Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0211(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0064/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0064/2019

Viták :

PV 11/02/2019 - 13
CRE 11/02/2019 - 13

Szavazatok :

PV 12/02/2019 - 9.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0068

Elfogadott szövegek
PDF 245kWORD 68k
2019. február 12., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az EU csalásellenes programja ***I
P8_TA(2019)0068A8-0064/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. február 12-i jogalkotási állásfoglalása a csalás elleni uniós program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0386 – C8-0236/2018 – 2018/0211(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0386),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. és 33. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0236/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2018. november 15-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0064/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésként szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslatról megállapodás nem születik;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 10., 2019.1.10., 1. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. február 12-én került elfogadásra a csalás elleni uniós program létrehozásáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0211

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. és 325. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke előírja, hogy az Unió és a tagállamok küzdenek a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység ellen. Az Uniónak támogatnia kell az ezeken a területeken folytatott tevékenységeket.

(2)  Az ilyen kezdeményezések múltbeli támogatása a 804/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(3) (a továbbiakban: a Herkules program) révén, amelyet a 878/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(4) (a továbbiakban: a Herkules II program) módosított és meghosszabbított, és melyet a 250/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) (a továbbiakban: a Herkules III program) hatályon kívül helyezett és annak helyébe lépett, lehetővé tette az Unió és a tagállamok által vállalt tevékenységek fokozását a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemben.

(3)  Az Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok és csalás tagállamok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok általi, a szabálytalanságkezelő rendszeren (a továbbiakban: IMS) keresztüli bejelentésének elősegítése az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra(6), az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra(7), a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, továbbá a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre(8), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra(9), valamint az előcsatlakozási támogatásra(10) vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott követelmény a 2014–2020 közötti és az azutáni programozási időszakot illetően. Az IMS biztonságos elektronikus kommunikációs eszközként segíti a tagállamokat, valamint a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölt országokat a felderített szabálytalanságok bejelentésére vonatkozó kötelezettségük teljesítésében és segítséget nyújt a szabálytalanságok kezeléséhez és elemzéséhez.

(3a)  A szabálytalanságok leküzdése és a csalás elleni küzdelem érdekében kompenzálni kell a tagállamok jogi és adminisztratív rendszerei közötti eltéréseket. A szabálytalanságok számában tapasztalható ingadozás a többéves programozási ciklusok előrehaladásával és a késedelmes jelentéstétellel hozható összefüggésbe. Mindehhez szükség van egy olyan egységes rendszer létrehozására, amely összegyűjti a tagállamokból származó, szabálytalanságokra és csalásokra vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy szabványosítsa a jelentéstételi eljárást és biztosítsa a szolgáltatott adatok minőségét és összehasonlíthatóságát. [Mód. 1]

(3b)  A Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megelőző tevékenységeinek tagadhatatlan a jelentősége, csakúgy mint a korai felismerési és kizárási rendszerek (EDES) és a Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS) végrehajtása megerősítésének, valamint a csalás elleni nemzeti stratégiák elkészítésének. E tevékenységek tekintetében szükség van az uniós politikák valamennyi végrehajtási folyamatának (többek között a pályázati felhívások, pályázás, értékelés, végrehajtás és kifizetések) digitalizálására irányuló, az összes tagállam által alkalmazandó keret kidolgozására. [Mód. 2]

(4)  Az 515/97/EK tanácsi rendeletben(11) és a 2009/917/IB tanácsi határozatban(12) foglaltak szerint az Unió támogatja a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az e hatóságok és a Bizottság együttműködését.

(5)  Ezt a támogatást különböző operatív tevékenységekhez nyújtják. Ezek közé tartozik a Csalás Elleni Információs Rendszer (a továbbiakban: AFIS), mely egy, a Bizottság által kezelt közös információs rendszer keretében üzemeltetett vámügyi informatikai alkalmazások egész sorából összetevődő információtechnológiai platform. Az IMS-t is az AFIS-platform keretében működtetik. Egy ilyen rendszerhez stabil és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani az évek során a fenntarthatósága biztosítása érdekében.

(6)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a szabálytalanságok bejelentése, továbbá a vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben való kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás és együttműködés terén nyújtott uniós támogatást egyetlen program, nevezetesen a csalás elleni uniós program (a továbbiakban: a program) keretében kell észszerűsíteni a szinergiák és a költségvetési rugalmasság növelése, valamint az irányítás egyszerűsítése céljából, anélkül, hogy ez érintené a társjogalkotóknak a program végrehajtása feletti tényleges ellenőrzését. [Mód. 3]

(7)  A program ezért kombinálja egymással a Herkules programra támaszkodó egyik komponenst, az IMS finanszírozását biztosító komponenst, és egy harmadik komponenst, mely az 515/97/EK rendeletben a Bizottságra ruházott tevékenységeket, ideértve az AFIS-platformot, finanszírozza.

(7a)   Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme során az uniós költségvetés valamennyi oldalára, a bevételi és a kiadási oldalra is figyelmet kell fordítani. Ennek fényében kellően meg kell fontolni, hogy ez a program az egyetlen, amelynek kifejezett célja, hogy az Unió költségvetésének a kiadási oldalát védje. [Mód. 4]

(8)  Az AFIS-platform különböző információs rendszerekből áll, egyikük a váminformációs rendszer (a továbbiakban: VIR). A VIR egy automatizált információs rendszer, melynek célja, hogy segítse a tagállamokat a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, kivizsgálásában és a vádemelésben azáltal, hogy lehetővé teszi az információk gyorsabb terjesztését, és ezáltal növeli a tagállamok vámigazgatási szervei együttműködési és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. A VIR egyetlen infrastruktúrában kezeli a közigazgatási és a rendőrségi együttműködési ügyeket. A VIR közigazgatási együttműködés céljából történő alkalmazását az 515/97/EK rendelet szabályozza, melyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 33. cikke és 325. cikke alapján fogadtak el.

A VIR rendőrségi együttműködés céljából történő alkalmazását a 2009/917/IB határozat szabályozza, melyet az Európai Unióról szóló szerződés 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján fogadtak el. A VIR rendőrségi együttműködés céljából történő alkalmazása technikailag nem választható el a közigazgatási együttműködés céljából történő alkalmazásától, mivel mindkét együttműködési forma egyetlen információtechnológiai rendszerben működik. Tekintettel arra, hogy a VIR csupán egyike az AFIS keretében működtetett számos információs rendszernek, és arra, hogy a VIR-ben a rendőrségi együttműködési ügyek száma jóval kisebb a közigazgatási együttműködési ügyek számánál, az AFIS rendőrségi együttműködés céljából történő alkalmazása úgy tekinthető, hogy az csupán kiegészíti a VIR közigazgatási együttműködés céljából történő alkalmazását.

(9)  Ez a rendelet meghatározza a program teljes időtartamára vonatkozóan a program pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást aktualizálni kell az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja(13)] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(10)  E rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet tartalmazza és meghatározzák elsősorban a költségvetés elkészítésére és a költségvetés vissza nem térítendő támogatásokkal, közbeszerzésekkel, pénzdíjakkal és közvetett irányítással való végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. A program keretében részben vagy egészben az uniós költségvetésből finanszírozott szerződésekre vonatkozik így többek között az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elve, míg a támogatásokra vonatkozik ezenkívül a társfinanszírozás elve, a támogatáshalmozási tilalom és a kettős finanszírozás tilalma, a visszaható hatály tilalma és a nonprofit szabály. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. [Mód. 5]

(11)  E rendelet keretében a finanszírozás típusait és a végrehajtás módozatait az alapján kell kiválasztani, hogy mennyiben képesek megvalósítani az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Idetartozik a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett egyösszegű átalányok, százalékos átalányok és egységköltségek, valamint a tárgyát képező művelet költségeitől független finanszírozás alkalmazásának mérlegelése.

(11a)   A támogatások társfinanszírozásának maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80% -át. A munkaprogramban meghatározott kivételes és kellően indokolt esetekben, például az Unió pénzügyi érdekeit illetően nagy kockázatnak kitett tagállamokkal kapcsolatos ügyekben, a maximális társfinanszírozási arányt az elszámolható költségek 90%-ában kell megállapítani. [Mód. 6]

(12)  Annak érdekében, hogy a program keretében biztosítható legyen az 515/97/EK rendeletben a Bizottságra ruházott összes tevékenység – ideértve az AFIS-platform – finanszírozásának folyamatossága, az I. melléklet indikatív listájában felsorolt tevékenységek finanszírozandók.

(12a)   A Bizottságnak a munkaprogramokat a költségvetési rendelet 110. cikkének megfelelően elfogadnia. A munkaprogramoknak tartalmazniuk kell a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes fellépési típusokhoz rendelt összegek megjelölését, végrehajtásuk tervezett menetrendjét és a támogatások maximális társfinanszírozási arányát. A munkaprogram elkészítésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az Európai Parlament prioritásait az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó éves értékelése keretében meghatározottak szerint. A munkaprogramot közzé kell tenni a Bizottság honlapján és továbbítani kell az Európai Parlamentnek. [Mód. 7]

(12b)   Olyan tevékenységek támogathatók, amelyek képesek a program 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseinek elérésére. Ezek magukban foglalhatják különleges technikai segítségnyújtás biztosítását a tagállamok illetékes hatóságai számára, például szaktudás, specializált és technikailag fejlett felszerelés, valamint hatékony információtechnológiai (IT) eszközök rendelkezésre bocsátása, a szükséges támogatás biztosítása és a vizsgálatok előmozdítása, különösen közös vizsgálócsoportok létrehozása és határokon átnyúló műveletek alkalmazása, vagy egyes projektek esetében a személyzeti csereprogramok megerősítése révén. A támogatható intézkedések között szerepelhet célzott szaktanfolyamok, kockázatelemzési műhelyek, valamint adott esetben konferenciák és tanulmányok szervezése is. [Mód. 8]

(13)  A vámellenőrzési berendezések beszerzésének pénzügyi támogatására szolgáló uniós eszközből(14) történő berendezés-beszerzés pozitív hatást gyakorolhat az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelemre. Mind a vámellenőrzési berendezések beszerzésének pénzügyi támogatására szolgáló uniós eszköz, mind a program tekintetében ügyelni kell az uniós támogatások közötti átfedések elkerülésére. A program keretében nyújtott támogatásnak alapvetően az olyan berendezések beszerzésére kell irányulnia, amelyek nem tartoznak a vámellenőrzési berendezések beszerzésének pénzügyi támogatására szolgáló uniós eszköz hatálya alá, vagy az olyan berendezésekére, amelyek kedvezményezettjei a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatásának uniós eszköze kedvezményezett hatóságaitól eltérő hatóságok. Ezen túlmenően egyértelmű kapcsolatnak kell lennie a támogatott eszközök hatása és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme között. Az átfedések elkerüléséről különösen az éves munkaprogramok elkészítése során biztosítani kell gondoskodni.a program és az olyan területek, mint a bel- és igazságügy, illetve a vámügy többi releváns programjai közötti átfedések elkerülését és a szinergiák kialakítását. [Mód. 9]

(13a)   A program támogatja a tagállamok közigazgatási és bűnüldöző hatóságai, valamint ez utóbbi és a Bizottság, többek között az OLAF és a többi érintett uniós szerv és ügynökség, például az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) vagy a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) közötti, az Unió pénzügyi érdekeinek hatékonyabb védelmét célzó együttműködést. E tekintetben a program támogatni fogja az Európai Ügyészséggel (EPPO) való együttműködést is, amint a hivatal megkezdi feladatai ellátását. [Mód. 10]

(14)  A programnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak részvétele előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is. A programnak nyitva kell állnia a csatlakozó országok, a tagjelölt országok, és a potenciális tagjelöltek tagjelölt országok, valamint az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok részvétele előtt is, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban. A programnak nyitva kell állnia más harmadik országok előtt is, feltéve, hogy társulási megállapodással rendelkeznek, vagy az uniós programokban való részvételüket szabályozó egyedi megállapodást kötnek. [Mód. 11]

(15)  Tekintettel a Herkules programok korábbi értékeléseire, a program erősítése érdekében kivételesen lehetővé kell tenni a programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok részvételét anélkül, hogy e jogalanyoknak viselniük kellene részvételük költségeit.

(15a)   Különösen ösztönözni kell az Unióval hatályos társulási megállapodással rendelkező országokban letelepedett szervezetek részvételét az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítése érdekében, a vámügyi együttműködés és a bevált gyakorlatok megosztása révén, különösen a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem, valamint az új technológiai fejleményekkel kapcsolatos kihívások tekintetében. [Mód. 12]

(16)  A programot a „Határozottabb fellépés a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái ellen – Átfogó uniós stratégia” című, 2013. június 6-i bizottsági közleményben(15) felsorolt ajánlások és intézkedések, valamint az e közlemény végrehajtásáról szóló, 2017. május 12-i eredményjelentés(16) figyelembevételével kell végrehajtani.

(17)  Az Unió 2016-ban megerősítette az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvét (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). A jegyzőkönyv a dohánytermékek bevételkieséseket okozó, tiltott, határon átnyúló kereskedelme elleni küzdelemre vonatkozik és e tekintetben az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét kell szolgálnia. A programnak támogatnia kell az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének titkárságát a jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatainak ellátásában. A programnak támogatnia kell a titkárság által a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel összefüggésben szervezett egyéb tevékenységeket is.

(18)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(17), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(18), a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel(19) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(20) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, köztük a csalás megelőzését, felderítését, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e a csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket(21). A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(19)  EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Harmadik országok is részt vehetnek más jogi eszközök alapján. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni, mely biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(20)  

(21)  A [a hivatkozást aktualizálni kell az új TOT-határozatnak megfelelően: 2013/755/EU tanácsi határozat(22) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(22)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(23) (22) és (23) bekezdése szerint szükséges értékelni a programot a jelentésre – nevezetesen a teljesítményjelentésre –, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján, egyidejűleg elkerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények közé tartozhatnak mérhető mutatók, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlati hatásai. Az értékelést független értékelőnek kell elvégeznie. [Mód. 13]

(23)  A Bizottságot fel E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell hatalmazni kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program nyomonkövetési és értékelési keretére vonatkozó rendelkezések meghatározása céljából. az éves munkaprogramok elfogadása érdekében. Továbbá e rendelet módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet II. mellékletében szereplő mutatókra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 14]

(24)  Az 515/97/EK rendelet 42a. cikkének (1) és (2) bekezdése rendelkezik az AFIS finanszírozásának jogalapjáról. E rendeletnek az említett jogalap helyébe kell lépnie és új jogalapot kell létrehoznia. Ezért az 515/97/EK rendelet 42a. cikkében az (1) és a (2) bekezdést el kell hagyni.

(25)  A Herkules III program létrehozásáról szóló 250/2014/EU rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozott. E rendelet rendelkezik a Herkules III program utáni programról, 2021. január 1-jével kezdődően. A 250/2014/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a csalás elleni uniós programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzései a következők:

a)  az Unió pénzügyi érdekeinek védelme;

b)  a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az e hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés támogatása.

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

a)  a csalás, korrupció és az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem;

b)  az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és az előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – így a csalások – bejelentésének elősegítése;

c)  eszközök biztosítása az információcseréhez, továbbá operatív tevékenységek támogatása a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás területén vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben.

3. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 181,207 millió 2018-as árakon 321 314 000 EUR (folyó áron 362 414 000 EUR). [Mód. 15]

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)  114,207 millió 2018-as árakon 202 512 000 EUR (folyó áron 228 414 000 EUR) a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre; [Mód. 16]

b)  7 millió EUR 2018. évi árakon 12 412 000 EUR (folyó áron 14 millió EUR) a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre; [Mód. 17]

c)  60 millió EUR 2018. évi árakon 106 390 000 EUR (folyó áron 120 millió EUR) a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre. [Mód. 18]

(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy forrásokat csoportosítson át a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések között. Amennyiben az újraelosztás az e cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek egyikének 10%-os vagy azt meghaladó mértékű megváltozását vonja maga után, az átcsoportosításra a 14. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kerül sor. [Mód. 19]

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket. Ezenfelül a (2) bekezdés a) pontjában említett indikatív támogatásnál figyelembe kell venni, hogy ez a program az egyetlen olyan, amely az Unió pénzügyi érdekeinek védelme keretében kifejezetten a kiadási oldallal foglalkozik. [Mód. 20]

4. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban,

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

a)  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében, [Mód. 21]

b)  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások az [új költségvetési rendelet] 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek,

c)  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

d)  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

5. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen a VIII. cím szerinti vissza nem térítendő támogatás és a VII. cím szerinti, közbeszerzés, továbbá az utazási költségek és napidíjak visszatérítése formájában – nyújthat finanszírozást a költségvetési rendelet 238. cikkében meghatározottak szerint. [Mód. 22]

(3)  A program az 515/97/EK rendelettel összhangban tett intézkedésekhez nyújthat finanszírozást, elsősorban az I. melléklet indikatív listájában említett költségek fedezéséhez.

(4)  Amennyiben a támogatott intézkedés berendezés beszerzését foglalja magában, a Bizottság adott esetben koordinációs mechanizmust hoz létre az uniós programokból nyújtott támogatásból beszerzett összes berendezés hatékonyságának és az azok közötti interoperabilitás biztosítása céljából.

6. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

A harmadik országnak, amely nemzetközi megállapodás szerint hozott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján vesz részt a programban, biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok lefolytatásához való jog, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom megfelelően.

II. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK [Mód. 23]

7. cikk

A program keretében nyújtott alapján odaítélt vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor. társfinanszírozási rátája nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át. A 10. cikkben említett munkaprogramokban meghatározott kivételes és kellően indokolt esetekben a társfinanszírozás mértéke legfeljebb az elszámolható költségek 90%-a lehet. [Mód. 24]

8. cikk

Támogatható intézkedések

Kizárólag a 2. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók:.

a)  szaktudás, specializált és technikailag fejlett felszerelés, valamint hatékony IT-eszközök biztosítása a nemzetek közötti és a multidiszciplináris együttműködés, illetve a Bizottsággal való együttműködés megerősítése érdekében;

b)  egyedi projektekhez kapcsolódóan csereprogramok előmozdítása a személyzet számára, a szükséges támogatás biztosítása és a vizsgálatok előmozdítása, különösen közös vizsgálócsoportok létrehozása és határokon átnyúló műveletek alkalmazása;

c)  a csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem megszilárdítása oly módon, hogy technikai és működési támogatást biztosítanak nemzeti vizsgálatokhoz, különösen a vám- és bűnüldöző hatóságok részére;

d)  IT-kapacitások kiépítése a tagállamokban és a harmadik országokban, az adatcsere előmozdítása, IT-eszközök fejlesztése és rendelkezésre bocsátása a nyomozás, valamint a hírszerzési tevékenység nyomon követése céljából;

e)  az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó szervezeti egységek közötti együttműködés és koordináció javítását célzó szakmai képzés és kockázatelemzési képzéssel foglalkozó műhelytalálkozók, illetve konferenciák szervezése és tanulmányok készítése;

f)  az 515/97/EK rendeletben a Bizottságra ruházott feladatok elvégzése céljából létrehozott, a Bizottság által kezelt közös információs rendszer keretében működtetett vámügyi informatikai alkalmazások pénzügyi támogatása;

g)  a felderített szabálytalanságok, így a csalások bejelentésére vonatkozó kötelezettségük teljesítésében, illetve e szabálytalanságok kezelésében és elemzésében a tagállamoknak segítséget nyújtó biztonságos elektronikus kommunikációs eszköz pénzügyi támogatása;

h)  bármely egyéb intézkedés, amelyet a 10. cikk szerinti éves munkaprogramok tartalmaznak, és amely a 2. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzések eléréséhez szükséges. [Mód. 25]

Amennyiben a támogatott tevékenység felszerelés beszerzését is magában foglalja, a Bizottság gondoskodik arról, hogy a finanszírozott felszerelés hozzájáruljon az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez. [Mód. 26]

9. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  A költségvetési rendelet 197. cikkében említett feltételeken túl a (2) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)  Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)  az alábbi országok bármelyikében letelepedett hatóságok, amelyek hozzájárulhatnak a 2. cikkben említett célkitűzések valamelyikének megvalósításához:

a)  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

b)  a programhoz társult harmadik ország;

c)  a munkaprogramban felsorolt harmadik ország a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett;

b)  kutatási és oktatási intézmények, valamint nonprofit szervezetek, amelyek hozzájárulhatnak a 2. cikkben említett valamelyik célkitűzés megvalósításához, feltéve, hogy azok valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett, munkaprogramban felsorolt harmadik országban telepedtek le és legalább egy éve ott működnek;

c)  bármely nemzetközi szervezet vagy a költségvetési rendelet 156. cikkében maghatározottak szerinti bármely, az uniós jog alapján létrehozott jogalany vagy bármely jogalany.nemzetközi szervezet. [Mód. 27]

(3)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett, a (2) bekezdésben említett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(4)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett, a (2) bekezdésben említett jogalanyoknak főszabály szerint viselniük kell részvételük költségeit.

III. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

10. cikk

Munkaprogram

A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, a 14. cikknek megfelelően. [Mód. 28]

A Bizottság megvizsgálja a program és az egyéb érintett programok közötti szinergiákat olyan területeken, mint például a bel- és igazságügy, illetve a vámügy, továbbá biztosítja, hogy a munkaprogramok előkészítése során ne legyenek átfedések. [Mód. 29]

A munkaprogramokat közzé kell tenni a Bizottság honlapján, és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, amely az Unió pénzügyi érdekei védelmének éves értékelése keretében értékeli azok tartalmát és eredményét. [Mód. 30]

11. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 2. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)  A programcélkitűzések program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése, továbbá e rendelet nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítése céljából, ahol azt szükségesnek ítéli. [Mód. 31]

(2a)  A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program eredményeiről. [Mód. 32]

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

12. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket egy független értékelőnek időben el kell végeznie végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. [Mód. 33]

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. [Mód. 34]

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával és az Európai Számvevőszékkel, valamint a Bizottság honlapján közzéteszi azokat. [Mód. 35]

13. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések meghatározása céljából, a 11. cikknek megfelelően a munkaprogramok elfogadása céljából a 10. cikknek megfelelően, illetve hogy módosítsa az e rendelet II. mellékletében meghatározott mutatókat. [Mód. 44]

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5a)  A 10. és a 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 36]

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak lehető legnagyobb láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az uniós finanszírozás eredetének elismerése és az annak láthatóságáról való gondoskodás nem követelmény azokban az esetekben, ahol a csalás elleni tevékenységek és a vámügyi operatív tevékenységek eredményes elvégzését veszélyeztető kockázat áll fenn. [Mód. 37]

(2)  A Bizottság rendszeresen tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 38]

16. cikk

Az 515/97/EK rendelet módosítása

Az 515/97/EK rendelet 42a. cikkében az (1) és a (2) bekezdést el kell hagyni.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 250/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását a 250/2014/EU rendelet és az 515/97/EK rendelet 42a. cikke szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és a 250/2014/EU rendelet és az 515/97/EK rendelet 42a. cikke alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A program által az 515/97/EK rendelettel összhangban lefolytatott intézkedésekkel kapcsolatban finanszírozott költségek indikatív listája:

a)  az állandó technikai infrastruktúra telepítési és karbantartási költségei, mely a tagállamok rendelkezésére bocsátja a közös vámügyi műveletek és egyéb operatív tevékenységek összehangolásához szükséges logisztikai, irodai automatizálási és informatikai eszközöket;

b)  a tagállamok vagy adott esetben harmadik országok közösségi küldetésekben, a Bizottság által vagy a Bizottsággal közösen szervezett közös vámügyi műveletekben, valamint a Bizottság által vagy a Bizottsággal közösen szervezett képzésekben, ad hoc üléseken, a tagállamok által lefolytatott igazgatási vizsgálatokat vagy operatív intézkedéseket előkészítő és értékelő üléseken résztvevő képviselői utazási költségeinek és napidíjának megtérítése és indokolt esetben a számukra fizetett egyéb térítések;

c)  az informatikai infrastruktúra (hardver), a szoftver és a hálózati kapcsolatok beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához, valamint a vonatkozó előállító, támogató és képző szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások, amelyek az 515/97/EK rendeletben meghatározott intézkedések, különösen a csalás megelőzése és a csalás elleni küzdelem megvalósítására szolgálnak;

d)  az információszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadások és az információkhoz, adatokhoz és adatforrásokhoz az 515/97/EK rendeletben meghatározott intézkedések, különösen a csalás megelőzése és a csalás elleni küzdelem megvalósítása céljából történő hozzáférést biztosító, kapcsolódó intézkedések kiadásai;

e)  az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikke és különösen az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB határozat alapján elfogadott eszközök által előírt váminformációs rendszer használatához kapcsolódó kiadások, amennyiben ezen eszközök rendelkeznek arról, hogy a fenti kiadások az Európai Unió általános költségvetését terhelik;

f)  a c) pontban ismertetett célokra használt közös kommunikációs hálózat uniós komponenseinek beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó kiadások.

II. MELLÉKLET

A PROGRAM NYOMON KÖVETÉSÉT SZOLGÁLÓ MUTATÓK

A program szoros nyomon követésére a program általános és egyedi célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján, továbbá az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása céljából kerül sor. E célból az adatgyűjtés a következő fő mutatók tekintetében történik:

1. egyedi célkitűzés A csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem.

1. mutató A csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésének és az ezek elleni küzdelem elősegítése, melynek mérőszámai a következők:

1.1.: A program keretében szervezett és (társ)finanszírozott tevékenységekkel való elégedettség szintje.

a)  a program keretében szervezett és (társ)finanszírozott tevékenységek száma és típusa; [Mód. 39]

1.2.: A programból évente támogatásban részesülő tagállamok százalékos felsorolása, illetve a támogatásban való részesedésük aránya. [Mód. 40]

2. egyedi célkitűzés Az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és az előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – így a csalások – bejelentésének elősegítése.

2. mutató A felhasználók elégedettségi szintje a szabálytalanságkezelő rendszer használatával kapcsolatban.

a)  a bejelentett szabálytalanságok száma; [Mód. 41]

2a. mutató: A felhasználók elégedettségi szintje a Csalás Elleni Információs Rendszer használatával kapcsolatban. [Mód. 42]

3. egyedi célkitűzés Eszközök biztosítása az információcseréhez, továbbá operatív tevékenységek támogatása a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás területén vámügyi kérdésekben.

3. mutató: A kölcsönös segítségnyújtás keretében rendelkezésre bocsátott információ száma és a támogatott, kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységek száma.

3a. mutató: A kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységek száma és típusa. [Mód. 43]

(1)HL C 10., 2019.1.10., 1. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. február 12-i álláspontja.
(3)Az Európai Parlament és a Tanács 804/2004/EK határozata (2004. április 21.) a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló közösségi cselekvési program (Hercule program) létrehozásáról (HL L 143., 2004.4.30., 9. o.).
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 878/2007/EK határozata (2007. július 23.) a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló közösségi cselekvési program (Hercule II program) létrehozásáról szóló 804/2004/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 193., 2007.7.25., 18. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 250/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló program (Hercule III program) létrehozásáról és a 804/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 6. o.).
(6)A Bizottság (EU) 2015/1971 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az 1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és a Bizottság (EU) 2015/1975 végrehajtási rendelete (2015. július 8.) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának és formátumának az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 293., 2015.11.10., 6. o.).
(7)A Bizottság (EU) 2015/1970 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az 1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és a Bizottság (EU) 2015/1974 végrehajtási rendelete (2015. július 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának és formátumának az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 293., 2015.11.10., 1. o.).
(8)A Bizottság (EU) 2015/1973 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és a Bizottság (EU) 2015/1977 végrehajtási rendelete (2015. július 8.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának és formátumának az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 293., 2015.11.10., 15. o).
(9)A Bizottság (EU) 2015/1972 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és a Bizottság (EU) 2015/1976 végrehajtási rendelete (2015. július 8.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának és formátumának a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 293., 2015.11.10., 11. o.).
(10)Az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 132., 2014.5.3., 32. o.) 16. cikke.
(11)A legutóbb az (EU) 2015/1525 rendelettel módosított, a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).
(12)A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).
(13)Aktualizálandó hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő internetcímen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32013Q1220(01).
(14)[ref]
(15)COM(2013)0324.
(16)COM(2017)0235.
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(18)HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
(19)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(20)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(22)A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(23)Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2020. január 27.Jogi nyilatkozat