Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2569(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0103/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0103/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0127

Elfogadott szövegek
PDF 138kWORD 45k
2019. február 14., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A békés tiltakozáshoz való jog és az erőszak arányos mértékű alkalmazása
P8_TA-PROV(2019)0127B8-0103/2019

Az Európai Parlament 2019. február 14-i állásfoglalása a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról (2019/2569(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel az Európai Unióban az alapvető jogok 2017. évi helyzetéről szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel a tagállamok osztoznak ezeken az értékeken egy olyan társadalomban, ahol a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség érvényesül;

B.  mivel a jogállamiság a demokrácia gerincét alkotja, és egyben az egyik alapelve az Európai Uniónak, amely az azzal kapcsolatos vélelem és kölcsönös bizalom alapján működik, hogy a tagállamok a Chartában és az EJEE-ben rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;

C.  mivel az EU elkötelezett a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadságnak a tiszteletben tartása mellett;

D.  mivel az EJEE 11. cikke és a Charta 12. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához, beleértve az érdekvédelem céljából a szakszervezetek létrehozásához és szakszervezetekhez való csatlakozáshoz fűződő jogot;

E.  mivel az EJEE 11. cikke kimondja, hogy „e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek”;

F.  mivel az EJEE 11. cikke kimondja továbbá, hogy a gyülekezés szabadsága nem akadályozza „a fegyveres erőket, a rendőrséget vagy az államigazgatást abban, hogy e jogok gyakorlását jogszerűen korlátozza”;

G.  mivel a Charta 12. cikke azt is kimondja, hogy „az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához”;

H.  mivel meg kell védeni az egyesülés szabadságát; mivel az élénk civil társadalom és pluralisztikus média létfontosságú szerepet játszanak a nyílt és plurális társadalom és a demokratikus folyamatban való részvétel előmozdításában, valamint a kormányok elszámoltathatóságának megerősítésében;

I.  mivel a gyülekezés szabadsága együtt jár a Charta 11. cikkében és az EJEE 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, amelyek értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy a hatóságok beavatkoznának, és tekintet nélkül az országhatárokra;

J.  mivel e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából, az EJEE 10. cikkében előírtaknak megfelelően;

K.  mivel a Charta 52. cikke kimondja, hogy „[a]z e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”;

L.  mivel az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az EU „tiszteletben tartja [a tagállamok] alapvető állami funkcióit, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét”; mivel „különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad”;

M.  mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok minden korlátozásának tiszteletben kell tartania a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság elvét;

N.  mivel több tagállam bűnüldöző hatóságait bírálták a tiltakozáshoz való jog aláásása és túlzott erő alkalmazása miatt;

1.  felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a békés gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát;

2.  hangsúlyozza, hogy a nyilvános vita létfontosságú a demokratikus társadalmak működéséhez;

3.  elítéli, hogy az elmúlt években számos tagállamban a gyülekezési szabadságra vonatkozó korlátozó jogszabályokat fogadtak el;

4.  elítéli a tiltakozások és békés tüntetések során az állami hatóságok erőszakos és aránytalan beavatkozását; ösztönzi az illetékes hatóságokat, hogy átlátható, pártatlan, független és hatékony vizsgálatot biztosítsanak, amikor a gyanú vagy az állítások szerint aránytalan erőszakot alkalmaztak; emlékeztet arra, hogy a bűnüldöző szerveket minden esetben felelősségre kell vonni feladataik teljesítése, valamint a vonatkozó jogi és operatív kereteknek való megfelelés tekintetében;

5.  felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bűnüldöző hatóságok mindig jogszerűen, arányosan és csak a legvégső esetben alkalmazzanak erőszakot, és ennek során vigyázzanak az emberi életre és a testi épségre; megjegyzi, hogy az erőszak tömegekkel szembeni válogatás nélküli alkalmazása ellentétes az arányosság elvével;

6.  felhívja a figyelmet arra, hogy az újságírók és a sajtófotósok fontos szerepet játszanak az aránytalan erőszak eseteinek bejelentésében, és elítél valamennyi olyan esetet, amelyben szándékosan célba vették őket;

7.  úgy véli, hogy a békés tüntetők ellen elkövetett erőszak soha nem lehet megoldás a vitában vagy a politikában;

8.  elismeri, hogy a rendőrök – akik közül ugyancsak számosan megsérültek – nehéz körülmények között végzik feladatukat, különösen egyes tiltakozók ellenséges magatartása, de a túlzott munkaterhelés miatt is; elítél minden erőszakos cselekményt, amelyet egyének vagy vagyontárgyak ellen követnek el agresszív, militáns tüntetők, akik csak az erőszak kedvéért mennek az utcára, és csorbítják a békés tiltakozások legitimitását;

9.  ösztönzi a tagállamok bűnüldöző tisztviselőit, hogy aktívan vegyenek részt az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) „Közrend – fontosabb események rendészeti ellenőrzése” elnevezésű képzésében; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg az e tekintetben bevált gyakorlatokat;

10.  hangsúlyozza, hogy garantálni kell a nyilvános tiltakozó demonstrációk során a biztonság fenntartásában részt vevő bűnüldöző szervek tisztjei, rendőrtisztek és katonák védelmét;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0032.

Utolsó frissítés: 2019. február 15.Jogi nyilatkozat