Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2086(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0378/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0378/2018

Viták :

PV 14/01/2019 - 20
CRE 14/01/2019 - 20

Szavazatok :

PV 15/01/2019 - 8.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0012

Elfogadott szövegek
PDF 131kWORD 48k
2019. január 15., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az uniós költségvetés közszféra reformjára való felhasználásának értékelése
P8_TA(2019)0012A8-0378/2018

Az Európai Parlament 2019. január 15-i állásfoglalása az uniós költségvetésnek a közszféra reformjához való felhasználása módjának értékeléséről (2018/2086(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által 2016-ben közzétett, „A közszféra reformja: hogyan fordítják az uniós költségvetést ennek ösztönzésére?” című tanulmányra(1),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégiára,

–  tekintettel a jelenlegi uniós finanszírozási időszakra (2014–2020) és a 2021–2028 közötti időszakra szóló új többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatra,

–  tekintettel a társjogalkotók által 2018 júliusában elfogadott megállapodásra, amely szerint növelik a strukturálisreform-támogató program (SRSP) költségvetését,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 197. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0378/2018),

A.  mivel az uniós költségvetés végrehajtása szempontjából a tagállamok közigazgatása alapvető fontosságú, és utóbbi hatékony működése elősegítheti az Unión belüli bőséget és jólétet növelő, korszerű rendszerek létrehozását;

B.  mivel az új többéves pénzügyi keretről (TPK) szóló javaslat jelenlegi formájában nem tartalmaz külön célkitűzést a közigazgatásra vonatkozóan;

1.  megállapítja, hogy a közigazgatással kapcsolatos hatáskörök a Bizottság különböző szervezeti egységei között vannak megosztva, és hogy ez bonyolulttá teszi az illetékes szervezeti egységek, uniós finanszírozású programok és kezdeményezések hatékony koordinációját; elvárja valamennyi technikai segítségnyújtási program fokozottabb összehangolását, hogy elkerülhető legyen az intézkedések közötti átfedés és hatékonyságcsökkenés, ami hiábavalóvá tenné a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szinergiák kiaknázása érdekében előmozdítsa az alapok kombinálását; felszólítja a Bizottságot a bevált módszerek cseréjét szolgáló rendszereinek javítására, hogy ily módon a tagállamok a bérek leértékelődésével járó intézkedések bevezetése, illetve társadalmilag fenntarthatatlan reformok nélkül ültethessék át a bevált módszereket a gyakorlatba;

2.  felhívja a Bizottság következő elnökét, hogy jelöljön ki külön biztost, aki a jobb közigazgatás és kormányzás kérdéseiért felel majd;

3.  úgy véli, hogy a közszféra hatékony reformja elengedhetetlen ahhoz, hogy hozzásegítsük a tagállamokat a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz, növeljük ellenálló képességüket a jövőbeli válságok megelőzése érdekében, bővítsük az e-kormányzást, és szerte az Unióban javítsuk a szolgáltatások nyújtását – különös tekintettel az új technológiákra és az informatikai rendszerekre –, valamint hogy azokban a helyzetekben, amelyekben a közszektor tényezőként jelenik meg, jelentős mértékben előmozdítaná az uniós források pazarlásának, eltűnésének vagy csalárd felhasználásának és az annak való kitettségnek a visszaszorítását; kéri ezért, hogy a következő programozási időszakokban is biztosítsanak finanszírozást az e-kormányzat kiépítésére irányuló műveletek számára, összhangban az e-kormányzatra vonatkozó uniós cselekvési tervben meghatározott elvekkel és prioritásokkal;

4.  megjegyzi, hogy különösen a lemaradt régiók esetében gyakran nehézségekbe ütközik a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy annak igénybevétele bürokratikus problémák, valamint az adminisztratív kapacitás problémái vagy szabálytalanságok miatt; reméli, hogy ennek kapcsán a tagállamok olyan konkrét reformokat fognak végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a helyes ügyintézés elvének alkalmazását és elősegítik a bírósági eljárások felgyorsítását;

5.  megállapítja, hogy az uniós költségvetés hozzávetőleg 9 milliárd eurót biztosít az uniós tagállamok közigazgatási reformjának támogatására; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy e pénzügyi támogatást egészítse ki a tudás, tapasztalatok és bevált gyakorlatok tagállamok közötti, célzott megosztásával;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a tagállamokkal folytatott együttműködést az elmaradottabb régiók támogatása terén, a kapacitások és az adminisztratív irányítás fejlesztése révén;

7.  felszólít az olyan programok végrehajtását ösztönző intézkedésekre, amelyek elősegítik az emberi erőforrásra vonatkozó stratégiák kidolgozását és végrehajtását, például a bevált gyakorlatok tagállamok közti cseréje révén, a vezetők és egyéb főbb szereplők bevonása mellett;

8.  hangsúlyozza, hogy gyakran számos tekintetben átfedés van az egyes operatív programok és egyéb uniós finanszírozási források között és felszólít javaslatok benyújtására; ennek megfelelően reméli a koordinációt, a kiegészítő jelleget és az egyszerűsítést célzó beavatkozások javítását;

9.  hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell az operatív programok lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról; elengedhetetlennek tartja, hogy a tagállamok tartózkodjanak olyan szabályok bevezetésétől, amelyek megnehezítik a pénzeszközök felhasználását a kedvezményezettek számára;

10.  megállapítja, hogy a Bizottság a közigazgatás tekintetében sem egységes és közös értékelési kerettel, sem szisztematikus adatgyűjtési módszerrel nem rendelkezik; aggodalommal állapítja meg, hogy ilyen eszközök híján a Bizottság hiányos elemzéseket készít a tagállamokban fennálló problémákról; javasolja, hogy az éves növekedési jelentésbe illesszék vissza a közigazgatásról és a kormányzástól szóló külön fejezetet;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy előzetesen értékelje a fejlesztési politikák végrehajtásáért felelős szervezetek igazgatási kapacitását, támogatva, hogy a különösen fontos stratégiai projektek esetében a programok és egyedi beavatkozások végrehajtásának megerősítésére és felgyorsítására képes nemzeti szerveket és ügynökségeket vegyenek igénybe;

12.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretet fel kell használni azon programok ösztönzésére, amelyek jobb közigazgatást és kormányzást eredményeznek, különösen a tagállamoknak gazdasági visszaesés idején történő megsegítése céljából, elismerve, hogy ilyen körülmények között a közigazgatási rendszerek reformja segíthet az érintett tagállamoknak;

13.  üdvözli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben javaslatokat tettek a programok közötti átfedések elkerülése és a további egyszerűsítés ösztönzése érdekében;

14.  bátorítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködésben dolgozzon ki külön értékelési keretet, amely magában foglalja a minőségi közigazgatás mennyiségi és minőségi szempontjait, és alakítson ki saját elemzési kapacitásokat; hangsúlyozza, hogy minden tagállam esetében meg kell határozni a gyenge pontokat, és a rendelkezésre álló források felhasználásával az előzetes feltételrendszer kritériumának megerősítése és célok kitűzése révén ösztönözni kell a problémák megoldására szolgáló intézkedéseket;

15.  javasolja, hogy a Bizottság fokozza a tagállamokkal folytatott szakpolitikai párbeszédet egy erre létrehozott fórum létrehozásának biztosításával;

16.  javasolja, hogy parlamenti naptárában különítsenek el külön időszakot a nemzeti parlamentekkel az Unión belül a közigazgatás javításával összefüggő kérdésekről folytatott strukturált párbeszéd számára; felszólítja az Európai Uniót, hogy a 11. tematikus célkitűzés keretében javítsa az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok nyomon követését és értékelését, konkrét mutatószámokat bevezetve a közigazgatási reformokra vonatkozó uniós célkitűzések és prioritások megvalósítása terén elért előrehaladás értékelésére;

17.  üdvözli, hogy egy olyan referenciamutatót dolgoznak ki, amely azt értékeli, hogy az uniós tagjelölt országok közigazgatása mennyiben képes megfelelni az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek; reméli, hogy a tagállamok olyan belső reformokat fognak végrehajtani, amelyek még kézzelfoghatóbbá teszik a jó közigazgatás elvének alkalmazását;

18.  megállapítja, hogy a Bizottság és néhány tagállam társalapítója az Európai Közszféra Díjnak (EPSA), amely az európai közszféra legjobb, leginnovatívabb és leghatékonyabb szereplőit fogja össze; úgy véli, hogy a Bizottságnak több lehetőséget kellene biztosítania a tanulásra és az információcserére, és Európa-szerte szélesebb kör elérését kellene megcéloznia;

19.  úgy véli, hogy a közigazgatásokon belül olyan innovatív folyamatokat kell támogatni, amelyek elősegítik a jobb összekapcsolódást és a digitalizálást, továbbá a polgároknak, vállalkozásoknak és a hatóságoknak nyújtott minőségi digitális szolgáltatásokat, egyúttal folyamatosan lépést tartva az új technológiák gyors fejlődésével a kapcsolódó területeken; üdvözli, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletre (CPR) irányuló új javaslat ellátja a jövőbeni kedvezményezetteket az ahhoz szükséges információval, hogy mielőbb használni tudják a rendszereket;

20.  elismeri, hogy a helyi közigazgatás bevonása előfeltétele az e területre vonatkozó, uniós szintű célkitűzések elérésének; felhívja a figyelmet a tallinni nyilatkozatban foglalt azon javaslatra, hogy nemzeti szinten „meg kell erősíteni a helyi és regionális hatóságokkal közös kormányzási struktúrákat”(2);

21.  üdvözli azokat a meglévő hálózatokat(3), amelyek a – különösen az uniós forrásokból részesülő – tagállamok képviselőit fogják össze annak érdekében, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és a kölcsönös tanulás révén javítsák a közigazgatást;

22.  úgy véli, hogy a meglévő hálózatok jelentősen javíthatnák teljesítményüket, ha ambiciózusabb célkitűzéseket határoznának meg és proaktívabb megközelítést, például teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást alakítanának ki, a tagállamok önértékelését egy magasabb szintű szakértői értékelési rendszerrel ötvözve;

23.  úgy ítéli meg, hogy a minőségi közigazgatás elengedhetetlen feltétele a többéves pénzügyi tervben és másutt meghatározott uniós szakpolitikai célkitűzések elérésének; hangsúlyozza a megfelelő kommunikáció és a politikai tudatosság jelentőségét a bizalomépítés, valamint a pozitív reformintézkedések és programok ösztönzése szempontjából;

24.  úgy véli, hogy folyamatosan értékelni kell azt, hogy a kohéziós politikák megfelelnek-e az addicionalitás és a kiegészítő jelleg elvének a rendes forrásokból finanszírozott műveletekkel kapcsolatban, illetve nem utolsósorban annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politikák ne helyettesítsék a rendes nemzeti forrásokat;

25.  megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a legutóbbi programozási időszak során mennyiségileg növekedtek az esb-alapokban a regionális végrehajtási terv céljára rendelkezésre álló források, javítani lehetne a nyomon követést a regionális végrehajtási tervre a finanszírozással gyakorolt hatás elemzése érdekében;

26.  Kéri, hogy folytassák a munkát a Bizottság azon munkacsoportjai, amelyek feladata a tagállamok nemzeti hatóságainak segítése a kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása terén azon országokban, amelyek lemaradtak az esb-alapok felhasználása tekintetében;

27.  hangsúlyozza a reformot támogató program fontosságát, és reméli, hogy a következő programozási időszakban meg fogják azt erősíteni, jól meghatározva szerepét, amelynek a technikai segítségnyújtás helyett inkább a reformok megkönnyítésére kell irányulnia, javítva a hatékonyságot és az eredményességet, és nem csökkentve a kohéziós költségvetést a Bizottság által a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben jelenleg javasolt összegekkel;

28.  megjegyzi, hogy az EU – annak ellenére, hogy nem rendelkezik közvetlen jogi hatáskörrel az igazgatási ágazatban – pozitív hatást gyakorol a tagállamok közigazgatásaira, és közvetett szerepet is játszik adminisztratív előírások kidolgozása révén a közösségi vívmányok területén és a bevált gyakorlatok Unión belüli megosztásával, valamint a közigazgatás reformját támogató és ösztönző költségvetési eszközökön keresztül, amelyek célja az igazgatási kapacitások megerősítése, a közigazgatás hatékonyságának növelése és az innováció ösztönzése a közszférában;

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Tanulmány – „A közszféra reformja: hogyan fordítják az uniós költségvetést ennek ösztönzésére?”, Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, D. Tematikus Főosztály – Költségvetési ügyek, 2016.
(2) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/ministerial-declaration-egovernment-tallinn-declaration
(3) Az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN); a Közigazgatással és Kormányzással foglalkozó Tematikus Hálózat (PAG) és más olyan platformok és hálózatok, amelyek különös hangsúlyt fektetnek az igazságszolgáltatásra, a korrupció megelőzésére, a digitalizációra, a közbeszerzésekre stb.

Utolsó frissítés: 2019. december 13.Jogi nyilatkozat