Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0206(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0461/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0461/2018

Viták :

PV 15/01/2019 - 20
CRE 15/01/2019 - 20

Szavazatok :

PV 16/01/2019 - 12.7
CRE 16/01/2019 - 12.7
A szavazatok indokolása
PV 04/04/2019 - 6.18

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0020
P8_TA(2019)0350

Elfogadott szövegek
PDF 1088kWORD 173k
2019. január 16., Szerda - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) ***I
P8_TA-PROV(2019)0020A8-0461/2018

Az Európai Parlament 2019. január 16-án elfogadott módosításai az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0382 – C8-0232/2018 – 2018/0206(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
-1 preambulumbekezdés (új)
(-1)  Az EUSZ 3. cikkének értelmében az Unió a belső piac kialakítása során a magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon munkálkodik; előmozdítja a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét; valamint küzd a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció ellen. Az EUMSZ 9. cikke értelmében az Uniónak politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell vennie a többek közt a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia, ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174. cikkének megfelelően.
(1)  2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia, ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174., illetve 175. cikkének megfelelően. Az ESZA+ keretében végrehajtott valamennyi intézkedésnek tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: a Charta), az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt, valamint tekintettel kell lennie a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelynek az Európai Unió és annak valamennyi tagállama részes fele.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.
(2)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködésével kell kidolgozni, figyelemmel kell lenniük a nemek közötti egyenlőség szempontjára, és azokat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell előterjeszteni. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A(z) […] Európai Tanács elfogadta a tagállamok módosított foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat annak érdekében, hogy a szöveget összhangba hozza a szociális jogok európai pillérének elveivel az európai versenyképesség javítása, valamint a beruházások, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Annak biztosítására, hogy az ESZA+ teljes összhangban álljon az említett iránymutatások célkitűzéseivel, különös tekintettel a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés és a társadalmi kirekesztés, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén meghatározott célkitűzésekre, az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamokat, figyelembe véve az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott, vonatkozó integrált iránymutatásokat és releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint – adott esetben – nemzeti szinten a nemzeti foglalkoztatási stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramokat. Az ESZA+-nak a kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtásával összefüggő területeket is elő kell segítenie, ilyen különösen az „európai készségfejlesztési program” és az „európai oktatási térség”, a vonatkozó tanácsi ajánlások és egyéb kezdeményezések, mint például az ifjúsági garancia, a kompetenciafejlesztési pálya, valamint a tartósan munkanélküliek integrációja.
(3)  A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások, amelyeket a Tanács az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban fogadott el, nevezetesen: a munkaerő-kereslet fellendítése; a munkaerő-kínálat javítása: munkavállalás, készségek és kompetenciák; a munkaerőpiacok működésének és a társadalmi párbeszéd hatékonyságának javítása, valamint a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítása, a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység elleni küzdelem, így a közszolgáltatások javítása az egészségügyi ágazatban és más ágazatokban, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal együtt az Európa 2020 stratégiát alátámasztó integrált iránymutatások részét képezik. A(z) […] Európai Tanács elfogadta a tagállamok módosított foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat annak érdekében, hogy azokat összhangba hozza a szociális jogok európai pillérének elveivel a munkahelyteremtés ösztönzése és a társadalmi kohézió erősítése, ezáltal az európai versenyképesség javítása, valamint az uniós beruházások serkentése érdekében. Annak biztosítására, hogy az ESZA+ teljes összhangban álljon a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások célkitűzéseivel, a tagállamoknak programozniuk kell az ESZA+ keretében nyújtandó, számukra releváns támogatásokat, figyelembe véve a szóban forgó iránymutatásokat, valamint az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének és 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint nemzeti szinten a nemzeti stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramok foglalkoztatási és társadalmi szempontjait. Az ESZA+ progamnak a kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtásával összefüggő területeket is elő kell segítenie, ilyen különösen az „európai készségfejlesztési program” és az „európai oktatási térség”, az ifjúsági garancia és más vonatkozó tanácsi ajánlások és egyéb kezdeményezések, mint például a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, valamint a kompetenciafejlesztési pályákról, a tartósan munkanélküliek integrációjáról, a szakmai gyakorlatok európai minőségi keretéről, valamint a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervről szóló ajánlások és kezdeményezések.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
Recital 4
(4)  2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje” című dokumentumra az Unió által adott választ – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a három irány (gazdaság, társadalom és környezet) mentén kiegyensúlyozott és integrált módon kell megvalósítani a fenntartható fejlődést. Nagyon fontos, hogy az Unió valamennyi bel- és külpolitikai területének szerves részévé váljon a fenntartható fejlődés, az Unió pedig az általános problémák megoldására törekedjen az általa alkalmazott szakpolitikákkal. A Tanács üdvözölte a 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című bizottsági közleményt, amely az első lépést jelenti a fenntartható fejlesztési célok elterjesztése, illetve a valamennyi uniós szakpolitikára legfontosabb vezérelvként alkalmazandó fenntartható fejlesztés irányába, beleértve a finanszírozási eszközöket is.
(4)  2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje” című dokumentumra az Unió által adott választ – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a három irány (gazdaság, társadalom és környezet) mentén kiegyensúlyozott és integrált módon kell megvalósítani a fenntartható fejlődést. Nagyon fontos, hogy az Unió valamennyi bel- és külpolitikai területének szerves részévé váljon a fenntartható fejlődés, az Unió pedig az általános problémák megoldására törekedjen az általa alkalmazott szakpolitikákkal. A Tanács üdvözölte a 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című bizottsági közleményt, amely az első lépést jelenti a fenntartható fejlesztési célok elterjesztése, illetve a valamennyi uniós szakpolitikára legfontosabb vezérelvként alkalmazandó fenntartható fejlesztés irányába, beleértve a finanszírozási eszközöket is. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez többek közt a szegénység szélsőséges formáinak felszámolása (1. cél) révén; a minőségi és inkluzív oktatás előmozdítása (4. cél); a nemek közötti egyenlőség előmozdítása (5. cél); a tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes körű és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka előmozdítása (8. cél); valamint az egyenlőtlenség csökkentése (10. cél) révén.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
Recital 4 a (új)
(4a)  Az Unió és tagállamai céljai között – szem előtt tartva az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai Szociális Chartát –, szerepelnie kell a foglalkoztatás előmozdításának, az élet- és munkakörülmények javításának a tartósan magas foglalkoztatás megvalósítása és a kirekesztés elleni küzdelem céljából, összhangban az EUMSZ 151. cikkével.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  Az európai társadalom továbbra is számos társadalmi kihívással néz szembe. Több mint 100 millióra tehető a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett polgárok száma, az ifjúsági munkanélküliség aránya még mindig kétszerese az általános munkanélküliségi rátának, továbbá javítani kell a harmadik országbeli állampolgárok integrációját. Ezek a kihívások nem csak a közvetlenül érintett polgárok jóllétét fenyegetik, hanem gazdasági és társadalmi nyomás alá helyezik az európai társadalom egészét is.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
Recital 5
(5)  A gazdasági globalizáció, a migrációs hullám kezelése, a fokozott biztonsági fenyegetés, a tiszta energiára való átállás, a technológiai változások és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségek fejlesztésével, a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például a munkaerő mobilitásán keresztül is – a foglalkoztatási és szociális politika javításával az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.
(5)  A gazdasági globalizáció, a társadalmi egyenlőtlenségek, a migrációs hullám és a kapcsolódó integrációs kihívások kezelése, a tiszta energia és a méltányos átmenet, a technológiai változások, a demográfiai hanyatlás, a munkanélküliség általában és az ifjúsági munkanélküliség és a társadalom és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségekbe, az oktatásba, a képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba való befektetéssel, a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például az uniós polgárok munkavállalói mobilitásán keresztül is – a kompetenciák és ismeretek, a foglalkoztatási és szociális politika javításával, valamint a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli növekvő egészségi egyenlőtlenségek kezelésével az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.
(6)  A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, illetve más alapokkal való összehangolását, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A(z) [az új költségvetési rendelet] (EU, Euratom) rendelet (a költségvetési rendelet) megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozási programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ közvetlen vagy közvetett irányítása alatt megvalósítandó fellépésekre.
(7)  A(z) [az új költségvetési rendelet] (EU, Euratom) rendelet (a költségvetési rendelet) megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra valamint a pénzügyi eszközök közötti szinergiákra – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozási programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ közvetlen vagy közvetett irányítása alatt megvalósítandó fellépésekre. E rendeletben meg kell határozni az operatív célkitűzéseket, valamint konkrét rendelkezéseket kell megállapítani az ESZA+ által közvetlen és közvetett irányítás keretében finanszírozásban részesíthető intézkedésekre vonatkozóan.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.
(8)  A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági befogadásához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, illetve integrált finanszírozási módszerek révén további szinergialehetőségek megteremtése érdekében az ESZA+ programba be kell építeni azokat a fellépéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja, illetve az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program támogatott. Az ESZA+ programnak ezért a következő három ágból kell állnia: a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve az egészségügyi ág. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, különösen a tagállamok esetében, miközben egyszerűsödnek az élelmiszerek és/vagy alapvető anyagi támogatások szétosztásához hasonló egyszerűbb tevékenységekre vonatkozó szabályok.
(9)  A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, illetve integrált finanszírozási módszerek révén további szinergialehetőségek megteremtése érdekében az ESZA+ programba be kell építeni azokat a fellépéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja, illetve az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program támogatott. Az ESZA+ programnak ezért a következő három ágból kell állnia: a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve a közvetlen és közvetett irányítás alatt működő egészségügyi ág. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, különösen a tagállamok és a kedvezményezettek esetében, miközben egyszerűsödnek az élelmiszerek és/vagy alapvető anyagi támogatások szétosztásához hasonló egyszerűbb tevékenységekre vonatkozó szabályok.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az ESZA+ e tágabb célkitűzésére tekintettel azzal is célszerű számolni, hogy a munkaerőpiacok hatékonyságának fokozása és a színvonalas munkahelyekhez való jutás előmozdítása, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítása, valamint a társadalmi befogadás és az egészségügy javítása, illetve a szegénység csökkentése nemcsak megosztott irányítással, hanem a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával is történik ott, ahol uniós szintű fellépésekre van szükség.
(10)  Az Uniónak hozzá kell járulnia a tagállamok foglalkoztatási politikáihoz az együttműködés ösztönzése és tevékenységeik kiegészítése révén. Az ESZA+ e tágabb célkitűzésére tekintettel azzal is célszerű számolni, hogy a valamennyi nem szempontjából befogadó, nyílt és tisztességes munkaerőpiacok hatékonyságának fokozása és a színvonalas munkahelyekhez való hozzáférés előmozdítása, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítása, az oktatási rendszerekbe való visszailleszkedés segítése és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, valamint a társadalmi befogadás és az egészségügy javítása, illetve a szegénység felszámolása továbbra is elsősorban megosztott irányítással történik, és adott esetben a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával kiegészítve ott, ahol uniós szintű fellépésekre van szükség.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program és az ESZA+ összepárosítása az ESZA+ program egészségügyi ága által az egészségügyi rendszer hatékonyságának, ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására kifejlesztett kezdeményezések és szakpolitikák kidolgozása és kipróbálása, illetve a tagállamokban az ESZA+ rendelet egyéb ágai által biztosított eszközökkel történő végrehajtása között is szinergiát teremt.
(11)  Az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program és az ESZA+ összepárosítása az ESZA+ program egészségügyi ága által az egészségügyi rendszer hatékonyságának, hozzáférhetőségének, ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására kifejlesztett kezdeményezések és szakpolitikák kidolgozása és kipróbálása, illetve a tagállamokban az ESZA+ rendelet egyéb ágai által biztosított eszközökkel történő nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtása között is szinergiát teremt.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az ESZA+ számára. A pénzügyi keretösszeg egy részét a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával megvalósítandó fellépésekre kell felhasználni.
(12)  Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az ESZA+ számára. Meg kell határoznia a keretösszegnek a megosztott irányítással, valamint a közvetlen és közvetett irányításával megvalósítandó fellépésekre vonatkozó megosztását.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az ESZA+ programnak a foglalkoztatás előmozdítására kell törekednie a munkaerőpiacokra való (vissza)illeszkedést lehetővé tevő hatékony beavatkozásokkal – főként a fiatalok, illetve a tartósan munkanélküli és inaktív személyek esetében –, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság támogatásával. Az ESZA+ programnak a munkaerőpiacok működésének javítására kell törekednie a munkaerőpiaci intézmények, például az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítésének támogatásával annak érdekében, hogy jóval célzottabbá tudják tenni tanácsadási és útmutatási szolgáltatásaikat az álláskeresés és a munka világába való átmenet során, illetve javíthassák a dolgozók mobilitását. Az ESZA+-programnak elő kell segítenie a nők munkaerőpiaci részvételét egyebek mellett a munka és a magánélet közötti egyensúly, illetve a gyermekgondozási lehetőségek javítását célzó intézkedések révén. Az ESZA+ programnak egészséges és jól alkalmazkodó munkakörnyezet biztosítására is törekednie kell annak érdekében, hogy a változó munkavállalási formákkal kapcsolatos egészségügyi kockázatoknak és az elöregedő munkaerő igényeinek megfelelő válaszokat tudjon adni.
(13)  Az ESZA+ programnak a tagállamokkal szorosan együttműködve a foglalkoztatás előmozdítására kell törekednie a munkaerőpiacokra való be- és visszailleszkedést lehetővé tevő hatékony beavatkozásokkal – főként a fiatalok, illetve a tartósan munkanélküliek, a gondozók, a gazdaságilag inaktív és hátrányos helyzetű csoportok esetében –, valamint az önfoglalkoztatás, a vállalkozói készségek és a szociális gazdaság támogatásával. Az ESZA+ programnak a foglalkoztatási politikák és a munkaerőpiacok működésének javítására kell törekednie a munkaerőpiaci intézmények, például az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítésének támogatásával annak érdekében, hogy adott esetben jóval célzottabbá és személyre szabottabbá tudják tenni tanácsadási és útmutatási szolgáltatásaikat az álláskeresés és a munka világába való átmenet során, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, illetve hogy javíthassák a dolgozók mobilitását és megkülönböztetésmentesen nyújthassák a szolgáltatásaikat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a nők munkaerőpiaci részvételét egyebek mellett a munka és a magánélet közötti egyensúly javítását, illetve a megfizethető vagy ingyenes, minőségi gyermek- és idősgondozási lehetőségekhez és egyéb gondozási szolgáltatásokhoz vagy minőségi támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó intézkedések révén. Az ESZA+ programnak biztonságos, egészséges és jól alkalmazkodó munkakörnyezet biztosítására is törekednie kell annak érdekében, hogy a munkával és a változó munkavállalási formákkal kapcsolatos egészségügyi kockázatoknak és az elöregedő munkaerő igényeinek megfelelő válaszokat tudjon adni. Az ESZA+ programnak olyan intézkedéseket is támogatnia kell, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az oktatásból a foglalkoztatásba való belépést.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A szociális gazdaságban rejlő munkahelyteremtő potenciál támogatása és felszabadítása céljából az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális gazdasági vállalkozások a nemzeti foglalkoztatási és szociális innovációs programokba, valamint nemzeti reformprogramjaikba történő integrációjának javításához. A szociális gazdasági vállalkozás definíciójának a tagállamok szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályaiban, valamint az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekben rögzített meghatározásokat kell követnie.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az ESZA+ programnak olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a digitális készségekre gondolva – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a munkavállaláshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet területén, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia a versenyképességhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel, egész életen át tartó pályaorientációval az iparággal együttműködve, a készségigények előrejelzésével, korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével.
(14)  Mivel az ESZA+ a foglalkoztatásra, a készségekre és a társadalmi befogadásra vonatkozó fő uniós eszköz, elengedhetetlen, hogy az Unió valamennyi részén hozzájárulhasson a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz. E célból olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, megkülönböztetésmentes jellegének, hozzáférhetőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a nyelvi, vállalkozói és digitális készségekre gondolva, ideértve az adatvédelemmel és információkezeléssel kapcsolatos készségeket is – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a munkavállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz, és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A tartósan munkanélküli és a hátrányos szociális hátterű személyek esetében különös figyelmet kell fordítani társadalmi szerepvállalásuk megerősítésére. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet és a munkába való visszailleszkedés területén, támogatnia kell a mindenki számára biztosítandó egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia az inkluzivitáshoz, a versenyképességhez, a horizontális és vertikális szegregáció csökkentéséhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a szakoktatásba való beruházással, a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel – különös hangsúlyt helyezve a bevált duális rendszerre, amely ötvözi az oktatást és a munkatapasztalatot –, egész életen át tartó pályaorientációval, a készségigények előrejelzésével a szociális partnerekkel való együttműködésben, korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a nem formális és az informális tanulás támogatásával, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével. Az ESZA+ programnak emellett ösztönöznie kell a kisebbségek tanári hivatáshoz való hozzáférését, az olyan marginalizált közösségek jobb integrációját szem előtt tartva, mint a romák, a kisebbségek és a migránsok.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok nemzeti terveiben szereplő azon intézkedéseket, amelyek célja az energiaszegénység felszámolása, valamint a veszélyeztetett háztartások, köztük az energiaszegénység által érintett háztartások, valamint adott esetben a szociális lakások energiahatékonyságának előmozdítása, összhangban „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című bizottsági közleménnyel, valamint az energiaunió irányításáról szóló (XX/XX) európai parlamenti és tanácsi rendelettel és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvet módosító (XX/XX) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)  A jövőben az ESZA+ források tagállamok számára való elosztását annak bizonyításához kell kötni, hogy ténylegesen részt vesznek olyan projektekben, amelyek célja az oktatást és a szakmai tapasztalatot ötvöző duális rendszernek az ifjúsági garancia keretében történő bevezetése vagy megerősítése.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, megelőzi az iskolai lemorzsolódást, javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Ebben az összefüggésben támogatni kell az Erasmus programmal való szinergiákat, különösen a hátrányos helyzetű tanulók tanulási célú mobilitásának megkönnyítése érdekében.
(15)  Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve, különös figyelmet fordítva a hátrányos szociális hátterű gyermekekre, többek között az intézményi gondozásban élő és a hajléktalan gyermekekre, az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, valamint az oktatási rendszerbe való visszailleszkedésig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami megelőzi a szegénység generációk közötti átörökítését, előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, csökkenti és megelőzi a korai iskolaelhagyást és társadalmi kirekesztést, javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Az informális tanulás e formái nem helyettesíthetik a rendszeres oktatáshoz való hozzáférést, különösen az iskolára felkészítő és az alapfokú oktatást. Ebben az összefüggésben szinergiákat, komplementaritást és szakpolitikai koherenciát kell kialakítani az Erasmus programmal a hátrányos helyzetű tanulók megfelelő és aktív megszólítása és külföldi mobilitási tapasztalatokra való felkészítése, illetve a határokon átnyúló tanulási célú mobilitásban való részvételük növelése érdekében.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)   A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritás keretében nyújtott támogatás hozzájárul az e rendeletben meghatározott célkitűzésekhez. Az ESZA+ által támogatott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak befogadóknak kell lenniük a területen élő hátrányos helyzetű személyek tekintetében, mind a helyi akciócsoportok irányítása, mind a stratégia tartalmát illetően. Az ESZA-nak képesnek kell lennie arra, hogy a városi és vidéki területeken támogassa a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, valamint az integrált területi beruházásokat (ITI).
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
(15b)  Az uniós kohéziós politika hozzáadott értéke különösen a helyi adottságokból kiinduló, területi dimenziójú megközelítésben, a többszintű kormányzásban, a többéves tervezésben, valamint a közös és mérhető célkitűzésekben, az integrált fejlesztési megközelítésben és a közigazgatási kapacitások terén az európai szabványok kialakítását célzó törekvésben rejlik.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
15 c preambulumbekezdés (új)
(15c)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nemekkel kapcsolatos szempontok beépítése a programozás minden szakaszában kötelező elv legyen, az operatív programok prioritásainak meghatározásától a végrehajtáson és a nyomon követésen át az értékelésig, valamint hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló kiemelt fellépések támogatásban részesüljenek.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
15 d preambulumbekezdés (új)
(15d)   Az ESZA+ programnak olyan oktatási programokat kell támogatnia, amelyek az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőttek számára lehetővé teszik a minimális szintű írni-olvasni tudás, számtantudás és digitális kompetenciák elsajátítását a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlással1a összhangban.
__________________
1a HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az ESZA+ programnak elő kell segítenie mindenki számára a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségeket, különösen a digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében azzal a céllal, hogy olyan készségeket biztosítson az emberek számára, amelyek alkalmazkodnak a digitalizációhoz, a technológiai változásokhoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz, megkönnyítik a pályaváltást, a mobilitást, és támogatják különösen az alacsonyan képzett és/vagy alulképzett felnőtteket az európai készségfejlesztési programmal összhangban.
(16)  Az ESZA+ programnak – a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tekintetében felmerülő kihívásokat figyelembe véve – elő kell segítenie mindenki számára a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségeket, különösen a vállalkozói és digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében azzal a céllal, hogy olyan készségeket, kompetenciákat és tudást biztosítson az emberek és helyi közösségek számára, amelyek alkalmazkodnak a digitalizációhoz, a technológiai változásokhoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz, így a karbonszegény gazdaságra való átállás által indukált változásokhoz, megkönnyítik az átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába, a mobilitást, és támogatják különösen az alacsonyan képzett, fogyatékossággal élő és/vagy alulképzett felnőtteket az európai készségfejlesztési programmal összhangban, és a Digitális Európa programmal együttműködve és azt kiegészítve.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A „Horizont Európa” programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ a „Horizont Európa” által támogatott innovatív tanterveket építse be és erősítse meg annak érdekében, hogy felvértezze az embereket a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel és kompetenciákkal.
(17)  A „Horizont Európa” programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ a „Horizont Európa” által támogatott innovatív tanterveket építse be és erősítse meg annak érdekében, hogy felvértezze az embereket a személyes és szakmai fejlődésükhöz és a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel és kompetenciákkal, valamint hogy kezelje a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívásokat. A Bizottságnak biztosítania kell az egészségügyi ág és a Horizont Európa program közötti szinergiákat az egészségvédelem és betegségmegelőzés terén elért eredmények javítása érdekében.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)   A Jogok és Értékek programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ képes legyen a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és az intolerancia egyéb formáinak megelőzésére és leküzdésére irányuló fellépések általános érvényesítésére és megerősítésére, valamint hogy konkrét fellépéseket tartalmazzon a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés, ezen belül a megfélemlítés, a zaklatás és az intolerancia megelőzésére.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)   A regionális és határon átnyúló szinten megvalósuló európai területi együttműködésnek köszönhetően létrejövő szinergiák a foglalkoztatás, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok befogadása, a demográfiai helyzet, az egészségügy és az oktatás javítását célzó együttműködési projekteket is eredményeztek nemcsak az Unión belül, hanem a csatlakozás előtti szakaszban lévő és a szomszédos országokkal is, ahol az európai együttműködés hozzáadott értéket jelent. Az ESZA+ programnak javítania kell az ilyen típusú projektek finanszírozását, és gondoskodnia kell az e projektek közötti tudástranszferről és az európai szabályozási keret javítására irányuló jogalkotási folyamatról, valamint elő kell mozdítania a bevált gyakorlatoknak az Unió területei közötti megosztását.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, felszámolja a hátrányos megkülönböztetést, és megszünteti az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez különböző olyan szakpolitikákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá az időben és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás, különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatások javítására. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét.
(18)  Az ESZA+ programnak a kormányzás minden szintjén, beleértve a regionális és helyi szinteket is, támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit, ideértve az energiaunió irányítására vonatkozó újonnan elfogadott szabályokban rögzített energiaszegénységet is [a rendelet számának beillesztése annak közzétételét követően], azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, csökkenti az akadályokat, küzd a hátrányos megkülönböztetés ellen, és kezeli a társadalmi és az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez többek közt különböző olyan proaktív és reagáló jellegű szakpolitikákat és stratégiákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanságban élőket, a harmadik országbeli állampolgárokat, köztük a migránsokat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket, többek között a szociális gazdaság célzott támogatásán keresztül. A tagállamoknak támogatniuk kell az ESZA+ intézkedéseit, amelyek a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008. október 3-i bizottsági ajánlással1a összhangban kiegészítik a nemzeti intézkedéseket, ideértve a megfelelő jövedelemtámogatásra vonatkozó intézkedéseket is. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz, például a személyközpontú egészségügyi ellátáshoz, a kapcsolódó gondozáshoz és a tartós gondozáshoz, különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatásokhoz, valamint a megfelelő szociális és megfizethető lakhatáshoz való hozzáféréshez iránymutatást nyújtó szolgáltatásokhoz való időben és egyenlő feltételek mellett történő hozzáférés javítására. Ebbe beletartoznak az egészségügyi alapellátás részét képező egészségjavító és betegségmegelőzési szolgáltatások. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét, inkluzivitását és hatékonyságát a munka világának változásaira való reagálás tekintetében. Az ESZA+ programnak kezelnie kell a vidéki területek olyan specifikus hátrányaiból eredő vidéki szegénységet is, mint például a kedvezőtlen demográfiai helyzet, a gyenge munkaerőpiac, az oktatási és képzési, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés.
______________
1a A Bizottság 2008. október 3-i ajánlása a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről (HL L 307., 2008.11.18., 11. o.).
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  AZ ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. Tekintettel arra, hogy uniós szinten a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ághoz tartozó források legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogatja, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső címzettek típusa miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra egyszerűbb szabályok vonatkozzanak.
(19)  AZ ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység felszámolásához azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénységben vagy a társadalmi kirekesztettségben élők vagy azok kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. A tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 3%-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység, az időskori szegénység és az élelmiszerhiány leküzdésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső kedvezményezettek jellege miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra a lehető legegyszerűbb szabályok vonatkozzanak.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   Az ESZA+ programnak az idős nők szegénységének kezelésére kell törekednie az Unióban, figyelembe véve, hogy a jelenleg 40%-os nemek közötti nyugdíjkülönbség akut kockázatot jelent a fokozódó elszegényedés tekintetében az idősebb nők körében, különösen a társ nélkül élők esetében, vagyis nyomon kellene követnie az „A nők és a férfiak közötti egyenlő jövedelmi lehetőségről: a nemek közötti nyugdíjak közötti különbségek megszüntetése” című 2015-ös tanácsi következtetésekben1a tett kötelezettségvállalásokat. Az idősebb nők körében előforduló szegénységet tovább súlyosbítja az egészségügyi ellátásért és a gyógyszerekért közvetlenül a betegek által fizetendő költségek növekedése, amelyeket az idős betegeknek kell viselni, különösen a nőknek, akik életük nagyobb részét élik le rossz egészségi állapotban, mint a férfiak, elsősorban a hosszabb várható élettartamuk miatt.
_________________
1a http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9302-2015-INIT/hu/pdf
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  A szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás javítása érdekében az ESZA+ programnak ösztönöznie kell a szakosodott NGO-k, valamint a szegénységben élők szervezeteinek aktív részvételét a fentieket célzó programok kidolgozásában és végrehajtásában.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania.
(20)  Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és méltányos felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a harmadik országbeli állampolgárok befogadására pozitív hatást gyakorolni képes alapok keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok, így a migránsok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania, amely magában foglalhat helyi szintű kezdeményezéseket is.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)   Az ESZA+ tervezéséért és végrehajtásáért felelős tagállami hatóságoknak egyeztetniük kell a tagállamok által a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap beavatkozásainak irányítására kijelölt hatóságokkal a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának minden szinten a lehető legjobb módon, elsősorban helyi és regionális hatóságok, valamint nem kormányzati szervezetek által megvalósított stratégiákon keresztül és a harmadik országbeli állampolgárok sajátos helyzetére szabott legmegfelelőbb intézkedések révén történő előmozdítása érdekében. Az integrációs intézkedések körének azokra a harmadik országbeli állampolgárokra kell összpontosítania, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállamokban, illetve adott esetben akiknek az esetében a jogszerű tartózkodás engedélyezése folyamatban van valamely tagállamban, a nemzetközi védelemben részesülő személyeket is beleértve.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és az egészségügy területén, beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt. A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is.
(21)  Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a szegénység felszámolása, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani. A Bizottságnak és a tagállamoknak be kell vonniuk a helyi és regionális hatóságokat annak érdekében, hogy biztosítsák a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és egészségügyi területei között, beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt is. A Bizottságnak és a tagállamnak a folyamat valamennyi szakaszában biztosítaniuk kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is, figyelembe véve a szociális jogok európai pillérében, az európai szemeszter szociális eredménytáblájában, az ILO tisztes munka programjában meghatározott elveket és jogokat, valamint a regionális sajátosságokat, ezáltal hozzájárulva az EUMSZ 174. cikkében a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése tekintetében meghatározott uniós célok megvalósításához.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  Tekintettel a régiók fejlettségi szintje közötti különbségekre és az eltérő társadalmi realitásokra Unió-szerte, az ESZA+ programnak elegendően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye a regionális és területi sajátosságokat.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A szociális jogok európai pillérében meghatározott szociális vonatkozás megfelelő kibontakoztatásának, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimális összeg eljusson a legrászorultabbakhoz, a tagállamoknak a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti ESZA+-források legalább 25 %-át a társadalmi befogadás előmozdítására kell elkülöníteniük.
(22)  A szociális jogok európai pillérében meghatározott szociális vonatkozás megfelelő kibontakoztatásának, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimális összeg eljusson a legrászorultabbakhoz, a tagállamoknak a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti ESZA+-források legalább 27%-át a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység felszámolására kell elkülöníteniük. Ennek a százaléknak ki kell egészítenie a mélyszegénység elleni fellépés céljára szolgáló nemzeti forrásokat.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az összes tagállam megerősítette a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRC), amely a gyermek jogai előmozdításának és védelmének normáját képezi. A gyermekek jogainak előmozdítása az uniós politikák egyik kifejezett célja (a Lisszaboni Szerződés 3. cikke), és a Charta megköveteli, hogy az Unió minden fellépésénél elsődleges szempontként vegyék figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az Uniónak és a tagállamoknak megfelelően kell felhasználniuk az ESZA+ programot a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő gyermekeket érintő hátrányok ördögi körének megtörésére a „Beruházások a gyermekek érdekében” című 2013. évi bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint. Az ESZA+ programnak támogatnia kell a hatékony beavatkozásokat előmozdító intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak érvényesítéséhez.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
22 b preambulumbekezdés (új)
(22b)  Figyelemmel a gyermekszegénység és társadalmi kirekesztés tartósan magas szintjére az Unióban (2017-ben 26,4 %), valamint a szociális jogok európai pillérére, amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, és a hátrányos helyzetű gyermekeknek az esélyegyenlőség javítása érdekében joguk van meghatározott intézkedésekre, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ programból származó forrásaik legalább 5%-át az európai gyermekgarancia programra kell elkülöníteniük, hogy hozzájáruljanak a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő feltételek mellett történő hozzáféréséhez a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása érdekében. A gyermekekbe való korai befektetés e gyermekek és a társadalom egésze számára jelentős megtérülést eredményez, és döntő fontosságú a hátrányos helyzet ördögi körének a korai években való megtörésében. A gyermekek készségei és képességei fejlesztésének támogatása lehetővé teszi számukra a bennük rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatását, a legjobb oktatási és egészségügyi eredmények elérését, és segíti őket abban, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak, és fiatalokként növeljék esélyeiket a munkaerőpiacon.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt – arra van szükség, hogy ezek a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is elegendő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, például az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a munka világába és az oktatásba visszavezető és bevonó intézkedéseket adott esetben a munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok között prioritás meghatározásával –, például az ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak a fiataloknak. Az érintett tagállamoknak ezért a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti források legalább 10 %-át a fiatalok foglakoztathatóságára kell elkülöníteniük.
(23)  Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt (NEET-fiatalok), és amely még magasabb a hátrányos társadalmi helyzetből származó fiatalok esetében – arra van szükség, hogy a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is megfelelő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, különösen az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a színvonalas munka világába és az oktatásba visszavezető és hatékonyan bevonó intézkedéseket, adott esetben a tartósan munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok, a legnehezebben megszólítható fiatalok és a sérülékeny helyzetben lévő fiatalok előnybe részesítésével, például ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott támogatást nyújtsanak a fiataloknak, és szolgáltatásaikat mindenfajta megkülönböztetéstől mentesen biztosítsák. A tagállamoknak az ESZA+ -ág nemzeti forrásainak legalább 3%-át a fiatalok foglalkoztathatóságára, a folyamatos oktatásra, a minőségi foglalkoztatásra, a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a szakmai gyakorlatokra vonatkozó politikák támogatására kell elkülöníteniük. Azoknak a tagállamoknak, ahol a NEET-fiatalok aránya az uniós átlag felett, vagy 15% felett van, az ESZA+ nemzeti forrásainak legalább 15% -át az e területet érintő, a megfelelő területi szinten hatást gyakorló politikák támogatására kell fordítaniuk.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  Mivel egyre inkább elmélyülnek a szubregionális különbségek, beleértve a gazdagabb, de elszegényedett területekkel is rendelkező régiókat is;
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
23 b preambulumbekezdés (új)
(23b)   Tekintettel az ESZA+ alkalmazási körének kiterjesztésére, a program céljainak teljesülése érdekében biztosítani kell, hogy az extra feladatok megnövelt költségvetéssel párosuljanak. Nagyobb mértékű finanszírozás szükséges a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez, a szegénység felszámolásához és a szakmai fejlődés és képzés támogatásához, különösen a digitális munkahelyeken, összhangban a szociális jogok európai pillérében rögzített elvekkel.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
23 c preambulumbekezdés (új)
(23c)  Tartósan meg kell erősíteni az EURES-t, mindenekelőtt az internetes platform átfogó fejlesztése és a tagállamok aktív részvétele révén. A tagállamoknak hatékonyabban kell használniuk a már létező modellt, és az EURES-rendszerben közzé kell tenniük a megüresedő munkahelyekre vonatkozó valamennyi információt.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell az említett alapokból támogatott fellépések közötti összhangról és kiegészítő jellegről.
(24)  A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az ESZA+ által, illetve más uniós programokból és eszközökből, így az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, az Erasmus programból, a Menekültügyi és Migrációs Alapból, a Horizont Európa programból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a Digitális Európa programból, az InvestEU programból, a Kreatív Európa programból vagy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott fellépések közötti összhangot és kiegészítő jelleget, illetve ki kell aknázniuk az ezek közti szinergiákat.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Az EUMSZ 349. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, illetve a ritkán lakott északi régiók a közös politika és az uniós programok értelmében egyedi intézkedésekre jogosultak. Az állandó korlátok miatt ezek a régiók egyedi támogatást igényelnek.
(25)  Az EUMSZ 349. és 174. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, a ritkán lakott északi régiók és szigetek a közös politikák és az uniós programok értelmében egyedi intézkedésekre jogosultak. Ezeknek a régióknak súlyos és tartós természeti hátrányaik miatt egyedi támogatásra van szükségük.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az EUMSZ 174. cikkével összhangban a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a súlyos és állandó demográfiai hátrányban lévő régiók, például az elnéptelenedett régiók és a gyéren lakott régiókat érintő korlátozások és nehézségek kezelésére irányuló egyedi politikák kidolgozásához és végrehajtásához.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az érintett területek valamennyi szereplője és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Fontos ezért, hogy a tagállamok ösztönözzék a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét a megosztott irányítású ESZA+ végrehajtásában.
(26)  Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az uniós intézmények és a helyi, regionális, nemzeti hatóságok és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok a regionális és helyi hatóságokkal partnerségben biztosítsák a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek, az egyenlőséggel foglalkozó testületek, a nemzeti emberi jogi intézmények és más releváns vagy reprezentatív szervezetek érdemi részvételét az ESZA+ programozásában és végrehajtásában, az operatív programok prioritásainak meghatározásától kezdve az eredmények és a hatás nyomon követéséig és értékeléséig, összhangban a Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete1a által létrehozott, az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexszel. Emellett a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség védelme érdekében az egyenlőséggel foglalkozó testületeknek és a nemzeti emberi jogi intézményeknek is minden szakaszban részt kell venniük.
____________
1a A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  Az irányító hatóságok és a partnerek közötti felelősségteljes kormányzáshoz és partnerséghez a kapacitásépítés hatékony és eredményes alkalmazása szükséges az érdekeltek tekintetében, akik részére a tagállamoknak megfelelő összegű ESZA+ forrásokat kell elkülöníteniük. Mivel a megosztott irányítású ESZA+ operatív céljai között már nem szerepel az intézményi kapacitásokba és a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságába történő, nemzeti, regionális és helyi szintű beruházás a reformok végrehajtása, a szabályozás javítása és a felelősségteljes kormányzás céljából, a strukturálisreform-támogató program ellenben tartalmazza ezeket, szükséges, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák a két eszköz közötti hatékony koordinációt.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A szociális innováció támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák jobban megfeleljenek a társadalmi változásoknak, és ösztönözzék, illetve támogassák az innovatív megoldásokat. Különösen az innovatív megoldások elterjesztését megelőző tesztelés és értékelés bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA+ által nyújtott célzott támogatások szükségességét.
(27)  A szociális innováció és a szociális gazdaság támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák jobban megfeleljenek a társadalmi változásoknak, és – többek közt helyi szinten is – ösztönözzék, illetve támogassák az innovatív megoldásokat. Különösen az innovatív megoldások elterjesztését megelőző tesztelés és értékelés bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA+ által nyújtott célzott támogatások szükségességét.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)  Az ágazatközi együttműködésben rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása és a más szakpolitikai területekkel való szinergiák és koherencia az ESZA+ általános céljainak elérését szolgáló javítása érdekében a programnak olyan innovatív intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a sport és a testmozgás, illetve a kultúra révén ösztönzik a társadalmi befogadást, küzdenek az ifjúsági munkanélküliség ellen – különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra –, javítják a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi beilleszkedését, valamint előmozdítják az egészséges életmódot és a betegségmegelőzést.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. Gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget az EUMSZ 10. cikkével összhangban, másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a lakossági/intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] rendelet előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.
(28)  A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. A nemekkel kapcsolatos szempontokat valamennyi végrehajtott programban figyelembe kell venni azok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során. Ennek megfelelően az ESZA+ programnak különösen meg kell felelnie az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének, amely kimondja, hogy tilos bármilyen, nemen, fajon, színen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés; továbbá meg kell tiltani minden nemi jelleg, nemi identitás, vagy állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is. A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról is, hogy az ESZA+ másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához, többek között az oktatás, a munkavállalás, a foglalkoztatás és az egyetemes hozzáférhetőség tekintetében. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie az intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú gondozásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös és interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] rendelet előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságára vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a Chartában foglaltakkal, és azokat nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  Meg kell fontolni a regionális mutatók alkalmazását annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni a szubregionális különbségeket.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
28 b preambulumbekezdés (új)
(28b)   Az ESZA+ programnak támogatnia kell a nyelvek tanulását, elősegítve a kölcsönös megértést és egy befogadó társadalom kiépítését, többek között az Európa Tanács által a menekültek számára kidolgozott nyelvi támogató eszközkészlet tagállamok általi szélesebb körű átvétele révén is.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az irányító hatóságok a nyilvántartásokból gyűjthessék az adatokat, ahol ilyen adatok elérhetők a nyilvántartásokban.
(29)  Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az irányító hatóságok a nyilvántartásokból gyűjthessék az adatokat, amennyiben ott ilyen adatok – esetleg nemek szerinti bontásban – elérhetők, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével1a összhangban. Célszerű lenne ösztönözni az adatok elektronikus továbbításának folytatását, mivel ez segít az adminisztratív terhek csökkentésében.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Az életképes ötleteket szélesebb körben vagy más környezetben az ESZA+ és más forrásokból származó pénzügyi támogatással lehet továbbfolytatni.
(31)  A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Lehetővé kell tenni és ösztönözni kell az ötletek helyi szintű vizsgálatát, az életképes ötletek esetében pedig azt, hogy azok megvalósítását adott esetben szélesebb körben vagy különböző régiók vagy tagállamok más környezetében az ESZA+-ból származó pénzügyi támogatással vagy más forrásokkal kombinálva folytassák.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok központi foglalkoztatási szolgálatai közötti és a Bizottsággal való szorosabb együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni.
(32)  Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatai, a Bizottság és a szociális partnerek közti szoros együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak – a szociális partnerek bevonásával – a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni. Az ESZA+ hatálya kiterjed a regionális állami foglalkoztatási szolgálatok és szociális partnerek közötti határokon átnyúló partnerségekre és azok tevékenységeire a mobilitás, valamint a határokon átnyúló munkaerőpiacok átláthatóságának és integrációjának tájékoztatás, tanácsadás és elhelyezés révén történő előmozdítása érdekében. Ezek számos határ menti régióban fontos szerepet játszanak a valódi európai munkaerőpiac kialakításában.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A mikrovállalkozások, a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára hozzáférhetetlen finanszírozási eszközök a vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadályt jelentik, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb kerülő emberek számára. Az ESZA+-rendelet meghatározza a piaci ökoszisztéma létrehozásához szükséges rendelkezéseket, hogy javuljon a szociális vállalkozások számára is a finanszírozási eszközök kínálata és hozzáférhetősége a leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a sérülékeny csoportok – szükségleteinek kielégítése érdekében, akik mikrovállalkozásokat szeretnének beindítani vagy fejleszteni. A program szakpolitikai célkitűzéseinek elérését az InvestEU Alap szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai keretéből származó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják.
(33)  A mikrovállalkozások, a szociális gazdaság és a szociális gazdasági vállalkozások számára hozzáférhetetlen finanszírozási eszközök a vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadályt jelentik, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb kerülő emberek számára. Az ESZA+-rendelet meghatározza a piaci ökoszisztéma létrehozásához szükséges rendelkezéseket, hogy javuljon a szociális gazdasági vállalkozások számára a finanszírozási és támogató eszközök kínálata és hozzáférhetősége, többek közt a kulturális és kreatív ágazatban is, a leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a hátrányos helyzetű csoportok – szükségleteinek kielégítése érdekében, akik mikrovállalkozásokat szeretnének beindítani vagy fejleszteni. A program szakpolitikai célkitűzéseinek elérését az InvestEU Alap szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai keretéből származó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  A Bizottságnak uniós szinten be kell vezetnie egy egyértelmű kritériumokon alapuló „európai szociális gazdaság címkét” a szociális és szolidaritásalapú vállalkozások számára, amelynek célja, hogy rávilágítson e vállalkozások sajátos jellemzőire és társadalmi hatására, növelje ismertségüket, ösztönözze a beruházásokat, megkönnyítse a finanszírozáshoz jutást és az egységes piacra való bejutást azon szereplők számára, akik készek arra, hogy nemzeti szinten vagy más tagállamokban terjeszkedjenek, tiszteletben tartva az ágazatban és a tagállamokban érvényben lévő különböző jogi formákat és kereteket.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Több ESZA+-célkitűzés elérésében is kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői, köztük a karitatív szereplők, mivel ők finanszírozást, illetve innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elősegítéséhez. Az ESZA+ fellépéseibe ezért adott esetben be kell vonni a karitatív szereplőket, például az alapítványokat és adományozókat, különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák.
(34)  Több ESZA+-célkitűzés elérésében is kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői, köztük a karitatív szereplők, mivel ők finanszírozást, illetve innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elősegítéséhez. Az ESZA+ fellépéseibe ezért adott esetben be kell vonni a karitatív szereplőket, például az alapítványokat és adományozókat, különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák, feltéve, hogy anem rendelkeznek olyan politikai vagy társadalmi célkitűzésekkel, amelyek ellentétesek az Unió elveivel.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)  A transznacionális együttműködés jelentős hozzáadott értékkel bír, ezért azt – kivéve azon kellően indokolt esetekben, amelyekben figyelembe veszik az arányosság elvét – valamennyi tagállamnak támogatnia kell. Erősíteni kell a Bizottságnak a tapasztalatcsere elősegítésében és a vonatkozó kezdeményezések végrehajtásának összehangolásában betöltött szerepét is.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
35 a preambulumbekezdés (új)
(35a)   A Bizottságnak növelnie kell a tagállamok és az alulreprezentált szervezetek részvételét azzal, hogy amennyire lehet, csökkenti a részvételt akadályozó tényezőket, köztük a finanszírozási kérelemhez és a finanszírozás fogadásához kapcsolódó adminisztratív terheket.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
35 b preambulumbekezdés (új)
(35b)   Az Unió egyik elsődleges célja, hogy megerősítse az egészségügyi rendszereket azáltal, hogy támogatja az egészségügy és a betegellátás digitális átalakítását, fenntartható egészségügyi információs rendszert fejleszt, valamint támogatja a hatékonyabb, hozzáférhetőbb és rugalmasabb egészségügyi rendszerek kialakítására irányuló nemzeti reformokat.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését.
(36)  Az EUMSZ 168. cikkében megállapított követelmények teljesítése érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Ha megkülönböztetés nélkül minden ember egészséges és aktív marad, valamint lehetőséget kap arra, hogy aktív szerepet vállaljon egészsége gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. Az egészségre hatást gyakorló innováció, többek között a társadalmi innováció támogatása és elismerése hozzájárul az egészségügyi ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák megoldásához a demográfiai változások jelentette kihívások kezelésével összefüggésben. Továbbá az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedések fontosak az „inkluzív növekedés” céljainak eléréséhez. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését17.
_________________
_________________
17 COM (2016) 739 final
17 COM(2016)0739.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya ". Az uniós lakosság egészségének javítása érdekében alapvető fontosságú, hogy ne csak a testi egészség és a szociális jólét kerüljön fókuszba. A WHO szerint a fogyatékossággal leélt évek mintegy 40 %-a mentális egészségügyi problémákra vezethető vissza. A mentális egészségügyi problémák továbbá sokfélék, tartósak, okot adhatnak diszkriminációra, és jelentősen hozzájárulnak az egészségügyi egyenlőtlenségekhez. Ezenfelül a gazdasági válság is hatással van a mentális egészséget meghatározó tényezőkre, mivel a védelmet ellátó tényezők gyengülnek, a kockázati tényezők pedig erősödnek.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Az európai uniós egészségügyi rendszerek tapasztalatainak és közös értékeinek, illetve elveinek a Tanács 2006. június 2-i következtetései szerint támogatniuk kell az innovatív, hatékony és rugalmas egészségügyi rendszerek tervezésére és irányítására vonatkozó döntéshozatali eljárást, a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférést biztosító eszközök fejlesztését és a legjobb gyakorlatok szélesebb körben történő önkéntes bevezetését.
(37)  Az európai uniós egészségügyi rendszerek tapasztalatainak és közös értékeinek, illetve elveinek a Tanács 2006. június 2-i következtetései szerint támogatniuk kell az innovatív, hatékony és rugalmas egészségügyi rendszerek tervezésére és irányítására vonatkozó döntéshozatali eljárást, a jó minőségű, személyközpontú egészségügyi ellátáshoz és kapcsolódó gondozáshoz való egyetemes hozzáférést biztosító eszközök fejlesztését és a legjobb gyakorlatok szélesebb körben történő önkéntes bevezetését. Ebbe beletartoznak az egészségügyi alapellátás részét képező egészségfejlesztési és betegségmegelőzési szolgáltatások.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)  A közegészségügy területét (2003–2008) és az egészségügy területét (2008–2013 és 2014–2020) érintő előző uniós cselekvési programok – amelyeket az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal1a, az 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal1b, illetve a 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1c hoztak létre („az előző egészségügyi programok”) – értékelése kedvező volt, mivel számos fontos eredményt és javulást értek el. Az ESZA+ egészségügyi ágának az előző egészségügyi programok eredményeire kell épülnie.
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1786/2002/EK határozata (2002. szeptember 23.) a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról (HL L 271., 2002.10.9., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 1350/2007/EK határozata (2007. október 23.) az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról (HL L 301., 2007.11.20., 3. o.)
1c Az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 1. o.).
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
37 b preambulumbekezdés (új)
(37b)   Az ESZA+ egészségügyi ágának olyan eszköznek kell lennie, amely intézkedéseket segít elő olyan területeken, ahol uniós hozzáadott érték áll fenn, amit a következők alapján lehet bizonyítani: a bevált gyakorlatok tagállamok és régiók közötti cseréje; az ismeretek megosztását vagy kölcsönös tanulást célzó hálózatok támogatása; az egészségügyi szakemberek képesítésének támogatása; a határokon átterjedő egészségügyi veszélyek kezelése azok kockázatainak csökkentése és következményeinek enyhítése érdekében; a belső piaccal kapcsolatos egyes olyan kérdések kezelése, ahol az Unió megfelelő jogosultsággal rendelkezik jó minőségű megoldások biztosítására a tagállamokban; az egészségügyi innovációban rejlő potenciál felszabadítása; olyan tevékenységek, amelyek összehasonlító teljesítményértékelési rendszer létrehozásához vezethetnek a megalapozott uniós döntéshozatal megkönnyítése érdekében; a hatékonyság javítása a források párhuzamosságok miatti pazarlásának elkerülésével, valamint a pénzügyi források felhasználásának optimalizálása.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Az ESZA+ egészségügyi ágának hozzá kell járulnia a betegségek megelőzéséhez az Unió polgárainak egész élete során, illetve az egészség fejlesztéséhez azzal, hogy foglalkozik az egészségügyi kockázatot jelentő tényezőkkel, például a dohányzással és a passzív dohányzással, a káros alkoholfogyasztással, az illegális kábítószer-fogyasztással, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentésével, az egészségtelen táplálkozási szokásokkal és a testmozgás hiányával, támogatja továbbá az egészséges életmódnak kedvező környezeteket a tagállamok vonatkozó stratégiákkal összhangban álló fellépéseinek kiegészítése érdekében. Az ESZA+ „egészségügy” ágának olyan hatékony megelőzési modelleket, innovatív technológiákat és új üzleti modelleket és megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek hozzájárulnak a tagállamok innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítik az európai polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.
(38)  Az ESZA+ egészségügyi ágának hozzá kell járulnia a betegségek megelőzéséhez, a korai diagnózishoz az Unióban élők egész élete során, illetve az egészség fejlesztéséhez azzal, hogy foglalkozik az egészségügyi kockázatot jelentő tényezőkkel, például a dohánytermékek használatával, a dohányzással és a passzív dohányzással, a káros alkoholfogyasztással, a környezeti egészségügyi kockázatokkal, az illegális kábítószer-fogyasztással, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentésével, az elhízással, az egészségtelen táplálkozási szokásokkal, amelyek összefüggnek a szegénységgel és a testmozgás hiányával, támogatja továbbá az egészséges életmódnak kedvező környezeteket, a kockázati tényezők lakosság általi jobb megismerését, és életünk végéig az egészség minden területén a fertőzések és a megelőzhető fertőző betegségek okozta terheket és következményeket többek között védőoltásokkal csökkentő, jól kidolgozott közegészségügyi beavatkozásokat a tagállamok vonatkozó stratégiákkal összhangban álló fellépéseinek kiegészítése érdekében. Ebben az összefüggésben külön figyelmet kell fordítani az egészségnevelésre, mivel az segíti az egyéneket és közösségeket az egészségi állapotuk javításában, ismereteik bővítésében, és hatással van hozzáállásukra. Napjaink egészségügyi problémáit csak uniós szintű együttműködéssel és az egészségügy területére irányuló folytatólagos uniós fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Az ESZA+ „egészségügy” ágának támogatnia kell a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, olyan hatékony, figyelemfelkeltő és mindenkihez eljutó megelőzési modelleket, innovatív technológiákat és új üzleti modelleket és megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek hozzájárulnak a tagállamok innovatív, hatékony, hozzáférhető és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítik az Unió városaiban és vidéki területein élők jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
38 a preambulumbekezdés (új)
(38a)   Az egészségügyi ág intézkedéseinek végrehajtása érdekében a Bizottságnak támogatnia kell egy egészségügyi irányítóbizottság létrehozását. A Bizottságnak ezenkívül megoldásokat és módszereket kell javasolnia az egészséghez kapcsolódó fellépéseknek az európai szemeszter folyamatával való összehangolására, amely felhatalmazást kapott arra, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek és szociális védelmi rendelkezések hozzáférhetőségének és fenntarthatóságának növelését célzó egészségügyi reformokra tegyen ajánlásokat.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  Az Unióban a nem átvihető betegségek felelősek a korai halálozás több mint 80 %-áért, a hatékony megelőzésnek pedig számos, határokon átnyúló vonatkozása van. Az Európai Parlament és a Tanács is hangsúlyozta, hogy a felkészültség támogatásával és a válaszadási kapacitás kiépítésével csökkenteni kell a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, például az átvihető betegségek és egyéb biológiai, kémiai, környezeti és ismeretlen veszélyek közegészségügyi következményeit.
(39)  Az Unióban a nem átvihető betegségek felelősek a korai halálozás több mint 80 %-áért, a hatékony megelőzésnek pedig számos, határokon átnyúló vonatkozása van, és számos, ágazatokon átívelő fellépést tesz szükségessé. Az Európai Parlament és a Tanács is hangsúlyozta, hogy a felkészültség támogatásával és a válaszadási kapacitás kiépítésével csökkenteni kell a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, például a hirtelen és halmozott környezeti kibocsátás és környezetszennyezés, az átvihető betegségek és egyéb biológiai, kémiai, környezeti és ismeretlen veszélyek közegészségügyi következményeit.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
39 a preambulumbekezdés (új)
(39a)   Elengedhetetlen a határokon át terjedő betegségek, például a HIV/AIDS, tuberkulózis és vírushepatitis járványok megfékezésére irányuló innovatív közösségi alapú megközelítésekbe történő folyamatos beruházás, mivel a betegségek szociális vonatkozásai meghatározó tényezők a tekintetben, hogy sikerül-e ezeket a betegségeket mint járványokat az Unióban és a szomszédos országokban megszüntetni. A fenntartható fejlesztési célok HIV/AIDS, tuberkulózis és hepatitisz tekintetében meghatározott célkitűzéseinek elérése szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy Európában ambiciózusabb politikai irányítás és megfelelő technikai és pénzügyi eszközök biztosítsák az e betegségekkel szembeni fenntartható, regionális fellépést.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Az egészségügyi rendszerek hatékonysága, valamint a polgárok egészsége szempontjából elengedhetetlen a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentette teher csökkentése és a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának a biztosítása.
(40)  Az egészségügyi rendszerek hatékonysága, valamint a polgárok egészsége szempontjából elengedhetetlen a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentette teher csökkentése és a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának a biztosítása, valamint az antimikrobiális rezisztencia felszámolásának elősegítése érdekében e szerek alkalmazásának csökkentése is.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  Tekintettel az ESZA+ egészségügyi ágához tartozó bizonyos célkitűzések sajátos jellegére, illetve az ág keretében megvalósuló fellépések típusára, a tagállamok érintett illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy végrehajtsák az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Az [új költségvetési rendelet] [195]. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni azokat a hatóságokat, amelyeket maguk a tagállamok jelölnek ki, és pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehet vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani ezeknek a hatóságoknak.
(42)  Tekintettel az ESZA+ egészségügyi ágához tartozó bizonyos célkitűzések sajátos jellegére, illetve az ág keretében megvalósuló fellépések típusára, a tagállamok érintett illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a civil társadalom aktív támogatása mellett végrehajtsák az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Az [új költségvetési rendelet] [195]. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni azokat a hatóságokat, amelyeket maguk a tagállamok jelölnek ki, valamint adott esetben a civil szervezeteket, és pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehet vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani ezeknek a hatóságoknak.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
42 a preambulumbekezdés (új)
(42a)   A program nyomon követésével kapcsolatos hatékonysági problémák és hiányosságok kezelése és a teljesítmény javítása érdekében a Bizottságnak program- és intézkedésszintű nyomonkövetési mutatókat kell bevezetnie és használnia, amelyekkel biztosítja a program céljainak teljesítését.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
42 b preambulumbekezdés (új)
(42b)   Az ESZA+ programnak fel kell számolnia a civil társadalom részvétele előtt álló akadályokat, egyebek mellett a pályázati eljárások egyszerűsítésével, a pénzügyi kritériumok lazításával, egyes esetekben a biztosítandó társfinanszírozás elengedésével, valamint – oktatáson és képzésen keresztül – a betegek, a betegszervezetek és más érintettek kapacitásainak fejlesztésével. A programnak emellett törekednie kell arra, hogy lehetővé tegye a program céljainak teljesítését előmozdító civil hálózatok és szervezetek, köztük az uniós szintű szervezetek uniós szintű működését.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
42 c preambulumbekezdés (új)
(42c)   Az ESZA+ egészségügyi ágának végrehajtása során tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szakpolitikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatásköreit. Tiszteletben tartva a Szerződésből fakadó kötelezettségeket és a tagállamoknak azt a szerepét, amelyet az uniós döntéshozatali folyamatban mint elsődleges tárgyaló felek betöltenek, szubnacionális szinten be kell vonni az érintett hatóságokat annak érdekében, hogy az uniós egészségpolitikának a helyi szintű szociális politikákba való integrálásával gondoskodjanak annak tényleges és tartós hatásáról.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Az Unió egészségügyi jogalkotásának azonnali hatása van a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és rugalmasságára, illetve a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), illetve a dohánytermékekre vonatkozó jogalkotásra, a betegek határokon átnyúló egészségüggyel és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos jogaira vonatkozó keretszabályozás nagyon fontos az Unió egészségvédelme szempontjából. A szabályozásnak, illetve a megvalósításnak és a végrehajtásnak az egészséggel kapcsolatos célkitűzések teljesítése mellett a területen az innováció és a kutatás fejlődésével, illetve a társadalmi változásokkal is lépést kell tartania. Folyamatosan fejleszteni kell ezért az ilyen tudományos jellegű jogalkotás végrehajtásához szükséges tudásbázist.
(44)  Az Unió egészségügyi jogalkotásának azonnali hatása van a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és rugalmasságára, illetve a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), illetve a dohánytermékekre vonatkozó jogalkotásra, a betegek határokon átnyúló egészségüggyel és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos jogaira vonatkozó keretszabályozás nagyon fontos az Unió egészségvédelme szempontjából. Emellett számos más uniós jogi aktus gyakorol jelentős hatást az egészségre, többek között az élelmiszerekkel és az élelmiszerjelöléssel, a légszennyezéssel, az endokrin károsító anyagokkal és a növényvédő szerekkel kapcsolatos jogszabályok. Egyes esetekben nem ismerjük pontosan a környezeti kockázatot jelentő tényezők halmozott hatását, ami elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelenthet a polgárok egészségére.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
(44a)   Az egészségügyi vonatkozással bíró szabályozásnak, illetve a megvalósításnak és a végrehajtásnak az egészséggel kapcsolatos célkitűzések teljesítése mellett a területen az innováció és a kutatás fejlődésével, illetve a társadalmi változásokkal is lépést kell tartania, miközben továbbra is a Szerződésekben rögzített elővigyázatossági elven kell alapulnia. Folyamatosan fejleszteni kell tehát az ilyen tudományos jellegű jogalkotás végrehajtásához szükséges tudásbázist, a független vizsgálatok lehetőségének biztosítása, és ezáltal az uniós folyamatok iránti általános bizalom újbóli megerősítése érdekében, és mivel e tudásbázis megosztása jellegénél fogva közérdek, biztosítani kell a legmagasabb szintű átláthatóságot.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
44 b preambulumbekezdés (új)
(44b)   Önmagában az egészségügyi ágazat nem tud választ adni az egészségügyi kihívásokra, mivel az egészségre számos, az ágazaton kívüli tényező hatást gyakorol. Ezért, ahogyan azt a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés megállapította, az egészségügyi szempontok minden szakpolitikai területen történő érvényesítése fontos ahhoz, hogy az Unió választ tudjon adni a jövőbeni kihívásokra. Az egészségügyi ágazat számára azonban az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy felhívja más ágazatok figyelmét a döntéseik egészségügyi hatásaira, és elérje, hogy más ágazatok integrálják az egészségügyi szempontokat a szakpolitikájukba. Mindeddig az oktatási, a közlekedési, a táplálkozási, a mezőgazdasági, a munkaügyi és a tervezési ágazatok szakpolitikái eredményeztek jelentős egészségügyi előrelépést. A szív egészségével kapcsolatos területen például jelentős javulást regisztráltak az élelmiszerek minőségével, a fokozott testmozgással és a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos szakpolitikák és szabályozás eredményeként.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, e rendelet hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi uniós szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.
(46)  Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, ez a rendelet hozzá fog járulni az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  A [2013/755/EU tanácsi határozat 94.] cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek finanszírozhatóságát a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira figyelemmel kell biztosítani, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik.
(47)  A [2013/755/EU tanácsi határozat 94.] cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek finanszírozhatóságát a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira figyelemmel kell biztosítani, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik. A programnak lehetővé kell majd tennie azokat az egyedi korlátozásokat, amelyekkel az ezen területeken letelepedett személyek és szervezetek szembesülnek, a fent említett ágakhoz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében.
__________________
__________________
19 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
19 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  Az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó harmadik országok részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amely a programok végrehajtását az említett megállapodás hatálya alá tartozó határozattal biztosítja. E rendeletben külön rendelkezést kell bevezetni az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék szükséges jogainak és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosítása érdekében, hogy azok átfogóan gyakorolják hatáskörüket.
(48)  A vonatkozó jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelés mellett az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó harmadik országok részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amely a programok végrehajtását az említett megállapodás hatálya alá tartozó határozattal biztosítja. E rendeletben külön rendelkezést kell bevezetni az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék szükséges jogainak és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosítása érdekében, hogy azok átfogóan gyakorolják hatáskörüket.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
50 a preambulumbekezdés (új)
(50a)   Biztosítani kell az alap hatékony, eredményes és méltányos pénzügyi irányítását, garantálva annak oly módon való végrehajtását, hogy az a lehető legérthetőbb, leghatékonyabb és legkönnyebben felhasználható legyen, biztosítva ugyanakkor a jogbiztonságot és az alap valamennyi résztvevő számára való hozzáférhetőségét. Mivel az ESZA+ tevékenységek megosztott irányítás keretében valósulnak meg, a tagállamok nem vezethetnek be további szabályokat, illetve azokat nem módosíthatják menet közben, mert ez megnehezítené a kedvezményezett számára a pénzeszközök felhasználását, és késleltetheti a számlák kifizetését.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának fokozását, illetve a színvonalas munkahelyekhez való jutás támogatását, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás és az egészségügy támogatását, illetve a szegénység csökkentését, valamint a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág mentén folyó fellépéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.
(51)  Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának és méltányosságának fokozását, illetve a színvonalas munkahelyekhez való jutás támogatását, az oktatás, képzés és gondozás elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségügy támogatását, illetve a szegénység felszámolását, valamint a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág mentén folyó fellépéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk
1 cikk
1 cikk
Tárgy
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+).
Ez a rendelet létrehozza az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+). Az ESZA+ három részből áll: a megosztott irányítás alatt működő ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve az egészségügyi ág.
A rendelet meghatározza az ESZA+ célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, a végrehajtás módszereit, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Ez a rendelet meghatározza az ESZA+ célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, a végrehajtás módszereit, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat, kiegészítve az (EU) .../... számú rendelet [a közös rendelkezéseket megállapító rendelet] alapján az ESZA+-ra alkalmazandó általános szabályokat.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk
2, cikk
2. cikk
Fogalommeghatározások
Fogalommeghatározások
(1)  E rendelet alkalmazásában:
(1)  E rendelet alkalmazásában:
1.  „kísérő intézkedések”: az élelmiszer elosztása és/vagy az alapvető anyagi támogatás mellett végzett olyan tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kirekesztés kezelése, ideértve a szociális szolgáltatások igénybevételének segítését és azok nyújtását, illetve a háztartási költségvetés kezelésével kapcsolatos tanácsadást;
1.  „kísérő intézkedések”: az élelmiszer elosztása és/vagy az alapvető anyagi támogatás mellett végzett olyan tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kirekesztés kezelése és a szegénység felszámolása, ideértve a szociális szolgáltatások és pszichológiai támogatás igénybevételének segítését és azok nyújtását, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos releváns információk nyújtását, illetve a háztartási költségvetés kezelésével kapcsolatos tanácsadást;
2.  „társult ország”: az Unióval kötött olyan megállapodásban részes harmadik ország, amelynek értelmében az említett ország a 30. cikkel összhangban részt vehet az ESZA+ foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint egészségügyi ágaiban;
2.  „társult ország”: az Unióval kötött olyan megállapodásban részes harmadik ország, amelynek értelmében az említett ország a 30. cikkel összhangban részt vehet az ESZA+ foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint egészségügyi ágaiban;
3.  „alapvető anyagi támogatás”: azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, ideértve a ruházatot, a higiéniai cikkeket és az iskolai felszerelést;
3.  „alapvető anyagi támogatás”: azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, ideértve a ruházatot, a higiéniai cikkeket, beleértve a női higiéniai termékeket és az iskolai felszerelést;
4.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.
4.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.
5.  „közös azonnali eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját (kilépési nap) követő négy hét elteltével mérik a hatásokat;
5.  „közös azonnali eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját (kilépési nap) követő négy hét elteltével mérik a hatásokat;
6.  „közös hosszú távú eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját követő hat hónap elteltével mérik a hatásokat;
6.  „közös hosszú távú eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját követő hat és tizenkét hónap elteltével mérik a hatásokat;
7.  „az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlási költségei”: azok a tényleges költségek, amelyek az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás kedvezményezett által történő megvásárlásához kapcsolódnak, és nem korlátozódnak az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás árára;
7.  „az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlási költségei”: azok a tényleges költségek, amelyek az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás kedvezményezett által történő megvásárlásához kapcsolódnak, és nem korlátozódnak az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás árára;
7a.  „határon átnyúló partnerségek” a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ágban: az állami foglalkoztatási szolgálatok, a civil társadalom vagy a szociális partnerek közötti együttműködés legalább két tagállamban elhelyezkedő állandó struktúrái;
8.  „végső címzett”: a támogatásban részesülő leginkább rászoruló személy vagy személyek a 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontjában foglaltak szerint;
8.  „végső címzett”: a támogatásban részesülő leginkább rászoruló személy vagy személyek a 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontjában foglaltak szerint;
9.  „egészségügyi válság”: bármely olyan válság, amelyet általában veszélyként érzékelnek, amely egészségügyi vonatkozással bír, és amely bizonytalan helyzetben sürgős hatósági intézkedést tesz szükségessé;
9.  „egészségügyi válság”: bármely olyan válság, amelyet általában veszélyként érzékelnek, amely egészségügyi vonatkozással bír, és amely bizonytalan helyzetben sürgős hatósági intézkedést tesz szükségessé;
10.  „jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;
10.  „jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;
11.  „mikrofinanszírozás”: többek között garanciák, mikrohitel, sajáttőke-befektetések és kvázisajáttőke-befektetések, kísérő vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal együtt, amelyek például olyan személyeknek és mikrovállalkozásoknak nyújtott egyéni tanácsadás, képzés és mentorálás formáját ölthetik, akik/amelyek számára nehézséget jelent a szakmai és/vagy bevételtermelő tevékenységek céljából történő hitelhez jutás;
11.  „mikrofinanszírozás”: többek között garanciák, mikrohitel, sajáttőke-befektetések és kvázisajáttőke-befektetések, kísérő vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal együtt, amelyek például olyan személyeknek és mikrovállalkozásoknak nyújtott egyéni tanácsadás, képzés és mentorálás formáját ölthetik, akik/amelyek számára nehézséget jelent a szakmai és/vagy bevételtermelő tevékenységek céljából történő hitelhez jutás;
12.  „mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek tíznél kevesebb munkavállalója van, és amely 2 000 000 EUR alatti éves forgalommal vagy mérleggel rendelkezik;
12.  „mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek tíznél kevesebb munkavállalója van, és amely 2 000 000 EUR alatti éves forgalommal vagy mérleggel rendelkezik;
13.  „leginkább rászoruló személyek” olyan természetes személyek – egyének vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok –, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által meghatározott objektív kritériumokkal összhangban, az érintettekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve, az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan kritériumok szerint állapították meg, amelyek lehetővé tehetik a konkrét földrajzi területeken élő leginkább rászoruló személyekre történő összpontosítást;
13.  „leginkább rászoruló személyek” olyan természetes személyek – egyének vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok, beleértve a gyermekeket és a hajléktalanokat is –, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által meghatározott objektív kritériumokkal összhangban, az érintettekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve, az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan kritériumok szerint állapították meg, amelyek lehetővé tehetik a konkrét földrajzi területeken élő leginkább rászoruló személyekre történő összpontosítást;
14.  „referenciaérték”: olyan érték, amely a közös és programspecifikus eredménymutatókra vonatkozó célkitűzések megállapítására szolgál, és amely a meglévő vagy korábbi beavatkozásokon alapul;
14.  „referenciaérték”: olyan érték, amely a közös és programspecifikus eredménymutatókra vonatkozó célkitűzések megállapítására szolgál, és amely a meglévő vagy korábbi beavatkozásokon alapul;
15.  „szociális vállalkozás”: társasági formájától függetlenül olyan vállalkozás vagy természetes személy, amely/aki
15.  „szociális vállalkozás”: társasági formájától függetlenül olyan szociális vállalkozás vagy természetes személy, amely/aki
a)  társasági szerződésének, alapszabályának, illetve bármely egyéb olyan alapító dokumentumának megfelelően, amely a székhelye szerinti tagállam szabályai szerint felelősséget vonhat maga után, elsődleges célként – nyereség termelése helyett – a mérhető és kedvező szociális hatások elérését tűzi ki, és amely társadalmi megtérülést létrehozó szolgáltatásokat nyújt vagy árukat hoz létre, és/vagy árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzését szolgálja;
a)  társasági szerződésének, alapszabályának, illetve bármely egyéb olyan alapító dokumentumának megfelelően, amely a székhelye szerinti tagállam szabályai szerint felelősséget vonhat maga után, elsődleges célként – nyereség termelése helyett – a mérhető és kedvező szociális, így környezeti hatások elérését tűzi ki, és amely társadalmi megtérülést létrehozó szolgáltatásokat nyújt vagy árukat hoz létre, és/vagy árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzését szolgálja;
b)  nyereségét elsősorban és legnagyobbrészt elsődleges szociális célkitűzésének megvalósítására használja, valamint a nyereség szétosztására vonatkozó előzetesen meghatározott olyan eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a szétosztás ne veszélyeztesse az elsődleges szociális célkitűzés elérését;
b)  nyereségének túlnyomó részét elsősorban és legnagyobbrészt elsődleges szociális célkitűzésének megvalósítása céljából forgatja vissza, valamint a nyereség szétosztására vonatkozó előzetesen meghatározott olyan eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a szétosztás ne veszélyeztesse az elsődleges szociális célkitűzés elérését;
c)  vállalkozásalapú, elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;
c)  vállalkozásalapú, demokratikus, részvételen alapuló, elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;
15a.  „szociális gazdasági vállalkozás”: a szociális gazdasági szektorhoz tartozó vállalkozások és jogalanyok különböző fajtái, például a szövetkezetek, kölcsönös önsegélyező egyesületek, egyesületek, alapítványok, szociális vállalkozások, és egyéb, az egyes tagállamok jogszabályai által szabályozott vállalkozási formák, amelyek a tőke, a demokratikus kormányzás, a szolidaritás, valamint a nyereség vagy a többlet nagyobb részének újrabefektetésével szemben az egyéni és szociális célkitűzéseket részesítik előnyben;
16.  „szociális innovációk”: célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű tevékenységek, elsősorban olyanok, amelyek olyan új elképzelések (termékek, szolgáltatások és modellek) kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, amelyek egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, és ezáltal jótékonyak a társadalom számára, és fokozzák a társadalom cselekvési képességét;
16.  „szociális innovációk”: célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű tevékenységek, ideértve a kollektív tevékenységeket is, különösen azok, amelyek új (termékekre, szolgáltatásokra, gyakorlatokra és modellekre vonatkozó) elképzelések kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, többek között a közszféra, a harmadik szektor szervezetei, például az önkéntes és közösségi szervezetek és a szociális gazdasági vállalkozások között, ezáltal jótékonyak a társadalom számára, és fokozzák a társadalom cselekvési képességét;
17.  „szociális kísérletek”: olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat;
17.  „szociális kísérletek”: olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más – többek közt földrajzi vagy ágazati – helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat;
18.  „kulcskompetenciák”: olyan ismeretek, készségek és kompetenciák, amelyekre valamennyi egyénnek – élete bármely szakaszában – szüksége van a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A kulcskompetenciák a következők: Írni-olvasni tudás; többnyelvűség; matematika, természettudományok, technológia és műszaki tudományok; digitális kompetenciák; személyes és szociális kompetenciák, valamint a tanulás elsajátítása; állampolgárság; vállalkozói készség; kulturális érzékenység és kifejezőkészség.
18.  „kulcskompetenciák”: olyan ismeretek, készségek és kompetenciák, amelyekre valamennyi egyénnek – élete bármely szakaszában – szüksége van a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A kulcskompetenciák a következők: Írni-olvasni tudás; többnyelvűség; matematika, természettudományok, technológia, művészetek és műszaki tudományok; digitális kompetenciák; média; személyes és szociális kompetenciák, valamint a tanulás elsajátítása; állampolgárság; vállalkozói készség; (inter)kulturális érzékenység és kifejezőkészség, valamint kritikai gondolkodás;
19.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak.
19.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
19a.  „hátrányos helyzetű csoportok”: olyan célcsoportok, amelyek körében magas a szegénységben élők, vagy szegénység, a hátrányos megkülönböztetés vagy a társadalmi kirekesztés által fenyegetett személyek száma, ideértve többek között az etnikai kisebbségeket, például a romákat, a harmadik országbeli állampolgárokat, beleértve a migránsokat, az időseket, a gyermekeket, az egyedülálló szülőket, a fogyatékossággal élő személyeket vagy a krónikus betegségben szenvedő személyeket;
19b.  „egész életen át tartó tanulás”: az élet minden szakaszában folytatott tanulás valamennyi formája (formális, nem formális és informális), beleértve a koragyermekkori nevelést, az általános oktatást, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, amely a tudás, a készségek, a kompetenciák és a társadalmi részvétel lehetőségeinek javítását eredményezi.
(2)  A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [2]. cikkében foglalt fogalommeghatározások az ESZA+ megosztott irányítás alá tartozó ágára is alkalmazandók.
(2)  A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [2]. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat az ESZA+ megosztott irányítás alá tartozó ágára is alkalmazni kell.
(2a)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet1a 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások a közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó, a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ágra és az egészségügyi ágra is alkalmazandók.
________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk
3 cikk
3. cikk
Általános célkitűzések és végrehajtási módszerek
Általános célkitűzések és végrehajtási módszerek
Az ESZA+ célja a tagállamok támogatása a magas foglalkoztatási szintek, a méltányos szociális védelem és a munka jövőbeli világára felkészült, képzett és ellenálló munkaerő biztosítása érdekében, a szociális jogok európai pillérébenamelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki – meghatározott elvekkel összhangban.
Az ESZA+ támogatást nyújt a tagállamoknak nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint az Uniónak a befogadó társadalmak, a magas szintű minőségi foglalkoztatás, a munkahelyteremtés, a minőségi és befogadó oktatás és képzés, az esélyegyenlőség, a szegénység felszámolásabeleértve a gyermekszegénységet — , a társadalmi befogadás és integráció, a társadalmi kohézió, a szociális védelem, valamint a szakképzett és rugalmas, a munka jövőbeli világára felkészült munkaerő biztosítására.
Az ESZA+ programnak összhangban kell lennie az Európai Unió alapszerződéseivel és a Chartával, eleget téve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérében foglalt elveknek, ezáltal hozzájárulva az Uniónak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozó céljaihoz, összhangban az EUMSZ 174. cikkével, valamint az Unió és a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalásával, hogy megvalósítják a fenntartható fejlesztési célokat és a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokat.
Az ESZA+ támogatja és kiegészíti a tagállami szakpolitikákat, valamint azokhoz értéket ad hozzá annak érdekében, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a munkaerőpiacra való bejutást, a tisztességes munkafeltételeket, valamint a szociális védelmet és társadalmi befogadást, továbbá az emberi egészség magas szintű védelmét.
Az ESZA+ támogatja és kiegészíti a tagállami szakpolitikákat, valamint azokhoz értéket ad hozzá annak érdekében, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférést, egész életen át tartó tanulást, a magas színvonalú munkafeltételeket, a szociális védelmet, az integrációt és a befogadást, a szegénység felszámolását, ideértve a gyermekszegénységet is, a gyermekbe és a fiatalokba való beruházást, a megkülönböztetésmentességet, a férfiak és nők közötti egyenlőséget, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá az emberi egészség magas szintű védelmét.
Végrehajtására a következőképpen kerül sor:
Végrehajtására a következőképpen kerül sor:
a)  megosztott irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében jelzett egyedi célkitűzéseknek megfelelő része tekintetében („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág”), valamint
a)  megosztott irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében jelzett egyedi célkitűzéseknek megfelelő része tekintetében („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág”), valamint
b)  közvetlen és közvetett irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág”), valamint a támogatásnak a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 26. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („az egészségügyi ág”) tekintetében.
b)  közvetlen és közvetett irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág”), valamint a támogatásnak a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 26. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („az egészségügyi ág”) tekintetében.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk
4. cikk
4. cikk
Egyedi célkitűzések
Egyedi célkitűzések
(19 Az ESZA+ a következő egyedi célkitűzéseket támogatja a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás, valamint az egészségügy területén, ezáltal a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4]. cikkében foglalt, „egy szociálisabb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása” tárgyú szakpolitikai célkitűzéshez is hozzájárulva:
(1)  Az ESZA+ a következő egyedi célkitűzéseket támogatja a foglalkoztatás, az oktatás, a mobilitás, a társadalmi befogadás, a szegénység felszámolása, valamint az egészségügy területén, ezáltal a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4]. cikkében foglalt, „egy szociálisabb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása” tárgyú szakpolitikai célkitűzéshez is hozzájárulva:
i.  a foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot;
i.  a minőségi foglalkoztatási és aktiválási intézkedésekhez való hozzáférés javítása valamennyi álláskereső számára, különös tekintettel a fiatalokat – különösen az ifjúsági garancia végrehajtása révén – , illetve a tartósan munkanélküli személyeket, a gazdaságilag inaktív személyeket és a hátrányos helyzetű csoportokat célzó egyedi intézkedésekre, a munkaerőpiactól legtávolabb került személyekre összpontosítva, előmozdítva a foglalkoztatást, az önfoglalkoztatást, a vállalkozói szellemet és a szociális gazdaságot;
ii.  a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás céljából;
ii.  a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás céljából;
iii.  a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítása, a munka és a magánélet megfelelőbb egyensúlya, ideértve a gyermekgondozás igénybevételét, az egészségügyi kockázatokra is figyelmet fordító, egészséges és megfelelően kiigazított munkakörnyezetet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodását, valamint az aktív és egészséges öregedést;
iii.  a nők munkaerő-piaci részvételének és szakmai előmenetelének előmozdítása, az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvének előmozdítása, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly, különös tekintettel az egyedülálló szülőkre, beleértve a megfizethető, inkluzív és minőségi gyermekgondozást, a koragyermekkori nevelést, az idősgondozást és egyéb gondozási szolgáltatásokat és támogatást; valamint az egészségügyi és betegségből eredő kockázatokra is figyelmet fordító, egészséges és megfelelően kiigazított munkakörnyezetet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodását, a pályamódosítást, és az aktív és egészséges időskort;
iv.  az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából;
iv.  az oktatási és képzési rendszerek minőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a vállalkozói és digitális készségek – elsajátításának támogatása, a nem formális és az informális tanulás elismerése, az e-integráció előmozdítása és az oktatásból a munka világába való átmenet elősegítése a társadalmi és gazdasági igények tükrözése érdekében;
v.  a minőségi és befogadó oktatásba és képzésbe való egyenlő bejutás és ezek elvégzése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint felnőttoktatás és -tanulás, ideértve a tanulási mobilitás előmozdítását mindenki számára;
v.  a magas színvonalú, megfizethető és befogadó oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és ezek teljesítése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok és a gondozók számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint felnőttoktatásig és -tanulásig, a korai iskolaelhagyás problémájának kezelése, a duális képzési rendszerek, a tanulószerződéses gyakorlati képzések, a mindenki számára elérhető tanulási mobilitás és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének elősegítése;
vi.  az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a digitális készségeket, a munkaerőpiaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a szakmai mobilitást;
vi.  az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a vállalkozói és digitális készségeket, a munkaerőpiaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a szakmai mobilitást, valamint a teljes körű társadalmi részvételt;
vii.  az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében;
vii.  az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra;
viii.  harmadik országok állampolgárai és marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása;
viii.  harmadik országok állampolgárai, így a migránsok hosszú távú társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása;
viiia. a marginalizált közösségek – például a romák – hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem, és társadalmi-gazdasági integrációjuk előmozdítása;
ix.  a minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése; a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is; az egészségügyi rendszerek és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások hozzáférhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának javítása;
ix.  a minőségi, fenntartható, hozzáférhető és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése, ideértve a lakáshoz és személyközpontú egészségügyi és kapcsolódó gondozáshoz való hozzáférést biztosító szolgáltatásokat; a szociális biztonsági intézmények, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális védelmi és a társadalmi befogadási rendszerek korszerűsítése, beleértve az egyenlő szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását, különös tekintettel a gyermekekre és a hátrányos helyzetű csoportokra, valamint a leginkább rászoruló személyekre; az egészségügyi rendszerek és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások többek közt fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának javítása;
ixa.  a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének elősegítése a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés terén való részvételük javítása érdekében;
x.  a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztéssel fenyegetett, többek között a legrászorulóbb személyek társadalmi integrációjának előmozdítása;
x.  a szegénység és/vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett vagy azt megtapasztaló, többek között a legrászorultabb személyek és gyermekek társadalmi integrációjának előmozdítása;
xi.   az anyagi depriváció kezelése élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás legrászorulóbbaknak való nyújtása útján, többek között kísérő intézkedésekkel.
xi.  az anyagi depriváció kezelése élelmiszer- és/vagy alapvető anyagi támogatás nyújtása útján a leginkább rászoruló személyeknek , beleértve a társadalmi befogadásuk biztosítását célzó kísérő intézkedéseket is, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekre.
(2)  Az ESZA+ az (1) bekezdésben említett egyedi célkitűzések érdekében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében végrehajtott intézkedések útján hozzájárul a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4.] cikkében felsorolt egyéb szakpolitikai célkitűzésekhez is, különösen azokhoz, amelyek a következőkkel kapcsolatosak:
(2)  Az ESZA+ az (1) bekezdésben említett egyedi célkitűzések érdekében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében végrehajtott intézkedések útján hozzá kíván járulni a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4.] cikkében felsorolt egyéb szakpolitikai célkitűzésekhez, különösen azokhoz, amelyek a következőkkel kapcsolatosak:
(1)   egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján;
1.   egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, orvosi és egészségügyi központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján, szem előtt tartva a tagállamok szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályait és kereteit;
(2)   egy zöldebb, alacsony széndioxid-kibocsátású Európa, az oktatási és képzési rendszereknek a készségek és a képesítések kiigazításához szükséges fejlesztésével, minden személy, többek között a munkaerő készségfejlesztésével, valamint új munkahelyek létrehozásával a környezethez, az éghajlathoz, az energiához és a biogazdasághoz kapcsolódó ágazatokban.
2.   egy zöldebb, alacsony széndioxid-kibocsátású Európa, az oktatási és képzési rendszereknek a készségek és a képesítések kiigazításához szükséges fejlesztésével, a lakosság körében a fenntartható fejlődéssel és életmódokkal kapcsolatos tájékoztatással, minden személy, többek között a munkaerő készségfejlesztésével, valamint új munkahelyek létrehozásával a környezethez, az éghajlathoz, az energiához, a körforgásos és biogazdasághoz kapcsolódó ágazatokban;
2a.  a polgárokhoz közelebb álló Unió a szegénység csökkentésével és a társadalmi befogadással kapcsolatos intézkedések révén, figyelembe véve a városi, a vidéki és a part menti régiók sajátosságait a városok és régiók társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek megszüntetésének céljából;
2b.  a foglalkoztatási és szociális innovációs ág keretében az ESZA+ támogatja az uniós eszközök, szakpolitikák és releváns jogszabályok kidolgozását, végrehajtását, nyomon követését és értékelését, valamint előmozdítja a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt, a társadalmi innovációt és a társadalmi fejlődést a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, valamint az állami és magánszervezetekkel partnerségben (1. egyedi célkitűzés); méltányos alapon előmozdítja a munkavállalók önkéntes földrajzi mobilitását, és növeli a foglalkoztatási lehetőségeket (2. egyedi célkitűzés); előmozdítja a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást azáltal, hogy növeli a mikrofinanszírozás rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét a mikrovállalkozások és a szociális gazdasági vállalkozások számára, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek esetében (3. egyedi célkitűzés);
(3)  Az ESZA+ az egészségügyi ág keretében támogatja az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést, hozzájárul az egészségügyi rendszerek eredményességéhez, hozzáférhetőségéhez és ellenálló képességéhez, biztonságosabbá teszi az egészségügyi ellátást, csökkenti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, megvédi a polgárokat a határon átnyúló egészségügyi veszélyektől, valamint támogatja az uniós egészségügyi jogszabályokat.
(3)  Az ESZA+ az egészségügyi ág keretében hozzájárul az emberi egészség magas szintű védelméhez és a betegségmegelőzéshez, többek között a testmozgás támogatásával és az egészségügyi ismeretek oktatásának előmozdításával, hozzájárul az egészségügyi rendszerek eredményességéhez, hozzáférhetőségéhez és ellenálló képességéhez, biztonságosabbá teszi az egészségügyi ellátást, csökkenti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, növeli a születéskor várható élettartamot, megvédi a polgárokat a határon átnyúló egészségügyi veszélyektől, ösztönzi a betegségek megelőzését és a korai diagnózist, az egészség előmozdítása az egész élet során, valamint megerősíti és támogatja az egészségüggyel kapcsolatos uniós jogszabályokat, többek között a környezeti egészség területén, valamint előmozdítja az egészségügyi szempontok valamennyi uniós szakpolitikai területen történő érvényesítését. Az Unió egészségpolitikájának összhangban kell lennie a fenntartható fejlesztési célokkal annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és a tagállamok teljesítsék a 3. fenntartható fejlesztési cél, azaz „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” célkitűzéseit.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk
5. cikk
5 cikk
Költségvetés
Költségvetés
(1)  Az ESZA+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege folyó áron 101 174 000 000 EUR.
(1)  Az ESZA+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege 2018-as árakon 106 781 000 000 EUR (folyó áron 120 457 000 000 EUR).
(2)  A pénzügyi keretösszegnek a megosztott irányítás alá tartozó és „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés szerinti ESZA+-ágra jutó része folyó áron 100 000 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 88 646 194 590 EUR, amelyből 200 000 000 EUR-t vagy 2018-as árakon 175 000 000 EUR-t rendelnek a 23. cikk i) pontjában említett innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködéshez, valamint 400 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 376 928 934 EUR kiegészítő finanszírozást az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók számára.
(2)  A pénzügyi keretösszegnek a megosztott irányítás alá tartozó és „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés szerinti ESZA+-ágra jutó része 2018-as árakon 105 686 000 000 EUR (folyó áron 119 222 000 000 EUR), amelyből 200 000 000 EUR-t vagy 2018-as árakon 175 000 000 EUR-t rendelnek a 23. cikk i) pontjában említett innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködéshez, 5 900 000 000 EUR-t a 10a. cikkben említett európai gyermekgarancia keretébe tartozó intézkedésekre, valamint 400 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 376 928 934 EUR kiegészítő finanszírozást az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók számára.
(3)  A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág 2021 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi keretösszege folyó áron 1 174 000 000 EUR.
(3)  A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág 2021 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi keretösszege 2018-as árakon 1 095 000 000 EUR, (folyó áron 1 234 000 000 EUR.
(4)  A (3) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:
(4)  A (3) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:
a)  761 000 000 EUR a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág végrehajtására;
a)  675 000 000 EUR 2018-as árakon (folyó áron 761 000 000 EUR) a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág végrehajtására;
b)  413 000 000 EUR az egészségügyi ág végrehajtására.
b)  420 000 000 EUR 2018-as árakon (folyó áron 473 000 000 EUR; vagy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 0,36%-a) az egészségügyi ág végrehajtására.
(5)  A (3) és a (4) bekezdésben említett összeg felhasználható a programok végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre is, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.
(5)  A (3) és a (4) bekezdésben említett összeg felhasználható a programok végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre is, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk
6. cikk
6. cikk
A férfiak és nők közötti egyenlőség, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség
A férfiak és nők közötti egyenlőség, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség
A férfiak és nők közötti egyenlőség, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség
A nemek közötti egyenlőség, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség
(1)  A megosztott irányítás keretébe tartozó ESZA+ ág égisze alatt végrehajtott valamennyi program, továbbá a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág által támogatott műveletek biztosítják a férfiak és a nők közötti egyenlőséget előkészítésük, végrehajtásuk, nyomon követésük és értékelésük során. Előmozdítják továbbá az esélyegyenlőséget mindenki számára, nemre, faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életorra vagy szexuális irányultságra alapuló megkülönböztetés nélkül.
(1)  Az ESZA+ égisze alatt végrehajtott valamennyi program biztosítja a nemek közötti egyenlőséget előkészítésük, végrehajtásuk, nyomon követésük és értékelésük során. Emellett támogatják azokat az egyedi fellépéseket, amelyek célja a nők munkában való részvételének növelése és szakmai fejlődése, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetése, az esélyegyenlőség előmozdítása mindenki számára, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egészségi állapoton, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés nélkül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes hozzáférését az információs és kommunikációs technológiák területén is, azok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során, ezáltal fokozva a társadalmi befogadást és csökkentve az egyenlőtlenségeket.
(2)  A tagállamok és a Bizottság az ESZA+ bármely célkitűzésén belül támogatják az (1) bekezdésben említett elvek előmozdítására irányuló egyedi célzott intézkedéseket is, például a bentlakásos/intézményi gondozás helyett a családi és közösségi gondozásra való átállást.
(2)  A tagállamok és a Bizottság az ESZA+ bármely célkitűzésén belül támogatják az (1) bekezdésben említett elvek előmozdítására irányuló egyedi célzott intézkedéseket is, például az intézményi gondozás helyett a családi és közösségi gondozásra való átállást, valamint a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó általános akadálymentesség javítását.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Következetesség és tematikus koncentráció
Következetesség és tematikus koncentráció
(1)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásokat olyan beavatkozásokra összpontosítják, amelyek a nemzeti reformprogramjaikban, az európai szemeszterben, valamint az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívásokkal foglalkoznak, és figyelembe veszik a szociális jogok európai pillérében meghatározott elveket és jogokat.
(1)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásokat – a helyi sajátosságok figyelembevételével – olyan beavatkozásokra összpontosítják, amelyek a nemzeti reformprogramjaikban, az európai szemeszterben, valamint az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívásokkal foglalkoznak, és figyelembe veszik a szociális jogok európai pillérében meghatározott elveket és jogokat, az európai szemeszter szociális eredménytábláját és a regionális sajátosságokat, ezáltal hozzájárulva a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésével kapcsolatban az EUMSZ 174. cikkében meghatározott uniós célkitűzésekhez, valamint amelyek teljes mértékben összhangban vannak a Párizsi Megállapodással és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival.
A tagállamok és adott esetben a Bizottság előmozdítják a szinergiákat és gondoskodnak az ESZA+ és más uniós alapok, programok és eszközök, például az Erasmus, a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a reformtámogatási program – többek között a reformösztönző eszköz és a technikai támogatási eszköz – közötti koordinációról, kiegészítő jellegről és koherenciáról, úgy a tervezési szakaszban, mint a végrehajtás során. A tagállamok és adott esetben a Bizottság optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat az erőfeszítések megkettőződésének elkerülése és a végrehajtásért felelős személyek közötti szoros együtt működés biztosítása érdekében, hogy koherens és egyszerűsített támogatási intézkedéseket lehessen megvalósítani.
A tagállamok és adott esetben a Bizottság előmozdítják a szinergiákat és gondoskodnak az ESZA+ és más uniós alapok, programok és eszközök,, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, az InvestEU, a Kreatív Európa, a Jogok és Értékek Eszköz, az Erasmus, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020 utáni uniós keretrendszere és a reformtámogató program – beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációról, kiegészítő jellegről és koherenciáról, úgy a tervezési szakaszban, mint a végrehajtás során. A tagállamok és adott esetben a Bizottság optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat az erőfeszítések megkettőződésének elkerülése és a végrehajtásért felelős irányító hatóságok közötti szoros együtt működés biztosítása érdekében, hogy integrált megközelítéseket, koherens és egyszerűsített támogatási intézkedéseket lehessen megvalósítani.
(2)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaikból megfelelő összeget rendelnek az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott olyan kihívások kezelésére, amelyek a 4. cikkben foglaltak szerint az ESZA+ hatálya alá tartoznak.
(2)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaikból megfelelő összeget rendelnek az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott olyan kihívások kezelésére, amelyek a 4. cikkben foglaltak szerint az ESZA+ hatálya alá tartoznak.
(3)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 25 %-át a társadalmi befogadás területére vonatkozóan a 4. cikk (1) bekezdésének vii–xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez – például harmadik országok állampolgárai társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdításához – rendelik.
(3)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 27%-át a társadalmi befogadás területére vonatkozóan a 4. cikk (1) bekezdésének vii–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez – például harmadik országok állampolgárai társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdításához – rendelik.
(3a)  A 4. cikk (1) bekezdésének vii–x. pontjában meghatározott, a társadalmi befogadás szakpolitikai területre vonatkozó különös célkitűzésekben a tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 5 %-át az európai gyermekgarancia végrehajtására irányuló célzott intézkedésekhez rendelik, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő hozzáféréséhez.
(4)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább %-át az anyagi depriváció kezelésének a 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzéséhez rendelik.
(4)  Azon felül, hogy a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-források legalább 27 %-át a 4. cikk (1) bekezdésének vii‒x. pontjában foglalt egyedi célkitűzésekhez rendelik, a tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 3%-át a leginkább rászorulók társadalmi befogadása és/vagy az anyagi depriváció kezelésének a 4. cikk (1) bekezdésének x. és xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzéséhez rendelik.
A 4. cikk (1) bekezdésének x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez rendelt és a leginkább rászorulókra irányuló források figyelembe vehetők az e bekezdés első albekezdésében meghatározott, legalább 2 %-os minimális juttatásnak való megfelelés ellenőrzése során.
(5)  Azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2019-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 10 %-át a fiatalok foglalkoztatását és az iskola és a munka közötti átmenetet támogató célzott intézkedésekhez és strukturális reformokhoz, valamint az oktatásba vagy képzésbe és a második esélyt kínáló oktatásba való újbóli beilleszkedés módjaihoz rendelik, különösen az ifjúsági garancia programjainak végrehajtása keretében.
(5)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 3%-át a fiatalok foglalkoztatását és az iskola és a munka közötti átmenetet támogató célzott intézkedésekhez és strukturális reformokhoz, valamint az oktatásba vagy képzésbe és a második esélyt kínáló oktatásba való újbóli beilleszkedés módjaihoz rendelik, különösen az ifjúsági garancia programjainak végrehajtása keretében.
Azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok (NEET-fiatalok) aránya 2019-ben meghaladja az uniós átlagot, vagy ahol a NEET-fiatalok aránya az Eurostat adatai alapján meghaladja a 15%-ot, a programozási időszakban a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át a fent említett fellépésekhez és strukturális reformintézkedésekhez rendelik, strukturális reformintézkedésekre osztják el, különös figyelmet fordítva a leginkább érintett régiókra, figyelembe véve a köztük lévő eltéréseket.
A 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás szerinti ESZA+-erőforrások a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [14.]. cikke szerinti időközi programozásakor azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2024-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 10 %-át az említett intézkedésekhez rendelik.
A 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás szerinti ESZA+-erőforrások a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [14.]. cikke szerinti időközi programozásakor azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2024-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, vagy ahol a NEET-fiatalok aránya meghaladja a 15%-ot, a 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az említett intézkedésekhez vagy strukturális reformintézkedésekhez rendelik.
Az első és a második albekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő legkülső régiók programjaikban a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedésekhez rendelik. Ezt a juttatást figyelembe kell venni az első és a második albekezdésben meghatározott nemzeti szintű minimális százalékos aránynak való megfelelés ellenőrzésekor.
Az második és a harmadik albekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő legkülső régiók programjaikban a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedésekhez rendelik. Ezt a juttatást figyelembe kell venni az első és a második albekezdésben meghatározott nemzeti szintű minimális százalékos aránynak való megfelelés ellenőrzésekor. Ez a juttatás nem helyettesíti a legkülső régiók infrastruktúrájához és fejlesztéséhez szükséges forrásokat.
A tagállamok a szóban forgó intézkedések végrehajtásakor kiemelten kezelik az inaktív és a tartósan munkanélküli fiatalokat, és célzott megkereső intézkedéseket léptetnek hatályba.
A tagállamok a szóban forgó intézkedések végrehajtásakor kiemelten kezelik az inaktív és a tartósan munkanélküli fiatalokat, és célzott megkereső intézkedéseket léptetnek hatályba.
(6)  A (2)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók által kapott konkrét kiegészítő juttatásra.
(6)  A (2)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók által kapott konkrét kiegészítő juttatásra.
(7)  Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra.
(7)  Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
7 a cikk (új)
7a. cikk
Az alapvető jogok tiszteletben tartása
A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és a Chartában foglaltak betartását.
Az olyan intézkedések során felmerülő költségek, amelyek nincsenek összhangban a Chartával, a közös rendelkezésekről szóló xx/xx rendelet 58. cikkének (2) bekezdése és a felhatalmazáson alapuló 240/2014/EU rendelet szerint nem számolhatók el.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk
8. cikk
8 cikk
Partnerség
Partnerség
(1)  Az egyes tagállamok gondoskodnak a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág által támogatott foglalkoztatási, oktatási és szociális befogadási politikák megvalósításában való megfelelő részvételéről.
(1)  A [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] 6. cikkével és a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban az egyes tagállamok a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve biztosítják a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az egyenlőséggel foglalkozó testületek, a nemzeti emberi jogi intézmények és más releváns vagy képviseleti szervezetek érdemi részvételét a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág által támogatott foglalkoztatási, oktatási, megkülönböztetésmentességi és társadalmi befogadási politikák és kezdeményezések programozásában és végrehajtásában. Ennek az érdemi részvételnek a fogyatékossággal élő személyek számára is inkluzívnak és hozzáférhetőnek kell lennie.
(2)  A tagállamok az egyes programokban megfelelő összeget rendelnek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásokból a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítéséhez.
(2)  A tagállamok az ESZA+-források legalább 2%-át a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek európai és nemzeti szintű, képzés, hálózatépítési intézkedések és a szociális párbeszéd megerősítésének formájában történő kapacitásépítéséhez, valamint a szociális partnerek által közösen végrehajtott tevékenységekhez rendelik.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk
9. cikk
9. cikk
Az anyagi depriváció kezelése
Az anyagi depriváció kezelése
A 7. cikk (4) bekezdésében említett forrásokat külön prioritás vagy program keretében programozzák.
A 7. cikk (4) bekezdésében említett, a leginkább rászorulók társadalmi befogadásával és/vagy az anyagi nélkülözéssel kapcsolatos forrásokat külön prioritás vagy program keretében programozzák. E prioritás vagy program társfinanszírozási aránya legalább 85%.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk
10. cikk
10. cikk
A fiatalok foglalkoztatásának támogatása
A fiatalok foglalkoztatásának támogatása
A 7. cikk (5) bekezdése szerinti támogatást külön prioritás keretében programozzák, és az támogatja a 4. cikk (1) bekezdésének i. pontjában meghatározott egyedi célkitűzést.
A 7. cikk (5) bekezdése szerinti támogatást külön prioritás vagy program keretében programozzák, és az támogatja a 4. cikk (1) bekezdésének i. pontjában meghatározott egyedi célkitűzést.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Az európai gyermekgarancia program támogatása
A 7. cikk (3a) bekezdése szerinti támogatást egy célzott prioritás vagy program keretében kell programozni, figyelembe véve a „Beruházások a gyermekek érdekében” című, 2013. évi európai bizottsági ajánlást. Ez a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelését támogatja a 4. cikk (1) bekezdésének vii–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzések keretében.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk
11. cikk
11. cikk
A releváns országspecifikus ajánlások támogatása
A releváns országspecifikus ajánlások támogatása
A 7. cikk (2) bekezdése szerint a releváns országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott kihívások kezelésére irányuló intézkedéseket egy vagy több külön prioritás keretében programozzák.
A 7. cikk (2) bekezdése szerint a releváns országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott kihívások kezelésére irányuló intézkedéseket a 4. cikk (1) bekezdésében említett egyedi célkitűzések bármelyike keretében programozzák. A tagállamok biztosítják a szociális jogok európai pillérével való komplementaritást, koherenciát, koordinációt és szinergiákat.
Kellő rugalmasságot kell biztosítani az irányító hatóság szintjén annak érdekében, hogy a sajátos helyi vagy regionális kihívásokkal összhangban meghatározzák az ESZA+ beruházások prioritásait és területeit.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
Integrált területfejlesztés
(1)  Az ESZA+ az (EU) 2018/xxxx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] 4. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét cél alá tartozó programokon belül támogathatja az integrált területfejlesztést, a fenti rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] III. címének II. fejezetével összhangban.
(2)  A tagállamok az ESZA+ által támogatott integrált területfejlesztést kizárólag az (EU) 2018/xxxx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [22.] cikkében említett formákban hajtanak végre.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
11 b cikk (új)
11b. cikk
Transznacionális együttműködés
(1)  A tagállamok támogathatják a transznacionális együttműködési fellépéseket egy erre a célra rendelt prioritás keretében.
(2)  A transznacionális együttműködési intézkedések a 4. cikk (1) bekezdésének i–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzések bármelyike alapján programozhatók.
(3)  Az említett prioritások maximális társfinanszírozási rátája 95 %-ra növelhető a megosztott irányítás szerinti nemzeti ESZA+-allokáció legfeljebb 5 %-ának a szóban forgó prioritásokhoz való rendelése céljából.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk
12 cikk
12. cikk
Hatály
Hatály
Ez a fejezet megosztott irányítás szerinti végrehajtás esetén a 4. cikk (1) bekezdésének i–x. pontja szerinti ESZA+-támogatásra alkalmazandó („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág általános támogatása”).
Ez a fejezet megosztott irányítás szerinti végrehajtás esetén a 4. cikk (1) bekezdésének i–x. pontja szerinti ESZA+-támogatásra alkalmazandó („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág általános támogatása”). Emellett a 13. cikk a 4. cikk (1) bekezdésének xi. alpontja szerinti ESZA+-támogatásra is alkalmazandó.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13 cikk
13. cikk
Innovatív intézkedések
Szociális innovatív intézkedések
(1)  A tagállamok támogatják a szociális innovációval és a szociális kísérletekkel kapcsolatos intézkedéseket, vagy megerősítik az állami hatóságokat, a magánszektort és a civil társadalmat, például a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat megtervező és végrehajtó helyi akciócsoportokat bevonó partnerségekre alapuló, alulról építkező megközelítéseket.
(1)  A tagállamok támogatják a szociális innovációval és/vagy a szociális kísérletekkel kapcsolatos intézkedéseket – ideértve a társadalmi-kulturális összetevővel rendelkezőket is –, az állami hatóságokat, szociális partnereket, szociális gazdasági vállalkozásokat, a magánszektort és a civil társadalmat bevonó partnerségekre alapuló, alulról építkező megközelítéseket alkalmazva.
(1a)  A tagállamok akár az operatív programjaik keretében, akár a végrehajtás során egy későbbi időpontban azonosítják a tagállamok konkrét igényeiknek megfelelő, szociális innovációval és szociális kísérletekkel kapcsolatos területeket.
(2)  A tagállamok támogathatják a kis körben tesztelt, a foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág és más uniós programok keretében kidolgozott innovatív megközelítések (szociális kísérletek) szélesebb körű alkalmazását.
(2)  A tagállamok támogathatják a kis körben tesztelt, a foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág és más uniós programok keretében kidolgozott innovatív megközelítések (szociális innováció és szociális kísérletek, ideértve a társadalmi-kulturális összetevővel rendelkezőket is) szélesebb körű alkalmazását.
(3)  Innovatív intézkedések és megközelítések a 4. cikk (1) bekezdésének i–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzések bármelyike alapján programozhatók.
(3)  Innovatív intézkedések és megközelítések a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések bármelyike alapján programozhatók.
(4)  Az egyes tagállamok legalább egy prioritást az (1) vagy a (2) bekezdés vagy mindkettő végrehajtásához rendelnek. Az említett prioritások maximális társfinanszírozási rátája 95 %-ra növelhető a megosztott irányítás szerinti nemzeti ESZA+-juttatás legfeljebb 5 %-ának a szóban forgó prioritásokhoz való rendelése céljából.
(4)  Az egyes tagállamok legalább egy prioritást az (1) vagy a (2) bekezdés vagy mindkettő végrehajtásához rendelnek. Az említett prioritások maximális társfinanszírozási rátája 95%-ra növelhető a megosztott irányítás szerinti nemzeti ESZA+-juttatás legfeljebb 5%-ának elkülönítése céljából.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk
14 cikk
14. cikk
Támogathatóság
Támogathatóság
(1)  A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [58]. cikkében említett költségeken felül az alábbi költségek nem jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra:
(1)  A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [58]. cikkében említett költségeken felül az alábbi költségek nem jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra:
a)  földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra biztosítása, valamint
a)  földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra vásárlása, valamint
b)  bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve, ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez szükséges, vagy az említett tételek értékét teljesen értékcsökkentik, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.
b)  bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve, ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez mindenképpen szükséges, vagy az említett tételek értékét teljesen értékcsökkentik, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.
(2)  Egy harmadik fél által a művelet résztvevői javára kifizetett juttatások vagy bérek formáját öltő természetbeni hozzájárulások jogosultak lehetnek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra, amennyiben a természetbeni juttatásokra a nemzeti szabályokkal – többek között a számviteli szabályokkal – összhangban került sor, és ezek nem haladják meg a harmadik fél által viselt költséget.
(2)  Egy harmadik fél által a művelet résztvevői javára kifizetett juttatások vagy bérek formáját öltő természetbeni hozzájárulások jogosultak lehetnek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra, amennyiben a természetbeni juttatásokra a nemzeti szabályokkal – többek között a számviteli szabályokkal – összhangban került sor, és ezek nem haladják meg a harmadik fél által viselt költséget.
(3)  A legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók által kapott egyedi kiegészítő juttatást a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításának támogatására kell fordítani.
(3)  A legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók által kapott egyedi kiegészítő juttatást a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításának támogatására kell fordítani.
(4)  A közvetlen személyzeti költségek akkor jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra, ha mértékük nem haladja meg az érintett tagállamban a szakma Eurostat-adatokkal alátámasztott szokásos díjazásának 100 %-át.
(4)  A közvetlen személyzeti költségek jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra. Kollektív szerződés alkalmazása esetén azokat a szóban forgó szerződés alapján kell meghatározni. Amennyiben nem alkalmazandó kollektív szerződés, mértékük nem haladja meg az adott tagállamban vagy régióban a szakma vagy a különleges szakértelem tekintetében alkalmazott, az érintett irányító hatóság és/vagy az Eurostat által benyújtott megfelelő dokumentumokkal igazolt szokásos díjazás 100 %-át.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk
15 cikk
15. cikk
Mutatók és jelentéstétel
Mutatók és jelentéstétel
(1)  A végrehajtás alakulásának nyomon követése céljából a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásból részesülő programok az e rendelet 1. mellékletében meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat alkalmaznak. A programok programspecifikus mutatókat is használhatnak.
(1)  A végrehajtás alakulásának nyomon követése céljából a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásból részesülő programok az 1. mellékletében vagy a IIa. mellékletben meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat alkalmaznak a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadására irányuló, az e rendelet 4. cikk (1) bekezdésének x. pontja szerinti intézkedésekre. A programok programspecifikus és intézkedésspecifikus mutatókat is használhatnak.
(2)  A közös és a programspecifikus teljesítménymutatók esetében a referenciaértéket nullára kell beállítani. A szóban forgó mutatókra vonatkozó halmozott számszerűsített részcélokat és célértékeket abszolút értékben kell meghatározni, amennyiben a támogatott műveletek jellege ezt szükségessé teszi. A teljesítménymutatókra vonatkozóan megadott értékeket abszolút értékben kell kifejezni.
(2)  A közös és a programspecifikus teljesítménymutatók esetében a referenciaértéket nullára kell beállítani. A szóban forgó mutatókra vonatkozó halmozott számszerűsített részcélokat és célértékeket abszolút értékben kell meghatározni, amennyiben a támogatott műveletek jellege ezt szükségessé teszi. A teljesítménymutatókra vonatkozóan megadott értékeket abszolút értékben kell kifejezni.
(3)  Azon közös és programspecifikus eredménymutatók esetében, amelyek tekintetében a 2029. évre vonatkozóan a 2024-es célérték tekintetében számszerűsített kumulatív részcélokat állapítottak meg, a referenciaértéket a legfrissebb rendelkezésre álló adatok vagy egyéb releváns információforrás segítségével kell megállapítani. A közös eredménymutatókra vonatkozó célértékeket abszolút értékben vagy százalékos arányban kell megállapítani. A programspecifikus eredménymutatókat és a kapcsolódó célértékeket mennyiségi vagy minőségi szempontból lehet meghatározni. A közös eredménymutatókra vonatkozóan megadott értékeket abszolút értékben kell kifejezni.
(3)  Azon közös és programspecifikus eredménymutatók esetében, amelyek tekintetében a 2029. évre vonatkozóan a 2024-es célérték tekintetében számszerűsített kumulatív részcélokat állapítottak meg, a referenciaértéket a legfrissebb rendelkezésre álló adatok vagy egyéb releváns információforrás segítségével kell megállapítani. A közös eredménymutatókra vonatkozó célértékeket abszolút értékben vagy százalékos arányban kell megállapítani. A programspecifikus eredménymutatókat és a kapcsolódó célértékeket mennyiségi vagy minőségi szempontból lehet meghatározni. A közös eredménymutatókra vonatkozóan megadott értékeket abszolút értékben kell kifejezni.
(4)  A résztvevőkre vonatkozó mutatók adatait csak akkor lehet továbbítani, amikor az adott résztvevő tekintetében az 1. melléklet (1a) pontja szerint előírt valamennyi adat rendelkezésre áll.
(4)  A résztvevőkre vonatkozó mutatók adatait csak akkor lehet továbbítani, amikor az adott résztvevő tekintetében az 1. melléklet (1a) pontja szerint előírt valamennyi adat rendelkezésre áll.
(4a)  A (3) bekezdésben említett adatoknak tartalmazniuk kell egy nemi szempontú hatásvizsgálatot az ESZA+ programok nemek közötti egyenlőség tekintetében történő végrehajtásának nyomon követésére, nemek szerinti bontásban.
(5)  A tagállamok az adatok nyilvántartásokban vagy azokkal egyenértékű forrásokban való rendelkezésre állása esetén lehetővé teszik, hogy az irányító hatóságok vagy a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatás nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatgyűjtéssel megbízott más szervek az adatnyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból hozzáférjenek a szóban forgó adatokhoz, az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban.
(5)  A tagállamok az adatok nyilvántartásokban vagy azokkal egyenértékű forrásokban való rendelkezésre állása esetén lehetővé tehetik, hogy az irányító hatóságok vagy a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatás nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatgyűjtéssel megbízott más szervek az adatnyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból hozzáférjenek a szóban forgó adatokhoz, az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban.
(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt mutatók módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és IIa. mellékletben foglalt mutatók módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk
17. cikk
17. cikk
Alapelvek
Alapelvek
(1)  Az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás csak olyan élelmiszerek és áruk elosztásának támogatására használható fel, amelyek megfelelnek a fogyasztási cikkek biztonságosságáról szóló uniós jogszabályoknak.
(1)  Az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás csak olyan élelmiszerek és áruk elosztásának támogatására használható fel, amelyek megfelelnek a fogyasztási cikkek biztonságosságáról szóló uniós jogszabályoknak.
(2)  A tagállamok és a kedvezményezettek az élelmiszereket és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyek szükségleteihez kapcsolódó objektív kritériumok alapján választják ki. Az élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai körében az éghajlati és környezeti vonatkozásokat is figyelembe kell venni, különösen az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából. Az elosztandó élelmiszertermékek típusát adott esetben a leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez való hozzájárulásuk alapján kell kiválasztani.
(2)  A tagállamok és a kedvezményezettek az élelmiszereket és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyek szükségleteihez kapcsolódó objektív kritériumok alapján választják ki. Az élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai körében az éghajlati és környezeti vonatkozásokat is figyelembe kell venni, különösen az élelmiszer-pazarlásnak és az egyszer használatos műanyagok használatának csökkentése céljából. Az elosztandó élelmiszertermékek típusát adott esetben a leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez való hozzájárulásuk alapján kell kiválasztani.
Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyek számára közvetlenül vagy pedig közvetetten, elektronikus utalványok vagy kártyák formájában nyújtható, feltéve hogy ez utóbbiakat csak élelmiszer és/vagy a 2. cikk (3) bekezdése szerinti alapvető anyagi támogatás céljából lehet beváltani.
Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyek számára közvetlenül vagy pedig közvetetten, elektronikus utalványok vagy kártyák formájában nyújtható, feltéve hogy ez utóbbiakat csak élelmiszer és/vagy a 2. cikk (3) bekezdése szerinti alapvető anyagi támogatás céljából lehet beváltani, és nem helyettesítenek semmilyen meglévő szociális ellátást.
A leginkább rászoruló személyek rendelkezésére bocsátott élelmiszert az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhelyezett termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből lehet beszerezni, amennyiben gazdaságilag ez a legkedvezőbb lehetőség, és nem okoz indokolatlan késedelmet az élelmiszer leginkább rászoruló személyekhez történő eljuttatásában.
A leginkább rászoruló személyek rendelkezésére bocsátott élelmiszert az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhelyezett termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből lehet beszerezni, amennyiben gazdaságilag ez a legkedvezőbb lehetőség, és nem okoz indokolatlan késedelmet az élelmiszer leginkább rászoruló személyekhez történő eljuttatásában.
Az ilyen ügyletből származó összegeket a leginkább rászoruló személyek javára lehet felhasználni a program keretében eleve rendelkezésre álló összegeken felül.
Az ilyen ügyletből származó összegeket a leginkább rászoruló személyek javára lehet felhasználni a program keretében eleve rendelkezésre álló összegeken felül.
(3)  A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás keretében biztosított támogatás tiszteletben tartsa a leginkább rászoruló személyek méltóságát, és elejét vegye megbélyegzésüknek.
(3)  A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás keretében biztosított támogatás tiszteletben tartsa a leginkább rászoruló személyek méltóságát, és elejét vegye megbélyegzésüknek.
(4)  Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás nyújtása kiegészíthető az illetékes szolgálatokhoz való újbóli irányítással és más olyan kísérő intézkedésekkel is, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadása.
(4)  Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás nyújtása kiegészítendő az illetékes szolgálatokhoz való újbóli irányítással és más olyan kísérő intézkedésekkel is, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadása.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk
20. cikk
20. cikk
A kiadások elszámolhatósága
A kiadások elszámolhatósága
(1)  Az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás elszámolható költségei az alábbiak:
(1)  Az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás elszámolható költségei az alábbiak:
a)  az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás beszerzési költségei, többek között az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a végső címzettek számára az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást átadó kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatos költségek;
a)  az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás beszerzési költségei, többek között az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a végső címzettek számára az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást átadó kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatos költségek;
b)  amennyiben az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás azt a végső címzetteknek átadó kedvezményezettekhez történő szállítása nem tartozik az a) pont hatálya alá, az azokat megvásárló szerv által az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás tárolási lerakatokba és/vagy a kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatosan viselt költségek, valamint a tárolási költségeknek az a) pontban említett költségek 1 %-ában megadott átalánya vagy megfelelően indokolt esetekben a ténylegesen felmerült és megfizetett költségek;
b)  amennyiben az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás azt a végső címzetteknek átadó kedvezményezettekhez történő szállítása nem tartozik az a) pont hatálya alá, az azokat megvásárló szerv által az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás tárolási lerakatokba és/vagy a kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatosan viselt költségek, valamint a tárolási költségeknek az a) pontban említett költségek 1 %-ában megadott átalánya vagy megfelelően indokolt esetekben a ténylegesen felmerült és megfizetett költségek;
c)  az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyeknek történő elosztásában részt vevő kedvezményezettek által viselt adminisztrációs, szállítási és tárolási költségek az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően elhelyezett élelmiszertermékek értékének 5 %-aként megadva.
c)  az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyeknek történő elosztásában részt vevő kedvezményezettek által viselt adminisztrációs, szállítási és tárolási költségek az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően elhelyezett élelmiszertermékek értékének 5 %-aként megadva.
d)  az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a költségei;
d)  az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a költségei;
e)  az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyeknek elosztó kedvezményezettek által vagy nevében vállalt kísérő intézkedések kedvezményezettek által bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként.
e)  az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyeknek elosztó kedvezményezettek által vagy nevében vállalt kísérő intézkedések kedvezményezettek által bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5,5%-ának megfelelő átalányösszegként.
(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett elszámolható költségek csökkentése abban az esetben, ha az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlásáért felelős szerv nem tesz eleget az alkalmazandó jogszabályoknak, nem eredményezi az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott elszámolható költségek csökkentését.
(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett elszámolható költségek csökkentése abban az esetben, ha az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlásáért felelős szerv nem tesz eleget az alkalmazandó jogszabályoknak, nem eredményezi az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott elszámolható költségek csökkentését.
(3)  Az alábbi költségek nem számolhatók el:
(3)  Az alábbi költségek nem számolhatók el:
a)  hitelkamat;
a)  hitelkamat;
b)  infrastruktúra biztosítása;
b)  infrastruktúra vásárlása;
c)  használt áruk költségei.
c)  alacsonyabb minőségű használt áruk költségei.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk
21. cikk
21. cikk
Mutatók és jelentéstétel
Mutatók és jelentéstétel
(1)  A végrehajtás alakulásának nyomon követése céljából az anyagi depriváció kezelésére vonatkozó prioritások az e rendelet II. mellékletében meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat alkalmaznak. E programok programspecifikus mutatókat is használhatnak.
(1)  A végrehajtás alakulásának nyomon követése céljából az anyagi depriváció kezelésére vonatkozó prioritások az e rendelet II. mellékletében meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat alkalmaznak. E programok programspecifikus mutatókat is használhatnak.
(2)  A közös és a programspecifikus eredménymutatók esetében a referenciaértéket meg kell határozni.
(2)  A közös és a programspecifikus eredménymutatók esetében a referenciaértéket meg kell határozni. A jelentéstételi követelményeknek a lehető legegyszerűbbnek kell lenniük.
(3)  Az irányító hatóságok 2025. június 30-ig és 2028. június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a végső címzettekre vonatkozóan az előző évben elvégzett strukturált felmérés eredményeiről. A szóban forgó felmérést a Bizottság által végrehajtási jogi aktus útján meghatározott modellre kell alapozni.
(3)  Az irányító hatóságok 2025. június 30-ig és 2028. június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a végső címzettekre vonatkozóan az előző évben elvégzett strukturált, anonim, és a fentiek életkörülményeire és anyagi deprivációjának jellegére is összpontosító felmérés eredményeiről. A szóban forgó felmérést a Bizottság által végrehajtási jogi aktus útján meghatározott modellre kell alapozni.
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban létrehozza a végső címzettek strukturált felméréséhez használandó mintát az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából.
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban létrehozza a végső címzettek strukturált felméréséhez használandó mintát az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából.
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben foglalt mutatók módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben foglalt mutatók módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
A műveletek ellenőrzése a végrehajtás minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet a végső címzettek ellenőrzése kivételével, hacsak egy kockázatértékelés alkalmával nem merül fel szabálytalanság vagy csalás konkrét kockázata.
A műveletek ellenőrzése a végrehajtás minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet a végső címzettek ellenőrzése kivételével, hacsak egy kockázatértékelés alkalmával nem merül fel szabálytalanság vagy csalás konkrét kockázata. A műveletek ellenőrzésének a végrehajtás korai szakaszaiban több ellenőrzést kell magában foglalnia, hogy csalás kockázata esetén a forrásokat más projektekre lehessen átirányítani.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk
23. cikk
23. cikk
Operatív célkitűzések
Operatív célkitűzések
A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág az alábbi operatív célkitűzésekkel rendelkezik:
A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág az alábbi operatív célkitűzésekkel rendelkezik:
a)  magas színvonalú összehasonlító elemzési ismeretek kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett egyedi célkitűzések elérésére irányuló szakpolitikák megbízható bizonyítékokra alapuljanak, és relevánsak legyenek a társult országok szükségletei, problémái és körülményei szempontjából;
a)  magas színvonalú összehasonlító elemzési ismeretek kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett egyedi célkitűzések elérésére irányuló szakpolitikák megbízható bizonyítékokra alapuljanak, és relevánsak legyenek a társult országok szükségletei, problémái és körülményei szempontjából;
b)  eredményes és befogadó információmegosztás, kölcsönös tanulás, szakmai vizsgálatok és párbeszéd a 4. cikkben említett területekre vonatkozó szakpolitikákról annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a társult országoknak a megfelelő szakpolitikai intézkedések meghozatalában;
b)  eredményes és befogadó információmegosztás, kölcsönös tanulás, szakmai vizsgálatok és párbeszéd a 4. cikkben említett területekre vonatkozó szakpolitikákról annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a társult országoknak a megfelelő szakpolitikai intézkedések meghozatalában;
c)  a szociális kísérletek támogatása a 4. cikkben említett területeken, valamint az érdekelt feleknek a tesztelt szociálpolitikai innovációk végrehajtására, továbbítására vagy fejlesztésére vonatkozó képességének kiépítése;
c)  a szociális kísérletek támogatása a 4. cikkben említett területeken, valamint az érdekelt feleknek a tesztelt szociálpolitikai innovációk előkészítésére, kialakítására és végrehajtására, továbbítására vagy fejlesztésére vonatkozó képességének kiépítése, különös tekintettel a városok, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a társadalmi-gazdasági szereplők által a harmadik országok állampolgárainak fogadására, társadalmi befogadására és integrációjára kidolgozott helyi projektek kiterjesztésének előmozdítására;
d)  konkrét támogatási szolgáltatások – amelyek köre a felvételt megelőző előkészületektől az elhelyezkedést követő segítségnyújtásig terjed – nyújtása a munkaadók és a munkanélküliek számára az integrált európai munkaerőpiacok létrehozására figyelemmel, hogy betölthetők legyenek bizonyos ágazatok, szakmák, országok, határ menti régiók üres álláshelyei, valamint konkrét csoportok (pl. a veszélyeztetett személyek) számára;
d)  konkrét támogatási szolgáltatások – amelyek köre a felvételt megelőző előkészületektől az elhelyezkedést követő segítségnyújtásig terjed – fejlesztése és nyújtása a munkaadók és a munkanélküliek számára az integrált európai munkaerőpiacok létrehozására figyelemmel, hogy betölthetők legyenek bizonyos ágazatok, szakmák, országok, határ menti régiók üres álláshelyei, valamint konkrét csoportok (pl. a veszélyeztetett helyzetben lévő személyek) számára;
da)  a közfoglalkoztatási szolgálatok, a civil társadalom és a szociális partnerek közötti, határon átnyúló partnerségek támogatása a határon átnyúló munkaerőpiac, valamint a megfelelő feltételek mellett megvalósuló határon átnyúló mobilitás előmozdítása érdekében;
db)  a munkavállalók felvételét és minőségi és fenntartható munkahelyeken való elhelyezkedését az állásajánlatok és álláspályázatok – többek között határon átnyúló partnerségek keretében történő – cseréje révén támogató EURES-szolgáltatások nyújtásának támogatása;
dc)  a munkavállalók megfelelő szociális feltételek mellett megvalósuló önkéntes földrajzi mobilitásának előmozdítása és a munkalehetőségek számának növelése kiváló minőségű és befogadó, nyitott és mindenki számára hozzáférhető uniós munkaerőpiacok létrehozásával, egyidejűleg Unió-szerte tiszteletben tartva a munkavállalói jogokat;
e)  az induló és a fejlődő szakaszban lévő – különösen a veszélyeztetett személyeket foglalkoztató – mikrovállalkozások számára történő mikrofinanszírozás nyújtásához kapcsolódó piaci ökoszisztéma kidolgozásának támogatása;
e)  az induló és a fejlődő szakaszban lévő – különösen a kiszolgáltatott helyzetben levő személyeket, így hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztató – mikrovállalkozások, szociális gazdasági vállalkozások és kiszolgáltatott személyek számára történő mikrofinanszírozás nyújtásához, valamint annak rendelkezésre állásához és hozzáférhetőségéhez kapcsolódó piaci ökoszisztéma kidolgozásának támogatása;
f)  az uniós szintű hálózatépítés, valamint a releváns érdekelt felekkel és azok között folytatott párbeszéd támogatása a 4. cikkben említett területeken, továbbá a szóban forgó érdekelt felek intézményi kapacitásának kiépítéséhez való hozzájárulás, ideértve a közfoglalkoztatási szolgálatokat, a szociális biztonsággal kapcsolatos intézményeket, a mikrofinanszírozási intézményeket és a szociális vállalkozások és a szociális gazdaság számára finanszírozást nyújtó intézményeket;
f)  az uniós szintű hálózatépítés, valamint a releváns érdekelt felekkel és azok között folytatott párbeszéd támogatása a 4. cikkben említett területeken, továbbá a részt vevő érdekelt felek intézményi kapacitásának kiépítéséhez való hozzájárulás, ideértve a közfoglalkoztatási szolgálatokat, a szociális biztonsággal kapcsolatos intézményeket, a civil társadalmat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a szociális gazdasági vállalkozások és a szociális gazdaság számára finanszírozást nyújtó intézményeket;
g)  a szociális vállalkozások fejlődésének, valamint egy szociális beruházási piac kialakulásának támogatása, előmozdítva az állami és a magánszféra közötti interakciókat, valamint a szóban forgó piacon az alapítványok és emberbarát szereplők részvételét;
g)  a szociális gazdasági vállalkozások fejlődésének, valamint egy szociális beruházási piac kialakulásának támogatása, előmozdítva az állami és a magánszféra közötti interakciókat, valamint a szóban forgó piacon az alapítványok és emberbarát szereplők részvételét;
h)  iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) kidolgozásához;
h)  iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, a koragyermekkori nevelés és gondozás, az idősgondozás, az akadálymentesítésre vonatkozó követelmények és az intézményi ellátásról a családi ellátásra és a közösségi alapú gondozási szolgáltatásokra való áttérés – beleértve a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesítésre vonatkozó követelményeket –, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) kidolgozásához;
i.  transznacionális együttműködés támogatása az innovatív megoldások transzferének meggyorsítása és fejlesztésének előmozdítása érdekében, különösen a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén, egész Európában;
i)  transznacionális együttműködés támogatása az innovatív megoldások transzferének meggyorsítása és fejlesztésének előmozdítása érdekében, különösen a szegénység elleni küzdelem, a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén, egész Európában;
j)  az alkalmazandó szociális és munkaügyi normák végrehajtásának támogatása a globalizáció és a 4. cikkben említett területekre vonatkozó uniós szakpolitikák külső dimenziójának kiaknázása keretében.
j)  az alkalmazandó szociális és munkaügyi normák végrehajtásának támogatása a globalizáció és a 4. cikkben említett területekre vonatkozó uniós szakpolitikák külső dimenziójának kiaknázása keretében.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
23 a cikk (új)
23a. cikk
Tematikus koncentráció és finanszírozás
Az ESZA+ pénzügyi keretének az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett, a foglalkoztatásra és a szociális innováció ágra vonatkozó részét az egész időszak vonatkozásában a 4. cikk (2b) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekhez az alábbi indikatív százalékos arányok szerint kell hozzárendelni:
a)  55% az 1. egyedi célkitűzésre;
b)  18% a 2. egyedi célkitűzésre;
c)  18% a 3. egyedi célkitűzésre;
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk
24. cikk
24. cikk
Támogatható intézkedések
Támogatható intézkedések
(1)  Kizárólag a 3. és a 4. cikkben említett célkitűzésekre irányuló intézkedések finanszírozhatók.
(1)  Kizárólag a 3. és a 4. cikkben említett célkitűzésekre irányuló intézkedések finanszírozhatók.
(2)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében az alábbi intézkedések támogathatók:
(2)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében az alábbi intézkedések támogathatók:
a)  Elemző tevékenységek, többek között harmadik országok vonatkozásában, konkrétan: i.
a)  Elemző tevékenységek, többek között harmadik országok vonatkozásában, konkrétan: i.
i.  felmérések, tanulmányok, statisztikai adatok, módszertanok, osztályozások, mikroszimulációk, mutatók, európai szintű megfigyelőközpontok finanszírozása és referenciaértékek;
i.  felmérések, tanulmányok, statisztikai adatok, módszertanok, osztályozások, mikroszimulációk, mutatók, európai szintű megfigyelőközpontok finanszírozása és referenciaértékek;
ii.  a szociális innovációkat értékelő szociális kísérletek;
ii.  a szociális innovációkat értékelő szociális kísérletek;
iii.  az uniós jog átültetésének és alkalmazásának nyomon követése és értékelése.
iii.  az uniós jog átültetésének és alkalmazásának nyomon követése és értékelése.
b)  A szakpolitika végrehajtása, konkrétan:
b)  A szakpolitika végrehajtása, konkrétan:
i.  határon átnyúló partnerségek és támogató szolgáltatások a határ menti régiókban;
i.  határon átnyúló partnerségek és támogató szolgáltatások a határ menti régiókban;
ii.  az egész Unióra kiterjedő, uniós szintű foglalkoztatási mobilitási rendszer az azonosított munkaerőpiaci hiányosságokkal küzdő területeken az üres álláshelyek betöltése céljából;
ii.  az egész Unióra kiterjedő, uniós szintű foglalkoztatási mobilitási rendszer az azonosított munkaerőpiaci hiányosságokkal küzdő területeken az üres álláshelyek betöltése céljából;
iii.  a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások támogatása többek között vegyesfinanszírozási műveletekkel, például aszimmetrikus kockázatmegosztással vagy a tranzakciós költségek csökkentésével, továbbá a szociális infrastruktúra és készségek fejlesztésének támogatásával;
iii.  a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások támogatása többek között vegyesfinanszírozási műveletekkel, például aszimmetrikus kockázatmegosztással vagy a tranzakciós költségek csökkentésével, továbbá a szociális infrastruktúra és készségek fejlesztésének támogatásával;
iv.  a transznacionális együttműködés és partnerség támogatása az innovatív megoldások transzfere és fejlesztése céljából;
iv.  a transznacionális együttműködés és partnerség támogatása az innovatív megoldások transzfere és fejlesztése céljából;
c)  Kapacitásépítés, konkrétan a következők esetében:
c)  Kapacitásépítés, konkrétan a következők esetében:
i.  a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó uniós szintű hálózatok;
i.  a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó uniós szintű hálózatok;
ii.  az ág végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító nemzeti kapcsolattartók;
ii.  az ág végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító nemzeti kapcsolattartók;
iii.  a részt vevő országok közigazgatása, a szociális biztonsági intézmények és a munkaerő mobilitásának elősegítéséért felelős foglalkoztatási szolgáltatások, a mikrofinanszírozási intézmények, a szociális vállalkozások számára finanszírozást nyújtó intézmények vagy más szociális beruházással foglalkozó szereplők, valamint hálózatépítés;
iii.  a részt vevő országok közigazgatása, a szociális biztonsági intézmények és a munkaerő mobilitásának elősegítéséért felelős foglalkoztatási szolgáltatások, a mikrofinanszírozási intézmények, a szociális gazdasági vállalkozások számára finanszírozást nyújtó intézmények vagy más szociális beruházással foglalkozó szereplők, valamint hálózatépítés;
iv.  érdekelt felek a transznacionális együttműködésre figyelemmel;
iv.  szociális partnerek és érdekelt felek a transznacionális együttműködésre figyelemmel;
d)  Kommunikációs és terjesztési tevékenységek, konkrétan:
d)  Kommunikációs és terjesztési tevékenységek, konkrétan:
i.  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje, innovatív megközelítések, az elemző tevékenységek eredményei, szakmai vizsgálatok és teljesítményértékelés útján;
i.  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje, innovatív megközelítések, az elemző tevékenységek eredményei, szakmai vizsgálatok és teljesítményértékelés útján;
ii.  iránymutatások, beszámolók, információs anyagok és médiavisszhang a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó kezdeményezéseket illetően;
ii.  iránymutatások, beszámolók, információs anyagok és médiavisszhang a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó kezdeményezéseket illetően;
iii.  a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó bizonyítékok terjesztésével foglalkozó információs rendszerek;
iii.  a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó bizonyítékok terjesztésével foglalkozó információs rendszerek;
iv.  a Tanács elnöksége által szervezett események, konferenciák és szemináriumok.
iv.  a munkaprogram végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtás, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységek, ideértve az információtechnológiai rendszereket is.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.
b)  az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany vagy érintett nemzetközi szervezet;
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
25 a cikk (új)
25a. cikk
Irányítás
(1)  A Bizottság konzultációt folytat az Unión belüli érdekelt felekkel – különösen a szociális partnerekkel és a társadalmi szervezetekkel – a foglalkoztatási és a szociális innovációs munkaprogramokról, azok prioritásairól, stratégiai orientációjáról és végrehajtásáról.
(2)  A Bizottság a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsággal, a Szociális Védelmi Bizottsággal, a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottsággal, a munkakapcsolatokért felelős főigazgatók csoportjával és a Munkavállalók Szabad Mozgásával Foglalkozó Tanácsadó Bizottsággal létrehozza a szükséges kapcsolatokat annak biztosítása érdekében, hogy rendszeresen és megfelelően tájékoztassa őket e programok végrehajtásának eredményeiről. A Bizottság a foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág szempontjából releváns politikákkal, eszközökkel és fellépésekkel foglalkozó többi bizottságot is tájékoztatja.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – -a pont (új)
-a)   Uniós közegészségügyi stratégia támogatása, amely az alábbiakat célozza:
i.  a tagállamok támogatása a közegészségügy védelmére és megerősítésére irányuló erőfeszítéseikben; valamint
ii.  az Unió egészséggel kapcsolatos feladatainak előmozdítása az EUMSZ 168. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  Az Unió válsághelyzetekkel kapcsolatos felkészültségének, irányításának és reagálásának megerősítése a polgárok határon átnyúló egészségügyi veszélyekkel szembeni védelme érdekében.
a)  Az Unió válsághelyzetekkel kapcsolatos felkészültségének, irányításának és reagálásának megerősítése a határon átnyúló egészségügyi veszélyek kezelése érdekében.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a pont – iv a alpont (új)
iva.   jól megtervezett közegészségügyi beavatkozások a fertőzések és a megelőzhető fertőző betegségek terhének és hatásainak csökkentésére
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a pont – iv b alpont (új)
ivb.   A hatékony kockázati kommunikációt szolgáló készségek és eszközök kifejlesztésének támogatása
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – i alpont
i.  Az egészségfejlesztésbe és a betegségek megelőzésébe való beruházás
i.  Az egészségfejlesztésbe és a betegségek megelőzésébe való beruházás, többek között egészségügyi ismeretek és oktatási programok révén, a testmozgás támogatásával
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – i a alpont (új)
ia.  Beruházás a korai diagnózisba és a szűrésbe
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii alpont
ii.  Az egészségügy és az ellátás digitális átalakulásának támogatása
ii.  A betegek és a polgárok igényeit és problémáit kezelő egészségügy és ellátás digitális átalakulásának támogatása, különösen a médiaműveltséget és a digitális készségeket támogató programokkal való kapcsolatok létrehozásával
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii a alpont (új)
iia.   Digitális közszolgáltatások támogatása például az egészségügy területén
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii b alpont (új)
iib.   Az egészséggel kapcsolatos információk biztonságának és minőségének javítása
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii alpont
ii.  Egy fenntartható uniós egészségügyi információs rendszer fejlesztésének támogatása
ii.  Egy fenntartható, átlátható és hozzáférhető uniós egészségügyi információs rendszer fejlesztésének támogatása, eközben biztosítva a személyes adatok védelmét.
(A bizottsági javaslatban a 26. cikk b) pontjában szereplő pontok számozása nem helyes, két ii. pont van.)
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – iii alpont
iii.  A tagállamok olyan tudástranszferrel való támogatása, amely hasznos az eredményesebb, hozzáférhetőbb és ellenállóbb egészségügyi rendszereket, valamint a megfelelőbb egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó és konkrétan az európai szemeszterben meghatározott kihívásokkal foglalkozó nemzeti reformfolyamatok szempontjából
iii.  A tagállamok olyan tudástranszferrel és végrehajtási segítséggel való támogatása, amely hasznos az eredményesebb, hozzáférhetőbb, ellenállóbb, megkülönböztetéstől mentes, inkluzív és méltányos, társadalmi egyenlőtlenségeket kezelő egészségügyi rendszereket, valamint a megfelelőbb egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó és konkrétan az európai szemeszterben meghatározott kihívásokkal foglalkozó nemzeti reformfolyamatok szempontjából. Mindennek része a kiváló minőségű nemzeti nyilvántartások támogatása is, amelyek összehasonlítható adatokat is szolgáltatnak.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv a alpont (új)
iva.   A személyközpontú ellátás, közeli egészségügyi és szociális szolgáltatások, valamint közösségi alapú, integrált ellátások felé történő átmenet támogatása, különösen a szakmaközi csapatmunkán és a több érdekeltet összefogó hálózatokon alapuló szervezeti modellek előmozdításával.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv b alpont (új)
ivb.   Minden érdekelt fél részvételének biztosítása, adott esetben uniós és/vagy nemzeti szinten, a fent említett fellépésekben.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv c alpont (új)
ivc.   Eszközök és stratégiák kidolgozása és végrehajtása az egészségi egyenlőtlenségek megelőzése és megszüntetése, valamint a társadalmi befogadásnak, a polgári szerepvállalás erősítésének és a közösségi részvételnek az előmozdítása érdekében
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont – i alpont
i.  a gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának támogatása
i.  a gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának, valamint az e termékekhez Unió-szerte biztosított hozzáférés támogatása
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont – vi alpont
vi.  a Bizottság fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságának és az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottságának támogatása
vi.  az egészségügyi szempontok minden szakpolitikai területen történő érvényesítésének támogatása, valamint olyan eljárások létrehozása, amelyek minden szakpolitika kapcsán lehetővé teszik az egészségügyi vonatkozások vizsgálatát és figyelembevételét
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)   Az egészségügyi vonatkozással bíró más uniós jogszabályok és szakpolitikák nyomon követésének, végrehajtásának támogatása és megerősítése az emberi egészségvédelem magas szintjének biztosítása érdekében, többek között az alábbiakkal összefüggésben:
i.  légszennyezés
ii.  endokrin károsító anyagok és más, káros tulajdonságokkal rendelkező vegyi anyagok
iii.  az élelmiszerben, vizekben és a levegőben előforduló növényvédőszer-maradékok
iv.  élelmiszerek és élelmiszerjelölés, többek között a transzzsírsavakra vonatkozóan, alkoholos italok címkézése, adalékanyagok és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – d pont – ii alpont
ii.  Az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos együttműködés fejlesztésének támogatása az új harmonizált szabályok előkészítése során
ii.  Az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos együttműködés fejlesztésének és kapacitások építésének támogatása az új harmonizált szabályok előkészítése során
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – d pont – iii a alpont (új)
iiia.   Szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos oktatási programok és bevált gyakorlatok, valamint fiataloknak szóló kampányok végrehajtásának támogatása
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – d pont – iii b alpont (új)
iiib.   Az egészséggel és az egészséggel kapcsolatos problémákkal foglalkozó uniós szintű civil szervezetek támogatása
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – d pont – iii c alpont (új)
iiic.  Egészségügyi irányítóbizottság létrehozásának támogatása az egészségügyi ág keretében megvalósítandó fellépések végrehajtása céljából
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  Kizárólag a 3. és a 26. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.
(1)  Kizárólag a 3., a 4. és a 26. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó, egészséggel kapcsolatos intézkedések finanszírozhatók.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont – i a alpont (új)
ia.   olyan beavatkozások, amelyeket annak érdekében dolgoztak ki, hogy nyomon kövessék a környezeti kockázati tényezők halmozott egészségügyi hatásait, köztük azokat, amelyek az élelmiszerekben, a vizekben, a levegőben és egyéb forrásokban előforduló szennyezőanyagokból fakadnak;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont – iv b pont (új)
ib.   az uniós jogszabályok egészségügyi vonatkozásait nyomon követő fellépések, mint például a farmakovigilancia és hasonlók;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1a albekezdés (új)
Az elemző tevékenységek eredményeit azok lezárását követően nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – b pont – i alpont
i.  határon átnyúló együttműködés és partnerségek, többek között a határ menti régiókban;
i.  határon átnyúló együttműködés és partnerségek, többek között a határ menti régiókban, és többek között a légszennyezéssel és más, határokon átnyúló környezetszennyezéssel kapcsolatban;
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c pont – i alpont
i.  a tagállamok között olyan bevált gyakorlatok átadása, kiigazítása és szélesebb körben való terjesztése révén, amelyek igazolható uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek;
i.  a tagállamok között olyan bevált gyakorlatok cseréje, átadása, kiigazítása és szélesebb körben való terjesztése révén, amelyek igazolható uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek;
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c pont – ii alpont
ii.  a 26. cikkben említett területekhez kapcsolódó uniós szintű hálózatok;
ii.  a 26. cikkben említett területekhez kapcsolódó uniós szintű hálózatok, folyamatos és fenntartható módon, biztosítva az aktív civil társadalom uniós szintű jelenlétét;
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c pont – iv alpont
iv.  a program végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító nemzeti kapcsolattartók;
iv.  a program végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító regionális, helyi és nemzeti kapcsolattartók;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság konzultációt folytat a tagállamok egészségügyi hatóságaival az egészségfejlesztéssel, betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek irányításával foglalkozó irányítócsoport vagy más érintett bizottsági szakértői csoportok vagy hasonló szervezetek keretében az egészségügyi ág számára létrehozott munkatervekről, annak prioritásairól és stratégiai orientációiról, valamint végrehajtásáról, továbbá más szakpolitikák egészségpolitikai szempontjairól és támogatási mechanizmusairól, ilyen módon fokozva ezek általános koordinációját és hozzáadott értékét.
A Bizottság konzultációt folytat a tagállamok egészségügyi hatóságaival az egészségfejlesztéssel, betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek irányításával foglalkozó irányítócsoport vagy más érintett bizottsági szakértői csoportok vagy hasonló szervezetek, például az egészségügyi ágazatban működő szakmai testületek keretében az egészségügyi ág számára létrehozott éves munkatervekről, annak prioritásairól és stratégiai orientációiról, valamint végrehajtásáról, továbbá más szakpolitikák egészségpolitikai szempontjairól és támogatási mechanizmusairól, ilyen módon fokozva ezek általános koordinációját és hozzáadott értékét. Az egészségügy iránt elkötelezett határozott politikai irányítás és a területhez rendelt megfelelő irányítási struktúra biztosítani fogja, hogy az EUMSZ 168. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság valamennyi szakterületén megjelenik az egészségvédelem és egészségfejlesztés.
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
29 a cikk (új)
29a. cikk
Egészségügyi irányítóbizottság
(1)  A Bizottság létrehoz egy egészségügyi irányítóbizottságot (a továbbiakban: irányítóbizottság) az egészségügyi ág intézkedéseinek végrehajtására.
(2)  Az irányítóbizottság koordináció és együttműködés, a betegek és a társadalom szerepvállalásának előmozdítása, valamint tudományos tanácsadás és ajánlások biztosítása révén az egészségügyi ág és az egészségügyi dimenziót magukba foglaló más programok közötti szinergiák létrehozására összpontosít. Ezek az intézkedések értékorientált egészségügyi fellépéseket, fenntarthatóságot, jobb egészségügyi megoldásokat biztosítanak, elősegítik a hozzáférést és csökkentik az egészségi egyenlőtlenségeket. 
(3)  Az irányítóbizottság átfogó stratégiát és irányítást biztosít az egészségügyi ág keretén belüli munkatervek kidolgozásához. 
(4)  Az irányítóbizottság érdekelt felek független csoportja, amely a közegészségügy, a jólét és a szociális védelem területén érintett ágazatok képviselőiből áll, a régiók és a helyi egészségügyi hatóságok képviselői, a betegek képviselői és a polgárok részvételével. 
(5)  Az irányítóbizottság 15–20 kiemelkedő személyből áll, akiket a (4) bekezdésben említett szakterületekről és tevékenységi körökből választanak ki. Az irányítóbizottság tagjait a Bizottság nevezi ki jelölésre irányuló nyílt felhívást, vagy szándéknyilvánítási felhívást, vagy mindkettőt követően. 
(6)  Az irányítóbizottság elnökét a Bizottság nevezi ki a tagok közül. 
(7)  Az irányítóbizottság: 
i.  a Bizottság javaslatát követően hozzájárul az egészségügyi ág éves munkatervéhez;
ii.  kidolgozza az egészségügyi ág és az egészségügyi dimenziót magukba foglaló más programok közötti koordináció és együttműködés irányításának tervét.
A terv elősegíti az egészségügy szempontjából releváns valamennyi meglévő pénzügyi mechanizmus láthatóságának és koordinációjának biztosítását, és a koordináció és együttműködés irányítását. 
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
29 b cikk (új)
29b. cikk
Nemzetközi együttműködés
A Bizottság az egészségügyi ág végrehajtása céljából együttműködést alakít ki az illetékes nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével és annak szakosodott intézményeivel, különösen az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) az uniós és nemzetközi szintű intézkedések eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk
31. cikk
31. cikk
Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtás módszerei
Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtás módszerei
(1)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában finanszírozást nyújthat, ideértve különösen a támogatásokat, díjakat, beszerzéseket és az olyan nemzetközi szervezetekbe történő önkéntes befizetéseket, amelyeknek az Unió tagja, vagy amelyek munkájában részt vesz.
(1)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában finanszírozást nyújthat, ideértve különösen a támogatásokat, díjakat, beszerzéseket, hozzájárulásokat és az olyan nemzetközi szervezetekbe történő önkéntes befizetéseket, amelyeknek az Unió tagja, vagy amelyek munkájában részt vesz.
(2)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ágat közvetlenül a költségvetési rendeletben előírt módon vagy pedig közvetetten a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervek útján kell végrehajtani.
(2)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ágat közvetlenül a költségvetési rendeletben előírt módon vagy pedig közvetetten a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervek útján kell végrehajtani.
A támogatások odaítélésekor a költségvetési rendelet [150]. cikkében említett értékelő bizottság külső szakértőkből is állhat.
A támogatások odaítélésekor a költségvetési rendelet [150]. cikkében említett értékelő bizottság külső szakértőkből is állhat.
(3)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket a [z InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
(3)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket a [z InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
(4)  Az egészségügyi ág keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők olyan finanszírozási intézkedések számára, amelyek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és amelyeket a tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban az egészségügyért felelős illetékes hatóságok vagy pedig az említett illetékes hatóságok által megbízott, egyedül vagy hálózatban eljáró állami szervek és nem kormányzati szervek társfinanszíroznak.
(4)  Az egészségügyi ág keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők olyan finanszírozási intézkedések számára, amelyek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és amelyeket a tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban az egészségügyért felelős illetékes hatóságok vagy pedig az említett illetékes hatóságok által megbízott, egyedül vagy hálózatban eljáró állami szervek és nem kormányzati szervek társfinanszíroznak.
(5)  Az egészségügyi ág keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők azon európai referenciahálózatok számára, amelyeket az európai referenciahálózatok tagállamainak képviselőiből álló testület az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 2014. március 10-i 2014/287/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott jóváhagyási eljárást követően hálózatként jóváhagyott.
(5)  Az egészségügyi ág keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők azon európai referenciahálózatok számára, amelyeket az európai referenciahálózatok tagállamainak képviselőiből álló testület az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 2014. március 10-i 2014/287/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott jóváhagyási eljárást követően hálózatként jóváhagyott.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk
32. cikk
32. cikk
Munkaprogram és koordináció
Munkaprogram és koordináció
A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ágat a költségvetési rendelet [108]. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
A Bizottság a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a foglalkoztatási és szociális innovációs ág és az egészségügyi ág kiegészítésére a költségvetési rendelet [108]. cikke szerinti munkaprogramok létrehozásával. Ezek a munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
A Bizottság előmozdítja a szinergiákat és eredményes koordinációról gondoskodik az ESZA+ egészségügyi ága és a reformtámogató program – többek között a reformösztönző eszköz és a technikai támogatási eszköz – között.
A Bizottság előmozdítja a szinergiákat és eredményes koordinációról gondoskodik az ESZA+ egészségügyi ága és a reformtámogató program – többek között a reformösztönző eszköz és a technikai támogatási eszköz – között.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk
33. cikk
33. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
Nyomon követés és jelentéstétel
(1)  Meg kell határozni az ágak végrehajtásának és a 4. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeknek a nyomon követésére szolgáló mutatókat, valamint a 23. és a 26. cikkben meghatározott operatív célkitűzéseket.
(1)  Meg kell határozni az ágak végrehajtásának és a 4. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeknek a nyomon követésére szolgáló mutatókat, valamint a 23. és a 26. cikkben meghatározott operatív célkitűzéseket.
(2)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az ágak végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(2)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az ágak végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt mutatók kiegészítésére vagy módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli az ágak végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IIb. és a III. mellékletben foglalt mutatók kiegészítésére vagy módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli az ágak végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
(3a)  Az ágak rendszeres nyomon követése és azok politikai és finanszírozási prioritásainak esetleg szükséges kiigazítása érdekében a Bizottság a kezdeti első évre vonatkozóan minőségi és mennyiségi ellenőrzési jelentést készít, amelyet három, egymás utáni kétéves időszakokra vonatkozó jelentés követ, és ezeket a jelentéseket benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéseket tájékoztatás céljából benyújtják az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az ágak eredményeit és azt, hogy milyen mértékben alkalmazták a nők és férfiak közötti egyenlőségre és annak érvényesítésére vonatkozó elveket, valamint hogyan kezelték a megkülönböztetésmentességre vonatkozó megfontolásokat, ideértve a hozzáférhetőség kérdéseit a program tevékenységei során. A jelentéseket elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára az ágak átláthatóságának fokozása érdekében.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk
35. cikk
35. cikk
Értékelés
Értékelés
(1)  Az értékeléseket kellő időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(1)  Az értékeléseket kellő időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(2)  Az ágak időközi értékelését a végrehajtásukról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb az ágak végrehajtásának kezdetét követő négy évvel lehet elvégezni.
(2)  A Bizottság 2024. december 31-ig elvégzi az ágak félidős értékelését a következők érdekében:
a)  az ág célkitűzéseinek megvalósításában elért haladás minőségi és mennyiségi alapon történő mérése;
b)  az uniós szociális környezet és az uniós jogszabályok által bevezetett bármely jelentős változás kezelése;
c)  annak meghatározása, hogy az ágak forrásait hatékonyan használták-e fel, valamint az ág uniós hozzáadott értékének értékelése.
A félidős értékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjeszteni.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 5. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 5. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk
37. cikk
37. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás forrását, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás forrását, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág, továbbá az azokhoz kapcsolódó intézkedések és eredmények vonatkozásában. A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ághoz rendelt pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 4., 23. és 26. cikkben említett célkitűzésekhez.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág, továbbá az azokhoz kapcsolódó intézkedések és eredmények vonatkozásában. A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ághoz rendelt pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 4., 23. és 26. cikkben említett célkitűzésekhez.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk
38. cikk
38. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  A Bizottságnak a 15. cikk (6) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése és a 33. cikk (3) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 15. cikk (6) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése, a 32. cikk és a 33. cikk (3) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk (6) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében és a 33. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk (6) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében, a 32. cikkben és a 33. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel28.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel28.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  A 15. cikk (6) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése és a 33. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  A 15. cikk (6) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése, a 32. cikk és a 33. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
_________________________________
_________________________________
28 HL L 123., 2016.5.12., 13. o.
28 HL L 123., 2016.5.12., 13. o.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk
40. cikk
40. cikk
Az EUMSZ 163. cikke szerinti bizottság
Az EUMSZ 163. cikke szerinti bizottság
(1)  A Bizottságot munkájában az EUMSZ 163. cikke alapján létrehozott bizottság (az ESZA+-bizottság) támogatja.
(1)  A Bizottságot munkájában az EUMSZ 163. cikke alapján létrehozott bizottság (az ESZA+-bizottság) támogatja.
(2)  Minden tagállam legfeljebb hétéves időtartamra kinevezi a bizottságba a kormány egy képviselőjét, a munkavállalói szervezetek egy képviselőjét, a munkáltatói szervezetek egy képviselőjét, továbbá minden tag esetében kinevez egy póttagot is. A póttag a tag távollétében automatikusan jogosult az eljárásban való részvételre.
(2)  Minden tagállam legfeljebb hétéves időtartamra kinevezi a bizottságba a kormány egy képviselőjét, a munkavállalói szervezetek egy képviselőjét, a munkáltatói szervezetek egy képviselőjét, a civil társadalom egy képviselőjét, az egyenlőséggel foglalkozó szervek vagy [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban más független emberi jogi intézmények egy képviselőjét, továbbá minden tag esetében kinevez egy póttagot is. A póttag a tag távollétében automatikusan jogosult az eljárásban való részvételre.
(3)  Az ESZA+-bizottságnak tagja a munkavállalói és a munkáltatói szervezeteket uniós szinten képviselő minden szervezet egy-egy képviselője.
(3)  Az ESZA+-bizottságnak tagja a munkavállalói, a munkáltatói és a civil társadalmi szervezeteket uniós szinten képviselő minden szervezet egy-egy képviselője.
(3a)  Az ESZA+-bizottság meghívhatja az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap képviselőit.
(3b)  Az ESZA+-bizottságban biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt, valamint a kisebbségi és más kirekesztett csoportok megfelelő képviseletét.
(4)  Az ESZA+-bizottsággal konzultálni kell a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti támogatás esetében a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásáról, valamint az ESZA+ szempontjából fontos uniós szintű stratégiák végrehajtására kiható egyéb kérdésekről.
(4)  Az ESZA+-bizottsággal konzultálni kell a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti támogatás esetében a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásáról, valamint az ESZA+ szempontjából fontos uniós szintű stratégiák végrehajtására kiható egyéb kérdésekről.
(5)  Az ESZA+-bizottság véleményt nyilváníthat a következőkről:
(5)  Az ESZA+-bizottság véleményt nyilváníthat a következőkről:
a)  az ESZA+-nak a szociális jogok európai pillére végrehajtásához való hozzájárulásával kapcsolatos kérdések, többek között országspecifikus ajánlások és szemeszterekhez kapcsolódó prioritások (nemzeti reformprogramok stb.);
a)  az ESZA+-nak a szociális jogok európai pillére végrehajtásához való hozzájárulásával kapcsolatos kérdések, többek között országspecifikus ajánlások és szemeszterekhez kapcsolódó prioritások (nemzeti reformprogramok stb.);
b)  az ESZA+ szempontjából fontos [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet]-et érintő kérdések;
b)  az ESZA+ szempontjából fontos [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet]-et érintő kérdések;
c)  az ESZA+-szal kapcsolatos, a Bizottság által hozzá utalt, a (4) bekezdésben említettektől eltérő kérdések.
c)  az ESZA+-szal kapcsolatos, a Bizottság által hozzá utalt, a (4) bekezdésben említettektől eltérő kérdések.
Az ESZA+-bizottság az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségével fogadja el véleményét, és azt tájékoztatásul továbbítják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A Bizottság tájékoztatja az ESZA+-bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.
Az ESZA+-bizottság az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségével fogadja el véleményét, és azt tájékoztatásul továbbítják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A Bizottság írásban tájékoztatja az ESZA+-bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.
(6)  Az ESZA+-bizottság munkacsoportokat hozhat létre az ESZA+ minden egyes ága tekintetében.
(6)  Az ESZA+-bizottság munkacsoportokat hozhat létre az ESZA+ minden egyes ága tekintetében.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet
1. MELLÉKLET1
1. MELLÉKLET1
A megosztott irányítású ESZA+-ág általános támogatásainak közös mutatói
A megosztott irányítású ESZA+-ág általános támogatásainak közös mutatói
A személyes adatokat nemek szerinti bontásban kell megadni (nő, férfi, nembináris). Ha bizonyos eredmények nem lehetségesek, ezeknél az eredményeknél nem kell adatokat gyűjteni és közölni.
A személyes adatokat nemek szerinti bontásban kell megadni (nő, férfi, nembináris). Ha bizonyos eredmények nem állnak rendelkezésre, ezeknél az eredményeknél nem kell adatokat gyűjteni és közölni. A különleges személyes adatok anonim módon vizsgálhatók.
1.  Embereket érintő műveletek közös teljesítménymutatói:
1.  Embereket érintő műveletek közös teljesítménymutatói:
1. a)  A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók
1. a)  A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók
–  A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók a következők:
–  A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók a következők:
–  munkanélküliek, beleértve a tartósan munkanélküli személyeket is*,
–  munkanélküliek, beleértve a tartósan munkanélküli személyeket is*,
–  tartósan munkanélküli személyek*,
–  tartósan munkanélküli személyek*,
–  inaktív személyek*,
–  inaktív személyek*,
–  foglalkoztatottak, beleértve az önálló vállalkozókat*,
–  foglalkoztatottak, beleértve az önálló vállalkozókat*,
–  oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-fiatal)*,
–   30 éven aluliak*,
–  18 év alatti gyermekek*,
–  18 és 29 év közötti fiatalok*,
–  54 éven felüliek*,
–  54 éven felüliek*,
–  legfeljebb alsó középfokú (ISCED 0-2) végzettséggel rendelkező személyek*,
–  legfeljebb alsó középfokú (ISCED 0-2) végzettséggel rendelkező személyek*,
–  felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*,
–  felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*,
–  felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek*.
–  felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek*.
A résztvevők összlétszámát a foglalkoztatási viszonyra vonatkozó közös teljesítménymutatók alapján automatikusan kell kiszámítani.
A résztvevők összlétszámát a foglalkoztatási viszonyra vonatkozó közös teljesítménymutatók alapján automatikusan kell kiszámítani.
1. b)  Egyéb közös teljesítménymutatók
1. b)  Egyéb közös teljesítménymutatók
Ha nem gyűjtenek ezekhez a mutatókhoz adatnyilvántartásokból adatokat, a mutatók értékeit a rendelkezésre álló információk alapján a kedvezményezett becslésével is meg lehet állapítani.
Ha nem gyűjtenek ezekhez a mutatókhoz adatnyilvántartásokból adatokat, a mutatók értékeit a rendelkezésre álló információk alapján a kedvezményezett becslésével is meg lehet állapítani. Az adatokat a résztvevők minden esetben önkéntes alapon szolgáltatják.
–  fogyatékossággal élő résztvevők**,
–  fogyatékossággal élő résztvevők**,
–  18 év alatti résztvevők*,
–  harmadik országbeli állampolgárok*,
–  harmadik országbeli állampolgárok*,
–  külföldi hátterű résztvevők*,
–  külföldi hátterű résztvevők*,
–  kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)**,
–  kisebbségek (kivéve a roma közösségből)**,
–  résztvevők a roma közösségből**,
–  hajléktalan vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett személyek*,
–  hajléktalan vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett személyek*,
–  vidéki területeken élő résztvevők*.
–  vidéki területeken élő résztvevők*,
–  nagyfokú szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel sújtott földrajzi területekről származó résztvevők*,
–  intézményi ellátásból családi és közösségi gondozásba kerülő résztvevők**.
2 A szervezetekre vonatkozó közös teljesítménymutatók a következők:
2.  A szervezetekre vonatkozó közös teljesítménymutatók a következők:
–  a támogatott közigazgatási szervek vagy közszolgáltatások száma nemzeti, regionális és helyi szinten,
–  a támogatott közigazgatási szervek vagy közszolgáltatások száma nemzeti, regionális és helyi szinten,
–  a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma (beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat és a szociális vállalkozásokat).
–  a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma (beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat és a szociális vállalkozásokat).
3.  A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók a következők:
3.  A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók a következők:
–  résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában munkát keresnek*,
–  résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában munkát keresnek*,
–  a program elhagyásának időpontjában oktatásban vagy képzésben részt vevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában oktatásban vagy képzésben részt vevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,
4.  A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók:
4.  A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók:
–  a program elhagyása utáni hat hónapon belül foglalkoztatásban levő résztvevők, beleértve az önfoglalkoztatást*,
–  a program elhagyása utáni hat és tizenkét hónapon belül foglalkoztatásban levő résztvevők, beleértve az önfoglalkoztatást*,
–  a program elhagyása után hat hónapon belül jobb munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők*,
–  a program elhagyása után hat és tizenkét hónapon belül jobb munkaerő-piaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők*,
Minimumkövetelményként az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes egyedi célkitűzés keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a konkrét célkitűzések szintjén általánosíthatók legyenek.
Minimumkövetelményként az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes egyedi célkitűzés keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a konkrét célkitűzések szintjén általánosíthatók legyenek.
________________________________
__________________________________
1 A *-gal jelölt mutatóknál megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően személyes adatoknak minősülnek.
1 A *-gal jelölt mutatóknál megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkánek 1. pontja szerinti személyes adatoknak minősülnek.
A **-gal jelölt mutatóknál megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének megfelelően a személyes adatok különleges kategóriáinak minősülnek.
A **-gal jelölt mutatóknál megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének megfelelően a személyes adatok különleges kategóriáinak minősülnek.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet
II. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET
Az anyagi nélkülözés kezelésére nyújtott ESZA+-támogatások közös mutatói
Az anyagi nélkülözés kezelésére nyújtott ESZA+-támogatások közös mutatói
1.  Teljesítménymutatók
1.  Teljesítménymutatók
a)  A kiosztott élelmiszerek és javak pénzben kifejezett értéke összesen.
a)  A kiosztott élelmiszerek és javak pénzben kifejezett értéke összesen.
i.  az élelmiszertámogatás értéke összesen;
i.  az élelmiszertámogatás értéke összesen;
i. a)  a gyermekeknek kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen;
i. a)  a gyermekeknek kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen;
i. b)  a hajléktalanoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen;
i. b)  a hajléktalanoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen;
i. c)  az egyéb célcsoportoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen.
i. c)  az egyéb célcsoportoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen.
ii.  a kiosztott javak értéke összesen
ii.  a kiosztott javak értéke összesen
ii. a)  a gyermekeknek kiosztott javak pénzbeli értéke összesen;
ii. a)  a gyermekeknek kiosztott javak pénzbeli értéke összesen;
ii. b)  a hajléktalanoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen;
ii. b)  a hajléktalanoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen;
ii. c  ) az egyéb célcsoportoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen.
ii. c  ) az egyéb célcsoportoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen.
b)  A kiosztott élelmiszersegélyek mennyisége összesen (tonnában).
b)  A kiosztott élelmiszersegélyek mennyisége összesen (tonnában).
Ebből2:
Ebből2:
a)  azon élelmiszerek részaránya, amelyek esetében a programból csak a szállítás, a szétosztás és a tárolás költségeit fedezték (%-ban);
a)  azon élelmiszerek részaránya, amelyek esetében a programból csak a szállítás, a szétosztás és a tárolás költségeit fedezték (%-ban);
b)  az ESZA+ által társfinanszírozott élelmiszertermékek részaránya a kedvezményezetteknek kiosztott élelmiszerek teljes mennyiségéből (%-ban)
b)  az ESZA+ által társfinanszírozott élelmiszertermékek részaránya a kedvezményezetteknek kiosztott élelmiszerek teljes mennyiségéből (%-ban)
3.  Közös eredménymutatók3
3.  Közös eredménymutatók3
Az élelmiszertámogatásban részesülő végső címzettek száma
Az élelmiszertámogatásban részesülő végső címzettek száma
–  18 év alatti gyermekek száma;
–  18 év alatti gyermekek száma;
–  18–29 év közötti fiatalok száma;
–  18–29 év közötti fiatalok száma;
–  54 év feletti végső címzettek száma;
–  54 év feletti végső címzettek száma;
–  fogyatékossággal élő végső címzettek száma;
–  fogyatékossággal élő végső címzettek száma;
–  harmadik országbeli állampolgárok száma;
–  harmadik országbeli állampolgárok száma;
–  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat) végső kedvezményezettek száma;
–  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (kivéve a roma közösségből származókat) végső kedvezményezettek száma;
–  résztvevők a roma közösségből,
–  hajléktalan végső címzettek vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett végső címzettek száma.
–  hajléktalan végső címzettek vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett végső címzettek száma.
Az anyagi támogatásban részesülő végső címzettek száma
Az anyagi támogatásban részesülő végső címzettek száma
–  18 év alatti gyermekek száma;
–  18 év alatti gyermekek száma;
–  18–29 év közötti fiatalok száma;
–  18–29 év közötti fiatalok száma;
–  54 év feletti végső címzettek száma;
–  54 év feletti végső címzettek száma;
–  fogyatékossággal élő végső címzettek száma;
–  fogyatékossággal élő végső címzettek száma;
–  harmadik országbeli állampolgárok száma;
–  harmadik országbeli állampolgárok száma;
–  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat) végső kedvezményezettek száma;
–  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (kivéve a roma közösségből származókat) végső kedvezményezettek száma;
–  résztvevők a roma közösségből,
–  hajléktalan végső címzettek vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett végső címzettek száma.
–  hajléktalan végső címzettek vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett végső címzettek száma.
_________________________________
_________________________________
A mutatókhoz tartozó értékeket a rendelkezésre álló információk alapján a kedvezményezettek becslésével kell megállapítani.
A mutatókhoz tartozó értékeket a rendelkezésre álló információk alapján a kedvezményezettek becslésével kell megállapítani.
3 Ugyanott.
3 Ugyanott.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
IIa. MELLÉKLET
A leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadásának előmozdítását szolgáló ESZA+-támogatások közös mutatói
Teljesítménymutatók
1.  Társadalmi befogadásra irányuló támogatásokban részesülő személyek teljes száma.
Ebből:
a)  a 15 éves vagy annál fiatalabb gyermekek száma;
b)  a 65 éves vagy annál idősebb személyek száma;
c)  a nők száma;
d)  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (kivéve a roma közösségből származókat) személyek száma;
e)  résztvevők a roma közösségből;
f)  a hajléktalanok száma.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
II b melléklet (új)
IIb. MELLÉKLET
A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág mutatói
(1)  Az uniós szakpolitikák és jogszabályok jobb megértéséből származó bejelentett nyereség szintje
1.  Elemző tevékenységek száma,
2.  A kölcsönös tanulásra, valamint tudatosságnövelésre és terjesztésre irányuló tevékenységek száma,
3.  A főbb szereplők támogatása
(2)  Az Unió, a tagállamok és a társult országok kormányzati szervei közötti aktív együttműködés és partnerség szintje
1.  Elemző tevékenységek száma,
2.  A kölcsönös tanulásra, valamint tudatosságnövelésre és terjesztésre irányuló tevékenységek száma,
3.  A főbb szereplők támogatása
(3)  A szociális országspecifikus ajánlások megvalósítása során a szociális politika céljaira szolgáló innováció bejelentett használata és a szakpolitikai döntéshozatal céljaira végzett szociálpolitikai kísérletek eredményei
1.  Elemző tevékenységek száma,
2.  A kölcsönös tanulásra, valamint tudatosságnövelésre és terjesztésre irányuló tevékenységek száma,
3.  A főbb szereplők támogatása
(4)  Az EURES platform felkereséseinek száma
(5)  „Az első EURES-állásod” (YfEJ) előkészítő intézkedés, valamint a célzott mobilitási programok keretében megvalósított vagy támogatott ifjúsági munkaközvetítések száma;
(6)  Az EURES-tanácsadók által álláskeresőkkel, állásváltókkal és munkaadókkal felvett egyéni személyes kapcsolatok száma
(7)  Az uniós támogatásban részesült, újonnan létrehozott vagy konszolidált vállalkozások száma.
(8)  Azon munkanélküli vagy hátrányos helyzetű csoportba tartozó kedvezményezettek aránya, akik uniós mikrofinanszírozással hoztak létre vagy fejlesztettek tovább vállalkozást
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont
2.  Az egészségügyi technológiák közös klinikai értékelésének száma
2.  A program eredményei által érintett kedvezményezettek (szakemberek, polgárok, betegek) száma
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont
3.  Az átadott bevált módszerek száma
3.  Az egészségügyi technológiák közös klinikai értékelésének száma
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont
4.  A programeredmények felhasználási mértéke a nemzeti egészségügyi politikákban az „előtte/utána” kérdőívek mérései szerint
4.  Az átadott bevált módszerek száma
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 a pont (új)
4a.   A program eredményei felhasználásának mértéke a regionális és nemzeti egészségügyi politikákban vagy eszközökben, validált módszerekkel mérve.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0461/2018).

Utolsó frissítés: 2019. január 18.Jogi nyilatkozat