Index 
Elfogadott szövegek
2019. január 16., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárása
 EU–Marokkó megállapodás az euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról (állásfoglalás)
 EU–Marokkó-megállapodás az euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról ***
 EU–Kína-megállapodás az egyes baromfihús-készítményekre vonatkozó vámkedvezményeket érintő intézkedések ügyében indított DS492 számú WTO-vitarendezési eljárással kapcsolatosan ***
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ***I
 Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) ***I
 Az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezések ***I
 Az Unió WTO-engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt szükséges arányos felosztása ***I
 A peszticidek uniós engedélyezési eljárása
 A nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi program létrehozása *
 A Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének végrehajtása
 Az InvestEU program létrehozása ***I
 Az uniós ideiglenes úti okmány *
 Euratom kutatási és képzési program (2021–2025) *
 Az Európai Központi Bank 2017. évi éves jelentése
 Bankunió – 2018. évi éves jelentés
 Az Európai Unió és Kolumbia, illetve Peru közötti kereskedelmi megállapodás végrehajtása
 Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2017-ben

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárása
PDF 121kWORD 43k
Az Európai Parlament 2019. január 16-i határozata az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2018/2938(RSP))
P8_TA(2019)0015B8-0052/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2018. február 20-i tanácsi ajánlásra (05941/2018 – C8-0087/2018),

–  tekintettel a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó, 2018. április 18-i határozatára(3), valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójának válaszára,

–  tekintettel 2018. október 24-i határozatára(4), amelyben elutasítja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatója mentesítését az akadémia 2016-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 36. cikkére,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(7) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. melléklete 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának második bekezdésére,

1.  jóváhagyja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL C 417., 2017.12.6., 79. o.
(2) HL C 417., 2017.12.6., 79. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0140.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0406.
(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(6) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.
(7) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


EU–Marokkó megállapodás az euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról (állásfoglalás)
PDF 154kWORD 52k
Az Európai Parlament 2019. január 16-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz csatolt 1. és 4. számú jegyzőkönyvek módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (10593/2018 – C8-0463/2018 – 2018/0256M(NLE))
P8_TA(2019)0016A8-0478/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (10593/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0463/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodásra,

–  tekintettel az EU és Marokkó közötti, a mezőgazdasági termékekre és halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről szóló megállapodásra (más néven a liberalizációs megállapodás), amely 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel a Törvényszék 2015. december 10-i ítéletére (T-512/12. számú ügy),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2016. december 21-i (a C-104/16. P. számú ügyben hozott) ítéletére,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatot kísérő, 2018. június 11-i SWD(2018)0346 bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel a szerződések jogáról szóló, 1969. május 23-i bécsi egyezményre és annak 34. és 36. cikkére,

–  tekintettel a főtitkár által az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa számára készített, a Nyugat-Szahara helyzetéről szóló jelentésre (S/2018/277),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a nyugat-szaharai helyzetről szóló 2414 (2018) sz. határozatára (S/RES/2414 (2018)),

–  tekintettel az ENSZ Alapokmányára és különösen az önkormányzattal nem rendelkező területekről szóló XI. fejezet 73. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), különösen annak V. címe 1. fejezetének 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,

–  tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2019. január 16-i jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, a Külügyi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére, valamint a Halászati Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0478/2018),

A.  mivel az Európai Unió és a Marokkói Királyság történelmi kapcsolatokat ápol, és szoros együttműködést tart fenn, amelyet széles körű, politikai, gazdasági és társadalmi szempontokra kiterjedő partnerség keretében hozott létre, és amelyet a felek kiemelt státusza és a kapcsolatok továbbfejlesztésére való hajlandósága is megerősít;

B.  mivel az EU és Marokkó közötti liberalizációs megállapodás 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba; mivel a Front Polisario 2012. november 19-én a megállapodást az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta, arra hivatkozva, hogy az megsérti a nemzetközi jogot, mivel Nyugat-Szahara területére vonatkozik;

C.  mivel 2015. december 10-én a Bíróság első fokon hatályon kívül helyezte a liberalizációs megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatot; mivel a Tanács 2016. február 19-én egyhangúlag megfellebbezte ezt az ítéletet;

D.  mivel a Törvényszék 2016. december 21-i ítéletében megállapította, hogy a liberalizációs megállapodás nem biztosított jogalapot ahhoz, hogy Nyugat-Szaharára is kiterjedjen, ezért erre a területre nem alkalmazandó;

E.  mivel az ítélet 106. pontja kimondja, hogy Nyugat-Szahara népeit – a szerződések relatív hatályának elve értelmében – a megállapodás „harmadik felének” kell tekinteni, akinek hozzájárulása nélkül a szóban forgó terület vonatkozásában nem hajtható végre a megállapodás; mivel ezért további megállapodás hiányában e megállapodás alkalmazása nem terjeszthető ki Nyugat-Szahara területére;

F.  mivel a gazdasági szereplők továbbra is exportálhatnak Nyugat-Szaharából az Európai Unióba, de 2016. december 21. óta nem vonatkoznak vámkedvezmények az e területről származó termékekre;

G.  mivel nem áll rendelkezésre elégséges információ, amelynek alapján az uniós vámhatóságok megállapíthatnák, hogy a Marokkóból exportált termékek Nyugat-Szaharából származnak-e, ami akadályozza az EUB ítéletének való megfelelést;

H.  mivel az EUB ítéletét követően a Tanács megbízta a Bizottságot az euromediterrán társulási megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításával, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nyugat-szaharai termékek bevonása; mivel ezek felvétele értelemszerűen szükségessé teszi a nyomonkövethetőség valamilyen formáját az ilyen termékek azonosítása érdekében;

I.  mivel alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a megállapodás összhangban álljon az EUB-nak a C-104/16. P. sz. ügyben 2016. december 21-én hozott ítéletével;

J.  mivel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) konzultált Brüsszelben és Rabatban, a Nyugat-Szahara önkormányzattal nem rendelkező területén tevékenykedő választott tisztviselőkkel, a civil társadalom számos képviselőjével és civil társadalmi szervezetekkel;

K.  mivel a Parlament a különféle álláspontok megértése érdekében szükségesnek tartotta, hogy első kézből szerzett tapasztalatok alapján értékelje a helyzetet; mivel emlékeztetett a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) a szóban forgó területre küldött, 2018. szeptember 2–3-i tényfeltáró missziójának következtetéseire;

L.  mivel a liberalizációs megállapodás módosítására szélesebb politikai és geopolitikai kontextusban kerül sor;

M.  mivel Nyugat-Szahara spanyol gyarmatosításának megszűnését követően a térségben a konfliktus több mint negyven éve tart;

N.  mivel Nyugat-Szaharát az ENSZ nem tekinti dekolonizált területnek;

O.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2440 (2118). számú határozata további hat hónapos időszakra meghosszabbította a MINURSO mandátumát;

P.  mivel az EU és tagállamai nem ismerik el Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara területének vonatkozásában; mivel az Egyesült Nemzetek és az Afrikai Unió elismeri a Front Polisariót a nyugat-szaharai nép képviselőjének;

Q.  mivel az ENSZ Nyugat-Szaharát önkormányzattal nem rendelkező területként tartja nyilván Alapokmánya 73. cikkének alkalmazásában;

1.  emlékeztet arra, hogy Marokkó az Unió kiemelt partnere a déli szomszédságban, amellyel az EU erős, stratégiai és hosszú távú partnerséget alakított ki, amely a politikai, gazdasági és társadalmi szempontokat, valamint a biztonság és a migráció területét is felöleli; rámutat arra, hogy Marokkó kiemelt státuszt kapott az európai szomszédságpolitikában (ENP);

2.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e megállapodás garantálja a nemzetközi jog – többek között az emberi jogok – tiszteletben tartását, valamint hogy megfeleljen az EUB vonatkozó ítéletének;

3.  emlékeztet az EUSZ 21. cikkében az Unió és tagállamai számára előírt kötelezettségre, melynek értelmében tiszteletben kell tartaniuk az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a nemzetközi jog elveit; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az ENSZ Alapokmánya 1. cikkének (2) bekezdése alapján tiszteletben kell tartani a népek önrendelkezésének elvét;

4.  emlékeztet arra, hogy az EUSZ 21. cikke értelmében az Uniót nemzetközi fellépései során a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemessége és oszthatatlansága elveinek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a nemzetközi jog elvei tiszteletben tartásának kell vezérelnie;

5.  hangsúlyozza, hogy ez a megállapodás nem jelenti Marokkó Nyugat-Szahara feletti szuverenitásának semmilyen formában való elismerését, amelyet jelenleg az ENSZ önkormányzattal nem rendelkező területként tart számon, és amelynek jelentős részét jelenleg a Marokkói Királyság igazgatja, továbbá kitart amellett, hogy az EU álláspontja továbbra is az ENSZ erőfeszítéseinek támogatása a nyugat-szaharai konfliktus igazságos, tartós és kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében, Nyugat-Szahara népének önrendelkezését biztosítandó, összhangban a nemzetközi joggal, az ENSZ Alapokmányával és a vonatkozó ENSZ-határozatokkal; ezért ismételten hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ-főtitkár nyugat-szaharai különmegbízottját, Horst Köhler urat abban, hogy a konfliktus rendezése érdekében segítséget nyújtson ahhoz, hogy a felek ismét az ENSZ tárgyalóasztalához üljenek; felhívja a feleket, hogy előfeltételek nélkül és jóhiszeműen folytassák e tárgyalásokat; hangsúlyozza, hogy az EU és Marokkó közötti módosított liberalizációs megállapodás ratifikációja során nem sérülhetnek a nyugat-szaharai békefolyamat eredményei;

6.  reméli, hogy a konfliktusban érintett felek ENSZ által kezdeményezett, december elején Genfben megrendezett találkozója, amelyen Algéria és Mauritánia is részt vett, hozzájárul a békefolyamat folytatásához;

7.  elismeri az EUB ítéletében meghatározott két feltételt, miszerint a megállapodás szövegében kifejezetten meg kell említeni Nyugat-Szaharát, valamint hogy meg kell szerezni az emberek hozzájárulását, valamint elismeri a Tanács által hozzáadott harmadik feltételt, amelynek értelmében biztosítani kell, hogy a megállapodás a helyi lakosság számára is előnyös legyen;

8.  hangsúlyozza, hogy – ahogy a Bizottság jelentése is megfogalmazza – minden észszerű és megvalósítható lépést megtettek annak érdekében, hogy ezen átfogó konzultációk keretében felvilágosítást kapjanak az érintett lakosság egyetértésének meglétéről;

9.  hangsúlyozza, hogy a konzultációs folyamat során a Bizottság és az EKSZ rendszeresen kapcsolatban volt az ENSZ-főtitkár nyugat-szaharai különmegbízottjának csapatával;

10.  tudomásul veszi a szóban forgó területen élő emberek jogos érdekeit, és úgy véli, hogy a terület gazdasági fejlődéséhez szükség van a folyamatban lévő konfliktusnak a felek által tiszteletben tartott és elfogadott lezárására; ugyanakkor meggyőződése, hogy a szahravi népnek, miközben várja a helyzet politikai megoldását, szintén joga van a fejlődéshez;

11.  a különböző helyi szereplőkkel és a civil társadalom képviselőivel folytatott tárgyalások alapján megjegyzi, hogy egyes felek a gazdasági fejlődéshez való jogukat védelmezve támogatják a megállapodást, míg mások szerint a politikai konfliktus rendezésének meg kell előznie a kereskedelmi kedvezmények nyújtását; megjegyzi, hogy a Bizottság és az EKSZ által vezetett, különböző nyugat-szaharai szervezetekkel és egyéb szervezetekkel és testületekkel folytatott inkluzív konzultációk során a részt vevő felek többségi támogatásukat fejezték ki azon társadalmi-gazdasági előnyökkel kapcsolatban, amelyek a javasolt vámkedvezménnyel járnának;

12.  emlékeztet arra, hogy az EUB ítéletében nem határozta meg, hogyan kell az embereknek egyetértésüket kifejezni, és ezért úgy véli, hogy e kritérium tekintetében továbbra is némi bizonytalanság áll fenn;

13.  elismeri, hogy a megállapodás a társadalmi és fenntartható fejlődés előmozdításához vezethet, amely jelentősen hozzájárul a jelenlegi gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődéshez, valamint az alacsony és magas szintű képzettséget igénylő helyi foglalkoztatási lehetőségek potenciális megteremtéséhez; megállapítja, hogy a becslések szerint mintegy 59 000 munkahely függ a kiviteltől, ami a területen élő lakosság körülbelül 10 %-ának felel meg;

14.  úgy véli, hogy az uniós vámkedvezmények pozitív hatást gyakoroltak a mezőgazdasági és halászati termékek ágazatára, valamint ezek exportszintjére az önkormányzattal nem rendelkező nyugat-szaharai területen; óvatosságra intve felhív annak ellenőrzésére, hogy ezek a termékek helyi hozzáadott értéket képviselnek-e, az exportból származó bevételt helyben reinvesztálják-e, és az ágazatok tisztességes munkalehetőségeket biztosítanak-e a helyi lakosság számára;

15.  meg van győződve arról, hogy a békefolyamat kimenetelétől függetlenül a helyi lakosság részesülni fog a gazdasági fejlődés, valamint az infrastruktúrába, a foglalkoztatásba, az egészségügybe és az oktatásba történő beruházás tekintetében keletkező tovagyűrűző hatások előnyeiből;

16.  tudomásul veszi a több ágazatban már meglévő beruházásokat, valamint a környezetbarát technológiák, például a megújuló energiaforrások és a tengervíz-sótalanító létesítmény fejlesztésére irányuló törekvéseket, de kitart amellett, hogy további erőfeszítésekre van szükség a helyi gazdaság minden részébe való fokozott integráció biztosításához;

17.  elismeri a szahravik és közülük különösen a fiatalok üzleti kezdeményezéseit, akik közül sokan nők, és hangsúlyozza, hogy nagyobb exportlehetőségekre és jogbiztonságra van szükségük, hogy további beruházásokat lehessen eszközölni a magas foglalkoztatási igényű ágazatokban, így a mezőgazdaságban, a halászatban és az infrastruktúra területén;

18.  elismeri Nyugat-Szahara stratégiai potenciálját, mint az afrikai kontinens többi részének beruházási platformját;

19.  figyelmeztet a vámkedvezmények a Nyugat-Szahara önkormányzattal nem rendelkező területéről származó termékekre való nem alkalmazásának káros hatásaira, valamint arra, hogy ez milyen üzenetet küld a fiatalabb nemzedék számára, akik beruháznak vagy beruháznának a területen, továbbá hogyan érinti e generáció a terület fejlesztése tekintetében meglévő potenciálját; hangsúlyozza annak kockázatát, hogy egyes tevékenységeket olyan régiókba helyeznek át, ahol azok részesülnének a vámkedvezményekben; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a vámkedvezmények alkalmazásának elmaradása ronthatja a helyi lakosság gazdasági és szociális helyzetét az érintett területeken;

20.  meggyőződése, hogy az EU jelenléte — többek között e megállapodás révén – előnyösebb a kivonulásnál, ami az emberi jogok és egyéni szabadságjogok előmozdítása és nyomon követése melletti elkötelezettséget illeti, és szigorú értékelést, valamint szoros párbeszédre szólít fel Marokkóval e kérdésekről;

21.  emlékeztet arra, hogy a világ más részei, amelyek kevésbé ambiciózus megközelítést alkalmaznak a fenntartható fejlődés, a magas szintű munkaügyi és szociális normák, valamint az emberi jogok területén, új kereskedelmi lehetőségek reményében kopogtatnak az ajtón, és fokozott befolyásra tesznek majd szert mindenhol, ahonnan az EU kivonul;

22.  kiemeli, hogy a térségben folytatott uniós szerepvállalás pozitív multiplikátorhatást gyakorol majd annak fenntartható fejlődésére;

23.  hangsúlyozza, hogy a jogbiztonság elengedhetetlen a fenntartható és hosszú távú beruházások a térségbe való vonzása, és ezáltal a helyi gazdaság dinamizmusa és diverzifikációja szempontjából;

24.  emlékeztet arra, hogy az EUB ítélete óta a tagállamok jogszerűen nem alkalmazhatnak kereskedelmi kedvezményeket az önkormányzattal nem rendelkező nyugat-szaharai területről származó termékekre, valamint hogy véget kell vetni a gazdasági szereplőket érintő jogbizonytalanságnak;

25.  tudomásul veszi és mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy mostanáig rendkívül nehéz volt azonosítani, hogy mely termékeket exportálnak az önkormányzattal nem rendelkező nyugat-szaharai területről;

26.  hangsúlyozza, hogy a Parlament számára kulcsfontosságú kritérium, mielőtt egyetértését adja a megállapodáshoz, annak biztosítása, hogy mechanizmust vezessenek be a tagállami vámhatóságok számára abból a célból, hogy megbízható információkhoz férjenek hozzá a Nyugat-Szaharából származó és az EU-ba importált termékekre vonatkozóan, teljes összhangban az uniós vámjogszabályokkal; hangsúlyozza, hogy egy ilyen mechanizmus kellő időben biztosított, részletes és lebontott statisztikai adatokat bocsát majd rendelkezésre a szóban forgó kivitelekről; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság és Marokkó számára ilyen sokáig tartott egy ilyen mechanizmus elfogadása, és felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza a rendelkezésre álló valamennyi korrekciós intézkedést, amennyiben a megállapodás végrehajtása nem volna kielégítő; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek éves értékelést e mechanizmus az uniós vámjogszabályoknak való megfeleléséről;

27.  hangsúlyozza, hogy ha ez a magállapodás – és ennek részeként a termékek azonosítását lehetővé tévő mechanizmus – nem lép hatályba, lehetetlen lesz megtudni, hogy az önkormányzattal nem rendelkező nyugat-szaharai területről származó termékek bejutnak-e az európai piacra, és ha igen, milyen mennyiségben;

28.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás hatályának, valamint a fejlődésre és a helyi lakosságra gyakorolt hatásának értékeléséhez szükség van az EU és Marokkó által a levélváltás tárgyát képező termékekre vonatkozó, éves kölcsönös információcseréről és statisztikáról elfogadott rendelkezések végrehajtására;

29.  felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy szorosan kísérjék figyelemmel a megállapodás végrehajtását és eredményét, és megállapításaikat rendszeresen jelentsék a Parlamentnek;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, a jövőben milyen módon lehet hatékony módon kereskedelmi kedvezményeket biztosítani a nyugat-szaharai lakosság egésze számára;

31.  emlékeztet rá, hogy az Unió és Marokkó a 2012. évi kezdeti megállapodásban foglaltaknak megfelelően olyan, ambiciózus és átfogó megállapodás megkötéséről folytattak tárgyalásokat a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, a hal és a halászati termékek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmára vonatkozóan, amely előirányozza az uniós földrajzi jelzések összességének Marokkó általi oltalmát; emlékeztet arra is, hogy e megállapodás 2015-ben megkezdett megkötési eljárását a Bíróság 2016. december 21-i ítélete következtében felfüggesztették; felszólítja az EU-t és Marokkót, hogy haladéktalanul folytassák ezt az eljárást, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat;

32.  emlékeztet az európai kertészeti ágazat nagyfokú érzékenységére bizonyos marokkói gyümölcsök és zöldségek Unióba történő, a mezőgazdasági termékekre, a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről szóló, 2012. március 8-i megállapodásban foglalt kedvezményeket élvező kivitele tekintetében;

33.  hangsúlyozza, hogy az EU belső piacához való hozzáférésnek valamennyi harmadik ország esetében függenie kell az uniós egészségügyi, növényegészségügyi, nyomon követhetőségi és környezetvédelmi előírások és szabványok teljesítésétől;

34.  kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a Marokkó és az Európai Unió közötti intézkedések és ellenőrzések egyenértékűségét az élelmiszer-biztonsági, növény-egészségügyi, nyomon követhetőségi és környezetvédelmi szabványok, valamint az eredetmegjelölésre vonatkozó szabályok területén, a két piac közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében;

35.  emlékeztet rá, hogy a megállapodás frissített szövege nem változtatja meg a vámkontingenseket és a korábban megállapított preferenciális behozatali rendszert, hanem csak az európai termelők számára egyértelműsíti a megállapodás földrajzi hatályát;

36.  fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a szóban forgó megállapodás alapján az Unióba kedvezményesen exportált gyümölcsök és zöldségek egy része (nevezetesen a paradicsom és a dinnye) a nyugat-szaharai területről származik, valamint hogy ambiciózus projekteket hoztak létre ezek termelésének és kivitelének további bővítése céljából;

37.  ennek ellenére üdvözli az új, pontosabb megállapodást, és reméli, hogy az a továbbiakban a Földközi-tenger mindkét oldalán képes szilárd és megkérdőjelezhetetlen keretet biztosítani a megállapodás részes felei és az érintett gazdasági szereplők számára;

38.  megjegyzi, hogy az érzékeny mezőgazdasági termékek nyomon követése és a kvóták szigorú alkalmazása alapvető fontosságú a megállapodás kiegyensúlyozott működéséhez; rámutat, hogy a 2012. évi megállapodáshoz csatolt 1. jegyzőkönyv 7. cikkében foglalt védzáradék lehetővé teszi megfelelő intézkedések meghozatalát abban az esetben, ha a megállapodás alapján érzékeny mezőgazdasági termékek olyan jelentős mennyiségű behozatalára kerül sor, hogy az súlyos piaci torzulást eredményez és/vagy súlyos kár éri az érintett termelőágazatot; reméli, hogy a Marokkóból és Nyugat-Szaharából az Unióba érkező érzékeny mezőgazdasági termékek behozatalát a Bizottság továbbra is megfelelően és széles körben ellenőrzi, és hogy megalapozott szükségesség esetén a Bizottság készen áll a védzáradék azonnali alkalmazására;

39.  tudomásul veszi, hogy az érintett vizeken működő uniós halászhajók jogilag kötelesek a műholdas hajómegfigyelési rendszert használni, és hogy kötelező továbbítani a hajók helyzetét a marokkói hatóságoknak a hajók nyomon követésének teljes körű lehetővé tételére, valamint annak rögzítésére, hogy halászati tevékenységük hol zajlik;

40.  felszólítja az EU-t, hogy fokozza a Maghreb-országok közötti regionális együttműködés megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, amelynek jelentős pozitív következményei lehetnek a régióban és azon túl is;

41.  hangsúlyozza annak a stratégiai szükségességét, hogy EU szorosabban együttműködjön a Maghreb-régió országaival, és fejlessze ezen országokkal kiépült kapcsolatait; e tekintetben a társulási megállapodás kiterjesztését e stratégia logikus elemének tekinti;

42.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0017.


EU–Marokkó-megállapodás az euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról ***
PDF 121kWORD 41k
Az Európai Parlament 2019. január 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10593/2018 – C8-0463/2018– 2018/0256(NLE))
P8_TA(2019)0017A8-0471/2018

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (10593/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodástervezetre (10597/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0463/2018),

–  tekintettel a határozatra irányuló javaslatról szóló, 2019. január 16-i nem jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására, valamint a Külügyi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8‑0471/2018),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Marokkó kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0016.


EU–Kína-megállapodás az egyes baromfihús-készítményekre vonatkozó vámkedvezményeket érintő intézkedések ügyében indított DS492 számú WTO-vitarendezési eljárással kapcsolatosan ***
PDF 121kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. január 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság közötti, a DS492 számú, „Európai Unió – az egyes baromfihús-készítményekre vonatkozó vámkedvezményeket érintő intézkedések” üggyel kapcsolatos, levélváltás útján létrejött megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10882/2018 – C8-0496/2018 – 2018/0281(NLE))
P8_TA(2019)0018A8-0472/2018

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (10882/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság között az egyes baromfihús-készítményekre vonatkozó vámkedvezményeket érintő intézkedések ügyében indított DS492 számú vitarendezési eljárással kapcsolatos, levélváltás útján létrejött megállapodás tervezetére (10883/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0496/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A8-0472/2018),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok, valamint a Kínai Népköztársaság kormányainak és parlamentjeinek.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ***I
PDF 311kWORD 93k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. január 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0380 – C8-0231/2018 – 2018/0202(COD))
P8_TA(2019)0019A8-0445/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0380),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0231/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0445/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. január 16-án került elfogadásra az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Átmeneti Alapról (EGAA EÁA) szóló 2006/1/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1 Ez a módosítás a szövegben mindenütt alkalmazandó]

P8_TC1-COD(2018)0202


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményér(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkében 9. és 10. cikkében foglalt horizontális elveket, ideértve az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét az alapok végrehajtása során tiszteletben kell tartani, az Európai Unió Alapjogi Chartáját figyelembe véve. A tagállamoknak és a Bizottságnak az EUMSZ 8. cikkével összhangban törekednie kell az egyenlőtlenségek felszámolására, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, a nemi dimenzió integrálására, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés megszüntetésére. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. [Mód. 2]

(2)  2017. november 17-én, az Európában jelentkező szociális kihívásokra válaszul, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdették a szociális jogok európai pillérét(6). A munka világának változó realitásait figyelembe véve az Uniót fel kell készíteni a globalizáció és a digitalizáció jelenlegi és jövőbeni kihívásaira a növekedés inkluzívabbá tételével, valamint a foglalkoztatási és szociális politikák fejlesztésével. A pillér húsz fő elve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillére átfogó iránymutatási keretként szolgál az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Átmeneti Alap (EGAAEÁA) számára, és lehetővé teszi, hogy az Unió a nagyobb szerkezetátalakítások esetén a megfelelő elveket átültesse a gyakorlatba.

(3)  2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje”(7) című dokumentumra az Unió által adott választ(8) – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozza: a fenntartható fejlesztési célokat mindhárom (a gazdasági, a társadalmi és a környezeti) vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. A fenntartható fejlesztési célokat az európai szakpolitikai keretben érvényesíteni kell, és az Uniónak a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban ambiciózusnak kell lennie. A Tanács üdvözölte a Bizottság 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című közleményét, amely az első lépést jelenti egyrészt a fenntartható fejlesztési célok horizontális érvényesítése felé, másrészt a fenntartható fejlődés szempontjainak mint alapvető fontosságú irányelveknek az összes uniós szakpolitikában – többek között a pénzügyi eszközökön keresztül történő alkalmazása felé.

(4)  2018 februárjában a Bizottság közleményt fogadott el „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában”(9) címmel. A Bizottság ebben hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell Európa egyedülálló szociális piacgazdasági modelljét. Ezért a foglalkoztatási lehetőségek javítása és a készségek – különösen a digitalizációval , az automatizációval és a forráshatékony gazdaságra történő áttéréssel összefüggésben felmerülő – hiányának kezelése kiemelkedő jelentőséget kap, teljes mértékben tiszteletben tartva az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek 21. konferenciáját követően 2015-ben megkötött, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. A költségvetési rugalmasság lényeges alapelve lesz a következő többéves pénzügyi keretnek. A rugalmassági mechanizmusok érvényben maradnak, hogy az Unió megfelelőbb időben reagálni tudjon előre nem látható eseményekre, valamint a költségvetési forrásokat ott lehessen felhasználni, ahol azokra a legsürgetőbb szükség van. [Mód. 3]

(5)  Az Európa jövőjéről szóló fehér könyvben(10) a Bizottság aggodalmát fejezi ki az elszigetelődéspárti mozgalmak, a nyitott kereskedelem előnyeivel kapcsolatos növekvő kétségek és általában az Unió szociális piacgazdaságát illetően.

(6)  A Bizottság „Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról” című dokumentumában(11) kifejti, hogy a jól képzett munkaerő iránti kereslet növekedésének és az alacsonyan képesítést igénylő munkahelyek csökkenésének fő kiváltó oka a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáció és a technológiai fejlődés kombinációja. A nyitott kereskedelem és a világpiacok integrációja óriási általános előnyökkel jár, ezeket a El kell ismerni a nyitottabb kereskedelem előnyeit, ugyanakkor a kapcsolódó negatív mellékhatásokat azonban kezelni kell mellékhatások kezelése érdekében megfelelő eszközökre van szükség. Mivel a globalizáció jelenlegi előnyei már így is egyenlőtlenül oszlanak meg a lakosság és a régiók között, és jelentős hatást gyakorolnak a hátrányosan érintettekre, fennáll annak a veszélye, hogy az egyre gyorsuló műszaki haladás a technológiai és környezeti változások tovább erősíti ezeket a erősíthetik e hatásokat. Ezért a szolidaritás és a fenntarthatóság elveivel összhangban biztosítani kell, hogy a globalizáció előnyeinek megoszlása méltányosabb módon történjen. Az üzleti világ és a munkaerő alkalmazkodó képességének fokozása érdekében az érintett uniós strukturális alapok, például az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) felhasználásával jobban meg kell előzni a globalizáció, valamint a technológiai és környezeti átalakulások bármely egyidejű káros hatását, összeegyeztetve a gazdasági nyitást növekedést és műszaki a technológiai haladást a megfelelő szociális védelemmel párosítva, és aktívan támogatva a munkavállalási és önfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést. [Mód. 4]

(7)  A „Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről”(12) című dokumentumában a Bizottság hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli gazdasági és társadalmi különbségeket. Ezért a fenntartható fejlődésbe, az egyenlőségbe, az oktatásba és képzésbe, valamint az egészségügybe történő beruházások elsődleges fontosságúak. [Mód. 5]

(8)  A Az éghajlatváltozás, a globalizáció és a technológiai változások valószínűleg tovább növelik a világpiacok összekapcsoltságát és kölcsönös függését. A munkaerő-újraelosztás ennek a gazdasági változásnak egy központi és elengedhetetlen eleme. Az elbocsátott és az elbocsátás által fenyegetett munkavállalóknak nyújtott támogatásnak kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a változás előnyeinek elosztása méltányosan történhessen. Az érintett munkavállalók támogatását célzó fő uniós eszközök az ESZA+ (amely megelőző jelleggel kíván támogatást nyújtani) és az Európai Átmeneti Alap (EÁA, amely reagáló jelleggel, jelentős szerkezetátalakítás esetén kínál segítséget). „A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret”(13) az az uniós szakpolitikai eszköz, amely létrehozza a vállalati szerkezetátalakításra való felkészüléssel és annak kezelésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok keretét. Átfogó keretet biztosít a gazdasági kiigazítás és szerkezetátalakítás, valamint foglalkoztatási és társadalmi hatásaik által jelentett kihívások megfelelő politikai eszközökkel történő kezelésére. Arra is felszólítja a tagállamokat, hogy az uniós és nemzeti finanszírozást oly módon használják fel, hogy a szerkezetátalakítás társadalmi hatását, különösen a foglalkoztatásra gyakorolt káros hatásokat hatékonyabban csökkentsék. Az érintett munkavállalók támogatását célzó fontosabb uniós eszközök az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), amely megelőző jelleggel kíván támogatást nyújtani, valamint az EGGA, amely váratlanul bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások esetén kínál segítségnyújtást. [Mód. 6]

(9)  Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGF) létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) a 2007. január 1.–2013. december 31. közötti pénzügyi keret időtartamára létrehozta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy az Unió kifejezhesse a globalizálódás miatt a világkereskedelemben bekövetkezett változások következtében elbocsátott munkavállalók iránti szolidaritását és támogatást nyújtson a munkaerőpiacra való gyors újbóli beilleszkedésükhöz.

(10)  Az európai gazdasági fellendülés tervének keretében az 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) 2009-ben kibővítette az 1927/2006/EK rendelet hatályát, hogy az a globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalókra is vonatkozzon.

(11)  Az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(16) a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az EGAA hatályát kiterjesztette, hogy azt ne csak az 546/2009/EK rendelet szerinti, a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása által okozott súlyos gazdasági zavar következtében történt elbocsátásokra, hanem bármilyen újabb globális pénzügyi és gazdasági válság esetén is alkalmazni lehessen.

(11a)  Az EÁA-programnak láthatónak kell lennie, és megfelelő tudományos értékeléséhez több adatra és jobb adatokra van szükség, elkerülve a kereskedelmi alkalmazkodást támogató program működtetésével kapcsolatos adminisztratív korlátokat. [Mód. 7]

(12)  A Bizottság elvégezte az EGAA félidős értékelését, hogy megállapítsa, milyen mértékben teljesültek az EGAA célkitűzései. Az EGAA hatékonynak bizonyult abban a tekintetben, hogy az elbocsátott munkavállalók körében magasabb visszailleszkedési arányt siekrült elérni, mint az előző programozási időszakban. Az értékelés azt is megállapította, hogy az EGAA uniós hozzáadott értéket hozott létre. Ez különösen igaz a volumenhatásaira, ami azt jelenti, hogy az EGAA-támogatás nemcsak a kínált szolgáltatások számát és sokszínűségét növeli, hanem azok intenzitását is. Ezenkívül az EGAA-beavatkozásokra nagy figyelem irányul, és nyilvánosság számára közvetlenül is jól látható a beavatkozások uniós hozzáadott értéke. Ennek ellenére számos kihívást azonosítottak. Egyrészt az alap igénybevételéhez szükséges eljárást túl hosszúnak ítélték. Ezenkívül számos tagállam számolt be problémáról az elbocsátásokat kiváltó esemény kiterjedt háttérelemzésének összeállításával kapcsolatban. Annak, hogy a tagállamok potenciálisan EGAA-támogatásra jogosult ügyekben mégsem pályáztak támogatásra, pénzügyi és intézményi kapacitással kapcsolatos okai voltak. Az egyik ok egész egyszerűen a szakemberhiány, mivel a tagállamok az EGAA-esetek tekintetében csak a végrehajtáshoz igényelhetnek technikai segítséget. Mivel az elbocsátások váratlanul következhetnek be, fontos, hogy a tagállamok azonnal tudjanak reagálni, és késedelem nélkül nyújthassanak be kérelmet. Másrészt egyes tagállamokban az intézményi kapacitás megerősítésére irányuló erőfeszítések szükségesek az EGAA-esetek hatékony és eredményes végrehajtásának biztosításához. Az 500 elbocsátott munkavállalóban megállapított küszöbértéket túl magasnak ítélték, különösen az alacsony népsűrűségű régiókban(17).

(13)  A Bizottság hangsúlyozza, hogy az EGAA EÁA továbbra is fontos szerepet tölt be, hiszen olyan rugalmas eszköz, amely támogatja az elbocsátott munkavállalókat és segíti őket abban, hogy minél előbb új munkahelyet találjanak. Az Uniónak ezután is specifikus, egyszeri támogatást kell nyújtania, hogy megkönnyítse a komoly gazdasági zavarok által sújtott területek, ágazatok, körzetek vagy munkaerőpiacok elbocsátott munkavállalóinak munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését munkavállalói minőségi és fenntartható álláshoz juthassanak. Mivel a nyitott kereskedelem, a technológiai változások, a digitalizáció és az automatizálás és más tényezők – például az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból vagy a karbonszegény gazdaságra való átállás – közötti viszonyok és kölcsönös egymásra hatásuk miatt egyre nehezebb az elbocsátásokat okozó konkrét tényezőt azonosítani, a jövőben az EGAA igénybevétele csak EÁA igénybevételét egyedül a jelentős hatással járó szerkezetátalakítási esemény meglétéhez lesz kötve kell kötni. Tekintettel céljára, amely nem más, mint sürgős helyzetben és váratlan körülmények között támogatást nyújtani, kiegészítve az ESZA+ által kínált megelőző jellegű támogatást, az EÁA-nak rugalmas, speciális eszközként a többéves pénzügyi keret felső határain kívül kell maradnia, amint az azt a Bizottság közleményében szerepel. Modern „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret keret” című közleménye és annak melléklete(18) tartalmazza. [Mód. 8 és 97]

(13a)  A 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló 2018. május 30-i állásfoglalásában az Európai Parlament újólag megerősítette a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben a kulcsfontosságú uniós politikák számára biztosított finanszírozás szükséges szintjére vonatkozó szilárd álláspontját annak érdekében, hogy e politikák teljesíthessék küldetésüket és célkitűzéseiket. Különösen kiemelte felhívását a többéves pénzügyi keretben kifejezetten a kkv-k számára, illetve az ifjúsági munkanélküliség problémájának kezelésére nyújtott támogatás megkétszerezésére; üdvözölt számos, a jelenlegi rendelkezések javítására irányuló javaslatot, többek között az egyedi eszközökből juttatott támogatás megemelését; továbbá kijelentette, hogy szükség esetén további optimalizálásról kíván tárgyalásokat folytatni. [Mód. 9]

(14)  Ahogy fentebb is szerepel, az EGAA EÁA európai jellegének fenntartása érdekében a támogatási kérelmet nagyobb, a helyi vagy regionális gazdaságra jelentős hatással járó szerkezetátalakítások esetén lehet indítani. Ezt a hatást az egy bizonyos referencia-időszak alatt bekövetező elbocsátások minimális számában kell meghatározni. A félidős értékelés eredményeit figyelembe véve a küszöböt 250, egy négyhónapos (illetve ágazati esetekben 6 hónapos) referencia-időszakban megszűnő munkahelyben kell megállapítani 200 megszűnő munkahelyben kell megállapítani, az adott referencia-időszakra vetítve. Figyelembe véve, hogy az elbocsátások különböző ágazatokban, de ugyanazon a régióban bekövetkező hulláma ugyanolyan jelentős hatást gyakorol a helyi munkaerőpiacra, regionális kérelmek is benyújthatók. Kisméretű munkaerőpiacok – mint például kisméretű tagállamok vagy távoli régiók, közöttük az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók – esetében, vagy kivételes helyzetekben azonban körülmények között alacsonyabb számú elbocsátás esetén is be lehet nyújtani kérelmet lehetővé kell tenni kérelmek benyújtását. [Mód. 10]

(14a)  Tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét, és nem tévesztve szem elől, hogy EÁA-kérelmet kizárólag jelentős hatású szerkezetátalakítási eseményhez kapcsolódóan lehet indítani, az EÁA-nak törekednie kell arra, hogy a vállalkozás típusától és méretétől függetlenül kifejezze szolidaritását az elbocsátott munkavállalókkal. [Mód. 11]

(14b)  Az EÁA-nak az európai munkaerőpiac jelentős szerkezetátalakításához vezető helyzetekre reagáló különleges uniós eszköznek kell maradnia. Az Uniónak azonban továbbra is törekednie kell arra, hogy fenntarthatóbb eszközöket találjon azoknak a strukturális változásoknak és kihívásoknak a kezelésére, amelyek hatással vannak a munkaerőpiacokra, és ilyen eseményeket okoznak a tagállamokban. [Mód. 12]

(15)  Az Unió elbocsátott munkavállalókkal és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókkal vállalt szolidaritásának kifejezése érdekében a személyre szabott szolgáltatáscsomag és annak végrehajtási költségei társfinanszírozási arányának az adott tagállam ESZA+ társfinanszírozási arányával egyenlőnek kell lennie.

(16)  Az EGAA-hoz EÁA-hoz rendelet költségvetés egy részét a Bizottságnak az EU, Euratom [az új költségvetési rendelet száma] európai parlamenti és tanácsi rendelet(19) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) szerint a tagállamokkal megosztott irányításban kell végrehajtania. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak az EGAA EÁA megosztott irányításban történő végrehajtása során tiszteletben kell tartaniuk a költségvetési rendeletben foglalt elveket, azaz a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét.

(17)  A globalizációval kapcsolatos tendenciák – többek között globalizációs hatások, technológiai és környezeti hatások, a szerkezetátalakítás és az EGAA EÁA igénybevétele értékelésének elősegítése segítése érdekében a dublini székhelyű, az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítványon (Eurofound) belül létrehozott Európai Változásfigyelő Központ minőségi és mennyiségi elemzésekkel támogatja a Bizottságot és a tagállamokat. Az ilyen elemzéseknek elegendő lebontott adatot kell tartalmazniuk – különösen a nemek közötti egyenlőség szempontjából – a nemek közötti egyenlőtlenségek hatékonyabb leküzdése érdekében. [Mód. 13]

(17a)  Az Eurofound Európai Szerkezetátalakítási Figyelője tagállami kapcsolattartók hálózatára támaszkodva az Unió egészére kiterjedően valós időben követi a jelentős szerkezetátalakítási események bejelentését. Az ERM nagyon fontos az EÁA számára, és támogatnia kell annak működését, különösen azáltal, hogy korai szakaszban segít azonosítani a beavatkozást esetleg igénylő ügyeket. [Mód. 14]

(18)  Az elbocsátott munkavállalók és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók számára munkaszerződésük vagy munkaviszonyuk jellegétől függetlenül egyenlő hozzáférést kell biztosítani az EGAA-hoz EÁA-hoz. E rendelet alkalmazásában ezért lehetséges EGAA-kedvezményezettnek EÁA-kedvezményezettnek kell tekinteni az elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat, függetlenül munkaviszonyuk típusától és időtartamától. [Mód. 15]

(19)  Az EGAA-ból EÁA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerőpiaci intézkedésekre és személyra szabott szolgáltatásokra kell irányulniuk, amelyek a kedvezményezetteknek a munkaerőpiacra való gyors és fenntartható újbóli beilleszkedését célozzák, minőségi és fenntartható álláshelyeket kínálva a jövőre összpontosító ágazatokban, akár eredeti tevékenységi ágazatukon belül, akár azon kívül, ugyanakkor azonban törekedni kell az önfoglalkoztatás és a vállalkozásalapítás előmozdítására is, többek között szövetkezetek létrehozása révén is. Az intézkedéseknek tükrözniük kell a várható helyi és regionális munkaerőpiaci igényeket. Adott esetben azonban az elbocsátott munkavállalók mobilitását is támogatni kell annak érdekében, hogy máshol találjanak új állást, Különös figyelmet kell fordítani a digitális korban szükséges készségek fejlesztésére, és adott esetben a nemi sztereotípiák felszámolására a foglalkoztatáson belül. Törekedni kell arra, hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagban lehetőleg korlátozott mértékben legyenek pénzbeli juttatások. A pénzügyi hozzájárulásoknak kiegészíteniük kell, és nem helyettesíthetnek olyan intézkedéseket, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodások alapján tagállamok és/vagy vállalkozások felelősségi körébe tartoznak. A vállalkozásokat ösztönözni lehetne az EGAA által kell arra, hogy részt vegyenek az EÁA keretében támogatott intézkedések nemzeti társfinanszírozásában való részvételre. [Mód. 16]

(19a)  A célcsoportot alkotó kedvezményezettek munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedését célzó személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának végrehajtásakor és kialakításakor a tagállamoknak ki kell aknázniuk és célzottabbá kell tenniük a digitális menetrend és a digitális egységes piaci stratégia céljait, hogy orvosolják az IKT és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) ágazatán belül a nemek közötti súlyos egyensúlyhiányt a nők továbbképzésének és átképzésének az IKT- és a TTMM-ágazatokban való előmozdításával. Az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag végrehajtása és összeállítása során a tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy ne állandósuljon az egyik nem dominanciája azokban az iparágakban és szektorokban, amelyekre hagyományosan annak a nemnek a túlsúlya jellemző. A kevésbé reprezentált nemnek az ilyen ágazatokban – mint például a pénzügyi szektor, az IKT és a TTMM – való fokozottabb részvétele hozzájárulna a nemek közötti fizetésbeli és nyugdíjbeli különbségek csökkenéséhez. [Mód. 17]

(20)  Az aktív munkaerő-piaci szakpolitikai intézkedések összehangolt csomagjának összeállításakor a tagállamoknak az olyan intézkedéseket kell előnyben részesíteniük, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak majd a kedvezményezettek foglalkoztathatóságához. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról szóló záró jelentés határidejét megelőző hathónapos héthónapos időszakon belül a tevékenységekben részt vevő kedvezményezett közül minden kedvezményezett a lehető leghamarabb a lehető legtöbben újra fenntartható módon beilleszkedjenek a munkaerőpiacra minőségi és fenntartható munkahelyekhez jutva visszailleszkedjen a munkaerőpiacra. A személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során figyelembe kell venni a létszámfelesleg mögöttes okait, és adott esetben előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a később szükségessé váló készségeket. Az összehangolt csomagnak teljes mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie az éghajlatbarát és erőforrás-hatékony gazdaság felé történő elmozdulással. [Mód. 18]

(21)  Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések összehangolt szolgáltatási csomagjának összeállításakor a tagállamoknak külön figyelmet kell szentelniük a hátrányos helyzetben lévő kedvezményezettekre, köztük a fogyatékossággal élő személyekre, az eltartott rokonokkal rendelkező személyekre, a fiatal és az idősebb munkanélküliekre, a migráns hátterű személyekre és azokra, akiket szegénység fenyeget, mivel e csoportok különleges problémákkal küzdenek a munkaerőpiacra történő visszailleszkedésük tekintetében. Az EGAA EÁA felhasználása során tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amelyek az Unió alapértékei közzé tartoznak. [Mód. 19]

(21a)  A 2007. március és 2017. március közötti időszakban a Bizottsághoz 21 tagállamból 148, az EGAA társfinanszírozására irányuló kérelem érkezett, összesen csaknem 600 millió EUR értékben a 138 888 elbocsátott munkavállaló és 2 944 nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személy (NEET-fiatalok) megsegítésére. [Mód. 20]

(22)  A kedvezményezettek hatékony és gyors támogatása érdekében a tagállamoknak sürgősen minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy az EGAA EÁA pénzügyi támogatásra vonatkozóan hiánytalan kérelmeket nyújtsanak be, és az uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük ezek gyors értékelése érdekében. Amennyiben a Bizottság a kérelem értékeléséhez további információkat kér, a kiegészítő információk benyújtására határidőt kell megszabni. [Mód. 21]

(22a)  E rendelet végrehajtásának és céljai megvalósításának előmozdítása érdekében növelni kell az EÁA ismertségét és az általa kínált lehetőségeket, különösen a tagállamok illetékes hatóságainak szintjén. [Mód. 22]

(22b)  A Bizottság megkönnyíti a nemzeti és regionális hatóságok elérését egy erre a célra létrehozott ügyfélszolgálaton keresztül, amely általános tájékoztatást és magyarázatot nyújt az eljárásokra és a kérelem benyújtásának módjára vonatkozóan. Az ügyfélszolgálatnak a statisztikák és további elemzések célját szolgáló formanyomtatványokat kell az érintettek rendelkezésére bocsátania. [Mód. 23]

(23)  A kedvezményezettek és az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek érdekeit szem előtt tartva a kérelmező tagállamnak a kérelmezési folyamat összes érintettjét folyamatosan tájékoztatnia kell a kérelem előrehaladásáról, és be kell őket vonnia a végrehajtási folyamatba. [Mód. 24]

(24)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az EGAA EÁA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás nem léphet olyan támogatási intézkedések helyébe, amelyek az Unió alapjai, illetve más uniós szakpolitikák vagy programok keretében a kedvezményezettek számára rendelkezésre állnak, hanem ahol lehet, inkább ki kell egészítenie azokat. Az EÁA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíthet tagállami vagy olyan intézkedéseket, amelyek a nemzeti jogszabályok vagy kollektív megállapodások értelmében a munkavállalót elbocsátó vállalkozás hatáskörébe tartoznak, hanem ehelyett tényleges uniós hozzáadott értéket kell teremtenie. [Mód. 25]

(25)  Az EGAA-val egyenlőség elvének fényében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az EÁA-ra vonatkozó információkhoz való hatékony hozzáférést teljes területükön, beleértve a vidéki térségeket is. A Bizottságnak különösen elő kell mozdítania a meglévő bevált gyakorlatok terjesztését, fel kell hívnia a figyelmet az EÁA támogathatósági kritériumokra és a pályázati eljárásokra, és fokoznia kell az uniós polgárok és munkavállalók általános tájékozottságát az EÁA-ra vonatkozóan. Az EÁA-val kapcsolatos ügyekről és eredményekről folytatott tájékoztatási és kommunikációs tevékenység vonatkozásában külön rendelkezéseket kell előirányozni. [Mód. 26]

(26)  E rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a kiadások attól az időponttól kezdve támogathatók, amikor a tagállam megkezdi a személyre szabott szolgáltatások nyújtását, vagy amikor az EGAA EÁA felhasználásával kapcsolatos igazgatási kiadás a tagállamnál felmerült.

(27)  A különösen az év első hónapjaiban felmerülő igények fedezése érdekében, amikor különösen nehéz a más költségvetési sorból való átcsoportosítás, az éves költségvetési eljárás során megfelelő összegű kifizetési előirányzatot kell hozzáférhetővé tenni az EGAA EÁA költségvetési sorában.

(27a)  A különösen az év első hónapjaiban felmerülő igények fedezése érdekében, amikor különösen nehéz végrehajtani más költségvetési sorból átcsoportosítást, az éves költségvetési eljárás során megfelelő összegű kifizetési előirányzatot kell hozzáférhetővé tenni az EÁA költségvetési sorában. [Mód. 27]

(28)  [Az EGAA EÁA költségvetési keretét a többéves pénzügyi keret és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2. december 2013-i intézményközi megállapodás(20) (a továbbiakban: intézményközi megállapodás) határozza meg].

(29)  A kedvezményezettek érdekében a támogatást a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon hozzáférhetővé kell tenni. Az EGAA EÁA döntéshozatali folyamatában érintett tagállamoknak és uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy csökkentsék a kérelmek feldolgozásának idejét és egyszerűsítsék az eljárásokat, ezzel biztosítva az EGAA EÁA igénybevételéről szóló határozatok zökkenőmentes és gyors elfogadását. Ezért a jövőben a költségvetési hatóság határoz a Bizottság által benyújtott átcsoportosítási kérelmekről, és az EGAA igénybevételéhez nem lesz szükség többé bizottsági javaslatra. [külön szavazás]

(30)  Amennyiben egy vállalkozás megszűnik, az elbocsátott munkavállalók számára segítséget lehet nyújtani abban, hogy részben vagy teljes egészében átvegyék a korábbi munkaadójuk tevékenységeit, és a vállalkozás székhelye szerinti tagállam megelőlegezheti az ehhez sürgősen szükséges finanszírozást. [Mód. 29]

(31)  Annak érdekében, hogy az Európai Parlament elvégezhesse a politikai ellenőrzést és a Bizottság folyamatosan nyomon tudja követni az EGAA-támogatás EÁA-támogatás révén elért eredményeket, a tagállamoknak záró jelentést kell benyújtaniuk az EGAA EÁA felhasználásáról, amelynek egyértelmű nyomonkövetési követelményeknek kell megfelelnie, és tartalmaznia kell a kedvezményezettek utókövetését és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó hatásvizsgálatot is. [Mód. 30]

(32)  Továbbra is a tagállam felel a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáért és az uniós finanszírozás révén támogatott tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet)(21) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A tagállamoknak indokolniuk kell, hogyan használták fel az EGAA-ból EÁA-ból kapott pénzügyi hozzájárulást. Mivel az EGAA EÁA-műveleteket rövid időszak alatt hajtják végre, a jelentéstételi kötelezettségeknek tükrözniük kell az EGAA EÁA beavatkozásainak különleges jellegét.

(32a)  A tagállamoknak hatékony kommunikációs intézkedéseket kell hozniuk az EÁA pénzügyi hozzájárulásának előmozdítása, az uniós finanszírozás eredetének és az EÁA-ból uniós finanszírozásban részesített intézkedések láthatóságának javítása érdekében. [Mód. 31]

(33)  A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk, és hatékonyan kezelniük kell a kedvezményezettek által elkövetett minden szabálytalanságot, ideértve a csalásokat. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(22), a 2988/95/Euratom, EK(23) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(24)összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel(25) összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv(26) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A tagállamoknak meg kell hozniuk az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy minden olyan személy vagy szervezet, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottság felé a szabálytalanságokról, többek között a csalásokról és azok nyomon követéséről, valamint az OLAF- vizsgálatok nyomon követéséről.

(34)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben igazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és büntetőeljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységek esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(35)  Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok vonatkoznak. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amely meghatározza különösen a költségvetés támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, illetve közvetett irányítás útján történő létrehozásának és végrehajtásának eljárását, és előírja a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és hatékony uniós finanszírozás.

(36)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(27) (22) és (23) bekezdése értelmében a programot különös nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak a program helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez.

(37)  Tekintettel A programnak tükröznie kell annak fontosságát, hogy az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára okozta problémákat a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett uniós kötelezettségvállalásokkal céljaival összhangban ez kell kezelni, ezért a program hozzájárul majd programnak hozzá kell járulnia az éghajlati szempontoknak szempontok érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban, történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá a 2021 és 2027 közötti időszakban az általános uniós költségvetés kiadásainak 25%-át, és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-ig évente 30%-át az éghajlatváltozásra vonatkozó célkitűzések támogatására kell fordítani. Az alap előkészítése és végrehajtása során releváns intézkedéseket fognak azonosítani, és azokat az alap értékelésének keretében felülvizsgálják. [Mód. 32]

(38)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az abban a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

(39)  Tekintve, hogy a gazdaság digitális átalakulása megköveteli, hogy a munkaerő bizonyos szintű digitális készségekkel rendelkezzen, a digitális korban szükséges készségek terjesztése a személyre szabott szolgáltatások minden csomagjának kötelező horizontális eleme kell, hogy legyen, valamint magában kell foglalnia a nők TTMM területhez kapcsolódó szakmákban való részvétele növelésének célját, [Mód. 33]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Átmeneti Alapot (EGAAEÁA).

Meghatározza az EGAA EÁA célkitűzéseit, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtásának szabályait, ideértve a tagállamok által a 7. cikkben meghatározott kedvezményezettek részére az EGAA-ból EÁA-ból juttatott célzott pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmekre vonatkozó szabályokat. [Mód. 34]

2. cikk

Küldetés

Az EGAA hozzájárul EÁA céljául azt kell kitűzni, hogy támogassa a globalizációból, és valamint a technológiai fejlődésből származó előnyök méltányosabb elosztásához és környezeti változásokból eredő társadalmi-gazdasági átalakulásokat azáltal, hogy segíti az elbocsátott munkavállalókat a strukturális változásokhoz való alkalmazkodásban elősegíti a lakóhelyüket elhagyni kényszerült munkavállalók alternatív, fenntartható munkahelyekhez jutását. Az EÁA-nak szükséghelyzeti alapnak kell lennie, amely reagáló jelleggel működik, és igazságos átmenethez járul hozzá. Az EGAA ezáltal EÁA ily módon hozzájárul a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtásához, valamint a régiók és a tagállamok között a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításához. [Mód. 35]

3. cikk

Célkitűzések

(1)  A program általános célkitűzése, hogy a az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett, váratlanul bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások miatt elbocsátott munkavállalók és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók iránt szolidaritást fejezzen ki, illetve számukra az 5. cikkben meghatározottak szerint számára – függetlenül munkaviszonyuk típusától és időtartamától – valamint a tevékenységüket megszüntető önfoglalkoztató személyek számára a szolidaritás jegyében pénzügyi támogatást nyújtson. [Mód. 36]

(2)  Az EGAA EÁA konkrét célkitűzése, hogy segítséget és támogatást nyújtson a dolgozók számára munkaerőpiacra történő visszailleszkedésük során, a váratlanul – különösen a globalizációval összefüggő kihívások, például a világkereskedelem változásai, kereskedelmi viták, pénzügyi vagy gazdasági válságok, az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból, az alacsony szénigényű gazdaságra történő átállás, vagy illetve a digitalizálás, vagy az automatizálás és technológiai változás miatt – bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások esetén. Különös hangsúlyt kapnak kell fektetni a hátrányos helyzetű csoportok segítését célzó intézkedések intézkedésekre és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. [Mód. 37 és 98]

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „elbocsátott munkavállaló”: olyan munkavállaló – függetlenül munkaviszonyuk típusától és időtartamától –, akinek a munkaviszonya létszámcsökkentés következtében idő előtt megszűnt, és azt gazdasági okokból nem újítják meg; [Mód. 38]

b)  „önálló vállalkozó”: olyan vállalkozó, aki kevesebb mint 10 munkavállalót foglalkoztat;

c)  „kedvezményezett”: az EGAA-ból EÁA-ból társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő személy;

d)  „szabálytalanság”: az alkalmazandó jognak egy az EGAA EÁA végrehajtásában érdekelt gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő bármely megsértése, amelynek eredményeként az Unió költségvetése indokolatlan kiadási tételekkel történő megterhelés miatt kárt szenved vagy szenvedhet.

5. cikk

Beavatkozási kritériumok

(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott rendelkezésekkel összhangban nyújthatnak be az EGAA-ból EÁA-ból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet az elbocsátott munkavállalókat és az önálló vállalkozókat célzó intézkedésekre.

(2)  Az EGAA-ból EÁA-ból olyan jelentős szerkezetátalakítások esetén lehet pénzügyi hozzájárulást nyújtani, amelyek az alábbiakat eredményezik:

a)  legalább 250 200 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy négyhónapos hathónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a tevékenységeknek a vállalkozás beszállítóinál vagy az ellátási lánc következő szintjein álló termelők körében történt megszűnését; [Mód. 39]

b)  legalább 250 200 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy hathónapos kilenchónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek mindegyike ugyanabban a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzi tevékenységét, és egyetlen, illetve két egymással határos NUTS II szintű régióban találhatók, vagy kettőnél több, egymással határos NUTS II szintű régióban találhatók, és e régiók között van kettő, amelyben az érintett munkavállalók, illetve önálló vállalkozók száma együttesen több mint 250 legalább 200; [Mód. 40]

c)  legalább 250 200 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy hathónapos kilenchónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek ugyanabban vagy különböző, a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket, és egyetlen NUTS 2 szintű régióban találhatók. [Mód. 41]

(3)  Kisméretű munkaerőpiacok esetében vagy a kérelmező tagállam által kellőképpen alátámasztott kivételes esetben, különösen a többek között kkv-kat érintő kérelmek tekintetében alkalmazások esetében, ha az elbocsátások súlyos komoly hatással járnak vannak a foglalkoztatottságra foglalkoztatás szintjeire és a helyi, regionális vagy regionális nemzeti gazdaságra, akkor is elfogadható az e cikk értelmében vett pénzügyi támogatásra benyújtott kérelem, ha az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott kritériumok nem teljesülnek maradéktalanul. A kérelmező tagállam kérelmében ismerteti, hogy az (1) bekezdés a), b), vagy c) pontjában szereplő támogatási kritériumok közül melyik nem teljesül maradéktalanul. A kivételes esetben nyújtott hozzájárulások aggregált összege nem haladhatja meg az alap EÁA éves felső határának 15%-át. [Mód. 42]

(4)  Az EGAA EÁA nem vehető igénybe abban az esetben, ha a munkavállalók elbocsátása a tagállam által végrehajtott olyan költségvetési megszorítások eredményeképpen történik, amelyek elsődlegesen állami finanszírozástól függő ágazatokat érintenek. [Mód. 43]

6. cikk

Az elbocsátások és a tevékenységmegszüntetések számának kiszámítása

(1)  A kérelmező tagállam meghatározza azt a módszert, amely alapján az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásában kiszámítják a 4. cikkben meghatározott elbocsátott munkavállalók és önálló vállalkozók számát. [Mód. 44]

(2)  A kérelmező tagállam az alábbi időpontok egyikére vonatkozóan elvégzi az (1) bekezdésben említett számítást:

a)  a tervezett csoportos létszámcsökkentésről munkáltató által a 98/59/EK tanácsi irányelv(28) 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóság részére küldött írásbeliértesítés időpontja;

b)  a munkáltató által a munkavállaló elbocsátásáról vagy munkaszerződésének megszüntetéséről adott személyre szóló értesítés időpontja;

c)  a munkaszerződés tényleges megszüntetésének vagy lejáratának időpontja;

d)  a kölcsönvevő vállalkozáshoz történő kikölcsönzés vége; illetve

e)  önálló vállalkozók esetében a tevékenység nemzeti jognak vagy adminisztratív rendelkezéseknek megfelelő megszűnésének időpontja

Az a) pontban említett esetekben a kérelmező tagállam az értékelés Bizottság általi befejezését megelőzően kiegészítő információkat nyújt a Bizottság részére az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti létszámcsökkentés tényleges számáról.

7. cikk

Támogatható kedvezményezettek

A kérelmező tagállam a 8. cikk szerint az EGAA-ból EÁA-ból társfinanszírozott, személyre szabott szolgáltatásokat nyújthat a támogatható kedvezményezetteknek, akik az alábbiak lehetnek:

a)  az 5. cikkben cikk (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott referencia-időszakon belül, a 6. cikknek megfelelően kiszámított számú elbocsátott munkavállaló, illetve tevékenységét megszüntető önálló vállalkozó; [Mód. 45]

b)  az 5. cikkben meghatározott referencia-időszakon kívül, a 6. cikknek megfelelően kiszámított számú elbocsátott munkavállaló, illetve tevékenységét megszüntető önálló vállalkozó; azaz a referencia-időszak kezdete előtt 6 hónappal, vagy a referencia-időszak vége és az értékelés Bizottság általi befejezésének időpontja között.

Az első albekezdés b) pontjában említett munkavállalók és önálló vállalkozók támogathatónak tekintendők, feltéve, hogy egyértelmű ok-okozati összefüggés mutatható ki az elbocsátásokat a referencia-időszak alatt kiváltó eseménnyel.

Az 5. cikktől eltérve a kérelmező tagállamok az EÁA társfinanszírozásában személyre szabott szolgáltatásokat nyújthatnak a célcsoportot alkotó kedvezményezettek számával legfeljebb azonos számú, a kérelem benyújtásának időpontjában 25 év alatti, vagy a tagállam döntése alapján 30 év alatti NEET-fiatal (állás nélküli, és oktatásban vagy képzésben sem részt vevő fiatalok) számára, prioritást biztosítva az elbocsátott vagy tevékenységüket megszüntető személyek számára, feltéve, hogy az elbocsátások egy részére NUTS 2 szintű régióban kerül sor. [Mód. 46]

8. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Az EGAA-ból EÁA-ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez, amelyek a célcsoportot alkotó kedvezményezettek, és különösen a hátrányos helyzetű, idős vagy fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra való vagy önálló vállalkozóként történő újbóli, minőségi és fenntartható beilleszkedését célzó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag részét képezik, szakszervezetek és/vagy munkavállalói képviseletek bevonása mellett. [Mód. 47]

A digitális ipari korban, valamint az erőforrás-hatékony gazdaságban szükséges készségek terjesztése a személyre szabott képzések és/vagy kínált szolgáltatások minden csomagjának kötelező horizontális eleme. A képzés szintjét az adott kedvezményezett képesítéseihez, készségeihez és egyedi szükségleteihez kell igazítani. [Mód. 48]

Az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag magában foglalhatja különösen a következőket:

a)  személyre szabott képzés és átképzés, többek között az információs és kommunikációs technológiákkal és a digitális korban szükséges egyéb ismeretekkel kapcsolatosan megszerzett tapasztalat igazolása, munkakereséshez nyújtott támogatás, személyre szabott pályaválasztási (pályaorientációs) tanácsadás, tanácsadói szolgáltatások, mentorálás, kiszervezéshez nyújtott segítség, vállalkozásösztönzés; az önálló vállalkozás, a vállalkozásalapítás és a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételének segítése, valamint együttműködési tevékenységek; [Mód. 49]

b)  különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, pl. munkakereséshez nyújtott anyagi juttatás, munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők, mobilitási mobilitási támogatás, gyermekgondozási támogatás, képzési támogatás vagy napidíj, beleértve a gondozóknak nyújtott juttatásokat és a munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők, beleértve az elbocsátott dolgozókkal kötendő rugalmas megállapodások kötésére irányuló ösztönzőket. [Mód. 50]

A b) pont szerinti intézkedések költsége nem lépheti túl az ebben a bekezdésben felsorolt, összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag teljes költségének 35 %-át.

Az önálló vállalkozáshoz, vállalkozásalapításhoz, valamint önfoglalkoztatáshoz, saját vállalkozás alapításához – szövetkezet alapítását és a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételéhez átvételét is ideértve – kapcsolódó beruházás költsége elbocsátott munkavállalóként nem haladhatja meg a 20 000 EUR-t. [Mód. 52]

A személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakításakor fel kell mérni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket. Az összehangolt csomagnak összeegyeztethetőnek kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással, középpontjában a digitális ipari korban szükséges készségek terjesztésének kell állnia és figyelembe kell vennie a helyi munkaerőpiaci keresletet, valamint annak lehetőségét, hogy a munkavállalók a korábbi munkahelyük ágazatában helyezkedjenek el, ahol egy nagyobb szerkezetátalakítási esemény következtében új vagy kiegészítő készségekre van szükség, és a már meglévő készségeket nagyon hatékonyan fel lehet használni. [Mód. 53]

(2)  A következő intézkedések nem jogosultak az EGAA-ból EÁA-ból pénzügyi hozzájárulásra:

a)  az (1) bekezdés b) pontjában említett különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, amelyek nem függnek a célcsoportot alkotó, munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő kedvezményezettek tevékeny részvételétől;

b)  olyan intézkedések, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak;

ba)  olyan intézkedések, amelyek különösen a hátrányos helyzetű munkavállalókat, a szegénység kockázatának fokozottan kitett vagy idősebb munkavállalókat ösztönzik a munkaerőpiacon való maradásra vagy az oda való visszatérésre; [Mód. 54]

bb)  olyan intézkedések, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodások alapján a tagállamok illetékességi körébe tartoznak. [Mód. 55]

Az alap EÁA által támogatott intézkedések nem helyettesítik a semmilyen körülmények között sem helyettesíthetnek passzív szociális védelmi intézkedéseket. [Mód. 56]

(3)  A személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, és/vagy a szociális partnerekkel egyeztetve kell elkészíteni. [Mód. 57]

(4)  A kérelmező tagállam kezdeményezésére az EGAA-ból EÁA-ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre.

9. cikk

Kérelmek

(1)  A kérelmező tagállam az 5. cikk (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítésének időpontjától számított 12 héten belül kérelmet nyújt be a Bizottságnak.

(2)  A kérelem benyújtásától vagy adott esetben attól a naptól számított két héten tíz napon belül, hogy a Bizottság rendelkezésére áll a kérelem fordítása – a kettő közül a későbbi időpontban –, a Bizottság igazolja a kérelem kézhezvételét és tájékoztatja a tagállamot minden olyan kiegészítő információról, amelyre a kérelem értékeléséhez szüksége van. [Mód. 58]

(3)  Ha a tagállam kéri, a Bizottság az eljárás korai szakaszában technikai segítséget nyújt számára. Amennyiben a Bizottság kiegészítő információkat kér, a tagállam a kérés időpontját követő tíz munkanapon belül válaszol. A fenti határidőt a Bizottság az érintett tagállam indokolt kérésére tíz munkanappal meghosszabbítja. [Mód. 59]

(4)  A tagállam által nyújtott információk alapján a Bizottság a hiánytalan kérelem vagy adott esetben a kérelem fordításának kézhezvételétől számított 60 40 munkanapon belül lezárja annak értékelését, hogy a kérelem megfelel-e a pénzügyi hozzájárulás feltételeinek. Kivételes esetben, Ha a Bizottság kivételes esetben nem tudja betartani e határidőt, írásban kell indokolnia akkor az további 20 munkanappal meghosszabbítható azzal a feltétellel, hogy a késedelem Bizottság előzetesen írásban kifejti késedelmének okait, és ezt az indokolást az érintett tagállam számára megküldi. [Mód. 60]

(5)  A kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:

a)  az elbocsátások számának a 6. cikk szerinti kiszámítása , ideértve a számítási módot is;

b)  annak megerősítése, hogy amennyiben az elbocsátó vállalkozás a leépítések után folytatja tevékenységét, eleget tesz az elbocsátásokra vonatkozó jogi követelményeknek és a munkavállalóival szemben is ennek megfelelően jár el; [Mód. 61]

ba)   az elbocsátott munkavállalók támogatására már meghozott tagállami intézkedéseknek, továbbá az EÁA-ból a nemzeti vagy regionális hatóságok rendelkezésére álló források szűkössége miatt igényelt források kiegészítő jellegének egyértelmű feltüntetése; [Mód. 62]

bb)   összefoglaló azon uniós forrásokról, amelyekből az elbocsátó vállalkozás a csoportos létszámcsökkentést megelőző öt évben már részesült; [Mód. 63]

c)  a munkavállalók elbocsátásához vezető események rövid leírása;

d)  adott esetben az elbocsátó vállalkozások, a beszállítók vagy felhasználói termelői kör, az ágazatok és a célcsoportot alkotó kedvezményezettek kategóriáinak azonosítása nem és korcsoport szerinti bontásban;

e)  az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális, és az országos vagy adott esetben a határokon átnyúló gazdaságra és foglalkoztatásra; [Mód. 64]

f)  az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag és a kapcsolódó költségek leírása, amely tartalmazza a hátrányos helyzetű, alacsony képzettségű idősebb és fiatalabb kedvezményezettek és a hátrányos helyzetű területeken élők segítésére irányuló foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató intézkedéseket is; [Mód. 65]

g)  annak bemutatása, hogy a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásait milyen mértékben vették figyelembe, továbbá hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatások és a kapcsolódó kiadások hogyan egészítenek ki más tagállami vagy uniós alapokból finanszírozott tevékenységeket, valamint tájékoztatás olyan tevékenységekről, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív szerződések értelmében az érintett vállalkozások számára kötelezőek;

h)  a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek nyújtandó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag egyes elemeinek, továbbá bármiféle előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységnek a becsült költségvetése;

i)  értékelési célokból a kedvezményezettek hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően mért újrafoglalkoztatási arányára vonatkozó, a tagállam által meghatározott, indikatív esetspecifikus célértékek;

j)  a 8. cikkben meghatározottak alapján a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek szánt, személyre szabott szolgáltatások, illetve az EGAA EÁA felhasználására irányuló tevékenységek kezdetének vagy tervezett kezdetének időpontja;

k)  adott esetben a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, a szociális partnerekkel, a helyi és regionális hatóságokkal vagy más érintett érdekelt felekkel folytatott konzultáció során követett eljárás;

l)  az EGAA-ból EÁA-ból igényelt támogatásnak az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi szabályoknak való megfelelőségéről szóló nyilatkozat, valamint nyilatkozat arról, hogy a személyre szabott szolgáltatások miért nem lépnek olyan intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak;

m)  a tagállami előfinanszírozás vagy társfinanszírozás és adott esetben egyéb társfinanszírozások forrásai;

ma)   nyilatkozatot arról, hogy a tervezett intézkedések kiegészítik a strukturális alapokból finanszírozott tevékenységeket, és megakadályozzák a kettős finanszírozás minden formáját. [Mód. 66]

10. cikk

Kiegészítő jelleg, megfelelés és koordináció

(1)  Az alapból EÁA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem léphet az olyan intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalkozások felelősségi körébe tartoznak.

(2)  A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásaival összhangban a kedvezményezettek részére nyújtott támogatás kiegészíti a tagállamok nemzeti, regionális, és helyi és adott esetben határokon átnyúló szintű intézkedéseit, beleértve azokat is, amelyeket uniós alapokból és programokból társfinanszíroznak. [Mód. 67]

(3)  Az EGAA-ból EÁA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás az ahhoz szükségesre arra korlátozódik, hogy a célcsoportot alkotó egyes az egyes célzott kedvezményezettek számára szolidaritást és átmeneti, egyszeri támogatást biztosítson. Az EGAA EÁA által támogatott intézkedéseknek meg kell felelniük az uniós és nemzeti jognak, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat is ideértve. [Mód. 68]

(4)  A Bizottság és a kérelmező tagállam hatáskörüknek megfelelően biztosítják az uniós alapokból és programokból nyújtott támogatások koordinációját. [Mód. 69]

(5)  A kérelmező tagállam biztosítja, hogy az EGAA-ból EÁA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásban részesülő egyedi intézkedések más uniós pénzügyi eszközökből ne részesüljenek támogatásban.

11. cikk

A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a férfiak és a nők közötti egyenlőség elve, és valamint a nemi dimenzió szempontjainak érvényesítése szerves részét képezze az EGAA-ból EÁA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás felhasználása egyes szakaszainak, és azokat a felhasználás szakaszai során előmozdítsák felhasználása valamennyi megfelelő szakaszának szerves részét képezze, és elő legyen mozdítva. [Mód. 70]

A Bizottság és a tagállamok megtesznek minden megfelelő lépést, hogy az EGAA-hoz EÁA-hoz való hozzáférésnél, valamint a pénzügyi hozzájárulás felhasználásának különböző szakaszaiban megelőzzenek bármilyen hátrányos megkülönböztetést, amely nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapul.

12. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

(1)  A Bizottság kezdeményezésére az EGAA EÁA éves felső határának 0,5 %-a erejéig az alap felhasználható a végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra segítségnyújtás, így például előkészítő, nyomonkövetési, adatgyűjtési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre intézkedések finanszírozására, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, a kommunikációs tevékenységeket, valamint az olyan tevékenységeket, amelyek elősegítik az EGAA EÁA láthatóságát és egyéb adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Erősíteni kell a szinergiát a strukturális változások nyomon követesére szolgáló, már működő rendszerekkel, például az Európai Szerkezetátalakítási Figyelővel. Az ilyen intézkedések a jövőbeni és az előző programozási időszakokra is kiterjedhetnek. [Mód. 71]

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott felső határra figyelemmel a Bizottság a költségvetési rendelet 31. cikkével összhangban az érintett költségvetési sorokra történő előirányzat-átcsoportosítás iránti kérelmet nyújt be technikai segítségnyújtás céljára.

(3)  A Bizottság a technikai segítségnyújtást saját kezdeményezésére közvetlen vagy közvetett irányítással hajtja végre a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja] alapján.

Amennyiben a Bizottság közvetett irányítás keretében hajtja végre a technikai segítségnyújtást, úgy biztosítja a rá háruló feladatok végrehajtásáért felelős harmadik fél kinevezési eljárásának átláthatóságát, valamint az EÁA-ban érdekelt valamennyi fél, köztük a Parlament tájékoztatását az említett célra kiválasztott alvállalkozó kilétéről. [Mód. 72]

(4)  A Bizottság a technikai segítségnyújtás keretében tájékoztatást és iránymutatást is nyújt a tagállamoknak az EGAA EÁA felhasználása, nyomon követése és értékelése kapcsán, többek között ügyfélszolgálat létrehozása révén. A Bizottság az EGAA EÁA felhasználásáról tájékoztatást és egyértelmű iránymutatást nyújt az európai és nemzeti szociális partnereknek is. Az iránymutatások magukban foglalhatják munkacsoportok létrehozását is, amennyiben egy tagállamban súlyos gazdasági zavarok lépnek fel. [Mód. 73]

13. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  A tagállamok elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a kedvezményezetteknek, a helyi és regionális hatóságoknak, a szociális partnereknek, a médiának és a nyilvánosságnak. A tagállamok biztosítják, hogy a finanszírozás uniós hozzáadott értéke kiemelt figyelmet kapjon, és a költségvetés átláthatóságának növelése érdekében közreműködnek a Bizottság adatgyűjtési erőfeszítéseiben. [Mód. 74]

A tagállamok a [közös rendelkezésekről szóló rendelet VIII. mellékletével] összhangban használják az EU jelképét , és azt egy, a támogatásra utaló egyszerű mondattal együtt tüntetik fel („az Európai Unió finanszírozásával/társfinanszírozásával”).

(2)  A Bizottság az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető online megjelenést biztosít, és azt rendszeresen frissíti, hogy naprakész információkat nyújtson az EGAA-ról EÁA-ról, útmutatást adjon a kérelmek benyújtásához és a támogatható intézkedésekkel kapcsolatban, rendszeresen frissített listát biztosítson a tagállami kapcsolattartókról, valamint információkkal szolgáljon az elfogadott és elutasított kérelmekről és az Európai Parlament és a Tanács költségvetési eljárásban betöltött szerepéről. [Mód. 75]

(3)  A Bizottság az EGAA EÁA láthatóságának növelése, támogathatósági kritériumainak és pályázati eljárásainak ismertetése, hatékonyságának növelése javítása, valamint az uniós polgárok és munkavállalók – közöttük az információkhoz való hozzáférés tekintetében nehézségekkel küzdő vidéki övezetekben élő polgárok és munkavállalók – körében való ismertségének biztosítása érdekében előmozdítja a kommunikáció terén meglévő bevált gyakorlatok terjesztését és tapasztalatokon alapuló tájékoztatási és kommunikációs tevékenységet végez az EGAA-val EÁA-val kapcsolatos ügyekről és eredményekről. [Mód. 76]

A tagállamok biztosítják, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kérésére minden kommunikációs és tájékoztató anyag elérhető legyen, és az ilyen anyagokra az Uniónak jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt adnak, és az azokhoz fűződő minden korábbi meglévő jogosultságot is megadjanak. Az engedély a következő jogokat biztosítja az Uniónak:

–  belső használat, azaz a kommunikációs és tájékoztató anyagok reprodukálásának, másolásának és az EU és az uniós tagállamok intézményei, szervei és ügynökségei és azok alkalmazottai számára történő hozzáférhetővé tételének a joga;

–  a kommunikációs és tájékoztató anyagok reprodukálása bármilyen módon és formában, egészben vagy részben;

–  a kommunikációs és tájékoztató anyagok nyilvánossághoz történő közvetítése a kommunikáció bármilyen eszközével;

–  a kommunikációs és tájékoztató anyagoknak (vagy azok másolatának) a nyilvánosságra hozatala bármilyen formában;

–  a kommunikációs és tájékoztató anyagok tárolása és archiválása;

–  a kommunikációs és tájékoztató anyagokkal kapcsolatos jogok licenciába adása harmadik felek részére;

Az Unió számára további jogok biztosíthatók.

(4)  Az e rendelet alapján kommunikációs tevékenységekre elkülönített források hozzájárulnak az Unió politikai prioritásai intézményi kommunikációjához is, feltéve, hogy e tevékenységek kapcsolódnak e rendelet 3. cikkben foglalt általános célkitűzéseihez.

14. cikk

A pénzügyi hozzájárulás meghatározása

(1)  A Bizottság a 9. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján, és különösen a célcsoportot alkotó kedvezményezettek számát, a javasolt intézkedéseket és a becsült költségeket figyelembe véve értékeli az adott esetben rendelkezésre álló források keretein belül az EGAA-ból EÁA-ból adható pénzügyi hozzájárulás összegét, és a lehető legrövidebb időn 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül javaslatot tesz rá. [Mód. 77]

(2)  Az EGAA EÁA társfinanszírozási arányát az adott tagállamban alkalmazott legmagasabb ESZA+ társfinanszírozási arányhoz kell igazítani.

(3)  Amennyiben a 9. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának e rendelet szerinti feltételeiteljesülnek, azonnal megindítja a 16. cikkben meghatározott eljárást és értesíti a kérelmező tagállamot. [Mód. 78]

(4)  Amennyiben a 9. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának e rendelet szerinti feltételei nem teljesülnek, erről azonnal értesíti a kérelmező tagállamot és minden érintett felet, közöttük az Európai Parlamentet is. [Mód. 79]

15. cikk

Támogathatósági időszak

(1)  A kiadások a 9. cikk (5) bekezdésének j) pontja szerinti kérelemben meghatározott azon időponttól támogathatók az EGAA-ból EÁA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásból, amelyen az érintett tagállam a 8. cikk (1), illetve (4) bekezdésével összhangban megkezdi vagy amelyen meg kellene kezdenie a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek, illetve azon időponttól kezdve, amikor az EGAA EÁA felhasználására irányuló igazgatási kiadások felmerülnek.

(2)  A tagállam amint lehetséges, de legkésőbb a lehető legrövidebb időn belül végrehajtja a 8. cikkben meghatározott támogatható intézkedéseket. Ezen intézkedések végrehajtását minden esetben a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozat hatálybalépésétől számított 24 6 hónapon belül végrehajtja meg kell kezdeni, és legkésőbb a 8. cikkben meghatározott támogatható intézkedéseket pénzügyi hozzájárulásról szóló határozat hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül be kell fejezni. [Mód. 80]

(3)  A végrehajtási időszak a 9. cikk (5) bekezdésének j) pontja szerint a kérelemben meghatározott azon időpontoktól kezdődik, amikor az érintett tagállam a 8. cikk szerint megkezdi a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek az EGAA EÁA végrehajtása céljából, és a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozat hatálybalépésétől számított 24 hónappal ér véget.

(4)  Amennyiben a kedvezményezett olyan oktatásban vagy képzésben vesz részt, amelynek időtartama két év vagy több, az ilyen tanfolyammal kapcsolatos kiadások a záró jelentés benyújtásának a 20. cikk (1) bekezdésében említett határidejéig EÁA-ból társfinanszírozhatók feltéve, hogy az adott kiadások az említett időpontot megelőzően felmerültek.

(5)  A 8. cikk (4) bekezdése szerinti kiadások a záró jelentés 20. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásának határidejéig támogathatók.

16. cikk

Költségvetési eljárás és végrehajtás

(1)  Ha Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott megállapítja, hogy az EGAA-ból nyújtandó EÁA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás feltételei támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek teljesülnek, a költségvetési rendelet 31. cikkével összhangban javaslatot nyújt be az érintett költségvetési sorokra történő átcsoportosítás iránti kérelmet nyújt be EÁA felhasználására. Az EÁA felhasználására vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg legkésőbb egy hónappal a javaslat eléjük terjesztését követően. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével jár el.

A Bizottság az EÁA igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatának benyújtásával egyidejűleg az érintett költségvetési sorokra történő átcsoportosításra is javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Nézeteltérés esetén háromoldalú egyeztetési eljárást kell indítani.

Az EÁA-val kapcsolatos átcsoportosításokat a költségvetési rendelet 31. cikkének megfelelően hajtják végre. [Mód. 81]

(2)  Az átcsoportosítási kérelmet a pályázat támogathatóságának vizsgálatáról szóló összefoglalónak kell kísérnie. [Mód. 82]

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot fogad el, amely abban az időpontban lép hatályba, amikor a Bizottság értesül a költségvetési átcsoportosítás az Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyásáról. Ez a határozat a költségvetési rendelet 110. cikke értelmében finanszírozási határozatnak minősül elfogadja az EÁA felhasználásáról szóló határozatot. [Mód. 83]

(3a)  Az (1) bekezdés szerinti, az EÁÁ felhasználásáról szóló határozatra irányuló javaslat a következőket tartalmazza:

a)  a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelést, az értékelés alapjául szolgáló információk összefoglalásával együtt;

b)  annak bizonyítékát, hogy a 5. és 10. cikkben rögzített követelmények teljesülnek; valamint

c)  a javasolt összegek indokolását. [Mód. 84]

16a. cikk

Kivételes esetek

Kivételes esetekben és amennyiben a fontosabb szerkezetátalakítások évében az alapban rendelkezésre álló meglévő pénzügyi forrás nem elegendő a költségvetési hatóság által szükségesnek ítélt támogatási összeg fedezésére, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözet a következő évi alapból kerüljön finanszírozásra. A fontosabb szerkezetátalakítások évében és az azt követő évben minden körülmények között tiszteletben kell tartani az alap éves költségvetési felső határát. [Mód. 85]

17. cikk

A pénzügyi hozzájárulás kifizetése és felhasználása

(1)  A pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatnak a 16. cikk (3) bekezdése szerinti hatálybalépését követően a Bizottság, főszabály szerint 15 munkanapon belül egyösszegű, 100 %-os előfinanszírozási kifizetés formájában kifizeti az érintett tagállam részére a pénzügyi hozzájárulást. Az előfinanszírozást akkor számolják el, amikor a tagállam a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtja az igazolt költségnyilatkozatot. Az el nem költött összeget a Bizottság részére vissza kell téríteni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulást a költségvetési rendelet 63. cikkével összhangban, megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

(3)  A finanszírozás részletes technikai feltételeit a Bizottság a pénzügyi hozzájárulásról szóló, a 16. cikk (3) bekezdésében említett határozatban rögzíti.

(4)  Az érintett tagállam a személyre szabott szolgáltatási csomagban foglalt tevékenységek végrehajtása során a tevékenységek módosítására vonatkozó javaslatot nyújthat be a Bizottságnak, és a tevékenységeket a 8. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt más támogatható intézkedésekkel egészítheti ki, feltéve, hogy a módosítások kellően indokoltak és a teljes összeg nem haladja meg a 16. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulást. A Bizottság értékeli a javasolt módosításokat, és egyetértése esetén ennek megfelelően módosítja a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot.

(5)  Az érintett tagállam számára rugalmasságot kell biztosítani, hogy a költségvetési jogcímek között átcsoportosíthasson összegeket a 16. cikk (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatban foglaltak szerint. Ha az átcsoportosítás mértéke egy vagy több jogcím esetében meghaladja a 20 %-ot, a tagállam előzetesen értesíti a Bizottságot.

18. cikk

Az euró használata

Az e rendelet szerinti kérelmekben, pénzügyi hozzájárulásokról szóló határozatokban és jelentésekben, valamint a kapcsolódó dokumentumokban szereplő összegeket mindig euróban kell feltüntetni.

19. cikk

Mutatók

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a mellékletben szereplő mutatók módosítására, amennyiben azt az alap hatékony felhasználása érdekében szükségesnek ítéli.

19a. cikk

Minta a kedvezményezetti körben végzendő felméréshez

A kedvezményezetti körre kiterjedő, a 20. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felmérés a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktussal létrehozott mintán alapul. A Bizottság ezt a végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban fogadja el az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából. [Mód. 86]

20. cikk

Záró jelentés és lezárás

(1)  A 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak végét követő hat hónapon belül az érintett tagállam záró jelentésben számol be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról, és ezen belül tájékoztatást ad:

a)  az intézkedések típusairól és főbb a kapott eredményeiről, beszámolva a kihívásokról, a levont tanulságokról, a más uniós alapokkal, különösen az az ESZA+ alappal való szinergiákról és komplementaritásról, jelezve adott esetben a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásaival összhangban más uniós vagy nemzeti programokból finanszírozott intézkedésekkel való komplementaritást; [Mód. 87]

b)  azon szervezetek nevéről, amelyek a tagállamban végrehajtják az intézkedéscsomagot;

c)  a 19. cikkben meghatározott mutatókról;

d)  a kedvezményezettek körében hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően követő hat hónapon belül végzett felmérés eredményeiről, amely a következőkre terjed ki: a kedvezményezettek foglalkoztathatóságában észlelt változás, illetve azok körében, akik elhelyezkedtek, további információ az új munkahely minőségéről és típusáról, például a munkaórák, a felelősségi szint és a munkabér szintjének változása az előző munkahellyel összehasonlítva, valamint az az ágazat, amelyben a munkavállaló elhelyezkedett és ezen információk bontása nem, korcsoport és képzettségi szint szerint; [Mód. 88]

e)  arról, hogy az elbocsátó vállalkozás – az induló vállalkozások, a mikrovállalkozások és a kkv-k kivételével – az előző öt évben részesült-e állami támogatásban vagy az Unió Kohéziós Alapjából vagy strukturális alapjaiból finanszírozott támogatásban; [Mód. 89]

f)  a kiadásokat alátámasztó elszámolásról.

(2)  A 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak lejártát követő tizenkilenc hónapon belül az érintett tagállam benyújtja a melléklet 3. pontjában meghatározott hosszabb távú eredménymutatóról tájékoztatást nyújtó teljes és megfelelően ellenőrzött egyszerű adatkészletet. [Mód. 90]

(3)  A Bizottság az (1) bekezdésben előírt valamennyi információ kézhezvételét követő hat hónapon belül az EGAA-ból EÁA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás végső összegének, valamint adott esetben a 24. cikkel összhangban az érintett tagállam részéről esedékes összeg megállapításával lezárja a pénzügyi hozzájárulást. A lezárás feltétele a (2) bekezdésben említett hosszabb távú eredménymutató megadása.

21. cikk

Kétéves jelentés

(1)  A Bizottság 2021. augusztus 1-jéig és azt követően kétévente átfogó, mennyiségi és minőségi jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e rendelet és az 1309/2013/EU rendelet alapján az előző két évben végzett tevékenységekről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA EÁA által elért eredményeket mutatja be és elsősorban a benyújtott kérelmekkel, feldolgozásuk sebességével és a meglévő jogszabályok potenciális hiányosságaival, az elfogadott határozatokkal, a finanszírozott tevékenységekkel – és ezen belül a mellékletben meghatározott mutatókról szóló statisztikákkal és az ilyen intézkedések és az egyéb uniós alapokból, különösen az ESZA+-ból támogatott tevékenységek közötti kiegészítő jelleggel –, valamint a pénzügyi támogatás lezárásával kapcsolatban nyújt tájékoztatást, dokumentálja továbbá azokat a kérelmeket, amelyeket elegendő előirányzat vagy a támogathatóság hiánya miatt elutasítottak vagy csökkentett tartalommal fogadtak el. [Mód. 91]

(2)  A jelentést tájékoztatás céljából a tagállamok, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és a szociális partnerek is megkapják. [Mód. 92]

22. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság négyévente saját kezdeményezésére és a tagállamokkal szorosan együttműködve értékeli az EGAA-ból EÁA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat, beleértve a nemzeti, regionális és helyi szintű alkalmazás későbbi hatásvizsgálatát.

Az első albekezdésben említett értékelés céljából a tagállamok összegyűjtik az EÁA-ügyekkel és a támogatott munkavállalókkal kapcsolatos valamennyi rendelkezésre álló adatot. [Mód. 93]

(2)  Az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeit tájékoztatásul az Európai Parlament, a Tanács, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és a szociális partnerek is megkapják. Az értékelésekben megfogalmazott ajánlásokat figyelembe kell venni a foglalkoztatáshoz és a szociális ügyekhez kapcsolódó új programok kialakításakor vagy a meglévő programok továbbfejlesztésekor.

(3)  Az (1) bekezdésben említett értékeléseknek tartalmazniuk kell a pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó statisztikákat, ágazatonkénti és tagállamonkénti bontásban. [Mód. 94]

(4)  Annak érdekében, hogy az EGAA EÁA végrehajtásának alakulását hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

23. cikk

Irányítás és pénzügyi ellenőrzés

(1)  A Bizottság uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségi körének sérelme nélkül, az EGAA-ból EÁA-ból támogatott intézkedések irányításáért és azok pénzügyi ellenőrzéséért a tagállamok felelősek. A tagállamok intézkedései a következő lépéseket foglalják magukban:

a)  meggyőződnek arról, hogy az irányítási és kontrollrendszer oly módon jött létre és azt oly módon alkalmazzák, hogy az uniós alapok hatékony és szabályszerű felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően biztosított legyen;

b)  biztosítják, hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatáscsomagot nyújtó szervekkel kötött szerződések előírják a nyomonkövetési adatok szolgáltatását;

c)  meggyőződnek arról, hogy a finanszírozott tevékenységeket megfelelően hajtották végre;

d)  biztosítják, hogy a támogatott kiadások alapjául szolgáló ellenőrizhető igazoló dokumentumok jogszerűek és szabályosak legyenek;

e)  megelőzik, feltárják és korrigálják a szabálytalanságokat, köztük a csalásokat, valamint – adott esetben a késedelmi kamatokkal együtt – visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket. A tagállamok jelentik a Bizottságnak a szabálytalanságokat, ideértve a csalásokat is.

(2)  A költségvetési rendelet [63. cikke (3) bekezdésének?] alkalmazásában a tagállamok kijelölik az EGAA EÁA által támogatott tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért felelős szerveket. Az e rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett záró jelentés benyújtásakor a kijelölt szervek benyújtják a Bizottságnak a költségvetési rendelet [63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében?]meghatározott információkat a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról.

Amennyiben az 1309/2013/EU rendelet szerint kijelölt hatóságok kellő garanciát nyújtanak arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történt, az érintett tagállam értesítheti a Bizottságot, hogy e hatóságok kijelölése e rendelet szerint megerősítésre került. Ebben az esetben az érintett tagállam megjelöli, hogy mely hatóságok kijelölése került megerősítésre , és azok milyen funkciókat látnak el.

(3)  Szabálytalanság megállapítása esetén a tagállamok elvégzik az előírt pénzügyi korrekciókat. A tagállam által végzett korrekciók a pénzügyi hozzájárulás részleges vagy teljes visszavonásából állnak. A tagállam visszafizettet minden, a feltárt szabálytalanság következtében jogosulatlanul kifizetett összeget, visszafizeti azt a Bizottságnak, és amennyiben az összeget az érintett tagállam a rendelkezésre álló időn belül nem fizeti vissza, késedelmi kamat is esedékessé válik.

(4)  A Bizottság az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó hatáskörében minden szükséges lépést megtesz annak ellenőrzése érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek megvalósítására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kerüljön sor. A kérelmező tagállam feladata, hogy zavartalanul működő irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkezzen. A Bizottság megbizonyosodik arról, hogy e rendszereket létrehozták.

E célból, a Számvevőszék hatáskörének, illetve a tagállamok által a nemzeti törvényeikkel, rendeleteikkel és igazgatási rendelkezéseikkel összhangban végzett vizsgálatoknak a sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői, illetve alkalmazottai az EGAA EÁA által finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban legalább egy munkanappal korábban történő értesítés mellett helyszíni ellenőrzést végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzést is. Amennyiben segítségre van szükségre, a Bizottság értesíti a kérelmező tagállamot. Az érintett tagállam tisztviselői vagy alkalmazottai részt vehetnek ezeken az ellenőrzéseken.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben az (1) bekezdés e) pontját kiegészíti a jelentendő szabálytalanságok eseteinek és a benyújtandó adatokra vonatkozó kritériumoknak a meghatározásával.

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 26. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban, hogy e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében meghatározza a szabálytalanságok bejelentésének formátumát.

(7)  A tagállam gondoskodik róla, hogy a felmerült kiadásokkal kapcsolatos igazoló dokumentumok az EGAA-ból EÁA-ból kapott pénzügyi hozzájárulás lezárását követő három évig a Bizottság és a Számvevőszék számára hozzáférhetők maradjanak.

24. cikk

A pénzügyi hozzájárulás visszafizettetése

(1)  Abban az esetben, ha az összegangolt, személyre szabott szolgáltatáscsomag tényleges költsége kevesebb mint a pénzügyi hozzájárulás 16. cikk alapján megállapított összege, a Bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételek benyújtására – a tagállamot a pénzügyi hozzájárulás megfelelő részének visszafizetésére kötelezi.

(2)  Ha a szükséges ellenőrzések elvégzése után a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem tett eleget a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatban vagy a 23. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek, lehetőséget biztosít az adott tagállamnak, hogy észrevételeket tegyen. Amennyiben nem sikerül megállapodni, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, és a szóban forgó intézkedésre az EGAA-ból EÁA-ból juttatott hozzájárulás részleges vagy teljes visszavonásával elvégzi a szükséges pénzügyi korrekciókat. E határozat meghozatalára a tagállamtól kapott észrevételek beérkezését követő 12 hónappal kerül sor. Az érintett tagállam visszafizettet minden, a feltárt szabálytalanság következtében jogosulatlanul kifizetett összeget, visszafizeti azt a Bizottságnak, és amennyiben az összeget az érintett tagállam a rendelkezésre álló időn belül nem fizeti vissza, késedelmi kamat is esedékessé válik.

25. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 19. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására szóló felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően határozatlan időre szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 19. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam elteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

26. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(29) értelmében vett bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

27. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az 1309/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó a 2020. december 31-ig benyújtott kérelmekre. Továbbra is alkalmazandó az érintett ügyekre azok lezárásáig.

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit a 2021. január 1-jétől benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az EGGA EÁA-pályázatok közös kimeneti mutatói és eredménymutatói

Minden személyes adatot(30) társadalmi nem szerinti bontásban kell tárolni (nő, férfi, nem bináris).

1.  A kedvezményezettekre vonatkozó közös kimeneti mutatók

–  munkanélküli*,

–  inaktív*,

–  alkalmazott*,

–  önálló vállalkozó*,

–  30 éven aluli*,

–  54 éven felüli*,

–  alsó középfokú vagy annál alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező (ISCED 0-2)*,

–  felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező*,

–  felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező*,

–  kevesebb mint két év szakmai tapasztalattal rendelkező,

–  több mint kettő, de kevesebb mint 10 év szakmai tapasztalattal rendelkező,

–  több mint 10 év szakmai tapasztalattal rendelkező. [Mód. 95]

A kedvezményezettek teljes száma a foglalkoztatási viszonyra(31) vonatkozó közös kimeneti mutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra.

Az EGAA-ból EÁA-ból társfinanszírozott intézkedések kedvezményezettjeire vonatkozó ezen adatokat szerepeltetni kell a záró jelentésben a 20. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint.

2.  A kedvezményezettekre vonatkozó közös eredménymutatók

–  azon EGAAEÁA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik 6 hónappal a végrehajtási időszak végét követően foglalkoztatásban állnak (a munkaszerződés típusa szerinti bontásban: teljes munkaidőben/részmunkaidőben, határozott időre/határozatlan időre szóló szerződéssel) vagy önálló vállalkozók*,

–  azon EGAAEÁA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik 6 hónappal a végrehajtási időszak végét követően képesítéssel rendelkeznek*,

–  azon EGAAEÁA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik 6 hónappal a végrehajtási időszak végét követően oktatásban vagy képzésben vesznek részt*.

Ezeket az adatokat a 20. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a záró jelentésben kell benyújtani, és (a 20. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerint) az illetékes hatóságok által szolgáltatott adatok és a kedvezményezettek körében végzett felmérések alapján kell gyűjteni. Az említett adatoknak a kedvezményezetteknek a közös kimeneti mutatók révén jelentett teljes számára ki kell terjedniük (1). A százalékos arányoknak tehát erre az összesített számra kell vonatkozniuk.

3.  A kedvezményezettekre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutató

–  azon EGAAEÁA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik 18 hónappal a költségvetési rendeletben meghatározott végrehajtási időszak végét követően foglalkoztatásban állnak, ideértve az önálló vállalkozást*.

Ezeket az adatokat a végrehajtási időszak végét követő tizenkilencedik hónap végéig kell megadni. Az adatoknak a közös kimeneti mutatók (1) révén jelentett kedvezményezettek teljes számára ki kell terjedniük. A százalékos arányoknak tehát erre az összesített számra kell vonatkozniuk. A több mint 1 000 kedvezményezettet érintő nagyobb eseteknél az adatgyűjtés történhet a kedvezményezettek kimeneti mutató (1) útján jelentett teljes számának reprezentatív mintája alapján is.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(3)HL C ...
(4)HL C ...
(5)Az Európai Parlament 2019. január 16-i álláspontja.
(6)https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights_hu
(7)http://eu-un.europa.eu/eu-response-2030-agenda-sustainable-development-sustainable-european-future/
(8)https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld
(9)https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/communication-new-modern-multiannual-financial-framework_en.pdf
(10)https://ec.europa.eu/commission/white-paper-future-europe-reflections-and-scenarios-eu27_en
(11)https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-harnessing-globalisation_hu
(12)https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-future-eu-finances_hu
(13)A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret” (COM(2013)0882, 2013.12.13.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 1927/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról (HL L 406., 2006.12.30., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 546/2009/EK rendelete (2009. június 18.) az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 167., 2009.6.29., 26. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 855. o.).
(17)COM(2018)0297 és az azt kísérő SWD(2018)0192.
(18)A Bizottság szolgálati munkadokumentuma SWD(2018)0171 és melléklete COM(2018)0321.
(19)HL L […], […], […]. o.
(20)A hivatkozást naprakésszé kell tenni.
(21)A hivatkozást naprakésszé kell tenni.
(22)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(23)A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(24)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(25)A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(26)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(27) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(28)A hivatkozást ellenőrizni kell/naprakésszé kell tenni: A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 16. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(30)Az irányító hatóságok olyan rendszert állítanak fel, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat. A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.) rendelkezéseivel és különösen annak 4., 6. és 9. cikkével. A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatfeldolgozás az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges (lásd az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontját).
(31)munkanélküli, inaktív, alkalmazott, önálló vállalkozó.


Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) ***I
PDF 454kWORD 173k
Az Európai Parlament 2019. január 16-án elfogadott módosításai az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0382 – C8-0232/2018 – 2018/0206(COD))(1)
P8_TA(2019)0020A8-0461/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
-1 preambulumbekezdés (új)
(-1)  Az EUSZ 3. cikkének értelmében az Unió a belső piac kialakítása során a magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon munkálkodik; előmozdítja a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét; valamint küzd a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció ellen. Az EUMSZ 9. cikke értelmében az Uniónak politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell vennie a többek közt a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia, ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174. cikkének megfelelően.
(1)  2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia, ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174., illetve 175. cikkének megfelelően. Az ESZA+ keretében végrehajtott valamennyi intézkedésnek tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: a Charta), az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt, valamint tekintettel kell lennie a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelynek az Európai Unió és annak valamennyi tagállama részes fele.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.
(2)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködésével kell kidolgozni, figyelemmel kell lenniük a nemek közötti egyenlőség szempontjára, és azokat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell előterjeszteni. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A(z) […] Európai Tanács elfogadta a tagállamok módosított foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat annak érdekében, hogy a szöveget összhangba hozza a szociális jogok európai pillérének elveivel az európai versenyképesség javítása, valamint a beruházások, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Annak biztosítására, hogy az ESZA+ teljes összhangban álljon az említett iránymutatások célkitűzéseivel, különös tekintettel a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés és a társadalmi kirekesztés, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén meghatározott célkitűzésekre, az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamokat, figyelembe véve az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott, vonatkozó integrált iránymutatásokat és releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint – adott esetben – nemzeti szinten a nemzeti foglalkoztatási stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramokat. Az ESZA+-nak a kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtásával összefüggő területeket is elő kell segítenie, ilyen különösen az „európai készségfejlesztési program” és az „európai oktatási térség”, a vonatkozó tanácsi ajánlások és egyéb kezdeményezések, mint például az ifjúsági garancia, a kompetenciafejlesztési pálya, valamint a tartósan munkanélküliek integrációja.
(3)  A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások, amelyeket a Tanács az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban fogadott el, nevezetesen: a munkaerő-kereslet fellendítése; a munkaerő-kínálat javítása: munkavállalás, készségek és kompetenciák; a munkaerőpiacok működésének és a társadalmi párbeszéd hatékonyságának javítása, valamint a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítása, a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység elleni küzdelem, így a közszolgáltatások javítása az egészségügyi ágazatban és más ágazatokban, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal együtt az Európa 2020 stratégiát alátámasztó integrált iránymutatások részét képezik. A(z) […] Európai Tanács elfogadta a tagállamok módosított foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat annak érdekében, hogy azokat összhangba hozza a szociális jogok európai pillérének elveivel a munkahelyteremtés ösztönzése és a társadalmi kohézió erősítése, ezáltal az európai versenyképesség javítása, valamint az uniós beruházások serkentése érdekében. Annak biztosítására, hogy az ESZA+ teljes összhangban álljon a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások célkitűzéseivel, a tagállamoknak programozniuk kell az ESZA+ keretében nyújtandó, számukra releváns támogatásokat, figyelembe véve a szóban forgó iránymutatásokat, valamint az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének és 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint nemzeti szinten a nemzeti stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramok foglalkoztatási és társadalmi szempontjait. Az ESZA+ progamnak a kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtásával összefüggő területeket is elő kell segítenie, ilyen különösen az „európai készségfejlesztési program” és az „európai oktatási térség”, az ifjúsági garancia és más vonatkozó tanácsi ajánlások és egyéb kezdeményezések, mint például a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, valamint a kompetenciafejlesztési pályákról, a tartósan munkanélküliek integrációjáról, a szakmai gyakorlatok európai minőségi keretéről, valamint a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervről szóló ajánlások és kezdeményezések.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
Recital 4
(4)  2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje” című dokumentumra az Unió által adott választ – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a három irány (gazdaság, társadalom és környezet) mentén kiegyensúlyozott és integrált módon kell megvalósítani a fenntartható fejlődést. Nagyon fontos, hogy az Unió valamennyi bel- és külpolitikai területének szerves részévé váljon a fenntartható fejlődés, az Unió pedig az általános problémák megoldására törekedjen az általa alkalmazott szakpolitikákkal. A Tanács üdvözölte a 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című bizottsági közleményt, amely az első lépést jelenti a fenntartható fejlesztési célok elterjesztése, illetve a valamennyi uniós szakpolitikára legfontosabb vezérelvként alkalmazandó fenntartható fejlesztés irányába, beleértve a finanszírozási eszközöket is.
(4)  2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje” című dokumentumra az Unió által adott választ – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a három irány (gazdaság, társadalom és környezet) mentén kiegyensúlyozott és integrált módon kell megvalósítani a fenntartható fejlődést. Nagyon fontos, hogy az Unió valamennyi bel- és külpolitikai területének szerves részévé váljon a fenntartható fejlődés, az Unió pedig az általános problémák megoldására törekedjen az általa alkalmazott szakpolitikákkal. A Tanács üdvözölte a 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című bizottsági közleményt, amely az első lépést jelenti a fenntartható fejlesztési célok elterjesztése, illetve a valamennyi uniós szakpolitikára legfontosabb vezérelvként alkalmazandó fenntartható fejlesztés irányába, beleértve a finanszírozási eszközöket is. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez többek közt a szegénység szélsőséges formáinak felszámolása (1. cél) révén; a minőségi és inkluzív oktatás előmozdítása (4. cél); a nemek közötti egyenlőség előmozdítása (5. cél); a tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes körű és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka előmozdítása (8. cél); valamint az egyenlőtlenség csökkentése (10. cél) révén.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
Recital 4 a (új)
(4a)  Az Unió és tagállamai céljai között – szem előtt tartva az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai Szociális Chartát –, szerepelnie kell a foglalkoztatás előmozdításának, az élet- és munkakörülmények javításának a tartósan magas foglalkoztatás megvalósítása és a kirekesztés elleni küzdelem céljából, összhangban az EUMSZ 151. cikkével.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  Az európai társadalom továbbra is számos társadalmi kihívással néz szembe. Több mint 100 millióra tehető a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett polgárok száma, az ifjúsági munkanélküliség aránya még mindig kétszerese az általános munkanélküliségi rátának, továbbá javítani kell a harmadik országbeli állampolgárok integrációját. Ezek a kihívások nem csak a közvetlenül érintett polgárok jóllétét fenyegetik, hanem gazdasági és társadalmi nyomás alá helyezik az európai társadalom egészét is.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
Recital 5
(5)  A gazdasági globalizáció, a migrációs hullám kezelése, a fokozott biztonsági fenyegetés, a tiszta energiára való átállás, a technológiai változások és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségek fejlesztésével, a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például a munkaerő mobilitásán keresztül is – a foglalkoztatási és szociális politika javításával az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.
(5)  A gazdasági globalizáció, a társadalmi egyenlőtlenségek, a migrációs hullám és a kapcsolódó integrációs kihívások kezelése, a tiszta energia és a méltányos átmenet, a technológiai változások, a demográfiai hanyatlás, a munkanélküliség általában és az ifjúsági munkanélküliség és a társadalom és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségekbe, az oktatásba, a képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba való befektetéssel, a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például az uniós polgárok munkavállalói mobilitásán keresztül is – a kompetenciák és ismeretek, a foglalkoztatási és szociális politika javításával, valamint a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli növekvő egészségi egyenlőtlenségek kezelésével az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.
(6)  A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, illetve más alapokkal való összehangolását, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A(z) [az új költségvetési rendelet] (EU, Euratom) rendelet (a költségvetési rendelet) megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozási programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ közvetlen vagy közvetett irányítása alatt megvalósítandó fellépésekre.
(7)  A(z) [az új költségvetési rendelet] (EU, Euratom) rendelet (a költségvetési rendelet) megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra valamint a pénzügyi eszközök közötti szinergiákra – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozási programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ közvetlen vagy közvetett irányítása alatt megvalósítandó fellépésekre. E rendeletben meg kell határozni az operatív célkitűzéseket, valamint konkrét rendelkezéseket kell megállapítani az ESZA+ által közvetlen és közvetett irányítás keretében finanszírozásban részesíthető intézkedésekre vonatkozóan.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.
(8)  A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági befogadásához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, illetve integrált finanszírozási módszerek révén további szinergialehetőségek megteremtése érdekében az ESZA+ programba be kell építeni azokat a fellépéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja, illetve az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program támogatott. Az ESZA+ programnak ezért a következő három ágból kell állnia: a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve az egészségügyi ág. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, különösen a tagállamok esetében, miközben egyszerűsödnek az élelmiszerek és/vagy alapvető anyagi támogatások szétosztásához hasonló egyszerűbb tevékenységekre vonatkozó szabályok.
(9)  A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, illetve integrált finanszírozási módszerek révén további szinergialehetőségek megteremtése érdekében az ESZA+ programba be kell építeni azokat a fellépéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja, illetve az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program támogatott. Az ESZA+ programnak ezért a következő három ágból kell állnia: a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve a közvetlen és közvetett irányítás alatt működő egészségügyi ág. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, különösen a tagállamok és a kedvezményezettek esetében, miközben egyszerűsödnek az élelmiszerek és/vagy alapvető anyagi támogatások szétosztásához hasonló egyszerűbb tevékenységekre vonatkozó szabályok.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az ESZA+ e tágabb célkitűzésére tekintettel azzal is célszerű számolni, hogy a munkaerőpiacok hatékonyságának fokozása és a színvonalas munkahelyekhez való jutás előmozdítása, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítása, valamint a társadalmi befogadás és az egészségügy javítása, illetve a szegénység csökkentése nemcsak megosztott irányítással, hanem a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával is történik ott, ahol uniós szintű fellépésekre van szükség.
(10)  Az Uniónak hozzá kell járulnia a tagállamok foglalkoztatási politikáihoz az együttműködés ösztönzése és tevékenységeik kiegészítése révén. Az ESZA+ e tágabb célkitűzésére tekintettel azzal is célszerű számolni, hogy a valamennyi nem szempontjából befogadó, nyílt és tisztességes munkaerőpiacok hatékonyságának fokozása és a színvonalas munkahelyekhez való hozzáférés előmozdítása, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítása, az oktatási rendszerekbe való visszailleszkedés segítése és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, valamint a társadalmi befogadás és az egészségügy javítása, illetve a szegénység felszámolása továbbra is elsősorban megosztott irányítással történik, és adott esetben a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával kiegészítve ott, ahol uniós szintű fellépésekre van szükség.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program és az ESZA+ összepárosítása az ESZA+ program egészségügyi ága által az egészségügyi rendszer hatékonyságának, ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására kifejlesztett kezdeményezések és szakpolitikák kidolgozása és kipróbálása, illetve a tagállamokban az ESZA+ rendelet egyéb ágai által biztosított eszközökkel történő végrehajtása között is szinergiát teremt.
(11)  Az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program és az ESZA+ összepárosítása az ESZA+ program egészségügyi ága által az egészségügyi rendszer hatékonyságának, hozzáférhetőségének, ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására kifejlesztett kezdeményezések és szakpolitikák kidolgozása és kipróbálása, illetve a tagállamokban az ESZA+ rendelet egyéb ágai által biztosított eszközökkel történő nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtása között is szinergiát teremt.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az ESZA+ számára. A pénzügyi keretösszeg egy részét a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával megvalósítandó fellépésekre kell felhasználni.
(12)  Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az ESZA+ számára. Meg kell határoznia a keretösszegnek a megosztott irányítással, valamint a közvetlen és közvetett irányításával megvalósítandó fellépésekre vonatkozó megosztását.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az ESZA+ programnak a foglalkoztatás előmozdítására kell törekednie a munkaerőpiacokra való (vissza)illeszkedést lehetővé tevő hatékony beavatkozásokkal – főként a fiatalok, illetve a tartósan munkanélküli és inaktív személyek esetében –, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság támogatásával. Az ESZA+ programnak a munkaerőpiacok működésének javítására kell törekednie a munkaerőpiaci intézmények, például az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítésének támogatásával annak érdekében, hogy jóval célzottabbá tudják tenni tanácsadási és útmutatási szolgáltatásaikat az álláskeresés és a munka világába való átmenet során, illetve javíthassák a dolgozók mobilitását. Az ESZA+-programnak elő kell segítenie a nők munkaerőpiaci részvételét egyebek mellett a munka és a magánélet közötti egyensúly, illetve a gyermekgondozási lehetőségek javítását célzó intézkedések révén. Az ESZA+ programnak egészséges és jól alkalmazkodó munkakörnyezet biztosítására is törekednie kell annak érdekében, hogy a változó munkavállalási formákkal kapcsolatos egészségügyi kockázatoknak és az elöregedő munkaerő igényeinek megfelelő válaszokat tudjon adni.
(13)  Az ESZA+ programnak a tagállamokkal szorosan együttműködve a foglalkoztatás előmozdítására kell törekednie a munkaerőpiacokra való be- és visszailleszkedést lehetővé tevő hatékony beavatkozásokkal – főként a fiatalok, illetve a tartósan munkanélküliek, a gondozók, a gazdaságilag inaktív és hátrányos helyzetű csoportok esetében –, valamint az önfoglalkoztatás, a vállalkozói készségek és a szociális gazdaság támogatásával. Az ESZA+ programnak a foglalkoztatási politikák és a munkaerőpiacok működésének javítására kell törekednie a munkaerőpiaci intézmények, például az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítésének támogatásával annak érdekében, hogy adott esetben jóval célzottabbá és személyre szabottabbá tudják tenni tanácsadási és útmutatási szolgáltatásaikat az álláskeresés és a munka világába való átmenet során, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, illetve hogy javíthassák a dolgozók mobilitását és megkülönböztetésmentesen nyújthassák a szolgáltatásaikat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a nők munkaerőpiaci részvételét egyebek mellett a munka és a magánélet közötti egyensúly javítását, illetve a megfizethető vagy ingyenes, minőségi gyermek- és idősgondozási lehetőségekhez és egyéb gondozási szolgáltatásokhoz vagy minőségi támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó intézkedések révén. Az ESZA+ programnak biztonságos, egészséges és jól alkalmazkodó munkakörnyezet biztosítására is törekednie kell annak érdekében, hogy a munkával és a változó munkavállalási formákkal kapcsolatos egészségügyi kockázatoknak és az elöregedő munkaerő igényeinek megfelelő válaszokat tudjon adni. Az ESZA+ programnak olyan intézkedéseket is támogatnia kell, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az oktatásból a foglalkoztatásba való belépést.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A szociális gazdaságban rejlő munkahelyteremtő potenciál támogatása és felszabadítása céljából az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális gazdasági vállalkozások a nemzeti foglalkoztatási és szociális innovációs programokba, valamint nemzeti reformprogramjaikba történő integrációjának javításához. A szociális gazdasági vállalkozás definíciójának a tagállamok szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályaiban, valamint az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekben rögzített meghatározásokat kell követnie.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az ESZA+ programnak olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a digitális készségekre gondolva – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a munkavállaláshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet területén, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia a versenyképességhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel, egész életen át tartó pályaorientációval az iparággal együttműködve, a készségigények előrejelzésével, korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével.
(14)  Mivel az ESZA+ a foglalkoztatásra, a készségekre és a társadalmi befogadásra vonatkozó fő uniós eszköz, elengedhetetlen, hogy az Unió valamennyi részén hozzájárulhasson a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz. E célból olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, megkülönböztetésmentes jellegének, hozzáférhetőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a nyelvi, vállalkozói és digitális készségekre gondolva, ideértve az adatvédelemmel és információkezeléssel kapcsolatos készségeket is – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a munkavállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz, és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A tartósan munkanélküli és a hátrányos szociális hátterű személyek esetében különös figyelmet kell fordítani társadalmi szerepvállalásuk megerősítésére. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet és a munkába való visszailleszkedés területén, támogatnia kell a mindenki számára biztosítandó egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia az inkluzivitáshoz, a versenyképességhez, a horizontális és vertikális szegregáció csökkentéséhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a szakoktatásba való beruházással, a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel – különös hangsúlyt helyezve a bevált duális rendszerre, amely ötvözi az oktatást és a munkatapasztalatot –, egész életen át tartó pályaorientációval, a készségigények előrejelzésével a szociális partnerekkel való együttműködésben, korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a nem formális és az informális tanulás támogatásával, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével. Az ESZA+ programnak emellett ösztönöznie kell a kisebbségek tanári hivatáshoz való hozzáférését, az olyan marginalizált közösségek jobb integrációját szem előtt tartva, mint a romák, a kisebbségek és a migránsok.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok nemzeti terveiben szereplő azon intézkedéseket, amelyek célja az energiaszegénység felszámolása, valamint a veszélyeztetett háztartások, köztük az energiaszegénység által érintett háztartások, valamint adott esetben a szociális lakások energiahatékonyságának előmozdítása, összhangban „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című bizottsági közleménnyel, valamint az energiaunió irányításáról szóló (XX/XX) európai parlamenti és tanácsi rendelettel és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvet módosító (XX/XX) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)  A jövőben az ESZA+ források tagállamok számára való elosztását annak bizonyításához kell kötni, hogy ténylegesen részt vesznek olyan projektekben, amelyek célja az oktatást és a szakmai tapasztalatot ötvöző duális rendszernek az ifjúsági garancia keretében történő bevezetése vagy megerősítése.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, megelőzi az iskolai lemorzsolódást, javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Ebben az összefüggésben támogatni kell az Erasmus programmal való szinergiákat, különösen a hátrányos helyzetű tanulók tanulási célú mobilitásának megkönnyítése érdekében.
(15)  Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve, különös figyelmet fordítva a hátrányos szociális hátterű gyermekekre, többek között az intézményi gondozásban élő és a hajléktalan gyermekekre, az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, valamint az oktatási rendszerbe való visszailleszkedésig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami megelőzi a szegénység generációk közötti átörökítését, előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, csökkenti és megelőzi a korai iskolaelhagyást és társadalmi kirekesztést, javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Az informális tanulás e formái nem helyettesíthetik a rendszeres oktatáshoz való hozzáférést, különösen az iskolára felkészítő és az alapfokú oktatást. Ebben az összefüggésben szinergiákat, komplementaritást és szakpolitikai koherenciát kell kialakítani az Erasmus programmal a hátrányos helyzetű tanulók megfelelő és aktív megszólítása és külföldi mobilitási tapasztalatokra való felkészítése, illetve a határokon átnyúló tanulási célú mobilitásban való részvételük növelése érdekében.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)   A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritás keretében nyújtott támogatás hozzájárul az e rendeletben meghatározott célkitűzésekhez. Az ESZA+ által támogatott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak befogadóknak kell lenniük a területen élő hátrányos helyzetű személyek tekintetében, mind a helyi akciócsoportok irányítása, mind a stratégia tartalmát illetően. Az ESZA-nak képesnek kell lennie arra, hogy a városi és vidéki területeken támogassa a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, valamint az integrált területi beruházásokat (ITI).
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
(15b)  Az uniós kohéziós politika hozzáadott értéke különösen a helyi adottságokból kiinduló, területi dimenziójú megközelítésben, a többszintű kormányzásban, a többéves tervezésben, valamint a közös és mérhető célkitűzésekben, az integrált fejlesztési megközelítésben és a közigazgatási kapacitások terén az európai szabványok kialakítását célzó törekvésben rejlik.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
15 c preambulumbekezdés (új)
(15c)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nemekkel kapcsolatos szempontok beépítése a programozás minden szakaszában kötelező elv legyen, az operatív programok prioritásainak meghatározásától a végrehajtáson és a nyomon követésen át az értékelésig, valamint hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló kiemelt fellépések támogatásban részesüljenek.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
15 d preambulumbekezdés (új)
(15d)   Az ESZA+ programnak olyan oktatási programokat kell támogatnia, amelyek az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőttek számára lehetővé teszik a minimális szintű írni-olvasni tudás, számtantudás és digitális kompetenciák elsajátítását a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlással1a összhangban.
__________________
1a HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az ESZA+ programnak elő kell segítenie mindenki számára a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségeket, különösen a digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében azzal a céllal, hogy olyan készségeket biztosítson az emberek számára, amelyek alkalmazkodnak a digitalizációhoz, a technológiai változásokhoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz, megkönnyítik a pályaváltást, a mobilitást, és támogatják különösen az alacsonyan képzett és/vagy alulképzett felnőtteket az európai készségfejlesztési programmal összhangban.
(16)  Az ESZA+ programnak – a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tekintetében felmerülő kihívásokat figyelembe véve – elő kell segítenie mindenki számára a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségeket, különösen a vállalkozói és digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében azzal a céllal, hogy olyan készségeket, kompetenciákat és tudást biztosítson az emberek és helyi közösségek számára, amelyek alkalmazkodnak a digitalizációhoz, a technológiai változásokhoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz, így a karbonszegény gazdaságra való átállás által indukált változásokhoz, megkönnyítik az átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába, a mobilitást, és támogatják különösen az alacsonyan képzett, fogyatékossággal élő és/vagy alulképzett felnőtteket az európai készségfejlesztési programmal összhangban, és a Digitális Európa programmal együttműködve és azt kiegészítve.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A „Horizont Európa” programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ a „Horizont Európa” által támogatott innovatív tanterveket építse be és erősítse meg annak érdekében, hogy felvértezze az embereket a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel és kompetenciákkal.
(17)  A „Horizont Európa” programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ a „Horizont Európa” által támogatott innovatív tanterveket építse be és erősítse meg annak érdekében, hogy felvértezze az embereket a személyes és szakmai fejlődésükhöz és a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel és kompetenciákkal, valamint hogy kezelje a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívásokat. A Bizottságnak biztosítania kell az egészségügyi ág és a Horizont Európa program közötti szinergiákat az egészségvédelem és betegségmegelőzés terén elért eredmények javítása érdekében.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)   A Jogok és Értékek programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ képes legyen a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és az intolerancia egyéb formáinak megelőzésére és leküzdésére irányuló fellépések általános érvényesítésére és megerősítésére, valamint hogy konkrét fellépéseket tartalmazzon a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés, ezen belül a megfélemlítés, a zaklatás és az intolerancia megelőzésére.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)   A regionális és határon átnyúló szinten megvalósuló európai területi együttműködésnek köszönhetően létrejövő szinergiák a foglalkoztatás, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok befogadása, a demográfiai helyzet, az egészségügy és az oktatás javítását célzó együttműködési projekteket is eredményeztek nemcsak az Unión belül, hanem a csatlakozás előtti szakaszban lévő és a szomszédos országokkal is, ahol az európai együttműködés hozzáadott értéket jelent. Az ESZA+ programnak javítania kell az ilyen típusú projektek finanszírozását, és gondoskodnia kell az e projektek közötti tudástranszferről és az európai szabályozási keret javítására irányuló jogalkotási folyamatról, valamint elő kell mozdítania a bevált gyakorlatoknak az Unió területei közötti megosztását.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, felszámolja a hátrányos megkülönböztetést, és megszünteti az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez különböző olyan szakpolitikákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá az időben és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás, különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatások javítására. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét.
(18)  Az ESZA+ programnak a kormányzás minden szintjén, beleértve a regionális és helyi szinteket is, támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit, ideértve az energiaunió irányítására vonatkozó újonnan elfogadott szabályokban rögzített energiaszegénységet is [a rendelet számának beillesztése annak közzétételét követően], azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, csökkenti az akadályokat, küzd a hátrányos megkülönböztetés ellen, és kezeli a társadalmi és az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez többek közt különböző olyan proaktív és reagáló jellegű szakpolitikákat és stratégiákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanságban élőket, a harmadik országbeli állampolgárokat, köztük a migránsokat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket, többek között a szociális gazdaság célzott támogatásán keresztül. A tagállamoknak támogatniuk kell az ESZA+ intézkedéseit, amelyek a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008. október 3-i bizottsági ajánlással1a összhangban kiegészítik a nemzeti intézkedéseket, ideértve a megfelelő jövedelemtámogatásra vonatkozó intézkedéseket is. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz, például a személyközpontú egészségügyi ellátáshoz, a kapcsolódó gondozáshoz és a tartós gondozáshoz, különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatásokhoz, valamint a megfelelő szociális és megfizethető lakhatáshoz való hozzáféréshez iránymutatást nyújtó szolgáltatásokhoz való időben és egyenlő feltételek mellett történő hozzáférés javítására. Ebbe beletartoznak az egészségügyi alapellátás részét képező egészségjavító és betegségmegelőzési szolgáltatások. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét, inkluzivitását és hatékonyságát a munka világának változásaira való reagálás tekintetében. Az ESZA+ programnak kezelnie kell a vidéki területek olyan specifikus hátrányaiból eredő vidéki szegénységet is, mint például a kedvezőtlen demográfiai helyzet, a gyenge munkaerőpiac, az oktatási és képzési, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés.
______________
1a A Bizottság 2008. október 3-i ajánlása a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről (HL L 307., 2008.11.18., 11. o.).
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  AZ ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. Tekintettel arra, hogy uniós szinten a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ághoz tartozó források legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogatja, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső címzettek típusa miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra egyszerűbb szabályok vonatkozzanak.
(19)  AZ ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység felszámolásához azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénységben vagy a társadalmi kirekesztettségben élők vagy azok kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. A tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 3%-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység, az időskori szegénység és az élelmiszerhiány leküzdésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső kedvezményezettek jellege miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra a lehető legegyszerűbb szabályok vonatkozzanak.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   Az ESZA+ programnak az idős nők szegénységének kezelésére kell törekednie az Unióban, figyelembe véve, hogy a jelenleg 40%-os nemek közötti nyugdíjkülönbség akut kockázatot jelent a fokozódó elszegényedés tekintetében az idősebb nők körében, különösen a társ nélkül élők esetében, vagyis nyomon kellene követnie az „A nők és a férfiak közötti egyenlő jövedelmi lehetőségről: a nemek közötti nyugdíjak közötti különbségek megszüntetése” című 2015-ös tanácsi következtetésekben1a tett kötelezettségvállalásokat. Az idősebb nők körében előforduló szegénységet tovább súlyosbítja az egészségügyi ellátásért és a gyógyszerekért közvetlenül a betegek által fizetendő költségek növekedése, amelyeket az idős betegeknek kell viselni, különösen a nőknek, akik életük nagyobb részét élik le rossz egészségi állapotban, mint a férfiak, elsősorban a hosszabb várható élettartamuk miatt.
_________________
1a http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9302-2015-INIT/hu/pdf
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  A szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás javítása érdekében az ESZA+ programnak ösztönöznie kell a szakosodott NGO-k, valamint a szegénységben élők szervezeteinek aktív részvételét a fentieket célzó programok kidolgozásában és végrehajtásában.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania.
(20)  Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és méltányos felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a harmadik országbeli állampolgárok befogadására pozitív hatást gyakorolni képes alapok keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok, így a migránsok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania, amely magában foglalhat helyi szintű kezdeményezéseket is.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)   Az ESZA+ tervezéséért és végrehajtásáért felelős tagállami hatóságoknak egyeztetniük kell a tagállamok által a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap beavatkozásainak irányítására kijelölt hatóságokkal a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának minden szinten a lehető legjobb módon, elsősorban helyi és regionális hatóságok, valamint nem kormányzati szervezetek által megvalósított stratégiákon keresztül és a harmadik országbeli állampolgárok sajátos helyzetére szabott legmegfelelőbb intézkedések révén történő előmozdítása érdekében. Az integrációs intézkedések körének azokra a harmadik országbeli állampolgárokra kell összpontosítania, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállamokban, illetve adott esetben akiknek az esetében a jogszerű tartózkodás engedélyezése folyamatban van valamely tagállamban, a nemzetközi védelemben részesülő személyeket is beleértve.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és az egészségügy területén, beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt. A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is.
(21)  Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a szegénység felszámolása, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani. A Bizottságnak és a tagállamoknak be kell vonniuk a helyi és regionális hatóságokat annak érdekében, hogy biztosítsák a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és egészségügyi területei között, beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt is. A Bizottságnak és a tagállamnak a folyamat valamennyi szakaszában biztosítaniuk kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is, figyelembe véve a szociális jogok európai pillérében, az európai szemeszter szociális eredménytáblájában, az ILO tisztes munka programjában meghatározott elveket és jogokat, valamint a regionális sajátosságokat, ezáltal hozzájárulva az EUMSZ 174. cikkében a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése tekintetében meghatározott uniós célok megvalósításához.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  Tekintettel a régiók fejlettségi szintje közötti különbségekre és az eltérő társadalmi realitásokra Unió-szerte, az ESZA+ programnak elegendően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye a regionális és területi sajátosságokat.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A szociális jogok európai pillérében meghatározott szociális vonatkozás megfelelő kibontakoztatásának, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimális összeg eljusson a legrászorultabbakhoz, a tagállamoknak a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti ESZA+-források legalább 25 %-át a társadalmi befogadás előmozdítására kell elkülöníteniük.
(22)  A szociális jogok európai pillérében meghatározott szociális vonatkozás megfelelő kibontakoztatásának, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimális összeg eljusson a legrászorultabbakhoz, a tagállamoknak a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti ESZA+-források legalább 27%-át a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység felszámolására kell elkülöníteniük. Ennek a százaléknak ki kell egészítenie a mélyszegénység elleni fellépés céljára szolgáló nemzeti forrásokat.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az összes tagállam megerősítette a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRC), amely a gyermek jogai előmozdításának és védelmének normáját képezi. A gyermekek jogainak előmozdítása az uniós politikák egyik kifejezett célja (a Lisszaboni Szerződés 3. cikke), és a Charta megköveteli, hogy az Unió minden fellépésénél elsődleges szempontként vegyék figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az Uniónak és a tagállamoknak megfelelően kell felhasználniuk az ESZA+ programot a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő gyermekeket érintő hátrányok ördögi körének megtörésére a „Beruházások a gyermekek érdekében” című 2013. évi bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint. Az ESZA+ programnak támogatnia kell a hatékony beavatkozásokat előmozdító intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak érvényesítéséhez.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
22 b preambulumbekezdés (új)
(22b)  Figyelemmel a gyermekszegénység és társadalmi kirekesztés tartósan magas szintjére az Unióban (2017-ben 26,4 %), valamint a szociális jogok európai pillérére, amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, és a hátrányos helyzetű gyermekeknek az esélyegyenlőség javítása érdekében joguk van meghatározott intézkedésekre, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ programból származó forrásaik legalább 5%-át az európai gyermekgarancia programra kell elkülöníteniük, hogy hozzájáruljanak a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő feltételek mellett történő hozzáféréséhez a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása érdekében. A gyermekekbe való korai befektetés e gyermekek és a társadalom egésze számára jelentős megtérülést eredményez, és döntő fontosságú a hátrányos helyzet ördögi körének a korai években való megtörésében. A gyermekek készségei és képességei fejlesztésének támogatása lehetővé teszi számukra a bennük rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatását, a legjobb oktatási és egészségügyi eredmények elérését, és segíti őket abban, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak, és fiatalokként növeljék esélyeiket a munkaerőpiacon.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt – arra van szükség, hogy ezek a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is elegendő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, például az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a munka világába és az oktatásba visszavezető és bevonó intézkedéseket adott esetben a munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok között prioritás meghatározásával –, például az ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak a fiataloknak. Az érintett tagállamoknak ezért a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti források legalább 10 %-át a fiatalok foglakoztathatóságára kell elkülöníteniük.
(23)  Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt (NEET-fiatalok), és amely még magasabb a hátrányos társadalmi helyzetből származó fiatalok esetében – arra van szükség, hogy a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is megfelelő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, különösen az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a színvonalas munka világába és az oktatásba visszavezető és hatékonyan bevonó intézkedéseket, adott esetben a tartósan munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok, a legnehezebben megszólítható fiatalok és a sérülékeny helyzetben lévő fiatalok előnybe részesítésével, például ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott támogatást nyújtsanak a fiataloknak, és szolgáltatásaikat mindenfajta megkülönböztetéstől mentesen biztosítsák. A tagállamoknak az ESZA+ -ág nemzeti forrásainak legalább 3%-át a fiatalok foglalkoztathatóságára, a folyamatos oktatásra, a minőségi foglalkoztatásra, a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a szakmai gyakorlatokra vonatkozó politikák támogatására kell elkülöníteniük. Azoknak a tagállamoknak, ahol a NEET-fiatalok aránya az uniós átlag felett, vagy 15% felett van, az ESZA+ nemzeti forrásainak legalább 15% -át az e területet érintő, a megfelelő területi szinten hatást gyakorló politikák támogatására kell fordítaniuk.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  Mivel egyre inkább elmélyülnek a szubregionális különbségek, beleértve a gazdagabb, de elszegényedett területekkel is rendelkező régiókat is;
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
23 b preambulumbekezdés (új)
(23b)   Tekintettel az ESZA+ alkalmazási körének kiterjesztésére, a program céljainak teljesülése érdekében biztosítani kell, hogy az extra feladatok megnövelt költségvetéssel párosuljanak. Nagyobb mértékű finanszírozás szükséges a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez, a szegénység felszámolásához és a szakmai fejlődés és képzés támogatásához, különösen a digitális munkahelyeken, összhangban a szociális jogok európai pillérében rögzített elvekkel.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
23 c preambulumbekezdés (új)
(23c)  Tartósan meg kell erősíteni az EURES-t, mindenekelőtt az internetes platform átfogó fejlesztése és a tagállamok aktív részvétele révén. A tagállamoknak hatékonyabban kell használniuk a már létező modellt, és az EURES-rendszerben közzé kell tenniük a megüresedő munkahelyekre vonatkozó valamennyi információt.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell az említett alapokból támogatott fellépések közötti összhangról és kiegészítő jellegről.
(24)  A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az ESZA+ által, illetve más uniós programokból és eszközökből, így az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, az Erasmus programból, a Menekültügyi és Migrációs Alapból, a Horizont Európa programból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a Digitális Európa programból, az InvestEU programból, a Kreatív Európa programból vagy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott fellépések közötti összhangot és kiegészítő jelleget, illetve ki kell aknázniuk az ezek közti szinergiákat.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Az EUMSZ 349. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, illetve a ritkán lakott északi régiók a közös politika és az uniós programok értelmében egyedi intézkedésekre jogosultak. Az állandó korlátok miatt ezek a régiók egyedi támogatást igényelnek.
(25)  Az EUMSZ 349. és 174. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, a ritkán lakott északi régiók és szigetek a közös politikák és az uniós programok értelmében egyedi intézkedésekre jogosultak. Ezeknek a régióknak súlyos és tartós természeti hátrányaik miatt egyedi támogatásra van szükségük.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az EUMSZ 174. cikkével összhangban a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a súlyos és állandó demográfiai hátrányban lévő régiók, például az elnéptelenedett régiók és a gyéren lakott régiókat érintő korlátozások és nehézségek kezelésére irányuló egyedi politikák kidolgozásához és végrehajtásához.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az érintett területek valamennyi szereplője és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Fontos ezért, hogy a tagállamok ösztönözzék a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét a megosztott irányítású ESZA+ végrehajtásában.
(26)  Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az uniós intézmények és a helyi, regionális, nemzeti hatóságok és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok a regionális és helyi hatóságokkal partnerségben biztosítsák a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek, az egyenlőséggel foglalkozó testületek, a nemzeti emberi jogi intézmények és más releváns vagy reprezentatív szervezetek érdemi részvételét az ESZA+ programozásában és végrehajtásában, az operatív programok prioritásainak meghatározásától kezdve az eredmények és a hatás nyomon követéséig és értékeléséig, összhangban a Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete1a által létrehozott, az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexszel. Emellett a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség védelme érdekében az egyenlőséggel foglalkozó testületeknek és a nemzeti emberi jogi intézményeknek is minden szakaszban részt kell venniük.
____________
1a A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  Az irányító hatóságok és a partnerek közötti felelősségteljes kormányzáshoz és partnerséghez a kapacitásépítés hatékony és eredményes alkalmazása szükséges az érdekeltek tekintetében, akik részére a tagállamoknak megfelelő összegű ESZA+ forrásokat kell elkülöníteniük. Mivel a megosztott irányítású ESZA+ operatív céljai között már nem szerepel az intézményi kapacitásokba és a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságába történő, nemzeti, regionális és helyi szintű beruházás a reformok végrehajtása, a szabályozás javítása és a felelősségteljes kormányzás céljából, a strukturálisreform-támogató program ellenben tartalmazza ezeket, szükséges, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák a két eszköz közötti hatékony koordinációt.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A szociális innováció támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák jobban megfeleljenek a társadalmi változásoknak, és ösztönözzék, illetve támogassák az innovatív megoldásokat. Különösen az innovatív megoldások elterjesztését megelőző tesztelés és értékelés bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA+ által nyújtott célzott támogatások szükségességét.
(27)  A szociális innováció és a szociális gazdaság támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák jobban megfeleljenek a társadalmi változásoknak, és – többek közt helyi szinten is – ösztönözzék, illetve támogassák az innovatív megoldásokat. Különösen az innovatív megoldások elterjesztését megelőző tesztelés és értékelés bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA+ által nyújtott célzott támogatások szükségességét.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)  Az ágazatközi együttműködésben rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása és a más szakpolitikai területekkel való szinergiák és koherencia az ESZA+ általános céljainak elérését szolgáló javítása érdekében a programnak olyan innovatív intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a sport és a testmozgás, illetve a kultúra révén ösztönzik a társadalmi befogadást, küzdenek az ifjúsági munkanélküliség ellen – különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra –, javítják a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi beilleszkedését, valamint előmozdítják az egészséges életmódot és a betegségmegelőzést.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. Gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget az EUMSZ 10. cikkével összhangban, másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a lakossági/intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] rendelet előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.
(28)  A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. A nemekkel kapcsolatos szempontokat valamennyi végrehajtott programban figyelembe kell venni azok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során. Ennek megfelelően az ESZA+ programnak különösen meg kell felelnie az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének, amely kimondja, hogy tilos bármilyen, nemen, fajon, színen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés; továbbá meg kell tiltani minden nemi jelleg, nemi identitás, vagy állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is. A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról is, hogy az ESZA+ másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához, többek között az oktatás, a munkavállalás, a foglalkoztatás és az egyetemes hozzáférhetőség tekintetében. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie az intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú gondozásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös és interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] rendelet előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságára vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a Chartában foglaltakkal, és azokat nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  Meg kell fontolni a regionális mutatók alkalmazását annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni a szubregionális különbségeket.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
28 b preambulumbekezdés (új)
(28b)   Az ESZA+ programnak támogatnia kell a nyelvek tanulását, elősegítve a kölcsönös megértést és egy befogadó társadalom kiépítését, többek között az Európa Tanács által a menekültek számára kidolgozott nyelvi támogató eszközkészlet tagállamok általi szélesebb körű átvétele révén is.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az irányító hatóságok a nyilvántartásokból gyűjthessék az adatokat, ahol ilyen adatok elérhetők a nyilvántartásokban.
(29)  Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az irányító hatóságok a nyilvántartásokból gyűjthessék az adatokat, amennyiben ott ilyen adatok – esetleg nemek szerinti bontásban – elérhetők, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével1a összhangban. Célszerű lenne ösztönözni az adatok elektronikus továbbításának folytatását, mivel ez segít az adminisztratív terhek csökkentésében.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Az életképes ötleteket szélesebb körben vagy más környezetben az ESZA+ és más forrásokból származó pénzügyi támogatással lehet továbbfolytatni.
(31)  A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Lehetővé kell tenni és ösztönözni kell az ötletek helyi szintű vizsgálatát, az életképes ötletek esetében pedig azt, hogy azok megvalósítását adott esetben szélesebb körben vagy különböző régiók vagy tagállamok más környezetében az ESZA+-ból származó pénzügyi támogatással vagy más forrásokkal kombinálva folytassák.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok központi foglalkoztatási szolgálatai közötti és a Bizottsággal való szorosabb együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni.
(32)  Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatai, a Bizottság és a szociális partnerek közti szoros együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak – a szociális partnerek bevonásával – a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni. Az ESZA+ hatálya kiterjed a regionális állami foglalkoztatási szolgálatok és szociális partnerek közötti határokon átnyúló partnerségekre és azok tevékenységeire a mobilitás, valamint a határokon átnyúló munkaerőpiacok átláthatóságának és integrációjának tájékoztatás, tanácsadás és elhelyezés révén történő előmozdítása érdekében. Ezek számos határ menti régióban fontos szerepet játszanak a valódi európai munkaerőpiac kialakításában.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A mikrovállalkozások, a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára hozzáférhetetlen finanszírozási eszközök a vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadályt jelentik, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb kerülő emberek számára. Az ESZA+-rendelet meghatározza a piaci ökoszisztéma létrehozásához szükséges rendelkezéseket, hogy javuljon a szociális vállalkozások számára is a finanszírozási eszközök kínálata és hozzáférhetősége a leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a sérülékeny csoportok – szükségleteinek kielégítése érdekében, akik mikrovállalkozásokat szeretnének beindítani vagy fejleszteni. A program szakpolitikai célkitűzéseinek elérését az InvestEU Alap szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai keretéből származó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják.
(33)  A mikrovállalkozások, a szociális gazdaság és a szociális gazdasági vállalkozások számára hozzáférhetetlen finanszírozási eszközök a vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadályt jelentik, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb kerülő emberek számára. Az ESZA+-rendelet meghatározza a piaci ökoszisztéma létrehozásához szükséges rendelkezéseket, hogy javuljon a szociális gazdasági vállalkozások számára a finanszírozási és támogató eszközök kínálata és hozzáférhetősége, többek közt a kulturális és kreatív ágazatban is, a leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a hátrányos helyzetű csoportok – szükségleteinek kielégítése érdekében, akik mikrovállalkozásokat szeretnének beindítani vagy fejleszteni. A program szakpolitikai célkitűzéseinek elérését az InvestEU Alap szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai keretéből származó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  A Bizottságnak uniós szinten be kell vezetnie egy egyértelmű kritériumokon alapuló „európai szociális gazdaság címkét” a szociális és szolidaritásalapú vállalkozások számára, amelynek célja, hogy rávilágítson e vállalkozások sajátos jellemzőire és társadalmi hatására, növelje ismertségüket, ösztönözze a beruházásokat, megkönnyítse a finanszírozáshoz jutást és az egységes piacra való bejutást azon szereplők számára, akik készek arra, hogy nemzeti szinten vagy más tagállamokban terjeszkedjenek, tiszteletben tartva az ágazatban és a tagállamokban érvényben lévő különböző jogi formákat és kereteket.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Több ESZA+-célkitűzés elérésében is kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői, köztük a karitatív szereplők, mivel ők finanszírozást, illetve innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elősegítéséhez. Az ESZA+ fellépéseibe ezért adott esetben be kell vonni a karitatív szereplőket, például az alapítványokat és adományozókat, különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák.
(34)  Több ESZA+-célkitűzés elérésében is kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői, köztük a karitatív szereplők, mivel ők finanszírozást, illetve innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elősegítéséhez. Az ESZA+ fellépéseibe ezért adott esetben be kell vonni a karitatív szereplőket, például az alapítványokat és adományozókat, különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák, feltéve, hogy anem rendelkeznek olyan politikai vagy társadalmi célkitűzésekkel, amelyek ellentétesek az Unió elveivel.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)  A transznacionális együttműködés jelentős hozzáadott értékkel bír, ezért azt – kivéve azon kellően indokolt esetekben, amelyekben figyelembe veszik az arányosság elvét – valamennyi tagállamnak támogatnia kell. Erősíteni kell a Bizottságnak a tapasztalatcsere elősegítésében és a vonatkozó kezdeményezések végrehajtásának összehangolásában betöltött szerepét is.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
35 a preambulumbekezdés (új)
(35a)   A Bizottságnak növelnie kell a tagállamok és az alulreprezentált szervezetek részvételét azzal, hogy amennyire lehet, csökkenti a részvételt akadályozó tényezőket, köztük a finanszírozási kérelemhez és a finanszírozás fogadásához kapcsolódó adminisztratív terheket.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
35 b preambulumbekezdés (új)
(35b)   Az Unió egyik elsődleges célja, hogy megerősítse az egészségügyi rendszereket azáltal, hogy támogatja az egészségügy és a betegellátás digitális átalakítását, fenntartható egészségügyi információs rendszert fejleszt, valamint támogatja a hatékonyabb, hozzáférhetőbb és rugalmasabb egészségügyi rendszerek kialakítására irányuló nemzeti reformokat.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését.
(36)  Az EUMSZ 168. cikkében megállapított követelmények teljesítése érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Ha megkülönböztetés nélkül minden ember egészséges és aktív marad, valamint lehetőséget kap arra, hogy aktív szerepet vállaljon egészsége gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. Az egészségre hatást gyakorló innováció, többek között a társadalmi innováció támogatása és elismerése hozzájárul az egészségügyi ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák megoldásához a demográfiai változások jelentette kihívások kezelésével összefüggésben. Továbbá az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedések fontosak az „inkluzív növekedés” céljainak eléréséhez. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését17.
_________________
_________________
17 COM (2016)0739
17 COM(2016)0739.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya ". Az uniós lakosság egészségének javítása érdekében alapvető fontosságú, hogy ne csak a testi egészség és a szociális jólét kerüljön fókuszba. A WHO szerint a fogyatékossággal leélt évek mintegy 40 %-a mentális egészségügyi problémákra vezethető vissza. A mentális egészségügyi problémák továbbá sokfélék, tartósak, okot adhatnak diszkriminációra, és jelentősen hozzájárulnak az egészségügyi egyenlőtlenségekhez. Ezenfelül a gazdasági válság is hatással van a mentális egészséget meghatározó tényezőkre, mivel a védelmet ellátó tényezők gyengülnek, a kockázati tényezők pedig erősödnek.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Az európai uniós egészségügyi rendszerek tapasztalatainak és közös értékeinek, illetve elveinek a Tanács 2006. június 2-i következtetései szerint támogatniuk kell az innovatív, hatékony és rugalmas egészségügyi rendszerek tervezésére és irányítására vonatkozó döntéshozatali eljárást, a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférést biztosító eszközök fejlesztését és a legjobb gyakorlatok szélesebb körben történő önkéntes bevezetését.
(37)  Az európai uniós egészségügyi rendszerek tapasztalatainak és közös értékeinek, illetve elveinek a Tanács 2006. június 2-i következtetései szerint támogatniuk kell az innovatív, hatékony és rugalmas egészségügyi rendszerek tervezésére és irányítására vonatkozó döntéshozatali eljárást, a jó minőségű, személyközpontú egészségügyi ellátáshoz és kapcsolódó gondozáshoz való egyetemes hozzáférést biztosító eszközök fejlesztését és a legjobb gyakorlatok szélesebb körben történő önkéntes bevezetését. Ebbe beletartoznak az egészségügyi alapellátás részét képező egészségfejlesztési és betegségmegelőzési szolgáltatások.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)  A közegészségügy területét (2003–2008) és az egészségügy területét (2008–2013 és 2014–2020) érintő előző uniós cselekvési programok – amelyeket az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal1a, az 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal1b, illetve a 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1c hoztak létre („az előző egészségügyi programok”) – értékelése kedvező volt, mivel számos fontos eredményt és javulást értek el. Az ESZA+ egészségügyi ágának az előző egészségügyi programok eredményeire kell épülnie.
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1786/2002/EK határozata (2002. szeptember 23.) a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról (HL L 271., 2002.10.9., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 1350/2007/EK határozata (2007. október 23.) az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról (HL L 301., 2007.11.20., 3. o.)
1c Az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 1. o.).
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
37 b preambulumbekezdés (új)
(37b)   Az ESZA+ egészségügyi ágának olyan eszköznek kell lennie, amely intézkedéseket segít elő olyan területeken, ahol uniós hozzáadott érték áll fenn, amit a következők alapján lehet bizonyítani: a bevált gyakorlatok tagállamok és régiók közötti cseréje; az ismeretek megosztását vagy kölcsönös tanulást célzó hálózatok támogatása; az egészségügyi szakemberek képesítésének támogatása; a határokon átterjedő egészségügyi veszélyek kezelése azok kockázatainak csökkentése és következményeinek enyhítése érdekében; a belső piaccal kapcsolatos egyes olyan kérdések kezelése, ahol az Unió megfelelő jogosultsággal rendelkezik jó minőségű megoldások biztosítására a tagállamokban; az egészségügyi innovációban rejlő potenciál felszabadítása; olyan tevékenységek, amelyek összehasonlító teljesítményértékelési rendszer létrehozásához vezethetnek a megalapozott uniós döntéshozatal megkönnyítése érdekében; a hatékonyság javítása a források párhuzamosságok miatti pazarlásának elkerülésével, valamint a pénzügyi források felhasználásának optimalizálása.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Az ESZA+ egészségügyi ágának hozzá kell járulnia a betegségek megelőzéséhez az Unió polgárainak egész élete során, illetve az egészség fejlesztéséhez azzal, hogy foglalkozik az egészségügyi kockázatot jelentő tényezőkkel, például a dohányzással és a passzív dohányzással, a káros alkoholfogyasztással, az illegális kábítószer-fogyasztással, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentésével, az egészségtelen táplálkozási szokásokkal és a testmozgás hiányával, támogatja továbbá az egészséges életmódnak kedvező környezeteket a tagállamok vonatkozó stratégiákkal összhangban álló fellépéseinek kiegészítése érdekében. Az ESZA+ „egészségügy” ágának olyan hatékony megelőzési modelleket, innovatív technológiákat és új üzleti modelleket és megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek hozzájárulnak a tagállamok innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítik az európai polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.
(38)  Az ESZA+ egészségügyi ágának hozzá kell járulnia a betegségek megelőzéséhez, a korai diagnózishoz az Unióban élők egész élete során, illetve az egészség fejlesztéséhez azzal, hogy foglalkozik az egészségügyi kockázatot jelentő tényezőkkel, például a dohánytermékek használatával, a dohányzással és a passzív dohányzással, a káros alkoholfogyasztással, a környezeti egészségügyi kockázatokkal, az illegális kábítószer-fogyasztással, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentésével, az elhízással, az egészségtelen táplálkozási szokásokkal, amelyek összefüggnek a szegénységgel és a testmozgás hiányával, támogatja továbbá az egészséges életmódnak kedvező környezeteket, a kockázati tényezők lakosság általi jobb megismerését, és életünk végéig az egészség minden területén a fertőzések és a megelőzhető fertőző betegségek okozta terheket és következményeket többek között védőoltásokkal csökkentő, jól kidolgozott közegészségügyi beavatkozásokat a tagállamok vonatkozó stratégiákkal összhangban álló fellépéseinek kiegészítése érdekében. Ebben az összefüggésben külön figyelmet kell fordítani az egészségnevelésre, mivel az segíti az egyéneket és közösségeket az egészségi állapotuk javításában, ismereteik bővítésében, és hatással van hozzáállásukra. Napjaink egészségügyi problémáit csak uniós szintű együttműködéssel és az egészségügy területére irányuló folytatólagos uniós fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Az ESZA+ „egészségügy” ágának támogatnia kell a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, olyan hatékony, figyelemfelkeltő és mindenkihez eljutó megelőzési modelleket, innovatív technológiákat és új üzleti modelleket és megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek hozzájárulnak a tagállamok innovatív, hatékony, hozzáférhető és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítik az Unió városaiban és vidéki területein élők jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
38 a preambulumbekezdés (új)
(38a)   Az egészségügyi ág intézkedéseinek végrehajtása érdekében a Bizottságnak támogatnia kell egy egészségügyi irányítóbizottság létrehozását. A Bizottságnak ezenkívül megoldásokat és módszereket kell javasolnia az egészséghez kapcsolódó fellépéseknek az európai szemeszter folyamatával való összehangolására, amely felhatalmazást kapott arra, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek és szociális védelmi rendelkezések hozzáférhetőségének és fenntarthatóságának növelését célzó egészségügyi reformokra tegyen ajánlásokat.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  Az Unióban a nem átvihető betegségek felelősek a korai halálozás több mint 80 %-áért, a hatékony megelőzésnek pedig számos, határokon átnyúló vonatkozása van. Az Európai Parlament és a Tanács is hangsúlyozta, hogy a felkészültség támogatásával és a válaszadási kapacitás kiépítésével csökkenteni kell a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, például az átvihető betegségek és egyéb biológiai, kémiai, környezeti és ismeretlen veszélyek közegészségügyi következményeit.
(39)  Az Unióban a nem átvihető betegségek felelősek a korai halálozás több mint 80 %-áért, a hatékony megelőzésnek pedig számos, határokon átnyúló vonatkozása van, és számos, ágazatokon átívelő fellépést tesz szükségessé. Az Európai Parlament és a Tanács is hangsúlyozta, hogy a felkészültség támogatásával és a válaszadási kapacitás kiépítésével csökkenteni kell a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, például a hirtelen és halmozott környezeti kibocsátás és környezetszennyezés, az átvihető betegségek és egyéb biológiai, kémiai, környezeti és ismeretlen veszélyek közegészségügyi következményeit.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
39 a preambulumbekezdés (új)
(39a)   Elengedhetetlen a határokon át terjedő betegségek, például a HIV/AIDS, tuberkulózis és vírushepatitis járványok megfékezésére irányuló innovatív közösségi alapú megközelítésekbe történő folyamatos beruházás, mivel a betegségek szociális vonatkozásai meghatározó tényezők a tekintetben, hogy sikerül-e ezeket a betegségeket mint járványokat az Unióban és a szomszédos országokban megszüntetni. A fenntartható fejlesztési célok HIV/AIDS, tuberkulózis és hepatitisz tekintetében meghatározott célkitűzéseinek elérése szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy Európában ambiciózusabb politikai irányítás és megfelelő technikai és pénzügyi eszközök biztosítsák az e betegségekkel szembeni fenntartható, regionális fellépést.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Az egészségügyi rendszerek hatékonysága, valamint a polgárok egészsége szempontjából elengedhetetlen a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentette teher csökkentése és a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának a biztosítása.
(40)  Az egészségügyi rendszerek hatékonysága, valamint a polgárok egészsége szempontjából elengedhetetlen a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentette teher csökkentése és a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának a biztosítása, valamint az antimikrobiális rezisztencia felszámolásának elősegítése érdekében e szerek alkalmazásának csökkentése is.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  Tekintettel az ESZA+ egészségügyi ágához tartozó bizonyos célkitűzések sajátos jellegére, illetve az ág keretében megvalósuló fellépések típusára, a tagállamok érintett illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy végrehajtsák az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Az [új költségvetési rendelet] [195]. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni azokat a hatóságokat, amelyeket maguk a tagállamok jelölnek ki, és pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehet vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani ezeknek a hatóságoknak.
(42)  Tekintettel az ESZA+ egészségügyi ágához tartozó bizonyos célkitűzések sajátos jellegére, illetve az ág keretében megvalósuló fellépések típusára, a tagállamok érintett illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a civil társadalom aktív támogatása mellett végrehajtsák az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Az [új költségvetési rendelet] [195]. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni azokat a hatóságokat, amelyeket maguk a tagállamok jelölnek ki, valamint adott esetben a civil szervezeteket, és pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehet vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani ezeknek a hatóságoknak.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
42 a preambulumbekezdés (új)
(42a)   A program nyomon követésével kapcsolatos hatékonysági problémák és hiányosságok kezelése és a teljesítmény javítása érdekében a Bizottságnak program- és intézkedésszintű nyomonkövetési mutatókat kell bevezetnie és használnia, amelyekkel biztosítja a program céljainak teljesítését.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
42 b preambulumbekezdés (új)
(42b)   Az ESZA+ programnak fel kell számolnia a civil társadalom részvétele előtt álló akadályokat, egyebek mellett a pályázati eljárások egyszerűsítésével, a pénzügyi kritériumok lazításával, egyes esetekben a biztosítandó társfinanszírozás elengedésével, valamint – oktatáson és képzésen keresztül – a betegek, a betegszervezetek és más érintettek kapacitásainak fejlesztésével. A programnak emellett törekednie kell arra, hogy lehetővé tegye a program céljainak teljesítését előmozdító civil hálózatok és szervezetek, köztük az uniós szintű szervezetek uniós szintű működését.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
42 c preambulumbekezdés (új)
(42c)   Az ESZA+ egészségügyi ágának végrehajtása során tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szakpolitikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatásköreit. Tiszteletben tartva a Szerződésből fakadó kötelezettségeket és a tagállamoknak azt a szerepét, amelyet az uniós döntéshozatali folyamatban mint elsődleges tárgyaló felek betöltenek, szubnacionális szinten be kell vonni az érintett hatóságokat annak érdekében, hogy az uniós egészségpolitikának a helyi szintű szociális politikákba való integrálásával gondoskodjanak annak tényleges és tartós hatásáról.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Az Unió egészségügyi jogalkotásának azonnali hatása van a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és rugalmasságára, illetve a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), illetve a dohánytermékekre vonatkozó jogalkotásra, a betegek határokon átnyúló egészségüggyel és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos jogaira vonatkozó keretszabályozás nagyon fontos az Unió egészségvédelme szempontjából. A szabályozásnak, illetve a megvalósításnak és a végrehajtásnak az egészséggel kapcsolatos célkitűzések teljesítése mellett a területen az innováció és a kutatás fejlődésével, illetve a társadalmi változásokkal is lépést kell tartania. Folyamatosan fejleszteni kell ezért az ilyen tudományos jellegű jogalkotás végrehajtásához szükséges tudásbázist.
(44)  Az Unió egészségügyi jogalkotásának azonnali hatása van a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és rugalmasságára, illetve a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), illetve a dohánytermékekre vonatkozó jogalkotásra, a betegek határokon átnyúló egészségüggyel és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos jogaira vonatkozó keretszabályozás nagyon fontos az Unió egészségvédelme szempontjából. Emellett számos más uniós jogi aktus gyakorol jelentős hatást az egészségre, többek között az élelmiszerekkel és az élelmiszerjelöléssel, a légszennyezéssel, az endokrin károsító anyagokkal és a növényvédő szerekkel kapcsolatos jogszabályok. Egyes esetekben nem ismerjük pontosan a környezeti kockázatot jelentő tényezők halmozott hatását, ami elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelenthet a polgárok egészségére.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
(44a)   Az egészségügyi vonatkozással bíró szabályozásnak, illetve a megvalósításnak és a végrehajtásnak az egészséggel kapcsolatos célkitűzések teljesítése mellett a területen az innováció és a kutatás fejlődésével, illetve a társadalmi változásokkal is lépést kell tartania, miközben továbbra is a Szerződésekben rögzített elővigyázatossági elven kell alapulnia. Folyamatosan fejleszteni kell tehát az ilyen tudományos jellegű jogalkotás végrehajtásához szükséges tudásbázist, a független vizsgálatok lehetőségének biztosítása, és ezáltal az uniós folyamatok iránti általános bizalom újbóli megerősítése érdekében, és mivel e tudásbázis megosztása jellegénél fogva közérdek, biztosítani kell a legmagasabb szintű átláthatóságot.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
44 b preambulumbekezdés (új)
(44b)   Önmagában az egészségügyi ágazat nem tud választ adni az egészségügyi kihívásokra, mivel az egészségre számos, az ágazaton kívüli tényező hatást gyakorol. Ezért, ahogyan azt a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés megállapította, az egészségügyi szempontok minden szakpolitikai területen történő érvényesítése fontos ahhoz, hogy az Unió választ tudjon adni a jövőbeni kihívásokra. Az egészségügyi ágazat számára azonban az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy felhívja más ágazatok figyelmét a döntéseik egészségügyi hatásaira, és elérje, hogy más ágazatok integrálják az egészségügyi szempontokat a szakpolitikájukba. Mindeddig az oktatási, a közlekedési, a táplálkozási, a mezőgazdasági, a munkaügyi és a tervezési ágazatok szakpolitikái eredményeztek jelentős egészségügyi előrelépést. A szív egészségével kapcsolatos területen például jelentős javulást regisztráltak az élelmiszerek minőségével, a fokozott testmozgással és a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos szakpolitikák és szabályozás eredményeként.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, e rendelet hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi uniós szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.
(46)  Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, ez a rendelet hozzá fog járulni az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  A [2013/755/EU tanácsi határozat 94.] cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek finanszírozhatóságát a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira figyelemmel kell biztosítani, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik.
(47)  A [2013/755/EU tanácsi határozat 94.] cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek finanszírozhatóságát a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira figyelemmel kell biztosítani, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik. A programnak lehetővé kell majd tennie azokat az egyedi korlátozásokat, amelyekkel az ezen területeken letelepedett személyek és szervezetek szembesülnek, a fent említett ágakhoz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében.
__________________
__________________
19 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
19 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  Az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó harmadik országok részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amely a programok végrehajtását az említett megállapodás hatálya alá tartozó határozattal biztosítja. E rendeletben külön rendelkezést kell bevezetni az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék szükséges jogainak és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosítása érdekében, hogy azok átfogóan gyakorolják hatáskörüket.
(48)  A vonatkozó jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelés mellett az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó harmadik országok részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amely a programok végrehajtását az említett megállapodás hatálya alá tartozó határozattal biztosítja. E rendeletben külön rendelkezést kell bevezetni az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék szükséges jogainak és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosítása érdekében, hogy azok átfogóan gyakorolják hatáskörüket.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
50 a preambulumbekezdés (új)
(50a)   Biztosítani kell az alap hatékony, eredményes és méltányos pénzügyi irányítását, garantálva annak oly módon való végrehajtását, hogy az a lehető legérthetőbb, leghatékonyabb és legkönnyebben felhasználható legyen, biztosítva ugyanakkor a jogbiztonságot és az alap valamennyi résztvevő számára való hozzáférhetőségét. Mivel az ESZA+ tevékenységek megosztott irányítás keretében valósulnak meg, a tagállamok nem vezethetnek be további szabályokat, illetve azokat nem módosíthatják menet közben, mert ez megnehezítené a kedvezményezett számára a pénzeszközök felhasználását, és késleltetheti a számlák kifizetését.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának fokozását, illetve a színvonalas munkahelyekhez való jutás támogatását, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás és az egészségügy támogatását, illetve a szegénység csökkentését, valamint a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág mentén folyó fellépéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.
(51)  Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának és méltányosságának fokozását, illetve a színvonalas munkahelyekhez való jutás támogatását, az oktatás, képzés és gondozás elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségügy támogatását, illetve a szegénység felszámolását, valamint a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág mentén folyó fellépéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk
1 cikk
1 cikk
Tárgy
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+).
Ez a rendelet létrehozza az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+). Az ESZA+ három részből áll: a megosztott irányítás alatt működő ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve az egészségügyi ág.
A rendelet meghatározza az ESZA+ célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, a végrehajtás módszereit, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Ez a rendelet meghatározza az ESZA+ célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, a végrehajtás módszereit, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat, kiegészítve az (EU) .../... számú rendelet [a közös rendelkezéseket megállapító rendelet] alapján az ESZA+-ra alkalmazandó általános szabályokat.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk
2, cikk
2. cikk
Fogalommeghatározások
Fogalommeghatározások
(1)  E rendelet alkalmazásában:
(1)  E rendelet alkalmazásában:
1.  „kísérő intézkedések”: az élelmiszer elosztása és/vagy az alapvető anyagi támogatás mellett végzett olyan tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kirekesztés kezelése, ideértve a szociális szolgáltatások igénybevételének segítését és azok nyújtását, illetve a háztartási költségvetés kezelésével kapcsolatos tanácsadást;
1.  „kísérő intézkedések”: az élelmiszer elosztása és/vagy az alapvető anyagi támogatás mellett végzett olyan tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kirekesztés kezelése és a szegénység felszámolása, ideértve a szociális szolgáltatások és pszichológiai támogatás igénybevételének segítését és azok nyújtását, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos releváns információk nyújtását, illetve a háztartási költségvetés kezelésével kapcsolatos tanácsadást;
2.  „társult ország”: az Unióval kötött olyan megállapodásban részes harmadik ország, amelynek értelmében az említett ország a 30. cikkel összhangban részt vehet az ESZA+ foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint egészségügyi ágaiban;
2.  „társult ország”: az Unióval kötött olyan megállapodásban részes harmadik ország, amelynek értelmében az említett ország a 30. cikkel összhangban részt vehet az ESZA+ foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint egészségügyi ágaiban;
3.  „alapvető anyagi támogatás”: azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, ideértve a ruházatot, a higiéniai cikkeket és az iskolai felszerelést;
3.  „alapvető anyagi támogatás”: azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, ideértve a ruházatot, a higiéniai cikkeket, beleértve a női higiéniai termékeket és az iskolai felszerelést;
4.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.
4.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.
5.  „közös azonnali eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját (kilépési nap) követő négy hét elteltével mérik a hatásokat;
5.  „közös azonnali eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját (kilépési nap) követő négy hét elteltével mérik a hatásokat;
6.  „közös hosszú távú eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját követő hat hónap elteltével mérik a hatásokat;
6.  „közös hosszú távú eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját követő hat és tizenkét hónap elteltével mérik a hatásokat;
7.  „az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlási költségei”: azok a tényleges költségek, amelyek az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás kedvezményezett által történő megvásárlásához kapcsolódnak, és nem korlátozódnak az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás árára;
7.  „az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlási költségei”: azok a tényleges költségek, amelyek az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás kedvezményezett által történő megvásárlásához kapcsolódnak, és nem korlátozódnak az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás árára;
7a.  „határon átnyúló partnerségek” a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ágban: az állami foglalkoztatási szolgálatok, a civil társadalom vagy a szociális partnerek közötti együttműködés legalább két tagállamban elhelyezkedő állandó struktúrái;
8.  „végső címzett”: a támogatásban részesülő leginkább rászoruló személy vagy személyek a 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontjában foglaltak szerint;
8.  „végső címzett”: a támogatásban részesülő leginkább rászoruló személy vagy személyek a 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontjában foglaltak szerint;
9.  „egészségügyi válság”: bármely olyan válság, amelyet általában veszélyként érzékelnek, amely egészségügyi vonatkozással bír, és amely bizonytalan helyzetben sürgős hatósági intézkedést tesz szükségessé;
9.  „egészségügyi válság”: bármely olyan válság, amelyet általában veszélyként érzékelnek, amely egészségügyi vonatkozással bír, és amely bizonytalan helyzetben sürgős hatósági intézkedést tesz szükségessé;
10.  „jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;
10.  „jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;
11.  „mikrofinanszírozás”: többek között garanciák, mikrohitel, sajáttőke-befektetések és kvázisajáttőke-befektetések, kísérő vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal együtt, amelyek például olyan személyeknek és mikrovállalkozásoknak nyújtott egyéni tanácsadás, képzés és mentorálás formáját ölthetik, akik/amelyek számára nehézséget jelent a szakmai és/vagy bevételtermelő tevékenységek céljából történő hitelhez jutás;
11.  „mikrofinanszírozás”: többek között garanciák, mikrohitel, sajáttőke-befektetések és kvázisajáttőke-befektetések, kísérő vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal együtt, amelyek például olyan személyeknek és mikrovállalkozásoknak nyújtott egyéni tanácsadás, képzés és mentorálás formáját ölthetik, akik/amelyek számára nehézséget jelent a szakmai és/vagy bevételtermelő tevékenységek céljából történő hitelhez jutás;
12.  „mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek tíznél kevesebb munkavállalója van, és amely 2 000 000 EUR alatti éves forgalommal vagy mérleggel rendelkezik;
12.  „mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek tíznél kevesebb munkavállalója van, és amely 2 000 000 EUR alatti éves forgalommal vagy mérleggel rendelkezik;
13.  „leginkább rászoruló személyek” olyan természetes személyek – egyének vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok –, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által meghatározott objektív kritériumokkal összhangban, az érintettekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve, az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan kritériumok szerint állapították meg, amelyek lehetővé tehetik a konkrét földrajzi területeken élő leginkább rászoruló személyekre történő összpontosítást;
13.  „leginkább rászoruló személyek” olyan természetes személyek – egyének vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok, beleértve a gyermekeket és a hajléktalanokat is –, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által meghatározott objektív kritériumokkal összhangban, az érintettekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve, az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan kritériumok szerint állapították meg, amelyek lehetővé tehetik a konkrét földrajzi területeken élő leginkább rászoruló személyekre történő összpontosítást;
14.  „referenciaérték”: olyan érték, amely a közös és programspecifikus eredménymutatókra vonatkozó célkitűzések megállapítására szolgál, és amely a meglévő vagy korábbi beavatkozásokon alapul;
14.  „referenciaérték”: olyan érték, amely a közös és programspecifikus eredménymutatókra vonatkozó célkitűzések megállapítására szolgál, és amely a meglévő vagy korábbi beavatkozásokon alapul;
15.  „szociális vállalkozás”: társasági formájától függetlenül olyan vállalkozás vagy természetes személy, amely/aki
15.  „szociális vállalkozás”: társasági formájától függetlenül olyan szociális vállalkozás vagy természetes személy, amely/aki
a)  társasági szerződésének, alapszabályának, illetve bármely egyéb olyan alapító dokumentumának megfelelően, amely a székhelye szerinti tagállam szabályai szerint felelősséget vonhat maga után, elsődleges célként – nyereség termelése helyett – a mérhető és kedvező szociális hatások elérését tűzi ki, és amely társadalmi megtérülést létrehozó szolgáltatásokat nyújt vagy árukat hoz létre, és/vagy árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzését szolgálja;
a)  társasági szerződésének, alapszabályának, illetve bármely egyéb olyan alapító dokumentumának megfelelően, amely a székhelye szerinti tagállam szabályai szerint felelősséget vonhat maga után, elsődleges célként – nyereség termelése helyett – a mérhető és kedvező szociális, így környezeti hatások elérését tűzi ki, és amely társadalmi megtérülést létrehozó szolgáltatásokat nyújt vagy árukat hoz létre, és/vagy árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzését szolgálja;
b)  nyereségét elsősorban és legnagyobbrészt elsődleges szociális célkitűzésének megvalósítására használja, valamint a nyereség szétosztására vonatkozó előzetesen meghatározott olyan eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a szétosztás ne veszélyeztesse az elsődleges szociális célkitűzés elérését;
b)  nyereségének túlnyomó részét elsősorban és legnagyobbrészt elsődleges szociális célkitűzésének megvalósítása céljából forgatja vissza, valamint a nyereség szétosztására vonatkozó előzetesen meghatározott olyan eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a szétosztás ne veszélyeztesse az elsődleges szociális célkitűzés elérését;
c)  vállalkozásalapú, elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;
c)  vállalkozásalapú, demokratikus, részvételen alapuló, elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;
15a.  „szociális gazdasági vállalkozás”: a szociális gazdasági szektorhoz tartozó vállalkozások és jogalanyok különböző fajtái, például a szövetkezetek, kölcsönös önsegélyező egyesületek, egyesületek, alapítványok, szociális vállalkozások, és egyéb, az egyes tagállamok jogszabályai által szabályozott vállalkozási formák, amelyek a tőke, a demokratikus kormányzás, a szolidaritás, valamint a nyereség vagy a többlet nagyobb részének újrabefektetésével szemben az egyéni és szociális célkitűzéseket részesítik előnyben;
16.  „szociális innovációk”: célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű tevékenységek, elsősorban olyanok, amelyek olyan új elképzelések (termékek, szolgáltatások és modellek) kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, amelyek egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, és ezáltal jótékonyak a társadalom számára, és fokozzák a társadalom cselekvési képességét;
16.  „szociális innovációk”: célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű tevékenységek, ideértve a kollektív tevékenységeket is, különösen azok, amelyek új (termékekre, szolgáltatásokra, gyakorlatokra és modellekre vonatkozó) elképzelések kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, többek között a közszféra, a harmadik szektor szervezetei, például az önkéntes és közösségi szervezetek és a szociális gazdasági vállalkozások között, ezáltal jótékonyak a társadalom számára, és fokozzák a társadalom cselekvési képességét;
17.  „szociális kísérletek”: olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat;
17.  „szociális kísérletek”: olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más – többek közt földrajzi vagy ágazati – helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat;
18.  „kulcskompetenciák”: olyan ismeretek, készségek és kompetenciák, amelyekre valamennyi egyénnek – élete bármely szakaszában – szüksége van a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A kulcskompetenciák a következők: Írni-olvasni tudás; többnyelvűség; matematika, természettudományok, technológia és műszaki tudományok; digitális kompetenciák; személyes és szociális kompetenciák, valamint a tanulás elsajátítása; állampolgárság; vállalkozói készség; kulturális érzékenység és kifejezőkészség.
18.  „kulcskompetenciák”: olyan ismeretek, készségek és kompetenciák, amelyekre valamennyi egyénnek – élete bármely szakaszában – szüksége van a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A kulcskompetenciák a következők: Írni-olvasni tudás; többnyelvűség; matematika, természettudományok, technológia, művészetek és műszaki tudományok; digitális kompetenciák; média; személyes és szociális kompetenciák, valamint a tanulás elsajátítása; állampolgárság; vállalkozói készség; (inter)kulturális érzékenység és kifejezőkészség, valamint kritikai gondolkodás;
19.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak.
19.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
19a.  „hátrányos helyzetű csoportok”: olyan célcsoportok, amelyek körében magas a szegénységben élők, vagy szegénység, a hátrányos megkülönböztetés vagy a társadalmi kirekesztés által fenyegetett személyek száma, ideértve többek között az etnikai kisebbségeket, például a romákat, a harmadik országbeli állampolgárokat, beleértve a migránsokat, az időseket, a gyermekeket, az egyedülálló szülőket, a fogyatékossággal élő személyeket vagy a krónikus betegségben szenvedő személyeket;
19b.  „egész életen át tartó tanulás”: az élet minden szakaszában folytatott tanulás valamennyi formája (formális, nem formális és informális), beleértve a koragyermekkori nevelést, az általános oktatást, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, amely a tudás, a készségek, a kompetenciák és a társadalmi részvétel lehetőségeinek javítását eredményezi.
(2)  A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [2]. cikkében foglalt fogalommeghatározások az ESZA+ megosztott irányítás alá tartozó ágára is alkalmazandók.
(2)  A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [2]. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat az ESZA+ megosztott irányítás alá tartozó ágára is alkalmazni kell.
(2a)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet1a 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások a közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó, a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ágra és az egészségügyi ágra is alkalmazandók.
________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk
3 cikk
3. cikk
Általános célkitűzések és végrehajtási módszerek
Általános célkitűzések és végrehajtási módszerek
Az ESZA+ célja a tagállamok támogatása a magas foglalkoztatási szintek, a méltányos szociális védelem és a munka jövőbeli világára felkészült, képzett és ellenálló munkaerő biztosítása érdekében, a szociális jogok európai pillérébenamelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki – meghatározott elvekkel összhangban.
Az ESZA+ támogatást nyújt a tagállamoknak nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint az Uniónak a befogadó társadalmak, a magas szintű minőségi foglalkoztatás, a munkahelyteremtés, a minőségi és befogadó oktatás és képzés, az esélyegyenlőség, a szegénység felszámolásabeleértve a gyermekszegénységet — , a társadalmi befogadás és integráció, a társadalmi kohézió, a szociális védelem, valamint a szakképzett és rugalmas, a munka jövőbeli világára felkészült munkaerő biztosítására.
Az ESZA+ programnak összhangban kell lennie az Európai Unió alapszerződéseivel és a Chartával, eleget téve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérében foglalt elveknek, ezáltal hozzájárulva az Uniónak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozó céljaihoz, összhangban az EUMSZ 174. cikkével, valamint az Unió és a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalásával, hogy megvalósítják a fenntartható fejlesztési célokat és a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokat.
Az ESZA+ támogatja és kiegészíti a tagállami szakpolitikákat, valamint azokhoz értéket ad hozzá annak érdekében, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a munkaerőpiacra való bejutást, a tisztességes munkafeltételeket, valamint a szociális védelmet és társadalmi befogadást, továbbá az emberi egészség magas szintű védelmét.
Az ESZA+ támogatja és kiegészíti a tagállami szakpolitikákat, valamint azokhoz értéket ad hozzá annak érdekében, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférést, egész életen át tartó tanulást, a magas színvonalú munkafeltételeket, a szociális védelmet, az integrációt és a befogadást, a szegénység felszámolását, ideértve a gyermekszegénységet is, a gyermekbe és a fiatalokba való beruházást, a megkülönböztetésmentességet, a férfiak és nők közötti egyenlőséget, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá az emberi egészség magas szintű védelmét.
Végrehajtására a következőképpen kerül sor:
Végrehajtására a következőképpen kerül sor:
a)  megosztott irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében jelzett egyedi célkitűzéseknek megfelelő része tekintetében („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág”), valamint
a)  megosztott irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében jelzett egyedi célkitűzéseknek megfelelő része tekintetében („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág”), valamint
b)  közvetlen és közvetett irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág”), valamint a támogatásnak a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 26. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („az egészségügyi ág”) tekintetében.
b)  közvetlen és közvetett irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág”), valamint a támogatásnak a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 26. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („az egészségügyi ág”) tekintetében.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk
4. cikk
4. cikk
Egyedi célkitűzések
Egyedi célkitűzések
(19 Az ESZA+ a következő egyedi célkitűzéseket támogatja a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás, valamint az egészségügy területén, ezáltal a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4]. cikkében foglalt, „egy szociálisabb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása” tárgyú szakpolitikai célkitűzéshez is hozzájárulva:
(1)  Az ESZA+ a következő egyedi célkitűzéseket támogatja a foglalkoztatás, az oktatás, a mobilitás, a társadalmi befogadás, a szegénység felszámolása, valamint az egészségügy területén, ezáltal a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4]. cikkében foglalt, „egy szociálisabb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása” tárgyú szakpolitikai célkitűzéshez is hozzájárulva:
i.  a foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot;
i.  a minőségi foglalkoztatási és aktiválási intézkedésekhez való hozzáférés javítása valamennyi álláskereső számára, különös tekintettel a fiatalokat – különösen az ifjúsági garancia végrehajtása révén – , illetve a tartósan munkanélküli személyeket, a gazdaságilag inaktív személyeket és a hátrányos helyzetű csoportokat célzó egyedi intézkedésekre, a munkaerőpiactól legtávolabb került személyekre összpontosítva, előmozdítva a foglalkoztatást, az önfoglalkoztatást, a vállalkozói szellemet és a szociális gazdaságot;
ii.  a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás céljából;
ii.  a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás céljából;
iii.  a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítása, a munka és a magánélet megfelelőbb egyensúlya, ideértve a gyermekgondozás igénybevételét, az egészségügyi kockázatokra is figyelmet fordító, egészséges és megfelelően kiigazított munkakörnyezetet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodását, valamint az aktív és egészséges öregedést;
iii.  a nők munkaerő-piaci részvételének és szakmai előmenetelének előmozdítása, az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvének előmozdítása, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly, különös tekintettel az egyedülálló szülőkre, beleértve a megfizethető, inkluzív és minőségi gyermekgondozást, a koragyermekkori nevelést, az idősgondozást és egyéb gondozási szolgáltatásokat és támogatást; valamint az egészségügyi és betegségből eredő kockázatokra is figyelmet fordító, egészséges és megfelelően kiigazított munkakörnyezetet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodását, a pályamódosítást, és az aktív és egészséges időskort;
iv.  az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából;
iv.  az oktatási és képzési rendszerek minőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a vállalkozói és digitális készségek – elsajátításának támogatása, a nem formális és az informális tanulás elismerése, az e-integráció előmozdítása és az oktatásból a munka világába való átmenet elősegítése a társadalmi és gazdasági igények tükrözése érdekében;
v.  a minőségi és befogadó oktatásba és képzésbe való egyenlő bejutás és ezek elvégzése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint felnőttoktatás és -tanulás, ideértve a tanulási mobilitás előmozdítását mindenki számára;
v.  a magas színvonalú, megfizethető és befogadó oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és ezek teljesítése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok és a gondozók számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint felnőttoktatásig és -tanulásig, a korai iskolaelhagyás problémájának kezelése, a duális képzési rendszerek, a tanulószerződéses gyakorlati képzések, a mindenki számára elérhető tanulási mobilitás és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének elősegítése;
vi.  az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a digitális készségeket, a munkaerőpiaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a szakmai mobilitást;
vi.  az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a vállalkozói és digitális készségeket, a munkaerőpiaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a szakmai mobilitást, valamint a teljes körű társadalmi részvételt;
vii.  az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében;
vii.  az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra;
viii.  harmadik országok állampolgárai és marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása;
viii.  harmadik országok állampolgárai, így a migránsok hosszú távú társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása;
viiia. a marginalizált közösségek – például a romák – hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem, és társadalmi-gazdasági integrációjuk előmozdítása;
ix.  a minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése; a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is; az egészségügyi rendszerek és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások hozzáférhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának javítása;
ix.  a minőségi, fenntartható, hozzáférhető és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése, ideértve a lakáshoz és személyközpontú egészségügyi és kapcsolódó gondozáshoz való hozzáférést biztosító szolgáltatásokat; a szociális biztonsági intézmények, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális védelmi és a társadalmi befogadási rendszerek korszerűsítése, beleértve az egyenlő szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását, különös tekintettel a gyermekekre és a hátrányos helyzetű csoportokra, valamint a leginkább rászoruló személyekre; az egészségügyi rendszerek és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások többek közt fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának javítása;
ixa.  a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének elősegítése a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés terén való részvételük javítása érdekében;
x.  a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztéssel fenyegetett, többek között a legrászorulóbb személyek társadalmi integrációjának előmozdítása;
x.  a szegénység és/vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett vagy azt megtapasztaló, többek között a legrászorultabb személyek és gyermekek társadalmi integrációjának előmozdítása;
xi.   az anyagi depriváció kezelése élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás legrászorulóbbaknak való nyújtása útján, többek között kísérő intézkedésekkel.
xi.  az anyagi depriváció kezelése élelmiszer- és/vagy alapvető anyagi támogatás nyújtása útján a leginkább rászoruló személyeknek , beleértve a társadalmi befogadásuk biztosítását célzó kísérő intézkedéseket is, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekre.
(2)  Az ESZA+ az (1) bekezdésben említett egyedi célkitűzések érdekében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében végrehajtott intézkedések útján hozzájárul a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4.] cikkében felsorolt egyéb szakpolitikai célkitűzésekhez is, különösen azokhoz, amelyek a következőkkel kapcsolatosak:
(2)  Az ESZA+ az (1) bekezdésben említett egyedi célkitűzések érdekében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében végrehajtott intézkedések útján hozzá kíván járulni a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4.] cikkében felsorolt egyéb szakpolitikai célkitűzésekhez, különösen azokhoz, amelyek a következőkkel kapcsolatosak:
(1)   egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján;
1.   egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, orvosi és egészségügyi központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján, szem előtt tartva a tagállamok szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályait és kereteit;
(2)   egy zöldebb, alacsony széndioxid-kibocsátású Európa, az oktatási és képzési rendszereknek a készségek és a képesítések kiigazításához szükséges fejlesztésével, minden személy, többek között a munkaerő készségfejlesztésével, valamint új munkahelyek létrehozásával a környezethez, az éghajlathoz, az energiához és a biogazdasághoz kapcsolódó ágazatokban.
2.   egy zöldebb, alacsony széndioxid-kibocsátású Európa, az oktatási és képzési rendszereknek a készségek és a képesítések kiigazításához szükséges fejlesztésével, a lakosság körében a fenntartható fejlődéssel és életmódokkal kapcsolatos tájékoztatással, minden személy, többek között a munkaerő készségfejlesztésével, valamint új munkahelyek létrehozásával a környezethez, az éghajlathoz, az energiához, a körforgásos és biogazdasághoz kapcsolódó ágazatokban;
2a.  a polgárokhoz közelebb álló Unió a szegénység csökkentésével és a társadalmi befogadással kapcsolatos intézkedések révén, figyelembe véve a városi, a vidéki és a part menti régiók sajátosságait a városok és régiók társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek megszüntetésének céljából;
2b.  a foglalkoztatási és szociális innovációs ág keretében az ESZA+ támogatja az uniós eszközök, szakpolitikák és releváns jogszabályok kidolgozását, végrehajtását, nyomon követését és értékelését, valamint előmozdítja a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt, a társadalmi innovációt és a társadalmi fejlődést a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, valamint az állami és magánszervezetekkel partnerségben (1. egyedi célkitűzés); méltányos alapon előmozdítja a munkavállalók önkéntes földrajzi mobilitását, és növeli a foglalkoztatási lehetőségeket (2. egyedi célkitűzés); előmozdítja a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást azáltal, hogy növeli a mikrofinanszírozás rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét a mikrovállalkozások és a szociális gazdasági vállalkozások számára, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek esetében (3. egyedi célkitűzés);
(3)  Az ESZA+ az egészségügyi ág keretében támogatja az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést, hozzájárul az egészségügyi rendszerek eredményességéhez, hozzáférhetőségéhez és ellenálló képességéhez, biztonságosabbá teszi az egészségügyi ellátást, csökkenti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, megvédi a polgárokat a határon átnyúló egészségügyi veszélyektől, valamint támogatja az uniós egészségügyi jogszabályokat.
(3)  Az ESZA+ az egészségügyi ág keretében hozzájárul az emberi egészség magas szintű védelméhez és a betegségmegelőzéshez, többek között a testmozgás támogatásával és az egészségügyi ismeretek oktatásának előmozdításával, hozzájárul az egészségügyi rendszerek eredményességéhez, hozzáférhetőségéhez és ellenálló képességéhez, biztonságosabbá teszi az egészségügyi ellátást, csökkenti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, növeli a születéskor várható élettartamot, megvédi a polgárokat a határon átnyúló egészségügyi veszélyektől, ösztönzi a betegségek megelőzését és a korai diagnózist, az egészség előmozdítása az egész élet során, valamint megerősíti és támogatja az egészségüggyel kapcsolatos uniós jogszabályokat, többek között a környezeti egészség területén, valamint előmozdítja az egészségügyi szempontok valamennyi uniós szakpolitikai területen történő érvényesítését. Az Unió egészségpolitikájának összhangban kell lennie a fenntartható fejlesztési célokkal annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és a tagállamok teljesítsék a 3. fenntartható fejlesztési cél, azaz „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” célkitűzéseit.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk
5. cikk
5 cikk
Költségvetés
Költségvetés
(1)  Az ESZA+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege folyó áron 101 174 000 000 EUR.
(1)  Az ESZA+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege 2018-as árakon 106 781 000 000 EUR (folyó áron 120 457 000 000 EUR).
(2)  A pénzügyi keretösszegnek a megosztott irányítás alá tartozó és „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés szerinti ESZA+-ágra jutó része folyó áron 100 000 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 88 646 194 590 EUR, amelyből 200 000 000 EUR-t vagy 2018-as árakon 175 000 000 EUR-t rendelnek a 23. cikk i) pontjában említett innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködéshez, valamint 400 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 376 928 934 EUR kiegészítő finanszírozást az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók számára.
(2)  A pénzügyi keretösszegnek a megosztott irányítás alá tartozó és „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés szerinti ESZA+-ágra jutó része 2018-as árakon 105 686 000 000 EUR (folyó áron 119 222 000 000 EUR), amelyből 200 000 000 EUR-t vagy 2018-as árakon 175 000 000 EUR-t rendelnek a 23. cikk i) pontjában említett innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködéshez, 5 900 000 000 EUR-t a 10a. cikkben említett európai gyermekgarancia keretébe tartozó intézkedésekre, valamint 400 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 376 928 934 EUR kiegészítő finanszírozást az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók számára.
(3)  A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág 2021 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi keretösszege folyó áron 1 174 000 000 EUR.
(3)  A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág 2021 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi keretösszege 2018-as árakon 1 095 000 000 EUR, (folyó áron 1 234 000 000 EUR.
(4)  A (3) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:
(4)  A (3) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:
a)  761 000 000 EUR a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág végrehajtására;
a)  675 000 000 EUR 2018-as árakon (folyó áron 761 000 000 EUR) a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág végrehajtására;
b)  413 000 000 EUR az egészségügyi ág végrehajtására.
b)  420 000 000 EUR 2018-as árakon (folyó áron 473 000 000 EUR; vagy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 0,36%-a) az egészségügyi ág végrehajtására.
(5)  A (3) és a (4) bekezdésben említett összeg felhasználható a programok végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre is, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.
(5)  A (3) és a (4) bekezdésben említett összeg felhasználható a programok végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre is, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk
6. cikk
6. cikk
A férfiak és nők közötti egyenlőség, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség
A nemek közötti egyenlőség, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség
(1)  A megosztott irányítás keretébe tartozó ESZA+ ág égisze alatt végrehajtott valamennyi program, továbbá a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág által támogatott műveletek biztosítják a férfiak és a nők közötti egyenlőséget előkészítésük, végrehajtásuk, nyomon követésük és értékelésük során. Előmozdítják továbbá az esélyegyenlőséget mindenki számára, nemre, faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életorra vagy szexuális irányultságra alapuló megkülönböztetés nélkül.
(1)  Az ESZA+ égisze alatt végrehajtott valamennyi program biztosítja a nemek közötti egyenlőséget előkészítésük, végrehajtásuk, nyomon követésük és értékelésük során. Emellett támogatják azokat az egyedi fellépéseket, amelyek célja a nők munkában való részvételének növelése és szakmai fejlődése, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetése, az esélyegyenlőség előmozdítása mindenki számára, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egészségi állapoton, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés nélkül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes hozzáférését az információs és kommunikációs technológiák területén is, azok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során, ezáltal fokozva a társadalmi befogadást és csökkentve az egyenlőtlenségeket.
(2)  A tagállamok és a Bizottság az ESZA+ bármely célkitűzésén belül támogatják az (1) bekezdésben említett elvek előmozdítására irányuló egyedi célzott intézkedéseket is, például a bentlakásos/intézményi gondozás helyett a családi és közösségi gondozásra való átállást.
(2)  A tagállamok és a Bizottság az ESZA+ bármely célkitűzésén belül támogatják az (1) bekezdésben említett elvek előmozdítására irányuló egyedi célzott intézkedéseket is, például az intézményi gondozás helyett a családi és közösségi gondozásra való átállást, valamint a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó általános akadálymentesség javítását.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Következetesség és tematikus koncentráció
Következetesség és tematikus koncentráció
(1)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásokat olyan beavatkozásokra összpontosítják, amelyek a nemzeti reformprogramjaikban, az európai szemeszterben, valamint az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívásokkal foglalkoznak, és figyelembe veszik a szociális jogok európai pillérében meghatározott elveket és jogokat.
(1)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásokat – a helyi sajátosságok figyelembevételével – olyan beavatkozásokra összpontosítják, amelyek a nemzeti reformprogramjaikban, az európai szemeszterben, valamint az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívásokkal foglalkoznak, és figyelembe veszik a szociális jogok európai pillérében meghatározott elveket és jogokat, az európai szemeszter szociális eredménytábláját és a regionális sajátosságokat, ezáltal hozzájárulva a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésével kapcsolatban az EUMSZ 174. cikkében meghatározott uniós célkitűzésekhez, valamint amelyek teljes mértékben összhangban vannak a Párizsi Megállapodással és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival.
A tagállamok és adott esetben a Bizottság előmozdítják a szinergiákat és gondoskodnak az ESZA+ és más uniós alapok, programok és eszközök, például az Erasmus, a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a reformtámogatási program – többek között a reformösztönző eszköz és a technikai támogatási eszköz – közötti koordinációról, kiegészítő jellegről és koherenciáról, úgy a tervezési szakaszban, mint a végrehajtás során. A tagállamok és adott esetben a Bizottság optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat az erőfeszítések megkettőződésének elkerülése és a végrehajtásért felelős személyek közötti szoros együtt működés biztosítása érdekében, hogy koherens és egyszerűsített támogatási intézkedéseket lehessen megvalósítani.
A tagállamok és adott esetben a Bizottság előmozdítják a szinergiákat és gondoskodnak az ESZA+ és más uniós alapok, programok és eszközök,, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, az InvestEU, a Kreatív Európa, a Jogok és Értékek Eszköz, az Erasmus, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020 utáni uniós keretrendszere és a reformtámogató program – beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációról, kiegészítő jellegről és koherenciáról, úgy a tervezési szakaszban, mint a végrehajtás során. A tagállamok és adott esetben a Bizottság optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat az erőfeszítések megkettőződésének elkerülése és a végrehajtásért felelős irányító hatóságok közötti szoros együtt működés biztosítása érdekében, hogy integrált megközelítéseket, koherens és egyszerűsített támogatási intézkedéseket lehessen megvalósítani.
(2)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaikból megfelelő összeget rendelnek az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott olyan kihívások kezelésére, amelyek a 4. cikkben foglaltak szerint az ESZA+ hatálya alá tartoznak.
(2)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaikból megfelelő összeget rendelnek az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott olyan kihívások kezelésére, amelyek a 4. cikkben foglaltak szerint az ESZA+ hatálya alá tartoznak.
(3)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 25 %-át a társadalmi befogadás területére vonatkozóan a 4. cikk (1) bekezdésének vii–xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez – például harmadik országok állampolgárai társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdításához – rendelik.
(3)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 27%-át a társadalmi befogadás területére vonatkozóan a 4. cikk (1) bekezdésének vii–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez – például harmadik országok állampolgárai társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdításához – rendelik.
(3a)  A 4. cikk (1) bekezdésének vii–x. pontjában meghatározott, a társadalmi befogadás szakpolitikai területre vonatkozó különös célkitűzésekben a tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 5 %-át az európai gyermekgarancia végrehajtására irányuló célzott intézkedésekhez rendelik, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő hozzáféréséhez.
(4)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább %-át az anyagi depriváció kezelésének a 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzéséhez rendelik.
(4)  Azon felül, hogy a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-források legalább 27 %-át a 4. cikk (1) bekezdésének vii‒x. pontjában foglalt egyedi célkitűzésekhez rendelik, a tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 3%-át a leginkább rászorulók társadalmi befogadása és/vagy az anyagi depriváció kezelésének a 4. cikk (1) bekezdésének x. és xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzéséhez rendelik.
A 4. cikk (1) bekezdésének x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez rendelt és a leginkább rászorulókra irányuló források figyelembe vehetők az e bekezdés első albekezdésében meghatározott, legalább 2 %-os minimális juttatásnak való megfelelés ellenőrzése során.
(5)  Azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2019-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 10 %-át a fiatalok foglalkoztatását és az iskola és a munka közötti átmenetet támogató célzott intézkedésekhez és strukturális reformokhoz, valamint az oktatásba vagy képzésbe és a második esélyt kínáló oktatásba való újbóli beilleszkedés módjaihoz rendelik, különösen az ifjúsági garancia programjainak végrehajtása keretében.
(5)  A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 3%-át a fiatalok foglalkoztatását és az iskola és a munka közötti átmenetet támogató célzott intézkedésekhez és strukturális reformokhoz, valamint az oktatásba vagy képzésbe és a második esélyt kínáló oktatásba való újbóli beilleszkedés módjaihoz rendelik, különösen az ifjúsági garancia programjainak végrehajtása keretében.
Azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok (NEET-fiatalok) aránya 2019-ben meghaladja az uniós átlagot, vagy ahol a NEET-fiatalok aránya az Eurostat adatai alapján meghaladja a 15%-ot, a programozási időszakban a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át a fent említett fellépésekhez és strukturális reformintézkedésekhez rendelik, strukturális reformintézkedésekre osztják el, különös figyelmet fordítva a leginkább érintett régiókra, figyelembe véve a köztük lévő eltéréseket.
A 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás szerinti ESZA+-erőforrások a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [14.]. cikke szerinti időközi programozásakor azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2024-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 10 %-át az említett intézkedésekhez rendelik.
A 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás szerinti ESZA+-erőforrások a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [14.]. cikke szerinti időközi programozásakor azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2024-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, vagy ahol a NEET-fiatalok aránya meghaladja a 15%-ot, a 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az említett intézkedésekhez vagy strukturális reformintézkedésekhez rendelik.
Az első és a második albekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő legkülső régiók programjaikban a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedésekhez rendelik. Ezt a juttatást figyelembe kell venni az első és a második albekezdésben meghatározott nemzeti szintű minimális százalékos aránynak való megfelelés ellenőrzésekor.
Az második és a harmadik albekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő legkülső régiók programjaikban a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedésekhez rendelik. Ezt a juttatást figyelembe kell venni az első és a második albekezdésben meghatározott nemzeti szintű minimális százalékos aránynak való megfelelés ellenőrzésekor. Ez a juttatás nem helyettesíti a legkülső régiók infrastruktúrájához és fejlesztéséhez szükséges forrásokat.
A tagállamok a szóban forgó intézkedések végrehajtásakor kiemelten kezelik az inaktív és a tartósan munkanélküli fiatalokat, és célzott megkereső intézkedéseket léptetnek hatályba.
A tagállamok a szóban forgó intézkedések végrehajtásakor kiemelten kezelik az inaktív és a tartósan munkanélküli fiatalokat, és célzott megkereső intézkedéseket léptetnek hatályba.
(6)  A (2)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók által kapott konkrét kiegészítő juttatásra.
(6)  A (2)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók által kapott konkrét kiegészítő juttatásra.
(7)  Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra.
(7)  Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
7 a cikk (új)
7a. cikk
Az alapvető jogok tiszteletben tartása
A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és a Chartában foglaltak betartását.
Az olyan intézkedések során felmerülő költségek, amelyek nincsenek összhangban a Chartával, a közös rendelkezésekről szóló xx/xx rendelet 58. cikkének (2) bekezdése és a felhatalmazáson alapuló 240/2014/EU rendelet szerint nem számolhatók el.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk
8. cikk
8 cikk
Partnerség
Partnerség
(1)  Az egyes tagállamok gondoskodnak a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág által támogatott foglalkoztatási, oktatási és szociális befogadási politikák megvalósításában való megfelelő részvételéről.
(1)  A [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] 6. cikkével és a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban az egyes tagállamok a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve biztosítják a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az egyenlőséggel foglalkozó testületek, a nemzeti emberi jogi intézmények és más releváns vagy képviseleti szervezetek érdemi részvételét a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág által támogatott foglalkoztatási, oktatási, megkülönböztetésmentességi és társadalmi befogadási politikák és kezdeményezések programozásában és végrehajtásában. Ennek az érdemi részvételnek a fogyatékossággal élő személyek számára is inkluzívnak és hozzáférhetőnek kell lennie.
(2)  A tagállamok az egyes programokban megfelelő összeget rendelnek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásokból a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítéséhez.
(2)  A tagállamok az ESZA+-források legalább 2%-át a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek európai és nemzeti szintű, képzés, hálózatépítési intézkedések és a szociális párbeszéd megerősítésének formájában történő kapacitásépítéséhez, valamint a szociális partnerek által közösen végrehajtott tevékenységekhez rendelik.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk
9. cikk
9. cikk
Az anyagi depriváció kezelése
Az anyagi depriváció kezelése
A 7. cikk (4) bekezdésében említett forrásokat külön prioritás vagy program keretében programozzák.
A 7. cikk (4) bekezdésében említett, a leginkább rászorulók társadalmi befogadásával és/vagy az anyagi nélkülözéssel kapcsolatos forrásokat külön prioritás vagy program keretében programozzák. E prioritás vagy program társfinanszírozási aránya legalább 85%.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk
10. cikk
10. cikk
A fiatalok foglalkoztatásának támogatása
A fiatalok foglalkoztatásának támogatása
A 7. cikk (5) bekezdése szerinti támogatást külön prioritás keretében programozzák, és az támogatja a 4. cikk (1) bekezdésének i. pontjában meghatározott egyedi célkitűzést.
A 7. cikk (5) bekezdése szerinti támogatást külön prioritás vagy program keretében programozzák, és az támogatja a 4. cikk (1) bekezdésének i. pontjában meghatározott egyedi célkitűzést.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Az európai gyermekgarancia program támogatása
A 7. cikk (3a) bekezdése szerinti támogatást egy célzott prioritás vagy program keretében kell programozni, figyelembe véve a „Beruházások a gyermekek érdekében” című, 2013. évi európai bizottsági ajánlást. Ez a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelését támogatja a 4. cikk (1) bekezdésének vii–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzések keretében.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk
11. cikk
11. cikk
A releváns országspecifikus ajánlások támogatása
A releváns országspecifikus ajánlások támogatása
A 7. cikk (2) bekezdése szerint a releváns országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott kihívások kezelésére irányuló intézkedéseket egy vagy több külön prioritás keretében programozzák.
A 7. cikk (2) bekezdése szerint a releváns országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott kihívások kezelésére irányuló intézkedéseket a 4. cikk (1) bekezdésében említett egyedi célkitűzések bármelyike keretében programozzák. A tagállamok biztosítják a szociális jogok európai pillérével való komplementaritást, koherenciát, koordinációt és szinergiákat.
Kellő rugalmasságot kell biztosítani az irányító hatóság szintjén annak érdekében, hogy a sajátos helyi vagy regionális kihívásokkal összhangban meghatározzák az ESZA+ beruházások prioritásait és területeit.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
Integrált területfejlesztés
(1)  Az ESZA+ az (EU) 2018/xxxx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] 4. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét cél alá tartozó programokon belül támogathatja az integrált területfejlesztést, a fenti rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] III. címének II. fejezetével összhangban.
(2)  A tagállamok az ESZA+ által támogatott integrált területfejlesztést kizárólag az (EU) 2018/xxxx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [22.] cikkében említett formákban hajtanak végre.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
11 b cikk (új)
11b. cikk
Transznacionális együttműködés
(1)  A tagállamok támogathatják a transznacionális együttműködési fellépéseket egy erre a célra rendelt prioritás keretében.
(2)  A transznacionális együttműködési intézkedések a 4. cikk (1) bekezdésének i–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzések bármelyike alapján programozhatók.
(3)  Az említett prioritások maximális társfinanszírozási rátája 95 %-ra növelhető a megosztott irányítás szerinti nemzeti ESZA+-allokáció legfeljebb 5 %-ának a szóban forgó prioritásokhoz való rendelése céljából.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk
12 cikk
12. cikk
Hatály
Hatály
Ez a fejezet megosztott irányítás szerinti végrehajtás esetén a 4. cikk (1) bekezdésének i–x. pontja szerinti ESZA+-támogatásra alkalmazandó („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág általános támogatása”).
Ez a fejezet megosztott irányítás szerinti végrehajtás esetén a 4. cikk (1) bekezdésének i–x. pontja szerinti ESZA+-támogatásra alkalmazandó („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág általános támogatása”). Emellett a 13. cikk a 4. cikk (1) bekezdésének xi. alpontja szerinti ESZA+-támogatásra is alkalmazandó.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13 cikk
13. cikk
Innovatív intézkedések
Szociális innovatív intézkedések
(1)  A tagállamok támogatják a szociális innovációval és a szociális kísérletekkel kapcsolatos intézkedéseket, vagy megerősítik az állami hatóságokat, a magánszektort és a civil társadalmat, például a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat megtervező és végrehajtó helyi akciócsoportokat bevonó partnerségekre alapuló, alulról építkező megközelítéseket.
(1)  A tagállamok támogatják a szociális innovációval és/vagy a szociális kísérletekkel kapcsolatos intézkedéseket – ideértve a társadalmi-kulturális összetevővel rendelkezőket is –, az állami hatóságokat, szociális partnereket, szociális gazdasági vállalkozásokat, a magánszektort és a civil társadalmat bevonó partnerségekre alapuló, alulról építkező megközelítéseket alkalmazva.
(1a)  A tagállamok akár az operatív programjaik keretében, akár a végrehajtás során egy későbbi időpontban azonosítják a tagállamok konkrét igényeiknek megfelelő, szociális innovációval és szociális kísérletekkel kapcsolatos területeket.
(2)  A tagállamok támogathatják a kis körben tesztelt, a foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág és más uniós programok keretében kidolgozott innovatív megközelítések (szociális kísérletek) szélesebb körű alkalmazását.
(2)  A tagállamok támogathatják a kis körben tesztelt, a foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág és más uniós programok keretében kidolgozott innovatív megközelítések (szociális innováció és szociális kísérletek, ideértve a társadalmi-kulturális összetevővel rendelkezőket is) szélesebb körű alkalmazását.
(3)  Innovatív intézkedések és megközelítések a 4. cikk (1) bekezdésének i–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzések bármelyike alapján programozhatók.
(3)  Innovatív intézkedések és megközelítések a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések bármelyike alapján programozhatók.
(4)  Az egyes tagállamok legalább egy prioritást az (1) vagy a (2) bekezdés vagy mindkettő végrehajtásához rendelnek. Az említett prioritások maximális társfinanszírozási rátája 95 %-ra növelhető a megosztott irányítás szerinti nemzeti ESZA+-juttatás legfeljebb 5 %-ának a szóban forgó prioritásokhoz való rendelése céljából.
(4)  Az egyes tagállamok legalább egy prioritást az (1) vagy a (2) bekezdés vagy mindkettő végrehajtásához rendelnek. Az említett prioritások maximális társfinanszírozási rátája 95%-ra növelhető a megosztott irányítás szerinti nemzeti ESZA+-juttatás legfeljebb 5%-ának elkülönítése céljából.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk
14 cikk
14. cikk
Támogathatóság
Támogathatóság
(1)  A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [58]. cikkében említett költségeken felül az alábbi költségek nem jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra:
(1)  A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [58]. cikkében említett költségeken felül az alábbi költségek nem jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra:
a)  földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra biztosítása, valamint
a)  földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra vásárlása, valamint
b)  bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve, ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez szükséges, vagy az említett tételek értékét teljesen értékcsökkentik, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.
b)  bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve, ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez mindenképpen szükséges, vagy az említett tételek értékét teljesen értékcsökkentik, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.
(2)  Egy harmadik fél által a művelet résztvevői javára kifizetett juttatások vagy bérek formáját öltő természetbeni hozzájárulások jogosultak lehetnek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra, amennyiben a természetbeni juttatásokra a nemzeti szabályokkal – többek között a számviteli szabályokkal – összhangban került sor, és ezek nem haladják meg a harmadik fél által viselt költséget.
(2)  Egy harmadik fél által a művelet résztvevői javára kifizetett juttatások vagy bérek formáját öltő természetbeni hozzájárulások jogosultak lehetnek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra, amennyiben a természetbeni juttatásokra a nemzeti szabályokkal – többek között a számviteli szabályokkal – összhangban került sor, és ezek nem haladják meg a harmadik fél által viselt költséget.
(3)  A legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók által kapott egyedi kiegészítő juttatást a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításának támogatására kell fordítani.
(3)  A legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók által kapott egyedi kiegészítő juttatást a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításának támogatására kell fordítani.
(4)  A közvetlen személyzeti költségek akkor jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra, ha mértékük nem haladja meg az érintett tagállamban a szakma Eurostat-adatokkal alátámasztott szokásos díjazásának 100 %-át.
(4)  A közvetlen személyzeti költségek jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra. Kollektív szerződés alkalmazása esetén azokat a szóban forgó szerződés alapján kell meghatározni. Amennyiben nem alkalmazandó kollektív szerződés, mértékük nem haladja meg az adott tagállamban vagy régióban a szakma vagy a különleges szakértelem tekintetében alkalmazott, az érintett irányító hatóság és/vagy az Eurostat által benyújtott megfelelő dokumentumokkal igazolt szokásos díjazás 100 %-át.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk
15 cikk
15. cikk
Mutatók és jelentéstétel
Mutatók és jelentéstétel
(1)  A végrehajtás alakulásának nyomon követése céljából a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásból részesülő programok az e rendelet 1. mellékletében meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat alkalmaznak. A programok programspecifikus mutatókat is használhatnak.
(1)  A végrehajtás alakulásának nyomon követése céljából a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásból részesülő programok az 1. mellékletében vagy a IIa. mellékletben meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat alkalmaznak a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadására irányuló, az e rendelet 4. cikk (1) bekezdésének x. pontja szerinti intézkedésekre. A programok programspecifikus és intézkedésspecifikus mutatókat is használhatnak.
(2)  A közös és a programspecifikus teljesítménymutatók esetében a referenciaértéket nullára kell beállítani. A szóban forgó mutatókra vonatkozó halmozott számszerűsített részcélokat és célértékeket abszolút értékben kell meghatározni, amennyiben a támogatott műveletek jellege ezt szükségessé teszi. A teljesítménymutatókra vonatkozóan megadott értékeket abszolút értékben kell kifejezni.
(2)  A közös és a programspecifikus teljesítménymutatók esetében a referenciaértéket nullára kell beállítani. A szóban forgó mutatókra vonatkozó halmozott számszerűsített részcélokat és célértékeket abszolút értékben kell meghatározni, amennyiben a támogatott műveletek jellege ezt szükségessé teszi. A teljesítménymutatókra vonatkozóan megadott értékeket abszolút értékben kell kifejezni.
(3)  Azon közös és programspecifikus eredménymutatók esetében, amelyek tekintetében a 2029. évre vonatkozóan a 2024-es célérték tekintetében számszerűsített kumulatív részcélokat állapítottak meg, a referenciaértéket a legfrissebb rendelkezésre álló adatok vagy egyéb releváns információforrás segítségével kell megállapítani. A közös eredménymutatókra vonatkozó célértékeket abszolút értékben vagy százalékos arányban kell megállapítani. A programspecifikus eredménymutatókat és a kapcsolódó célértékeket mennyiségi vagy minőségi szempontból lehet meghatározni. A közös eredménymutatókra vonatkozóan megadott értékeket abszolút értékben kell kifejezni.
(3)  Azon közös és programspecifikus eredménymutatók esetében, amelyek tekintetében a 2029. évre vonatkozóan a 2024-es célérték tekintetében számszerűsített kumulatív részcélokat állapítottak meg, a referenciaértéket a legfrissebb rendelkezésre álló adatok vagy egyéb releváns információforrás segítségével kell megállapítani. A közös eredménymutatókra vonatkozó célértékeket abszolút értékben vagy százalékos arányban kell megállapítani. A programspecifikus eredménymutatókat és a kapcsolódó célértékeket mennyiségi vagy minőségi szempontból lehet meghatározni. A közös eredménymutatókra vonatkozóan megadott értékeket abszolút értékben kell kifejezni.
(4)  A résztvevőkre vonatkozó mutatók adatait csak akkor lehet továbbítani, amikor az adott résztvevő tekintetében az 1. melléklet (1a) pontja szerint előírt valamennyi adat rendelkezésre áll.
(4)  A résztvevőkre vonatkozó mutatók adatait csak akkor lehet továbbítani, amikor az adott résztvevő tekintetében az 1. melléklet (1a) pontja szerint előírt valamennyi adat rendelkezésre áll.
(4a)  A (3) bekezdésben említett adatoknak tartalmazniuk kell egy nemi szempontú hatásvizsgálatot az ESZA+ programok nemek közötti egyenlőség tekintetében történő végrehajtásának nyomon követésére, nemek szerinti bontásban.
(5)  A tagállamok az adatok nyilvántartásokban vagy azokkal egyenértékű forrásokban való rendelkezésre állása esetén lehetővé teszik, hogy az irányító hatóságok vagy a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatás nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatgyűjtéssel megbízott más szervek az adatnyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból hozzáférjenek a szóban forgó adatokhoz, az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban.
(5)  A tagállamok az adatok nyilvántartásokban vagy azokkal egyenértékű forrásokban való rendelkezésre állása esetén lehetővé tehetik, hogy az irányító hatóságok vagy a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatás nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatgyűjtéssel megbízott más szervek az adatnyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból hozzáférjenek a szóban forgó adatokhoz, az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban.
(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt mutatók módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és IIa. mellékletben foglalt mutatók módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk
17. cikk
17. cikk
Alapelvek
Alapelvek
(1)  Az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás csak olyan élelmiszerek és áruk elosztásának támogatására használható fel, amelyek megfelelnek a fogyasztási cikkek biztonságosságáról szóló uniós jogszabályoknak.
(1)  Az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás csak olyan élelmiszerek és áruk elosztásának támogatására használható fel, amelyek megfelelnek a fogyasztási cikkek biztonságosságáról szóló uniós jogszabályoknak.
(2)  A tagállamok és a kedvezményezettek az élelmiszereket és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyek szükségleteihez kapcsolódó objektív kritériumok alapján választják ki. Az élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai körében az éghajlati és környezeti vonatkozásokat is figyelembe kell venni, különösen az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából. Az elosztandó élelmiszertermékek típusát adott esetben a leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez való hozzájárulásuk alapján kell kiválasztani.
(2)  A tagállamok és a kedvezményezettek az élelmiszereket és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyek szükségleteihez kapcsolódó objektív kritériumok alapján választják ki. Az élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai körében az éghajlati és környezeti vonatkozásokat is figyelembe kell venni, különösen az élelmiszer-pazarlásnak és az egyszer használatos műanyagok használatának csökkentése céljából. Az elosztandó élelmiszertermékek típusát adott esetben a leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez való hozzájárulásuk alapján kell kiválasztani.
Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyek számára közvetlenül vagy pedig közvetetten, elektronikus utalványok vagy kártyák formájában nyújtható, feltéve hogy ez utóbbiakat csak élelmiszer és/vagy a 2. cikk (3) bekezdése szerinti alapvető anyagi támogatás céljából lehet beváltani.
Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyek számára közvetlenül vagy pedig közvetetten, elektronikus utalványok vagy kártyák formájában nyújtható, feltéve hogy ez utóbbiakat csak élelmiszer és/vagy a 2. cikk (3) bekezdése szerinti alapvető anyagi támogatás céljából lehet beváltani, és nem helyettesítenek semmilyen meglévő szociális ellátást.
A leginkább rászoruló személyek rendelkezésére bocsátott élelmiszert az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhelyezett termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből lehet beszerezni, amennyiben gazdaságilag ez a legkedvezőbb lehetőség, és nem okoz indokolatlan késedelmet az élelmiszer leginkább rászoruló személyekhez történő eljuttatásában.
A leginkább rászoruló személyek rendelkezésére bocsátott élelmiszert az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhelyezett termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből lehet beszerezni, amennyiben gazdaságilag ez a legkedvezőbb lehetőség, és nem okoz indokolatlan késedelmet az élelmiszer leginkább rászoruló személyekhez történő eljuttatásában.
Az ilyen ügyletből származó összegeket a leginkább rászoruló személyek javára lehet felhasználni a program keretében eleve rendelkezésre álló összegeken felül.
Az ilyen ügyletből származó összegeket a leginkább rászoruló személyek javára lehet felhasználni a program keretében eleve rendelkezésre álló összegeken felül.
(3)  A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás keretében biztosított támogatás tiszteletben tartsa a leginkább rászoruló személyek méltóságát, és elejét vegye megbélyegzésüknek.
(3)  A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás keretében biztosított támogatás tiszteletben tartsa a leginkább rászoruló személyek méltóságát, és elejét vegye megbélyegzésüknek.
(4)  Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás nyújtása kiegészíthető az illetékes szolgálatokhoz való újbóli irányítással és más olyan kísérő intézkedésekkel is, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadása.
(4)  Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás nyújtása kiegészítendő az illetékes szolgálatokhoz való újbóli irányítással és más olyan kísérő intézkedésekkel is, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadása.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk
20. cikk
20. cikk
A kiadások elszámolhatósága
A kiadások elszámolhatósága
(1)  Az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás elszámolható költségei az alábbiak:
(1)  Az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás elszámolható költségei az alábbiak:
a)  az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás beszerzési költségei, többek között az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a végső címzettek számára az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást átadó kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatos költségek;
a)  az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás beszerzési költségei, többek között az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a végső címzettek számára az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást átadó kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatos költségek;
b)  amennyiben az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás azt a végső címzetteknek átadó kedvezményezettekhez történő szállítása nem tartozik az a) pont hatálya alá, az azokat megvásárló szerv által az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás tárolási lerakatokba és/vagy a kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatosan viselt költségek, valamint a tárolási költségeknek az a) pontban említett költségek 1 %-ában megadott átalánya vagy megfelelően indokolt esetekben a ténylegesen felmerült és megfizetett költségek;
b)  amennyiben az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás azt a végső címzetteknek átadó kedvezményezettekhez történő szállítása nem tartozik az a) pont hatálya alá, az azokat megvásárló szerv által az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás tárolási lerakatokba és/vagy a kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatosan viselt költségek, valamint a tárolási költségeknek az a) pontban említett költségek 1 %-ában megadott átalánya vagy megfelelően indokolt esetekben a ténylegesen felmerült és megfizetett költségek;
c)  az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyeknek történő elosztásában részt vevő kedvezményezettek által viselt adminisztrációs, szállítási és tárolási költségek az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően elhelyezett élelmiszertermékek értékének 5 %-aként megadva.
c)  az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyeknek történő elosztásában részt vevő kedvezményezettek által viselt adminisztrációs, szállítási és tárolási költségek az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően elhelyezett élelmiszertermékek értékének 5 %-aként megadva.
d)  az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a költségei;
d)  az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a költségei;
e)  az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyeknek elosztó kedvezményezettek által vagy nevében vállalt kísérő intézkedések kedvezményezettek által bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként.
e)  az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyeknek elosztó kedvezményezettek által vagy nevében vállalt kísérő intézkedések kedvezményezettek által bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5,5%-ának megfelelő átalányösszegként.
(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett elszámolható költségek csökkentése abban az esetben, ha az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlásáért felelős szerv nem tesz eleget az alkalmazandó jogszabályoknak, nem eredményezi az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott elszámolható költségek csökkentését.
(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett elszámolható költségek csökkentése abban az esetben, ha az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlásáért felelős szerv nem tesz eleget az alkalmazandó jogszabályoknak, nem eredményezi az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott elszámolható költségek csökkentését.
(3)  Az alábbi költségek nem számolhatók el:
(3)  Az alábbi költségek nem számolhatók el:
a)  hitelkamat;
a)  hitelkamat;
b)  infrastruktúra biztosítása;
b)  infrastruktúra vásárlása;
c)  használt áruk költségei.
c)  alacsonyabb minőségű használt áruk költségei.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk
21. cikk
21. cikk
Mutatók és jelentéstétel
Mutatók és jelentéstétel
(1)  A végrehajtás alakulásának nyomon követése céljából az anyagi depriváció kezelésére vonatkozó prioritások az e rendelet II. mellékletében meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat alkalmaznak. E programok programspecifikus mutatókat is használhatnak.
(1)  A végrehajtás alakulásának nyomon követése céljából az anyagi depriváció kezelésére vonatkozó prioritások az e rendelet II. mellékletében meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat alkalmaznak. E programok programspecifikus mutatókat is használhatnak.
(2)  A közös és a programspecifikus eredménymutatók esetében a referenciaértéket meg kell határozni.
(2)  A közös és a programspecifikus eredménymutatók esetében a referenciaértéket meg kell határozni. A jelentéstételi követelményeknek a lehető legegyszerűbbnek kell lenniük.
(3)  Az irányító hatóságok 2025. június 30-ig és 2028. június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a végső címzettekre vonatkozóan az előző évben elvégzett strukturált felmérés eredményeiről. A szóban forgó felmérést a Bizottság által végrehajtási jogi aktus útján meghatározott modellre kell alapozni.
(3)  Az irányító hatóságok 2025. június 30-ig és 2028. június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a végső címzettekre vonatkozóan az előző évben elvégzett strukturált, anonim, és a fentiek életkörülményeire és anyagi deprivációjának jellegére is összpontosító felmérés eredményeiről. A szóban forgó felmérést a Bizottság által végrehajtási jogi aktus útján meghatározott modellre kell alapozni.
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban létrehozza a végső címzettek strukturált felméréséhez használandó mintát az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából.
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban létrehozza a végső címzettek strukturált felméréséhez használandó mintát az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából.
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben foglalt mutatók módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben foglalt mutatók módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
A műveletek ellenőrzése a végrehajtás minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet a végső címzettek ellenőrzése kivételével, hacsak egy kockázatértékelés alkalmával nem merül fel szabálytalanság vagy csalás konkrét kockázata.
A műveletek ellenőrzése a végrehajtás minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet a végső címzettek ellenőrzése kivételével, hacsak egy kockázatértékelés alkalmával nem merül fel szabálytalanság vagy csalás konkrét kockázata. A műveletek ellenőrzésének a végrehajtás korai szakaszaiban több ellenőrzést kell magában foglalnia, hogy csalás kockázata esetén a forrásokat más projektekre lehessen átirányítani.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk
23. cikk
23. cikk
Operatív célkitűzések
Operatív célkitűzések
A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág az alábbi operatív célkitűzésekkel rendelkezik:
A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág az alábbi operatív célkitűzésekkel rendelkezik:
a)  magas színvonalú összehasonlító elemzési ismeretek kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett egyedi célkitűzések elérésére irányuló szakpolitikák megbízható bizonyítékokra alapuljanak, és relevánsak legyenek a társult országok szükségletei, problémái és körülményei szempontjából;
a)  magas színvonalú összehasonlító elemzési ismeretek kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett egyedi célkitűzések elérésére irányuló szakpolitikák megbízható bizonyítékokra alapuljanak, és relevánsak legyenek a társult országok szükségletei, problémái és körülményei szempontjából;
b)  eredményes és befogadó információmegosztás, kölcsönös tanulás, szakmai vizsgálatok és párbeszéd a 4. cikkben említett területekre vonatkozó szakpolitikákról annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a társult országoknak a megfelelő szakpolitikai intézkedések meghozatalában;
b)  eredményes és befogadó információmegosztás, kölcsönös tanulás, szakmai vizsgálatok és párbeszéd a 4. cikkben említett területekre vonatkozó szakpolitikákról annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a társult országoknak a megfelelő szakpolitikai intézkedések meghozatalában;
c)  a szociális kísérletek támogatása a 4. cikkben említett területeken, valamint az érdekelt feleknek a tesztelt szociálpolitikai innovációk végrehajtására, továbbítására vagy fejlesztésére vonatkozó képességének kiépítése;
c)  a szociális kísérletek támogatása a 4. cikkben említett területeken, valamint az érdekelt feleknek a tesztelt szociálpolitikai innovációk előkészítésére, kialakítására és végrehajtására, továbbítására vagy fejlesztésére vonatkozó képességének kiépítése, különös tekintettel a városok, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a társadalmi-gazdasági szereplők által a harmadik országok állampolgárainak fogadására, társadalmi befogadására és integrációjára kidolgozott helyi projektek kiterjesztésének előmozdítására;
d)  konkrét támogatási szolgáltatások – amelyek köre a felvételt megelőző előkészületektől az elhelyezkedést követő segítségnyújtásig terjed – nyújtása a munkaadók és a munkanélküliek számára az integrált európai munkaerőpiacok létrehozására figyelemmel, hogy betölthetők legyenek bizonyos ágazatok, szakmák, országok, határ menti régiók üres álláshelyei, valamint konkrét csoportok (pl. a veszélyeztetett személyek) számára;
d)  konkrét támogatási szolgáltatások – amelyek köre a felvételt megelőző előkészületektől az elhelyezkedést követő segítségnyújtásig terjed – fejlesztése és nyújtása a munkaadók és a munkanélküliek számára az integrált európai munkaerőpiacok létrehozására figyelemmel, hogy betölthetők legyenek bizonyos ágazatok, szakmák, országok, határ menti régiók üres álláshelyei, valamint konkrét csoportok (pl. a veszélyeztetett helyzetben lévő személyek) számára;
da)  a közfoglalkoztatási szolgálatok, a civil társadalom és a szociális partnerek közötti, határon átnyúló partnerségek támogatása a határon átnyúló munkaerőpiac, valamint a megfelelő feltételek mellett megvalósuló határon átnyúló mobilitás előmozdítása érdekében;
db)  a munkavállalók felvételét és minőségi és fenntartható munkahelyeken való elhelyezkedését az állásajánlatok és álláspályázatok – többek között határon átnyúló partnerségek keretében történő – cseréje révén támogató EURES-szolgáltatások nyújtásának támogatása;
dc)  a munkavállalók megfelelő szociális feltételek mellett megvalósuló önkéntes földrajzi mobilitásának előmozdítása és a munkalehetőségek számának növelése kiváló minőségű és befogadó, nyitott és mindenki számára hozzáférhető uniós munkaerőpiacok létrehozásával, egyidejűleg Unió-szerte tiszteletben tartva a munkavállalói jogokat;
e)  az induló és a fejlődő szakaszban lévő – különösen a veszélyeztetett személyeket foglalkoztató – mikrovállalkozások számára történő mikrofinanszírozás nyújtásához kapcsolódó piaci ökoszisztéma kidolgozásának támogatása;
e)  az induló és a fejlődő szakaszban lévő – különösen a kiszolgáltatott helyzetben levő személyeket, így hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztató – mikrovállalkozások, szociális gazdasági vállalkozások és kiszolgáltatott személyek számára történő mikrofinanszírozás nyújtásához, valamint annak rendelkezésre állásához és hozzáférhetőségéhez kapcsolódó piaci ökoszisztéma kidolgozásának támogatása;
f)  az uniós szintű hálózatépítés, valamint a releváns érdekelt felekkel és azok között folytatott párbeszéd támogatása a 4. cikkben említett területeken, továbbá a szóban forgó érdekelt felek intézményi kapacitásának kiépítéséhez való hozzájárulás, ideértve a közfoglalkoztatási szolgálatokat, a szociális biztonsággal kapcsolatos intézményeket, a mikrofinanszírozási intézményeket és a szociális vállalkozások és a szociális gazdaság számára finanszírozást nyújtó intézményeket;
f)  az uniós szintű hálózatépítés, valamint a releváns érdekelt felekkel és azok között folytatott párbeszéd támogatása a 4. cikkben említett területeken, továbbá a részt vevő érdekelt felek intézményi kapacitásának kiépítéséhez való hozzájárulás, ideértve a közfoglalkoztatási szolgálatokat, a szociális biztonsággal kapcsolatos intézményeket, a civil társadalmat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a szociális gazdasági vállalkozások és a szociális gazdaság számára finanszírozást nyújtó intézményeket;
g)  a szociális vállalkozások fejlődésének, valamint egy szociális beruházási piac kialakulásának támogatása, előmozdítva az állami és a magánszféra közötti interakciókat, valamint a szóban forgó piacon az alapítványok és emberbarát szereplők részvételét;
g)  a szociális gazdasági vállalkozások fejlődésének, valamint egy szociális beruházási piac kialakulásának támogatása, előmozdítva az állami és a magánszféra közötti interakciókat, valamint a szóban forgó piacon az alapítványok és emberbarát szereplők részvételét;
h)  iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) kidolgozásához;
h)  iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, a koragyermekkori nevelés és gondozás, az idősgondozás, az akadálymentesítésre vonatkozó követelmények és az intézményi ellátásról a családi ellátásra és a közösségi alapú gondozási szolgáltatásokra való áttérés – beleértve a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesítésre vonatkozó követelményeket –, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) kidolgozásához;
i.  transznacionális együttműködés támogatása az innovatív megoldások transzferének meggyorsítása és fejlesztésének előmozdítása érdekében, különösen a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén, egész Európában;
i)  transznacionális együttműködés támogatása az innovatív megoldások transzferének meggyorsítása és fejlesztésének előmozdítása érdekében, különösen a szegénység elleni küzdelem, a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén, egész Európában;
j)  az alkalmazandó szociális és munkaügyi normák végrehajtásának támogatása a globalizáció és a 4. cikkben említett területekre vonatkozó uniós szakpolitikák külső dimenziójának kiaknázása keretében.
j)  az alkalmazandó szociális és munkaügyi normák végrehajtásának támogatása a globalizáció és a 4. cikkben említett területekre vonatkozó uniós szakpolitikák külső dimenziójának kiaknázása keretében.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
23 a cikk (új)
23a. cikk
Tematikus koncentráció és finanszírozás
Az ESZA+ pénzügyi keretének az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett, a foglalkoztatásra és a szociális innováció ágra vonatkozó részét az egész időszak vonatkozásában a 4. cikk (2b) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekhez az alábbi indikatív százalékos arányok szerint kell hozzárendelni:
a)  55% az 1. egyedi célkitűzésre;
b)  18% a 2. egyedi célkitűzésre;
c)  18% a 3. egyedi célkitűzésre;
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk
24. cikk
24. cikk
Támogatható intézkedések
Támogatható intézkedések
(1)  Kizárólag a 3. és a 4. cikkben említett célkitűzésekre irányuló intézkedések finanszírozhatók.
(1)  Kizárólag a 3. és a 4. cikkben említett célkitűzésekre irányuló intézkedések finanszírozhatók.
(2)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében az alábbi intézkedések támogathatók:
(2)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében az alábbi intézkedések támogathatók:
a)  Elemző tevékenységek, többek között harmadik országok vonatkozásában, konkrétan: i.
a)  Elemző tevékenységek, többek között harmadik országok vonatkozásában, konkrétan: i.
i.  felmérések, tanulmányok, statisztikai adatok, módszertanok, osztályozások, mikroszimulációk, mutatók, európai szintű megfigyelőközpontok finanszírozása és referenciaértékek;
i.  felmérések, tanulmányok, statisztikai adatok, módszertanok, osztályozások, mikroszimulációk, mutatók, európai szintű megfigyelőközpontok finanszírozása és referenciaértékek;
ii.  a szociális innovációkat értékelő szociális kísérletek;
ii.  a szociális innovációkat értékelő szociális kísérletek;
iii.  az uniós jog átültetésének és alkalmazásának nyomon követése és értékelése.
iii.  az uniós jog átültetésének és alkalmazásának nyomon követése és értékelése.
b)  A szakpolitika végrehajtása, konkrétan:
b)  A szakpolitika végrehajtása, konkrétan:
i.  határon átnyúló partnerségek és támogató szolgáltatások a határ menti régiókban;
i.  határon átnyúló partnerségek és támogató szolgáltatások a határ menti régiókban;
ii.  az egész Unióra kiterjedő, uniós szintű foglalkoztatási mobilitási rendszer az azonosított munkaerőpiaci hiányosságokkal küzdő területeken az üres álláshelyek betöltése céljából;
ii.  az egész Unióra kiterjedő, uniós szintű foglalkoztatási mobilitási rendszer az azonosított munkaerőpiaci hiányosságokkal küzdő területeken az üres álláshelyek betöltése céljából;
iii.  a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások támogatása többek között vegyesfinanszírozási műveletekkel, például aszimmetrikus kockázatmegosztással vagy a tranzakciós költségek csökkentésével, továbbá a szociális infrastruktúra és készségek fejlesztésének támogatásával;
iii.  a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások támogatása többek között vegyesfinanszírozási műveletekkel, például aszimmetrikus kockázatmegosztással vagy a tranzakciós költségek csökkentésével, továbbá a szociális infrastruktúra és készségek fejlesztésének támogatásával;
iv.  a transznacionális együttműködés és partnerség támogatása az innovatív megoldások transzfere és fejlesztése céljából;
iv.  a transznacionális együttműködés és partnerség támogatása az innovatív megoldások transzfere és fejlesztése céljából;
c)  Kapacitásépítés, konkrétan a következők esetében:
c)  Kapacitásépítés, konkrétan a következők esetében:
i.  a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó uniós szintű hálózatok;
i.  a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó uniós szintű hálózatok;
ii.  az ág végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító nemzeti kapcsolattartók;
ii.  az ág végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító nemzeti kapcsolattartók;
iii.  a részt vevő országok közigazgatása, a szociális biztonsági intézmények és a munkaerő mobilitásának elősegítéséért felelős foglalkoztatási szolgáltatások, a mikrofinanszírozási intézmények, a szociális vállalkozások számára finanszírozást nyújtó intézmények vagy más szociális beruházással foglalkozó szereplők, valamint hálózatépítés;
iii.  a részt vevő országok közigazgatása, a szociális biztonsági intézmények és a munkaerő mobilitásának elősegítéséért felelős foglalkoztatási szolgáltatások, a mikrofinanszírozási intézmények, a szociális gazdasági vállalkozások számára finanszírozást nyújtó intézmények vagy más szociális beruházással foglalkozó szereplők, valamint hálózatépítés;
iv.  érdekelt felek a transznacionális együttműködésre figyelemmel;
iv.  szociális partnerek és érdekelt felek a transznacionális együttműködésre figyelemmel;
d)  Kommunikációs és terjesztési tevékenységek, konkrétan:
d)  Kommunikációs és terjesztési tevékenységek, konkrétan:
i.  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje, innovatív megközelítések, az elemző tevékenységek eredményei, szakmai vizsgálatok és teljesítményértékelés útján;
i.  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje, innovatív megközelítések, az elemző tevékenységek eredményei, szakmai vizsgálatok és teljesítményértékelés útján;
ii.  iránymutatások, beszámolók, információs anyagok és médiavisszhang a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó kezdeményezéseket illetően;
ii.  iránymutatások, beszámolók, információs anyagok és médiavisszhang a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó kezdeményezéseket illetően;
iii.  a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó bizonyítékok terjesztésével foglalkozó információs rendszerek;
iii.  a 4. cikk (1) bekezdésében említett területekhez kapcsolódó bizonyítékok terjesztésével foglalkozó információs rendszerek;
iv.  a Tanács elnöksége által szervezett események, konferenciák és szemináriumok.
iv.  a munkaprogram végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtás, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységek, ideértve az információtechnológiai rendszereket is.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.
b)  az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany vagy érintett nemzetközi szervezet;
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
25 a cikk (új)
25a. cikk
Irányítás
(1)  A Bizottság konzultációt folytat az Unión belüli érdekelt felekkel – különösen a szociális partnerekkel és a társadalmi szervezetekkel – a foglalkoztatási és a szociális innovációs munkaprogramokról, azok prioritásairól, stratégiai orientációjáról és végrehajtásáról.
(2)  A Bizottság a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsággal, a Szociális Védelmi Bizottsággal, a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Tanácsadó Bizottsággal, a munkakapcsolatokért felelős főigazgatók csoportjával és a Munkavállalók Szabad Mozgásával Foglalkozó Tanácsadó Bizottsággal létrehozza a szükséges kapcsolatokat annak biztosítása érdekében, hogy rendszeresen és megfelelően tájékoztassa őket e programok végrehajtásának eredményeiről. A Bizottság a foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág szempontjából releváns politikákkal, eszközökkel és fellépésekkel foglalkozó többi bizottságot is tájékoztatja.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – -a pont (új)
-a)   Uniós közegészségügyi stratégia támogatása, amely az alábbiakat célozza:
i.  a tagállamok támogatása a közegészségügy védelmére és megerősítésére irányuló erőfeszítéseikben; valamint
ii.  az Unió egészséggel kapcsolatos feladatainak előmozdítása az EUMSZ 168. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  Az Unió válsághelyzetekkel kapcsolatos felkészültségének, irányításának és reagálásának megerősítése a polgárok határon átnyúló egészségügyi veszélyekkel szembeni védelme érdekében.
a)  Az Unió válsághelyzetekkel kapcsolatos felkészültségének, irányításának és reagálásának megerősítése a határon átnyúló egészségügyi veszélyek kezelése érdekében.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a pont – iv a alpont (új)
iva.   jól megtervezett közegészségügyi beavatkozások a fertőzések és a megelőzhető fertőző betegségek terhének és hatásainak csökkentésére
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a pont – iv b alpont (új)
ivb.   A hatékony kockázati kommunikációt szolgáló készségek és eszközök kifejlesztésének támogatása
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – i alpont
i.  Az egészségfejlesztésbe és a betegségek megelőzésébe való beruházás
i.  Az egészségfejlesztésbe és a betegségek megelőzésébe való beruházás, többek között egészségügyi ismeretek és oktatási programok révén, a testmozgás támogatásával
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – i a alpont (új)
ia.  Beruházás a korai diagnózisba és a szűrésbe
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii alpont
ii.  Az egészségügy és az ellátás digitális átalakulásának támogatása
ii.  A betegek és a polgárok igényeit és problémáit kezelő egészségügy és ellátás digitális átalakulásának támogatása, különösen a médiaműveltséget és a digitális készségeket támogató programokkal való kapcsolatok létrehozásával
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii a alpont (új)
iia.   Digitális közszolgáltatások támogatása például az egészségügy területén
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii b alpont (új)
iib.   Az egészséggel kapcsolatos információk biztonságának és minőségének javítása
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii alpont
ii.  Egy fenntartható uniós egészségügyi információs rendszer fejlesztésének támogatása
ii.  Egy fenntartható, átlátható és hozzáférhető uniós egészségügyi információs rendszer fejlesztésének támogatása, eközben biztosítva a személyes adatok védelmét.
(A bizottsági javaslatban a 26. cikk b) pontjában szereplő pontok számozása nem helyes, két ii. pont van.)
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – iii alpont
iii.  A tagállamok olyan tudástranszferrel való támogatása, amely hasznos az eredményesebb, hozzáférhetőbb és ellenállóbb egészségügyi rendszereket, valamint a megfelelőbb egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó és konkrétan az európai szemeszterben meghatározott kihívásokkal foglalkozó nemzeti reformfolyamatok szempontjából
iii.  A tagállamok olyan tudástranszferrel és végrehajtási segítséggel való támogatása, amely hasznos az eredményesebb, hozzáférhetőbb, ellenállóbb, megkülönböztetéstől mentes, inkluzív és méltányos, társadalmi egyenlőtlenségeket kezelő egészségügyi rendszereket, valamint a megfelelőbb egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó és konkrétan az európai szemeszterben meghatározott kihívásokkal foglalkozó nemzeti reformfolyamatok szempontjából. Mindennek része a kiváló minőségű nemzeti nyilvántartások támogatása is, amelyek összehasonlítható adatokat is szolgáltatnak.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv a alpont (új)
iva.   A személyközpontú ellátás, közeli egészségügyi és szociális szolgáltatások, valamint közösségi alapú, integrált ellátások felé történő átmenet támogatása, különösen a szakmaközi csapatmunkán és a több érdekeltet összefogó hálózatokon alapuló szervezeti modellek előmozdításával.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv b alpont (új)
ivb.   Minden érdekelt fél részvételének biztosítása, adott esetben uniós és/vagy nemzeti szinten, a fent említett fellépésekben.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv c alpont (új)
ivc.   Eszközök és stratégiák kidolgozása és végrehajtása az egészségi egyenlőtlenségek megelőzése és megszüntetése, valamint a társadalmi befogadásnak, a polgári szerepvállalás erősítésének és a közösségi részvételnek az előmozdítása érdekében
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont – i alpont
i.  a gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának támogatása
i.  a gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának, valamint az e termékekhez Unió-szerte biztosított hozzáférés támogatása
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont – vi alpont
vi.  a Bizottság fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságának és az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottságának támogatása
vi.  az egészségügyi szempontok minden szakpolitikai területen történő érvényesítésének támogatása, valamint olyan eljárások létrehozása, amelyek minden szakpolitika kapcsán lehetővé teszik az egészségügyi vonatkozások vizsgálatát és figyelembevételét
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)   Az egészségügyi vonatkozással bíró más uniós jogszabályok és szakpolitikák nyomon követésének, végrehajtásának támogatása és megerősítése az emberi egészségvédelem magas szintjének biztosítása érdekében, többek között az alábbiakkal összefüggésben:
i.  légszennyezés
ii.  endokrin károsító anyagok és más, káros tulajdonságokkal rendelkező vegyi anyagok
iii.  az élelmiszerben, vizekben és a levegőben előforduló növényvédőszer-maradékok
iv.  élelmiszerek és élelmiszerjelölés, többek között a transzzsírsavakra vonatkozóan, alkoholos italok címkézése, adalékanyagok és élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – d pont – ii alpont
ii.  Az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos együttműködés fejlesztésének támogatása az új harmonizált szabályok előkészítése során
ii.  Az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos együttműködés fejlesztésének és kapacitások építésének támogatása az új harmonizált szabályok előkészítése során
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – d pont – iii a alpont (új)
iiia.   Szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos oktatási programok és bevált gyakorlatok, valamint fiataloknak szóló kampányok végrehajtásának támogatása
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – d pont – iii b alpont (új)
iiib.   Az egészséggel és az egészséggel kapcsolatos problémákkal foglalkozó uniós szintű civil szervezetek támogatása
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – d pont – iii c alpont (új)
iiic.  Egészségügyi irányítóbizottság létrehozásának támogatása az egészségügyi ág keretében megvalósítandó fellépések végrehajtása céljából
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  Kizárólag a 3. és a 26. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.
(1)  Kizárólag a 3., a 4. és a 26. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó, egészséggel kapcsolatos intézkedések finanszírozhatók.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont – i a alpont (új)
ia.   olyan beavatkozások, amelyeket annak érdekében dolgoztak ki, hogy nyomon kövessék a környezeti kockázati tényezők halmozott egészségügyi hatásait, köztük azokat, amelyek az élelmiszerekben, a vizekben, a levegőben és egyéb forrásokban előforduló szennyezőanyagokból fakadnak;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont – iv b pont (új)
ib.   az uniós jogszabályok egészségügyi vonatkozásait nyomon követő fellépések, mint például a farmakovigilancia és hasonlók;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1a albekezdés (új)
Az elemző tevékenységek eredményeit azok lezárását követően nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – b pont – i alpont
i.  határon átnyúló együttműködés és partnerségek, többek között a határ menti régiókban;
i.  határon átnyúló együttműködés és partnerségek, többek között a határ menti régiókban, és többek között a légszennyezéssel és más, határokon átnyúló környezetszennyezéssel kapcsolatban;
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c pont – i alpont
i.  a tagállamok között olyan bevált gyakorlatok átadása, kiigazítása és szélesebb körben való terjesztése révén, amelyek igazolható uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek;
i.  a tagállamok között olyan bevált gyakorlatok cseréje, átadása, kiigazítása és szélesebb körben való terjesztése révén, amelyek igazolható uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek;
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c pont – ii alpont
ii.  a 26. cikkben említett területekhez kapcsolódó uniós szintű hálózatok;
ii.  a 26. cikkben említett területekhez kapcsolódó uniós szintű hálózatok, folyamatos és fenntartható módon, biztosítva az aktív civil társadalom uniós szintű jelenlétét;
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c pont – iv alpont
iv.  a program végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító nemzeti kapcsolattartók;
iv.  a program végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító regionális, helyi és nemzeti kapcsolattartók;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság konzultációt folytat a tagállamok egészségügyi hatóságaival az egészségfejlesztéssel, betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek irányításával foglalkozó irányítócsoport vagy más érintett bizottsági szakértői csoportok vagy hasonló szervezetek keretében az egészségügyi ág számára létrehozott munkatervekről, annak prioritásairól és stratégiai orientációiról, valamint végrehajtásáról, továbbá más szakpolitikák egészségpolitikai szempontjairól és támogatási mechanizmusairól, ilyen módon fokozva ezek általános koordinációját és hozzáadott értékét.
A Bizottság konzultációt folytat a tagállamok egészségügyi hatóságaival az egészségfejlesztéssel, betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek irányításával foglalkozó irányítócsoport vagy más érintett bizottsági szakértői csoportok vagy hasonló szervezetek, például az egészségügyi ágazatban működő szakmai testületek keretében az egészségügyi ág számára létrehozott éves munkatervekről, annak prioritásairól és stratégiai orientációiról, valamint végrehajtásáról, továbbá más szakpolitikák egészségpolitikai szempontjairól és támogatási mechanizmusairól, ilyen módon fokozva ezek általános koordinációját és hozzáadott értékét. Az egészségügy iránt elkötelezett határozott politikai irányítás és a területhez rendelt megfelelő irányítási struktúra biztosítani fogja, hogy az EUMSZ 168. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság valamennyi szakterületén megjelenik az egészségvédelem és egészségfejlesztés.
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
29 a cikk (új)
29a. cikk
Egészségügyi irányítóbizottság
(1)  A Bizottság létrehoz egy egészségügyi irányítóbizottságot (a továbbiakban: irányítóbizottság) az egészségügyi ág intézkedéseinek végrehajtására.
(2)  Az irányítóbizottság koordináció és együttműködés, a betegek és a társadalom szerepvállalásának előmozdítása, valamint tudományos tanácsadás és ajánlások biztosítása révén az egészségügyi ág és az egészségügyi dimenziót magukba foglaló más programok közötti szinergiák létrehozására összpontosít. Ezek az intézkedések értékorientált egészségügyi fellépéseket, fenntarthatóságot, jobb egészségügyi megoldásokat biztosítanak, elősegítik a hozzáférést és csökkentik az egészségi egyenlőtlenségeket. 
(3)  Az irányítóbizottság átfogó stratégiát és irányítást biztosít az egészségügyi ág keretén belüli munkatervek kidolgozásához. 
(4)  Az irányítóbizottság érdekelt felek független csoportja, amely a közegészségügy, a jólét és a szociális védelem területén érintett ágazatok képviselőiből áll, a régiók és a helyi egészségügyi hatóságok képviselői, a betegek képviselői és a polgárok részvételével. 
(5)  Az irányítóbizottság 15–20 kiemelkedő személyből áll, akiket a (4) bekezdésben említett szakterületekről és tevékenységi körökből választanak ki. Az irányítóbizottság tagjait a Bizottság nevezi ki jelölésre irányuló nyílt felhívást, vagy szándéknyilvánítási felhívást, vagy mindkettőt követően. 
(6)  Az irányítóbizottság elnökét a Bizottság nevezi ki a tagok közül. 
(7)  Az irányítóbizottság: 
i.  a Bizottság javaslatát követően hozzájárul az egészségügyi ág éves munkatervéhez;
ii.  kidolgozza az egészségügyi ág és az egészségügyi dimenziót magukba foglaló más programok közötti koordináció és együttműködés irányításának tervét.
A terv elősegíti az egészségügy szempontjából releváns valamennyi meglévő pénzügyi mechanizmus láthatóságának és koordinációjának biztosítását, és a koordináció és együttműködés irányítását. 
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
29 b cikk (új)
29b. cikk
Nemzetközi együttműködés
A Bizottság az egészségügyi ág végrehajtása céljából együttműködést alakít ki az illetékes nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével és annak szakosodott intézményeivel, különösen az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) az uniós és nemzetközi szintű intézkedések eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk
31. cikk
31. cikk
Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtás módszerei
Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtás módszerei
(1)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában finanszírozást nyújthat, ideértve különösen a támogatásokat, díjakat, beszerzéseket és az olyan nemzetközi szervezetekbe történő önkéntes befizetéseket, amelyeknek az Unió tagja, vagy amelyek munkájában részt vesz.
(1)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában finanszírozást nyújthat, ideértve különösen a támogatásokat, díjakat, beszerzéseket, hozzájárulásokat és az olyan nemzetközi szervezetekbe történő önkéntes befizetéseket, amelyeknek az Unió tagja, vagy amelyek munkájában részt vesz.
(2)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ágat közvetlenül a költségvetési rendeletben előírt módon vagy pedig közvetetten a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervek útján kell végrehajtani.
(2)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ágat közvetlenül a költségvetési rendeletben előírt módon vagy pedig közvetetten a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervek útján kell végrehajtani.
A támogatások odaítélésekor a költségvetési rendelet [150]. cikkében említett értékelő bizottság külső szakértőkből is állhat.
A támogatások odaítélésekor a költségvetési rendelet [150]. cikkében említett értékelő bizottság külső szakértőkből is állhat.
(3)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket a [z InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
(3)  A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket a [z InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
(4)  Az egészségügyi ág keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők olyan finanszírozási intézkedések számára, amelyek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és amelyeket a tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban az egészségügyért felelős illetékes hatóságok vagy pedig az említett illetékes hatóságok által megbízott, egyedül vagy hálózatban eljáró állami szervek és nem kormányzati szervek társfinanszíroznak.
(4)  Az egészségügyi ág keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők olyan finanszírozási intézkedések számára, amelyek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és amelyeket a tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban az egészségügyért felelős illetékes hatóságok vagy pedig az említett illetékes hatóságok által megbízott, egyedül vagy hálózatban eljáró állami szervek és nem kormányzati szervek társfinanszíroznak.
(5)  Az egészségügyi ág keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők azon európai referenciahálózatok számára, amelyeket az európai referenciahálózatok tagállamainak képviselőiből álló testület az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 2014. március 10-i 2014/287/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott jóváhagyási eljárást követően hálózatként jóváhagyott.
(5)  Az egészségügyi ág keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők azon európai referenciahálózatok számára, amelyeket az európai referenciahálózatok tagállamainak képviselőiből álló testület az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 2014. március 10-i 2014/287/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott jóváhagyási eljárást követően hálózatként jóváhagyott.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk
32. cikk
32. cikk
Munkaprogram és koordináció
Munkaprogram és koordináció
A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ágat a költségvetési rendelet [108]. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
A Bizottság a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a foglalkoztatási és szociális innovációs ág és az egészségügyi ág kiegészítésére a költségvetési rendelet [108]. cikke szerinti munkaprogramok létrehozásával. Ezek a munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
A Bizottság előmozdítja a szinergiákat és eredményes koordinációról gondoskodik az ESZA+ egészségügyi ága és a reformtámogató program – többek között a reformösztönző eszköz és a technikai támogatási eszköz – között.
A Bizottság előmozdítja a szinergiákat és eredményes koordinációról gondoskodik az ESZA+ egészségügyi ága és a reformtámogató program – többek között a reformösztönző eszköz és a technikai támogatási eszköz – között.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk
33. cikk
33. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
Nyomon követés és jelentéstétel
(1)  Meg kell határozni az ágak végrehajtásának és a 4. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeknek a nyomon követésére szolgáló mutatókat, valamint a 23. és a 26. cikkben meghatározott operatív célkitűzéseket.
(1)  Meg kell határozni az ágak végrehajtásának és a 4. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeknek a nyomon követésére szolgáló mutatókat, valamint a 23. és a 26. cikkben meghatározott operatív célkitűzéseket.
(2)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az ágak végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(2)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az ágak végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt mutatók kiegészítésére vagy módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli az ágak végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IIb. és a III. mellékletben foglalt mutatók kiegészítésére vagy módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek ítéli az ágak végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez.
(3a)  Az ágak rendszeres nyomon követése és azok politikai és finanszírozási prioritásainak esetleg szükséges kiigazítása érdekében a Bizottság a kezdeti első évre vonatkozóan minőségi és mennyiségi ellenőrzési jelentést készít, amelyet három, egymás utáni kétéves időszakokra vonatkozó jelentés követ, és ezeket a jelentéseket benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéseket tájékoztatás céljából benyújtják az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az ágak eredményeit és azt, hogy milyen mértékben alkalmazták a nők és férfiak közötti egyenlőségre és annak érvényesítésére vonatkozó elveket, valamint hogyan kezelték a megkülönböztetésmentességre vonatkozó megfontolásokat, ideértve a hozzáférhetőség kérdéseit a program tevékenységei során. A jelentéseket elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára az ágak átláthatóságának fokozása érdekében.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk
35. cikk
35. cikk
Értékelés
Értékelés
(1)  Az értékeléseket kellő időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(1)  Az értékeléseket kellő időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(2)  Az ágak időközi értékelését a végrehajtásukról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb az ágak végrehajtásának kezdetét követő négy évvel lehet elvégezni.
(2)  A Bizottság 2024. december 31-ig elvégzi az ágak félidős értékelését a következők érdekében:
a)  az ág célkitűzéseinek megvalósításában elért haladás minőségi és mennyiségi alapon történő mérése;
b)  az uniós szociális környezet és az uniós jogszabályok által bevezetett bármely jelentős változás kezelése;
c)  annak meghatározása, hogy az ágak forrásait hatékonyan használták-e fel, valamint az ág uniós hozzáadott értékének értékelése.
A félidős értékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjeszteni.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 5. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 5. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk
37. cikk
37. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás forrását, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás forrását, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág, továbbá az azokhoz kapcsolódó intézkedések és eredmények vonatkozásában. A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ághoz rendelt pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 4., 23. és 26. cikkben említett célkitűzésekhez.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ág, továbbá az azokhoz kapcsolódó intézkedések és eredmények vonatkozásában. A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ághoz rendelt pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 4., 23. és 26. cikkben említett célkitűzésekhez.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk
38. cikk
38. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  A Bizottságnak a 15. cikk (6) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése és a 33. cikk (3) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 15. cikk (6) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése, a 32. cikk és a 33. cikk (3) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk (6) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében és a 33. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk (6) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében, a 32. cikkben és a 33. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel28.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel28.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  A 15. cikk (6) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése és a 33. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  A 15. cikk (6) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése, a 32. cikk és a 33. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
_________________________________
_________________________________
28 HL L 123., 2016.5.12., 13. o.
28.  HL L 123., 2016.5.12., 13. o.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk
40. cikk
40. cikk
Az EUMSZ 163. cikke szerinti bizottság
Az EUMSZ 163. cikke szerinti bizottság
(1)  A Bizottságot munkájában az EUMSZ 163. cikke alapján létrehozott bizottság (az ESZA+-bizottság) támogatja.
(1)  A Bizottságot munkájában az EUMSZ 163. cikke alapján létrehozott bizottság (az ESZA+-bizottság) támogatja.
(2)  Minden tagállam legfeljebb hétéves időtartamra kinevezi a bizottságba a kormány egy képviselőjét, a munkavállalói szervezetek egy képviselőjét, a munkáltatói szervezetek egy képviselőjét, továbbá minden tag esetében kinevez egy póttagot is. A póttag a tag távollétében automatikusan jogosult az eljárásban való részvételre.
(2)  Minden tagállam legfeljebb hétéves időtartamra kinevezi a bizottságba a kormány egy képviselőjét, a munkavállalói szervezetek egy képviselőjét, a munkáltatói szervezetek egy képviselőjét, a civil társadalom egy képviselőjét, az egyenlőséggel foglalkozó szervek vagy [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban más független emberi jogi intézmények egy képviselőjét, továbbá minden tag esetében kinevez egy póttagot is. A póttag a tag távollétében automatikusan jogosult az eljárásban való részvételre.
(3)  Az ESZA+-bizottságnak tagja a munkavállalói és a munkáltatói szervezeteket uniós szinten képviselő minden szervezet egy-egy képviselője.
(3)  Az ESZA+-bizottságnak tagja a munkavállalói, a munkáltatói és a civil társadalmi szervezeteket uniós szinten képviselő minden szervezet egy-egy képviselője.
(3a)  Az ESZA+-bizottság meghívhatja az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap képviselőit.
(3b)  Az ESZA+-bizottságban biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt, valamint a kisebbségi és más kirekesztett csoportok megfelelő képviseletét.
(4)  Az ESZA+-bizottsággal konzultálni kell a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti támogatás esetében a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásáról, valamint az ESZA+ szempontjából fontos uniós szintű stratégiák végrehajtására kiható egyéb kérdésekről.
(4)  Az ESZA+-bizottsággal konzultálni kell a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti támogatás esetében a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásáról, valamint az ESZA+ szempontjából fontos uniós szintű stratégiák végrehajtására kiható egyéb kérdésekről.
(5)  Az ESZA+-bizottság véleményt nyilváníthat a következőkről:
(5)  Az ESZA+-bizottság véleményt nyilváníthat a következőkről:
a)  az ESZA+-nak a szociális jogok európai pillére végrehajtásához való hozzájárulásával kapcsolatos kérdések, többek között országspecifikus ajánlások és szemeszterekhez kapcsolódó prioritások (nemzeti reformprogramok stb.);
a)  az ESZA+-nak a szociális jogok európai pillére végrehajtásához való hozzájárulásával kapcsolatos kérdések, többek között országspecifikus ajánlások és szemeszterekhez kapcsolódó prioritások (nemzeti reformprogramok stb.);
b)  az ESZA+ szempontjából fontos [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet]-et érintő kérdések;
b)  az ESZA+ szempontjából fontos [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet]-et érintő kérdések;
c)  az ESZA+-szal kapcsolatos, a Bizottság által hozzá utalt, a (4) bekezdésben említettektől eltérő kérdések.
c)  az ESZA+-szal kapcsolatos, a Bizottság által hozzá utalt, a (4) bekezdésben említettektől eltérő kérdések.
Az ESZA+-bizottság az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségével fogadja el véleményét, és azt tájékoztatásul továbbítják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A Bizottság tájékoztatja az ESZA+-bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.
Az ESZA+-bizottság az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségével fogadja el véleményét, és azt tájékoztatásul továbbítják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A Bizottság írásban tájékoztatja az ESZA+-bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.
(6)  Az ESZA+-bizottság munkacsoportokat hozhat létre az ESZA+ minden egyes ága tekintetében.
(6)  Az ESZA+-bizottság munkacsoportokat hozhat létre az ESZA+ minden egyes ága tekintetében.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet
1. MELLÉKLET1
1. MELLÉKLET1
A megosztott irányítású ESZA+-ág általános támogatásainak közös mutatói
A megosztott irányítású ESZA+-ág általános támogatásainak közös mutatói
A személyes adatokat nemek szerinti bontásban kell megadni (nő, férfi, nembináris). Ha bizonyos eredmények nem lehetségesek, ezeknél az eredményeknél nem kell adatokat gyűjteni és közölni.
A személyes adatokat nemek szerinti bontásban kell megadni (nő, férfi, nembináris). Ha bizonyos eredmények nem állnak rendelkezésre, ezeknél az eredményeknél nem kell adatokat gyűjteni és közölni. A különleges személyes adatok anonim módon vizsgálhatók.
1.  Embereket érintő műveletek közös teljesítménymutatói:
1.  Embereket érintő műveletek közös teljesítménymutatói:
1.  a) A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók
1.  a) A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók
–  A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók a következők:
–  A résztvevőkre vonatkozó közös teljesítménymutatók a következők:
–  munkanélküliek, beleértve a tartósan munkanélküli személyeket is*,
–  munkanélküliek, beleértve a tartósan munkanélküli személyeket is*,
–  tartósan munkanélküli személyek*,
–  tartósan munkanélküli személyek*,
–  inaktív személyek*,
–  inaktív személyek*,
–  foglalkoztatottak, beleértve az önálló vállalkozókat*,
–  foglalkoztatottak, beleértve az önálló vállalkozókat*,
–  oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-fiatal)*,
–   30 éven aluliak*,
–  18 év alatti gyermekek*,
–  18 és 29 év közötti fiatalok*,
–  54 éven felüliek*,
–  54 éven felüliek*,
–  legfeljebb alsó középfokú (ISCED 0-2) végzettséggel rendelkező személyek*,
–  legfeljebb alsó középfokú (ISCED 0-2) végzettséggel rendelkező személyek*,
–  felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*,
–  felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*,
–  felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek*.
–  felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek*.
A résztvevők összlétszámát a foglalkoztatási viszonyra vonatkozó közös teljesítménymutatók alapján automatikusan kell kiszámítani.
A résztvevők összlétszámát a foglalkoztatási viszonyra vonatkozó közös teljesítménymutatók alapján automatikusan kell kiszámítani.
1.  b) Egyéb közös teljesítménymutatók
1.  b) Egyéb közös teljesítménymutatók
Ha nem gyűjtenek ezekhez a mutatókhoz adatnyilvántartásokból adatokat, a mutatók értékeit a rendelkezésre álló információk alapján a kedvezményezett becslésével is meg lehet állapítani.
Ha nem gyűjtenek ezekhez a mutatókhoz adatnyilvántartásokból adatokat, a mutatók értékeit a rendelkezésre álló információk alapján a kedvezményezett becslésével is meg lehet állapítani. Az adatokat a résztvevők minden esetben önkéntes alapon szolgáltatják.
–  fogyatékossággal élő résztvevők**,
–  fogyatékossággal élő résztvevők**,
–  18 év alatti résztvevők*,
–  harmadik országbeli állampolgárok*,
–  harmadik országbeli állampolgárok*,
–  külföldi hátterű résztvevők*,
–  külföldi hátterű résztvevők*,
–  kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)**,
–  kisebbségek (kivéve a roma közösségből)**,
–  résztvevők a roma közösségből**,
–  hajléktalan vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett személyek*,
–  hajléktalan vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett személyek*,
–  vidéki területeken élő résztvevők*.
–  vidéki területeken élő résztvevők*,
–  nagyfokú szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel sújtott földrajzi területekről származó résztvevők*,
–  intézményi ellátásból családi és közösségi gondozásba kerülő résztvevők**.
2 A szervezetekre vonatkozó közös teljesítménymutatók a következők:
2.  A szervezetekre vonatkozó közös teljesítménymutatók a következők:
–  a támogatott közigazgatási szervek vagy közszolgáltatások száma nemzeti, regionális és helyi szinten,
–  a támogatott közigazgatási szervek vagy közszolgáltatások száma nemzeti, regionális és helyi szinten,
–  a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma (beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat és a szociális vállalkozásokat).
–  a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma (beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat és a szociális vállalkozásokat).
3.  A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók a következők:
3.  A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók a következők:
–  résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában munkát keresnek*,
–  résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában munkát keresnek*,
–  a program elhagyásának időpontjában oktatásban vagy képzésben részt vevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában oktatásban vagy képzésben részt vevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,
–  a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,
4.  A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók:
4.  A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók:
–  a program elhagyása utáni hat hónapon belül foglalkoztatásban levő résztvevők, beleértve az önfoglalkoztatást*,
–  a program elhagyása utáni hat és tizenkét hónapon belül foglalkoztatásban levő résztvevők, beleértve az önfoglalkoztatást*,
–  a program elhagyása után hat hónapon belül jobb munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők*,
–  a program elhagyása után hat és tizenkét hónapon belül jobb munkaerő-piaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők*,
Minimumkövetelményként az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes egyedi célkitűzés keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a konkrét célkitűzések szintjén általánosíthatók legyenek.
Minimumkövetelményként az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes egyedi célkitűzés keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a konkrét célkitűzések szintjén általánosíthatók legyenek.
________________________________
__________________________________
1 A *-gal jelölt mutatóknál megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően személyes adatoknak minősülnek.
1 A *-gal jelölt mutatóknál megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkánek 1. pontja szerinti személyes adatoknak minősülnek.
A **-gal jelölt mutatóknál megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének megfelelően a személyes adatok különleges kategóriáinak minősülnek.
A **-gal jelölt mutatóknál megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének megfelelően a személyes adatok különleges kategóriáinak minősülnek.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet
II. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET
Az anyagi nélkülözés kezelésére nyújtott ESZA+-támogatások közös mutatói
Az anyagi nélkülözés kezelésére nyújtott ESZA+-támogatások közös mutatói
1.  Teljesítménymutatók
1.  Teljesítménymutatók
a)  A kiosztott élelmiszerek és javak pénzben kifejezett értéke összesen.
a)  A kiosztott élelmiszerek és javak pénzben kifejezett értéke összesen.
i.  az élelmiszertámogatás értéke összesen;
i.  az élelmiszertámogatás értéke összesen;
i. a)  a gyermekeknek kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen;
i. a)  a gyermekeknek kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen;
i. b)  a hajléktalanoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen;
i. b)  a hajléktalanoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen;
i. c)  az egyéb célcsoportoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen.
i. c)  az egyéb célcsoportoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen.
ii.  a kiosztott javak értéke összesen
ii.  a kiosztott javak értéke összesen
ii. a)  a gyermekeknek kiosztott javak pénzbeli értéke összesen;
ii. a)  a gyermekeknek kiosztott javak pénzbeli értéke összesen;
ii. b)  a hajléktalanoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen;
ii. b)  a hajléktalanoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen;
ii. c)  az egyéb célcsoportoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen.
ii. c)  az egyéb célcsoportoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen.
b)  A kiosztott élelmiszersegélyek mennyisége összesen (tonnában).
b)  A kiosztott élelmiszersegélyek mennyisége összesen (tonnában).
Ebből2:
Ebből2:
a)  azon élelmiszerek részaránya, amelyek esetében a programból csak a szállítás, a szétosztás és a tárolás költségeit fedezték (%-ban);
a)  azon élelmiszerek részaránya, amelyek esetében a programból csak a szállítás, a szétosztás és a tárolás költségeit fedezték (%-ban);
b)  az ESZA+ által társfinanszírozott élelmiszertermékek részaránya a kedvezményezetteknek kiosztott élelmiszerek teljes mennyiségéből (%-ban)
b)  az ESZA+ által társfinanszírozott élelmiszertermékek részaránya a kedvezményezetteknek kiosztott élelmiszerek teljes mennyiségéből (%-ban)
3.  Közös eredménymutatók3
3.  Közös eredménymutatók3
Az élelmiszertámogatásban részesülő végső címzettek száma
Az élelmiszertámogatásban részesülő végső címzettek száma
–  18 év alatti gyermekek száma;
–  18 év alatti gyermekek száma;
–  18–29 év közötti fiatalok száma;
–  18–29 év közötti fiatalok száma;
–  54 év feletti végső címzettek száma;
–  54 év feletti végső címzettek száma;
–  fogyatékossággal élő végső címzettek száma;
–  fogyatékossággal élő végső címzettek száma;
–  harmadik országbeli állampolgárok száma;
–  harmadik országbeli állampolgárok száma;
–  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat) végső kedvezményezettek száma;
–  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (kivéve a roma közösségből származókat) végső kedvezményezettek száma;
–  résztvevők a roma közösségből,
–  hajléktalan végső címzettek vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett végső címzettek száma.
–  hajléktalan végső címzettek vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett végső címzettek száma.
Az anyagi támogatásban részesülő végső címzettek száma
Az anyagi támogatásban részesülő végső címzettek száma
–  18 év alatti gyermekek száma;
–  18 év alatti gyermekek száma;
–  18–29 év közötti fiatalok száma;
–  18–29 év közötti fiatalok száma;
–  54 év feletti végső címzettek száma;
–  54 év feletti végső címzettek száma;
–  fogyatékossággal élő végső címzettek száma;
–  fogyatékossággal élő végső címzettek száma;
–  harmadik országbeli állampolgárok száma;
–  harmadik országbeli állampolgárok száma;
–  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat) végső kedvezményezettek száma;
–  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (kivéve a roma közösségből származókat) végső kedvezményezettek száma;
–  résztvevők a roma közösségből,
–  hajléktalan végső címzettek vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett végső címzettek száma.
–  hajléktalan végső címzettek vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett végső címzettek száma.
_________________________________
_________________________________
A mutatókhoz tartozó értékeket a rendelkezésre álló információk alapján a kedvezményezettek becslésével kell megállapítani.
A mutatókhoz tartozó értékeket a rendelkezésre álló információk alapján a kedvezményezettek becslésével kell megállapítani.
3 Ugyanott.
3 Ugyanott.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
IIa. MELLÉKLET
A leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadásának előmozdítását szolgáló ESZA+-támogatások közös mutatói
Teljesítménymutatók
1.  Társadalmi befogadásra irányuló támogatásokban részesülő személyek teljes száma.
Ebből:
a)  a 15 éves vagy annál fiatalabb gyermekek száma;
b)  a 65 éves vagy annál idősebb személyek száma;
c)  a nők száma;
d)  külföldi hátterű és kisebbségekbe tartozó (kivéve a roma közösségből származókat) személyek száma;
e)  résztvevők a roma közösségből;
f)  a hajléktalanok száma.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
II b melléklet (új)
IIb. MELLÉKLET
A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág mutatói
(1)  Az uniós szakpolitikák és jogszabályok jobb megértéséből származó bejelentett nyereség szintje
1.  Elemző tevékenységek száma,
2.  A kölcsönös tanulásra, valamint tudatosságnövelésre és terjesztésre irányuló tevékenységek száma,
3.  A főbb szereplők támogatása
(2)  Az Unió, a tagállamok és a társult országok kormányzati szervei közötti aktív együttműködés és partnerség szintje
1.  Elemző tevékenységek száma,
2.  A kölcsönös tanulásra, valamint tudatosságnövelésre és terjesztésre irányuló tevékenységek száma,
3.  A főbb szereplők támogatása
(3)  A szociális országspecifikus ajánlások megvalósítása során a szociális politika céljaira szolgáló innováció bejelentett használata és a szakpolitikai döntéshozatal céljaira végzett szociálpolitikai kísérletek eredményei
1.  Elemző tevékenységek száma,
2.  A kölcsönös tanulásra, valamint tudatosságnövelésre és terjesztésre irányuló tevékenységek száma,
3.  A főbb szereplők támogatása
(4)  Az EURES platform felkereséseinek száma
(5)  „Az első EURES-állásod” (YfEJ) előkészítő intézkedés, valamint a célzott mobilitási programok keretében megvalósított vagy támogatott ifjúsági munkaközvetítések száma;
(6)  Az EURES-tanácsadók által álláskeresőkkel, állásváltókkal és munkaadókkal felvett egyéni személyes kapcsolatok száma
(7)  Az uniós támogatásban részesült, újonnan létrehozott vagy konszolidált vállalkozások száma.
(8)  Azon munkanélküli vagy hátrányos helyzetű csoportba tartozó kedvezményezettek aránya, akik uniós mikrofinanszírozással hoztak létre vagy fejlesztettek tovább vállalkozást
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont
2.  Az egészségügyi technológiák közös klinikai értékelésének száma
2.  A program eredményei által érintett kedvezményezettek (szakemberek, polgárok, betegek) száma
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont
3.  Az átadott bevált módszerek száma
3.  Az egészségügyi technológiák közös klinikai értékelésének száma
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont
4.  A programeredmények felhasználási mértéke a nemzeti egészségügyi politikákban az „előtte/utána” kérdőívek mérései szerint
4.  Az átadott bevált módszerek száma
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 a pont (új)
4a.   A program eredményei felhasználásának mértéke a regionális és nemzeti egészségügyi politikákban vagy eszközökben, validált módszerekkel mérve.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0461/2018).


Az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezések ***I
PDF 326kWORD 123k
Az Európai Parlament 2019. január 16-án elfogadott módosításai az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0374 – C8-0229/2018 – 2018/0199(COD))(1)
P8_TA(2019)0021A8-0470/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. E cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése értelmében az ERFA feladata, hogy hozzájáruljon a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbözőségek csökkentéséhez, és csökkentse a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók elmaradottságát, amelyek között különös figyelmet kell szentelni bizonyos kategóriákba tartozó régióknak, amelyek között a határokon átnyúló régiók kifejezetten fel vannak tüntetve.
(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. E cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése értelmében az ERFA feladata, hogy hozzájáruljon a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbözőségek csökkentéséhez, és csökkentse a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók, a vidéki régiók, az ipari átmenet által jellemzett területek, az alacsony népsűrűségű régiók, a szigetek és a hegyvidéki régiók elmaradottságát.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új CPR] rendelet21 közös rendelkezéseket állapít meg az ERFA-ra és bizonyos más alapokra vonatkozóan, az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új ERFA] rendelet22 pedig az ERFA támogatás egyedi célkitűzéseire és hatályára vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. Az európai területi együttműködési célkitűzéssel (Interreg) kapcsolatban – amelynek keretében egy vagy több tagállam határokon átnyúló együttműködése valósul meg – egyedi rendelkezések elfogadása vált szükségessé a hatékony programozás tekintetében, amely magában foglalja a technikai segítségnyújtásra, a nyomon követésre, az értékelésre, a kommunikációra, az elszámolhatóságra, az irányításra és ellenőrzésre, valamint a pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezéseket.
(2)  Az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új CPR] rendelet21 közös rendelkezéseket állapít meg az ERFA-ra és bizonyos más alapokra vonatkozóan, az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új ERFA] rendelet22 pedig az ERFA támogatás egyedi célkitűzéseire és hatályára vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. Az európai területi együttműködési célkitűzéssel (Interreg) kapcsolatban – amelynek keretében egy vagy több tagállam és régióik határokon átnyúló együttműködése valósul meg – egyedi rendelkezések elfogadása vált szükségessé a hatékony programozás tekintetében, amely magában foglalja a technikai segítségnyújtásra, a nyomon követésre, az értékelésre, a kommunikációra, az elszámolhatóságra, az irányításra és ellenőrzésre, valamint a pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezéseket.
_________________
_________________
21 [Hivatkozás]
21 [Hivatkozás]
22 [Hivatkozás]
22 [Hivatkozás]
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Annak érdekében, hogy az ERFA különböző szinteken támogassa az Unió területének harmonikus fejlődését, az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében kell támogatnia a határokon átnyúló együttműködést, a transznacionális együttműködést, a tengeri együttműködést, a legkülső régiók együttműködését és az interregionális együttműködést.
(3)  Annak érdekében, hogy az ERFA különböző szinteken támogassa a szövetkezeteket és az Unió területének harmonikus fejlődését, és csökkentse a meglévő egyenlőtlenségeket, az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében kell támogatnia a határokon átnyúló együttműködést, a transznacionális együttműködést, a tengeri együttműködést, a legkülső régiók együttműködését és az interregionális együttműködést. E folyamat során figyelembe kell venni a többszintű kormányzás és a partnerség elvét, valamint meg kell erősíteni a helyi alapú megközelítést.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Az Interreg különböző elemeinek hozzá kell járulniuk a 2015. szeptemberben elfogadott fenntartható fejlesztési menetrendben 2030-ra vonatkozóan megfogalmazott fenntartható fejlesztési célok eléréséhez.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A határokon átnyúló együttműködés elemének a határrégiókban közösen meghatározott közös kihívások leküzdését kell megcéloznia, és ki kell aknáznia a határ menti területekben rejlő kiaknázatlan növekedési lehetőségeket, a Bizottság „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményének23 („Határrégiókról szóló közlemény”) megfelelően. Következésképpen a határokon átnyúló elemnek a szárazföldi határokon történő együttműködésre kell korlátozódnia, a tengeri határokon történő együttműködést pedig a transznacionális elembe kell beépíteni.
(4)  A határokon átnyúló együttműködés elemének a határrégiókban közösen meghatározott közös kihívások leküzdését kell megcéloznia, és ki kell aknáznia a határ menti területekben rejlő kiaknázatlan növekedési lehetőségeket, a Bizottság „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményének23 („Határrégiókról szóló közlemény”) megfelelően. Ezért a határokon átnyúló elemnek tartalmaznia kell a szárazföldi vagy a tengeri határokon történő együttműködést egyaránt, a legkülső régiók együttműködésére vonatkozó új elem sérelme nélkül.
__________________
__________________
23 A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban, COM(2017)0534, 2017.9.20.
23 A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban, COM(2017)0534, 2017.9.20.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A határokon átnyúló elemnek is egy vagy több tagállam és egy vagy több, az Unión kívüli ország vagy egyéb terület közötti együttműködésre kell vonatkoznia. A belső és külső határokon átnyúló együttműködésnek a jelen rendelet keretében történő szabályozása a vonatkozó rendelkezések jelentős egyszerűsítését és észszerűsítését kell, hogy eredményezze a tagállamok programhatóságai, valamint az Unión kívüli partnerhatóságok és kedvezményezettek számára a 2014–2020 közötti programozási időszakhoz képest.
(5)  A határokon átnyúló elemnek is egy vagy több tagállam vagy régióik és egy vagy több, az Unión kívüli ország vagy régióik vagy egyéb terület közötti együttműködésre kell vonatkoznia. A belső és külső határokon átnyúló együttműködésnek a jelen rendelet keretében történő szabályozása a vonatkozó rendelkezések jelentős egyszerűsítését és észszerűsítését kell, hogy eredményezze a tagállamok programhatóságai, valamint az Unión kívüli partnerhatóságok és kedvezményezettek számára a 2014–2020 közötti programozási időszakhoz képest.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A transznacionális együttműködési és a tengeri együttműködési elem célja, hogy az Unió kohéziós politikájának prioritásaihoz kötődő integrált területi fejlesztést szolgáló fellépések útján erősítse az együttműködést, és magában kell foglalnia a tengeri határokon átnyúló együttműködést is. A transznacionális együttműködésnek ki kell terjednie az Unió kontinentális részének nagyobb területeire, míg a tengeri együttműködésnek a tengeri medencék körüli területeket kell lefednie, és integrálnia kell a tengeri határokon átnyúló együttműködést a 2014–2020 közötti programozási időszakban. A legnagyobb rugalmasságot kell biztosítani a korábbi tengeri határokon átnyúló együttműködés folytatásának egy nagyobb tengeri együttműködés keretében, különösen a lefedett terület, az együttműködés egyedi célkitűzéseinek és a projekt partnerség követelményeinek meghatározásával, valamint alprogramok és egyedi irányító bizottságok létrehozásával.
(6)  A transznacionális együttműködési és a tengeri együttműködési elem célja, hogy az Unió kohéziós politikájának prioritásaihoz kötődő integrált területi fejlesztést szolgáló fellépések útján erősítse az együttműködést, a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett. A transznacionális együttműködésnek ki kell terjednie a nagyobb transznacionális területekre és adott esetben a tengeri medencék körüli területekre, amelyek a határokon átnyúló programok esetében meghaladják a földrajzi területet.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A 2014–2020 közötti programozási időszakban a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén a legkülső régiókban szerzett tapasztalat alapján, ahol mindkét elem kombinációja együttműködési területenként egyetlen programban történő kombinációja nem idézett elő elegendő egyszerűsítést a programhatóságok és a kedvezményezettek számára, ott egyedi legkülső régió elemet kell létrehozni ahhoz, hogy a legkülső régiók a leghatékonyabban és a legegyszerűbben működhessenek együtt a szomszédos országokkal és területekkel.
(7)  A 2014–2020 közötti programozási időszakban a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén a legkülső régiókban szerzett tapasztalat alapján, ahol mindkét elem kombinációja együttműködési területenként egyetlen programban történő kombinációja nem idézett elő elegendő egyszerűsítést a programhatóságok és a kedvezményezettek számára, ott egyedi legkülső régió elemet kell létrehozni ahhoz, hogy a legkülső régiók a leghatékonyabban és a legegyszerűbben, az egyéni sajátosságaikat figyelembe véve működhessenek együtt a harmadik országokkal, a tengerentúli országokkal és területekkel vagy a regionális integrációs és együttműködési szervezetekkel.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A 2014–2020 közötti programozási időszakban az Interreg keretében az interregionális együttműködési programok terén szerzett tapasztalatok alapján, valamint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjaiban az ilyen együttműködés hiányából kiindulva az interregionális együttműködési elemnek konkrétabban kell összpontosítania a kohéziós politika hatékonyságának növelésére. Ezt az elemet ezért két programra kell korlátozni; egy programra abból a célból, hogy lehetővé tegyen minden fajta tapasztalatot, innovatív megközelítést és kapacitásépítést mindkét célkitűzés programjai számára, és támogassa a létrehozott területi együttműködés európai csoportosulásait, vagy azok létrehozását az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelet24 szerint, egy másik programra pedig a fejlődési irányzatok elemzésének fejlesztése céljából. Az Unió területén történő projektalapú együttműködést be kell építeni az interregionális innovációs beruházásokra vonatkozó új elembe, és azt szorosan össze kell kapcsolni a Bizottság „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái”25 című közleményének megvalósításával, különösen a tematikus intelligens szakosodási platformok támogatása céljából olyan területeken, mint az energia, az ipari modernizáció vagy az agrár-élelmiszeripar. Végül pedig, a funkcionális városi területekre vagy városi területekre összpontosító integrált területi fejlesztést a programokon belül a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjain belül, és egyetlen ehhez tartó eszközben, az „Európai városi kezdeményezésben” koncentráltan kell kezelni. Az interregionális együttműködési elemhez tartozó két programnak ki kell terjednie az egész Unióra, és harmadik országok részvételére is nyitottnak kell lennie.
(8)  A 2014–2020 közötti programozási időszakban egyrészt az Interreg keretében az interregionális együttműködési programok terén szerzett pozitív tapasztalatok alapján, másrészt pedig a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjaiban az ilyen együttműködés hiányából kiindulva a városok és régiók interregionális együttműködése – a tapasztalatcseréken és mindkét célkitűzés („Európai területi együttműködés” és „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe”) programjainak kapacitásépítésén keresztül – fontos eleme annak, hogy a kohéziós politika terén közös megoldásokat találjanak, és tartós partnerségeket alakítsanak ki. Ezért folytatni kell a meglévő programokat és különösen a projektalapú együttműködést, beleértve az európai területi együttműködési csoportosulások és a makroregionális stratégiák támogatását.
__________________
24 Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).
25 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái – COM(2017)0376, 2017.7.18.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   Az interregionális innovációs beruházásokra irányuló új kezdeményezésnek az intelligens szakosodáson kell alapulnia, és fehasználásával olyan területeken kell támogatni a tematikus intelligens szakosodási platformokat, mint az energia, az ipari modernizáció, a körforgásos gazdaság, a társadalmi innováció, a környezetvédelem vagy az élelmiszeripar, valamint segítséget kell nyújtani az intelligens szakosodási stratégiákban részt vevőknek az innováció fokozásában, illetve az innovatív termékek, folyamatok és ökoszisztémák európai piacra való eljuttatásában. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az állandó rendszerszintű hibák továbbra is fennállnak az új technológiák (például a kulcsfontosságú alaptechnológiák) demonstrációjának tesztelési és validálási szakaszában, különösen ha az innováció abban áll, hogy innovatív értékláncokat teremtve integrálják a kiegészítő regionális specializációkat. Ez a hiba különösen kritikus jelentőségű a kísérleti fázis és a teljes körű piaci bevezetés közötti szakaszban. Néhány stratégiai technológiai és ipari területen a kkv-k jelenleg nem számíthatnak egy kiváló, nyitott és összekapcsolt páneurópai demonstrációs infrastruktúrára. Az interregionális együttműködési kezdeményezéshez tartozó programoknak ki kell terjednie az egész Európai Unióra, és a tengerentúli országok és területek, harmadik országok és régióik és regionális integrációs és együttműködési szervezetek, köztük a legkülső szomszédos régiók részvételére is nyitottnak kell lennie. Ösztönözni kell a régiók közötti innovációs beruházások és más releváns uniós programok – például az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020, a digitális piac és az egységes piaci program – közötti szinergiákat, mivel ezek felerősítik a beruházások hatását és jobb értéket biztosítanak a polgárok számára.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Meg kell határozni a támogatható régiók és térségek kijelölésének objektív kritériumait. E célból indokolt, hogy az uniós szinten támogatható régiók és térségek azonosítása az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet26 által megállapított régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon.
(9)  Meg kell határozni a támogatható régiók és térségek kijelölésének közös objektív kritériumait. E célból indokolt, hogy az uniós szinten támogatható régiók és térségek azonosítása az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet26 által megállapított régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon.
__________________
__________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.)
26 Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.)
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Továbbra is támogatni kell, vagy – ahol szükséges, ki kell alakítani – az együttműködés valamennyi dimenzióját az Unióval szomszédos harmadik országokkal, mivel az ilyen együttműködés fontos regionális fejlesztéspolitikai eszköz, és annak a harmadik országgal határos tagállamok régiói számára haszonnal kell járnia. Ennek érdekében az ERFA-nak és az Unió külső finanszírozási eszközeinek, az IPA-nak27, az NDICI-nek28 és a TOTP-nek29 támogatnia kell a határokon átnyúló együttműködés, a transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés, a legkülső régiók együttműködése és az interregionális együttműködés programjait. Az ERFA-tól és az Unió külső finanszírozási eszközeitől származó támogatásnak a kölcsönösségen és az arányosságon kell alapulnia. Azonban az IPA III-CBC és a NDICI-CBC esetében az ERFA támogatást legalább egyenértékű összegekkel ki kell egészíteni az IPA III-CBC és a NDICI-CBC keretében, a vonatkozó jogi aktusban meghatározott legnagyobb összegtől függően, azaz az IPA III keretében a pénzügyi keretösszeg 3 %-áig, és a NDICI 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti Szomszédsági földrajzi program pénzügyi keretösszegének 4 %-áig.
(10)  Továbbra is támogatni kell, vagy – ahol szükséges, ki kell alakítani – az együttműködés valamennyi dimenzióját az Unióval szomszédos harmadik országokkal, mivel az ilyen együttműködés fontos regionális fejlesztéspolitikai eszköz, és annak a harmadik országgal határos tagállamok régiói számára haszonnal kell járnia. Ennek érdekében az ERFA-nak és az Unió külső finanszírozási eszközeinek, az IPA27-nak, az NDICI28-nek és a TOTP29-nek támogatnia kell a határokon átnyúló együttműködés, a transznacionális együttműködés, a legkülső régiók együttműködése és az interregionális együttműködés programjait. Az ERFA-tól és az Unió külső finanszírozási eszközeitől származó támogatásnak a kölcsönösségen és az arányosságon kell alapulnia. Azonban az IPA III-CBC és a NDICI-CBC esetében az ERFA támogatást legalább egyenértékű összegekkel ki kell egészíteni az IPA III-CBC és a NDICI-CBC keretében, a vonatkozó jogi aktusban meghatározott legnagyobb összegtől függően.
__________________
__________________
27 (EU) xx/xx rendelet az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L xx., y. o.)
27 (EU) xx/xx rendelet az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L xx., y. o.)
28 (EU) xx/xx rendelet a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L xx., y. o.)
28 (EU) xx/xx rendelet a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L xx., y. o.)
29 A Tanács (EU) xx/xx határozata a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Unióval való társulásáról, amely magában foglalja egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat (HL L xx., y. o.).
29 A Tanács (EU) xx/xx határozata a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Unióval való társulásáról, amely magában foglalja egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat (HL L xx., y. o.).
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   Különös figyelmet kell fordítani az Unió új külső határaivá váló régiókra, hogy biztosítsák a folyamatban lévő együttműködési programok megfelelő folytonosságát.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az IPA III támogatásnak főleg arra kell összpontosítania, hogy segítse az IPA kedvezményezettjeit a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség előmozdításában. Az IPA támogatásnak folytatnia kell az IPA kedvezményezettek támogatását a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve területfejlesztés előmozdítására tett erőfeszítéseikben, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Továbbá az IPA támogatásnak foglalkoznia kell a biztonsággal, a migrációval és a határigazgatással, biztosítva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, megosztva a releváns információt, fokozva a határellenőrzést, és közös erőfeszítéseket téve az illegális migráció és a migránscsempészés elleni küzdelemben.
(11)  Az IPA III támogatásnak főleg arra kell összpontosítania, hogy segítse az IPA kedvezményezettjeit a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség, valamint a regionális és helyi fejlődés előmozdításában. Az IPA támogatásnak folytatnia kell az IPA kedvezményezettek támogatását a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve területfejlesztés előmozdítására tett erőfeszítéseikben, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Továbbá az IPA támogatásnak foglalkoznia kell a biztonsággal, a migrációval és a határigazgatással, biztosítva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, megosztva a releváns információt, fokozva a határellenőrzést, és közös erőfeszítéseket téve az illegális migráció és a migránscsempészés elleni küzdelemben.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  A szinergiák az Unió külső fellépéseivel és fejlesztési programjaival való kialakításának elő kell segítenie továbbá a maximális hatás biztosítását, mindeközben tiszteletben tartva a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében rögzített elvét. Az uniós politikák összehangolása kulcsfontosságú a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az Unió legkülső régióinak egyedi helyzetét tekintve intézkedéseket kell elfogadni azon feltételekre vonatkozóan, amelyek szerint ezek a régiók hozzájuthatnak a strukturális alapokhoz. Következésképpen e rendelet bizonyos rendelkezéseit a legkülső régiók sajátosságaihoz kell igazítani a szomszédaikkal folytatott együttműködés egyszerűsítése és előmozdítása érdekében, figyelembe véve a Bizottság „Megerősített és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival”31 című közleményét.
(14)  Az Unió legkülső régióinak egyedi helyzetét tekintve intézkedéseket kell elfogadni azon feltételek javítására vonatkozóan, amelyek szerint ezek a régiók hozzájuthatnak a strukturális alapokhoz. Következésképpen e rendelet bizonyos rendelkezéseit a legkülső régiók sajátosságaihoz kell igazítani a harmadik országokkal és TOT-okkal folytatott együttműködésük egyszerűsítése és előmozdítása érdekében, figyelembe véve a Bizottság „Megerősített és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleményét31.
_________________
_________________
31 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Megerősített és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival – COM(2017)0623, 2017.10.24.
31 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Megerősített és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival – COM(2017)0623, 2017.10.24.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  E rendelet meghatározza annak lehetőségét, hogy TOT-ok is részt vehessenek az Interreg programokban. A TOT-ok hatékony hozzáférésének és részvételének megkönnyítése érdekében figyelembe kell venni azok sajátosságait és kihívásait.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Meg kell határozni az Interreg egyes elemeihez hozzárendelt erőforrásokat, beleértve az egyes tagállamok részesedését a határokon átnyúló együttműködésre, a transznacionális együttműködésre és a tengeri együttműködésre, a legkülső régiókkal folytatott együttműködésre és az interregionális együttműködésre szánt globális összegekből, valamint a tagállamok rendelkezésére álló lehetőségeket az ezen elemek közötti rugalmasságot illetően. A 2014–2020 közötti programozási időszakhoz képest a határokon átnyúló együttműködés részesedését csökkenteni kell, míg a transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés részesedését növelni kell a tengeri együttműködés integrálása miatt, és létre kell hozni egy új, a legkülső régiók együttműködésére vonatkozó elemet.
(15)  Meg kell határozni az Interreg egyes elemeihez hozzárendelt erőforrásokat, beleértve az egyes tagállamok részesedését a határokon átnyúló együttműködésre, a transznacionális együttműködésre, a legkülső régiókkal folytatott együttműködésre és az interregionális együttműködésre szánt globális összegekből, valamint a tagállamok rendelkezésére álló lehetőségeket az ezen elemek közötti rugalmasságot illetően. Tekintettel a globalizációra, a munkahelyteremtést és a növekedést célzó, valamint a más régiókkal közös beruházásokra irányuló együttműködést azonban a régiók közös jellemzői és ambíciói is – s nem feltétlenül a határok – kell, hogy meghatározzák, ezért az interregionális innovációs beruházásokra irányuló új kezdeményezéshez elegendő kiegészítő forrást kell rendelkezésre bocsátani a globális piaci helyzetre való reagáláshoz.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Figyelembe véve az Ír-sziget egyedi és specifikus jellegét, valamint szem előtt tartva a nagypénteki megállapodás szerinti észak-déli együttműködés megőrzését, az új PEACE PLUS határokon átnyúló programnak folytatódnia kell, és fel kell használnia az Írország és Észak-Írország határ menti megyéi között megvalósuló korábbi programok tapasztalatait. Figyelembe véve e célkitűzés gyakorlati fontosságát, ügyelni kell arra, hogy azokban az esetekben, amikor a program a béke és a megbékélés előmozdításán munkálkodik, az ERFA-nak hozzá kell járulnia az érintett régió társadalmi, gazdasági és regionális stabilitásához, különösen a közösségek közötti kohézió előmozdítására irányuló fellépéseken keresztül. Tekintettel a program jellemzőire, azt integrált módon kell kezelni, úgy, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulását külső címzett bevételként kell integrálni a programba. Ezenfelül az e rendeletben szereplő, a műveletek kiválasztására vonatkozó egyes szabályokat sem kellene alkalmazni e program esetében a békét és megbékélést támogató programok vonatkozásában.
(18)  Figyelembe véve az Ír-sziget egyedi és specifikus jellegét, valamint szem előtt tartva a nagypénteki megállapodás szerinti észak-déli együttműködés megőrzését, az új PEACE PLUS határokon átnyúló programnak folytatódnia kell, és fel kell használnia az Írország és Észak-Írország határ menti megyéi között megvalósuló korábbi programok tapasztalatait. Figyelembe véve e célkitűzés gyakorlati fontosságát, ügyelni kell arra, hogy azokban az esetekben, amikor a program a béke és a megbékélés előmozdításán munkálkodik, az ERFA-nak hozzá kell járulnia az érintett régió társadalmi, gazdasági és regionális stabilitásához és az együttműködéshez, különösen a közösségek közötti kohézió előmozdítására irányuló fellépéseken keresztül. Tekintettel a program jellemzőire, azt integrált módon kell kezelni, úgy, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulását külső címzett bevételként kell integrálni a programba. Ezenfelül az e rendeletben szereplő, a műveletek kiválasztására vonatkozó egyes szabályokat sem kellene alkalmazni e program esetében a békét és megbékélést támogató programok vonatkozásában.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az uniós támogatás nagyobbik részét korlátozott számú politikai célkitűzésre kell összpontosítani az Interreg hatásának a lehető legmagasabb szintre növelése érdekében.
(20)  Az uniós támogatás nagyobbik részét korlátozott számú politikai célkitűzésre kell összpontosítani az Interreg hatásának a lehető legmagasabb szintre növelése érdekében. Erősíteni kell az Interreg elemei közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az Interreg programok előkészítésére, jóváhagyására és módosítására, valamint a területi fejlesztésre, a műveletek kiválasztására, a nyomon követésre és az értékelésre, a programhatóságokra, a műveletek auditálására, az átláthatóságra és a kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket az (EU) [új CPR] rendeletben foglalt rendelkezésekhez képest az Interreg programok sajátosságaihoz kell igazítani.
(21)  Az Interreg programok előkészítésére, jóváhagyására és módosítására, valamint a területi fejlesztésre, a műveletek kiválasztására, a nyomon követésre és az értékelésre, a programhatóságokra, a műveletek auditálására, az átláthatóságra és a kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket az (EU) [új CPR] rendeletben foglalt rendelkezésekhez képest az Interreg programok sajátosságaihoz kell igazítani. Ezen egyedi rendelkezéseknek egyszerűeknek és egyértelműeknek kell lenniük a túlszabályozás, illetve a tagállamokra és a kedvezményezettekre nehezedő további adminisztratív terhek elkerülése érdekében.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A ténylegesen közös és együttműködés tárgyát képező, bevonni szándékozott műveletek kritériumaira, az Interreg műveleten belüli partnerségre és a vezető partner kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések, amelyek a 2014–2020 közötti programozási időszak során meghatározásra kerültek, továbbra is érvényben maradnak. Azonban az Interreg-partnereknek mind a négy dimenzióban (fejlesztés, megvalósítás, személyzet és finanszírozás) együtt kell működniük, a legkülső régiók együttműködése keretében pedig a négy közül három dimenzióban, mivel az ERFA-tól származó támogatást és az Uniótól származó külső finanszírozási eszközöket egyszerűbb lesz mind a programok, mind pedig a műveletek szintjén összevonni.
(22)  A ténylegesen közös és együttműködés tárgyát képező, bevonni szándékozott műveletek kritériumaira, az Interreg műveleten belüli partnerségre és a vezető partner kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések, amelyek a 2014–2020 közötti programozási időszak során meghatározásra kerültek, továbbra is érvényben maradnak. Azonban az Interreg-partnereknek együtt kell működniük a fejlesztésben és a végrehajtásban, valamint a személyzet terén vagy a finanszírozásban, vagy mindkettőben a legkülső régiók együttműködése keretében pedig a négy közül három dimenzióban, mivel az ERFA-tól származó támogatást és az Uniótól származó külső finanszírozási eszközöket egyszerűbb lesz mind a programok, mind pedig a műveletek szintjén összevonni.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  A határokon átnyúló együttműködési programok tekintetében az emberek közötti (P2P) és a kisméretű projektek fontos és sikeres eszközök a határ menti és határokon átnyúló akadályok leküzdésére, a helyi lakosság közötti kapcsolatok támogatására, valamint ezáltal a határ menti régiók és polgáraik egymáshoz való közelebb hozására. Az emberek közötti (P2P) és kisméretű projekteket számos különböző területen hajtanak végre, idetartozik a kultúra, a sport, a turisztika, az oktatás és a szakképzés, a gazdaság, a tudomány, a környezetvédelem és az ökológia, az egészségügy, a közlekedés és a szűkebb infrastruktúra, a közigazgatási együttműködés, a promóciós tevékenységek. Amint azt a Régiók Bizottságának „Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban” című véleménye32 is rámutat arra, hogy az emberek közötti és a kisméretű projektek nagy európai hozzáadott értéket nyújtanak, és jelentősen hozzájárulnak a határokon átnyúló együttműködési programok átfogó céljához.
__________________
32 A Régiók Európai Bizottságának 2017. július 12-i véleménye – Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban (HL C 342., 2017.10.12., 38. o.).
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Pontosítani kell az irányadó szabályokat a kis projektre vonatkozó alapok tekintetében, amelyek az Interreg megléte óta folyamatosan megvalósulnak, de soha nem vonatkoztak rájuk egyedi rendelkezések. Amint a Régiók Bizottságának véleménye „Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban”32 címmel rámutat, az ilyen kisprojekt alapok fontos szerepet játszanak az emberek és intézmények közötti bizalomépítésben, nagy európai hozzáadott értéket nyújtanak, és jelentősen hozzájárulnak a határokon átnyúló együttműködési programok átfogó céljához a határ menti akadályok leküzdése, valamint a határ menti területek és állampolgáraik integrálása révén. Annak érdekében, hogy egyszerűsítsük a kis projektek finanszírozásának irányítását a végső kedvezményezettek számára, akik gyakran nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy uniós alapokra pályázzanak, egy bizonyos küszöbérték alatt kötelezővé kell tenni az egyszerűsített költség-opciók és az átalány összegek alkalmazását.
(23)  Az Interreg megléte óta az emberek közötti és kisméretű projektek főként kis projektre vonatkozó alapok vagy hasonló eszközök révén részesültek támogatásban, amelyekre azonban soha nem vonatkoztak egyedi rendelkezések, ezért pontosítani kell az irányadó szabályokat a kis projektre vonatkozó alapok tekintetében. Annak érdekében, hogy biztosítsuk az emberek közötti és kisméretű, illetve a helyi és regionális fejlesztési projektek hozzáadott értékét és előnyeit, valamint hogy egyszerűsítsük a kis projektek finanszírozásának irányítását a végső kedvezményezettek számára, akik gyakran nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy uniós alapokra pályázzanak, egy bizonyos küszöbérték alatt kötelezővé kell tenni az egyszerűsített költség-opciók és az átalány összegek alkalmazását.
__________________
32 A Régiók Európai Bizottságának véleménye – Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban, 2017. július 12. (HL C 342., 2017.10.12., 38. o.)
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az egynél több tagállam bevonása és az ebből következő magasabb igazgatási költségek különösen az ellenőrzések és a fordítás költségei miatt a technikai segítségnyújtási költségek felső határának megállapításakor magasabb összeget kell kijelölni, mint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés esetében. A magasabb igazgatási költségek ellensúlyozására a tagállamokat ösztönözni kell a közös projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére, ahol csak lehetséges. Továbbá a korlátozott uniós támogatású Interreg–programoknak vagy a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak bizonyos minimális összegű technikai segítségnyújtási összeget kell kapniuk a hatékony technikai segítségnyújtási tevékenységek elégséges finanszírozása érdekében.
(24)  Az egynél több tagállam bevonása és az ebből következő magasabb igazgatási költségek miatt, beleértve a regionális kapcsolattartási pontokat (vagy „antennákat”) is, amelyek fontos kapcsolattartási pontként működnek azok számára, akik projektekre pályáznak, valamint projekteket hajtanak végre, és ezért közvetlen vonalat képeznek a közös titkárságokhoz vagy az illetékes hatóságokhoz, de különösen az ellenőrzések és a fordítás költségei miatt a technikai segítségnyújtási költségek felső határának megállapításakor magasabb összeget kell kijelölni, mint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés esetében. A magasabb igazgatási költségek ellensúlyozására a tagállamokat ösztönözni kell a közös projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére, ahol csak lehetséges. Továbbá a korlátozott uniós támogatású Interreg–programoknak vagy a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak bizonyos minimális összegű technikai segítségnyújtási összeget kell kapniuk a hatékony technikai segítségnyújtási tevékenységek elégséges finanszírozása érdekében.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az adminisztratív terhek csökkentése során az (EU) .../... rendelet [új CPR] 77. cikkében említett, Interreg-programok irányítási és ellenőrzési rendszerére vonatkozó, javított megfelelő szabályozás előnyeinek hasznosítása érdekében köteles a Bizottság, a tagállamok és a régiók szorosan együttműködni.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy az irányító hatósági funkciókkal egy európai területi együttműködési csoportosulást bízzanak meg, vagy hozzanak létre olyan csoportosulást, mint más határon átnyúló jogi testületek, amelyek felelősek egy alprogramért, egy integrált területi beruházásért, vagy egy vagy több kis projekt alapért, vagy egyedüli partnerként járjanak el.
(27)  Adott esetben a tagállamoknak egy új vagy adott esetben egy meglévő európai területi együttműködési csoportosulást kell megbízniuk az irányító hatósági funkciókkal vagy azzal, hogy hozzanak létre olyan csoportosulást, mint más határon átnyúló jogi testületek, amelyek felelősek egy alprogramért vagy egy integrált területi beruházásért, vagy egyedüli partnerként járjanak el. A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a helyi és regionális önkormányzatok és a különböző tagállamok közigazgatási szervei számára, hogy ilyen, jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulásokat hozzanak létre, és be kell vonniuk a helyi és regionális önkormányzatokat azok működtetésébe.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A 2014–2020 közötti programozási időszakra kialakított fizetési láncot – azaz a Bizottságtól a vezető partnernek az igazoló hatóságon keresztül – folytatni kell a számviteli funkció keretében. Az uniós támogatást a vezető partnernek kell kifizetni, kivéve, ha ez a vezető partner és a többi partner között dupla átváltási díjat eredményezne az euróra történő átváltás, majd egy másik pénznemre történő visszaváltás miatt, vagy megfordítva.
(28)  A 2014–2020 közötti programozási időszakra kialakított fizetési láncot – azaz a Bizottságtól a vezető partnernek az igazoló hatóságon keresztül – folytatni kell a számviteli funkció keretében. Az uniós támogatást a vezető partnernek kell kifizetni, kivéve, ha ez a vezető partner és a többi partner között dupla átváltási díjat eredményezne az euróra történő átváltás, majd egy másik pénznemre történő visszaváltás miatt, vagy megfordítva. Ha nem rendelkeznek másként, a vezető partnernek gondoskodnia kell arról, hogy a többi partner teljes egészében és az összes partner által elfogadott határidőn belül megkapja az adott uniós alapból nyújtott hozzájárulás teljes összegét, ugyanolyan eljárás szerint, mint amely a vezető partnerre alkalmazandó.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A [pénzügyi salátarendelet (EU, Euratom) rendelet] [FR-Omnibus][63. cikkének (9) bekezdése] szerint az ágazatspecifikus szabályoknak figyelembe kell venniük az Európai Területi Együttműködési (Interreg) programok szükségleteit, különösen az auditálási funkció tekintetében. Az éves ellenőrzési véleményre, az éves ellenőrzési jelentésre és a műveletek auditálására vonatkozó rendelkezéseket ezért egyszerűsíteni kell, és inkább ezekhez az egynél több tagállam részvételével zajló programokhoz kell igazítani.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  A szabálytalanságok miatti visszafizetés tekintetében meg kell határozni a pénzügyi felelősség egyértelmű láncolatát az egyedüli vagy egyéb partnerektől a vezető partneren keresztül, és az irányító hatóságtól a Bizottság részére. Rendelkezni kell a tagállamok, harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek (TOT) felelősségéről, ha az egyedüli vagy más partner vagy a vezető partner részéről a visszafizetés sikertelen, ami azt jelenti, hogy a tagállam fizeti vissza az irányító hatóság számára. Következésképpen az Interreg programok keretében nincs helye behajthatatlan összegeknek a kedvezményezettek szintjén. Azonban a szabályokat pontosítani kell arra az esetre, ha egy tagállam, harmadik ország, partnerország vagy TOT nem fizetne térítést az irányító hatóság számára. A vezető partner visszafizetési kötelezettségeit is pontosítani kell. Különösen a tekintetben, hogy az irányító hatóság ne kötelezhesse a vezető partnert jogi eljárás indítására másik országban.
(30)  A szabálytalanságok miatti visszafizetés tekintetében meg kell határozni a pénzügyi felelősség egyértelmű láncolatát az egyedüli vagy egyéb partnerektől a vezető partneren keresztül, és az irányító hatóságtól a Bizottság részére. Rendelkezni kell a tagállamok, harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek (TOT) felelősségéről, ha az egyedüli vagy más partner vagy a vezető partner részéről a visszafizetés sikertelen, ami azt jelenti, hogy a tagállam fizeti vissza az irányító hatóság számára. Következésképpen az Interreg programok keretében nincs helye behajthatatlan összegeknek a kedvezményezettek szintjén. A szabályokat azonban pontosítani kell arra az esetre, ha egy tagállam, harmadik ország, partnerország vagy TOT nem fizetne térítést az irányító hatóság számára. A vezető partner visszafizetési kötelezettségeit is pontosítani kell. Emellett a visszafizetéssel kapcsolatos eljárásokat a monitoringbizottságnak kell meghatároznia és elfogadnia. Azonban az irányító hatóság nem kötelezheti a vezető partnert jogi eljárás indítására másik országban.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)   Helyénvaló ösztönözni a pénzügyi fegyelmet. Ugyanakkor a költségvetési kötelezettségvállalások felszabadítására vonatkozó mechanizmusoknak figyelembe kell venniük az Interreg programok és azok végrehajtásának bonyolultságát.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Bár a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek részvételével folyó Interreg programokat megosztott irányítás alatt kell végrehajtani, a legkülső régiók együttműködése végrehajtható közvetett irányítás alatt. Egyedi szabályokat kell kialakítani arra vonatkozóan, hogy ezeket a programokat teljes egészében vagy részben közvetett irányítás alatt hajtják végre.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Az Interreg programok elfogadására vagy módosítására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Azonban a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak adott esetben be kell tartaniuk az (EU) [IPA III] rendelet és az (EU) [NDICI] rendelet szerint kialakított bizottsági eljárásokat a programokat jóváhagyó első döntés tekintetében.
(35)  Az Interreg programok elfogadására vagy módosítására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Adott esetben azonban a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak be kell tartaniuk az (EU) [IPA III] rendelet és az (EU) [NDICI] rendelet szerint kialakított bizottsági eljárásokat a programokat jóváhagyó első döntés tekintetében.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Az európai területi együttműködés előmozdítása az uniós kohéziós politika egyik fontos prioritása. Az európai területi együttműködési projektek során a kkv-k számára felmerült költségek támogatása a 651/2014/EU bizottsági rendelet1a (általános csoportmentességi rendelet) értelmében már csoportmentességet élvez. A különböző méretű vállalkozások általi beruházásokra nyújtott regionális támogatásra vonatkozó különös rendelkezéseket a regionális támogatásokról (2014–2020) szóló iránymutatás2a és az általános csoportmentességi rendelet regionális támogatási szakasza is tartalmazza. A szerzett tapasztalatok fényében az európai területi együttműködési projektekhez nyújtott támogatásnak csak korlátozott hatást kell kifejtenie a tagállamok közötti a versenyre és kereskedelemre, ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára annak kinyilvánítását, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethető a belső piaccal, és az európai területi együttműködés projektjeinek támogatására nyújtott finanszírozás csoportmentességben részesülhet.
_____________________
1a A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
2a Iránymutatás a regionális állami támogatásokról 2014–2020, (HL C 209., 2013.7.23., 1. o.).
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a rendelet szabályokat állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozóan az Unión belüli tagállamok, illetve a tagállamok és szomszédos harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek (TOT) közötti együttműködés előmozdítása céljából.
(1)  Ez a rendelet szabályokat állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozóan az Unión belüli tagállamok és régióik, illetve a tagállamok, régióik és harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek (TOT) vagy a regionális integrációs és együttműködési szervezetek, illetve a harmadik országoknak egy regionális szervezet részét képező csoportja közötti együttműködés előmozdítása céljából.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
4.  „határokon átnyúló jogi személy”: egy Interreg programban részt vevő valamely ország törvényei szerint létrejött jogi személy, feltéve, hogy legalább két részt vevő országból származó területi hatóságok vagy egyéb testületek hozták létre.
4.  „határokon átnyúló jogi személy”: egy Interreg programban részt vevő valamely ország törvényei szerint létrejött jogi személy, az eurorégiót is beleértve, feltéve, hogy legalább két részt vevő országból származó területi hatóságok vagy egyéb testületek hozták létre.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
4a.  „regionális integrációs és együttműködési szervezet”: ugyanazon földrajzi terület államainak vagy régióinak csoportja, amelyek a közös érdekű kérdésekben szoros együttműködésre törekednek.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – bevezető rész
1.  határokon átnyúló együttműködés szomszédos régiók között az integrált regionális fejlesztés elősegítése érdekében (1. elem):
1.  határokon átnyúló együttműködés szomszédos régiók között az integrált és harmonikus regionális fejlesztés elősegítése érdekében (1. elem):
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont
a)  belső határokon átnyúló együttműködés két vagy több tagállam szomszédos szárazföldi határrégiói között, vagy legalább egy tagállam és a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt egy vagy több harmadik ország szomszédos szárazföldi határrégiói között; vagy
a)  belső határokon átnyúló együttműködés két vagy több tagállam szomszédos szárazföldi vagy tengeri határrégiói között, vagy legalább egy tagállam és a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt egy vagy több harmadik ország szomszédos szárazföldi vagy tengeri határrégiói között; vagy
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont – bevezető rész
b)  külső határokon átnyúló együttműködés legalább egy tagállam és a következők közül egy vagy több entitás szomszédos szárazföldi határrégiói között:
b)  külső határokon átnyúló együttműködés legalább egy tagállam és a következők közül egy vagy több entitás szomszédos szárazföldi vagy tengeri határrégiói között:
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  transznacionális együttműködés és tengeri együttműködés nagyobb transznacionális területeken vagy tengeri medencék körül, amely nemzeti, regionális és helyi programpartnereket érint tagállamokban, harmadik országokban és partnerországokban és Grönlandon, egy magasabb fokú területi integráció elérése érdekében („2. elem”; csak transznacionális együttműködésre történő hivatkozásnál: „2A. elem”; csak tengeri együttműködésre történő hivatkozásnál: „2B. elem”);
2.  transznacionális együttműködés nagyobb transznacionális területeken vagy tengeri medencék körül, amely nemzeti, regionális és helyi programpartnereket érint tagállamokban és a tengerentúli országokban vagy területeken, egy magasabb fokú területi integráció elérése érdekében („2. elem”);
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
3.  legkülső régiók együttműködése egymás között és szomszédos harmadik országokkal vagy partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel, vagy többel ezek közül, szomszédságukban regionális integrációjuk elősegítése céljából („3. elem”);
3.  legkülső régiók együttműködése egymás között és szomszédos harmadik országokkal vagy partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetekkel, vagy ezek közül többel, szomszédságukban regionális integrációjuk és harmonikus fejlődésük elősegítése céljából („3. elem”);
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont – i a alpont (új)
ia.  a közös interregionális fejlesztési projektek végrehajtása;
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont – i b alpont (új)
ib.  szerte az Unióban a partnerek közötti kapacitásépítés az alábbiak vonatkozásában:
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont – ii a alpont (új)
iia.  a bevált gyakorlatok azonosítása és terjesztése azzal a céllal, hogy alapvetően a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében megvalósuló operatív programok számára átadják ezeket a gyakorlatokat;
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont – ii b alpont (új)
iib.  a fenntartható városfejlesztés bevált gyakorlatainak meghatározására, átadására és terjesztésére irányuló tapasztalatok cseréje, többek között a városi és vidéki területek közötti kapcsolatok vonatkozásában is;
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont – iii a alpont (új)
iiia.  az (EU) .../... [a határokon átnyúló európai mechanizmusról szóló új rendelet] rendeletben említett határokon átnyúló európai mechanizmus létrehozása, működtetése és használata;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
5.  interregionális innovációs beruházások olyan interregionális innovációs projektek kereskedelmi alkalmazása és fellendítése révén, amelyekben megvan a lehetőség az európai értéklánc fejlesztésének ösztönzésére („5. elem”).
törölve
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A határokon átnyúló együttműködés esetében az ERFA által támogatandó régióknak az Unió harmadik országokkal vagy partnerországokkal közös valamennyi belső és külső szárazföldi határa mentén található NUTS 3. szintű régióknak kell, hogy legyenek.
(1)  A határokon átnyúló együttműködés esetében az ERFA által támogatandó régióknak az Unió harmadik országokkal vagy partnerországokkal közös valamennyi belső és külső szárazföldi vagy tengeri határa mentén található NUTS 3. szintű régióknak kell, hogy legyenek, a 2014–2020 közötti programozási időszak együttműködési területei koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükséges esetleges kiigazítások sérelme nélkül.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Azok a tengeri határokon lévő régiók, amelyeket a tengeren keresztül állandó összeköttetés kapcsol össze, szintén támogatandók a határokon átnyúló együttműködés keretében.
törölve
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  A belső határokon átnyúló együttműködés Interreg programjai magukba foglalhatnak Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban lévő olyan régiókat, amelyek megfelelnek a NUTS 3. szintű régióknak, valamint Liechtensteint, Andorrát és Monacót.
(3)  A belső határokon átnyúló együttműködés Interreg programjai magukba foglalhatnak Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban lévő olyan régiókat, amelyek megfelelnek a NUTS 3. szintű régióknak, valamint Liechtensteint, Andorrát, Monacót és San Marinót.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A külső határokon átnyúló együttműködés esetében az IPA III vagy az NDICI által támogatandó régiók az adott partnerország NUTS 3. szintű régiói kell, hogy legyenek, vagy NUTS besorolás hiányában annak megfelelő területek tagállamok és az IPA III vagy az NDICI keretében támogatható partnerországok közötti valamennyi szárazföldi határ mentén.
(4)  A külső határokon átnyúló együttműködés esetében az IPA III vagy az NDICI által támogatandó régióknak az adott partnerország NUTS 3. szintű régióinak kell lenniük, vagy NUTS besorolás hiányában annak megfelelő területeknek a tagállamok és az IPA III vagy az NDICI keretében támogatható partnerországok közötti valamennyi szárazföldi vagy tengeri határ mentén.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – cím
5.   A transznacionális és tengeri együttműködés földrajzi lefedettsége
A transznacionális együttműködés földrajzi lefedettsége
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A transznacionális és tengeri együttműködés esetében az ERFA által támogatandó régiók az Unió egybefüggő funkcionális területeket lefedő NUTS 2. szintű régiói kell, hogy legyenek, figyelembe véve adott esetben a makroregionális stratégiákat vagy a tengeri medencékre vonatkozó stratégiákat.
(1)  A transznacionális együttműködés esetében az ERFA által támogatandó régiók az Unió egybefüggő funkcionális területeket lefedő NUTS 2. szintű régiói kell, hogy legyenek, a 2014–2020 közötti programozási időszak együttműködési területei koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükséges esetleges kiigazítások sérelme nélkül, figyelembe véve adott esetben a makroregionális stratégiákat vagy a tengeri medencékre vonatkozó stratégiákat.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A transznacionális együttműködési és tengeri együttműködési Interreg programok a következőkre terjedhetnek ki:
A transznacionális együttműködési Interreg programok a következőkre terjedhetnek ki:
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  Grönland;
b)  a tengerentúli országok és területek a TOT-program által nyújtott támogatásban részesülnek;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 2. bekezdésben felsorolt régióknak, harmadik országoknak vagy partnerországoknak NUTS 2. szintű régióknak, vagy NUTS besorolás hiányában azzal egyenértékű területeknek kell, hogy legyenek.
(3)  A 2. bekezdésben felsorolt régióknak, harmadik országoknak, partnerországoknak vagy tengerentúli országoknak és területeknek NUTS 2. szintű régióknak, vagy NUTS besorolás hiányában azzal egyenértékű területeknek kell, hogy legyenek.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A legkülső régiók Interreg programjai kiterjedhetnek a NDICI által támogatott szomszédos partnerországokra, vagy a TOTP által támogatott tengerentúli országokra és területekre, vagy mindkettőre.
(2)  A legkülső régiók Interreg programjai kiterjedhetnek a NDICI által támogatott szomszédos partnerországokra, a TOTP által támogatott tengerentúli országokra és területekre vagy a regionális együttműködési szervezetekre, vagy ezek közül kettő vagy mindhárom kombinációjára.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – cím
Az interregionális együttműködés földrajzi lefedettsége és interregionális innovációs beruházások
Az interregionális együttműködés földrajzi lefedettsége
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Interreg program bármely 4. eleme tekintetében, vagy az 5. elembe tartozó interregionális innovációs beruházások tekintetében az ERFA-nak az Unió egész területét támogatnia kell.
(1)  Az Interreg program bármely 4. eleme tekintetében az ERFA-nak az Unió egész területét támogatnia kell, a legkülső régiókat is beleértve.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 4. elem Interreg programjai kiterjedhetnek a 4., 5. és 6. cikkben említett harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek egészére vagy egy részére, függetlenül attól, hogy kapnak-e támogatást az Unió külső finanszírozási eszközeitől.
(2)  A 4. elem Interreg programjai kiterjedhetnek a 4., 5. és 6. cikkben említett harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek egészére vagy egy részére, függetlenül attól, hogy kapnak-e támogatást az Unió külső finanszírozási eszközeitől. Harmadik országok akkor vehetnek részt ezekben a programokban, ha külső elkülönített bevételek formájában hozzájárulnak a finanszírozáshoz.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusnak tartalmaznia kell az Unió azon NUTS 3. szintű régióinak felsorolását, amelyeket figyelembe vesznek valamennyi belső határnál folyó határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó ERFA allokációnál, és az Unió külső finanszírozási eszközei által lefedett külső határokat, valamint egy jegyzéket, amely meghatározza azon NUTS 3. szintű régiókat, amelyeket a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett 2B elem keretében allokációs célból figyelembe vesznek.
(2)  Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusnak tartalmaznia kell az Unió azon NUTS 3. szintű régióinak felsorolását, amelyeket figyelembe vesznek valamennyi belső határnál folyó határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó ERFA allokációnál, és az Unió külső finanszírozási eszközei által lefedett külső határokat.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Unión kívüli harmadik vagy partner országok vagy területek régióit, amelyek nem kapnak támogatást az ERFA-tól vagy az unió valamely külső finanszírozási eszközéből, szintén meg kell említeni az 1. bekezdésben említett jegyzékben.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) biztosított források a 2021–2027 közötti programozási időszak során az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló és az (EU) [új CPR] rendelet [102. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott globális forrásokból 8 430 000 000 EUR-t tesznek ki.
(1)  Az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) biztosított források a 2021–2027 közötti programozási időszak során az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló és az (EU) [új CPR] rendelet [103. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott globális forrásokból 11 165 910 000 EUR-t (2018-as árak) tesznek ki.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Az (1) bekezdésben említett forrásokat a következőképpen kell allokálni:
(2)  Az (1) bekezdésben említett forrásokból 10 195 910 000 EUR összeget (91,31%) a következőképpen kell allokálni:
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  52,7 % (azaz összesen 4 440 000 000 EUR) a határokon átnyúló együttműködés számára (1. elem);
a)  7 540 000 000 EUR (67,16%) a határokon átnyúló együttműködés számára (1. elem);
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  31,4 % (azaz összesen 2 649 900 000 EUR) a transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés számára (2. elem);
b)  1 973 000 000 EUR (17,68%) a transznacionális együttműködés számára (2. elem).
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  3,2 % (azaz összesen 270 100 000 EUR) a legkülső régiók együttműködése számára (3. elem);
c)  357 309 120 EUR (3,2%) a legkülső régiók együttműködése számára (3. elem);
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  1,2 % (azaz összesen 100 000 000 EUR) az interregionális együttműködés számára (4. elem).
d)  365 000 000 EUR (3,2%) az interregionális együttműködés számára (4. elem).
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  11,5 % (azaz összesen 970 000 000 EUR) az interregionális innovációs beruházások számára (5. elem).
törölve
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  NUTS 3. szintű régiók az 1. elem tekintetében, a 2B elem tekintetében pedig azok a NUTS 3. szintű régiók, amelyek fel vannak sorolva a végrehajtási jogi aktusban a 8. cikk (2) bekezdésében;
a)  NUTS 3. szintű régiók az 1. elem tekintetében, amelyek fel vannak sorolva a végrehajtási jogi aktusban a 8. cikk (2) bekezdésében;
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  NUTS 2. szintű régiók a 2A és 3. elem tekintetében.
b)  NUTS 2. szintű régiók a 2. elem tekintetében.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)
ba)  NUTS 2. és 3. szintű régiók a 3. elem tekintetében.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Az (1) bekezdésben említett forrásokból 970 000 000 EUR-t (8,69%) a 15a. (új) cikkben említett, interregionális innovációs beruházásokra irányuló új kezdeményezésre kell elkülöníteni.
Amennyiben a Bizottság 2026. december 31-ig nem köti le az (1) bekezdésben említett valamennyi rendelkezésre álló forrást a kezdeményezés keretében kiválasztott projektekre, a fennmaradó le nem kötött egyenlegeket arányosan újra kell osztani az 1–4. elem között.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az egyéni külső határokon átnyúló Interreg programok számára ERFA támogatást kell nyújtani, feltéve, hogy az IPA III CBC és a NDICI CBC egyenértékű összegeket nyújt az érintett stratégiai programozási dokumentum keretében. Ez a megegyezőség az IPA III vagy az NDICI jogalkotási aktusban meghatározott maximális összegig érvényes.
Az egyéni külső határokon átnyúló Interreg programok számára ERFA támogatást kell nyújtani, feltéve, hogy az IPA III CBC és a NDICI CBC legalább egyenértékű összegeket nyújt az érintett stratégiai programozási dokumentum keretében. Ez a hozzájárulás az IPA III vagy az NDICI jogalkotási aktusban meghatározott maximális összegig érvényes.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az Interreg program tervszerű végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban lévő problémák miatt.
b)  megfelelően indokolt esetekben, ha az Interreg program tervszerű végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban lévő problémák miatt.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által már jóváhagyott 2. elemű Interreg program tekintetében a partnerország vagy Grönland részvételét meg kell szakítani, ha a harmadik bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában rögzített helyzetek valamelyike bekövetkezik.
A Bizottság által már jóváhagyott 2. elemű Interreg program tekintetében a partnerország vagy a tengerentúli országok és területek részvételét meg kell szakítani, ha a harmadik bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában rögzített helyzetek valamelyike bekövetkezik.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  hogy az Interreg programot teljesen szakítsák meg, különösen ha annak fő közös fejlesztési feladatait az adott partnerország vagy Grönland részvétele nélkül nem lehet teljesíteni.
a)  hogy az Interreg programot teljesen szakítsák meg, különösen ha annak fő közös fejlesztési feladatait az adott partnerország vagy a tengerentúli országok és területek részvétele nélkül nem lehet teljesíteni;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c)  hogy az Interreg program folytatódjon az adott partnerország vagy Grönland részvétele nélkül.
c)  hogy az Interreg program folytatódjon az adott partnerország vagy egy tengerentúli ország vagy terület részvétele nélkül.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 6 bekezdés
(6)  Ha egy harmadik ország vagy partnerország, amely nemzeti forrásokkal járul hozzá egy Interreg programhoz, amelyek nem képezik az ERFA által, vagy az Unió külső finanszírozási eszköze által nyújtott támogatás nemzeti társfinanszírozását, csökkenti ezt a hozzájárulást az Interreg program végrehajtása során, akár globálisan, akár már kiválasztott közös műveletek tekintetében, miután már megkapta a 22. cikk (6) bekezdésében előírt dokumentumot, akkor a részt vevő tagállamnak vagy tagállamoknak a 4. bekezdés második albekezdésében foglalt lehetőségek valamelyikét kell kérnie.
(6)  Ha egy harmadik ország, partnerország vagy egy tengerentúli ország vagy terület, amely olyan nemzeti forrásokkal járul hozzá egy Interreg programhoz, amelyek nem képezik az ERFA által, vagy az Unió külső finanszírozási eszköze által nyújtott támogatás nemzeti társfinanszírozását, csökkenti ezt a hozzájárulást az Interreg program végrehajtása során, akár globálisan, akár már kiválasztott közös műveletek tekintetében, miután már megkapta a 22. cikk (6) bekezdésében előírt dokumentumot, akkor a részt vevő tagállamnak vagy tagállamoknak az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésében foglalt lehetőségek valamelyikét kell kérnie.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
A társfinanszírozási arány az egyes Interreg programok szintjén nem lehet magasabb, mint 70 %, kivéve, ha az Interreg programok külső határokon átnyúló vagy 3. eleme tekintetében az (EU) [IPA III], (EU) [NDICI] rendeletek, illetve az (EU) [TOTP] tanácsi határozat, vagy ezek keretében elfogadott más jogi aktus magasabb százalékot ír elő.
A társfinanszírozási arány az egyes Interreg programok szintjén nem lehet magasabb, mint 80%, kivéve, ha az Interreg programok külső határokon átnyúló vagy 3. eleme tekintetében az (EU) [IPA III], (EU) [NDICI] rendeletek, illetve az (EU) [TOTP] tanácsi határozat, vagy ezek keretében elfogadott más jogi aktus magasabb százalékot ír elő.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  Az ERFA-nak az (EU) [új ERFA] rendelet [2.] cikkében foglaltak szerinti egyedi célkitűzésein kívül az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei a következőképpen járulhatnak hozzá a PO 4 egyedi célkitűzéseihez:
(3)  Az ERFA-nak az (EU) [új ERFA] rendelet [2.] cikkében foglaltak szerinti egyedi célkitűzésein kívül az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei szintén hozzájárulnak a PO 4 egyedi célkitűzéseihez, a következőképpen:
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  az 1. és 2B. elemű Interreg programok keretében:
a)  az 1. és 2. elemű Interreg programok keretében:
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés – a pont – ii alpont
ii.  a hatékony közigazgatás bővítése a jogi és adminisztratív együttműködés, valamint az állampolgárok és intézmények közötti együttműködés elősegítésével, különösen a határrégiókban lévő jogi és egyéb akadályok feloldása céljából;
ii.  a hatékony közigazgatás bővítése a jogi és adminisztratív együttműködés, valamint az állampolgárok – többek között az emberek közötti projektek keretében –, a civil társadalmi szereplők és intézmények közötti együttműködés elősegítésével, különösen a határrégiókban lévő jogi és egyéb akadályok feloldása céljából;
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 5 bekezdés
(5)  A külső határokon átnyúló, valamint a 2. és 3. elemű Interreg programok keretében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközeinek hozzá kell járulniuk a „biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” elnevezésű külső Interreg-specifikus célkitűzéshez, különösen a határátkelés igazgatásának területén, valamint a mobilitás és a migráció kezelésének területén, beleértve a migránsok védelmét.
(5)  Az 1., 2. és 3. elemű Interreg programok keretében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei hozzájárulhatnak a „biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” elnevezésű Interreg-specifikus célkitűzéshez, különösen a határátkelés igazgatásának területén, valamint a mobilitás és a migráció kezelésének területén, beleértve a migránsok és a nemzetközi védelem alatt álló menekültek védelmét, valamint gazdasági és társadalmi integrációját.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében az egyes Interreg programok számára az 1., 2. és 3. elemek keretében nyújtott technikai segítségtől eltérő prioritások előirányzatainak további 15 %-át a „jobb Interreg kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzéshez, vagy a „biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” külső Interreg-specifikus célkitűzéshez kell hozzárendelni.
(2)  Az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében az egyes Interreg programok számára az 1., 2. és 3. elemek keretében nyújtott technikai segítségtől eltérő prioritások előirányzatainak legfeljebb 15%-át a „jobb Interreg kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzéshez, legfeljebb 10%-át pedig a „biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” külső Interreg-specifikus célkitűzéshez lehet hozzárendelni.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben egy 2A. elemű Interreg program makroregionális stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások teljes előirányzatát e stratégia célkitűzéseihez kell programozni.
(3)  Amennyiben egy 1. vagy 2. elemű Interreg program legalább 80%-ban makroregionális stratégiát vagy tengeri medencét érintő stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások előirányzatai egy részének e stratégia célkitűzéseihez kell hozzájárulnia.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben egy 2B. elemű Interreg program makroregionális stratégiát vagy tengeri medencéket érintő stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások előirányzatának legalább 70 %-át e stratégia célkitűzéseihez kell hozzárendelni.
törölve
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
15 a cikk (új)
15a. cikk
Interregionális innovációs beruházások
(1)  A 9. cikk (5a) (új) bekezdésében említett forrásokat az interregionális innovációs beruházásokra irányuló olyan új kezdeményezésre kell elkülöníteni, amelyet a következő célokra szánnak:
a)  olyan közös innovációs projektek kereskedelmi alkalmazása és fellendítése, amelyek várhatóan ösztönözni fogják az európai értéklánc fejlesztését;
b)  a nemzeti vagy regionális szintű intelligens szakosodási és szociális innovációs stratégiákkal foglalkozó kutatók, vállalkozások, civil társadalmi szervezetek és közigazgatások összehozása egymással;
c)  olyan kísérleti projektek, amelyek intelligens szakosodási stratégiákon alapuló új regionális és helyi fejlesztési megoldások azonosítását vagy tesztelését célozzák; vagy
d)  az innovációval kapcsolatos tapasztalatok megosztása a regionális vagy helyi fejlesztés területén szerzett tapasztalatok kihasználása érdekében.
(2)  Az európai területi kohézió elvének fenntartása érdekében – megközelítően egyenlő arányban érintve a pénzügyi forrásokat – e beruházások a kevésbé fejlett régiók és a vezető régiók közötti kapcsolatok kialakítására összpontosítanak azáltal, hogy növelik a kevésbé fejlett régiókban működő regionális innovációs ökoszisztémák azon képességét, hogy a meglévő vagy kialakulóban lévő uniós értéket integrálják és továbbfejlesszék, valamint hogy részt tudjanak venni a más régiókkal való partnerségekben.
(3)  A Bizottság ezeket a beruházásokat közvetlen vagy közvetett irányítás keretében hajtja végre. A Bizottságot egy szakértői csoport támogatja a hosszú távú munkaprogram és a kapcsolódó pályázati felhívások meghatározásában.
(4)  Az interregionális innovációs beruházások tekintetében az Unió egész területének részesülnie kell ERFA-támogatásban. Harmadik országok akkor vehetnek részt ezekben a beruházásokban, ha külső elkülönített bevételek formájában hozzájárulnak a finanszírozáshoz.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) megosztott irányítású Interreg programok révén lesz végrehajtva a 3. elem kivételével, amely teljes egészében vagy részben közvetett vagy közvetett irányítás alatt is végrehajtható, illetve az 5. elem kivételével, amelyet közvetett irányítás alatt kell végrehajtani.
(1)  Az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) megosztott irányítású Interreg programok révén lesz végrehajtva a 3. elem kivételével, amely – az érdekelt felekkel való konzultációt követően – teljes egészében vagy részben közvetett vagy közvetett irányítás alatt is végrehajtható.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek a mellékletben lefektetett mintadokumentum szerint készítenek Interreg programot a 2021. január 1-től 2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.
(2)  A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok, tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek a mellékletben lefektetett mintadokumentum szerint készítenek Interreg programot a 2021. január 1-től 2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A részt vevő tagállamok az (EU) [az új CPR] rendelet [6.] cikkében említett programpartnerekkel együttműködve készítenek Interreg programot.
A részt vevő tagállamok az (EU) [az új CPR] rendelet [6.] cikkében említett programpartnerekkel együttműködve készítenek Interreg programot. A makroregionális vagy tengeri medencékre vonatkozó stratégiákra kiterjedő Interreg programok előkészítésekor a tagállamok és a programpartnerek figyelembe veszik az adott makroregionális és tengeri medencékre vonatkozó stratégiák tematikus prioritásait, és konzultálnak az érintett szereplőkkel. A tagállamok és a programpartnerek előzetes mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a programozási időszak kezdetén a makroregionális szinten és a tengeri medence szintjén érintett valamennyi szereplő, valamint az európai területi együttműködés programhatóságai, a régiók és az országok összeüljenek és közösen döntsenek az egyes programok prioritásairól. Ezeket a prioritásokat adott esetben hozzá kell igazítani a makroregionális vagy tengeri medencékre vonatkozó stratégiák cselekvési terveihez.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A leendő irányító hatóság szerinti tagállam (hatálybalépés ideje plusz kilenc hónap;) határidőig köteles Interreg programot benyújtani a Bizottsághoz az összes részt vevő állam és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek nevében.
A leendő irányító hatóság szerinti tagállam ... [hatálybalépés ideje plusz tizenkét hónap]-ig köteles egy vagy több Interreg programot benyújtani a Bizottsághoz az összes részt vevő állam és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok, tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek nevében.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Ugyanakkor a támogatást az Unió külső finanszírozási eszközéből biztosító Interreg programot a leendő irányító hatóság szerinti tagállamnak hat hónapon belül kell azt követően benyújtania, hogy a Bizottság elfogadta az érintett stratégiai programozási dokumentumot a 10. cikk (1) bekezdése, vagy – amennyiben szükséges – az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközét a vonatkozó alap-jogiaktus szerint.
Ugyanakkor a támogatást az Unió külső finanszírozási eszközéből biztosító Interreg programot a leendő irányító hatóság szerinti tagállamnak tizenkét hónapon belül kell azt követően benyújtania, hogy a Bizottság elfogadta az érintett stratégiai programozási dokumentumot a 10. cikk (1) bekezdése, vagy – amennyiben szükséges – az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközét a vonatkozó alap-jogiaktus szerint.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés
(3)  Kellően indokolt esetekben és a Bizottsággal egyetértésben a program végrehajtása hatékonyságának növelése és nagyobb szabású műveletek elérése érdekében az érintett tagállam dönthet úgy, hogy az ERFA alapból a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a megfelelő programra elkülönített összeg legfeljebb [x] %-át Interreg programokra csoportosítja át ugyanazon régió esetében. Az átcsoportosított összeg külön prioritást vagy külön prioritásokat képez.
(3)  A program végrehajtása hatékonyságának növelése és nagyobb szabású műveletek elérése érdekében az érintett tagállam dönthet úgy, hogy az ERFA alapból a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a megfelelő programra elkülönített összeg legfeljebb 20%-át Interreg programokra csoportosítja át ugyanazon régió esetében. Minden tagállam előzetesen közli a Bizottsággal, hogy kíván-e élni ezzel az átcsoportosítási lehetőséggel, és a döntését a Bizottság számára megindokolja. Az átcsoportosított összeg külön prioritást vagy külön prioritásokat képez.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 4 bekezdés – b pont – bevezető rész
b)  a fő közös kihívások összefoglalása az alábbiak figyelembevételével:
b)  a fő közös kihívások összefoglalása, különösen az alábbiak figyelembevételével:
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 4 bekezdés – b pont – ii alpont
ii.  közös beruházási igények és kiegészítés más támogatási formákkal;
ii.  közös beruházási igények és kiegészítés más támogatási formákkal, és a potenciálisan elérhető szinergiák;
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 4 bekezdés – b pont – iii alpont
iii.  korábbi tapasztalatokból levont tanulságok;
iii.  korábbi tapasztalatokból levont tanulságok, valamint a programban való figyelembevételük módja;
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 4 bekezdés – c pont
c)  a kiválasztott politikai célkitűzés és az Interreg-specifikus célkitűzések, a megfelelő prioritások, speciális célkitűzések és a támogatási formák indoklása, adott esetben kitéve a határokon átnyúló infrastruktúra hiányzó láncszemére;
c)  a kiválasztott politikai célkitűzés és az Interreg-specifikus célkitűzések, a megfelelő prioritások indoklása, adott esetben kitérve a határokon átnyúló infrastruktúra hiányzó láncszemére;
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 4 bekezdés – e pont – i alpont
i.  a kapcsolódó intézkedési típusok, beleértve a stratégiai fontosságú tervszerű műveletek felsorolását és ezeknek az adott speciális célkitűzésekhez és makroregionális stratégiákhoz, illetve a tengeri medencékre vonatkozó stratégiákhoz való várható hozzájárulásukat adott esetben;
i.  a kapcsolódó intézkedési típusok, beleértve a stratégiai fontosságú tervszerű műveletek felsorolását és ezeknek az adott speciális célkitűzésekhez, illetve a kritériumokhoz való várható hozzájárulását, továbbá a művelet ezekhez kapcsolódó átlátható kiválasztási kritériumai;
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 4 bekezdés – e pont – iii alpont
iii.  a fő célcsoportok;
törölve
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 4 bekezdés – e pont – v alpont
v.  a pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása;
törölve
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 5 bekezdés – a pont – iii alpont
iii.  a TOTP által támogatott Interreg programok 2. eleme esetében finanszírozási eszközök (ERFA és TOTP Grönland) szerint megosztva;
iii.  a TOTP által támogatott Interreg programok 2. eleme esetében finanszírozási eszközök (ERFA és TOTP) szerint megosztva;
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 5 bekezdés – b pont
b)  a (4) bekezdés g) pontjának ii. alpontjában említett táblázat tekintetében csak a 2021–2025 évekre vonatkozó összegeket kell tartalmazniuk.
törölve
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 7 bekezdés – b pont
b)  lefekteti a közös titkárság felállítására vonatkozó eljárást;
b)  meghatározza a közös titkárság felállítására, és adott esetben a tagállamok vagy a harmadik országok igazgatási struktúráinak támogatására vonatkozó eljárást;
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság felméri az egyes Interreg programokat és azok megfelelőségét az (EU) [új CPR] rendelet, az (EU) [új ERDF] rendelet és e rendelet szerint, illetve az Unió külső finanszírozási eszközéből nyújtott támogatás esetében vagy adott esetben azok megfelelőségét a 10. cikk (1) bekezdése alatt meghatározott, több éves stratégiával foglalkozó dokumentum szerint, illetve egy vagy több ilyen eszközre vonatkozó alap-jogiaktuson alapuló adott stratégiai programozási keret szerint.
(1)  A Bizottság teljes körű átláthatóság mellett felméri az egyes Interreg programokat és azok megfelelőségét az (EU) [új CPR] rendelet, az (EU) [új ERDF] rendelet és e rendelet szerint, illetve az Unió külső finanszírozási eszközéből nyújtott támogatás esetében vagy adott esetben azok megfelelőségét az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alatt meghatározott, több éves stratégiával foglalkozó dokumentum szerint, illetve egy vagy több ilyen eszközre vonatkozó alap-jogiaktuson alapuló adott stratégiai programozási keret szerint.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partnerországok vagy tengerentúli országok és területek felülvizsgálják az Interreg programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
(3)  A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partnerországok, tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek felülvizsgálják az Interreg programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz az egyes Interreg programok jóváhagyásáról hat hónapon belül ezt követően, hogy a leendő irányító hatóság szerinti tagállam benyújtotta az adott programot.
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz az egyes Interreg programok jóváhagyásáról három hónapon belül ezt követően, hogy a leendő irányító hatóság szerinti tagállam benyújtotta az adott program felülvizsgált változatát.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az irányító hatóságnak helyet adó tagállam indokolt kérelmet nyújthat be az Interreg program módosítására a módosított programmal együtt, meghatározva az adott módosításnak a célkitűzések elérésére kifejtett várható hatását.
(1)  Az irányító hatóságnak helyet adó tagállam a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációt követően és az (EU) .../... [új CPR] rendelet 6. cikkével összhangban indokolt kérelmet nyújthat be az Interreg program módosítására a módosított programmal együtt, meghatározva az adott módosításnak a célkitűzések elérésére kifejtett várható hatását.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felméri a módosítás megfelelőségét az (EU) [új CPR] rendelet, az (EU) [új ERDF] rendelet és e rendelet szerint, és a módosított program benyújtásától számított három hónapon belül észrevételeket tehet.
(2)  A Bizottság felméri a módosítás megfelelőségét az (EU) [új CPR] rendelet, az (EU) [új ERDF] rendelet és e rendelet szerint, és a módosított program benyújtásától számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
(3)  A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partnerországok vagy tengerentúli országok és területek felülvizsgálják az Interreg programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
(3)  A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partnerországok, tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek felülvizsgálják az Interreg programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság a tagállam általi benyújtást követő 6 hónapon belül jóváhagyja az Interreg program módosítását.
(4)  A Bizottság a tagállam általi benyújtást követő három hónapon belül jóváhagyja az Interreg program módosítását.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállam egy adott prioritás kezdeti felosztásának 5 %-áig és a program költségvetésének legfeljebb 3 %-áig terjedő összeget átcsoportosíthat ugyanazon Interreg program másik prioritására a programozási időszak alatt.
A tagállam a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációt követően és az (EU) .../... [új CPR] rendelet 6. cikkével összhangban egy adott prioritás kezdeti előirányzatának 10%-áig és a program költségvetésének legfeljebb 5%-áig terjedő összeget átcsoportosíthat ugyanazon Interreg program másik prioritására a programozási időszak alatt.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Ez a monitoringbizottság egy vagy – különösen alprogramok esetében – több irányító bizottságot állíthat fel, amelyek a műveletek kiválasztása iránti felelősségük mellett járnak el.
Ez a monitoringbizottság egy vagy – különösen alprogramok esetében – több irányító bizottságot állíthat fel, amelyek a műveletek kiválasztása iránti felelősségük mellett járnak el. Az irányító bizottságoknak az (EU) .../... [új CPR] rendelet 6. cikkében rögzített partnerség elvét kell alkalmazniuk, és valamennyi részt vevő tagállamból be kell vonniuk partnereket.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az irányító hatóságnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak észrevételeit, mielőtt először küldi be a kiválasztási kritériumokat a monitoringbizottságnak, vagy – adott esetben – az irányító bizottságnak. Ugyanaz vonatkozik a kritériumok minden későbbi módosítására.
(3)  Az irányító hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a kiválasztási kritériumokról, mielőtt először küldi be a kiválasztási kritériumokat a monitoringbizottságnak, vagy – adott esetben – az irányító bizottságnak. Ugyanaz vonatkozik a kritériumok minden későbbi módosítására.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)  A műveletek kiválasztásában a monitoringbizottság vagy – adott esetben – az irányító bizottság:
(4)  Mielőtt a monitoringbizottság vagy – adott esetben – az irányító bizottság kiválasztja a műveleteket, az irányító hatóság:
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
Ez a dokumentum egyúttal lefekteti a vezető partner kötelezettségeit az 50. cikk szerinti visszafizettetések tekintetében. Ezeket a kötelezettségeket a monitoringbizottság állapítja meg. Ugyanakkor a más tagállamban, harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országokban vagy területeken működő vezető partner a partner részéről nem kötelezhető a visszafizetésre bírósági eljárás útján.
Ez a dokumentum egyúttal lefekteti a vezető partner kötelezettségeit az 50. cikk szerinti visszafizettetések tekintetében. A visszafizettetésekkel kapcsolatos eljárásokat a monitoringbizottság állapítja meg és hagyja jóvá. Ugyanakkor a más tagállamban, harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országokban vagy területeken működő vezető partner a partner részéről nem kötelezhető a visszafizetésre bírósági eljárás útján.
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Az 1., 2. és 3. elemek keretében kiválasztott műveletekbe legalább két részt vevő ország szereplőinek be kell kapcsolódniuk, amelyek közül legalább egyiküknek tagállamból származó kedvezményezettnek kell lennie.
Az 1., 2. és 3. elemek keretében kiválasztott műveletekbe legalább két részt vevő ország szereplőinek be kell kapcsolódniuk, amelyek közül legalább egyiküknek tagállamból vagy tengerentúli országokból és területekről származó kedvezményezettnek kell lennie.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Interreg-művelet végrehajtható egyetlen országban is, amennyiben a programterületre kifejtett hatást és az általa élvezett előnyöket a művelet alkalmazása során megállapítják.
(2)  Az Interreg-művelet végrehajtható egyetlen országban vagy tengerentúli országban vagy területen is, amennyiben a programterületre kifejtett hatást és az általa élvezett előnyöket a művelet alkalmazása során megállapítják.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A partnerek együttműködnek az Interreg műveletek kidolgozásában, végrehajtásában, személyzetének biztosításában és finanszírozásában.
A partnerek együttműködnek az Interreg műveletek kidolgozásában és végrehajtásában, valamint személyzetének biztosításában és/vagy finanszírozásában. Törekedni kell arra, hogy az egyes Interreg műveletekben részt vevő partnerek száma ne haladja meg a tízet.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A 3. elembe tartozó Interreg programok keretében végzett Interreg műveletek esetében a legkülső régiókból és harmadik országokból, partnerországokból vagy tengerentúli országokból vagy területekről származó partnereknek az első albekezdésben felsorolt négy dimenzió közül csak háromban kell együttműködniük.
A 3. elembe tartozó Interreg programok keretében végzett Interreg műveletek esetében a legkülső régiókból és harmadik országokból, partnerországokból vagy tengerentúli országokból vagy területekről származó partnereknek az első albekezdésben felsorolt négy dimenzió közül csak kettőben kell együttműködniük.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A határokon átnyúló jogi személy vagy az európai területi együttműködési csoportosulás az 1., 2., és 3. elembe tartozó Interreg programok keretében megvalósuló Interreg művelet kizárólagos partnere lehet, amennyiben tagjaik között legalább két részt vevő országból származó partnerek vannak.
A határokon átnyúló jogi személy vagy az európai területi együttműködési csoportosulás az 1., 2., és 3. elembe tartozó Interreg programok keretében megvalósuló Interreg művelet kizárólagos partnere lehet, amennyiben tagjaik között legalább két részt vevő országból vagy tengerentúli országból vagy területről származó partnerek vannak.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A 23. cikkben foglalt feltételek betartása mellett ugyanakkor az egyetlen partnert olyan tagállamban is be lehet jegyezni, amely nem vesz részt a programban.
törölve
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Interreg programon belül az ERFA alapból vagy – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközéből kisprojekt alapokhoz teljesített hozzájárulás nem haladhatja meg a 20 000 000 EUR összeget vagy az Interreg teljes felosztásának 15 %-át, attól függően, hogy melyik alacsonyabb.
A valamely Interreg programon belül az ERFA alapból vagy – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközéből egy vagy több kisprojekt alaphoz teljesített teljes hozzájárulás nem haladhatja meg az Interreg program teljes előirányzatának 20%-át, és a határon átnyúló együttműködésre irányuló Interreg programok esetében el kell érnie az összes előirányzat legalább 3%-át.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés
(2)  A kisprojekt alap kedvezményezettje határokon átnyúló jogi személy vagy európai területi együttműködési csoportosulás.
(2)  A kisprojekt alap kedvezményezettje olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy olyan természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 5 bekezdés
(5)  A kedvezményezett szintjén a kisprojekt alap kezeléséhez generált személyzeti és közvetett költségek nem haladhatják meg az adott kisprojekt alap összes elszámolható költségének 20 %-át.
(5)  A kedvezményezett szintjén a kisprojekt alap vagy alapok kezeléséhez generált személyzeti és a 39–42. cikk szerinti költségkategóriákba tartozó egyéb közvetlen költségek, valamint közvetett költségek nem haladhatják meg az adott kisprojekt alap vagy alapok összes elszámolható költségének 20%-át.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben a közpénzből kisprojekthez történő hozzájárulás nem haladja meg a 100 000 EUR összeget, az ERFA alapból és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközéből nyújtott hozzájárulás egységköltségek vagy egyösszegű átalány formájában történik, vagy százalékos átalányokat tartalmaz, kivéve azokat a projekteket, amelyek esetében a támogatás állami támogatást jelent.
Amennyiben a közpénzből kisprojekthez történő hozzájárulás nem haladja meg a 100 000 EUR összeget, az ERFA alapból és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközéből nyújtott hozzájárulás egységköltségek vagy egyösszegű átalány formájában történik, vagy százalékos átalányokat tartalmaz.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 6 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Amennyiben az egyes műveletek összköltsége nem haladja meg a 100 000 EUR összeget, egy vagy több kis projekt támogatásának összegét eseti alapon készített költségvetés-tervezet és a művelet kiválasztásával megbízott szerv által előzetesen jóváhagyott összeg alapján lehet meghatározni.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben az 1. bekezdés a) pontja szerint előírt szabályok másképp nem rendelkeznek, a vezető partner biztosítja, hogy a többi partner a lehető leggyorsabban, teljes egészében megkapja az adott uniós alapból a hozzájárulás teljes összegét. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a többi partner számára kifizetendő összegeket.
(2)  Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerint előírt szabályok másképp nem rendelkeznek, a vezető partner biztosítja, hogy a többi partner a valamennyi partner egyetértésével megállapított időkorláton belül és a vezető partner esetében alkalmazottal azonos eljárást követve teljes egészében megkapja az adott uniós alapból a hozzájárulás teljes összegét. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a többi partner számára kifizetendő összegeket.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az Interreg programban részt vevő tagállamban, harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen bármelyik kedvezményezett kijelölhető vezető partnerként.
Az Interreg programban részt vevő tagállamban bármelyik kedvezményezett kijelölhető vezető partnerként.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Ugyanakkor az Interreg programban részt vevő tagállamok, harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek megállapodhatnak abban, hogy az ERFA-alapból vagy az Unió külső finanszírozási eszközéből támogatásban nem részesülő partner legyen vezető partnerként kijelölhető.
törölve
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az egyes Interreg programoknak nyújtott technikai segítséget százalékos átalányként kell megtéríteni az (EU) [új CPR] rendelet [85. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontja] szerinti egyes kifizetési kérelmekben szereplő elszámolható költségekre a (2) bekezdésben meghatározott százalékarányok alkalmazásával.
(1)  Az egyes Interreg programoknak nyújtott technikai segítséget százalékos átalányként kell megtéríteni 2021 és 2022 esetében a (2) bekezdésben meghatározott százalékarányoknak az e rendelet 49. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti éves előfinanszírozási részletekre történő alkalmazásával, majd az azt követő évek esetében az (EU) [új CPR] rendelet [85. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontja] szerinti egyes kifizetési kérelmekben szereplő elszámolható költségekre a (2) bekezdésben meghatározott százalékarányok alkalmazásával.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az ERFA-alapból támogatott belső, határokon átnyúló együttműködési Interreg programok esetében: 6 %;
a)  az ERFA-alapból támogatott belső, határokon átnyúló együttműködési Interreg programok esetében: 7%;
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a 2., 3. és 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközei esetében: 7 %.
c)  a 2., 3. és 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközei esetében: 8%.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az adott programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – a harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és régiók az irányító hatósággal egyetértésben bizottságot állítanak fel az adott Interreg program végrehajtásának monitoringjához (monitoringbizottság) három hónapon belül azt követően, hogy az Interreg programot jóváhagyó bizottsági határozatról értesülnek a tagállamok,
(1)  Az adott programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – a harmadik országok, partnerországok, tengerentúli országok és régiók vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek az irányító hatósággal egyetértésben bizottságot állítanak fel az adott Interreg program végrehajtásának monitoringjához (monitoringbizottság) három hónapon belül azt követően, hogy az Interreg programot jóváhagyó bizottsági határozatról értesülnek a tagállamok.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)  A monitoringbizottság elnöke az irányító hatóság szerinti tagállam vagy az irányító hatóság képviselője.
törölve
Amennyiben a monitoringbizottság eljárási szabályzata forgó elnökséget állapít meg, a monitoringbizottság elnöke lehet harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület képviselője, a társelnöki szerepet pedig a tagállam vagy az irányító hatóság képviselője töltheti be, és viszont.
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az irányító hatóság közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottsággal megosztott összes adatot és információt a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon.
(6)  Az irányító hatóság közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottsággal megosztott adatok és információk összefoglalóját, valamint valamennyi határozatot a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon.
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Az egyes Interreg program monitoringbizottságának összetételét az adott programban részt vevő tagállamoknak és – adott esetben – harmadik országoknak, partnerországoknak és tengerentúli országoknak és területeknek kell elfogadniuk, és az összetételnek biztosítania kell a tagállamok, harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek az (EU) [új CPR] rendelet [6.] cikkében említett megfelelő hatóságok, együttműködő szervezetek és programpartnereket képviselő résztvevők kiegyensúlyozott részvételét.
Az egyes Interreg program monitoringbizottságának összetételét az adott programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek fogadhatják el, és az összetételnek a tagállamok, harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek részéről az (EU) [új CPR] rendelet [6.] cikkében említett megfelelő hatóságok, együttműködő szervezetek és programpartnereket képviselő résztvevők kiegyensúlyozott megoszlására kell törekednie.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A monitoringbizottság összetételénél figyelembe kell venni ez érintett Interreg programban részt vevő tagállamok, harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek számát.
törölve
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A monitoringbizottságnak tartalmaznia kell a teljes programterületen felállított vagy annak egy részét lefedő szervezetek képviselőit is, beleértve az európai területi együttműködési csoportosulásokat.
A monitoringbizottságnak tartalmaznia kell a régiók és a helyi önkormányzatok, valamint a teljes programterületen felállított vagy annak egy részét lefedő egyéb szervezetek képviselőit is, beleértve az európai területi együttműködési csoportosulásokat.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az irányító hatóságnak a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon kell közzé tennie a monitoringbizottság tagjainak listáját.
(2)  Az irányító hatóságnak a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon kell közzétennie a monitoringbizottság tagjainak kinevezett hatóságok vagy szervezetek listáját.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság képviselői tanácsadói minőségben vesznek részt a monitoringbizottság munkájában.
(3)  A Bizottság képviselői tanácsadói minőségben vehetnek részt a monitoringbizottság munkájában.
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A teljes programterületen felállított vagy annak egy részét lefedő szervezetek képviselői – beleértve az európai területi együttműködési csoportosulásokat – tanácsadói minőségben részt vehetnek a monitoringbizottság munkájában.
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  adminisztratív kapacitásépítés előrehaladása közintézmények és kedvezményezettek részére adott esetben.
g)  adminisztratív kapacitásépítés előrehaladása közintézmények és kedvezményezettek részére adott esetben, valamint szükség esetén további támogató intézkedésekre vonatkozó javaslatok.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a Bizottsággal folytatott konzultáció után, a 22. cikk (2) bekezdése szerint, az (EU) [új CPR] rendelet [27. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontjainak] sérelme nélkül;
a)  a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a Bizottság tájékoztatása után, az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerint, az (EU) [új CPR] rendelet [27. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontjainak] sérelme nélkül;
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A Bizottság kérésére az irányító hatóság egy hónapon belül megadja a 29. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozó információkat a Bizottság részére;
(2)  A Bizottság kérésére az irányító hatóság három hónapon belül megadja a 29. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozó információkat a Bizottság részére:
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Az egyes irányító hatóságok minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 31-ig és november 30-ig elektronikusan továbbítják az adott Interreg programra vonatkozó halmozott adatokat a Bizottsághoz az (EU) [új CPR] rendelet [VII.] mellékletben meghatározott sablon szerint.
Az egyes irányító hatóságok minden évben január 31-ig, május 31-ig és szeptember 30-ig elektronikusan továbbítják a Bizottsághoz az adott Interreg programra vonatkozó, az e rendelet 31. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatokat, és évente egyszer az e rendelet 31. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat, az (EU) [új CPR] rendelet [VII.] mellékletben meghatározott sablon szerint.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az adattovábbítást a meglévő adatjelentési rendszerek alkalmazásával kell elvégezni, amennyiben e rendszerek az előző programozási időszak alatt megbízhatónak bizonyultak.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a teljesítmény- és eredménymutatók értékei kiválasztott Interreg műveletek esetén, valamint az Interreg műveletek által elért értékek.
b)  a teljesítmény- és eredménymutatók értékei kiválasztott Interreg műveletek esetén, valamint a befejezett Interreg műveletek által elért értékek.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az (EU) [új ERFA] rendelet [I.] mellékletében lefektetett közös teljesítmény- és közös eredménymutatókat, illetve – szükség esetén – a programspecifikus teljesítmény és eredménymutatókat az (EU) [új CPR] rendelet [12. cikke (1) bekezdésének] és az e rendelet 17. cikke (3) bekezdése d) pontjának ii. alpontjai és 31. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kell használni.
(1)  Az (EU) [új ERFA] rendelet [I.] mellékletében lefektetett, az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) program célkitűzései felé történő előrehaladás mérésére leginkább alkalmasnak talált közös teljesítmény- és közös eredménymutatókat az (EU) [új CPR] rendelet [12. cikke (1) bekezdésének] és az e rendelet 17. cikke (4) bekezdése e) pontjának ii. alpontja és 31. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kell használni.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Szükség esetén és az irányító hatóság által kellően indokolt esetben az (1) bekezdéssel összhangban kiválasztott mutatók mellett programspecifikus teljesítmény- és eredménymutatókat is kell használni.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az irányító hatóság értékeléseket végez az egyes Interreg programokról. Az egyes értékeléseknek fel kell mérniük a program hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák az érintett Interreg program tervezésének és végrehajtásának minőségét.
(1)  Az irányító hatóság évente legfeljebb egyszer értékeléseket végez az egyes Interreg programokról. Az egyes értékeléseknek fel kell mérniük a program hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák az érintett Interreg program tervezésének és végrehajtásának minőségét.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az irányító hatóság biztosítja az értékelésekhez szükséges adatok készítéséhez és gyűjtéséhez szükséges eljárásokat.
(4)  Az irányító hatóság célja az értékelésekhez szükséges adatok készítéséhez és gyűjtéséhez szükséges eljárások bizosítása.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az irányító hatóság feladatairól szóló (EU) [új CPR] rendelet [44. cikkének (2)–(7) bekezdései] alkalmazandók.
(3)  Az irányító hatóság feladatairól szóló (EU) [új CPR] rendelet [44. cikkének (2)–(6) bekezdései] alkalmazandók.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  nyilvános helyeken plaketteket vagy hirdetőtáblákat helyeznek el, amint olyan fizikai beruházást vagy eszközvásárlást érintő Interreg művelet fizikai végrehajtása kezdődik meg, aminek összköltsége meghaladja a 100 000 EUR összeget;
c)  nyilvános helyeken plaketteket vagy hirdetőtáblákat helyeznek el, amint olyan fizikai beruházást vagy eszközvásárlást érintő Interreg művelet fizikai végrehajtása kezdődik meg, aminek összköltsége meghaladja az 50 000 EUR összeget;
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a c) pont hatálya alá nem eső Interreg-műveletek esetében nyilvános helyen legalább egy, minimum A3 méretű nyomtatott táblát vagy elektronikus kijelzőt helyeznek el az Interreg-műveletre vonatkozó információkkal, kiemelve az Interreg-alapból nyújtott támogatást.
d)  pont hatálya alá nem eső Interreg-műveletek esetében nyilvános helyen legalább egy, minimum A2 méretű nyomtatott táblát és adott esetben elektronikus kijelzőt helyeznek el az Interreg-műveletre vonatkozó információkkal, kiemelve az Interreg-alapból nyújtott támogatást.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e)  a stratégiai fontosságú műveletek, valamint azon műveletek, amelyeknek a teljes költsége meghaladja a 10 000 000 EUR-t, kommunikációs eseményt szerveznek és megfelelő időben bevonják ebbe a Bizottságot és a felelős irányító hatóságot.
e)  a stratégiai fontosságú műveletek, valamint azon műveletek, amelyeknek a teljes költsége meghaladja az 5 000 000 EUR-t, kommunikációs eseményt szerveznek és megfelelő időben bevonják ebbe a Bizottságot és a felelős irányító hatóságot.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 6 bekezdés
(6)  Amennyiben a kedvezményezett nem teljesíti az (EU) [új CPR] rendelet [42.] cikke vagy az e cikk (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit, a tagállam pénzügyi korrekciót alkalmaz az alapból az érintett műveletre fizetett támogatás legfeljebb 5 %-ának visszavonásával.
(6)  Amennyiben a kedvezményezett nem teljesíti az (EU) [új CPR] rendelet [42.] cikke vagy az e cikk (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit, vagy nem pótolja időben a mulasztását, az irányító hatóság pénzügyi korrekciót alkalmaz az alapból az érintett műveletre fizetett támogatás legfeljebb 5%-ának visszavonásával.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  százalékos átalányként az (EU) [új CPR] rendelet [50. cikkének (1) bekezdése] szerint.
c)  a műveletek közvetlen személyzeti költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen személyzeti költségektől eltérő közvetlen költségek 20%-ának erejéig, ahol a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 5 bekezdés – a pont
a)  a havi bruttó bérköltséget elosztják a foglalkoztatási megállapodásban rögzített, munkaórában kifejezett munkaidővel; vagy
a)  a legutolsó dokumentált havi bruttó bérköltségeket elosztják az adott személy munkaidejével, a munkaszerződésben említett alkalmazandó jogszabály és az (EU) .../... [új CPR] rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint; vagy
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 6 bekezdés
(6)  A foglalkoztatási megállapodás alapján munkaóra-alapú foglalkoztatásban lévő munkavállalókkal kapcsolatos személyi jellegű költségek elszámolható részének meghatározásához a munkaidő-nyilvántartás alapján ténylegesen a műveletre fordított munkaórákra alkalmazzák a foglalkoztatási megállapodásban rögzített óradíjat.
(6)  A foglalkoztatási megállapodás alapján munkaóra-alapú foglalkoztatásban lévő munkavállalókkal kapcsolatos személyi jellegű költségek elszámolható részének meghatározásához a munkaidő-nyilvántartás alapján ténylegesen a műveletre fordított munkaórákra alkalmazzák a foglalkoztatási megállapodásban rögzített óradíjat. A 38. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett bérköltségek – amennyiben még nem szerepelnek a megállapított órabérben – az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzáadhatók ehhez az órabérhez.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az irodai és igazgatási költségek az alábbi tételekre korlátozódnak:
Az irodai és igazgatási költségek egy művelet közvetlen összköltségeinek 15%-ára és az alábbi tételekre korlátozódnak:
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az e cikkben említett költségeknek a kedvezményezett alkalmazottja általi közvetlen kifizetését a költségnek a kedvezményezett által az alkalmazott részére történő megtérítését igazoló dokumentummal kell alátámasztani.
(4)  Az e cikkben említett költségeknek a kedvezményezett alkalmazottja általi közvetlen kifizetését a költségnek a kedvezményezett által az alkalmazott részére történő megtérítését igazoló dokumentummal kell alátámasztani. Ez a költségkategória az Interreg művelet és program végrehajtása és népszerűsítése céljából felhasználható az operatív személyzet és más érdekelt felek utazási költségeire.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 5 bekezdés
(5)  A műveletek utazási és szállásköltségei százalékban meghatározott átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyi jellegű költségek 15 %-ának erejéig.
(5)  A műveletek utazási és szállásköltségei százalékban meghatározott átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen költségek 15%-ának erejéig.
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A külső szakértői és szolgáltatási költségek az alábbi szolgáltatásokra és a művelet kedvezményezettjétől eltérő közjogi vagy magánjogi szervezetek, illetve természetes személyek által nyújtott szakértői szolgáltatásokra korlátozódnak:
A külső szakértői és szolgáltatási költségek az alábbi szolgáltatásokból és a művelet kedvezményezettjétől és valamennyi partnerétől eltérő közjogi vagy magánjogi szervezetek, illetve természetes személyek által nyújtott szakértői szolgáltatásokból tevődnek össze, de nem korlátozódnak ezekre:
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés – o pont
o)  külső szakértők, előadók, üléslevezető elnökök és egyéb szolgáltatók utazási és szállásköltségei;
o)  külső szakértők utazási és szállásköltségei;
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A kedvezményezett által a művelethez vásárolt, bérelt vagy lízingelt, a 39. cikkben említetteken kívüli felszerelések költségei az alábbiakra korlátozódnak:
(1)  A kedvezményezett által a művelethez vásárolt, bérelt vagy lízingelt, a 39. cikkben említetteken kívüli felszerelések költségei az alábbiakból tevődnek össze, de nem korlátozódnak az alábbiakra:
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  földvásárlás az (EU) [új CPR] rendelet [58. cikke (1) bekezdésének c) pontja] szerint;
a)  földvásárlás az (EU) [új CPR] rendelet [58. cikke (1) bekezdésének b) pontja] szerint;
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek az (EU) [új CPR] rendelet [65.] cikkének céljából egyetlen irányító hatóságot és egyetlen ellenőrző hatóságot jelölnek ki.
(1)  Az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok, tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek az (EU) [új CPR] rendelet [65.] cikkének céljából egyetlen irányító hatóságot és egyetlen ellenőrző hatóságot jelölnek ki.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az irányító hatóság és az ellenőrző hatóság ugyanabban a tagállamban kell, hogy működjön.
(2)  Az irányító hatóság és az ellenőrző hatóság működhet ugyanabban a tagállamban.
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 5 bekezdés
(5)  A 2B elem vagy az 1. elem alá tartozó Interreg program tekintetében – ahol az utóbbi heterogén fejlesztési kihívásokkal és igényekkel jellemző hosszú határszakaszokra terjed ki –, az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek alprogram területeket határozhatnak meg.
(5)  Az 1. elem alá tartozó Interreg program tekintetében – ahol az utóbbi heterogén fejlesztési kihívásokkal és igényekkel jellemezhető hosszú határszakaszokra terjed ki –, az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek alprogram területeket határozhatnak meg.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 6 bekezdés
(6)  Amennyiben az irányító hatóság közreműködő szervezetet jelöl ki az Interreg program keretében az (EU) [új CPR] rendelet [65. cikke (3) bekezdése] szerint, az együttműködő szervezetnek egy vagy több részt vevő tagállamban vagy – adott esetben – harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen kell ezeket a feladatokat elvégeznie.
(6)  Amennyiben az irányító hatóság egy vagy több közreműködő szervezetet jelöl ki az Interreg program keretében az (EU) [új CPR] rendelet [65. cikke (3) bekezdése] szerint, az adott együttműködő szervezetnek, illetve szervezeteknek egy vagy több részt vevő tagállamban vagy – adott esetben – harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen kell ezeket a feladatokat elvégeznie, illetve elvégezniük.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az (EU) .../... [új CPR] rendelet 87. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság időközi kifizetésekként visszatéríti a kifizetési kérelemben foglalt, a program társfinanszírozási arányának az összes elszámolható kiadásra, illetve – adott esetben – az állami hozzájárulásra való alkalmazásából adódó összeg 100%-át.
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)   Amennyiben az irányító hatóság nem végez az egész programterületen az (EU).../... [új CPR] rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzéseket, minden egyes tagállam kijelöl egy szervezetet vagy egy személyt, amely vagy aki az adott területen belüli kedvezményezettek vonatkozásában felel az ilyen ellenőrzések elvégzéséért.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)   Az (EU) .../... [új CPR] rendelet 92. cikkétől eltérve az éves záróelszámolás nem vonatkozik az Interreg programokra. A záróelszámolásra a program végén, a végső teljesítményről szóló jelentés alapján kerül sor.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 7 bekezdés
(7)  Amennyiben a (6) bekezdésben említett globális, extrapolált hibaarány azon sokaságban szereplő Interreg programokra vonatkozóan bejelentett összes kiadás 2 %-a fölött van, amelyből az általános mintát kiválasztották, a Bizottság globális maradék hibaarányt számít ki, figyelembe véve az (1) bekezdés szerint kiválasztott műveletek ellenőrzése során észlelt egyes szabálytalanságok esetében az érintett Interreg-programhatóságok által alkalmazott pénzügyi korrekciókat.
(7)  Amennyiben a (6) bekezdésben említett globális, extrapolált hibaarány azon sokaságban szereplő Interreg programokra vonatkozóan bejelentett összes kiadás 3,5%-a fölött van, amelyből az általános mintát kiválasztották, a Bizottság globális maradék hibaarányt számít ki, figyelembe véve az (1) bekezdés szerint kiválasztott műveletek ellenőrzése során észlelt egyes szabálytalanságok esetében az érintett Interreg-programhatóságok által alkalmazott pénzügyi korrekciókat.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 8 bekezdés
(8)  Amennyiben a (7) bekezdésben említett globális, maradék hibaarány azon sokaságban szereplő Interreg programokra vonatkozóan bejelentett kiadás 2 %-a fölött van, amelyből az általános mintát kiválasztották, a Bizottság megállapítja, hogy szükséges-e egy adott Interreg program vagy a leginkább érintett Interreg programok egy csoportjának ellenőrző hatóságát felkérni, hogy kiegészítő ellenőrzési munkát végezzen el a hibaarány további értékelése és az észlelt szabálytalanságok által érintett Interreg programok esetében szükséges elhárító intézkedések felmérése érdekében.
(8)  Amennyiben a (7) bekezdésben említett globális, maradék hibaarány azon sokaságban szereplő Interreg programokra vonatkozóan bejelentett kiadás 3,5%-a fölött van, amelyből az általános mintát kiválasztották, a Bizottság megállapítja, hogy szükséges-e egy adott Interreg program vagy a leginkább érintett Interreg programok egy csoportjának ellenőrző hatóságát felkérni, hogy kiegészítő ellenőrzési munkát végezzen el a hibaarány további értékelése és az észlelt szabálytalanságok által érintett Interreg programok esetében szükséges elhárító intézkedések felmérése érdekében.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  2021: 1%;
a)  2021: 3%;
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  2022: 1%;
b)  2022: 2,25%;
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  2023: %;
c)  2023: 2,25%;
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  2024: %;
d)  2024: 2,25%;
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  2025: %;
e)  2025: 2,25%;
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  2026: %.
f)  2026: 2,25%.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben a külső, határokon átnyúló Interreg programokat az ERFA és IPA IIICBC vagy NDICI CBC alapokból támogatják, az ilyen Interreg programot támogató összes alap előfinanszírozását az (EU) [IPA III] rendelet vagy az (EU) [NDICI] rendelet vagy az annak alapján elfogadott bármely jogi aktus szerint kell teljesíteni.
Amennyiben a külső Interreg programokat az ERFA és IPA IIICBC vagy NDICI CBC alapokból támogatják, az ilyen Interreg programot támogató összes alap előfinanszírozását az (EU) [IPA III] rendelet vagy az (EU) [NDICI] rendelet vagy az annak alapján elfogadott bármely jogi aktus szerint kell teljesíteni.
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget visszatérítik a Bizottság részére, amennyiben a határokon átnyúló Interreg programhoz kapcsolódóan az előfinanszírozás első részletének átutalását követő huszonnégy hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem a Bizottsághoz. E visszatérítésnek belső címzett bevételt kell alkotnia, és nem kell levonni az ERFA-ból, IPA III-ból, CBC-ből vagy NDICI CBC-ből a programnak nyújtott támogatásokat.
Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget visszatérítik a Bizottság részére, amennyiben a határokon átnyúló Interreg programhoz kapcsolódóan az előfinanszírozás első részletének átutalását követő harminchat hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem a Bizottsághoz. E visszatérítésnek belső címzett bevételt kell alkotnia, és nem kell levonni az ERFA-ból, IPA III-ból, CBC-ből vagy NDICI CBC-ből a programnak nyújtott támogatásokat.
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
8 fejezet – cím
Harmadik országok vagy partnerországok vagy tengerentúli országok és területek részvétele megosztott irányítású Interreg programokban
Harmadik országok vagy partnerországok, tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs vagy együttműködési szervezetek részvétele megosztott irányítású Interreg programokban
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés
Az I–VII. fejezetek és a X. fejezet harmadik országoknak, partnerországoknak és tengerentúli országoknak és területeknek az e fejezetben lefektetett speciális rendelkezései szerinti Interreg programokban történő részvételére vonatkoznak.
Az I–VII. fejezetek és a X. fejezet harmadik országoknak, partnerországoknak, tengerentúli országoknak és területeknek vagy regionális integrációs vagy együttműködési szervezeteknek az e fejezetben lefektetett speciális rendelkezései szerinti Interreg programokban történő részvételére vonatkoznak.
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Interreg programban részt vevő harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek személyzetet bíznának meg az adott program közös titkárságaként, vagy fiókirodát állítanának fel az érintett területen, vagy mindkettőt megtennék.
(3)  Az Interreg programban részt vevő harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek személyzetet bízhatnak meg az adott program közös titkárságaként, vagy az irányító hatósággal egyetértésben felállítják a közös titkárság fiókirodáját az érintett területen, vagy mindkettőt megteszik.
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 4 bekezdés
(4)  A nemzeti hatóság vagy a 35. cikk (1) bekezdése alapján az Interreg program kommunikációs tisztviselőjének megfelelő szervezet támogatja az irányító hatóságot és a partnereket az érintett harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen a 35. cikk (2)–(7) bekezdéseiben megadott feladatok tekintetében.
(4)  A nemzeti hatóság vagy a 35. cikk (1) bekezdése alapján az Interreg program kommunikációs tisztviselőjének megfelelő szervezet támogathatja az irányító hatóságot és a partnereket az érintett harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen a 35. cikk (2)–(7) bekezdéseiben megadott feladatok tekintetében.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 2. és 4. elembe tartozó, az ERFA-alapból és az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközéből történő hozzájárulásokat összevonó Interreg programokat megosztott irányítás alatt kell végrehajtani mind a tagállamokban, mind a részt vevő harmadik országban vagy partnerországban, illetve a 3. elem tekintetében bármelyik tengerentúli országban vagy területen, függetlenül attól, hogy a tengerentúli ország vagy terület az Unió egy vagy több külső pénzügyi eszköze alatt támogatásban részesül-e.
(2)  A 2. és 4. elembe tartozó, az ERFA alapból és az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközéből történő hozzájárulásokat összevonó Interreg programokat megosztott irányítás alatt kell végrehajtani mind a tagállamokban, mind a részt vevő harmadik országban, partnerországban vagy részt vevő tengerentúli országban vagy területen, illetve a 3. elem tekintetében bármelyik tengerentúli országban vagy területen, függetlenül attól, hogy a tengerentúli ország vagy terület az Unió egy vagy több külső pénzügyi eszköze alatt támogatásban részesül-e.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  megosztott irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen;
a)  megosztott irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen, vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában;
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  megosztott irányítás alatt csak a tagállamokban vagy bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen az Unión kívül ERFA kiadások tekintetében egy vagy több program esetében, míg az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközéből történő hozzájárulásokat közvetett irányítás alatt irányítják;
b)  megosztott irányítás alatt csak a tagállamokban vagy bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen, vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában az Unión kívül ERFA kiadások tekintetében egy vagy több program esetében, míg az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközéből történő hozzájárulásokat közvetett irányítás alatt irányítják;
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  közvetett megosztott irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen.
c)  közvetett irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen, vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában.
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben a 3. elembe tartozó Interreg program egésze vagy egy része közvetett irányítás alatt valósul meg, akkor a 60. cikk alkalmazandó.
Amennyiben a 3. elembe tartozó Interreg program egésze vagy egy része közvetett irányítás alatt valósul meg, akkor az érintett tagállamok és régiók között előzetes megállapodásra van szükség, és a 60. cikk alkalmazandó.
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   Az adott irányító hatóságok jóváhagyása esetén közös pályázati felhívások indíthatók, amelyek finanszírozást mozgósítanak kétoldalú vagy több országra kiterjedő NDICI-programokból és európai területi együttműködési programokból. A pályázati felhívás tartalmának meg kell határoznia a földrajzi kiterjedését, valamint az adott programok célkitűzéseihez való várható hozzájárulását. Az irányító hatóságok döntenek arról, hogy az NDICI vagy az európai területi együttműködés szabályai alkalmazandók-e a felhívásra. Határozhatnak egy vezető irányító hatóság kijelöléséről, amely felel a pályázati felhívással kapcsolatos irányítási és kontrollfeladatokért.
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben egy vagy több infrastrukturális nagyprojekt a monitoringbizottság vagy – adott esetben – az irányító bizottság ülésének napirendjére kerül, az irányító hatóság az egyes ilyen projektekre vonatkozóan az ülés ideje előtt legalább két hónappal koncepciókat továbbít a Bizottsághoz. A koncepció legfeljebb három oldalas lehet, és tartalmaznia kell az elnevezést, a helyszínt, a költségvetést, a vezető partnert és a partnereket, valamint a fő célkitűzéseket és elérendő teljesítéseket. Ha az egy vagy több infrastrukturális projektre vonatkozó koncepciót nem továbbítják e határidőn belül a Bizottsághoz, a Bizottság kérheti a monitoring-bizottság vagy az irányító bizottság elnökét, hogy vegye le az érintett projekteket az ülés napirendjéről.
(3)  Amennyiben egy vagy több infrastrukturális nagyprojekt a monitoringbizottság vagy – adott esetben – az irányító bizottság ülésének napirendjére kerül, az irányító hatóság az egyes ilyen projektekre vonatkozóan az ülés ideje előtt legalább két hónappal koncepciókat továbbít a Bizottsághoz. A koncepció legfeljebb öt oldalas lehet, és tartalmaznia kell az elnevezést, a helyszínt, a költségvetést, a vezető partnert és a partnereket, valamint a fő célkitűzéseket és elérendő teljesítéseket, továbbá egy hiteles üzleti tervet, amelyből kiderül, hogy a projekt vagy a projektek folytatása adott esetben Interreg-források nyújtása nélkül is biztosított. Ha az egy vagy több infrastrukturális projektre vonatkozó koncepciót nem továbbítják e határidőn belül a Bizottsághoz, a Bizottság kérheti a monitoring-bizottság vagy az irányító bizottság elnökét, hogy vegye le az érintett projekteket az ülés napirendjéről.
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a 3. elembe tartozó Interreg program részben vagy egészben az 53. cikk (3) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti közvetett irányítás alatt valósul meg, a végrehajtási feladatokat az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában] felsorolt szervezetek valamelyikére, különösen a részt vevő tagállamban működő szervezetre kell bízni, beleértve az érintett Interreg program irányító hatóságát.
(1)  Amennyiben az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a 3. elembe tartozó Interreg program részben vagy egészben az e rendelet 53. cikk (3) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti közvetett irányítás alatt valósul meg, a végrehajtási feladatokat az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában] felsorolt szervezetek valamelyikére, különösen a részt vevő tagállamban működő szervezetre kell bízni, beleértve az érintett Interreg program irányító hatóságát.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk
61. cikk
törölve
Interregionális innovációs beruházások
A Bizottság kezdeményezésére az ERFA régióközi innovációs beruházásokat támogathat a 3. cikk 5. pontjában előírtak szerint, amely összehozza a nemzeti vagy regionális szinten megállapított intelligens szakosodási stratégiákban részt vevő kutatókat, vállalkozásokat, civil társadalmat és közigazgatási szervezeteket.
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
61 a cikk (új)
61a. cikk
Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alóli mentesítés
A Bizottság kijelentheti, hogy az EU által támogatott projektek javára nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal, és nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti, értesítésre vonatkozó kötelezettség hatálya alá.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0470/2018).


Az Unió WTO-engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt szükséges arányos felosztása ***I
PDF 134kWORD 51k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2019. január 16-i jogalkotási állásfoglalása az Unió WTO engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt szükséges arányos felosztásáról és a 32/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0312 – C8-0202/2018– 2018/0158(COD))
P8_TA(2019)0022A8-0361/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0312),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0202/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0361/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  elfogadja ezen állásfoglaláshoz mellékelt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz mellékelt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. január 16-án került elfogadásra az Unió WTO engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt szükséges arányos felosztásáról és a 32/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/216 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament nyilatkozata

Az Európai Parlament nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során teljes körű tájékoztatást kapjon, különös tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (28) bekezdésére, amely előírja, hogy az információkhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács részére a tagállami szakértőkkel egy időben kell eljuttatni minden dokumentumot.

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja a minőségi jogalkotás elveit és a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokat. Ezért arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb jogalkotási javaslatot terjesszen a Tanács és az Európai Parlament elé annak érdekében, hogy a 32/2000/EK tanácsi rendelet összhangba kerüljön a Lisszaboni Szerződés által bevezetett jogi kerettel.


A peszticidek uniós engedélyezési eljárása
PDF 228kWORD 74k
Az Európai Parlament 2019. január 16-i állásfoglalása a peszticidek uniós engedélyezési eljárásáról (2018/2153(INI))
P8_TA(2019)0023A8-0475/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság létrehozásáról, feladatairól, összetételéről és megbízatásának idejéről szóló, 2018. február 6-i határozatára(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkére,

–  tekintettel a 2020-ig tartó időszakra szóló 7. általános uniós környezetvédelmi cselekvési programra(2),

–  tekintettel az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által kidolgozott, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményre (az „Aarhusi Egyezmény”),

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) („a rendelet”),

–  tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek értékeléséhez és engedélyezéséhez használt egységes alapelvek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. június 10-i 546/2011/EU bizottsági rendeletre(8),

–  tekintettel a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló, 2013. március 1-jei 283/2013/EU bizottsági rendeletre(9),

–  tekintettel a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló, 2013. március 1-jei 284/2013/EU bizottsági rendeletre(10),

–  tekintettel az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a glifozát hatóanyag jóváhagyása érvényességének meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 29-i (EU) 2016/1056 bizottsági végrehajtási rendeletre(11) és az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a glifozát hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. augusztus 1-jei (EU) 2016/1313 bizottsági végrehajtási rendeletre(12),

–  tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbításáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2324 bizottsági végrehajtási rendeletre(13),

–  tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetről szóló, 2016. április 13-i(14) és 2017. október 24-i(15) állásfoglalására,

–  tekintettel az alacsony kockázatú biológiai peszticidekről szóló, 2017. február 15-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel „Az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdítása a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban” című, 2016. június 7-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel „A fenntartható uniós mezőgazdaság technológiai megoldásai” című, 2016. június 7-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására(19),

–  tekintettel az 1107/2009/EK rendeletről és annak kapcsolódó mellékleteiről szóló, az Európai Parlament Kutatószolgálata által 2018. áprilisban közzétett európai végrehajtási értékelésre,

–  tekintettel a Bíróság C-442/14. számú, Bayer CropScience SA-NV, Stichting De Bijenstichting kontra College voor de toelating van gewasbeschermingsmiddelen en biociden ügyben hozott, 2016. november 23-i ítéletére(20),

–  tekintettel európai ombudsman által az Európai Bizottság növényvédő szerek (peszticidek) engedélyezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos gyakorlatairól szóló 12/2013/MDC ügyben hozott, 2016. február 18-i határozatára,

–  tekintettel a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) monográfiáinak 2015. március 20-án közzétett, „Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó szer értékelése” című 112. kötetére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) „A glifozát hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés” című, 2015. november 12-én közzétett dokumentumára(21), valamint „A glifozát hatóanyagú növényvédő szerek esetleges endokrin károsító tulajdonságai értékelésének szakmai vizsgálata” című, 2017. szeptember 7-én közzétett dokumentumára(22),

–  tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának a glifozát besorolásáról szóló, 2017. március 15-i véleményére,

–  tekintettel a tudományos tanácsadó testületnek a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárásairól szóló, 2018. júniusi 5/2018 sz. tudományos szakvéleményére(23),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a peszticidekre vonatkozó statisztikákról szóló, 2009. november 25-i 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2017)0109),

–  tekintettel a fenntartható növényvédelemmel foglalkozó szakértői csoport által kidolgozott és a Tanács által 2016. június 28-án elfogadott, „Végrehajtási terv az alacsony kockázatú növényvédő szerek rendelkezésre állásának növeléséről és az integrált növényvédelem tagállamokon belüli végrehajtásának felgyorsításáról” című dokumentumra,

–  tekintettel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadónak a peszticidek globális alkalmazásával a mezőgazdaságban és ennek az emberi jogokra gyakorolt hatásával a foglalkozó 2017. január 24-i jelentésére,

–  tekintettel az EUMSZ 13. cikkére, amely kimondja, hogy az Unió szakpolitikáinak kialakításánál és végrehajtásánál – különösen a belső piac tekintetében – teljes körű figyelmet kell szentelni az állatok jólétére vonatkozó követelményeknek, mivel az állatok érző lények,

–  tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(24),

–  tekintettel az Eurobarométer 442. sz., 2016 márciusában készült tematikus felmérésére, amely szerint az uniós polgárok 89%-a egyetért abban, hogy az Uniónak többet kellene tennie annak elősegítése érdekében, hogy nemzetközi szinten jobban tudatosuljon az állatok jólétének fontossága, valamint az uniós polgárok 90%-a egyetért abban, hogy fontos a szigorú állatjóléti szabványok kialakítása,

–  tekintettel arra, hogy a Parlament számos petíciót kap polgároktól, akik az EUMSZ 24. és 227. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 44. cikke szerinti jogaikat gyakorolva felszólítanak az állatkísérletek Európában és világszerte történő beszüntetésére, és szorgalmazzák nemzetközi állatjóléti normák kialakítását;

–  tekintettel az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2018)0179)(25),

–  tekintettel az 1107/2009/EK rendelet Bizottság által jelenleg végzett REFIT-értékelésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság jelentésére (A8-0475/2018),

Általános szempontok

A.  mivel az 1107/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) célja, hogy biztosítsa mind az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelmét, és hogy javítsa a belső piac működését a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok harmonizálásával, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozásával;

B.  mivel a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárása egyike a világ legszigorúbb eljárásainak; mivel a glifozát értékelése kapcsán számos érdekelt fél által felvetett aggályok fényében a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság (PEST) célja azon területek meghatározása, amelyek a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárása tekintetében tovább fejleszthetőek olyan ajánlások révén, amelyeket szükségesnek ítél ahhoz, hogy megvalósuljon az emberek és állatok egészségének és a környezet magas szintű védelme;

C.  mivel az elővigyázatosság elve az EUMSZ 191. cikkében rögzítettek szerint átfogó elv az uniós politikában; mivel a rendelet – az 1. cikk (4) bekezdésében foglaltak alapján – az elővigyázatosság elvén nyugszik; mivel a 13. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján a kockázatkezelési döntésnek a 178/2002/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésében meghatározott elővigyázatossági elv feltételeinek kell megfelelnie; mivel a 178/2002 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az elővigyázatosság elve alapján elfogadott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük;

D.  mivel számos érdekelt fél aggodalmát fejezte ki a glifozát értékelése kapcsán, különösen az értékelés függetlenségére, tárgyilagosságára és átláthatóságára vonatkozóan, valamint az 1272/2008/EK rendeletben szereplő osztályozási kritériumok megfelelő alkalmazására, valamint a releváns iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció megfelelő használatára, továbbá a jóváhagyási kritériumok és az elővigyázatosság elvének megfelelő alkalmazására vonatkozóan;

E.  mivel a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében helyes a növényvédelmi gyakorlat következetes alkalmazása esetén és reális felhasználási feltételek mellett a növényvédő szerek nem lehetnek azonnali vagy késleltetett káros hatással az emberek – többek között a sérülékeny csoportok – egészségére, és nem terhelhetik elfogadhatatlan mértékben a környezetet;

F.  mivel a rendelet végrehajtásának értékelése azt mutatta, hogy az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelmére vonatkozó célkitűzések nem valósulnak meg teljes mértékben, és hogy a rendelet valamennyi célkitűzésének megvalósítása érdekében javításokat lehet eszközölni;

G.  mivel rendkívül fontos valamennyi tagállamban a rendelet teljes körű végrehajtása;

H.  mivel a jóváhagyási és engedélyezési eljárásokban részt vevő illetékes nemzeti hatóságok által végzett munka gyakran késleltetve van; mivel megállapítást nyert, hogy a jóváhagyási és engedélyezési eljárásban részt vevő illetékes nemzeti hatóságok esetenként nem rendelkeznek megfelelő létszámú személyzettel, illetve alulfinanszírozottak; mivel a késedelmes értékelések mellett az erőforrások hiányának kockázata az, hogy hatással lehet mind a hatóanyagok, mind a növényvédő szerek értékeléseinek minőségére, valamint az értékelések elvégzéséhez szükséges időre;

I.  mivel a kockázatértékelés függetlensége képezi a rendelet és az uniós élelmiszerjog iránti bizalom alapját;

J.  mivel úgy találták, hogy a döntéshozatali folyamat kevéssé átlátható az eljárás során, kezdve a teljes tanulmányokhoz és a nyers adatokhoz való nyilvános hozzáférés hiányától a kockázatkezelési szakaszig;

K.  mivel az uniós intézmények – köztük az uniós ügynökségek – birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés joga fontos jog, és az ez alóli kivételek szűken értelmezendők; rámutat az Európai Unió Bíróságának esetjogára, amely szerint az átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés hozzájárulnak az EU-ügynökségek szélesebb legitimációjához a polgárok szemében, és az EU-ügynökségek nagyobb elszámoltathatóságát biztosítják a polgárok felé egy demokratikus rendszerben(26);

L.  mivel a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek figyelembevétele érdekében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló 283/2013/EU bizottsági rendeletet rendszeresen frissíteni kell; mivel a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló, 2013. március 1-jei 283/2013/EU bizottsági rendelet(27) végrehajtása keretében a Bizottság közleménye továbbra is az útmutató dokumentumok és vizsgálati iránymutatások legátfogóbb forrása, bár a felsorolt dokumentumok közül többet hatályon kívül helyeztek, a többit pedig naprakésszé kell tenni; mivel a hatóanyagok tudományos értékeléséhez használt, az EFSA és a tagállamok által használt útmutatások formáját öltő módszertanok nem minden esetben tükrözik a mindenkori tudományos és műszaki ismereteket, ahogyan azt a rendelet 4. cikke előírja; mivel egyes kulcsfontosságú vizsgálatok vagy nem szerepelnek a kockázatértékelésben, vagy hiányoznak a legfrissebb tudományos módszerek (mint a talajban élő organizmusok korszerű ökotoxikológiai vizsgálatainak vagy a környezeti koncentrációnak és a porban, szélben, levegőben és vízben lévő maradványanyagoknak az értékelése esetében);

M.  mivel az EFSA három neonikotinoidról készült legutóbbi értékelésében használt, a méhekre vonatkozó frissített útmutatót hivatalosan még nem fogadták el; mivel az EFSA által jelenleg használt, a talajban élő organizmusokra vonatkozó iránymutatás 2002-ben készült;

N.  mivel az iránymutatás a jogszabályokban foglalt követelményeket gyakorlati lépésekre ülteti át, kifejtve, hogy mit kell tenni, a vizsgálati iránymutatások pedig az adatgenerálás során követendő vizsgálati jegyzőkönyveket határozzák meg, kifejtve, hogy a vizsgálatokat hogyan kell elvégezni;

O.  mivel a növényvédő szerek nem megfelelő széles körű és profilaktikus használata aggodalomra ad okot;

P.  mivel a növényvédő szerek kiszárításra (a termesztett növény kezelése a betakarítás előtt érésének felgyorsítására és betakarításának megkönnyítésére) történő alkalmazása helytelen;

Q.  mivel a lakosság vagy a sérülékeny csoportok által használt területeken helytelen a növényvédő szerek alkalmazása;

R.  mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által összeállított adatok szerint az EU 2016-ban a globális fogyasztás 11,8%-át kitevő 368 588 tonna peszticidet használt fel;

S.  mivel a FAO szerint a peszticidek használata az EU-ban 2009 óta növekvő tendenciát mutat; mivel azonban a tagállamok között nagyon eltérő tendencia figyelhető meg, egyes tagállamokban komoly emelkedést, míg másokban hirtelen esést mutatva; mivel 2011 és 2016 között a 16 uniós tagállamban értékesített peszticid hatóanyag összes mennyisége 1,6%-kal nőtt;

T.  mivel 2018-ig 493 hatóanyagot és egyszerű anyagot hagytak jóvá;

U.  mivel az 1185/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés kiemeli a peszticidhasználatra vonatkozó statisztikák hiányosságait és az egyes hatóanyagok használatával kapcsolatos ismeretek hiányát;

V.  mivel az Európai Unió által 2018-ban közzétett, az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokról szóló, 2016. évi európai uniós jelentés(28) szerint a minták 96,2%-a az uniós jogszabályok által engedélyezett határokon belül volt;

W.  mivel a nyilvánosság körében Európában hiányoznak a veszélyekkel és kockázatokkal, az elfogadható és elfogadhatatlan veszélyekkel és kockázatokkal, valamint a megengedett szermaradék-határértéknek való megfelelés szintjével kapcsolatos ismeretek;

X.  mivel az újonnan kifejlesztett hatóanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó engedélyezési határozatokat a valós hatások tekintetében mindig bizonytalanul hozzák; mivel hiányzik az engedélyezés utáni nyomon követés; mivel nincsenek adatok az egyes alkalmazott növényvédő szerek pontos mennyiségeiről, az enyhítő intézkedések végrehajtásáról és hatékonyságáról, illetve az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre gyakorolt lehetséges káros hatásokról;

Y.  mivel az adatok hiánya a hatóanyagok, a védőanyagok, a kölcsönhatás-fokozók és a segédanyagok valós hatásait, valamint a termékösszetételeket és -keverékeket és metabolitjaikat is érinti; mivel ezért nem ismerjük kellőképpen a peszticidek által az emberi és az állati egészségre, valamint a környezetre gyakorolt teljes hatást;

Z.  mivel „A peszticidek alkalmazásának környezetvédelmi megfigyelése a mézelő méhek segítségével” elnevezésű kísérleti projekt végrehajtása még várat magára, annak ellenére, hogy a projekt a 2017-es és 2018-as pénzügyi évekre vonatkozó uniós költségvetésbe is bevezetésre került;

AA.  mivel a 2020-ig tartó időszakra szóló 7. általános uniós környezetvédelmi cselekvési program egyik célja az, hogy a vegyi anyagokat olyan módon állítsák elő és használják, amely az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások minimálisra csökkentéséhez vezet, és mivel még mindig bizonytalanság övezi a különböző vegyi anyagok által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt teljes hatást;

AB.  mivel a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a növényvédő szereknek „nem lehet azonnali vagy késleltetett káros hatása az emberi egészségre ... figyelembe véve az ismert halmozódó és szinergikus hatásokat is, ha az ilyen hatások értékelésére szolgáló, a Hatóság által jóváhagyott tudományos módszerek rendelkezésre állnak”; mivel a 396/2005/EK rendelet előírja, hogy figyelembe kell venni a maradékok „ismert halmozott és szinergikus hatásait, amennyiben rendelkezésre állnak az e hatások felmérését szolgáló módszerek”;

AC.  mivel ma már elérhetőek ilyen módszertanok, és mivel az EFSA várhatóan 2019 végéig elkészíti az élelmiszerekben található peszticideknek való kitettség által az emberi idegrendszerre és pajzsmirigy-rendszerre gyakorolt halmozott hatásokat vizsgáló kísérleti értékelést;

AD.  mivel jelenleg jogilag nem kötelező a hatóanyagok vizsgálata fejlődési neurotoxicitás szempontjából, amely esetlegesen autizmust, figyelemhiányos hiperaktivitási zavarokat, (ADHD) vagy diszlexiát okozhat; mivel vizsgálatok szükségesek a fejlődési toxicitással és a neurotoxicitással kapcsolatosan, amelyek konkrét problémák kezelésére irányuló eseti tanulmányok elkészítését is elindíthatják; mivel ezzel összefüggésben az EFSA egy folyamatban lévő projekten dolgozik a fejlődési neurotoxicitás hatásainak szűrésére állatokat nem érintő alternatívák kidolgozása céljából;

AE.  mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a rendelet alkalmazása az állatoknak a veszélyek azonosítása és a kockázatértékelés céljából történő felhasználása tekintetében nem áll összhangban az állatkísérletekről szóló 2010/63/EU irányelv „3R” elvével (helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés), mivel a 283/2013/EU és a 284/2013/EU bizottsági rendeletet, valamint a megfelelő iránymutatásokat elfogadásuk óta nem frissítették, annak ellenére, hogy validált alternatív vizsgálatok és technológiák állnak rendelkezésre;

AF.  mivel az emberi egészségre gyakorolt hatások vizsgálata állatok felhasználásával jár együtt, és ezért nem feltétlenül jelzi előre az emberek reakcióit;

AG.  mivel fel kell gyorsítani az olyan új, nem állatokon végzett módszerek kifejlesztését és validálását, amelyek információkat szolgáltatnak az emberi toxicitás mögötti mechanizmusokról, beleértve a kedvezőtlen kimeneteli lehetőségeket az embereknél;

AH.  mivel a növényvédő szerek engedélyezése és használata tekintetében számos harmadik országbeli mezőgazdasági termék alacsonyabb szinten védi az emberek és az állatok egészségét, valamint a környezetet; mivel biztosítani kell, hogy az uniós szintű védelmet ne ássa alá a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatala;

AI.  mivel az EU-n belül illegálisan behozott növényvédő szerek vannak forgalomban és használatban, potenciális veszélyt jelentve a közegészségügyre, és tisztességtelen versenyt jelentenek a hatályos uniós jogszabályok szerinti engedélyezési eljárás alá tartozó növényvédő szerekkel szemben;

Hatóanyagok jóváhagyása iránti kérelem

AJ.  mivel az átláthatóság és az összeférhetetlenség tekintetében számos érdekelt félnél aggályok merültek fel a kérelmezők azon jogával kapcsolatban, hogy a hatóanyagok jóváhagyása iránti első kérelem benyújtásakor megválaszthatják a jelentéstevő tagállamot;

AK.  mivel az átláthatóság és az összeférhetetlenség tekintetében számos érdekelt félnél aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság által az értékelési jelentés meghosszabbításával megbízott jelentéstevő tagállam lehet ugyanaz a tagállam, amelyik az eredeti értékelőjelentés-tervezetet készítette;

AL.  mivel az új hatóanyagok esetében a rendelet hatályba lépése óta a 28 tagállamból csupán 11-et választottak a kérelmezők jelentéstevő tagállamként, ami azt mutatja, hogy jelentős eltérések vannak a szakértelem és a személyi állomány tekintetében;

AM.  mivel Franciaország, Hollandia, Németország és az Egyesült Királyság az összes dosszié mintegy 80%-ával foglalkozott; mivel a brexit jelentős hatással lesz más tagállamok munkaterhelésére;

AN.  mivel a rendelet 8. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kérelmezőnek összefoglaló dokumentációt kell benyújtania, amelynek tartalmaznia kell többek között az adatszolgáltatási követelmények minden egyes pontja vonatkozásában a kísérletek és vizsgálatok összefoglalását és eredményeit, beleértve valamennyi benyújtott információ értékelését is;

AO.  mivel számos érintett fél aggodalmát fejezte ki a jogszabály által előírt értékelési megközelítéssel, és különösen azzal összefüggésben, hogy kinek kell a hatóanyagok értékeléséhez szükséges tudományos vizsgálatokat végrehajtani és a bizonyítékokat előállítani, és kinek kell más szakértők által értékelt szakirodalmat biztosítani és a tanulmányokat értékelni;

AP.  mivel a rendelet 8. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a kérelmezőnek mellékelnie kell a dokumentációhoz a hatóanyagról és annak megfelelő metabolitjairól szóló, más szakértők által értékelt, nyilvánosan hozzáférhető szakirodalmat;

AQ.  mivel új hatóanyagok esetében rendes körülmények között csak a kérelmező által készített szabályozási vizsgálatokból származó adatok állnak rendelkezésre;

AR.  mivel a kockázatértékelésnek az összes rendelkezésre álló tudományos bizonyítékon kell alapulnia; mivel a más szakértők által értékelt, nyilvánosan hozzáférhető szakirodalom fontos kiegészítő információkkal szolgál a kérelmezők által benyújtott, a helyes laboratóriumi gyakorlatokon alapuló vizsgálatokhoz, és olyan eredményeket is tartalmazhat, amelyek felhívhatják az értékelők figyelmét a szokásos kísérletek során nem észlelt káros hatásokra;

AS.  mivel a helyes laboratóriumi gyakorlatok alapelvét az OECD dolgozta ki annak biztosítására, hogy egy adott vizsgálatot egy konkrét kísérleti módszer által előírt módon hajtsanak végre a csalárd gyakorlatok megelőzése érdekében; mivel az EU elfogadta ezeket az alapelveket a 2004/10/EK irányelv révén, amely előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a vegyi anyagok biztonsági vizsgálatait végrehajtó laboratóriumok megfeleljenek a helyes laboratóriumi gyakorlatra vonatkozó OECD-alapelveknek és a 2004/9/EK irányelvnek, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy jelöljék ki azokat a hatóságokat, amelyek a helyes laboratóriumi gyakorlatok ellenőrzésének elvégzéséért a területükön felelnek;

AT.  mivel a Bizottság 2015-ben kiadott jelentése szerint minden tagállam ratifikálta a helyes laboratóriumi gyakorlatokra vonatkozó irányelveket, és működő nemzeti monitoringprogramokat vezetett be a helyes laboratóriumi gyakorlatoknak való megfelelőség vizsgálatára;

AU.  mivel az OECD vizsgálati iránymutatásai biztosítják, hogy a kutatás reprodukálható, következetes és egységes legyen, és lehetővé teszik a szabályozó hatóságok számára a tanulmányok minőségének és relevanciájának értékelését, a tanulmányok módszertani érvényességének biztosítását és az adatok tagállamok közötti kölcsönös elfogadását;

A jelentéstevő tagállam által készített értékeléstervezet

AV.  mivel a rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a „jelentéstevő tagállam független, objektív és átlátható értékelést végez a mindenkori tudományos és műszaki ismeretekre figyelemmel”;

AW.  mivel megállapítást nyert, hogy a különböző tagállamok jelentéstevő tagállamként eljárva különböző gyakorlatokat alkalmaznak a más szakértők által értékelt szakirodalomról a kérelmezők által készített összefoglalókra történő hivatkozáskor; mivel alapvető szabály, hogy bármely tudományos munkának egyértelműen, idézőjelek alkalmazásával jelölnie kell a mások által tett állításokat;

AX.  mivel a Parlament tudomásul veszi a német Szövetségi Kockázatelemző Intézet (BfR) által a glifozátról készített kockázatértékelési jelentésben található szakirodalmi áttekintésről folytatott vitát; mivel számos érdekelt félnél aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a glifozátról készített kockázatértékelőjelentés-tervezet fontos értékelési elemeit anélkül vették át a kérelemből, hogy egyértelműen mint hivatkozást tüntették volna fel azokat;

Az EFSA véleménye az értékelőjelentés-tervezetekről és a hatóanyagok ECHA általi osztályozása

AY.  mivel a növényvédő szerek uniós engedélyezési rendszerének hitelessége nagymértékben függ a közvéleménynek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságba vetett bizalmától, amely gondoskodik az európai élelmiszer-biztonsági döntések alapjául szolgáló tudományos véleményekről; mivel az EFSA iránti csökkenő közbizalom aggodalomra ad okot;

AZ.  mivel az EFSA számára jelenleg dolgozó nemzeti szakértők mintegy kétharmada csupán hat tagállamból származik;

BA.  mivel a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a hatóanyag értékelése során először meg kell állapítani, hogy teljesülnek-e a II. melléklet 3.6.2–3.6.4. és 3.7. pontjában foglalt jóváhagyási kritériumok (= „kizárási kritériumok”); mivel ezen kizárási kritériumok egyike az anyagoknak az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései alapján (1A. vagy 1B. kategóriájú) karcinogénként történő besorolására vonatkozik;

BB.  mivel a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a glifozátot a saját terminológiája alapján mint emberre valószínűleg rákkeltő hatású (2A csoport) anyagot sorolta be (amely az 1272/2008/EK rendelet 1B. kategóriájának felel meg); mivel a rendelkezésre álló információk – többek között az IARC értékelése – után az uniós kockázatkezelési döntések alapjául szolgáló tudományos értékelések biztosításáért felelős európai ügynökségek (az EFSA és az ECHA) arra a következtetésre jutottak, hogy az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései alapján nem indokolt a rákkeltő anyagként történő besorolás;

BC.  mivel miközben az IARC következtetését működési elveinek megfelelően a publikált szakirodalomra alapozta, az EFSA és az ECHA a kérelmező által a rendelet 8. cikkével összhangban benyújtott publikálatlan tanulmányokat is felhasznált értékelése alapjaként, továbbá releváns nyersadatokhoz is hozzáfért;

BD.  mivel világszerte számos más illetékes hatóság, köztük az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és Japán hatóságai készítettek azóta új értékeléseket a glifozátról, és végkövetkeztetésük az volt, hogy az anyag nem rákkeltő; mivel az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala még vizsgálja a glifozátot, és ökológiai kockázatértékelési tervezetében egyértelműen kijelenti, hogy a madarakra, az emlősökre, valamint a szárazföldi és a vízinövényekre is hatással lehet;

BE.  mivel, ahogyan azt 54, mind az EU, mind pedig az IARC rendszerei keretében értékelt peszticid EFSA által 2017-ben végzett összehasonlítása mutatja, az EU besorolása 14 esetben jóval konzervatívabb (következésképpen szigorúbb) volt az IARC-énál, 11 esetben (a glifozát és 10 másik hatóanyag esetében) kevésbé szigorú, 29 esetben pedig azzal azonos;

BF.  mivel számos érdekelt félnél aggályok merültek fel, illetve merülnek fel továbbra is az EFSA és az ECHA azon megállapításaival kapcsolatos szakvéleményük kapcsán, miszerint a glifozátot nem sorolták be karcinogénként;

BG.  mivel sajnálatos módon nem sikerült megoldani ezeket a kérdéseket a különbizottságban;

BH.  A Bizottság 2017 októberében elfogadhatónak minősítette a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” elnevezésű európai polgári kezdeményezést; mivel több mint egymillió polgár felszólította a Bizottságot, hogy a tagállamoknak javasolja a glifozát használatának tilalmát, reformálja meg a peszticidekre vonatkozó jóváhagyási eljárást és a peszticidek használata tekintetében uniós szinten állapítson meg kötelező csökkentési célkitűzéseket;

BI.  mivel az úgynevezett Monsanto-dokumentumok, valamint a Dewayne Johnson kontra Monsanto ügyben a Kalifornia állam legfelsőbb bírósága által a közelmúltban hozott ítélet (CGC-16–550128 sz. ügy) és az azt követő fellebbezés aggályokat vetett fel a glifozát értékelési folyamata során tapasztalható függetlenség és összeférhetetlenség miatt;

A hatóanyagok bizottsági jóváhagyása

BJ.  mivel a rendelet hat hónapos határidőt ír elő a Bizottság számára az EFSA következtetéseitől a rendelettervezet bemutatásáig;

BK.  mivel a glifozát jóváhagyásának megújítására vonatkozó határozat nem tartalmazott jogilag kötelező uniós szintű kockázatcsökkentő intézkedéseket; mivel a Bizottság a jóváhagyási feltételekben úgy határozott, hogy egyedi ajánlást fogad el, amely szerint a tagállamoknak a glifozátot tartalmazó növényvédő szerek engedélyezésekor különös figyelmet kell fordítaniuk a szárazföldi gerinceseket érintő kockázatokra; mivel a nem célzott szárazföldi gerincesek – köztük emlősök és a madarak – esetében hosszú távú, magas kockázatot állapítottak meg a glifozát szinte valamennyi felhasználása tekintetében;

BL.  mivel az ECHA arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát súlyos szemkárosodást okoz és mérgező a vízi élővilágra nézve, hosszan tartó károsodást okozva;

BM.  mivel nem világos, hogy a Bizottság és a tagállamok milyen feltételek esetén tekintenek egy adott kockázatot a környezet szempontjából elfogadhatatlan mértékűnek;

BN.  mivel aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság, a tagállamok támogatásával, az EFSA szerint a környezetre és a biológiai sokféleségre komoly kockázatot jelentő hatóanyagokat hagy jóvá, tekintettel arra, hogy a rendelet 4. cikke (3) bekezdésének e) pontja értelmében a növényvédő szerek nem terhelhetik elfogadhatatlan mértékben a környezetet;

BO.  mivel az európai ombudsman a 12/2013/MDC ügyben hozott, 2016. február 18-i határozatában kimondta, hogy a megerősítő információk benyújtása nem érinthet az egészségügyi kockázat értékelésével kapcsolatos kérelem benyújtásakor meglévő olyan adatszolgáltatási követelményeket, amelyek esetében megfelelő útmutatók álltak rendelkezésre;

BP.  mivel a megerősítő adatok általában nem esnek ugyanolyan alapos tudományos vizsgálat, illetve értékelés alá, mint az eredeti kérelemben benyújtott adatok, tekintve, hogy az EFSA nem veti rendszeresen szakértői vizsgálat alá azokat; mivel az európai ombudsman 2016-os határozatában felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az EFSA-nak mostantól kezdve valamennyi megerősítő adatot rendszeres szakértői vizsgálatot alá kell-e vetnie, és hogy kell-e az útmutatókat ennek megfelelően módosítani;

BQ.  mivel a Bizottság által az ombudsman vizsgálatának keretében megvizsgált tíz hatóanyag tekintetében 2018. február benyújtott nyomonkövetési jelentés alapján a megerősítő adatokra vonatkozó eljárás nyomán két hatóanyagot – a haloxifop-P-t és a malationt – találtak, melyeket egyébként korlátoztak volna, de amelyek hosszabb ideig voltak forgalomban;

BR.  mivel az alacsony kockázatú biológiai peszticidek esetében azért nincsenek adatok, mert az adatszolgáltatási követelményeket kémiai növényvédő szerekre tervezték, és így alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerekre nem alkalmasak;

BS.  mivel az EFSA által a hatóanyagokkal kapcsolatos állásfoglalásaiban meghatározott kockázatok ellenére a Bizottság gyakran a tagállamokra hagyja a kockázatcsökkentési intézkedéseket, jóllehet a rendelet lehetőséget biztosít a számára ilyen intézkedések uniós szinten történő meghatározására; mivel az európai ombudsman a 12/2013/MDC ügyben hozott határozatában kifogásolta ezt a megközelítést;

BT.  mivel helyénvaló, hogy a tagállamok döntsenek a helyzetükre jellemző egyedi aggályok tekintetében a kockázatkezelési intézkedésekről;

BU.  mivel nem állnak rendelkezésre alacsony kockázatú növényvédő szerek; mivel mindössze tíz anyagot hagytak jóvá alacsony kockázatú növényvédő szerként az uniós piacon forgalmazott csaknem 500 ilyen szerből; mivel az alacsony kockázatú növényvédő szerek meglétének hiánya megnehezíti az integrált növényvédelem végrehajtását és fejlesztését; mivel e hiányt a hosszadalmas értékelési, engedélyezési és nyilvántartásba vételi folyamat okozza;

BV.  mivel napjainkban a fejlett technikák – például a precíziós gazdálkodás és a robotika – már a korai szakaszban felhasználhatók a gyomok vagy a káros rovarok pontos megfigyelésére és eltávolítására; mivel a fejlett technikák az Európai Unióban még nincsenek kiforrva, és az Unió és a tagállamok támogatását igénylik;

A növényvédő szerek tagállamok általi engedélyezése

BW.  mivel a növényvédő szereket a jelenlegi tudományos és műszaki ismereteknek megfelelően az engedélyezés előtt alaposan meg kell vizsgálni; mivel a nem megfelelő létszámú személyzet, illetve az alulfinanszírozás azt eredményezheti, hogy túlságosan a hatóanyag jóváhagyása kapcsán végzett értékelésre hagyatkoznak a növényvédő szerekre irányuló határozatok során;

BX.  mivel a növényvédő szerek engedélyezési eljárásának, és különösen a kockázatértékeléssel összefüggő adatszolgáltatási követelményeknek figyelembe kell venniük a növényvédő szerek tényleges használatát;

BY.  mivel a növényvédő szerek engedélyezésekor továbbra is különös figyelmet kell fordítani a „sérülékeny csoportokra”; mivel a rendelet szerint a sérülékeny csoportok olyan személyek, akiket a növényvédő szerek egészségre gyakorolt akut és krónikus hatásainak felmérése során különös figyelemben kell részesíteni; mivel ide tartoznak a várandós és gyermeket szoptató nők, a magzatok, a csecsemők és gyermekek, az idősek, illetve olyan munkavállalók és helyi lakosok, akik hosszabb távon nagy mennyiségű peszticidnek vannak kitéve; 15.

BZ.  mivel a rendelet 25. cikke előírja, hogy ahhoz, hogy felvegyék őket egy pozitív jegyzékre, a védőanyagoknak és a kölcsönhatás-fokozóknak ugyanolyan jóváhagyási eljárások kell átesniük, mint a hatóanyagoknak; mivel a Bizottság még nem hagyott jóvá egyetlen védőanyagot vagy kölcsönhatás-fokozót sem;

CA.  mivel a rendelet 27. cikke előírja a Bizottság számára, hogy a fel nem használható segédanyagokat vegye fel egy negatív jegyzékre a III. mellékletben; mivel a Bizottság még nem fogadta el a segédanyagok negatív jegyzékét, de kifejezte szándékát, hogy 2018 végéig elfogadja azt; mivel ezen anyagok hatása miatt elfogadhatatlan ez a késedelem; mivel egyes tagállamok a segédanyagok uniós szintű negatív jegyzéke hiányába saját jegyzéket hoztak létre;

CB.  mivel az uniós lista hiánya jelentősen megnehezíti a növényvédő szerek részletes kockázatértékelését;

CC.  mivel aggályok merültek fel a zónarendszerrel, és különösen az eljárás késedelmeivel és a kérelmeknek a kölcsönös elismerés kontextusában történő gyakori teljes, illetve részleges újraértékelésével összefüggésben, ami az egyazon zónába tartozó tagállamok értékelési modelljeinek eltérő nemzeti követelményeiből adódik; mivel a tagállamok kölcsönös elismerési eljárásának célja az eljárások egyszerűsítése és a tagállamok közötti bizalom növelése volt; mivel a kölcsönös elismerési eljárás alkalmazását fontos eszköznek tartják a munkamegosztás fokozására és a határidők betartásának biztosítására az optimális védelem garantálásával, és fontos a belső piac működése szempontjából is;

CD.  mivel a Bizottság egy IT-rendszer, a növényvédő szerek alkalmazáskezelő rendszerének (PPPAMS) létrehozásán dolgozik, amely nyilvánosan elérhető lesz, és elő fogja mozdítani a kölcsönös elismerési rendszert;

CE.  mivel jelenleg nem létezik összefoglaló az EU-ban engedélyezett valamennyi növényvédő szerről, mivel a tagállamok nem kötelesek rendszeresen tájékoztatni a Bizottságot az engedélyezésekről szóló határozataikról;

CF.  mivel a 283/2013/EU bizottsági rendelet megköveteli a hosszú távú toxicitással kapcsolatos vizsgálatok elvégzését; mivel a 284/2013/EU bizottsági rendelet jelenleg is megköveteli a szerrel foglalkozókat, a közelben tartózkodókat és a lakosságot, valamint a dolgozókat érő expozíció toxikológiai vizsgálatát, számos hosszú távú és krónikus toxikológiai vizsgálatot állatokban, valamint a szerek sorsára és viselkedésére vonatkozó vizsgálatokat a talajban, a vízben és a levegőben, beleértve az expozíciós módot, a lebomlást és a levegőben terjedést, de a növényvédő szerek hosszú távú toxicitását nem;

CG.  mivel a tagállamok a növényvédő szerek és a helyettesítő anyagok összehasonlító értékelésének elkészítésén dolgoznak; mivel a cél az ilyen termékek biztonságosabb növényvédő szerekkel és nem vegyi módszerekkel – például a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(29) meghatározott módszerekkel – való helyettesítése;

CH.  mivel a legfrissebb jelentések rámutattak arra, hogy a madarak és rovarok – különösen a méhek és egyéb beporzók – körében jelentősen csökkent a biológiai sokféleség; mivel az elmúlt 27 évben a védett területeken a szárnyas rovarok biomasszájának több mint 75%-os csökkenését figyelték meg(30); mivel a mezőgazdaság intenzívebbé válása (pl. a peszticidhasználat, az egész éves talajművelés, a fokozott műtrágya-használat és a gyakori agronómiai intézkedések), amely nem szerepel az elemzésben, ennek egyik lehetséges oka lehet; mivel a mezőgazdaság intenzívebbé válása összefüggésbe hozható a növények, rovarok, madarak és egyéb fajok biológiai sokféleségének általános csökkenésével; mivel egy egészséges és fenntartható mezőgazdasági ágazat biztosítása érdekében a biológiai sokféleség és a szilárd ökoszisztémák, különösen a méhek és az egyéb, beporzást végző rovarok alapvető fontosságúak;

CI.  mivel a három neonikotinoid (imidakloprid, klotianidin és tiametoxam) valamennyi kültéri használatának tilalma üdvözlendő; mivel ezeket a tilalmakat nem áshatják alá az 53. cikk alóli indokolatlan eltérések;

CJ.  mivel a többi szisztémás növényvédő szert a lehető legnagyobb mértékben – a vetőmagkezelés esetében is – korlátozni kell, ha az veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre nézve;

CK.  mivel a rendelet 53. cikkének (2) bekezdése alapján megadott szükséghelyzeti engedélyezések száma és meghatározott esetei az EU-ban növekszenek; mivel egyes tagállamok más tagállamokhoz képest jelentősen gyakrabban használják az 53. cikket; mivel az EFSA három neonikotinoid szükséghelyzeti engedélyezéséről készült legutóbbi értékelése megállapította, hogy ezek az engedélyezések egyes esetekben összhangban voltak a jogszabályban meghatározott rendelkezésekkel, míg más esetekben nem teljesültek a feltételek;

CL.  mivel az engedélyezési eljárások során tapasztalható szisztematikus késedelmek a vészhelyzeti engedélyek egyre nagyobb mértékű alkalmazásához is vezethetnek; mivel az 53. cikk szerinti, a tényleges szükséghelyzettől eltérő különleges helyzetek kezelésére szolgáló kisebb jelentőségű felhasználásra vonatkozó eltérések alkalmazása nem megvalósítható és nem megfelelő; mivel az EFSA-nak ki kell vizsgálnia a helyettesítés hatását, valamint a nem vegyi módszerek rendelkezésre állását;

CM.  mivel különös figyelmet kell fordítani a kisebb jelentőségű felhasználásra szánt növényvédő szerekre, ugyanis jelenleg a vállalkozások csekély gazdasági ösztönzést kapnak az ilyen termékek kifejlesztésére;

CN.  mivel a rendelet hatályba lépése óta a Bizottság csak egyszer élt azzal a lehetőséggel, hogy az 53. cikk (2) bekezdése értelmében az EFSA szakvéleményét kérje;

Általános észrevételek

1.  úgy véli, hogy bár az EU rendelkezik a világ egyik legszigorúbb rendszerével, a cél elérése érdekében mind magát a rendeletet, mind annak végrehajtását javítani kell;

2.  tudomásul veszi a rendelet Bizottság által jelenleg végzett REFIT-értékelését;

3.  hangsúlyozza a hatóanyagok és a növényvédő szerek független, objektív és átlátható értékelése biztosításának fontosságát;

4.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást és megfelelő szakértelmet a hatóanyagok és a növényvédő szerek értékelésére, valamint hogy gondoskodjanak a független, objektív és átlátható értékelésről a naprakész tudományos és műszaki ismeretek fényében;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a kockázatalapú szabályozási kritériumok alkalmazását a mutagén, rákkeltő vagy reprodukciót károsító, illetve az endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagok esetében;

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy amennyiben a rendelkezésre álló információk értékelését követően felmerül az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, kockázatkezelői szerepükben eljárva az emberi egészség magas szintű védelméhez szükséges átmeneti kockázatkezelési intézkedések elfogadása révén megfelelően alkalmazzák az elővigyázatosság elvét;

7.  sürgeti a Bizottságot, hogy adjon rendszeres tájékoztatást arról, miként vették figyelembe ezt az elvet, és hogyan került sor a kockázatkezelési döntések meghozatalára;

8.  üdvözli a tudományos tanácsadási mechanizmus azon ajánlását, hogy a Bizottság segítse elő a szélesebb körű párbeszédet a társadalom egészében a fenntartható élelmiszertermeléssel, ezen belül a növényvédő szerek szerepével kapcsolatos uniós szintű, közös jövőkép kialakítása érdekében; úgy véli, hogy ezeknek a megfontolásoknak egyéb tényezők mellett figyelembe kell venniük az élelmiszerek minőségét, biztonságosságát, elérhetőségét és megfizethetőségét a fogyasztók számára, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmet és a termelés hosszú távú fenntarthatóságát, az éghajlatváltozást, az emberi és az állati egészséget, valamint a környezetet érintő, a növényvédő szerek használatára irányuló különböző forgatókönyvekkel – ideértve az integrált növényvédelmet és a felhasználás mellőzésének forgatókönyvét is – összefüggő rövid- és hosszú távú kockázatokat és előnyöket;

9.  úgy véli, hogy az uniós rendszeren belül nagyobb figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek széles körben elterjedt, valamint – amennyiben az helytelen – megelőző jellegű használatára, továbbá ennek emberi egészségre, állati egészségre és a környezetre gyakorolt hatására, valamint a rezisztencia célorganizmusokban való kialakulására;

10.  hangsúlyozza a 2009/128/EK irányelv, különösen az integrált növényvédelemre és a mezőgazdasági termelők megfelelő továbbképzésére vonatkozó rendelkezések teljes körű végrehajtásának fontosságát, tekintettel annak az engedélyezési rendszerrel való kapcsolatára; rámutat arra, hogy további részletekért utalni lehet a Parlament ezzel az üggyel kapcsolatos, jelenleg is zajló munkájára;

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, biztosítsák a célok egységességét a hatóanyagok jóváhagyása és a növényvédő termékek e rendelet szerinti engedélyezése, valamint a 2009/128/EK irányelv céljai között;

12.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jövőben ne hagyjanak jóvá kiszárításra szolgáló hatóanyagokat vagy növényvédő szereket;

13.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2009/128/EK irányelv 12. cikke a) pontja meghatározásának megfelelően a jövőben ne engedélyezzék a növényvédő szerek használatát a nagyközönség és a veszélyeztetett csoportok által használt területeken;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy a rendeletbe egyedi intézkedéseket foglaljon a sérülékeny csoportok hatékony védelme és annak érdekében, hogy késedelem vagy eltérés nélkül véget vessen a peszticidek hosszú távú alkalmazásának az iskolák, gyermekgondozási létesítmények, játszóterek, kórházak, szülészeti klinikák és gondozási otthonok közelében;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy hozza meg a szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a peszticidekre vonatkozó értékesítési statisztikák hatóanyagonkénti és tagállamonkénti bontásban nyilvánosan elérhetők legyenek, és hogy a peszticidek használatára vonatkozó statisztikák tovább javuljanak, hogy teljes körű információt szolgáltassanak a rendelet szerinti környezeti kockázatértékeléshez, valamint összehasonlító értékeléshez;

16.  szorgalmazza egy, a forgalomba hozatalt követő, hatékony elővigyázatossági rendszer létrehozását a növényvédő szerek használata által az emberi és az állati egészségre, valamint a környezet egészére gyakorolt valós körülmények közötti hatások – a hosszú távú hatásokat is beleértve – szisztematikus nyomon követése érdekében; hangsúlyozza, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatos forgalomba hozatalt követő elővigyázatossági rendszernek biztosítania kell a tényleges adatgyűjtést és kommunikációt valamennyi érdekelt fél között, továbbá átláthatónak és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie; felhívja az EFSA-t és az ECHA-t, hogy dolgozzanak ki a forgalomba hozatalt követő elővigyázatossági rendszerre vonatkozó harmonizált iránymutatásokat ezen a területen;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy uniós szintű, szabványosított informatikai platformot vagy adatbázist a forgalomba hozatalt követő nyomon követési adatok megosztásának támogatására, és úgy véli, hogy a forgalomba hozatalt követő nyomon követési adatokat és más rendelkezésre álló nyomon követési adatokat fel kell használni az engedélyezési folyamatban;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel „A peszticidek alkalmazásának környezetvédelmi megfigyelése a mézelő méhek segítségével” című kísérleti projekt végrehajtását, amely többek között lehetővé teszi az uniós jogszabályok végrehajtásának értékelését a peszticidek alkalmazása és engedélyezése szempontjából;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy folytasson járványtani vizsgálatot a növényvédő szerek valós körülmények között az emberi egészségre gyakorolt hatásairól;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy az összes vonatkozó uniós jogszabályra kiterjedő integrált és koordinált értékelés előmozdítása révén dolgozzon ki és vezessen be további megközelítéseket a vegyi anyagok együttes hatásainak kezelésére;

21.  üdvözli az EFSA folyamatban lévő, a fejlődési neurotoxicitási hatások modellezését célzó projektjét, azonban úgy véli, hogy ez mindaddig nem elegendő, amíg nincs olyan jogi követelmény, amely előírja, hogy az engedélyezési eljárás részeként fejlődési neurotoxicitási hatásuk szempontjából értékelni kell a hatóanyagokat és a peszticidek egyéb összetevőit; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket a növényvédő szerekben található hatóanyagok és más összetevők fejlődési neurotoxicitási hatása értékelésének biztosítására, teljes mértékben figyelembe véve a fejlődési neurotoxicitás értékelésére vonatkozó megbízható, állatmentes, emberre irányuló, mechanisztikus módszereket;

22.  alapvető fontosságúnak tartja a kutatás és az innováció további fejlesztését az Unióban, ezért szorgalmazza, hogy az Európai horizont, más uniós pénzügyi eszközök és a tagállamok nyújtsanak elegendő finanszírozást a következők támogatására:

   a) független kutatás a növényvédő szerek emberi és állati egészségre, valamint a környezetre és a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásával kapcsolatban;
   b) kutatások a növényvédő szerek alternatíváinak, ezen belül a nem vegyi módszerek és az alacsony kockázatú peszticidek terén annak érdekében, hogy a fenntartható mezőgazdaságot szolgáló új megoldásokat biztosítsanak a mezőgazdasági termelők számára, valamint kutatások az agroökológiai és a precíziós gazdálkodás területén a külső bevitel minimalizálása és a károsítók elleni védekezés célzott és fenntartható módon való optimalizálása céljából;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az innovációt és a kutatást ösztönző szabályozási keret fontosságát a jobb és biztonságosabb növényvédő szerek és alternatívák fejlesztése érdekében;

24.  emlékeztet arra, hogy a biztonságos és hatékony növényvédelemhez való hozzáférés alapvető fontosságú annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők kiküszöbölhessék a természetben előforduló, élelmiszerek által hordozott szennyezőanyagokat, például a rákkeltő mikotoxinokat, amelyek veszélyeztetik élelmiszereink biztonságát;

25.  rámutat arra, hogy a tagállamokban és különösen az Európai Unió legkülső régióiban rendkívül sokfélék a termények és a termőtalajok, valamint az éghajlati feltételek; szorgalmazza e sokféleség figyelembevételét az engedélyezési folyamat során;

26.  felhívja az EFSA-t és a Bizottságot, hogy javítsák a kockázatokkal kapcsolatos kommunikációjukat a nyilvánosság megfelelő, érthető és könnyen hozzáférhető tájékoztatása érdekében; fontosnak tartja a nyilvánosság ismereteinek javítását a veszélyekkel és kockázatokkal, valamint az elfogadhatatlan veszélyekkel és kockázatokkal kapcsolatban, a szermaradék-határértékek Európa-szerte való betartásával kapcsolatos figyelemfelhívást, valamint a felhasználók tájékoztatását a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedésekről;

27.  szorgalmazza a 3R elvének maradéktalan végrehajtását;

28.  szorgalmazza az állatok nélkül végzett kísérletek és technológiák alkalmazását a hatóanyagok, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, más segédanyagok és termékösszetételek tesztelésére, valamint a hatóanyagok és növényvédő szerek kumulatív és keverékhatásainak értékelését, amennyiben rendelkezésre állnak ilyen tesztek és technológiák;

29.  szorgalmazza, hogy validált alternatív tesztek és technológiák rendelkezésre állása esetén kerüljön sor a 283/2013/EU és a 284/2013/EU rendelet aktualizálására;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy a szabályozástanba emelje be az új megközelítési módszerekkel kapcsolatos tudományos és technológiai fejlesztéseket a szabályozási célú vizsgálatok előrejelzési képességeinek javítása és az állatkísérletek kiváltása céljából;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az emberre vonatkozó releváns adatok – például a gyógyászati termékek klinikai vizsgálata során létrejött adatok – ECHA/EFSA pályázati felhívásban leírt, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokba történő kötelező beküldésének lehetőségét, hogy az emberre vonatkozó adatokat az állatok nélküli kísérleti módszerek ellenőrzésére használhassák;

32.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a harmadik országokból importált mezőgazdasági termékek tényleges ellenőrzésének biztosítására azzal a céllal, hogy magas szintű védelmet és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az európai élelmiszer-termelés számára;

33.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket az illegális növényvédő szerek kereskedelmének megszüntetése érdekében, mivel ezek a termékek aláássák az uniós jogszabályok célkitűzéseit ezen a területen;

Hatóanyagok jóváhagyása iránti kérelem

34.  felhívja a Bizottságot a rendelet módosítására irányuló javaslat előterjesztésére annak érdekében, hogy felhatalmazást adjon munkaprogram elfogadására a jóváhagyás iránti kérelmekkel foglalkozó jelentéstevő tagállamnak a következő kritériumok független, objektív és átlátható értékelése alapján történő kijelölése tekintetében: szakértelem, erőforrások, összeférhetetlenség hiánya, a termékre vonatkozó relevancia, műszaki kapacitás és képesség a tudományosan megalapozott és megbízható eredmények adott időkereten belüli elérésére, valamint átfogó szakértői értékelési folyamat és érdekelt felekkel folytatott konzultáció, hasonlóan a hatóanyagok újbóli jóváhagyására szolgáló rendszerhez;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy a meghosszabbítás iránti kérelmek értékelésével ne a korábbi értékelés(ek)ért felelős tagállamot bízza meg, feltéve, hogy biztosítható a szakértelem és az erőforrások szükséges szintje;

36.  kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy csak olyan tagállamok lehessenek jelentéstevő tagállamok, amelyek képesek az értékelés magas színvonalának garantálására, és rendelkeznek az összeférhetetlenségek értékelésére szolgáló eredményes eljárásokkal;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy az EFSA támogatásával végezze el az érintett jelentéstevő tagállam illetékes hatóságai mellett működő nemzeti referencialaboratóriumok értékelését annak érdekében, hogy azonos szakértői színvonalat biztosítson a jelentéstevő tagállam értékelő jelentése tervezetéhez;

38.  felhívja továbbá a tagállamokat, hogy felelősségteljesen végezzék a GLP-tanúsítvánnyal rendelkező laboratóriumok ellenőrzését, és felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy általa vezetett hitelesítési rendszert a tagállamok ellenőrzéseihez;

39.  tudomásul veszi az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról szóló bizottsági javaslatot, és ennélfogva üdvözli az aktuális helyzet javítására nyíló lehetőséget e tekintetben;

40.  fontosnak tartja annak előírását, hogy a kérelmezők nyilvánosan elérhető nyilvántartásban rögzítsék az összes jövőben elvégzésre kerülő szabályozási vizsgálatot, és hogy egy olyan észrevételezési időszak álljon rendelkezésre, amelynek során az érdekelt felek átadhatják a meglévő adatokat, biztosítva minden releváns információ figyelembevételét; hangsúlyozza, hogy a nyilvánosan elérhető nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések azt is előírják, hogy a tanúsított laboratóriumok rögzítsék a vizsgálatok kezdő és záró dátumát, a kontrolladatok közzétételét a korábbi ellenőrzések nyilvántartásában, valamint az elvégzésre kerülő vizsgálatok módszertanát, tiszteletben tartva ugyanakkor a személyes adatok védelmét; úgy véli, hogy kizárólag a nyilvántartásba vett szabályozási vizsgálatok nyújthatóak be a kérelemmel;

41.  hangsúlyozza, hogy kötelezni kell a kérelmezőket, hogy minden tanulmányt nyújtsanak be géppel olvasható formátumban a jelentéstevő tagállamnak, a nyers adatokat is beleértve;

42.  szorgalmazza, hogy az átláthatóság garantálása érdekében biztosítsanak nyilvános hozzáférést a fenti tanulmányokhoz – az engedélykérelmekhez kapcsolódó összes kiegészítő adatot és információt is beleértve – géppel olvasható formátumban, lehetővé téve ezáltal időben történő független vizsgálatukat, egyúttal védelmet biztosítva a személyes adatok számára és gondoskodva arról, hogy a tanulmányok kikérői csak nem kereskedelmi célokra használhassák fel azokat a szellemi tulajdonhoz fűződő vonatkozó jogok védelme érdekében;

43.  felhívja a Bizottságot annak értékelésére, vajon helyénvaló lenne-e, ha a kérelmezőt a továbbiakban nem köteleznék a hatóanyagról és a kapcsolódó készítményekről szóló, nyilvánosan hozzáférhető lektorált szakirodalom biztosítására, és ehelyett a jelentéstevő tagállamot jelölnék ki arra, hogy az EFSA segítségével végezze el ezt a feladatot;

44.  hangsúlyozza, hogy a nyilvánosan hozzáférhető lektorált szakirodalmat – amennyiben rendelkezésre áll – ugyanolyan súllyal kell figyelembe venni az értékelésben, mint a helyes laboratóriumi gyakorlatokon alapuló vizsgálatokat; úgy véli, hogy mindkettő érvényes módon járul hozzá az értékeléshez, és mindkettőt a tanulmányok relatív minőségének és a vizsgált kérelemmel kapcsolatos relevanciájuk szerinti súllyal kell figyelembe venni;

45.  felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy helyénvaló volna-e, hogy a továbbiakban ne írják elő a kérelmező számára a kérelem részeként benyújtandó adatok értékelését, és ehelyett a jelentéstevő tagállamot jelölnék ki erre a feladatra;

46.  szorgalmazza a szakirodalom áttekintésére vonatkozó aktuális szabályok független újraértékelését az összes vonatkozó tanulmány figyelembevételének biztosítása érdekében;

A jelentéstevő tagállam értékeléstervezete

47.  kitart amellett, hogy a jelentéstevő tagállamnak szigorúan alkalmaznia kell a rendelet 9. cikkét, biztosítandó, hogy a kérelmek hiánytalanok legyenek, mielőtt elfogadhatónak nyilvánítják azokat;

48.  hangsúlyozza, hogy az értékelésnek tartalmaznia kell a nyers adatok, valamint a végleges termékösszetételekkel kapcsolatos adatok részletes értékelését, ahogyan azok az értékelés adott fázisában rendelkezésre állnak; felszólítja a jelentéstevő tagállamokat, hogy az értékelő jelentések tervezetében bizonyítsák egyértelműen, hogy valamennyi tanulmányt megfelelően ellenőriztek relevanciájuk, tudományos minőségük és érvényességük szempontjából, és szükség esetén vegyenek figyelembe további, a kérelmező által nem relevánsnak tekintett tanulmányokat is; rámutat arra, hogy a káros hatásokat mutató adatok csak tudományos bizonyítékokon alapuló indokolás, például az OECD vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentumainak megfelelő alkalmazása alapján vethetők el;

49.  felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogyan lehet legjobban biztosítani, hogy a hatóanyagokat leggyakoribb felhasználási módjaik, leggyakrabban használt összetételük, adagolásuk és a megfelelő kitettségi forgatókönyvek alapján értékeljék;

50.  sürgeti, hogy valamennyi értékelés a rendelkezésre álló bizonyítékok szisztematikus áttekintésén alapuljon, és teljes átláthatóságot kér a „bizonyítékok súlyának” mérlegelésének alkalmazása tekintetében;

51.  javasolja, hogy a jelentéstevő tagállamok korlátozzák a bekezdések ismétlését a minimumra, és csak az indokolt és megfelelően jelentett esetekre; kitart amellett, hogy mindaddig, amíg az értékelést a kérelmező végzi, amennyiben az engedélyezéshez szükséges dokumentációból részleteket vesznek át, világosan meg kell különböztetni a hatóság értékelését a kérelmező értékelésétől;

Az EFSA véleménye az értékelő jelentések tervezeteiről és a hatóanyagok ECHA általi osztályozása

52.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kockázatértékelésekbe építsenek be kulcsfontosságú vizsgálatokat (pl. a talajban élő organizmusok korszerű ökotoxikológiai vizsgálatai vagy a környezeti koncentráció és a porban, szélben, levegőben és vízben lévő maradványanyagok értékelése, az anyagok hosszú távú toxikus hatásaira vonatkozó vizsgálatok, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok tekintetében) és korszerű tudományos módszereket;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy megfelelő módon aktualizálja a naprakész útmutatókra és kísérleti iránymutatásokra vonatkozó áttekintését;

54.  felhívja a Bizottságot, hogy segítse és javítsa az adatkövetelményekkel és módszertanokkal kapcsolatos harmonizációs folyamatot, különösen az ökotoxikológiára és a környezeti sorsra és viselkedésre vonatkozó útmutatók területén;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg a talajra és a felszíni vizekre vonatkozó szermaradék-határértékeket, többek között a forgalomba hozatalt követő környezeti nyomon követésen keresztül gyűjtött adatok felhasználásával;

56.  szorgalmazza a szermaradék-határértékek (MRL) korábbi és hatékonyabb módon történő megállapítását, és kéri nagyobb koherencia biztosítását az MRL-ek értékelésére vonatkozó határidő és a jóváhagyás vagy a jóváhagyás megújítására vonatkozó határidő egységesítése révén;

57.  kéri, hogy a forgalomba hozatal utáni környezeti nyomon követés révén gyűjtött adatokat használják fel az előre jelezhető környezeti koncentrációk pontosságának ellenőrzésére a környezeti sorsmodellekben;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a 284/2013/EU bizottsági rendelet módosítására a növényvédő szerek hosszú távú toxicitásával és az expozíció további módjaival, nevezetesen a talaj szél- és vízeróziója révén történő expozícióval kapcsolatos, korszerű modellezést alkalmazó adatszolgáltatási követelmények beemelése céljából;

59.  felhívja az EFSA-t, hogy rendszeresen aktualizálja útmutatóit az összes érintett terület legfrissebb fejleményeivel összhangban, a felszíni vizekben, a talajban, a szélben és a porban található hatóanyagok, készítmények és keverékek szermaradék-határértékekei rövid- és hosszú távú hatásainak értékelése céljából;

60.  úgy véli, hogy az útmutatóknak kellően világos iránymutatásokat kell adniuk a kockázatértékelők számára ahhoz, hogy garantálják a jó minőségű értékelést, és biztosítsák a kiszámíthatóságot és az egységességet a pályázók számára;

61.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága késedelem nélkül fogadjon el minden függőben lévő útmutatót, beleértve az EFSA három neonikotinoidról készült legutóbbi értékelésében használt, a méhekre vonatkozó frissített útmutatót;

62.  felhívja az EFSA-t, hogy a jelenleg készülő útmutató elfogadásától függetlenül aktualizálja tovább a méhekre vonatkozó útmutatót, hogy az figyelembe vegye az egyéb beporzást végző fajokat, valamint a keverékhatásokat és a műszaki megvalósíthatóságot;

63.  üdvözli a halmozott hatásokra irányuló kísérleti értékelést, és felszólít annak a tervek szerinti, 2018 végéig történő befejezésére, valamint azt követően a halmozódó kockázatok értékeléseinek az engedélyezési eljárás részeként történő gyors bevezetésére; kéri, hogy kezeljék prioritással és sürgősséggel az idegrendszer és a pajzsmirigy-rendszeren felüli egyéb expozíciós módokkal kapcsolatos kutatásokat;

64.  felhívja az EFSA-t, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a keverékek további vizsgálatai révén tovább nem csökkenthető magas szintű fennmaradó bizonytalanság esetén a keveredő anyagok potenciális toxicitásának figyelembe vétele érdekében alkalmazzanak extra biztonsági tényezőt az expozíciós dózisok „biztonságos” szintjének kiszámítása során;

65.  felhívja az EFSA-t és az ECHA-t, hogy tegyék felhasználóbarátabbá a honlapjaikon nyújtott tájékoztatást, és könnyítsék meg az adatbányászatot;

66.  felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak országaik független nemzeti szakértők általi megfelelő képviseletéről az EFSA-ban; javasolja, hogy a tagállamok konstruktív módon vegyenek részt az EFSA munkájában;

67.  javasolja a tudományos ismeretek és kapacitás megszilárdítását a kockázatértékelésekben érintett uniós ügynökségek, tagállami szervek, intézmények és egyetemi kutatócsoportok alkotta szakértői hálózat támogatása, kiterjesztése és megerősítése révén;

68.  javasolja továbbá a nemzetközi szakértőkkel való együttműködést a nemzetközi tudományos hálózatok keretében a tudományos eszmecsere és információcsere elősegítése érdekében, hogy erősödjön a szakértői értékelési rendszerrel kapcsolatos nemzetközi együttműködés, amely nemzetközi szinten elismertebb, minőségi eredményekhez vezet;

69.  javasolja az EFSA-nak, hogy publikálja szakvéleményeit neves tudományos folyóiratokban annak érdekében, hogy fokozza a konstruktív párbeszédet, és több nemzeti szakértőt és tudóst ösztönözzön és bátorítson az ügynökség munkájában való részvételre;

70.  sürgeti, hogy biztosítsanak elegendő forrást az EFSA és az ECHA számára ahhoz, hogy feladataikat független, objektív és átlátható módon végezhessék, biztosítva ezáltal az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét, figyelembe véve egyúttal az ügynökségek számára előre jelzett további munkaterhelést is;

71.  kiemeli, hogy a növényvédő szerek engedélyezési rendszerének hitelessége nagy mértékben a közvélemény európai ügynökségek iránti bizalmától függ; hangsúlyozza, hogy a közvélemény bizalmának fenntartása szempontjából fontos a tudományos értékelési folyamat átláthatósága; üdvözli továbbá az EFSA által a rendszer tökéletesítése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket és függetlenségi szabályzatának a függetlenség biztosítása és a potenciális összeférhetetlenségek kezelése céljából nemrégiben, 2017 júniusában végrehajtott aktualizálását;

72.  felhívja az EFSA-t annak biztosítására, hogy az értékelésben részt vevő összes szakértő nyilvánosan elérhető érdekeltségi nyilatkozatot tegyen, és az értékelési folyamat valamennyi szakaszában zárja ki azon szakértők részvételét, akik esetében összeférhetetlenség merül fel;

73.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az EFSA-n belül egy független ellenőrző bizottság felállítására, amely feladata a lehetséges összeférhetetlenségek elemzése;

74.  szorgalmazza elegendő forrás biztosítását ahhoz, hogy lehetővé váljon a táji léptékű, forgalomba hozatalt követő környezeti nyomon követés és elemzés – ezen belül a talajban és a porban található peszticid-szermaradékok nyomon követése – véglegesítése, amelynek eredményeit meg kell osztani az EFSA-val;

75.  felhívja az EFSA-t annak biztosítására, hogy rendelkezzen a nem vegyi módszerek elérhetőségének és alkalmazásának teljes körű értékeléséhez szükséges szakértelemmel;

76.  felhívja a Bizottság tudományos tanácsadási mechanizmusát, hogy felkérésre járjon el közvetítőként a hatóanyagokkal kapcsolatos tudományos viták során;

77.  felhívja a tudományos tanácsadási mechanizmust, hogy kezdeményezze glifozát és a glifozáta