Index 
Elfogadott szövegek
2019. február 13., Szerda - Strasbourg 
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ***I
 A jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítése ***I
 A követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jog ***I
 Az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a „Periklész IV program”) a 2021–2027 közötti időszakra ***I
 Az EU–Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás ***
 Az EU–Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás (állásfoglalás)
 Az EU–Szingapúr közötti beruházásvédelmi megállapodás ***
 Az EU–Szingapúr közötti beruházásvédelmi megállapodás (állásfoglalás)
 Az EU–Szingapúr közötti partnerségi és együttműködési megállapodás ***
 Az EU–Szingapúr közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (állásfoglalás)
 A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés ***
 2018. évi jelentés Bosznia-Hercegovináról
 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések és pénzügyi szabályok ***I
 Jogérvényesülés program ***I
 Az Európa jövőjéről szóló vita állása
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a földrajzi megoszlási szintek
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség alkalmazása elhalasztott kezdőnapjainak későbbre időzítését szolgáló, az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a bizonyos ügylettípusokra vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazott kockázatkezelési eljárások szerződő felek általi alkalmazási lehetőségének végét meghatározó időpont
 A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai között együttműködés ***I
 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése ***I
 A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti árufuvarozási összeköttetést biztosító közös szabályok ***I
 A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályok ***I
 A légi közlekedés biztonsága, tekintettel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésére ***I
 GATS: a Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország Európai Unióhoz való csatlakozása következtében szükségessé vált kompenzációs kiigazítások ***
 A transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedések ***I
 Gépjármű-felelősségbiztosítás ***I
 Visszalépés a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség területén az Európai Unióban
 A női daganatos megbetegedések és az ezekhez köthető komorbiditások elleni fellépés szakpolitikai kihívásai és stratégiái
 A kannabisz gyógyászati célokra való használata
 A Petíciós Bizottság 2018. évi tanácskozásai

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ***I
PDF 237kWORD 72k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2018)0499 – C8-0313/2018 – 2018/0263(COD))
P8_TA-PROV(2019)0084A8-0037/2019

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0499),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0313/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0037/2019),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatbeli álláspontját egyetértve a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított javaslatával;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. február 13-án került elfogadásra az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

P8_TC1-COD(2018)0263


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A 768/2005/EK tanácsi rendeletet(5) több alkalommal jelentősen módosították(6). A rendeletet az áttekinthetőség és észszerűség érdekében célszerű kodifikálni.

(2)  Az 1380/2013/EU európa parlamenti és tanácsi rendelet(7) a tagállamok számára előírja a hatékony ellenőrzés, felügyelet és a közös halászati politika szabályai alkalmazásának biztosítását, valamint ennek érdekében az egymás közötti és harmadik országokkal való együttműködést.

(3)  E kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamoknak össze kell hangolniuk a szárazföldi felségterületükön belüli és az uniós és a nemzetközi vizeken folytatott ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeiket, a nemzetközi joggal, és különösen az Uniónak a regionális halászati szervezetek keretében és harmadik országokkal kötött megállapodások értelmében felmerülő kötelezettségeivel összhangban.

(4)  Szárazföldi felügyelet előírása nélkül egy felügyeleti rendszer sem lehet költséghatékony. Ez az oka annak, hogy a közös alkalmazási terveknek ki kell terjedniük a szárazföldi felségterületre.

(5)  Az ilyen együttműködésnek az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek operatív koordinációja révén hozzá kell járulnia az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásához, és egyenlő feltételeket kell biztosítania a halászati ágazatnak, amely részt vesz ezen erőforrások kiaknázásában, ezzel csökkentve a verseny torzulását.

(6)  A hatékony halászati ellenőrzés és felügyelet elengedhetetlen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben.

(7)  A tagállamoknak az 1380/2013/EU rendelet szerinti felelősségének sérelme nélkül, szükség van egy technikai és igazgatási uniós szervre, amely a halászati ellenőrzés és felügyelet tekintetében felel a tagállamok közötti együttműködésért és koordinációért.

(8)  Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak (a továbbiakban: a Hivatal) tudnia kell támogatni a közös halászati politika ellenőrző rendszerének egységes végrehajtását, biztosítani az operatív együttműködés megszervezését, segítséget nyújtani a tagállamok számára, valamint válságstábot létrehozni, ha úgy látja, hogy a közös halászati politikát súlyos kockázat fenyegeti. Továbbá tudnia kell gondoskodni a maga számára szükséges eszközökről a közös alkalmazási tervek végrehajtásához, valamint az EU integrált tengerpolitikájának végrehajtásában való közreműködéséhez.

(9)  Szükséges, hogy a Bizottság kérésére a Hivatal segítséget tudjon nyújtani az Uniónak és a tagállamoknak a harmadik országokkal és regionális halászati szervezetekkel, vagy mindkettővel fenntartott kapcsolatukban, és együttműködjön az illetékes hatóságaikkal az Unió nemzetközi kötelezettségei keretében.

(10)  Ezenfelül az uniós felügyeleti eljárások hatékony alkalmazásának eléréséhez további munkára van szükség. A Hivatal idővel a halászati ellenőrzés és felügyelet számára a tudományos és technikai támogatás referenciaforrásává válhat.

(11)  A közös halászati politika céljainak elérése érdekében, amely a fenntartható fejlődés összefüggésében az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásának biztosítása, az Unió intézkedéseket fogad el az élő vízi erőforrások védelmére, kezelésére és kiaknázására vonatkozóan.

(12)  Ezen intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak arra alkalmas ellenőrzési és végrehajtási eszközöket szükséges alkalmazniuk. Az ellenőrzés és végrehajtás hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében helyénvaló, hogy a Bizottság – az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és az érintett tagállamokkal egyetértésben – egyedi ellenőrzési és felügyeleti programokat fogadjon el.

(13)  A Hivatalnak a tagállamok közötti operatív együttműködés koordinációját közös alkalmazási tervek alapján kell végeznie, amelyek megszervezik az érintett tagállamok rendelkezésre álló ellenőrzési és felügyeleti eszközeinek felhasználását, hogy ezáltal megvalósíthatóvá váljanak az ellenőrzési és felügyeleti programok. A tagállamok által vállalt halászati ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeket az ilyen programok alapján végzett ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekre vonatkozó közös kritériumok, prioritások, teljesítményszintek és eljárások szerint kell végrehajtani.

(14)  Az ellenőrzési és felügyeleti program elfogadása kötelezi a tagállamokat a program végrehajtásához szükséges erőforrások hatékony biztosítására. A tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Hivatalt arról, hogy milyen ellenőrzési és felügyeleti eszközökkel szándékoznak végrehajtani a programot. A közös alkalmazási tervek nem határozhatnak meg további kötelezettségeket az ellenőrzésre, felügyeletre és végrehajtásra, illetve az ebben az összefüggésben szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkozóan.

(15)  A Hivatal csak abban az esetben készít közös alkalmazási tervet, amennyiben azt a munkaprogram előírja.

(16)  A munkaprogramot az igazgatási tanácsnak el kell fogadnia, amely biztosítja a kielégítő konszenzus elérését, beleértve a munkaprogramban a Hivatal számára előirányzott feladatok és a Hivatal rendelkezésére álló erőforrások összeegyeztetését, a tagállamok által nyújtott információk alapján.

(17)  A ügyvezető igazgató legfőbb feladata, hogy a tanács tagjaival és a tagállamokkal folytatott konzultációk során biztosítsa, hogy a munkaprogram adott évre meghatározott célkitűzéseihez elegendő mennyiségű, a tagállamok által a Hivatal számára a munkaprogram teljesítése érdekében rendelkezésre bocsátott erőforrás párosuljon.

(18)  A ügyvezető igazgatónak különösen feladata, hogy részleteiben kidolgozott alkalmazási terveket készítsen a tagállamok által közölt, az egyedi ellenőrzési és felügyeleti programok teljesítését szolgáló erőforrásokat felhasználva, a közös alkalmazási terv alapjául szolgáló egyes ellenőrzési és felügyeleti programok szabályait és céljait, továbbá egyéb megfelelő – például az uniós ellenőrökre vonatkozó – szabályokat tiszteletben tartva.

(19)  Ebben az összefüggésben szükséges, hogy az ügyvezető igazgató oly módon irányítsa az ütemezést, hogy a tagállamoknak elegendő időt biztosítson észrevételeik megtételére, építve azok operatív szakértelmére, a Hivatal munkaprogramja és e rendelet által előírt időkorlátok keretein belül maradva. Az ügyvezető igazgatónak figyelembe kell vennie a tagállamoknak az egyes tervek által érintett halászterületekre vonatkozó érdekeit. A közös ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek hatékony és időben történő összehangolásának biztosítása érdekében szükség van egy olyan eljárásra, amely lehetővé teszi a tervek elfogadását abban az esetben, amikor az érintett tagállamok nem tudnak megállapodni.

(20)  Az uniós vizeken kívüli vizekre vonatkozó közös alkalmazási tervek elkészítésére és elfogadására alkalmazott eljárásnak hasonlónak kell lennie az uniós vizekre alkalmazott eljáráshoz. Ezen közös alkalmazási tervek alapjául az ellenőrzésre és felügyeletre vonatkozó, az Unióra nézve kötelező nemzetközi kötelezettségek érvényre juttatását célzó nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti program szolgál.

(21)  Az érintett tagállamok a közös alkalmazási tervek végrehajtása érdekében egyesítik és alkalmazzák ellenőrzési és felügyeleti eszközeiket, amelyeket e tervek végrehajtására szántak. A Hivatalnak fel kell mérnie, hogy a rendelkezésre álló ellenőrzési és felügyeleti eszközök elegendőek-e, és indokolt esetben, ha az eszközök nem elegendőek az ellenőrzési és felügyeleti program szerinti feladatok végrehajtásához, értesíti erről az érintett tagállamokat és a Bizottságot.

(22)  A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeiket, különösen az 1380/2013/EU rendelet alapján elfogadott egyedi ellenőrzési és felügyeleti programok értelmében, a Hivatalt azonban nem kell hatáskörrel felruházniarra vonatkozóan, hogy a közös alkalmazási terveken keresztül további kötelezettségeket írjon elő, vagy a tagállamokkal szemben szankciókat alkalmazzon.

(23)  A Hivatal időszakosan felülvizsgálja a közös alkalmazási tervek hatékonyságát.

(24)  Helyénvaló biztosítani annak lehetőségét, hogy a közös alkalmazási tervek elfogadására és jóváhagyására egyedi végrehajtási szabályokat lehessen elfogadni. Hasznos lehet e lehetőséget kihasználni, miután az Hivatal megkezdi működését és amennyiben a ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy e szabályokat uniós jogban kell megállapítani.

(25)  A Hivatal jogosult – kérésre –szerződéses szolgáltatásokat nyújtani a közös alkalmazáshozaz érintett tagállamok által használandó ellenőrzési és felügyeleti eszközök vonatkozásában.

(26)  A Bizottság, a tagállamok és a Hivatal egy információs hálózaton keresztül kicserélik az ellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatos, vonatkozó információkat, hogy ezáltal biztosítsák a Hivatal feladatainak végrehajtását.

(27)  A Hivatal jogállása és felépítése megfelel az elérendő célok jellegének, és lehetővé teszi, hogy a Hivatal feladatait a tagállamokkal és a Bizottsággal való szoros együttműködésben végezze. Következésképpen, a Hivatalnak jogi, pénzügyi és igazgatási autonómiát kell biztosítani, ugyanakkor szoros kapcsolatot kell fenntartania az uniós intézményekkel és a tagállamokkal. Ebből a célból szükségszerű és helyénvaló, hogy a Hivatal jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv legyen, amely az e rendelet által ráruházott hatásköröket gyakorolja.

(28)  A Hivatal szerződéses felelőssége tekintetében, amely a Hivatal által kötött szerződésekre alkalmazandó jog hatálya alá tartozik, az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal, az adott szerződésben foglalt választottbírósági kikötés értelmében. A Bíróság szintén joghatósággal rendelkezik bármely olyan vitában, amely a Hivatal által szerződésen kívüli károkozásért való felelősségéből eredő károk ellentételezésével kapcsolatos, a tagállamok jogában közös, általános alapelvekkel összhangban.

(29)  A Bizottság és a tagállamok képviseltetik magukat az igazgatási tanácsban, amelynek feladata a Hivatal helyes és hatékony működésének biztosítása.

(30)  Mivel a Hivatalnak uniós kötelezettségeket kell ellátnia, és mivel a Bizottság kérésére, az Unió nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően, együtt kell működnie harmadik országokkal és regionális halászati szervezetekkel, helyénvaló, hogy az igazgatási tanács elnökét a Bizottság képviselői közül válasszák.

(31)  Az igazgatási tanács szavazási szabályainak figyelembe kell venniük, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak érdeke fűződik a Hivatal hatékony működéséhez.

(32)  Tanácsadó testületet kell felállítani, amely az ügyvezető igazgatót tanáccsal látja el és biztosítja az érdekeltekkel való szoros együttműködést.

(33)  Helyénvaló előírni, hogy az igazgatási tanács tanácskozásain – szavazati jog nélkül – részt vegyen a tanácsadó testület egy tagja is.

(34)  Rendelkezni kell a Hivatal ügyvezető igazgatójának kinevezéséről és felmentéséről, illetve a feladatai gyakorlása tekintetében irányadó szabályokról.

(35)  A Hivatal átlátható működésének elősegítése céljából az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(8) korlátozások nélkül kell alkalmazni a Hivatalra.

(36)  Az egyének magánéletének védelme érdekében az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(9) kell e rendelet tekintetében alkalmazni.

(37)  A Hivatal működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell számára biztosítani, amelynek bevétele egyrészt az Unió hozzájárulásából, másrészt a Hivatal által nyújtott szerződéses szolgáltatásokból származik. Az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni az uniós hozzájárulás és az Európai Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi.

(38)  A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdése érdekében az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(10) kapcsolódó, 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) rendelkezéseit korlátozások nélkül kell alkalmazni a Hivatalra.

(39)  Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(12) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

CÉL ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Cél

Ez a rendelet az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (a továbbiakban: a Hivatal) rendelkezik, amelynek célja a tagállamok által folytatott halászati ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek operatív koordinációjának megszervezése, valamint a tagállamok közötti együttműködés támogatása, hogy azok megfelelhessenek a közös halászati politika szabályainak, e szabályok hatékony és egységes alkalmazása érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „ellenőrzés és felügyelet”: azok az intézkedések, amelyeket a tagállamok tesznek, különösen az 1224/2009 tanácsi rendelet(13) 5., 11., 71., 91. és 117. cikke valamint VII. címe értelmében a közös halászati politika hatálya alá tartozó halászati tevékenységek ellenőrzése és felügyelete céljából, beleértve a megfigyelési és monitoring tevékenységeket, mint például a műholdas hajó-megfigyelési és megfigyelő rendszerek;

b)  „ellenőrzési és felügyeleti eszközök”: a tagállamok által ellenőrzés és felügyelet céljára alkalmazott megfigyelőhajók, -repülőgépek, -járművek és egyéb anyagi források, valamint ellenőrök, megfigyelők és egyéb emberi erőforrások;

c)  „közös alkalmazási terv”: a rendelkezésre álló ellenőrzési és felügyeleti eszközök alkalmazására vonatkozó operatív intézkedéseket tartalmazó terv;

d)  „nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti program”: az Unió ellenőrzésre és felügyeletre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek végrehajtására vonatkozó program, amely megállapítja az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekre vonatkozó célokat, közös prioritásokat és eljárásokat;

e)  „egyedi ellenőrzési és felügyeleti program”: az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének megfelelően megállapított ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekre vonatkozó célokat, közös prioritásokat és eljárásokat meghatározó program;

f)  „halászat”: az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott halászati tevékenység;

g)  „uniós ellenőrök”: az 1224/2009/EK rendelet 79. cikkében említett jegyzékben szereplő ellenőrök.

II. FEJEZET

A HIVATAL KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI ÉS FELADATAI

3. cikk

Kötelezettségvállalások

A Hivatal kötelezettségvállalásai a következők:

a)  koordinálja az Unió ellenőrzési és felügyeleti kötelezettségeihez kapcsolódó, tagállamok által végzett ellenőrzést és felügyeletet;

b)  koordinálja az érintett tagállamok által egyesített nemzeti ellenőrzési és felügyeleti eszközök alkalmazását e rendelettel összhangban;

c)  segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy információkat szolgáltassanak a Bizottságnak és harmadik feleknek a halászati és az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekről;

d)  hatáskörén belül segítséget nyújt a tagállamoknak a közös halászati politika szabályai szerinti feladataik és kötelezettségeik végrehajtásában;

e)  segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a közös halászati politika uniós alkalmazásának harmonizációjában;

f)  hozzájárul a tagállamok és a Bizottság ellenőrzési és felügyeleti technikák kutatására és fejlesztésére irányuló munkájához;

g)  hozzájárul az ellenőrképzés és a tapasztalatcsere tagállamok közötti összehangolásához;

h)  összehangolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan („IUU”) halászat elleni harc jegyében folytatott tevékenységeket az uniós szabályoknak megfelelően;

i)  elősegíti a közös halászati politika ellenőrző rendszerének egységes végrehajtását, ami különösen az alábbiakat foglalja magában:

–  az egyedi ellenőrzési és felügyeleti programok, az IUU halászat ellenőrzésére irányuló programok és a nemzetközi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása érdekében a tagállamok által folytatott ellenőrzési tevékenységek operatív koordinációjának megszervezése,

–  a Hivatal feladatainak a 19. cikkel összhangban történő ellátásához szükséges ellenőrzések;

j)  együttműködik az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(14) létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(15) létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel – a saját megbízatásuk keretein belül – annak érdekében, hogy szolgáltatások, információk, felszerelések és képzések nyújtásával, valamint többcélú műveletek koordinálásával az e rendelet 8. cikkében foglaltaknak megfelelően támogassa a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságokat.

4. cikk

Az Unió ellenőrzésre és felügyeletre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeihez kapcsolódó feladatok

(1)  A Hivatal a Bizottság kérésére:

a)  segítséget nyújt az Unió és a tagállamok számára harmadik országokkal, illetve azon nemzetközi regionális halászati szervezetekkel fenntartott kapcsolatuk tekintetében, amelynek az Unió tagja;

b)  együttműködik a nemzetközi regionális halászati szervezetek illetékes hatóságaival a Közösség ellenőrzési és felügyeleti kötelezettségei tekintetében, az ilyen szervekkel kötött munkaszerződések keretében.

(2)  A Hivatal a Bizottság kérésére együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival az Unió és az ilyen harmadik országok közötti megállapodások keretében végrehajtott ellenőrzéshez és felügyelethez kapcsolódó ügyekben.

(3)  Hatáskörén belül a Hivatal végrehajthat feladatokat a tagállamok nevében olyan nemzetközi halászati megállapodások értelmében, amelyeknek az Unió szerződő fele.

5. cikk

Az operatív koordinációhoz kapcsolódó feladatok

(1)  A Hivatal által végzett operatív koordináció a közös halászati politika hatálya alá tartozó valamennyi tevékenység ellenőrzésére kiterjed.

(2)  A Hivatal az operatív koordináció céljából közös alkalmazási terveket dolgoz ki, és a III. fejezettel összhangban megszervezi a tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységének operatív koordinációját.

(3)  A Hivatal a tagállamok fokozottabb operatív koordinációjának céljából az érintett tagállamokkal együtt operatív terveket dolgozhat ki, és koordinálhatja azok végrehajtását.

6. cikk

Szerződéses szolgáltatások biztosítása a tagállamok számára

A Hivatal a tagállamok számára – saját kérésükre – az uniós és/vagy nemzetközi vizeken folytatott halászatra vonatkozó kötelezettségeikkel kapcsolatos ellenőrzésre és felügyeletre vonatkozóan szerződéses szolgáltatásokat nyújthat, beleértve ellenőrző és felügyeleti platformok bérbeadását, működtetését és személyzettel való ellátását, valamint megfigyelők biztosítását az érintett tagállamok által végrehajtott közös műveletekhez.

7. cikk

Segítségnyújtás a Bizottság és a tagállamok számára

A Hivatal segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak azzal a céllal, hogy biztosítsa a közös halászati politika szabályai alapján – az IUU halászat elleni küzdelmet is beleértve – és a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatokból rájuk háruló kötelezettségek magas színvonalú, egységes és hatékony teljesítését. A Hivatal különösen:

a)  létrehoz és kidolgoz egy alaptantervet a tagállamok halászati felügyelőségei oktatóinak képzéséhez, és további képzési kurzusokat és szemináriumokat biztosít az említett tisztviselők és az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységben részt vevő egyéb személyzet számára;

b)  létrehoz és kidolgoz egy alaptantervet az uniós ellenőrök első küldetés előtti képzéséhez, és e tisztviselők számára rendszeresen biztosít további, aktualizált képzési kurzusokat és szemináriumokat;

c)  a tagállamok kérése alapján elvégzi a tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeihez kapcsolódó eszközök és szolgáltatások együttes beszerzését, továbbá a közös kísérleti projektek tagállamok általi végrehajtásának előkészítését és koordinálását;

d)  közös operatív eljárásokat alakít ki a két vagy több tagállam által végzett közös ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekre vonatkozóan;

e)  kritériumokat dolgoz ki az ellenőrzési és felügyeleti eszközöknek a tagállamok, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti cseréje tekintetében, illetve az ilyen eszközök tagállamok általi rendelkezésre bocsátására vonatkozóan;

f)  a halászati adatok alapján a fogásokra, a kirakodásokra és a halászati erőkifejtésre, illetve a be nem jelentett kirakodásokra vonatkozóan kockázatelemzést végez, többek között a fogásokra és a behozatalra vonatkozó adatoknak a kivitelre és a nemzeti fogyasztásra vonatkozó adatokkal való összehasonlítása révén;

g)  a Bizottság vagy a tagállamok megkeresésére közös ellenőrzési módszereket és eljárásokat dolgoz ki;

h)  kérésre segíti a tagállamokat abban, hogy megfeleljenek saját uniós és nemzetközi kötelezettségeiknek, beleértve az IUU halászat elleni küzdelmet, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében fennálló kötelezettségeknek;

i)  hatáskörén belül ösztönzi és koordinálja az egységes kockázatkezelési módszerek kidolgozását;

j)  koordinálja és ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést és az 1224/2009/EK rendeletben előírt mintavételi tervek kidolgozására vonatkozó közös előírásokat.

8. cikk

Európai együttműködés a parti őrségi feladatok ellátásában

(1)  A Hivatal az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel együttműködve támogatja a nemzeti hatóságokat a parti őrségi feladatok nemzeti, uniós és adott esetben nemzetközi szinten történő elvégzésében az alábbiak révén:

a)  a hajózási adatszolgáltatási rendszerekben és az említett ügynökségek, illetve a Hivatal által üzemeltetett vagy az általuk hozzáférhető más információs rendszerekben rendelkezésre álló információk megosztása, összevonása és elemzése az említett ügynökségekre, illetve a Hivatalra vonatkozó jogalapokkal összhangban és a tagállamok adatok feletti rendelkezési jogának sérelme nélkül;

b)  a legkorszerűbb technológián alapuló felügyeleti és kommunikációs szolgáltatások nyújtása, ideértve a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrát és a bármilyen platformra telepített érzékelőket is;

c)  kapacitásépítés iránymutatások és ajánlások kidolgozása és bevált gyakorlatok megállapítása, valamint a személyzet képzésének és cseréjének biztosítása révén;

d)  a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos információcsere és együttműködés fokozása, többek között a tengerészeti területen fennálló műveleti kihívások és felmerülő kockázatok elemzése révén;

e)  kapacitások megosztása többcélú műveletek tervezése és végrehajtása révén, valamint az eszközök és más kapacitások megosztása által, amennyiben ezeket a tevékenységeket az említett ügynökségek, illetve a Hivatal koordinálják és azokhoz az érintett tagállamok illetékes hatóságai hozzájárultak.

(2)  A Hivatal és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, valamint és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség között a parti őrségi feladatok terén folytatott együttműködés pontos módjait munkamegállapodás keretében kell meghatározni megbízatásukkal és az ügynökségekre, illetve a Hivatalra vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban. E megállapodást jóvá kell hagynia a Hivatal igazgatási tanácsának, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség igazgatótanácsának és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség igazgatási tanácsának.

(3)  A Bizottság a tagállamokkal, a Hivatallal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel szoros együttműködésben hozzáférhetővé tesz egy gyakorlati kézikönyvet a parti őrségi feladatok ellátásában való európai együttműködésről. Az említett kézikönyv információcserére vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmaz. A Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

III. FEJEZET

OPERATÍV KOORDINÁCIÓ

9. cikk

Az Unió ellenőrzési és felügyeleti kötelezettségeinek végrehajtása

(1)  A Hivatal a Bizottság kérésére nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti programok alapján összehangolja a tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeit közös alkalmazási tervek kidolgozásával.

(2)  A Hivatal megvásárolhatja, kölcsönözheti vagy bérelheti az (1) bekezdésben említett közös alkalmazási tervek végrehajtásához szükséges eszközöket.

10. cikk

Az egyedi ellenőrzési és felügyeleti programok végrehajtása

(1)  A Hivatal közös alkalmazási tervek segítségével összehangolja az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkével összhangban létrehozott egyedi ellenőrzési és felügyeleti programok végrehajtását.

(2)  A Hivatal megvásárolhatja, kölcsönözheti vagy bérelheti az (1) bekezdésben említett közös alkalmazási tervek végrehajtásához szükséges eszközöket.

11. cikk

A közös alkalmazási tervek tartalma

Valamennyi közös alkalmazási terv:

a)  teljesíti a vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti program követelményeit;

b)  alkalmazza a Bizottság által az ellenőrzési és felügyeleti programokban meghatározott kritériumokat, teljesítményszinteket, prioritásokat és közös felügyeleti eljárásokat;

c)  arra törekszik, hogy a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban közölt meglévő nemzeti ellenőrzési és felügyeleti eszközöket az igényekhez illessze, és azok alkalmazását megszervezze;

d)  megszervezi az emberi és anyagi erőforrások felhasználását, tekintettel azokra az időszakokra és övezetekre, amikor, illetve ahol ezeket alkalmazzák, beleértve a több tagállamból érkező uniós ellenőrök csoportjainak működését;

e)  figyelembe veszi az érintett tagállamok más közös alkalmazási tervekre vonatkozó már meglévő kötelezettségeit, illetve egyedi regionális vagy helyi kötöttségeit;

f)  meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett egy tagállam ellenőrzési és felügyeleti eszközeivel egy másik tagállam felségterülete és joghatósága alá tartozó vizekre léphet.

12. cikk

Értesítés az ellenőrzési és felügyeleti eszközökről

(1)  A tagállamoknak minden év október 15-e előtt értesíteniük kell a Hivatalt a következő évi ellenőrzési és felügyeleti célokra rendelkezésükre álló ellenőrzési és felügyeleti eszközökről.

(2)  Minden egyes tagállamnak az adott program létrehozásáról szóló döntésről való értesítését követő 1 hónapon belül értesítenie kell a Hivatalt arról, hogy milyen eszközökkel szándékozik elvégezni a rá vonatkozó nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti programot, illetve az egyedi ellenőrzési és felügyeleti programot.

13. cikk

A közös alkalmazási tervek elfogadására vonatkozó eljárás

(1)  A 12. cikk (2) bekezdésében előírt értesítések alapján, és az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül a Hivatal ügyvezető igazgatója az érintett tagállamokkal egyeztetve elkészíti a közös alkalmazási terv tervezetét.

(2)  A közös alkalmazási terv tervezete meghatározza azon ellenőrzési és felügyeleti eszközöket, amelyeket az ellenőrzési és felügyeleti program – amelyre a terv vonatkozik – végrehajtása érdekében egyesíteni lehet, a vonatkozó halászterületben érintett tagállamok érdekeltségei alapján.

A tagállamok egyes halászterületekben való érdekeltségét az alábbi kritériumok alapján kell felmérni, amely kritériumok viszonylagos súlyozása az egyes tervek konkrét sajátosságaitól függ:

a)  a tagállam felségterülete vagy joghatósága alá tartozó, a közös alkalmazási terv által érintett vizek relatív kiterjedése, amennyiben léteznek ilyenek;

b)  a területén adott referencia-időszakon belül kirakodott hal mennyisége, a közös alkalmazási terv hatálya alá tartozó halászterületről származó összes fogás arányában;

c)  a közös alkalmazási terv hatálya alá tartozó halászterületen tevékenykedő, adott tagállam lobogója alatt hajózó uniós halászhajók relatív száma (motorteljesítmény és bruttó űrtartalom alapján), az adott halászterületen tevékenykedő összes hajó arányában;

d)  a tagállam tekintetében megállapított kvóta relatív nagysága, illetve, amennyiben nem állapítottak meg kvótát, a tagállamnak az adott halászterületen egy adott referencia-időszakra vonatkozó fogása.

(3)  Amennyiben a közös alkalmazási terv elkészítésének folyamatában nyilvánvalóvá válik, hogy nincs elegendő ellenőrzési és felügyeleti eszköz a vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti program követelményeinek teljesítéséhez, az ügyvezető igazgató haladéktalanul értesíti az érintett tagállamokat és a Bizottságot.

(4)  A ügyvezető igazgató értesítést küld a közös alkalmazási terv tervezetéről az érintett tagállamoknak és a Bizottságnak. Amennyiben az értesítéstől számított 15 munkanapon belül sem az érintett tagállamok, sem a Bizottság nem emelnek kifogást, az ügyvezető igazgató elfogadja a tervet.

(5)  Amennyiben egy vagy több érintett tagállam, illetve a Bizottság kifogást emel, az ügyvezető igazgató az ügyet a Bizottság elé terjeszti. A Bizottság elvégezheti a terven a szükséges kiigazításokat, és azt az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadhatja.

(6)  A Hivatal – a tagállamokkal konzultálva – évente felülvizsgál minden közös alkalmazási tervet, hogy figyelembe vehessen minden új ellenőrzési és felügyeleti programot, amely az érintett tagállamokra vonatkozik, illetve a Bizottság által az ellenőrzési és felügyeleti programok tekintetében meghatározott bármilyen prioritást.

14. cikk

A közös alkalmazási tervek végrehajtása

(1)  A közös ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeket a közös alkalmazási tervek alapján kell végezni.

(2)  A közös alkalmazási terv által érintett tagállamok:

a)  rendelkezésre bocsátják a közös alkalmazási terv végrehajtására szánt ellenőrzési és felügyeleti eszközöket;

b)  kijelölnek egy nemzeti kapcsolattartó pontot/koordinátort, akit megfelelő hatalommal ruháznak fel ahhoz, hogy megkeresés esetén időben válaszolhasson a Hivatalnak a közös alkalmazási terv végrehajtásához kapcsolódó kérdéseire, és erről a Hivatalt értesítik;

c)  a közös alkalmazási tervvel és a (4) bekezdésben említett követelményekkel összhangban alkalmazzák az egyesített ellenőrzési és felügyeleti eszközöket;

d)  a Hivatal számára online hozzáférést biztosítanak a közös alkalmazási terv végrehajtásához szükséges információkhoz;

e)  együttműködnek a Hivatallal a közös alkalmazási terv végrehajtásában;

f)  biztosítják, hogy az uniós közös alkalmazási terv végrehajtásához kijelölt minden ellenőrzési és felügyeleti eszköz összhangban van a közösségi halászati politika szabályaival.

(3)  A tagállamoknak a 13. cikk alapján létrehozott közös alkalmazási terv keretén belüli kötelezettségei sérelme nélkül, a közös alkalmazási tervhez biztosított ellenőrzési és felügyeleti eszközök parancsnoklása és ellenőrzése az illetékes nemzeti hatóságok felelősségi körébe tartozik, a nemzeti joggal összhangban.

(4)  Az ügyvezető igazgató a 13. cikk alapján elfogadott közös alkalmazási terv végrehajtására vonatkozóan követelményeket határozhat meg. E követelmények a terv keretein belül maradnak.

15. cikk

A közös alkalmazási tervek értékelése

A Hivatal évente értékelést készít az egyes közös alkalmazási tervek hatékonyságáról, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megvizsgálja, hogy fennáll-e annak a kockázata, hogy a halászati tevékenységek nem felelnek meg az alkalmazandó ellenőrzési intézkedéseknek. Az értékeléseket haladéktalanul közölni kell az Európai Parlamenttel, a Bizottsággal és a tagállamokkal.

16. cikk

Az ellenőrzési és felügyeleti programok hatálya alá nem tartozó halászterületek

Két vagy több tagállam kérheti a Hivataltól, hogy koordinálja ellenőrzési és felügyeleti eszközeik alkalmazását egy adott halászterület vagy olyan terület tekintetében, amelyre nem vonatkozik ellenőrzési és felügyeleti program. A koordinációt az érintett tagállamok által megállapodott ellenőrzési és felügyeleti kritériumoknak és prioritásoknak megfelelően kell végezni.

17. cikk

Információs hálózat

(1)  A Bizottság, a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai kicserélik a rendelkezésükre álló vonatkozó információkat az uniós és nemzetközi vizeken folytatott közös ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek tekintetében.

(2)  Minden illetékes nemzeti hatóság, összhangban a vonatkozó uniós jogszabályokkal, intézkedéseket tesz a részére az e cikk (1) bekezdése értelmében átadott információk bizalmas kezelésének biztosítására az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkével összhangban.

18. cikk

Részletes szabályok

Az e fejezet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

Ezek a szabályok különösen a közös alkalmazási terv tervezetének elkészítésére és elfogadására vonatkozó eljárásokat érinthetik.

IV. FEJEZET

A HIVATAL HATÁSKÖRE

19. cikk

A Hivatal tisztviselőinek uniós ellenőrként való kijelölése

A Hivatal tisztviselőit az 1224/2009/EK rendelet 79. cikkével összhangban nemzetközi vizeken uniós ellenőrnek lehet kijelölni.

20. cikk

A Hivatal intézkedései

A Hivatal adott esetben:

a)  összehangolt ellenőrzési előírásokra vonatkozó útmutatókat ad ki;

b)  iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek bemutatják a közös halászati politika ellenőrzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokat – beleértve az ellenőrzést végző tisztviselők képzését – és azokat rendszeresen frissíti;

c)  a Bizottságnak megadja a feladatainak elvégzéséhez szükséges technikai és igazgatási támogatást.

21. cikk

Együttműködés

(1)  A tagállamok és a Bizottság együttműködnek a Hivatallal és segítik a Hivatalt kötelezettségvállalásainak teljesítésében.

(2)  Az egyes tagállamok eltérő jogrendszerére kellő tekintettel, az uniós jogszabályokkal összhangban és a tagállamok legjobb gyakorlatait és az elfogadott nemzetközi előírásokat figyelembe véve a Hivatal elősegíti a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést az összehangolt ellenőrzési előírások kidolgozása terén.

22. cikk

Válságstáb

(1)  A Hivatalt azonnal értesíteni kell, ha a Bizottság a saját kezdeményezésére vagy legalább két tagállam megkeresésére megállapítja, hogy a közös halászati politikát közvetlenül, közvetve vagy potenciálisan súlyos kockázat fenyegeti, amelyet a meglévő eszközökkel nem lehet megelőzni, felszámolni vagy csökkenteni, vagy megfelelő módon kezelni.

(2)  A Bizottság értesítése vagy a saját kezdeményezése alapján eljáró Hivatal haladéktalanul válságstábot hoz létre, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

23. cikk

A válságstáb feladatai

(1)  A Hivatal által létrehozott válságstáb felelős azért, hogy az összes vonatkozó információt begyűjtse és értékelje, továbbá meghatározza, hogy a közös halászati politikát fenyegető kockázat minél hatékonyabb és gyorsabb megelőzéséhez, felszámolásához vagy csökkentéséhez milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.

(2)  A válságstáb igénybe veheti más hatóság vagy személy segítségét, ha annak szakértelmét a szükséghelyzetre adandó hatékony válaszlépés érdekében szükségesnek ítéli.

(3)  A Hivatal a szükséghelyzetre adandó megfelelő és kellő időben történő válaszlépés érdekében biztosítja a szükséges koordinációt.

(4)  A válságstáb adott esetben folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot a felmerülő kockázatokról és a foganatosított intézkedésekről.

24. cikk

Többéves munkaprogram

(1)  A többéves munkaprogram egy ötéves időszakra vonatkozóan intézkedésenként megállapítja a Hivatal átfogó célkitűzéseit, megbízatását, feladatait, teljesítménymutatóit és prioritásait. Tartalmazza az adott ötéves időszakra vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges személyzetpolitikai terv és a várhatóan szükséges költségvetési előirányzatok ismertetését.

(2)  A többéves munkaprogramot a Bizottság által kidolgozott tevékenységalapú irányítási rendszer és módszertan szerint kell előterjeszteni. A munkaprogramot az igazgatási tanácsnak kell elfogadnia.

(3)  A 32. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti munkaprogram a többéves munkaprogramra vonatkozik. Egyértelműen fel kell tüntetni benne, hogy az előző év munkaprogramjához képest hol vannak kiegészítések, változtatások vagy törlések, és milyen előrelépés történt a többéves munkaprogram átfogó célkitűzéseinek és prioritásainak elérésében.

25. cikk

Tengerügyi együttműködés

A Hivatal hozzájárul az EU integrált tengerpolitikájának végrehajtásához, és különösen – az igazgatási tanács jóváhagyását követően – igazgatási megállapodásokat köt más szervekkel az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben. Az ügyvezető igazgató erről már a tárgyalások korai szakaszában tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat.

26. cikk

Részletes szabályok

Az e fejezet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezek a szabályok vonatkozhatnak különösen a szükséghelyzetekre adandó válaszlépésekre vonatkozó tervek elkészítését, a válságstáb felállítását és az alkalmazandó gyakorlati eljárásokat.

V. FEJEZET

BELSŐ FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS

27. cikk

Jogi forma és központi hivatal

(1)  A Hivatal uniós szerv, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)  A Hivatal minden egyes tagállamban az adott tagállam joga értelmében a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. A Hivatal különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, és bírósági eljárásban félként részt vehet.

(3)  A Hivatalt ügyvezető igazgatója képviseli.

(4)  A Hivatal székhelye Vigo, Spanyolország.

28. cikk

Alkalmazottak

(1)  A Hivatal alkalmazottaira az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek – amelyeket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet(16) állapított meg – és az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazásában az Európai Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók. Az igazgatási tanács, egyetértésben a Bizottsággal, elfogadja a szükséges, részletes alkalmazási szabályokat.

(2)  A 39. cikk sérelme nélkül, a Hivatal saját alkalmazottai tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket.

(3)  A Hivatal alkalmazottai a Bizottság által ideiglenesen kijelölt vagy kiküldött tisztviselők és a Hivatal által a feladatai végrehajtásához felvett egyéb alkalmazottak.

A Hivatal ideiglenes jelleggel a tagállamok által kiküldött tisztviselőket is alkalmazhat.

29. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Hivatalra az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

30. cikk

Felelősség

(1)  A Hivatal szerződéses felelőssége tekintetében az adott szerződésre alkalmazandó jog irányadó.

(2)  Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ítélethozatalra a Hivatal által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján.

(3)  Szerződésen kívüli felelősség esetén a Hivatal a jogában közös, általános elvekkel összhangban felel minden általa vagy az alkalmazottai által, feladatuk teljesítése során okozott kárért. A Bíróság joghatósággal rendelkezik minden ilyen kár megtérítéséhez kapcsoló jogvita tekintetében.

(4)  A Hivatal alkalmazottainak a Hivatallal szemben fennálló személyes felelőssége tekintetében a személyzeti szabályzatban vagy az alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések irányadók.

31. cikk

Nyelvek

(1)  A Hivatal tekintetében az 1. tanácsi rendeletben(17) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)  A Hivatal működéséhez szükséges fordítói szolgáltatásokat az Európai Unió Intézményeinek Fordítási Központja végzi.

32. cikk

Az igazgatási tanács létrehozása és hatásköre

(1)  A Hivatal igazgatási tanáccsal rendelkezik.

(2)  Az igazgatási tanács:

a)  a 39. cikk értelmében kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgatót;

b)  minden év április 30-ig elfogadja a Hivatalnak az előző évre vonatkozó általános jelentését, és megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak. A jelentést nyilvánosságra kell hozni;

c)  minden év október 31-ig a Bizottság és a tagállamok véleményének figyelembevételével elfogadja a Hivatal következő évi munkaprogramját, és megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

A munkaprogram tartalmazza a Hivatal prioritásait. Elsőbbséget biztosít a Hivatal ellenőrzési és felügyeleti programokhoz kapcsolódó feladatainak. A munkaprogramot éves uniós költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni. Amennyiben a Bizottság a munkaprogram elfogadásától számított 30 napon belül egyet nem értését fejezi ki a programmal kapcsolatban, az igazgatási tanács újravizsgálja a programot és két hónapon belül, lehetőség szerint módosítva, második olvasatban elfogadja;

d)  a pénzügyi év kezdete előtt elfogadja a Hivatal végleges költségvetését, szükség szerint az uniós hozzájárulás vagy a Hivatal bármely egyéb bevétele szerint kiigazítva;

e)  a 44., 45. és 47. cikkel összhangban végrehajtja a Hivatal költségvetésével kapcsolatos feladatait;

f)  fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett;

g)  megállapítja eljárási szabályzatát, amely előírhatja szükség esetén albizottságok létrehozását az igazgatási tanácsban;

h)  elfogadja a Hivatal feladatainak végrehajtásához szükséges eljárásokat.

33. cikk

Az igazgatási tanács összetétele

(1)  Az igazgatási tanács a tagállamok képviselőiből és a Bizottság hat képviselőjéből áll. Minden tagállam egy tag kijelölésére jogosult. A tagállamok és a Bizottság minden egyes tag mellé kijelölnek egy helyettest, aki a tagot annak távollétében képviseli.

(2)  Az igazgatási tanács tagjait a halászati ellenőrzés és felügyelet terén szerzett tapasztalatuk és szakértelmük alapján választják ki.

(3)  Az egyes tagok hivatali ideje a kinevezésük időpontjától számított 5 év. Ez a hivatali idő megújítható.

34. cikk

Az igazgatási tanács elnöklése

(1)  Az igazgatási tanács a Bizottság képviselői közül elnököt választ. Az igazgatási tanács tagjai közül elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes automatikusan átveszi az elnök helyét, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában.

(2)  Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje három év, amely lejár, amennyiben tagságuk az igazgatási tanácsban megszűnik. A hivatali idő egyszer megújítható.

35. cikk

Ülések

(1)  Az igazgatási tanács üléseit az elnök hívja össze. A napirendet az elnök határozza meg, figyelembe véve az igazgatási tanács tagjainak és a Hivatal ügyvezető igazgatójának javaslatait.

(2)  Az ügyvezető igazgató és a tanácsadó testület által kijelölt képviselő szavazati jog nélkül vesz részt a tanácskozásokon.

(3)  Az igazgatási tanács évente legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnök kezdeményezésére vagy a Bizottság, illetve az igazgatási tanácsban képviselt tagállamok egyharmadának kérésére ül össze.

(4)  Titoktartást igénylő ügyekben vagy érdekellentétek esetén az igazgatási tanács határozhat úgy, hogy egyes napirendi pontokat a tanácsadó testület által kinevezett képviselő jelenléte nélkül vizsgál meg. Az e rendelkezés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az eljárási szabályzatban lehet megállapítani.

(5)  Az igazgatási tanács meghívhat bárkit, akinek a véleménye mérvadó lehet, hogy megfigyelőként részt vegyen ülésein.

(6)  Az igazgatási tanács tagjait a tanács eljárási szabályzatának rendelkezéseire is tekintettel tanácsadók vagy szakértők segíthetik munkájukban.

(7)  Az igazgatási tanács titkárságát a Hivatal biztosítja.

36. cikk

Szavazás

(1)  Az igazgatási tanács a szavazatok abszolút többségével határoz.

(2)  Valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. A tanács valamely tagjának távollétében helyettese jogosult szavazati jogának gyakorlására.

(3)  Az eljárási szabályzat részletesebb szavazási rendet állapít meg, különösen az adott esetben a másik tag nevében cselekvő tagra vonatkozó feltételekre és a határozatképesség feltételeire vonatkozóan.

37. cikk

Érdekeltségi nyilatkozat

Az igazgatási tanács tagjai érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben jelzik vagy mindennemű érdekeltség hiányát, amely sérthetné függetlenségüket, vagy bármely olyan közvetlen vagy közvetett érdekeltségüket, amely függetlenségüket sértő érdekeltségnek tekinthető. Ezeket a nyilatkozatokat évente, írásban kell benyújtani, illetve amikor a napirendi pontokkal kapcsolatban érdekellentét merül fel. Az utóbbi esetben az érintett tag nem jogosult e pontokról szavazni.

38. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai és hatáskörei

(1)  A Hivatalt az ügyvezető igazgató igazgatja. A Bizottság és az igazgatási tanács saját hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató nem kérhet és nem fogadhat el utasítást semmiféle kormánytól vagy szervtől.

(2)  Az ügyvezető igazgató feladatainak végrehajtása során a közös halászati politika alapelveit alkalmazza.

(3)  Az ügyvezető igazgató feladatai és hatáskörei a következők:

a)  elkészíti a munkaprogram tervezetét, majd a Bizottsággal és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően benyújtja azt az igazgatási tanácsnak. Megteszi a munkaprogram végrehajtásához szükséges lépéseket az ebben a rendeletben, a rendelet végrehajtási szabályaiban és a vonatkozó jogszabályokban megállapított korlátok figyelembevételével;

b)  megteszi a szükséges lépéseket – beleértve belső igazgatási utasítások elfogadását és hirdetmények közzétételét – annak biztosítására, hogy a Hivatal szervezete és működése megfeleljen az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseknek;

c)  megteszi a szükséges lépéseket, beleérve a Hivatalnak a II. és a III. fejezet szerinti feladataira – ideértve az ellenőrzési és felügyeleti eszközök bérbeadását, illetve működtetését és információs hálózat működtetését – vonatkozó határozatok elfogadását;

d)  válaszol a Bizottság kéréseire és a tagállamoknak a 6., 7. és 16. cikk szerinti, segítségnyújtás iránti kérelmeire;

e)  hatékony megfigyelési rendszert hoz létre abból a célból, hogy összehasonlíthatóvá váljanak a Hivatal eredményei az operatív célokkal. Ezek alapján az ügyvezető igazgató évente általános jelentéstervezetet készít és benyújtja azt az igazgatási tanácsnak. Megállapítja az elismert szakmai színvonalnak megfelelő rendszeres értékelési eljárásokat;

f)  az alkalmazottak tekintetében gyakorolja a 28. cikk (2) bekezdésében megállapított hatáskört;

g)  a 44. cikkel összhangban becsléseket készít a Hivatal bevételeiről és kiadásairól, és a 45. cikknek megfelelően végrehajtja a költségvetést.

(4)  Az ügyvezető igazgató tevékenységéért az igazgatási tanácsnak tartozik felelősséggel.

39. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése

(1)  Az ügyvezető igazgatót az igazgatási tanács nevezi ki a közös halászati politika és a halászati ellenőrzés és felügyelet terén szerzett érdemei és bizonyított tapasztalata alapján, a Bizottság által egy kiválasztási eljárást követően javasolt legalább két jelöltet tartalmazó listáról, miután az Európai Unió Hivatalos Lapjában meghirdették az álláshelyet, és egyéb helyeken érdeklődésnyilvánítási felhívást tettek közzé.

(2)  Az ügyvezető igazgató felmentésére vonatkozó hatáskört az igazgatási tanács gyakorolja. A tanács a Bizottság vagy tagjai egyharmadának kérésére tanácskozik erről a kérdésről.

(3)  Az igazgatási tanács az (1) és (2) bekezdésben említett határozatokat a tagok kétharmados többségével hozza.

(4)  Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. A hivatali idő a Bizottság javaslatára egyszer további öt évre meghosszabbítható, és ezt meghosszabbítást az igazgatási tanácsnak tagjai kétharmados többségével jóvá kell hagynia.

40. cikk

A tanácsadó testület

(1)  A tanácsadó testület az 1380/2013/EU rendelet 43. cikkében előírt tanácsadó testületek képviselőiből áll, az egyes tanácsadó testületek egy-egy képviselőt neveznek ki. A képviselőket a velük azonos időpontban kinevezett helyettesítő személyek helyettesíthetik.

(2)  A tanácsadó testület tagjai nem lehetnek egyben az igazgatási tanács tagjai is.

A tanácsadó testület kijelöl egy tagot, aki az igazgatási tanács tanácskozásain szavazati jog nélkül részt vesz.

(3)  A tanácsadó testület az ügyvezető igazgatót annak kérésére tanácsokkal látja el e rendelet értelmében vett feladatai ellátásával kapcsolatban.

(4)  A tanácsadó testület elnöke az ügyvezető igazgató. A testület az elnök felhívására évente legalább egyszer összeül.

(5)  A Hivatal a tanácsadó testület számára biztosítja a szükséges logisztikai támogatást és ülései számára a titkárságot.

(6)  Az igazgatási tanács tagjai részt vehetnek a tanácsadó testület ülésein.

41. cikk

Átláthatóság és kommunikáció

(1)  Az 1049/2001/EK rendeletet alkalmazni kell a Hivatal rendelkezésére álló dokumentumok tekintetében.

(2)  Az igazgatási tanács az első ülése napjától számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(3)  A Hivatal saját kezdeményezésére információkat szolgáltathat a kötelezettségvállalásai tekintetében. Különösen biztosítania kell, hogy a nyilvánosság és minden érdekelt fél gyorsan hozzájuthasson tárgyilagos, megbízható és könnyen érthető információkhoz a Hivatal munkájára vonatkozóan.

(4)  Az igazgatási tanács megállapítja a (3) bekezdés alkalmazásához szükséges belső szabályokat.

(5)  A Hivatal által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint hozott határozatok a Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 228. és 263. cikke értelmében okot adhatnak az európai ombudsmanhoz történő panasz benyújtására vagy a Bíróság előtti eljárásra.

(6)  A Hivatal és a Bizottság által e rendelettel összhangban gyűjtött információk az (EU) 2018/1725 rendelet hatálya alá tartoznak.

42. cikk

Titoktartási kötelezettség

(1)  Az igazgatási tanács tagjaira, az ügyvezető igazgatóra és a Hivatal alkalmazottaira, még tevékenységük megszűnése után is, vonatkoznak az EUMSZ 339. cikke szerinti titoktartási követelmények.

(2)  Az igazgatási tanács belső szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben említett titoktartási követelmények végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályok tekintetében.

43. cikk

Információhoz való hozzáférés

(1)  A Bizottság korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a Hivatal által gyűjtött információkhoz. A Hivatal a Bizottság kérésére minden információt és annak értékelését a kért formában a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(2)  A Hivatal bármely konkrét művelete által érintett tagállamok hozzáférnek a Hivatal által a művelettel kapcsolatban gyűjtött információkhoz, az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározható feltételekre is figyelemmel.

VI. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Költségvetés

(1)  A Hivatal bevétele az alábbiakból tevődik össze:

a)  az Unió hozzájárulása az Európai Unió általános költségvetéséből (bizottsági szakasz);

b)  a Hivatal által a 6. cikkel összhangban a tagállamoknak nyújtott szolgáltatásokért felszámolt díjak;

c)  kiadványokért, képzésért és/vagy a Hivatal által biztosított egyéb szolgáltatásokért felszámolt díjak.

(2)  A Hivatal kiadásai fedezik az alkalmazottakkal kapcsolatos költségeket, az igazgatási, az infrastrukturális és a működési költségeket.

(3)  Az ügyvezető igazgató kimutatás-tervezetet készít a Hivatal becsült bevételeiről és kiadásairól a következő pénzügyi év tekintetében, és egy létszámterv-tervezettel együtt továbbítja azt az igazgatási tanácsnak.

(4)  A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(5)  Az igazgatási tanács minden évben, a becsült bevételekről és kiadásokról szóló kimutatás-tervezet alapján elkészíti a Hivatal becsült bevételeinek és kiadásainak kimutatását a következő pénzügyi évre.

(6)  Az (5) bekezdésben említett kimutatást, amely tartalmaz egy létszámterv-tervezetet is, az igazgatási tanács legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottságnak az ideiglenes munkaprogrammal együtt.

(7)  A Bizottság megküldi a kimutatást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak („a költségvetési hatóság”) az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt.

(8)  A kimutatás alapján a Bizottság bejegyzi az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe azon becsült összegeket, amelyeket szükségesnek ítél a létszámterv tekintetében, valamint az általános költségvetés által finanszírozandó támogatások összegét, amelyeket az EUMSZ 314. cikkével összhangban benyújt a költségvetési hatósághoz.

(9)  A költségvetési hatóság engedélyezi a támogatási előirányzatokat a Hivatal számára. A költségvetési hatóság elfogadja a Hivatal létszámtervét.

(10)  Az igazgatási tanács elfogadja a költségvetést. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének elfogadását követően válik véglegessé. Indokolt esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

(11)  Az igazgatási tanács a lehető legrövidebb időn belül értesíti a költségvetési hatóságot, amennyiben olyan projektet szándékozik végrehajtani, amelynek jelentős pénzügyi következményei lehetnek a költségvetési támogatásra nézve, különösen az ingatlanokhoz kapcsolódó projektek, például épületek bérlése vagy vásárlása esetén. Erről értesíteni kell a Bizottságot.

(12)  Amennyiben a költségvetési hatóság egy ága jelezte azon szándékát, hogy véleményt kíván nyilvánítani, az e szándékáról szóló értesítés napjától számított hat héten belül megküldi véleményét az igazgatási tanácsnak.

45. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)  Az ügyvezető igazgató végrehajtja a Hivatal költségvetését.

(2)  Minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig a Hivatal számvitelért felelős tisztviselője közli az ideiglenes elszámolásokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével, csatolva az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet(18) („a költségvetési rendelet”) 245. cikkével összhangban konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek ideiglenes elszámolásait.

(3)  Minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-éig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője megküldi a Hivatal ideiglenes elszámolásait a Számvevőszékhez, csatolva az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. Az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

(4)  Az ügyvezető igazgató – a Számvevőszéknek a Hivatal ideiglenes elszámolására vonatkozó észrevételei kézhezvételekor – a költségvetési rendelet 246. cikkével összhangban saját felelősségére elkészíti a Hivatal végleges elszámolását, majd véleménynyilvánítás céljából megküldi azt az igazgatási tanácsnak.

(5)  Az igazgatási tanács véleményt nyilvánít a Hivatal végleges elszámolásáról.

(6)  Legkésőbb a következő év július 1-jéig az ügyvezető igazgató megküldi a végleges elszámolást és az igazgatási tanács véleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)  A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8)  A Hivatal pénzügyi ellenőrzési funkciót hoz létre, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell működtetni.

(9)  Legkésőbb szeptember 30-ig az ügyvezető igazgató reagál a Számvevőszék észrevételeire. Az ügyvezető igazgató az igazgatási tanácsnak is megküldi ezt a választ.

(10)  Az ügyvezető igazgató az Európai Parlamentnek – kérésére – minden információt rendelkezésre bocsát, amely a kérdéses pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás szabályszerű alkalmazásához szükséges, a költségvetési rendelet 261 cikkének (3) bekezdésében megállapítottak szerint.

(11)  Az Európai Parlament a Tanács ajánlására, a második rákövetkező év április 30‑a előtt, mentesíti a Hivatal ügyvezető igazgatóját a kérdéses év költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

46. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)  A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdésére a 883/2013/EU, Euratom rendelet rendelkezéseit korlátozások nélkül kell alkalmazni a Hivatalra.

(2)  A Hivatal csatlakozik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és késedelem nélkül kihirdeti valamennyi alkalmazottjának a megfelelő rendelkezéseket.

(3)  A támogatásra vonatkozó határozatok, valamint a végrehajtási megállapodások és az azokhoz kapcsolódó eszközök egyértelműen kikötik, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket hajthat végre a Hivatal által nyújtott támogatás kedvezményezettjeinél és a támogatás elosztásáért felelős szervnél.

47. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az igazgatási tanács a Bizottság jóváhagyásának és a Számvevőszék véleményének kézhezvételét követően elfogadja a Hivatal pénzügyi szabályait. E szabályok az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettől(19) kizárólag a Bizottság előzetes hozzájárulásával, valamint abban az esetben térhet el, ha ez kifejezetten szükséges a Hivatal működéséhez.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Értékelés

(1)  Az igazgatási tanács, a Hivatal feladatvégzésének megkezdését követő öt éven belül, és ezt követően minden ötödik évben, e rendelet végrehajtásának független, külső értékelésére ad megbízást. A Bizottság minden olyan információt a Hivatal rendelkezésére bocsát, amelyet a Hivatal az értékelés szempontjából lényegesnek ítél.

(2)  Minden értékelés felméri e rendelet hatását, a Hivatal és munkagyakorlata hasznosságát, fontosságát és hatékonyságát, illetve azt, hogy a Hivatal milyen mértékben járul hozzá a közös halászati politika szabályainak való magas szintű megfelelés megvalósításához. Az igazgatási tanács egyedi írásbeli megbízást ad ki, egyetértésben a Bizottsággal, a részt vevő felekkel folytatott konzultációt követően.

(3)  Az értékelés kézhezvételét követően az igazgatási tanács ajánlásokat ad a Bizottságnak e rendelet, valamint a Hivatal és munkagyakorlatának módosítására vonatkozóan. A Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelés ténymegállapításait és az ajánlásokat, amelyeket nyilvánosságra hoznak.

49. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 768/2005/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

50. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., .

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításai

A Tanács 768/2005/EK rendelete

(HL L 128., 2005.5.21., 1. o.)

 

 

A Tanács 1224/2009/EK rendelete

(HL L 343., 2009.11.22., 1. o.)

Kizárólag a 120. cikk

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2016/1626/EU rendelete

(HL L 251, 2016.9.16., 80. o.)

 

_____________

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

768/2005/EK rendelet

Ez a rendelet

1–7. cikk

1–7. cikk

7a. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

14. cikk

15. cikk

15. cikk

16. cikk

16. cikk

17. cikk

17. cikk

18. cikk

17a. cikk

19. cikk

17b. cikk

20. cikk

17c. cikk

21. cikk

17d. cikk

22. cikk

17e. cikk

23. cikk

17f. cikk

24. cikk

17g. cikk

25. cikk

17h. cikk

26. cikk

18. cikk

27. cikk

19. cikk

28. cikk

20. cikk

29. cikk

21. cikk

30. cikk

22. cikk

31. cikk

23. cikk

32. cikk

24. cikk

33. cikk

25. cikk

34. cikk

26. cikk

35. cikk

27. cikk

36. cikk

28. cikk

37. cikk

29. cikk

38. cikk

30. cikk

39. cikk

31. cikk

40. cikk

32. cikk

41. cikk

33. cikk

42. cikk

34. cikk

43. cikk

35. cikk

44. cikk

36. cikk

45. cikk

37. cikk

46. cikk

38. cikk

47. cikk

39. cikk

48. cikk

40. cikk

41. cikk

49. cikk

42. cikk

50. cikk

I. melléklet

II. melléklet

_____________

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.
(3)A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(4) Az Európai Parlament 2019. február 13-i álláspontja.
(5)A Tanács 768/2005/EK rendelete (2005. április 26.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.).
(6)Lásd az I. mellékletet.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(10)HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(13)A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).
(16)HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(17)A Tanács 1. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(19)A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).


A jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítése ***I
PDF 107kWORD 44k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i határozata az ügynek, a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat módosítására irányuló módosítás nélküli javaslat alapján az intézményközi tárgyalásokért felelős bizottsághoz való utalásáról (átdolgozás) (COM(2018)0341 – C8-0215/2018 – 2018/0187(COD))(1)
P8_TA-PROV(2019)0085A8-0010/2019

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

(1) Az eljárási szabályzat 59. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján elfogadott határozat (A8-0010/2019).


A követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jog ***I
PDF 213kWORD 64k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalása a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0096 – C8-0109/2018 – 2018/0044(COD))
P8_TA(2019)0086A8-0261/2018

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a „Periklész IV program”) a 2021–2027 közötti időszakra ***I
PDF 223kWORD 64k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalása az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési programnak (a „Periklész IV programnak”) a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0369 – C8-0240/2018 – 2018/0194(COD))
P8_TA(2019)0087A8-0069/2019

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Az EU–Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás ***
PDF 132kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (07971/2018 – C8-0446/2018 – 2018/0093(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0088A8-0053/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07971/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás tervezetére (07972/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikke, 100. cikkének (2) bekezdése, 207. cikkének (4) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontja, továbbá 218. cikkének (7) bekezdése értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0446/2018),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának 2017. május 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. február 13-i.nem jogalkotási állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A8-0053/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Szingapúri Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) A Bíróság 2017. május 16-i véleménye, 2/15, ECLI:EU:C:2017:376.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0089.


Az EU–Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás (állásfoglalás)
PDF 151kWORD 51k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (07971/2018 – C8-0446/2018 – 2018/0093M(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0089A8-0048/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07971/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás javasolt szövegére, amely nagymértékben tükrözi a 2013. szeptember 20-án parafált megállapodást,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2018)0194),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikke, 100. cikkének (2) bekezdése, 207. cikkének (4) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontja, továbbá 218. cikkének (7) bekezdése értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0446/2018),

–  tekintettel az EU és Szingapúr közötti, 2018. október 19-én aláírandó partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a Bíróságnak az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése értelmében adott, 2017. május 16-i 2/15. sz. véleményére, amelyet a Bizottság kért 2015. július 10-én;

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra(2) (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2016. február 3-i állásfoglalására,

–  tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i közleményére,

–  tekintettel a 2009. december 22-i tanácsi határozatra, amelynek értelmében kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat indítottak a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamaival, Szingapúrral kezdve,

–  tekintettel az ASEAN-tagállamokkal kötendő régióközi szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos 2007. április 23-i tárgyalási irányelvekre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak az az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,

–  tekintettel az EUMSZ-re és különösen annak 91., 100., 168. és 207. cikkére, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdés a) pont v. alpontjával,

–  tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0048/2019),

A.  mivel az EU-nak és Szingapúrnak közösek a fontos értékei, például a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem és a multilaterális kereskedelmi rendszer melletti erős elkötelezettség;

B.  mivel ez az első kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amelyet az EU egy ASEAN-taggal köt, és fontos mérföldkő a két régió közötti szabadkereskedelmi megállapodás végső célja felé vezető úton; mivel a megállapodás referenciapontként szolgál azon megállapodások számára, amelyekről az EU jelenleg tárgyal a többi fő ASEAN-gazdasággal;

C.  mivel az ASEAN-on belül Szingapúr messze a legnagyobb partner az EU számára: Szingapúrral zajlik a EU–ASEAN áru- és szolgáltatáskereskedelem majdnem egyharmada, és a két térség között eszközölt beruházások mintegy kétharmada;

D.  mivel az EU és Szingapúr közötti kereskedelem értéke évente 50 milliárd EUR;

E.  mivel a világ jövőbeni gazdasági növekedésének 90%-a várhatóan Európán kívül, elsősorban Ázsiában fog létrejönni;

F.  mivel Szingapúr is részes fele a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodásnak (CPTPP), valamint részt vesz a regionális átfogó gazdasági partnerségről (RCEP) jelenleg zajló tárgyalásokban;

G.  mivel Szingapúr magas jövedelmű gazdaság, amelynek bruttó nemzeti jövedelme 2017. évi adatok szerint fejenként 52 600 USD-t tett ki; mivel függetlenné válása óta gazdasági növekedése az egyik legmagasabb a világon, átlagosan 7,7%;

H.  mivel Szingapúr a világ azon országai közé tartozik, amelyekkel a legkönnyebben lehet üzleti tevékenységet folytatni, a világ egyik legversenyképesebb gazdasága, és a világ egyik legkevésbé korrupt országa;

I.  mivel továbbra is a feldolgozóipar – különösen az elektronikai és precíziós ágazatban – és a szolgáltatási ágazat alkotja a magas hozzáadott értékű szingapúri gazdaság két pillérét;

J.  mivel Szingapúr globális szereplő a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások terén;

K.  megállapítja, hogy több mint 10 000 európai vállalatnak van regionális irodája Szingapúrban, és ezek biztonságos és kiszámítható jogi környezetben működnek; mivel körülbelül 50 000 európai vállalat exportál Szingapúrba, és ezek 83%-a kis- és középvállalkozás (kkv);

L.  mivel az EUSFTA valószínűsíthetően nagyon pozitív hatást gyakorol majd a kereskedelem és a befektetések áramlására az EU és Szingapúr között; mivel egy, az Európai Parlament számára készített 2018-as tanulmány szerint az EU és Szingapúr közötti kereskedelem volumene az első öt év során várhatóan 10%-kal nő;

M.  mivel más jelentős gazdaságok, például Japán, az USA és Kína már szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek Szingapúrral, így az Európai Unió versenyhátrányba került;

N.  mivel az EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodás 2009. évi kereskedelmi és fenntarthatósági hatásvizsgálata megállapította, hogy ez a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás kölcsönösen előnyös lesz a nemzeti jövedelem, a GDP és a foglalkoztatás szempontjából; mivel nem készült külön az EU–Szingapúr kereskedelmi kapcsolatokra és a közelmúltbeli időszakra vonatkozó kereskedelmi és fenntarthatósági hatásvizsgálat;

O.  mivel az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás Európai Bizottság által 2013-ban elkészített gazdasági hatáselemzése megállapítja, hogy Szingapúr GDP-je 0,94%-kal, azaz 2,7 milliárd EUR-val, az EU GDP-je pedig 550 millió EUR-val növekedhet;

1.  üdvözli a szabadkereskedelmi megállapodás 2018. október 19-én Brüsszelben történő aláírását;

2.  hangsúlyozza, hogy a tárgyalások eredetileg 2012-ben zárultak le, és az EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tanácsi tárgyalási irányelveken alapultak, amelyeket 2007-ben fogadtak el; sajnálatosnak tartja, hogy a megállapodás ratifikációja terén jelentős késedelem tapasztalható, ami többek között annak tudható be, hogy a Bizottság kérte az Európai Unió Bíróságának véleményét annak tisztázása érdekében, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó kérdések az EU kizárólagos hatáskörébe vagy megosztott hatáskörbe tartoznak-e; üdvözli, hogy az Európai Bíróság véleménye tiszta jogi helyzetet teremtett, és ez megerősítette az Európai Parlament legitim demokratikus szerepét, és világos helyzetet teremtett az EU kereskedelempolitikával kapcsolatos hatásköreivel kapcsolatban; üdvözli, hogy Szingapúr elkötelezettsége az említett késedelem ellenére is folyamatos volt, valamint szorgalmazza a megállapodás gyors hatálybalépését a Parlament általi ratifikálást követően;

3.  létfontosságúnak tartja, hogy az EU továbbra is a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer élharcosa maradjon, és üdvözli, hogy 10 évvel a tárgyalások megkezdése után az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás e rendszer fontos elemévé vált; felkéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy más globális partnerekkel is aktívan munkálkodjanak a nagyratörő, tisztességes és nyitott globális kereskedelmi menetrendre irányuló erőfeszítések céljából, leszűrve a tapasztalatokat a Szingapúrral létrejött szabadkereskedelmi megállapodásból, és felhasználva azokat;

4.  hangsúlyozza e megállapodás gazdasági és stratégiai jelentőségét, mivel Szingapúr az egész ASEAN-régió csomópontja; úgy véli, hogy ez a megállapodás fontos lépést jelent és precedenst is teremt a más ASEAN-tagállamokkal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodások szempontjából, és ugródeszkát jelent a jövőbeni régióközi kereskedelmi megállapodáshoz; hangsúlyozza továbbá, hogy e megállapodásnak köszönhetően elkerülhető lesz, hogy az uniós exportőrök a CPTPP és az RCEP többi tagországának vállalkozásaihoz képest versenyhátrányba kerüljenek; üdvözli, hogy a megállapodásnak a tisztességes és nyílt globális kereskedelemre irányuló uniós napirend részeként történő megkötése a fogyasztók mellett a munkaadók számára is jelentős előnyöket eredményez;

5.  megjegyzi, hogy Szingapúr már megszüntette az uniós termékekre vonatkozó vámtarifáinak többségét, és hogy a megállapodás a hatálybalépéstől teljes mértékben megszünteti majd a még létező néhány vámtarifát;

6.  üdvözli, hogy Szingapúr meg fog szüntetni bizonyos intézkedéseket, amelyek kereskedelmi akadályokat képezhetnek, például a személygépkocsik, autóalkatrészek és elektronikai eszközök kettős biztonsági vizsgálatát, ami egyszerűsíteni fogja az uniós vállalkozások Szingapúrba irányuló árukivitelét;

7.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás jobb hozzáférést biztosít az uniós vállalatok számára a szingapúri szolgáltatási piachoz, például a pénzügyi, távközlési, mérnöki, építészeti, tengeri szállítási és postai szolgáltatásokhoz, és hogy ez a liberalizáció a pozitív listán alapuló megközelítésre épül;

8.  a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a megállapodás tartalmaz egy prudenciális kivételre vonatkozó záradékot, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy prudenciális okokból és különösen a befektetők és beruházók védelme érdekében, valamint a felek pénzügyi rendszerei épségének és stabilitásának biztosítása céljából intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn;

9.  üdvözli, hogy Szingapúr 2017. június 21-én aláírta az adóügyi információk automatikus megosztására vonatkozó globális szabvány végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok többoldalú megállapodását, 2017. június 30-án pedig értesítette az OECD-t arról a szándékáról, hogy e megállapodás értelmében aktiválja az automatikus információmegosztást azokkal az uniós tagállamokkal, amelyekkel nincs kétoldalú megállapodása ugyanezen célból; megállapítja, hogy Szingapúr sem a „feketelistán”, sem az EU-nak a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoportja által készített, az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének „figyelőlistáján” nem szerepel, bár néhány nem kormányzati szervezet bírálta, hogy adókedvezményeket kínál vállalatok számára;

10.  hangsúlyozza, hogy e megállapodás értelmében könnyebb lesz a hozzáférés Szingapúr közbeszerzési piacához, mint a közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) alapján; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésénél társadalmi és környezeti kritériumokat is figyelembe kell venni; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzéseknek mind az Unióban, mind Szingapúrban továbbra is a polgárok érdekét kell szolgálniuk;

11.  üdvözli, hogy Szingapúr beleegyezett a földrajzi jelzések egy olyan rendszerének kialakításába, amely körülbelül 190 uniós földrajzi jelzésnek nyújt majd védelmet, és amelybe később további jelzéseket lehet majd felvenni; emlékeztet arra, hogy az Unió 2016-ban 2,2 milliárd EUR értékben exportált agrár-élelmiszeripari termékeket Szingapúrba, és megjegyzi, hogy Szingapúr az ötödik legnagyobb ázsiai piac az EU élelmiszer- és italexportja számára, és ezáltal jelentős lehetőségeket nyújt az uniós mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari termékek gyártói számára; ennélfogva üdvözli, hogy Szingapúr e megállapodásban kötelezettséget vállal arra, hogy az agrár-élelmiszeripari termékekre fenntartja a nulla vámtételt, és a Szingapúrba exportálni kívánó uniós hústermelők számára tanúsítási rendszert vezet be; sajnálatosnak tartja azonban, hogy a megállapodás nem biztosít automatikus védelmet a szellemi tulajdonról szóló fejezet mellékletében foglalt 196 uniós földrajzi árujelző számára, mivel az uniós földrajzi árujelzőknek – az eredetüktől függetlenül – az oltalom alá kerülés céljából a szingapúri regisztrációs eljárásnak megfelelően vizsgálaton és kifogásolási időszakon kell átesniük; hangsúlyozza, hogy a földrajzi jelzésekről szóló végrehajtási jogszabály, amely létrehozza a földrajzi jelzések szingapúri nyilvántartását és rögzíti a földrajzi jelzések nyilvántartásba vételi eljárását, a megállapodás Parlament általi ratifikálásával lép majd hatályba; felkéri a szingapúri hatóságokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg a munkát a nyilvántartásba vételi eljárás tekintetében, valamint a megállapodás Parlament általi ratifikálását követően sürgősen hozzák létre és működtessék a nyilvántartást; ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is működjön intenzíven együtt a szingapúri hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásban meghatározott oltalmi feltételekkel összhangban, (többek között a mellékletekben vagy lábjegyzetekben foglalt) kivétel és korlátozás nélkül minél több uniós földrajzi árujelző oltalomban részesüljön;

12.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás elismeri a tagállamok azon jogát, hogy minden szinten meghatározzák és biztosítsák a közszolgáltatásokat, és nem akadályozza meg a kormányokat abban, hogy a privatizált szolgáltatásokat visszavigyék a közszférába;

13.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás garantálja az EU jogát arra, hogy saját szabványait megőrizze és alkalmazza az EU-ban értékesített valamennyi árura és szolgáltatásra, és hogy minden Szingapúrból érkező importnak tiszteletben kell tartania az uniós normákat; hangsúlyozza, hogy az uniós standardokat soha sem szabad kereskedelmi akadályoknak tekinteni, továbbá kiemeli e standardok globális szintű előmozdításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozza az elővigyázatosság elvének az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglaltak szerinti alkalmazását;

14.  hangsúlyozza egy értékalapú és felelős kereskedelempolitika fontosságát, és hogy elő kell mozdítani a fenntartható fejlődést; ennélfogva üdvözli, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetben mindkét fél elkötelezte magát a magas szintű környezetvédelem és munkaügyi védelem mellett, és hogy ez így progresszív kereskedelmi megállapodásnak tekinthető; megjegyzi, hogy a megállapodás a megújulóenergia-termelés nem tarifális akadályairól is tartalmaz egy fejezetet; rámutat arra, hogy az EU–Szingapúr megállapodás az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszköze lehetne, továbbá felgyorsíthatná és fokozhatná a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőhöz szükséges fellépéseket és beruházásokat; felhívja az Uniót és Szingapúrt, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása érdekében;

15.  emlékeztet, hogy a felek elkötelezték magukat amellett, hogy folyamatos erőfeszítéseket tesznek az alapvető ILO-egyezmények ratifikálása és hatékony végrehajtása érdekében; tudomásul veszi a szingapúri kormány által az ILO három, még nem ratifikált alapvető egyezményének – nevezetesen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, a megkülönböztetésről és a kényszermunkáról szóló egyezménynek – való megfelelés tekintetében nyújtott információkat, és felhívja Szingapúrt, hogy folytassa az ILO-val való együttműködést annak érdekében, hogy további lépések történjenek az egyezmények tartalmával való teljes összhang, és végső soron az egyezmények észszerű időn belül történő ratifikálása érdekében;

16.  üdvözli a többoldalú környezetvédelmi megállapodások, például az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtása, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás és halászat melletti elkötelezettséget;

17.  hangsúlyozza, hogy a szabályozási együttműködés önkéntes, és semmilyen módon nem korlátozhatja a szabályozáshoz való jogot;

18.  arra ösztönzi a feleket, hogy teljes mértékben alkalmazzák az állatjóléti együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, és a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését követően a lehető leghamarabb hozzanak egy létre egy közös munkacsoportot, amelynek megállapodásra kell jutnia az érintett ágazatokra, például az akvakultúrában a halak jólétére vonatkozó cselekvési tervről;

19.  hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a civil társadalom és a szociális partnerek bevonása a megállapodás végrehajtásának nyomon követésébe, és kéri, hogy a megállapodás hatálybalépését követően haladéktalanul hozzanak létre hazai tanácsadó csoportokat, és azokban biztosítsák a civil társadalom kiegyensúlyozott képviseletét; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő finanszírozást a hatékony működéshez, valamint támogassa a civil társadalom építő jellegű részvételének biztosítását;

20.  megjegyzi, hogy az EU–Szingapúr partnerségi és együttműködési megállapodás (PEM) lehetővé teszi az EU számára, hogy az alapvető emberi jogok Szingapúr általi megsértése esetén felfüggessze a szabadkereskedelmi megállapodást;

21.  felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb érvényesítse a megállapodás általános felülvizsgálati záradékát annak érdekében, hogy megerősítse a munkaügyi és környezetvédelmi rendelkezések végrehajthatóságát, a különféle végrehajtási mechanizmusok között végső megoldásként akár egy szankcióalapú mechanizmus révén;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EKSZ-nek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Szingapúri Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 101., 2018.3.16., 30. o.
(2) HL C 35., 2018.1.31., 21. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0088.


Az EU–Szingapúr közötti beruházásvédelmi megállapodás ***
PDF 132kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetre (07979/2018 – C8-0447/2018 – 2018/0095(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0090A8-0054/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07979/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás tervezetére (07980/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0447/2018),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának 2017. május 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. február 13-i nem jogalkotási állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A8-0054/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Szingapúri Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) A Bíróság 2017. május 16-i véleménye, 2/15., ECLI:EU:C: 2017:376.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0091.


Az EU–Szingapúr közötti beruházásvédelmi megállapodás (állásfoglalás)
PDF 149kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (07979/2018 – C8-0447/2018 – 2018/0095M(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0091A8-0049/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (07979/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás tervezetére (07980/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0447/2018),

–  tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagállamaival kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló, 2007. április 23-án elfogadott tárgyalási irányelvekre,

–  tekintettel a 2009. december 22-i tanácsi határozatra, amelynek értelmében kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat kell indítani az ASEAN egyes tagállamaival, Szingapúrral kezdve,

–  tekintettel a jövőbeni európai nemzetközi beruházási politikáról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az eredeti tárgyalási irányelvek 2011. szeptember 12-i módosításaira, melyek célja, hogy felhatalmazzák a Bizottságot a beruházásokról szóló tárgyalásra,

–  tekintettel a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló, 2012. december 12-i 1219/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel a Bíróság által 2017. május 16-án kiadott, a 2/15. sz. ügyben(4) az Európai Bizottság által az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése szerint 2015. július 10-én kért véleményére,

–  tekintettel az Unió által a transznacionális vállalatokra és egyéb transznacionális jellegű üzleti vállalkozásokra az emberi jogokat illetően vonatkozó kötelező ENSZ-eszközhöz nyújtott hozzájárulásról szóló, 2018. október 4-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által kiadott, a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályokra,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,

–  tekintettel az EUMSZ-re, különösen ötödik részének I., II. és V. címére, konkrétabban a 218. cikk (6) bekezdése a) pontja v. alpontjának összefüggésében a 207. cikkre,

–  tekintettel a határozat tervezetéről szóló, 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0049/2019),

A.  mivel az Uniónak és Szingapúrnak közösek az alapvető értékei, például a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszeren belüli, szabályokon alapuló kereskedelem melletti erős elkötelezettség;

B.  mivel az Unió világszerte a közvetlen külföldi befektetések legfőbb haszonélvezője és legnagyobb forrása is egyben;

C.  mivel Szingapúr az Unió közvetlen külföldi befektetéseinek nyolcadik legnagyobb célállomása, az ASEAN-régión belül pedig az első;

D.  mivel Szingapúr messze az Unió legjelentősebb délkelet-ázsiai partnere, ugyanis az ország az áruk és szolgáltatások EU és ASEAN közötti kereskedelmének közel egyharmadáért és a két térség között zajló valamennyi beruházás mintegy kétharmadáért felel; mivel több mint 10 000 európai vállalatnak van regionális irodája Szingapúrban, és ezek rendes körülmények között, biztonságos és kiszámítható jogi környezetben működnek;

E.  mivel Szingapúr az Ázsiába irányuló európai beruházások legfontosabb célországa, a kétoldalú beruházások összértéke ugyanis 2016-ban elérte a 256 milliárd EUR-t;

F.  mivel jelenleg több mint 3 000 nemzetközi beruházási szerződés van érvényben, és az uniós tagállamok mintegy 1 400-nak részes felei;

G.  mivel ez az első olyan, kizárólag a beruházásvédelmet szolgáló megállapodás, amely a Bíróság 2017. május 16-i 2/15. sz. véleménye alapján az uniós szabadkereskedelmi megállapodások új struktúrájáról folytatott intézményi megbeszéléseket követően az Unió és egy harmadik ország között létrejött;

H.  mivel a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítés és hozzá tartozó végrehajtási mechanizmus, azaz a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer fényében Szingapúr 2017-ben vállalta, hogy felülvizsgálja a 2014-ben megtárgyalt beruházásvédelmi rendelkezéseket, ily módon újra megnyitva a lezárt megállapodást;

I.  mivel a megállapodás az EU és Kanada közötti, a Parlament által 2017. február 15-én ratifikált átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) szereplő beruházásvédelmi rendelkezésekre épül;

J.  mivel 2017. szeptember 6-án Belgium kikérte az Európai Bíróság véleményét arról, hogy a CETA beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerének rendelkezései összeegyeztethetők-e az uniós szerződésekkel;

K.  mivel a megfelelően működő igazságszolgáltatással rendelkező, fejlett gazdaságokban nem annyira jelentős a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmusok szükségessége, bár e mechanizmusok biztosíthatják a jogviták gyorsabb rendezését; mivel ugyanakkor egy beruházási vitákkal foglalkozó, független multilaterális bíróság felállítása fokozná a rendszerbe vetett bizalmat és a jogbiztonságot;

L.  mivel a megállapodás a 13 uniós tagállam és Szingapúr közötti, már meglévő kétoldalú beruházási szerződések helyébe lép, amelyek nem tartalmazzák a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítést és a hozzá tartozó végrehajtási mechanizmust;

M.  mivel a felek kötelezettséget vállaltak egy, a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság felállítására, és ezt a kezdeményezést a Parlament határozottan támogatja;

N.  mivel 2018. március 20-án a Tanács elfogadta azokat a tárgyalási irányelveket, amelyekben felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság létrehozásáról szóló egyezményről; mivel ezeket a tárgyalási irányelveket nyilvánosságra hozták;

O.  mivel az Unió hasonló beruházásvédelmi megállapodást kötött Vietnammal, melyet a Bizottság 2018. október 17-én fogadott el;

1.  üdvözli a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítést és az ahhoz tartozó végrehajtási mechanizmust, amelyek felváltották egyrészt a vitatott, beruházó és állam közötti vitarendezést, orvosolva annak néhány eljárási hibáját, másrészt az uniós tagállamok által a meglévő kétoldalú beruházási megállapodásokban követett egyéni megközelítéseket;

2.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a megállapodás magas szintű beruházásvédelmet, átláthatóságot és beruházásvédelmet biztosít, és egyúttal megőrzi a szabályozáshoz való jogot valamennyi kormányzati szinten, illetve mindkét fél számára garantálja a legitim közpolitikai célok követéséhez fűződő jogot, többek között a közegészségügy és a környezetvédelem terén; hangsúlyozza, hogy ha valamely fél olyan módon szabályoz, hogy az hátrányosan érinti valamely beruházást vagy valamely beruházó várható profitját, az nem minősül a beruházásvédelmi előírások megsértésének, és ezért nem igényel semmilyen kompenzációt; hangsúlyozza, hogy a megállapodás semmilyen módon nem korlátozhatja a szociális partnerek autonómiáját és a szakszervezeti jogokat;

3.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás garantálja, hogy a szingapúri uniós befektetőket ne érje hátrányos megkülönböztetés a szingapúri befektetőkkel szemben, és megfelelően megvédi őket a jogellenes kisajátítástól;

4.  emlékeztet arra, hogy a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer keretében egy beruházásokkal foglalkozó állandó elsőfokú bíróság és egy fellebbviteli bíróság létrehozását is tervezik, melyek tagjainak a Nemzetközi Bíróság bíráiéihoz hasonló képesítésekkel kell rendelkezniük, ideértve a kereskedelmi jog mellett a nemzetközi közjog terén szerzett jártasságot is, valamint az összeférhetetlenség megelőzését szolgáló, kötelezően alkalmazandó magatartási kódex révén a függetlenség, a feddhetetlenség és az etikus magatartás terén szigorú szabályoknak kell megfelelniük;

5.  üdvözli, hogy a bíróságok előtti eljárásokra átláthatósági szabályok vonatkoznak majd, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat közzéteszik, a meghallgatások pedig nyilvánosak lesznek; úgy véli, hogy a fokozott átláthatóság hozzájárul majd a rendszerbe vetett közbizalom megalapozásához; ezenkívül üdvözli annak egyértelmű meghatározását, hogy milyen indokokkal nyújthat be keresetet egy beruházó, ami további átláthatóságot és tisztességességet biztosít a folyamat számára;

6.  hangsúlyozza, hogy a harmadik felek, például a munkaügyi és környezetvédelmi szervezetek nem rendelkeznek jogképességgel a bíróságok előtt, és így nem vehetnek részt érintett felekként a beruházók kötelezettségeinek érvényesítése érdekében, hanem amicus curiae leveleken keresztül járulhatnak hozzá a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer eljárásaihoz; hangsúlyozza, hogy a beruházási ügyekkel foglalkozó bíróság továbbra is különálló rendszernek tekinthető, amely kizárólag a külföldi beruházókkal foglalkozik;

7.  hangsúlyozza, hogy nem szabad lehetőséget biztosítani a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztására, és hogy el kell kerülni a többszörös vagy párhuzamos eljárásokat;

8.  emlékeztet arra, hogy a megállapodás jelentős mértékben épít a CETA beruházásvédelmi rendelkezéseire, ugyanis rendelkezéseket tartalmaz a korábbi bírák kötelezettségeire vonatkozóan, részét képezi egy, az összeférhetetlenség megelőzését szolgáló magatartási kódex, valamint rendelkezik arról, hogy megkötésekor már álljon egy teljes körűen működőképes fellebbviteli bíróság;

9.  üdvözli Szingapúr elkötelezettségét a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság létrehozása mellett, amely egy olyan nyilvános és független nemzetközi bíróság, amely felhatalmazást kap arra, hogy meghallgatásokat tartson a beruházók, valamint a kétoldalú beruházási szerződéseik tekintetében e bíróság joghatóságát elfogadó államok közötti, beruházásokkal kapcsolatos vitákban, és amelynek végső célja a jelenlegi kiegyensúlyozatlan, költséges és széttagolt beruházásvédelmi rendszer megreformálása és felváltása; úgy véli, hogy a megállapodás döntő fontosságú mérföldkő e cél elérése irányában; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meggyőzze a harmadik országokat a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság mihamarabbi felállításáról;

10.  üdvözli a Tanács arra irányuló döntését, hogy nyilvánosságra hozza a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróságról szóló, 2018. március 20-i tárgyalási irányelvet, és felszólítja a Tanácsot, hogy az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés fokozása érdekében közvetlenül elfogadásukat követően tegye közzé az összes korábbi és jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodással kapcsolatos tárgyalási irányelvet;

11.  felhívja a figyelmet arra, hogy a megállapodás a 13 uniós tagállam és Szingapúr közötti, már meglévő kétoldalú beruházási szerződések helyébe lép, ezzel nagyobb koherenciát biztosítva e kétoldalú beruházási szerződésekhez képest, amelyek idejétmúlt beruházásvédelmi rendelkezéseken alapulnak, és még tartalmazzák a beruházó és állam közötti vitarendezést; hangsúlyozza, hogy a megállapodás a fennmaradó 15 tagállamban is új jogokat határoz meg a befektetői követelések tekintetében; hangsúlyozza, hogy a működőképes nemzeti bíróságok jelentik az első lehetőséget a beruházási viták rendezésére, de úgy véli, hogy a megállapodás fontos lépést jelent a beruházásvédelemre és a vitarendezésre vonatkozó globális szabályok reformja terén;

12.  sajnálatát fejezi ki a befektetői felelősségre vonatkozó rendelkezések hiánya miatt, és ezzel összefüggésben kiemeli a vállalati társadalmi felelősségvállalás jelentőségét; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a konfliktusövezetből származó ásványokra és a faanyagokra vonatkozókhoz hasonló jogszabályok bevezetését, például a ruhaipar tekintetében; emlékeztet az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveire és az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekre;

13.  megállapítja, hogy hiányzik a vállalatok emberi jogi jogszabályoknak való megfelelésével kapcsolatos globális megközelítés, és jogorvoslati mechanizmusok sem állnak rendelkezésre; tudomásul veszi az ENSZ keretében a transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal emberi jogi szempontból foglalkozó nyitott kormányközi munkacsoport által kezdeményezett, egy kötelező erejű ENSZ-eszköz létrehozását célzó munkát; ösztönzi a Bizottságot és az Unió tagállamait, hogy konstruktív módon vegyenek részt e kezdeményezésben;

14.  ösztönzi a Bizottságot arra, hogy folytassa a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer hozzáférhetőbbé tételét célzó munkáját, különösen a kkv-k és a kisebb vállalatok számára;

15.  felszólítja a Bizottságot és Szingapúrt, hogy fogadjanak el szigorúbb szankciókat abban az esetben, ha a bíróságok valamely tagja nem felel meg a magatartási kódexnek, és gondoskodjanak arról, hogy e bíróságok a megállapodás hatálybalépésének időpontjában már álljanak;

16.  úgy véli, hogy e megállapodás elfogadása nagyobb befolyást biztosít az Unió számára ahhoz, hogy az ASEAN egyéb tagországaival hasonló megállapodásokra irányuló tárgyalásokat tudjon folytatni, és így régió-szerte hasonló beruházásvédelmi szabályokat tudjon bevezetni;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Szingapúri Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 296. E, 2012.10.2., 34. o.
(2) HL L 351., 2012.12.20., 40. o.
(3) HL C 101., 2018.3.16., 30. o.
(4) A Bíróság 2017. május 16-i véleménye, 2/15, ECLI:EU:C:2017:376.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0382.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0090.


Az EU–Szingapúr közötti partnerségi és együttműködési megállapodás ***
PDF 131kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15375/2018 – C8-0026/2019 – 2018/0403(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0092A8-0020/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15375/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás tervezetére (08224/2014),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkével és a 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0026/2019),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. február 13-i nem jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A8-0020/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Szingapúri Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0093.


Az EU–Szingapúr közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (állásfoglalás)
PDF 171kWORD 51k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15375/2018 – C8-0026/2018 – 2018/0403M(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0093A8-0023/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15375/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Szingapúr közötti partnerségi és együttműködési megállapodás tervezetére (08224/2014),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikke értelmében és a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összefüggésben benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0026/2019),

–  tekintettel az EU és Szingapúr közötti, 2018. október 19-én Brüsszelben aláírt partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel az EU és Szingapúr közötti, 2018. október 19-én Brüsszelben aláírt szabadkereskedelmi megállapodásra és beruházásvédelmi megállapodásra,

–  tekintettel az ASEAN és az EGK közötti, 1980 márciusában aláírt együttműködési megállapodásra, amely az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jogi keretét képezi(1),

–  tekintettel a 12. Ázsia–Európa csúcstalálkozóra, amelyet Brüsszelben tartottak 2019. október 18-án és 19-én,

–  tekintettel az EU és Szingapúr közötti 10. parlamentközi ülésre, amelyet 2017. május 23-án tartottak Szingapúrban,

–  tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája számára a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016 júniusában ismertetett globális stratégiára,

–  tekintettel a Tanács által 2012. június 15-én jóváhagyott, az EU Kelet-Ázsiával kapcsolatos kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó iránymutatásokra,

–  tekintettel „Az EU fokozottabb biztonsági együttműködése Ázsiában és Ázsiával” című, 2018. május 28-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a fenntartható összeköttetés fogalmán alapuló, az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégiára,

–  tekintettel az ASEAN-ról szóló közelmúltbeli állásfoglalásaira, különösen az EU ASEAN-nal fennálló politikai kapcsolatairól szóló 2017. október 3-i(2), valamint az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jövőjéről szóló 2014. január 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0023/2019),

A.  mivel az EU–Szingapúr kapcsolatok több évtizedre tekintenek vissza és a barátság hosszú történetére, valamint szoros történelmi, politikai és gazdasági kötelékekre épülnek; mivel a kétoldalú partnerség közös értékeken és egy békés és virágzó világ iránti elkötelezettségen alapul;

B.  mivel az EU és Szingapúr közötti partnerségi és együttműködési megállapodásban részt vevő mindkét fél megerősíti, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközöknek megfelelően tiszteletben tartja a demokratikus elveket, a jogállamiságot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat;

C.  mivel Szingapúr alapító tagja a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN), amely 2017-ben ünnepelte alapításának 40. évfordulóját;

D.  mivel Szingapúr 2018. évi – „Resilient and Innovative” jelszóval szervezett – ASEAN-elnöksége alatt két ASEAN-csúcstalálkozót fogadott, és előmozdította az ASEAN egységét, biztonságát és gazdasági együttműködését, például olyan kezdeményezéseket útjára indítva, mint az ASEAN ifjúsági ösztöndíjprogram;

E.  mivel Szingapúr szoros szövetségese az Egyesült Államoknak, amellyel 2003-ban szabadkereskedelmi megállapodást kötött, és a megállapodást nélkülözhetetlennek tartja az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsága, stabilitása és egyensúlya szempontjából;

F.  mivel Szingapúr az ENSZ fejlesztési programjának 2017. évi humán fejlettségi mutatója alapján a 9. helyen állt;

G.  mivel Szingapúr a Transparency International 2017. évi korrupcióérzékelési indexe szerint a 6. helyen áll, így az ország a világ egyik legkevésbé korrupt országa;

H.  mivel az első EU-ASEAN fiatal vezetői fórumra 2018 februárjában került sor;

I.  mivel Szingapúr a szomszédos országokban bekövetkezett erdőtüzek következtében rekordmértékű levegőszennyezési szinteket ért el, főként azért, mert a pálmaolaj-termeléshez és faültetvények létesítéséhez szándékos égetéssel biztosítják a földterületet;

J.  mivel a szingapúri alkotmány garantálja a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához való jogot, ugyanakkor a biztonság, a közrend, a közerkölcs, a parlamenti kiváltság, valamint a faji és vallási harmónia okán súlyosan korlátozza azt; mivel Szingapúr a 2018-as sajtószabadság-indexen 180 ország közül a 151. helyet foglalta el; mivel a rendsértésre, lázadásra és rágalmazásra vonatkozó szingapúri jogszabályokat az aktivisták, bloggerek és a média körében megnyilvánuló kritikus hangok korlátozására használják;

K.  mivel Szingapúr továbbra is alkalmazza a halálbüntetést; mivel egy rövid ideig nem történtek kivégzések, de 2014 óta emelkedik a kivégzések száma;

L.  mivel a szingapúri LMBTI-közösség jogait súlyosan korlátozzák; mivel jogellenes a két férfi közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat, amely legfeljebb két év szabadságvesztéssel büntetendő; mivel Szingapúrban jogilag nem ismerik el az azonos neműek kapcsolatát;

M.  mivel Szingapúrnak még ratifikálnia kell az ILO két alapvető egyezményét, nevezetesen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezményt, valamint a hátrányos megkülönböztetésről szóló egyezményt;

EU–Szingapúr partnerségi és együttműködési megállapodás

1.  üdvözli a szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodás megkötését, amelynek stratégiai jelentősége van, jogi keretet biztosít a hosszú távú kétoldalú kapcsolatoknak és az együttműködés erősítése és bővítése iránti elkötelezettségnek a regionális és nemzetközi fórumokon, valamint olyan területeken, mint a környezetvédelem, a nemzetközi stabilitás, az igazságügy, a biztonság és a fejlesztés;

2.  kiemeli a szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodás által biztosított lehetőségeket az együttműködés olyan újabb területein, mint az emberi jogok, az igazságügy, a szabadság és a biztonság, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, továbbá a tudományos és technológiai együttműködés olyan területein, mint az energia, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a természetes erőforrások védelme és a – különösen a tengeri és légi – közlekedés;

3.  üdvözli az együttműködést az emberek közötti kapcsolatok, az információs társadalom, az audiovizuális mező, az oktatási és kulturális cserék, a foglalkoztatás és a szociális kérdések, az egészségügy és a statisztika terén, mely utóbbi hozzájárul majd a megállapodás eredményességének értékeléséhez;

4.  véleménye szerint a partnerségi és együttműködési megállapodás mint keretmegállapodás politikai értelemben szorosan összefügg a szabadkereskedelmi, valamint a beruházásvédelmi megállapodással, illetve kiegészíti azokat; emlékeztet arra, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 44. cikke lehetővé teszi a megállapodások végre nem hajtását a lényeges elemek – többek között a demokratikus elvek, a jogállamiság és az emberi jogok – rendszeres és súlyos megsértése esetén;

5.  üdvözli, hogy Szingapúr 2017. június 21-én aláírta az adóügyi információk automatikus megosztására vonatkozó globális szabvány végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok többoldalú megállapodását, 2017. június 30-án pedig értesítette az OECD-t arról a szándékáról, hogy e megállapodás értelmében aktiválja az automatikus információmegosztást azokkal az uniós tagállamokkal, amelyekkel nincs kétoldalú megállapodása ugyanezen célból; arra ösztönzi a Feleket, hogy teljes mértékben alkalmazzák a partnerségi és együttműködési megállapodásban foglalt adóügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket;

Emberi jogok és alapvető szabadságok

6.  megerősíti a szükséges elköteleződést és feladatvállalást az emberi jogok, köztük a szociális jogok, a demokrácia, az alapvető szabadságok, a jó kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint az e területeken való közös munkálkodás terén; emlékeztet arra, hogy az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolatainak középpontjában az emberi jogok állnak; felszólítja a szingapúri hatóságokat, hogy az ENSZ Alapokmányával és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhangban minden körülmények között biztosítsák a nemzetközi jog, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását, és úgy véli, hogy az EU-nak továbbra is támogatnia kell Szingapúrt a társadalmi befogadás, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint a béke, a biztonság és az igazságszolgáltatás reformjának előmozdítása területén; üdvözli az azonos neműek beleegyezésen alapuló kapcsolatának büntetéséről szóló nem végrehajtható jogszabály felülvizsgálatáról folytatott nyílt vitát, és felszólítja a szingapúri kormányt, hogy teljes körűen védelmezze az LMBTI-közösség jogait; ragaszkodik ahhoz, hogy a szingapúri kormány törölje el azokat a törvényeket, amelyek az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokat büntetik; hangsúlyozza, hogy a nők jogai terén további együttműködésre van szükség, és sürgeti Szingapúr kormányát, hogy segítse elő a nőkkel szembeni és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját tiltó jogszabályok elfogadását;

7.  felszólítja az Uniót, hogy kezdjen párbeszédet a szingapúri kormánnyal, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessen be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;

8.  felszólítja Szingapúr kormányát, hogy védje meg a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, mivel ezek a jól működő demokrácia alapvető elemei;

9.  felhívja az EU-t, hogy kezdjen párbeszédet a szingapúri hatóságokkal annak érdekében, hogy megkönnyítse az ország számára az emberi jogi eszközök és alapvető ILO-egyezmények ratifikálását; megállapítja, hogy Szingapúr még nem ratifikálta az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, illetve a hátrányos megkülönböztetésről szóló egyezményeket, illetve kifogásolta a kényszermunkáról szóló egyezményt; elvárja Szingapúrtól, hogy folytassa az ILO-val való együttműködést annak érdekében, hogy további lépések történjenek az egyezmények tartalmával való teljes összhang, és végső soron az egyezmények ratifikálása érdekében;

EU–Szingapúr kapcsolatok

10.  hangsúlyozza, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötése erőteljes lendületet ad az EU, Szingapúr és általában a délkelet-ázsiai régió egymás iránti nagyobb fokú szerepvállalásának;

11.  hangsúlyozza a Szingapúr és az EU közötti erős kereskedelmi és beruházási kapcsolatok politikai értékét;

12.  kiemeli az EU-nak az intézményfejlesztés, az egységes piac, a szabályozási konvergencia, a válságkezelés, a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófaelhárítás, valamint az emberi jogok és a demokrácia területén szerzett különleges tapasztalatait; hangsúlyozza, hogy az EU-nak fokoznia kell a politikai párbeszédet és az együttműködést olyan kérdésekben, mint az alapvető jogok és a közös érdekű ügyek, ideértve a jogállamiságot és a biztonságot, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét is;

13.  üdvözli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás támogatja az emberek közötti kapcsolatokat, például az Erasmus Mundus program keretében megvalósuló felsőoktatási mobilitást, és elősegíti a kulturális cserék továbbfejlesztését a kölcsönös megértés és az adott kultúrákra vonatkozó ismeretek szélesítése érdekében;

14.  hangsúlyozza a szingapúri székhelyű Ázsia–Európa Alapítvány (ASEF) mint az Ázsia és Európa közötti kulturális kapcsolatok fő eszközének szerepét; üdvözli, hogy az alapítvány szerepet játszik abban, hogy a civil társadalomban felmerülő aggályokat az ASEM keretében folytatott tanácskozások alapvető elemeként kezeljék;

15.  kiemeli, hogy a 2009-ben a Szingapúri Nemzeti Egyetemmel és a Nanyang Műszaki Egyetemmel partnerségben létrehozott Európai Uniós Központ előmozdítja az EU és politikái ismeretét és megértését, és része az uniós kiválósági központok globális hálózatának;

16.  arra ösztönzi a szingapúri kutatókat, hogy az uniós kutatási kezdeményezések, például a Horizont 2020 program keretében uniós szervezetekkel közös kutatási és innovációs projekteket hajtsanak végre, és kezeljék az éghajlatváltozással, a környezettel, a biotechnológiával, az egészséggel, az öregedéssel, az energiával, a természeti erőforrásokkal és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos közös globális kihívásokat;

Regionális és nemzetközi együttműködés

17.  véleménye szerint Szingapúr kulcsfontosságú partner a Délkelet-Ázsiában dúló humanitárius válságok megoldása során, valamint az egész régió politikai stabilitásában fontos szerepet játszik;

18.  aggasztja, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással lesz Szingapúrra és az ASEAN-régióra; üdvözli, hogy Szingapúr pozitívan járul hozzá a millenniumi fejlesztési célok és a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához; üdvözli, hogy Szingapúr 2016. szeptember 21-én ratifikálta a Párizsi Megállapodást, és elvárja, hogy 2030-ig teljesítse a tervezett kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket; célja, hogy együttműködjön Szingapúrral és az ASEAN-nel az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtásának felgyorsítása érdekében; hangsúlyozza, hogy Szingapúr és a többi ASEAN-ország számára támogatást kell nyújtani a biológiai sokféleség, és különösen a korallzátonyok védelmének és fenntartható használatának továbbfejlesztéséhez és az erdei ökoszisztémák szisztematikus rehabilitációjához; üdvözli Szingapúrnak az erdőirtás csökkentésének regionális kérdésében betöltött szerepét; az EU és Szingapúr között további együttműködést sürget az erdőtüzek hatékony megfékezése, valamint a közlekedés és az építmények területén a fokozottan környezetbarát technológiák alkalmazása érdekében;

19.  úgy véli, hogy adott a lehetőség, a felek érdekeltsége, illetve szükséges is, hogy az EU és az ASEAN együttműködjenek egy közös, körforgásos gazdasági stratégia kidolgozása érdekében;

20.  üdvözli az EU–ASEAN fiatal vezetői fórumának létrehozását, amely lehetővé teszi, hogy az EU és az ASEAN-országok fiatal vezetői az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok támogatása érdekében eszmecserét folytassanak és kapcsolatokat építsenek ki;

21.  hangsúlyozza, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás lehetőséget biztosít az EU-nak arra, hogy megerősítse a közös célkitűzések végrehajtásához való hozzájárulását az Indiai- és a Csendes-óceán térségében; megerősített közös erőfeszítéseket kér egy szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni régió számára;

22.  együttműködésre szólít fel Szingapúrral az ASEAN és az EU összeköttetési politikáinak végrehajtásával kapcsolatos közös érdekek érvényesítése terén; hangsúlyozza, hogy az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel kapcsolatban együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a munka a közelmúltban az EU–Kína csúcstalálkozón elfogadott összeköttetési célok és kritériumok végrehajtására irányuljon; megismétli, hogy elő kell mozdítani a multilaterális irányítást;

23.  hangsúlyozza, hogy Szingapúr kiáll a regionális multilateralizmus mellett Délkelet-Ázsiában; tudomásul veszi Szingapúr szerepét az EU és az ASEAN közötti régióközi diplomáciai, gazdasági és intézményi párbeszédekben, és hangsúlyozza, hogy Szingapúr támogatja a délkelet-ázsiai regionális integrációt;

24.  megjegyzi, hogy Szingapúr elhelyezkedése stratégiai jelentőségű; megállapítja, hogy Szingapúr hozzájárul a regionális és globális biztonsághoz; üdvözli az éves ázsiai biztonsági csúcstalálkozót, más néven Shangri-La dialógust, amelynek 2002 óta a szingapúri Shangri-La Hotel a színhelye;

25.   mély aggodalmának ad hangot a dél-kínai-tengeri feszültségek fokozódása miatt; felhívja az ASEAN-t, hogy gyorsítsa fel az e téren felmerülő viták és ellentétek békés rendezésére vonatkozó magatartási kódexről szóló konzultációkat, és kéri, hogy az EU támogassa ezt a folyamatot; kitart amellett, hogy a kérdést a nemzetközi jognak megfelelően, az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján kell rendezni; örömmel veszi tudomásul, hogy Szingapúr – követelésekkel nem rendelkező országként – felszólította a feleket a nézeteltérések békés, a nemzetközi joggal – többek között az UNCLOS – összhangban álló kezelésére;

26.  felhív – csatlakozva Szingapúrhoz – a hajózás és az átrepülés szabadságának biztosítására a térségben, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak erős érdeke fűződik a stabilitás előmozdításához Délkelet-Ázsiában; kiemeli az ASEAN regionális fóruma és a kelet-ázsiai csúcstalálkozó kulcsfontosságú szerepét a régió és Kína, illetve az Egyesült Államok – mint régión kívüli partnerek – közötti biztonsági párbeszéd előmozdításában;

27.  üdvözli a Szingapúr kezdeményezésére elindított ASEAN Cyber Capacity programot, amelynek célja, hogy segítse az ASEAN-országokat a kiberfenyegetések azonosításában és kezelésében; tudomásul veszi, hogy az ASEAN nem rendelkezik a kibervédelemre vonatkozó kölcsönös normákkal, ami akadályozhatja a régióban a kiberbiztonsági együttműködést; felhívja az EU-t, hogy ossza meg tapasztalatait a kiber- és hibrid fenyegetések kezelésével kapcsolatban, és támogassa az ASEAN képességeinek kiépítését ezen a területen;

28.  kifejezi elismerését Szingapúrnak amiatt, hogy csapatokat és hadianyagot küldött Irakba a 2003 és 2008 között ott működő multinacionális koalíció támogatására, valamint hogy ezt követően hozzájárult az ISIS elleni műveletekhez is Irakban és Szíriában;

29.  kifejezi elismerését amiatt, hogy Szingapúr a béke és a bizalomépítés előmozdítása érdekében – Ázsiában és azon túl – kész otthont adni csúcstalálkozóknak és azokon szerepet vállalni;

A partnerségi és együttműködési megállapodás intézményi keret

30.  üdvözli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás keretében létrehoztak egy, mindkét fél megfelelő magas szintű képviselőiből álló vegyes bizottságot, amely biztosítja a megállapodás megfelelő működését és végrehajtását, meghatározza a prioritásokat, és ajánlásokat tesz a megállapodás célkitűzéseinek előmozdítására;

31.  rendszeres kapcsolattartást szorgalmaz az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Parlament között annak érdekében, hogy a Parlament nyomon tudja követni a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtását és célkitűzéseinek megvalósítását;

o
o   o

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Szingapúr kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 144., 1980.6.10., 2. o.
(2) HL C 346., 2018.9.27., 44. o.
(3) HL C 482., 2016.12.23., 75. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0092.


A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés ***
PDF 131kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i jogalkotási állásfoglalása a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (13111/2018 – C8-0473/2018 – 2018/0282(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0094A8-0022/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (13111/2018),

–  tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre(1),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével és 100. cikke (2) bekezdésével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával és 218. cikke (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0473/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A8-0022/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó(2), Montenegró és Szerbia kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 278., 2017.10.27., 3. o.
(2) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.


2018. évi jelentés Bosznia-Hercegovináról
PDF 182kWORD 61k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i állásfoglalása a Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló 2018. évi jelentéséről (2018/2148(INI))
P8_TA-PROV(2019)0095A8-0467/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodásra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából történő kiigazításáról szóló jegyzőkönyvre, amely 2016. július 18-án került parafálásra, majd 2017. február 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel Bosznia-Hercegovina európai uniós tagság iránti, 2016. február 15-i kérelmére, valamint az ország Bizottság kérdéseire adott válaszainak 2018. február 28-án történő benyújtására,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i ülésének a Nyugat-Balkánról szóló következtetéseire, és azoknak a „Szaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című mellékletére,

–  tekintettel a Bosznia-Hercegovináról szóló, 2017. október 16-i, a bővítésről és a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2018. június 26-i, valamint a Bosznia-Hercegovina / EUFOR Althea-műveletről szóló 2018. október 15-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) 2015. november 5–6-án rendezett első ülésére és az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Tanács 2017. július 10-i második ülésére, az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Bizottság 2018. március 27-i harmadik ülésére, valamint az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Tanács 2018. július 13-án rendezett harmadik ülésére,

–  tekintettel a berlini folyamatra, nevezetesen a 2018. július 10-én Londonban tartott Nyugat-Balkán csúcstalálkozó elnökségi következtetéseire, a regionális együttműködésről és a jószomszédi kapcsolatokról, az eltűnt személyekről és a háborús bűncselekményekről szóló, ugyanazon a napon aláírt három együttes nyilatkozatra, valamint a Bosznia-Hercegovina által ugyanezen alkalomból kiadott korrupcióellenes nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott szófiai nyilatkozatra és az ehhez csatolt kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

–  tekintettel a „2018. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2018. április 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0450) és az azt kísérő, „A Bosznia-Hercegovináról szóló 2018. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0155),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, valamint az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos, Johannes Hahn 2018. május 2-i, a bosznia-hercegovinai szövetségi nemzetgyűlésre vonatkozó választási reformmal kapcsolatos nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2018. október 7-i választások eredményeire,

–  tekintettel az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) nemzetközi választási megfigyelő missziójának 2018. október 8-án közzétett előzetes megállapításaira és következtetéseire,

–  tekintettel a bosznia-hercegovinai választásokról Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn biztos által tett 2018. október 8-i közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az EU és a nyugat-balkáni államok és Törökország között folytatott gazdasági és pénzügyi párbeszéd 2018. május 25-én kiadott együttes következtetéseire,

–  tekintettel az Uniónak a bosznia-hercegovinai büntetőeljárásról szóló törvényről 2018. június 1-jén tett helyi nyilatkozatára,

–  tekintettel a bosznia-hercegovinai főképviselőnek az ENSZ Biztonsági Tanácsához 2018. május 3-án, illetve 2018. október 31-én benyújtott 53.(1) és 54.(2) jelentésére,

–  tekintettel Bosznia-Hercegovina 2015. júliusban elfogadott, a 2015–2018-as időszakra szóló reformtervére és a Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsa, illetve a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság kormányai által 2016. augusztus 23-án elfogadott koordinációs mechanizmusra,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0467/2018),

A.  mivel az EU továbbra is elkötelezett Bosznia-Hercegovina európai kilátásaival, területi integritásával, szuverenitásával és egységével kapcsolatban;

B.  mivel az ország uniós tagfelvételi kérelme stratégiai választásnak és az Unióhoz való közeledés iránti elkötelezettségnek tekinthető;

C.  mivel a Bizottság véleményt készít Bosznia-Hercegovina tagságra irányuló kérelméről; mivel Bosznia-Hercegovina az uniós ügyekben folytatott koordináció mechanizmusának segítségével dolgozta ki és 2018. február 28-án nyújtotta be a Bizottság kérdőívére adott válaszait; mivel Bosznia-Hercegovina 2018. június 20-án több mint 600 utólagos kérdést kapott, és a további kérdésekre még nem tudta válaszait megküldeni;

D.  mivel 2017 közepe óta jelentősen lelassult az EU-val kapcsolatos reformok elfogadása, Bosznia-Hercegovina reformterv melletti elkötelezettsége ellenére; mivel az Unióhoz való csatlakozás átfogó folyamat, amelyhez az összes fél politikai akaratára és a reformterv tekintetében konszenzusra van szükség; mivel az intézményi, gazdasági és társadalmi reformok középpontjába a bosznia-hercegovinai polgárokat kell állítani;

E.  mivel Bosznia-Hercegovinában 2018. október 7-én általános választásokat tartottak; mivel a politikai pártoknak nem sikerült megegyezniük a választási jogszabályoknak a szövetségi nemzetgyűlés tagjainak megválasztásával kapcsolatos Ljubić-ügyben hozott alkotmánybírósági határozatokból eredő joghézag kezeléséhez szükséges módosításairól; mivel az ez ügyben végzett segítő tevékenységek, amelyeket az EU és az USA bosznia-hercegovinai nagykövete vezetett a Velencei Bizottság részvételével, nem vezettek eredményre;

F.  mivel Bosznia-Hercegovina továbbra is megsérti az emberi jogok európai egyezményét, tekintve a Sejdić-Finci-ügyet és a kapcsolódó ügyeket; mivel a Bizottság azt a feladatot kapta a Tanácstól, hogy fordítson különös figyelmet erre a kérdésre a Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelmével kapcsolatos véleményének kidolgozása során; mivel a Bizottság véleményében várhatóan a működőképességgel kapcsolatos kérdéseket fogja elemezni, és felül fogja vizsgálni a jogi keretet az uniós vívmányokkal való összeegyeztethetőség szempontjából, majd azonosítani fogja az alkotmányos és egyéb szükséges reformokat; mivel minél közelebb kerül Bosznia-Hercegovina az uniós tagsághoz, annál sürgetőbbé válik majd az alkotmány reformjának szükségessége a működőképesség javítása és az emberi jogok védelmének biztosítása érdekében; mivel az ország politikai vezetése eddig nem volt képes a Bosznia-Hercegovina alkotmányában fennálló hiányosságok orvoslására;

G.  mivel jelenleg nem hajtják végre a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság 13 határozatát és számos entitási szintű alkotmányos határozatot (28-at a Föderációban és 7-et a Boszniai Szerb Köztársaságban); mivel az alkotmánybírósági határozatok végrehajtása a jogállamiság fenntartásának alapvető eleme;

H.  mivel Bosznia-Hercegovina is aláírta az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt (Espoo, 1991);

I.  mivel a modern Európában nincs helye a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek dicsőítésének;

J.  mivel a megbékélési folyamat során tartósan fennálló problémákat határozottabban kell kezelni;

K.  mivel továbbra is széles körben elterjedt a korrupció, beleértve a legmagasabb szintet is;

1.  üdvözli Bosznia-Hercegovinának a Bizottság kérdőívére adott válaszait; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy kellő időben, átláthatóan és részletesen válaszoljon az inkább technikai jellegű utólagos kérdésekre, hogy hozzájáruljon a Bizottságnak az uniós tagság iránti kérelméről alkotott véleményéhez;

2.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felek közötti nézetkülönbségek és a választások előtt nagyon korán megkezdődött, nagymértékben polarizált kampány miatt a reformok üteme jelentősen lelassult; hangsúlyozza, hogy a bosznia-hercegovinai hatóságoknak az Európa felé vezető út iránti kötelezettségvállalását össze kell hangolni a reformtervből eredő reformok következetes végrehajtásával, amelyeknek a polgárok tekintetében konkrét eredményekre kell vezetniük, tekintet nélkül az etnikai és vallási hovatartozásukra; sajnálja, hogy a környezetvédelem, a vidékfejlesztés és az energiaügy terén elfogadott országos stratégiáktól, valamint néhány fontos reformintézkedés – például a jövedéki adóról szóló törvény IMF- és EBRD-finanszírozás biztosításához szükséges módosításainak – elfogadásától eltekintve nem sikerült jelentős előrelépést elérni;

3.  sajnálja, hogy a nacionalista és etnikai retorika ismét uralta a választási kampányt, és továbbra is jellemző minden oldalon a politikai szereplők részvételével folytatott politikai diskurzusra; felhívja a politikai vezetőket, hogy haladéktalanul vállaljanak szerepet a kormányok valamennyi szinten történő megalakításában, országuk polgárainak az érdekében konstruktívan együttműködve egymással; kéri, hogy a nyilvánosság számára megfelelően kommunikálják az uniós integrációs folyamatot, a megbékélést, valamint a kompromisszumon és a kölcsönös megértésen alapuló politikai kultúra kialakítását célzó projektként is;

4.  megállapítja, hogy ezt a választási ciklust ismét az etnikai vonalak mentén megvalósuló szegmentáció jellemezte, és a választási kampány főként a múlttal összefüggő, megosztó kérdésekre összpontosított, ahelyett hogy az emberek mindennapi problémáira választ adó konkrét megoldásokra tett volna javaslatot; sajnálatosnak tartja a választások előtti nacionalista és gyújtó hangú retorikát, amely mélyíti a három államalkotó nép közötti szakadékot; megjegyzi, hogy a 2018. október 7-i választások során a szabálytalanságok ellenére érvényesült a politikai verseny és általában rendben zajlottak, és hogy a bosznia-hercegovinai polgárok nyugodt és rendezett módon gyakorolták demokratikus jogukat; megismétli, hogy minden állítólagos választási szabálytalanságot ki kell vizsgálni és a lehető legegyértelműbben el kell ítélni, és minden jogellenes tevékenységnek bírósági eljárást kell maga után vonnia; hangsúlyozza azonban a demokratikus választási folyamat továbbra is fennálló hiányosságait, és elvárja, hogy késedelem nélkül foglalkozzanak az EBESZ/ODIHR ajánlásaival; emlékeztet arra, hogy még nem hajtották végre a Mostar polgárainak a helyhatósági választásokon való szavazáshoz való demokratikus jogáról szóló, 2010. évi alkotmánybírósági határozatot;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a választások előtt nem sikerült kompromisszumot elérni a szövetségi nemzetgyűlés tagjainak megválasztásával kapcsolatos Ljubić ügyben hozott alkotmánybírósági határozatokból eredő joghézag kezeléséhez szükséges választási jogszabályok módosítása tekintetében; felszólít arra, hogy a választási eredmények zökkenőmentes végrehajtása és az összes állami intézmény megfelelő működése érdekében elfogadható megoldást kell találni; tudomásul veszi a Központi Választási Bizottság (CEC) 2018. december 18-án elfogadott határozatát a képviselői helyek Szövetségi Népek Házában történő elosztásáról, és felhívja az összes politikai szereplőt, hogy szisztematikusan foglalkozzanak a Bosznia-Hercegovina választási törvényének fennmaradó jogi hiányaival; sürgeti az összes politikai vezetőt és a parlamentek választott képviselőit, hogy tanúsítsanak felelős magatartást, és kerüljék az olyan kijelentéseket, amelyek megkérdőjelezik az állam egységét, tegyék félre ellentétes nézeteiket és találjanak mindenki számára elfogadható kompromisszumokat és megoldásokat; óva int a választások után a késedelmektől és a hatóságok megalakításának megakadályozására tett kísérletektől, mivel ez nem szolgálná a polgárok érdekeit, sem az európai integrációs célkitűzést; hangsúlyozza, hogy a választások megtartása, a vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban az eredmények végrehajtása és a kormányalakítás a jól működő demokrácia alapvető jellemzője, és követelmény az EU-hoz csatlakozni kívánó bármely ország számára;

6.  újólag határozottan kijelenti, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság ítéletével összhangban gyorsan meg kell alakítani a szövetségi nemzetgyűlést, amint arra Federica Mogherini alelnök/főképviselő és Johannes Hahn biztosnak a bosznia-hercegovinai választásokról szóló közös nyilatkozata is emlékeztet;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a három államalkotó nép és valamennyi polgár demokratikus és legitim képviseletének kérdése továbbra is megoldatlan; sürgeti az összes felet, hogy időben találjanak kompromisszumot, mivel ezzel a kérdéssel az új jogalkotóknak mihamarabb foglalkozniuk kell, többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Sejdić-Finci-ügyben és a kapcsolódó ügyekben hozott határozatainak gyakorlati alkalmazása révén; megismétli, hogy folytatni kell az alkotmányos, politikai és választási reformokat, amelyek Bosznia-Hercegovinát a jogállamiságon alapuló, teljes mértékben hatékony, befogadó és működőképes állammá alakítják át;

8.  sajnálja, hogy mivel a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság szavazási szabályaiba etnikai alapú blokkolást próbáltak meg bevezetni, Bosznia-Hercegovina küldöttei még mindig nem tudtak megállapodni a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság eljárási szabályzatáról, amely ennek folytán három évig nem tudott összeülni; sajnálja, hogy nem sikerült az Európai Parlamenttel együttműködni, és emlékeztet arra, hogy ez egyértelműen sérti a stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségeket, továbbá sürgeti az összes szereplőt, hogy az Európai Parlament e tárgyban készített véleményében foglalt ajánlások alapján állapodjanak meg a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság eljárási szabályzatáról és fogadják el azt; megjegyzi, hogy a működőképes demokratikus intézmények, köztük a parlament, alapfeltételei az uniós integrációs folyamat előrehaladásának;

9.  aggasztónak tartja, hogy nem készülnek módszeresen szabályozási hatásvizsgálatok, a nyomon követés és a jelentéstétel minősége és gyakorlata elégtelen és gyenge minőségű, és nincs olyan formális követelmény, amelynek alapján közzé kellene tenni a legfontosabb kormányzati tervezési dokumentumokat;

10.  további megkülönböztetésmentes és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő országos stratégiák elfogadására szólít fel olyan területeken, mint a foglalkoztatás és a közpénzkezelés, ami lehetővé teszi a reformok következetes végrehajtását az országban, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből történő finanszírozáshoz való további hozzáférést; elégedetten állapítja meg, hogy az érintett országos stratégiák elfogadása további IPA II finanszírozást tett lehetővé a nemrégiben átdolgozott, 2014–2020-as időszakra vonatkozó indikatív stratégiai dokumentum alapján olyan kulcsfontosságú területeken, mint a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, a környezet és az energia; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből jobb felhasználását, mégpedig a donorkoordináció és az igazgatási kapacitás javításával; sürgeti az ország jogszabályainak az uniós vívmányokhoz való közelítésére vonatkozó nemzeti program elfogadását, ami a stabilizációs és társulási megállapodás értelmében jogi követelmény, valamint az uniós csatlakozásra való felkészülés nélkülözhetetlen eszköze;

11.  megismétli az emberi jogokra vonatkozó országos stratégia elfogadására irányuló felhívását; hangsúlyozza, hogy a párizsi elveknek való megfelelés biztosítása érdekében a lehető leghamarabb el kell fogadni az ombudsmanról szóló törvényt; szükségesnek tartja, hogy Bosznia-Hercegovina egy nemzeti megelőző mechanizmust hozzon létre a kínzás és rossz bánásmód megelőzésére, valamint a háború alatt megkínzott polgári személyek jogairól szóló állami jogszabály elfogadását, összhangban Bosznia-Hercegovina nemzetközi kötelezettségeivel; úgy véli, hogy Bosznia-Hercegovinának több erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy a börtönökben és a rendőrségi létesítményekben uralkodó helyzetet összhangba hozza a nemzetközi normákkal; ismét nyomatékosan kéri a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságait, hogy az alkotmányból helyezzék hatályon kívül a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezést; ismételten hangsúlyozza, hogy az ország egész területén biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést egy harmonizált, fenntartható és ingyenes jogi segítségnyújtási rendszer révén; felhívja a hatóságokat, hogy aktívan mozdítsák elő az európai értékeket, valamint továbbra is gondolkozzanak európai távlatokban;

12.  felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a nemek közötti egyenlőség valamennyi szakpolitikában, többek között a reformtervben való általános érvényesítése érdekében, és aggodalmának ad hangot a nők döntéshozatali pozíciókban való alulreprezentáltsága miatt, különösen helyi szinten; sürgeti a bosznia-hercegovinai politikai pártokat, hogy tegyenek többet annak biztosítása érdekében, hogy a nők a politikai rendszer minden szintjén képviselethez jussanak;

13.  sajnálja, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig megsérti az emberi jogok európai egyezményét azzal, hogy nem hajtja végre az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által a Sejdić-Finci-, Zornić-, Pilav- és Šlaku-ügyekben hozott ítéleteket, ami az uniós értékekkel és normákkal szöges ellentétben lehetővé teszi a bosznia-hercegovinai állampolgárok közötti nyílt diszkriminációt; emlékeztet arra, hogy véleményének elkészítésekor a Bizottságnak figyelmet kell fordítania erre a kérdésre; fenntartja, hogy ezen ítéletek végrehajtása elősegítené egy működőképes demokratikus társadalom létrehozását; hangsúlyozza, hogy – mint az EU bármely csatlakozni kívánó tagja esetében – Bosznia-Hercegovina várhatóan fokozatosan összehangolja alkotmányos és jogrendszerét a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos uniós vívmányok követelményeivel, és elvárja, hogy az ország kellő időben előrelépést érjen el az alapvető kérdések terén; ragaszkodik ahhoz, hogy e határozatok végrehajtásának nem kellene kihatással lennie a reformterv végrehajtására, hanem a választásokon való indulás jogát érintő, etnikai hovatartozáson vagy lakóhelyen alapuló mindenfajta korlátozás, illetve a polgároknak azon a döntésén alapuló mindenfajta korlátozás megszűnését kell eredményeznie, hogy nem vallják magukat valamely államalkotó nép tagjának; ezért úgy gondolja, hogy az alkotmány és a választási jog reformjának kéz a kézben kell járnia; felhívja a politikai vezetőket, hogy kerüljék el a nacionalista retorikát, amely a társadalom megosztottságához vezet, és folytassák a politikai párbeszédet és azokat a tevékenységeket, amelyek együttműködéshez vezetnek a három nép és mások politikai képviselői között;

14.  a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemre irányuló hatékonyabb intézkedésekre szólít fel, különösen az egész országra vonatkozó emberi jogi és megkülönböztés elleni stratégiák elfogadásával; a kulturális, vallási és oktatási kérdésekben ösztönzi az etnikai megosztottságot áthidaló három nép és mások közötti együttműködést; sajnálattal állapítja meg, hogy a „két iskola egy tető alatt” kérdésének terén nem történt előrelépés; sürgeti, hogy minden szinten határozott intézkedést hozzanak olyan rendszerszintű megoldások megtalálása érdekében, amelyek minden gyermek számára befogadó és megkülönböztetésmentes oktatást biztosítanak; megállapítja, hogy a programok és a tantervek Bosznia-Hercegovina egész területén való elfogadásának tiszteletben kell tartania a népek kulturális és nyelvi sokszínűségét, ugyanakkor pedig hangsúlyoznia kell a kölcsönös megértést és a megbékélést; aggodalommal tölti el, hogy az erőforrások és a koordináció hiánya akadályozza a gyermekekre vonatkozó 2015–2018-as cselekvési terv végrehajtását; üdvözli a nevelőszülőknél való elhelyezésről szóló bosznia-hercegovinai jogszabályt, és hangsúlyozza, hogy tovább kell támogatni az egész országban a gyermekek intézményi gondozásból való kikerülését; kéri, hogy javítsák a fogyatékossággal élő gyermekek oktatáshoz és megfelelő szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférését, valamint általánosabban javítsák a fogyatékossággal élő személyek számára az épületek, intézmények és a közlekedés akadálymentességét;

15.  felszólít a férfiak és nők közötti egyenlőségre vonatkozó jogi rendelkezések hatékonyabb végrehajtására, a férfi és női munkavállalók bére közötti különbség csökkentésére, a nők munkaerő-piaci hozzáférésének javítására és a nemekhez kötődő sztereotípiák elleni küzdelemre a társadalomban; aggodalommal állapítja meg, hogy nem hajtják végre eredményesen a nemi alapú erőszak, különösen a családon belüli erőszak megelőzéséről és az ezzel szembeni védelemről szóló jogszabályokat; rámutat arra, hogy a jogszabályokat összhangba kell hozni az Isztambuli Egyezménnyel; sürgeti, hogy történjen előrelépés a fogyatékossággal élő személyek jogainak tiszteletben tartása érdekében, különösen a vonatkozó ENSZ-ajánlások gyors kezelése révén; elismeri az LMBTI-személyek jogi védelme felé tett lépéseket, de hangsúlyozza, hogy többet kell tenni az ellenük elkövetett erőszak és gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem, valamint társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében;

16.  aggódik a különböző hatósági szintek közötti koordináció hiánya miatt és a finanszírozás hiánya továbbra is akadályozza a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok, különösen a romák hatékony védelmét; további intézkedések meghozatalát kéri a kisebbségi jogok védelmének megerősítése érdekében; aggodalommal jegyzi meg, hogy a marginalizált helyzetű bosznia-hercegovinai romákról készített 2017-es felmérés eredményei azt mutatják, hogy a humán fejlődés minden tekintetében csak korlátozottan férnek hozzá a lehetőségekhez; elítéli a romák megbélyegzését és társadalmi kirekesztését; felhívja a hatóságokat, hogy emlékezzenek meg a roma holokauszt áldozatairól, jelöljék ki augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjává, és a holokauszt emléknapján minden év január 27-én foglalják bele a megemlékezésekbe a roma áldozatokat is; üdvözli a lakhatásról, a foglalkoztatásról és az egészségügyi ellátásról szóló, a 2017–2020-as időszakra vonatkozó átdolgozott roma cselekvési terv elfogadását; kitart amellett, hogy intézkedéseket hozzanak a romák és más etnikai kisebbségek oktatásának, foglalkoztatási rátáinak, egészségének, lakhatási és életkörülményeinek a javítása érdekében, mégpedig a vonatkozó meglévő szakpolitikai és jogszabályi keretek javításának és maradéktalan végrehajtásának a középpontba állításával; aggodalmának ad hangot a nemzeti kisebbségek politikai és közéletben való alacsony szintű képviselete miatt;

17.  tudomásul veszi, hogy Bosznia-Hercegovina 2018-ban részt vett az OECD PISA-felmérésében, amit az Európai Bizottság pénzügyi támogatása tesz lehetővé; gratulál Bosznia-Hercegovina oktatási intézményeinek (illetékes minisztériumok és intézmények a tartományok, országrészek szintjén és állami szinten, valamint a Brčkói Körzet szintjén) az együttműködéshez és a közös munkára való hajlandóságukhoz; sürgeti valamennyi szint jövőbeli kormányait, hogy a vizsgálat eredményeit, amelyeket várhatóan 2019-ben tesznek közzé, használják fel arra, hogy konstruktív vitát indítsanak, és olyan oktatási reformokat dolgozzanak ki, amelyek az oktatási eredmények jobb minőségéhez vezetnek;

18.  kéri a szociális védelmi rendszerek átfogó reformját, a megkülönböztető gyakorlatok megszüntetésével, összhangban az emberi jogi kötelezettségekkel, valamint annak biztosításával, hogy a legkiszolgáltatottabb lakosságcsoportok védelme tekintetében megfelelő minimális standardokat határozzanak meg, ideértve a jogszabályokban fennálló olyan hézagok kezelését is, amelyek megakadályozzák, hogy egyes gyermekek egészségbiztosítással rendelkezzenek; felkéri Bosznia-Hercegovina valamennyi érintett intézményét, hogy erősítsék meg a gyermekek jogainak nyomon követésével kapcsolatos koordinációt és együttműködést, ideértve a gyermekek jogaira vonatkozó adatok átfogó gyűjtési mechanizmusának létrehozását Bosznia-Hercegovinában;

19.  megállapítja, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is származási, tranzit- és célország az emberkereskedelem vonatkozásában; a csempészekkel szembeni eredményes küzdelem érdekében kéri a határigazgatás javítását és az emberkereskedelem kivizsgálásával foglalkozó szakosodott egységek megerősítését;

20.  aggodalmát fejezi ki az elégtelen oktatási és gazdasági reformok miatt, ami erősíti a nagymértékű ifjúsági munkanélküliséget és az erőteljes gazdasági elvándorlást, valamint a gyermekeket és a fiatalokat érintő megfelelő politikák és beruházások hiánya miatt; a munkaerőpiaci részvételi arányokat illetően sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy foglalkozzon a nemek közötti egyensúly nagymértékű hiányával és a kisebbségi csoportokhoz tartozó fiatalok oktatási és foglalkoztatási intézkedésekből való kirekesztésével; sokkal proaktívabb és módszeresebb politikát szorgalmaz a bosznia-hercegovinai fiatalok viszonylatában, amelynek az országban élő fiatalok helyzetének megerősítését kell célul kitűznie; ösztönzi e tekintetben egy külön keret létrehozását és a bosznia-hercegovinai polgári ügyi minisztériumon belül az ifjúsági ügyek koordinálásával foglalkozó bizottság teljes körű működőképessé tételét;

21.  jogszabályok és stratégiák bevezetését szorgalmazza a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyek jogaival kapcsolatban, továbbá teljes körűen biztosítani kell a védelmüket, és azt állami forrásokkal kell támogatni;

22.  felhívja Bosznia-Hercegovinát, hogy biztosítsa a tulajdonhoz való jogot; rámutat a kárpótlási igények kezelésére vonatkozó átfogó jogi keret hiányára, és biztatja a hatóságokat, hogy kezdjenek párbeszédet az érdekelt felekkel az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásával vagy a kárpótlással kapcsolatos kérdésekről;

23.  sajnálja, hogy a szólásszabadság és a médiafüggetlenség terén nem történt előrehaladás; egyértelműen elutasítja a médiára gyakorolt folyamatos politikai és pénzügyi nyomásra irányuló kísérleteket; elítéli az ismételt megfélemlítést, halálos fenyegetést és az újságírók elleni szóbeli és fizikai támadásokat, amelyek különösen olyan újságírókat érintenek, akik olyan háborús bűncselekményekről tudósítanak, amelyek esetében nem folyt büntetőeljárás; felhívja a hatóságokat, hogy gyűjtsenek adatokat ezekről az ügyekről, biztosítsák a gyors kivizsgálást és az elkövetők büntetőeljárás alá vonását, valamint mozdítsák elő a véleménynyilvánítás szabadságát elősegítő környezetet; rámutat arra, hogy meg kell erősíteni a Hírközlési Szabályozó Ügynökség pénzügyi stabilitását, valamint politikai semlegességét; ismételten felszólít a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségének és fenntartható finanszírozásának, valamint annak biztosítására, hogy mindhárom hivatalos nyelven elérhetők legyenek tartalmak; felszólít arra, hogy fordítsanak több figyelmet az újságírók munkakörülményeire az egész ágazatban; aggodalmának ad hangot a médiatulajdon átláthatóságának a hiánya miatt, és megismétli a teljes átláthatóságnak a megfelelő jogszabályi keret elfogadása révén történő biztosítására vonatkozó felhívását; sajnálja, hogy a politikai akadályok miatt nem lehetett létrehozni egy működőképes közszolgálati műsorszolgáltatást; megismétli a médiapluralizmus biztosítására irányuló felhívását, és hangsúlyozza, hogy a televíziós és rádiós tartalmak Bosznia-Hercegovina valamennyi hivatalos nyelvén történő előállítása és közvetítése hozzájárulna a kulturális sokszínűség védelméhez az országban; hangsúlyozza, hogy – mint a régió más országainak esetében is – továbbra is aggodalmak merülnek fel a média politikai eszközként való felhasználását illetően, vagy közvetlenül a politikai szereplők részéről, vagy üzleti szereplők részéről, akik politikai befolyást próbálnak gyakorolni;

24.  üdvözli a megbékélés, a kölcsönös tisztelet és a vallási tolerancia előmozdítását célzó erőfeszítéseket az országban, többek között a bosznia-hercegoviniai Vallásközi Tanács erőfeszítéseit; sajnálatosnak tartja a vallási alapon történő folyamatos megkülönböztetést, valamint a vallási létesítmények elleni incidenseket; nagyra becsüli és támogatja azokat, akik a véleménynyilvánítás szabadságáért, a gyűlöletbeszéd ellen, a vallási gyűlölet ellen küzdenek, és előmozdítják a befogadást; elutasítja a másokkal szembeni félelem gerjesztését, és felhívja a hatóságokat, hogy ezekben az esetekben azonnal és következetesen reagáljanak;

25.  üdvözli a 2018–2022-es bosznia-hercegovinai közigazgatási reform stratégiai keretének elfogadását, és sürgeti mielőbbi végrehajtását; ismét felhívja a figyelmet a bosznia-hercegovinai politikai döntéshozatali rendszer széttagoltságára és átpolitizált voltára, és hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és szabadságok legmagasabb szintű normáival összhangban meg kell reformálni az alkotmányos keretet, és az ország egész területén javítani kell a közpolitikák minőségét, koherenciáját és megfizethetőségét; felszólít egy, az állami pénzügyi irányításra és a költségvetés fokozott átláthatóságára vonatkozó országos stratégia elfogadására Bosznia-Hercegovinában, valamint erősebb mechanizmusokra a hatékonyság hiányának és a közpénzek pazarlásának megelőzésére, többek között a közbeszerzés területén; különösen arra szólít fel, hogy az összes közigazgatási szinten hatékony humánerőforrás-gazdálkodási rendszeren keresztül csökkentsék a közszolgálat átpolitizálásának kockázatát, valamint hogy egységesítsék a közszolgálati eljárásokat valamennyi kormányzati szinten, különösen a szövetségi és a kantonok szintjén a Föderációban;

26.  tudomásul veszi, hogy történt némi előrelépés a hatóságok és a civil társadalmi szervezetek közötti együttműködés intézményi mechanizmusainak kialakítása és a civil társadalmi szervezetek állami finanszírozásának biztosítása terén; ismételten felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy az összes kormányzati szinten fogadjon el stratégiai keretet a civil társdalommal folytatott együttműködéshez, növelje az állami döntéshozatal átláthatóságát, és tegyen további erőfeszítéseket a kormány által végzett munka nyilvánosság általi ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében; kiemeli továbbá, hogy fokozni kell a civil társadalom részvételét az uniós támogatási programok tervezésében, nyomon követésében és végrehajtásában; sürgeti a hatóságokat, hogy indítsanak eredményes párbeszédet, amely elvezethet a szociális partnerek és a civil társadalom képességeinek megerősítéséhez szükséges jogalkotási és kapacitásépítési kezdeményezésekhez; hangsúlyozza, hogy közfinanszírozásra van szükség az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó civil társadalmi szervezetek számára, beleértve a felügyeleti és az érdekvédelmi szervezeteket, valamint a kis önszerveződő szervezeteket is;

27.  továbbra is aggodalommal tölti el az országban széles körben elterjedt korrupció, valamint a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatban kinyilvánított politikai szándék és a konkrét eredmények hiánya között folyamatosan fennálló szakadék miatt; kiemeli, hogy a legmagasabb szintű esetek nincsenek nyilvántartva, és a rendszerszintű (például a politikai pártok finanszírozásával, a közbeszerzéssel, az összeférhetetlenségekkel és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos) korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kerete gyenge és nem megfelelő; felszólít arra, hogy az európai normákkal összhangban lévő jogi és intézményi korrupcióellenes keret javítása érdekében tegyenek lépéseket azáltal, hogy jobban összehangolják a különböző szinteken elfogadott cselekvési terveket, végrehajtják a meglévő stratégiákat, és fokozzák a korrupció megelőzésével foglalkozó szervek és a korrupcióellenes ügynökség közötti együttműködést;

28.  úgy véli, hogy további erőfeszítésekre van szükség a széles körben elterjedt korrupció elleni küzdelem javításához; sürgeti, hogy tegyenek lépéseket a korrupció megelőzése és visszaszorítása terén elért eredmények jelentős javítása érdekében, beleértve a hatékony és visszatartó erejű szankciókat – többek között a bűncselekménnyel szerzett vagyon elkobzását – előíró intézkedéseket; hangsúlyozza a kapacitásépítés szükségességét a gazdasági, pénzügyi és közbeszerzéssel összefüggő bűncselekményekkel szembeni fellépést és azok kivizsgálását illetően; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a politikai pártok és választási kampányok finanszírozásának hatékony ellenőrzésére, valamint a köztisztviselők – ideértve a választáson indulók – vagyonnyilatkozataihoz való nyilvános hozzáférés és ezek felügyeletének javítására; felhív a GRECO, különösen a politikai pártok finanszírozása és az összeférhetetlenség tekintetében megfogalmazott ajánlásainak kezelésére; alapvető fontosságúnak tartja Bosznia-Hercegovina számára az összeférhetetlenségről szóló törvény európai és nemzetközi normákkal összhangban történő elfogadását; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy végezze el a meglévő korrupcióellenes jogi keret elemzését, majd fogadjon el következetes stratégiát a feltárt hézagok és hiányosságok nemzetközi és európai normákkal összhangban történő kezelésére;

29.  üdvözli a 2014–2018 közötti időre szóló, az igazságügyi ágazatra vonatkozó reformstratégia végrehajtása céljából 2017 márciusában elfogadott cselekvési tervet és a szükséges jelentéstételi és nyomon követési struktúrák létrehozását; rámutat arra, hogy ennek végrehajtása tekintetében határozott lépésekre van szükség; aggodalommal töltik el az igazságszolgáltatásban dolgozókkal szembeni politikai indíttatású fenyegetések; megismétli, hogy szükség van a bírói kar minden politikai befolyástól való függetlenségének megerősítésére, valamint professzionalizmusának, hatékonyságának és elszámoltathatóságának fokozására; üdvözli a Bírói és Ügyészi Főtanács által elfogadott részletes cselekvési tervet, amely a Bírói és Ügyészi Főtanács területére tartozó kérdések tekintetében az Európai Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat hajtja végre, amelyek célja a bírói kar kinevezésével kapcsolatos, fegyelmi és feddhetetlenségi intézkedések megerősítése, többek között a jobb vagyonnyilatkozatok révén; sürgeti a kapcsolódó jogalkotási aktusok gyors elfogadását és végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a Bírói és Ügyészi Főtanácsról szóló törvényt a Bizottság ajánlásaival és a Velencei Bizottság véleményével összhangban felül kell vizsgálni; kéri a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek büntető törvénykönyveinek szabványosítását, és hangsúlyozza a folyamatban lévő igazságügyi reform nemi szempontú értékelésének fontosságát;

30.  sajnálja, hogy a hatóságok valamennyi szinten továbbra is figyelmen kívül hagyják vagy elutasítják a bírói kar – akár a legfelsőbb fokon hozott – kötelező erejű határozatait, és emlékeztet arra, hogy ez súlyosan megkérdőjelezi a jogállamiságot;

31.  üdvözli, hogy a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek terén tapasztalható elmaradást kezelik, hogy további előrelépés történt a nemi erőszakkal járó háborús bűncselekmények sikeres üldözése terén és javult a bírósági eljárás során az áldozatoknak és tanuknak nyújtott támogatás; sürgeti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy harmonizálják a háború polgári áldozatara vonatkozó jogszabályokat, amelyeknek a szexuális erőszak áldozataira is ki kell terjedniük annak érdekében, hogy a jogállást és a jóvátételekhez való hozzáférést illetően előzzék meg a különböző országrészekben a megkülönböztetést; sürgeti a háborús bűnökkel kapcsolatos nemzeti stratégia mielőbbi módosítását, hogy az ügyeket hatékonyabban lehessen a különböző irányítási szintek között elosztani, valamint a legösszetettebb ügyek feldolgozására vonatkozóan új kritériumokat és határidőket biztosítani;

32.  megállapítja, hogy még mindig hiányzik az átfogó átmeneti igazságszolgáltatási stratégia, valamint a háború idején az egész országban végbement masszív emberi jogi jogsértések kompenzálására szolgáló stabil mechanizmus, többek között a háborúval összefüggő szexuális erőszak áldozatai számára; sürgeti a kínzás áldozatairól szóló törvény, az átmeneti igazságszolgáltatási stratégia és a szexuális erőszak áldozatainak szóló program elfogadását, valamint egy külön alap létrehozását a háború idején elkövetett nemi erőszak, kínzás és bántalmazás áldozatainak kárpótlása céljából, továbbá megfelelő kompenzációs mechanizmusok létrehozását a háború polgári áldozatai számára, amelyek magukban foglalják a visszaszolgáltatást, a kompenzációt, a rehabilitációt, a jóvátételt és az ismétlődés megakadályozásának garanciáit;

33.  megismétli, hogy támogatja a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények és az emberi jogok megsértésének más súlyos esetei valamennyi áldozatával kapcsolatos tények megállapításával megbízott regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) létrehozására irányuló kezdeményezést; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ennek létrehozásához a bosznia-hercegovinai vezetők hozzanak szigorú intézkedéseket; hangsúlyozza e folyamat fontosságát és az összes regionális politikai vezető szerepvállalásának szükségességét annak érdekében, hogy a RECOM további késedelem nélkül megkezdhesse tevékenységét; felhívja a figyelmet a RECOM-koalíció egyértelmű dátumokat és mérföldköveket tartalmazó cselekvési tervre irányuló javaslatára;

34.  elítéli az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekmények miatt elítélt személyek bármilyen fajta dicsőítését; sürgősen kéri a háborús bűncselekmények áldozatainak tiszteletben tartását és a megbékélés előmozdítását; Bosznia-Hercegovina valamennyi politikai vezetőjét és intézményét emlékezteti, hogy az igazság, a megbékélés és a békés jövő, valamint az igazságszolgáltatási rendszer politikai célokra történő felhasználásának elkerülése érdekében az ő felelősségük objektíven értékelni a háborús eseményeket; hangsúlyozza, hogy a háborús bűncselekmények miatti büntetőeljárásoknak az igazságszolgáltatás függetlenségének az elvén kell alapulniuk, és ezeket nem szabad a mindennapi politikai célok kiszolgálása, történelmi revizionizmus elindítása vagy a társadalmon belüli megosztottság elmélyítése érdekében politikailag kihasználni; sajnálattal veszi tudomásul a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlésének azt a határozatát, amellyel visszavonja a srebrenicai mészárlással foglalkozó bizottság 2004-es jelentésének korábbi megerősítését, és minden oldalról elítéli azokat a nyilatkozatokat, amely háborús bűnösöket dicsőítenek;

35.  hangsúlyozza, hogy noha jelentős előrelépést sikerült elérni, a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszakkal kapcsolatos, a 1992–1995-ös háborúból származó trauma öröksége továbbra is megfelelő figyelmet igényel Bosznia-Hercegovinában; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a női és férfi túlélők, többek között az ezzel összefüggésben született gyermekek méltányos hozzáférést kapjanak az ellátáshoz, támogatáshoz és igazságszolgáltatáshoz az átfogó jóvátételen keresztül, ideértve a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszak túlélőinek rehabilitálását és megbélyegzésük enyhítését;

36.  tudomásul veszi, hogy történt bizonyos, jóllehet még mindig nem elégséges előrelépés a daytoni békemegállapodás menekültekről és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyekről szóló VII. mellékletének végrehajtása terén; tudomásul veszi, hogy lassú az előrelépés a rendkívül nagy számú, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyekkel, a kisebbségekhez tartozó visszatérésre kötelezettekkel, a menekültekkel és az eltűnt személyekkel való foglalkozás terén; felszólítja a hatóságokat arra, hogy kezdjenek fokozott együttműködést a két országrész között, és a háború miatt eltűnt személyek felkutatása érdekében teljes körűen osszák meg az összes lényeges katonai és hírszerzési adatot; üdvözli a háború miatt eltűnt személyek kérdésének megoldását célzó regionális együttműködés fokozására irányuló közelmúltbeli kezdeményezéseket, és felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy vállaljanak szerepet e folyamatban; megjegyzi, hogy fontos adatokat gyűjteni a visszatérésre kötelezettekről; elítéli a tulajdonukkal szembeni bűncselekményeket, és megállapítja, hogy a visszatérőkkel kapcsolatos politika sikere segítheti a megbékélést Bosznia-Hercegovinában;

37.  felszólít arra, hogy hajtsanak végre további intézkedéseket és konkrét programokat a menekültek fenntartható hazatérése, az egészségügyi ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz, a szociális védelemhez és az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében, valamint fordítsanak nagyobb figyelmet az olyan ingatlanok után nyújtott kártérítésre, amelyeket nem lehet visszaszolgáltatni; e tekintetben sürgeti, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és menekültek ingatlanköveteléseivel foglalkozó bizottság folytassa tevékenységét;

38.  sajnálatosnak tartja, hogy az ország még mindig szenved az aknák jelenlététől, amelyek teljes területének körülbelül 2,2%-át borítják, és közvetlenül rontják több mint 540 000 lakos biztonságát; üdvözli, hogy az EU továbbra is támogatja az aknamentesítést, és elismeréssel adózik a bosznia-hercegovinai fegyveres erők aknamentesítési zászlóalja által végzett kiváló munkának; aggodalommal állapítja meg, hogy nincs elegendő korszerű aknamentesítési technológia, ami 2020-ra oda vezetne, hogy az évente megtisztított terület a jelenlegi évi 3 km2-ről kevesebb mint 1 km2-re zsugorodjon; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy jól szereljék fel az aknamentesítő zászlóaljat a szükséges eszközökkel és felszereléssel;

39.  üdvözli a szervezett bűnözés elleni fellépés 2017–2020 közötti időszakra szóló stratégiájának elfogadását, valamint a pénzmosás elleni intézkedésekkel és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos cselekvési tervek végrehajtása terén elért előrehaladást; felhív arra, hogy mutassanak fel eredményeket a szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és ítélethozatal terén; üdvözli a büntetőeljárásról szóló törvény módosításainak a bosznia-hercegovinai Képviselőház általi, 2018. szeptember 17-i elfogadását, mivel ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jogállamisági intézmények érzékeny nyomozásokat folytathassanak és együttműködhessenek a nemzetközi bűnüldöző hatóságokkal, és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse szorosan e módosítások végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a Hírszerzési és Biztonsági Ügynökségről szóló törvény európai és nemzetközi normákkal történő összehangolásának továbbra is kiemelt prioritásnak kellene lennie a hatóságok számára; nagyra értékeli, hogy Bosznia-Hercegovina lekerült a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén strukturális hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat tartalmazó listájáról, és további erőfeszítésekre szólít fel, hogy Bosznia-Hercegovina lekerüljön a nagy kockázatú országok uniós listájáról;

40.  kéri a radikalizálódás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések növelését, valamint hogy hozzanak további intézkedéseket a külföldi harcosok és az illegális fegyverkereskedelem azonosítása, megelőzése és átfogó kezelése, valamint a további radikalizálódást támogató pénzek nyomon követése érdekében; ösztönzi a hatóságokat, hogy javítsák tovább a terrorizmus elleni fellépésre szolgáló bosznia-hercegovinai kapacitásokat a jobb koordináció és együttműködés, a bűnügyi információk cseréje, a fiatalok radikalizálódásának megelőzése és a radikalizálódást felszámoló programok révén; felhívja a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki a kiberbűnözés és hasonló biztonsági fenyegetések elleni küzdelmet célzó stratégiát; emlékeztet arra, hogy erőteljesebb együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal a határigazgatási kérdések terén;

41.  elismerését fejezi ki, amiért a bosznia-hercegovinai hatóságok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy polgáraik ne induljanak el külföldi harcterekre, valamint sürgeti a hatóságokat, hogy alkalmazzanak megfelelő büntetést a külföldi terrorista harcosok esetében, és kezeljék a társadalomba való későbbi visszailleszkedésüket; aggodalommal veszi tudomásul, hogy az országban bizonyos helyeken radikális sejteket tártak fel;

42.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a közelmúltban Bosznia-Hercegovinába érkező migránsok száma egyre növekszik, és hogy az e helyzetre való reagálásban a különböző kormányzati szintek között hiányzik a koordináció; úgy véli, hogy a migráció kérdése nem kaphat politikai felhangot; üdvözli a menekültek és menedékkérőknek az országban fennálló fokozott humanitárius szükségleteinek kezelésére irányuló uniós humanitárius segélyt, valamint a Bosznia-Hercegovinát a migrációs áramlások kezelésében támogató (6 millió EUR értékű) különleges intézkedés 2018. augusztus 10-i elfogadását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy figyelembe kell venni a humanitárius segély nemi dimenzióját és a menekülttáborok befogadó közösségekre gyakorolt hatását; úgy véli, hogy e közös kihívást jelentő probléma kezeléséhez elengedhetetlen a szomszédos országokkal és az Unióval folytatott együttműködés;

43.  kéri új uniós irányultságú reformok elfogadását, közvetlenül az új bosznia-hercegovinai hatóságok megalakulása után, hogy folytatódjon a reformfolyamat és előrelépés történjen az ország európai integrációja felé; kitart amellett, hogy az uniós pénzügyi támogatást tényleges feltételekhez kell kötni, és hogy az Unió a szociális jogok európai pillérében foglalt 20 elv mentén dolgozzon ki cselekvési terveket és nyomonkövetési kereteket „az új, megerősített dimenzió” megvalósítása érdekében, a Nyugat-Balkánra vonatkozó 2018-as stratégiában meghatározottak szerint; tudomásul veszi, hogy Bosznia-Hercegovina némi haladást ért el a gazdasági fejlődés és a versenyképesség tekintetében, de megjegyzi, hogy az ország még mindig a működőképes piacgazdaság létrehozásának korai szakaszában van; határozottan úgy véli, hogy a szociális partnerek megfelelő bevonásával az országban fennálló életkörülmények javítását szem előtt tartva a társadalmi-gazdasági reformok előmozdításának a választások után elsőbbséget kell élveznie, tudomásul veszi, hogy szociális területen igen korlátozott előrelépés történt; hangsúlyozza, hogy a gazdasági fundamentumokat, például a növekedést, a foglalkoztatást és az informális gazdaság elleni küzdelmet meg kell erősíteni; rámutat arra, hogy fontos a közszektor, ezen belül az állami vállalkozások átalakítása, az informális gazdaság és a kapcsolódó munkaerőköltségek pénzügyi terhének további csökkentése, az üzleti környezet javítása (az egységes gazdasági térség kialakítása révén is), az államháztartás növekedést segítő voltának megerősítése, kiváltképp a középtávú szükségletekre, így az infrastruktúrára és az oktatásra összpontosítva, valamint hogy az európai és a nemzetközi szabványokkal összhangban kellő időben, kimerítő statisztikákat biztosítsanak;

44.  megállapítja, hogy a környezet- és az éghajlatvédelem területén lassú előrelépés történt; emlékeztet arra, hogy az uniós normákkal összhangban az egész országban biztosítania kell a környezetvédelmi jogszabályok eredményes és strukturált végrehajtását, az egész országra vonatkozó környezeti közelítési stratégiának megfelelően; ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós környezetvédelmi politikáknak megfelelően haladéktalanul megoldást kell találni a brodi olajfinomító által okozott, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés problémájára; hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovinának maradéktalanul eleget kell tennie az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményben és a környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségeinek, elsősorban a Neretva és a Trebišnjica vízgyűjtőjének területén; hangsúlyozza, hogy a vízerőművek és az ezekkel kapcsolatos projektek tervezése és építése megköveteli a nemzetközi és az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak, köztük a madárvédelmi irányelvnek, az élőhelyvédelmi irányelvnek és a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvnek való megfelelést; hangsúlyozza, hogy sürgősen el kell kerülni a jelentős természetvédelmi területekre gyakorolt minden negatív hatást a környezeti hatásvizsgálatok minőségének javításával, valamint biztosítani kell a nyilvánosság részvételét és a civil társadalommal folytatott konzultációt a jelentős projekteknél;

45.  megállapítja, hogy a villamos energia és a gáz piaca továbbra is töredezett, és azt néhány kulcsfontosságú vállalat erőfölénye jellemzi; felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy fejlesszék tovább az ország közlekedési és energetikai infrastruktúráját, és sürgősen hozzanak létre működőképes energetikai és közlekedési láncokat; felhívja Bosznia-Hercegovinát, hogy használja ki a regionális összeköttetések fejlesztését célzó új uniós csomagot, valamint éghajlat-politikai kötelezettségvállalásaival összhangban munkálkodjon a regionális energiapiac kiteljesítésén; az infrastrukturális projektekre irányuló beruházások folytatása mellett érvel, hogy javítsák a Bosznia-Hercegovinán belüli és a szomszédos országokkal való összeköttetéseket; kéri, hogy a vállalkozók kiválasztásakor tartsák be a pályáztatási szabályokat és az átláthatóság elvét, elkerülve ezzel a hatalommal való visszaélést és a korrupciót, valamint garantálva a legjobb ajánlatok kiválasztását; támogatja a barangolási díjak nyugat-balkáni csökkentésére irányuló javaslatot;

46.  üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina konstruktív és stabil kétoldalú kapcsolatokat ápol szomszédaival, és hogy ezekkel az országokkal több kétoldalú megállapodás aláírására került sor; az európai szervezetekben való tagság felé való előrelépés érdekében is kéri a régióban található országokkal való jó szomszédi kapcsolatok megerősítését, és az összes rendezetlen – többek között a Szerbiával és Horvátországgal közös határ kijelölését érintő – kétoldalú kérdés megoldása érdekében további erőfeszítések előmozdítását;

47.  üdvözli Bosznia-Hercegovina 2018–2023-as időszakra szóló külpolitikai stratégiáját, amelyet Bosznia-Hercegovina elnöksége fogadott el, és amely egyértelműen kimondja, hogy Bosznia-Hercegovina egyik fő stratégiai célkitűzése az uniós tagság; sajnálja, hogy a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) terén tett uniós nyilatkozatoknak és az EU Tanácsa által e téren hozott határozatoknak való megfelelés mértéke 2017-ben 61%-ra esett vissza; hangsúlyozza, hogy eredményekre van szükség a KKBP-hez való fokozatos közeledés tekintetében, és jelentős javulásra szólít fel ezen a területen, ami az uniós tagság elengedhetetlen alkotóelemét képezi; határozottan sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy igazodjon a Krím Oroszország általi jogellenes elcsatolása és a kelet-ukrajnai események kapcsán hozott, uniós korlátozó intézkedéseket bevezető tanácsi határozatokhoz, és sajnálatosnak tartja e tekintetben az együttműködés szándékos hiányát egyes politikai szereplők részéről;

48.  megállapítja, hogy nő a külföldi hatalmak befolyása Bosznia-Hercegovinában;ú, és határozott meggyőződése, hogy Bosznia-Hercegovinában továbbra is az erőteljesebb uniós szerepvállalás a legjobb lehetőség annak biztosítására, hogy az ország előrelépést tegyen az európai értékek, a stabilitás és a jólét felé; üdvözli az EUFOR Althea művelet folytatódó jelenlétét az országban, amely segíti a bosznia-hercegovinai fegyveres erők kapacitásépítését és képzését, valamint az elrettentő erő fenntartását, a biztonságos és védett környezet előmozdítása érdekében; üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2019. novemberig meghosszabbította az az EUFOR mandátumát;

49.  sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák az energiaügy és az éghajlatváltozás területén az uniós és nemzetközi normáknak, valamint a politikai céloknak való szigorú megfelelést; sajnálja, hogy az országnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítései a nyilatkozatok szintjén maradnak, miközben ezzel egyidejűleg döntések születnek új szénerőművek tervezéséről; kéri ezért a természetre káros, a helyi lakosság akaratával szembemenő, a helyi vagy országos területrendezési tervekkel ellentétes és csak a befektetők számára előnyös vízerőműprojektek és tervek törlését;

50.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Bosznia-Hercegovina elnökségének, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának, Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlésének, a Bosznia-hercegovinai Föderáció, a Boszniai Szerb Köztársaság és a Brčkói Körzet kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tíz megye önkormányzatának.

(1) S/2018/416, 2018.5.3.
(2) S/2018/974, 2018.10.31.


Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések és pénzügyi szabályok ***I
PDF 492kWORD 204k
Az Európai Parlament 2019. február 13-án elfogadott módosításai az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0375 – C8-0230/2018 – 2018/0196(COD))(1)
P8_TA-PROV(2019)0096A8-0043/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
Cím
Javaslat
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek lemaradásának csökkentésére, és hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat. Az EUMSZ 175. cikke előírja, hogy az Unió e célkitűzések elérését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank és az egyéb eszközök révén megvalósított fellépésével támogatja. Az EUMSZ 322. cikke alapján kerülnek elfogadásra azok a pénzügyi szabályok, amelyek meghatározzák a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást, valamint a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzések is.
(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek lemaradásának csökkentésére, és hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat. Ezek a régiók különösen élvezik a kohéziós politika előnyeit. Az EUMSZ 175. cikke előírja, hogy az Unió e célkitűzések elérését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank és az egyéb eszközök révén megvalósított fellépésével támogatja. Az EUMSZ 322. cikke alapján kerülnek elfogadásra azok a pénzügyi szabályok, amelyek meghatározzák a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást, valamint a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzések is.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Az Európai Unió és polgárai jövője szempontjából fontos, hogy a kohéziós politika továbbra is az Európai Unió fő beruházási politikája maradjon, és a 2021–2027 közötti időszakban legalább a 2014–2020 közötti programozási időszak szintjén maradjon a finanszírozás. Az Unió egyéb tevékenységi területeinek vagy programjainak új finanszírozása nem történhet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap kárára.
Módosítás 430
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A megosztott irányítással végrehajtott uniós alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és az Integrált Határigazgatási Alap megosztott irányítása keretében finanszírozott intézkedések koordinált és összehangolt végrehajtásának továbbfejlesztése érdekében pénzügyi szabályokat kell megállapítani az EUMSZ 322. cikke alapján az említett alapokra (a továbbiakban: alapok), egyértelműen meghatározva a vonatkozó rendelkezések alkalmazási körét. Ezenfelül az EUMSZ 177. cikkén alapuló közös rendelkezéseket kell megállapítani konkrét szakpolitikai szabályok meghatározása érdekében az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA vonatkozásában.
(2)  A megosztott irányítással végrehajtott uniós alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és az Integrált Határigazgatási Alap megosztott irányítása keretében finanszírozott intézkedések koordinált és összehangolt végrehajtásának továbbfejlesztése érdekében pénzügyi szabályokat kell megállapítani az EUMSZ 322. cikke alapján az említett alapokra (a továbbiakban: alapok), egyértelműen meghatározva a vonatkozó rendelkezések alkalmazási körét. Ezenfelül az EUMSZ 177. cikkén alapuló közös rendelkezéseket kell megállapítani konkrét szakpolitikai szabályok meghatározása érdekében az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, az ETHA és bizonyos mértékig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vonatkozásában.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A legkülső régiókat és az északi, ritkán lakott régiókat egyedi intézkedésekkel és kiegészítő finanszírozással kell támogatni az EUMSZ 349. cikkével és az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkével összhangban.
(4)  A legkülső régiókat és az északi, ritkán lakott régiókat a földrajzi elhelyezkedésükhöz kapcsolódó sajátos hátrányaik kezelése érdekében egyedi intézkedésekkel és kiegészítő finanszírozással kell támogatni az EUMSZ 349. cikkével és az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkével összhangban.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében megállapított horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe kell venni az alapok végrehajtásakor, csakúgy, mint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A tagállamoknak eleget kell tenniük a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek is, és biztosítaniuk kell a hozzáférést annak 9. cikke értelmében, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést harmonizáló uniós jogszabályokkal összhangban. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatására, a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak integrálására, valamint fel kell lépniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés Unió általi előmozdítása révén, valamint a „szennyező fizet” elv figyelembevételével. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozások számára hasznot jelentő műveleteknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal.
(5)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében megállapított horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe kell venni az alapok végrehajtásakor, csakúgy, mint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A tagállamoknak eleget kell tenniük a gyermek jogairól és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek is, és biztosítaniuk kell a hozzáférést annak 9. cikke értelmében, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést harmonizáló uniós jogszabályokkal összhangban. Ezzel összefüggésben az alapokat oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az intézménytelenítést és a közösségi alapú ellátást. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatására, a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak integrálására, valamint fel kell lépniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a kirekesztés bármely formájához, illetve olyan infrastruktúra létrehozását, amely nem hozzáférhető a fogyatékossággal élő személyek számára. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés Unió általi előmozdítása révén, valamint a „szennyező fizet” elv figyelembevételével, továbbá a Párizsi Megállapodás értelmében tett kötelezettségvállalások figyelembevételével. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozások számára hasznot jelentő műveleteknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal. A szegénység egyike az EU előtt álló legfőbb kihívásoknak. Az alapoknak ezért a szegénység felszámolásához is hozzá kell járulniuk. Ezenkívül az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése kapcsán az Unió és a tagállamok által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez is hozzá kell járulniuk.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését.
(9)  Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 30 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia mechanizmusainak a programozás és a végrehajtás szerves részét kell képezniük.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Tekintettel a harmadik országokból származó migrációs áramlások hatására, a kohéziós politikának hozzá kell járulnia az integrációs folyamatokhoz, különösen azáltal, hogy infrastrukturális támogatást nyújt a frontvonalban lévő városok és helyi és regionális hatóságok számára, amelyek jobban részt vesznek az integrációs politikák végrehajtásában.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az uniós költségvetésnek az alapokra elkülönített részét a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az (EU) [az új költségvetési rendelet száma] (Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek12 (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megfelelően. Ebből kifolyólag az alapok megosztott irányítás keretében történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak be kell tartaniuk a költségvetési rendeletben hivatkozott olyan elveket, mint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség.
(10)  Az uniós költségvetésnek az alapokra elkülönített részét a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az (EU) [az új költségvetési rendelet száma] (Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek12 (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megfelelően. Ebből kifolyólag az alapok megosztott irányítás keretében történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak be kell tartaniuk a költségvetési rendeletben hivatkozott olyan elveket, mint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség. Indokolt, hogy e programok előkészítéséért és végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek. Ezt – a megfelelő területi szinten, az intézményi, jogi és pénzügyi kereteknek megfelelően – a tagállamok által erre a célra kijelölt szerveknek kell végezniük. A tagállamoknak tartózkodniuk kell olyan szabályok bevezetésétől, amelyek a kedvezményezettek számára bonyolulttá teszik az alapok felhasználását.
__________________
__________________
12 HL L […]., […], […]. o.
12 HL L […]., […], […]. o.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A partnerség elve az alapok végrehajtásának egy kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű irányítási megközelítésre épül, és biztosítja a civil társadalom és a szociális partnerek részvételét. A partnerségek szervezésének folytonossága érdekében a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet13 továbbra is érvényes.
(11)  A partnerség elve az alapok végrehajtásának egy kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű irányítási megközelítésre épül, és biztosítja a regionális, helyi és egyéb hatóságok, a civil társadalom és a szociális partnerek részvételét. A partnerségek szervezésének folytonossága érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet13 módosítására és kiigazítására.
__________________
__________________
13 A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
13 A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az alapokból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból és az InvestEU-ból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.
törölve
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy miként kell figyelembe venni az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokat a programozási dokumentumok elkészítésekor. A 2021–2027 közötti programozási időszak (a továbbiakban: programozási időszak) alatt a tagállamoknak rendszeresen be kell mutatniuk a monitoringbizottság és a Bizottság számára az országspecifikus ajánlások támogatására indított programok végrehajtásának alakulását. A félidős felülvizsgálat során a tagállamoknak többek között mérlegelniük kell, hogy a programozási időszak kezdetét követően elfogadott vagy módosított vonatkozó országspecifikus ajánlások érvényesítése érdekében szükség van-e a programok módosítására.
(13)  A tagállamoknak figyelembe kell venniük az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokat a programozási dokumentumok elkészítésekor, amennyiben összhangban vannak a program által azonosított célkitűzésekkel. A 2021–2027 közötti programozási időszak (a továbbiakban: programozási időszak) alatt a tagállamoknak rendszeresen be kell mutatniuk a monitoringbizottság és a Bizottság számára az országspecifikus ajánlások, valamint a szociális jogok európai pillére végrehajtásának támogatására indított programok végrehajtásának alakulását. A félidős felülvizsgálat során a tagállamoknak többek között mérlegelniük kell, hogy a programozási időszak kezdetét követően elfogadott vagy módosított vonatkozó országspecifikus ajánlások érvényesítése érdekében szükség van-e a programok módosítására.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A tagállamoknak a programjaiknál, valamint a karbonszegény beruházásokra allokált pénzügyi igényeknél figyelembe kell venniük az energiaunió irányításáról szóló rendelet14 alapján elkészítendő nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervük tervezetében foglaltakat, valamint annak a folyamatnak az eredményét, amelynek végén megszületnek az e tervre vonatkozó uniós ajánlások.
(14)  A tagállamoknak a programjaiknál, valamint a karbonszegény beruházásokra allokált pénzügyi igényeknél figyelembe kell venniük az energiaunió irányításáról szóló rendelet14 alapján – többek között a félidős felülvizsgálat során – elkészítendő nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervük tervezetében foglaltakat, valamint annak a folyamatnak az eredményét, amelynek végén megszületnek az e tervre vonatkozó uniós ajánlások.
__________________
__________________
14 [Rendelet az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM/2016/0759 final/2 - 2016/0375 (COD)].
14 [Rendelet az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM/2016/0759 final/2 - 2016/0375 (COD)].
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az egyes tagállamok által készített partnerségi megállapodásnak egy olyan stratégiai dokumentumnak kell lennie, amely irányt mutat a programok tervezése kapcsán a Bizottság és az adott tagállamok között folytatott tárgyalásokhoz. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű lenne, ha a partnerségi megállapodásokat nem kellene módosítani a programozási időszak alatt. A programozás elősegítése céljából és a dokumentumok közti tartalmi átfedések elkerülése érdekében a partnerségi megállapodások egy program részét képezhetik.
(15)  Az egyes tagállamok által készített partnerségi megállapodásnak egy olyan stratégiai dokumentumnak kell lennie, amely irányt mutat a programok tervezése kapcsán a Bizottság és az adott tagállamok között folytatott tárgyalásokhoz. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű lenne, ha a partnerségi megállapodásokat nem kellene módosítani a programozási időszak alatt. A programozás elősegítése céljából és a dokumentumok közti tartalmi átfedések elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a partnerségi megállapodások egy program részét képezhessék.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Minden egyes tagállamnak rugalmas lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hozzájárulhasson az InvestEU-hoz az adott tagállamban megvalósítandó beruházásokhoz nyújtandó költségvetési garanciák biztosítása céljából.
(16)  Az e rendelet 10. és 21. cikkében meghatározott bizonyos feltételek mellett, minden egyes tagállamnak rugalmas lehetőséget lehet biztosítani arra, hogy hozzájárulhasson az InvestEU-hoz az adott tagállamban megvalósítandó beruházásokhoz nyújtandó költségvetési garanciák biztosítása céljából.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az alapok által biztosított uniós támogatások hatékony és eredményes felhasználásához szükséges előfeltételek teljesülése céljából létre kell hozni az előfeltételek korlátozott listáját, valamint értékelésükre egy egyértelmű és kimerítő objektív kritériumrendszert kell megállapítani. Az egyes előfeltételeket hozzá kell egy egyedi célkitűzéshez, és automatikusan kell alkalmazni őket, amikor az adott célkitűzés támogatás céljából kiválasztásra kerül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyedi célkitűzések keretében megvalósítandó műveletekhez kapcsolódó kiadásokat nem szabad feltünteni a kifizetési kérelmekben. A kedvező beruházási keret fenntartása érdekében az előfeltételek folyamatos teljesülését rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos biztosítani továbbá, hogy a támogatásra kiválasztott műveleteket azokkal a stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal összhangban hajtsák végre, amelyeken a teljesített előfeltételek alapulnak, ezáltal biztosítva, hogy valamennyi társfinanszírozott művelet megfeleljen az uniós szakpolitikai keretnek.
(17)  Az alapok által biztosított uniós támogatások befogadó, megkülönböztetésmentes, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges előfeltételek teljesülése céljából létre kell hozni az előfeltételek korlátozott listáját, valamint értékelésükre egy egyértelmű és kimerítő objektív kritériumrendszert kell megállapítani. Az egyes előfeltételeket hozzá kell egy egyedi célkitűzéshez, és automatikusan kell alkalmazni őket, amikor az adott célkitűzés támogatás céljából kiválasztásra kerül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyedi célkitűzések keretében megvalósítandó műveletekhez kapcsolódó kiadásokat nem szabad feltünteni a kifizetési kérelmekben. A kedvező beruházási keret fenntartása érdekében az előfeltételek folyamatos teljesülését rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos biztosítani továbbá, hogy a támogatásra kiválasztott műveleteket azokkal a stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal összhangban hajtsák végre, amelyeken a teljesített előfeltételek alapulnak, ezáltal biztosítva, hogy valamennyi társfinanszírozott művelet megfeleljen az uniós szakpolitikai keretnek.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A tagállamoknak egy, az összes mutatót, részcélt és célértéket lefedő eredményességi keretet kell létrehozniuk a program teljesítésének figyelemmel kíséréséhez, értékeléséhez és az azzal kapcsolatos jelentéskészítéshez.
(18)  A tagállamoknak egy, az összes mutatót, részcélt és célértéket lefedő eredményességi keretet kell létrehozniuk a program teljesítésének figyelemmel kíséréséhez, értékeléséhez és az azzal kapcsolatos jelentéskészítéshez. Ez lehetővé teszi, hogy a projektek kiválasztása és értékelése eredményorientált legyen.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A tagállamnak félidős felülvizsgálatot kell végezniük az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott összes program vonatkozásában. Ez a felülvizsgálat biztosítaná a programoknak a program teljesítésére épülő teljes értékű módosítását, miközben lehetőséget adna az új kihívások, illetve a 2024-ben kiadott vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételére is. Ezzel párhuzamosan a Bizottságnak 2024-ben – a 2025-ös évre vonatkozó technikai kiigazítással együtt – a vonatkozó alap-jogiaktusban rögzített allokációs módszert alkalmazva felül kell vizsgálnia az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésére a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre elkülönített összes előirányzatot. Ez a felülvizsgálat a félidős felülvizsgálat eredményével együtt programmódosításokat fog szükségessé tenni a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre megállapított pénzügyi előirányzatokra nézve.
(19)  A tagállamnak félidős felülvizsgálatot kell végezniük az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott összes program vonatkozásában. Ez a felülvizsgálat biztosítaná a programoknak a program teljesítésére épülő teljes értékű módosítását, miközben lehetőséget adna az új kihívások, illetve a 2024-ben kiadott vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételére, valamint a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és a szociális jogok európai pillére terén történő előrehaladásra is. Figyelembe kell venni a demográfiai kihívásokat is. Ezzel párhuzamosan a Bizottságnak 2024-ben – a 2025-ös évre vonatkozó technikai kiigazítással együtt – a vonatkozó alap-jogiaktusban rögzített allokációs módszert alkalmazva felül kell vizsgálnia az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésére a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre elkülönített összes előirányzatot. Ez a felülvizsgálat a félidős felülvizsgálat eredményével együtt programmódosításokat fog szükségessé tenni a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre megállapított pénzügyi előirányzatokra nézve.
Módosítás 425/rev, 444/rev, 448 és 469
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az uniós finanszírozási politikák és az Unió gazdasági kormányzása közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat tovább kell finomítani, és lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak egy adott tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalások teljes vagy részbeni felfüggesztésére, ha a tagállam nem hoz hatékony intézkedést a gazdasági kormányzási folyamattal összefüggésben. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint a meghozandó intézkedések pénzügyi hatásának jelentőségére tekintettel a végrehajtási jogköröket a Tanács hatáskörébe kell utalni, amelynek bizottsági javaslat alapján kell eljárnia. A gazdasági kormányzás folyamatának keretében meghozandó hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében be kell vezetni a fordított minősített többségi szavazás eljárását.
törölve
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A tagállamok a jelenlegi Stabilitási és Növekedési Paktum keretén belül megfelelően indokolt esetben rugalmassági kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadások esetében, amelyeket az európai strukturális és befektetési alapok („esb-alapok”) részeként aktivált beruházások társfinanszírozásával a közigazgatás támogat. A Bizottságnak gondosan meg kell vizsgálnia a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján meghatározza a költségvetési kiigazítást.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  A nagyprojektek jelentős részét képviselik az uniós kiadásoknak és gyakran stratégiai fontosságúak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Indokolt tehát, hogy a bizonyos küszöbértéket meghaladó volumenű műveletekre e rendelet keretében továbbra is egyedi jóváhagyási eljárások vonatkozzanak. A küszöbértéket a teljes elszámolható költségekkel összefüggésben kell megállapítani, a várható nettó bevétel figyelembe vételét követően. Az egyértelműség érdekében helyénvaló e célból meghatározni, hogy mit kell tartalmaznia egy nagyprojektre vonatkozóan benyújtott kérelemnek. A kérelemnek tartalmaznia kell az annak megerősítéséhez szükséges információt, hogy az alapokból biztosított pénzügyi hozzájárulás nem jár az Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely megszűnésével. A tagállamoknak az összes előírt információt be kell nyújtaniuk, a Bizottság pedig értékeli a nagyprojektet annak megállapítása érdekében, hogy indokolt-e a kért pénzügyi hozzájárulás.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az integrált területi fejlesztési koncepció megerősítése céljából az olyan területi eszközök – mint például az integrált területi beruházások, közösségvezérelt helyi fejlesztés vagy „a polgárokhoz közelebb álló Európa” szakpolitikai célkitűzés szerinti bármely olyan egyéb területi eszköz, amely a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezéseket támogat – formájában végzett beruházásokat területi és helyi fejlesztési stratégiákra kell alapozni. Az integrált területi beruházások és a tagállamok által tervezett területi eszközök céljára minimumkövetelményeket kell meghatározni a területi stratégiák tartalmára vonatkozóan. Ezeket a területi stratégiákat az érintett hatóságok vagy szervek felelősségi körében kell kidolgozni és jóváhagyni. Annak biztosítására, hogy az érintett hatóságok vagy szervek részt vegyenek a területi stratégiák végrehajtásában, e hatóságok vagy szervek felelősségi körébe kell utalni a támogatni kívánt műveletek kiválasztását, vagy be kell vonni őket a kiválasztásba.
(23)  Az integrált területi fejlesztési koncepció megerősítése céljából az olyan területi eszközök – mint például az integrált területi beruházások, az EMVA keretében LEADER-ként ismeretes közösségvezérelt helyi fejlesztés vagy „a polgárokhoz közelebb álló Európa” szakpolitikai célkitűzés szerinti bármely olyan egyéb területi eszköz, amely a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezéseket támogat – formájában végzett beruházásokat területi és helyi fejlesztési stratégiákra kell alapozni. Ugyanez vonatkozik az olyan kapcsolódó kezdeményezésekre, mint az „intelligens falvak”. Az integrált területi beruházások és a tagállamok által tervezett területi eszközök céljára minimumkövetelményeket kell meghatározni a területi stratégiák tartalmára vonatkozóan. Ezeket a területi stratégiákat az érintett hatóságok vagy szervek felelősségi körében kell kidolgozni és jóváhagyni. Annak biztosítására, hogy az érintett hatóságok vagy szervek részt vegyenek a területi stratégiák végrehajtásában, e hatóságok vagy szervek felelősségi körébe kell utalni a támogatni kívánt műveletek kiválasztását, vagy be kell vonni őket a kiválasztásba.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A helyi szintű lehetőségek jobb mozgósítása érdekében meg kell erősíteni és le kell egyszerűsíteni a közösségvezérelt helyi fejlesztést. Ennek figyelembe kell vennie a helyi igényeket és lehetőségeket, valamint az adott társadalmi-kulturális jellemzőket, és elő kell mozdítania a strukturális változásokat, a közösségi kapacitás építését és az innováció ösztönzését. Meg kell erősíteni az alapok közötti szoros együttműködést és azok integrált felhasználását a helyi fejlesztési stratégiák támogatásában. Lényeges alapelvként a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását és végrehajtását illető felelősséget. Meg kell könnyíteni a „vezető alap” koncepciójának alkalmazását, hogy a különböző alapokból könnyebben lehessen összehangolt módon támogatni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, és egyszerűsödjön azok végrehajtása.
(24)  A helyi szintű lehetőségek jobb mozgósítása érdekében meg kell erősíteni és le kell egyszerűsíteni a közösségvezérelt helyi fejlesztést. Ennek figyelembe kell vennie a helyi igényeket és lehetőségeket, valamint az adott társadalmi-kulturális jellemzőket, és elő kell mozdítania a strukturális változásokat, a közösségi és igazgatási kapacitás építését és az innováció ösztönzését. Meg kell erősíteni az alapok közötti szoros együttműködést és azok integrált felhasználását a helyi fejlesztési stratégiák támogatásában. Lényeges alapelvként a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását és végrehajtását illető felelősséget. Meg kell könnyíteni a „vezető alap” koncepciójának alkalmazását, hogy a különböző alapokból könnyebben lehessen összehangolt módon támogatni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, és egyszerűsödjön azok végrehajtása.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállam kezdeményezésére a technikai segítségnyújtást egy, a program végrehajtásának előrehaladásán alapuló átalányfinanszírozás alkalmazásával kell biztosítani. Ez a technikai segítségnyújtás kiegészíthető olyan célzott adminisztratív kapacitásépítő intézkedésekkel, amelyek költségfüggetlen visszatérítési módszereket alkalmaznak. Az intézkedésekről és teljesítésekről, valamint a hozzájuk kapcsolódó uniós kifizetésekről történt megegyezéseket egy ütemtervben lehet rögzíteni, melyek lehetővé teszik az eredményalapú helyi kifizetéseket.
(25)  Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállam kezdeményezésére a technikai segítségnyújtást egy, a program végrehajtásának előrehaladásán alapuló átalányfinanszírozás alkalmazásával kell biztosítani. Ez a technikai segítségnyújtás kiegészíthető olyan célzott adminisztratív kapacitásépítő intézkedésekkel, például a humán erőforrások készségcsoportjának értékelésével, amelyek költségfüggetlen visszatérítési módszereket alkalmaznak. Az intézkedésekről és teljesítésekről, valamint a hozzájuk kapcsolódó uniós kifizetésekről történt megegyezéseket egy ütemtervben lehet rögzíteni, melyek lehetővé teszik az eredményalapú helyi kifizetéseket.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A programok teljesítésének vizsgálata céljából a tagállamnak monitoringbizottságokat kell felállítania. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében az éves végrehajtási jelentéseket a programvégrehajtásra vonatkozóan a tagállam által elérhetővé tett legfrissebb információkon és adatokon alapuló éves strukturált szakpolitikai párbeszéddel kell felváltani.
(27)  A programok teljesítésének vizsgálata céljából a tagállamnak monitoringbizottságokat kell felállítania, amelyekben helyet kapnak a civil társadalom és az érintett szociális partnerek képviselői is. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében az éves végrehajtási jelentéseket a programvégrehajtásra vonatkozóan a tagállam által elérhetővé tett legfrissebb információkon és adatokon alapuló éves strukturált szakpolitikai párbeszéddel kell felváltani.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás16 (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terhet, főként a tagállamokra nehezedőt. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.
(28)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás16 (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terhet, főként a tagállamokra nehezedőt. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A mutatókat lehetőség szerint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő módon kell kidolgozni.
_________________
_________________
16 HL L 123., 2016.5.12., 13. o.
16 HL L 123., 2016.5.12., 13. o.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A programvégrehajtásra vonatkozó átfogó, naprakész információk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében egy gyakoribb elektronikus jelentéskészítést kell előírni a mennyiségi adatok vonatkozásában.
(29)  A programvégrehajtásra vonatkozó átfogó, naprakész információk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében hatékony és időben történő elektronikus jelentéskészítést kell előírni a mennyiségi adatok vonatkozásában.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  A következő programozási időszak kapcsolódó programjai és tevékenységei előkészítésének támogatása céljából a Bizottságnak félidős értékelést kell végeznie az alapokról. A programozási időszak végén a Bizottságnak visszamenőleges értékeléseket kell végeznie az alapokról, amelyeknek az alapok által kifejtett hatásra kell koncentrálniuk.
(30)  A következő programozási időszak kapcsolódó programjai és tevékenységei előkészítésének támogatása céljából a Bizottságnak félidős értékelést kell végeznie az alapokról. A programozási időszak végén a Bizottságnak visszamenőleges értékeléseket kell végeznie az alapokról, amelyeknek az alapok által kifejtett hatásra kell koncentrálniuk. Az értékelések eredményeit nyilvánossá kell tenni.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Ami a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásokat illeti, a tagállamoknak egyre nagyobb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek kötelező használatához kapcsolódó küszöbértéknek a művelet teljes költségétől kell függenie, hogy ezáltal a küszöbérték alatti valamennyi művelet azonos kezelés alá essen, függetlenül attól, hogy a támogatás állami vagy magánjellegű-e.
(34)  Ami a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásokat illeti, a tagállamoknak egyre nagyobb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek kötelező használatához kapcsolódó küszöbértéknek a művelet teljes költségétől kell függenie, hogy ezáltal a küszöbérték alatti valamennyi művelet azonos kezelés alá essen, függetlenül attól, hogy a támogatás állami vagy magánjellegű-e. Amennyiben egy tagállam javaslatot kíván tenni egy egyszerűsített költségelszámolási módszer alkalmazására, konzultálhat a monitoringbizottsággal.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A társfinanszírozott környezetvédelmi beruházások hozamának optimalizálása érdekében szinergiákat kell biztosítani a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal, különösen a LIFE stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek révén.
(36)  A társfinanszírozott környezetvédelmi beruházások felhasználásának optimalizálása érdekében szinergiákat kell biztosítani a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal, különösen a LIFE stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek révén, emellett pedig az Európai horizont és más uniós programok keretében finanszírozott projektekkel.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Az alapok eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják az infrastruktúrába történő beruházások vagy a termelő beruházások hosszú élettartamát, és megakadályozzák, hogy az alapokat tisztességtelen előny megszerzésére használják fel. Az irányító hatóságoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne támogassák az áthelyezést a műveletek kiválasztásakor, valamint hogy szabálytalanságként kezeljék a tartósság követelményének meg nem felelő műveletekre jogosulatlanul kifizetett összegeket.
(38)  Az alapok befogadó jellegének, eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják az infrastruktúrába történő beruházások vagy a termelő beruházások megkülönböztetésmentes jellegét és hosszú élettartamát, és megakadályozzák, hogy az alapokat tisztességtelen előny megszerzésére használják fel. Az irányító hatóságoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne támogassák az áthelyezést a műveletek kiválasztásakor, valamint hogy szabálytalanságként kezeljék a tartósság követelményének meg nem felelő műveletekre jogosulatlanul kifizetett összegeket.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az alapok és a közvetlenül irányított eszközök, mint például a reformok végrehajtását elősegítő eszköz között. Ezeket a szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont Europe keretében elszámolható költségek átalányfinanszírozását, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből nyújtott finanszírozás ötvözését, amennyiben elkerülhető a kettős finanszírozás. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell az alapokból történő kiegészítő finanszírozást.
(40)  A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az alapok és a közvetlenül irányított eszközök, mint például a reformok végrehajtását elősegítő eszköz között. Ennek a szakpolitikai koordinációnak elő kell mozdítania a könnyen használható mechanizmusokat és a többszintű irányítást. Ezeket a szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont Europe keretében elszámolható költségek átalányfinanszírozását, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből nyújtott finanszírozás ötvözését, amennyiben elkerülhető a kettős finanszírozás. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell az alapokból történő kiegészítő finanszírozást.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
42 a preambulumbekezdés (új)
(42a)   Az irányító hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy finanszírozási eszközök felhasználása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést az EBB csoport, nemzeti fejlesztési bankok vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek részére.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok – az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozóan a 2014–2020-as programozási időszakban már egyértelműen lefektetett szabályok maradéktalan figyelembevételével – eldönthessék, hogy a célrégiók egyedi szükségleteinek kielégítése szempontjából mi a finanszírozási eszközök végrehajtásának legmegfelelőbb módja.
(44)  Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok – az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozóan a 2014–2020-as programozási időszakban már egyértelműen lefektetett szabályok maradéktalan figyelembevételével – eldönthessék, hogy a célrégiók egyedi szükségleteinek kielégítése szempontjából mi a finanszírozási eszközök végrehajtásának legmegfelelőbb módja. Ennek keretében a Bizottságnak az Európai Számvevőszékkel együttműködve iránymutatást kell adnia az állami támogatásoknak való megfelelés értékelése és az állami támogatási programok kidolgozása terén a könyvvizsgálók, az irányító hatóságok és a kedvezményezettek számára.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
45 a preambulumbekezdés (új)
(45a)   Az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell egy olyan panaszkezelési rendszerről, amely a programok előkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában – a nyomon követést és az értékelést is ideértve – hozzáférhető az állampolgárok és az érdekelt felek számára.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  A programvégrehajtás gyors beindításának megkönnyítése céljából meg kell könnyíteni a végrehajtási intézkedések előző programozási időszakból történő átvételét. Amennyiben nincs szükség új technológiára, az előző programozási időszakra felállított számítógépesített rendszereket – az esetlegesen szükséges módosítások mellett – célszerű fenntartani.
(46)  A programvégrehajtás gyors beindításának megkönnyítése céljából adott esetben meg kell könnyíteni a végrehajtási intézkedések – köztük az igazgatási és informatikai rendszerek – előző programozási időszakból történő átvételét. Amennyiben nincs szükség új technológiára, az előző programozási időszakra felállított számítógépesített rendszereket – az esetlegesen szükséges módosítások mellett – célszerű fenntartani.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
48 a preambulumbekezdés (új)
(48a)  Az alapok eredményes felhasználásának támogatása érdekében kérésre valamennyi tagállam rendelkezésére kell állnia az EBB által nyújtott támogatásnak. Ez kapacitásépítést, valamint a projektek azonosításához, előkészítéséhez és végrehajtásához nyújtott támogatást, továbbá a pénzügyi eszközökkel és beruházási platformokkal kapcsolatos tanácsadást foglalhat magában.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  Az alapok hatékony és eredményes végrehajtása és az igazgatási költségek és terhek közötti kellő egyensúly megteremtése érdekében az irányítási ellenőrzések gyakoriságát, hatályát és alkalmazási körét kockázatértékelés alapján kell megállapítani, amelynél figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a végrehajtott műveletek típusa, a kedvezményezettek, valamint az előző irányítási ellenőrzések és auditok során azonosított kockázati szint.
(50)  Az alapok hatékony és eredményes végrehajtása és az igazgatási költségek és terhek közötti kellő egyensúly megteremtése érdekében az irányítási ellenőrzések gyakoriságát, hatályát és alkalmazási körét kockázatértékelés alapján kell megállapítani, amelynél figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a végrehajtott műveletek típusa, a műveletek összetettsége és száma, a kedvezményezettek, valamint az előző irányítási ellenőrzések és auditok során azonosított kockázati szint. Az alapok irányítási és ellenőrzési intézkedéseinek az uniós költségvetést érintő kockázat mértékével kell arányosnak lenniük.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
58 preambulumbekezdés
(58)  A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell minden szabálytalanságot, ideértve a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokat. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel,18 a 2988/95/Euratom,EK rendelettel19 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel20 összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendeletnek21 megfelelően kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv22 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy bármely, uniós alapokban részesülő személy vagy entitás teljes mértékben együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és megadja a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára szükséges jogokat es hozzáférést, továbbá szavatolja, hogy az uniós alapok felhasználásában részt vevő bármely harmadik fél ezzel egyenértékű jogokat biztosít. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottság számára a feltárt szabálytalanságokról, ideértve a csalást, az ezzel kapcsolatos nyomon követő intézkedésekről, valamint az OLAF vizsgálatainak nyomon követéséről.
(58)  A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell minden szabálytalanságot, ideértve a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokat. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel,18 a 2988/95/Euratom,EK rendelettel19 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel20 összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendeletnek21 megfelelően kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv22 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy bármely, uniós alapokban részesülő személy vagy entitás teljes mértékben együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és megadja a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára szükséges jogokat es hozzáférést, továbbá szavatolja, hogy az uniós alapok felhasználásában részt vevő bármely harmadik fél ezzel egyenértékű jogokat biztosít. A tagállamoknak részletes jelentést kell készíteniük a Bizottság számára a feltárt szabálytalanságokról, ideértve a csalást, az ezzel kapcsolatos nyomon követő intézkedésekről, valamint az OLAF vizsgálatainak nyomon követéséről. Azok a tagállamok, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészséggel folytatott megerősített együttműködésben, jelentést tesznek a Bizottságnak a nemzeti bűnüldöző hatóságok által az uniós költségvetést érintő szabálytalanságok kapcsán hozott határozatokról.
__________________
__________________
18 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
18 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
19 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
19 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
20 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
20 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
21 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
21 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
61 preambulumbekezdés
(61)  Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a 868/2014/EU bizottsági rendelettel23 módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet24 állapított meg.
(61)  Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet legutóbb az (EU) 2016/2066 bizottsági rendelettel23 módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet24 állapított meg.
__________________
__________________
23 Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
23 Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
24 A Bizottság 868/2014/EU rendelete (2014. augusztus 8.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 241., 2014.8.13., 1. o.).
24 A Bizottság (EU) 2006/2016 rendelete (2016. november 21.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 322., 2016.11.29., 1. o.).
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
62 preambulumbekezdés
(62)  Annak érdekében, hogy megfelelő pénzügyi keret jöjjön létre az ERFA, az ESZA + és a Kohéziós Alap számára, a Bizottságnak éves lebontást kell készítenie a tagállamonként elérhető juttatásokról a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a támogatásra jogosult régiók felsorolásával, valamint az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) előirányzataival együtt. Figyelembe véve azt, hogy a tagállamok számára biztosítandó nemzeti juttatásokat a 2018-ban rendelkezésre álló statisztikai adatok és előrejelzések alapján kell megállapítani, és tekintve az előrejelzési bizonytalanságokat, a Bizottságnak 2024-ben valamennyi tagállam összes juttatását felül kell vizsgálnia az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján, és ahol a halmozott eltérés +/- 5 %-nál nagyobb, ezeket a juttatásokat a 2025–2027-es évekhez kell igazítani annak érdekében, hogy a félidős értékelés és a technikai kiigazítás eredményei tükröződjenek a program módosításaiban.
(62)  Annak érdekében, hogy megfelelő pénzügyi keret jöjjön létre az ERFA, az ESZA +, , az ETHA és a Kohéziós Alap számára, a Bizottságnak éves lebontást kell készítenie a tagállamonként elérhető juttatásokról a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a támogatásra jogosult régiók felsorolásával, valamint az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) előirányzataival együtt. Figyelembe véve azt, hogy a tagállamok számára biztosítandó nemzeti juttatásokat a 2018-ban rendelkezésre álló statisztikai adatok és előrejelzések alapján kell megállapítani, és tekintve az előrejelzési bizonytalanságokat, a Bizottságnak 2024-ben valamennyi tagállam összes juttatását felül kell vizsgálnia az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján, és ahol a halmozott eltérés +/- 5 %-nál nagyobb, ezeket a juttatásokat a 2025–2027-es évekhez kell igazítani annak érdekében, hogy a félidős értékelés és a technikai kiigazítás eredményei tükröződjenek a program módosításaiban.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
63 preambulumbekezdés
(63)  A transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeinek finanszírozása a(z) (EU) rendelet [új CEF-rendelet]-nek25 megfelelően továbbra is a Kohéziós Alapból történik megosztott irányítás és közvetlen végrehajtás szerint, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. A 2014–2020 közötti programidőszak sikeres megközelítésére építve a célból a Kohéziós Alapból 10 000 000 000 EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára kell átcsoportosítani.
(63)  A transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeinek finanszírozása a(z) (EU) rendelet [új CEF-rendelet]-nek25 megfelelően továbbra is a Kohéziós Alapból történik megosztott irányítás és közvetlen végrehajtás szerint, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. A 2014–2020 közötti programidőszak sikeres megközelítésére építve a célból a Kohéziós Alapból 4 000 000 000 EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára kell átcsoportosítani.
__________________
__________________
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...]-i […] rendelete a [CEF]-ről (HL L [...], [...], [...] o.)
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...]-i […] rendelete a [CEF]-ről (HL L [...], [...], [...] o.)
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
64 preambulumbekezdés
(64)  Az ERFA és az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból származó források bizonyos összegeit az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell fordítani, amit a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt kell majd végrehajtani.
(64)  Az ERFA és az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból származó források bizonyos összegeit az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell fordítani, amit a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt kell majd végrehajtani. A jövőben a hátrányos helyzetű régiók és közösségek számára biztosított speciális támogatást is tovább kell vizsgálni.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
65 a preambulumbekezdés (új)
(65a)   A 7. kohéziós jelentésben1a ismertetett, közepes jövedelmű régiók előtt álló kihívásokkal (alacsony növekedés a fejlettebb régiókhoz képest, de a kevésbé fejlett régiókhoz képest is; e probléma különösen az EU27 átlagos GDP-jének 90 és 100% közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiókat érinti) való megbirkózás érdekében az „átmeneti régióknak” megfelelő támogatásban kell részesülniük, és ezeket úgy kell meghatározni, hogy az EU27 átlagos GDP-jének 75%-a és 100%-a közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiók tartozzanak ide.
___________________
1a A Bizottság 2017. október 9-i, „Az én régióm, az én Európám, a mi jövőnk” című, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentése (COM(2017)0583).
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
66 a preambulumbekezdés (új)
(66a)  Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével összefüggésben egyes régiók és tagállamok földrajzi adottságaikból, jellegükből és/vagy kereskedelmi kapcsolataik mértékéből adódóan a többieknél nagyobb mértékben lesznek a kilépés következményeinek kitéve. Ezért fontos, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően a kohéziós politika keretében is gyakorlati megoldásokat találjunk az érintett régiók és tagállamok előtt álló kihívások kezelésére. Ezen túlmenően a leginkább érintett helyi és regionális hatóságok és a tagállamok szintjén folyamatos együttműködést kell kialakítani az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
67 preambulumbekezdés
(67)  A kohéziós politika területén a társfinanszírozási elvnek a megfelelő szintű, állami vagy magánjellegű nemzeti támogatás révén való tiszteletben tartásához szükség van a társfinanszírozás maximális arányának régiókategóriánkénti megállapítására. Ezeknek az arányoknak tükrözniük kell a tagállamok gazdasági fejlettségét az egy főre jutó GDP tekintetében az EU-27 átlaghoz viszonyítva.
(67)  A kohéziós politika területén a társfinanszírozási elvnek a megfelelő szintű, állami vagy magánjellegű nemzeti támogatás révén való tiszteletben tartásához szükség van a társfinanszírozás maximális arányának régiókategóriánkénti megállapítására. Ezeknek az arányoknak tükrözniük kell a tagállamok gazdasági fejlettségét az egy főre jutó GDP tekintetében az EU-27 átlaghoz viszonyítva. ügyelve arra, hogy a kategóriájuk eltolódásai miatt ne részesüljenek kevésbé előnyös bánásmódban.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
69 preambulumbekezdés
(69)  Emellett az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: a jelentendő szabálytalanságok meghatározását szolgáló kritériumok megállapítása, az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű kifizetések, százalékos átalányok és a valamennyi tagállamra vonatkozó költségfüggetlen finanszírozás meghatározása, valamint a szabványosított, azonnal használható mintavételi módszerek megállapítása.
(69)  Emellett az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex módosítása annak érdekében, hogy a kódex a rendelethez igazodjon, a jelentendő szabálytalanságok meghatározását szolgáló kritériumok megállapítása, az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű kifizetések, százalékos átalányok és a valamennyi tagállamra vonatkozó költségfüggetlen finanszírozás meghatározása, valamint a szabványosított, azonnal használható mintavételi módszerek megállapítása.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
70 preambulumbekezdés
(70)  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(70)  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő, átlátható konzultációkat folytasson valamennyi érdekelt féllel, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
73 preambulumbekezdés
(73)  E rendelet célját, nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió megerősítését, valamint az uniós költségvetés megosztott irányítás keretében végrehajtott részére vonatkozó közös pénzügyi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani egyrészt a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, másrészt annak következtében, hogy szükség van a számos, megosztott irányítás alá tartozó uniós alapra vonatkozó egységes végrehajtási keretre. Mivel e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. A hivatkozott cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
(73)  E rendelet célját, nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió megerősítését, valamint az uniós költségvetés megosztott irányítás keretében végrehajtott részére vonatkozó közös pénzügyi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani egyrészt a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiókat érintő egyedi kihívások mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, másrészt annak következtében, hogy szükség van a számos, megosztott irányítás alá tartozó uniós alapra vonatkozó egységes végrehajtási keretre. Mivel e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. A hivatkozott cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) (a továbbiakban: az alapok) esetében alkalmazandó pénzügyi szabályok;
a)  az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) (a továbbiakban: az alapok) esetében alkalmazandó pénzügyi szabályok;
Módosítás 431
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap+-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések.
b)  az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, valamint az e cikk (1a) bekezdésében említetteknek megfelelően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó közös rendelkezések.
Módosítás 432
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az I. cím I. fejezete 2. cikkének 4a. pontja, a II. fejezet 5. cikke, a III. cím II. fejezetének 22–28. cikke és a IV. cím III. fejezete I. szakaszának 41–43. cikke alkalmazandó az EMVA-ból finanszírozott támogatási intézkedésekre, továbbá az I. cím I. fejezete 2. cikkének 15–25. pontja, valamint az V. cím II. fejezete II. szakaszának 52–56. cikke alkalmazandó az (EU) …/... rendelet (a KAP stratégiai terveiről szóló rendelet) 74. cikkében előírt, az EMVA keretében támogatott pénzügyi eszközökre.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi ajánlások, amelyek olyan strukturális kihívásokhoz kapcsolódnak, amelyeket helyénvaló a közvetlenül az alapok hatálya alá tartozó többéves beruházások révén kezelni, az alapspecifikus rendeletekben foglaltak szerint, valamint az (EU) [az energiaunió irányításáról szóló új rendelet száma] európai parlamenti és tanácsi rendelet [XX]. cikkének megfelelően elfogadott releváns ajánlások;
1.  az EUMSZ 121. cikke (2) és (4) bekezdésének és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi ajánlások, amelyek olyan strukturális kihívásokhoz kapcsolódnak, amelyeket helyénvaló a közvetlenül az alapok hatálya alá tartozó többéves beruházások révén kezelni, az alapspecifikus rendeletekben foglaltak szerint, valamint az (EU) [az energiaunió irányításáról szóló új rendelet száma] európai parlamenti és tanácsi rendelet [XX]. cikkének megfelelően elfogadott releváns ajánlások;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1a.   „előfeltétel”: konkrét és pontosan meghatározott feltétel, amely ténylegesen összefügg a program konkrét célkitűzésének hatékony és eredményes elérésére gyakorolt közvetlen hatással;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
4a.  „program”: az EMVA összefüggésében az (EU) […] rendeletben (a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet) említett KAP-stratégiai tervek;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – c pont
c)  az állami támogatási rendszerek tekintetében a támogatásban részesülő vállalkozás;
c)  az állami támogatási rendszerek tekintetében adott esetben a támogatásban részesülő szervezet vagy vállalkozás, kivéve, ha a támogatás összege vállalkozásonként nem éri el a 200 000 EUR-t, amely esetben az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett – az 1407/2013/EU1a, az 1408/2013/EU1b és a 717/2014/EU1c bizottsági rendelet sérelme nélkül;
__________________
1a HL L 352., 2013.12.24, 1. o.
1b HL L 352., 2013.12.24, 9. o.
1c HL L 190., 2014.6.28, 45. o.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
9.  „kisprojekt-alap”: valamely Interreg-program körébe tartozó művelet, amely korlátozott pénzügyi volumenű projektek kiválasztására és végrehajtására irányul;
9.  „kisprojekt-alap”: valamely Interreg-program körébe tartozó művelet, amely korlátozott pénzügyi volumenű, többek között emberek közötti projektek kiválasztására és végrehajtására irányul;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
21.  „egyedi alap”: olyan alap, amelyet irányító hatóság vagy holdingalap hozott létre azzal a céllal, hogy pénzügyi termékeket biztosítson végső címzettek számára;
21.  „egyedi alap”: olyan alap, amelyet irányító hatóság vagy holdingalap hozott létre, amelynek segítségével pénzügyi termékeket biztosít végső címzettek számára;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 36 a pont (új)
36a.  „az energiahatékonyság elsődlegességének elve”: prioritás biztosítása az energiapolitikai tervezésben, szakpolitikában és beruházási döntésben azoknak az intézkedéseknek, amelyek hatékonyabbá teszik az energiakeresletet és -kínálatot;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 37 pont
37.  „éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat”: eljárás, amely azt hivatott biztosítani, hogy az infrastruktúra – a nemzeti szabályoknak és iránymutatásoknak vagy, ha van ilyen, a nemzetközileg elismert szabványoknak megfelelően – ellenállóképes az éghajlat hatásaival szemben.
37.  „éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat”: eljárás, amely azt hivatott biztosítani, hogy az infrastruktúra – a nemzetközileg elismert szabványoknak vagy a nemzeti szabályoknak és iránymutatásoknak megfelelően – ellenállóképes legyen az éghajlat hatásaival szemben, valamint hogy adott esetben az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartsák és az ágazatspecifikus kibocsátáscsökkentést és dekarbonizáció felé történő elmozdulást válasszák;
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 37 a pont (új)
37a.  „EBB”: az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén;
a)  versenyképesebb és intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása és a kis- és középvállalkozások erősítése révén;
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával;
b)  zöldebb, karbonszegény, a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átálló és ellenállóképes Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával;
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával;
c)  jobban összekapcsolt Európa a mobilitás, többek között az intelligens és fenntartható mobilitás, és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával;
d)  szociálisabb és befogadóbb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén.
e)  a polgárokhoz közelebb álló Európa minden régió fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében külön súlyozzák a nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzájárulását. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a beavatkozás-típusok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott dimenziókhoz és kódokhoz kapcsolódik.
(3)  A tagállamok gondoskodnak a releváns műveletek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról valamennyi tervezési és végrehajtási folyamatban, és az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében külön súlyozzák a nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzájárulását. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a beavatkozás-típusok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott dimenziókhoz és kódokhoz kapcsolódik.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok és a Bizottság biztosítják az alapok és az egyéb uniós eszközök – úgymint a reformtámogató program, ideértve a reformok végrehajtását elősegítő eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy a munkában ne forduljanak elő átfedések sem a tervezés, sem pedig a végrehajtás szakaszában.
(4)  A tagállamok és a Bizottság saját felelősségi körükkel összhangban, valamint a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve alapján biztosítják az alapok és az egyéb uniós eszközök – úgymint a reformtámogató program, ideértve a reformok végrehajtását elősegítő eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy a munkában ne forduljanak elő átfedések sem a tervezés, sem pedig a végrehajtás szakaszában.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   A tagállamok és a Bizottság biztosítják a vonatkozó állami támogatási szabályoknak való megfelelést.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok és a Bizottság az Unió költségvetésének az alapokhoz rendelt részét megosztott irányítás alatt hajtja végre az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) [63.] cikke szerint.
(1)  A tagállamok – intézményi és jogi keretükkel összhangban – és a Bizottság az Unió költségvetésének az alapokhoz rendelt részét megosztott irányítás alatt hajtja végre az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) [63.] cikke szerint.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ugyanakkor a Bizottság azt a támogatási összeget, amely a Kohéziós Alapból átcsoportosításra kerül az európai hálózatfinanszírozási eszközbe, az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést, az Interregionális Innovatív Beruházásokat, az ESZF+-ból a határokon átnyúló együttműködésre átcsoportosított támogatási összegeket, az InvestEU37-ra vonatkozó összegeket, valamint a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló technikai segítségnyújtást közvetlen vagy közvetett irányítás alatt, a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjai] szerint hajtja végre.
(2)  Az 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság azt a támogatási összeget, amely a Kohéziós Alapból átcsoportosításra kerül az európai hálózatfinanszírozási eszközbe, az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést, az Interregionális Innovatív Beruházásokat, az ESZF+-ból a határokon átnyúló együttműködésre átcsoportosított támogatási összegeket, az InvestEU37-ra vonatkozó összegeket, valamint a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló technikai segítségnyújtást közvetlen vagy közvetett irányítás alatt, a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjai] szerint hajtja végre.
_________________
_________________
37 (EU) [...]-i […] rendelet a []-ról/-ről (HL L [...], [...], [...] o.)
37 (EU) [...]-i […] rendelet a []-ról/-ről (HL L [...], [...], [...] o.)
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság a legkülső régiók együttműködését az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) alapján, közvetlen irányítás alatt hajthatja végre.
(3)  A Bizottság a tagállamok és az érintett régiók beleegyezésével a legkülső régiók együttműködését az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) alapján, közvetlen irányítás alatt hajthatja végre.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az egyes tagállamok a kompetens regionális és helyi hatóságokkal szerveznek partnerséget. Ez a partnerség legalább a következő partnereket vonja be:
(1)  A partnerségi megállapodás, illetve az egyes programok érdekében az egyes tagállamok – intézményi és jogi keretüknek megfelelően – teljes értékű, hatékony partnerséget szerveznek. Ez a partnerség legalább a következő partnereket vonja be:
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  városi és egyéb állami hatóságok;
a)  regionális, helyi, városi és egyéb állami hatóságok;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, környezetvédelmi partnerek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek.
c)  a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, például környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)   adott esetben kutatási intézmények és egyetemek.
Módosítás 78 és 459
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A többszintű kormányzáson alapuló elvnek megfelelően a tagállamok bevonják az említett partnereket a partnerségi megállapodások elkészítésébe, valamint a programok elkészítésének és végrehajtásának teljes folyamatába, többek között a programok monitoringbizottságaiban való részvételen keresztül is a 34. cikknek megfelelően.
(2)  A többszintű kormányzáson alapuló elvnek megfelelően és az alulról építkező megközelítést követve a tagállamok bevonják az említett partnereket a partnerségi megállapodások elkészítésébe, valamint a programok elkészítésének, végrehajtásának és értékelésének teljes folyamatába, többek között a programok monitoringbizottságaiban való részvételen keresztül is a 34. cikknek megfelelően. Ezzel összefüggésben a tagállamok az alapok megfelelő százalékos arányát a szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek igazgatási kapacitásépítésére különítik el. Határokon átnyúló programok esetén az érintett tagállamoknak valamennyi részt vevő tagállamból be kell vonniuk partnereket.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  A partnerség szervezése és végrehajtása a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet38 szerint valósul meg.
(3)  A partnerség szervezése és végrehajtása a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet38 szerint valósul meg. A Bizottság az (EU) 240/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása tekintetében a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén igazíthatja a felhatalmazáson alapuló rendeletet e rendelethez.
_________________
_________________
38 A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
38 A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról.
(4)  A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról, és az eredményről jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
6 a cikk (új)
6a. cikk
Horizontális elvek
(1)  A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartását.
(2)  A tagállamok és a Bizottság biztosítják a érfiak és nők közötti egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének figyelembevételét és elősegítését a programok elkészítése és végrehajtása során, többek között a monitoringjuk, a róluk szóló jelentéstétel és értékelésük tekintetében.
(3)  A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, a róluk szóló jelentéstétel és az értékelésük során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok elkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőség biztosítását.
(4)  Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait szem előtt tartva, valamint a környezet minőségének megóvása, védelme és javítása és az éghajlatváltozással szembeni küzdelem Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, figyelembe véve „a szennyező fizet” elvet az EUMSZ 191. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapítottak szerint.
A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a programok előkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezet védelmére vonatkozó követelményeket, a források hatékony felhasználását, az energiahatékonyság elsődlegességének elvét, a társadalmilag igazságos energetikai átállást, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és a kockázat megelőzését és kezelését. Elkerülendő, hogy a programok fosszilis tüzelőanyagok előállításához, feldolgozásához, forgalmazásához, tároláshoz vagy elégetéséhez kapcsolódó beruházásokat támogassanak.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az egyes tagállamoknak partnerségi megállapodást kell készíteniük, amely a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az alapok hatékony és eredményes felhasználásához szükséges szabályozást (a továbbiakban: partnerségi megállapodás).
(1)  Az egyes tagállamoknak partnerségi megállapodást kell készíteniük, amely a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az alapok hatékony és eredményes felhasználásához szükséges szabályozást (a továbbiakban: partnerségi megállapodás). Az ilyen partnerségi megállapodást az (EU) 240/2014 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által megállapított magatartási kódex szerint kell elkészíteni.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamoknak az első program benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg kell benyújtaniuk a partnerségi megállapodást a Bizottsághoz.
(2)  A tagállamoknak az első program benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg, de legkésőbb 2021. április 30-ig kell benyújtaniuk a partnerségi megállapodást a Bizottsághoz.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  A partnerségi megállapodást a vonatkozó éves nemzeti reformprogrammal együtt is be lehet nyújtani.
(3)  A partnerségi megállapodást a vonatkozó éves nemzeti reformprogrammal és a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervvel együtt is be lehet nyújtani.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, feltüntetve, hogy az alapok és programok közül melyiket követik és ennek indoklása, valamint – amennyiben releváns – az InvestEU teljesítési mód alkalmazásának indokolása, figyelembe véve a releváns országspecifikus ajánlásokat;
a)  a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, feltüntetve, hogy az alapok és programok közül melyiket követik és ennek indoklása, figyelembe véve és felsorolva a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint a regionális kihívásokat;
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – b pont – i pont
i.  a szakpolitikai döntések összefoglalása és az egyes alapoktól várt fő eredmények, ideértve, amennyiben releváns, az InvestEU alkalmazásán keresztül;
i.  a szakpolitikai döntések összefoglalása és az egyes alapoktól várt fő eredmények;
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii pont
ii.  koordinálás, elhatárolás és kiegészítő jelleg az alapok között, illetve adott esetben koordinálás a nemzeti és regionális programok között;
ii.  koordinálás, elhatárolás és kiegészítő jelleg az alapok között, illetve adott esetben koordinálás a nemzeti és regionális programok között, különösen az (EU) [...] rendeletben (a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet) említett KAP-stratégiai tervek tekintetében;
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii pont
iii.  az alapok és egyéb uniós eszközök közötti kiegészítő jelleget, ideértve a LIFE stratégiai integrált projekteket és a természettel kapcsolatos stratégiai projekteket;
iii.  az alapok és egyéb uniós eszközök közötti kiegészítő jelleget és szinergiákat, ideértve a LIFE stratégiai integrált projekteket és a természettel kapcsolatos stratégiai projekteket, valamint, adott esetben az Európai horizont keretében finanszírozott projekteket;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii a pont (új)
iiia.   a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekben foglalt célok, szakpolitikák és intézkedések teljesítése;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az egyes alapok szakpolitikai célkitűzés szerinti, nemzeti szintű előzetes pénzügyi allokációja a tematikus koncentráción alapuló alapspecifikus szabályok betartásával;
c)  az egyes alapok szakpolitikai célkitűzés szerinti, nemzeti és adott esetben regionális szintű előzetes pénzügyi allokációja a tematikus koncentráción alapuló alapspecifikus szabályok betartásával;
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  amennyiben releváns, a pénzügyi források régiókategóriánkénti bontása, a 102. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint azok az allokált összegek, amelyeket a 105. cikknek megfelelően a régiókategóriák között átcsoportosításra javasolnak;
d)  a pénzügyi források régiókategóriánkénti bontása, a 102. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint azok az allokált összegek, amelyeket a 105. cikknek megfelelően a régiókategóriák között átcsoportosításra javasolnak;
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek alap és régiókategória szerint;
törölve
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  azon intézkedések összefoglalása, amelyeket a tagállam tesz az alapok végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitása megerősítése érdekében.
g)  azon intézkedések összefoglalása, amelyeket a tagállam tesz az alapok végrehajtásához, valamint irányítási és ellenőrzőrendszeréhez szükséges adminisztratív kapacitása megerősítése érdekében.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
ga)   adott esetben a régiók és területek demográfiai kihívásainak és/vagy sajátos szükségleteinek kezelésére szolgáló integrált megközelítés;
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – g b pont (új)
gb)   kommunikációs és láthatósági stratégia.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 a bekezdés (új)
Az EBB a tagállamok kérésére részt vehet a partnerségi megállapodás előkészítésében, valamint a műveletek, a pénzügyi eszközök és a PPP-k előkészítésével kapcsolatos tevékenységekben.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
Az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) tekintetében a partnerségi megállapodásnak csak a tervezett programok listáját kell tartalmaznia.
Az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) tekintetében a partnerségi megállapodásnak csak a tervezett programok listáját és az érintett tagállam határokon átnyúló beruházási szükségleteit kell tartalmaznia.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság megvizsgálja a partnerségi megállapodást, illetve az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelőségét. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat.
(1)  A Bizottság megvizsgálja a partnerségi megállapodást, illetve az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelőségét. Értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a 4. és 6. cikk rendelkezéseit, a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekhez kapcsolódó intézkedéseket és azok kezelésének módját.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a partnerségi megállapodás tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.
(2)  A Bizottság a partnerségi megállapodás tagállam általi benyújtását követő két hónapon belül észrevételeket tehet.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamnak felül kell vizsgálnia a partnerségi megállapodást a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
(3)  A tagállamnak benyújtásuk időpontjától számított egy hónapon belül felül kell vizsgálnia a partnerségi megállapodást a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság a partnerségi megállapodásnak az érintett tagállam általi benyújtása időpontját követő legkésőbb négy hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról. A partnerségi megállapodás nem módosítható.
(4)  A Bizottság a partnerségi megállapodásnak az érintett tagállam általi első benyújtása időpontját követő legkésőbb négy hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról. A partnerségi megállapodás nem módosítható.
Módosítás 428
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy valamely program módosítása iránti kérelemben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében rendelkezésre álló összegeket úgy allokálhatják, hogy azok az InvestEU-ba kerüljenek hozzájárulásként, és költségvetési garanciákkal valósuljanak meg. Az InvestEU-ba kerülő összeg – kellően indokolt esetek kivételével – nem haladhatja meg az egyes alapok teljes allokációjának 5 %-át. Az ilyen hozzájárulások nem jelentik források átcsoportosítását a 21. cikk értelmében.
(1)  A tagállamok 2023. január 1-jétől kezdődően az érintett irányító hatóságokkal megállapodva valamely program módosítása iránti kérelemben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében rendelkezésre álló összegek legfeljebb 2%-át úgy allokálhatják, hogy azok az InvestEU-ba kerüljenek hozzájárulásként, és költségvetési garanciákkal valósuljanak meg. A félidős felülvizsgálat keretében az egyes alapok számára juttatott teljes összeg legfeljebb 3%-a átcsoportosítható az InvestEU-hoz. Az ilyen hozzájárulások a kohéziós politikai célkitűzésekkel összhangban lévő, valamint a kiinduló alapok által megcélzott régiók azonos kategóriáiba történő beruházások céljára vehetők igénybe. Minden olyan esetben, amikor az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap keretében rendelkezésre álló összeg hozzájárulásként az InvestEU-hoz kerül, az e rendelet 11. cikkében és III. és IV. mellékletében szereplő előfeltételek alkalmazandók. Csak jövőbeli naptári évekre vonatkozó források allokálhatók.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)   A partnerségi megállapodás tekintetében a jelenlegi naptári évre és jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók. Program módosítása iránti kérelem tekintetében kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók.
törölve
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (1) bekezdésben említett összeget az uniós garancia tagállami elem alá tartozó részének feltöltésére használják fel.
(3)  Az (1) bekezdésben említett összeget az uniós garancia a vonatkozó tagállami elem alá tartozó részének feltöltésére használják fel.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti hozzájárulási megállapodás nem került megkötésre 2021. december 31-ig az (1) bekezdésben említett, a partnerségi megállapodásban allokált összegre, a tagállam a program vagy programok módosítása iránti kérelmet nyújt be a megfelelő összeg felhasználása érdekében.
Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti hozzájárulási megállapodás nem került megkötésre 2023. december 31-ig az (1) bekezdésben említett összegre, a tagállam a program vagy programok módosítása iránti kérelmet nyújt be a megfelelő összeg felhasználása érdekében.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Az (1) bekezdésben említett, egy program módosítására irányuló kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást megkötésére a programot módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kerül sor.
Az (1) bekezdésben említett, egy program módosítására irányuló kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodás megkötésére vagy adott esetben módosítására a programot módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kerül sor.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került megkötésre a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a közös tartalékalapba tartalékként fizetett megfelelő összegek visszakerülnek a programba vagy programokba, a tagállam pedig megfelelő kérelmet nyújt be a program módosítása iránt.
(5)  Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került megkötésre a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a közös tartalékalapba tartalékként fizetett megfelelő összegek visszakerülnek az eredeti programba vagy programokba, a tagállam pedig megfelelő kérelmet nyújt be a program módosítása iránt. E konkrét esetben a korábbi naptári évek forrásai módosíthatók, amennyiben a kötelezettségvállalások még nem kerültek végrehajtásra.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az InvestEU-nak hozzájárulásként nyújtott és költségvetési garanciák által megvalósított összegek által létrejött vagy azoknak tulajdonítható forrásokat a tagállam rendelkezésére kell bocsánati, és finanszírozási eszközök formájában ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések támogatása keretében kell felhasználni.
(7)  Az InvestEU-nak hozzájárulásként nyújtott és költségvetési garanciák által megvalósított összegek által létrejött vagy azoknak tulajdonítható forrásokat a tagállam és a hozzájárulás által érintett helyi vagy regionális hatóság rendelkezésére kell bocsánati, és finanszírozási eszközök formájában ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések támogatása keretében kell felhasználni.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
E rendelet az egyes egyedi célkitűzések tekintetében előzetes feltételeket (a továbbiakban: előfeltételek) tartalmaz a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében.
E rendelet az egyes egyedi célkitűzések tekintetében előzetes feltételeket (a továbbiakban: előfeltételek) tartalmaz a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében. Az előfeltételek olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben hozzájárulnak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  Program készítésekor vagy programmódosítás részeként új egyedi célkitűzés bevezetésekor a tagállamnak fel kell mérnie, hogy a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó előfeltételek teljesülnek-e. Egy előfeltétel akkor teljesül, ha minden vonatkozó kritérium teljesült. A tagállam minden egyes programban vagy programmódosításban azonosítja a teljesült és a nem teljesült előfeltételeket, és amennyiben egy előfeltételt teljesítettnek tekint, indokolást fűz hozzá.
(2)  Program készítésekor vagy programmódosítás részeként új egyedi célkitűzés bevezetésekor a tagállamnak fel kell mérnie, hogy a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó előfeltételek teljesülnek-e. Egy előfeltétel akkor teljesül, ha minden vonatkozó kritérium teljesült. A tagállam minden egyes programban vagy programmódosításban azonosítja a teljesült és a nem teljesült előfeltételeket, és amennyiben egy előfeltételt teljesítettnek tekint, indokolást fűz hozzá. A tagállam kérésére az EBB hozzájárulhat ahhoz, hogy felmérjék a vonatkozó előfeltételek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság a (3) bekezdésben említett információ kézhezvételétől számított három hónapon belül értékelést végez, és tájékoztatja a tagállamot, ha egyetért azzal, hogy az előfeltétel teljesült.
A Bizottság a (3) bekezdésben említett információ kézhezvételétől számított két hónapon belül értékelést végez, és tájékoztatja a tagállamot, ha egyetért azzal, hogy az előfeltétel teljesült.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Ha a Bizottság nem ért egyet a tagállam értékelésével, megfelelően tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget biztosít számára megfigyeléseinek egy hónapon belüli bemutatására.
Ha a Bizottság nem ért egyet a tagállam értékelésével, megfelelően tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget biztosít számára megfigyeléseinek legfeljebb két hónapon belüli bemutatására.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadások nem szerepelhetnek a kifizetési kérelemben, amíg a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően nem értesítette a tagállamot az előfeltétel teljesüléséről.
Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadások szerepelhetnek a kifizetési kérelemben, mielőtt a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően nem értesítette a tagállamot az előfeltétel teljesüléséről, a visszatérítés folyósításának a feltétel teljesüléséig történő felfüggesztésének sérelme nélkül.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamnak olyan teljesítmény-keretrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a program teljesítésének figyelését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt a végrehajtása alatt, és elősegíti az alapok általános teljesítményének mérését.
A tagállamnak ‒ adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve ‒ olyan teljesítmény-keretrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a program teljesítésének figyelését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt a végrehajtása alatt, és elősegíti az alapok általános teljesítményének mérését.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)  A részcélokat és célértékeket az adott programon belüli egyes egyedi célkitűzésekkel összefüggésben kell megállapítani, a technikai segítségnyújtás és az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vii. alpontjában] foglaltak szerinti, anyagi deprivációt célzó egyedi célkitűzés kivételével.
(2)  A részcélokat és célértékeket az adott programon belüli egyes egyedi célkitűzésekkel összefüggésben kell megállapítani, a technikai segítségnyújtás és az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdésének xi. pontjában] foglaltak szerinti, anyagi deprivációt célzó egyedi célkitűzés kivételével.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott programok tekintetében a tagállam felülvizsgálja az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket:
(1)  Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott programok tekintetében a tagállam és az érintett irányító hatóság felülvizsgálja az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket:
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások;
a)  a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított új kihívások és adott esetben az integrált nemzeti éghajlat- és energiapolitikai tervek végrehajtása során meghatározott célok;
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete;
b)  az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete, beleértve a szociális jogok európai pillére végrehajtásának helyzetét és a területi igényeket, az egyenlőtlenségek, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából;
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  minden olyan jelentősebb negatív pénzügyi, gazdasági vagy társadalmi fejlemény, amely a programok kiigazítását teszi szükségessé, ideértve a tagállamokon és régióikon belüli szimmetrikus vagy aszimmetrikus sokkok következményeit is.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállam 2025. március 31-ig kérelmet nyújt be a Bizottságnak az egyes programok módosítására a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően. A tagállam a módosítást az (1) bekezdésben foglalt elemek alapján indokolja.
A felülvizsgálat eredményével összhangban a tagállam 2025. március 31-ig kérelmet nyújt be a Bizottságnak az egyes programok módosítására a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően, vagy kijelenti, hogy nem kér módosítást. A tagállam a módosítást az (1) bekezdésben foglalt elemek alapján indokolja, illetve adott esetben megindokolja, hogy miért nem kéri a program módosítását.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a pénzügyi források elosztása prioritás szerint, beleértve a 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket;
a)  a pénzügyi források felülvizsgált eredeti elosztása prioritás szerint, beleértve a 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket;
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)
ba)   az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek adott esetben alap és régiókategória szerint;
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A Bizottság 2026. március 31-ig elfogadja az (1) és (2) bekezdésben említett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló jelentést. A Bizottság továbbítja ezt a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.
Módosítás 425/rev, 444/rev, 448 és 469
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk
[...]
törölve
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  Valamennyi tagállam elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok végrehajtását célzó programokat.
(1)  Valamennyi tagállam a 6. cikkben említett partnerekkel együttműködve elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok végrehajtását célzó programokat.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A program prioritásokból áll. Minden egyes prioritás egy szakpolitikai célkitűzésnek vagy technikai segítségnyújtásnak felel meg. Egy szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó prioritás egy vagy több egyedi célkitűzésből áll. Ugyanannak a szakpolitikai célkitűzésnek egynél több prioritás felelhet meg.
A program prioritásokból áll. Minden egyes prioritás egy vagy több szakpolitikai célkitűzésnek vagy technikai segítségnyújtásnak felel meg. Egy szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó prioritás egy vagy több egyedi célkitűzésből áll. Ugyanannak a szakpolitikai célkitűzésnek egynél több prioritás felelhet meg.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – i pont
i.  gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek, az ETHA által támogatott programok kivételével;
(A magyar változatot nem érinti).
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – ii pont
ii.  a piac nem megfelelő működése, beruházási igények és kiegészítő jelleg a támogatás más formáival;
ii.  a piac nem megfelelő működése, beruházási igények és kiegészítő jelleg és szinergia a támogatás más formáival;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iii pont
iii.  a releváns országspecifikus ajánlásokban és más releváns, a tagállamnak címzett uniós ajánlásokban azonosított kihívások;
iii.  a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások;
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iv pont
iv.  az adminisztratív kapacitásban és kormányzásban mutatkozó kihívások;
iv.  az adminisztratív kapacitásban és kormányzásban mutatkozó kihívások, valamint egyszerűsítési intézkedések;
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iv a pont (új)
iva.   integrált megközelítés adott esetben a demográfiai kihívások kezelésére;
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – vi a pont (új)
via.   a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekben és a szociális jogok európai pillérében azonosított kihívások és kapcsolódó célkitűzések;
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – vii pont
vii.  az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a releváns uniós vívmányok és cselekvési tervek végrehajtásában elért előrehaladás;
vii.  az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a releváns uniós vívmányok és cselekvési tervek végrehajtásában, valamint az azonosított hiányosságokkal kapcsolatban elért előrehaladás;
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont – i pont
i.  a kapcsolódó fellépéstípusok, ideértve a stratégiai jelentőségű, tervezett műveletek jegyzékét, továbbá azok várt hozzájárulása az említett egyedi célkitűzésekhez, makroregionális stratégiákhoz és adott esetben tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;
i.  a kapcsolódó fellépéstípusok, ideértve a stratégiai jelentőségű, tervezett műveletek indikatív jegyzékét és ütemtervét, továbbá azok várt hozzájárulása az említett egyedi célkitűzésekhez, makroregionális stratégiákhoz és adott esetben tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont – iii a pont (új)
iiia.   az egyenlőséget, befogadást és megkülönböztetésmentességet biztosító fellépések;
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont – v pont
v.  a legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel megvalósuló interregionális és transznacionális fellépések;
v.  a legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel megvalósuló interregionális, határokon átnyúló és transznacionális fellépések;
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont – v a pont (új)
va.   a beruházások fenntarthatósága;
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont – vii a pont (új)
viia.   annak ismertetése, hogyan törekednek az egyéb alapokkal és eszközökkel való kiegészítő jelleg és szinergiák megvalósítására;
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – i pont
i.  a programmal kapcsolatos kommunikációra és láthatóságra vonatkozó tervezett megközelítés célkitűzései, célközönsége, a kommunikációs csatornák, a közösségi médiában megjelenő tájékoztatás, tervezett költségvetés, valamint a nyomon követés és értékelés releváns mutatói;
i.  a programmal kapcsolatos kommunikációra és láthatóságra vonatkozó tervezett megközelítés célkitűzései, célközönsége, a kommunikációs csatornák, adott esetben a közösségi médiában megjelenő tájékoztatás, továbbá a tervezett költségvetés, valamint a nyomon követés és értékelés releváns mutatói;
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – j pont
j)  az irányító hatóság, az ellenőrző hatóság és a szervezet, amely a Bizottság általi kifizetésben részesül.
j)  az irányító hatóság, az ellenőrző hatóság, a 70. cikk szerinti számviteli feladatkört ellátó szervezet és a szervezet, amely a Bizottság általi kifizetésben részesül.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
E bekezdés c) és d) pontja nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(vii)]. cikkében foglalt egyedi célkitűzésre.
E bekezdés c) és d) pontja nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdésének xi. pontjában] foglalt egyedi célkitűzésre.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A programhoz a 2001/42/EK irányelvnek megfelelően mellékelni kell egy környezetvédelmi jelentést, amely tartalmazza a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó releváns információkat, figyelembe véve az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó szükségleteket.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az ERFA, az ESZF+ és a Kohéziós Alap 16. cikk szerint benyújtott programjai tekintetében a (3) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett táblázat kizárólag a 2021–2025 közötti évekre vonatkozó összegeket tartalmazza.
(6)  Az ERFA, az ESZF+ és a Kohéziós Alap 16. cikk szerint benyújtott programjai tekintetében a (3) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett táblázat a 2021–2027 közötti évekre vonatkozó összegeket tartalmazza.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint azt, hogy összhangban áll-e a partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat.
(1)  A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint azt, hogy összhangban áll-e a partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervek végrehajtása során és a szociális jogok európai pillérében azonosított releváns kihívásokat és azok kezelésének módját.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.
(2)  A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő két hónapon belül észrevételeket tehet.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a programot.
(3)  A tagállam az észrevételek benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül felülvizsgálja a programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság a programnak a tagállam általi benyújtása időpontját követő legkésőbb hat hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról.
(4)  A Bizottság a programnak a tagállam általi első benyújtása időpontját követő legkésőbb öt hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a program jóváhagyásáról.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket, és a módosított program benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.
(2)  A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket, és a módosított program benyújtását követő két hónapon belül észrevételeket tehet.
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállam a módosított programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja.
(3)  A tagállam az észrevételek benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül felülvizsgálja a módosított programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság a program módosítását a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb hat hónapon belül jóváhagyja.
(4)  A Bizottság a program módosítását a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb három hónapon belül jóváhagyja.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállam a programozási időszak alatt egy prioritás eredeti allokációjának legfeljebb %-ának megfelelő összeget – a programköltségvetés legfeljebb %-át – ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásába csoportosíthat át. Az ERFA és az ESZA+ által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti.
A tagállam a programozási időszak alatt egy prioritás eredeti allokációjának legfeljebb 7%-ának megfelelő összeget – a programköltségvetés legfeljebb 5%-át – ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásába csoportosíthat át. Ily módon a tagállamnak az (EU) 240/2014 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által megállapított magatartási kódexet kell tiszteletben tartania. Az ERFA és az ESZA+ által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti.
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a program végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kiigazításokról.
(6)  A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési, technikai vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a program végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kiigazításokról.
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ERFA és az ESZA+ egy másik alapból az érintett alap támogathatósági szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét vagy egészét finanszírozhatja kiegészítő módon, az érintett alapok egyes prioritásara vonatkozó támogatás legfeljebb 10 %-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek a művelet végrehajtásához.
(2)  Az ERFA és az ESZA+ egy másik alapból az érintett alap támogathatósági szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét vagy egészét finanszírozhatja kiegészítő módon, az érintett alapok egyes prioritásara vonatkozó támogatás legfeljebb 15%-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek a művelet végrehajtásához.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5 %-a erejéig kérhetik az összegnek – megosztott irányítás alatt álló programok esetében – egy másik alaphoz, vagy – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló programok esetében – bármely másik eszközhöz történő átcsoportosítását.
(1)  A rugalmasság biztosítása céljából a tagállamok –ha a monitoringbizottság jóváhagyja – egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5%-a erejéig kérhetik az összegnek az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, az Európai Szociális Alap Pluszhoz, a Kohéziós Alaphoz vagy az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz történő átcsoportosítását.
Módosítás 171 és 434
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az átcsoportosított források végrehajtása azon alapra vagy azon eszközre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik, amelybe a források átcsoportosításra kerültek, továbbá közvetlen vagy közvetett irányítású eszközhöz történő átcsoportosítás esetén az érintett tagállam javára valósul meg.
(2)  Az átcsoportosított források végrehajtása azon alapra vagy azon eszközre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik, amelybe a források átcsoportosításra kerültek.
Módosítás 172, 433 és 434
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (1) bekezdés szerinti kérelmek megállapítják az egyes években alap és régiókategória szerint átcsoportosításra kerülő teljes összeget, amennyiben releváns; e kérelmeket megfelelően alá kell támasztani, és a felülvizsgált programnak vagy programoknak kell kísérni azokat, amelyekből a források a 19. cikknek megfelelően kerülnek átcsoportosításra, feltüntetve, hogy mely más alapba vagy eszközbe csoportosítandók át az összegek.
(3)  Az (1) bekezdés szerinti kérelmek megállapítják az egyes években alap és régiókategória szerint átcsoportosításra kerülő teljes összeget, amennyiben releváns; e kérelmeket megfelelően alá kell támasztani a kiegészítő jelleg megvalósítása és az elérendő hatás tekintetében, és a felülvizsgált programnak vagy programoknak kell kísérni azokat, amelyekből a források a 19. cikknek megfelelően kerülnek átcsoportosításra, feltüntetve, hogy mely más alapba vagy eszközbe csoportosítandók át az összegek.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
3 cím – 1 a fejezet (új)
Ia. FEJEZET - Nagyprojektek
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
21 a cikk (új)
21a. cikk
Tartalom
Egy vagy több program részeként az ERFA és a Kohéziós Alap támogathat olyan munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletet, amelyek célja valamely pontosan meghatározott gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célokkal rendelkezik és amelynek teljes elszámolható költsége meghaladja a 100 000 000 EUR-t (a továbbiakban: nagyprojekt). A pénzügyi eszközök nem tekintendők nagyprojekteknek.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
21 b cikk (új)
21b. cikk
A nagyprojektek jóváhagyásához szükséges információk
A nagyprojektek jóváhagyását megelőzően az irányító hatóság benyújtja a következő információkat a Bizottság számára:
a)  a nagyprojekt végrehajtásáért felelős szervezetre és e szervezet kapacitására vonatkozó részletes információk;
b)  a beruházás és helyszínének leírása;
c)  a teljes költség és a teljes elszámolható költség;
d)  az elvégzett megvalósíthatósági tanulmányok – beleértve a változatelemzést – és az eredmények;
e)  költség-haszon elemzés – beleértve egy gazdasági és pénzügyi elemzést – és kockázatelemzés;
f)  környezeti hatásvizsgálat, figyelembe véve az éghajlatváltozás enyhítésének és a hozzá történő alkalmazkodásnak a szükségleteit, valamint a katasztrófákkal szembeni reagáló képességet;
g)  magyarázat arról, hogy a nagyprojekt mennyiben felel meg az érintett operatív program vagy programok megfelelő prioritásainak, és a nagyprojekt e prioritások egyedi célkitűzéseinek eléréséhez való várható hozzájárulásáról, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való várható hozzájárulásáról;
h)  az összes tervezett pénzügyi erőforrást és az alapokból, EBB-től és más finanszírozási forrásokból származó, tervezett támogatást tartalmazó pénzügyi terv, az elért eredmények monitoringjára alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókkal, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;
i)  a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve és, amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb, mint a programozási időszak, a programozási időszak során az alapoktól kért támogatás fázisai.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
21 c cikk (új)
21c. cikk
A nagyprojektekről szóló határozat
(1)  A Bizottság a 21b. cikkben említett információk alapján értékeli a nagyprojektet annak eldöntése érdekében, hogy indokolt-e az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektre kért pénzügyi hozzájárulás. A Bizottság a 21b. cikkben említett információk benyújtása után legkésőbb három hónappal végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogad el a kiválasztott nagyprojekt pénzügyi hozzájárulásának jóváhagyásáról.
(2)  A Bizottság általi, az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás feltétele, hogy az első kivitelezői szerződés megkötésére, illetve a PPP-struktúrában végrehajtott műveletek esetében a közjogi szerv és a magánszektorbeli szerv közötti PPP-megállapodást a jóváhagyás időpontjától számított három éven belül megkössék.
(3)  Amennyiben a Bizottság nem hagyja jóvá a kiválasztott nagyprojekthez a pénzügyi hozzájárulást, határozatában meg kell indokolnia az elutasítást.
(4)  Az (1) bekezdés értelmében jóváhagyásra benyújtott nagyprojekteket fel kell tüntetni a program nagyprojektjeinek listáján.
(5)  Az (1) bekezdésben említett jóváhagyásra való benyújtást követően a nagyprojektekkel kapcsolatos kiadásokat fel lehet venni a kifizetési kérelembe. Ha a Bizottság nem hagyja jóvá az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektet, a kérelem tagállam általi visszavonását vagy a Bizottság határozatának elfogadását követően a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell.
(Ez a módosítás szükségessé teszi az V. melléklet kiigazítását is.)
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  egyéb, területi eszközt támogató, a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezések a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szakpolitikai célkitűzés keretében.
c)  egyéb, területi eszközt támogató, a tagállam által a programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezések a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szakpolitikai célkitűzés keretében.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 a bekezdés (új)
Ha egynél több alap finanszírozza a helyi fejlesztési stratégiákat , akkor a koherenciát és összhangot a tagállamok biztosítják.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület;
a)  a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi összefüggéseken alapuló stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület;
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a partnerek részvételének meghatározása a 6. cikk szerint a stratégia előkészítésében és végrehajtásában.
d)  a partnerek részvételének meghatározása a 6. cikk alapján a stratégia előkészítésében és végrehajtásában.
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
(2)  A területi stratégiákat az érintett városi, helyi vagy egyéb területi hatóságok és szervezetek felelőssége alatt kell kidolgozni.
(2)  A területi stratégiákat az érintett regionális, helyi és egyéb hatóságok felelőssége alatt kell előkészíteni és elfogadni. A lefedett területekkel kapcsolatos, már meglévő stratégiai dokumentumok naprakésszé tehetők és területi stratégiaként is használhatók.
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett városi, helyi vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek kötelesek kiválasztani a műveleteket, vagy részt venni a kiválasztásukban.
Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett regionális, helyi vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek kötelesek kiválasztani a műveleteket, vagy részt venni a kiválasztásukban.
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A területi stratégiák előkészítésekor a (2) bekezdésben említett hatóságok együttműködnek az érintett irányító hatóságokkal az adott program keretében támogatni kívánt műveletek hatókörének meghatározását illetően.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben a városi, helyi vagy egyéb területi hatóság vagy szervezet a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez el, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóság az érintett hatóságot közreműködő szervezetként azonosítja.
(4)  Amennyiben a regionális, helyi vagy egyéb hatóság vagy más szervezet a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez el, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóság az érintett hatóságot közreműködő szervezetként azonosítja.
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A kiválasztott műveletek ugyanazon program egynél több prioritása keretében támogathatók.
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben egy, a 23. cikk szerint végrehajtott stratégia olyan beruházást érint, amely egy vagy több alapból, egynél több programból vagy ugyanazon program egynél több prioritása keretében részesül támogatásban, a fellépések integrált területi beruházásként hajthatók végre.
(1)  Amennyiben egy, a 23. cikk szerint végrehajtott stratégia olyan beruházást érint, amely egy, vagy egynél több alapból, egynél több programból vagy ugyanazon program egynél több prioritása keretében részesül támogatásban, a fellépések integrált területi beruházásként hajthatók végre. Adott esetben minden integrált területi beruházás kiegészíthető az EMVA-ból származó pénzügyi támogatással.
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett regionális, helyi vagy egyéb hatóságokat vagy szervezeteket be kell vonni a műveletek kiválasztásába.
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az ERFA, az ESZA+ és az ETHA támogatást nyújthat közösségvezérelt helyi fejlesztésnek.
(1)  Az ERFA, az ESZA+, az ETHA és az EMVA támogatást nyújt közösségvezérelt helyi fejlesztésnek. Az EMVA keretében az ilyen fejlesztést LEADER helyi fejlesztésként kell kijelölni.
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  azt olyan társadalmi-gazdasági köz- és magánérdekek képviselőiből álló helyi akciócsoportok irányítsák, amelyekben nem egyetlen érdekcsoport ellenőrzi a döntéshozatalt;
b)  azt olyan társadalmi-gazdasági köz- és magánérdekek képviselőiből álló helyi akciócsoportok irányítsák, amelyekben nem egyetlen érdekcsoport, beleértve az állami szektort is, ellenőrzi a döntéshozatalt;
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  támogassa a hálózatépítési, innovatív funkciókat a helyi környezetben, illetve adott esetben a más területi szereplőkkel kialakított együttműködést.
d)  támogassa a hálózatépítést, az alulról építkező megközelítéseket, a hozzáférhetőséget és az innovatív funkciókat a helyi környezetben, illetve adott esetben a más területi szereplőkkel kialakított együttműködést.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben az adott stratégia végrehajtása egynél több alapból kap támogatást, az érintett irányító hatóságok az alapok közül az egyiket vezető alapként választhatják.
(4)  Amennyiben az adott stratégia végrehajtása egynél több alapból kap támogatást, az érintett irányító hatóságok az alapok közül az egyiket vezető alapként választhatják. Meg lehet határozni továbbá az egyes érintett alapok által finanszírozandó intézkedések és műveletek típusát.
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az adott stratégia célkitűzései, beleértve az eredmények mérhető célértékeit és a tervezett kapcsolódó intézkedéseket;
d)  az adott stratégia célkitűzései, beleértve az eredmények mérhető célértékeit és a helyi közösség által azonosított helyi igényeknek megfelelő, tervezett kapcsolódó intézkedéseket;
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  pénzügyi terv, amely tartalmazza az egyes alapokból és az érintett programból származó tervezett forráselosztást.
f)  pénzügyi terv, amely tartalmazza az egyes alapokból – beleértve adott esetben az EMVA-t – és a minden egyes érintett programból származó tervezett forráselosztást.
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés
(4)  A stratégiát jóváhagyó határozatnak meg kell állapítania az egyes érintett alapokra és programokra jutó összegeket, és meg kell határoznia a program vagy programok keretében elvégzendő irányítási és kontrollfeladatokért viselt felelősséget.
(4)  A stratégiát jóváhagyó határozatnak meg kell állapítania az egyes érintett alapokra és programokra jutó összegeket, és meg kell határoznia a program vagy programok keretében elvégzendő irányítási és kontrollfeladatokért viselt felelősséget. A közpénzből való megfelelő nemzeti hozzájárulásokat a teljes időszakra előre kell biztosítani.
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a helyi akciócsoportok vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak.
(2)  Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a helyi akciócsoportok befogadóak legyenek, és a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiát érintő feladatok végrehajtása érdekében vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak.
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a helyi szereplők műveletek fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó kapacitásának kiépítése;
a)  a helyi szereplők műveletek fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó igazgatási kapacitásának kiépítése;
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 5 bekezdés
(5)  A helyi akciócsoport lehet kedvezményezett, és a stratégiának megfelelően végrehajthat műveleteket.
(5)  A helyi akciócsoport lehet kedvezményezett, és a stratégiának megfelelően végrehajthat műveleteket, ösztönözve a feladatkörök helyi akciócsoporton belüli elkülönítését.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamnak biztosítania kell, hogy az alapokból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás lefedje a következőket:
(1)  A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tagállamnak biztosítania kell, hogy az alapokból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás lefedje a következőket:
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a stratégiák tervezését és jövőbeni végrehajtását támogató kapacitásépítés és előkészítő intézkedések;
a)  a stratégiák tervezését és jövőbeni végrehajtását támogató igazgatási kapacitásépítés és előkészítő intézkedések;
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)   a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekelt felek közötti információcsere megkönnyítése, információk rendelkezésükre bocsátása és a potenciális kedvezményezettek számára a kérelmek elkészítésében nyújtandó támogatás érdekében;
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az első albekezdésben említett fellépések magukban foglalhatják különösen a következőket:
a)  segítségnyújtás a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez;
b)  támogatás az alapok eredményes irányításához szükséges intézmények megerősítéséhez és az adminisztratív kapacitás kiépítéséhez;
c)  a Bizottság alapokról szóló jelentéseihez és a kohéziós jelentéshez kapcsolódó tanulmányok;
d)  az alapok elemzésével, irányításával, monitoringjával, információcseréjével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, valamint a kontrollrendszerek és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás végrehajtásával összefüggő intézkedések;
e)  az alapok jelenlegi és jövőbeni működésével kapcsolatos értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az általános jellegűeket is beleértve;
f)  az információk terjesztésére, adott esetben a hálózatépítés támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére – különös figyelmet fordítva az alapokból nyújtott támogatással elért eredményekre és a támogatás hozzáadott értékére –, a figyelemfelhívásra és az együttműködés és a tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések előmozdítására, ideértve a harmadik országokat is;
g)  az irányítást, a monitoringot, az auditot, a kontrollt és az értékelést szolgáló számítógépes rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;
h)  az értékelési módszerek javítására és az értékelési gyakorlatokra vonatkozó információcserére irányuló intézkedések;
i)  kontrollal kapcsolatos intézkedések;
j)  a beruházások tervezéséhez, a finanszírozási igényekhez, a pénzügyi eszközök, közös cselekvési tervek és nagyprojektek előkészítéséhez, kidolgozásához és végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális kapacitás erősítése;
k)  a bevált gyakorlatok terjesztése annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok megerősítsék a 6. cikk (1) bekezdésében említett, érintett partnerek és ernyőszervezeteik kapacitását.
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)   A Bizottság a források legalább 15%-át saját kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra fordítja, hogy hatékonyabbá tegye a lakosság felé irányuló kommunikációt, és az eredményekre vonatkozó tudásbázis kibővítésével biztosítsa a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergiákat, különösen az adatgyűjtés és -terjesztés, illetve az értékelés és a jelentéstétel eredményességének javításával, és különösen azáltal, hogy kiemeli az alapok hozzájárulását az emberek életének javításához, fokozza az alapokból nyújtott támogatás láthatóságát, valamint felhívja a figyelmet az ilyen támogatás eredményeire és a hozzáadott értékére. Az alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt, valamint az eredmények és a hozzáadott érték láthatóságát növelő intézkedéseket adott esetben a programok lezárása után is folytatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá hozzá kell járulniuk az uniós szakpolitikai prioritások intézményes kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak.
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ezek az intézkedések jövőbeni és előző programozási időszakokra is kiterjedhetnek.
(2)  Ezek az intézkedések előző és jövőbeni programozási időszakokra is kiterjedhetnek.
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olyan helyzetek, amikor fel kell függeszteni a kifizetéseket, a Bizottság gondoskodik arról, hogy az adminisztratív felkészültség hiánya miatt megfelelőségi problémákkal küzdő tagállamok és régiók az igazgatási kapacitásaik javítását célzó megfelelő technikai segítségnyújtásban részesüljenek.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés
(1)  Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok támogathatnak olyan, akár előző vagy jövőbeni programozási időszakra kiterjedő intézkedéseket, amelyek az adott alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükségesek.
(1)  Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok támogathatnak olyan, akár előző vagy jövőbeni programozási időszakra kiterjedő intézkedéseket, amelyek az adott alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához, valamint a 6. cikkben említett partnerek kapacitásépítéséhez szükségesek olyan funkciók biztosítása érdekében, mint az előkészítés, képzés, irányítás, nyomon követés, értékelés, láthatóság és kommunikáció.
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az egyes programokon belül a technikai segítségnyújtás egyetlen alaphoz kapcsolódó prioritás formáját ölti.
(3)  Az egyes programokon belül a technikai segítségnyújtás egyetlen vagy több alaphoz kapcsolódó prioritás formáját ölti.
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Az alapokból technikai segítségnyújtás céljából visszatérített százalékok az alábbiak:
(2)  A Bizottság és a tagállamok közötti megállapodás alapján és figyelembe véve a program pénzügyi tervét az alapokból technikai segítségnyújtás céljából visszatérített százalékok maximális értéke az alábbiakban állapítható meg:
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatás és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 2,5 %;
a)  a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatás és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 3%;
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 4 %, az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti program esetében: 5 %;
b)  az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 5%, az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének xi) pontja szerinti program esetében: 6%;
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  az MMA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből nyújtott támogatás esetében: 6%.
d)  az MMA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből nyújtott támogatás esetében: 7%.
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A legkülső régiók esetében az a), b) és c) pont esetében a százalékos arány legfeljebb 1%-kal magasabb.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés
A 31. cikkben foglaltakon kívül a tagállam javasolhatja, hogy további technikai segítségnyújtási intézkedéseket vállal, hogy megerősítse a tagállam hatóságainak, kedvezményezettjeinek és érintett partnereinek az alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükséges kapacitását.
A 31. cikkben foglaltakon kívül a tagállam javasolhatja, hogy további technikai segítségnyújtási intézkedéseket vállal, hogy megerősítse az állami hatóságoknak és szolgáltatásoknak, kedvezményezetteknek és érintett partnereknek az alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükséges intézményi kapacitását és hatékonyságát.
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés
Az ilyen intézkedések támogatását a költségfüggetlen finanszírozás révén kell végrehajtani, a 89. cikk szerint.
Az ilyen intézkedések támogatását a költségfüggetlen finanszírozás révén kell végrehajtani, a 89. cikk szerint. Opcionális egyedi program formájában megvalósuló technikai segítségnyújtást a technikai segítségnyújtás költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás vagy a közvetlen költségek megtérítése révén lehet végrehajtani.
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállam három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kap a programot jóváhagyó határozatról, bizottságot hoz létre a program végrehajtásának nyomon követésére (a továbbiakban: monitoringbizottság).
A tagállam az irányító hatósággal folytatott konzultáció után, három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kap a programot jóváhagyó határozatról, bizottságot hoz létre a program végrehajtásának nyomon követésére (a továbbiakban: monitoringbizottság).
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 2 bekezdés
(2)  Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.
(2)  Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, figyelembe véve a teljes átláthatóság szükségességét.
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vi. alpontja] szerinti programokra és a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra.
(5)  Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdésének xi) pontja] szerinti programokra és a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra.
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállam határoz a monitoringbizottság összetételéről, és biztosítja az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 6. cikkben említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.
A tagállam átlátható folyamat révén határoz a monitoringbizottság összetételéről, és biztosítja az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 6. cikkben említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság képviselői tanácsadói minőségben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában.
(2)  A Bizottság képviselői ellenőrzési és tanácsadói minőségben vesznek részt a monitoringbizottság munkájában. Adott esetben az Európai Beruházási Bank (EBB) képviselőit fel lehet kérni, hogy tanácsadói minőségben részt vegyenek a monitoringbizottság munkájában.
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében az érintett decentralizált ügynökségek tanácsadói minőségben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában.
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)   a kedvezményezettekre vonatkozó egyszerűsítési intézkedésekre irányuló javaslatok;
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a program teljesítményét befolyásoló esetleges problémák és az azok megoldása érdekében megtett intézkedések;
b)  a program teljesítményét befolyásoló esetleges problémák és az azok megoldása érdekében megtett intézkedések, adott esetben ideértve bárminemű szabálytalanságot;
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – i pont
i.  adott esetben a közintézmények és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásépítése terén elért előrehaladás.
i.  adott esetben a közintézmények, partnerek és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásépítése terén elért előrehaladás.
Módosítás 224
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az ETHA, az AMF, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozó végső teljesítményjelentés;
b)  az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozó végső teljesítményjelentés;
Módosítás 225
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)   a 17. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett stratégiai jelentőségű tervezett műveletek jegyzékének változásai;
Módosítás 226
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A monitoringbizottság további beavatkozási funkciókat javasolhat az irányító hatóság számára.
Módosítás 227
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Éves felülvizsgálati ülést kell szervezni a Bizottság és az egyes tagállamok között az egyes programok teljesítményének vizsgálatára.
Éves felülvizsgálati ülést kell szervezni a Bizottság és az egyes tagállamok között az egyes programok teljesítményének vizsgálatára. Az irányító hatóságokat megfelelő mértékben be kell vonni e folyamatba.
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a tagállamnak éves teljesítményjelentést kell benyújtania az alapspecifikus rendeleteknek megfelelően.
(A magyar változatot nem érinti)
Módosítás 229
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az első adattovábbítás 2022. január 31-ig esedékes, az utolsó 2030. január 31-ig.
Az első adattovábbítás 2022. február 28-ig esedékes, az utolsó 2030. február 28-ig.
Módosítás 230
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
Az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti programok esetében az adatokat évente november 30-ig kell továbbítani.
Az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének xi) pontja szerinti programok esetében az adatokat évente november 30-ig kell továbbítani.
Módosítás 231
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a kiválasztott műveletek száma, azok teljes elszámolható költsége, az alapokból nyújtott hozzájárulás és a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé bejelentett összes elszámolható kiadás, mindezek beavatkozástípusonkénti bontásban;
a)  a minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig esedékes adattovábbítások esetén a kiválasztott műveletek száma, azok teljes elszámolható költsége, az alapokból nyújtott hozzájárulás és a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé bejelentett összes elszámolható kiadás, mindezek beavatkozástípusonkénti bontásban;
Módosítás 232
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a teljesítmény- és eredménymutatók értékei a kiválasztott műveletek esetében, valamint a műveletek által elért értékek.
b)  kizárólag a minden évben május 31-ig és november 30-ig esedékes adattovábbítások esetén a teljesítmény- és eredménymutatók értékei a kiválasztott műveletek esetében, valamint a műveletek által elért értékek.
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az irányító hatóság értékeléseket végez a program kapcsán. Az egyes értékelések felmérik a program hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák a programok tervezésének és végrehajtásának minőségét.
(1)  Az irányító hatóság értékeléseket végez a program kapcsán. Az egyes értékelések felmérik a program inkluzivitását, megkülönböztetésmentes jellegét, hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját, láthatóságát és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák a programok tervezésének és végrehajtásának minőségét.
Módosítás 234
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A (2) bekezdésben említett értékelés magában foglalja a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott politikai célkitűzések társadalmi-gazdasági hatásait és finanszírozási igényeit a programokon belül és a programok között, tekintettel a versenyképesebb és intelligensebb Európára az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdításával, valamint a jobban összekapcsolt Európára a mobilitás, többek között az intelligens és fenntartható mobilitás, és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával. A Bizottság az értékelést honlapján közzéteszi, az eredményeket pedig közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
Módosítás 235
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  más érintett partnerek és szervezetek.
b)  más érintett partnerek és szervezetek, többek között regionális, helyi és egyéb hatóságok, valamint gazdasági és szociális partnerek.
Módosítás 236
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az irányító hatóság biztosítja, hogy a program jóváhagyásától számított hat hónapon belül rendelkezésre álljon egy weboldal, ahol elérhetők a felelősségi körébe tartozó programokra vonatkozó, a program célkitűzéseit, tevékenységeit, elérhető finanszírozási lehetőségeit és eredményeit lefedő információk.
(1)  Az irányító hatóság biztosítja, hogy a program jóváhagyásától számított hat hónapon belül rendelkezésre álljon egy weboldal, ahol elérhetők a felelősségi körébe tartozó programokra vonatkozó, a program célkitűzéseit, tevékenységeit, pályázati felhívásainak előirányzott menetrendjét, elérhető finanszírozási lehetőségeit és eredményeit ismertető információk.
Módosítás 237
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  jogi személyek esetében a kedvezményezett neve;
a)  jogi személyek esetében a kedvezményezett és a vállalkozó neve;
Módosítás 240
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a kedvezményezett szakmai honlapján vagy közösségi médiabeli oldalán, amennyiben vannak ilyenek, a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást;
a)  a kedvezményezett szakmai honlapján és közösségi médiabeli oldalán, amennyiben vannak ilyenek, a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást;
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – c pont – bevezető rész
c)  táblák vagy hirdetőtáblák nyilvános kihelyezése, amint megkezdődik a fizikai beruházást vagy berendezések beszerzését érintő műveletek végrehajtása, a következők esetében:
c)  a nyilvánosság számára jól látható, állandó táblák vagy hirdetőtáblák kihelyezése, amint megkezdődik a fizikai beruházást vagy berendezések beszerzését érintő műveletek végrehajtása, a következők esetében:
Módosítás 243
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a c) pont hatálya alá nem tartozó műveletek esetében legalább egy darab, legalább A3 méretű olyan nyomtatott plakát vagy elektronikus kijelző nyilvános kihelyezése, amely a műveletre vonatkozó információkat tartalmaz, és kiemeli az alapokból kapott támogatást;
d)  a c) pont hatálya alá nem tartozó műveletek esetében a nyilvánosság számára jól látható helyre legalább egy darab, legalább A3 méretű olyan nyomtatott plakát vagy elektronikus kijelző nyilvános kihelyezése, amely a műveletre vonatkozó információkat tartalmaz, és kiemeli az alapokból kapott támogatást;
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)   az Unió jelképének nyilvános és állandó kihelyezése a nyilvánosság számára jól látható módon és a VIII. mellékletben meghatározott technikai jellemzőkkel összhangban, amint megkezdődik a fizikai végrehajtás;
Módosítás 245
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Ez a követelmény nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében támogatott műveletekre.
Ez a követelmény nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése xi) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében támogatott műveletekre.
Módosítás 246
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok az alapokból fizetett hozzájárulást arra használják fel, hogy a kedvezményezetteknek vissza nem térítendő támogatások, finanszírozási eszközök vagy díjak vagy ezek kombinációjának formájában támogatást nyújtsanak.
A tagállamok az alapokból fizetett hozzájárulást arra használják fel, hogy a kedvezményezetteknek vissza nem térítendő támogatások, finanszírozási eszközök korlátozott felhasználása vagy díjak vagy ezek kombinációjának formájában támogatást nyújtsanak.
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az elszámolható közvetlen költségek 25 %-áig terjedő átalány, amennyiben a százalékos érték kiszámítása a 48. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint történik.
c)  az elszámolható közvetlen költségek 25%-áig terjedő átalány, amennyiben a százalékos érték kiszámítása a 48. cikk (2) bekezdésének a) pontja vagy a 48. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint történik.
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a legfrissebben dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségek osztva 1720 órával a teljes munkaidőben dolgozók esetében, illetve az 1720 óra megfelelő hányadával részmunkaidőben dolgozók esetében;
a)  a legfrissebben dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségek és a várható többletköltségek, például olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az órabérek vagy a munkavállalói előléptetések növekedése, osztva 1720 órával a teljes munkaidőben dolgozók esetében, illetve az 1720 óra megfelelő hányadával részmunkaidőben dolgozók esetében;
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek osztva az érintett személynek a foglalkoztatási szerződésben hivatkozott vonatkozó nemzeti jogszabály szerinti havi munkaidejével.
b)  a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek és a várható többletköltségek, például olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az órabérek vagy a munkavállalói előléptetések növekedése, osztva az érintett személynek a foglalkoztatási szerződésben hivatkozott vonatkozó nemzeti jogszabály szerinti havi munkaidejével.
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 2 bekezdés
(2)  A finanszírozási eszközök csak olyan új beruházások esetében támogathatnak végső címzetteket, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, például bevételeket vagy megtakarításokat hoznak, és amelyek nem találnak elegendő finanszírozást piaci forrásokból.
(2)  A finanszírozási eszközök csak olyan új beruházások esetében támogathatnak végső címzetteket, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, például bevételeket vagy megtakarításokat hoznak, és amelyek nem találnak elegendő finanszírozást piaci forrásokból. Az ilyen támogatás irányulhat mind a tárgyi eszközökbe, mind az immateriális javakba való beruházásokra, valamint – az állami támogatásokkal kapcsolatos alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban – a működőtőke-beruházásokra is.
Módosítás 251
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás javasolt összege és a várható multiplikátorhatás;
a)  a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás javasolt összege és a várható multiplikátorhatás, a vonatkozó értékelésekkel együtt;
Módosítás 252
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 5 bekezdés
(5)  A finanszírozási eszközök egyetlen finanszírozási megállapodásba foglalt egységes, finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletként kombinálhatók vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott kiegészítő programtámogatással, ahol a támogatás mindkét különálló formáját a finanszírozási eszközt megvalósító szervezet nyújtja. Ilyen esetben a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók erre az egységes, finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletre.
(5)  A finanszírozási eszközök egyetlen finanszírozási megállapodásba foglalt egységes, finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletként kombinálhatók vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott kiegészítő programtámogatással, ahol a támogatás mindkét különálló formáját a finanszírozási eszközt megvalósító szervezet nyújtja. Ha a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatás kevesebb, mint a finanszírozási eszköz formájában nyújtott programtámogatás, akkor a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
Módosítás 253
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetet.
Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetet, a szerződés közvetlen vagy közvetett odaítélésével.
Módosítás 254
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
Az irányító hatóságok szerződés közvetlen odaítélésével végrehajtási feladatokkal bízhatják meg:
a)  az EBB-t;
b)  egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam részvényes;
c)  a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított köztulajdonú bankot vagy intézményt.
Módosítás 255
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 7 bekezdés
(7)  A finanszírozási eszköznek a (2) bekezdés szerinti kezelése során az irányító hatóság, illetve a finanszírozási eszköznek a (3) bekezdés szerinti kezelése során a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet külön számvitelt vezet vagy külön számviteli kódot tart fenn prioritásonként és régiókategóriánként az egyes program-hozzájárulásokra vonatkozóan, és külön az 54., illetve 56. cikkekben említett erőforrások esetében.
(7)  A finanszírozási eszköznek a (2) bekezdés szerinti kezelése során az irányító hatóság, illetve a finanszírozási eszköznek a (3) bekezdés szerinti kezelése során a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet külön számvitelt vezet vagy külön számviteli kódot tart fenn prioritásonként és régiókategóriánként vagy az EMVA esetében intervenciótípusonként az egyes program-hozzájárulásokra vonatkozóan, és külön az 54., illetve 56. cikkekben említett erőforrások esetében.
Módosítás 256
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)   Az arról szóló jelentéstételi követelmények, hogy a finanszírozási eszközt a tervezett célokra használják fel, az irányító hatóságokra és a pénzügyi közvetítőkre korlátozódnak.
Módosítás 257
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az alapokból finanszírozási eszközökre kifizetett támogatásnak tulajdonítható kamatot és más nyereséget ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések keretében kell felhasználni, mint az alapokból származó kezdeti támogatást, vagy ugyanazon a finanszírozási eszközön belül, vagy pedig – a finanszírozási eszköz felszámolását követően – más finanszírozási eszközökön vagy más támogatási formákon belül, a támogathatósági időszak végéig.
(2)  Az alapokból finanszírozási eszközökre kifizetett támogatásnak tulajdonítható kamatot és más nyereséget ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések keretében kell felhasználni, mint az alapokból származó kezdeti támogatást, vagy ugyanazon a finanszírozási eszközön belül, vagy pedig – a finanszírozási eszköz felszámolását követően – más finanszírozási eszközökön vagy más támogatási formákon belül, a végső címzettekbe való további befektetések céljából; vagy adott esetben, hogy fedezze az alapokból a finanszírozási eszköznek juttatott hozzájárulás névértékének negatív kamatokból származó veszteségét, ha ilyen veszteségek a finanszírozási eszközzel gazdálkodó szervezetek aktív likviditáskezelése ellenére felmerülnek; a támogathatósági időszak végéig.
Módosítás 258
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az alapokból finanszírozási eszközök számára nyújtott, végső címzettekbe befektetett támogatást, valamint az ilyen befektetések során keletkező bármilyen típusú bevételt, amely az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, a kockázat és nyereség megfelelő megosztása útján a piacgazdaság elve alapján működő befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód céljára lehet felhasználni.
(1)  Az alapokból finanszírozási eszközök számára nyújtott, végső címzettekbe befektetett támogatást, valamint az ilyen befektetések során keletkező bármilyen típusú bevételt, amely az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, a kockázat és nyereség megfelelő megosztása útján a piacgazdaság elve alapján működő befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód céljára vagy az uniós támogatás más formáin belül lehet felhasználni, figyelembe véve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.
Módosítás 259
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ilyen megkülönböztetett bánásmód szintje nem haladhatja meg azt a – versenyeljárás vagy független értékelés útján megállapított – mértéket, amely a magánforrásokat vonzó ösztönzők létrehozásához szükséges.
(2)  Az ilyen megkülönböztetett bánásmód szintje nem haladhatja meg azt a – versenyeljárás vagy az e rendelet 52. cikkével összhangban végzett előzetes értékelés útján megállapított – mértéket, amely a magánforrásokat vonzó ösztönzők létrehozásához szükséges.
Módosítás 260
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés
(1)  A finanszírozási eszközök számára a végső címzettekbe való befektetésből vagy garanciaszerződésekben foglaltak szerint elkülönített források felszabadítása révén a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett forrásokat – ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket és az alapokból kifizetett támogatásnak tulajdonítható bármilyen típusú bevételt, ugyanazon vagy más finanszírozási eszközökben kell felhasználni a végső címzettekbe való további befektetések céljából, ugyanazon egyedi célkitűzés vagy célkitűzések keretében, illetve az ilyen további befektetésekkel kapcsolatos irányítási költségekre vagy díjakra kell fordítani.
(1)  A finanszírozási eszközök számára a végső címzettekbe való befektetésből vagy garanciaszerződésekben foglaltak szerint elkülönített források felszabadítása révén a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett forrásokat – ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket és az alapokból kifizetett támogatásnak tulajdonítható bármilyen típusú bevételt, ugyanazon vagy más finanszírozási eszközökben kell felhasználni a végső címzettekbe való további befektetések céljából, ugyanazon egyedi célkitűzés vagy célkitűzések keretében, illetve az ilyen további befektetésekkel kapcsolatos irányítási költségekre vagy díjakra kell fordítani, figyelembe véve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A hatékonyabb műveletek révén elért megtakarítások nem tekinthetők az első albekezdésben említett keletkezett bevételnek. Az energiahatékonysági intézkedésekből származó költségmegtakarítások különösen nem eredményezhetik a működési támogatások csökkenését.
Módosítás 262
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A kiadás abban az esetben jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha az egy kedvezményezettnél vagy PPP-művelet magánszférabeli partnerénél merült fel, és végrehajtási műveletek keretében a program Bizottságnak történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2029. december 31. között került kifizetésre.
A kiadás abban az esetben jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha az egy kedvezményezettnél vagy PPP-művelet magánszférabeli partnerénél merült fel, és végrehajtási műveletek keretében a program Bizottságnak történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2030. december 31. között került kifizetésre.
Módosítás 263
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 4 bekezdés
(4)  A művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon kívül, vagy az Unión kívül, amennyiben a művelet hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához.
(4)  Az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap keretében támogatott művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon kívül, vagy az Unión kívül, amennyiben a művelet a(z) (EU) […] rendelet (az ETE-rendelet) 3. cikkében meghatározott európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) öt összetevőjének egyikébe esik, és hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához.
Módosítás 264
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, még mielőtt a programból történő finanszírozásra irányuló kérelmet az irányító hatósághoz benyújtották, tekintet nélkül arra, hogy az összes kapcsolódó kifizetés teljesítésre került-e.
(6)  Az alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, még mielőtt a programból történő finanszírozásra irányuló kérelmet az irányító hatósághoz benyújtották, tekintet nélkül arra, hogy az összes kapcsolódó kifizetés teljesítésre került-e. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a többletköltségeknek a legkülső régiókbeli ETHA-ellentételezése tekintetében, illetve a legkülső régiók számára nyújtott egyedi kiegészítő ERFA- és ESZA+-forrásokból finanszírozott kiadásokra.
Módosítás 265
Rendeletre irányuló javaslat
58 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;
a)  hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában, vagy a negatív kamatlábból származó finanszírozási eszközökhöz való hozzájárulással kapcsolatban;
Módosítás 266
Rendeletre irányuló javaslat
58 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)   hozzáadottérték-adó (héa), kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek esetében.
törölve
Módosítás 267
Rendeletre irányuló javaslat
58 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A hozzáadottérték-adóhoz (héa) kapcsolódó műveletek támogathatóságát eseti alapon kell meghatározni, kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek, valamint a végső címzettek beruházásai és kiadásai esetében.
Módosítás 268
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállam három évre csökkentheti a kkv-k általi beruházások vagy az általuk teremtett munkahelyek fenntartását érintő esetekben.
Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállam három évre csökkentheti a kkv-k által teremtett munkahelyek fenntartását érintő, az a), b) és c) pontban említett, megfelelően indokolt esetekben.
Módosítás 269
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered.
(3)  Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik az olyan finanszírozási eszközökhöz vagy azokból nyújtott program-hozzájárulásokra és semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered.
Módosítás 270
Rendeletre irányuló javaslat
62 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az (1) bekezdés d) pontja esetében az irányítási díjak teljesítményalapúak. Amennyiben holdingalapot és/vagy egyedi alapokat az 53. cikk (3) bekezdése szerint végrehajtó szervezeteket választanak ki szerződés közvetlen odaítélésével, az ilyen szervezetek részére kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összegére a végső címzett részére hitelek, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában folyósított vagy garanciaszerződésben foglaltaknak megfelelően elkülönített program-hozzájárulások teljes összegének 5 %-áig terjedő értékhatár vonatkozik.
Az (1) bekezdés d) pontja esetében az irányítási díjak teljesítményalapúak. A finanszírozási eszköz végrehajtásának első tizenkét hónapjában az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó alapdíjazás támogatható. Amennyiben holdingalapot és/vagy egyedi alapokat az 53. cikk (2) bekezdése szerint végrehajtó szervezeteket választanak ki szerződés közvetlen odaítélésével, az ilyen szervezetek részére kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összegére a végső címzett részére hitelek, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában folyósított vagy garanciaszerződésben foglaltaknak megfelelően elkülönített program-hozzájárulások teljes összegének 5%-áig terjedő értékhatár vonatkozik.
Módosítás 271
Rendeletre irányuló javaslat
62 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Nem alkalmazandó ez az értékhatár, ha a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kiválasztása az alkalmazandó jognak megfelelően versenyalapú pályázati eljárás útján történik, és a versenyalapú pályázati eljárás magasabb szintű irányítási költségek és díjak szükségességét állapítja meg.
Ha a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kiválasztása az alkalmazandó jognak megfelelően versenyalapú pályázati eljárás útján történik, és a versenyalapú pályázati eljárás magasabb szintű irányítási költségek és díjak szükségességét állapítja meg, amelyek teljesítményalapúak.
Módosítás 272
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályosságát, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok – köztük a családok – megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése érdekében.
(2)  A tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályosságát, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok – köztük a családok – megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése érdekében. A tagállamok teljes mértékben együttműködnek az OLAF-fal.
Módosítás 273
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok biztosítják a monitoringrendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét és megbízhatóságát.
(4)  A tagállamok biztosítják a monitoringrendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét, függetlenségét és megbízhatóságát.
Módosítás 274
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok intézkedéseket hoznak az alapokra vonatkozó panaszok hatékony kivizsgálásának biztosítása érdekében. A Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a programjaik hatálya alá tartoznak, és tájékoztatják a Bizottságot az ilyen vizsgálatok eredményeiről.
A tagállamok intézkedéseket hoznak az alapokra vonatkozó panaszok hatékony kivizsgálásának biztosítása érdekében. E szabályozás hatálya, szabályai és eljárásai a tagállamok felelősségi körébe tartoznak intézményi és jogi keretükkel összhangban. A Bizottság kérésére, összhangban a 64. cikk (4a) bekezdésével megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a programjaik hatálya alá tartoznak, és tájékoztatják a Bizottságot az ilyen vizsgálatok eredményeiről.
Módosítás 275
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere elektronikus adatcsererendszereken keresztül történjen a XII. melléklet szerint.
A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere felhasználóbarát elektronikus adatcsererendszereken keresztül történjen a XII. melléklet szerint.
Módosítás 276
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az első albekezdés 2023. január 1-től lesz alkalmazandó.
Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az első albekezdés 2022. január 1-jétől lesz alkalmazandó.
Módosítás 277
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 7 bekezdés – 3 albekezdés
Az első albekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] szerinti programokra.
Az első albekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdése xi. pontja] szerinti programokra.
Módosítás 278
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 11 bekezdés
(11)  A Bizottság e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, melyben meghatározza a szabálytalanságok jelentéséhez használandó formátumot.
(11)  A Bizottság e cikk egységes feltételek és szabályok mellett történő végrehajtása érdekében a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, melyben meghatározza a szabálytalanságok jelentéséhez használandó formátumot.
Módosítás 279
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság meggyőződik róla, hogy a tagállamok rendelkeznek olyan irányítási és kontrollrendszerrel, amely megfelel ennek a rendeletnek, és ezek a rendszerek hatékonyan működnek a programok végrehajtása során. A Bizottság ellenőrzési stratégiát és ellenőrzési tervet készít, amelyek kockázatértékelésen alapulnak.
A Bizottság meggyőződik róla, hogy a tagállamok rendelkeznek olyan irányítási és kontrollrendszerrel, amely megfelel ennek a rendeletnek, és ezek a rendszerek hatékonyan és eredményesen működnek a programok végrehajtása során. A Bizottság a tagállamokra vonatkozóan ellenőrzési stratégiát és ellenőrzési tervet készít, amelyek kockázatértékelésen alapulnak.
Módosítás 280
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 2 bekezdés
(2)  A bizottsági ellenőrzéseket azoknak az elszámolásoknak az elfogadását követő három naptári éven belül kell elvégezni, amelyekben az érintett kiadások szerepelnek. Ez az időszak nem vonatkozik a csalás gyanújával érintett műveletekre.
(2)  A bizottsági ellenőrzéseket azoknak az elszámolásoknak az elfogadását követő két naptári éven belül kell elvégezni, amelyekben az érintett kiadások szerepelnek. Ez az időszak nem vonatkozik a csalás gyanújával érintett műveletekre.
Módosítás 281
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a Bizottság – sürgős esetek kivételével – legalább 12 munkanappal korábban értesítést küld az ellenőrzésről az illetékes programhatóság részére; a tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben;
a)  a Bizottság – sürgős esetek kivételével – legalább 15 munkanappal korábban értesítést küld az ellenőrzésről az illetékes programhatóság részére; a tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben;
Módosítás 282
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a Bizottság az előzetes ellenőrzési megállapításokat az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, az ellenőrzés utolsó napjától számított 3 hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak;
c)  a Bizottság az előzetes ellenőrzési megállapításokat az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, az ellenőrzés utolsó napjától számított 2 hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak;
Módosítás 283
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a Bizottság az ellenőrzési jelentést az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, 3 hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes ellenőrzési megállapításokra adott hiánytalan válaszát.
d)  a Bizottság az ellenőrzési jelentést az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, 2 hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes ellenőrzési megállapításokra adott hiánytalan válaszát. A tagállam válaszát hiánytalannak kell tekinteni, ha a Bizottság 2 hónapon belül nem jelentett hiányzó dokumentumokat.
Módosítás 284
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság további három hónappal meghosszabbíthatja a c) és a d) pontban említett határidőt.
A Bizottság megfelelően indokolt esetben további két hónappal meghosszabbíthatja a c) és a d) pontban említett határidőt.
Módosítás 285
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   A 63. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság panaszkezelési rendszert biztosít, amely hozzáférhető a polgárok és az érdekelt felek számára.
Módosítás 286
Rendeletre irányuló javaslat
65 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ellenőrző hatóságnak az ellenőrzött alanyoktól funkcionálisan független közigazgatási szervnek kell lennie.
(2)  Az ellenőrző hatóságnak az irányító hatóságtól, valamint a feladatokra kijelölt vagy feladatokkal megbízott szervektől vagy szervezetektől funkcionálisan független közigazgatási vagy magánszervnek kell lennie.
Módosítás 287
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  az egyes műveletek nyomon követéshez, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és ellenőrzésekhez szükséges adatainak egy elektronikus rendszerben történő rögzítése és tárolása, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása.
e)  az egyes műveletek nyomon követéshez, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és ellenőrzésekhez szükséges adatainak elektronikus rendszerekben történő rögzítése és tárolása, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása.
Módosítás 288
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóságnak olyan kritériumokat és eljárásokat kell megállapítania és alkalmaznia, amelyek megkülönböztetésmentesek, átláthatóak, biztosítják a nemek közötti egyenlőséget, és figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a fenntartható fejlődés és az Unió környezetvédelmi politikájának irányelveit az EUMSZ 11. cikkének és 191. cikkének (1) bekezdése szerint.
A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóságnak olyan kritériumokat és eljárásokat kell megállapítania és alkalmaznia, amelyek megkülönböztetésmentesek, átláthatóak, biztosítják a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes hozzáférését, a nemek közötti egyenlőséget, és figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a fenntartható fejlődés és az Unió környezetvédelmi politikájának irányelveit az EUMSZ 11. cikkének és 191. cikkének (1) bekezdése szerint.
Módosítás 289
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek megfeleljenek a programnak, és hatékonyan hozzájáruljanak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához;
a)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek fenntarthatóak legyenek, megfeleljenek a programnak és területi stratégiáknak, és hatékonyan hozzájáruljanak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához;
Módosítás 290
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek a lehető legjobb kapcsolatot hozzák létre a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása között;
c)  gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek megfelelő kapcsolatot hozzanak létre a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása között;
Módosítás 291
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  gondoskodik róla, hogy a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv48 hatálya alá tartozó kiválasztott műveletek tekintetében környezeti hatásvizsgálatot vagy szűrési eljárást végezzenek el az említett, a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel49 módosított irányelv követelményei alapján;
e)  gondoskodik róla, hogy a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv48 hatálya alá tartozó kiválasztott műveletek tekintetében környezeti hatásvizsgálatot vagy szűrési eljárást végezzenek el, valamint hogy az alternatív megoldások és egy átfogó nyilvános konzultáció értékelését megfelelőképpen figyelembe vegyék az említett, a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel49 módosított irányelv követelményei alapján;
_________________
_________________
48 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1.o.).
48 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1.o.).
49 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).
49 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).
Módosítás 292
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk – 3 bekezdés – f pont
f)  ellenőrzi, hogy amennyiben a műveletek megkezdődtek az előtt, hogy a támogatási kérelem benyújtásra került az irányító hatóságnak, betartották-e a vonatkozó jogszabályokat;
f)  biztosítja, hogy amennyiben a műveletek megkezdődtek az előtt, hogy a támogatási kérelem benyújtásra került az irányító hatóságnak, betartották-e a vonatkozó jogszabályokat;
Módosítás 293
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk – 3 bekezdés – j pont
j)  a legalább ötéves várható élettartamú infrastruktúrákba történő beruházások esetében gondoskodik róla, hogy sor kerüljön az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra.
j)  a legalább ötéves várható élettartamú infrastruktúrákba történő beruházások esetében a beruházási döntések meghozatala előtt gondoskodik róla, hogy sor kerüljön az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra és az „első az energiahatékonyság” elvének alkalmazására.
Módosítás 294
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)   Az irányító hatóság kellően indokolt esetben dönthet úgy, hogy a programhoz az ERFA és az ESZA+ keretében allokált pénzügyi források legfeljebb 5%-ával hozzájárul a Horizont Európa keretében támogatásra jogosult tagállam meghatározott projektjeihez, ideértve a második szakaszban kiválasztottakat is, feltéve, hogy ezek a projektek hozzájárulnak az adott tagállam programjának célkitűzéseihez.
Módosítás 295
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk – 6 bekezdés
(6)  Ha az irányító hatóság kiválaszt egy stratégiai fontosságú műveletet, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, és minden, a programra vonatkozó releváns információt közöl a Bizottsággal.
(6)  Ha az irányító hatóság kiválaszt egy stratégiai fontosságú műveletet, erről egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, és minden, a programra vonatkozó releváns információt, többek között költség-haszon elemzést közöl a Bizottsággal.
Módosítás 296
Rendeletre irányuló javaslat
68 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  a finanszírozás rendelkezésre állásától függően gondoskodik arról, hogy a kedvezményezett hiánytalanul és a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelem napjától számított 90 napon belül megkapja az esedékes összeget;
b)  gondoskodik arról, hogy az előfinanszírozás és az időközi kifizetések vonatkozásában a kedvezményezett az ellenőrzött kiadás tekintetében hiánytalanul és a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelem napjától számított 60 napon belül megkapja az esedékes összeget;
Módosítás 297
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  kifizetési kérelmek készítése és benyújtása a Bizottsághoz a 85. és 86. cikknek megfelelően;
a)  kifizetési kérelmek készítése és benyújtása a Bizottsághoz a 85. és 86. cikknek megfelelően, valamint az ellenőrző hatóság által vagy annak felelősségére elvégzett ellenőrzések figyelembevétele;
Módosítás 298
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  elszámolások készítése a 92. cikknek megfelelően és nyilvántartás vezetése a beszámolók valamennyi eleméről elektronikus rendszerben;
b)  elszámolások készítése és benyújtása, a teljesség, pontosság és helyesség megerősítése a 92. cikknek megfelelően és nyilvántartás vezetése a beszámolók valamennyi eleméről elektronikus rendszerben;
Módosítás 299
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)   Az ellenőrzéseket az ellenőrzött műveletről történő megállapodáskor érvényes normák alapján kell végrehajtani, kivéve amennyiben az új normák a kedvezményezettek számára kedvezőbbek.
Módosítás 300
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 6 b bekezdés (új)
(6b)   Amennyiben egy művelet ellenőrzése részeként szabálytalanságot állapítanak meg, amely pénzügyi büntetéshez vezet, a szabálytalanság megállapítása nem vezethet a kontroll kiterjesztéséhez vagy olyan pénzügyi korrekcióhoz, amely meghaladja az ellenőrzött költségek számviteli évében felmerült költségeket.
Módosítás 301
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az ellenőrző hatóság ellenőrzési stratégiát készít kockázatértékelés alapján, figyelembe véve a 63. cikk (9) bekezdésében megadott irányítási és kontrollrendszer leírást, kitérve a rendszerellenőrzésekre és a műveletek ellenőrzéseire. Az ellenőrzési stratégia magában foglalja az újonnan kijelölt irányító hatóságokra és számviteli funkciót végző hatóságokra vonatkozó, a működésük első évét követő kilenc hónapon belül elvégzett rendszerellenőrzést. Az ellenőrzési stratégiát a XVIII. mellékletben meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és az az első éves kontrolljelentést és a Bizottságnak megküldött ellenőri véleményt követően évente naprakésszé kell tenni. Egy vagy több programra térhet ki.
(1)  Az ellenőrző hatóság az irányító hatósággal való egyeztetését követően ellenőrzési stratégiát készít kockázatértékelés alapján, figyelembe véve a 63. cikk (9) bekezdésében megadott irányítási és kontrollrendszer leírást, kitérve a rendszerellenőrzésekre és a műveletek ellenőrzéseire. Az ellenőrzési stratégia magában foglalja az újonnan kijelölt irányító hatóságokra és számviteli funkciót végző hatóságokra vonatkozó rendszerellenőrzést. Az ellenőrzést működésük első évét követő kilenc hónapon belül végzik. Az ellenőrzési stratégiát a XVIII. mellékletben meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és az az első éves kontrolljelentést és a Bizottságnak megküldött ellenőri véleményt követően évente naprakésszé kell tenni. Egy vagy több programra térhet ki. Az ellenőrzési stratégiában az ellenőrző hatóság az egyéni elszámolások ellenőrzését korlátozhatja.
Módosítás 302
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Amennyiben a Bizottság és a tagállamok nem értenek egyet az ellenőrzés eredményeiben, vitarendezési eljárást kell indítani.
Módosítás 303
Rendeletre irányuló javaslat
74 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság és az ellenőrző hatóságok először felhasználják a 66. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett elektronikus rendszerben elérhető összes információt és nyilvántartást, ideértve az irányítási ellenőrzések eredményeit is, és csak akkor kérnek és szereznek be további dokumentumokat és ellenőrzési bizonyítékot az érintett kedvezményezettektől, ha szakmai megítélésük alapján erre szükség van a megalapozott ellenőrzési következtetések alátámasztásához.
A Bizottság és az ellenőrző hatóságok először felhasználják a 66. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett elektronikus rendszerekben elérhető összes információt és nyilvántartást, ideértve az irányítási ellenőrzések eredményeit is, és csak akkor kérnek és szereznek be további dokumentumokat és ellenőrzési bizonyítékot az érintett kedvezményezettektől, ha szakmai megítélésük alapján erre szükség van a megalapozott ellenőrzési következtetések alátámasztásához.
Módosítás 304
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az irányító hatóság csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez helyszíni irányítási vizsgálatokat a 68. cikk (1) bekezdése szerint.
(1)  Az irányító hatóság csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez helyszíni irányítási vizsgálatokat a 68. cikk (1) bekezdése szerint. A költségvetési rendelet 124. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, ha a pénzügyi eszköz ellenőrzési jelentéseket ír elő, támogatva a kifizetési kérelmet, az irányító hatóság dönthet úgy, hogy nem végez helyszíni, irányítási ellenőrzéseket.
Módosítás 305
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, ahol egy tagállam részvényes, köteles a kifizetési kérelmeket igazoló kontrolljelentéseket benyújtani az irányító hatóság részére.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 306
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az ellenőrző hatóság a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez rendszerellenőrzéseket és műveletellenőrzéseket a 71., a 73. vagy a 77. cikk szerint.
(3)  Az ellenőrző hatóság a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez rendszerellenőrzéseket és műveletellenőrzéseket a 71., a 73. vagy a 77. cikk szerint. A költségvetési rendelet 127. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, ha a pénzügyi eszköz az ellenőrző hatóságnak éves ellenőrzési jelentést kell készítenie, amelyet külső ellenőreik készítenek minden naptári év végéig, és tartalmazza a XVII. mellékletben foglalt összes elemet, az ellenőrző hatóság dönthet úgy, hogy nem végez további ellenőrzéseket.
Módosítás 307
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A garanciaalapok tekintetében a programok ellenőrzéséért felelős szervek kizárólag abban az esetben vizsgálják és ellenőrzik a szerveket, amelyek új, alapul szolgáló hiteleket nyújtanak, amennyiben egy vagy több helyzet fennáll a következők közül:
a)  az irányító hatóság, illetve a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre olyan igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnának arra, hogy a pénzügyi eszközből ténylegesen támogatták a végső kedvezményezetteket;
b)  bizonyítékokkal igazolható, hogy az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén rendelkezésre álló dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról.
Módosítás 308
Rendeletre irányuló javaslat
76 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság köteles biztosítani, hogy az alapokból támogatott művelettel kapcsolatos valamennyi alátámasztó dokumentumot a megfelelő szinten öt évig megőrizzenek annak az évnek az utolsó napjától, azaz december 31-től számítva, amelyben az irányító hatóság az utolsó kifizetést teljesítette a kedvezményezett felé.
(1)  Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság köteles biztosítani, hogy az alapokból támogatott művelettel kapcsolatos valamennyi alátámasztó dokumentumot a megfelelő szinten három évig megőrizzenek annak az évnek az utolsó napjától, azaz december 31-től számítva, amelyben az irányító hatóság az utolsó kifizetést teljesítette a kedvezményezett felé.
Módosítás 309
Rendeletre irányuló javaslat
76 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A dokumentumok megőrzésének időszakát csökkenteni lehet, a kedvezményezettek kockázati profiljával és méretével arányosan az irányító hatóságok döntése alapján.
Módosítás 310
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Minden alap előfinanszírozását a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt:
Minden alap előfinanszírozását az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt:
Módosítás 311
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  2022: 0,5 %;
b)  2022: 0,7%
Módosítás 312
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  2023: 0,5 %;
c)  2023: 1%;
Módosítás 313
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  2024: 0,5 %;
d)  2024: 1,5%;
Módosítás 314
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e)  2025: 0,5 %;
e)  2025: 2%;
Módosítás 315
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – f pont
f)  2026: 0,5
f)  2026: 2%
Módosítás 316
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 31. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg;
b)  a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 31. cikk szerint kiszámított összeg;
Módosítás 317
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 4 bekezdés – c a pont (új)
ca)   az állami támogatások esetében a kifizetési kérelmek magukban foglalhatják a kedvezményezetteknek a támogatást nyújtó szervezetek által fizetett előlegeket, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: ezen előlegek bankgaranciával vagy azzal egyenértékű garanciával rendelkeznek, nem haladják meg a kedvezményezettnek egy adott műveletre odaítélt támogatás teljes összegének 40%-át, a kedvezményezettek által fizetett kiadások által fedezve vannak és 3 éven belül kifizetett nyugtázott számlákkal vannak igazolva.
Módosítás 318
Rendeletre irányuló javaslat
86 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (2) bekezdése szerint hajtják végre, a XIX. melléklettel összhangban benyújtott kifizetési kérelmeknek az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek részére folyósított teljes összegeket, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben elfogadott módon lekötött összegeket kell tartalmazniuk a 62. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban leírtak szerint.
(1)  Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (1) bekezdése szerint hajtják végre, a XIX. melléklettel összhangban benyújtott kifizetési kérelmeknek az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek részére folyósított teljes összegeket, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben elfogadott módon lekötött összegeket kell tartalmazniuk a 62. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban leírtak szerint.
Módosítás 319
Rendeletre irányuló javaslat
86 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (3) bekezdése szerint hajtják végre, a finanszírozási eszközök kiadásait tartalmazó kifizetési kérelmeket az alábbi feltételek szerint kell benyújtani:
(2)  Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (2) bekezdése szerint hajtják végre, a finanszírozási eszközök kiadásait tartalmazó kifizetési kérelmeket az alábbi feltételek szerint kell benyújtani:
Módosítás 320
Rendeletre irányuló javaslat
87 cikk – 1 bekezdés
(1)  A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetéseket legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezését követő 60 napon belül teljesíti.
(1)  A Bizottság az időközi kifizetéseket legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezését követő 60 napon belül teljesíti.
Módosítás 321
Rendeletre irányuló javaslat
90 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  bizonyíték utal súlyos hiányosságra, amelyre vonatkozóan nem tettek korrekciós intézkedéseket;
a)  komoly bizonyíték van súlyos hiányosságra, amelyre vonatkozóan nem tettek korrekciós intézkedéseket;
Módosítás 322
Rendeletre irányuló javaslat
91 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a tagállam elmulasztotta meghozni a 15. cikk (6) bekezdése szerinti szükséges intézkedést.
törölve
Módosítás 323
Rendeletre irányuló javaslat
99 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság visszavonja a programban szereplő összeg azon részét, amelyet nem a 84. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a kifizetési kérelmet nem a 85. és 86. cikkek szerint és nem a 2021–2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő második pénzügyi év december 26-ig nyújtják be.
(1)  A Bizottság visszavonja a programban szereplő összeg azon részét, amelyet nem a 84. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a kifizetési kérelmet nem a 85. és 86. cikkek szerint és nem a 2021–2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő harmadik pénzügyi év december 31-ig nyújtják be.
Módosítás 324
Rendeletre irányuló javaslat
99 cikk – 2 bekezdés
(2)   A 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás tekintetében az (1) bekezdésben megállapított határidőig előfinanszírozással fedezendő, illetve kifizetési kérelmek alá tartozó összeg az említett kötelezettségvállalás 60 %-át teszi ki. A fedezendő összegek kiszámítása céljából a 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás 10 %-át hozzá kell adni a 2022–2025. közötti évekre vonatkozó egyes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz.
törölve
Módosítás 325
Rendeletre irányuló javaslat
99 cikk – 3 bekezdés
(3)  A kötelezettségvállalások 2029. december 31-én még fennálló részét akkor kell visszavonni, ha az ESZA+, az ERFA alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan a megbízhatósági dokumentumokat és a végső teljesítményjelentést nem nyújtották be a Bizottság részére a 38. cikk (1) bekezdésében megadott határidőre.
(3)  A kötelezettségvállalások 2030. december 31-én még fennálló részét akkor kell visszavonni, ha az ESZA+, az ERFA alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan a megbízhatósági dokumentumokat és a végső teljesítményjelentést nem nyújtották be a Bizottság részére a 38. cikk (1) bekezdésében megadott határidőre.
Módosítás 326
Rendeletre irányuló javaslat
100 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)  nem volt lehetséges időben benyújtani a kifizetési kérelmet a 2021–2027 közötti időszakra rendelkezésre álló alapok jogi és adminisztratív keretének kialakítása során uniós szinten elszenvedett késedelmek miatt.
Módosítás 327
Rendeletre irányuló javaslat
101 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit.
(2)  A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit.
Módosítás 328
Rendeletre irányuló javaslat
102 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap támogatják a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzést az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott, a 868/2014/EK bizottsági rendelettel módosított statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: a NUTS 2. szintű régiók) megfelelő valamennyi régióban.
(1)  Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap támogatják a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzést az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott, az (EU) 2016/2066 bizottsági rendelettel módosított statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: a NUTS 2. szintű régiók) megfelelő valamennyi régióban.
Módosítás 329
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló, gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források összege 330 624 388 630 EUR 2018-as árakon.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló, gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források összege 378 097 000 000 EUR 2018-as árakon.
(E módosítás célja, hogy a 2014–2020-as időszakra rendelkezésre álló összegre pótolja ki a forrásokat a szükséges emelésekkel, összhangban a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslattal kapcsolatos európai parlamenti állásponttal. Ez a módosítás szükségessé teszi a XXII. mellékletbeli számítások kiigazítását is.)
Módosítás 330
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 2 bekezdés – 2a albekezdés
A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés globális erőforrásainak éves lebontását tagállamonként, a jogosult régiók XXII. mellékletben meghatározott módszertan szerint meghatározott jegyzékével együtt.
A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés globális erőforrásainak éves lebontását tagállamonként, a jogosult régiók XXII. mellékletben meghatározott módszertan szerint meghatározott jegyzékével együtt. Az alapokból elosztott források összege legalább a 2014–2020 közötti időszakban az egyes tagállamok vagy régiók rendelkezésére bocsájtott költségvetés 76%-a nemzeti szinten.
Módosítás 429
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A tagállamok számára biztosított nemzeti juttatások sérelme nélkül a régiók finanszírozását, amely nagyságrendekkel csökken a 2021–2027-es időszakra, a 2014–2020-as időszakra nyújtott juttatások szintjén kell tartani.
Módosítás 331
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 2 bekezdés – 2 b albekezdés (új)
Tekintettel a kohéziós finanszírozás különösen fontos szerepére a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén, valamint a legkülső régiók számára, az ilyen finanszírozás támogathatósági kritériumai nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a 2014–2020-as időszakban, és biztosítaniuk kell a meglévő programok maximális folytonosságát.
(Ez a módosítás szükségessé teszi a XXII. mellékletbeli számítások kiigazítását is.)
Módosítás 332
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés számára biztosított források a globális források összegének 97,5 %-át teszik ki (azaz összesen 322 194 388 630 EUR-t), és az alábbiak szerint kerülnek elosztásra:
(1)  A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés számára biztosított források a globális források összegének 97%-át teszik ki (azaz összesen 366 754 000 000 EUR-t 2018-as árakon). Ebből az összegből 5 900 000 000 EUR-t az ESZA + keretében rendelkezésre álló forrásokból kell a gyermekgaranciához hozzárendelni. A fennmaradó 360 854 000 000 EUR-s keret (2018-as árakon) az alábbiak szerint kerül elosztásra:
Módosítás 333
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  61,6 % (azaz összesen 198 621 593 157 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára;
a)  61,6% (azaz összesen 222 453 894 000 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára;
Módosítás 334
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  14,3 % (azaz összesen 45 934 516 595 EUR) az átmeneti régiók számára;
b)  14,3% (azaz összesen 51 446 129 000 EUR) az átmeneti régiók számára;
Módosítás 335
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  10,8 % (azaz összesen 34 842 689 000 EUR) a fejlettebb régiók számára;
c)  10,8% (azaz összesen 39 023 410 000 EUR) a fejlettebb régiók számára;
Módosítás 336
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  12,8 % (azaz összesen 41 348 556 877 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára;
d)  12,8% (azaz összesen 46 309 907 000 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára;
Módosítás 337
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  0,4 % (azaz összesen 1 447 034 001 EUR-t) kiegészítő támogatás az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára.
e)  0,4% (azaz összesen 1 620 660 000 EUR-t) kiegészítő támogatás az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára.
Módosítás 338
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az ESZA+ számára a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összege 88 646 194 590 EUR.
Az ESZA+ számára rendelkezésre álló források a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összegének 28,8%-a (azaz 105 686 000 000 EUR 2018-as árakon). Ez nem tartalmazza a foglalkoztatás és a szociális innovációs, illetve az egészségügyi területre rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeget.
Módosítás 339
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az (1) bekezdés e) pontjában említett, legkülső régiókra vonatkozó kiegészítő támogatás ESZA+ számára allokált összege 376 928 934 EUR.
Az (1) bekezdés e) pontjában említett, legkülső régiókra vonatkozó kiegészítő támogatás ESZA+ számára allokált összege az első albekezdésben említett források 0,4%-a (azaz 424 296 054 EUR 2018-as árakon).
Módosítás 340
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosítandó támogatás összege 10 000 000 000 EUR. Ezt az összeget az (EU) [az új CEF-rendelet száma] rendelettel összhangban egyedi pályázati felhívások indítása révén, közlekedési infrastrukturális projektekre kell fordítani kizárólag azokban a tagállamokban, amelyek a Kohéziós Alapból támogatásra jogosultak.
A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosítandó támogatás összege 4 000 000 000 EUR 2018-as árakon. Ezt az összeget az (EU) [az új CEF-rendelet száma] rendelettel összhangban egyedi pályázati felhívások indítása révén, figyelembe véve a tagállamok és régiók infrastrukturális beruházási szükségleteit, közlekedési infrastrukturális projektekre kell fordítani, kizárólag azokban a tagállamokban, amelyek a Kohéziós Alapból támogatásra jogosultak.
Módosítás 341
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 4 bekezdés – 5 albekezdés
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított források 30 %-a az átcsoportosítás után közvetlenül jogosulttá válik a Kohéziós Alapból történő támogatásra közlekedési infrastrukturális projekteknek az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet szerinti finanszírozására.
törölve
Módosítás 342
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 4 bekezdés – 6 albekezdés
Az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet értelmében a közlekedési ágazatra alkalmazandó szabályok vonatkoznak az első albekezdésben említett egyedi pályázati felhívásokra. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe kell venni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat a CEF számára átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében.
Az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet értelmében a közlekedési ágazatra alkalmazandó szabályok vonatkoznak az első albekezdésben említett egyedi pályázati felhívásokra. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során tiszteletben kell tartani a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat.
Módosítás 343
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 5 bekezdés
(5)  A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított 500 000 000 EUR összeget a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló európai városfejlesztési kezdeményezésre kell fordítani.
(5)  A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított, 2018-as árakon 560 000 000 EUR összeget a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló európai városfejlesztési kezdeményezésre kell fordítani.
Módosítás 344
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 6 bekezdés
6.   Az ESZA+-források keretében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított 175 000 000 EUR összeget a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló, innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködésre kell fordítani.
(6)   Az ESZA+-források keretében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított, 2018-as árakon 196 000 000 EUR összeget a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló, innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködésre kell fordítani.
Módosítás 345
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források a 2021–2027 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 2,5 %-át teszik ki (azaz összesen 8 430 000 000 EUR-t).
(7)  Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források a 2021–2027 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 3%-át teszik ki (azaz összesen 11 343 000 000 EUR-t 2018-as árakon).
Módosítás 346
Rendeletre irányuló javaslat
105 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó teljes költségvetési juttatás legfeljebb 15 %-ának átcsoportosítása az átmeneti régiók vagy a fejlettebb régiók számára, illetve az átmeneti régiókból a fejlettebb régiók számára;
a)  a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó teljes költségvetési juttatás legfeljebb 5%-ának átcsoportosítása az átmeneti régiók vagy a fejlettebb régiók számára, illetve az átmeneti régiókból a fejlettebb régiók számára;
Módosítás 347
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  70 % a kevésbé fejlett régiók számára;
a)  85% a kevésbé fejlett régiók számára;
Módosítás 348
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  55 % az átmeneti régiók számára;
b)  65% az átmeneti régiók számára;
Módosítás 349 és 447
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  40 % a fejlettebb régiók számára.
c)  50% a fejlettebb régiók számára.
Módosítás 350
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az a) pontban említett társfinanszírozási arányok a legkülső régiókra is alkalmazandók
Az a) pontban említett társfinanszírozási arányok a legkülső régiókra és a legkülső régiók számára nyújtott kiegészítő forrásra is alkalmazandók.
Módosítás 351
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 70 %-nál.
A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 85%-nál.
Módosítás 352
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 3 bekezdés – 4 albekezdés
Az ESZA+-rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az ESZA+- rendelet [14] cikkének megfelelően innovatív fellépéseket támogató prioritásokra.
Az ESZA+-rendelet kellően indokolt esetben magasabb, legfeljebb 90%-os társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az ESZA+- rendelet [13.] cikkének és [4. cikke (1) bekezdésének x)] és [xi)] pontjának megfelelően innovatív fellépéseket támogató prioritásokra, valamint olyan programokra, amelyek az ESZA+- rendelet [9]. cikkével összhangban az anyagi nélkülözés kezelésére, [10]. cikkével összhangban a fiatal munkanélküliek támogatására, [10a]. cikkével összhangban a gyermekekkel kapcsolatos európai garanciára, illetve [11b]. cikkével összhangban a határokon átnyúló együttműködésre irányulnak.
Módosítás 353
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Az Interreg programokra vonatkozó társfinanszírozási arány nem lehet magasabb 70 %-nál.
Az Interreg programokra vonatkozó társfinanszírozási arány nem lehet magasabb 85%-nál.
Módosítás 453
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül megfelelően indokolt esetben további rugalmasság iránti kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadások esetében, amelyeket a közigazgatás az európai strukturális és befektetési alapok részeként megvalósított beruházások társfinanszírozásával támogat. A Bizottság gondosan megvizsgálja a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján – a beruházások stratégiai jelentőségét tükröző módon – meghatározza a költségvetési kiigazítást.
Módosítás 354
Rendeletre irányuló javaslat
107 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelet 108. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e rendelet mellékleteit e rendelet nem alapvető elemeinek – a programozási időszak során bekövetkező változásai szerinti kiigazítsa, a III., IV., X. és XXII. melléklet kivételével.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelet 108. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e rendelet mellékleteit e rendelet nem alapvető elemeinek – a programozási időszak során bekövetkező változásai szerinti kiigazítsa, a III., IV., X. és XXII. melléklet kivételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett (EU) 204/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása és az ehhez a rendelethez történő igazítása tekintetében a 108. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
Módosítás 355
Rendeletre irányuló javaslat
108 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, határozatlan időre a Bizottságra kell ruházni.
(2)  A 6. cikk (3) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően 2027. december 31-ig a Bizottságra kell ruházni.
Módosítás 356
Rendeletre irányuló javaslat
108 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében és a 89. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 357
Rendeletre irányuló javaslat
108 cikk – 6 bekezdés
(6)  A 63. cikk (10) bekezdése, a 73. cikk (4) bekezdése, a 88. cikk (4) bekezdése, a 89. cikk (4) bekezdése és a 107. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  A 6. cikk (3) bekezdése, a 63. cikk (10) bekezdése, a 73. cikk (4) bekezdése, a 88. cikk (4) bekezdése, a 89. cikk (4) bekezdése és a 107. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 359
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 1 Szakpolitikai célkitűzés – 001 sor – 1 oszlop
001 Állóeszköz-beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban
001 Állóeszköz-beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban
Módosítás 360
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 1 Szakpolitikai célkitűzés – 002 sor – 1 oszlop
002 Állóeszköz-beruházások a kis- és középvállalkozásokban (köztük a magán kutatóközpontokban), a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban
002 Állóeszköz-beruházások a kis- és középvállalkozásokban (köztük a magán kutatóközpontokban), a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban
Módosítás 361
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 1 Szakpolitikai célkitűzés – 004 sor – 1 oszlop
004 Immateriális javakba való beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban
004 Immateriális javakba való beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban
Módosítás 362
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 1 Szakpolitikai célkitűzés – 005 sor – 1 oszlop
005 Immateriális javakba való beruházások kis- és középvállalkozásokban (köztük magán kutatóközpontokban), közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban
005 Immateriális javakba való beruházások kis- és középvállalkozásokban (köztük magán kutatóközpontokban), közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban
Módosítás 363
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 2 Szakpolitikai célkitűzés – 035 sor – 1 oszlop
035 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: árvizek (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)
035 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: árvizek és földcsuszamlások (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)
Módosítás 364
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 2 Szakpolitikai célkitűzés – 043 soe

A Bizottság által javasolt szöveg

043

A háztartási hulladék kezelése: mechanikai-biológiai kezelés, hőkezelés

0%

100%

Módosítás

 

törölve

 

 

Módosítás 365
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 3 Szakpolitikai célkitűzés – 056 sor – 1 oszlop
056 Újonnan épített autópályák és közutak – TEN-T törzshálózat
056 Újonnan épített autópályák, hidak és közutak – TEN-T törzshálózat
Módosítás 366
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 3 Szakpolitikai célkitűzés – 057 sor – 1 oszlop
057 Újonnan épített autópályák és közutak – TEN-T átfogó hálózat
057 Újonnan épített autópályák, hidak és közutak – TEN-T átfogó hálózat
Módosítás 367
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 3 Szakpolitikai célkitűzés – 060 sor – 1 oszlop
060 Átépített vagy javított autópályák és közutak – TEN-T törzshálózat
060 Átépített vagy javított autópályák, hidak és közutak – TEN-T törzshálózat
Módosítás 368
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 3 Szakpolitikai célkitűzés – 061 sor – 1 oszlop
061 Átépített vagy javított autópályák és közutak – TEN-T átfogó hálózat
061 Átépített vagy javított autópályák, hidak és közutak – TEN-T átfogó hálózat
Módosítás 369
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 5 Szakpolitikai célkitűzés – 128 sor – 1 oszlop
128 Az állami turisztikai eszközök védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások
128 Az állami turisztikai eszközök védelme, fejlesztése és népszerűsítése és idegenforgalmi szolgáltatások
Módosítás 370
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 5 Szakpolitikai célkitűzés – 130 sor – 1 oszlop
130 A természeti örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és ökoturizmus
130 A természeti örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és a Natura 2000 területektől eltérő ökoturizmus
Módosítás 371
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 táblázat – 12 sor – A fenntartható városfejlesztésre összpontosító ITI oszlop
Nagy-, kis- és külvárosok
Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek
Módosítás 372
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 táblázat – 16 sor – A fenntartható városfejlesztésre összpontosító ITI oszlop
Ritkán lakott térségek
Vidéki és ritkán lakott térségek
Módosítás 373
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 táblázat – 22 sor – A fenntartható városfejlesztésre összpontosító ITI oszlop
Nagy-, kis- és külvárosok
Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek
Módosítás 374
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 táblázat – 26 sor – A fenntartható városfejlesztésre összpontosító ITI oszlop
Ritkán lakott térségek
Vidéki és ritkán lakott térségek
Módosítás 375
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 táblázat – 32 sor – Az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó egyéb típusú területi eszköz oszlop
Nagy-, kis- és külvárosok
Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek
Módosítás 376
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 táblázat – 36 sor – Az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó egyéb típusú területi eszköz oszlop
Ritkán lakott térségek
Vidéki és ritkán lakott térségek
Módosítás 377
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 4 táblázat – 17 sor
17 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
17 Turizmus, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
Módosítás 378
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – Horizontális előfeltételek táblázat – 6 sor – 2 oszlop
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására vonatkozó nemzeti keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására vonatkozó nemzeti keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
1.  Célkitűzések mérhető célokkal, adatgyűjtés és nyomon követés társul.
1.  Célkitűzések mérhető célokkal, amelyekhez adatgyűjtés és nyomon követés társul és az összes szakpolitikai célkitűzésre alkalmazandó.
2.  Rendelkezések annak biztosításáról, hogy az akadálymentességi politika, jogszabályok és standardok megfelelően tükröződjenek a programok kidolgozásában és végrehajtásában.
2.  Rendelkezések annak biztosításáról, hogy az akadálymentességi politika, jogszabályok és standardok a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban megfelelően tükröződjenek a programok kidolgozásában és végrehajtásában, és szerepeljenek a projektek kiválasztási kritériumaiban és kötelezettségeiben.
2a.  Rendelkezések a támogatott fellépések megfelelőségével kapcsolatban a monitoringbizottság felé történő jelentéstételről.
Módosítás 379
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – Horizontális előfeltételek táblázat – 6 a sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A szociális jogok európai pillérében foglalt azon elvek és jogok végrehajtása, amelyek elősegítik az Európai Unióban a valódi konvergenciát és kohéziót.

A szociális jogok európai pillérében foglalt azon elvek és jogok megfelelő végrehajtását biztosító nemzeti szintű rendelkezések, amelyek az Európai Unióban elősegítik a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát és kohéziót, ideértve különösen a tisztességtelen verseny belső piacon való megelőzését szolgáló elveket.

Módosítás 380
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – Horizontális előfeltételek táblázat – 6 b sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A partnerség elvének hatékony alkalmazása

Az összes partnerre vonatkozó olyan meglévő keretrendszer, amely biztosítja, hogy teljes körű szerepet játsszanak a programok előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és amely magában foglalja a következőket:

 

1.  a partnerek bevonását célzó átlátható eljárások biztosítására irányuló rendelkezések

 

2.  a partnerek számára az ülések előkészítéséhez és nyomon követéséhez szükséges információk terjesztésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések

 

3.  a partnerek szerepének megerősítéséhez és a kapacitásépítéshez nyújtott támogatás

Módosítás 381
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 Szakpolitikai célkitűzés – 2 sor – 4 oszlop
Nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveket fogadtak el, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:
A Párizsi Megállapodásban foglalt, a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveket fogadtak el, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:
1.  Az energiaunió irányításáról szóló rendelet I. mellékletében szereplő minta szerint megkövetelt összes elem
1.  Az energiaunió irányításáról szóló rendelet I. mellékletében szereplő minta szerint megkövetelt összes elem
2.  A karbonszegény energiát előmozdító intézkedésekre vonatkozó tervezett finanszírozási források és mechanizmusok indikatív felvázolása
2.  A karbonszegény energiát előmozdító intézkedésekre vonatkozó tervezett finanszírozási források és mechanizmusok felvázolása
Módosítás 382
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 Szakpolitikai célkitűzés – 4 sor – 2 oszlop
ERFA és Kohéziós Alap:
ERFA és Kohéziós Alap:
2,4 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség előmozdítása
2.4  Az éghajlatváltozáshoz és a szerkezeti változáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség előmozdítása
Módosítás 383
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 Szakpolitikai célkitűzés – 7 sor – 4 oszlop
Rendelkezésre áll a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerinti priorizált intézkedési keret, amely tartalmazza az alábbiakat:
Rendelkezésre áll a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerinti priorizált intézkedési keret, amely tartalmazza az alábbiakat:
1.  A minta által a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, a Bizottság és a tagállamok által elfogadott priorizált intézkedési keretre vonatkozóan előírt összes elem
1.  A minta által a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, a Bizottság és a tagállamok által elfogadott priorizált intézkedési keretre vonatkozóan előírt összes elem, beleértve a prioritást képező intézkedéseket és a finanszírozási szükségletek becslését
2.  A prioritást képező intézkedések azonosítása és a finanszírozási szükségletek becslése
Módosítás 384
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 Szakpolitikai célkitűzés – 3.2 sor – 2 oszlop
3,2 Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 385
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 Szakpolitikai célkitűzés – 3.2 pont – 4 oszlop – -1 a pont (új)
-1a.  előírja a társadalmi, gazdasági és területi kohézió biztosítását, valamint tágabban értelmezve a TEN-T hálózatokon belüli hiányzó kapcsolódási pontok pótlását és szűk keresztmetszetek felszámolását, többek között a tárgyi infrastruktúrába történő beruházások révén
Módosítás 386
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 Szakpolitikai célkitűzés – 3.2 pont – 4 oszlop – 1 pont
1.  tartalmazza a tervezett beruházások – a kereslet megbízható elemzésével és a forgalom modellezésével alátámasztott – gazdasági indokolását, amelynek figyelembe kell vennie a vasúti liberalizáció várható hatását
1.  tartalmazza a tervezett beruházások – a kereslet megbízható elemzésével és a forgalom modellezésével alátámasztott – gazdasági indokolását, amelynek figyelembe kell vennie a vasúti szolgáltatási piac megnyitásának várható hatását
Módosítás 387
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 Szakpolitikai célkitűzés –2 sor – 4 oszlop – 2 pont
2.  tükrözi a levegőminőségi terveket, figyelembe véve különösen a nemzeti dekarbonizációs terveket
2.  tükrözi a levegőminőségi terveket, figyelembe véve különösen a közlekedési ágazat kibocsátásainak csökkentésére irányuló nemzeti stratégiákat
Módosítás 388
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 Szakpolitikai célkitűzés –2 sor – 4 oszlop – 3 pont
3.  beruházásokat tartalmaz a 1316/2013/EU rendelet szerint meghatározott TEN-T törzshálózati folyosókba, a vonatkozó TEN-T munkatervekkel összhangban
3.  tartalmaz az 1316/2013/EU rendelet szerint meghatározott TEN-T törzshálózati folyosókba irányuló beruházásokat, a vonatkozó TEN-T munkatervekkel összhangban, valamint az átfogó hálózat meghatározott szakaszait
Módosítás 389
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 Szakpolitikai célkitűzés –2 sor – 4 oszlop – 4 pont
4.  a TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások tekintetében kiegészítő jelleget biztosít a régiók és helyi közösségek kellő TEN-T törzshálózattal és annak csomópontjaival való megfelelő összeköttetésének biztosításával
4.  a TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások tekintetében kiegészítő jelleget biztosít a városi hálózatok, a régiók és helyi közösségek kellő TEN-T törzshálózattal és annak csomópontjaival való megfelelő összeköttetésének biztosításával
Módosítás 390
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 Szakpolitikai célkitűzés – 2 sor – 4 oszlop – 9 a pont (új)
9a.  előmozdítja a fenntartható, regionális és határokon átnyúló idegenforgalmi kezdeményezéseket, amelyek mind a turisták, mind a lakosok számára előnyösek, mint például az EuroVelo hálózat összekapcsolása a transzeurópai vasúti hálózattal
Módosítás 391
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 1 sor – 2 oszlop – ERFA pont
ESZA:
ESZA:
4.1.1  A munkaerőpiacra való belépés javítása valamennyi álláskereső, köztük a fiatalok, és az inaktívak számára, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság előmozdítása;
4.1.1  A munkaerőpiacra való belépés javítása valamennyi álláskereső, különösen a fiatalok, a tartósan munkanélküliek és az inaktívak számára, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság előmozdítása;
4.1.2  A munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásához, az átmenetekhez és a mobilitáshoz nyújtott, kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása érdekében
4.1.2  A munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és előrejelzése, valamint a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásához, az átmenetekhez és a mobilitáshoz nyújtott, kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása érdekében
Módosítás 392
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 2 sor – 2 oszlop – ERFA pont
ESZA
ESZA
4.1.3  A munka és a magánélet közötti egyensúly hatékonyabb előmozdítása, ezen belül gyermekgondozáshoz való hozzáférés, egészséges és az egészségügyi kockázatokat – többek között a munka változó formáihoz kapcsolódó kockázatokat – kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet, a munkavállalók változáshoz való alkalmazkodása és aktív időskor;
4.1.3  A nők munkaerőpiaci részvételének és a munka és a magánélet közötti egyensúlynak a hatékonyabb előmozdítása, ezen belül gyermekgondozáshoz való hozzáférés, egészséges és az egészségügyi kockázatokat – többek között a munka változó formáihoz kapcsolódó kockázatokat – kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodása, valamint az egészséges és aktív időskor;
Módosítás 393
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 2 sor – 4 oszlop – 2 pont
2.  intézkedések a foglalkoztatás, a fizetések és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló különbségek kezelésére, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt (többek között a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítása révén) előmozdítására, célértékekkel
2.  intézkedések a foglalkoztatás, a fizetések, a szociális biztonság és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló különbségek kezelésére, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt (többek között a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítása révén) előmozdítására, célértékekkel
Módosítás 394
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 3 sor – 2 oszlop – ERFA pont
ESZA:
ESZA:
4.2.1  Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása;
4.2.1  az oktatási és képzési rendszerek minőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása, és az oktatásból a munkába való átmenet megkönnyítése céljából;
4.2.2  Rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségek előmozdítása mindenki számára, többek között a munkahelyváltás elősegítése és a szakmai mobilitás előmozdítása révén
4.2.2  Az egész életen át tartó tanulás, különösen a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségek, valamint a nem formális és az informális tanulás előmozdítása mindenki számára, többek között a munkahelyváltás elősegítése és a szakmai mobilitás előmozdítása révén
4.2.3  A jó minőségű és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés előmozdítása, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános oktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen át a felsőoktatás szintjéig;
4.2.3  A jó minőségű és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és ezek elvégzésének előmozdítása, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános oktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen át a felsőoktatás szintjéig, valamint felnőttoktatás és -tanulás előmozdítása, ideértve a tanulási mobilitás megkönnyítését mindenki számára;
Módosítás 395
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4.2 sor – 4 oszlop – Az előfeltételre vonatkozó kritérium teljesítése - 1 pont
1.  tényeken alapuló rendszerek a készségek előrejelzésére, továbbá pályakövetési mechanizmusok, valamint minőségi és hatékony iránymutatás a különböző életkorú tanulók számára
1.  tényeken alapuló rendszerek a készségek előrejelzésére, továbbá pályakövetési mechanizmusok, valamint minőségi és hatékony iránymutatás a különböző életkorú tanulók számára, beleértve a tanulóközpontú megközelítéseket
Módosítás 396
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4.2 sor – 4 oszlop: Az előfeltételre vonatkozó kritérium teljesítése – 2 pont
2.  intézkedések minőségi, releváns és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférést, ilyen oktatásban és képzésben való részvétel és annak befejezése biztosítására, valamint a kulcskompetenciák megszerzése minden szinten, ideértve a felsőoktatást is
2.  intézkedések minőségi, megfizethető, releváns, szegregációtól mentes és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés, ilyen oktatásban és képzésben való részvétel és annak befejezése, valamint a kulcskompetenciák megszerzése érdekében minden szinten, ideértve a felsőoktatást is
Módosítás 397
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4.2 sor – 4 oszlop: Az előfeltételre vonatkozó kritérium teljesítése – 3 pont
3.  koordinációs mechanizmusok az oktatás és képzés valamennyi szintjén, ideértve a felsőoktatást is, valamint a feladatok egyértelmű kijelölése a releváns nemzeti és/vagy regionális szervek között
3.  koordinációs mechanizmusok az oktatás és képzés valamennyi szintjén, ideértve a felsőoktatást és a nem formális és informális képzésszolgáltatókat is, valamint a feladatok egyértelmű kijelölése a releváns nemzeti és/vagy regionális szervek között
Módosítás 398
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 4 sor – 2 oszlop – 4.3 pont
ERFA:
ERFA:
4.3  a marginalizált közösségek, migránsok és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén
4.3  a marginalizált közösségek, a nemzetközi védelmet élvező menekültek és migránsok és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén
Módosítás 399
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 4 sor – 2 oszlop – 4.3.1 pont
ESZA:
(A magyar változatot nem érinti.)
4.3.1  Az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében
Módosítás 400
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 4 sor – 2 oszlop – 4.3.1 pont (új)
4.3.1a.   A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek – ideértve a leginkább rászorulókat és a gyerekeket is – társadalmi integrációjának előmozdítása
Módosítás 401
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 4 sor – 4 oszlop
A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely tartalmazza az alábbiakat:
A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret és cselekvési terv van érvényben, amely tartalmazza az alábbiakat:
1.  a szegénység és a társadalmi kirekesztés – ideértve a gyermekszegénységet, a hajléktalanságot, a térbeli és iskolai szegregációt, az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sajátos igényeit is – tényeken alapuló megállapítása
1.  a szegénység és a társadalmi kirekesztés – ideértve a gyermekszegénységet, a hajléktalanságot, a térbeli és iskolai szegregációt, az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sajátos igényeit is – tényeken alapuló megállapítása
2.  intézkedések minden szinten a szegregáció megelőzése és kezelése céljából, többek között jövedelemtámogatás, inkluzív munkaerőpiacok, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – ideértve a migránsokat is – megfelelő és a minőségi szolgáltatások való hozzáférésének biztosítása révén
2.  intézkedések minden szinten a szegregáció megelőzése és kezelése céljából, többek között jövedelemtámogatás, szociális védelem, inkluzív munkaerőpiacok, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – ideértve a migránsokat és a menekülteket is – megfelelő és a minőségi szolgáltatások való hozzáférésének biztosítása révén
3.  intézkedések az intézményiről a közösségi alapú ellátásra való áttérés céljából
3.  intézkedések az intézményiről a családi és közösségi alapú ellátásra való átállás céljából egy nemzeti intézménytelenítési stratégia és cselekvési terv alapján;
4.  rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a szociális partnerekkel és érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben végezzék
4.  rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomon követését és felülvizsgálatát a szociális partnerekkel és érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben végezzék
Módosítás 402
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 5 sor – 2 oszlop
ESZA:
ESZA:
4.3.2  A marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása
4.3.2  A harmadik országok állampolgárai és a marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása
Módosítás 403
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 6 sor – 2 oszlop
ESZA:
ESZA:
4.3.4  Minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése; az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítése; a tartós ápolás-gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés megerősítése
4.3.4  Minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése; a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is; az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítése; a tartós ápolás-gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés megerősítése
Módosítás 404
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 4 Szakpolitikai célkitűzés – 6 sor – 4 oszlop – 2, 3 és 3 a pont (új)
Az egészségügyre vonatkozó nemzeti vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
Az egészségügyre vonatkozó nemzeti vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
1.  az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szükségletek feltérképezése, többek között az egészségügyi alkalmazottak tekintetében, fenntartható és koordinált intézkedések biztosítása céljából
1.  az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szükségletek feltérképezése, többek között az egészségügyi alkalmazottak tekintetében, fenntartható és koordinált intézkedések biztosítása céljából
2.  intézkedések az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szolgáltatások hatékonyságának, fenntarthatóságának, elérhetőségének és megfizethetőségének biztosítására, többek között külön hangsúlyt fektetve egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerekből kizárt személyekre
2.  intézkedések az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szolgáltatások hatékonyságának, fenntarthatóságának, elérhetőségének és megfizethetőségének biztosítására, többek között külön hangsúlyt fektetve egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerekből kizárt személyekre és a legnehezebben elérhető személyekre
3.  intézkedések közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások előmozdítására, ideértve a megelőzést és alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat is
3.  intézkedések közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások előmozdítására, ideértve a megelőzést és alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat, valamint az intézményiről a családi és közösségi alapú gondozásra való átállást is
3a.   A szociális védelmi rendszerek hatékonyságának, fenntarthatóságának, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének biztosítására irányuló intézkedések
Módosítás 405
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 2 pont – 1 T táblázat – Programstruktúra

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Azonosító

Cím [300]

Ta.

A kiszámítás alapja

Alap

A támogatott régió kategóriája

Kiválasztott egyedi célkitűzés

1.

Prioritás 1

sz.

 

ERFA

Több

1.  egyedi célkitűzés

Átmeneti

Kevésbé fejlett

2.  egyedi célkitűzés

Legkülső és ritkán lakott

Több

3.  egyedi célkitűzés

2.

Prioritás 2

sz.

 

ESZA+

Több

4.  egyedi célkitűzés

Átmeneti

Kevésbé fejlett

5.  egyedi célkitűzés

Legkülső

3.

Prioritás 3

sz.

 

Kohéziós Alap

Nem alkalmazható

 

3.

Elsőbbségi technikai segítségnyújtás

igen

 

 

 

Nem alkalmazható

..

Az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

 

..

Az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

 

..

Innovatív fellépésekre vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

8.  egyedi célkitűzés

 

Az anyagi nélkülözésre vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

egyedi célkitűzés

 

Módosítás

Id.

Cím [300]

Ta.

A kiszámítás alapja

Alap

A támogatott régió kategóriája

Kiválasztott egyedi célkitűzés

1.

Prioritás 1

sz.

 

ERFA

Több

1.  egyedi célkitűzés

Átmeneti

Kevésbé fejlett

2.  egyedi célkitűzés

Legkülső és ritkán lakott

Több

3.  egyedi célkitűzés

2.

Prioritás 2

sz.

 

ESZA+

Több

4.  egyedi célkitűzés

Átmeneti

Kevésbé fejlett

5.  egyedi célkitűzés

Legkülső

3.

Prioritás 3

sz.

 

Kohéziós Alap

Nem alkalmazható

 

3.

Elsőbbségi technikai segítségnyújtás

igen

 

 

 

Nem alkalmazható

..

Az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

 

 

A gyermekekkel kapcsolatos garanciára vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

 

..

Az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

 

..

Innovatív fellépésekre vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

8.  egyedi célkitűzés

 

Az anyagi nélkülözésre vonatkozó egyedi prioritás

sz.

 

ESZA+

 

9.  egyedi célkitűzés

Módosítás 406
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 2.1 pont – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

[ ] Ez olyan prioritás, amely releváns országspecifikus ajánlást céloz

[ ] Ez olyan prioritás, amely az ifjúsági foglalkoztatást célozza

[ ] Ez olyan prioritás, amely innovatív fellépéseket céloz

[ ] Ez olyan prioritás, amely az anyagi nélkülözést célozza

Módosítás

[ ] Ez olyan prioritás, amely releváns országspecifikus ajánlást céloz

[ ] Ez olyan prioritás, amely az ifjúsági foglalkoztatást célozza

[ ] Ez olyan prioritás, amely a gyermekekkel kapcsolatos garanciát célozza

[ ] Ez olyan prioritás, amely innovatív fellépéseket céloz

[ ] Ez olyan prioritás, amely az anyagi nélkülözést célozza

Módosítás 407
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 2 pont– 3 bekezdés – 2.1.1 pont – bevezető rész
2.1.1.  Egyedi célkitűzés54 („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) – (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében ismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével)
2.1.1.  Egyedi célkitűzés54 („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) – (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében ismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével)
__________________
__________________
54 Csak az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozott programok esetében.
54 Csak az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozott programok esetében.
Módosítás 408
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 2 pont– 3 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.1 pont – 2.1.1.2 pont – bevezető rész
2.1.1.2  Mutató55
2.1.1.2  Mutatók
_________________
55 Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap 2025-ben esedékes félidős felülvizsgálata előtt csak a 2021–2025 közötti évekre lebontva
Módosítás 409
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 2 pont– 3 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.1 pont – 2.1.1.3 pont – bevezető rész
2.1.1.3  A program (uniós) forrásainak indikatív bontása beavatkozástípus szerint56 (nem alkalmazandó az ETHA-ra)
2.1.1.3  A program (uniós) forrásainak indikatív bontása beavatkozástípus szerint (nem alkalmazandó az ETHA-ra)
_________________
56 Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap 2025-ben esedékes félidős felülvizsgálata előtt csak a 2021–2025 közötti évekre lebontva
Módosítás 410
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 2 pont– 3 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.2 pont – 8 bekezdés
A műveletek kiválasztására vonatkozó kritériumok57
A műveletek kiválasztására vonatkozó kritériumok57
__________________
__________________
57 Csak az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozott programok esetében
57 Csak az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének xi. pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozott programok esetében
Módosítás 411
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 3 pont – 16 táblázat
[...]
törölve
Módosítás 412
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 3 pont – 3.2 pont – bevezető rész
3.2  Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás59
3.2  Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás
_________________
59Az ERFA, az ESZA+, és a Kohéziós Alap 2025-ben esedékes félidős felülvizsgálata előtt csak a 2021–2025 közötti évekre vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalások

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0043/2019).


Jogérvényesülés program ***I
PDF 274kWORD 78k
Az Európai Parlament 2019. február 13-án elfogadott módosításai a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))(1)
P8_TA-PROV(2019)0097A8-0068/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.
(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Az EUMSZ 8. cikke továbbá kimondja, hogy az Unió politikáinak és tevékenységeinek meghatározása és végrehajtása során – valamennyi tevékenységén keresztül – törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelemre; Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 10. cikkével összhangban a Jogérvényesülés programnak minden tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, beleértve a nemi szempontú költségvetés-tervezést és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, megosztani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel létrehozott Európa a polgárokért programot11 egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program12 (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.
(2)  Ezeket a jogokat és értékeket az Uniónak és a tagállamoknak politikáikban következetes módon továbbra is aktívan ápolniuk és védeniük kell, elő kell mozdítaniuk, valamint érvényesíteniük kell és meg kell osztaniuk az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Ugyanakkor a jog érvényesülésén alapuló, jól működő európai térség és a hatékony, független és minőségi nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, valamint a fokozott kölcsönös bizalom kiemelkedően fontosak a virágzó belső piac és az Unió közös értékeinek megőrzése szempontjából. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, valamint a jogállamiság rendszerszintű megsértése miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárások és a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az alapvető jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, ideértve a nemek közötti egyenlőséget is, a megkülönböztetésmentességet és a jogállamiság elvét, mivel e jogok és értékek bármely tagállamban történő romlása káros hatással lehet az Unió egészére. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel11 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program12 (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.
__________________
__________________
10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).
11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).
12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy virágzó civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.
(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, nyitott, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása különösen olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek egy virágzó, jól fejlett, ellenállóképes és működőképes civil társadalmat mozdítanak elő, lehetővé téve az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételét, az emberi és alapvető jogok megfelelő alkalmazását és végrehajtását, valamint támogatva a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségét. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytassanak a civil társadalommal és a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. Ez különösen fontos annak fényében, hogy számos tagállamban egyre szűkül a független civil társadalom mozgástere.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a nemek közötti egyenlőséget, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.
(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. A jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia Unión belüli tiszteletben tartása és előmozdítása a Szerződésekben foglalt valamennyi jog és kötelezettség fenntartásának, valamint az emberek Unióba vetett bizalmának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közötti kölcsönös bizalom biztosításában. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben és adott esetben igazgatási ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekre, a pénzügyi bűncselekményekre, a környezetvédelmi bűncselekményekre, a terrorizmusra és az alapvető jogok megsértésére, például az emberkereskedelemre, valamint az áldozatok jogainak védelmére. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során helyi, regionális és nemzeti szinten biztosítani kell és elő kell mozdítani az emberi és az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a szolidaritást, az egyenlő bánásmódot a Charta 21. cikkében felsorolt indokok alapján, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot, a demokráciát és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   Az EUMSZ 81. cikke kifejezetten előírja, hogy az Unió jogi aktusokat fogadhat el a tagállamok jogszabályainak közelítése érdekében. A Szerződés értelmében ilyen aktusok elfogadhatók többek között a következők érdekében: a bírósági és bíróságon kívüli határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és végrehajtása; a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése; a kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozóan a tagállamokban alkalmazandó nemzetközi magánjogi szabályok összeegyeztethetősége; együttműködés a bizonyításfelvétel terén; az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés; a polgári, büntető- és közigazgatási eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, szükség esetén a nemzeti bírósági eljárások összeegyeztethetőségének előmozdításával; az alternatív vitarendezési módok (ADR) továbbfejlesztése; valamint a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A finanszírozás továbbra is a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását.
(5)  A finanszírozás a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását, figyelembe véve – lehetőség szerint a fő teljesítménymutatókat alkalmazva –, hogy mely tevékenységek járnak a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A program célja, hogy növelje a források rugalmasságát és hozzáférhetőségét, és ugyanolyan finanszírozási lehetőségeket és feltételeket biztosítson a civil társadalmi szervezetek számára az Unión belül és kívül egyaránt.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.
(6)  A mindenki számára elérhető szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához és a további integrációhoz is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   Amint arra az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában1a emlékeztet, a bírói függetlenség a tisztességes tárgyaláshoz való alapvető jog lényegi eleme, és a kölcsönös bizalom és a kölcsönös elismerés alapját alkotja.
_________________
1a EUB, nagytanács, 2018. február 27., C-64/16, Asociação Sindical dos Juízes Portugueses, ECLI:EU:C:2018:117; EUB, nagytanács, 2018. július 25., C-216/18 PPU, L.M., ECLI:EU:C:2018:586.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)   Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek magában kell foglalnia különösen a bírósághoz fordulás lehetőségét, a jogviták rendezésére szolgáló alternatív módszerek igénybevételének a lehetőségét, valamint az olyan köztisztviselőkhöz fordulás lehetőségét, akiket jogszabály kötelez arra, hogy a feleknek független és pártatlan jogi tanácsadást nyújtsanak.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
(6c)  A nemi szempontok beépítését az igazságszolgáltatási rendszerekbe az európai igazságügyi térség elmélyítését szolgáló fontos célnak kell tekinteni. Az igazságszolgáltatási rendszerben jelen levő interszekcionális megkülönböztetés még mindig a nők igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jogának egyik legfőbb akadályát képezi. A programnak ezért aktívan elő kell segítenie megkülönböztetés minden formájának, továbbá a kisebbségek, a fogyatékossággal élő személyek, a bevándorlók, a menedékkérők, az idősek, a távoli területeken élők és minden olyan kiszolgáltatott csoport előtti összes korlát felszámolását, amelyek akadályokba ütköznek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés során, és támogatnia kell az áldozatbarát és a nemi szempontokat figyelembe vevő eljárásokat és határozatokat az igazságügyi rendszerekben.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A jogállamiság tiszteletben tartása lényeges a bel- és igazságügy terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.
(7)  A jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartása és előmozdítása lényeges a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és a belügyek terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   Fontos emlékeztetni arra, hogy az igazságszolgáltatás megerősíti a jogállamiság társadalmi szerepét, és mindenki számára biztosítja a jogot a független és pártatlan bíróság előtti tisztességes eljáráshoz az európai értékek védelme érdekében.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról. Hozzájárul továbbá a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük.
(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben, illetve adott esetben igazgatási ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság és az alapvető jogok végrehajtásának és érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról. Hozzájárul továbbá a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog megkülönböztetéstől mentes, helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom és egyetértés biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit, köztük a civil társadalmi szervezetek számára dolgozó szakembereket összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük. E képzéseknek ki kell terjedniük a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – többek között a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyes erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai – előtt álló kihívásokkal és akadályokkal foglalkozó, a bírák, az ügyvédek, az ügyészek és a rendőrség számára kínált képzésekre, valamint arra, hogy miként biztosítható a bűncselekmények áldozatainak megfelelő védelme. E képzési tanfolyamokat az ilyen személyek és az őket képviselő vagy segítő szervezetek közvetlen bevonásával kell megszervezni.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   Az eljárások észszerű időkeretei a jogbiztonságot szolgálják, amely a jogállamiság szempontjából alapvető követelmény.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  Az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdések tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló 2017. május 11-i (EU) 2017/865 tanácsi határozat értelmében a programnak támogatnia kell a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az egyezményre vonatkozó ismeretek terjesztése és gyakorlati alkalmazásának előmozdítása érdekében e hatályon belül a nők és lányok elleni erőszak áldozatainak jobb védelme érdekében az egész Unióban.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.
(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok és a többek között képviseleti feladatokat ellátó releváns civil társadalmi szervezetek hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra. Ezen túlmenően az alapvető jogok területén működő szervezetek, valamint az erőszak áldozataival foglalkozó szakemberek és szakosodott felsőoktatási intézmények is hozzájárulhatnak az ilyen képzési programokhoz, ezért adott esetben be kell őket vonni. Figyelembe véve, hogy a női bírák alulreprezentáltak a vezető beosztásokban, ösztönözni kell a női bírákat, ügyészeket és egyéb jogi szakembereket a képzési tevékenységekben való részvételre.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Több forrást kell fordítaniuk a tagállamoknak az igazságügyi képzésekre és a bírák továbbképzésére, mivel az ilyen tevékenységek képezik a hatékony, független és pártatlan igazságszolgáltatási rendszer alapját.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  A programnak támogatnia kell továbbá a bevált gyakorlatok kifejezetten nemi alapú erőszakkal foglalkozó bíróságok közötti cseréjét, valamint a közös erőforrások és a bíráknak, az államügyészeknek, ügyvédeknek, rendőröknek és a nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatba kerülő más szakembereknek szóló, nemi alapú erőszakkal foglalkozó képzési anyagok cseréjét.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A program keretében teendő intézkedéseknek támogatniuk kell a bírósági határozatok és ítéleteket bővített kölcsönös elismerésének elvét, valamint azon jogszabályok közelítését, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok – többek között a pénzügyi információs egységek – közötti együttműködést, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét. A programnak elő kell továbbá mozdítania a határon átnyúló ügyekben az eljárásjogi jogszabályokat, valamint a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítést, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését.
(11)  A program keretében teendő intézkedéseknek támogatniuk kell a bírósági határozatok és ítéleteket bővített kölcsönös elismerésének elvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, valamint azon jogszabályok közelítését, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok – többek között a pénzügyi információs egységek – közötti együttműködést, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét. A programnak elő kell továbbá mozdítania a határon átnyúló ügyekben az eljárásjogi jogszabályokat, köztük a közvetítési eljárást, különösen az igazságszolgáltatáshoz való, mindenki számára megkülönböztetés nélküli hozzáférés megkönnyítésére összpontosítva, valamint különösen a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítést, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását.
(12)  Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását. Ennek érdekében a büntető és polgári igazságszolgáltatás keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek jogainak védelmét célzó intézkedésekre, beleértve a fogva tartott szülőket kísérő gyermekek, illetve a bebörtönzött szülők gyermekeinek védelmét is. Továbbá mérlegelni kell az olyan képzési tevékenységek megfelelő támogatását, amelyek a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló (EU) 2016/800 irányelv helyes végrehajtását célozzák.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Az EUSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 23. cikkének, valamint a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló 2011. évi egyezménynek (isztambuli egyezmény) megfelelően a programnak támogatnia kell a nők jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt valamennyi intézkedés végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó kérdések előmozdítását. A nemi alapú erőszak eseteiben a nők és lányok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak ratifikálniuk kell az isztambuli egyezményt és átfogó jogszabályokat kell elfogadniuk az Unióban elkövetett nemi alapú erőszak ellen.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)   A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv értelmében a programnak támogatnia kell a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek, például a romák védelmét, és valamennyi intézkedésének végrehajtásában érvényre kell juttatnia jogaik előmozdítását, különösen a megkülönböztetésellenes intézkedések megerősítése révén.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek vonatkozásában.
(13)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek, valamint az ezt a feladatot ellátó nem kormányzati szervezetek vonatkozásában.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és amelyben az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás.
(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, amihez elengedhetetlen az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés jogának biztosítása mindenki számára. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló civil társadalmi szervezetek, köztük a bűncselekmények áldozatainak jogait képviselő szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás. Annak érdekében, hogy mindenki hozzáférjen az igazságszolgáltatáshoz, támogatni kell különösen azokat a tevékenységeket, amelyek elősegítik – tartózkodási jogállásuktól függetlenül – a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, például a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyek közötti erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai és a migránsok igazságszolgáltatáshoz való tényleges és egyenlő hozzáférését.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését is.
(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak horizontális megközelítést kell kialakítania a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével, a jogegyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések támogatására valamennyi tevékenységében. E célkitűzésekkel a program tevékenységei során rendszeres monitoring és értékelés keretében kell foglalkozni.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.
(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a jogrendszer függetlenségének és hatékonyságának előmozdításához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, a tagállamok igazságszolgáltatási hatóságai közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. Különös figyelmet kell fordítani az uniós esélyegyenlőségi jogszabályok alkalmazására, valamint az áldozatok védelmét szolgáló különböző uniós eszközök jobb végrehajtására és összehangolására. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez és előmozdításához, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához, illetve megfelelő megértéséhez és átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz és a bevált gyakorlatok megosztásához.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A programnak hozzá kell járulnia a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozásához is – amennyiben az uniós jog területen kívüli alkalmazásáról van szó –, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és az igazságügyi és eljárási kihívások kezelésének megkönnyítése érdekében, különösen az emberkereskedelem, valamint az éghajlatváltozással és a vállalati üzleti felelősséggel kapcsolatos ügyekben.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)   Ahogyan azt az Európai Parlament az Európai Bizottság 2017. évi uniós igazságügyi eredménytáblájáról szóló jelentésében hangsúlyozta, a nemek között továbbra is jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományában, különösen (de nem kizárólagosan) a következő szempontokkal összefüggésben: a női bírák aránya az igazságszolgáltatás magasabb szintjein, a kinevezések átláthatósága, a munkahelyi és a munkahelyen kívüli kötelezettségek összeegyeztetése, valamint a mentorálási gyakorlatok megléte. A programnak ezért támogatnia kell e különbségek felszámolására irányuló képzési tevékenységeket. E tevékenységeket például a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományán belül dolgozó női szakemberekhez lehetne igazítani, illetve adott esetben a női és férfi szakemberekre egyaránt irányulhatnak, a személyi állomány összes érintett tagja tudatosságának növelése céljából.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
16 c preambulumbekezdés (új)
(16c)  Az Unió igazságszolgáltatási rendszere nem biztosít megfelelő igazságszolgáltatást és védelmet a nők és lányok számára, következésképpen a nemi alapú erőszak áldozatai nem kapják meg a szükséges támogatást. Ide tartozik a védelem és támogatás hiánya is a szexkereskedelem áldozatai, a menekült és migráns nők, az LMBTIQ-személyek és a fogyatékossággal élő személyek tekintetében.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.
(17)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, a FRA, az OLAF, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, azzal a céllal, hogy számba vegye a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát és szükség esetén fejlesztéseket javasoljon.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és törekedni kell a más uniós tevékenységekkel való összhangjukra. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa programban, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet vonatkozásában13.
(18)  Biztosítani kell, hogy a Jogérvényesülés program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység végrehajtása során érvényesüljön az életképesség, a láthatóság európai hozzáadott érték alapvető elve, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az intézkedések és tevékenységek kiegészítsék a tagállamok tevékenységét, és összhangban álljanak az egyéb uniós tevékenységekkel. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony és teljesítményalapú elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa program, az Európai Szociális Alap+ program, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet13 vonatkozásában. A Jogérvényesülés programot az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmével kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitikák sérelme nélkül és azokat kiegészítve kell végrehajtani.
__________________
__________________
13 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.
13 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   Tovább kell finomítani az uniós finanszírozási politikák és az uniós értékek közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak, amelynek értelmében a valamely tagállam részére megosztott irányítás keretében allokált forrásokat átcsoportosítják a programra, ha az adott tagállamot az uniós értékekkel kapcsolatos eljárások alá vetették. Egy, a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló, átfogó uniós mechanizmusnak gondoskodnia kell valamennyi tagállam rendszeres és egyenlő vizsgálatáról, biztosítva a tagállamokban az uniós értékek tekintetében fennálló, általános hiányosságokkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához szükséges információkat. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint az alkalmazott intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére tekintettel a végrehajtási hatásköröket a Tanácsra kell ruházni, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia. A hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok meghozatalának elősegítése érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  Fontos gondoskodni a program hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáról, valamint a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát végrehajtásáról, biztosítva emellett a jogbiztonságot, valamint azt, hogy a programhoz minden résztvevő hozzáférhessen.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
19 c preambulumbekezdés (új)
(19c)  A program célkitűzéseinek megvalósítása során vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását, biztosítva egyúttal a pénzügyi források optimális felhasználását.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.
(20)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat, és teljes átláthatóságot követel meg az erőforrások felhasználása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a körültekintő erőforrás-felhasználás terén. Különösen a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális civil társadalmi szervezetek többéves működési támogatások, lépcsőzetes támogatások, gyors és rugalmas támogatási eljárásokat biztosító rendelkezések – például a kétlépcsős jelentkezési eljárás –, felhasználóbarát jelentkezési és jelentési eljárások révén történő finanszírozási lehetőségeire vonatkozó szabályokat kell működőképessé tenni és tovább erősíteni e program végrehajtásának részeként. A társfinanszírozási kritériumoknak figyelembe kell venniük az önkéntes munkát.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
(21)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és a kívánt eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek méretére és kapacitására, és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány, az egységköltség és a lépcsőzetes támogatások alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv19 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(22)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a program finanszírozási és kiválasztási eljárásainak teljes átláthatóságát, a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végez annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
_________________
_________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.
(23)  EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az emberi jogi szervek és hálózatok – beleértve az egyes tagállamokban az emberi jogok védelméért felelős nemzeti intézményeket, a megkülönböztetésmentességért és az egyenlőséggel kapcsolatos politikáért felelős szerveket és hálózatokat –, az ombudsmanok, az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról, valamint a szinergiájuk és együttműködésük fokozásáról. Lehetővé kell tenni harmadik országok részvételét is – különösen amennyiben bevonásuk elősegíti a program céljait – a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja eszközt adni az Uniónak arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiság terén mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. Ki kell egészítenie a Jogérvényesülés programot, amelynek szerepe eltérő, nevezetesen a jogállamiság és a kölcsönös bizalom elvén alapuló európai igazságszolgáltatási térség fejlesztésének további támogatása, valamint az emberek jogainak biztosítása.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A [2013/755/EU tanácsi határozat1 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
(25)  A [2013/755/EU tanácsi határozat1 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A programnak biztosítania kell, hogy az ilyen személyek és szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak a finanszírozásra való jogosultságukról.
__________________
__________________
1 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
1 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)   A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére irányuló uniós és tagállami kötelezettségvállalások eléréséhez, azok fontossága és relevanciája alapján.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.
(27)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a program kedvezményezettjeire nehezedőeket. Ezeknek a követelményeknek – lehetőség szerint – mérhető mutatókat is tartalmazniuk kell a program gyakorlati hatásainak értékelése céljából.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 20212027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők, valamint más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek, így például ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók vagy végrehajtási tisztviselők, fizetésképtelenségi szakértők, közvetítők, bírósági tolmácsok és fordítók, bírósági szakértők, büntetés-végrehajtási alkalmazottak és pártfogó felügyelők.
1.  „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők, valamint más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek, így például védőügyvédek és ügyészek, közjegyzők, bírósági végrehajtók vagy végrehajtási tisztviselők, fizetésképtelenségi szakértők, közvetítők, bírósági tolmácsok és fordítók, bírósági szakértők, büntetés-végrehajtási alkalmazottak és pártfogó felügyelők.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program általános célkitűzése a hozzájárulás a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztéséhez, amely a jogállamiságra, a kölcsönös elismerésre és bizalomra épül;
(1)  A program általános célkitűzése a hozzájárulás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztéséhez, amely a jogállamiságra, többek között a bírák függetlenségére és az igazságszolgáltatás pártatlanságára, a kölcsönös elismerésre és bizalomra, valamint a határokon átnyúló együttműködésre épül, és ezáltal hozzájárul a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok fejlesztéséhez is;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  a program – az I. mellékletben részletezett – alábbi egyedi célkitűzésekkel bír:
(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, valamint a jogállamiság előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek és a határozatok végrehajtása hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával;
a)  a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása keretében a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, ideértve az Unió határain túli együttműködést az uniós jog területen kívüli alkalmazása esetén, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés természetes és jogi személyek számára történő megerősítése, valamint a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítására, a bírósági határozatok megfelelő végrehajtására és az áldozatok védelmére irányuló erőfeszítések támogatásával;
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az igazságügyi képzés támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő;
b)  a nemzeti és nemzetközi igazságügyi képzés – többek között a jogi terminológiai képzés – támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő, valamint hogy támogassa a kölcsönös elismerésre és az eljárási biztosítékokra irányuló uniós jogi eszközök következetes és hatékony végrehajtását. E képzésnek figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőséget, a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit, adott esetben áldozatorientáltnak kell lennie, és ki kell terjednie különösen a polgári és a büntetőjogra, illetve adott esetben a közigazgatási jogra, az alapvető jogokra, továbbá a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemre;
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével, azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.
c)  az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférés megkönnyítése mindenki számára az egyenlőtlenségekre és a bármilyen alapon, például a Charta 21. cikkében felsorolt indokok alapján történő megkülönböztetésre helyezve a hangsúlyt – és a hatékony jogorvoslat megkönnyítése, többek között elektronikus úton (e-igazságszolgáltatás), a hatékony polgári és büntető-, illetve adott esetben közigazgatási eljárások ösztönzése, valamint a bűncselekmények valamennyi áldozata jogainak, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogainak előmozdítása és támogatása révén, különös figyelmet fordítva a gyermekekre és a nőkre.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)   a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, a civil társadalmi szervezetek támogatása, valamint a tudásbázis növelése és az új pszichoaktív anyagok és az emberkereskedelem és árucsempészés jelenségének kezelésére szolgáló innovatív módszerek kidolgozása.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A program valamennyi tevékenységének végrehajtása során horizontális célkitűzésként arra törekszik, hogy támogassa és előmozdítsa az egyenlő jogok védelmét és a megkülönböztetésmentességnek a Charta 21. cikkében rögzített elvét.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [305 000 000] EUR.
(1)  A hivatkozás szükség szerint aktualizálandó az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében a programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg, amely a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti az éves költségvetési eljárás során, 2018. évi áron 316 000 000 EUR (folyó áron 356 000 000 EUR).
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretet évente fel kell tüntetni;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy a 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.
(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – elsősorban tevékenységi támogatások, valamint éves és többéves működési támogatások formájában – nyújthat finanszírozást. E finanszírozásnak hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a közpénzek körültekintő felhasználását, a program kezelője és kedvezményezettjei számára alacsonyabb adminisztratív terhet, valamint a potenciális kedvezményezettek számára a program pénzeszközeihez való hozzáférést kell biztosítania. Alkalmazhatóak egyösszegű átalányok, egységköltségek, átalányfinanszírozás és lépcsőzetes támogatások, valamint harmadik felek pénzügyi támogatása. A társfinanszírozást természetben kell elfogadni, és attól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Intézkedéstípusok
Intézkedéstípusok
A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.
A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen a következő tevékenységek finanszírozhatók:
(1)   tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat, különös hangsúlyt fektetve a több szakterületet érintő, az egymást keresztező és interdiszciplináris jogi területek – mint például a kereskedelem és az emberi jogok – megértésének növelésére, valamint a területen kívüli jogviták megkönnyítésére;
(2)  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek – köztük a civil társadalmi szervezetek – között a tagállami polgári és büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- és igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a kölcsönös bizalom erősítése, továbbá a gyermekbarát igazságszolgáltatással, illetve a nemi szempontok igazságszolgáltatási rendszer egészében való előmozdításával és érvényesítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása révén;
(3)  képzési tanfolyamok a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – többek között a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyes erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai – előtt álló kihívásokkal és akadályokkal foglalkozó bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök és az igazságszolgáltatásban dolgozó egyéb szakemberek számára, valamint arra vonatkozó képzés, hogy miként biztosítható a bűncselekmények áldozatainak megfelelő védelme;
(4)  elemzési és monitoringtevékenységek a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására, figyelembe véve az uniós jog harmadik országokra gyakorolt hatásait is;
(5)  tevékenységek az európai igazságszolgáltatási térség zavartalan működésének javítására, többek között a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tagállamokban történő nyomon követése, valamint arra irányuló kutatás, hogy miként lehet felszámolni az igazságszolgáltatáshoz való egyetemes, megkülönböztetésmentes és hatékony hozzáférés előtt álló akadályokat;
(6)  a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek kezelését célzó kezdeményezések a női szakemberekhez igazított képzések, illetve mind a női, mind pedig a férfi szakembereket célzó képzések révén, szemléletformálás olyan kérdések kapcsán, mint a női bírák alacsony aránya az igazságszolgáltatás magasabb szintjein, illetve az átláthatóság és az objektív kritériumok szükségessége a kinevezési eljárások során;
(7)  az érdekelt felek, köztük a bűncselekmények áldozatainak védelmével és jogorvoslati keresetek benyújtásával foglalkozó civil társadalmi szervezetek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása, ideértve az anyagi és az eljárásjogot, az alapvető jogokat, a bűncselekmények áldozatainak támogatását és védelmét, a kollektív jogorvoslatot és az egyetemes joghatóság alkalmazását, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot;
(8)  az igazságügyi szakemberek és az egyéb érdekelt felek multidiszciplináris képzése a büntetés-végrehajtási jog, a fogva tartás és a börtönök irányítása terén a bevált gyakorlatok terjesztésének elősegítése;
(9)  az igazságügyi szakemberek és az egyéb érdekelt felek multidiszciplináris képzése a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás terén, a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló (EU) 2016/800 irányelv helyes végrehajtásának előkészítése és előmozdítása érdekében;
(10)  az információs és kommunikációs technológia (IKT), valamint az e-igazságszolgáltatás eszközeinek fejlesztése és karbantartása az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködése hatékonyságának javítása érdekében, információs és kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását, a magánélet védelmét és az adatvédelmet is;
(11)  a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése;
(12)  a civil társadalmi szervezetek és a program hatálya alá tartozó területeken tevékenykedő egyéb érdekelt felek strukturális támogatása, valamint az e szervezetek, valamint e szervezetek bizonyos tevékenységei – többek között az érdekképviselet, hálózatépítési tevékenységek, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megsértésével kapcsolatos viták rendezése, a nyilvánosság mozgósítása és oktatása, valamint a vonatkozó szolgáltatások nyújtása – számára munkát végző jogi szakértők kapacitásépítése és képzése;
(13)  a program ismertségének, eredményei terjesztésének, átültethetőségének és átláthatóságának, valamint a polgárok bevonásának elősegítése, többek között független programirodák és nemzeti kapcsolattartó hálózat létrehozásával és támogatásával;
(14)  referenciatanulmányok, kutatás, elemzések és felmérések, értékelések, hatásvizsgálatok, valamint útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a fellépés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki].
(1)  A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a megosztott irányítás alá tartozó alapokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik, és az egyes kiadási kategóriák finanszírozási forrásainak egyértelmű feltüntetése révén elkerülhető az alapokból való kettős finanszírozás, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;
a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján megfelelően értékelték őket;
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.
(3)  Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére pályázati felhívás nélkül működési támogatást kell odaítélni az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 17. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 14. cikknek megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.
(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza. A nyomon követés és jelentéstétel céljából gyűjtött adatokat adott esetben nem, kor és személyzeti besorolás szerint kell bontani.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A nyomon követés során azt is fel kell mérni, hogy a program tevékenységein keresztül milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó, helyes adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen, pontosan és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság felhasználóbarát formátumokat tesz elérhetővé és kifejezetten azon pályázóknak és kedvezményezetteknek szóló orientációt és támogatást biztosít, akik esetleg nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal és személyzettel a jelentéstételi követelményeknek való megfeleléshez.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni és megfelelően dokumentálni kell ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek, a program keretében elvégzett tevékenységek végrehajtása, továbbá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése nyomon követhető legyen. Minden értékelésnek figyelembe kell vennie a nemi szempontokat, és részletes elemzést kell tartalmaznia a program nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretéről.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 3 bekezdés
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A program időközi és záró értékelésében értékelni kell többek között:
a)  a programnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre gyakorolt érzékelhető hatását uniós szinten gyűjtött minőségi és mennyiségi adatok alapján;
b)  a program által finanszírozott intézkedések révén kialakított eszközök számát és minőségét;
c)  a program európai hozzáadott értékét;
d)  a finanszírozás mértékét az elért eredményekhez képest;
e)  a program zökkenőmentesebb, hatékonyabb és eredményesebb végrehajtását esetlegesen akadályozó adminisztratív, szervezési és/vagy strukturális tényezőket.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A szakértői csoport, amelynek véleményét a Bizottság kikéri, kiegyensúlyozott nemi képviselettel kell, hogy rendelkezzen.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon a program európai hozzáadott értékére vonatkozó, célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, ezzel is megmutatva az Unió hozzáadott értékét és támogatva a Bizottság által a költségvetés átláthatóságának fokozása érdekében tett adatgyűjtési erőfeszítéseket.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül, munkáját pedig a releváns civil társadalmi és emberi jogi szervezeteknek kell támogatniuk. A bizottságban biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt, valamint a kisebbségi és más kirekesztett csoportok megfelelő képviseletét.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet
I. melléklet
törölve
A program tevékenységei
A program 3. cikk (2) bekezdésben említett konkrét célkitűzései különösen a következő tevékenységekhez nyújtott támogatással kerülnek megvalósításra:
(1)  tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat;
(2)  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek között a tagállami polgári és büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- és igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot, valamint a kölcsönös bizalom erősítését;
(3)  elemzési és monitoring tevékenységek25 a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására;
(4)  az érdekelt felek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve többek között az anyagi és eljárási jogot, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot.
(5)  információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök fejlesztése és karbantartása az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködése hatékonyságának javítása érdekében, információs és kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását is.
(6)  a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése, valamint a program által lefedett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása érdekében.
(7)  a program ismeretének, eredményei terjesztésének és átültethetőségének, valamint a polgárok bevonásának elősegítése, többek között programirodák és nemzeti kapcsolattartó hálózat létrehozásával és támogatásával.
__________________
25 E tevékenységek közé tartozik például az adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
II. Melléklet
Melléklet
Mutatók
Mutatók
Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:
Az igazgatási terhek és költségek csökkentése és az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának maximalizálása céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló kvalitatív és kvantitatív mutatók alapján kerül sor. Ezért a magánélethez és az adatvédelemhez való jogok tiszteletben tartása mellett az adatok gyűjtésére és adott esetben az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében nem, életkor és személyzeti kategória szerinti bontására kerül sor:
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 alcím – táblázat
A program által – az EJTN működési támogatása révén is –finanszírozott képzési tevékenységekben (beleértve a személyzeti csereprogramokat, tanulmányutakat, műhelytalálkozókat és szemináriumokat) részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma
A program által – az EJTN működési támogatása révén is –finanszírozott képzési tevékenységekben (beleértve a személyzeti csereprogramokat, tanulmányutakat, műhelytalálkozókat és szemináriumokat) részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma
A képzési tevékenységekben részt vevő alkalmazottak és civil szervezeti tagok száma
Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) folytatott információcserék száma
Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) folytatott információcserék száma
A határokon átnyúló együttműködésre példaként szolgáló esetek és tevékenységek száma és eredményeik szintje, beleértve az információtechnológiai eszközök és az uniós szinten létrehozott eljárások révén való együttműködést
Az e-igazságügyi portál /a határon átnyúló polgári ügyekre vonatkozó információk iránti igényt kielégítő oldalak látogatóinak száma
A következőkkel elért személyek száma:
A következőkkel elért személyek száma:
i.   i. egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje;
i.   i. egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje;
ii.   tudatosságnövelés, tájékoztató és terjesztési tevékenységek.
ii.   tudatosságnövelés, tájékoztató és terjesztési tevékenységek.
iia.  a civil társadalmi szervezeteket célzó kapacitásépítő tevékenységek;
iib.  tájékoztatási tevékenységek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatosan;
iic.  tevékenységek bírák számára a bonyolult peres ügyekkel kapcsolatban, valamint nemzetközi magánjog és az uniós jog határokon átnyúló/multidiszciplináris ügyekben történő alkalmazásának módjáról;
iid.  a program által finanszírozott tájékoztatási tevékenységek.
A program által finanszírozott tevékenységek földrajzi kiterjedése
Az, hogy a résztvevők hogyan értékelik azokat a tevékenységeket, amelyekben részt vettek, valamint ezek várható fenntarthatóságát

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0068/2019).


Az Európa jövőjéről szóló vita állása
PDF 182kWORD 64k
Az Európai Parlament 2019. február 13-i állásfoglalása az Európa jövőjéről szóló vita állásáról (2018/2094(INI))
P8_TA-PROV(2019)0098A8-0427/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi chartájára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára, valamint annak kiegészítő jegyzőkönyvére és felülvizsgált változatára,

–  tekintettel az EUMSZ 295. cikkére,

–  tekintettel 27 állam- és kormányfő 2016. június 29-i nem hivatalos találkozójára,

–  tekintettel a 27 tagállam 2016. szeptember 16-i pozsonyi nyilatkozatára és ütemtervére,

–  tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az euróövezet költségvetési kapacitásáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika alkotmányos, jogi és intézményi vonatkozásairól: a Lisszaboni Szerződés kínálta lehetőségekről szóló, 2017. március 16-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Bizottság 2017. március 1-jei fehér könyvére és az azt követő öt vitaanyagra (COM(2017)2025, COM(2017)0206, COM(2017)0240, COM(2017)0291, COM(2017)0315, COM(2017)0358),

–  tekintettel a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatra,

–  tekintettel az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló, 2017. március 29-i bejelentésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Bizottság Európa jövőjéről szóló fehér könyvéről és kapcsolódó témákról szóló, 2017. július 6-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának az Európai Bizottság „Európa jövője – A 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek” című fehér könyvéről szóló, 2017. május 12-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a nemzeti parlamentek az Európa jövőjéről szóló bizottsági fehér könyvvel és vitaanyagokkal kapcsolatos különböző észrevételeire,

–  tekintettel a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az Unió helyzetét értékelő, 2018. szeptember 12-i beszédére,

–  tekintettel a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az Unió 2017-es helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i beszédére, illetve az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európát célzó, 2017. október 24-i ütemtervére (COM(2017)0650),

–  tekintettel Emmanuel Macron francia elnöknek a párizsi Sorbonne egyetemen 2017. szeptember 26-án tartott, „Kezdeményezés Európa számára: úton a szuverén, egyesült és demokratikus Európa felé” című beszédére,

–  tekintettel az európai állam- és kormányfők 2017. szeptember 29-én, Tallinnban tartott nem hivatalos találkozójára,

–  tekintettel az Európai Tanács 2017. október 19–20-i ülésén elfogadott vezetői ütemtervre,

–  tekintettel a Tanács, a Parlament és a Bizottság 2017. november 17-i intézményközi nyilatkozatára a szociális jogok európai pilléréről,

–  tekintettel a Bizottság az európai gazdasági és monetáris unió (GMU) mélyítésére vonatkozó, 2017. december 6-i ütemtervére (COM(2017)0821), különös tekintettel az Európai Valutaalap létrehozására vonatkozó rendeletre (COM(2017)0827), arra a javaslatra, hogy a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés tartalma az Európai Unió jogi keretének részévé váljon (COM(2017)0824), valamint az európai gazdasági és pénzügyminiszterre vonatkozó közleményre (COM(2017)0823),

–  tekintettel az Európai Tanács 2017. december 14–15-i ülésére, valamint az azt követő vezetői és Eurosummit ülésekre,

–  tekintettel a 20 tagállam 26 nemzeti parlamentje által megfogalmazott, a Tanács döntéshozatali folyamatainak átláthatóságára vonatkozó, 2017. december 20-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió déli tagállamainak (Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália és Spanyolország) csúcstalálkozóján elfogadott, „Az EU fellendítése 2018-ban” című, 2018. január 10-i nyilatkozatra, a Visegrádi országok (a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) 2018. január 26-án tartott csúcstalálkozóján elfogadott, Európa jövőjéről szóló nyilatkozatra, valamint Finnország, Dánia, Észtország, Írország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Svédorszá pénzügyminisztereinek 2018. január 26-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság „Eredményesen működő Európa: Intézményi lehetőségek az Európai Unió munkájának hatékonyabbá tételére” című, 2018. február 13-i közleményére (COM(2018)0095),

–  tekintettel a Bizottság a 2019. évi európai parlamenti választások európai jellegének és hatékony lebonyolításának elősegítésére vonatkozó, 2018. február 14-i (EU) 2018/234 ajánlására(9),

–  tekintettel a 27 állam- és kormányfő 2018. február 23-i, nem hivatalos találkozójára,

–  tekintettel a „az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2016)” című, 2018. március 1-jei állásfoglalására(10),

–  tekintettel a Szerződés nemzeti parlamentekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 2018. április 19-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Bizottság a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre vonatkozó, 2018. május 2-i javaslatára (COM(2018)0322),

–  tekintettel a Bizottság az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra vonatkozó, 2018. május 2-i javaslatára (COM(2018)0325),

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU—Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az európai ombudsman a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatósága kapcsán végzett, OI/2/2017/TE számú stratégiai vizsgálatról szóló, 2018. május 16-i különjelentésére,

–  tekintettel a 2018. június 19-i Mesebergi Nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28–29-i ülésére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának „Gondolkodjunk Európáról: a helyi és regionális önkormányzatok hangja az Unióba vetett bizalom helyreállítása érdekében” című, 2018. október 9-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Parlament által tartott, az állam- és kormányfők részvételével az Európa jövőjéről folytatott vitákra,

–  tekintettel a Jogi Bizottság levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0427/2018),

A.  mivel az Európai Unió a nemzetek feletti integráció egyedülálló példája, amely az 1950. május 9-i korszakalkotó Schuman-nyilatkozat óta tartós biztonságot, fellendülést és jólétet biztosított; mivel az Unió törekvéseinek és fellépéseinek középpontjában a közös biztonság, valamint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az európai népek jóléte áll;

B.  mivel a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlása, az egységes valuta, az Erasmus program, a regionális, mezőgazdasági és kohéziós politikák és a Horizont 2020 program – egyebek mellett – az Unió alapvető vívmányai, amelyek hozzájárulnak az európai polgárok jólétéhez; mivel az Uniónak megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy megbirkózhasson a XXI. század kihívásaival;

C.  mivel az elmúlt években az Uniót számos válság sújtotta próbára téve ellenálló képességét, illetve azon képességét, hogy határozott, egységes módon cselekedjen;

D.  mivel a 2014 és 2017 közötti időszak szociális szempontból már kiegyensúlyozottabb volt, a monetáris és makrogazdasági szakpolitikák – az Európai Központi Bank nem szokványos politikái, a rugalmas stabilitási és növekedési paktum, valamint az európai beruházási terv – hatékonyabban működtek, hozzájárulva az EU gazdasági és társadalmi talpraállásához;

E.  mivel annak ellenére, hogy Európa képes volt kezelni és részben megoldani a pénzügyi és gazdasági válság legkritikusabb pillanatait, uniós és tagállami szinten egyaránt további fontos és sürgős reformokat kell még végrehajtani a gazdasági kormányzás területén általában és az euróövezet terén különösen, valamint meg kell erősíteni az egységes piacot, a jóléti állam szociális normáit pedig helyre kell állítani és tovább kell fejleszteni;

F.  mivel az instabil és bonyolultan összetett globális világban az Unió előtt álló sokrétű jelenlegi és jövőbeli belső és külső kihívások – közöttük különösen a migrációval, a demográfiai hanyatlással, a terrorizmussal, a biztonsággal, az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel, a multilaterális világrend megóvásával, a gazdasági és monetáris unióval, a globalizációval, a szabad, tisztességes és szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelemmel, a külügyekkel és a védelemmel, a szociális pillér fejlesztésével, valamint a populista EU-ellenes politikák, az intolerancia és az embergyűlölet leküzdésével kapcsolatos kihívások – szükségessé teszik, hogy az EU az EUSZ 2. és 3. cikke, valamint az Alapjogi Charta értelmében előmozdítsa a tagállamai közötti együttműködés és szolidaritás megújult szellemiségét, miközben tevékenységeit továbbra is az Európa népei közötti egyre szorosabb egység kiépítésére vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott célkitűzésnek kell vezérelnie az európai integráció további megerősítése és a fent nevezett kihívások hatékony leküzdése érdekében;

G.  mivel a Parlament igen aggasztónak tartja a populista, idegengyűlölő és Európa-ellenes mozgalmak térnyerését Európában; mivel az Uniónak és tagállamainak fokozniuk kell az európai integráció alapját képező demokratikus értékek, elvek és célkitűzések védelmére és előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket;

H.  mivel az Egyesült Királyság a 2016 júniusában tartott népszavazás következményeképpen 2017. március 29-én bejelentette az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát, még intenzívebbé téve az Unió jövőjéről folytatott vitát; mivel az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való tervezett kilépésével kapcsolatos tárgyalások során fény derült a tagállamok nagyfokú kölcsönös függőségére, valamint arra, hogy mindannyian jelentős mértékben támaszkodunk a közös eszközökre és politikákra, és bármely kilépés súlyos kiadásokkal jár;

I.  mivel az Európa jövőjéről szóló vita fokozódását nemcsak a Parlament Európa jövőjéről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalásai tükrözik, hanem a pozsonyi nyilatkozat és ütemterv, a Bizottság Európa jövőjéről szóló fehér könyve, a Római Nyilatkozat, az Európai Tanács által 2017 októberében elfogadott vezetői ütemterv, önálló tagállamok vagy tagállam-csoportok, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága által tett hozzájárulások, illetve az Európa jövőjéről folytatott számos egyéb vita is, amelyekre állam- és kormányfők jelenlétében az Európai Parlament plenáris ülésein, parlamentközi bizottsági üléseken, valamint különböző intézmények, szervek és tagállamok által szervezett civil párbeszédek és konzultációk keretében került sor;

J.  mivel a Parlament a 2018. szeptember 8. és 26. között végzett közvéleménykutatásának eredményei szerint a válaszadók 62%-a tekinti országa uniós tagságát jó dolognak, és 68%-a véli úgy, hogy az uniós tagság országa előnyére válik, ami az 1983 óta mért legmagasabb pozitív arany;

K.  mivel az Unió alapját képező értékeket és elveket minden európai polgár magáénak vallhatja, függetlenül a nemzeti identitásához kapcsolódó politikai vagy kulturális különbségektől;

L.  mivel a közelgő európai parlamenti választások lehetőséget kínálnak az Európa jövőjéről folytatott vita tanulságainak levonására, többek között az új ciklusban az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács által követendő legfőbb intézményi prioritások tekintetében is;

M.  mivel az EU előtt álló kihívások természetére és nagyságrendjére tekintettel az uniós integrációs folyamat különösen fontos időszak előtt áll, és mivel e kihívások csak közös munkával és a tagállamok közötti integráció és szolidaritás fokozásával kezelhetők, maradéktalanul kiaknázva a Lisszaboni Szerződés jelenlegi rendelkezéseit, illetve az intézményi döntéshozatal javítása és a hatáskörök megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében később meg is reformálva az alapszerződéseket;

N.  mivel az intézményi reformoknak arra kell irányulniuk, hogy a döntéshozatali folyamatok demokratikusabbá váljanak, valamint fokozódjon a döntéshozatal átláthatósága és az Unió és intézményei elszámoltathatósága; mivel eljött az idő, hogy e célok elérése érdekében előmozdítsuk a polgárok érdemi részvételét az európai projektben, konzultációkat szervezve és az EUSZ 11. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban bátorítást nyújtva a polgárokkal és képviseleti egyesületekkel folytatott rendszeres párbeszédhez;

O.  mivel a jelenlegi és jövőbeli kihívások leküzdése érdekében a Parlament által biztosított demokratikus ellenőrzés fokozása mellett meg kell erősíteni az Unió kormányzásának szerkezetét; mivel az uniós intézmények és szervek átláthatósága és integritása elengedhetetlen a polgárok bizalmának kiépítéséhez;

P.  mivel a francia-német Meseberg-nyilatkozat számos gondolatot és javaslatot tartalmaz az európai együttműködés megerősítésére, különösen a gazdasági kormányzás területén;

Q.  mivel a kultúra és az oktatás európai dimenziójának előmozdítása létfontosságú az európai polgári öntudat megerősítése szempontjából, figyelembe véve, hogy az Unió tudáshiánnyal küzd, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb generációk az Unió sikerei mögött nem látják a komoly erőfeszítéseket;

1.  emlékezet arra, hogy a Parlament az Európa jövőjéről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalásában hangsúlyozta az egységes intézményi keret és a közösségi módszer jelentőségét, és számos olyan, az európai integráció szempontjából különösen fontos javaslatot és kezdeményezést tett, amelyek hozzájárulhatnak Európa jövőjének építéséhez;

2.  hangsúlyozza, hogy a jövő kihívásainak kezelése érdekében az Uniónak fokoznia kell a politikai integrációt és együttműködést, valamint maradéktalanul tiszteletben kell tartania és elő kell mozdítania az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat és a demokratikus elveket; hangsúlyozza, hogy a polgárok olyan Európát kívánnak, amely a megosztott szuverenitás alapján megvédi jogaikat, jólétüket és az európai társadalmi modellt, ez pedig megfelelő politikai integrációt igényel; felhívja az állam- és kormányfőket, hogy a szolidaritás és az együttműködés megújult szellemében haladjanak tovább ezen az úton;

3.  rámutat, hogy azok az állam- és kormányfők, akik hozzájárultak az Európa jövőjéről a Parlament plenáris ülésén folytatott vitákhoz, valamennyien elismerték, hogy a jövő kihívásait közös erővel kell leküzdeni, és hogy e cél elérése érdekében javítani kell a jelenlegi állapotokon;

4.  megismétli azt a meggyőződését, miszerint a differenciált integráció lehetőségének a jövőben is nyitva kell állnia minden tagállam előtt, és továbbra is a mélyebb európai integráció és szolidaritás módszereként kell működnie, amelyet nem szabad összekeverni az „à la carte Európa” elképzelésével; megerősíti, hogy a differenciált integrációról jelenleg folyó vita során el kell kerülni minden olyan felfogást, amely első és másodosztályú uniós tagállamok kialakulásához vezethetne az Unióban;

5.  ismételten emlékeztet arra, hogy a differenciált integrációnak nem szabad visszavetnie a politikai integráció folyamatát;

6.  hangsúlyozza, hogy a válság miatt az Unió főbb intézményei között felborult az egyensúly, és hogy az Európai Tanács a Bizottság kezdeményezési jogának kárára gyakorolja saját kezdeményezési lehetőségeit, a kormányközi módszert erősítve meg; úgy véli ezzel szemben, hogy az Unió működésének biztosítására a közösségi módszer a legmegfelelőbb; emlékeztet a Parlament által ezzel összefüggésben elfogadott számos állásfoglalására, és ismételten felszólítja az Európai Tanácsot arra, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben jogköreinek határait, különösen az EUSZ 15. cikkében rögzített rendelkezéseknek megfelelően;

7.  megismétli, hogy a Szerződések által bizonyos alapvető kérdésekben megkövetelt egyhangúság majdhogynem áthidalhatatlan akadályt jelent fontos pillanatokban és döntések meghozatalában, éppen ezért amellett érvel, hogy a döntéshozatali eljárásokban a Tanács éljen a minősített többségi szavazás elvével, és a jogszabályok megalkotásakor minden területen, ahol csak lehetséges, a rendes jogalkotási eljárást alkalmazza; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi Szerződések értelmében ez az ún. „passerelle” klauzulák alkalmazásával érhető el, vagy – megerősített együttműködések esetében – az EUMSZ 333. cikkének érvényesítésével;

8.  üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i és 2018. szeptember 12-i beszédében bejelentette, hogy javasolni fogja a minősített többségi szavazás használatát a Tanácsban bizonyos szakpolitikai területeken, ugyanakkor azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó rendelet nem szerepel e területek között;

9.  üdvözli különösen, hogy a Bizottság javasolta a minősített többségi szavazás alkalmazását a közös kül- és biztonságpolitika hatálya alá eső egyes területeken, így az emberi jogokkal kapcsolatban nemzetközi fórumokon képviselt álláspontok, a szankciós eljárásokra vonatkozó döntések és a külföldön bekövetkezett válságokkal foglalkozó polgári missziók indítására vagy végrehajtására vonatkozó határozatok vonatkozásában, tekintettel a döntéshozatal meggyorsításának és hatékonyabbá tételének fontosságára, valamint az Unió egyetlen, közös hangon történő véleménynyilvánításának szükségességére;

10.  ismételten javasolja a Tanácsnak a Parlamenttel maradéktalanul egyenrangú, valódi törvényhozási kamarává való átalakítását, amint azt „Az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javítása” című, 2017. február 16-i állásfoglalásában kifejtette, valamint ismételten felhív a Tanácsban alkalmazott döntéshozatali eljárás átláthatóságának fokozására; felhívja a figyelmet ezzel összefüggésben az ombudsman különjelentésére a Tanács jogalkotási eljárásának átláthatóságáról, valamint a COSAC-küldöttségek 2017. december 20-i levelére, amely a Parlament e téren tett hasonló kéréseivel összhangban a szakpolitikai döntéshozatal átláthatóságának fokozására szólítja fel az uniós intézményeket, különösen a Tanácsot és a nem hivatalos szerveket, például az eurócsoportot;

11.  úgy véli, hogy a Bizottság munkáját többféle módon is élénkebbé lehetne tenni, változtatva a biztosi testület szerkezetén és munkamódszerein, például bizonyos szakpolitikai területek csoportjaival foglalkozó alelnököket jelölve ki, illetve „szenior” és „junior” biztosok közötti különbségtétel révén;

12.  emlékeztet arra, hogy jóllehet a Parlamentnek a jelenlegi alapszerződések értelmében hivatalosan nincsen joga jogalkotási kezdeményezést tenni, azonban felkérheti a Bizottságot bármely jogalkotási javaslat előterjesztésére olyan területeken, amelyeken a megítélése szerint az alapszerződésekben rögzített célkitűzések megvalósításához uniós fellépésre van szükség, továbbá emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(12) 10. cikkével összhangban a Bizottság köteles gyorsan és alaposan fontolóra venni az uniós jogalkotási aktusok előterjesztésére vonatkozó kéréseket; emlékeztet továbbá arra, hogy a fent említett intézményközi megállapodás rendelkezéseket tartalmaz éves és többéves intézményközi programozás tekintetében is, ami kiegészítő eszközt szolgáltat a Parlament számára a jogalkotási ütemterv szervezése során;

13.  emlékeztet arra a javaslatára, amely szerint a Szerződések esetleges jövőbeli felülvizsgálata esetén a jogalkotási kezdeményezéshez való jogot a Parlamentnek is meg lehetne adni, mivel a Parlament az uniós polgárok közvetlen képviselője;

14.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a Parlament ellenőrzési jogkörét és különösen vizsgálati jogát, valamint hogy konkrét, valódi és egyértelműen körülhatárolt hatáskörökkel kell rendelkeznie;

15.  tudomásul veszi a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” kérdésével foglalkozó munkacsoport 2018. július 10-i jelentését, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatos új munkamódszerekre vonatkozóan; úgy véli, hogy ezen ajánlások közül sok – különösen a nemzeti parlamentek Unión belüli szerepével és a korai előrejelző rendszer megreformálásának célszerűségével kapcsolatos ajánlások – jelentőségét a Parlament már korábban is kiemelte; emlékeztet arra, hogy a munkacsoport szerint az uniós fellépés valamennyi meglévő területén tapasztalható a hozzáadott uniós érték létrejötte, ezért nem is jelölt meg a Szerződésben foglalt egyetlen olyan uniós hatáskört vagy szakpolitikai területet, amelyet részben vagy egészben végérvényesen át kellene ruházni a tagállamokra;

16.  üdvözli a különböző intézmények arra irányuló ajánlásait, hogy aktívabb szerepet kell biztosítani a nemzeti parlamentek számára, különösen kormányaik európai intézményekben folytatott tevékenységeinek ellenőrzésében; emlékeztet továbbá a helyi hatóságok és különösen a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek alapvető szerepére;

17.  hangsúlyozza az intézményközi szinten folytatott együttműködés fontosságát – tiszteletben tartva az egyes intézmények Szerződésekben rögzített előjogait –, amelynek új keretet adott a 2016. április 13-i, a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás, továbbá hangsúlyozza, hogy a jelenleg folyó egyszerűsítés célja az uniós szintű folyamatok és eljárások érthetőbbé tétele, biztosítva, hogy valamennyi érdekelt fél véleményét figyelembe vegyék, és végső soron megkönnyítve a polgárok részvételét az Unió működtetésében;

18.  üdvözli, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló, 2017 novemberében a svédországi Göteborgban tartott szociális csúcstalálkozón közösen magáévá tette a szociális jogok európai pillérét; rámutat, hogy a pillér megvalósításához szükséges hatáskörök és eszközök főként a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, valamint a szociális partnerek és a civil társadalom kezében vannak, míg az európai szemeszter keretet biztosít a tagállamok e téren elért teljesítményének nyomon követéséhez; emlékeztet továbbá ebben az összefüggésben arra, hogy a szociális párbeszéd nélkülözhetetlen eszköznek bizonyult az uniós politikák és jogalkotás fejlesztéséhez és társadalmi legitimációjának megerősítéséhez;

19.  megjegyzi, hogy a szociális pillér nem kötelező jellegéből fakadóan nem képes arra, hogy az EU-t a gazdasági, belső piaci és költségvetési szempontokra összpontosító politikákról átállítsa a szociális célok követésére; rámutat arra, hogy az EUMSZ 9. cikkében rögzített horizontális szociális záradék előírja az EU számára, hogy szociális szereplőkkel a kellő konzultációt folytatva gondosan vizsgálja meg a szociális normákra és a foglalkoztatásra vonatkozó uniós jogszabályok hatását;

20.  hangsúlyozza, hogy a környezet állapota folyamatosan romlik, ezért a környezetvédelemnek az EU kiemelt prioritásának kell lennie, és érvényesülnie kell az Unió valamennyi szakpolitikájában és fellépésében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak hatékony intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben növelje a megújuló energiák részarányát az energiaszerkezetben és az energiamegtakarításban;

21.  ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy írják alá és ratifikálják a felülvizsgált Európai Szociális Chartát és a szociális biztonságról szóló európai egyezményt (ETS 78. sz.);

22.  aláhúzza, hogy fontos folytatni a gazdasági és monetáris unió mélyítését és kiteljesítését a közös valuta stabilitásának megőrzéséhez, valamint a gazdaság-, fiskális és munkaerőpiaci politika és a szociális normák tagállamok közötti konvergenciájának növeléséhez való hozzájárulás érdekében; megismétli, hogy – az önkéntes kívülmaradás miatt – Dánia kivételével minden egyes tagállam köteles átvenni az eurót; támogatja a további lépéseket az Európai Stabilitási Mechanizmus fejlesztése terén;

23.  hangsúlyozza e tekintetben, hogy szilárd politikai elkötelezettségre, hatékony kormányzásra és demokratikus elszámoltathatóságra van szükség uniós és nemzeti szinten egyaránt, különösen az euróövezet gazdasági és pénzügyi irányításának az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek megerősített szociális, gazdasági és demokratikus legitimitásán alapuló ellenőrzésére az európai szemeszter különböző szakaszaiban, továbbá javítani kell az uniós ajánlások nyomon követését;

24.  ismételten hangot ad az Európai Unió jelenlegi intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalásában már kifejtett azon véleményének, hogy a költségvetési és gazdaságpolitikának z Unió és a tagállamok „megosztott hatáskörévé” kell válnia;

25.  tudomásul veszi, hogy az euróövezet költségvetési kapacitását illetően Franciaország és Németország álláspontja közeledett egymáshoz; ismételten hangot ad azon véleményének, hogy e kapacitást uniós kereten belül kell továbbfejleszteni;

26.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság európai beruházásstabilizáló eszközre vonatkozó tett javaslatot, és mérlegeli új stabilizációs költségvetési eszközök bevezetését;

27.  tudomásul veszi a Bizottság reformtámogató programra irányuló javaslatát; hangsúlyozza, hogy nem szabad csorbítani a Parlament együttdöntési és felügyeleti hatásköreit az uniós pénzügyi támogatások odaítélése tekintetében; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a 2011 és 2017 közötti időszakban az országspecifikus ajánlásoknak csupán 9%-át hajtották végre maradéktalanul; tudomásul veszi a konvergenciatámogató eszközt, amely ösztönzőként szolgál majd, és segíti az euróövezeten kívüli – fenntartható fiskális és gazdaságpolitikát folytató –tagállamokat a reformok végrehajtásában és az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítésében;

28.  üdvözli a jövőbeli InvestEU programot, és hangsúlyozza, hogy az alapnak továbbra is csökkentenie kellene az uniós beruházási hiányt; támogatja a tárgyi eszközökre és immateriális javakra – többek között a kulturális örökségre – irányuló beruházásokat annak érdekében, hogy előmozdítsák a növekedést, a beruházásokat és a foglalkoztatást – elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a szociális vállalkozások esetében –, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához, a méltányosabb jövedelemelosztáshoz és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz az Unióban;

29.  tudomásul veszi az európai gazdasági és pénzügyminiszteri tárcáról szóló bizottsági közleményt; rámutat, hogy a Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöki és az eurócsoport elnöki posztjának összevonása javíthatja az európai szintű parlamenti elszámoltathatóságot;

30.  úgy véli, hogy az EU jövőbeni költségvetésének a társadalmi-gazdasági hatásokhoz kapcsolódóan elő kell mozdítania az uniós hozzáadott értéket, támogatnia kellene az uniós szakpolitikák modernizálását, biztosítania kell az új kihívásokhoz szükséges pénzügyi eszközöket, továbbra is hozzá kell járulnia a tagállami, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi konvergenciához és kohézióhoz annak érdekében, hogy fokozható legyen – többek között a Párizsi Megállapodásban foglalt uniós kötelezettségek fényében – az európai szolidaritás, stabilitás, egyenlőség és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, ezenkívül biztosítania kell az EUSZ 2. és 3. cikkében megfogalmazott alapvető értékek tiszteletben tartását és előmozdítását, valamint a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport eredményeit figyelembe véve új saját forrásokat kell magában foglalnia;

31.  üdvözli, hogy a saját forrásokra vonatkozó bizottsági javaslat a Parlament kérésének megfelelően valóban bevezet új saját forrásokat, de sajnálja, hogy más lehetséges bevételi forrásokat viszont nem vezetett be; aggodalmát fejezi ki a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat miatt, mert az nem tartalmaz pénzügyi kötelezettségvállalást az EU előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelésére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok nem hajlandók több forrást biztosítani az EU számára, jóllehet valamennyien elismerték, hogy új kihívásokkal kell szembenézniük és új kötelezettségeket kell teljesíteniük, amihez természetesen több pénzügyi forrásra van szükség; rámutat arra, hogy az uniós szintű kiadásoknak köszönhetően nemzeti szinten takarítható meg pénz, mert nem kerül sor párhuzamos költségekre és a méretgazdaságosság érvényesül;

32.  kiemeli, hogy biztosítani kell a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciát az európai szemeszter során; elismeri a szociális jogok európai pillére létrehozásának fontosságát; megjegyzi, hogy az európai szemesztert megerősítették és egyszerűsítették, hangsúlyozza azonban, hogy a nemzeti parlamentek tágabb körű bevonása elősegítené a nemzeti felelősségvállalást, ami az országspecifikus ajánlások jobb végrehajtását, és ezzel együtt az európai szemeszter folyamatának javítását eredményezné; megjegyzi, hogy elsődlegesen a tagállamok felelőssége a megfelelő és fenntartható fiskális és gazdaságpolitikák megválasztása;

33.  sajnálja, hogy a mai napig nem követték kézzelfogható intézkedések az együttdöntési eljárás keretében elfogadandó, a gazdaságpolitikai koordináció számára hatékonyabb keretet biztosító konvergenciakódexre vonatkozó felhívását; emlékeztet továbbá arra, hogy a Parlament elismerte ugyan, hogy az európai szemeszter észszerűsítése már lezajlott, mégis felhívott intézményközi megállapodás megkötésére annak érdekében, hogy jelentősebb szerepet kapjon az európai szemeszterben; emlékeztet ezzel összefüggésben, és a Szerződés nemzeti parlamentekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló állásfoglalásával összhangban arra, hogy a folyamat során mindvégig jobban össze kell hangolni a nemzeti és európai szintű költségvetési ütemterveket annak érdekében, hogy mind az Európai Parlamentet, mind a nemzeti parlamenteket hatékonyabban be lehessen vonni az európai szemeszter munkájába;

34.  kiemeli a bankunió kiteljesítése iránti elkötelezettség fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy minden, a bankunióban részt vevő tagállam számára biztosítva legyen a nyitottság és az egyenlő bánásmód; emlékeztet arra, hogy folytatni kell a bankunió kiteljesítését – az európai betétbiztosítási rendszert és az Egységes Szanálási Alap költségvetési védőhálóját is beleértve –, valamint a kockázatcsökkentési intézkedéseket;

35.  üdvözli a Bizottság által a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) vizsgálatának keretében előterjesztett, pénzmosás elleni javaslatokat; ösztönzi a Tanácsot, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt a Parlamenttel közösen zárják le a jogalkotási tárgyalásokat, mivel ahhoz, hogy a jövőben elkerülhető legyen, hogy bizonyos esetekben a pénzügyi intézmények aktívan elősegítsék a pénzmosást, szigorítani kell a pénzmosás elleni szakpolitikákat;

36.  felkéri a Bizottságot, hogy az európai felügyeleti hatóságok segítségével azonosítsa és szüntesse meg a belső piacot érintő akadályokat, és segítsen biztosítani a fogyasztók védelmét; úgy véli, hogy a Bizottságnak az uniós jogszabályok hatékony alkalmazását az egyik legfontosabb piroritásnak kell tekintenie;

37.  kéri a Bizottságot, hogy a széttagoltság és annak elkerülése érdekében, hogy a felügyeleti hatóságoknak különböző nemzeti rendszerekkel kelljen foglalkoznia – amennyiben lehetséges – eseti alapon az irányelvek helyett a rendeleteket részesítse előnyben a bankunió és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok jogalkotási eszközeként;

38.  hangsúlyozza, hogy sürgősen ki kell teljesíteni a tőkepiaci uniót; kiemeli, hogy a mély és integrált tőkepiacok kiegészítik a bankuniót a magánszektorbeli kockázatmegosztáshoz, a gazdasági konvergencia növeléséhez, a jövőbeli sokkok enyhítéséhez, valamint – ahol szükséges – a pénzeszközök jobb elosztásának lehetséges előmozdításához való hozzájárulásuknak köszönhetően; kéri egy átfogó vizsgálat elvégzését arra vonatkozóan, hogy mi lenne a legmegfelelőbb keret a pénzügyi szolgáltatások gyorsan fejlődő voltának jobb figyelembe vétele tekintetében; kiemeli, hogy nagyban segítené az induló innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat, ha egyszerűbben juthatnának több finanszírozási forráshoz, ami előmozdítaná stabil növekedésüket és fenntartható fejlődésüket;

39.  üdvözli az eddig elért eredményeket, és szükségesnek tartja a héára vonatkozó meglévő jogszabályok átfogó felülvizsgálatának folytatását; hangsúlyozza, hogy keményebben kell fellépni az adócsalás, az adókikerülés és -kijátszás ellen; tudomásul veszi a Bizottságnak a digitális gazdaság méltányos adóztatása érdekében tett erőfeszítéseit;

40 felkéri valamennyi uniós intézményt és szervet, köztük a Bizottságot, az Európai Központi Bankot, az Európai Beruházási Bankot és az egységes felügyeleti mechanizmust, hogy még nagyobb mértékben fokozzák kommunikációs erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy jobban megértessék munkájukat az uniós polgárokkal, és bővítsék a nekik nyújtott információkat;

41.  hangsúlyozza, hogy Európa pozitív erőt képvisel a világban, és továbbra is az értékei, a multilateralizmus és a nemzetközi jog fenntartásával kell megvalósulnia; emlékeztet arra, hogy az Unió és tagállamai a nemzetközi fejlesztési támogatás legnagyobb hozzájárulói;

42.  üdvözli a Tanács döntését, amellyel létrehozta az állandó strukturált együttműködést (PESCO), a koordinált éves védelmi szemlét (CARD) és az európai védelmi alapot, amelyek fontos lépések a közös védelempolitika felé, és megjegyzi, hogy egyes tagállamok javaslatot tettek egy uniós biztonsági tanács és egy európai beavatkozási kezdeményezés létrehozására vonatkozóan; emlékeztet arra a felhívására, amelyben javasolja, hogy a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnökletével, állandó jelleggel működjön a Védelmi Miniszterek Tanácsa, és hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy ezen a területen megfelelő, demokratikus elszámoltathatóság mellett szülessenek döntések, illetve annak szükségességét, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek között szoros együttműködés álljon fenn;

43.  üdvözli az európai polgári védelmi mechanizmus megerősítését, és ismételten felszólít az Európai Polgári Védelmi Hadtest létrehozására, tekintettel arra, hogy a meglévő Szerződések jó alapot biztosítanak ehhez;

44.  emlékeztet arra, hogy az Unió még nem csatlakozott az emberi jogok európai egyezményéhez; kéri továbbá, hogy az Euratom-Szerződés rendelkezései képezzék az EUSZ és az EUMSZ részét;

45.  sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok között nincs egyetértés az európai szintű, átfogó bevándorlási politika prioritásaival és bevezetésével kapcsolatban, amely lehetővé tenné egyebek mellett a migrációs áramlatok szervezését és szabályozását, a külső határok hatékonyabb felügyeletét, a származási és tranzitországokkal kialakított együttműködést, és a migránsok és menedékkérők alapvető jogainak biztos tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy a tagállamok nyilvánvaló érdekellentéteit és a polgárok kifejezésre juttatott elégedetlenségét meg kell szüntetni, mert ezek veszélyeztetik az európai integrációs projektet, amely a migráció kérdését a maguk javára kihasználó euroszkeptikus pártok összehangolt támadásának tárgyát képezi;

46.  emlékeztet a dublini rendszer felülvizsgálatára vonatkozó álláspontjára; hangsúlyozza továbbá az Afrikával való partnerség megerősítésének fontosságát, és tudomásul veszi a Bizottság „Az Európába jutás legális útvonalainak javítása: a migráció legális csatornáit megteremtő kiegyensúlyozott és átfogó migrációs politika nélkülözhetetlen eleme” című, 2018. szeptember 12-i közleményét (COM(2018)0635);

47.  hangsúlyozza a jól megalapozott költségvetés által támogatott közös agrárpolitika (KAP) jelentőségét; emlékeztet arra, hogy a KAP központi szerepet játszik az Unió történetében; megjegyzi, hogy a KAP-nak alapvető szerepe van a dinamikus vidéki térségek és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartásában; megjegyzi, hogy a KAP közelgő reformja lehetőséget ad arra, hogy a KAP célkitűzéseinek megvalósítása támogatást kapjon; kiemeli, hogy a KAP az egyik legrégebbi szakpolitika, és továbbra is az egyik legfontosabb és leginkább integrált szakpolitikának kell maradnia, valamint arra, hogy továbbra is hozzájárul Európa jövőjének alakításához a nagyobb integráció és a környezet védelme révén, valamint az uniós polgárok élelmezésbiztonságához és élelmiszerbiztonságához; megjegyzi, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakpolitikák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a közjavak biztosításához; hangsúlyozza, hogy az európai mezőgazdaság létfontosságú szerepet játszik a bolygó élelmezésében és 46 millió ember számára ad munkahelyet; kiemeli a KAP szerepét a talaj, a víz és más természeti erőforrások állapotának és minőségének fenntartásában; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik az Unió azon prioritásai kapcsán, amelyek célja az éghajlatváltozás hatásának enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása; hangsúlyozza a szilárd alapokkal rendelkező és megreformált KAP fontosságát annak érdekében, hogy képes legyen kezelni azt a sok kihívást, amellyel az Unió a jövőben szembesülni fog; kiemeli, hogy a KAP nem egyszerűen a gazdálkodást és a mezőgazdasági termelőket érinti, hanem az ezek működésének helyszínéül szolgáló tágabb vidéki közösségek segítését és fejlesztését is;

48.  hangsúlyozza, hogy a közös kereskedelempolitikának továbbra is az uniós külpolitika alapvető pillérének kell lennie, mivel közvetlen hatással van a polgárok életére, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió képes legyen alkalmazkodni új szerepéhez a nemzetközi színtér számos vezéralakja között; sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy működjenek együtt az alábbi területeken:

   a) a közös kereskedelempolitika megszilárdítása annak szélesebb politikai keretbe való ágyazásával; multilaterális és kétoldalú szinten vezető szerep vállalása a globális kereskedelempolitikában;
   b) nyitott, szabályokon alapuló, tisztességes, fenntartható és fejlődésorientált globális kereskedelmi rendszer védelmének irányítása, valamint annak biztosítása, hogy az uniós vállalkozások egyenlő feltételek, kiszámítható szabályok, tisztességes verseny és meghatározott kötelezettségek mellett tevékenykedhessenek globális szinten, és többek között tevékeny fellépés az ENSZ kormányközi tárgyalásain képviselendő, az emberi jogok megsértésével kapcsolatos felelősséggel kapcsolatos közös uniós álláspont kialakítása, valamint a kellő gondosság elvén alapuló kötelező kötelezettségeknek a szállítási és termelési láncokban való előmozdítása érdekében;
   c) a Parlament teljes körű és azonnali tájékoztatása a tárgyalásokat és a Tanács megbízatását illetően, valamint a nemzetközi megállapodások végrehajtása során, annak biztosítása érdekében, hogy képes legyen hatáskörét és előjogait gyakorolni; a tárgyalási folyamatok egyszerűsítése és lerövidítése, valamint a Parlament által végzett ellenőrzés megerősítése; az átláthatóság fokozása az uniós polgárok felé azáltal, hogy a kereskedelmi megállapodások tárgyalási irányelveit (meghatalmazásokat) a tárgyalások megkezdése előtt közzéteszik; a Szerződés rendelkezéseinek és a közelmúltbeli uniós ítélkezési gyakorlat maradéktalan tiszteletben tartása, amely a közös kereskedelempolitikát az Unió kizárólagos hatásköreként határozza meg;
   d) a digitális kereskedelemről, a kkv-król, a kötelező erejű és érvényesíthető kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek, valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezések szisztematikus beépítése a kereskedelmi megállapodásokba, továbbá vezető szerep vállalása a többoldalú tárgyalások során e kérdésekben; az uniós polgárok adatainak védelme;
   e) a közös kereskedelempolitika, illetve a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), az európai fejlesztési politika és az éghajlat-politika közötti koherencia erősítése az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésében, valamint az EUMSZ 21., 207. és 208. cikkében meghatározott értékek és célkitűzések biztosítása érdekében, a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus teljes körű betartása mellett;

49.  úgy véli, hogy az Uniónak folytatnia kell a nemzetközi kereskedelem előmozdítását, de ezzel párhuzamosan meg kell oltalmaznia a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normákat is; óva int a kereskedelmi háborúktól, ezeknek ugyanis csak vesztesei lehetnek, és növelik a politikai és biztonsági feszültségeket;

50.  emlékeztet arra, hogy az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében „az európai parlamenti választásokat figyelembe véve és a megfelelő konzultációk lefolytatását követően az Európai Tanács minősített többséggel javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnöki tisztségére”; eltökélten síkraszáll amellett, hogy a Bizottság következő elnökének megválasztására is a Lisszaboni Szerződéssel összhangban álló Spitzenkandidaten-eljárással kerüljön sor, és üdvözli az e tekintetben a Bizottság és egyes tagállamok által nyújtott támogatását; hangsúlyozza, hogy a Bizottság elnökének beiktatására irányuló folyamat során rendkívül fontos a Parlamenttel folytatott megfelelő konzultáció, mivel a választásokat követően a Parlament határozza meg azt a jelöltet, aki a képviselők többségének támogatását élvezi, és a Parlament e belső határozatának eredményét továbbítja az Európai Tanácsnak; emlékeztet arra, hogy a jelöltnek valamelyik európai szintű politikai párt Spitzenkandidat-jának (csúcsjelöltjének) kell lennie, és az európai választások kampányidőszakában kampányolnia kell a Bizottság elnöki posztjáért; véleménye szerint e gyakorlat meggyőzően bizonyította létjogosultságát, megerősítve az európai választások társadalmi legitimitását, és kidomborítva az európai polgári tudatot és az európai demokráciát megtestesítő Európai Parlament nemzetek feletti szerepét. ismételten figyelmeztet arra, hogy a Bizottság elnökének beiktatási eljárása során a Parlament készen minden olyan jelölt elutasítására, akit az európai parlamenti választások kampányidőszakában nem jelöltek ki Spitzenkandidat-ként;

51.  sajnálatát fejezi ki azon gyakori és elterjedt kísérletek miatt, amelyek minden népszerűtlen döntésért „Brüsszelt” teszik felelőssé, ezáltal felmentve a nemzeti hatóságokat felelősségeik és politikájuk alól, mivel ez az igazságtalan és opportunista hozzáállás káros Európára nézve, elősegíti az Európa-ellenes nacionalizmust és rontja az uniós intézmények hitelét; úgy véli továbbá, hogy ezek a hamis vádak ellentétesek azzal az elengedhetetlen követelménnyel, hogy a kormányok elszámoltathatók legyenek saját tetteikért; hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazása és érvényesítése alapvetően fontos az uniós szakpolitikák végrehajtásához és az Unió, a tagállamok és a polgárok közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez, és aggodalmát fejezi ki azon tagállamok intézkedései miatt, amelyek szándékosan nem tettek eleget ennek;

52.  hangsúlyozza, hogy alaposabban meg kell vizsgálni az uniós politikák társadalmi és környezeti következményeit, szem előtt tartva az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségeket (az ún. „cost of non Europe” szempontját);

53.  hangsúlyozza, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az uniós közigazgatási jogra, a 2016. június 9-i állásfoglalásának(13) megfelelően, amelyben hangot adott a nyílt, hatékony és független európai uniós közigazgatás iránti igénynek;

54.  hangsúlyozza, hogy az európai közszféra nemzetek feletti demokratikus mozgásteret jelent, amelyet meg kell erősíteni; hangsúlyozza, hogy az Európa előtt álló nagy kihívásokat nem csak nemzeti, hanem európai nézőpontból is meg kell vizsgálni és vitatni, maradéktalanul érvényre juttatva az EUSZ 10. és 11. cikkében foglalt rendelkezéseket; rámutat, hogy az európai demokráciának ezért meg kell erősítenie a célok és a kihívások nemzetek feletti dimenzióját, előmozdítva a közös értékeken alapuló európai polgári tudatot az Európai Unióban, szélesítve az intézményi szintű európai oktatást, a polgárok szabad döntésein és nagyobb részvételén alapuló szociális kereteket biztosítva, valamint inkább „európai”, mint pusztán nemzeti kérdésekre összpontosító kampánnyal készülve a 2019-es európai parlamenti választásokra;

55.  üdvözli az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő szabályos kilépésével kapcsolatos tárgyalások során követett uniós megközelítést, és hangsúlyozza az uniós intézmények és tagállamok figyelemre méltó egységét; megjegyzi, hogy a tárgyalások rámutattak az ilyen jellegű döntések rendkívüli összetettségére;

56.  ismételten hangsúlyozza, hogy sem a nemzeti szuverenitás, sem a szubszidiaritás nem jogosít fel egyetlen tagállamot sem arra, hogy szisztematikusan elutasítsa az Európai Unió, az európai szerződések bevezető cikkeiben foglalt, alapvető értékeinek való megfelelést, amelyeket a tagállamok önkéntesen elfogadtak, és tiszteletben tartásukra elkötelezték magukat; hangsúlyozza továbbá, hogy ezen értékek fenntartása alapvető fontosságú az európai kohéziónak, az európai polgárok jogainak és a tagállamok közötti kölcsönös bizalomnak a szempontjából; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy mihamarabb terjesszen elő olyan javaslatot, amelyben eleget tesz a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i európai parlamenti állásfoglalásban megfogalmazott kéréseknek;

57.  emlékeztet arra, hogy a Bíróság szerint (ld. a C-8/15 P és C-10/15 P egyesített ügyeket(14)) az európai intézményeknek akkor is tiszteletben kell tartaniuk és érvényre kell juttatniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseit, ha az uniós jogi kereten kívül járnak el;

58.  ismételten hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló viták során meg kell fontolni, hogyan lehetne megreformálni az uniós költségvetési rendszert úgy, hogy megfelelő költségvetést biztosítson a tervezett politikák finanszírozásának garantálására, jobb egyensúlyba kerüljön a kiszámíthatóság és a reakcióképesség, valamint hogyan biztosítható az, hogy az átfogó finanszírozási mechanizmusok ne legyenek összetettebbek annál, mint amennyi feltétlenül szükséges az uniós szakpolitikai célok megvalósításához, valamint az elszámoltathatóság biztosításához; úgy véli, hogy a politikák előzetes feltételrendszerét szükség esetén és a programok működőképességének kockáztatása nélkül meg kell erősíteni azzal a céllal, hogy az uniós források elköltése hatékony és eredményes pénzgazdálkodás keretében történjen;

59.  hangsúlyozza, hogy a figyelmet a finanszírozás hatékonyabb felhasználására és az uniós költségvetés demokratikus ellenőrzési mechanizmusaira kell összpontosítani; felhív minden uniós intézményt, hogy javítsa az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló eljárásait és gyakorlatait, és tevőlegesen járuljon hozzá egy eredményorientált mentesítési folyamathoz; úgy véli ezzel összefüggésben, hogy a mentesítési eljárás az Unió polgáraival szembeni demokratikus elszámoltathatóság elengedhetetlen eszköze, és emlékeztet a Tanács együttműködésének hiánya miatt visszatérően tapasztalt nehézségekre; kitart amellett, hogy a Tanácsnak is éppoly elszámoltathatónak és átláthatónak kell lennie, mint a többi intézménynek; hangsúlyozza, hogy ez alól nem lehetnek kivételek;

60.  felhívja a figyelmet a korrupció jelenségére, amely jelentős pénzügyi következményekkel jár, és súlyos fenyegetést jelent a demokráciára, a jogállamiságra és a közberuházásokra; rámutat arra, hogy meg kell védeni az uniós adófizetők pénzét a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységekkel szemben;

61.  ismételten felhívja a figyelmet arra, az integrációs projekt jelenlegi helyzetében az EU-nak a Lisszaboni Szerződés maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel élnie kell; rámutat arra, hogy a Szerződések ezt követő felülvizsgálatának közös egyetértésen kell alapulnia, amelynek kialakítása során a képviseleti szerkezet révén garantálni kell a befogadó jelleget és platformot kell biztosítani az érdekelt felekkel és polgárokkal folytatott egyeztetéshez azzal a céllal, hogy az Európa jövőjéről az Európai Unió intézményei és más szervei által szervezett közös gondolkozáshoz adott különféle hozzájárulásokat, valamint állam- és kormányfők, nemzeti parlamentek és a civil társadalom által, valamint a polgárokkal folytatott konzultációkon előterjesztett javaslatokat meg lehessen vitatni és azokból következtetéseket lehessen levonni;

62.  hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről folytatott gondolkodás az uniós reformokkal kapcsolatban a Parlament, az Európai Tanács és a Bizottság által elfogadott különböző álláspontok alapján már megkezdődött; sajnálja, hogy a fent nevezett álláspontok ellenére csak csekély jelentőségű tényleges reformok előirányozására került sor; hangsúlyozza, hogy az újonnan megalakuló Parlamentnek és Bizottságnak a megelőző jogalkotási ciklusban elvégzett munkára támaszkodva mihamarabb el kell kezdenie az előterjesztett javaslatok kidolgozását;

63.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 215., 2018.6.19., 162. o.
(2) HL C 242., 2018.7.10., 24. o.
(3) HL C 252., 2018.7.18., 215. o.
(4) HL C 252., 2018.7.18., 201. o.
(5) HL C 252., 2018.7.18., 235. o.
(6) HL C 263., 2018.7.25., 125. o.
(7) HL C 345., 2017.10.13., 11. o.
(8) HL C 306., 2017.9.15., 1. o.
(9) HL L 45., 2018.2.17., 40. o.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0056.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0186.
(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(13) HL C 86., 2018.3.6., 126. o.
(14) A Bíróság (nagytanács) 2016. szeptember 20-i ítélete, Ledra Advertising Ltd és mások kontra Európai Bizottság és Európai Központi Bank (EKB), ECLI:EU:C:2016:701.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a földrajzi megoszlási szintek
PDF 133kWORD 42k
Az Európai Parlament határozata a 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének a földrajzi megoszlási szintek tekintetében történő módosításáról szóló 2018. december 19-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2018)08872 – 2018/3002(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0099B8-0080/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2018)08872),

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. január 28-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló, 2005. január 12-i 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére és 10. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát; mivel a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjában, illetve ennek hiányában a kilépés bejelentésétől számított két év elteltével, azaz 2019. március 30-án a Szerződések az Egyesült Királyság tekintetében hatályukat vesztik, kivéve abban az esetben, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag ezen időszak meghosszabbításáról határoz;

B.  mivel a 184/2005/EK rendelet létrehozza a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikák rendszeres elkészítéséről szóló közös keretet;

C.  mivel az Egyesült Királyság Unióból való kilépése azzal a következménnyel járna, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá válna, és ezért a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikáknál az Egyesült Királyságot harmadik országként, és nem tagállamként kellene figyelembe venni;

D.  mivel a C(2018)08872 felhatalmazáson alapuló rendelet által meghatározott egyetlen módosítás az, hogy az Egyesült Királyságot harmadik országként sorolják be a 184/2005/EK rendelet alkalmazása céljából;

E.  mivel a felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való gyors közzététele nagyobb jogbiztonságot nyújtana, és megfelelő időt biztosítana a 2019. március 30. előtti végrehajtáshoz;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelettel (C(2018)08872) szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 35., 2005.2.8, 23. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség alkalmazása elhalasztott kezdőnapjainak későbbre időzítését szolgáló, az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok
PDF 133kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében kiegészítő (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség alkalmazása elhalasztott kezdőnapjainak későbbre időzítése céljából történő módosításáról szóló, 2018. december 19-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2018)09047 – 2018/2998(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0100B8-0088/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2018)09047),

–  tekintettel a Bizottság 2018. december 19-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2019. február 4-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére és 82. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 13. cikkére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok által 2018. szeptember 27-én, a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott, „Az EMIR szerinti elszámolási kötelezettség (6. sz.)” című szabályozástechnikai standardtervezetre,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos részleteket tartalmaz a harmadik országbeli, csoporthoz tartozó vállalkozásokkal folytatott csoporton belüli ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség alóli mentességet illetően, amennyiben a csoport székhelye szerinti harmadik országra vonatkozóan nem fogadtak el a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot;

B.  mivel a Parlament elismeri ezen aktus gyors elfogadásának fontosságát, hiszen a Bizottság még nem fogadott el ilyen egyenértékűségi határozatokat, és az elszámolási kötelezettség alkalmazásának első halasztott időpontja 2018. december 21. volt, ám úgy véli, hogy a Bizottság szükségtelenül késleltette e jogi aktus elfogadását 2018. december 19-ig, miközben az Európai Értékpapír-piaci Hatóság már 2018. szeptember 27-én közzétette szabályozástechnikai standardtervezetét;

C.  mivel a Parlament úgy véli, hogy az elfogadott szabályozástechnikai standardok „nem azonosak” az európai felügyeleti hatóságok által benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekkel, hiszen a Bizottság módosításokat eszközölt a tervezetben, és úgy véli, hogy három hónap (a felülvizsgálati időszak) áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kifogást emeljen a szabályozástechnikai standardokkal szemben; mivel a Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy csak azokban az esetekben jelezzen egy hónapos felülvizsgálati időszakot, amikor a Bizottság módosítások nélkül fogadta el az európai felügyeleti hatóságok tervezetét, vagyis ha a szabályozástechnikai standardok tervezete és elfogadott változata „azonosak”;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a bizonyos ügylettípusokra vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja
PDF 134kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek a bizonyos ügylettípusokra vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. december 19-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2018)09122 – 2018/3004(DEA))