Index 
Elfogadott szövegek
2019. január 17., Csütörtök - Strasbourg
Azerbajdzsán, különös tekintettel Mehman Huseynov ügyére
 Szudán
 A litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási program *
 2017. évi éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről
 Fegyveres konfliktusokban és háborúkban zsákmányolt műkincsekkel és kulturális javakkal kapcsolatos, határon átnyúló visszaszolgáltatási kérelmek
 A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelme ***I
 Az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozása ***I
 A Jogok és értékek program létrehozása ***I
 A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz *
 A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépés
 Éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységéről
 Differenciált integráció
 Az ombudsman által indított OI/2/2017. sz. stratégiai vizsgálat az Európai Unió Tanácsának előkészítő szerveiben zajló jogalkotási viták átláthatóságáról

Azerbajdzsán, különös tekintettel Mehman Huseynov ügyére
PDF 138kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása Azerbajdzsánról, különösen Mehman Huseynov ügyéről (2019/2511(RSP))
P8_TA(2019)0033RC-B8-0056/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az azerbajdzsáni helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Afgan Mukhtarli azeri újságíró ügyéről szóló 2017. június 15-i(1), az Azerbajdzsánról szóló 2015. szeptember 10-i(2), valamint az emberijog-védők Azerbajdzsánban folyó üldözéséről szóló, 2014. szeptember 18-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU–Azerbajdzsán átfogó megállapodásról folyó tárgyalásokra vonatkozó, 2018. július 4-i ajánlására(4),

–  tekintettel az európai szomszédságpolitikáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására(5),

–  tekintettel a harmadik országokban a korrupció és az emberi jogok helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az EU–Azerbajdzsán Parlamenti Együttműködési Bizottság 2018. május 7–8-i, Bakuban tartott 15. ülésére,

–  tekintettel az 1996. évi EU–Azerbajdzsán partnerségi és együttműködési megállapodásra és arra, hogy a Tanács 2016. november 14-én felhatalmazta a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy folytasson tárgyalásokat egy Azerbajdzsánnal kötendő átfogó megállapodásról, valamint a fent említett megállapodásról szóló tárgyalások 2017. február 7-i megkezdésére,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő 2017. március 7-i nyilatkozatára Mehman Huseynov azerbajdzsáni elítéléséről,

–  tekintettel az EU online és offline véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó emberi jogi iránymutatásaira,

–  tekintettel az önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportnak az azerbajdzsáni kiküldetéséről szóló, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához intézett legutóbbi jelentésére(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Mehman Huseynov korrupcióellenes blogger és a Riporterek Szabadságáért és Biztonságáért Intézet (IRFS) igazgatója 2017. március 3-i elítélését követően kétéves börtönbüntetését tölti amiatt, hogy nyilvánosan kifogásolta a rendőrség által elkövetett bántalmazással és kínzással kapcsolatban szerzett tapasztalatait, valamint amiatt, hogy kormányzati tisztviselőket bírált azáltal, hogy nyilvánosság elé tárta tisztázatlan módon szerzett vagyonukat;

B.  mivel lehetséges, hogy Mehman Huseynovra, akinek 2019 márciusában kellene szabadulnia, 5–7 év további börtönbüntetés vár az eredetileg a 317.2 cikk szerinti „nem életveszélyes vagy az egészséget nem veszélyeztető erőszak alkalmazása büntetésvégrehajtási intézmények vagy vizsgálati fogdák alkalmazottai ellen" vádjára változtattak;

C.  mivel Mehman Huseynovot azzal vádolják, hogy egy 2018. december 26-i rutinellenőrzés elkerülése érdekében rátámadt egy börtönőrre; mivel az állítólagos támadást követően magánzárkában helyezték el, és megfosztották attól a jogtól, hogy ügyvédjével találkozhasson; mivel december 28-án Mehman Huseynov éhségsztrájkba kezdett, hogy tiltakozzon a büntetésének meghosszabbítására irányuló próbálkozások és az esetleges új vádak ellen; mivel december 30-án a blogger egészségi állapota romlott, és elvesztette eszméletét; mivel rokonainak nyomására leállította a száraz éhségsztrájkot, és elkezdett folyadékokat inni; mivel 2019. január 11-én az EU azerbajdzsáni küldöttsége meglátogathatta, és megerősítést nyert, hogy orvosi ellátásban részesül;

D.  mivel nem elszigetelt esetről van szó, a hatóságok ugyanis számos esetben új vádakat hoznak fel azon politikai foglyokkal szemben, akiknek aktuális börtönbüntetése hamarosan véget ér; mivel a keleti partnerség civil társadalmi fóruma szerint az elmúlt hónapokban ez az ötödik ilyen eset;

E.  mivel 2019. január 4-én a bakui Nizami Körzeti Bíróság közigazgatási szankciót rótt ki azon személyekre – név szerint Mete Turksoyra, Afghan Sadigovra, Nurlan Gahramanlire, Elimkhan Aghayevra, Sakhavat Nabiyevra, Ismayil Islamoghlura, Goshgar Ahmadovra,Yashar Khaspoladovra, Farid Abdinovra, Elchin Rahimzadéra, Orkhan Mammadovra, Bakhtiyar Mammadlira, Fatima Movlamlira, Matanat Mahmurzayevára és Parvin Abishovára –, akik részt vettek a Mehman Huseynov elleni új büntetőügy ellen szervezett tiltakozásban; mivel az összes vádlottat bűnösnek találták a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyv 513.2. cikkének (a gyűlésekre, csoportosulásokra és felvonulásokra vonatkozó szabályok megsértése) megsértésében;

F.  mivel Azerbajdzsánban a médiakörnyezet és a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében nem mutatkozik jelentős előrelépés; mivel a Riporterek Határok Nélkül 2018. évi sajtószabadság-indexében Azerbajdzsán 180 ország közül a 163. helyen áll; mivel jelenleg 10 újságíró tölti börtönbüntetését Azerbajdzsánban;

G.  mivel az országon belül elérhetetlen számos független médiahonlapot és -portált továbbra is blokkolnak, köztük van az Azadliq Radio (Radio Free Europe/Radio Liberty Azerbaijan Service) és annak nemzetközi szolgáltatása, a Radio Free Europe Radio Liberty, az Azadliq újság (amely nem kapcsolódik az Azadliq rádióhoz), a Meydan TV és az Azerbaijan Saadi (Azerbaijan Hour) című újság; mivel 2017 végén és 2018 elején nagyszámú azeri polgárt vontak kérdőre, amiért kritikus észrevételeket posztoltak a Facebookon, vagy pusztán mert lájkoltak a közösségi médiában valamely állapotbejegyzést, vagy a politikai megmozdulások esetében az „ott leszek” gombra kattintottak;

H.  mivel 2018 decemberében a bakui gazdasági és közigazgatási bíróság több mint 23 000 euró összegű bírság megfizetésére kötelezte Khadija Ismayilova oknyomozó újságírót egy, a Szabad Európa Rádiót érintő, feltételezett jövedelemadó-csalással kapcsolatos ügyben, amely rádiónál ő szerkesztőként dolgozott, és amelynek soha nem volt törvényes képviselője; mivel ügyvédje, Yalchin Imanov egyike azoknak a személyeknek, akiket kizártak az azerbajdzsáni ügyvédi kamarából; mivel 2019. január 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott a Khadija Ismayilova által az azerbajdzsáni kormány ellen benyújtott, a magánéletére vonatkozó videók terjesztésével kapcsolatos kereset ügyében, és megállapította, hogy megsértették az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkében (a magán- és családi élet tiszteletben tartása) és 10. cikkében (a véleménynyilvánítás szabadsága) biztosított jogait;

I.  mivel a polgári és közigazgatási eljárási törvény és az ügyvédi kamarára vonatkozó törvény 2017-ben bevezetett módosításai megtiltják, hogy olyan gyakorló ügyvédek, akik nem tagjai az ügyvédi kamarának, a bíróság előtt megjelenjenek és ügyfeleiket képviseljék; mivel ez az új szabály számos olyan ügyvédet céloz meg, akik az ellenzék tagjait és emberi jogi aktivistákat képviselnek, és akiket kizártak a kamarából vagy fegyelmi intézkedésekkel néznek szembe;

J.  mivel Azerbajdzsán tagja az Európa Tanácsnak, és így elkötelezte magát a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett; mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) Azerbajdzsánnal foglalkozó társelőadói és az Európa Tanács emberi jogi biztosa mélységes aggodalmának adott hangot a Mehman Huseynov elleni új vádak miatt; mivel az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselője ugyanilyen aggodalmaknak adott hangot;

K.  mivel 2018. július 11-én az EU és Azerbajdzsán véglegesítette partnerségi prioritásait, és meghatározta az elkövetkező években az EU és Azerbajdzsán közötti partnerség irányát meghatározó és a partnerséget elmélyítő közös szakpolitikai prioritásokat;

1.  felszólít Mehman Huseynov azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és sürgeti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy ejtsenek minden ellene felhozott új vádat; aggodalmát fejezi ki Mehman Huseynov egészségi állapotával kapcsolatban, amelynek tekintetében a hatóságoknak biztosítaniuk kell minden szükséges szakszerű orvosi segítséget, továbbá lehetővé kell tenniük számára a rendszeres kapcsolattartást a családjával és a szakmai titoktartási kötelezettséghez kötött jogi képviselőjével;

2.  felszólít arra, hogy Azerbajdzsán vessen véget az ellenvélemények elfojtásának és felhív valamennyi politikai fogoly, köztük újságírók, emberijog-védők és más civil társadalmi aktivisták, többek között – de nem kizárólagosan – Afgan Mukhtarli, Ilkin Rustamzadeh, Rashad Ramazanov, Seymur Hazi, Giyas Ibrahimov, Mehman Huseynov, Bayram Mammadov, Araz Guliyev, Tofig Hasanli, Ilgiz Qahramanov és Afgan Sadygov azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására a börtönből, valamint felszólít az ellenük felhozott valamennyi vád ejtésére és politikai és polgári jogaik teljes körű helyreállítására,

3.  üdvözli, hogy az elmúlt pár évben Azerbajdzsánban szabadon bocsátottak több kiemelkedő emberijog-védőt, újságírót, ellenzéki személyt és aktivistát; felszólítja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy biztosítsák a korlátozások hatálya alatt állók, köztük Ilgar Mammadov, Intigam Alyiev, Khadija Ismaiylova és más újságírók szabad mozgását, és tegyék lehetővé számukra, hogy szabadon dolgozhassanak; aggodalmát fejezi ki a Khadija Ismaiylova ellen felhozott új büntetőjogi vádak miatt, és kéri azok ejtését;

4.  emlékezteti Azerbajdzsánt az emberi jogok európai egyezményéből eredő kötelezettségeire, és felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben és hajtsák végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit;

5.  sürgeti az azerbajdzsáni kormányt, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságával és emberi jogi biztosával teljes mértékben működjön együtt és ajánlásaikat, valamint az ENSZ különleges eljárásait az emberi jogi jogvédőkkel kapcsolatban hajtsa végre, továbbá hogy – többek között a civil társadalom finanszírozását súlyosan korlátozó jogszabályok módosítása révén – biztosítsa, hogy a független civil társadalmi csoportok és aktivisták szabadon és korlátozás nélkül működhessenek;

6.  felszólítja Azerbajdzsánt, hogy a jogszabályokban és a gyakorlatban is teljes mértékben garantálja a sajtó és a média szabadságát mind az interneten, mind azon kívül annak érdekében, hogy a nemzetközi normákkal összhangban garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát;

7.  sürgeti az azeri hatóságokat, hogy biztosítsák az ügyvédi kamara de facto függetlenségét a végrehajtó hatalomtól; kitart amellett, hogy a szakmájukat függetlenül gyakorló ügyvédek számára lehetővé kell tenni, hogy folytassák a szakma gyakorlását és ügyfeleiket közjegyző által hitelesített meghatalmazás alapján képviselhessék, és felszólít arra, hogy vessenek véget az ellenzéket és az emberi jogi aktivistákat képviselő ügyvédek kamarából való önkényes kizárásnak;

8.  aggodalmát fejezi ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének több tagját érintő állítások és az európai döntéshozók jogtalan eszközökkel való befolyásolására tett állítólagos kísérletek miatt, amelyek célja, hogy gátat szabjanak a súlyos azerbajdzsáni jogsértésekkel kapcsolatos bírálatoknak;

9.  aggodalmát fejezi ki az azerbajdzsáni LMBTI-személyek helyzete miatt, és felszólítja az azeri kormányt, hogy hagyjon fel az LMBTI-személyek jogait előmozdító és védő emberi jogi jogvédők akadályozásával és megfélemlítésével;

10.  hangsúlyozza az EU és Azerbajdzsán közötti új megállapodás fontosságát; kiemeli, hogy az új megállapodás alapját a demokratikus reformoknak, a jogállamiságnak, a jó kormányzásnak, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának kell képeznie; hangsúlyozza, hogy az új megállapodásról zajló tárgyalások során szoros figyelemmel fogja követni a helyzetet, mielőtt döntene egyetértése megadásáról;

11.  felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy Mehman Huseynov és az összes többi azerbajdzsáni politikai fogoly szabadon bocsátása továbbra is képezzen prioritást az EU és Azerbajdzsán közötti kétoldalú kapcsolatokban;

12.  sürgeti az EU és a tagállamok azerbajdzsáni küldöttségeit, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket a politikai foglyok, riporterek és bloggerek, korrupcióellenes aktivisták, emberi jogi jogvédők és a civil társadalom tagjai támogatására és segítésére;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottságnak, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek.

(1) HL C 331., 2018.9.18., 105. o.
(2) HL C 316., 2017.9.22., 207. o.
(3) HL C 234., 2016.6.28., 2. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0294.
(5) HL C 356., 2018.10.4., 130. o.
(6) HL C 337., 2018.9.20., 82. o.
(7) A/HRC/36/37/Add.1. számú jelentés, 2017.8.2.


Szudán
PDF 135kWORD 50k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása Szudánról (2019/2512(RSP))
P8_TA(2019)0034RC-B8-0053/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szudánról szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között a 2018. május 31-i(1), a 2018. március 15-i(2), a 2017. november 16-i(3) és a 2016. október 6-i állásfoglalását(4),

–  tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek a Szudáni Köztársaság 1986 óta részes fele,

–  tekintettel arra, hogy 2007-ben Szálih Mahmúd Oszmán emberijog-védőnek ítélték oda a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat,

–  tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Tanács Szudánra vonatkozó, 2018. november 19-i következtetéseire,

–  tekintettel a trojka (az Egyesült Államok, Norvégia és az Egyesült Királyság) és Kanada által a továbbra sem szűnő szudáni tiltakozásokra adott válaszról tett, 2019. január 8-i nyilatkozatra,

–  tekintettel a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szóvivőjének a továbbra sem szűnő szudáni tiltakozásokról szóló, 2018. december 24-i és 2019. január 11-i nyilatkozataira,

–  tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,

–  tekintettel Szudán 2005. évi alkotmányára,

–  tekintettel a szudáni kormány által 2005-ben aláírt Cotonoui Megállapodásra,

–  tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2018. december 11-én rendezett, szudáni emberi jogi helyzetről szóló interaktív párbeszédre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel december közepén a szudáni kormány bejelentette, hogy az egyre növekvő infláció miatt véget vet az alapvető árucikkek számára nyújtott támogatásoknak; mivel az országban fennálló, mintegy 122%-os infláció jelenleg a második legmagasabb a világon(5);

B.  mivel 2018. december 19. óta Szudán-szerte tüntetők vonultak az utcákra az ármelkedések, az alapvető árucikkek támogatásának csökkentése és az üzemanyaghiány ellen tiltakozva; mivel e tiltakozások a városokról és falvakról a fővárosra, Kartúmra is átterjedtek;

C.  mivel a tüntetések kibővültek, és további tízezrek vonultak az utcára, és a tekintélyelvű rezsimet ellenzők a szudáni társadalom széles keresztmetszetét képviselik, és lemondásra szólítják fel a 29 éve hatalmon lévő Omár al-Basír elnököt;

D.  mivel a tüntetőkkel szolidaritást vállalva 22 politikai párt kilépett a kormányból; mivel a tiltakozásokat az elnök néhány korábbi szövetségese és kormányzó pártjának néhány tagja támogatja, akik komoly kihívás elé állítják al-Basír elnököt, aki módosítani kívánja az alkotmány 57. cikkét annak érdekében, hogy megbízatása élete végéig szóljon;

E.  mivel 2019. január 1-jén 22 ellenzéki politikai párt és csoport követelte, hogy al-Basír elnök adja át a hatalmat egy „szuverén tanácsnak” és egy átmeneti kormánynak, amely egy „megfelelő” időpontra demokratikus választásokat tűzne ki; mivel a következő szudáni elnökválasztások 2020-ban esedékesek; mivel a szudáni alkotmány értelmében al-Basír elnök nem jelöltetheti magát újra, ha jelenlegi megbízatása véget ér; mivel egyes szudáni törvényhozók kijelentették, hogy hajlandók módosítani az alkotmányt az elnök hivatali idejének meghosszabbítása céljából, lehetővé téve, hogy al-Basír elnököt 2020-ban újraválasszák;

F.  mivel a szudáni hatóságok nemzeti biztonsági erőket, rendőröket és paramilitáris csoportokat is bevetettek, akik túlzott erőszakot alkalmaztak a fegyvertelen tüntetők feloszlatására, gumibottal ütötték őket és éles lőszereket, gumilövedékeket és könnygázt is használtak;

G.  mivel al-Basír elnök az egyetlen olyan, hivatalban lévő államfő, aki körözés alatt áll a dárfúri etnikai tisztogatásra irányuló kampánya során elkövetett, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények és népirtás miatt, és aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) 2009. március 4-én és 2010. július 12-én elfogatóparancsot adott ki; mivel annak ellenére, hogy Szudán mint állam nem részese a Római Statútumnak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1593(2005). számú határozata értelmében együtt kell működnie az NBB-vel; mivel az ellene kiadott elfogatóparancs ellenére al-Basír elnök büntetlenül folytatta a bűncselekmények elkövetését, a polgári személyek elleni bombázásokat és támadásokat Dárfúron kívül a Kék-Nílus és Dél-Kordofán tagállamokban élőkre is kiterjesztve;

H.  mivel a nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint 2019. január 1-jére a halálos áldozatok száma elérte a 45-öt; mivel a szudáni kormány csak 24 halálesetről számolt be; mivel 2019. január 9-én további három tüntető vesztette életét egy szudáni kormányellenes tüntetés során; mivel ugyanazon a napon került sor Kartúmban az al-Basír elnököt támogató első megmozdulásra;

I.  mivel a szudáni kormány szerint a rendőrség a tiltakozások három hetében 816 személyt tartóztatott le, de a civil társadalom szerint a tényleges szám sokkal magasabb; mivel a kartúmi egyetem karainak több alkalmazottját is letartóztatták azután, hogy csatlakoztak a tiltakozásokhoz; mivel számos – többek között súlyos sérüléseket elszenvedett – ellenzéki vezető, újságíró, emberijog-védő, egyetemi professzor és diák továbbra is őrizetben van, és sem családtagjaik, sem ügyvédek, sem orvosok nem látogathatják meg őket;

J.  mivel 2019. január 8-án Szálih Mahmúd Oszmán szudáni emberi jogi ügyvédet, a Szaharov-díj 2007. évi kitüntetettjét letartóztatták ügyvédi irodájában; mivel a hatóságok megerősítették, hogy őrizetben van, de fogva tartásának helyét nem hozták nyilvánosságra; mivel Oszmán úr családja rendkívüli módon aggódik fogva tartása miatt, mivel magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenved, ami orvosi nyomon követést tesz szükségessé;

K.  mivel a letartóztatási hullám kiterjedt számos emberijog-védőre és ellenzéki képviselőre is;

L.  mivel 2019. január 8-án Ali Oszmán Taha korábbi alelnök figyelmeztette a kormány ellenzőit, hogy a milícia „brigádjai” meg fogják védeni az országot;

M.  mivel a szabad, független és pártatlan média a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme; mivel a kormány megakadályozta a közösségi média honlapjaihoz való hozzáférést, és több napilap tartózkodott az újságok kinyomtatásától azt követően, hogy a Szudáni Nemzeti Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (NISS) korlátozásokat vezetett be a tiltakozásokkal kapcsolatos információk közzétételét illetően; mivel a VPN-ek széles körű használata lehetővé tette az emberek számára, hogy grafikus képeket és videofelvételeket osszanak meg egymással a megsebesített vagy megölt tüntetőkről; mivel a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadsággal kapcsolatos 2018. évi rangsorában Szudán 180 ország között a 174. helyen áll; mivel 2019. január 13-án a Szudáni Szakemberek Egyesülete, amely többek között orvosokat, professzorokat és mérnököket tömörít, „a lázadás hete” alkalmából tiltakozásra szólított fel a fővárosban, Kartúmban és más városokban, például a keleti Madaniban, a déli Kosztiban és az északi Dongolában; mivel első alkalommal a dárfúri konfliktus sújtotta régióban, Nyalában és al-Faserben is közzétettek a tiltakozásra való felhívást;

N.  mivel emberijog-védők szerint országszerte különösen sok, a dárfúri régióból származó személyt zaklattak és tartóztattak le, akkor is, ha nem vettek részt a tüntetéseken;

O.  mivel Szudán még nem ratifikált több alapvető emberi jogi szerződést, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt;

P.  mivel az Egyesült Államok, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta és Kanada által támogatott trojka nyilvánosan elítélte a szudáni tüntetések brutális elfojtását;

Q.  mivel az Unió magas szintű kapcsolatokat tart fenn a szudáni kormánnyal, többek között biztosok Szudánba látogatása révén;

R.  mivel az Open Doors International által összeállított 2018. évi World Watch lista szerint Szudán a világon a negyedik legrosszabb ország a keresztények számára; mivel a többi vallási kisebbség és a nem hívők helyzete szintén kihívásokkal teli;

1.  határozottan elítéli a NISS által a továbbra sem szűnő lakossági tiltakozások során alkalmazott túlzott erőszakot és a szudáni hatóságok általi folyamatos elnyomást, amely továbbra is aktivistákat és emberijog-védőket, valamint ügyvédeket, tanárokat, diákokat és orvosokat vesz célba;

2.  felszólítja a szudáni kormányt, hogy vessen véget a halálos kimenetelű erőszaknak, az önkényes letartóztatásoknak és a békés tüntetők őrizetbe vételének, valamint hogy akadályozza meg a további vérontást és a kínzások alkalmazását; hangsúlyozza, hogy valamennyi bűnüldöző és biztonsági testületnek a kormány közvetlen ellenőrzése alatt kell eljárnia, összhangban Szudán alkotmányos és nemzetközi kötelezettségeivel;

3.  részvétét fejezi ki a lakossági tiltakozások kezdetekor induló erőszak áldozatainak és azok családjának;

4.  követeli a Szaharov-díjas Szálih Mahmúd Oszmán azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátását, és nyomatékosan felszólítja a szudáni kormányt, hogy biztosítsanak számára sürgős orvosi ellátást, és akadálytalan hozzáférést ügyvédjéhez és családjához;

5.  kéri a szudáni kormányt, hogy tartsa tiszteletben a lakosság azon jogát, hogy hangot adjon aggodalmainak, és tegye lehetővé a szudáni emberijog-védők számára, hogy korlátozások és megtorlások nélkül jogszerűen végezhessék munkájukat az emberi jogok védelmében;

6.  különösen aggódik a szudáni hatóságok által 2018. december 23-án letartóztatott 32 dárfúri származású egyetemi hallgató sorsa miatt, akiket a médiában is közszemlére tettek, és akiket állítólag azzal vádolnak, hogy Izraelben képezték ki őket, és őket okolják a tiltakozások folytatódásáért;

7.  követeli, hogy a szudáni kormány haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon valamennyi emberijog-védőt, újságírót, politikai ellenzéki vezetőt és más olyan tiltakozót, akit jelenleg vádemelés és tárgyalás nélkül tartanak fogva, és a bíróság elé állított személyek számára teljes körűen biztosítsa a jogi képviselethez való hozzáférést; felszólítja a szudáni kormányt, hogy adjon számot e személyek hollétéről;

8.  felszólítja a szudáni kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja ki a rendőrség és a NISS által letartóztatott emberekkel szembeni kínzásokra, bántalmazásokra, önkényes fogva tartásra és túlzott erőszakra vonatkozó valamennyi állítást, ideértve a szükséges orvosi kezelés megtagadását is, és tisztességes bírósági eljárás keretében számoltassa el a felelősöket annak érdekében, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozza, és a felelősöket a nemzetközi normákkal összhangban felelősségre vonja;

9.  úgy véli, hogy a szabad, független és pártatlan média, amelyben a nyílt vita kulcsszerepet tölt be, a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme; felhívja az Uniót, hogy fokozottan törekedjen a véleménynyilvánítás szabadságának külső politikái és eszközei révén való előmozdítására, többek között Szudánban is;

10.  követeli az internethez való hozzáférésre vonatkozóan bevezetett korlátozások és a véleménynyilvánítás szabadságának az újságok cenzúrázása révén való korlátozása haladéktalan megszüntetését, és nyomatékosan felszólítja Szudánt, hogy hajtson végre reformokat a véleménynyilvánítás szabadságának garantálása érdekében, alkotmányos kötelezettségeivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival, többek között az első ízben 2005. június 25-én, Luxembourgban módosított Cotonoui Megállapodással összhangban;

11.  sajnálatosnak tartja a keresztények, más vallásúak és nem hívők állam által jóváhagyott üldözését, valamint a templomok bezáratását és lerombolását; ismételten leszögezi, hogy a gondolat, a vallás és a meggyőződés szabadsága egyetemes emberi jog, amelyet mindenhol és mindenki esetében meg kell védeni;

12.  hangsúlyozza a választási naptár fenntartásának fontosságát, ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy megkezdődött a szudáni alkotmány megváltoztatására irányuló folyamat annak lehetővé tétele érdekében, hogy al-Basír elnök még egyszer elnökjelöltként indulhasson;

13.  ismételten kéri, hogy al-Basír elnök tegyen eleget a nemzetközi jognak, összhangban azon egyezményekkel és szerződésekkel, amelyeknek kormánya is részes fele; támogatja továbbá az NBB szerepét a vele szemben háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás miatt emelt vádak kivizsgálásában;

14.  emlékeztet Sztilianidesz biztos 2018. május 31-én, az Európai Parlamentben tett nyilatkozatára, amelyben kifejtette, hogy az Unió továbbra is élni fog a rendelkezésére álló különböző eszközökkel a szudáni nők és lányok emberi jogainak előmozdítása és védelme érdekében, többek között a minőségi oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük javítása és jogaik közösségeken belüli tudatosítása révén, különösen az olyan káros gyakorlatok visszaszorítása érdekében, mint amilyen a női nemi szervek megcsonkítása;

15.  nyomatékosan felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő) és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a „migrációkezelési” és a terrorizmusellenes intézkedések ne veszélyeztessék az emberi jogok támogatását; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Unió és egyes tagállamok Szudánnal folytatott migrációügyi együttműködését a rezsim ürügyként használja arra, hogy növelje az emberek ellenőrzésére és elnyomására való képességét, például – többek között a határokon – a megfigyelési képességek megerősítése révén, valamint – például biometrikus – felszerelések biztosítása révén; felhívja ezért az Uniót és tagállamait, hogy biztosítsanak teljes átláthatóságot a biztonság területére vonatkozó, Szudán részvételével zajló projektek tekintetében, ideértve valamennyi tervezett tevékenységet és az uniós és nemzeti finanszírozás kedvezményezettjeit is;

16.  ismételten felszólít a belső elnyomásra használt vagy használható bármely biztonsági berendezés, többek között az internetes felügyeleti technológiák olyan államok – például Szudán – részére történő kivitelének, értékesítésének, frissítésének és karbantartásának uniós szintű betiltására, amelyek ember jogi megítélése aggodalmakra ad okot;

17.  tudomásul veszi az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a továbbra sem szűnő tiltakozásokkal kapcsolatban tett nyilatkozatát; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy nyilvánosan ítélje el az ijesztő szudáni helyzetet, és használjon fel minden rendelkezésére álló befolyásolási eszközt arra, hogy a szudáni hatóságokat rászorítsa a még mindig folyó erőszak és elnyomás, tömeges letartóztatások és öldöklések beszüntetésére, valamint ösztönözze őket arra, hogytartsák tiszteletben a nemzetközi normákat és jogszabályokat;

18.  hangsúlyozza az Unió elkötelezettségét a humanitárius segítségnyújtás és a szudáni civil társadalmi szervezetek támogatása iránt, és arra ösztönzi az Uniót és tagállamait, hogy folytassák erőfeszítéseiket e területeken; nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Fejlesztési Alap keretén belül fokozza a szudáni emberijog-védőknek és civil társadalmi szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Szudán kormányának, az Afrikai Uniónak, az ENSZ főtitkárának, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek és a Pánafrikai Parlamentnek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0233.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0080.
(3) HL C 356., 2018.10.4., 50. o.
(4) HL C 215., 2018.6.19., 33. o.
(5) Steve H. Hanke, a Johns Hopkins Egyetem professzorának számítása szerint. https://allafrica.com/stories/201807230267.html


A litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási program *
PDF 181kWORD 51k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i jogalkotási állásfoglalása a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási program létrehozásáról (Ignalina-program), valamint az 1369/2013/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0466 – C8-0394/2018 – 2018/0251(NLE))
P8_TA(2019)0035A8-0413/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0466),

—  tekintettel a 2003. évi csatlakozási okmányra és különösen az ahhoz csatolt 4. jegyzőkönyv 3. cikkére,

–  tekintettel a Tanács vélemény iránti kérelmére (C8-0394/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A8-0413/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A 2003. évi csatlakozási okmány az Ignalina atomerőműről szóló 4. jegyzőkönyvében (1) Litvánia kötelezte magát arra, hogy 2004. december 31-ig, illetve 2009. december 31-ig leállítja az Ignalina atomerőmű 1. és 2. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat.
(1)  A 2003. évi csatlakozási okmánynak az Ignalina atomerőműről szóló 4. jegyzőkönyvében1 Litvánia kötelezte magát arra, hogy 2004. december 31-ig, illetve 2009. december 31-ig leállítja az Ignalina atomerőmű 1. és 2. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat. Az Ignalina-program jogalapját továbbra is a 4. jegyzőkönyv képezi.
_____________
_________________
1 HL L 236., 2003.9.23., 944. o.
1 HL L 236., 2003.9.23., 944. o.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeinek megfelelően, valamint az Európiai Unió támogatásával Litvánia határidőre leállította a két blokkot, és jelentős előrelépést tett azok leszerelése felé. A sugárzásveszély szintjének folyamatos csökkentéséhez további munkálatok elvégzésére van szükség. A rendelkezésre álló becslések szerint 2020 után további pénzügyi forrásokra lesz szükség e cél megvalósításához.
(2)  A csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeinek megfelelően, valamint az Európiai Unió támogatásával Litvánia határidőre leállította a két blokkot, és jelentős előrelépést tett azok leszerelése felé. A sugárzásveszély szintjének folyamatos csökkentéséhez további munkálatok elvégzésére van szükség. A rendelkezésre álló becslések szerint, és tekintettel a 2038-ra tervezett végső leállításra, 2020 után további jelentős pénzügyi forrásokra lesz szükség e cél megvalósításához. A leszerelési terv 2038-ig történő végrehajtásához az 1548 millió EUR összegű finanszírozási hiányt pótolni kell.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és tagállami jogszabályoknak. Az e rendelet hatálya alá tartozó atomerőmű leszerelését a nukleáris biztonságra vonatkozó jogszabályokkal, nevezetesen a 2009/71/Euratom1 tanácsi irányelvvel és a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályokkal, nevezetesen a 2011/70/Euratom2 tanácsi irányelvvel összhangban kell megvalósítani. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése iránti végső felelősség Litvániáé.
(3)  A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és tagállami jogszabályoknak. Az e rendelet hatálya alá tartozó atomerőmű leszerelését a nukleáris biztonságra vonatkozó jogszabályokkal, nevezetesen a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvvel1 és a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályokkal, nevezetesen a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvvel2 összhangban kell megvalósítani. A nukleáris biztonsággal, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatos végső felelősség Litvániáé. A 2011/70/Euratom irányelv azonban lehetővé teszi, hogy az Unió leszerelési projektek széles köréhez járuljon hozzá, beleértve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok tárolását és végleges elhelyezését. Míg a 2011/70/Euratom irányelv rögzíti, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének költségeit azoknak kell viselniük, akiknél ezek az anyagok keletkeznek, ez a rendelkezés nem alkalmazható visszamenőleges hatállyal Litvániára, amely az Ignalina atomerőművet az említett irányelv elfogadása előtt állította le, így nem volt abban a helyzetben, hogy elegendő forrást gyűjthessen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok tárolására és végleges elhelyezésére.
_____________
_________________
1 A Tanács 2009. június 25-i 2009/71/Euratom irányelve a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).
1 A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).
2 A Tanács 2011. július 19-i 2011/70/Euratom irányelve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).
2 A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Elismerve, hogy a Szovjetuniótól örökölt két 1500 MW teljesítményű RBMK reaktorral rendelkező Ignalina atomerőmű idő előtti leállítása és az azt követő leszerelése példa nélküli, és Litvánia számára kivételes pénzügyi terhet jelentett, amely az ország méretével és gazdasági erejével nem áll arányban, a 4. jegyzőkönyv leszögezte, hogy az Ignalina-program keretében biztosított uniós támogatásnak zavartalanul folytatódnia kell és a 2006 utáni időszakra is meghosszabbításra kerül, a következő pénzügyi keret időszakára.
(4)  Elismerve, hogy a Szovjetuniótól örökölt, a Csernobilban használtakhoz hasonló két 1500 MW teljesítményű (grafitmoderátoros, csatorna típusú) RBMK reaktorral rendelkező Ignalina atomerőmű idő előtti leállítása és az azt követő leszerelése példa nélküli – mivel a gyakorlatban a világ egyetlen pontján sem volt példa hasonló felépítésű reaktor leszerelésére –, és Litvánia számára kivételes pénzügyi terhet jelentett, amely az ország méretével és gazdasági erejével nem áll arányban, a 4. jegyzőkönyv leszögezte, hogy az Ignalina-program keretében biztosított uniós támogatásnak zavartalanul folytatódnia kell, és az a 2006 utáni időszakra is meghosszabbításra kerül, a következő pénzügyi keret időszakára, egészen a jelenleg 2038-ra tervezett végső leállítás időpontjáig.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Ezenfelül a programnak garantálnia kell a program során szerzett ismeretek terjesztését a többi tagállam felé, továbbá az együttműködést és a szinergiát a többi releváns, Bulgáriában és Szlovákiában zajló leszerelési tevékenységeket támogató uniós programmal, valamint az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával; mivel az ilyen intézkedések képviselik a legnagyobb hozzáadott értéket az Unió számára.
(10)  Ezenfelül a programnak garantálnia kell a program során szerzett ismeretek terjesztését a többi tagállam felé, továbbá az együttműködést és a szinergiát a többi releváns, Bulgáriában és Szlovákiában zajló leszerelési tevékenységeket támogató uniós programmal, valamint az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával. Ahhoz, hogy ezek az intézkedések a lehető legnagyobb uniós hozzáadott értéket eredményezzék, az ismeretek terjesztéséhez kapcsolódó finanszírozás nem képezheti részét a leszerelési munkálatok finanszírozásának, hanem annak egyéb uniós pénzügyi forrásokból kell származnia.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az Ignalina atomerőmű leszereléséhez – a biztonság és a lehető legnagyobb hatékonyság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértői hátteret kell igénybe venni, kellő figyelmet fordítva a leszerelés által érintett létesítmények természetére és technológiai jellemzőire, tekintetbe véve a legjobb nemzetközi gyakorlatokat is.
(11)  Az Ignalina atomerőmű leszereléséhez – a biztonság és a lehető legnagyobb hatékonyság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértői hátteret kell igénybe venni, kellő figyelmet fordítva a leszerelés által érintett létesítmények természetére és technológiai jellemzőire, tekintetbe véve a legjobb nemzetközi gyakorlatokat is és versenyképes fizetést biztosítva a szakképzett személyzet számára.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Annak érdekében, hogy az e rendeletben odaítélt uniós támogatás a legnagyobb hozzáadott értéket teremtse, a Bizottság és Litvánia gondoskodni fog a leszerelési folyamat alakulásának hatékony nyomon követéséről és ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a felelősség végső soron Litvániát terheli. Ez magában foglalja az előrehaladás és a teljesítmény hatékony mérését, valamint szükség esetén korrekciós intézkedések bevezetését.
(12)  Annak érdekében, hogy az e rendeletben odaítélt uniós támogatás a legnagyobb hozzáadott értéket teremtse, a Bizottságnak és Litvániának gondoskodnia kell a leszerelési folyamat alakulásának hatékony nyomon követéséről és ellenőrzéséről. Ez magában foglalja az előrehaladás és a teljesítmény hatékony nyomon követését, valamint szükség esetén korrekciós intézkedések bevezetését Litvánia és az Unió részvételével.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A programot az Európai Unió és Litvánia közös pénzügyi hozzájárulásával kell lefolytatni. Az Európai Unió által biztosított társfinanszírozás felső határértékét a korábbi programok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatoknak megfelelően meg kell határozni. A hasonló uniós programoknál alkalmazott gyakorlatot és Litvánia gazdasági megerősödését figyelembe véve az Ignalina leszerelési program kezdete és a jelen rendelet által finanszírozott tevékenységének megvalósításának végéig az uniós társfinanszírozási arány nem haladhatja meg a támogatható költségek 80%-át. A fennmaradó társfinanszírozási összeget Litvániának vagy az Uniós költségvetéstől eltérő más forrásoknak nevezetesen nemzetközi pénzügyi szervezetnek és más adományozóknak – kell biztosítania.
(16)  A programot az Európai Unió és Litvánia közös pénzügyi hozzájárulásával kell lefolytatni. A 2003. évi csatlakozási okmány 4. jegyzőkönyve rögzíti, hogy az Ignalina-program keretében nyújtott uniós hozzájárulás mértéke egyes intézkedések esetében az összes kiadás 100%-át is elérheti. A korábbi programok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatoknak megfelelően meg kell határozni az Európai Unió által biztosított társfinanszírozás küszöbértékét. Figyelembe véve a bulgáriai, szlovákiai és litvániai atomerőművek leszerelését segítő uniós támogatási programok értékeléséről és végrehajtásáról szóló 2018. évi bizottsági jelentés eredményeit és Litvánia azon politikai kötelezettségvállalását, hogy 14%-kal járul hozzá a leszerelés teljes költségéhez, az uniós társfinanszírozási arány az Ignalina leszerelési program kezdetétől az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek megvalósításának végéig a támogatható költségek 86%-a kell hogy legyen. A fennmaradó társfinanszírozást Litvániának és az Uniós költségvetéstől eltérő más forrásoknak kell biztosítania. Törekedni kell más finanszírozási források bevonására, nevezetesen nemzetközi pénzügyi intézményektől és más adományozóktól.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)   Az Ignalina-programon kívül továbbra is Litvániáé a végső felelősség az Ignalina régióban folytatott fejlesztésekért és beruházásokért, amely régióban alacsonyak a jövedelmek és az országban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, és ennek oka főként az Ignalina atomerőmű leállítása, amely a régió legnagyobb munkaadója volt.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A program a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerint folyó litván nemzeti program hatálya alá tartozik.
(19)  A program a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerint zajló litván nemzeti program hatálya alá tartozik, és ezen irányelv sérelme nélkül hozzájárulhat annak végrehajtásához.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)   Az Ignalina atomreaktor leszerelésének Unió általi pénzügyi támogatása történelmi okokból teljes mértékben indokolt, azonban a programnak nem szabad precedenst teremtenie az uniós források más atomreaktorok leszerelésének finanszírozására való felhasználásához. Minden tagállam erkölcsi kötelessége kell hogy legyen, hogy a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal, ezen belül a meglévő nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggésben várhatóan keletkező radioaktív hulladékokkal kapcsolatban ne hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. A nemzeti szakpolitikáknak „a szennyező fizet” elven kell alapulniuk.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
23 b preambulumbekezdés (új)
(23b)   A 2006/851/Euratom bizottsági ajánlás szerint „a szennyező fizet” elvet követve a nukleáris létesítmények üzemeltetőinek a létesítmény aktív élettartama alatt megfelelő pénzügyi forrásokat kell elkülöníteniük a jövőbeli leszerelés költségeinek fedezésére.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program általános célkitűzése, hogy Litvánia támogatást kapjon az Ignalina atomerőmű leszerelésének végrehajtásához, különös hangsúllyal az Ignalina atomerőmű leszereléséhez kapcsolódó sugárbiztonsági kihívások leküzdésén, és hogy a nukleáris leszerelésről szerzett ismeretek széles körben elterjedjenek az EU tagállamaiban.
(1)  A program általános célkitűzése, hogy Litvánia megfelelő támogatást kapjon az Ignalina atomerőmű leszerelésének biztonságos végrehajtásához, különös hangsúlyt fektetve az Ignalina atomerőmű leszereléséhez kapcsolódó sugárbiztonsági kihívások leküzdésére, beleértve a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló létesítmények biztonságossá tételét.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program konkrét célja az ignalinai berendezések és reaktorok leszerelése és sugármentesítése a leszerelési tervvel összhangban, a múltban és a leszerelés során keletkezett hulladék biztonságos kezelése, valamint az ennek során létrejött ismeretek elterjesztése az uniós érdekelt felek között.
(2)  A program célja az ignalinai berendezések és reaktorok leszerelése és sugármentesítése a leszerelési tervvel összhangban, valamint a múltban és a leszerelés során keletkezett hulladék további biztonságos kezelése.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A program további kiegészítő célkitűzése annak biztosítása, hogy a nukleáris leszerelésről szerzett ismeretek széles körben elterjedjenek az EU összes tagállamában. A kiegészítő célkitűzést a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló pénzügyi támogatási program finanszírozza (COM(2018)0467).
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)   A konkrét célkitűzés részletes leírását az I. melléklet tartalmazza. A 12. cikk (2) bekezdésében lefektetett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően az Európai Bizottság végrehajtási aktusok révén módosíthatja az I. mellékletet.
(3)   A célkitűzés részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 552 000 000 EUR.
(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 780 000 000 EUR, amely a program fő célkitűzésének (leszerelési tevékenységek) végrehajtására használható fel.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
A programban 80%-nál magasabb összesített uniós társfinanszírozási arány nem alkalmazható. A fennmaradó finanszírozást Litvániának és az Uniós költségvetéstől eltérő más forrásoknak kell biztosítania.
A programban 86%-os összesített uniós társfinanszírozási arány alkalmazható. A fennmaradó finanszírozást Litvániának és az uniós költségvetéstől eltérő más forrásoknak kell biztosítania.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 bekezdés
(4)  A 2021 és 2027 közötti finanszírozási időszakban felmerülő főbb sugárbiztonsági kihívásokat a P.1, P.2 és P.4 jelű tételekhez tartozó intézkedések hivatottak megoldani. A reaktormagok leszerelése a P.2 jelű tétel alá tartozik. A P.3 jelű tétel kisebb kihívásokkal foglalkozik, míg a P.0 és a P.5 jelű tétel leszerelést támogató tevékenységeket tartalmaz.
(4)  A 2021 és 2027 közötti finanszírozási időszakban felmerülő főbb sugárbiztonsági kihívásokat a P.1, P.2, P.3 és P.4 jelű tételekhez tartozó intézkedések hivatottak megoldani. A reaktormagok leszerelése a P.2 jelű tétel alá tartozik. A P.0 és a P.5 jelű tétel leszerelést támogató tevékenységeket tartalmaz.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 5 bekezdés – I táblázat – P.3. tétel

A Bizottság által javasolt szöveg

I. táblázat

#

Tétel

Prioritás

P.3.

A kiégett nukleáris fűtőelemek kezelése

II.

Módosítás

I. táblázat

#

Tétel

Prioritás

P.3.

A kiégett nukleáris fűtőelemek kezelése

I.

Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
1 melléklet – 7 bekezdés
7.  A program nem terjed ki a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő elhelyezésére, ezeket a feladatokat a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv értelmében Litvániának a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére létrehozott saját nemzeti programja keretében kell megoldania.
7.  Míg a program a 2021 és 2027 közötti időszakban nem terjed ki a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő végleges elhelyezésére, Litvánia és az Unió kellő időben egyeztetéseket kezd a program e tevékenységekre való esetleges kiterjesztéséről a következő többéves pénzügyi kereten belül.

2017. évi éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről
PDF 185kWORD 61k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása az EBB pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló, 2017. évi éves jelentésről (2018/2151(INI))
P8_TA(2019)0036A8-0479/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2017. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2017. évi pénzügyi jelentésére és 2017. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel a 2017. évi fenntarthatósági jelentésre, az EU-n belüli EBB-műveletek hárompilléres értékeléséről szóló 2017. évi jelentésre és az Európai Beruházási Bank EU-n kívüli eredményeiről szóló 2017. évi jelentésre,

–  tekintettel a Számvizsgáló Bizottság 2017. évről szóló éves jelentéseire,

–  tekintettel az EBB 2017. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre és a 2017. évi vállalatirányítási jelentésre,

–  tekintettel az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank átláthatósági politikáját érintő állítólagos hiányosságokkal kapcsolatos 1316/2016/TN ügyben hozott határozatára(1),

–  tekintettel a panasztételi mechanizmus felülvizsgálatára, amelyre az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank átláthatósági politikáját érintő állítólagos hiányosságokkal kapcsolatos 1316/2016/TN ügyben hozott határozata nyomán került sor,

–  tekintettel az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának 2017. évi tevékenységi jelentésére és az EBB-csoport csalás elleni tevékenységeiről szóló 2017. évi jelentésre,

–  tekintettel az EBB-csoport 2017–2019 közötti időszakra készített operatív tervére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. és 9. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint annak az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvére és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 28. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára,

–  tekintettel a Parlamentnek az EBB 2015. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására(2), valamint az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(4) és az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel „az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbításáról, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetéséről szóló, 2016. szeptember 14-i bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0597, SWD(2016)0297 és SWD(2016)0298),

–  tekintettel az Ernst & Young 2016. november 8-i ad hoc ellenőrzésére az (EU) 2015/1017 rendelet (ESBA-rendelet) alkalmazása vonatkozásában,

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjának 2017. évi kezeléséről szóló, 2018. május 28-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0345),

–  tekintettel az EBB-nek az ESBA-ról készített, 2018. júniusi operatív értékelő jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) uniós garanciájának felhasználásáról és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjának működéséről készített, 2018. június 29-i átfogó jelentésre (COM(2018)0497),

–  tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között létrejött, 2016. szeptemberi háromoldalú megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az uniós pénzügyek jövője: Az uniós költségvetés működésének reformja” című, 2018. februári tájékoztatójára, valamint a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos, 2018. júliusi tájékoztatójára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0479/2018),

A.  mivel az EBB feladata a tagállamok integrációjához, kiegyensúlyozott fejlődéséhez, valamint gazdasági és társadalmi kohéziójához való hozzájárulás azáltal, hogy jelentős mennyiségű forrást teremt a tőkepiacokon, és azokból kedvező feltételekkel hitelt nyújt az Unió szakpolitikai célkitűzéseit támogató projektekhez;

B.  mivel a két egymást követő tőkeemelés, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kezelésén keresztül az európai beruházási terv végrehajtásában játszott meghatározó szerepe révén az EBB kulcsszereplője az uniós szintű gazdasági helyreállítási törekvéseknek;

C.  mivel az EBB-nek hozzá kell járulnia az inkluzív növekedéshez, a fenntartható és minőségi foglalkoztatáshoz, valamint az egyenlőtlenségek csökkentéséhez;

D.  mivel a különféle ágazatokban végzett rendszeres és alapos igényfelmérés létfontosságú egyrészt a különböző régiókban fennálló beruházási hiányok és korlátok feltárásához, másrészt pedig a növekedési és munkahelyteremtési lehetőségek azonosításához, a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljaihoz való további hozzájáruláshoz, valamint a piaci hiányosságok jellegének és méretének helyes meghatározásához a meglévő externáliáktól, illetve az ágazati és területi fejlesztési igényektől függően;

E.  mivel az EBB-nek a közpénzek bevonásában játszott szerepe nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Unió képes legyen reagálni az új gazdasági és környezeti tendenciákra, kockázatokra és a geopolitikai bizonytalanságokra, illetve alkalmazkodni azokhoz, egyúttal bővítve és erősítve az EBB-csoport kockázatfelügyeleti és prudenciális kockázatkezelési tevékenységét;

F.  mivel az utóbbi években jelentős változások történtek az EBB-csoport tevékenységének jellegében, volumenében, kockázati profiljában és összetettségében az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) révén, és a tendencia egyrészt az ESBA keretében nyújtott uniós garanciával fedezett, kisebb léptékű műveletek számának növekedése, másrészt pedig az Európai Bizottság nevében kezelt megbízatások és a nyújtott tanácsadó szolgáltatások körének jelentős bővülése irányába mutat;

G.  mivel a brexit hatással lesz az EBB tőkehelyzetére, tőkemegfelelésére és a közeljövőben várható hitelezési kapacitására;

H.  mivel az EBB-nek hozzáadott értéket kell teremtenie, biztosítva a legmagasabb szintű feddhetetlenséget és jó kormányzást, tekintettel különösen az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank átláthatósági politikáját érintő állítólagos hiányosságokkal kapcsolatos 1316/2016/TN ügyben hozott határozatában(7) megállapítottakra, továbbá a legmagasabb szintű átláthatóság és elszámoltathatóság mellett, összhangban az érvényben lévő bevált banki gyakorlattal;

I.  mivel az EBB-nek állandó prioritásként kell kezelnie a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a káros adózási gyakorlatok valamennyi formája elleni küzdelmet;

J.  mivel 2017. december 31-én az Európai Beruházási Alap (EBA) részvényeseinek köre az EBB-t (58,5%), az Unió képviseletében az Európai Bizottságot (29,7%) és 32 pénzügyi intézményt (11,8%) foglalt magában; mivel az EBA műveleteinek többségét jelenleg harmadik felekkel kötött konkrét megbízási megállapodások keretében finanszírozzák.

Az EBB szerepe a stratégiai közberuházások hozzáadott értékének biztosításában

1.  rámutat, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetű tagállamokban és kohéziós országokban még mindig a válság előtti szinten álló különféle ágazatokban a beruházási hiányok áthidalásához továbbra is szükség van a közberuházásokra, a válságból való kilábalás folytatása és az Unióban a hosszú távú és fenntartható növekedés, foglalkoztatás és kohézió ösztönzése érdekében;

2.  megállapítja, hogy az EBB összesített jegyzett tőkéje 243 milliárd EUR; megjegyzi, hogy az EBB részvényesei között szerepel valamennyi tagállam, és hogy a tagállamok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a befizetett tőke mellett kérésre további tőkét biztosítanak; rámutat, hogy a négy legnagyobb részvényes Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság, egyenként 39,14 milliárd EUR-s, azaz 16,11%-os részesedéssel;

3.  megjegyzi, hogy az EBB működési stratégiája szerint célja az olyan európai stratégiai célkitűzések támogatása, mint például az EU versenyképességének helyreállítása, a hosszú távú gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése, a környezet védelme és az energetikai átállás előmozdítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó projektek finanszírozása révén, az Unió fiatalabb nemzedéke előtt álló foglalkoztatási válság kezelése, az infrastrukturális projektek támogatása és a migráció okainak enyhítéséhez való hozzájárulás;

4.  úgy véli, hogy az EBB pénzügyi szempontból fontos szerepet tölt be, így jelentős eredményeket érhet el az Unión belüli egyenlőtlenségek csökkentésében, továbbá felhívja az EBB-t, hogy a hangsúlyt az olyan beruházásokra helyezze, amelyek hozzájárulnak a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljaihoz, növelik a versenyképességet és az esélyegyenlőséget, és támogatják a kohéziós politikát a kevésbé fejlett régiókban;

5.  felhívja az EBB-t, hogy továbbra is dolgozzon a rendszeresen felmerülő beruházási hiányok és a jelenlegi strukturális piaci hiányosságok áthidalásán a kiadások holisztikus, közép- illetve hosszú távú megtervezése révén, elősegítve a nemzeti szintű társfinanszírozást és a beruházási terveket többek között az Unió azon régiói és települései esetében, ahol alacsony jövedelemszint jellemző, és a beruházások nagyobb akadályokba ütköznek;

6.  hangsúlyozza, hogy az EBB prioritásainak a 2017–19 közötti időszakra szóló cselekvési tervben az intelligens és fenntartható fejlődésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek hatékony végrehajtására kell összpontosítaniuk;

7.  hangsúlyozza, hogy az EBB hitelezési feltételeinek elő kell segíteniük az Unió peremterületeinek fejlődését a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításával; felhívja az EBB-t, hogy jelentősen erősítse a projektek jóváhagyása előtt a helyi és regionális hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtás és pénzügyi szakértelem biztosítására vonatkozó rendelkezéseket a hozzáférhetőség javítása és valamennyi tagállam – különösen a jóváhagyott projektek esetében alacsonyabb sikerarányt mutatók – bevonása érdekében;

8.  ösztönzi az EBB-t, hogy alakítson ki fenntartható pénzügyi, illetve finanszírozási konstrukciókat és olyan támogató beruházási környezetet, amely tükrözi az Unió kötelezettségvállalásait és szakpolitikai céljait, ezzel elősegítve az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és innovációt, továbbá erősítve az EBB-beruházások szociális és környezeti dimenzióját a beruházási hiány áthidalása révén a szociális ágazatban, valamint az infrastrukturális biztonság tekintetében; felszólítja az EBB-t, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektek esetében vegye figyelembe a környezeti hatással kapcsolatos összes releváns kockázatot, és csak azokat a projekteket finanszírozza, amely bizonyított hozzáadott értéket teremtenek a helyi lakosság számára, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben fontos a korrupció és a csalás esetleges kockázatainak szigorú nyomon követése, valamint a finanszírozandó projektekre vonatkozó alapos előzetes és utólagos értékelések végzése;

9.  ösztönzi az EBB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa az érdekelt feleket a pénzügyi lehetőségekről, és szükség esetén nyújtson megfelelő tanácsadó szolgáltatásokat annak ellenére is, hogy az EBB eszközeit a kereslet határozza meg;

10.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalások keretében részletes intézkedéseket kell kidolgozni az Egyesült Királyság EBB-vel szemben fennálló valamennyi kötelezettsége tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az EBB célkitűzései megvalósítására való képessége ne csökkenjen;

Beruházások előmozdítása a kulcsfontosságú stratégiai területeken

11.  megállapítja, hogy az EBB 2017. évi pénzügyi jelentése szerint a Bank 2017-ben 69,9 milliárd EUR értékben helyezett ki hitelt (62,6 milliárd EUR-t az Unióban és 7,3 milliárd EUR-t az Unión kívül), amely az előző öt évhez (2013–2016) képest alacsonyabb összeg, hiszen 70 milliárd EUR alá csökkent, ugyanakkor még mindig az EBB operatív tervében előirányzott 10%-os rugalmassági határon belül van; továbbá rámutat a hitelállomány egészének stabilitására és minőségére, tekintve, hogy az értékvesztett hitelszerződések aránya 0,3%, a 2016. évhez hasonlóan;

12.  megjegyzi, hogy az Európai Unió garanciát nyújt az EBB-nek, ami szokásos a tagállamok által a közcélok elérése érdekében kijelölt pénzügyi intézmények esetében; rámutat azonban, hogy a helyzet a legfelelősségteljesebb hitelpolitikát teszi szükségessé annak érdekében, hogy a forrásokat hatékonyan költsék el az Unió egésze, a tagállamok és a közérdek szempontjából; felhívja a fejlesztési megbízatás alapján dolgozó EBB-t, hogy biztosítsa jobban környezetvédelmi és szociálpolitikai céljainak és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak tiszteletben tartását, beleértve a társfinanszírozott projekteket, illetve a befektetési alapokhoz és a magántőkealapokhoz való hozzájárulásokat;

13.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az összes Unión belüli EBB-beruházás 80%-a a tagállamok felébe irányult, míg a fennmaradó 14 tagállamba csupán a beruházások 10%-a; továbbá megismétli, hogy három tagállam a beruházások 16, 15, illetve 11%-ában részesült; kéri az EBB-t, hogy a beszámolójában szereplő felosztásba foglaljon bele információkat a saját beruházási felmérése (EIBIS) szerinti alacsony, illetve magas jövedelmű régiókba irányuló beruházásairól, továbbá az EU hátrányosabb helyzetű régióiban fennálló beruházási hiányok és korlátok felszámolásának lehetséges hatásairól;

14.  felhívja az EBB-t, hogy vizsgálja meg újra az egy főre jutó beruházásokra vonatkozó becsléseit és ennek alapján a tagállamok rangsorát, mivel a frissített számadatok azt jelzik, hogy a rangsor általánosságban a tagállamok által kapott abszolútértékek szerinti rangsornak felel meg;

15.  megállapítja ezenkívül, hogy az EBA 2017-re vonatkozó éves jelentése alapján az EBA 2017-ben összesen 9,3 milliárd EUR értékű ügyletet írt alá, szemben a 2016. évi 9,45 milliárd EUR-val, és 35,4 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosított európai kkv-k és közepes tőkeértékű vállalatok támogatására;

16.  tudomásul veszi, hogy az EBB-csoport által a 2017. évben, közpolitikai céljainak támogatása érdekében az Unión belül, illetve azon kívül nyújtott finanszírozás összege i. 13,8 milliárd EUR volt az innováció és készségek, ii. 18 milliárd EUR az infrastruktúra, iii. 16,7 milliárd EUR a környezettel kapcsolatos projektek és iv. 29,6 milliárd EUR a kkv-k és közepes tőkeértékű vállalatok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a helyi és a nemzeti gazdaság szempontjából vett hatásuk és fontosságuk miatt a kkv-k, az induló vállalkozások, a kutatás, az innováció, a digitális gazdaság és az energiahatékonyság területén történő beruházások a leginkább elengedhetetlen tényezők az EU gazdasági fellendülésének és a minőségi munkahelyek létrehozásának előmozdításában;

17.  megállapítja, hogy 2017-ben az EBB hitelezési volumene az Unión belül 18,24 milliárd EUR volt a gazdasági és szociális kohézió horizontális célkitűzése esetében, és az e célkitűzésre meghatározott 30%-os beruházási arányhoz képest a Bank 29,6%-ot ért el;

18.  megjegyzi, hogy az EBB teljes finanszírozásának 25%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos projektekre kötötte le, és ez az arány 2020-ig 35%-ra fog nőni; rámutat, hogy ezt a tendenciát pozitívan kell értékelni, megjegyezve, hogy a támogatott projekteknek nemcsak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hanem pénzügyi szempontból is hatékonynak kell lenniük;

19.  tudomásul veszi, hogy az Unión belül 16,58 milliárd EUR-t fordítottak az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos horizontális célkitűzésre, amelynek révén az EBB hozzájárult a 2015-ös Párizsi Megállapodáshoz való igazodáshoz és a globális fenntartható fejlődéshez; ösztönzi az EBB-t, hogy továbbra is töretlen lendülettel dolgozzon ezen a területen;

20.  üdvözli az EBB az iránti elkötelezettségét, hogy tevékenységét 2020-ig összhangba hozza a 2015-ös Párizsi Megállapodással; a nemrégiben készült IPCC-jelentés tükrében felhívja az EBB-t, hogy vizsgálja felül éghajlat-stratégiáját abból a célból, hogy azt összhangba hozza az 1,5°C-os globális felmelegedési célkitűzéssel;

21.  ösztönzi az EBB-t hogy erősítse jelenlétét és tevékenységeit a nyugat-balkáni országokban, mivel azok stratégiai jelentőséggel bírnak az EU számára, és a régióban létfontosságú a hitelezési és beruházási tevékenységek fellendítése;

22.  megállapítja, hogy az EBB energetikai hitelezési kritériumainak felülvizsgálata folyamatban van; elvárja, hogy ez a felülvizsgálat igazodjon a 2015-ös Párizsi Megállapodáshoz; megismétli az EBB-hez intézett azon felhívását, hogy a hitelnyújtás során az energiahatékony, kis léptékű, decentralizált, megújuló energiaforrásokból történő energiatermelést helyezze előtérbe, és mutasson be ambiciózus tervet a fosszilis tüzelőanyagokra épülő projektek finanszírozásának megszüntetésére vonatkozóan; felhívja az EBB-t, hogy törekedjen az éghajlat-politikai fellépés vezető szereplőjévé válni, növelje a megújulóenergia-, illetve energiahatékonysági ágazatba való beruházásait, és ezt a célt kezelje prioritásként energetikai hitelezési kritériumainak felülvizsgálata során;

23.  ezzel összefüggésben üdvözli az EBB-nek az éghajlatvédelmi kötvények kibocsátásában játszott szerepét (4,29 milliárd EUR, szemben a 2016. évi 3,8 milliárd EUR-val), ami összhangban áll a Bank éghajlat-politikai fellépésben való szerepvállalásával, amelynek célja, hogy ösztönözze az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelésbe való, jelentős helyi és regionális hatású beruházásokat;

24.  azon a véleményen van, hogy az EBB-nek tovább kell növelnie szerepét a fenntartható fejlődés elérésében, és hogy az éghajlat-politikai fellépésnek elsősorban a tiszta közlekedésre és energiatermelésre, az energiafogyasztás csökkentésére (a fűtés, a szállítás és a gyártás területén), a tiszta ipari termelésre és a fenntartható mezőgazdaságra, vízkezelésre és vízellátásra, valamint általában a környezeti átmenetre kell összpontosítania;

25.  emlékeztet rá, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, ezért felszólítja az EBB-t, hogy hidalja át a hitelhez való hozzáférésük hiányát a meglévő programok – mint például az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – javítása és a számukra elkülönített források növelése révén; felhív az EBB-forrásokat folyósító közvetítő bankokkal szembeni, kkv-kra és mikrovállalkozásokra vonatkozó proaktívabb szabályozási követelmények kidolgozására;

26.  emlékeztet arra, hogy az EBB-nek az uniós vállalkozásoknak külföldön nyújtott támogatás során megfelelően figyelembe kell vennie az EU kereskedelmi stratégiáját, ideértve a meglévő és jövőbeli szabadkereskedelmi, szolgáltatási és beruházási megállapodásokat is; rámutat, hogy ebben az összefüggésben az EBB-nek különösen figyelembe kell vennie az európai kkv-k nemzetközivé válásának követelményeit;

27.  emlékeztet arra, hogy az EBB teljes hitelnyújtási tevékenységének egy része az Unió területén kívüli műveleteket szolgál; megjegyzi, hogy szoros koordinációra és komplementaritásra van szükség az EBB külső hitelezési tevékenységei és az EU külső beruházási terve között;

28.  elismeri az EBB annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez és a migrációval kapcsolatos globális kihívások kezeléséhez, többek között az éghajlatvédelmi kötvények bevezetése révén, az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési céljának finanszírozása érdekében;

Az EBB pénzügyi műveleteinek teljesítménye

29.  megelégedéssel nyugtázza a Számvizsgáló Bizottság azon következtetését, hogy az EBB igazgatótanácsa által elfogadott pénzügyi beszámoló hitelesen tükrözi a Bank 2017. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetét, valamint 2017. évi működési eredményét és pénzforgalmát az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban;

30.  megismétli azonban az EBB éves jelentésére vonatkozó kérését, és felhívja az EBB-t, hogy nyújtson be átfogóbb, részletesebb és harmonizáltabb éves tevékenységi jelentést, és jelentősen javítsa az információk bemutatását úgy, hogy részletes és megbízható lebontásokat közöl az adott évre jóváhagyott, aláírt és kiosztott beruházásokról és a bevont finanszírozási forrásokról (saját források, ESBA, központilag irányított uniós programok stb.), valamint a kedvezményezettekről (tagállamok, közszféra vagy magánszektor, közvetítők vagy közvetlen kedvezményezettek), a támogatott ágazatokról és az utólagos értékelések eredményeiről;

31.  tudomásul veszi a Bank által 2017-ben aláírt új, speciális tevékenységek volumenét, amelyek magasabb kockázati profilú projekteket jelentenek, és értékük 18,0 milliárd EUR (2016-ban 13,1 milliárd EUR), amelyből 2,7 milliárd EUR-t az EBB saját kockázatára nyújtott, a fennmaradó 15,3 milliárd EUR fedezetét pedig portfólió-hitelkockázatot mérséklő intézkedésekkel biztosították;

32.  tudomásul veszi az Unión kívül 2017-ben megvalósult 26 projekttel kapcsolatban közölt eredményeket, amelyek a külső fellépésekre vonatkozó eredménymérési keret (REM) szerinti értékelés alapján nem csupán várható, hanem elért eredménynek minősülnek; megjegyzi azonban, hogy az Unión belüli tevékenységeket illetően kizárólag a 2017-ben aláírt új műveletek lehetséges hatásáról és várható eredményeiről mellékeltek információkat a hárompilléres értékelés (3PA) alapján; ismételten felhívja a Bankot, hogy mellékeljen információkat az Unióban megvalósult projektek által elért eredményekről, és ennek érdekében szükség esetén módosítsa a 3PA értékelést;

33.  úgy véli, hogy finomítani kell az EBB addicionalitásának mértékére vonatkozó ellenőrzési kritériumokat az EBB-finanszírozás célirányosabbá tétele, a kettős finanszírozás elkerülése és minden lehetséges szinergia megtalálása érdekében;

34.  ösztönzi az EBB-n belüli teljesítménykultúra fokozatos fejlesztéssel történő előmozdítását, különösen az EBB fő tevékenységének hatását jelző horizontális teljesítménymutatók szűkítése érdekében;

35.  felhívja az EBB-t, hogy rendszeresen mutasson be bizonyítékokat a kimenetel, a hatások és az eredmények fenntarthatóságára vonatkozóan, releváns és naprakész mutatószámokkal; úgy véli, hogy fontos javítani az eredménytábla mutatószámainak megfelelőségét és relevanciáját, nem csupán az eredmények és a hatás nagyságrendjének érzékeltetése, hanem a hatékonyabb beavatkozási módok megtalálása érdekében is;

36.  azon a véleményen van, hogy a beruházás tényleges szintjén kívül foglalkozni kell a tartóssággal is, azaz hogy a projektből származó környezeti, pénzügyi, gazdasági vagy szociális jellegű (közvetlen vagy közvetett) előnyök mennyire maradnak fenn hosszú távon a projekt lezárulása után;

37.  üdvözli, hogy az EBB elfogadta a 2017 decemberében jóváhagyott kizárási politikát, és szorgalmazza, hogy ezt az eszközt szigorúan alkalmazzák azon ügyfelek kizárása érdekében, amelyek az EBB-finanszírozással kapcsolatos korrupt gyakorlatokban vagy csalásban közreműködnek;

Az ESBA-val kapcsolatos fejlemények

38.  tudomásul veszi, hogy 2017 végén az EBB-csoport (az EBB és az EBA) az ESBA keretében 606 finanszírozási műveletet írt alá összesen 37,4 milliárd EUR értékben, és hogy e műveletek várhatóan 207,3 milliárd EUR bevonását eredményezik a 28 tagállamban és az ESBA-rendeletben rögzített valamennyi célkitűzésre kiterjedően, a főbb ágazatok közötti alábbi megoszlás szerint: 30% a kkv-k, 24% a kutatás-fejlesztés és innováció, 21% az energiaágazat, 10% a digitális fejlesztések, 8% a közlekedés, 4% a szociális infrastruktúra és 4% a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság területén; sürgeti az EBB-t, hogy csökkentse minimálisra a nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatokra és projektekre irányuló beruházásait, és növelje a környezet és az erőforrás-hatékonyság javítására irányuló beruházásai arányát;

39.  megállapítja, hogy 2017. december 31-én az EBB az infrastrukturális és innovációs keret (IIW) részeként 278 finanszírozási műveletet írt alá összesen 27,4 milliárd EUR értékben, amelyek várhatóan 131,4 milliárd EUR bevonását eredményezik 27 tagállamban, az EBA pedig a kkv-keret (SMEW) részeként 305 pénzügyi közvetítővel írt alá műveleteket, amelyek keretében összesen közel 10 milliárd EUR értékben nyújt finanszírozást, és ezek várhatóan 76 milliárd EUR bevonását eredményezik az EU 28 tagállamában; megjegyzi, hogy 2017 végére összesen 135 785 vállalkozás részesült ESBA-finanszírozásban a SMEW keretében, és 1,5 millió munkahely jött létre vagy részesült támogatásban;

40.  megismétli, hogy az ESBA révén mozgósított tényleges beruházás csak a beruházási időszak végén lesz mérhető, figyelembe véve ugyanakkor, hogy az ESBA keretében 2017 végéig jóváhagyott és aláírt 606 ügylet becsült globális multiplikátorhatása 13,53x, ami némileg alacsonyabb az eredeti feltevésnél és az ESBA elindításakor meghatározott 15x célszámnál; megállapítja, hogy a multiplikátor referenciaértékeinek származtatásával kapcsolatos információk jelenleg az EBB osztályain belül elszórtan találhatók meg, és javasolja, hogy azokat gyűjtsék össze egyetlen dokumentumba;

41.  megjegyzi, hogy az Unió költségvetéséből nem került sor garancia lehívására műveletek meghiúsulása miatt;

42.  megállapítja, hogy az ESBA irányítóbizottsága által rögzített indikatív földrajzi koncentrációs határértéket – amely szerint a beruházási időszak végén az IIW-beruházások aránya (az aláírt műveletek alapján) bármely három tagállamban együttesen nem haladhatja meg a teljes ESBA-állomány 45%-át – nem tartották be, mivel 2017. december 31-én a legtöbb aláírt művelettel rendelkező három tagállamban (Franciaország, Olaszország és Spanyolország) a műveletek az aláírt volumen mintegy 47%-át tették ki; rámutat, hogy még van javítanivaló az ESBA-finanszírozás területi eloszlásának bővítése és a beruházási lehetőségekről szóló információk szélesebb körű terjesztése terén;

43.  tudomásul veszi az ESBA-ról szóló értékelést és annak azon megállapítását, hogy az ESBA-, illetve nem ESBA-finanszírozású különleges tevékenységek hasonló kockázati profilúak, valamint hogy az ESBA, az esb-alapok és a CEF keretében nyújtott támogatások kombinálása továbbra is kevésbé jellemző, ugyanakkor fennáll a kockázata annak, hogy az ESBA kiszorítja az esb-alapok pénzügyi eszközeit; arra számít, hogy az ESBA-értékelés által feltárt hiányosságok és kockázatok az ESBA 2.0 végrehajtásával meg fognak szűnni;

44.  üdvözli az átláthatóság javulását, amely abban nyilvánult meg, hogy az ESBA beruházási bizottságának határozatait és az irányítóbizottság által elfogadott dokumentumokat az ülések jegyzőkönyveivel együtt közzétették;

45.  támogatja az ESBA és a nemzeti fejlesztési bankok közötti szinergia javítását, mivel a nemzeti fejlesztési bankokkal való egyeztetés olyan rendszeres erőfeszítés, amely fokozhatja az ESBA eredményességét;

Emberi jogok

46.  felhívja az EBB-t, hogy dolgozzon ki egy emberi jogi stratégiát, és fokozza a projektszintű átvilágítást az emberi jogi vonatkozású kockázatok azonosítása és kezelése érdekében, valamennyi tevékenységében és projektjei teljes időtartama alatt; továbbá felhívja az EBB-t, hogy hozzon létre olyan hatékony mechanizmust, amelynek keretében az emberi jogi jogvédők biztonságosan jelezhetik a banknak a környezet romlását, illetve a konfliktus vagy megtorlás kockázatát;

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése az EBB vállalatirányítása és tevékenységei során

47.  tudomásul veszi a Számvizsgáló Bizottság 2017. pénzügyi évre vonatkozó, a kormányzótanácsnak készült éves jelentésében foglalt észrevételeket az alábbiakra vonatkozóan:

   a) annak fontossága, hogy az EBB hosszú távú pénzügyi ereje és fenntarthatósága biztosított legyen, és hogy megőrizze AAA besorolását a bizonytalan geopolitikai, gazdaságpolitikai, szabályozási és makrogazdasági környezet tükrében;
   b) az EBB-csoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési környezete felülvizsgálatának és javításának szükségessége, tekintettel a csoport tevékenységeinek változó méretére és növekvő összetettségére;
   c) a bevált banki gyakorlat teljes körű végrehajtásának szükségessége, beleértve azokat a területeket is, ahol továbbra is komoly megfelelési hiányosságok mutatkoznak;
   d) az EBB hiteljóváhagyási és kapcsolódó döntéshozatali folyamata átfogó felülvizsgálatának és azt követő átalakításának szükségessége, mivel a hitelbírálati és -jóváhagyási folyamat és annak ellenőrzési környezete a jelek szerint nem képes megbirkózni a jelenlegi üzleti igényekkel, és a szervezeti egységekre nagy nyomás nehezedik;

48.  a Számvizsgáló Bizottsággal együtt rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az EBB még nem tett előrelépést az igazgatási bizottság egyes tagjai által jelenleg összevontan gyakorolt feladatkörökkel kapcsolatos, három egymást követő évben (2015, 2016 és 2017) jelzett aggályok kezelése terén; teljes mértékben helyesli és támogatja a Számvizsgáló Bizottság azon ajánlását, hogy az EBB igazgatási bizottsága valamennyi tagjának képesnek kell lennie objektív, kritikus és független módon eljárni, és hogy véget kell vetni a feladatkörök nem szokványos összevonásának, amilyen például az első és második vonalbeli védelmi tevékenységek felügyeletének egyidejű gyakorlása;

49.  ezzel kapcsolatban kéri az EBB-t, hogy komolyan mérlegelje ezt az ajánlást, és gondoskodjon az igazgatási bizottságon belüli feladatkörök egyértelmű szétválasztásáról; üdvözli az EBB irányítási struktúrájának megváltoztatása céljából kezdeményezett reformot;

50.  felhívja az EBB-t, hogy szüntesse meg a meglévő hiányosságokat az érvényben lévő bevált banki gyakorlat keretrendszerében, és elvárja, hogy ez a keretrendszer 2018-ra teljesen működőképes legyen, mivel annak végrehajtása előfeltétele az EBB pénzügyi ereje és stabilitása megőrzésének;

51.  aggasztónak tartja a Számvizsgáló Bizottság azon következtetését, hogy az ESBA végrehajtása kapcsán az EBB tevékenységeinek és kapacitásának, a harmadik felek nevében kezelt megbízatásoknak és a nyújtott tanácsadó szolgáltatások körének gyors bővülése nem feltétlenül járt együtt az üzleti struktúra vagy folyamatok megfelelő átalakításával; megjegyzi, hogy 2017-ben a Számvizsgáló Bizottság öt, 2015-ben és 2016-ban tett ajánlását tartotta fenn a belső ellenőrzési és kockázatkezelési környezetre vonatkozóan; felhívja az EBB-t, hogy kezelje kiemelt helyen ezen ajánlások végrehajtását, és gondoskodjon arról, hogy a belső folyamatok, a kiberbiztonság és a kockázatkezelés megfeleljen az EBB-csoporttal szemben támasztott új és növekvő igényeknek és kihívásoknak;

52.  úgy véli, hogy az EBB-nek fokoznia kellene átláthatóságát, nem csupán az Európai Parlamenttel, hanem a tagállami hatóságokkal szemben is; véleménye szerint helyes, hogy a demokratikus képviselők több információval rendelkezzenek az EBB tevékenységeiről;

53.  úgy véli, hogy az átláthatóság területén még van javítanivaló, mind az irányító szervek szintjén, mind operatív szinten; megismétli, hogy a 3PA- és a REM-értékelőlapokat rendszeresen közzé kell tenni; kéri, hogy az igazgatási bizottság és a kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyveiben rögzített, nem bizalmas jellegű információkat is tegyék közzé; elismeréssel nyugtázza, hogy az EBB 2017-ben elkezdte közzétenni igazgatótanácsi üléseinek jegyzőkönyvét, igazgatójának összeférhetetlenségi nyilatkozatát és a projektekre vonatkozó bizonyos információkat, nevezetesen a környezeti hatásvizsgálatokat;

54.  megismétli, hogy az uniós szakpolitikák végrehajtása során az átláthatóság, a hatékony átvilágítás és az ellenőrzés nem csupán az EBB általános vállalati elszámoltathatóságának és felelősségvállalásának erősödéséhez vezet – az alapos átvilágítás és az „Ismerd az ügyfeledet” politika alapján a pénzügyi közvetítők típusának és a végső kedvezményezetteknek az egyértelmű feltüntetése révén –, hanem hozzájárul a finanszírozott projektek általános eredményességének és fenntarthatóságának javulásához is;

55.  ismételten felhívja az EBB-t, hogy bővítse a közvetítők útján végrehajtott projektekkel kapcsolatban közzétett információk körét a végső projektekre vonatkozó azon információkkal, amelyek alapján értékelhető beruházásainak gazdasági és szociális hatása;

56.  emlékeztet arra, hogy az irányítási folyamatnak jobban figyelembe kell vennie a társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd vagy konzultáció eredményeit, illetve a helyi és regionális szereplők egyedi érdekeit vagy aggályait a tájékozottabb és legitimebb demokratikus döntéshozatal biztosítása érdekében;

57.  aggasztónak találja, hogy az Európai Számvevőszék éves jelentésében tett megállapítások alapján súlyos hiányosságok kerültek felszínre az Európai Beruházási Alappal kapcsolatban: a Számvevőszék egy olyan szabályozási visszásságra mutat rá, amely szerint a tagállami ellenőrző hatóságoknak kötelességük volt a kkv-kezdeményezések ellenőrzése, a hatályos jogszabályok értelmében azonban nem volt joguk helyszíni ellenőrzéseket végezni;

58.  a Számvevőszék által vizsgált 30 beruházás közül a pénzügyi közvetítők öt kedvezményezett részére a kkv-státuszuk megerősítése nélkül hagytak jóvá hiteleket; ezeket a projekteket az Európai Számvevőszék nem támogathatónak minősítette, négy másik hitelt pedig részben vagy teljes egészében támogatásra nem jogosult tevékenységekre használtak fel a kedvezményezettek;

59.  üdvözli, hogy a Számvevőszék által feltárt problémák a költségvetési rendelet módosításával elméletileg megoldódtak; felhívja az EBB-t, hogy a következő éves jelentésében térjen ki a szabályozási hiányosságokkal kapcsolatos kérdésekre, és gondoskodjon arról, hogy a módosított költségvetési rendelet lehetővé tegye a tagállami ellenőrző hatóságok számára, hogy akár a végső kedvezményezett szintjén is ellenőrzéseket végezzenek;

60.  üdvözli az EBB gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal szembeni politikájához kapcsolódó ideiglenes megközelítésnek az igazgatótanács általi, 2017 januárjában történt elfogadását, azonban elvárja, hogy annak eredményeként vizsgálják felül az említett politikát az EBB külső hitelezés során végzett adóügyi átvilágításának javítása érdekében, az EBB-csoportnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó felülvizsgált keretrendszere mellett;

61.  felhívja az EBB-t, hogy végezzen megfelelő vállalati és feddhetetlenségre vonatkozó átvilágítást, hogy azonosíthassa valamennyi ügyfele és művelete tényleges tulajdonosát és a befektetést végső soron befogadó társaságot, amennyiben az érintett EBB-beruházás befektetési alapokba irányul; felhívja az EBB-t, hogy weboldalán tegye közzé az ügyfeleivel kapcsolatos, tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy növelje műveleteinek láthatóságát és kiküszöbölje a korrupció és az összeférhetetlenség lehetőségét;

62.  felhívja az EBB-t, hogy a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos, harmadik országokkal való megállapodásokra vonatkozó egységes uniós rendelkezésről szóló, 2018. május 25-én elfogadott tanácsi következtetésekkel összhangban erősítse az EBB-finanszírozás és a jó adóügyi kormányzás közötti kapcsolatot; úgy véli, hogy az EBB-nek még inkább hozzá kell járulnia a méltányos adóztatásra irányuló bevált gyakorlatok kialakításához az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem révén; felhívja az EBB-t, hogy fogadjon el olyan felelős adózási politikát, amely biztosítja, hogy az EBB ne finanszírozzon adókikerülő és adókijátszó rendszerekben részt vevő vagy adóparadicsomokon keresztül működő ügyfeleket; felhívja az EBB-t, hogy valamennyi kiválasztott pénzügyi közvetítővel kötött szerződésébe foglaljon bele a jó kormányzásra vonatkozó egységes rendelkezést és záradékokat;

63.  hangsúlyozza, hogy az EBB módosított külső hitelezési megbízatása nyilvánvalóvá teszi, hogy az uniós feketelista a Bankra nézve kötelező, és hogy az EBB műveletei nem támogathatnak olyan projekteket, amelyek pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, adókikerüléshez, adócsaláshoz vagy adókijátszáshoz járulnak hozzá;

64.  megállapítja, hogy 2017 végén az EBB-nél 136 csalási ügy kivizsgálása volt folyamatban, amelyek három fő típusa a csalás (53,7%), a korrupció (25,5%) és az összejátszás (10,7%) volt;

65.  megjegyzi, hogy a dízelbotrányban érintett vállalatok – konkrétan a Volkswagen is – igénybe vettek EBB-forrásokat, amelyeket így etikátlan és jogellenes tevékenységek finanszírozására használhattak fel;

66.  megállapítja, hogy az elfogadhatónak minősülő új panaszok száma a 2016. évi 84-ről 2017-ben minden idők legmagasabb szintjére, 102-re emelkedett, és 2017-ben 173 panasszal foglalkoztak; tudomásul veszi, hogy a 2017-ben beérkezett panaszok közül 38 az EBB csupán két beruházási projektjéhez kapcsolódott: az Adria-gázvezetékhez és a kenyai Mombasa kikötőjéhez vezető úthoz;

67.  nyugtázza az EBB panasztételi mechanizmusára vonatkozó politika felülvizsgálatát és azt, hogy abba belefoglalták az európai ombudsman által a hivatali visszásságok meghatározására adott példákat, amelyek magukban foglalják a gyenge vagy hibás közigazgatási eljárás formáit, például az adminisztratív szabálytalanságokat, a jogszerűtlen hátrányos megkülönböztetést, a tájékoztatás indokolatlan megtagadását, a hatáskörrel való visszaélést és az indokolatlan késedelmet, azonban aggodalmát fejezi ki a felülvizsgálat egyéb eredményeit illetően;

68.  sajnálatosnak tartja, hogy az EBB nem vette figyelembe a Parlament azon aggályát, amelynek az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalása 86. bekezdésében adott hangot az EBB panasztételi mechanizmusának felülvizsgálata kapcsán; mély aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jóváhagyott és felülvizsgált panasztételi mechanizmus súlyos kockázatokat vet fel a függetlenségét, valamint vizsgálatainak és következtetéseinek átláthatóságát illetően; felhívja az EBB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy az EBB panasztételi mechanizmusának igazgatója az EBB egyéb szervezeti egységeitől függetlenül hozhasson meg a panaszok elfogadhatóságát és megfelelőségét érintő valamennyi döntést, és az ezen igazgató felvételére irányuló eljárásokat átláthatóbb módon folytassák le;

69.  tudomásul veszi az ombudsmannak az EBB átláthatósági politikájára vonatkozó állításokhoz kapcsolódó 1316/2016 TN ügyben hozott 2018. május 23-i határozatát, és felhívja a Bankot, hogy hajtsa végre az ombudsman által javasolt változtatásokat, azaz törölje az ellenőrzések és vizsgálatok során begyűjtött és előállított dokumentumokhoz kapcsolódó, a nyilvánosságra hozatal megtagadására vonatkozó vélelmet, és fogalmazza újra átláthatósági politikájának a közvetített hitelekre és az információkérések feldolgozási határidejére vonatkozó rendelkezéseit;

70.  megismétli, hogy szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokra, valamint egyértelmű, szigorú és átlátható kritériumokra van szükség, hogy a hitelnyújtási mechanizmus során semmilyen formában ne fordulhasson elő befolyásolás, sem az objektivitás hiánya; megismétli, hogy az EBB-nek a lehető legrövidebb időn belül felül kell vizsgálnia magatartási szabályzatát annak biztosítása érdekében, hogy alelnökei ne foglalkozhassanak a saját tagállamukban folytatott műveletekkel, mivel ez kockázatot jelent az intézmény függetlensége tekintetében; kéri az EBB-t, hogy az irányító szervein belüli összeférhetetlenségek és a „forgóajtó-jelenség” jobb megelőzése érdekében vegye figyelembe az ombudsman ajánlásait és vizsgálja felül magatartási szabályzatát;

71.  elvárja, hogy az EBB jelenleg felülvizsgálat alatt álló, a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó politikája ambiciózus célokat és magas szintű normákat állapítson meg; sürgeti az EBB-t, hogy e felülvizsgálat körébe a visszaélést bejelentő belső és külső személyeket egyaránt vonja be, és egyértelmű, jól meghatározott eljárásokat, időkereteket és iránymutatásokat alakítson ki annak érdekében, hogy a visszaélést bejelentő személyek a lehető legjobb iránymutatást kapják, és védelemben részesüljenek bármilyen megtorlással szemben;

Az Európai Parlament által végzett ellenőrzés

72.  támogatja az Európai Számvevőszék azon álláspontját, hogy a Számvevőszéknek az EBB valamennyi műveletének ellenőrzésére megbízatást kellene kapnia, beleértve azokat is, amelyek esetében az EBB nem uniós költségvetési forrásokat használ fel műveleteihez;

73.  felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, hogy szervezzen éves műhelytalálkozót/meghallgatást az EBB tevékenységeiről és műveleteinek ellenőrzéséről, ami további releváns információkat biztosítana a Parlament számára, elősegítve az EBB-re és annak műveleteire vonatkozó ellenőrzési munkáját;

A Parlament ajánlásainak nyomon követése

74.  ismételten felhívja az EBB-t, hogy készítsen jelentést a Parlament éves állásfoglalásaiban szereplő korábbi ajánlások végrehajtásának állásáról, különös tekintettel az alábbiakra:

   a) hitelezési tevékenységeinek hatása és az elért eredmények;
   b) az összeférhetetlenség megelőzése, különös tekintettel az ESBA beruházási bizottságának és az EBB igazgatótanácsának tagjaira, valamint szigorúbb összeférhetetlenségi rendelkezések bevezetése az érintett magatartási szabályzatokban, különösen az igazgatási bizottság és az igazgatótanács tagjaira vonatkozó magatartási szabályzatban;
   c) a szerződéskötési és alvállalkozói rendszerrel kapcsolatos információk átláthatósága és közzététele a közvetítők és a végső kedvezményezettek vonatkozásában, az adókikerülés, a csalás és a korrupció megelőzése kapcsán;

o
o   o

75.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/95520
(2) HL C 298., 2018.8.23., 80. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0198.
(4) HL L 280., 2011.10.27., 1. o.
(5) HL L 135., 2014.5.8., 1. o.
(6) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
(7) https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/95520


Fegyveres konfliktusokban és háborúkban zsákmányolt műkincsekkel és kulturális javakkal kapcsolatos, határon átnyúló visszaszolgáltatási kérelmek
PDF 148kWORD 55k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása a fegyveres konfliktusokban és háborúkban zsákmányolt műkincsekkel és kulturális javakkal kapcsolatos, határon átnyúló visszaszolgáltatási kérelmekről (2017/2023(INI))
P8_TA(2019)0037A8-0465/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kulturális javak fegyveres konfliktusok esetén történő védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezményre, és az egyezmény 1999. márciusi második jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a zsákmányolt vagyontárgyak zsidó közösségeknek történő visszaszolgáltatásáról szóló, 1995. december 14-i(1), valamint a holokauszt áldozatainak tulajdonát képező vagyontárgyak visszaszolgáltatásáról szóló, 1998. július 16-i(2) állásfoglalására,

–  tekintettel a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló 2016. február 2-i cselekvési tervben (COM(2016)0050) vállalt kötelezettségeknek megfelelően az terrorizmusfinanszírozás és a szervezett bűnözés elleni fellépésre való uniós képesség erősítése céljából 2016 decemberében elfogadott intézkedéscsomagra, valamint a 2017. július 13-i, a kulturális javak behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0375),

–  tekintettel a kulturális emlékhelyek ISIS/Dáis általi lerombolásáról szóló, 2015. április 30-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló, 1995. június 24-én elfogadott UNIDROIT-egyezményre,

–  tekintettel a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló, 2014. május 15-i 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményéhez csatolt 1. számú jegyzőkönyv 1. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkére,

–  tekintettel a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK rendeletre,(5),

–  tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen a rendelet 7. cikkének (4) bekezdésére,

–  tekintettel a valószínűleg vitatott tulajdonjogú áruk belső piacon belüli szabad mozgásának jogi keretéről szóló, 2003. december 17-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által készített „Fegyveres konfliktusokban és háborúkban zsákmányolt műkincsekkel kapcsolatos, határon átnyúló kárpótlási kérelmek és a bírósági pereken kívüli alternatív rendezés” című, 2016. évi tanulmányra,

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(8),

–  tekintettel a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdonjoguk jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését célzó eszközökről szóló, 1970. november 14-i UNESCO-egyezményre,

–  tekintettel a kulturális javak területén illetékes bűnüldözési hatóságok és szakértők informális hálózatának (EU CULTNET) létrehozásáról szóló, 2012. október 4-i 14232/12 tanácsi állásfoglalásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0465/2018),

A.  mivel az Interpol szerint a műalkotások feketepiaca egyre jövedelmezőbb, a kábítószerek, a fegyverek és a hamisított áruk piacához hasonló mértékben;

B.  mivel a kulturális javak behozataláról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat hatásvizsgálata szerint világszinten a régiségkereskedelem 80–90%-át illegális eredetű termékek adják;

C.  mivel a kulturális örökség a civilizáció egyik alapvető eleme, többek között szimbolikus értékével és az emberiség kulturális emlékeivel, amelyek egyesítik az embereket; mivel az utóbbi években háborúskodó csoportok és terrorista szervezetek bűncselekmények sorozatát követték el a világ kulturális öröksége ellen az egész világon, továbbá értékes műalkotásokat, szobrokat és régészeti leleteket értékesítenek és importálnak az Európai Unióba egyes nem uniós országokból, az ebből származó nyereséget pedig feltételezhetően terrorista tevékenységek finanszírozására fordítják; mivel határozottan el kell köteleződni kulturális javak, például a Líbiában, Szíriában és Irakban zajló fegyveres konfliktusok és háborúk során elrabolt műkincsek tiltott kereskedelme elleni fellépés mellett; mivel a kulturális javak gyakran kiemelkedő kulturális, művészi, történeti és tudományos jelentőségűek, és ezeket meg kell óvni a jogtalan eltulajdonítástól és a fosztogatástól;

D.  mivel röviddel a második világháború befejezését követően kísérletek történtek a zsákmányolt vagyontárgyak megtalálására és származási országukba való visszajuttatására;

E.  mivel biztosítani kell a kereskedelem és/vagy ásatások során fellelt, vagy jogellenes szerzés révén megszerzett tárgyak visszaszolgáltatását, tekintettel az Európai Unió tisztességes eljárások és az áldozatok kárpótlása iránti elköteleződésére, továbbá az UNESCO alapító okmányára és az örökségvédelemre vonatkozó egyezményeire;

F.  mivel a nácik által elkobzott műtárgyakról szóló washingtoni konferencia alapelvei, a Vilniusi Fórum és a holokauszt-korszak javairól és kapcsolódó kérdésekről szóló Terezini Nyilatkozat egyaránt hangsúlyozta az egyéni ingatlan vagyontárgyakért való kárpótlás fontosságát; mivel a washingtoni konferencia óta visszaszolgáltatott műkincsek becsült száma 1000 és 2000 között van(9); mivel az utóbbi években visszaszolgáltatott műkincsekről nem készült teljes körű lista;

G.  mivel még mindig hiányoznak műkincsek, amelyek arra várnak, hogy visszajuttassák őket jogos tulajdonosaikhoz vagy azok örököseihez; mivel az 1998-as washingtoni konferencián Jonathan Petropoulos úgy becsülte, hogy körülbelül 650 ezer műkincset tulajdonítottak el Európa-szerte, Ronald Lauder kijelentése szerint pedig akkor (1998-ban) még 11 ezer, 10–30 milliárd dollár közötti értékű műkincs hiányzott; mivel a Claims Conference-WJRO válasza általában az, hogy nem állnak rendelkezésre pontos becslések: hozzávetőlegesen 650 ezer műkincset tulajdonítottak el, amelyekből talán 100 ezer továbbra is hiányzik;

H.  mivel a peres felek továbbra is jogi problémákkal szembesülnek, aminek oka egyrészt az igényeik gyakran igen speciális jellege, másrészt pedig a háború utáni kárpótlással kapcsolatos jogszabályok hatályvesztése, a hagyományos szabályok nem visszamenőleges hatálya, a „zsákmányolt műtárgy” fogalommeghatározásának hiánya, az igények elévülési ideje, valamint az elbirtoklással és a jóhiszeműséggel kapcsolatos rendelkezések;

I.  mivel a zsákmányolt műkincsekre és kulturális javakra vonatkozó visszaszolgáltatási igényeket főként a nemzetközi közjog segítségével kezelik; mivel ezeket a szabályokat szigorúbb nemzetközi magánjogi szabályokkal kell kiegészíteni;

J.  mivel a – nemzetközi és európai szinten – nem megfelelően kialakított magánjogi dimenzió hozzájárul a jogbizonytalansághoz a zsákmányolt műkincsek és kulturális javak határokon átnyúló visszaszolgáltatásának eseteiben, nemcsak a nácik által zsákmányolt műkincsekkel kapcsolatos befejezett ügyletek esetében, hanem a jövőbeni esetekben is;

K.  mivel nincs olyan uniós jogszabály, amely kifejezetten és átfogóan szabályozná a fegyveres konfliktusokban magánszemélyek által zsákmányolt műkincsek és kulturális javak visszaszolgáltatása iránti igényeket;

L.  mivel az UNESCO és a nagy európai aukciós házak, múzeumok és neves műgyűjtők az ilyen művek eredetére vonatkozó, kiterjedt kutatásokat dolgoznak ki közösen annak érdekében, hogy a műveket vissza lehessen szolgáltatni a tulajdonosaiknak;

M.  mivel az Interpol lopott tárgyak adatbázisának kiegészítése érdekében a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) több mint egy évtizede vörös listákat tesz közzé, amelyek az illegális kereskedelem szempontjából sebezhető tárgyak csoportjait tartalmazzák;

1.  sajnálatosnak tartja, hogy mostanáig gyakorlatilag semmiféle előrelépés nem történt a valószínűleg vitatott tulajdonjogú áruk belső piacon belüli szabad mozgásának jogi keretéről szóló állásfoglalása kapcsán, amelyben a Parlament felkérte a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt több olyan szempontot illetően, mint a polgári és eljárásjogi szabályok, az eredetkutatás, a katalógusrendszerek, az alternatív vitarendezési mechanizmusok, valamint egy határokon átnyúló koordinációt végző közigazgatási hatóság felállításának előnyei; úgy véli, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 81. cikkének (2) bekezdése jogalapul szolgálhatna az Unió ehhez kapcsolódó intézkedési jogkörrel való felruházásához;

2.  hangsúlyozza, hogy a műkincsek és egyéb kulturális javak fosztogatása fegyveres konfliktusok és háborúk idején csakúgy, mint békeidőben, közös probléma, amellyel mind a megelőzés, mind pedig a zsákmányolt kulturális javak visszaszolgáltatásának szintjén foglalkozni kell, a kulturális örökség integritásának és a társadalmak, közösségek, csoportok és egyének identitásának védelme és biztosítása érdekében;

3.  megállapítja, hogy uniós szinten nem szenteltek kellő figyelmet a többek között fegyveres konfliktusokban zsákmányolt, ellopott vagy illegálisan megszerzett műkincsek és kulturális javak visszaszolgáltatásának, különösen a magánjog, a nemzetközi magánjog és a polgári eljárás területén; felszólítja a Bizottságot, hogy védje, támogassa és ösztönözze az államilag jóváhagyott fosztogatások során elvitt és eltulajdonított, illetve fegyveres konfliktusok során zsákmányolt kulturális javak visszaszolgáltatása iránti, határokon átnyúló igényeket; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek ajánlásokat és iránymutatásokat annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a tagállamok nemzeti intézményeinek nyújtott támogatás szükségességére a visszaszolgáltatási igényekkel kapcsolatban;

4.  hangsúlyozza, hogy az olyan intézmények, mint az UNESCO és az Interpol a visszaszolgáltatást elősegítő rendelkezések bevezetése érdekében a kulturális örökség fokozottabb védelmére és az államok szerepvállalására szólítanak fel;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincsenek megbízható statisztikák a fosztogatások és a kulturális javakkal folytatott illegális kereskedelem pontos mértékére vonatkozóan; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek megbízható statisztikákat e téren;

6.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb jelenlegi politikai és jogalkotási kezdeményezés kizárólag a közjogra, a közigazgatási jogra és/vagy a büntetőjogra összpontosít; hangsúlyozza, hogy egy átfogó szabályozási keret megalkotásához a magánjogot erőteljesebben figyelembe kell venni; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy tegyék meg az e cél eléréséhez szükséges valamennyi intézkedést és kezdeményezést;

7.  úgy véli, hogy több vizsgálat szükséges annak érdekében, hogy a kulturális javak jogellenes kereskedelme terén meglévő sötét területekre fény derüljön, továbbá annak kiterjedésére, rendszerére és mértékére vonatkozóan pontosabb információk álljanak rendelkezésre, mint például a jelenleg Németországban zajló ILLICID projekt révén;

8.  üdvözli, hogy egyes tagállamok elismerték, hogy foglalkozni kell a fegyveres konfliktusokban és háborúkban zsákmányolt, eltulajdonított vagy illegálisan megszerzett műkincsek és kulturális javak visszaszolgáltatása iránti igényekhez kapcsolódó egyedülálló problémákkal annak érdekében, hogy jogi megoldások szülessenek azon magánszemélyek, állami és önkormányzati intézmények, valamint vallási szervezetek tulajdonjogának biztosítására, akiket fegyveres konfliktusok vagy háborúk során jogtalanul fosztottak meg műkincseiktől;

9.  hangsúlyozza, hogy az ilyen illegális gyakorlatok bejelentéséhez fontos a kollektív tudatosítás, és emlékeztet arra, hogy a tulajdonosuktól elvett tárgyak örökre elveszett történelmi és tudományos értékeket képviselnek;

10.  megjegyzi, hogy a kulturális javakkal és műkincsekkel folytatott kereskedelem és az illegális műtárgypiac fejlődése elleni küzdelemnek és a visszaszolgáltatás támogatásának az a leghatékonyabb módja, ha transznacionális és globális szempontból mérlegelik és ösztönzik a műkincsek kereskedelmére és visszaszolgáltatására vonatkozó méltányos gyakorlatok kialakítását, mind a tervezett megelőző hatás, mind a kényszerítő vagy büntető hatás tekintetében;

11.  úgy véli, hogy a műtárgyak és kulturális javak zsákmányolásának és csempészésének megakadályozására alkalmas szabályegyüttes létrehozása céljából, illetve annak érdekében, hogy megvalósuljon a teljesen átlátható, felelős és etikus globális műkincspiac, a Bizottságnak gyümölcsöző partnerségek kiépítésének szándékával együttműködésre kell törekednie harmadik országokkal, ennek során figyelembe véve a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló 1995. évi UNIDROIT egyezményben lefektetett elveket;

12.  úgy véli, hogy az uniós jogalkotási kezdeményezés – beleértve a nemzetközi magánjogi dimenziót – csak a jövőbeni ügyletekre nézve lenne megfelelő;

13.  úgy véli, hogy ideje véget vetni az évek óta tartó tétovázásnak és halogatásnak, és megteremteni egy felelős és etikus európai művészeti piacot; felszólítja a Bizottságot e tekintetben, hogy állapítson meg olyan polgári jogi intézkedéseket, amelyek segítenek áthidalni azokat a bonyolult problémákat, amelyekkel a magánszemélyek szembesülnek az eredetileg a tulajdonukat képező műkincsek visszaszolgáltatásának igénylése során; ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új vitafórumot a bevált gyakorlatok és megoldások azonosításához a jelen és a jövő számára;

14.  üdvözli a kulturális javak behozataláról szóló rendeletre irányuló i bizottsági javaslatot , valamint a Parlament által 2018. október 25-én(10) elfogadott módosításokat; a műkincspiac világszintű hatókörére és a magánkézben lévő műtárgyak számára tekintettel ismét hangsúlyozza a további erőfeszítések szükségességét a fegyveres konfliktusok és háborúk során zsákmányolt műkincsek és kulturális javak határokon átnyúló visszaszolgáltatása terén; hangsúlyozza, hogy az eredetkutatás és az európai együttműködés hasznosnak bizonyult a zsákmányolt műkincsek azonosítása szempontjából, azaz lehetővé vált visszaszolgáltatásuk, néhány esetben pedig sikerült elejét venni terrorista csoportok vagy háborúk finanszírozásának is;

15.  sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok eredetkutatással és a kellő gondosság elvével kapcsolatos szabályainak hiánya, gyengesége vagy különbözőségei miatt számos, határokon átnyúló visszaszolgáltatási igény nem hajtható végre hatékony és összehangolt módon, ami következésképp elősegítheti a fosztogatást és kereskedelmet, valamint ösztönözheti a csempészetet; megjegyzi, hogy a közös szabályok hiánya miatt az alkalmazható eljárás gyakran minden érdekelt fél – köztük múzeumok, műkereskedők, gyűjtők, turisták és utazók – számára tisztázatlan marad; felkéri ezért a Bizottságot, hogy hangolja össze az eredetkutatásra vonatkozó szabályokat, és integrálja ezekbe a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló 1995. évi UNIDROIT egyezmény egyes alapelveit;

16.  hangsúlyozza, hogy a zsákmányolt műkincsek azonosításához, a jogos tulajdonosoknak való visszaszolgáltatásuk megkönnyítéséhez, a teljes mértékben átlátható, felelős és etikus műkincspiac kialakításához és a fegyveres konfliktusokban és háborúkban zsákmányolt műkincsekkel és kulturális javakkal történő kereskedelemtől való hatékony elrettentéshez szisztematikus, jó minőségű és független eredetkutatásra van szükség, amely ezért sürgősen és tevékenyen előmozdítandó; tudomásul veszi az európai pénzügyi eszközök által e téren kínálkozó lehetőségeket; Állásfoglalásra irányuló indítvány felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék és támogassák az eredetkutatásra irányuló uniós és nemzeti szakképzési programokat, hogy lehetővé tegyék különösen a kulturális javak törvénytelen kereskedelme ellen küzdők szakértelmének továbbfejlesztését és javítását, többek közt határokon átnyúló projektek révén;

17.  úgy véli, hogy az eredetkutatás szorosan kapcsolódik a kellő gondosság elvének műkincsek szerzésére vonatkozó kötelezettségéhez, és komoly kérdés a műkincspiac minden résztvevője számára, mivel a lopott műkincsek – szánt szándékkal vagy gondatlanságból történő – megszerzése bizonyos nemzeti törvények értelmében büntetendő;

18.  úgy véli, hogy egyértelműen szükség van a nácik és szövetségeseik által zsákmányolt kulturális javak, köztük a zsidók tulajdonát képező kulturális javak teljes körű nyilvántartásba vételére, az eltulajdonításuk időpontjától egészen napjainkig; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa egy olyan katalógusrendszer létrehozását, amelyet közintézmények és magángyűjtemények is használhatnának, hogy adatokat gyűjtsenek a zsákmányolt, ellopott vagy jogellenesen szerzett kulturális javak helyzetéről és a folyamatban lévő igények aktuális állásáról; sürgeti a Bizottságot, hogy az ilyen jellegű adatok cseréje és az eredetkutatás megkönnyítése érdekében támogassa azokat a digitalizálási projekteket, amelyek digitális adatbázisokat hoznak létre, vagy már meglévő digitális adatbázisokat kapcsolnak össze;

19.  úgy véli, hogy a célravezető eredetkutatás érdekében szükség van a lehető legrészletesebb dokumentum-nyilvántartás vagy tranzakciós nyilvántartás létrehozására; felkéri a Bizottságot, hogy aktívan támogassa az ilyen nyilvántartásokra vonatkozó közös iránymutatások kidolgozását, valamint hozzon megfelelő intézkedéseket, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy a műtárgypiacon működő szakemberek részére általános kötelezettségeket írjanak elő az ilyen tranzakciós nyilvántartás vezetésére vonatkozóan, és általánosságban a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló 1995. évi UNIDROIT egyezmény betartására;

20.  sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze és anyagilag támogassa az eredetkutatást az egész Unióban; javasolja, hogy a Bizottság szervezzen vitafórumot a legjobb gyakorlatok cseréje és a legjobb jelenlegi és jövőbeni megoldások megtalálása céljából;

21.  felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy speciális, alternatív vitarendezési mechanizmus kialakítását a zsákmányolt műkincsek és kulturális javak visszaszolgáltatása iránti igények kezelésére, hogy át lehessen hidalni a létező jogi akadályokat, például egy hibrid választottbírósági-közvetítési eljárás útján; hangsúlyozza az egyértelmű normák, illetve az átlátható és semleges eljárások fontosságát;

22.  megállapítja, hogy visszaszolgáltatási ügyekben az elévülési idő gyakran nehézséget okoz a felperesek számára; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kérdést, és találjon megfelelő egyensúlyt a zsákmányolt műkincsek, beleértve a nácik által zsákmányolt műkincsek visszaszolgáltatása iránti igényekre vonatkozó elévülési időt illetően, amelynek mind a fosztogatás és lopás áldozatainak érdekeit, mind pedig a piaci igényeket figyelembe kell vennie; úgy véli, hogy ebben példaként szolgálhatna az USA holokauszt-időszak során eltulajdonított műkincsek visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvénye;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra jogalkotási intézkedések meghozatalát a fegyveres konfliktusok és háborúk során zsákmányolt műkincsek és kulturális javak határokon átnyúló visszaszolgáltatására vonatkozó igények jogrendszerének megerősítésére, a nemzetközi magánjog eszközei alapján;

24.  felszólítja az illetékes uniós intézményeket, hogy ösztönözzék a tagállamokat a kulturális javak eredetvizsgálatával kapcsolatos meglévő gyakorlatokra vonatkozó információk megosztására, továbbá arra, hogy fokozzák az együttműködést a kulturális javak eredetének meghatározását célzó ellenőrző intézkedések és adminisztratív eljárások összehangolása céljából;

25.  rámutat a tagállami szintű koordináció hiányára a „kellő gondosság” fogalmának értelmezésével kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy a jóhiszeműség kapcsán tisztázza a „kellő gondosság” fogalmát; rámutat például a kulturális javak nemzetközi átadásáról szóló svájci szövetségi törvény 16. cikkére, amely megtiltja, hogy a kereskedők és árverezők művészeti jellegű ügyletet kössenek, amennyiben bármilyen kétségük van a műtárgy eredetét illetően; megjegyzi, hogy e jogszabály alapján a bizonyítás terhe részben az eladóra hárul; ennek ellenére a műtárgy tulajdonosa nem hivatkozhat a jóhiszeműség elvére, amennyiben nem tudja bizonyítani, hogy az adásvétel során megfelelő gondossággal járt el; felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el intézkedéseket annak érdekében, hogy a műkincspiac és a potenciális műtárgyvásárlók figyelmét is ráirányítsa az eredetkutatás fontosságára, tekintettel arra, hogy az ilyen kutatások kapcsolódnak a kellő gondosság kötelezettségéhez;

26.  sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös alapelveket az olyan nyilvános vagy magánarchívumokhoz való hozzáférésről, amelyek a vagyontárgyak azonosításával és helyével kapcsolatos információkat tartalmaznak, továbbá folytassa a kulturális javak meglévő adatbázisainak alapos feltérképezését és gondoskodjon egy olyan központi metaadatbázis létrehozásáról, amely figyelembe veszi a rendelkezésre álló információkat, rendszeres frissítés alatt áll és valamennyi érintett szereplő számára elérhető; úgy véli, hogy e központi metaadatbázis alapján egy közös katalógusrendszert kell bevezetni, amely standardizált objektumazonosítókat használhatna; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze az ICOM és más szervezetek által kifejlesztett és támogatott, az egész belső piacon érvényes piaci szabványként szolgáló objektumazonosító bevezetését; hangsúlyozza, hogy ezt az adatbázist össze kell kötni az Interpol lopott műtárgyakra vonatkozó adatbázisával, és rendszeresen frissíteni kell;

27.  úgy véli, hogy a fent említett adatbázis másik hasznos kiegészítője lehet a kulturális javak dokumentum-nyilvántartásának vagy tranzakciós nyilvántartásának létrehozása az alaposabb és pontosabb eredetkutatás lehetővé tétele érdekében; kéri a Bizottságot olyan intézkedések elfogadására, amelyek ösztönözik a tagállamokat arra, hogy a műtárgypiac szereplői számára általános kötelezettségeket írjanak elő az ilyen dokumentum-nyilvántartás és tranzakciós nyilvántartás vezetésére vonatkozóan, és hogy általában véve tartsák be a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló 1995. évi UNIDROIT egyezményben foglaltakat;

28.  úgy véli, hogy a központi adatbázisnak egy olyan közös katalógusrendszer alapján kell működnie, amelynek segítségével a tárgyak standardizált módon beazonosíthatók (figyelembe véve olyan jellemzőket, mint például az anyagok, technikák, méretek, feliratok, cím, tárgy, dátum és időszak stb.);

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg a tulajdonjog vagy jogcím megállapításának módjára vonatkozó közös alapelveket, illetve az elévülési szabályokat, a bizonyítási küszöböt és a zsákmányolás, valamint a műkincs fogalmát, figyelembe véve a vonatkozó hatályos szabályokat a tagállamokban;

30.  felszólítja a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést az olyan mechanizmusok létrehozását szolgáló intézkedések elfogadására, amelyek elősegítik az ezen állásfoglalásban meghatározott vagyontárgyak visszaszolgáltatását, és legyenek tudatában annak, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények során zsákmányolt, ellopott vagy jogellenesen szerzett műtárgyak jogos igénylőknek való visszaszolgáltatása az emberi jogok európai egyezményéhez csatolt 1. jegyzőkönyv 1. cikke értelmében általános érdeknek minősül;

31.  úgy véli, hogy a műtárgyak és kulturális javak zsákmányolásának és csempészésének megakadályozására alkalmas szabályegyüttes létrehozása céljából, illetve annak érdekében, hogy megvalósuljon az átlátható, felelős, elszámoltatható és etikus globális műtárgypiac, a Bizottságnak törekednie kell a harmadik országokkal való együttműködésre és olyan gyümölcsöző partnerségek létrehozására, amelyek elősegítik az ezen állásfoglalásban meghatározott vagyontárgyak visszaszolgáltatását, figyelembe véve mind a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló 1995. évi UNIDROIT egyezményben rögzített alapelveket, mind pedig az emberi jogok európai egyezményéhez csatolt 1. jegyzőkönyv 1. cikkét;

32.  emlékeztet arra, hogy az oktatás a művészeti alkotások és más kulturális javak – mint a kulturális örökség szimbólumai – tiszteletét és megbecsülését hivatott ösztönözni, ezért fontos szerepet játszik a kulturális javak fosztogatásának és illegális kereskedelmének megelőzésében és visszaszorításában; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék és támogassák az oktatási és tájékoztató tevékenységeket e téren, nem formális és informális keretek között is;

33.  felszólítja a Bizottságot és az összes érintett illetékes hatóságot, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek célja, hogy a műtárgypiacon és a műkincsek potenciális vásárlói körében tudatosítsák az eredetkutatás fontosságát, mivel az ilyen jellegű kutatás kapcsolódik a kellő gondosság elvének kötelezettségéhez;

34.  felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség részét képező művek illegális kereskedelme elleni küzdelem érdekében alapvető fontosságú, hogy európai és nemzetközi szinten szoros együttműködés legyen a rendőri és a vámszervek között;

35.  támogatja azt az elképzelést, hogy a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 kezdeményezés keretében foglalkozni kell a zsákmányolt, ellopott vagy jogellenesen szerzett műkincsekkel és kulturális javakkal kapcsolatos, határokon átnyúló visszaszolgáltatási eljárásokkal, valamint az eredetkutatás aktív előmozdításával; ezért felhívja a Bizottságot és az általa létrehozott munkacsoportot, hogy a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 tevékenységeit részletező munkaprogramjába ezt a pontot foglalja bele;

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 17., 1996.1.22., 199. o.
(2) HL C 292., 1998.9.21., 166. o.
(3) HL C 346., 2016.9.21., 55. o.
(4) HL L 159., 2014.5.28., 1. o.
(5) HL L 39., 2009.2.10., 1. o.
(6) HL L 351., 2012.12.20., 1. o.
(7) HL C 91. E, 2004.4.15., 500. o.
(8) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(9) A „Claims Conference-WJRO Looted Art and Cultural Property Initiative” kezdeményezés adatai alapján.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0418.


A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelme ***I
PDF 228kWORD 77k
Az Európai Parlament 2019. január 17-én elfogadott módosításai a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0324 – C8-0178/2018 – 2018/0136(COD))(1)
P8_TA(2019)0038A8-0469/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A jogállamiság az Unió alapját képező alapvető értékek egyike. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint ezek az értékek közösek a tagállamokban.
(1)  Az Unió az Európa Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében és az uniós tagság kritériumaiban meghatározott értékeken, vagyis az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásán alapul. Az EUSZ 2. cikke szerint ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  A tagállamoknak teljesíteniük kell kötelezettségeiket, és példát kell mutatniuk azok tényleges betartása révén, továbbá a jogállamiság olyan közös kultúrájának kialakítására kell törekedniük, amelyben a jogállamiság minden érintett szereplő által egységesen alkalmazandó, egyetemes értéknek számít. Ezen elvek maradéktalan tiszteletben tartása és előmozdítása az európai projekt egésze legitimitásának alapvető előfeltétele, valamint a polgárok Unió iránti bizalmának és a szakpolitikák hatékony végrehajtása biztosításának alapfeltétele.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)  Az Uniónak az EUSZ 2. cikkének, 3. cikke (1) bekezdésének és 7. cikkének megfelelően megvan az a lehetősége, hogy fellépjen az „alkotmányos mag” és az alapját képező közös értékek védelme érdekében, beleértve a költségvetési elveket is. A tagállamok, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagjelölt országok kötelesek tiszteletben tartani, védelmezni és előmozdítani ezeket az elveket és értékeket, és kötelességük a lojális együttműködés.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A jogállamiság megköveteli, hogy valamennyi közhatalmi jogosítványt törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek és az alapvető jogoknak megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett alkalmazzanak. Különösen megköveteli, hogy a törvényesség7, a jogbiztonság8, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma9, a hatalmi ágak szétválasztása10, és a független bíróságok11 által biztosított hatékony bírói jogvédelem elveit tiszteletben tartsák12.
(2)  A jogállamiság megköveteli, hogy valamennyi közhatalmi jogosítványt törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek és az alapvető jogok tiszteletben tartásának megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett alkalmazzanak. Különösen megköveteli, hogy a törvényesség7 – így az átlátható, elszámoltatható és demokratikus törvényhozási eljárás –, a jogbiztonság8, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma9, a hatalmi ágak szétválasztása10, valamint a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelemhez11 és jogorvoslathoz való hozzáférés elveit tiszteletben tartsák12. Ezek az alapelvek tükröződnek az Európa Tanács Velencei Bizottságában, és ezek képezik az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatának alapját12a.
__________________
__________________
7 A Bíróság 2004. április 29-i ítélete, CAS Succhi di Frutta, C-496/99 P, ECLI:EU:C:2014:236, 63. pont.
7 A Bíróság 2004. április 29-i ítélete, CAS Succhi di Frutta, C-496/99 P, ECLI:EU:C:2014:236, 63. pont.
8 A Bíróság 1981. november 12-i ítélete, Amministrazione delle finanze dello Stato kontra Srl Meridionale Industria Salumi és társai, Ditta Italo Orlandi & Figlio és Ditta Vincenzo Divella kontra Amministrazione delle finanze dello Stato, 212–2017/80 egyesített ügyek, ECLI:EU:C:1981:270, 10. pont.
8 A Bíróság 1981. november 12-i ítélete, Amministrazione delle finanze dello Stato kontra Srl Meridionale Industria Salumi és társai, Ditta Italo Orlandi & Figlio és Ditta Vincenzo Divella kontra Amministrazione delle finanze dello Stato, 212–2017/80 egyesített ügyek, ECLI:EU:C:1981:270, 10. pont.
9 A Bíróság 1989. szeptember 21-i ítélete, Hoechst, C-46/87 és 227/88 egyesített ügyek, ECLI:EU:C:1989:337, 19. pont.
9 A Bíróság 1989. szeptember 21-i ítélete, Hoechst, C-46/87 és 227/88 egyesített ügyek, ECLI:EU:C:1989:337, 19. pont.
10 A Bíróság 2016. november 10-i ítélete, Kovalkovas, C-477/16, ECLI:EU:C:2016:861, 36. pont; a Bíróság 2016. november 10-i ítélete, PPU Poltorak, C-452/16, ECLI:EU:C:2016:858, 35. pont; és a Bíróság 2010. december 22-i ítélete, DEB, C-279/09, ECLI:EU:C:2010:811, 58. pont.
10 A Bíróság 2016. november 10-i ítélete, Kovalkovas, C-477/16, ECLI:EU:C:2016:861, 36. pont; a Bíróság 2016. november 10-i ítélete, PPU Poltorak, C-452/16, ECLI:EU:C:2016:858, 35. pont; és a Bíróság 2010. december 22-i ítélete, DEB, C-279/09, ECLI:EU:C:2010:811, 58. pont.
11 A Bíróság 2018. február 27-i ítélete, Associação Sindical dos Juízes Portugueses kontra Tribunal de Contas, C-64/16, ECLI:EU:C:2018:117, 31., 40–41. pont.
11 A Bíróság 2018. február 27-i ítélete, Associação Sindical dos Juízes Portugueses kontra Tribunal de Contas, C-64/16, ECLI:EU:C:2018:117, 31., 40–41. pont; a Bíróság 2018. július 25-i ítélete, LM, C‑216/18. PPU. sz. ügy, ECLI:EU:C:2018:586, 63–67. pont.
12 A Bizottság közleménye: „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” (COM(2014)0158, I. melléklet).
12 A Bizottság közleménye: „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” (COM(2014)0158, I. melléklet).
12a A Velencei Bizottság 2011. április 4-i jelentése, 512/2009. sz. tanulmány (CDL-AD(2011)003rev).
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  Az Európai Tanács 1993. évi koppenhágai ülésén létrehozott és 1995-ben a madridi Európai Tanács által megerősített csatlakozási kritériumok – vagy koppenhágai kritériumok – azok az alapvető feltételek, amelyeknek valamennyi tagjelölt országnak meg kell felelnie ahhoz, hogy az EU tagjává válhasson. E kritériumok közé tartozik a demokráciát garantáló intézmények stabilitása, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme; a működő piacgazdaság megléte, valamint képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni a verseny nyomásával és a piaci erőkkel; valamint az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésének képessége.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)  Amennyiben a tagjelölt ország nem felel meg az előírt normáknak, értékeknek és demokratikus elveknek, az ország uniós csatlakozását elhalasztják, amíg az említett előírások nem teljesülnek teljes mértékben. A koppenhágai kritériumok értelmében a tagjelölt országokra vonatkozó kötelezettségek az EUSZ 2. cikkének, valamint a lojális együttműködés – az EUSZ 4. cikkében foglalt – elvének megfelelően a tagállamokra az Unióhoz való csatlakozásukat követően is alkalmazandók. A tagállamokat ezért rendszeresen értékelni kell annak ellenőrzése érdekében, hogy jogszabályaik és gyakorlataik továbbra is megfelelnek-e e kritériumoknak és az Unió alapját képező közös értékeknek, és ezáltal szilárd jogi és igazgatási keretet biztosítanak-e az uniós szakpolitikák végrehajtásához.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A jogállamiság előfeltétele az Unió alapját képező más alapvető értékek – mint például a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása – védelmének. A jogállamiság tisztelete elválaszthatatlanul összekapcsolódik a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásával: a demokrácia, valamint az alapvető jogok tisztelete nem képzelhető el jogállamiság nélkül, és fordítva.
(3)  Bár az uniós értékek között nincsen fontossági sorrend, a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele az Unió alapját képező más alapvető értékek – mint például a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása – védelmének. A jogállamiság tisztelete elválaszthatatlanul összekapcsolódik a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásával: a demokrácia, valamint az alapvető jogok tisztelete nem képzelhető el jogállamiság nélkül, és fordítva. A belső és a külső demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos politika koherenciája és következetessége kulcsfontosságú az Unió hitelessége szempontjából.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A bírói testületeknek függetlenül és pártatlanul kell eljárniuk, a nyomozó- és vádhatóságoknak pedig megfelelően el kell tudniuk látni feladataikat. Megfelelő erőforrásokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékonyan és a tisztességes eljáráshoz való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett járhassanak el. E feltételek szükségesek minimális biztosítékként a közigazgatási szervek által hozott, az Unió pénzügyi érdekeit esetlegesen sértő jogellenes és önkényes döntések ellen.
(6)  A bírói testületek függetlenségét és pártatlanságát mindig garantálni kell, a nyomozó- és vádhatóságoknak pedig megfelelően el kell tudniuk látni feladataikat. Megfelelő erőforrásokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékonyan és a tisztességes eljáráshoz való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett járhassanak el. E feltételek szükségesek minimális biztosítékként a közigazgatási szervek által hozott, ezen alapelveket esetlegesen csorbító és az Unió pénzügyi érdekeit esetlegesen sértő jogellenes és önkényes döntések ellen.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   Az ügyészség és az igazságszolgáltatás függetlensége az ügyészség és az igazságszolgáltatás, illetve az egyes ügyészek és bírák mind formális (de jure), mind tényleges (de facto) függetlenségét tartalmazza.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A jogállamiság tiszteletben tartása egyaránt fontos az európai polgárok, valamint a vállalkozói kezdeményezőkészség, az innováció és a beruházások szempontjából, amelyek ott fognak a legjobban kibontakozni, ahol szilárd a jogi és intézményi keret.
(8)  A jogállamiság tiszteletben tartása nemcsak az európai polgárok számára elengedhetetlen, hanem a vállalkozói kezdeményezőkészség, az innováció, a beruházások, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a belső piac megfelelő működése szempontjából is, amelyek csak akkor fognak fenntartható módon kibontakozni, ha szilárd a jogi és intézményi keret.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A meglévő uniós ellenőrzési mechanizmusok – mint például az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus, az igazságügyi eredménytábla és a korrupcióellenes jelentések – szélesebb körű jogállamisági szabályozási keretbe történő integrálása hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzési mechanizmusokat biztosíthat az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)   Az átláthatóság hiánya, az önkényes megkülönböztetés, a verseny torzulása és az egyenlőtlen versenyfeltételek a belső piacon belül és kívül, az egységes piac integritására és az adórendszer méltányosságára, stabilitására és legitimitására gyakorolt hatás, a megnövekedett gazdasági egyenlőtlenségek, az államok közötti tisztességtelen verseny, a társadalmi elégedetlenség, a bizalmatlanság és a demokratikus deficit a káros adózási gyakorlatok negatív hatásai közé tartoznak.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Az Unió számos eszközzel és folyamattal rendelkezik az EUSZ által meghatározott elvek és értékek teljes körű és megfelelő alkalmazásához, de az uniós intézmények jelenleg nem képesek gyors és eredményes reagálásra, különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása tekintetében. A meglévő eszközöket a jogállamisági mechanizmus keretében kell érvényesíteni, értékelni és kiegészíteni, hogy azok megfelelőek és hatékonyak legyenek.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek különösen a közigazgatási szervek megfelelő működését és a hatékony bírósági felülvizsgálatot érintik, súlyosan sérthetik az Unió pénzügyi érdekeit.
(11)  A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek különösen a közigazgatási szervek megfelelő működését és a hatékony bírósági felülvizsgálatot érintik, súlyosan sérthetik az Unió pénzügyi érdekeit. Az ilyen hiányosságok hatékony kivizsgálására, valamint általánossá vált hiányosság megállapítása esetén hatékony és arányos intézkedések alkalmazására nemcsak az Unió pénzügyi érdekeinek biztosításához van szükség – ideértve a bevételek hatékony beszedését is –, hanem az Unióba és intézményeibe vetett bizalom biztosításához is. Csak a jogállamiságot és jogbiztonságot valamennyi tagállamban fenntartó független igazságszolgáltatás képes ténylegesen biztosítani, hogy az uniós költségvetésből származó pénz megfelelő védelemben részesüljön.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   Az adócsalás és az adóelkerülés mértéke a Bizottság becslése alapján évi 1 billió euró. Az ilyen gyakorlatok negatív hatása a tagállamok és az Európai Unió költségvetésére és polgáraira nézve egyértelmű, és alááshatja a demokráciába vetett bizalmat.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)   A társasági adó elkerülése közvetlen hatással van a tagállami és az uniós költségvetésre és az adófizetők, valamint a gazdasági tényezők kategóriái közötti adózási erőfeszítések bontására.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
11 c preambulumbekezdés (új)
(11c)   Adóversennyel kapcsolatos ügyekben a tagállamoknak teljes mértékben alkalmazniuk kell a jóhiszemű együttműködés elvét.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
11 d preambulumbekezdés (új)
(11d)   A Bizottságnak a szerződések őreként biztosítania kell, hogy a tagállamok között maradéktalanul teljesüljön az európai uniós jog és a jóhiszemű együttműködés elve.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
11 e preambulumbekezdés (új)
(11e)   A tagállamok adópolitikának értékelése és nyomon követése uniós szinten biztosítaná, hogy semmilyen új káros adózási intézkedést ne hozzanak a tagállamokban. Annak nyomon követése, hogy a tagállamok, joghatóságaik, a régiók vagy más közigazgatási struktúrák megfelelnek-e az Európai Unió nem együttműködő joghatóságokról szóló közös jegyzékének, védené az egységes piacot és biztosítaná a megfelelő és koherens működését.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az általánossá vált hiányosság azonosítása a Bizottság minőségi értékelését igényli. Ez az értékelés alapulhat az összes rendelkezésre álló forrásból és elismert intézményből származó információkon, ideértve az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, a Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok – például az Európa Tanács szervei, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata következtetéseit és ajánlásait.
(12)  Az általánossá vált hiányosság azonosítása a Bizottság alapos minőségi értékelését igényli. Ennek az értékelésnek objektívnek, pártatlannak és átláthatónak kell lennie, és egyrészt az összes releváns forrásból származó információkon kell alapulnia, figyelembe véve az uniós csatlakozási tárgyalások során alkalmazott kritériumokat, különösen a közösségi vívmányok igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról, jogérvényesülésről, szabadságról és biztonságról, pénzügyi ellenőrzésről és adózásról szóló fejezeteit, valamint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében alkalmazott iránymutatásokat, amelyek a tagállamok által elért haladás nyomon követésére szolgálnak, másrészt az összes elismert intézménytől származó információkon, ideértve az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, az Európai Parlament állásfoglalásait, a Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek – például az Európa Tanács szervei (például a Velencei Bizottság jogállamisági ellenőrzőlistája) –, valamint a releváns nemzetközi hálózatok például az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata következtetéseit és ajánlásait.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Létre kell hozni egy független alkotmányjogi, valamint pénzügyi és költségvetési szakértőkből álló tanácsadó testületet azzal a céllal, hogy segítse a Bizottságot az általános hiányosságok értékelésében. Ennek a testületnek minden tagállamban el kell végeznie a jogállamisággal kapcsolatos olyan kérdések független éves értékelését, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, figyelembe véve az összes releváns forrásból és elismert intézménytől származó információkat. A Bizottságnak a lehetséges intézkedések elfogadásáról vagy megszüntetéséről szóló döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie az említett testület által megfogalmazott releváns véleményeket.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Meg kell határozni az általánossá vált hiányosságok esetén elfogadható lehetséges intézkedéseket és az elfogadásuk érdekében követendő eljárást. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését, a meglévő kötelezettségvállalások szerinti finanszírozás csökkentését, valamint a kedvezményezettekkel való új kötelezettségvállalások megkötésének tilalmát.
(13)  Meg kell határozni az általánossá vált hiányosságok esetén elfogadható intézkedéseket és az elfogadásuk érdekében követendő eljárást. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését, a meglévő kötelezettségvállalások szerinti finanszírozás csökkentését, valamint a kedvezményezettekkel való új kötelezettségvállalások megkötésének tilalmát.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  Alapvető fontosságú, hogy a végső címzettek és a kedvezményezettek jogos érdekei megfelelő védelemben részesüljenek, ha általánossá vált hiányosságok esetén intézkedéseket fogadnak el. Az intézkedések elfogadásának mérlegelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie azok végső címzettekre és kedvezményezettekre gyakorolt esetleges hatását. A végső címzettek vagy kedvezményezettek védelmének megerősítése érdekében a Bizottságnak egy weboldalon vagy internetes portálon keresztül tájékoztatást és iránymutatást kell nyújtania, megfelelő eszközöket biztosítva ahhoz, hogy tájékoztatni lehessen a Bizottságot a kormányzati szervek és tagállamok azon jogi kötelezettségének megszegéséről, mely szerint az e rendelet alapján hozott intézkedéseket követően folytatniuk kell a kifizetéseket. Szükség esetén annak biztosítása érdekében, hogy a kormányzati szervek vagy a tagállamok által teljesítendő kifizetéseket ténylegesen megfizessék a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy visszakövetelje az e szervek részére teljesített kifizetéseket, vagy adott esetben pénzügyi korrekciót hajtson végre valamely program támogatásának csökkentése révén, illetve hogy egy azzal egyenértékű összeget csoportosítson át az uniós tartalékba a végső címzettek vagy kedvezményezettek javára.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  E rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében, valamint tekintettel az e rendelet alapján meghozható intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére, a végrehajtási hatáskört a Bizottság javaslata alapján eljáró Tanácsra kell ruházni. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.
(15)  E rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében, valamint tekintettel az e rendelet alapján meghozható intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére, a végrehajtási hatáskört a Bizottságra kell ruházni.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Az uniós költségvetésre gyakorolt hatásuk miatt az e rendelet alapján bevezetett intézkedéseknek csak azt követően kell hatályba lépniük, hogy az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta az elfogadott intézkedések értékével megegyező összeg költségvetési tartalékba történő átcsoportosítását. A döntések elfogadásának megkönnyítése érdekében – melyek az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme miatt szükségesek – csak akkor lehet ilyen átutalásokat jóváhagyni, ha egy meghatározott időn belül az Európai Parlament vagy a Tanács – az utóbbi minősített többséggel – módosítja vagy elutasítja őket.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Mielőtt javaslatot tenne az e rendelet szerinti intézkedések elfogadására, a Bizottságnak tájékoztatnia kell az érintett tagállamot arról, hogy miért véli úgy, hogy az adott tagállamban általánossá vált hiányosság állhat fenn a jogállamiság tekintetében. A tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket tegyen. A Bizottság és a Tanács ezen észrevételeket figyelembe veszi.
(16)  Mielőtt javaslatot tenne az e rendelet szerinti intézkedések elfogadására, a Bizottságnak tájékoztatnia kell az érintett tagállamot arról, hogy miért véli úgy, hogy az adott tagállamban általánossá vált hiányosság állhat fenn a jogállamiság tekintetében. A Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ilyen értesítésről és annak tartalmáról. Az érintett tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket tegyen. A Bizottság ezen észrevételeket figyelembe veszi.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján a felfüggesztő hatályú intézkedéseket meg kell szüntetnie, amennyiben az említett intézkedések meghozatalához vezető helyzetet megfelelően orvosolták.
(17)  A Bizottságnak a felfüggesztő hatályú intézkedéseket meg kell szüntetnie, és javaslatot kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arra, hogy teljes egészében vagy részben szüntessék meg a szóban forgó intézkedések költségvetési tartalékát, amennyiben az említett intézkedések meghozatalához vezető helyzetet megfelelően orvosolták.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet az e rendelet alapján javasolt és elfogadott intézkedésekről,
törölve
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  „jogállamiság”: az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt uniós érték, amely a következő elveket foglalja magába: a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; a független bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem, ideértve az alapvető jogok védelmét is; a hatalmi ágak szétválasztása és a törvény előtti egyenlőség;
a)  „jogállamiság”: az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékek és az uniós tagságnak az EUSZ 49. cikkében rögzített kritériumai tekintetében értelmezendő; ez a következő elveket foglalja magába: a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; az igazságszolgáltatáshoz és a független és pártatlan bíróságok előtti hatékony bírói jogvédelemhez való hozzáférés, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi emberi jogi szerződésekben meghatározott alapvető jogok védelmét is; a hatalmi ágak szétválasztása; a megkülönböztetés tilalma és a törvény előtti egyenlőség;
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  „a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság”: a közigazgatási szervek olyan általánossá vált vagy ismétlődő gyakorlata, mulasztása vagy intézkedése, amely kihat a jogállamiságra;
b)  „a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság”: a közigazgatási szervek olyan általánossá vált vagy ismétlődő gyakorlata, mulasztása vagy intézkedése, amely sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság lehet az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékeket sértő, olyan rendszerszintű fenyegetés következménye is, amely sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  „kormányzati szerv”: a kormányzat valamennyi szintjén meglévő valamennyi közigazgatási szerv, ideértve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az (EU, Euratom) […] rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) [2. cikkének 42. pontja] értelmében vett tagállami szervezeteket.
c)  „kormányzati szerv”: a kormányzat valamennyi szintjén meglévő bármely közigazgatási szerv, ideértve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete1a (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 2. cikkének 42. pontja értelmében vett tagállami szervezeteket.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
2 a cikk (új)
2a. cikk
Általános hiányosságok
Az alábbiak tekintendők a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságnak, amennyiben sértik vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét:
a)  a bíróság függetlenségének veszélyeztetése, beleértve az igazságszolgáltatási feladatok autonóm módon történő gyakorlására vonatkozó képesség bármely korlátozását, a függetlenség garanciáiba való külső beavatkozással, az ítélkezés külső utasításra történő korlátozásával, az igazságügyi személyzet kinevezésére vagy szolgálati feltételeire vonatkozó szabályok önkényes felülvizsgálásával, az igazságügyi személyzet bármilyen módon történő, a pártatlanságukat veszélyeztető befolyásolásával vagy az ügyvédi munkakör függetlenségének befolyásolásával;
b)  a közigazgatási szervek – többek között a bűnüldöző hatóságok – által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésének, kijavításának és szankcionálásának elmulasztása, a megfelelő működésüket befolyásoló pénzügyi és emberi erőforrások visszatartása vagy az összeférhetetlenség elkerülésének elmulasztása;
c)  a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állásának és hatékonyságának korlátozása, többek között korlátozó eljárási szabályok révén, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása;
d)  valamely tagállam arra irányuló adminisztratív kapacitásának veszélyeztetése, hogy eleget tudjon tenni az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek, beleértve az uniós jogot alkotó szabályok, normák és politikák hatékony végrehajtására való képességet;
e)  azon intézkedések, amelyek gyengítik az ügyvéd és ügyfele közötti bizalmas kommunikáció védelmét.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – cím
Intézkedések
Az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető kockázatok
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Megfelelő intézkedéseket kell hozni abban az esetben, amikor valamely tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különösen a következőket:
(1)  Egy tagállamban akkor állapítható meg a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság, amikor az alábbiak közül egy vagy több sérül vagy veszélybe kerül:
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  e tagállamban az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok megfelelő működése, különösen a közbeszerzési vagy támogatási eljárások keretében, valamint a nyomon követés és ellenőrzés során;
a)  e tagállamban az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok megfelelő működése, különösen a közbeszerzési vagy támogatási eljárások keretében;
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a piacgazdaság megfelelő működése, tiszteletben tartva ezáltal a versenyt és a piaci erőket az Unióban, valamint a tagsággal járó kötelezettségek hatékony végrehajtásával, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljainak követését;
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  a pénzügyi ellenőrzést, monitoringot, belső és külső ellenőrzéseket végző hatóságok megfelelő működése, valamint a hatékony és átlátható pénzügyi irányítási és elszámoltathatósági rendszerek megfelelő működése;
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a nyomozó- és vádhatóságok megfelelő működése az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos csalás, korrupció vagy az uniós jog egyéb megsértése miatt;
b)  a nyomozó- és vádhatóságok megfelelő működése az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos csalás – többek között adócsalás –, korrupció vagy az uniós jog egyéb megsértése miatt;
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az a) és b) pontban említett hatóságok által hozott intézkedések vagy mulasztások független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálata;
c)  az a), ab) és b) pontban említett hatóságok által hozott intézkedések vagy mulasztások független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálata;
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos csalás, korrupció vagy egyéb uniós jogsértés megelőzése és szankcionálása, valamint a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok részéről hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabása a címzettek számára;
d)  az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos csalás – többek között adócsalás –, korrupció vagy egyéb uniós jogsértés megelőzése és szankcionálása, valamint a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok részéről hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabása a címzettek számára;
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)   az adóelkerülés és az adóverseny megelőzése és szankcionálása, valamint az adóügyek közigazgatási együttműködéséhez hozzájáruló hatóságok megfelelő működése;
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  az Európai Csalás Elleni Hivatallal és az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint.
f)  az Európai Csalás Elleni Hivatallal és – amennyiben az érintett tagállam részt vesz – az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  az uniós költségvetés megfelelő végrehajtása az alapvető jogok rendszeres megsértését követően.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
3 b cikk – 2 bekezdés
(2)   A jogállamiság tekintetében különösen a következők bizonyulhatnak általánossá vált hiányosságnak:
törölve
a)  a bíróság függetlenségének veszélyeztetése;
b)  a közigazgatási szervek – többek között a bűnüldöző hatóságok – által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésének, kijavításának és szankcionálásának elmulasztása, a megfelelő működésüket befolyásoló pénzügyi és emberi erőforrások visszatartása, vagy az összeférhetetlenség elkerülésének elmulasztása;
c)  a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állásának és hatékonyságának korlátozása, többek között korlátozó eljárási szabályok révén, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
3 a cikk (új)
3a. cikk
Független szakértők testülete
1.  A Bizottságnak létrehozza a független szakértők testületét.
A testület alkotmányjogi, pénzügyi és költségvetési kérdésekkel foglalkozó független szakértőkből áll. Minden egyes tagállam nemzeti parlamentje egy szakértőt, az Európai Parlament pedig öt szakértőt nevez ki. A testület összetétele megfelel a nemek közötti egyensúly elvének.
Adott esetben az illetékes szervezetek és hálózatok – például a Tudományos Akadémiák Európai Szövetsége, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózata, az Európa Tanács szervei, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottság, az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa, a Tax Justice Network, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – képviselői az (6) bekezdésben említett eljárási szabályzatnak megfelelően megfigyelőként meghívhatók a testülethez.
2.  A testület által adott tanácsok célja a Bizottság segítése a valamely tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló olyan általános jellegű hiányosságok megállapításában, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.
A testület mennyiségi és minőségi kritériumok és információk alapján évente értékeli a helyzetet minden tagállamban, kellő tekintettel a 5. cikk (2) bekezdésében említett információkra és iránymutatásra.
3.  A testület minden évben közzéteszi megállapításainak összegzését.
4.  Tanácsadói feladatának részeként és a (2) bekezdés szerinti megfontolások eredményének figyelembevételével a testület véleményt nyilváníthat a valamely tagállamban a jogállamiság tekintetében tapasztalt általános hiányosságról.
A testület véleményének megfogalmazása során törekszik konszenzust kialakítani. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérnie, a testület a tagok egyszerű többségével nyilvánít véleményt.
5.  A végrehajtási jogi aktusok 5. cikk (6) bekezdés és 6. cikk (2) bekezdés szerinti elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a testület e cikk (4) bekezdése szerinti vonatkozó véleményét.
6.  A testület tagjai közül választja meg elnökét. A testület kidolgozza eljárási szabályzatát.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – cím
Az intézkedések tartalma
Az uniós költségvetés védelmére irányuló intézkedések
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A következő megfelelő intézkedések közül egy vagy több fogadható el:
(1)  A 3. cikk feltételeinek teljesülése esetén a következő intézkedések közül egy vagy több fogadható el
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  A meghozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság jellegével, súlyosságával és hatókörével. Amennyire csak lehetséges, az e hiányosság által érintett vagy potenciálisan érintett uniós fellépéseket kell célozniuk.
(3)  A meghozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság jellegével, súlyosságával, időtartamával és hatókörével. Amennyire csak lehetséges, az e hiányosság által érintett vagy potenciálisan érintett uniós fellépéseket kell célozniuk.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett tagállami kötelezettségek tekintetében a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek egy weboldalon vagy internetes portálon keresztül nyújt tájékoztatást és iránymutatást.
A Bizottság ugyanezen a honlapon vagy portálon megfelelő eszközöket biztosít a végső címzettek vagy kedvezményezettek számára, hogy tájékoztassák a Bizottságot bármely olyan jellegű kötelezettségszegésről, amely – a végső címzettek vagy kedvezményezettek véleménye szerint – közvetlenül érinti őket. Ezt a bekezdést oly módon kell alkalmazni, amely biztosítja az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmét a(z) XXX irányelvben (az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvben) meghatározott elveknek megfelelően. A végső címzettek vagy kedvezményezettek által e bekezdésnek megfelelően nyújtott információkat a Bizottság csak akkor veheti figyelembe, amennyiben azokhoz arra vonatkozó bizonyítékot is mellékelnek, hogy az érintett végső címzett vagy kedvezményezett hivatalos panaszt nyújtott be az illetékes hatósághoz.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés (új)
(3b)  A végső címzettek vagy kedvezményezettek által az (3a) bekezdésnek megfelelően nyújtott információk alapján a Bizottság biztosítja, hogy a kormányzati szervek vagy a tagállamok részéről a (2) bekezdéssel összhangban esedékes összegeket ténylegesen a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek fizessék ki.
Szükség esetén:
a)  az uniós költségvetésből származó, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően kezelt pénzeszközökre hivatkozással a Bizottság:
i.  visszaköveteli a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának v–vii. alpontjában említett bármely szervnek teljesített, a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek az e cikk (2) bekezdését megsértve ki nem fizetett összeggel megegyező összeget;
ii.  az előző pontban említett összegnek megfelelő összeget átutalja a XXX tanácsi rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 12. cikkében említett uniós tartalékba. Ezt az összeget a XXX tanácsi rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében rendelkezésre álló tartalékkeretnek kell tekinteni, és a XXX tanácsi rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 12. cikkének (2) bekezdése szerint kell igénybe venni oly módon, hogy amennyire lehetséges, az e cikk (2) bekezdésében említett végső címzettek vagy kedvezményezettek javát szolgálja;
b)  az uniós költségvetésből származó, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kezelt pénzeszközökre hivatkozással:
i.  az e cikk (2) bekezdésében említett kormányzati hatóságok vagy tagállamok kötelezettsége a XXX rendelet (CPR-rendelet) [63. cikke] értelmében vett tagállami kötelezettségnek minősül. E kötelezettség bármely megszegését a XXX rendelet (CPR-rendelet) [98. cikke] szerint kell kezelni;
ii.  a XXX rendelet (CPR-rendelet) [98. cikke] alkalmazásában az alapokból valamely program számára nyújtott támogatás csökkentéséből eredő összeget a Bizottság a XXX tanácsi rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 12. cikkében említett uniós tartalékba utalja. Ezt az összeget a XXX tanácsi rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében rendelkezésre álló tartalékkeretnek kell tekinteni, és a XXX tanácsi rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 12. cikkének (2) bekezdése szerint kell igénybe venni oly módon, hogy amennyire lehetséges, az e cikk (2) bekezdésében említett végső címzettek vagy kedvezményezettek javát szolgálja;
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy alapos okkal feltételezi a 3. cikkbe foglalt feltételek teljesülését, írásbeli értesítést küld az adott tagállamnak, amelyben megjelöli a megállapítás alapjául szolgáló indokokat.
(1)  Amennyiben a Bizottság – tekintetbe véve a testület véleményeit – úgy ítéli meg, hogy alapos okkal feltételezi a 3. cikkbe foglalt feltételek teljesülését, írásbeli értesítést küld az adott tagállamnak, amelyben megjelöli a megállapítás alapjául szolgáló indokokat. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ilyen értesítésről és annak tartalmáról.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság minden releváns információt figyelembe vehet, ideértve az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, a Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek következtetéseit és ajánlásait.
(2)  A 3. cikk feltételei teljesítésének értékelése során a Bizottság minden releváns információt figyelembe vesz, ideértve a testület véleményeit, az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, az Európai Parlament állásfoglalásait, a Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok következtetéseit és ajánlásait. A Bizottság figyelembe veszi az uniós csatlakozási tárgyalások során alkalmazott kritériumokat, különösen az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról, a jogérvényesülésről, a szabadságról és a biztonságról, a pénzügyi ellenőrzésről és az adózásról szóló közösségi vívmányok fejezeteit, valamint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében alkalmazott iránymutatásokat, amelyek a tagállamok által elért haladás nyomon követésére szolgálnak.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az érintett tagállam minden kért információt megad, és észrevételeket tehet a Bizottság által meghatározott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb, mint a megállapításról szóló értesítés időpontjától számított 1 hónap. Észrevételeiben a tagállam korrekciós intézkedések elfogadását javasolhatja.
(4)  Az érintett tagállam megadja a kért információkat, és észrevételeket tehet a Bizottság által meghatározott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb, mint a megállapításról szóló értesítés időpontjától számított 1 hónap, sem több, mint a megállapításról szóló értesítés időpontjától számított 3 hónap. Észrevételeiben a tagállam korrekciós intézkedések elfogadását javasolhatja.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság figyelembe veszi a kapott információkat és az érintett tagállam által tett észrevételeket, valamint a javasolt korrekciós intézkedések megfelelőségét annak eldöntése során, hogy benyújt-e a megfelelő intézkedésekre vonatkozó határozati javaslatot.
(5)  A Bizottság figyelembe veszi a kapott információkat és az érintett tagállam által tett észrevételeket, valamint a javasolt korrekciós intézkedések megfelelőségét annak eldöntése során, hogy elfogad-e a 4. cikkben említett bármely intézkedésekre vonatkozó határozatot. A Bizottság egy hónapos indikatív jellegű határidőn belül, de mindenképpen az információ kézhezvételének időpontjától számított észszerű időn belül határoz a kapott információk nyomon követéséről.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A bevezetendő intézkedések arányosságának értékelésekor a Bizottság kellő figyelmet fordít a (2) bekezdésben említett információkra és iránymutatásra.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 6 bekezdés
(6)  Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosság áll fenn, javaslatot nyújt be a Tanácsnak a megfelelő intézkedésekről szóló végrehajtási aktusra.
(6)  Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosság áll fenn, végrehajtási aktus révén határozatot fogad el a 4. cikkben említett intézkedésekről.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  A Bizottság a határozat elfogadásával egyidejűleg javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elfogadott intézkedések értékével megegyező összeg költségvetési tartalékba történő átcsoportosítására.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 6 b bekezdés (új)
(6b)  A költségvetési rendelet 31. cikke (4) és (6) bekezdésétől eltérve, az Európai Parlament és a Tanács a két intézmény átvételétől számított négy héten belül tanácskozik az áthelyezési javaslatról. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében az ilyen átcsoportosításokat jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a négyhetes időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács – ez utóbbi minősített többséggel eljárva – módosítja vagy elutasítja azokat. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács módosítja az áthelyezési javaslatot, akkor a költségvetési rendelet 31. cikkének (8) bekezdését kell alkalmazni.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 6 c bekezdés (új)
(6c)  A (6) bekezdésben említett határozat akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem utasítja el az átcsoportosítási javaslatot az (6b) bekezdésben említett határidőn belül.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 7 bekezdés
(7)  A határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács minősített többséggel úgy határoz, hogy a Bizottság általi elfogadását követő egy hónapon belül elutasítja a bizottsági javaslatot.
törölve
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 8 bekezdés
(8)  A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság javaslatát, és tanácsi határozatként elfogadhatja a módosított szöveget.
törölve
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az érintett tagállam bármikor bizonyítékot nyújthat be a Bizottságnak annak igazolására, hogy a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságot orvosolták vagy megszüntették.
(1)  Az érintett tagállam bármikor bizonyítékot tartalmazó hivatalos értesítést nyújthat be a Bizottságnak annak igazolására, hogy a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságot orvosolták vagy megszüntették.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság értékeli az érintett tagállamban fennálló helyzetet. Amint a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek alapján a megfelelő intézkedéseket elfogadták, részben vagy egészben megszűntek, a Bizottság javaslatot terjeszt be a Tanácshoz az említett intézkedések teljes vagy részleges megszüntetéséről. Az 5. cikk (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.
(2)  A Bizottság az érintett tagállam kérésére vagy saját kezdeményezés alapján, figyelembe véve a testület véleményeit egy hónapos indikatív jellegű határidőn belül, de mindenképpen a hivatalos értesítés kézhezvételének időpontjától számított észszerű időn belül értékeli az érintett tagállamban fennálló helyzetet. Amint a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek alapján a 4. cikkben említett intézkedéseket elfogadták, részben vagy egészben megszűntek, a Bizottság haladéktalanul határozatot hoz az említett intézkedések teljes vagy részleges megszüntetéséről. A Bizottság a határozat elfogadásával egyidejűleg javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy teljes egészében vagy részben szüntessék meg az 5. cikk (6) bekezdésében említett költségvetési tartalékot. Az 5. cikk (2), (4), (5), (6), (6b) és (6c) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett egy vagy több program jóváhagyásának vagy módosításának felfüggesztésére vagy a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó intézkedéseket megszüntetik, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegeket az (EU, Euratom) XXXX tanácsi rendelet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 7. cikke szerint kell a költségvetésben szerepeltetni. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n + 2. évet követően nem szerepeltethetők a költségvetésben.
(3)  Amennyiben a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett egy vagy több program jóváhagyásának vagy módosításának felfüggesztésére vagy a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó intézkedéseket megszüntetik, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegeket az (EU, Euratom) XXXX tanácsi rendelet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 7. cikke szerint kell a költségvetésben szerepeltetni. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n + 2. évet követően nem szerepeltethetők a költségvetésben. Az n+3. évtől kezdődően a felfüggesztett kötelezettségvállalásokkal egyenértékű összeget be kell állítani az (EU, Euratom) XXXX/XXXX tanácsi rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 12. cikkében meghatározott uniós kötelezettségvállalási tartalékba.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
törölve
Az Európai Parlament tájékoztatása
A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet a 4. és 5. cikk alapján javasolt vagy elfogadott bármely intézkedésről.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
7 a cikk (új)
7a. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság legkésőbb öt évvel e rendelet hatálybalépését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és különösen az esetlegesen elfogadott intézkedések eredményességéről.
A jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatokat kell csatolni.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A rendelet 2021. január 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
8 a cikk (új)
8a. cikk
A költségvetési rendeletbe való beillesztés
E rendelet tartalmát be kell illeszteni a költségvetési rendeletbe annak következő felülvizsgálatakor.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0469/2018).


Az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozása ***I
PDF 238kWORD 71k
Szöveg
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. január 17-én elfogadott módosításai az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD))(1)
P8_TA(2019)0039A8-0421/2018

(Rendes jogalkotási eljárás - első olvasat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)
P8_TA(2019)0039A8-0421/2018
a Bizottság javaslatához
P8_TA(2019)0039A8-0421/2018
---------------------------------------------------------
P8_TA(2019)0039A8-0421/2018
2018/0233(COD)
P8_TA(2019)0039A8-0421/2018

Javaslat:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 114. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(4) létrehozott, a Bizottság által a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis 2020 program és annak elődjei jelentős mértékben járultak hozzá az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A részt vevő országok adóhatóságai is elismerték az említett programok hozzáadott értékét, többek között az uniós tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme tekintetében. A következő évtizedben várható problémák gyakran nem kezelhetők hatékonyan, ha a tagállamok nem tekintenek ki közigazgatási területeik határain túlra is, és nem működnek szorosan együtt partnereikkel.

(2)  A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, és ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket akár maguk között, akár harmadik országokkal, amelyekkel az Unió szorosan együttműködik az adóügyek területén. Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program (a továbbiakban: program) létrehozásával kell biztosítani.

(2a)   A programnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok megerősítsék az adócsalás, a korrupció, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelmet szolgáló kapacitásaikat, beleértve különösen a humánerőforrás-képzést és az igazgatási struktúrák fejlesztését célzó technikai támogatást. Ezt a támogatást átlátható módon kell biztosítani.

(3)  Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unión belüli tisztességes versenyt elősegítő, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, az agresszív adótervezés és az adóztatás kettős elmaradásának megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; a tisztességesebb és hatékonyabb adórendszerek támogatásához; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unión belüli tisztességes verseny előmozdításához, valamint annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön.

(4)  Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(5) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)  A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok – különösen a legkevésbé fejlett országok – számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(5a)   Az Európai Parlament prioritásokat határozott meg. A pénzügyi eszközök jelenlegi hiánya akadályozza az Európai Parlament által a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozóan kitűzött célok elérését [2017/2052(INI)]. A hatékonyabb adóügyi együttműködés lehetővé teheti a jövőbeli többéves pénzügyi keret végrehajtásához szükséges források jobb összegyűjtését.

(6)  E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(6) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(7)  A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az intézkedéseknek azonban az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő, kiemeltként meghatározott témák kezelésére kell irányulniuk. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(8)  Tekintettel az adózók fokozódó mobilitására, a határokon átnyúló ügyletek számára, a pénzügyi eszközök – uniós határokon messze túlnyúló – nemzetköziesedésére, és ebből eredően az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés nagyobb kockázatára, az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezáltal elkerülhetnék különösen a két hasonló elektronikus rendszer – az Unión belüli, illetve a nemzetközi információcserét szolgáló rendszer – kifejlesztésével és működtetésével járó adminisztratív terheket és költségeket. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük. A program keretében adott esetben ösztönözni kell a legkevésbé fejlett országok részvételével zajló egyedi fellépéseket, különösen az automatikus információcsere terén, feltéve, hogy a kiemelt témákat teljes mértékben finanszírozták.

(9)  A globalizáció, illetve az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni fellépés fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők a költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. A szakértők kiválasztásának átláthatónak kell lennie, és az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik, valamint annak alapján kell történnie, hogy mennyiben képesek hozzájárulni az adott intézkedéshez. Biztosítani kell, hogy ezek a szakértők pártatlanok legyenek, és hogy szakmai szerepük tekintetében ne álljon fenn összeférhetetlenség. Biztosítani kell valamennyi érdekelt fél kiegyensúlyozott képviseletét.

(9a)   A 2014/107/EU(7), az (EU) 2015/2376(8), az (EU) 2016/881(9), az (EU) 2016/2258(10) és az (EU) 2018/822(11) tanácsi irányelvek közelmúltbeli elfogadására, valamint a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló, folyamatban lévő tárgyalásokra való tekintettel a programnak célul kell kitűznie az adóhatóságok alkalmazottainak képzését ezen irányelvek hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(10)  A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata”(12) című közlemény tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adópolitikát és az adóhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(10a)  A Fiscalis programnak a költséghatékonyság érdekében ki kell használnia a kapcsolódó területek egyéb uniós intézkedéseivel esetlegesen fennálló szinergiákat, ideértve például a „Vám” programot, a csalás elleni uniós programot, az egységes piaci programot, valamint a reformtámogató programot.

(10b)   A csalás elleni nemzeti kezdeményezések a csalást potenciálisan más, gyakran szomszédos tagállamok felé terelhetik, és aránytalan adminisztratív terhet róhatnak a törvényeket betartó vállalkozásokra, valamint a nemzetközi kereskedelem során a jogbiztonság hiányát eredményezhetik. Ezért alapvető fontosságú, hogy a Bizottság összehangolja a csalás elleni nemzeti intézkedéseket a nemzeti legjobb gyakorlatok uniós szintű összehangolása révén.

(11)  Az informatikai kapacitásépítési intézkedéseknek kellene vonzaniuk a program költségvetésének jelentős részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. Zökkenőmentes interoperabilitást kell biztosítani az európai elektronikus rendszerek és szinergiák közös és nemzeti elemei, valamint a releváns uniós programok más elektronikus rendszerei között.

(12)  Jelenleg nincs olyan előírás, amely szerint többéves adóügyi stratégiai tervet kellene készíteni, hogy koherens és interoperábilis elektronikus adózási környezet jöjjön létre az Unióban. Az informatikai kapacitásépítési intézkedések koherenciájának és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak rendelkeznie kell egy ilyen többéves adóügyi stratégiai terv létrehozásáról.

(13)  Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit, de semmilyen körülmények között eredményezheti az információk és az adófizetők számára biztosított átláthatóság elvesztését. A többéves munkaprogramoknak tükrözniük kell az e rendeletben említett éves jelentések vagy felmérések keretében gyűjtött valamennyi fontos információt. Ezeket az éves jelentéseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni annak érdekében, hogy tájékoztassák az adófizetőket a bevált gyakorlatokról, a levont tanulságokról és a programon belül feltárt, még fennálló akadályokról.

(14)  E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan.

(15)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(13) (22) és (23) bekezdése értelmében ezt a programot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket, ezáltal a REFIT-et is figyelembe véve. E követelményeknek adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk. A Bizottságnak e nyomon követés eredményeiről a tagállamok által szolgáltatott információk alapján évente összefoglaló jelentést kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell a tagállamokban a program 3. cikkben foglalt célkitűzései, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák kezelése vonatkozásában fennálló akadályok feltérképezését, valamint a bevált gyakorlatokra vonatkozó javaslatokat. Emellett a Bizottságnak el kell készítenie a program időközi és végső értékelését. Az éves jelentéseket és az értékelő jelentéseket egy külön e célra létrehozott weboldalon nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(15a)   A Bizottság évente kétszer megrendezendő szemináriumot hív össze, melyen a kedvezményezett tagállamok két képviselője is részt vesz, hogy megosszák egymással a problémákat, és lehetséges javításokat javasoljanak a program témáival kapcsolatban, különös tekintettel az adóhatóságok közötti információcserére. A szemináriumon az adóhatóság vezetőségének képviselője és az adóhatóság munkavállalói szakszervezeteinek képviselője, valamint az Európai Parlament és a Tanács képviselője vesz részt.

(16)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni az adópolitikai prioritások változásaira, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(14), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(15), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(16) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(17) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(19)  Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. Az utazási költségek fedezetét prioritásként kell kezelni, hogy biztosított legyen a nemzeti szakértők együttes fellépésekben való részvétele.

(20)  Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és – a rendelet léptékére és hatásaira való tekintettel – ezek a célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)  Ez a rendelet az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  Ez a rendelet létrehozza az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” programot (a továbbiakban: a program).

(2)  A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „adózás”: a következő adókhoz, vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó ügyek, ideértve a kialakítást, az adminisztrációt, a végrehajtást és a megfelelést is:

a)  a 2006/112/EK tanácsi irányelv(19) szerinti hozzáadottérték-adó;

b)  a 92/83/EGK tanácsi irányelv(20) szerinti, alkoholra kivetett jövedéki adó;

c)  a 2011/64/EU tanácsi irányelv(21) szerinti, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó;

d)  a 2003/96/EK tanácsi irányelv(22) szerinti, az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett adó;

e)  a 2010/24/EU tanácsi irányelv(23) 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett más adók, vámok és illetékek, a társasági adókat is ideértve, amennyiben azok relevánsak az egységes piac és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés szempontjából;

2.  „adóhatóságok”: az adózásért és az adózással kapcsolatos tevékenységekért felelős hatóságok és más szervek;

3.  „európai elektronikus rendszerek”: az adózáshoz és az adóhatóságok küldetésének végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek;

4.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

4a.  „legkevésbé fejlett ország”: olyan alacsony jövedelmű harmadik ország, amely az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődés tekintetében súlyos strukturális akadályokkal szembesül.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzése, hogy az egységes piac működésének javítása, az Unión belüli tisztességes verseny előmozdítása és az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek – többek között az adócsalással, adókikerüléssel és agresszív adótervezéssel szembeni – védelme, valamint az adóbeszedés javítása érdekében támogassa az adóhatóságokat és az adózást.

(2)  A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa az adópolitikát és annak megfelelő végrehajtását, az adóügyi együttműködést, az adóügyi információk megosztását és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, valamint a tagállamokban egységesen alkalmazandó jelentéstételi, ellenőrzési és szoftvereszközök fokozatos korszerűsítését is. A programnak emellett segítenie kell az adóhatóságokat az adózással kapcsolatos uniós irányelvek végrehajtásának megkönnyítésében és javításában, valamint személyzetük e tekintetben való képzésében.

4. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 390 000 000 EUR (vagyis folyó áron 300 000 000 EUR).

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti többek között a program irányításával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal és egyéb vonatkozó írásos anyaggal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

b)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében;

c)  egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

Amennyiben az elsőbbséget élvező témákat teljes mértékben megfinanszírozták, a legkevésbé fejlett országokat ösztönözni kell arra, hogy vegyenek részt a programban a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia (PCD) elveivel és az ezen országok és az Unió közötti egyedi megállapodásokban meghatározott, az ezen országok programban való részvételére vonatkozó feltételekkel összhangban. Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak ellenére a legkevésbé fejlett országok e programban való részvételének számukra költségmentesnek kell lennie, és a nemzetközi adóügyi célkitűzések, például az adóügyi információk automatikus megosztásának elérésére kell összpontosítania. Az egyedi megállapodásnak garantálnia kell az Unió azon jogát, hogy biztosítsa a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, és megvédje saját pénzügyi érdekeit.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj, közbeszerzés, valamint a külső szakértők utazási költségeinek és napidíjának megtérítése formájában – nyújthat finanszírozást.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések közé tartoznak a következők:

a)  megbeszélések és hasonló ad-hoc események;

b)  projektalapú strukturált együttműködés, beleértve adott esetben a helyszíni ellenőrzéseket is;

c)  informatikai kapacitásépítő intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek kifejlesztése és működtetése, vagy közös nyilvántartások létrehozására irányuló intézkedések;

d)  emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések;

e)  támogatási és egyéb intézkedések, többek között:

1.  tanulmányok és egyéb releváns írásos anyagok;

2.  innovációs tevékenységek, különös tekintettel az igazoló vizsgálatokra, a kísérleti projektekre és a prototípuskészítésre irányuló kezdeményezésekre;

3.  közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

4.  a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb, vonatkozó intézkedés, amely a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez vagy támogatásához szükséges.

Az a), a b) és a d) pontban említett vonatkozó intézkedési formákat az 1. melléklet mutatja be egy nem kimerítő felsorolás formájában.

(2a)   Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek a következő kiemelt témák alábbi jegyzékére kell kiterjedniük:

a)  joghézagok megszüntetése a módosított 2011/16/EU irányelv(24) hatékony végrehajtása tekintetében;

b)  projektalapú strukturált együttműködés, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket és közös auditálásokat is; [Mód. 2]

c)  a határokon átnyúló együttműködés akadályainak elhárítása;

d)  a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés akadályainak megszüntetése a módosított 2011/16/EU tanácsi irányelv értelmében;

e)  a határokon átnyúló héacsalások elleni küzdelem;

f)  az adók beszedésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása, ideértve a megtakarítások adóztatásáról szóló uniós irányelv (EUSTD) értelmében meg nem fizetett adókat;

g)  egységes nemzeti informatikai eszközök bevezetése közös interfészek kifejlesztése céljából, hogy lehetővé váljon a nemzeti informatikai rendszerek összekapcsolása;

(3)  A programhoz nem társult harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködést szolgáló európai elektronikus rendszerek közös alkotóelemei adaptálásának vagy kiterjesztésének kifejlesztését és működtetését szolgáló intézkedések finanszírozhatók, amennyiben az Unió érdekében állnak. A Bizottság meghozza a szükséges igazgatási rendelkezéseket, amelyek előírhatják az érintett harmadik felek ezen intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását.

(4)  Amennyiben valamely, a (2) bekezdés c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők részvétele

(1)  Ha a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések megvalósítása szempontjából előnyös, akkor kormányzati hatóságok képviselői – beleértve az 5. cikk szerint a programhoz nem társult harmadik országok képviselőit is –, és adott esetben nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdálkodók vagy a gazdálkodókat képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek a program keretében szervezett intézkedésekben. A Bizottság többek között értékeli e külső szakértők pártatlanságát, és biztosítja, hogy szakmai felelősségükkel ne álljon fenn összeférhetetlenség, és részvételükről a szükségletek alapján, eseti jelleggel dönt.

(2)  Az (1) bekezdésben említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkében foglaltaknak megfelelően megtéríthetők a program keretében.

(3)  A külső szakértőket a Bizottság választja ki átlátható és kiegyensúlyozott eljárást követően, az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik, valamint annak alapján, hogy mennyiben képesek hozzájárulni az adott intézkedéshez. A Bizottság biztosítja valamennyi érdekelt fél kiegyensúlyozott képviseletét. Egyértelműen meghatározza, hogy a külső szakértők saját nevükben vagy valamely más szervezet vagy gazdasági szereplő nevében vesznek részt. A részt vevő külső szakértők jegyzékét nyilvánosan elérhetővé kell tenni a Bizottság honlapján.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

(3)  A költségvetési rendelet 198. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélkül kerülnek odaítélésre, amennyiben a támogatható szervezetek a tagállamok és a programhoz az e rendelet 5. cikkében említettek szerint társult harmadik országok adóhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az említett cikkben meghatározott feltételek.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve a program az intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja.

(2)  A vissza nem térítendő támogatás odaítélését igénylő intézkedések esetében az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a 13. cikkben említett többéves munkaprogramok határozzák meg.

IV. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI KAPACITÁSÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Feladatok

(1)  A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves adóügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve a tervezést, a műszaki leírást, a megfelelőségi vizsgálatot, a telepítést, a karbantartást, a továbbfejlesztést, a biztonságot, a minőségbiztosítást és a minőség-ellenőrzést.

(2)  A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)  a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott közös elemek kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását;

c)  az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok népszerűsítése és nemzeti szintű végrehajtása céljából;

d)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója tekintetében, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns uniós szintű intézkedésekkel;

ea)   a nemzeti szinten alkalmazott, csalás elleni intézkedések összehangolása a legjobb nemzeti gyakorlatok uniós szintű meghatározása és az arról való tájékoztatás révén;

(3)  A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)  a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott nemzeti elemek kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti összetevői kifejlesztésének és működtetésének koordinálása nemzeti szinten;

c)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns nemzeti szintű intézkedésekkel;

d)  a Bizottság rendszeres tájékoztatása az a célból hozott intézkedésekről, hogy az érintett tagállami hatóságok vagy a gazdálkodók teljes körűen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket;

e)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves adóügyi stratégiai terv

(1)  A Bizottság összeállít és naprakészen tart egy többéves adóügyi stratégiai tervet, amely felsorolja az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó valamennyi feladatot, és besorolja az egyes rendszereket vagy azok részeit a következő kategóriákba:

a)  közös összetevő: az uniós szinten kifejlesztett európai elektronikus rendszerek olyan összetevője, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság és az észszerűsítés érdekében közösként jelöl meg;

b)  nemzeti összetevő: az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely az ilyen összetevőt létrehozó vagy annak közös létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll;

c)  vagy a kettő kombinációja.

(2)  A többéves adóügyi stratégiai terv tartalmaz innovációs és kísérleti intézkedéseket is, valamint tartalmazza az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai tervben számukra kiadott minden egyes feladat elvégzéséről. Rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a program egészével kapcsolatos feladataik terén elért haladásról is.

(4)  A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért haladásról szóló jelentést. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak. Az elért eredményekről szóló éves jelentésekben a tagállamok jelentést tesznek a program 3. cikkben foglalt célkitűzései és a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák kezelésének akadályairól, és javaslatokat tesznek a bevált gyakorlatokra.

(5)  A Bizottság a (4) bekezdésben említett éves jelentések alapján legkésőbb minden év október 31-ig összefoglaló jelentést készít, amelyben értékeli a tagállamok és a Bizottság által az (1) bekezdésben említett terv végrehajtása terén elért előrehaladást, valamint a program 3. cikkben említett célkitűzéseinek és a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák megvalósításában elért előrelépést. Az előrehaladás értékelése érdekében a Bizottság összefoglaló éves jelentésének tartalmaznia kell a tagállamokban a program 3. cikkben foglalt célkitűzéseinek megvalósítása, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák kezelése vonatkozásában fennálló akadályok feltérképezését, valamint a Bizottságnak javaslatokat kell tennie a bevált gyakorlatokra. A Bizottság összefoglaló éves jelentéseit egy külön a célból létrehozott bizottsági weboldalon nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és azok szolgálnak alapul a 13. cikkben említett jövőbeli többéves munkaprogramokhoz és a 15. cikkben említett értékelő jelentésekhez.

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram

(1)  A programot a költségvetési rendelet 108. cikkében említett többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)  A többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 17. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza.

(2)  A program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata és/vagy kiegészítése, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. Az értékeléseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni a Bizottság egy külön e célra létrehozott honlapján.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb egy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

16. cikk

Auditok és vizsgálatok

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

VI. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot „a Fiscalis program bizottsága” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó ▌kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1286/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1286/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1286/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett lehetséges intézkedési formák nem kimerítő felsorolása

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákat ölthetik:

a)  a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

–  szeminárium és műhelytalálkozó, amelyen általában minden ország részt vesz, és amely során prezentációkat adnak elő, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott téma kapcsán;

–  munkalátogatás, amelyet annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők az adópolitikával kapcsolatban szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat bővítsék;

–  jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban;

b)  a strukturált együttműködés esetében:

–  projektcsoport, amely általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működik, célja egy pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is;

–  munkacsoport, nevezetesen strukturális együttműködési formák, nem állandó vagy állandó jelleggel, amelyek egyesítik a résztvevők szakértelmét annak érdekében, hogy – adott esetben online együttműködési szolgáltatások, adminisztratív segítség vagy infrastrukturális és a felszerelések terén nyújtott támogatás mellett – meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

–  többoldalú vagy egyidejű ellenőrzés, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének összehangolt ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

–  közös audit, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének egyetlen auditcsoport által végzett közös ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

–  az igazgatási együttműködés 2011/16/EU irányelvben, 904/2010/EU rendeletben, 389/2012/EU rendeletben vagy 2010/24/EU irányelvben megállapított bármely más formája;

d)  az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

–  közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése az adóügyekkel kapcsolatos szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében;

–  technikai támogatás, amely a közigazgatási eljárások javítását, a közigazgatási kapacitás növelését és az adóhatóságok működésének és műveleteinek javítását célozza bevált gyakorlatok kezdeményezésével és megosztásával.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Konkrét célkitűzés: az adópolitika, az adóügyi együttműködés és az adminisztratív kapacitásépítés támogatása, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

1.  Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1.  Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.  Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.  Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.  A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.  A nemzeti közigazgatási szervek és a gazdálkodók használatára szánt, egyszerűsödött informatikai eljárások (regisztrált gazdálkodók száma, a program keretében finanszírozott különféle elektronikus rendszerek útján beadott kérelmek és lefolytatott konzultációk száma)

2.  Tudásmegosztás és hálózatépítés

6.  Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

7.  A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területre irányulóan a program keretében végrehajtott tevékenységek; a program támogatásával kifejlesztett valamely munkamódszert/iránymutatást használó adóhatóságok százalékos aránya)

2a.  További mutatók:

1.  Az adócsalás, adókikerülés és agresszív adótervezés elleni küzdelem során, a közös ellenőrzések folyamán beszedett bevételek

2.  Az igazgatási és igazságügyi együttműködés iránt benyújtott, beérkezett és megválaszolt kérelmek száma, tagállamonként

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0421/2018).
(2)* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
(3) HL C […], […], […] o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).
(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(7) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 359., 2014.12.16., 1. o.).
(8) A Tanács (EU) 2015/2376 irányelve (2015. december 8.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.).
(9) A Tanács (EU) 2016/881 irányelve (2016. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2016.6.3., 8. o.).
(10) A Tanács (EU) 2016/2258 irányelve (2016. december 6.) a 2011/16/EU irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról (HL L 342., 2016.12.16., 1. o.).
(11) A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2018.6.5., 1. o.).
(12) COM(2010)0700.
(13) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(15) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(16) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(17) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(19) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).
(20) A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).
(21) A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).
(22) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).
(23) a Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).
(24) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).


A Jogok és értékek program létrehozása ***I
PDF 310kWORD 92k
Az Európai Parlament 2019. január 17-én elfogadott módosításai a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))(1)
P8_TA(2019)0040A8-0468/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
Cím
Javaslat
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Jogok és értékek program létrehozásáról
a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.
(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Mindezen jogok és értékek közül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata által elismert emberi méltóság az alapvető emberi jogok elsődleges alapja. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta azon horizontális elvek fontosságát, amelyeknek a többéves pénzügyi keret és az összes kapcsolódó uniós politika alapjául kell szolgálniuk, beleértve az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak valamennyi uniós politikába és a következő többéves pénzügyi keret kezdeményezéseibe való beépítését, valamint hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése létfontosságú az Unió befogadó Európával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak teljesítése szempontjából, továbbá sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokban nem szerepelnek az uniós politikákban a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalások.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)   „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament támogatását fejezte ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság és civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították európai hozzáadott értéküket és állandó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében, továbbá hangsúlyozta, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére, és egy, a Bizottság által irányítandó belső európai demokráciaalap létrehozását ajánlotta a civil társadalom, valamint a demokrácia és az emberi jogok területén működő nem kormányzati szervezetek megerősített támogatása céljából. A meglévő szakpolitikákhoz folyamatos támogatást kell nyújtani, az Unió kiemelt programjaira szánt forrásokat növelni kell, a kiegészítő kötelezettségek mellé pedig további pénzügyi eszközöket kell biztosítani.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).
(2)  Ezeket a jogokat és értékeket az Uniónak és minden egyes tagállamnak minden szakpolitikájában következetesen továbbra is aktívan művelni, védeni kell, elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani, mivel bármely tagállamban e jogok és értékek védelmének gyengülése káros hatással lehet az Unió egészére. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel, valamint a független civil társadalom mozgásterének folyamatos csökkenésével szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a megkülönböztetésmentességet, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (a továbbiakban: a program) az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok), és kiigazításra kerül az európai értékekkel kapcsolatos új kihívások kezelése érdekében”.
__________________
__________________
8 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
8 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
9 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).
9 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.
(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, az egyenlőséghez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, nyitott, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek ösztönzik egy élénk, fejlett, ellenálló és erős civil társadalom létrejöttét, beleértve közös értékeink előmozdítását és védelmét, valamint olyan tevékenységek finanszírozásával, amelyek bátorítják az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételét és előmozdítják a békét, valamint ápolják a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön, valamint örökségünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségét. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn a civil társadalommal, és a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  A Bizottságnak egy civil párbeszédért felelős csoport létrehozásával biztosítania kell a rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet a program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel. A civil párbeszédért felelős csoportnak hozzá kell járulnia a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a program és a kapcsolódó területek által lefedett területeken, illetve célkitűzésekhez kapcsolódó szakpolitikai fejlemények megvitatásához. A civil párbeszédért felelős csoportnak olyan szervezetekből kell állnia, amelyeket a program keretében működési vagy tevékenységi támogatásra választottak ki, valamint olyan szervezetekből és érdekelt felekből, amelyek/akik érdeklődésüket fejezték ki a program vagy az e szakpolitikai területen végzett munka iránt, de amelyeket/akiket a program nem feltétlenül támogat.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.
(4)  A programnak lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek a Szerződésekben foglalt értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve, azokat továbbfejlesztve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit és részvételi lehetőségeit testre szabott és célzott megközelítések alkalmazása révén, ideértve az egyenlőség és ezen belül a nemek közötti egyenlőség minden típusának előmozdítását.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A jogállamiság és a demokrácia teljes tiszteletben tartása és előmozdítása alapvető fontosságú az állampolgárok bizalmának növeléséhez az Unióban. Az Unión belüli jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének, valamint a Szerződésekben rögzített jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közti kölcsönös bizalom biztosításában. A programnak ezért helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten elő kell mozdítania és meg kell védenie az alapvető jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  A jogállamiság, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke az uniós értékek egyikeként rögzít, a következő elveket foglalja magába: a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; a független bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem, ideértve az alapvető jogok védelmét is; valamint a hatalmi ágak szétválasztása és a törvény előtti egyenlőség.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.
(5)  Ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz, hogy ösztönözzük a demokratikus részvételt, és lehetővé tegyük a polgárok számára, hogy éljenek az európai polgársággal járó jogaikkal, számos különböző intézkedésre és összehangolt, a kiegyensúlyozott földrajzi eloszlást célzó erőfeszítésekre van szükség. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezetek helyi, regionális, nemzeti és nemzetek közötti szintű támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való aktív részvételük fokozásához, valamint az Unió politikai napirendjének formálásához. Emellett a kölcsönös megértést, a kultúrák közötti párbeszédet, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, a megbékélést, a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az Unióhoz tartozás érzését és az európai identitás keretében a közös polgárságot, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   A növekvő sokszínűség és a globális migrációs tendenciák növelik a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságát társadalmainkban. Teljes körű támogatást kell biztosítani a program révén az interkulturális és vallásközi párbeszéd számára az európai társadalmi harmónia részeként és a társadalmi befogadás és kohézió előmozdításának kulcselemeként. Habár a vallásközi párbeszéd segíthet abban, hogy hangsúlyt kapjon a vallás társadalmi kohézióhoz való pozitív hozzájárulása, a vallási kérdésekben való járatlansággal azt kockáztatjuk, hogy megteremtjük az alapot a lakosság vallási érzületeivel való visszaéléshez. A programnak ezért támogatnia kell a vallási kérdésekkel kapcsolatos jártasság fejlesztését, a vallásközi párbeszéd és a kölcsönös megértés előmozdítását célzó projekteket és kezdeményezéseket.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk, erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.
(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus és kreatív gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok – különösen a fiatalok – ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk alapját képezi. A történelmi, társadalmi, kulturális és interkulturális szempontok, a tolerancia és a párbeszéd releváns voltát szintén figyelembe kell venni a közös értékeken, a szolidaritáson, a sokszínűségen és a békén alapuló közös alap előmozdítása érdekében, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.
(7)  Az uniós polgárok nem ismerik kellőképpen az uniós polgárságból eredő jogaikat, így az európai és helyi választásokon való szavazásra vonatkozó jogot, vagy a más tagállamok nagykövetségeitől való konzuli védelemhez való jogot. Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek e jogoknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében minden szinten meg kell erősíteni a civil társadalmat.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   Az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló, 2009. április 2-i európai parlamenti állásfoglalás, valamint az európai totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekre való emlékezésről szóló, 2011. június 9–10-i tanácsi következtetések hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a közös jövő építésének eszközeként elevenen őrizzük a múlt emlékét, továbbá kiemelik, hogy az Unió fontos szerepet játszik az ezen bűnökre vonatkozó kollektív emlékezet életben tartásában, megosztásában és előmozdításában, a közös sokszínű és demokratikus európai identitás megerősítése szempontjából is.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. A nőkkel szembeni megkülönböztetés és a nőkkel való egyenlőtlen bánásmód sérti alapvető jogaikat, és megakadályozza a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.
(8)  A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. E rendelet 8. cikke előírja az Unió számára, hogy tevékenységeinek folytatása során törekedjen az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. A nemek közötti egyenlőség terén azonban igen lassú az általános előrehaladás, vö. a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2017. évi mutatóval, amelyet a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete tett közzé. A nőkkel és lányokkal szembeni rejtett és többszintű interszekcionális megkülönböztetés és egyenlőtlen bánásmód, valamint a nők elleni erőszak különböző formái gyakran sértik alapvető jogaikat, és megakadályozzák a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a politikai, strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének és a megkülönböztetésmentesség célkitűzéseinek támogatása, valamint a sztereotípiák elleni aktív küzdelem és a rejtett megkülönböztetéssel való leszámolás révén történő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel és fiatalokkal szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A gyermekek, a fiatalok és a nők különösen ki vannak szolgáltatva az erőszaknak, különösen a közeli kapcsolatokban. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés javítása, valamint az áldozatok védelme és támogatása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat.
(9)  A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel, fiatalokkal és idősebbekkel, a fogyatékossággal élőkkel, menekültekkel és migránsokkal, valamint a különböző kisebbségi csoportok tagjaival, így az etnikai kisebbségek és az LMBTQI-személyekkel szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A nemi alapú erőszak elleni küzdelem többdimenziós megközelítést igényel, amely jogi, oktatási, egészségügyi (ideértve a szexuális és reproduktív jogokat), gazdasági és egyéb társadalmi szempontokat ölel fel, mint például a nőjogi szervezetek támogatása, tanácsadás és segítségnyújtás, valamint a nemek szempontjából egyenlőbb társadalom elérését célzó projektek. Már korai életkortól kezdve aktívan fel kell lépni a káros sztereotípiák és normák, valamint a gyűlöletbeszéd és az online erőszak minden formája ellen. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Egyezménye (az isztambuli egyezmény) szerint a „nők elleni erőszak” magában foglal „minden olyan nemi alapú erőszakot, amely a nőknek fizikai, szexuális, lelki vagy gazdasági sérülést vagy szenvedést okoz vagy okozhat, beleértve az ilyen cselekvésekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánéletben”. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés, valamint az áldozatok védelmének és támogatásának előmozdítása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat. A védelmet és az áldozatok jogainak támogatását a célcsoporttal együttműködve kell kidolgozni, és biztosítani kell, hogy azok megfeleljenek több szempontból is sérülékeny személyek különleges igényeinek.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az okmányokkal nem rendelkező nők különösen kiszolgáltatottak az erőszaknak és a szexuális erőszaknak, és nem férnek hozzá a támogatáshoz. Kiemelt fontosságú, hogy áldozatközpontú megközelítést alkalmazzanak, és megfelelő támogatási szolgáltatásokat nyújtsanak minden nőnek az egész Unióban, tartózkodási jogállásuktól függetlenül. A metszetszemléletű munka szempontjából nagy szükség van a menekültügyi eljárásokban a nemek közötti egyenlőség szempontjára érzékeny szemléletmódra, és ez hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőség növeléséhez.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést. Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.
(10)  Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, a zaklatást és az olyan káros hagyományos gyakorlatokat, mint a női nemi szervek megcsonkítása, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést és az internetes zaklatást. Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, a Daphné számára független költségvetési előirányzattal, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak megelőzését és leküzdését. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye10, és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás11 említ.
(11)  A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, beleértve a közvetlen, közvetett és strukturális megkülönböztetést is, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az afrofóbia, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a muszlimellenes gyűlölet, a homofóbia és az intolerancia, mind online, mind offline, a kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló egyéb formáinak megelőzését és leküzdését, figyelembe véve a nők által átélt többszintű megkülönböztetést. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye10, és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás11 említ.
__________________
__________________
10 COM(2011)0173.
10 COM(2011)0173.
11 HL C 378., 2013.12.24., 1. o.
11 HL C 378., 2013.12.24., 1. o.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élők teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.
(12)  Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők – ideértve a hosszú távú fizikai, mentális, szellemi vagy érzékszervi károsodással élő személyeket is – számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelynek végrehajtása kötelező, az uniós jogrend szerves részévé vált. E tekintetben a programnak különös figyelmet kell fordítania a figyelemfelkeltő tevékenységekre azon kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel a fogyatékossággal élők szembesülnek a társadalomban való teljes körű részvételük és jogaik egyenlő polgárként való gyakorlása vonatkozásában, illetve finanszíroznia kell ezeket a tevékenységeket.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet12 és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv13 rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.
(13)  A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet12 és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv13 rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, a civil társadalmi szervezeteket az uniós normáknak megfelelő adatvédelem érdekében történő közbenjárásukban támogatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.
__________________
__________________
12 HL L 119., 2016.5.4., 1-88. o.
12 HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
13 HL L 119., 2016.5.4., 89-131. o.
13 HL L 119., 2016.5.4., 89. o.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti. Az információkhoz való szabad hozzáférés, a média-keretfeltételek értékelése, valamint az információk és a kommunikációs hálózatok felelős és biztonságos használata közvetlenül kapcsolódik a közvélemény szabad kialakulásához, és létfontosságú a demokrácia működésének garantálásához. A közvéleménynek meg kell szereznie a kritikus gondolkodáshoz és a körültekintő véleményformáláshoz szükséges médiaműveltségi készségeket, valamint az arra való képességet, hogy elemezze az összetett realitásokat, felismerje a vélemények és a tények közötti különbségeket, továbbá ellen tudjon állni a gyűlöletkeltés valamennyi formájának. Az Uniónak e célból képzések, figyelemfelkeltés, tanulmányok és egyéb releváns tevékenységek révén elő kell mozdítania az összes polgár médiaműveltségének fejlesztését, függetlenül életkoruktól.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet14 elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását.
(14)  Az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia első olyan nemzetek feletti eszköze, mely közvetlen kapcsolatot hoz létre az európai polgárok és az uniós intézmények között. Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet14 elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára azon joguk gyakorlását, hogy európai polgári kezdeményezést indítsanak és támogassanak, illetve másokat azok támogatására ösztönözzenek.
_________________
_________________
14 Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).
14 Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését.
(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és emellett elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, és ahol szükséges, a nemi szempontú hatásvizsgálatot az uniós költségvetési folyamat egészében. A nemek közötti egyenlőség megfelelő érvényesítéséhez a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés szükséges minden vonatkozó költségvetési sorban, valamint gondoskodni kell a megfelelő forrásokról és az átláthatóságáról a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló költségvetési sorok vonatkozásában. A finanszírozási időszak végén felül kell vizsgálni az egyéni projekteket és magát a programot annak meghatározására, hogy milyen mértékben szolgálták a fenti elvek végrehajtását.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK15 és a 2004/113/EK16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK17 és a 2010/41/EU18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.
(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például nyelven, életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy a fent említett valamennyi érintett esélyegyenlőségi szerv munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK15 és a 2004/113/EK16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK17 és a 2010/41/EU18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. A Bizottság 2018. június 22-én ajánlást fogadott el az egyenlőséggel foglalkozó testületekre vonatkozó normákról, amely kiterjed az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatására, függetlenségére, hatékonyságára, valamint a közöttük való koordinációra és együttműködésre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.
__________________
__________________
15 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).
15 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).
16 A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).
16 A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).
18 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).
18 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A hozzáférhetőség növelése, valamint a program valamennyi aspektusához kapcsolódó pártatlan iránymutatás és gyakorlati tájékoztatás érdekében kapcsolattartó pontokat kell létrehozni a tagállamokban, hogy segítséget nyújtsanak mind a kedvezményezettek, mind a pályázók számára. A program kapcsolattartó pontjai számára lehetővé kell tenni, hogy feladataikat függetlenül, döntéshozataluk során a hatóságoknak való közvetlen alárendeltség vagy azok beavatkozása nélkül végezhessék. A kapcsolattartó pontokat a tagállamok vagy a civil társadalmi szervezetek vagy azok konzorciuma kezelheti. A kapcsolattartó pontok nem vállalnak felelősséget a projektek kiválasztásáért;
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.
(18)  A független emberi jogi szervezetek, a civil társadalmi szervezetek és az emberi jogok védelmezői fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása megállapította, a finanszírozás növelése és a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és – többek között megfelelő alapfinanszírozás és egyszerűsített költségelszámolási módszerek, pénzügyi szabályok és eljárások révén – kapacitásbővítéséhez, amelyek az uniós értékek, így a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok előmozdítása területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.
(19)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát. A Bizottságnak aktívan rá kell vezetnie e program résztvevőit arra, hogy használják az ezen uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által létrehozott jelentéseket és forrásokat, mint például a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által kidolgozott, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést és nemi szempontú hatásvizsgálat eszközeit.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó átfogó uniós mechanizmusnak biztosítania kell valamennyi tagállam rendszeres és kiegyensúlyozott felülvizsgálatát, biztosítva a tagállamokban a szükséges információkat az uniós értékek általános hiányosságaihoz kapcsolódó intézkedések aktiválásához.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.
(20)  A nemek közötti egyenlőség és jogok előmozdítására irányuló konkrét célkitűzések végrehajtása, a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten történő előmozdítása, valamint az erőszak elleni küzdelem tekintetében a programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem és a fejlesztés terén.
(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében – többek közt helyi, nemzeti és nemzetközi szinten végrehajtott – intézkedések európai hozzáadott értéket képviseljenek, amelyek célja az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkébe foglalt értékek előmozdítása és védelme. A Bizottságnak törekednie kell az egységességre, a szinergiákra valamint a tagállamok fellépéseivel és más finanszírozási programjaival való kiegészítő jellegre, amelyek olyan politikai területeket támogatnak, amelyek szoros kapcsolatban állnak az igazságszolgáltatással, a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek alappal, beleértve a Kreatív Európa programot és az Erasmus+-t, valamint a vonatkozó uniós politikákat.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  Az EUMSZ 9. cikkének megfelelően elő kell mozdítani a magas foglalkoztatottsági szint elérését, a megfelelő szociális védelem garantálását, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. A szóban forgó program keretébe tartozó fellépéseknek ezért támogatniuk kell a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a munkaerőpiacról történő kiszorulás elleni küzdelem, valamint az egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem közötti szinergiákat. A programot ezért úgy kell végrehajtani, hogy mind a program különböző ágaival, mind az Európai Szociális Alap Plusszal biztosítsa a maximális szinergiát és az egymást kiegészítő jelleget. Biztosítani kell továbbá a szinergiákat mind az Erasmus programmal, mind pedig az Európai Szociális Alap Plusszal annak érdekében, hogy ezek a források együttesen hozzájáruljanak a magas színvonalú oktatás megvalósításához és az esélyegyenlőség mindenki számára történő biztosításához.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, biztosítva emellett a jogbiztonságot, valamint azt, hogy a programhoz minden résztvevő hozzáférhessen.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
22 b preambulumbekezdés (új)
(22b)  A program célkitűzéseinek megvalósítása során vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását, biztosítva egyúttal a pénzügyi források optimális felhasználását.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.
(23)  A programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat és teljes átláthatóságot követel az erőforrások felhasználása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a körültekintő erőforrás-felhasználás terén. E program végrehajtásának részeként különösen olyan szabályokat kell alkalmazni és tovább erősíteni, amelyek a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális civil társadalmi szervezetek, így a helyi önszerveződő civil társadalmi szervezetek azon lehetőségeire vonatkoznak, hogy finanszírozásukat többéves működési támogatások, lépcsőzetes támogatások (pénzügyi támogatás harmadik felek számára), gyors és rugalmas támogatási eljárásokat biztosító rendelkezések, így például kétlépcsős kérelmezési eljárás, felhasználóbarát pályázati eljárások és jelentéstételi eljárások révén biztosítsák.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel20, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel21, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek méretére és kapacitására, és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány, az egységköltség és a lépcsőzetes támogatások, valamint az önkéntes munkát és a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást figyelembe vevő társfinanszírozási kritériumok alkalmazását. A társfinanszírozási követelményeket ugyanilyen módon kell elfogadni, és azoktól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel20, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel21, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
__________________
__________________
20 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
20 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
21 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
21 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
22 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
22 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
23 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
23 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.
(25)  A nemek közötti egyenlőséget és jogokat, az állampolgárok uniós demokratikus életben való helyi, regionális, nemzeti és határokon átnyúló szintű szerepvállalását és részvételét, valamint az erőszak elleni küzdelemre irányuló konkrét célkitűzéseket előmozdító végrehajtása tekintetében az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja felkészíteni az Uniót arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiságban mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. E javaslatnak ki kell egészítenie a „Jogok és értékek” programot, amelynek eltérő a szerepe, mégpedig az, hogy az alapvető jogokkal és az európai értékekkel összhangban olyan szakpolitikákat finanszírozzon, amelyek középpontjában az emberek élete és részvétele áll.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A [2013/755/EU tanácsi határozat25 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
(27)  A [2013/755/EU tanácsi határozat25 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A tengerentúli országok és területek távoli elhelyezkedéséből adódó korlátokat figyelembe kell venni, és azok tényleges részvételét figyelemmel kell kísérni és rendszeresen értékelni kell.
__________________
__________________
25 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
25 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.
(28)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetési kiadások 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.
(29)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezzel összefüggésben azok a pályázók és kedvezményezettek, akik esetleg nem rendelkeznek a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal és személyzettel, civil társadalmi szervezeteknek, helyi hatóságoknak, szociális partnereknek stb. tekinthetők.Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(30)  E rendelet kiegészítése, valamint a program és céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk szerinti munkaprogramok, továbbá a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően kell gyakorolni.
törölve
__________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet létrehozza a Jogok és értékek programot (a továbbiakban: a program).
Ez a rendelet létrehozza a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programot (a továbbiakban: a program).
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit és hatáskörét, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó feltételeket.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.
(1)  A program célja a Szerződésekben rögzített jogok és értékek, többek között az EUSZ 2. cikkében rögzített demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok védelme és előmozdítása, különösen a civil társadalmi szervezetek helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű támogatása és kapacitásbővítése, illetve a civil és demokratikus részvétel ösztönzése révén, a nyitott, jogokon alapuló, demokratikus, egyenlő és inkluzív társadalmak továbbfejlesztése érdekében.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – -a pont (új)
-a)  helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten a demokrácia és a jogállamiság védelme és előmozdítása (uniós értékek ág);
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az egyenlőség és a jogok előmozdítása (Egyenlőség és jogok ág),
a)  az egyenlőség, többek között a nemek közötti egyenlőség, a jogok és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése (Egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ág);
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),
b)  az Unió jelentőségének tudatosítása a polgárok – különösen a fiatalok – körében a létrehozásához vezető történelmi események emlékének megőrzését célzó tevékenységek által, valamint a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, a pluralizmus, a polgárok szerepvállalásának, a polgárok találkozóinak és aktív részvételének az Unió demokratikus életében való előmozdítása (Aktív polgárság ág);
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  az erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).
c)  az erőszak, többek között a nemi alapú erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
2 a cikk (új)
2a. cikk
Uniós értékek ág
A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célon és a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában meghatározott egyedi célon belül a program a következőket célozza:
a)   a demokrácia és a jogállamiság védelme és előmozdítása, többek között a civil társadalom azon tevékenységeinek támogatása révén, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a független bíróságok általi hatékony jogvédelmet, az alapvető jogokat is beleértve; támogatás nyújtása az emberi jogok független védelmezőinek és a jogállamiság tiszteletben tartását ellenőrző civil társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelméhez, valamint az átláthatóság, a jó kormányzás és a korrupció elleni küzdelem közös kultúráját előmozdító kezdeményezésekre;
b)   egy demokratikusabb Unió építésének előmozdítása, valamint a Szerződésekben foglalt jogok és értékek védelme és tudatosítása olyan független civil társadalmi szervezetek számára nyújtott pénzügyi támogatás révén, amelyek előmozdítják és gyakorolják ezeket a jogokat és értékeket helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten, és ezáltal olyan környezetet teremtenek, amely lehetővé teszi a demokratikus párbeszédet és erősíti a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés vagy egyesülés szabadságát, a média szabadságát és a média pluralizmusát, valamint a tudományos élet szabadságát.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – cím
Az Egyenlőség és jogok ág
Egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ág
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:
A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;
a)  az egyenlőség előmozdítása és a nemen, faji, társadalmi vagy etnikai származáson, bőrszínen, genetikai jellemzőkön, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy egyéb véleményen, nemzeti kisebbséghez való tarozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, koron, szexuális irányultságon, vagy bármi máson alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint az egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden – online és offline – formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a nők jogainak előmozdítását, a nemek közötti egyenlőséget, a nők társadalmi szerepvállalásának növelését és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését célzó átfogó szakpolitikák és programok támogatása;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – cím
Polgári részvétel és szerepvállalás ág
Aktív polgárság ág
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:
A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következő célokat követi:
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az Unió, illetve annak történelme, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében;
a)  a polgárok által előterjesztett projektek támogatása, különös tekintettel a fiatalokra, arra ösztönözve az embereket, hogy ne csak az olyan eseményeket tartsák szem előtt, amelyek megelőzték az Unió történelmi emlékezetének magvát képező eseményeket, hanem arra is, hogy többet tanuljanak közös történelmünkről, kultúránkról és értékeinkről, valamint hogy képet kapjanak a közös jövő alapját képező közös kulturális örökségük és a kulturális és nyelvi sokszínűség gazdagságáról; annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék az Uniót, annak eredetét, létjogosultságát és eredményeit, valamint a tudatosság növelése a jelenlegi és jövőbeli kihívásokról, illetve az európai projekt középpontjában álló kölcsönös megértés és tolerancia fontosságáról;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)   a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása és támogatása az európai polgársággal kapcsolatos formális és nem formális oktatásban;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése, annak lehetővé tételével, hogy a polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről;
b)  a nyilvános párbeszéd előmozdítása a testvérvárosi kapcsolatok, a polgárok – különösen a fiatalok – találkozói révén, valamint a különböző országok önkormányzataival, helyi közösségeivel és civil társadalmi szervezeteivel való együttműködés révén annak érdekében, hogy közvetlen gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a kulturális sokszínűségben és kulturális örökségben az Unióban rejlő gazdagságról, és növeljék a polgárok társadalmi szerepvállalását;
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  az uniós demokratikus életben való polgári részvétel ösztönzése és fokozása helyi, nemzeti és transznacionális szinten; annak lehetővé tétele a polgárok és egyesületek számára, hogy előmozdítsák a kultúrák közötti párbeszédet, és megfelelő nyilvános vitákat folytassanak az uniós fellépés valamennyi területén, ezáltal hozzájárulva az Unió politikai menetrendjének kialakításához; a tömörülés és a szervezett javaslattétel támogatása, mind a polgárok közötti társulás formájában, mind pedig több jogi személy hálózatának formájában, hogy az előző pontokban említett célok hatékonyabban végrehajthatók legyenek;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:
A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
-a)  a nők elleni nemi alapú erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének (Isztambuli Egyezmény) minden szinten való maradéktalan végrehajtásának előmozdítása; valamint
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem;
a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal és egyéb veszélyeztetett csoportokkal, például az LMBTQI-személyekkel, a fogyatékossággal élő személyekkel, a kisebbségekkel, az idősekkel, a migránsokkal és a menekültekkel szembeni erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme.
b)  az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme, többek között a civil társadalmi szervezetek azon tevékenységeinek támogatása révén, amelyek megkönnyítik és biztosítják az igazságszolgáltatáshoz, az áldozatokat segítő szolgálatokhoz és a biztonságos rendőrségi jelentéstételhez való hozzáférést az erőszak valamennyi áldozata számára, valamint a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatása és az Unió egész területén azonos szintű védelmének biztosítása.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [641 705 000] EUR.
(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon [1 627 000 000] EUR [folyó árakon 1 834 000 000 EUR].
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – -a pont (új)
-a)  2018-as árakon [754 062 000] EUR-t [folyó árakon 850 000 000 EUR-t] (vagyis a teljes pénzügyi keret 46,34%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában említett célkitűzésre;
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  [408 705 000] EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;
a)  2018-as árakon [429 372 000] EUR-t [484 000 000 EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 26,39%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  [233 000 000] EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;
b)  2018-as árakon [443 566 000] EUR-t [500 000 000 EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 27,26%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság az e bekezdés első albekezdésének -a) és a) pontjában említett összegek legalább 50%-át a civil társadalmi szervezetek által végzett tevékenységek támogatására osztja fel, amelyeknek legalább 65%-át a helyi és regionális civil társadalmi szervezetek számára kell elkülöníteni.
A Bizottság legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretösszegből elkülönített, az I(-a). mellékletben meghatározott százalékoktól. Amennyiben szükségessé válik az említett határérték túllépése, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I(-a). melléklet módosítására vonatkozóan, hogy 5–10 százalékponttal módosítsa a programalapokra meghatározott százalékokat.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy a 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint a tagállam javára kell felhasználni.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
6 a cikk (új)
6a. cikk
Értéktámogatási mechanizmus
(1)   Olyan kivételes esetekben, amikor az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékek tekintetében súlyos és gyors romlás tapasztalható valamely tagállamban, és fennáll annak a kockázata, hogy ezek az értékek nem részesülnek megfelelő védelemben és támogatásban, a Bizottság pályázati felhívást tehet közzé civil társadalmi szervezetek számára gyorsított eljárás keretében nyújtott támogatások érdekében azzal a céllal, hogy elősegítse, támogassa és erősítse a szóban forgó tagállamban a demokratikus párbeszédet és kezelje az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeknek való elégtelen megfelelés problémáját.
(2)   A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésének (-a) pontjában említett összegek legfeljebb 5%-át irányozza elő az e cikk (1) bekezdésében említett értéktámogatási mechanizmus számára. A Bizottság minden költségvetési év végén e mechanizmus keretében átcsoportosítja a le nem kötött forrásokat a program célkitűzései körébe tartozó egyéb fellépések támogatására.
(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett értéktámogatási mechanizmus elindítására. A mechanizmus aktiválása a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében átfogó, rendszeres és bizonyítékokon alapuló nyomon követésen és értékelésen alapul az összes tagállamban.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.
(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.
(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – elsősorban tevékenységi támogatások, valamint éves és többéves működési támogatások formájában – nyújthat finanszírozást. Ezt a finanszírozást oly módon kell végrehajtani, amely biztosítja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a közpénzek körültekintő felhasználását, az alacsonyabb szintű adminisztratív terheket a programirányító és a kedvezményezettek számára, valamint a program forrásainak elérhetőségét a potenciális kedvezményezettek számára. Egyösszegű átalányok, egységköltségek, százalékos átalányok és lépcsőzetes támogatások (harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás) alkalmazására van lehetőség. A társfinanszírozást természetben kell elfogadni, és azoktól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.
(1)   E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott általános vagy egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen a 9a. cikkben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés (új)
(2)   Az EUSZ 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság „Civil párbeszéd csoportot” hoz létre, amelynek célja, hogy rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet biztosítson a program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy kicseréljék tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, valamint hogy megvitassák a program és a kapcsolódó területek által lefedett területeken és célkitűzésekben bekövetkező szakpolitikai fejleményeket.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
Finanszírozásra jogosult tevékenységek
A program 2. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseit különösen – de nem kizárólag – az alábbi tevékenységek támogatásával hajtják végre:
a)   tudatosítás, közoktatás, információk népszerűsítése és terjesztése a program hatálya alá tartozó területekkel és célkitűzésekkel kapcsolatos szakpolitikák, elvek és jogok ismeretének javítása érdekében;
b)   egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;
c)   elemző nyomonkövetési, jelentéskészítési és tanácsadási tevékenységek a program hatálya alá tartozó területeken a tagállamokban és uniós szinten a helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog, a szakpolitikák és a közös uniós értékek (például a társadalmi kohézió és a szolidaritás) megfelelő átültetésének és végrehajtásának javítása érdekében a tagállamokban; ilyen tevékenységek magukba foglalják például az adatgyűjtést és a statisztikákat; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;
d)   az érintett érdekelt felek képzése annak érdekében, hogy fejlesszék ismereteiket a programmal lefedett területek szakpolitikáiról és jogáról, és megerősítsék a releváns érdekelt felek függetlenségét és tanácsadási képességét a programmal lefedett területek szakpolitikáival és jogával kapcsolatban, többek között stratégiai peres eljárások révén;
e)   a személyes adatok és a magánélet védelmével és a digitális biztonsággal kapcsolatos kockázatokra, szabályokra, biztosítékokra és jogokra vonatkozó ismeretek és megértés előmozdítása;
f)   a polgárok figyelmének felhívása az európai alapértékekre, az igazságosság, az egyenlőség, a jogállamiság és a demokrácia iránti elkötelezettségük erősítése, valamint az uniós polgárságból eredő jogaik és kötelezettségeik – mint például a más tagállamban való utazáshoz, munkához, tanuláshoz és letelepedéshez való jog – tudatosítása tájékoztató kampányok, valamint a kölcsönös megértés, a kultúrák közötti párbeszéd és az Unión belüli sokszínűség tiszteletben tartásának előmozdítása révén;
g)   a polgárok, különösen a fiatalok körében az európai kultúra, a kulturális örökség, az identitás, a történelem és a történelmi emlékezet, valamint az Unióhoz való tartozás érzésének megerősítése, különösen olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az európai modern történelemben a totalitárius rendszerek okairól való elmélkedés, illetve az e bűncselekmények áldozatairól való megemlékezés, valamint az európai történelem más meghatározó pillanataival kapcsolatos tevékenységek révén;
h)   a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű polgárok közötti kapcsolatok építése testvérvárosi tevékenységekben, illetve kis léptékű és civil társadalmi projektekben való részvétel lehetővé tételével, ezáltal létrehozva az alulról felfelé építkező megközelítés megerősödésének feltételeit;
i)   a demokratikusabb Unió kiépítésében való aktív és inkluzív – a társadalom peremére szorult csoportokra különös figyelmet fordító – részvétel ösztönzése és elősegítése, a tudatosság növelése, valamint az alapvető jogok, a jogok és az értékek előmozdítása és védelmezése a program hatálya alá tartozó területeken működő civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatás révén, minden szinten, valamint az európai hálózatok és civil társadalmi szervezetek azon képességének fejlesztése, hogy hozzájáruljanak az uniós jog, szakpolitikai célok, értékek és stratégiák végrehajtásának fejlesztéséhez, tudatosításához és nyomon követéséhez;
j)   a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;
k)   a program ismeretének, eredményei terjesztésének és átültethetőségének, valamint a polgárok és civil társadalmi szervezetek bevonásának elősegítése, többek között független kapcsolattartó pontok létrehozásával és támogatásával;
l)  a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő és a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű fellépéseket támogató emberijog-védők és civil társadalmi szervezetek kapacitásának és függetlenségének megerősítése;
m)   a visszaélést bejelentő személyek védelmének támogatása, beleértve azokat a kezdeményezéseket és intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztonságos csatornákat hozzanak létre a szervezetek és a hatóságok vagy más érintett szervek között, valamint a visszaélést bejelentő személyek elbocsátásával, lefokozásával vagy a megtorlás egyéb formáival szembeni védelmet biztosító intézkedéseket, többek között az érintett hatóságok és érdekelt felek tájékoztatása és képzése révén;
n)   a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelmét előmozdító kezdeményezések és intézkedések támogatása, illetve kapacitásbővítés az új kihívásokra, mint például az új média és a gyűlöletbeszéd megakadályozása, valamint a hamis hírek és a célzott félretájékoztatás kezelése a tudatosság növelése, képzések, tanulmányok és monitoringtevékenységek révén;
o)   a közigazgatás és az állami hatóságok integritásának, átláthatóságának, elszámoltathatóságának előmozdításában és ellenőrzésében valamint a korrupció elleni küzdelemben aktív civil társadalmi szervezetek támogatása;
p)   az erőszak áldozatainak és a veszélyben lévő személyeknek – többek között a női menhelyeknek – segítséget, lakhatást és védelmet nyújtó szervezetek támogatása.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.
(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor, és tevékenységi támogatásokat, többéves működési támogatásokat és lépcsőzetes támogatásokat is magukban foglalnak.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.
(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből. Az értékelő bizottság összetételének tiszteletben kell tartania a nemek közötti egyensúlyt.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]
(1)  A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső alapokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik, és az egyes kiadási kategóriák finanszírozási forrásainak egyértelmű feltüntetése révén elkerülhető az alapokból való kettős finanszírozás, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1 franciabekezdés
–  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;
–  tagállam vagy tagállamhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 franciabekezdés
—  a programhoz társult harmadik ország;
—  a 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett egyedi célkitűzések tekintetében a programhoz társult harmadik ország e rendelet 7. cikkével összhangban;
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;
b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely nonprofit jogalany;
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az egyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.
(3)  Az esélyegyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére, amennyiben a munkaprogramjukat nemi szempontú hatásvizsgálatnak vetették alá.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – cím
Munkaprogram
Munkaprogram és többéves prioritások
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell megvalósítani.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság alkalmazza a partnerségi elvet a program prioritásainak meghatározása során, és a 15a. cikkel összhangban biztosítja az érdekeltek átfogó bevonását e program és munkaprogramjai megtervezésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 19. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megfelelő munkaprogramok létrehozása révén kiegészítse ezt a rendeletet.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.
(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat adott esetben nemekre lebontva kell gyűjteni. A mutatók listáját a II. melléklet tartalmazza.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos és a legkevésbé megterhelő jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A jelentéstételi követelményeknek való megfelelés megkönnyítése érdekében a Bizottság felhasználóbarát formátumokat bocsát rendelkezésre, illetve iránymutatást és támogatási programokat biztosít különösen a civil társadalmi szervezetek számára, akik nem mindig rendelkeznek szakértelemmel és megfelelő erőforrásokkal és személyzettel a jelentéstételi követelmények teljesítése érdekében.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(1)  Az értékelésekben figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőséget, azoknak nemek szerint lebontott adatokat kell tartalmazniuk, külön fejezetet kell szentelniük az egyes ágaknak, figyelembe véve az elért személyek számát, a visszajelzésüket és földrajzi lefedettségüket is, és azokat időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. A félidős értékelésnek figyelembe kell vennie az elődprogramok (a Jogok, egyenlőség és polgárság és az Európa a polgárokért) hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit.
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelésnek figyelembe kell vennie az elődprogramok (a Jogok, egyenlőség és polgárság és az Európa a polgárokért) hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit. Az időközi értékelésnek tartalmaznia kell egy nemi szempontú hatásvizsgálatot annak értékelésére, hogy a program mely nemek közötti egyenlőségre vonatkozó céljait érték el, annak biztosítására, hogy a program egyetlen alkotóeleme se járjon nem szándékos negatív hatásokkal a nemek közötti egyenlőségre, valamint ajánlások megfogalmazására azzal kapcsolatban, hogy a jövőbeli pályázati felhívásokat és a működési támogatási határozatokat hogyan lehet úgy kidolgozni, hogy azok aktívan előmozdítsák a nemek közötti egyenlőség szempontjait.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. A Bizottság az értékelést nyilvánosságra hozza és könnyen hozzáférhetővé teszi a honlapján történő közzététel útján.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.
(2)  A Bizottságnak a 13. és a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. és 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A konzultációban részt vevő szakértői csoport összetételének kialakításakor tiszteletben kell tartani a nemek közötti egyensúlyt. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottság gondoskodik arról, hogy kellő időben, és a tagállami szakértőknek való megküldéssel egyidejűleg megküldje az összes dokumentumot, így a jogi aktusok tervezetét is az Európai Parlament és a Tanács részére. Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács azt szükségesnek ítéli, szakértőket küldhetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak azon üléseire, amelyekre a tagállami szakértők meghívást kaptak. Az Európai Parlament és a Tanács e célból megkapja a következő hónapokra vonatkozó ütemtervet és a meghívókat valamennyi szakértői ülésre.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás alapján a polgárok és más érdekeltek egy négyhetes periódusban kifejthetik véleményüket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szövegtervezetéről. A szövegtervezetről konzultálni kell az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával a nem kormányzati szervezeteknek és a helyi és regionális hatóságoknak a program végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatai alapján.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 6 bekezdés
(6)  A 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  A 13. vagy 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott – a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formában – információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, illetve adott esetben az így finanszírozott fellépések kedvezményezettjeinek és résztvevőinek, ezzel is megmutatva az Unió hozzáadott értékét és támogatva a Bizottság által a költségvetés átláthatóságának fokozása érdekében tett adatgyűjtési erőfeszítéseket.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
18 a cikk (új)
18a. cikk
A program kapcsolattartó pontjai
Minden egyes tagállamban független kapcsolattartó pontot kell létrehozni olyan képzett személyzettel, amelynek feladata különösen a program érdekelt feleinek és kedvezményezettjeinek pártatlan iránymutatást, gyakorlati információkat és a program valamennyi vonatkozásával – többek között a jelentkezési eljárással – kapcsolatban segítséget nyújtson.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk
19. cikk
törölve
Bizottsági eljárás
(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.
(3)  A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy a program egyes ágaival foglalkozzon.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
-I melléklet (új)
-I. melléklet
A 6. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezésre álló programalapokat az alábbiak szerint kell felosztani:
a)  a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összegen belül:
–  legalább 15%-ot a 3. cikk aa) pontja szerinti egyedi célkitűzést végrehajtó tevékenységekre;
–  legalább 40%-ot a 5. cikk -a) pontja szerinti egyedi célkitűzéseket végrehajtó tevékenységekre; valamint
–  legalább 45%-ot a 3. cikk a) és b) pontja és az 5. cikk a) és b) pontja szerinti egyedi célkitűzéseket végrehajtó tevékenységekre;
b)  a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összegen belül:
–  15%-ot az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre;
–  65%-ot a demokratikus részvételre;
–  10%-ot a promóciós tevékenységekre; valamint
–  10%-ot az igazgatásra.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet
I melléklet
törölve
A program tevékenységei
A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbiak révén valósítandók meg:
a)   tudatosítás, információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;
b)   egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;
c)   elemző és monitoringtevékenységek1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;
d)   képzés az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;
e)   információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;
f)   az európai kultúra, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;
g)   a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;
h)   a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;
i)   a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;
j)   az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;
k)   a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint a polgárok elérésének ösztönzése, többek között programirodák/nemzeti kapcsolattartó pontokból álló hálózat kialakítása és támogatása révén.
1 E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:
Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló eredménymutatók alapján kerül sor. Lehetőség szerint a mutatókat életkor, nem és más gyűjthető adatok, mint például etnikum, fogyatékosság, nemi identitás szerint kell bontani. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – táblázat
Az elért személyek száma következő tevékenységek tekintetében:
A következő tevékenységek révén elért személyek száma nemek és életkor szerinti bontásban:
i.  képzési tevékenységek;
i.  képzési tevékenységek;
ii.  az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;
ii.  az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;
iii.  tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.
iii.  tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – 1 a sor (új)
A Bizottság évente közzéteszi a következő teljesítménymutatókat is:
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – 1 b sor (új)
A kérelmek és a finanszírozott tevékenységek száma a 9. cikk (1) bekezdése szerinti listánként és áganként
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – 1 c sor (új)
A pályázók által kért és az odaítélt finanszírozás szintje a 9. cikk (1) bekezdése szerinti listánként és áganként
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – táblázat – 6 sor
Az európai emlékezetre és örökségre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma
Az európai emlékezetre, örökségre és polgári párbeszédre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – táblázat – 6 a sor (új)
A projektek földrajzi megoszlása

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0468/2018).


A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz *
PDF 216kWORD 59k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i jogalkotási állásfoglalása a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0462 – C8-0315/2018 – 2018/0245(NLE))
P8_TA(2019)0041A8-0448/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0462),

—  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 203. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0315/2018),

—  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0448/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  Ennélfogva a nukleáris védettséggel, nonproliferációval és nukleáris biztonsággal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásoknak, valamint a fenntartható fejlesztési céloknak, továbbá az EU általános érdekeinek meghatározó szerepet kell kapniuk az e rendeleten alapuló tevékenységek programozási irányvonalainak kialakításában.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  „A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról” nevű jelen program célkitűzésének az eredményes és hatékony nukleáris biztonság és sugárvédelem létrehozásának, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok harmadik országbeli alkalmazásának az Unión belüli saját tevékenységeire épülő előmozdításának kell lennie.
(3)  A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról” nevű jelen program (a továbbiakban „az eszköz”) célkitűzésének az eredményes és hatékony nukleáris biztonság és sugárvédelem létrehozásának, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok harmadik országbeli alkalmazása előmozdításának kell lennie, építve a szabályozási keretekre és az Unión belüli legjobb gyakorlatok megosztására.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Az eszköz semmiképpen sem mozdíthatja elő a nukleáris energia felhasználását a harmadik országokban és az Unióban, hanem kizárólag a nukleáris biztonsági normák világszintű javítására kell összpontosítania, előmozdítva ugyanakkor a magas szintű sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazását.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 b preambulumbekezdés (új)
(3b)  Az 1986-ban a csernobili és 2011-ben a fukusimai atomerőműben történt balesetek egyértelműen bizonyították, hogy a nukleáris balesetek pusztító globális következményekkel járnak a polgárokra és a környezetre nézve. Ez hangsúlyozza a legszigorúbb nukleáris biztonsági normák és biztosítékok szükségességét, továbbá azt, hogy folyamatos erőfeszítéseket kell tenni e normák és biztosítékok globális szintű javítása érdekében, valamint hogy a Közösségnek el kell köteleznie magát e célok harmadik országokban való támogatása mellett. E normáknak és biztosítékoknak a legkorszerűbb gyakorlatokat kell tükrözniük, különösen az irányítás és a szabályozási függetlenség tekintetében.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  E rendelet az együttműködés megtervezésére létrehozott keretrendszer részét képezi, és ki kell egészítenie azokat a nukleáris együttműködési tevékenységeket, amelyekre a [NDICI-rendelet] biztosít finanszírozást.
(4)  E rendelet az együttműködés megtervezésére létrehozott keretrendszer részét képezi, és ki kell egészítenie azokat a nukleáris együttműködési tevékenységeket, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés, és különösen annak 209. és 212. cikke, valamint 322. cikke (1) bekezdése hatálya alá tartozó [NDICI-rendelet] biztosít finanszírozást.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A Közösség tagja a nukleáris biztonságról szóló egyezménynek (1994), valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek (1997).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)  A nukleáris biztonsággal, biztosítékokkal, leszerelési és hulladékkezelési tevékenységekkel kapcsolatos, például az Aarhusi Egyezmény (1998) által megkövetelt átláthatóság és nyilvános tájékoztatás fontos elemek a radioaktív anyagok polgárokra és környezetre gyakorolt negatív hatásainak megelőzése tekintetében, amelyeket az eszköz keretében garantálni kell.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A Közösségnek folytatnia kell – az Euratom-Szerződés 10. fejezetével összhangban – szoros együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a nukleáris biztonsággal és a nukleáris biztosítékokkal kapcsolatban, előmozdítva a II. cím 3. és 7. fejezetében foglalt célkitűzéseket.
(6)  A Közösségnek folytatnia kell – az Euratom-Szerződés 10. fejezetével összhangban – szoros együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a nukleáris biztonsággal és a nukleáris biztosítékokkal kapcsolatban, előmozdítva a II. cím 3. és 7. fejezetében foglalt célkitűzéseket. Együtt kell működnie továbbá a kérdéskörrel foglalkozó más, rendkívül elismert nemzetközi szervezetekkel, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet / Nukleáris Energia Ügynökséggel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint az Északi Dimenzió környezeti partnerségével, amelyek hasonló célokat követnek a nukleáris biztonság terén, mint a Közösség. Az eszköz és e szervezetek és programjaik közötti koherencia, kiegészítő jelleg és együttműködés világszerte növelheti a nukleáris biztonsági intézkedések hatályát, hatékonyságát és eredményességét. El kell kerülni a szükségtelen párhuzamosságokat és átfedéseket.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  A nukleáris biztonság folyamatos javítása és az e területre vonatkozó uniós szabályozás erősítése érdekében a Tanács elfogadta a 2009/11/Euratom, a 2011/70/Euratom és a 2013/59/Euratom tanácsi irányelveket Ezek az irányelvek, valamint a Közösségben érvényes szigorú nukleáris biztonsági és leszerelési előírásoknak iránymutatásként kell szolgálniuk az eszköz keretében finanszírozott intézkedésekhez, és ösztönözniük kell az együttműködő harmadik országokat ezekkel azonos biztonsági szintet eredményező rendeletek és előírások végrehajtására.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Az eszköznek a nukleáris biztonságról és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló egyezményeken alapuló nemzetközi együttműködést is elő kell mozdítania. A partnerországokat ösztönözni kell arra, hogy csatlakozzanak ezekhez az egyezményekhez, lehetővé téve a nemzeti rendszereik rendszeres szakértői vizsgálatát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség segítségével. A szakértői vizsgálatok külső képet adnak a harmadik országok nukleáris biztonságával kapcsolatos helyzetről és kihívásokról, amely felhasználható a magas szintű uniós támogatás programozásában. Az eszköz igénybe veheti azon elismert nemzetközi nukleárisenergia-ügynökségek vizsgálatait, amelyek szakértői vizsgálatokat végeznek az eszköz potenciális kedvezményezettjei számára. E szakértői vizsgálatoknak a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátott megállapításai és ajánlásai hasznosak lehetnek az érintett harmadik országok számára nyújtott konkrét támogatási intézkedések prioritásainak meghatározásában is.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
(6c)  A nukleáris biztonság és a nukleáris védettség fogalmai elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, mivel a nukleáris biztonság hiányosságai, például a biztonságos üzemeltetési folyamatok terén nukleáris védettségi kockázatokhoz vezethet, és mivel a nukleáris biztonsági kockázatok – különösen az új, például kiberbiztonsági kockázatok – új kihívásokat jelenthetnek a nukleáris védettség tekintetében. Ezért az Unió harmadik országokban folytatott, a 2018/0243 (NDICI) rendelet II. mellékletében meghatározott nukleáris biztonsági tevékenységeinek, valamint az eszközből finanszírozott tevékenységeknek koherensnek kell lenniük és ki kell egészíteniük egymást.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Ezen eszköznek az említett célkitűzéseket támogató tevékenységekről kell rendelkeznie, és a korábbiakban a 237/2014/Euratom rendelet24 által támogatott azon tevékenységekre kell építenie, amelyek a nukleáris biztonságra és a harmadik országok – különösen a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek – által alkalmazott nukleáris biztosítékokra irányultak.
(7)  Ezen eszköznek az említett célkitűzéseket támogató tevékenységekről kell rendelkeznie, és a korábbiakban a 237/2014/Euratom rendelet24 által támogatott azon tevékenységekre kell építenie, amelyek a nukleáris biztonságra, a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére, a korábbi nukleáris telephelyek biztonságos leszerelésére és káros környezeti hatásainak mérséklésére, továbbáa harmadik országok – különösen a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek, valamint a [COD 2018/0243, NDICI-rendelet] szerinti szomszédságpolitikai térségbe (a továbbiakban: szomszédságpolitikai térség) tartozó országok – által alkalmazott nukleáris biztosítékokra irányultak. Annak érdekében, hogy a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírásokat végre lehessen hajtani és fel lehessen tárni a meglévő biztonsági intézkedések hiányosságait, az eszköz támogathatja a nukleáris szabályozó testületeket a meglévő létesítmények és az épülő atomerőművek átfogó kockázati és biztonsági értékelésének („stressztesztek”) elvégzésében, a nukleáris biztonságra és a radioaktív hulladékokra vonatkozó közösségi vívmányok, az ajánlások végrehajtása és a vonatkozó intézkedések nyomon követése alapján. A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a harmadik országokban végzett nukleáris biztonsági tevékenységekről és azok végrehajtásának állásáról.
_______________
_________________
24 A Tanács 237/2014/Euratom rendelete (2013. december 13.) a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 109. o.).
24 A Tanács 237/2014/Euratom rendelete (2013. december 13.) a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 109. o.).
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az EUMSZ 3. cikke szerint az Unió célja, hogy javítsa polgárai jóllétét. Az eszköz lehetőséget nyújt arra, hogy az Unió globális szinten, a határain belül és azokon túl, fenntartható módon javítsa az emberek társadalmi-gazdasági és egészségügyi helyzetét. Az eszközből finanszírozott projekteknek összhangban kell lenniük az Unió belső és külső politikáival, például azáltal, hogy hozzájárulnak a fenntartható fejlesztési célok, például a jó egészséggel és a jólléttel, a tiszta vízzel és a megfelelő higiénés körülményekkel kapcsolatos célok eléréséhez. Az eszköznek magának követnie kell a jó kormányzás elveit, és ezáltal hozzá kell járulnia a békével, az igazságossággal és az erős intézményekkel kapcsolatos fenntartható fejlesztési célok eléréséhez.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  Az eszköznek arra kell törekednie, hogy az e rendelet alapján pénzügyi támogatásban részesülő országokat ösztönözze az Unióval kötött társulásból, partnerségi és együttműködési megállapodásokból, illetve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalások betartására, a vonatkozó nemzetközi egyezmények melletti elköteleződésre, a nukleáris biztonságra és a sugárvédelemre vonatkozó normák betartására, valamint a vonatkozó ajánlások és intézkedések végrehajtása melletti elköteleződésre, az átláthatósággal és a nyilvánossággal kapcsolatos legszigorúbb normák szerint.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
7 c preambulumbekezdés (új)
(7c)  Az eszköznek az általa finanszírozott projektek révén teljes mértékben támogatnia kell a nukleáris biztonsággal és biztosítékokkal kapcsolatos intézkedéseket, valamint a harmadik országbeli emberek – különösen az atomerőművek és/vagy uránbányák közelében élők – egészségi helyzetének javítását, ideértve a harmadik országokban, különösen Közép-Ázsiában és Afrikában található, uránbányászathoz kapcsolódó területek biztonságos szennyeződésmentesítését, mivel jelenleg az urán globális kínálatának mintegy 18%-a Dél-Afrikából, Nigerből és Namíbiából származik.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
7 d preambulumbekezdés (új)
(7d)  Az eszköznek arra kell törekednie, hogy az e rendelet alapján pénzügyi támogatásban részesülő országokat ösztönözze a demokratikus elvek, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítására, valamint az Espooi és az Aarhusi Egyezményből eredő kötelezettségvállalások fenntartására.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  E rendelet végrehajtásának adott esetben a vonatkozó tagállami hatóságokkal folytatott konzultáción, illetve a partnerországokkal folytatott párbeszéden kell alapulnia.
(8)  E rendelet végrehajtásának adott esetben a vonatkozó uniós és tagállami hatóságokkal, például az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával folytatott konzultáción, illetve a partnerországokkal folytatott párbeszéden kell alapulnia. E párbeszéd különösen fontos a többéves indikatív programok kidolgozása és elfogadása során. Amennyiben e párbeszéd nem oszlatja el az Unió nukleáris biztonsággal kapcsolatos aggályait, e rendelet keretében nem nyújtható külső finanszírozás.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Az eszköz révén támogatásban részesülő országok vonatkozásában egyedi, differenciált megközelítést kell előmozdítani. Az eszköz használatának a támogatásban részesülő országok egyedi szükségleteinek értékelésén, valamint az eszköz várható általános hasznosságán kell alapulnia, különös tekintettel az érintett országokban végbemenő strukturális változásokra.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  A tagállamok szabályozó szervei, a technikai támogató szervezetek, a nukleáris tervezési vállalatok és a nukleáris energetikai létesítmények rendelkeznek a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági és sugárzásvédelmi normák végrehajtásához szükséges szakértelemmel és know-how-val a tagállamok különböző szabályozási rendszereiben, ami hasznos támogatási forrást jelenthet a nemzeti szabályozási és ipari kereteikben ugyanerre törekedő partnerországoknak.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Valahányszor lehetséges és helyénvaló, a Közösség külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg a partnerország eredménykeretén alapulnak.
(9)  A Közösség külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg a partnerország eredménykeretén alapulnak. A mutatóknak teljesítmény- és eredményorientáltaknak kell lenniük annak érdekében, hogy a kedvezményezett országok részéről nagyobb felelősséget és elszámoltathatóságot követelhessenek meg az Unió és a tagállamok felé a biztonságjavító intézkedések végrehajtása során elért eredményekre vonatkozóan.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az Uniónak és a Közösségnek a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.
(10)  Az Uniónak és a Közösségnek a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források optimális és leghatékonyabb kihasználására és a kiadások végrehajtásának és minőségének javítására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok, például az Euratom kutatási és képzési programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
(14)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira, ugyanakkor szem előtt tartva a potenciális partnerek számára való elérhetőségüket és a jogbiztonság garantálására való képességüket. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  A legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírások hatékony és megfelelő időben történő végrehajtásának harmadik országokban való elősegítése érdekében a Bizottságon belüli és a harmadik országokkal folytatott döntéshozatali és tárgyalási folyamatoknak hatékonynak és gyorsnak kell lenniük.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet célkitűzése a [NDICI-rendelet] keretében finanszírozott nukleáris együttműködési tevékenységek kiegészítése különösen a magas szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok harmadik országbeli alkalmazását célzó, a Közösségben megvalósuló tevékenységekre épülő és e rendelet rendelkezéseinek megfelelő támogatás érdekében.
(1)  E rendelet célkitűzése a [NDICI-rendelet] keretében finanszírozott nukleáris együttműködési tevékenységek kiegészítése különösen a magas szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok harmadik országbeli alkalmazását célzó, a Közösségen belüli szabályozási keretekre és legjobb gyakorlatokra épülő és e rendelet rendelkezéseinek megfelelő támogatás érdekében, elősegítve a nukleáris anyagok tisztán polgári célú felhasználásának, és ezáltal a polgárok és a környezet védelmének biztosítását. Ezen a célkitűzésen belül a rendelet célja az is, hogy támogassa a harmadik országok hatóságai által hozott nukleáris vonatkozású döntések átláthatóságának megvalósítását.
Az Unió által e rendelet alapján a nukleáris biztonság és a biztosítékok terén folytatott együttműködésnek nem célja az atomenergia előmozdítása.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  hatékony nukleáris biztonsági kultúra és a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása, valamint a nukleáris biztonság folyamatos javítása;
a)  hatékony nukleáris biztonsági kultúra és irányítás előmozdítása és a nukleáris biztonság folyamatos javítása, továbbá a Közösségen belül és nemzetközi szinten létező legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása az érintett nukleáris tevékenységek vonatkozásában;
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, valamint a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása;
b)  a radioaktív hulladékok, többek között a kiégett fűtőelemek felelősségteljes és biztonságos kezelése a keletkezéstől a végleges elhelyezésig (azaz előkezelése, kezelése, feldolgozása, tárolása és ártalmatlanítása), valamint a biztonságos és hatékony leszerelés és a káros környezeti hatások mérséklése a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények, valamint a bezárt uránbányák, továbbá az elsüllyedt radioaktív tárgyak és anyagok esetében;
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  hatékony és eredményes biztosítéki rendszerek létrehozása.
c)  hatékony, eredményes és átlátható biztosítékok a nukleáris anyagokra vonatkozóan.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a harmadik országokbeli hatóságok átláthatósága és nyíltsága előmozdításának ösztönzése, a nyilvánosság tájékoztatása és bevonása a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba, a radioaktív hulladékok kezelését célzó hatékony gyakorlatok, összhangban a vonatkozó nemzetközi egyeztményekkel és eszközökkel;
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új)
cb)  az eszközben foglalt ismeretek és fellépések felhasználása nemzetközi szervezetekben a politikai befolyás növelésére az energia és a biztonság területén.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet végrehajtása során összhangot, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az (EU) XXX/XXX NDICI-rendelettel, az Unió külső tevékenységének egyéb programjaival és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.
(1)  E rendelet végrehajtása során összhangot, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az (EU) XXX/XXX NDICI-rendelettel, az Unió külső tevékenységének egyéb programjaival és a többi érintett uniós szakpolitikával és jogi aktussal, például a 2009/71/Euratom, a 2011/70/Euratom és a 2013/59/Euratom irányelvekkel, az Unió célkitűzéseivel és értékeivel, továbbá programjaival, például az Európai Atomenergia-közösség „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjával, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság összehangolja az együttműködést a hasonló célokat követő harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, köztük elsősorban a NAÜ-vel és az OECD/NEA-val. E koordináció lehetővé teszi a Közösség és az érintett szervezetek számára, hogy a harmadik országok tekintetében elkerüljék a párhuzamos fellépéseket és finanszírozást. Feladatának elvégzéséhez a Bizottság bevonja a tagállamok illetékes hatóságait és az európai üzemeltetőket is, kiaknázva ezzel a nukleáris biztonság és biztosítékok terén szerzett európai tapasztalatokat.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
E rendeletnek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 300 millió EUR.
E rendeletnek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg állandó áron 266 millió EUR.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
Az e rendelet végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, a multilaterális megállapodások és a partnerországokkal jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb megállapodások, valamint az Európai Tanács következtetései és a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok, illetve a partnerországokkal folytatott magas szintű találkozók következetései, a Bizottság közleményei, továbbá a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják.
Az e rendelet végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a nukleáris biztonságról, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló közösségi vívmányok, a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, a multilaterális megállapodások és a partnerországokkal jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb megállapodások, valamint az Európai Tanács következtetései és a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok, illetve a partnerországokkal folytatott magas szintű találkozók következetései, a Bizottság közleményei, továbbá a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A többéves indikatív programok célja, hogy a Közösség átfogó céljával és hatáskörével, célkitűzéseivel, alapelveivel és szakpolitikáival összhangban, valamint az 5. cikkben említett szakpolitikai keret alapján koherens keretet biztosítsanak a Közösség és az érintett harmadik országok vagy régiók közötti együttműködéshez.
(2)  A többéves indikatív programok célja, hogy a Közösség átfogó céljával és hatáskörével, célkitűzéseivel, alapelveivel és szakpolitikáival összhangban, valamint az 5. cikkben említett szakpolitikai keret alapján koherens keretet biztosítsanak a Közösség és az érintett harmadik országok, régiók vagy nemzetközi szervezetek közötti együttműködéshez.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)   A többéves indikatív programok általános alapot biztosítanak az együttműködéshez és meghatározzák az e rendelet szerinti együttműködésre vonatkozó közösségi célkitűzéseket, tekintettel az érintett országok szükségleteire, a Közösség prioritásaira, a nemzetközi helyzetre és az érintett harmadik országok tevékenységeire. A többéves indikatív programokban meg kell határozni továbbá az együttműködés hozzáadott értékét, valamint azt, hogy miként lehet elkerülni a más programokkal és kezdeményezésekkel való átfedéseket, különös tekintettel a hasonló célkitűzéseket követő nemzetközi szervezetek és a főbb donorok programjaira és kezdeményezéseire.
(3)   A többéves indikatív programok általános alapot biztosítanak az együttműködéshez és meghatározzák az e rendelet szerinti együttműködésre vonatkozó közösségi célkitűzéseket, tekintettel az érintett országok szükségleteire és körülményeire, a Közösség prioritásaira, a nemzetközi helyzetre és az érintett harmadik országok tevékenységeire. A többéves indikatív programokban meg kell határozni továbbá az együttműködés hozzáadott értékét, valamint azt, hogy miként lehet elkerülni a más programokkal és kezdeményezésekkel való átfedéseket, különös tekintettel a hasonló célkitűzéseket követő nemzetközi szervezetek és a főbb donorok programjaira és kezdeményezéseire.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A többéves indikatív programoknak arra kell törekedniük, hogy az e rendelet alapján pénzügyi támogatásban részesülő országokat ösztönözzék az Unióval kötött megállapodásokból, illetve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalások betartására, a vonatkozó nemzetközi egyezmények melletti elköteleződésre, a nukleáris biztonságra és a sugárvédelemre vonatkozó normák betartására, valamint a vonatkozó ajánlások és intézkedések végrehajtása melletti elköteleződésre, az átláthatósággal és a nyilvánossággal kapcsolatos legszigorúbb normák szerint.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A többéves indikatív programoknak meg kell határozniuk a minősített és független felügyelet keretét a partnerországok nukleáris biztonsági szintjének növelése érdekében. A többéves indikatív programok rendelkezéseket tartalmazhatnak a nukleáris létesítmények átfogó kockázati és biztonsági értékelésére („stressztesztekre”) vonatkozó rendelkezéseket a nukleáris biztonságra és a radioaktív hulladékokra vonatkozó közösségi vívmányok, továbbá az említett stressztesztekből eredő ajánlások végrehajtása és a vonatkozó nyomonkövetési intézkedések alkalmazása alapján, különösen a csatlakozó országokban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban, valamint a szomszédságpolitikai térség országaiban.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 5 bekezdés
(5)  A többéves indikatív programok a partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott párbeszéden alapulnak.
(5)  A többéves indikatív programok a partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott párbeszéden alapulnak. A programok kidolgozása során és azok elfogadása előtt a Bizottságnak konzultálnia kell az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával (ENSREG) és adott esetben a tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság a többéves indikatív programokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el. A Bizottság ugyanilyen eljárás keretében felülvizsgálja és szükség szerint aktualizálja ezen indikatív programokat.
(6)  A Bizottság a többéves indikatív programokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el. A Bizottság ugyanilyen eljárás keretében félidőben felülvizsgálja és szükség szerint aktualizálja ezen indikatív programokat.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  az olyan cselekvési tervekre, egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió EUR-t;
a)  az olyan egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió EUR-t;
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.
b)  tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak, céljainak és értékeinek intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
A nukleáris biztonság célját szolgáló nemzetközi együttműködésre vonatkozó kritériumok
(1)   A harmadik ország és a Közösség közötti közös megegyezést és kölcsönösségen alapuló szerződést és a Bizottsághoz benyújtott, az adott kormány számára kötelezettséget jelentő hivatalos kérelemmel kell megerősíteni.
(2)   A Közösséggel együttműködni kívánó harmadik országoknak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kell lenniük, és annak kiegészítő jegyzőkönyvét is alá kell írniuk, vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel biztosítéki egyezményt kell kötniük ahhoz, hogy hitelt érdemlő módon megbizonyosodhassanak arról, hogy a bejelentett nukleáris anyagot csak békés célú nukleáris tevékenységekre használják, valamint hogy az adott állam egészében nincs be nem jelentett nukleáris anyag vagy tevékenység. Ezenkívül teljes mértékben elkötelezik magukat a NAÜ biztonsági normáiban rögzített biztonsági alapelvek mellett, és félként részt vesznek a vonatkozó egyezményekben, például a nukleáris biztonságról szóló egyezményben és a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményben, vagy pedig igazolják, hogy olyan lépéseket tettek, amelyek tanúsítják az egyezményekhez való csatlakozás iránti határozott szándékukat. Aktív együttműködés esetén ezt az elkötelezettséget évente értékelik, figyelembe véve a nemzeti jelentéseket és a vonatkozó egyezmények végrehajtásáról szóló más dokumentumokat. Ezen értékelés alapján döntést kell hozni az együttműködés folytatásáról. Veszélyhelyzetekben az említett elveket kivételes esetben rugalmasan kell alkalmazni.
(3)   Az együttműködés e rendeletben foglalt célkitűzései tiszteletben tartásának biztosítása és nyomon követése érdekében az érintett harmadik országnak el kell fogadnia a végrehajtott intézkedések (2) bekezdés szerinti értékelését. Az értékelés lehetővé teszi az elfogadott célkitűzések tiszteletben tartásának nyomon követését és ellenőrzését, továbbá feltétele lehet a közösségi hozzájárulás folyósítása folytatásának.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  A nyomon követést, a jelentéstételt és az értékelést az (EU) XXX/XXX NDICI-rendelet 31. cikkének (2), (4), (5) és (6) bekezdése, valamint 32. és 36. cikke szerint kell végrehajtani.
(1)  A nyomon követést, a jelentéstételt és az értékelést az (EU) XXX/XXX NDICI-rendelet 31. cikkének (2), (4), (5) és (6) bekezdése, valamint 32. és 36. cikke szerint kell végrehajtani. A nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel kapcsolatosan az (EU) XXX/XXX NDICI rendelet 32. cikkének (2) bekezdésében említett egyedi értékeléseket az ENSREG-gel folytatott konzultációt követően meg kell vitatni a nemzetközi nukleáris biztonság európai eszközének együttműködési bizottságában, és az Európai Parlament elé kell terjeszteni.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az elkészített, bevezetett vagy felülvizsgált jogi és rendeleti jellegű jogi aktusok száma; valamint
a)   az elkészített, bevezetett vagy felülvizsgált jogi és rendeleti jellegű jogi aktusok száma és sikeres végrehajtásuk, valamint az adott országokban a nukleáris biztonsági normákra és biztosítékokra gyakorolt hatásuk, köztük a polgárokra és a környezetre gyakorolt hatásuk;
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a legmagasabb nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelő létesítmények létrehozására vonatkozóan elkészített tervek, koncepciók vagy megvalósíthatósági tanulmányok száma.
b)   a legmagasabb nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelő létesítmények létrehozására vonatkozóan elkészített tervek, koncepciók vagy megvalósíthatósági tanulmányok száma, valamint e tanulmányok eredményeinek sikeres végrehajtása.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a nukleáris biztonság, a sugárvédelem, valamint a biztosítékok javításának a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a nukleáris biztosítékok legmagasabb szintű normáin, köztük nemzetközi szakértői értékelések eredményein alapuló hatékony és eredményes, a nukleáris létesítményekben alkalmazott eszközei.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
Átláthatóság
A Bizottság és az ezen eszköz keretében az Unióval együttműködő harmadik országok biztosítják, hogy az ezen országokban az eszköz segítségével és általában a nukleáris biztonsági előírásokkal kapcsolatban hozott nukleáris biztonsági intézkedésekre vonatkozó szükséges információk a munkavállalók és a lakosság rendelkezésére álljanak, különös figyelmet fordítva a nukleáris létesítmények közelében lévő helyi hatóságokra, lakosságra és érdekeltekre. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy az illetékes szabályozó hatóság és az engedély jogosultjai a hatáskörükbe tartozó területeken tájékoztatást nyújtsanak. Az információkat a vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben ez nem veszélyeztet a vonatkozó jogszabályokban és a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb, magasabb rendű érdekeket, például a biztonságot.

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépés
PDF 166kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv végrehajtásáról (2018/2056(INI))
P8_TA(2019)0042A8-0456/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv végrehajtásáról szóló jelentésére (COM(2016)0534) és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0278),

–  tekintettel az egységes piacra vonatkozó stratégiáról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozás jutásáról és a tőkepiaci unióban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozás sokféleségének növeléséről szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által 2018 júliusában közzétett, „A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekről szóló 2011/7/EU irányelv: európai végrehajtási értékelés” című mélyreható elemzésre,

–  tekintettel az Intrum által kiadott európai fizetési jelentésekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i, a saját kezdeményezésű jelentések készítésének engedélyezési eljárásáról szóló határozata 1. cikke (1) bekezdésének (e) pontjára és 3. mellékletére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0456/2018),

A.  mivel a fizetések képezik a vállalkozások véráramait, valamint az életképes és hatékony üzleti környezetben a pontos fizetések segítenek annak lehetővé tételében, hogy a vállalkozások kötelezettségeiket időben visszafizessék, terjeszkedjenek, beruházzanak, munkahelyeket és szélesebb gazdasági növekedést teremtsenek, valamint általában véve az európai gazdaság javát szolgálják;

B.  mivel a belső piacon a gazdasági szereplők között, illetve a gazdasági szereplők és az állami hatóságok között az áruk és szolgáltatások nagy részét halasztott fizetés alapján adják és nyújtják olyan rendszer szerint, amelyben a beszállító a számlájára vonatkozóan egy, a felek közötti megállapodás szerinti fizetési határidőt határoz meg az ügyfelének a beszállító számláján vagy a megfelelő jogi rendelkezésekben megállapítottak szerint;

C.  mivel a késedelmes fizetés olyan rendszeresen alkalmazott káros gyakorlat, amely negatív hatással van az európai vállalatok – különösen a kkv-k – fejlődésére, hiszen késedelmes fizetés esetén nem rendelkeznek előre kiszámítható likviditással;

D.  mivel a kis- és középvállalkozásokat különösen rosszul érinti a nemteljesítés, negatívan hat a likviditásukra, megnehezíti pénzgazdálkodásukat, illetve befolyásolja versenyképességüket és nyereségességüket;

E.  mivel a nagyvállalatoknak több erőforrás áll a rendelkezésükre, mint a kkv-knak, hogy megvédjék magukat a késedelmes fizetésekkel szemben, például előzetes kifizetés, hitelellenőrzés, adósságbehajtás, bankgaranciák vagy hitelbiztosítás révén, és esetleg jobban ki tudják használni a globális alacsony kamatlábkörnyezet előnyeit a befektetéseik növelése és tőkebevonás megtárgyalása érdekében;

F.  mivel a 2011/7/EU irányelv (a késedelmes fizetésekről szóló irányelv) értelmében a hatóságok „különleges felelősséggel”(4) tartoznak az időben történő fizetéseket támogató üzleti környezet előmozdításáért;

G.  mivel a késedelmes fizetésekről szóló irányelv többek között a vállalkozások közötti (B2B) és a hatóságok és a vállalkozások (PA2B) közötti ügyletek esetén kifizetési határidőket, a késedelmi kamatra való automatikus jogosultságot, a behajtási költségek kompenzációjának legalább 40 eurós ellentételezését, valamint az Európai Központi Bank referencia-kamatlába feletti legalább 8%-os kamat megfizetését írja elő;

H.  mivel annak ellenére, hogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelv csökkenti a fizetési határidők átlagos hosszát, az EU-ban tízből hat vállalkozás még mindig később jut ellentételezéshez a vállalkozások közötti tranzakciókban, mint amiben szerződésben megállapodtak;

I.  mivel a különböző méretű vállalatokat összevetve nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kkv-k hosszabb vagy tisztességtelen fizetési határidőben állapodnak meg a nagyobb vállalatokkal, vagy esetleg azok kényszerítik ezt rájuk az egyenlőtlen tárgyalási pozíciók és az üzleti kapcsolatok megromlásától vagy egy jövőbeli szerződés elvesztésétől való félelem miatt;

J.  mivel az Atradius fizetési gyakorlatokra vonatkozó barométere szerint a kkv-k 95%-a azt állítja, hogy Európában késedelmesen fizetik ki őket, és ez a nagyvállalatok körében tapasztalhatónál magasabb arány, ami arra enged következtetni, hogy a kkv-k gyorsabban fizetnek, mint a nagyvállalatok, de őket később fizetik ki;

K.  mivel a késedelmes fizetés minden gazdasági ágazatot érint, de különösen gyakori ott, ahol az értékláncban sok a kkv (pl. építőipar, közműszolgáltatások és szállítás, szakmai szolgáltatások, gyártás, étel és ital, valamint informatika/távközlés);

L.  mivel minden negyedik csődből egyet még mindig a késedelmes fizetések okoznak az EU-ban;

M.  mivel a vállalatok számára többletköltségeket jelentenek a késedelmes fizetések, ugyanis a későn fizetők követésére erőforrásokat kell fordítaniuk, vagy kamatot kell fizetniük az üzleti tevékenységük folytatása érdekében felvett hitelekre;

N.  mivel a késedelmes fizetés vagy a késedelmes kifizetéstől való félelem továbbra is a kkv-k közbeszerzési szerződésekben való részvételének egyik legfőbb akadálya;

O.  mivel a késedelmes fizetések csökkentésével napi 158 millió eurót lehetne megtakarítani finanszírozási költségekben, és az így keletkező pénzforgalom Európában további 6,5 millió munkahelyet teremthetne;

P.  mivel a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított négy tagállammal (Görögország, Szlovákia, Spanyolország és Olaszország) szemben a késedelmes fizetésről szóló irányelv nem megfelelő alkalmazása miatt, és mivel Olaszország ügyét a Bíróság elé vitte;

Q.  mivel egyes tagállamok pontos fizetési kódexek, az ágazati szintű önkéntes szerepvállalás és a közbeszerzési szabályokkal való erősebb szinergiák formájában kezdeményezéseket indítottak a pontos fizetési kultúra elterjesztése érdekében;

R.  mivel a késedelmes fizetésekről szóló irányelv végrehajtásáról szóló, 2016-ban közzétett bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az a tény, hogy a vállalatok tudatában voltak az irányelv szerinti jogaiknak, nem jelenti azt, hogy kihasználták volna ezeket a jogokat, és hogy a közös, átlagos fizetési időszakok ellenőrzésére szolgáló rendszer hiánya, az irányelv egyes kulcsfontosságú fogalmainak tisztázatlansága, valamint a nagyobb és kisebb vállalatok közötti piaci egyensúlyhiány volt az irányelv hatékony alkalmazásának legfőbb akadálya;

S.  mivel a késedelmes kifizetés egy többtényezős, összetett probléma, amelyet minden ágazatban és az ügyletek minden típusánál általánosan megfigyelhető horizontális jelenségek (pénzforgalmi problémák, a vállalkozások közötti dominancia- és méretbeli különbségek, az ellátási lánc struktúrája, az adminisztratív hatékonyság hiánya, a hitelhez való hozzáférés nehézségei, a számla- és hitelkezelés ismeretének hiánya) idéznek elő, valamint a külső tényezők (azaz a gazdasági helyzet és a nemzeti üzleti kultúra) hatása, és ezért nem lehet egyetlen megoldással orvosolni az összes problémát;

T.  mivel az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre irányuló javaslat (COM(2018)0173) magában foglalja a romlandó áruk késedelmes fizetésére vonatkozó rendelkezéseket és a végrehajtási hatóság tagállamok általi kijelölését a szabályok betartásának ellenőrzésére;

U.  mivel a késedelmes kifizetésekhez vezető problémákat jogi és önkéntes intézkedések kombinációjával kell kezelni, mely a Bizottság, a tagállamok és a vállalkozói szövetségek részvételével történő célzott beavatkozásokat foglal magában; mivel egy ilyen kombinációnak magában kellene foglalnia az ügylet lebonyolítása előtt felmerülő kérdésekre irányuló megelőző intézkedéseket, valamint az ügyletet követően felmerülő problémákkal kapcsolatos korrekciós megoldásokat; mivel minden – akár szabályozási, akár önkéntes – fellépésnek figyelembe kell vennie az érintett gazdasági ágazat sajátosságait;

A fizetési szokások javítása az EU-ban jogi és önkéntes intézkedések kombinációjával

1.  úgy véli, hogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet és a késedelmes fizetésről szóló nemzeti jogszabályokat a számlakifizetés maximális határidejének betartása és a fizetési feltételekre vonatkozó szabályok szigorítására és a tisztességtelen gyakorlatok visszaszorítására irányuló intézkedések révén jobban, gyorsan és hatékonyan érvényesíteni kell; megállapítja, hogy ezek az intézkedések jellegük (jogi vagy önkéntes), alkalmazási körük (horizontális vagy ágazatspecifikus) és célkitűzésük (megelőzés, orvoslás vagy az üzleti kultúra változása) szerint kategorizálhatók; úgy véli, hogy egyes tagállamokban párhuzamosan a hatályban lévő jogszabályok és a kötelezettségszegésekkel kapcsolatos fellépések EU-szerte kezdtek változást hozni a közigazgatás kultúrájában, amelyet a fizetési késedelem általános csökkenése jellemez;

2.  úgy véli, hogy nincs olyan egységes megközelítés, amellyel a késedelmes fizetések problémáját átfogóan kezelni lehet, mivel a vállalkozások közötti egyes ágazatokban a hosszabb fizetési határidők, amelyek mindazonáltal tiszteletben tartják a 2011/7/EU irányelvben foglalt rendelkezéseket, egyes esetekben megfelelhetnek a vállalkozások szükségleteinek, figyelembe véve az egyes ágazatok sajátosságait; hangsúlyozza azonban, hogy erőfeszítéseket kell tenni a 30 napos fizetési határidők felé való elmozdulás érdekében, és hogy a 2011/7/EU irányelvben megengedett, 60 napot meghaladó fizetési határidők olyan kiskaput jelentenek, amely lehetővé teheti olyan hosszú távú feltételek megállapítását, amelyek – különösen a kkv-k számára – károsak lehetnek maguk a vállalkozások számára, miközben tiszteletben tartják a vállalkozások között a piacon fennálló szerződési szabadságot; hangsúlyozza, hogy mindig egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az erőfölényben lévő vállalkozások és a kis szereplők között;

Megelőző intézkedések

3.  úgy véli, hogy a tagállamoknak szigorúbb fizetési feltételeket kell megállapítaniuk; megjegyzi, hogy egyes tagállamok a szabványos fizetési határidőt 30 napra korlátozták, míg csak néhány tagállam vezetett be maximális fizetési határidőket, amelyektől a felek nem térhetnek el; megjegyzi továbbá, hogy a maximális fizetési határidők bevezetése ágazati szinten gyakoribb; úgy véli, hogy a szigorúbb fizetési határidőket előíró jogszabályok bizonyos mértékig hatékonyan csökkentenék a fizetési határidőket, és – amennyiben érvényesítik azokat – egyenlő versenyfeltételeket teremtenének a nagyvállalatok és a kisvállalkozások között; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy egy egységesebb és egyszerűbb szabályrendszer hozzájárulhatna annak egyértelműsítéséhez, hogy a hitelezők és az adósok mire számíthatnak késedelmes fizetés esetén, ezáltal javíthatná gazdasági tevékenységük kiszámíthatóságát;

4.  úgy ítéli meg, hogy a fizetési magatartással kapcsolatos fokozott átláthatóság bevezetése meggátolhatja a késedelmes fizetéseket; úgy véli, hogy az ezen információkhoz való hozzáférés ösztönzőként szolgálhat a nyilvánosan működő gazdálkodó egységek és a vállalkozások számára fizetési gyakorlataik javításához és monetáris kötelezettségeik teljesítéséhez; ösztönzi a tagállamokat, hogy a magán- és az állami szektor számára egyaránt fontolják meg a fizetési magatartással kapcsolatos információk – például adatbázisok vagy nyilvántartások – kötelező közzétételének különböző lehetséges formáit;

5.  ösztönzi a tagállamokat a helyes fizetési magatartásról tájékoztatást adó kötelező (ún. „name and fame” („elismerő”)) rendszerek bevezetésének megfontolására és a pontos fizetés kultúrájának előmozdítására, tekintettel többek között arra, hogy a határidőn belül történő fizetés intelligens üzleti stratégiának bizonyult, mivel a felelős adósok jobb alkut tudnak kötni, és megbízható beszállítókra támaszkodhatnak; kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a meglévő nemzeti rendszerekről, amelyek tájékoztatást nyújtanak mind a vállalkozások, mind a hatóságok helyes fizetési magatartásáról (elismerik azt, „name and fame”), és megvizsgálják az e rendszerekre vonatkozó közös kritériumok uniós szintű meghatározásának megvalósíthatóságát;

6.  hangsúlyozza, hogy fontos a vállalkozók – és különösen a kkv-k – továbbképzése a hitel- és számlakezelés terén; emlékeztet arra, hogy a hatékony hitelkezelés lerövidíti az átlagos tartozásbeszedési időszakot és ezért optimális pénzforgalmat tart fenn, csökkentve ezáltal a nemteljesítés kockázatát és javítva a növekedési potenciált; úgy véli, hogy a közigazgatásban dolgozó tisztviselőknek szintén képzésben kell részesülniük, és, hogy az oktatás és a támogatás révén a kkv-k nagyobb valószínűséggel élhetnek a késedelmes fizetésekről szóló irányelvben foglalt jogorvoslati lehetőségekkel; megjegyzi, hogy a kkv-k sajnos gyakran nem rendelkeznek a képzésbe való befektetéshez szükséges forrásokkal, és jelenleg nincsenek uniós vagy nemzeti szintű programok, amelyek a vállalkozások hitel- és számlakezelési ismereteinek bővítésére összpontosítanának; úgy véli, hogy több uniós forrást kell a kkv-k pénzügyi oktatása számára előirányozni, ezért sürgeti a tagállamok hatóságait, hogy fokozzák a kkv-k hitelkezelés terén való továbbképzésére irányuló erőfeszítéseiket; úgy véli továbbá, hogy a képzésnek és a támogatásnak a határokon átnyúló ügyletek során esedékes késedelmes kifizetések behajtására vonatkozó iránymutatásokat is tartalmaznia kell, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy folytassa ezen iránymutatások és más hasznos információk – például az adósokkal kapcsolatos jogvitákban a vállalkozók rendelkezésére álló jogok és eszközök – beépítését az „Európa Önökért” információs portálba, és biztosítsa az üzleti vállalkozások támogatását az európai vállalkozások hálózatán keresztül;

Jogorvoslati lehetőségek

7.  felhívja a tagállamokat és a vállalkozói szövetségeket, hogy fontolják meg térítésmentes és bizalmas nemzeti és regionális közvetítői szolgáltatás létrehozását (közvetítés, békéltetés, választottbíráskodás és elbírálás), amelyek a bírósági eljárások alternatívájaként valamennyi vállalat számára hozzáférhetők lennének a fizetési viták rendezése és az üzleti kapcsolatok fenntartása céljából, valamint tájékoztatást nyújtanának a vállalatoknak a késedelmes fizetéssel esetén rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről és jogaikról; hangsúlyozza, hogy az ilyen közvetítési szolgáltatások különösen hasznosak lehetnének a kkv-k számára, amelyek gyakran nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi forrásokkal jogi viták indítására, és ezért inkább lemondanak jogaik érvényesítéséről; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy kellően fontolják meg a késedelmes fizetési vagy nemfizetési viták rendezéséért felelős, közpénzekből finanszírozott ombudsmani hivatalok felállításának lehetőségét, amelyek segítséget nyújtanak a kisvállalkozásoknak a késedelmes fizetési vagy nemfizetési vitáik rendezésében, valamint tanácsot adnak a fizetési hátralékokkal kapcsolatban és megoldásokat javasolnak, különösen a kkv-k számára; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a határokon átnyúló ügyletek során felmerülő adósságok behajtásával kapcsolatos ügyekben biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést;

8.  felszólítja a tagállamokat, hogy szerezzenek érvényt nemzeti jogszabályaiknak, és – például a nagyvállalatok körében – ösztönözzék és javítsák az ellenőrzések szigorúságát, valamint a hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciók alkalmazását, hozzájárulva ezáltal a fizetési magatartás javulásához; úgy véli, hogy a közigazgatási szankciókat érvényesítő hatóságok közvetlen beavatkozása segíthetne a „félelmi tényező” kiküszöbölésében, és a hitelezőknek nem kellene az adósokkal szemben fellépniük, mivel a hatóságok közvetlenül érvényesítenék a jogot, és a rossz fizetési gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben büntetőintézkedéseket hoznának; úgy véli, hogy a közigazgatási szankciók és kumulatív jellegük elriaszthatja a vállalatokat a késedelmes fizetésektől, és hangsúlyozza, hogy ezt a rendszert fokozatosan kellene bevezetni attól függően, hogy a vállalat milyen mértékben felel meg a szabályoknak;

9.  rámutat, hogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelv 2011. februári elfogadása, valamint az egyes tagállamok által nemrégiben a vállalkozók védelmére bevezetett új mechanizmusok ellenére Európa-szerte évente több ezer kis- és középvállalkozás és induló vállalkozás megy csődbe arra várva, hogy számláikat – többek között a nemzeti hatóságok – kifizessék; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg megfelelő kártérítés, mint például ellentételezés és egyéb támogató intézkedések, így a kkv-knak szóló garanciaalapok és faktorálás kötelezővé tételét azon társaságok számára, akik felé az állami szervek tartoznak, hogy ne legyenek kénytelenek csődbe menni;

10.  hangsúlyozza, hogy a társaságok adó-, pénzügyi és társadalombiztosítási tartozásait le kell vonni a hatóságok által fizetendő minden esedékes összegből;

11.  sürgeti a tagállamokat, hogy a kkv-k számára hozzanak létre garanciaalapokat, amelyek fedezetet nyújtanak a hatóságok által fizetendő kintlévőségekkel rendelkező kkv-k banki tartozásaira;

12.  komoly aggodalommal veszi tudomásul az egyes tagállamokban fennálló azon helyzetet, miszerint a hatóságok a vállalkozások által nyújtott áruk és/vagy szolgáltatások megfizetését jelentősen késleltetik (az egyik legsúlyosabban érintett ágazat az egészségügy), az átruházás tilalmáról szóló záradékot foglalnak bele a beszállítói szerződésekbe, és (törvényben) megakadályozzák, hogy a beszállítók bíróságokon érvényesíthessék a követeléseiket, és így ezek a vállalkozások rendkívüli pénzügyi nehézségekkel küzdenek, vagy akár csődbe mennek; úgy véli, hogy azon vállalkozások támogatása érdekében, amelyek pénzügyi helyzetét a hatóságok késedelmes fizetései veszélybe sodorják, a tagállamoknak gyorsabb és hatékonyabb héa-visszatérítési és az esedékes összegek behajtására irányuló eljárásokat kell bevezetniük, különösen a kkv-k esetében;

13.  rámutat, hogy a pontos fizetési kódexek és a charták, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalási intézkedések, a belső ellenőrzési és belső végrehajtási kritériumokkal együtt hozzájárulnak a felelősségteljes fizetési kultúra megteremtéséhez, valamint a vállalkozások közötti tisztességes kapcsolatok és bizalom biztosításához;

14.  fenntartja, hogy az irányelv egyes fogalmait, mint például a „súlyosan hátrányos” kifejezést a szerződéses megállapodásokban szereplő fizetési határidőkkel és kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, valamint a szerződéses fizetési határidők kezdetét és végét pontosítani kell a Bizottság által kiadott útmutatáson keresztül; tudomásul veszi továbbá a Bíróság új ítélkezési gyakorlatát az irányelv egyes fogalmainak értelmezésével kapcsolatban (lásd „vállalkozás”, „kereskedelmi ügylet” és „súlyosan hátrányos” („nyilvánvalóan tisztességtelen”) a C-256/15. és C-555/14. sz. ügyekben);

15.  fontosnak tartja annak megakadályozását, hogy a közszféra eltérjen az irányelvben meghatározott, fizetési határidőkre vonatkozó szabályoktól; ezért a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatának (C-555/14. sz. ügy) fényében felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hatóságok időben fizessék ki beszállítóikat, és hogy a hitelezők automatikusan törvényben meghatározott késedelmi kamatot és ellentételezést kapjanak a kifizetések késedelmes teljesítése esetén anélkül, hogy késedelmes fizetéssel kapcsolatos eljárásokra lenne szükség, továbbá felhívja a Biztosságot, hogy javasoljon automatikus kamatszámítást;

16.  hangsúlyozza, hogy a kifizetések gyors teljesítése rendkívül fontos a vállalkozások – különösen a kkv-k – túléléséhez és növekedéséhez; megállapítja, hogy a pénzügyi és digitális technológiák forradalmasítják a fizetési lehetőségeket és sebességet; ezért az elektronikus számlázás gyors terjedését várja, valamint azt, hogy a hagyományos fizetési módokat fokozatosan innovatív módszerek (pl. az ellátási lánc finanszírozása, faktorálás stb.) váltsák fel, hogy a számla kiállítását követően a hitelezőket valós időben ki lehessen fizetni;

17.  nagy érdeklődéssel veszi tudomásul az egyes tagállamok által a hatóságok késedelmes fizetése esetére bevezetett eljárásokat, amelyek értelmében a központi kormányzat figyelmeztetést adhat ki egy helyi hatóságnak, amennyiben az nem fizette ki beszállítóit időben, és amennyiben a késedelmes fizetés továbbra is fennáll, közvetlenül kifizetheti a szállítóknak az árukat vagy szolgáltatásokat, és felfüggesztheti a nemteljesítő helyi hatóság költségvetésének folyósítását; úgy véli, hogy egy ilyen rendszer, amely az állami szervek kifizetéseit megbízható módon nyomon követi és szükség esetén – a nagy nyilvánosság előtt – szankcionálja, további elemzésre érdemes eredményeket hozott, és ezeket a tagállamoknak a helyes gyakorlat példájaként át kellene venniük;

18.  aggodalommal veszi tudomásul a bizottsági jelentés következtetéseit, amelyek szerint a hitelező cégek azért nem tudnak a késedelmes fizetésekről szóló irányelvben foglalt jogaikkal élni, mert félnek, hogy jó üzleti kapcsolataik megromlanak; úgy véli, hogy e tekintetben intézkedéseket kellene hozni annak érdekében, hogy a kkv-k könnyebben érvényesíthessék a késedelmes fizetésekről szóló irányelv alapján biztosított jogokat; ebben az összefüggésben kéri a késedelmes fizetésekről szóló irányelv 7. cikkének (5) bekezdésében meghatározott azon lehetőség további vizsgálatát, amely szerint a vállalkozásokat hivatalosan képviselő szervezetek a tagállamok bíróságai előtt keresetet nyújthatnak be azon az alapon, hogy a szerződéses feltételek vagy gyakorlatok súlyosan hátrányosak;

19.  üdvözli a néhány tagállamban indított ágazati kezdeményezéseket, amelyek alapján a részt vevő vállalatok kötelezettséget vállaltak arra, hogy olyan konkrét lépéseket tesznek, amelyek garantálják a kisebb beszállítók gyorsabb kifizetését; megjegyzi, hogy a pozitív visszajelzés („name and fame”) ágazati szinten önszabályozáson keresztül meghozhatná a kívánt eredményeket és jelentős támogatást nyújthatna a kkv-k számára;

20.  hangsúlyozza a közbeszerzés mint az egységes piac működésének javítására szolgáló egyik eszköz fontosságát; a késedelmes fizetésekről szóló irányelv és a közbeszerzési szabályok közötti szinergiák alaposabb feltárására, és különösen annak megfontolására szólít fel, hogy az ajánlatkérő szervek intézkedéseket hozhassanak, amelyek lehetővé teszik a nemteljesítő vállalkozók kizárását a jövőbeli közbeszerzésekből, amennyiben az alvállalkozókat nem fizeti ki időben a fővállalkozó, amikor ezt meg kellene tennie (közbeszerzési irányelv)(5), hogy használják nagyobb mértékben a közbeszerzési irányelv 71. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lehetőséget, amely szerint bizonyos feltételek mellett az alvállalkozókat közvetlenül is ki lehet fizetni, és hogy az alvállalkozók felé történő fizetési magatartást tegyék az ajánlattevők pénzügyi képességének értékelésére szolgáló egyik feltétellé; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a hatóságok részéről a vállalkozók és az alvállalkozók felé, illetve a vállalkozók részéről az alvállalkozók vagy a beszállítók felé teljesített kifizetések átláthatóságát és nyomon követhetőségét;

Következtetések és ajánlások

21.  sürgeti a tagállamokat, hogy vállaljanak teljes körű felelősséget a közigazgatás részéről teljesítendő kifizetésekért, és szigorítsák jogszabályaikat a késedelmes fizetésekről szóló irányelv mindenre kiterjedő megfelelő végrehajtásának biztosításával, azáltal is, hogy megszüntetik azokat a nemzeti törvényeket, rendeleteket vagy a közszféra szerződéses gyakorlatait, amelyek ellentétesek az irányelv céljával, például a közszektorbeli követelésekre vonatkozó végrehajtási és átruházási tilalom; ezzel párhuzamosan megismétli, hogy a Bizottságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie a meglévő kötelezettségek teljes körű és megfelelő végrehajtásának biztosítására;

22.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a legmegfelelőbb intézkedések megtételével – beleértve a bevált gyakorlatokról szóló iránymutatásokat és adott esetben a jogalkotási kezdeményezéseket is – és figyelembe véve a fenti javaslatokat, mozdítsák elő „a pontos fizetés kultúrájára való határozott váltást”(6), a vállalatok számára megfelelő üzleti környezet teremtése és a pontos fizetés kultúrájának kialakítása érdekében;

23.  sürgeti a tagállamokat, hogy tegyék hatékonyabbá a fizetési eljárásokat, és rámutat, hogy a számlák vagy az áruk és szolgáltatások szerződéses előírásoknak való megfelelőségének ellenőrzése nem szolgálhat ürügyként a fizetési határidő mesterséges, az irányelv által megszabott határokon túli kiterjesztésére;

24.  emlékezteti a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy a pontos fizetés az életképes üzleti környezet átfogó követelménye, és mint ilyet a vállalkozásokat érintő valamennyi szakpolitikai és jogalkotási kezdeményezésbe be kell építeni (pl. vállalati társadalmi felelősségvállalás, induló vállalkozások és platformok és vállalkozások közötti kapcsolatok);

25.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy adott esetben használjanak fel szakmai kiadványokat, ismeretterjesztő kampányokat vagy bármilyen más eszközt a vállalkozások közötti késedelmes fizetések orvoslására kínálkozó lehetőségek megismertetése érdekében;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg és mozdítsa elő az európai vállalkozók hozzáférését a megfelelő finanszírozási lehetőségekhez;

o
o   o

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.

(1) HL L 48., 2011.2.23., 1. o.
(2) HL C 76., 2018.2.28., 112. o.
(3) HL C 204., 2018.6.13., 153. o.
(4) A 2011/7/EU irányelv (6) preambulumbekezdése.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 57. cikk, (4) bekezdés, g) pont.
(6) A 2011/7/EU irányelv (12) preambulumbekezdése.


Éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységéről
PDF 174kWORD 55k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről (2018/2161(INI))
P8_TA(2019)0043A8-0415/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2017. évi, „A jövő formálása” című tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2017. évi pénzügyi jelentésére és 2017. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2018. évi, „Az EBB Európai Unión belüli tevékenysége 2017-ben: eredmények és hatások” című jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2018. évi, „Az EBB az Európai Unión kívül – 2017: globális hatású finanszírozás” című jelentésére,

–  tekintettel az EBB-csoport 2017. évi fenntarthatósági jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel az EBB 2010. december 15-én közétett, az elégtelenül szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szemben elfogadott politikájára, valamint annak 2014. április 8-án közétett kiegészítésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményeire (A8-0415/2018),

A.  mivel az EBB elsődleges célja, hogy hosszú távú finanszírozást, valamint szakértelemet biztosítson a projektekhez, és további beruházások mozgósításával hozzájáruljon az uniós célkitűzések megvalósításához;

B.  mivel az EBB az egyetlen olyan bank, amely az uniós tagállamok tulajdonában áll, és az uniós tagállamok érdekeit képviseli;

C.  mivel az EBB-re az EU pénzügyi szerveként, valamint az EU-n belüli köz- és magánberuházások fenntartásában kulcsfontosságú szerepet betöltő intézményként tekintenek, amelynek hitelezési tevékenységén belül az unióbeli hitelek több mint 90%-os részarányt képviselnek;

D.  mivel az EBB hitelezési tevékenységét elsősorban a nemzetközi tőkepiacokon végrehajtott kötvénykibocsátással finanszírozza;

E.  mivel az EBB éves támogatási programja mintegy 60 milliárd EUR költségvetésű;

F.  mivel az EBB 2017-ben kötvényeinek 33%-át, 2016-ban pedig 37%-át USA-dollárban bocsátotta ki;

G.  mivel az EBB-kötvények a legmagasabb hitelminőségi besorolásba tartoznak, és az EBB a három legjelentősebb hitelminősítő intézet szerint AAA minősítéssel rendelkezik, ami többek között a tagállami tulajdonlásnak és az óvatos kockázatkezelésnek köszönhető, amelyek olyan erős hitelállományt eredményeznek, amelyben a nemteljesítő hitelek aránya csupán 0,3%;

H.  mivel a pénzügyi eszközök és a költségvetési garanciák erősíthetik az uniós költségvetés hatását;

I.  mivel az EBB – a nemzeti, regionális és multilaterális pénzügyi intézményekkel szorosan együttműködve – az Unió természetes partnere a pénzügyi eszközök végrehajtásában;

J.  mivel az EBB a világ legnagyobb multilaterális hitelfelvevőjeként és hitelezőjeként az Unión kívül is fontos szerepet tölt be külső hitelezési tevékenyégei révén;

K.  mivel az EBB tovább erősíti az európai integrációt, és szerepvállalása a pénzügyi válság 2008-as kezdete óta még inkább nélkülözhetetlennek bizonyult;

L.  mivel a 2017–2019-es időszakra vonatkozó vállalati operatív tervben (COP) foglaltak szerint az EBB prioritásai az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó céljaira összpontosítanak az energiaügy, a közlekedés és mobilitás, az egészségügy, a vidéki infrastruktúrák fejlesztése és az agráripari társaságok támogatása, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a környezetvédelem és az innováció területein;

M.  mivel az EBB-csoportnak üzleti modellje alapvető értékeként fenn kell tartania kiváló hitelképességét, valamint a magas minőségű, stabil eszközportfóliót, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), valamint a portfóliójába tartozó valamennyi pénzügyi eszköz keretében stabil beruházási projekteket kell megvalósítania;

Az EBB elmúlt 60 évben elért eredményei

1.  gratulál az EBB-nek 60 éves múltra visszatekintő sikeres működéséhez, amely időszak alatt a világ legnagyobb multilaterális hitelfelvevőjeként és hitelezőjeként 1,1 billió EUR-t fordított beruházásokra és 160 országban összesen 11 800 projektet finanszírozott;

2.  üdvözli, hogy az EBB-csoport 2015–2016-os időszakban jóváhagyott unióbeli hitelnyújtási műveletei 544 milliárd EUR-val fogják támogatni a beruházásokat, 2,3%-os GDP-növekedést fognak eredményezni, illetve 2,25 millió új munkahelyet fognak teremteni 2020-ig; sürgeti az EBB-t, hogy fokozza szerepvállalását a hosszú távú és fenntartható növekedéshez való hozzájárulás terén;

3.  kiemeli, hogy az EBB-nek módjában áll az uniós szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően formálni a piacokat; elismeri, hogy az EBB képes anticiklikus beruházások révén megoldással szolgálni a pénzügyi válság, valamint a kkv-k és az innovatív projektek finanszírozáshoz jutása kapcsán felmerülő nehézségek miatti elmaradottságra és recesszióra;

4.  rámutat arra, hogy az EBB mint az egyetlen olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amely teljes mértékben az európai uniós tagállamok tulajdonában áll, és amelyet teljes mértékben az uniós politikák és normák vezérelnek, az EU bankjaként fontos szerepet tölt be;

5.  szorgalmazza az EBB tanácsadó tevékenységének megerősítését, valamint ennek érdekében azon rendszerszerű hiányosságoknak a – Bizottsággal, a tagállamokkal és a nemzeti hivatalos fejlesztési pénzintézetekkel együttes – kezelését, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy országok teljes mértékben részesülhessenek az EBB pénzügyi tevékenységéből származó előnyökből;

6.  hangsúlyozza, hogy a tervek szerint 700 000 kkv-nak kedvez majd a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása, és megjegyzi, hogy az EBB gazdasági osztályának és a Bizottság Közös Kutatóközpontjának becslése szerint az ESBA-műveletek keretében támogatott munkahelyek száma már most is meghaladja a 750 000-t, 2020-ig pedig várhatóan 1,4 millióra fog nőni, valamint hogy a Juncker-tervnek köszönhetően már 0,6%-kal nőtt az uniós GDP, 2020-ig pedig további 1,3%-os növekedés várható;

7.  üdvözli, hogy az EBB elindította a gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezést, amely a Nyugat-Balkán országai és az EU déli szomszédsága számára segítséget nyújt az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás jelentette kihívások kezelésére; a humanitárius fellépés, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és az infrastruktúrafejlesztés támogatása érdekében felhív e kezdeményezés fokozott finanszírozására, valamint az EBB e régiókbeli megerősített szerepvállalására; üdvözli e tekintetben az európai külső beruházási terv (EEIP) első projektjeinek jóváhagyását Afrikában, továbbá várakozással tekint az EBB szerepének megerősítésére;

8.  rámutat arra, hogy csak 2017-ben 901 – minden eddiginél több – projektet hagytak jóvá, többek között 78 milliárd EUR-t meghaladó összeget hagytak jóvá az innováció, a környezetvédelem, az infrastruktúra és a kis- és középvállalkozások tekintetében;

9.  hangsúlyozza az EBB gazdasági és társadalmi kohéziót támogató tevékenységét, amelynek keretében az elmúlt tíz évben több mint 200 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosítottak a régiók számra;

Általános megjegyzések

10.  üdvözli az EBB-nek a beruházásai hatásának megfelelőbb módon történő mérését szolgáló, annak érdekében tett lépéseit, hogy adatszolgáltatása ne pusztán a finanszírozási volumen mennyiségi adataira korlátozódjon;

11.  emlékeztet arra, hogy az EBB tevékenységének jelentős kiterjesztésével reagált a válságra; meggyőződése, hogy az EBB pozitív szerepet játszott a beruházási hiány csökkentésében; sürgeti az EBB-t, hogy most, amikor folyamatban van a gazdasági környezet normalizálódása, fordítson nagyobb figyelmet a magánberuházások kiszorításának kockázatára;

12.  hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenysége kulcsfontosságú volt a válságot követő fellendülés, valamint a tagállamok és régiók, illetve az ágazatok között továbbra is egyenlőtlen beruházási szintek javítása szempontjából; felszólítja az EBB-t, hogy hajtson végre további beruházásokat a tagállamokban, hogy ezzel hozzájáruljon gazdasági fellendülésükhöz; kiemeli, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a rendkívül komoly beruházási hiánnyal küzdő innovációs és infrastrukturális ágazatok finanszírozására;

13.  megállapítja, hogy az EBB-finanszírozások közel harmada dolláralapú, ami a bank számára kitettséget jelent az esetleges USA-szankciókkal szemben; kéri az EBB-t, hogy kezdje el fokozatosan csökkenteni a dollárban történő finanszírozást;

14.  megállapítja, hogy az EBB-t az Európai Számvevőszék évente ellenőrzi; tudomásul veszi az EBB hitelezési tevékenysége feletti EKB-felügyelet esetleges bevezetéséről szóló vitát; figyelmeztet arra, hogy ez komoly hatással lehet az EBB jellegére, működésére és irányítására;

Innováció és készségfejlesztés

15.  elismeri, hogy a növekedés ösztönzése, valamint Európa hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében az EBB kiemelt területként kezeli az innovációt és a készségfejlesztést, amely területeken 2017-ben 13,9 milliárd EUR összegű hitelt nyújtott, többek között 7,4 millió szélessávú digitális kapcsolódási lehetőség kiépítéséhez és 36,8 millió intelligens fogyasztásmérő telepítéséhez;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

16.  üdvözli, hogy 2017-ben az EBB 16,6 milliárd EUR összegben nyújtott hiteleket környezetpolitikai célkitűzései támogatására a környezetvédelem, a megújuló energia, az energiahatékonyság, a biológiai sokféleség, a tiszta levegő, a tiszta víz, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a fenntartható közlekedés területére irányuló projektek finanszírozása révén, továbbá hogy szakpolitikai területei összességét tekintve hitelnyújtásán belül az éghajlathoz kapcsolódó hitelek több mint 25%-os –eredeti vállalásánál 3,2%-kal magasabb – részarányt képviseltek;

17.  hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek példát kell mutatniuk a finanszírozás fenntarthatóvá tétele tekintetében; elismeri, hogy az EBB a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátója, és hogy éghajlatvédelmi kötvényei a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos, az EBB zöldkötvény-kibocsátásából származó bevételekből részesülő projektekhez átlátható kapcsolódási pontokat kínálnak a beruházók számára az EBB-nek a projektek éghajlati előnyeivel kapcsolatos jelentéstételi rendszere alapján, amely olyan hatásmutatókat vesz figyelembe, mint a ki nem bocsátott üvegházhatású gázok, az abszolút kibocsátási szintek, a fel nem használt energia és a további energiatermelési rendszerek telepítése;

18.  e tekintetben üdvözli az EBB első – 500 millió EUR értékű – fenntarthatóságikötvény-kibocsátását, amely kötvényeket az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítását szolgáló nagy hatású projektekhez fognak felhasználni, és amelyek egyúttal a szigorú átláthatósági és piaci előírások jóvoltából a társadalmilag felelős beruházók bizalmát is biztosítják;

19.  üdvözli, hogy az EBB teljesítette az éghajlatváltozással kapcsolatos 25%-os finanszírozási célkitűzését; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság ezzel szemben nem érte el a 20%-os célt;

20.  üdvözli az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezést, amelynek célja, hogy a lakossági épületek energiahatékonysági projektjei az uniós támogatások garanciaként való észszerű felhasználásával vonzóbbá váljanak a magánberuházók számára; üdvözli, hogy az EBB nemrég megkezdte a szociális lakásokba való beruházást;

21.  javasolja, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által összeállított, a globális felmelegedés iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 Celsius-fokos növekedésével és a kapcsolódó globális üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásával az éghajlatváltozás veszélyére, a fenntartható fejlődésre és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekre adott globális válasz megerősítésével összefüggésben foglalkozó jelentés kutatási eredményeit és ajánlásait figyelembe véve az EBB fogadjon el egy, a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel teljes mértékben összeegyeztethető energiastratégiát;

22.  felszólítja az EBB-t, hogy folytassa az európai energiapolitikai célokat támogató hitelezést;

23.  tekintve, hogy az EU a Párizsi Megállapodás aláírói közé tartozik, illetve emlékeztetve az EU azon kötelezettségvállalására, hogy kibocsátását 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti, felhívja az EBB-t, hogy a továbbiakban is ösztönözze az éghajlatváltozáshoz és környezetvédelemhez kapcsolódó projekteket;

24.  kiemeli, hogy az EBB által nyújtott finanszírozás fontos szerepet tölt be a megújulóenergia-kapacitás fejlesztésében és az energiahatékonyság javításában az olyan ágazatokban, mint az ipar és a közlekedés;

25.  felhívja az EBB-t, hogy működjön együtt a kisebb piaci szereplőkkel és a közösségi szövetkezetekkel a megújuló energiával kapcsolatos kis léptékű projektek összefogása érdekében, hogy e projektek ily módon jogosultakká válhassanak az EBB általi finanszírozásra;

Infrastruktúra

26.  kiemeli az EBB szerepvállalását az energiaellátás, a közlekedés és a városi területek biztonságos és hatékony infrastruktúrájának támogatásában, amelyet az is szemléltet, hogy összesen 18 milliárd EUR értékű hitelszerződést kötött meg infrastrukturális szakpolitikai célkitűzéséhez kapcsolódóan, valamint több mint 22 milliárd EUR összegű hitelt nyújtott városi projektekhez 2017-ben;

27.  felszólítja az EBB-t, hogy folytassa az európai energiapolitikai célokat támogató hitelezést;

Kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok

28.  üdvözli, hogy az EBB-csoport erőteljesen, összesen 29,6 milliárd EUR értékű beruházással támogatja a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, ami 287 000 – összesen 3,9 millió főt foglalkoztató – vállalat esetében már éreztette kedvező hatását;

29.  emlékeztet arra, hogy az EBB szerint a nagyvállalkozásoknál kétszer akkora az innováció valószínűsége, mint a kkv-k esetében, míg az innovatív fiatal vállalkozások a többi vállalkozásnál 50%-kal nagyobb valószínűséggel csak korlátozott hitelfelvételi lehetőségekkel rendelkeznek; sürgeti az EBB-t, hogy az európai gazdaság szélesebb rétegére gyakorolt markánsabb hatás érdekében a kisebb vállalkozásokat támogassa kisebb összegű hitelekkel;

30.  a kkv-k kulcsfontosságú szerepét figyelembe véve úgy véli, hogy az EBB kkv-kra vonatkozó stratégiájába bele kell foglalni az EBB igazgatási és tanácsadási kapacitásának megerősítését a fejlesztéssel és a finanszírozás kérelmezésével kapcsolatos, kkv-knak szóló információnyújtással és technikai támogatással összefüggésben;

31.  üdvözli az EBB Környezet- és társadalompolitikai kézikönyvében meghatározott tíz normát, amelyek előfeltételét jelentik az EBB hitelnyújtási műveleteiben való részvételnek többek között a szennyezés megelőzése és csökkentése, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák, az éghajlathoz kapcsolódó szabványok, a kulturális örökség, a kényszerű áttelepítés, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogai és érdekei, a munkaügyi normák, a munkahelyi és közegészség védelme, illetve biztonsága, valamint az érdekelt felek részvétele területén;

Elszámoltathatóság, átláthatóság és kommunikáció

32.  sürgeti az EBB-t és partnereit, hogy fontolják meg az EBB irányításának demokratizálásához, átláthatóságának növeléséhez és műveletei fenntarthatóságához szükséges reformokat,

33.  felszólítja az EBB-t, hogy folytasson intenzívebb kommunikációs tevékenységet; meggyőződése, hogy alapvető fontosságú az uniós polgárokkal való kapcsolattartás annak érdekében, hogy az EBB hatékonyabban megismertethesse a politikáival elérendő célokat; e tekintetben úgy véli, hogy az EBB finanszírozási kapacitásának megerősítéséhez vitát kell kezdeményezni, többek között konkrétan bemutatva azokat a tényezőket, amelyekkel az EU hozzájárul az uniós polgárok mindennapi életéhez;

34.  aggodalommal állapítja meg, hogy az általános adminisztratív költségek – elősorban a személyzeti költségek növekedése miatt – folyamatosan emelkednek; figyelmeztet a veszélyre, amelyet a költség-bevétel arány további emelkedése jelent az EBB tőkehelyzetére nézve; felkéri az EBB-t, hogy tartsa fenn fegyelmezett költséggazdálkodását, és hogy irányítási struktúrája maradjon egyszerű és hatékony, valamint hogy előzze meg a magas vezetői arányú irányítási rendszerré való átalakulást;

35.  tudomásul veszi az EBB által az átláthatóság terén elért közelmúltbeli eredményeket, így például az igazgatótanácsi jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát, az ESBA-garancia által támogatott projektekre vonatkozó mutatókat ismertető eredménytáblának, valamint a független beruházási bizottság döntéseinek hátterében álló indokoknak – a felülvizsgált ESBA-rendeletnek megfelelő – közzétételét; tudomásul veszi, hogy egy bank nem tehet közzé bizalmas üzleti adatokat;

36.  emlékeztet arra, hogy az EBB-csoport átláthatósági politikája a nyilvánosságra hozatal elvére épül, és hogy az EBB-csoport dokumentumaihoz és információihoz mindenki hozzáférhet; felkéri az EBB-t, hogy javítsa tovább az átláthatóságot, például részletes jegyzőkönyvek közzétételével, valamint azáltal, hogy mind a belső érdekeltek, a Parlament és a többi intézmény számára, mind a nyilvánosságnak hozzáférést biztosít az információkhoz, különösen a szerződéskötési és az alvállalkozói rendszer, a belső vizsgálatok eredményei, valamint a tevékenységek és programok kiválasztása, nyomon követése és értékelése tekintetében;

37.  úgy véli, hogy az EBB előtt álló kihívások körén belül kritikus fontossággal bír a megfelelő felügyelet kérdése; meggyőződése, hogy a bank szerepéből és intézményi kialakításából adódóan szükség van felügyeleti struktúrára;

38.  tudomásul veszi az EBB panaszkezelési mechanizmusára vonatkozó politikájának és eljárásainak felülvizsgálatát; emlékeztet az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalásában(1) az EBB panaszkezelési mechanizmusa kapcsán kifejtett álláspontjára; sürgeti az EBB-t, hogy erősítse meg panaszkezelési hivatalának függetlenségét és hatékonyságát, valamint hogy tegyen további lépéseket a bürokrácia csökkentése, a makroökonómiai elemzések elvégzésére szolgáló kapacitás bővítése, és a vezető tisztségekben a nemek kiegyensúlyozottabb jelenléte érdekében;

39.  üdvözli a tényt, hogy az uniós garanciával fedezett beruházási projektek eredménymérési adatlapjait immár kérésre a Parlament rendelkezésére kell bocsátani;

40.  hangsúlyozza az EBB által igénybe vett pénzügyi közvetítők tekintetében a magas szintű átláthatóság szükségességét (különösen a kereskedelmi bankok, de a mikrofinanszírozási intézmények és szövetkezetek esetében is), annak biztosítása érdekében, hogy a közvetített hitelekre ugyanazok az átláthatósági előírások vonatkozzanak mint az egyéb típusú hitelekre;

41.  üdvözli az EBB gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezését, amely az EU migrációs és menekültügyi válságra adott közös válaszának részeként kifejezetten a migráció kiváltó okainak kezelését hivatott szolgálni; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU külső beruházási tervével kialakított kapcsolatot a szoros koordináció, valamint a komplementer jellegű működés jellemezze; megjegyzi, hogy a gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezés eddigi 26 projektje és 2,8 milliárd EUR értékű beruházása várhatóan 1 500-nál is több kisebb vállalkozást, illetve közepes piaci tőkeértékű vállalatot segít majd, és ezzel több mint 100 000 munkahely megtartásához járul hozzá;

42.  felszólítja az EBB-t, hogy az ESBA működése kapcsán szerzett tapasztalatok alapján tegyen meg minden szükséges lépést, valamint maximalizálja a jövőbeli InvestEU program eredményeit, kiemelt figyelmet fordítva a regionális és társadalmi egyenlőtlenségekre és a gazdasági válság által leginkább sújtott tagállamokra;

43.  üdvözli egyfelől, hogy a 2016 októberétől számított ötéves időszakban a kezdeményezés keretében – a már előirányzott 7,5 milliárd EUR-n felül – további 6 milliárd EUR áll rendelkezésre a déli szomszédság országaiban és a Nyugat-Balkánon végzett tevékenységek finanszírozásához, másfelől pedig a fenntartható és létfontosságú infrastruktúra középpontba állítását;

44.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a befogadó és tranzitországokban a munkahelyteremtés, valamint a helyi, illetve a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság számára szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatásával meg kell erősíteni a gazdasági rezilienciát, üdvözli, hogy a menekült közösségek számára is elérhetők a lehetőségek, hogy fejlesszék önállóságukat és méltóságban élhessenek; hangsúlyozza, hogy a gazdasági reziliencia megerősítésére irányuló beruházásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a régiók felkészültebben reagálhassanak a jövőbeli külső sokkhatásokra, és elő kell segíteniük a sérülékeny helyzetű országok nagyobb fokú stabilitását;

45.  megjegyzi egyfelől, hogy az ESBA immár három éve működik, másfelől pedig elismeri az ESBA által elért eredményeket, üdvözölve, hogy a 28 tagállamban összesen 898 művelet jóváhagyásával az ESBA-rendelet (az (EU) 2015/1017 rendelet)(2) társjogalkotók általi elfogadása óta 335 milliárd EUR értékű beruházást mozgósítottak Unió-szerte, amelyek kétharmada – az eredeti, 2015-ben kitűzött 315 milliárd EUR -s célt meghaladva – magánforrásokból származott; felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament úgy döntött, hogy az ESBA időtartamát 2020 végéig meg kell hosszabbítani, kapacitását pedig 500 milliárd EUR-ra kell növelni;

46.  kiemeli, hogy fel kell gyorsítani a tőkepiaci unió kiépítését, hogy az EBB így valóban a piaci hiányosságok nyomán jelentkező hézagok megszüntetésére koncentrálhasson, illetve finanszírozást biztosíthasson a magas kockázatú projektekhez;

47.  ismételten elismeri az olyan, keresletvezérelt mechanizmusok folyamatos támogatásának szükségességét, mint amilyen például a reálgazdaságba irányuló hosszú távú beruházásokat támogató, magánberuházásokat mobilizáló, valamint érdemi makrogazdasági hatásokkal járó, és az Unió – a jelenlegi többéves pénzügyi kereten túli – jövője szempontjából fontos ágazatokban munkahelyeket teremtő ESBA;

48.  ösztönzi, hogy a szükséges folytonosság biztosítása érdekében időben hozzanak létre egy olyan, a 2020 utáni időszakra vonatkozó, kiegészítő kezdeményezést, amely felhasználja az ESBA kapcsán levont tanulságokat, továbbá megtartja a kulcsfontosságú sikertényezőket;

49.  úgy véli, hogy az EBB-csoport a kedvezményezettek és a közvetítők egyetlen tárgyalópartnereként, illetve végrehajtásban részt vevő egyetlen partnereként kulcsfontosságú szerepet játszott az ESBA sikereiben; úgy véli, hogy a jövőbeni InvestEU programokban – a megkettőzés elkerülése érdekében – a pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatos uniós banki feladatok ellátásához (pénzgazdálkodás, vagyonkezelés, kockázatkezelés) az EBB a természetes partner;

50.  felkéri az EBB-csoportot a nemzeti fejlesztési bankokkal való szorosabb együttműködésre, egyúttal felszólítja az EBB-t, hogy erősítse tovább a nemzeti fejlesztési bankokkal végzett munkáját, hogy az információk célba juttatásának biztosításával, valamint a tanácsadási tevékenységek és a technikai segítségnyújtás további fejlesztésével előmozdítsák a hosszú távú földrajzi egyensúlyt; megjegyzi, hogy az ESBA projektek kapcsán rendkívül változatosak a tapasztalatok; a fokozottabb gazdasági hatékonyság érdekében támogatja és ösztönzi a legjobb gyakorlatok EBB és tagállamok közötti cseréjének folytatását;

Az Európai Unión kívüli hitelezés

51.  üdvözli, hogy az EBB külső hitelezési tevékenységei révén fontos szerepet tölt be az EU-n kívüli finanszírozásokban; kiemeli, hogy az EBB hatékonyan kezeli külső hitelezési megbízatását, amit – elismerve az EBB jelentőségét és hatékonyságát az EU harmadik országok felé történő, az uniós költségvetés számára minimális költségekkel járó finanszírozási tevékenységének biztosításában – egy 2018 júniusi független értékelés is megerősít; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenységének eredményeiről, valamint az uniós politikákkal való összhangjáról;

52.  úgy véli, hogy az EBB-nek továbbra is vezető szerepet kell betöltenie a jövőbeni, harmadik országokra vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok létrehozásában, biztosítva egyszersmind azt is, hogy hitelnyújtási döntései prioritásként kezeljék azon helyi vállalkozók érdekeit, akik azzal az elsődleges céllal, hogy hozzájáruljanak a helyi gazdasághoz, helyi, gyakran mikro- vagy kisvállalkozást kívánnak indítani;

53.  úgy véli, hogy az EBB-nek fenn kell tartania meglévő külpolitikai tevékenységeit, többek között olyan eszközök alkalmazásával, mint például a harmadik országoknak szóló hitelezési megbízatások; üdvözli az EBB-nek az – elsősorban a magánszféra fejlődését támogató projektek számára forrást biztosító – AKCS-beruházási keret kezelése tekintetében kifejtett tevékenységét; ezzel összefüggésben kiemeli annak alapvető fontosságát, hogy az EBB központi – az EU kétoldalú pénzügyi szerveként betöltött – szerepét az Unión kívüli finanszírozásokkal kapcsolatos, 2020 utáni időszakra vonatkozó rendszer határozottan megjelenítse;

54.  úgy véli, hogy az EBB tevékenységeit az EUMSZ 7. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően az Európai Unió egyéb szakpolitikáival és tevékenységeivel teljes összhangban kell végrehajtani;

55.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB az Unió külső fellépéseit vezérlő szakpolitikai koherencia elvének, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének, illetve a Párizsi Megállapodásnak való megfelelésre tekintettel éves jelentést készítsen az EU-n kívüli műveleteiről;

56.  emlékezteti az EBB-t, hogy a külső hitelezési megbízatás szerinti fejlesztési megbízatásával összhangban kell fellépnie annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődő országokban a beruházások előteremtsék a helyi adóhatóságokat illető kellő bevételt;

57.  tudomásul veszi, hogy a mikrohitelezés ösztönzése érdekében az EBB által a külső hitelezési megbízatás keretében végzett összes hitelezési tevékenység fele helyi pénzügyi közvetítőkhöz kerül, és kéri az EBB-t, hogy a pénzügyi közvetítői által végzett továbbhitelezéssel kapcsolatban szolgáljon teljesebb és szisztematikusabb információkkal,

58.  emlékeztet arra, hogy az EBB tevékenységeinek tükrözniük kell az Unió belső és külső politikáit; hangsúlyozza, hogy az EBB hitelezési kondícióinak elő kell segíteniük a vonatkozó politikai célok elérését, különösen pedig – a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításával – az Unió peremterületeinek fejlődését; felhívja az EBB-t, hogy a hozzáférhetőség javítása és az összes tagállam – különösen a jóváhagyott projektek esetében alacsonyabb sikerarányt mutatók – bevonása érdekében jelentősen erősítse meg a helyi és regionális hatóságok által még a projektjóváhagyás előtt igénybe vehető technikai segítségnyújtásra és pénzügyi szakértelemre vonatkozó intézkedéseket;

59.  felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre jelentős beruházásokat a keleti szomszédság országain belüli környezetvédelmi átmenet érdekében;

60.  kéri egyfelől az EBB-t, hogy a nemzetközi finanszírozás keretében fokozza beruházásainak diverzifikálására irányuló erőfeszítéseit az energiahatékonyság, a megújuló energia és a körforgásos gazdaság területét illetően, mivel e területek kihívásai a nemzeti hatókörnél szélesebb körű választ tesznek szükségessé, amely különböző régiókat, kormányzati egységeket és kisebb vállalkozásokat is átfog, másfelől pedig felhívja az EBB-t arra, hogy vonja ki a forrásokat azokból a projektekből, amelyek súlyos kockázatot jelentenek a környezetre és a természeti erőforrásokra;

61.  hangsúlyozza az EBB keleti szomszédságban végzett finanszírozási tevékenységeinek fontosságát; kéri az EBB-t, hogy az Európai Unióval kötött társulási megállapodásokat végrehajtó országokban megvalósuló beruházások támogatása érdekében növelje a keleti szomszédság országaiba irányuló hitelezését;

Adózási fegyelem

62.  üdvözli az EBB által 2018 januárjában elfogadott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló keretszabályozást, amely az EBB-csoport működésére vonatkozóan megállapítja a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemre irányadó kulcsfontosságú alapelveket, illetve a kapcsolódó feddhetetlenségi szempontokat;

63.  üdvözli, hogy az uniós szakpolitikák és előírások – például az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének – teljes körű alkalmazása révén az EBB eredményeket ért el az adócsalás, az adókijátszás, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás, valamint az adókikerülés és agresszív adótervezés megakadályozását szolgáló legszigorúbb normák elfogadása terén; e tekintetben felszólítja az EBB-t, hogy szüntesse meg együttműködését az említett jegyzékben szereplő közvetítőkkel, országokkal és területekkel; rámutat arra, hogy az EBB-nek feltétlenül folyamatosan ébernek kell maradnia, valamint hogy tevékenységeit a szóban forgó gyakorlatok állandóan változó mintáihoz kell igazítania;

64.  ösztönzi az EBB-t, hogy minden olyan művelet esetében, amelynél magasabb kockázatot jelző tényezőket, például a szabályokat be nem tartó országokkal és területekkel fennálló kapcsolatot, adóügyi kockázati mutatókat, illetve – a szabályokat be nem tartó országokkal, illetve területekkel való kapcsolat fennállásától függetlenül – több joghatósági struktúrát érintő komplex műveleteket azonosítottak, továbbra is mélyreható átvilágításokat végezzen;

65.  hangsúlyozza a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk kiváló minőségének fontosságát, valamint annak jelentőségét, hogy ténylegesen meg kell akadályozni az olyan pénzügyi közvetítőkkel, például kereskedelmi bankokkal és befektetési vállalkozásokkal való együttműködést, amelyek kapcsán az átláthatóság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás tekintetében negatív tapasztalatokat szereztek;

66.  üdvözli, hogy az EBB figyelembe veszi a beruházásoknak otthont adó országokbeli adóhatást, illetve azt, hogy e beruházások miként járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek mérsékléséhez;

67.  felszólítja az EBB-t, hogy folytasson intenzívebb kommunikációs tevékenységet; meggyőződése, hogy alapvető fontosságú az uniós polgárokkal való kapcsolattartás annak érdekében, hogy az EBB hatékonyabban megismertethesse a politikáival elérendő célokat, és ezáltal konkrétan bemutassa az EU polgárainak mindennapi életét gazdagító uniós hozadékokat;

68.  elvárja, hogy az EBB kiigazítsa belső politikáit – az adócsalás elleni fellépések mellett – az adókikerülés elleni küzdelem céljával újonnan elfogadott jogi környezetnek való megfelelés érdekében, amint azt az „Új követelmények az adókikerülés elleni uniós jogi szabályozásban, különös tekintettel a finanszírozási és beruházási műveletekre” című, 2018. március 21-i bizottsági közlemény (C(2018)1756) részletezi;

69.  ösztönzi, hogy az EBB működjön együtt az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és a nemzeti hatóságokkal a csalás és a pénzmosás eseteinek megelőzése érdekében;

Brexit

70.  azzal a kéréssel fordul a brexit-tárgyalások résztvevőihez, hogy minél előbb állapodjanak meg az Egyesült Királyságnak az ország részvételével létrejött EBB-portfólióból való fokozatos kivezetéséről, az Egyesült Királyság által befizetett tőke visszatérítéséről, az EBB-re és egyesült királyságbeli eszközeire kiterjesztett biztosítékok fenntartásáról; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése nem befolyásolhatja az EBB AAA minősítését;

71.  felszólít arra, hogy méltányos módon rendezzék az EBB brit alkalmazottainak helyzetét;

72.  üdvözli a piaci rések és országspecifikus szükségletek kezelését szolgáló regionális beruházási platformok kialakítását;

73.  ismételten hangsúlyozza, hogy mérsékelni kell az EBB által nyújtott finanszírozás földrajzi eloszlásának egyenlőtlenségeit, tekintettel arra, hogy bár az EBB egyik célkitűzése az Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézió megteremtése, 2017-ben e forrásoknak a 70%-át mégis hat tagállam között osztották el; ehelyett a projektek és a beruházások dinamikus, méltányos és átlátható földrajzi eloszlását szorgalmazza a tagállamok, különös tekintettel pedig a kevésbé fejlett régiók között;

o
o   o

74.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0198.
(2) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.


Differenciált integráció
PDF 138kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása a differenciált integrációról (2018/2093(INI))
P8_TA(2019)0044A8-0402/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló, „A 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek” című, 2017. március 1-i bizottsági fehér könyvre (COM(2017)2025), valamint az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről, az európai védelem jövőjéről, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről, a globalizáció előnyünkre fordításáról és Európa szociális dimenziójáról szóló, azt kísérő vitaanyagokra,

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unió többszintű irányításának alkotmányos problémáiról szóló, 2013. december 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügy Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0402/2018),

A.  mivel a differenciált integráció több jelentésű koncepció, amely a jelenségeket politikai és technikai szempontból is vizsgálja;

B.  mivel az EU-ban végbemenő integrációs folyamatokat az elsődleges és másodlagos jogszabályok összefüggésében a differenciált integrációval járó helyzetek gyorsan növekvő száma és sokfélesége jellemzi;

C.  mivel a differenciált integráció politikai megítélése a nemzeti kontextustól függően jelentősen eltér; mivel néhány olyan tagállamban, amely hosszabb ideig az Unió tagja volt, a differenciált integráció pozitív megítélés alá eshet és egy a gyorsabb és mélyebb integrációt előmozdító „úttörő csoport” létrehozásának elképzeléséhez kapcsolódhat, míg a közelmúltban az Unióhoz csatlakozott tagállamokban arra sokszor az Unió első osztályú és másodosztályú tagállamainak kialakításához vezető útvonalként tekintenek;

D.  mivel a differenciált integráció nagyon eltérő mechanizmusokat is magában foglal, amelyek nagyon eltérő hatást gyakorolhatnak az európai integrációra; mivel különbséget lehet tenni az időbeli differenciálódás (a többsebességű Európa) – ahol a célok azonosak, de az azok eléréséhez szükséges sebességek különbözőek –, továbbá a módozatok között: Európa à la carte és a térbeli különbségek (amelyet gyakran változó geometriaként említenek);

E.  mivel a differenciálódás az európai integráció régóta meglévő eleme – nem csak az uniós kompetencia alá tartozó területeken, hanem máshol is –, amely az EU elmélyülésével és bővítésével egyidejűleg alakult ki; mivel ennek következtében nem lehet számon kérni a differenciálódást és az integrációt, és a differenciálódásra az Unió jövőjére nézve innovatív útvonalként sem lehet tekinteni;

F.  mivel bár a differenciált integráció az európai integráció előmozdításának gyakorlati megoldása lehet, azt módjával és szűken meghatározott korlátok között kell alkalmazni, tekintettel az Unió és annak intézményi kerete széttagolódásának kockázatára; mivel a differenciált integráció végső célja a befogadás előmozdítása, nem pedig a tagállamok kizárása;

G.  mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kölcsönös függés előmozdítja az integrációt, míg az átpolitizálás gyakran akadályozza azt; mivel ennek következtében a legmélyebben integrált uniós szakpolitikai területek – például a belső piac harmonizációja és szabályozása – rendszerint a legkevésbé átpolitizáltak, míg a differenciált integráció leginkább a politikai szempontból nagyon polarizált területeken jelentkezik, amint arra példa a monetáris politika, a honvédelem, a határellenőrzés, az alapvető jogok vagy az adózás;

H.  mivel a tagállamok közötti politikai kapcsolatok és a kölcsönös függőség jelentősen hozzájárulnak az Unión belüli integrációjukhoz;

I.  mivel a Szerződések lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára, hogy különböző integrációs utakat hozzanak létre, nevezetesen megerősített együttműködés (EUSZ 20. cikk) és állandó strukturált együttműködés révén (EUSZ 46. cikk) ám az európai integráció hosszú távú célkitűzéseként vagy elveként nem tartalmaznak rendelkezéseket a tartós rugalmasságra vagy a differenciált integrációra vonatkozóan; mivel ezeket a különböző integrációs utakat csak korlátozott számú politika esetében szabad alkalmazni, annak érdekében, hogy valamennyi tagállam részt vehessen, és azok nem áshatják alá az EUSZ 1. cikkében előírt, egyre szorosabb Unió létrehozásának folyamatát; mivel továbbá a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott megerősített együttműködés mára valósággá vált, ami hozzájárul egy érdemi uniós védelmi unió létrehozásához;

J.  mivel a pénzügyi tranzakciós adó kivételével a differenciált integráció valamennyi létező esetét a Tanács minősített többségi szavazással fogadhatta volna el, amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 329. cikkének (2) bekezdése egyhangúság helyett ezt írná elő;

K.  mivel a differenciált integráció egyes formái centripetális hatást fejthetnek ki, és később több tagállamot vonzhatnak a kezdeményezéshez;

L.  mivel a differenciálódás folyamata az uniós jogi kereten belüli kezdeményezésekhez és néhány rugalmasabb kormányközi jogi megállapodáshoz vezetett, amelyek egy összetett és a polgárok számára érthetetlen rendszer kialakulását eredményezték;

M.  mivel a differenciált integráció potenciális szereplői nem csupán a tagállamok; mivel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) már lehetővé teszi a közös érdek alapján folyó nemzetközi együttműködést;

1.  ragaszkodik ahhoz, hogy a differenciált integrációról folyó vita ne a differenciálódás mellett és ellene szóló érvekről szóljon, hanem az uniós intézményi kereteken belüli – a gyakorlatban már létező – differenciált integráció gyakorlati megvalósításának legjobb módjairól, az Unió és polgárai érdekeit szem előtt tartva;

2.  emlékeztet azon következtetésére, hogy a kormányközi döntéshozatali struktúrák és folyamatok fokozzák az intézményi felelősségi körök komplexitását, csökkentik az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot, és hogy az Unió működése szempontjából a közösségi módszer a legjobb;

3.  úgy véli, hogy a differenciált integrációnak tükröznie kell azt az elgondolást, hogy Európa nem törekszik a mindenkire ráhúzható megközelítés kialakítására, és alkalmazkodnia kell polgárainak szükségleteihez és kívánságaihoz; úgy véli, hogy esetenként differenciálásra lehet szükség az új európai projektek megkezdéséhez és a közös projektektől független nemzeti politikai körülményekből fakadó patthelyzet feloldásához; úgy véli továbbá, hogy a differenciálódást pragmatikus módon alkotmányos eszközként kell alkalmazni a rugalmasság biztosítása érdekében anélkül, hogy aláásná az Unió általános érdekeit, valamint a polgárok jogainak és lehetőségeinek egyenlőségét; megismételi, hogy a külön út csak átmeneti lépésként fogadható el a hatékonyabb és jobban integrált uniós politikai döntéshozatal felé vezető úton;

4.   úgy véli, hogy az Európai Tanácsnak úgy kell az európai menetrendet kialakítania, hogy az tükrözze a közös fellépések előnyeit, és meggyőzze a tagállamokat az azokban való részvétel előnyeiről; kiemeli, hogy a differenciált integráció minden elfogadott formája csak második legjobb megoldás lehet, nem pedig stratégiai prioritás;

5.  ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy az EUSZ 46. és 20. cikk előírtak szerint továbbra is nyitva kell állnia a differenciált integrációnak, amely minden tagállam előtt nyitva áll, és továbbra is példát kell mutatnia az elmélyültebb európai integráció számára ott, ahol egyetlen tagállam sem marad ki hosszú távon, és nem tekinthető olyan eszköznek, amely elősegíti à la carte megoldásokat, amelyek veszélyeztetik az uniós módszert és az EU intézményi rendszerét;

6.  megerősíti, hogy minden olyan differenciálódási kezdeményezés, amely első és másodosztályú uniós tagállamok létrehozását eredményezné, jelentős politikai hiba lenne, és káros következményekkel járna az uniós projektre nézve;

7.  felszólít arra, hogy a differenciált integráció minden későbbi modelljét úgy alakítsák ki, hogy ösztönözze és teljes mértékben támogassa a részt venni kívánó tagállamokat arra irányuló gazdasági fejlődési és átalakítási törekvéseikben, hogy észszerű időkereten belül megfeleljenek a szükséges kritériumoknak;

8.  úgy véli, hogy a rugalmas eszközök szükségességére adandó megoldás a probléma egyik gyökerének megoldásában rejtőzhet; ezért kéri, hogy a tanácsi szavazások során még többször használják a minősített többségi szavazást az egyhangúsággal szemben, amint arra a „passerelle” (az EUSZ 48. cikkének (7) bekezdés) lehetőséget biztosít;

9.  úgy véli, hogy a differenciált integrációt mindig a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően kell megvalósítani, fenntartva az uniós intézmények egységét, és hogy az nem vezethet párhuzamos intézményi megoldásokhoz; amelyek közvetve ellentétesek az uniós jog szellemével és alapvető elveivel, hanem ehelyett adott esetben lehetővé kell tenniük meghatározott szervek létrehozását, az uniós intézmények hatásköreinek és szerepének sérelme nélkül; emlékeztet arra, hogy a rugalmasság és a nemzeti, regionális vagy helyi sajátosságokhoz való alkalmazkodás a másodlagos jog rendelkezései révén is biztosítható;

10.  hangsúlyozza, hogy a differenciált integráció nem vezethet olyan összetettebb döntéshozatali eljárásokhoz, amelyek aláássák az uniós intézmények demokratikus elszámoltathatóságát;

11.  a brexitet lehetőségnek tekinti arra, hogy a „kívülmaradási” modellektől elmozdulás történjen a megkülönböztetéstől mentes, támogató jellegű „részvételi” modellek felé; hangsúlyozza, hogy ezek a „részvételi” modellek nem korlátoznák az „egyre szorosabb unió” felé történő elmozdulást egy egyenmegoldás legkisebb közös nevezőjére, hanem lehetővé tennék a fejlődéshez szükséges rugalmasságot, egyúttal nyitva hagyva az ajtót a szükséges kritériumoknak megfelelni kívánó és tudó tagállamok előtt;

12.  kéri, hogy a Szerződések következő felülvizsgálata során rendezzék a differenciált integráció jelenlegi formáit oly módon, hogy megszüntetik az állandó kívülmaradási lehetőségeket és az egyes tagállamokra vonatkozó, az elsődleges uniós jogszabályok alóli kivételeket, mivel ezek az elsődleges uniós jogon belüli hátrányos megkülönböztetéshez vezetnek, illetve általában véve torzítják az uniós jog egységességét és veszélyeztetik az EU társadalmi kohézióját;

13.  elismeri azonban, hogy szigorúan kivételes, ideiglenes és eseti alapon egy átmeneti időszak szükséges lehet az új tagállamok számára; ragaszkodik ahhoz, hogy egyértelmű és végrehajtható jogszabályokat vezessenek be az átmeneti időszak állandósításának elkerülése érdekében;

14.  ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós tagság valamennyi szakpolitikai területen követelje meg az elsődleges uniós jog teljes körű betartását, és hogy azok az országok, amelyek nem hajlandóak arra, hogy kötelezettséget vállaljanak az elsődleges jognak való teljes körű megfelelésre, illetve amelyek nem kívánnak vagy nem képesek az EU-hoz csatlakozni, valamilyen partnerségi formátumban működjenek közre; úgy véli, hogy egy ilyen partnerséget olyan, a kapcsolódó jogoknak megfelelő kötelezettségeknek kell kísérniük, mint például az uniós költségvetéshez való hozzájárulás, és hogy azt az Unió alapvető értékeinek, a jogállamiságnak és – belső piaci részvétel esetén – a négy szabadságnak a tiszteletben tartásához kell kötni;

15.  hangsúlyozza, hogy az EU alapvető értékeinek tiszteletben tartása és védelme az Európai Unió – mint a tagállamokat összekötő értékeken alapuló közösség – sarokkövét képezi; ezért úgy véli, hogy a differenciálás nem engedhető meg az EUSZ 2. cikkében rögzített meglévő alapvető jogok és értékek tiszteletben tartása tekintetében; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy a differenciálódás nem engedhető meg azon szakpolitikák terén sem, ahol a részt nem vevő tagállamok negatív külső hatásokat, például gazdasági és szociális dömpinget teremthetnek; kéri, hogy a megerősített együttműködésre vonatkozó javaslat kidolgozása során a Bizottság gondosan vizsgálja meg a potenciális centrifugális hatásokat, többek között hosszú távon is;

16.  emlékeztet azon ajánlására, amelyben javasolta partnerség kialakítását annak érdekében, hogy létrehozzák az államok egy olyan partneri csoportját az EU körül, amely nem képes vagy nem kíván csatlakozni az Unióhoz, ugyanakkor szoros kapcsolatot kíván fenntartani az EU-val(5);

17.  javasolja egy olyan különleges eljárás bevezetését, amely egy bizonyos számú évet követően lehetővé tenné, hogy a Tanácsban minősített többséget képviselő több tagállam által indított megerősített együttműködést az Európai Parlament egyetértését követően beépítsék az uniós vívmányokba;

18.  hangsúlyozza, hogy a rugalmasság és a differenciálódás mellett a kulcsfontosságú területeken meg kell szigorítani a közös szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a differenciálódás ne vezessen politikai fragmentációhoz; ezért úgy véli, hogy a jövőbeli uniós intézményi keretnek tartalmaznia kell a politikai, gazdasági, szociális és környezetvédelmi jogokról szóló európai pillért is;

19.  elismeri, hogy a regionális együttműködés fontos szerepet játszik az uniós integráció megerősítésében, és úgy véli, hogy további fejlődése komoly lehetőséget kínál az integráció megszilárdítására és elmélyítésére, hozzáigazítva azt a helyi sajátosságokhoz és az együttműködési hajlandósághoz;

20.  javasolja, hogy az uniós jog és a költségvetés keretein belül dolgozzanak ki olyan eszközöket, amelyek a határokon átnyúló kezdeményezések vizsgálatára irányulnak olyan kérdések tekintetében, amelyek olyan uniós érdeket képviselnek, amely végül jogalkotási javaslatokat vagy megerősített együttműködés tárgyát képezhetné;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL C 252., 2018.7.18., 215. o.
(2) HL C 252., 2018.7.18., 201. o.
(3) HL C 468., 2016.12.15., 176. o.
(4) HL L 210., 2006.7.31., 19. o.
(5) HL C 252., 2018.7.18., 207. o.


Az ombudsman által indított OI/2/2017. sz. stratégiai vizsgálat az Európai Unió Tanácsának előkészítő szerveiben zajló jogalkotási viták átláthatóságáról
PDF 138kWORD 51k
Az Európai Parlament 2019. január 17-i állásfoglalása az ombudsman OI/2/2017 számú, az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett stratégiai vizsgálatáról (2018/2096(INI))
P8_TA(2019)0045A8-0420/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkének (3) bekezdésére, valamint annak az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló rendelkezéseire,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. cikkére,

–  tekintettel az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2015. évben a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló (az eljárási szabályzat 116. cikkének (7) bekezdése), 2016. április 28-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás értelmezéséről és végrehajtásáról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az LIX. COSAC 2018. június 17–19-i szófiai plenáris ülésén tett hozzájárulásának 2.6. és 2.7. cikkére,

–  tekintettel az ombudsmannak az Európai Parlament számára készített – az OI/2/2017/TE számú, a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatóságáról szóló stratégiai vizsgálatot követő – különjelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság által az eljárási szabályzat 55. szabálya alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Bizottság Alkotmányügyi Bizottságról és Petíciós Bizottságról szóló jelentésére (A8-0420/2018),

A.  mivel az EUMSZ 228. cikke, valamint az ombudsman alapokmányának 3. cikke lehetővé teszi, hogy az ombudsman megalapozottság esetén vizsgálatokat végezzen, akár panasz alapján, akár saját kezdeményezésből;

B.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 1. cikke és 10. cikkének (3) bekezdése megállapítja, hogy az uniós szintű döntéseket a lehető legnyíltabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb kell meghozni;

C.  mivel az Európai Parlament mint a polgárokat közvetlenül képviselő intézmény és az Európai Unió Tanácsa, amely a tagállamokat képviseli, az európai jogalkotás két összetevője, amely az Európai Unió legitimitásának kettős forrását jelenti;

D.  mivel az Európai Parlament a jogalkotási folyamat során nagyfokú átláthatósággal működik – beleértve a bizottsági szakaszt is –, lehetővé teszi a polgárok, a média és az érintettek számára, hogy világosan megismerjék a különböző véleményeket a parlamentben, a konkrét javaslatok eredetét, illetve hogy követhessék a végső döntések megszületését;

E.  mivel az EUSZ 16. cikkének (8) bekezdése értelmében a Tanács ülései nyilvánosak, ha azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak;

F.  mivel a Tanács által hozott döntések java részéhez elegendő minősített többségi szavazás konszenzussal, formális szavazás nélkül;

G.  mivel az ombudsman vizsgálatot kezdeményezett a Tanács előkészítő szervei által folytatott jogalkotási viták átláthatóságáról, és 2017. március 10-én 14 kérdést tett fel a Tanács számára, valamint elindított egy nyilvános konzultációt;

H.  mivel a vizsgálat következtében az ombudsman arra jutott, hogy a Tanács átláthatóságának hiánya a jogalkotási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférések esetében, valamint a döntéshozatali folyamat – különösen a Coreperben és a munkacsoportok szintjén végzett előkészítő szakasz – átláthatósága szempontjából jelenleg alkalmazott gyakorlatai hivatali visszásságnak minősülnek;

I.  mivel 2018. február 9-én az ombudsman hat javításra irányuló javaslatot és három konkrét ajánlást tett a Tanács számára az előkészítői szervek átláthatóságával kapcsolatban, és választ kért a Tanácstól;

J.  mivel a Tanács nem válaszolt az ombudsman jelentésében tett ajánlásokra a jogilag előírt három hónapos időszakon belül, és az ombudsman pedig a jogalkotás átláthatóságának fontossága miatt úgy döntött, hogy nem ad a Tanácsnak haladékot a határidő kiterjesztésével, és a jelentést benyújtotta a Parlamentnek;

1.  rendkívüli aggodalommal tölti el az Európai Uniót ért általános kritika, amely szerint az demokratikus deficitszempontból hiányosságokkal küzd; ennélfogva hangsúlyozza, hogy káros az európai projekt ambiciózus vállalkozására nézve az, hogy három fő intézményének egyike a demokratikus létesítményektől elvárható átláthatóság nélkül fogad el döntéseket;

2.  mély meggyőződése, hogy a teljesen demokratikus és magas szinten átlátható európai szintű döntéshozatal elengedhetetlen ahhoz, hogy növelni lehessen a polgárok európai projektbe és az uniós intézményekbe vetett bizalmát, különösen a 2019. májusban tartandó európai parlamenti választások előkészítéseként, és ezért eltökélt szándéka, hogy javítsa az összes Uniós intézmény demokratikus elszámoltathatóságát;

3.  osztja az ombudsman meglátását, hogy a szerződések értelmében jogi feltétel és a modern demokrácia alapkövetelménye annak biztosítása, hogy a polgárok megérteni és részletesen követni tudják a jogalkotási folyamatot és részt vehessenek benne;

4.  hangsúlyozza, hogy a jogalkotási folyamatban létfontosságú a magas szintű átláthatóság, hogy a polgárok, a média és az érintettek számára elszámoltathatóak legyenek megválasztott képviselőik és kormányaik;

5.  úgy véli, hogy a magas szintű átláthatóság védelmet biztosít a spekulációk, az álhírek és az összeesküvés-elméletek elterjedése ellen, amennyiben tényszerű alapot biztosít az ilyen állítások nyilvános cáfolatához;

6.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament nyílt és átlátható módon képviseli az európai polgárok érdekeit, amint azt az ombudsman is megerősítette, és tudomásul veszi a Bizottság által az átláthatósági normák javítása terén tett előrelépéseket; sajnálja, hogy a Tanács még nem követ ehhez hasonló normákat;

7.  rámutat arra, hogy a Tanács előkészítői szerveinek – vagyis az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper I + II) és több mint 150 munkacsoportnak – a munkája a Tanácsban zajló döntéshozatali folyamat szerves részét képezi;

8.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament bizottsági üléseivel ellentétben a Tanács előkészítői szerveinek ülései és a Tanácsban folytatott megbeszélések többsége zárt ajtók mögött zajlik; véleménye szerint a polgároknak, a médiának és az érdekelt feleknek megfelelő csatornákon – köztük élő és internetes közvetítéseken – keresztül hozzá kell férniük a Tanács és előkészítő szervei üléseihez, valamint hogy az európai jogalkotási folyamat mindkét eleme magas szintű átláthatóságának biztosítása érdekében közzé kell tenni ezen ülések jegyzőkönyveit; hangsúlyozza, hogy a demokratikus legitimitás elve szerint a nyilvánosság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a jogalkotási ciklus mindkét elemét elszámoltathatóvá tegye intézkedéseikért;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem teszi közzé proaktív módon a jogalkotással kapcsolatos legtöbb dokumentumot, meggátolva ezzel a polgárokat abban, hogy megismerhessék, melyek a tényleges létező dokumentumok, akadályozva ezáltal azon jogukat, hogy hozzáférést kérhessenek a dokumentumokhoz; sajnálja, hogy a Tanács által a nyilvántartásban közzétett, jogalkotással kapcsolatos dokumentumokra vonatkozó, elérhető információk nem teljesek és nehezen használhatóak; felhívja a Tanácsot, hogy a jogalkotási ügyekhez kapcsolódó valamennyi dokumentumot szerepeltesse nyilvános dokumentumtárában, függetlenül azok formátumától és besorolásától; e tekintetben tudomásul veszi a Bizottság, a Parlament és a Tanács arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a jogalkotási dokumentumokat tartalmazó közös adatbázis hozzanak létre, és hangsúlyozza, hogy mindhárom intézmény felelőssége e munka gyors lezárása;

10.  úgy véli, hogy a Tanács által alkalmazott gyakorlat, hogy rendszeresen „LIMITE” dokumentumokként titkosítja az előkészítői szervekben terjesztett, jogalkotással kapcsolatos dokumentumokat, megsérti az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélkezési gyakorlatát(6), valamint azt a jogi kötelezettséget, hogy a jogalkotási dokumentumoknak a lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáféréssel kell rendelkezniük; felhívja a Tanácsot, hogy maradéktalanul hajtsa végre az EUB ítéleteit, és szüntesse meg a még meglévő következetlenségeket és eltérő gyakorlatokat; emlékeztet arra, hogy a „LIMITE” jelölés nem rendelkezik szilárd jogalappal, és úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a Tanács belső iránymutatásait annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentumokat csak az EUB ítélkezési gyakorlatának megfelelő, kellően indokolt esetekben lehessen „LIMITE” megjelöléssel ellátni;

11.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bíróságnak az Access Info Europe-ügyben hozott 2013-as ítéletét követően a Coreper úgy határozott, hogy általános szabályként a dokumentum előkészítőjének a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokban a tagállami képviselők neveit „adott esetben” kell nyilvántartani; elfogadhatatlannak tartja, hogy a tagállamok által a Tanács előkészítő szerveiben képviselt álláspontok nincsenek sem közzétéve, sem rendszeresen nyilvántartva, ami lehetetlenné teszi, hogy a polgárok, a média és az érintettek hatékonyan megfigyeljék a megválasztott kormányaik viselkedését;

12.  rámutat arra, hogy ez az információhiány gátolja a nemzeti parlamentek azon képességét is, hogy befolyásolják a Tanácsban lévő nemzeti kormányok tevékenységeit – amely pedig a nemzeti parlamentek alapvető feladata az uniós jogalkotási eljárásban –, és lehetővé teszi a nemzeti kormányok tagjai számára, hogy nemzeti szinten elhatárolódjanak az európai szinten hozott döntésektől, amelyeket ők maguk alakítottak és hoztak meg; úgy véli, hogy ez a gyakorlat ellentmond a Szerződések szellemének, és a nemzeti kormányok tagjai részéről felelőtlennek tartja, hogy aláássák az Európai Unióba vetett hitet Brüsszel olyan döntésekért való hibáztatásával, amelyekben ők maguk is részt vettek; azzal érvel, hogy a tagállamok által a Tanács előkészítő szerveiben képviselt álláspontok rendszeres nyilvántartása ösztönözheti a tagállamokat ennek az azonnal megszüntetendő gyakorlatnak a befejezésére; megjegyzi, hogy ez a gyakorlat azon politikusok kezére játszik, akiknek a célja, hogy a nyilvánosság szemében megkérdőjelezzék az EU legitimitását;

13.  a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetetlenek tartja, hogy a társjogalkotók közötti intézményközi tárgyalások és a Tanácsot jellemző átláthatatlanság felborítja az elérhető információk egyensúlyát, és így strukturális előnyt biztosít a Tanácsnak az Európai Parlamenttel szemben; megismétli a felhívását, hogy javítani kell a Parlament és a Tanács közötti dokumentum- és információcserén, és hogy megfigyelőként hozzáférést kell biztosítani a Parlament képviselői számára a Tanács és annak szervei által tartott ülésekhez – különösen jogalkotással kapcsolatos esetekben – azzal egyenértékű módon, mint ahogyan a Parlament biztosít hozzáférést üléseihez a Tanács számára;

14.  emlékeztet arra, hogy az ombudsman által a háromoldalú egyeztetések átláthatóságával kapcsolatos stratégiai vizsgálatot követően az ajánlásokat nem vették figyelembe, nagyrészt a Tanács vonakodása miatt; úgy véli, hogy mivel a háromoldalú egyeztetések váltak bevett gyakorlattá a jogalkotási ügyekkel kapcsolatos megállapodások elérése tekintetében, magas szintű átláthatóságot kell alkalmazni rájuk; úgy véli, hogy ennek magában kell foglalnia a vonatkozó dokumentumok proaktív közzétételét, egy intézményközi menetrend meghatározását és egy olyan általános szabályt, amely szerint csak a nyilvános mandátumok elfogadása után kezdhetők meg a tárgyalások, összhangban az uniós jogalkotási folyamat nyilvánosságára és átláthatóságára vonatkozó elvekkel;

15.  követeli, hogy a Tanács – mint az Európai Unióban a két társjogalkotó egyike – a munkamódszereit a Szerződésekben előírtaknak megfelelően a parlamenti és részvételi demokrácia szabványaihoz igazítsa, és ne úgy működjön, mintha diplomáciai fórum lenne, mivel nem az a funkciója;

16.  véleménye szerint a tagállamok kormányai megfosztják a polgárokat a tájékoztatáshoz való joguktól, és megkerülik az átláthatóságra vonatkozó szabványokat és a megfelelő demokratikus kontrollt azáltal, hogy messze ható következményekkel járó gazdasági és pénzügyi határozatokat készítenek elő vagy határoznak meg előre olyan informális keretek között, mint az eurócsoport és az euróövezeti csúcstalálkozó; ragaszkodik ahhoz, hogy az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokat haladéktalanul alkalmazzák a Tanács informális szerveire és előkészítő szerveire, különösen az eurócsoportra, az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoportra, a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottságra, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságra is; felhív az eurocsoport teljes körű formalizálására a Szerződések következő felülvizsgálata keretében a megfelelő nyilvános hozzáférhetőség és a parlamenti ellenőrzés lehetővé tétele érdekében;

17.   ismételten javasolja a Tanács egy valódi törvényhozási kamarává való átalakítását, így egy ténylegesen is kétkamarás jogalkotási rendszert hozva létre, amely magában foglalja a Tanácsot és a Parlamentet, illetve a Bizottságot mint végrehajtó szervet; javasolja, hogy a Tanács jelenleg aktív jogalkotási szakformációit előkészítő – és mindkét szerv esetében nyilvánosan ülésező – szervekként vonják be a rendszerbe az európai parlamenti bizottságok működéséhez hasonlóan a jogalkotási szempontból egységes Tanács létrehozása érdekében, ahol minden végleges jogalkotási határozat megszületik;

18.  a nyilvános szavazást a demokratikus döntéshozatal alapvető tulajdonságának tartja; sürgeti a Tanácsot, hogy használja ki a minősített többségi szavazás lehetőségét, és ha lehet, tartózkodjon attól a gyakorlattól, hogy konszenzussal, nyilvános formális szavazás nélkül hozzon döntéseket;

19.  teljes mértékben támogatja az európai ombudsman által a Tanács számára tett ajánlásokat, és sürgeti a Tanácsot, hogy legalább a lehető leggyorsabban tegye meg az ombudsman ajánlásainak végrehajtásához szükséges lépéseket, vagyis:

   a) rendszeresen rögzítse a tagállami kormányok kilétét, amennyiben állást foglalnak a Tanács előkészítő szerveiben folytatott megbeszélések során;
   b) világos és nyilvánosan hozzáférhető kritériumokat dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogy az uniós jogszabályokkal összhangban miként láthat el dokumentumokat „LIMITE” megjelöléssel;
   c) rendszeresen vizsgálja felül a dokumentumok „LIMITE” besorolását korai szakaszban, a jogalkotási aktus végső elfogadása előtt, így mielőtt az informális tárgyalások, az úgynevezett háromoldalú találkozók megkezdődnek, amikorra a Tanács a jogalkotási javaslat tekintetében kialakítja elsődleges véleményét;

20.  úgy véli, hogy a szakmai titoktartásra való hivatkozások nem használhatók a dokumentumok nyilvántartásának és nyilvánosságra hozatalának rendszeres megakadályozására;

21.  tudomásul veszi az osztrák elnökségnek a közös Alkotmányügyi és Petíciós Bizottsághoz intézett nyilatkozatát, amely szerint folyamatosan tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet a Tanácsban az azzal kapcsolatban folyó reflexióról, hogy hogyan lehetne javítani a jogalkotási átláthatóságra vonatkozó szabályait és eljárásait, valamint kifejezi készségét arra, hogy megfelelő szinten folytatott közös eszmecsere során együttműködjön a Parlamenttel az intézményközi koordinációt igénylő témákban, és sajnálja, hogy eddig semmilyen visszajelzés nem érkezett az Európai Parlamenthez;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az európai ombudsmannak, az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(2) HL C 66., 2018.2.21., 23. o.
(3) HL C 252., 2018.7.18., 215. o.
(4) HL C 337., 2018.9.20., 120. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0225.
(6) A „lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés” elvéről lásd: C-39/05 P és C-52/05 P sz. egyesített ügyek, Svédország és Turco v. Tanács (2008) ECLI:EU:C:2008:374, 34. bekezdés; C-280/11 P sz. ügy, Tanács v. Access Info Europe (2013) ECLI:EU:C:2013:671, 27. bekezdés; valamint T-540/15 sz. ügy, De Capitani v. Parlament (2018) ECLI:EU:T:2018:167, 80. bekezdés.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat