Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2080(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0050/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0050/2019

Viták :

PV 11/02/2019 - 17
CRE 11/02/2019 - 17

Szavazatok :

PV 12/02/2019 - 9.19
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0080

Elfogadott szövegek
PDF 183kWORD 63k
2019. február 12., Kedd - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályok és általános feltételek (az európai ombudsman alapokmánya)
P8_TA-PROV(2019)0080A8-0050/2019
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2019. február 12-i állásfoglalása az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti rendeletre irányuló tervezetről (2018/2080(INL)2019/0900(APP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikkének (4) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. és 43. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 45. és 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére és a Petíciós Bizottság véleményére (A8-0050/2019),

1.  elfogadja a mellékelt rendelettervezetet;

2.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően továbbítsa a mellékelt rendelettervezetet a Tanácsnak és a Bizottságnak;

3.  utasítja elnökét, hogy miután a Bizottság véleményt nyilvánított és a Tanács jóváhagyását adta a mellékelt rendelettervezethez, gondoskodjon a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament rendelettervezete az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 228. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Tanács egyetértésére,

tekintettel a Bizottság véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, különösen annak 20. cikke (2) bekezdése d) pontjával és 228. cikkével, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban kell megállapítani.

(2)  Különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke az európai polgárok alapvető jogaként ismeri el a megfelelő ügyintézéshez való jogot. A Charta 43. cikke elismeri az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén az európai ombudsmanhoz fordulás jogát. E jogok tényleges érvényesülése és az ombudsman alapos és pártatlan vizsgálatok lefolytatására való képességének erősítése érdekében, az ombudsman számára biztosítani kell minden olyan eszközt, amely a Szerződésekben és az e rendeletben említett feladatai sikeres ellátásához szükséges.

(3)  A 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatot(1) legutóbb 2008-ban módosították. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése új jogi kereteket határozott meg az Unió számára. Különösen az EUMSZ 228. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy a Bizottság véleményének kikérése után és a Tanács egyetértésével rendeletekben határozza meg az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket. Ezért kívánatos a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezése, és annak rendelettel való felváltása a jelenleg alkalmazandó jogalapnak megfelelően.

(4)  Azon feltételek meghatározása során, amelyek mellett az ombudsmanhoz panasszal lehet fordulni, tiszteletben kell tartani a teljes körű, ingyenes és könnyű hozzáférés elvét, az új vagy folyamatban lévő bírósági és közigazgatási eljárásokra vonatkozó egyes korlátozások sérelme nélkül.

(5)  Az ombudsman jogosult ajánlásokat tenni, amennyiben úgy találja, hogy valamely uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség nem alkalmaz megfelelően egy bírósági határozatot.

(6)  Meg kell állapítani a követendő eljárási szabályokat arra az esetre, ha az ombudsman vizsgálatai hivatali visszásságokat tárnak fel. Rendelkezni kell arról, hogy az ombudsman minden éves ülésszak végén átfogó jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek.

(7)  Az ombudsman szerepének megerősítése érdekében kívánatos lehetővé tenni az ombudsman számára, hogy – az ombudsman panaszok kezelésére vonatkozó elsődleges feladatának sérelme nélkül – hivatalból vizsgálatokat folytathasson le a hivatali visszásságok ismétlődő vagy különösen súlyos eseteinek azonosítása és az uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül a bevált hivatali gyakorlatok előmozdítása céljából.

(8)  Az ombudsman tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében az ombudsmant fel kell jogosítani arra, hogy hivatalból vagy panasz alapján korábbi vizsgálatok nyomon követésére szolgáló vizsgálatokat folytathasson le annak megállapítása céljából, hogy az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség eleget tett-e az ajánlásoknak, és ha igen, milyen mértékben. Az ombudsmant arra is fel kell jogosítani, hogy az ombudsman Európai Parlamenthez benyújtott éves jelentésében értékelje, milyen mértékben tettek eleget az ajánlásoknak, illetve hogy értékelje a Szerződésekben és az ebben a rendeletben említett feladatok ellátására az ombudsman rendelkezésére bocsátott források megfelelőségét.

(9)  Az ombudsmannak hozzáféréssel kell rendelkeznie a feladatai ellátásához szükséges valamennyi eszközhöz. Ennek érdekében az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket kötelezni kell arra, hogy az ombudsman 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül minden általa kért információt átadjanak az ombudsman számára. A minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférés feltételéül kell szabni a minősített információk érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség általi kezelésére vonatkozó szabályok betartását. A minősített információkat vagy dokumentumokat átadó intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek e minősítésről tájékoztatniuk kell az ombudsmant. A minősített adatoknak az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség általi kezelésére vonatkozó szabályok végrehajtása érdekében az ombudsmannak előre meg kell állapodnia az érintett intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel a minősített adatok vagy dokumentumok, valamint a szakmai titoktartási kötelezettség alá eső egyéb információk kezelésének feltételeiről. Ha az ombudsman úgy találja, hogy a kért segítséget nem kapja meg, az ombudsmannak erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, amelynek meg kell tennie a megfelelő lépéseket.

(10)  Az ombudsman és az ombudsman személyzete a feladata ellátása során tudomására jutott információkat köteles bizalmasan kezelni. Az ombudsmannak ugyanakkor tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat a vizsgálata során tudomására jutott olyan tényekről, amelyek megítélése szerint a büntetőjog hatálya alá tartoznak. Az ombudsman számára lehetővé kell tenni, hogy olyan tényekről is tájékoztathassa az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyek ezek személyzete valamely tagjának a magatartását kérdőjelezik meg.

(11)  Figyelembe kell venni az Unió pénzügyi érdekeinek a bűncselekményekkel szembeni védelmével kapcsolatos közelmúltbeli változásokat, nevezetesen az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(3) való létrehozását, annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ombudsman értesítse az Európai Ügyészséget minden olyan információról, amely ez utóbbi szerv hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 48. cikkében foglalt ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog maradéktalan tiszteletben tartása érdekében kívánatos, hogy amennyiben az ombudsman az Európai Ügyészséget az utóbbi hatáskörébe tartozó információkról értesíti, az ombudsman az értesítésről tájékoztassa az érintett személyt és a panaszost.

(12)  Az alkalmazandó nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása mellett rendelkezni kell az ombudsman és a tagállamokban működő azonos típusú szervek közötti együttműködés lehetőségéről. Kívánatos lépéseket tenni annak lehetővé tétele érdekében is, hogy az ombudsman együttműködjön az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, mivel az ilyen jellegű együttműködés hatékonyabbá teheti az ombudsman feladatainak ellátását.

(13)  Az ombudsmant a parlamenti ciklus kezdetén és annak időtartamára az Európai Parlament kell, hogy kinevezze olyan személyek közül, akik uniós polgárok és a függetlenség és szakértelem minden szükséges biztosítékát nyújtják. Meg kell határozni emellett az ombudsman megbízatása megszűnésének és az ombudsman helyettesítésének feltételeit is.

(14)  Az ombudsmannak feladatait teljes függetlenséggel kell ellátnia. Az ombudsmannak hivatalba lépésekor a Bíróság előtt ünnepélyes kötelezettségvállalást kell tennie. Meg kell határozni az ombudsman megbízatásával összeférhetetlen tevékenységeket, valamint az ombudsman illetményét, kiváltságait és mentességeit.

(15)  Rendelkezéseket kell elfogadni az ombudsman székhelyéről, amelynek meg kell egyeznie az Európai Parlament székhelyével. Rendelkezni kell továbbá nemcsak az ombudsman munkáját segítő titkárság tisztviselőiről és egyéb alkalmazottairól, hanem ennek költségvetéséről is.

(16)  E rendelet végrehajtási rendelkezéseinek elfogadása az ombudsman feladata. A jogbiztonság garantálása és az ombudsman feladatainak ellátása során a legmagasabb szintű normák biztosítása érdekében az elfogadandó végrehajtási rendelkezések minimális tartalmát e rendeletben kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)  Ez a rendelet megállapítja az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket (az európai ombudsman alapokmánya).

(2)  Az ombudsman az uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól és ügynökségektől függetlenül, a Szerződések által az ombudsmanra ruházott hatáskörök tiszteletben tartásával, valamint az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének d) pontjával és 228. cikkével, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának a megfelelő ügyintézéshez való jogról szóló 41. cikkének kellő figyelembevételével jár el.

(3)  A Szerződésekben és az ebben a rendeletben említett feladatai ellátása során az ombudsman nem avatkozhat be bíróság előtt folyamatban lévő ügyekbe, és nem kérdőjelezheti meg bírósági határozatok megalapozottságát vagy a bíróság határozathozatallal kapcsolatos hatáskörét.

2. cikk

(1)  Az ombudsman segítséget nyújt az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bírósága – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok feltárásában, és adott esetben ajánlásokat tesz azok megszüntetésére. Más hatóság vagy személy eljárása nem képezheti az ombudsmanhoz benyújtott panasz tárgyát.

(2)  Az Unió bármely polgára, illetve az egyik tagállamban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy közvetlenül vagy az Európai Parlament képviselőjének közvetítésével az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bírósága – tevékenysége során észlelt hivatali visszássági esettel kapcsolatban panaszt nyújthat be az ombudsmanhoz. Az ombudsman a panasz hozzá történő benyújtása után azonnal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a személyes adatok védelme területén fennálló uniós normáknak megfelelően.

(3)  A panaszban egyértelműen utalni kell annak tárgyára és a panaszos személyére. A panaszos kérheti a panasz vagy annak egyes részei bizalmas kezelését.

(4)  A panasz az arra alapot adó tényeknek a panaszos tudomására jutásától számított három éven belül, az érintett intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél tett megfelelő közigazgatási lépések megtételét követően nyújtható be.

(5)  Az ombudsman megállapítja, hogy a panaszra az ombudsman megbízatása kiterjed-e, és ha igen, akkor a panasz elfogadható-e. Ha a panaszra megbízatása nem terjed ki, vagy a panasz nem fogadható el, az ombudsman az ügy lezárása előtt azt tanácsolhatja a panaszosnak, hogy panaszával forduljon egy másik hatósághoz.

(6)  Az ombudsmanhoz benyújtott panasz nem érinti a közigazgatási vagy bírósági eljárásokban a jogorvoslati határidőket.

(7)  Amennyiben az ombudsmannak folyamatban lévő vagy lezárult bírósági eljárás miatt az elé terjesztett tényekre vonatkozó panaszt elfogadhatatlannak kell nyilvánítania vagy annak vizsgálatát le kell zárnia, az addig már esetleg elvégzett vizsgálatok eredményét véglegesen az irattárba helyezi.

(8)  A szexuális zaklatási ügyek kivételével az ombudsmanhoz nem nyújtható be az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek és azok tisztviselői és egyéb alkalmazottai közötti munkaviszonnyal kapcsolatos panasz, kivéve, ha az érintett személy valamennyi belső igazgatási kérelem és panasz benyújtására rendelkezésre álló lehetőséget – különösen a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben(4) foglalt, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: a Személyzeti Szabályzat) 90. cikkében említett eljárásokat – kimerítette, és az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára válaszadásra nyitva álló határidő lejárt.

(9)  Az ombudsman a lehető leghamarabb értesíti a panaszost a panasszal kapcsolatban tett intézkedésről.

3. cikk

(1)  Az ombudsman hivatalból vagy panasz alapján minden általa indokoltnak tartott vizsgálatot – többek között korábbi vizsgálatok nyomon követésére szolgáló vizsgálatokat – elvégez az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenysége során felmerülő gyanított hivatali visszásságok tisztázása érdekében. Az ombudsman előzetes engedély nélkül jár el, és arról kellő időben tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget. Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség bármilyen hasznos észrevételt vagy bizonyítékot benyújthat az ombudsmannak. Az ombudsman az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget fel is kérheti ilyen észrevételek vagy bizonyítékok benyújtására.

(2)  Az ombudsman elsődleges feladatának – a panaszok kezelésének – sérelme nélkül az ombudsman hivatalból is lefolytathat stratégiaibb jellegű vizsgálatokat a hivatali visszásságok ismétlődő vagy különösen súlyos eseteinek azonosítása, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek körében bevált igazgatási gyakorlatok előmozdítása, valamint az ombudsman hatáskörébe tartozó közérdekű strukturális kérdések proaktív kezelése érdekében.

(3)  Az ombudsman strukturált és rendszeres párbeszédet folytathat az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, és nyilvános konzultációkat szervezhet az ajánlások megtétele előtt vagy azt követően bármely szakaszban. Az ombudsman továbbá rendszeresen elemezheti és értékelheti az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség előrehaladását, és további ajánlásokat adhat ki.

(4)  Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kötelesek az ombudsmannak átadni az ombudsman által tőlük kért minden információt, valamint megadni az ombudsman számára a vonatkozó ügyiratokhoz való hozzáférést. A minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférés feltétele a minősített információknak az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség általi kezelésére vonatkozó szabályok betartása.

A minősített információkat vagy dokumentumokat az első bekezdéssel összhangban átadó intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek e minősítésről előzetesen tájékoztatniuk kell az ombudsmant.

Az első albekezdésben meghatározott szabályok végrehajtása érdekében az ombudsmannak előre meg kell állapodnia az érintett intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal vagy ügynökségekkel a minősített információk vagy dokumentumok kezelésének feltételeiről.

Az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek a valamely tagállamtól származó, jogszabály által titkosnak minősített dokumentumokhoz csak azt követően adnak hozzáférést, hogy az ombudsman szolgálatai megfelelő intézkedéseket és biztosítékokat vezettek be azon dokumentumok kezelésére, amelyek az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkével összhangban és az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség biztonságára vonatkozó szabályoknak megfelelően egyenértékű bizalmassági szintet biztosítanak.

Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai az ombudsman kérésére kötelesek tanúvallomást tenni az ombudsman valamely folyamatban lévő vizsgálatával kapcsolatos tényekről. A tisztviselő vagy az egyéb alkalmazott intézménye, szerve, hivatala vagy ügynöksége nevében nyilatkozik. A tisztviselőt vagy az egyéb alkalmazottat továbbra is kötik a rá vonatkozó szabályokból eredő kötelezettségek. Amennyiben szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik rájuk, az nem értelmezhető úgy, mint amely kiterjed a zaklatásra vagy a hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok vagy vizsgálatok szempontjából releváns információkra.

(5)  Az ombudsman rendszeres időközönként megvizsgálja az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közigazgatási intézkedéseivel kapcsolatos eljárásokat, és értékeli, hogy azok képesek-e hatékonyan megelőzni az összeférhetetlenség eseteit, biztosítani a pártatlanságot, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jog teljes körű tiszteletben tartását. Az ombudsman minden szinten azonosíthatja és értékelheti az összeférhetetlenség olyan lehetséges eseteit, amelyek hivatali visszásság forrását képezhetik, és ebben az esetben az ombudsman konkrét következtetéseket von le, és tájékoztatja az Európai Parlamentet az üggyel kapcsolatos megállapításokról.

(6)  A nemzeti joguk által lehetővé tett mértékben a tagállamok illetékes hatóságai az ombudsman kérésére vagy hivatalból sürgősen megküldenek az ombudsman számára minden olyan információt vagy dokumentumot, amely segíthet az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek eljárásában felmerülő hivatali visszásságok eseteinek tisztázásában. Ha az említett információ vagy dokumentum a bizalmas információk kezelésére vonatkozó nemzeti jog hatálya alá vagy olyan rendelkezések hatálya alá tartozik, amely annak közlését megakadályozza, az érintett tagállam hozzáférést engedélyezhet az ombudsman számára ezen információhoz vagy dokumentumhoz, feltéve, hogy az ombudsman vállalja, hogy azt a továbbító illetékes hatósággal egyetértésben kezeli. A dokumentum leírását minden esetben rendelkezésre kell bocsátani.

(7)  Amennyiben az ombudsman a kért segítséget nem kapja meg, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, amely megteszi a megfelelő lépéseket.

(8)  Amennyiben az ombudsman egy vizsgálatot követően hivatali visszássági esetet tár fel, tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, és adott esetben ajánlásokat tesz. Az ily módon tájékoztatott intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség három hónapon belül részletes véleményt küld az ombudsman részére. Az ombudsman az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség indokolással ellátott kérésére ezt a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. Ha az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a három hónapos határidőn belül, illetve a meghosszabbított határidőn belül nem nyilvánított véleményt, az ombudsman e vélemény nélkül is lezárhatja a vizsgálatot.

(9)  Az ombudsman ezt követően jelentést küld az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, és – különösen, ha a feltárt hivatali visszássági eset jellege vagy nagyságrendje ezt szükségessé teszi – az Európai Parlamentnek. Az ombudsman a jelentésben ajánlásokat tehet. Az ombudsman tájékoztatja a panaszost a vizsgálat eredményéről, az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség véleményéről, valamint az ombudsman jelentésében tett esetleges ajánlásokról.

(10)  Adott esetben az uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tevékenységeire irányuló vizsgálattal kapcsolatban az ombudsman hivatalból vagy az Európai Parlament kérésére a legmegfelelőbb szinten megjelenhet az Európai Parlament előtt.

(11)  Amennyire lehetséges, az ombudsman az érintett intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel együtt olyan megoldást keres, amely a hivatali visszássági esetet megszünteti, és orvosolja a panaszt. Az ombudsman az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség esetleges észrevételeivel együtt tájékoztatja a panaszost a javasolt megoldásról. Ha a panaszos úgy kívánja, bármely szakaszban jogosult észrevételeket vagy a panasz benyújtásának időpontjában még nem ismert kiegészítő információkat benyújtani az ombudsmanhoz.

(12)  Az ombudsman minden éves ülésszak végén jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az általa lefolytatott vizsgálatok eredményéről. A jelentés tartalmazza annak értékelését, hogy milyen mértékben tettek eleget az ombudsman ajánlásainak, valamint értékeli a feladatainak ellátására rendelkezésre álló források megfelelőségét. Az említett értékelések külön jelentésekbe is foglalhatók.

4. cikk

Az ombudsman és személyzete a 6. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket az 1049/2001/EK rendeletben foglalt feltételeknek és korlátozásoknak megfelelően kezeli.

Valamely uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által készített vagy kapott hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogával kapcsolatos panaszok tekintetében az ombudsman kellő elemzést és minden szükséges megfontolást követően ajánlást ad ki az említett dokumentumokhoz való hozzáférésről. Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség az 1049/2001/EK rendeletben előírt határidőn belül válaszol. Ebben az esetben az ombudsman tájékoztatja a panaszost a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, ideértve az ügynek az Európai Unió Bírósága elé terjesztésére szolgáló eljárásokat is.

5. cikk

Az ombudsman a Személyzeti Szabályzat 22a. cikkével (visszaélések bejelentése) összhangban rendszeresen értékeli az illetékes uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által alkalmazott politikákat és a hatályos eljárások felülvizsgálatát, és adott esetben konkrét ajánlásokat tesz ezek javítására vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsa a Személyzeti Szabályzat 22a. cikkével összhangban tényekről jelentést tevő tisztviselők és egyéb alkalmazottak teljes körű védelmét. Az ombudsman kérésre bizalmas jelleggel tájékoztatást, pártatlan tanácsot és szakértői iránymutatást adhat a tisztviselőknek és az egyéb alkalmazottaknak a Személyzeti Szabályzat 22a. cikkében említett tények fennállása esetén, ideértve az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek hatályával kapcsolatban.

Az ombudsman továbbá vizsgálatokat indíthat azon információk alapján, amelyeket a Személyzeti Szabályzat 22a. cikkével összhangban tényekről jelentést tevő olyan tisztviselők és egyéb alkalmazottak szolgáltattak, akik jelentésüket bizalmasan és névtelenül tehetik meg, amennyiben a leírt tények hivatali visszásságnak minősülhetnek valamely uniós intézményben, szervben, hivatalban vagy ügynökségben. E cél lehetővé tétele érdekében el lehet tekinteni az alkalmazandó személyzeti szabályzatok titoktartásra vonatkozó szabályaitól.

6. cikk

(1)  Az ombudsman és az ombudsman személyzete – akire az EUMSZ 339. cikke és az Euratom-Szerződés 194. cikke alkalmazandó – a vizsgálatai során megszerzett információkat vagy dokumentumokat nem hozhatja mások tudomására. A (2) bekezdés sérelme nélkül, különösen nem hozhatja mások tudomására az ombudsmannak átadott semmilyen minősített információt vagy dokumentumot, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos uniós jog hatálya alá tartozó dokumentumot, továbbá semmilyen olyan információt, amely a panaszosnak vagy az ügyben érintett más személynek kárt okozhatna.

(2)  Ha az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a vizsgálata során tudomására jutott tények esetleg a büntetőjog hatálya alá tartoznak, erről értesíti az illetékes nemzeti hatóságokat, valamint – amennyiben az ügy a hatáskörükbe tartozik –az Európai Csalás Elleni Hivatalt és az Európai Ügyészséget. Adott esetben az ombudsman értesíti azt az uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget is, amely az érintett tisztviselő vagy egyéb alkalmazott felett a munkáltatói jogokat gyakorolja, és amely alkalmazhatja az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 17. cikkének második bekezdését.

Az ombudsman értesítheti az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget olyan tényekről is, amelyek személyzete valamely tagjának a magatartását kérdőjelezik meg, vagy tájékoztathatja bármely olyan ismétlődő tevékenységről, amely hátráltatóan hat a folyamatban lévő vizsgálatra.

Az ombudsman ezekről az értesítésekről tájékoztatja a panaszost és az egyéb olyan érintett személyeket, akiknek a személyazonossága ismert.

7. cikk

(1)  Az ombudsman együttműködhet a tagállamok azonos típusú szerveivel, feltéve, hogy az ombudsman tiszteletben tartja az alkalmazandó nemzeti jogot.

(2)  Az ombudsman feladatkörén belül együttműködik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és más intézményekkel és szervekkel, egyúttal elkerülve ezek tevékenységének megkettőzését.

8. cikk

(1)  Az ombudsman megválasztása és megbízatásának megújítása az EUMSZ 228. cikkének (2) bekezdésével összhangban történik.

(2)  Az ombudsmant olyan személyek közül választják ki, akik uniós polgárok, rendelkeznek a polgári és politikai jogok teljes körével, függetlenségükhöz nem fér kétség, nem voltak nemzeti kormányok vagy uniós intézmények tagjai az elmúlt három év során, megfelelnek az országukban a bírói tisztség betöltéséhez szükségessel egyenértékű pártatlansági feltételeknek és elismerten rendelkeznek az ombudsman feladatainak ellátásához szükséges szakértelemmel és tapasztalattal.

9. cikk

(1)  Az ombudsmannak a Szerződésekben vagy ebben a rendeletben említett feladatainak ellátására vonatkozó megbízatása a megbízatási idő elteltével, lemondással vagy felmentéssel szűnik meg.

(2)  A felmentés esetét kivéve az ombudsman az új ombudsman megválasztásáig hivatalban marad.

(3)  A megbízatás idő előtti megszűnése esetén az új ombudsmant az Európai Parlament megbízatási idejéből fennmaradó időszakra a hivatal megüresedését követő három hónapon belül nevezik ki. Az új ombudsman megválasztásáig a 13. cikk (2) bekezdésében említett vezető tisztviselő felel az ombudsman hatáskörébe tartozó sürgős ügyekért.

10. cikk

Amennyiben az Európai Parlamentnek szándékában áll az EUMSZ 228. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ombudsman felmentését kérni, az ezirányú kérelem benyújtása előtt meghallgatja az ombudsmant.

11. cikk

(1)  Az ombudsman a Szerződésekben vagy az e rendeletben említett feladatainak ellátása során az EUMSZ 228. cikkének (3) bekezdésével összhangban jár el. Az ombudsman tartózkodik minden olyan cselekedettől, amely az említett feladatokkal összeegyeztethetetlen.

(2)  Az ombudsman hivatalba lépésekor a Bíróság előtt – amely teljes ülésben jár el – ünnepélyesen kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésekben és az e rendeletben említett feladatokat teljes függetlenséggel és pártatlansággal látja el, valamint tiszteletben tartja a hivatali ideje alatt és azt követően felmerülő kötelezettségeket. Az ünnepélyes kötelezettségvállalás kiterjed különösen arra a kötelezettségre, hogy megbízatása megszűnését követően a kinevezések és előnyök elfogadása tekintetében feddhetetlen és tartózkodó magatartást tanúsít.

12. cikk

(1)  Az ombudsman megbízatásának ideje alatt nem vállalhat egyéb politikai vagy közigazgatási megbízatást, és nem folytathat semmilyen egyéb – akár kereső, akár ingyenesen végzett – foglalkozást.

(2)  Az ombudsman illetménye, juttatásai és nyugdíja tekintetében a Bíróság bíráival azonos elbírálás alá esik.

(3)  Az ombudsmanra, valamint titkárságának tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira a 7. jegyzőkönyv 11–14. és 17. cikkét kell alkalmazni.

13. cikk

(1)  Az ombudsman számára megfelelő költségvetést kell biztosítani, amely elegendő az ombudsman függetlenségének biztosításához és a Szerződésekben és az e rendeletben említett feladatok ellátásához.

(2)  Az ombudsmant feladatai ellátásában titkárság segíti, amelynek vezető tisztviselőjét az ombudsman nevezi ki.

(3)  Az ombudsman a titkársága összetételét illetően a nemek paritására törekszik.

(4)  Az ombudsman titkárságának tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira az Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó szabályok és rendelkezések vonatkoznak. Létszámukat évente a költségvetési eljárás keretében kell meghatározni oly módon, hogy az megfelelő legyen az ombudsman feladatainak megfelelő ellátása és a munkaterhelés szempontjából.

(5)  Az Uniónak és a tagállamoknak az ombudsman titkárságára kinevezett tisztviselőit és egyéb alkalmazottait szolgálati érdekből rendelik ki, és garantálják számukra, hogy származási intézményükbe, szervükbe, hivatalukba vagy ügynökségükbe teljes joggal visszahelyezik őket.

(6)  Az ombudsman személyzetét érintő ügyekben az ombudsman jogállása megegyezik a Személyzeti Szabályzat 1a. cikkében meghatározott intézményekével.

14. cikk

Az ombudsman értékeli az uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél előforduló, bármely jellegű és természetű zaklatás megelőzését célzó eljárásokat, valamint a zaklatásért felelősök megbüntetésére irányuló mechanizmusokat. Az ombudsman levonja a megfelelő következtetéseket arra vonatkozóan, hogy ezek az eljárások összhangban állnak-e az arányosság, a megfelelőség és a határozott fellépés elvével, valamint hogy hatékony védelmet és támogatást biztosítanak-e az áldozatok számára.

Az ombudsman kellő időben megvizsgálja, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek a különféle jellegű és természetű zaklatási ügyeket megfelelően kezelik-e az előírt eljárások helyes alkalmazásával az e területen benyújtott panaszok tekintetében. Az ombudsman e tekintetben levonja a megfelelő következtetéseket.

Az ombudsman a titkárságon belül a zaklatás területén szakértelemmel rendelkező olyan személyt nevez ki, illetve olyan struktúrát hoz létre, aki, illetve amely kellő időben képes felmérni, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelően kezelik-e a különféle típusú és jellegű zaklatási ügyeket, ideértve a szexuális zaklatási ügyeket, és adott esetben tanácsot ad tisztviselőiknek és egyéb alkalmazottaiknak.

15. cikk

Az ombudsman székhelye az Európai Parlament székhelye.

16. cikk

A tagállamok nemzeti hatóságainak címzett bármely, e rendelet alkalmazását célzó közleményt az Unió mellett működő állandó képviseleteiken keresztül kell továbbítani.

17. cikk

Az ombudsman elfogadja e rendelet végrehajtási rendelkezéseit. Ezeknek összhangban kell lenniük ezzel a rendelettel, és rendelkezniük kell legalább a következőkről:

a)  a panaszos és az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség eljárási jogai;

b)  a szexuális zaklatás eseteit és az uniós jog megsértését bejelentő tisztviselők és egyéb alkalmazottak védelmének biztosítása az Unió intézményein, szervein, hivatalain vagy ügynökségein belül a Személyzeti Szabályzat 22a. cikkével (visszaélés bejelentése) összhangban;

c)  a panaszok átvétele, feldolgozása és lezárása;

d)  hivatalból indított vizsgálatok;

e)  nyomon követés céljából indított vizsgálatok; és

f)  információgyűjtésre irányuló intézkedések.

18. cikk

A 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályát veszti.

19. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …

az Európai Parlament részéről

az elnök

(1) Az Európai Parlament 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozata (1994. március 9.) az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (HL L 113., 1994.5.4., 15. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(3) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(4) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

Utolsó frissítés: 2019. április 3.Jogi nyilatkozat