Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2088(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0019/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0019/2019

Viták :

PV 11/02/2019 - 21
CRE 11/02/2019 - 21

Szavazatok :

PV 12/02/2019 - 9.20
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0081

Elfogadott szövegek
PDF 254kWORD 82k
2019. február 12., Kedd - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó átfogó európai iparpolitika
P8_TA-PROV(2019)0081A8-0019/2019

Az Európai Parlament 2019. február 12-i állásfoglalása a mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó átfogó európai iparpolitikáról (2018/2088(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak címzett, a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályokról szóló ajánlásokat tartalmazó, 2017. február 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az európai ipar digitalizálásáról szóló, 2017. június 1-jei állásfoglalására(2),

–  tekintettel az autonóm fegyverrendszerekről szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a digitális korban a nyelvek közötti egyenlőségről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló, 2018. június 6-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0434),

–  tekintettel az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2018. szeptember 28-i (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire (A8-0019/2019),

A.  mivel az átlátható és az etikai szempontokat is figyelembe vevő mesterséges intelligencia és a robotika lehetőséget kínál életünk gazdagítására és képességeink bővítésére, mind egyénként, mind pedig a közjó érdekében;

B.  mivel a mesterséges intelligencia gyors ütemben fejlődik, és évek óta szerepet játszik mindennapi életünkben; mivel a mesterséges intelligencia és a robotika fellendíti az innovációt, ami új üzleti modelleket eredményez, és alapvető szerepet játszik társadalmaink átalakításában és gazdaságaink digitalizálásában számos ágazatban, például az iparban, az egészségügyben, az építőiparban és a közlekedésben;

C.  mivel a robotika emberi rendszerekbe történő egyre nagyobb mértékű integrációja határozott szakpolitikai iránymutatást igényel arra vonatkozóan, hogy a társadalom számára miként maximalizálhatók az előnyök és minimalizálhatók a kockázatok, illetve biztosítható a mesterséges intelligencia biztonságos és méltányos fejlesztése;

D.  mivel a mesterséges intelligencia a 21. század egyik stratégiai technológiája mind világszerte, mind Európában, és kedvező változást hoz az európai gazdaság számára, biztosítva az innovációt, a termelékenységet, a versenyképességet és a jólétet;

E.  mivel az ipari robotok mintegy negyedét és a világ összes szolgáltató robotjának felét európai vállalatok állítják elő, ezért az Uniónak már most is jelentős eszközök állnak rendelkezésére európai iparpolitikájának megalapozásához;

F.  mivel a mesterséges intelligencia és a robotika több iparágat is átformálhat és nagyobb termelési hatékonysághoz vezethet, emellett pedig globális szinten versenyképesebbé teszi az európai ipart és kkv-kat; mivel a nagy adathalmazok, valamint a tesztelési és kísérleti létesítmények rendelkezésre állása nagy jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából;

G.  mivel egy közös megközelítés elősegíti a mesterségesintelligencia-technológiák fejlődését a társadalom javára, emellett fellép az e technológiák jelentette kihívásokkal szemben az innováció előmozdítása, a mesterséges intelligencián alapuló termékek és szolgáltatások minőségének javítása, a fogyasztói tapasztalatok és a mesterségesintelligenca-technológiák és robotika iránti bizalom javítása, valamint a belső piac széttagolódásának elkerülése érdekében;

H.  mivel a számítástechnikai teljesítmény terén az Uniónak az élvonalban kell maradnia, és ennek lehetőségeket kell teremtenie az EU ellátási ágazata számára, növelve annak hatékonyságát annak érdekében, hogy a technológiai fejlesztésekből keresletorientált és alkalmazásvezérelt termékek és szolgáltatások jöhessenek létre, amelyek ezáltal nagy léptékben és újszerű módokon is felhasználásra kerülnek a mesterséges intelligencia segítségével;

I.  mivel sürgősen szükség van egy összehangolt, európai szintű megközelítésre, hogy az Unió fel tudja venni a versenyt a harmadik országok, különösen az USA és Kína által eszközölt tömeges beruházásokkal szemben;

J.  mivel 2018. április 25-én(6) a Bizottság vállalta, hogy javaslatot tesz a mesterséges intelligencia európai szintű megközelítésére egy mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatás-tervezet kidolgozása révén, együttműködve a mesterségesintelligencia-szövetség (mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértőket tömörítő csoport) érdekelt feleivel azzal a céllal, hogy erősítse a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat és vállalkozásokat Európában;

K.  mivel a meglévő szabályokat és folyamatokat felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell a mesterséges intelligencia és a robotika figyelembevétele érdekében;

L.  mivel a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai keretet az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok, különösen az adatvédelemre, a magánélet védelmére és a biztonságra vonatkozó elvek maradéktalan tiszteletben tartásával kell kidolgozni;

M.  mivel a mesterséges intelligencia területén történő fejlesztéseket olyan módon lehet és kell kialakítani, hogy megőrizhető legyen az egyén méltósága, autonómiája és önrendelkezési joga;

N.  mivel a Bizottságnak címzett, a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályokról szóló ajánlásokat tartalmazó, 2017. február 16-i állásfoglalásában a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a robotika, többek között az autonóm rendszerek és az intelligens autonóm robotok fejlesztésére vonatkozó koherens jogi keretre;

O.  mivel a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődésének a társadalom egészére ki kell terjednie; mivel azonban 2017-ben a vidéki térségek nagy része ki volt zárva a mesterséges intelligencia előnyeiből, mert a háztartások 8%-a nem csatlakozott helyhez kötött hálózathoz, 53%-a pedig nem rendelkezett újgenerációs hozzáférési technológiával (VDSL, Cable Docsis 3.0 vagy FTTP);

P.  mivel a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások és termékek fejlesztése szükségessé teszi a konnektivitást, valamint az adatok szabad áramlását és Unión belüli hozzáférhetőségét; mivel a fejlett adatbányászati technikák termékekben és szolgáltatásokban történő alkalmazása hozzájárulhat a döntéshozatal minőségének és ezáltal a fogyasztók választási lehetőségeinek javításához, valamint az üzleti teljesítmény fokozásához;

Q.  mivel az intelligens termékek és szolgáltatások terén tapasztalható technológiai fejlődés hasznára válhat a rendelkezésre álló információk mennyiségén, minőségén és elérhetőségén alapuló tudásalapú gazdaságnak, és ezáltal segítheti a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást;

R.  mivel a kiberbiztonság létfontosságú annak biztosításához, hogy az adatokat ne lehessen rossz szándékkal meghamisítani, sem azokkal visszaélni oly módon, hogy a mesterséges intelligencia működése kárt okozzon a lakosság vagy a vállalatok számára, ami aláásná az iparág és a fogyasztók mesterséges intelligenciába vetett bizalmát; mivel a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre nagyobb mértékben támaszkodnak e rendszerekre az intézkedések és döntések meghozatalában, ami pedig magas szintű kiberrezilienciát tesz szükségessé az Unióban a kiberbiztonság megsértése és hiányosságai elleni védelem érdekében;

S.  mivel az automatizálás felé mutató tendencia megköveteli, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásainak kidolgozásában és kereskedelmi forgalmazásában érintettek már kezdettől fogva beépítsék a biztonságot és az etikai szempontokat, elismerve, hogy készeknek kell lenniük jogi felelősséget vállalni az általuk előállított technológia minőségéért;

T.  mivel a mesterségesintelligencia-technológia fejlesztéséhez szükséges megbízható ökorendszer kiépítését az adatpolitikai architektúrára kell alapozni; mivel ez magában foglalja a zökkenőmentes és egyszerűsített adatgyűjtést és -kezelést biztosító programok létrehozását az oktatási célú kutatás számára, lehetővé téve a mesterséges intelligencia fejlesztését több területen is, mégpedig az orvosi, a pénzügyi, a biológiai, az energetikai, az ipari és a vegyipari ágazatban vagy a közszférában; mivel az adatvezérelt mesterségesintelligencia-ökorendszer magában foglalhat olyan páneurópai kezdeményezéseket is, amelyek nyílt szabványokon, a tanúsítványok kölcsönös elismerésén és az interoperabilitással kapcsolatos átlátható szabályokon alapulnak;

U.  mivel a mesterséges intelligencia használata önmagában nem biztosítja az igazságosságot vagy a méltányosságot, hiszen az adatok gyűjtésének és az algoritmus megírásának módjában elfogultság nyilvánulhat meg, amely a társadalomban meglévő elfogultságból fakadhat; mivel az adatminőségnek az algoritmusok tervezésével és az állandó újraértékelési folyamatokkal együtt ki kell küszöbölnie az elfogultságot;

V.  mivel a mesterséges intelligenciát és a robotikát emberközpontú módon kell fejleszteni és alkalmazni azzal a céllal, hogy támogassák az embereket a munkában és otthon; mivel a mesterséges intelligencia annak megakadályozására is szolgálhat, hogy az embereknek veszélyes munkát kelljen végezniük;

W.  mivel az automatizált és algoritmikus döntéshozatal továbbfejlesztése és egyre elterjedtebb használata kétségkívül hatást gyakorol mind az egyének (például üzletemberek vagy internethasználók), mind pedig a közigazgatási, igazságszolgáltatási vagy egyéb közhatóságok azon választásaira, amelyek végleges fogyasztói, üzleti vagy hatósági döntésükhöz vezetnek; mivel az automatizált és algoritmikus döntéshozatali folyamatba biztosítékokat kell beépíteni, és lehetővé kell tenni az emberi felügyeletet és ellenőrzést;

X.  mivel a gépi tanulás egyúttal kihívásokat eredményez a megkülönböztetésmentesség, a megfelelő folyamat, az átláthatóság és az érthetőség biztosításában a döntéshozatali folyamatok során;

Y.  mivel a mesterséges intelligencia jelentős eszköz a globális társadalmi kihívások kezelésében, és mivel a tagállamoknak ezért közpolitikájuk útján elő kell mozdítaniuk a beruházásokat, finanszírozást kell biztosítaniuk a K+F számára, és el kell hárítaniuk a mesterséges intelligencia fejlesztése és elfogadása útjában álló akadályokat;

Z.  mivel a kereskedelmi mesterségesintelligencia-platformok a teszteléstől a valós alkalmazások irányába mozdultak el az egészségügy, a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés területén; mivel valamennyi fő webes platform és nagy adathalmazt használó alkalmazás a gépi tanulási technikákra épül;

AA.  mivel az európai kutatók és vállalkozások a blokklánccal kapcsolatos témák széles körével foglalkoznak: ellátási láncok, kormányzati szolgáltatások, finanszírozás, a dolgok internete, egészségügy, média, intelligens városok, energetika és közlekedés; mivel Európa meghatározó szereplő olyan fontos, blokklánccal kapcsolatos területeken, mint a mesterséges intelligencia; mivel a blokklánc fontos szerepet játszhat az európai innováció erősítésében;

AB.  mivel a kiberbiztonsági technológiák, mint a digitális azonosító, a kriptográfia vagy a behatolásérzékelés, valamint ezek alkalmazása olyan területeken, mint a pénzügy, az ipar 4.0, az energetika, a közlekedés, az egészségügy vagy az e-kormányzat, alapvető szerepet játszanak a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások által végzett online tevékenységek és tranzakciók biztonsága és az azokba vetett bizalom fenntartása szempontjából;

AC.  mivel a szöveg- és adatbányászat a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási alkalmazások alapjául szolgál, és elengedhetetlen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára, lehetővé téve, hogy nagy adatmennyiséghez férjenek hozzá a mesterségesintelligencia-algoritmusok oktatása érdekében;

AD.  mivel a mesterséges intelligencia nagyon energiaigényes lehet; mivel ennek fényében fontos, hogy a mesterséges intelligencia használata olyan módon fejlődjön, amely összhangban van az EU meglévő energiahatékonysági és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos céljaival;

AE.  mivel a mesterséges intelligenciának teljes mértékben támogatnia kell minden európai nyelvet, hogy valamennyi európai egyenlő esélyekkel élvezhesse a mesterséges intelligencia korszerű fejlesztéseit a többnyelvű európai információs társadalmon belül;

AF.  mivel a csúcstechnológiával összefonódott iparágak és szolgáltatások területén a mesterséges intelligencia az Európa növekedését eredményező legújabb technológiák kiaknázása révén kulcsfontosságú előmozdítója annak, hogy Európa „start-up kontinenssé” váljon, különösen az egészségügyi technológia, az egészségügyi szolgáltatások és programok, a gyógyszerek felfedezése, a robotsebészet és a robottal segített műtéti beavatkozások, a krónikus betegségek kezelése, az orvosi képalkotás és adatrögzítés, valamint a fenntartható környezet és a biztonságos élelmiszer-termelés biztosítása területén; mivel Európa jelenleg lemaradásban van Észak-Amerikához és Ázsiához képest a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és szabadalmak terén;

AG.  mivel a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztése javíthatja a krónikus betegséggel és a fogyatékossággal élő személyek életminőségét, és az egészségügyi ellátás nyújtása során az egészségügyi technológiák pontosabbá és hatékonyabbá tételével olyan társadalmi kihívásokat kezelhet, mint például a népességünk elöregedése;

AH.  mivel a mesterséges intelligencia és a robotika számos területen alkalmazható az orvosi ellátásban, ilyen például az orvosi kartonok és adatok kezelése, ismétlődő feladatok elvégzése (vizsgálatok, röntgenképek, CT-képek kiértékelése, adatbevitel), kezelési terv kialakítása, digitális konzultáció (például orvosi konzultáció a személyes kórtörténet és általános orvosi ismeretek alapján), virtuális nővérek, gyógyszerelés, gyógyszerfejlesztés, precíziós orvoslás (mivel a genetika és a genomika a mutációkat és a DNS-ben tárolt információk és a betegségek közötti kapcsolatokat keresi), az egészségi állapot figyelése, az egészségügyi ellátórendszer elemzése stb.;

AI.  mivel a hozzáférhetőség nem a mindenki számára azonos szolgáltatások és készülékek biztosítását jelenti; mivel a mesterséges intelligencia és a robotika hozzáférhetőségének alapja az inkluzív tervezés és kialakítás; mivel a kialakítás kiindulópontját a felhasználók szükségleteinek, kívánságainak és tapasztalatainak kell képeznie;

AJ.  mivel komoly etikai, pszichológiai és jogi aggályok merülnek fel a robotok autonómiája, alkalmazásuk során az emberi empátia nyilvánvaló hiánya és az orvos-beteg kapcsolatra gyakorolt hatásuk kapcsán, amelyekkel eddig uniós szinten nem foglalkoztak megfelelően, különösen a betegek személyes adatainak védelme, a felelősség és a létrejövő új gazdasági kapcsolatok és munkaviszonyok tekintetében; mivel az autonómia mint olyan teljes mértékben csak emberi tulajdonságként tartható számon; mivel a mesterséges intelligencia alkalmazásához szilárd jogi és etikai keretekre van szükség;

AK.  mivel különösen a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásának minden esetben „az ember működteti a gépet” felelősségi elven kell alapulnia;

1.A mesterséges intelligencia és a robotika által támogatott társadalom

1.1.Munkaerő a mesterséges intelligencia és a robotika korában

1.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával ötvözött automatizálás növeli a termelékenységet és ezáltal növeli a kibocsátást; megjegyzi, hogy a korábbi technológiai forradalmakhoz hasonlóan néhány munkahelyet mások váltanak fel, de új munkahelyek is létrejönnek, amelyek átalakítják az életet és a munkahelyi gyakorlatokat; hangsúlyozza, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia fokozott használatának csökkentenie kell az emberek ártalmas és veszélyes körülményeknek való kitettségét is, továbbá elő kell segítenie a több jó minőségű és tisztességes munkahely létrehozását és a termelékenység javítását;

2.  sürgeti a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a feladatautomatizálás által leginkább érintett iparágakban dolgozó munkavállalók átképzésére; hangsúlyozza, hogy az új oktatási programoknak a munkavállalók készségeinek fejlesztésére kell összpontosítaniuk annak érdekében, hogy élhessenek a mesterséges intelligencia által létrehozott új munkahelyek kínálta munkalehetőségekkel; ösztönzi a digitális jártasságra irányuló iskolai programok fejlesztését, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakképzési prioritások fejlesztését annak érdekében, hogy a munkavállalók könnyebben alkalmazkodhassanak a technológia változásaihoz;

3.  azt ajánlja, hogy a magánszektorbeli szereplők mellett a tagállamok is azonosítsák a kockázatokat és dolgozzanak ki stratégiákat a releváns átképzési és új készségek megszerzésére irányuló programok létrehozása érdekében; hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak be kell ruházniuk a meglévő munkaerő képzésébe és átképzésébe, hogy igényeiket ki tudják elégíteni;

4.  hangsúlyozza, hogy a robotika fejlődése az Unióban jelentős hatást fog gyakorolni a munkaügyi kapcsolatokra; úgy véli, hogy ezt a hatást kiegyensúlyozott módon kell kezelni az újraiparosodás előmozdítása érdekében és azért, hogy a munkavállalók is élvezhessék a termelékenység javulásából származó előnyöket;

5.  megállapítja, hogy a jelenlegi ipari színtéren kényes egyensúly áll fenn a tulajdonosok és a munkavállalók között; úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásának fejlesztése során a szociális partnerekkel kiterjedt konzultációt kell folytatni, mivel az iparban dolgozók számának potenciális módosításához proaktív politikákra van szükség, hogy a munkavállalók alkalmazkodhassanak az új igényekhez, valamint a nyereség széles körű megosztása érdekében; megjegyzi, hogy ehhez a munkaerőpiaci politikák, a társadalombiztosítási rendszerek és az adózás átgondolására és újratervezésére van szükség;

6.  sürgeti a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a munkaerőpiacra való belépés akadályaival, például a túlképzettséggel;

7.  úgy véli, hogy a digitális jártasság a mesterséges intelligencia jövőbeni fejlődésének egyik legfontosabb tényezője, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki és alkalmazzanak képzési és átképzési stratégiákat a digitális készségek terén; megállapítja, hogy a digitális jártasság támogathatja az adatgazdasági megoldásokban való széles körű és inkluzív részvételt, továbbá előmozdíthatja a kommunikációt és az együttműködést valamennyi érdekelt féllel;

8.  megállapítja, hogy – mivel a változások életkortól függetlenül valamennyi polgárt érintenek – az oktatási tanterveket ki kell igazítani, többek között új tanulási pályák kialakítása és új oktatási technológiák felhasználása útján; hangsúlyozza, hogy az oktatási szempontokkal megfelelően foglalkozni kell; hangsúlyozza különösen, hogy a digitális készségeket – beleértve a programozást – be kell építeni az oktatásba és képzésbe a korai iskolai évektől kezdve az egész életen át tartó tanulásig;

1.2.A mesterséges intelligencia rosszindulatú alkalmazása és az alapvető jogok

9.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia rosszindulatú vagy gondatlan alkalmazása veszélyeztetheti a digitális, a fizikai és a közbiztonságot, mivel az információs társadalom szolgáltatásaival és az azokhoz kapcsolódó gépekkel szembeni nagyszabású, pontosan célzott és rendkívül hatékony támadások, valamint dezinformációs kampányok végrehajtására használható fel, és általában korlátozza az egyének önrendelkezési jogát; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia rosszindulatú vagy gondatlan alkalmazása a demokráciára és az alapvető jogokra nézve is kockázatot jelenthet;

10.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan keretre, amely szankcionálja a vélemények manipulálására irányuló gyakorlatokat, amikor a személyre szabott tartalom vagy hírfolyam negatív érzéseket kelt és olyan módon torzítja a valóságot, amely negatív következményekkel járhat (pl. választási eredmények vagy a társadalmi kérdésekkel, például a migrációval kapcsolatos torzított percepciók);

11.  hangsúlyozza a mesterséges intelligencia fejlesztése terén és annak környékén jelentkező diszruptív jelenségek felismerésének, azonosításának és nyomon követésének fontosságát; ösztönzi, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás fordítson figyelmet a véletlenül vagy rosszindulatú beavatkozás folytán meghibásodott mesterséges intelligenciára és robotokra;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy vegye tudomásul a polgárok rangsorolásából eredő gyakorlatokból fakadó társadalmi kihívásokat; hangsúlyozza, hogy a polgárok között nem lehet megkülönböztetést tenni a rangsorolásuk alapján, és joguk kell hogy legyen egy „másik esélyhez”;

13.  komoly aggodalmának ad hangot a mesterségesintelligencia-alkalmazások, például az arc- és hangfelismerés „érzelmi felügyeleti” programokban való használatát illetően, amikor a munkavállalók és a polgárok mentális állapotát a termelékenység fokozása és a társadalmi stabilitás megőrzése érdekében figyelik, alkalmanként „társadalmi kreditrendszerekkel” párosítva azt, amint erre Kínában már sor került; hangsúlyozza, hogy az ilyen programok eleve ellentétesek az európai értékekkel és normákkal, amelyek az egyének jogait és szabadságait védelmezik;

2.A mesterséges intelligencia és a robotika felé vezető technológiai fejlődés

2.1.Kutatás és fejlesztés

14.  emlékeztet rá, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kutatóközösség a világ élvonalába tartozik, és a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóintézetek 32%-át teszi ki;

15.  üdvözli a Digitális Európa programra vonatkozó bizottsági javaslatot és a mesterséges intelligencia céljaira ígért 2,5 milliárd eurós költségvetést, valamint a Horizont 2020 program keretében megemelt finanszírozást; tisztában van azzal, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó tagállami és iparági kutatási költségvetést fontos uniós finanszírozással kiegészíteni, továbbá hogy együttműködés szükséges az állami és magáncélú, illetve uniós kutatási programok között;

16.  támogatja a Digitális Európa program operatív célkitűzéseit, miszerint az Unióban ki kell építeni és meg kell erősíteni az alapvető mesterségesintelligencia-kapacitást, azt hozzáférhetővé kell tenni valamennyi vállalkozás és közigazgatási szerv számára, valamint meg kell erősíteni és hálózatba kell szervezni a tagállamokban meglévő, a mesterséges intelligencia tesztelésére és az ezzel végzett kísérletekre szolgáló létesítményeket;

17.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy alakítsanak ki több érdekelt felet bevonó partnerségeket az iparág és a kutatóintézetek körében, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó közös kiválósági központokat;

18.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásnak nem csupán a mesterséges intelligencia technológiai és innovációs fejlesztésébe kell beruháznia, hanem a mesterséges intelligenciával összefüggő társadalmi, etikai és felelősségi területeken is; úgy véli, hogy bármilyen bevezetett mesterségesintelligencia-modell esetében alapértelmezettnek kell lennie az etikai szempontoknak;

19.  hangsúlyozza, hogy miközben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és egyéb kapcsolódó tevékenységek támogatják az előrehaladást a társadalom és a környezet érdekében, ezeket az elővigyázatosság elvével és az alapvető jogokkal összhangban kell végezni; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében, megvalósításában, terjesztésében és használatában részt vevő valamennyi személynek figyelembe kell vennie és tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot, valamint az egyén és a társadalom egészének önrendelkezési jogát, testi és lelki jóllétét, fel kell mérnie a lehetséges biztonsági hatásokat, és megfelelő, a védelem szintjével arányos óvintézkedéseket kell tennie, beleértve a lakosságot vagy a környezetet esetleg veszélyeztető tényezőkről való gyors tájékoztatást;

20.  hangsúlyozza, hogy a kutatási versenykörnyezet szintén kulcsfontosságú a mesterséges intelligencia fejlesztésében; hangsúlyozza, hogy fontos támogatni a kiváló kutatást, beleértve az alaptudományt és a magas kockázatú, magas nyereséggel kecsegtető projekteket, továbbá ösztönözni egy olyan európai kutatási térséget, amely vonzó finanszírozási és mobilitási feltételeket, valamint az infrastruktúrához és a technológiához való hozzáférési lehetőségeket kínál az egész Unióban a harmadik országokra és az Unión kívüli szakértelemre való nyitottság elvére alapozva, feltéve, hogy az nem ássa alá az Unió kiberbiztonságát;

21.  hangsúlyozza, hogy az uniós kutatók továbbra is jelentősen kevesebbet keresnek, mint az egyesült államokbeli és kínai kollégáik, és hogy ez az elsődleges oka annak, hogy elhagyják Európát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy igyekezzenek a legtehetségesebb kutatókat az európai vállalatokhoz vonzani, a tagállamokat pedig arra, hogy teremtsenek vonzó feltételeket;

22.  hangsúlyozza, hogy Európában a FET(7) új zászlóshajójának a mesterséges intelligenciának kell lennie, különösen hangsúlyozva az embercentrikus megközelítést és a nyelvtechnológiákat;

23.  úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, valamint az adatok rendelkezésre állása és a felhőalapú számítástechnika területén bekövetkező exponenciális ugrások lendületet adnak azoknak a kutatási kezdeményezéseknek, amelyek célja a biológia molekuláris és sejtszintű megértése, az orvosi kezelések kidolgozásához való iránymutatás, valamint az adatfolyamok egészségügyi fenyegetések feltárása, betegségek kitörésének előrejelzése és a betegeknek történő tanácsadás céljából való elemzése; megállapítja, hogy az adatbányászati és az adatok közötti navigálásra szolgáló technikák felhasználhatók az ellátásban mutatkozó hiányok, a kockázatok, a tendenciák és a minták azonosítására;

24.  kiemeli, hogy amennyiben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás elkerülhetetlen és szerves részét képező kockázatok merülnek fel, úgy megbízható kockázatértékelési és -kezelési protokollokat kell kifejleszteni és betartani, figyelembe véve, hogy a károkozás veszélye nem lehet nagyobb a szokásos életvitel során felmerülő kockázatoknál (azaz az emberek nem lehetnek nagyobb vagy további kockázatoknak kitéve, mint amelyek a szokásos életvitelüket jellemzik);

2.2.Beruházások

25.  felhívja a figyelmet a beruházások növelésének fontosságára ezen a területen a versenyképesség megőrzése érdekében; elismeri, hogy míg e területen a beruházások és az innováció nagy része a magánszektor vállalkozásaiból származik, a tagállamokat és a Bizottságot is ösztönözni kell, hogy továbbra is fektessenek be az ágazat terén zajló kutatásba, és határozzák meg fejlesztési prioritásaikat; üdvözli az InvestEU-ra vonatkozó javaslatot és minden olyan köz-magán partnerséget, amely a jövőben előmozdítja a magánfinanszírozást; úgy véli, hogy ösztönözni kell a magán- és állami beruházások koordinációját a célirányos fejlesztések érdekében;

26.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokat, amelyeket jelentős bizonytalanság jellemezhet, uniós finanszírozással kell kiegészíteni, például az Európai Beruházási Banktól (EBB), az Európai Beruházási Alaptól (EBA) vagy az InvestEU és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) útján, amely programok segíthetnek a kockázatmegosztás terén;

27.  sürgeti a Bizottságot, hogy ne engedélyezze a fegyverként felhasznált mesterséges intelligencia uniós finanszírozását; sürgeti a Bizottságot, hogy zárja ki az uniós finanszírozásból azokat a vállalkozásokat, amelyek a mesterséges tudatosságot kutatják és fejlesztik;

28.  azt ajánlja, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy az uniós finanszírozással folytatott kutatások szellemi tulajdonjoga továbbra is az Unióban és az európai egyetemeknél maradjon;

2.3.Innováció, társadalmi elfogadottság és felelősségvállalás

29.  megállapítja, hogy minden jelentős technológiai haladáshoz szükség volt átmeneti időszakra, amikor a társadalom többségének alaposabban meg kellett ismernie a technológiát és be kellett azt építenie a mindennapi életébe;

30.  megjegyzi, hogy e technológia jövője a társadalmi elfogadottság függvénye, és hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni előnyeinek megfelelő kommunikálására annak érdekében, hogy a társadalom jobban megértse a technológiát és annak alkalmazásait; megjegyzi továbbá, hogy amennyiben a társadalom nem tájékozott a mesterségesintelligencia-technológiával kapcsolatban, akkor kisebb lesz az innovációra való ösztönzés ebben az ágazatban;

31.  úgy ítéli meg, hogy a nyilvános elfogadottság attól függ, hogyan tájékoztatják a lakosságot a mesterséges intelligencia lehetőségeiről, kihívásairól és fejlődéséről; azt ajánlja, hogy a tagállamok és a Bizottság segítsék elő a hiteles információkhoz való hozzáférést a mesterséges intelligenciával és a robotikával kapcsolatos legfőbb aggályokat – például a magánélet védelmét, a biztonságot és a döntéshozatal átláthatóságát – illetően;

32.  üdvözli a szabályozási kötöttségek nélküli tesztelés alkalmazását olyan új, innovatív ötleteknek a szabályozókkal együttműködésben történő bevezetése érdekében, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztosítékokat már a kezdetektől beépítsék a technológiába, ezáltal megkönnyítve és ösztönözve annak piaci bevezetését; hangsúlyozza, hogy kifejezetten a mesterséges intelligenciára irányuló, szabályozási kötöttségek nélküli tesztelést kell bevezetni a mesterségesintelligencia-technológiák biztonságos és eredményes használatának valós környezetben való tesztelése céljából;

33.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia szélesebb körű társadalmi elfogadottságához biztosítani kell, hogy a felhasznált rendszerek biztonságosak és védettek legyenek;

34.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia és a nyelvtechnológia fontos alkalmazásokat biztosíthat annak érdekében, hogy előmozdítsa Európa egységét a sokféleségben: automatizált fordítás, társalgó programok és személyes asszisztensek, beszélt nyelvi interfészek a robotok és a dolgok internete számára, intelligens elemzések, valamint az online propaganda, az álhírek és a gyűlöletbeszéd automatizált felismerése;

2.4.Támogató feltételek: konnektivitás, az adatok hozzáférhetősége és nagy teljesítményű számítástechnika, valamint felhőalapú infrastruktúra

35.  hangsúlyozza, hogy a robotika és a mesterségesintelligencia-technológia gazdaságba és társadalomba történő integrálása olyan digitális infrastruktúrát igényel, amely mindenhol biztosítja az összekapcsoltságot;

36.  hangsúlyozza, hogy az összekapcsoltság előfeltétele annak, hogy Európa a gigabitalapú társadalom részévé váljon, és a mesterséges intelligencia nyilvánvaló példája annak, hogy a magas színvonalú, gyors, biztonságos és mindenütt jelen lévő összekapcsoltság iránt igény exponenciálisan nő; úgy véli, hogy az Uniónak és a tagállamoknak továbbra is olyan intézkedéseket kell előmozdítaniuk, amelyek ösztönzik az Európai Unióban a nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő beruházást és ezek elterjedését;

37.  hangsúlyozza, hogy az 5G hálózat gyors és biztonságos fejlesztése kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az Unió kiaknázhassa a mesterséges intelligencia valamennyi előnyét és védekezhessen a kiberbiztonsági fenyegetések ellen, ami lehetővé teszi az európai gazdaság gerincét képező iparágak és szolgáltatások megújítását és fejlesztését, továbbá támogatja új szolgáltatások, termékek és piacok megjelenését, ami elengedhetetlen az új munkahelyek és a magas szintű foglalkoztatottság biztosításához;

38.  emlékeztet arra, hogy a magas színvonalú és érdemi adatok rendelkezésre állása alapvető fontosságú a valódi versenyképességhez a mesterségesintelligencia-ágazatban, és felszólítja a közigazgatási szerveket, hogy gondoskodjanak az adatok előállításának, megosztásának és kezelésének olyan módjairól, amelyek révén a nyilvános adatok közvagyonná válnak, ugyanakkor a magánélet és az érzékeny adatok védelme is biztosított;

39.  hangsúlyozza a mélytanulás során felhasznált adatok minőségének fontosságát; megjegyzi, hogy a rossz minőségű, elavult, hiányos vagy helytelen adatok használata rossz előrejelzésekhez, ennek következtében pedig megkülönböztetéshez és egyoldalúsághoz vezethet;

40.  úgy véli, hogy a nem személyes adatok Unión belüli szabad áramlására vonatkozó új szabályok lehetővé teszik, hogy egyre több adat álljon rendelkezésre az adatközpontú innováció számára, ami megkönnyíti a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára a mesterséges intelligencián alapuló innovatív szolgáltatások kifejlesztését és az új piacokra való belépést, ugyanakkor lehetővé teszi a lakosság és a vállalkozások számára, hogy jobb termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak;

41.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia számos ágazatban képes lehet növelni a hatékonyságot, a kényelmet és a jólétet, amennyiben az iparágban régóta jelen lévő érdekelt felek együttműködnek a mesterséges intelligencia fejlesztőivel; továbbá megállapítja, hogy jelenleg nagy mennyiségű, nem személyes jellegű adat van az érdekelt felek birtokában, és ezek partnerségek útján felhasználhatók az érdekelt felek hatékonyságának növelése érdekében; úgy véli, hogy ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a mesterséges intelligencia felhasználói és fejlesztői között mindenképpen együttműködés szükséges;

42.  hangsúlyozza az interoperabilitás és az adatok pontosságának jelentőségét annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a magas szintű megbízhatóságot és a biztonsági szabványokat az új technológiákban;

43.  úgy véli, hogy az EU-beli felhasználókra szabott mesterségesintelligencia-alkalmazások sikere gyakran a helyi piacok alapos ismeretét kívánja meg, valamint azt, hogy hozzá lehessen férni a megfelelő helyi adatokhoz és ezeket fel lehessen használni az adatkészletekkel kapcsolatos képzésre, rendszertesztelésre és -validálásra, különösen a természetes nyelvfeldolgozással kapcsolatos ágazatokban; kéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék a magas színvonalú, interoperábilis és nyílt közszférabeli és magánkézben lévő adatok elérhetőségét;

44.  hangsúlyozza, hogy maximális koherenciát kell biztosítani az Európai Unió nagy adathalmazokkal kapcsolatos szakpolitikájával;

45.  üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek célja az adatok határokon átnyúló cseréjének és megosztásának elősegítése és támogatása;

46.  megállapítja, hogy jelenleg az adatmegosztás jóval alatta marad a benne rejlő lehetőségeknek, és jelentős mennyiségű adat kihasználtsága elégtelen;

47.  elismeri az adatmegosztástól való vonakodás jelenségét, és hangsúlyozza, hogy fel kell lépni az adatmegosztás ösztönzése érdekében; megállapítja, hogy a közös szabványok hiányának is nagy szerepe van az adatmegosztási képességben;

48.  üdvözli az olyan szabályozásokat, mint az adatok szabad áramlásáról szóló rendelet, valamint ennek jelentőségét például a mesterséges intelligencia területén abban a tekintetben, hogy eredményesebb és hatékonyabb folyamatokat tesz lehetővé;

49.  elismeri, hogy több piacalapú ösztönzőt kell bevezetni az adathozzáférés és -megosztás támogatása érdekében; tudomásul veszi azt a kockázatot, amelyet a nyílt adathozzáférés jelent az elsődlegesen adatokba történő beruházások tekintetében;

50.  nagyobb egyértelműséget kér az adatok tulajdonlási szabályait és a hatályos jogi kereteket illetően; megállapítja, hogy a szabályozási bizonytalanság az ágazat részéről túlzottan óvatos reakciókat eredményezett;

51.  hangsúlyozza a felhőalapú számítástechnikával és a nagy teljesítményű számítástechnikával kapcsolatos európai kezdeményezések jelentőségét, amelyek még inkább előmozdítják a mélytanulási algoritmusok fejlesztését és a nagy adathalmazok feldolgozását; határozottan úgy véli, hogy ezek a kezdeményezések akkor lehetnek sikeresek és relevánsak a mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából, ha az infrastruktúra nyitott az Unióban és máshol található állami és magánszervezetek előtt, és az ahhoz való hozzáférés feltételei a legkevésbé korlátozóak;

52.  üdvözli az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozását; hangsúlyozza, hogy a szuper-számítástechnika és az adatinfrastruktúra elengedhetetlen a versenyképes innovációs ökoszisztéma biztosításához a mesterségesintelligencia-technológiák és -alkalmazások fejlesztése érdekében;

53.  hangsúlyozza, hogy a felhőalapú számítástechnikának kulcsszerepe van a mesterséges intelligencia elterjedésének ösztönzésében; hangsúlyozza, hogy a felhőalapú szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetővé teszi, hogy a magánvállalkozások, az állami intézmények, a kutatási és felsőoktatási intézmények, valamint a felhasználók hatékony és gazdaságilag életképes módon fejlesszék és használják a mesterséges intelligenciát;

3.Iparpolitika

54.  emlékeztet rá, hogy míg a mesterséges intelligenciát és a robotikát az iparban már régóta használják, az e tudományterületen bekövetkező fejlődés egye kiterjedtebb, így széles körű és változatos alkalmazása valamennyi emberi tevékenység terén lehetővé válik; úgy véli, hogy minden szabályozási keretben szerepelnie kell a rugalmasságnak, amely lehetővé teszi az innovációt és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új technológiák és felhasználások szabad fejlesztését;

55.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia tárgykörének és alkalmazásainak megtalálását olyan tervezési folyamatnak kell megelőznie, amelyet az igények és olyan elvek vezérelnek, amelyek figyelembe veszik a kívánt eredményeket és az ezek eléréséhez szükséges, gazdasági és társadalmi szempontból legjobb módszert; úgy véli, hogy a fejlesztés valamennyi szakaszában az egyértelmű szakpolitikák megléte a célnak megfelelő végrehajtást eredményez majd, és segít kezelni a kockázatokat és a hátrányokat;

56.  javasolja a köz-magán partnerségek alkalmazását és támogatását az olyan főbb kihívások megoldásainak megtalálása érdekében, mint például az adat-ökoszisztéma kiépítése és az adatokhoz való hozzáférésnek, azok megosztásának és áramlásának elősegítése az emberek magánélethez való jogának megóvása mellett;

57.  hangsúlyozza, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek jövőjének jelentős kihívása a szoftvergyártási technológia következetlen minősége, és hogy ezért nagy szükség van a mesterségesintelligencia-rendszerek kiépítésének és használatának szabványosítására;

58.  tudomásul veszi az e téren világszerte végzett munkát, és elismeri, hogy proaktív együttműködésre van szükség a partnerekkel, különösen az OECD-vel és a G20-akkal az ágazat jövőbeni irányának kijelölése során annak érdekében, hogy az EU továbbra is versenyképes maradjon és garantálja a nemzetek közötti egyenlő hozzáférést, továbbá a mesterséges intelligencia fejlesztéséből fakadó előnyök lehető legszélesebb körben történő megosztása céljából;

59.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy számos Európán kívüli vállalkozás és harmadik országbeli szervezet egyre szélesebb körben alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló prediktív modelleket azért, hogy az uniós piacokon nyújtson szolgáltatást és kihasználja az ott keletkező hozzáadott értéket, különösen helyi szinten, továbbá hogy nyomon kövesse és esetlegesen befolyásolja a politikai hangulatot, ami potenciálisan veszélyezteti az uniós polgárok technológiai szuverenitását;

60.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia állami támogatását azon stratégiai ágazatokra kell összpontosítani, amelyekben az uniós iparnak a legnagyobb lehetőségei nyílnak arra, hogy globális szinten vezető szerepet játsszon, és amelyek az általános közérdek szempontjából hozzáadott értékkel bírnak;

3.1.Kiemelt ágazatok

3.1.1.Közszféra

61.  kiemeli, hogy számos előny származik a mesterséges intelligenciából és a robotikából a közszférában, és üdvözli a kutatásra és fejlesztésre fordított beruházások növelését az ágazat gyors fejlődésének biztosítása érdekében;

62.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak oktatási és mesterségesintelligencia-képzési programokba is be kell ruházniuk, hogy segítséget nyújtsanak a közszférában dolgozók számára a mesterséges intelligencia és a robotika használatának megismerésében; megállapítja, hogy tájékoztató kampányokra is szükség van azon polgárok számára, akik a mesterségesintelligencia-rendszerek és a robotika által biztosított közszférabeli szolgáltatásokat veszik majd igénybe, hogy eloszlassák félelmeiket a személyes adataik feletti ellenőrzés elvesztését illetően, és meg lehessen teremteni a bizalmat;

63.  hangsúlyozza, hogy a közszféra adatai rendkívüli adatforrásnak minősülnek, amelyek hozzájárulhatnak a gyors haladáshoz, és új stratégiát teremthetnek az új digitális technológiák, különösen a mesterséges intelligencia bevezetésében;

64.  úgy véli, hogy a megbízható mesterséges intelligencia közszférában való felhasználása nagyban támogathatja a közigazgatási döntéshozatal reformját és fejlesztheti a közszolgáltatásokat, továbbá lendületet adhat a mesterséges intelligencia egyéb ágazatokban való szélesebb körű elterjedésének;

65.  elismeri a robotikus folyamatautomatizálás alkalmazását és annak a közszférabeli folyamatok fejlesztésére gyakorolt hatását; megemlíti annak a hagyományos korábbi rendszerekkel való interoperabilitását;

66.  kéri a tagállamokat, hogy álljanak e digitális átalakulás élére azzal, hogy a mesterségesintelligencia-technológia elsődlegesen felelős felhasználóiként és vásárlóiként lépnek fel; hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy a tagállamoknak módosítaniuk kell a nyilvános adatok gyűjtésére, felhasználására, tárolására vagy annotálására és más kapcsolódó témákra vonatkozó adatpolitikáikat, hogy lehetővé tegyék a mesterséges intelligenciának a közszféra valamennyi ágazatában történő alkalmazását;

67.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének folyamatába be kell vonni a nyilvánosságot; felhívja ezért a Bizottságot, hogy tegyen közzé minden olyan algoritmust, eszközt vagy technológiát, amelyet a nyilvánosság nyílt forrásként finanszíroz, vagy társfinanszíroz;

68.  úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nagy előnyt jelent majd az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása szempontjából, lehetővé téve a különböző forrásokból származó adatbázisok és információk kombinálását, megkönnyítve ezáltal a polgárok és a közigazgatási szervek közötti kapcsolattartást;

69.  kéri a Bizottságot, hogy garantálja a polgárok védelmét a közigazgatásban a Kínában felhasználni tervezetthez hasonló bármilyen, mesterséges intelligencia útján történő besoroláson alapuló döntési rendszerrel szemben;

3.1.2.Egészségügy

70.  hangsúlyozza, hogy az emberi kapcsolat az emberi gondozás kulcsfontosságú szempontja;

71.  megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika a várható élettartam növekedésével potenciális előnyökkel jár a gondozási ágazatban, például azáltal, hogy az orvosoknak és az ápolóknak több idejük lesz értékesebb tevékenységekre (például a betegekkel való interakcióra);

72.  rámutat, hogy a mesterséges intelligencia hatása már eddig is megnyilvánult a jólét, a megelőzés, a diagnosztizálás és a kutatás területén, és nagy lehetőségeket rejt a személyre szabott ellátás megtervezésében; úgy véli, hogy ez végső soron egy fenntarthatóbb, hatékonyabb és eredményalapúbb egészségügyi ökoszisztémához vezet majd;

73.  megjegyzi, hogy amikor az emberi diagnózist mesterséges intelligenciával egészítik ki, a hibaarány rendszerint jóval kisebb, mint amikor kizárólag emberi orvosok állítanak fel diagnózist(8);

74.  hangsúlyozza, hogy az adatok egészségügyi ágazatban történő felhasználását körültekintően és etikusan kell nyomon követni, és az semmilyen módon nem akadályozhatja a szociális védelemhez vagy biztosításhoz való hozzáférést;

75.  úgy véli, hogy amikor a mesterséges intelligenciát beültetett orvosi eszközökben használják, az azt viselő személynek jogot kell biztosítani arra, hogy az eszközben használt forráskódot ellenőrizze és módosítsa;

76.  különös figyelmet kell fordítani a nagy adathalmazok (big data) egészségügyi felhasználására azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatók legyenek a benne rejlő lehetőségek – például az egyes betegek egészségi állapotának, valamint a tagállamok közegészségügyi rendszerei teljesítményének javítása terén – anélkül, hogy az etikai követelményeket lazítanák vagy veszélyeztetnék a polgárok magánéletének védelmét vagy biztonságát;

77.  hangsúlyozza azonban, hogy az orvostechnikai eszközök jóváhagyására szolgáló jelenlegi rendszer nem feltétlenül alkalmazható a mesterséges intelligenciára épülő technológiák esetében; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az e technológiák terén elért előrehaladást, és szükség esetén tegyen javaslatot a szabályozási keret módosítására a felhasználó (orvos/szakember), a technológiai megoldás gyártója és a kezelést nyújtó egészségügyi létesítmény felelősségének meghatározására szolgáló keret létrehozása érdekében; rámutat, hogy mesterséges intelligencia használata esetén a károkért viselt jogi felelősség központi kérdésként merül fel az egészségügyi ágazatban; szükségesnek tartja ezért annak biztosítását, hogy azon esetekben, amikor a felhasználó megalapozott szakmai véleménye – akár csak részlegesen is – eltér a gép következtetéseitől, ne fordulhasson elő, hogy a kártérítési perektől való félelem miatt mégis rendre a technológiai eszköz által javasolt diagnosztikai megoldás vagy kezelés elfogadása mellett döntsön;

78.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy növeljék az egészségüggyel kapcsolatos, mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiák finanszírozását az állami és a magánszektorban; üdvözli ezzel összefüggésben a 24 EU-tagállam és Norvégia által azzal a céllal aláírt együttműködési nyilatkozatot, hogy európai szinten erősítsék a mesterséges intelligenciába történő beruházások hatását; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot annak megfontolására, hogy szükség van-e az orvosi és az egészségügyi személyzet képzési programjainak korszerűsítésére és európai szintű szabványosítására a magas szintű szakértelem és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a robotok segítségével végzett műtétekre, a biomedicinára és a mesterséges intelligencián alapuló orvosbiológiai képalkotásra vonatkozó ismeretek és az e területek legkorszerűbb technológiai eszközeinek használata terén;

79.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan stratégiákat és szakpolitikákat, amelyek az EU-t világvezető helyzetbe hozhatják az egészségügyi technológia bővülő területén, és egyúttal gondoskodnak arról, hogy a betegek zökkenőmentes és hatékony orvosi ellátásban részesüljenek;

80.  elismeri, hogy a jobb diagnosztika több millió életet menthet meg, mivel az Egészségügyi Világszervezet szerint Európában a korai halálesetek 89%-át nem fertőző betegségek okozzák;

81.  támogatja a mesterséges intelligencia és a robotika hozzájárulását az egészségügyi szektorban a megelőző, klinikai és rehabilitációs gyakorlatok és technikák innovációját illetően, különös tekintettel a fogyatékossággal élő betegeknek kínált előnyökre;

82.  elismeri, hogy a robotika területén az érzékelők fokozott használata növelte a gondozás hatókörét, és lehetővé teszi a betegek számára, hogy személyre szabottabb kezelést és szolgáltatást kapjanak, távellátásban részesüljenek saját otthonukban, és emellett még több érdemi adatot lehessen előállítani;

83.  elismeri, hogy az Eurobarométer 2017. májusi felmérése(9) szerint az uniós polgárok számára még mindig kényelmetlen a gondolat, hogy robotokat használjanak a mindennapi egészségügyi ellátás során; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan stratégiákat és kommunikációs kampányokat, amelyek célja a robotok mindennapi életben való használatával kapcsolatos előnyökre való figyelemfelhívás; megemlíti különösen a Japán robotikai stratégiájában megnyilvánuló törekvéseket;

3.1.3.Energiaipar

84.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teszi az energiaszolgáltatók számára, hogy a megelőző karbantartástól az előrejelzésen alapuló karbantartás felé mozduljanak el, és hatékonyabb energiatermelést valósítsanak meg azzal, hogy javítják a megbízhatóságot – különösen a megújuló energiaforrások tekintetében – és az új létesítmények számára a leghatékonyabb helyszíneket találják meg, ami így az igények jobb kielégítését eredményezi;

85.  elismeri, hogy a mesterséges intelligencia által a megújulóenergia-termelés lehetőségei kapcsán előállított pontosabb adatok nagyobb befektetői bizonyosságot eredményeznek a vállalkozások és a magánszemélyek számára, ezáltal felgyorsítják a megújuló energiaforrásokra való energetikai átállást, és hozzájárulnak az Unió éghajlatsemleges gazdaságra vonatkozó hosszú távú stratégiájához;

86.  megjegyzi, hogy az érzékelőkkel kapcsolatos megoldásokat már használják a házak energiafelhasználásának irányítására, és ez jelentős energetikai és pénzbeli megtakarításokat eredményezett;

87.  üdvözli a mesterséges intelligencia által az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásának modellezésében, azonosításában és enyhítésében képviselt lehetőségeket; megjegyzi, hogy miközben a fokozott digitalizáció új energiaszükségleteket is támaszt, hatékonyabbá is teheti az energiaintenzív ágazatokat, és biztosíthatja a folyamatok jobb megismerését, ami fejlesztésükhöz vezethet;

88.  hangsúlyozza, hogy a digitalizáltabb energiaágazat esetén az energetikai hálózatok nagyobbak és a kiberfenyegetésnek fokozottabban kitettek lesznek; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az energetikai ágazat digitális átalakulását kísérjék olyan intézkedésekkel, pl. a mesterséges intelligencia bevezetésével, amelyek javítják a kiberbiztonságot;

3.1.4.Közlekedés

89.  üdvözli, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika nagyban javíthatják közlekedési rendszereinket az önvezető vonatok és gépjárművek bevezetésével; kéri a kutatásra és fejlesztésre fordított beruházás növelését ezen a területen, hogy biztosítva legyen biztonságos és hatékony fejlődése; hangsúlyozza a nagyobb technológiai vállalkozások és a kis- és középvállalkozások számára egyaránt megnyíló óriási lehetőségeket;

90.  megjegyzi, hogy a közlekedési ágazatban az emberi hibázási lehetőség csökkentése révén a rendszer potenciálisan hatékonyabbá válhat, kevesebb baleset következik be, az egyértelműbb értékeléseknek és a technológia prediktív jellegének köszönhetően, kevesebb lesz a késedelem, ha feltérképezhetőek a közlekedési minták és a szolgáltatások menetrend szerinti végezhetőek, valamint több megtakarítás tehető, kevesebb lesz a sofőrök által okozott hiba, és ésszerűsödnek a belső folyamatok;

91.  megjegyzi, hogy a vezető nélküli járművek elterjedése a jövőben kockázatokat jelent az adatvédelmi elégtelenségek és a technikai meghibásodások tekintetében, valamint a járművezetőről a gyártóra helyezi át a felelősséget, ezért a biztosítótársaságoknak módosítani kell a kockázatok garanciavállalásba való beépítésének módján;

92.  megállapítja, hogy a hangalapú kommunikációt egyre szélesebb körben használják a járművekkel és közlekedési rendszerekkel való interakcióban, ám ezek a lehetőségek csak néhány európai nyelven állnak rendelkezésre, ezért gondoskodni kell arról, hogy ezeket a lehetőségeket valamennyi európai az anyanyelvén használhassa;

3.1.5.A mezőgazdaság és az élelmiszerlánc

93.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia potenciálisan katalizálhatja a jelenlegi élelmiszerrendszer diszruptív átalakulását és egy sokfélébb, ellenállóbb, regionális feltételekhez szabott és egészséges jövőbeli modell felé vezethet;

94.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia szerepet játszhat az élelmezésbiztonsági kérdések kezelésére,az éhínség és az élelmiszerek okozta járványok kitörésének előrejelzésére, az élelmiszer-veszteség és a hulladék csökkentésére, továbbá a föld, a víz és az ökoszisztéma egészsége szempontjából kritikus egyéb környezeti erőforrások fenntartható kezelésének javítására irányuló erőfeszítések során;

95.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia kritikus pontokon avatkozhat be az élelmiszerrendszer-értékláncba a termeléstől a fogyasztásig, és fokozhatja azon képességünket, hogy alapvetően megváltoztassuk az élelmiszerek előállítási, feldolgozási és vásárlási módját a földhasználati tervezés tájékoztatásától kezdve;

96.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia javíthatja az erőforrás-gazdálkodást és az erőforrás-hatékonyságot, segíthet a betakarítás utáni hulladék csökkentésében, és befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket;

97.  megállapítja, hogy a precíziós mezőgazdaságot támogató mesterséges intelligencia potenciálisan a mezőgazdasági termelés, valamint a tágabb értelemben vett földkezelés diszruptív átalakulásához vezethet, a földhasználati tervezés javításával, a földhasználat változásának előre jelzésével és a termény egészségének megfigyelésével, ugyanakkor pedig átalakíthatja a szélsőséges időjárási események előrejelzését;

98.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia radikálisan módosíthat a források célba juttatásán, a növényvédelmen és a mezőgazdasági üzemek kezelésén, befolyásolhatja a gazdálkodási gyakorlatokat, módosíthatja a biztosítási termékek nyújtását, illetve segíthet előre jelezni és elkerülni a jövőbeli éhínségeket és a súlyos akut alultápláltság előfordulásait;

99.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teheti a jobb döntéseket azt illetően, hogyan kell kezelni mezőgazdasági rendszereket és ösztönözheti a döntéstámogatási és ajánlói rendszerek fejlesztését az üzemi hatékonyság és egészség javításával;

3.1.6.Kiberbiztonság

100.  megállapítja, hogy a kiberbiztonság a mesterséges intelligencia fontos vetülete, különösen a magas szintű mesterséges intelligenciában az átláthatósággal kapcsolatos kihívások miatt; úgy véli, hogy a forráskód ellenőrzésére és az átláthatósági és elszámoltathatósági követelményekre is kiterjedő technológiai szempontot intézményi megközelítés kell, hogy kiegészítse, amely azzal foglalkozik, milyen kihívásokat támaszt a más országokban fejlesztett mesterséges intelligenciának az uniós egységes piacra történő bevezetése;

101.  sürgeti a kiberbiztonsági jogszabály mielőbbi végrehajtását; megjegyzi, hogy az uniós tanúsítási rendszereknek biztosítaniuk kell a biztonságos mesterségesintelligencia- és robotikai rendszerek ellenállóbb fejlesztését és alkalmazását;

102.  úgy ítéli meg, hogy a mesterséges intelligencia egyszerre kiberbiztonsági fenyegetés és a kibertámadások elleni küzdelem eszköze; úgy véli, hogy az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek (ENISA) ki kell dolgoznia egy kiberbiztonsággal kapcsolatos cselekvési tervet a mesterséges intelligencia területén, amelynek a mesterséges intelligenciára jellemző veszélyeket és gyenge pontokat kell értékelnie és kezelnie;

103.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az ipari bázist mint a mesterséges intelligencia biztonsági fejlesztésének stratégiai elemét; hangsúlyozza, hogy az ambiciózus mértékű kiberbiztonság, adatvédelem és megbízható IKT-szolgáltatások megteremtéséhez Európának be kell ruháznia technológiai függetlenségébe; hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgősen ki kell építenie saját infrastruktúráját, adatközpontjait, felhőrendszereit és alkotóelemeit, például a grafikaiprocesszor- és csipgyártását;

104.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével és a hackerek egyre kifinomultabb módszereire tekintettel rendkívül fontos, hogy erőteljes kiberbiztonsági megoldások álljanak rendelkezésre;

105.  felismeri, hogy a kiberbiztonsági mesterségesintelligencia-megoldások végrehajtása lehetővé teszi majd a veszélyek előrejelzését, megelőzését és enyhítését;

106.  hangsúlyozza, hogy bár a mesterséges intelligencia biztosítja majd a veszélyek jobb felismerését, ezeket a veszélyeket mindenképpen embereknek kell értelmeznie, hogy megállapítható legyen, hogy valódiak-e vagy sem;

107.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a blokkláncalapú kiberbiztonsági rendszerek felhasználását, amelyek javítják a mesterségesintelligencia-infrastruktúrák ellenálló képességét, megbízhatóságát és szilárdságát az adattitkosítás közvetítő nélküli modelljei útján; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a polgárokat tanúsítványok útján jutalmazza adataik fejében;

108.  kéri a Bizottságot, hogy az erőfeszítések további ötvözése és koordinálása útján Európa-szerte erősítse meg az Unió kiberbiztonsági kapacitását;

3.1.7.Kkv-k

109.  elismeri a kkv-k jelentőségét a mesterséges intelligencia sikeres alkalmazása terén; üdvözli azt a bizottsági kezdeményezést, amely egy olyan lekérhető mesterséges intelligenciát nyújtó platform megteremtésére irányul, amely előmozdítja majd a technológiatranszfert és katalizálja az induló innovatív vállalkozások és kkv-k növekedését; kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a mesterséges intelligencia olyan digitális innovációs csomópontjainak létrehozását, amelyek nem eredményezik további közigazgatási rétegek létrehozását, hanem a hatékonyságukat már bizonyító projektekbe történő beruházások felgyorsítására összpontosítanak;

110.  elismeri, hogy a mesterséges intelligenciába való beruházás költségei komoly akadályokat jelentenek a kkv-k számára a belépést illetően; elismeri, hogy a mesterséges intelligencia fogyasztók által történő, széles körű használata kockázatmentesssé tenné ezt a beruházást a kkv-k számára;

111.  hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a mesterséges intelligencia kkv-k általi alkalmazását, valamint a fogyasztók mesterségesintelligencia-használatát;

112.  hangsúlyozza, hogy célzott intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy a kkv-k és induló innovatív vállalkozások képesek legyenek bevezetni a mesterségesintelligencia-technológiákat és kihasználni ezek előnyeit; úgy véli, hogy az új uniós jogszabályok által a mesterséges intelligencia technológiai fejlesztésére gyakorolt hatások hatásvizsgálatának kötelezőnek kell lennie, továbbá hogy az ilyen hatásvizsgálatokkal nemzeti szinten is foglalkozni kell;

113.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia támogathatja a kkv-kat, ugyanakkor a nagyméretű korai elfogadók és fejlesztők lehetőségeit is bővíti; rámutat ezért, hogy versenyjogi szempontból gondoskodni kell az új torzulások megfelelő értékeléséről és kezeléséről;

4.A mesterséges intelligencia és a robotika jogi kerete

114.  felhívja a Bizottságot, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése szempontjából kedvező szabályozási környezet előmozdítása érdekében és a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó elvvel összhangban rendszeresen értékelje újra a jelenlegi jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy azok – az Unió alapvető értékeinek tiszteletben tartása mellett – megfelelőek legyenek a mesterséges intelligencia tekintetében, és ha ez nem valósul meg, tegyen javaslatot módosításukra vagy terjesszen elő új javaslatokat;

115.  üdvözli olyan mesterséges intelligenciára alapuló részvételi platformok létrehozását, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgárokat az általuk benyújtott javaslatok útján a kormányok sikeresen meghallgassák és interakciót folytassanak velük, többek között részvételi költségvetés és a közvetlen demokrácia más eszközei révén; hangsúlyozza, hogy az alulról építkező projektek elősegíthetik a polgárok részvételét, és segíthetnek abban, hogy az emberek eredményesebb, demokratikusabb módon hozzanak tájékoztatáson alapuló döntéseket;

116.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia olyan fogalom, amely számtalan terméket és alkalmazást magában foglal, az automatizálástól, az algoritmusoktól, a szűk körben alkalmazott mesterséges intelligenciától az általános mesterséges intelligenciáig; úgy véli, hogy óvatos megközelítésre van szükség a mesterséges intelligenciára vonatkozó átfogó jogszabály vagy szabályozás vonatkozásában, mivel az ágazati szabályozás adott esetben olyan szakpolitikákat ír elő, amelyek kellően általánosak, azonban olyan mértékig konkrétak is, hogy érdemiek legyenek az ágazat számára;

117.  hangsúlyozza, hogy a szakpolitikai keretet úgy kell kialakítani, hogy ösztönözze a mesterséges intelligencia minden típusának fejlesztését, és ne csak a mély tanuláson alapuló rendszerekét, amelyekhez hatalmas mennyiségű adat szükséges;

4.1.A mesterséges intelligencia belső piaca

118.  hangsúlyozza a kölcsönös elismerés elvének fontosságát az intelligens jószágok, köztük a robotok és a robotikai rendszerek határokon átnyúló alkalmazásában; emlékeztet arra, hogy szükség esetén teszteléssel, tanúsítással és termékbiztonsággal kell biztosítani, hogy bizonyos áruk kialakításuknál fogva és alapértelmezett módon biztonságosak legyenek; ezzel összefüggésben leszögezi a mesterséges intelligencia etikai vonatkozásaival kapcsolatos munka fontosságát is;

119.  hangsúlyozza, hogy a európai digitális egységes piaci stratégia végrehajtásához kapcsolódó uniós jogszabályoknak fel kell számolniuk a mesterséges intelligencia felhasználásának akadályait; kéri a Bizottságot, hogy értékelje, mely területeken van szükség a szakpolitikai és szabályozási keretek naprakésszé tételére ahhoz, hogy kiépítsék a mesterséges intelligencia egységes európai piacát;

120.  felismeri, hogy a robotikát és a mesterségesintelligencia-technológiákat egyre növekvő mértékben alkalmazzák az autonóm járművekben, így például az önvezető autókban és a polgári célokra használt drónokban; megjegyzi, hogy egyes tagállamok már most is jogszabályokat iktatnak be vagy terveznek e területen, ami ahhoz vezethet, hogy a különböző nemzeti jogszabályok gátolják az autonóm járművek fejlődését; ezért olyan egységes uniós szabálycsomag megalkotására hív fel, amely megfelelő egyensúlyt teremt a felhasználók, a vállalkozások és más érintett felek érdekei és lehetséges kockázatai között, elkerülve ugyanakkor a robotika- és mesterségesintelligencia-rendszerek túlszabályozását;

121.  sürgeti a tagállamokat, hogy korszerűsítsék szakképzési és oktatási rendszereiket annak érdekében, hogy az arányossági tesztről szóló irányelvvel(10) és a szakmai képesítésekről szóló irányelvvel(11) összhangban figyelembe vegyék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos a tudományos fejlődést és fejlesztéseket, valamint hogy az elkövetkező évtizedekben globális szinten versenyképessé tegyék az uniós szakmai szolgáltatásokat;

122.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciát számos olyan ágazatban alkalmazzák, ahol a szabványosítás nagy jelentőséggel bír, ilyen például az intelligens gyártás, a robotok, az önvezető autók, a virtuális valóság, az egészségügyi ellátás és az adatelemzés, és úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szintű szabványosítás elő fogja segíteni az innovációt és magas szintű fogyasztóvédelmet fog biztosítani; elismeri, hogy noha a biztonság, a megbízhatóság, az interoperabilitás és a védelem területén sok szabvány létezik, a robotikára és a mesterséges intelligenciára vonatkozó közös szabványok további előmozdítására és fejlesztésére van szükség, és ez az Unió prioritásainak részét kell képezze; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós szabványügyi testületekkel együttműködve továbbra is proaktívan lépjen fel a nemzetközi szabványügyi testületeknél az e területre vonatkozó szabványok javítása érdekében;

123.  emlékeztet rá, hogy a szolgáltatásokra vonatkozó meglévő szabályozási keret – nevezetesen a szolgáltatási irányelv(12), a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv(13) – a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitika számos szempontjára kiterjed; Hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a döntéshozatalért végső soron mindig az embereknek kell felelősséget vállalniuk, különösen az olyan szakmai szolgáltatások esetében, mint az orvosi, a jogi és a számviteli szakma; úgy véli, hogy át kell gondolni, hogy szükséges-e szakképzett szakember felügyelete a jogos közérdekű célok védelme és kiváló minőségű szolgáltatások nyújtása érdekében;

124.  elismeri a továbbfejlesztett digitális szolgáltatások, például a virtuális asszisztensek, a csevegőrobotok és a virtuális ágensek jelentőségét, amelyek példátlan működési hatékonyságot eredményeznek, emellett elismeri, hogy – tekintettel a mesterséges intelligencia és a robotika autonómiájának korlátaira – a jobb és megbízhatóbb döntések érdekében szükség van az emberközpontú és piacvezérelt mesterséges intelligencia fejlesztésére;

4.2.Személyes adatok és a magánélet védelme

125.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az emberek robotokkal és mesterséges intelligenciával folytatott kommunikációja során felhasznált adatok magas szintű biztonságát és védelmét; ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy integrálják a biztonság és a beépített adatvédelem elvét a robotikával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikáikban;

126.  hangsúlyozza, hogy a magánélet védelméhez való jog és a személyes adatok védelméhez való jog, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke, illetve az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzít, a robotika és a mesterséges intelligencia minden területére vonatkoznak, továbbá hogy az adatvédelemre vonatkozó uniós jogi kereteket maradéktalanul be kell tartani; hangsúlyozza a robotikai rendszerek és a mesterséges intelligenciák tervezőinek felelősségét a termékek olyan módon való fejlesztéséért, hogy azok biztonságosak és rendeltetésüknek megfelelőek legyenek, továbbá olyan adatkezelési eljárásokat kövessenek, amelyek összhangban vannak a hatályos jogszabályokkal és a titoktartás, az anonimitás, a tisztességes bánásmód valamint a jogszerű eljárás elvével;

127.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós jogszabályokban olyan intézkedések és szabályok szerepeljenek, amelyek figyelembe veszik a terület gyors technológiai fejlődését, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogszabályok ne maradjanak el a technológiai fejlődés és a technológiaalkalmazás görbéje mögött; hangsúlyozza, hogy a szóban forgó jogszabályoknak eleget kell tennie a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó szabályoknak; felhív a kamerák és érzékelők robotokban és mesterséges intelligenciával rendelkező rendszerekben való használatára vonatkozó szabályok, elvek és kritériumok felülvizsgálatára az uniós adatvédelmi jogi kereteknek megfelelően;

128.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó bármely jövőbeli uniós szabályozási keret garantálja a magánálet védelmét és a kommunikáció titkosságát, a személyes adatok védelmét, beleértve a jogszerűség, a méltányosság és az átláthatóság, a beépített és alapértelmezett adatvédelem, a célhoz kötöttség, a tárolási korlátozás, a pontosság és az adatminimalizálás elvét, teljes összhangban az uniós adatvédelmi szabályokkal, valamint a biztonsággal, a személyes biztonsággal kapcsolatos és egyéb alapvető – köztük a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való – jogokkal;

129.  hangsúlyozza, hogy a magánélet védelméhez való jogot mindig tiszteletben kell tartani, és az egyének nem lehetnek személy szerint azonosíthatóak; hangsúlyozza, hogy mesterségesintelligencia-tervezőknek világos, egyértelmű, tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kell rendelkezniük, és feladatuk az érvényes beleegyezést, a titkosságot, a névtelenséget, a tisztességes bánásmódot és a jogszerű eljárást érintő eljárások kidolgozása és betartása; hangsúlyozza, hogy a tervezőknek teljesíteniük kell azokat a kéréseket, amelyek bármilyen kapcsolódó adat megsemmisítésére és adatbázisokból való törlésére irányulnak;

130.  emlékeztet rá, hogy a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló (EU) 2018/1807 európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) rögzíti, hogy ha a technológiai fejlődés lehetővé teszi az anonimizált adatok személyes adatokká történő alakítását, akkor ezeket az adatokat személyes adatként kell kezelni, és az általános adatvédelmi rendeletet(15) (GDPR) ennek megfelelően kell alkalmazni;

4.3.Felelősség

131.  üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy létrehozza a felelősséggel és az új technológiákkal foglalkozó szakértői csoportot annak érdekében, hogy szakértelmével biztosítsa az EU számára a termékfelelősségről szóló irányelv(16) alkalmazhatóságát a hagyományos termékekre, az új technológiákra és az új társadalmi kihívásokra (termékfelelősségi irányelv csoport), és hogy segítse az EU-t olyan elvek kidolgozásában, amelyek iránymutatásként szolgálhatnak az alkalmazandó uniós és nemzeti szintű jogszabályoknak az új technológiákhoz való esetleges hozzáigazításához (új technológiák csoport);

132.  sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy e jogalkotási ciklus során nem terjesztettek elő jogalkotási javaslatot, ami hátráltatja a felelősségi szabályok uniós szintű frissítését, és e területen mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára veszélyezteti az EU jogbiztonságát;

133.  megállapítja, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó mérnököknek és az őket foglalkoztató vállalkozásoknak továbbra is elszámoltathatónak kell lennie azon társadalmi, környezeti és emberi egészséget érintő hatások tekintetében, amelyeket a mesterségesintelligencia-rendszerek vagy a robotika a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékre kifejthet;

4.4.Fogyasztóvédelem és fogyasztói érdekérvényesítés

134.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztói bizalom elengedhetetlen a mesterséges intelligencia fejlődéséhez, és hogy a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek egyre több fogyasztói adatot használnak, ezért a kibertámadások elsődleges célpontjává válnak; hangsúlyozza továbbá, hogy a mesterséges intelligenciának olyan módon kell működnie, amely nem érinti hátrányosan a polgárokat és a fogyasztókat, és úgy véli, hogy ezért biztosítani kell az általa használt adatok és algoritmusok integritását;

135.  úgy véli, hogy a feldolgozóipari és az egyéni felhasználásra kifejlesztett mesterségesintelligencia-technológiákat piacfelügyeleti hatóságok általi és fogyasztóvédelmi szabályok szerinti termékbiztonsági ellenőrzéseknek kell alávetni adott esetben annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági minimumkövetelményeket betartsák, és fellépjenek az emberekkel való kölcsönhatásból vagy az emberek közelében végzett munkából eredő balesetek kockázatával szemben; úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó valamennyi szakpolitikának foglalkoznia kell az etikai kérdésekkel és az adatvédelemmel, beleértve a harmadik féltől származó és a személyes adatokat, a polgári jogi felelősséggel, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdésekkel;

4.5.Szellemitulajdon-jogok

136.  emlékeztet a fent említett, 2017. február 16-i állásfoglalására, amelyben megjegyezte, hogy nincsenek olyan jogi rendelkezések, amelyek kifejezetten a robotikára vonatkoznak, hanem hogy a meglévő jogi rendszerek és doktrínák könnyen alkalmazhatók a robotikára, bár néhány szempont külön mérlegelést igényel; megújítja az állásfoglalásban a Bizottságnak tett felszólítását, hogy támogassa a szellemi tulajdon horizontális, technológiasemleges megközelítését, amely azokra a különféle ágazatokra alkalmazandó, ahol a robotika alkalmazása felmerülhet;

137.  üdvözli e tekintetben a Bizottság által az intézményeknek címzett, a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) egyes vonatkozásaival kapcsolatos iránymutatásról szóló közleményt (COM(2017)0708), de hangsúlyozza, hogy ellenőrizni kell a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó szabályok relevanciáját és hatékonyságát a mesterséges intelligencia fejlesztése tekintetében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a célravezetőségi vizsgálatok fontosságát;

5.Etikai szempontok

138.  úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fellépéseknek és alkalmazásoknak összhangban kell állniuk az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással,

139.  kéri, hogy hozzanak létre a mesterséges intelligenciával és a robotikával kapcsolatos bevált gyakorlatokat tartalmazó etikai chartát, amelyet a vállalatoknak és a szakértőknek követniük kell;

140.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az erős és átlátható, az ismeretek megosztását megerősítő együttműködést az állami és a magánszektorbeli ágazatok, valamint a tudományos élet szereplői között, továbbá mozdítsák elő a tervezők etikai vonatkozásokkal, biztonsággal és az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos oktatását és képzését, valamint a fogyasztók oktatását és képzését a robotika és a mesterséges intelligencia használatáról, különösen a biztonságra és az adatvédelemre összpontosítva;

141.  kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások ne használjanak különféle forrásokból származó adatokat az érintett kifejezett hozzájárulásának előzetes beszerzése nélkül; kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan keretet, amely gondoskodik arról, hogy az érintett kifejezett hozzájárulása esetén csak a meghatározott célra szánt adatokat generálnak;

142.  kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a polgárok offline élethez való jogát, és gondoskodjon arról, hogy nem éri a polgárokat megkülönböztetés akkor, ha nincsenek róluk nyilvántartott adatok;

5.1.Emberközpontú technológia

143.  hangsúlyozza, hogy etikai szabályokat kell bevezetni az emberközpontú mesterségesintelligencia-fejlesztésnek, az algoritmikus döntéshozatali rendszerek elszámoltathatóságának és átláthatóságának, az egyértelmű felelősségi szabályoknak és a méltányosságnak a biztosítására;

144.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését a mesterséges intelligenciával foglalkozó, magas szintű szakértői csoport, valamint egy olyan mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós szövetségi hálózat létrehozására, amelynek célja etikai iránymutatások kidolgozása a mesterséges intelligencia tekintetében; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ipar, a felsőoktatás és az állami hatóságok a lehető leginkább elfogadják a szóban forgó etikai iránymutatásokat; javasolja, hogy a tagállamok építsék be az iránymutatásokat nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiáikba, és dolgozzanak ki valódi elszámoltathatósági struktúrákat ágazataik és kormányaik számára a mesterséges intelligencia kidolgozása és alkalmazása során;

145.  úgy ítéli meg, hogy elengedhetetlen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai iránymutatások végrehajtásának és az emberközpontú mesterséges intelligencia fejlődésére gyakorolt hatásnak a folyamatos nyomon követése; kéri a Bizottságot, hogy elemezze, hogy az önkéntes etikai iránymutatások elegendőek-e a mesterséges intelligencia olyan inkluzív, etikailag beágyazott elfogadásának biztosítására, ami nem teremt gazdasági és társadalmi megosztottságot az uniós társadalmakban, és szükség esetén szabályozási és szakpolitikai intézkedéseket javasol;

146.  tudomásul veszi a viselkedéselemzés nyomon követésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a legutóbbi fejleményeit; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan etikai keretet, amely korlátozza a felhasználását; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre a mesterséges intelligenciával és a viselkedéselemzés területén történő felhasználásával kapcsolatos tudatosító és ismeretterjesztő kampányt;

5.2.Beépített értékek a technológiában – alapértelmezés szerinti etika

147.  rámutat arra, hogy az irányadó etikai keretnek a jó szándék, a „ne árts”, az autonómia és igazságosság elvére, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvekre – például az emberi méltóság, az egyenlőség, az igazságosság és a méltányosság, a megkülönböztetésmentesség, a tájékoztatáson alapuló beleegyezés, a magán- és családi élet védelme, illetve az adatvédelem elvére –, valamint az uniós jog egyéb, alapul szolgáló elveire és értékeire – például a megbélyegzésmentesség, az átláthatóság, az önállóság, az egyéni felelősség és a társadalmi felelősség elvére –, továbbá a meglévő etikai gyakorlatokra és kódexekre kell épülniük;

148.  úgy véli, hogy Európának világszerte vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy csak beépített etikával rendelkező mesterséges intelligenciát alkalmazzanak; hangsúlyozza, hogy ennek elérése érdekében különböző szinteken kell gondoskodni az etika irányításáról mesterséges intelligencia területén; azt ajánlja, hogy a tagállamok hozzanak létre a mesterséges intelligencia etikai nyomon követésével és felügyeletével foglalkozó szerveket, valamint ösztönözzék a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó vállalkozásokat etikai testületek létrehozására, emellett dolgozzanak ki etikai iránymutatásokat mesterségesintelligencia-fejlesztőik számára;

149.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai szabványoknak a digitális etika, az emberi méltóság, az alapvető jogok tiszteletben tartása, az adatvédelem és a biztonság elvein kell alapulniuk, hozzájárulva ezáltal a felhasználók bizalmának kiépítéséhez; hangsúlyozza, hogy fel kell használni az EU azon potenciálját, hogy stabil infrastruktúrát hozzon létre az adatvédelemre vonatkozó szigorú előírásokat és az emberi jogokat tiszteletben tartó mesterségesintelligencia-rendszerek számára; megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia elvének fejlesztése során be kell építeni az átláthatóságot és a megmagyarázhatóságot;

150.  megállapítja, hogy az automatizált fegyverrendszerek esetében továbbra is a human in command (emberi vezérlésű) megközelítést kell alkalmazni a mesterséges intelligencia tekintetében;

5.3.Döntéshozatal – A mesterséges intelligencia és a robotika autonómiájának korlátozása

151.  hangsúlyozza számos összetett mesterségesintelligencia-rendszer jövőbeli magatartása előrejelzésének nehézségét és bonyolultságát, valamint az egymással interakciót folytató mesterségesintelligencia-rendszerek kialakulóban lévő magatartásait; kéri a Bizottságot, hogy értékelje, hogy szükség van-e a mesterséges intelligenciát alkalmazó döntéshozatallal kapcsolatos külön szabályozásra;

152.  megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia hasznos eszköz marad az emberi fellépésekhez való hozzájárulást illetően az utóbbi hatékonyságának javítása és a hibák csökkentése szempontjából;

153.  kéri, hogy amennyiben a mesterséges intelligenciát az egyéneket érintő olyan döntésekre használják fel, amelyek jelentős kockázatot hordoznak az egyének jogait és szabadságát illetően, illetve kárt okozhatnak számukra, a polgároknak legyen joguk értesülni erről, legyen továbbá jogorvoslati joguk és kártérítéshez való joguk;

154.  hangsúlyozza, hogy a döntéshozatali rendszerekben használt algoritmusokat nem szabad előzetes algoritmikus hatásvizsgálat nélkül alkalmazni, hacsak nem egyértelmű, hogy nincsenek jelentős hatással az egyének életére;

155.  úgy véli, hogy a – különösen a beépített autonómiával rendelkező – mesterséges intelligencia tekintetében (ideértve az érzékeny információk független kinyerésének, összegyűjtésének és különféle érdekeltekkel való megosztásának a képességét, továbbá az önálló tanulás vagy akár önmódosítás lehetőségét) szilárd elveket kell alkalmazni; hangsúlyozza, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek nem tárolhatnak bizalmas személyes információkat és ezeket nem tehetik közzé az adott információ forrásának kifejezett jóváhagyása hiányában;

5.4.Az algoritmusok átláthatósága, torzulásai és érthetősége

156.  rámutat arra, hogy míg a mesterséges intelligencia jelentős előnyökkel jár az automatizálás és a döntéshozatal szempontjából, kockázatot is hordoznak, amennyiben az algoritmusok rugalmatlanok és átláthatatlanok; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az algoritmusokat illetően nagyobb átláthatóságra van szükség;

157.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az adatvédelmi hatóságokat, hogy tárják fel és minden lehetséges intézkedéssel előzzék meg és szorítsák a minimumra az algoritmusokból fakadó diszkriminációt és torzulásokat, és dolgozzanak ki olyan szigorú közös etikai keretet a személyes adatok feldolgozásának átláthatósága és az automatizált döntéshozatal tekintetében, amely irányadó az adatfelhasználásra és az uniós jog alkalmazására nézve;

158.  hangsúlyozza, hogy bármely mesterségesintelligencia-rendszert az átláthatóság elveinek és az algoritmikus elszámoltathatóság tiszteletben tartásával kell kialakítani, lehetővé téve az ilyen rendszerek tevékenységének emberi megértését; megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia iránti bizalom megteremtése és fejlődésének lehetővé tétele érdekében a felhasználóknak tisztában kell lenniük adataik, egyéb adatok, valamint az adataikból kinyert adatok felhasználásának módjával, valamint azzal, hogy mikor kommunikálnak, vagy lépnek interakcióba valamely mesterségesintelligencia-rendszerrel, és mikor egy mesterségesintelligencia-rendszer által támogatott emberrel; úgy véli, hogy ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a felhasználók jobban megértsék és nagyobb magabiztossággal használják ezeket; hangsúlyozza, hogy a döntések érthetőségének a GDPR 13., 14. és 15. cikke szerinti uniós szabványnak kell lennie; emlékeztet arra, hogy a GDPR már rendelkezik az adatfeldolgozás alapját képező logika megismeréséhez való jogról; hangsúlyozza, hogy a GDPR 22. cikke szerint az egyéneknek joguk van emberi beavatkozást kérni és kapni, ha egy automatizált feldolgozás alapján hozott döntés jelentős hatással van rájuk;

159.  kiemeli, hogy a Bizottságnak, az Európai Adatvédelmi Testületnek, a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak és más független felügyelő hatóságoknak alapvető szerepet kell játszaniuk általában az átláthatóság, a megfelelő eljárás és a jogbiztonság terén és különösen az alapvető jogokat védő konkrét normák, valamint az adatfeldolgozás és -elemzés felhasználásához kapcsolódó garanciák előmozdítása terén; felszólít a digitális környezetben a magatartás felügyeletével vagy szabályozásával megbízott hatóságok közötti szorosabb együttműködésre; felhív az ilyen típusú hatóságok forrásokkal és személyzettel való megfelelő ellátására;

160.  elismeri, hogy a gépi tanulás algoritmusait arra oktatják, hogy egyedül tanuljanak, ami előnyös az automatizálás és a döntéshozatal szempontjából; kéri olyan mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatások létrehozását, amelyek az algoritmusok átláthatóságával, megmagyarázhatóságával, az elszámoltathatósággal és a méltányossággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak;

161.  hangsúlyozza, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek algoritmusai által nyújtott eredményeknek megmagyarázhatónak és a nem szakmabeli közönség számára is érthetőnek kell lenniük, és e közönséget érdemi tájékoztatással kell ellátni, ez ugyanis szükséges a méltányosság értékeléséhez és a bizalom kialakításához;

162.  rámutat arra, hogy e technológiák és alkalmazásuk átláthatóságának hiánya számos etikai kérdést vet fel;

163.  megjegyzi, hogy a mesterségesintelligencia-rendszereknek megmagyarázhatónak kell lenniük az emberek számára, és a mesterségesintelligencia-rendszereknek érdemi információkat kell adnia, hogy visszajelzést lehessen biztosítani; elismeri, hogy a mesterségesintelligencia-modellek ereje a visszajelzésektől és az újbóli értékeléstől függ, és ösztönzi e folyamatot;

164.  megállapítja, hogy a polgárokat aggasztja, hogy nem tudják, mikor használnak mesterséges intelligenciát, és milyen információk kerülnek feldolgozásra; kéri annak egyértelmű közlését a polgárokkal, ha mesterséges intelligenciát használnak; hangsúlyozza, hogy a fogyasztói bizalom megőrzése érdekében fontos, hogy az átadott adatok biztonságosak legyenek;

165.  úgy véli, hogy az algoritmikus elszámoltathatóságot a politikai döntéshozóknak előre meghatározott paramétereken alapuló hatásvizsgálatok révén kell szabályozniuk;

166.  megjegyzi, hogy a forráskód közzététele nem oldja meg a mesterséges intelligencia átláthatóságának kérdését, mivel nem fedi fel a belső torzulásokat, és nem érthető meg belőle a gépi tanulás folyamata; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság nemcsak a programkód átláthatóságát jelenti, hanem az adatok és az automatizált döntéshozatal átláthatóságát is;

167.  elismeri, hogy a forráskód közzététele az algoritmusokkal való visszaéléshez és manipulálásukhoz vezethet;

168.  kiemeli a fejlesztői elfogultság kezelésének fontosságát, és ezáltal annak szükségességét, hogy az informatikai ágazat valamennyi ágában diverzifikált munkaerőre van szükség, valamint a nemen és életkoron alapuló, a mesterségesintelligencia-rendszerekbe beágyazott részrehajlások elkerülését szolgáló védelmi mechanizmusokra;

169.  elismeri, hogy a programkód vagy a kereskedelmi titkok közzététele eltántorítaná a vállalkozásokat az új programokra vonatkozó kutatástól és fejlesztéstől, mivel szellemi tulajdonuk veszélyben lenne; megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése inkább a modellek értelmezhetőségét, valamint a bevitt és oktató adatokkal való interakcióját kell, hogy ösztönözze;

170.  megállapítja, hogy bár az átláthatóság és a megmagyarázhatóság lehetővé teheti a meghibásodások kiszűrését, nem garantálja a megbízhatóságot, a biztonságot és a méltányosságot; ezért úgy véli, hogy az elszámoltathatóság elengedhetetlen a megbízható mesterséges intelligencia megvalósításához, amely különböző eszközökkel, például az algoritmusok hatásvizsgálatával, az audittal és a tanúsítással érhető el;

171.  hangsúlyozza, hogy protokollokat kell kialakítani az algoritmikus elfogultság folyamatos nyomon követése és kiszűrése céljából;

172.  rámutat arra, hogy az algoritmusok tervezőinek biztosítania kell, hogy a lényeges követelményeket, például a méltányosságot vagy a megmagyarázhatóságot a tervezési szakasz kezdetétől az egész fejlesztési ciklusban betartsák;

173.  megállapítja, hogy a bevált fejlesztési gyakorlatokat ismertető iránymutatásokat kell kidolgozni;

174.  hangsúlyozza, hogy a mesterségesintelligencia-modell történetének nyomon követése érdekében fontos az idővonal megjelenítése; úgy véli, hogy ez javítani fogja a modellek megértését és hozzájárul a bizalom megteremtéséhez, amely a történetükön alapul;

175.  hangsúlyozza, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek alkalmazását egyértelműen közölni kell a felhasználókkal való interakció során;

176.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika terjesztését az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani, és a gépek és a robotok tervezése során semmilyen esetben sem szabad reprodukálni a nőkkel kapcsolatos sztereotípiákat, sem pedig a megkülönböztetés egyéb formáit;

177.  rámutat arra, hogy még a kiváló minőségű oktató adatok is a meglévő diszkrimináció és igazságtalanság állandósulásához vezethetnek, ha nem gondosan és tudatosan használják fel ezeket; megjegyzi, hogy a rossz minőségű, elavult, hiányos vagy helytelen adatoknak az adatfeldolgozás különböző szakaszaiban történő használata rossz előrejelzéseket és értékeléseket, és ebből következően olyan elfogultságot eredményezhet, ami végső soron az egyének alapvető jogainak megsértéséhez, vagy pusztán téves következtetésekhez vagy hamis eredményekhez vezethet; ezért úgy véli, hogy a nagy adathalmazok korában fontos annak biztosítása, hogy a statisztikai paritás elérése érdekében az algoritmusokat a kiváló minőségű adatokat tartalmazó reprezentatív minták alapján „tanítsák be”; hangsúlyozza, hogy még ha kiváló minőségű, pontos adatokat is használnak, a mesterséges intelligencián alapuló prediktív elemzés csak statisztikai valószínűséggel szolgálhat; emlékeztet arra, hogy a GDPR rendelet értelmében a személyes adatok statisztikai célú feldolgozása – ideértve a mesterséges intelligencia tanítását is – kizárólag összesített, az egyénekre újra nem vonatkoztatható adatokat eredményezhet;

178.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy azok, akik „deepfake” technológiával létrehozott anyagokat vagy szintetikus videókat vagy más realisztikusnak tűnő szintetikus videókat készítenek, kifejezetten közöljék, hogy ezek nem eredetiek;

179.  megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas adatmennyiség összegyűjtésén alapul, gyakran pedig olyan új adatbázisok létrehozásán, amelyek segítségével feltételezéseket lehet felállítani az emberekről; úgy véli, hogy hangsúlyozni kell a potenciális veszélyekre való reagálási mechanizmusok meghatározását és kiépítését, hogy enyhíthetők legyenek a negatív hatások;

180.  ismételten hangsúlyozza, hogy a mesterségesintelligenca-rendszerek nem teremthetnek elfogultságot és azt nem erősíthetik meg; hangsúlyozza, hogy az algoritmusok fejlesztése és felhasználása során az elfogultsággal és a méltányossággal kapcsolatos megfontolásokat a tervezéstől a végrehajtásig minden szakaszban be kell építeni; hangsúlyozza, hogy az adatkészletet és az algoritmust értékelni és rendszeresen tesztelni kell, hogy biztosítható legyen a döntéshozatal pontossága;

6.Irányítás

6.1.Uniós szintű koordináció

181.  kéri a Bizottságot, hogy törekedjen az Unió határozott vezető szerepének kialakítására, amely megakadályozza az erőfeszítések megkettőzését és fragmentálódását, és biztosítja a koherens nemzeti szintű szakpolitikákat és a bevált gyakorlatok cseréjét a mesterséges intelligencia szélesebb körű használata érdekében;

182.  üdvözli a tagállamok által kidolgozott különböző nemzeti stratégiákat; üdvözli a Bizottság mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt tervét, amelyet 2018. december 7-én tettek közzé; kéri a tagállamok és a Bizottság jobb együttműködését e tekintetben;

183.  megjegyzi, hogy számos tagállam már rendelkezik saját nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiával, és örömmel veszi tudomásul, hogy 2018 áprilisában valamennyi tagállam aláírta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködésről szóló nyilatkozatot; üdvözli továbbá a Bizottság és a tagállamok közös, a mesterséges intelligenciára vonatkozó, hamarosan elkészülő koordinált tervét, ugyanakkor felszólítja az összes érintett felet, hogy törekedjenek a lehető legmagasabb szintű együttműködésre;

184.  úgy véli, hogy megerősített együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között annak érdekében, hogy olyan határokon átnyúló, következetest szabályokat biztosítsanak, amelyek ösztönzik az európai iparágak közötti együttműködést és lehetővé teszik olyan mesterséges intelligencia telepítését az egész Unióban, amely a szükséges biztonsági és védelmi szinteknek, illetve az uniós jogban foglalt etikai elveknek egyaránt megfelel;

185.  hangsúlyozza, hogy egy harmonizált, kockázatalapú és progresszív uniós adatpolitikai keret fokozná a bizalmat, és támogatná a mesterséges intelligencia európai fejlődését, ezáltal biztosítva a digitális egységes piac kiépítését és az európai vállalkozások fokozott termelékenységét;

186.  javasolja, hogy a Bizottság által végrehajtott, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó meglévő és jövőbeli kezdeményezéseket és kísérleti projekteket – lehetőség szerint a javasolt felügyeleti mechanizmus alapján – szorosan hangolják össze annak érdekében, hogy szinergiahatásokat érjenek el és valódi hozzáadott értéket teremtsenek, elkerülve ugyanakkor a költséges kettős struktúrák létrehozását;

187.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy olyan mesterséges intelligenciával és algoritmikus döntéshozatallal foglalkozó európai szabályozási ügynökség létrehozásának lehetőségét, amelynek a következők a feladatai:

   kockázatértékelési mátrix létrehozása az algoritmustípusok és alkalmazási területek osztályozására a polgárokat érintő jelentős negatív hatás alapján;
   algoritmusos rendszerek felhasználásának kivizsgálása, amennyiben felmerül az emberi jogok megsértésének gyanúja (például egy visszaélést bejelentő személy bizonyítékot szolgáltat);
   tanácsadás más szabályozó ügynökségek számára az algoritmikus rendszereket illetően, amennyiben ezek a szóban forgó ügynökségek hatáskörébe tartoznak;
   a jogsérelem miatti felelősség megállapításának mechanizmusa – mint az algoritmikus rendszerek elszámoltathatóságának szabályozási eszköze – eredményességének elősegítése azáltal, hogy kapcsolattartó pontot biztosítanak olyan polgárok számára, akik nem ismerik a jogi eljárásokat;
   a magas szintű hatásrendszerek algoritmikus hatásértékelésének auditálása az algoritmikus döntéshozatal javasolt felhasználásának jóváhagyása vagy elutasítása érdekében nagyon érzékeny és/vagy biztonsági szempontból kritikus alkalmazási területeken (pl. a magán egészségügyi ellátásban); A magánszektor alkalmazásaival kapcsolatos algoritmikus hatásvizsgálat nagyon hasonló folyamat, mint közszféra tekintetében javasolt folyamat, azzal az esetleges különbséggel, hogy a nyilvánosságra hozatal különféle szakaszait a szabályozási ügynökség felé történő bizalmas kommunikációként lehet kezelni (a közzétételt tiltó megállapodás keretében) a létfontosságú kereskedelmi titkok megóvása érdekében;
   az algoritmikus döntéshozatali rendszerek által gyaníthatóan elkövetett jogsértések kivizsgálása úgy egyedi döntések (pl. egyetlen téves eredmény), mint a statisztikai döntési minták (pl. megkülönböztető elfogultság) esetében; A vizsgálatokat panasz benyújtása vagy pedig a visszaélést bejelentő személyek, oknyomozó újságírók vagy független kutatók (többek között NGO-k és tudósok) által adott bizonyíték alapján lehet megindítani;

188.  felhívja a figyelmet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által végzett, a mesterséges intelligenciára vonatkozó, folyamatban lévő munkára, és sürgeti a tagállamokat, hogy koordinálják ISO-tagjaikat annak érdekében, hogy az európai érdekeket megfelelően képviseljék e terület szabványainak kidolgozása során;

6.2.Nemzetközi irányítás

189.  üdvözli az OECD mesterségesintelligencia-politikai megfigyelőközpontjának létrehozását, és nagyobb ambiciózusságra hív fel a további együttműködésre vonatkozó ütemterv kidolgozása terén;

190.  hangsúlyozza a harmadik országokban – konkrétan az Egyesült Államokban, Kínában, Oroszországban és Izraelben –kidolgozás alatt álló különböző modellek szerepét, és kiemeli az értékeken alapuló európai megközelítést, valamint a mesterséges intelligencia etikus fejlesztése és alkalmazása céljából a nemzetközi partnerekkel kétoldalú és többoldalú összefüggésben való együttműködés szükségességét; elismeri, hogy ez a technológia nem rendelkezik határokkal, és az uniós tagállamokén túlmutató együttműködést igényel;

191.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel nemzetközi szinten a nemzetközi szereplők közötti maximális összhang biztosítása és az uniós etikai elvek globális képviselete érdekében;

192.  hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia technológiája globális hatást fejt ki, közös előnyökkel jár és hasonló kihívásokat támaszt; rámutat, hogy globális megközelítésre van szükség, ahogy a gazdasági rendszer és különösen a piacokra jelentős hatást kifejtő technológiák esetében is; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciát a meglévő intézmények és szervezetek napirendjére kell tűzni, és értékelni kell a további fórumok iránti igény kérdését, amelyeket szükség esetén létre kell hozni;

o
o   o

193.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 252., 2018.7.18., 239. o.
(2) HL C 307., 2018.8.30., 163. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0341.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0332.
(5) HL L 252., 2018.10.8., 1. o.
(6) COM(2018)0237.
(7) Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (Future and Emerging Technologies).
(8) OECD Digital Economy Outlook 2017.
(9) Az Eurobarométer 460. sz. tematikus felmérése.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/958 irányelve (2018. június 28.) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről (HL L 173., 2018.7.9., 25. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/55/EU irányelve (2013. november 20.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 354., 2013.12.28., 132. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
(14) HL L 303., 2018.11.28., 59. o.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(16) A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.).
(17) HL L 195., 2004.6.2., 16. o.

Utolsó frissítés: 2019. február 13.Jogi nyilatkozat