Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/0302M(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0058/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0058/2019

Viták :

PV 12/03/2019 - 21
CRE 12/03/2019 - 21

Szavazatok :

PV 13/03/2019 - 11.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0170

Elfogadott szövegek
PDF 215kWORD 62k
2019. március 13., Szerda - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között (állásfoglalás)
P8_TA-PROV(2019)0170A8-0058/2019

Az Európai Parlament 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302M(NLE))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről(1) az Afgán Iszlám Köztársaság közötti, a partnerségről és a fejlesztésről szóló, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2017. február 18-én aláírt együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. és 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának második albekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban 2018. február 6-án előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

–  tekintettel a tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról szóló, 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalására(2),

–  tekintettel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) egyes részeinek az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó, 2017. december 1-jei ideiglenes alkalmazására,

–  tekintettel az Európai Unió és Afganisztán között megkötendő partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Afganisztánnal kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen az új afganisztáni stratégiáról szóló 2010. december 16-i állásfoglalására(4), az EU Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatásának költségvetési ellenőrzéséről szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(5), a Pakisztánnak a régióban betöltött szerepére és az Unióhoz fűződő politikai kapcsolatairól szóló 2014. március 12-i(6), a halálbüntetésről szóló 2015. október 8-i állásfoglalására(7), az Afganisztánról, elsősorban a Zábul tartományban elkövetett gyilkosságokról szóló 2015. november 26-i állásfoglalására(8), a kórházak és iskolák elleni, a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülő támadásokról szóló 2016. április 28-i állásfoglalására(9), a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről: az EU külső tevékenységének szerepéről szóló 2017. április 5-i állásfoglalására(10), az EU Indiával fennálló politikai kapcsolatairól szóló 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(11), az afganisztáni helyzetről szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a Tanács Afganisztánról szóló, 2018. november 19-i és 2017. október 16-i következtetéseire,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az Afganisztánra vonatkozó uniós stratégia elemeiről szóló, 2017. július 24-i közös közleményére (JOIN(2017)0031),

–  tekintettel az Unió fejlesztési együttműködési eszközének keretében megvalósítandó, az EU Afganisztánra vonatkozó, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív programjára,

–  tekintettel az afganisztáni civil társadalommal való együttműködésnek a 2018 és 2020 közötti időszakra szóló uniós ütemtervére,

—  tekintettel az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL Afganisztán) 2016. évi lezárására,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának az afganisztáni helyzetről és ennek a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos vonatkozásairól szóló, 2018. szeptember 10-i jelentésére,

—  tekintettel a 2016. október 2-i EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepcióra,

—  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2210(2015) és 2344(2017) sz. határozatára és az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójára (UNAMA) vonatkozó megbízatásra,

–  tekintettel az ENSZ belső menekültek emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának afganisztáni kiküldetéséről szóló, 2017. április 12-i jelentésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2017. november 3-i azon kérésére, hogy indítsanak vizsgálatot az Afganisztánban 2003. május 1-je óta állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. november 27–28-i genfi miniszteri konferenciára,

—  tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó, 2016. október 5-i, az Európai Unió társelnökletével megtartott brüsszeli nemzetközi konferencia eredményeire, valamint az Afganisztánról 2011. december 5-én Bonnban, 2012. július 8-án Tokióban és 2014. december 4-én Londonban tartott nemzetközi konferenciákon tett kölcsönös kötelezettségvállalásokra,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. március 26–27-i taskenti konferenciára,

—  tekintettel a 2011. november 2-án Isztambulban elindított „Ázsia szíve” folyamatra,

—  tekintettel a jószomszédi viszonyról szóló, 2002. december 22-i kabuli nyilatkozatra,

–  tekintettel a NATO által vezetett, az ENSZ által megbízott Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőre (ISAF) (2003–2014) és a 2017. május 25–24-én Brüsszelben tartott NATO-csúcstalálkozó következtetéseire, tekintettel a „Határozott támogatás” elnevezésű (2014-től napjainkig tartó) képzési, tanácsadói és segítségnyújtási missziójára,

–  tekintettel az Afganisztán 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó humanitárius reagálási tervére,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2016. október 4–5-i brüsszeli konferencián elfogadott, a kölcsönös elszámoltathatóságon keresztül megvalósítandó önállóságra vonatkozó keretszerződésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Külügyi Bizottság véleményére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0058/2019),

A.  mivel 2011. november 10-én a Tanács határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Unió és az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásról (CAPD) (13); mivel CAPD ideiglenes és részleges alkalmazása 2017. december 1-jén megkezdődött, mielőtt az Európai Parlament ahhoz egyetértését adta volna;

B.  mivel 2016. január 13-án az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság az Európai Unió és Afganisztán közötti („kizárólag uniós”) megállapodás formájában a Tanács elé terjesztette a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányuló együttes javaslatot;

C.  mivel a tagállamok, bár a megállapodás lényegével egyetértettek, jelezték, hogy inkább egy ideiglenes alkalmazású „vegyes” megállapodást részesítenének előnyben, és ezért felkérték a Bizottságot és a főképviselőt/alelnököt, hogy a javaslatokat a vegyes jelleg és az ideiglenes alkalmazás figyelembevétele érdekében vizsgálják felül;

D.  mivel a megállapodást 2017. február 18-án írták alá;

E.  mivel a következő tíz évben az EU és Afganisztán közötti kapcsolatok alapját a CAPD fogja jelenteni, amelyet ötéves időszakokra automatikusan meg lehet hosszabbítani;

F.  mivel a Parlamentet a tárgyalások során nem tájékoztatták teljes körűen, csak részlegesen; mivel a Parlament az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) számára kidolgozott tanácsi tárgyalási irányelveket 2011 novembere helyett csak 2018. március 16-án kapta meg, amikor a Parlamentet tájékoztatták a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatról;

G.  mivel e jogi keret az Afganisztánra vonatkozó jelenlegi uniós stratégiára és az EU kiterjedt külső pénzügyi támogatására épül;

H.  mivel a CAPD lesz az első olyan szerződéses viszony az EU és Afganisztán között, amely megerősíti az EU elkötelezettségét Afganisztán jövőbeli fejlődése iránt az „átalakulás évtizede” (2014–2024) során, szorosabbá fonva a két fél közötti történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

I.  mivel a CAPD (annak I. és II. címe) az EU és Afganisztán közötti jövőbeli kapcsolatok alapját képező elveket és feltételeket tükrözi, beleértve az emberi jogokra és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a megállapodás lényeges elemeit jelentik; mivel a CAPD számos területen biztosítja az együttműködés lehetőségét, például a fejlesztés (III. cím), a kereskedelem és beruházás (IV. cím) és az igazságügy és a jogállamiság (V. cím) területén – beleértve a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószerek elleni küzdelmet, a migráció kérdésében való együttműködést és egy esetleges jövőbeli visszafogadási megállapodást –, továbbá az ágazati együttműködés területén (VI. cím);

J.  mivel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak köszönhetően az EU és Afganisztán közösen tud fellépni az olyan globális kihívásokkal szemben, mint a nukleáris védettség, a nonproliferáció és az éghajlatváltozás;

K.  mivel Afganisztán fordulóponthoz ért, azaz amennyiben nem tesznek további erőfeszítéseket, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az Afganisztán fejlődése érdekében tett eddigi összes erőfeszítés, előrelépés és áldozat kárba vész;

L.  mivel a Dáishoz kapcsolódó, Iszlám Állam–Koraszán tartományként (IS-KP) ismert csoport általi terrorfenyegetés megjelenése nagymértékben hozzájárult a biztonsági helyzet további romlásához; mivel 2018 májusában az afgán kormány ellenőrzése az ország körzeteinek 56%-ára, területének 56%-ára és lakosságának 65%-ára terjedt ki, a körzetek 32%-ának ellenőrzése vitatott volt, 12%-a pedig a felkelők kezében volt(14) (15);

M.  mivel 2002 óta az Afganisztán és polgárai számára nyújtott adományok legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai együttesen biztosítják, több mint 3,66 milliárd EUR összegű, a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás terére irányuló összeggel; mivel az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív program szerint a 2014–2020 közötti időszakra 1,4 milliárd EUR-s új fejlesztési alapot különítettek el; mivel Afganisztán GDP-je jelenleg 20 milliárd USD, és 2014 óta a növekedés üteme csökkent; és mivel az afgán gazdaság még mindig számos kihívással küzd, úgymint a korrupció, az állami jövedelmek behajtásának sikertelensége, a gyenge infrastruktúra és az alacsony hatásfokú munkahelyteremtés;

N.  mivel 2001 óta sok uniós tagállam, NATO-partner és szövetséges ország járult hozzá katonai és polgári erőforrásaival Afganisztán stabilizációjához és fejlődéséhez, és ennek során emberéletben és anyagiakban is veszteségeket szenvedtek el; mivel a NATO-nak, az EU-nak és a tagállamoknak még mindig alapvető biztonsági érdeke egy olyan stabil és független Afganisztán megteremtése, amely képes magát fenntartani, és meg tudja óvni magát attól, hogy terrorista csoportok fészkévé váljon; mivel az uniós tagállamok haderejéből még mindig több mint 3 000 fő állomásozik Afganisztánban a NATO „Határozott támogatás” művelete keretében;

O.  mivel 2,5 millió nyilvántartott menekült és 2–3 millió nem nyilvántartott afgán él Iránban és Pakisztánban; mivel több mint 2 millió belső menekült van Afganisztánban, akik közül 300 000 ember 2018-ban kényszerült elhagyni otthonát; mivel e személyek közül sokan szenvednek az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a nem megfelelő szállás, a megfelelő higiénés körülményekhez és az egészségügyi létesítményekhez való elégtelen hozzáférés, valamint a védelem hiánya miatt, és mivel sokan közülük a gyermekmunka, a szexuális erőszak vagy a bűnözői csoportok esetleges toborzása szempontjából különösen veszélyeztetett gyermekek; mivel 2018 eleje óta több mint 450 000 afgán tért vissza Afganisztánba vagy Iránból való kitoloncolása miatt kénytelen volt oda visszatérni; mivel a pakisztáni kormány bejelentette, hogy a Pakisztánban nyilvántartott 1,7 millió afgán menekültnek kötelező visszatérnie Afganisztánba;

P.  mivel az ENSZ szerint az afganisztáni korrupció aláássa az állam legitimitását, mert súlyos fenyegetést jelent a jó kormányzásra és a fenntartható fejlődésre azáltal, hogy megakadályozza „a valódi gazdaság létrejöttét”;

Q.  mivel Afganisztán alacsony jövedelmű, a konfliktus utóhatásaitól szenvedő és tengeri kijárattal nem rendelkező ország, amely különleges kihívást jelent a nemzetközi közösség és intézményei számára;

R.  mivel a globális alkalmazkodási index szerint Afganisztán egyike a világ azon országainak, amelyek a legjobban ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozásnak;

S.  mivel az új fenyegetések és nemzetközi válságok elterelik az emberek figyelmét az afganisztáni helyzetről, így támogatásuk és aggodalmuk más irányba fordul;

T.  mivel becslések szerint az afgán nők 87%-a szenved el nemi alapú erőszakot; mivel az ENSZ által létrehozott, a nemek közötti egyenlőtlenségeket jelző 2017. évi index szerint Afganisztán 160 ország között a 153. helyen áll;

U.  mivel Afganisztánban az ópiumtermesztés 2017-ben 2016-hoz képest 63%-kal nőtt, és ezzel rekordszintre emelkedett; mivel az opiátok illegális kereskedelme tovább növeli az instabilitást, táptalajul szolgál a fegyveres felkelésnek, és finanszírozási forrást jelent a terrorista csoportoknak Afganisztánban;

V.  mivel az afgán költségvetés 2018-ban első ízben követi az előrejelzések és az elszámolás tekintetében a nemzetközi standardokat;

W.  mivel az EU afganisztáni rendőrségi missziója 2016-ban kilenc évnyi, előrelépést hozó működés után lezárult;

Politikai és stratégiai szempontok

1.  továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa az afgán kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztonságos és stabil jövőt építsen ki Afganisztán lakossága számára azáltal, hogy kulcsfontosságú reformokat hajt végre a kormányzás és a jogállamiság javítása, a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem, a tartós béke és a fenntartható fejlődés elérése, a legitim, demokratikus intézmények kiépítése, a nemzeti és regionális biztonsági kihívásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, az emberi jogok – köztük a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogai – iránti tisztelet előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, a kábítószer elleni küzdelem, a költségvetési fenntarthatóság javítása, valamint az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a szociális fejlesztés és a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében, jobb jövőt kínálva a fiataloknak, akik a lakosság kétharmadát teszik ki; hangsúlyozza, hogy szükség van az afganisztáni konfliktus békés úton történő rendezésére, és hogy mindent meg kell tenni e rendkívül sürgető cél érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán hosszú távú fejlődése az elszámoltathatóságtól, a jó kormányzástól, az emberi biztonság fenntartható biztosításától függ, beleértve a szegénység csökkentését és a munkahelyteremtést, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az oktatást, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok, köztük a nők és a kisebbségek jogainak védelmét; hangsúlyozza, hogy az inkluzív gazdasági növekedést és az afganisztáni nép javát szolgáló, fenntartható külföldi befektetések kedvező feltételeinek biztosítására kell törekedni, a szociális, környezetvédelmi és munkaügyi normák teljes körű tiszteletben tartása mellett;

3.  aggodalmát fejezi ki az instabil központi kormányzat, illetve amiatt, hogy az ország nagy részére nem terjed ki az ellenőrzése, ami súlyosbítja a konfliktus polgári lakosságra gyakorolt hatását; felszólítja az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy segítse elő a közvetítést többek között a választást követően kialakult megoldatlan kérdésekben;

4.  felszólítja az EU-t, hogy támogassa a hosszú múltra visszatekintő és a központi hatalmat gyengítő etnikai feszültségek felszámolására irányuló törekvéseket, valamint támogassa az afgán társadalom etnikai sokszínűségének fennmaradását;

5.  hangsúlyozza, hogy hosszú távon támogatja a nemzetközi normáknak megfelelő, hiteles, szabad, tisztességes és átlátható választásokat, továbbá támogatja az országban folytatott uniós választási megfigyelő missziókat, beleértve a 2019. évi elnökválasztás megfigyelését is; hangsúlyozza, hogy az állandó politikai viszályok miatt e választások eredménye rendkívül nagy hatással lesz az afgán kormány jövőbeli stabilitására;

6.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán földrajzi fekvéséből, valamint emberi és természeti erőforrásaiból fakadóan hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik;

7.  hangsúlyozza, hogy az EU jelentős pénzügyi és politikai támogatást nyújt Afganisztán társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, humanitárius segélyezéséhez és régiós kapcsolatainak fejlesztéséhez; további erőfeszítéseket sürget az EU és a tagállamok közötti közös programozás érdekében;

8.  hangsúlyozza e tekintetben az Unió és az USA közötti fokozott szakpolitikai koordináció és párbeszéd szükségességét Afganisztán és a régió kérdésében;

9.  üdvözli az ENSZ által 2018. november 27–28-án Genfben rendezett, Afganisztánról szóló miniszteri konferencián elfogadott közös közleményt, amelyet az Afganisztánról szóló 2016. évi brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokra figyelemmel fogadtak el;

A regionális szereplők feladata és felelőssége

10.  emlékeztet arra, hogy Afganisztán tenger nélküli ország, amely Ázsia és a Közel-Kelet találkozásánál fekszik, és elismeri, hogy a szomszédos országok és a regionális hatalmak – különösen Kína, Irán, India, Oroszország és Pakisztán – támogatása és pozitív együttműködése elengedhetetlen Afganisztán stabilizálásához, fejlődéséhez és ahhoz, hogy gazdaságilag életképes legyen; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stabil és sikeres Afganisztán nem minden esetben a végső cél e regionális szereplők számára, és hangsúlyozza, hogy ezek az országok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a stabilizációs és békefolyamatban; kéri a szomszédos országokat, hogy a jövőben tartózkodjanak az afgán export akadályozásától, amint az a múltban előfordult;

11.  hangsúlyozza, hogy az Afganisztánban és Pakisztánban működő terrorista hálózatok mobilitása és nem szűnő aktivitása hozzájárul az egész régió helyzetének instabilitásához;

12.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán gyakran ki van téve a regionális hatalmak egymással összebékíthetetlen törekvéseinek; sürgeti a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben támogassák az afganisztáni béketörekvéseket; támogatja a regionális együttműködési fórumokat, ugyanakkor aggodalommal tölti el Afganisztán egyes szomszédjainak a konfliktusba való ezzel egyidejű közvetett beavatkozása, ami aláássa a békére irányuló erőfeszítéseket; felszólítja ezeket a szomszédos országokat, hogy tartózkodjanak a konfliktusba való közvetett beavatkozástól, és sürgeti mind a szomszédos országokat, mind pedig a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a tartós és fenntartható afganisztáni béke elérése érdekében;

13.  sürgeti az EU-t, hogy törekedjen jobban a párbeszédre és az együttműködésre a regionális partnerekkel a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az embercsempészet elleni küzdelem érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy a Közép-Ázsia és Dél-Ázsia közötti kereskedelem és összeköttetések fejlesztéséhez, illetve a régió stabilitásához alapvető fontosságú az infrastruktúra és a regionális fejlesztés Afganisztánban;

15.  felszólítja az EU-t, hogy az EU és Afganisztán közötti együttműködéssel kapcsolatos szempontokat vegye fel a Közép- és Dél-Ázsiára vonatkozó stratégiáiba;

Biztonság és békeépítés

16.  továbbra is komoly aggodalommal tölti el az afganisztáni biztonsági helyzet folyamatos romlása, valamint a tálibok és különböző terrorista csoportok, például az IS-KP térnyerése, amelyet a jelek szerint a külföldi harcosok jelenléte erősít; határozottan elítéli az afgán polgári személyek, biztonsági erők, intézmények és a civil társadalom ellen elkövetett támadásokat; megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus minden formája elleni küzdelem mellett, és tisztelettel adózik minden olyan koalíció, afgán erő és civil előtt, akik életükkel fizettek egy demokratikus, inkluzív, virágzó, biztonságos és stabil Afganisztán megteremtéséért; megállapítja, hogy a 2018-ban elkövetett kormányellenes támadások több mint felét az IS-KP-nak tulajdonítják, amely a megbékélés és a békefolyamat megzavarására és zátonyra futtatására törekszik; aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi dzsihádista szervezetek, mint például az IS-KP, az al-Kaida és különböző alcsoportjaik sikeresen alkalmazkodtak és gyökeret eresztettek, és súlyos biztonsági kihívást jelentenek Afganisztán, a régió és Európa számára;

17.  hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is támogatja az inkluzív afgán vezetéssel és szerepvállalással zajló béke- és megbékélési folyamatot, beleértve a Hezb-e-Islami-val (Iszlám Párt) kötött békemegállapodás végrehajtását; kész az összes megfelelő uniós eszköz segítségével támogatni ezt, amint elindul egy érdemi békefolyamat; felszólítja a tálibokat, hogy ítéljék el az erőszakot, csatlakozzanak a békefolyamathoz és fogadják el az afgán alkotmányt; hangsúlyozza, hogy támogatja azt az átfogó békejavaslatot, amelyet a kormány több ízben is felajánlott a táliboknak; felszólítja a civil társadalmat, hogy teljes mértékben vegyen részt ezekben a tárgyalásokban; elismeri, hogy mérlegelni kell a hosszú távú, egyesített nemzetközi biztonsági jelenlét kérdését annak érdekében, hogy támogassák az afgán biztonsági erőket az ország stabilizációjában és annak megakadályozásában, hogy újból terrorista csoportok fészkévé és a régió stabilitását veszélyeztető tényezővé váljon; felszólítja a konfliktusban szemben álló összes felet a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására;

18.  üdvözli a tűzszüneti időszakot, amely az első a 2001. évi Eid al-Fitr ünnep óta, és amely megmutatta az afgán nép széles tömegeinek békevágyát; felszólítja a tálibokat, hogy tegyenek eleget az afgán elnök új tűzszüneti időszakra vonatkozó felhívásainak;

19.  hangsúlyozza, hogy a négy évtizednyi háború és konfliktus – amely Afganisztán 1979-es szovjet inváziójával kezdődött – tehető felelőssé számos olyan megoldatlan problémáért, amellyel ma Afganisztánnak szembesülnie kell; ezzel kapcsolatban elismeri a fiatalok és az afgán diaszpóra szerepét az ország biztonságosabb és jobb jövőjének építésében; felszólítja az EU-t, hogy támogassa az erőszak áldozatainak átmeneti igazságszolgáltatásban való részesülését;

20.  megállapítja, hogy miután 2016 decemberében lezárult az EUPOL Afganisztán közös biztonság- és védelempolitikai misszió, amely speciális képzést és szaktanácsadást nyújtott az afgán nemzeti rendőrségnek és az afgán belügyminisztériumnak, az Unió az Európai Unió külső finanszírozási eszközein – például a megbékélést elősegítő tevékenységeket is magában foglaló, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (IcSP) – keresztül továbbra is együttműködik az afgán rendőrséggel;

21.  megállapítja, hogy a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erő missziója (ISAF-misszió) a semmiből hozta létre az ütőképes, 352 000 fős katonákból és rendőrökből álló Afgán Nemzeti Biztonsági Erőket, amely rendelkezik gyalogsággal, katonai rendőrséggel, hírszerzéssel, útfelderítési, harctámogatási, orvosi és logisztikai képességgel, valamint légierővel, melyek révén fel tudja venni a küzdelmet a felkelőkkel az országban;

22.  megállapítja, hogy az ISAF biztonságos környezetet teremtett a kormányzás javításához és a gazdasági fejlődéshez, amelyeknek köszönhetően az alapvető egészségügyi és egyéb fejlődési mutatók terén Afganisztán produkálta a legnagyobb arányú fejlődést; megállapítja, hogy az ISAF sikeres tevékenységének köszönhetően életerős média alakult ki, és ma már afgánok milliói élnek szavazati jogukkal;

23.  továbbra is arra ösztönzi a NATO „Határozott támogatás” misszióját, hogy folytassa az afgán hadsereg képzését és felügyeletét; ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak polgári válságkezelésre irányuló képzést Afganisztán nemzeti és helyi önkormányzatai számára;

24.  arra ösztönzi a NATO-t és az EU-t, hogy működjenek együtt az Afganisztánt fenyegető felkelő csoportokra irányuló hírszerzésben, és közösen hangolják össze az afgán biztonsági erőknek szóló szakpolitikai ajánlásokat;

25.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a tálibok és más felkelő csoportok az európai uniós és nemzetközi jelenlétet propagandacélokra használják fel, azt terjesztve, hogy idegen megszállók beavatkoznak Afganisztán működésébe és az afgánok életmódjába; arra ösztönzi az EU-t és Afganisztán kormányát, hogy lépjen fel az ilyen propagandával szemben;

26.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés kulcsfontosságú egy olyan környezet létrehozásához, amely elősegíti a biztonság megteremtését Afganisztánban; minden érintett partnert sürget, hogy fokozzák a terrorizmusfinanszírozási hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseiket, így többek között vessenek véget a hawala-hálózatokkal és a nemzetközi adományokkal való visszaélésnek, a radikalizmus, a szélsőségesség és a toborzáshoz használt azon eszközök elleni fellépés érdekében, amelyekre folyamatosan támaszkodnak az afgán terrorista csoportok;

27.  sürgeti az afgán kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szélsőséges ideológiák terjedésének megelőzése és az ellenük való küzdelem a legfontosabb prioritásai között szerepeljen;

28.  támogatja az afgán béke- és újrabeilleszkedési programot, amely reintegrálja a társadalomba azokat a tálibokat, akik megadják magukat és lemondanak az erőszakról; dicséretesnek tartja, hogy az Egyesült Királyság már 9 millió GBP összeggel járult hozzá e programhoz;

29.  felszólítja Afganisztán kormányát, hogy teljes körűen hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatait, és biztosítsa a nők részvételét, védelmét és jogait a konfliktus valamennyi szakaszában, a konfliktusmegelőzéstől kezdve a konfliktus utáni újjáépítésig;

30.  arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy alakítson ki hatékony ellenintézkedéseket a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetéssel szemben; sürgeti az EU-t, hogy nyújtson műveleti, műszaki és pénzügyi támogatást a CBRN-kapacitásépítéshez;

31.  arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy fokozza a kézi- és könnyűfegyverek kiterjedt forgalmának – az érvényes nemzetközi normákkal összhangban történő – felszámolását célzó belföldi ellenőrzési rendszerek hatékonyságát;

Államépítés

32.  hangsúlyozza, hogy az afgán kormánynak és a nemzetközi közösségnek fokozniuk kell erőfeszítéseiket az országban tapasztalható korrupció felszámolása érdekében, valamint meg kell erősíteniük az igényekre reagáló és inkluzív intézményeket, és javítaniuk kell a helyi kormányzás hatékonyságát, mert ezek kulcsfontosságú lépések egy stabil és legitim, a konfliktusokat és a felkelést megakadályozni képes állam kiépítésében; felhívja az afgán kormányt, hogy növelje nemzeti kapacitását annak érdekében, hogy visszaszerezze az ellopott javakat, például olyan programok révén, mint a Világbank-csoport és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala által működtetett, az ellopott javak visszaszerzésére irányuló kezdeményezés;

33.  felszólítja Afganisztán kormányát a politikai inkluzivitás és az elszámoltathatóság növelésére, valamint a korrupció elleni aktív küzdelemre;

34.  hangsúlyozza, hogy át kell hidalni az Afganisztánban működő nemzeti, illetve helyi kormányok közötti szakadékot; elismeri, hogy ezt a problémát enyhítheti, ha az afgán kormány gondoskodik a regionális kormányzók saját képviselt területükön való jelenlétéről szóló törvény betartásáról;

35.  felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy az uniós forrásokat olyan projektekbe fektessék be, amelyek segítik az afgán lakosságot, illetve hogy a települések megfelelő támogatásban részesüljenek az alapvető szolgáltatások nyújtása és a helyi kormányzás kialakítása során, a lakosság alapvető életkörülményeinek biztosítása, a központi hatóságok és a helyi önkormányzatok közötti koordináció biztosítása érdekében, a civil társadalom, nevezetesen az emberi jogi jogvédők támogatása és különösen az olyan projektek finanszírozásának előtérbe helyezése érdekében, amelyek támogatják az elszámoltathatóságot, az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket előmozdító szereplőket, és amelyek elősegítik a helyi beágyazottságú párbeszéd- és konfliktusrendezési mechanizmusokat;

36.  felszólítja az EU-t, hogy az EUPOL-misszió lezárását követően folytassa a fokozatos megszüntetésre irányuló tervét, amely magában foglalja a tevékenységeknek az EUPOL helyi és nemzetközi partnereire való fenntartható átruházásának biztosítását; sürgeti a feleket, hogy folytassák az afgán nemzeti rendőrség professzionális rendvédelmi szervvé válását, illetve a bűnüldöző intézmények megerősítését célzó erőfeszítéseiket, különös tekintettel az igazságügyi rendszer függetlenségére, a rendőrségre és az afgán börtönök állapotának javítására, valamint a fogvatartottak jogainak tiszteletben tartására;

37.  sajnálatosnak tartja, hogy az Afganisztánban indított kábítószer-ellenes kampányok rendre kudarcba fulladnak, és nem történtek hathatós lépések a tálib kábítószer-laboratóriumok és a nemzetközi szervezett bűnözői hálózatok felszámolására, amelyek a kábítószer-kereskedelem középpontjában állnak, és finanszírozást biztosítanak a táliboknak, illetve a terrorista akciókhoz; támogatja és jóváhagyja az afgán kormánynak az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) által támogatott új, kábítószer-ellenes stratégiáját; aggodalmának ad hangot az afganisztáni ópiumtermesztés növekedése miatt(16), és felszólítja Afganisztán kormányát, hogy alakítson ki célzott politikákat ennek a tendenciának a megfordítására; megállapítja, hogy kulcsfontosságú feladat valódi és fenntartható alternatívákat teremteni a máktermesztéssel szemben, és ezeket hozzáférhetővé tenni a termelők számára;

38.  kiemeli, hogy a tálibok fő bevételi forrása az illegális bányászat és az ópiumtermesztés; megállapítja, hogy jelenlegi becslések szerint a tálibok évente 200–300 millió euró bevételre tesznek szert illegális bányászati tevékenységekből;

39.  felszólít a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszerének bevezetésére, valamint az átláthatóság növelésére a közigazgatás hatékonyságának biztosítása érdekében, beleértve a pénzgazdálkodást is, valamint a külföldi vagy fejlesztési segélyekkel való visszaélés megelőzését, a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozattal összhangban;

40.  üdvözli, hogy az EU 2016-ban aláírt egy államépítési szerződést Afganisztánnal, amelynek alapján két év során 200 millió EÚR-s költségvetési támogatást különít el a kormányzati intézmények megerősítésére és olyan fejlesztési prioritásokra szánt források növelése céljából, mint például a gazdasági növekedés serkentése, a szegénység csökkentése és a korrupció elleni küzdelem; hangsúlyozza, hogy a forrásokat hatékonyan kell felhasználni;

41.  megjegyzi, hogy a szerződés az Afganisztán által a kulcsfontosságú reformterületeken elért eredmények általában véve pozitív értékelésére támaszkodik; elismeri az államépítési szerződésben megfogalmazott célok és a finanszírozási feltételek körvonalazásának fontosságát; hangsúlyozza továbbá a felügyelet és a rendszeres ellenőrzés fontosságát a visszaélések megelőzése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az afgán kormány a fejlődésre és a stabilitásra összpontosítson; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az államépítési szerződés végrehajtásáról, és hangsúlyozza, hogy az arra vonatkozó megállapításait fel kell használni a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetés-támogatási művelet folytatásának előkészítésére.

Civil társadalom és emberi jogok

42.  üdvözli, hogy az EU és Afganisztán közti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) kiemeli az emberi jogi kérdésekről – különösen a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogairól – folytatott párbeszéd fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsák az erőforrásokhoz való hozzáférést, és támogassák alapvető jogaik teljes körű gyakorlását, többek között azáltal, hogy több nőt foglalkoztatnak Afganisztán kormányzati struktúráiban, illetve a biztonsági és igazságszolgáltatási rendszerekben; felszólítja Afganisztánt, hogy törekedjen a nők és lányok elleni erőszak és megkülönböztetés minden formájának felszámolására; hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az I. és a II. címben megállapított CAPD rendelkezések végrehajtása terén;

43.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EU továbbra is határozott álláspontot képviseljen az emberi jogok érvényesítése vonatkozásában, valamint hangsúlyozza, hogy a demokratikus elvek, az emberi jogok, a nők és kisebbségek jogainak, illetve a jogállamiság tiszteletben tartása a megállapodás lényeges elemeit képezik; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU hozzon konkrét intézkedéseket, amennyiben az afganisztáni kormány megsérti a megállapodás alapvető elemeit;

44.  emlékeztet arra, hogy az EU külön hangsúlyt helyez a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a szegénységben élők körülményeinek javítására, valamint hogy ezek a csoportok különösen segítségre szorulnak, többek között az egészségügy és az oktatás területén;

45.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőség és a kapcsolódó szakpolitikák rendkívül kiemelkedő helyet kaptak a megállapodásban, üdvözli továbbá, hogy a megállapodás komoly hangsúlyt helyez a civil társadalom fejlesztésére; felszólítja az EU-t, hogy fejlesztési tevékenységei révén továbbra is mozdítsa elő a nők és férfiak közötti egyenlőséget, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának megerősödését, szem előtt tartva, hogy a nők társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos társadalmi attitűdök megváltoztatásához megfelelő tájékoztatásra, oktatásra és a szabályozási keret reformjára van szükség;

46.  kiemeli a fenyegetésnek vagy támadásnak kitett etnikai és vallási kisebbségek védelmének szükségességét; megállapítja, hogy a síita hazara etnikai csoport gyakrabban lesz a támadások célpontja, mint a többi csoport, ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel;

47.  felszólít az afganisztáni nemzeti és szubnacionális emberi jogi intézmények, társadalmi szervezetek és tudományos körök megerősítésére és támogatására; sürgeti a nemzetközi partnerintézményeket és -szervezeteket, hogy ösztönözzék a szorosabb együttműködést ezen afgán intézményekkel és szervezetekkel;

48.  támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság azon törekvéseit, hogy a 2003 májusa óta elkövetett háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői felelősségre vonhatóak legyenek;

49.  aggodalommal tölti el, hogy egyre több és egyre erőszakosabb, szándékos támadást követnek el az egészségügyi létesítmények és egészségügyi dolgozók ellen, és a polgári infrastruktúrát is célba veszik; sürgeti az összes részt vevő felet, hogy a nemzetközi emberi jogi előírások és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiknek eleget téve akadályozzák meg a polgári személyek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat;

50.  felszólítja az afgán kormányt, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;

Fejlesztés és kereskedelem

51.  elismeri, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás végső célja, hogy a belső fejlesztés, a regionális együttműködés, valamint a külkereskedelem és beruházások révén segítse az ország kormányát és gazdaságát a szegénység eltörlése, a függetlenség és a növekedés elérésében, annak érdekében, hogy Afganisztán társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésének elősegítése révén csökkenjen a külföldi segélyektől való túlzott függőség;

52.  megjegyzi, hogy Afganisztán a fejlesztési támogatások egyik legfőbb kedvezményezettje, és hogy az uniós intézmények 2002 és 2016 között 3,6 milliárd EUR-t különítettek el az ország megsegítésére; sajnálatosnak tartja, hogy a szegénységben élő afgánok aránya 38%-ról (2012) 55%-ra nőtt (2017), és rávilágít arra, hogy az ország 2014 óta lassú növekedést mutat a nemzetközi biztonsági erők kivonása, ebből következően a nemzetközi támogatások csökkentése, valamint a romló biztonsági helyzet miatt;

53.  hangsúlyozza, hogy az ország békéje és stabilitása érdekében kezelni kell a nagyarányú munkanélküliséget, és küzdeni kell a szegénység ellen;

54.  hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelésen és a közigazgatáson kívül más munkalehetőségekre is szükség van annak megelőzése érdekében, hogy a fiatal férfiak a tálibok vagy más felkelők soraihoz csatlakozzanak;

55.  üdvözli a 2016-os afgán nemzeti béke- és fejlesztési keretet és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló keretszerződést, amelyeket az afgán kormány elfogadott; felszólítja az Uniót és a tagállamait, hogy CAPD-on keresztül továbbra is támogassák az afgán felelősségvállalással megvalósítandó fejlesztési prioritásokat a fejlesztéshatékonysági alapelvekkel összhangban;

56.  felszólítja a főképviselőt/alelnököt és az Európai Bizottságot, hogy pontos mennyiségi és minőség mutatók alapján rendszeresen értékelje az Afganisztánban végrehajtott összes uniós intézkedést, különösen a fejlesztési segély, a jó kormányzás – az igazságügyet is beleértve –, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonság tekintetében; ezzel összefüggésben felszólít az uniós intézkedések által az ország általános helyzetére gyakorolt relatív hatások értékelésére, valamint az uniós szereplők és egyéb nemzetközi missziók és intézkedések közötti koordináció szintjének értékelésére, és kéri, hogy az értékelések eredményét és az esetleges ajánlásokat tegyék közzé, és számoljanak be mindezekről a Parlamentnek;

57.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentős külföldi segélyek ellenére a hatás elenyésző maradt; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy dolgozzon ki különjelentést az elmúlt évtizedben Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás hatékonyságáról;

58.  arra ösztönzi az EU-t és az Afganisztán fejlesztésében részt vevő többi nemzetközi szervezetet, hogy működjön együtt az afgán médiával annak érdekében, hogy biztosítsa a fejlesztési erőfeszítések, forrásaik, céljuk és hatásuk stratégiai kommunikációját az afgán emberek felé;

59.  emlékeztet arra, hogy jelenleg hiány van polgári szakértőkből Afganisztánban; arra ösztönzi az EU-t és a tagállamait, hogy alkalmazzanak és megfelelően képezzenek ki olyan polgári szakértőket, akik a gazdasági fejlődés és a kábítószerellenes küzdelem szempontjából kulcsfontosságú területeken segítenék az afgán tisztviselőket és a helyieket, és képzést nyújtanának számukra;

60.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell az afgán oktatási rendszert, hogy az iskolába járó gyermekek száma minden szinten növekedjen;

61.  üdvözli, hogy az iskolai beiratkozás 2001 óta megtízszereződött, és a tanulók 39%-a lány;

62.  sürgeti, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalokra, és az Erasmus+, a Horizont 2020 és a hasonló programok teljes körű kiaknázására szólít fel annak érdekében, hogy kapcsolatokat építsenek ki az oktatási intézmények, a tudományos körök, a kutatási ágazatok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) között;

63.  támogatja azokat az uniós és tagállami intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az Afganisztán újjáépítésére létrehozott, a Világbank és az afgán pénzügyminisztérium közös irányítása alatt álló vagyonkezelői alaphoz, amelynek célja az alapvető szolgáltatások biztosítása, különösen az egészségügy és az oktatás terén;

64.  üdvözli, hogy 2016-ban Afganisztán csatlakozott a WTO-hoz, és elismeri, hogy a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések hozzáadott értéket biztosítanak majd Afganisztán számára; elismeri, hogy a WTO-tagság pozitív szerepet játszhat Afganisztán világgazdaságba történő integrálása tekintetében;

65.  megjegyzi, hogy az ország 2016-os WTO-csatlakozását követően, amelynek köszönhetően Afganisztán jobban bekapcsolódott a globális gazdaság vérkeringésébe, az EU vám- és kvótamentes piaci hozzáférést biztosított Afganisztánnak az uniós piachoz, ugyanakkor elismeri, hogy további konkrét intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a magánszektor ki tudja használni e rendszer előnyeit, és felgyorsítsa belső fejlődését;

66.  hangsúlyozza, hogy az afgán hatóságoknak olyan fenntartható gazdasági modellt kell kialakítaniuk, amelynek középpontjában az újraelosztás elve áll; felszólítja az EU-t, hogy támogassa Afganisztánt a környezeti fejlődésben és az energetikai átállásban, mivel a tiszta és fenntartható energiára vonatkozó rendelkezések kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának felgyorsításához;

67.  hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a kormányzati intézmények nagyobb kapacitással rendelkezzenek kereskedelmi stratégiák és politikák kidolgozására és végrehajtására, az áruk határon átnyúló forgalmának javítására, valamint a termékek minőségének javítására, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

68.  szorgalmazza az uniós székhelyű vállalkozások és az afgán magánszektorban működő vállalkozások közötti kapcsolatok erősítését; a kkv-k fejlesztése szempontjából kedvező feltételek bevezetésére ösztönöz;

69.  támogat és üdvözöl egy olyan, az EU, a tagállamok vagy a nemzetközi közösség bármely tagja által indítandó fejlesztési programot, amely segít a kisvállalkozások tulajdonosainak és az vállalkozóknak eligazodni a jogi költségekkel, a szabályozással és a termelés egyéb olyan akadályaival kapcsolatban, amelyek elriaszthatják a vállalkozásokat a piacra lépéstől és/vagy a piaci növekedéstől;

70.  elismeri, hogy Afganisztán ásványkincsei olyan gazdasági lehetőséget jelentenek, amely bevételt és munkahelyeket teremthet az ország számára; megjegyzi, hogy Kína érdeklődést mutat ezen ásványkincsek, különösen a ritkaföldfémek iránt;

Migráció

71.  elismeri, hogy a migráció folyamatos kihívást jelent Afganisztán számára, ami a szomszédos országok és az uniós tagállamok számára problémákat okoz; aggodalmának ad hangot az elsősorban Pakisztánból és Iránból, és kisebb mértékben Európából visszatérő migránsok minden eddiginél nagyobb száma miatt; elismeri, hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel és a menekültekkel kapcsolatos problémák az afganisztáni lázadó csoportok erőszakos fenyegetésének, valamint gazdasági és környezeti tényezőknek tudhatók be; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a nemzetközi közösségnek a tömeges migráció kiváltó okainak megelőzésére kell törekednie; üdvözli a visszatérések kezelésére irányuló afgán nemzeti stratégiát; aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy az afgán hatóságok nem rendelkeznek a jelenlegi visszatérőket segítő állandó integrációs politikákkal; meggyőződése, hogy a visszatérők – különösen a gyermekek, akik számára garantálni kell az alap- és középfokú oktatáshoz való hozzáférést – megfelelő reintegrációja alapvető fontosságú az ország stabilitása érdekében, csakúgy, mint annak biztosítása, hogy a visszatérésre kötelezett személyeket a visszatérési eljárások során ne érje erőszak vagy kényszer;

72.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint 5,5 millió embernek van szüksége humanitárius segélye Afganisztánban, beleértve a konfliktus vagy aszály következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, és hangsúlyozza, hogy az aszály következtében több mint 250 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására az ország északi és nyugati részén; megjegyzi, hogy a humanitárius reagálási terv csak 33,5%-os finanszírozásban részesül, és ezért sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a legfontosabb humanitárius kihívások és emberi szükségletek kezelése érdekében, és fordítsanak különös figyelmet a kiszolgáltatott emberekre, köztük a nehezen elérhető területeken élőkre;

73.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás 28. cikkének (4) bekezdése ellenére, amely megállapítja, hogy a feleknek visszafogadási megállapodást kell kötniük, nem sikerült hivatalos megállapodást kötni, csupán egy nem hivatalos megállapodás, a közös migrációügyi koncepció született; fontosnak tartja, hogy a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében minden visszafogadási megállapodást hivatalossá kell tenni; sajnálja, hogy hiányzik a parlamenti felügyelet és a demokratikus ellenőrzés a közös migrációügyi koncepció megkötése tekintetében, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytassanak folyamatos párbeszédet az érintett szereplőkkel annak érdekében, hogy fenntartható megoldást találjanak az afgán menekültek regionális dimenziójú problémájára;

74.  sajnálatosnak tartja az Afganisztánból Nyugatra irányuló migrációs hullámot, különösen a képzettek és a fiatalok elvándorlását az országban uralkodó kilátástalanság elől; felhívja a figyelmet az EU által az afgán emigránsok részére Pakisztánban és Iránban folyósított támogatásra; felszólítja ezeket az országokat, hogy ne toloncolják ki ezeket a személyeket, mert az súlyos következményekkel járna Afganisztán stabilitására és gazdaságára nézve; felszólít arra, hogy a menekültek otthonukba való visszatérése biztonságosan, rendezetten és önkéntes alapon történjen;

75.  elismeréssel adózik az Európai Bizottságnak azért a 2016-ban létrehozott jelentős projektért, amelynek célja az Afganisztánba, Bangladesbe és Pakisztánba visszatérő migránsok újbóli beilleszkedésének elősegítése, és amelynek keretében 72 millió eurót különítettek el Afganisztán számára a 2016 és 2020 közötti időszakra;

76.  hangsúlyozza, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós fejlesztési támogatást nem szabad kizárólag a migrációs és határigazgatási célok szempontjából nézni, és úgy véli, hogy a fejlesztési támogatásnak hatékonyan kell kezelnie a migráció kiváltó okait;

Ágazati együttműködés

77.  sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó stratégiákat minden egyes ágazatra vonatkozóan, hogy az Afganisztánnal folytatott együttműködés valamennyi területén biztosítsa a széles körű fejlődést;

78.  kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket a kapacitásépítés, a közigazgatás és a közszolgálat reformja terén szerzett uniós tapasztalatok felhasználása érdekében; hangsúlyozza, hogy az adózás területén sürgősen javítani kell az irányítást; felszólít a civil társadalmi szervezetek támogatására, különböző etnikai, vallási, társadalmi vagy politikai hátterük teljes körű tiszteletben tartása mellett;

79.  hangsúlyozza, hogy az afgán népesség bevételének 50%-át és a GDP negyedét a mezőgazdaság adja; megállapítja, hogy az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2014 és 2020 között 1,4 milliárd EUR összeget költ a vidéki területeken végrehajtandó fejlesztési projektekre; megállapítja továbbá, hogy ezeknek a projekteknek kulcsszerepük van abban, hogy a mezőgazdasági termelők ne térjenek vissza a feketegazdaságba;

80.  megállapítja, hogy az afgán népesség 80%-a önellátó mezőgazdasági termelést folytat a mezőgazdaságnak nem kedvező környezetben, és fejletlen öntözési módszereket alkalmaz; támogatja az élelmiszerbiztonság garantálására irányuló erőfeszítések fokozását;

81.  aggodalommal veszi tudomásul az Afganisztánt jelenleg sújtó aszályt, amely évtizedek óta a legsúlyosabb, és az embereket, az állatállományt és a mezőgazdaságot egyaránt fenyegeti; aggodalmának ad hangot továbbá a gyakori természeti katasztrófák, például a villámárvizek, földrengések, földcsuszamlások és a kemény telek miatt;

82.  aggodalommal állapítja meg, hogy a mezőgazdasági termékek, például a búza károsodása a lakóhely elhagyásához, szegénységhez, éhezéshez és egyes esetekben a feketepiac igénybe vételéhez vezethet, valamint hogy hárommillió embert nagyon súlyosan fenyeget az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának és a megélhetésük elvesztésének veszélye;

83.  elismeri, hogy ha az élelmiszergyártási értékláncnak a jelenleginél több fázisa kerülne vissza Afganisztánba, akkor növekedne a családok jövedelme és az élelmezésbiztonság, csökkenne az élelmiszerek költsége, és további munkahelyek jönnének létre;

84.  arra ösztönzi az EU-t, hogy folytassa az afganisztáni egészségügyi ellátás javítására irányuló erőfeszítéseit, és kiemeli annak fontosságát, hogy mindenki hozzájusson a védőoltásokhoz, különösen a betegségekre fogékonyabb csoportok, például a gyermekek;

85.  üdvözli, hogy az elsődleges egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés 9%-ról több mint 57%-ra emelkedett, és a várható élettartam 44 évről 60 évre nőtt, valamint hogy ezeket az eredményeket az EU-tól, a tagállamoktól és a nemzetközi közösségtől származó hozzájárulások tették lehetővé; elismeri, hogy mindezen eredmények dacára még többet kell tenni a várható élettartam növelése, illetve a szülő nők és az újszülöttek halálozási arányának csökkentése érdekében;

86.  határozottan elítéli az afgán egészségügyi rendszer korrupt gyakorlatait, például az illegális gyógyszerek behozatalát, és sürgeti az EU-t, hogy továbbra is gyakoroljon nyomást az afgán kormányra abból a célból, hogy lépjen fel határozottabban az ilyen korrupt gyakorlatok megakadályozása érdekében;

87.  ismételten leszögezi, hogy szakképzett egészségügyi dolgozókra van szükség Afganisztánban, és arra ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is küldjenek egészségügyi szakembereket Afganisztánba a helyi orvosok és egészségügyi dolgozók kiképzésére;

88.  megállapítja, hogy az emberkereskedelem és a migránsok csempészése mindkét fél számára, de különösen az afgán társadalom számára káros; felszólít a már meglévő megállapodások gyors végrehajtására, többek között az információcsere tekintetében, az instabilitást és az intézmények gyengeségét kihasználó transznacionális bűnözői hálózatok felszámolása érdekében;

A partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás végrehajtása

89.  üdvözli a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodást mint az EU és Afganisztán közötti első szerződéses kapcsolatot;

90.  megállapítja, hogy CAPD számos területen megteremti az alapot a kapcsolatok fejlesztéséhez, úgymint a jogállamiság, az egészségügy, a vidékfejlesztés, az oktatás, a tudomány és a technológia, a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés és a kábítószerek, a migráció, a nukleáris biztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és az éghajlatváltozás terén;

91.  üdvözli a közös együttműködési szervek végrehajtási szinten történő létrehozását, kiemelve a politikai kérdésekről, többek között az emberi jogokról, különösen a nők és gyermekek jogairól folytatott rendszeres párbeszéd fontosságát, amelyek e megállapodás lényeges elemeit képezik, és amely párbeszéd a kihívások kezelésére és a szorosabb partneri viszony kialakítására is lehetőséget ad;

92.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás nem rendelkezik a végrehajtás közös parlamenti ellenőrzéséről; támogatja az Európai Parlament, a tagállamok parlamentjei és az afgán parlament partnerségi és fejlesztési együttműködési program végrehajtásának nyomon követésében betöltött szerepét;

93.  tudomásul veszi, hogy 2017 szeptemberétől az EU afganisztáni különleges képviselőjét különmegbízott váltotta fel, az EKSZ struktúrájába illeszkedve;

94.  sajnálja, hogy a Tanács úgy határozott, hogy a Parlament jóváhagyását igénylő területeken ideiglenes alkalmazásról szóló határozatot hoz, nevezetesen a kereskedelmi és beruházási ügyekben való együttműködésről szóló fejezetet, amely az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahelyett, hogy még a folyamat korai szakaszában, e lépés meghozatala előtt kérte volna a ratifikációt; úgy ítéli meg, hogy ez a határozat ellentmond az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvének, és aláássa a Parlament jogait és felelősségeit;

o
o   o

95.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU afganisztáni különmegbízottjának, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 67., 2017.3.14., 3. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0169.
(3) HL C 65., 2016.2.19., 133. o.
(4) HL C 169. E, 2012.6.15., 108. o.
(5) HL C 168. E, 2013.6.14., 55. o..
(6) HL C 378., 2017.11.9., 73. o.
(7) HL C 349., 2017.10.17., 41. o.
(8) HL C 366., 2017.10.27., 129. o.
(9) HL C 66., 2018.2.21., 17. o.
(10) HL C 298., 2018.8.23., 39. o.
(11) HL C 337., 2018.9.20., 48. o.
(12) HL C 369., 2018.10.11., 85. o.
(13) A 2011. november 10-i tanácsi határozatok (16146/11 és 16147/11).
(14) Az afganisztáni biztonsági helyzettel kapcsolatos, származási országokról szóló EASO-jelentés – Frissítés, 2018. május, https://coi.easo.europa.eu/administration/easo/PLib/Afghanistan-security_situation_2018.pdf
(15) Az USA Afganisztán újjáépítéséért felelős különleges főfelügyelőjének (SIGAR) az Egyesült Államok Kongresszusához intézett negyedéves jelentése, 2018. október 30., https://www.sigar.mil/pdf/quarterlyreports/2018-10-30qr.pdf
(16) https://www.unodc.org/unodc/en/frontpage/2018/May/last-years-record-opium-production-in-afghanistan-threatens-sustainable-development--latest-survey-reveals.html

Utolsó frissítés: 2019. március 19.Jogi nyilatkozat