Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2109(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0059/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0059/2019

Viták :

PV 14/02/2019 - 7
CRE 14/02/2019 - 7

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.19

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0133

Elfogadott szövegek
PDF 171kWORD 50k
2019. február 14., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A belső piac versenyképességének erősítése az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése révén
P8_TA-PROV(2019)0133A8-0059/2019

Az Európai Parlament 2019. február 14-i állásfoglalása a belső piac versenyképességének az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése révén történő megerősítéséről (2018/2109(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), valamint az ahhoz kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusra (a Bizottság 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete(2)), végrehajtási jogi aktusra (a Bizottság 2015. november 2-i (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete(3)), átmeneti felhatalmazáson alapuló jogi aktusra (a Bizottság 2015. december 17-i (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete(4)) és munkaprogramra (a Bizottság 2016. április 11-i (EU) 2016/578 végrehajtási határozata(5)),

–  tekintettel a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módszerek átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2018)0085),

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak címzett, „Az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése” című közleményre (COM(2016)0813),

–  tekintettel a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, „Első kétéves jelentés az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése terén elért eredményekről” című közleményre (COM(2018)0524),

–  tekintettel a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, „Második eredményjelentés az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtásáról” című közleményre (COM(2018)0549),

–  tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez előterjesztett jelentésére a vámügyi informatikai stratégiáról (COM(2018)0178),

–  tekintettel a vámjogszabályok megsértésére és a vámjogi szankciókra vonatkozó uniós jogi keretről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslattal (COM(2013)0884) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára,

–  tekintettel a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről szóló, 2008. január 15-i 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel az Európai Parlament 2017. január 17-i állásfoglalására az uniós vámkódex végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezeléséről(7),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz előterjesztett jelentésére az Uniós Vámkódex végrehajtásáról, valamint annak 284. cikkében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására kapott felhatalmazás gyakorlásáról (COM(2018)0039),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” című, 19/2017. számú különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelme: mi okozott problémát?” című, 26/2018. számú különjelentésére,

–  tekintettel a jövedékiadó-csalás elleni küzdelemről szóló, 11760/2017. számú tanácsi eredményjelentésre,

–  tekintettel az Europol és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának az Európai Unióban az iparjogvédelmi jogok megsértéséről és a kalózkodásról szóló jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0059/2019),

A.  mivel az idén 50 éves vámunió az Európai Unió egyik sarokköve, és a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbje, és mivel a teljesen működőképes vámunió elengedhetetlen az egységes piac megfelelő, illetve az Unión belüli kereskedelem zökkenőmentes működéséhez, valamint kulcsfontosságú elemét jelenti a vállalkozások és az uniós polgárok érdekét egyaránt szolgáló, a harmadik országok viszonylatában alkalmazott közös kereskedelempolitikának, továbbá – a harmadik országokkal folytatott, kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során a vámunió jóvoltából erős tárgyalási pozícióval rendelkező – Európai Unió hitelességének;

B.  mivel egyfelől a vámhatóságoknak kellő egyensúlyt kell teremteniük a jogszerű kereskedelem, az Unió és az uniós polgárok biztonságának védelmét, a fogyasztóknak az egységes piacra belépő árukba vetett bizalmának megőrzését szolgáló vámellenőrzések, valamint az Unió pénzügyi és kereskedelmi érdekei között, másfelől pedig a vámhatóságok felelőssége a vámügyi jogi kereten túlmenően több mint 60 jogi aktus végrehajtására, a jogellenes kereskedelemre és a csempészésre, valamint az engedélyezett gazdálkodó státusz megadására is kiterjed;

C.  mivel a váminformációk és vámeljárások szabványosítása kulcsfontosságú szerepet játszik az ellenőrzések egységesítésében, különösen az olyan jelenségek tekintetében, mint amilyen például az importáruk helytelen besorolása, illetve alulértékelése, valamint az áruk származásával kapcsolatos valótlan információk bejelentése, amelyeknek valamennyi gazdasági szereplő, de különösen a kis- és középvállalkozások kárát látják;

D.  mivel az uniós behozatal és kivitel 2017-ben elérte a 3 700 milliárd EUR-t, és a beszedett vámok az Unió költségvetésének 15 %-át teszik ki;

E.  mivel az Uniós Vámkódex végrehajtása elengedhetetlen az Unió saját forrásainak – különösképpen a vámok – és a nemzeti adóügyi érdekek védelméhez, valamint az európai fogyasztók biztonságának és a semleges verseny megőrzéséhez a belső piacon;

F.  mivel az Uniós Vámkódex az alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek telepítésének határidejét 2020. december 31-ében határozza meg; mivel a vámeljárások digitalizálása már 2003-ban kezdetét vette, majd 2008-ban a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK rendelet(8), valamint a 70/2008/EK határozat (az elektronikus vámkezelésről szóló határozat) elfogadásával jogszabályi rendelkezésekben is rögzítésre került;

G.  mivel a vámügyek digitalizálása folyamatban van, ma már a vám-árunyilatkozatok több mint 98%-a elektronikus, és a következő vámügyi területeket immár elektronikus rendszerek alkalmazásával kezelik: árutovábbítás (NCTS), exportellenőrzés (ECS), biztonsági adatok (ICS), kockázatkezelés (CRMS), gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma (EORI), engedélyezések (CDS), engedélyezett gazdálkodók (AEO), kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszer (EBTI), tarifa és kvóta (QUOTA), autonóm vámtételek felfüggesztései, kombinált nómenklatúra (TARIC), az import- és exportfelügyelet (SURV2), valamint a regisztrált exportőrök elektronikus rendszere a származási bizonyítványok kapcsán (REX);

H.  mivel az EU 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretében javasolt vámügyi program célkitűzése, hogy támogassa a tagállamok vámhatóságainak tevékenységeit, valamint a vámhatóságok közötti együttműködést;

I.  mivel az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépése kihívást jelent a vámunió megfelelő működésére nézve;

J.  mivel az Uniós Vámkódex teljes körű végrehajtásához szükséges kulcsfontosságú elektronikus rendszerek megvalósítása késedelmet szenved, és azt 2020. december 31. utánra halasztották;

K.  mivel a vámunió teljesítményének mérésére szolgáló eszköz a vámunió működésének fő teljesítménymutatókon alapuló értékelését számos terület – például a pénzügyi érdekek védelme, az uniós polgárok biztonságának és védelmének szavatolása, valamint a vámoknak az uniós növekedésben és versenyképességben betöltött szerepének felmérése – tekintetében elvégzi;

L.  mivel a Vám 2020 program, ebből adódóan pedig a vámüggyel kapcsolatos informatikai tevékenységek irányítása megoszlik a Bizottság, a tagállamok és a kereskedelmi érdekek képviselői között, több döntéshozatali struktúrát is lefedve, amelyek gyarapodása tartós negatív hatást gyakorol a program hatékonyságára és az IT-projektek irányítására;

M.  mivel a jelenlegi Vám 2020 program lezárását, és a különböző lehetséges opciók költség-haszon elemzését követően a vámügyi programok irányítását át kell majd alakítani;

1.  felhívja a figyelmet a munkára, amelyet a tagállami vámhatóságok és a Bizottság nap mint nap végeznek azon törekvéstől vezérelve, hogy megóvják a belső piacot a hamisított és dömpingelt termékek megjelenésével járó tisztességtelen versenytől, előmozdítsák a kereskedelmet és szűkebbre szabják az adminisztratív formaságok körét, valamint hogy beszedjék a nemzeti költségvetéseket és az uniós költségvetést megillető bevételeket, továbbá hogy védelmet biztosítsanak a lakosság számára a terrorveszéllyel, az egészségügyi, a környezetvédelmi és egyéb veszélyekkel szemben;

2.  rámutat arra, hogy a vámunió az EU egyik legkorábbi vívmánya, és az egyik legjelentősebb uniós sikertörténetnek tekinthető, mivel egyfelől lehetővé tette az Unióban letelepedett vállalkozások számára, hogy az Unió teljes területén értékesítsék termékeiket, illetve beruházásokat hajtsanak végre, másfelől pedig lehetővé tette az EU számára, hogy megszüntesse a belső határokat, és versenybe szálljon a világ többi részével; hangsúlyozza, hogy az EU egységes piaca nem lenne lehetséges a vámunió által biztosított vámmentes környezet, illetve a vámuniónak az import- és exportfelügyelet terén betöltött szerepe nélkül;

3.  hangsúlyozza, hogy a teljes mértékben működőképes vámunió elengedhetetlen az EU, illetve az új kereskedelmi megállapodások megkötéséhez szükséges uniós tárgyalási pozíció hitelességének és erejének biztosításához; hangsúlyozza, hogy a hatékonyan működő uniós vámunió hozzájárul a legális kereskedelem előmozdításához, valamint a jogszerű kereskedelmet folytató szereplők adminisztratív terheinek csökkentéséhez, ami lényeges tényezőnek számít a versenyképes vállalkozások fejlődése szempontjából; kiemeli, hogy biztosítani kell – többek között a harmadik országok vámhatóságaival való együttműködés megerősítésével – a hatékony ellenőrzéseket, valamint hogy a legális kereskedelmet ne nehezítsék indokolatlan akadályok;

4.  hangsúlyozza, hogy a korszerűsített informatikai infrastruktúrán alapuló, zökkenőmentes uniós vámügyi folyamatok kialakítása kulcsfontosságú; úgy véli, hogy a digitalizáció jóvoltából az információcsere és a vámfizetés átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tehető, különösen a kis- és középvállalkozások, illetve a harmadik országbeli gazdasági szereplők számára, és hogy a digitalizáció a vámszabályok és -eljárások egyszerűsítésére is több lehetőséget kínál;

5.  megjegyzi, hogy a vámuniós belépési pontokon alkalmazott ellenőrzések, vámeljárások és szankcionálási politikák jelenlegi eltérő szintje és minősége gyakran a kereskedelmi forgalom torzulását eredményezik, és fenntartják a joghatóság megválasztásának („forum shopping”) problémáját, ami veszélyezteti az egységes piac integritását; ezzel összefüggésben nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy orvosolják ezt a problémát;

6.  ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az integrált uniós egyablakos vámkezelési rendszer létrehozására irányuló erőfeszítéseit, amelynek segítségével a vállalkozások az összes szükséges információt és dokumentumot benyújthatnák, ezáltal pedig valamennyi behozatali, kiviteli és árutovábbítási szabályozási követelményt teljesíthetnék egy helyen;

7.  emlékeztet arra, hogy az EU-ból való kilépését követően az Egyesült Királyság harmadik országgá fog válni, aminek következtében az EU külső határai is meg fognak változni, továbbá hangsúlyozza, hogy a brexit semmiféle negatív hatást nem gyakorolhat az uniós vámügyekkel kapcsolatos előrehaladásra és irányításra;

A vámeljárások digitalizálása

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki eredményesebb, költséghatékonyabb és egyszerűbb megközelítést a vámhatóságok informatikai rendszereinek irányítására vonatkozóan; felszólít mindenekelőtt a szükséges idő és források, valamint a vámeljárások digitalizálását támogató egyes IT-projektek hatókörének pontosabb és reálisabb megbecsülésére;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vámunió új informatikai rendszereinek végrehajtása komoly késedelmet szenvedett, aminek következtében a Bizottság felkérte a Parlamentet és a Tanácsot az átmeneti időszaknak az Uniós Vámkódexben meghatározott 2020-as határidőn túli meghosszabbítására; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt is, hogy a Bizottság csak hiányos információkkal szolgált a további meghosszabbítás alátámasztása kapcsán, nevezetesen a Bizottság és a tagállamok felelősségéről, ami miatt az Európai Parlament nem gyakorolhatja megfelelő módon a költségvetési és politikai ellenőrzéshez való jogát;

10.  rámutat arra, hogy bár a Vámkódex végrehajtásához szükséges informatikai rendszerek európai összetevői 75%-ának 2020 decemberére el kell készülniük, ez nem azt jelenti, hogy az informatikai rendszerek 75%-a kész lesz erre az időpontra, mivel az informatikai rendszerek 25%-át a nemzeti összetevők alkotják, amelyekért a tagállamok felelősek, és amelyek a megállapítások szerint késedelmet szenvednek;

11.  úgy véli, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak kiemelt prioritásként gondoskodnia kell arról, hogy az új határidő lejárta előtt sor kerüljön a Vámkódex végrehajtására és a vámeljárások digitalizálására; ezért sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a további késedelmek elkerülése érdekében; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben az informatikai struktúra kialakítása megköveteli a pénzügyi és emberi erőforrások szempontjából jelentős hatással bíró 17 informatikai eszköz kifejlesztését és alkalmazását; ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy a tagállamok és a Bizottság informatikai projektjeinek működtetéséhez szükséges erőforrások tekintetében ne legyenek átfedések;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja az Uniós Vámkódexre vonatkozó munkaprogramjának menetrendjét az általa javasolt(9), az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz elfogadásra benyújtott átmenetiidőszak-meghosszabbítás alapján; felkéri a Parlamentet és a Tanácsot, hogy törekedjen a meghosszabbításra vonatkozó határozat mihamarabbi elfogadására, biztosítva egyúttal – az átfogó biztonsági tesztek sérelme nélkül – a vámügyi informatikai rendszer telepítésének sikeréhez szükséges feltételeket is, hogy így az esetlegesen felmerülő problémák ne sodorják veszélybe a tagállami vámhatóságok által végzett áruellenőrzéseket; az Európai Számvevőszékhez hasonlóan hangsúlyozza, hogy ugyanazon okok ugyanazon hatásokat váltják ki, és hogy a 2017. évi többéves stratégiai tervnek a hat informatikai eszköz ugyanazon évben történő bevezetését célzó aktualizálása jelentős kihívást jelent és komoly kockázatot rejt magában abból a szempontból, hogy az átütemezett határidőket sem fogják betartani, amivel az Uniós Vámkódex végrehajtási határideje akár 2025 utánra is kitolódhat;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy aktualizálja többéves stratégia tervét egyfelől az egyes projektek átmeneti időszaki ütemezésével, hogy ily módon amennyire csak lehet elkerülhető legyen, hogy a telepítések az időszak végére koncentrálódjanak, másfelől pedig kötelező érvényű, többek között a tagállamoknak szóló részcélok meghatározásával;

14.  felkéri a Bizottságot, hogy ne módosítsa a 17 informatikai eszköz tekintetében már elfogadott jogi és technikai specifikációkat, mivel az elvégzendő projektek összetettsége és a bevezetésükhöz szükséges idő sem az érintett technológiák folyamatos változásának tényével, sem pedig a szóban forgó időszakban bekövetkező, elengedhetetlen jogalkotási és szabályozási változásokkal nem összeegyeztethető;

15.  emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék szerint a Bizottság tisztában volt a késedelmekkel, de úgy döntött, hogy ezt az információt nem szerepelteti a hivatalos jelentésében, ezáltal meggátolva az érdekelt feleket (például az Európai Parlamentet, más, a Vám 2020 irányítási struktúrájában képviselettel nem rendelkező uniós intézményeket, valamint az érdekelt vállalatokat és polgárokat) abban, hogy valós időben, teljes körűen tájékozódhassanak a késedelmek okozta kockázatokról; felhívja ezért a Bizottságot, hogy egyfelől rendszeresen és átlátható módon számoljon be a többéves stratégiai munkaterv végrehajtásáról és a vámügyi elektronikus rendszerek létrehozásáról annak érdekében, hogy a korábbi programozási időszakban elkövetett hibák ne ismétlődjenek meg, másfelől pedig adjon számot az esetleges jövőbeli késedelmekről abban az esetben, ha azokról nem ad azonnali tájékoztatást, vagy azokkal kapcsolatban nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket;

16.  felkéri a Bizottságot, hogy folyamatosan értékelje a Vám 2020 programot, és reagáljon az azonosított hiányosságokra, különösen a program keretében felállított szakértői csoportok alacsony szintű kihasználására, valamint tegye lehetővé a vámügyi szolgálatok közötti együttműködés fokozását;

17.  hangsúlyozza, hogy a lehetséges hatások folyamatos szakpolitikai nyomon követése, elemzése és értékelése a vámunió irányításának lényeges részét képezik; tudomásul veszi és üdvözli a Bizottságnak a vámunió teljesítményét mérő eszköz kidolgozása terén végzett munkáját, amely eszköz végső soron lehetővé fogja tenni a hatékonyság, az eredményesség és az egységesség rendszeres, a vámunió stratégiai célkitűzései alapján történő értékelését; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az eszköz továbbfejlesztésére irányuló munkát;

18.  javasolja a Bizottságnak, hogy az említett eszköz a digitalizációs potenciál és az adatfolyamok szempontjából a vámellenőrzések elvégzését is értékelje, hogy a vámhatóságokra nehezedő terhek optimalizálása mellett még hatékonyabb kockázatalapú ellenőrzéseket lehessen kialakítani;

A Vám program irányítása, jelentései és finanszírozása

19.  tudomásul veszi a Bizottság és a tagállamok által hozott, a Vámkódex egységes és koherens végrehajtására irányuló intézkedéseket, különösen a képzések és az iránymutatások elfogadása terén; mindazonáltal felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és növeljék az alkalmazott erőforrásokat a 2013-ban elfogadott Vámkódex és az Unió-szerte egységes vámeljárások teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be cselekvési tervet, amelynek hasznos alapját jelentheti a vámügyi gyakorlatok szakértői vizsgálata, a bevált módszerek megosztása, a vámügyi szolgálatok közötti fokozott együttműködés, valamint egy megfelelően finanszírozott képzési program;

20.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság egy olyan egyablakos uniós vámkörnyezeten dolgozik, amely lehetővé tenné a gazdasági szereplők számára, hogy a szabályozási (állategészségügyi, egészségügyi, környezetvédelmi stb.) célok széles köréhez szükséges adatokat szabványosított formátumban, több címzett részére, valamint harmonizált hozzáférési pontokon keresztül nyújtsák be; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat e fontos munka folytatására;

21.  tudomásul veszi az uniós költségvetés keretén belüli finanszírozási törekvéseket, amelyek jóvoltából (2018-as árakon számítva) 842 844 000 EUR-ra nőtt a következő, 2021–2027-es időszakra szóló Vám programhoz rendelt összeg; felszólítja a tagállamokat, hogy bocsássák rendelkezésre az európai elektronikus vámügyi rendszer bevezetéshez elengedhetetlen nemzeti összetevők kiépítéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat, és felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelő időben nyújtsa be az uniós összetevők és a tagállamok által kifejlesztett, nem uniós összetevők bevezetéséről szóló jelentést;

22.  hangsúlyozza, hogy az ellenőrzések és az alkalmazandó vámok behajtása szempontjából a vámhatóságoknak manapság az EU-n kívülről, online vásárolt áruk mennyiségének elképesztő növekedésével kell szembenézniük, különösen mivel az EU-ba importált alacsony értékű áruk mennyisége évről évre 10–15%-kal növekszik; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az e kihívás hatékonyabb kezelésére irányuló erőfeszítéseiket;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy a Vám 2020 program Uniós Vámkódexszel kapcsolatos 17 informatikai rendszere megvalósítását követően, és csakis azt követően tegyen javaslatot egy, a vámügyi informatikai projektek és aktualizálásuk végrehajtására irányuló hatékonyabb irányítási struktúrára; hangsúlyozza, hogy a vámügyi informatikai rendszer által képviselt gazdasági, fiskális és biztonsági kihívásokra való tekintettel elengedhetetlen, hogy az elfogadott megoldás teljes körűen megőrizze az európai szuverenitást;

24.  hangsúlyozza, hogy a „Vám 2021–2027” program a tagállamok vámhatóságainak támogatása révén nem csak az EU költségvetési bevételeinek növelését fogja segíteni, de szavatolni fogja a termékbiztonságot, az európai fogyasztók védelmét, továbbá az egyenlő versenyfeltételeket az uniós vállalkozások számára;

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

25.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése körüli bizonytalanság komoly kihívást jelent az európai vállalkozások számára; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tájékoztassák átfogó módon az érdekelt feleket arról, hogy a vámügyek területén, illetve bizonyos közvetett adók (héa és jövedéki adók) esetében milyen következményekkel jár az Egyesült Királyság kilépése;

26.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően nem maradhatnak olyan kiskapuk a vámrendszerben – az EU külső határainál sem –, amelyek utat nyithatnak az illegális kereskedelem vagy az uniós jog által előírt köztartozások behajtásának elkerülése előtt;

o
o   o

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jelentést a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
(2) HL L 343., 2015.12.29., 1. o.
(3) HL L 343., 2015.12.29., 558. o.
(4) HL L 69., 2016.3.15., 1. o.
(5) HL L 99., 2016.4.15., 6. o.
(6) HL L 23., 2008.1.26., 21. o.
(7) HL C 242., 2018.7.10., 41. o.
(8) HL L 145., 2008.6.4., 1. o.
(9) A 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módszerek átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2018)0085).

Utolsó frissítés: 2019. február 15.Jogi nyilatkozat