennyezés, a gyors urbanizáció, az éghajlatváltozás és más nemzeti és transznacionális környezeti problémák egészségügyi hatásait is ideértve, hozzájárul majd az egészségügyi kockázatok és az egészséget fenyegető veszélyek azonosításához, megelőzéséhez és enyhítéséhez; a vegyi anyagoknak való kitettség és a környezetszennyezés miatti elhalálozás és betegségek azonosításához és csökkentéséhez; a biztonságos, környezetbarát, egészséges, rugalmas és fenntartható élet- és munkakörnyezetek támogatásához; az egészséges életmód és a fogyasztói magatartás ösztönzéséhez; és egy igazságos, befogadó és megbízható társadalom kialakításához.
Nagy vonalakban
Nagy vonalakban
–  A vegyi anyagok, szennyező anyagok és egyéb stresszhatások, egyúttal az éghajlattal összefüggő és környezeti stresszhatások, valamint több stresszhatás kombinált veszélyeit, expozíciós é