(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0373),

–  tekintettel az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének harmadik bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0228/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0414/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 124. o. (2) HL C ...

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikkének harmadik bekezdése az EUMSZ-ben előirányzott gazdasági és társadalmi kohézió megvalósítását célzó, a cikk első bekezdésében foglalt alapokon kívül végrehajtott egyedi fellépésekről szóló határozatokról rendelkezik. Az uniós terület egészének összehangolt fejlődése és a teljesebb gazdasági, társadalmi és területi kohézió egyben magában foglalja a területi együttműködés erősítését is. E célból helyénvaló a területi együttműködésben megvalósuló fellépések végrehajtási feltételeinek javításához szükséges intézkedések elfogadása.

(2)  Az EUMSZ 174. cikke elismeri a határ menti régiók előtt álló kihívásokat, és rögzíti, hogy az Uniónak kitüntetett figyelmet kell fordítania ezekre a régiókra az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését célzó intézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor. A szárazföldi és tengeri határok számának növekedése miatt az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (a továbbiakban: EFTA) tartozó közvetlen szomszédai 40 belső szárazföldi határral rendelkeznek.

(2a)   A tagállamok és harmadik országok közötti tengeri vagy szárazföldi határokon átnyúló régiókban elő polgárok életkörülményeinek javítása érdekében e rendelet alkalmazását és a jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus használatát az uniós jog tiszteletben tartása mellett ki kell terjeszteni az Unió összes határ menti régiójára. [Mód. 1]

(3)  „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményében(4) (a továbbiakban: határ menti régiókra vonatkozó közlemény) a Bizottság megállapította, hogy az elmúlt évtizedekben az európai integrációs folyamat segítette a belső határ menti régiókat abban, hogy elsősorban peremterületekből a növekedés és a lehetőségek területévé váljanak. 1992-ben létrejött az egységes piac, amelynek eredményeképpen nőtt az Unió termelékenysége, és a vámügyintézés eltörlése, a műszaki szabályok harmonizációja, illetve kölcsönös elismerése, valamint a versenynek köszönhető alacsonyabb árak jóvoltából csökkentek a költségek; az EU-n belüli kereskedelem 10 év alatt 15 %-kal nőtt; további növekedés volt megfigyelhető és mintegy 2,5 millió munkahely létesült.

(4)  A határrégiókra vonatkozó közlemény bizonyítékot szolgáltatott arról is, hogy továbbra is számos jogi akadály áll fenn a határ menti régiókban, különösen az egészségügyi szolgáltatásokkal, munkajogi szabályozással, adókkal, üzleti fejlesztéssel kapcsolatban, valamint a közigazgatási kultúrán és nemzeti jogi kereteken belüli különbségekhez kapcsolódó akadályok. Sem az európai területi együttműködés alapján biztosított támogatások, sem az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) együttműködésére irányuló intézményi támogatás önmagában nem elegendő a hatékony együttműködés tényleges akadályát képező gátak felszámolásának kezeléséhez.

(5)  1990 óta az európai területi együttműködés – közismert nevén az Interreg(5) – keretében végrehajtott programok támogatják az Unió határ menti régióinak, köztük az EFTA-országoknak a határokon átnyúló együttműködési programjait. A program több ezer projektet és kezdeményezést finanszírozott már, amelyek elősegítik az európai integráció javítását. Az Interreg program főbb eredményei: megnövekedett bizalom, magasabb szintű összekapcsoltság, megfelelőbb környezet, az emberek egészégének javulása és gazdasági növekedés. Legyen szó emberek közötti projektekről, infrastrukturális beruházásokról vagy intézményi együttműködési kezdeményezések támogatásáról, az Interreg alapvető változást eredményezett a határ menti régiókban, és hozzájárult a régiók átalakulásához. Az Interreg egyes tengeri határok mentén is támogatja az együttműködést. A tengeri határ menti régiók esetében azonban a jogi akadályok sokkal kevésbé fontos kérdés, mivel fizikailag nem lehetséges napi, illetve heti szinten több alkalommal átlépni a határt munkavégzés, tanulás és képzés, vásárlás, vagy az általános gazdasági érdekű létesítmények és szolgáltatások használata, illetve ezek kombinációja, vagy gyors vészhelyzeti beavatkozások céljából.

(6)  Az Interreg határokon átnyúló együttműködésre irányuló pénzügyi támogatását az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EU rendelete(6) alapján 2006-ban létrehozott EGTC-k egészítik ki. A 1082/2006/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdése értelmében azonban az EGTC-k határokon átnyúló összefüggésben nem gyakorolhatnak szabályozási hatásköröket a jogi és közigazgatási akadályok felszámolására vonatkozóan.

(7)  A határ menti régiókra vonatkozó közleményben a Bizottság egy konkrét kezdeményezést említ az egyéb intézkedések mellett, amelyet 2015-ben a luxemburgi elnökség alatt indítottak: Számos tagállam mérlegeli egy olyan új, a határokon átnyúló projektek egyszerűsítését szolgáló eszköz bevezetésének hasznosságát, amely – önkéntes alapon és az illetékes hatóságok hozzájárulásával – lehetővé tenné, hogy az egyik tagállam szabályait a szomszédos tagállamban a határ menti régión belül egy adott, a helyi vagy regionális közjogi hatóságok által kezdeményezett, meghatározott ideig tartó projektre vagy intézkedésre alkalmazzák.

(8)  Bár kormányközi, regionális és helyi szinten már számos, hatékony határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó mechanizmus működik az Unió egyes régióiban, ezek azonban nem fedik le az Unió összes határ menti régióját. Ezért a meglévő rendszerek kiegészítéséhez önkéntes mechanizmus létrehozása szükséges, hogy valamennyi határ menti régióban felszámolásra kerüljenek a jogi és közigazgatási akadályok (a továbbiakban: mechanizmus), de ez nem akadályozza meg az alternatív összehasonlítható mechanizmusok létrehozását nemzeti, regionális vagy helyi szintű igényeknek megfelelően. [Mód. 2]

(9)  A tagállamok alkotmányos és intézményi berendezkedésének messzemenő tiszteletben tartása mellett a mechanizmust önkéntes alapon kell alkalmazni, tekintettel az adott tagállamok azon határ menti régióira, ahol már létezik hatékony mechanizmus, vagy az a szomszédos tagállammal közösen létrehozható. A mechanizmus két intézkedésből kell, hogy álljon: az európai határokon átnyúló kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy az európai határokon átnyúló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) aláírása és megkötése. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy azt az eszközt válasszák, amelyet megfelelőbbnek tartanak. [Mód. 3]

(9a)   Az érintett tagállamok, harmadik országok, régiók és más közigazgatási egységek illetékes hatóságainak az e rendelet szerinti kötelezettségvállalás megkötése és aláírása, illetve nyilatkozat aláírása előtt (alkotmányos és jogilag meghatározott speciális hatásköreiknek megfelelően) el kell fogadniuk a javasolt „ad hoc” jogi megoldást. [Mód. 4]

(10)  A kötelezettségvállalásnak automatikusnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalás megkötésével az egyik tagállam bizonyos jogi rendelkezéseit a szomszédos tagállam területén kell alkalmazni. El kell fogadni azt is, hogy a tagállamok a kötelezettségvállalás megkötését lehetővé tevő jogi aktust fogadjanak el annak megakadályozására, hogy a jogalkotó szerv által hivatalosan elfogadott nemzeti jogszabályoktól ezen jogalkotó szerven kívüli hatóság eltérjen a jogi egyértelműség vagy átláthatóság, vagy mindkettő megsértésével.

(11)  A nyilatkozathoz így is a tagállamban végrehajtott jogalkotási eljárás szükséges. A nyilatkozatot megkötő hatóság tegyen hivatalos nyilatkozatot arról, hogy egy adott határidőig megindítja a szokásosan alkalmazandó nemzeti jogszabályok módosításához szükséges jogalkotási eljárást, és ezt követően kifejezett derogáció útján alkalmazza a szomszédos tagállam jogszabályait, a közös, határokon átnyúló projektek végrehajtásánál felmerülő akadályok felszámolása érdekében. [Mód. 5]

(12)  A jogi akadályokat elsősorban a szárazföldi határok mentén interakciókban résztvevő emberek, például a határt átlépő munkavállalók, tapasztalják, mivel napi, illetve heti szinten lépik át a határt. Ahhoz, hogy e rendelet hatása a határhoz legközelebb eső régiókban és a szomszédos tagállamok közötti integráció és interakció legmagasabb szintjén összpontosuljon, a NUTS-3. szintű régiók szintjén(7) a kettő vagy több tagállamban elhelyezkedő szomszédos tengeri vagy szárazföldi határrégió által érintett terület szerinti határ menti régiókra kell alkalmazni. Ez nem akadályozná a tagállamokat abban, hogy önkéntes alapon, minden érintett felet illetően a nem EFTA-országokkal közös tengeri és külső határok vonatkozásában is alkalmazzák a mechanizmust. [Mód. 6]

(13)  Annak érdekében, hogy biztosítsák a különböző hatóságok – amelyek egyes tagállamokban nemzeti és regionális jogalkotó szerveket is érinthetnek – feladatainak koordinációját az adott tagállamban, illetve egy vagy több szomszédos tagállam hatóságai között, a mechanizmust választó az egyes tagállamok vállaljanak kötelezettséget nemzeti, vagy adott esetben regionális határokon átnyúló koordinációs pontok létrehozására, azok feladatainak és kompetenciáinak meghatározására a mechanizmus különböző szakaszai során, tekintettel a kötelezettségvállalások és nyilatkozatok kezdeményezésére, megkötésére, végrehajtására és ellenőrzésére. [Mód. 7]

(14)  A Bizottság a határ menti régiókra vonatkozó közleménynek megfelelően uniós szinten hozzon létre koordinációs pontot. A koordinációs pont tartson fenn kapcsolatot a különböző nemzeti és, adott esetben, regionális határokon átnyúló koordinációs pontokkal. A Bizottság hozzon létre és tartson fenn a kötelezettségvállalásokra és nyilatkozatokra vonatkozó adatbázist az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletével összhangban(8).

(15)  E rendelet határozza meg a kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat megkötésére irányuló eljárást és részletesen írja le a különböző lépéseket; megindításra irányuló dokumentum elkészítése és benyújtása, a szomszédos tagállam jogi rendelkezéseinek azon tagállam általi előzetes elemzése, amely azokat alkalmazni fogja; a megkötendő kötelezettségvállalás vagy nyilatkozat elkészítése, végül pedig mind a kötelezettségvállalás, mind a nyilatkozat megkötésére irányuló eljárás. A megindításra irányuló dokumentum tárgyát képező elemeket, a kötelezettségvállalások és nyilatkozatok tervezetét és végleges változatát is meg kell határozni az alkalmazandó határidőkkel.

(16)  A rendelet konkrétan határozza meg, hogy mely személy minősülhet közös projekt kezdeményezőjének. Mivel a mechanizmus célja a közös határokon átnyúló projektek végrehajtásának javítása, az első csoporthoz tartozó szervek kezdeményezzék, illetve kezdeményezzék és egyben hajtsák végre az ilyen közös projekteket. A projekt fogalmát tágan kell értelmezni, amely érintheti az infrastruktúra konkrét eszközét vagy az adott területhez kapcsolódó több tevékenységet, vagy mindkettőt. Másrészt fel kell hatalmazni az adott határrégióban lévő, vagy a határrégióban közhatalmat gyakorló helyi vagy regionális hatóságot, hogy kezdeményezhesse a jogi akadályt képező nemzeti jogszabály alkalmazását, azonban intézményi illetékességén kívül esik annak módosítása, illetve az attól való eltérés. Harmadrészt a kezdeményező legyen az adott határrégióban működő vagy a határrégiót részlegesen érintő együttműködés céljára létrehozott szerv, beleértve az EGTC-ket, vagy a határokon átnyúló együttműködés strukturált módon szervező hasonló szerv. Végül pedig a kezdeményezést lehetővé kell tenni a határokon átnyúló együttműködésre szakosodott olyan szerveknek, amelyeknek ismereteik lehetnek az Unió más részén alkalmazott, hasonló problémával szemben alkalmazott hatékony megoldásokról. Az akadály által közvetlenül érintett és a határokon átnyúló együttműködésre általánosan szakosodott szervek közötti szinergia megteremtésére az összes csoport közösen kezdeményezheti a mechanizmust.

(17)  A tagállamokban működő adott nemzeti vagy regionális határokon átnyúló koordinációs pont a kötelezettségvállalás vagy nyilatkozat megkötésével megbízott kulcsfontosságú szereplő, amely a saját tagállamában tartson fenn kapcsolatot az illetékes hatóságokkal és a szomszédos tagállamban működő partnerével. Szintén pontosan meg kell határozni, hogy a határokon átnyúló koordinációs pont dönthet arról, hogy megindításra kerül-e a kötelezettségvállalás vagy nyilatkozat megkötésére irányuló eljárás, és létezik-e már egy vagy több olyan, már rendezett jogi akadály, amelynek alkalmazása lehetséges. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy azon tagállam, amelynek jogi rendelkezéseit a másik tagállamban alkalmaznák, elutasítja-e azok saját területén kívüli alkalmazását. Minden döntést kellően meg kell indokolni és arról időben tájékoztatást kell adni valamennyi partner számára. [Mód. 8]

(18)  E rendelet határozzon meg részletes szabályokat a megkötendő és aláírandó kötelezettségvállalások és nyilatkozatok végrehajtására, alkalmazására és ellenőrzésére vonatkozóan.

(19)  Az automatikus kötelezettségvállalás végrehajtása közös projekt megvalósítása esetén biztosítsa a másik tagállam nemzeti rendelkezéseinek alkalmazását. Ez a szokásos módon alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően már elfogadott jogerős közigazgatási aktusok módosítását, vagy ha erre még nem került sor, egy másik tagállam jogszabályain alapuló új közigazgatási aktusok elfogadást elfogadását jelenti az összes partner által elfogadott határidőn belül annak érdekében, hogy a közös projekteket megfelelő időben indíthassák el. Ha több hatóság külön-külön illetékes a bonyolult jogi akadály különböző aspektusait illetően, a kötelezettségvállaláshoz mellékelni kell ezen aspektusokra vonatkozó külön menetrendeket. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett a módosított vagy új közigazgatási jogi aktusok elfogadása és megküldése feleljen meg a közigazgatási eljárásokra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak. [Mód. 9]

(20)  A nyilatkozatok végrehajtása biztosítsa elsősorban a meglévő nemzeti jogszabályok módosítására vagy az azoktól való eltérésre irányuló jogalkotási javaslat előkészítését és előterjesztését. E módosítások, illetve derogációk elfogadását követően azokat közzé kell tenni, illetve a kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan végre kell hajtani jogerős közigazgatási aktusok módosításával és elfogadásával.

(21)  A jogerős közigazgatási jogi aktusok alapján ellenőrizni kell az azok címzettjei kötelezettségeinek és jogainak tiszteletben tartását. A tagállamoknak engedélyezni kell annak eldöntését, hogy az ellenőrzést a jogi rendelkezéseit átruházó tagállam hatóságaira bízzák, mivel ezen hatóságoknak alaposabb ismereteik vannak a vonatkozó szabályokról, vagy azon tagállam hatóságaira, ahol a fent említett rendelkezéseket alkalmazzák, mivel ezen hatóságoknak alaposabb ismereteik vannak a kötelezettséget vállaló tagállamok fennmaradó jogrendszeréről és a címzettekre vonatkozó jogszabályokról.

(22)  Pontosítani kell a kötelezettségvállalás alkalmazása és ellenőrzése, és a nyilatkozat alapján módosított jogszabályok által közvetlenül vagy közvetett módon érintett határrégiókban tartózkodási hellyel rendelkező azon személyek védelmét, akik sérelmezik az annak alkalmazásából eredő cselekményeket vagy mulasztásokat. Mind a kötelezettségvállalás, mind a nyilatkozat esetében a szomszédos tagállam jogszabályait kellene alkalmazni a kötelezettséget vállaló tagállamban, mint a saját jogszabályaiba integrált jogszabályokat, ezért a jogvédelem a kötelezettséget vállaló tagállam bíróságainak hatáskörébe kell, hogy essen akkor is, ha a személyek jogszerűen az átruházó tagállam tartózkodnak. Ugyanez az elv alkalmazandó azon tagállammal szembeni jogorvoslat esetében, amelyik közigazgatási aktusát megtámadják. Ettől eltérő megközelítés alkalmazandó azonban a kötelezettségvállalás vagy nyilatkozat alkalmazásának ellenőrzésével szembeni jogorvoslat esetére. Ha az átruházó tagállam hatósága vállalta a kötelezettséget vállaló tagállam módosított jogszabályai alkalmazásának ellenőrzését, és a kötelezettséget vállaló tagállam hatóságai részéről, de saját nevében járhat el a határ menti területen tartózkodási hellyel rendelkező személyekre vonatkozóan, azon tagállam illetékes bíróságai járjanak el, amelyben az említett személyek jogszerűen tartózkodnak. Ha azonban az illetékes átruházó hatóság nem járhat el saját nevében, hanem az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság nevében, a kötelezettséget vállaló tagállam bíróságai legyenek az illetékesek, függetlenül az adott személy jogszerű tartózkodási helyétől.

(23)  E rendelet határozza meg a végrehajtására vonatkozó szabályokat, alkalmazásának ellenőrzését és a tagállamok kötelezettségeit a nemzeti végrehajtási szabályaikra vonatkozóan.

(24)  Az adatbázis 8. 7. cikknek megfelelő biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell ruházni végrehajtási hatáskörökkel az adatbázis létrehozására, üzemeltetésének szabályaira, az adatvédelemre, valamint azon modellre vonatkozóan, amely a végrehajtással és a mechanizmus alkalmazásával kapcsolatos, határokon átnyúló koordinációs pontok által benyújtott információ esetében alkalmazandó. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(9) meghatározott tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell gyakorolni. Gyakorlati és a koordinációt szolgáló célból, az európai strukturális és beruházási alapok koordinációs bizottsága legyen a végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárásban illetékes bizottság. [Mód. 10]

(25)  A nemzeti végrehajtási szabályok határozzák meg, hogy a kötelezettségvállalás vagy nyilatkozat egy adott tagállam mely határ menti régióit érinti. Következésképpen a Bizottság képes lesz megállapítani, hogy a nem említett határra vonatkozóan a tagállamok eltérő mechanizmust választottak-e. [Mód. 11]

(26)  E rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapjogokat és megfelel az abban foglalt elveknek, különös tekintettel a személyes adatok védelméhez való jogra (8. cikk), az oktatáshoz való jogra (14. cikk), a foglalkozás megválasztásának szabadságára és a munkavállaláshoz való jogra (15. cikk), különösen a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás jogára bármely tagállamban, a vállalkozás szabadságára (16. cikk), a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságra (34. cikk), az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre (35. cikk), és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz (36. cikk) és a magas szintű környezetvédelemhez való hozzáférésre a fenntartható fejlődés elvének megfelelően (36. 37. cikk). [Mód. 12]

(27)  A területi együttműködés feltételeit az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikke (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban kell megteremteni. A tagállamok egyéni, kétoldalú, illetve akár háromoldalú kezdeményezéseket tesznek a határok által okozott akadályok felszámolására. Ezek a mechanizmusok azonban nem az összes tagállamban működnek, illetve nem az adott tagállam összes határára vonatkozóan. Mind ez idáig az uniós szinten biztosított finanszírozási eszközök (elsősorban az Interreg keretében) és jogi eszközök (elsősorban az EGTC-k keretében) nem bizonyultak elegendőnek az Unióban fennálló határok által okozott jogi akadályok felszámolására. Következésképpen a javasolt intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani sem központi, sem pedig regionális, illetve helyi szinten. Az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés léptéke, illetve hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók. Ezért az uniós jogalkotó részéről további fellépés szükséges.

(28)  Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Az e rendelet alapján létrehozott, a határ menti régiókban a jogi akadályok felszámolását célzó konkrét mechanizmus önkéntes alapon alkalmazható, és semmilyen módon nem zárja ki más hasonló eszközök alkalmazását. Ha egy adott határon tagállam egy vagy több szomszédos tagállammal szomszédos tagállam közös konkrét projekt esetében úgy dönt, hogy a nemzeti szinten az általa egy vagy több szomszédos tagállammal közösen, hivatalosan, illetve nem hivatalosan létrehozott hatékony mechanizmusok keretében folytatja a jogi akadályok felszámolását egy konkrét határrégióban, nem szükséges az e rendelet alapján létrehozott mechanizmus választása. Hasonlóképpen, ha egy adott határon tagállam egy vagy több szomszédos tagállammal szomszédos tagállam közös konkrét projekt esetében úgy dönt, hogy egy vagy több tagállam által hivatalosan vagy nem hivatalosan létrehozott, meglévő hatékony mechanizmushoz csatlakozik, feltéve, hogy a mechanizmus lehetővé teszi a csatlakozást, ebben az esetben sem szükséges az e rendelet alapján létrehozott mechanizmus választása. Végül, ha egy tagállam egy vagy több szomszédos tagállammal közösen úgy dönt, hogy hivatalosan vagy nem hivatalosan új hatékony mechanizmust hoz létre a határokon átnyúló régiókban megvalósuló közös projekt végrehajtását gátló jogi akadályok felszámolására, nem szükséges az e rendelet alapján létrehozott mechanizmus választása. Ezért e rendelet nem lépi túl a céljai eléréséhez szükséges mértéket azon határrégiók esetében, amelyekre vonatkozóan a tagállamoknak nem áll rendelkezésre hatékony mechanizmus a fennálló jogi akadályok felszámolására. [Mód. 13]

(28a)   E rendeletnek meg kell felelnie a szubszidiaritás elvének. Semmiképpen sem érinti a tagállamok szuverenitását, és nem is ellentétes a azok alkotmányaival. [Mód. 14]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1)  E rendelet olyan önkéntes mechanizmust (a továbbiakban: mechanizmus) hoz létre, amely alapján egy határrégió határrégióban megvalósuló közös projekt tekintetében az egyik tagállamban a másik tagállam jogi rendelkezéseit alkalmazzák, mivel a saját jogi rendelkezések alkalmazása egy közös projekt végrehajtását gátló egy vagy több jogi akadályt teremtene. [Mód. 15]

(2)  A mechanizmusnak magában kell foglalnia az alábbi intézkedések egyikét:

a)  az európai határokon átnyúló kötelezettségvállalás megkötése, amely automatikus,

b)  az európai határokon átnyúló nyilatkozat megkötése, amihez a tagállam jogalkotási eljárása is szükséges.

(3)  Ez a rendelet szintén meghatározza

a)  a határokon átnyúló koordinációs pontok szervezetét és feladatait a tagállamokban,

b)  a Bizottság mechanizmusra vonatkozó koordinációs szerepét,

c)  a mechanizmusra vonatkozóan a határrégióban tartózkodási hellyel rendelkező vagy ott korlátozott ideig élő személyek jogi védelmét. [Mód. 16]

2. cikk

Hatály

(1)  Ezt a rendeletet a 3. cikk 1. pontjában meghatározott határrégiókra vonatkozóan kell alkalmazni.

(2)  Ha egy tagállamban több jogalkotási hatáskört gyakorló területi egység található, e rendelet az ilyen területi egységekre vonatkozóan is alkalmazandó, ideértve azok hatóságait, illetve jogi rendelkezéseit.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.  „határrégió”: a NUTS-3. szintű régiók szintjén a kettő vagy több tagállamban elhelyezkedő szomszédos szárazföldi vagy tengeri határ menti régió által érintett terület; [Mód. 17]

2.  „közös projekt”: egy adott határrégióban hatást gyakorló bármely infrastrukturális eszköz, vagy az adott határrégióban nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez a hatás a határ két oldalán vagy csak az egyik oldalon jelenik meg; [Mód. 18]

3.  „jogi rendelkezés”: a közös projektre vonatkozó minden jogi vagy közigazgatási rendelkezés, szabály vagy közigazgatási gyakorlat, tekintet nélkül annak jogalkotói vagy végrehajtó szerv által történő elfogadására vagy végrehajtására;

4.  „jogi akadály”: minden olyan, a közös projekt tervezésére, fejlesztésére, személyzetére, finanszírozására, illetve működésére vonatkozó jogi rendelkezés, amely határokon átnyúló interakció során gátolja a határ menti régióban rejlő lehetőségeket;

5.  „kezdeményező”: az a szereplő, amely meghatározza a meghatároz egy vagy több jogi akadályt, és a megindításra irányuló dokumentum benyújtásával megindítja a mechanizmust; [Mód. 19]

6.  „megindításra irányuló dokumentum”: a mechanizmus megindítására irányuló, egy vagy több kezdeményező által készített dokumentum;

7.  „kötelezettséget vállaló tagállam”: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam egy vagy több jogi rendelkezése lesz alkalmazandó az adott európai határokon átnyúló kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás), illetve európai határokon átnyúló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) alapján, vagy megfelelő jogi rendelkezés hiányában egy ad hoc jogi megoldás kidolgozására kerül sor;

8.  „átruházó tagállam”: az a tagállam, amelynek jogi rendelkezései alkalmazandók a kötelezettséget vállaló tagállamban az adott kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat alapján;

9.  „illetékes kötelezettséget vállaló hatóság”: a kötelezettséget vállaló tagállamban az adott kötelezettségvállalás alapján az átruházó tagállam jogi rendelkezései saját területén történő alkalmazásának elfogadására illetékes hatóság, vagy nyilatkozat esetében a saját nemzeti jogi rendelkezésektől való eltéréshez szükséges jogalkotási eljárás megindítására illetékes kötelezettséget vállaló hatóság;

10.  „illetékes átruházó hatóság”: az átruházó tagállamban lévő azon hatóság, amelyik illetékes a jóváhagyott jogi rendelkezések saját területén történő elfogadására, alkalmazására, vagy mindkettőre;

11.  „alkalmazási terület”: a kötelezettséget vállaló tagállam területe, ahol az átruházó tagállam jogi rendelkezése vagy egy ad hoc jogi megoldás alkalmazandó.

4. cikk

A tagállamok jogi akadályok felszámolására irányuló lehetőségei

(1)  A tagállam tagállamok választhatják a mechanizmust, vagy választhatnak más meglévő módszert választ módszereket a határrégiókban az egy vagy több szomszédos tagállammal közös konkrét határon végrehajtandó közös projekteket gátló jogi akadályok felszámolására. [Mód. 20]

(2)  A tagállam úgy is dönthet, hogy az egy vagy több szomszédos tagállammal közös konkrét határra projektekre vonatkozóan az egy vagy több tagállam által hivatalosan vagy nem hivatalosan létrehozott meglévő hatékony módszerhez csatlakozik csatlakozhat, vagy a mechanizmust alkalmazza a nyilatkozat tekintetében. [Mód. 21]

(3)  A tagállamok a mechanizmust tengeri határok mentén elhelyezkedő határrégiókban, illetve az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország, illetve egy vagy több tengerentúli ország közötti határrégiókban megvalósuló közös projekt vonatkozásában is alkalmazhatják – önkéntes alapon, minden érintett felet illetően. [Mód. 22]

(4)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján hozott döntésekről.

5. cikk

Határokon átnyúló koordinációs pontok

(1)  Ha a Minden egyes tagállam a mechanizmust választja, egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre vagy jelöl ki az alábbi módok egyike szerint: [Mód. 23]

a)  nemzeti vagy regionális szinten, vagy mindkét szinten kijelöli a határokon átnyúló koordinációs pontot mint önálló szervet;

b)  nemzeti vagy regionális szinten határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre egy meglévő hatóságon vagy szerven belül;

c)  megfelelő hatóságot vagy szervet bíz meg, mint nemzeti vagy regionális határokon átnyúló koordinációs pontot, további feladatok elvégzésével.

(2)  A kötelezettséget vállaló tagállamok és átruházó tagállamok az alábbiakat is meghatározzák:

a)  a határokon átnyúló koordinációs pont vagy egy illetékes kötelezettséget vállaló/átruházó hatóság jogosult-e megkötni és aláírni a kötelezettségvállalást, és dönteni a vonatkozó nemzeti jogszabályok hatálybalépésének a kötelezettségvállalás hatálybalépésének időpontjától való eltéréséről; vagy

b)  a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes kötelezettséget vállaló/átruházó hatóság jogosult-e aláírni a nyilatkozatot és abban hivatalosan nyilatkozni arról, hogy az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság végrehajtja a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a megjelölt határidőig az adott tagállamban lévő illetékes jogalkotó szervek meghozzák a jogalkotási, illetve egyéb intézkedéseket.

(3)  E rendelet alkalmazásának kezdő időpontjáig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kijelölt határokon átnyúló koordinációs pontokról.

6. cikk

A határokon átnyúló koordinációs pontok feladatai

(1)  Az egyes határokon átnyúló koordinációs pontok feladatai legalább a következők:

a)  a 10. és 11. cikkben megállapított eljárás végrehajtása;

b)  a saját tagállam területét érintő összes kötelezettségvállalás és nyilatkozat előkészítésének, aláírásának, végrehajtásának és ellenőrzésének koordinációja;

c)  a saját tagállama területe tekintetében az összes határokon átnyúló koordinációs pontra kiterjedő adatbázis létrehozása és fenntartása;

d)  kapcsolattartás a szomszédos tagállamban vagy tagállamokban működő határokon átnyúló koordinációs pontokkal, ha vannak ilyenek, illetve a saját tagállamban vagy másik tagállamban jogalkotási hatáskörrel rendelkező területi egységekben működő határokon átnyúló koordinációs pontokkal; [Mód. 24]

e)  kapcsolattartás a Bizottsággal;

f)  a Bizottság támogatása annak a kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat tartalmazó adatbázisa tekintetében.

(2)  Az egyes tagállamok, illetve a tagállamban jogalkotási hatáskörrel rendelkező egyes területi egységek dönthetnek az adott határokon átnyúló koordinációs pont alábbi feladatokkal való megbízásáról is:

a)  adott esetben a kötelezettségvállalások, illetve nyilatkozatok megkötése a 16. cikk (2) bekezdésének és a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b)  az adott kezdeményező kérésére a kezdeményező támogatása többek között az ugyanazon tagállamban lévő illetékes kötelezettséget vállaló hatóság, vagy a másik tagállamban lévő illetékes átruházó hatóság megnevezése révén;

c)  másik tagállamban működő, saját határokon átnyúló koordinációs ponttal nem rendelkező, illetékes kötelezettséget vállaló hatóság kérésére a megindításra irányuló dokumentum előzetes elemzésének elvégzése; [Mód. 25]

d)  a saját tagállamának területét érintő összes kötelezettségvállalás és nyilatkozat végrehajtásának ellenőrzése;

e)  az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság emlékeztetése valamely kötelezettségvállalásban, illetve nyilatkozatban rögzített határidők betartására és válaszkérés az adott határidőig;

f)  az illetékes kötelezettséget vállaló hatóságot felügyelő hatóság tájékoztatása a kötelezettségvállalásban, illetve nyilatkozatban rögzített határidők elmulasztásáról.

(3)  Ha több jogi akadály közül legalább egy a jogalkotási illetékesség kérdését érinti nemzeti szinten, a nemzeti határokon átnyúló koordinációs pont vállalja a 9–17. cikkben meghatározott feladatokat és egyeztet az adott, ugyanazon tagállamban működő regionális határokon átnyúló koordinációs ponttal vagy pontokkal, kivéve ha a tagállam úgy döntött, hogy nemzeti szinten a 14–17. cikkben meghatározott feladatokkal egy illetékes kötelezettséget vállaló hatóságot bíz meg.

(4)  Ha egyetlen jogi akadály sem érinti a jogalkotási illetékesség kérdését nemzeti szinten, az illetékes regionális határokon átnyúló koordinációs pont vállalja a 9–17. cikkben meghatározott feladatokat és egyeztet az adott, ugyanazon tagállamokban működő más regionális határokon átnyúló koordinációs ponttal vagy pontokkal, ha egynél több területi egység érintett a közös projektben, kivéve ha a tagállam úgy döntött, hogy a 14–17. cikkben meghatározott feladatokkal egy nemzeti határokon átnyúló koordinációs pontot bíz meg. Az illetékes regionális határokon átnyúló koordinációs pont tájékoztatja a nemzeti határokon átnyúló koordinációs pontot minden kötelezettségvállalásra és nyilatkozatra vonatkozó eljárásról.

7. cikk

A Bizottság koordinációs feladatai

(1)  A Bizottság elvégzi a következő koordinációs feladatokat:

a)  kapcsolatot tart fenn a határokon átnyúló koordinációs pontokkal;

b)  az összes nemzeti és regionális határokon átnyúló koordinációs pontot közzéteszi, azokról aktualizált jegyzéket vezet tartalmazó adatbázist létrehozza, közzéteszi és naprakészen tartja; [Mód. 26]

c)  az összes kötelezettségvállalásra és nyilatkozatra vonatkozó adatbázist hoz létre és vezet.

(1a)   A Bizottság támogató kommunikációs stratégiát készít, amelynek célja:

a)  a bevált gyakorlatok megosztásának előmozdítása;

b)  az e rendelet tárgyát képező terület és e rendelet tematikus súlypontjának gyakorlati ismerete és gyakorlati értelmezése; valamint

c)  a kötelezettségvállalás vagy nyilatkozat megkötésére, illetve aláírására vonatkozó eljárás tisztázása. [Mód. 27]

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatbázis működéséről, valamint a mechanizmus végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos információk határokon átnyúló koordinációs pontok általi benyújtása során alkalmazandó formanyomtatványokra vonatkozóan. A végrehajtási jogi aktust a 23. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET

A kötelezettségvállalás megkötésére és aláírására, illetve a nyilatkozat aláírására vonatkozó eljárás

8. cikk

A megindításra irányuló dokumentum elkészítése és benyújtása

(1)  A kezdeményező a közös projekt tervezésére, fejlesztésére, személyzetére, finanszírozására, illetve működésére tekintettel meghatározza, hogy mi a meghatároz egy vagy több jogi akadály akadályt. [Mód. 28]

(2)  A kezdeményező az alábbiak egyike kell, hogy legyen:

a)  a közszférához vagy a magánszférához tartozó szerv, amely felelős a közös projekt kezdeményezéséért, vagy kezdeményezéséért és egyben végrehajtásáért;

b)  egy vagy több, az adott határrégióban működő, vagy a határrégióban közhatalmat gyakorló helyi, illetve regionális hatóság;

c)  az adott határrégióban vagy annak legalább egy részében működő vagy illetékes, határokon átnyúló együttműködés céljára létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet, ideértve a 1082/2006/EK rendelete szerinti európai területi együttműködési csoportosulásokat, az eurorégiókat, Euregio-kat és hasonló szervezeteket;

d)  a határrégiók részéről létrehozott szervezet, amelynek célja a határokon átnyúló területek érdekeinek előmozdítása, a szereplők kapcsolatépítésének és a tapasztalatcserének az elősegítése, mint például az Európai Határmenti Régiók Szövetsége, a Mission Opérationnelle Transfrontalière, vagy a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata; vagy

e)  az a)–d) pontban említett szervezetek közül több együttesen.

(3)  A kezdeményező előkészíti a 9. cikknek megfelelően kidolgozott megindításra irányuló dokumentumot.

(4)  A kezdeményező benyújtja a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontjához a megindításra irányuló dokumentumot és megküldi annak másolatát az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontjának.

9. cikk

A megindításra irányuló dokumentum tartalma

(1)  A megindításra irányuló dokumentumnak legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a)  a közös projekt és összefüggéseinek, a kötelezettséget vállaló tagállamban fennálló egy vagy több adott jogi akadály, valamint a egy vagy több jogi akadály felszámolása indokolásának leírása; [Mód. 29]

b)  az átruházó tagállam egy vagy több jogi akadályt felszámoló konkrét jogi rendelkezéseinek jegyzéke, vagy ha nincsenek megfelelő jogi rendelkezések, ad hoc jogi megoldásra vonatkozó javaslat; [Mód. 30]

c)  az alkalmazási terület indokolása;

d)  az előre látható időbeli hatály, vagy megfelelően indokolt esetben a korlátlan időbeli hatály;

e)  az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság, illetve hatóságok jegyzéke;

f)  az illetékes átruházó hatóság, illetve hatóságok jegyzéke.

(2)  Az alkalmazási területnek a közös projekt végrehajtásához szükséges minimális mértékre kell korlátozódnia.

10. cikk

A megindításra irányuló dokumentum kötelezettséget vállaló vagy átruházó tagállam vagy tagállamok által történő előzetes elemzése [Mód. 31]

(1)  Az A kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pont pontja elemzi a megindításra irányuló dokumentumot. Kapcsolatot tart az összes illetékes kötelezettséget vállaló hatósággal és a kötelezettséget vállaló tagállamban működő nemzeti, illetve adott esetben regionális határokon átnyúló más koordinációs pontokkal, valamint az átruházó tagállamban működő határokon átnyúló nemzeti koordinációs ponttal. [Mód. 32]

(1a)   A megindításra irányuló dokumentum átvételét követő három hónapon belül az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja előzetes reakcióját megküldi a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontjának. [Mód. 33]

(2)  A megindításra irányuló dokumentum átvételét követő három hat hónapon belül az a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pont pontja megteszi alábbi egy vagy több intézkedést, és azokról írásban tájékoztatja a kezdeményezőt: [Mód. 34]

a)  tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy a megindításra irányuló dokumentum a 9. cikknek megfelelően elkészült, és így elfogadható;

b)  szükség esetén kéri a módosított megindításra irányuló dokumentum vagy további konkrét információ benyújtását, megjelölve, hogy a megindításra irányuló dokumentum miért és milyen aspektusaiban nem megfelelő;

c)  indokolással együtt tájékoztatja a kezdeményezőt saját értékeléséről, miszerint nem áll fenn jogi akadály, továbbá utal a határozattal szembeni, a kötelezettséget vállaló tagállam jogszabályai szerinti jogorvoslati eszközökre;

d)  tájékoztatja a kezdeményezőt saját értékeléséről, miszerint a egy vagy több jogi akadály áll fenn a 12. cikk (4) bekezdésében felsorolt esetek valamelyikében fennáll, továbbá bemutatja a illetékes kötelezettséget vállaló hatóság a jogi akadály módosítására vagy kiigazítására vonatkozó kötelezettségvállalását; [Mód. 35]

e)  tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy egy vagy több jogi akadály áll fenn a 12. cikk (4) bekezdésében felsorolt helyzetek valamelyikében, megindokolva, hogy miért tagadja meg az adott jogi akadály módosítását, illetve kiigazítását, továbbá hivatkozással a döntéssel szembeni, a kötelezettséget vállaló tagállam jogszabályai szerinti jogorvoslat eszközeire; [Mód. 36]

f)  kötelezettséget vállal a kezdeményezővel szemben arra, hogy hat hónapon belül megoldást talál a jogi akadályra vagy akadályokra azáltal, hogy az átruházó tagállam határokon átnyúló koordinációs pontjával vagy az átruházó tagállam által kijelölt illetékes átruházó hatósággal kötelezettségvállalást ír alá, vagy javaslatot tesz a kötelezettséget vállaló tagállam jogi keretei közötti ad hoc jogi megoldásra;

fa)   a közös projekt végrehajtását gátló egy vagy több jogi akadály felszámolása érdekében a kezdeményezőt a 4. cikk (2) bekezdésében említett meglévő mechanizmus választása felé tereli vagy közvetlenül továbbítja a kezdeményező dokumentumot a megfelelő mechanizmus szerinti illetékes szervnek; [Mód. 37]

fb)   írásban kifejtve indokait tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy egy vagy több érintett tagállam úgy döntött, hogy a kezdeményező által azonosított egy vagy több jogi akadályt nem old meg. [Mód. 38]

(3)  Megfelelően indokolt esetekben az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja a (2) bekezdés f) pontjában említett határidőt, amiről írásbeli indokolással együtt tájékoztatja a kezdeményezőt és az átruházó tagállamot.

11. cikk

A megindításra irányuló dokumentum átruházó tagállam által történő előzetes elemzése

A megindításra irányuló dokumentum átvétele után az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja elvégzi a 10. cikk (2) bekezdésében felsorolt feladatokat és előzetes reakcióját megküldheti a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontjának. [Mód. 39]

12. cikk

A megindításra irányuló dokumentum előzetes elemzésének nyomon követése

(1)  Ha a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja a megindításra irányuló dokumentum módosítását vagy további konkrét információt kér, elemzi a módosított megindításra irányuló dokumentumot, további konkrét információt vagy mindkettőt, és annak átvételét követő három hat hónapon belül úgy jár el, mintha a megindításra irányuló dokumentumot első alkalommal nyújtották volna be. [Mód. 40]

(2)  Ha a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja úgy véli, hogy a módosított megindításra irányuló dokumentum továbbra sem a 10. cikknek megfelelően készült, vagy a további konkrét információ továbbra is hiányos, a módosított megindításra irányuló dokumentum átvételét követő három hat hónapon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezőt az eljárás megszüntetéséről szóló határozatáról. E határozatot megfelelően indokolni kell. [Mód. 41]

(3)  Ha a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja vagy illetékes kötelezettséget vállaló hatóság elemzése megállapítja, hogy a megindításra irányuló dokumentumban meghatározott egy vagy több jogi akadály félreértésen vagy a vonatkozó jogszabályok félreértelmezésen, vagy a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos hiányos információkon alapul, az eljárás befejeződik a kezdeményező arról történő tájékoztatásával, hogy nem áll fenn jogi akadály. [Mód. 42]

(4)  Ha a egy vagy több jogi akadályt csak a kötelezettséget vállaló tagállam valamely közigazgatási rendelkezése, szabálya vagy közigazgatási gyakorlata, vagy egy jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelkezéstől egyértelműen eltérő közigazgatási rendelkezés, szabály vagy közigazgatási gyakorlat okozza, és ezért jogalkotási eljárás nélkül módosítható vagy kiigazítható, az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság írásban értesíti a kezdeményezőt az adott közigazgatási rendelkezés, szabály vagy közigazgatási gyakorlat nyolc hónapon belüli módosításáról vagy kiigazításáról, illetve ezek megtagadásáról. [Mód. 43]

(5)  Megfelelően indokolt esetekben az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság egy alkalommal legfeljebb nyolc hónappal meghosszabbíthatja a (4) bekezdésben említett határidőt, és erről tájékoztatja a kezdeményezőt és az átruházó tagállamot írásbeli indokolással együtt.

13. cikk

A kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat elkészítése

A kötelezettséget vállaló tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja vagy illetékes kötelezettséget vállaló hatósága a megindításra irányuló dokumentum alapján, a 14. cikknek megfelelően kidolgozza a kötelezettségvállalás-tervezetet, illetve a nyilatkozat-tervezetet.

14. cikk

A kötelezettségvállalás-tervezet és a nyilatkozat-tervezet tartalma

(1)  A kötelezettségvállalás-tervezetnek legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a)  a közös projekt és hátterének, a az egy vagy több vonatkozó jogi akadálynak, valamint a az egy vagy több jogi akadály felszámolása indokoltságának bemutatását; [Mód. 44]

b)  a az egy vagy több jogi akadályt képező konkrét jogi rendelkezés vagy rendelkezések felsorolását, amelyek ezért nem alkalmazandók a közös projektre; [Mód. 45]

c)  az alkalmazási területet;

d)  az alkalmazás időtartamát és annak indokolását;

e)  az illetékes kötelezettséget vállaló hatóságot, illetve hatóságokat;

f)  az átruházó tagállam közös projektre vonatkozó konkrét jogi rendelkezéseit;

g)  az ad hoc jogi megoldásra vonatkozó javaslatot, ha az átruházó tagállam jogi keretein belül nem létezik megfelelő jogi rendelkezés;

h)  az illetékes átruházó hatóságot, illetve hatóságokat;

i)  a kötelezettséget vállaló tagállam végrehajtásban és ellenőrzésben illetékes hatóságát vagy hatóságait;

j)  az átruházó tagállam hatóságát vagy hatóságait, amelyek közös kijelölését javasolják a végrehajtásra és ellenőrzésre;

k)  a hatálybalépésének időpontját.

A k) pontban említett hatálybalépési időpont az utolsó két határokon átnyúló koordinációs pont vagy illetékes hatóság általi aláírás időpontja, vagy a kezdeményező arról történő értesítésének időpontja.

(2)  Az (1) bekezdésben felsorolt elemeken túlmenően a kötelezettségvállalás tervezete tartalmazza az alkalmazás kezdőnapját, amely

a)  megegyezhet a hatálybalépésének napjával;

b)  visszamenőleges hatállyal állapítható meg;

c)  későbbi időpontként állapítható meg.

(3)  Az (1) bekezdésben felsorolt elemeken túlmenően a nyilatkozat-tervezet hivatalos nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egyes kötelezettséget vállaló hatóságoknak mely időpontig, illetve időpontokig kell benyújtaniuk a hivatalos javaslatot az adott jogalkotó szerv részére, hogy annak megfelelően módosuljanak a nemzeti jogi rendelkezések.

Az első albekezdésben említett időpontra legkésőbb a nyilatkozat megkötését követő tizenkét hónapon belül kerülhet sor.

15. cikk

A kötelezettségvállalás-tervezet, illetve nyilatkozat-tervezet továbbítása

(1)  Ha az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság elkészítette a kötelezettségvállalás-tervezetet, illetve nyilatkozat-tervezetet, azt továbbítania kell a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére:

a)  legfeljebb három hat hónappal azután, hogy a 10. cikk (2) bekezdésének, illetve a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően információt továbbított; [Mód. 46]

b)  legfeljebb nyolc hónapon belül a 12. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően.

(2)  Ha a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja elkészítette a kötelezettségvállalás-tervezetet, illetve nyilatkozat-tervezetet, vagy azokat átvette a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes kötelezettséget vállaló hatóságától, e tervezetet továbbítja az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére a fenti (1) bekezdés a) pontjában vagy b) pontjában meghatározott időszakokon belül.

(3)  Mindkét esetben másolatot is küld a kezdeményezőnek tájékoztatás céljából.

16. cikk

Az átruházó tagállam a kötelezettségvállalás megkötésével és aláírásával, illetve a nyilatkozat megkötésével összefüggő feladatai

(1)  A kötelezettségvállalás-tervezet, illetve nyilatkozat-tervezet 15. cikknek megfelelő átvétele után az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja megvizsgálja a tervezetet, és a tervezet átvételét követő legfeljebb három hat hónapon belül az illetékes átruházó hatóságokkal történő konzultációt követően az alábbi egy vagy több intézkedést hozza: [Mód. 47]

a)  egyetért a kötelezettségvállalás-tervezettel, illetve nyilatkozat-tervezettel, aláír két eredeti példányt és egyet visszaküld a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére;

b)  a 14. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában meghatározott információ kijavítása vagy kiegészítése után egyetért a kötelezettségvállalás-tervezettel vagy nyilatkozat-tervezettel, aláír két eredeti példányt és egyet visszaküld a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére;

c)  megtagadja a kötelezettségvállalás-tervezet vagy nyilatkozat-tervezet aláírását, és részletes indokolást küld meg a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére;

d)  megtagadja a kötelezettségvállalás-tervezet vagy nyilatkozat-tervezet aláírását, és visszaküld egy a 14. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában, illetve adott esetben annak g) pontjában meghatározott információra vonatkozó módosított tervezetet, valamint a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott információra vonatkozó módosított kötelezettségvállalás-tervezetet a módosításokra vonatkozó indokolással együtt a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére.

(2)  Azon tagállamokban, amelyekben az illetékes átruházó hatóság írja alá a kötelezettségvállalást vagy nyilatkozatot, az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja megküldi az (1) bekezdés a) és b) pontjának megfelelően a kötelezettséget vállaló tagállam határokon átnyúló illetékes koordinációs pontjának az illetékes átruházó hatóság által aláírt két eredeti példányt példány egyikét. [Mód. 48]

(3)  Ha az átruházó tagállam az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelően vállalja a kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat aláírását, kifejezetten megerősíti, illetve elutasítja azt is, hogy a kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat végrehajtása és ellenőrzése tekintetében a 14. cikk (1) bekezdésének j) pontja alapján közös kijelölésre javasolt illetékes hatóság vagy hatóságok vállalják az alkalmazással kapcsolatos feladatok elvégzését.

17. cikk

A kötelezettséget vállaló tagállam a kötelezettségvállalás megkötésével és aláírásával, illetve a nyilatkozat aláírásával összefüggő feladatai

(1)  A kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja megvizsgálja az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja által továbbított választ, és az annak átvételét követő legfeljebb egy három hónapon belül az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet meghoz, amit írásban továbbít az illetékes átruházó hatóság részére: [Mód. 49]

a)  a 16. cikk (2) bekezdés 1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben véglegesíti a kötelezettségvállalást, illetve nyilatkozatot, aláír két három eredeti példányt és egyet visszaküld aláírásra az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére; [Mód. 50]

b)  a 16. cikk (2) bekezdés 1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben módosítja a kötelezettségvállalást, illetve nyilatkozatot a kötelezettségvállalás-tervezetben, illetve nyilatkozat-tervezetben foglalt, a 14. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontja szerinti információkra vonatkozóan, véglegesíti a kötelezettségvállalást, illetve nyilatkozatot, aláír két három eredeti példányt és egyet visszaküld aláírásra az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére; [Mód. 51]

c)  a 16. cikk (2) bekezdés 1) bekezdésének c) pontja szerinti esetben tájékoztatja a kezdeményezőt és a Bizottságot, az illetékes átruházó hatóság által adott indokolással kiegészítve; [Mód. 52]

d)  a 16. cikk (2) bekezdés 1) bekezdésének d) pontja szerinti esetben megfontolja a módosításokat, és vagy a jelen bekezdés b) pontjának megfelelően jár el, vagy a 9. cikk értelmében új eljárást indít jelen bekezdés c) pontjának megfelelően jár el, kifejtve annak okát, hogy az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság miért nem fogadhatta el a módosítások egy részét, vagy az összes módosítást. [Mód. 53]

(2)  A kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat átvételét követően, valamint az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti esetekben a kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja vagy illetékes átruházó hatósága általi aláírását követően, ha az (1) bekezdés d) pontjában szereplő második eljárás szerint az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja pozitívan választ adott, a kötelezettséget vállaló tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja: [Mód. 54]

a)  továbbítja a végleges kötelezettségvállalást, illetve nyilatkozatot a kezdeményezőnek;

b)  továbbítja a második eredeti példányt az átruházó tagállam illetékes határokon átnyúló koordinációs pontja részére;

c)  megküld egy példányt az összes kötelezettséget vállaló hatóság részére;

d)  megküld egy példányt az uniós szintű koordinációs pontnak; és

e)  felkéri a kötelezettséget vállaló tagállamban a hivatalos kiadványokért felelős illetékes szolgálatot a kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat kiadására.

III. FEJEZET

Kötelezettségvállalások és nyilatkozatok végrehajtása és ellenőrzése

18. cikk

A kötelezettségvállalás végrehajtása

(1)  A 17. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett és az összes érintett illetékes kötelezettséget vállaló hatóságnak megküldött információhoz mellékelni egy menetrendet, amely alapján e hatóságok szükség esetén a közös projektre figyelemmel módosítják az alkalmazandó jog alapján elfogadott bármely közigazgatási aktust, és elfogadják a kötelezettségvállalás közös projektre alkalmazásához szükséges bármely közigazgatási aktust, hogy azt alkalmazzák az átruházó tagállam jogi rendelkezéseire vagy egy ad hoc jogi megoldásra.

(2)  A menetrend másolatát meg kell küldeni a kötelezettséget vállaló tagállam nemzeti, vagy adott esetben regionális határokon átnyúló koordinációs pontja részére.

(3)  Az (1) bekezdésben említett minden közigazgatási aktust el kell fogadni, arról értesíteni kell a kezdeményezőt, különösen a közös projekt kezdeményezéséért, illetve kezdeményezéséért és egyben végrehajtásáért felelős közjogi vagy magánjogi szervezetet, az ilyen közigazgatási aktusokra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően.

(4)  Az adott közös projekttel kapcsolatos összes közigazgatási aktus elfogadása után a kötelezettséget vállaló tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja tájékoztatja az átruházó tagállam határokon átnyúló koordinációs pontját és az uniós szintű koordinációs pontot.

(5)  Az átruházó tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja adott esetben tájékoztatja az illetékes átruházó hatóságokat.

19. cikk

A nyilatkozat végrehajtása

(1)  A 14. cikk (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban felsorolt egyes illetékes kötelezettséget vállaló hatóságok az aláírt nyilatkozatban rögzített adott határidőig benyújtanak egy hivatalos javaslatot a nemzeti jogi rendelkezések megfelelő módosítására az adott jogalkotó szerv részére.

(2)  Ha az aláírt nyilatkozatban rögzített adott határidő nem tartható be, különös tekintettel az illetékes jogalkotó szervvel kapcsolatosan tartandó választásokra, az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság írásban tájékoztatja a kezdeményezőt, valamint mind a kötelezettséget vállaló, mind az átruházó tagállamok illetékes határokon átnyúló koordinációs pontját.

(3)  A hivatalos javaslat megfelelő jogalkotó szerv részére történő előterjesztését után az adott illetékes kötelezettséget vállaló hatóság a hivatalos előterjesztés időpontját követően hathavonta írásban tájékoztatja a kezdeményezőt, valamint mind a kötelezettséget vállaló, mind az átruházó tagállamok illetékes határokon átnyúló koordinációs pontját az adott jogalkotó szerv ellenőrzésének aktuális állásáról.

(4)  A módosító jogalkotási aktus hatálybalépését, illetve annak a Hivatalos Közlönyben történő közzétételét követően az egyes kötelezettséget vállaló hatóságok módosítják a közös projekttel kapcsolatban a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján elfogadott minden közigazgatási aktust, és elfogadják a módosított jogi rendelkezések a közös projektre alkalmazásához szükséges bármely közigazgatási aktust.

(5)  A (4) bekezdésben említett minden közigazgatási aktust el kell fogadni, arról értesíteni kell a kezdeményezőt, különösen ha e kezdeményező a közös projekt kezdeményezéséért, illetve kezdeményezéséért és egyben végrehajtásáért felelős közjogi vagy magánjogi szervezetet, az ilyen közigazgatási aktusokra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően.

(6)  Az adott közös projekttel kapcsolatos összes közigazgatási aktus elfogadása után a kötelezettséget vállaló tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja tájékoztatja az átruházó tagállam határokon átnyúló koordinációs pontját és az uniós szintű koordinációs pontot.

(7)  Az átruházó tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja adott esetben tájékoztatja az illetékes átruházó hatóságokat.

20. cikk

Kötelezettségvállalások és nyilatkozatok ellenőrzése

(1)  A 18. cikk (1) bekezdésében és a 19. cikk (4) bekezdésében említett közigazgatási aktusok alapján a kötelezettséget vállaló és átruházó tagállamok döntenek arról, hogy a kötelezettségvállalás, illetve a nyilatkozat alapján módosított nemzeti jogszabályok alkalmazásának ellenőrzését az átruházó tagállam hatóságaira, különös tekintettel az átruházott jogi rendelkezésekkel kapcsolatos szakértelmükre, vagy a kötelezettséget vállaló tagállam hatóságaira bízzák.

(2)  Ha az átruházott jogi rendelkezések alkalmazásának ellenőrzését az átruházó tagállam hatóságaira bízzák, a kötelezettséget vállaló tagállam az átruházó tagállamok hozzájárulásával dönt arról, hogy az átruházó tagállam hatóságai az ellenőrzési feladatok címzettjeivel kapcsolatban a kötelezettséget vállaló tagállam hatóságai javára és nevében, vagy azok javára, de saját nevükben járjanak el.

IV. FEJEZET

Kötelezettségvállalások és nyilatkozatok végrehajtásával és ellenőrzésével szembeni jogvédelem

21. cikk

Kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat alkalmazásával szembeni jogvédelem

(1)  A kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat által érintett területen tartózkodási hellyel rendelkező, vagy ott tartózkodási hellyel nem rendelkező, de a területen nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatást igénybe vevő személy (a továbbiakban: a határrégióban tartózkodási hellyel rendelkező személy) jogorvoslatért folyamodhat a kötelezettséget vállaló tagállam bíróságaihoz, ha egy kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat alapján sérelmez egy, az átruházó tagállam jogi rendelkezéseinek alkalmazásából származó cselekményt vagy mulasztást.

(2)  Ugyanakkor kizárólag a közigazgatási aktust bevezető hatóságok tagállamának bíróságai illetékesek a 18. cikk (3) bekezdése és 19. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott bármely közigazgatási aktussal szembeni jogorvoslattal kapcsolatban.

(3)  E rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek megfosztják a személyeket nemzeti alkotmányos fellebbezési jogaik gyakorlásától olyan hatóságokkal szemben, amelyek részes felei a kötelezettségvállalásnak, a következők tekintetében:

a)  közigazgatási határozatok valamely kötelezettségvállalás alapján folytatott tevékenységek tekintetében;

b)  a szolgáltatásokhoz a saját nyelvükön történő hozzáférés; és

c)  az információkhoz való hozzáférés.

Ezekben az esetekben az illetékes bíróságok azon tagállam bíróságai, amelynek alkotmánya a fellebbezési jogokat keletkezteti.

22. cikk

Kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat ellenőrzésével szembeni jogvédelem

(1)  Ha az illetékes átruházó hatóság vállalta az átruházó tagállam jogi rendelkezéseinek ellenőrzését az adott területen, és saját nevében járhat el a kötelezettséget vállaló tagállam határrégiójában tartózkodási hellyel rendelkező személyekkel szemben, az ilyen hatóság valamely cselekményével vagy mulasztásával szembeni jogorvoslati eljárásban illetékes bíróságok azon tagállam bíróságai, ahol e személyek jogszerűen tartózkodnak.

(2)  Ha az illetékes átruházó hatóság vállalta a kötelezettséget vállaló tagállam jogi rendelkezéseinek ellenőrzését a kötelezettséget vállaló tagállam területén, azonban nem járhat el saját nevében a határrégióban tartózkodási hellyel rendelkező személyekkel szemben, az ilyen hatóság valamely cselekményével vagy mulasztásával szembeni jogorvoslati eljárásban kizárólag a kötelezettséget vállaló tagállam bíróságai illetékesek, ami vonatkozik az átruházó tagállamban jogszerűen tartózkodó személyekre is.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

23. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  E rendelet alkalmazásában a Bizottságot a(z) (EU) …/… [új közös rendelkezésekről szóló rendelet] 108. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott európai strukturális és beruházási alapok koordinációs bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

24. cikk

A tagállamok végrehajtási rendelkezései

(1)  A tagállamok meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.

(2)  … [E rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés értelmében elfogadott bármely rendelkezésről.

(3)  A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat nyilvánosságra hozza.

25. cikk

Jelentéstétel

(1)  A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépését követő hónap első napja + öt három év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának e rendelet alkalmazásáról, amelyben mutatók alapján értékeli e rendelet eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, uniós hozzáadott értékét és az egyszerűsítés lehetőségét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésben a Bizottság külön hivatkozik e rendelet földrajzi és tematikus hatályára a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3)   A jelentés elkészítése előtt a Bizottság nyilvános konzultációt folytat az érintett különböző szereplőkkel, köztük a helyi és regionális hatóságokkal, valamint a civil társadalmi szervezetekkel. [Mód. 55]

26. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet ... [az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő hónap első napja + egy év]-tól/-től alkalmazandó.

A 24. cikket azonban ... [az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő hónap első napja]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 440., 2018.12.6., 124. o. (2) HL C ... (3) Az Európai Parlament 2019. február 14-i álláspontja. (4) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” (COM(2017)0534, 2017.9.20.). (5) Az Interreg öt egymást követő programozási időszakból áll: INTERREG I (1990–1993), INTERREG II (1994–1999), INTERREG III (2000–2006), INTERREG IV (2007–2013) és INTERREG V (2014–2020). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (EGTC) (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.). (7) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.). (8) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.). (9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).